@Boer Tamás Leckék 1-20-ig

1. Fejezet: a külvilághoz való viszonyom. Adjak vagy kapjak?

Kedves Tasha!

Itt a 21 fejezetből álló "Karrier, vállalkozás: ne szúrd el, inkább tervezd" című online tréning első fejezete.

Idő, hogy elolvasd: kevesebb, mint 3 perc. Leiratkozási és adatmódosítási linkek a levél alján.

A szövegtől balra található linkeken keresztül további hasznos olvasnivalók érhetők el.

Hiány-szemlélet: a világ tartozik nekem (kapni akarok)

Úgy gondolom, hogy JOGOSAN várom, hogy nekem adjanak. A hiány-szemléletben a fókuszom azon van, hogy az erőforrások korlátozottak, nem juthat mindenkinek korlátlanul. Ezért az az elsődleges, hogy kapjak. (Mert ha nem kapok, akkor veszítek.) Mivel a fókuszom azon van, hogy veszíthetek, ezért valahol valamit el is veszítek. A külvilág és közöttem lévő kapcsolatban az importra fektetek nagyobb hangsúlyt. Ezt biztosítanom KELL, mert jaj, nehogy ne jusson nekem is. A fejemben előkelő helyet foglalnak el olyan gondolatok, mint: nincs elég, biztosítanom KELL, hogy nekem is jusson, dolgozni KELL, hogy "legyen pénz". Minél több jut nekem, annál biztosabb a jövőm és az életem. Időnként arról álmodom, hogy megnyerem az ötös lottót. Tehát az a fontos, hogy ÉN KAPJAK. A gondolataim között a külvilág és közöttem levő áramlás dominánsan egyirányú. Kintről befelé. A világ tartozik nekem.

Ez tipikus mindazokra, akik mindössze egy állásra vágynak. Az a legfontosabb, hogy biztosítsuk az anyagiakat egy bizonyos szinten. Ha ez megvan, onnan kezdve minden sínen van az életben. Egy állásban persze tenni is kell valamit azért a fizetésért. Ha ezt megteszem, akkor havonta rendszeresen biztosítva van a fizetés. A fizetés a biztonságérzetem alapja. Van fizetés akkor is, amikor jól megy a vállalatnak. Akkor is ugyanakkora fizetés van, amikor rosszabbul megy. Teljesíthetek jobban vagy akár gyengébben, rövid távon ugyanazt a fizetést kapom. Hosszú távon, ha nem megy jól a vállalatnak vagy én nem teljesítek elég jól, nem feltétlenül biztosítható ugyanaz a fizetés, vagy egyáltalán, az állás, de hát MIT LEHET TENNI? Ha a szükség rávisz, keresek "másik állást". A hiány-szemléletben inkább áldozat vagyok, mint sorsom alakításáért 100%-os felelősséget vállaló ember. Keveset vetek, keveset aratok. Ki vagyok szolgáltatva a külvilágnak, ahol MÁSOK OSZTJÁK azt a KEVESET, ami van. Éppen ezért valahogy MUSZÁJ biztosítanom magamnak valamennyit. Mivel a fókuszom azon van, hogy "kevés van" és "nincs elég", ezért ezt önbeteljesítő jóslatként be is bizonyítom. Ez fog valósággá válni az életemben.

Bőség-szemlélet: megalkotom, létrehozom azt, amire vágyom (adni akarok)

A világ nem tartozik nekem semmivel. Senkitől nem várok kimondottan semmit. A bőség-szemlélet olyan gondolatokat táplál, mint: micsoda élvezet ezt megalkotni,

keressünk és találjunk olyan megoldást, amellyel a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad, jut is, marad is, ne úgy csináljuk, ahogy én szeretném, ne is úgy, ahogy te szeretnéd, csináljuk úgy, ahogy a legjobb. Fel sem merül, hogy biztosítanom KELL. Fel sem merül az, hogy ne jutna elég. A fő szempont az ÉLVEZET. Az, hogy hozzam létre azt, amire vágyom. Folyamatosan újabb perspektívákat teszek magamévá. Ezek minden alkalommal a bőségnek egy újabb szintjét eredményezik. Pl. legalsó szintű alkalmazottból előléptetnek csoportvezetővé. Vezetőként már nem csak a magam, hanem mások munkájáért is felelek. Nagyobb felelősség, nagyobb juttatás. A következő perspektíva már az, hogy én irányítom, vezetem a csoportvezetőket. Tehát vezetőket vezetek. Még nagyobb felelősség, még nagyobb döntési jogkör, még több juttatás. Egyre feljebb lépek az anyagiakban is. Ennél is magasabb szintű perspektíva az, hogy nem csak azt csinálom, amit felülről kérnek, hanem a magam meglátásai alapján saját javaslatokkal állok elő. JÖVőKÉPET ALKOTOK, érvelek, hogy mit miért lenne érdemes megtenni, elérni. Mivel az elképzelés az enyém, ezért nagyon el vagyok iránta kötelezve. Ugyanannyi idő alatt egyre többet valósítok meg. A cselekvésnek a fő hajtóereje a VÁGY, hogy valamit létrehozzak. Kigondolok valamit, hogy azt érdemes létrehozni, mert erősen látom az értelmét. Az értelmet a MIÉRT? kérdésre adott válasz adja. Mivel az, amit létrehozok, másoknak nagy érték, ezt anyagiakban felém elismerik. Ez bőséggel biztosítja azt is, hogy kapjak. Fel sem tevődik a kérdés, hogy nekem ne jutna.

Bőséggel fog jutni. Idővel egyre több. Ez ugyanúgy igaz vállalati ranglétrán folyamatosan előrelépő alkalmazottakra, mint egyre több vevőt egyre magasabb szinten kiszolgáló vállalkozókra. A bőség-szemléletben a gondolkodás fókusza azon van, hogy ÉLVEZETTEL MEGALKOTNI valamit, ami értékes. Belülről megy kifelé. Hiszem, hogy lehet, és, hogy egyre több fog jutni nekem is. Azt, amit létrehozok, kvázi exportálom a külvilágba. Akiknek ez hasznos, azok megfizetnek érte. Ezért szinte nem is kell azon gondolkodni, hogy hogyan fog jutni nekem is. Bőséggel vetek, bőséggel aratok. Karrier, előléptetés, saját vállalkozás....harmónia, szabadság, szárnyalás. Élvezem a munkámat, ezért nem is "munka".

Kérdések 1. A fenti két alternatíva közül melyiket

szeretnéd, hogy beigazolódjon a számodra? 2. A jövőképed hány embert foglal magába, hány embernek nyújtasz benne magas értéket? Ezt az értéket hogyan tudatod velük? 3. Mi az, aminek a megvalósulásáért a munkahelyeden küzdesz? 4. Vizsgáld meg a gondolkodásodat: elsősorban a pénzért dolgozol, vagy inkább élvezetből ÉS pénzért? 5. Mi a fő kérdés, amit a fejedben forgatsz: hogyan juthatok több pénzhez (KAPNI)? Vagy az, hogy hogyan tudok több értéket előállítani (ADNI)?

"Bármit megkaphatsz az életben, amit csak akarsz, ha eleget

segítesz másoknak abban, hogy megkapják, amit ők akarnak." (Zig Ziglar)

2. Fejezet: hogyan tudok egyre nagyobb értéket előállítani?

Kedves Tasha!

Itt a 21 fejezetből álló "Karrier, vállalkozás: ne szúrd el, inkább tervezd" című online tréning második fejezete.


Hiány-szemlélet: a megteremtett érték fő forrása a "munka"

Hiány-szemléletben a fő érték a cselekvés. Minél többet CSINÁLOM, annál többet hozok létre és annál több a jutalom. A hangsúly a mennyiségen van. Minél több időt töltök a munkával, annál többet kapok cserébe. Amikor dolgozom, van pénz. Amikor nem dolgozom, nincs pénz. A tudásommal, képességeimmel és hozzáállásommal fűszerezett időmet adom, cserébe pénzért. A prioritás: cselekedni, birtokolni, lenni. Azért cselekszem, hogy birtokoljak (elsősorban anyagiakat). Ez a gondolkodás jellemző a MUNKÁVAL túl sok időt töltő emberekre is. A hiány-szemléletű ember az, akinek a túl sok munkára való hivatkozással egyébre 'nincs ideje'. A cselekvés fő célja az anyagiak biztosítása.

A fejlődés szinte ki is van zárva, ezért a cselekvés minősége megreked egy adott szinten. Mindig ugyanazt, ugyanúgy. A cselekvés minőségében nincs előrelépés. Tudás, képességek, attitűd, szokások – mind ugyanazon a szinten vannak. Mivel kevés a fizetés vagy a bevétel, de többet szeretnék, arra kényszerülök, hogy többet dolgozzak. Ne csak napi nyolc, hanem tíz, tizenkettő, vagy akár tizennégy órát is. Sőt, hétvégén is vállalhatok munkát. Minél többet dolgozom, annál több lesz a pénz is. Kétszer annyi munkával töltött időért kétszer annyit kapok. Egyszer csak azon veszem észre magam, hogy mókuskerék az életem. A cselekvés minőségével nem törődöm, csak a cselekvés mennyiségével. A képlet legfeljebb lineáris: a munka mennyiségével egyenes arányban kapom a jutalmat.

Bőség-szemlélet: az előállított érték fő forrása az EMBERI MINőSÉG

A bőség-szemléletben a hangsúly a cselekvés MINőSÉGÉN van. A fő kérdés ez: hogyan tudok több értéket létrehozni ugyanannyi idő alatt? Ha a kérdés feltevődik, akkor válasz is jönni fog. Új perspektíva formájában.

Egy új perspektíva megtalálása gyakran többszörös érték létrehozását teszi lehetővé, ugyanannyi idő alatt. Lásd vezetők, akik több ember munkájáért felelnek. Nem feltétlenül csak akkor teremtenek értéket, amikor tesznek is érte. Értéket állítanak elő akkor is, amikor nincsenek jelen. A beosztottakon keresztül. Vagy értékes információ terjesztése elektronikus úton (pl. Internet). Egy web-oldalon vagy e-mail marketing rendszeren keresztül ugyanúgy értéket tudsz teremteni akkor is, amikor nem vagy jelen. Ha írsz egy könyvet, minden alkalommal, amikor valaki annak egy példányát elolvassa, értéket teremtesz. Pedig nem is vagy ott és nem is tudsz róla, hogy az illető a könyvedet olvassa. Vagy a minőségi munkavégzés mellett minőségi kapcsolatok építése kollégákkal, felső vezetőkkel, ügyfelekkel, beszállítókkal. Ez valahol mindig meg fog térülni. Ha kiváló előadói készségeket fejlesztesz ki, sokkal hatásosabban leszel képes ötleteket átadni egyszerre több száz, de akár több ezer (TV-n, rádión keresztül akár több millió) embernek is. Nem mindegy, hogy öt perc alatt hány emberre és milyen HATÁST gyakorolsz. A lényeg az egységnyi idő alatt létrehozott EGYRE NAGYOBB érték. Erre minden ember képes. Egy gyümölcsfa, amit én ültettem, miután termőre fordult, onnan már hosszú időn keresztül

teremni fog. Nem kell újból és újból elültetnem és gondoznom, hogy újból termőre forduljon. Egy fa akkor is nő, amikor éppen nem öntözöm. Akkor miért ne nőne a bankszámlám egyenlege akkor is, amikor éppen nem dolgozom? A képlet akár exponenciális is lehet: a létrehozott érték mennyiségével egyenes arányban kapom a jutalmat. Kiemelkedő értéket sok esetben kevés munkával is létre lehet hozni. Egyesek megtalálták, hogy hogyan lehet. Te miért lennél kivétel?

Kérdések 1. Mit teszel az emberi minőséged

fejlesztése érdekében? 2. Évente mennyit költesz személyes fejlődésre? Arra, hogy a létező siker-képességedet felfedezd és erősítsd. 3. Mennyit költesz zsebből képességeid fejlesztésére? 4. Mit teszel annak érdekében, hogy a munkavégzésed minőségét, úgy, mint határozottságot, kockázatvállalási hajlandóságot, céltudatosságot, emberekkel bánni tudás képességét, stb. folyamatosan növeld? 5. Vannak-e kitűzött fejlődési céljaid? Ha igen, követed őket? 6. Kérsz és kapsz-e visszajelzést arról, hogy hol tartasz a fejlődési pályádon?

"A munka valamiképpen lelki épülés forrása is lehet. Nem az számít, mi mindent állítunk elő, hanem, hogy kivé válunk a tevékenység során, ez pedig attól függ, hogy mit adunk magunkból a körülöttünk lévőknek." (Jan M. Joncas)

Ha tetszett, küldd tovább egy barátodnak, ismerősödnek!

A harmadik fejezet: két nap múlva. Témája: pénz és nem pénz. A karriered vagy vállalkozásod szolgálatában, Tamás

3. Fejezet. Mi az elsődleges számomra: a pénz vagy az, amiből majd jönni fog a pénz?

Kedves Tasha!

Itt a 21 fejezetből álló "Karrier, vállalkozás: ne szúrd el, inkább tervezd" című online tréning harmadik fejezete.


Hiány-szemlélet: az elsődleges a pénz

Hiány-szemléletben a világ és az Élet elsősorban anyagi jellegű. Anyagiakból nem juthat mindenkinek korlátlanul, ezért küzdeni kell. A lényeg, hogy az anyagiak biztosítva legyenek. Ha az anyagiak biztosítva vannak, akkor már minden rendben van. Az észlelés az anyagi világra korlátozódik. A fizikailag észlelhető dolgok az elsődlegesek. Egy adott pillanatban ezekből tényleg nincs korlátlan bőség, ezért könnyű elhinni, hogy aggódni és szorongani ˝kell˝. Ha a másik embert léptetik elő, akkor az a pozíció már foglalt, így engem már nem fognak előléptetni. Ha valaki nyer, más valaki veszít. Hajtani kell, hogy legyen lakás, aztán kertes ház, aztán úszómedence, stb. Mert az milyen jól láttatja a külvilággal, hogy sikeres vagyok. Hogy hétfőtől péntekig nem vagyok túl lelkes, csak éppen, hogy elvagyok, az másodlagos. Nem az számít, hogy hogyan érzem magam, hanem az, hogy mennyit birtoklok. Abban a tévedésben

vagyok, hogy a jelenlegi 'nem is rettegés de nem is szárnyalás' érzésvilágom maga a valóság. A párkapcsolatban is inkább csak egy másik testről van szó. Hiány-szemléletre utal az a gondolkodás is, hogy: van, amit jól fizetnek, és van, amit szeretek csinálni. De azt nem fizetik meg. Ez egy vagy-vagy perspektíva. Fekete vagy fehér. Fel sem merül, hogy képes lennék elérni, hogy amit szeretek, abból bőséggel kapnék jutalmat, anyagiakban is. Extrém esetben az anyagiak olyan hangsúlyossá válnak az ilyen ember gondolkodásában, hogy az illető a mitológiai Midasz király sorsára jut. Az istenek teljesítették Midasz király kérését, hogy minden, amihez hozzáér, váljék arannyá. Ezért Midasz király majdnem éhen halt. Nem tudott enni, mert minden falat, ami a szájához ért, azonnal arannyá változott. Az anyagiak harácsolása és felhalmozása az erősen hiány-szemléletű emberre jellemző. A hiány-szemléletű vezető elsősorban anyagiakkal próbálja motiválni a beosztottait. Sokszor fölöslegesen, mert a beosztottak többségénél (még ha nem is mindenkinél) a dicséret, a fejlődési lehetőség, a változatos munka illetve a valós igényekre való odafigyelés erősebb motivációs tényező. Vannak persze olyanok is, akiket csak anyagiakkal lehet motiválni, de nem ők vannak többségben. Gyakori, hogy emberek saját magukban valamit

hiányosnak gondolnak (ami soha nem igaz, de ők így érzik) és ezt külsőségekkel, anyagiakkal próbálják kompenzálni. És nem veszik észre, hogy ez nem megy. Sőt, minél inkább próbálnak kompenzálni, annál inkább felnagyítják önmaguk számára a belső világuk problémáját. Dr. Csernus írt egy cikkében a kompenzáció jelenségéről. Sok szülő ˝hajt˝ a pénzért. Ezért nem tölt elég időt a gyerekeivel. Emiatt bűntudatuk van. Ezt a bűntudatot azzal próbálják kompenzálni, hogy karácsonykor, születésnapkor vásárolják a drága ajándékokat. Ezzel valamelyest enyhítik a bűntudatukat. De semmit sem enyhítenek a gyerek azon igényén, hogy vele legyenek és az minőségi, együtt töltött idő legyen. Csak ezt az ilyen szülő nem veszi észre. Olyan ez, mint a tengeren hánykódó hajótöröttek. Tengervizet inni tilos, bármennyire is szomjas vagy. Ha iszol, pillanatnyilag enyhíti a szomjat, de utána annál szomjasabb leszel és annál jobban fogsz szenvedni.

Bőség-szemlélet: az elsődleges az, amiből/ahonnan/aminek a segítségével majd jön a pénz

Bár az érzékszerveink az anyagi világ észlelésére vannak kialakulva, az Élet nem anyagi jellegű. Az Életed NEM EKVIVALENS egy lélegző, evéssel és ivással fenntartott, cselekvésre képes testtel.

Az ÉLETED annál jóval több. A bőség-szemléletben a fókusz az Életen van. Azon, hogy ÉLJÜNK és ne csak létezzünk. A kettő között NAGY különbség van. Az Élet szó három szinonimája: élvezet, értelem, érték. ÉLVEZET Azon van a hangsúly, hogy ÉLVEZZEM az Életet. Azon, hogy átéljem az Élet nyújtotta lehetőségeket. A munkám során ugyanúgy, mint a szabad időmben. Azon van a fókusz, hogy szárnyaljak. Élvezzem a munkám tartalmát és folyamatát ugyanúgy, mint a végeredményt. ÉRTELEM Azon van hangsúly, hogy mélyebb ÉRTELMET találjak életemnek, a munkámnak. Ez az ÉRTELEM az, ami hajt belülről, hogy csináljam, amit csinálok. ÉRTÉK És azon is hangsúly van, hogy minél nagyobb ÉRTÉKET hozzak létre. Minél nagyobb értéket hozok létre, annál több lesz a jutalmam. A lényeg az Élet minősége. Ez nem anyagi jellegű. Dúskálhatok az anyagiakban és mégis lehet pocsék az életem. Az Élet minőségének három legfontosabb kritériuma: emberi kapcsolatok, értelmes munka és az, hogy kihozzam a legjobbat önmagamból. Ennek a fenti három nem anyagi "dolognak" a biztosítása fog számodra egyre növekvő anyagi bőséget eredményezni. Van idő arra, hogy jó hangulatot teremtsünk

a munkahelyen. Van idő meghallgatni és megérteni a másikat. Van idő keresni és megtalálni a megoldást, hogy egyre nagyobb értéket hozzunk létre. Van idő tervezni és van idő a releváns kérdéseket feltenni. Nem görcsből dolgozunk, hanem egy kristálytiszta, ÉRZELMEKKEL TELÍTETT jövőkép megvalósítása érdekében. Van lelkesedés, van tenni akarás az akadályok leküzdésére. Van elégedettség, van sikerélmény. Mivel tudom, hogy az életem a két fülem között zajlik, ezért az életem minőségét a gondolataim és érzéseim minősége határozza meg. Minél több pozitív gondolat és pozitív érzelem, annál jobb az életem. Minél több pozitív gondolat és pozitív érzelem, annál magasabb a cselekvés minősége. Egyre magasabb értéket hozok létre, így egyre magasabb a jutalom. Anyagi és nem anyagi téren is.

Kérdések 1. Mennyi élvezet és vidámság van a

munkádban? 2. Mennyire vagy érzelmileg feltöltve egy munkanap végén? 3. Menyire lelkesít a gondolat, hogy azt hozod létre, amit elképzeltél? Egyáltalán, kinek az elképzelésén dolgozol? 4. Mit tudnál tenni azért, hogy egyre inkább kifejleszd

magadban a bőség-mentalitást?

"Nem az adja az Élet bőségét, amit birtoklunk, hanem az, amit élvezünk." (John Petit-Senn)


A negyedik fejezet: két nap múlva. Témája: verseny, de ki ellen? A karriered vagy vállalkozásod szolgálatában, Tamás

4. Fejezet. Verseny van! De kivel szemben?

Kedves Tasha!

Itt a 21 fejezetből álló "Karrier, vállalkozás: ne szúrd el, inkább tervezd" című online tréning negyedik fejezete.


Hiány-szemlélet: másokkal vagyok versenyben

A hiány-szemléletben versenyben vagyok - másokkal. Valaki nyer, valaki veszít. Ha neki jut, nekem kevesebb jut. Aki először odaér, azé a jutalom. Mindenki magának kapar. Aggódom és szorongok, hogy esetleg veszíteni fogok. Észre sem veszem, hogy ezzel a gondolattal már veszítettem is. Mert ha egy ilyen gondolat elég intenzíven él a fejemben, az önbeteljesítő jóslatként igazzá is fog válni. Ha nem abszolút értelemben, akkor csak ahhoz képest, hogy mi mindent nyernék, ha nem így gondolkodnék. A fókusz azon van, hogy legyőzzem a másikat. Ezért megpróbálok neki keresztbe tenni (lásd munkahelyi versengések, egymás „fúrása”, negatív hírek terjesztése arról, akiről úgy ítélem meg, hogy veszélyezteti a céljaimat, stb.). Mottó: amíg élek, veszíthetek.

Bőség-szemlélet:

önmagammal vagyok versenyben

Bőség-szemléletben csak önmagammal vagyok versenyben. Önmagamat kell legyőznöm. A negatív tulajdonságaimat: a félelmet, a kishitűséget, a lustaságot, a rossz szokásaimat, stb. A versenyt nem veszítési, hanem fejlődési lehetőségnek fogom fel. Arra fókuszálok, hogy élvezettel hozzam ki önmagamból mindazt, ami kihozható. Élvezem akkor is, ha hivatalosan nyerek (pl. másokkal szemben elnyerek egy megpályázott munkát) és akkor is, ha ezt a munkát nem nyerem el. Tudom, hogy ezt a munkát azért nem nyertem el, mert hamarosan egy ennél sokkal nagyobb és számomra sokkal értékesebb munkát fogok megnyerni. És arra érdemes tartogatnom az energiáimat. Minél inkább legyőzöm önmagamat, annál értékesebbet tudok alkotni, létrehozni. Annál több pénz is lesz a jutalom. Legyőzöm a kishitűséget, hogy úgysem leszek képes „eladni” a főnökömnek az ötletet. Legyőzöm a félelmet, hogy kinevetnek, ha előállok az ötletemmel az értekezlet alatt. Legyőzöm azt a rossz szokásomat, hogy értelmetlen tevékenységekkel pazaroljam az időmet (pl. fölösleges szörfözgetés az interneten). Mindegyiket sokkal könnyebb lesz legyőzni, ha meghatározod a személyes jövőképedet és az életcéljaidat. Mottó: amíg élek, nyerésre állok.

Kérdések 1. Te kikkel vagy versenyben?

2. Milyen lehetőségeid vannak, hogy többet elérj az életben, de nem lépsz, mert félsz, hogy veszíteni fogsz? 3. Mit teszel azért, hogy nap, mint nap legyőzd a kishitűségedet és kiépítsd a gondolataid között azt a mentalitást, amivel megvalósíthatod az álmaidat? 4. Mi volt az a legutóbbi helyzet, amikor „legyőzted önmagadat” (a félelmet, a kishitűséget, a lustaságot)?

"A versengésre való összpontosítás mindig is a középszerűség képlete volt." (Daniel Burrus)


Az ötödik fejezet: két nap múlva. Témája: követ faragok vagy katedrálist építek? A karriered vagy vállalkozásod szolgálatában, Tamás

5. Fejezet. Merek nagyot álmodni? Kedves Tasha!

Itt a 21 fejezetből álló "Karrier, vállalkozás: ne szúrd el, inkább tervezd" című online tréning ötödik fejezete.


Bevezetőnek előbb egy kis történet

Egy vándor az út mellett, amelyen haladt, egyszer meglátott egy kőfaragó műhelyt. A műhely udvarán volt három ember, mind a három vésővel és kalapáccsal a kezében egy-egy követ faragott. A vándor kiváncsi lett, egyenként odalépett mindegyikhez és megkérdezte tőlük, hogy mit csinálnak. Az első ezt válaszolta: - Követ faragok. A második: - Egy követ faragok, hogy elkészülhessen egy boltív, ami egy nagyobb épületnek lesz a része. A harmadik válasza ez volt: - Katedrálist építek.

Hiány-szemlélet: követ faragok A hiány-szemléletben követ faragok. Bérbe adom

az időmet és a képességeimet, cserébe a fizetésért. Nem igazán érdekel, hogy amit csinálok, annak mi lesz a végső eredménye. Nem érdekel, hogy ez hány embernek miért és hogyan lesz jó. A lényeg a csere: elvégzett munkáért pénzt. A többi nem érdekel. Mondják meg, mi a teendő, én végrehajtom. Ezért fizetséget kérek. A mércét önmagamhoz képest nagyon alacsonyra állítom. A születésemkor kapott és azóta még elsajátított tudásnak

és képességeknek csak nagyon kis töredékét mozgósítom. A személyes jövőképem mindössze alapszintű létfenntartásra és némi szórakozás biztosítására irányul. Messze a valós potenciálom alatt teljesítek. Hogy az élet nem túl jó, azért persze a külvilág (más emberek) a „hibásak”.

Bőség-szemlélet: katedrálist építek

Bőség-szemléletben nagyon érdekel a katedrális, ami sok olyan kőből fog felépülni, amilyent én faragok. Érdekel, hogy ez kiknek és miért jó. Örömmel tölt el, hogy mások öröméhez hozzá tudok járulni. Hogy mások életének a minőségét javítani tudom. Ha nem lenne öröm, akkor nem is csinálnám. Az öröm mellett a pénz másodlagos. Ugyanakkor, minél nagyobb katedrális építése mellett érvelek és érdekében cselekszem, annál nagyobb lesz a jutalom. Az anyagiakkal szinte törődnöm sem kell. A „katedrális” megépítése az anyagi jutalmat automatikusan biztosítani fogja. Merek nagyot álmodni. Sok embernek akarom a jót, amit a „katedrális” jelent. Nem csak annyira törekszem, amennyi az én és családom igényeit kielégíti. Keresem annak lehetőségét, hogy sok más embernek is jót hozzak. A mércét magasabbra állítom, mint amire itt és most képes vagyok. Mert tudom, hogy képes leszek felfejlődni. És azzal „jobb”, sikerképesebb emberré válok. Hiszem, hogy megtalálom a módját annak, hogy felépítsem a katedrálist, még akkor is, ha ennek minden

hogyan-ját egészen tisztán most még nem látom. Megtaláltam az értelmét, hát csinálom. Készen állok bármilyen akadályt legyőzni, hogy felépítsem azt, amit fel szeretnék építeni. Van személyes jövőképem, aminek része az is, hogy sok más ember életéhez magas szinten hozzájárulok.

Kérdések 1. Mi az a katedrális, amit építesz? Talán pont a –

saját életed? 2. Ha valaki adna neked tíz millió eurót azzal, hogy valami nagyon grandiózus és értelmes, másoknak nagyon hasznos dologra költsd el, mire költenéd? 3. Ha saját vállalkozás indításában gondolkodsz, azt miért tennéd? Miről szólna ez a vállalkozás? 4. Mi az a NAGY dolog, aminek a megvalósítása nélkül úgy érzed, nincs értelme az életednek? Mibe kerül neked az, ha erre a kérdésre még nincs válaszod?

"Ha a választásaidat arra korlátozod, amit „lehetségesnek” és „reálisnak” hiszel, azzal lekapcsolod magad arról, amit tényleg szeretnél, és minden, ami megvalósul, csak egy kompromisszum lesz." (Robert Fritz)


A hatodik fejezet: két nap múlva. Témája: a tudásod bővül vagy nem? A karriered vagy vállalkozásod szolgálatában, Tamás

6. Fejezet. Egyre butább leszek? Kedves Tasha!

Itt a 21 fejezetes "Karrier, vállalkozás: ne szúrd el, inkább tervezd" című online tréning hatodik fejezete.


Hiány-szemlélet: a tudásom nem bővül, nem fejlesztem magam

A hiány-szemléletben amit tudok, azt mozgósítom és kész. A tudásom statikus, nem növekszik. Ezt tanultam meg, erre vagyok képes, ilyen munkát kérek. Miért is várnak el tőlem ennél többet?! Ipari társadalmi gondolkodás. Készüljünk fel az életre, tanuljunk. Iskola, esetleg főiskola vagy egyetem. Ha már megvan a tudás (vagy annak az illúziója, érettségivel vagy diplomával a kezemben), akkor kezdhetek „dolgozni”. Dolgozom, hogy megteremtsem az anyagi biztonságot és a „civilizált” élet feltételeit. Az élvezet a munkaidőn kívül van. A munkahely nem az önmegvalósítás színtere. Ha többet várnak tőlem, fel vagyok háborodva. Többet, ennyi fizetésért?! Ha képzésre küldenek, mindaddig, amíg csak ülni és hallgatni kell, rendben a dolog. Úgysem ragad rám semmi. Addig is békén hagynak és nem izél a főnök. Ha a képzés (tréning) aktív részvétellel jár, netán azzal, hogy további önismeretre tegyek szert tapasztalati tanuláson keresztül, akkor már nem tetszik a dolog. Várom, hogy nyugdíjas lehessek és élvezhessem a sok év munkájának a gyümölcsét.

Bőség-szemlélet: folyamatosan fejlesztem magam, tudásom egyre bővül

A bőség-szemléletben a tudás menet közben, folyamatosan bővül. A munkavégzés egy folyamatos felfedezés. Ha nem is mindig ugyanolyan ütemben, de van felfedezés. Új dolgok, új arcok, új tudás, új szokások, új perspektívák. Egyre többet tapasztalok, egyre átfogóbb a tudásom. Olyan célokat is ki merek tűzni (katedrálist építek), amelyek eléréséhez most még nem rendelkezem az összes tudással. Van önbizalmam eldönteni, hogy megvalósítom a célt úgy, hogy menet közben fogom megtanulni azt, amit ehhez meg kell tanulnom. Legyen az szakmai dolog vagy önismeret. A munka elvégzésével nem csak azok gazdagodnak, akiknek a munka eredménye hasznos, hanem én is. Értékesebb emberré válok a munkám által. Gazdagszom tudásban, tapasztalatban, meglátásokban, stb. Mindenki nyer. Tudásomat és siker-képességemet az is fejleszti, hogy gyakran kérek és kapok visszajelzést. A visszajelzések biztosítják a fejlődésemet. Mind a két tudást jól kezelem: azt is, amit tudok. És azt is, amit menet közben fedezek fel. Azt is tudom, ami „odakint van”. És azt is, ami „itt bent” van: önismeret. Egyre képesebb vagyok többet nyújtani. Ezért egyre többet kapok is. Megjegyzés: az IBM és a GKINet 2007-ben végzett egy közös felmérést a magyar munkaerő rugalmasságáról. A felmérés tartalmazott egy olyan kérdést is, hogy: Jár ön jelenleg olyan iskolába, vagy tanfolyamra, amelynek az elvégzése után könnyebb lesz állást

találnia? A válaszok: 86% nem jár és nem is tervezi 9% igen, jelenleg jár 5% még nem jár, de tervezi, hogy a közeljövőben járni fog Te bizonyára nem tartozol a 86%-ba (másképp nem iratkoztál volna fel erre az online tréningre). A legjobb, amit tehetsz: dolgozz együtt egy személyes fejlesztést vállaló trénerrel (coach). Ez a legjobb módja, hogy megvalósítsd azt az életstílust, amiről jelenleg csak álmodsz. Nem azért nem valósítottad meg eddig, mert képtelen vagy rá. Hanem azért, mert még nem fejlődtél fel odáig, hogy megvalósíthasd. Pénzbe kerül, de, ha komolyan veszed, többszörösen meg fog neked térülni.

Kérdések 1. Mit teszel azért, hogy tudásod - szakmai, ember-

és önismereti téren egyaránt - egyre bővüljön? 2. Hogy letisztázd, merre tartson az életed? Hogy kitűzd életcéljaidat? 3. Hogy biztosítsd a fejlődésed meredek ütemét? 4. Hogy lebontsad az önkorlátozó hiedelmeidet?

„A 21. század analfabétái nem azok, akik nem tudnak írni és olvasni, hanem azok, akik nem tudnak tanulni, a tanultakat újra- és újraértékelni, ha kell, elfelejteni és újratanulni.” (Alvin Toffler)


A hetedik fejezet: két nap múlva. Témája: kockázatvállalás.

A karriered vagy vállalkozásod szolgálatában, Tamás

7. Fejezet: kockázatvállalás Kedves Tasha!

Itt a 21 fejezetes "Karrier, vállalkozás: ne szúrd el, inkább tervezd" című online tréning hetedik fejezete.


Hiány-szemlélet: semmi kockázatot nem vállalok

A hiány-szemléletű ember minden kockázattól óvakodik. Nem szeret kockázatot vállalni. Minden, ami új, ami változás, az kockázatos – és jaj, akkor mi lesz?! Olyan vagyok, mint egy kikötőben veszteglő hajó. Teljes biztonságban vagyok. Ha vihar van, akkor is. Ez kényelmes és minden rendben van. Éveken keresztül húzom az igát ugyanabban a munkakörben. Jól elvagyok, van kielégítő fizetés, juttatások, nem valószínű, hogy itt elbocsátások legyenek. Vannak ugyan álmaim, de ami itt és most van, az olyan biztos, hogy miért is kockáztatnám valami jobb érdekében? Van néha elképzelésem, hogy valami lehet jobb is, de „úgysem fog sikerülni.” „Ki fognak nevetni az ötletemmel, hát miért is szólaljak fel az értekezleten?” „Mondta a Karcsi, hogy manapság nagyon nehéz vállalkozást indítani, bizonyára igaza van.”

Így persze nem sok értéket teremtek. Ezért cserébe nem is kapok túl sokat. De hát biztonságban vagyok. És az milyen jó. És kényelmes. És hát mit is lehetne tenni? Egy volt kollégám mesélte az alábbi történetet: Európa egyik legrangosabb menedzserképzőjén (INSEAD), Franciaországban tanult 1996-ban. Egyszer jött egy fiatal amerikai előadást tartani. Az illető nagy lelkesedéssel beszélt az internetről, amiben óriási üzleti lehetőség van. Mesélt arról, hogy az internetes áruházé a jövő, ahol könyvtől kezdve CD-n keresztül szinte mindent lehet majd értékesíteni. És, hogy ő társakat keres, akik értenek az üzlethez és az üzlet építéséhez. „A lehetőség óriási, ki tart velem?” – kérdezte. Az előadót hallgatók - több éves, sokszor nemzetközi munkatapasztalattal rendelkező csúcsmenedzser-palánták – csendben ültek. Minek kockáztatni? A tanulmányaik után nagyon nagy eséllyel rögtön multinacionális cégek olyan vezetői pozíciójába fognak kerülni, ahol éves szinten legalább százezer dollár a fizetés. Így gondolkodott a volt kollégám is – és maradt tovább tanulni a menedzserképzőn. Miután ezt a történetet elmesélte, azt is megjegyezte, hogy ha akkor hátrahagyott volna menedzserképzőt, tanulást, mindent, és csatlakozott volna az előadóhoz, akkor most több millió dollár lenne a bankszámláján. Az előadó Jeff Bezos, az Amazon - ma

több milliárd dolláros forgalmú amerikai internetes áruház - alapítója volt.

Bőség-szemlélet: kiszámított kockázatot vállalok

Bőség-szemléletben jól felkészülök az útra és bátran kihajózom a nyílt tengerre. Amennyire csak lehet, felkészülök a lehetséges kockázatokra. Tájékozódom, információt szerzek, tervezek, legjobb tudásom szerint mindenre felkészülök. Mindenképpen el akarom érni a célt, ezért mindent megteszek, hogy ez biztonságban meg is történjen. Megvan a cél, van lelkesedés. Ha a cél egy magasabb pozíció, ezt elmondom a közvetlen vezetőmnek. Segítségét kérem, hogy kínáljon fejlődési lehetőségeket. A jelen pozícióban kiemelkedően teljesítek. Meg is láttatom fölfelé az értéket, amit megteremtek. Magamévá teszem a szervezet jövőképét és összhangba hozom az életcéljaimat a szervezet céljaival. Ha a cél egy vállalkozás indítása, leírom, hogy miért. Meghatározom a jövőképemet. Mit várok el attól, hogy vállalkozást indítsak. Mit fogok kínálni, kiknek, hogyan, stb. Üzleti tervet készítek. Beszélek más vállalkozókkal. Finanszírozási lehetőségeket kutatok fel. Aztán elindulok. Hajt a célba érés jutalma. Élvezem, hogy haladhatok és hiszem, hogy célba is fogok érni. Néha persze viharba kerülünk, de arra is

jól fel vagyunk készülve. Néha nem minden cél teljesül maradéktalanul. Lehet, hogy nem kapom meg az áhított előléptetést. Lehet, hogy hamarabb elfogy a pénz, mintsem, hogy a vállalkozás már termelne. Ilyenkor tanulok és tudom, hogy legközelebb mit kerüljek el, mire készüljek fel még jobban. Még az is lehet, hogy mindent elölről kell kezdenem. De a jövőképem és vele együtt a lelkesedésem is változatlan. Továbbra is merek kockázatokat vállalni. Többször nyerek, mint ahányszor veszítek, így a nyílt tengeren hajózás jutalma hosszú távon az egyre nagyobb (anyagi és nem anyagi) bőség.

Kérdések 1. Mennyire meredek célokat tűztél ki

magad elé? 2. Milyen, jól átgondolt kockázatokat vállaltál be az utóbbi években? 3. A célok megvalósítása során mennyit és milyen gyorsan hibázol? 4. Milyen gyorsan ülteted a gyakorlatba a megszerzett és folyamatosan bővülő tapasztalatot, hogy még gyorsabban haladhass a cél felé?

„Csak azok, akik merik kockáztatni, hogy messzire jussanak, lesznek képesek felfedezni, hogy milyen messzire képesek jutni.” (T.S.Eliot)


A nyolcadik fejezet: két nap múlva. Témája: az agyad és két agyféltekéje. A karriered vagy vállalkozásod szolgálatában, Tamás

8. Fejezet: KÉT agyféltekéd van! Kedves Tasha!

Itt a 21 fejezetes "Karrier, vállalkozás: ne szúrd el, inkább tervezd" című online tréning nyolcadik fejezete.


Hiány-szemlélet: döntéseimet a BAL agyfélteke funkciói dominálják

A bal agyfélteke dominálta gondolkodásra a túlzott racionalitás a jellemző. A racionális, logikus gondolkodást hagyományosan az agy bal oldali részéhez (a bal agyféltekéhez) kötötték. Innen a „bal agyfélteke” kifejezés. A túl-racionalitás, a „józan ész”-re hallgatás arra késztet, hogy kerüljem a kockázatokat. Maradjak inkább annál, amit ismerek, amit megszoktam. Ha valami nem eléggé kiszámítható, inkább ne cselekedjem. Ami van, az azért biztos. Mi lenne, ha ezt is elveszíteném? A dolgok túlságosan le vannak szabályozva. Inkább én vagyok a szabályokért, mint a szabályok értem. A tudás hatalom, gyűjtöm a diplomákat és okleveleket. És esetleg csodálkozom, hogy mégsem kínálnak nekem egy kétszeres fizetéssel járó állást. (Még meg is sértődöm.) Elfogadtam, amit kínálnak, ami „van”. Munka, fizetés, nyugdíj (?). Ilyen a világ, ez így működik. Minden „rendes” embernek van egy állása, stb.

Nem alkotó ember vagyok, hanem a körülmények áldozata. Igazodom ahhoz és elfogadom, amit „felülről” mondanak nekem. Még csak eszembe sem jut, hogy megkérdőjelezzem mindazt, amit mondanak (vagy mondtak), hát még, hogy valami jobbat kitaláljak. „Ez van, ezt kell szeretni.” Ez a túlzott racionalitás, vagy "domináns bal agyfélteke". Ezzel túl nagyot alkotni nem lehet. Ezzel lehet stagnálni és megrekedni, vagy minimálisan növekedni, de karriert építeni vagy szárnyaló vállalkozást létrehozni nem.

Bőség-szemlélet: döntéseimet a két agyfélteke funkciói együtt, egyensúlyban határozzák meg

A kiemelkedő teljesítményhez és anyagi bőséghez szükséges használnom mind a „bal agyfélteke” nyújtotta racionális, logikus gondolkodást, mind a „jobb agyfélteke” nyújtotta irracionális, érzelmi – logikát nélkülöző – gondolkodást. Mind a kettőre szükség van egy szárnyaló, élvezettel teli karrierhez vagy egy sikeres vállalkozáshoz, amelyet úgy vezetek, hogy megőrzöm az egyensúlyt is az életemben. Rövid távon kell a logikus gondolkodás, de tudnom kell a logikát, józan eszet a sutba vágó, irracionális viselkedést is produkálnom. Főleg ahhoz, hogy merjek hinni az álmaim megvalósíthatóságában, hosszú távon is. És olyankor is, amikor egy problémához nincs

kész megoldás, hanem ki kell találnom egyet. Ehhez kell a kreativitás, a képzelet, az érzelmek ereje. Kell a spontaneitás és az improvizáció. Kell, hogy a megszokott sémákon túl tudjak lépni. Ezt nevezzük „jobb agyféltekének”. Ennek különös jelentősége van az emberi kapcsolatokban. Ugyanúgy, ahogy táncolni is „érzésből” kell és nem logikai alapon, minden olyan helyzetben, ahol másokra hatást gyakorolhatok, az érzelmekre, azok helyes kezelésére nagy szükség van. Gondoljunk csak egy állásinterjúra vagy amikor egy értékesítő ül szemben a potenciális vevővel. (Megj.: egy állásinterjú is értékesítés.) A beszélgetés, annak irányítása – bár követhet bizonyos sémát – sok szempontból spontánul történik. Képesnek kell lennem ráhangolódnom a másik emberre, hogy ő azt érezze, hogy „ez az ember hozzám hasonló”. Ezzel rendkívüli módon megnövelem annak esélyét, hogy megkedveljen és pozitívan ítéljen meg. Egy ilyen helyzetben (állásinterjú vagy értékesítési megbeszélés), minél jobban érzem magam és minél nyugodtabb vagyok, annál inkább képes leszek spontánul reagálni a másik fél kérdéseire, megnyilvánulásaira. Úgy, hogy annál jobb reakciót gondolkodás révén sem tudtam volna kitalálni. Egy jó vezető is érzékeli a beosztott hangulatát és azt megfelelően kezeli. Ha a beosztott nem eléggé lelkes a munkája iránt, segíthet neki, hogy feltöltődjön érzelmileg. Ez igaz egy jó tanárra is, egy adott diákkal szemben. Ugyanakkor, ahogy mi érezzük magunkat, az

meghatározó abból a szempontból, hogy milyen hatást gyakorolunk másokra. Ha kiemelkedő sikert szeretnénk – életünk jelen helyzetéből továbblépni, az elképzeléseink megvalósítását felgyorsítani – ahhoz feltétlenül meg kell tanuljuk, hogy hogyan váltsunk ki más emberekben nagyon pozitív hatást. És másokban pozitív hatást kiváltani lehetetlen mindaddig, amíg mi magunk nem vagyunk nagyon lelkesek és vidámak. Ez pedig az érzelmekről szól. Fontos az érzelmi elköteleződés a saját jövőképünk iránt is. Ez az érzelmi elköteleződés a mi érzéseinkről szól. Képesnek kell lennünk önmagunkat hosszú távon motiválni – magas érzelmi töltetet fenntartani - ahhoz, hogy folyamatosan tegyünk az elképzeléseink érdekében. „A képzelet fontosabb, mint a tudás.” – A. Einstein. A képzelet az, aminek köszönhetően új dolgok létrejönnek. A tudás már csak a megvalósítás hogyan-ját adja. Ez pedig folyamatosan megújul és bővül. Amit ma a padban ülve megtanultam, néhány év múlva már idejét múlta. A tudást ezért sokkal inkább menet közben szerezzük meg. Egyes helyzetekben a racionalitás és logika (bal) kell, más helyzetekben az érzelmekre és az intuícióra (jobb) van szükségem. A szárnyaló karrierhez vagy egy sikeres vállalkozáshoz mind a kettőre szükség van.

Kérdések 1. Mit teszel azért, hogy egy átlagos munkanap

során jól érezd magad? 2. Mit teszel azért, hogy biztosítsd a jó hangulatot a csapatban, amelyikben dolgozol? 3. Mit teszel azért, hogy fenntartsd az életcéljaidhoz kapcsolt érzelmi töltetet? 4. Ha vezető vagy, hogyan serkented és inspirálod a beosztottaidat?

„Ha érzelmi képességeidet még nem vetted kézbe, ha nincs én-tudatosságod, ha nem vagy képes lekezelni a nyomasztó érzéseidet, ha nincs empátiád és nincsenek minőségi emberi kapcsolataid, akkor egyáltalán nem számít, mennyire vagy okos, nem fogsz messzi jutni.” (Daniel Goleman)


A kilencedik fejezet: két nap múlva. Témája: a változás. A karriered vagy vállalkozásod szolgálatában, Tamás

9. Fejezet: a változásoknak ellenállok vagy felkarolom őket? Kedves Tasha!

Itt a 21 fejezetes "Karrier, vállalkozás: ne szúrd el, inkább tervezd" című online tréning kilencedik fejezete.


Hiány-szemlélet: a változásoknak ellenállok

A hiány-szemlélet az állandóságban, a dolgok meg nem változtatásában keresi az igazát. Az a biztos, ami van. Ami van, azt - a status quo-t - őrizni kell. Lehet, hogy van ennél jobb is, - de az kockázatos. Tartsuk csak fenn a jelen helyzetet, nehogy elveszítsük azt, ami van. Min van a gondolati fókusz? Azon, hogy veszíteni. Ez önbeteljesítő jóslatként be is következik. Az anyagiakért és pozícióért, státuszért dolgozó, hiány-szemléletű ember gondolata: „ha már felkapaszkodtam egy bársonyszékbe, akkor maradjak is benne, amilyen hosszan csak lehet.” Vagy: „van állás, van fizetés – igaz, hogy nem a csúcs, de ez biztos.” Adott a fizetés, egyeseknek magas juttatások, cégautó, részvényopció, stb. A gyerekkori szegénység már a múlt

homályába vész. Mennyivel jobb már az én gyerekeimnek, mint nekem volt. A dolgok elég jól működnek, miért is akarnék megfeszülni, hogy többet érjek el? Tipikusan sok vállalatvezető jól érzi magát ott, ahol van és fél fejleszteni az embereit, sőt, igyekszik visszafogni őket. Ha az emberei felfejlődnek, nagyobb fizetést, előléptetést fognak kérni, esetleg elmennek a cégtől. A vezető pedig ezt nem akarja, mert akkor neki pótolnia kéne őket. Ez erősen a hiány-szemlélet jele. Az elért sikereket és eredményeket a múlthoz viszonyítja, ezért ha elér valamit, annak a sikerében sokáig sütkérezik. Túl sokáig. Már rég továbbléphetne, de nem teszi, mert az elégedettség érzése elhatalmasodott rajta. A továbblépéshez már el van kényelmesedve. Ennek az ára az, hogy nem fejlődik tovább, a munka ellaposodik, a legjobb emberek megérzik, hogy itt nincs továbblépési lehetőség és továbbállnak. A dolgok máris rossz irányba mennek, persze lehet, hogy ezt az első számú vezető még nem látja. Egy vállalkozó ugyanúgy, elégedetten szemlélheti a cégének a bővülését – és elkényelmesedik. Azt szeretné, hogy akkor most minden maradjon így. De nem fog, mert a piac változik, mert vannak versenytársak is – és egyszer csak azon veszi észre magát, hogy egyre kevesebb a bevétel.

A változásoknak ellenálló ember az állandóság illúziójának a tengerén csónakázik. Amíg nem jön a vihar. Akkor elsüllyed.

Bőség-szemlélet: a változásokat felkarolom

A bőség-szemlélet megkérdőjelezi azt, ami van. Keresi, hogy az, ami van, hogyan lehet ennél is jobb. Ha a jobb elérhető, a jó elég jó-e még? Többre vágyik és mer is tenni érte. A valami jobbnak az érdekében változásokat igyekszik eszközölni. Ez persze veszélyezteti a jelen állapothoz (a status quo-hoz) ragaszkodó emberek pozícióit, így konfliktusok léphetnek fel. A bőség-szemlélet haladást és fejlődést kér, ezért igyekszik lebontani a status quo-t. A motivációt és a cselekvési energiát nem az adja, ami van, hanem az, ami még lehetséges. A jövő, amit elképzeltem, olyan vonzó, hogy mindenképpen kár kihagyni. „Muszáj” tenni érte. A bőség-szemléletű vezető örömmel fejleszti az embereit, mert tudja, hogy ez a kulcsa a saját továbblépésének. És annak is, hogy ő nyugodtabban aludhasson. Egy vezető egyik legfontosabb feladata a saját utódának a megtalálása, az ő fejlesztése.

Ez a rendszer – lehetséges utódot találni, őt felfejleszteni, hogy átvehesse a vezető pozícióját, majd továbblépni a karrierben - tipikusan jól működik a multinacionális vállalatoknál. Nincs elkényelmesedés, sem stagnálás. Folyamatos keresése van annak, hogy hogyan lehet jobban, hatékonyabban, kevesebb pénzből egyre többet megvalósítani? Keresi a bővülés és a fejlődés lehetőségeit. Ha meg is áll, hogy élvezze egy ideig egy eredmény gyümölcseit, egy idő után továbbindul, újabb lehetőségeket keresve. A stagnálás nem opció. Örömmel elengedi a régit, hogy létrehozhassa az újat. Tudja, hogy az Élet a bőség gondolatával létezik, ezért mer tenni azért, hogy anyagi bőséget teremtsen. Elsősorban másoknak – így neki is bőven fog jutni. Nincs karrier folyamatos továbblépések nélkül. Nincs szárnyaló vállalkozás folyamatos megújulás nélkül.

Kérdések 1. A munkával kapcsolatos teendőid

mennyire ugyanazok, mint egy évvel ezelőtt voltak? 2. Mi az, amiben keresed, hogy hogyan tudnál jobbat, többet, hatékonyabban előállítani? 3. Mi az, amit változtatni szeretnél, ezért „nyomulsz”, hogy eladd házon belül a változásokat? 4. Mi az, amiben sikereket értél el –

és talán már túl sokáig sütkérezel a sikereid fényében, ahelyett, hogy továbblépnél?

10. Fejezet: milyen ösvényen haladok? Kedves Tasha!

Itt a 21 fejezetes "Karrier, vállalkozás: ne szúrd el, inkább tervezd" című online tréning tizedik fejezete.


Hiány-szemlélet: mások által kitaposott ösvényen haladok

A hiány-szemléletű ember – mivel a biztosra törekszik – a járt, kitaposott utat követi. Keresi a kiszámíthatót. Egyik fő vezérelve a kockázatkerülés. Járt utat a járatlanért soha el nem hagyja. Ami közvetlenül észlelhető, az van, az biztos, arra lehet számítani. Ez nem más, mint az, ami már létezik és amiről biztosan tudunk. Vannak már létező állások, létező ügyfelek, létező kereslet, létező kínálat, létező szabályok, stb. A dolgok be vannak járatva, már csak működtetni kell őket. A kitaposott úton óriási ugyan a tömeg, így csak lépésben lehet haladni, de ki van taposva, ezért ez biztos. A dolgok kiszámíthatóak, előre láthatóak, minden sínen van. Mivel én is ott haladok, ahol mindenki, ezért nem tűnök ki a többiek közül. Sem pozitív, sem negatív értelemben. Így mindenki elfogad engem is (a tömeg részeként). És ez biztonság-érzetet ad. Illuzórikusat ugyan, de ezzel most nem foglalkozunk. Ugyan érzem, hogy ez nem az „igazi”, de a biztonság-érzet

ennél fontosabb. Hiszen a szüleim is ezt csinálták. És „mindenki” ugyanezt csinálja. A jutalom ugyan annyifelé oszlik, ahányan haladnak az úton, de hát mit is lehetne tenni? „Így működik a társadalom.” Példa: munkába állok valahol, betanulom a dolgokat, megismerem, hogy „itt hogy működik a rendszer”. Aztán ennek megfelelően teszem én is a dolgomat. Ez az, amit készen kaptam, ez az az ösvény, amit mások már kitapostak, ezen haladok én is. Mindenki ezen halad – és mivel együtt haladunk, ez biztonságos. Nincs újítás, sem jobbra-balra kitekintés. Minden halad a kitaposott kerékvágásban. Felmerül ugyan néha, hogy milyen jó volna kipróbálni egyet-s-mást, de - járt utat a járatlanért el ne hagyj. Minden marad a régiben. Stagnálás, unalom, ami nem a karrierépítés és nem is a sikeres vállalkozás indítása felé vezető út.

Bőség-szemlélet: az ösvényt magam taposom

A bőség-szemlélet bátran vág új csapást. Mer felfedezni új dolgokat, kihívást és izgalmat érez a felfedezés lehetőségében. Mer nekivágni az ismeretlennek is. Tudja, hogy a kitaposott ösvényen nagyon sokan haladnak, ezért ott a haladás nagyon lassú. A saját ösvény kitaposása, bár az elején sokkal fáradságosabb, később rendkívüli mértékben felgyorsul. És sokkal nagyobb megtérülési aránnyal kecsegtet, mint a kitaposott ösvény.

Sőt. Mivel a még ki nem taposott ösvényen kevesen haladnak – az elején csak az, aki elkezdte kitaposni – a jutalom nem oszlik szét, hanem egyben marad. Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy hátrahagyni mindent, nekivágni a világnak és haladok addig, amíg meg nem állapodom valahol. (pl. külföldre menni dolgozni, fiatalon) És úgy is, hogy elindulok egy kitaposott ösvényen, de elhatározom, hogy ki fogok próbálni mellék-irányokat is. Olyan mellékirányokat, amelyekre csak nagyon kevesen merészkednek. Érdekel, hogy merre tartok, mert tudom, hogy hová szeretnék eljutni. A törekvésemben az újítást és az új dolgok kipróbálását előtérbe helyezem. Merek új ösvényeket taposni: kezdeményezek és kiállok azért, amiben hiszek. Pl. egy vállalatnál dolgozva keresem a dolgok javítási lehetőségeit és ezeket jelzem is az illetékes felé. Javaslatokat teszek arra, hogy hogyan lehetne jobban csinálni dolgokat – még akkor is, ha azokat a dolgokat már sok éve ugyanúgy csinálták. Gyakran persze visszafordulni kényszerülök. Ilyenkor a kishitűek kárörvendve veszik tudomásul, hogy „nem sikerült neki”. ők persze nem veszik észre a próbálkozás legnagyobb értékét: a tapasztalatot. Mert aki próbálkozik, minden egyes próbálkozás után gazdagabb lesz: a minimum, amit jobban fog tudni, az az, hogy mit ne csináljon máskor. De azt is, hogy merre nem érdemes próbálkoznia legközelebb.

Ugye tudod: a kiemelkedő sikernek - szárnyaló karrier, sikerre vitt saját vállalkozás - NINCS kitaposott ösvénye. Vagy kitaposod magadnak, vagy ... SOHA NEM VALÓSÍTOD MEG.

Kérdések 1. Milyen mértékben része a szemléletednek az

újítás, a felfedezés? 2. Szoktál-e néha letérni a járt útról, mert vonzónak tűnik a járatlan út? 3. Kezdeményezel-e szokatlan, újszerű dolgokat a munkahelyeden?

„A kitaposott út biztonságos, de iszonyú dugók vannak.” (Jeff Taylor)


A tizenegyedik fejezet: két nap múlva. Témája: honnan jönnek a legjobb ötletek? A karriered vagy vállalkozásod szolgálatában, Tamás

11. Fejezet: mi lesz az ötleteiddel? Kedves Tasha!

Itt a 21 fejezetes "Karrier, vállalkozás: ne szúrd el, inkább tervezd" című online tréning tizenegyedik fejezete.


Hiány-szemlélet: elsősorban mások ötleteit valósítom meg

A hiány-szemléletben elsősorban azért cselekszem, hogy a mások ötleteit megvalósítsam. A másoktól jövő ötlet lehet maga a katedrális vagy a katedrális építése közben felmerülő probléma megoldása. (hogy mi ez a katedrális, ahhoz lásd az 5. leckét) Lehet, hogy vannak ötleteim, de azok csak kizárólag a munkakörömre korlátozódnak. Keveset célzok meg. „Szűkre veszem” az elmémet. A kreativitásomat még nem fedeztem fel, ezért tudatosan nem is igyekszem ötletekkel előrukkolni. Kerülöm a felelősséget. Inkább mondják meg mások, hogy hogyan, én majd végrehajtom. Bólogató János vagyok. Nem azt szívtam magamba, hogy új dolgokat kitalálni és megalkotni képes kreatív ember vagyok. Inkább azt, hogy legyen egy biztos állásom. Ezért mindig kizárólag valaki másnak „az árnyékában” dolgozom. Tehát az ötletek is - többnyire - mástól jönnek.

Energiámat mások ötletei megvalósításába csatornázom be (pénzért cserébe). Mások ötletei alapján felépült szervezet, folyamatok és eljárások szerint teszem a dolgomat. A főnökömre is úgy nézek, mint újító ötletekkel leginkább előrukkolni képes ember. Valakik „odakint” már kitalálták, hogy hogyan legyen. ők „ott fent” meghatározták a dolgok menetét. Nekem azt követni „kell”. Azt hiszem, hogy nem vagyok kreatív ember. Ez egyrészt azért van, mert nem túl erős bennem az érzelmi töltet. Úgy általában, nem mondhatni, hogy szárnyalok. Kevés az agyamban a szerotonin és az endorfin (pozitív érzelmek létrejöttéért felelős vegyi anyagok az agyban). Másrészt a jövőképem olyan szegényes, hogy az elmémnek nincs is miért jó ötleteket szolgáltatnia. Így nem is nagyon van, mire építenem, kivéve azt, amit mások találtak ki. Nem gondolkodom „nagy” dolgokban. El sem merem hinni, hogy grandiózus elképzeléseket - szárnyaló karrier, lendületes vállalkozás - meg is tudnék valósítani. Sokkal kevesebbet valósítok meg, mint képes lennék. Sokkal kevesebb embernek szolgáltatok kiemelkedő értéket.

Bőség-szemlélet: elsősorban a magam

ötleteit valósítom meg A bőség-szemléletben van elképzelésem,

hogy merre haladok és mindig vannak ötleteim, hogy éppen mit tehetek. Saját gondolkodásomat használom elsősorban, ugyanakkor segítek másoknak is, hogy gondolkodjanak maguknak. Ez utóbbit úgy csinálom, hogy releváns, NYÍLT KÉRDÉSEKET teszek fel nekik. És megtanulok másokat meghallgatni. Sőt, megérteni. Az elmém célkeresztjében egy nagyon gazdag, lelkesítő jövőkép van. Ezért az elmém szolgáltat is bőven ötleteket. Mindegyik ötlet lehetőség a jövőkép megvalósításának az irányába. Van bőven, miből dolgoznom, nem igazán van szükség kívülre tekinteni ötletekért. Bátran kimondom a magam elképzeléseit és meg is védem őket. Sőt, cselekszem a magam ötletei mentén. Bátran ötvözöm őket a mások elképzeléseivel is, ha ezzel még jobb megoldás születik. Ha alkalmazottként dolgozom, megtalálom a módját, hogy az ötleteimet olyan módon adjam elő a döntéshozók felé, hogy azt minél nagyobb valószínűséggel el is fogadják. Megtanulok hatni az érzelmeikre. (LÁSD 8. Fejezet, jobb agyfélteke = érzelmek) Ha vállalkozó vagyok, akkor senkitől sem kell engedélyt kérnem, kivéve önmagamat. A legtöbb ötlet tőlem jön, de persze jöhet az alkalmazottaktól is. Jöhetnek hasznos ötletek a mentoromtól és a Mesterelmék

Csoportom tagjaitól is. Néha azon kapom magam, hogy sokkal több, rendkívül értékes ötletem van, mint amennyit meg tudok valósítani. Az elmém „csúcsra van járatva”, 24 órán keresztül megoldásokat keres – és talál. Néha megébredem kora hajnalban, átfordulnék a másik oldalamra, de „beugrik” egy nagyon jó ötlet és úgy fellelkesülök tőle, hogy kimegy az álom a szememből és azonnal felkelek, hogy tegyek is valamit az ötlet mentén. Az agyam folyamatosan jobbnál jobb ötletekkel rukkol elő. Néha akkor, amikor a zuhany alatt vagyok, néha ebéd közben – ezt előre nem tudhatom. De tudom, hogy minden kérdésre – ötlet formájában - előbb-utóbb lesz válasz is. Mindig. Így soha nem kerülök zavarba, hogy "mit tehetnék?".

Kérdések 1. Agykutatók által ismert tény, hogy

pozitív érzelmek megléte (több szerotonin és endorfin az agyban) esetén sokkal nagyobb az esély, hogy értékes ötleteink támadjanak. Te hogyan biztosítod magadnak, hogy nap mint nap lelkes legyél és vidám? 2. Bizonyára megfigyelted, hogy egy ötletet könnyen elfelejtesz, ha nincs lejegyezve. Hogyan biztosítod, hogy a nap folyamán bármilyen helyzetben is támad egy nagyon jó – akár milliókat is érő - ötleted, azt tudd rögzíteni, hogy még véletlenül se felejtsd el?

3. Milyen gyakran veszed elő leírt céljaidat, hogy folyamatosan szivárogtasd be őket a gondolataid közé? (annak érdekében, hogy az elméd pont a céljaid érdekében találjon értékes ötleteket)

„A kreativitás a lelkesedésünk természetes kibővítése.” (Earl Nightingale)


A tizenkettedik fejezet: két nap múlva. Témája: a megszokásaid, Tasha, a megszokásaid! A karriered vagy vállalkozásod szolgálatában, Tamás

12. Fejezet: megszokásból dolgozol? Kedves Tasha!

Itt a 21 fejezetes "Karrier, vállalkozás: ne szúrd el, inkább tervezd" című online tréning tizenkettedik fejezete.


Hiány-szemlélet: megszokásból dolgozom

A hiány-szemléletben keressük a megszokottat, attól eltérni nem szeretünk. A környezet, a dolgok, a módszerek többnyire ugyanazok, mint évekkel ezelőtt voltak. A stabilitás és állandóság nagy érték. A legtöbb teendő már rég szokássá vált, ezért könnyű és biztonságos. A tanulási görbe egy vízszintes vonal, vagy lefelé tart. A munkát szürke egyhangúság jellemzi. A hiány-szemléletű ember egy helyben áll (vagy ül). Semmi izgalom, semmi újdonság. Mindig ugyanaz, mindig ugyanúgy. (Mindig csak a papné.) Ugyanaz a munkakör, ugyanazok a – már rég rutinná vált - teendők. Mivel nincs kockázatvállalás, sem járatlan úton elindulás, sem felfedezés, ezért sem élvezet, sem izgalom nincs. Alacsony a felelősség szintje, kevés a megteremtett érték. Döntéseket nem kell hoznom, az agyamat nem is használom. Nincs kihívás, nincs sikerélmény. Nincs haladás, sem előrelépés. Ugyanaz az illuzórikus biztonság.

A munka esetenként könnyen kiváltható lenne gépekkel, számítógéppel, stb. De én is elég „olcsó” vagyok, hogy megfeleljek a munkának.

Bőség-szemlélet: hajt az újszerű dolgok izgalma

A bőség-szemléletben, mivel a cselekvés nagy vonalakban felfedező jellegű, sok az újszerű dolog. Ez izgalmas. A mindennapi munka során szokatlan helyzetek is megjelennek, ezeket megtanulom lekezelni. A tanulási görbe meredek. A munkára a változatosság és a kihívások jellemzőek. Többször van elégtétel a sikerrel vett kihívásoknak köszönhetően, mint az lehetséges lenne egy megszokott, állandó környezetben. Ez tipikusabb az emberekkel való munkában. Értékesítő, vezető, vállalkozó, tréner. Minden ember, minden helyzet más és más. Sokkal gyakoribbak az újszerű helyzetek. Ezért több a fejlődés, gyorsabban haladok a céljaim felé. A munkám tele van elemzést és szintetizálást egyaránt igénylő feladatokkal. Emberekkel kell sokat kommunikálnom, mindkét irányban. Az időbeosztásom nagyon szoros, minden percem drága. Folyamatosan döntéseket hozok, az agyamat intenzíven használom. Magas érzelmi töltet mellett jobbnál jobb ötleteim támadnak, amelyeknek köszönhetően sok újat tudok belevinni a munkámba. Ami jellemez:

szárnyalás, vidámság, lelkesedés, elégedettség, önbizalom.

Kérdések 1. Mennyire keresed az újat a

munkádban? 2. Mennyire elfogadható számodra, hogy hosszabb időre belesüppedj a megszokottba? 3. Mikor volt utoljára izgalmas a munkád?

„Az egyik legjelentősebb különbség egy vezető és a követője között az innovációs képesség.” (Steve Jobs)


A tizenharmadik fejezet: két nap múlva. Témája: a stressz. A karriered vagy vállalkozásod szolgálatában, Tamás

13 Lecke

13. Fejezet: stresszeled magad? Ki kényszerít rá?

Kedves Tasha!

Itt a 21 fejezetes "Karrier, vállalkozás: ne szúrd el, inkább tervezd" című online tréning tizenharmadik fejezete.


Hiány-szemlélet: sok a stressz

A stressz jó részben attól van, hogy az, amit csinálok, nincs elég összhangban azzal, aki én valójában vagyok. Amit csinálok, túl kevéssé fejezi ki az én belső lényemet. A hiány-szemléletű ember elsősorban a pénzért dolgozik, ezért a pénzért hajlamos olyan munkát is bevállalni, ami távol áll az ő igazi vágyaitól. A munkája nem fejezi ki eléggé azt, hogy ő valójában kicsoda. Ezért gyakran nagy benne a stressz. Fizikailag ugyan a munkahelyén van, de gondolatban, lelkiekben gyakran máshol. És igazából máshoz volna kedve. HA volna hozzá elég pénze... A stressz gyakran a hiány-szemlélet tünete. Azért vagyok stresszes, mert aggódom, hogy veszíthetek, ezért megfeszülök, hogy ?biztosra menjek?. A cselekvés fő vezérmotívuma a félelem. Azért cselekszem,

mert ha nem tenném meg, akkor annak súlyos negatív következményei lennének: elveszíteném az állásomat, a fizetésemet, stb. Kevés az élvezet, kevés a vidámság, kevés a nevetés. Rohanás, mókuskerék. A munka inkább egy végcél, az utazás minősége másodlagos. Mókuskerék, robot, szenvedés.

Bőség-szemlélet: stressz? Az mi?

A bőség-szemléletű ember (mivel nem aggódik a pénz miatt),elsősorban arra koncentrál, hogy az ő egyéniségét legjobban kifejezésre juttató munkát válasszon. Ezért a munkája szinte stressz-mentes. A munkáját szereti, ezért képes kiemelkedő teljesítményt is nyújtani. A jutalom ennek megfelelően nagyobb is. Minden helyzetbe megpróbál annyi élvezetet belevinni, amennyit csak lehet. Biztosítja magának a fejlődést is. élvezet + fejlődés = teljesítmény ?Egészséges? szintű terhet vállal magára, lelkes a munkája és annak végeredménye iránt. Ezért a kihívást jelentő helyzeteket sem éli meg stresszesen. A munkája inkább egy élvezetes utazás és nem egy végcél.

Kérdések 1. Mit teszel azért, hogy vidámsággal és

jó hangulattal magad körül elejét vegyed a túlzott szintű stressznek?

2. Milyen egyéb módokon kezeled magadban a stresszt? 3. Szoktál-e segítséget kérni másoktól ? akár a közvetlen vezetődtől is - amikor úgy érzed, hogy a fejed felett ?összecsapnak a hullámok?? 4. Felismered-e, hogy adott helyzetben túl sok benned a stressz? Ha igen, mit teszel ellene?

?A stressz nem más, mint az elmebetegségnek egy társadalmilag elfogadott formája.? (Richard Carlson)


A tizennegyedik fejezet: két nap múlva. Témája: munkavállalói vagy tulajdonosi hozzáállás a nyerő? A karriered vagy vállalkozásod szolgálatában, Tamás

14. Fejezet: munkavállaló vagy tulajdonos?

Kedves Tasha!

Itt a 21 fejezetes "Karrier, vállalkozás: ne szúrd el, inkább tervezd" című online tréning tizennegyedik fejezete.


Hiány-szemlélet: én úgy teszek, mintha dolgoznék, ők úgy, mintha fizetnének

A hiány-szemléletű ember hozzáállása: munkavállalói. Azért jöttem, hogy betöltsek egy állást, a rám bízott munkát elvégezzem, ezért jogosan várom, hogy megfizessenek. A többi nem érdekel. Gyakori az a hozzáállás is, hogy ennyi pénzért többet ne is várjanak. Gyakran azt a minimális munkát végzi el, ami ahhoz kell, hogy ne veszítse el az állását. „Egy riporter egy gyárban a munkásokkal készít riportot. Megkérdi egy idős bácsitól is, hogy mióta dolgozik a gyárban. - Amióta megfenyegettek, hogy kirúgnak.” A munka kizárólagos szerepe a pénzkeresés. Sokat keres, de persze keveset talál. A munkát mások „adják”, én elvállalom. Ha nem adnak munkát, felkopik az állam. „ők” a felelősek azért, hogy nekem „munkám legyen”. Találják ki, írják le, tegyék könnyűvé, nehogy erőt kelljen vennem magamon. („Hogy is képzelik?!”) Adjanak bőven juttatásokat – és végezzék

is el helyettem a munkát. Na, akkor talán hajlandó leszek „munkát vállalni”. Az egész életem azzal telik, hogy mások által kitalált és nekem kínált elveket, rendszereket használok és munkát végzek. Az Élet legfőbb feladata a fizikai önfenntartás. Ezért „kell” munkát vállalni. Mert másképp nincs pénz, és anélkül nincs élelem, sem ruha, sem lakás, stb. Ez ugyanúgy igaz lehet egy vállalkozóra, aki a vállalkozásáBAN (és nem a vállalkozásÁN) dolgozik. Kvázi önmagának munkavállalója – és semmivel sem jobb így az élete. Nem hozom meg életem összes felelős döntését – így azokkal a döntésekkel maradok, amit mások hoznak meg. Az Élet egy „kell” és „muszáj”, mert másképp felkopik az állam.

Bőség-szemlélet: tulajdonosi hozzáállás

A bőség-szemléletű ember a munkát, amit végez és/vagy annak végtermékét magáénak érzi. Még ha formálisan nem is tulajdonosa a vállalatnak vagy szervezetnek, ahol dolgozik, a munkáját úgy végzi, mintha tulajdonos lenne. A legmagasabb szinten érdekli a szervezet jövője, a termék vagy a szolgáltatás, az ügyfelek, a vásárlók. Szereti és élvezi a folyamatot. Keresi annak módját, hogy a saját elképzeléseit és a

vállalat tulajdonosainak elképzeléseit összhangba hozza. A kitűzött célok elérése érdekében belead apait-anyait. A teljes életével jelen van a munka során. Minden döntésért felelősséget vállal, mert tudja, hogy minden döntés, amit hoz, az életét érinti. Ezért az ilyen emberek karrierje – ha célul tűzik ki - gyorsabban ível felfelé, mint bárki másnak. Gyakran válnak társ-tulajdonossá vagy részvényessé, jutalmul a munkájuk eredményéért. Ami messze magasabb szintű juttatásokkal jár, mint ami egy nem-tulajdonosnak. A formális tulajdonossá válást természetesen MEGELőZI a TULAJDONOSI HOZZÁÁLLÁS. Az ilyen ember tulajdonosa a gondolatainak, az érzéseinek és az összes megnyilvánulásának. Ez 100%-os felelősséget feltételez, ami nélkül nincs tulajdonosi hozzáállás a munkában sem. Ha szeretnél Te is tulajdonosi hozzáállást kialakítani a munkádban, ezt könnyítsd meg magadnak azzal, hogy kitűzöd az életcéljaidat. Nincs tulajdonosi hozzáállás a munkában az EGÉSZ ÉLETEDRE vonatkozó tulajdonosi szemlélet nélkül. Az életcéljaid pont ez utóbbit szolgálják.

Kérdések 1. A munkádban mi az, amit a leginkább

magadénak érzel? 2. Mennyire mondhatod el magadról azt, hogy a teljes életeddel „jelen vagy” a munkád során? Elvégre az Életednek 100%-os tulajdonosa vagy, nem?

3. Mindazt, ami a saját elképzelései szerint alakul, az ember a magáénak szokta érezni. Milyen gyakran állsz elő saját ötletekkel, javaslatokkal, hogy a dolgokat adott módon kéne csinálni?

„Soha ne felejtsd el, hogy azon döntésed, hogy valamit elérjél, minden egyébnél fontosabb.” (Abraham Lincoln)


A tizenötödik fejezet: két nap múlva. Témája: szinkronicitás (aminek a szerepe a sikerben felbecsülhetetlen...) Tamás

15. Fejezet: Szinkronicitás Nagyon, nagyon, nagyon fontos.

Kedves Tasha!

Itt a 21 fejezetes "Karrier, vállalkozás: ne szúrd el, inkább tervezd" című online tréning tizenötödik fejezete.


Hiány-szemlélet: csak abban hisz, amit előre ki tud számolni

A hiány-szemléletű ember csak ok-okozati összefüggésekben képes gondolkodni. Ha megteszem ezt, akkor megszületik az az eredmény. Vagy fordítva: bizonyos eredmény elérése érdekében ezt és ezt kell tennem. Amit teszek, az az ok. Az eredmény az okozat. Egy cél elérésének hogyanja előre le van rögzítve. (Nagy hiba!) NAGY HIBA. A lényeg a cselekvés. A cselekvés minősége – az érzelmi töltet – másodlagos. Csak olyan elképzelések megvalósításába fog bele, amelyeknek a hogyanját részleteiben előre látja. Azt hiszi, hogy a HOGYAN pontos ismerete a garancia a sikerre. Nem, nem, és NEM! Mivel a „nagy” dolgok megvalósításának a hogyanja előre nem ismerhető minden részletében, a hiány-szemléletű ember nagy dolgok megvalósításába nem fog bele. Jobbik esetben egy cégnél dolgozva gyűjti a

pénzét. Ez biztos, ez kiszámítható. Sokaknak még ez sem sikerül. Képtelen bízni abban, hogy minden problémára születik majd megoldás is. Nem ismeri az Élet törvényszerűségeit és azt sem, hogy hogyan működik az emberi elme. Nem tudja, hogy EL KELL INDULNI ahhoz, hogy fel tudja fedezni azokat a dolgokat, amelyeket fel kell fedeznie ahhoz, hogy megvalósítsa azt, amiről álmodik.

Bőség-szemlélet: SZINKRONICITÁS

A bőség-szemléletű ember olyan dolgokba is belefog, amelyekkel kapcsolatban nem látja előre az összes hogyan-t, amelyeken keresztül azt meg fogja valósítani. Nem a HOGYAN a fontos. Hanem az, hogy pontosan MIT és főleg, hogy MIÉRT. Ha megvan az, hogy MIT és az is, hogy MIÉRT, elindul. Tudja, hogy sok okot előre nem láthat, de ahogy halad, egyre többet lesz képes meglátni. Bízik abban, hogy a legjobb megoldások, a legjobb HOGYAN-ok a megfelelő időben elő fognak állni. És az elérni kívánt végeredményre fókuszálva, ok-okozati összefüggések mentén bizalommal haladva gyakran tapasztalja, hogy a szerencse mellé pártol. A következő mondatot jól jegyezd meg: Látszólag véletlenszerű, megmagyarázhatatlan, és az ő számára kedvező események következnek be. Teljesen könnyedén, lazán,erőlködés nélkül, mintha az ölébe hullott volna az eredmény.

Ezt nevezzük szinkronicitásnak. JÓL MEGJEGYEZTED? Olvasd el még 1x. Sőt, még egyszer. Ilyenkor a cél megvalósulása nagy lendületet kap. Beigazolódik, hogy aki mer, az nyer. Magas, pozitív érzelmi töltetet tart fenn, ezért a Vonzás Törvénye alapján egyre több valósul meg. A Vonzás Törvénye ezt mondja: az érzések, amiket táplálsz magadban, pont olyan dolgok, események bekövetkezésének valószínűségét növelik, amelyek ugyanezt az érzést fogják benned tovább erősíteni. Ha alapjában véve vidáman teszed a dolgodat, többnyire olyan dolgok fognak történni, olyan dolgokat fogsz észrevenni, amelyek további vidámságra adnak okot. Ha nem vagy vidám, ezeket nem fogod észrevenni. Ha valamiért hosszabb időn keresztül bosszús vagy, nagyobb valószínűséggel fognak veled olyan dolgok történni, amelyek további bosszúságra adnak okot. Ha nem vagy bosszús, ezek sokkal kevésbé valószínű, hogy meg fognak történni. A cél elérhetőségébe vetett hit és az ehhez kapcsolt lelkesedés megnöveli olyan dolgok történésének a valószínűségét, amelyek a cél elérését elősegítik. Aki nekifog valamit megvalósítani és hisz benne, hogy az lehetséges, az fog találni megoldásokat is. TEENDő: meghozni a dönést és elindulni, hogy

megvalósítsd az álmaidat.

Kérdések 1. Mi a személyes jövőképed?

2. A kitűzött céljaid elérésnek a hogyan-ját előre meghatároztad, vagy bízol a szinkronicitásban, hogy fogsz találni előre nem látható hogyan-okat is? 3. Mit teszel azért, hogy a lelkesedésedet és a pozitív érzelmi töltetet fenntartsd magadban?

„Ahol akarat van, ott megoldás is lesz.” (Anthony Robbins)


A tizenhatodik fejezet: két nap múlva. Témája: könnyedén vagy erőlködve haladsz a céljaid felé? Tamás

16. Fejezet: Erőlködöm vagy könnyedén valósítom meg elképzeléseimet?

Kedves Tasha!

Itt a 21 fejezetes "Karrier, vállalkozás: ne szúrd el, inkább tervezd" című online tréning tizenhatodik fejezete.


Hiány-szemlélet: Erőlködés

A hiány-szemléletű ember erőlködik. Ha nem fizikailag, akkor érzelmileg és/vagy lelkileg. Mivel a domináns gondolata az, hogy „jaj, csak biztosítani tudjam az anyagiakat”, ezért erre is összpontosít. A fő kérdése: mennyi a fizetés? A munkával való azonosulás hiányzik, ezért érzelmileg nem kötődik a munkához. Emiatt többnyire alacsony érzelmi töltettel végzi munkáját. Az eredmény legfeljebb középszerű. Az alacsony érzelmi töltet, a fejlődés és az életcélok hiánya, a kedvetlenség erőlködést eredményez. Ez az, amikor „erőt kell venned magadon”, hogy bemenj dolgozni, hogy rávedd magad, hogy „tedd a dolgodat”, miközben valami máshoz volna kedved. Amikor kedved van valamihez de mást „kell” csinálnod, az valamilyen szinten mindig erőlködés. Erőlködik az a vezető, aki dominánsan autokratikus,

utasításos módon bánik a beosztottaival. És főleg anyagiakkal próbál motiválni. Erőlködik az értékesítő, aki nem készült fel jól egy tárgyalásra és árengedménnyel próbálja döntésre segíteni a vevőt. Akkor is erőlködik, amikor mondja, mondja és csak mondja a magáét, anélkül, hogy a potenciális vevő igényeit kiderítené. Erőlködik az a projekt vezető is, aki nem végezte el a projekt alapos tervezését és most kicsúszik a határidőből. Erőlködik az a beosztott is, akinek alacsony az önértékelése és mindenáron azon igyekszik, hogy kiváltsa mások dicséretét. Erőlködik az is, aki szeretne saját vállalkozást indítani, de nem mer, ezért inkább megmarad egy "állásban", mert az "biztonságos". Az erőlködés részben annak a jele, hogy az illető nem a valós potenciáljának a szintjén él és dolgozik. Angolul: "no pain, no gain."

Bőség-szemlélet: Könnyedség

A bőség-szemléletű ember azonosul a munkájával, szereti azt, kedve van hozzá. Ezért könnyedén teszi a dolgát. Van személyes jövőképe, magas az életével, a munkájával kapcsolatos érzelmi töltete. Így nagyon sok mindent könnyű megtennie. Könnyű nekifogni, könnyű hibákat elkövetni és belőlük tanulni. Könnyű változtatni és könnyű kitartani. Könnyű fejlődni.

Könnyű továbblépni és magasabb fizetést elérni. Vezetőként humánus bánásmódot honosít meg az emberei felé – így serkenti őket nagyobb teljesítményre, sikerrel. Értékesítőként jól felkészül minden tárgyalásra, felépíti a terméket vagy szolgáltatást a vevő fejében, hogy az még véletlenül se kételkedjen az árban. Ezért nem érzi, hogy neki árengedményt kéne adnia. Mielőtt a saját termékről vagy szolgáltatásról beszélne, beszélteti a potenciális vevőt. Nyílt kérdésekkel deríti ki, hogy mik a vevő valós igényei. Projekt vezetőként jól működő tervet készít, ami szinte önmagát valósítja meg. Beosztottként csak azon van, hogy kiemelkedő teljesítményt nyújtson a munkájában. Ezzel automatikusan begyűjti az elismeréseket, erre már gondolnia sem kell. A lelki-érzelmi könnyedség kiváló alapot ad a kiemelkedő teljesítményhez. Jól felkészül a vállalkozás elindítására - majd sikerre viszi azt. Mindig a maximumot hozza ki magából, ezért a valós potenciáljához nagyon közeli teljesítményt nyújt. Angolul: "no pain, no pain."

Kérdések 1. Mennyire könnyű rávenned

magad reggelente, hogy dolgozni menj? 2. Mennyire vagy képes teljes mentális kapacitásoddal

a munkádra fókuszálni? 3. Munkádnak mely részeit kedveled és élvezed?

„Ne azt kérdezd, hogy mire van szüksége a világnak, kérdezd azt, hogy mitől fogsz életre kelni. Aztán tedd azt. Mert a világnak olyan emberekre van szüksége, akik életre keltek.” (Howard Thurman)


A tizenhetedik fejezet: két nap múlva. Témája: hogyan bánsz a félelmekkel?

Jó munkát!

Tamás

17. Fejezet: Félelem Kedves Tasha!

Itt a 21 fejezetes "Karrier, vállalkozás: ne szúrd el, inkább tervezd" című online tréning tizenhetedik fejezete.


Hiány-szemlélet: A félelmet elkerülöm

A hiány-szemléletű embert alacsony érzelmi tudatosság jellemzi. Sokan - főleg férfiak - nem is tudják, hogy vannak érzelmeik. És azt sem, hogy ezek milyen hihetetlen hatással vannak az életük minőségére. Vagy lehet, hogy tudnak róluk, csak azt hiszik, hogy az érzelmeik maga a valóság. Az érzelmi tudatlanság az, ami miatt nem tesznek meg nagy hasznot hozó dolgokat. Azért nem teszik meg, amit a leginkább meg kéne tenni, mert valamitől félnek. Például kimondani egy munkahelyen azt, amit mindenki tud, de senki nem akarja kimondani, mert valamiért kellemetlen. Egy olyan dolgot, aminek a kimondása mindenkinek hasznos lesz. Vagy bátran bevállalni egy prezentációt. Minden félelem ellenére. Vagy kirúgni egy kellemetlenkedő ügyfelet – és legyőzni azt a félelmet, hogy „esetleg nem találunk nála jobbat.” Vagy bátran fellépni olyan megnyilvánulások ellen, amelyek rombolják a csapatszellemet. Vagy mégis csak felhívni valakit, akit valamiért nagyon nem akaródzik felhívni. Vagy szembenézni a teljesítmény-értékelés eredményével, ha nem azt kaptad, mint amit szerettél volna. Az ilyen embert a félelem visszatartja a cselekvéstől. Így akárhányszor előjön a gondolat, hogy mégis meg kéne tenni, a félelem mindig ott lesz.

Ez egy ördögi kör. Ott a gondolat: meg kéne tenni. De félek, ezért nem teszem meg. És a gondolat még mindig ott van, újból és újból előjön: meg kéne tenni. De a félelem visszatart. A 22-es csapdája. A félelmet nem felvállalva maradok a komfort zónámon belül. És ezzel minden marad úgy, ahogy van. Nincs továbblépés, nincs fejlődés. Azt mondja: „Ismerem a korlátaimat.” A bátorság helyett a félelmet választja. Ezért a félelem meg is marad.

Bőség-szemlélet: A félelmet legyőzöm, cselekszem a félelem ellenére is

A bőség-szemléletű ember érzelmileg tudatos. Tudja kezelni önmaga és mások érzelmeit. Ez fontos előfeltétele annak, hogy valakiből például vezető váljék. Tudja, hogy a félelem nem jó tanácsadó.Tudja, hogy a megfelelő hozzáállás az, hogy a félelmet legyőzze. Többnyire cselekszik, a félelem ellenére is. Ezzel a félelmet legyőzte, a félelem el is múlt. A félelem helyett a bátorságot választotta. Mer szembenézni a valósággal, bármilyen félelemmel teli is lenne az. Tudja, hogy a félelem csak úgy fog elmúlni, hogy MEGTESZI PONT AZT, AMITőL FÉL. Tudja, hogy a komfort zónán belül nincs fejlődés. Ezért bátran kilép a komfort zónájából, így gyorsabban fejlődik. Bevállal kockázatokat és azt, hogy fog hibázni. Feszegeti önmaga határait és jó példát mutat másoknak. Tudatában van annak, amikor fél – és annak is, hogy a leghasznosabb cselekedni. A félelem ellenére. Megtartani a prezentációt.

Szembenézni a negatív visszajelzésekkel. Felhívni azt a bizonyos valakit. Bocsánatot kérni, ha azt kell. Segítséget kérni, még akkor is, ha a kérést visszautasíthatják. Szembenézni önmagammal, hogy „mit szúrtam el?" A félelem ellenére való cselekvés nélkül nincs sem meredek ívű karrier, sem szárnyaló vállalkozás. Tedd szokásoddá, hogy felismered, amikor félsz - és mégis cselekedj.

Kérdések 1. Te milyen, félelemmel teli helyzetben beszéled le

magad a cselekvésről? 2. Mikor léptél ki utoljára a komfort zónádból? 3. Mit nyersz abból, hogy nem cselekszel, mert a félelem visszatart? (mert, hogy nyersz valamit, az biztos)

„Az egyetlen dolog, amitől félnünk kell, az maga a félelem.” (Franklin D. Roosevelt)


A tizennyolcadik fejezet: két nap múlva. Témája: mi a megvalósítás alapja? Mennyire támaszkodsz a képzeletedre?

Jó munkát!

Tamás

18. Fejezet: A megvalósítás alapja Kedves Tasha!

Itt a 21 fejezetes "Karrier, vállalkozás: ne szúrd el, inkább tervezd" című online tréning tizennyolcadik fejezete.


Hiány-szemlélet: Megvalósítás csak a közvetlenül érzékelhetőből, abból, amit biztosan tudok

Azzal működik, amit eddig megismert és amit közvetlenül észlelni tud. A fő érve: a tudás hatalom. Ez „van” (amit tudunk), ezzel tudunk valamit kezdeni. A továbblépés alapja az eddig megszerzett tudás. Ha tudom, akkor ismerem, ki tudom számítani. Ha nem tudom, akkor nem is tudok mit kezdeni vele. Sőt, amit nem tudok, az nem is létezik. Amit tudok, az már a határokat is meghatározza. Ezzel sokszor lekorlátozza önmagát. Figyeld meg, „nagy tudású” emberek milyen gyorsan megmagyarázzák neked, hogy valami miért nem lehetséges. Pl. ha grandiózus elképzelésekkel hozakodsz elő. „Mindig is így csináltuk.” „Itt mindig is így mentek a dolgok.” „Itt ez van.” „Az nem fog menni.” Nincs törekvés, a gondolkodás statikus. Nincs ismeret arról, hogy hogyan lehet kiváló ötletekhez jutni.

Nincs mód új perspektíva megtalálására és gyakorlatba ültetésére. Amit látok, észlelek és tudok, az VAN, és kész.

Bőség-szemlélet: Megvalósítás a nem észlelhetőből is

A bőség-szemléletű ember bár támaszkodik a megszerzett tudásra, jócskán hagyatkozik a képzeletére is. Sőt, a megvalósítás fő motorja a képzelet. Elképzeli, hogy 35%-kal növeli a bevételeket egy évben – és törekszik is rá, hogy erre megoldásokat találjon. Elképzeli, hogy egy nagyon ütőképes vezetői csapatot kovácsol össze hat hónap alatt – és rendületlenül tesz is érte. Elképzeli, hogy bevezet egy új terméket – és mellé azt is, hogy ez mekkora előnyt fog jelenteni neki a konkurenciához képest. Mer elképzelni a maga számára egy jobb és szebb jövőt. Előléptetést, magasabb fizetést, több juttatást. Meri elképzelni, hogy a vállalkozása az ő jelenléte nélkül is jól működik. Bármit is képzel el, kezdetben támaszkodik a jelen tudásra, de haladva a cél felé, egyre több és újabb tudást fedez fel. A tudása így folyamatosan bővül. Az újonnan felfedezett tudás kritikus a cél eléréséhez. Meri az itt és most nem észlelhetőt megvalósítani és észlelhetővé tenni. Mer a többség által elérhetetlennek tartott célokat is kitűzni. Az újítás mértéke sokkal nagyobb. Ezért a jutalom is.

Kérdések 1. Álmodsz dolgokról: előléptetés,

vezérigazgatói pozíció, saját vállalkozás, szabadság, stb. Milyen gyakran hiteted el önmagaddal, hogy ez nem lehetséges? 2. Mennyire vagy büszke a tudásodra? 3. És a képzeletedre?

„A képzelet fontosabb, mint a tudás.” (Albert Einstein)


A tizenkilencedik fejezet: két nap múlva. Témája: a lehetőségek ott vannak, a kérdés, hogy észreveszed-e őket?

Jó munkát!

Tamás

19. Fejezet: Észreveszem a lehetőségeket?

Kedves Tasha!

Itt a 21 fejezetes "Karrier, vállalkozás: ne szúrd el, inkább tervezd" című online tréning tizenkilencedik fejezete.


Hiány-szemlélet: a lehetőségeket nem veszem észre

A hiány-szemléletű ember figyelme nagyon alacsonyan van. Keveset mer, keveset kér, kevésben reménykedik. És mivel ezen van a fókusza, ezért csak azokat a lehetőségeket veszi észre, amelyek pont ezt a keveset segítenek elérni. Akinek azon van a fókusza, hogy megőrizze az állását, csak azokat a lehetőségeket fogja észrevenni, amelyek pont ebben segítik. Pl. hogy jól elvégezze a munkáját. Hogy hozza az elvárt eredményeket. És nem többet. Akinek azon van a fókusza, hogy megtartsa a meglévő ügyfeleit, csak azokat a lehetőségeket fogja észrevenni, amelyek pont ebben segítik. De nem azokat, amelyek segítségével új ügyfeleket szerezne. Amin van a fókusz, annak a megvalósítását elősegítő lehetőségeket veszi észre. Ha azon, hogy „nincs rá idő”, akkor ennek a bebizonyítására szolgáló lehetőségeket fogja észrevenni. De nem azokat, amelyek segítségével

kigazdálkodható lenne az idő. Ha azon, hogy „úgysem fogjuk megkapni ezt a munkát”, akkor pont azt. Ha azon van a fókusz, hogy „húzzuk ki valahogy ezt az évet, aztán majd meglátjuk”, akkor az ennek megfelelő lehetőségeket fogja észre venni. Kevésben gondolkodik, keveset vesz észre.

Bőség-szemlélet: A lehetőségeket észreveszem

Lehetőségekből is bőség van, de nem mindegy, hogy mely lehetőségeket veszem észre. A bőség-szemléletű ember – mivel belső fókuszát magasra irányítja (más szóval: nagy dolgok megvalósítását képzeli el) – sokkal több lehetőséget észre vesz. És ami nagyon fontos: meg is ragadja őket. (Lásd 17. lecke) Akinek azon van a fókusza, hogy hogyan érje el, hogy megkapja az áhított előléptetést, az azokat a lehetőségeket fogja észrevenni, amelyek pont ebben segítik. Akinek azon van a fókusza, hogy hogyan indítson saját vállalkozást – olyant, ami már az első hónapokban termel – az azokat a lehetőségeket fogja észrevenni, amelyek őt ebben segítik. Akinek azon van a fókusza, hogy vállalkozóként hogyan tudna több szabad időt juttatni magának, az ebbe az irányba mutató lehetőségeket fogja észre venni. Miközben megragadja a lehetőségeket, azt tapasztalja, hogy egy lehetőség megragadása további lehetőségek létrejöttét eredményezi. És így tovább. Egy idő után olyan lehetőségek

láncolatában találja magát, amelyek mind a végső jövőkép megvalósulását segítik. A felkarolásuk által a lehetőségek megsokszorozódtak. Nincs más feladat, mint folyamatosan azon gondolkodni, hogy „hogyan lehetne elérni”? És hagyni, hogy jöjjenek a lehetőségek, a jobbnál jobb gondolatok, meglátások. És amikor jönnek, cselekedni.

Kérdések 1. Te miben gondolkodsz folyamatosan?

Valami kicsiben, közepesben vagy nagyban (netán óriásiban)? 2. Mi az, amivel kapcsolatban azt forgatod a fejedben, hogy „hogyan lehetne…?” 3. Vajon miért van az, hogy egyeseknek sikerül egyre többet, egyre jobban, egyre hatékonyabban, stb. elérni, míg másoknak nem?

"A pesszimista minden lehetőségben nehézséget, az optimista minden nehézségben lehetőséget lát." (Winston Churchill)


A huszadik fejezet: két nap múlva. Témája: élvezet.

Jó munkát!

Tamás

20. Fejezet: Élvezet menet közben vagy majd, ha elértem a célt?

Kedves Tasha!

Itt a 21 fejezetes "Karrier, vállalkozás: ne szúrd el, inkább tervezd" című online tréning huszadik fejezete.


Hiány-szemlélet: csak akkor fogom élvezni, amikor elértem a célt

A hiány-szemléletű ember a munkája különösebb élvezete nélkül gyűjt, gyűjt, gyűjt és azt reméli, hogy amikor már eleget tett félre, akkor majd megáll és élvezni fogja. Az élvezet, a boldogság ki van tolva a jövőbe. Majd, ha megkapom az előléptetést. Majd, ha kétszer ennyi bevételem lesz. Majd, ha megtaláltam a megfelelő ügyvezetőt. Majd, ha elég pénzt félre tudtam tenni és felépült a házam. Majd, ha kifizettem az összes törlesztő részletet. Majd, ha felépítettem a vállalkozásomat. Mivel nem élvezi az oda vezető utat, azt sem fogja élvezni, amikor már ott lesz. Ha egyáltalán… De ezt ő nem tudja. Ez a gondolat markánsan megjelenik az ipari társadalomban: tanulunk, felkészülünk az Életre, majd munkát vállalunk, hogy megteremtsük az életünk anyagi bázisát. Majd nyugdíjas éveinkben élvezzük a munkánk gyümölcsét. A munka élvezetéről nem sok szó esik. Ha kap egy fizetésemelést, egy előléptetést, vagy nagy nehezen behoz egy új ügyfelet a vállalkozásába, hirtelen fellelkesül, ami nem tart tovább, mint két-három hónap. Utána újból visszaáll az eredeti ciklus: hajt

napról napra és várja, hogy valami odakintről megdobja a lelkesedését. A gondolat, hogy veszíthetek, azt eredményezi, hogy kisebb teljesítményt nyújt, mint nyújthatna. Az akarás már annyira görcsös, hogy képtelen az élvezetre. Extrém esetben teljesen lemondott a fejlődésről, a továbblépésről és teljes beletörődéssel, fásultan jár be dolgozni.

Bőség-szemlélet: Élvezem a megvalósítás folyamatát

A bőség-szemléletű ember folyamatában élvezi a munkáját. A karrier, vagy a vállalkozás felépítése számára inkább egy élvezetes utazás, mint egy megvalósításra váró cél. Mivel élvezi, amit csinál, ezért sokkal többet mozgósít a tudásából, a képességeiből és az ötleteiből. Így gyorsabban is valósít meg bármit. Olyant is képes megvalósítani, amit a folyamatot élvezni képtelen ember nem képes. Kevesen tudják, de kutatások kimutatták, hogy a munkahelyen a teljesítmény annál nagyobb, minél inkább biztosítva van a munka élvezhetősége és a fejlődés lehetősége: Élvezet + Fejlődés = Teljesítmény Alapjában véve jól érzi magát a bőrében. Sőt, lelkes a puszta tény iránt, hogy él. A lelkesedése révén sokkal többet valósít meg. Sokkal pozitívabb hatást vált ki a környezetében, a kollégákban, ezért sokkal valószínűbb, hogy ő kapja meg a vezetői beosztást. És később további előléptetéseket. Nagyon pozitívan tud viszonyulni az ügyfelekhez, még azokhoz is, akik nem vásárolnak tőle. Az ügyfelek értékelik a vásárlástól független pozitív viszonyulást, ezért szívesen jönnek vissza, amikor aktuális lesz vásárolniuk.

Vagy örömmel ajánlják másoknak az ilyen embert. Van lelkesítő jövőképe, letisztázott életcéljai vannak. Tudja, hogy merre az arra és ebből nem is enged. Tudja, hogy nem a kollégáit, nem a főnökét, nem az ügyfelet, hanem saját magát kell boldoggá tennie – és ez az, ami pozitívan hat a kollégáira, a főnökére és az ügyfeleire is. Tudja, hogy milyen mértékű üzleti növekedést akar elérni és ezt nem görcsölve, hanem élvezettel csinálja. Így sokkal nagyobb valószínűséggel el is fogja érni. Nincs olyan üzlet, amit olyan nagyon akarna, hogy az teljesítményben lekorlátozná őt. El is tudja engedni a dolgokat, nem aggódik, hogy esetleg elveszít egy üzletet vagy egy ügyfelet. Éppen ezért sokkal több üzletet meg is nyer.

Kérdések 1. Mennyire élvezed a munkádat, mennyi

sikerélményt adsz magadnak, nap mint nap? 2. Mennyire lelkesít a jövő, amit elképzeltél magadnak? Ha nem eléggé, az azért van, mert túl keveset képzeltél el. Szeresd magad jobban és ajándékozd meg magadat egy lelkesítőbb jövőképpel. 3. Mi az, amit tenned érdemes, hogy több élvezet legyen a munkádban, nap, mint nap?

"Ahhoz, hogy sikeres legyél, élvezned kell kihoznod önmagadból a maximumot, miközben hozzájárulsz valamihez, ami messze túlmutat rajtad." - Csíkszentmihályi Mihály, a chicagói egyetem pszichológia professzora


A huszonegyedik - utolsó - fejezet: két nap múlva. Témája: felelősség.

Az ideális életstílusod szolgálatában:

Tamás

Documents

@Boer Tamás Leckék 1-20-ig