A DEBRECENI KOSSUTH LAJOS TUDOMÁNYEGYETEMMAGYAR NYELVTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK

KIADVÁNYAI

66. szám Szerkeszti: Jakab László 66. szám

Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából1864

Bihar vármegyeII.

Közzéteszi:

Hoffmann Istvánés

Kis Tamás

DEBRECEN, 1998

A kiadvány az Országos Széchényi Könyvtár kéziratos anyagának(Fol. Hung. 1114/11) felhasználásával készült.

A kiadás előkészítése a Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar NyelvtudományiTanszékén, az OTKA T023700, az MKM K+F (Magyar Névarchívum, FKFP

1194/1197) pályázata és a Bolyai Kutatási Ösztöndíj keretében történt.

A kiadvány megjelenését a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat támogatta.

A román nyelvű anyagot Benedek Gergely lektorálta.

© Hoffmann István, Kis Tamás,1998

ISBN 963 472 132 X ÖISBN 963 472 340 3

ISSN 0209–8156

Felelős kiadó: dr. Szabó JózsefTechnikai szerkesztő: Kis Tamás

Készült a Vider Plusz Bt. nyomdájában

(1a)Lehecseny. községböl. Bihar Megyéböl

I. Bihar megye Belényesi járás Vaskohi szakasz.II. Lehecseny községe. Román ajku lakosokkal.III. Nem tudni.IV. Nem tudni.V. Vének elöadása után Tráján Császár idejében kolonizáltatott.VI. Vének elöadása után hagyománykép elöadják, hogy itt mindig románok laktak.VII: A’ Község határos Keletröl Pojánával Nyugotról Kerpenyettel. Délröl. Kalu-

ger. Éjszakról FVerzár Községekkel. A határ illetöleg az erdö veszi eredetétvagy is kezdetét Pojána felöl – la funtinyele nevű helly elnevezéssel. – azutándimbu grui Urszului – dimbu Lazuri loru – dimbu szekarisci, Dripelsica, –dimbu Liribului – dimbu szakaristyeloru – honnét le jöve Lehecseny szántó éskaszáló földei közzé – mi egy része kavicsos más része fejér agyagos – a’ szántóés kaszáló földek dülöi és elnevezései ezek – Kimpuri Kimpu Mosului –Gurgojetu – Grindasiu – Gura lui Vaie Lazurile – Malaistye – Gropile To-meszku – Pirtyaszka – Izbegyu – Boksaszka – hogy honnét vették eredetöketezen elnevezések – csak hagyomány után tudni – de eredeti szövegét nem –folyo víz a Polyánán keletkezö fekete körözs mi Szelistyéröl foly és a’ községetkét felé metzve fojik Kerpenyét Községének. – –

Krístyor 864 Juni 6án

Termi Sándor C biro

Sarkadÿjegyzö

Lehecsény 339

(3a) HelynevekLelesd községből, Bihar megyéből

(4a) 1. Bihar megye, belényesi Járás, neveztetik belényesi vidéknek is, székhelyBelényes.

2. Lelesd név alatt ősmeretes.3. Nints más elnevezése.4. nem tudatik.5. nem tudatik.6or a’név eredetéről mitsem tudni.7. EKőzség határában előforduló dűlők nevei u. m. Ograda lá Mnyerászká,

Czálápiru, Leorgiásza, Kuratura, Sztrizsácej, Ritu dupe telek, Parintyistye,Dumbrává máre, Zevojé.

340 Lelesd

(5a)HelynevekLess községből, Bíhar megyéből

Szalontai járás. E község és környékünk semmí más kűlön elnevezéssel nem bir,sem több falvakkal együttesen valamely elnevezése nínts.

2 Eközség csak a fennebbi neven ösmeretes ország szerte, ’s semmi más nevétnem tudunk. Lakossága olá és magyar.

3or Arra a községben senki nem emlékszik hogy annak valaha más elnevezéselett volna.

4er erre semmi felvílágosító körülményel nem szolgalhatúnk.(5b)5re Nem túdatík. —

6ora Hítűnk az hogy a régíbb időkben midőn a Törökők N.várad városát ostro-molták a Tőrökök főerődje íttartózkodott; ezért neveződött volt Lessnek, mível atörökök ít mint egy Lessbe voltak míndég, ’s ínnet vette a Less nevet. – /:Hagyo-mány szerint:/

(6a)

7re a község határában előforduló Topografiai nevek az alábbiak: u. m: /:Lúnka.szántó föld ez régebben erdö volt.1:/ /:Pankotai völgy Rét és szántóföld régebben ezis erdö volt:/ /:Puszta szántó föld itt hajdan a falu volt hallomás szerént2.:/ /:Ariszteszántó föld:/ /:Nádastó lapájos vizes hely környéke szántó föld:/ – | /:Kút dűlő szántóföld egymár rég elenyészet kútról nevezík kút dűlőnek:/ /:Gyírdom ez egy kerekterűletű lapály, holhajdan mindég viz állás volt, most már évek olta szántó föld://:Plopúcz szántó föld ez régen Nyárfás volt. mít olahúl Plopucz nak hívnak ’s ínnenvette az elnevezést:/ /:Kólczó. szántó föld ez szegleten esík, ’s ínnen vette oláhúl aKólczó nevet://:Perúlúj szántó föld ot régen egy pár körte fa volt ’s onnan vetteolahúl a Perúlúj elnevezést:/ Drúmú somosel szántó föld, a Somogyi út keresztülvágta régen ínnen vette az elnevezést:/ Ográda szántó föld, az ország útmellett egyel enyészet korcsma kertről neveztettett/ /:Volzsu somosel szántó és Kaszálló föld,somogy felé nyúlik, ínnen vette az elnevezést:/ Krisma dela péri szántó föld ít hajdanegy korcsma volt. a kertjében sok kőrte fákkal innen vette nevét:/ Ezenkívül van aközségnek szöllője egy kevés, és Erdeje, hol a vadaknak apróbb nemei ís találhatók.

Kelt Lessen April 9én 1864

A községi bel elnevezéseket tévedés-ből kihagytúk, útólagosan meg említjük,hogy a községnek vagy egy útzája Si-mánd és egy másík Hatrongyos elneve-

főbíróFejér Frígyes

és EsküttársaimKihalgatott egyének

Les 341

1 Az előző négy szó utólag van beszúrva.2 Az előző hét szó utólag van beszúrva.

zéssel az első hogy honnan vette nevétnem túdjúk. az útóbbi onnan vette azelnevezést hogy egykor ot hat vándorlóczigányok telepíttetettek le, s ezeket anép hat rongyosnak nevezte.

Czíákÿ Gábor mkör Blezsán János s C v

ör Bott Jóssef s C váltalam

Bölönÿ Kálmán( Jegyző

(6b) Továbbá a község határos Póósa K: Ürögd N: Ürögd Somogyi Púszta Mácsai PusztaRojt község Olá sz: Míklós Pankotai Púszta és K: Méhesi Púsztával.

342 Les

(7a)Délbihar Nagy Várad megyei kerületÉlesdi szakasz

Határleirás

Lokk községnek, mely románul Lungsiora. nevezik. Lokk község keletröl Cséklye,délröl Kis Bárod és Körös Topa és Gégény nyugotrol Ösi és Tötös h. határos. —

(7b)

Ezen község 1350 lélekkel bír mind G. n. e. hit v.1 fekvése ezen községnek 3 hegyenés völgyön, mely Cserestyi, Mazsáresti és Lolának nevezík a községen felül anagy meredek hegyek vannak mely fiatal bík, cser, és tölgyel van benőve azegész erdő sziklás vőlgyes és sok állatok tanyáznak benne és különös jo forrá-sokkal bővelkedik, mely vizi malmokat is hajt, a szánto földjei jo termékenysé-güek buza, rozs zab, árpa, főleg tengeri bőségben terem föld minösége feketeéssárga, – a rétek ezek a szánto földekkel egy tulajdonságban osztatnak és utólegeltetéssel sarjut is kaszálnak, a roszabbak savanyu terményt nyujtanak, mostpedig szöllö űltetéssel nagyban foglatoskodnak, mely igen jo bort teremnek,föleg a gyümölcs fákat nagyban tenyésztik, mely szinte csak innen veszik kinémelyik élelmezösöket | mert majd minden nemü finom oltványok, mínt almaés körte — bővelkednek. — az Varadrol vezetö ut Kolozsvárra — ettöl ejskeletnek fekszík ezen község hatarát több nevü dülokkel nevezik mint falu dűlöVale omuluj. Szkaunyele, Vracsicsel — Hanku, mely az Izélycsági erdövel éshataraval hataros. —

Egyébb különös feljegyzéseket nem tudok elösorolni a mi az ügyre vonatko-zolag érdekes volna, az nem ott létem és régi ösméretetlenségem miatt.

Tötös Junis 18án 1864.

Tisztelettel felterjesztiVajda Lászlo

Kör jegyzö

Lók 343

1 Az utóbbi tagmondat a sor fölé van beszúrva.

(9a) HelynevekLunkaszprie községből, Bihar megyéből.

(10a) Hely nevekLunkaszprie kőzségböl, Bihar megyéből.

Az elöirt kérdö pontokra gyüjtött feleletek következök:

1. A fent nevezett község fekszik Bihar megye Belényesi járás, Magyar Csekeiszakasz, Papmezei jegyzöi Körben. —

2 a Község megnevezésére sem helyben sem ország szerte más név nem használ-tatik, mint a’ fent említett. —

3. Hogy a Községnek hajdan más elnevezése volt, arrol e videken senki sem birtudomással.

4. Nem lévén birtokában semmi erre vonatkozo adattal felelettel nem szolgálha-tunk.

5. Minek után senkinek erröl tudomás a nincsen, erre vonatkozó Kérdéseinkhasztalanok lévén felelette nem szolgálhatunk. —

6. Köztudomásbol, vagy hagyomány bol éppen ugy mint irott, vagy nyomatottemlékekböl, a név eredetéröl semmit sem lehet tudni. —

(10b) 7. A’ hivatalos hasznalatban lévö düllö nevek CZarina, Kolibilor, Rakás, Dumbrá-va Zakárestyilor, ezen felül a nép száján egyes helyeknek következö elnevezésevan: Luncsi szánto föld síkságon, — Csunguj legelö, Toplicza szántó völgyben,Közepén forrás vizzel, — Szklávu legelö hely magas laton, három forással, —La Kolung alsobb föld legeltetésre, — Lazu rerile, és Lázu mind kettö legelöföld. —

(11a)

Patak név alatt a szomszédos Király erdőböl egy sebes folyócs Ka foly a áta Község határát, mely még a szomszédos Szitányi hataron is patak nevet visel,de már az ezzel határos Papmezö Községiek Kis Hollód névvel tisztelik meg eKis folyot, mely innen mint egy 4 ora járásnyira mar Hollod nevet visel. a Királyerdöbeni forrás ánal teremnek benne az ugynevezett | pisztrang, e vídeken is joizénél fogva Kapos jo és fizetett hal. —

A Község határán semmi Különös figyelmet érdemlö tárgy nem létezik.

344 Lunkaszprie

(13a)HelynevekLunka Úrzest kőzségből, Bíhar Megyéből

1. Tartozik fent irt megyéhez Belényesi járás Vaskohi szakaszhoz.2. Nincs ’s nem volt más neve.3. Nem volt más el nevezése4. Ember emlékezett olta5. E’ tekíntetben adatok a’ kőzségí levél tárban nem léteznek, híhető Tráján korából,

’s ezek mind románok voltak.6. Adatok e’ tárgyban nem leteznek, e’ végre meghívot őreg emberek is a’ dologban

nem tudnak semmít.7. A’ kőzség határában létezö föld nemüek. u: m: szánto, kaszálo, legelő, erdő, a’

dülök nevei: koaste popílor, troásu din josu et susu, Czárina beseritsi, dindrumu czerí kete Stej, Burgyest, Intre Ulicza, Lá ulícza din josu kete Határés Ponore cu pedure, ezekben semmi nevezetesség nem rejlik, a’ kőzség napkeletí részén foly egy patak, a’mely forasos hegyekböl ered, az erdőbentaláltatík farkas, vad dísznó, őz, és roka.

7. Ezen kőzseg határos Stej, Segyest, Szerbest, Sust, Briheny, Monyásza, és Határkőzségek határjaival.

Lunka Junius 6án 864Lunkai biró Szerák Mihálÿ

” eskutt Pupá Juoní

Lunkaurzest 345

(14a) Magura.

1re Bihar megye NVaradi Kerület, Belenyesi Járás2r A Kőzség neve Magura, ország szerte ugy hivják3ra Mindég ezen kőzség Magura név alatt létezett más név alatt nem ősmeretes.4re - - - -5re Tráján császár által népesittetett1

6ra - - - -7er Hataros felső:Valenyagrával, Kiskoh, Segyestel és Erdel honnal — nevezete-

sebb hellyek, Oburse, Dimburi Vale Mihuluj Izbuk, Troás Vurvumaguri, Faca runkuluj, Hodobeiún, Hanka Szekatura, Plaju DoszurileBurtozsaszká, Curaturá, Bolf, Fácá Árszuri Gruj lunga, Tsitsera, Vur-vu gyáluluj Retyetyelu Szohodolu. — A faluba semmi folyo viz nincsDombon fekszik —

346 Magura

1 E mondatot utólag írta be egy másik kéz.

(15a)[Magyarcséke]

Magyar Cséke, régenten magyarok lakták, mezö városés vásáros hely vólt, de aTörök világba levelei elvesztek miáltal jogáról eleset a Magyar lakos-ság nagyobb része Tenke és Gyantára széledt, az itt maradottak Közzülnéhány család maís él, de miután nagyobb szám románság Költözöttezenhelyre a megmaradt Kevés Magyarság is szinte elrománosodott,a nagy ehség alkalmával többen Kihaltak többen az országba elvándo-roltak, ekkor bejött a Tótság, kik R. Cath. valláson vannak, mint amegmaradt Magyarság, Kik mármost rendesen öszve házasodnak.földje hideg természetű némely hellyen Kissé agyagos a IIik és IIIik

osztályba sorozható, mind a mellett ipar és szorgalom által Kevésfelesleges terményt is t d előállitani, Kivévén az olyan évet mikor ahegyekröl hirtelen lez hanó viz a lapossabb részekből az az, az gy-nevezett, poholy mindent elsöpör. –

Dűlöinek elnevezése.1ör Zabok dülő2or Dimb Malúlúj3or Czárina4er Sandró Malma mely gazdájáról vette nevét. —5or Medvis hajdan Medvés6or Rit Grecúlúj szinte vólt gazdája nevét viseli

Kelt M Csékén Aprilis 21. 864

Biró Lajosjegyzö

Magyarcséke 347

(16a) HelynevekMagyar Gyepes községből, Bihar megyéből.

(16b) 1ő pontra: Magyar Gyepes község Bihar megye Belényesi járásában NVáradkörnyékén fekszik.

2or A községnek két neve van tudni illik Magyar nyelven Magyar Gyepes és Románnyelven Kále-Máre a nváradi országuttól melly mellett a község fekszik – vettenevezetét; a Kále Máre elnevezés

3ik p. Hogy e községnek hajdan lett volna-é más elnevezése – nemtudatik.4ik p. Az sem tudatik, mikor emlittetik e község legkorabban.5or Honnan népesitetett erről még az öregek sem emlékeznek –6or A község neve eredetéről semmi bizonyost nem tudni, mert sem hagyom, sem

iras vagy egyébb okmányok nincsennek(17a) 7ik pontra: A községi határban előforduló topográphiai nevek: – méző, dűlő szántó,

legelő, kaszálló, rét, bokros, puszta, berek, erdő szállás, kert, árok,irtvány, hát, halom, domb, hegy, hegygirincz, hegyláncz, forrás, kút,patak. –

Végre a község határos Almamező Harangmező Drág Cséke, De-kányesd, Mikló Lazur és Nyárló községekkel.

M. Gyepes község elöljárói.

348 Magyargyepes

(18a)Hely nevekMHomorog Kőzségből Bihar Megyéből

1, Magyar Homorog fekszik Bihar Megye Sárréti Járásában a’ Sebes Kőrős szom-szédságában

2, A’ Kőzségnek neve Magyar Homorog, miután benépesedett, – ennekelőtte régenvolt Praedium Homorog.

3, Más elnevezése a’ Kőzségnek nem tudatik4, A’ kőzség leg régibb eredetéről semmi se tudatik, Petsétje 1761be készűlt, ezen

felirással Sigillum Homorog kőzepében szántó vassal, de még ekkornem tudatik puszta volt é vagy falú, régibb iratokbol nem világlik ki.

5, Népesitése minthogy négy család lakik benne a’ Kis és Nagy Tarsoly Család, a’mely Erdély Országból vette eredetét, Erdélybe elszaporodván, kijöt-tek Magyar Országba, ’s Homorog Komádinak egy része, Bokori,Bozsok, és Papi púszták őrőkségek lévén, ezen felosztozkodtak, ezenCsaládba beházasodván a’ Rettegi család Erdélyből szinte, és a’ SZabocsalád, valamint a’ Kis Tarsoly család, igy meg népesedett.

6, Köz tudomásból vagy hagyományból e’ Név eredetéről mit se lehet tudni.

(18b)

7, A’ Helység határa, mely mintegy 1000. Cath Kőből C hold, két fordulora vanosztva, vagy is két dűlőre, Csík gát dűlőre, és Mogyoros dúlőre. A’Csík gát eredeti elenevezését vette ennek előtte régen, míg a’ SebesKőrős sűrűbben kiöntéseket tett | egy kis ér menv én rajta keresztűl,melyet a’ falusiak elgátolván, abba sok csíkot fogtak, erről rajta maradta’ Csík gát elnevezés.

8, A’ Mogyoros dűlő, melly a’ rajta volt, de már kiírtatott kis Mogyoros erdőrőlvette elnevezését.

9, Vannak hozzá tartozo puszták u. m. a’ Petlendi puszta a’ Kis és Nagy NyéstaiPuszták, Boldog Asszony Telki puszta, Kis és Nagy Tóti puszták,Kenézi puszta.

10, A’ Petlendi Puszta árviz alóll most felszabadúlt, leginkább Kaszálló főld,melyből idővel jó szánto főld válik

11, A’ Nyéstai puszták szíkes vegyűletű szántó főldekel, és szíkes legelőkkelbővőlködik.

Magyarhomorog 349

12, A’ Boldog Asszony Telki Puszta igen jó minőségű, fekete szántó, és kaszállófőldjei vannak.

13, Kis és Nagy Tóti, a’ melyet a’ Sebes Kőrős keresztűl vág, – árviz járású főld,a’ mely a’ Sebes Körösnek mostani regulázása folytán, egy év tizedmulva jó szántó és Kaszálló főldé válik, – most nagy része rét, nádas.

14, Kenézi Puszta, egyvelges fekete és szíkes szántó kaszálló, és legelővel bővől-ködik.

15, Magyar Homorog Kőzség terűlete, a’ kővetkező elősorolt Helységekkel, ésPusztákkal határosa, Kelet felőll Szakál Kőzséggel, Délfelől a’ Toti puszta, és Komádi

Kőzség határa.(19a) b, Nyugot felőll Boldog Asszony telki pusz|ta és Komádi Kőzség,

valamint a’ Kenézi puszta határa.c, Északrol Kenezi Puszta határa

Kelt MHomorogon Aprilis 22én 1864.

Főbiro Fejér Elek mkés Tanátsa

P. H.Baktay János mk

Jegyző

350 Magyarhomorog

(20a)HelynevekMagyarKakuts községből, Bihar megyéből.

1. NVáradi járás élesdi vagy 4ik Szakasz a’ körözs völgyben.2. Románul is Kakuts Ungururu.4–5. Semmi.6. A’ vidékben lévő több község magyar nevéről, ’s még máig is fentartott néhány

magyar ajku lakosokról nevei után ítélve a’ Tatár járáskor itt több magyar községis volt, hihetőleg székely eredetűek a’ kiejtés is néműleg eltér a’ megye sikjánlakó magyarokétól, mely sajátság ugyan az egész megyében az oláh részencsaknem ugyan az. Igy Szalontán belől Tenke–Belényes–Elesd vidékén még a’víselet is csak nem ugyan az. A’ Kakutssal határos Bírtíny nevü oláh községbenmai napig ép álapotban van, az élők emlekére még fen álló Ref: Magyar templomalapja. – Ellenben M.Kakutson a’ régi templom valaha szentélyel bírt, de már a’múlt század elejéről bír edényeket, mínt ref: község.

(21a)A’ 7k pontra. Határa következőleg elnevezett dülőkből áll, u: m: Belsö telek dűlő –Cserés – Nádas – Hímlős – és Rozsoskert, – közlegelője Kőrőzsőknek neveztetík,hajdan a’ rajta volt Kőrős fákrol, mellyeknek jelen semmi nyomuk nem láthato,az egész legelő sík mező.

Egy állandoul folyo patakon kívűl, mely a’ Dubricsoni határrol jön át – vanmég két patakocskája, kijelelve Berze és Miskél, de ezek csak is vizenyősidöjáráskor bővelkednek vízzel.

Magyarkakucs 351

(22a) Helynevek.Magyar Kakucs kőzségből — Bihar megyéből.

az 1ő pontraLétezík a’ Nagy Váradi járásban — az ugynevezett Kőrőzsvőlgyén.

a’ 2k pontra.E’ helység magyar nevén kívűl a’ benne ’s kőrnyékén lako oláság által olá nyelven

Kakucs Ungureszk-nek is neveztetik.a’ 3k pontra.

Nem tudatík.a’ 4k pontra.

Nem tudatík.a’ 5k pontra

E’ helységet elnevezése alkalmával Magyaroknak kelletett lakní, — azonban mostmár lakossai magyarok ’s oláhok vegyesen.

a’ 6k pontra.a’ községnek elnevezése sem hagyománybol — sem kőztudomásbol sem pedíg

egyebekből nem tudhato, mínd azon által a’ valoságot legínkábbmegközelítő vélemény szerínt a’ telepités alkalmával akkorí magyarajku lakoítol kaphatta.

a’ 7k pontra.a’ helység határát kővetkező dűlők teszik u: m: Belső telek dűlő mely a’ belső

telkeket ’s az ahoz kerítés által rekesztett kőzelí szánto ’s kászállofőldeket tartalmazza. — Cserés dűlő szánto és Kaszállo főld — vala-míkor cserje volt. — Nádas dűlő — vad vízenyős kaszállo és kőzőslegelő. — Hímlös dűlő,szánto ’s kaszállo főldből állo. — Rozsos

(22b)

Kert1 – dűlő szánto főld. Dubricsonbol íde folyo és csak patak néven ősmertfolocskáján kívűl van még két patakocskája u: m: Mískét ez Krajník-falvárol ered, ’s Hímlős és | Nádas dűlőkőn keresztűl halad Űrgetegfelé, de mínt posványos folyocska csak is vízenyös idő járás alkalmá-val, midőn a’ hegyekröl lefuto víz által szaporítatik – meneszti ’sváltoztatja poshat vízét. — Berze, patak meder – mely tőbbnyireszárazon áll, csak is sok essö ’s hó olvadáskor képez patakot. — Ezenhelység határa fekszik Olá Kakucs — Dubricson — Krájnikfalva —Szászfalva — Ríkosd — Űrgeteg — Tínod és Tőtős helységek határaiközött.

A’ mi pedíg a’ dűlők elnevezése eredetét ílletí, a’ Cserés dűlőrenézve megvan emlitve, de Nádas – Himlős és Rozsos Kert2 dűlők

352 Magyarkakucs

1 Ez a szó utólag lett a sor elé betoldva.

mirőli elnevezésők nincsen megemlitve, tehát a’ mennyíben ezenelnevezések kítudhatok valának, használatul megemlitetik; ugyan isNádas dűlő, vízenyősségénél fogva rajta itt–ott termeni szokott nádrolkapta nevét. — Himlős dűlő a’ sok vakondok turástol – mellyek miattmintegy ripacsos alakot öltött magára — Rozsos Kert3 dűlő, a’ rozsotkedvező eredményel szokottságátol kapta.

Magyarkakucs 353

2 Ez a szó utólag lett a sor fölé betoldva.3 Ez a szó utólag lett a sor fölé betoldva.

(24a) HelynevekMargitta községből — Bihar megyeböl.

1. Margitta |város fekszik Bihar megye északi végében, az érmelléki járásban;fő helyje az ugynevezett réz aljának, vagy helyesen rész aljának, mert szószármazásszerint rész, nem pedig réz hegyeknek neveztetnek azon hegyek, melyek magyarhonkapcsolt részeit, um: Kraszna, Középszolnok stb. megyéket az országtól elvá-lasztják.

2. Ezen község régen Margitha néven iratott, a mult században azonban márMargitta néven fordúl elö; nevét — szóhagyomány szerint — Margit nevű ősrégiúrnőjétől nyerte.

3. Eredetének ideje nem tudatík.4. Legrégíbb lakosai tösgyökeres magyarok; a tótok e század elején telepíttettek

ide néhai gr. Csáky Sándor itteni vólt földes ur által a felsö megyékböl — mint egy50 család, de ezek s utódai már mind elmagyarosodtak, s alig van köztük ki tótúltudna.

5. Figyelmet érdemlőbb helynevek:Tuga: juhnak való legelőGögos dűlő: hason nevű kúttólNádaskut dűlő, nádas környezetű kúttólSuthát: két völgy közti dombos szántóföldBába halom: dombos szántóföldHosszúaszó: hosszú, aszványos kaszálló

(24b) Bika homlok: tüskés, üreges dombóldal.Bokrócz kut: bokros környezetű kút.Aligálló: süppedékes út.Csádé: aljas vizes — hajdan nádas kaszállóOrhát: erdő, hosszas dombonCsipdő: szántó föld, kaszálló és legelö mellette a szomszéd legelőn járó

marhák csipkedéseinek kitéve.Zsombor: zsombékos kaszállóRózsaóldal: bakatoros hegyóldal.Kontyhegy: kopár csucsos domb.

Kelt Margittán majus 18. 1864.

Ketskés Sándorfőbíró

Horváth Jósefjegyzö

354 Margita

(25a)HelynevekMárka Szék községből, Bihar megyéből.

(26a)Felelet a tulnan tett kérdésekreAz 1re Ezen Község tartozik Bihar m. Szalontai járás Beéli szakaszához.2ra Ezen 84 számbol álló Községet hijják Márka Szék, lakják románok 425 lél: Beél

MVárossához mintegy 3 negyedórai távolságra fekszik, utolsó postája Beél.tartozik a NVáradi l. sz. pűsp: Beeli Uradalmához.

3ra Ezen községnek sem most sem hajdarol más neve nem tudatik.4re Ezen község a’ török világ elött már állott, ’s akkoron magyarok lakták a

/NVáradi l. sz. püsp m papi névtárra szerént/ Rom. cat plébániával birt.5re Hogy honnét népsedett régisége miatt nem tudható6ra A Kőzség neve eredetéröli irásbeli hagyomány hiányába, mínd öszve csak

enyit tudhatunk hogy hajdanába jelenlegi helyénél valamivel lejebb feküdt ’sinkább lapájon most azomba hegyes helyen fekszik.

(26b)

7re A’ község aljabb részén délre vannak több sós forrás szemek, mely a’ száraz-ságban valóságos só tartalmat vetnekfel, mit a jószág kedvel és nyal – ezen forrásszemek soha sem száradnakki, és három négy ől mélyek. – Hajdanába a’ községdéli részén fekvő hegyen, szőllő is termesztetett, – a’ község erdejébe jelenlegis látható az ugy nevezett ,,Traján” utja, mely Keresztül vág az egész határonBelényes felé, továbbá a’ község erdelyébe van egy tisztás mely Poklusicza névalatt jön elö, van egy hátsik is hegy girincz, erdővel benőve mely az uraságbirtokához tartozik. a’ község határán van | egy kiss nádas is, mely uraságiKaszáló név alatt fordul elö mint egy 200 Kéve nád vágatikle évenként tartozikaz uraság Kizárolagos tulajdonahoz. A Község nyugotí határán folyik az ugynevezett Grosi patak, mely déli részén bele szakad az ugy nevezett töz vizébe,mely valasztja Bihart Aradmegyétöl – a tözvizébe Kitünö rákok teremnek – nemkülömben az erdöbe talalható őz. vad disznó, ’s egyébb Kisebb vad állatok, –végre a Község határa őszvesen 2324 catasz. hold és 1300 � ölet tészen – a’dülök nevei következök, és pedig Belsőtelek, Kimpudepálinkára, SzelistyeLigáda Bátrin vále Paszugyál, Kimpu=flore Kimpu devalkucz, erdörészek:Hosszu mále Ográda Lunka Poklusicza, – az erdőbe mint fentebb meg jegyzémtöbb nemü vadak találhatok. – határos Beél, Arkus, Karánd, és /Repszeg Aradm/ Községekkel.

Költ Beel April hó 7én 864Németh István

jzö

Márkaszék 355

(27a) Meziad Bíhar1

1ör Bihar Megyében kebelezett Mezeád helysége tartozík a NagyVáradi kerülethezés a Belényes járás beli Föszolgabirósághoz. — Ezen helység Belényesi vidékelnevezésel bir

2or Ezen községnek a kitett neve élt és él jelenleg is; erröl isméretes ország szerte,nem lévén más elnevezése; — Lakja tiszta Román ajku népség.

3or Ezen községnek hogy hajdan más elnevezése lett volna, nemtudatik; mert azsehonan sevehetöki.

4er Ezen Mezeád közége eredetétöl emlitetik: s más határozott kora nem tudatik.5or Ezen község honnan lett népesitését nem tudhatni, mert az arról szólló adatok

hiányaznak6or Ezen község név eredetéről mitsem tudhatni mást: mintsem a 3ik pont alatt elö

adva van.7er Mezeád községe határos Keletről Kiss Belényes, nyugotról Kebesd és Remete,

délről Kuráczel, ejszakfelől pedig Szohodol Lázuri községekkel. — Fekszikbokros dombok és erdős hegyek közt; melyek kövícsesek és kösziklások. —Silány és kiss párczelákra osztott földjei Czáriná, Rostyászka, Ritu cselumáre,Ponor, Gyálu Báéi, Gyálu szászuluí, Gyálu bunyeszku nevezetü dülőkbenfekszenek — Ezen község egyik erdös hegy alatt vagyon egy nagyszerü snevezetes Barlang, melynek bementi térség szélesége mínt egy nyolcz hoszapedig mint egy tizen öt ölnyi a hol osztán a meszire terjedő barlangnak be menetevagyon. — Ezen barlangnak egyik odalából eredö patak a faluba folyík és aztketté szakitja. — Ezen barlangot idegen földekről is több nagy rangu Urakjárultak, és jarulnak maiglanis látogatására.

(27b) Mint hogy abban csepegésekböl kővévált külömbnél külömbféle nagy szerü csodá-latos látványok láthatók.

Majdnem az egész határt igen sziklás és erdös hegyek veszik körül, jó nagytávolságnyira pedig a Belenyesi Püspöki Méltóságos Uradalom birtokáhoztartozó nagy szerü Bükkös erdös havason Láe, Sztiná de Runk, és Boczaszanevezetü legelők vagynak, hol nyáron átt a lakosság jószágait legeltetti.

Mezeád helységének lakosai ki égetett Mészel és Fenyö deszkákkal kereskednek.

Kelt Mezeádon Junius 26 864.

Míllián Simon mkKebesdi Köri Jegyzö

356 Meziád

1 A címet egy másik kéz írta fölé.

(30a)265/864Helynevek

MKeresztes községből, Bihar Vármegyéből.

(31a)Adatok M Keresztest illetőleg

Az 1ső pontra. Bihar Megye, Tiszántuli kerűlet, Sárréti járas. Mezőség.2d pontra. Mezö Keresztes. ezen kűl semmi mellék neve nincs.3d pontra. A’ városnak hajdan sem vólt más elnevezése.4d pontra. A’ község birtokában semmi ok levél nincs régi elő múltról, csak szó

hagyományból tudatik, hogy a’ Dózsa forrongás idején vette e’ KeresztesNevezést, /:Palugyai Magyar Országróli leirasa e’ tekintetben mindent magábafoglal, mit öszve tett erő Keresztes m. város hely ismertetése vegett elő állitha-tott, e’ végett a’ tisztelt helynevek Kiadója becses figyelmét annak át olvasására’s kiadandó könyvének az ott leirotttaknak föl használására föl kérní . . nemlehetel mulasztani:/. A’ Keresztes kurucoktól Vette gyanithatólag ez elnevezést, mertazok itt a’ Biharon 1 vólt főld várat körűl táboroztak ’s a’ Kereszteshez közelSzent Jánoson akkor lakott Iohanniták vezérlete alá tartoztak, kiknek itt Kapol-nájok vólt a’ reformatio előtt, ’s rajta Nagy fa kereszt. — (Némelyek azonbanaz elnevezést a’ buza keresztek sokaságáról származtatják, a’ mely véleménynekgyámolitására szolgál az, hogy mind az egyháznak —, mind a’ községnekemberek emlékezete ólta használt régíbb és ujabb minden pecsétjei buza kévéveldiszittettek ’s ékeskednek, Gyámolitja továbbá e’ véleményt az is, hogy Ke-resztes községnek egéssz helyisége számlálhatlan sokaságu föld beli buza ver-mekkel van le juggatva ugy hogy alig lehet miattok épiteni.) —

Már a reformatio előtt állani kellett Keresztesnek még pedig lehetős nagy-ságban, a’ reformatio után pedig hogy nagy ecclésia vólt már bizonyitja Egy azegyház birtokába levő Canna, mellyen 1626 év szám látható. — Ez az első irat,’s leg régibb melyen a’ Keresztes név emlitve van már még pedig mint reformáltecclésia

5d pontra. – Honnan? telepittetett nem tudatik; de a’ menyiben itt nyelv hajlitásnélkűli magyar nyelv használat él, ’s virágzott mindég, – és semmi más nemze-tiségbeli nem vólt e’ Községben birtokos sem lakos 1848 előtt, ’s maig is azoncsaládok utódjai élnek e’ községben: kiket év századok előtt emlittetnek a’ régibblevelekb, ’s kiknek nevéről a’ község határának bizonyos részei elnevezvék mintalább meg erintetik: Ezekből okszerüleg állitható hogy Keresztes község lakos-sága az eredeti magyar régi fajnak egyenes leszármazása.

(31b)A’ 6d pontra: Már a 4d pontban fel található a’ felelet.

ezöK

Mezőkeresztes 357

1 E helyen két vagy három szót olvashatatlanul áthúzott a szöveg írója.

7d pontra: Lencsés hát dűlő, ez a’ leg kitűnőbb része a’ határnak ’s leg terméke-nyebb, – Szárcsás mely név maga mutatja, hogy ez hajdan vizess helyiség vólt,melyben szárcsák kacsák serege tanyáztak, de most már szántófőld, – Török Zug,Gyilkos Sziget, Sebtej ezek hajdanta falu helyiség részei vóltak, de el nevezésök-röl törteneti adat nincs. – Kis telek, H Gémes, mindezeket az Őjvös – vólt folyó– medre szegélyezi, mely egyszersmind határ vonal is Bojt és Keresztes közt. –Ördög árok mely északtól Délnek keresztűl vágja a’ határt, – Keserű, Régényihát, Kenéz Szállás, Csegő rét Rakottyás Körmező, Nádas bokra Vékony Szállás,Sasi domb, Kuri kortsma, a’ Sas község felé vezető ut vonalban. Dübörgő egyhid a’ kutas folyamon, melynek hangja messze hangzik, e’ Kutas folyamkanyarogja be vizesebb időkb Keresztes határának déli részét, – Balogh SzallásKalló Zug, Fűzfás sziget, Csárda hely, Farkas domb Ez egy föl emelkedetthelyiség, melyet hajdan rétség vett körül, a’melyb tanyazott farkasokat a’ vizáradás e’ dombra szoritotta föl.

MKeresztesnek szomszédjai Északról Váncsod és2 Bedő község ugy Bojt –Község, – Keletről: Artánd; – delről Tarján, Gyires és B. Böszörmény. –Nyugotra Tóld, Peterd közsegek.

Kelt MKeresztesen Ápril 27. 1864.

MKeresztesi előljáróság általEsküt Papp Lajos mkEsküt Pál János mk

358 Mezőkeresztes

2 Az utóbbi két szót a sor fölé szúrták be.

(33a)HelynevekMező Peterd községből, Bihar megyéből.

Előre bocsátva – mikép 3021000 � mértfőldnyi téren a’ belsőség 811062

1000

kűlsőség pedig 307514501000

Ősszesen 315710121000

avagy is birtoklási ágankénta’ Szántó - - - - - - - - 11871300

1000

Kaszálló - - - - - - - - 877 1001000

Legelő - - - - - - - - 932 1001000

az Erdő - - - - - - - - 74 7331000

a’ terméketlenség - - - - - 86 3791000 hold

főldterűletet foglal el, a’ lakosság száma 680 főből egyedűl ezek mivelésébőlszegényen élődik, de mulhatlan boldogabb lehetne, ha dus áldását kettőzőtt igyeke-zet és szorgalommal megérdemelni tőrekedne.

(34a)ad 1. Mező Peterd fekszik a’ nagy Bihar vármegyében tiszántuli kerűletben /:a’ régifelosztás szerint ’s ujabbal nem szolgálhatván:/ és Sárréti főszolga biróijárás Mező Keresztesi alszolgabirói szakaszában, a’ Nagyvárad–deb-reczeni országut vonalon mely a’ szélső házak mellett megyen el, – a’vaspályától – mely északi oldalán Váncsod és Mező Peterd kőzőtt futel – 1000 lépésnyi távolságra, – Nagyváradtól 4 és Debreczentől 6mértfőldnyire.

Van 2 egyházközsége, római katolikus és görőg nem egyesűlt, ’s a’nép 1/3 része magyar, a’ tőbbi román.

A’ keresztény katholikusoknak legfelsőbb helyen szabályozott fi-zetés, főldbirtok, kisded lakással ellátott plébánosok, tanodájok, fize-téses tanitójok, Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére emelt templo-muk – szilárd anyagból kisded harangokkal, a’ hivek száma 70–80. aziskolás gyermekeké 15–20.

A’ gőrőg nem egyesűlteknek szintén papjok, az utólsó tűz óltatűrhető lakással, templomjuk kisded harangokkal, tanodájok 20–25iskolás gyermekkel.

ad 2. A’ kérdéses helységnek és pedig egyetlen évszázak ólta használt neve Peterd,’s hogy a’ másik szintén Biharban levő Peterdtől megkűlőnbőztesék

Mezőpeterd 359

mely kis vagy puszta melléknevet visel – a’ mi Peterdűnk – MezőPeterdnek neveztetik.

ad 3. Helységűnk nevét bizonyosan az itt Szent Péter tiszteletére emelt Templomtólvette. Tudva van, hogy a’ magyar nyelvben ad, és néha az egyszerű dbetű helynévképző rag. Igy származtak az Udvar-d, Tömör-d, Farkas-d’s. t. igy Peterd helynevek.

ad 4. Peterd neve előfordulhat általunk szegénységűnk miatt nem ismert oklevelek-ben is, de kűlőnősen előfordul Pray Hiorar: hungaricae parte II pg pag:139 idézett Fragmentum Collectionis decimae pontificus okiratban,melyben Szakál – Szakál és Apati most Apáthi falvak előtt Peterd ismegjelent. Papja ez időszakban 1344–50 kőrűl és jelenleg is 520 évvelkésőbb Miklós vala. És e’ jó pap fizetett Annátában 10 – mond tíz erősmagyar garast mi akkor nagy pénz lehetett. – Tehát már a’ 14k

században létezett e’ helyen Peterd helység, ’s mint gondolni lehet jókeresztény katholikus magyar lakosokkal. Elpusztulása bizonyosanSzapolyai János, Bátori, Bocskai és társaik a’ tőrők uralom idejére ésa’ Nagyváradi káptalan kivágatásának szomoru időszakára esik. Hely-re és vissza állittatott a’ mult század negyedik tizedében.

ad 5. A’ Gázsy család ugyanís /:mi uton: Zálogolás – vétel és donatió utján é? mégki nem puhatolhatvák:/ eme puszta és temetővel ellátott tanya kőzt voltföldterűletű helyet magának megszerezvén, itt katholikus Templomotísmét Szent Péter tisztetletére épittetett, ’s mint mondják erdélyioláhokkal az általa felépitett helyet be is népesitette.

ad 6. A’ 4k szám kőzt fordul elő.ad 7. A kőzség határában előforduló tőbbi topographiai nevek, melyek az akkori

helyi viszonyokhoz képest csak másodszori benépesitése ólta keletkez-hettek és érdekkel nem igen birhatnak – kővetkezők:

Puszta: hátas főld, semmi jelentősége, Templom dülő – szomszédosaz előbbivel ’s nevét az ott álló templomtól vevé, Zug – a’ mostaniországuton tul esík, Őlyvős : Baglyas – Borsi helység alatt származottaz előtti körözs szakadása viz után. Sándorzug. – az ugy nevezett régiÖlyvős és Hangyás ér közti térség, Perjes vagy Péres – lehet hogy peresvolt, most azonban a’ lakosság szántója, Keserű – dombos és laposhely is a’ Keserű ér után onnan, hogy nádtermő hely volt, mostszántóföldé alakulva, Hosszugát – a’ régi ország ut vonalon volt 7hidtöltés után, Gerendás – pedig, hogy emeltebb lévén szántófőld volt,Nyilas – mert urbéri kaszálló volt, Hangyás – a’ hangyás ér után melyKeresztesről jőtt, Tulmező mert a’ hangyás éren tul esik, Pinczerét –lehet mert a’ tőbbinél mélyebben esik és monda szerint hajdan a’vaddisznók fészkelték, Hármas határ – Toldi helység, Szomajomipuszta és a’ peterdi határ miatt, Ujfogás – pedig mert legelőbőlfogódott el, Nagy és kis halom – egyik feljebb, ’s a’ másik alantabbi

360 Mezőpeterd

(34b)fekvésénél fogva, Baglyos, Koncz kis erdő – | semmi érdekűek, Rónavagy Koszrona mert a’ kis erdő után valamivel rónább volt, Erdőalj –Ráta – mindegyik ujabbi elnevezés, Régi pallók – tulajdonképenazonban inkább Pallag – maga magát jellemezi, Homokhát – homokosvoltánál, Malom sziget – Sass község felé, mert mint tartatik malomállott ott az Őlyvős éren, Nyilas – Berettyó Szent Márton helység felé,mert urbéri kaszálló volt, Nagyszék – nem tudni, Veres nyíl – mertmint hallomásból rebesgetik ott a’ tőrők háboru alatt nagy vérontásvolt, mi könnyen meglehet, mivel a’ közeli Bereg Bőszőrményi hely-ségben még most is fennálló de magtárul szolgáló Mecsetjűk volt a’Tőrőkőknek, Peres tagrész – Nagy peres – csak időközi nevezések,Somsziget – nem tudni a név eredetét de most kaszállóul adatott,Cserealy – mivel Cserjes erdő volt.

Az egész pontra megjegyezvén: mind hogy mindannyi nevezeteka’ dűlők nevét foglalja magában, és az egész táj, az ujabb országut ésvaspálya miatt oly nevezetes változáson ment át, miszerint nem azeredeti ős – de ujabb bekőltőzőtt és nép elhalt nép elődjei ha feltámad-hatnának tőbbé rá sem ismernének.

Az első pont kipótlásaul pedig: hogy ezen helység Keletről ÁrtándMező Keresztes és odébb Puszta Told, délről Berettyó Szent MártonMező Sass, nyugottról Berettyó Szent Márton, és északról Váncsodifalvaktól kőrnyeztetik.

És átaljában: hogy adataink hiányait Pesti Frigyes Ur ne a’ miirodalmi egykedvűségűnknek, mintsem mindent kifejező tehetetlenség’s az idő rővidségének tulajdonittani szíveskedjék.

Kelt Mező Peterden Május hó 5n 864.

Lőeczl Antal Főbiró Kiss Demeter k C vJegyző Törvénybiró Ványa Demeter k C v

Eskűdt Szilágyi Sándor k C v

Mezőpeterd 361

(36a) HelynevekMező Sass Községből Bihar megyéből

1. Mező Sass Község fekszik Bihar megye Sárréti járásában, a’ felső Sárrét videkén,mely vidék n: Bajom, Rábe, Bakonyszég, ’s több községek köztelterűlő ingoványos és lápos sár=rét-éről veszi elnevezését.

2. A’ Községnek Sass neve élt – ’s későbben tétetett a’ ,,Mező” név elébe, – mintMező város.

3 A’ Község hagyomány szerént puszta vólt, melyet 1600 tajba Sas István nevűűltetetett bé – ’s csak hoszas be népesedése után, a’ község pecsetjeszerént, már 1630ba Mező Sass várossáva lett. ’s Hajdú privilegiumalbíró lett.

A’ község levél táraban lévő 1721 april 20ról szólló okmányból a’tünik ki, hogy a’ hosszas haborúsagban a’ község ismét pusztulo félbenvólt, – a’ honnan az elpusztult templom, parochia 1721ik évt ’s aztkö-vetö években; adomány gyűjtéséből epűlhetett fel.

4 A’ Község határában elö fordúló helyrajzi nevek, ’s azok eredete a’ következőkbenadatik elö

a, Bere sziget – a’ bere vizéről, mely folyása által szigetet formál– vette nevezetét.

b, Öjvös – szántó és kaszálló főld terűlet – el nevezését vette azöjvös folyótól, mely a’ nagy körösből ki szakadt Kútas folyó, úgy a’kiskörös ki öntéséből származván: a’ Község határán kígyózík ke-resztűl.

(36b) c, Kúp nád sziget. egy fel emelkedett terűlet, a’ hová – a’ körösönnlévő nádtermő lápos folyókból – mint biztos helyre – a’ le vagott nadat,kupokba rakosgatták.

d, Farkatlan nád. – jelenleg kaszálló – nevezetét onnan vette, hogyaz ez elött ott termett magas nádnak farka, vagy is pihe nem vólt.

e, Csente sziget – szántó, ’s kaszalló főld, el nevezését az azonterűletben nagyobb részt biró Csente családról vette.

f, Ürmös – jelenleg szöllös kert – a’ most is nagymennyiségbentermő bárányürom-től vette nevezetét.

5. Mező Sas Község határ terűlete a’ következö pusztákkal, ’s helysegekkel szom-szédos: ugy mint

a, kelet felől, B: Böszörmény. K: Apáti helységek, és a’ Gróf Csákÿcsalád Körmösdi puszta bírtoka.

b, délről, M: Homorog, Komádi Községekc, nyugot felől Furta Községd, északról b: sz: Marton Község és Somojomi puszta

362 Mezősas

Kelt Mezö Sas majus 4én 1864

Ercseÿ László Főbiró Kőrösi Ferentz mkjegyzö ’s tanácsa

P. H.

Mezősas 363

(38a) Helynevek(:Mező:)1 M. Telki községből, Bihar megyéből.

(38b) 1. Mező Telki tartozik Bihar megye, nagyváradi járás, élesdi szakaszhoz, —határai: Északrol Őrvénd községe melytől a’ Sebes körös által választatik el,keletről Cécke, délről kőallya és Izsopallaga, nyugotról pedig Posalaka közsé-gek. — A’ vidék hol e’ kőzség létezik, kőrős vőlgyének neveztetík, mit mindenesetre onnan lehet kővetkeztetni, mert a’ Sebes Kőrös futja keresztűl azonvőlgyet, mely két hegy sor lánc által mint egy beszegélyezve Bihar megyénekfelső határáig, egész Erdély országig terjed.

2. E kőzség ország szerte Mező Telki néven ősmeretes. Oláh nyelven azonbanTyeletyi”nek neveztetik.

(39a) 3. Mint a’ nép száján forog a’ monda, e’ község Telk-nek neveztetett, hajdan a’grof Telekiek birtoka volt, mire látszik mutatni e kőzség oláh neve is ,,Tyeletyi,,erdős hely lévén valami felügyelői lakot, később cselédségi telek, utobb telepit-vény lett belőle, majd midőn a’ sűrű erdőségek kiirtattak, ’s a’ telepitvényekszáma szaporodott nyerte Mező Telk, ismét Telki elnevezesét.

4. A kőzség mikori keletkeztéről, a’ leg idősbb emberek sem birnak tudomással,— annyit azonban bizonyossággal emlitenek, hogy hajdanában e’ kőzség nema’ jelenlegi hellyén fekűdt, — hanem egy Péteres nevű hellyen, melly a’ délioldalon, csak nem az izsopallagi határ közelében van, — mit tanusit azonkőrűlmény is, hogy midőn a’ lakosok e’ hellyen munkálodnak, régi épületekmaradványaira bukkanak. — Honnan vette a’ Péteres el nevezést nem tudják.

5. Honnan népesitetett, bizonyosan tudni nem lehet, mind a’ mellett a’ kőzség tőbbcsaládjai, előbbi lak helyüknek neveit, faját tulajdon nevűkűl máig is használják,illyen például a’ Főldesi család, melly állitolag Bihar megye Főldes kőzségébőlszármazott ide — Cséki család Bihar megye Magyar Cséke kőzségéből, nemkűlőmben Bicskei család, Bihar megye Micske kőzségéből származott, voltelőbb Micskei, később lett belőle Bicskei.

6. Mint a’ 3ik pontban már emlitve volt a’ grof Teleki névről nyerte nevétalkalmasint, mit tanusitnak e’ kőrnyékben tőbb hason hangzású község nevek is,mellyek mind a’ Teleki család tulajdona volt, igy például Telegd, Telkesd.

(39b)7. E’ községnek említést érdemlő nevezetessebb topographiai nevei, igy kővetkez-

nek; ugy mint: északról kezdve van | Györgyi rét, melly onnan vette nevezetéthogy hajdanában egy Győrgyi Fánye nevű Oláh emberé volt, ki ezt ki irtotta,most azonban irtás dűlőnek is neveztetik, evvel kapcsolatban áll a’ mocsár nevűdűlő, melly vizenyős fekvése miatt nyerte ez elnevezést, ezt kőveti a’ malomdű-lő, az ott fekvő két vizi malomtól véve nevét, ennek szomszédságában van a’

364 Mezőtelki

1 Ezt a szót utólag írták a név elé.

mogyoros rét, melly hajdan Mogyorósi nevű embernek sajátja vola nevét is a’tulajdonossától nyerte, — ezután jő az alsó mező dűlő, ez onnan nyerte nevét a’falúnak alsó részén fekszík, ’s az úgy is erdös, és gazon fekvésű községnekronáját, és mezőségét képezi; — A’ déli oldalon van a’ domb allyai dűlő, mellyegy domb allyában nyulik el, azért neveztetik domb allyának. Pap rét dűlő onnanneveztetik, mert kőz tudomás szerint mindig az egyház, és és belső emberekbirtokában volt, — most kővetkezik a’ Gombás gaz, cserés bokros helyiség mellyazonban nagy mennyiségű gombát termest, úgy ennek szomszédságában van a’vad almás gaz, nagy számú vad alma fáiról elnezve, — Motoláz dűlő, jelenlegkaszálló rétek, régenten valami Moto nevű ember kezdé irtogatni, a’ lakosokáltal gunyolva ”lázban van Moto,, ragadt reá Motóláz. Illy tulajdonságú a’piroska rét is, melly valami Piroska nevű ember által kezdetett irtatni. Medesdűlő, Medes pataktól nevezve, melly tőbb határokon keresztűl menve, mengyenszóról koltsönözve nevet magának.

M. Telki tagositott állapotban van, jozan életű lakossága meglehetős jó létnekőrvend, kik nagyobbára reformatus magyarok, egy nehány Oláh családot kivéve.

Kelt Őrvénden május hó 19én 864.beadja

Májer János mkJegyzö

Mezőtelki 365

(40a) HelynevekMézes községből, Bihar megyéből.

(41a) 1. Bihar megye, belényesi járás, neveztetik belényesi vidéknek is, szekhely Belé-nyes.

2. Mézes, romanul Miziesiu név alatt.3. a’ Községnek más elnevezése nem tudatik.4. nem tudatik honnan emlitetik legkorabban.5. nem tudatik honnan népesitetett.6. a’ név eredeteről mitsem tudnak.7. E község határában előforduló dűlők nevei u.m. Falu dulő, Ritu peszte facze, Ritu

peszte vale, Munuhu legelő, Kuratura, Gyalu Mizesului. —

366 Mézes

(42a)HelynevekM. Pércs községből Bihar megyéből

1. M. Pércs helység tartozik Bihar Vármegye Sárréti Járásába, — az absolut rendszeralatt tartozott Bihar Megyének Két részre lett felosztása idején ÉszakBihar megye Derecskei Járásához, ’s jelenleg is adó fizetés tekínteté-ből ezen járásba van.

2. A’ helységnek neve Mike vagy Kis Pércs, nevét hajdani birtokosaitól nyerte, a’Kík a’ régí időben Mikék és Pércsiek vóltak, némelyek a’ Mike nevetonnan magyarázzák, hogy e’ helység valaha Görög colónia lehetett ’sminthogy igen kicsiny helység vólt innen ragadt rá a’ Kis el nevezésa’ görög Mike szótól, mely kícsínyt jelent, a’ környék általánosan KisPércsnek nevezí, a’ régi íratok közt pedig mindenütt Mike Pércsnekneveztetík.

3. Semmi4. A’ helység a’ kezünknél lévö íratok közt már a’ XIIk században fen állott5. Nem tudatik.6. Semmi

(42b)

7. A’ község határában a’ dűlők nevei: Cserepes, Dóczi, Czigány Domb, Kánya,Fura, – mely elnevezések eredetéről semmi nem tudatik – továbbáNagy Mező – mely onnan neveztetett így, hogy hajdan legínkábbkaszálló mező vólt, most azomba szántás alatt van – az erdők elnevezése: | Pacz, Falka erdő, Farkas ordító – hol hajdan farkasokordítottak – Sinaÿ hegy óldal. – folyó de szárazság idején rendesen kiszáradt vizek Tekeres, Kondoros, Veker; — Tavak Kis és Nagy Tatárűlés, Kornyó, Szörnyü rét, Fekete Rét; — Homok Dombok Tatár sírdom, Nyárfás hegy, Beleczi hegy, Czigány Domb, Píra Domb, Kornyohalom, Róka halom; — Útak: Morgó út és Futottak útja, hol hajdan a’tatárok elöl az erdőbe futottak a’ lakosok

Kelt MPércsen Ápril 15ik 1864

Föbíró Balla Jósef mkLukács István mk Jegyzö

ike

Mikepércs 367

(44a) HelynevekMikló Lázur községből, Bihar megyéből.

(44b) 1ő pontra Mikló Lázur Község tartozik Bihar megye Belényesi járáshoz NVáradKörnyékén.

2or A Községnek egyedül ezen egy neve van ugy magyar, mint román értelemben.3or Volt-é hajdan ezen községnek más elnevezése a legöregebb emberek sem

emlékeznek rolla4er Mikor emlitetik a község legkorábban – Kinem puhatolható.5or Honnan népesittetett – nem tudni.6or A Község neve eredetéről mit sem tudni, mivel sem hagyomány, sem irat vagy

okmányok – nincsennek7er A Községhatárában előforduló topographiai nevek ezek: mező, dülő, legelő,

szántó, kaszálló, rét, puszta, berek – erdő, szállás, kert, árok, hát, halom, domb,hegy, hegy girincz, hegyláncz, forras, kut, patak, –

(45a) Végre ezen község határos M, Gyepes Dekanyesd, Hosszuliget, P,NKáránd,OGyepes, Nyárló, és Somogy Uzsupa Községekkel.

MLázur Község elöljárói

A Mikló Lazuri jegyzői Kör-höz (így neveztetik a’ pecsétis) ezen Községektartoznak:1Mikló LazurMagyar GyepesJancsesdDekanyesdMirló mindnyájáról elégtelen a válaszHosszulígetPuszta BikátsPuszta Nagy KárándPuszta Kis Káránd

123456789

368 Miklólázur

1 A megjegyzés szövege egy keresztbe bekötött, nem számozott, önálló lapon olvasható.

(46a)HelynevekMirló községből, Bihar megyéből.

(46b)1ő pontra. Mirló Község Bihar megye Belényesi járásban Mikló Lázur Környékénfekszik.

2or A Községnek Magyar neven, Mirló, románul Mihellő.3or Más elnevezése e községnek hajdan lett volna-é nem tudni.4er Mikor emlitetik legkorábban a község – nem tudni.5or Hogy honnan népesitetett az öregek sem emlékeznek6or A Község neve eredetéről hagyomány és íratok hiányaban semmit sem tudni.

(47a)7er A Község határában elöforduló Topographiaí nevek: mező, dülő, szántó, legelő,

kaszálló, rét, bokros | puszta, berek, erdő, szállás, Kert, árok, irtvány, hát, halom,domb, hegy, hegy girincz, hegylancz, forrás, kut, patak.

A Község határos Puszta nKáránd P. Bíkats. Puszta Kis Karand Nagy Patakés Rippa Községekkel

Mirló Község elöljárói:

Mirló 369

(48a) HelynevekMocsirla községből, Bihar megyéből.

(49a) Felelet a tulnan tett kérdésekre.1re Ezen község tartozik Bihar m. Szalontai járás Beéli szakaszához.2ra Ezen 106 számbol álló községet hiják Mocsirla, lakják románok összvesen 550

lelekbir Beél M. Városhoz 3 negyed orai távolságra fekszik utolsó postája Beél.tartozik a NVáradi l. sz. püsp1 Beeli Uradalmahoz

3ra E’ községnek más neve sem jelenleg sem hajdant nem tudatik.4re Ezen községnek voltaképpen mikor lett keletkezése nem tudatik mind összve

mit szóbeli hagyománybol merithettünk hogy Mocsirla a’ törökoknek magyarhonból lett kiüzetésekkor – már állott

5re Hogy honanlett népesedését bizton állithatnák telyes lehetetlen, miután legkí-sebb irott annál kevesb szó beli hagyomanyal e’ tárgyban nem birunk.

6ra Eredetéröl semmi mást nem tudhatni mint hogy ez elött mint egy 270 évvel a’jelenlegi helyenél Kevéssel távolabb, feküdt2 mely helyett jelenleg Mocsirluczapusztanak neveznek

7re A község nagysága 2395 catast. hold és 1000 � öl – bir következó dűlökkel ugymint Belső telek Paraó Belyág Cseri Gyogyaszka=Máre Tera Puraszka PasesKern és következö erdö részekkel: Lunka Dombráva, határos Beél, Kislaka.(Boros Jenó. Csermő, Arad m) községekkel. a község sikságon fekszik.

Beél April hó 6án 864Németh István

mk

370 Mocsirla

1 Ez a szó utólag lett a sor fölé beszúrva.2 Ez a szó utólag lett a sor fölé beszúrva.

(50a)HelynevekMpályi községből, Bihar megyéből.

(51a)Kérdő pontokrai felelet Mpalyí községböl

1sö pontra. A helység tartozik Bihar Megyébe, Tiszántúli kerűletbe, Sárrétí járásba,NVáradi székbe. –

2ik pontra. A községnek jelenleg egyféle neve él; ’s ez ország szerte ismeretes. –3ik pontra. A községet hajdan hagyomány szerint Érsekpályinak is hivták, ’s a

községi pecsét Bizónysága szerint mely 1734 évbe készült Monostoros Pályínevezettel is birt; jelenben csak mint Monostorpályí emlittetik ’s ismertetik.Hagyomány szerínt hajdan Paulinus szerzetesek laktak benn, és nevét, – latinúlMonastérium Pauli, – onnan nyerhette. –

4ik pontra. A község legkorábban 1714be emlittetik; a’ mikor már reformátusoklakták ’s Rimaszombati Péter vólt a Predikátor ’s minden egyhází ingó javak márakkor leltároztattak mint ezt az egyház legrégibb jegyzőkönyve bizonyitja. –

5ik pontra. Honnan történt népesítése nem túdatík. –6ik pontra. Hagyomány szerint a név eredete már a 3ik pontban megemlittetett. –7ik pontra. Gőzhát. – sík fekete szántó föld. – Folyás dűlö többnyíre sík szántó és

kaszálló föld, elneveztetvén a közte folyó értől. – Simahalmi dűlö részint szikesrészint fekete homokos és fútó homokos szántó főldek sikságban. – Malom zúg.fútó homokos szántó főld. Nyirerdő. nevezetét onnan vette hogy a Nyír szélénesik kűlömben tőlgy és szílfák termő helye. Lapos leginkább völgyes kaszállókitt ott szántó földel vegyitve közepén egy kis ér foly mely fövenyes nevet vísel.– Csonkás hajdan erdő vólt most egyrészén szőllős kertfekszik úgyanazon névalatt; más része hegyes vőlgyes fútó homokos szántóföld. Sürü. jelenleg is fennálló erdő. – Czigánváros hegyes vőlgyes sívó homokos szántófőld. – Ligethajdan erdő vólt jelenleg hegyes völgyes homokos szántóföld. – Rákóczi tísztaKaszálló a’ Nyirerdő közepén erdővel köritve. – Bónékút rétes hely hagyományszerínt Bonaparté tanyázó helye vólt. – Ördögárok mai nap is látszó árok melya tatárjárás alkalmával a lakosok részére védelemhelyül szolgált ’s keresztülmegy az egész határon. –

Kelt Mpályíban áprílís 17én 1864.

Papp Gedeon mk Juhász Sándor mkJegyző által főbíró

onos

tor

Monostorpályi 371

(53a) LeírásaT. Bihar megyében a Sárréti járásban Kebelezett N: Bajom várossa és vólt Várának,

mint szintén a’ hátár területén lévö helyi elnevezéseknek, az Ó- és ÚjKorra vonatkozólag

I Rész Honnan vette N:Bajom várossa nevezetét. – s ki vólt elsöbírtokossa:

# 1 N:Bajom várossának a’ neve vólt Bajom ’s a’ mint a’ Község ésEgyház bírtokában lévő Krónika és régi íratokból Kitünik elsö bírtokosUra vólt Bajoni Miklós, utolsóbb pedig ennek két fijai Bajoni János ésBenedek — vóltanak.

Hogy miként Került légyen ezen város a Bajoni család bírtokábaaz tisztán ki nem nyomozható, mivel IIik Lajos Király által adottdonationális és több családi leveleik a’ Dózsa lázadás alkalmávalelraboltattak. azonban még ís találtatott egy Gothus nyelvenn írtoklevél, mely bár a’ régíség miatt olvashatatlan vólt, meg ís a’ míntKivehetö vólt, — abban is Bajonnak van nevezve, innen van a’ Bajonicsaládnak is igaz neve — Bajoni de Bajon.

(53b)

# 2 Mikor a’ magyarok ide jöttek, vólt ezen a’ részen egy gazdagGothus fejedelem Kinek három leánnyai vóltanak, – ezek Közzül egyetadott a Bajoni családba feleségül, ’s vele együtt Bajont, Zánt, Ohatot– ’s több helyeket. A’ második leánnyát a’ Petneházi családba házasí-totta. A’ harmadik Ágota nevű leánnyát mely apácza vólt, az ö nevérőlneveződött Ágotai Zárdába /:innen vette nevezetét a’ hortobágyi ÁgotaP. Ladány és Karczag Között:/ Huhot Kun vitéznek adta feleségűl,azon Huhotnak, Kiről irja Budai Ésaias Magy: Or: his: 1 M 97 oldal.– ” Árpád idejében Szabólcs és Thas nevű magyar vezérek seregeiketa’ Tiszánn Dorogmánál által Kőltöztették, ott egy Huhot nevű Kunkatona hasznos szolgálatjáért Árpádtól egy jó darab főldet nyert ’s ezendarab főld a Huhot maradékának még 1174 körül is bírtokába vólt, –hogy tehát tsak ugyan azon fent emlitett Kun Katona Huhot | vettefeleségül a’ fent említett Gothus Úrnak Ágota leánnyát, ’s azzal együttnyerte Bajont is. ’s midönn Huhot a’ Keresztyén hitre áttért, Bajonvárossáról a’ Bajoni nevet választotta családi nevének. innen tehátKövetkeztetni lehet, hogy Bajon várossáról vette nevét a’ Bajonicsalád, ha ugyan a’ hallomásnak, és traditioknak hitel adható.

II Rész. A’ várról. ’s annak épitőjérőlMint fellyebb említve vólt a’ Dózsa lázadás alkalmával minden

családi érdekes íratai elraboltatván ezen nagy veszteség arra indítottaa’ családot hogy egy bátorságos helyet állitsanak elö a’ családi írato-knak, egy jó eröss várnak épitésére határoztak el magokat, – ’s hogy

# E Két leírásKözzül, hogymelyik ér-demli a’ Ki-emelést, vagymind a’ Kettő,én meghatá-rozni nem tu-dom, azonbanfeljegyezniméltonak ta-láltam, mertigy áll beje-gyezve a Köz-ség Kroniká-jába.

372 Nagybajom

helyzeténél fogva Bajon várossát választotta Vár helyül a’ Bajonicsalad. – az elvítáthatatlan.

Bajoni Ferenczet emlegetik a’ régi öregek hogy építtette az elsővárat Bajoni Benedeknek a’ fija 1sö Zápolya János fejedelem enged-ménnye mellett /:Jegyzet Bajoni Ferencz attya Benedek a’ Dózsalázadás kor nagy vitézséget tanúsított, és nagy fordításokat tett, azértnyérte a’ vár épitési engedményt Bajoni Ferencz, t:i: attya érdemeiért:/.de hogy Bajoni Ferencz építtette é a’ Bajoni valamennyi várakat, mívelott Öt vár vólt egy más közelében, az utóbb említendők ből nyilvánKiviláglik. a’ Középvár mely 1200 � öl területü vólt és négy szegeletes’s helye még ma is szembetűnően Kitetszik, e’ Közép vártól Keletre,délre, nyugotra és északra még nagyobb Kiterjedésű váraknak a’nyomai mutatkoznak, Külön Külön Sánczal egymástól elválasztva.

(54a)

Bajoni Ferencz hunytával ennek fija János lett a’ vár és a’ városhoztartozott Uradalomnak bírtokossa, Ki is sziget váránal Zrinyi Miklóssógorának /:Zrinyinek felesége Bajoni Zsófia vólt:/ segítségére men-vén ott 1566ik évi Sep 7n elésett, ’s benne Bajon várossának és váránakfiágonni utólsó Ura egészszen Kihalt. ’s mint magva szakadt — ’s azerdélyi fejedelem|séghez tartozott jószágot Zápolya a’ várban lévöcsaládi levéltárral eggyütt Kezéhez vette, és Bajonba tisztartóúl CsukatPétert rendelte.

IIIik Rész a’ Vár és Csukat Péter története.Csukat Peter jeles, derék természetü vitéz ember vólt, ’s a’ mint irja

Betlen János historájaban Csukat Péter Bajonból a’ várból 1592be

Belényesbe ment és a’ Bátori Zsigmond dühössége elől szaladó GálfiJánost ott elfogta, ő fogta el 1594be a Fejedelem parancsából BátoriBóldizsárt, Kendi Sándort és Bornemisza Jánost ’s tőbb Urakat Kikmegölettek. — ezentúl eltűnik Csukat a’ magyarok történelméböl deél Bajomnak emlékébe.

Ugyan is ő lévén már a’ Város és Vár Kapitánnya és Földes Ura,mely czímekkel Zápolyától ajándékoztatott meg, mint nyughatatlan ésmunkas ember Ö épittette a’ Közép Vár Körül, melyet Bajoni Ferenczépíttetett vólt, a’ négy elő várat, itt nyilván Kitűnik, Külömben is csakazon feltétel és Kötelezettség mellett adatott neki által a’ Vár Kapi-tányság és Uraság, hogy ö a’ várat felépitse, erőssé tegye, és jó Karban tartsa.

Csukat Péter huzatott a Berettyóból mintegy 800 ölnyi hoszszúságúcsatornát húzatott1 a’ vár Közelebe, részint azért, hogy az által a’ váraterőssbé tegye, részínt pedig azért hogy azon vizi malmot tsináltasson.Ezen csatornának nyoma még ma is, a Fog gáttól fogva a’ Gyalog érbe

Nagybajom 373

1 Ez a szó utólag lett a sor fölé beszúrva.

szakadva a’ vár hely és a város Körül meg látszik és Csukat. — mainevezetszerint Csutak árkának hivják.

Csukat Péter után lett a vár Kapitánya Kun András, kiről semminevezetes nincs.

(54b)

Kun András után a’ Bajoni Vár Uraságát mondhatni tsak Kapitány-ságát Botskai István átruházta Nagy Andrásra. Ez a’ Nagy András vóltaz, Kit Bátori Gábor vadászat színe alatt N:Váradra magához hívatottés ló futtatás közben, mely a’ vadászatot megelőzte vólt, a’ Fejedelemáltal hasán annyira megsebessíttetett, | hogy béle Kiomolván abban elis halt. Nagy Adrás ily módonni megöletése idézte osztán elő BátoriGábornak, Nadányi és Szilasi Urak általi megölettetését. Nagy András1606ba lakott a Bajoni Várban, mintegy Kilentz esztendeig.

IV Rész A’ Vár végső állapotjáról és utólsó bírtokossairól, ’smás nevezetességekről.

Vólt még végezetre a’ Várnak és a városnak egy bírtokossa éslakossa, kinek emléke N: Bajom egy ház emlék Könyvében örökremegmarad meg a’ keső maradeknál is ez Petneházy Istvánné Petnehá-zy István Zarándd fö Ispánjának felesége Király Anna aszszony. Ezenaszszonyság Kétség kivül azért jött a’ Bajoni Várba lakni, hogyjószágához mind Közelebb, mind bátorságosabb helyen légyen üresslévén azon időben úgy is a’ vár, de meg más Ként is a’ két család u: m:Bajoni és Petneházi családok vérség szerinti atyafiak vóltak egymás-hoz a’ mint a régiek hallomás szerint beszéllik, mely is Bajonnak régimivóltára a tudományként tartozik.

Ez az aszszonyság ajándékozott a’ Bajoni Sz: egyháznak 1629be

egy egészszen ezüst tányért, 1633ba egy meszszejes talpas ezüst poha-rat, a’ Város részére egy jó darab szőllőt, mely szőllő a’ Várnak északnyugoti részében vólt, ’s most is a’ tájon fekszik, ’s nevezett aszonysága’ várban laktában maga űltettette. – a’ szőllő még ma is meg van, demár nem a’ város bírtokában, henem a Nemes László örökössei tulaj-donává lett 12 évvel ezelött vétel útjain, ’s ma ís Vár szőllönekneveztetik. ehez mint egy négy ölnyi távolságra mutatkozik a belsö várromja ákátz fakkal körül keritve, és vár helynek neveztetik. ez még maís a’ város bírtokában van. meddig lakhatott Petneházi ne aszszonysága’ Bajoni Várba bizonytalan, mint szintén az is, hogy hol halt el.

(55a)Eddig terjed Bajon várossának és várának történelmi fonala, ’s

hogy valaha lakott é valaki még benne vagy | Úri, vagy vár Kapitányiranggal emlékezete sehol nintsen, ’s kétségen Kívül a’ Vár a’ Várossalegyütt a’ Kismarjai Iurisdictiohoz csatoltatott, ’s csak maga jussávalélő Communitássa változott, ’s ez által Bajon elevesztette verbíróságátmellyet a Bajoni családnak 1412 esztendőbe Zsigmond magyarokKirálya ajándékozott Böszörményben, és hogy ezen jogával élt is

374 Nagybajom

bizonyitja – még ma is az Akasztó halom, mely abban az időben túl aBerettyó fojásán esett Közel a városhoz északkeletre. ezen a’ halmonazon időben a’ gonosztévők aggattak és vesztettek el, ’s ma ís Akasztó-halom nevet visel.

Vik Rész Bajon határábanni nevezetessegek, történelmi esemé-nyek, ’s helyi elnevezések.

Czélba vévén a’ Török alsó magyar Országnak, u: m: N:Váradfelöli részének megvételét, Buda felöl jövö segítő serege 1659be Bajonalá szállott, és Bajontól délnyugotra eső Török halomra /:ma ís úgyhívják:/ ütötte fel a Basa sátorát. a’ magyarok pedig szintén Bajontólfél órai távolságra dél Keletre eső Csata halmára, melyet ma a’ Köznéphibásan Csetehalmának nevez állitották táborukat. Ott Kezdödött megaz öszsze csapás onnan a’ harcz által ment a Berettyó vizén a’ KisRábai pusztára holott a’ Törökök a’ magyarokon tellyes győzedelmetvettek. az elhúllottakat a’ Törökök eltemették; – ’s az eltemettekneksírjaikat még ma is mutogatják nehány apró dombotskák a’ Kis Rabaifőldőn, és neveztetnek, a’ nép nyelvén aprodombotskáknak. Ezekkelaltal ellenben van a’ Berettyó Kiszáradt medre N:Bajon felőli nyugotipartján, a’ Horhány halma. ezen a halmon tartotta a nyert győzedele-mért Tedeumot a Basa ’s azon a’ halmonn olvastatott el a Török táborelőtt az Álkorán, ’s innen vette, ’s tartja is az említettem halom ma ísa nép nyelvén a’ Horhán halom nevet.

(55b)

Van még egy megemlitésre méltó nevezetessége Bajon várának ésvárossának. ugyanis 1576ban Miksa Király adott Bajoni Zsófiának a’Pásztori János özve|gyének /:melyik Bajoni ’Sófia lehetett bízonyta-lan, annyival is inkább hogy a’ Zrínyi Miklós felesége is Bajoni Zsófiavolt, de ez férjével Sziget vára alatt vitézül halt el:/ egy donátió levelet,melyben a’ mínt elö van adva az özvegytöl Görbe telke és Osztro telkeelidegenitödtek, mely telkek abban az időben a’ várhoz tartozó telkekvóltak, – Különössen Görbe telke a’ várnak majorság beli telke vólt,az a’ hely ez hol most Udvari helysége fekszik, és az onnan a’ várbavezető utat még mais Vár útjának nevezik.

Eddig terjed Bajon várossának, várának és helyi nevezetességei-nek, a’ mint az öregek elöadásaiból ’s az egyház bírtokában lévő srégiség míatt alig olvasható jegyzetekból öszve szedhetö vala, – rövidleírása.

Kelt N:Bajomba Sz:György hó 25n 1864.

Tóth István mk: jegyzö által

Nagybajom 375

(58a) 1. lap

HelynevekNagy Harsány községből, Bihar megyéből.

1. A megye neve: Bihar; kerűlet: délbihar, járás: szalontai; szék: Nagy Szalonta.2. A község helybeli s országszerte ismeretes neve: Nagy Harsány.3. A községnek más elnevezése a hajdankorban sem létezett, azonban használtatik

,,N. Harsán” és ,,N. Harsány” nevezet. A községnek 1630-ban metszett pecsét-nyomóján ,,HARSANI VARASANAK PECZETI” körirat levén: a községhelyesebben neveztetik ,,Harsány”nak , mint ,,Harsán”nak.

4. A község legkorábban emlittetik a nagyváradi cathedrale templomnak segres-tyéjeben találtatott s Kolosváron 1550-ben kiadatott ,,Ritus explorandæ veritatis,per judicium ferri candentis” czimü könyvben. E könyvben ugyan is elösorol-tatván azon városok és községek, melyekből való lakosok az 1214-dik évtőlfogva az 1235-dik évig, a tüzes vas hordozása által probát tettek, vagy másokkaltétettek: a sorozatban /:Harsány, Kereki, Ugra, ’Saka, Zadán, Gyán Apáti s. t. b:/Harsány is ott áll s igy már 1214 előtt létezett.

Az 1242-dik évi tatár nagy pusztitáskor a Várad vidékét feldúlt tatárok általHarsány is feldúlatott. Hihető azonban, hogy a lakosság nagy része a falútkörnyező erdöségek s rétsegek közt rejtözködve, a legyilkolás s rabságra hurczol-tatástól, megmenekülhetvén: a tatároknak az országbóli kitakarodása után, afeldúlt falut csak hamar ujra felépiték.

Harsány neve a kezűnk közé kerülhetett adatokban nem fordúl elő egész az1564-dik évíg, a midön Harsány a Kolos-monostori levéltárban levö1 adomány-levél szerént, Artándi Kelemennek dotaltatott.

Az 1606-dik évben Bocskai István fejedelem, több bihar megyei községekkelhajdú városi czimmel, nemesi jogokkal s kiváltságokkal ajándékozta meg Har-sányt is.

Az 1658-dik évben Erdelybe s innen Magyarországra betört, Debreczen sVárad vidékén több városokat s falvakat elpusztito tatár Chán csordái által, –vagy más adat szerint 1660-ban a váradi várnak Ali basa

(58b) 2. lap.általi bevétele alkalmával Harsány ismét elpusztittatott. De nehány év múlva amegmenekült lakosok, s talán a szinte elpusztúlt szomszéd Püski, Tamási falvakmegmenekülhetett s a harsányiakhoz csatlakozott lakosaitól, ismét megépittetett.

5. Honnan nepesedett? Az 1242-dik év előtt létezett Harsányt igen hihetően ahonfoglaló s a harczok bevégzésével állandó lakhelyeket, falvakat épitett őseink

376 Nagyharsány

1 Ezt szót a sor fölé szúrták be.

közel maradékai ülték meg /:Nem létezett e Harsány őseink bejövetele előtt aBihari Men Marot idejében itt lakott s a magyar nemzettel egy törzsről szakadt,egy eredetű s talán ha különbözö kiejtéssel is, de bizonyosan ugyanazon nyelvetbeszelő Kozár nép idejében?:/

Az 1242, majd 1658 vagy 1660-ban történt elpusztulások utáni megtelepűlők,kétségen kivül a pusztúlás elől megmenekülhetett harsányiak valának; azonbannépesedhetett a község a szomszédságban elpusztúlt magyar falvak megmene-külhetett lakosainak itt történt megtelepűlése által is.

6. Harsány neve eredetéről sem köztudomásból, sem hagyományból nem tudúnksemmit. Feltehető, hogy a Község ,,Harsány”nak neveztetett azért, mivel a sebesKörös partján feküvén, alatta vagy hozzá közel, az erdökkel szegélyezett csavar-gos partok közt a Körös ,,harsogva” ,,harsányan” folyt. /:De hát vajjon aSomogy, Baranya és Borsod megyékben eső ,,Harsány” nevü 5 Község alattfolyik-e vagy folyt-e az elnevezéskor harsogva, harsányan, valamely folyam?:/

Talán az első telepitő, vagy főldes úr vólt ,,Harsanyi” nevű? Az 1797-dikévben Harsány a többi bihar megyei hajdú városokkal együtt pert folytatván ahajdui jogok s kiváltságok visszanyerése végett: az Ügyvéd arra hivta fel aközségi elöljáróságot, hogy minden olyan leveleket hajhásszanak fel szorgalma-tosan, melyek azt igazolják, hogy Harsány 1554. előtt világi családoké (:nempapi, nem káptalani birtok:) vólt, s a harsányi elöljáróságott Kántor Jánosibanlakó Harsányi nevü úrhoz utasitja, ki neki – az ügyvédnek igérte, hogy ez ügybenmunkás leend. Ezen Harsányi nevű úr, ősei után ismerhette e Harsány községrégi történetét s viszonyait s az ő, őshajdan korban

(59a)3. lapélt őseiről vette-e Harsány község a maga elnevezését? vagy csak történetesenvólt Harsányi nevű azon úri egyén, kihez az ügyvéd az elöljáróságot utasitotta?vagy e Harsányi nevű egyénnek ősei valamikor Harsányban lakván, a községneveröl vették fel a Harsanyi család nevet? mind ezen kérdések, csak kérdésekmaradhatnak. Az 1631-dik évben II Rákoczi György által a harsányi lakosoknakadott új adomány levélben 77 /:hetvenhét:/ harsányi hajdú katona emlittetik megnév szerint, de ezek közt Harsányi nevü nincs.

A ,,nagy” melléknévre megjegyzendő, miszerint: Harsány község, mindenkezünk közt levö okiratban a ,,nagy” melléknév nélkűl egyszerűen csak ,,Har-sány”nak van irva. Igy van nyomtatva az emlitett ,,Ritus explorandæ etc.” czimükönyvben, igy van irva a Kolosmonostori levéltárban levö adomány levélben; aközség pecsétnyomoján szinte csak ,,HARSANI” körirat van; a ,,nagy” melléknév nélkűl emlittetik Harsany az ,,Aprobatæ et compillatæ constitutiones Tran-silvanæ” czimü 1669-ben kelt Torvénykönyv, hajdú városokról szóló III. Ré-szében. Igaz ugyan, hogy az I Rakóczi György fejedelem által 1631. maj 5-kénkiadott új adomány levélben, Bihar megyébe kebelezett Kis- és Nagy Harsánybirtokok átadása emlittetik a Harsány varosában lakó hajdú katonáknak s mara-dekainak; de az adomány levél kezdetén és végén mindég csak ,,Harsány” városa

Nagyharsány 377

emlittetik. Igen hihetö tehát, hogy Kis Harsány és Nagy Harsány, ugyan azonegy városnak ,,Harsany”nak csak különbözö részei valának s együtt vévealkották ,,Harsány” városát. E feltevés alaposságát igazolja az, miszerint semmiszáj- vagy irásbeli hagyomány nincs, mely arról emlékeznék, hogy Nagy Har-sánynak külön temploma vólt, vagy hogy ezen templom, ha valaha létezett vólna,hol vólt?, holott a Kis-Harsány nevü dűlöben most is látható a templom rom, sPüski végképen elpusztult temploma helyét, talán a gyermek is ismeri. Mikorvette fel a Község a ,,nagy” mellék nevet? nem tudatik. Még 1773-ban készűltúrberi táb-

(59b) 4. lap.lázaton csak ,,Harsány” van, az illető helyre beirva.

A ,,nagy” melléknévnek — Közsegünkhöz közel más Harsány nevü községnem levén, melytől való megkülönböztetés végett hasznalná a nagy melléknevet— semmi jelentösege nincs. községűnk neve elött, s ha a Somogy, Baranya sBorsod megyékben levö Nagy- és Kis Harsány nevü községektöl akarja magátmegkülönböztetni, talalóbb melléknév lenne a ,,Körös” név, a Körös partonesvén községűnk, Körös-Ladány, Körös-Tarcsa s. t. b. példájaként, Körös-Har-sány-nak neveztetvén. —

7. A község határaban előforduló topographiai nevek.

a.) a Község utczái nevei:

Nagy utcza. /:a templom, egyházi s községi épületek ezen, minden utczák köztlegszélesebb utczában vannak:/ ennek egy része:

Tó utcza /:hosszas esözésekkor a viz tóvá gyűl benne:/a Nagy utcza másik ágai

a) Varga Márton sikátora /Varga M. háza megett:/b.) Iskola sikátor, a fiu iskola háta megett, régebben ,,Pap sikátor” a jelenlegi

fitanitoi lak lelkeszi lak levén ezelött.Tökmata utcza. Igy két utcza neveztetik egyik a Körös mentében, másikban a

Kaszálóra nyúlnak az udvarok végei. Amaz első Körösre nyuló kert-jeiben korábban igen sok és nagy ,,tökök” termettek. Ez mostanábanKörös utczának is neveztetik.

Hosszú utcza, leghosszabb utcza a Községben. Ennek felsö vége 15 házbol allorésze

a.) Kis utczának, alsó vegénb.) Kotszeg utczának is neveztetik. Kotús, lapályos hely.

Ujűlés utcza. Az itt levö házak ez elött 50–52 évvel epittettek. Az elött e tér,,Kenderhát”nak neveztetett, mivel kender termö kert vólt.

378 Nagyharsány

(60a)5. lap.Baszárka utcza. Ez elött 30–32 évvel ülték meg ez utczát. Egy sor ház s udvaraik

a szántó főldekre nyúlnak, melyektől egy mély árok választja el.Szeles utcza, hosszában délnek nyúlik s mig a végénél elnyúló Baszárka utczai

sorházak nem vóltak meg, mint egy szél torkában volt.Árkos utcza, végig rajta egy esőviz vezető árok vanTemető utcza, szélső háza a temető mellett esik.Hatház sor, hat hazból alló s a legelöre arczczal nyuló házsor.

b.) A közsegen kivül a határban levő helynevek.

Megygyesszeg, szántó főld, közvetlen a falu alá nyúlik be, talán megygyfákvóltak a faluhoz közel eső részén? A Megyesszeg egy része:

a) Péntekdomb, felemelkedett hely; más része:b.) Diófasor, korábban a még most is élő idősb emberek gyermek korában is meg

vólt még nehany dió fa, régebben több is lehetett.c.) Regi kender főldek, szinte szantó föld, az 1857 ben megtörtént Úrbérrendezés

elött Kender termö föld vólt.d) Oláh Mihály kaszálója. régen kaszáló Oláh M. birtokában, most szántóföld.

Holt Körös, a határ nyugotti reszén elvonúl délre Ugra alá. Az ős hajdanban azanya Körös medre, jelenben néhol mély, szeles árok, s benne csak igennagy esözésekkor, vagy a Körös szabalyozás előtt, a Körös kiöntésekorvan es vólt viz.

Püski. Kendert termesztö szántófőld. Egy a hólt Körös melletti, felemelkedettterűlet. Itt egy hason nevü falu vólt 1660 elött. A temploma alaptéglai-ból ezelött 30–35 évvel az eke egy-egy nehány darab teglákat vetettfel s a szántók ez elött 6–7 évvel is római pénzeket találtak. Ezekegyikén ,,HADRIANUS” kör irat tisztán olvasható.

Püski zug a hólt Körös egy széles szarü C alak-(60b)6. lap.

ban veszi korül, a püskii kenderföldek mellett nyugottra.Puski gazPap tava, a püskii templom hely közelében, a száj hagyomány szerint a püskii

lelkész udvar kertje e tóra nyúlt. Most legelő, esős időben vizállás ssásas gyepet terem.

Kis rétóldal, Hajdan mocsáros, rétes hely, ké-Nagy rét óldal sőbb kaszálló, jelenben szántóföld.Nagy szík, egy része legelő, más része szikes szántó főld.Püski gaz. a püskii kenderföldektől keletre, közte s a kender földek közt a Nagy

szik. Korábban bokros, gazos hely, majd legelő, jelenben szántóföld.Hajdan talán Püski község határa vólt.

ab

Nagyharsány 379

Szőrretje. Régen káka, gyékény termö rét, a rét környékén szőrös fü termett.Jelenben csak esös időben van benne viz s legelönek használható.

Szőrrétje zugja. A szőrrétjébe benyuló hátasabb legelö föld.Csárda dűlő. Ez előtt mintegy 50 évvel /:az Ugra Váradi út szélin:/ a Községnek

itt egy csárdája vólt.Sárostó. Régen gyekényt, kákát termő sáros fenekű tó vólt. Most legelő.Rövidi. Rövid dűlőkre osztott szántófőld, a körülte elterűlö legelö szántófőldnek

nem alkalmas.Rövidi szik, a Rövidi szántófőldek körül elterülő szikes legelő.Bódány laposa, legelő; ily nevű birtokosa lehetett a hajdankorban; lapályos főld.Kerek tó. Egy kerek vizállásos hely, a jelen korban csak esözésekkor telik meg

vizzelA Sárostó, Rövidi, Rövidi szik, Bódány laposa és Kerektó az Urbérren-

dezés óta,,Majorság” név alatt a nagy váradi Káptalan, mint vólt főldes úr birtoka.Bénégát. Szántofőld. E dűlőföld hosszában korábban egy a Miska rétből jövö

folyás /:Fenyes ér:/ volt, s e folyáson egy híd, gát, melyet talán(61a) 7. lap.

Bené nevü épitett vagy épittetett.Bénégátja óldal. a Bénégáti szántófőldek alatt el folyó Fenyesér innenső szélén

elterűlő legelő.Fenyesér hát, szántófőld, északi szélén végig folyt a korábbi, vizes s áradásos

idöben, az ugynevezett Fenyes ér.Fenyes ér. Miólta a Körös szabályozás 1858 óta megkezdetett Harsány alatt, az

érben csak esös idöben van viz. Az elött a Körös kiöntéseikor2 szintefolyó vólt s átment az Ugrai határba. A Fényes Elek geographiaiszótarában ez ér Fényes érnek neveztetik

Ördögárka. A harsányi határból az ugraiba megy át, néhol mély nagy partokkalkörnyezett árok, néhol el el vész s ismét előtűnik.

Érköz. Dél, nyúgot és észak felől a Fenyes ér veszi körül. Emelkedett homokosszántóföld.

Borizug, legelö a Fenyesér egy kis zugábanSzűrűs kert. Régen beomlott árkokkal körülvett térség. Korábban szérük s

asztagok helye.Miskarét. Korábban kákát sást termett nagy területen feküdt rétség vólt s vizét

részint az esö s hóvizből vette, részint a Körös kiáradásaikor a Fenyesérből vette. Most nagy része, a viz leszaradván róla, kopár haszonve-hetetlen.

Miskarét-óldal, a Miskarét körűli legelő.

380 Nagyharsány

2 Eredetileg kiöntéseibol-t írt, majd ezt átírással javította.

Talánkrét. Régen állandó vizű rét, jelenben legelö s csak esőzésekkor van benneviz.

Talánk óldal, a Talánkrét környékén levö szántófőldek s legelők.Rojti út. Rojtra vezetö közlekedési út.Határ Igy neveztetnek a Körösszegi Község és Tamási puszta határainál elterűlő

legelő főldek.Tamási út. A Tamási pusztára vezető út.Zsombokos. Szántóföld, e dűlő vegénel vizállásos, zsombékok vóltak korábban.Zsombokos laposa. A zsombokos dűlőbeli szántó-

(61b)8. lap.főldek körűli vizes hely, részint legelő. —Szérűk lapossa, szántófőld.Soványhát; hátas, homokos soványszántófőld.Soványhát laposa; a soványhát dülöi szántófőldeknél alantabb fekvö térség,

régebben legelő, jelenben részben kaszáló, részben szántófőld.Feketerét, korábban állóvizében sás, káka, gyékény s nád termett, jelenleg

részben legelő, részben kaszáló s szántófőld.Feketerét-óldal, a Feketerét szomszédségéban, kaszáló s legelő.Kiserdő. Ez elött 60–80 évvel tőlgyfa erdő, kesőbb cserjés, jelenben szántófőld.Malomrét. A Községen kivűl levő száraz malomhoz közel eső kaszáló. Régebben

a Körös kiöntéseikor miatt rétség vólt.Szőlőskert. Szőlő s gyömölcs termö kert, egy részeLunkán-nak neveztetik, lapályos; regebben áradásokkor vizállásos hely.Malomkert.Kis Káposztás. Kaposzta termő kertek.Nagy KáposztásRégi malom árka, A Körösön 1830 előtt létezett, de a megye parancsából

elrontatott 5 kövü vizi- s jelenben ugyan itten körül levö száraz malomlegelojét körülvevö árok.

Kis Harsányi Kaszáló. – 1660. elött itt feküdt Harsánynak ,,Kis Harsány”városrésze a Körös jobb partján, A templom falából egy romdarab aföldre dőlve egy kis felemelkedett helyen még ma is látható. NagyHarsány kétség kivül ehhez közel fekudt, de hol? határozottan kimu-tatni nem birjuk, csak annyit tudúnk szájhagyományból, hogy Kis-Harsánynyal átellenben a Körös bal partján feküdt.

Kis-Körös: Régen, a vizi malom fennállása(62a)9. lap.

Korában, ezen vezettetett le az anya Körös felesleges vize. A Kis-Körösnek az anyaKörösböli kiszakadásanál vólt egy zúgó, ettől a:

Zugó környéke, a Zúgó körüli legelö.

ab

Nagyharsány 381

Kandia. A Kis-Körös és anyaKörös közt. Itt hajdan erdö vólt. Egy kártékony vadkan-disznót ellővén egy a harsányiak közül; az okozott kár dija meglőn fizetve. A Kandia kaszaló egy része:

Palántos3 ~ Palántos kert, a Körös parton. A káposztát nagy mennyiségbentermesztő harsányi nők, itt termesztik a palántot, minden birtokosnakegy-egy kis darab földje levén itt.

Gulya állás. A körös parton, hova a tehén borjú s ökör csordák delelés s itatásvégett hajtatni szoktak.

Nagy Kaszáló; nagy teruletű kaszáló-főld, a S. Körös mentén. Régen nagy részegyékényt nádat termett. Részei:

a Füzes. Korábban itt a faluhoz közel, nagy fűzfák vóltak.b.) Epreskert; szinte a falu alatt, hajdan eperfák vóltak itt.c.) Gémes. a Körös egy Zugában, régente gém madarak tanyáztak itt.d. Nagy fok; a Körös egy Kanyarúlata mélyedésében. Régen erdö helye.e.) Tapolcsán A Körös szabályozás előtt a Köröstől csak nem egészen körül

keritett felszíget.Uj Körös, vagy Kanális. A Tapolcsán keleti s a félszigetet a nagy kaszalóvál

összekötözö föld részén. E Kanalís ásása ólta a Tapolcsány egészszigetté alakúlt.

f.) Varjas, a szomszéd p. peterdi határban levö Kis erdöben fészkelő varjakgyakori leszaló helye.

Hólt Körös. A harsányi nagy kaszaló s szakáli főldek közt határt képez Haj-(62b) 10. lap

dan az anya Körös itt folyt el Püski s innen Ugra alá, most csak kevés melyedéslátható.

Hagymás kert dombja. Felemelkedett hely, régen hagyma termesztésre használ-tatott.

Hagymás kert laposa, a hagymás kert dombja meletti alacsony fekvésü legelő.Kocsord; Kocsord füvet termö kaszaló.

A községen kivül esnek:Epreskert, körül árkolva, egyrészében nehány nagy eperfa van; más része

luczernas, káposztás, szénás kert, egy szegletében van a bikaakol.Régi temető.Uj temető.

Harsány Községéhez van csatolva közigazgatásilag:a Tamási puszta itt látható egy Templom rom, melyből egy faldarab még a maí

napon ís fenn ál.E nagy kiterjedesű pusztán semmi helynevek nincsenek s csak

382 Nagyharsány

3 Eredetileg hibásan jegyezte le, majd felülírással javította.

Gázsi János részeJuricskai Mór része neveztetik. - - -

feljegyezte, 1864. aug 11en

helybeli Lelkész Csomor János” Jegyző Kovács István

KözLakos Gergely Janos

Nagyharsány 383

(64a) HelynevekPuszta Nagy Kágya Községből Bihar Megyéből.

Az 1ö pontra nézve:A’ megyének neve Bihar. Érmelléki járás. Diószeg a’ széknek neve.

A’ 2ik pontra nézve:A’ Pusztának több neve nincs és a fent irt név ismeretes országszerte.

A’ 3ik pontra nézve:Puszta Nagy Kágyának más elnevezése soha sem vólt tudtunkal, azonba hogy ezenpuszta község vólt régebben nyilvános azon okokból mivel Temploma fundamen-toma a’ mostani temetkezési hellyen most is látható, továbbá hiteles ember állitásahogy a’ Nagy Létai Ref. templom tornyába lévő harangok egyikén Nagy Kágyaolvasható, hir szerént a’ népes község a’ mongolok által pusztitatott1 el ’s megmaradt népe az akkoriban Kis Betlehem, most Kóly lakosai közzé2 vegyűltek. Ezenelpusztult Község a’ mongolok elmenete után Bethlen kézre szállott és míntnéptelen birtokát pusztának nevezvén oly nemesi kiváltságot nyert hogy az 1848ki

évig soha adót nem ismert.A’ 4ik pontra nem felelhetünk mint szinténaz 5ik pontot a’ fentebbi magyarázzaA’ 6ik pontra nézve szinte nem felelhetünk mivel ez előtt 10 évekkel

a’ hegyház leégvén minden régíbb irományok benne elhamvadtak. Köztudomástsem vehettünk minthogy az itten nyomorgó 25–30 taxát szolgálók örökös változá-son mennek által ’s mind idegenekből áll.

(64b) A 7ik pontot illetőleg:Fekszik ezen puszta Kóly, Csokaj, Kis Kágya szent Miklós szen jób, szent Imre és

Diószeg községek határai között — részínt lapályos, részínt pedig igenszép ’s jeles bort termő szőlő hegye van, van erdeje is. A’ lapály földelnevezései: Nagy sziget, az érvize között, Mólnári, Bokor szíget,Tőlyös, bokrok között. A’ szőlő hegye dülők elnevezései: Bükk vőlgy— hajdan Bükk nevűé vólt, Nagy cserhegy, Kis cserhegy, — cseresfőldje van, Kis rózsa Nagy rózsa hegy, szép fekvéséért neveztetett el.Kis írtás óldal — erdöböl irtották. Gunár hegy ez előtt 40 évvel libalegelő lévén onnan kata nevét. Lődörtó, — mellette lévő nagy tórólneveztetett így Padűr, — teknős üregüségéről neveztetett el. Sinaidülő, — igy neveztetett mivel Sinainak van azon dülöbe leg nagyobbdarab szőlője. Az erdő neve Anikoros, — hogy miért neveztetett igynem tudjuk.

384 Nagykágya

1 Eredetileg pusztitatván-t írt, ezt javította át.2 Ezt a szót a sor fölé szúrta be a lejegyző.

Kelt Puszta Nagy Kágyán Junius 5 1864.

Főbiró Csorvási András mkPorcsalmÿ Jósef mk

Jegyző

Nagykágya 385

(66a) 1651864. Nkereki község elöljáróitól.

Nváradi járás Szolgabirája —Tekintetes Fráter Ferencz Úrnak

Nváradon

Tekintetes Szolgabiró Úrnak folyó évi Martius 23án 1971864

szám alatt Kelt tisztimeghagyása folytán, a’ használatúlküldött Utasítás szem előtt tartása mellett azútasítás Kérdő pontjaira Következő Statisticai adatokat szerezvén be – tiszteletteljes jelentését alant irt elől járóság beterjeszti.

az Utasitás 1ső pontjára: NagyKereki tisztán magyar ajku ’s reformált vallásúKözség fekszik Bihar megyében, – tartozik a’ nváradí járáshoz, – adó tekintetbenpedig a’ nváradí cs. Kir. pénzügyi Kerűlethez.

a 2ík pontra: A’ községnek jelenleg csupán ezen egy féle neve él: NKereki.

(66b)

a 3ík pontra: E’ Községnek hajdanában, – de olly régen, hogy az év száma Kinem tehető, – ezen elnevezése volt: ,,De curru” , melly elnevezést a’ hajdan ittlétezett de curru nevű apátságtól vette; későbben ismét még e’ neve élt a’közsegnek: ,,Nagy Kerek” , – e’ nevét a’ 17ik század elején egy nádas ingová‡yalKörűlvett, s a Bocskay István fejedelem Korában némű jelentőséggel bírt, ’slakott vártól Kapta; különben a hely megülése a’ régiség homályában vész el.Igy lett később NKerek elnevezésből NagyKereki, meg emlittetetik itt, hogyBocskay István fejedelem itt lakta korában NKereki mező város volt, ezt látszikigazolni a’ községnek mai napig használatban lévő pecséte, mellyen e’ kör iratolvasható: ,,N. Kereki váras pecséti 1605.” A fönt | emlitetett vár Bocskayfejedelem korában hogy nem csekély jelentőséggel bírt, levéltari adatokbólKitetszik. hogy Bocskay fejedelem idejében a’ nadas ingová‡yal köritett vár a’német ellennel daczolt, mutatja ezt a’ var körűl maig is meglevő 7. halom, mellymagyarok és németek sir halmait képezi. Ezen halmok mind egyike bizonyosnevet viselt, melly halom nevek közzül csupán egy a’ most uri lak’ – hajdanvárhoz legközelebb eső ,,Varjas” halom ösmertetík.

a 4ik pontra: NKereki Község legkorábban 1605 ben emlittetik, mint Város.az 5ik pontra: Hogy NKereki honnan népesitetett? tudni nem lehet. –a 6ik pontra: A’ felelet már a’ 3ík pont alatt megtétetett.a’ 7ik pontra:A’ község határában előfordúló többi topographiai nevek, mint

példáúl a’ mező, dűllő, halom s a t. elnevezésére beszerzett adatképen csupán a’jelentékenységgel biró egyes határ vagy halmok neveit tűntetjük elő, – nemlátván a’ fontos statisticai ügyre nézve szükségesnek illyetén határ neveket:kigyos halom, dusnak, és ország út tábla s a t megnevezní, miután különösebbjelentőséggel nem bírnak. a’ határ dűllők s a t. elnevezése között, különösen ezek

386 Nagykereki

méltók a figyelemre: Éva akla, Éva sárja, Eva halma, Ádámi puszta. A’ nép regeszerént az állíttatik, miszerént hajdan Krisztus születése előtt a’ valódi paradi-csom itt lett volna, s első szülőink nevéről vették elnevezési eredetüket, – de ezmegczafoltatik a szomszéd község Henczidán beszerzett adatokból, a’ hol szin-tén illy nevezések ottan is megvannak, ott ugyanis az állíttatik: hogy igen régene’ környeken Bencze nevű Úri család lakott, s Bencze Ádám, Bencze Éváróltőrténtek a fenti el nevezések. – Van egy tó a’ NKereki határ szélén Borsközséghez kebelezett Zomlín puszta közelében, ezen hajdan ingovány láp mostkiszaradt tó Hergotz nevet visel, erről az mondatik, hogy magyarositott nevét

(67a)onnét vette: midőn Bocskay a’ | németeket megverve Bors községe felé Kergettevolna, azon vizes lapályos lapos helyen, melly mint mondók a’ Kereki határszélén esik, – a’ német csapatok egy része a’ lapba sülyedezvén, Kiabálták: HerrGott!

Ezen el nevezések: Barátok ere, – sz: péter ere, – sz péter sziget a’ hajdan decurru apátság klastromát korített ér és a mellette lévő szigeteket képezte, mel-lyeket a’ barátok hihetőleg magok neveztek el a’ mai napig is fenn lévőelnevezésekkel. – végre

Hajdú Per’se nyílassa el nevezésével biró kaszálló, hajdan víz lapályos hely,– a nevét Bocskay István fejedelemmel az emlitett várban lakó igen csinos hajdúleány ”Erse,, nevéről kapta, a leány elannyira meghittje volt a’ fejedelemnek,hogy több izekben az ellen tábora Kikémlésére küldetett, éppen illy megbizassalküldetett legutolszor Erse a’ mar mar közeledő németek tábora Kikémlelésére,mídőn a’ németek elő csapatai őt a’ kérdéses viz lapályos hely mellett észrevették, elfogták, s a’ lapályba folytották. Hajdú néven Er’sének azért nevezte őtBocskay várbeli udvara, mivel azt tudtak hogy hajdú leány, de vezeték nevétcsak maga Bocskay fejedelem tudta; a’ később perzse elnevezés csak roszmagyar Kífejezés lehetett, ’s maig is a’ hely Hajdú perzse nyilassa nevet vísel.legvégre

Megemlíttetík, miszerént a’ község határán a Kis Körözs folyt Keresztűl, miga viz szabalyozás nehány évvel ez elött megtörténvén, mai nap már csak szarazmedre latható.

Több adatokkal alant irt előljárok nem szolgálhatván, teljes tisztelettel vagy-unk.

NKerekiben Aprilis 4én 864.

főbíró Nagy Ístvánesküdt. Nagy AndrásRagány Ferencz mk

jegyzö

Nagykereki 387

(68a) HelynevekNagy Kerpest községből, Bihar megyéből.

A megye székhellye: N. Várad, a’ járás székhellye: Belényes a’ járás szakaszszékhellye: Magyar cséke. —

a’ helység neve N. Kerpest mely románul Kirpesti márí-nak neveztetetik. —a’ helység utczáinak elnevezései ulíczá dupa vále — ulíczá rusilor és ulícza cselmáre — a’ határ beli térségek nevei:

(68b) Krutsi — Beszeritsi — Luntsi — Bukurásu — Tyeglilor — mely hely nevekmagyar kiejtésben is így neveztetnek ’s iratnak.

Magának a’ helységnek más neve régen sem volt, most sem ismeretes.A’ mostani nemzedék a’ helység mikor lett el nevezéséröl mit sem tud.

(69a) A népesités igen régi ’s helybeli a’ lakosok mind g. n. e. románok.N. Kerpest helység fekszik hegy alyba völgyben 3 sor házból ál, határa

nagyobb részt lapály kis részben dombos — folyó vízei nagyob szerüek nintse-nek. aprobbak: vále máre mely a. Topa felöl folyik — vále Krevi mely Dusestfelöl folyik — vále de áriny mely Kis Kerpest és Dusesti határ Közt foly el —reu patakja mely nánhegyesel határ felöl fojik át — vále Kopiluluj mely K.Kerpesti határ szélen át folyik — Bálta nevü patak mely, Cseszora felöl foly el— Határos: Krántsesd — Nánhegyesel — A. Topa — Cseszora — Dusest — K.Kerpest — Rotarest — és Ozest Községek határaikkal.

Kelt Nánhegyesel 16/4. 864.

Guricza MíhályJegyző.

388 Nagykerpest

(70a)Helynevek1

Nagy-Kér Községböl. Bihar megyében mely tartozík aNagyváradi föszolgabiroiJáráshoz.A Községnek román elnevezése ”Tyeriú,, Hogy míkor említetik legkorábban? kipuhatolní nem lehet.Hogy honnan népesítetett? arra adat nemlétezík.A név eredetét tudni nem lehet.A Község határában semi neveztes hely nem találtatík.

Kelt Nagy-Kéren 1864év Juni 30án

föbiró Mitra Jóna +

Partÿ JósefKörjegyző

Nagykér 389

1 Lásd még az első kötet 207. lapján is!

(71a) HelynevekNagy Léta községből, Bihar megyéből.

(71b) 1öre NLéta tartozik Biharmegye érmelléki járásába közigazgatásilag NVárad,adóügy tekintetében diószeg–Debreceni igazgatósághoz

2ra A’ községnek nincs ’s nem is vólt más neve mínt NLéta.3ra A községnek más el nevezése hajdan sem vólt4re A’ község pecsétnyomóján félhóld és 3 csillag 1609 évszám lévén hihetö

hogy már azon időben, midőn e megye is a többiekkel török uralmat ismertmár akkor, meglehetett telepítve a község.

(72b) 5re Hogy honnan telepittetett, az nem tudatík, de mivel az itt lakó románok nemrégí lakosok, eredeti lakosai e községnek magyarok vóltak

6ra Száj hagyomány után nevétvehette ezen latin szóból lætus, laeta, laetum,melly öröm, örvendetes vigat jelent, híhetö hogy még a rómaiak idejebölmidön ezen vidéken csatározások történtek, a mi onnan magyarázható merta szomszéd község Vértes-nek hívatík, véres csata után itt pihenvén meg aharczoló felek győzelmökben vigak vóltak

7re A’ község határában többféle elnevezések fordulnak elő. um: akasztó domballitólag egy bünös ottan felakasztatott; — Kádár árka, Kádár nevü lakosásatta. Szil=erdő, hol régebben szilfa erdő vólt, Kalmárszállás Kalmár családbirtoka, Vaskapú hegy, hol szoros ut van, két szekér ki nem térhet egymásmellett Kápolnahegy hol régebben kápolna templom vólt az ott találhatókődarabok arra mutatnak, Bánkhegy, itt község lehetett mert régí kőfalaknyomai máíg is találhatók.

Kelt NLétán Majus 23 — 864

főbíró Nagy János mkés előljárók

Kiss Gábor mkjegyzö által

390 Nagyléta

(73a)HelynevekNagy Marus községből, Bihar megyéből.

(74a)Feleletek a tulnan irt kérdő pontokra

1., Kérdő pontra: Nagy Marus község Bihar megye szalontai főszbiró járás – Bééliszakasz szbirósághoz tartozik ’s egyszersmind a szakasz szbiróságBeél vidéki elnevezessel is bir.

2ik Kérdő pontra: egy: Nagy marus.3ik Kérdő pontra: nem vólt.4ik Kérdő pontra: nem tudatik.5ik Kérdő pontra: nem tudható6ik Kérdő pontra: semmit.7ik Kérdő pontra: A község határában fekvő mező dülök nevei következők: I:

Ograda Hankuluj, fekvése részint lapályos, részint dombos bokros vadvizeses szántó föld, II., Ograda Lupuluj dombos bokros roszminőségüvad vizeses szántó föld., III Gyalu Sováruluj, fekvése dombos bokrosroszminösegü szántó föld IV., Doszu Skorusuluj fekvése dombos,részben vizmosásos roszminőségü szántó föld. V., Berku fekvésérenézve lapályos kozonséges minőségü szántó föld. VI., Ána Zsenuntye,nevét egy buzát térden gyomláló Ána nevü nőtől vette, fekvésére nézveinkább téres mint dombos közönséges minőségü szántó föld VII Dim-bu Móczuluj fekvése lapályos részben vizenyős közép minőségü szán-tó föld VIII Hirna fekvése dombos, kisse téres ’s részben bokros középminőségü szántó föld IX Fácza Kerpenyétuluj fekvése egeszen dom-bos bokros rosz minőségü szántó föld. X. Gyalu Glimej fekvesedombos vizmosásos nagyobb részben bokros szántó föld. XI Kirnafekvése részben dombos, részben lapályos középszerü szántó föld. –XII., Vále mare fekvése lapályos, az erdőröl kijövő kis patak mellett,közép szerü szántó föld. — Erdö dülők nevei I: Girba a községhatárában a legmagasabb erdő csucs; oldalából ered a községen ke-resztül folyó kis patak a csucs alatt nem messze vagyon igen jó hidegforrás, mely a vadászoknak, erdőn dolgozó munkásoknak enyh-italulszolgál. II. Dobronyic, egy nagy erdö tükör roppant sok ördög bordátterem, a lakosok nyári legelőül használják, A NVáradi D. Sz. püspök-ségnek tulajdona; kedvező idö járásban bő bikk kevés musdaj /:hegyitölgy:/ és kevesebb cserfa makk termést nyujtanak. A községnekhatárai határosok Keletről Havas Dombrovicza és Botfej, – DélrőlSzakács községek erdeivel, – Nyugatról: Siád, Északról Kismaruskozsegek határaival

Nagymarus 391

Kelt NMaruson Majus 5en 1864

Biró Dugy Mihály kCvMocz Mihály k.CvIrimie Vaszali kCv

Thamó Janos mk Otyis Vaszali k.Cvjegyző Mocz Vaszali kCv

392 Nagymarus

(75a)HelynevekNagy Patak községből, Bihar megyéből.

A megye székhelye: Nagyvárad, a jarás székhelye, Belényes: a járás szakaszszékhelye Robogány, a helység Hollodi vidékén fekszik.

A helység neve: Nagy Patak románul Valemare Két névvel bir. — ahelység keleti részét gyalu luj Bogyeunak eszaki reszét Vitze larunak deli részétSityilának nevezík, mely elnevezés semmi tulajdonságot nem jelent, ezen elne-vezes régi, okát senki nem tudja. —

(75b)Hivatalos iratokban elö nem fordul, a szomszéd falvak lakoi sem használják ezenelnevezést.

A határban térségek nevei: Berku, Vale domnuluj, oveszele Camputzu,Kimpu mare.

Magának a helységnek más nevei régen sem volt most sem ösmeretes.A mostani nemzedék a helység mikor lett elnevezéséről semmit nem tud.A népesités helybeli, a lakosok mind románok. —

(76a)Nagy Patak helység fekszik dombon, alakja két sór hazból áll, határa hegyes ésvölgyes, – Fl Fólyó vize nintsen. Határos Mihelö Mocsár és O. Hodos helységekhatáraival. —

Kelt Nagy Patakon 16ik Aprilis 864

Csokán TívadarJegyző

Nagypatak 393

(77a) Feleletek

Nagy Rábé Községből Pesti Frigyes magyar akadémiai tagnak a’ hazai helynevekgyűjtése körűli kérdéseire.

HelynevekNagy Rábé Községből, Bihar megyéből

a’ Község neve Nagy Rábé, melly hajdan mikor még a’ Berettyó vize a’ mostaniHelység alatt folyt, nem azon a’ hellyen feküdt a’ hol jelenleg fekszik, hanema’ Berettyónak a’ Dancsháza Község felőli részén, azon a’ hellyen a’ hol mostszántófőldek léteznek, és a’ melly szántó főld dűlő mai napig is puszta dűlőnevet visel azon az okon mert az ott létezett falu – melly N. Rábé nevet viselt– végképpen elpusztúlt.

a’ következő kérdő pontokrai felelet.1. Nagy Rábé község tartozik Bihar Megyéhez az úgy nevezett Sáréti Járáshoz. Ezen

községhez tartoznak közigazgatási tekintetben az úgy nevezett kis rábéi, ésrét szent miklósi pusztak, mellyek hajdan színtén falvak valának, hanem a’szó hagyomány szerént a’ mohácsi vész után elpusztúltak, és az ólta pusztabírtokok.

2. a’ Községnek ország szerte divatozó neve Nagy Rábé és nincs is nem is vólt másneve soha is. a’ Község lakosai tiszta Magyar ajkúak, és helv: hitv: követők.

3. a’ Községnek más elnevezése soha sem vólt.4. Nagy Rábé Község régi falu, és már 1595ben, mikor az írás szerint elősször

említtetik, az egész Község lakossága reformált hitű vólt, és mint nagyobbegyháznak rét sz: miklós, és kis rábé leány gyülekezetei valának.

(77b) 5. Hogy a’ Község lakossága honnan népesíttetett nem tudhatni, hanem a’ mondaszerint a’ N:Bajomi várhoz tartozott, ’s annak kertész faluja vólt.6. Hogy a’ Község miért hívatik Nagy Rábénak, annak eredetéről nem tudhatni

semmit. Nagy Rábénak neveztetik pedig azért hogy egy más mellett két Rábé nevűfalu vólt; u: m: Nagy és kis Rábé, mellyek közzűl kis Rábé elpusztulván lett falvatpusztává, Nagy Rábé pedig máig is megmaradt falunak.

7. NagyRábé Község határa a’ hozzá adózási és közigazgatási tekintetben odacsatolt rét szent miklós, és kis rábéi pusztákkal együtt tészen:

a.) Szántó főldekben: 3437 hóld 937 � öletb.) kaszállókban : 4230 hóld 564 � öletc.) szőllőkben : 588 kapás 195 � öletd.) Legelőkben : 1965 hóld 406 � öleté.) Nádasokban 2795 hóld 1074 � öletf.) terménytelen térekb: 3199 hóld 1030 � öletg.) utzákb és udvarokb: 108 hóld 56 � ölet

összesen: 14,752 hóld 1060 � ölet/

394 Nagyrábé

catastr: hóldakban, mellyeknek tiszta jövedelme 26038 …1 peng: pénzb:a’ Kőzség határán nevezetesebb elnevezések a’ következők:a’ N: rábéi kaszállókat, és nádvágó rétet Békés Megyei Füzes gyarmattal

összekötő vízi út máigis Király útnak hívatik, a szó hagyomány szerint azért hogyegy Magyar Király akkor midőn a’ N: bajomi vár az ellenség által bevétetett: ezt F.gyarmaton meghallván egész seregével együtt F. gyarmatrol a’ rétségen keresztülN. Rábénak jött, ’s azon útat a’ rétségen keresztűl seregével ’s azok lovaival vágattakí.

(78a)Van továbbá a’ nádvágó rét közt egy szíget, mely bika vőlgy hátnak neveztetik,a’ szóhagyomány szerint azért, mivel egy időben a’ F. gyarmati és N: rábéí kívertbikák azon vőlgybe vették magukat, ’s a’ N: rábéi kivert bika a’ f. gyarmati kivertbikát azon a hellyen megölte.

Van még a’ N: rábéi határban egy halom is melly csatahalomnak azért neveztetik,mivel ott hajdanta csata lehetett; de a’ míről hallgat a’ krónika.

a’ fentebb elősoroltakon kivűl van még a’ N: Rábéi határban úgy nevezettpapfertő nevű dűlő, melly nevét onnan kapta hogy mocsáros helly szokott lenni, ésmindég a’ N:Váradi l. sz. Méltóságos püspökségi Uradalom haszonbéres főldje vólt.

az úgy nevezett Patócs dűlő nevezet pedig onnan eredt hogy azon dűlőben apapnak van legnagyobb főldje, ’s mint hogy azon dűlőbe sok tócsa van, a’ lakosságelkeresztelte patócsnak, vagy pap tócsának.

Van végre még egy fűbánya nevű kaszálló melly nevét onnét vette, hogy azona’ helyen a’ bóldógabb időkben sok széna termett.

A’ mi a’ Községhez csatolt kis rábéi pusztát illeti: ott mint fentebb is emlittetetthajdan szinte falu vólt, de az elpusztúlván most egészen puszta bírtok. Ezen pusztánnevezetesebb elnevezések nincsenek. Mind a’ mellett a’ kis rábéi temetőbe tégla,és homok gödrök, mint szinre a’ Berczi kút — melly nevét Berczi nevű gujástólvette — máig is mutogattatnak, és úgy neveztetnek.

Ezen puszta tartozik a’ NVáradi l. sz. mltgos püspökségi uradalomhoz, ki aztrégi vólt Jobbágyainak a’ Bárándi, udvari, és N: rábéi lakosoknak szokta vólthaszonbérbe kiadni.

(78b)A’ rét szent miklósi pusztát illetőleg nincs megjegyzésre méltó tudomásunk.ennek jelenlegi tulajdonosa a’ Kruspér család után Des keherolles Kruspér KárolyÚr Ő Nagysága.Kelt Nagy Rábén Majus 17én 1864

főbíró Duska Sándor mktörvénybíró Papp Péter m k

Kerekes Imre mk eskütt Dajka Jó’sef mkJegyző által

Nagyrábé 395

1 E helyen egy szó olvashatatlan.

(80a) HelynevekNagy Szántó községből, Biharmegyéből

1szőr Nagy Szántó községe Biharmegye Nagy Váradi jarásában fekszík.2szór Ezen kőzség régi idöktől mindég ezen egy nevén neveztetett, és nevezödik

ország szerte — Reformatus vallású, magyar ajkú, közöt vannak görögegyesűltek, de tőbnyire magyarúl beszélnek.

3szor Ezen községnek mióta jelenlegi legöregebb lakossai emlékeznek soha másnévre sem nem emlékeznek sem másoktól nem hallották.

4szer A község mikor emlitetik legkorában — nem tudatik.5ször A romanok ide származtak Kigyikről, hogy mely évben — nem tudatik.6) Nem tudatik, mindég csak N Szántónak neveztetett mert hagyományból vagy

nyomtatott emlekből mit sem tudniNagy Szántói határon elő forduló nevezetesebb dülök

a Gaz dűllő azért neveztetett, mert ezen düllönek végébe erdő vólt, és vetésemindenkor gazos levén, Kis Szántóval és Biharral határos

b. Dergenye. nem tudatik mindig úgy neveztetik.c. Pál sziget Zomlinyi pusztával határos hajdanában a’ Káptalan cselédjei a’

Nagy Szántai lakossokkal ösze verekedvén, az ide való birtokos Úr tisztjétPalagi Pálnak hivták, ösze verekedtek és azt jól megverték: onnan vette nevét.

(80b) d, Dongóhát. Nem tudatik N. Kereki hataral határos.e, Dekán rét. Nem tudjuk. Adányi pusztaval határosf. A Szikdomb, Ezen helyen a’ főld szikes, ezert rég ólta igy neveztetikg, Régeni fark, Igy nevezik, mert a’ Régenyi pusztaval határos.h. A hadi út, Mindég ugy nevezték, okát nem tudjuk, Biharral határosi Körtéles. Régente vad körtve fákat lehetett ezen helyen találni, ’s onnan kapta

ezen elnevezést.h. Dios. Iidös emberek allitássok szerint barátok kolostorjok volt e’ helyen, mert

szántás alkalomkor tegla darabok söt ember koponyák is találtatnak, ezenhelyen dió fák ís vóltak igen hihető, miszerint azért neveztettik úgy régi idökolta.Ezen ösze irás, helybeli legidősebb emberek elöadások nyomán telyesítetett,miután a’ községnek semmi féle okmányok nem lete miatt bövebb felvilágo-sitást másoktól nem nyerhetünk.

Kelt N. Szántón feb. 19 1866

…1 Főbiró if Pasztor István m kJegyzö

396 Nagyszántó

1 Olvashatatlan aláírás.

(82a)[Nagyszántó]

ad 197 k. i864 — 69/864.

az 1ra Nagy Szántó Bihar megye, tiszán tuli kerület, Nagyváradi járás, NVá-rad székhez tartozik — egyébb magyarázás hiányzik miután semmiadatokkal nem bír, csak hogy mindég régtől ólta igy neveztetett.

2ra Mindég Nagy Szántonak neveztetett —3ra Nem vólt más elnevezése.4re Nem tudatik mikor létesült.5 Nem tudatik.6. Nincsenek semmi adatok, és igy nem tudatik.

A’ község határon léteznek, ugy nevezett dulők:7re a, földvár dulő Régi mondások után állittatík: hogy ezen düllö hajdan

korül vólt sánczolva azért neveztetett földvárnak, kesöbben Kosztolá-nyi László vólt tábornok palóczokkal telepítette meg, tizen két ház vóltrajta épitve, valami négy évi lakás után, el távoztak ’s igy el pusztúlt,az árkok behuzattak, és szántó földé vált.

b, Dergenye düllö, ezen föld rész hajdan víz álásos posványos hely vólt,régi idökbe szinte igy neveztetett — jelenleg miután a’ viz leapadtszántó földeknek használtatik.

c Gaz düllö, hajdan erdő vólt, kesöben kivágatott és kiirtatott, mostszántó fold —

d Dióssziget — hajdan körül vólt vizekkel véve, a’ szigeten sok diofákletezték — idös emberek émleke szerínt egy kápolna is vólt, melybenfehér papok laktak — a’ földben sok ember koponyák, és tégla daraboktaláltatnak.

e. Dékán rét, hajdan rétes hely léven, jelenleg miután a’ viz leapadtközlegelönek használtatik.

f. Pál sziget, most szántó föld, régi idöktöl ugy neveztetett.g, Gönczy sziget, hajdan vizzel vólt körül véve, — az elnevezésröl nem

emlekszik senki.(82b)h, Körtvélyes hajdanába sok vad körtve fa tényeszet ezen a földrészen,

onnan vette el nevezését.i, Pal sziget. — ezen el nevezésröl nem tud senki emlekezni.

7ik pontra NSzántó határa, eszak felöl Ádani, és Régeni pusztákkal, napkelet felölBihari rétek, dél felöl Kis Szántó községel és nap nyugot felöl NagyZomlini pusztával és Nagy Kereki helység határával.

Egyéb nevezeteségekkel Nagy Szántó nem dicsegedhetik, miutánsemmi régibb levéltára nincsen.

Nagyszántó 397

Kelt Nagy Szántón Aprilis 2. 1864

…1 Föbíró Pásztor Ístván mkJegyzö m b …2 Ferencz

Esküt Kozák Mihály m kEsküt Várí Ferencz m k

Eskűt Gáti Imre m k

398 Nagyszántó

1 Olvashatatlan aláírás.2 Olvashatatlan aláírás.

(84a)ad 275865

Nagyváradi járás föszólgabírájaTekintetes Kosztin Tamás úrnak

NVáradon

2812865 sz. a. kelt tisztelt rendelete folytán, van szerencsénk Nagy Szántó község

Helynevek kiirását ide ./. alatt mellekelve tisztelettel bemutatni.

Vagyunk tisztelettel

NagySzántó februar 19en 866

A Tekintetes föszolgabíró úrnak

…1

Jegyzö

alázatos szolgája

föbiró if Pásztor Ístván mk

Nagyszántó 399

1 Olvashatatlan aláírás.

(85a) HelynevekN: Ürögd községből, Bíhar megyéből.

(86a) 1 Bihar Megye, Szalontai járáshoz tartózík N. Űrögd Község.2. Csak is N. Űrőgd néven ismeretes.3. Más elnevezése a Községnek nem vólt.4. a Község mikor említetík legkorábban nem tudatík.5. Honnan népesítetet nem tudatík6. a név eredetéről nem tudatík.7 a Község határában előforduló topographiai nevek következők, u. m Pál tó

fordulo – ugyan azón forduloban volt hajdan egy tó, mely jelenleg mínt kaszálóhasználtatík, onnan vette nevét az egész dűlőbení forduló — Sómí dülö hajdanerdő lévén, igen sók sómfa lévén onnan vette nevét ezen fordulo — Holumbás,egy emelkedet domb vagyon onnan vette nevét. — Patrarílle, a rész földek lévénkiadva onnan vette nevét, — Somozel, – az ugy nevezet Kís Somógyí pusztátólveszi nevét, — Velzsu, hajdan viz folyas lévén jelenleg Kaszáló, — Fundator,ezen kis gát, hajdan a törökőktől maradványnak mondtatik. — Bólí dülő, azabban lévö Bólí fórrás kuttól neveztetik. Ismét egy kis fórás, mely a PappKaszálojában vólt, ónnan neveztetík funtína Pópínak, — A Balóg réti to az ottanlevö kórcsma felálítójatól vette nevezetét. — Puszta hajdan falu levén ót el-pusztulván pusztának neveztetet azón föld rész, — Ugyan e puszta részben a falumellet vagyon egy G. Cath. egyház, melynek tornya török mecset maradványá-nak lenni alítatík.Az erdő, mely Csereí nevet vísel, onnan, hogy hajdan Csere bokrok közöt többszép fiatal fák lévén, onnan vette nevezetét. — Nagy Ürögd határós, N. Várad,Szőlős, Csehi, Ó apáti, Kis Ürögd, Les Községekkel, és Mátsai, Vargyaí,Besenyői, és Iklódi pusztákkal.

Kelt Nagy Ürögdön Sept 4én 1864

Bethner Jánós Krajnik Jánós C föbíroJegyző Dóbai Nuti C másód bíró

ör Dóbai Mítru C Esküdt

P. H.

400 Nagyürögd

(87a)a’ 2902ik számhoz 1865

Értesítvénya Nagyváradon és környékén létező helynevek gyűjtése tárgyában.

Alig létezik Magyarországban város, mellynek kissebb terűletűhatára lenne, mint 20,000 lelken felül biró ’s hazánk egyiklegnevezetesebb városaként ismert Nagyváradnak; a mezei gaz-dálkodást segitő határ szűkét a várost félkör formában ővedzőszöllö hegyek pótolván, mellyeken a különben ipart és kereske-dést üzö lakosok szőllö műveléssel is foglalkoznak, ’s leginkábbezek képezik jövedelmi forrásaikat. —

Csekély kiterjedésű lévén a város határa, helynevek is kevésszámmal találtatnak, ’s igy az ezek gyűjtése céljából felvett 7kérdésre is csak igen kevés kővetkező adatok kőzölhetők.

1ő Szabadalmas Nagyvárad város fekszík Biharmegyében atiszántúlí kerűletben, a N: váradi járásban.

(87b)2. A városnak valamint | hajdan úgy jelenleg is csak egy neveél, ’s ezen ismeretes ország szerte; azonban 1850k évben felsőbbhatósági megerősítés alapján 4 város részből egyessittetett,melly város részek nevei következők;

a) Nagyvárad ujváros; azért neveztetík így, mert a vár köze-lében a korábbi háborús századok alatt fenállott ős város el-pusztíttatván, ezen városrész csak a 17k század másodiík felébena háborús idők megszűntével épűlt. —

b) Várad olaszi /:hajdan Olasz falva:/ híhetőleg onnan nyeréaz Olasz falva elnevezést, hogy ítt hajdan Olasz ajkú egyénektelepedének le. —

c) Várad várallja, melly éŒen a vár tővébe épűlvén, nevezetétonnan nyerhette. —

(88a)

d.) Várad velencze, vagy közönséges néven katona város, mívela várnak ’s az azt lakó katonáknak közvetlen közelében létezik ’sitt az előttí időkbe szállásoltattak a ’ | várba nem járt katonák. —

Megjegyeztetík egyébiránt, hogy Nagyváradnak hajdan vad-kert nevű város része ís volt, melly a tőbbi, nevezetesen pedigVárallja, és Velencze város részekbe olvadván nyom nélkűlelenyészett, nevét pedig onnan vehette, hogy a NVáradi rom:kat: Püspök vadas kertje közelében állott.

3.) Mint már fentebb a 2k pontban érintve van a községnekhajdan sem volt más elnevezése, ’s különfélekép sem íratott. —

Nagyvárad 401

4.) Nagyváradnak az eredetét Bonfín Szent László királynak,Lázius pedíg Szent Istvánnak tulajdonítja. —

5.) A várad ’s vídékére szomorú emlékű tatár járáskor mármeg űlt város vólt; akkor azonban elpusztíttatván, az országminden részéből népesűlt.

(88b)6.) Nagyvárad elnevezésének eredete mind eddig kinyomoz-

va nincsen, Ke,, | Keresztúri a szláv ,,Belarad” fejér váratértelmező szótól származtatja, valamint a ,,Surungrad” szótólCsongrád eredett. —

7.) Létezik a városon kivűl dél felé a Rhédey kerten túl egylapályos helyen forrásokból táplálkozó igen jó ívó vizet adó kút,melly Boné kútjának neveztetik, melly elnevezés onnan szárma-zik; mert /:Fényes Eleknek geographiaí szótára szerint:/1706ban báro Palocsai és Boné IIk Rákoczy Ferencz táborno-kainak hadserege, melly a várat ostromlotta, e kút környékéntáborozott, ’s hihetőleg e’ kút ís Boné által ásattatott.

(89a)

Továbbá letezík a város dél keletí szélén hol a nváradí,szőlősi, és űrögdi határ összejön egy határ halom, melly Péróhalmának neveztetík mai napíg ís, azon okon, mert a városlevéltárában levő jegyzökönyben foglalt 1759k | évben történthatárjárás alkalmával ezen dombon Péró nevű lázadó rácz kapi-tány akasztófája még fenállott, kinek teste a múlt század elejénfelnégyeltetett, ’s az ország kűlönféle részeibe szét küldetett, ’sNagyváradra ís kűldetett egy része felakasztás végett. —

(89b)

Végül egy szöllö hegyet — melly a városon kivűl délkeletfelé az úgynevezett ψ sötét ágon fekszik, — Szent István hegyé-nek neveznek, azon oknál fogva, mert az ezen hegyen SzentIstván király által épített templomot IIk István magyar király sokjószággal megajándékozva, ’s törvényhatósággal is felruházvaaz általa meg telepített Praemontrei Praepostságnak ajándékoz-ta, később azonban az itt létezett kolostor elpusztúlt, de alaphelye maí napíg | is meg van.

Nagyvárad Julius 3a 865.Kocsis Jósef mk

albiró.Hajdu Ferencz mk

főszám vevőFollinus Ístván mkváros fő Jegyzője.

ψ körös óldalon —

402 Nagyvárad

(91a)Helységek jegyzéke.

Melyek a nagy méltóságu m. kir. Helytartó tanács által rendelt hely nevekgyüjtését nem foganatositák vagy a gyüjtést hibásan eszkőzőlték.

A helység neve.

Derecske.Kaba.Told.

Nagy Várad October 10én 1865.

403

(92a) HelynevekNánhegyesel községből, Bihar megyéből.

A’ megye székhelye: Nagy várad, a’ járás székhellye: Belényes, a’ járás szakaszszékhellye: Magyar Cséke. —

(92b)

Helység neve Nánhegyesel mely románul Hidiselu Nándnak neveztetik. —a’ helység utczáinak semmi elnevezése nínts — A’ határbeli tér ségek elnevezései: Kolibisie — Horoklán — Togyicseszku — Jazér — Czárina — melynevek magyar nyelven is azon | azon néven neveztetnek —

Magának a’ helységnek más neve regén sem volt, most sem ísmeretes.A’ mostani nemzedék a’ helység mikor lett el nevezéséről mít sem tud.A népesités helybeli a’ lakosok mind románok.

(93a) Nánhegyesel helység fekszík kis részben völgyben nagyobb részt hegyen,3 sor házból áll, határa hegyes és lapályos, folyó vize a’ Reu patakja.Határos Dobrest, F. Topa, A. Topa, N. Kerpest, Krántsesd, és SzítányKözségekkel ’s határaikkal.

Kelt Nánhegyesel 16/4. 864

Guricza Míhály.Jegyzö

404 Nánhegyesel

(94a)HelynevekNyarlo községből, Bihar megyéből.

(95a)Adatok az elöirt kérdőpontokra.

Az 1őre Nyarlo Román ajku és egyátalában görög nem egyesült vallásuKözség, fekszík Bihar megye szalontai járásában, ’s tartozík a’ NVáradí l. sz:t:Püspökség uradalmához

A’ 2ikra Elöbb nevezett községnek köz tudomás szerént mas neve nemlétezett, ’s csak is a’ megnevezett név bír helybeli elterjedéssel, ’s ez ísmeretesországszerte. – Román elnevezése Nyarleu –

A’ 3ikra Hogy hajdan ezen községnek más elnevezése lett volna, arólsenki tudomásal nem bír. –

A’ 4ikre Hogy a’ község mikor emlittetik legkorábban senki semtudja. –

Az 5ikre Hogy ezen községnek Román ajku lakossai, honnan telepedtekide, nem tudatík. –

A’ 6ikra A’ név eredeteröl semmit sem lehet tudní. –

(95b)

A’ 7ikre Kirbolya erdőrész, – Skrumetare legelő, – Oltván erdő, Hideg-kut kaszálo, ezen elnevezés magyar lévén, azt lehet hinni, hogy ezen községetmagyarok is lakták. – Sztuperie legelő, régen méhészet. – Bárna kaszálo, – Maulis-tye erdő, – Gyálu máre, erdő, – Lepedeu /:magyarul lepedő:/. magaslat. – Valya defára völgybeni kaszálo kuttal. – Csetatíle legelö /:regi rom:/. Valye KórbulujKaszálo. – Valya pálinkerü völgy forásal, ’s pálinka házal. – Gruju, kaszálo. –Glimeje legelő. – Válya szelistye völgy. – Válya sípot. Válya Aldása, völgy. – ValyaKészílor, erdövölgy. – Csuja, völgy, – Válya Burleczuluj, – Pareu | Albulesti vőlgy.– Válya Ulmuluj, völgy erdövel. – Stráva völgy kaszálo ’s erdövel ’s kuttal. –

O: Apáti Septembner 4 864

…1

Kőrjegyző által

Nyárló 405

1 Olvashatatlan aláírás.

(98a) HelynevekNyermegy községből, Bíhar megyéből.

(98b) Nyermegy Kőzség hegyes vőlgyes terűlete kőzőtt kűlőn elnevezéssel bírnak tőbbhegyeí, melyek Oncseszku; Olaraszku; Kimpu Máre; Kimpu Karanzel és Hosszúmál. —Több kíssebb patakjai három őrlő malmot hajtanak, —

(99a) Felelet a tulnaní kérdésekre.

1re Nyermegy kőzség tartozík Biharmegye Szalonta járás Beéli szakaszához. —2re A kőzség — áll 69 számu házból ’s 136 lélekből, kik románok, — tartozík a

NVáradi lat. szttásu Püspökség Beéli uradalmához. —3ra Más elnevezése níncs.4re Telepítése ídeje nem tudatík.5re A kőzség magából szaporodott6re Eredetéről sem írott semszóbelí adatok nem léteznek. —7re A kőzség határa 918 hóld és 1529 � öl Van tőbb patakja, — s hegyei melyek

Oncseszku, Olorászku, Kimpu Máre, — Kímpu Karanzel, és Hosszú Male. —

Kelt Nyermegyen Május 10. 1864

főbiró Brecort Mítrú k C vjegyző Holnapÿ

406 Nyermegy

(100a)HelynevekNyégerfalva községből, Bihar megyéből.

(101a)1, Biharmegye, belényesi Járás, neveztetik belényesi vidéknek is, szekély Belényes.2. Nyégerfalva, románul Nyegru név alatt.3. a’ Községnek más elnevezése nem tudatík.4. nem tudatík.5. nem tudatik6. a’ név eredetéről mitsem tudni.7. E’ község határában előforduló dűlők nevei u. m. Vizkőz rét, Kert alya, melegviz,

Pisztrangos, Veres mező, Pepényistye, alsó mezö, Nyárfás, Rekketyés tér.

Nyégerfalva 407

(102a) HelynevekNyimoesd községből, Bíhar megyéből.

(102b) 1. Bihar megye, Belényesi jarásához tartozik.2 A község csak egyedűl ”Nyimoesd,, név alatt ismeretes3 A községnek más neve nem volt.4 Ember emlekezetét meghaladó idök ota.5 Hogy honnan és mikor népesitetett nem tudatik6 A község nevének eredetéről miután a községnek régibb idöröl leveltéra nincs

mit sem tudhatni

(103a)7 A község határában elöfordulnak ”Farkasászka,, dülö Czarína, Guczászka Be-

szericsászka, | Stefászka, Kuratura, Bolhászka, – dülők, melyek szántó kaszallóés legelőkböl állanak, fekvésök hegy völgy legkevesebb része lapály, ehheztartozik még a A nagyvaradi G: egyesült püspökség tölgyes1 erdeje melyDombráva név alatt esmeretes – A községet keresztül folya 2 patak melyek csakVale név alatt esmeretesek, Vale magyarul patakot tészen, ezeken ezen patakokegyike eredetét veszi a Budurász községgel szomszédos havasokon és BelényesVároson keresztül folyva a varoson kivül a fekete körősbe folyik a masik patakpedig eredetét veszi a Kreszulya községgel szomszedos havasokbol s Nyimoesdközség közepén a buduraszi havasokbol eredö patakkal egyesülNyimoesd községe határos Belényes Várossa, Gyalány, Kuraczel PocsovelesdSzáka és Mézes kőzségekkel.

Kelt Nyimoesden Junius hó 1én 1864

Neubauer IstvanJegyzö

408 Nyimoesd

1 E szó a sor fülé van beszúrva.

(104a)[Nyüved]

I. Biharmegye Nagy Váradi Járás Bíhari szolgabirói Kerület Nyüved1 Község /:a’hozzá csatolt. ’s 21 számú házból álló Kügyi2 pusztával – együtt, a mely isa’ községtöl 1/2 mért földre esik:/ határja északról a’ gyapoji puszta ésFélegyházi határ, délről Kügyi és Régényí puszták. Keletről P. tamási Községés a’ Benkei Puszta, nyugotról Pelbárthid kőzsége.

II. A’ Község neve csupán Nyüved, valamínt Kügye is – ’s ezen nevek is tsakhelybeli elterjedéssel bírnak.

III A’ Község hajdan ,,Kis” melléknévvel is emlittetett, de ezen mellék névtökélletesen elmaradt ’s tsak Nyüvednek említtetík.

IV A’ Kőzség leg korábban 1600 év körűl említtetík az ídősbek állításaszerént, de semmi okmányból nem deríthető ki.

V. a’ Község honnan népesíttetett – nem tudatík.VI. Nyüved községét hajdan 1680ík év táján a’ Kihalt Nyüvedi család monda-

képpen bírta volna, – s eről vette nevét, mi jelenbe ís áll.

(104b)

VII Nádasszeg: nevét a’ rajta termett sok nádtól nyerte, most lapályos kaszálló.Kalaprét hajdan kalapforma kerek viz folyta körül most lapályos kaszál-ló. Bota fája. hajdan sok botnak való fát termett. most azonban hátas kaszálló.Gyűrűs régente sok veres gyűrűfákat termett, most hátas szántó föld Markó,hajdan maroknyi, ’s jó széna termő hely vólt, most lapályos kaszálló. Rozsdás| nevét onnan nyerte hogy hajdan ha a’ viz meg futotta a’ benne termett fűvekrosdás szinüek voltak a’ hátra maradt íszaptól – most lapájos kaszálló. Feketeér a’ benne termett fekete sástól vette nevét, most lapályos kaszálló. Kenye-res. hajdan – a’ nép monda szerént egy kenyéren vétetett, most lapályosfekvésü kaszálló. Sárkány szíget a’ nép monda szerént hajdan ítt sárkányfészket találtak, most lapályos kaszálló. Fövényes fok. nevét a’ sok fövénytöl nyerte, most pedig terméketlen. Hosszú rét. nevét a’ hosszanni elnyúlástólvette, most hátas kaszálló. Egetterdő hajdan erdő volt, ’s leégették, mostszántó és kaszálló. Héjjafészek. régente a’ héjják ítt költötték tojásaikat, mostlapályos kaszálló – Paptőkéje hajdan lelkész kaszállója vólt, ’s egy nagy tőkevólt benne, most lapályos kaszálló. Rákos. nevét az ott nagy mennyiségbevólt sok ráktól vette, most lapályos kaszálló. Égés hajdan nád termő hely vólt,’s gyakran égették, most lapályos szántó és kaszálló. Farkasfája hajdan sokfa termett ítt, ’s sok farkasok tanyáztak benne, most szántó és kaszálló. Kisrét.nevét kitsiségétől kapta, most hátas szántó főld. Nagyrét. nevét nagyobságá-tól vette most hátas szántó főld. Vár telek. hajdan ítt vár vólt ’s erről neveztetíkjelenbe ís. most hátas szántó főld. Dekány hajdan Dekány nevü egyén bírta

Nyüved 409

1 Egy másik kéz húzta alá.2 Egy másik kéz húzta alá.

(105a)

(105b)

most legelő. Kantár, a’ nép monda szerént hajdan egy kantáron vevődőtt,most legelő és hátas kaszálló. Nagy írtás. hajdan ígen bokros hely | vólt, ’skíírtották, most lapályos szántó és kaszálló. Lókert allja. hajdan itt a’ lovak-nak kertet kerítettek föl, ’s erröl nevezödőtt el, most legelö. Lápallja. ez nagyláp mellet nyúlt el most legelő. Sástó. hajdan nagy sás termő hely vólt, ’s a’közepén egy tó vólt, most legelő Somosdomb hajdan sok somfát termett, mostszántó és kaszálló. Tilló hajdan igen nagy lápos hely vólt, most lapályosszántó főld. Kerek tó. hajdan tó vólt és kerek, most hátas szántó föld. Temetődülő, jelenbe temetkezési hely. Tamási dűlő. Tamásí kőzsége alá nyúlik hátasszántó főld. Pap laposa. hajdan Pap nevü egyén bírta, ’s a’ közepén hasznavehetetlen lapos vólt, most ís terméketlen. Pénz gödör. hajdan e’ helyt pénztástak kí, most hátas szántó főld. Szílbokor. nevét, mível szélen volt, ’s nagybokor volt rajta, – vette, most hátas szántó főld. Vápa. hajdan nagy danca, éssülyedős vólt, most lapályos szántó főld. Disznó fertő hajdan a’ sertvéseketíde hajtották förödní, most hátas szántó főld. Tóth vőlgy. régente Tóth nevübírta, most legelő, Sovány dűlö. ígen szikes sovány föld, ’s jelenbe is az, mostszántó főld. Csonkahatár, nevét a’ rővídsége míatt vette, most hátas szántófőld. Gugyorí lapos. hajdan e’ helyt gugyori nevű csapszék vólt, mostlapályos szántó főld. Malomhely. hajdan e’ helyen vízi malom vólt, mostlapályos szántó főld. Berettyó folyam közvetlen a’ község alatt foly el de 3éve hogy a’ községtöl 1/4 orányi járásra | uj canális ásatott, ’s most azon ísfoly a’ Beretyó folyam jő az úgy nevezett Szílágyság felől.

Keltt Nyüveden Apríl hó 3. 1864.

Bakÿ György. Lovas Péter mkKörjegyző. Föbiró

Felföldi Zsigmond M. K.masodik bíró

Gőntzí SándorFarkas Péter M K.Kőzségi tanátsosok

410 Nyüved

(107a)HelynevekOlá Apáti községből, Bihar megyéből.

(108a)Adatok az elöírt Kérdőpontokra.

Az 1ore Olá Apáti Román ajku ’s görög nem egyesűlt kőzség fekszikBíharmegye szalontaí járásában, ’s tartozík a’ NVáradí l:sz:t: Püspökség uradalmá-hoz. –

A 2ikra Elöbb nevezett községnek más neve nem létezett tudomásszerént, ’s csak is a’ megnevezett bír helybelí elterjedéssel, ’s ez ismeretes ország-szerte. – Román elnevezése Opátio. –

A’ 3ikra, Hogy hajdan ezen községnek más elnevezése lett volna, –arrol senkí tudomásal nem bír, –

A 4ikre Nem tudní. – Az 5ikre Hogy Román ajku lakossai honnan telepedtek ezen községbe

nem tudatík. –A’ 6ikra A’ név eredetéről semmít sem lehet tudni. – A’ 7ikre Dupegyál, a’ falu elött állo hegyen tul lévő szánto ’s kaszálo

földek. – Dupepadure, az erdön tul lévő szánto földek. – Nyílelile, szánto ’s kaszáloföldek, – Víczelár , szánto ’s kaszálo földek. – Radovoj, völgy kaszálokkal; – Csunghajdan csonka fákbol állo jelenleg jó karbani erdő. – Válya lupírol, sürű bokrosvölgy. –

O Apáti September: 4 864.

…1

Kőrjegyző

Oláhapáti 411

1 Olvashatatlan aláírás.

(111a) Helynevek.Olá Kakucs kőzségből — Bihar megyéből

az 1ő pontra.Fekszík a’ Nagy Váradi járásban az ugynevezett Kőrőzsvőlgyén.

a’ 2k pontra.E’ helység a’ fenti magyar nevén kívűl olá nyelven Kakucs rumunyeszk-nek ís

neveztetik, mely utobbi nevéről csak ís kőrnyékén ősmertetik.a’ 3k pontra.

Nem tudatík.a’ 4k pontra.

Nem tudatík.a’ 5k pontra.

E’ helységet bízonytalan idő olta olá ajku nép lakja.a’ 6k pontra

Sem kőztudomásbol – sem hagyománybol – sem pedíg egyebekből a’ kőzség neveeredetéről és értelméről mít se tudhatni, azonban valo színűnek látszik,hogy elnevezését a’ vele szomszédos Magyar Kakucstol kapta, ’smínthogy telepesítés alkalmával ís lakoí ugy mínt most ís oláhokvalának, tehát annál fogva kaphatta Olá Kakucs nevet.

a’ 7k pontra.

(111b)

E’ helység határát a’ belsőtelek dűlőn kívűl képezík Mező puszta — Kis mező —Felső fordulo és Zevoj dűlők merő síkságbol állo szánto és kaszállofőldek, mellyek homok ’s kővecses talajjosságoknál fogva vízenyősídő járás alkalmával a’ szánto vetőt síkerrel jutalmazzák. — Határánakegyík szélét a’ Sebes Kőrőzs folyja | végig, mely míatt rendkívűl aradásalkalmával nagyban kárositatik ís. — E’ kőzség határa fekszík MagyarKakucs — Tőtős — Ősi — Gégény — Rév és Dubricson helységekhatáraik kőzőtt.

412 Oláhkakucs

(113a)Helynevek.Olá Kakucs kőzségből, Bihar megyéből.

Az 1ö pontra. NVáradi járás – Élesdi szakasz – a’ Kőrőzsvőlgyén.a’ 2k ” Oláhul Kakucs rumunyeszknek neveztetik.a’ 3–4–5 és 6k pontokra. – Nem tudatik semmi.a’ 7k pontra. – Ezen 45. számu házbol állo kisded helység a’ Sebes Kőrözs partján

áll, – mely miatt aradások alkalmával a’ helység ’s határa sokatszenved, – az egész határ sikság – ’s földje átalyánosan Kőrőzs hordtakővel telt, minek kővetkeztén vizenyős időjárás alkalmával elégétermékeny, – kevés essőzéskor aszálynak van kitéve, – határa kővet-kezőleg elnevezett dűlőkből áll. u: m: Mező puszta vagy Carina – KisMező – Felső fordulo, és Zevoj.

Oláhkakucs 413

(114a) HelynevekOláh Sz. Miklós községből, Bihar megyéből.

(115a) 1. Kérdésre. Oláh. Szent. Miklos község fekszik Bihar megye Nagy szalontaijárásban.

2ík — A községnek jelenlegi neve él s ezen ismeretes megye és országszerte.Hogy nevét honnan kölcsönzé nem tudatik, valamint a g n e templomvédszentje Sz. Miklós a község is ezen néven van 2000 lélek számmalbirván s a lakosok általán román ajkuak s nemzetiségüek hihetőleg atöbbi Sz. Miklós néven előforduló községektöli megkülönböztetésvégett vette fel az Oláh elönevet.

3. — A községnek hajdan volt-e más elnevezése? — nem tudatik4. — A község hogy mikor említtetík legkorábban bizonyós de sejthető

adatok nyomán sem mondhatni — pecsétje melynek közepén egy futőnyul látható 1715 iki évszám és SZ. MIKLOS PECSÉT körirattal vanellátva, az Oláh elönév elönem fordul.

5. — Hogy honnét népesíttetett? — nem tudatik.6. — Hogy a község nevét honnét vette sem hagyomány sem köztudomás

vagy irott s nyomtatott emlékekböl nem tudatik.7. — Elöforduló helynevek a határban következők — Düllők. Vár düllö Pap

düllö, Ér düllő, Parlag düllö, Ördög árka düllö – Ördög árkán tuli düllő,nevét azon helyektől nyeré melynek közelében fekszik. Ér d. az érmellett, Vár düllö egy régi földhányás mellett, Parlag düllö mívelhajdan parlagon hevert, Ördög arka düllö az ördög árka mellett egyoldalon a falu felé a az Ördög árkán tuli düllö – az árkon tul, Pap düllö— a Pap szigetek s kaszállótól. A hely nevek 1. Kisgát ér. 2. Bandilapos 3. Gále földszik. 4. Mágó szík 5 Mágó folyása (ér) 6. Bogdánszik. 7. Trípucza rét. 8 Trípucza szík. 9 Zsugyó Vaszali ere. 10.Radványi határ szík. 11. Porumb lapos. 13 Ujvarosi lapos. 14. FehérVaszali lapos. 15. Szingula György lapossa 4 draban 16 Pap Kaszáló.17 Pap sziget. Demeter sziget és Vaszi szíget. 3 drban. 18. Bendő rét– (zsombékos hely) 19. Száv Milm sziget 4. drb. 20. Nyomás szik. 21.Nagy rét mellék. 22. Vak sziget. 23. Nagy szík. 24. Mágó lapos. 25Butyka folyás (ér) 26 Berek rét – (ér) 27. Gábris rét. 28. Banik rét.29. Rövid lapos. 30. Butyka – Gál sziget ér által környezve

(115b) 31. Barakonyi ér mely OSzMiklós és Barakony helységek között fekszík.31. Köböl kut lapos. 33. Belta. 37. Tokaj 35 Juhász 2 drb. és 36.Tóthlaposok. 37. Toprongyos folyam, mellette Tuduk rét. 38 ZsugyóVaszali ere. 39 Mieszunyika lapos. 40 Vak sziget és Borka sziget éráltal körül véve 41 Gábor sziget (Kurtyon) legnevezetesebb volna

414 Oláhszentmiklós

régiség tekintetéből a ,,föld vár” mely négyszög alakbani földhányásés az ,,Ördög árka” mely hosszan nyulik s több határon keresztül fut— azonban ezekröl semmi bizonyos adat ki nem fürkészhető. — Atöbbi nevek, a határban régen tanyát tartó elődöktől vették nevöket.

Jegyzet. Oláh Sz. Miklós községe Mária Terézia idejében adományoztatott aföméltóságu H. Eszterházi családnak. Határos — Keletröl PankotaMácsa pusztákkal, délről Barakony — Cséffa — Nyugotról Atyás,Ugra, ejszakról Rojt közsegekkel.

Kelt Oláh Sz Miklóson april 15én 1864

…1 Dezsö mkjegyző

Oláhszentmiklós 415

1 A családnév olvashatatlan.

(118a) HelynevekÓlcsa községből, Bihar megyéből.

(119a) Feleletek a tulnét tett kérdésekre

1ore E község tartozik Bihar megye Szalontai járása Bééli szakaszához, ’s jelen-legi székhelye Béél mező varóssa. —

2ra E községnek jelenlegí neve Ólcsa, lakják románok. —3ra E községnek sem most, sem hajdanról, más neve nem emlittetik —4re E községnek keletkezése valoszínűleg a Törököknek magyarhonból történ

végleges kiűzetésével egyidejű. —5re E község népesedett az koronként Erdélyből bevándorlottakból —6ra Eredetéről mínd irott, mínd pedig szóbeli adatok hiánya míatt semmit nem

tudhatni, ’s mínd össze ís az mit szóbeli hagyomány utján tudni lehet – anyi,hogy regenten egy kevés távolsággal lejjebb feküdt, jelenlegi fekvésénél. —

7re A község határa összesen 1548 cataszt: hóld, és 500 � öl, következő dűlőkkelum. belsötelek. Gyaluri — Kasucza — Huble — lúnka. — Szomszédközségek pedig – Bélfenyér. Karasszó Ökrös. és Kalácsa Községek; ’startozík a N.varadi lat: szer: püspökség Béélí uradalmához. —

Kelt Ökrösön Márt 30/864

P. H. Bíró …1 Tóma

Popovits Péter mkG. n. e. lelkész.

Márton ’Sigmond Jegyző

416 Olcsa

1 A családnév olvashatatlan.

(120a)HelynevekOláh Hodos községből, Bihar megyéből.

A megye székhelye: Nagyvarad, a járás székhelye: Belényes, a járás szakaszszékhelye Robogány, a helység Hollodi vidékén fekszik.

(120b)

A helység neve: O. Hodos romanul is ugy nevezik, — a helység eszakí részétBozganyászkanak” nevezik, – a helybeli románok, mely elnevezés semmitulajdonságot nem jelent, – ezen elnevezes régi; okát senki nem tudja. hivatalosiratokban elö nem fordul, a szom|széd falvak lakoi sem használják ezen elneve-zést. —

A határban térségek nevei: duleu barkuluj, gyálu beszerecsi, duleu czer-murilor, duleu curaturi, duleu goronilor, pantyászka

A helységnek más neve régen sem volt most sem ösmeretes. —A mostani nemzedék a helység mikor lett elnevezéséről semmit nem

tud, —A népesítés helybeli, a lakosok mind románok.

(121a)Oláh Hodos helység fekszik dombon, alakja két sór hazból áll, — határa hegyesés völgyes.

Fólyó vize a Hodiselu pataka. — Határos fórrószeg farkaspatak és Hollodhelységek határaival. —

Kelt O.Hodoson 15ik Aprilis 864.

Csokán TívadarJegyző

Oláhhodos 417

(122a) ÖkrösHelynevek

Ökrös községből, Bihar megyéből.

(123a) Felelet a tulnét tett kérdéseket ílletőleg.

Az 1ore E község tartozik Biharmegye Szalontaí járása Bééli szakaszához,– aszékhelye jelenleg Béél mező várossa.

2ra E községnek neve jelenleg Ökrös /romanul Ucurisiu:/ – jelenlegi helyén aTöröknek Magyarországból lett végképpeni kiveretése ólta áll, az előtt pedigMihales név alatt egy 1/4 mértföldnyivel távolabb, jelenleg is a határban esőugynevezett Török dombon – oláhul Gyalu turkusestyilor – feküdt, akkor vóltállítólag míntegy 42 ház, jelenleg pedig 156.

3ikra Mint a másik pontban emlittetett hajdan a község neve Míhales —4ikre Jelenleg a községnek mikori keletkezését nem tudják de valoszínűleg már a

törökök bejövetele előtt is allott s mint neve mutatja magyar község volt —5re E község népesedett az időnkint Erdély felől bevándorlott családokból.6ra A község eredetére nézve a jelen nemzedék biztos tudomással nem bir, de

mint fentebb is emlittetett már a Törökök bejövetele előtt Ökrös nevezetűközség állott

7re A község határa összesen minden mivelési ágat együvé véve 3952 catastralishóld és 510 � öl a mely határbaní dülők következők = Dúmbrovicza.Talmácsi — Ogrezeli — Harpataki — Kimpumáre — Sabamáre — Gruecz— Dosz — Gyalu Turkusestyilor — Gyalú besericsí — Leugyelászka —Temetó — és Szuszági dűlők alatt ösmeretes.

A szomszéd határos községek – Északról Ólcsa —, Keletről Hodiseli puszta, ésBogy Községe — Délről — Krajova és Koroj községek – Napnyúgotról Somos-kesz Barakony — és Kalácsa községek. —

Kelt Ökrösön Márt 31. 864 —

Bíró Boczok MitruP. H. Popovits Péter mk

G. n. e. lelkész.Márton ’Sigmond

Jegyző.

418 Ökrös

(124a)HelynevekŐrvénd községből, Bihar megyéből.

(124b)1. Őrvénd tartozik: Bihar megye, nváradi járás, élesdi szakaszához — e’ vidék tájelnevezése ”Körös vőlgy” melly elnevezés onnan van, hogy a’ Sebes Körősfutja végig ama vőlgyet, melly két hegy sor által ővezve, a’ felsőbb vidéken tőbbcsucsokat is képezve, az Erdély országi határokig nyulik. Őrvendnek határai;északről Kővesd és Czigánfalva, – Keletről Alsó Lugos, délről Czéczke, M. telki,és Posalaka – nyugotról pedig Puszta Ujlak.

(125a)2. Őrvénd kőzsége ország szerte Őrvénd”nek neveztetik, még oláh nyelven is, csak

az Ő betű válto|zik O,,ra, neveztetik Orvénd3. E’ községnek más neve nem tudatik.4. Őrvénd keletkeztéről a’ legidősebb emberek sem birnak tudomással, a’ kőzségi

levéltárban pedig e’ tárgyra vonatkozó irományok nem léteznek.5. A’ népesitésre vonatkozó adataink szinte hiányzanak — valamint6. a’ név eredetéről is. Azonban a’ nép két hagyományos mondát tart emlékben,

nevezetesen:a., némelyek beszélik; hogy a’ hajdani jobb világban az őrvéndi közbirtoko-

sok, mint hogy a’ községnek igen jó bór termő hegyei vannak, – magyar vendégszeretettel párosult vig szüretelés, hetekig tartó öröm űnnepeket űltek, őrvendet-tek, nyerte volna az Őrvénd nevet.

b, mások szerint, a’ Sebes Kőrősben e’ hellyen régenten igen nagy méllysé-gek, úgy nevezett őrvények voltak, ’s innen származtatják az Őrvénd szóelnevezést.

Mellyik bir nagyobb hitelességgel, meg határozni nem lehet. — Az elsőtlátszik támogatni az Őrvéndi egyház /:ref:/ pecsétjére vágott Szőllő fűrt. a’másodikat sem tagadja meg azon tény állás, hogy a’ község határa a’ kőrős folyóáltal hasittatík, előbbi őrvényeit azonban be tőltve, most olly veszedelmeshellyek nem léteznek. Ez állitást támogatják még a’ község határában alább a’7ik pontban megnevezett, helynevek is, — mellyeknek lehetőleges meg magya-rázását adni kivánjuk.

(125b)

7. E’ kőzségnek emlitésre érdemesebb helynevei im kővetkezők; Északról a’Telkes dűlő, szántó főldek, egy erdő alatti, ’s két hegy kőzőtti ” telek alaku,,csucsba be|nyulva a’ felette fekvő erdő rész is Telkesnek neveztetík, mondaszerint tűndér lak, parasztosan telek elnevezéssel, — sőt jelenleg is élnek ollyemberek tűndéreket hogy láttak legyen e’ hellyen erősen bizonyitják /:alkalma-sint álmukban:/ itt van a’ telkes kut, melly más képpen csola kutnak is neveztetik,azért mert valami fijatal paraszt legény, egy barna bőrű cigán leánnyal jőttszerelmi érintkezésbe. Ezt követi a’ Mocsár dülő melly a’ Kőrős mellett fekszik,lapályos és vizenyős fekvése miatt nevezve, itt találtatik egy kaszálló rét is

Örvénd 419

”neresz,, nevű — hajdan veszedelmes lápokkal, mélységekkel tőlt helly, hon-nan a’ gazdák cselédeket tiltották a’ joszág legeléstől ”ne ereszd” lett belőlerövidebben ”neresz,, ezt kőveti a’ felső rét nevű dűlő a’ községnek felső határánifekvése által igy nevezve, ebben van a’ kigyospatak, kacskaringos folyásárólnevezve, Kőrös köz, a’ malom csatorna, és a’ nagy annya körös kőzti fekvé-seről, fűzes, fűzkés bokrairól, kis rét, kut allya, domb allya, úr rét, siker rét, bogárrét, bogár hát alakú fekvéséről nevezve.

Szőllő hegyei: a’ posalaki hegy, azért neveztetík, mert nagyobbára Posalakakőzség lakossai által biratík. Oloszó hegy, egy erdő közi vőlgybe O formafekvéssel benyulva, ezt kőveti az ”Aghegy,, monda szerint a’ legrégibb szőllőhegy Őrvénden, — ”Által hegy,, ”Kert allya hegy,, végre ,,fogas hegy” a’kőzségben leg erősebb borairol fogas,,nak nevezve.

(126a)

Erdő részei: a’ Telkes, Pántos vőlgy, egy benne levő kerek pánt alakú tórólnevezve, Rozsás vőlgy, szénégető vőlgy, hajdan a’ szénégetésre kitűzőtt hely,— Igásó, egy magas nehéz feljuthatású hegy, íga, és só, — ”Tatárvágás,, a’tatárok által kivágott erdős hegyen keresztűl nyuló út, — melly kis, és nagyványínak is neveztetik, ”Mosdos hát,, tőlgyes erdő rész. Ezután jő ”Méllyvőlgy,, ”Rokalyuk,, ”Bodis rét,, ”Bodis patak,, | ”Bika föld,, nép mondaszerént, e’ hely a’ szomszéd Puszta ujlak kőzség határához tartozott, hol azonban,egy lopott bikára találtak, az elveszett jószág tulajdonossa, ’s ennek kereső társaiazt fürkészték, hogy melly kőzség határához tartozik ezen rész hol elveszettbikájukat megtalálták, mert akkori szokás szerint, azon község lakossága tarto-zott a’ kárt meg tériteni, hol valami lopott joszág megtaláltatott, ezen okból azp. ujlakiak e’ darab főldet határjukból kitagadták, ’s maradt az őrvéndieknek a’bika ára megtéritése fejében, — ”Baranyi hágo,, egy magas meredek dombhajdanában, mellyen jelenleg egy mélly út van vágva, monda szerint egy lakságiuraság itt keresztűl utazván, esős űdő, ’s rosz út lévén lovaival elakadt; Baranyiuram ezen nagyon boszankodván, hogy ez rajta többszőr megne történjen,jobbágyait ide hajtva, azon mély utat vágatta, melly máíg is Baranyi nevet vísel.

Kelt Örvénden Május hó 30an 1864

beadjaMájer János mk

Jegyzö

420 Örvénd

(128a)Délbihar Nagy Várad megyei kerületÉlesdi szakasz

Határleirás

Össi községnek, mely románul Auseu-nak nevezik Ösi község keletről Gégény,délről Oláh és Magyar Kakucs Dél nyugotrol Tötös hat. határos. — 515 lélekelbir. G. egyesültek

Határa kezdődik keletröl Kolozsvárra vezetö ut mellett Gégény község felől, melyközség 6. dülöben van felosztva u. m. Falu dülö melyben a szánto földek házakés épületek vannak — mely község sikságonfekszík és sok gyümölcs fáktenyésztésre nagyon alkalmas földjeí a jobb termekenységüek közzé tartozvánmelyben buza, rozs, és zab legnagyobb mértékben pedig tengerivel vettetnek beés közép szerü években kielégitö mag termést adnak, megjegyzendö hogy aKörös felöli oldalán ezen osztályu szantó földek a Sebes Körös naponkénthordja. — földmínöségük fekete, sárga szurkos agyag kevés homokkal ésiszappal vegyitve, vannak ugyan silány kavicsos homokos iszapos földek, me-lyek igen sok esőt kivánnak az termésre, ’s majd minden három évbe kelletiktragyázni, mert a községen ejsza1 keletröl egy hegy van mely délnek fekszíkgyakori esők alkalmával az egész szánto földeket be iszapolja mert derülö ormáínhomlok ormaín fekszikek2, mely csupa homok sárga kavicsos földel vegyítve,

(128b)ennek alsobb alján szollok vannak ültetve mintegy 160 kapás alya szöllö,tulajdonságára nézve | savanyu bort teremnek a, nevezett hegynek órmain alegelő van, mely hegyekböl és ronatérekböl és kopár hegyekböl állanak. — a2dik dulö Czarina. 3dík Czarina seráka dülö silány földjei miatt neveztetik igy.— 4dík Czarina din zsosz dülö. — 5 Szöllö dülö. 6dik erdö dülö, a szanto földek320 hold 200 � öl, kaszáló 529. hold 50 � öl, szöllök 160 kapás. erdök 697 hold900 � öl legelö 587 hold 70 � öl az erdöben találtatnak Vad Díszno. öz, rokanyul. s. t. b. hegyes völgyes sziklás mely televénnyel fedetik. — a községenkeresztül a Varadrol – Kolozsvárra vezetö útvonal van. egyébb érdekes feljegy-zendő észrevételek nem talaltanak.

Kelt Tötösön Junis 19én 864.Vajda LászloKörjegyzö.

Ősi 421

1 [A lehúzott szó fölé beszúrva:] felöl2 Eredetileg fekszenek-et írt.

(130a) HelynevekPapmezö községből, Bihar megyéből.

(131a) Helynevek

Papmezö kőzségböl, Bihar megyéből

Az elö irt kérdö pontokra gyüjtött feleletek következök:

1. Az érdeklet község fekszik Bihar megye, Belényesi járás, Magyar Csekeiszakasz, Papmezei Köri jegyzöségben. —

2. a Községnek fenti neve ismeretes ország szerte, mely mindenütt ugy helyben ishasználtatik.

(131b)

3. Arrol: hogy a községnek hajdan más neve volt, tudomással e videken senki sembir, de mi után a jelenleg használatba levö név magyar azon következtetésrejogosit, hogy itt hajdanában magyarok lakhattak annyival is inkább, mért evidéken még most is vannak az román falvak között elszorva részínt egészmagyar, részínt románokkal vegyes falvak; — vagy pedig aminekutánna itthelyben még jelenleg is fenn állanak egyes falai egy régi romnak melyrölalantabb bövebb emlités fog tétetni, hihetö az is, hogy ezen rom lakoi papoklehettek, a mint ezt többen gyanitják | Kiknek tulajdonához tartozhatott a jelenlegis nevét megtartotta Papmező mely ezen idöben hihetöleg pusztaság volt eztannyival is inkább lehet következtetni mivel a Községgel határos Két KözségPapmező Kimpány, és Papmező Valány Kezdő szavai szintén ugyan azok egyroman szoval hosszabitva, söt még a szomszédos Robogányi jegyzöi Körben istaláltatik Papmező Szelistye nevet viselő község, — melyek hihetöleg a Papme-zei papi birtokhoz tartoztak.

4. Erre nézve adataink nincsenek.5. Nem tudatik. —6. Sem köztudomásbol, sem hagyománybol, annál kevésbé irott, vagy nyomatott

emlékekböl a név eredetéröl semmit sem lehet tudni. —

(132a)

7. A’ Község határa hivatalosan használni szokott meg nevezés szerént következödüllökre van osztva Plopi, és Vlágyicsászka. — a nép által külön meg nevezetthelyek Ritu Prekuluj Kaszállo földek. — Lázur szánto földek, Ritusel szánto,kaszállo földek, — Intra ápi, szánto földek a Kis Hollod, és az ebböl kifogotmalom árok között, — mind sikságon a mennyiben az egész határon egy dombsincsen. | A régi rom, mely a’ falunak déli részén az utolso ház felet ál még mostis emlékül egyes hatalmas falaíval, a falak vastagságáról, de különösen egy darabhatalmas magasságban fenn állo oldalfalán láthato lö résekröl ítélve, nem egyszerü zárdát, hanem azon idöben lehetett eröséget mutat fel, az égesz épület

422 Papmező

alapjátol egész fel termés egyenetlen köböl építve, az össze rakásnál használtmeszes anyag ugy látszík, hogy nem most használásban lévö modon készitetett,mert egyes fenn állo részei oly erösen fortak össze, hogy követ kötöl csak is erö

(132b)

feszitessel lehet el választani, — Különösen fel tünö a falak hoszába futo 1’átmérönyi de ennél kisebb és a fal hosszában futo gömbölyü üregek, melyekminekutánna az epület alapjánál majd csak nem egészen a föld szinén a falakbaláthato füstöl jelenleg is fekete üregekröl itélve, meleg ség vezetök lehettek afelsö épületekbe, még a fütés az épület külsején az emlitett űregekben gyakorol-tatott, a romnak eröség|nek kelle lenni ezt bizonyitja láthato maradványa, deugyan csak a Községi pecsét nyomo is egy két bástyáju bejáratott abrázolometszéssel van el látva, a bástyáktol jobbra és balra egy egy csillag, a két bástyaközötti kapu feletti falazat felet pedig fél holdat lehet látni. — a napokbantörténetesen egy igen réginek látszo idomtalan metszetü pecsét nyomonakjöttünk birtokába melyet egy falusi Kisleány a romokhoz közzel folyo KisHollodban talált, homokot ásván annak medréböl, ennek lenyomatát jonak láttukide tenni P. H. ez szinte felül Két csillagos, csak Között egy fél holdat ezek alattegy vonalt, melynek jobb felöli végén egy nagy csillag van, mely alatt ismétjobbrol négy pontal Körül vett fél hold, és ezektöl balra Két egyenlö jegyet mutat.a pecsét nyomo réz öntetü, durva, formátlan darab, fogoján egy juk furva.

a Községen Keresztül folyo Kis Hollod vize a Király erdöben veszi folyását,eddig Lunkaszprie, és Szitány Községeket erintve patak név

(133a)alatt, mint egy három orányi távolságra tőbb apro források és patakok által szapo-rodva a Hollod vizét Képezi, mely név alat Hollod Községénél ösmeretes. —

Más meg emlitést érdemlö tárgyak a Község határán nincsenek. —

Papmező 423

(134a) Helynevek

Papmezö Kimpány Községböl, Bihar megyéből

az elő irt Kérdő pontokra gyüjtött feleletek Következök:

1. Az érdeklet Község fekszik Bihar megye, Belényesi járás, Magyar Csekeiszakasz, Papmezei jegyzöi Körben. —

2. a’ Községnek a fenti neve ismeretes országszerte, mely mindenütt, ugy helybenis használtatik.

(134b)

3. arrol: hogy a Községnek hajdan más elnevezése volt, tudomással e vidéken senkisem bir, de minekutánna a’ jelenleg használatban lévö neve egy magyar, és egyromán szobol van össze téve, meltán hagyja gyanitani, hogy ez nem az eredetineve, söt még azt hihetni is jogosit, hogy itt hajdan magyarok laktak, annyivalis inkább, mert ide Közzel elszorva még most is vannak magyar községek ahajdan korbol; vagy pedig azt engedi Következtetni, hogy a határos PapmezőKözségben – hol egy igen régi rom falai egyes részletekben még mai napig isáll, amint azt e videkén gyanitgatják valosággal valamely szerzet lakot, ’sezekhez tartozhatott mint papi birtok Papmező Kimpány, az ezzel határosPapmező Valány, és talán még több | Körül fekvö más helységek a mennyibenmég a szomszéd jegyzöi Körben is van egy Papmezö Szelistye névvel biroKözség.

4. Erre nézve semmi adattal nem birunk.5. Misem tudatik rolla.6. Sem Köztudomásbol, sem hagyománybol, de annál kevésbé irot, vagy nyomatott

emlékekböl a név eredetéröl semmit sem lehet tudni. —

(135a)

7. a’ Község határa hivatalosan használni szokott meg nevezés szerént két düllörevan osztva Lunka, és Muczuleszkuluj, a nép által ezeken kivül egyes helyiségekkövetkezö elnevezéssel birnak Drikur, Tepuristye egy egy darab szánto földsikföld domb alatt, — Viczelaru Kaszállo föld viz mocsáros helyen, hol esözesekalkalmával a hegyröl lefolyo viz el ömlik, – ugyan ily helyen Halastoele. —Mláka szánto, Kaszállo földek sik föld. — Oszoj legelö földek hegy oldalban,— Sztrintur erdö közötti kaszállo földek völgy és domb partokon, Ponoru, ésKimpumuczuluj – erdö Közötti tisztás. — | Gyalárí — hegyeni erdöség, —Tyátra sziklás erdöség, — Aszkuczitel erdöben Keskeny magaslat Két oldalrolimély völgy felett. —

a Község területén semmi Különös meg emlitést érdemlö tárgy az emberifigyelmet magára nem vonja. —

424 Papmezőkimpány

(136a)HelynevekPapmezö Valány községből, Bihar megyéből.

(137a)Helynevek

Papmezö Valány Községböl, Bihar megyéből

az elöirt Kérdö pontokra gyüjtött feleletek Következök:

1. Az érdeklet Község fekszik Bihar megye, Belényesi járás, Magyar Csekeiszakasz, Papmezei jegyzöi Körben. —

2. a Község megnevezésére valamint helyben ugy ország szerte is a fenti névhasználtatik.

(137b)

3. Hogy a Községnek hajdan más megnevezése volt, arrol e vidéken senki sem birtudomással, mind azon által a Községnek jelenleg hasznalatban lévö neverölitélve, a mennyiben annak első szava magyar, még a végszo román, meltánhagyja magát gyanitani, hogy ez nem eredeti név, — söt még azt hihetni isjogosit, hogy e helyen hajdan magyarok laktak, annyival is inkább, mert ideközzel még most is vannak egy nehány a roman falvak között elszort községekrészént egészen magyar, részént románokkal vegyes magyar lakosokkal, vagypedig azon következtetésre enged jöhetni, hogy a határos Papmezö | Községben,hol egy nagy szerü épületnek még most is fenn állo egyes fal romjai láthatok,amint azt a videken gyanitgatják, valosággal valamely szerzet lakot, ’s ezekheztartozhatott mint papi birtok Papmezö Valány, és az ezzel határos PapmezőKimpány, és talán még több közzel fekvö más helységek is, a menyiben még aszomszéd jegyzöi Körben is van egy Papmezö Szelistye nevet viselő Község.

4. Semmi adattal nem birva, erre nézve felvilágositolag mit sem felelhetünk. —5. Erröl semmi tudomással nem birunk sem a köznép felvilágosito felelettel nem

szolgálhat. —.6. Sem Köztudomásbol, sem hagyománbol, de annál kevésbé irott, vagy nyomatot

emlékekböl a név eredetéröl semmit sem lehet tudni.

(138a)

7. A hivatalos használatban elö forduló düllö nevek Bucsumilor, Mesztecsinyilor,Pusztucza, és Magura, — ezeken Kivül a nép által elnevezet egyes helyekKövetkezök: Olorászka, Kaszállo földek egy meleg forrásos helyen, hol egy aföldbe ásot fa odubol folytonosan eléggé jo izü ihato | viz folyik, mely a leghidegebb télen által sem fagy be, — Goron szánto föld, hajdan tölgyes erdö, —Csorgo egy bokros völgy melyböl egy bizonyos helyen viz csorog, — Zekatorecserés legelö hely dombos meredek óldalokkal, — Csokatan hasznavehetetlendombos, partos, szinte járhatatlan, — Oris domboldalos, hol csak is Kapával

Papmezővalány 425

lehet vetni tengerit, — cselá város hol hajdan a falu volt, de innen a’jelenlegi

(138b)

helyére telepítetett által a föld felosztás alkalmával, — Pusztucza szánto fensik,— Kursza bokros erdö rész a rokák buvo helye, — La Krucs egy régi Köke-resztröl elnevezett hely, hol állitolag egy ismeretlen ember eltemettetett, —Koszta pestyeri, a völgyben nyillo barlang feletti hegység, ezen barlang megle-hetős tágos nyílással bir, hol egy üregböl a másíkba egy szük bejárás vezett nemoly nagy szerü, nevezetes, hogy az üregböl a szikla hegyen Keresztül KétKémény üreg megy fel egész a hegy tetejeig, az üreg | falát kemény Kö Képeziföldezete homokos és szük belsejéböl gyenge forrás csergedez a barlangot fedőhegy tetön van egy forrás, melyböl a viz egy darabot haladva ismét a földbe tünikhihetö hogy ez Képezi alant a barlangba csergedező forrást, Blidáru legelös erdöshely, formája hasonlit egy tál mélyedéséhez. — Istoku egy erdö rész, — Valecselre Két sziklás hegy közötti völgy. —

A megnevezett barlang, és forrason Kivül semmi meg emlitést érdemlö tárgya Község területén figyelemre nem vétetett. —

426 Papmezővalány

(140a)Papp Tamási Község helyneveinek magyarázata

1ör A Községnek csak egy neve van Papp Tamási2or Bihar megye NVáradí járásában fekszik3or Más elnevezése a községnek nem volt4er A községi levéltárba lévö okiratokból kiviláglik hogy 1604 ugyan azon néven

mint hajdu város emlittetik, ’s lakossai Katonai szolgálat alatt állottak nemesíjoggal voltak felruházva, több tavolabb esö pusztákat bírtak, melyeknekbirtoklásába Bocskaí, Bátori Gábor ’s Rakotzi fejedelmek által megerösíttet-tek.

5.or Az országban 1600 elött már fentállott ugy nevezett hajdu katonákból tele-pítettek le az elsö lakosok

6or A Község nevének eredete honnan származott, sem a regíbb íratokból semszáj hagyományból Ki nem tűnik

7er A Község Keleti részét Keresztűl vágja az ugy nevezett Kösmö patak, melya sitervölgyi határról jövén, vizét egyedül hó és esö által nyeri, a község északfelöli végéig megtartja a kösmö nevezetet. onantul nevét Sivora változtatjaát ’s a községtöl mint 1400 lépésnyire a Berettyo folyamba szakad, esősévekbe ’s fellegszakadáskor a határba igen sok kárt okoz.

(140b)Szanto földje 3 fordullora van osztva, mellyek | Közül elsö a Nagyfölddüllö, 2ík Nyul szíkes azért neveztetett így mert a nyulak azon helyett igenszeretik; 3ik a Kásás szer düllö.

A Község Körül levö legelö szíknek neveztetik szikes természeténélfogva. A lapokkal Körül vett legelök Közzül egy részt Apátinak egy részEreszvénynek ’s Nagy Érnek neveztetik.

NVáradrol N.Károly felé vezetö ország uton a Berettyó Kiömlései általelöidézett posványságon van egy nagy Kö híd a Papp Tamási és Sziget pusztaihatár Köztt, melly Razabelli hid nevett visel az öreg emberek szerint azértneveztetík így mert a magyarok egy Raza nevü török vezért ott vertek meg.

A láp Köztt vizzel Körül véve vannak több szigetek p. Szt István hol egyrégi templomnak elpusztult romjai láthatok; továbbá Nagy Ördöngös KisÖrdöngös Zsombékos Ördöngös Három águ Ordöngös Hosszu ördöngösTehenes rét Sas fészek és Kecskés szígetek; van még vár telek nevü sziget isvizzel és nádassal Körül véve, míntegy 26 hold nagyságu nevét onnét vette,hogy a tatár futáskor benne a nép mint valami várban, tartozkodott ’s a tatárokKözzül oda menekült egy ronán volt a bejárás bele, mely maí napig ís gyílkosgátnak neveztetík, ezen bejárásra Kaszák voltak a viz alá a lápba elhelyezve,hogy menedékek bíztos lehessen.

Paptamási 427

(141a) A Kaszállo földek Köztt megemlítendok a Mihály háza, Hodos attyaSzéna Kert, és Kösmö Kaszállo, ugy szinte a Dekány és hat hold mellyekneknagyobb része mínt szántó föld használtatik jelenleg.

Papp Tamási határos északrol a Gyapolyi és Szigeti pusztákal a Gyapolyipusztátol az uj Berettyó meder választja el. Keletröl a kis falusi és Benkeipusztákkal, délről a Kügyi pusztával, nyugotrol pedig Nyűved Kőzségehatárával.

Van a Községbe 186 ház a lakosok tisztán refmtak.

Kelt Pap Tamásiba April 30án 1864.

Főbiró Tóth István mkMasodik biró Nagy Sándor mk

Szücs János mkKun István

Jegyző

428 Paptamási

(142a)HelynevekP. P. Czigányesd községből, Bihar megyéből.

(143a)1. Bihar megye, belényesi Járás, neveztetik belényesi vidéknek is, székhely belé-nyes.

2. Pántásest Pákálest Czigányesd név alatt ösmeretes3. Nints más elnevezése.4er Nem tudatík.5ör nem tudatik.6or a’ név eredetéről mitsem tud.7. E’Község határában előforduló dülök nevei u. m. Lunká, Ograda Katra Krisu,

Zevoje, Ograda Mare, Dugyászká, Dumbrává, Ograda Katra drumu czarii, Lápodu, Czarina din Szusz, Kimpuletu cu Szinzáró, Ritu catra Sebes, Zevoj,Czarina catra Tálpi, Glimei cu rie, Kukuleu, Kurátura, Ritu mare cu Czáriná,Kuratyístye.

Pantasesd, Pakalesd, Ciganyesd 429

(144a) [Pelbárthíd]

ad 91864.

I. Biharmegye Nagy Váradi Járás. Bíhari Szolgabirói Kerület. Pelbárthíd Község.határos Eszakról a’ Kaszadi pusztával, Nyugotra Kis Maria Város határával,Délre Ádámí és Régényí pusztákkal, Keletről Nyüved község, és a’ Gyapojipuszta határokkal.

II. A’ Község neve csupán Pelbárthíd1 ’s e’ név is tsak helybeli elterjedéssel bír.III. A’ Községnek más elnevezése soha nem vólt.IV. A’ Község leg korábban említtetík 1600ík év tája körűl, de semmi regíbb

okmányból ki nem deríthető.V. A’ Községbe tőbbféle földes urak lakván az időbe, ’s ezek telepítették,

Szilágy; Máramaros megyékből, és Erdély orszagból.VI. A’ Kőzségét nép monda szerént az 1600ík év táján történt villongások

alkalmával egy Pelbárt nevű jeles hadvezér nyerte, vagy foglalta el, ’s azidőbe a’ Beretyó folyamon egy nagy vámhíd vólt, híhetőleg a’ Község ínnennyerte jelenlegi nevét – de hagyomány vagy okírat ezt sem tudja meg fejteni,mivel a’ község levél tárába ez adatra vonatkozólag semi sem találtatík.

(144b)

VII. Kerités dűlő – e’ nevet a’ körülötte lévő árkoktól nyerte. Vajas dülő jólegelöjéröl, mely ma ís áll, neveztetett el, Nagy és Kis Borsó szíget ezen 2sziget elnevezését a’ regibb idöben borsó termellésröl nyerte, most szántó éslejtős kaszálló föld. | Bajicza közvetlen a’ község Kelet felől eső része alattterül el, ’s lápos hely. és vízállásos, nevét a’ benne évenként szokott Kenderáztatástol vette Bajíca román név, magyarúl Bányát jelent, ’s erről maradt a’név maí napig is. Hosszú hajtó dülő, elnevezését a’ körűlötte folyó Beretyófolyamtól vette, jelenbe lapályos kaszálló föld. Somos domb hajdan soksomfa termett rajta, most kaszálló vőlgyes helyt. Tóth János szép sík kiterje-désű kaszálló szíget Tóth János bírta hajdan. Kun Gergely. jelenbe kaszállóés szántó föld, ezt is Kun nevezetü egyén bírta régentén. Gyilkos. lapályoskaszálló, a’ nép monda szerént e’ helyen gyikosság követtetett el. Fiatalos.hajdan sok gyenge csemete fák találtattak. jelenbe hátas szántó, és kaszálló.Gát erdő – hajdan erdő vólt, ’s az ott vágott vesszőket a’ Beretyó folyamkicsapásaihozszükségelt gátakat onnan készítették, most lapályos és hátasszántó és kaszálló földek. Ótovány rég óltványos kert vólt jelen be hátasszántó és kaszálló föld. Buda rét hajdan Budai család bírta jelenbe szántó éskaszálló föld. Görbe rét régente környékén kőrűl nád termő szíget vólt, mostazonban szántó és kaszálló. Asvány rég sziget vólt, most hátas és lápos kaszál-

430 Pelbárthida

1 Egy másik kéz húzta alá.

(145a)

(145b)

ló. Nagy rét – Nagy nevű bírta most sík, és lapályos kaszálló. Kis Kertész.rétje és dombjáról neveztetett most kaszálló. Nagy Kertész ez nagyobbterjedelmű mínt a’ másík most szántó és kaszálló. Pálinkás, nevét Pálinkásnevü bírtokossától nyerte most lapályos kaszálló. Sírató. hajdan ígen láposés járhatat|lan kerülete vólt, anyira, ha a’ szarvas marha oda tévedt, többetsoha ki nem jöhetett, hanem ott veszett el, most azonba lapályos szántó éskaszálló föld, Kis Buda rét, hajdan Budai nevü birta most lapályos kaszálló,Tekerő környék, hajdan tekervényes víz folyta kőrül, most lapályos kaszálló,Szeremí domb, ígen szép helyen fekűdt, jelenbe sík szántó és kaszálló föld.Rác rét. hajdan Rác nevü bírta, most hátas és lapályos szántó és kaszálló főld.Füleptó. rég Fülöp nevü bírta, jelenben szíkes rét, Kis Ludas tó – régen nagylápos hely vólt, a’ vad rucák és ludak tanyája. jelenbe lapályos kaszálló, éskevés szántó főlddel, Nagy ludas tó. nagy tava van most kevés szántó föld,tőbnyire rétes és lápos hely, Dobogó, rég nagy láp volt ’s a’ menés alattdobogott, ’s erről neveztetett el; jelenbe szántó, kaszálló, és rét. Megyes,hajdan meggyes kert vólt most szántó és lapályos kaszálló. Kardos. hajdanKardos nevű bírta, most lapályos kaszálló főld. Szemetes tó, hajdan tó vólt,’s gazt termett, ínnen van neve is, jelenbe alacsony szántó és kaszálló.Velence elnevezése nem tudatík, most lapályos kaszálló Füzes. rég. sok fűzfatermett, most sík szántó, és kaszálló. Nyakazó a’ nép monda szerént hajdane’ helyen fővétel tőrtént, most lapályos szántó és kaszálló föld. Ereszvény.jelenbe temetkezési hely. Kis, és Nagy Kastély. hajdan nagy épületek voltake’ helyen jelenbe legelő, és szántó főld. Új Kert. jelenbe községi pásztor ház,illetöleg Major, Szíget erdő hajdan szíget és erdő vólt, jelenbe szántó és láposkaszálló. Bigecs eredeti neve nem tuda | tudatik, most hátas, és lapályos szántóés kaszálló főld. Póska sziget. jó kövér föld vólt, most szántó és kaszálló. Kisés nagy telek. telkes földről neveztetík, most sík szántó föld. Nagy, és Kisszílfa, hajdan sok szílfa termő erdő vólt, most hátas, szántó és kaszálló.Vermes dűlő hajdan partos és vermes hely vólt, most egészen sík szántó föld.Márvány dűlő. hajdan régí márvány kő darabokat ástak ki, jelenbe sík szántóföld. Nagy bokor dűlő bokros hely volt régen, most szántó, és legelő, Soványdülö. szíkes sovány szántó föld, Kurutyoló, régen nagy láp, és víz állás, mostlapályos szántó és kaszálló föld. Régényí dűlő a’ Régényí pusztára nyúlik,most sík szántó föld. Sugó kúti dűlő. ítt most is kút van, hajdan Sugó nevűbírta, most sík szántó és legelő, Csonka dűlő a’ nevét rövidsége míatt nyerte,hátas legelő és szántó főld. Czíberés hídja. esős ídöbe ígen sáros és mocsároshely, jelenbe legelő. Beretyó folyam közvetlen a’ község alatt foly el,jelenbe regúláztatík.

Pelbárthida 431

Keltt Pelbárthíd. Apríl hó 2n 1864.

Bakÿ György. Kirílla Lőrintz keze CKörjegyző. községi főbíró

Maté György mkmásod bíró

Halász János mkKis Imre mk.tanátsosok.

432 Pelbárthida

(147a)HelynevekPestere községből, Bihar megyéből.

1ör Pestere Községe fekszik Bihar megye Váradi járásaban, az ugy nevezett SebessKörös völgyén Elesdi Szolgabiroi szakaszban egy község az ugy nevezettÖtfalúhatárbol, mely ötfalu határa áll, Pestere, Esküllő, Űrgeteg, Kalota, ésKeszteg Községekböl. —

2or Ezen Pestere Községnek Két neve esmeretes Pestere mint magyar neve,Pestyire mint román neve. —

3or Tudomás szerént más néven ezen Község nem neveztetett. —4er A Község multjárol irás tudatlan nép által lakatván semmi bizonyost tudní

nem lehet.(147b)5ör a népszerü által adás utján semmi felvilágositás Kaphato. —

6or Pestere ezen Könnyebb szokiejtésért magyarositva van, eredetét veszi aRomán Pestyire névtől, mely szarmaztatott a Román Pestyir szótól, mely bar-langot jelent, — mit a hellyi fekvés igazolata szerint a Község felett délre, Keletés napnyugoti vonalba fekvö meszes Köves hegyekbe több barlang létezik. — sezen barlangok között itt van az ugy nevezett Igricz barlang melynek fenekénlétezett nagy mennyiségű csontokközt találtatott fel az ujabb Korba a MagyarNemzeti Muzeumba felvitetett s felállitva láthato Csontrágo Hiéna Csontváza.— ’s hihetően ezen barlangtol lett, mint nevezetes helyiségtöl a Község elneveztetése

(148a)

7er A Külsö dűllök a’ falu után az ujabbi elnevzés szerént Bisszá de gyalumész Köves Kösziklás hegy, néhol bokros cserjével lepett, néhol Kopasz sziklás.— egyes részei ezen hegy lánczolatnak Serbota Kalotára vezető meredek utonnimagas hegy. Oszolyu Serbotuluj, Hirtopile Hendri bokros gazos völgy a hegy-tetön. Ritu Hora Alezi, hajdan volt irtás Kaszállo most bokros legelö Gropa Kunyau oly völgy mellyben késő tavaszon is ho találtatik. — | Glimeji trép reszintbokros meredek hegy részint déli oldalba Kopasz mészköves legelő. — Pisnyi-cza Székáre a Kalotai határ szélén egy barlang formáju juk, a melybe a függö, sminden perczen leomlással fenyegető mészkövek alatt egy egy szerü malom ál1848ik év olta felűlröl botsájtott viz által hajtatva a viz a barlang méjibe veszvénel. — állitolag ezen patak a mészköves hegy alatt egybeköttetésbe az EskűllönKi jövö több apro malmot hajto forrás vizzel, valamint a Pesterén a vizesbar-langbol ki folyo vizzel — a Pisnyicza Szekáre név részint onnét van mert amalmot Szekára nevű Család birja, részint mert az elő téren Kalotai határba esőföldek Szekáré Család birtoka. — Szohodol egy völgy melyben Kaszállo földekvannak. — Glimelye Long bokros mész köves hegy. Vurvu Kankuluj la Ungyi-sor bokros hegyoldal, Ptipolpinzi egy mozsát üreg forma juk a Kőbe miről agazos hegy oldal nevezetét vette. — Gurgujáta bokros hegy oldal, Tou de magura

Pestere 433

viz állo hely, Tou de Sipoty víz állo hely Ritu Kahi hajdan rét volt most bokros.Muczuj gazos hegy lántzolat. Szekatura Monyi egy rét a hegy tetőn. — Csataczelhajdan itten volt Telegdi István vára, melynek nyomai most is Kivehetök — Lázubouluj Kaszalokkal telyes völgy. Tyius Csataczel alatti bokros hegy oldal.Fintina drág egy forrás igen jo veze van attol nyerte nevét. Kosu Korbuj meredekKopasz hegy. Tyátra Solymuluj egy barlang. — Kasztá Igréczuluj azon hegyoldal melybe az Igrecz barlangba be járás van Tyatra de arám veres réz szinüKöves hegy lábja ezen hegy oldalba is van barlang. — Piznyitz egy pintzeformáju barlang melyböl viz foly Ki, mely nyárba hideg, télbe meleg — Kursohegy tető a barlang felett, — Oszoju Kurso részint Kopasz részint bokros hegyterület. — Hirtope Gali, Albiorile Markuluj hajdan irtás volt most gazos legelő.— 2ik dűlő Csokány, Lazucz, a Csataczel hegy alatti szánto és Kaszálo főldek— Csokány Kaszálo föld részint bokros legelö. — Holdgyi nyégrii fekete föld— Kuratura Kaszálo és szánto foldek — 3ik dűlő Czarina Nyágra földje részbenfekete szinü. 4ik dülö végre Bisza a Községtöl delnek esö hegy aljábani földek.— Fontína Tomaj egy forrás kut melly a hegy lábjába van a belölle Ki folyo viza faluba bent a piznyitzbol ki folyo vizzel egyesűl.

Pesterén Május 20. 1864.Mártonffÿ Sándor mk

Jegyzö

434 Pestere

(149a)Pestes helységének statisticai leirása

(149b)

1. Pestes oláh nyelven Pestyis: fekszik Bihar megyében, Váradi járásnak sebessKőrős vőlgy nevét viselő kőzpontján helyezett Élesd m: várossa észak keleti tőszomszédságába, kőzel mint egy 2

8 mértfőldnyire, e város belső fekvésétől: ekőzség a réz nevű hegy lanczolat déli oldalának alyán épitve, melyet gőr: nemegyesűlt vallást kővető nép lakja; Élesd m: várossát biró földes uraság, mostanÉlesd=Brátkai, korábban Solyomkői ’s jelenleg is néha ugyan igy nevezettheztartozott és tartozik, minél fogva Élesd m: várossa községével egy jegyzői kőrtképez: e kőzség határában igen nagy kiterjedésű 12 ezer holdnyi erdőséglétezvén, ennek északrol a Réz nevűhegy lánczolat tetején szomszédja a régiBaranyi féle család Micskei uradalomhoz tartozott, ugyan csak e rézhegylánczolaton fekvö erdőségei; keletről pedig a Szilágyságot jelesen Krasznamegyét e Bihar megyétől elválasztó hasonló réztető: a hová nyulik Krasznamegyei Halmosd helység határszélében e 19 század elején felső Magyar országvidékéből ide vándorlott tot ajku RCath hitet kővető lakosokkal betelepitettHármos=patak nevű kissebb kiterjedésű községecske: melynek lakosai tőbbnyirehamuzsir égetéssel foglalkoznak: — hasonloul dél kelet felől szomszédja, Tinodkőzsége erdősége, a mely délfelől és nyugotnak tartva átövedzi: dél nyugotrolÉlesd m: várossával egész nyugottra Felső Lugos községével határos. Továbbáe község nagy erdőségének elöbb nevezett Baranyi féle főnemes család Micskeiuradalmához tartozó Almaszeg nevű tőszomszédos réztető hegyi helység határáne század elején állitott űveg gyár|hoz közzel és mellette, az élesdi vagy isSolyomkői uradalom birtokos tulajdonossa néhai Mlgos Gf idösb BatthyányJosef 1826. évben, egy darab két ezer holdnyi terűletet felsöbb magyar országimegyék tót ajku lakossaibol ide vándorlott nagyobb számú nép által kiirtatván,ma is virágzó állapotban lévő, Solyomköi névvel felruházott üveg gyárt állitottfel; ugyan ezen kőzségi erdőségnek Varatyek (:magyarul: nyaraló:) domb északioldalábol eredő, ’s nagyobb folyo patakot képező, észak nyugot felé Krasznamegyéből Bihar megyébe átvonuló Berettyó vizébe, a Réz hegy lánczolat alyánszakadó Biztra nevű patak viz partjára: mely az űveg készitéséhez szűkségeltanyagok töréséhez alkalmazott gépeket ís forgatja. E Solyomkői űveg gyárkezeléséhez megkivántató hamuzsir égetéséhez tűzifa vágáshoz és hordáshozszűkségelt munkák telyesitése tekintetéből egy pár száz tót lakosokat is telepitett,szerződésileg meg állapitott, ma is divatozó szolgálat, és főldbér fizetés mellett,az előbb felhozott kiirtott térségre: mely uj telepitvény Solyomkői kőzség névenPestes helysége kőzségi bírájátol fűgg, ide számittatván kőzigazgatási és tőrvé-nykezési tekintetben, mint ezen régibb kőzség kiegészitő része. Ezen Solyomkőnevet viselő uj telepitvény tót lakossai valamint kőzzel a Szilágyság jelesenKraszna Megye déli határ szelén a réz hegy lánczolat északi oldalán egy

Pestes 435

mértfőldnyí távolságban e’ század elején Halmosd, és Gyömölcsényes — Szi-lágysági kőzségek határainak erdő szélébe, az előbbin, főnemes Keczelÿ családáltal Hármas=patak nevű helyen: az utobbin pedig Mlgos Gf és Báró Bánffycsalád által Magyar=patak kőzség néven telepitett kis kőzségek tót lakossaimindnyájon RCath hitet kővetvén, néhai NVáradi hálás tisztelettel emlithetőRCath. Pűspők Lajcsák Ferencz ur ő Mga, a Solyomkői űveggyár mellett, e hivekszámára szép kötemplomot épitett az 1836ik évben és kűlőn lelkésszel ellátta,kinek fentartására, ’s azon templom javitására, kellő alaprol is gondoskodott.

(150a) Fentebb irt Pestes kőzségének határában eső Réztető észak nyugotnak nyuló,de ezen határ szélében fekvő Solyomkő nevet régi időtől viselő kőszirt magas-laton Felső Lugos községe erdősége fele hajló oldalon volt épitve, 15ik századelejétől a 18ik század végeig virágzásban állott solyomkői vár melynek ma csakromjai szemlélhetők, ’s nevét vette e köszirtben jelenleg is élő ’s fészket tartósolyom madártol. E vár nevezetes védhelyűl szolgált a Tőrők ellenség becsapásaiellen, ’s utobb az Erdély országi fejedelmek ígen kedvelt várai kőzzé tartozott,a hová Erdély országbol, mindenűtt a rézhegy lánczolat tetején jó használhatókőzlekedési ut szolgált, melyet ma csak a vidék szomszéd lakosok használnakkőzlekedésül; minthogy a sebess Kőrős volgyén átvonuló, és szomszéd Erdélyországát is átmetsző kőzlekedési nagy országút, jelen 19ik század elején készűl-tek. E Solyomkői váron alol nyugotra létező nagyobb térség a megtámadó Tőrőkellenséggel vivott csata emlékéűl ma is Törökmezőnek hivatik

(150b)

E Pestes kőzségén átvonul jelenleg Élesd m: várossábol kezdett rendes jókészűletű kővecses csinált út, mely a Réz nevű hegylánczolatban a Baranyi félecsalád Micskei uradalmához tartozott Fekete erdő nevű helyen csehországi nagyiparos Liebich János nevű űveg gyárnak által fel állitott űveg gyárhoz ’s ennekfőntartásául szolgáló telepítvényhez kőzlekedésűl szolgál ’s egyszersmind, Bi-har megye váradi járásának Sebess Kőrős vőlgyi vidékét ugyan e megye Érmel-léki járásának északi szélén fekvő Margita vásáros várossával, ’s ennek termővídékével ősszekőttetésbe ’ kőnnyebb kőzlekedésbe hozza: mely jó állapotu | éskőzlekedési ut, emlitett gyártulajdonos kőzbenjárása és tetemes öszvegű pénzáldozata mellett, felsőbb hatosági engedélyel készittetett.

Ezen ujjabb útnak a Réztetőn átvonuló keleti részétől észak keletre mostan aSolyomkői gyár felé kezdett rendes készűletű ut, ezen űveg gyár mostani bérlőjeKovács Károly ur pénzsegitségével, ’s felsőbb hatosági engedély és néműsegedelem hozzájárulásával, a Szilágyságí Kraszna megyei határ szélt képezőHalmosd kőzsége, vagy is mostan Hármospatak uj telepitvény széleig; a honnatKraszna megye mostan főispáni Helytartoja Nábráczky Antal ur ő Nagyságaeréljes kőzre műkődése nyomán, Szilágy Somlyó ’s ez által Közép Szolnokmegyei, szabad kir: város Zilah, és Sibó m: város nevezetesebb lábas jószágvásárokkal állátott helyekkel e Bihar megyét, ’s ennek kőzponti nagy vásárokkalbiró Nagyvárad várossát őszvekötő rendes közlekedési út folytattatík ’s már

436 Pestes

készittetik is, Szilágy Somlyó várossába szolgálo ’s Kraszna megyei Nagyfalum: várossában létező rendes ország utjába.

2. E kőzségnek csupán elő irott nevezete vagyon magyar és oláh nyelven t.i:Pestes, — Pestyis.

3. E kőzség más el nevezéssel nem birt.4. E kőzség telepitése későbbi időben tőrténvén 16ik századon innét létesittetett,

és láttatott el e nevezettel kezdetétől fogva.

(151a)

5. E kőzség tisztán szóbeli hagyomány utján, ’s az itten létező oláh ajku népvezeték neveiből szármoztatva e sebess Kőrős volgyén fekvő tőbb oláh kőzsé-gekből, jelesen: Lokk, Űrgeteg és | Pestere, ugy e Bihar megyének Belényesijárásában fekvő Hegyesel szinte oláh kőzség lakossai kőzűl át kőltőzőtt csalá-dakbol népesittetett.

6. E kőzség oláh nyelveni Pestyis nevezetét hagyomány képpen származtatja akebelében létező patak folyó vizekben régi időben tenyészett és talált igen nagymennyiségü pisztrang és egyébb nemű halak miatt; mivel pestyis név magyarszó értelmébe halas helyet jelent: de magyar kőzségek lakossai pestyis nevetelmagyarositva Pestesnek nevezték el mit sem figyelve a pestyis olah név,magyar jelentőségére, s valodi ártelmének ’s tartalmának magyar nyelvbenikiejtésére, ’s átforditására.

(151b)

7. E kőzség kebelében három rendű folyo patak eggyesűl melyek a főldes uraságáltal épitett paraszt lisztellő két kűlső kerekű felűl csapó malmat forgat, ésegyesűlve solyomkői vagy pestesi patak nevezetekkel délre sebess Kőrős vizé-nek tartva áthasitja az élesdi — pestesi rét nevű — nagy darab főldet, ’s Élesdm: várossa dél keleti ’s egész déli oldalát érintve e város közepe táján egészdélnek fordulva a határ jobb részét áthasitva ’s gyakori rohamaival kőzlakosságfőldjét rontva a főldek kőzőtt dél nyugotnak kanyarodva szakad belé a SebessKőrős vizébe: a kőzség kebelén átvonúlo ujjonan készűlt uton e folyora jó fahidvan épitve, hogy ezen ut használata minden időben a kőzlekedést fentartsa. Ekőzségben eggyesűlő 3 kissebb rendű folyok leg nagyobbika a helység belsőfekvésének észak keleti határ részébe eső Varatyek | nevű hegy domb, ’skőrűlette létező más kissebb hegyekből eredő forrásakbol nevekedve, a helységdéli részen érkezik a kőzségbe, ’s vale csel máre /:magyarul a nagy patak:/ nevethordja: — a közép patak alább telj északi táján fekvő Vartyicsel hegyből eredveszakad a kőzség kebelébe, az előbbi nagyobb patakba, Vale luj Juon /:magyarula János patakja:/ nevet viselve; a harmadik patak e helység nyugott oldalátérintve szakad ki azon vőlgyőn, mely nyugot észak táján a réz tető magaslaton,Pojána nevű hegyen épitett Solyomkői vár alatti kőszirtes hely alyábol ered ésa Solyomkői patak nevezet alatt eggyesül a helység kebelében az előbbi kétfolyocskával és itt egybe olvadva kőveti folyását Élesd m: várossa határának.

E helység nyugot déli ’s dél nyugotti részén Élesd m: várossa határa felőlvannak jó izű kőzőnséges bort termelő: Muncsid és Husszia neveket viselő szőlőhegyei, a hol az élesdi szomszéd és pestesi hegybéli lakosok, bírják és mívelik

Pestes 437

azokat, az egykori főldes ur is, tartva kőzte kűlőn szőlőt a tőbbiek természetbenibor kilenczed adozást telyesitvén, az egykori főldes urnak.

(152a)

(152b)

E kőzség határa eddig elé kőzős rendezetlen állapotban lévén a helység delioldalán Élesd és Tinodi őssze rugó határ szélei felől, igen csekély kiterjedésű,hanem valodi nagy kiterjedése észak nyugot, telj eszak, és kelet eszak feléfekszik, s a kőzség kőzelébe kevés mennyiségű volt urbéres főldek és nagyobbkiterjedésű cserés, bokros, részint vőlgyős részint dombos, közlegelőket használ,’s ezen kívűl az egész nagy erdő|ségben ís szabadon legeltet, a nagy erdőkközepeibe szelyel szort, sőtt a Solyomkői két orányi távolságra fekvő űveg gyárkőzelébe is, a határ keleti oldalán birnak jelenleg meg nem vető mennyíségű volturbéres szántó és kaszáló főldeket,: e kőzség körűl kezdve, részint magány volturbéres főldeket, részint közlegelő darabokat magába foglaló vőlgyes és domboshelyek, ugy ezeket követő nyugot, telj észak és kelet észak, ’s felőli nagy erdőségirészek következő nevezeteket viselnek: Czarina /:magyarul: tilalmas:/ Karma-zán, Muset, Láulyu, Lamesztáken, Oszój, Kupuj, Kimpu pejusuluj, KimpuKureturilor; Kimpu tyejusu luj, Lamormint, Vurvu oszojuluj, Kimpu oszajilor,Lálivez; Látágna Bucsuluj; Laprelucs, Koszta Nulli; Ritu Boncsi, Lakornyet;Ples, Plesár; Oszoj; Blidár; Oszojele; Mustyetye; Mustyet; Vorátyek; Biztrapatak; Percselvén; Runku; Frápszen; Pitsoru oji; Vártyicsel; Plesoara, Pojána,Gyialuluj Tyiuse; Pitsoru Bojti; Sztául majales; Láker mező; — itten megjegy-zendő, hogy e hely a Solyomkői vár kőzelében esvén, a várbeli őrség ittenvigyázva, tőbbszőr, itt kerűletet tévén kerűlő mező nevet innet nyert, ’s igymaradt oláh nyelven Kermező:/ Blidár; Sintyeuluj, Laszoka; Kále lá álpájlák;Gruj szulitz; Kureturele; vále Kureturilor; Pejusu, Koszte máre; Porkerecz;Buda; Lupsore, Pestyisel; — Ezen itt elésorolt nevezetű határ|részek, az államikincstári adókiosztás alapjául készitett adóbizottmányi munkálat alkalmávalkővetkező dűllőkre osztattak: 1. Falu dűllő, 2. Czáriná; 3. Muncsid; 4. Livozile;5. Solyomkői puszta; 6 Blidár; 7. Oszoje; 8. Vále máre; 9. Buda; 10. Mustyetu.

(153a)

Végűl megjegyzendő itten: miként e Pestes kőzsége a Solyomkői mostaniÉlesdinek is nevezett uradalomhoz tartozván, mint kőzbirtokos telj főldes urijoggal biró Nemes Jákob család bir egy régi telket /:antiqua sessiot:/ mely családősse, az idő tájban midőn a’ Solyomkői vár virágzásban állatt ’s e kőzségi határis, a vár hadi igazgatosága alatt volt: bőrtön őri és kapus, régi nevezettel porkalábszolgálatot vitt, alkalmilag kitűntetett vitézségiért Erdélyi fejedelem első Ráko-czy Ferencztől nyerte a nemességet, s ezen antiqua sessiot főldes uri joggal;melyet addig is, kűlőnős szolgálat általi telyesitésével birt: hanem a közelebbi18ik század elején e magyar honba fel állitott: neo aquistica commissio általfőldes uri jógátol megfosztatván a Baranyi családbol, az időben Pesti királyitáblai űlnök ’s egy időben királyi ügyek főigazgatoja néhai Micskei BaranyiGábor urtol Királyi adomány mellett felkéretvén, meg ís nyeretett: de | ettőlkésőbbi időben ismét vissza szereztetvén, jelen időben a Baranyi családáltal nyert királyi

438 Pestes

adomány levél erejénél fogva ismét telj főldes uri joggal birja ugyan ezen NemesJakab család.

Ezen kőzség 162 számu, a hozzá tartozó Solyomkői gyár uj telepitvényepedig 48 számu házakat foglal magában, melyek majd mind bűkkfábol ősszerovott falakra epitett, és szalmával fedett kémény nélkűli házakatbol állanak, azuj telepitvény ház fedelei tőbbnyire bűkkfa zsindelyel vannak fedve,. A Pestesilakosok foglalatosságai: főldmiveles, mésszelí és néha gyűmőlcsőt termő évek-ben, őssszel gyúmölcseli kereskedés, ugy fuvarozás is, melyet — Nagyváradtolszomszéd Erdély országába fekvő Kolosvár szabad kir: várossába vezető országuton gyakorolnak minden nemű kereskedelmi áru czikkeket ’s gabonát szállitvána kereskedők számára.

Kelt Pestesen 1864ik év Április 27kén

Esztegár Tivadar mkéledi jegyzö

által

Pestes 439

(155a) HelynevekPetrány községből, Bihar megyéből.

Ezen kőzség tartozik a NVáradi kerűlethez a Belényesi járásí főszolgabiróság-hoz, és a B. Ujlaki kőrí Jegyzősékhez — lakossága görög kath. vallásu, templomaa rendezett de tornya a község jővedelméből készitet harangot, megnem birvánágasokon ál.

(155b)

(156a)

Nevezetessége az ugynevezet ”Pontoskő románul ”Piatra,, honnan nyilvánnevezetét is veszi a kőzség ezen hely egy öszetomörűlt köszirt keletfelöl melynekaljába az Aradra vezetö ország ut ’s amellett mindjárt a fekete kőrőzs vonul el, ’semiatt | már hatoságilag bányaszok által szélesbittetett az ut, ’s még is az az megnemszoko utasokat borzadályal tőltí el – bárha ezen tömörodott kövek nyugottí és délí1oldala legszebb lejtőségben fekszik ugy teteje mintegy 4 holdnyíra lapos és a legjobbfekete foldel ellátva, – mindamellett bárha itt a legjobb szöllök diszlenének, alakosság által csak legeltetésre használtatík. Ezen hegynek tetejére a ki felmegyenfáradtság böven meg van jutalmazva, mert annak tetejéröl egész a Bihar havassáigelőtte a panorámák leg szebbike nyillik meg, – onnan látván a belényesi járásnakigen sokfele elszort köz|ségeit két oldalt a legszebb hegylanczolatott és kőzépen anem kis kiterjedésü vőlgyet egész fel Vaskoh mezö varosig a melyröl a fekete köroszomlik le;

Pontoskőnek neveztetik nyilván azért mert a keleti oldala kicsucsosodottkőszirtekböl ál, ’s miután az észak oldala cserjés a rokáknak igen kedves tanyájuk.

Ezen kőzség határos Janosfalva, Pokola, B. Valány, B. Ujlak és Sonkolyosközségekkel.

Kelt BUjlakon Junius 16. 1864.

Regíner JánosJegyző

440 Petrány

1 Az előző két szó a sor fölé van beírva.

(157a)HelynevekPetrász Solymus községből, Bihar megyéből.

(157b)

(158a)

Petrász Solymus falu, 661 lelket számlalo Község a’ 16i században magyar ajkulakoságí Község, és a’ mint még meg találhato irományokbol RCath: Község,hogy osztán később egészen Román ajku nép telepedet ezen helyre mi idöbentörtént légyen bízonyosan Kímutatní nem lehet, ezen Község Két részre osztvafekszík, melyböl míntegy 30 Család a’ Remetéröl le folyo víz által el valasztvaaz anya falutol 1/4 orányira fekszik, azomban egy lelkészök és birájok van a’határa egyenetlenül dombos és lapályos helyen fekszik, folyo vize níncsen,hanem bír több házi Kutakkal, gyümöltse elegendö, – fajzás tekíntetéböl abelenyesi Püspöki | Uradalom Erdejiböl élöskedik fizetésért vagy munka bérért,nevezetesebb törtelmei nem tudhatok –

Kelt Gyalányban April 17n 1864Orbán Lajos mk

Jegyzö

Petrászsolymos 441

(159a) Helynevek

Petrileny, Zavoeny, községböl, mely dél Bihar megye, Belényesi járás, Vaskohiszakaszhoz tartozik. – e községnek hogy más elnevezése lett volna nem tudható. –hogy mikor emlitetik legkorábban arrol mitsem tudható, – Nepessitetett Trájáncsászár által1 ,– a név vette eredetét egy Petre nevü román egyéntöl – kinek utodjaimeg szaporodván – a román szomszédjai Petrileni-nek nevezték – Zavoeni pedighozzá csatolt egy része a községnek mely mostis elkülönitve van, vette nevétZavoin-tol és igy lett e község Petrileny – Zavoeny neve: a határán pedig, – bucsibili, – Szloveszku, – peri lui Zsozsig, – vále doszului, – andruczászka, – korbászku,– román elnevezésü dülök neveken kivül misem létezik egyéb nevezetesség.

Rieny 24 Majus 864.Vanku Josef mk

jegyzö

442 Petrileny, Zavojeny

1 Az eredeti szöveget egy másik kéz áthúzta, és e mondatot írta fölé,

(160a)HelynevekPetrósz községből, Bihar megyéből.

(160b)1. tartozik Bihar Megye Belenyes jarásához – tiszta Román ajk. –2. az 1ő ponti elnevezéssel bir. –3. semmi adat nem létezik4 ~ ~5. sajjat helyiségéből —6. adatok nem léteznek. –7. I. düllő. Beltelkek. 140 ház számot tartalmaz, ezen falut az ucczán keresztül

hasittya a’ Sebess patak 10 köbláb viz tartalommal, mellyen nem egyvas gyár van felállitva 4. hámori kalapáccsal. ugyan e’ gyárnak ol-vasztója Gurány községben az Vik dülőben van felemlitve: —

II Düllö koszte – részint lapos, reszint hegyekre emelkedö szántó földeket tartal-maz. –

(162a)1

III. Rumunyáska – valisaszka – Treurele – Sztriuinosza – Boru Vorátyul – Prizlop– Kalics – Teóruguj – Kornyecz – Budu – Bóza – Bulzu, erdőketfoglalja magában – és rengeteg | erdöket, tart2 melyek egésszen a’Bohogyi havas tiszta legelőleig tartanak melynek lápjában a’ bükksudár fenyvessel tárkadzik – a’ Bohogyi csucstól jobbra keletnek alla’ Bága szikla 200 f.öll hosszú, ezen sziklától keletnek kedves havasironaságot kepező kristály forrásokkal ellátott legelö kezdödik, mégnyugott felől ugyan a’ kitett vonal hosszában egy szédületesen függő-leges 600 lábnyi természettöl alkotott köfal áll3 e szirtok közzepén állegy barlang torkolat, mely csakis az át ellenes hegyekről szemlélhető,látcső erejével min egy 20 f. öll belátható, de oda eljutni, még emberáltal meg nem kisértettett, e’ szirt tövéből zuhan ki egy 4 köblábnyipatak Baga vize név alatt mely lejjebb a’ Vále Re, Vale Rugojipatakokkal össze folyva Bulz vize nevezetet kap ’s igy lejjebb tartvaa’ Gálbina vizevel össze folyva Sebbess patak nevezetet kap.

IV. Dullő Magura száka szinte bérczes ös erdök – ide tartozik a’ Florile, és Galbinaerdei kaszálló térek – ezen dullőben jön be keletről a’ Galbina patak,melly mint fent elő adatott a’ Bulz vízével össze foly –

V. Paulásza – Czerei – Tomnátyek. Bugyásza – Sertyina – Vurcsorozs Zapogyincza– Grohotu Fontinyele – Zapogyiele – reszint ös erdőket, reszint ka-szálló – szántó, és bokros legeloket tartalmaznak. —

Petrósz 443

1 A faluról két leírás készült (lásd a következő lapon is). A két szöveg oldalait összekevervekötötték be, mi a lapokat eredeti sorrendjükben adjuk közre.

2 E szó a sor fölé van beszúrva.3 E szó a sor fölé van beszúrva.

Kelt Petroszon Junius 23án 1864.

Petroszi Bíró Bule Gyálu k C vEsküdt Bulgyeku Juonis k C v

– Igu Varuluj k C váltalam

Boicz Aron mkJegyzö

(161a) Járási Fő szolga Bíró Tekintetes Veres János Urnak folyó évi 1158. n. a. keltrendeletére Pesti Frigyes Magyar académiai tag részére a’ nyilatkozottPetrosz községe Elöljárósága által a’ lentebbi modokon tétetik u: m: –

Az 1ő pontra – Bihar megye, Belényesi járás, szék helyét tartjaBelényes várossában, és tartozik is Buntyesdi jegyzőséghez. –

2ik pontra — községünk jelen el nevezetét századok olta bir-ja. —

3ik pontra — nem volt soha.—4ik pontra — árru tudomásunk nincsen5ik ~ — nem tudatik6ik ~ — semmit7ik ~ —: Dülö – Popiaszka, Plesu, Czarina de Zsosz, Bant-

seászka, Munisoru, Pegyálu, Zepegyiásza, Virvolose, Gyohoju, Ses-gyeri, Petrile, Popisuluj, Virvu gárduluj, Lungsora Pernusá, PacsiuIzbukuluj, Virvu Petri golbine, Magura Száka, Petru lurisi, és a’ Sebesfolyóviz4 ezen elnevezéseken kivül, van a’ községnek havasa: holnyaraltatja marháit, mely következő el nevezesekkel van el látva. —u: m: — Fintiná lui Zepogyia ígen nevezetes kut. Izvoru lui batiunevezetes folyó víz, Petrú luji, mely nevezetes hely mert a’ lakosságazt meseli, hogy itten a’ gonoszak laknak és ottan nagy meredekségvan, hol …5 el lakhatnak a’ havas tetején, Gyálu Teuluj, Prislop, Doszuváratyakuluj, és Fervu Magura. —

Ezeken kivül Baluluászu, Ponosol, és Magurá havasok, van ezenközség határán nevezetes folyó víz Bulza, Gálbán, Reu Sebes Patak ésAlen

Ezen község szomszédos Keletnek a’ Nagy havas, Délre Kis-koh, Eszakra Garány és Nyugatra a’ Szútna és Nagy havassal. — éslakja tiszta Román ajku gne népség, és igen kevés vagy 10. házbol állo

444 Petrósz

4 Az előző öt szó a sor fölé van beszúrva.5 E helyen egy szó olvashatatlan.

Totság, kik az itten lévő vasgyárnál dolgoznak, és ezen község a’vasgyárrol is nevezetes.

Kelt Buntyesden junius 23án 864.

Petroszi Bíró Pale Gyáku CEsküdt Bolgyáku Juonis C

— Igú Vernuluj Cáltalam

Boicz Aron mkJegyzö

Petrósz 445

(163a) HelynevekPreszáka községből, Bihar megyéből.

Ezen község tartozík a NVáradí kerülethez a Belenyesi foszolgabiroi járáshozés B. Ujlaki köri jegyzőséghez — lakossága g. Kats. és vagy husz család Gör. nem.egyesült vallásu mely mint leány egy háza Ds.forroi g. n. egy. egyházközségheztartozik, – Temploma igen régí fábul épűlt ’s igen siralmas álapotu ’s oly kicsí hogya hiveket befogadni képtelen.

A község elnevézése azon roman nevezettöl ered hogy aprobb dombjaiés völgyei levén ezeket románul ”Prísécs”nek szokták nevezni ’s innen eredt aPreszáka nevezett.

Nepesitése hogy honnan, és mikor történt kinem puhatolhato.(163b) Nevezességei nincsenek — folyovize sincsen.

Határos Bel. Valány, Saukány, Robgány, Dsforro és B. Ujlak kőzsé-gekkel.

Kelt B. Ujlakon Junius 16. 1864.

Reginer JánosJegyző

446 Preszáka

(165a)A helynevek gyüjtésére vonatkozóadatok Bihar megyei Pocsaj község részéről.

1. Bihar megyei Sárréti járás, Pocsaj község.2. A községnek csak egy neve él jelenleg – Pocsaj s e’ néven ösmeretes országszerte.3. Hajdanta 1338ik évben Póthely, 1630 ban Potsa néven említtetik a község.4. Pocsaj község legkorábban az 1338ík évbe említtetik .5–6. Az 1338ik évbe1 Póthely nevet viselő községünknek Simon nevü lelkésze vólt,

s mint Rom. Cathólicum egyház a Bihari esperestséghez tartozott s dézmátfizetett 20 garast mikor Debreczen 22töt. 1630 táján mikor 1ső Rákóczi Györgyide az Ér és Berettyó össze folyásánál egy pompás várkastejt épittetett, mely maVámház név alatt ösmeretes, a helység Potsa nevet viselt. – A fejedelem ittroppant ki terjedésü marha, méz, viasz, méhser és szürposztó kereskedést mo-nopolisált s felette sok baja is vólt miatta.. –

(165b)

1550ík évben Martinuzi Püspök bírta mint magán jószágot, s ennek legyil-koltatása után 1552ben Ferdinánd örökös jussal a Váradi róm. Cath. Püspökség-nek adta által, s leg első Püspök földes ura Zaberdinus Mátyás vólt s az ólta ahelység felét a | N. Váradi püspökök birják. – A másik felének pedíg leg elsőtudható bírtokosa valami Karlatovich György nevü Erdelyí fő ur vólt. #

1598ban Szatercsi nevü török basa a vizeszü Báthori Zsigmond ellen bejövén ahonba, a Várad és Debreczen közt levő helységeket Pocsajjal együtt elpusztította. –

1604 Octóber 15–23én a Barbiánus Cónci Sennyei és Petz, Bocskaít VáradrólKassafele kergető serege a Berettyót itt gondolta át gázolhatónak; de mídőn nekijött, egymásra tódult tíz ezer németjei közül felette sokan a mocsárokbavesztek. –# 1610 körül az ebben az évben 2ík Mátyás király és Báthori Gábor felyedelemközt Aug 16án Kassán kötött Szövetségnek, melyet Sept. 6án az Erdei rendek ísmegerősítettek Kolozsváron /: Georgius Karlatovich m.p.:/ mínden czím nélkülírtta alá magát még pedíg legutólsó helyen, de másutt váradi szolgának van írvaa szovetségbe.

1630 tályán Iső Rákoczi György által helyre állíttatván a Varad Debreczenközti községek s a Pocsaji várkastély ís, magán kastélyba nyáron által sokatlakott kedves embere lévén az akkori Pocsaji ref. lelkész Debreczeni Gergelyuram, ki mint esperest a Szatmár-Némethi nemzeti Zsinatban 1646ban a fejede-lemmel jelen vólt. –

(166a)Iső Rákóczi György fia II.ík Rákóczi György meg bukván ahíres lengyel

expeditió míatt 1660 | Majus 10 – 22ik napjai közt Szejdi Ambát basa császáraparancsolatjára be índúlt ellene Erdelybe s leg elöször is a Bocskai által kí

Pocsaj 447

1 Itt és az előző két sorban eredetileg 1838-at írt, majd az első nyolcast átírva javította.

váltságot nyert s sík főldön lakó s Rákóczi mellett híven állt Hajdu Városokatvette czélba: de ezek előlle Debreczenbe, Kállóba, Etsedre, Szatmárra Tokalyba,Székelyhídra és a Pocsají várakba menekültek, s a Hajdu városokat csaknemüressen találván, véghez vitt kegyetlenségei után Debreczenen keresztül a Szi-lágyság felé Erdélynek tartott, s midön Székelyhídfele menne táborával, aRákóczi partjan levő Pocsaji várból anémet és magyar katonaság és fegyveresmenekültek seregének hátulsó részét megtámadván, igen meg viselték. – Eztlátván Szejdi, vissza és egyenesen a Pocsaji várnak fordul s a benne levőket,mind egy lábig le öleti s magát a helységet felgyujtatja, s ugy ment továbbSzilágy Somjó felé. –

Ekkor pusztult el az 1630 körül épült Rákóczi várkastély is, s romba hevert1750íg mikor fele része magasságának le hányattatván az illető földes uraságokáltal vám háznak és vendéglőnek fordíttatott.

(166b)

Melyik lett legyen a Pocsaji határon levő főld várak közül az, mely előszörSzejdi által meg boszultatott, bizonyosan bajos meg határozni. Annyi bizonyos,hogy az, vagy a mai leány- vagy a vámházi vár lehetett. A többiek u. m. 1ször

Hosszu zugi, 2szor a Híd köz, 3szor a szigeti föld várak aborzasztó mocsárok köztcsak a Pocsaji lakosoknak buvó helyeik lehettek és vóltak, mert csak nemképzelhetetlen az a borzasztó láp, víz, nádas, mely | ezen föld várak körül ez elöttcsak 30 esztendőkkel is vólt. – Csak krokodilus hiányzott belőlök, – most pedígmár gyönyörü kaszálló rétek, a hal, csík, vidra, vadrucza, farkas, és rókák számaa hajdanihoz képest éppensemmi.

A helység az Erdelyből ki és bejáró Török, német, Kurucz, Laboncz, Tatár,Hajdu csapatok pusztitásainak s nyomorgatásainak számtalanszor martalékja éskóldussa vólt. –

7. a) A helység határában a keleti óldalon előlvan az ördög árok dülő, melyen egyrégi árok vonul el, amely míndég ördög árok néven ösmertetett illetöleg nevez-tetett, innen vette nevezetét az ott közel s mellette álló dülő; dehogy az árok az,,ördög árka” nevet honnan vette arról tudomásunk nincs: – Továbbá:

b) Létai ut dűlő, mely a N Létára, mint szomszéd községbe járó uttól vettenevezetét: Az után jő a

c) Vértesi ut dűlő, mely színte a Vértesre járó uttól vette nevezetét. – Továbbád) Lapos dülő, mely – a határnak több része emelkedettebb lévén, ez a része

pedig lapos innen vette nevét.e) Ország ut dülő, mely a N. Várad–Debreczeni ország ut mentében lévén,

ország ut dülőnek innen neveztetett. f) Csárda dülő, mely helyen ez előtt a Debreczeni ut mentében ,,Csárda”

névvel nevezett csapszék lévén, innen vette nevét, de a mely ez előtt mint egy40 évvel elpusztult

g) Hosszu zug dülő, mely mivel viz között vólt hosszu sziget forma főld, innenvette nevét is. –

/:folytatása következik:/

448 Pocsaj

(167a)/:folytatás:/h). Szígetek, – Töviskes, – Legelő szíget, – mely sziget sürüen tele lévén tövis

bokrokkal, – innen ,,Töviskes”nek neveztetett. –i) Tatár szíget, mely régen igen nagy vizek között lévén; s az emberek a

Tatárjáráskor ezen szígetben keresvén menedéket, – késöbb ,,Tatár szíget”nekneveztetett. –

j) Símonka szíget, mely régenten valamí Símonka János nevü ember bírtokavólt, – ínnen később ,,Símonka” nevet nyert.

k) Halász szíget mely e helységbeli méltóságos uradalmak jelesen előbb a N.Váradi latin sz.t. Püspökség, jelenleg Pedig Gr. Zichi Ferencz ur birtokábanlevén, ’s régenten az uradalmak rendes halászokat tartván: ezen szígetet azoknakadták használatul, s ínnen kölcsönzötte a ,,Halász szíget” nevezetet.

Kelt Pocsajon Julius 11. 864

JegyzeteSzabo Jozseff

JegyzöP. H.2

Pocsaj 449

2 A pecséten Pocsaj község felirat látható.

(169a) HelynevekPocsovelésd községből, Bihar megyéből.

(169b) 1. Bihar megye Belényesi járásáhóz tartozik2 A község csak egyedül Kreszulya Pocsovelesd1 név alatt esmeretes3 A községnek más neve nem volt soha4 Hogy honnan és míkor népesítetett? halgat a Kronika6 A község nevének eredetéröl miután a községnek régibb idöröl levéltára níncs

mit sem tudhatní

(170a)7 A község határában elő forduló dülök neveí Ritu, Czarina, Závoje és Belcsi és

Paduricza | mely dülök vegyesen szántó kaszálokbol ugy cserjés legelökbölállanak fekvésök egyaránt felváltva hegyes völgyes, ehez tartozik a nagy VáradiG:e: Püspökség tulajdonát képező Paduricza nevezetü Paduricza nevezetü töl-gyes erdeje. A községet keresztül folya a Budurászi havasokban eredő patak”Vále,, mely Belényesnél a fekete Köröszsel egyesűl.

Pocsovelesd község határai, Kreszulya, Burda, Nyimoesd Kuraczel és KisBelényes községek.

Kelt Pocsovelesden Junius 6a 1864

Neubauer IstvánJegyző

450 Pocsovelesd

1 E szó a sor fölé van beszúrva.

(171a)HelynevekPoklusa községből, Bihar megyéből.

(172a)Feleletek a tulnan irtt kérdő pontokra

1ső Kérdő pontra Poklusa község Biharmegye szalontai főszbirói járás – Beeliszakasz szbirósághoz tartozik ’s egyszersmind a szakasz szbiróságBeel vidéki elnevezessel is bir.

2ik Kérdő pontra: nincs, nem ís vólt3ik Kérdő pontra: nem vólt.4ik Kérdő pontra: nem tudatik. 5ik Kérdő pontra nem tudatik.6ik Kérdő pontra: Semmit.7ik Kérdő pontra: A község hataraban eloforduló mező dülők nevei következők: I:

Gyalu Szatuluj dombos bokros oldal, igen rosz minőségü szántó föld.II Gyalu Szávuluj, dombos bokros igen rosz minőségü szántó föld, –III Gyalu Dreguczeszk, dombos, részín szántóföld, részint községiközös nyomás, IV Preluka, dombos es vizmosásos hely roszminöségüszántó föld. V Gyalu Mare dombos völgyes, szántó föld. VI Pusztatiszta oldalas közép szerü szántó főld. Az erdő Csontaház községkozseg határához tartozván, a helynevek ottan vétettek fel. – A községhavasai határosak keletről Dumbrovicza, Délről Csontaháza, Nyugot-ról Puszta Hodisel, Északról a Karasszói és Úrszádi erdőkkel. –

Kelt NMaruson Majus 6án 1864

Biró Hosszasszán Avrám k C vIkid Kosztám k. C v.

Thamó János mkJegyzö

Poklusa 451

(173a) HelynevekPojána községből, Bihar megyéből.

(174a) I Bihar megye – Belényesi járás. – Vaskohi szakasz.II. Csak Pojána név alatt áll. – Tisztán Román lakosokkal.III Nem tudni.IV. Nem tudniV. Tráján Romai Császár idejében colonizáltatott hagyomány történettan1 utánVI. Nem tudnak egyebet mínt hogy e’ vidéken mindíg Románok laktak.VII. Bihari hegy lánczolat, hól a’ vidék nyári legelöt használ Majustul – septembe-

rig – >Bíhar havas> a’ bihari havasról lejövet a’ havason létező >fantonyeli>forások mellett Ior is találja az ember – az ugy nevezett fatza Krisulujt. hólkaszálok és erdö találtatik – – amelly bihari havas aljáról veszi eredetét a’ feketekörőzs és folyik a’ községen keresztül VSzelistyének s így tovább – a’ hól a’körözs eredét veszi találtatik fenyves erdö Gyigyiseny – határ – Tísza Tomna-tyik név alatt. – le jövet ezen fenyves erdőböl – az ugy nevezett Grui lungonkezdetét veszi egy nagy bikes erdő – és pedig dimbu korbului – Gruia vetrisipotu nevek alatt. – továbbá a’ Bihari havas nyugott felé lévö oldalrol le jövet– találja az ember az ugy nevezett Plaju nevű legelöt innét le érve találja azember – Blága nevü hely szántó és kaszáló földeket – utána Zimbrut. Repát.Gyála Lunkát.

Továbbá a’ Bihari havas kelet felöli részen lejövet Iör is találja az emberRunkuj nevü kaszálot – Grujat – Sztretyajét. – Ismét Lazur nevü düllö földenhaladva le ér az ember a’ Községbe – mi a’ Körözs két partja mellett van építve.– és így a’ Körözs mentén le haladva a’ Község utjáján ki le ér az ember a’Lunkára – nevü szántó földekhez. – Inét huzodnak VSzelistye hataráig Pojánaközsége Keletrül határos – Erdély ország a’ Fejér megyében lévö Lapusközséggel – nyugotról Bihar megyei Rézbánya bánya helyiséggel – DélrőlKrístyor községgel – éjszakra – Verzár helységgel. –

Kristyor 864 3/6Mikula Juon C bíro

Sarkadyjegyzö

452 Pojána

1 E szó a sor fölé van beszúrva.

(175a)HelynevekPóósa községből, Bíhar megyéből.

Szalontaí járás, e község semmi kűlőn el nevezéssel nem bír, sem tőbb falvakcsoportozatával egyűtt, elnevezéssel níncs.1 bír.

2or3. Eközség csak Póósa név alatt ösmeretes ország szerte, ’s arról semmítúdomásúnk nints hogy e község valaha más elnevezéssel ís bírt volna.

4er Nem tudatík.5re ϑtó ϑtó6ra Nem túdatik.

(175b)7re a község határában előfordúló Topografiai nevek az alábbiak, – ú: m:1ör/:Varjas – szántóföld és bokros:/2or/:Tilda szántóföld:/3or/:Gyálú szántó és cserés:/ dombos fekvése míán neveztetík oláhúl Gyalúnak:/4er/:Hanka szántó és bokros:/5ör /:Vőlgy Patak szántó és bokros:/ nevezetét veszi egy pataktól mely azt

keresztűl vagja.:/(176a)6or/:Völgy köz Terméketlen cseres:/

7er/:Filip Völgy szántó és Kaszálló:/ mellette a káptalannak vagy egyFilip nevűerdeje erről neveztetik:/

8or /: Kís Méhesí szántó. ez ís egy szomszéd erdőről veszi nevezetétt:/9er /: Kúratura szántóföld. írtás:/10er /:Tapíl. Szántó és kaszálló:/

Ezekre nézve az elősoroltaknál tőbb felvílágosító körülményel nem szolgalhatunk.a Község határos Sályi, Kis Ürögd Less, község és a Méhesi Púsztával.Van a községnek erdeje is hol apróbb nemű vadak is találhatók.

Kelt Lesssen Apríl 9en 1864

A községi bel elnevezéseket tévedés-ből kihagytúk, azt útólagosan emlitjűkmeg hogy a községben semmi bel elne-vezés nínts

főbiróTriffa József s C v

és esküttársaímkíhalgatott egyének

Pap Símon s C vSzim Tógyer s C vTriffa Illésné s C v

általamBölönÿ Kálmán

jegyző

Pósa 453

1 Eredetileg nem-et írt, majd ezt javította át.

(177a) HelynevekPuszta Bikáts községből, Bihar megyéből.

(177b) 1ő pontra: Puszta Bikáts Bihar megye Belényesi járás M Lázur Környékénfekszik.

2or Ezen népesitett pusztának egyedül ezen egy neve van3or Volt é hajdan más elnevezése – nem tudni4er Hogy mikor emlittetik legkorábban, azt bizonyosan nem tudni; erre nézve a

NVáradi L. Sz. Püspökségi Uradalom, Kinek bírtokához ezen puszta tartozík– és kitöl szerzödés mellett bírják bővebb felvílágosítást adhat.

5or Honnan népesitetett a puszta az sem tudatik.6or A neve eredetéről semmí okmány nincs.

(178a)7er A határban elöforduló Topographiai nevek: mező, dülő, szántó, legelő,

kaszálló, rét, bokros, puszta | berek, erdő, szállás, kert, árok, irtvány, hát,halom, domb, hegy, hegygirincz, hegylancz, forrás, kut, patak —

A puszta határos Jancsesd, Forrószeg Puszta NagyKaránd és Hosszu-líget községekkel.

Puszta Bíkáts elöljárói.

454 Pusztabikács

(179a)HelynevekPuszta Tóld községből, Bihar megyéből.

(180a)1ső pontra. = Tiszántúli kerűlet. Biharmegye. Sárrétijárás. Megyei székhely N.várad. –

2ik ” . = Puszta Tóld. –3ik ” . = Soha más elnevezéssel nem bírt. – 4ik ” . = 1760ik évben kezdték telepíteni, s akkorig semmit sem tudunk rólla. –5ik ” . = Az 1/2 mértfőldnyire fekvő Berek böszörményből. – 6ik ” . = Hagyományból annyit tudunk, mintha a N. Szalontai Gróf Tóldÿ

családtól vette vólna a nevét.7ik ” . = A kútas, folyóág, mely a sebess körösfolyóból táplalkozik. –

A tohai, hát, most szőllős kert. –A botló, mocsáros, zsombékos hely, most kaszálló. –A büngöshát, szántófőld. –

.

Kelt P, Tóldon April 18kán 864

Fő bíró Köleséri Mihály mk Törv Farkas Gergely mk

Told 455

(181a) Puszta Hodísel, Bihar.1

FeleletA tullapon tett kérdésekre

1ső pont PHodísel Bíhar Megyében tartozík a Belényesí föszbíróí járáshoz – azÚrszádí Köríjegyzöséghez bírtokosa a NVáradí DSz Pűspökség –

Puszta Hodísel tulajdon képpen nem rendezett falú. – Az ottanilakosok mínt púsztások laknak szana szét, haszon bérbe bírják a DSzPüspökségtöl a nevezett púsztát s csak addíg lakhatnak meg ott míg ahaszon bért pontosan fízetík – semmí meg említésre méltó nevezetes-ség ítten nem létezík – külömben határos Poklusa, Csontaháza, RogozÖkrös, Karasszó, és Urszad községekkel –

Kelt Urszádon 216 864

Kádár Lajos mkJző

456 Hodisel

1 A település nevét egy másik kéz írta fel a lap tetejére.

(183a)HelynevekPuszta kis Káránd községből, Bíhar megyéből

1ő pontra: Puszta Kis Káránd Bíhar megye, Belényesi járás Mikló Lázur kör-nyéken fekszik.

2or Ezen népesitett pusztának egyedül ezen egy neve van.3or Volt e hajdan más elnevezése – nem tudni4er Hogy mikor emlittetik legkorábban azt bizonyosan nem tudni, erre nézve a

nváradi L. Sz. Püspökségi Uradalom, Kinek birtokához ezen puszta tartozik– s Kitöl szerzödés mellett bírják — bövebb felvílagosítást adhat.

5or Honnan népesitetett a puszta – nem tudatik.6or A neve eredetéről semmi okirat nincs.7er A határban elöforduló Topographíai nevek: mező, dülő, szántó, legelő,

kaszálló, rét, bokros, puszta, berek, erdő, kert, árok, hát, domb, hegy, írtvány,hegygiríncz forrás, patak.

A puszta határos P.NKáránd, Mirló Rippa, és OGyepes Közsé-gekkel.

P.KisKárándi elöljárók.

Kiskáránd 457

(185a) HelynevekPuszta Nagy Káránd községből, Bíhar megyéből.

(185b) 1or Puszta Nagy Káránd Bíhar megye, Bélényesi járás M Lázur Környékén van2or Ezen népesitett pusztának egyedül ezen egy neve van3or Volt e hajdan más elnevezése – nem tudni.4er Hogy míkor említtetik legkorábban, azt bízonyosan nem tudni, erre nézve a

NVáradi L. Sz Püspökségi Uradalom, Kínek bírtokához ezen puszta tartozík,és Kitöl szerzödés mellett birják — bővebb felvilágosítást adhat.

5or Honnan népesitetett e puszta – nem tudatik.6or A neve eredetéről semmi okmány níncs.

(186a) 7er A határban elöforduló Topographiai nevek: mező, dülő, szántó, legelő,kaszálló, rét, bokros, puszta | berek, erdő, kert, árok, hát, domb, hegy, irtvány,hegygirincz forrás, patak

A puszta határos: Hosszuliget (Grujlung) Puszta Bikáts, Nagy Patak,Mirló, Puszta Kis Káránd, O. Gyepes és Mikló Lázur Községekkel.

P.N. Kárándi elöljárók.

458 Nagykáránd

(187a)P.Szuszág1

HelynevekPuszta Szuszág községből, Bihar megyéből.

(188a)Felelet a tulnan tett kérdésekre.

1őre E község tartozik Biharmegye Szalontai járása Bééli szakaszához, ’s jelenlegiszékhelye Béél mező városa. —

2ra E községnek jelenlegí neve Puszta Szuszág, – lakják románok.3ra E községnek más neve níncs.4re E község. mínd amellett is hogy 200 házból alván — megérdemlené a rendes

község nevezetet — azért neveztetik pusztának, mivel a házak töbnyire csaktanyák szerint, nem pedig rendszeres község módjára vannak épitve; ’s mívela lakosonak tulajdon birtokuk itt éppen nincs, hanem mínd a N.Váradi lat:szer: püspök ő Mélgától vannak haszonbérelve, mely haszonbérlésnek ’s ígya településnek ideje körűlbelől 50 év lehet —

5re E puszta község szinte e megyebeli Kiskóh községből népesíttetett.6 Eredetéről anyi tudatik hogy a lakosok telepítő lakosok jobbnak látva az ily

nomád életet, mely itt számokra kínálkozott ’s, eladván előbbi kőzségükben/Kiskóh/ levő tulajdon2 birtokukat, – eljöttek ide bérlöknek.

7re Ez 1300 cataszt: hóldat tevő puszta csak egy dűlő, jelesen Szuszági dűlőnevezettel, bír, s a szomszéd határos községek – Koroj, Csermő, Somoskesz,Barakony és Kalácsa Községek. ’s tartozík a N.varadi lat: szer: püspökségBeelí uradalmához.

Kelt Ökrösön Márt 30. 864.

P. H. Biró Zsula Floraeskütt Szirák György

Márton ’Sigmond Jegyző

Szuszág 459

1 Ezt a nevet egy másik kéz írta fel.2 Ezt a szót a sor fölé szúrta be a lejegyző.

(189a) P. Talmács1

HelynevekPuszta Talmács községből, Bihar megyéből.

(190a) Felelet a tulnan tett kérdésekre.

Az 1őre E község tartozik Biharmegye Szalontai járása Bééli szakaszahoz, ’sjelenben Székhelye Béél mező városa. —

2ra E községnek jelenlegí neve Puszta Talmács, – románok lakják.3ra E községnek más neve níncs, mert:4er E kis puszta község melyben összesen 36 ház van, tulajdonképpen nem is község,

hanem egybegyűlt tanyásgazdák, kik 300 hóldnyi kis pusztájokat az uradalomtólbírják míntegy 50 év ólta haszonbérben, a még itteni megmaradhatásuk részbenMélgos uradalomról, részint köztörv: hozásról feltételeztetik —

5re E pusztára származtak szinte e megyébe eső Belényes járása többféle községei-ből —

6ra Eredetéről egyébb nem is tudatik, minthogy az emlitett időben a földhaszonbér-lökké jövén — e pusztán megöröklöttek.

7re E puszta nem ön álló határ, hanem az Ökrösi határnak csak ki egészítő része,egyetlenegy dűlővel, u n. Talmácsi dűlővel, a szomszéd községek Somoskesz;és Barakony. ’s tartozík a a N.varadi lat: szer: püspökség Bééli uradalmához —

Kelt Ökrösön Márt 30./864.

P. H. Bíró Dolge Perníeskütt Flóra Mihaly

Márton ’Sigmond Jegyző

460 Talmács

1 Ezt a nevet egy másik kéz írta fel.

(191a)Helynevek. Püspöki községböl – Bihar Megyéből.

1., Püspöki Község fekszik Biharmegyében a’ NVáradi Járásban. A vidékneksemmi különös elnevezése nincs. –

2., A’ Községnek más elnevezése nincs.3., Hajdan korba sem használtatott más elnevezés, külön félekép nem íratott

soha.4., A’ Községi levéltárban a’ Jegyzökönyvek legrégebbike 1711k évről van

vezetve, hagyomány után 1630k évröl emlittetik e’ Község.5., Benépesítésének körülményeiröl semmi tudomás nem szerezhető.6., A’ nevet nyerte közhiedelem szerént onnan, mivel a’ NVáradi l. sz. Püspök

Uradalmához tartozott, NVáradhoz igen közel esvén, más hason nevű Községtőlvaló megkülönböztetés okáért Nagy Várad – Püspöki néven ismeretes. –

(191b)

7., Szántó és rét földek – mellyek vegyesek – dülönként következő nevűek: 1.Szállás kert 2. Nagy hát 3., Lakó rét 4. Sári pály 5., Hosszu sziget 6. Nagy fa dombja/:hol hajdanta nagyságára nézve kítünö fa vólt:/ 7., Nagy Füzes /:hol régibb idöktölfogva füzes kis erdöcske vólt, a’ jelenben már csak ritkán találtatnak e’ füz fák:/ 8.,Felső kert /:hol régebben a’ házak után veteményes kertek osztatvák:/ 9., Váradköz, igy, neveztetik a’ Nagy Várad | felöl esö, azon határral szomszédos földterület

Püspöki Községnek egy magában álló szölő hegye van, ezen hegyláncznak részei következőleg neveztetnek a., Macsmóna, b., Felsö palánt, – c.,Kecske kö, – d., Nagy hérnek, – e., Kis hérnek, – f., Kántor utja tetö, – g., pontusóldal, h., cseresznyés ally, – i., répás aly, – k., sajgó óldal, – l., Nagy diós vőlgy /:azott létező nagy diófáktól nyervén nevét:/ m., Pergelő oldal, – n., Pergelő ally, – o.,Kis diós vőlgy, – p., Kotyor, – q., Sárverem, mi már alacsony hellyen fekszík, ’shihetőleg a sár-tól vette nevet. –

Püspöki Községét keresztül vágta a Kis Körözs folyó, azonba ez elött9 évekkel ezen folyó a’ Nagy Körösböli kifolyásánal elzáratván, gátoltatván; mostmár csak a’ medre van meg, melly néha néha zápor esözések alkalmával a’ hegyrőllerohanó vizet fogja föl.

Van a’ Község területén a’ NVáradi Püspök birtokában létező egy kiserdő, melly Fáczányosnak neveztetík, azért, mivel ott Fáczányok tartatnak. –

Kelt Püspökiben Majus 7én 1864.

Jakab Imre mkföbiró

Héner Károlyjegyző által.

Püspöki 461

(193a) HelynevekRemete községből, Bíhar megyéből.

(193b) Remete falu=nepesége 1049 lelket számlál, melyből 1/3da Román, a’ többiHelvéth hit vallásu, ez ellött egy századdal egészen magyar lakoság vólt; éslassan egy egy család huzodván e’ Községbe szaporodot az Román es lakosságenyíre; Van e’ Községbe két templom Refor és Román g:n:e: a’ Reformatusuktemplomának Külsö és belsö szerkezete azt mutatja hogy1 az Országnak a’ tö-rök járomtolí meg szabadulása után vissza Kerülö magyarság által foglaltatottel, és ez nem Reformatusok szamára vólt Készitve, mert, bent a’ lekopott mészalatt tísztán láthato sok szent Képe, apo nagy Képek a’ falba metzve, hold, nap,ablakaí Keskenyen s rezunton vágba, fö nagyságu gojok a’ falakba, –

(194a) A’ falu szelén nehány ház Közön a’ havasokrol Két ágon jövö víz egybeszakadván, alkott egy meglehetös folyot, meljen több Kís vízi malmok vannak,és ömlík, Petrány Községenél a’ Sebes Körösbe, – ebbe Kissebb szerü halak ésrákok elegendöen találtatík, – ezen Községben van a’ jegyzöi lak és BelényesíGCath: Püspökségnek erdészi lakja, – az Ugy nevezett Csonka és Csomorkahegyeken bir szőllökkel, melyek hajdonában nagyobb Kiterjedésüek voltak, deelpusztulván, csak nehány év ólta vették szorgalmatosobb munkálás alá, – a’Község Kiterjedése 2699 hold, melyböl 680 hold erdö a’ többi szánto és Kaszallóés Szöllö, az erdö az Belenyesi GCath: Püspökségi Uradalomhoz tartozo. – a’Község határa el osztatik 9 dülöre, u:m: Sugjárto, Lobda Kismezö, Dragmán,Csonka fűzes, Csomorka, Barájok, Rákos, mely leg szebb rét, Kis erdö hát ésDínnyes Kert nevek allatt azomban a’ Dínnyes Kertben nem dínnye, hanemkender termesztetík, a Község bővelkedík mínden féle gyümöltsel, jo ivo vízévelís dicsekedhetik, egyébb nevezetességekkel nem bír.–

Kelt Remetén Apríl 16án 1864

Orbán Lajos mkJegyzö

462 Remete

1 E szó a sor fölé van beszúrva.

(195a)HelynevekRézbánya községből, Bihar megyéből

(195b)

Rézbánya bánya város, és Rézbánya falu mínd két községnek fekvése szinte csakegy tag, s csak egy köztök folyó patakon lévő híd választja el egymástól, de mindkettőnek külön bírája van, feküsznek Bíhar megyében Belényesi járásban, avidék is rézbányai vidéknek neveztetik, valamint ezen közös név Rézbánya körjegyzőséghez tartozó községek Fonácza, Felső Kimpány, Alsó Kimpány HerzestSegyestel falvakkal együtt név Rézbánya várossát és faluját is illetti, – most élőés országszerte ösmeretes nevei mind kettőnek csak az első pontba fel jegyzettnevek, de Rézbánya falut a helybeli és a környéken lakó románok Boitzánaknevezik, régi neveik ugyan ezek vóltak, – mikor említetnek ezen nevek legkorábban? nem tudatik, – a város lakossai románok, németek és kevés magyarok,– a falubeliek mind románok, ’s ezek valószínűleg a románoktól maradt régilakosok ivadékai, a város nevét hihetőleg a dusan termelt réz ércz bányáktól vette– a város határa csak azon terület, melyen az ott lakók epületjeik ’s belső telkeikfeküsznek, – a falunak pedig legelő mezeje ladrum, lagyal, livada, dulokben, –ugy a havasi legelő ,,muntye” név alatt mely erdély országgal határos, – szántoföldje a ritu flur, bulz, toplicza, lasure, vetre,– dülokben, – kaszállója szinte ezendűlőkben a szántó földek között szét szórva, – erdeje, kuratura, magura, sopo-tyásza, tyejtó, gyálu lung | csuken, plaju marzsinyi, izvor, dimbu barbuluj, plaju,pregnyi, blidar, pomitzene, hatarel, ferdinanti, sipot, vurtup, fraptzinel, ruzsino-sza, korna, korlatu, muntsel, és kosur nevek alatt, – csucsainak és hegyeinek nevemint az erdőnek – nevezetes bányák vóltak a határban blidár, antoni, kosur,frapczina és vale száke, melyek hajdan rezet és ezüstöt gazdagon termeltek, dejelenleg elegendő ércz nem találtatván a bányák az épűlettekkel együtt a magaskincstár által e folyó évben eladóva téttetett. – barlangja van portale, cziczille,és korlati név alatt, mely utóbbíból ered a fekete körös, – zuhatagja vansapatyasze név alatt, vannak több források név nélkűliek – patakjai Verksthal,rumik, vale mare melyek öszve folynak lefele a fekete körösbe. – határoserdélyországgal, Pojána, Alsó Verzár, Fonácza, és Segyestel községekkel – azutczái között kettőnek van neve u:m. fő utcza, és arany utcza.

Kelt Rézbányán Julius 22én 1864.

Pap Jósefjegyző

Rézbánya 463

(197a) Tekintetes szolgabiro ur!

E folyó Május hava 9én 114/864. sz. a. kelt rendelet következtében tiszteletteljelentem hogy a jegyzöi irományok kőzt semmi olyan mi ezen1 ren-delet foganositására elő segélést nyujtana, nem találtatván, a többegyénektől való oly móddali tudakolásra pedig mint a melyet a megkűldött utasitás, és a rendelet czélja kiván, annak elkészitésére többhónapok kivántattnak, ez uttal ezen tárgyra nézve, csak azt2 jelenthe-tem hogy a népesitésnek idejéröl s egyébb kőrűlményekről vélemény-em szerént, a N. Váradi l. sz. püspökség levéltárában hiteles adatokatlehet találni

mire nézve tisztelettel kérem tekintetes szolgabiro urat hogy azokiránt, a méltóságos uradalmat, mint a kőrőmbeli kőzségek vólt főldesurát fel szólitani méltoztassék.

telyes tisztelettel lévén,

Rézbányán Máius 24én 1864.

Pap Jósefjegyző

(198a) Tekintetes szolgabiró Ur!

E’ folyó évi Junius 20án 223 R.sz.a. kelt rendelet következtében van szerencsém akivánt kimutatást > körömbeli községek részéről > alatt 6 drb ide mellékelvetisztelettel be mutatni. –

teljes tisztelettel lévén

Rézbánya Julius ho 23án 1864.

Pap Josefjegyző

464 Rézbánya

1 E szó a sor fölé van beszúrva.2 E szó a sor fölé van beszúrva.

(199a)HelynevekRieny– községből, megyéből.

(199b)1ör Rieny községe tartozik Dél Bihar megye Belényesi járás. Vaskohi szakaszhoz.2or e községnek csakis ez neve él és ez alatt ösmeretes3or e községnek más elnevezése nem volt hanem változatlanul ez alatt ösmertetett.4er Hogy mikor emlitetik legkorában nem tudható.5. Állitás szerint Tráján császár által1 népesitetett

(200a)

6. A név eredetéröl azt állitják miszerint a határ elején ahol jelenleg ország út létezikrosz emberek álloták az utat, a honnan románul reú mondották locu reu ésinnem omeni rai | és utoljára a községre reá ragadt Rieni név mely magyaro-sitva Rieny–nek neveztetik.

7 er A község határán vagyon legnevezetessebb egy rom mely egy Liváda nevülapalyos helyen le omlodozva fekszik, hogy ki által és mikor épitetett légyennem tudhatok.

Rieny 27. majus 864.Vanku Josef mk

jegyzö

(201a)dela notariatu Rieni83

564.

Speptate Domnule Pretore!

In urmarea pretiuitei ordin atiuni data in 9a dia l. c. Nrul 114. amu norocire postiteletilere umplute oficiose cu Salutáre avile asterne Speptabilitatiei vostre.

Rieni 24 maiu 864.

Josifu Vancuntariu.

Rieny 465

1 Az eredeti szöveget egy másik kéz áthúzta és e mondatot írta fölé.

(202a) HelynevekRíkosd községből, Bihar megyéből.

1. Nagy Váradi járás, Élesdi szakasz az ugy nevezett Körözs völgyén.2. Oláhul Butánnak neveztetik.3–4–5–6. nem tudatik semmi.7. hegy alatt, mellyet cser és bük erdő borít fekszik, mind őssze is 40. számu házbol

állo csekély helység, – a’ hegy odalban az erdő kőzelében van egy Csorojnevű forrása, mely a’ falu népét jó ivó vízzel látja el, – határát következölegelnevezett dulök képezík, ugyan is 1ö Belsötelek dűlő – 2k Rituri – 3k FazsetDumbráva – a’ 4k Retungye.

466 Rikosd

(203a)Helynevek.Ríkosd kőzségből — Bihar megyéből.

az 1ő pontraFekszik a’ Nagy Váradi járásban az ugynevezett Kőrőzsvőlgyén.

a’ 2k pontraKét néven neveztetik ugyan is magyarul a’ fent ki írt néven – olá nyelven pedig

Bután, e’ név csak is a’ kőrnyéken lakok elött ösmeretes.a’ 3k pontra

Nem tudatik.a’ 4k pontra

Nem tudatik.az 5k pontra.

E’ helységet egészben oláhok lakják még pediglen bizonytalan idö olta.a’ 6k pontra

Sem kőztudomásbol sem hagyománybol avagy egyebekből a’ néveredetéről –értelméről mit se lehet tudni.

a’ 7k pontraE’ község határa a’ belső telkeken kívűl 4. kővetkezőleg elnevezett dűlőből áll,

ugyanis: Rituri hegyre nyulo dombos-völgyes fekvésü hely, szánto éskaszállo főldeket tartalmaz. Fazset dumbráva, e’ dűlőnek egy részehegyet képez melynek tetején cser és bik fábol állo őserdő létezik, e’hegy oldalábol ered az ugynevezett Csorgo – vagy Csoroj forrás. –ugyan e’ dűlő másík részét tűske ’s bokrosbol lévő közős legelő –valamint szánto főldűl szolgálo lapály képezi.

(203b)Végre a’ falu határa fekszík Szászfalva – Kalota – Esküllő – Űrgetegés Magyar Kakucs helységek határa szomszédságukban.

Rikosd 467

(205a) HelynevekRogoz községből, Bihar megyéből.

1. Bihar megye Belényesi járás.2. A községnek más neve nincs.3. A községnek, hogy más neve is lett volna, tudomást szerezni nem lehet.4. A község, hogy mikor emlittetik leg korában, tud nem lehet.5. Honnan népesittetett légyen, nem tudható.6. A név eredetéröl semmit sem lehet tudni.

(205b)

7. A község határában elöfordulö többi topographiai nevek ezek: Kimpu Rádulujdüllö völgyben fekvö szántó föld határos községgel és Vlágyeászka erdö részszel;Fázset, Kornyet, Vlágyeászka, és Rogoze erdőrészek domb oldalos fekvésüek,határosok Szombatság, Dusesd, és Kis Dombrovicza községek határaival; Pucsudüllö szántó és kaszálló föld, határos Czárina düllövel, közseggel, és Rogoze erdörésszel; – Czárina düllö egyenes fekvésü szántó és kaszáló föld, határos Kapocsányközséggel, Pucsu, Rutu Csel Máre, és Által düllökkel; – Áltál düllö | Hollod vizmelletti kaszálló, és szántó föld, határos Venter és Kapocsány községek határaival,úgy Czárina dülövel; – Ritu Csel Máre düllö egyenes fekvésü szántó és kaszállóföld, határos Czárina düllövel, községgel, úgy Kis Dombrovicza és Venter községhatáraival.

Végre az egész kőzség határa határos Dusesd, Kis Dombrovicza, Venter, Kapoc-sány, és Szombatság községek határaival, és község határaban össze folyik a Hollodvize mind a két ága tudni illik Szombatsági és Kapocsányi.

468 Rogoz

(207a)Rojt község Helynevei!

Rojt község határa áll Osz Miklos, Mácsa Puszta, Tamásí Puszta, Nagy Harsány ésUgra határok között, Oszmiklostol a Mácsai Puszta felé nyulik az ugynevezettGál Réti dülö és Less vonal, hol semmi nevezetes hely nem létezik kívéve aGyapju felé vezetö utatt mely Ördög árkának neveztetik; – Innen a Tamási Pusztafelé nyulik a Temetö nevü dűlö, honnan a Nagy Harsányi határ felé van a Talankczimü Uradalmi tag, innen véve az Ugrai határ felé nyulik a községi közlegelöés e mellett oláh Sz Miklos felé a Rovid czimű Rojti lakosok kaszálloja, ’s egyébbnevezetes helyek községünk határán nincsenek.

Kelt Rojton Sept 27én 864.

föbiró Nyegró Péter2od biró Mihucza Togyer C

esküdt Rácz János C” Trippa János C

” Márkucz Koszta C

P. H. Fonaÿ Mihály mkjegyzö

Rojt 469

(209a) HelynevekRonto községből Bihar megyéből

1ör a megyének, kerületnek, járás-nak, ’s széknek neve a hová ahelység tartozik.

Ronto község tartozik Bihar megye NagyVaradi járáshoz, a melynek széke Nagy Vá-rad Ronto Nagy Váradhoz 1 állomásnyitávolságra van.

2or a községnek hányféle neve élmost mellyik bir csak helybelielterjedéssel, mellyik ismere-tes országszerte?

Ezen köszégnek országszerte Ronto a neve,a romanok ,,Ronta ”nak nevezik.

3or Volt e’ a községnek hajdánmás neve? vagy csak tán kü-lönfélekép iratott a mostanihelynév?

Nem volt.4er a község mikor emlitetik leg-

korábban?Ezen község 1750 év olta

5ör Honnan népesitetett?nem tudatik.

6or Mit lehet tudni köztudomás-bol, hagyománybol írott vagynyomatott emlékből a név ere-detéről értelméről mindegyiknyelvű helnévre nézve?

Semmit(209b) 7er A község határában elöfordulo

többi topographiai nevek pél-dául: mező dűlö, szánto, fordu-lo, legelő, kaszálo s a t:

Ezen kőzség határába semmi olyan nincs a’mi kűlőnős figyelmet érdemelne.

470 Rontó

E kőzség határába dűlők nevei: Seszu ka-szálo főldek, Cruci Ograda Pandorítzi Oves-siste Ograda mormentî ezekbe vannak aszánto főldek. –Ezen határ kiterjedése tesz 1000 Catest. hol-dat – ebből 490 hold uraság erdeje, mit aNagy Váradi d. káptalan bír – a tőbbi szánto,kaszállo, s legelö főld.E kőzség lakosságának népessége 350 lélek-re megy, akik g.ne. vallásuak. –e kőzség lakossai főldművelésből, ’s szarvasmarha tenyésztésből élnek.

(210a)

Van ezen kőzségben a’ pecze vizén a’ Káp-talannak 2 malma, egy 4 kerekű, egy 2 ke-rekű vizi malma. a’ melyek évenkint mint-egy 5000 forintot jővedelmeznek –Megjegyzendő, hogy ezen pecze folyo a’ legnagyobb hidegbe sem szokott befagyni |mert a’ kőzség határos Hajoi fürdőből jővőmeleg forrás hajtja a’ malmok kerekeit.

Ezen kőzség határos: Hájo, Pecze SzentMartony, Pecze Szőllős, Kis Kér, ’s SzentElek kőzségekkel.

Rontó 471

(211a) Rossia, Bihar1

1ör Rossia nevezetü helység Bihar Megyében van kebelezve, s tartozik a NagyVáradi kerülethez és a Belényesi járásbéli Fö Szolgabirósághoz. — Ezen helységBelényesi vidék elnevezésel bir

2or Ezen községnek csak a ki tett neve élt, és él jelenleg is; és eröl isméretes országszerte, nem lévén más elnevezése; és lakja tiszta Román népség.

3or Ezen községnek hogy hajdan más elnevezése lett vólna nem tudatik; mint hogyazt sehonnan sem lehet kivenni; annyi bizonyos hogy Rossia elnevezését egyPiátra Rosia nevezetű helyen eredt kiss pataktól vette.

4er Ezen Rossia Községe eredetétöl emlitetik: de más2 határozott kora nem tudatik.5or Ezen község honnan3 lett népesitéset nem tudhatni.6or Ezen község név eredetéröl mitsem tudhatni mást, mintsem a 3ik pont alatt elö

adva van.7er Ezen község határos Keletröl Szuhodol Lázurral, nyugotról B. Valányal, délröl

Kebesdel, éjszakfelöl Sonkolyos és a Kamrai Erdövel, fekszik pedig dombok ésnagy szerü hegyek közt, melyek igen kövécsesek és kösziklások. — Silány éskiss pártzilákra osztott földjei Korgyie; Doszului Jákob; Runkur; Piatra nyiágra;Kicsera és Gyálu Kocsului nevezetü Düllőkben fekszenek. — Rossia községetPiátra rosie és Toplitza nevezetu két helyen eredö két patak egyesülve kettészakitja.

Az egész határt igen nagyszerű kösziklás és erdös hegyek környezik. Ahelységen felül jónagy távolságnyira a Belényesi Püspöki Méltóságos Uradalombirtokához tartozó erdös havason Magura Csunzsi Tomestyilor;

(211b) Trapsinosa; Grohot es Cociu Pojana nevezetü legelök álanak, a hol a község nyáronát jószágait legeltetti. Rosssia Junius 20. 864

Míllián Simon mkKebesdi Köri Jegyzö

472 Rossia

1 A címet egy másik kéz írta fölé.2 Ez a szó utólag lett a sor fölé beszúrva.3 Ez a szó utólag lett a sor fölé beszúrva.

(213a)HelynevekRotarest községből, Bihar megyéből.

1. Megye székhelye NagyVárad, a járás székhelye Belényes, a szakaszbéliszolgabiró székhelye Magyar Cséke, a vidék neveztetik Magyar Cséke vidékénekis.

2. A helységnek más neve nincs, magyarul és oláhul ezen néven hívatik.3. A helységnek hajdan sem volt más neve.4. A helység elnevezésére senki nem emlékezik.

(213b)5. 1817-diki nagy éhségkor a helység lakosainak nagyobb része elhalván, a

kamara Sáros megyei oroszokat is telepitett az üresen maradt | telkekre ’s most ahelységnek 3/4 része oláh ajku 1/4 része pedig orosz ajkuakból áll.

6. A helység neve eredetéről semmít nem lehet tudni, ez a név Rotarest –magyarul annyit tesz = Kerekes, de ezen jelentősége soha nem használtatik.

7. A határban előforduló helynevek oláh eredetűek s semmi jelentűséggel nembírnak.

A helység fekszik egy hegyláncz tövében éjszaki oldalon, csak egy utczaválasztja el Hogyis helységtől. A határ szomszédos, Hogyis Szombatság Hegyes,Kis Terpest helységek határaival. — Kelt Szombatság 30/4 864

Szilágyi Ambrusjzö

Rotarest 473

(215a) Hely-nevekSámson Községből; – Bihar Megyéből.

Kérdő pontok

1., A’ Megyének; Kerűletnek;Járásnak; Széknek; nevehová a’ helység tartozik?

Bihar-Megye; – Sárréti járás2., A Kőzségnek hányféle neve

él most; melyik nevebircsak helybeli elterjedéssel;melyik ismeretes Ország-szerte?

E’ Községnek eggyetlen egyneve van; jelesenSámson. – Minthogy azomban tőbb Sámsonnevű kőzség is van; meg kűlőmbőztetésül teháte’ Község Nyir Sámsonnak neveztetik azonnoknál fogva, hogy Szabólts megyével határoslévén; e’ Község szomszédságában , ’s e’ köz-ségen túl mindjárt, az úgynevezett Nyirség kez-dődik. –

3., Vólt é hajdann e’ Község-nek más elnevezése? vagytán csak külöféleképp íra-tott a’ mostani helynév? –

A’ Községnek más elnevezése nem vólt soha,’s e’ Község mindenkor Sámson néven íra-tott. –

4., A’ Község mikor emlittetikleg korábban?

(215b)Mínt a Debretzeni reformált Egyház MagyarLevéltárában feljegyezve van, | 1645ben márSámson Község említtetik 1sö Rákótzÿ Györgyfejedelem idejében úgy; mint Anya Egyház; –papja, temploma, tanítója vólt; de még akkor a’Sámsoni Ekklésia sokkal kissebb vólt, a’ veleszomszédos Gút, Tamási; Bagos, Pallag ’s többe’ kőrnyéken elpúsztúlt Ekklésiáknál. —

5., Honnan népesíttetett?

474 Sámson

A’ múlt század elején, a’ fentebb meg nevezettszomszédos Községek a’ Rákótzÿ zavargásokalkalmával egésszen elpúsztúlván; SámsonKözségének is hihetőleg nagy változásokonkelletett keresztül menni; - de azért mint a’szomszéd falvak közép pontja egészszen el nempúsztúlt; sőt hihető, hogy az elpúsztúlt közsé-gek lakosainak egy része itt telepedett meg; ’sinnen népesűlhetett e’ Kőzség. –

6., Mit lehet tudni a’ helynéveredetéröl, értelméröl?

A’ Sámsoni Egyház Községben az Egyháznakcsak1 1712be említtetik papja – az anyakönyvpedig kezdődik 1761be régibb okmány nemta-lálható

A’ Közseg bírtokában lévő ’s most ishasználat alatt álló hívatalos pecsét 1779be ké-szült; – A’ Község levél tárában pedig tsak1785beli jegyző könyv található. – mínt legrégibb. –

- - - - Ez érdemben írott vagy nyomtatott emléknek,vagy hagyománynak birtokában nemlévén; – ahelynév eredete és értelme tudomásúnkonn ki-vűl áll. –

7., A’ Község határában elő-fordúló többi topographiainevek. –

A’ Kőzség határában ötféle helyi elnevezésvan; u:m: Kútyahúgyoztai óldal; – DiósváriÓldal, – Felső, és Alsó Szállás. – ’s FöldváriÓldal

(216a)A’ Kútya hugyoztai óldal nevét vette onnan,hogy azon részre, egy gúja kút még a’ régibbkorban készíttetvén; mídön az elkészűlt, egykútya által annak kávája azonnal meg húgyoz-tatott, ’s erről őrőklé e’ nevezetet. –

A’ Diósvári Óldal neveztetik onnan, hogyezen Óldal részen egy romladozott főldvárhozhasonló homok domb lévén; bizonyos Diósnevü gújás a’ gujabeli marhákat ott szerette ésszokta állásolni. –

Sámson 475

1 E szó a sor fölé van beszúrva.

A’ Főldvári óldal nevét vette egy nagy, rom-ladozott földvárhoz hasonló alakzatú homokdombról; – mely az ezen foldvari óldalnak,csaknem közepén fekszik. –

A’ Felső és Alsó szállás pedig, nevét onnanbirja, hogy a’ felső szállás a’ határnak felső/:Északi:/ – az Alsó szállás pedig, az alsó/:Déli:/ részén esik, ’s e’ Községbeli lakosokegészsz nyáron által múnka ideje alatt legin-kább ottszállásoltak. –

ErdőkSavós-gút; – Sötét erdő; – Lentsés; – Kis erdő,– nevezettel. –

Savósgút; honnan vehette nevét ösmeretlenTán az elpusztult Gut falutól.2

Sötét erdő; onnan kapta nevezetét, mivel az,a’ Községnek napfelkelt való óldalán, felettesürü, ’s hajdantan gondviselt állapotban, ’s nemmeszsze távolságban lévén; a’ Községre szem-betűnő feketeségben sötétellett. –

(216b) Lencsés. – nevét birja onnan; hogy hajdaná-ban e’ helyen az erdők némely púszta részeinitt, ott, lencse termeltetvén, azt bövenn és jóminőségben termette. –

Kis erdő; onnan neveztetik, mivel ez, a határkülön részén egyedül, ’s a tobbieknél kissebbkiterjedésben áll.

CsárdaVan kettő, u: m: Savós gúti, és Mogyorósi

Szőllős kertek.Kis, Közép, és Nagy Martinka; – továbbá Kúl-tsár, – Közös; – Megyes; Budaházÿ; – Nyitzki;Fábián és Vén kertek.

A’ Három martinkai kertnek honnan lettelnevezése ősmeretlen. –

A’ Kúltsár; Meggyes, Búdaházÿ Nyitzki, –Fábián szőllős kertek, neveztetnek főldes úraiknevéről. –

A’ Közös kert arról, mert az, több birtoko-sok által, közösben bíratott.

476 Sámson

2 E mondatot utólag írta be egy másik kéz.

A’ Vén kert pedig onnan, mivel az, a’ határonlegelső és legrégibb kert. –

Tavak.János tó; – Mosótó; – Máriás, – Lápos; –Hosszú tavak. – Neveiknek honnan lett örökí-tése bízonytalan. –

Dombok

(217a)

Éhező; – mivel terméketlen; – Meleg Óldal; –mivel délnek hoszszan feküszik; Akasztó; –mivel reá hajdantan | embert akasztottak; –Főldvári és Díósvári dombok, – neveiket földökformájokról kapták. –

Lapossak.Fülekút; mivel ide egy Füle nevü ember kútatkészíttetett. – Dinnyés mivel régenten e’ helyenigen sok jó, és hires dinnye termett; miről Sám-son most is nevezetes, – Mogyoros; mivel ez a’hajdan korban, jó főldi mogyoróleveles szénátés pedig bővmennyiségbe adott. –

Meg emlittetik végre, mikeál Sámson Kőz-ség határos, Sz. K. Debretzen és Hatház váro-sokkal; P. Geszteréd; P. Aba; P Tamási púszták-kal; – Ezen szomszéd városok és púszták pedigfeküsznek, jelesen: Sz K Debretzen város Biharmegyében; Hatház a’ Hajdú Kerűletben, –Geszteréd, Aba, és Tamási púszták pedig Sza-bólts Vármegyeben. –

Kelt Sámsonban 19dik Április 1864Sámson Község ElőljáróiSándor Mihály Fő BíroSándor János mk eskütt

P. H.3 Biró Gábor mk. esküttLudmány Ambrús mk eskütHamar János eskütt

Kiss Jó’sef mkjegyző által

Sámson 477

3 A pecséten Sámson község pecsétje 1854. felirat olvasható.

(218a) HelynevekSályi községből, Bihar megyéből.

Sályi község esik Bihar megyének szalontai járásában; és Nagy Váradtól – melybenszékelő megyei1 törvény hatóság alá tartozik. 1 és 7/8 mértfőld távol-ságra; ’s magában foglal 621 lakosságot, kik közül 331 – egyén magyarajkú és R.Kat: vallású 290. egyén román ajkú és g.kat: vallást követők.

(218b)

(219a)

Ezen helység határa határos Kis Ürögd, Oláh Apáti, Kardó, So-mogy Uzsopa, Székelytelek | Nyárszeg és Poósa helységek határával,és kiterjedése 3284 katasztralis hóld, melyből 644 hóld szántó, 407hóld rét, 71 hóld legelő, 8 hóld szőllő, 1965 hóld erdő, 99 hóldterméketlen főldterület; határában lévő szántófőldek veres agyag ve-gyítékü majd átaljában sovány természetü terméketlenek de a’ kaszállorésznek egy ötödrész forma mennyisége jó minemüségü és közönségestermést ád, hól jobb idő járáskor egy kevés sarjút is kap az illetőtulajdonos, de a’ többi kevés és rossz szénát szokott teremni, és sarjútsoha: ezen szántófőldek és kaszállók apróbbszerü dombokon ’s illető-leg dombok között feküsznek, nagyobb zápor essők idején az itt lévőkaszállók a’ viz leömlés által beiszapoltatván, ilyenkor éppen semmihasznokat sem lehet venni, | mivel az itten termett füvet ha térdig érneis az iszapos sár öszvefogja, és e’ miatt leétetni, annyival inkábblekaszálni lehetetlen. – A’ Sályi erdőség rendes vágásokra lévén fe-losztva, az itten lévő cser, – tőlgy és kis mennyiségben lévő bikfában,a’ nváradi d.sz. tek: káptalan mínt Főldesuraság tüzelés végett ölekbeszokta vágatni, és nagy részben eladás végett Nagy Váradra beszállit-tatni: – ezen erdő Koszta gyaluluj, Gyálu vietor, Grihegya Poknina,Porszakadás, Kéri kert, Gyerzime Liget, Márzsine Csunzsilor nevűhelynevezeteket foglal magában. – Legelő Kimpu ungurilor (:magya-rok mezeje:) dülő nevezetet visel . – A’ szántófőldek Gyalu, AradványKreászka, Czarina, Kiss csutkó, Nagy csutkó, Nagy mező, Mezőfenék,Fiatalos, Cseresznyefa óldal dűlő nevezetek alatt állanak – A Kaszállokvagy rétek, Rét, csonkás, és Seszu dülö nevezet alatt állanak. –

Kelt Sályiban 1864 évi April hó 11én —

Sályi Előljárók

478 Sályi

1 Az előző két szó a sor fölé van beszúrva.

(220a)HelynevekSebes községből, Bihar megyéből.

(221a)1. Bihar megye belényesi járás, neveztetik belényesi vidéknek is, székhely Bele-nyes.

2. Sebésu név alatt ősmeretes, Sebes nevű folyotól.3. nincs más elnevezése.4. nem tudatik.5ör nem tudatik.6or a’ név eredetéről mit sem tudni.7er E kőzség határában előforduló dűlők nevei u.m. Plostyina, Lánkójászká, Plo-

pistye, Koltyeu, Loka molenyiloru, Ispányászka, Ograda din Zevoju, Barbu-rászká, Czálápiru, Urdesoszká, Troiás, Gyálu, Lukutzászká, Zevojá, Erdő. —

Sebes 479

(222a) Helynevek.Segyestel községből, Bihar megyéből.

Segyestel falu fekszik Bihar megyében, Belényesi járásban Rézbánya vídékén, sFonaczával, ’s Rézbánya, Felső Kimpany, Alsó Kimpány és Herzest falvakkalközös neve – a Rézbányai kör jegyzőséghez tartozó község – mostani nevecsupán csak Segyestel, vólt e hajdan más neve? nem tudatik, valamint az sem,hogy míkor emlittetik neve leg korábban, – régi lakossai valószinüleg a Római-aktol maradtak itt, a mostaniak pedig azoknak ivadékai, – honnan eredt a helységneve nem tudatik, – mezeje nints hanem az erdőben van nyári legelője, szántófőldje a troás, szallistya, dúbele, sturzeska, maliny, dülökben a helyseg kozele-ben, – kaszállója troas, és vále lupuluj dülőkben a szántó főldek között szétszórva, ugy az erdőben la zsurzse, szekature, és prizlop dülökben – erdő dosszunév alatt ösmeretes, – határos szomszédjai Rézbánya, Fonácza, Magura, és FelsőKimpány, – magaslat prizlop nevű, – több forrás az erdőben név nélkűlí – azerdőből folyó patak mely Herzest felé a fekete körösbe folyik.

Kelt Rézbányán Julius 22én 1864

Pap Josefjegyző

480 Segyestel

(223a)Helynevek.

Segyesth községböl, – mely tartozik Dél Bihar megye, Belényesi járás, Vaskohiszakaszhoz, – E községnek csakis ez neve él jelenleg, – és csakis románajku nép lakja, a községnek más elnevezése nem volt, és mikoremlitetik legkorábban nem tudható. – Népessitettett Tráján császáráltal1 – köztudomásbol mit sem lehet tudni – iromány pedig mi semlétezik – A község határán létezö. – Zavoiu, – Vale runkului, – Kornudialului, – Vále danti, – fatia dealului, – Zleanianu, – dungá dialului,– Valtsáje, Bodesti, – bálta nevü, román elnevezésü dülökön kivül minevezetesség sem létezik.

Rieny 24 május 864.

Vánku Josef mkjegyzö

Segyest 481

1 Az eredeti szöveget egy másik kéz áthúzta és e mondatot írta fölé.

(224a) HelynevekSiád községből, Bihar megyéből.

(225a) Feleletek a tulnan irtt kérdő pontokra

1ő Kérdő pontra: Siád köség Bihar Megye Szalontai főszbirói járás – Beéli szakaszszbirósaghoz tartozik ’s egyszersmind a szakasz szbiróság Beél vidékielnevezéssel bir.

2ik Kérdő pontra: A nevezett község régebbi idökben sem birt más névvel3ik Kérdő pontra: nem vólt.4ik Kérdő pontra: nem tudatik. 5ik Kérdő pontra: nem tudatik.6ik Kérdő pontra: Sem száj hagyomány sem iratokból mit sem lehet tudni. —7ik Kérdő pontra: A község határában előforduló mező dülők nevei következők: I.,

Ritu din Zsosz, téres lapájos szantó és kaszálló föld. II., Ritu din Szuszteres lapájos szántó föld. II., Gyalu beszericsi, nevét onnan nyerte,hogy régebbi időben a községnek temploma ide vólt épitve, domboshely, kevésben bokros szántó főld. III. Szurána fekvése dombos roszminőségü szántó föld IV Gyalu din Szusz a községen felül, fekvésérenézve dombos, igen rosz minőségü szántó főld. V. Gyalu din Zsosz,fekvésére nézve dombos minőségére pedig igen rosz szántó föld. Erdödülők nevei I Szurána fekvésére nézve lapájos, kissé dombos cser éstőlgyes erdő. II Cseret fekvésére nézve hegyes vőlgyes víz mosásosbikkes tölgyes ’s kevés mennyíségben cseres erdő; a NVáradi Dsz.püspökség tulajdona, kedvező időjárás mellett bö makk termést adnak.A közsegnek határa határos Keletről NMarus és B.Rogoz, Délről:Krajova, Nyugotról: Krajova, északról Ökrös és Bogy községek hatá-raival.

Kelt NMaruson Május 5én 1864.

Biró Popa Juon k C vTarcse Tanász k C v

Thamó János mkJegyzö

482 Siad

(226a)Sólyom Bihar1

FeleletA túl lapon tett kérdésekre

1ső pont Solyom helysége Bihar Megyében, tartozik a Belényesi Foszolgabiróijáráshoz, az Úrszádi köri jegyzőséghez – földes ura a N. Varadi G.Cath Püspök

2dík pont Ezen községnek csak egy neve él Sólyom – más névere níncs emlékezet.3dík pontra tudomás nem létezík – 4dík 5dík és 6dík pontokra. Hiányzanak mínden adatok –

(226b)

(227a)

7dík pont A Helységet keletfelöl egy hegy láncz övedzí délnek nevezetesen –Olerászka, Gyálú kászilor /a házak dombja/. Gyálú beszericsí /a temp-lom dombja/ Vále szák – /száraz patak/ Gyálú vacsí /a tehén hegy/ VáleZaraszágúluj Goronyie /ezen hegy bizonyosan onnan veszí nevet,mivel rajta ígen szép tölgy erdö terül el, /góron, tölgyfa/, vále Solymú-luj melynek mentén több szép szántó földek is feküsznek a hegyekközt, Gyálú csetetzí /a várhegye/ ez nevezetes arról hogy rajta egy |váromladék áll, a vár a mínd annak omladozott falaíból kívehetní, nemigen nagy szerü lehetett. és mínthogy rengeteg erdöség között ván aztengedí gyaníttatni, hogy vagy valami nagy úri vadász lak vagy a régíszázadokban nagy számmal létezett rabló fészek, vagy pedig títkosbörtön gyanánt használt vár lehetett. nevezetesség rólla semmí semmaradt fen sem …2 semmí adatok níntsenek: — ez útán folytatva ahegy lánczolatot következik a Katetore /tükör/ ínnen a vále Solymú-lujba megy le egy gyalogút mit a nép kále vrezsitorúlujnak – a jóslóutjának nevez – ez helység felé még van egy hegy neve Márga. – ezenelösorolt összes hegy lánczolatot míndenüt szálas és termékeny erdöfedí – a Helység nyugotí és északí részén terülnek el a szántó éskaszálló földek, itt ismét nevezetes egy igen jó kiterjedésü, nem nagy| emelkedetségü hegy neve Hrisztor, ezen mint momdom jó nagykíterjedésü kegye kerek hegyen ismét egy régí vár omladékaí láthatók,de ez már sokkal nagyobb szerü lehetett, mínt az erdö között létezö,előbb említett váratska – ítt igen szép köfaragványokat ’s öt ígen régíösmeretlen betükkel jegyzett köveket lehet talální – a fent álló falakonlőrések láthatók, és a fal egész külseje mind � alakú ígen fínomrakífaragott fehér kövekböl van kírakva, ezen egész kerek hegyen több

Sólyom 483

1 A település nevét egy másik kéz írta fel a lap tetejére.2 E helyen egy szó olvashatatlan.

apróbb épületek ís lehettek mert a szántó ember most is mindenüt feszítfel ekéjével egész téglákat a főldböl. –

(227b)

Ezen romrol a nép azt mondja hogy valaha veres barátok laka vólt,és hogy azon tepl templom mely a B:Szt: Míklósí határon a Bokse nevühegyen vólt mely tornya most ís fenn áll, színte íde tartozott vólna –távolság nem is sok van közöttök csupán a Sebess körözs | választja ela két hegyet –

Megjegyzendönek látom ítt, hogy ezen három kűlömböző rommínd egy vonalban fekszík és ugyan azon egy ídőböl látszík lenní ís –

Sólyomal határosak B. Örményes; Havas Dombrovicza Poklusa,Urszád, és B. Szt. Miklós községek

Kelt Solymos Junius 21 864

Kádár Lajos mkKöri Jző

484 Sólyom

(228a)HelynevekSomogy Uzsupa községből, Bihar megyéből.

(229a)Adatok az elöirt kérdö pontokra

Az 1őre Somogy Uzsupa Román ajku, és egyátalában görög nemegyesült vallásu kőzség, fekszík Biharmegye szalontai járásában, ’s tartozík a’ NagyVáradí l: sz t: Püspökség uradalmához. –

A 2ikra Elöbb nevezett községnek, hogy hajdan más neve lett volna,nem tudatík, – ’s csak ís a’ megnevezett név bír helybeli elterjedessel, ’s ez ismeretesországszerte. – Román elnevezése Sumuzs Uzsupa. –

A’ 3ikra Hogy hajdan ezen községnek más elnevezése lett volna, arolsenkí tudomásal a’ községben nem bír. –

A’ 4ikre Hogy a’ község mikor emlittetík legkorábban senkí a’ köz-ségben nem tudja.

Az 5ikre Hogy ezen községnek Román ajku lakossai, honnan telepedtekíde, – nem tudatík. –

A’ 6ikra A’ név eredetéről semmít sem lehet tudni. –

(229b)

A’ 7ikre Hideg kut, völgy szánto ’s kaszálo főldekkel. – Csunzsi popi,szánto és kaszálo földek. – Gyálu mare, erdő. – Mocsirla, szánto és kaszáloföldek,– Máka erdö, szánto és kaszálo földek. – Krisztoszu szánto és kaszálo főldek.Bobostye erdö, kaszálo és szantofőldek. – Csunzsi Beri szánto és kaszálo földek. –Szekeristye kaszalo és szántofőldek. – Malaistye szánto és kaszálo főldek. – ValyaKorboi, erdő, szánto és kaszálo földek. – Gyálu Hegedi, erdö szánto és kaszálofőldek. La Gropi és Bana, szánto és kaszálo földek | Valya luj Sipot, erdő szántoés kaszálokkal. – Glimeje szánto és kaszálo főldek. – Dumbráva erdőség. – Dimbu-ríle erdőség. – Kulmi sályi /: a S Uzsupai és Sályi határt képezö hegy ormo:/ erdőség.– Kuntyínyításí erdőség.– Dimbu Ruzsilor erdőség. – Féczile erdöség. – Hamaszopatak. – Valya Tyeuluj erdőség. – Zekatoricza és Gyálu Bényí erdöségek. –

O:Apáti September 4 864.

…1 Károly mkKőrjegyző

Somogyuzsopa 485

1 A családnév olvashatatlan.

(232a) HelynevekSonkolyos községből, Bihar megyéből.

(232b)

Ezen község tartozik a N. Váradí kerűlethez Belényesí járásí főszolgabírosághoz ésa B. Ujlaki kőri Jegyzöséghez, lakossai reformáta és Görög Kats. vallást kővetnek,– templomjuk mindkét vallás felekezetnek igen csinos vagyon az oskolástatás,erélyesen folytattatik, amennyiben mult éví Május hoban a fefor. vallásbeliek oskolaházuk több más lakosok házaival együtt leégvén egy idöre a tanitás berelt házbatartatik de jelenleg oskola házuk, bisztos anyagokbol épűl, – ezen község lakossaimind a magyar mind az oláh nyelvet beszélik; nevezetes | vadakkal telt érdejérőlhol őzekre és vaddisznokra gyakori vadászatok tartatnak, – van egy meg lehetöskiterjedésü erdö tükre, melyet ”Száldobos”nak neveznek hol igenjo minöségüszenát termesztvén marhaikat az ott felálitott szálásokon szokták teleltetni.

Ezen községnek elnevezése kinem puhatolhato valamint az sem hogyhonnan népesitetett meg.

Folyovize csakis a fekete körözs mely határa szélén a kőzségtöl nemmesze vonul el melyen a kőzségnek egy 2 kerekü vízí malma van mely a községszűkségleteit fedezi.

(233a) Ezen kőzség határos Janosfalva, Petrány, és B. Ujlak községekkel.

Kelt B. Ujlakon Junius 16. 1864.

Reginer János Köri Jegyzö

486 Sonkolyos

(234a)Helynevek

Steji községböl; Tartozik Dél Biharmegye Belényesi járás, Vaskohi szakaszhoz, –e községnek csakis egy neve él most, más elnevezése nem volt,románul Steiu-nak iratik – hogy mikor emlitetik legkorábban nemtudható – népesitetett Tráján császár által,1 a helynevek eredetéröl mitsem lehet tudni egyebet, minthogy itten régentén erdök és sürüségekvoltak – és miután erdély országnak az egyenes utja itt ment, az utonállok, az utazókat meg állitani akarván azt mondották románul hogystei mely annyit tesz mint megály vagy álymeg és innét e község rom.Steiu, magyarul pedig Steji-nek neveztetik Köztudomásbol egyebetmit sem lehet tudni iromány pedig mi sem létezik – dülö nevek pedig– dunga campurilor – batraná, – Szlaveászka – germánu – nevekenkivül melyek mind román nevek – nevezetesség semmi sem létezik.

Rieny 27 majus 864.

Vanku Josef mkjegyzö.

Stej 487

1 Az eredeti szöveget egy másik kéz áthúzta és e mondatot írta fölé.

(235a) HelynevekSust kőzségből, Bíhar Megyéből

1, Tartozik fent írt Megyéhez, Belényesi járás Vaskohi szakaszhoz2, Nincs ’s nem vólt más neve.3, Nem vólt más elnevezése.4, Ember emlékezett olta.5, E’tekíntetben adatók a’ kőzségí levéltárba nem léteznek, hihetö Traján üdö

szakából, ’s azok románok voltak.6, Adatok hiánya miatt mit sem lehet tudni.7., A’Kőzség határában lévö föld nemüek: u: m: szánto, kaszálo, legelő és erdő, a’

düllok nevei: Dimbu spinzeritorilor itt 1848 elött akasztofa volt, Kotulungcsori es tirsel, Rovéná Mihiczászka, Szalkucz et dumbrává, Kale brihenyiloru, ezek felöl semmi nevezetesség nem tudatík, a’ község mellet foly a’fekete Körözs.

ad 7, A kőzség határos Barest, Szerbest, Lunka, és Briheny községek határjaival,részínt dombos részínt lápalyos fekvésüek.

Suston Junius 4én 864.Susti biró Bogdán Petru” eskütt Togye György.

488 Sust

(236a)HelynevekSzakács községből, Bihar megyéből.

(237a)Feleletek a tulnan irtt kérdőpontokra

1ső Kérdő pontra Szakács község Biharmegye szalontai főszbirói járás – Beéliszakasz szbirósághoz tartozik ’s egyszersmind a szakasz szbiróságBeél vidéki elnevezéssel bir.

2ik Kérdő pontra: A községnek más neve níncs nem is vólt.3ik Kérdő pontra: nem vólt4ik Kérdő pontra: nem tudatik, még is hagyomány utján az éltesebb lakosok hallották

szüleiktől beszélni, hogy a szomszed Bokkia és Benyesd községbeliekhalottjaikat ide hozták eltemetés végett.

5ik Kérdő pontra: szájhagyomány szerint a határban levő hegyeken és dombokonlétezett tanyákből népesittetett.

6ik Kérdő pontra : A község eredetéről bizonyost tudni nem lehet.7ik Kérdő pontra: A község határában lévő mezö dülők nevei kovetkezők: jelesen:

I Vicellár, kis részben téres, nagyobb részben pedig dombos szántó éskaszálló föld. II., Doszu Csirésuluj nevét a sok termő cseresnye fátólvette, jelenleg tisztás dombos szántó föld. – III Ograda Mortuluj részintnyomás, részint szántó föld, fekvése dombos, nevét az oda temetke-zéstől vette. IV., Facza mare, részint bokros részint szántó főld fekvésedombos, vőlgyes. V,. Fáczá Rosa hegyes völgyes részint bokros részintszántó föld. VI., Gyalu Bongyie, nevét valami Bongyie nevü családtólvette, részint bokros részint szántó főld fekvése dombos. VII FuntinePulestyilor, a dülő közepében levő igen jó forrástól vette nevét, fekvéseinkább téres mint hegyes szántó és kaszaló föld VIII Doszu Reofekvése dombos részint bokros, részint pedig szántó föld. IX., GyaluGool nagy meredek csucs, igen terméketlen szántó föld. X DoszuPlopilor fekvése hegyes völgyes bokros igen terméketlen szántó földXI Ferekár fekvése dombos, vadvizes igen terméketlen föld. Erdödülök nevei: I., Funtinyel fekvése hegyes völgyes részint bikk, részinttőlgyes erdő II. Gureczu csel lung si csel kurt fekvése igen hegyesvölgyes, bikk és tőlgyes erdö, III., Facza Gureczuluj fekvése hegyesvőlgyes többnyire cseres és tölgyes erdö. IV Preluka Ginye hegyesvőlgyes többnyire tőlgyes és bikkes erdő. Áltálán véve ez erdőkkedvező idő járás mellett bő makk termést adnak. Található bennökritkán őz és vad disznó. Az erdök tulajdonosa a NVáradi Dsz. püspök-ség. A fent irtt község határos Keletről Botfej, Delről: Bokkia, Nyu-gotról: Krajova, Északról pedig NMarus Község hataraival

Szakács 489

Kelt NMaruson Majus 5én 1864

Biró Nyika Mihály k. C vNyika Pável k C vPule Juon k C v

Thamó János mkJegyzö által

490 Szakács

(238a)HelynevekSzakáll községből, Bíhar megyéből.

(238b)

1ső pontraBíhar Megye, Nagy Váradí Kerűllet, Sárréti Járás, székhely NagyVárad. Szakáll község

2k pontra

A község jelenben is csak egy, és pedig Szakáll nevezetet bír, –mínt azt egy szántás alkalmával talált régi vas petsét nyomó –itt kinyomott mettzet mútatja régebben Felső Szokol nevezetűvólt lakossai magyar és Román ajkúak. P. H.

3k pontra.A község régi neve, – mint az a 2k pontba emlittetik Felső Szokolvólt

4k pontra Nem tudatik5k pontra Nem tudatik6k pontra A mostani nevezete Szokol-névből származott

A község – mely firól fira szállott köz túdomás szerént a Törökdúlás útán telepítettett meg. – Ígen termő sík főldön fekszik.Határát kettő mettzi a Sebess Körözs – magát a községet pedig,egy a csak esőzés alkalmával folyó, ér. –

Megemlitést érdemlő a község déli óldalán fekvö úgy nevezettNagy Telek dűlő, hol hajdan valóságos falú vólt, s a Templomromjai most is láthatók, ígen hihetö hogy a törökök púsztitottákel.

a 7k pontra.

A község Eszak keleti óldalán Vastagfa dűlő szantó földfekszik. – elnevezését onnan nyerte, mert ott egy oly vastagátmérő tölgyfa vólt hogy midön levágták – a fa törsre 10 emberszámára készült ételt tálba feltéve – azt korült ülve fogyasztották-el. A vélle szomszédos községek. – Keletre Körösszeg Apáti,Délre Nagy Harsány, és Ugra, Nyúgotra, Magyar Homorog. –Eszakról pedig Sass községek.

A községben tobb, vagy említést érdemlő helyneveknincsennek

Kelt Szakáll Apríllis 20 864Főbíró Györfi János C

ésTanátsa

feljegyzetteSzabó Ferencz mk

Jegyzö

(239a)

Szakál 491

(240a) Száka, Bihar1

1ör Száka község tartozik Bihar megye Nagyváradí kerűlet belényesí járásához2 A községnek csak ezen egy neve él.3 Más elnevezése soha sem volt.4k és 5k pontra senki sem tud felelni.6. A név értelme Száka /:száraz:/ eredetét is innet vette, mert a’ helységbe folyó viz

nem levén nyáron át kőlönösön szárazség idején meg kutaiban síncs víze. – 7er Raszte dülö – szanto földekkel, dombos hely ejszaki részén a’ község szomszéd-

ságaban, – Doszu domb szinte éjszaki részen Bszelistye szomszedságábancserével …2 legelo föld, – Stolna lapos hely dülö szántó földekkel Becedai legelöföld szomszedságában, – Mundrasza egyenes hely dülő szántó földekkel Karbu-nár községi legelő föld szomszédságában – Gázsászka egyenes hely dülő szantoés cserés föld. – Ritu Gázsí lapos helycserével be nöt legelö B szelistye helységszomszédsagában délnek, – itt van egy kut mellyet funtíná Lupuluj=nak neveznek/:Farkas kutja:/ melly nevét onnat kapta volna, hogy itt, minthogy az egy omlásosgödörbe esik – gyakran farkasok ordításaít hallaní különösen télí idöben. A’ többihelynevek honnan kaptak el nevezésüket azt jelenben senki sem tudja megfejte-ni. –

Kelt Szákán Juni 14 1864

Szákai biróPopovics György

P. H.3

(240b) A’ pecsét, a’ helység közepében álló templom, és hajdan annak közzelében állottegy ős tölgy fát – ábrázolja. –

k m fÉder János

jegyző

492 Száka

1 A település nevét egy másik kéz írta fel a lap tetejére.2 E helyen egy szó olvashatatlan.3 A pecséten Száka helysége felirat láthaó.

(242a)178865 Szászfalvi jegyzőtől.

Főszolgabíró Tekintetes MKosztin Tamás Urhoz

N.VáradonA’ 2812. k. számu rendelete folytán Pesti Frigyesrészére kívánt helynevekre vonatkozo adatokatjegyzöi kőrőm részéről 8. darabban ide rekesztvetísztelettel beterjesztem.

Szászfalván Dec: 2án 1865.

Kiss Lajos mk jző

Szászfalva 493

(243a) HelynevekSzászfalva községből, Bihar megyéből.

1. Nagyváradi járás, élesdi vagy 4ik szakasz, a’ körözs vőlgyben.2. Szászfalva, románul Magest, mely annyira gyakorlott, hogy a’ környékbéli

magyar községekben is ismertebb mózses, mínt a’ valódi magyar név.3. Régebb időről nínts semmi tudomás.4.5 Semmi rege vagy hagyomány6.

(244a)

7. Az erdő mely Kalota, Rikosd, Gálosházával határos magas fensík neve Dumb-ráva. bíkkes, nyíres, égeres részekkel ős cserfa erdő, van benne hídegkut v fontina recse nevű tér egy kitűnő jó vízű forrásról, melynek aza’ sajátsága hogy eső előtti napon vize nagyon meg vagy el is apad, a’községen keresztűl fojva rét öntözésre használtatik. A’ közlegelőn vanagyagbánya hol a’ felréteg alatt 11/2 ölnyire fazekas agyag, – : az alatttöbbnyire kö lap, melyet | át törve az üveg anyag olvasztásáhozszükséges szürkés agyag található, de nem versenyezhetvén a’ révível– nem miveltetik, – Ugyan itt járdáknak használható kő bőven van; derendkivűli rosz utaink miatt drága a’ fuvar. – A’ csekély kis határbana’ falun felűli rész dombnak, az alsó rosz réteknek neveztetik, a’lakosok neveíről ísmeretes mínden darab föld. –

494 Szászfalva

(245a)Helynevek.Szászfalva kőzségből — Bíhar megyéből

Az 1ö pontra. Fekszík a’ Nagy Váradí járásban az ugynevezett Kőrőzs vőlgyén.

A’ 2k pontra.Két féle néven neveztetik u:m: magyarul Szászfalva oláhul Mazsest, e’ utobbi neven

csak is a’ vidékíek előtt ősmeretesA’ 3k pontra

Nem tudatikA’ 4k pontra.

Nem tudatik.Az 5k pontra

Hogy honnan népesitetett nem tudatík, annyi bízonyos hogy e’ falu lakoi, mínt a’kőrnyék nagy része – oláhok, ’s rég ídőtől lakják e’ helységet.

A’ 6k pontra.Nyomatott emlékekkel nem bír, és így a’ néveredetéről – értelméről – sem magyar,

sem olá nyelvre nézve – köztudomásbol avagy hagyománybol mít se lehet tudni.A’ 7k pontra.

(245b)Az ősszes határ, a’ belső telkek kívételével 4. dülőből áll: u: m: | also – felsö dűlőből,mellyek ís rosz mínöségű szánto ’s kaszállo főldet tartalmaznak. — a’ 3k dűlőVálcsa váre tüskés bokros legelő ’s mínt hegyen fekvő tőbb helyen meredek, e’dűlő helyiségének egy része jo mínőségű ’s távolabb helyekre szét hordaniszokott agyagot szolgáltat. a’ 4k dűlő Dumbráva1 hegylánczolat tetején lévő ’scser és bikfábol állo őserdő. E’ két dűlő között létezik az ugynevezett funtina=re-cse névű forrás, melyből eredő csekély forás a’ helység határát keresztűl folja.

Végre – A’ 7k pontra.E’ község határa fekszik Rikosd – Kalota – Gálosháza – Krájnikfalva – M. Kakucs

és Űrgeteg helységek határai kőzőtt.

Szászfalva 495

1 Az m betűt utólag írták a szó fölé.

(247a) HelynevekSzelistye=Száldobágy községből, Bihar megyéből.

1. Bihar megye Belényesi járás.2. Ezen községnek több neve egynél nintsen.3. Volt e ezen községnek más neve nem tudható.4. A község mikor emlittetik leg korában tudomást szerezni nem lehet.5. Hogy honnan nepesittetett, annak nyomára nem juthatni.6. A név eredetéről szinte tudomást szerezni nem lehet.

(247b)

7. A község határában elöforduló többi többi topographiai nevek ezek: Ritu Hir-zsestyilor düllö, határos községgel, Dumbra, és Ritu Viduluj düllövel, Venterközséggel, úgy Ritu Hárnuluj düllövel, egyenetlen szántó, kaszáló, és legelő földek-böl áll; – Ritu Vejilor, és Ritu Hárnuluj düllök határosok Venter községgel, ésDumbrava erdővel, egyenetlen szántó, kaszáló és legelő | földekböl áll; Ritu Vidulujdüllö határos Venter község határával, Dumbráva erdövel, és Ritu Hirzsestyilordüllövel, úgy a községgel, – egyenetlen szántó, kaszáló, és legelö földekböl áll; –Ritu Szekelilor határos Dumbráva erdövel, községgel es Ritu Vejilor düllövel,egyenetlen fekvésü szántó, kaszáló, és legelö földekböl áll; – Dumbráva egyenetlenfekvésű erdö, illetöleg Domboldalos, határos Gyanta, Kápolna, Széplak, Belényes=Örvényes, Dsoszány=forró és Venter községek határaival, – úgy szinte a megemlitett községek határai közt fekszik az egész község is.

496 Szelistyeszáldobágy

(249a)HelynevekSzerbest kőzségből Bíhar Megyéből

1., Tartozík fent írt Megyéhez Belényesí járás Vaskohí szakaszhoz.2., Nincs ’s nem vólt más neve.3, Nem volt más el nevezése.4, Ember emlékezett olta.5, E’tekíntetben adatók a’ kőzségí levéltárba nem léteznek, hihetö Traján üdö

szakából, ’s ezek mind románok voltak.6, Adatok hiánya míatt mít sem lehettudni7, A’Kőzség határában lévő főld nemüek u: m: Szánto, Kaszálo, és Erdő, a’ dülök

neveí: fogyászká, Intreosel, sesu pine lá foltyesti, Lá gríndás és oszoi semminevezetességgel nincs össze kötve, a község déli oldalán foly patak, hegyek-böl származzík néha egészen ki szárad.

ad 7., A kőzség határos, Vasko, Barest, Sust, Lunka, Al:Kimpány községek határ-jaíval, lapályos.

Szerbesten Junius 5én 864.

Szerbestí bíró Koszta Juan” eskütt Rotuná Szandrucz.

Szerbest 497

(250a) Szerep helység

1., Fekszik Bihar Vármegyében a’ Sárréti Járásban. – Megjegyeztetik hogy Bihar-vármegyének azon része, melly a’ Berettyó vize kiömlése által okozott posvá-nyok mentében fekszik, Sárrétnek neveztetik, bár a’ Járások politicai felosztá-sának’ nevei főképp utóbbi időkben ezen nevezettől eltérnek, a’ legujabb időbenazomban Biharmegye ezen Járásának ősi ’s természeti fekvésének megfelelőSárrétí neve ísmét víssz adatott. —

2., A község jelenleg csak egyetlen Szerep neve él. –3., Szerep helysége a’ régibb időkben Zerepnek is iratott és mondatott kí. /:lásd Béla

Király névtelen jegyzőjének XXVIIIk fejezetét:/ Nemellyek állitása szerént, de melly allítás hiteles oklevelekkel nem igazol-

ható Szerep helysége már a’ magyarok Á’siáboli bejövetele idejekor Zerp nevűfalú vólt légyen, melly név az illetök által magyarúl Sarlót kífejező tót Zerpszóból származtatik. –

4., Szerep községe legkorábban említtetik Béla Király névtelen Jegyzője múnkájá-nak XXVIIIk Fejezetében /:lásd Szabó Károly forditását Ráth Mór kíadásávalPest 1860:/ A’ fent említett író múnkájának XXVIIIk Fejezetében szabatosan kívan mondva hogy ,,a’ magyarok Arpád ídejében, a’ Szamos vídékéről kí indúlva,’s a’ Körös vidékének tartva, a’ Hómosó-ér folyón, /:melly mai nap is mint hóltviz meder Hamvasér1 nevezete alatt a’ Szerepi határban létezik:/ átkelve, Szerephelységig jövének, ’s innét megindúlva Zeguhalmura /:jelenleg Szeghalom névalatt Békés Megyében:/ a’ Körösön leendő átkelés míatt mentek.”

(250b)7,, Szerep község határa majd csak nem minden kis egyes részetskéjének külön el

nevezése van, mi onnan veszi eredetét, hogy a’ Berettyó /:1326k | évig Túr viznév alatt ismeretes:/ kiömléseí által számtalan nagyobb és apróbb szígetekreszakgattatott el, mellyek’ egymástóli megkülömböztetés miatt az idő folyamaalatt külömbféle elnevezéseket nyertek. –

A’ határon elő forduló nevek következők.a., Gatály hajdan Gatályteleknek nevezett ön álló puszta, jelenleg a’ Szerepí

határhoz tartozó terjedelmes szántó föld és kaszállókból álló pusztaí birtok.Ennek al elnevezéseí.

Nagy-gatály szántó föld.Kis-gatály szántó föld.Konda. szikes kaszállóAgoston. szikes kaszállóBorúzs lapos. hajdan rétség, jelenleg a’ víz lecsapolása után szántó föld. Ezek

eddig a’ Gatályí puszta’ kíegészítő részeí, az ezután elmondandók közvetlenüla’ szerepí határhoz tartoznak. –

498 Szerep

1 E szó a beszúrásra utaló + jellel a lap aljára van írva.

Madaras szeg ér. hasonlóképp neveztetik a’ mellete lévő szíkes kaszálló. –Paphalom, mint neve mutatja az alfőldön látható halmok egyíke.Nagykaszálló.Bácsi. – Sebesér,Atyók.Hamvas.Lázár.Laposrész.Farkas út.Csícsó –Sósszeg.Nagy árkus.Kis árkus.Nagy sziget.Hosszú sziget.

(251a)Kút porong.GecziZódony eleje.Zódony –Bucsa.Kárászos,MonostorÖrdögszigetKeményszíget.Nagy vész szeg.Kis vész szeg.Ösvénytő. ezek mint erek, mind a’ Berettyó áradásaí által egymastól külön

álló szígeteket képeznek, legnagyobb részben sásas kaszállók, kís részben szántóföldek, azon erek, mellyek egymástól ezen szígeteket elválasztották a’ mellettelévő földrész nevét vették fel, p: o: lapos vész derék, farkasút derék, nagyszígetderék sat.

Szerepí Sárrét egy több ezer hóldra menő Berettyó posvány, mellyben csakegyes lápok fordúlnak elő u: m: Nagy láp, Vágó láp, Nótáros láp, Tapogatós,hajdan vízfenék, mellyben sok jó nád termett, ’s hajdan tapogatóval halásztatottis. –

Berettyó csatorna 1836ba a’ vármegye által asott vízvezető csatorna.Vénberettyó, elhagyott folyása a’ Berettyónak.Bessenyő domb a’ rétség közepette egy meglehetős magasságú halom.–Szalmazug, Czimeres, Mátézug, legelők és kaszálók, –Sebesfok, egy sebesen folyó kíágazása a’ Berettyónak.

Szerep 499

Pusztafalu. hajdan Szerep fekvésének helye, honnét a’ a falu mintegy 150 évelőtt költözött jelenlegi helyére.

(251b) Puszta domb. szinte régí falu hely mint | az ott látható tegla maradványokmutatják a’ régí Szerepnek kiegészítő része, és az ugy nevezett puszta falutólcsak egy ér, Szent Mihály ere által választatik el, – ezen puszta dombon áll azúgy nevezett kő, melly egy két öl magas, és másfél öl széles igen erős anyagokbólépült falomladék, mellynek hajdaní rendeltetéséröl külömbözők a’ vélemények,de hitelesen egy sem bizonyitható be, némellyek a’ Tatárjárás idejéből valóvédvár maradványának tartják, mások azon időben, mídőn a’ vídéket az ErdélyíFejedelmek birták, e’ vídék és a’ harczí nép számára felhalmozott sóraktáránakállítják, – ismét mások, de meg nem határozva melly ídőből szent egy házmaradványának vélik lenni, – körülötte régi időben szántás közben egyespénzdarabok, dúrva vaskészletek, cserépedény darabok /:hamveder:/ vettettek fel. –

Kerülő lapos, hajdan motsáros fenék.Zőld halom. jelenleg szántás alatti alföldi halomTemető domb, a’ Szerepi protestans egyház temetkezésí helye. –Szil, Alsóvágás, Kusztonzug, Bodzás, Bálínt lapos, Kártelek, Jégverem-aljaFűrmadaras a’ lakoság által bírt dűlő elnevezések.Zsombokos, a’ lakoság’ kevés hasznót hajtó szőllős kertje, mellyben nedves

időjárás alkalmával a’ túlságos föld árja miatt sem fa, sem szőllő nem igentenyészík, ’s jelen szárazságban luczernásnak használtatik. –

(252a)

Körtvélyes ér a’ falut körül folyó ’s jelenleg mívelés alatt álló ér. 5 év előttkolokánnal, hinárral beiszapolt víz állás, durva sürű nádat termő hely vala,mellyen keresztűl, az ugy nevezett Budai teleknél egy ’silipes tőltésgát szolgált,’s szolgál máíg is bejárásúl a’ községbe, ’s ezen egyetlen úton lehe|tett kivált 5évekkel ez előtt száraz lábbal bejární ’s onnét ísmét kíjőnní; honnan kúlcsosnevezetet érdemelt vólna ’s mivel ezen út elvágatván, a’ bejárást a’ veleszomszédos Udvarí községtől tökélletesen lehetetlenné teszi. –

Azomban az ujabbí úrbérí rendezés alkalmával, többfelé vezetö csatornáksegitségével jó karba helyezett ’s mindenütt egy láncz széles országutjai vannak,mínd a’ vele szomszédos Udvari községe mínd pedig a’ Szabólts megye széléneső Püspök-Ladány mező varasa felé és pedíg egyenes vonalban. –

Határos Szerep községe, Udvarí, Nagy Bajom, továbbá a’ Békés megyeszélén eső Füzes Gyarmat, Nagy Kún Karczag és, Püspök ladány mező varosok-kal. —

Kelt Szerepen. 1864. Májj. 25én

Szondy György mk bíró Mester Míklós mkJegyző esk Míle Bálínt mk

P. H.2

500 Szerep

2 A pecséten Szerep pecsétje felirat olvasható.

(253a)Hely nevekSzent András Községéből Bíhar Megyéből.

1. Sz. András Községe van Bíhar Megyében a’ Szalontaí Járásban NVáradtól egykís mért föld távolságra nyugatra

2. Sz. András Községnek más neve nínts ’s nem is vólt3. Hajdanába is tsak Sz. András vólt.4. Matyás Kírály korába, az itten létezett Sz. andrás apátságtól nyerte nevét,

Kereszturi Descriptio I Rész 273 lap.5 Honnan népesittetett nem tudatík, hanem a’ Községben élő sok magyar nevekről

gyanítható, hogy első lakói magyarok lehettek, most azomba GörögCathólikusok, Kegy ura a’ Plebániának a’ NVáradi Kis Præpostság.

6. oly emberek a’ Községben nem léteznek, kík valami régibb históriai adatokkalbirnának, mind szegény együgyü román nép Lelkésze Jegyzője nemrégen jöttek a Községbe.

7. A’ Község határában elő forduló mezök dülök elnevezései semmi jelentőséggelnem bírnak, fekvése síkság a’ Körös déli részén, a falu alatt folyó Peczevize észak felől, ettöl mint egy 300 öl távolságra folyó Sebes Körösugyan tsak Észak felé, van a falu mellett mindjárt a’ Pecze vizén egy3 kövű vízí malom a’ NVáradi Kis Præpostság tulajdona, a’ Községhatára Eszakról a’ NVáradi D. Sz. Káptalan Mitskeí pusztája, KeletrölNVárad város határa, Délröl Besenyei puszta, Nyugatról Palota köz-sége.

(253b)A Község határa középszerü termékeny, meg termi a’ tiszta búzát,kétszeres búzát, rozs s tengerít, és Krúmplit is, lakossága 850. – G.Cath. 780, és Rom Cath. 70. ég hajlata egésséges, Község háza, iskolájaTemploma kielégitő, határjába semmi erdő.

Kelt Sz. andráson april 22 1864.

Sz. András Község ElőljáróiUjj Palotaföbiró Ellmes János

Szentandrás 501

(256a) HelynevekSzentjános községből, Bihar megyéből.

(257a) Alant irott Előljáróság a’ túllapon látható kérdésekre, lekiösmeretes útán járás, éski kérdezések folytán: következő feleleteket adhat. —

ad 1./ Bihar megye, Sárréti járás, Szentjános község. — ad 2./ A’ községnek csupán ezen egy neve van. —ad 3./ 1700k év elött a’ Község Ó-Apáti nevet viselt; de a’ múlt Század elejen

a’ Rákóczi forradalom — /:a’ nép nyelve szerént Kuruczvilág:/ idejébenezen Ó-apáti Községet a’ Várad körül öszvegyűlt Ráczok el pusztítáklakossai egy részét le ölték, egy részét el kergették, — a’ Ráczok legyőzéseután az elpusztított Ó-Apáti Község meg maradt lakossai vissza tértek, ésaz elpusztított községhez közel, az azt körülvevő erdőségekbe kezdettekházakat épitni; később az erdöség itt ritkittatott, a’ házak szaporodtak; ígyalakitották a’ meg maradt O-apáti lakosok ez új Községet. —

ad. 4. Bizonyos miszerént ez uj község a’ múlt század elején építtetett tehátelöbb nem is emlittethetik. — A’ régi Ó-apáti nevü Község mikor épül-hetett, vagy mikor emlitetik leg régebben, erre nézve semmi nemü adat kinem puhatoltathatott. —

ad 5. Hogy Ó-apáti Község honnan népesittetett, ez nem tudható, de az, hogyaz uj ,,Szentjános” nevet nyert község az elpusztított Ó-apáti meg maradtlakosságából népesíttetett, nem csak szó hagyományból, de iratokból isvilágosan kitetszik. —

ad 6 A’ Körözs folyam partján nem messze a’ Községhez közel feküdt valahaa’ Johanníták egy Klastroma egy nagy dombon, ennek közelébe SzentJánosnak egy nagy kő szobra vólt, — nagy kő alapokon fel állítva, és ettőllett az ujon alakult község ,,Szentjános”nak nevezve, — mind ezek szóhagyomanyból tudatnak; de az említett dombon jelenben is látszanakhajdani nagy epület alapjainak maradványai, melyek közzé az uradalomegy Kis Csősz házat épittetett – mely most is ,,Klastrom” nevet vísel. —

ad 7. A’ most emlitett ,,Klastrom” dombhoz közel a’ körözs vize jobb óldalánvan mint egy 200 hóldnyi legelő és szántó föld ,,Telek” név alatt. — Azemlített O-apáti község itt feküdt, azért neveztetik e’ hely teleknek. —

(257b) Bagjos 200 hóldnyi úrbéres kaszáló, Keletről és Délről | Uradalmi erdővelfedve, – dél keleti része mint egy sötét Zugot képez. —Pável rét A’ Bagjosnak nyugoti részét képezi, mintegy 300 hóldnyikaszáló, – régenten egy Pável nevű csősz belement, a’ végen lévő kákásés nádasba, ’s a’ nagy lápból ki nem tudván jönni, ott meg halt. – Nyaló 500 hóldnyi kaszáló, ujabb időbe nagy része feltöretett szántófőldnek, – délről a’ Bagjos, Nyugat és Észak felől a’ borsi határ, keletről

{{

{{

{{{

502 Szentjános

a’ Szentjánosi urbéres földek veszik körül, – vizenyős hely, a’ sebeskörözs kiöntésekor, minthogy lapossabb a’ körülötte lévő földeknél min-díg tele maradt vizzel. —Serpenyő 30 hóldnyi kövecses szántó főld Északra a’ Szebeni, Keletre a’micskei puszták1 dél és nyugotra Szentjánosi határral körül véve, melyek-nél lapossabban fekszik, mint egy ki völgyelve; e’ terület csaknem termé-ketlen, mert földje nagyon tele van kaviccsal, e’ miatt meleg nyárinapokban a’ növényzet benne meg sűl. — Pánczél A’ Közlegelő keleti részéből szántó földnek alakitott zug; Kelet-ről a’ micskei pusztával határos; dombos közepe, de kör vonala által is,egésszen Panczél alakú. —Égés, 100 hóldnyi bokros nyomás, régenten erdő vólt de meg égett, —délröl a’ micskei puszta, másrészről a’ többi nyomás körözi. — A’ Bagjos, Nyaló, Panczél dűlő Serpenyő dűlő, a’ fent írt tulajdon névvelbíró föld daraboktól veszik nevüket, a’ többi dűlők egyszerüen alső,közép, és felső névvel neveztettek el. – Kelt Szentjánoson Apr. 15én 864.

Fő bíró Parag IstvanFekete Jósef

jegyző esküdt.

P. H.2

Szentjános 503

1 E szó a sor fölé van beszúrva.2 A pecséten SZT JÁNOS felirat olvasható.

(259a) 194.864 Szent jobb község. –

HelynevekSzent Jobb községből, Bihar megyéből.

Szentjobb, hajdan egész Szent-László király idejéig ,,Berkes” nevet viselt. Nevezettnagy királyunk e helyen – hihetőleg a táj szépsége által megnyeretve – aBencések számára zárdát épittetett körülbelül 1086-an, s ez akkortájban Székes-fehérvárott fölfedezett Szent-István király épségben levő jobbját e szerzetesekőrizetére bizta. E szent jobb azután egész a tatárjárásig itt őriztetvén, tőle vettea város jelenlegi nevét.

(259b) Szt: Jobb község fekszik Bihar vármegye déli részen az Érmelléki járás egyikberetyó menti sarkpontját képezi a’ község alatt folyik a’ beretyó, a’ községhárom részre oszlik, az ugynevezett Belső falú mi kepezi az anya községet –körül folyva a’ Beretyó által hol a’ Szt Jobb Apátság temploma, udvar háza, ésa’ Reform: templom van, leg nagyobb részt magyar ajku Reform: lakják. A’ Svábutza a’ község mint egy egy negyede, hajdan a’ többi magyar országi svábokkaljöve telepedtek itt meg, – de már tellyesen magyar ajkuak, söt sváb németül nemis tudnak. –

(260a) Toth utza, magyarország felső videkéről hajdan ide telepített totokból keletke-zett, azomban már tökeletesen elmagyarosodtak, ha bár ezek máig magány éscsaládi társalkodó nyelvül még anyanyelvöket birják, – képezik a’ község 2/4részét, – ugy a’ svábok mint a’ totok Rom: Chatolicusok. —

A’ községnek neve Szent Jobb volt emlékezet óta más elnevezése nincs, –regibb idöböl találni ugyan illy kör iratú cziméret Szent Jogh – de ez hibás kiirásnak tulajdonitható. –

A’ község határa általjában véve hegyes völgyes, sikság a’ beretyó viz menténvan, szöllö hegyei terjedelmes öreg hegy, nagy hegy, kopasz hegy, csíndova ésCsákí hegy nevezet alatt. – Szánto földjei kopasz hegy alj, – völgy, falú tallaja,Csipkés, Haraszt Deményes, a’ kaszálok Hármas, felső rét, alsó rét, – erdejenyulas, és mándics nevek alatt ísmeretesek. –

Földminősége reszint veres agyag, – reszint szürke cser föld, – általjábaagyagos természtü

Szomszéd határos községek Szent Miklos, – Szent Imre, Nagy Kágya, Poklostelek, Csanálos, Csohaj ez utobbi szinte az Apátság birtoka. –

Kelt Szt Jobb Dber 18 864

Bozsik Josef mkjegyzö.

504 Szentjobb

(261a)463865 Érmelléki járás Fő szolgabirája

Tekintetes Nagy Lajos UrnakÁlmosdon!

Múlt évi 3107865 ki sz: a: kelt tisztelt rendeletre álázattal jelentjük, miszerint a’

helynevek magyarázatára vonatkozolag 1864dik év Dber 18rol 194 sz:a: kelt leirásunkban miröl csak tudomást szerezhettünk leírásunkatelküldtük. –

Ennél fogva e’ tárgyban ha csak kőlteménnyel nem tóldjuk, – többet– illetöleg nagyobb szerü adatokat nyujtani nem tudunk. –

Kelt Szt: Jobbon Janu 1. 866.

Föbiro: Hígílí Istvány

Bozsik Josef mkjegyzö.

Szentjobb 505

(262a) Szent Péterszeg község. Bihar megyéből.

1 pontra: Bihar megye Sárréti járás.2k pontra: A’ községnek jelenleg egy neve él, és ez ismertetik ország szerte, Szent

Péterszeg3k pontra: A’ községnek hajdan is ez vólt neve, csak hogy az a’ mint a’ kéznél

levő ’s 1552k évben1 egész Bihar megyére vonatkozó ösze irásbólkitünik nem ugy iratott mint most, hanem, Szent Péter Szeg. –

4k pontra: A’ község legkorábban emlitetik az 1552k évben, a’ midön is azösszeirás szerint a’ Nagy Váradi L: Sz: t: káptalannak mint már akkoris földes urnak 15 telke vólt a’ községben.

5k pontra: Hogy honnan népesittetett nem tudhatni. –6k pontra: Sem köztudomásból sem hagyományból a’ község nevének eredetéről

nem tudni semmit, mely bizonyos alapossággal birna: annyit ugyanbeszélnek, hogy a’ régi időben bizonyos Szent Péter nevü szerzetneklett vólna itt zárdája, a’ miről asztán maradt vólna hátra ezen jelenleginév; de ez nem bizonyos. –

7k pontra: Község határában vannak topographiai nevek: jelesen A’ káptalanitagbirtokon: Hencz halma, egy domb hol állitólag a’ török világbanegy Hencz nevü osztrák fő tiszt esvén el, oda temettetett. –Ludas tó. A’ bele járó sok vadludtól neveztetik, sik viz kevés nadatterem. –Gáp. Sik vizGáp kereszti nádat termő zsombékos rét.Orsoja. A’ község alatt levő kis erdőt fél körben övedzö zsombékosrét, nádat és szénát terem. —

(262b) Tótfalu. A község alatt levő kaszállóA’ lakosság földjén.Horgas. Egy horog formáju tó.Sós kut. hajdan nád termö rét jelenleg sik vizNagy és Kis Suhasztó. mind kettő sik viz.Sorbán, szikes ’s mocsáros legelő. —Mogyorós part. egy domb hol hajdan sok mogyoró termett.Domb sziget. hajdan sziget, jelenleg már szántó föld. —

Kelt Sz: Péterszegen April 23 864Andrássy Sándor mk

Jegyzö.

506 Szentpéterszeg

1 Eredetileg 1532-t írt, majd a hármast átírva javította.

(264a)HelynevekSzékelytelek községből, Bihar megyéből.

Székelytelek helység esik Biharmegyének szalontai járásában, és Nagyváradtól, –melynek tör melyben székelő megyei törvényhatóság alá tartozik 3mértfőld távolságra, ’s népessége tészen 851. lelket, kik közzül 120 g.kat. vallású 731 pedig g.n.e. vallású és mindnyájjan románok.

(264b)

(265a)

Ezen helység határa határos, Somogy Uzsopa, Vasand, Hosszú-aszo, Janosda, Nyárszeg és Sályi helységek határával. és | kiterjedése5862 katasztralis hóld, melyből 1738 hóld szantó, 616 hóld kaszálló,560 hóld legelő, 2855 hóld erdő és 93 hóld hasznavehetetlen terűlet,megjegyeztetvén, miként ezen területben a’ Nváradi RKat. tek: Káp-talan birtokában lévő Babostya nevezetű puszta is ben foglaltatik: ezenterületben lévő szántóföldek veres agyag vegyitékü sovány természetüterméketlenek, kivévén a’ kaszálló résznek mintegy 1/20ad részét, deezek is a’ vőlgyekre leömlő iszapos viz által igen gyakran használha-tatlanokká szoktak tétetni, a’ többi kaszálló rész pedig igen kevés ésrosz fajta szénát terem; ezen szántó és kaszálló földek | több apróbbdombok és közöttök lévő völgyön feküsznek. – A’ Székelytelekierdőség rendes vágásokra lévén felosztva, az itten lévő cser és tőlgy-fákat a’ Nagy Váradi d.sz. tekintetes Káptalan mint földes uraság tüzifának ölekbe szokta vágatni és N.váradra behordatni: – ezen erdő ValeKorusuluj, Dombrovicza, Vale Grueczuluj, Hamaság, Parau gyaluluj,Gyeruristye, Vale csel máre, Bikálló Szárhegy, Hagymág, Kircsága,Keile, Gururórele, Grindu, Harasztu, Vale rekesztuluj és Sesu helyne-veket foglal magában. – Legelő Ritu Fauri és Lebenyiczistyele dülőnevezetek alatt áll – A szántófőldek Sontúr, Kimsore, Kuraturile,Puszta, Kimpu csel mik, Velzsu, és Kimpu csel máre helynevezeteketfoglalnak magukban. A’ kaszállók vagy rétek, Sontur, Puszta és Sonturnevezetü dülökbe fekusznek..

Kelt Székelyteleken 1864 évi April 11én

Székelyteleki Előljárók

Székelytelek 507

(266a) Helynevek

Szpinus Községböl, Bihar megyéből

az elö irt Kérdésekre gyüjtött feleletek Következök:

1. Az érdeklet Község fekszik Bíharmegye Belényesi járás, Magyar Csékei sza-kasz, Papmezei Köri jegyzöség:

2. ugy ország szerte, mint a vidéken és helyben a fenti neve ismeretes a Községnekmás elnevezése ismeretlen. —

3. Hogy a Községnek hajdan más neve volt arrol senki sem bir tudomással. —5. Minek utánna tett Kérdezödések után erre vonatkozolag semmi nemü tudomást

szerezni nem lehetett, felelettel nem szolgálhatunk. —6. Sem Köztudomásbol sem hagyománybol, de annál kevésbé irott, vagy nyomot

emlékekböl a név eredetéröl semmi sem tudatik. —(266b) 7. A hivatalos uton használni szokott elnevezése a düllöknek: Kuratura, és CZari-

nye. — ezen felül a nép által egyes helyeknek adott nevek Következök:Viduestyilor egy hoszu domb oldal erdö alatt, melynek alya a völgybensuledéses forrásos hely. — Zmidegyász, ez elött sürü bokros erdö helyjelenleg tisztára irtott szánto föld az erdö alatt domb oldalon, DimbuGol egy magaslat erdö Közepet nagy sik tér Kaszállo föld, Halastoele,egy volgynek lápos forrásos alya Kaszállo földekkel, Murmoj, domboshelyek az erdöben, — Baraj, régi forrás igen izü vizzel, — ValeBobuskuluj, völgy egy Bobusku nevére régi idöben elkeresztelve. —

a Község határán az ugynevezett Kis Hollod foly Keresztül mely aKirály erdöben veszi

(267a) Kezdetét, és több források által szaporodva Képezi mint egy 3 ora járásnyira HollodKözsége alat esmeretes Hollod vizet

a figyelmet Különösen felélesztö más tárgyak a Község határánnem találtatnak. —

508 Szpinus

(268a)Helynevek

Szitány Községből Bihar megyéböl

az elö irt Kérdö pontokra gyüjtött feleletek Következök:

1. AZ érdeklet Község fekszik Bíhar megye Belényesi járás, Magyar csékei sza-kasz, Papmezei jegyzöi Körben. —

2. A fenti név ismeretes országszerte, de az itteni szokás azt még Turburest szovalmeg toldani, melyröl azt mondják, hogy a falunak az északi végén el nyuloKeskeny de egy szersmind rövid völgyre használnák a nevet, mint hol régenténfürészmalom is volt, ’s jelenleg mint egy elszigeltlt helyen a földes uraságlakháza, minden gazdálkodási epületekkel együtt van. —.

3. Hogy a Község hajdan más néven neveztetetett, erröl senki sem bir tudomással.4. Minekutánna erre nezve semmi adat Kéznél nincsen, felelettel nem szolgálha-

tunk. —(268b)5. Semmi tudomást erre vonatkozolag nem birván szerezni, felelettel nem szolgál-

hatunk.6. Sem Köztudomásbol, sem hagyománybol, valamint irott, vagy nyomatott emlé-

kekböl a név eredetéröl semmit sem lehet tudni. —

(269a)

7. A hivatalosan használatba hozott düllök: Bozilor, Viduestyilor, CZárinyi, ésKindrestyilor. — ezeken kivül a nép által használt elnevezések egyes helyekrenézve Következök: — Tyátra, Turbulestyilor sziklás hegy oldal, Funtina Fágu-luj szomszédságában, mely arrol nyerte ezen nevét, mert a viz egy nagy Bükfának aljábol fut Ki, — Grueczu Ku Kale, tiszta erdös hely melyen Kellemesgyalog ut vezett Keresztül. — Ples az erdöbeni szekér utat vezetö domb, Csunzia völgy beni Kövecses legelö hely, — Funtina Kuraczituri erdös hely források-kal, — Vale Alu Mez alacson helyeni erdöség forrásos hely | Kászallo, és legelöföldekkel, — Buzdum, Tocseszku az erdö egyes részei. — Turburestyi mintfentebb is emlitve volt a Községtöl éjszaka fele levö völgy, melynek a hegyekfelöli leg bensö része Két oldalrol a Lunkaszprie felöl a hatarra befolyo patakáltal Két oldalrol Körül folya, és így egy tökéletes szigetet Kepez, igen Kelemestáj az urasági ház, és gazdálkodási épületekkel, itt volt hajdanában fürész malom,hol bíkfa deszkákat gyártottak honnan a Község pecsét nyomóján még most afürész mint jelvény használttaik deák Kör irattal. —

Külömben az egész Község területén semmi Különös figyelmet érdemlötárgy nem találtatik. —

Szitány 509

(271a) Szohodol Lazur1

1ör Szohodol Lázur nevü helység mint Bihar Megyében kebelezett tartozík a NagyVáradi kerülethez és a Belényesi járás beli Fö Szolgabirósághoz. — Ezenhelység Belényesi vidék elnevezésel bir

2or Ezen község mindenkor Szohodol-Lázuri névvel élt, és él jelenlegis, s ezennévröl, nem lévén más elnevezése; ösmeretes országszerte; lakja tiszta Ro-mán ajku népség.

3or Ezen községnek hogy hajdan más elnevezése lettvolna adatok hiánya miatt nemtudatik.

4er Ezen Szohodol-Lázurí községe eredetétöl fogva emlitetik, s emlitésének vala-mely határozott kora nem tudatik; nem lévén arra vonatkozó adatok.

5or Ezen község honnan lett valódi népesitéset nem tudhatní, minthogy arról szólóadatok nem léteznek.

6or Ezen község név eredetéről mitsem tudhatni mást mintsem a 3ik pont alatt elöadva van.

7er Ezen község határos keletröl Meziad, nyugotról Rossia délröl Kebesd, éjszakfelöl ismét Rossia községekkel. — Fekszik igen nagy dombok és hegyekközt, melyek felette kövícsesek és köszíklások. — A hegyek közt eredő patakaz egész községet két felé hasitja. — Silány és kiss parczelákra osztott földjeiTarnyicza, Gruecz, és Csunzsi nevezetü dülökben fekszenek.Az egész határt nagyszerű sziklás és erdös hegyek veszik körül. — A

helységen felül jó nagy távolságnyira a Belényesi Püspöki Méltóságos Uradalombirtokához tartozó nagyszerü Bükkös erdös havason, Sztina de izvor; Molitvis,és Fezsetyele nevezetű legelök léteznek, hol nyáron átt a lakoság jószágátlegelteti.Kelt Szohodol Lazuron Junius 28 864.

Millián Simon mkKebesdi Köri Jegyzö

510 Szohodollázur

1 A címet egy másik kéz írta fölé.

(273a)HelynevekSzombatság községből, Bihar megyéből.

1. A megye székhelye: Nagyvárad, a járás székhelye: Belényes, a szakaszszékhelye Magyar Cséke, – a vidék is közönségesen MCséke vidékének neveztetik.

2. A helységnek más neve nincs, magyarul ’s oláhul Szombatság a neve.3. A helységnek hajdan sem volt más neve.4. A legrégibb lakosok is nem tudják az elnevezés idejét.5. Ezen helység II József császár uralkodása alatt a határban lévő hegyről

vonatott össze a lapályba ’s a helység ott volt hol most szántóföldek vannak.(273b)Az 1817-dik évi nagy inségben a helység lakosai éhhalállal elhulván, a magas

kamara sáros megyei oroszokat telepitett a kihalt lakosság helyére, ’s most alakosság fele része orosz ajku fele pedig oláh ajkuakból áll.

6. A név eredetéről semmit nem lehet tudni.7. A község határában elöforduló helynevek: Versunya — magyar értelme pörös

— Varátyek — semmi értelme nincs —, Poény — semmi értelme nincs —Resinyászka — magyar értelme Szurkos — Gyalu orbului — magyar értelme Vakhegy — Mikeászka — semmi értelme —. Ezen helyek szántó és kaszállóföldek.

A helység fekszik lapályon, a határ déli óldalán van egy hegy láncz, határos pedigVarasány, Rogoz Kis Terpest, Rotarest, Dusest, és Kapocsány helységek határaival.— Kelt Szombatságon 30/4 864

Szilágyi Jegyzö

Szombatság 511

(275a) HelynevekSzőllős községböl Bihar megyéből

1. a megyének, kerületnek, járás-nak széknek neve a hová ahelység tartozik? Szöllös községe tartozik Bihar megye Nagy

Váradi járásához, a melynek széke NVárad.Szőllős Nagy Váradhoz 2/8 állomásnyi

távolságra van2. a községnek hányféle neve el

most mellyik bir csak helybelielterjedéssel, mellyik ismere-tes országszerte?

Ezen kőzségnek országszerte Pecze Szőllősa neve. – e község szomszéd román falvai e’kőzséget Szelle snek hivják

3. Volt e hajdan a kőzségnek máselnevezése? Vagy tán csak kü-lönfélekép iratott a mostanihelynév?

Nem volt.4. A község mikor emlitetik legko-

rabban?Ezen kőzség 1700 olta emlegettetik.

5or Honnan népesitetett?

(275b)

A hagyomány szerint ezen kőzség lakossaia NVáradi D: szertartású püspök mint földesúr Szőllős kőzséget mely 1700 után | mintpúsztát nyervén birtokába /:mert az azelőttiSzőllős községének lakossai, azon idő táj-ban NVárad és környékén uralkodott háborúmiat végképpen kipúsztúlván, ezen helymint púszta népesitetett be

6or Mit lehet túdni köztúdomás-bol, hagyománybol, irott vagynyomatott emlékekböl a néveredetéröl, értelméröl, minde-gyik nyelvü helynévre nézve?

A hagyomány szerint, ezen község 1600ban

Nagy Várad várossának a Szőllős kert czime

512 Szőlős

alatt kiegészitő részét tette, de az akkoriidőben úralkodott háború miat, és ezek útánbekövetkezett változás folytán Pecze Szől-lős nevet vett fel és pedig azért mivel ahatárán a Pecze folyo vize keresztől folyik.

7er A község határában előfordúlotőbbi topographiai nevek pél-dáúl: mező, dűlő, szánto fordú-lo, legelő, kaszálo, s a t:?

(276a)

E község határában lévő 1600 Catast: holdattevő főld a beltelkeken és kender földekenkivűl malom dülöbe van, és ezen dűlő azértneveztetik malom dűlőnek, mivel a kőzséglakossainak egy 4 kerekü vizi malma van, amely nekie 4000 oszt: forintot jövedelmez,és ezen jövedelemböl | fizeti e község Feje-delmi adoját, tisztviselőjit, egy szoval min-den kiadásait ezen évi jővedelem nem csakhogy fedezi, hanem meg marad is mindenesztendőben, a nélkül, hogy a lakosságracsak egy krajczár is kivetettnék.

Ezen malomhoz úgy jutott a kőzség,hogy midőn ezen kőzség a Nagy Váradi d:Pűspőkség birtokába esett, és lakossai ki-púsztúltak, — ezen helyet be népesitendő ésa népet ide kecsegtendő a Határon keresztülfolyo Pecze vizén malomnak helyt ajándé-kozott Benkovits pűspők — a mely helyenelőszőr egy kővű, később két kővű, útobbhárom kővű 1862be négy kővű malom épi-tetett. Ezen dűlőbe 400 hold kaszálo van.Továbba a szánto főldek három fordúlobavannak jelesen az Belényesbe vezető or-szágút melletti dülőbe, Adona dülőbe, ésKülső düllőbe. Ezen kőzség a volt földesúrasággal kiegyezvén, az úrbéri per 1858ba

létre jött egyesség folytán megszűnt.

Szőlős 513

(276b)Az egyesség a lakosság reszére kedvezőnütött ki, mert nem csak | hogy minden rema-neantiális föld csekély váltság fizetése mel-lett a lakosok birtokába maradt, hanem méga határba 82. hold erdeit az úraság a lakos-ságnak ajándékozta.

Ezen község határos Várad Velenczével,Rontoval, Pecze Szent Mártonnal, Csehivel,Nagy Ürögdel és Szálkai púsztával.

E község népessége 500 lélekböl áll, kikmindnyájan Rom: Cath:, a kiknek 3/4 részemagyarok, egy negyed része német, de ezekis mindnyájan magyarúl beszélnek.

Foglakoznak földmüveléssel és szarvasmarha tenyésztéssel.

514 Szőlős

(278a)Helynevek.Szőllős községéből Bíhar megyéből.

1. Ezen község tartozik a felosztás szerint a NVáradi járás Főszolgabírói hivatalhoz,melynek székhelye NVáradon van. —

2. Szőllős községe Pecze Szőllős községének neveztetik és ezen néven ösmere-tes. —

3. E községnek hajdan más neve nem volt.4. E község 1600 olta emlittetik.5. Honnan népesítettett nem tudatik.6. Hagyományból annyi tudatik, hogy Szőllős községe határa a NVáradi d: szert:

Püspökség uradalmához mint puszta birtok tartozott és népesíttetett bekésőbben.

7. E község nap keletről határos v is szomszédos NVárad Velenczével, Rontó ésPecze Szent Márton községével, délről Csehi, N: Ürögd községekhatárával.nyugotról a szálkai puszta.éjszakról pediglen NVárad városhóz tartozó Csíllag várossal. —

E községben van úgy nevezett malom dűlő, mely jó szénát terem,belső és külső dűlő, mely szántó föld, és gabona termő

E község határán keresztül folyik az úgy nevezett adona patak, amelyben csak nagyobb esözések alkalmával a szomszéd községekhegyeíből lefolyó viz van, száraz időben egészen ki szokott száradni. –

(280a)658865 Tekintetes Főszolgabiro Ur!

A 2812. ki. szám alatti rendelete folytán Pesti Frígyes Ur által készitendő statisticaimunkalathoz Szőllős kőzsége részéről kívánt leirást az > alatt idecsatolva van szerencsém beterjeszteni

Tisztelettel lévén Szőllősőn nov. 9. 1865

Tettes Főszolgabíro Urnak

alázatos szolgájaVozárÿ Vincze

jegyző

Szőlős 515

(281a) Helynevek.

Sztrákos községböl Bihar megyéböl Belényesi járás magyarCsékei szakasz ésvidék, a lakosság öszve véve oláság, e községnek jelentéktelen neve miolta létezikmindég meg van, ezen község valami 130 év olta van öszve huzva, lakossai mindjuhászok szét szorva laktak. Sztrákos hegy oldalban fekszik határos DaCséke,Tasádfő, Gyikanyest Bukurvány községekkel – Egy forduló neve Ritu Batrin öregrét – második Vále Bentzi, Bentze völgye – Az erdöje Oszoly, és ,,Domb:ráva”nevezetü, vize Vale Lazuluj magyarul Láza folyam, Vale Pestyeri Barlang vizeeredetét egy barlang forma üregböl veszi – A község Dombráva nevü erdejében kétösmeretlen és nagy barlang Pestyere nevü létezik.

A község L formáju két utzát képezEgyebekben e község semmi jelentöséggel nem bir.

Sztrákos 1864 14ik aprilis

Föbiró Lupp flóra k C vesküdt Sau…1 Gyorgyi k C vvtv Steff Zanaszie k C v

Koszta Jozefáskör jegyzö által

516 Sztrákos

1 A családnév olvashatatlan.

(283a)HelynevekSzudrizs községből, Bihar megyéből.

(284a)1. Bihar megye, belényesi járás, neveztetik belényesi vidéknek is, székhely Belé-nyes.

2. Szudrizs név alatt ösmeretes.3. nincs más elnevezése.4. nem tudatik.5. nem tudatik.6. a’ név eredetéről, mitsem tudnak7. E’ község határában előforduló dűlők nevei u. m. Kuretura – Gyálu, Ritu miku,

Ritu mare, Ritu lá pogyini, Csurba, Padure, Dumbrava,

Szudrics 517

(285a) HelynevekTagadó Megyes községből, Bihar megyéből.

(286a) Felelet a tulnan irt Kérdésekre.1re Ezen község tartozik Bihar m. Szalontai járás Beéli szakaszához.2ra Ezen községet hijják Tagadó Megyes, mely áll 111 számbol lakja román 529

lél., Beél M.Városával Kapcsolatba áll – tartozik a NVaradi l. sz. püsp. BeéliUradalmához.

3ra E’ községnek más elnevezése nincs.4re Az öregebbek állitása szerént M. Therezia idejében a telepitetett a’ jelenlegi

helyére, az elött szét szorva a hegyeken alig számlált 30 házat.5re A község magábol szaporodott.6ra Eredetéröl sem irótt sem szóbeli adatok nincsenek mindösszve mint a 4ik

pontban felemelítetett, hogy Keletkezése elött néhány házbol állott Kik jobbá-gysági szolgalatott sem tettek

7re A Község határa tészen 2722 hóld és 1100 � ölet összvesen van egy forrása ugynevezett Megyes patak honan a Község mellék nevét nyeri alatta folyik aHagymási patak – Kővetkezö nevezetü dülökkel bir u. m. Beltelek OsztásGyaluCsernyestyilor Gyalu Ketyestyilor Gyalu Beszericsi Mezes KurenyístyeSzeratuzile erdörészek: Galalo, Szalavása es Gruecz határos Beel. Banyesd, ésKumanyesd Kőzségekkel. az erdőben több nemu vadak találhatok. végre megje-gyeztetik miszerént a’ tagositás ezen Község be végre hajtatott

Költ Beél April hó 6an 864Németh István

mk

518 Tagadómeggyes

(287a)Talp. Bihar1

1r Talp község tartozik Bihar megye, Nagyvaradi kerület belényesi járásá-hoz

2or A községnek most ís ugyan azon egy neve él.3or Ember emlékezet óta a’ községnek ugyan azon egy neve volt.4er 5or Nincsennek adatok mellyeknek alapján meg felelni nem lehet. –6 A hely neve honnan eredt nem tudhatni. – 7er Kucseszku dülő neve Telek helység szomszédságában dombos völgyes

hely egy része legelö másik része szanto, nevét Kucs nevü jobbagytulajdonostól vette. – Páveleszku dülö Mézes község szomszédsá-gában dombos völgyes szántó föld nevét Pavel nevü jobbágytulajdonostol vette. Csupászka dülö Dragonyesd, Cziganyesd ésBelezseny helyseg határai szomszedságában dombos völgyes hely,szántó kaszaló és legelö föld, nevét Csupá nevü hajdani jobbá-gyoktól vette. – Viczelár legelö föld B Szelistye szomszedságá-ban. —

Kelt Talpon Juni 20 1864.

P. H.2 Biró Csupa Vaszaliesküdt Csupa Tyudor

Talp 519

1 A címet egy másik kéz írta a szöveg fölé.2 A pecséten Possesio Talp felirat látható.

(289a) HelynevekTelek községből, Bihar megyéből.

(290a) 1or Telek község tartozik: Bihar megye Nagyváradi kerület, belényesi járáshoz2or A’ községnek valamint regebben ugy most is ugyan ezen egy neve él.3or Ember emlekezet ota e’ községnek mindig ugyan ezen egy neve volt. –4. és 5k kérdésre, a’ menyibe irott emlékek nem léteznek; ember emlékezet pedig

annyira vissza nem hathatván, — meg felelni nem lehet6 Köztudomásból hagyományból a’ helynévre nézve tudni semmit sem lehet.

Valoszinü azonban hogy a’ Telek nevet, a’ jobbágy telkek kiosztásaalkalmával az innen valo elnevezésből nyerte

(290b)

7. Csuláka dülő neve Talp község szomszédságában dombos gödrös hely tövís-ses bokros hely. a’ név eredetéről mit sem tudni. – Illestyi dülő Mézesközség szomszedságában, szántó föld egy dombon neve ered a’ hajdanIlle nevű jobbágy tulajdonos nevéről. – Válé Korbuluj egy völgy a’községi legelőn keresztűl, a’ név eredetét nem tudja senki. itt van egyforás is Útzi nevezettel, nevét nyerte egy helységbeli Utza nevűlakostól kinek a forrás szomszedságában földje volt – Stolna dülö neve,egy része hegyes más része sik, tövís bokros legelo föld Száka községszomszédságában nevét egy azon lévő forrastól kapta, melly Stolnánakneveztetík. e név eredetét, jelentöségét megfejteni senki sem tudja. –Vále Mocsíri dülö neve, legelő föld dombos vőlgyes hely. a’ hajdaniMocsorán nevű tulajdonosok nevéről. B Szelistye község szomszed-ságaban Kopliczászka dülö neve, B Szelistye szomszédságában délke-letnek, hegyes völgyes hely, kaszalóul hasznaltatik, nevét ez is hogyhonnan vette kapta | senki sem képes meg fejteni. —

A község határában elöforduló thopographiai nevek elő sorolva levén ezzel a’ leirásbezaratik Telken Majus 21 1864

beadjaTeleki bíró Petrus Juan

a’ község nevében

PH

Pótlólag a’ községí pecsétre nézve megjegyeztetik, hogy annak semmi jelentöségeegyéb nincs hogy a’ község szántás vetésel foglalkozik. Kelt mint fentebb

Éder János mkjegyző

520 Telek

(293a)HelynevekTépe községből, Bihar megyéből.

(294a)1sőre Bihar Megye, Sárréti Járás, székhely N. Várad2dikra egy: Tépe –3 ~ nem vólt4 ~ 1583dík évben Szemere Sebestyén végrendeletében, ki Tépét fijának Szemere

’Sigmondnak hagyta. – ez 1595ik évben, Tépét, mint birtokát cserébe adta a’Lavazoly családnak. – mely azt eladta örökösön 1613dik évben Kovács Péterkapitánysága alatt állott hajdú katonáknak 800 forintért. Jelenleg pedíg van,a’ N. Váradi deak szertartású Káptalan birtokába, – hova jutott 1713dik évkörűl. –

5dikre nagyobb része, a’ hazáért fegyverrel szolgált emberekből –6dikra semmit. –7dikre Mérges – Legelö. itt van a’ derecskéről B. Ujfalu felé vezető kövecses ország

út félen hasonlóul Mérges nevü korcsma. – Szalányos – szántó kaszáló föld’s legelő ugynevezett Szalányos álló víz közt. – nyomás düllö, – Puskás düllö,– hajdan urasági vadászok convonnonális fizetség képp használták –, határdüllö, – derecskei határ mellett – Lencse főld – Gát düllö, – Nádas árok, –tépei és derecskei határok közt eső kettős nagy árok mellett, melynek kör-nyékén hajdan nád termett. – Pap laposs, – közép düllő, – Dábó, – hajdannádat termő rét vólt, – később a’ nád ’s viz belölle ki kopván, fel szántatott,’s jelenleg a’ leg jobb minőségű szántó föld – Nagy laposs. – nagy viz állásoshely volt ide elé – Sós kút, – sós ízű víze van Karajános, – veress kút, –Tojásos. – Csonka dűlő, – fekvéséről nyerte nevét –, Czigány ér, – árok, –Lopó út, – Incskás föld, – Szénási kút, – Hosszú düllő, – Péterszegi út düllő,– Sáska árok, – disznó kút, – Váradi kút, – Határ Laposs Sz. Péterszegi határmellett – Gáthalma, – ez alatt van egy nagy székes álló viz, mely ritkán apadki, ’s midőn kí apad, medrébe sziksó seperhető – Pálvőlgyí dülö, – Nagy széki– nagy székes térek vagynak benne, – Borsó Zug; – Horgas. – viz állás, –fekvéséről vette nevét, – Bíka Zug, – szántó kaszálló főld a’ Sz. Péterszegiés derecskei határok mellett, a’ horgas álló víz mentén. – Békás, – Halomkútdüllö, egy nagy halom mellett, hol mezei kút van – Kálló köz. derecskei határmellett, a’ Kálló nevű folyam köze. – Palló dűlő, – szőllős kert a’ Kállófolyam partján, pallón kell bele járni. —

Kelt Tépénn Julius 6kán 1864.föbiró: Kiraly István mkMakó Dániel mk jegyzö

Tépe 521

(295a) Tinod helysége’ statisticai leirása.

1. Tinod kőzsége Bihar megye Váradi járásának sebess Kőrős völgy nevű vidékközpontján Élesd m: varossához 28 mértfőld távolságnyira ettől keletfelé a nagyország utban fekszik, mely e kőzség kőzepén átvonul, és déli oldala a sebessKőrős vizének mostan északi partját képező, ’s a Solyomkői mostan Élesdinekis nevezett uradalom kizárolagos teljtulajdona: e helység IIik Josef Császárkorában mostani fekvésétől északra lévő dombokon el szorva lévén — sorrendbehuzodtak őssze mostani helyére, a későbben a 19ik század elején készitett nagyország út két oldalára, hanem az 1817ik évben a sebess Kőrős vize rendkivűliárradása által e kőzség déli szélében addig létezett nagyobb kiterjedésű jobbszántó és kaszálló főldjei elsepertetvén szinte e kőzség kőzepe tájára, éppen otthol e kőzség szőlő hegyeiből essős időben néha nagy tőmegben ősszvegyűlt ’sVale Gyorgyiás nevet víselő viz ár az ország utot ketté metzve szakad a sebessKőrős vizébe az ország út déli oldalán 36 házat telkestől, ’s az ország út egydarabját is, elszakitotta, ’s ezen ország út e része északnak egy néhány őllelbellebb is hozatott, ’s a kőzlekedés főntartása tekintetéből, itten az emlitett essősidőkbeni ősszegyűlt előbb említett patak árjátol képezett folyó mély medréreépített kőhid állittatott fel.

(295b)Továbbá e kőzség Élesd felőli nyugoti szélében ismét egy nagy kőhíd létezík

az ország utba, mely észak nyugotra fekvő Dumbrává | hegyből eredő Lutosze/:magyarul: iszapos ’s földes:/ nevet viselő kis folyo patak rohama ’s gyakoriárjai által készitett mély medrére vagyon építve ugyan e kőzség kebelén átvonulóország uton léteznek keletfelőli Tőtős szomszéd helysége felé vezető nagy országutban kissebb kőhid Valcsává Vancsuluj /:Váncs patakocskája magyarul:/ nevű,’s az északi oldalon létező helybéli nagyobb dombakbol eredő és essős időkbenfolyová nevekedő kís patak árkára van helyheztetve; ezen felöl keletnek tartvavan még két kissebb rendű kőhidacska az ország utba, az előbbi csak esső vizarjai, az utobbi a kőzség keleti széle felé Valeluj Botok, északra fekvő határbeliGyaluluj Pataki hegyből szakadó folyocska medreire: e magyar nevezet onnanszármozott mert szomszéd Magyar Kakucs helyíségben lakozó Pataky nevűmagyar család, ember emlékén tuli időktől bír és mivel e helység északi oldalánfekvő szőlő hegyeken bor kilenczed adozás mellett szőlőket —

E kőzség fekszik északrol Pestes, észak keletről Tőtős, délkeletről a sebessKőrős vizéntul délnek Magyar Kakucs, és Űrgeteg községek; délről Űrgeteg ésEskűllő; nyugotrol Élesd m: várossa szomszéd határai kőzőtt.

(296a)

2. E helység kőzségének ember emlékétől fogva szobeli hagyomány utján ísegyedűl mostani neve létezett Tinod magyarul, oláhoson Tyinod. E kőzségetszazadok elötti időktől | tisztán oláh ajku nép lakta, ’s ma is ugyan ez lakja

522 Tinod

mindnyájon gőrőg nem egyesűlt vallást kővetve, kik az oláh vidéken, igen ritkahelyen látható nagy kő templomot, saját erejűkőn épitettek és használnak.

3. E kőzség mennyire jelen nemzedék hagyomány utján is emlékezik csupáncsak e nevet viselte mindenkor.

4. E kőzség létezése a leg régibb időktől fogva emlittetik.5. Telepitése és benépesitése honnat; ’s mely időbe tőrtént nem tudhatni, a miért

a valószinűség azt gyanittatja: hogy az oláh faj e honbani első bejővetelealkalmával, már e helyre telepedhettek.

6. E kőzség nevének eredetére nézve bizonyost állítani nem lehet: hanem regeképpen meséltetik: míként e helységet leg régibb ídőben ugy az olahok, mint amagyarok e honbani jővetele előtt, más nemzet faj lakván, azok nyelvén Dienoth nevet viselhettek, és utobb magyarositva Tinod névre változtatott.

(296b)

7. E Kőzség határában északi oldalán léteznek kővetkező nevezetű kőzépminőségű bort termő szőlő hegyek; Élesd m. várossa határ szélétől kiindulva ehelység keleti széle felé tartva: Dombrovicza; Berkurile; Oszojesu; Kitsera;Boros hegy; Gyiáluluj Pataky; a hol Élesdi, hely béli, és más szomszéd közse-gekbeli lakosok birnak és tartanak bor 9ed adózás melletti szőlőket; az egy korifőldes ur ís tartván ugy e kőzség nyugoti, mint keleti | végeibe majorság szőlőketkét helyen egy egy nagyobb darabba.

(297a)

E helység rendezetlen állapotban lévén, minden határ oldalban vegyesenmivelnek és birnak volt urbéres magány főldeket, s mind a gazas, cserés, minda nagy erdős részekben gyakorolják a kőzlegeltetési haszonvételt; a határ tőbbrészein létező dűllők korábbi időben kővetkező neveket víseltek: e helység Tőtősfelőli keleti szélén a nagy ország uttol délnek tartva, az ország ut és Kőrős vizmedre kőzti darab Kimpu máre: a Kőrős vizén átmenve részint kőzlegelői,részint vegyesen magány főldek kissebb dűllőinek nevei: Lapelin; Arinyi cselmáre; Intre páráu; Retyita rosi; Ritu unguruluj; itten nyugot felé folytatva:Riturile Bregyestyilor; Láoty; Kimpu mori; Ritu hoczuluj; Laplop; Riturilemorerestyilor; Ladilba Jazuluj; /:Jáz tava magyarul:/ itten ismét sebess Kőrősvizén átfordulva, ’s északnak tartva a kőrős észak oldalátol kezdve van Czárinadűllő egész a szőlő hegy alyáig: a szőlő hegyeken felűl nagy legelői térség,cseres, bokros, ’s egy része mint egy 20–30 életkoru fiatal nevendék cser, tölgys itt ott bikkfákat tartalmazva; Dumbráva; Ptyetris; Doszu nevű hegy lábakan, apestesi Varatyek patakáig; La csoroj; Csorojele innét e határ szélen keleteszaknak, ’s egész keletnek tartva kővetkeznek: Csunzsi Zsurzsucsestyilor; RituBerkujes; Prihogyestye; Ordegej; Pestesi tető | a Tőtősi határszélbe: innet alábbCsunzsi Bregyestyilor: ezen felől délnek a hegység felé menve részint nagyerdős, részint vegyitve e kőzőtt, ugy feljebb mint ezen alol el szorva bíratnakvolt urbéres kaszáló és szántó főldek; a dűllők nevei igy kővetkeznek: Lakomore;Mecje; innet keleti oldalon ered egy folyocska, mely e nevezetet tartva Tőtősszomszéd kőzséget atmetsző nagyobb folyo patakba szalad; Kukuli, Gyálu

Tinod 523

Pataky; Resistye; és Keriturile dűllő nevek; megjegyezve, hogy e három utobbinevek alá eső határ rész mind tisztán kőzlegelői térség.

Az elősorolt apró dűllők az adobizottmányi munkálatban 12 nagyobb dűllődarabokba eggyesitve, jelenleg e neveket nyerte: 1. Belső telek; 2. Morarestye;3 Bálmorestye; 4 Czárinora; 5. Kicsera; 6 Kárpinye; 7. Oszojestye; 8 La meeje;9 Barkulestye; 10 Csunzsi Bragyestyilor; 11. Dombrovicza; 12 Berku.

Itten megjegyzendő még: hogy e kőzség kebelében a sebess Kőrős vizébőlvezetett csatornára van épitve az egy kori főldes uraságnak paraszt lisztet őrlőmalma 3 kűlső kerékre, és ugyanannyi forgo kőre.

(297b) E kőzség 121 számu házat foglal magában, melyek a templom és uradalmicsapszék épűleteit mint melyek kőfalakkal birnak, és fenyő zsindelyel fedve —a kőzlakosságé bikkfabol ősszerott és egybe rakott falakkal vannak ellátva.szalmá= | szalmával fedve, — kivéve vagy kettőt a kózlakosokébol, melyekbikkfa zsindelyel vannak fedve.

E kőzlakosok főld és szőlő mivelés mellett, fuvarozást, gyűmőlcs és mészkereskedést is gyakorolva, szerzik meg szűkséges ruházat és élelmi czikkeiket.

Kelt Tinodon 1864iki április 29kén

Esztegár Tivadar mkélesdi jegyző

által

524 Tinod

(299a)[Topest]

Topest Községet román ajk nép lakja földje átaljában csaknem terméketlen hegyes,Kevés völgy – annál több erdőség, dűlőinek nevei.

1ör Glime2or B jelis3or Kolnyik4er Kurat ra5or Czarina6or Borilla7er Szemnyík8or P szta lúj Márkís

határos északról Búts mmal Keletröl M Csékével délről Táncsesdel,ny gotról Dekanyesdel.

M Cséke 3/4. 864

Biró Lajosjegyzö

Topest 525

(300a) HelynevekToplicza Káránd községből, Bihar megyéből.

(301a) Felelet a tulnan tett KérdésekreAz 1re Ezen község tartozik Bihar m. Szalontai járás Beéli szakaszahoz.2ra Ezen 87 számbol állo Községet hivják Toplicza Káránd lakják románok 470 lél.

Beel M.Varossához 5 negyed orai távolságra fekszik utolsó póstája Beél. tartozíka NVáradi l. sz. püsp. Beéli Uradalmához

3ra Ezen községnek semmost sem hajdantol más neve nem tudatik4re E község meg a’ Törököknek magyar honba lett jövetelét előzőleg, már létezett

’s akkoron magyarok es tothok lakták ’s Rom. cath. plébaníával is birt, továbbájelenleg bir G. n e. Esperesti Székhelyel és óskolával.

5re Régisége miatt honann lett nepesedéséről leg Kisebb tudomásal sem birnak,6ra Eredetéröl mind irótt mind szóbeli adatok hiánya miatt – se|it sem tudhatni. 7re A kőzség határa összvesen 3730 catast hold es 1100 � ólet tészen, van egy meleg

forrása ugy nevezett Toplicza honan a’ Kőzség mellék nevét nyeri, Következődülökkel bir u m. Belsö telek Toplicza CZolestyilor, Koltyeú, Kiss Káránd,Ograda Gyalú Bugyestyilor Gyalú Rossentyilor, Gyalú=Setyestyilor, az erdörés-zek: Lunka Hosszu=Mále Karánzel Gruez, ittfolyik a’ töz vize mely jó rákokkalbövelkedik – és elvalasztja Bihart – Arad megyétől. határos Szék, Arkus /Kerteses Repszeg Aradm/ Kőzsegekkel.

Költ Beel April 6an 864Németh István

jgyzö

526 Toplicakáránd

(302a)tóttelek község elöljáróitól

Szakasz szolgabiró tekintetes Fráter Ferencz urnak

NVáradon.

A folyó évi márt 23ról 197. sz. a. kelt rendeletre ’s a rendelet mellett kiküldöttutasítás ’s ahoz kapcsolt, schemanak kérdö pontjaira e következendök-ben tísztelettel jelentjük.

1. Tóttelek nevü község fekszik Bihar vármegyében, nagy váradífőszolgabiróí járás ’s bihari szolgabiróí szakaszban.

2. Egyedül Tóttelek név alatt ösmeretes.3.Tóttelek község az 1781k év elött, – tottelek puszta név alatt

ösmertetett. 4. 1781. május 8k napján leg korábban említtetett községnek. –5. Népesíttetett Bíhar megyei Sz: Jobb nevü községböl származott

tót nembül való r. ch. emberekkel.6. Helység neve vette eredetét tóttelek nevü pusztától7. Ezen községben szántó földek farkasos irtás, – kereszt dülö, –

juhász düllö ’s vágás, – Dónyíska, – versko, – nyílas /:tatár domb,cserhát és bükkös:/ – gorza mezö, – also düllö és rókás gyertyános névalatt fordulnak, erdők Láz – Köles tó – Czinke lyuk, Kelemen pad, –farkasos irtás, – juhász düllö ’s tatár domb név alatt ösmeretesek, –Kaszallók farkasos irtás, – nyílas és tatárdomb, – zavínyícza, – vároldalés szöllö aly név alatt, szöllö hegyek Kelemen pad, – alsó dél oldal, –uj hegy, – rokás, – felsö dél oldal, – és fingo vőlgy, – és végre legelökvároldal, szöllö aly, – és farkasos irtás név alatt ösmeretesek. –

Községnek 3. utzája lévén, templom utza, – közép utza, – és rókásnevezetűek.

(302b)A vár oldal rét felett két domb lévén, melyeknek | tetején régentenvár lévén, de mikoron Török magyarországban zsákmányolt, lerom-boltatott, annak jelenleg csak helye látható. – mely vártól a legelö éskaszálló vette elnevezését. –

Tóttelek községnek határos szomszédja egyik oldalról Siter másíkoldalról pedig Csatár községe és azoknak határai.

Kelt tótteleken márt: 30. 1864.

Konyerda János föbiró: Mászlán AndrásJegyzö 2k biró: Fehér Károly

esküdt Dulós György mk.

40. sz.864

Tóttelek 527

(304a) Délbihar Nagy Várad Megyei kerületÉlesdi szakasz

Határleirás

Tötös Községnek, mely románul Gros-nak nevezik Tötös Község Keletről Lokk ésÖssi, Délről Oláh és Magy. Kakucs Dél nyugotrol Ürgeteg, Nyugotrol Tinod,Eszakrol Pestes hat. határos.

(304b)

Határa kezdödik keletröl Kolozsvárra vezetö ut, mely község 5 dülöben vannak.u. m. Falu dülö, melyben a szántó földek, Házak gazdagsági épületek és gyü-mölcsös kertek vannak. Ezen düllö rona téres szánto földjei is jobb termékeny-ségűek közzé tartozván, öszi, tavasz buza, rozs tengeri és zabbal felváltvavettetnek ’s mint egy harmadonként trágyázva mínden harmadik évben ezelőttugarnak hagyatott, a magosban fekvők ellenben csekélyebb termékenységüek, sezek rozs, de nagyobb részt egy éven át tengerivel vettetvén, megjegyeztetvénmiszerént a szánto földek eme része a természeti viszonyoknak magas fekvésüekmiatt igen ki vannak téve. — Rétek: Ezek a szántokkal melyek kőzt fekszenekszintén egy forma tulajdonságban osztattnak, a jobbak éven át egyszer kaszálvavegyes minöségü szénát és uto legeltetéssel kevés sarjut is kaszálhatnak arosszabbak azonban csak is savanyu terményt nyujtanak. Legelök. Ezen egyetlenosztályu legelök, erdő szélekböl vagyis cserékböl, gazos gödrökböl meredekhegyekböl és kevés sovány ronatérekböl | és elhagyott parlag földekböl állanak,melyek savanyu és gyengén tenyésztö füvekkel vannak be növe többnyirebokros, cserék között felette csekély termékenységüek — földminöségük féllabnyíra ásva tulnyomolag sárga sovány agyag helyenként kavits Erdők. Azerdők éjszaki részén egy tagban fekszenek, a községhez közelebb eső részekközép koru vegyes fákat, a magassabban fekvök pedíg szép fiatal Bik cser,tölgyfa s. t. b. fákat teremnek. — földminöségük sovány sárga kavicsos agyagalretege mereven szíklás mely televénnyel fedetík; ezen erdöben vad diszno, öz,roka, nyul császár madár s. t. b. böségben van, meredek sziklákon, völgyön,mely erdönek térképessége 1198 3106 hold.Szöllök, Mely a Zápoly hegynek délnek derülö homlok ormain fekszenek, minda mellett a szomszédcságba emelkedö havasokrol gyakran ide hato hideg szelek,dér, jég, ártalmaz, tulajdonsága miatt általán véve savanyu bort teremnek, földminöségük egy lábnyira rétegre fekete helyenként kavicsos homokkal kevertagyag — fekszenek a Mesztecsinye dülöben. — az egész község 6 dülöben vanfel osztva. 1. Falu dülö. 2 Közös. 3. Czarina. 4 Bozoje 5. Ordonzsele 6.Mesztecsínye dülö, a földbirtokra nézve pedig áll a föld becslési munkálatban atetelek ekkép állanak.

528 Tőtös

Szánto földek 559 hold 500 � ölRétek 1249 ~ 1550 ”Szöllök 187 kapás —Legelök 398 hold 1525 � ölErdök 3106 ~ 80 � ölÖszvesen 5429 hold 182 � öl

ennek tiszta jövedelme adolag 4262Ft 59 fr. p.p.(305a)Továbbá ezen községbe határán igen jo forrásokkal bövelkedik ’s az erdöben

mész kö is találtatik — ezen község 715 lélekkel bir, mind G. egyesült. Ezenközségnek határán keresztül sebes Körös vízeis foly, mely gyakran a szánto éskaszáló földeket be iszapolja, és tetemes károkat okoz, van egy hegy nyugotrolmely 1851 le folyt ’s a tetején mostan is egy tó van, melyben vad ruczáktaláltattnak — mélysége 4–5. ölnyi. — több érdekes tények ezen községröl nemtudatik. —

Kelt Tötösön Junius 19én 864.

Tisztelettel felterjesztiVajda Lászlo mk

Körjegyzö

Tőtös 529

(306a) ad 48. Tötösi Jegyzöségtöl1864.

Tekintetes fö szolgabiro Ur!

Folyó évi Oktober hó 21ről 2812ki szám alatt kibocsájtott rendelete folytán, melyáltal hogy Pesti Frígyes akademiai tag felkérése folytán a statistícai adatokleirásának és egybesitésének kiegészitésére beadott részletes és körülményesleirás béküldeni rendeltetett, melynek kiséretében tisztelettel jelentem, miként akörülményes leirás ezen jegyzöség által már 1864ik év Junius hó 20án fenti számujelentésem mellett béküldetett az élesdi Tekintetes Biroságnak 193.ki. számurendelete folytán, melyre nézve a Tötösi jegyzöségtöl még nagyobra kiter-jeszthetöbb indokolások annál is inkább nem adathatnak, miután az uradalmakés nagyobbszerü birtokosoknál setérképet kapni nem lehett sem pedig a helysé-geknél is, miután ez ideíg itt Községi archivumok nem léteztek. — ’s igy az alábbirt jegyzöség mély tisztelettel azt hiszi, hogy kötelezetségenek már elegett tett,mert azon 4 db kimutatások melyik béküldetettt, az előbb kelők lakosok és régibblakozó tudományos lelkészek elöadásaik folytán készíttetett, mínek következté-ben tisztelettel jelentem, hogy körülményesebben és megérthetőleg azon leirásoka mint készítettek ez alkalommal is nem vagyok képes tudni és többet irni a mintmegirtam volt.

Tisztelettel levén Tötösön November hó 11en 65.Tekintetes föszolgabiro urnak

alázatos szolgájaVajda László

530 Tőtös

(307a)HelynevekUdvari községből, Bihar megyéből.

(308a)1. Bihar megye Sárréti járás. Udvari község. A’ Vidéket az ott el terülő SárrétjérőlSárréti Vidéknek hívják. 2, Udvari név vólt, hajdan ugy mint most ismeretes,azon külömbséggel, hogy néhol az 1763ból fen maradt kéz íratokban az akkorszokásos írás-mód szerént az utó i, yal íratik: 3. hogy vólt é más neve valahae helységnek, azt sem írott, sem száj hagyományból nem hallottam. A’ községleg korábbi emlitését sőt eredetét, a’ száj hagyomány utján írott Nagy BajomVáros krónikájábani fel jegyzés szerént, valamelyik Erdelyi Fejedelem aján-dékozta Udvari nevű Embernek ’s mint a’ nevezett krónika határozottanmondja, ezen embertől vette eredetét ’s nevét a’ falú, mert az előtt csak minta’ Nagy Bajomi Várhoz tartozó főldbírtok vagy major emlittetik. Azonbanitt azon kérdés támadhat, hogy ezen embernek egyéni vagy Családi nevevólt-é Udvari? vagy csak azért neveztetik igy mivel a’ névleg nem emlitettErdelyi Fejedelem Udvarában lakott. Annyi azonban bizonyos, az egyházjegyző könyvében lévő későbbi fel íratból hogy 1613ban a’ helység Udvarinév alatt Kamuti Balázs bírtoka vólt, kinek tiszttartója Nagy András, a’templom nagyobbitásakor e’ fel íratot találta a’ falon ,,épitette Kamuti Balázs1613ban” 5. Hogy honnan népesíttetett nem tudhatni.

6. Minthogy sem írott sem nyomtatott emlékűnk, mely a’ név eredetéről bizony-ságot tenne; csak a’ 4ik pont alatt emlitett bizonysággal kell be érnünk.

7. A’ község határában elő fordúló topográphiai nevek: Balázs-halma, – melynevet hihetőleg Kamuti Balázsról vette, – egy halom, mely közel a’ Falú alattemelkedik. Szabó-halma, hihetőleg valami Szabó nevű embertől vette nevét.– Őrhalom, mint beszéllik nevét, onnan nyerte, hogy a’ török járás alatt, ezenhalom őr álló helyűl szólgált. Félhalom, hogy nevét honnan vette? bárfekvését tekíntve azt hiszem félszeg formájától. Gyilkos hát Nevét a’ Kúnvilágkor ott törtent borzasztó gyilkolástól nyerte – Kúnok szállása, itt száltak,vagy pihentek meg mint száj hagyományban él, a’ Kúnok az imént emlitettgyilkolás után.

(308b)Nyársas halom, hihetőleg a’ Törökök szokásos kinzásától a’ nyársba huzástólvette nevét. Túzok hát, sok túzok szokott környékén és rajta tanyázni.Domokos hátas szántó főld, nevét mint mondják hajdani birtokosától KótiDomokostól nyerte. Hangás vagy Hangos, nevét hihetőleg azon kis viz-hang-tól /:echó:/ nyerte, mely ott, meg viz környezé észrevehető vólt. Kovács tavaSzántó főld, nevét magán viseli? Csúrka-vőlgy, szántó főld. Hangás ér, melya’ feljebb említett Hangás nevű földön foly keresztűl. Karika Zúg, Szántófőld, nevét talán onnan nyerte hogy mint egy kör vagy karika ugy köríté egykis ér mely karika érnek hívatik. Eszteró megi, Szántó főld nevét az alatta

Udvari 531

lévő Eszteró-nevű víztől nyerte melynek eredetéről alább. – Gát-szeg neveeredete? Rövid-dűlő Szántó főld, nevét magán viseli. – Vesszős ér hajdan sokrekettye és fűszfa vesszőket nevelt. – Eszteró ér mely sok féle le írása általgyanítni engedi, hogy az Eszterházy névből vagy ez utóbbi amabból vetteeredetét, mert hol Esztró hol Eszteró, hol esztoró, még Esztorás is emlitettik,pedig a’ régi kéz íratokban Esztorás név = Eszterházy, mint ez a’ NagyBajomi krónikában ki fejtve van. Nagy-Szík Szíkes szántó főld Tikics – vagyTigis, – vagy Dikics ér, neve eredete /:?:/ Disznó-Sziget, nevét azon szokástólvette hogy ítt őriztettek az Uraság dísznai. – Űrmös. kaszálló, sok ürmötterem. – Rákos – kaszáló, nyomás vagy legelő bizonyosan onnan nyerte nevéthogy hajdan itt sok rákot halásztak. Tamás-Zug legelő neve, ’s eredete (:?:)Csarna, jó szántó főld, Ösventő szántó főld. Pap-ere kaszáló. Körtvélyes hátSzántó főld Sziget, hajdan tökéletesen magán hordhatá nevét mivel egészenvíz keríté. – Cártelek jó kaszáló.

(309a)

A’ Sár-rétben lévő nevezetes lápok; Rúczás-láp Cseh-láp, Német-láp,Garos-láp, Vesszős-láp, Görcsös-láp. Nád-vágó-láp, Pali-láp, Kis Jankó-láp,Darús-láp, Hóra-láp: ez utóbbi nevét nem a’ Hóra világból nyerte é? Macs-kás-láp, | Figés-láp, Nagy-láp Kis derék-láp, Főld-láp. Nagy Halas-tó, mintegy 32 Catast: hóld területű álló víz, mely a’ Sárréte között fekszik, nevétonnan nyerte hogy benne sok halat fogtak.

Kelt Udvariban 1864. május 20án

Balogh Lajos mkjegyző

532 Udvari

(311a)HelynevekUj-Palota községből Bihar megyéből.

1. Uj-Palota

Uj-Palota egy 62 házszámból, és 470 lélekből, délvonal szerint rendezett 4 utszábólálló, kereszt alaku – melynek karjai az ég 4 tájai felé nyulna. igen csinoskis német romai katholikus Hely község. Fekszik Bíhar vármegyeSzalontai Járásában, a sebes Körös, és a Hájói Püspök főrdőből eredőPecze folyók mellett délre, Nagy-Váradtól 11/4 geogr. mérföldre nyu-gotnak, kellemes domborodásu magaslaton, igen egésséges éghajlatalatt. – Jelenlegi birtokosa, néhai Nagy-Lónyai és Vásáros-NaményiLónyay Andor, Cs. K. Aranykulcsos, és hadseregi huszár Kapitánynaközvegye született Frimont Theodora Grófnő, mint néhai Palotai Grófés Antrodorcsi Herczeg, Cs. K. Lovassági Tábornok és HadtanácsiElnök Frimont Jánosnak leánya. – Határai éjszakról a Sebes Körös és1a Pecze folyók, és Ó-Palota Puszta, Keletről Vadász Puszta, délrőlBesenyő Puszta, nyugotról Mindszent Puszta.

2. Elnevezés.

(311b)

Nevét egy ezen Helység éjszaki határán a Peczén tul régentenfennállott Palotától – castellum – vagy váracstól nyerte, melynekalapjai itt ott még most is kivehetők. Ezen Palotának neve a szomszédSz. Jánosi magyar ajku Község nyelvén ,,László Palotája”, hihetőlegSz. László magyar Király egykori vadász- vagy kéjpalotája volt itt, azakkoriban létezett nagy erdőség közepette, ki Herczeg korában Biha-ron lakott állandóul, Bíhar és több megyéket birt Erdéllyel együttherczegi tartásul testvérével báttyával Geizával egyetemben /LásdBuday, Thuróczi és Anonymus./ Salamon Királytól. — Herczeg koraipalotájának kellett lennie, mivel | a nép nyelvén, egyszerüen ,,Lászlópalotájának” és nem ,,László Király palotájának” neveztetik, pedigLászlót mint királyt, bár hol említessék a történetben vagy népmondá-ban ,,László Királynak” , – vagy ,,Szent Királynak” nevezik. – Hogyezen hely Fejedelmi, tehát vagy Királyi, vagy herczegi birtok volt,bizonyítja az, hogy mindig a Magyar Királyi Kincstár volt földes ura,a Mohácsi vész után – és más senki – míg 1819 aug 30án Gróf FrimontJánosra szállott. – Ezen Palotának környéke hajdan bevolt népesitve,

Újpalota 533

1 Az előző négy szó a sor fölé van beszúrva.

mert a N.Váradi l. sz. Egyházi névtár szerint itt rom. Kath. Plebánialétezett – Ezen Palota és községe, vagy 1566ban a vallási villongásokalkalmával; vagy ha a Bethlen János által Horányinal 1 Rész. említettPalota, csakugyan ezen Palota, /:mint Keresztúri – Descriptio s.a’t’ 2könyv 352 lap. 26 pont. – véli a 17ik század végén Sinán török vezéráltal pusztittatott el. Ezen idő óta Palota környéke pusztává lett.

3. Benépesités.

Palota határának benépesitése kezdödött dícső emlékű Mária The-rezia Kormánnya alatt, midőn Palota határán 1765 táján a sebesKörösön egy 8 kövü malom, egy 1850íg virágzó serház, és egy uradal-mi tísztí lak emeltetett, mely épületek maig is fennállanak; de ekkorcsak mint majorsági pusztai birtok kezeltetett a nváradi Kir. Kincstárigazdasági hivatalok által.

(312a)

A tulajdonképpeni benépesités, vagy is telepités II Jósef kormányaalatt 1784 és 1786ban történt, két izben érkezvén ide telepedők azakkori nagy német birodalomból, különösen Elsasz, és Bajor választófejedelemségből, mely telepedők sajátságos sváb tájszójárással birtak;de jelenleg nyelvök már tisztultabb német. Az ezen németek általbenépesített része Palotának, – a malom, és serháztól délre – Uj-Palota;a | másik, a Pecze folyó által elválasztott rész pedig, hol a malom ésserház állott és áll, ’s mely magában foglalja a régi Palota, vagyKastély, vagy várnak helyét – Ó-Palota nevet nyert.

És ez Palota Uj- és Ó- mellék elnevezésének története, és eredete.Kora 1786 óta.

4. Uj-Palota egyes földrészeinek elnevezése.

Uj-Palota egyes földrészeinek telepedés előtti elnevezései nincse-nek emlékezetben – oka alkalmasint az, hogy a telepedők németeklévén, a magyar neveket és szavakat nem értvén, emlékezetökben megsem tarthatták. – telepedés után is csak egy kis – mintegy 6–7 – holdbólálló résznek van saját neve, ,,Czerny György Kenderföld” . Tudni illika Falunak kimért helyíség körül nem jutván minden telepedőnekkenderföld, a ki nem elégittettek folyamodtak a Kir. Kincstárhozkenderföldért, s ezt meg is nyervén, az éjszak-keleti kenderföldekvégében lévő uradalmi földekből, ezek azon időben mérettek ki Mar-kovics uradalmi fökormányzó – Præfectus – által, midőn hire járt, hogyCzerny György a Szerb Szabadság hős Magyar honba is be akar törni.És ezért adatott azon kenderföldeknek ,,Czerny György” név.

534 Újpalota

5. Uj-Palota egyes földrészeinek ujabb elnevezése.

(312b)

A Hiteltelekkönyv behozatala alkalmával mínden dűlő nevet ka-pott, mely jelenben divatozík: 1 éjszakra Szent János dűlő, az azonrészen álló Nep. Sz. János kápolnájától, 2. Keletre Keresztes dűlő, afalu keleti részén álló kereszttől, melyhez keresztjáró napokban, sz.menet intéztetik. 3. Délre, Temető dűlő az azon részen fekvő temetőtől.4. Nyugatra, Mindszenti dűlő, mely Mindszent Pusztával határos. | 5.)Réti dülő melyben a rétek és a sebes körös által elmosott rétek részekhelyett uradalmi földekből nyert szántó földek feküsznek, a mostanífalu éjszakí részén. 6.) Kerti dülő, mely a falu körül, közvetlen a házikertek alatt fekvő kenderföldeket foglalja magában. 7.) urasagi dülő,melyben az urbéri rendezés alkalmával, az uradalomnak esett földekfoglaltatnak. Ezen dűlő2 a falutól keletre fekszik, és az éjszaki töltöttúttól délnek a besenyei határig, egyenes vonalban huzódik. Végre 8.)a Sz. János, és Urasági dűlő közt, a falu éjszaki szélétől, az éjszakitöltött utig egyenes vonalban elnyúló Szőllős kertek.

6.) Ó-Palota egyes földrészeinek elnevezése.

(313a)

Ó-Palota, mely az eredeti tulajdonképeni Palota, s mely uj-Palotá-tól éjszakra esik, egyes földrészeinek nevei sincsenek emlékezetben,a jelenleg ugynevezett ,,urasági kerten” kivűl, mely ,,László Palotájá-nak” neveztetík. Ezen földrész a Pecze és Sebes Körös által körittetik.Itt állott hajdan, a hagyomány szerint ,,László Palotája” vagy Ke-reszturiként ,,vára”, melyről e vidék elneveztetett, és valamely apáczakolostor. – Némi alapok látszanak még itt ott, de az épületek rendelte-tését meghatározni, csak hosszabb kutatás után lehetne! – Ezen széptér a megtelepedés idejében uradalmi gyümölcsös Kert volt, mely GrófFrimont által kaszálóvá, és az uradalom jelenlegi haszonbérlője TopichAntal által szántó földdé alakíttatott. – Ezen téren állott egy a Kereszt-szegi, és Szalontaihoz hasonló csonka torony, mely ledöntetvén, ennekés a többi, telepítéskor romokban fekvo heverő épületeknek erős tegláités köveit használták a telepedő élelmes németek kutjaik, és pinczeiképitéséhez. – Még él egy uj-palotán egy idős ember, – Dőrner Jósef –ki Ó-Palotán, a | kőhordás alkalmával, pinczét és szobákat talált, decsak romokban, és a szobákban fej nélküli ember csont vázat. — Ezenhelyet az itteni németek, ,,Kamn”nak nevezik; de az elnevezés alapjátnem tudják.

Újpalota 535

2 E szó a sor fölé van beszúrva.

Ezen Ó-Palotának van még egy kis része, mely a sebes Köröstöl, aSz. Jánosí legelőig, délről éjszakra nyulik, mintegy 46 hold, melynekrégi neve szinte elenyészett, a telepedéskor szinte ,,Kis cserjének”neveztetett, utóbb Fáczános kert lett, és néhai Frimont Jánósné Grófnőbirtoklása alatt, néhai Osvald Jósef Fő Erdész által 1845ben csinosrendszerben ültetett kis erdővé alakíttatott, mostani neve ,,kíserdő”

Ó-Palotának csekély mennyíségű szántóföldeí a jelenlegi telek-könyvben ,,malomzugnak” neveztetnek.

Pro superabundanti.7.) Uj-Palotának természeti nevezetességei.

Kies fekvés, ígen egésséges levegő, ugy hogy a himlőn kivül,semmi járvány itt nem uralkodott, még a NVárad vidékén 831. 36. és49ben dühöngött cholera is, csak egy kettőt lepett meg, és ragadott el;marha vész épen nem uralkodott e határon. Végre igen tiszta egészsé-ges, és igen jó izü vize van.

8. Uj-Palota Termékeinek nevezetesbjei.

1ör kitünő rozs, mely szesz gyártásra igen alkalmas, és az illetőkáltal, a más vidéken termeltnél többre becsültetik. 2or Burgonya, melyaz itteni szorgalmas németek által nagy mennyiségben termeltetik.

(313b) 9.) Uj-Palotának Epítészeti és Szépműi nevezetessége.

Uj-Palota Helységének kellő közepén, szép szabad téren3, egysajátságos modorban épült rom. Kath. Templom áll. Epittette GrófFrimont János, és neje Mitterburgi Mitterpacker Katalin, 1825–1829.a Mária Terezia Vitézrend Keresztjének alakjára. – Meglepő alaku ésszép, müvészetí kívitelű, sok drágasággal, és müemlékkel ékeskedik.Nagy-Várad vidékének dísze.

10.) Palotának Ipar-nevezetességei.

1ör Ó-Palotán egy nagy 8 kövü közönséges malom Mária Tereziakormánya alatt a kincs tár által épittetve a Sebes Körösön, a vidéknekvalódi áldása, jelenlegi haszonbérlője Brüll Leopold, és Mihalfi. To-vábbá egy 1850ig virágzó serház, szinte a Kincs tár által állíttatott, és

536 Újpalota

3 Az előző három szó a sor fölé van beszúrva.

Gróf Frimont Béla által szeszgyárral gyarapíttatott. Jelenleg szüne-tel. –

2or Uj-Palota határán, egy kisszerü, de ígen jeles lisztet készítő,amerikai malom, műmalom, a Pecze folyóra Gróf Frimont Béla általépittetve. Jelenlegi haszonbérlője, Lederer Sámuel.

Kelt Uj-Palotán April 9én 1864.

Szerkesztettekészitette

Nyáry FerenczUj-Palotai Plebános.

Újpalota 537

(315a) Urszád, Bihar1

FeleletA túl lapon tett kérdésekre

1ső pont. Urszád helysége Bihar Megyében van kebelezve tartozik pedig a Belényesíföszolgabírói járáshoz egyszersmind körjegyzöi állomás hozzá tartoz-nak még mint jegyzöséghez Belényes Szt Míklos, Sólyom, BelényesÖrvényes, Havas Dombrovícza, és Púszta Hodísel – Urszád magatartozík a NVáradí DSz Káptalan bírtokához.

2dík pont. Ezen Községnek jelenben csak egy neve él, – Úrszád ’s más nevére nemís emlékeznek hanem híhetöleg hajdant magyarajkú nép lakhatta ezenvídéket ’s meg lehet hogy akkor a község neve Úrszék vólt s csakkésőbb eloláhositva kapta az Urszád nevet erre azomban semmi adatníntsen –

3dík pontra tudomás nem létezik4dik 5dik és 6dik pont Híányzanak mínden adatok

(315b)7dik pont – A Helységet fél körbe hegyek és erdőség veszí körül ezeknek kü-

löm|bözö neveik vannak, nevezetesen

(316a)

Bohászka – Zsenuntyíle pópí /Pap térde/. Kornyet, Vále Nányi/Néni patakja/ Gyálú Mihócseszk, Vále Poklúsá, ezen a patakon éppenmost fedeztetik fel egy gazdag köszén réteg – Gráuréid, GurecziHomkárisluj – ezen az erdö részen van egy bükk fa mít lemnúlujDávídnak neveznek, nevét onnan veszí hogy nehány évekkel ezelöttvólt Urszádon egy Dávid nevezetü Kántor – ez történetesen egyszombat estve az erdőbe járva reá akadt hogy a kérdéses fának odvábafent a fa teteje felé egy megszökött méh raj tanyázik – tulajdon képpenő másod magával vólt – estve felé lévén azonban az ídö nem értek reáhogy a mézet az oduból kí vegyék elhatározták tehát hogy másnap haa templomból kijönnek elmennek ísmét együtt és a mézet kivéve egymás közt felosztják – Azomban Dávid mínt telhetetlen ember odahazamást gondolt, ’s vasár|nap reggel a helyett hogy templomba ment, –vólna, még Kántorí kötelességét is képes volt elhanyagolni – kí menttítkon az erdöre, felmászot a nevezetes fára ’s midön az odu kívájásávalfoglalkozott a fa teteje letört Dávídot messze elhajitva ugy sujtotta aföldhöz hogy keze lába össze törve ottan szörnyet halt. – ezen esetetaz ittení babonás nép színte íntö példáúl beszélí el ma ís. – következíka Kímpúrel, Valcsáú, Gyálú víílor, Vále Dobí. –

538 Urszád

1 A település nevét egy másik kéz írta fel a lap tetejére.

Másík félkörbe a szántó földek körözík a helységet – mellyek düllöia következö elnevezéssel bírnak – Maczászka, Sztínéj, Dímbú rel,Kaszálló –

Urszáddal határosak Poklúsa, Hodísel, Karasszo, Petegd, Széplak,B. Szt. Míklos, és Sólyom Községek –

Kelt Urszádon Juniús 20 864

Kádár Lajos mkköri jző

Urszád 539

(317a) HelynevekŰrgeteg községből, Bihar megyéből.

1. pontra Nagy váradi járás – Élesdi szakasz – a’ Kőrőzs vőlgyén.2. “ Oláhul Urtyityágnak neveztetik.3. 4–5–6. pontokra. Nincsen semmi tudomás.7. pontra. A’ kőzség határa jobbára egyenes főldőn fekszik, csak is tűskével ’s bokrol

tölt kőzős legelője nyulik fel hegyre, – e’ helység határa kűlőmben azugynevezett Ötfalu határhoz tartozik, vagy is Esküllő – Keszteg –Pestere és Kalota helységekkel mintegy kőzős, – A’ falu határátkövetkező 3. dűlők képezík u: m: Falu dűlő – Kuratura és Kimpu mori.

540 Ürgeteg

(318a)HelynevekÜrgeteg községből — Bihar megyéből.

Az 1ö pontraLétezík a’ Nagy váradi járásban, az ugynevezett Kőrőzsvőlgyén.

A’ 2k pontra.Két néven neveztetik, és pedig magyarul a’ fenti néven, a’ helységet lako ’s vidéki

oláhok által pedig Urtyítyág.A’ 3k pontra.

Nem tudatik.A’ 4k pontra

Nem tudhato.Az 5k pontra.

Bízonytalan idö olta olá nép lakja, – e’ tárgyban bővebb adat nem szerezhetőA’ 6k pontra

Sem kőztudomásbol – sem pedig hagyománybol a’ néveredetéről – értelméről mitse lehet tudni.

A’ 7k pontraE’ kőzség határa 3. dűlőből áll u: m: falu dűlő – mely a’ belső telkeket tartalmazza,

– Kuratura dűlő, szánto ’s tűske bokros legelő – és Kimpu mori dűlőszántó ’s kaszállo főldből állo, – e’ dűlők elnevezéséről mit se tudhatni.a’ Kimpu mori dűlőben van topilá nyágra nevű mély posvány – ezenposványal egy kapcsolatban van Drobole patakot képező forrásosfolyocska mely színtén posványá vált. Egyébb nevezetességek nemléte míatt a’ hátrrol mi sem említhető. Fekszik pedig Magyar Kakucs– Rikosd – Kalota – Esküllő – Tinod, és helységek határaik között.

Ürgeteg 541

(320a) HelynevekVajda községből, Bihar megyéből.

Vajda község fekszik Bihar vármegyében, az Érmelléki járásban Nagy Váradtól =mint a’ megye székvárossától = 3 mértfőldnyire Észak felől, – Körü-lötte fekvö helységek Keletről: Hegyköz Sz. Imre, = DélkeletrőlSzalárd = Délről, Hodos = Nyugotról Félegyház, = Északról Jankafal-va népesitett puszta. – Ezen község eredetéről = melyben 730 helv:hitv: magyar ajkú nép lakik = sem régi irományok sem hagyományvagy népmonda alapján semmit nem tudni. –

Határa: Szántófőld és kaszállókban hozzáértve a’ benső telkeket is1764 180

1100 hold; – Szöllö hegye 594 hold – Erdeje 400 9201100 hold. –

A’ templom dombja oldalában létező pinczék ásásakor az ujabbidőkben sok ember csontot és gesztenyefából készült koporsók talál-tattak, mi arra mutat, hogy a’ hol a’ falu közepére épitett templom áll,hajdant temető vólt. –

Hogy mi okon és melly idő ólta neveztetik a’ község ,,Vajda” névalatt, úgy szinte azt sem, hogy honnan népesittetett, – ki nem puhatol-ható; – A’ községnek a’ most fent emlitett nevén kivűl semmi másnyelven elnevezése nincsen. –

A Helységnek fennállása az 1694ik évtől bizonyitható, mint a’ melyévben a’ községnek most is használatban lévő pecsétje készült. –

Legrégibb jegyzőkönyve a’ községnek 1792ik évről van, a’ mellyévtől fogva, = megszakitással ugyan = vezettetnek a’ jegyzőkönyvek.

Vajdának 1697ben okmányilag kimutatható birtokosa vólt GrófCsákÿ Zsigmond. Továbbá Vajda egy részének birtokosa vólt – Dobo-zy Mihály és neje Bay Patai Klára a’ kik a’ Koncz család kihaltával e’család birtokrészét adományúl nyerték Gróf Pálfy János nádortól1744ben.

A’ község határában előforduló Topographiai nevek a’ következök:u.m:

(320b) Nyugotról a’ Félegyházi határnál kezdve, – Egynehány fa – jelenlegszántófőld, – régebben Erdő vólt, ’s a’ fennállva maradt nehány szálfától kapta nevét. – Puszta Komló. – szántófőld; – Eresztöfok, egyvizállásos ér forma lapály, – mely azomban most már egészen kiszá-radt és kaszállónak használtatik. – Szőrök egy érrel körűlvett szántó-főld. – Köris szeg a’ Hodosi határra nyúló kaszálló, – Békési tava, egyjelenleg egészen kiszáradt tó. – Zsombok Zúg egy zsombokos kaszálló;– Kecske rét. egy hátas kaszálló; Cséki sziget, egy a’ berettyó szaka-dékával körűlfolyt kaszálló; – Nyáras, szántó főld és kaszálló, a’

542 Vajda

nyárfáktól = melly a’ szélén van ültetve = kapta nevét – Sirató, egy kislapos, az ugynevezett Alsó Erdő és közlegelő köztt. – Varga rét, tövisbokros kaszálló. – Alsó Erdő egy fiatal tölgyfás Erdő a’ Szalárdi határmellett. – A’ neveknek eredete nem tudatik. – Kunyhó köze egy azAlsó Erdö mellett árokkal körűlvett erdőből kiirtott szántófőld, – mellyállítólag onnan kapta nevét, hogy a’ Török járás ideje alatt a’ környék-beli lakosság még akkor mint erdőbe: menekültek ’s ott földkunyhókat1Építettek. – Tótkert szántóföld, nevét kapta onnan, hogy tótok irtottákki. Akasztófadomb, egy kopár sovány hegyoldal. – Somos. Szántófőlda’ Sz. Imrei határszélen, a’ mellette lévő Erdőszélén lévő somfáktólneveztetik. – Füveskert, az ugy nevezett felső Erdő közt elnyuló nagyvőlgy, melly észak felől Délnek kétfelé vágja az erdőt, – jelenlegszántófőld. Kúlízs. Erdőből kiirtott szántófőld. – Bigets a’ Jankai határmellett fekvő szántófőld. – Cserdűlő, – hajdanában Cserfás erdő vólt.Cseri hosszú szinte cserfás erdőből kiirtott igen hosszú szántófőld. –Sóspart. egy sárga főldből álló hegyoldal. Sóslapos, a’ Sóspart alattDélre a’ Félegyházi határ mellett fekvő legelő. – Sóskert az úgyneve-zett Sóspart oldalba ültetett kis darab szőllős kert. – Öreghegy a’ falualatt Délről Északra fekvő csekély emelkedésű szőllőhegy. Laposkert.Az Öreghegynek délre fekvő lapos része neveztetik igy. – Csállai oldal,Az Öreghegynek szinte Délre fekvö partos része neveztetik így.

(321a)Zajgó Az Öreghegynek délre kiszögellő legmeredekebb része nevez-tetik így, hihetőleg azért kapta nevét, hogy a’ keleti oldalán fekvőpartos Erdőből esö alkalmával a’ viz sebesen szokott lezuhogni. Vá-gott. Az Öreghegynek keleti része, nem régen kivágott Erdő helyéreültettetett. Málhegy. A’ Jankai határ mellett fekvő nagy szőllőhegy.Cserhegy, a’ Málhegynek Keletre nyuló része neveztetik így. – Sút.A’ Málhegyen lévő kis zúg neveztetik igy. –Az itt felsorolt helynevek eredete nem vólt kipuhatolható. –

Kelt Vajdán 1865 évi December 3án

Dobozy András Szőrös MihályJegyző főbiró

Vajda 543

1 E szó első része a sor fölé van beszúrva.

(322a) HelynevekVajda községből Bihar vármegyéből

Vajda község fekszik Bihar vármegyében az Ermelyéki járásban Nagy Váradtól,mint a’ megye székvárosától 3 mértfőldnyire észak felől; – Körűlöttefekvő helységek Keletről H. K. Szent Imre; Délkeletről Szalárd; délrőlHodos; Nyugotról Félegyháza; Északról Jankafalva népesitett puszta.Ezen község eredetéről = melyben 730 mind reformata vallásu magyarajku nép lakik = határa szántóföld és kaszállókban hozzá értve a’ bensőtelkeket is 1764 /:1100 � ölével számitott:/ hold és 180 � öl; szőllőhegye 594 hold és 920 � öl; Erdeje pedig 400 holdat tészen == semrégi irományok, sem hagyomány vagy nép monda alapján semmit nemtudni; – a’ templom dombja oldalában létező pinczék ásásakor az ujabbidőkben sok emberi csontváz tulságos nagy emberi koponyákkal, ésgesztenyefából készűlt felette vastag koporsók találtattak, – mi arramutat hogy a’ hol a’ falu közepére épitett templom áll, régiebb időbentemető vólt. –

Hogy mi okon és melly idő olta neveztetik a’ község ,,Vajda” névalatt szinte semmit nem lehet kipuhatolni, ugyszinte aztsem, hogyhonnan népesittetett. Községünknek a’ most fent emlitett nevén kivűlsemmi más nyelven elnevezése nincsen.

Helységünknek fennállását az 1694ik évtől tudjuk bizonyitani, minta’ mely évben a’ községnek most is használatban lévő hivatalospecsétje készült.

Legrégibb jegyző könyve a’ községnek 1732ről van, a’ mely évtőlfogva = megszakitással ugyan = vezettetnek a’ jegyző könyvek.

Vajdának 1697ben okmányilag kimutatható birtokosa vólt GrófCsákÿ Zsigmond. Továbbá Vajda egy részének birtokossai vóltakDobozÿ Mihály és neje Baÿ Patai Klára, kik a’ Koncz család kihaltával,e’ család birtokrészét adományul nyerték Gróf Pálfÿ János nádortól1744ben.

(322b) A’ község határában előfordúló topographiai nevek a’ kovetkezők:1ör Szőllőhegy.A’ község felett elterűlő csekély emelkedésű szőllőhegy ,,Öreg-

hegy” név alatt ismeretes. A’ községtől Északfelé fekvő szőllőhegy,,Málhegy”nek neveztetik. A’ községnek nyugati végén fekvő kisszőllőskert ,,Sóskert” névvel neveztetik; – de hogy mi okon és mellyidőben kapták e’ neveiket éppen semmit nem lehet kipuhatolni.

A’ Szántófőld és Kaszálló dűlőknek olly igénytelen helyi elneve-zéseik vannak, hogy azok emlitésre sem méltók.

544 Vajda

Kelt Vajdán Május hó 23án 1864

P. H. Erdei Gábor főbiróDobozÿ András Szőrös Mihály 2 biró

Jegyzö Eskütt Borbély ’SigmondEskütt Kalmár Sándor

Vajda 545

(324a) HelynevekVarasány községből, Bihar megyéből.

A megye székhelye: NagyVárad, a járás székhelye: Belényes, a járási szakaszszékhelye: Magyar Cséke, — melyért a helység Magyar Cséke vidékén fekszik.

(324b)

A helység neve Varasány sem magyarul sem oláhul tulajdonságot nem jelent,mind a két nyelven ez a neve. – A helység keleti részét Kreczánnak, nyugati részétPekerdának nevezik a helybeli oláh lakosok, mely elnevezés semmi tulajdonságot| nem jelent, ezen elnevezés régi, okát senki nem tudja; hivatalos iratokban elő nemfordul, a szomszéd falvak lakói sem használják ezen elnevezést. A határban térségeknevei: Muncsel, egy magos hegygerincz — annyit jelent fáradtságos hegy —. Lunka— lapályos —, Vále treszti — nádas völgy — Gyalu krecz — göndör hegy — Gyalulung — hosszu hegy — Gyalu skurt — rövid hegy.

Magának a helységnek más neve régen sem volt, most sem ismeretes.A mostani nemzedék a helység mikor lett elnevezéséről semmit nem tud.

(325a)A népesités helybéli, a lakosok mind oláhok, s családi nevük után itélve II József

császár uralkodása alatt alakittatott a helység | 3–4 családból, mert a lakosok vezetéknevei erre mutatnak.

Varasány helység fekszik hegy oldalon dombon, s völgyben, alakja 2 sor házbóláll. – Határa hegyes és lapályos; folyó vize a Hollád pataka. Határos, RobogányKapocsány Szombatság Rotarest és Albest helységek határaival.

Kelt Szombatságon 30/3 864Szilágyi Ambrus

jzö

546 Varasány

(326a)HelynevekVaskoh községből, Dél Bíhar megyéből.

(327a)1ör Vaskoh község tartozik Dél Bihar megye Belényesi járás vaskohi szakaszhoz.2or E községnek csak is ez neve él, és ez alatt ösmeretes.3or E községnek allitolagos1 más elnevezése nem1 volt. Craiova.14er Hogy mikor emlitették leg korábban, nem tudható.5ör A történettan szerint Trajan császár alatt népesittetett2 lakják Románok és

kevés3 magyarok.6.or A Vaskoh4 név eredetéröl azt állítják hogy a míkor Barest határbol át épitették

a vas hámort, akkor kezték nevezni vaskohnak – vaskoholás név töl.ez elött Craiova volt.5

7er A község határán leg nevezetessebb hely nevek vannak. u. m. Boj vize, ezt azértnevezik Boj-nak mert egy hegyböl folyik kí, mít románul ugy mondjákBuicsa izbuknyestye, ez a víz télen nem fagy mível hogy meleg, nyáronpedig oly hídeg, hogy öt pertzig nem lehet bene a testnek valami tagjátbene tartani, hasznalják ezen vizett a vashámorra, és két malom kerekethajt, van egy Rákava nevü dülö, ezen dülö közepén van egy melegforás, és regentén sok rákokat tartalmazott, és így onnan neveztékrákovának; továbbra van Popászka dülö, aban a dülöben nagyobb részea Görög nem egyesült és Romai Catholika papoknak egyháznak6

földjei vannak – ínen vette aztán Popászka nevezetét, végre a községegy hegy aljába fekszik, mely hegy mogyoró fákkal van telle a honétnevét is vette a román ajkuiaktol Álunyis, folyik pedíg a községenkeresztül a fekete körös, mely Barestnél a mezőn kezd folyní, vaskaígpedíg a havastul kezdve t. i. – Bihar havas aljátul – négy községen u.m. Pojána, V. Szelistye Lehecseny és Kerpenyeten keresztül folyik, ésvaskohnál e körösnek nagyobb részét a hámorra van csapva, ’s öszejövén a Baji vizel télen nyáron böségben van a hámornak7 víze.

Vaskohon Júníus 2án 864Karaján Mihály

jegyzö

Vaskoh 547

1 Egy másik kéz áthúzta a nem szót és beszúrta az allitolagos és Craiova szavakat.2 Az eredeti szöveget az előbb említett másik kéz áthúzta és e mondatot írta fölé.3 E szót a sor fölé írta be a javító kéz.4 E szót a sor fölé írta be a javító kéz.5 E mondatot utólag szúrta be a javító kéz.6 E szót a lehúzott szó fölé szúrta be a javító kéz.7 A nak-ot utólag szúrta be a javító kéz.

(328a) Tekintetes Szolgabíro Ur!

Tettes szbiro urnak mult hó május 2án 114 ’s Bihar m. föispáni helytartó ur ömságának március 3án 2454ik szám allatti leíratra, ’s tettes szbiro urnakmeg hagyása folytán, az adat gyüjtési iveket betöltve az > alatt idemelékelve van szerentsém hivatalos tisztelettel bémutatni.

Vaskohon Junius 3án 864Karaján Mihály

jegyzö

548 Vaskoh

(329a)HelynevekVaskoh Szohodol községből, Dél Bihar megyéből.

(330a)1ör Vaskoh Szohodol község tartozik Dél Bihar megye Belenyesi járás, Vaskohíszakaszhoz.

2or E községnek csak is ez neve él és ez alatt ösmeretes. 3or E községnek más el nevezése nem volt.4er Hogy míkor emlittetik leg korábban nem tudhattó.5ör Tráján császár által népesittetett1 s mindíg Románok lakták.6.or A község név eredetéröl, hagyományok és irottak hiányába semit sem lehet

tudni.7er A község határán leg nevezetesebb egy üreg Románul Pestyire, ez egy hegy

oldalba van, mintegy 6–7 ölnyi köszikla hasadás, belül egy 10 ölnyiüresség van, a melyikbe bele folyik egy forásos patak, a melyikKalugeri határban lévő Moma nevü hegy oldalbol ered, ’s keresztülfolyik Kalugeren és vszohodolon, és a Pestyíre nevü üregbe le folyvánvaskoh az inensö hegy oldalba ki folyik, és ered belöle azon viz, mit avaskohiak Bojnak neveznek, azt is álítják rola, hogy valaha aban azüregben bele botsátottak egy libát és egy rutzát, ’s vaskohnál a hegyoldalba csak a rutza jöhetett kí, miröl azt gyanitják hogy a hegybe akövekközt nincs anyi hely hogy egy liba keresztül hasson, söt a víz ésa mint vaskonál kí buvik, nagy víz morajjal jön kí; végre az egészközség egy völgybe fekszik; körül van véve szántó földekkel, a kaszáloföldek mintegy 4–5 ora járás a községtöl a nagy erdöben mint erdötükrök képeznek, mely erdö helyeket momu trának, Páltyínyászának,jezernek és vale Panoruluinak neveznek.

Vaskohon Junius 2án 864

Karaján Mihály jegyzö

Vaskohszohodol 549

1 A mondat első négy szavát egy olvashatatlanul áthúzott szöveg fölé írta egy másik kéz.

(331a) HelynevekVSzelistye községből, Bihar megyéből.

(332a) I Bíhar megye. Belényesi járás – Vaskohi szakasz. II Vaskoh Szelistye név alatt esmeretes Román ajku lakosokkalIII Nem tudniIV Nem tudniV. Nép ajkán forgás után Tráján Romaí császár idejében colonizáltattak e’ vidék-

re. – VI Utodról utodra hagyomány kép – mindín Román ajkuak laktak laktak.VII. A’ község határos Keletröl Pojánai határról nyugotról Verzárral Délröl Kris-

tyorral – éjszakról – Pojána határa egy részével.Erdeje – kezdetét veszi a’ Pojánai erdö széltöl – a’ Szelistyei határba lévö laKrucse nevü hellyen – honnét lefelé jövet találja Tyertyes – Szpinyele – CapulMaguri – Paraul Corbului la bai – Varvu Runcului Molsvelu – erdöségtölihelytöl veszik kezdetöket Pirlop nevü kaszálok – ezeket elhagyva jövünk aPíatra alba nevü erdöségbe – osztán szipla – la fantana recse kaszálot érjük mintKokonaczu – honnét a’ suta helyen ujjolag erdöt találunk mi minden bikes erdö– ínnét átt megyünk a Magura nevü tölgyes erdőbe. – ezen keresztül menveerjük a’ Sizsu és Barák nevü szántó és kaszáló földeket – mi elterül Lehecsenyihatárig – ugyan ezen oldalon van nyires és cserjés legelö hanku név alatt –szinten lehecsenyig – ezt elhagyva a’ földeket keresztül menve találjuk a’községet – mit a’ Pojánáról folyo fekete körözs kétfelé vág – és így a Körözséjszaki része felöl a’ kőzség falu végén a’ Körözs felsö része felöl betérvetaláljuk a’ Lunka nevü helyen – fel menve – érjük stirbei nevü erdö részt –dripelestye – Zapa – Csoroi. la kapai – la vale boi – la stubeiu – nevü helyeken– itt kitérve jövünk a Puncsászka és Tuloiaszka nevü szántó és kaszáló földeket– melly földek Szésu és Barák nevü helyekkel a községet a’ középre veszik –és elterjed egész Lehecseny községeig – folyo vize a’ Pojánán keletkezö feketeKörözs – és ketté hasítva a’ községet fojik Lehecseny község határába.

Krístyor 864 4/6

Malle Péter C bíro

Sarkadíjegyzö

550 Vaskohszelistye

(334a)HelynevekVáncsod községből, Bihar megyéből.

(335a)1. Váncsod magyar ajku falu fekszik Bihar megye Sárréti járásában2. Országszerte Váncsodnak neveztetik. 3. A szóhagyomány szerint ősidökben Vánsudnak neveztetett.4. A földesúri levéltárban létező okiratok nyomán 1595 évig tudunk fölmenni, és

azokban Váncsod név áll. 5. Szóhagyomány szerint a honfoglalók egyike Vánsud nevü ülte s népesitette

volna meg. Annyi bizonyos, hogy a Török uralom alatt elpusztult szomszédGúszár nevű falu lakosai Váncsodra költözvén, ez által e helység népességbennagy gyarapodást nyert. —

6 Váncsod neve eredetéről nem tudunk semmit. Átalános vélemény a szóhagyo-mány után e helységben, hogy hajdani birtokosát Váncsodyt nem a helyrőlnevezték el, hanem ő adott nevet az új telepitvénynek. —

(335b)

7. A község határában levő mezők, dűlők, szántóföldek, folyók s a t nevei követ-kezők: Közerdő, hajdan erdő, most szántó- s kaszáló föld, nevét onnan vette,mert mint erdőt a lakosok a földesurakkal együtt közösen használták. — Aligáll,hajdan ingoványos hely levén, alig állott, hogy a rálépővel el nem süjedt; mostgazdag szántó főld. — Avas, hajdan vén=avas fákból álló erdő, most szántóföld.— Gúszári telek, a föllebb emlitett Gúszár nevü falu hajdan itt feküdt. — Szénás,hajdan gazdag szénatermő terület, most szantófőld. — Szurdék a Berettyó általkörülfogott szükhely. — Balaton, nehány hold kiterjedésű tó. — Csaplár dülő,itt hajdan csárda volt. — Kerülő dülő, nevét onnan vette, mert ha valaki ide akartjutni, a Berettyónak egy szakadékát kellett megkerülnie. — Cserepes, szik-koty-ványos hely levén, mikor a nyári melegben kiszárad, felszine fölcserepesedik.— Baglyos, hajdan mint igen zsombékos, kákát, nádat s gyékényt termő helynekBugjos volt a neve, mint az öregek beszélik. — Kenderláp, még nem régen iskenderáztató tó, most már kaszáló. — Fejér tó, hajdan vizállás, most szántóföld.— Csorcsán gát, hajdan vizállás, mit eléggé mutat egy régi idökben emelt, mostis létező gát. — Gátszög az Ölyvös folyón levő nagy gáttól a körötte fekvőszántó- s kaszáló főldek neveztetnek igy. — Ölyvös oldal, az Ölyvös folyómentén eső főldek neve. — Horgas egy görbe sziget. — Mályvás, hihető a bennebőven termő mályváról. — Borzik, néveredete nem tudatik. — Vesszős sziget,hajda rekettye veszszőt termett. — Homokszeg, homokos terület. — Kecskeszík, igen sovány természetü szíkes tér. —Hosszu sziget, nevét alakjától nyerte.— Sár-ipály, hajdan járhatlan iszapos tér. — Nemes sziget, Felső sziget, emel-kedettebb szántófőldek. — Ten|geri sziget, hajdan többnyire tengerit termesztet-tek itt. — Szarv sziget, szarv alaku keskeny földnyelv. — Tánka zug, hajdansziget. — Nagyszigeti fertő, hajdan álló tó. — Kis és Nagy Békás, ma is

Váncsod 551

vízállások. — Akasztófa dűlő, öregek emlékeznek, hogy itt hajdan akasztástörtént. — Gyapáros, a rajta termő gyapártól, homokos, emelkedett terület. —Kerektó alakjáról vette nevét. — Kázmán pusztai birtok, egy rajta keresztül folyóKázmán, a nép nyelvén Kaszmán–nevü értől. — Lompér, veteményes kertmelyet hajdan egy zsombékos, gazos, lompos ér vett körül. — Egyház sziget egyrésze szántó s kaszáló föld, más része a reformátusok temetkező helyök, melynekegy emelkedettebb részén egy egyháznak alapja most is kivehető. A köznép közttaz a hir él, hogy itt volt hajdan Váncsod helysége, s az emlitett egyház rácztemplom volt. — Tőkés, valamikor erdő, most szántóföld. Koldushát, sovány,hátas főldek. — Ásvány, – szántó főldek. Parlagi dűlő, a hajdani Parlagitulajdonos család nevéről. — Kemenczés dűlő, az itt találtatott kemenczékdüledék-maradványairól, melyeket hihetöleg a tatárvilágban a nádasok közttrejtőző bujdosók készítettek. — Vöcsökös, rétes hely, az ott tartózkodó vöcsöknevü vizi madarakról. — Nagy szík, majd 2000 holdnyi területü legelő, külöm-böző birtokosok birtokában. —

Váncsod határa 9000 � hold. Fekvése erdő nélküli sik. Kelettöl nyugatra aBerettyó folyó határozza, melybe a helység alatt kígyódzó, most már kiszáradtkis körös, Szent Péterszeg községhez közel bele szakad. – Északról délre futvahatározza a hires ördög árka, melynek partja csaknem mindenütt látható. – Ismétkelettől dél s nyugat felől az Ölyvös folyamka határozza, melyben egyébirántcsak igen esős években van víz. — Váncsoddal következő községek határosok:Északról: SzPéterszeg, Gáborján, Henczida; — keletről: Bojt, Mező Keresztes;— Délről: Mező Peterd; — nyugatról: Berettyó Sz.Márton, és Berettyó-Ujfalumezőváros. —

A község értelmesbjei s öregei előadásuk nyomán fogalmazta Váncsodon1864 April 19-kén

Rácz Lajos mk.Váncsodi reform. lekész

Török Jósef mk Föbiró

552 Váncsod

(337a)Felelet.A hely nevek gyüjtése tárgyában Kiadott Kérdésekre. –

Vekerd község részéről. –

I Pontra.Vekerd községe tartozik Bíhar megye Sárréti járásában Székhely N. Várad. –

IIík Pontra.A Községnek jelenleg csak egy e’ neve él – Vekerd, e néven ugy a környéken mint

ország szerte is ösmeretes. –IIIík Pontra.

Hogy vólt-é a községnek más el nevezése hajdan, vagy hogy külön félekép íratott-éa jelenlegi neve?, – nem tudatik. –

IVík Pontra.Hogy a község mikor említtetik legkorábban, azt Ki puhatolní nem lehet, mivel

írásbéli adatok ép ugy, mint szóbeli hagyomány nem létezik, s csakpuszta sejtelem kép annyi emlitethetik fel, hogy a 17ík század közepetályán keletkezhetett. – Egyébb iránt evégre itteni bírtokos Elek Pálurtól szabólcs megyei Demecser községben nálla talán levő okmá-nyokból alkalmasint bövebb utasitást nyerhetni. –

(337b)Vík Pontra.Hogy honnan népesittetett a Község, szinte nem tudatik.

VIík Pontra.Hogy a község az elnevezését – Vekerd – honnan nyerte – e végre semmi írás –

vagy szóbelí hagyomány fen nem maradván, – Ki puhatolni nem lehet.VIIík Pontra.

A Község határában Következő elnevezések élnek:a) Rüttyengi dülő, mely hogy e néven miért neveztetik, alaposan Ki

nem nyomozható, de hihető, hogy arajta keresztül vonuló ér –régebben nagy réttől. –

b) Ősz erdő dülő, mely nevét a hajdan e helyen levő ő s e r d ő t ő lköltsönözte. –

c) Kigyósi dülő, mely az ezt kanyargósan átmetsző Kígyó alaku értőlneveztetik. –

d) Kenderes dülő; az ezt keresztül vágó hajdan nagy vizállásos érbenifolytonos Kender áztatásból eredt az elnevezése. –

e) Ez utóbbi dülőnek egy része, mely hajdan mély fertő vólt s melyv á j u alaku, – ez alakjától V a j i c s k a nevet visel. –

A község nagyobb birtokosai Demecseri lakos Elek Pál ur s Nemes Adámné Budai

Anna asszony. Csícseri lakos.

Vekerd 553

(338a) A Község 64 házból álló, kís szerü határa leg nagyobb részt egyenes sikség s rétes

illetőleg lapályos erekkel vágott. – Az egész határ minden dülőjébe ugyalakosság, mínt a föld birtokosok birnak. –

A lakosság óhitü románok. –

Semmi egyébb nevezetesség fen nem forogván a községet érdeklőleg, annak mégmeg emlitésén kívül, hogy e község határa minden óldalról mint egyszíget a Zsákai határtól köröztetik, – fenn nem maradván, – e jegyzékberekesztetik, s az elöljáróság aláírásával1 és község pecsétjével meg-erősíttetik.

Kelt Vekerden April 20. 864.

Főbíró Z Mezei Miklós k C v.Törvény bíró Bódor János mk

a többi tanácsbeli tagok s lakosság nevében. –

Netyő István mkG.n.e. Lelkész

P. H.

554 Vekerd

1 E szó a sor alá van beszúrva.

(339a)HelynevekVenter községből, Bihar megyéből.

1.2. Belényesi járásból /:Román nyelven Vintyir:/3. Ezen községnek hogy más féle elnevezései is lettek volna tudomást szerezni

nem lehet. –4. A község régi és annak eredete nem tudatik. –5. Ezen község, hogy honnan népesittetett légyen, szinte tudomást szerezni nem

lehet. 6. A név eredetéről mit lehet tudni.

(339b)

7. A község határában többi topographiai nevek e következők: Hollod vize;Áltálú düllö Hollod község határával határos Hollod vize mentében fekszik egyenesfekvésű szántó es kaszálló földekböl áll; Lunka düllö Hollod vize mentében fekszikegyenes szántó es kaszálló földböl áll; Kuráturi düllö Gyanta község határávalhatáros egyenes fekvésű szántó és kaszálló földekböl áll; Burzászka düllö Sz.Száldobágy község határával határos emelkedett fekvésü szántó földekböl áll;Puszta düllö emelkedett fekvésü szántó földekböl áll; Dumbrává Sz. Száldobágyközség határával határos emelkedett és dombos fekvésü erdő; Kulme Dso|szányForró község határával határos hegygerinczes erdő; Fázset Robogány község hatá-rával határos hegy oldalos fekvésü bikkes erdő; – Higyigyászka düllö Varosány ésKapocsány községek határával határos hegy oldalos fekvésü szántó földekböl áll,– ezen düllöben van: patak Vále cselmare, patak Vále1 Kornyetuluj, Vále paszulis-tyi; és Vále sultsi; 02 – düllö la Báltá érmelletti fekvésü szántó s kaszálló földekböláll, Kapocsány és Rogoz községek határaival határos; – düllö la Cseru dombos erdö;düllö Gyálu dombos fekvésü szántó föld; – düllö Doszu domb oldalos fekvésüszántó föld; – düllö Gyálu Viji szőlő hegy; – düllö Kotá domboldalos fekvésü legelö;– düllö la Kotyetz két domb közt elnyulo legelö. –

Végre Venter község határával határosok Hollod, Gyanta, Szelistye=Száldobágy,Dsoszány=Forró, Robogány, Varosány, Kapocsány, Rogoz, és Kis Dombroviczaközségek határai.

(340a)0 Higyigyászka düllöben van úgynevezett Bratyest, a hol tanyák vannak, és némelyventeri lakosok télen nyáron ott is laknak.

Venter 555

1 E szó a sor fölé van beszúrva.2 E jel a sor fölé van beszúrva.

(341a) HelynevekVizes- Gyán községbül Bihar megyébül.

1ör a fent irt község fekszik Bihar megyenek Szalontai járásában.2or E’ község két néven neveztetik ,,Vizes-Gyán”, és ,,Tobol” román nyelven, azelső néven országszerte ősmeretes, még az útobbin csak a környéken.3. Hogy e’ kőzség más néven is neveztetett volna, arra senki nem emlékeszik. 4. Hogy e’ község hány száz esztendeje elöl épülhetett biztos tudomás arról nints,de a határban lévő romok elhítetik azt, hogy e’ község a Török háború idejekor márfent álhatott.5. E’ község népesedett Rossiabúl, Fuskárúl Bihar megyében és AbrudbányárúlErdélyben6or Semmit sem lehet tudni, hagyománybúl, köztudomásbúl, vagy nyomatott emlé-kekbül.7én E’ kőzségnek határában vannak darab föld részek mellyek saját ságos névenneveztetnek u:m. Pajtra, Lévai, Farkasdom, Lupistye, Bika rét és Stupár, de hogyhonnan vették elnevezéseket senki sem tudja.

(341b) S végre e község határa tiszta sikság egy kevés szék is találtatik, a Sebes Körös metziketté határát, és határos kelet felöl Gyires községgel, délrűl Átsi pusztával, nyugot-ről Körösszeg községgel, és éjszakrúl B: Böszörményel

Kelt V: Gyánban Augusztus 9án 1864.

Motsán Jánosföbiró

Posztel Jozsef mkjegyzö

556 Vizesgyán

(344a)Feleleta helynevek gyüjtése tárgyában Kiadott Kérdésekre

Zsáka Község részéről.

Iső Pontra.

Zsáka községe tartozik Bihar megye Sárrétí járásahoz, székhely N. Várad. –

IIík Pontra.

A Községnek jelenleg csak egy e’ neve – Zsáka – él, s e’ néven ugy a környékbenmint ország szerte is ösmeretes. –

IIIík Pontra.

(344b)

Zsáka község reformált egyháza tulajdonához tartozó 1766ík évben keletkezettegyházi mátricula szerint már az 1612ík évben a község e névenemlíttetik – Zsáka. A Község pecsétje kör irataszerint pedig, mely az1728ík évben készittetett – Ziaka neve látszik feltünni, mely azonbanhihető, hogy a metsző hibálya s tévedéséből áll ott Ziáka Zsáka helyett,s hogy ezen vélemény nem egészen alaptalan, abból is Kiviláglik, hogya reformált egyház birtokába levő urasztalához tartozó tiszta ezüstpoháron ily fel írás áll: ,,a Sákai eklézsiához való 1612.” ; egy ezüsttányéron pedig ez: ,,Szákai Garabuczi Mathias tízedes” , miután ha|báregyiken sem tísztán van ki írva Zsáka, mely ismét csak metszésihibának tekínthető – mint Száka, mind Sákaból Ziaka éppen nem, deZsáka értelmezhetö, s ha már az 1612ík évben a Zsáka név élt, bizony-os, hogy 1728ba Ziaka nem lehetett, annyival is inkább, minthogyjelenleg is Zsáka név ösmeretes.

IVík Pontra.

A fent érintett mint leg korábbi időből fen maradott bízonyitékok szerint Zsákaközség leg korábban az 1612 évben emlittetik; azonban az hogy ez időtályt keletkezett-é, vagy előbb?, – miután afentebbi bízonyítékok sadatok a fenmaradottak közül legkorábbiak, az utóbbi korból pedigvilágot nyujtókkal nem bírunk, – ez adatok hiányos vólta miatt – Kinem puhatolható. –

Zsáka 557

Vík Pontra.

Zsáka Községe honnan lett népesitését szinte homály fedi, annyit azonban megemlitendőnek tartunk, hogy szóbeli hagyomány szerint a Község egyidőben Kis Mariai Bocskai István birtokába vólt, kinek itten a faluközelében egy jelenleg már csak puszta helye látszó föld vára is vólt;továbbá atörök had által – hogy mikor, azt meg határozni nem tudjuk– a Község elpusztíttatott, mely után ujra epíttetett s alakittatott, s afentérintett vár helyén, melyet a lakosok aközelebbi években is áskáltak,sok ember csontok, koponyák s ködarab halmazok találtatnak, S hogypedig a község ujrai megülése vóltaképpen hogy, honnan és mikortörtént, erre semmí ádatott nem birunk. –

(345a) VIík Pontra.

Zsáka község nevének semmi eredetéröl bizonyos vagy feltételes felvilágosítást felnem jegyezhetünk, mivel adataink nincsenek. –

VIIík Pontra.

Zsáka község határát következő elnevezések jelzik:A) Káposztás dülő, általában sik tér, mely nevét hihetöleg a hajdan-

ta e helyeni Káposzta termeléstől nyerte – E dülö magában mégKövetkező mellék részeket foglal:

a) Román b) kis sziget, egy réttel környezett kis domb, c) Korhánhalom, d) Karácson domb, melyek neveinek eredetét Ki puhatolni nemlehet adat hiányában. – A lakosoké. –

B.) Körélyesidülő, általjában sik tér, mely nevét hihetőleg a hajdane helyen levő vad körte fáktól vette. Méllék részei:

a) ásvány, b.) Vereshát, ez elnevezések eredetét sötét homályburkolja – A lakosoké. –

C) Gállápí dülő, általjában sik tér, értöl át hasitva, mely hajdan nagyláp lévén, s itt híhetőleg valami Gal nevü egyén birtokolván – neveínnen eredhet. Ez azonban részben puszta sejtelem. Alakosoké. –

D) Csátói dülő, C alaku hátas főld, Csátó és Szónak tó által meczveés övezve. Az elnevezés eredetét nem tudni. –

(345b) Mellék részei:a) Dínnyés domb, melynek neve hihetőleg vagy a rajtai dínnye

termesztéstől hajdanta, vagy valamely Dínnyés nevü tulajdonosátólszármazhat. – Egyéb íránt semmi bizonyost nem tudhatní.

b) Aka vár, Dombos hely, atörök vílágban valamely Aga lakhelye,jelenleg helyén szőllős Kert díszlik, avárnak, illetőleg ahely tőrténeti

558 Zsáka

nevezeteségét látszík bízonyítani, az ott elszorva heverő tégla és csontdarabok sokasága. –

Báró Va Miklós ur s a község birtokában van. –E) Nagycsípszila, székes, hátas főld. Név eredete nem tudatík. Báró

Vay Miklós uré. –F) Sárréti dülő, jobbára vőlgyes, ez előtt nagy pocsos nádas rétek-

nek itt fekvése által nyerte nevét. Gróff Rhede Gábor, Rhedey Jánosés Báró Vay Miklós urak birtoka. –

G.) Csurgó dülő. Altalában székes sikság, mely nevét a Berettyóból– mely közel folyik, edülőbe levő nagy ,,Kengyel” nevü érre; melyböla Viz hajdan ís ki fogyott, s a marhák itatására szolgált, – e végbőlhúzott árkon bele folyó viznek csurgásától kölcsönözte Az ér a ,,Ken-gyel” nevet, hogy honnan viseli, nemtudatik. Gróff Rhédey János urbírtoka. –

H) Ökörháti dülő, egyenes sikság, nevét híhetőleg a régebben talánitt legeltetett ökröktől vette. Rhédey János uré. –

I) Sóstó dülő, egyenes síkság, magában egy tót foglalva, melynekvíze egykor sós izü lévén, nevét innen viseli. – Rhedey János uré. –

(346a)J) Szőllő bokor dülő, hátas és vőlgyes váltakozólag, nevét abenefekvő kis szigetet alkotó fás s hajdan talán vad szőllőt ís tenyésztődombocskától – mely Körös Körül értől köröztetík, – nyerte. – RhédeJános uré.

K) Nagy Király dűlő, Dombos és völgyes tér, egy itt levő dombonegy kor hajdanta vár vólt, de hogy mikor s hogy keletkezett, hogypusztult el s míkor, és e-nevét ,,Király” hogy honnan víseli? azt mélyhomály fedi. – Gróff Rhedey János uré. –

L) Kigyósi dülő, eres és hátas főld, arajt át menő Kigyó alaku értőlneveztetik, Rhédey János uré.

M.) Nagy nyomási dülő, nagy Kiterjedésű sík legelő, mindég baromlegeltetésre nyomásnak használtatván leginkább, nevét innen vette,Gróff Rhédey Gábor és Báró Vay Míklós uré. –

N.) Mustói dülő, legnagyobb részt lapályos eres tér, nevét arajtakeresztül menő nagy mocsáros tótól nyerte hihetöleg, azt azonban,hogy e kifejezés ,,Mus” honnan ered, nem tudni. – Rhédey Gáborurbirtoka. –

O) Biczói dülő, hátas tér, nagy tótól környezve, jelenleg a közepeszőllős kert, kivül pedíg szántó és legelő. Nevének eredete nembizo-nyos, de hihető, hogy akörnyező tóba levő sok békától, illetőleg ennekfolytán Békástó elnevezéstől nyerte. – Rhédey Gábor uré. –

P. Cseke hídja dülő, eres és hátas tér, nevét egy régenten rajta levőhidtól, – melyet alkalmasínt valamely Cseke nevü ember készíttethe-tett, – vette. – Rhédey János uré. –

Zsáka 559

(346b) Q) Nagyszigeti dülő, nagy hátas sikság, értől körülvéve, s ígyszígetet képez, neve innen van. –

Meg jegyeztetik, hogy a Berettyó folyó aKözségtől nap nyugotra,a Zsákai, Bakon szegi s N. Rábéi határok közt foly, arégí medert értvénválasztó falat képez a határok közt; a jelenleg folyamatban levőBerettyó szabályozás Következtében az uj meder a határ egy részét ismetczí. –

A Község mínt egy 360 házat számlál, reformált és óhitü, magyarés román lakosokkal. –

Nagyobb föld birtokosok Gróff Rhédey János lakik Kolozsvárt,Gróff Rhédey Gábor, lakik helyben csinos Kastélyában földszinti, ésBáró Vay Miklós urak.

Egyébb iránt aKözség történetéről Bővebb tudomást szerezhetni aGróff Rhédey család Kolozsvárt levő levél tárából. –

E Községet érdeklőleg semmi egyébb megjegyezni való tudomá-sunk szerint nem lévén, jelen jegyzett berekesztetik, alá iratik s pecsétáltal iserősittetik.

Zsákán, April 19. 864

A fent írtakat bízonyítja: Főbíró Düngő JánosOláh Bálint mk Törvény biró Szántó István mkref. lelkész

satöbbi tanácsbeli tagok s a’ lakosoknevében. –Fejer János mk

Kőrjegyzö

560 Zsáka

Helységnévmutató

Az alábbiakban a mai magyar és román nyelvű megfelelőik alapján adjuk mega kötetben közölt város- és faluneveket. Az azonosítást a ,,Magyar helységnév-azo-nosító szótár” (szerk. Lelkes György. Bp., 1992) és az ,,Erdély és a részek térképeés helységnévtára” (szerk. Herner János. Szeged, 1987) c. művek alapján végeztükel. A mutatóba nem vettük fel az 1864 óta változatlan hivatalos formában előfordulóhelységneveket.

Apateu - OláhapátiAuşeu - ŐsiBaita - RézbányaBiharkeresztes - MezőkeresztesButani - RikosdCacuciu Nou - MagyarkakucsCacuciu Vechi - OláhkakucsCadea Mare - NagykágyaCalea Mare - MagyargyepesCărand - ToplicakárándCărăndeni - NagykárándCărănzel - KiskárándCeica - MagyarcsékeCheriu - NagykérCîmpani de Pomezeu - Papmező-

kimpányCornişeşti - NagykerpestDr. Petru Groza - StejEpiscopia Bihorului - PüspökiGrădinari - NyégerfalvaGroşi - TőtösHajdúsámson - SámsonHidişel - NánhegyeselHodiş - OláhhodosHodişel - HodiselIzbuc - VaskohszohodolKörösnagyharsány - NagyharsányKörösszakál - SzakálLăzăreni - MiklólázurLeheceni - LehecsényLeleşti - LelesdLétavértes - Nagyléta

Leş - LesLunca - LunkaurzestLunca Teuzului - MocsirlaLuncasprie - LunkaszprieLuncşoara - LókMăgeşti - SzászfalvaMăgura - MaguraMărăuş - MagymarusMarghita - MargitaMierlău - NyárlóMiheleu - MirlóMizieş - MézesNermiş - NyermegyNimăieşti - NyimoesdNiuved - NyüvedNojorid - NagyürögdOlcea - OlcsaOradea - NagyváradOrtiteag - ÜrgetegPalota - ÚjpalotaParhida - PelbárthidaPăuşa - PósaPeştere - PesterePeştiş - PestesPetrani - PetrányPetrileni - Petrileny, ZavojenyPietroasa - PetrószPociovelişte - PocsovelesdPocluşa de Beiuş - PoklusaPoiana - PojánaPomezeu - PapmezőPrisaca - Preszáka

Remetea - RemeteRieni - RienyRoit - RojtRontău - RontóRoşia - RossiaRotăreşti - RotarestSaca - SzákaSăldăbagiu Mic - SzelistyeszáldobágySălişte de Vaşcău - VaskohszelistyeŞauaieu - SályiSantăul Mare - NagyszántóSárrétudvari - UdvariŞebiş - SebesSecaci - SzakácsSeghişte - SegyestSeleuş - SzőlősSeliştea - MárkaszékŞiad - SiádSighiştel - SegyestelSîntion - SzentjánosSîmbăta - SzombatságŞimugiu - SomogyuzsopaSîniob - SzentjobbSînnicolau Român - OláhszentmiklósSîntandrei - SzentandrásSîrbeşti - SzerbestSitani - SzitánySititelec - SzékelytelekSohodol - SzohodollázurŞoimi - Sólyom

Şoimuş Petreasa - PetrászsolymosSpinuş de Pomezeu - SzpinusStracoş - SztrákosSudrigiu - SzudricsŞumugiu - SomogyuzsopaŞuncuiş - SonkolyosSusag - SzuszágŞuştiu - SustTăgădau - TagadóTălmaci - TalmácsTalpe - TalpTămăşeu - PaptamásiTăutelec - TóttelekTeleac - TelekTelechiu - MezőtelkiTigăneştii de Beiuş - Pantasesd, Paka-

lesd, CiganyesdTinăud - TinodToboliu - VizesgyánTopeşti - TopestUcuriş - ÖkrösUrsad - UrszádUrvind - ÖrvéndVaida - VajdaVălani de Pomezeu - PapmezővalányValea Mare de Codru - NagypatakVărăşeni - VarasányVaşcău - VaskohVintere - Venter

562 Helységnévmutató

Helynévmutató

A mutatóban szereplő nevek írásában a mai helyesírás szabályai szerint jártunk el. Csakott nem változtattunk az eredeti írásmódon, ahol többféle értelmezés közül kellett volnaválasztanunk: ilyen esetekben etimológiai állasfoglalásra nem vállakoztunk. A román név-alakok írásának egységesítését csak minimális mértékben végeztük el.

A mutatóban dőlt szedéssel szereplő sorok a nevek belsejében és végén található névré-szekre, névelemekre utalnak. E részekben csak a magyar helynevek szerepelnek.

Abapuszta 477Ábrány 61Abrudbánya 556Acsás 210Ácsipuszta 556Acsova 325Ádámipuszta 387, 430Adányipuszta 396, 397Adína 277Adona-dűlő 513Adona-patak 515Adony L. Ér~, Nyír~Adorjáni-sziget 99Adorjánvár 241Adorján-zug 92ág L. Három-~, Sötét-~,

Zöldes-~Agárdi-hegy 142Agg-hegy 420Agg-rét 142Agídi la kúlodekurmezú

végi 122Ágod völgye 142Ágoston 125, 498Ágota 372Ágris 58, 110, 233ágú L. Három-~-Ördön-

gös-szigetAgyagos 257Akasztó 53, 194, 477Akasztó-domb 390Akasztófa-domb 543Akasztófa dombja 282

Akasztófa-dűlő 190, 295,552

Akasztó-halom 157, 375Akasztó-halom-dűlő 157Akavár 558akla L. Éva~aklai L. Éva~pusztaAklos-hegy 142Akol 125Akol környéke 88Akol-oldal 270Akre 118, 280, 285Aksa-domb 97Alaría 123Albes kete hizsú 318Albest 546Albiorile Markuluj 434Álcsipuszta 224, 314Alen 444Alföld 97, 499Al-hegy alja 125Aligáll 551Aligálló 66, 354alj L. Csere-~, Cseresznyés-

~, Erdő-~, Fekete-tó-~,Holt-Körös-~, Kenéz-~,Kopasz-hegy-~, Pergelő-~, Répás-~, Semjén-~,Szőlő-~, Temető-~-dűlő

alja L. Al-hegy ~, Árok ~,Domb ~, Észi-erdő ~,Halom ~, Hegy ~, Hegy~ dűlő, Homok ~, Jégve-

rem ~, Kert~, Kert~-hegy, Király ~, Kő~, Kút~, Láp ~, Ló-kert ~,Nyerges ~, Rész ~, Réz~, Várad-vár~

aljai L. Domb ~ dűlőállás L. Kis-~, Kis-~-lapo-

sok, Nagy-~, Sár-~Alleó 218álló L. Kék-~Álló-rét 89Almamező 101, 348Almás 111Almás környéke 88Almaszeg 318, 435Álmosd 49, 61, 160, 269Álmosdi völgyek 162Álom-domb 141Álom-zug 142Álomzug L. Kis-~, Nagy-~Alpár 51, 206, 207Alparea 51, 207Alpari 207alsó L. Hajó úti ~, Ördög-

árkon kívüli ~ dűlőAlsó-dél-oldal 527Alsó-dűlő 365, 407, 495,

527Alsó-erdő 543Alsó Fehér megye 75, 325Alsókimpány 52, 192, 193,197, 252, 463, 480, 497

Alsókristyor 325

Helynévmutató564Alsólugos 53, 135, 176,178, 194, 318, 419

Alsólugos-rév 176Alsó-Lunka 292Alsó-Magyarország 375Alsó-mező 178Alsópoény 54, 117, 122,164, 195

Alsó-rét 179, 213, 504Alsó-Sárrét 138Alsó-szállás 475, 476Alsótopa 55, 196, 404Alsó utca 303, 304Alsó-vágás 500Alsóvalenyagra 56, 117,164, 252, 293

Alsóverzár 52, 57, 192,193, 198, 463

Alszeg 242, 244Által 275, 468által L. Omlás-~, Szeles-~Által-hegy 420Áltálú 555Alunu 219Álunyis 547Ána Zsenuntye 391Andaháza 96Andaháza L. Kis~, Nagy~Andaházipuszta 93, 95András L. Kis-~, Nagy-~Andrucászka 442Angyal-telek 142Anikoros 384Annók-halmi-dűlő 295Antoni 463Anya-Berettyó 294Anya-Körös 420Apafája 142, 143, 144, 147Ápáluj Dínkoszú 219Apa Sebesiluj 219Apáti 360, 376, 427Apáti L. Körösszeg~, Ma-

gyar~, Oláh~, Tyúk-szer~puszta

Apáti-sziget 305

Apró-dombocska 375Apró-laponyag 142Apró-rét 213Arad 222, 440Arad megye 75, 103, 370,

292, 355, 526Aradvány Kreászka 478Árák 69Aranyásás 305Aranyos-sziget 97Arany utca 463Arcúpéter halma 142Ardelánuluj 214Ariesu 325Árille 127Árinzi 122Ariny 105, 115Arinyi csel mare 523Ariszte 341Ariur moistye 164árka L. Csutak ~, Dán ~,

Kádár ~, Mosolygó ~,Ördög ~, Ördög ~ dűlő,Ördög In túli dűlő, Ré-gi-malom ~

árki L. Ördög ~ fokárkok L. Ördög-~Árkos utca 379Árkus 59, 103, 142, 355,

526Árkus L. Kis-~, Nagy-~Árok 69, 521árok L. Nádas-~, Ördög-

árkon kívüli alsó dűlő,Ördög-árkon kívüli felsődűlő, Ördög-~-dűlő,Sáska-~

Árok alja 71Árpás 132, 133Arsura 197, 325Árszuri-dűlő 69Ártánd 60, 111, 316, 358,

361Arzina 273Arzina mare 273

Arzina mik 273ásás L. Arany~Ásott-telek 142Astyillo 173Ásvány 203, 430, 552,

558Aszkucitel 424aszó L. Hosszú~, Hosszú-~Asszony-fertő 294Asszony-zug 141Atal 213átalja L. Körös ~átó L. Kender~Atyás 415Atyók 499Auseu 421Avas 215, 273, 551Azaszt 85Bábád 213Bába-halom 354Bába-zug 140, 141Babós 61Babostya 507Bacsésti 325Bácsi 499Bács-kút 267Bacsó 72Bácsó kútja 94Bacsó-telek 142Bácsó-telek 94Bagamér 50, 61, 184, 185Bága-szikla 443Baga vize 443Bagi-hegy 142Baglyos 91, 246, 360,

361, 502, 503, 551Baglyos L. Kis-~, Nagy-~Bagoly-dűlő 287Bagoly-ér 316Bagos 65, 158, 226, 227,

270, 305, 474Bagos L. Puszta~, Hajdú~Bagósáránd 64, 158Bagosi-(hajdú)-zug 142Bagosi(puszta)-zug 142

Helynévmutató 565Bagosi-határ-dűlő 65Bagyet 321Bahogyi 218Bai-csere 230Baimsora 323Bainsora 284Bajdok szekatura 137Bajica 430Baji-víz 547Bajnok-fenék 142Bajnok-telek 142Bájolnás (= Kápolnás) 157Bajom 138, 209, 372, 373Bajom L. Nagy~Bajomi vár 374Bajonta 256Bajontai-dűlő 174Bajuszozó-ér 95Bakater laposa 306Bakfa-dűlő 182Bak-halma-halom 157Bakó-domb 142Bakonszeg 71, 99, 138,

209, 362, 560Bakó-rét 294Bakos 249Bakostya 187Bakó-telek 142Baksa-gát-dűlő 65Baksa halma 64Baksa-lapos-dűlő 65Bakusászka-dűlő 328Balaleny 67, 78, 251Balaton 213, 551Balázs 305Balázs-gát 184Balázs-gát L. Farkas-

vermi-~Balázs halma 531Bál-hegy 142Bálint-lapos 500Balinyásza 119Balkani 326Balló laposa 306Bálmorestye 524

Balogh-szállás 358Balog-réti-tó 400Balog-sziget 141Balta 55, 115, 388, 481Balta de susu 116Balta Kara bucul 103Balta Popi 322Bál tisztája 142Baluluászu 444Baluskó-sziget 260Balúton-hegy 142Bana 485Bánát 241, 244Bánát L. Utca ~Bánátság 241Bánát utca 243Bancseászka 444Bandarasszó 321Bandi-lapos 414Bán füzese 178Bán gödre 178Banik-rét 414Bánk 142, 143, 144, 145,146, 147, 148, 149, 150,151, 152

Bankás-telek 142Bánk-hegy 390Bánki-telek 142Bán kútja 200Bánoca 305Bánom 65, 261Bánom-dűlő 65Bánom-kert-szőlő 66Bánom-sziget 305Bánom-telek 142Bánom utca 243Bántó 93bánya L. Abrud~, Belső-~,

Fű-~, Külső-~, Réz~Banyesd 518Banyísorá 232Baraj 508Barájok 462Barák 550Barak csapszék 146, 152

Barakony 68, 221, 222,250, 272, 414, 415, 418,459, 460

Barakonyi-ér 414Báránd 71, 138, 139, 266,

267, 395Baránd halma 72Baranya megye 377, 378Baranyi-féle-tanya 96Baranyi-hágó 420Barareszku 118Barâsci 69Barát L. Kis-~Bárát-ér L. Nagy-~Barátok ere 387Barátok völgye 160Barátzomlin 60Barbulu 218Barburászká 479Barest 69, 488, 497, 547Bareszku 128Barkulestye 524Barlang 356barlang L. Igrec-~, Igric-

~, Oncsásza-~, Oncsá-szai-~

Bárna 405Bárod L. Kis-~Barontó-hegy 187Barsa L. Kis-~, Kis-~

dombja, Nagy-~Barzesd 70Basa halma 142Basa-lapos 133Baszárka utca 379Bátori-kút 63Batraná 487Bátrina 119Bátrin vale 355Bazsa laposa 306Becedai-legelő 492Bedecs 142Bedeu 73Bedő 73, 358Begyaszku 115

Helynévmutató566Begyerás 224Beius 75Béka-rét 76Békás 213, 521Békás L. Kis-~, Nagy-~Békás-ér 72Békás-kúti-kút 298Beke-fok 143Békési tava 542Békés megye 88, 140,180, 315, 395, 498, 500

Bél 85, 102, 108, 110,272, 279, 355, 370, 416,418, 459, 460, 518, 526

Belcsi 328, 450Beleci-hegy 367Belényes 54, 55, 67, 74,

75, 78, 85, 105, 122,123, 163, 165, 191, 195,196, 200, 204, 219, 220,251, 253, 263, 286, 288,317, 321, 322, 324, 340,351, 355, 366, 373, 388,393, 404, 407, 408, 417,429, 444, 450, 473, 479,511, 513, 517, 546

Belényes L. Kis~Belényesi járás 52, 54, 56,

57, 67, 69, 74, 75, 77, 78,79, 80, 82, 83, 84, 113,115, 116, 117, 118, 121,122, 123, 128, 154, 164,165, 167, 168, 169, 172,192, 193, 195, 197, 200,218, 219, 223, 231, 232,251, 252, 254, 255, 259,263, 264, 278, 280, 284,285, 293, 300, 308, 309,317, 321, 323, 324, 325,328, 339, 340, 344, 345,346, 348, 356, 366, 368,369, 407, 408, 422, 424,425, 429, 437, 440, 442,443, 444, 446, 450, 452,454, 456, 457, 458, 463,

465, 468, 472, 479, 481,480, 483, 486, 487, 488,492, 496, 497, 508, 509,510, 516, 517, 519, 520,538, 547, 549, 550, 555

Belényesi vidék 74, 165,169, 280, 340, 356, 366,407, 429, 472, 479, 510,517

Belényeskocsuba 77Belényeslázur 67, 78, 251,

317, 324Belényesörményes 484Belényesörvényes 79, 82,113, 168, 233, 496, 538

Belényesújlak 79, 83, 84,113, 137, 168, 233, 263,440, 446, 486

Belényesújlaki körjegyző-ség 84, 113, 168, 263,440, 446, 486

Belényesvalány 83, 84,169, 280, 440, 446, 472

Belényes vidéke 110Belényesszelistye 80, 118,

492, 519, 520Belényesszentmárton 81, 99Belényesszentmiklós 79,

82, 484, 538, 539Belezseny 74, 80, 519Bélfenyér 103, 272, 416Béli országút L. Tenke–~Béli-patak 103Béli szakasz 58, 59, 70,

85, 102, 104, 105, 108,110, 114, 130, 217, 225,272, 279, 292, 296, 299,321, 327, 355, 370, 391,406, 416, 418, 451, 459,460, 482, 489, 518, 526

Béli-sziget 141Beliu 102Bélörvényes 103, 104Bélrogoz 103, 105, 108,

296, 482

belső L. Sárándi-határ-~-dűlő

Belső-bánya 72Belső-dűlő 81, 199, 220,

515Belsőfalu 504Belső-forgás 213Belsők dűlője 65Belső-kis-kút 157Belső-kő-domb 305Belső-legelő 142, 143,144, 145, 145, 146, 147,148, 149, 150, 151, 152,153

Belsőség 49Belső-sziget 294Belső-telek 85, 110, 174,

200, 242, 289, 355, 370,416, 524, 526

Belső-telek-dűlő 351, 352,412, 466

Belső-telkek 132Belta 414Beltelek 103, 213, 518Beltelkek 218, 443Beluszig 164Bél-vidék 105, 292, 296,

321, 391, 451, 482, 489Bélzerind 103Bendő-rét 414Béné-gát 380Béné gátja oldal 380Benes 107Benkeipuszta 409, 428Benyesd 85, 110, 489Berces 219Bérces L. Nagy-~Berci-kút 395Bere 362Berek 86, 90, 143, 282, 302Berekböszörmény 86, 224,

315, 358, 361, 362, 455,556

Berekböszörményi-erdő314

Helynévmutató 567Berek-dűlő 49Berek-erdő 89Berek-hát 89Berekjó 92Berek-kert 87, 89Berek köze 87, 89Berek-rét 414Bere-sziget 362Berettyó 71, 91, 92, 94,

95, 97, 98, 99, 109, 111,129, 138, 139, 140, 141,159, 175, 202, 203, 234,240, 241, 249, 250, 266,294, 295, 373, 375, 394,410, 427, 428, 430, 431,435, 447, 498, 499, 504,542, 551, 552, 559, 560

Berettyó L. Anya-~, Vén-~Berettyó-csatorna 499Berettyó laposa 93Berettyószentimre 240Berettyószentmárton 71,

91, 94, 361, 362, 552Berettyóújfalu 71, 92, 95,

96, 97, 98, 138, 155,158, 227, 237, 305, 521,552

Berettyóújfalui országút139

Berettyó-völgy 202Berinyászka 128Berizes-havasok 200Berkes 504Berkesi laposa 306Berku 105, 391, 393, 524Berkurile 523Bernát 235Bernát-zug 316Bertók-szik 213Berze 351, 352Besenyeipuszta 501Besenyő 89, 535Besenyő-domb 499Besenyőipuszta 316, 400Besenyőpuszta 533

Beszericsászka 408Beszericsi 232, 388Beszeri kutri 252Beszetikun 197Betfia 100, 230Betlehem L. Kis-~Beusel 285Bezsán-rét 136Bezsenyeszku 169Bicói-dűlő 559Bigecs 431, 543Bihar 106, 125, 236, 297,

357, 396, 397, 533Bihar L. Dél-~, Észak-~

megyeBihardiószeg 159, 240Bihar-havas 547, 452Bihar havasa 440Bihar-hegy 325Bihar-hegycsúcs 75Bihar hegye 325Bihari 294Bihari-havas 325Bihari-hegy 235Bihari szolgabírói szakasz

242, 409, 430, 527Biharország 106Bikács 222Bikács L. Puszta~Bika-föld 420Bikahomlok 354Bikálló 507Bikáné-dűlő 129Bika-rét 556Bika-sziget 132, 282Bika-völgy-hát 395Bika-zug 521Bíri-sziget 294Bíró laposa 143Birtiny 216, 171, 214, 351Bisza 434Bisszá de gyalu 433Bisztra 435Bisztra-patak 438Bitánga 222

Bitúnyeszku 122Bivalyos 143Blága 452Blákány 223Blidár 438, 463Blidáru 426Blídás 77Blíhászka 192Bobána 294Bobostye 485Bobu sászká 163Bobusászkú 122Bocasza 356Bócs 91Bócsipuszta 94, 95, 98,

212Bocskai L. Kis-~, Nagy-~Bocskai földvár 294Bocskoros 143Boda 213Bodajcs-ér 143Bódány laposa 380Bodesti 481Bodganyescsi 325Bodis-patak 420Bodis-rét 420Bodó folyása 143Bodóházapuszta 64Bodon-hegy 238Bodon-kút-dűlő 190Bodonos 194Bodór L. Kis-~, Nagy-~Bodorásza 321Bodrú 264Bodzafatő halma 143Bodzás 500Bodzás-dűlő 65Bodzás-hát 295Bodzás-telek 143Bogaras 267Bogár-rét 420Bogárzó 143Bogárzó L. Kis-~, Nagy-~Bogárzó-hát 141Bogdán-furár-hegy 137

Helynévmutató568Bogdán gödre 142Bogdán-szik 414Bogus 270Bogy 105, 108, 130, 418,

482Bogyaszka 192Bogye 167Bogyics 326Bogyiti 325Bohászka 538Bohentile 277Bohogyi-havas 443Bohogyíj 119Bohuson 318Boica 463Boicásza 118Boicásza-dűlő 119Boicászka 251Boj 547, 549Bojelestyú 167Bojkán 166Bojnyászka 128Bojt 73, 109, 213, 358, 552Bojti út 73Bojtorján sor 129Bokkia 85, 110, 292, 489Bokkinca 110Bokogyi-csúcs 443bokor L. Egy~-hegy, Ke-

rek~, Szil~, Szőlő~,Szőlő~-dűlő, Tolvaj~

Bokor-dűlő L. Nagy-~Bokoripuszta 349Bokor-szállás 91Bokor-sziget 384bokra L. Bőr ~, Nádas ~Bokrétásfa útja 143Bokróc-kút 354Bokros 316Boksaszka 339Bokse 79, 82, 484Bokszeg 103Boldogasszonytelkipuszta

349, 350Boldogfalva 143

Boldora 204Bolf 346Bolhás 62Bolhás-ér 72Bolhászka 408Bóli-dűlő 400Bóli-forrás 400Bolozsászká 225Bols 197Bóltá 54Bolú 232Bolzu 204Boncászk 199Bondor 76Bóné-kút 371Boné kútja 402Booriste 251Borbély-telek-völgy 267Borbély-zug 141Borc 289Borcíku 195Borheszku 85Borilla 525Bori-zug 380Borják 107Borjú-kút 66Borjú-nyomás 140, 244borjú-nyomás L. Kis-~Borjús-kert 179Borjú-sziget 132, 133Borka-sziget 414Boros-fok 143Boros-hegy 523Borosjenő 370Borostelek 257Boros-tó 305Bor-patak L. Kis-~, Nagy-~Bors 60, 111, 297, 316,

360, 387, 502Borsányi-kátyú 185Borsi-lapos-dűlő 65Borsod megye 377, 378Borsós 143Borsós L. Kis-~, Nagy-~Borsós-laponyag 143

Borsó-sziget L. Nagy-~Borsó-zug 521Bor-sziget 295Boru Vorátyul 443Borúzs-lapos 498Borz 79, 83, 113, 168, 233Borza (halom) 175Borz halma 282Borzik 551Borzos 305Borzos-sziget 141Boskónria 195Bota fája 409Botfej 114, 233, 391, 489Botkis 53, 194Botlászló 213Botló 132, 133, 455Botos 155Botos-dűlő 157Botos-forduló 157Botos-gödör 143Botos-halom 157Botos-tó 129Botyeszku 117, 123, 323Bóza 443Bozganyászka 417Bozile 196Bozilor 509Bozoje 528Bozul 321Bozsód L. Kis~, Nagy~,

Nagy~pusztabozsódi L. Nagy~puszta,

Kis~pusztaBozsódi-róna 141Bozsokpuszta 349Bőgő-kert 158Bőgős 141Bölcsös 206Bömbös 186Böndős-lapos 270Bőr bokra 143Böszörmény 86, 374Böszörmény L. Berek~,

Hajdú~, Nagy~

Helynévmutató 569böszörményi L. Berek~-

erdőBöszörményi-erdő 312Böszörményi út 315Bőtvessző-hát 250Bradu 172Bradu mare 326Bragyét 77, 115, 117, 164,

219, 293Brátka 176Bratyest 555Breajásza 201Bretyanu 130Brezse-láp köze 140Brezse-zug 140Briheny 116, 231, 345,

488Brísánú 122Brost 115, 117, 164Brusztur 214, 293Buckó 161Buckó foka 140Buclistye 264Bucsa 499Bucsi bili 442Bucsum 124, 167, 309,

525Bucsumilor 425Bucsumu 195Buda 375, 438Buda L. Ó~Budaházy-kert 476Budai-lapos 306Budai-telek 500Buda-rét 430Buda-rét L. Kis-~Budaule 127Budu 443Budurász 118, 278, 408Budurásza 118Budurászi-havasok 123,

408, 450Budurászi-patak 118Buglyos 551Bugyásza 443

Buhenku 122Bujár-laponyag 143Bujelis 525Bújer-gaz 143Bukmós-oldal 246Bukurásu 388Bukurvány 121, 167, 309,

516Bukurványi 121, 207Bulz 463Bulza 444Bulzu 443Bulz vize 443Bunkur 309Buntyászá 122Buntyesd 54, 77, 117, 122,195, 201, 219, 445

Buntyesdi jegyzőség 195,444, 54

Burda 123, 278, 285, 323,450

Burgyest 345Burjász 125, 235Burkusország 237Bursaszka 252Burtozsaszká 346Burzászka 555Búsi-domb 261Buska 124Bustyin 318Bután 214, 466, 467Butune 164Butyka 249, 414Butyka-folyás 414Búza-ér köze 211Buzdugán 169Buzdum 509Buzgó-láp 141Buzsurel 251Buzsurelu B. 251Bűbájos-sziget 307Büdös 249Büdös-ér 143Büdös-kút 143Büdös-tó 89

Bükkös 527Bükk-völgy 384Büngös-hát 455Bürü 213Cakó 266Cálápiru 340, 479Cale brihenyi loru 488Calecej 273Cale dela Bisztru 194Cale la álpájlák 438Cale-Mare 348Cale rossie 194Cale stredini 54Cale vrezsitorúluj 483Campucu 393Cantoreszku 59Capu filippuluj 194Capu fruncilor 194Capul Maguri 550Cária (= Carina) 170Caríana dín Zsosz 232Carina 54, 74, 117, 171,196, 200, 207, 220, 274,285, 292, 322, 328, 344,347, 356, 404, 408, 413,421, 438, 450, 468, 478,523, 525, 528

Carina L. Felső-~, Kis-~Carina alba 135Carina besericsi 345Carina catra apá 165Carina catra Negra 165Carina catra Tálpi 429Carina de isvoru 67, 78Carina den Zsosz 81Carina de subkaszte 173Carina de Szusz 81, 164Carina de Zsosz 164, 444Carina din Szusz 59, 79,

232, 429Carina din zsosz 54, 79,

421Carina mare 275Carina nyágra 135, 434Carina rosie 165

Helynévmutató570Carina seráka 421Carinora 524Carinuca 323Carinye 508Carinyi 509Cár-telek 532Cécke 135, 136, 310, 364,

419Cégény-lapos 143Ceheiu 126Celinyor 55Cene-telek 143Cerei 443Ceretó 225Cermure Carina 293Cermuri 322Ciberés hídja 431Cicille 463Cifrás-gát 140Cifrás-sziget 141Cifrás-zug 141Cigány-domb 87, 270, 367Cigány-ér 521Ciganyesd 67, 78, 137,

429, 519Cigányfalva 137, 419Cigány-hegy 125Cigány-kert 179, 245Cigány-rét 63, 250Cigány-sziget 140Cigány-telek 143Cigányváros 371Cikla Mínton 273Ciklú de roszitye 194Címeres 499Cina-rét-dűlő 270Cine-gát 143Cinegés 107Cinke-lyuk 527Cintirimu 277Cipellis-hegy 238Cipők-hegy 63Citra-halom 144Cociu Pojana 472Coda hulpi 194

Colestyilor 526Compó 206Compó laposa 144Compós-tó 294Cruci Ograda Pandoríci

471Cuca 144Cucurbeta 325Culme 53, 167, 264, 555Culme Baranyi 137Culme csel mare 137Culme cserára 172Culme de Kicseo 318Culme de Pojana 318Culme de pure 53Culme flentye 318Culme hasznosuluj 137Culme la vurovan 104Culmi sályi 485Cu prunyi 74Cusuis 317Cúszfalva 261Cu Vitieleriste 165Czerny György-kenderföld

534Csabacsio 164Csádé 354Csahos 87Csák 185Csáki-hegy 504Csalános-hegy 62Csállai-oldal 543Csanád megye 315Csanálos 504Csányé-sziget 260csapás L. Tatár-~Csaplár-dűlő 551Csapó-kert 143Csapó utca 143csapszék L. Barak ~, Csu-

kás ~, Gilányi ~, Gugyo-ri ~, Halápi ~, Hortobá-gyi ~, Kadarcsi ~, Látó-képi ~, Ludas ~

Csapszék utca 158

Csárda 448csárda L. Csiffi ~, Dombi

~, Két~-lapos, Mogyo-rósi ~, Peselő ~, Savós-Gúti ~

Csárda-dűlő 380, 448Csárda-hát 91Csárda-hely 358Csarkó-kert 267Csarna 532Császár útja 143Császló 184, 186, 187Csász-rét 143Csatacel 434Csata halma 375Csata-halom 395Csatár 125, 236, 244, 245,

527Csatár L. Hegyköz~Csatári-rét 236Csátó 558Csátói-dűlő 558Csát-oldal 210csatorna L. Berettyó-~,

Malom-~Csát-tó 210Csattogós-sziget 261Csavarodó 141Csébi 305Csécs-halom 143Csécs-lapos 143Csefán 106Cséffa 68, 222, 415Csegő-rét 358Csegze 190Csehi 126, 400, 514, 515Cseh-láp 532Cseh-lapos 157Cseh-zug 132Cséke 124Cséke L. Magyar~, Drág~Cseke hídja dűlő 559Cseke-rakottyás 143Cséki-sziget 542Cséklye 343

Helynévmutató 571Cselá 426Cselhasze 252Csemete-kert 152Csemző 246Csendőr utca 158Csenke-telek 143Csente 88Csente környéke 88Csente köze 89Csente-sziget 362Csepászka 223Cserbászú 195Cserboj 115Cser-domb 76Cs. Erdőháty laposa 306Cser-dűlő 543Csere 98, 213csere L. Bai-~, Forrás-~,

Nagy~Csere-alj 361Cserei 400Csere-kert 98Csere-láp 213Cserepes 224, 367, 551Cserepes-ház 143Cserepesipuszta 316Cserepes-kert 133, 134Cserés 351, 352Cserestyi 343Cseresznyefa-dűlő 297Cseresznyefa-oldal 478Cseresznyés-alj 461Cseresznyés-hát 303Cseresznyés-háti-hegy 303Cserés-sziget 261Csereszuluj 318Cseret 105, 482Cserfák hátja 90Csergő 206Cser-hágó-dűlő 182Cser-hát 76, 125, 527Cser-hegy 235, 543Cser-hegy L. Kis-~, Nagy-~Cseri 370Cseri-hosszú 543

Cseripuszta 103Cseristye 104cserje L. Kis-~Csermáj 76, 107Csermály 236Csermő 279, 292, 370,

459Cserni-telek 143Cseruca 298Cseszora 55, 128, 172,196, 308, 309, 388

Csetatíle 405Csetatye 53Csete halma 375Csetnek 294Csícser 553Csicsera 326Csicsera cístke Kaí 284Csicsera Urszuluj 284Csícsó 499Csienzi 273Csiffi csárda 141Csiffi László tanyája 141Csiffi Pálé-féle-tanya 141Csiffipuszta 140, 141Csiffy-telek 94Csige-kert 143Csík-ér 133, 134, 141Csík-gát-dűlő 349Csikó-nyomás 256Csíkos L. Kis-~, Nagy-~Csíkos-ér 60, 73Csikós-telek 143Csík-tó környéke 89Csillag-hegy 143Csillag utca 161Csillagváros 161, 515Csíndova 504Csipdő 354Csipkés 125, 210, 504Csipő-fenék 144Csipő-halom 144Csípszila L. Nagy-~Csirizes-lapos 144Csityera 52

Csizmadia-telek 144Csobán-kert 256Csohaj 504Csohos 244Csohos L. Kis-~, Nagy-~Csohos-kút 244Csóka laposa 306Csokaly 129, 304, 384Csokány 434Csókás 302Csókás L. Paragi-~Csokatan 425Csolá 54Csola-kút 419Csoma 239, 247, 305Csomboros 96Csomorka 462Csomorka-hegy 462Csoncsaszka 192Csongrád 402Csonka 186, 188, 323Csonka-derék 133, 134Csonka-dűlő 87, 431, 521Csonka-ér 141Csonka-ér-zug 132, 133Csonka-füzes 462Csonkafűz folyása 62Csonka-határ 410Csonka-hegy 462Csonkapál 266Csonkás 141, 184, 206,

371, 478csonkás L. Kis-~Csonkás-erdő 76Csonkási-forduló 184Csonka-telek 144Csonkatorony 314Csonta-fok 250Csontaház 296, 451Csontaháza 108, 130, 233,

296, 451, 456Csontaházavalány 130Csontaházi-erdő 292Csontaházi-patak 130Csonta-sziget 294

Helynévmutató572Csontos 161Csontos-halom 140Csontos-telek 144Csontos-tó 234Csorászka 328Csorba-hegy 256Csorcsán-gát 551Csorda-hálás 61Csordás István laposa 306Csorderel 103Csórés-halom 144Csorgó 425, 467Csoroj 466, 550Csorojele 523Csoroj-forrás 467Csorvási-szék 157Csóta 160Csótos-dűlő 174Csődörös 91, 210Csődörös-Epres-kert 152Csökmő 71, 132, 140Csőreg völgye 144Csősz-halom 144csőszház L. Fűzfa ~csúcs L. Bokogyi-~Csuja 405Csukás csapszék 144Csukás-folyás 144Csukás-sarok 144Csukat 374Csuken 463Csukojeszk 199Csuláka 520Csung 411Csunguj 344Csúnsz 279Csunzi 509Csunzi vigyikuluj 194Csúnzs 251Csunzse 121Csunzset 309Csunzsi 218, 326, 472, 510Csunzsi Beri 485Csunzsi Bragyestyilor 524Csunzsi Bregyestyilor 523

Csunzsi Meru 219Csunzsi popi 485Csunzsi Zsurzsucsestyilor

523Csupászka 519Csurba 517Csurgó-dűlő 559Csurgó tér 95Csurka 132Csurka-völgy 531Csuszkójó-dűlő 49Csutak árka 374Csutkó L. Kis-~, Nagy-~Csürködi-lapos 144Csűr utca 161Dábó 521Dábó L. Darabos-~, Da-

rabos-~ laposa, Nyala-kodó-~

Dabó 98Dabó-ér 98Dambrava 117Dán árka 94Dáncíng 237Dancsháza 71, 138, 209,

394Danuluj 214Darabos-Dábó 158Darabos-Dábó laposa 158Darabos-hegy-dűlő 227Dári-telek 144Daróczi laposa 141Daru-láp 270Darus-láp 532Daru-sziget 140, 289Darvai-dűlő 287Darvas 71, 140, 141, 144,

209Darvas-rét 144Dávid füzese 178Debeszku 328Debrecen 140, 142, 144,161, 227, 228, 235, 256,270, 303, 315, 359, 376,390, 447, 448, 477

Debreceni országút L.Nagyvárad–~

Debreceni út 448Debreceni utca L. Régi ~Debreceni út dűlő 227Déda-dűlő 182Deguszkú 122Dekán-rét 396, 397Dekány 409, 428Dekányesd 154, 167, 255,

348, 368, 525dél L. Alsó-~-oldal, Felső-

~-oldalDe la peri 298Dela petrele Cristioruluj

325Dél-Bihar 343, 421, 528Dél-Bihar kerület 376Dél-Bihar megye 57, 69,

97, 135, 177, 198, 223,234, 257, 276, 281, 284,300, 310, 442, 465, 481,547, 549, 487

Dél-Bihar megyei kerület216

delelő L. Marha-~Dél-Fancsika 310Dél-Rózsás 244Demecser 553Deményes 504Demeter-kút 111Demeter-sziget 414Derecske 64, 94, 95, 98,

155, 157, 158, 227, 305,403, 521

Derecskei járás 367Derecskei országút 267Derecskei szakasz 155Derecskei szolgabírói kerü-

let 213Derecskei út dűlő 227derék L. Csonka-~, Farkas

út ~, Halas-~, Kis-~-láp,Kórós-~, Lapos-vész-~,Nagy-sziget-~

Helynévmutató 573Derék-dűlő 182Derék utca 182, 242Dergenye 396Dergenye-dűlő 397Derzsi-halom 144Derzsi-telek 144Dézma-kert 62Dialurile 277Dialu viiloru 277Dibalcu 325Didere 256Dienes-dűlő 182Dikics-ér 532Dillo 178Dimba 192, 252Dimbu 197Dimbu barbuluj 463Dimbu bettyelor 172Dimbu cerbuluj Smida

325Dimbu diaculuj 274Dimbu Gol 508Dimbu grui Urszuluj 339Dimbu korbuluj 452Dimbu Krucsi 251Dimbu Lazuri loru 339Dimbu Liribuluj 339Dimbu luj belistye 163Dimbu luj lupse fui 191Dimbu Lukoje 172Dimbu Malúlúj 347Dimbu mandresti 191Dimbu Mnyerestyilor 273Dimbu Móculuj 391Dimbu Nyiski 273Dimbu prunesilor 218Dimbu rel 539Dimburi 346Dimburile 485Dimburile cu imás 165Dimbu Ruzsilor 485Dimbu spinzeritorilor 488Dimbu szakaristyeloru 339Dimbu szekarisci 339Dimbu szekerele 191

Din drumu cerí kete Stej345

Dingu 318Dínkoszú 219Dinnye-hely laposa 187Dinnyés 107, 211, 477Dinnyés L. Kis-~, Nagy-~Dinnyés-domb 558Dinnyés-ér 133, 134Dinnyés-kert 462Dinnyés-kert L. Kis-~,

Nagy-~Dinnyés-sziget 133, 134Diófás 91Diófa sor 379Dió-fél 305Diós 396Diós-domb 64, 65, 249Diós-domb-dűlő 65Diósvári-domb 477Diósvári-oldal 475Diós-völgy L. Kis-~,

Nagy-~Diószeg 129, 159, 181,

202, 260, 261, 302, 303,304, 384, 390

Diószeg L. Bihar~, Ér~Diószegi-határ-dűlő 270Diószegi járás 49, 202Diószegi szolgabírói sza-

kasz 181Diószegi út 148Diós-szeg 159Diós-sziget 397Diós-zug 159Disznó-fertő 410Disznó-kút 66, 521Disznó-kút-folyás 144Disznós-hegy 144Disznó-sziget 532Disznó-tanya 144Djosanu 319Dobó-dűlő 182Dobogó 431Dobolló 247

Dobonyi-kút 144Dobranyie 130Dobrest 163, 404Dobrestel 196Dobronyic 391Dóci 367Dodulászka 128Dóka 144Dolha 185Dolúszlád 54Domb 494domb L. Akasztó-~, Akasz-

tófa-~, Aksa-~, Álom-~,Bakó-~, Belső-kő-~, Be-senyő-~, Búsi-~, Cigány-~, Cser-~, Dinnyés-~, Di-ós-~, Diós-~-dűlő, Diós-vári-~, Dorongos-~,Égető-~, Farkas-~, For-rás-~, Földvári-~, Ha-lász-~, Hármas-határ-~,Játszó-~, Juhász-kő-~,Karácsony-~, Kék-~,Korhán-~, Kő-~, Kő-~laposa, Kő-halom-~, Kö-ves-~, Kutya-~, Macska-~, Málé-~, Mikó-~, Mír-~, Mír-~-dűlő, Nagy-~,Nyálas-~, Pál-~, Péntek-~, Píra-~, Puszta-~, Sasi-~, Somos-~, Szatai-~,Szemét-~, Szeremi-~,Szik-~, Szőke-~, Takacsi-~, Tarcsai-~-dűlő, Tatár-~, Tatársír-~, Tegze-~,Temető-~, Tornyi-~, Tö-rök-~, Törvényes-~, Ür-mös-~, Vár-~, Veres-~

Domb alja 420Domb aljai dűlő 365Dombi csárda 314dombja L. Akasztófa ~,

Hagymás-kert ~, Kis-Barsa ~, Nagyfa ~, Per~, Pör ~, Úr ~

Helynévmutató574dombocska L. Apró-~Dombráva 122, 309, 328,

370, 408, 516Dombráva luj Burkus 173Dombravicai-erdő 131Dombrová 54Dombrovány 54, 56, 117,122, 164

Dombrovica 108, 178,179, 285, 507, 523, 524

Dombrovica L. Havas~,Kis~

Dombrovica de Kodru 232Dombrovica Kodru 285Dombrovitin 54Domb-sziget 97, 249, 506Domján-kút 66Domokos 531Domoszló 107Dongó-hát 396Dónyíska 527Dorongos-domb 189Dorongos-hegy 189Dosz 192, 418Dossza 192Dosszu 480Doszu 80, 197, 251, 492,

523, 555Doszu Béli 296Doszu Corbuluj Runku

325Doszu Csirésuluj 489Doszu Csobánuluj 218Doszu Kerpenyetuluj 296Doszu leurgyászi 122Doszuluj Jákob 472Doszu nyegrú 232Doszu Plopilor 489Doszu Reo 489Doszur Tyeis 293Doszu Ruzsinye 296Doszu Skorusuluj 391Doszu Toplíci 195Doszu Vale Lunga 293Doszu váratyakuluj 444

Döcögős-gát 88Dögös 267Dögös-ér megi 72Dragán 118, 119Drágcséke 121, 124, 154,

167, 309, 348, 516Dragmán 462Dragomán 323Dragonyesd 165, 519Dragotyán 166Drikur 424Dripelestye 550Dripelsica 339Drobole 541Drogánul 122Drugás-szállás 247Drumu Oradei 73Drumu somosel 341Dsoszán 168Dsoszánforró 83, 113,

168, 446, 496, 555Dsoszángurbesd 169Dsoszángurbesti 280Dúbele 480Dubricson 170, 171, 214,

214, 215, 319, 320, 351,352, 412

Dubricsonyesd 171Dubrisonesti 170Dugyászka 67, 429Duleu barkuluj 417Duleu cermurilor 417Duleu curaturi 417Duleu goronilor 417Dumbra 496Dumbráva 52, 105, 252,

319, 321, 344, 429, 485,494, 495, 496, 517, 522,555, 523

Dumbráva mare 340Dumbravuca 293Dumbrovica 418, 451Dumburcsán 137Dumitru 200Dúna-halom 144

Dunga campurilor 487Dunga dialuluj 481Dupa gyál 298Dupakáp-dűlő 314Dupegyál 411Dupe ogrez 298Dupepadure 411Durica 213Durina 294Dusa 53, 194Dusesty 55, 128, 172, 254,

259, 264, 386, 388, 468,511

Dusnak 98Dusnak-ér 98Dusnak-halom 98Duttyánok 289Dübögő-láp 107Dübörgő 358Düleu beserecsi 258Düleu brejkuca 258Düleu dela Beltye 311Düleu recse 311dűlő L. Adona-~, Akasz-

tófa-~, Akasztó-halom-~,Alsó-~, Annók-halmi-~,Árszuri-~, Bagoly-~, Ba-gosi-határ-~, Bajontai-~, Bakfa-~, Baksa-gát-~,Baksa-lapos-~, Baku-sászka-~, Bánom-~, Bel-ső-~, Belső-telek-~, Be-rek-~, Bicói-~, Bikáné-~,Bodon-kút-~, Bodzás-~,Boicásza-~, Bóli-~,Borsi-lapos-~, Botos-~,Cina-rét-~, Csaplár-~,Csárda-~, Csátói-~,Cseke hídja ~, Cser-~,Cseresznyefa-~, Cser-hágó-~, Csík-gát-~,Csonka-~, Csótos-~,Csurgó-~, Csuszkójó-~,Darabos-hegy-~, Dar-vai-~, Debreceni út ~,

Helynévmutató 575Déda-~, Derecskei út ~,Derék-~, Dergenye-~,Dienes-~, Diós-domb-~,Diószegi-határ-~, Dobó-~, Domb aljai ~, Dupa-káp-~, Első-Nagyobb-~,Erdő-~, Erdőség-~, Er-dőségi-~, Ér-~, Ér-hát-~, Ernyő-rét-~, Falu-~,Faluhely-~, Felső-~, Fe-renc deák-kisebb-~, Fe-renc deák-nagyobb-~,Folyás-~, Földvár-~,Furkó-~, Fürjes-~, Fű-zék-~, Gál-lápi-~, Gál-réti-~, Gar-oldal-~, Gát-~, Gáti-~, Gaz-~, Gé-meskúti-~, Gesztenye-~,Gligátó-~, Gonosz-~,Gögös-~, Gőngyőr-~,Görbe-~, Görbe-rét-~,Gyalogszeres-Kornyó-~,Hágó-~, Halom-kút-~,Halom-szer-~, Harma-dik-Nagyobb-~, Határ-~, Határ út ~, Hegy alja~, Hegyes-halom-~,Himlős-~, Hirs-~, Holt-Kálló-~, Homok-~, Ho-mok-oldal-~, Homok-tető-~, Hosszú-~, Hosz-szú-hajtó-~, Hosszú-víz-~, Hosszú-zug-~, Irtás-~,Ispotály-~, Juhász-~,Juh-kút-~, Kálló-~, Kán-tor-tó-~, Kápolna-~, Ká-polnás-~, Káposztás-~,Kardos-kert-~, Károly-~, Kas-~, Kemencés-~,Kenderes-~, Kender-föld-~, Kenesei-~, Ke-reszt-~, Keresztes-~,Kerítés-~, Kertaljai-~,Kerti-~, Kerülő-~, Ke-ver-háti-~, Kígyósi-~,

Kis-~, Kis-Konyári út ~,Kis-Kornyó-~, Kis-kút-~,Kis-lapos-~, Kismarusi-~, Kis-mező-~, Kis-Ró-zsa-~, Kocsi-lapos-~,Koldus-~, Kollát-~, Kor-hány-~, Korpás-~, Ko-vács-rét-~, Kő-kút-~,Körös-oldali-~, Körté-lyes-~, Körtélyesi-~, Kö-zép-~, Kucseszku-~, KunFerenc laposa ~, Kút-~,Külső-~, Külső-közép-~,Láker-~, Laponyag-~,Lapos-~, Lator-rét-~,Lénárt halma ~, Létai-határ-~, Létai út ~, Li-bucos-~, Lucernás-~,Lunka-~, Lyukas-halom-~, Madaras-tó-~, Major-~, Majos-~, Malom-~,Márvány-~, Második-Nagyobb-~, Medes-~,Mese-kúti-~, Mesgyei-~,Mesztecsinye-~, Mind-szenti-~, Mír-domb-~,Mláku-~, Mocsár-~, Mo-gyorós-~, Mohos-~, Mó-ka-~, Motoláz-~, Musli-cás-~, Mustói-~, Nádas-~, Nagy-András-~,Nagy-Bokor-~, Nagy-~,Nagy-Király-~, Nagy-Kornyó-~, Nagy-mező-~,Nagy-nyomási-~, Nagy-Rózsa-~, Nagy-széki-~,Nagy-szigeti-~, Nagy-Tárnok-~, Nagy-telek-~,Nyíres-~, Nyírfás-~,Nyomás-~, Ócska-gát-~,Oláh Mihály-~, Orbán-kút-~, Ormos-~, Ország-út-~, Ökör-háti-~, Ör-dög árka ~, Ördög ár-kán túli ~, Ördög-árkon

kívüli alsó ~, Ördög-ár-kon kívüli felső ~, Ör-dög-árok-~, Palló-~,Pál-völgyi-~, Pályi-ha-tár-~, Pap-~, Pap-rét-~,Pap-réti-~, Pap tava ~,Parlag-~, Parlagi-~,Pasztakris-~, Pásztor-~,Pércsi-~, Pércsi-határ-~, Peres-~, Péterszegi út~, Petres-~, Petri-kúti-~,Posta-kóti-~, Préce-~,Puskás-~, Puszta-~,Rác-~, Ragúti-~, Rápit-ra-~, Raszte-~, Régényi-~, Rét-~, Réti-~, Ritók-határ-~, Ritu-~, Róka-lyuk-~, Rövid-~,Rüttyengi-~, Sárándi-határ-belső-~, Sárándi-határ-külső-~, Sárfű-~,Sárréti-~, Sás-tó-~, Se-lindi utca ~, Sima-hal-mi-~, Sinai-~, Siskas-~,Sómi-~, Somlyói-~, So-mos-~, Sós-lapos-~, Sós-tó-~, Sós út ~, Sós-víz-~,Sovány-~, Söre-zugi-~,Styubej-~, Sugó-kúti-~,Sűrű tisztája ~, Szabóhalma ~, Szabó-rét-~,Szarka halma ~, Sze-gény-szer-~, Székes-tó-~,Szentjános-~, Sziget-~,Szigeti-~, Szilas-első-~,Szilas-második-~, Szil-fás-~, Szoboszlói út ~,Szomjú-hát-~, Szovátiúti ~, Szőke-part-~, Sző-ke-rét-~, Szőlőbokor-~,Szőlő-~, Szuszági-~, Tal-léros-~, Talmácsi-~,Tamási-~, Tarcsai-domb-~, Tasádi-~, Tég-lavető-~, Tekeres halma

Helynévmutató576~, Tekeres-közép-~, Tel-kes-~, Temető-alj-~,Temető-~, Templom-~,Tivadar-~, Tornyos-kerületi-~, Tó-sziget-~,Tölgyfa-~, Törkömerö-~,Török-~, Tövisbokor-~,Tresztie-~, Triás-~, Tu-por-~, Új-kert-~, Ura-sági-~, Ürgés-~, Vajas-~, Vajda-~, Ványi-kosár-~, Vár-~, Varjas-~, Vá-ros-~, Város rétje ~, Vá-sárfája-~, Vastagfa-~,Vén-kert-~, Veres-~,Vermes-~, Vernyike-~,Vértesi út ~, Víz-völgy-~,Zabok-~, Zsákai-~, Zsí-ros-~

dűlője L. Belsők ~, Neme-sek ~

Ebéd-halom 185Ebédleső 76, 179Ebes 144Ebes-kert utca 243Ecetes-gerinc 270Ecsed 448Egeres 75Egeresi-sziget 294Égés 409, 503Égető-domb 307Égett-erdő 409Égett-telek 144Egres 111, 206Egybokor-hegy 144Egyed 159, 160, 161, 162Egyedi-erdő 162Egyedi-malom L. Úri-~Egyedpuszta 162Egyed utca 161egyház L. Fel~, Kerek~egyháza L. Fel~, György~,

Kerek~, Pap~, Sziget~Egyház utca 158Egyház-sziget 97, 552

Egynehányfa 542Éhező 185, 477Eklézsia 77, 196Eklézsia-halom 144Eklézsia-sziget 140eleje L. Héder ~, Kocsor-

dos ~, Szekrényes ~, Zó-dony ~

Élend 178Elep 142, 143, 144, 144,145, 146, 147, 148, 149,152

Élesd 176, 194, 351, 435,436, 437, 438, 522, 530

Élesdi járás 135, 177, 257,310

Élesdi szakasz 53, 136,137, 170, 173, 194, 214,216, 258, 273, 275, 311,319, 318, 343, 351, 364,413, 419, 421, 433, 466,494, 528, 540

Éles temploma 256Elő-ér 89első L. Szilas-~-dűlőElső-Nagyobb-dűlő 65Első-völgy 141Emberölés 256Epres-kert 72, 382Epres-kert L. Csődörös-~Ér 61, 129, 139, 159, 184,186, 189, 202, 287, 294,295, 303, 414, 447

ér L. Bagoly-~, Bajuszozó-~, Barakonyi-~, Békás-~, Bodajcs-~, Bolhás-~,Búza-~ köze, Büdös-~,Cigány-~, Csík-~, Csí-kos-~, Csonka-~, Cson-ka-~-zug, Dabó-~, Di-kics-~, Dinnyés-~, Dö-gös-~ megi, Dusnak-~,Elő-~, Eszteró-~, Feke-te-~, Fekete-~-lapos,Felső-~, Fenyes-~, Fe-

nyes-~-hát, Füzes-~,Gál-sziget-~, Görbe-~,Gyalog-~, György-~,Hamvas-~, Hangás-~,Hangyás-~, Határ-~,Híd-~-köz, Holt-~, Hó-mosó-~, Horgas-~,Inacs-~, Kereszt-~, Ke-serű-~, Kis-gát-~, Kó-rós-~, Köles-~, Körtvé-lyes-~, Kösü-~, Kurta-~-hát, Mácsó-~, Madaras-szeg-~, Mérges-~, Nagy-Bárát-~, Nagy-~, Nagy-~-hát, Nagy-~-tő, Öly-vös-~, Pap-~, Pap-~-hát, Sáros-~, Sáros-~-zug, Sebes-~, Sebes-~-hát, Szil-~, Szil-~ utca,Tajta-~, Tekeres-~, Ti-gis-~, Tikics-~, Vékony-~, Vékony-~-hát, Vesz-szős-~, Virágos-~

Éradony 189erdeje L. Palló ~, Pap ~,

Tótok ~, Vánkuj ~Erdély 73, 75, 92, 108,160, 226, 270, 272, 279,293, 349, 376, 416, 418,447, 448, 533, 556

Erdélyhon 75, 123, 173,219, 323, 346

Erdélyország 176, 184,325, 349, 364, 419, 430,436, 439, 452, 463, 487

Érdiószeg 159Erdő 479erdő L. Alsó-~, Berekbö-

szörményi-~, Berek-~,Böszörményi-~, Cson-kás-~, Csontaházi-~,Dombravicai-~, Égett-~,Egyedi-~, Eszi-~, Észi-~alja, Falka-~, Fekete-~,Felső-~, Fót-~, Fűzfa-~,

Helynévmutató 577Galalói-~, Gát-~, Hirs-~, Izélycsági-~, Kamrai-~, Karaszói-~, Kerek-~,Keresztszegi-~, Király-~,Kis-~, Kis-~-hát, Kis-~-kút laposa, Kis-Kerek-~,Konc-~, Kőrises-~, Köz-~, Községi-~, Külső-~,Máka-~, Nagy-~, Nagy-Kerek-~, Nagymarusi-~,Nyír-~, Óriás-~, Ősz-~,Pap-~, Pojánai-~, Sark-~, Somos-~, Sötét-~,Sült-~ tisztája, Szent-jánosi-~, Sziget-~, Szil-~, Uradalmi-~, Város-~,Vásáros-~, Vén-~, Zsá-kai-~

Erdő-alj 361Erdő-dűlő 213, 297, 421Erdő-halom 256Erdőháty L. Cs. ~ laposaerdők L. Sonkolyosi-püspö-

ki-~Erdő-kert 303Erdő-rét 256Erdőség-dűlő 238erdőségek L. Kamarális-~Erdőségi-dűlő 238Erdő-sor 270Erdő-sziget 282Erdő-zug 133, 134Ér-dűlő 414ere L. Barátok ~, Mészár-

sziget ~, Pap ~, SzentMihály ~, Szent Péter ~,Szerfűz ~, Zsugyó Vasza-li ~

Eresztő-fok 542Eresztvény 270, 427, 431Ér-folyam 188, 190, 289,

303Ér-folyó 160, 260, 302Ér-hát-dűlő 139éri L. Pac-~-folyás

Érkeserű 189, 282Ér-köz 380Érmellék 159Érmelléki járás 49, 61,129, 181, 184, 186, 188,202, 240, 260, 269, 282,287, 289, 301, 354, 384,390, 436, 504, 505, 542,544

Érmellék járás 159, 186Érmihályfalva 181, 190Ernyő-rét 65Ernyő-rét-dűlő 65Erős-lyuk-hegy 144Erős-lyuk-rét 144Erpál 96Érsekpályi 371Érselind 50, 184Érsemjén 182, 184, 186,190

Értarcsa 188Ér vize 384Esi-telek 305Esküllő 173, 176, 178,

214, 273, 275, 433, 467,522, 540, 541

Esküllő-patak 275Espánta 249Észak-Bihar megye 49,109, 367

Észak-oldal 206Észak-Rózsás 244Észi 305Eszi-erdő 305Észi-erdő alja 305Észi-gabonás 305Esztár 95, 174, 249, 295,

532Eszteró 72Eszteró-ér 71, 532Eszteró-hát 71Eszteró megi 531Eszterő 202Esztró 532Etellaka 144

Évaakla 250, 387Évaaklaipuszta 250Éva halma 387Éva sárja 387Fábián-kert 476Faca 80Faca áleuluj 218, 219Faca Árszuri 346Faca Dimbuluj 251Faca Drumuluj 105Faca funtunyi 56Faca Goronyiloru 251Faca Gureculuj 489Faca Gyevi 251Faca Kerpenyétuluj 391Faca Krisuluj 452Faca Makoluj 296Faca mare 489Fácános 210, 461Fácános-kert 536Faca plajuluj 219Faca ponoruluj 300Faca Puculuj 251Faca Rosa 489Faca runkuluj 346Faca Valanyilor 130Fagulec 251Fágu Petri 293Faggyas 294Faggyas-rét 256fája L. Apa~, Bota ~, Far-

kas ~Falka-erdő 367falu L. Belső~, Berettyó-

új~, Oláh~, Öt~, Öt~-határ, Puszta~, Nagy~,Tíz~, Tót~

Falu-dűlő 170, 171, 173,216, 275, 320, 343, 366,421, 438, 528, 540, 541

Faluhely-dűlő 202Falu kaszálója 141Falu ritkása 247falusi L. Kis~puszta, Tíz~-

határ

Helynévmutató578Falu-sziget 209, 305Falu talaja 504Faluvég-halom 145falva L. Boldog~, Cigány~,

Cúsz~, Érmihály~, Jan-ka~, János~, Krajnik~,Mihály~, Nyéger~,Olasz~, Szász~, Tatár~

falvai L. Kozma~pusztafalvi L. Kozma~pusztaFancsika 143, 145, 145,148, 150

Fancsika L. Dél-~Fancsikai-telek 145Fantonyeli 452Faragó-zug 88Fáretu 54fark L. Régenyi-~Farkasászka 408Farkas Bórek nagy tanyája141

Farkasd 360Farkas-domb 60, 62, 358,

556Farkas fája 409Farkas-gát 145Farkas-lyuk-hát 294Farkasordító 367Farkasos 125Farkasos-irtás 527Farkaspatak 204, 254,

191, 286, 417Farkaspataka 172, 259Farkas-rét 306Farkas-sziget 289Farkas út 499Farkas út derék 499Farkasverem 184Farkasvermi-Balázs-gát 184Farkas-zug 145, 210Farkatlan-nád 362Farnos 240, 241Fatia dealuluj 481Fazset 468, 555Fazset Dumbráva 466, 467

Fazsetyele 118Fécile 485Fecske-fok 145Fegyverneki-völgy 145Fehér megye L. Alsó ~Fehérnád-tő-fok 145Fehér-tó 282Fehérvár L. Székes~Fehér Vaszali lapos 414Fejér-föld 179Fejér-föld-sziget 62Fejér megye 452Fejértó 256Fejér-tó 551Fejes-sziget 140Fekete-ér 409Fekete-erdő 436Fekete-ér-lapos 294Fekete-föld 305Feketegyörös 272Fekete-Körös 52, 67, 69,

78, 83, 84, 113, 123,192, 193, 252, 263, 317,323, 324, 325, 328, 339,408, 440, 450, 452, 463,480, 486, 488, 547, 550

Fekete-rét 145, 306, 367,381

Fekete-rét-oldal 381Fekete-szék 157Fekete-tó-alj 245Feketetót 272Fekete-völgy 145Fel 140fél L. Dió-~Felegyház 202, 227, 409,

542Felegyháza 202, 261, 305,

543, 544Fel-halom 145Fél-halom 531Félixfürdő 277Fel-kert 238felső L. Hajó úti ~, Ördög-

árkon kívüli ~ dűlő

Felső-Carina 103Felső-dél-oldal 527Felső-dűlő 495Felső-ér 282Felső-erdő 543Felső-forduló 412, 413Felső-hegy 194Felső-kert 461Felsőkimpány 52, 192,193, 252, 463, 480

Felsőkristyor 325Felsőlugos 53, 178, 176,

194, 318, 435, 436Felső-Lunka 292Felső-Magyarország 435Felső-mező 178Felső-Németország 316Felső-palánt 461Felsőpoény 54, 77, 117,122, 195

Felső-rét 420, 504Felső-Sárrét 138, 362Felsőszállás 475, 476Felső-sziget 551Felsőszokol 491Felsőtopa 55, 163, 196,128, 308, 404

Felső utca 303, 304Felsővalenyagra 197, 293,

346Felsőverzár 198, 339Felszeg utca 241, 242Feltyér 207Feltyeríu 291Fenék 140fenék L. Bajnok-~, Csipő-

~, Forrás-~, Gyékényes-~, Határ-~, Hodály-~,Hosszú-~, Kincses-~,Ludas-~, Matyó-~, Me-ző-~, Szász-~, Tartó-~,Tökös-~

Fenék-hát 141Fenék-tó 294Feneres 54, 199

Helynévmutató 579Fenes 233, 263Fenyér L. Bél~Fenyes-ér 380Fenyes-ér-hát 380Fényes-tó 145, 307Ferdinanti 463Ferekár 489Ferenc deák-kisebb-dűlő 65Ferenc deák-nagyobb-dűlő

65Fericse 77, 118, 122, 195,

200Fertő 145fertő L. Asszony-~, Disznó-

~, Füzes-~, Nagy-szige-ti-~, Pap-~, Tépei-~

Fervu Magura 444Fetrele 293Fezsetyele 510Fiatalos 430, 478Figés-láp 532Filip 453Filip-völgy 453Finace 280Finacele Kontesztyílor 54Finacele Mihutrestyílor 54Fingó 79Fingó-völgy 527Fintina 195Fintina Csori 273Fintina drág 434Fintina Kozonunuluj 195Fintina la pagyisu 195Fintina luj Zepogyia 444Fintina Remecilor 273Fiszueszk 74Fláka 316Fletán 103Floare 121Florile 443Fodor-telek 94, 145fogás L. Új-~Fogas-hegy 420Fog-gát 373Foglár 179

Fogyászká 497fok L. Beke-~, Boros-~,

Csonta-~, Eresztő-~,Fecske-~, Fehérnád-tő-~, Fövényes-~, Két-~közi, Közép-~, Malom-~,Nagy-~, Ördög árki ~,Pente-~, Sebes-~, Szál-ka-~, Tompa-~

foka L. Buckó ~, Marci ~folyam L. Ér-~Folyás 107, 184, 270folyás L. Butyka-~, Csu-

kás-~, Disznó-kút-~,Galambos-~, Gencsi-~,Gyilkos-~, Hosszú-víz-~,Kondoros-~, Kőrises-~,Kösély-~, Malom-gát-~,Medvés-~, Pac-éri-~,Peselő-~, Rét-~, Szatai-~, Szerencsi-~, Víz-völgy-~, Zúgó-~

folyása L. Bodó ~, Csonka-fűz ~, Husztine ~, Jeges-kút ~, Mágó ~, Márkus ~

Folyás-dűlő 270, 371Folyó 256folyó L. Ér-~, Herep-~,

Hortobágy-~, Kadarcs-~, Kutas-~, Macsi-~,Morotva-~, Ölyvös-~,Sebes-~, Sólyomkői-~

folyóvíz L. Sebesi-~Fonáca 52, 192, 193, 252,

463, 480Fontana Buzsaroluj 251Fontana la gitás 165Fontana luj Bugyi 251Fontina Bojlor 224Fontina recse 494Fontina Tomaj 434Fontina Zlameny 273Fonúr 104forduló L. Botos-~, Cson-

kási-~, Felső-~, Hegyhát-

~, Kettős-~, Nagy-mezei-~, Pál-tó-~, Tekeres-~

fordulója L. Pente ~forgás L. Belső-~Forrás 101, 127forrás L. Bóli-~, Csoroj-~Forrás-csere 145Forrás-domb 282Forrás-fenék 145Forrás-hegy 256Forrás-kút 145Forrás-telek 145Forró 79, 168Forró-fű 190Forrószeg 191, 204, 259,

417, 454Fót-erdő 245fő L. Tasád-~föld L. Bika-~, Fejér-~,

Fejér-~-sziget, Fekete-~,Hideg-~, Hosszú-~, Incs-kás-~, Irtás-~, Kender-~-dűlő, Lencse-~, Megyeri-~, Nagy-~, Szarka-~,Tábla-~, Templom-~,Gále-~-szik

földek L. Hosszú-~ laposa,Kender-~, Régi-kender-~

Földes 93, 95, 96, 155,158, 364

földes L. Kis-mély-~-halom, Mély-~-halom

Földesi-zug 132Föld-gát 256földje L. Isten ~Föld-láp 532Földvár 97, 106, 145, 256,

415földvár L. Bocskai ~Földvár-dűlő 106, 202,

397Földvár-halom 145Földvári-domb 477Földvári-oldal 475, 476Földvár-zug 213

Helynévmutató580Fő utca 463Fövenyes 371Fövényes-fok 409Francask 279Frapcina 463Frapcinel 463Frápszen 438Frapszin 121Frigy-kert 247Fripnenyi 122Fruntora 273Fugyi 205, 206Fugyivásárhely 206, 207,

208Fundator 400Fundetura 55Funtina Baursuluj 115Funtina corbuluj 137Funtina corbuluj 318Funtina de drec 119Funtina de la ram 53Funtina Fáguluj 509Funtina galbina 192Funtina hulpánuluj 215Funtina Keterászk 194Funtina Kuracituri 509Funtina Lupuluj 492Funtina Pópí 400Funtina recse 119, 495Funtina Szurtyi 215Funtina tyoruluj 53Funtinele 278Funtine Pulestyilor 489Funtinú torkuju 122Funtinyel 489Funtinyele 119Funtunyele 115Fura 367furár L. Bogdán-~-hegyFurcsitade 195Furkó-dűlő 182Furta 71, 209, 362Fuska 168, 556Fútak 71Fútak-halom 72

Fútaki-kaszáló 72Futó-sziget 256Futottak útja 145, 367Futrás 221fű L. Forró-~Fű-bánya 395Füle halma 145Füle-kút 477Fülep-tó 431Füles-halom 256fürdő L. Félix~, Hájói ~,

Püspök~Fürjes-dűlő 65Fűrmadaras 500Füves-kert 543fűz L. Kerek-~, Veres-~Füzegy 263Fűzék-dűlő 182Füzes 382, 431füzes L. Csonka-~, Nagy-~füzese L. Bán ~, Dávid ~Füzes-ér 213, 249Füzes-fertő 145Füzesgyarmat 71, 140,141, 209, 395, 500

Fűzfa csőszház 145Fűzfa-erdő 89Fűzfás 210, 302, 316Fűzfás-kert 213Fűzfás-sziget 358Fűz-gát 305Gabonás 305gabonás L. Észi-~Gáborászka 80Gáborján 92, 93, 213, 249,

552Gáboron 318Gábor-sziget 414Gábris-rét 414Gacsa-kert 98Gál 145Galaló 58, 59, 103, 518Galalói-erdő 58Galalói-hegy 327Galambos-folyás 145

Gálbán 444Galbina 443Galbina-patak 443Gálbina vize 443Gále-föld-szik 414Galinyászka 164Gál-lápi-dűlő 558Gáll György laposa 306Gáll laposa 306Gálosháza 171, 214, 215,

319, 320, 494, 495Gálospetri 190Gál-réti-dűlő 469Gál-sziget-ér 414Gánás 261, 282Ganyászka 193Gáp 506Gáp kereszti 506Garány 444Gárdony 241, 256Gar-oldal-dűlő 238Garos-láp 532Gát 207gát L. Baksa-~-dűlő, Ba-

lázs-~, Béné-~, Cifrás-~,Cine-~, Csík-~-dűlő,Csorcsán-~, Döcögős-~,Farkas-~, Farkasvermi-Balázs-~, Fog-~, Föld-~, Fűz-~, Görbe-~,Gyarmati-~, Gyilkos-~,Hosszú-~, Kis-~-ér,Köntös-~, Malom-~,Malom-~-folyás, Német-~, Ócska-~-dűlő, Rác-~,Simoni-~, Száraz-~,Szik-~, Talyigás-~

Gatály 498Gatály L. Kis-~, Nagy-~Gatályipuszta 498Gatály-telek 498Gát-dűlő 73, 521Gát-erdő 430Gát halma 521Gát-hegyi 187

Helynévmutató 581Gáti-dűlő 106gátja L. Béné ~ oldalGát laposa 236Gát-oldal 250Gát-szeg 532, 551Gát tisztája 141Gátu becsuluj 73Gát-zug 132Gatyaszár 261gaz L. Bújer-~, Gombás-~,

Gömöri-~, Gönyei-~,Püski-~, Vékony-~, Vér-tesi-~

gaza L. Hajnal ~Gaz-dűlő 396, 397Gázsászka 492Gázsi János része 383Gdańsk L. DáncíngGebés 158Geci 499Gecóje 79Gégény 216, 343, 412, 421Geleseni 214Geleseny 214, 215Gémes 185, 358, 382Gémeskúti-dűlő 181Gencsi-folyás 145Gérba 232Gerendás 360gerinc L. Ecetes-~gerindje L. Határfa ~,

Sajtos ~Gerleszku 128Germánu 487Gesztenye-dűlő 270Geszteréd 145Geszterédpuszta 477Gilányi csapszék 145Gimojiscsa 103Gimojiscsai 103Girba 391Girinci-zug 202Glávoju 119Glemej 223, 284Glemej Seszu 197

Gleméu 219Gligátó-dűlő 207Glime 525Glimei 194, 216Glimei cu rie 429Glimeje 405, 485Glimeje Long 433Glimeji trép 433Godojuluj 214Godolya-hát 145Goila 280Goilányeszku 169Gombás-gaz 365Gonosz-dűlő 187Goron 425Goronás 52Gorsás 266Gorza-mező 527Göböly-zug 90gödör L. Botos-~, Határ-~,

Kása-~, Pénz-~, Sár-~,Szik-~

gödre L. Bán ~, Bogdán ~,Kotyesz ~

gödrök L. Pénzes-~, Pi-pa-~

Gögös-dűlő 354Gömöri-gaz 145Gömöri-lapos 145Gömörő 145Gömörői-rét 145Gönczy-sziget 397Gőngyőr L. Nagy-GőngyőrGőngyőr-dűlő 89Gönyei-gaz 146Görbe 50Görbe-dűlő 66Görbe-ér 146Görbe-gát 141Görbe-halom 146Görbe-láp 213Görbe-rét 146, 430Görbe-rét-dűlő 182Görbe telke 375Görcsös 98

Görcsös-láp 532Görcsös út laposa 270Gőz-hát 91, 371Gráma 320Grapa burdi 273Grapa Nyámculuj 73Grapa Varaticuluj 118Gráuréid 538Grihegya Poknina 478Grimis 166Grindasiu 339Grindu 507Grinduri 172Grohot 472Grohotu Fontinyele 443Grohozele 54Gropa calda 53Gropa Cu nyau 433Gropile Sululej 273Gropile Tomeszku 339Grós 217, 528Grósi-patak 355Grozasci 325Gruec 85, 292, 418, 510,

518Gruecu Cu Kale 509Gruj 192Gruja 452Gruja vetri sipotu 452Grujecu 172Grujésu 119Grujlung 118, 154, 255,

259, 458Gruj lunga 346Gruj lungon 452Gruj Petri Dimbu obersi

326Gruj szulic 438Gruju 54, 56, 405Gruju Káluluj 118Gruju Krecsunuluj 119Gruju Pujuluj 195Gruj Urszuluj 119, 194Gruuez 110Guba-hegy 146

Helynévmutató582Gucászka 408Gúdrászka 54Guga jaduluj 285Gugyori 146Gugyori csapszék 410Gugyori-lapos 410Gulácsi-lapos 50Gulyaállás 382Gúnár-hegy 384Gura luj Vaie Lazurile 339Gura Luppoj 218Gura Lupuluj 219Gurány 77, 115, 122, 218,

218, 219, 443Gura Voi 74, 164Gurec 321Gureci Homkárisluj 538Gurecu 105Gurecu csel lung si csel

kurt 489Gurecu Kálúluj 232Gurecu lúng 232Gurgojetu 339Gurgujáta 433Gururórele 507Gúszár 551Gúszári-telek 551Gút 142, 143, 144, 145,146, 147, 148, 148, 149,150, 151, 152, 474, 476

Gút L. Kis-~, Nagy-~, Sa-vós-~

Gzázsgyuri 300gyakor L. Sziki-~Gyál 117Gyála Lunka 452Gyalány 220, 408, 441Gyalárí 424Gyalog-ér 373Gyalogszeres-Kornyó-dűlő

65Gyalu 108, 115, 204, 453,

478, 479, 517, 555Gyalu Árgyelánuluj 110Gyalu Báéi 356

Gyalu baroki 215Gyalu Bényí 485Gyalu beszerecsi 417Gyalu beszericse 293Gyalu Beszericsi 79, 110,130, 257, 327, 418, 482,483, 518,

Gyalu betyestyilor 196Gyalu Bili 172Gyalu Bisztri 318Gyalu bligyi 280Gyalu boldori 204Gyalu Bongyie 489Gyalu Bugyestyilor 526Gyalu buhestyilor 323Gyalu bulcsestyilor 81Gyalu bunyeszku 356Gyalu Csernyestyilor 518Gyalu csetecí 483Gyalu csoki 195Gyalu Csoronuluj 122Gyalu de mislok 258Gyalu denucistyilor 59Gyalu de szusz 128Gyalu din Szusz 482Gyalu din Zsosz 482Gyalu Dreguceszk 451Gyalu Dugyilor 110Gyalu dumbravi 204Gyalu Fáurestyilor 196Gyalu fetyingyenilor 318Gyalu flori 110Gyalu florúlúj 128Gyalu Glimej 391Gyalu Gool 489Gyalu Hegedi 485Gyalu Heregyestyilor 254Gyalu Hirinkuluj 278Gyaluj Fogís 200Gyalu kajestiloru 204Gyalu Kapaszoj 137Gyalu kászilor 483Gyalu Ketyestyilor 518Gyalu Kocsuluj 472Gyalu kohuluj 118

Gyalu Kopasz 254Gyalu korb 54Gyalu krec 546Gyalu Krucsilor 130Gyalu Lazuluj 104, 327Gyalu liszuluj 197Gyalu luj Bogyeu 393Gyaluluj Pataki 522Gyalu lung 463, 546Gyalu lupuluj 137, 194Gyalu mare 74, 108, 130,

326, 405, 451, 485Gyalu markucestyilor 196Gyalu Medriki 78Gyalu Mihócseszk 538Gyalu mislok 257Gyalu Mizesuluj 366Gyalu mnyánculuj 286Gyalu mocílor 59Gyalu Mocsuluj 105Gyalu Momi 317Gyalun 293Gyalu Novánkuluj 110Gyalu Nucsilor 130Gyalu Nyeveszt 85Gyalu onucoj 318Gyalu orbuluj 511Gyalu Pataky 523Gyalu pínyílor 232Gyalu Pisti 121Gyalu Plesuluj 137Gyalu Pleszi 169Gyalu Pogor 318Gyalu Popi 130, 322Gyalu prunyilor 85Gyaluri 416Gyalu Rossentyilor 526Gyalu Sebíszluluj 219Gyalu Setyestyilor 526Gyalu skurt 546Gyalu Sováruluj 391Gyalu Suri 254Gyalu szászuluj 356Gyalu Szatuluj 105, 451Gyalu Szávuluj 451

Helynévmutató 583Gyalu szek 118Gyalu Szocsilor 280Gyalu Szolomestyilor 254Gyalu Teuluj 444Gyalu Tiszeluru 251Gyalu Todocsestyilor 293Gyalu Trincsestyilor 296Gyalu Turkuluj 317Gyalu turkusestyilor 418Gyalu Tyonkuluj 110Gyalu vacsí 483Gyalu vakaricá 318Gyalu velicsestyílor 220Gyalu vez szecsi 293Gyalu vezunyie se la Truk

318Gyalu vietor 478Gyalu viilor 251, 538Gyalu Viji 555Gyalu vísínyílor 104Gyalu vladuly 104Gyalu Zsugyestyilor 130Gyalu Zsuli 115Gyán 376Gyán L. Vizes~Gyanta 254, 347, 496, 555Gyantafőző 145Gyapáros 552Gyapjú 68, 221Gyapjúi szakasz 313Gyapoly 202Gyapolyipuszta 202, 261,

409, 428, 430Gyarmat 141Gyarmat L. Füzes~Gyarmati-gát 140Gyarmati-lapos 145Gyegye 216Gyegyes 325Gyékényes 154Gyékényes-fenék 145Gyelnice 207Gyémánttemetés 145Gyepes L. Magyar~, Oláh~Gyerán Gropoj 224

Gyertyánfás 270Gyertyános 256, 527Gyeruristye 507Gyerzime-liget 478Gyesrime 56Gyialuluj Pataky 523Gyialuluj Tyiuse 438Gyigyiseny 231, 324, 452Gyigyisenyvoény 223Gyigyisoru 326Gyihorestyú 167Gyikanyest 516Gyilkos 430Gyilkos-folyás 145Gyilkos-gát 427Gyilkos-hát 531Gyilkos-rét 145Gyilkos-sziget 302, 358Gyírdom 341Gyires 90, 224, 316, 358,

556Gyogyaszka-Mare 370Gyohoju 444Gyolcs-kaszáló 202Gyouse 308Gyökeres 133, 134, 305Győkmő 88Gyömörő 145Györgydeák-sziget 260Györgyegyháza 62György-ér 62Györgyi-rét 364Györgyös 212Györös L. Fekete~Gyula 315Gyúlutru 122Gyümölcsényes 436Gyűrűs 409Gyűrű-szeg 250Gyűrűszegipuszta 250Hadi út 396Hadközi piac 146hágó L. Baranyi-~, Cser-

~-dűlő, Király-~, Kis-~,Veres-~

Hágó-dűlő 182Hagymág 507Hagymás 102, 225Hagymási-patak 518Hagymás-kert dombja 382Hagymás-kert laposa 382Haieu 229hajdú L. Bagosi-(~)-zugHajdúbagos 64, 142, 155,

226Hajdúböszörmény 148Hajdú kerület 266, 477Hajdú Perzse nyilasa 387Hajdúszoboszló 64, 267Hajdúújfalu 92Hajnal gaza 146Hajnal-hegy 125Hajnal utca 138Hájó 101, 229, 471, 533Hájó (dűlő) 107Hajog-szeg 294Hájói fürdő 230, 471Hajó úti alsó 206Hajó úti felső 206hajtó L. Hosszú-~-dűlőHaláp 142, 143, 144, 146,146, 148, 149, 150, 152

Halápi csapszék 146Halas L. Kis-~, Nagy-~hálás L. Csorda-~Halas-derék 133Halasi 247Halas-lapos 146Halas-tó 124, 307, 322halastó L. Nagy-~Halastoele 424, 508Halász-domb 270Halász-laponyag 146Halász-sziget 449halma L. Arcúpéter ~, Bak-

~-halom, Baksa ~, Ba-lázs ~, Baránd ~, Basa~, Bodzafatő ~, Borz ~,Csata ~, Csete ~, Éva ~,Füle ~, Gát ~, Henc ~,

Helynévmutató584Horhány ~, Kún Pál ~,Laponyag ~, Lénárt ~,Lénárt ~ dűlő, Monús ~,Nagy Sándor ~, Pál ~,Pap ~, Pecen Pál ~, Pé-ró ~, Pető ~, Püspök ~,Rébék ~, Szabó ~, Szabó~ dűlő, Szarka ~, Szarka~ dűlő, Tekeres ~, Teke-res ~ dűlő, Tisztás ~,Tornyos ~

halmi L. Annók-~-dűlő,Sima-~-dűlő

halmok L. Test-~Halmosd 435, 436Halom 91halom L. Akasztó-~,

Akasztó-~-dűlő, Bába-~,Bak-halma-~, Botos-~,Citra-~, Csata-~, Csécs-~, Csipő-~, Csontos-~,Csórés-~, Csősz-~, Der-zsi-~, Dúna-~, Dusnak-~, Ebéd-~, Eklézsia-~,Erdő-~, Faluvég-~, Fel-~, Fél-~, Földvár-~, Fú-tak-~, Füles-~, Görbe-~,Hármas-~, Hegyes-~,Hegyes-~-dűlő, Kakas-~, Kamarás-~, Kápol-nás-~, Kép-~, Kerekes-~, Kerek-tó-~, Két-~,Kétökrű-~, Kettős-~, Kí-gyós-~, Kis-~, Kis-Ken-derátó-~, Kis-mély-föl-des-~, Korhán-~, Kor-nyó-~, Koronás-~, Kő-~-domb, Köves-~, Kunká-polna-~, Laponyag-~,Lénárt-~, Less-~, Lyu-kas-~, Lyukas-~-dűlő,Meggyes-~, Mély-földes-~, Nádas-~, Nagy-~,Nagy-Kenderátó-~,Nagy-Sós-tó-~, Nyarjas-

~, Nyársas-~, Orbán-~,Ökör-tó-~, Ökör-úszta-tó-~, Őr-~, Pálinkás-~,Paloca-~, Paloca-lyu-kas-~, Palocsa-~, Pap-~, Parajos-~, Pattogó-~,Pente-~, Perde-~, Per-gelő-~, Peselő-~, Préce-~, Püspök-~, Róka-~,Román-~, Sámson-~,Sáros-~, Sas-~, Sebes-~,Strázsa-~, Szabó-~,Szálka-~, Szarka-~,Szeg~, Szerdék-~, Szőke-~, Test-~, Tisztás-~, Tor-nyos-~, Török-~, Urszuj-~, Vajda-~, Varjas-~,Zöld-~, Zsíros-~, Zsom-bokos-~

Halom alja 75, 188Halom környéke 133, 134Halom-kút-dűlő 521Halom-rét 247Halom-szer-dűlő 138Halom utca 161Hamarka 103Hamaság 507Hamaszó-patak 485Hamvas 499Hamvas-ér 498Handa 223Handresty 79Hangás 531Hangás-ér 531Hangos 531Hangyás 71, 211, 360Hangyás-ér 360Hangyaszka 192Hanka 453Hanka Szekatura 346Hanku 54, 343, 550Harangmező 348Harangöntő-sziget 60Haraszt 504haraszt L. Kozma-~

Harasztu 507Harcsás 91Harkacsu 285, 328Harmadik-Nagyobb-dűlő

65Hármas 210, 213, 504Hármas-halom 146Hármas-határ 360Hármas-határ-domb 68,

266Hármas-határ-völgy 140Hármas-nagy-szék 65Hármas-patak 436Hármos-patak 435Három-ág 146Három-ágú-Ördöngös-

sziget 427Három-kút 66Harpataki 418Harsány 376, 377, 378Harsány L. Kis~, Körös~,

Nagy~harsányi L. Kis~-kaszálóHárs-kapu 206hát L. Berek-~, Bika-völgy-

~, Bodzás-~, Bogárzó-~,Bőtvessző-~, Büngös-~,Csárda-~, Cseresznyés-~, Cser-~, Dongó-~, Ér-~-dűlő, Eszteró-~, Far-kas-lyuk-~, Fenék-~, Fe-nyes-ér-~, Godolya-~,Gőz-~, Gyilkos-~,Hegy~-forduló, Homok-~, Kender-~, Kis-erdő-~,Kis-rét-~, Kis-Tó-~, Kol-dus-~, Körtvélyes-~,Kurta-ér-~, Lencsés-~,Malom-völgy-~, Mélyút-~, Mise-~, Móka-~,Mosdos-~, Mosó-~,Nagy-ér-~, Nagy-~,Nagy-völgy-~, Orr-~,Pap-ér-~, Pergelő-~völgye, Régényi-~, Ru-

Helynévmutató 585zsa-~, Sebes-ér-~, So-vány-~, Sovány-~ lapo-sa, Sötét-völgy-~, Sut-~,Szil-~, Szomjú-~, Szom-jú-~-dűlő, Tégla-~, Te-lek-~, Tó-~, Túzok-~,Varsán-~, Vékony-ér-~,Veres-~, Vermes-~

Határ 231, 257, 258, 345,381

határ L. Bagosi-~-dűlő,Csonka-~, Diószegi-~-dűlő, Hármas-~, Hár-mas-~-domb, Hármas-~-völgy, Létai-~-dűlő, Öt-falu-~, Pályi-~-dűlő,Pércsi-~-dűlő, Radvá-nyi-~-szik, Ritók-~-dűlő,Sárándi-~-belső-dűlő,Sárándi-~-külső-dűlő,Tízfalusi-~

Határ-dűlő 521Hatarel 463Határ-ér 175, 213Határfa gerindje 187Határ-fenék 146Határ-gödör 245Határ-hegy 270Határ-lapos 521Határ-sziget 141, 303Határ út dűlő 181Hatház 477Hatház sor 379Hát-hegy 146Hathold 428háti L. Cseresznyés-~-

hegy, Hosszú-~-kert, Ke-ver-~-dűlő, Kis-Tó-~,Nagy-Tó-~, Ökör-~-dűlő

hátja L. Cserfák ~Hatrongyos 341Háturi 322Hatvan utcai kert 146havas L. Bihar-~, Bihari-~,

Bohogyi-~, Nagy-~

havasa L. Bihar ~Havasdombrovica 79, 83,113, 232, 254, 391, 484,538

havasok L. Berizes-~,Budurászi-~

ház L. Cserepes-~, Cson-ta~, Vén-~

háza L. Anda~, Bodó~-puszta, Csonta~, Cson-ta~valány, Dancs~, Gá-los~, Kerenye~, Kisan-da~, Lúka ~, Lyokus ~,Mihály~, Nagyanda~,Rózsa~

házi L. Csonta~-erdő,Csonta~-patak

Héder eleje 141Hégasel 232Hegy 184, 185hegy L. Agárdi-~, Agg-~,

Aklos-~, Al-~ alja, Által-~, Bagi-~, Bál-~, Balú-ton-~, Bánk-~, Barontó-~, Beleci-~, Bihar-~, Bi-hari-~, Bodon-~, Bog-dán-furár-~, Boros-~,Cigány-~, Cipellis-~, Ci-pők-~, Csáki-~, Csalá-nos-~, Cseresznyés-háti-~, Cser-~, Csillag-~,Csomorka-~, Csonka-~,Csorba-~, Darabos-~-dűlő, Disznós-~, Doron-gos-~, Egybokor-~,Erős-lyuk-~, Felső-~,Fogas-~, Forrás-~, Ga-lalói-~, Guba-~, Gúnár-~, Hajnal-~, Határ-~,Hát-~, Hollós-~, Hosz-szú-~, Játszó-~, Józan-~,Kállai-~, Kanál-~, Kán-tor-~, Kapitány-~, Ká-polna-~, Kapus-~, Kása-~, Kenyérváró-~, Ke-

resztes-~, Kertalja-~, Kí-gyós-~, Kis-Cser-~, Kis-~, Kis-Rózsa-~, Kis-Új-~, Konc-~, Konty-~, Ko-pasz-~, Kopasz-~-alj,Kosár-~, Kökényes-~,Kő-ormány-~, Krajcár-~, Kurta-~, Lány-~, Lá-ró-~, Látó-~, Lóhalál-~,Lugosi-~, Lyukas-~,Mál-~, Méhes-~, Mo-gyorós-~, Musdaj-~,Nagy-Cser-~, Nagy-~,Nagykágyai-~, Nagy-Rózsa-~, Nagy-Új-~,Nagyváradi-~, Nyárfás-~, Oloszó-~, Ördög-~,Öreg-~, Őr-~-tető, Pá-pai-~, Pipó-~, Pósalaki-~, Puszta-~, Ragát-~,Réz-~, Réz-tető-~, Ró-zsás-~, Sas-~, Sinai-~-oldal, Siralom-~, Soma-~, Somos-~, Szár-~,Szentjános-~, Szikla-~,Szilas-~, Szilvás-~,Szóár-~, Szőke-~, Sző-lős-~, Telek-~, Teljesfa-~, Templom-~, Tetves-~,Tiszta-~, Tormás-~, Tö-rökmetélő-~, Új-~, Ür-ge-~, Vad-~, Vár-~,Végső-~, Világos-~, Zá-poly-~

Hegy alja 179Hegy alja dűlő 234hegycsúcs L. Bihar-~hegye L. Bihar ~, Isten ~,

Papok ~, Szent István ~,Szilvás ~, Templom ~

hegyek L. Rész-~, Réz-~Hegyes 144, 213, 253, 473hegyes L. Kis~, Nagy~Hegyesel 437Hegyes-halom 146

Helynévmutató586Hegyes-halom-dűlő 89Hegyesi-zug 141Hegyhát-forduló 189hegyi L. Gát-~Hegyközcsatár 125Hegyközkovácsi 125, 234Hegyközpályi 235, 242,

243, 246, 247Hegyköztpályi 235Hegyközújlak 235, 242Hegyközszáldobágy 237Hegyközszentimre 161,

240, 542, 544hegyláncolat L. Réz-~Hegy-vágás 256Héjjafészek 409hely L. Csárda-~, Dinnye-

~ laposa, Kert-~, Ma-lom-~, Pót-~, Vár-~

Henc halma 506Hencida 213, 249, 295,

387, 552Henkeres 67, 78, 251Hepeseszku 128Herceg 249Herceg L. Kis-~, Nagy-~Herdello 164Herep-folyó 146Hergoc 387Hergyíszut 77Hérnek L. Kis-~, Nagy-~Hérnek-kert 98Herpály 92, 95, 96Herpályipuszta 93, 94Hertyityen 119Herzest 52, 56, 192, 193,197, 252, 463, 480

Hesaje 110Hét-szeg 282Heves megye 315, 316híd L. Pelbárt~, Razabelli-

~, Székely~hida L. Pelbárt~Hidas 239Hidastelek 254

Hideg-föld 178Hideg-kút 405, 485, 494Hideg-kúti 206Hideg-örvény 76Hideg-patak 310Híd-ér-köz 211Hidiselu Nánd 404hídja L. Ciberés ~, Cseke ~

dűlő, Palatinus ~Híd-köz 448Hídközipuszta 95Higyigyászka 555Himlős 352Himlős-dűlő 352, 353Hirna 391Hirs-dűlő 207Hirs-erdő 207Hirtopa 232Hirtope Gali 434Hirtopile Hendri 433Hirtopile la gros 273Hirtopu Zsidouluj 274Hizsu recs 53Hizsu recse 194Hizsu ruzs 53Hizsu Vukuluj 53Hodály-fenék 146Hodis 204Hodisel 456, 539Hodisel L. Puszta~Hodiselipuszta 418Hodiselu 286Hodiselu patakja 191, 204,

417Hodobana 192Hodobeiún 346Hodos 206, 542, 544Hodos L. Oláh~Hodos attya 428Hodos-kút 146Hodrín guza 118Hogyis 253, 473Holde cu Brusi 78Holdgyi nyégrii 434Hold-mező 303

Holgyele 196Hollád patakja 546Hollod 191, 254, 286,

344, 417, 423, 508, 555Hollod L. Kis-~Hollodi vidéke 191, 204,

286, 393, 417Hollod-víz 468Hollod vize 254, 508, 555Hollós 267Hollós-hegy 270Holtember-laponyag 146Holt-ér 90Holt-Kálló 175Holt-Kálló-dűlő 174Holt-Körös 89, 90, 379,

382Holt-Körös-alj 250Holt-Tisza 149Holumbás 298, 400Homok alja 111Homok-dűlő 50Homok-hát 111, 361Homok-kert 146Homok-oldal-dűlő 181Homok-szeg 551Homok-tető L. Kis-~,

Nagy-~Homok-tető-dűlő 88Homoncselele 54Homorog 349Homorog L. Magyar~Hómosó-ér 498hon L. Erdély~, Magyar~Honku 200Honvéd sírja 146Honvéd-telkek 141Hóra-láp 532Hordós-kút 267Horesti 172Horgas 249, 267, 256,

506, 521, 551Horgas L. Külső-~Horgas-ér 90, 267Horgas laposa 157

Helynévmutató 587Horhány halma 375Hornu 54Hornyíca 59, 85Horoklán 404Horoszka 81Hortobágy 139, 143, 146,150, 151, 152, 372

Hortobágy-folyó 146Hortobágyi csapszék 146Hortus Pauli 256Horváth-kaszáló 270Horváth utca 161hossza L. Sár ~Hosszal-kert 158hosszú L. Cseri-~Hosszúaszó 507Hosszú-aszó 354Hosszú-dűlő 132, 133,189, 287, 521

Hosszú-fenék 146Hosszú-föld 146, 179Hosszú-földek laposa 282Hosszú-gát 360Hosszú-hajtó-dűlő 430Hosszú-háti-kert 158Hosszú-hegy 146Hosszú-kert 125Hosszúliget 154, 255, 259,

368, 454, 458Hosszú-mál 406Hosszú-Mále 355, 406, 526Hosszú-Malé 59Hosszú-Ördöngös-sziget

427Hosszúpályi 97, 256, 228Hosszúpályi út 152Hosszú-rét 294, 409Hosszú-szék 146Hosszú-sziget 91, 132,140, 256, 282, 302, 461,499, 551

Hosszú-telek 146Hosszú-tó 477Hosszú utca 378Hosszú-víz 66

Hosszú-víz-dűlő 65Hosszú-víz-folyás 146Hosszú-zug 448Hosszú-zug-dűlő 448Hotár 264Hotarászka 55Hrisztor 483Huble 416Hunyoros-rét 146Husszia 179, 437Husztine folyása 146Iecer 119Igásó 420Igrec-barlang 434Igric-barlang 433, 310Iklód 107Iklódi-lapos 157Iklódipuszta 400Ileaszka 308Ilenyászka 118Illestyi 520Imám-kő 83Imám patakja 83Imandi-lapos 157Inacs-ér 72Inánd 222Incincúje 122Incsesd 259Incskás-föld 521Inhérleúszká 122Inke-szék 158In kúlkulú 77Intra ápi 422Intreosel 497Intre páráu 523Intreszku 167Intre Ulica 345Irtás 101, 185, 273, 294,

303irtás L. Farkasos-~, Kis-~-

oldal, Nagy-~Irtás de gyál 173Irtás-dűlő 129, 364Irtás-föld 89Irtásu Dumitrú 318

Irvás 164Irvasel 164Iskola sikátor 378Ispányászka 479Ispotály-dűlő 270, 271Isten földje 147Isten hegye 238Istoku 426Itató 270itó L. Kis-ökör-~, Ökör-~Ityátrá lungá 215Izbegyu 339Izbuk 77, 197, 276, 346Izbuku 195, 200Izélycsági-erdő 343Izláz 52Izvor 463Izvoru luj batiu 444Izsópallaga 135, 136, 257,

258, 258, 310, 364Jad la pojána 323Jád vize 285Jancsesd 137, 204, 255,

259, 368, 454Janka 240, 260, 543Jankafalva 137, 161, 260,

542, 544Jánosda 507Jánosfalva 263, 440, 486János-tó 477járás L. Belényesi ~,

Derecskei ~, Diószegi ~,Élesdi ~, Érmelléki ~,Margitai ~, Nagy-~,Nagyszalontai ~, Nagy-váradi ~, Sárréte ~, Sár-réti ~, Szalontai ~, Sza-lonta ~, Vámospércsi ~,Váradi ~

járása L. Sárréte ~járó L. Tatár-~Jászság 315Játszó-domb 147Játszó-hegy 270Jazér 404

Helynévmutató588Jebákné telke 147Jeges-kút folyása 187Jeges kútja 186Jégverem alja 500jegyzőség L. Buntyesdi ~Jenő L. Boros~Jezer 284, 549jó L. Berek~Józan-hegy 62Jszvorele 54Juhász 414Juhász-dűlő 527Juhász-kő-domb 305Juhász-vágás 527Juh-kút-dűlő 65Juhos-telek 147Juricskai Mór része 383Jzsestye 104Kaba 227, 265, 266, 305,

403kabai L. Kis~pusztaKabaláspatak 318Kabalyászka 324Kacskara 72Kádár árka 147, 390Kadarcs-folyó 147Kadarcsi csapszék 147Kádár-sziget 140Kádár temető 99Kádár temetője 94Kádár-zug 132Kadrísor 54Kágya 129Kágya L. Kis~, Nagy~,

Pusztanagy~kágyai L. Nagy~-hegyKajla-telek 147Kakacseny 317, 324Kákás 244Kakas-halom 147Kakucs 170, 319Kakucs L. Magyar~, Oláh~Kakúcska-mocsár 147Kakucs rumunyeszk 412,

413

Kakucs Ungureszk 352Kakucs Ungururu 351Kalácsa 272, 416, 418,

459Kalacsíca 272Kalap-rét 409Kalemori 224Kalics 443Kalinyásza 119Kállai-hegy 182Kállay László tanyája 141Kálló 71, 72, 95, 96, 138,157, 266, 448, 521

Kálló L. Holt-~, Holt-~-dűlő, Kék-~, Nagy-~

Kálló-dűlő 138, 174Kálló-köz 521Kálló-zug 158, 358Kalmár-szállás 390Kalota 173, 273, 214, 215,

273, 275, 433, 467, 494,495, 540, 541

Kaluger 276, 325, 339,549

Kamarális-erdőségek 196Kamarás-halom 147Kamn 535Kamrai-erdő 472Kanál-hegy 147Kanális 382kanális L. Kis-~Kandia 159, 382Kandia utca 161Kankuria 186Kan-sziget 133, 134, 140Kanta köze 211Kantár 410Kántor-hegy 147Kántorjánosi 377Kántor-tó-dűlő 157Kántor útja tető 461Kánya 367Kapacsel 252Kápácsi 122Kapitány-hegy 62

Kapocsány 288, 468, 511,546, 555

Kápolna 496Kápolna-dűlő 206Kápolna-hegy 390Kápolnás 155, 157Kápolnás-dűlő 157Kápolnás-halom 157Kápolna-völgy 235Káposztás 133, 134, 210,

224, 249káposztás L. Kis-~, Nagy-~Káposztás-dűlő 558Káposztás-kert 50Káposztás-telek 147Káposztás-sziget 97Kappanta 111Kapralanu 115kapu L. Hárs-~Kapus-hegy 147Karácsony-domb 558Karajános 521Karakás 158Karakás-lapos 158Karánd 355Káránd L. Kis~, Nagy~,

Pusztakis~, Puszta-nagy~, Toplica~

Karánzel Gruez 526Karanyaszká 56Karaszó 108, 416, 451,

456, 539Karaszói-erdő 131Kárászos 499Karbunár 123, 278, 492Karbunáristye 293Karbunyest 318Karcag 372Karcag L. Nagykun~karcagi L. Kun~ országútKardó 127, 230, 277, 478Kardos 431Kardos-kert-dűlő 129Karika-zug 531Karmazán 438

Helynévmutató 589Károly-dűlő 65Karpeny 318Kárpinye 524Kár-telek 500Kártyás 111Kása-gödör 147Kása-hegy 147Kásás 213Kásás-szer 427Kas-dűlő 50Kasnárá 178Kassa 447Kastély L. Kis-~, Nagy-~Kasuca 416Kaszadipuszta 430Kaszáló 224, 539kaszáló L. Fútaki-~,

Gyolcs-~, Horváth-~,Kisharsányi-~, Nagy-~,Pap-~, Urasági-~, Va-jás-~

kaszálója L. Falu ~, OláhMihály ~

Kasza-sziget 294Kaszmán 552Kasszapuszta 295Kasztá Igréculuj 434Kasztare 273Kata mázer 196Katetore 483Katonás 249Katona utca 141Katonaváros 401kátyú L. Borsányi-~, Ke-

rek-~kátyujt L. Tapló ~Kátyú környéke 185Kátyú-oldal 185Kause 115Kazal tisztája 270Kázmán 552Kebesd 169, 280, 356,

472, 510Kecske-kő 461Kecske-rét 542

Kecske-szik 213, 551Kecskés-sziget 427Keile 507Kék-álló 63Kék-domb 206Kék-Kálló 50, 139, 155,158

Kelemen laposa 250Kelemen-pad 527Kemencés-dűlő 552Kemény-sziget 499Kenderátó 147Kenderátó L. Kis-~-halom,

Kis-~-lapos, Nagy-~-halom, Nagy-~-lapos

Kenderes 260Kenderes-dűlő 185, 553kenderföld L. Czerny

György-~Kender-föld-dűlő 270, 271Kender-földek 185kender-földek L. Régi-~Kender-hát 378Kender-láp 551Kender-szeg 294Kender-szer L. Kis-~,

Nagy-~Kender-sziget 307Kender-zug 73Kenesei-dűlő 287Kenéz 184Kénéz 61Kenéz-alj 282Kenézipuszta 349, 350Kenézszállás 358Kengyel 559Kenyeres 409Kenyérváró-hegy 147Kép-halom 147Kér L. Kis~, Nagy~Kerek L. Nagykerekkerek L. Szil-kerekKerekbokor 88Kerekegyház 202Kerekegyháza 202

Kerek-erdő 256Kerek-erdő L. Nagy-~,

Kis-~Kerekes-halom 157Kerek-fűz 89Kereki 376Kereki L. Kis~, Nagy~Kerek-kátyú 62Kerek-láp 90Kerek-lapos 141Kerek-rét 186Kerek-szék 66Kerék-szik 307Kerek-tó 89, 380, 410,

552Kerek-tó-halom 73Kerek-tövis 187Kerenyeháza 138Kereszt-dűlő 527Kereszt-ér 72Keresztes 360Keresztes L. Mező~Keresztes-dűlő 535Keresztes-hegy 235Keresztesi út 73Keresztes-szállás 147kereszti L. Gáp ~Keresztszeg 313, 535Keresztszegi-erdő 314kerí L. Méh ~, Mé ~Kéri-kert 478Kerítés-dűlő 430Keriturile 524Kermező 438Kerpenyászka 200Kerpenyét 168, 281, 325,

339, 547Kerpest L. Kis~, Nagy~Kert 213kert L. Bánom-~-szőlő, Be-

rek-~, Borjús-~, Bőgő-~,Budaházy-~, Cigány-~,Csapó-~, Csarkó-~, Cse-mete-~, Csere-~, Csere-pes-~, Csige-~, Csobán-

Helynévmutató590~, Csődörös-Epres-~,Dézma-~, Dinnyés-~,Ebes-~ utca, Epres-~,Erdő-~, Fábián-~, Fá-cános-~, Fel-~, Felső-~,Frigy-~, Füves-~, Fűz-fás-~, Gacsa-~, Hagy-más-~ dombja, Hagy-más-~ laposa, Hatvanutcai ~, Hérnek-~, Ho-mok-~, Hosszal-~, Hosz-szú-háti-~, Hosszú-~,Káposztás-~, Kardos-~-dűlő, Kéri-~, Kis-Diny-nyés-~, Kis-~, Kis-sző-lős~, Koldus-~, Komló-~, Komlós-~, Kos-~,Köntös-~, Közös-~, Kul-csár-~, Lapos-~, Lipót-~, Ló-~ alja, Major-~,Majtér-~, Malom-~,Meggyes-~, Méhes-~,Nagy-Dinnyés-~, Nagy-~, Nagy-szőlős~, Nyá-las-~, Nyicki-~, Öreg-~,Palántos-~, Pap-~, Ré-pás-~, Rhédey-~, Rossz-~, Rozsos-~, Sáros-tó-~,Sás-~, Sátor-~, Séta-~,Sexta-~, Sós-~, Szakari-na-~, Szállás-~, Széché-nyi-~, Széna-~, Szérűs-~,Szik-~, Szőlős~, Szőlős~utca, Tarkó-~, Téglás-~,Tócós-~, Tót-~, Tökös-~,Túrás-~, Új-~, Új-~-dű-lő, Urasági-~, Vad-~,Varga-~, Város-~, Vá-ros-~ utca, Vén-~, Vén-~-dűlő, Vén-~-szőlő,Zsidó-~

Kertalja 111, 125, 244,270, 407

Kertalja-hegy 420Kertaljai-dűlő 174

kertek L. Szőlős~Kertes 526Kertész L. Kis-~, Nagy-~Kert-hely 187Kerti-dűlő 535kertje L. Kún Pál ~Kertu 277Kert utca 158kerület L. Dél-Bihar ~,

Dél-Bihar megyei ~,Derecskei szolgabírói ~,Hajdú ~, Nagyváradi ~,Tiszántúli ~, Váradi ~

kerületi L. Tornyos-~-dűlőKerülő-dűlő 551Kerülő-lapos 500Késa 202Keserű 184, 282, 358, 360Keserű L. Ér~Keserű-ér 360Keserűi út 185Kesz L. Somos~Keszteg 135, 173, 176,178, 214, 273, 275, 433,540

Kétcsárda-lapos 141Kétesi 305Kete Szermase 318Kete zományca 318Két-fok közi 132, 134Két-halom 64Kétökrű-halom 152Kétpap-sziget 260Kettős 155, 213Kettős-forduló 157, 158Kettős-halom 98, 147Keve laposa 147Kever-háti-dűlő 174Kicsera 53, 54, 200, 215,

251, 472, 523, 524Kicsera puszti 274Kicsera Turkuluj 273Kicseroj 214Kigyik 396Kígyós 139, 158

Kígyós-halom 386Kígyós-hegy 147Kígyósi-dűlő 553, 559Kígyós-lapos 147Kígyós-patak 420Kígyós-telek 307Kilences 188Kimp 117, 284Kimpány L. Alsó~, Felső~,

Papmező~Kimpányászká 284Kimpu 123, 192Kimpu bauluj 284Kimpuc 130Kimpu csel mare 507Kimpu csel mik 507Kimpudepálinkára 355Kimpu devalkuc 355Kimpu-flore 355Kimpu Henculuj 130Kimpu Karanzel 406Kimpu kete 318Kimpu Kufericse 215Kimpu Kureturilor 438Kimpuletu cu Szinzáró

429Kimpu longu 273Kimpu luj Bungo 277Kimpuluj Jepure 54Kimpu mare 286, 393,

406, 418, 523Kimpu moculuj 277Kimpu mori 326, 523,

540, 541Kimpu Mosuluj 339Kimpumuculuj 424Kimpunel 207Kimpu oszajilor 438Kimpu pejusuluj 438Kimpu putyíneli 215Kimpu Ráduluj 468Kimpurel 538Kimpuri 192, 339Kimpu tyejusu luj 438Kimpu ungurilor 478

Helynévmutató 591Kimpu Vonyi 277Kimsore 507Kincse 186Kincses 71Kincses-fenék 147Kincses-telek 147Kincses-völgy 246Kincsu 218Kindeászka 223Kindrestyilor 509Kinpu réte 122Kinyepistye popi 214, 215Király alja 140Király-dűlő L. Nagy-~Király-erdő 308, 344, 423,

508Király-hágó 214Király út 395Kirbolya 405Kircsága 507Kirligátu 293Kírlígétura 232Kirna 391Kirpesti márí 388kis L. Belső-~-kút, Lobda-

~-mező, Magyar ~ utca,Oláh ~ utca

Kis-állás 141Kis-állás-laposok 141Kis-Álomzug 142, 145Kisandaháza 96Kis-András 157Kis-Árkus 499Kis-Baglyos 95Kis-Barát 73Kis-Bárod 343Kis-Barsa 132, 140Kis-Barsa dombja 140Kis-Békás 551Kisbelényes 285, 323,

328, 356, 450Kis-Betlehem 384Kis-Bocskai 241Kis-Bodór 261Kis-Bogárzó 141

Kis-borjú-nyomás 68Kis-Bor-patak 206Kis-Borsós 143Kis-Borsó-sziget 430Kisbozsód 141Kisbozsódipuszta 140Kis-Buda-rét 431Kis-Carina 225Kis-Cser-hegy 384Kis-cserje 536Kis-Csíkos 73Kis-Csohos 190Kis-csonkás 81Kis-Csutkó 478Kis-derék-láp 532Kis-Dinnyés 141Kis-Dinnyés-kert 158Kis-Diós-völgy 461Kisdombrovica 191, 254,

286, 468, 555Kis-dűlő 50, 270, 412, 413kisebb L. Ferenc deák-~-

dűlőKis-erdő 289, 316, 361,

381, 382, 476, 536Kis-erdő-hát 462Kis-erdő-kút laposa 270Kisfalusipuszta 428Kis-Gatály 498Kis-gát-ér 414Kis-Gút 146Kis-hágó 194Kis-Halas 133, 134Kis-halom 73, 247, 289,

360Kisharsány 377, 378, 381Kisharsányi-kaszáló 381Kis-hegy 161Kishegyes 146Kis-Herceg 213Kis-Hérnek 461Kis-Hollod 344, 422, 423,

508Kis-Homok-tető 88Kis-irtás-oldal 384

Kis Jankó-láp 532Kiskabaipuszta 267Kiskágya 287, 384Kis-kanális 264Kis-káposztás 381Kiskáránd 457, 526Kiskáránd L. Puszta~Kis-Kastély 431Kis-Kenderátó-halom 147Kis-Kenderátó-lapos 147Kis-Kender-szer 294Kiskér 101, 207, 291, 471Kis-Kerek-erdő 289Kiskereki 289Kiskerpest 388Kis-kert 189Kis-Kertész 431Kis-Kogyoszló 206Kiskoh 56, 115, 117, 197,

293, 346, 444, 459Kis-Konyári út dűlő 65Kis-Kornyó-dűlő 65Kis-Körös 92, 109, 210,

250, 362, 381, 382, 387,461, 552

Kis-Köves-lapos 148Kis-kút-dűlő 111Kis kút utca 158Kislaka 110, 292, 321,

370Kis-lapos-dűlő 181Kis-Latabár 125Kis-Láz 53Kis-Ludas-tó 431Kis-Lukáca 133Kis-Mályvás 141Kismarja 109, 241, 250,

294, 374, 430, 558Kismarja L. Szabad~Kis-Martinka 476Kismarus 105, 130, 296,

391Kismarusi-dűlő 131Kis-Megyeri 211Kis-Meggyes-lapos 149

Helynévmutató592Kis-Méhesi 453Kisméhesipuszta 222, 342Kis-mély-földes-halom 147Kis-mező 125, 184Kis-mező-dűlő 50, 182Kisnyéstaipuszta 349Kisnyüved 409Kis-osztás 155, 157Kis-ökör-itó 147Kis-Ördöngös-sziget 427Kis-Pallag 267Kis-Pállaj 282Kis-Pap-rét 282Kis-pár-sziget 261Kispércs 367Kis Péter 132, 133Kispeterd 360Kisrábaipuszta 375Kisrábéipuszta 395Kisrábépuszta 394Kis-rét 409, 420Kis-rét-hát 295Kis-rét-oldal 379Kis-Rózsa-dűlő 287Kis-Rózsa-hegy 384Kiss István laposa 306Kiss Janka 260Kiss János laposa 306Kiss Károly tanyája 141Kissomogyipuszta 400Kis-Sós-tó 133, 134Kis-Suhasztó 506Kisszántó 111, 297, 396,

397Kis-Szárcsás 151Kis-szeg 213Kis-sziget 256, 558Kis-szilfa 431Kis-szőlőskert 61Kis-Tatár-ülés 151, 367Kistelecu 277Kis-telek 98, 155, 157,

295, 358, 431Kisterpesty 172, 264, 473,

511

Kis-Tócó 151Kis-Tó-hát 133Kis-Tó-háti 134Kis-Tó-közi 133, 134Kistóti 350Kistótipuszta 349Kis-Törmény 133Kisújfalu 206, 244, 245,

247Kis-Új-hegy 261Kis új utca 158Kis utca 378Kisürögd 298, 342, 400,

453, 478Kis-vágás 270Kis-Ványi 420Kis-Vásár 302Kis-Vész-szeg 499Kis-Zólyom 301Kiszomlinipuszta 111Kis-zug 139Kis-Zsombokos 307Klastrom 73, 97, 502Klitt 299Klittipuszta 299Klittpuszta 299Koaste popílor 345Koborló 184Kocka-telek 147Kocsi-lapos 158Kocsi-lapos-dűlő 158Kocsis-sziget 141Kocsord 382Kocsordos 234Kocsordos eleje 140Kocsordos-sziget 140Kocsordos-zug 140Kocsordra 158Kocsorlou 251Kocsuba 77, 115, 117, 122Kocsuba L. Belényes~Kocsuka 219Kodormány-telek 94Kodoru 285Kodrisor 323

Kodru 163, 217Kodruc 221Kóesd 318Kogyoszló L. Kis-~, Nagy-~Koh L. Kis~, Vas~Kohári-kút 267Koheskú puna 318Koh Plutye 293Kój 301Kóji-völgy 303Kokad 269, 270Kokasló 147Kokonacu 550Kokosesku 115Kokot 270Kólcó 341Koldus-dűlő 287Koldus-hát 60, 213, 552Koldus-kert 256Kolibilor 344Kolibisie 404Kollát-dűlő 129Kollest 116, 300Kolnyik 525Kolopi-szállás 186Kolostrom 73Kolozsvár 176, 180, 216,

269, 343, 376, 421, 439,447, 528, 560

Kolozsvári-zug 132Koltyeu 479, 526Kóly 129, 162, 240, 301,

384Komádi 71, 140, 227, 305,

349, 350, 362Komjáti 249Komló L. Puszta-~Komló-kert 213Komlós 109, 294Komlós-kert 147Komócsó 106Konc-erdő 361Konc-hegy 147Konda 498Kondoros 143, 367

Helynévmutató 593Kondoros-folyás 147Kont 125Kontíászká 54Kontisor 246Kontisor L. Külső-~Konty-hegy 354Kontyinity 172Kónya 147Konyár 65, 139, 155, 158,

227, 250, 256, 305, 306Konyári út dűlő L. Kis-~Konya-tető 125Kopacsel 252Kopasz 213, 249Kopasz-hegy 61, 303, 504Kopasz-hegy-alj 504Kopaszuluj-víz 327Kópés 246Koplicászka 520Koppán 241Korbászku 442Korbesty 121, 128, 196,

308, 309korcsma L. Kuri ~, Mérges

~, Ritók Jánosé-féle ~Korda-sziget 210Korgo 72Korgyie 472Korhán L. Nagy-~ (halom)Korhán-domb 316Korhán-halom 98, 558Korhán-sziget 98Korhány 213Korhány-dűlő 88Korhás 273Korlati 463Korlatu 463Korna 463Kornu dialuluj 481Kornyec 443Kornyesu 172Kornyet 273, 468, 538Kornyetu 214, 215Kornyísón 201Kornyitó 207

Kornyó 367Kornyó-dűlő L. Gyalogsze-

res-~, Kis-~, Nagy-~-dűlő

Kornyó-halom 64, 65, 367Kornyó-szék 66Kóród 98Kóródipuszta 92, 94Kórógy 98Kórógyipuszta 92Koroj 279, 321, 418, 459Koronás-halom 148Kórós-derék 132, 133Kórós-ér 72, 266K. Orosipuszta 222Kórós-sziget 132, 133Kóró-sziget 261Korpás-dűlő 237kosár L. Ványi-~-dűlőKosár-hegy 62Kos-kert 151Kosu Korbuj 434Kosur 463Koszrona 361Koszta Dimitrie 172Koszta gyaluluj 478Koszta Jankuluj 53Koszta Nulli 438Koszta pestyeri 426Koszta ponyetrú 318Koszte 117, 130, 443Koszte mare 438Kosztica 251Kotá 555kóti L. Posta-~-dűlőKotipuszta 305Kotszeg utca 378Kotucistye 264Kotulung csori 488Kotulung tirsel 488Kotyesz 189Kotyesz gödre 189Kotyiklet 121, 124, 167,

308, 309Kotyor 461

Kovácsi 95Kovácsi L. Hegyköz~,

Puszta~Kovácsi-útfél 93Kovács-rét 65Kovács-rét-dűlő 65Kovács tava 531Kovács-zug 132Kozmafalvaipuszta 202Kozmafalvipuszta 202, 261Kozma-haraszt 250Kő 500kő L. Imám-~, Kecske-~,

Pontos-~, Sólyom~,Somlyó-~

Kőalja 135, 136, 310, 364Köbölgyik 249Köböl-kút-lapos 414Kő-domb 72, 96, 141, 250kő-domb L. Juhász-~, Bel-

ső-~, Külső-~Kő-domb laposa 141Kő-halom-domb 157Köhögő 148kői L. Sólyom~-patak, Só-

lyom~pusztaKőkecskék 83Kökényesdipuszta 202Kökényes-hegy 62Kő-kút-dűlő 88Kő-kút-zug 140Köles-ér 95Köleses-sziget 261Köleses utca 161Köles-tó 527Kömpe 236Köntös-gát 148Köntös-kert 148Kő-ormány 238Kő-ormány-hegy 238Kő-ormány-oldal 238Köpű 187Köpű kútja 187Kőrises-erdő 148Kőrises-folyás 148

Helynévmutató594Kőris-szeg 542körjegyzőség L. Belényes-

újlaki ~, Papmezei ~,Rézbányai ~, Rézbánya~, Urszádi ~

Kör-mező 358Körmösdipuszta 90, 362környék L. Tekerő-~környéke L. Akol ~, Almás

~, Csente ~, Csík-tó ~,Halom ~, Kátyú ~, Ma-gyarcséke ~, Zúgó ~

Körös 79, 88, 89, 90, 106,118, 165, 176, 178, 179,206, 250, 257, 275, 314,315, 316, 319, 360, 362,377, 378, 379, 380, 381,382, 413, 419, 421, 452,455, 498, 501, 502, 523,547, 550

Körös L. Anya-~, Fekete-~,Holt-~, Holt-~-alj, Kis-~, Nagy-~, Nagyváradi-~, Sebes-~, Sebes-~-völgy, Sebes-~ völgye,Új-~

Körös átalja 89Körösharsány 378Körös-köz 420Körösladány 378Körös-mellék 316Körös-oldal 250, 402Körös-oldali-dűlő 206Körösök (közlegelő) 351Köröstarcsa 378Köröstarján 316Köröstopa 216, 343Körös utca 378Körös-völgy 53, 135, 170,194, 206, 214, 257, 319,351, 419, 494

Körös völgye 135, 136,171, 214, 257, 310, 320,352, 364, 412, 413, 466,467, 541, 495, 540

Körös-szakadék 111Körösszeg 90, 97, 313,

381, 556Körösszegapáti 90, 312,

314, 362, 491Körös-zug 213Körtélyes 396Körtélyes-dűlő 174Körtélyesi-dűlő 558Körtvélyes 175, 202, 397Körtvélyes-ér 500Körtvélyes-hát 532Körtvélyes-sziget 260Körtvély-lapos 256Körtvély-tó 106Kösély-folyás 148Kösély-szeg 147, 148,149, 153

Kösmő 234, 245, 427, 428Kösmő-patak 244, 245Kösü-ér 66Köszörűs-lapos 148Köszvényes 78, 317, 324Kötelesipuszta 158Kőudvar 148Kövecses 241Kövér-sziget 213Kövesd 53, 137, 194, 318,

419Köves-domb 310Kövesd-patak 318Köves-halom 148Köves-lapos L. Kis-~Kövicses országút 158köz L. Ér-~, Hegy~-, Híd-

ér-~, Híd-~, Kálló-~,Körös-~, Nagy András~, Várad-~, Víz-~-rét,Völgy-~

köze L. Berek ~, Brezse-láp~, Búza-ér ~, Csente ~,Kanta ~, Kunyhó ~, Lu-das-tó ~, Makkos ~, Tó ~

közép L. Külső-~-dűlő,Tekeres-~-dűlő

Közép-dűlő 521Közép-fok 148, 213Közép-Martinka 476Közép-Szolnok megye

354, 436Közép utca 527Középvár 373Köz-erdő 551közi L. Had~ piac,

Híd~puszta, Két-fok ~,Kis-Tó-~, Nagy-Tó-~,Sár-~

Köz-legelő 543Közös 528Közös-kert 476Községi-erdő 239Kracsi 273Krajcár-hegy 147Krajnikfalva 171, 214,

215, 319, 320, 352, 495Krajova 279, 292, 321,

418, 482, 489, 547Kráncsesd 253, 322, 388,

404Kraszna 129, 159, 181,184

Kraszna megye 159, 354,435, 436, 437

Kreásza 115, 164, 293Kreászka L. Aradvány ~Krecán 546Krecsun 119Kremínaszú 195Krencsesty 322Krestyetu 251Kreszulya 123, 285, 323,

328, 408, 450Kréta sziget 133, 134Krisma dela péri 341Kristyor 325, 339, 452, 550Kristyor L. Alsó~, Felső~Kristyorelu 325, 326Krisztoszu 485Krucsi 388Krujánká 54

Helynévmutató 595Krumplis 224Kubles 274Kublesu 277Kucsarlútu 54Kucsászka 110Kucseszku-dűlő 519Kucsulotu 119Kukalej 195kukuj L. Nyúlas ~Kukuleu 429Kukuli 523Kulcsár-kert 476Kulcsos 500Kúlízs 543Kumanyesd 58, 85, 327,

518Kumunúcsele 122Kun Ferenc laposa dűlő 65Kun Gergely 430Kún György-laponyag 148Kunkápolna-halom 148Kunkarcagi országút 266Kunok szállása 531Kún Pál halma 148Kún Pál kertje 148Kunság 315Kuntyinitu 74Kuntyínyításí 485Kun-ülés 312Kunyhó köze 543Kúpnád-sziget 362Kupuj 438Kuracel 285, 328, 356,

408, 450Kuratura 52, 54, 117, 165,

200, 204, 220, 254, 293,326, 328, 252, 340, 346,366, 408, 429, 434, 453,463, 508, 525, 540, 541

Kurature 252Kuraturi 555Kuraturile 507Kuraturu 122, 164Kuratyístye 429Kurcsó-sziget 305

Kurenyístye 518Kuretiste 78Kuretura 517Kureturele 438Kúria-rét 144Kuri korcsma 358Kurilla 207Kurso 434Kursza 426Kurta-ér-hát 305Kurta-hegy 62Kurta-tó 305Kurtye 105Kurtyilís 298Kurtyon 414Kuru Doszuluj 115Kuruttyoló 431Kuszton-zug 500Kusztur 119Kusztura Paulasza 293kút L. Bács-~, Bátori-~,

Békás-~i-~, Belső-kis-~,Berci-~, Bodon-~-dűlő,Bokróc-~, Bóné-~, Bor-jú-~, Büdös-~, Csohos-~, Csola-~, Demeter-~,Disznó-~, Disznó-~-fo-lyás, Dobonyi-~, Dom-ján-~, Forrás-~, Füle-~,Halom-~-dűlő, Három-~, Hideg-~, Hodos-~,Hordós-~, Jeges-~ fo-lyása, Juh-~-dűlő, Kis-erdő-~ laposa, Kis-~-dűlő, Kis ~ utca, Kohári-~, Köböl-~-lapos, Kő-~-dűlő, Kő-~-zug, Ménes-~, Nádas-~, Nádas-~-völgy, Nádas-~ völgye,Nagy ~ utca, Orbán-~,Orbán-~-dűlő, Paládi-~,Rakottya-~, Rózsa-~,Rózsás-~, Savós-~, Sós-~, Szalóki-~, Székely-~,Szénási-~, Szőke-~,

Szőr-~, Telkes-~, Török-~, Török-~-völgy, Új-~,Váradi-~, Veres-~, Ve-res-vizű-~

Kút alja 420Kutas 358, 455Kutas-folyó 210, 362Kút-dűlő 270, 341kúti L. Békás-~-kút, Hideg-

~, Mese-~-dűlő, Petri-~-dűlő, Sugó-~-dűlő, Te-mető-~ (dűlő)

kútja L. Bácsó ~, Bán ~,Boné ~, Jeges ~, Köpű ~

Kút-porong 499Kutya-domb 185Kutyahugyoztai-oldal 475Kutyakaparás 187Kutyaugráló 141Kutya völgye 148Kügye 409Kügyipuszta 409, 428külső L. Sárándi-határ-~-

dűlőKülső-bánya 72Külső-dűlő 513, 515Külső-erdő 250Külső-Horgas 213Külső-Kontisor 246Külső-kő-domb 305Külső-közép-dűlő 65Kürtös 107La balányászka 231La Báltá 555Lábas-rét 88La Brusztier Brusztar 273Labu 127La Cu stricatu 251La Cseru 298, 555La csityera 77La csoroj 523Ladány L. Körös~, Püs-

pök~Ladilba Jazuluj 523La Dombrává 122

Helynévmutató596Ladrum 463La drumu csel mare 298Láe 356La fantana recse 550La fontina luj pojus 286Lafrunatura 194La funtinyele 339La gríndás 497La gróf 74La grohot 77La Gropi 485La gyál 192, 193, 463lak L. Szép~, Új~laka L. Etel~, Kis~, Pósa~La kapai 550Láker-dűlő 438La Kimpu de zsosz 216La Kolung 344Lakomore 523Lakó-rét 461Lakornyet 438Lakó-sziget 249La Kotyec 555La Krucse 67, 286, 426,

550Lakság 137, 318, 420Lákun 200Lakunyíu 77Lálivez 438La margu 122La méje 524La menu 122La merune 77Lamesztáken 438Lamormint 438La mormontul Pitci 194Lánkójászká 479Lány-hegy 147La ogórú 54La Ogrez funtinyele 293La Ogrezi 326Láoty 523láp L. Brezse-~ köze, Buz-

gó-~, Cseh-~, Csere-~,Daru-~, Darus-~, Dübö-

gő-~, Figés-~, Föld-~,Garos-~, Görbe-~, Gör-csös-~, Hóra-~, Kender-~, Kerek-~, Kis-derék-~,Kis Jankó-~, Macskás-~,Nádvágó-~, Nagy-~, Né-met-~, Nótáros-~, Pali-~, Rucás-~, Vágó-~,Vesszős-~

Láp alja 410lapály L. Szent Palocsa-~La paszturile 224Lapelin 523lápi L. Gál-~-dűlőLapjetral 192Laplop 523La pod 165La podu 429La podure 193La Poény 197Láp-oldal 250Laponyag 132, 133laponyag L. Apró-~, Bor-

sós-~, Bujár-~, Halász-~, Holtember-~, KúnGyörgy-~, Méhes-~,Nagy-Pipás-~, Rác-~,Szász-~

Laponyag-dűlő 65Laponyag halma 64Laponyag-halom 65, 96Lapos 190, 303, 371lapos L. Baksa-~-dűlő,

Bálint-~, Bandi-~, Basa-~, Borsi-~-dűlő, Borúzs-~, Böndős-~, Budai-~,Cégény-~, Csécs-~, Cseh-~, Csirizes-~, Csürködi-~,Fehér Vaszali ~, Fekete-ér-~, Gömöri-~, Gugyo-ri-~, Gulácsi-~, Gyar-mati-~, Halas-~, Határ-~, Iklódi-~, Imandi-~,Karakás-~, Kerek-~, Ke-rülő-~, Kétcsárda-~, Kí-

gyós-~, Kis-Kenderátó-~, Kis-Köves-~, Kis-~-dűlő, Kis-Meggyes-~,Kocsi-~, Kocsi-~-dűlő,Köböl-kút-~, Körtvély-~,Köszörűs-~, Lepó-~, Li-ba-~, Ludas-~, Mágó-~,Máta-~, Meggyes-~,Mieszunyika-~, Molnár-~, Muslicás-~, Nádas-~,Nagy-Kenderátó-~,Nagy-~, Nagy-Meggyes-~, Nyarjas-~, Nyíres-~,Nyírő-~, Pap-~, Po-rumb-~, Rókás-~, Rövid-~, Sós-~, Sós-~-dűlő,Sós úti ~, Szalonnás-~,Taba-~, Tó-~, Újvárosi-~, Vajda-~, Varjas-~,Zsákai Nagy András-~,Zsombokos-~

laposa L. Bakater ~, Balló~, Bazsa ~, Berettyó ~,Berkesi ~, Bíró ~, Bó-dány ~, Compó ~, Cs.Erdőháty ~, Csóka ~,Csordás István ~, Dara-bos-Dábó ~, Daróczi ~,Dinnye-hely ~, GállGyörgy ~, Gáll ~, Gát ~,Görcsös út ~, Hagymás-kert ~, Horgas ~, Hosz-szú-földek ~, Kelemen ~,Keve ~, Kis-erdő-kút ~,Kiss István ~, Kiss János~, Kő-domb ~, Kun Fe-renc ~ dűlő, Malom ~,Mike ~, Nagy GyörgyJános ~, Nagy György ~,Nótáros ~, Pap ~, Sasa~, Sovány-hát ~, Szen-tesi ~, Szérűk ~, Szingu-la György ~, Szőke ~,Zsombokos ~

Lapos-dűlő 270, 448

Helynévmutató 597Lapos-kert 543laposok L. Kis-állás-~,

Tóth-~Lapos-rész 499Lapos-rét 270, 271Lápos-rét 148Lápos-tó 477Lapos-vész-derék 499La Pranosú 195Laprelucs 438Lapus 452La redecsin 215Láró-hegy 148La sátu pe gyaluri 116La stubeiu 550Lasure 463László palotája 533, 535Laszoka 438Latabár L. Kis-~, Nagy-~Látágna Bucsuluj 438La Teurí 195La Tó 135Látó-hegy 148Látóképi csapszék 148Lator-rét-dűlő 174La Tou 194La ulíca din josu kete Határ

345La ulmu Ciki 273Láulyu 438Láutus 117La vale boi 550La valije 194Láz 239, 527Láz L. Kis-~Lázár 499Lazask 279La Zepoz 325Lázu 344Lázu bouluj 434Lazuc 434Lázuluj-patak 327Lázur 273, 325, 422, 452Lázur L. Belényes~, Szoho-

dol~, Mikló~

Lazu rerile 344Lázuri 219Lázuri L. Szohodol~La zsurzse 480Leányvár vár 448Leasze 105Lebenyicistye 127Lebenyicistyele 507Legelő 50, 73, 90legelő L. Becedai-~, Belső-

~, Köz-~, Munuhu-~,Nagy-~, Szentjánosi-~

Legelő-sziget 449Lehecsény 325, 339, 547,

550Leka-zug 141Lelesd 340Lemnúluj Dávíd 538Lénárt halma 64Lénárt halma dűlő 65Lénárt-halom 65Lénárt-rét 306Lencse-föld 521Lencsés 476Lencsés-hát 358Lenes völgye 186Leorgiásza 340Leorgyesu 218Lépcsős 211Lepedeu 405Lepó-lapos 157Les 222, 298, 341, 400,

453Less-halom 95Less-vonal 469Léta L. Nagy~Létai-határ-dűlő 270Létai út dűlő 448Leugyelászka 418Leurgyásza 122Leurzele 325Lévai 556Liba-lapos 148Liba-nyomás 132Liba-telek 148

Libucos 190Libucos-dűlő 181Libuc-ülés 250Ligad 103Ligáda 355Ligazel 103Liget 371liget L. Gyerzime-~, Hosz-

szú~Lipót-kert 98Livada 463, 465Livozile 438Lobda-kis-mező 462Locuteuluj 275Locsogó 66Lófogó 213Lóhalál-hegy 63Loje 118Lojka 325Lók 343, 437, 528Loka molenyiloru 479Ló-kert alja 410Lola 343Lompér 552Lopó út 521Loranda-patak 318Lovas 132, 133Lovászok zugja 148Lováta 282Lődör-tó 384Lökös-sziget 261Lőrinc 158Luboje 225Lucernás-dűlő 174Ludas 49Ludas csapszék 148Ludas-fenék 148Ludas-lapos 148Ludas-tó 189, 211, 213, 506Ludas-tó L. Kis-~, Nagy-~Ludas-tó köze 211Lugas den Szusz 194Lugas den zsos 53Lugos L. Alsó~, Alsó~-rév,

Felső~

Helynévmutató598Lugosi-hegy 179Lukáca L. Kis-~, Nagy-~Lúka háza 148Lukucászká 479Luncsi 344, 388Lungsiora 343Lungsora Pernusá 444Lunka 116, 137, 165, 231,

272, 286, 318, 319, 326,341, 355, 370, 416, 424,429, 488, 497, 526, 546,550, 555

Lunka L. Alsó-~, Felső-~Lunka-dűlő 315Lunka Grujec 103Lunkán 381Lunkára 452Lunka szodojes 192Lunkaszprie 163, 344,

423, 509Lunkaurzest 345Lunkíca 194Lunkuca 196, 254, 204Luntuca 53Lupistye 254, 556Lupoi’a 191Lupsore 438Luri 213Lutoj 257Lutosze 522Lyokus háza 224lyuk L. Cinke-~, Erős-~-

hegy, Erős-~-rét, Far-kas-~-hát, Macska-~

lyuka L. Róka ~ telekLyukas 213lyukas L. Paloca-~-halomLyukas (halom) 175Lyukas-halom 64, 66, 147,152, 158, 256, 282

Lyukas-halom-dűlő 66, 87Lyukas-hegy 147Macastye 325Macászka 539Macs 148, 148

Mácsaipuszta 224, 342,400

Mácsapuszta 415, 469Macsi-folyó 148, 150Macsi Pálné tisztája 148Macsipuszta 150Macska-domb 63Macska-lyuk 247Macskás L. Utca ~Macskás-láp 532Macska-telek 148Macsmóna 461Mácsó 93Mácsó-ér 93Madaras 213Madaras-tó-dűlő 174Madaras-szeg-ér 499Madárkúsztő 125Magest 494Mágó folyása 414Mágó-lapos 414Mágó-szik 414Magura 118, 197, 200,

218, 219, 293, 309, 346,425, 444, 463, 472, 480,550

Maguraszáka 443, 444Magyar 207Magyarapáti 312Magyarcséke 55, 128,163, 172, 196, 253, 259,288, 309, 322, 347, 364,388, 404, 473, 511, 525,546

Magyarcsékei szakasz121, 124, 167, 309, 344,422, 424, 425, 508, 509,516

Magyarcsékei vidék 167,516

Magyarcséke környéke 259Magyarcséke vidéke 253,

288, 473, 511, 546,Magyargyepes 154, 255,

348, 368

Magyarhomorog 349, 362,491

Magyarhomorogi szakasz132

Magyarhon 75, 103, 123,177, 294, 323, 354, 370,416, 438, 526, 534

Magyarkakucs 171, 214,320, 351, 352, 412, 421,467, 495, 522, 528, 541

Magyar kis utca 141Magyarország 73, 176,

349, 376, 418, 504, 527Magyarország L. Alsó-~,

Felső-~Magyar-patak 436Magyar utca 53Major-dűlő 270Major-kert 267Majorság 380Majos-dűlő 50Majtér-kert 158Máka-erdő 485Makkos köze 211Mal 207mál L. Hosszú-~Malaistye 339, 485Malaistye Steusz nucs 293Malayesztye 298Maldeszku 123Malé L. Hosszú-~Mále L. Hosszú-~Málé-domb 327Mál-hegy 543, 544Máliny 117, 192, 480Málityászá 195malma L. Sandró ~malom L. Régi-~ árka,

Úri-Egyedi-~Malom-csatorna 316, 420Malom-dűlő 364, 513, 515Malom-fok 141Malom-gát 61Malom-gát-folyás 148Malom-hely 410

Helynévmutató 599Malómka 260Malom-kert 381Malom laposa 89Malom-nyomás 254Malom-rét 213, 381Malom-sziget 160, 361Malom-szigetek 133, 134Malom vize 264Malom-völgy 141Malom-völgy-hát 141Malom-zug 89, 93, 148,

256, 316, 371, 536Malu 308Maluiste 191Mályvás 551Mályvás L. Kis-~, Nagy-~Mándics 504Mangó 318Manu 115Máramaros 73, 184Máramaros megye 88, 430Marci foka 294Márga 483Margita 188, 354, 436Margita L. Puszta~Margitai járás 202Marha-delelő 178Máriás-tó 477Marinca 178Marinyescsi 325Marja L. Kis~, Nagy~,

Szabadkis~marjai L. Új~pusztaMárkaszék 355Markó 409Markusáska 166Márkus folyása 187Maros 106Martinka L. Kis-~, Közép-

~, Nagy-~Marus L. Kis~, Nagy~marusi L. Kis~-dűlő,

Nagy~-erdőMárvány-dűlő 431Márzsine Csunzsilor 478

második L. Szilas-~-dűlőMásodik-Nagyobb-dűlő 65Második-völgy 141Máta 142, 143, 145, 146,147, 148, 148, 149, 150,151

Máta-lapos 148Máté-zug 499Mátyás-sziget 294Mátyászka 328Matyies 169Matyó-fenék 149Matyold 149Maulistye 405Mazsáresti 343Mazsest 495Mecje 523Medes-dűlő 365Medes-patak 365Medvés 347Medvés-folyás 149Medve út 304Medvis 347megi L. Dögös-ér ~, Esz-

teró ~Meggyes 431Meggyes L. Tagadó~Meggyes-halom 153Meggyes-kert 158, 476Meggyes-lapos 149Meggyes-lapos L. Kis-~,

Nagy-~Meggyes-oldal 295Meggyes-patak 85, 103,110, 518

Meggyes-szeg 379Meggyes-szék 157megye L. Alsó Fehér ~,

Arad ~, Baranya ~, Bé-kés ~, Borsod ~, Csanád~, Dél-Bihar ~, Észak-Bihar ~, Fejér ~, Heves~, Közép-Szolnok ~,Kraszna ~, Máramaros~, Pozsony ~, Sáros ~,

Somogy ~, Szabolcs ~,Szatmár ~, Szilágy ~,Zaránd ~

megyei L. Dél-Bihar ~ ke-rület

Megyer L. Pap~Megyeri L. Kis-~, Nagy-~Megyeri-föld 305Megye-völgy 68Méhes-hegy 149Méhesi L. Kis-~Méhesipuszta 453Méhesipuszta L. Kis~,

Nagy~Méhes-kert 73, 149Méhes-laponyag 149Méhes-telek 149Méhkeltneze-sarok 141Méh kerí 160Méístye 122Mekelisu Cale de Bae 277Mé kerí 160Meleg-oldal 477Meleg-víz 407mellék L. Ér~, Körös-~,

Nagy-rét-~mély L. Kis-~-földes-halomMély-földes-halom 153Mélyút-hát 62Mély-völgy 185, 187, 420Menceszk 264Ménes-kút 190Mérág 251Mérges 521Mérges-ér 149Mérges korcsma 521Meríád 285Mese-kúti-dűlő 181Mesgyei-dűlő 261Mester utca 138Mesurrtenyi 122Mészár-sziget ere 72Mesztecseny 251Mesztecsinye 528Mesztecsinye-dűlő 528

Helynévmutató600Mesztecsinyilor 425Messzilátó 256mezei L. Nagy-~-forduló,

Pap~ körjegyzőségMezes 518, 519, 520Mézes 366, 408Meziád 169, 280, 328,

356, 510Meziás 254mező L. Alma~, Alsó-~, Fel-

ső-~, Gorza-~, Harang~,Hold-~, Kis-~, Kis-~-dűlő, Kör-~, Lobda-kis-~,Nagy-~, Nagy-~-dűlő,Pap~, Pap~kimpány,Pap~szelistye, Pap~va-lány, Pokol-~, Török-~,Túl-~, Úr-~, Zer-~

Mező-fenék 478Mezőkeresztes 60, 73, 90,109, 316, 357, 361, 552

Mezőkeresztesi szakasz73, 359

Mezőpeterd 359, 552Mezőpuszta 412, 413Mezősas 211, 212, 361,

362Mezőség 297, 357Mezőszentmiklós 96Mezőszentmiklóspuszta 95Mezőtelegdi 257Mezőtelki 135, 257, 364,

419Micske 364Micskeipuszta 501, 503Mieszunyika-lapos 414Mihales 418Mihályfalva 181, 186Mihályfalva L. Ér~Mihályháza 428Mihellő 369, 393Mikeászka 511Mike laposa 149Mikepércs 64, 66, 145,150, 227, 228, 367

Miklólázur 255, 348, 368,369, 454, 457, 458

Míkó 119Mikó-domb 158Milasiurile 277Mindszenti-dűlő 535Mindszentipuszta 316Mindszentpuszta 533, 535Mír-domb 181Mír-domb-dűlő 181Mirló 368, 369, 457, 458Mise-hát 149Miska-rét 380Miska-rét-oldal 380Miskél 351Mískét 319, 352Miziesiu 366Mláka 52, 77, 195, 218,

424Mláku-dűlő 219MNály 282Mnyelás 101Mnyerca 56Mnyerestyilor 273Mnyerle 272Mocászka 285Mocsár 135, 179, 194,

364, 393mocsár L. Kakúcska-~Mocsár-dűlő 419Mocsirla 103, 292, 370,

485Mocsirlucapuszta 370Mogulecki 225Mogyorós 72, 175, 213,

245, 289, 477Mogyorós-dűlő 174, 349Mogyorós-hegy 235, 246Mogyorósi csárda 476Mogyorós-part 506Mogyorós-rét 365Mohos-dűlő 182Móka 186Móka-dűlő 181Móka-hát 186

Móka vize 184Mókus 68, 221Molitvis 510Molivis 118Molnári 384Molnár István 158Molnár-lapos 158Moma 276, 549Momu tra 549Monostor 143, 144, 147,149, 241, 499

Monostorpályi 97, 371Monuncusa 53Monús halma 152Monyásza 116, 345Mora Batrena 104Morarestye 524Morgó 125, 155, 158Morgó út 367Mori 136Morotva-folyó 149Mosászka kornyestyilor

323Mosdos-hát 420Mosó-hát 149Mosolygó árka 140Mosó-tó 477Motoláz-dűlő 365Motrok 219Mózses 494Mucuj 434Muculeszkuluj 424Muncsel 53, 54, 194, 463,

546Muncselu 119Muncsi 169Muncsid 437, 438Mundrasza 492Munisoru 444Muntye 463Munuhu-legelő 366Munyaszka 251Murmoj 508Musát 232Muset 438

Helynévmutató 601Musino jele 118Muslicás-dűlő 158Muslicás-lapos 158Mustói-dűlő 559Mustyet 438Mustyetu 438Mustyetye 438Muzsdaly 187Muzsdaly-hegy 62Náci-zug 89nád L. Farkatlan-~, Szik~-

rét, Szik~-szik, Fehér~-tő-fok

Nádas 75, 305, 351, 352Nádas-árok 521Nádas bokra 358Nádas-dűlő 353Nádas-halom 149Nádas-kút 354Nádas-kút-völgy 157Nádas-kút völgye 238Nádas-lapos 187Nádas-tó 341Nádas-szeg 409Nádas-szék 157Nádudvar 266, 267Nádvágó-láp 532nagy L. Farkas Bórek ~

tanyája, Hármas-~-székNagy-állás 149Nagy-Álomzug 142Nagyandaháza 96Nagy-András 305Nagy-András-dűlő 158Nagy András köz 158Nagy-Árkus 499Nagy-Baglyos 95Nagybajom 71, 139, 362,

372, 394, 500, 531Nagy-Bárát-ér 73Nagy-Barsa 132, 140Nagy-Békás 551Nagy-Bérces 140Nagy-Bocskai 241Nagy-Bodór 261

Nagy-Bogárzó 141Nagy-Bokor-dűlő 431Nagy-Bor-patak 206Nagy-Borsós 143Nagy-Borsó-sziget 430Nagybozsód 141Nagybozsódipuszta 140Nagybozsódpuszta 140Nagyböszörmény 86, 87Nagycsere 142, 143, 144,145, 146, 147, 148, 149,150, 151, 152

Nagy-Cser-hegy 384Nagy-Csíkos 73Nagy-Csípszila 559Nagy-Csohos 189Nagy-Csutkó 478Nagy-Dinnyés 141Nagy-Dinnyés-kert 158Nagy-Diós-völgy 461Nagy-domb 310Nagy-dűlő 178, 181, 367,

478Nagy-ér 141, 427Nagy-erdő 94, 142, 143,144, 146, 148, 149, 150,151, 153, 190, 250, 282,316

Nagy-ér-hát 132, 133,141, 305

Nagy-ér-tő 132Nagyfa dombja 461Nagyfalu 437Nagy-fok 382Nagy-föld 179, 427Nagy-füzes 461Nagy-Gatály 498Nagy-Gőngyőr 89Nagy-Gút 146Nagy György 305Nagy György János laposa

306Nagy György laposa 158Nagy-Halas 133, 134Nagy-halastó 532

Nagy-halom 73, 289, 360Nagyharsány 314, 376,

377, 378, 469, 491Nagy-hát 461Nagy-havas 444Nagy-hegy 161, 235, 238,

261, 303, 504Nagyhegyes 146Nagy-Herceg 213Nagy-Hérnek 461Nagy-Homok-tető 88Nagy-irtás 410Nagy János 305Nagy Jánosné rétje 66Nagy-járás 141Nagykágya 240, 287, 303,

384, 504Nagykágya L. Puszta~Nagykágyai-hegy 303Nagy-Kálló 175Nagy-káposztás 381Nagykáránd 458Nagykáránd L. Puszta~Nagykároly 262, 427Nagy-Kastély 431Nagy-kaszáló 382, 499Nagy-Kenderátó-halom147

Nagy-Kenderátó-lapos147

Nagy-Kender-szer 294Nagykér 207, 389Nagykerek 386Nagy-Kerek-erdő 289Nagykereki 73, 107, 109,

249, 295, 386, 396, 397Nagykereki út 73Nagykerpest 55, 264, 253,

322, 388, 404Nagy-kert 73Nagy-Kertész 431Nagy-Király-dűlő 559Nagy-Kogyoszló 206Nagy-Korhán (halom) 175Nagy-Kornyó-dűlő 65

Helynévmutató602Nagy-Körös 210, 362,

420, 461Nagykunkarcag 500Nagy kút utca 158Nagy-láp 73, 499, 532Nagy-lapos 141, 521Nagy-Latabár 125Nagy-legelő 213Nagyléta 162, 270, 270,

390, 448Nagy-Ludas-tó 431Nagy-Lukáca 133Nagy-Mályvás 141Nagymarja 295Nagy-Martinka 476Nagymarus 105, 233, 292,

296, 321, 391, 451, 482,489, 490

Nagymarusi-erdő 131, 292Nagy-Megyeri 211Nagy-Meggyes-lapos 149Nagyméhesipuszta 222Nagy-mezei-forduló 157Nagy-mező 157Nagy-mező-dűlő 227Nagynyéstaipuszta 349Nagy-nyomási-dűlő 559Nagyobb-dűlő L. Első-~,

Ferenc deák-~, Harma-dik-~, Második-~

Nagy-Ördöngös-sziget 427Nagy-Pap-rét 282Nagy-pár-sziget 261Nagypatak 369, 393, 458Nagy-Peres 361Nagy-Pipás-laponyag 149Nagy polgár utca 94Nagyrábé 71, 138, 139,

394, 560Nagy-Radó 155, 157Nagy-rét 59, 73, 111, 132,

206, 316, 409, 431Nagy-rét-mellék 414Nagy-rét-oldal 379Nagy-Rózsa-dűlő 287

Nagy-Rózsa-hegy 384Nagy Sándor halma 149Nagy-Sós-tó 133, 134Nagy-Sós-tó-halom 134Nagy-Suhasztó 506Nagy-szakasz 179Nagyszalonta 376, 455Nagyszalontai járás 313,

414Nagyszántó 297, 396, 397,

399Nagy-Szárcsás 151Nagy-szék 158, 361Nagy-széki 521Nagy-széki-dűlő 174Nagy-sziget 186, 261,

295, 302, 384, 499Nagy-sziget-derék 499Nagy-szigeti-dűlő 560Nagy-szigeti-fertő 551Nagy-szik 256, 379, 414,

532, 552Nagy-szilfa 431Nagy-szőlőskert 61, 158,

209, 212Nagy-Tárnok-dűlő 182Nagy-Tatár-ülés 151, 367Nagy-tavak 158Nagy-telek 155, 157, 431Nagy-telek-dűlő 491Nagy-tilalmas 155, 157, 158Nagy-tó 188, 210Nagy-Tócó 151Nagy-Tó-háti 134Nagy-Tó-közi 133, 134Nagytóti 350Nagytótipuszta 349Nagy-Törmény 133Nagy-Új-hegy 261Nagy utca 73, 94, 129,138, 141, 161, 196, 378

Nagyürögd 298, 342, 400,514, 515

Nagy-Ványi 420

Nagyvárad–Debreceni or-szágút 359

Nagyvárad 55, 60, 67, 86,100, 106, 118, 126, 140,154, 157, 163, 180, 184,186, 191, 196, 202, 204,206, 208, 210, 214, 216,222, 224, 229, 234, 237,240, 251, 253, 262, 277,286, 288, 289, 294, 297,301, 316, 317, 322, 324,341, 348, 359, 368, 374,375, 386, 388, 390, 393,397, 399, 400, 401, 403,404, 417, 421, 427, 436,439, 455, 461, 470, 473,478, 491, 493, 501, 507,511, 512, 515, 521, 527,533, 536, 542, 544, 546,553, 557

Nagyváradi-hegy 235Nagyváradi járás 51, 53,100, 106, 125, 126, 136,137, 170, 171, 194, 205,206, 207, 208, 214, 215,229, 234, 235, 237, 242,258, 273, 291, 294, 311,318, 319, 320, 351, 352,364, 386, 396, 397, 399,401, 409, 412, 413, 419,427, 430, 461, 466, 467,470, 494, 495, 512, 515,527, 540, 541

Nagyváradi kerület 56, 83,84, 113, 115, 117, 118,125, 140, 164, 168, 169,197, 263, 278, 280, 293,301, 343, 346, 356, 440,446, 472, 486, 491, 492,510, 519, 520, 528

Nagyváradi-Körös 119Nagyváradi országút 348Nagyváradi szék 371Nagyváradi vasút L. Pest–~Nagyváradpüspöki 461

Helynévmutató 603Nagyváradújváros 401Nagyváradvelence 515Nagy-Vasad 295Nagy-Vásár 302Nagy-Vész-szeg 499Nagy-völgy-hát 88Nagyzomlin 73, 297Nagyzomlinipuszta 111, 397Nagyzomlinpuszta 60Nagy-zug 139Nagy-Zsombokos 307Nánhegyesel 55, 163, 196,

322, 388, 404Negyvenhold 93Nemesecsi 326Nemesek dűlője 270Nemes-sziget 551Nemes-zug 94Német-gát 270Német-láp 532Németország L. Felső-~Német-sziget 260Német temető 289Neresz 420Nesztoj 232Név 527Norocseszku 285Nótáros-láp 499Nótáros laposa 250notórius L. Széles-~-szigetNyágrú 122Nyakazó 431Nyalakodó 155, 267Nyalakodó-Dábó 158Nyálas-domb 213Nyálas-kert 187Nyaló 502, 503Nyáras 90, 94, 542Nyáras-sziget 294Nyárfás 407Nyárfás-hegy 367Nyárfás-zug 132Nyarjas-halom 149Nyarjas-lapos 149Nyarleu 405

Nyárló 348, 368, 405nyáros L. Vizeli-~Nyársas-halom 531Nyár-szeg 111, 222, 478,

507Nyár-víz 256Nyégerfalva 407Nyegru 407nyele L. Veres-~Nyerges alja 125Nyermegy 406Nyéstaipuszta 212Nyéstaipuszta L. Kis~,

Nagy~Nyéstapuszta 211Nyeveszt 85Nyicki-kert 476nyíl L. Veres-~Nyila 68Nyilas 88, 127, 360, 361,

527nyilas L. Tizenhárom-~

völgye, Toldás-~nyílás L. Ürge-~nyilasa L. Hajdú Perzse ~Nyílelile 411Nyilus 230Nyimoesd 123, 254, 285,

323, 328, 450Nyír 371Nyíradony 143, 145Nyír-erdő 187, 371Nyíres 207Nyíres-dűlő 179Nyíres-lapos 270Nyírfás-dűlő 287Nyíri 213Nyírő-lapos 149Nyírpályi 97Nyírsámson 474Nyírség 474Nyolchold 125nyomás L. Borjú-~, Csikó-

~, Kis-borjú-~, Liba-~,Malom-~, Puszta-~

Nyomás-dűlő 228, 521nyomási L. Nagy-~-dűlőNyomásu 122Nyomás-szik 414Nyulas 504Nyúlas kukuj 206Nyúl-szikes 427Nyúzó 162Nyúzó-völgy 160Nyüved 234, 409, 428,

430Nyüved L. Kis~Oarzena 280Oás 214Óbuda 102Oburse 346Ócska-gát-dűlő 174Odal út 239Ograd 193Ograda 52, 103, 105, 117,127, 164, 317, 341, 355,526

Ograda Béli 130Ograda casei 191Ograda dánuluj 264Ograda dinszusz 74Ograda din Zevoju 479Ograda dupa teleku 74Ograda Hankuluj 391Ograda herapuluj 130Ograda Katra drumu carii

429Ograda Katra Krisu 429Ograda la Mnyerászká 340Ograda Lucseszku 197Ograda Lupuluj 391Ograda Mare 429Ograda mormentî 471Ograda Mortuluj 279, 489Ograda Seceriste 165Ograda Urszuluj 214, 215Ogrek 79Ogréz 199, 220Ogrezeli 418Ogrezi 279

Helynévmutató604Ogrezile 321Ogríz 81Ohat 142, 143, 144, 145,146, 147, 148, 149, 150,151, 152, 153, 372

Oláhapáti 127, 298, 400,405, 312, 411, 478, 485,502

Oláhfalu 161Oláhgyepes 368, 457, 458Oláhhodos 191, 393, 254,

417Oláhkakucs 171, 214, 352,

412, 413, 421, 528Oláh kis utca 141Oláh Mihály-dűlő 158Oláh Mihály kaszálója 379Oláhszentmiklós 68, 342,

414, 469Oláhváros 94Olajütő 149Olaraszku 406Olaszfalva 401Olasz Gyurka zugja 141Olaszi L. Várad~Olaszok szigete 140Olasz-zug 141Olasz-zug szája 141Olcsa 108, 416, 418oldal L. Akol-~, Alsó-dél-

~, Béné gátja ~, Buk-mós-~, Csállai-~, Csát-~, Cseresznyefa-~, Di-ósvári-~, Észak-~, Feke-te-rét-~, Felső-dél-~,Földvári-~, Gar-~-dűlő,Gát-~, Homok-~-dűlő,Kátyú-~, Kis-irtás-~,Kis-rét-~, Kő-ormány-~,Körös-~, Kutyahugyoz-tai-~, Láp-~, Meggyes-~,Meleg-~, Miska-rét-~,Nagy-rét-~, Ölyvös-~,Pergelő-~, Pontus-~,Ravazdi-~, Rózsa-~, Saj-

gó-~, Sinai-hegy-~, Ta-lánk-~, Várkús-~, Vár-~

oldali L. Körös-~-dűlőOlerászka 483Olesa 272Olorászka 425Oloszó-hegy 420Oltván 405Omlás-által 206Omlás-tető 206Oncsásza 119, 219Oncsásza-barlang 219Oncsászai-barlang 119Oncseszku 406Ondód 144, 145, 148, 149,153

Ópalota 534, 535, 536Ópalotapuszta 533Opátio 411Opreszku 172Orbán 282Orbán-halom 213Orbán-kút 158Orbán-kút-dűlő 158Orbán-zug 88Ordegej 523Ordító-sziget 294Ordonzsele 528Óriás-erdő 294Oris 425ormány L. Kő-~, Kő-~-

hegy, Kő-~-oldalOrmos-dűlő 287Orosipuszta L. K. ~Orr-hát 354Orsoja 506Orsova 213ország L. Alsó-Magyar~,

Bihar~, Burkus~, Er-dély~, Felső-Magyar~,Felső-Német~, Magyar~

országút L. Berettyóújfalui~, Derecskei ~, Kövicses~, Kunkarcagi ~, Nagy-várad–Debreceni ~,

Nagyváradi ~, Piaci ~,Szatmári ~, Tenke–Béli ~

Országút-dűlő 65, 448Országút-tábla 386Orzína 118Osurtog 164Oszlanyi-sziget 294Oszlo-patak 239Oszoin Gyevi 251Oszoj 214, 231, 424, 438,

438, 497, 516Oszoje 438Oszojele 438Oszojestye 524Oszojesu 523Oszoju 251Oszoju Kurso 434Oszoju Serbotuluj 433Osztás 518osztás L. Kis-~Osztro telke 375Ó-Szuszka 249Ótemető 73Ótovány 430Otrás 179Ottomány 190Ovecsis 81Ovessiste 471Oveszele 393Ozest 322, 388Ozsest 253Ökör-háti-dűlő 559Ökör-itó 149ökör-itó L. Kis-~Ökör-sziget 132Ökör-tó-halom 95Ökör-úsztató 94Ökör-úsztató-halom 93Ökrös 108, 272, 279, 321,

416, 418, 456, 459, 460,482

Ölyvös 73, 210, 358, 360,362, 551, 552

Ölyvös L. Régi-~Ölyvös-ér 109, 361

Helynévmutató 605Ölyvös-folyó 210, 362Ölyvös-oldal 551Ördög árka 68, 87, 88,111, 149, 182, 190, 249,380, 414, 415, 448, 469,552

Ördög árka dűlő 414Ördög árkán túli dűlő 414Ördög árki fok 149Ördög-árkok 256, 358,

371Ördög-árkon kívüli alsó

dűlő 87Ördög-árkon kívüli felső

dűlő 87Ördög-árok-dűlő 448Ördög-hegy 149Ördög-sziget 499Ördöngös 90Ördöngös-sziget L. Há-

rom-ágú-~, Hosszú-~,Kis-~, Nagy-~, Zsombé-kos-~

Öreg-hegy 290, 504, 543,544

Öreg-kert 256Őr-halom 149, 531Őr-hegy-tető 107Örményes L. Belényes~Örvénd 53, 135, 137, 194,

318, 364, 419örvény L. Hideg-~Örvényes L. Belényes~,

Bél~Örvény-sziget 202Ősi 216, 343, 412, 421,

528Ősipuszta 60Ösvény-tő 499, 532Ősz-erdő 553Őszpász-sziget 133Ötfalu 173, 273, 275, 540Ötfalu-határ 433Pac 143, 146, 147, 149,152, 367

Pac-éri-folyás 149Pacsiu Izbukuluj 444pad L. Kelemen-~Padalja 161Padaria 324Paducsel 221Paducsii 224Padure 517Padure orbuluj 207Padurica 450Padűr 384Paekucsej 117Pafuka 277Pagyina 218Pajtra 556Pakalesd 67, 78, 429Paládi-kút 62Palá hizsuluj 196palánt L. Felső-~Palántos 382Palántos-kert 382Palatinus hídja 149Pál-domb 239Pál halma 111Pali-láp 532Pálinkás 431Pálinkás-halom 140Pálinkás-telek 149Pallag 149, 153, 361, 474Pallag L. Kis-~pallaga L. Izsó~Pállaj L. Kis-~Palló-dűlő 521Palló erdeje 294pallók L. Régi-~Paloca-halom 158Paloca-lyukas-halom 158Palocsa-halom 95Palota 501, 534, 535Palota L. Ó~, Ó~puszta,

Új~palotája L. László ~Pál-sziget 396, 397Pál-tó-forduló 400Páltyínyásza 549

Pál-völgyi-dűlő 521Pály L. Sári~Pályi L. Érsek~, Hegyköz~,

Hegyközt~, Hosszú~,Monostor~, Nyír~

Pályi-határ-dűlő 228Pályiújlak 242Pályi utca 270Páncél 503Pankoja 231Pankoje 223Pankota 222Pankotaipuszta 222, 342Pankotai-völgy 341Pankotapuszta 68, 415Pantasesd 67, 78, 429Pantasezska 251Pántos-völgy 420Pántya 141Pantyászka 417Panyikás 294Pápai-hegy 149Pápaszem 72Pap-dűlő 414Papegyháza 149Pap-ér 71, 72, 150Pap erdeje 94Pap-erdő 250Pap ere 532Pap-ér-hát 71Pap-fertő 395Papgeci 132Pap halma 141Pap-halom 499Papipuszta 349Pap-kaszáló 414Pap-kert 282Pap-lapos 521Pap laposa 307, 410Papmegyer 211Papmezei körjegyzőség

344, 422, 424, 425, 509,508

Papmező 344, 422, 424,425

Helynévmutató606Papmezőkimpány 422,

424, 425Papmezőszelistye 422,

424, 425Papmezővalány 422, 424,

425Papok hegye 140Pap-rét 73, 289Pap-rét L. Kis-~, Nagy-~Pap-rét-dűlő 365Pap-réti-dűlő 182Pap sikátor 378Pap-sziget 414Paptamási 409, 427Pap tava 66, 153, 379Pap tava dűlő 66Pap tőkéje 409Pap-zug 132, 150pár L. Kis-~-sziget, Nagy-

~-szigetParagi-Csókás 282Parajos-halom 150Parajos-telek 150Parajta 249Paraó Belyág 370Paraszt-rét 62Paraszt-szer 93, 94Parau gyaluluj 507Paraul Corbuluj la bai 550Parau úrszuluj 118Parazsinye 251Pareo Bucsi 85Pareo Rippi 110Pareu Albulesti 405Párgás 267Párincsá 54Parintyistye 340Paripa-sziget 155, 157,158

Parlag-dűlő 414Parlagi-dűlő 552Parlagi-telek 94Párnás-telek 150Páró 322Paro kurti 56

Paro Styánuluj 292Parrag 289part L. Mogyorós-~, Sós-~,

Szőke-~-dűlő, Telek-~Parzu ntúluj 201Pases Kern 370Pasztakris-dűlő 314Pásztor-dűlő 65Paszugyál 355Patak 125, 344patak L. Adona-~, Béli-~,

Bisztra-~, Bodis-~, Bu-durászi-~, Csontaházi-~,Esküllő-~, Farkas~,Galbina-~, Grósi-~,Hagymási-~, Hamaszó-~, Hármas-~, Hármos-~,Hideg-~, Kabalás~, Kí-gyós-~, Kis-Bor-~, Kös-mő-~, Kövesd-~, Lázu-luj-~, Loranda-~, Ma-gyar-~, Medes-~, Megy-gyes-~, Nagy-Bor-~,Nagy~, Oszlo-~, Pestesi-~, Reszigye-~, Reu-~,Sebes-~, Sólyomkői-~,Tatár-~, Tyinosza-~, Ve-res-~, Völgy-~

pataka L. Farkas~patakja L. Hodiselu ~, Hol-

lád ~, Imám ~, Tatár ~Patarászka 76Patkús 166Patócs 395Patrarílle 400Pattogó-halom 64Paulásza 443Pautyestyi 293Pá Vale Liváda 197Páveleszku 519Pável-rét 502Pázmány-telek 94Pece 471, 501, 513, 533,

534, 535, 537Pecen Pál halma 150

Peceszentmárton 127, 230,471, 514, 515

Peceszőlős 127, 471, 512,513, 515

Peglemeí 231Pegyálu 444Pejusu 438Pekerda 546Pekonze 122Pelbárthíd 409, 430Pelbárthida 295, 430Pemíntu Szetyenku 54Pendely-zug 133, 134Pente-fok 150Pente fordulója 150Pente-halom 150Péntek-domb 379Pente-zug 150Pénzes-gödrök 150Pénz-gödör 410Pepényistye 407Pér 159Percs 267Pércs 65, 153Pércs L. Kis~, Mike~, Vá-

mos~Percselvén 438Pércsi-dűlő 132Pércsi-határ-dűlő 65, 227Pércsi-rész 153Pércsi-zug 150Perde 98Perde-halom 98Per dombja 109Peres 141, 210Peres L. Nagy-~Péres 360, 361Peres-dűlő 138Peres-sziget 141Peret 105Pergelő-alj 461Pergelő-halom 157Pergelő-hát völgye 157Pergelő-oldal 461Peri luj Zsozsig 442

Helynévmutató 607Perjes 360Perma tisztája 150Péró halma 402Perú Jankuluj 53Perúlúj 341Perusimogy 192Perzsa-rét 150Peselő csárda 314Peselő-folyás 150Peselő-halom 150Pestere 173, 176, 178,

214, 273, 275, 310, 319,433, 437, 540

Pestes 176, 178, 179, 194,435, 522, 523, 528

Pestesi-patak 437Pestesi-rét 178, 437Pestesi-tető 523Pesti utca 94Pest–Nagyváradi vasút 297Pestyér 195Pestyere 77, 193, 516Pestyesel 273Pestyire 433, 549Pestyíroly 274Pestyis 435, 437Pestyisel 438Petegd 539Peterd 358, 359, 360Peterd L. Kis~, Mező~,

Puszta~Péteres 364Péterné völgye 256Péterszegi út dűlő 521Petes tisztája 150Petlendipuszta 349Pető halma 175Petrani 277Petrány 83, 84, 263, 440,

462, 486Petrászsolymos 441Petrá tulharuluj 219Petres-dűlő 182Petri L. Gálos~Petri-kúti-dűlő 181

Petrile 444Petrileny 56, 321, 442Petrisin 221Petrósz 115, 122, 219, 443Petrosza 293Petru Bogán 195Petru luji 444Petru lurisi 444piac L. Hadközi ~Piaci országút 158Piatra 440Piatra alba 550Piatra ársz 119Piatra káluluj 169Piatra nyiágra 472Piatra Rosia 472Piatra rosie 472Picsor 305Picsoru Bojti 438Picsoru oji 438Pince-rét 360Pincés-rét 150Pincés-völgy 160Pincetok 150Pipa-gödrök 150Pipás-laponyag L. Nagy-~Pipó-hegy 150Píra-domb 367Pirlagele 277Pirlop 550Piroska-rét 365Pirsoni cu brázsi 77Pirtyaszka 339Pisnyica Székáre 433Pisztrángos 407Pityergő-rét 202Piznyic 434Pjatra lunga 214Plaj dosz 56Plaju 200, 452, 463Plaju Doszurile 346Plaju marzsinyi 463Plastyín 168Ples 115, 438, 509Plesár 438

Plesoara 438Plestyori 251Plesu 200, 444Plevászkú 122Plop 105Plopi 221, 251, 422Plopis 323Plopistye 479Plopisu 172Plopúc 341Plostyina 479Plurui árszá 54Pocos 210Pocos-telek 150Pocsa 447Pocsaj 95, 129, 159, 160,

294, 295, 447Pocsos 141Pocsovelesd 123, 285,

323, 328, 408, 450Podul 293Podvorie 196Poény 199, 511Poény L. Alsó~, Felső~Poenyica 273Poenyi de Szusz 195Poenyi de Zsosz 54, 195Pogoru 197Pogyés 119Pogyina 191Pohocs 192Pojána 194, 207, 273, 325,

339, 437, 438, 452, 463,547, 550

Pojana flori 194, flori 318Pojánai-erdő 550Pojana La metnyunyí 219Pojana szurte 218Pojana Todoroj 166Pojanosi dezsosz 122Pojányína 195Pojenyí de Szusza 54Pojenyí de Zsosz 54Pojenyíle 285Poklos 305

Helynévmutató608Poklostelek 504Poklusa 233, 451, 456,

484, 539Poklusica 355Pokola 263, 440Pokol-mező 150polgár L. Nagy ~ utcaPoltrás-telek 150Polyás 235Pomicene 463Pominyaguluj 192Pongor-telek 150Ponor 119, 356Ponore cu pedure 345Ponore cu peduri 116Ponorisu 274Ponoru 424Ponosol 444Pont 83Pontos-kő 440Pontus-oldal 461Popaszálá 197Popászk 199Popászka 77, 223, 547Popiaszka 444Popisuluj 444Poreu muncseluluj 54Porka 67Porkerec 438Porkoláb-telek 150Poron cu búlf 194porong L. Kút-~Poros-hát 150Porovásuluj 225Por-szakadás 478Portale 463Porumb-lapos 414Pósa 298, 342, 453, 478Pósalaka 257, 364, 419,

420Pósalaki-hegy 420Póska-sziget 431Posta-kóti-dűlő 181Postavále 197Pót-hely 447

Pozsár-vető 249Pozsgán-telek 150Pozsony 176Pozsony megye 159Pör dombja 109Préce-dűlő 295Préce-halom 295Pregnyi 463Prelucs 199Preluk 192Preluka 115, 197, 451Preluka Ginye 489Présésty 173Preszáka 83, 84, 168, 446Prihagyestyi 194Prihogyestye 523Prirlop 115Prisécs 346Prislop 195, 444Priszlop 119, 278Prizlop 192, 193, 326,

443, 480Pruet 194Prujlung 194Prundár Kodrisor 52Ptipolpinzi 433Ptyátra rosi 293Ptyetris 523Pucsu 468Puna huta 318Puncsászka 550púpja L. Sás ~Purkerícsor 232Puskás-dűlő 521Puszta 190, 207, 254, 273,

341, 360, 400, 451, 507puszta L. Boldogasszony-

telki~, Aba~, Ácsi~, Ádá-mi~, Adányi~, Álcsi~,Andaházi~, Bagosi(~)-zug, Benkei~, Besenyei~,Besenyői~, Besenyő~,Bócsi~, Bodóháza~, Bo-kori~, Bozsok~, Cserepe-si~, Cseri~, Csiffi~,

Egyed~, Évaaklai~, Ga-tályi~, Geszteréd~, Gya-polyi~, Gyűrűszegi~,Herpályi~, Hídközi~, Ho-diseli~, Iklódi~, Kasza-di~, Kassza~, Kenézi~,Kisbozsódi~, Kisfalusi~,Kiskabai~, Kisméhesi~,Kisnyéstai~, Kisrábai~,Kisrábéi~, Kisrábé~, Kis-somogyi~, Kistóti~, Kis-zomlini~, Klitti~, Klitt~,Kóródi~, Kórógyi~, K.Orosi~, Koti~, Kozma-falvai~, Kozmafalvi~,Kökényesdi~, Körmös-di~, Kötelesi~, Kügyi~,Mácsai~, Mácsa~, Ma-csi~, Méhesi~, Mező~,Mezőszentmiklós~, Mics-kei~, Mindszenti~, Mind-szent~, Mocsirluca~,Nagybozsódi~, Nagybo-zsód~, Nagyméhesi~,Nagynyéstai~, Nagytóti~,Nagyzomlini~, Nagyzom-lin~, Nyéstai~, Nyésta~,Ópalota~, Ősi~, Panko-tai~, Pankota~, Papi~,Petlendi~, Régenyi~, Rét-szentmiklósi~, Salamon~,Sólyomkői~, Somogyi~,Szálkai~, Szebeni~,Szentdienesi~, Szentkoz-mai~, Szentmiklósi~, Sze-pesi~, Szigeti~, Sziget~,Szomajomi~, Tamási~,Telmegyei~, Tóti~, Tót-telek~, Tyúkszerapáti~,Újmarjai~, Vadász~,Vargyai~, Zomlini~,Zomlin~

Pusztabagos 142, 152Pusztabikács 255, 259,

368, 369, 454, 458

Helynévmutató 609Puszta-domb 500Puszta-dűlő 273, 394, 555Pusztafalu 500Puszta-hegy 179Pusztahodisel 451, 456,

538Pusztakiskáránd 368, 369,

457, 458Puszta-Komló 542Pusztakovácsi 95, 96, 99Pusztália 254Puszta lúj Márkís 525Pusztamargita 149Pusztanagykágya 304, 384Pusztanagykáránd 255,

368, 369, 454, 457, 458Puszta-nyomás 68Pusztapeterd 360, 382Puszta-rét 179Pusztaszentmárton 91Pusztaszuszág 459Pusztatalmács 460Pusztatold 90, 361, 455Pusztaújlak 318, 419, 420Puszti 273Pusztuca 425, 426Putyinyeli Kimpu cu

ferícse 214Püski 376, 378, 379, 382Püski-gaz 379Püski-zug 379Püspökfürdő 230, 533Püspök halma 282Püspök-halom 185Püspöki 461Püspöki L. Nagyvárad~,

Várad~püspöki-erdők L.

Sonkolyosi-~Püspökladány 266, 372,

500rábai L. Kis~pusztaRábé 209, 362, 394Rábé L. Kis~puszta, Nagy~rábéi L. Kis~puszta

Rác-dűlő 50Rác-gát 153Rác-laponyag 150Rác-rét 431Radó L. Nagy-~Radovoj 411Radványi-határ-szik 414Ragát-hegy 189Ragát-sziget 189Ragúti-dűlő 181Ráka 249Rakás 344Rákász 249Rákava 547Rákóczi-tiszta 371Rákos 409, 462, 532Rakottya-kút 187Rakottyás 295, 358rakottyás L. Cseke-~Rampunyeveszti 223Rápitra-dűlő 314Ráré 215Rárisce 101Raszte-dűlő 492Ráta 361Ratacelu Szucsuluj 277Ravazdi 247Ravazdi-oldal 246Razabelli-híd 427Rébék halma 175Récés 150Redeasín 214Régeny 106Régényi-dűlő 431Régenyi-fark 396Régényi-hát 358Régenyipuszta 396, 397,

409, 430, 431Régi Debreceni utca 158Régi-kender-földek 379Régi-malom árka 381Régi-Ölyvös 360Régi-pallók 361Régi-telek 289Régi temető 382

Réj 294Rekestu 277Rekesz 207Rekettyés 91, 106, 133,134

Rekettyés tér 407Rék tisztája 150Remet 81Remete 166, 169, 199,

356, 441, 462Repa 452Répás-alj 461Répás-kert 62, 150Répás-sziget 282Repszeg 355, 526Resinyászka 511Resistye 524Restyet 284rész L. Lapos-~, Pércsi-~Rész alja 354része L. Gázsi János ~,

Juricskai Mór ~Reszeg völgye 157Rész-hegyek 354Reszigye-patak 318Rét 478rét L. Agg-~, Álló-~, Alsó-

~, Alsó-Sár~, Apró-~,Bakó-~, Banik-~, Béka-~, Bendő-~, Berek-~,Bezsán-~, Bika-~, Bodis-~, Bogár-~, Buda-~, Ci-gány-~, Cina-~-dűlő,Csász-~, Csatári-~, Cse-gő-~, Darvas-~, Dekán-~, Erdő-~, Ernyő-~, Er-nyő-~-dűlő, Erős-lyuk-~,Faggyas-~, Farkas-~,Fekete-~, Fekete-~-ol-dal, Felső-~, Felső-Sár~, Gábris-~, Gömö-rői-~, Görbe-~, Görbe-~-dűlő, Gyilkos-~, Györ-gyi-~, Halom-~, Hosszú-~, Kalap-~, Kecske-~,

Helynévmutató610Kerek-~, Kis-Buda-~,Kis-Pap-~, Kis-~, Kis-~-hát, Kis-~-oldal, Ko-vács-~, Kovács-~-dűlő,Kúria-~, Lábas-~, Lakó-~, Lapos-~, Lápos-~,Lator-~-dűlő, Lénárt-~,Malom-~, Miska-~, Mis-ka-~-oldal, Mogyorós-~,Nagy-Pap-~, Nagy-~,Nagy-~-mellék, Nagy-~-oldal, Pap-~, Pap-~-dűlő, Paraszt-~, Pável-~, Perzsa-~, Pestesi-~,Pince-~, Pincés-~, Pi-roska-~, Pityergő-~,Puszta-~, Rác-~, Sár~,Sár~i-dűlő, Sár~ vidéke,Selyem-~, Siker-~, So-ma-~, Sovány-~, Szabó-~-dűlő, Szentjános-~,Szerepi-Sár~, Sziknád-~,Szita-~, Szőke-~, Szőke-~-dűlő, Szörnyű-~, Ta-lánk-~, Tehenes-~-szi-get, Trípuca-~, Tuduk-~,Úr-~, Vágó-~, Varga-~,Város-~, Vasas-~, Vida-~, Virág-~, Víz-köz-~

Rét-dűlő 270réte L. Kinpu ~, Sár~rétek L. Rossz-~Rét-folyás 184réti L. Balog-~-tó, Gál-~-

dűlő, Pap-~-dűlő, Sár~vidék, Zőke-~-völgy

Réti-dűlő 535rétje L. Nagy Jánosné ~,

Sár~, Szőr ~, Szőr ~ zug-ja, Tökös ~, Város ~ dűlő

Rétszentmiklósipuszta394, 395

Retungye 466Rét utca 270Retyecsisu 326

Retyetyelu 346Retyica 292Retyita rosi 523Reu 196, 388, 404, 444Reucseszku 308Reu-patak 322Rév 171, 214, 216, 412rév L. Alsólugos-~Révház 94Réz 179Réz alja 159, 354Rézbánya 52, 75, 192, 193,

252, 452, 463, 464, 480Rézbányai körjegyzőség

52, 192, 193, 252, 480Rézbányai vidék 463Rézbánya körjegyzőség

463Rézbánya vidéke 52, 192,193, 252, 480

Réz-hegy 436Réz-hegyek 354Réz-hegyláncolat 176, 435Réz-tető 436, 437Réz-tető-hegy 435Rhédey-kert 402Ricsuj 178Rieni 465Rieny 56, 164, 317, 324,

465, 481, 487Rikas 75Rikosd 214, 352, 466,

467, 494, 495, 541Ripa 105Riposz 251Rippa 369, 457Rit 164Ritás 214, 215Ritkás 125ritkása L. Falu ~Ritka-Vasad 295Ritók-határ-dűlő 141Ritók Jánosé-féle korcsma141

Ritu 105, 296, 324, 450

Ritu ádruméstyolor 54Ritu Bari 277Ritu Batrin 516Ritu Berkujes 523Ritu Beszericsi 254Ritu Bili 277Ritu Boncsi 438Ritu catra Sebes 429Ritu cel mare 191, 254,

286, 468Ritu celu mare 165, 356Ritu cu Glimei 74Ritu de afáre 128Ritu de gyál 173Ritu de mesztecseny 173Ritu de szusz 137Ritu de zsosz 137, 163Ritu dimbu 252Ritu din Szusz 482Ritu din Zsosz 482Ritu dupe telek 340Ritu-dűlő 216Ritu Fauri 507Ritu flur 463Ritu Gázsí 492Ritu Grecúlúj 347Ritu Hárnuluj 496Ritu Hestiloru 165Ritu Hirzsestyilor 496Ritu hoculuj 523Ritu Hora Alezi 433Ritu Joimestyilor 164Ritu Kahi 434Ritu Kracsunás 194Ritu la pogyini 517Ritu Lapuluj 254Rituluj 164Ritu luj Búllústyílor 122Ritu luj dubou 286Ritu Makoluj 296Ritu mare 264, 517Ritu mare cu Carina 429Ritu miku 517Ritu Moki 53, 194Ritu Pakuluj 124

Helynévmutató 611Ritu peste apa 191Ritu peszte face 366Ritu peszte vale 366Ritu Popei 73Ritu Prekuluj 422Ritu puestilor 191Ritu Pufulestyilor 296Ritúr 232Rituri 466, 467Rituri csel din szusz 135Rituri le’ la Ura Popi 122Riturile Bregyestyilor 523Riturile morerestyilor 523Ritu Ruzsinyi 130Ritusel 321, 422Ritu Serbuluj 232Ritu Szekelilor 496Ritutile 200Ritu tyejuluj 286Ritu unguruluj 523Ritu Vejilor 496Ritu vidulestilor 308Ritu Viduluj 496Riul Irimie 172Robogány 168, 191, 204,

286, 393, 417, 422, 446,546, 555

Rodase 277Rodave 277Rogoz 197, 286, 288, 456,

468, 511, 555Rogoz L. Bél~Rogoza 221Rogoze 468Rogyína 116Rojt 342, 381, 415, 469Rojtás-sziget 141Rojti út 381Róka-halom 367Rókalyuk 420Róka lyuka telek 150Rókalyuk-dűlő 295Rókás 125, 141, 527Rókás-lapos 89Róka utca 243

Rokonyí 169Román 558Román-halom 141Róna 361róna L. Bozsódi-~Roncál 300Rontau 470Rontó 207, 230, 470, 514,

515Rossia 280, 472, 510, 556Rostyászka 356Rossz-kert 133, 134Rossz-rétek 494Rossz-víz 66Rotarest 253, 264, 388,

473, 511, 546Rovéná Mihicászka 488Rovid 469Rovina 76, 77, 103, 164,

285Rózsa-dűlő L. Kis-~,

Nagy-~Rózsaháza 138, 139Rózsa-hegy L. Kis-~,

Nagy-~Rózsa-kút 139Rózsa-oldal 354Rózsás 245, 316Rózsás L. Dél-~, Észak-~Rózsás-hegy 244, 246,

247Rózsás-kút 295Rózsás-tó 189Rózsás-völgy 420Rózsás-sziget 141Rozsdás 409Rozsos-kert 351, 352, 353Rövid 213Rövid-dűlő 532Rövidi 380Rövidi-szik 380Rövid-lapos 414Rubanya 293Rucás-láp 532Ruguluj 230

Rújsa árágyásza 54Rumana 325Rumik 463Rumunyáska 443Runku 323, 438Runku ársz 119Runkuj 452Runku kapri 118Runkur 472Rupsoru 119Ruszeszku 280Ruzsa-hát 89Ruzsinosza 463Rühes-sziget 140Rüttyengi-dűlő 553Sabamare 418Saja-sziget 72Sajgó-oldal 461Sajtos gerindje 62Sajtos-sziget 294Sáka (= Zsáka) 557Salamonpuszta 250Sály 485Sályi 298, 453, 478, 507Samariai 295Sámson 145, 151, 474Sámson L. Nyír~Sámson-halom 157Sánc 326Sándor-zug 360Sandró malma 347Sáp 96, 139Sapatyasze 463Sár-állás 150Sáránd 64, 66, 155, 227,

305Sáránd L. Bagó~Sárándi-határ-belső-dűlő

227Sárándi-határ-külső-dűlő

227Sárfű-dűlő 50Sár-gödör 66, 111, 270Sár hossza 125Sáripály 461, 551

Helynévmutató612sárja L. Éva ~Sárkány 213Sárkány-sziget 409Sark-erdő 270Sár-közi 132sarok L. Csukás-~, Méh-

keltneze-~Sáros-ér 150Sáros-ér-zug 132Sáros-halom 150Sáros megye 473, 511Sáros-tó 380Sáros-tó-kert 94Sárrét 71, 138, 209, 257,

362, 498, 532Sárrét L. Alsó-~, Felső-~,

Szerepi-~Sárréte 92, 96, 140, 141,

531, 532Sárréte járás 174Sárréte járása 92Sárréti-dűlő 559Sárréti járás 60, 64, 71,

73, 86, 91, 95, 96, 98,109, 111, 132, 138, 140,155, 157, 209, 213, 226,249, 256, 265, 266, 297,305, 306, 312, 349, 357,359, 362, 367, 371, 372,394, 447, 455, 474, 491,498, 502, 506, 521, 531,551, 553, 557

Sárréti vidék 531Sárrét vidéke 209Sárverem 461Sas 227, 305, 358, 361,

362, 491Sas L. Mező~Sasa laposa 249Sasfészek-sziget 427Sas-halom 266Sas-hegy 150Sasi-domb 358Sáska-árok 521Sás-kert 94

Sás púpja 187Sás-tó 206, 410Sás-tó-dűlő 138Sás-völgy 88Sátor-kert 158Saukány 446Savós-Gút 476Savós-Gúti csárda 476Savós-kút 153Scaunle bobiloru 277Scsura 207Sebes 80, 122, 165, 219,

444, 479Sebesel 218Sebes-ér 302, 499Sebes-ér-hát 294Sebes-fok 499Sebes-folyó 479Sebes-halom 261Sebesi-folyóvíz 54Sebes-Körös 53, 79, 82,

90, 92, 136, 140, 178,179, 206, 216, 224, 285,285, 313, 314, 315, 316,349, 350, 364, 377, 412,413, 419, 421, 436, 437,462, 484, 491, 501, 503,522, 523, 524, 529, 533,534, 535, 536, 556

Sebes-Körös-völgy 179,180, 275, 435, 522

Sebes-Körös völgye 173,176, 177, 273, 433, 436,437

Sebes-patak 219, 443, 444Sebésu 479Sebes-víz 218Sebes vize 122Sebisu 195Sebtej 358Seges 121Segyest 52, 56, 252, 345,

481Segyestel 52, 192, 193,197, 252, 346, 463, 480

Sekaturile 273Sela Truk 53Selind 61Selind L. Ér~Selindi-somos 185Selindi utca dűlő 50Selúsztu 219Selyem-rét 206Semjén L. Ér~Semjén-alj 282Serbota 433Serbota mori 274Seres 206Serpenyő 503Sertyina 443Sesgyeri 444Sesu 507Sesu pine la foltyesti 497Sesz 192Seszu 81, 200, 471, 478Seszu paszte vale 53Séta-kert 151Sexta-kert 151Siád 105, 108, 391, 482Sígó 79sikátor L. Iskola ~, Pap ~sikátora L. Varga Már-

ton ~Siker-rét 420Silinki 127Sima-halmi-dűlő 371Simánd 341Simoni-gát 153Simonka 449Simonka-sziget 449Sinai-dűlő 384Sinai-hegy-oldal 367Sintyeuluj 438Sipodrénle 54Sipot 463Sipotu din szusz 321Sipotu din zsosz 321Siralom-hegy 189Sirályülés utca 141Sirály-zug 249

Helynévmutató 613Sirató 431, 543Sirinka 221sírja L. Honvéd ~Siskas-dűlő 270Siter 527Sitervölgy 234, 427Sityila 393Sívó 290, 427Sizsu 550Skoricse 115Skorusuluj 292Skrumetare 405Slatyiná 293Sloboda 277Solymos 484Solymos L. Petrász~Sólyom 79, 82, 233, 483,

538, 539Sólyomkő 435, 436Sólyomkői-folyó 179Sólyomkői-patak 437Sólyomkőipuszta 438Sólyomkői vár 176, 437,

438Soma-hegy 151Soma-rét 151Sómi-dűlő 400Somlyó 100, 107Somlyó L. Szilágy~Somlyói-dűlő 207Somlyó-kő 230Somogyipuszta 342Somogyipuszta L. Kis~Somogyi út 341Somogy megye 377, 378Somogyuzsopa 368, 478,

485, 507Somos 62, 294, 543somos L. Selindi-~Somos-domb 410, 430Somos-dűlő 98Somos-erdő 185Somos-hegy 270Somoskesz 279, 418, 459,

460

Somozel 400Som-sziget 361Sonkolyos 73, 81, 83, 233,

263, 440, 472, 486Sonkolyos L. Vár~Sonkolyosi-püspöki-erdők199

Sontúr 507Sopotyásza 463sor L. Bojtorján ~, Diófa ~,

Erdő-~, Hatház ~, Új ~Sorbán 506Sorólu 77Sós-kert 543, 544Sós-kút 157, 506, 521Sós-lapos 158, 543Sós-lapos-dűlő 157Sós-part 543Sós-szeg 499Sós-tó 256, 307Sós-tó L. Kis-~, Nagy-~Sós-tó-dűlő 559Sós út dűlő 129, 270, 295Sós úti lapos 270Sós-víz-dűlő 65Sovány-dűlő 410, 431Sovány-hát 381Sovány-hát laposa 381Sovány-rét 295Söre-zugi-dűlő 132Sötét-ág 107, 239Sötét-erdő 294, 476Sötét-völgy 139Sötét-völgy-hát 139Spinasze 85Stáuia gárulúj 54Stefászka 408Steiu 487Stej 231, 345, 487Stetaszká 115Stirbei 550Stiur Rit 117Stiviu 195Stolna 492, 520Stráva 405

Strázsa-halom 150Stríménu 195Stupár 556Stupina 73Sturúluj 108Sturzeska 480Styej 56Styesuluj 200Styubej-dűlő 314Sub Piatra (= Sub Tyátra)

311Sub Tyátra 310Sugjárto 462Sugó-kúti-dűlő 431Suhasztó L. Kis-~, Nagy-~Sulymos 213Sumuzs Uzsupa 485Sust 116, 345, 488, 497Sut 210, 543Suta 550Sut-hát 354Sutyety 273Sült-erdő tisztája 187Sűrű 371sűrűs L. Vasvári-~Sűrű tisztája dűlő 228Sváb utca 504Szabadkismarja 294Szabó halma 64, 531Szabó halma dűlő 65Szabó-halom 65Szabolcs megye 180, 181,182, 266, 474, 477, 500,553

Szabolyászka 108Szabó-rét-dűlő 228Szabó-tiszta 256szája L. Olasz-zug ~Száka 118, 123, 408, 492,

520, 557Szakács 110, 321, 391, 489szakadás L. Por-~Szakadát 206, 207, 257szakadék L. Körös-~Szakál 350, 360, 491

Helynévmutató614Szákállistye 264Szakarina-kert 158szakasz L. Béli ~, Bihari

szolgabírói ~, Derecskei~, Diószegi szolgabírói~, Élesdi ~, Gyapjúi ~,Magyarcsékei ~, Ma-gyarhomorogi ~, Mező-keresztesi ~, Nagy-~,Vaskohi ~

Szakona 249Szalányos 521Szalárd 240, 241, 542,

543, 544Szalavasa 110, 518Szalavosa 85Száldobágy 235, 236, 243,

247Száldobágy L. Hegyköz~,

Szelistye~Száldobos 486Szálha 121Szálka-fok 150Szálka-halom 150Szálkaipuszta 514, 515Szalkuc et dumbrává 488szállás L. Alsó-~, Balogh-

~, Bokor-~, Drugás-~,Felső~, Kalmár-~, Ke-néz~, Keresztes-~, Kolo-pi-~, Szilágyi-~, Vé-kony-~

szállása L. Kunok ~Szállás-kert 461Szallistya 480Szalma-zug 499Szalóki-kút 151Szalonnás-lapos 158Szalonta 221, 222, 227,

305, 351, 535Szalonta L. Nagy~Szalontai járás 58, 59, 70,

85, 102, 104, 105, 108,110, 114, 130, 217, 221,224, 225, 272, 277, 279,

292, 296, 298, 299, 316,321, 327, 341, 355, 370,376, 391, 400, 405, 411,416, 418, 451, 453, 459,460, 478, 482, 485, 489,501, 507, 518, 526, 533,556

Szalontai-zug 90Szalonta járás 406Szamogyén 278Szamos 106, 181, 201,

219, 498Szankány 84Szántó 243Szántó L. Kis~, Nagy~Szaracsászká 231Szaránd 207Száraz-gát 239Szárcsás 151, 358Szárcsás L. Kis-~, Nagy-~Szár-hegy 507Szarka-föld 282Szarka halma 64Szarka halma dűlő 65Szarka-halom 65Szartó 213szarva L. Teke ~Szarvas-sziget 294Szarv-sziget 551Szászfalva 214, 215, 320,

352, 467, 493, 494, 495Szász-fenék 151Szász-laponyag 151Szatai-domb 151Szatai-folyás 151Szatmár 448Szatmári országút 147Szatmár megye 159, 180Szavar 151Száv Milm-sziget 414Szebenipuszta 297, 503Széchényi-kert 151Szederjes-völgy 139szeg L. Alma~, Al~, Ba-

kon~, Bihardió~, Bok~,

Dió~, Dió~i-határ-dűlő,Diós-~, Érdió~, Fel~ ut-ca, Forró~, Gát-~, Gyű-rű-~, Hajog-~, Hét-~,Homok-~, Kender-~,Kereszt~, Kis-Vész-~,Kis-~, Kot~ utca, Kőris-~, Körös~, Körös~apáti,Kösély-~, Madaras-~-ér,Meggyes-~, Nádas-~,Nagy-Vész-~, Nyár-~,Sós-~, Szentpéter~, Var-sa-~

Szegény-szer-dűlő 181Szeghalom 140, 498szegi L. Dió~ út, Gyű-

rű~puszta, Kereszt~-erdő, Péter~ út dűlő,Szentpéter~ út

Szék 103, 526szék L. Csorvási-~, Fekete-

~, Hármas-nagy-~,Hosszú-~, Inke-~, Ke-rek-~, Kornyó-~, Megy-gyes-~, Nádas-~, Nagy-~, Nagyváradi ~

Szekatura 123, 214Szekatura Árgyilánuluj 215Szekatura Blázs 274Szekatura godoj 215Szekatura Kukuluj 215Szekatura Monyi 434Szekature 480Székelyhíd 61, 129, 160,184, 185, 287, 448

Székely-kút 63Székelytelek 478, 507Szekeri 251Szekeristye 485Székesfehérvár 504Székes-tó 158Székes-tó-dűlő 158Szeketura 118, 251, 278széki L. Nagy-~, Nagy-~-

dűlő

Helynévmutató 615Szekrényes 132, 133Szekrényes eleje 132Szekrényes-zug 141Szelcsilte 252Szeles 203Szeles-által 206Széles-notórius-sziget 270Szeles-tető 206Szeles utca 379Szeliste 317Szelistye 117, 122, 339,

355, 550Szelistye L. Belényes~,

Papmező~, Vaskoh~Szelistyeszáldobágy 168,

496, 555Szelleus 512Szemét-domb 245Szemetes-tó 294, 431Szemnyík 525Széna-kert 428Szénás 551Szénási-kút 521Szénás-sziget 94, 97, 133,134

Szénégető 107Szénégető-völgy 420Szenes Pál 282Szentandrás 501Szentdienes 91Szentdienesipuszta 99Szentelek 101, 207, 230,

471Szentesi laposa 306Szentillyés 125Szentimre 240, 261, 384,

504, 543Szentimre L. Berettyó~,

Hegyköz~Szent István hegye 402Szent István-sziget 427Szentjános 111, 316, 357,

502Szentjános-dűlő 535Szentjános-hegy 151

Szentjánosi 533Szentjánosi-erdő 210Szentjánosi-legelő 536Szentjános-rét 151Szentjób 384Szentjobb 527, 240, 241,

504, 505Szentjog 504Szentkozma 158, 95, 96Szentkozmaipuszta 92, 93,

94, 95, 98, 155Szentlélek-sziget 202Szentmárton 263Szentmárton L. Belényes~,

Berettyó~, Pece~, Pusz-ta~

Szent Mihály ere 500Szentmiklós 240, 384, 504Szentmiklós L. Belényes~,

Mező~, Mező~puszta,Oláh~

szentmiklósi L. Rét~pusztaSzentmiklósipuszta 158Szent Palocsa-lapály 95Szent Péter ere 387Szentpéterszeg 93, 98,155, 213, 506, 521, 552

Szentpéterszegi út 98Szent Péter-sziget 387Szepes 151Szepesipuszta 148Széplak 79, 82, 496, 539szer L. Halom-~-dűlő, Ká-

sás-~, Kis-Kender-~,Nagy-Kender-~, Pa-raszt-~, Szegény-~-dűlő,Tó-~, Tyúk~apátipuszta

Szeratuzile 518Szerbest 345, 488, 497Szerdék-halom 93, 249Szeremi-domb 431Szerencsi-folyás 151Szerep 71, 138, 498Szerepi-Sárrét 499Szerfűz ere 97

szérű L. Szilva ~Szérűk laposa 381Szérűs-kert 380Szérű-sziget 209Szes 251Szésu 550Sziget 97, 153, 448, 532sziget L. Adorjáni-~, Apá-

ti-~, Aranyos-~, Balog-~, Baluskó-~, Bánom-~,Béli-~, Belső-~, Bere-~,Bika-~, Bíri-~, Bokor-~,Borjú-~, Borka-~, Bor-~, Borzos-~, Bűbájos-~,Cifrás-~, Cigány-~, Csá-nyé-~, Csattogós-~, Csé-ki-~, Csente-~, Cserés-~,Csonta-~, Daru-~, De-meter-~, Dinnyés-~, Di-ós-~, Disznó-~, Domb-~,Egeresi-~, Egyház-~,Eklézsia-~, Erdő-~, Fa-lu-~, Farkas-~, Fejér-föld-~, Fejes-~, Felső-~,Futó-~, Fűzfás-~, Gá-bor-~, Gál-~-ér, Gön-czy-~, Gyilkos-~,Györgydeák-~, Halász-~, Harangöntő-~, Há-rom-ágú-Ördöngös-~,Határ-~, Hosszú-Ördön-gös-~, Hosszú-~, Kádár-~, Kan-~, Káposztás-~,Kasza-~, Kecskés-~, Ke-mény-~, Kender-~, Két-pap-~, Kis-Borsó-~, Kis-Ördöngös-~, Kis-pár-~,Kis-~, Kocsis-~, Kocsor-dos-~, Korda-~, Kor-hán-~, Kóró-~, Kórós-~,Köleses-~, Körtvélyes-~,Kövér-~, Kréta ~, Kúp-nád-~, Kurcsó-~, Lakó-~, Legelő-~, Lökös-~,Malom-~, Mátyás-~,

Helynévmutató616Mészár-~ ere, Nagy-Borsó-~, Nagy-Ördön-gös-~, Nagy-pár-~,Nagy-~, Nagy-~-derék,Nemes-~, Német-~, Nyá-ras-~, Ordító-~, Osz-lanyi-~, Ökör-~, Ördög-~, Örvény-~, Őszpász-~,Pál-~, Pap-~, Paripa-~,Peres-~, Póska-~, Ra-gát-~, Répás-~, Rojtás-~, Rózsás-~, Rühes-~,Saja-~, Sajtos-~, Sár-kány-~, Sasfészek-~, Si-monka-~, Som-~, Szar-vas-~, Szarv-~, SzávMilm-~, Széles-notórius-~, Szénás-~, Szent Ist-ván-~, Szentlélek-~,Szent Péter-~, Szérű-~,Szilvás-~, Takács-~, Ta-nító-~, Tatár-~, Tehe-nes-rét-~, Telek-~, Te-mető-~, Templom-~,Tengeri-~, Tolvaj-~, To-pa-~, Tó-~, Tó-~-dűlő,Tóth-~, Tölgyfa-~, Tö-rök-~, Túlsó-~, Vak-~,Vámos-~, Varga-~, Vár-~, Vár-telek-~, Vasas-~,Vaszi-~, Vesszős-~,Zsombékos-Ördöngös-~

Sziget-dűlő 50, 297szigete L. Olaszok ~Szigetegyháza 153Szigetek 449szigetek L. Malom-~, Va-

das-~Sziget-erdő 431szigeti L. Nagy-~-dűlő,

Nagy-~-fertőSzigeti-dűlő 141Szigetipuszta 428Szigetpuszta 427Sziget utca 129

Sziget vára 373, 375Szik 185szik L. Bertók-~, Bogdán-

~, Gále-föld-~, Kecske-~, Kerék-~, Mágó-~,Nagy-~, Nyomás-~, Rad-ványi-határ-~, Rövidi-~,~nád-~, Trípuca-~

Szik-domb 89, 396szikes L. Nyúl-~Szikes-völgy 250Szik-gát 151Szik-gödör 140Sziki-gyakor 151Szik-kert 94, 158szikla L. Bága-~Szikla-hegy 151Sziknád-rét 132, 133Sziknád-szik 132, 133Szik-tó 256Szil 282, 500Szilágyi Mihály-féle-tanya

96Szilágyi-szállás 62Szilágy megye 430Szilágyság 73, 410, 435,

436, 448Szilágysomlyó 436, 437,

448Szilágy-vízállás 153Szilas 250Szilas-első-dűlő 65Szilas-hegy 151Szilas-második-dűlő 65Szilbokor 410Szil-ér 94Szil-erdő 390Szil-ér utca 94szilfa L. Kis-~, Nagy-~Szilfa (dűlő) 111Szilfás 249Szilfás-dűlő 62Szil-hát 87, 88Szil-kerek 282Szilok 256

Szilvás 305Szilvás-hegy 246Szilvás hegye 246Szilva szérű 305Szilvás-sziget 305Szil-völgy 213Szingula György laposa

414Szipla 550Szirbászka 164Szitány 163, 344, 404,

423, 509Szita-rét 186Szkarica 119Szkaunyele 343Szkibeltin 277Szklátyénaszá 219Szklávu 344Szkonesze 53Szlátiná 56Szlaveászka 487Szloveszku 442Szlúguj 128Szmolenyíka 219Szóár-hegy 241Szoboszlai út 151Szoboszló 65Szoboszló L. Hajdú~Szoboszlói út dűlő 65Szod 54, 122Szohodol 251, 433Szohodol L. Vaskoh~Szohodollázur 510Szohodollázuri 356Szohodolu 346Szokol L. Felső~szolgabírói kerület L.

Derecskei ~szolgabírói szakasz L. Bi-

hari ~, Diószegi ~Szóllóka 160Szolnak-tó 91Szolnok L. Közép-~ megyeSzomajom 91Szomajomipuszta 360, 362

Helynévmutató 617Szombatság 172, 253,

264, 288, 468, 473, 511,546, 511

Szomjú-hát 111, 185, 186Szomjú-hát-dűlő 129Szónak-tó 558Szoresi 67Szovát 65, 66, 155, 158,

267Szováti úti dűlő 65Szőke-domb 188Szőke-halom 227Szőke-hegy 151Szőke-kút 246Szőke laposa 141Szőke-part-dűlő 234Szőke-rét 256, 306Szőke-rét-dűlő 227Szőkés 302szőlő L. Bánom-kert-~,

Vár-~, Vén-kert-~Szőlő-alj 527Szőlőbokor 141Szőlőbokor-dűlő 559Szőlő-dűlő 421szőlője L. Török János ~Szőlős 400, 402, 512, 515Szőlős L. Pece~Szőlős-hegy 256Szőlőskert 73, 381, 512szőlőskert L. Kis-~, Nagy-~Szőlőskertek 535Szőlőskert utca 158Szőrfű 140Szőr-kút 282Szörnyű-rét 367Szőrök 542Szőr rétje 380Szőr rétje zugja 380Szpinus 322, 508Szpinyele 550Sztául 172Sztául majales 438Sztenyísóru 219Sztina de izvor 510

Sztina de piatra 119Sztina de rung 118Sztina de Runk 356Sztínéj 539Sztirmina 56Sztírvíná 54Sztninba 314Sztobul 195Sztonyest 296Sztrákos 121, 167, 516Sztretyaje 452Sztrigoiu 78Sztrintur 424Sztrin tura 105Sztrintúri 128Sztriuinosza 443Sztrizsácej 340Sztuperie 405Szublacsa 218Szudrics 164, 517Szudris 78, 317Szudris Dláj Cisi 293Szudrisel 117Szudrizs 517Szudrucs 117Szuhodollázur 280, 472Szúnyogos 210Szuples la Káminyica 163Szurána 482Szurdék 551Szurdok 121Szuszág 459Szuszág L. Puszta~Szuszági 418Szuszági-dűlő 459Szuszka L. Ó-~Szútna 444Szuveronyászka 164Taba-lapos 246tábla L. Országút-~Tábla-föld 72Tábor-tető 244Tagadó 85, 103Tagadoluj 292Tagadómeggyes 518

Tajta-ér 96Takacsi-domb 282Takács-sziget 141Takaró-zug 294Takó 62talaja L. Falu ~Talank 469Talánk-oldal 381Talánk-rét 381Talaoje 218Talléros-dűlő 66Talmács 460Talmács L. Puszta~Talmácsi 418Talmácsi-dűlő 460Talnyísora 123Talp 80, 519, 520Talpá 124Talpas 272Talyigás-gát 151Tamási 376, 410, 474Tamási L. Pap~Tamási-dűlő 410Tamásipuszta 314, 381,

382, 469, 477Tamási út 381Tamás-zug 532Táncsesd 525Tanító-sziget 133Tánka-zug 551tanya L. Baranyi-féle-~,

Csiffi Pálé-féle-~, Disz-nó-~, Szilágyi Mihály-féle-~

tanyája L. Csiffi László ~,Farkas Bórek nagy ~,Kállay László ~, KissKároly ~

Tapíl 453Tapló kátyujt 270Tapogatós 499Tapolcsán 382Tarcsa 181, 190Tarcsa L. Ér~, Körös~Tarcsai-domb-dűlő 181

Helynévmutató618Tarján 60, 111, 224, 316,

358Tarján L. Körös~Tarkaica 251Tárkány 75Tarkó-kert 319, 320Tárnok-dűlők L. Nagy-~Tarnyica 79, 194, 251,

510Tartó-fenék 151Tasád-fő 154, 516Tasádi-dűlő 207Táskás 249Tatár-csapás 209Tatár-domb 527Tatárfalva 67, 165, 251Tatár-járó 160Tataroj 115Tatár-patak 207Tatár patakja 206Tatársír-domb 367Tatár-sziget 449Tatár-tó 139Tatár-ülés 151, 267Tatár-ülés L. Kis-~, Nagy-

~Tatár-vágás 420Taucu 300Tau mare 325Taurile Tomi 277Tau strisilor 195tava L. Békési ~, Kovács ~,

Pap ~, Pap ~ dűlőtavak L. Nagy-~Tégla 249Tégla-hát 151Téglás-kert 151, 158, 267Téglavető-dűlő 50Tegze-domb 129Tehenes-rét-sziget 427Tejics 124Tekeres 155, 158, 367Tekeres-ér 65, 66Tekeres-forduló 158Tekeres halma 65

Tekeres halma dűlő 65Tekeres-közép-dűlő 65Tekerő-környék 431tekerület L. Vögy-~Teke szarva 153Teke-zug 151Tekse 209Telegd 364Telegdi L. Mező~Telek 80, 95, 96, 98, 132,133, 141, 186, 202, 211,249, 250, 502, 519, 520

telek L. Angyal-~, Ásott-~,Bacsó-~, Bácsó-~, Baj-nok-~, Bakó-~, Bankás-~, Bánki-~, Bánom-~,Belső-~, Belső-~-dűlő,Bel~, Bodzás-~, Borbély-~-völgy, Boros~, Budai-~, Cár-~, Cene-~, Ci-gány-~, Csenke-~, Cser-ni-~, Csiffy-~, Csikós-~,Csizmadia-~, Csonka-~,Csontos-~, Dári-~, Der-zsi-~, Égett-~, Esi-~,Fancsikai-~, Fodor-~,Forrás-~, Gatály-~, Gú-szári-~, Hidas~, Hosszú-~, Juhos-~, Kajla-~, Ká-posztás-~, Kár-~, Kígyós-~, Kincses-~, Kis-~, Koc-ka-~, Kodormány-~, Li-ba-~, Macska-~, Méhes-~, Nagy-~, Nagy-~-dűlő,Pálinkás-~, Parajos-~,Parlagi-~, Párnás-~,Pázmány-~, Pocos-~,Poklos~, Poltrás-~, Pon-gor-~, Porkoláb-~, Pozs-gán-~, Régi-~, Róka lyu-ka ~, Székely~, Tót~, Tót-~puszta, Töviskes-~, Vár-~, Vár-~-sziget, Vén-~

Telek-hát 186Telek-hegy 151

Telek-part 64Telek-sziget 141Teljesfa-hegy 270telke L. Görbe ~, Jebákné

~, Osztro ~telkek L. Belső-~, Bel~,

Honvéd-~Telkes 419, 420Telkesd 257, 364Telkes-dűlő 419Telkes-kút 419telki L. Boldogasszony~-

pusztaTelki L. Mező~Telmegyeipuszta 292Temető 418, 469temető L. Kádár ~, Német

~, Ó~, Régi ~, Új~Temető-alj-dűlő 238Temető-domb 500Temető-dűlő 73, 297, 316,

410, 535temetője L. Kádár ~Temető-kúti (dűlő) 206Temető-sziget 141Temető utca 379temploma L. Éles ~Templom-dűlő 287, 360Templom-föld 87, 89Templom-hegy 151, 327Templom hegye 257Templom-sziget 132Templom tisztája 260Templom utca 138, 527Tengeri-sziget 551Tengerszem 151Tenke 222, 347, 351Tenke–Béli országút 292,

321Tenucsera 293Teóruguj 443Tépe 98, 155, 158, 249,

521Tépei-fertő 249Tepuristye 424

Helynévmutató 619tér L. Csurgó ~, Rekettyés ~Tera Puraszka 370Terbonceszty 325Terebed 250Terebenyeszku 251Terekaré 293Terezászka Barko 272Ternyicsora 251Tero csel mare 292Terpesty L. Kis~Terricsászka 108Tersoro 52Terszále 85Test-halmok 64Test-halom 250Tetétlen 158, 267tető L. Homok-~-dűlő,

Kántor útja ~, Kis-Ho-mok-~, Konya-~, Nagy-Homok-~, Omlás-~, Őr-hegy-~, Pestesi-~, Réz-~,Réz-~-hegy, Szeles-~,Tábor-~

Tetves-hegy 151Teuri 172Teuskenei Kímpu

gyígyestya 54Tiatra tálháruluj 119Tigis-ér 532Tihanyi-tó 256Tikics-ér 532tilalmas L. Nagy-~Tilda 453Tilló 410Timalaszku 103Tingo 277Tinkó-zug 89Tinod 176, 178, 352, 435,

438, 522, 528, 541Tipu 251Tirsi gálli 127Tisza 88, 106, 146, 151,152, 181

Tisza L. Holt-~Tiszai vasút 266

Tiszántúli kerület 132,184, 186, 256, 301, 357,359, 371, 397, 401, 455

Tísza Tomnatyik 452tiszta L. Rákóczi-~, Szabó-~Tiszta-hegy 187tisztája L. Bál ~, Gát ~,

Kazal ~, Macsi Pálné ~,Perma ~, Petes ~, Rék ~,Sült-erdő ~, Sűrű ~ dűlő,Templom ~, Vasné ~,Vedrő ~

Tisztás halma 65Tisztás-halom 64Tivadar-dűlő 182Tizenhárom-nyilas völgye158

Tízfalu 171, 215, 273, 274Tízfalusi-határ 214Tó 178tó L. Fejér~, Balog-réti-~,

Boros-~, Botos-~, Bü-dös-~, Compós-~, Csát-~, Csík-~ környéke,Csontos-~, Fehér-~, Fej-ér-~, Fekete-~-alj, Fe-nék-~, Fényes-~, Fülep-~, Halas-~, Hosszú-~,János-~, Kántor-~-dűlő,Kerek-~, Kerek-~-ha-lom, Kis-Ludas-~, Kis-Sós-~, Köles-~, Kört-vély-~, Kurta-~, Lápos-~, Lődör-~, Ludas-~,Ludas-~ köze, Madaras-~-dűlő, Máriás-~, Mosó-~, Nádas-~, Nagy-ha-las~, Nagy-Ludas-~,Nagy-Sós-~, Nagy-Sós-~-halom, Nagy-Sós-~-halom, Nagy-~, Ökör-~-halom, Pál-~-forduló,Rózsás-~, Sáros-~, Sá-ros-~-kert, Sás-~, Sás-~-dűlő, Sós-~, Sós-~-dűlő,

Székes-~, Székes-~-dűlő,Szemetes-~, Szik-~, Szol-nak-~, Szónak-~, Tatár-~, Tihanyi-~, Tökös-~

Tobol 556Tócó 145, 150, 151Tócó L. Kis-~, Nagy-~Tócós-kert 151Tó cu calcsi 318Tócsa 89Tocseszku 509Togyászka 115Togyicseszku 404Tohai 455Tó-hát 139, 305Tó-hát L. Kis-~Tó-háti L. Kis-~, Nagy-~Tojásos 521Tóka 79Tokaj 414, 448Tó köze 178, 210Tó-közi L. Kis-~, Nagy-~Tó-lapos 139Told 358, 360, 403, 455Told L. Puszta~Toldás 224Toldás-nyilas 88Tolvajbokor 88Tolvaj-sziget 211Tomasaszka 252Tomászka 122Tomestyilor 472Tomnátyek 215, 443Tomnatyícselu 214Tompa-fok 294Tomsescsi 325Topa 388Topa L. Alsó~, Felső~, Kö-

rös~Topa de susz 196Topa de zsosz 55Topa-sziget 91Topest 124, 154, 167, 259,

525Topilá nyágra 541

Helynévmutató620Topitele 200Toplica 200, 344, 463,

472, 526Toplicakáránd 526Toprongyos 414Torda 71, 139, 209Tormás-hegy 246Tornyi-domb 151Tornyos halma 64Tornyos-halom 65Tornyos-kerületi-dűlő 65torony L. Csonka~Torsi gyes 56Tó-szer 161Tó-sziget 139Tó-sziget-dűlő 139Tót L. Fekete~Tótfalu 213, 214, 506Tóth János 430Tóth-laposok 414Tóth-sziget 140Tóth utca 504Tóth-völgy 410Tóti L. Kis~, Nagy~Tótipuszta 350Tótipuszta L. Kis~, Nagy~Tót-kert 543Tótok erdeje 294Tót Pál 305Tóttelek 125, 527Tóttelekpuszta 527Tou de magura 433Tou de Sipoty 434Tou Rosu 214Tou rosu 215Tó utca 378tő L. Fehérnád-~-fok, Ma-

dárkúsz~, Nagy-ér-~,Ösvény-~

tőkéje L. Pap ~Tőkés 552Tökmata utca 378Tökös 250Tökös-fenék 151Tökös-kert 213

Tökös rétje 187Tökös-tó 89, 151Tölgyfa-dűlő 270Tölgyfa-sziget 289Tölyvös 91Tömörd 360Törkömerö-dűlő 238Törmény L. Kis-~, Nagy-~Törmény-zug 133Török-domb 418Török-dűlő 194Török-halom 93, 375Török János szőlője 187Török-kút 267Török-kút-völgy 267Törökmetélő-hegy 256Török-mező 436Török-sziget 132, 158Török-zug 358Törvényes-domb 185Törvény-zug 140Törzsökös 302Tőtös 216, 343, 352, 412,

421, 522, 523, 528, 530tövis L. Kerek-~Tövisbokor-dűlő 129Töviskes 449Töviskes-telek 151Töz 355Töz vize 103, 526Traján útja 355Trapsinosa 472Treoásu 218Trepcínyi 251Tresztie 320Tresztie-dűlő 320Treurele 443Triás-dűlő 219Triosel 56Trípuca-rét 414Trípuca-szik 414Trisztie 105Troas 52, 115, 193, 278,

252, 346, 480Troasu din josu 345

Troasu din susu 345Troias 479Trojan 317Truiúsu lu Haegye 122Tsicsera 346Túdra Rogozu 325Tuduk-rét 414Tufele nyícses tyílor 195Tufoj 222Tuga 354Tulaszká 56Túl-mező 360Tuloiaszka 550Túlsó-sziget 213Tupor-dűlő 138Túr 71Túrás-kert 152Turbulestyilor 509Turburest 509Turburestyi 509Turcsászká 231Turku Suluc 103Túr-víz 498Tútrekú 308Túzok-hát 531Túzokos 227Tyatra 424, 509Tyatra de arám 434Tyatra Solymuluj 434Tyegle 221Tyeglilor 388Tyejtó 463Tyeletyi 364Tyer 207Tyertyes 550Tyetranu 274Tyincsu 219Tyinod 522Tyinosa heuca 318Tyinosza 327Tyinosza-patak 327Tyiri goz 81Tyirileszku 169Tyiser 56Tyiszelor 219

Helynévmutató 621Tyisztág 135, 275Tyityisoru 326Tyius 434Tyúkszerapátipuszta 190Tyvor 293Ucurisiu 418udvar L. Nád~Udvard 360Udvari 71, 139, 375, 395,

500, 531Ugra 376, 379, 380, 382,

415, 469, 491Ugra–Váradi út 380új L. Kis ~ utcaÚjfalu L. Berettyó~, Haj-

dú~, Kis~újfalui L. Berettyó~ or-

szágútÚj-fogás 360Új-hegy 125, 235, 235,

238, 290, 527Új-hegy L. Kis-~, Nagy-~Új-kert 72, 152, 256, 267,

431Új-kert-dűlő 182Új-Körös 382Új-kút 267Újlak 91, 242Újlak L. Belényes~, Hegy-

köz~, Pályi~, Puszta~Újmarjaipuszta 295Újpalota 501, 533Új sor 73, 209Újtemető 73, 382Új-ülés utca 378Újváros L. Nagyvárad~Újvárosi-lapos 414Ulica csel mare 388Ulica dupa vale 388Ulica rusilor 388Ulica ungurasca 53Ulmu 326Uncesku 280Unditaok 277Ungye Mare 78

Ungyetyu 122Ungyurica 224Úntiná Denutrestyílor 195Uradalmi-erdő 239Urasági-dűlő 535Urasági-kaszáló 355Urasági-kert 535Urdesoszká 479Úr dombja 153Úri-Egyedi-malom 162Úri utca 94Úr-mező 232Úr-rét 420Urszád 82, 451, 456, 484,

538Urszádi körjegyzőség 79,

82, 232, 456, 483Urszeszku 128Urszuj-halom 73Urtyityág 540, 541Úrvís 79Uszoru 219Úsztató 305úsztató L. Ökör-~, Ökör-~-

halomút L. Bojti ~, Böszörményi

~, Debreceni ~, Debre-ceni ~ dűlő, Derecskei ~dűlő, Diószegi ~, Farkas~, Farkas ~ derék, Gör-csös ~ laposa, Hadi ~,Határ ~ dűlő, Hosszú-pályi ~, Keresztesi ~,Keserűi ~, Király ~, Kis-Konyári ~ dűlő, Létai ~dűlő, Lopó ~, Medve ~,Mély~-hát, Morgó ~,Nagykereki ~, Odal ~,Péterszegi ~ dűlő, Rojti~, Somogyi ~, Sós ~ dű-lő, Szentpéterszegi ~,Szoboszlai ~, Szoboszlói~ dűlő, Tamási ~, Ugra–Váradi ~, Váradi ~, Vér-tesi ~ dűlő

utca L. Derék ~, Alsó ~,Arany ~, Árkos ~, Bánát~, Bánom ~, Baszárka ~,Csapó ~, Csapszék ~,Csendőr ~, Csillag ~,Csűr ~, Ebes-kert ~,Egyed ~, Egyház ~, Fel-ső ~, Felszeg ~, Fő ~,Hajnal ~, Halom ~, Hor-váth ~, Hosszú ~, Kan-dia ~, Katona ~, Kert ~,Kis kút ~, Kis új ~, Kis~, Kotszeg ~, Köleses ~,Körös ~, Közép ~, Ma-gyar kis ~, Magyar ~,Mester ~, Nagy kút ~,Nagy polgár ~, Nagy ~,Oláh kis ~, Pályi ~, Pesti~, Régi Debreceni ~, Rét~, Róka ~, Selindi ~ dű-lő, Sirályülés ~, Sváb ~,Szeles ~, Sziget ~, Szil-ér~, Szőlőskert ~, Temető~, Templom ~, Tóth ~,Tó ~, Tökmata ~, Új-ülés ~, Úri ~, Város-kert~, Víz ~

Utca Bánát 242utcai L. Hatvan ~ kertUtca Macskás 243útfél L. Kovácsi-~úti L. Hajó ~ alsó, Hajó ~

felső, Sós ~ lapos,Szováti ~ dűlő

útja L. Bokrétásfa ~, Csá-szár ~, Futottak ~, Kán-tor ~ tető, Traján ~, Vár ~

Útzi 520Uzsopa L. Somogy~ülés L. Kun-~, Libuc-~,

Tatár-~, Új-~ utcaÜred 256Ürge-hegy 189Ürge-nyílás 152Ürgés-dűlő 182

Helynévmutató622Ürgeteg 173, 178, 214, 273,

275, 352, 433, 437, 467,495, 522, 528, 540, 541

Ürmös 362, 532Ürmös-domb 141Ürögd 402Ürögd L. Kis~, Nagy~Váci-zug 132, 305Vadas-szigetek 141Vadászpuszta 533Vad-hegy 152Vad-kert 188, 401Vadu 219Vad-zug 132, 140vágás L. Alsó-~, Hegy-~,

Juhász-~, Kis-~, Tatár-~Vágó-láp 499Vágó-rét 294Vágott 282, 543Vajas-dűlő 270, 271, 430Vajás-kaszáló 270Vajaszu 122Vajda 240, 261, 542, 544Vajda-dűlő 238Vajda-halom 152Vajda-lapos 152Vajicska 553Vakareaca 218, 219Vak-sziget 414Valány 130Valány L. Belényes~, Cson-

taháza~, Papmező~Valcsáje 481Valcsáú 538Válcsa váre 495Valcsává Vancsuluj 522Vale 123, 285, 323, 328,

408, 450Vale Alu Mez 509Vale Bankuluj 124Vale Benci 516Vale Bobuskuluj 508Vale Bogyí 167Vale bouluj 197Vale cérkunyintyilor 54

Vale Ceruluj 277Vale Curatituri 277Vale csel mare 437, 507,

555Vale csel re (forrás) 167Vale csel re (völgy) 167Vale cselre 426Vale csurzi 194Vale danti 481Vale de áriny 388Vale de viszág 232Vale Dimitrie 172Vale Dobí 538Vale domnuluj 254, 393Vale doszuluj 442Vale ele 219Vale fíegyúlúj 79Vale funtre 124Vale Grueculuj 507Vale gyegyuluj 115, 195Vale Gyorgyiás 522Vale jádúluj 232Vale Kardoluj 230Vale Kincsulni 277Vale Kiszuluj 201Vale Kolibi 230Vale Kopiluluj 388Vale Korbuluj 520Vale kornyaszuluj 77Vale Kornyetuluj 555Vale Korusuluj 507Vale koseri 254Vale Krevi 388Vale Kukále 219Vale Kureturilor 438Vale Lazuluj 516Vale loli 194Vale Luiroj 56Valeluj Botok 522Vale luj bud 77, 195Vale luj Juon 437Vale luncsi 254Vale lung 232Vale Lunga 115, 117, 164,197

Vale lupuluj 137, 480Vale Makoluj 130Vale mare 53, 77, 172,194, 388, 391, 393, 463,438

Vale Mihuluj 346Valemnyerei 214Vale Mnyerestyilor 273Valemnyeri 273Vale mnyeroje 215Vale Mocsíri 520Vale Nányi 538Valenezi 108Valenyagra L. Alsó~, Fel-

ső~Vale Nyágra 308Vale Óji 200Vale omuluj 343Vale Ökrösiuluj 272Vale Panoruluj 549Vale párouluj 254Vale paszulistyi 555Vale perilor 286Vale Pestyere 293Vale Pestyeri 516Vale petri 195Vale Ples 115Vale Poklúsá 538Vale portuluj 219Valepuszti 273Vale Re 443Vale rekesztuluj 507Vale reo 192Vale retyíci 318Vale Rugoji 443Vale runkuluj 115, 293, 481Valesa áre 170, 171Vale sforga ciulu Salatrucu

277Vale Solymuluj 232, 483Vale sulcsi 555Vale sutyili 254Vale szák 483Vale Száka 119Vale száke 463

Helynévmutató 623Vale Szatuluj 124, 135, 167Vale Tontenei 251Vale treszti 546Vale Troasuluj 251Vale Turcsilor 167Vale tyéjetuluj 54Vale tyeruluj 230Vale tyinosa 318Vale ungurilor 53Vale Viszturzie 53Vale Zaraszágúluj Goro-

nyie 483Vale zsurkoi 196Valfi 207Valisaszka 443Valje óji 200Valle recse 310Valya Aldása 405Valya Burleculuj 405Valya de fára 405Valya Készílor 405Valya Korboi 485Valya luj Sipot 485Valya lupírol 411Valya pálinkerü 405Valya sípot 405Valya szelistye 405Valya Tyeuluj 485Valya Ulmuluj 405Valye Kórbuluj 405Valye Szekerestyilor 104Vályus 261Vámház 447Vámházi vár 448Vámospércs 61Vámospércsi járás 49Vámos-sziget 210Váncsod 94, 98, 109, 213,

358, 359, 361, 551Vánkuj erdeje 270Ványi L. Kis-~, Nagy-~Ványi-kosár-dűlő 65Vápa 410vár L. Adorján~, Aka~,

Bajomi ~, Föld~, Kö-

zép~, Leányvár ~, Ko-lozs~, Sólyomkői ~, Szé-kesfehér~, Vámházi ~

vára L. Sziget ~Várad 75, 176, 216, 230,

343, 376, 447, 502Várad L. Nagy~Váradi járás 173, 176,

433, 435, 436, 522Váradi kerület 111, 177Váradi-kút 521Váradi út 73Váradi út L. Ugra–~Várad-köz 461Váradolaszi 256, 401Váradpüspöki 297Várad-váralja 401Váradvelence 206, 207,

401, 514Váradvelence L. Nagy~váralja L. Várad-~Varasány 288, 511, 546Várásójú 195Varasuja 201Varatyek 78, 251, 264,

435, 437, 511, 523Vár-domb 289Vár-dűlő 414Varga-kert 151, 152Varga Márton sikátora 378Varga-rét 543Varga-sziget 132Varga-zug 132Vargyaipuszta 400Vár-hegy 152, 270Vár-hely 374vári L. Diós~-domb, Di-

ós~-oldal, Kolozs~-zug,Vas~-sűrűs

Varjas 226, 382, 453Varjas-dűlő 228Varjas-halom 386Varjas-lapos 152Várkús-oldal 152Vár-oldal 527

város L. Cigány~, Csil-lag~, Katona~, Oláh~

Varosány 555Város-dűlő 87Város-erdő 239városi L. Új~-laposVáros-kert 158Város-kert utca 158Város-rét 307Város rétje dűlő 65Varsán-hát 305Varsa-szeg 289Varsa-zug 213Vársonkolyos 214Vár-sziget 160, 302Vár-szőlő 374Vár-telek 409Vár-telek-sziget 427Vartyicsel 437, 438Vár útja 375Varvu Runculuj Molsvelu

550Vasad L. Nagy-~, Ritka-~Vasand 507Vásár L. Kis-~, Nagy-~Vásárfája-dűlő 160Vásárhely 208Vásárhely L. Fugyi~Vásáros 107Vásáros-erdő 282Vásártér 182Vasas-rét 152Vasas-sziget 306Vaskapu 62, 152, 390Vaskoh 57, 69, 198, 276,

281, 284, 300, 440, 497,547, 549

Vaskohi szakasz 57, 69,116, 223, 231, 284, 300,325, 339, 345, 442, 452,465, 481, 487, 488, 497,547, 549, 550

Vaskohszelistye 325, 452,550, 547

Vaskohszohodol 549

Helynévmutató624Vas Máté 213Vasné tisztája 152Vastagfa-dűlő 491vasút L. Pest–Nagyváradi

~, Tiszai ~Vasvári-sűrűs 256Vaszi-sziget 414Vedrő tisztája 152Végső-hegy 282Vekerd 71, 142, 147, 152,

367, 553Vékony-ér 213Vékony-ér-hát 72Vékony-gaz 187Vékony-szállás 358Velence 161, 294, 431Velence L. Nagyvárad~,

Várad~Velzsu 298, 400, 507Vén-Berettyó 499Vén-erdő 89, 90, 236Vén-ház 152Vén-kert 65, 72, 132, 133,152, 476, 477

Vén-kert-dűlő 65Vén-kert-szőlő 66Vén-telek 152Venter 254, 286, 288, 468,

496, 555Veres-domb 125Veres-dűlő 407Veres-fűz 111Veres-hágó 230Veres-hát 210, 558Veres-kút 521Veres-nyele 91Veres-nyíl 361Veres-patak 239Veres-vizű-kút 152Verksthal 463Vermes-dűlő 431Vermes-hát 132, 133, 305Vernye 166Vernyike-dűlő 87Versko 527

Versunya 511Vértes 448Vértesi-gaz 152Vértesi út dűlő 448Vér-völgy 152Verzár 452, 550Verzár L. Alsó~, Felső~vész L. Lapos-~-derékVész-szeg L. Kis-~, Nagy-~Vesszős-ér 532Vesszős-láp 532Vesszős-sziget 141, 551vető L. Pozsár-~Vetre 463Vezunye 194Vezuriste 251Vicelár 411, 519Vicelaru 393, 424Vicellár 321, 489Vida-rét 306vidék L. Belényesi ~, Bél-~,

Magyarcsékei ~, Rézbá-nyai ~, Sárréti ~

vidéke L. Belényes ~, Hol-lodi ~, Magyarcséke ~,Rézbánya ~, Sárrét ~

Vidra 325Viduestyilor 508, 509Vie 73Vie Bonyi 319Vie turzi 53Vigyikánu 286Világos-hegy 184Villongó 141, 152Vintyir 555Virágos 210Virágos-ér 267Virág-rét 245Virág-völgy 152Virág völgye 62Vircsalog 310Vírcselak 310Virtop 195Virtope 251Virtopele 200, 218, 219

Virvolose 444Virvu 219, 251Virvu árzenyi 163Virvu Bogi 195Virvu botrístyí 77Virvu csícseri 300Virvu gárduluj 444Virvu Kercsi 219Virvu koserilor 77Virvu kulenluj 77Virvu luj korej 77Virvu luj megura 77Virvu luj príhogyístye 77Virvu Petri golbine 444Virvu ponoruluj 284Virvu Zsulesculuj 77Virvu Zsuleszkuluj 195Viuca 318Víutká 197víz L. Baji-~, Hollod-~,

Hosszú-~, Hosszú-~-dűlő, Hosszú-~-folyás,Kopaszuluj-~, Meleg-~,Nyár-~, Rossz-~, Sebesi-folyó~, Sebes-~, Sós-~-dűlő, Túr-~

vízállás L. Szilágy-~vize L. Baga ~, Bulz ~, Ér

~, Gálbina ~, Hollod ~,Jád ~, Malom ~, Móka~, Sebes ~, Töz ~

Vizeli 203Vizeli-nyáros 107Vizesgyán 90, 224, 315,

556Víz-köz-rét 407Víz utca 161vizű L. Veres-~-kútVíz-völgy 186Víz-völgy-dűlő 181Víz-völgy-folyás 186Vlágyeászka 468Vlágyicsászka 422Voény L. Gyigyiseny~Vojvodína 217

Helynévmutató 625Vojvonyesd 59Volzsu somosel 341vonal L. Less-~Vontai-hegy 152Vorátyek 438Vótusóje gyúlulúi 200Vöcsök 62Vöcsökös 552Vögy-tekerület 141Völgy 504völgy L. Berettyó-~, Bika-~-

hát, Borbély-telek-~,Bükk-~, Csurka-~, Első-~, Fegyverneki-~, Feke-te-~, Filip-~, Fingó-~,Hármas-határ-~, Kápol-na-~, Kincses-~, Kis-Diós-~, Kóji-~, Körös-~,Malom-~, Malom-~-hát,Második-~, Megye-~,Mély-~, Nádas-kút-~,Nagy-Diós-~, Nagy-~-hát, Nyúzó-~, Pankotai-~, Pántos-~, Pincés-~,Rózsás-~, Sás-~, Sebes-Körös-~, Setét-~, Setét-~-hát, Siter~, Szederjes-~,Szénégető-~, Szikes-~,Szil-~, Tóth-~, Török-kút-~, Vér-~, Virág-~, Víz-~,Víz-~-dűlő, Víz-~-folyás,Zőke-réti-~, Zsomb-~,Zsong-~

völgye L. Ágod ~, Barátok~, Csőreg ~, Körös ~,Kutya ~, Lenes ~, Ná-das-kút ~, Pergelő-hát~, Péterné ~, Reszeg ~,Sebes-Körös ~, Tizenhá-rom-nyilas ~, Virág ~

völgyek L. Álmosdi ~Völgyes 152, 256, 289völgyi L. Pál-~-dűlőVölgy-köz 94, 453Völgy-patak 453

Vracsicsel 343Vretyicselu 172Vurcsorozs Zapogyinca

443Vurtup 463Vurtupu 119Vurvu 119Vurvu gyaluluj 346Vurvu Kankuluj la

Ungyisor 433Vurvu káuri 218Vurvu maguri 346Vurvu oszojuluj 438Vúrvu Plopílor 232Vurvu Tyisai 218Zabok-dűlő 347Zadán 376Zajgó 543Zakárestyilor 344Zálogos 294Zálogu 172Zám 142, 143, 144, 145,146, 147, 148, 149, 150,151, 152, 153, 372

Zapa 550Zapogyiele 443Zapogyile 196Zápoly-hegy 528Zaránd 374Zaránd megye 325, 326Zare 325Zavidu 196Zavínyíca 527Zavoiu 481Závoje 450Zavojeny 56, 442Zeguhalmu 498Zekatore 425Zekatorica 485Zelemér 144, 152Zeletruk 280Zeneselö 295Zepegyiásza 444Zerind L. Bél~Zer-mező 194

Zevoj 52, 74, 169, 412,413, 429

Zevojá 479Zevoje 54, 122, 165, 219,

340, 429Ziaka (= Zsáka) 557Zilah 436Zimbru 452Zleanianu 481Zmidegyász 508Zóbocsesku 115Zódony 499Zódony eleje 499Zóldogos 161Zólyom L. Kis-~Zományice 194Zomlin L. Barát~, Nagy~Zomlinipuszta 396Zomlinipuszta L. Kis~,

Nagy~Zomlinpuszta 387Zomlinpuszta L. Nagy~Zonoga 277Zópa 135Zőke-réti-völgy 246Zöldes-ág 76Zöld-halom 500Zug 360zug L. Adorján-~, Álom-~,

Asszony-~, Bába-~, Ba-gosi-(hajdú)-~, Bagosi-(puszta)-~, Bernát-~, Bi-ka-~, Borbély-~, Bori-~,Borsó-~, Brezse-~, Cif-rás-~, Cseh-~, Csonka-ér-~, Diós-~, Erdő-~, Fa-ragó-~, Farkas-~, Földe-si-~, Földvár-~, Gát-~,Girinci-~, Göböly-~, He-gyesi-~, Hosszú-~, Hosz-szú-~-dűlő, Kádár-~,Kálló-~, Karika-~, Ken-der-~, Kis-Álom~, Kis-~,Kocsordos-~, Kolozsvá-ri-~, Kovács-~, Kő-kút-

Helynévmutató626~, Körös-~, Kuszton-~,Leka-~, Malom-~, Máté-~, Náci-~, Nagy-Álom~,Nagy-~, Nemes-~, Nyár-fás-~, Olasz-~, Olasz-~szája, Orbán-~, Pap-~,Pendely-~, Pente-~, Pér-csi-~, Püski-~, Sándor-~, Sáros-ér-~, Sirály-~,Szalma-~, Szalontai-~,Szekrényes-~, Takaró-~,Tamás-~, Tánka-~, Te-ke-~, Tinkó-~, Törmény-~, Török-~, Törvény-~,Váci-~, Vad-~, Varga-~,Varsa-~, Zsombok-~

zugi L. Söre-~-dűlőzugja L. Lovászok ~, Olasz

Gyurka ~, Szőr rétje ~

Zúgó-folyás 152Zúgó környéke 381Zulesty 293Zvernye 199Zsáka 71, 99, 140, 141, 209,

211, 212, 376, 554, 557Zsákai-dűlő 158Zsákai-erdő 211Zsákai Nagy András-lapos158

Zsenuntyíle pópí 538Zsibó 436Zsiboleszku 128Zsidó-kert 151Zsiris 224Zsíros 155, 157Zsíros-dűlő 157Zsíros-halom 157Zsombékos 89, 152

Zsombékos-Ördöngös-sziget 427

Zsombokos 256, 305, 381,500

Zsombokos L. Kis-~,Nagy-~

Zsombokos-halom 73Zsombokos-lapos 141Zsombokos laposa 381Zsombok-zug 542Zsombor 354Zsomb-völgy 153Zsong-völgy 153Zsonináská 122Zsoszány 319, 320Zsubokoj 56Zsugrászt 251Zsugyó Vaszali ere 414Zsurzsászka 54

Személynévmutató

Ágota nevű leány 372Alapi János kis prépost

212Alapi nevű prépost 209Ali basa 376Alparán nevű családok135

Ambrózy Márton jegyző90

A. Nagy Bálint esküdt 134Ána nevű nő 391Andrássy Sándor jegyző

506Angela birtokosnő 92Angyal Bandi rabló 142Anonymus 533Antal Demeter főbíró 205Árgyíllán nevű családok135

Árpád fejedelem 106, 498Ártándi család 60Ártándi Kelemen 376Átyimp Jue bíró 58Ávrám János tanító 258,

311Báchó megyei esküdt 94Bacsó család 97Bagosy István főbíró 139Baisz Ferenc 112Bajoni Benedek 372, 373Bajoni de Bajon 372Bajoni család 372, 374Bajoni Ferenc 373Bajoni János 372, 373Bajoni Miklós 372Bajoni Zsófia 373, 375Bakó Illie 131Bakos Ferenc jegyző 271Bakos nevű ember 249Bakó Vaszali 131

Baktay János jegyző 350Bakus család 328Baky György körjegyző

410, 432Balajthi család 96, 97Balásházy József 250Balázs János 112Balga Mihály esküdt 236Bálint Pista 121Balkányi Szabó Lajos142–153

Balla József főbíró 367Balla Juon bíró 131Balogh Lajos jegyző 532Baluskó nevezetű ember

260Bánffy család, gróf és báró176, 436

Bánffy Dienes gróf 176Banku nevű birtokos 124Bara család 135Barakony család 250Baranyi család 435, 436,

438Baranyi uram 420Barbiánus Cónci 447Barna Stefán esküdt 279Barokának elnevezett

egyén 215Bárrá család 69Barta József esküdt 268Báthori 360Báthoriak 63Báthori Anna 202Báthori Boldizsár 373Báthori család 92Báthori Gábor fejedelem

61, 92, 374, 427, 447Báthori Zsigmond

fejedelem 373, 447

Báthori fejedelem 62Batthyány György József

gróf 176Batthyány József gróf 176idősb Batthyány József

gróf 435Batthyány Vince gróf 176Bay Patai Klára 542, 544Béla király névtelen

jegyzője 498Bél Mátyás 269Bencze Ádám 387Bencze család 387Bencze Éva 250, 387Benedek Ferenc jegyző 76Benkovits püspök 513Beöthy Andor 250Beöthyek 135, 250Beöthy György 250Beöthy László 295Beöthy Mihály 250Beöthy Ödön 295Beöthy Sándor 316Beöthy Zsigmond 135Berci nevű gulyás 395Bercse Vaszali bíró 105Berés József másodbíró

305Bethlen 92, 174, 384Bethlen Gábor fejedelem174, 202

Bethlen János 534Bethner János jegyző 298,

400Betye Jánye főbíró 167Bicskei család 364Biró Gábor esküdt 477Bíró János bíró 72Bíró Lajos jegyző 128,172, 264, 308, 347, 525

Személynévmutató628Bisztrián Petru 292öreg Blezsán János 342Boczok Mitru bíró 418Bocskai István fejedelem

92, 107, 174, 226, 241,289, 294, 305, 306, 360,374, 376, 386, 387, 427,447, 558

Bódor János törvénybíró554

Bóér Gusztáv úr 185Bogdán Petru bíró 488Bogdán Petru esküdt 272Boicz Áron jegyző 54,122, 195, 201, 218, 219,444, 445

Bonaparte 371Boné tábornok 402Bonfini 402Bongyie nevű család 489Bonkis Sufán esküdt 201Bonyhay József jegyző139

Borbély Zsigmond esküdt545

Bornemisza János 373Borsi nevű ember 65Borsodi Imre főbíró 271öreg Bott József 342öreg Butka János esküdt

68Bozsik József jegyző 504,

505Bölöny Kálmán jegyző

342, 453Brecort Mítrú főbíró 406Bro Szimion esküdt 201Brüll Leopold 536B. Tóth János esküdt 250Budai család 430Budai nevű birtokos 431Buday 533Buday György jegyző 248Bujanovics urak 188, 190Buka József főbíró 256

Búleá Mártes esküdt 122Bule Gyálu bíró 444Bulgyeku Juonis esküdt

444Bus Díu bíró 195Bus Míkula esküdt 195ifj. Butka Péter törvénybíró

68Castaldó gróf 160Czerny György szerb

szabadsághős 534Cziáky Gábor 342Czirbán Konstantin esküdt195

Czirtye Péter esküdt 121Csáky család, gróf 86, 92,

96, 97, 312, 314, 315,362

Csáky Ferenc gróf 86Csáky gróf 312Csáky Imre gróf 86Csáky Miklós, gróf püspök102

Csáky Sándor gróf 354Csáky Zsigmond gróf 542,

544Csanádi család 96, 97Cséki család 364Csellei Károly jegyző 228Csente család 362Csiffy család 97Csiffy László 98Csiki család 97Csillag Ádám uradalmi

felügyelő 161Csokán Tivadar jegyző191, 204, 286, 393, 417

Csomor János lelkész 383Csontos család 161Csora nevezetűek 328Csorvási András főbíró

385Csuka András esküdt 183Csuka Endre jegyző 175Csukat Péter 373, 374

Csupá nevű jobbágyok519

Csupa Tyudor esküdt 519Csupa Vaszali bíró 519Dajka József esküdt 395Dána Togyer esküdt 309Dancsházy nemes család138

Dancs nevű ember 138Dantsházi Gábor esküdt

91Danyesz István birtokos112

Darai család 287Daróczi János lelkész 112Dávid Lajos esküdt 228Dávid nevezetű kántor 538Debreczeni Gergely lelkész

447Dekány nevű egyén 409Demeter nevű ember 111Dersi család 92Derzsy család 96, 97Dinnyés nevű tulajdonos

558Diós János főbíró 66Diós nevű ember 65Diós nevű gulyás 475öreg Dóbai Mítru esküdt

400Dóbai Nuti másodbíró 400Dobó nevű kerülő 182Dobozy András jegyző

543, 545Dobozy Mihály 542, 544Dolge Perní bíró 460Dombi Márton ügyvéd 61Dőrner József 535Drugás família 247D. Somogyi Imre második

bíró 248Dugy Mihály bíró 392Dulós György esküdt 527Duska Sándor főbíró 395Düngő János főbíró 560

Személynévmutató 629Éder János jegyző 80, 120,

278, 492, 520Elek Imre esküdt 241Elek Pál 553Ellmes János főbíró 501Endorffer László jegyző

241Ercsey László jegyző 363Erdei Gábor főbíró 545Esterházy 532Esterházy család, herceg

415Esterházy herceg 66, 93,

94, 155Esterházy hercegi ház 227,

305Esterházy Pál herceg 155,158, 249, 267

Esztegár Tivadar jegyző180, 439, 524

Ethey János jegyző 190Farhucza Párk főbíró 299Farkas Gergely törvénybíró

455Farkas Péter tanácsos 410Fazekas Károly körjegyző

295Fehér Károly második bíró

527Fejér Elek főbíró 350Fejér Frigyes főbíró 341Fejer János körjegyző 560Fekete József jegyző 503Felföldi Zsigmond második

bíró 410Fényes család 97Ferdinánd császár 159,160, 447

Ferenci Imre esküdt 241Ferentzy Illés jegyző 156,158

Figedi család 92Flóra Mihály esküdt 460Fodor család 97Follinus István főjegyző 402

Fonay Mihály körjegyző68, 469

Földesi család 364Fráter Bertalan úr 185Fráter Ferenc szolgabíró

386, 527Fráter György L. Marti-

nuzzi György püspökFrimont Béla gróf 537Frimont gróf 535Frimont János gróf 533,

536Frimont Jánosné grófnő

536Frimont Theodora grófnő

533F. Tóth Sámuel esküdt 134Füle nevű ember 477Fülöp József főbíró 60Fülöp nevű birtokos 431Füzesséri Ferenc jegyző

66Gálfi János 373Gal nevű egyén 558Gál Togyer főbíró 68Garabuczi Mathias tizedes

557Gáti Imre esküdt 398Gázsy család 360Gellén Mihály főbíró 295Gergely János 383Géza fejedelem 533Gőntzi Sándor tanácsos

410Gőrgényi Péter jegyző 315Gróra Ille főbíró 104Grua Mihály esküdt 54Gubo János második bíró

63Gulácsi család 50Guller Mitru bíró 321Guricza Mihály jegyző 55,163, 196, 322, 388, 404

Gúthy família 93Guti nevű egyén 129

Gyémánt nevű méhész 145Györfi János főbíró 491György deák 260Győrgyi Fánye 364Hadrianus császár 379Hajdu Ferenc főszámvevő

402Hajzer Gábor főbíró 212Halász Imre jegyző 60Halász János tanácsos 432Hamar János esküdt 477Harsányi nevű úr 377Hencz nevű osztrák főtiszt

506Héner Károly jegyző 461Hepuc Vaszeli esküdt 108Herzsó Juon bíró 70Hígílí István főbíró 505Hodosi Miklós 175Hollósy László körjegyző

224, 316Holnapy jegyző 58, 59,

70, 104, 114, 217, 299,225, 327, 406

Horányi 534Hórie Petru bíró 122Horváth Bálint esküdt 134Horváth János uradalmi

tiszt 161Horváth József jegyző 354Horvát István főbíró 250Hosszasszán Avrám bíró

451Huhot kun vitéz 372Igu Varuluj esküdt 444Ikid Kosztám 451Ille Mitru esküdt 298Ille nevű jobbágy 520Imre herceg 240Irimie Vaszali 392Isza Bálint főbíró 112Ivánka Zsigmond úr 185Izabella királynő 159Izsák János 141Jakab Imre főbíró 461

Személynévmutató630Jakab Mihály községi

jegyző 50Jakó Pál szolgabíró 213Jank család 137János Zsigmond L.

Zsigmond JánosJégh József esküdt 241Jombárt család 316Josifu Vancu nótárius 465József császár 72Juhász Ferenc jegyző 256Juhász Miklós jegyző 141Juhász Sándor főbíró 371Juhos Ferenc jegyző 212Kabai család 60Kádár Lajos körjegyző 79,

82, 233, 456, 484, 539Kádár nevű lakos 390Kádár vitéz 93, 99Kállai nevezetű birtokos182

Kalmár család 390Kalmár Sándor esküdt 545Kamuti Balázs 531Kamuti Sándor esküdt 175Karaján Elek jegyző 276Karaján Mihály jegyző 57,

69, 198, 281, 284, 300,547, 548, 549

Kardos nevű birtokos 431Karlatovich György 447Károly nevű ember 65Kati Máté 237Katona András főbíró 134Katona Gyorgyie 292Katona János jegyző 134Katusz András 237Keczely család 436Kelemen család 250vitéz Kemény esküdt 248Kenderesi család 60Kenderi család 307Kendi Sándor 373Kendy Sándor körjegyző135, 257, 310

Kerekes Imre jegyző 395Keresztúri 402, 534Ketskés Sándor főbíró 354Kigyósi család 307Kinter Ferenc főbíró 99Kintses József főbíró 297Király Anna 374Király István főbíró 521Kirílla Lőrinc főbíró 432Kis Bálint protestáns

lelkész 306idősb Kis Gábor 237Kis Imre tanácsos 432Kis István főbíró 162Kis M. Sándor esküdt 268Kiss Demeter főbíró 361Kiss Ferenc főbíró 307Kiss Gábor jegyző 390Kiss István főbíró 262Kiss József jegyző 477Kiss Lajos jegyző 493Kiss Péter 133, 260Kis Tarsoly család 349Klepcse Danyilla esküdt

231Kocsár Mihály jegyző 290Kocsis József albíró 402Komjáti nevű ember 249Komornyik János jegyző

73Koncz család 542, 544Konta Gáspár főbíró 234Konta Toma esküdt 54Konta Tyodor bíró 54Konts Míkalu esküdt 218,

219Konyerday János jegyző

527Kopasz Juon 327Korb Illíu esküdt 195Korb Juonyétu esküdt 218,

219Korda család 210Korobánú Iszténíu esküdt

77

Koszta Jozefás körjegyző121, 124, 167, 309, 516

Koszta Juan bíró 497Kosztin Tamás

főszolgabíró 399, 493Kosztolányi László

tábornok 397Kóti Domokos 531Kovács Bálint esküdt 268Kovács Endre jegyző 203Kovács István jegyző 383Kovács Károly 436Kovács Mihály jegyző 297Kovács Péter 521Kovacs Sándor jegyző 222Kováts József főbíró 183Kozák Mihály esküdt 398Kozma család 202Kozma Szima esküdt 167Köleséri Mihály főbíró

455Kőrösi Ferenc főbíró 363Körözsi család 135Krajnik János főbíró 400Kríszte Lázár főbíró 315Krisztina Mojszie 131Krízsán Mítru főbíró 114Kruspér család 395Kruspér Károly 395Kucs nevű jobbágy 519Kun András 374Kun Ferenc 65Kun István jegyző 428Kun László 314Kun Gergely birtokos 430Kupás Sándor esküdt 239Kurta János 292Kurta nevű rabló 56Kuthy Sándor jegyző 283Lajcsák Ferenc püspök

436Lajcsák püspök 102Lányi István 297László Vanuliu esküdt 122Lavazoly család 521

Személynévmutató 631Láza Floro bíró 120Lázius 402Lederer Sámuel 537Lele N. nevű vagyonos

oláh 214Leukucza Jóma bíró 279Liebich János nagyiparos

436nagylónyai és vásárosna-

ményi Lónyay Andor,huszárkapitány 533

Lovas Péter főbíró 410Lőeczl Antal jegyző 361Ludmány Ambrus esküdt

477Lukács István jegyző 367Lukun Floru bíró 218, 219Lupp Flóra főbíró 516Lutskai Bálint főbíró 239Madúz Károly jegyző 287,129

Magyarosi Bálint főbíró141

Májer János jegyző 53,137, 194, 318, 365, 420,

Makó Dániel jegyző 521Malle Péter bíró 550Mály Sándor jegyző 213Manye Lázár 321Margit nevű úrnő 354Mária Terézia 279, 415,

518, 534, 536Marjay Lajos második bíró125

Markovics uradalmifőkormányzó 534

Márkucz Koszta esküdt469

Marossy család 95, 96, 97Marót kazár fejedelem 106Martinuzzi György püspök159, 160, 447

Márton család 60Mártonffy Sándor jegyző173, 274, 275, 434

Márton Zsigmond jegyző108, 272, 416, 418, 459,460

Mászlán András főbíró527

Maté György másodbíró432

Matólcsy Ferenc jegyző312

Mátyás király 501Medgyesi András 112Megyeri Borbála 92, 99Ménmarót kazár fejedelem106, 377

Mester Miklós bíró 500Mezey Sándor jegyző 239Mezőgyáni család 92, 97Micskei Baranyi Gábor

438Mihalfi nevű birtokos 536Mihelu Jura főbíró 124Míhók Illie bíró 327Mihok nevezetű pásztor124

Mihuca Togyer másodbíró469

Mihuc Togyer főbíró 51Mike nevű birtokosok 367Miklós pap 360Miklóssy Pálnő asszony

250Miksa király 375Mikula Juon bíró 452Míle Bálint esküdt 500Millián Simon körjegyző169, 280, 356, 472, 510

Miskolczy Károly 98Miskoltzy Lajos úr 185Mitra Jóna főbíró 389Mitterburgi Mitterpacker

Katalin 536Mnyera nevű család 273Mocz nevű birtokos 285Mocz Mihály 392Mocz Vaszali 392

Mocsorán nevűtulajdonosok 520

Mogyorósi 365öreg Mokra János esküdt

68Molnár György 141Monai Imre főbíró 241Mónár József esküdt 239Moto nevű ember 365Motsán János főbíró 556Nábráczky Antal főispáni

helytartó 436Nadányi Gergely 92Nadányi urak 374Nádasdy Miklós 160Nagy András 374, 531Nagy András esküdt 387Nagy Balázs esküdt 268Nagy Bálint főbíró 50Nagy Bálint másodbíró

239Nagy család 60Nagy Dániel törvénybíró134

Nagy Gáspár bíró 268Nagy Gáspár főbíró 265Nagy István főbíró 387Nagy János főbíró 390Nagy József esküdt 307Nagy Lajos főszolgabíró

269, 505Nagy Mihály birtokos 141Nagy nevű birtokos 431Nagy Not Mihály 181Nagy Sándor főbíró 304,

287Nagy Sándor jegyző 185Nagy Sándor második bíró

428Nagy Tarsoly család 349Nemes Ádámné Budai

Anna asszony 553Nemes Ferenc jegyző 265Nemes Jakab család 439Nemes Jákob család 438

Személynévmutató632Nemes László 374Németh István 370Németh István jegyző 85,103, 110, 355, 518, 526

Netyő István lelkész 554Neubauer István jegyző123, 285, 323, 328, 408,450

Névíró Csontos Imre 112Novák család 206Nyáry Ferenc plébános

537Nyegró Péter főbíró 469Nyika Mihály bíró 490Nyika Pável 490Nyíká Uaszolíu esküdt

218, 219Nyüvedi család 409Oláh Bálint lelkész 560Oláh István esküdt 241Oláh Mihály 379Oláh Sándor esküdt 241Ollár Tógyer főbíró 222Orbán Lajos jegyző 81,166, 199, 220, 441, 462

Osvald József főerdész536

Otyis Vaszali 392Ozgus Gyurka esküdt 195Öcsöb vezér 106Pakuluj gazda 124Palagi Pál 396Pálfy János, gróf nádor

542, 544Pálinkás nevű birtokos

431Pál János esküdt 358Palocsai báró 402Pányi Gyuka bíró 80Pap család 135Pap Imre közgyám 290Pap József jegyző 52, 192,193, 252, 463, 464, 480

Pap nevű egyén 410Papp András főbíró 175

Papp Gedeon jegyző 371Papp Lajos esküdt 358Papp Pál jegyző 251Papp Pál körjegyző 67,

78, 317, 324Papp Péter törvénybíró

395Pap Simon 453Parag István főbíró 503Parlagi család 552Party József körjegyző 51,

205, 207, 208, 291, 389Pásztori János 375Pásztor István főbíró 398ifj. Pásztor István főbíró

396, 399Pataki István jegyző 250Pataky család 522Pável nevű csősz 502Pavel nevű jobbágy 519Péchy Ferenc kamarás 50Pelbárt nevű hadvezér 430Pércsi családok 367Péró rác kapitány 402Pesti Frigyes 54, 77, 86,122, 195, 200, 213, 219,266, 289, 515, 530

Péter Gábor esküdt 271Péter nevezetű kerülő 181Petneházi család 372, 374Petneházy István főispán

374Petneházy Istvánné 374Petre nevű román egyén

442Petres nevezetű birtokos182

Petri Sándor főbíró 248Petrus Juan bíró 520Petz 447Piroska nevű ember 365Pluta nevű tehetős ember

293Pollák Eduárd 297Popa Juon bíró 482

Pópa Tóma bíró 108Popovics György bíró 492Popovits Péter g. n. e.

lelkész 108, 416, 418Popu Mikula föbíró 309Porcsalmy József jegyző

385Portörő József esküdt 262Posztel József jegyző 556P. Szabó Sándor főbíró

236Puesti nevű lakosok 191Puf család 296Puff Togyer 296Puje Mihály esküdt 309Pule Juon 490Pupá Juoní esküdt 345Rác nevű birtokos 431Rácz család 50Rácz János esküdt 469Rácz Lajos lelkész 552Rácz Togyer esküdt 68özv. Radványi Istvánné175

Ragány Ferenc jegyző 387Rákóczi fejedelem 61,

427, 448Ráth Mór 498Raza nevű török vezér 427Regíner János jegyző 83,

84, 113, 168, 263, 440,446, 486

Rettegi család 349Rhédey Gábor gróf 559,

560Rhédey János gróf 559,

560Rigó család 135Rimaszombati Péter 371Rotuná Szandruc esküdt

497Rozgonyi család 92Sábert András jegyző 136Sáhi család 60Salamon király 533

Személynévmutató 633Salm Miklós gróf 159, 160Sándor János esküdt 477Sándor Mihály főbíró 477Sarkady jegyző 326, 339,

452, 550Sas István 362Selindi János nevű birtokos184

Sennyei 447Servánszky família 245Sikszai Kiss Péter 234Simonka János 449Simon nevű lelkész 447Sinán török vezér 534Sipos Ferenc esküdt 241Skrofán György esküdt116

Skrofán Nósi bíró 116Smídl professzor 276Solómi Dávid 260Soós nevű tulajdonos 129Steff Zanaszie 516Sternberg Ádám gróf 161Strobl Károly szolgabíró

282Styán család 292Sugó nevű birtokos 431Szabó Baltazár 202Szabó család 349Szabó Ferenc jegyző 491Szabó István főbíró 228Szabó János másodbíró

236Szabó Josza főbíró 298Szabó József jegyző 63,

449Szabó Károly 498Szabolcs vezér 106Szabó nevezetű pásztor

228Szabó nevű ember 531Szabó Sámuel gör. kat.

plébános 277Szabó Sándor főesküdt183

Szántó István törvénybíró560

Szapolyai János 360 (L.még Zápolya, I. ZápolyaJános fejedelem)

Szatercsi basa 447Száva Jura 105Szebeni Sándor esküdt

239Szécsey Lajos jegyző 262Szejdi Ambát basa 447,

448Szekára nevű család 433Szemere Sebestyén 521Szemere Zsigmond 521Szentgyörgyi Elek

főjegyző 153Szent István király 240,

402, 504Szent László király 402,

504, 533Szent Miklós 414Szent Péter 83, 360Szent Péter és Pál

apostolok 359Szerák Mihály bíró 345Szervánszky Sándor 214Szikszai Kiss Péter 235Szikszay Kiss Péter 260Szilágyi Ambrus jegyző

253, 288, 473, 546Szilágyi János főbíró 185Szilágyi János másodbíró

298Szilágyi jegyző 511Szilágyi József esküdt 248Szilágyi Lajos főbíró 208Szilágyi Lajos jegyző 99Szilágyi László főbíró 91Szilágyi Sándor esküdt

361Szilágyi Sándor főbíró 125Szilasi urak 374Szim Tógyer 453Szimut Mihály főbíró 121

Szimut Szimen esküdt 121Szirák György esküdt 459Szondy György jegyző

500Szováthy Lajos jegyző

304Szőke József főbíró 156,158

Szőke József jegyző 107Szőrös Mihály főbíró 543Szőrös Mihály másodbíró

545Szörős Zsigmond esküdt

241Szultá Zahoría bíró 201Szúnyogh Albert 175Szúri Zahoria esküdt 201Szücs János 428Szűts nevű ember 174Takaji Demeter főbíró 291Tarcse Tanász 482Tarkó nevű kaluger 319,

320Tegze család 129Telegdi 96Telegdi István 173, 434Teleki grófok 364Termi Sándor bíró 339Thamó János jegyző 105,131, 292, 296, 321, 392,451, 482, 490

Thuróczi 533T. Nagy József főbíró 305Tódor Juon bíró 272Togye György esküdt 488Tokaján Kozma főbíró 59Tóldy család gróf 455Tomse Juon bíró 326Topa Jun esküdt 167Topich Antal 535Torelunte Míkula bíró 77Tóth Ferenc főbíró 290Tóth István főbíró 428Tóth István jegyző 375Tóth János 430

Személynévmutató634Tóth János jegyző 234Tóth nevű birtokos 410Töhötöm vezér 106Török György jegyző 305Török József főbíró 552Tösér Lajos esküdt 268Traianus császár 56, 57,

69, 115, 116, 117, 164,197, 223, 231, 284, 293,300, 325, 339, 345, 346,442, 465, 481, 487, 488,497, 547, 549, 452, 550

Triffa Illésné 453Triffa József főbíró 453Trink család 296Trink Juon 296Trippa János esküdt 469Turkucz János esküdt 68Udvari nevű ember 531Ungur Demián 296Ungur Illie bíró 296Ungváry Imre jegyző 236Uram János tanító 136Utza nevű lakos 520Vágó Ferenc jegyző 72Vajda László körjegyző

216, 343, 421, 529, 530Valászky Károly

földbirtokos 121Vámos család 210Vanku József jegyző 223,

442, 465, 481, 487Ványa Demeter

törvénybíró 361Varga Márton 378Varga Miklós 112

Vári Ferenc esküdt 398Várray János jegyző 183Vas család 307Vass Tamás jegyző 307Vay Miklós báró 559, 560Végvárszky György esküdt124

Velek vezér 106Vér Amália 175Vér család 49Veres Guthy család 97Veres János főszolgabíró

54, 77, 122, 195, 200,219, 444

Vér Mária 129Vintze Imre esküdt 241Virág nevezetű ember 62Virginász János 289Vozáry Vince jegyző 515Vuskán nevezetű juhász121

Zaberdinus Mátyás püspök447

Zápolya 92 (L. még Sza-polyai János, I. ZápolyaJános fejedelem)

Zatureczky Gedeon 135Zichy Ferenc gróf 161,162, 295, 449

Zichy gróf 214Z. Mezei Miklós főbíró

554Z. Nagy Bálint esküdt 134Zólyomi család 202, 301Zólyomi Dávid 129, 160,

302

Zrínyi Miklós 373, 375Z. Vass András 112Zsarka Szimion bíró 292Zsepján nevű család 221Zsigmond János 159Zsigmond király 182, 374Zsugye család 130Zsugye Szándru bíró 231Zsula Flora bíró 459Zsurkay Floru esküdt 124Zsurzs Miron bíró 217I. Béla magyar király 182I. Leopold király 94, 226I. Rákóczi Ferenc

fejedelem 438I. Rákóczi György

fejedelem 92, 377, 447,474

I. Zápolya János fejedelem373 (L. még SzapolyaiJános, Zápolya)

II. András király 49II. István király 402II. József császár 61, 253,

288, 511, 522, 534, 546II. Lajos király 372II. Leopold császár 260II. Mátyás király 447II. Rákóczi Ferenc

fejedelem 402II. Rákóczi György

fejedelem 86, 155, 157,377, 447

IV. Béla király 159, 226,271, 287

IV. László király 312

Tárgymutató

abszolutista rendszer 367adorjánita barátok 241ágotai zárda 372apácakolostor 73, 535apátság 386Apparatus ad historiam

Hungariae 269Ausztriai Birodalom 157Bach-kormány 177bajoni várak 373bajor választófejedelemség

534bányák 463barátok 60, 94, 387barátok temploma 76belényesi görög katolikus

püspökség 462belényesi görög katolikus

püspökségi uradalom81, 169, 280, 356, 441,462, 472, 510,

Belényes város levéltára81

bencések 504berettóújfalui egyház 209Bethlen János históriája

373bihari esperesség 447Bihar megye 1552. évi

portális összeírása 9–48, 61, 95, 96

búcsújárók 188Budai Ézsaiás: Magyar-

ország históriája 202,265, 266, 372

candialis csekíní barátok159, 161

cigányok 63, 87, 313, 342,419

csapszék 66, 203, 287, 524

csárda 256, 295, 297, 303,380, 551

csata 189csengeri zsinat 202cserépvető 147, 151deák szertartású káptalan

190, 245, 246deák szertartású káptalan

udvarháza 242debreceni múzeum 98debreceni református

egyház levéltára 71, 474derecskei insurgensek 155derecskei uradalom 155,

249dézma 62Dózsa-lázadás 357, 372,

373egyházi jegyzőkönyv 211egyházi levéltár 60, 210eklézsiabirtok 274élesdi uradalom 438, 522elpusztult falu 64, 89, 91,

95, 96, 111, 142, 145,176, 202, 211, 249, 250,305, 341, 364, 377, 379,500, 551

elpusztult korcsma 187elpusztult templom 130,

202, 295elpusztult város 295Elszász választófejedelem-

ség 534érctörő 325erdélyi fejedelemség 173,

373erdélyi fejedelmek 173,

226, 306, 500, 531erdélyi oláhok 360erdélyi országgyűlés 92

erdészi székhely 58erőd 53, 103fatemplom 319fehér papok 101, 397felső megyék 354Fényes Elek geográfiai

szótára 86, 380, 402fogadó 262földházak 187földvár 103, 106, 152,

160, 174, 357, 448, 475,476, 558

francia 316fűrészmalom 119, 285,

323, 509gimnázium 155Gombos lexikona 61gót fejedelem 372gót nyelv 372görög egyesült vallásúak

185, 396, 421, 529görög katolikus egyház

400görög katolikus vallásúak

84, 73, 83, 101, 102,166, 220, 224, 230, 263,277, 440, 446, 478, 486,501, 507

görög keleti 49, 258, 311görög kolónia 367görög nem egyesült

esperes 526görög nem egyesült

vallásúak 54, 55, 102,113, 122, 127, 128, 135,137, 163, 166, 168, 194,195, 196, 216, 217, 219,222, 224, 225, 257, 308,310, 313, 316, 318, 322,343, 359, 388, 405, 411,

Tárgymutató636435, 444, 446, 471, 485,507, 523, 547

görög szertartású oláhok53

gőzmalom 224gyógyfürdő 230gyógyszertár 179gyulafehérvári káptalan

levéltára 92hajdú csapatok 448hajdúk 155, 157, 289, 305,

306hajdú katonák 92, 377,

427, 521hajdú kiváltságok 66, 92,

98, 226, 362, 376, 377hajdú városok 61, 377,

427, 448hámor 300hamuzsírégető huta 232hamuzsírgyár 102harang 60, 102harc 98harmincadhivatal 176héber család 313helvét hitvallásúak 102,

106, 176, 177, 188, 297,394, 462, 542

helvét hitvallású egyház97, 209

helvét hitvallású egyházlevéltára 209

helynévképző rag 360hencek 249hiteles helyek 75Hóra-világ 532izraeliták 177, 185járvány 536jászok 87jegyzőkönyv 138, 240,

306, 542johanniták 357johanniták kolostora 316,

502kálvária 188

kamara 176, 227, 305kamarabirtok 60kápolna 174, 235, 287,

357, 397kápolnatemplom 390káptalan 396kastély 176, 216, 295,

534, 560katolikus vallás 102kavicsbánya 297kazár nép 377keresztes kurucok 357Kereszturi Descriptiója

501kiejtés 351kincsek 124kincstár 102, 177, 463,

534királyi adománylevél 177kolera 326kolostor 60, 62, 94, 97,

140, 224, 256, 261, 312,316, 387, 396, 402

kolozsmonostori levéltár376, 377

korcsma 94, 303, 341, 400korcsmakert 341kőbánya 167kőszénbánya 277kőtemplom 177, 436kőtörő malmok 102községháza 242községi levéltár 116, 221,

269, 362, 430, 461krónika 372, 531kunok 87, 312, 531kuruc hadjáratok 95kurucok 139kurucvilág 211, 289, 502kuruc csapatok 448labanc csapatok 448lak romjai 320laktanya 145leleszi káptalan 241levéltár 75, 137, 242, 402

magtár 155, 174magyar családok 135, 313magyar katonák temetője

143magyar korona 160, 301magyar nemesek 91Magyar Nemzeti Múzeum

98, 433magyar nyelv 83magyarok 53, 81, 83, 102,

103, 106, 140, 167, 177,178, 237, 240, 257, 260,272, 297, 312, 316, 341,347, 351, 352, 354, 355,357, 359, 365, 386, 390,394, 396, 405, 441, 462,463, 478, 486, 491, 501,504, 514, 526, 538, 542,544, 547, 551, 560

magyarok Ázsiából valóbejövetele 98, 102, 103,498, 523

malom 58, 59, 70, 89, 93,104, 113, 140, 141, 171,173, 179, 215, 217, 225,246, 261, 319, 406, 433,437, 471, 524, 534, 536,537

malomkövek készítése 217malomkővel való kereske-

dés 114Mária Terézia Vitézrend

Keresztje 536matyók 87mecset 361megyei levéltár 221micskei uradalom 435,

436móc 277mohácsi vész 102, 394,

533mongolok 384nagybajomi krónika 532nagybajomi vár 139, 395,

531

Tárgymutató 637nagy éhség 347, 473nagylétai református

templom 384Nagyvárad hegyfoki pré-

postsági uradalom 315nagyváradi béke 159, 160nagyváradi deák szertartású

káptalan 111, 127, 184,185, 188, 297, 471, 478,501, 507, 521

nagyváradi deák szertartásúkáptalan birtoka 538

nagyváradi deák szertartásúpüspök 230, 512

nagyváradi deák szertartásúpüspökség 391, 456,482, 489, 513

nagyváradi deák szertartásúpüspökségi uradalom105, 130, 292, 321, 515

nagyváradi görög egyesültpüspöki uradalom 118,278

nagyváradi görög egyesültpüspökség 123, 285,323, 328, 408, 450

nagyváradi görög katolikuspüspök 483

nagyváradi káptalan 360,380

nagyváradi katedrálistemplom 269, 376

nagyváradi katolikuspüspök 79, 82

nagyváradi királyi kincstárigazdasági hivatalok 534

nagyváradi kis prépostság501

nagyváradi latin szertartásúegyház 534

nagyváradi latin szertartásúkáptalan 214, 319, 232,242, 320, 506

nagyváradi latin szertartásúkáptalan birtoka 61

nagyváradi latin szertartásúkáptalan uradalma 222

nagyváradi latin szertartásúpüspök 459

nagyváradi latin szertartásúpüspökség 217, 239,239, 241, 449

nagyváradi latin szertartásúpüspökség béli uradalma58, 59, 70, 102, 104, 108,110, 114, 85, 225, 272,299, 327, 355, 370, 406,416, 459, 460, 518, 526

nagyváradi latin szertartásúpüspökség levéltára 464

nagyváradi latin szertartásúpüspökség uradalma224, 279, 395, 405, 411,454, 457, 458, 461, 485

nagyváradi pénzügyikerület 386

nagyváradi püspökök 447,461

nagyváradi püspökségiuradalom 58

nagyváradi római katolikuskáptalan 212, 507

nagyváradi római katolikuskáptalan prépostsága211

nagyváradi római katolikusklérus schematismusa97

nagyváradi római katolikuspüspökség 138, 447

nagyváradi római katolikuspüspök vadaskertje 401

német csapatok 289, 448németek 316, 386, 387,

447, 463, 514, 534, 535,536

német római katolikus 533Nepomuki Szent János

kápolnája 535népviselet 75

nyelvhajlítás 357óhitű 273, 560, 554oklevél 86, 93, 96, 372oláh L. románolajütő 149, 217olasz ajkúak 401orosz katonák temetője 143oroszok 184, 185, 306,

473, 511ostrom 341paládi lakosok 62pálinkafőzés 114, 217pálinkaház 405palócok 87, 397pálos kolostor 96pálosok 256, 371palota 533, 534, 535Palugyai Magyarországról

való leírása 357pecsét 75, 87, 224, 254,

296, 278, 313, 357, 362,368, 386, 390, 414, 419,475, 492, 520, 542, 544,554, 557

pecsétnyomó 71, 80, 86,92, 120, 140, 349, 376,377, 423, 491, 509

per 66, 137, 211, 214,222, 227

pestis 209pocsaji várak 448postaállomás 94, 179postahivatal 222premontrei prépostság 402protestáns magyar lakók

257püspökségi birtok 299rácok 49, 75, 502rác pusztítás 138rác templom 552Rakóczi szabadságháború

93, 97, 475, 502Rákóczi-várkastély 448reformáció 256, 257, 357,

97

Tárgymutató638református 109, 257, 365,

396, 185, 260, 371, 504,560

református egyház 49, 64,138, 269, 419, 557

református eklézsia 289református magyarok 94református templom 98,

174, 242, 351, 462, 504református vallás 263,

486, 83református vallásúak 202,

237, 240, 386, 544régi sírkert 234régi templom 209régi török vár 157rév 94Ritus explorandæ veritatis,

per judicium ferricandentis című könyv269, 376, 377

rom 151, 241, 256, 302,319, 422, 423, 424, 425,427, 465, 484, 556

rómaiak 192, 193, 252,480, 52

római katolikus 102, 106,176, 177, 185, 240, 316,347, 359, 441, 435, 436,478, 501, 504, 514, 526,527

római katolikus egyház547

római katolikus kápolna222

római katolikus plébánia355, 534

római katolikus templom209, 536

római telep 93román falvak 108, 178,

221, 279, 288, 312, 321,422

román görög nem egyesülttemplom 462

román juhászok 94román katolikusok 260románok 54, 55, 58, 59,

70, 81, 85, 102, 104,108, 110, 114, 116, 121,122, 124, 128, 135, 136,137, 140, 161, 163, 167,169, 171, 172, 184, 185,188, 191, 194, 195, 196,204, 215, 217, 218, 219,222, 223, 224, 225, 231,253, 257, 258, 264, 272,273, 277, 280, 284, 286,288, 299, 300, 308, 309,310, 311, 312, 313, 316,318, 320, 322, 325, 325,327, 339, 339, 341, 345,347, 351, 352, 355, 356,359, 365, 370, 388, 389,390, 393, 396, 404, 405,406, 411, 412, 414, 416,417, 421, 425, 437, 441,443, 444, 452, 459, 460,462, 463, 467, 470, 472,473, 478, 481, 485, 486,487, 488, 491, 494, 495,497, 501, 507, 510, 511,512, 516, 518, 522, 525,526, 541, 546, 547, 549,550, 554, 555, 560

román nyelv 83, 364, 419,556

romvár 97sánc erődítmény 160sír 75, 98, 211sóház 177sólyomkői uradalom 176,

177, 435, 438, 522sólyomkői üveggyár 435,

436, 438, 439sólyomkői vár 436, 438sós forrás 355sószállítás 270sörház 118, 534, 536Syria 306

szabadalomlevél 75Szalárdi krónikája 92, 94szárazmalom 381szatmárnémeti zsinat 447székelyek 63, 351Szent András apátság 501Szent István király jobbja

504Szent István vértanúról

címzett prépostság 101Szent Jobb apátság

temploma 504Szent Pálról elnevezett

prépostság 97Szent Péter nevű szerzet

506szeszgyár 537tájkiejtés 75tatár csapatok 448tatárjárás 49, 95, 97, 160,

161, 202, 202, 209, 214,226, 237, 244, 249, 250,256, 260, 271, 294, 295,306, 351, 371, 376 402,427, 449, 500, 504, 552

tatár kán 376tatárok 93, 111, 139, 159,

289, 367, 420téglavető hely 221telegdi református

anyaegyház 257temetkezési kápolna 206temető 243, 314templom 62, 79, 82, 83,

84, 94, 97, 113, 166,168, 176, 184, 188, 213,215, 224, 235, 240, 257,263, 359, 360, 362, 378,379, 381, 384, 402, 440,446, 474, 484, 486, 501,523, 524, 542

templom helye 97, 289templomrom 211, 260,

378, 382, 491térképek 306

Tárgymutató 639torony 64, 82, 125tótok 91, 124, 194, 347,

354, 435, 445, 504, 527,526, 543

török fogság 86török háború 95, 105, 237,

361, 491, 556török had 436, 448, 558török mecset 400töröknek a váradi várból

való kiűzése 94törökök 79, 94, 98, 102,

375, 418, 462, 527, 111,157, 312, 341, 361, 370,400, 416, 491, 526, 531

törökök bejövetele 69, 97,272

törököknek Magyarország-ról való kiűzése 110

török-tatár sereg 93

török telepítvény 277török uralom 73, 86, 108,

138, 347, 355, 360, 390,506, 551, 558

tüzesvaspróba 376udvarház 105, 185unitáriusok 83, 127üvegköszörülő malmok

102üveggyár 102, 435, 436vámjog 254, 315vár 173, 202, 241, 257,

302, 372, 386, 401, 409,434, 527, 534, 535

váracs 533várkastély 447város krónikája 531várrom 160, 301, 483, 500vásáros hely 347vasércbánya 118, 218

vasércolvasztó 218vasgyár 443, 445vashámor 69, 116, 293,

547vaskohó 69vendégfogadó 146, 147,

148világ közepe 301viselet 351vízimalom 61, 83, 103,

134, 151, 160, 170, 190,230, 316, 325, 343, 364,373, 381, 410, 462, 486,501, 513

vörös barátok 62, 160,261, 484

zárda 241, 504zsidó 102, 2741817. évi nagy ínség 511

Hibajegyzék az I. kötethez

2. oldal 1. sor Széchenyi helyett Széchényi5. oldal 24. sor telekkkönyvi helyett telekkönyvi6. oldal 20. sor nyomtatott helyett nyomatott113. oldal 4. sor mem egyesült helyett nem egyesült115. oldal 11. sor Trvás helyett Troás149. oldal 1. sor iványiak kútja helyett iványiak útja166. oldal 10. sor temloma helyett temploma195. oldal 17. sor Vále gyegyulni helyett Vále gyegyului220. oldal 3. sor Glath, helyett GCath,253. oldal 16. sor Roturest helyett Rotarest277. oldal 25. sor vüloru helyett viiloru280. oldal 12. sor szólü helyett szóló280. oldal 17. sor Bossia helyett Rossia297. oldal 10. sor képtalan helyett kaptalan325. oldal 12. sor Nszelistye helyett Vszelistye331. oldal 33. sor Belényesújjlak helyett Belényesújlak

Helységnévmutató Bihar vármegye térképéhez

Bihar vármegye térképét Joannes Lipszky Mappa Generalis Regni Hungariae c. műve(1806) alapján készítettük el. Az ott ábrázolt puszták közül azonban csak azokat tüntettükfel, amelyeket Pesty Frigyes gyűjteménye megemlít.

Abrány J5Acsád H2Adorján I6Agris H14Aka D7Albest J12Albis J4Álcsipuszta F9Aligáll E6Almamező H10Almás I7Almaszeg K6Álmosd H4Alpár I9Alsóderna J6Alsókimpány L14Alsókristyor M16Alsólugos K8Alsópoény L14Alsótopa J11Alsóvalenyagra L14Alsóverzár L15Andaháza D6Ant D13Árkus I15Árpád F12Ártánd F8Asszonyvására J4Atyás E10Bagamér H4Bakonszeg D7Balaleny K14Bályok L5Bánlaka M10Barakony F9Báránd B5

Barest L15Baromlak L7Bartfalva L5Barzest I15Bedő F7Bél H15Belényes K13Belényeskocsuba L14Belényeslázur K14Belényesörvényes J13Belényesújlak J13Belényesvalány J12Belényesszelistye L13Belényesszentmárton K13Belényesszentmiklós I13Belezseny K13Bélfenyér H12Bélörvényes I14Bélrogoz H13Benke H7Benyesd H14Berekböszörmény F8Berettyószentmárton E7Berettyóújfalu E6Besenyő G9Betfia H9Bihar H7Bikács F10Birtiny L9Bisztraújfalu L6Bócs D7Bodóháza E4Bogdánszovárhegy J7Bogy H13Bogyoszló J4Bojt F7

Bokkia H14Boldogasszonytelke D9Bondoraszó H14Borostelek J9Bors G8Borz J13Borzik J7Botfej I14Bottyán I8Bozul H14Bozsaj K6Bozsód D8Bragyet L14Brátka M10Briheny K15Brost L14Bucsa A6Bucsa M10Bucsum I10Budurásza L13Bukurvány J10Buntyesd L14Burda L12Cécke K9Ciganyesd K13Cigányfalva J8Csanálos J6Csarnóháza M10Csátó D7Cséffa F10Csehi H9Csekehida D7Cséklye M9Cseri H15Cseszora J11Csételek K6

Térképmutató642Csiff C7Csohaj I6Csokaly I5Csontaháza H13Csökmő C9Csulyafalva J6Dámos L11Dancsháza C6Darvas C8Debrecen E3Déda L5Dekányesd I10Derecske E5Dézsér L5Diószeg H6Dobrest J11Dombrovány L14Drágcséke I10Dragonyesd K13Dragotyán J12Dsoszánforró K12Dsoszángurbesd K11Dubricson L9Dusesty J11Egyed H5Élesd K8Éradony J4Érkeserű I4Érmihályfalva I3Érselind I4Érsemjén I3Értarcsa J4Esküllő K9Észi D8Esztár G6Fancsika J5Fancsika K9Farkaspatak I11Farnos I6Fegyvernek I7Fejértó F5Feketebátor G12Feketegyörös G12Feketepatak M10Feketetó N10

Feketetót G12Félegyház H6Félixfürdő H9Felsőabrány K5Felsőderna K7Felsőkimpány L15Felsőkristyor M16Felsőlugos K8Felsőpoény L14Felsőtopa J10Felsővalenyagra L14Felsőverzár L15Feneres J12Fenes J13Fericse L13Fonáca L15Forrószeg I11Földvár D7Földvár H7Fugyi I8Fugyivásárhely H8Furta D7Fülepegyháza G10Füzegy J13Gáborján F6Gálosháza L9Gálospetri J3Gatáj A6Gátszeg E7Gégény L9Genyéte K4Geszt E10Görbed G11Grós I15Gurány L14Guszár E7Gyalány K12Gyapjú F10Gyapoly H6Gyigyisenyvoény K14Gyires F8Hagymádfalva J7Hagymás I15Hajdúbagos F4Hájó H9

Haláp G3Harangmező I10Határ L14Havasdombrovica I13Hegyes J11Hegyközcsatár H7Hegyközkovácsi H7Hegyközpályi H8Hegyközújlak H8Hegyközszáldobágy H8Hegyközszentimre I6Hegyközszentmiklós I5Hencida F6Henkeres K14Herpály E6Herzest L14Hodisel H13Hogyis J11Hollod I11Hosszúaszó G11Hosszúliget I10Hosszúpályi F4Hőke J6Illye E12Inánd F10Izsópallaga J9Jákóhodos H6Jancsesd I11Jankafalva H6Jánosda G11Jánosfalva J13Kaba C5Kabaláspatak J8Kakacseny K14Kalácsa H13Kalota K9Kaluger L16Kapocsány J12Kápolna I12Karaszó I12Karbunár L13Kardó H9Kassza G6Katonaváros H8Kávásd G11

Térképmutató 643Kebesd K12Kéc K4Kenéz E8Kengyel D8Kerekegyháza G6Keresztúr J5Kerpenyét L15Keszteg K9Kigyik I9Kimp L15Királyhágó M10Királyi K5Kisbárod M9Kisbelényes L12Kisdombrovica I11Kisháza H12Kisjenő I8Kiskaba C5Kiskágya I5Kiskáránd I11Kiskér I9Kiskereki I5Kiskoh L14Kislaka H14Kismarja G6Kismarus H13Kisrábé C7Kisterpesty J11Kistótfalu J7Kistóti D9Kisújfalu I8Kisürögd G9Kiszomlin F7Kisszántó G7Klitt I14Kocsuba H12Kohány K5Kokad H4Kollest L15Kóly I6Komádi D9Konyár F5Kopacsel I9Korbesty J10Kornicel M9

Kórógy D7Koroj H14Kosgyán J12Kót C9Kotyiklet J10Kovácsi D7Kozmafalva H6Kőalja K9Köbölkút J5Körmösd E8Köröstarján F8Körösszeg F8Körösszegapáti E8Köszvényes K14Kötegyán D12Köteles E4Kővág I7Kövérsziget E6Kövesd K8Kövesegyháza J7Közepes L7Krajnikfalva L9Krajova H14Kráncsesd J11Kreszulya L12Kumanyesd H15Kuracel K12Kügye H7Latabár H7Lehecsény L15Lelesd L13Les G9Lók L9Lunkaszprie K11Lunkaurzest L14Lüki K5Mácsa F9Madarász F11Magura L14Magyarcséke I11Magyargyanta I12Magyargyepes I10Magyarhomorog E9Magyarkakucs L9Marciháza E10

Margita K5Márkaszék H15Méhes G10Méhkerék D12Mérág K14Mézes K13Meziád L12Mezőgyán D10Mezőkeresztes F8Mezőpeterd E7Mezőpeterd E9Mezősas E8Mezőtelegd J8Mezőtelki J8Micske G8Micske J6Mikepércs E4Miklólázur I10Mindszent G8Mirló I11Mocsár H12Mocsirla H14Mónospetri K5Monostorpályi F4Mustó D8Nadánytelek J7Nagybajom B6Nagybárod M9Nagyharsány E9Nagykágya I5Nagykáránd I11Nagykér H9Nagykereki G7Nagykerpest J11Nagyléta G4Nagymarja G6Nagymarus H13Nagypatak I11Nagypatak M9Nagyrábé C6Nagyszalonta E11Nagyszántó G7Nagytótfalu I7Nagytóti E9Nagyürögd G9

Térképmutató644Nagyvárad H8Nagyzomlin G7Nánhegyesel J11Nyárló H10Nyárszeg G10Nyégerfalva K13Nyermegy I15Nyésta E8Nyimoesd K13Nyüved G6Okány C10Oláhapáti H9Oláhgyanta I12Oláhgyepes H11Oláhhodos I11Oláhkakucs L9Oláhszentmiklós F9Olcsa H13Ottomány J4Ökrös H13Örvénd J8Ősi D8Ősi L9Pac E4Pakalesd K13Palota G8Pankota F10Pantasesd K13Papfalva L6Papi D10Papmegyer D8Papmező J11Papmezőkimpány K11Papmezőszelistye J12Papmezővalány K11Paptamási H6Pelbárthida G6Pestere K9Pestes K8Petegd I12Petlend E9Petrány J12Petrászsolymos K12Petrileny L14Petrósz L14

Piskolt K2Pocsaj G6Pocsovelesd L12Pojána M16Poklostelek J6Poklusa I13Pokola J12Ponor M10Pósa G10Pósalaka J8Preszáka J12Pusztaújlak J8Püski E9Püspöki G8Régény G7Remete K12Rétszentmiklós C6Rév L9Rézbánya M15Rieny L14Rikosd L9Rippa H12Robogánylázur J12Rogoz J11Rojt F9Rontó H9Rossia K11Rotarest J11Rózsafalva H11Sályi G10Sámson F2Sáncsi J5Sáránd E4Sarkad C12Sarkadkeresztúr C11Sárszeg J6Sastelek K7Sebes L14Segyest L14Segyestel L14Serges J9Siád H13Siter I7Sitervölgy I7Sólyom I13

Somogy G9Somogyuzsopa H10Sonkolyos J13Sonkolyos L10Stej L14Sust L15Svábolaszi J5Szabolcs I8Száka L13Szakács H14Szakadát I9Szakál E9Szalacs K4Szalárd H6Száldobágy I12Száldobágy L5Szarkó I7Szászfalva L9Székelyhíd I5Székelytelek G10Székelyváros I5Szelistyeszáldobágy I12Széltalló K5Szentandrás G8Szentdienes D7Szentelek I9Szentjános G8Szentjobb I6Szentkozma D6Szentlázár J6Szentmárton H9Szentpéterszeg E6Széplak I12Széplak L6Szerbest L15Szerep B6Szigeti H6Szitány J11Szód L13Szohodollázur K11Szokány J12Szomajom E7Szombatság J11Szőlős H9Szpinus J11

Térképmutató 645Sztrákos I10Szudrics K14Szunyogd L5Szurdok J9Szuszág G13Tagadómeggyes H15Talmács H13Talp K13Tamási F9Tarkaica K14Tárkány K13Tassádfő I10Tatárfalva K13Tatáros J7Telek K13Telkesd J9Telmegye G14Tenke H12Tépe E5Terebes K5

Terje J6Tinod L8Told E8Topa L9Topest I10Toplicakáránd I15Torda C6Tóti K6Tóttelek I7Tőtös L9Tulka F11Udvari B6Ugra E9Újlak E7Újpalota G8Urszád I13Ürgeteg L9Vadászi G8Vajda H6Vámosláz J6

Váncsod E7Váradolaszi H8Váradvelence H8Varasány J12Várvíz L6Vasad J3Vasand H11Vaskoh L15Vaskohszelistye M16Vaskohszohodol L15Vekerd C8Venter I12Vértes G4Vircsalog J9Vizesgyán F8Zaránd I9Zavojeny L14Zsadány D10Zsáka D7

Tartalom1

Lehecsény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 339Lelesd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 340Les . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 341Lók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 343Lunkaszprie . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344Lunkaurzest . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 345Magura . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 346Magyarcséke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 347Magyargyepes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 348Magyarhomorog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 349Magyarkakucs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 351Magyarkakucs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 352Margita . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 354Márkaszék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 355Meziád . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 356Mezőkeresztes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 357Mezőpeterd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 359Mezősas . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 362Mezőtelki . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 364Mézes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 366Mikepércs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 367Miklólázur . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 368Mirló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 369Mocsirla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 370Monostorpályi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 371Nagybajom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 372Nagyharsány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 376Nagykágya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 384Nagykereki . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 386Nagykerpest . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 388Nagykér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 389Nagyléta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 390Nagymarus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 391Nagypatak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 393Nagyrábé . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 394Nagyszántó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 396

1 Címként az élőfejben feltüntetett településnevek szerepelnek.

Nagyszántó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 397Nagyürögd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 400Nagyvárad . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 401Nánhegyesel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 404Nyárló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 405Nyermegy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 406Nyégerfalva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 407Nyimoesd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 408Nyüved . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 409Oláhapáti . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 411Oláhkakucs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 412Oláhkakucs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 413Oláhszentmiklós . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 414Olcsa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 416Oláhhodos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 417Ökrös . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 418Örvénd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 419Ősi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 421Papmező . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 422Papmezőkimpány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 424Papmezővalány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 425Paptamási . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 427Pantasesd, Pakalesd, Ciganyesd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 429Pelbárthida . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 430Pestere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 433Pestes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 435Petrány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 440Petrászsolymos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 441Petrileny, Zavojeny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 442Petrósz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 443Preszáka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 446Pocsaj . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 447Pocsovelesd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 450Poklusa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 451Pojána . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 452Pósa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 453Pusztabikács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 454Told . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 455Hodisel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 456Kiskáránd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 457Nagykáránd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 458Szuszág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 459

648 Tartalom

Talmács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 460Püspöki . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 461Remete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 462Rézbánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 463Rieny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 465Rikosd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 466Rikosd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 467Rogoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 468Rojt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 469Rontó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 470Rossia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 472Rotarest . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 473Sámson . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 474Sályi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 478Sebes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 479Segyestel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 480Segyest . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 481Siad . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 482Sólyom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 483Somogyuzsopa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 485Sonkolyos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 486Stej . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 487Sust . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 488Szakács . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 489Szakál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 491Száka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 492Szászfalva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 493Szászfalva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 494Szászfalva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 495Szelistyeszáldobágy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 496Szerbest . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 497Szerep . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 498Szentandrás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 501Szentjános . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 502Szentjobb . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 504Szentpéterszeg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 506Székelytelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 507Szpinus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 508Szitány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 509Szohodollázur . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 510Szombatság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 511Szőlős . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 512

Tartalom 649

Szőlős . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 515Sztrákos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 516Szudrics . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 517Tagadómeggyes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 518Talp . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 519Telek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 520Tépe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 521Tinod . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 522Topest . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 525Toplicakáránd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 526Tóttelek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 527Tőtös . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 528Udvari . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 531Újpalota . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 533Urszád . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 538Ürgeteg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 540Ürgeteg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 541Vajda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 542Vajda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 544Varasány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 546Vaskoh . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 547Vaskohszohodol . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 549Vaskohszelistye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 550Váncsod . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 551Vekerd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 553Venter . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 555Vizesgyán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 556Zsáka . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 557Helységnévmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 561Helynévmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 563Személynévmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 627Tárgymutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 635Hibajegyzék az I. kötethez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 640Helységnévmutató Bihar vármegye térképéhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 641Bihar vármegye a XIX. században. Térképmelléklet

650 Tartalom

NA

GYK

UN

SÁG

SZABOLCS SZATMÁR

KÖZÉP-SZOLNOK

KR

ASZN

A

KO

LOZS

ALSÓ-FEHÉR

ALSÓ-FEHÉR

ZARÁND

A R A DA R A D

A R A DA R A D

BÉK

ÉS

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

oo

o

o

o

o o

o

o

oo

o

o

oo

o o

o

o

o

oo

o

o

o

o

o

oo

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

oo

oo

oo

o o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

oo

o

o

oo

o

o

o

o oo

o o

o

o

o o

o

o

o

o o

o

o

o

o

o

o

o o

o

o

o

o

o

o

oo

o

o

o

o

o oo o

o

o o

o

ooo

o

o

o

o

o

oo

o

o

oo

o o

o o

o o o

o oo

o

o o

o

o oo

o

o

o

o

oo

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o oo

o

o

o

o

o

o o

o

oo

o

o

oo

o

o

oo

o

o

o

o

o

o

oo

o

oo o

o

o o

oo

o

o

o

oo

o

o o

o o

ooo o

o

oo

o

o

o

o

oo

o

o

o

o

o o

o

oo

o o

o

o

o

oo

o

o

oo o

o

o

oo

o

o

o

o

o o

oo

o

o

o

o o

o

o

o

o

o o

o

o

oo

o

o

oo

oo

o

o

oo

oo o oo

o

o

o

oo

o

o

oo

o

o

oo

o

o

o

o

o

o

o

o

o

oo

o

o

ooo

oo

o

o

oo

o

o

o

o

o o o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

oo

o

oo

o

o

o

o

o

oo

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

oo

o

oo

o

oo

o

o

o

o

o

o

o o

o

oo

o

o

oo

o

o

oo

o

o

oo

o

o o

o

o o

o

o

o o

o

oo

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o o

o

o

oo

o

o

o oo

o

o

o

o

oo

o

o

o oo

o

o

o

o

oo

o

o

o

oo

o

oo

o o

o

o

oo

o

o

oo o

ooo

o

o

oo

o

o o

oo

o

oo

o oo

oo

o

oo

oo

o

o

o

o

o

o

o

oo

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

oo

o

oo

oo

oo

o

o

o

o

o

o

o

o

oo

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o o

o

o

o

o

o

o

oo

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

G HA B C D E F I J K L M N O

települései a XIX. században

BIHAR VÁRMEGYE

KötelesPac

Bodóháza

Haláp

Kiskaba

Gatáj

Bucsa

Rétszentmiklós

Andaháza

SzentkozmaHerpály

Aligáll

Kövérsziget

Fejértó

Nagymarja

Kassza

Kerekegyháza

Régény

NagyzomlinKiszomlin

Gátszeg

GuszárÚjlak

Kovácsi

Földvár

Aka

Kórógy Bócs

Szentdienes

Csátó

CsekehidaCsiff

Kengyel

MustóPapmegyer

Észi

ÕsiBozsód

Nyésta

Kenéz

Körmösd

Told

Mindszent

Vadászi Palota

Besenyõ

Somogy

Mácsa

Álcsipuszta

Tamási

Püski

MezõpeterdNagytóti

PetlendBoldogasszonytelke

KistótiKót

Papi

Pankota

Méhes

Szuszág

Telmegye

Egyed Nagykágya

Kiskágya

AdorjánSzigeti

Gyapoly Kozmafalva

Jankafalva

Benke

Kügye

Földvár

Latabár

Nagykáránd

Kiskáránd

Papmezõvalány

Hodisel

Talmács

Klitt

Cseri

Barest

Belényeskocsuba

Szomajom

Mikepércs

SárándHajdúbagos

Tépe

Hosszúpályi

Monostorpályi

Vértes

Nagyléta

Konyár

Kaba

Báránd

Udvari

Szerep

Nagybajom

Dancsháza

Nagyrábé

Torda

Kisrábé

Szentpéterszeg

Gáborján

Hencida

EsztárPocsaj

Pelbárthida

Nyüved

Nagykereki

Kisszántó

Nagyszántó

Bojt

Bedõ

Váncsod

Mezõpeterd

Berettyószentmárton

Bakonszeg

Zsáka

Furta

Darvas

Vekerd

Csökmõ

Mezõsas

Körösszegapáti

Mezõkeresztes Ártánd

Köröstarján

Gyires

Vizesgyán

Körösszeg

Újpalota

Szentandrás

Szentjános

Bors

Micske

Nagyürögd

Kisürögd

Les

Rojt

Oláhszentmiklós

Barakony

NagyharsánySzakál

Magyarhomorog

Ugra

Atyás

Marciháza

Geszt

Mezõgyán

Zsadány

Okány

Sarkadkeresztúr

Madarász

Tulka Kávásd

Görbed

Hosszúaszó

Jánosda

Nyárszeg

Székelytelek

Sályi

PósaFülepegyháza

Bikács

Inánd

Gyapjú

FeketebátorFeketetót

FeketegyörösÁrpád

Kötegyán

Méhkerék

Illye

Ant

Acsád

Érsemjén

Érmihályfalva

Gálospetri

Vasad

Piskolt

Szalacs

Kéc

Genyéte

Bogyoszló

AlbisAsszonyvására

Éradony

Értarcsa

ÉrkeserûÉrselind

Bagamér

Álmosd

Kokad

Csokaly

Hegyközszentmiklós

Székelyváros

Kiskereki

Svábolaszi

Köbölkút Keresztúr

Abrány

Fancsika

Sáncsi

Mónospetri

Királyi

TerebesFelsõabrány

Kohány

Lüki

Széltalló

Dézsér

Szunyogd

Bartfalva

SzáldobágyBályok

Bisztraújfalu

Papfalva

Várvíz

Széplak

BaromlakKözepes

Felsõderna

Sastelek

Almaszeg

Csételek

BozsajTóti

Szentlázár

Vámosláz

Poklostelek

Sárszeg

Csanálos

CsulyafalvaHõke

Alsóderna

Terje

Hagymádfalva

Nadánytelek

Kövesegyháza

Kistótfalu

Tatáros

Bogdánszovárhegy

Borzik

Szarkó

Fegyvernek

Nagytótfalu Kõvág

Almás

Tóttelek

Siter

Sitervölgy

Farnos Csohaj

Hegyközszentimre

Kóly

Félegyház

Vajda

Paptamási

Jákóhodos

Szalárd

Hegyközkovácsi

Hegyközcsatár

HegyközpályiHegyközújlak

Hegyközszáldobágy

Váradolaszi

KatonavárosVáradvelence

Szõlõs

Fugyivásárhely

SzentmártonRontó

HájóFélixfürdõ

Csehi

Oláhapáti

KardóBetfia

NagykérAlpár

Kiskér

Szentelek

Zaránd

Kopacsel

Kigyik

Szakadát

Fugyi Szabolcs

Kisújfalu

KisjenõBottyán

KabaláspatakCigányfalva

Pusztaújlak

Örvénd

PósalakaMezõtelki

Borostelek

Telkesd

Izsópallaga

Szurdok

Serges

VircsalogFancsika

Kõalja

Kalota

CéckeKeszteg

Pestere

Esküllõ

Alsólugos

Felsõlugos

Pestes

Kövesd

Tinod

Tõtös Lók

ÕsiGégény

Topa

Ürgeteg

Magyarkakucs

OláhkakucsRikosd

Szászfalva

Kra

jnik

falv

aD

ubric

son

Birt

iny Rév

Gálosháza

Cséklye

Kisbárod

NagybárodNagypatak Kornicel

BánlakaKirályhágó

FeketepatakBucsa

Csarnóháza

Ponor

Brátka

Sonkolyos

Feketetó

Dámos

Almamezõ

Nyárló

Somogyuzsopa

HarangmezõTassádfõ

Sztrákos

Magyargyepes

Dekányesd Drágcséke

Miklólázur

HosszúligetTopest

Bucsum

Bukurvány

Kotyiklet

Korbesty

Felsõtopa

Rossia

Szohodollázur

Lunkaszprie

Papmezõkimpány

Dsoszángurbesd

Dobrest

AlsótopaCseszora

DusestyNagykerpest

Nánhegyesel

KisterpestyHogyis

Kráncsesd

SzitánySzombatság Rotarest

Rogoz

Hegyes

Szpinus Papmezõ

Magyarcséke

JancsesdMirló

ForrószegOláhhodos

FarkaspatakNagypatak

Kisdombrovica

HollodMocsár

Vasand

Oláhgyepes

Rózsafalva

RippaTenke

Kocsuba

BélfenyérKisháza

Magyargyanta

Oláhgyanta

Kápolna

Száldobágy

Petegd

Karaszó Széplak

Szelistyeszáldobágy

Venter

Kapocsány

VarasányAlbest Kosgyán

Papmezõszelistye

Robogánylázur

Szokány

Preszáka

Belényesvalány

Petrány

Pokola

Feneres

Dragotyán

KebesdDsoszánforró

Remete

Petrászsolymos

GyalányKuracel

Nyégerfalva

Belényesszentmárton

Meziád

KisbelényesKreszulya

Pocsovelesd

BurdaKarbunár

BudurászaSzáka

Belényesszelistye

Fericse

LelesdSzód

Mézes Telek

Talp

Nyimoesd

TárkányFenes Dragonyesd

Ciganyesd

Belezseny

TatárfalvaPakalesd

MérágHenkeres

Tarkaica Bal

alen

y

Belé

nyes

lázu

r

Köszvényes

Kakacseny

Gyigyisenyvoény

Határ

Lunkaurzest

Panta

sesd

Szudrics

Sebes

BuntyesdGurány

BrostAlsó-, Felsõpoény

Rieny

PetrilenyZavojeny

Stej

Segyest

Herzest

FelsõvalenyagraMagura

KiskohAlsóvalenyagra

DombroványBragyet Petrósz

Alsó-Felsõkimpány

Segyestel

Fonáca

Alsóverzár

FelsõverzárKerpenyét

Lehecsény

Szerbest

Sust

Kollest

Kimp

Vaskohszohodol

Briheny

Kaluger

Alsókristyor

Felsõkristyor

PojánaVaskohszelistye

Belényesörvényes

SonkolyosJánosfalva

Füzegy

Belényesújlak

Borz

Havas

dom

brov

ica

Sólyom

Belény

essz

entm

iklós

Urszád

Poklusa

Kalácsa Olcsa

Ökrös

Bogy

Siád

BélrogozKismarus

Csontaháza

NagymarusKoroj KrajovaBozul

Bondoraszó SzakácsKislaka

Bokkia

Mocsirla Benyesd

Agris

Botfej

Bélörvényes

Tagadómeggyes Kumanyesd

Márkaszék

Hagymás

Árkus

GrósBarzest

Nyermegy

Toplicakáránd

Sámson

Déda

MicskeSzentjobb

Derecske

DEBRECEN

Berettyóújfalu

Berekböszörmény

Komádi

Cséffa

Nagyszalonta

Sarkad

Bél

VaskohRézbánya

Belényes

MezõtelegdNAGYVÁRAD

Püspöki

Bihar

Kismarja

Diószeg

Székelyhíd

Ottomány

Margita

Élesd

Berettyó

Berettyó

Kis-Körös

Ér

Ér

Berettyó

Berettyó

Bisztra

Sebes-

Körös

Sebes-Körös

Fekete-Körös

Fekete-Körös

Gyepes

Gyepes

Fekete-Körös

Töz vize

Pece

Sebes-Körös

Sebes-Körös