A kötet szól mindazoknak, akiket érdekel a közép-magyarországi régióban élő, ta-

nuló illetve itt dolgozó ifj úsági korosztály helyzete, véleménye, szabadidőeltöltési

szokása és gazdasági, szociális, egészségügyi állapota, összehasonlítva ezt a koráb-

bi (2000, 2004) eredményekkel.

Szól mindazoknak, akik érdeklődnek az ifj úságpolitikai intézményrendszer orszá-

gos, régiós hálózata, elemei és azok feladatai iránt és szeretnék megismerni azokat

az önkormányzati illetve civil szolgáltatókat, akik a fi ataloknak, fi atalokkal dolgoz-

nak az ő fejlődésük, kényelmük és közösségben szerzett tapasztalataik bővülése a

céljuk.

Adatokat, információkat szolgáltat azoknak is, akiket a fi ataloknak szóló források fel-

használása, kihasználtsága érdekel, s számszerűen bemutatja a régió települései-

nek 2009-ben aktuális feladatellátását.

kmrihe_bor.indd 1 2011.01.05. 12:30:21

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat

Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

A kiadvány megjelenését támogatta:

Bevezetés ..........................................................................................................................5Az ifjúság élethelyzete a régióban .......................................................................7

Demográfiai helyzet ...................................................................................................7Az ifjúsági korosztály aránya ................................................................................7Családi háttér ...........................................................................................................7Gyerekszám, gyermekvállalási tervek .................................................................8

Oktatás ............................................................................................................................9Iskolai végzettség......................................................................................................9Nyelvtudás ............................................................................................................... 10Ingázás ..................................................................................................................... 10

Munkaerő-piaci helyzet, Foglalkoztatottság ................................................. 11Foglalkoztatottság, munkanélküliség, foglalkoztatottsági formák ....... 11Diákmunka .............................................................................................................. 12

Gazdasági és szociális helyzet ............................................................................. 12Gazdasági háttér, pénzügyi helyzet ................................................................. 12Lakáshelyzet............................................................................................................ 14

Szabadidő-eltöltés és médiahasználat ............................................................. 15Szabadidő, szabadidős intézmények ............................................................... 15Info-kommunikációs eszközök használata .................................................... 16Médiafogyasztás.................................................................................................... 18

Egészség, életmód ................................................................................................... 19Sport, erőnlét, közérzet ........................................................................................ 19Szenvedélybetegségek, függőségek, egészségtudatosság ........................ 20

Közösség, részvétel, közélet ................................................................................ 21Önkéntesség ............................................................................................................ 21Részvétel a közösség ügyeiben .......................................................................... 22Problémák ............................................................................................................... 23

Tartalomjegyzék

Szakmai struktúrák ................................................................................................... 25Ifjúságszakmai intézményrendszer ................................................................... 25

I. Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek és Ifjúsági Osztály ...... 25II. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal –

MOBILITÁS Országos Ifjúsági Szolgálat ..................................................... 26III. Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda ............... 27IV. Ifjúsági Szakmai – Módszertani Központ .................................................. 28V. Ifjúsági irodák, ifjúsági információs pontok

és a HAYICO Irodahálózat .............................................................................. 29VI. Integrált Közösségi Szolgáltató Terek......................................................... 30VII. Önkormányzatok ............................................................................................ 30VIII. Civil szervezetek ............................................................................................. 32

Szolgáltatások ........................................................................................................... 35I. Ifjúságügyi tervezést segítő elemek ............................................................... 35II. Önkormányzaton belüli ifjúságpolitikai elemek ...................................... 36III. Az ifjúsági érdekérvényesítés intézményei ................................................ 36IV. Ifjúsági közösségi terek ................................................................................... 37V. Ifjúsági szálláshelyek ........................................................................................ 37VI. Drogprevenciós szolgáltatások, intézmények,

szenvedélybeteg-ellátás ................................................................................. 37Szakképzés.................................................................................................................. 37

Források .......................................................................................................................... 39I. Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram ................................................................. 39II. Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Tanács ..................................... 40III. TÁMOP .................................................................................................................... 41IV. Fiatalok Lendületben Program ...................................................................... 41

Összegzés ...................................................................................................................... 43Felhasznált irodalmak, dokumentumok és források .............................. 45

7

BevezetésAz alábbi kiadvány célja, hogy több szempontból bemutassa a közép-magyar-

országi fiatalok helyzetét, lehetőségeit és problémáit, ezzel segítve az ifjúságügyi tervezés folyamatát.

A helyzetelemzés alapvetően három részre tagolódik. Az első nagy egység ma-gukat a régió területén élő fiatalokat vizsgálja. Ezekben a fejezetekben a korosz-tály demográfiai, gazdasági, egészségügyi és egyéb jellemzői kerülnek tárgyalásra, azonosítva a legfontosabb jellemzőket. Az elemzések legnagyobbrészt az Ifjúság 2008 országos felmérés adatai segítségével készültek. Ahol erre lehetőség volt az adatokat összevetettük az Ifjúság2000 és az Ifjúság2004 kutatás eredményeivel.

A második nagyobb rész az intézményi struktúrát méri fel, bemutatva a fiata-lokkal foglalkozó intézmények minden szintjét, és azok helyzetét a régióban.

Végül a harmadik nagyobb rész a régió ifjúsági témában mutatott forrásfelvé-telét elemzi.

A helyzetelemzés azonban még nem teljes. Ez a dokumentum az elkészültét követő hónapokban szakmai konzultáció keretében kerül megvitatásra a régió érintett szervezeteivel és szakembereivel. Az elemzés és az azt követő konzultáció eredménye pedig egy olyan probléma- és célstruktúra elkészítése lesz, ami szilárd, empirikus alapokon nyugodva gyűjti össze a legjellemzőbb nehézségeket és a kí-vánatos fejlődési irányokat.

9

Az ifjúság élethelyzete a régióban

DEMOGRÁFIAI HELYZETAz ifjúsági korosztály aránya

A Központi Statisztikai Hivatal ada-tai szerint 2008 januárjában Közép-Ma-gyarország lakónépessége csaknem három millió fő, ami azt jelenti, hogy ez a régió a legnépesebb az országban, és egyben ezen a területen a legnagyobb a népsűrűség is.

Mindemellett Közép-Magyarország népessége nő, vagyis a bevándorlás ellen-súlyozni tudja a negatív népesedési folyamatokból származó népességfogyást. Pest megye az egyetlen Magyarországon, ahol a rendszerváltás óta folyamatosan nő a lakosságszám, elsősorban a szuburbanizációs folyamatok miatt. 2008-ban a megyei népesség 1,5%kal növekedett.1

Ez egyben azt is eredményezi, hogy Közép-Magyarországon a legnagyobb a fi-atal népesség aránya: 28%. Ez jóval meghaladja minden más régió adatait: a sorban második Észak-Alföldön az arány csupán 15%. Vagyis a régióban nagyjából 700.000 fiatal él.

Családi háttér Közép-Magyarországon a fiatalok háztartásaiban átlagosan 3.46 ember él. Ez

valamivel kisebb az országos átlagnál, ami 3.74. Közép-Magyarországon a fiatalok legnagyobb arányban (32%) háromfős otthonokban laknak – míg országosan a legnagyobb arány a négyfős háztartások körében mutatkozik (32%). Ugyanakkor csupán minden tizedik közép-magyarországi fiatal él ötfős háztartásban, míg az or-

1 A demográfiai folyamatok regionális különbségei, KSH, 2008.

Népességi adatok a régiókbanLakónépesség

(ezer fő)Népsűrűség

(fő/km2)Közép-Magyarország 2 897, 3 419Közép-Dunántúl 1 104,8 99Nyugat-Dunántúl 997,9 88Dél-Dunántúl 960,1 68Észak-Magyarország 1 236,7 92Észak Alföld 1 514 85Dél-Alföld 1 334, 5 73

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

10

szágos átlag 14%, és csak 6% hatfős, vagy annál nagyobb otthonban, míg ez az arány Magyarország teljes területét figyelembe véve 10%.

A családi állapot tekintetében nem mutatkozik jelentős különb-ség az országos adatokhoz képest: a korosztályba tartozók legnagyobb arányban nőtlenek, illetve hajado-nok. 15% a házasok, és 4% az elváltak aránya. A házasok nagy része együtt is él házastársával, a fiatalok további 12%-a pedig élettárssal lakik.

A közép-magyarországi fiatalok az országos átlagnál nagyobb esély-lyel laknak olyan háztartásokban, ahol legalább egy ember dolgozik: csupán 2%-uk él olyan otthonban, ahol nincs aktív kereső, szemben az országosan mért 7%-kal.

Ami a családi háttér kulturális tő-kére vonatkozó részét illeti, elmond-ható, hogy a közép-magyarországi fiatalok az országosnál jobb hely-zetben vannak, hiszen az átlagnál nagyobb valószínűséggel rendel-keznek magasabb iskolai végzett-ségű szülőkkel. Ez egyaránt igaz az apák és az anyák esetében: a régió-ban élő 15-29 évesek csaknem felének (49%) édesanyja érettségizett, míg az orszá-gos átlag 37%. Az arányok az apák esetében 40 és 29%. A felsőfokú végzettségű szülők szintén nagyobb arányban fordulnak elő ebben a körben.

Gyerekszám, gyermekvállalási tervek

A régióban az országosnál va-lamivel kisebb az aránya azoknak a fiataloknak, akiknek már van gyer-mekük: Közép-Magyarországon a 15-29 éves korosztályba tartozók 13%-a mondhatja magát szülőnek, míg az országos arány 16%.

Nem csak a már realizált gye-rekvállalásban, hanem a jövőre vo-natkozó tervekben is találhatunk eltéréseket a régió adatai és az or-szágos átlag között: a Közép-Ma-

Közép-Magyarország Országos átlag

senki nem dolgozik a háztartásban 2% 7%egy ember dolgozik a háztartásban 20% 26%többen dolgoznak a háztartásban 78% 67%

11

gyarországon élő fiatalok valamivel nagyobb arányban mutatkoznak bizonytalannak a gyermekválla-lás kérdésében. 12%-uk egyáltalán nem szeretne gyereket, 17%-uk pe-dig egyelőre nem tud határozott vá-laszt adni a kérdésre.

A közép-magyarországi régió előnyös helyzetben van olyan szem-pontból, hogy itt a legmagasabb a fiatal korosztály aránya. Mind-emellett az itt élő népesség családi helyzetét tekintve is előnyösebb pozíciójú: az átlagnál valamivel magasabb az isko-lázott és gazdaságilag aktív szülők gyermekeinek aránya.

OKTATÁSIskolai végzettség

A régió fiataljainak csaknem fele (44%-a) jelenleg tanuló: ez nagyjából megfelel az országos átlagnak. Ez az arány nem mutat nagy eltérést az elmúlt nyolc évben: 2000-ben a régióban élő fiatalok 42, 2004-ben 40%-a volt diák.

Felfedezhetőek regionális különbségek, ha azoknak az iskolai végzettségét vizsgáljuk, akik már befejezték tanulmányaikat. Eszerint a Közép-Magyarország területén élő fiatalok valamivel iskolázottabbak az országos átlagnál: 47%-uknak érettségi a legmagasabb fokú bizonyítványa, 21%-uknak pedig felsőfokú végzett-sége is van. Ezzel szemben a szakmunkás képesítéssel rendelkezők aránya 22%, míg az országos átlag 28%, és csak minden tizedik közép-magyarországi fiatalnak van csupán alapfokú végzettsége – ez az arány országosan 18%.

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

12

Korábbi adatokkal összevetve azt láthatjuk, hogy bár az átlagos iskolázottsági szint folyamatosan növekszik – egyre nagyobb a felsőfokú képesítéssel rendelke-zők aránya – a központi régió előnye csaknem állandó.

NyelvtudásA közép-magyarországi régió fiataljainak körében az országos átlagnál valami-

vel alacsonyabb az idegen nyelvet beszélők aránya. Az itt élő 15-29 évesek 56%-a tud a magyaron kívül legalább egy másik nyelven kommunikálni, ugyanez az arány országosan 60%.

A leggyakrabban beszélt nyelvek a régió fiataljainak körében az angol és a né-met – minden más nyelv csak erősen lemaradva követi ezt a két legkedveltebbet. Az angol nyelv különösen népszerű a régióban: a fiatalok 90%-a úgy nyilatkozott, hogy legalább alapfokon tud angolul, míg az országos átlag 80%. A német ezzel szemben kevésbé népszerű az átlagosnál: míg az ország fiataljainak 59% mond-ta, hogy legalább alapszinten beszél németül, addig ugyanez az arány Közép-Ma-gyarországon 51%.

IngázásA régió fiataljai az országosnál kisebb arányban kényszerülnek ingázásra annak

érdekében, hogy tanulmányi kötelezettségeiknek eleget tegyenek. Az összefüggés minden oktatási szinten így alakul: a régió általános iskolás diákjai egyáltalán nem ingáznak, míg ebben a korosztályban országosan a tanulók 23%-a nem azon a te-lepülésen tanul, ahol lakik. Az ország középiskolásainak átlagosan több mint fele – 52%-a – ingázik, míg az arány Közép-Magyarországon 36%. Még nagyobb a kü-lönbség az arányok között az egyetemi és főiskolai diákok esetében.

A régióban számos oktatási intézmény van, ami egyrészt ide vonzza az ország más részeiből a korosztályba tartozókat, másrészt választékot és lehetőséget nyújt az itt élőknek. Ennek is köszönhető az a szerencsés körülmény, hogy a régióban

13

élők diákok sokkal kisebb mértékben kényszerülnek ingázásra az iskolába járáshoz, mint az ország más tájain élő társaik. A régió fiataljai valamivel iskolázottabbak, mint az országos átlag, ugyanakkor a nyelvtudást illetően kissé le vannak maradva.

MunKAERő-pIAcI HELYZET, FOGLALKOZTATOTTSÁG Foglalkoztatottság, munkanélküliség, foglalkoztatottsági formák

Közép-Magyarországon a fiatalok jobb gazdasági helyzetben vannak az orszá-gos átlagnál. Erre utal, hogy körükben a foglalkoztatottak aránya 10%-kal maga-sabb, és ezzel párhuzamosan mind a munkanélküliek, mind az egyéb inaktívak aránya alacsonyabb. A régióban a 15-29 évesek 9%-ának nincs munkája, szemben az orszá-gos 13%-os korosztályos munka-nélküliségi aránnyal.

Budapesten 2%-kal nagyobb – 90% – a dolgozók aránya, mint Pest megyében, aminek főképp a munkanélküliségi ráta közti kü-lönbség az oka (vagyis nem az egyéb inaktívak aránya maga-sabb).

A munkanélküliség területén a régió és az országos átlag kö-zötti eltérés jellemzőnek mondha-tó a korábbi adatfelvételek szerint is. 2004-ben Közép-Magyarorszá-gon a fiatalok 5%-ának nem volt munkája, míg az országos átlag 7% volt. A gazdasági körülmények romlása mindkét értéket negatív irányban változtatta, de a két te-rület közti különbség megmaradt, sőt, valószínűleg a központi régió szerencsés helyzetének köszönhe-tően enyhén növekedett.

%

Általános iskolások Középiskolások Felsőfokú intézménybe járók Tanfolyam, szakképzés

Közép-Magyar-ország

országos átlag

Közép-Magyar-ország

országos átlag

Közép-Magyar-ország

országos átlag

Közép-Magyar-ország

országos átlag

naponta, 10 km-nél messzebb 0 2 22 32 23 16 13 19ritkábban, 10 km-nél messzebb 0 2 2 9 21 48 23 3310 km-nél közelebb 0 19 13 11 7 5 10 8nem ingázik 100 78 64 48 50 31 55 40

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

14

Ezzel szemben a foglalkozta-tottsági formák arányaiban nincs lényeges eltérés a regionális és az országos jellemzők között. A fog-lalkoztatottak túlnyomó többsége, 84%-a alkalmazott, 7% az alkalmi munkát végzők aránya, míg saját vállalkozásában 6% dolgozik. Az őstermelők és a közhasznú mun-kából élők aránya egyaránt 1-1%.

Diákmunka

A diákmunka elterjedtségéről elsősorban a már végzettek beszá-molóiból következtethetünk. Ebből az látszik, hogy a régió fiataljainak nagyobb része, 68%-a, soha nem dolgozott, miközben tanulmánya-it végezte. 22%-uk ritkán végzett valamilyen munkát iskolái mellett, míg minden tizedik fiatal dolgozott rendszeresen diákévei során.

Szintén a régió előnyös hely-zete domborodik ki a foglalkozta-tottsági adatok tükrében, hiszen a korosztályos munkanélküliségi rá-ta 4%-kal alacsonyabb az országos átlagnál. Ugyanakkor ezen a területen már megfigyelhetőek a régión belüli egyen-lőtlenségek is: Budapesten 2%-kal kisebb a munkanélküliség, mint Pest megyében.

GAZDASÁGI éS SZOcIÁLIS HELYZETGazdasági háttér, pénzügyi helyzet

A magyarországi átlaggal megegyezően a közép-magyarországi régió terüle-tén élő fiatalok 64%-a még szüleivel együtt él, ami anyagi szempontból is közös háztartást jelent. Ennek megfelelően 36% azoknak az aránya, akik saját háztartás-ban élnek, és anyagi szükségleteiket részben, vagy egészben maguk fedezik.

A régióban élők anyagi helyzete, akár egyedül, akár szüleikkel együtt élnek, jobb, mint az országos átlag. A szülőkkel együtt élők saját nettó bevétele átlagosan mintegy nyolc ezer forinttal, az egy főre jutó háztartási bevétel pedig több mint ti-zenhárom ezer forinttal magasabb az átlagosnál Közép-Magyarországon. Az önál-lóan élők esetében még nagyobb a különbség: a régióban lakók saját nettó havi bevétele átlagosan harminchárom ezer forinttal, egy főre jutó háztartási jövedel-mük pedig harminchatezer forinttal több, mint az országos átlag.

15

Ezzel szemben a foglalkozta-tottsági formák arányaiban nincs lényeges eltérés a regionális és az országos jellemzők között. A fog-lalkoztatottak túlnyomó többsége, 84%-a alkalmazott, 7% az alkalmi munkát végzők aránya, míg saját vállalkozásában 6% dolgozik. Az őstermelők és a közhasznú mun-kából élők aránya egyaránt 1-1%.

Diákmunka

A diákmunka elterjedtségéről elsősorban a már végzettek beszá-molóiból következtethetünk. Ebből az látszik, hogy a régió fiataljainak nagyobb része, 68%-a, soha nem dolgozott, miközben tanulmánya-it végezte. 22%-uk ritkán végzett valamilyen munkát iskolái mellett, míg minden tizedik fiatal dolgozott rendszeresen diákévei során.

Szintén a régió előnyös hely-zete domborodik ki a foglalkozta-tottsági adatok tükrében, hiszen a korosztályos munkanélküliségi rá-ta 4%-kal alacsonyabb az országos átlagnál. Ugyanakkor ezen a területen már megfigyelhetőek a régión belüli egyen-lőtlenségek is: Budapesten 2%-kal kisebb a munkanélküliség, mint Pest megyében.

GAZDASÁGI éS SZOcIÁLIS HELYZETGazdasági háttér, pénzügyi helyzet

A magyarországi átlaggal megegyezően a közép-magyarországi régió terüle-tén élő fiatalok 64%-a még szüleivel együtt él, ami anyagi szempontból is közös háztartást jelent. Ennek megfelelően 36% azoknak az aránya, akik saját háztartás-ban élnek, és anyagi szükségleteiket részben, vagy egészben maguk fedezik.

A régióban élők anyagi helyzete, akár egyedül, akár szüleikkel együtt élnek, jobb, mint az országos átlag. A szülőkkel együtt élők saját nettó bevétele átlagosan mintegy nyolc ezer forinttal, az egy főre jutó háztartási bevétel pedig több mint ti-zenhárom ezer forinttal magasabb az átlagosnál Közép-Magyarországon. Az önál-lóan élők esetében még nagyobb a különbség: a régióban lakók saját nettó havi bevétele átlagosan harminchárom ezer forinttal, egy főre jutó háztartási jövedel-mük pedig harminchatezer forinttal több, mint az országos átlag.

Ugyanakkor a régión belül is igen komoly el-téréseket találhatunk Budapest és Pest megye között. Akár a szüleikkel együtt élő, akár a külön háztartást vezető fiatalo-kat nézzük, a fővárosban élők jóval előnyösebb helyzetben vannak.

A régió és az ország átlagai közti különb-ség ellenére a szubjektív anyagi helyzet meg-ítélésében nincs nagy különbség a régió jel-lemzői és az országos számok között. A legna-gyobb arányban (46%) azok vannak, akik úgy érzik, hogy beosztás-sal jól kijönnek, de több mint egyharmad az ará-nya azoknak, akik úgy nyilatkoztak, hogy „ép-pen csak kijönnek a jö-vedelmükből”. Minden tizedik régióbeli fiatal arról számolt be, hogy hónapról hónapra anya-gi problémákkal küzd, 2% pedig nélkülözésként írta le saját hely-zetét. Csupán 7% érzi úgy, hogy anyagi gondok nélkül él.

Ugyanakkor Pest megye és Budapest között vannak erőtel-jes eltérések: míg a fővárosi fiata-loknak csak 8%-a mondta, hogy hónapról hónapra anyagi nehéz-ségei vannak, a Pest megyei kér-dezetteknek 13%-a írta le így helyzetét. A Budapesten élők 30%-a nyilatkozott úgy, hogy ép-pen, hogy kijön jövedelméből, míg ez az arány a Pest megyében

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

16

élőknél 40%. Gondok nélkül él a fővárosiak 9%-a, ez az arány a régió más részeiben csak 5%.

Ugyanakkor ez a különbség nem mutatkozik meg a megta-karítással kapcsolatos szokáso-kon, amivel kapcsolatban az arányok nem különböznek a két térségben. A megkérdezettek valamivel több mint fele tud megtakarítani: 11% rendszere-sen, 40% alkalmanként. 47% úgy nyilatkozott, hogy háztar-tásában nem tudnak félretenni.

A régióban élő fiatalok ház-tartásainak 42%-a rendelkezik valamilyen hitellel, vagyis kény-szerül rendszeres részletfize-tésre. Ez 10%-kal alacsonyabb arány, mint az országos átlag, vagyis a régió háztartásainak kisebb része van eladósodva, mint az országosan jellemző. A hitellel rendelkező háztartások valamivel több mint felében (52%) jelent problémát a tör-lesztő részletek fizetése, ami vi-szont az országosnál nagyobb arány: az érintett háztartá-sok összességét vizsgálva 43% azoknak az aránya, ahol problé-mát jelent a rendszeres törlesztés.

Lakáshelyzet

Mint korábban láttuk a fi-atalok nagy része még nőt-len, illetve hajadon, így talán az sem meglepő, hogy legtöbben (70%) még szüleikkel együtt élnek. 17% él saját lakásában, vagy házában, 4% pedig albér-letben. Csupán 1% a kollégisták aránya. Az otthon, illetve saját lakásban élők aránya megegye-zik az országos átlaggal, míg

17

a teljes mintában valamivel nagyobb arányban vannak azok, akik kollégiumban (2%), vagy albérletben (6%) laknak.

Összehasonlítva a korábbi évek adataival az látszik, hogy a régióban lényege-sen lecsökkent az albérletben élők aránya. 2004-ben még a fiatalok 12%-a válasz-totta ezt a lehetőséget. Nem változott azonban az otthon, a saját lakásban, vagy a kollégiumban lakók aránya, vagyis az albérlet helyett a fiatalok sokkal gyakrabban választanak valamilyen „egyéb” megoldást, például hogy egy ismerősnél, távolabbi rokonnál, vagy társuk szüleinél élnek. Minden bizonnyal ez nagyrészt a gazdasági válság miatt romló körülményeknek köszönhető, vagyis, hogy a fiatalok átmeneti-leg kisebb arányban engedhetik meg maguknak, hogy lakást, vagy szobát bérel-jenek.

A főváros és Pest megye között tapasztalható egyenlőtlenség leginkább a gaz-dasági helyzetet bemutató adatokban nyilvánul meg. Ugyan a régió összességé-ben sokkal jobb számokat produkál (pl. átlagjövedelem, vagy szubjektív anyagi státusz kérdésében), mint az országos átlag, az is látszik azonban, hogy ez szinte kizárólag a budapesti adatoknak köszönhető. Vagyis, míg a fővárosi fiatalok sokkal jobban élnek, mint az átlag, a Pest megyében lakók helyzete közelebb áll az átla-goshoz, mint a fővárosihoz.

SZABADIDő-ELTÖLTéS éS MéDIAHASZnÁLATSzabadidő, szabadidős intézmények

A régióban élő fiataloknak egy átlagos hétköznap 3,3, egy átlagos hétvégi na-pon pedig 8,5 óra szabadideje van. Ezt a szabadidőt a legtöbben otthon, vagy ba-rátaiknál töltik: a megkérdezettek 96%-a említette a két legfontosabb helyként saját otthonát és 78% barátai lakását. A fiatalok egynegyede számára fontos hely-szín a rokonok lakóhelye, míg a bevásárlóközpont 14% esetében került be a két legfontosabb közé. Nem sokkal maradnak el ettől az aránytól a kulturális intézmé-nyek, a mozik, vagy a sportpályák sem.

Ha nem a helyszínre, hanem a tevékenységre kérdezünk rá, az derül ki, hogy a legfontosabb szabadidős tevékenység a fiatalok számára a tévézés: 76% számára szerepel az első két helyen. A barátokkal való időtöltés a második helyen szerepel, fontosságát majdnem megközelíti azonban a számítógépezés, ami ebben az eset-ben feltehetően internetezést jelent. Csaknem a fiatalok fele megemlítette a két legfontosabb szabadidős tevékenysége között a zenehallgatást, és 45%-uk az olva-

Szabadidő-eltöltés helye és módja a fiatal korosztálybanHol tölti leggyakrabban szabadidejét?(a két legfontosabb volt választható) % Mit csinál leggyakrabban szabadidejében?

(a két legfontosabb volt választható) %

otthon 96% tévét néz 76%barátoknál 78% barátokkal van 65%rokonoknál 25% számítógépezik 63%bevásárolóközpontban 14% zenét hallgat 48%kulturális intézményben (színház stb.) 13% olvas 45%moziban 13% semmit, csak úgy elvan 29%sportpályán 12% sportol 20%kocsmában 6% játékkonzollal, sz.gépes játékkal játszik 9%klubban, műv.házban 4% gyereket nevel 8%utcán 4%

18

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

sást. 29% nyilatkozott úgy, hogy sokszor nem igazán csinál semmit szabadidejében „csak úgy elvan”. A sportolás a kérdezettek egyötödénél szerepel a legfontosabb időtöltések sorában.

A különböző intézmé-nyek közül a söröző, boro-zó a legnépszerűbb: ezeket a régióban élő fiatalok egy-harmada gyakran felkere-si, további 21% pedig ritkán ugyan, de jár ilyen helyekre. A teázók, kávézók valamivel kevésbé megosztóak – ke-vesebb ugyan a gyakori lá-togatójuk, de azok is kisebb arányban képviseltetik ma-gukat, akik teljesen elvetnék ezt a fajta kikapcsolódást.2

A kulturális intézmények közül a mozik, multiplex mozik a legkedveltebbek, a kérdezettek 27%-a legalább havonta egyszer beül egy filmre, további 42% pedig ennél ritkábban teszi ezt meg. Kiállításokra, múzeumba a fiatalok fele szokott jel-lemzően inkább ritkábban, évente pár alkalommal ellátogatni, és hasonlóak az ará-nyok a színház esetében is. A művészmozik, a komolyzenei hangversenyek és az opera már jóval kevésbé látogatottak, ami részben minden bizonnyal az intézmé-nyek fizikai és anyagi elérhetőségének korlátaival is magyarázható. Mindenesetre a fiatalok csaknem háromnegyede sosem jár el művészmoziba, 85% soha nem vesz jegyet komolyzenei hangversenyre és 92%-a sosem jár operába.

Info-kommunikációs eszközök használataA közép-magyarországi régióban élő fiatalok az átlagnál valamivel nagyobb

arányban használnak info-kommunikációs eszközöket, és a háztartásaik is nagyobb eséllyel felszereltek azokkal. Eb-ben a korcsoportban ugyanak-kor nem találunk olyanokat, akik használnak számítógépet, de nem használnának internetet: ennek a generációnak a kettő egy és ugyanaz. A régió fiatal-jainak 87%-a használó, míg ez az arány országosan 84%. Ko-rábban már láttuk, hogy a ré-gió háztartásai anyagilag jobb helyzetben vannak – részben valószínűleg ennek köszönhe-

2 Gyakran= legalább havonta egyszer, ritkán=háromhavonta, vagy annál ritkábban

19

sást. 29% nyilatkozott úgy, hogy sokszor nem igazán csinál semmit szabadidejében „csak úgy elvan”. A sportolás a kérdezettek egyötödénél szerepel a legfontosabb időtöltések sorában.

A különböző intézmé-nyek közül a söröző, boro-zó a legnépszerűbb: ezeket a régióban élő fiatalok egy-harmada gyakran felkere-si, további 21% pedig ritkán ugyan, de jár ilyen helyekre. A teázók, kávézók valamivel kevésbé megosztóak – ke-vesebb ugyan a gyakori lá-togatójuk, de azok is kisebb arányban képviseltetik ma-gukat, akik teljesen elvetnék ezt a fajta kikapcsolódást.2

A kulturális intézmények közül a mozik, multiplex mozik a legkedveltebbek, a kérdezettek 27%-a legalább havonta egyszer beül egy filmre, további 42% pedig ennél ritkábban teszi ezt meg. Kiállításokra, múzeumba a fiatalok fele szokott jel-lemzően inkább ritkábban, évente pár alkalommal ellátogatni, és hasonlóak az ará-nyok a színház esetében is. A művészmozik, a komolyzenei hangversenyek és az opera már jóval kevésbé látogatottak, ami részben minden bizonnyal az intézmé-nyek fizikai és anyagi elérhetőségének korlátaival is magyarázható. Mindenesetre a fiatalok csaknem háromnegyede sosem jár el művészmoziba, 85% soha nem vesz jegyet komolyzenei hangversenyre és 92%-a sosem jár operába.

Info-kommunikációs eszközök használataA közép-magyarországi régióban élő fiatalok az átlagnál valamivel nagyobb

arányban használnak info-kommunikációs eszközöket, és a háztartásaik is nagyobb eséllyel felszereltek azokkal. Eb-ben a korcsoportban ugyanak-kor nem találunk olyanokat, akik használnak számítógépet, de nem használnának internetet: ennek a generációnak a kettő egy és ugyanaz. A régió fiatal-jainak 87%-a használó, míg ez az arány országosan 84%. Ko-rábban már láttuk, hogy a ré-gió háztartásai anyagilag jobb helyzetben vannak – részben valószínűleg ennek köszönhe-

2 Gyakran= legalább havonta egyszer, ritkán=háromhavonta, vagy annál ritkábban

Info-kommunikációs eszközök használata és birtoklása a Közép-Magyarországon élő

fiatalok körében és országosanKözép-Magyar-

ország országos átlag

Használ számítógépet 87% 84%Van otthon számítógép 83% 79%Használ internetet 87% 84%Van otthon internet-elérés 77% 70%

tő, hogy az átlagosnál jobban is felszereltek. Az itt élő fiatalok otthonainak 83%-ában van számítógép, 77%-ában pedig internet-kapcsolat. Ugyanezek az arányok országo-san 79 és 70%.

Az Ifjúság2000 és 2004 adataival össze-vetve azt látjuk, hogy bár a régióban élők jelenleg is előnyösebb helyzetben vannak ezen a területen a különbségek évről-év-re csökkenek. Ez minden bizonnyal annak köszönhető, hogy a digitális technoló-gia egyre inkább a mindennapi élet részévé válik, és ezzel párhuzamosan anyagilag is mindinkább elérhető lesz. Vagyis a központi régióban élők előnyösebb helyzete egyre kevésbé mutatkozik meg ezen a területen.

Az internetező fiatalok nagy része (58%) naponta, 21%-a hetente többször ül le a világháló elé.

A legelterjedtebb online tevékenység az e-mailezés. Ezt követi az azonnali üze-netküldőkön (MSN, Skype stb.) való beszélgetés, amit 36%-uk napi rendszeresség-gel űz. Fórumokon, blogokon aktív részvételt már csak a fiatalok kevesebb mint fele vállal, bár több mint egytizedük akár naponta is hozzászól a beszélgetésekhez. A csetszobák 9% számára jelentenek napi tevékenységet, míg 62% sosem keres fel ilyeneket. Blogot 16% ír, ami a tevékenység jellegét tekintve egyáltalán nem mond-ható alacsony aránynak, bár 9% havi rendszerességnél ritkábban ír bejegyzéseket. A rendszeres blogolók aránya 3-4%.

A fiatalok körében kétségkívül az egyik legnépszerűbb internetes lehetőség a közösségi oldalakon való részvétel. A régióban élő internetező 15-29 évesek 67%-a tagja legalább egy ilyen közösségnek. Ez azonban alulmúlja az országos átlagot: a magyarországi fiatalok 75%-a csatlakozott egy, vagy több ilyen portálhoz.

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

20

MédiafogyasztásKorábban láttuk, hogy a té-

vénézés a legnépszerűbb kikap-csolódási forma a fiatalok körében. Ennek megfelelően meglehetősen sok időt is töltenek ezzel, bár a régióban élők valamivel kevesebbet, mint az átlag – a különbség azonban nem nagy. Egy közép-magyarországi fiatal hét-köznap átlagosan kb. 98 percet tévézik, míg az országos átlag 105 perc. Hétvégén természetesen a tévézéssel töltött idő több: közép-magyarországon átlagosan 161 perc, országos átlagban 174 perc.

A fiatalok legnagyobb ré-szének kedvenc tévécsator-nái a nagyobb kereskedelmi csatornák közül kerülnek ki. A legnézettebb ebben a korcso-portban az RTL Klub: csaknem a kérdezettek fele jelölte meg ezt az adót, mint aminek mű-sorát a leggyakrabban követi figyelemmel. Ezt követi a TV2, majd az egyéb kereskedelmi csatornák. A magyar közszolgá-lati adók valamelyikét csupán 5% nevezte meg legnézettebbnek.

A televízió mellett a rádió népszerűsége sem elhanyagolható: a régióban élő fiatalok több mint egyharmada (38%) naponta, és további csaknem egyharmada (32%) heti rendszerességgel szokott rádiót hallgatni. 15% az arány azoknak, akik sosem kapcsolják be a rádiókészüléket.

Tévénézéssel töltött átlagos idő hétköznap és hétvégén aKözép-Magyarországon élő fiatalok körében és átlagosan

Közép-Magyarország Országos átlaghétköznap (nap/perc) 97,6 105,3hétvégén (nap/perc) 161 174,1

21

A napilapok és a hetilapok, magazinok közül az utóbbiak valamivel népsze-rűbbek a fiatalok körében, ugyanis 72%-uk valamilyen gyakorisággal kezébe vesz ilyesmit. Napilapot azonban a fiatalok egyharmada egyáltalán nem olvas, naponta pedig 15% tájékozódik ilyen módon.

A fiatalok szórakozási célú időeltöltésében a barátokkal való együttlét mellett a televízió és az internet játssza a legfontosabb szerepet. A televíziózásban főképp a kereskedelmi csatornák kötik le ezt a korosztályt, ugyanakkor nem mondható, hogy a rádió, vagy az újságolvasás eltűnt volna, amit a fiatalok nagyjából kéthar-mada szokott rendszeresen csinálni. A kulturális intézmények látogatása természe-tesen a kínálattól is függ, de általánosságban elmondható, hogy a népszerű mozik mellett, a színház és a múzeum is kisebb szerephez jut, a komolyzenei koncertek és az opera azonban szinte teljesen kiesik a korosztály kulturális fogyasztásából.

EGéSZSéG, éLETMóDSport, erőnlét, közérzet

A régió fiataljainak egyhar-mada sportol rendszeresen, az iskolai testnevelési órákon kí-vül. Ez valamivel alacsonyabb a korcsoportos országos átlag-nál, ami 38%. Az egyharmados arány nagyjából megegyezik a 2000-ben mérttel, de lényege-sen elmarad a 2004-ben kimu-tatott 48%-tól. Ráadásul a két korábbi adatfelvételkor a ré-gióban élő fiatalok valamivel nagyobb arányban sportoltak, mint az országos átlag.

Az edzettséggel és az egészségi állapottal kapcso-latos elégedettség tekinte-tében nincsenek nagyobb különbségek a régió és az or-szág fiataljai között. Az egész-ségi állapottal és a közérzettel nagyobb arányban elégedet-tek a fiatalok, mint az edzett-ségi szintjükkel. Utóbbival 2% teljesen, 13% inkább elége-detlen, viszont 11% teljesen és 38% inkább elégedett. Az egészségi állapotával és közérzetével a régióban élő 15-29 éveseknek csupán 5%-a elégedetlen, csaknem felük ezzel szemben inkább elégedett, negyedük pedig tökéletesen elégedett.

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

22

Szenvedélybetegségek, függőségek, egészségtudatosságA függőséget is eredményező, egészségkárosító szokások elterjedtsége a kö-

zép-magyarországi régióban többé-kevésbé megegyezik az országban átlagosan tapasztalhatókkal.

Ami a kábítószereket illeti, a régióban élő válaszadók 17%-a állította, hogy éle-tében kipróbált valamilyen kábítószert, és 7% számolt be arról, hogy ez a kérdezést megelőző 12 hónapban is megtörtént. Ezek az arányok hajszálnyival magasabbak az országos átlagnál. Valószínűsíthető, hogy annak ellenére, hogy ezek a kérdések a felmérés önkitöltős részébe kerültek, a rejtőzködés aránya ebben az esetben ma-gas, vagyis a valós arányok nagyobbak.

A dohányzás kapcsán különösen figyelemre méltó, hogy az Ifjúság 2008 felmé-résének mintájába került 15-29 évesek között egy sem akadt, aki még ne próbálta volna ki a cigarettázást. A dohányzók aránya régiós szinten 46%, ami azt jelenti, hogy a korosztályba tartozók csaknem fele alkalmanként, vagy rendszeresen rá-gyújt. A dohányosok átlagosan 13 szál cigarettát szívnak el egy nap.

Az alkoholfogyasztás szintén nem elhanyagol-ható mértékben érinti ezt a korosztályt. A régióban élő fiatalok több mint fe-le, 57%-uk volt már éle-tében részeg, ami ugyan pár százalékkal kisebb arány, mint az országos átlag, de így is meglehetősen magas. Kifejezetten rendsze-res ivónak a közép-magyarországi fiatalok 5%-a tekinthető: ők mondták, hogy az elmúlt egy évben havonta többször is voltak részegek. 39% ennél ritkábban került ittas állapotba az elmúlt évben, és a fiatalok több mint fele pedig egyáltalán nem rúgott be ezalatt az idő alatt.

A rendszeresen spor-toló fiatalok aránya át-lagosan sem túl magas, ám a régióban még az átlagot is alulmúlja. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy a korosz-tály csupán egyharma-da szokott rendszeresen valamilyen testmozgást végezni. Emellett kife-jezetten magas a dohá-nyosok aránya (45%), és a korosztály 5%-a kifeje-zetten gyakran iszik nagy mennyiségben alkoholt.

Egészségkárosító szokások elterjedtsége a Közép-Magyarországon élő fiatalok körében és országosan

Közép-Magyarország országos átlagÉletében kipróbált már kábítószert 17% 15%Múlt évben használt valamilyen kábítószert 7% 6%Életében volt már részeg 57% 61%legalább havonta néhányszor volt részeg az el-múlt évben 5% 6%

rágyújtott már életében 100% 100%jelenleg alkalmanként vagy rendszeresen dohányzik 46% 45%Napi átlag cigaretták száma (a dohányzók körében) 13 13

23

KÖZÖSSéG, RéSZvéTEL, KÖZéLETAkár a közép-magyar-

országi fiatalokat, akár a magyarországi fiatalok ösz-szességét vizsgáljuk azt lát-hatjuk, hogy a korosztály civil aktivitása és közösségi integ-ráltsága igen alacsony szintű. Az Ifjúság 2008 felmérésben felsorolt húsz civil és szakmai szervezettípus közül csupán a sportklubok és sportegyesüle-tek esetében volt a valamilyen módon kapcsolódók aránya több mint 10%, az összes töb-bi szervezettípusnál a válaszolók legalább 90%-a semmilyen módon, még alkalmi rendezvény-résztvevőként sem kötődött az adott szervezethez. Országosan a fiata-lok 68%-a semmilyen szervezethez sem kötődik, sem formálisan, sem informálisan, ez az arány Közép-Magyarországon csaknem ugyanekkora, 69%. Valamilyen formá-lis szervezeti tagsággal a magyar fiatalok 9%-a rendelkezik, a közép-magyarorszá-gi arány 10%.

Mint már említettük a legnépszerűbbek a sportklubok és sportegyesületek: a közép-magyarországi fiataloknak, az országos átlaggal nagyjából megegyezően, 3%-a tagja ilyen szervezetnek, 6% részt vesz a munkájukban, 5% pedig néha meg-látogatja rendezvényeiket. Diákszervezetnek a régióban élő fiatalok 4%-a tagja, további 2,5% részt vesz a munkájukban, 2,5% pedig néha meglátogatja rendez-vényeiket.

A közép-magyarországi fiatalok 11%-a járt már valaha ifjúsági irodában, ez pár százalékkal kisebb az országos aránynál (15%).

Önkéntesség

Az önkéntes mun-ka a diákmunkánál is kevésbé elterjedt: a fia-talok mindössze 11%-a végez jelenleg is ön-kéntes munkát, bár nagyobb részük csak alkalmanként. 86% so-ha nem is próbálkozott ilyesmivel, 3% pedig korábban végzett ilyen jellegű tevékenységet, de ma már nem.

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

24

Részvétel a közösség ügyeibenHa a szűkebb politikai kö-

zösséget, vagyis a lakóhely ügyeit nézzük, az aktivitás vala-mivel nagyobbnak tűnik. A kö-zép-magyarországi fiatalok 43%-a nyilatkozott úgy, hogy tájékozódik a helyi közügyek-ben, igaz ez elmarad az orszá-gos átlagtól, ami 52%. Ugyan rendszeresen csak 2% szokott részt venni helyi szervezetek programjain, de 36% néha azért el is látogat eseményekre.

A helyi ügyekről való tájé-kozódás legfontosabb csator-nái a régióban élő fiatalok számára az interperszonális kommunikáció és a helyi média. Általában azonban elmondható, hogy a Közép-Magyarországon élő fiata-lok valamivel kisebb mértékben használják ezeket az eszközöket és csatornákat, mint az országosan jellemző.

A települési diákönkormányzatok és az ifjúsági önkormányzatok munkájában meglehetősen kevés fiatal vesz részt: ezek az arányok országosan csaknem ugyan-úgy alakulnak, mint a közép-magyarországi régióban.

A közép-magyarországi fiatalok (és ebben nem mutatnak eltérést a Magyaror-szág többi táján élő kortársaiktól) meglehetősen pesszimistán értékelik saját po-

25

litikai/társadalmi súlyukat: nagy részük úgy vélekedik, hogy az Ö véleménye nem számít a po-litikusoknak, és ennek megfe-lelően negatívan értékelik saját közügyekbe való beleszólási lehe-tőségeiket is.

A 15-29 éves közép-magyar-országi lakosok több mint kéthar-mada úgy véli, hogy az országos politikusok nem nagyon figyelnek rá: 42%-uk szerint inkább nem ér-dekli, 36% szerint pedig egyálta-lán nem érdekli a döntéshozókat az ő véleménye.

Az arányok szinte hajszálra ugyanazok, ha a helyi politikusok véleményéről van szó, vagyis helyi szinten sem érzékelnek több oda-figyelést a fiatalok.

Ezek után nem meglepő, ha azt látjuk, hogy ugyanezek a fia-talok nagyrészt úgy vélik, hogy sem az országos, sem a helyi köz-ügyekbe nem igazán van beleszó-lásuk. Csupán 1% válaszolta, hogy úgy érzi sok beleszólása van az országos közügyekbe, és továb-bi 19% vélte úgy, hogy van vala-mennyi beleszólása. A többiek szerint vagy nagyon kevés, vagy semennyi lehetőségük nincs erre.

A helyzet csaknem teljesen ugyanaz a helyi közügyek eseté-ben, vagyis közvetlen lakóhelyük döntéseit a fiatalok ugyanolyan távol érzik maguktól, mint az or-szágos ügyeket.

ProblémákVégül érdemes megvizsgálni,

hogy a fiatalok maguk hogyan lát-ják, mi korosztályuk legnagyobb problémája. Az adatok tanúsága

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

26

szerint a 15-29 évesek leginkább materiális problémák miatt aggódnak: legtöbben a munkanélküliséget, a létbizonytalanságot, a pénztelenséget említették. Bár a kö-zép-magyarországi és az országos adatok hasonló mintázatot rajzolnak ki, néhány fontos eltérést is láthatunk. Így például a Közép-Magyarországon élő fiatalok ki-sebb arányban emelték ki a munkanélküliséget, mint legnagyobb problémát (bár ez a tényező mindkét esetben az első helyen áll), nyilván a kedvezőbb foglalkozta-tottsági mutatók miatt. Ezzel szemben kissé nagyobb arányban említették a lakás-problémákat és a létbizonytalanságot.

A kábítószer terjedését nagyobb problémaként érzékelik a fiatalok, mint az al-koholizmust, a bűnözés miatt pedig 6% aggódik.

A közösségi részvétel minden formája kifejezetten kevéssé elterjedt ebben a korosztályban, akár országosan, akár a régióban vizsgáljuk a helyzetet. A fiata-loknak csupán 10%-a rendelkezik valamilyen formális szervezeti tagsággal, 69%-uk pedig semmilyen módon nem kötődik semmiféle szervezethez. Leginkább a sport- és diákszervezetek népszerűek, de ezek esetében sem növekednek az ará-nyok pár százaléknál nagyobb mértékben. Kevesen végeznek önkéntes munkát is. A helyi ügyek szintén kevéssé érdeklik a fiatalokat, azokat legfeljebb családtagjaik-kal és barátaikkal vitatják meg, de szervezettebb, vagy intézményesült módon nem foglalkoznak velük.

27

Szakmai struktúrákAz alábbi fejezetben a közép-magyarországi régió ifjúságüggyel foglalkozó

szervezeteit, illetve az azok által nyújtott különböző szolgáltatásokat mutatjuk be. Elsőként az intézményi struktúra mentén haladva az egyes intézményeket és tevé-kenységi területeiket, vesszük sorra. Az intézményeket először hatókör szerint vizs-gáljuk, így tehát az országos, majd a regionális, a megyei, a fővárosi, végül pedig a települési önkormányzati rendszerekkel foglalkozunk, meglévő szolgáltatásaikra koncentrálva. Ezt követően külön ejtünk szót a civil szervezetekről, amit a források és a régió forrásfelvételi sajátosságainak bemutatása követ.

IFjúSÁGSZAKMAI InTéZMénYREnDSZERI. Szociális és Munkaügyi Minisztérium Gyermek és Ifjúsági Osztály

Az ifjúságügy országos szintű szakmai koordinációja a Szociális és Munkaügyi Mi-nisztériumban történik. A területtel a Minisztérium Gyermek és Ifjúsági osztálya fog-lalkozik.

(4) A Gyermek- és Ifjúsági Osztálya) a jogszabály-előkészítő tevékenység keretében

aa) kidolgozza a gyermek- és ifjúságpolitikát érintő jogszabályok szakmai koncepcióját,

ab) vizsgálja az aa) pont szerinti jogszabályok szakmai megalapozottsá-gát, hatását, és figyelemmel kíséri hatályosulásukat;

b) a költségvetés előkészítése során részt vesz a gyermek- és ifjúságpolitikai költségvetési előirányzatok tervezésében, kidolgozza azok szakmai tar-talmát, és figyelemmel kíséri felhasználásukat;

c) ellátja az EKTB 14. sz. Ifjúságpolitika és sportügyek szakértői munkacso-port irányítását, működtetését;

d) szakmai irányítási feladatkörébenda) kidolgozza a gyermek- és ifjúságpolitikával, a gyermekek és fiatalok is-

kolán kívüli szabadidejének eltöltésével, a helyi önkormányzatok, il-letve a kistérségek gyermek és ifjúsági feladatellátásával, az ifjúsági turizmussal, az ifjúsági célú közösségi terekkel, a játékkultúrával kap-csolatos szakmapolitikai irányokat,

db) koordinálja a több ágazatot érintő gyermek- és ifjúságpolitikai prog-ramok kialakítását és végrehajtását,

dc) ellátja az ágazati ifjúsági képzéssel kapcsolatos feladatokat;e) ellátja a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram működtetésével kapcsolatos

minisztériumi feladatokat, előkészíti a miniszternek és a szakállamtitkár-nak az Alapprogrammal kapcsolatos döntéseit;

f ) támogatási, fejlesztési feladatkörébenfa) működteti az ifjúsági célú pályázatok szakértői rendszerét,fb) előkészíti, illetve lebonyolítja a határon túli magyar ifjúsági szerveze-

tek működését és programjait támogató programokat és pályázato-

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

28

kat, ellátja a Magyar Ifjúsági Konferencia működésével kapcsolatos adminisztratív és szakmai előkészítési feladatokat.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakmai koordinációjában 2009-re ké-szült el a Nemzeti Ifjúsági Stratégia, melyet az Országgyűlés 2009. október 26-án fogadott el, s ami tizenöt évre jelöli ki a korosztállyal kapcsolatos nemzeti szintű célokat és beavatkozási területeket. A Stratégia három fő célt határoz meg, melyek eléréséhez több feladatot tudatosít. Az első cél az ifjúsági korosztály sikeres tár-sadalmi integrációjához szükséges környezet fejlesztése, ami ebben az esetben a gyermekvállaláshoz szükséges komplex feltételrendszer javítását, a fiatalok mun-kavállalásának segítését, és a kirekesztettség csökkentését jelenti. A második fő cél az ifjúsági korosztályok és közösségeik érvényesülésének segítése a verseny-képes tudás fejlesztésével, a kulturális fogyasztás színvonalának emelésével, és az infokommunikációs ellátottság, illetve hozzáférés javításával, valamint a társadalmi és egyéni felelősség érzésének erősítésével. Végül a harmadik cél az ifjúsági szakma és az ifjúsági civil szervezetek erősítése, amit az érintett szervezetek jobb bevoná-sával, átlátható forráselosztó rendszer kialakításával és az ifjúságpolitikai feltétel-rendszer átalakításával kíván elérni. A Nemzeti Ifjúsági Stratégia végrehajtásáról szóló első 2 éves cselekvési tervet a Kormány 2010. január 13-án fogadta el. Ez a kormányhatározat biztosítja a stratégiában megfogalmazott fejlesztési irányok el-érése érdekében teendő konkrét intézkedések megvalósítását.

II. Foglalkoztatási és Szociális Hivatal – MOBILITÁS Országos Ifjúsági SzolgálatA Szociális és Munkaügyi Minisztérium ifjúságpolitikai háttérintézménye, a Fog-

lalkoztatási és Szociális Hivatal keretein belül működő Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. A Szolgálat, amelyet 1995-ben alapította az akkori művelődési és közok-tatási miniszter, az Európai Unió fiatalokat érintő közösségi programjának nemzeti irodájaként kezdte meg tevékenységét. Alaptevékenysége folyamatosan bővült az évek során, így egyre inkább meghatározó szereplője lett mind a nemzetközi, mind pedig a hazai ifjúsági célú törekvések állami szintű megvalósításának. 1999-től az ifjúsági szektor számára megnyílt a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram, amely pályá-zatainak kezelését a Szolgálat látta el 2006 végéig. 2000-ben kialakításra kerültek a regionális ifjúsági szolgáltató irodák a hét területi-statisztikai régió központjában, a helyi ifjúsági munka fejlesztése, valamint a decentralizált forráselosztás és szol-gáltatás-szervezés érdekében. 2001-ben felállításra került a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, valamint a Drogmódszertani Intézet, melyek szintén 2006 végéig a Szol-gálat szervezeti egységeiként működtek. 2002-től elindult a határon túli ifjúsági intézményrendszerrel (Agora hálózat) történő együttműködés. 2007. január 1-től a háttérintézmények összevonását követően a Mobilitás a Foglalkoztatási és Szo-ciális Hivatal főosztályaként látja el tevékenységeit, szoros szakmai együttműkö-désben a minisztérium Gyermek- és Ifjúsági Osztályával. Az intézmény a szervezeti átalakulást követően, valamint a hazai forrásokkal kapcsolatos pályázatkezelési, adminisztratív jellegű tevékenység megszűnésével (melyet az ESZA NKft. lát el) le-hetőséget kapott egy jellemzően támogató, fejlesztő jellegű szakmai koncepció ki-alakítására.

29

Az FSZH – MOBILITÁS Országos Ifjúsági Szolgálat stratégiai célrendszere:1. Ifjúsági munka szakmai fejlesztése

a) Az ifjúsági munka végzéséhez szükséges információ, tudás és kompeten-ciák összegyűjtése és közvetítése

b) Ifjúsági munkában résztvevő szakemberek munkájának támogatása2. Fiatalok (13-29) demokratikus társadalmi részvételének elősegítése

a) Részvételi formák támogatása és elterjesztéseb) Ifjúságpolitikák és stratégiák megszületésének támogatásac) Közösségi részvételhez szükséges kompetenciák fejlesztése

3. Az ifjúsági munka és módszertana (nemformális tanulás) társadalmi el-ismertetésea) Minőségbiztosítás b) Hasznosulás kimutatása és bemutatása

A Mobilitás a szervezeti átalakulást követően is megőrizte decentralizált mű-ködését. A fővárosban található az Igazgatóság és a Fiatalok Lendületben Prog-ramiroda, az Információs és Képzési Iroda, valamint Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Győrött, Veszprémben, Pécsett és Szegeden működnek Regionális Ifjú-sági Szolgáltató Irodái.

III. Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató IrodaA Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda (KMRISzI) a Fog-

lalkoztatási és Szociális Hivatal – Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat regionális hatókörű szervezeti egysége. Ennek megfelelően a KMRISzI Budapesten és Pest megyében végzi ifjúságszakmai fejlesztő tevékenységét, vagyis:

tanácsadó, fejlesztő és szolgáltató központként támogatja az ifjúsági munkát •ésközvetítő szerepet tölt be az ifjúságpolitikában érintett szervezetek, szakér-•tők, intézmények és döntéshozó szervek között.

A fenti feladatok ellátása érdekében a KMRISzI az alábbi konkrét szolgáltatáso-kat nyújtja:

Ellátja a Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Tanács titkársági feladatait,•Együttműködik az ESZA Nonprofit Kft-vel a Tanács által kiírt pályázatok keze-•lésében, Részt vesz a Fiatalok Lendületben Programmal kapcsolatos feladatok ellátá-•sában,Ellátja az EURODESK hálózat helyi partnereinek regionális koordinációját,•Együttműködéseket alakít ki a régió ifjúsági korosztállyal foglalkozó szerve-•zetei között,Segíti a területi és a kerületi önkormányzatokat a helyi szintű, ifjúsággal kap-•csolatos feladatvállalásaik, szolgáltatásaik kialakításában,Segítséget nyújt a régió ifjúsággal foglalkozó szakembereinek munkájában és •kapcsolatteremtésében,Együttműködik az ifjúságsegítő képzést nyújtó oktatási intézményekkel,•Gondozza a Nemzeti Ifjúsági Információs és Dokumentációs Adattárat,•

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

30

Emberi jogi képzése-•ket szervez,Részt vesz a nem-•formális pedagógiai módszerek népsze-rűsítésében és elter-jesztésében,Célzott programok-•kal részt vesz a fiata-lok aktív társadalmi részvételének ösz-tönzésében,Szakmai hálózatot •szervez az ifjúsági képviseleti formák megerősítése érde-kében,Elkészíti a Regioná-•lis Ifjúsági Helyzet-elemzést,Felméréseket, tanul-•mányokat, kutatásokat készít,Konferenciákat, szakmai fórumokat szervez az ifjúsági szakemberek számára,•Gyűjti és rendszerezi az ifjúsági munkával kapcsolatos információkat, doku-•mentumokat.

A fenti szolgáltatások ellátása tekintetében a KMRISzI eddigi tevékenysége so-rán több mint 4 500, a területen dolgozó, vagy érintett szervezettel és intézmény-nyel került kapcsolatba.

IV. Ifjúsági Szakmai – Módszertani KözpontA Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázati úton támogatja megyei ifjúsá-

gi szakmai-módszertani központok működését, melyek feladata az államai szintű ifjúságpolitikai célkitűzések megvalósításában való részvétel, valamint a hamaro-san megnyitó integrált közösségi szolgáltató terek ifjúsági célú szolgáltatásainak kialakításában való segítés, folyamatos szakmai támogatás biztosítása. A megyei módszertani központ tevékenységét a Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodával együttműködve látja el, annak szakmai iránymutatásaival, va-lamint koordinációjával. Pest megyében a XIII. kerületi Közművelődési Nonprofit Kft., azon belül pedig az Iránytű Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda nyerte el a módszertani központ címet. Az Iránytű a rendszerváltás előtt, pályázati forrás-ból alakult, majd 1988-tól a kerületi önkormányzat fenntartásában folytatta műkö-dését. 2007 végéig Speciális Közművelődési Szolgáltató Intézményként működött, majd a XIII. kerületi Közművelődési Nonprofit Kft. részévé vált. Komoly múltja miatt az intézmény számos ifjúságszakmai feladatot lát el.

Integrált Közösségi Szolgáltató Tér cím birtokosai Pest-megyében

Acsa Község önkormányzata Acsa Kisnémedi Község önkormányzata Kisnémedi

Apaj Község önkormányzata Apaj Biztonság, esély a kókaiakértKözhasznú Alapítvány Kóka

Bénye Község önkormányzata Bénye lórév Község önkormányzata lórév

Bugyi Nagyközség önkormányzata Bugyi Makád Község önkormányzata Makád

Csemő Község önkormányzata Csemő tegyünk együtt nagybörzsönyért egyesület

Nagybör-zsöny

Dömsöd Nagyközség önkormányzata Dömsöd Nyáregyháza Község önkormányzata Nyáregyháza

gomba Község önkormányzata gomba szigetújfalu Község önkormányzata szigetújfalu

iNNolAND Közép-magyarországiterületpolitikai Közhasznú egyesület gödöllő szokolya Község önkormányzata szokolya

összefogás a Hévízgyörkiifjúságért egyesület Hévízgyörk tápió-vidékért egyesület tápiógyörgye

inárcs Község önkormányzata inárcs újszilvás Község önkormányzata újszilvás

ipolydamásd Község önkormányzata ipolydamásd Vasad Község önkormányzata Vasad

ipolymenti Vállalkozók Klubja ipolytölgyes Verseg Község önkormányzata Verseg

Kemence Községért Közalapítvány Kemence zebegényi iskolás gyermekekértAlapítvány zebegény

31

V. Ifjúsági irodák, ifjúsági információs pontok és a HAYICO IrodahálózatA fővárosban öt ifjúsági tanácsadó iroda, és két ifjúsági információs pont műkö-

dik. Emellett a IX. kerületi Közért Egyesület által működtetett közösségi kávézóban, és a XV. kerületben működő Zöld Kakas Líceumban is működik ifjúsági tanácsadás. A XV. kerületi MUFTI speciális intézményként kifejezetten a munkanélküli fiatalok álláskeresésében nyújt segítséget. Pest megyében további két iroda, és egy infor-mációs pont működik. Az érdi ifjúsági iroda Érd mellett Százhalombattáról, Diósdról és Tárnokról is fogadja klienseit. A TAMOP 5.2.5 pályázatok által nyújtott források, s ezáltal kialakított irodák és pontok működése csökkentette a régióban tapasztalha-tó területi intézményi egyenlőtlenségeket.

Az irodák és az információs pontok között elsősorban a kínált szolgáltatások mennyiségében találhatunk különbséget. Míg az információs szolgáltatás minden-hol kötelező elem, az Irodák általában ennél jóval több tanácsadást is nyújtanak (pl. jogi, pályaválasztási, életvezetési, szenvedélybetegséggel kapcsolatos stb.) és programokat szerveznek. Közös elemként jelenik meg ezeknek az intézményeknek a működésében az alacsony küszöbűség, vagyis hogy az intézmény felkeresése nem kötelező jellegű, az anonimitás biztosított, adatgyűjtési tevékenységet csak statisztikai célokból végeznek, és hogy a szolgáltatások nagy része ingyenes.

A Közép-magyarországi régióban működő ifjúsági irodák közül négy budapesti iroda, a XIII. kerületi Irány-tű, a XX. kerületi Pince, a IX. kerüle-ti Alul-Járó és a XIV. kerületi Zifi, tagja a HAYICO-nak (Hungarian Association of Youth Information and Consulting Offices), vagyis a Magyarországi Ifjú-sági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetségének.

Mindemellett a budapesti irodák létrehozták a Budapest- és környéki If-júsági Irodák Szövetségét, a BIIRSZ-t. A szövetség legfontosabb célja, hogy a résztvevő intézmények közösen je-lenjenek meg a különböző fővárosi és egyéb rendezvényeken, ami segíti a hatékonyabb figyelemfelkeltést. Ezen felül a szövetség lehetőséget biztosít arra, hogy a szakemberek megosszák tapasztalataikat, ötleteiket, problémá-ikat.

Ezen ifjúsági irodák mellett megjelennek olyan speciális szolgáltatások is, mint például a Kapocs Önsegítő Szolgálat, vagy az Alternatíva, amelyek a kifejezetten hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi integrációját segítik elő a szükségleteikhez igazodó szolgáltatási kínálattal, valamint közösségi tér funkcióval.

Budapesti és Pest megyei ifjúsági tanácsadó irodák és információs pontok

iránytű ifjúsági információs és tanácsadó iroda Budapest, Xiii. kerület

Cseresznye ifjúsági információs és tanácsadó iroda Budapest, Vii. kerület

pince ifjúsági információs és tanácsadó iroda Budapest, XX. kerület

Alul-járó ifjúsági információs és tanácsadó iroda Budapest, iX. kerület

zifi z.cs.gy.k. ifjúsági információs és tanácsadó iroda Budapest, XiV. kerület

Csepel áMK ifjúsági információs pont Budapest, XXi. kerület

Csokonai Művelődési Központ ifjúsági információs pont Budapest, XV. kerület

Mérei ferenc fppti ifjúsági integrációs szolgáltató iroda Budapest, Viii. kerület

józsefvárosi Kulturális Központ – ifjúsági információs pont Budapest, Viii. kerület

MUfti – Munkanélküli fiatalok tanácsadó irodája Budapest, XV. kerület

Közért egyesület Budapest, iX. kerület

zöld Kakas ifjúsági tanácsadó szolgálat Budapest, iX. kerület

Biatorbágyi Családsegítő Központ és gyermekjólét szolgálat – info. pont Biatorbágy

Érdi ifjúsági információs és tanácsadó szolgálat Érd

Váci ifjúsági információs és tanácsadó iroda Vác

Duani flotilla- Kistérségi ifjúsági információs és tanácsadó Mobil pont százhalombatta, Érd, Diósd, tárnok

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

32

VI. Integrált Közösségi Szolgáltató TerekAz Integrált Közösségi Szolgáltató Terek (IKSZT) egyik legfontosabb feladata

a kistérségi esélyegyenlőség javítása oly módon, hogy fiataloknak szóló szolgál-tatások biztosításával segítsenek az ifjúsági korcsoportok helyi integrációjának sikeresebbé tételében. Az IKSZTK-k kialakítására 2007-ben és 2008-ban a Földmű-velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium írt ki pályázatot 5000 fő lélekszám alatti települések intézményei számára. Pest megyében 26 településen működő intéz-mény vált IKSZT-címbirtokossá.

Az IKSZT-k számára számos tevékenységet előír a forrás biztosítója, bizonyos tevékenységek pedig szabadon választhatóak. A kötelező szolgáltatások közt sze-repel az ifjúsági közösségi programok szervezése, az ifjúságfejlesztési folyamatok generálása és folyamatkövetése, valamint az ifjúsági információs pontok működ-tetése. Mindez azt jelenti, hogy az IKSZT-k működésének megkezdésével a kö-zép-magyarországi ifjúsági intézményrendszer területén tapasztalható területi egyenlőtlenségek várhatóan csökkenek. Jelenleg azonban az IKSZT-cím birtoko-sai a 2009-ben beadott forráspályázataik eredményeire várnak, amik az első idő-szakban minden valószínűség szerint főként infrastrukturális fejlesztések hátterét teremtik majd meg.

VII. ÖnkormányzatokA közép-magyarországi régióban 23 kerületi és 186 települési önkormányzat,

valamint egy fővárosi, és egy megyei önkormányzat található. A mai magyar közigazgatási rendszerben a közszolgáltatások döntő többségé-

nek megszervezése az önkormányzati törvényben meghatározott kötelező, illetve vállalható feladatok, illetve a különböző ágazati törvényekben lefektetett kötelező feladatok útján történik.

Az önkormányzati törvény a szabadon vállalható önkormányzati feladatok kö-zött nevesíti a gyermek és ifjúsági feladatokat. Jelenleg egyetlen ágazati törvény sem határozza meg pontosan a fenti feladat tartalmát.

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény számos lehetőséget kí-nál a gyermek és ifjúsági érdekek megjelenítésére, képviseletére és a települési ön-kormányzat munkájában ezek érvényesítésére.

Az önkormányzati törvény 8. §-ának (1) bekezdése előírja a települési önkor-mányzatoknak a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást, 8. §-ának (5) bekezdése pedig a helyi önkormányzatok kötelességeként fogalmazza meg, hogy együttműködnek a helyi civil szerveződésekkel, támogatják azok munkáját. A 63/A § n) pontja a fővárosi önkormányzat feladatkörébe utalja többek között az ifjúsági feladatokat. A 70/A § a) pontja a megyei önkormányzat feladatkörébe utalja a gyer-meki és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokat.

Bár az önkormányzati törvény a települési önkormányzatok feladatai között fel-sorolja a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodást, de egyrészt ennek tartalmát nem definiálja, másrészt megengedi az önkormányzatoknak, hogy lehe-tőségieket figyelembe véve maguk határozzák meg, hogy számos feladataik közül melyiket, milyen módon és mértékben látják el. Az önkormányzatok épp ezért más

33

és más formában, illetve mértékben fordítanak figyelmet az ifjúsági ügyekre és a korosztályra, illetve biztosítanak szolgáltatásokat, forrásokat és támogatási rend-szereket kifejezetten ifjúságpolitikai célokra.

a) BudapestA Fővárosi Közgyűlés 2008 júniusában egyhangúlag szavazta meg a Fővárosi

Ifjúsági Koncepció megalkotására vonatkozó határozatát, amit végül 2008 de-cemberében fogadtak el. Az Ifjúsági Koncepció kialakítását szakmai párbeszéd és egyeztetés, valamint helyzetfelmérés előzte meg, amely során megállapítást nyert, hogy a főváros ifjúságpolitikai intézkedései nem alkotnak egységet. A korosztály számára nyújtott kulturális és szolgáltatási kínálat nagyobbrészt nem a fővárostól ered, az ifjúsági munka sok formája hiányzik Budapestről, illetve nincs egységes if-júsági intézményrendszer. Ezeknek a problémáknak a megoldását tűzi ki célul az If-júsági Koncepció, amelynek megvalósítása 2009-ben kezdődött meg.

A közgyűlés 2009 júniusában fogadta el azt a határozatot, ami kimondta a Bu-dapesti Ifjúsági Tanács megalakítását és szabályozta működésének feltételeit. A Tanács megalapításának célja, hogy a civil partnereket és magukat a fiatalokat be-vonja a döntéshozatali folyamatokba. Az elképzelések szerint hosszabb távon a Tanács a budapesti fiatalok képviseleti fórumává válik, ami segít a fiatalok vélemé-nyének integrálásában, és a korosztály nagyobb városi részvételének biztosításá-ban. A Tanácsnak 29 tagja van, ebből 16 szavazati, 13 tanácskozási joggal bír. ( A KMRISZI egy, a tanácskozási joggal rendelkező szervezetek közül). A tagok olyan szervezetek, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a fiatalokkal (tag pl. a BIIRSZ, a Fővárosi Diákönkormányzatok Szövetsége, vagy a Magyar Drog-prevenciós és Ár-talomcsökkentő Szervezetek Szövetsége.) A Tanács évente legalább hat alkalom-mal tart nyilvános ülést. Létrejött továbbá az ifjúsági koordinátor feladatköre, amit az ifjúsági tanácsnok lát el. Az ő feladata a koncepció érvényesülésének biztosítása, a budapesti ifjúságpolitika koordinálása.

Megalakult a Budapest Ifjúsági Kerületi Koordinációs értekezlet, ami a fő-városi kerületekkel való egyeztetések és együttműködések fóruma. Az értekezlet munkájába 10-12 kerület kapcsolódott be aktívan. Az Értekezlet célja közös prog-ramok, projektek tervezése, vélemény- és tapasztalatcsere, valamint fővárosi szintű intézkedések meghozatalára tett javaslatok kidolgozása.

A Budapesti jövőműhely az a fórum, amelyben a főváros egyes közéleti sze-mélyiségei vitatják meg az ifjúságpolitikát hosszútávon érintő folyamatokat és je-lenségeket.

Mindezen testületek mellett a Koncepció egyéb elemei is a megvalósítás útjá-ra léptek. Így pl. elindultak a Budapesti Ifjúsági Térképpel kapcsolatos munkálatok. Budapesti Ifjúsági Térkép egy adatokkal alátámasztott helyzetkép a fővárosban élő fiatal korosztály életkörülményeiről, szokásrendszeréről és egyéb jellemzőiről, ami a döntés-előkészítésben, és tervezésben jut majd fontos szerephez. A tervek szerint hamarosan elindul a Budapesti Ifjúsági portál, ami a fiataloknak és szá-mukra szolgáltatásokat nyújtó szervezeteknek szóló fontos tartalmakat foglalja majd össze. 2009-ben elkészült továbbá a Budapesti Ifjúsági Erőforrás Központ

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

34

megvalósíthatósági terve. Az erőforrásközpont egy olyan „inkubátorház” lenne, ami teret adna a fiatalok kezdeményezéseinek, különböző képzéseknek és projek-tek megvalósításának.

2009-ben a Budapesti Ifjúsági Alap 50 millió forintból gazdálkodott. Ebből írta ki a főváros a „Te jössz!” pályázatot, ami az ifjúsági közösségi kezdeményezéseket, és a „Jogom van, kötelességem van...” pályázatot, ami a diákjogok érvényesítését támogatja.

b) Pest megyeA Pest megyei Közgyűlés Ifjúsági és Sportirodája foglalkozik megyei szinten

az ifjúsági ügyekkel, melyeket az Iroda ifjúsági referense koordinál. A referens fel-adatai közé tartozik, hogy közreműködjön a 2003-ban elfogadott Pest Megyei If-júságsegítő Koncepció éves cselekvési terveinek megvalósításában, részt vegyen a szakmai pályázatok kidolgozásában és a helyi támogatási rendszer kidolgozásá-ban. A 2009-es cselekvési terv legfontosabb elemei az iskolán kívüli szabadidős tevékenységeket támogató pályázat, valamint az ifjúsági- és sportpályázat kiírá-sa volt. Ezen kívül a cselekvési terv kulcseleme volt a Pest Megyei Kábítószerügyi Egyeztető Fórum és a megyei drogügyi koncepció működtetése és végrehajtása. A megyei önkormányzat emellett segítséget nyújt az ifjúsági rendezvények, prog-ramok, tevékenységek nyilvánossá tételében, és a Pest Megyei Gyermek és Ifjúsá-gi Alapítványon keresztül anyagi támogatást is nyújt ezekhez. (A kerületi, valamint a megyében működő települési önkormányzatok ifjúsági célú feladatellátásáról szóló felmérés eredményeit a „Szolgáltatások” alfejezetben mutatjuk be részletesen.)

VIII. Civil szervezetekA közép-magyarországi régió és kü-

lönösen Budapest speciális helyzetben van a civil szektort illetően. A KSH által 2009 júniusában nyilvántartott csak-nem 80 ezer (79 559) non-profit szerve-zet közül 18 984 Budapesten, további 7390 pedig Pest megyében működik. Ez azt jelenti, hogy az összes magyaror-szági non-profit szervezet egyharmada a közép-magyarországi régióban van beje-gyezve, és Budapesten koncentrálódik a szektor csaknem egynegyede (24%).

Vagyis a régió az átlagnál jóval több civil szervezetnek ad otthont. Nehéz azon-ban megmondani, hogy ezek mekkora része foglalkozik részben vagy kizárólag ifjúsággal kapcsolatos ügyekkel, mert a nemzetközi nonprofit szervezeti osztályo-zás (IC-NPO) főcsoportjai az ifjúsági szervezeteket nem jelölik, azok csak az alcso-portokban jelennek meg. A tevékenységek szerinti besorolásokból nem derül ki egyértelműen, hogy a szervezetnek mely korosztály a célközönsége. Mindezekből kifolyólag komoly gondot okoz a szervezetek besorolása, mely hiányosság pótlása sürgős megoldásra vár.

A különböző kutatások a civil szervezetek mintegy 15%-át sorolták be abba a

Non-profit szervezetek megoszlása a régiók között, 2009Régió Szervezetek száma %

Közép-Magyarország 26 374 33Közép-Dunántúl 8260 10Nyugat-Dunántúl 8110 10Dél-Dunántúl 8317 11Észak-Magyarország 9355 12Észak-Alföld 9628 12Dél-Alföld 9477 12Összesen 79559 100

35

körbe, melyek ifjúságüggyel (is) foglalkoznak. 3 A regionális helyzetet 2005-ben, majd pedig 2007-ben felmérő kutatás a Mobilitás ifjúsági célú pályázatai forrásai-ra jelentkezők alapsokaságát tekinti bázisnak, ami a régióban működő szervezetek nagyjából 7-%-át jelentette 2005-ben.4 2007-ben pedig a KMRISzI több mint 3 000 civil szervezetet tartott nyilván adatbázisában, ami az akkori teljes régiós elemszám közel 15%-át jelentette. 5 Ez az adatbázis képezte alapját a 2007-es felmérésnek.

A KMRISzI 2009. évi önkormányzati adatfelvételében a válaszadó 174 Pest me-gyei település közül 99 jelezte, hogy működik legalább egy ifjúsági civil szervezet a területén. Budapesten minden kerületben beszámoltak az önkormányzatok képvi-selői arról, hogy tudomásuk van ifjúsági/ ifjúságnak szolgáltatást nyújtó szervezet-ről. Ezen a területen tehát szintén érzékelhető a Budapest és Pest megye közti jelentős területi egyenlőtlenség.

A fent említett két regionális civil szervezeti kutatás, bár min-tája nem tekinthető reprezenta-tívnak, alapos betekintést enged a régió civil szervezeteinek mű-ködési feltételeibe és körülmé-nyeibe. Eszerint az ifjúsággal (is) foglalkozó közép-magyaror-szági szervezetek 73%-ának Bu-dapesten, míg 27%-ának Pest megyében van a székhelye, va-gyis erősen főváros-közpon-tú struktúráról van szó. Ami a működési formát illeti, a legna-gyobb arányban az egyesületek és az alapítványok képviseltetik magukat, a többi szervezeti for-ma aránya elenyésző.

A szervezetek nagy része – 61%-a – közhasznúként műkö-dik, 16% kiemelten közhasznú, míg egynegyedük nem közhasz-nú besorolású. 2006 és 2007 kö-zött a kiemelten közhasznú szervezetek aránya kismértékben (4%-kal) nőtt.

A kutatásba bekerült szervezetek ifjúsági területen végzett munkájának felmé-résekor az derült ki, hogy legnagyobb arányban az oktatás területén fejtenek ki te-vékenységet (22 %). Jelentős még a kulturális területen működő (18%), és a

3 Veres Judit Inez: Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Civil Szervezeti Felmérés és Szükségletana-lízis 2005.

4 uo.5 Veres Judit Inez: Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés – 2007.

forr

ás: V

eres

, 200

7 fo

rrás

: Ver

es, 2

007

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

36

hátrányos helyzetűek segítésében részt vállaló (15%.), valamint a sport területén tevékenykedő (14%) szervezetek aránya.

2006 és 2007 között ezen a területen a legnagyobb változás a szabadidős tevé-kenységek szervezésével foglakozó szervezetek arányának erőteljes csökkenése volt – míg 2006-ban ez volt a legjelentősebb tevékenységi forma, 2007-re 18%-os vissza-eséssel jelentősen hátrébb sorolódott. A régióban működő érintett civil szervezetek – nyilván az egész szféra erős főváros-központúsága miatt – nem helyi, vagy regio-nális működési körűek, hanem országos (38%), vagy akár nemzetközi területen fejtik ki tevékenységüket (9%). A szervezetek 21%-a dolgozik regionális szinten, viszony-lag kis részük (1%) megyei hatókörű, 10% valamely kistérség területén élőket céloz-za tevékenységével, 21% pedig települési érdekeltségű.

A szervezetek között legnagyobb arányban (40%) azokat találjuk, akiknek éves bevétele 5 millió forint feletti: ez nyilván a fővárosban koncentrálódó, nagy hatókö-rű civilek miatt alakul így. Ráadásul 2006 és 2007 között jelentősen (12%-kal) növe-kedett az ebbe a csoportba tartozó szervezetek aránya. 11%-nak 3 és 5 millió forint közötti, 21%-nak pedig 1 és 3 millió forint közötti az éves költségvetése. A kutatás-ban részt vevő non-profit szervezetek 29%-ának az éves bevétele nem éri el az egy-millió forintot.

A szervezetek viszonylag kis részének van állandó – akár főállású, akár részmun-kaidős alkalmazottja, és ha van is, akkor is nagyon kevés (jellemzően 5-nél keve-sebb). Ezek a szervezetek épp ezért erőteljesen támaszkodnak tehát az önkéntesek munkájára (76%-uknál dolgozik önkéntes munkatárs). Mindez egyben azt is jelzi, amit a regionális felmérések a szféra egyik legnagyobb problémájaként jelölnek meg, hogy a régióban tevékenykedő civilek igen rossz körülmények között dolgoz-nak, amit nehezítenek az infrastrukturális problémák is (nagyon magas pl. az iroda-

forr

ás: V

eres

, 200

7

37

helyiség, vagy internet-elérés nélkül dogozó szervezetek aránya). A felmérésekből emellett az is kiderül, hogy a szervezetek nagyrészt pályázati forrásokból tartják fent magukat – 51%-uknak ez a fő bevételi forrása. 13%-uk költségvetésében az adományok, 12%-nál pedig a tagdíjak jelentik a legfontosabb bevételt.

SZOLGÁLTATÁSOKAz alábbiakban összefoglaljuk a különböző ifjúsági célú szolgáltatások jellem-

zőit a közép-magyarországi régióban. Korábban már esett szó az Ifjúsági Informá-ciós és Tanácsadó Irodákról és általánosságban a civil szervezetekről, ezért ebben a részben ezekre részletesen nem térünk ki. A szolgáltatási térkép bemutatása során a KMRISzI 2009. évi önkormányzati adatfelvételére hagyatkozunk, amely 174 Pest megyei település és 10 budapesti kerület adatait tartalmazza. Az összes budapesti kerület vonatkozásában egyes adatok a főváros gyűjtésében érhetők el.6 I. Ifjúságügyi tervezést segítő elemek

Az ifjúságügyi tervezést segítő elemek közül az egyik legalapvetőbb a területen élő fiatalok helyzetének, problémáinak megismerésére lehetőséget adó kutatások, adatok megléte. Országos szinten ezt nyújtja a Szociális és Munkaügyi Miniszté-rium háttérintézményeként működő Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Gyer-mek- és Ifjúságkutatási Főosztálya által négyévenként elvégzett ifjúságkutatás. Ennek legutolsó adatfelvétele az Ifjúság2008, aminek adatait ehhez az elemzéshez is felhasználtuk.

Emellett, mint arról korábban már volt szó, a főváros szintén elkezdte az ifjúság helyzetéről szóló adatbázisának, a Budapesti Ifjúsági Térképnek a felépítését.

A Pest megyei települések közül összesen 1 (Vác) számolt be arról, hogy vég-zett volna a helyi ifjúsággal kapcsolatos felmérést az elmúlt két évben. 2007-ben Diósdon, Nagykőrösön, és Szentendrén, Biatorbágyon 2006-ban, Csömörön 2005-ben és 2004-ben, Dunavarsányban 2004-ben, Vácott pedig 2004-ben és 2002-ben is történt ilyen kutatás. A budapesti kerületek közül háromban van információ ilyen adatgyűjtésről: a XI. kerületben 2007-ben, a IX. kerületben 2006-ban és 2007-ben, a XV. kerületben pedig 2003-ban végeztek vizsgálatot, s az elmúlt két évben a X. ke-rület és a XIV. kerület végzett ilyen kutatást.

Mint korábban már szó volt róla, mind Pest megyének, mind a fővárosnak van ifjúsági koncepciója, amit Pest megyében éves cselekvési tervekkel egészítenek ki. A felmérésben részt vevő Pest megyei települések közül 7 rendelkezik helyi ifjúsági stratégiával, illetve ifjúsági koncepcióval. (Biatorbágy, Budaörs, Törökbálint, Nagy-kőrös, Gödöllő, Kerepes és Vác), hét településen pedig ifjúsági cselekvési terve (is) készült (Aszód, Biatorbágy, Érd, Gödöllő, Halásztelek, Szokolya, Vác ). A budapesti kerületek közül a KMRISzI felmérése szerint aktuális ifjú-sági stratégia jelenleg sehol nincs míg

6 Budapest Főváros Ifjúsági Koncepciója (előterjesztés), 2.e. melléklet: Kerületi kitekintés

Ifjúságügyi tervezést segítő elemek elterjedtségeaz önkormányzatok körében

Települési önkormányzatok

(alapsokaság: 174)

Budapesti kerületek (alapsokaság: 23)

ifjúságkutatás 1 3ifjúsági stratégia / koncepció 7 7ifjúsági cselekvési terv 7 3ifjúsági alap 7 5

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

38

a VIII., XIII. ,és a XVI. kerület rendelkezik ifjúsági koncepcióval, és a XVI. kerületnek van ifjúsági cselekvési terve is.

Elkülönített ifjúsági alappal az adatszolgáltatásban résztvevő települések kö-zül 7-nek a költségvetése rendelkezik, korábbi adatfelvétel alapján 12-ben ugyan nincs ilyen, de az ifjúsági civil szervezetek kaphatnak támogatást a civil alapból, 14 helyen pedig más forrásból érkezhet ilyen támogatás. Ebben a témában a buda-pesti kerületekben 2 rendelkezik elkülönített alappal, a többi kerület esetében a ci-vil alap szolgál támogatásokkal.

II. Önkormányzaton belüli ifjúságpolitikai elemekIgen változatos, hogy az önkormányzatokon belül milyen szervezeti egységek-

ben, milyen szinten és milyen feladatkörökkel valósul meg az ifjúságpolitikai terve-zés és döntéshozás. Önálló Ifjúsági Bizottság a 174 felmérésben szereplő Pest megyei település közül harmincháromban, van, a többi településen zömében az ifjúság-ügyek más területekkel összevonva alkotnak egy bizottságot - általában a sport, az oktatás, esetleg a kulturális és művelődési ügyek párosulnak az ifjúságpolitikával. A budapesti kerületek közül sehol nincs önálló ifjúsági bizottság, de 10 kerületben az ifjúsági ügyek más területekkel összevonva képezik egy bizottság területét. A többi kerületben nincs olyan bizottság, ami az ifjúságügyekkel (is) foglalkozna.

A települési felmérésben mind-összesen 50 olyan település szerepel, ahol van felelőse az ifjúságügyeknek (működik ifjúsági bizottság, van ifjú-sági tanácsnok vagy ifjúsági referens, illetve van ifjúsági ügyekért felelős képviselő). Hat településen van főállású ifjúsági referens (Dabas, Százhalombatta, Budakeszi, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Püspökszilágy), 10 településen pedig csatolt munkakörben dolgozik ifjúsági referens. 16 településen ifjúsági tanácsnok vagy ifjúsági ügyekért felelős képviselő gondjaira van bízva ez a terület. A buda-pesti kerületek közül 12-ben csatolt munkakörben foglalkozik a referens az ifjúság-ügyekkel, 4 kerületben pedig ifjúsági tanácsnok felelős a területért.

III. Az ifjúsági érdekérvényesítés intézményeiA KMRISzI felmérésében szereplő

Pest megyei települések közül mind-össze 4-ben van települési Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat, s csak 38 válaszadó adott nemleges választ arra a kérdésre, hogy városi diákönkormányzat működik-e településükön. (E válaszadás esetében valószínűsíthető, hogy iskolai és komplexebb diákönkormányzatok mű-ködnek.) A budapesti kerületek közül hat kerületben van ilyen érdekképviselet.

Mint korábban már említettük ifjúsági civil szervezet azonban minden buda-pesti kerületben van, míg a Pest megyei településeknek 56%-ában találunk ilyen szerveződést.

Önkormányzaton belüli ifjúságpolitikai elemek elterjedtségeaz önkormányzatok körében

Települési önkormányzatok

(alapsokaság: 174)

Budapesti kerületek (alapsokaság: 23)

önálló, vagy összevontifjúsági bizottság 33 10

főállású, vagy csatolt munkakö-rű ifjúsági referens/tanácsnok 32 16

Az ifjúsági érdekérvényesítés intézményei

Települési önkormányzatok

(alapsokaság: 174)

Budapesti kerületek (alapsokaság: 23)

helyi ifjúsági érdekképviselet 4 6

ifjúsági civil szervezetek 98 23

39

IV. Ifjúsági közösségi terekA Budapest és Pest megye közötti

régiós egyenlőtlenségek az infrastruk-túra területén is egyértelműek. Míg a főváros 23 kerületéből 5-ben van gyermek-, vagy ifjúsági ház, a vizsgált 174 Pest megyei település közül csak tízben van hasonló funkcióval működő épület.

Mindegyik budapesti kerületben találunk ezen kívül művelődési házat, vagy művelődési központot is. A Pest megyei közművelődési intézmények száma is igen magas: 148, tehát a megkérdezett települések 85%-ában még mindig mű-ködik ilyen feladatot ellátó közintézmény. A Magyar Teleház Szövetség honlapja szerint Pest megyében 27 helyen működik teleház, míg Budapesten 9 ilyen szol-gáltató van 7 kerületben. Ezt egészítik ki az eMagyarország pontok, melyből az emagyarorszag.hu oldalról származó információk szerint Pest megyében 107, Bu-dapesten 31 működik.

V. Ifjúsági szálláshelyekBudapest számos ifjúsági szállás-

helyet kínál: a Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetségének 23 budapes-ti tagja van, de ennél jóval több, 40 körüli a szálláshelyek tényleges száma. Pest megyében a Szövetségnek négy tagja van, és a szálláshelyek száma 15-20 körül alakul.

VI. Drogprevenciós szolgáltatások, intézmények, szenvedélybeteg-ellátásA drogprevencióval kapcsola-

tos munkát, stratégiákat és intézmé-nyeket helyi szinten a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok (KEF) hangolják össze. A KEF-ek tagjai a drogprobléma kezelésében fontos szerepet betöltő állami, önkormányzati, civil és egyházi szer-vezetek. Közép-Magyarországon egy megyei, 13 települési és 18 budapesti kerü-leti KEF működik.

Magyarország a drogprevenció intézményeit illetően is területileg meglehető-sen egyenlőtlen képet mutat. A legtöbb drogrevencióval, illetve szenvedélybete-gek ellátásával foglalkozó intézmény Budapesten van, ahol emellett számos segítő, információszolgáltató és önsegítő szervezet is működik. Ezzel szemben Pest me-gyében nincsenek ilyen jellegű intézmények.

SZAKKépZéSA magyarországi felsőoktatásban 2003-ban indult el az akkreditált felsőfokú if-

júságsegítő szakképzés. A szakképesítés országos és regionális hatáskörű szociális, kulturális, és civil szervezetek adminisztratív és szervező munkaköreire készíti fel a

Ifjúsági közösségi terek a településeken és a kerületekben Települési

önkormányzatok (alapsokaság: 174)

Budapesti kerületek

(alapsokaság: 23)ifjúsági ház/ifjúsági közösségi tér 10 17művelődési ház 148 23teleház 27 9ifjúsági tanácsadó és információs iroda. ifjúsági információs pont 11 7

Ifjúsági szálláshelyek a településeken és a kerületekben Települési

önkormányzatok(alapsokaság:174)

Budapesti kerületek (alapsokaság: 23)

ifjúsági szálláshely ~40 ~15

Drogprevenciós szolgáltatások a településeken és a kerületekben

Településiönkormányzatok

Budapestikerületek

Kábítószerügyi egyeztető fórum 13 18Drogambulancia/addiktológia/drogbetegek ellátása 0 20

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

40

képzésben résztvevőket. A négy féléves képzés jelenleg Magyarország tizenhárom intézményben, államilag finanszírozott és költségtérítéses módon, nappali és leve-lező tagozaton egyaránt végezhető.

A régióban két intézményben van ifjúságsegítő képzés: az Eötvös Loránd Tudo-mányegyetem Tanító- és Óvoképző Főiskolai Karán és a Schola Európa Akadémián. A képzésekben a KMRISzI is aktívan részt vesz elsősorban konzultációval, gyakor-lati helyek adatbázisának biztosításával, tréningekkel és szakdolgozati témaveze-téssel.

A KMRISzI mindemellett önállóan is szervez képzéseket - többek között - a nem formális tanulás és ifjúságsegítés témakörében.

41

Források

I. GYERMEK- éS IFjúSÁGI ALAppROGRAM1999-ben a Magyar Köztársaság akkori ifjúsági és sportminisztere az azóta több-

ször módosított 2/1999. (IX.24.) számú ISM rendelettel átalakította a Gyermek és If-júsági Alapprogramot. A GYIA kereteiből a rendelet 2.§ (2) bekezdésében hivatkozott 1995. évi LXIV tv. 4.§-ában meghatározott célok támogatására lehet fordítani. A tá-mogatások elosztása a rendelet 2.§ (3) bekezdésében foglaltakkal összhangban, döntően pályázati rendszer keretében történik, az országos hatáskörű pályázatokat a GYIA Tanács (az éves keretösszeg kb. 30%-a), a regionális hatáskörű pályázatokat pedig a Regionális Ifjúsági Tanácsok írják ki (az éves keretösszeg kb. 70%-a).

A Gyermek- és Ifjúsági Alap által központilag elosztott források (vagyis azok, amiket nem a regionális taná-csok pályázatain osztanak szét) ösz-szege 2007 és 2009 között jelentősen csökkent: míg 2007-ben a GYIA Tanács több mint 85 millió forint szétosztásáról gondoskodott, addig ez az összeg 2008-ra 66 millióra, 2009-re pedig alig több mint 55 millióra csökkent.

A közép-magyarországi régió, és különösen a budapesti szervezetek által be-nyújtott és támogatásban részesített pályázatok aránya igen magas, hiszen itt olyan rendezvényekkel, illetve programokkal lehet pályázati forrást lehívni, ame-lyek országos, vagy legalább két statisztikai régióra kiterjedő hatáskörűek. Mivel Budapesten számos országos szervezet központja található, természetes az innen származó pályázatok túlsúlya. A támogatási összegek konkrétan a három évben a következőképp alakultak.

Mind 2007-ben, mind 2009-ben a források há-romnegyede Közép-Ma-gyarországon bejegyzett szervezeteknél talált gaz-dát. 2008-ban az arány jó-val kisebb, 58% volt. Az is egyértelműen látható, hogy a fővárosban bejegy-zett szervezetek jelentősen felülreprezentáltak a régi-ón belül is. 2007-ben a Pest

A GYIA által központilag szétosztott támogatások összegeÉV Keretösszeg (Ft)

2007 86 701 9002008 66 119 0002009 55 800 000

A GYIA pályázataira beérkezett régiós igény, és a megítélt támogatások összege 2007-2009Igényelt összeg Elnyert összeg

Budapest Pest megye Közép-magyarország Budapest Pest megye Közép-

magyarország2007 168.843.000 16.028.000 184.871.000 57.317.900 4.700.00 62.017.9002008 104.364.900 13.890.330 118.255.200 34.392.880 3.840.000 38.232.8802009 187.647.000 23.722.500 211.369.500 41.450.000 800.000 42.250.000

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

42

megyei szervezetek forrásfelvétele ugyanis 5%, 2008-ban 6% volt, 2009-ben pedig 1%-ra esett vissza.

A támogatásin-tenzitás 2007-ben és 2008-ban nagyon ha-sonlóan alakult mind a régió egészét néz-ve, mind pedig annak két fő egységét tekint-ve. Eszerint Közép-Ma-gyarországon a kért összegeknek nagyjá-ból egyharmadát kap-ták meg az igénylők. Budapesten szintén egyharmad körül ala-kult a támogatások mértéke, míg Pest megye esetében ennél valamivel kevesebb részét (28-29%) kap-ták meg a szervezetek a kívánt összegnek. 2009-ben a kép azonban drámaian meg-változott: a régiós támogatásintenzitás 20%-ra esett vissza, ami a fővárosi arány 22%-ra és a Pest megyei arány 3%-ra való visszaesését jelentette! Különösen drá-mai a csökkenés tehát Pest megyében, ahová 2009-ben összesen 800 000 forint ke-rült megítélésre a GYIA Tanács által kezelt forrásból.

Mint az előző ábrán láthattuk ez a visszaesés nem a régió teljes támogatások-ból való részesedésének csökkenésével magyarázható, hiszen, legalábbis Buda-pest esetében ez összesített mértékben épp 2009-ben volt a legnagyobb. Az ok az összes forrás csökkenése, és ezzel párhuzamosan az igények növekedése, hiszen bár a GYIA 2009-ben jóval kisebb összeggel gazdálkodott, mit korábban, mind Bu-dapestről, mind pedig Pest megyéből ebben az évben érkezett a legnagyobb igény az elmúlt három év viszonylatában.

II. KÖZép-MAGYARORSZÁGI REGIOnÁLIS IFjúSÁGI TAnÁcSA Közép-magyaror-

szági Regionális Ifjúsági Tanács (KMRIT) által szét-osztásra kerülő regionális forrásokra 2008-ban 124, 2009-ben pedig 86 pályá-zat érkezett. Ezek a szám-adatok nem tartalmazzák a maradványkeretekre történő kiírások adatait, melyek a visszavont, va-lamint a lemondott támo-

43

megyei szervezetek forrásfelvétele ugyanis 5%, 2008-ban 6% volt, 2009-ben pedig 1%-ra esett vissza.

A támogatásin-tenzitás 2007-ben és 2008-ban nagyon ha-sonlóan alakult mind a régió egészét néz-ve, mind pedig annak két fő egységét tekint-ve. Eszerint Közép-Ma-gyarországon a kért összegeknek nagyjá-ból egyharmadát kap-ták meg az igénylők. Budapesten szintén egyharmad körül ala-kult a támogatások mértéke, míg Pest megye esetében ennél valamivel kevesebb részét (28-29%) kap-ták meg a szervezetek a kívánt összegnek. 2009-ben a kép azonban drámaian meg-változott: a régiós támogatásintenzitás 20%-ra esett vissza, ami a fővárosi arány 22%-ra és a Pest megyei arány 3%-ra való visszaesését jelentette! Különösen drá-mai a csökkenés tehát Pest megyében, ahová 2009-ben összesen 800 000 forint ke-rült megítélésre a GYIA Tanács által kezelt forrásból.

Mint az előző ábrán láthattuk ez a visszaesés nem a régió teljes támogatások-ból való részesedésének csökkenésével magyarázható, hiszen, legalábbis Buda-pest esetében ez összesített mértékben épp 2009-ben volt a legnagyobb. Az ok az összes forrás csökkenése, és ezzel párhuzamosan az igények növekedése, hiszen bár a GYIA 2009-ben jóval kisebb összeggel gazdálkodott, mit korábban, mind Bu-dapestről, mind pedig Pest megyéből ebben az évben érkezett a legnagyobb igény az elmúlt három év viszonylatában.

II. KÖZép-MAGYARORSZÁGI REGIOnÁLIS IFjúSÁGI TAnÁcSA Közép-magyaror-

szági Regionális Ifjúsági Tanács (KMRIT) által szét-osztásra kerülő regionális forrásokra 2008-ban 124, 2009-ben pedig 86 pályá-zat érkezett. Ezek a szám-adatok nem tartalmazzák a maradványkeretekre történő kiírások adatait, melyek a visszavont, va-lamint a lemondott támo-

A KMRIT által szétosztott támogatások összegeÉV Keretösszeg (Ft)

2000 25 000 0002001 54 350 0002002 55 560 0002003 52 790 0002004 28 000 0002005 34 900 0002006 42 118 0002007 25 378 0002008 23 564 0002009 16 926 000

gatási összegekből tevődnek össze. A maradvány keret terhére kiírt pályáza-tok jellemzően az adott év őszén kerül-nek meghirdetésre. A KMRIT 2009-ben csaknem 17 millió forintot osztott szét. A benyújtott pályázatoknak 2007-ben 67%-a, 2008-ban 69%-a, 2009-ben pedig 76%-a érkezett a fővárosból. A nyertesek között a fővárosi pályázatok aránya rendre 70% körüli, ennek megfelelően a Pest megyeieké pedig 30%.

III. TÁMOpA Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében 2008-ban került kiírásra a

Gyermekek és fiatalok integrációs programjai elnevezésű háromkomponensű pá-lyázat (TÁMOP 5.2.5/A,B,C). Ennek keretében a pályázati címben foglalt célra több mint 4,5 milliárd forint került megítélésre, 169 pályázó számára. A 169 nyertes pá-lyázatból 18 származott a közép-magyarországi régióból, vagyis a pályázatok 11%-át nyújtották be a központi régióból. A 18 nyertes pályázó összesen valamivel több mint 319 millió forintot, a programban megítélt teljes összeg 7%-át nyerte el.

Kifejezetten ifjúsági korosztályra irányult a program B komponense, melynek kereteiben 9 közép-magyarországi nyertest hirdettek. Ezek közül öt pályázat Buda-pestről, négy pedig Pest megyéből érkezett. A kilenc nyertes pályázó révén össze-sen valamivel több mint 155 millió forint értékű támogatás áramlott a régióba.

Iv. FIATALOK LEnDüLETBEn pROGRAMAz Európai Unió ifjainak nem-formális és informális nevelését támogató pályá-

zati program 2007 és 2013 között Fiatalok Lendületben Program néven került be-vezetésre hazánkban. A program koordinációjáért, népszerűsítéséért, a pályázatok kezeléséért az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatósága, a résztvevő országok Nemzeti Irodái, valamint a SALTO (Support and Advanced Learning and Training Opportunities) forrásközpontok felelősek. Magyarországon a Nemzeti Iro-da feladatát az FSZH – Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Fiatalok Lendületben Programiroda tölti be.

A Fiatalok Lendületben Programra évente öt pályázati beadási határidővel le-het benyújtani pályaműveket. 2008-ban a régióban összesen 119 pályázat került beadásra, és ebből 48 projekt került támogatásra. 2009-ben mind a beadott, mind a nyertes pályázatok száma növekedett: 170 pályázatból 72 nyert. Vagyis a sikeres pályázatok aránya mindkét évben 40% körül alakult.

A Közép-magyarországi ifjúsági tanácshoz benyújtott pályázatok számának és a nyertes pályázatok számának alakulása 2007 és 2009 között

Budapest Pest megye2007 2008 2009 2007 2008 2009

Benyújtott pályázatok száma 122 126 79 58 57 25Nyertes pályázatok száma 54 70 49 22 31 20

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

44

2008 és 2009 között a beadott és nyertes pályázatok számának növekedésével az ily módon a régióba jutott források is jelentősen megnövekedtek: míg 2008-ban az elnyert pályázati összeg összesen nem érte el a 450 ezer eurót, addig 2009-ben meghaladta a 820 ezret.

Mind 2008-ban, mind pedig 2009-ben az Európai Önkéntes Szolgálat alprogram volt a legnépszerűbb: ide érkezett a legtöbb pályázat és a legnagyobb összegű tá-mogatások is innen származtak.

Budapest és Pest megye között érthető módon nagy a különbség mind a be-adott pályázatok számában, mind az elnyert támogatások összegében. 2008-ban a régióból származó összes pályázat 94%-a érkezett a fővárosból, 2009-ben pedig 90% volt ugyanez az arány. 2008-ban a nyertes pályázatok csupán 2%-a volt Pest megyei beadású, ez az arány 6%-ra nőtt 2009-ben. Az összes régiós támogatásnak 2008-ban a 1,5%-a, 2009-ben 2,5%-a irányult Pest megyébe.

2008 Regionális megoszlás

ProgramBudapest Pest megye

Beadott (db) Nyertes (db) Kiosztott (€) Beadott (db) Nyertes (db) Kiosztott (€)1.1: ifjúsági cserék 27 11 143 855 3 0 01.2: ifjúsági kezdeményezések 16 3 12 211 2 0 01.3: ifjúsági demokrácia projektek 1 1 19 495 0 0 02: európai önkéntes szolgálat 32 23 139 042 2 1 70103: fiatalok a világban 15 3 49 859 0 0 04.3: ifjúságsegítők fejlesztése 18 4 43 437 0 0 05.1: ifjúságpolitikai együttműködések 3 2 31 389 0 0 0Összesen 112 47 439 288 7 1 7010

2009 Regionális megoszlás

ProgramBudapest Pest megye

Beadott (db) Nyertes (db) Kiosztott (€) Beadott (db) Nyertes (db) Kiosztott (€)1.1: ifjúsági cserék 26 12 186 503 5 1 2 2911.2: ifjúsági kezdeményezések 21 8 71 627 5 1 3 8501.3: ifjúsági demokrácia projektek 4 1 12 790 0 0 02: európai önkéntes szolgálat 60 35 383 066 6 3 14 7603: fiatalok a világban 10 3 57 757 1 0 04.3: ifjúságsegítők fejlesztése 20 7 74 155 0 0 05.1: ifjúságpolitikai együttműködések 2 1 14 065 0 0 0Összesen 153 67 799 963 17 5 20 901

45

ÖSSZEGZÉSAz ország életének, működésének központja Budapest, a főváros. Ez az adott-

ság az egész régió lehetőségeit, tevékenységét meghatározza. Itt él a legtöbb állampolgár, így a legtöbb fiatal is, itt működik a legtöbb oktatási intézmény, meghatározó kulturális központ, itt alakult és tevékenykedik az ország legtöbb nonprofit szervezete, így a fiataloknak ezen a területen is itt a legnagyobb a moz-gástere. A központi régió kiemelkedő helyzetét érzékelik a hozzánk érkező tanulni, dolgozni szándékozó külföldiek is, ezért itt élvezhetik fiataljaink leginkább a kultu-rális sokszínűséget. Az átlagnál jobbak az elhelyezkedési lehetőségek, ami vonzza a fiatalokat a letelepedésre.

Ami az egyik oldalról szerencse, az a másik oldalról hátrány, hiszen a régió más települései esténként, hétvégénként elnéptelenednek, működésképtelenné vál-nak a művelődési intézmények - hiszen a fiatalok szívesebben töltik idejüket a fő-város szabadidő-eltöltő lehetőségeivel, így csökken a helyi közösség összetartó ereje, alacsonyabb lesz a helyi rendezvények száma, nincs kereslet a hagyomány-ápoló kezdeményezésekre. A nagy létszám azonban névtelenséget, arctalanságot eredményez, a fiatalok jobban ki vannak téve a nagyvárosban a szenvedélybeteg-ségek veszélyeinek, nincs védőkorlát, mely egy kisvárosi, falusi környezetben a la-kóközösség összetartásából önállóan kialakulhat.

Az anyagi nehézségek nem csak a családok életét nehezítik meg, hanem a települések és a civil szervezetek életét is. Évek óta csökkennek a források, ke-vesebb pénzbeli és egyéb erőforrás jut az önkormányzatoknál a fiatalokkal fog-lalkozó szakemberek megtartására, nincs pénz kutatásokra, fejlesztési koncepciók elkészítésére, helyi pályázatok kiírására, ifjúsági referensek, szakértők alkalmazásá-ra. Kiemelkedő ellenpélda a főváros 2008-as eredménye, mely újonnan kialakított testületeiben, új forráslehetőségeiben is mutatja azt a megváltozott látásmódot, mellyel Budapest előremutatóan foglalkozik a korosztály fejlesztésével, az őket tá-mogató szervezetek munkájának összehangolásával, olyan prominens személyek megszólításával, mely motiválhatja a most felnövő generációt.

A civil szervezetek vagy önerőből, kisebb adományi támogatásokból működ-tetik programjaikat, vagy nagyobb forrásokat igényelve, tevékenységüket kibővít-ve vállalják projektjeik megvalósítását Uniós forrásokból, melyek azonban olyan mértékű adminisztrációs terhet rónak rájuk, amely teljes mértékben lekötik szabad kapacitásukat. A szervezetek zömében önkéntesekkel működtetik „gépezetüket”, mely azonban a régiós rendezvényeken, képzéseken való részvételt csak abban az esetben teszi elérhetővé, ha a szervezetek tagjai vagy személyesen érdekeltek a té-mában vagy főállásuk rugalmassága ezt kivételesen szerencsés esetben lehetővé teszi.

A régió ifjúsági tanácsadó szolgáltatásait tekintve kiemelkedőnek értékeljük azt a munkát, melyet a BIIRSZ hálózat tagjai az újonnan alakuló irodák fejlesztése érdekében megtesznek, s azt a kialakult együttműködést is, melyet közös képvise-letük támogatására létrehoztak és folyamatos kommunikációval, konkurenciaharc nélkül azóta is hatékonyan működtetnek.

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

46

Hosszútávon is eredményeket hozó fejlesztésnek tartjuk a régióban Uni-ós forrásból megvalósuló civil szervezetfejlesztéseket, melyeknek a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány (Budapest területén) és a Nonprofit Hu-mánszolgáltatók Országos Szövetsége (Pest megye területén) a megvalósítója. Eb-ből a forrásból olyan szervezetekre szabott, célirányos fejlesztések valósulnak meg (nagy arányban ifjúsági szervezetek érintettségével), melyeknek fő célja a szerveze-tek működési hatékonyságának növelése, forrásfelvevő képességük fejlesztése.

Nagy lehetőséget látunk továbbá az Integrált Közösségi Szolgáltató Terek meg-valósulásában, az oda telepített kötelező tevékenységekben, s további eredménye-ket várunk a spontán kialakult helyi közösségek kezdeményezéseitől. Feladatunk az újonnan alakuló csoportok széleskörű tájékoztatása, a mielőbbi ifjúsági informá-cióhálózatba kapcsolásuk, projektötleteik megvalósulásának segítése.

Erőforrásaink széleskörű kihasználásával célunk a fiatalok aktivitásának fejlesz-tése, önálló véleményformálásra való hajlandóságuk növelése, érdekképviseleti formáik támogatása.

A következő évek kiemelkedő céljait a Nemzeti Ifjúsági Stratégia, valamint az ennek megvalósítását szolgáló kétéves cselekvési tervek egyértelműen leírják. Fel-adatunk a cselekvési terv keretei között a célcsoport legszélesebb körű regionális szintű bevonásával képessé tenni az ifjúsági korosztályt mindarra, amit a felnőttkor és a társadalom tőlük elvár, hogy tényleg

…általuk legyen jobb! 7

7 A Nemzeti Ifjúsági Stratégia jelmondata : „…Hogy általuk legyen jobb!”

47

FELHASZNÁLT IRODALMAK, DOKUMENTUMOK ÉS FORRÁSOK

A demográfiai folyamatok regionális különbségei, KSH, 2008, www.ksh.hu•A közép-magyarországi régió társadalmi atlasza, Pro Regio Ügynőkség, 2006•Budapest Főváros Ifjúsági Koncepciója, www.budapest.hu/ifjusagpolitika/bp_•fovaros_ifjusagi _koncepciója.htmlVeres Judit Inez: Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Civil Szervezeti Felmé-•rés és Szükségletanalízis, 2005, www.mobilitas.hu/dariszi/konyvtar/tanulmanyokVeres Judit Inez: Közép-magyarországi Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés, 2007.•Budapest Ifjúsági Irodák Szövetsége: www.biirsz.hu•Budapest főváros: www.budapest.hu•Fővárosi Oktatási portál: www.budapestedu.hu•Eurodesk Portál: www.eurodesk.hu•Kábítószerügyi egyeztető Fórumok: www.kef.hu •Központi Statisztikai Hivatal: www.ksh.hu•Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetsége: www.miisz.hu•FSZH - Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat: www.mobilitas.hu•Szociális és Munkaügyi Minisztérium: www.szmm.hu•Magyar Teleház Szövetség: www.telehaz.hu•

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

48

Aszódi kistérség

Erőforrások

A. A

szód

B. B

ag

C. D

omon

y

D. G

alga

héví

z

E. H

évíz

györ

k

F. Ik

lad

G. K

arta

l

H. Tu

ra

I. Ve

rseg

Ifjús

ágüg

yi te

rvez

ést s

egí-

tő e

lem

ek

1) Ifjúságkutatás (2 évnél nem régebbi)

2) Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia

3) Ifjúságpolitikai cselekvési terv x

4) Önkormányzati ifjúsági alap

Önko

rmán

y-za

ton

belü

li ifj

úság

polit

i-kai

ele

mek

5) Ifjúsági bizottság x

6) Ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felelős képviselő x x x

7) Ifjúsági referens főállásban

8) Ifjúsági referens mellékállásban

Ifjús

ági é

rdek

érvé

nyes

ítés i

ntéz

mén

yei 9) Települési/kerületi GYIÖK

10) Helyi Ifjúsági Tanács

11) Városi diákönkormányzat x x x x x x x x

12) Ifjúsági civil szervezetek x x x x x

13) Ifjúsági érdekképviseleti fórumok

14) Hallgatói önkormányzatok

Ifjús

ági k

özös

ségi

tere

k

15) Ifjúsági ház

16) Ifjúsági klub x

17) Ifjúsági Információs Pont, ITTI x

18) Teleház

19) Művelődési Ház x x x x x x x x

20) IKSZT (jövőbeli) x x

21) Szabadtéri közösségi tér x x x x x x x

Ifjús

ági k

ezde

mén

ye-

zése

k, ré

szvé

tel 22) Ifjúsági média

(újság, közösségi rádió, helyi TV, egyéb) x x x x

23) Nem-formális ifjúsági közösségek

24) KEF x

Egyéb 25) Ifjúsági szakmai kiadvány

49

Budaörsi kistérség

Erőforrások

A. B

udaö

rs

B. B

udaj

enő

C. B

udak

eszi

D. P

uszt

azám

or

E. Só

skút

F. Pá

ty

G. Te

lki

H. Tö

rökb

álin

t

I. Bi

ator

bágy

J. He

rceg

halo

m

Ifjús

ágüg

yi te

rvez

ést s

egí-

tő e

lem

ek

1) Ifjúságkutatás (2 évnél nem régebbi)

2) Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia x x x

3) Ifjúságpolitikai cselekvési terv x

4) Önkormányzati ifjúsági alap

Önko

rmán

y-za

ton

belü

li ifj

úság

polit

i-kai

ele

mek

5) Ifjúsági bizottság x

6) Ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felelős képviselő x x

7) Ifjúsági referens főállásban

8) Ifjúsági referens mellékállásban x

Ifjús

ági é

rdek

érvé

nyes

ítés i

ntéz

mén

yei 9) Települési/kerületi GYIÖK x

10) Helyi Ifjúsági Tanács

11) Városi diákönkormányzat x x x x x x x x x

12) Ifjúsági civil szervezetek x x x x x x x x

13) Ifjúsági érdekképviseleti fórumok

14) Hallgatói önkormányzatok

Ifjús

ági k

özös

ségi

tere

k

15) Ifjúsági ház

16) Ifjúsági klub x x x

17) Ifjúsági Információs Pont, ITTI x

18) Teleház x

19) Művelődési Ház x x x x x x x x x

20) IKSZT (jövőbeli) x

21) Szabadtéri közösségi tér x x x x x x x x

Ifjús

ági k

ezde

mén

ye-

zése

k, ré

szvé

tel 22) Ifjúsági média

(újság, közösségi rádió, helyi TV, egyéb) x x

23) Nem-formális ifjúsági közösségek

24) KEF x x

Egyéb 25) Ifjúsági szakmai kiadvány

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

50

Ceglédi kistérség

Erőforrások

A. A

bony

B. A

lber

tirsa

C. Ce

gléd

D. Ce

gléd

berc

el

E. Cs

emő

F. Dá

nsze

ntm

ikló

s

G. K

őrös

teté

tlen

H. Já

szka

raje

nő

I. Ko

csér

J. M

ikeb

uda

K. N

agyk

őrös

L. N

yárs

apát

M. T

ápió

szől

ős

N. Tö

rtel

O. Ú

jszilv

ás

Ifjús

ágüg

yi te

rvez

ést s

egí-

tő e

lem

ek

1) Ifjúságkutatás (2 évnél nem régebbi)

2) Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia x

3) Ifjúságpolitikai cselekvési terv

4) Önkormányzati ifjúsági alap x x

Önko

rmán

y-za

ton

belü

li ifj

úság

polit

i-kai

ele

mek

5) Ifjúsági bizottság x x

6) Ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felelős képviselő x

7) Ifjúsági referens főállásban

8) Ifjúsági referens mellékállásban

Ifjús

ági é

rdek

érvé

nyes

ítés i

ntéz

mén

yei 9) Települési/kerületi GYIÖK x

10) Helyi Ifjúsági Tanács

11) Városi diákönkormányzat x x x x x x x x x x x x

12) Ifjúsági civil szervezetek x x x x x x x x

13) Ifjúsági érdekképviseleti fórumok

14) Hallgatói önkormányzatok

Ifjús

ági k

özös

ségi

tere

k

15) Ifjúsági ház

16) Ifjúsági klub x

17) Ifjúsági Információs Pont, ITTI

18) Teleház x

19) Művelődési Ház x x x x x x x x x x x x x

20) IKSZT (jövőbeli) x x

21) Szabadtéri közösségi tér x x x x x x x x x

Ifjús

ági k

ezde

mén

ye-

zése

k, ré

szvé

tel 22) Ifjúsági média (újság, közös-

ségi rádió, helyi TV, egyéb) x x x x x

23) Nem-formális ifjúsági közösségek x

24) KEF x x

Egyéb 25) Ifjúsági szakmai kiadvány x

51

Dabasi kistérség

Erőforrások

A. D

abas

B. H

erná

d

C. In

árcs

D. K

akuc

s

E. Ö

rkén

y

F. Pu

szta

vacs

G. Ta

társ

zent

györ

gy

H. Tá

borf

alva

I. Új

hart

yán

J. Új

leng

yel

Ifjús

ágüg

yi te

rvez

ést s

egí-

tő e

lem

ek

1) Ifjúságkutatás (2 évnél nem régebbi)

2) Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia

3) Ifjúságpolitikai cselekvési terv

4) Önkormányzati ifjúsági alap x

Önko

rmán

y-za

ton

belü

li ifj

úság

polit

i-kai

ele

mek 5) Ifjúsági bizottság x

6) Ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felelős képviselő x

7) Ifjúsági referens főállásban x

8) Ifjúsági referens mellékállásban

Ifjús

ági é

rdek

érvé

nyes

ítés i

ntéz

mén

yei 9) Települési/kerületi GYIÖK x

10) Helyi Ifjúsági Tanács

11) Városi diákönkormányzat x x x x x x x x x

12) Ifjúsági civil szervezetek x x x x x

13) Ifjúsági érdekképviseleti fórumok

14) Hallgatói önkormányzatok

Ifjús

ági k

özös

ségi

tere

k

15) Ifjúsági ház

16) Ifjúsági klub x

17) Ifjúsági Információs Pont, ITTI

18) Teleház x x

19) Művelődési Ház x x x x x x

20) IKSZT (jövőbeli) x

21) Szabadtéri közösségi tér x x x x x x x x x

Ifjús

ági k

ezde

mén

ye-

zése

k, ré

szvé

tel 22) Ifjúsági média

(újság, közösségi rádió, helyi TV, egyéb) x x x x x x

23) Nem-formális ifjúsági közösségek

24) KEF x

Egyéb 25) Ifjúsági szakmai kiadvány x

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

52

Erőforrások

Dunakeszi kistérség Érdi kistérség

A. D

unak

eszi

B. Fó

t

C. G

öd

D. M

ogyo

ród

A. D

iósd

B. Ér

d

C. Sz

ázha

lom

batt

a

D. Tá

rnok

Ifjús

ágüg

yi te

rvez

ést s

egí-

tő e

lem

ek

1) Ifjúságkutatás (2 évnél nem régebbi)

2) Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia

3) Ifjúságpolitikai cselekvési terv x

4) Önkormányzati ifjúsági alap x x

Önko

rmán

y-za

ton

belü

li ifj

úság

polit

i-kai

ele

mek

5) Ifjúsági bizottság x x x

6) Ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felelős képviselő x

7) Ifjúsági referens főállásban x

8) Ifjúsági referens mellékállásban x x

Ifjús

ági é

rdek

érvé

nyes

ítés i

ntéz

mén

yei 9) Települési/kerületi GYIÖK

10) Helyi Ifjúsági Tanács x x

11) Városi diákönkormányzat x x x x x x x x

12) Ifjúsági civil szervezetek x x x x x x

13) Ifjúsági érdekképviseleti fórumok

14) Hallgatói önkormányzatok

Ifjús

ági k

özös

ségi

tere

k

15) Ifjúsági ház

16) Ifjúsági klub x x x x

17) Ifjúsági Információs Pont, ITTI x x

18) Teleház x x

19) Művelődési Ház x x x x x x x x

20) IKSZT (jövőbeli)

21) Szabadtéri közösségi tér x x x x x x x x

Ifjús

ági k

ezde

mén

ye-

zése

k, ré

szvé

tel 22) Ifjúsági média

(újság, közösségi rádió, helyi TV, egyéb) x x x x x

23) Nem-formális ifjúsági közösségek

24) KEF x x x

Egyéb 25) Ifjúsági szakmai kiadvány

53

Gyáli kistérség

Erőforrások

A. A

lsóné

med

i

B. B

ugyi

C. Fe

lsőpa

kony

D. G

yál

E. Ó

csa

Ifjús

ágüg

yi te

rvez

ést s

egí-

tő e

lem

ek

1) Ifjúságkutatás (2 évnél nem régebbi)

2) Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia

3) Ifjúságpolitikai cselekvési terv

4) Önkormányzati ifjúsági alap

Önko

rmán

y-za

ton

belü

li ifj

úság

polit

i-kai

ele

mek 5) Ifjúsági bizottság x

6) Ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felelős képviselő x

7) Ifjúsági referens főállásban

8) Ifjúsági referens mellékállásban

Ifjús

ági é

rdek

érvé

nyes

ítés i

ntéz

mén

yei 9) Települési/kerületi GYIÖK

10) Helyi Ifjúsági Tanács

11) Városi diákönkormányzat x x x

12) Ifjúsági civil szervezetek x x

13) Ifjúsági érdekképviseleti fórumok

14) Hallgatói önkormányzatok

Ifjús

ági k

özös

ségi

tere

k

15) Ifjúsági ház

16) Ifjúsági klub x

17) Ifjúsági Információs Pont, ITTI

18) Teleház

19) Művelődési Ház x x x x

20) IKSZT (jövőbeli) x x

21) Szabadtéri közösségi tér x x x

Ifjús

ági k

ezde

mén

ye-

zése

k, ré

szvé

tel 22) Ifjúsági média

(újság, közösségi rádió, helyi TV, egyéb) x x

23) Nem-formális ifjúsági közösségek

24) KEF

Egyéb 25) Ifjúsági szakmai kiadvány x

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

54

Monori kistérség

Erőforrások

A. Cs

évha

rasz

t

B. G

omba

C. K

áva

D. M

onor

E. N

yáre

gyhá

za

F. Pi

lis

G. V

asad

H. B

énye

I. M

onor

ierd

ő

J. Ül

lő

K. V

ecsé

s

L. Ec

ser

M. G

yöm

rő

N. M

agló

d

O. P

éter

i

P M

ende

R. Sü

lysá

p

S. Ú

ri

Ifjús

ágüg

yi te

rvez

ést s

egí-

tő e

lem

ek

1) Ifjúságkutatás (2 évnél nem régebbi)

2) Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia

3) Ifjúságpolitikai cselekvési terv

4) Önkormányzati ifjúsági alap

Önko

rmán

y-za

ton

belü

li ifj

úság

polit

i-kai

ele

mek

5) Ifjúsági bizottság x x x

6) Ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felelős képviselő x

7) Ifjúsági referens főállásban

8) Ifjúsági referens mellékállásban

Ifjús

ági é

rdek

érvé

nyes

ítés i

ntéz

mén

yei 9) Települési/kerületi GYIÖK

10) Helyi Ifjúsági Tanács

11) Városi diákönkormányzat x x x x x x x x x x x x x x x

12) Ifjúsági civil szervezetek x x x x x x x x x x x x x

13) Ifjúsági érdekképviseleti fórumok

14) Hallgatói önkormányzatok

Ifjús

ági k

özös

ségi

tere

k

15) Ifjúsági ház

16) Ifjúsági klub x x

17) Ifjúsági Információs Pont, ITTI x

18) Teleház x x x x x x

19) Művelődési Ház x x x x x x x x x x x x x x x

20) IKSZT (jövőbeli) x x x x x x

21) Szabadtéri közösségi tér x x x x x x x x x x x x x x x

Ifjús

ági k

ezde

mén

ye-

zése

k, ré

szvé

tel 22) Ifjúsági média (újság, kö-

zösségi rádió, helyi TV, egyéb) x x

23) Nem-formális ifjúsági közösségek x

24) KEF

Egyéb 25) Ifjúsági szakmai kiadvány

55

Nagykátai kistérség

Erőforrások

A. A

bony

B. A

lber

tirsa

C. Ce

gléd

D. Ce

gléd

berc

el

E. Cs

emő

F. Dá

nsze

ntm

ikló

s

G. K

őrös

teté

tlen

H. Já

szka

raje

nő

I. Ko

csér

J. M

ikeb

uda

K. N

agyk

őrös

L. N

yárs

apát

M. T

ápió

szől

ős

Ifjús

ágüg

yi te

rvez

ést s

egí-

tő e

lem

ek

1) Ifjúságkutatás (2 évnél nem régebbi)

2) Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia

3) Ifjúságpolitikai cselekvési terv

4) Önkormányzati ifjúsági alap

Önko

rmán

y-za

ton

belü

li ifj

úság

polit

i-kai

ele

mek

5) Ifjúsági bizottság x x x

6) Ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felelős képviselő

7) Ifjúsági referens főállásban

8) Ifjúsági referens mellékállásban

Ifjús

ági é

rdek

érvé

nyes

ítés i

ntéz

mén

yei 9) Települési/kerületi GYIÖK

10) Helyi Ifjúsági Tanács

11) Városi diákönkormányzat x x x x x x x x x x x

12) Ifjúsági civil szervezetek x x x x x x x

13) Ifjúsági érdekképviseleti fórumok

14) Hallgatói önkormányzatok

Ifjús

ági k

özös

ségi

tere

k

15) Ifjúsági ház

16) Ifjúsági klub x x x

17) Ifjúsági Információs Pont, ITTI

18) Teleház x x

19) Művelődési Ház x x x x x x x x x x

20) IKSZT (jövőbeli) x x

21) Szabadtéri közösségi tér x x x x x x x x x

Ifjús

ági k

ezde

mén

ye-

zése

k, ré

szvé

tel 22) Ifjúsági média (újság, közös-

ségi rádió, helyi TV, egyéb) x x

23) Nem-formális ifjúsági közösségek

24) KEF

Egyéb 25) Ifjúsági szakmai kiadvány x

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

56

Monori kistérség

Erőforrások

A. B

udaj

enő

B. B

udak

eszi

C. N

agyk

ovác

si

D. P

ilisb

oros

jenő

E. P

erbá

l

F. Pi

liscs

aba

G. P

ilisjá

szfa

lu

H. P

iliss

zent

iván

I. Pi

lisvö

rösv

ár

J. So

lym

ár

K. R

emet

esző

lős

L. Ti

nnye

M. T

ök

N. Ü

röm

O. Zs

ámbé

k

P. Pi

lissz

ántó

R. Sü

lysá

p

Ifjús

ágüg

yi te

rvez

ést s

egí-

tő e

lem

ek

1) Ifjúságkutatás (2 évnél nem régebbi)

2) Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia

3) Ifjúságpolitikai cselek-vési terv

4) Önkormányzatiifjúsági alap

Önko

rmán

y-za

ton

belü

li ifj

úság

polit

i-kai

ele

mek

5) Ifjúsági bizottság x x x x

6) Ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felelős képviselő

7) Ifjúsági referens főállásban x

8) Ifjúsági referens mellékállásban

Ifjús

ági é

rdek

érvé

nyes

ítés i

ntéz

mén

yei 9) Települési/kerületi GYIÖK

10) Helyi Ifjúsági Tanács

11) Városi diákönkormányzat x x x x x x x x x x x x x

12) Ifjúsági civil szervezetek x x x x x x x x x

13) Ifjúsági érdekképviseleti fórumok

14) Hallgatói önkormányzatok

Ifjús

ági k

özös

ségi

tere

k

15) Ifjúsági ház x

16) Ifjúsági klub x x

17) Ifjúsági Információs Pont, ITTI

18) Teleház x x

19) Művelődési Ház x x x x x x x x x x x x x x

20) IKSZT (jövőbeli) x

21) Szabadtéri közösségi tér x x x x x x x x x x x x

Ifjús

ági k

ezde

mén

ye-

zése

k, ré

szvé

tel 22) Ifjúsági média (újság, kö-

zösségi rádió, helyi TV, egyéb) x x x x

23) Nem-formális ifjúsági közösségek

24) KEF x

Egyéb 25) Ifjúsági szakmai kiadvány

57

Ráckevei kistérség

Erőforrások

A. A

paj

B. Á

pork

a

C. D

éleg

yház

a

D. D

ömsö

d

E. D

unah

aras

zti

F. Du

nava

rsán

y

G. H

alás

ztel

ek

H. K

iskun

lach

áza

I. Ló

rév

J. M

akád

K. R

ácke

ve

L. Sz

iget

becs

e

M. S

zige

tcsé

p

N. Sz

iget

halo

m

O. Sz

iget

szen

tmár

ton

P. Sz

iget

szen

tmik

lós

Q. Sz

iget

újfa

lu

R. Ta

kson

y

S. Tö

köl

T. M

ajos

háza

Ifjús

ágüg

yi te

rvez

ést s

egí-

tő e

lem

ek

1) Ifjúságkutatás (2 évnél nem régebbi)

2) Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia

3) Ifjúságpolitikai cselek-vési terv x

4) Önkormányzati ifjúsági alap

Önko

rmán

y-za

ton

belü

li ifj

úság

polit

i-kai

ele

mek 5) Ifjúsági bizottság x x x x x x

6) Ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felelős képviselő x x x

7) Ifjúsági referens főállásban x x

8) Ifjúsági referens mellékállásban x x

Ifjús

ági é

rdek

érvé

nyes

ítés i

ntéz

mén

yei 9) Települési/kerületi GYIÖK

10) Helyi Ifjúsági Tanács

11) Városi diákönkormányzat x x x x x x x x x x x x x x

12) Ifjúsági civil szervezetek x x x x x x x x x

13) Ifjúsági érdekképviseleti fórumok x

14) Hallgatói önkormányzatok

Ifjús

ági k

özös

ségi

tere

k

15) Ifjúsági ház

16) Ifjúsági klub x x x x x x

17) Ifjúsági Információs Pont, ITTI x

18) Teleház x x x x x x

19) Művelődési Ház x x x x x x x x x x x x x x x x x x

20) IKSZT (jövőbeli) x x x x x

21) Szabadtéri közösségi tér x x x x x x x x x x x x x

Ifjús

ági k

ezde

mén

ye-

zése

k, ré

szvé

tel 22) Ifjúsági média (újság, kö-

zösségi rádió, helyi TV, egyéb) x x x x

23) Nem-formális ifjúsági közösségek x

24) KEF x

Egyéb 25) Ifjúsági szakmai kiadvány

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

58

Szentendrei kistérség

Erőforrások

A. B

udak

alás

z

B. Cs

obán

ka

C. D

unab

ogdá

ny

D. Le

ányf

alu

E. K

isoro

szi

F. Pi

lissz

entk

eres

zt

G. P

iliss

zent

lász

ló

H. P

omáz

I. Pó

csm

egye

r

J. Sz

ente

ndre

K. Sz

iget

mon

osto

r

L. Ta

hitó

tfal

u

M. V

isegr

ád

Ifjús

ágüg

yi te

rvez

ést s

egí-

tő e

lem

ek

1) Ifjúságkutatás (2 évnél nem régebbi)

2) Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia

3) Ifjúságpolitikai cselekvési terv

4) Önkormányzati ifjúsági alap

Önko

rmán

y-za

ton

belü

li ifj

úság

polit

i-kai

ele

mek

5) Ifjúsági bizottság x x

6) Ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felelős képviselő

7) Ifjúsági referens főállásban

8) Ifjúsági referens mellékállásban

Ifjús

ági é

rdek

érvé

nyes

ítés i

ntéz

mén

yei 9) Települési/kerületi GYIÖK

10) Helyi Ifjúsági Tanács

11) Városi diákönkormányzat x x x x x x x x x x

12) Ifjúsági civil szervezetek x x x x x x x

13) Ifjúsági érdekképviseleti fórumok

14) Hallgatói önkormányzatok

Ifjús

ági k

özös

ségi

tere

k

15) Ifjúsági ház x x

16) Ifjúsági klub x x x x x x x

17) Ifjúsági Információs Pont, ITTI x

18) Teleház x x

19) Művelődési Ház x x x x x x x x x x x

20) IKSZT (jövőbeli)

21) Szabadtéri közösségi tér x x x x x x x x x x x

Ifjús

ági k

ezde

mén

ye-

zése

k, ré

szvé

tel 22) Ifjúsági média (újság, közös-

ségi rádió, helyi TV, egyéb) x x x x x x

23) Nem-formális ifjúsági kö-zösségek x x

24) KEF x

Egyéb 25) Ifjúsági szakmai kiadvány

59

Szobi kistérség

Erőforrások

A. B

erne

ceba

ráti

B. Ip

olyd

amás

d

C. Ip

olyt

ölgy

es

D. K

emen

ce

E. K

óspa

llag

F. Le

tkés

G. M

ária

nosz

tra

H. N

agyb

örzs

öny

I. Pe

rőcs

ény

J. Sz

ob

K. Té

sa

L. V

ámos

mik

ola

M. Z

ebeg

ény

Ifjús

ágüg

yi te

rvez

ést s

egí-

tő e

lem

ek

1) Ifjúságkutatás (2 évnél nem régebbi)

2) Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia

3) Ifjúságpolitikai cselek-vési terv

4) Önkormányzati ifjúsági alap

Önko

rmán

y-za

ton

belü

li ifj

úság

polit

i-kai

ele

mek

5) Ifjúsági bizottság x

6) Ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felelős képviselő x

7) Ifjúsági referens főállásban

8) Ifjúsági referens mellék-állásban x

Ifjús

ági é

rdek

érvé

nyes

ítés i

ntéz

mén

yei 9) Települési/kerületi GYIÖK

10) Helyi Ifjúsági Tanács

11) Városi diákönkormányzat x x x x x x x x

12) Ifjúsági civil szervezetek x x

13) Ifjúsági érdekképvisele-ti fórumok

14) Hallgatói önkormányzatok

Ifjús

ági k

özös

ségi

tere

k

15) Ifjúsági ház x x x x

16) Ifjúsági klub x x x

17) Ifjúsági Információs Pont, ITTI

18) Teleház x

19) Művelődési Ház x x x x x x x x x x

20) IKSZT (jövőbeli) x x x x

21) Szabadtéri közösségi tér x x x x x x x x x x x

Ifjús

ági k

ezde

mén

ye-

zése

k, ré

szvé

tel 22) Ifjúsági média (újság, közös-

ségi rádió, helyi TV, egyéb) x x x

23) Nem-formális ifjúsági közösségek

24) KEF

Egyéb 25) Ifjúsági szakmai kiadvány

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

60

Váci kistérség

Erőforrások

A. A

csa

B. Cs

ővár

C. G

alga

györ

k

D. K

ismar

os

E. K

isném

edi

F. Ko

sd

G. N

agym

aros

H. P

enc

I. Pü

spök

hatv

an

J. Pü

spök

szilá

gy

K. R

ád

L. Sz

okol

ya

M. S

ződ

N. Sz

ődlig

et

O. V

ác

P. Vá

cduk

a

Q. V

ácha

rtyá

n

R. V

erőc

e

S. Cs

örög

Ifjús

ágüg

yi te

rvez

ést s

egí-

tő e

lem

ek

1) Ifjúságkutatás (2 évnél nem régebbi) x

2) Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia x

3) Ifjúságpolitikai cselekvési terv x x

4) Önkormányzati ifjúsá-gi alap x

Önko

rmán

y-za

ton

belü

li ifj

úság

polit

i-kai

ele

mek

5) Ifjúsági bizottság x x

6) Ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felelős képviselő x

7) Ifjúsági referens főállásban x

8) Ifjúsági referens mellék-állásban x

Ifjús

ági é

rdek

érvé

nyes

ítés i

ntéz

mén

yei 9) Települési/kerületi GYIÖK x

10) Helyi Ifjúsági Tanács

11) Városi diákönkormányzat x x x x x x x x x x

12) Ifjúsági civil szervezetek x x x x x x x x x

13) Ifjúsági érdekképviseleti fórumok

14) Hallgatói önkormány-zatok x

Ifjús

ági k

özös

ségi

tere

k

15) Ifjúsági ház x x

16) Ifjúsági klub x x x x x x x

17) Ifjúsági Információs Pont, ITTI x x

18) Teleház

19) Művelődési Ház x x x x x x x x x x

20) IKSZT (jövőbeli) x x x

21) Szabadtéri közösségi tér x x x x x x x x x x x

Ifjús

ági k

ezde

mén

ye-

zése

k, ré

szvé

tel 22) Ifjúsági média (újság, kö-

zösségi rádió, helyi TV, egyéb) x x

23) Nem-formális ifjúsági közösségek x

24) KEF x

Egyéb 25) Ifjúsági szakmai kiadvány x

61

Veresegyházi kistérség

Erőforrások

A. G

alga

mác

sa

B. V

áceg

res

C. V

ácki

sújfa

lu

D. Er

dőke

rtes

E. V

eres

egyh

áz

F. Őr

bott

yán

G. V

ácrá

tót

H. Cs

omád

Ifjús

ágüg

yi te

rvez

ést s

egí-

tő e

lem

ek

1) Ifjúságkutatás (2 évnél nem régebbi)

2) Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia

3) Ifjúságpolitikai cselekvési terv

4) Önkormányzati ifjúsági alap

Önko

rmán

y-za

ton

belü

li ifj

úság

polit

i-kai

ele

mek 5) Ifjúsági bizottság

6) Ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért felelős képviselő

7) Ifjúsági referens főállásban

8) Ifjúsági referens mellékállásban x

Ifjús

ági é

rdek

érvé

nyes

ítés i

ntéz

mén

yei 9) Települési/kerületi GYIÖK

10) Helyi Ifjúsági Tanács

11) Városi diákönkormányzat x x x x x x

12) Ifjúsági civil szervezetek x x x

13) Ifjúsági érdekképviseleti fórumok

14) Hallgatói önkormányzatok

Ifjús

ági k

özös

ségi

tere

k

15) Ifjúsági ház

16) Ifjúsági klub x x

17) Ifjúsági Információs Pont, ITTI x x

18) Teleház x

19) Művelődési Ház x x x x x x x

20) IKSZT (jövőbeli) x

21) Szabadtéri közösségi tér x x x x x

Ifjús

ági k

ezde

mén

ye-

zése

k, ré

szvé

tel 22) Ifjúsági média

(újság, közösségi rádió, helyi TV, egyéb)

23) Nem-formális ifjúsági közösségek

24) KEF

Egyéb 25) Ifjúsági szakmai kiadvány

KözÉ

p-M

AgyA

rorr

szág

i reg

ioNá

lis

ifjús

ági H

elyz

etel

eMzÉ

s 200

9

62

Budapest

Erőforrások

I. ke

rüle

t

II. ke

rüle

t

III. k

erül

et

IV. k

erül

et

V. ke

rüle

t

VI. k

erül

et

VII.

kerü

let

VIII.

kerü

let

IX. k

erül

et

X. ke

rüle

t

XI. k

erül

et

XII.

kerü

let

XIII.

kerü

let

XIV.

kerü

let

XV. k

erül

et

XVI.

kerü

let

XVII.

kerü

let

XVIII

. ker

ület

XIX.

kerü

let

XX. k

erül

et

XXI.

kerü

let

XXII.

kerü

let

XXIII

. ker

ület

Ifjús

ágüg

yi te

rvez

ést s

egítő

ele

mek

1) Ifjúságkutatás(2 évnél nem régebbi)

x x

2) Ifjúságpolitikai koncepció/stratégia x x x x x x x x x x

3) Ifjúságpolitikai cselekvési terv x

4) Önkormányzati ifjúsági alap x x x x x

Önko

rmán

y-za

ton

belü

li ifj

úság

polit

i-ka

i ele

mek

5) Ifjúsági bizottság x x x x x x x x x x

6) Ifjúsági tanácsnok/ifjúsági ügyekért fe-lelős képviselő

x x x x

7) Ifjúsági referens főállásban

8) Ifjúsági referens mellékállásban x x x x x x x x x x x x x x x x

Ifjús

ági é

rdek

érvé

nyes

ítés i

ntéz

mén

yei

9) Települési/kerüle-ti GYIÖK x x x x x x

10) Helyi Ifjúsági Tanács

11) Ifjúsági civilszervezetek x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

12) Hallgatói önkormányzatok

Ifjús

ági k

özös

ségi

tere

k

13)Gyermek/Ifjúsági ház x x x x x

14) Ifjúsági klub x x x x

15) Ifjúsági Információs Pont, ITTI

x x x x x x x x

16) Teleház x x x x x x x

17) Művelődési Ház x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Ifjús

ági k

ezde

mé-

nyez

ések

, rés

zvét

el 18) Ifjúsági média (újság, közösségi rá-dió, helyi TV, egyéb)

x x x

19) KEF x x x x x x x x x x x x x x x x x x

63

Kiadó: Foglalkoztatási és Szociális Hivatal – Mobilitás Országos Ifjúsági SzolgálatFelelős kiadó: Dr. Soós Adrianna

Felelős főszerkesztő: Márton-Veres Judit Inez

A tanulmányt készítette a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól átadott 2009-es szakmafejlesztési keret felhasználásával a Közép-magyarországi

Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda megbízásából a Grass-Roots Bt. képviseletében Galácz Anna, valamint az iroda munkatársai közül Kocsis Ágnes és Tölcsér Tímea

A folyamatot szakmai észrevételeivel támogatta és a helyzetelemzést lektorálta: Márton-Veres Judit Inez

Design & Layout: Márok Attila, Szakács László [www.ezdesign.hu]nyomda: EzDesign. Grafikai Kft. (6725 Szeged, Petőfi S. sgt. 52.)

ISSN 2062-2899 (Közép-magyarországi regionális ifjúsági helyzetelemzés)ISSN 2060-8136 (Mobilitás könyvek)

A Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés elkészítésében szakmai lektorként közreműködötta Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Gyermek- és Ifjúságkutatási Főosztálya.

Köszönjük az SZMI regionális adatszolgáltatását az Ifjúság2008 kutatásból, valamint az elemzések szakmai ellenőrzését.

A kötet szól mindazoknak, akiket érdekel a közép-magyarországi régióban élő, ta-

nuló illetve itt dolgozó ifj úsági korosztály helyzete, véleménye, szabadidőeltöltési

szokása és gazdasági, szociális, egészségügyi állapota, összehasonlítva ezt a koráb-

bi (2000, 2004) eredményekkel.

Szól mindazoknak, akik érdeklődnek az ifj úságpolitikai intézményrendszer orszá-

gos, régiós hálózata, elemei és azok feladatai iránt és szeretnék megismerni azokat

az önkormányzati illetve civil szolgáltatókat, akik a fi ataloknak, fi atalokkal dolgoz-

nak az ő fejlődésük, kényelmük és közösségben szerzett tapasztalataik bővülése a

céljuk.

Adatokat, információkat szolgáltat azoknak is, akiket a fi ataloknak szóló források fel-

használása, kihasználtsága érdekel, s számszerűen bemutatja a régió települései-

nek 2009-ben aktuális feladatellátását.

kmrihe_bor.indd 1 2011.01.05. 12:30:21