0 szappan csokkenti a viz feliileti feszultseget, ezert a vizcseppecskek szetfrdcskdinek

arany

^szappan- buborekok

a VIZ felszmen

villanyeg6

argon gćz -

tengeri s6 kristalya

KEMIAKEPES SZĆTARaz elem pozitiv polusat rezlemezre kapcsoljuk

rezlemez ajćrgyat, pl. kulcsot, j a negativ pdlusra

kapcsoljuk

pozitiv polus (■

rez(ll)szulfat- oldatot tartal-

mazo edeny

egyszeru eirendezes, amellyei valamilyen

femtargyra rezbevonat keszitheto

woifran) izzoszdi

a D3 vitamin

szamitogepes model I je

szenatom

folsav-kristal>

kemcso

9V-0S elemf a szilard

szen-dioxld szublimalasa

NOVUM

KEMIAKEPES SZOTAR

Szoveg: Jane VVertheim, Chris Oxlade es Corinne Stockley

Forditotta: Bihari Judit

MIVEL FOGLALKOZIK A KEMIA?A kemia az elemeket tanulmanyozza, amelyek valamennyi letezo anyagot felepitenek. Foglalkozik a szerkezetukkel, azzal, hogy mikent kapcsolodnak ossze egymassal es hoznak letre mas anyagokat, s ho- gyan viselkednek kulonbozo k6rulmenyek kozott. Ebben a konyvben a kemiat szmkoddal jelolt (lasd az oldalszamozas szmes mezoit) feje- zetekre tagoltuk. Az egyes fejezetek az alabbi temakorokel olelik fel.

e

Fizikai kemia

Az anyagok szerkeze- tet, tulajdonsagait es viselkedeset targyalja.Ez a fejezet ismerteti az alapveto kemia i torvenyeket is.

Szervetlen kemia

Attekinti a periodusos rendszer elemcsoportjait, tulajdonsagaikat, alkal- mazasukat es vegyule- teiket (kiveve a szen- vegyijleteket).

Szerves kemia

A szerves kemia a szen- lancot tartalmazo vegyu- letekkel foglalkozik. Vizsgalja szerkezetiiket es csoportositasLikat.

Kornyezeti kemia

Megmagyarazza a termeszetben elofordulo kemiai anyagok kolcson- hatasat es a k6rnyezet- szennyezes hatasat.

Aita lanos kem iai ism eretek

Az anyagok tulajdonsagait, jeloleset, azonositasi modjait tartalmazo tablazatok es grafikonok talalhatok ebben a reszben. Ezenkfvul bemutatja a laboratoriumi eszkozoket, nehany anyag eloallftasi modjat, a vizsgalati modszereket es a kemiai analizis alapjait.

TARTALOMJEGVZEKFizikai kennia Szerves kemia4 Fizikai kemia 76 Szerves kemia5 Tulajdonsagok es atalakulasok 78 Alkanok6 hHalmazaIlapotok 79 Alkenek8 Elemek, vegyuletek,

keverekek80 Alkinek

Tovabbi homolog sorok10 Atomok es molekulak 82 Alkoholok

12 Az atomok szerkezete 83 Koolaj

14 Radioaktivitcls 86 Polimerek es muanyagok

1621

Kemiai kotesek Kristalyok

87

90

Feliiletaktfv anyagok (detergensek) Eleimiszerek, tapanyagok

24 Az atomi jeliemzok merese26 A kemiai anyagok jelolese Kornvezeti kemia28 Gaztorvenyek

92 A viz30 Oldatok es oldhatosag32 Energia es kemiai reakciok 94 A levego es az eges

34 Oxidacio es redukcio 96 Szennyezesek

36 Savak es bazisok f39 Sok Altalanos kemiai *42 Elektrolfzis ismeretek44 Reakciokeszseg 97 A reaktivitasi sor g46 Reakciosebesseg 98 Az elemek f48 Megfordfthato reakciok %

tulajdonsagai

Szervetlen kennia50 A periodusos rendszer52 Szervetlen kemia53 A hidrogen54 Az 1. csoport: alkalitemek56 A II. csoport: alkali-

foldfemek58 Atmenetifemek60 A vas, rez es cink62 A III. csoport elemei63 A IV. csoport elemei64 A szen66 Az V. csoport elemei69 A VI. csoport elemei70 A ken72 A VII. csoport; halogenek75 A VIII. csoport: nemesgazok

r

r100

102

104106108109112

114

Az egyszeru szerves vegyuletGk elnevezeseHat gyakran elofordulo gaz elo- al lita saLaboratoriumi vizsgalatok Az anyagok vizsgalata Minosegi es mennyisegi analizis EszkozokAz anyagok keplete es neveFizikai mennyisegek es mertekegysegeik Nehany toga lom attekintese Targymutat6

F IZ IKA I K EM IAA fizikai kemia az anyagok kemiai viselkedeset vizsgalja a kulonbozo feltetelek kozott lejatszodć kemiai reakciokban. Ez a viselkedes az anyagok kemiai es fizikai tulajdon- sagaibol kovetkezik. A fizikai kemia tobbnyire valamilyen meresi mod- szert is magaba foglal. A konyv fizi­kai kemiaval foglalkozo fejezete az alabbi temakorokkel kapcsolatos ismereteket targyalja.

1. Szilard testek, folyaclekok es gazok. Az anyagok atalakulasa egyik ailapotbol a ma- sikba es az anyag szerkezetenek szcrcpe ezek!:)en az atalakulasokban (Id. halmaz- allapotok 6-7 old., kinetikus elmelet 9. old. es gazt6rv^nyek 28-29. old.).

2. Az anyag fizikai es kemiai felepi'lese - az anyag reszecskei es a kozottuk kialakulo kotesek. (Id. elmek, vegyuletek es keverćkek ^8-9 old.; atomok šsmolekulak 10-11. old.; __ -es kristalyok 21-23 old.)

3. Az atomok szerkezefe es ennek meghatarozo szerepe az anyagok szerkezeleben {Id. az atomok szerkezete es radioaktivitas 12-15. old.)

A ken ket kulonbozokristalyformđbankristalyosodik.

A natrium- atom felepitese

4. Mennyisegek merese, a szilard anyagok, a folyadekok es a gazok mcnnyi- segei kozott tennallo kapcsolatok (Id.Az atomi jeliemzđk „merese" 24-25. old.)

* Lakmusz, 38. old.

A relativatomtomeg merese

5.'fi ■ / '•!

/ ii

Szđmos me!ytengeri hal sejtjeiben fenyjelenseggel jaro kemiai reakcio megy vegbe, amitol a hal halvćnyan vilćgi'l.

5. Az elemek jelolese es a kćmiai reakciok i'rasmodja (Id. A kemiai anyagok jelolese 26-27. old.)

Az etenmolekula mindket leirćsi modja azt mutalja, hogy ket szenatom es negy hidrogen atom van benne.

Vilagi'to sejtek

H/Az etenmolekula

rajza

Az eten­molekula keplete

CoH2^4

6. Hogyan kevercdnek az anyagok (Id. olda- tok es oldhatćscig 30-31. old.)

56A s6 oldhato - oidodik a vizben, es atlatszo oldatot kapunk.

7. A kemiai reakciok tolyaman vegbemeno val- lozasok (Id. kemiai reakciok es energia 32-33. old.; reakciosebesseg 46-47. old.) Specialis reakciok (Id. oxida- cio es redukcio 34-35. old.; megfordithato reakcićk 48-49. old.)

A gyufa fejen levo anyagok Ićngra lobbannak, amikor reakcićba lepnek a dobozon levo fosz- forral.

8. A kemiai viselkedes sajatos formai (Id. savak es bazisok 36-38. oki.; sok 39-41.old.)

A sosav es a natrium-hidroxid (lugos kemhatasu oldat) reak- dojaban sć, natrium-klond, kepzddik. Az oldatokat lak­musz* (38.old.) indikatorral szi'neztek, ami megmutatja, hogy az oldat savas, lugos vagy semleges.

Nćtrium-klorid-

Sosav Natrium-hidroxid

9. Az elektromos aram hatasa az anyagokra es elektromos aram eloaliftasa kemiai reakci(3kkal (Id. elektrolizis 42-43. old. es reakciokćszseg 44-45. old.)

Rez elektrolizise

KiJ

10. Az anyagok kulon­bozo reakciokeszsege es ennek okai (Id. reak- ciokeszseg 44-45. old.)

A meszkdben levo kalcium- karbonat es az esovi'zben levo szensav kozotti lassu kemiai reakcio eredmenye- kent kepzodnek fokoza- tosan a cseppkovek.

iVk A * A A 4. A

TULAJDON5AGOK ES ATALAKULASOKFizikai sajžtsagokAz anyag valamennyi tulajdonsaga, kiveve azokat, amelyek a kemiai reakcićkban muta- tott viselkedeset meghatarozzak. Ket to Ifpus van, a minSsćgi (kvalitatfv) es a mennyisegi (kvantitatfv) sajatsagok.

Min6sšgi jeliemzokAz anyag lefrasara, jellemzesere szolgalnak, nem adhatok meg matematikai ibrmaban, szani- szeru ertekkel. Ilyenek pl. az i Hat, az iz, a szm.

Nehany minosegi jeliemzo, melyeket az anyag lefrasara hasznalunk.

Mennyisegi jeliemzđkEzek merhetok es szamszeruen megadhatok: pl. oivadaspont, forraspont, tomeg* oldhatosag* es sOriJSĆg*. A kovetkezo abra nehany tovabbi peldat mutat.

Az anyag lefrđsara hasznšit nehany mennyisegi jelIemzS

Makithat6sag*(hajUthat6sag) es duktilitđs* (nyujthatćsag), mely a szerkezettol es a kotisektol* fugg.

Elektromos vezetokepesseg* (Attćl fugg, hogy eimozdul-

Kemenyseg (A kotesektol* es nak-e a toltott reszecskek aza szerkezettol fugg.) anyagban.)

Fizikai atalakulasok()lyan valtozasok, ame- lyek akkor lepnek fel, ha az anyag egy vagy tobb fizikai jeliemzdje megvaltozik. Ezek rend- szerint konnyen vissza- tordi'thato valtozasok.A szilard ailapotbol folyadek ćllapot- ba valo fizikai atalakulast az anyagreszecskek energiajćnak megnovekedese okozza (Id. kinetikus elmelet 9. oid.)

Kemiai tulajdonsagokOlyan jeliemzok, amelyek az anyagok sajatos viselkedeset eredmenyezik a kemiai reakcićkban.

A fagyialt sziiardbol

foiyekonnya oivad a nap

melegetol.

A kemiai tulajdonsagok az elektronkon- - figurćciotol*, a kotesektol*, a szerkezettol ^es az energiavaltozasoktol fijggeriek.

Kemiai reakcićMinden olyan valtozas, amely megvaltoztatja az anyag kemiai tulajdonsagait, vagy amely Lij anyag kepzodesel eredmenyezi. A kemiai reakcio folyaman reakciotermekek kepzodnek a kiindulasi anyagokbćI.

Kiindulasi anyagok vagy reakciopartnerekA kemiai reakcio meg i nd u I asa kor jelen I evo anyagok.

ReakciotermekekA kemiai reakcioban keletkezo anyagok.A vas rozsdasodćsa* kemiai reakcio.A reakcio meglehetdsen lassu - szamos sokkal gyorsabb reakcio vari.

A reakciopartnerek a vas, a viz ^ rozsda*es a levego oxigenje. ° reakcić-

tertvek.

Vas (majdnem valamennyi acel- fajta alapanyaga)

ReagensAz az anyag, amelyik megindit egy kemiai reak- ciot. Ez az egyik kiindulasi anyag is. A laborato- riumban gyakran hasznalt reagensek a sosav, a kensav es a natriumhidroxid.

* Kotesek 16; vezetokepesseg 116; suruseg 116; duktilitas 116; elektronkonfiguracić 1 3; alakfthatosžg 117; tomeg 117; rozsda 60; rozsdasodas 95; oldhatosag 31. old.

Szildrd ailapot - az alak es terfogat nem valtozik.

Folyekony halmazallapotEbben az ailapotban az anyag terfogala allancio, de az alakja valtozhal.

Fotyekony ailapot - a ter­fogat allando, de az alak valtozik.

Gazhalmazailapot (vagy gaz nem u ailapot)Ebbe i az ailapolban az anyagnak mind az alakja, mind a terfogala valtozik. Ekkor vagy gozr6l vagv gazrći beszeliink. A goz csupan nyomas alkalmazasaval lolyadekka alakitha- tc3; a gazi eloszor gozze keli alakitani oly modon, hogy a homersekletel egy jeliemzo ertek ala csokkentjuk. Ezt az erteket a gaz kritikus hSmersekletšnek ncvezziik.

Cđznemu ailapot - a ter­fogat es az alak valtozik.

FžzlsEgy anyagkeverek elkulonult resze, amely a tobbilol elterd fizikai es kemiai tulajdonsa- gokkal rendolkezik. A homok es a vfz keve- reke kel lazist tartalmaz, ugyanugy, min! a vfz es az olaj kevereke.

Homok VizViz

Homok -

A ■A( i '

H A LMAZ A L L A P OTO KAz anyag szilard, folyekony vagy gaz- nemu lehet. Ezek a fizikai ailapotok(halmazailapotok) az anyag allapotfor- mši (szokasosan ailapotnak roviditjuk). Az anyagok atalakulhatnak egyik alla- potbol a masikba, rendszerint melegftes vagy hutes hatasara, amikor no, illetve csokken a reszecskek energiaja (Id. kinetikus elmšlet 9.old.).Szilšrd halmazallapotEbben az ailapotban az anyagnak meghataro- zott alakja es terfogata van.

^ ’ f"'

legkristaly - a viz szilard formaja

A :

V ■' *

...... -1* V - ;

' V , ■ i

Fluid ailapotEkkor az anyag kepes aramlani, azaz vagy gaznemu, vagy folyekony ailapotu.

AllapotvaltozasokAz šilapotvaltozšs az anyag fizi­kai atalakulšsa* egyik ailapotbol a masikba. Ez altalaban akkor kovetkezik be, ha melegiles vagy hutes hatasara megval- tozik a reszecskek energiaja (Id. kinetikus elmelet 9. oki.)OIvadekSzobahomersekleten szilard anyag folyekony ailapotal jelenti.

A szilard viasz melegites hatasara oivadekka valik.

MegszilardulasA szobahomersekleten es legkori nyomason szilard anyag atalakulasa folyekonybol szilard ailapotba.OIvadasAtalakulas szilard allapotbc3l folyćkony aila­potba, rendszerint melegftes hatasara. Azt a homerseklelet, amelyen a szilard anyag megolvad, oivadžspontnak nevezziik (Id. a 98-99. oldalt is.) Ez azonos az anyag fagyaspontjšval (Id. fagyšs). Az olvadas- ponton mind a szilard, mind a l’olyekony ailapot jelen van.Egy adott anyag minden tiszta mintajanak azonos nyomason azonosaz oivadaspontja.A jeg (a viz szilđrd formaja)0 °C-on vagy 273 K-en oivad meg. Ha valamilyen anyagot, pl. narancslevet adunk a vizhez, az csokkentheti az oivadaspontjđt.

Fizikai atalakulas 5. old

FIZIKAI KEMIA

FagyšsAtalakulas a folyekony ailapolbol szilard ailapotba, a folyadek hutesevel. Az a homer- seklet, amelyen az anyag megfagy, a fagyžs- pont. Ez ugyanaz a homerseklet, mint az oivadšspont (Id. oivadšs).

A viz 0 X-on vagy 273 K-en fagy meg.Idegen anya- gok, pl. a 50 a tenger- vizben, csok- kenthetik a viz fagyćspontjćt.

OIvasztcisSzobahomersekleten es legkori nyomason szilard anyag atalakulasa szilard ailapotbol folyekony ailapotba. Azt mondjuk, hogy az anyag oivasztott (vagy oivadšk, omledek).A megolvasztott es lehuteskor mas alakban megszilardulo anyagot szinlen oivasztottnak (bmlesztettnek) nevezziJk.

Kćn oivasztisaMegolvasztottken (folyekony)

Kenpor

forma)

ForršsA folyekony ailapotbol gaz (goz) ailapotba valo atalakulas, a forraspontnak novezett homersekleten (Id. meg a 98-99. old.).A folyadekban kialakulo buborekok for- majaban megy vegbe. Ugyanannak a folyadeknak minden tisz- ta mintaja azonos nyomason azonos forraspontu. A nyo- mas novelese emeli, a nyomas csokken- tese pedig csokkenti a forraspontot.

100 °cA viz 100 °C-on vagy 373 K-en fon.

ParolgasAtalakulas folyćkony ailapot­bol (g6z) ailapotba an- nak kovetkezteben, hogy - a molekulak kilepnek a tolyadćk feluleterol.A gyorsan parolgo folyadekot ill6kony- nak* nevezziik.Minel melegebb a levego, annal tobb folyadek fog a legterbe parologni.A meleg esoerdokben az esocseppek gyorsan elpđrolognak, es vizgozi, parat kepeznek.

Cseppfoly6sftasSzobahomersekleten es legkori nyomason gšz halmazailapotu anyag (gaz) atalakitasa folyekony aila­potba. Ez hutessel (gozze alaki'tassal) es megnovelt nyomassal erheto el.Nehany gđzt cseppfoly6$i'tva szćllitanak

Kondenzacio (lecsapodas) Szobahomersekleten es legkori nyomason folyekony anyag atalakulasa gžznemubSI (gaz vagy goz) folyekony ailapotba.Ezt altalaban lehules okozza.

Kulvilđg

Hideg levego.

Belso ter A vfzgoz kondenzal (lecsa- podik) a hideg ablakon, es vizcseppek kepzodnek.

Meleg levego

SzublimalasSzilard ailapotbol gšznemube (gšz vagy gđz) valo atalakulas melegftes hatasara, valamint gaznemđ ailapotbol kozvetlen megszilardu- las hutes hatasara. Kimarad a folyadek- allapot. Ld. a 48. oldalon levo kćpet.Elg6zol6gtetesBarmilyen valtozas, amely gaznemu žilapotot hoz letre, azaz forras, parolgžs, szublimalas.

* lll^kony, n 7. old.

ELEMEK, VEGVO l ETEK,KEVEREKEKA kemiai anyagok harom to tipusa; az elemek, a vegyuletek es a kevere- kek. A legtobb termeszetes anyag tobb vegyuletbol ep ii I fel.ElemEzek az anyagok nem bonlhalok egyszerubb anyagokra kemiai reakcioval. lelenleg tobb mint 100 elemel ismeiiink, s ezeket a perio- dusos rendszer* osztalyozza. A leglobb elem szobahomersekleten szilard vagy gaz halmazalla|X)tLi. Egy adotl elem valamennyi atomja az atommagban* azonos .szamu protont* tartalmaz (Id. rendszšm 13. old.)

A vas es a ken elemek - nem bonthatdk lovabb egyszeruhb anyagokra.

Kenpor Vasreszelek

VegyuletKel vagy tobb elem atomjainak osszekapcso- lodasabol jon letre. A vegyLilet fizikai es kemiai tulajdonsagai elternek az 6t felepfto elemek sajatsagaitol. A vegyulelben az egyes elemek mennyisegi aranya allando, pi. a vfz mindig ket resz h id rogenbol es egy resz oxi- gćnbol kepzodik. Ezt mutatja meg a vegyulet kemiai keplete* H2O. A vegyCileteket nehez elemeikre bontani, ez csak kemiai reakciok- kal, pl. elektrolfzissel* lehetseges. Az elektro- Ifzis olyan tolyamat, amelyben elektromos arammal idezunk elo kemiai valtozast.

Az iiveg kaldumot, szilid- — umot, oxigent es natriu-

mot tartalmazo vegyulet.

A v'iz a hidrogen es az oxigen vegyulete.

Ketalkotos (biner) vegyuletekEzek a vegyCiletek csak ket elembol epiilnek fel, pl. a szen-monoxid, amely csak szenet es oxigent tartalmaz.

SzintezisAz a folyamat, amely- ben kemiai reakciok meghatarozott sorozataval elemekbol vagy egyszerubb vegyuletekb6l letrejon egy vegyijlet. Pl. hevftett vas tolott klorgazt atvezelve allftanak elo vas(lll)kloridot.

A kvare szilkium es oxigen vegyu- lete. A szintezis idejen uralkodć nyomas es hd- merseklet hatćroz- za meg a kepzo- dott asvany szerkezetet.

KeverekA keverek alkotoi lehetnek elemek es/vagy vegyuletek. A keverek komponensei kćmiai- lag nem kapcsolodnak egymashoz. Az alko- tok aranya telszoleges, es mindegyik meg- tartja eredeti tulajdonsagait. A keverek retid- szerint egyszeru fizikai modszerekkel alkotoira bonthato.

A elemKeverek - az atomok vagy molekulak valtozatlanok

Keveres

i Kemiai J-- \ reakcio

(ha feliep)J --------->

Szintezis

B elem

Vegyulet - az atomok vagy molekulak uj kombinadćja (Id. kotesek 16-20. old.)

VegyjelEgyszeru mod az elemek jelolesere a kepletekben es a reakci6egyenietekben (Id. 26-27. old.) A vegyjel egyetlen ato- mot jelol, s rendszerint az elem nevćnek (alkalmankćnl gorog vagy latin nevenek) eiso egy vagy ket betujebol ali. A 98-99. oldalon lalhato az elemek es vegyjeleik felsorolasa, s a l i 2-113. oldalon levo tablazat is segft az elemek es vegyjeleik osszekapcsolasaban.Ken

Vegyjel: 5 Vegyjel: Fe - a vas latinui ferrum.

Q * Elektrolfzis 42; kepletek 26; atommag 12; periodusos rendszer 50; proton 12. old.

HomogšnOlyan anyag, amelyben valamennyi reszecske azonos fžzisban* van, pl. oldatok* (a fizikai es a kemiai tulajdonsagok minden iranyban azonosak).

HeterogšnOlyan anyag, amelyben a reszecskek tobb feizisban* vannak, pl. szuszpenziok* (a szilard anyag , i I letve folyadek reszecske i nek sajatsagai kulonbozoek).

Valamennyi reszecske azonos fćzisban* van.

Heterogen

A reszecskek kulonbozo fćzisban* vannak

A tengerpartihomok apro kvarcszemcsek, tengeri kagyl6 es szerves anyag heterogen kevereke.

TisztaOlyan anyagminta, amely egyetlen elombol vagy vcgviiletbol ali. Scmmilyen aranyban nem tartalmaz mas anyagot. 1 la az anyag lartalmazza mas elem vagy vegyulet nyo- mait, akkor szennyezettnek mondjuk, es a masik anyagot szennyezesnek nevezziik.

Kinetikus elmeletA kinetikus eimčiet a reszecskelk mozgasaalapjan magyarazza a szilard anyagok,a folyadekok es a gazok viselkedeset,valamint az šilapotvžitozasokat*(Id. az alabbi abrat).A kinetikus elmelet szerint:

A szilćrd anyagban a re­szecskek szorosan iilesz- kednek. Rezgomozgast vegeznek, de nem moz- dulnak el.

A ho (melegi'tes) elegendo energićt od a reszecs- keknek ahhoz, hogy fel- szakitsak az oket ossze- tarto koteseket.

A folyadekban a reszecs­kek koze! vannak egy- mđshoz, de szabadon elmozduinak.

Vegijl a ho elegendo ener- gićt ad a reszecskeknek ahhoz, hogy elhagyjak a folyadek feluletet, es igy gćzt kepezzenek.

A gaz nagy sebesseggel mozgo, egymćst6l tćvoli reszecskekbol ali. —

Minel nagyobb a gćzmole- kulćk sebessege, mine! gyakrabban iitkoznek a fe- lijletbe (az edeny falaba) es egymćssal, anndi nagyobb a gaz nyomćsa.

J J jJ J J J

^ J J J J^ ^

Brovvn-mozgasAz apro reszecs­kek veletlenszeru mozgasa vizben vagy levegoben. Alatamasztja a kinetikus el- meletet, mivel ez a mozgaš nyilvan- valoan a vfz vagy levego molekulai- val valo latbatatlan Litkozesek kovet- kezmf?nye.

latjuk, hogy a pollenszem-

csek a vi'z- \ben velet- knszeruen

mozognak.A vfz molekula!

Jbkdosik" oket.

DlffuzloAz a folyamat, amely reven kćt fluid anyag* mechanikai behatas nelkiil keveredik egy- massal. A folyamat alatamasztja a kinetikus elmeietet, mivel a keveredeshez a reszecs­keknek mozogniuk keli. A lathato gazok, mint pl. a bromgoz (lent), eszrevehctoen gyorsabban diffundalnak, mint a folyade- kok. Csak az egymassal elegyed5* folyade- kok diffundalnak.

Levego Hi'gabb oldat

J JT6meny Ket nappalrez(ll)szulfat oldat kesobb

‘ AIlapotvaltozas, fluid, 6; elegyedo, 31; ffcis, 6; oldat, 30; szuszpenzić 31. old.

ATOMOK ES MOLEKULAKTobb mint 2000 evvel ezelott a go- rogok ugy gondoltak, hogy minden anyag apro reszecskekbol ali, s eze- ket atomnak neveztek el. A kesobbi elmeletek kiterjesztettek ezt az elgon- dolast a molekulakra - ezek ossze- kapcsolodott atomok. A szervetlen* molekulak altalaban csak nehany atomot tartalmaznak, de a szerves* molekulak az atomok szazaibol epuihetnek fel.AtomAz elem legkisebb resze, amely meg megtart- ja az clem kemiai jeliemzoit. Szanios elem atomjai csoporlokba kapcsolocinak, es mole- kulanak nevezett reszecskeket kepeznek (Id. meg kovalens kotes a 18. oldalon).Az atomok is kisebb reszekbol epiilnek fel, amelyek harem fo csoportba sorolhatok - Id.: Az atom szerkezete a 12. oldalon.

MolekulaAz clem vagy vegyulet legkisebb, onmagaban is stabil resze, amely megorzi az illeto anyag tulajdonsagait.A molekulak altalaban ket vagy lobb osszekapcsoickiott atombol allnak - de vannak molekulak, amelyek tobb ezer a to m ot ta rta I m a z n a k.Az ionvegyuletek* ionokbol epulnek fel (az ionok elektro- mos toltesu reszecskek), es nincsenek molekulaik.

A szen-tetra-klorid molekulaban egy szenatom es negy kloratom van.

A neonmolekula egyetlen neon- atombdl ali.

A molekulaban Iev6 atomok szama A vegyijlet molekulak6pleteb6l ailapfthato meg.

Az egyetlen atombol ĆII6 molekulđt egyatomos molekuićnak nevezzuk.

Helium

A ket atomot tartalmazć molekulat ketato- mosnak nevezzuk. ' i y

Hidrogen

A harom atombol epiilo moleku­la a haromatomos molekula.A haromnal tobb atomot tartal­mazć molekulat tobbatomos molekuićnak mondjuk.

A Daltonv^^" fšle atomeimeletJohn Dalton 1 808- ban publikalt cl- melete voli az eiso kfserlet az atomok viselkedesenek magyarazatara.Lenyegeben ma is ervenyes.A kovetkezo- ket aliftja:

1. Minden anyag ato- moknak neve­zett apro reszecskekbol ali.

2. Az atomok nem hozhatok letre, nem semmisfthetok meg, es tovabb nem oszthatoak. (Ezt azota megcafoltak - Id. radioaktivitas, 14. old.).

3. Egy adott elem valamennyi atomja- nak a tulajdonsagai es a tomege azonos. (Ezt azota megca­foltak - Id. izotćpok, 1:J. old.).

4. A kiilonbozo elemek atomjainakkulonbozoek a tu- lajdonsaga es a tomege.

5. Vegyuletek ko|)zodesekor a kapcsolodo elemek atomjainak aranya egy.szeru egesz szamokkal adhato meg. (Ma mar azonban ludjuk, hogy a nagy szerves* molekulakra ez nem mindig igaz.)

3 hidrogen- atom

10 * Szervetlen kemia, 52; ion, 16; ionvegyulet, 1 7; molekulakeplet, 26; szerves kemia, 76. old.

FIZIKAI KEMIA

DImerOlyan anyag, amelynek a molekulšja ket, un. monomer* molekula osszekapcsoloda- saval keletkezik (a monomer viszonylag kis molekula).Ket nitrogen-dioxid- molekula (monomer) kapcsolodćsaval di- nitrogen-tetraoxid (dimer) kepzodik.

NaOCg) + N20(g) ^ N204(g)Nitrogen-dioxid

Nitrogen-dioxid

Dinitrogen-tetraoxid

TrimerHarom monomer* molekulabol kepzociott molekulakat tartalmazo anyag.

MakromolekulaEz a molekula nagyon sok atomol tartalmaz. Altalaban igen nagy relatfv molekula- tomegu*, szerves* molekula.

A kemia aIaptorvenyeiA XVIII. szazad vegen es a XIX. szazad ele- jen a tudosok harom kemiai torvenyt fogal- maztak meg. Ketto a Dalton-fšle atom- elmćlethez kapcsolodik, a harmadik pedlg (a tobbszoros t6megaršnyok torvenye) abbol fejlodott kl. Ezeknek a torvenyeknek 'oriasi jelentoseguk volt az atomeimćlel fejlodeseben.

Az šllando tomegaršnyok torvenyeKImondja, hogy egy adott vegyulet minden tiszta mintajaban ugyanazok az alkotoele- mek ugyanabban a lomegaranyban vannak jelen. Ezt a t6rvenyszeruseget a francia Joseph Proust Ismerte fel 1799-ben.

Metćnmolekula

Minden metćnmolekula (lasd jobbra) negy hidrogenatomot (a relativ atomtomeg*!) es egy szenatomot (relativ atomtomeg 12) tartalmaz - Id. lent.

ii/(V (V 0 ) 0)

A szen es a hidrogen t6megaranya 1 2 : 4 = 3: 1

Valamely anyag minden tiszta mintajaban egesz szćmu molekula van (vagyis a vegyuletben nincsenek reszmole-kuldk, „molekula-------darabok").

Ugyanugy minden metanminta a szenet es a hidrogent 3 : 1 tomegaranyban tartalmazza.

A tomegmegmaradas torvenyeKimondja, hogy a kemiai reakcioban anyag nem keletkezhel, es nem is semmisuihel meg. Ezt a francia tudos, Antoine Lavoisier ailapitotta meg 1774-ben.

Kemiai i

Reakdopartnerek Rakciotermekek

A tobbszoros t6megaranyok torvenyeKimondja, hogy ha ket elem, A es B egy- massal tobbfele vegyuletet alkothat, akkor A azon kulonbozo tomegei, amelyek B-nek meghatarozott tomegevel egyesulnek, egy- szeru aranyszamokkal adhatok meg.Ez a Dalton-tele atonieimelet kiterjesztese.

Pelda egy nitrogenatomra

Nitrogen- dioxid, NO2

Nitrogen- monoxid, NO

Dinitrogen- ? M oxid, N^O

Az egy nitrogenatomra vonatkozta- tott oxigenatomok arćnya megfelelo sorrendben 2, 1 es 112.Az oxigenek egymashoz viszonyitotl tomegaranya 4 : 2 : 1

* Monomerek, 81; szerves kemia, 76; relativ atomtomeg, relatfv molekulatomeg, 24. old.

11

AZ ATOM 5ZERKEZETEA Dalton-fšle atomeimelet (Id. 10. old.) szerint az atom a legkisebb anyagi reszecske. A tapasztalatok azonban azt bizonyftjak, hogy az atomban is vannak meg kisebb alkotoreszek, az un. szubatomi (az atomnal kisebb) reszecskek. A harom legfontosabb ilyen reszecske a proton es a neutron, amelyek az atommag epftokovei, valamint az elektron, amely az atommag korui helyezkedik el.

Az atommag ElektronAz atom kozeppontjaban helyezkedik el, Szubatomi reszecske (Id. a bevezetest).egymashoz szorosan iileszkedo protonok- amely elektronhejakban mozog az atom­bol es neiilronokbol ali (ezek rend- mag koriil. A tomege i gen kicsi, a pro­szerint azonos szamban vannak ton tomegenek csupan 1/1836-jelen), s koriilotte mozognak od resze. Az elektron negativaz elektronok. A mag loilesu, azonos nagysa-kepezi az atom majd - gii, de ellenkezo elo-nem egesz lomegćt. J J jelu 16kese van,de nagyon kicsi mint a protonnak.az alom teljes Az atombanmeretehez J azonos szamuviszonyftva. Atommag proton es

Elektron1 elektron

van.J J r J J

Proton ^ ^ ' NeutronAz atom Proton Az atommag-magjaban levo 1 ban levo ma-

K lo i i f T n n

szubatomi sik szubatomiršszecske (lasd . J reszecske (Id.a bevezetest). a bevezetest)A relativ atom a neutron. Relatfvtomege 1, pozitiv j J atomtomege 1,elektromos toltesu. elektromos tolteseloilesenek nagysaga nincs. Egy adottellenkezo elojellel meg-

Jelem atomjaiban eltero

egyezik az elektroneval. Az lehet a neutronokatomban azonos szamu proton es szama (Id. izotopelektron van, igy elektromosan semleges. a kovetkezo oldalon).

Az elektronhejakAzl a terreszt, amelyben az elektronok mo- zognak az atommag koriil, elektronhejnak (hejnak) nevezzLik A hejak szama egy atom­ban hetig nohet, a magtol tavolabb levo he­jak sLigara nagyobb, s minden hejban meg- hatarozott maximalis szamu elektron lehet. A jobb oldalon egyszerusflell modeli lathato - valojaban az elektronok pontos helyzete egy adott idoben nem hatarozhato meg, es minden elektronhej elektronpšlyžkb6l ali.

Az eiso harom elektronhej

Az eho hejban egy vagy■ ket elektron lehet.A masodik hejban

■ maximalisan nyolc elektron kaphat helyet.

. A harmadik hejban az elektronok maximćlis szama 18 lehet.A negyedik hejban maximum 32 elektron lehet.

12 * Relatfv atomtomeg, 24. old.

FIZIKAI KEMIA

ElektronpšlyaAz a tartomany, amelyben egy vagy ket elekt­ron mozoghat. Mincien elektronhćj egy vagy tobb kiilonbozo alaku elektronpalyabol ali.

Kiilsđ elektronhejAz atommagtol kifele haladva, az utoiso elektronhej, amelyben elektronok vannak.A kiilso hejon levo elektronok szama hatarozza meg az elem kemiai viselkedeset, s azt, hogy a perlodusos rendszer melyik csoportjžban helyezkedik el. (Id. periodusos rendszer 50-51. old.).ElektronszerkezetAz elektronok eirendezese az atomban, amiegy szamcsoporttal adhato meg. A szamok,a legbelso hejtol induiva, megadjak az egyeshejakban levo elektronok szamat.A nštriumatom-elektronkonfiguracio: 2, 8, 1Az etso hej A masodik'ket elektront-------- hejon nyolctartalmaz. elektron van.

J J

A harmadik hejon (kulsd hej) egy elektron van.

A tovabbi heja- kon nincsenek elektronok.

OktettEgy elektronhšjon levo nyolc elektronbćl allo csoport. Azok az atomok, amelyeknek a kulsđ hćjcin elektronoktett van, nagyon stabilak, igen kicsi a reakciokeszsegiik. Valamennyi nemesgciznak* (kiveve a heliumot) elektron­oktett van a kCilso elektronhejan. Mas atomok is elerhetik a stabll oktett-konfiguraciot (s igy a legkozelebbi nemesgazhoz hasonio elektron- kontiguracićjuk lesz) pl. azzal, hogy bizonyos elektronokat megosztanak mas atomokkal (Id. kovalens kotes 18. old.), vagy oly modon, hogy felvesznek vagy leadnak elektronokat (Id. lonos kotes 7. old.).

RendszamAz atommagban levo protonok szama.A rendszam meghatarozza az elem anya- gi minoseget; vagyis barmely atom, ame- lylk bat protont tartalmaz, az szenatom, tekintet nelkiil a neutronok es az elektro­nok szamara.

TomegszamEgy elem atomjaban levo protonok es neutronok egyuttes szama. Egy adott elem tomegszama valtozbat, mivci a neutronok szama kijlonbozo lebet (Id. lent, izotop).A tomegszam koriilbekil ketszeresc a rendszžmnak.A rendszćmot es a tomegszćmot gyakran feltuntetik az elem vegyjelevel egyutt.

Tomeg-szđm

Rend-szdm

Tomeg-szdm

Rend­szam

12CH

A protonok szđma = rendszam = 6

Az elektronok szama =6 (a protonok szama- nak kiegyenlitesere)

A neutronok szćma = tomegszđm - rend- szđm = 6A protonok es az elektro­nok szama egyforman 1.A neutronok szama 0.

A tomegszam es a rend­szam azonos. A hidrogen atommagja egyetlen protonbćl čil.

IzotopokElofordulbat, bogy egy adotl elem kLilon- bozo atomjaiban a neutronok szama eltćro. Ekkor izotopokrol beszelUnk.Az izotopok olyan atomok, amelyeknek a rendszšma azonos, de a tomegszama kulonbozo. Az Izotopokat ugy kulonboz- tetjuk meg, bogy a tomegszamot odai'rjiik az elem neve vagy vegyjelc melie.A szen harom izotopja

Szen-12 1 2 . 6 neutron

i i i i7 neutron

* Nemesgazok 75. old. 13

RADIOAKTIVITA5A radioaktivitas akkor lep fel, ha bizonyos ele- mek atommagjai szetbomlanak, es mas elemek atommagjaiva alakulnak, mikozben sugarakat vagy reszecskeket bocsatanak ki (sugarzas). A fo- lyamatot radioaktfv bomlasnak nevezzuk. A radio- aktiv elemek atommagjai ilyen modon fokozatosan szetesnek, mert nem stabilak. Ennek oka vagy a nagyon magas tomegszam* vagy a protonok* es neutronok* kozotti egyensuly hianya (Id. 84-85. old.).Radioizotop vagy radioaktfv izotopEz a radioaktiV anyagok altalanos niegjelole- se, mivel valamennyi ilyen anyag izotop.Szamos radioizotop elotordul a termeszct- bcn, mint pl. a 14-es tomegszamu szen es a 238-as tomegszamu uran, mfg masok mestersćges uton keletkeznek.

Gamma-sugarakatkibocsatd atommag - a gamma-sugar igen

nagy energičju elektro- magneses* sugarzas.

Radioaktfv bomišsAz a folyamal, melynek soran a radioaktfv elem atommagja* bomlasok sorozatan (bomižsi sor) megy keresztCil, mfg belole egy masik elem stabil atommagja jon Ićtre.

A 146 neutroni tartal- mazo uran jelolese:Tomegszam*--------Rendszđm *--------

238

-92 UMas irdsmod lehet: U-238 vagy Urćn-238

a-reszecs- kek (jelol- ve2He) —

Papir

Alfa-sugarzas (a-reszecskek)A radioaktfv atommag altal kibocsatott reszecskek egyik tfpusa az alfa-reszecske. Megegyezik a helium atommagjaval, ket pro- tonbol* es ket neutronbol* ali, a relatfv atom- tomege 4, es ket pozitfv toltese van. Lassan mozog, es kicsi a behatolasi melysege.Beta-sugarzas (P-sugarak) sugor rros A radioaktfv atommagbol* kile|)d, gyorsan mozgo re- szccskćkbol ali. Ezek elektro- nok* vagy pozitronok* (olyan, mint az elektron, de pozitfv a toltese) lehetnek, s atha- ladnak az alacsony SLirusegCi vagy kis vastagsagu anyago- kon, pl. papfron.

Gamma-sugarak (y-sugarak)A radioaktfv magbćl altalaban p-reszecs- az alfa- vagy bšta-reszecskek kibocsatasa utan lepnek ki.Ezek elektromagneses huliamok (a a tenyhez es a Rontgen-suga- rakhoz hasonloan), es nagy a behatolasi melysegLik, az alumfniumlemezen athatolnak.Vastag olomtomb alkalmas a „megaliftasukra", elnyelesukre.

BomlasEgy instabil atommag* szetesese ket reszre, rendszerint egy masik atommag ćs egy alfa- vagy bšta-reszecske keletkezik. Megvaltozik a rendszam, egy lij elem atomja jon Ićtre. hla ez stabil atom, akkor nem lep fel tovabbi bomlas. Ha instabil, akkor elbomlik, es a folyamat, mint bomišsi sor, mindaddig folytatodik, amfg stabil atom jon letre.

Az Uran-238 bomlasa T6rium-234-ig

Uj atommag, tomegszam*= 238-4 = 234

a-reszecske (tomegszam* 4, rendszam 2) kilepese

U i rendszam*= 92-2 = 90 - i'gy az uj elem torium

A bomlas lei'rhato egyenlettel is.

Bomlšsi sorok vagy radioaktfv sorozatokA radioaktfv elemek bomlasi sorozataiban kulonbozo elemek jonnek letre, mfg vegiil stabil atom keletkezik.A plut6nium-242 bomlasi sora uran-234-ig

Gamma- sugarak —

Kibocsatott alfa-reszecske

iKibocsatott beta-reszecske

2421 941

Plutonium-242

„ 234 91

Uran-238

Torium-234

Protaktinium-234

Uran-234

14 ' Rendszam, 13; elektron, 12; izotop; tomegszam, 1 3; neutron, atommag, proton, 12; relatfv atomtomeg, 2 4. old.

FIZIKAI KEMIA

BecquerelA radioaktfv bomlas egysege. Egy becquercl egy atombomlast jeleni masodperc enkćnl. Acurie=3,7 x 10'"becquerel.

Felezšsi \Ć6Az az ido, amely alatt a radioaktfv elem adoll mintajaban az atomok fele elbomlik. A kibf)- csatott sugarzas intenzitasa is felere csokken. A felezesi ido tag hatarok kozott vallozik, pl. az Uran-238 felezesi ideje 4500 miliio ćv, mfg a Radium-221-e csak 30 masodperc.

Radioaktfv bomlasi gorbe

A gorbe soha nern eri e! a nuliat, (vagyis az id6tengelyt)

Felezesi iddkIdo

A radioaktivitas alkalmazasaMaghasadšsAz atommag* szethasftasa neutron*-boni- bazassal. Az atommag neutronok es mas elemek magjainak kelelkezese kozben szetesik, es nagy mennyisegu energia szabadul fel. A kilepo neutronok tovabbi atomok hasadasat okozzak, ami ertelcni- szeruen tovabbi neutronokat termei - Išncreakcić alakul ki. Azt az elemet, amelyben a maghasadas vegbemegy, hasad6anyagnak nevezziik. A szabalyo- zott hasadast alkalmazzak az atomreakto- rokban, a nem ellenorzott hasadas azonban, pl. az atombombakban, rendkfvLil heves robbanashoz vezet.

Az Uran-235 maghasadasa

Amikor egy neutron* utkozik az atommagba, a mag szetha- sad, es ket ma- sik elem, stronci- um es xenon keletkezik, vala- mint barom neutron.

Neutron *

Uran-235Atommagok*

A harom neut­ron iovabbi harom Uran- 235 maggal ulkozik, es igy a folyamat Iđncreakdoban folytatćdik.

+ in ->Neutron* (tomegszam* 1, rendszam* 0)

MagfuzioKet atommag osszekapcsolodasa egy nagyobb magga. A folyamat csak rend- kfvCil niagas homersekleten megy vegbe, es hatalmas encrgiamennyiseg szabadul fel. Magfuzio megy vegbe a fCizios atoni- bombakban (a hidrogenbombakban).Radioaktfv nyomjelzesAz eljaras az anyagba juttatott radioizot(3p sugarzasanak erzekelesevel tudja nyomon kovetni az anyag mozgasat. Az alkalmazott radioizotopot nyomjelzđnek nevezik, s az anyagra azt mondjak, hogy „cfmkezett".

Szenizotopos kormeghatarozžs (Radiokarbon-modszer)Annak az idotartamnak a becslesere alkal­mazzak, amely egy elo szervezet elpusztu- lasa ota eltelt. A maradvany altal kibocsa- tott sugarzast merik. Minden el6leny tartal- maz kis mennyisegu szen-14 radioizotopot, amelynek mennyisćge a halal utan tokoza- tosan csokken, ez adja a mcklszer alapjat.RadiologiaA radioaktivitas jelensegeit tanulnianyozza, kiilonos tekintettel az orvosi alkalmazasra (radioterapia). A rakos sejtek erzekenyek a sugarzasra, fgy a rak kis sugarmennyise- gekkel kezeiheto.Besugarzas Besugarzott

Eleimiszerek, pl. gyumol- csok kezelese gamma- sugarakkal. Igy hosszabb ideig frissen tarthatok.

Kezeletlen foldieper -

foldieper ket _ het elteltevel.

Rendszam, tomegszam, 13; neutron, atommag, 12. old.

KEMIAI KOTE5EKA kemiai reakciokban reszt vevo anyagok atomjai mindig arra tore- kednek, hogy elektrontelvetellel, leadassal vagy az elektronok* megosztasaval, a kulso elektron- hejon* stabil (telitett) elektronkonfi- guracićt hozzanak letre. Ennek erdekeben az atomok sajatos kotest hoznak letre egymas kozott (az atomokat kotesek tartjak ossze). A kotesek harom fo tfpusa: az ionos kotes, a kovalens kotes (Id. 18-19. old.) es a femes kotes (Id. 20. old.) Ld. meg a molekulak kozotti erokrol sz6l(3 reszt (20. old.).

4 natrium- es kloridionok elrendezodese kocka alaku sokristđlyokat eredmenyez. Az ionokat ionos kotes larlja ossze.

Vegyertek-elektronMindig az atom kulso elektronhšjaban*elhelyezkecl6 egy vagy tobb elektron, amely reszt vesz a kotesek kialaki'tasaban. Pfc ldaul, a kovalens kotesben az atom megosztja (kozosen „hasznalja") mas atomokkal.

lonokAz ion eleklromosan loltoU rćszecske, amely akkor kepzodik, ha az atom lead vagy felvesz egy vagy tobb elektront azert, hogy slabi! kiilso eleklronhćja alakuljon ki. Az ionok kationok vagy anionok lehetnek.KationPozitiv toltesCI ion, amcly kćmiai reakciok­ban, az atombol elektronok leadasaval jon letre (az atomban ekkor tobb proton* van, mint elektron). A hidrogen es a femek kat­ionok kepzesere hajlamosak. Kiilso elekt- ronhejukon* egy, ket vagy harom elektron van, s a stabil elektronkonfiguracio kialakf- tasahoz energetikailag konnyebb ezeket leadniuk (s megmarad az alatluk levo stabil hej), mint legalabb ot tovabbi elekt­ront felvenniuk.A magneziumatom kulso elektronhejan* ket elektron van. Eze­ket leadva ket pozitiv toltesu iont (kationt) kepez. A magne- ziumion iroll formaja: Mg^*----— ' Atommag*

(protonok* es neutronok*)

Elektronok

AnionNegativ toltesu ion, amely kemiai rcakciok- ban az atombol elektronfelvetellel jon letre (az atomban fgy tobb elektron van, mint proton*). A nemfemes elemek hajlamosak anionkepzesre. Atomjaikban a kulso hejon* 6t, hat vagy het elektron van, s ilyen eset- ben kisebb energia sziikseges elektronok felvetelehez (stabil hej letrehozasahoz), mint legalabb ot elektron leadasahoz. Neh<1ny anion atomcsoportok elektron- felvćtelevel jon Ićtre, pl. savmaradekok*.A fluoratom kulso hejan* het elektron van. Egy elektron felvetelevel -1 toltesu iont (aniont) kepez A fluoridion (anion): irott alakja F'.

Atommag* (protonok* es neutronok*)

ElektronokJ

lonizacioAz ionkepzodes folyamata. Az atomok elekt- ronjanak leadasakor vagy felvetelekor jat- szodik le, valamint ha egy vegyi.ilet ionokra bomlik, pl. a hidrogenklorid vfzben valo oldodasakor (elektrolitos disszociacic)).A hidrogenklorid oldodđsa vizben, hidrogen- es kloridionok kepzodesevel. A vizes oldat jele: aq (a viz latinui: aqua).

HCI(g) ^ H^(aq) + Cr(cxi)A hidrogenklorid Az oldatban kuldnallć kovalens vegyiilet* ionok keletkeznek.

* Savmaradek, 39; kovalens kotes, kovalens vegyuletek, 18; elektron, 12; femes kotes, 20; neutron, atommag, 12; kiilso elektronhej, 13; proton, 12. old.

lo n o s k o t e s

FIZIKAI KEMIA

Ha ket elem ionok kepzodese kozben reagal egymassal, a keletkezo, ellentetes toltesu kat- ionok es anionok vonzzak egymast. A von- zas kovetkezteben egyutt maradnak. A kote- seknek ez a tfpusa az ionos kotes, magukal az elektrosztatikus koteseket ionkoteseknek nevezzuk. A periodusos rendszerben egy- mastol tavol elhelyezkedo elemek hajla- mosak ilyen tfpusu kotesek kialakitasara, es ionos vegyuleteket (vagy ionvegyuletekct) alkotnak, pl. a natrium es a klor natrium- kloridot, a magnezium es az oxigen magnezium-oxidot kepez.

A natrium es a kidr reakdojaban ionvegyulet, natrium-klorid keletkezik.

Natriumatom Elektronatadds Kloratom

1 elektron a kulso hejon* 7 elektron a kiilso hejon

J J

Telitett kulso hej Az elektrosztatikus Teiftett kulso hej maradt. vonzas ionkotest ad. jdn ietre.

A nćtrium-klorid keplete NaCI vagy Na~* cr

lonvegyiiletOlyan vegyulet, amelynek az alkotoit ionos kotesek tartjak ossze. Nincs molekulaja, ehelyett a kationok es az anionok vonzzak egymast, es oriasi ionracsot kepeznek.Az ionvegyuletek oivadaspontja es forras- pontja magas (a kotesek erosek, es ezert nagy energia szukseges a felszakftasukhoz). OIvadekban es vizes oldatban* vezelik az eiektromos aramol, mert szabadon mozg() loltott reszecskeket (ionokat) tartalrnaznak.

A natrioumkiorid hatalmas ionracsanak reszletet mutato modeli Kloridion

jegyezzuk meg, hogy nincsenek molekulak - a keplet a kulon- bozo ionok relativ szamat adja meg az oriasi ionracsban. Ebben az esetben a NaCI keplet azt mutatja, hogy a racsban a natrium- es a kloridionok szama megegyezik (aranyuk 1: 1).

Az ionvegyšrtškMegegyezik az ion tolteseinek szamaval. Az ionok kepesek arra, hogy ellentetes toltesu ionokkal ionos kotessel ossze- kapcsolodjanak. Az ionok olyan aranyban kapcsolodnak, hogy a vegyulet kifele semleges legyen (a toltesek osszege nulia legyen).A periodusos rendszer eho es hetedik csoportjanak elemei egyertekuek (egy ionos vegyertekuek). lonjaik toltese +1 vagy-1.

A masodik es a hatodik csoport elmei ketertekuek (ket ionos vegyertekiik van), lonjaik + 2 vagy -2 toltesCiek.

A harmadik es az otodik csoport elemei haromertekuek (harom ionos vegyertekuk van), lonjaik toltese +i vagy -3.

' Vizes oldat, 30; oriasi ionracs, 23;oivadelc, 6; kiilso elektronhej, 1 3; periodusos rendszer 50. old.

17

K o v a l e n s k o t e s

A kovalens kotes a molekulaban levo atomok kozolli eiektronniegosztas rćven jon Ićlre ugyhogy minden atom a kuls6 hšjon* eleri a stabil eleklronkontiguraciot. Az elektronmegosztas elektron- parokra vonatkozik (egy elektronpar hozza letre a kovalens kotest, ekkor a kolo elektronpar minciket atommagot korCilvevo kozos palyan mozog). A kovalens kotesek crosek. A kovalens vegyuletek vagy molGkulavegyuletek (amelyeknek molekulaiban kovalens kotesek vannak) molekulai kozotl altalaban nem olyan eros az osszetarto ero. Ezek szobahomersekleten rend- szerint tolyadekok vagy gazok, mert a molekulak kozotl csak van der Waals-f6le erok* mukod- nek. Ezek a gyenge erohatasok kis energiaval legy6zhetok, i'gy a legtobb niolekulavegyulet oivadaspontja es forraspontja alacsony. Nem vezelik az aramot, mert nem tartalmaznak ionokat*.

Egyszeres kotesHa ket atom kozott egyellen kozos (megosz- lott ) elektronpar van, egyszeres kovalens kotesroI beszelunk.

A klormolekulćban egyszeres kotes van.

Minden kloratomnak a kulso hejan* het elektron van.

Kepletekben az egyszeres kotest szimpla vonal jelzi: a - C l

Kozos (megosztott) elektronpar (mindegyik atomtćl egy elektron).Most mar mindegyik elektron- nak stabil, nyolc elektront tartalmazo kulso heja* van (Id. oktett, 13. old.).

Kett5s kotesKet atomot ket megosztott (kozos) elektron­par kot ossze.

Az oxigenmolekulaban kettos kotes van.

Mindegyik oxigenatom f kulso hejćn* hat elektron /van. (*) )

Ket kozos (megosztott) elektronpar van (mindegyik atombol ket elektron).

A kettos kotest a kepletben dupla vonas jelzi 0= 0

igy mindegyik atomnak stabil, nyolc elektront tar- talmazo kiilso heja van (Id. oktett, 13. old.).

Harmas kotesEbben az esetben ket atomot harom kozos elektronpar kot ossze.

A nitrogenmolekulaban hđrmas kotes van. Mindegyik nitrogen- atom kulsd elektron- hejđn* 6t elektron van

A hdrmas kotest a kepletek­ben hćrom vonal jeloli N = N

Harom megosztott elektronpar (mindegyik atom harom-harom elektronja).

igy mindegyik atom kCilso hejćn* nyolcelektronos stabil konfiguracio jon letre (Id. oktett, 13. old.).

Datfv kotes vagy koordinatfv kotesOlyan kovalens kotes, amelyhez mindket elektront ugyanaz az atom adja. Ez az atom a kulso hejcln levo maganyos elektronpart adja a kotes kialakftasahoz.

Ammćniumion(nh;)

Ammoniamolekula(NH

X j ’) j

Dativ kovalens kotes- mindket elektront a nitrogenatom adja.

Maganyoselektronpar

Hidrogenion (H*)

18 * lonok, 16; kulso hej, 13; van der Waals erok 20. old.

nZIKAl KEMIA

Kovalens vegy6rtel<Az atom lehetseges maximalis kovalens koteseinek a szama. Megegyezik a hidrogen- atomok szamaval, amelyekkcl az illclo atom kapcsolodni kepes. A leglobb elem kovalens vegyerteke allando, az atmeneti femeke* azonban valtozo.Hidrogen-klorid (HCI)

Hidrcgenatom

Az egyvegyerteku elemek kiilso hejdn* vagy egy, vagy het elektron van, pl. hidrogen.

Ammonia(NH

Viz (H2O)

A ketvegyerteku elemek kulso hejdn* vagy ket, vagy hat elektron van, pl. oxigen.

Metan(CH,)

&

A hćromerteku elemek kulso A negyvegyerteku elemek hejđn* vagy hćrnm, vagy kulso hejdn* negy elektron 6t elektron van, pl. nitrogen. van, pl. szen.

Magšnyos elektronpar (nemkoto)Az atom kulso hejan levo elektronpar, amely nem resze kovalens koteseknek (Id. az ammonia kepet az elozo oldalon).ElektronegativitasAz az ero, amellyel egy atom a molckulaban levo elektronokat magahoz vonzza. Ha ket kulonbozo elektronegativitasii atom kapcso- lodik, polciros kotes jon Ićtre. A kisebb elekt- ronegativitasii atomokal elektropozitfvnak is szoktak nevezni (pl. a natrtium), mivel igen konnyen kepeznek poziti'v ionokat.

Vi'zmolekula 6' ~Kis negativ (poldros , toltes

‘ \ molekula) " '

k /[Po/orasJ

■ i m e a ru ć 0 .

Viz

A rud vonzza a vizsugarakat.

*--- Kis pozitiv tdites----'Az oxigen (magas) es a hidro­gen (alacsony) eltero elektro- negativitćsa a vizmolekulat poldros molekuldvd teszi. A ne­gativ tokesu rud vonzza a viz- molekulak pozitiv reszet, igy a vizsugdr elhajlik a rud fele.

Polaros kotesOlyan kovalens kotes, amelyben az elektro- nok hosszabb ido( tollenek az egyik atom- mag korCil, mint a masik koriil. Ezt a jelen- seget polarizšcionak nevezzCik. Ez az atomok kulonbozo elektronegativitasabćl adodik, az egyik atom erosebben vonzza az elektro- nokat, mint a masik.

Polaros molekulaA molekula ket „vćgen" kulonbozo eleklro- mos toltes alakul ki, amit a polaros kotšsek nem szimmetrikus eloszlasa es nćha maga- nyos elektronpar okoz. A polaros molekulajii tolyadekok poišros oldoszerek* lehetnek, ćs oldhatjak az ionvegyuleteket*. Az apolaros (nem polaros) molekulaban nincs kiilonbseg a molekula-„vegek" toltese kozott.

Egyszeru polaros es apolaros molekulak alakja

= egyszeres kotes = kettds kotes

A gula alaku ammoniamolekula (polaros molekula).

Polaros kotesek

A magdnyos elektronpar ji; - elektronjai taszitjdk a pold-

— ros kotes elektronjait, igy jon letre a molekula alakja.

’ Nitrogenatom

Mindegyik hidrogenen kicsi pozitiv toltes jelenik meg.6+

A metanmolekula apola­ros (nem poldros). Alakja tetraeder, mert a kotesek elektronpdrjai taszitjdkegymdst, s igy tudnak---legnagyobbtdvoisdgban u Ielhelyezkedni.

- Hidrogenatom

-Szenatom

Mindegyik kotes hidrogen feloli vegen kis pozitiv toltes van, de a tetraederes forma eredmenyekent a molekuidnak kifele nincs pozitiv vagy negativ toltese, vagyis apolaros.

Szen-dioxid-molekula (apolaros) szerkezete linedris (az atom- kozeppontok egy egye- nesre esnek).

fi-

A bćr-triklorid-molekula . (apolaros) trigo- ^ nđlis vagysik trigonalls, '-mert a kotesekelektronpdrjaitaszitjdkegymdst.

IzomeriaAdott szamu es minosegu atombol kiilon- bozo szerkezetu molekulak johetnek Ićtre. Az egyes szerkezetek az izomerek*.A molekulakšpietuk azonos, de a szerkezeti kepletiik eltero (Id. 26.old.).

* lonos vegyiilet, 17; izomerek, 77; molekulakeplet, 26; atommag, 12; kiilso hej, 13; polaros oldoszer, 30; žtmeneti femek, 58. old. 19

F e m e s k o t e s

A femes kotes az ćrišsi femes racs*,(azaz a femek) reszecskei kozott feliepo vonzoero. A racs a fem pozitiv ionjaibol ali, s a vegyertekelektronok* szabadon mozognak a racsban. Ezek a szabad vagy delokalizšit elektronok kepezik a kotest az ionok kozott, s mivel szabadon mozoghatnak, a temek vezelik a hot es az elekiromos aramot.Az elektronok es az ionok kozott nagy erok hatnak. Ezert a temek oivadaspontja es forraspontja altalaban magas, mert viszonylag nagy energia sziikseges a kotoerok Iegy6zesehez. A kotesek tovabbi ti'pusait a 16-19. oldal targyalja.

DelokalizacioA vegyertekelektronok* megosztasa a femes racs* atom ja i kozott.A delokalizalt elektronok a racs barmelyik atomjahoz tartozhatnak, s szabadon mozoghatnak a racsban, ezert a femek vezetik a hot es az elektromos iiramol.

Molekulak kozotti erčkvan der Waals-fele erokA molekulak kozotti gyenge vonzoerok (intermolekularis vagy molekulak kozotti er6k), amelyek a molekula atomjaiban kialakult aszimmetrikus elektroneloszlas es eleklronmozgas kovetkezmenyei.A feliepo vonzoero kozelitoleg husszor kisebb, mint egy ionos kotesben*. Ez az ero ta rt ja ossze a molekularacsokat*, pl. a jod es a szilard szen-dioxid racsat.

H i d roge n kotesHidrogent tartalmazo polaros molekula* es egy maganyos elektronpart tartalmazo masik molekula kozott feliepo vonzoero.A polaros kotes azl jelenti, hogy minden hidrogenatom kicsit pozitiv toltesu, es igy a maganyos elektronok vonzzak oket.A hidrogenkotesek magyarazzak a vi'z magas olvadas-, ii letve forraspontjat mas, szinten kismeretu, de apolaros molekuišju* anya- gokehoz viszonyftva. A molekulak szetva- lasztasahoz mind a hidrogenkoteseket, mind a van der VVaals-fele eroket le keli gyozni.

Vizmolekula (polaros molekula*)

20 ' Kation, 16; kovalens kotes, 18; femes racs, 23; ion, 16; ionos kotes, 17; maganyos eiektronpar, 19; molekularšcs, 23; apolaros molekula, 19; polaros molekula, polaros kotes, 19; vegyertekelektron, 16. old.

KRISTALVOKA kristalyok - reszecskeik szabalyos eirendezodese kovet- kezteben - szabalyos geometriai alaku szilard testek. Reszecskeik atomok, ionok* vagy molekulak, s a reszecs- kek kozotti kotesek barmelyik kotestipushoz tartoz- hatnak, vagy azok keverekei lehetnek. A kristalyok siklapokkal hatarolt terbeli alakzatok. Azokat az anyagokat, amelyek kristalyokat kepeznek, kristalyos anyagoknak nevezziik. A szabalyos format nem mutatć szilard anyagokat (vagyis amelyek nem kepeznek krista- lyokat) amorf anyagoknak nevezzuk.

KristšlyosodasA kristalykepz6des folyamata. Szamos mcklja lehet, pl. szilard anyagok oivadškanak* hu- tese, szublimšlžs* (szilardbol gaz, majd ismet szilard ailapot), tulteiftett* oldatba kis kris- teilyt (magot) helyezLink, vagy telitett oldalba tesziink kristalymagot, es az oldalot lehutjuk vagy,beparoljuk. Az utobbi mckiszer a leg- gyakoribb. Mind a hutes, mind a beparlas azt eredmenyezi, hogy az oldatban tarthato anyagmennyiseg csokken, s a reszecskek kivalnak az oldatba helyezett kristalymagra.A kristalyosftas alkalmazhato az anyagok tisztitasara - Id. a 107. oldalon.Kristšlyosftisi mćdszerek

1. Hagyjuk az oldoszert* elpcirologni

Telitett* oldat

Az oldott anyag* szabalyta- lan kristćlyai __________

2. Kristalymag behelyezese a telitett* oldatba

Kristđlymag

Telitett oldat

Az oldoszert* eipćrologtatjuk.

Az oldott anyag* kivdiik az oldatbćl, es rćepui a kristđly- magra. Igy szabalyos, nagy kristalyok jonnek letre. ---

I

A dragakovek a hasadasi sikjaik* menten metszett kristđlyok.

KristalymagValamely anyag apro kristalya, amelyet Ligyanazon anyag teiftelt oldataba helyeznck. Ez szolgal a krislalyepules alapjaul a kristci- lyosodšs soran. A novekvo kristaly alakja megegyezik a krislalymageval.

AnyalugAz oldatbćl vegzett kristalyosftas utan visszamarado oldat.

KrlstalyvfzBizonyos s6k* kristalyaiba bećpulo vfz.Az egyes ionparokhoz* kapcsol6d(3 vizmolc- kulak szama rendszerint allando, es gyakran a s6 kćmiai kepletebe* is bcirjak. A kristaly- vfz melegftessel eltavoifthato. A kristalyvizet tartalmazo kristalyokat krlstžiyhidrštoknak* vagy kristalyos soknak nevezzuk.

Rez-szulfćt kristdlyhidrćt* vagy kristalyosrez(ll)szulfat OutSO/LA rez(ll)szulfat min- den ionparjđhoz*5 vizmolekula tartozik.

o

CUS045H20

Nćtrium-szulfat kristđlyhidrćt*

A nćtrium-szulfat min- den ionpđrjćhoz* tiz molekula viz tartozik.

Anyalug NQ2S04 '10H20

‘ Hasadasi sik, 22; kepletek, 26; kristalyhidrat, 40; ion, 16; oivadek, 6; sok, 22; telitett, 31; oldott anyag, oldoszer, 30; szublimalas, 7; tulteiftett, 31. old.

21

Tovabbi ismeretek a kristaIyokr6I - formak es szerkezetekA kristalyok (Icl. 21. oki.) sokfele alak- ban es meretben forrlulnak elo. Ez re- szecskeik (atomok, molekulak, ionok*) kiilonbozo eirendezodesebol es kiilon- bozo kotesmckijaibol adodik. A re- szecskek terbcli olrendezodese es kiilon- bozo osszekapcsolodasa adja a kristalyršcsot.A kovetkezo oldalon lobb kiilonbozo kristalyracs rajza lathalo. Egy adott kristaly formaja a kristaly- racslol es annak lehetseges hasftasi sfkjaitol fiigg.A fobb krislcilyformak joljbra lathatok, ezek az alapveto formak (az un. elemi cellak), amelyekbol hataimas kris- talyok epCilnek fel. Egy adott anyagnak nem csak egy, hanem tobb kristcilyformaja Is lehet (Id. polimorfia).

PolimorfiaPolimortiarol beszeliink, ha ugyanaz az anyag ket vagy tobb, kiilonbozo kristalyos formaban tordul elo. Az eltero megjeienesi format a kii- ionbozo szerkezeti eirendezodćsek okozzak.Az egycs tfpusok egy adott, jeliemzo homer- sekleten - az un. štalakulšsi homersekieten - citalakulhatnak egymasba. Az elcmek eseten elotordulo polimorfiat allotropianak nevezziik.

AllotropiaEbben az esetben egy adott elemnek egynel tobb laistalyos megjeienesi formaja van. Ez a polimorfia specialis esete. A kiilonbozo kris- talyformaju elofordulasokat allotrop modosula- toknak, roviden aiiotropoknak nevezziik.Az allotropiat az atomoknak a kristalyon beliili kiikinbozo elrendezodese okozza.

KobosF6 kristilyformak

TetragonćHs

J

Hexagonćlis

MonotropiaA polimorfia specižlis esete - az anyagnak csak egyetlen stabil formaja van. Az egyeb formak instabilak, es nincs atalakulasi homersškiet.

EnantiotropiaA polimorfianak az az esete, amelyben az anyagnak ket stabil formaja van: az egyik az atalakulasi homerseklet folott, a masik alatta fordul elo.

Atalakulasi homersekletAz a homerseklet, amclyen az enantiotro- pišt mutato anyag modosulatai egymasba atalakulnak.IzomorfiaHa ket vagy tobb kiilonbozo anyag azonos kristalyszerkezelben es forniaban fordul elo, izomorficirol beszeliink. Az ilyen anyagoKat izomorf anyagoknak vagy izomorfoknak nevezziik.Hasadasi sikA kristalyt alkoto reszecskek olyan sfkja, amely menten a kristaly szethasfthato ugy, hogy sima hasadasi feliilet kepzodik. Ha a kristalyt nem a hasadasi sik menten ha- sftjak, akkor osszetoredezik.

Hasadas a sik menten

Nem a sik m menten feliepo A hasadas ▼

Rontgendiffrakcios analfzisA kristalyszerkezet vizsgalatara alkalmazott mckiszer. Az elhajlitott rontgensugarak diffrak- tios kepet hoznak Ićtre, amelyb6l a szerkezet nieghatarozhato (Id. lent az abrat). Rontgendiffrakcios analfzis

Rontgensugar Kristćly Diffrakdos kep a fotopapiron

22 * Ionok, 16; monoklin ken, rombos ken, 70. old.

FIZIKAI KEMIA

KristaIyracsokAtomršcsKovalens kotšssel* kapcsoiodo atomokbol špulo kristcilyržcs, pl. a gyemantracs.Az ilyen oriasi atomracsszerkezetlel epCilo anyagok rendkfvul kemenyek, magas az oivadas- es forraspontjuk.

A gyćmant atomracsa (td. meg a 64. oldalt)

Szenatomok —

lonršcsbnos kotšssel* kapcsoiodo ionoklx3l allo kristdlyrcics, pl. natrium-klorid. Az lonkotes eros, ebbol kovetkezik, hogy az anyag oivadas- es forraspontja magas.

A nđtrium-klorid ionracsa

Ndtriumion

Kloridion

Fšmes rdcsF6mes kotšssel* kapcsoiodo tematomokbol allo kristšlyršcs, pl. cink. A szabadon mozgo delokalizdit* elektronok a femel jo ho-, es elektromos vezetove leszik. Az atomokbol kialakult kristalysikok elcsuszhatnak egyma- son, s ez a femet kalapšibatova* es nyujtba- tćvl (duktilissš)* teszi.A cink femes racsa Cink kationok*

MolekularacsIntermolekularis (molekulak kozotti) erokkel (Id. 20. old.) kapcsoiodo molekulakbol allo kristalyracs, pl. a jod racsa. Az osszetarto erok gyengek, ezćrt a krislalynak az ion- vegyuletekhez* viszonyi'tva alacsony az oivadas- es forraspontja, es konnyen torik. A molekulakon belCili kovalens kotesek* erosebbek, es nehezebben szakilbatok fel.

A szilard jod molekularacsa

Ićd-molekula

A femes racs leggyakoribb elemi ceilait mutatja az alabbi abra. A legjobban meg- munkalbato femek a lapcentralt racsban kristalyosodnak (pl. rez, arany, alummium).

Dehkalizćit* — elektronok

* Kation, 16; kovalens kotes, 18; delokalizacio, 20; nyujthatć (duktilis), 116; ion, 16; ionos kotes, ionos vegyulet, 17; kalapalhato, 11 7; femes kotes, 20; tetraeder, 19. old.

23

AZ ATOMI JELLEMZOK MERE5EA kb 10 ''mm atmeroju es kb 10'22g tomegu atomok olyan kicsik, hogy kozvetlen meresuk rendkivul nehez. Ezert a tomegu ket egy egyezmenye- sen elfogadott tomeghez viszonyitva hatarozzLik meg. Igy konnyebben kezeiheto ertekeket kapunk. Mivel igen kis anyagmintaban is tobb mi I lio atom van, a reszecskek meny- nyisegenek meghatarozasara a molt (6-1023 db reszecsket tartalmazo anyagmennyiseg) alkalmazzak.Az atomok es a molekulak tomege- nek kozvetlen meresere a tomeg- spektrometernek nevezett beren- dezest hasznaljak.Relatfv atomtomeg vagy atomsulyAdott anyag egy atomjanak atiagos tomege (figye- lembc veve a relativ izotoptomeget es az izotop- aranyl) osztva a szen-12 atom tomegenek tizenket- ted reszevel (kl. izotop 13. old.) A relatfv atom- tomeget egyezmenyes atomt6megegysegben (u) fejezik ki. A relatfv atomtomegek a 98-99. oldalon levo tablazatban talalhatok meg.

A hidrogen relativ atomtomege kćzelitoleg 1.

Hidrogenatom

Relatfv molekulatomeg Relatfv molekulasulynakis nevezik. Egy elem vagy vegyiilet molekulajanak a to­mege osztva a szen-12 atom tomegenek tizenketted reszevel (Id. izotop, 1 3. old.) A relatfv molekulatomeg a molekulaban levo atomok relativ atomtome- geinek osszege. A vi'zmolekula egy

oxigenatomot es ket hidrogenato- mot lartalmaz.

A vfz relativ molekulatomege

H,0

Hidrogenatom— |-|

Oxigenatom

A realtiv molekulatomegkćzelftoleg 16+1 + 1 = 18

A relativ molekulatomeg az ionvegyuletekre* is vonatkozik annak ellenere, hogy nincsenek molekulaik.

Kaldum-klohd cn Kalci um (relativ atomtomeg 40)

Klor (relatfv . atomtomeg35,5)

A relativ molekulatomeg megkozelitdieg 40 + (2 X 35,5) = 111

Relatfv izotoptomeg Adott izotop egy atomjanak tomege osztva a szen-12 atom tomegenek tizenketted resze- vei. Majdnem pontosan megegyezik az izo­top tomegszšmavah.

!zot6paranyAz elem adott mennyisegeben az izotopok* atomjainak szamaranya. A relatfv izotop- tomeggel egyutt az elem relatfv atomtomegš- nek kiszamftasara hasznaljak.A termeszetes klćrban mintegy haromszor annyi CI-35 alom van, mint Cl-3 7 atom.

c i- ^

CU37)

Az izotoparđny megkozeikoen 75% CI-35 es 25% CI-37.

Igy a klor relatfv atomtomege = atlagos relatfv izotoptomeg = ( 3 x3 5 + ( l X 37) : 4 = 35,5

24 * lonvegyiilet, 17; izotćp, tomegszam, 1 3. old.

MolAz anyagmennyiseg SI egysege* (Id. meg a 114. oldalt). Egy molban ugyanolyan szamu reszecske van, mint ahany atom van aszen-12 izotop 12 grammjaban.

Az Avogadro-fele szamAmolnyi mennyisegben 6,023 X lO^^db reszecske van.

'OJA rez minden mol- Az oxigen minden A natrium-klorid jćban az Avogadro- molnyi mennyisege- egy moljdban 1 mol szamnak megfelelo ben 6,023 x 10^ db natriumion es 1 mol db atom van. molekula van. kloridion van.

Molšrls tomegAdott anyag egy moljanak a tomege. Ez az anyag relativ atonntonnege vagy molekula- omege grammban kifejezve.

FIZIKA! KEMIA

Relativ atom- tomeg = 23

1 mol ndtrium (Na)

Relativ molekula- tomeg = 23 + 3S,S

1 mol natrium-

J klorid (N ad )

Moldris tomeg 23 g Molaris tomeg 58,5 g

Molšris terfogat (molterfogat)Barmely anyag egy moljanak terfogata dm’-ben kifejezve. A szilard anyag es a folyadek molaris terfogatai kiilonbozoek, de valamennyi gaz molaris terfogata azonos k6rulmenyek kozott azonos. Barmely gaz molaris terfogata normal šilapotban* (0 °C; 1,01-105 Pascal*) 22,4 dmS standard aHapol- ban (25 °C; 1,01 -105 Pa) pedig 24,5 dm .

A szildrd anyagok es a folyadekok molaris ter­fogata reszecskeik meretetol es eirendezddesetol fiigg.

Valamennyi gaz molaris terfo­gata (azonos homersekleten es nyomćson) megegyezlk. Reszecs­keik kozott nincsenek kotesek.

KoncentracioAz oldoszerben* oldott anyag* mennyise- genek megadasara szolgal, szokasosan mol/dm^-ben kifejezve. A tomegkoncentracio az oldat egysegnyi terfogataban levo oldott anyag tomeget adja meg, pl. g/dm*.A koncentrćdo az oldott anyag* rnoljainak szamal adja meg 1 dm oldatban vagy 1 dm oldoszerre* vonatkoztatva.

Oiaei j ’

4 mol (oldandć) anyag*

2 dm oldoszer* A koncentrćdo2 mol/ldm^ oldoszer

MolalitasRitkabban alkalmazott koncentracio-megada- si m(3d; az 1 dnV* oldoszerben oldott anyag moljainak szamat adja meg.

2 M molalis koncentracio eseten 2 mol rez(ll) szulfat van az oldoszer minden kobdecimetereben.

Minden tdikćban 1 - / mol CuS04 van

1 dm viz Az oldat molalitasa: 2

Molos oldat (molaritas)()lyan oldat, amelynek minden kobdecime- tere az oldott anyag cgy moljat tartalmazza (1 mol oldott anyag/1 dm* oldat; jelolesere: M-et hasznalnak).

A molos oldat (vagy 1 M oldat) eseten, az oldat minden dm^-eben 1 mol rez(ll)szulfćt van.

1 molrezll)szulfat

<1 dm viz (1 dm - a CUSO4 terfogata)

1 dm 1 molos rez(ll)szulfat-oldat

Standard oldatIsmert koncentracioju oldat. A terfogatos analfzisben* alkalmazzak.

' Izotop, 13; pascal, 111; SI egysegek, 114; oldott anyag, oldoszer, 30; normšl ailapot, 29; terfogatos analfzis, 108 old.

25

A KEMIAI ANVAGOK JELOLE5EA legtobb kemiai anyagot fo alkotoresze (tulsulyban levo elem) alapjan neveztek el. A vegyulet osszetetelerol es szerkezeterol a keplet ad tajekoztatast, amelyben az elemek vegyjelei (kemiai szimbolumai) szerepelnek. A kemiai egyenletben a reakciopartnerek es a reakcio- termekek szerepelnek, s megmutatja, hogy a reakcio hogyan megy vegbe.KepletekTapasztalati kepletA vegyLiletben elofordulo eiemek atomjainak legegyszerubb arany<it mutatja meg. Egy kovalens vegyiilet eseteben pl. nem mutatja meg, hogy az egyes elemekbol osszesen hany clarab atom van a molekulaban, s nem tunteti fel a kolesckel sem (Id. 16-20. old.).

Teljes szerkezeti kepletMegmutatja az atomok egymashoz viszo- nyftott eirendezodeset a molekulan belCil. A molekulaban levo valamennyi kotćst feltiinteti. Az egyszeres koteseket szimpla vonal, a kettos koteseket dupla vonal jcloli s fgy tovabb.

Molekulakeplet(Osszegkeplet)A vegyuletek vagy elemek egyetlen molekulajat jeloli. FeltLintetl a mo­lekulaban levo ele- meket es atomjaik szamat a moleku­laban, de nem jeloli a moleku­laban levo koteseket (Id. 16-20. old.).

Megmutatja, hogy ket hidrogenatom tartozik minden szenatomhoz.

Egyszerusftett szerkezeti keplet vagy konstitucios kepletMegmutatja az atomcsoportok (pl. karboxil-csoport) sorrendjet a moleku­laban es a koteseket (Id. 16-20. old.) a csoportok atomjai kozott. A koteseket egy vonal jelzi.

Az etenmolekula szerkezeti rajza, amely a molekulan beluli kotesek tfpusait is mutatja.

Megmutatja, hogy a mole­kulaban ket atomcsoport van, amelyek kettos kdtessel* kap- csolćdnak, es mindegyikben egy szenatom es ket hidrogen­atom van.

— Megmutatja, \ hogy melyik

atomok kap- csolodnak egymassal, s feltiinteti az egyszeres es kettos koteseket*.

Sztereokemlal keplet vagy haromdimenzios szerkezeti kepletA keplet szimbolumok alkalmazasaval mutatja meg az atomok es a kotesek* elhelyezkedeset a molekulaban. Ld. sztereokemia a 77. olda- lon, ahol a metan szerkezeti keplete lathato.

Szazalekos osszetetelA vegyulet osszetetelet az alkoto- elemek molekulan beluli szazalekos tomegaranyaval adja meg.

A szen-dioxid (CO^) szđzalekos osszetetele

Egy szenatom. Relativ atomtomeg* = 12

Ket oxigenatom. Relativ atomtomeg = 2 x 16 = 32

A vegyulet relatfv molekulatomege =

12 + (2x16) =44

Az oxigen szazalekos mennyisege = (32 44) x 100 = 73%

A szen szazalekos mennyisege = (12 -i- 44) x 100 = 27%

igy a szen-dioxid szazalekos osszetetele = 27% szen, 73% oxigen.

26 * Kotesek, 16; vegyjel, 8; kovalens vegyiiletek, kettos kotes, 18; relatfv atomtomeg, relatfv molekulatomeg, 24; egyszeres kotes, 18. old.

FIZIKAI KEMIA

A kemiai anyagok elnevezese Trivi lis nšvAvegyijlet mindennapi nyelvhasznalatban kapott neve. Rendszerint nem ad telvilagosf- tast a vegyulet osszetetelerol pl. s6 (natrium- klorid), kreta (kalciuni-karbonat).

Tradicionšiis nevMegadja az anyag fo alkoloelemeit, de nem feltetlenui adja meg azok mennyiseget, s nem utal a molekula szerkezetere.Nehany tradicionalis nev rendszertani nev.

Trivićlis nev: zoldgćlic Tradidonćlis niv: ferro-szulfat

Vas-szulfat (FeSO^)

Szisztematikus nev: vas(ll)tetraoxo-szulfćt(VI)

IA vasoxidaadsszama*azaz Fe‘ *

A kenoxidđdćsszama*+ 6

Ezt a nevet szokćsosan vas(tl)szulfatra egyszerusitik.

Szisztematikus (tudomanyos) nevMegmutatja, hogy a vcgyulel milyen eleme- ket tartalmaz, mindegyik elem atomjainak szcimat a molekulaban es a kukinbozo oxldaci6s šilapotu* dernek oxidžcl6s szamšt*. A kotestipus (Id. 16-20. old.) szin- ItMi kovetkezik a nevbol. Nćhany esetben a rendszertani nevel egyszerusitik. Nehany rendszertani nev megegyezik a tradicionalis nevvel. Ld. az egyszeru szerves vegyuletek elnevezese c. reszt a 100. oldalon.

Trivićlis nev Alkohol

Tradicionalis nev Etil-alkohol

Szisztematikus nev Etanol (Id. egyszeru szerves vegyuletek elnevezeseta 100. oldalon). ----------

Reakci6egyenletekSzavakkal kifejezett egyenletekA reakcioban reszt vevo anyagokat nevCik- kel jelolik az egyenletben, pl.:

ndtrlum + viz -> nćirium-hidroxicl + hidrogdn

A nevek helyettesfthetok az anyagok kepletevel (Id. a szemkozti oldalt).

Na + H2 O -> NaOH + H2

Egyenl5segkent felfrt reakcioegyenletekAz ilyen egyenletben a reakcioban reszt vevo mindegyik elem atomjainak szama azonos az egyenlet ket oldalan (azaz eleget tesz a tomegmegmaradas torvenyenek*). Minden reszt vevo anyag mennyisegćt a kšpiete ele frt szam mutatja, pl.:

2Na + 2 H2 O ^ 2NaOH + H2

lonegyenletCsak az ionokat erinto valtozasokat tunteti fel (Id. a peldat a lap aljan).

Az ailapotformat mutato jelolesek Az anyag keplete utan frt betuk, amelyek megmutatjak az anyag fizikai ailapotat* a reakcioban.

2Na(sz) + 2H20(f) -> 2NaOH(aq) + H2 (g)

Szilćrd

' c : ^

i__

Folyadek Vizes oldat* Gaz

A „kfvulallo" ionokAzok az ionok, amelyek a kemiai reakcio utan is valtozatlanok maradnak.Az alćbbi reakcioban a Na^, a OH ', a H ' es a Cl mind ionok. A Na* es a C r az egyenle( mindket oldalan megjelenik, ezen az alapon ezek „kivulćllo" ionok. Ezeket kihagyhatjuk az ion- egyenletekbol.

- I— F-------h F ------ i- F -----------NaOH(aq) + HCI(q) -> N aCI(aq) + H20(f)

Az ionegyenlet: OH-(aq) + H+(aq) -> HjOCf)

* Vizes oldat (jele: aq, Id. meg: 16. old.), 30; tomegmegmaradas torvenye, 11; oxid ci6s szam, oxidacl6s ailapot, 35; fizikai ailapot, 6. old.

27

GAZTORVENVEKA gazok molekulai viszonylag nagy tavolsagban vannak egymastol, s gyors, rendezetlen mozgast vegez- nek (Id. kinetikus elmelet*). A gaz- molekulak osszesitett sajat terfogata sokkal kisebb, mint a gaz altal el- toglalt terfogat. A molekulak kozott csak gyenge vonzoerok mukodnek. Ez valamennyi gazra igaz, ezert hasonioan viselkednek. Ezt a kozos viselkedest tobb gaztorveny irja le (Id. lent).

A gđztdrv&ryekben P = nyomđs V = terfogatalkalmazott jeldiesek T = homerseklet (K) k = ćtlancić*

A Boyle-Mariotte- torvenyAllando homer- sekleten a gaz lerfogata fordflva aranyos a nyomas- sal (a terfogat csokken, ha a nyomas no).

Gay-Lussac II. torvenyeAHando tertogaton a nyomas egyenes aranyban ali az abszoliit (K-ben mert) homerseklettel (a nyomas no a homerseklet emclkcdesevol).

n -P2 (a meg- novekedett nyomas)V2 (a terfogat

- aranyosan csokken)

A betso nyomćs a kulso nyomas

' kiegyenh'tesere azonos mertek- ben no.

P,XV,=P2XV2 vagy PV = k

- liv

T2 (a meg- novekedett homerseklet)P2 (a nyomas

'aranyosan no)

Vj (ahhoz, hogy a terfogat allandć marad-

'jon, a belsd nyomasnak megfeleloen novekednie keli)

A gaz allando homersekleten, nyomason es terfogaton

-Homero (a homerseklet-r,)

! j '

i'u...

■ Nyornas = P,

V• Nyomćs- szabćlyozas

7 1 ■ Nyomas = P,

■Caz(a terfogat = V,)

Gay-Lussac II. torvenyeAllando nyomason a gaz terfogata egyenescn aranyos a K-ben mert abszolut h6mer- seklettel (a gaz kiterjed, ha a homerseklet emelkedik.)

¥T2 (a meg- novekedett homerseklet)

P, (ćllandćan tartott kulso nyomds)

■ V2 {az arćnyo- san megnoveke- dett terfogat)

Altalanos gaztorvenyMegmutalja az osszefCiggesl az adott tomegu gaz homerseklete, nyomasa es terfogata kozott.

A gaz 1 nnl*-jđra: PV = RT R a gdzćtkmdć*. Erteke minden gazra azonos.

Idealis gazIdealisan viselkedo, elmeletben letezo gaz. Molekulainak nincs terfogata, a molekulak kozott nincs vonzoero, egyenes vonalban gyorsan mozognak, s utkozeskor nem vesztenek energiat. Szamos realis gaz viselkedese megkozeliti az idealis gazet, ha molekulai kicsik es tavol vannak egymast6l.

Kismeretu, nagy tavol­sagban levo molekulak

Egymashoz kozel levo nagy molekulak-

Ideđlis gćzkent viselkedik.

Nem viselkedik idealis gćzkent.

28 Allando, 116; kinetikus elmelet, 9; mol, 25. old.

FIZIKAI KEMIA

Parcicilis nyomžsGazelegyekben az alkoto gazok nyomasa (parcialis nyomas) megegyezik azzal a nyomassai, ami feliepne, ha az ilieto gaz egymaga toltene ki a gazelegy altal eltoglal terfogatot.

Dalton-t6rvšnyAgazelegy nyomasa (ha nincs kemiai reak- cio) megegyezik az alkoto gazok parcialis nyomdsšnak osszegevel.

A, B h C kevereke (elegye)

T

Nyomđs = pA + pB + pC (a pardđls nyomdsok osszege,

A gaz, nyomasa pA

B gaz, nyomasa i

A diffuzio Graham-fele torvenyeAllando homersekleten es nyomason a gaz diffuzićsebessege forciftva aranyos surusegenek a negyzetgyokevel. A gaz surusege nagy, ha molekulai nehezek, es kicsi, ha konnyuek. A konnyu molekulak gyorsabban mozognak, mint a nehezek, igy a nagy surusegu gaz j(3val lassabban diffundal, mint az alacsony surusegu.Ammćniaoldattal atitatott vatta

T6meny sosavval atitatott vatta

- 1X.

Ammdnia ga

A k6nnyu am mint a sosavr kozelebb tala

r Feher ammćnium- klorid-gyuru kepzoi

moniamolekuldk gyorsabba\ nolekuićk. A ket gaz a cso ji Ikozik.

1 1Sćsavgaz

dik.

n diffundalnak*,obb oldali vegehez

DUfuaćsebesseg oc(aranyos)

1gaz surusege-

Relativ gaz- (goz-) surusegA gaz surusege a hidrogen surusegehez viszonyitva. Kiszamitasahoz a gaz suruseget osztjuk a hidrogen surusegevel. A relatfv goz- (gaz-) surCIseg aranyszam, ezert nincs mertekegysege.

Rdatf>fgdzsCu&šg =a gaz surusege

a hidrogen surusege

A Gay-Lussac-fele torvenyAllando homersekleten es nyomason lejatszodo gazreakciokban a kiindulasi anyagok (reakciopartnerek) es a reakcio- termekek terfogatai ugy aranylanak egymas- hoz, mini az egyszeru egesz szamok.

r

400 dm szen-

monoxia 200 dm oxigen

2 C 0 2 < g t - ^ 6400 dm

szen- dioxid

Az Avogadro-t6n/eny (Id. lent) erteimeben az ćbrćn az A es a C edeny azonos szamu molekulat tartalmaz.

Avogadro-tetelKulonbozo gazok azonos terfogataiban, azonos homersekleten es nyomason, azonos szamu molekula van.

Normal ailapotEz nemzetkozileg eltbgadott korulmenyeket jelent. A gazok jeliemzoit, pl. terfogat, surijseg, rendszerint ilyen korulmenyek kozott hatarozzak meg.

Normđ đkipot = homerseklet: 0 °C vagy 273 K (keMn) nyomas: 1,01 ■ 10 Pa (pascal)

Abszoluth6mersekleti skalaNemzetkozileg elfogadott standard homersekleti skala, egysege a Kelvin- fok (K) nagysaga azonos a Celsius*- fokeval, de a skala legalacsonyabb pontja a 0 K vagy abszolut nulia = -273 °C. Ezen az elmeleti ponton az idešlis gžzok terfogata nulIa lenne.

A Celsius-fokot 273 hozzđ- adasćval lehet KeMn fokka atszamolni, a Keivin fokbol pedig 273 levonasdval kapunk Celsius-fokot.

Abszolut nulia—

Celsius-fokok

100 X goz

0 °C ieg

KeMn-fokok

373 K

273 K

-273 "C 0 K

' Celsius-skala, 116; diffuzio, 9; l<everek (eiegy), 8; pascal, 115. old. 29

OLDATOK ES OLDHATOSAGHa tolyaclekhoz valamilyen anyagot adunk, tobbfele dolog tortenhet. Ha az anyag (1 nm-nel kisebb) atomjai, molekulai vagy ionjai egyenletesen szet- oszkinak (oldodnak) a folyadekban, a kapott kevereket* valodi oldatnak nevezzuk. Ha nem oszlanak szet, akkor a kapolt keverek nem valodi oldat. Az, hogy egy anyag mennyire oldodik, fugg az anyag es a folyadek tulajdon- sagaitol es egyeb tenyez6ktol, pl. a homerseklettol es a nyomastol.

Oldott anyag

Az oldoszer es az oldott anyag reszecs- kei egyenlete- sen oszlanak el.

OldoszerAz az anyag, amelyben az oldott anyag szetoszlik es oiclatot kopcz. Oldoszer

Oldott anyagAz az anyag, amely tcl- oldodik az oldoszerben, es oldatot kepez.

SzolvatacioAz a folyamat, amelyben az oldc3das soran az oldoszer molekulai osszekapcsolodnak az oldott anyag molekulaival. I la az oldoszer vfz, a folyamalol hidratacionak nevezzuk.Az, hogy a szolvatacio bekovelkezik-e, allol fiigg, hogy mekkora a vonzoero az oldoszer es az oldolt anyag molekulai kozott, s milyen erosek a kotesek* az oldott anyagban.

Polaros oldoszerPolaros molekuišju* folyadek. A polaros oldo- szerek altalaban az ion- es a polaros kovalens vegyuleteket* oidjak. Feliep a szolvatacio, mert az oldoszer-molekulak toltessel bfro „vege" vonzodik az ionracs* ionjaihoz. A legkoz- ismertebb polaros oldoszer a vfz.

A natriumkiorid szolvatacioja (hidratacioja) vfzben

^ Az anionok* vonzodnak

/ ^ a polaros * molekulak

pozitiv vegehez.

a::-*

Az ionokat az oldat- ban vfzmolekulak veszik korul.

A kationok- j a vizmolekulak

negativ vegehez vonzodnak.

- i:j .

Apolaros oldoszerApolaros molekuišju* tolyadek. A szintenapolaros kovalens vegyuleteket* oidja.Az oldoszer molekulai mintegy „kilazftjak" az oldott anyag molekulait a molekularacs- bol*, s a molekulak diffuzićval* mozognak az oldoszerben. Szamos szerves folyadek apolaros oldoszer.

A jodszolvatacioja

Apoldros*tetraklor-metan-molekula

Az oldatban a molekulak gyenge van der Waals- erokkel* kapcsolodnak.

Az oldoszer molekulćk kilazitjak a jćdmolekulakat a racsbol.

Vizes oldoszerVizet is tartalmazo oldoszer. A vizmolekulak polarosak*, igy a vizes oldoszerek poišros oldoszerek.

Vizes oldatVizes oldćszerbol keletkezo oldat. A vizes oldoszerek polaros oldćszerek, es vizes olda- tokat kepeznek. Az apolaros oldoszerek nem vizes oldćszerek, es nem vizes olda- tokat kepeznek.

HigOlyan oldat, amely- ben az oldott anyag koncentracioja* alacsony.

T6meny()lyan oldat, amely- ben az oldott anyag koncentracioja*magas.

Higrez(ll)szulfat- oldat —

T6meny rez(ll)szulfđt- oldat

30 * Anion, kotes, kation, 16; koncentracić, 25; kovalens vegyulet, 18; diffuzić, 9; ionracs, 23; ionvegyulet, 17; keverek, 8; molekularacs, 23; apolaros molekula, 19; van der Waals-fele erok, 20. jld.

FIZIKAI KEMIA

TelitettOlyan oiclat, amelyben tobb oldott anyag - adott homersekleten - mar nem olclodik (atovabbi hozzaadott anyag kristalyos for- maban marad). Ha a bomerseklet emelkedik, tovabbi anyagmennyiseg oldodbat, amfg az oldat ismet telitette valik.

TultelitettOlyan oldat, amely az adott homersekleten tobb oldott anyagot tartalmaz, mint a telitett oldat. Olyan esetben jon letre, ha egy oldatot az ala a bomerseklet ala hutunk, amelyen telf- tette valna, es nincs benne olyan szilard re- szecske, amelyre az oldott anyag ra tudna kristeilvosodni*. fgy a felesleges oldott anyag oldatban marad. Az ilyen oldat nem stabll: ha egy kristalyszemcset adnak bozza, vagy por keriil bele, az anyagfelesleg klkrlstalyosodik.

OldhatćOiVan anyag, amely egy adott oldoszerben konnyen oldodik. Az oidbato ellentete az oldhatatlan.

OldhatćsagAz oldott anyagnak az a mennyisege, amely adott homersekleten, meghatarozott mennyi- segu oldoszerben oldhatć.Adott anyag oldhatosćga ___meghatarozott homersMeten:

Az az anyagmennyi- amelyet 100 g telitett oldatot seg grammban, oldoszerhez adva, kapunk.

A szilard anyagok oldhatosaga rendszerint no a bomerseklet emelkedesevel, a gazok old­hatosaga azonban csokken.

A cukorjobban oldodik uditditalbanforrć tećban. tobb a bubo-mint hideg , rek, mintvizben. a hidegben.

Az oldhatćsag valtozasat a homersćkiettel az oldhatosagi gorbe mutatja.

Oldhatćsđgi gorbeA bomerseklet emelkedesevel egyre tobb oldott anyag szukseges telitett oldat eloćilitasahoz.

Homerseklet °C

* Kristilyoscxias, 21; diffuzio, 9; keverek, 8 . old.

CsapadekA kemial reakcićban keletkezo oldhatat­lan szilard anyag kivalasa az oldatban.

A csapadekokatmegjelenesi for- majuk alapjan nevezik el. Pelyhes Tejszeru

Az alabbi reakcićban suru, feher ezust-klorid- csapadek keletkezik.

Kremszeru Cyorsan ulepedo

Suru ezust-klorid- csapadek

AgN0 3 (CKi) + N aC I(aq) ->AgCI(>l) + NaN0 3 (o q )Ezust- Natrium- a jelnitrat klorid csapadekot jelent.

Elegyed5Ket vagy tobb, egymassal keveredo (egymasba diffundšlo) folyadek.Az ellentete a nem elegyed6.

SzuszpenzićSzilard anyag,500 nm-nel na- gyobb reszecskeit (atomok, molekulak vagy ionok csoport- jait) tartalmazza egyenletesen szet-

Homok es foldszuszpenziojavizben ----A reszecskek leulepednekaz edeny aljćra. vagy

A reszecskek----- Tisztaoszlatva olyan tolya- kiszurbetok.dekban, amelyben a szilard anyag nem oldćdik.KoiloidEgy anyag rendkfvul aprć, de 500 nm-nel kisebb szemcseinek a kevereke* eloszlat- va egy masik anyagban.

A tej koiloid.-

Emulzio. Olyan koiloid, amelyben egy folyadek reszecskeit oszlatjuk szet egy masik folyadekban, pl. majonez.Hab. Olyan koiloid, amely folyadekban szetoszlatott aprć ~ gazbuborekokbćl ali.Kod ^

A reszecskek ćtmennek a szuropapiron, es nem iilepednek le.

“ S.Jte

Cazban szetoszla­tott aprć folyadek- szemcsek- bol allo koiloid.

Fust. Cćzban szetoszlatott aprć, szilard szemcse- ket tartalmazo koiloid.

ENERGIA E5 KEMIAI REAKCIOKA legtobb kemiai reakcio energiavaltozassal jar. Majdnem minden reakciot kiser hoenergiavaltozas, nehanyat pedig feny- vagy elektromos energia- valtozas (is) kiser. Az energiavaltozas a kepzodott es a felszakitott kemiai kotesek eltero energiatartalmabol adodik A kemiai reakciokat kfsero hoenergia-valtozasokkal a termokemia toglalkozik.

Entalpia (H)Egy adott anyag energiatartalma kozvetlenui nem merheto, de merheto a valtozasa a kemiai reakcio soran.

A reakcić entalpia-valtozšsa vagy reakcioho ( AH)Az a homennyiseg, amely egy reakcioban kepzodik, vagy elnyel6dik. (Ha a reakcio ailapotvaltozas*, a kfsero h6mennyiseg szinten ismert, kCilonosen a fizikaban, mint Ištens ho.) A reakcioho a reakciotermekek es a reakcio- partnerek (kiindulasi anyagok) osszes ental-pišjanak a kulonbsege, s a reakcio- egyenlet utan szoktak feltiintetni. Meresere a kalorimetrišt* alkalmazzak. Abbol adodik, hogy a reakcioban kotesek bomlanak fel, es uj kotesek jonnek letre (Id. kotesi energia).

Entalpia- A termekek A kiindulasi anyagokvditozđs entalpiđjđnak ~ erttalpidjđnak osszege

osszege

A hidrogen es az oxigen reakciojanak entalpia-valtozasa

2H2(g) + 02(g) ^ 2H20(g) AH = -488kJH6 keletkezik, ezert ez exoterm reakcić.

A AH erteke csak az anyagoknak az egyenletben feltuntetett fizikai dllapotđra* es molszamćra* ervenyes.

I a joule energiaegyseg jele; kj a kilojoule jele (1000 joule).

Energiaszlnt-dlagramAz adott reakcioban feliepo entalpia- valtozast szemlelteti.

A hidrogen es az oxigen fenti reakciojanak energiaszint-diagramja

2H2(g) + 02(g)0 ■ A reakciopartnerek entalpiajaS.2c ■AH = -488kj

Ebben a reakcioban AH negativ1 (ho kepzodik). Ez exoterm

2H20(g) reakcio.— A reakciotermekek entalpiaja.

A reakcio standard entalpia- valtozasa (AH°)A reakcio 25 °C es legkori nyomason mert entalpia-valtozasa. Ha oldatokat vizsgalunk, a koncentrdcićjuk IM *.

Exoterm reakcioA kemiai reakcio hofejlodessel jar (hot ad at a kornyezetnek).

Reakciopartnerek

AH

Reakciotermekek

Az exoterm reakcio hot ad at a kdrnyezetnek, es AH negativ.

Endoterm reakcioA kemiai reakcio hot von el a k6rnyezetbol.

15-S-.^2 Reakcić- 2 S oartnerek

Reakciotermekek

AH

Az endoterm reakcio hot vesz fel a kornyezetb6l, es AH pozitiv.

Kotesi energiaKet atom kozoUi kovalens kotes* erossegenek merteke. A kotesek felszakitasahoz energiat keli befektetni, s a kotesek kialakulasakor energia szabadul fel. Ezeknek az energiaknak a kulonbsege eredmenyezi a reakciok soran feliepo energiavaltozast.

A H2 es O2 mo- lekulak koteseinek

§. felszakitasahoz S energia szukseges..2

■ V2 C I(g ) 2H(g)

I - V > --------------I 2 C I(g ) H2(g)

H2 (g) + C l(g ) -> 2HCI(g)

~ H es Cl atomok- bol HCI molekula kepzddesekor fel- szabadulo energia

■ J - '2HC I(g ) ^

Az energia megmaradasanak torvenyeKemiai reakcio soran energia nem keletkez- het es nem tunhet el. Zšrt rendszerben* az energia mennyisege allando.

32 * Kalorimetria, 116; ailapotvaltozas, 6; zart rendszer, 48; koncentracić, 25; kovalens kotes, 18; joule, 114; M-ertek, 25; molaritas, mol, 25; fizikai ailapot, 6;

FIZIKAI KEMIA

Hess-tštelKimondja, hogy adott kemiai reakcić reakcić- h6je mindig allando, fuggetlenui attol, hogy a reakciopartnerektol milyen reakciouton jutunk el a reakciotermekekhez. A tetelt szemlelteti a jobb oldali abra. Hess tetele alkalmazhato kozvetlenui nem merheto reakciohok meghatarozasara, pl. a metan kćpz6dšsh6j4nek kiszamftasara.

Energiaciklus

A + B R€QkcidpQttn€r6l

AH , ^

1. Reakcićul C + D Reakciotermeke

Hess tetele ertelmeben:

AH; (az AH2 (az AH3 (azA i- B-> E + F + f + C + D s A + C + Dreakciora) reakciora) reakciora)

Nehany fontos entalpia-valtozas^gćsh6Adott anyag egy moljanak* oxigenben valo teljes elegesekor felszabadulo h6mennyiseg. Meresehez kalorimeter-bombal hasznalnak.

Kalonmeter-bomba

A gyujtasra szo lgald

elektromos aram

A viz bomersekle

tenek emelkedese-

bol szam itjćk a z

ego anyag altal

leodott hot.

AceI tartćedeny

Oxigen bevezetese

Az egesi folyamat- ban le- adott ho

Vizsgaltanyag

Semlegesitesi h5Az a h6mennyiseg, amely felszabadul, ha egy mol* hidrogeniont (H+) cgy mol* hidroxidion (OH ) semlegesit*. Ha a sav esa bazis is teljes mertekben disszocial*, a semlegesitesi ho mindig -57 kj.A semlegesftes ionegyenlete*:

H+(aq) + OH’(aq)Hidrogen- H id roxid -

H20(f)Viz-molekula

AH = -57 -tLmol

Ha gyenge sav* vagy gyenge bazis* vesz reszt a folyamatban, kisebb ho termelodik. Az energia egy resze a gyenge komponens (sav vagy bazis) teljes disszociaciojara forditodik.

OldashoAz a homennyiseg, amely akkor keletkezik vagy nyelodik el, ha egy mol* anyagot olyan nagy mennyisegu oldćszerben oldunk, hogy a tovabbi hfgftas mar nem okoz homersekletvakožast.

Molaris olvadashoAz a homennyiseg, amely 1 mol, olvadas- pontjan levo szilard anyag azonos homer- sekletu folyadekka alakftasahoz szukseges. A befektetett energia a szilard anyag kristalyracsaban* levo kotesek felsza- ki'tasara fordftodik.

0 °C-05 jeg0 °C-os wz

a h = + 6 .0 k l m o h ’

A mol-’ jeientese: minden molra*.

Parolgash6Az a homennyiseg, amely a forrasponton 1 mol* tolyadek gozze alakftasahoz szukseges.

100 °C-os goz

100 °C-os vfz

AH = +41 kl mol ’

A mol ’ jelenthe: minden molra*.

KepzodeshoA vegyulet 1 moljanak* kepzodesekor leadoU vagy felvett homennyiseg. Pl:

C(graflt) + OaCg) ^ COaCg) AH = .349 y_mol

Szen Oxigen Szen-dioxid

• i a

• Kristalyraa, 22; ionegyenlet, 27; disszocižcić, 16; mol, 25; semlegesitfe, 37; oldoszer, 30; gyenge sav, gyenge bazis, 38. old.

33

o x i d Ac i 6 es r e d u k c i oAz oxidaci6 es redukcio kifejezes eredetileg az anyagok oxigenfelvetelere es oxigenleadasasra utalt. Ma mar tagabban erteimezik, es hidrogen, illetve elektronok felvetelet es leadasat is magaban foglalja. Az oxidacioval es redukcioval jaro kemiai folyamatokban mindig van elektronatadas, vagyis minden esetben egy vagy tobb elemnek valtozik az oxidaci6s ailapota.

Oxidaci6Kemiai reakcio, amelyben az alabbi folyama- toi< mehetnek vegbe:

1. Elem vagy vegyulet oxigent vesz fel

2 C u O (s z ) + C (SZ) -> C 0 2 ( g ) + 2 C u (sz )Oxidđl6szer Oxidđl6d6

elemA szen oxigent vesz fel

2. A vegyulet hidrogent veszit

Cl2(9) ^2^(9)Oxidćl6szer Oxiddl6d6

vegyulet

2 H C I(g ) + S(sz)

A hidrogen-szulfid hidrogent veszit

3. Az atom vagy ion elektroni ad le

C l 2(g ) + 2 N a (sz ) -> 2 N a + C I- ( s z )Oxiddl6szer Oxidal6d6 A natrium

atom elektront veszft

Az az anyag, amely oxidacion megy keresztui, oxidcil6dik, es oxidžci6s žilapota magasabb iesz. Az oxidaci6 a redukcić ellentete.

RedukcićKemiai reakcio, ameiyben az alabbi folyamatok egyike megy vegbe:

1. A vegyulet oxigent ad le

2 C u O (s z ) + C (s z ) -Redukalodo Redukćlo- vegyijlet_______ szer

C 0 2 ( g ) + 2 C u (sz )A rez(ll)oxid

_______________ oxigent veszit

2. Az elem vagy vegyuiet hidrogent vesz fel

C l 2(g ) + H 2S (g ) -> 2 H C I(g ) + S(sz)Redukalodo Redukđio- A klorelem szer hidrogent vesz fel

3. Az atom vagy ion elektront vesz fel

C l 2(g ) + 2 N a (sz ) 2 N a + C I- ( s z )Redukalodoatom

Redukdlo-szer

A klorelektront vesz fel

Az az anyag, amely redukcion megy keresztui, redukžlćdik, s oxiddci6s žilapota alacsonyabb Iesz. A redukcio az oxidaci6 ellentete.

Oxidžl6szerAz az anyag, amely felvesz elektronokat, fgy a masik anyag oxldšcl6jžt okozza. Az oxidcil6szer a reakcioban mindig redukalodik.

RedukđioszerOlyan anyag, amely elektronokat ad at, s igy a masik anyag redukcićjšt okozza. A folya- matban a redukaloszer mindig oxidšl6dik.

Redoxi-reakci6Oxidšci6t es redukciot egyaranl magaba toglalo kemiai reakcio. A kćt folyamat mindig egyutt jelen ik meg, mert az oxidžl6szer az oxidaci6 soran mindig redukakklik, s a redukaloszer a redukcio folyaman mindig oxidal6dik. A jobb oldal peldaban a magnezium es a klor redoxi- reakcioban kepez magneziumkioridot.

M g (sz ) + C l 2(g ) M g 2 + + 2C I-(sz )

Adott elem egyideju oxidšcl6jžt es redukciojžt a kemiai reakcioban diszproporcionžiodžsnak nevezzuk.

Magnezium es klor redoxi-reakdoja12 elektron 17 elektron

1 M n “ semleges mindegyikbenI _ se m le g e s

A magneziumatom lead ket elektront, es magnezium- ionnć alakul. Oxidćl6dik.

Mindegyik kloratom felvesz egy elektront, es kloridiont kepez. Redukalodnak.

Tiz elektron. Mindegyikben A to ltes+2 18 elektron.

A toltes ■ I

cj.

Cj.

e p

34

FIZIKAI KEMIA

Oxidcici6s szdmAzoknak az elektronoknak a szama, melye- ket vegyuletkepzeskor az atom lead vagy felvesz. Egyszeru ionoknal az oxidaci6s szam rendszerint megegyezik ionjaik toltesevel. Az atom oxidaci6s ailapota magasabb lesz, ha az atom oxidđl6dik, es alacsonyabb lesz, ha redukšićdik.

Oxidaci6s ailapotAz a szam, amely megmutatja egy elem oxidaci6s šilapotat a vegyuletben. Az elem neve utan zarojeibe tett romai szamokkal jeloljuk. A vegyulet neveben csak akkor szerepel, ha valamelyik elemnek tobb oxidaci6s ailapota is lehet.

Az alabbi szabalyok segitenek egy elemek oxidaci6s ailapotanak meghatarozasaban:

IfA szabad elem (nincs vegyuletben) oxidđd6s szđma nulio.

2. Az elem oxi- dćdos szćma ionvegyuletben megegyezik ionjć- nak toltesszđmćval.

Az Qxidćd6s szćm +2 *(2 elektron eltćvozott)

A kovalens vegyuletben levo elemek oxidćd6s szđmđt ugy ailapithat- juk meg, hogy ionos* vegyuletkent kep- / » • zeljuk e[ s dtgon- \ IN doljuk, hogy milyen to/tese lenne az ionok- nak. A legnagyobb elektmegativitćsu* atom (amely iegko- zelebb van a fluor- hozaperićdusos rendszerben*) venne fel elektronokat.

3. Adott vegyuletben az atomok oxidđd6s szdmainak osszege nulia.

Vas(ll)szulfćt Az oxidćd6sszđmok osszege = (+2)4. Az oxigen oxidad6s szama vegyijietekben ćitalćban -2, de a peroxidokban -1,pl. a hidrogen-peroxidban.

Az oxigen oxidad6s szama 0. Nem adott le es nem vett fel elektronokat.

Az oxidćdds szćm -1 (I elektront felvett )

2 Az ammonia kovalens vegyuiet*

( + 6 ) + (4 x - 2 ) = 0

5. A hidrogen oxidad6s szama rendszerint +1, kiveve a femhidrideket, amelyekben -1.

hajlamos oldatban elektronfelveteire. Eros redukciićszer az az anyag, amely konnyen ad le elektronokat (amelyeket masik anyag- nak adhat at), s fgy magas negatfv redoxpo- tencialja alakul ki. Az erđs oxidšl6szer elekt­ronfelveteire hajlamos, s magas pozitfv redoxpotencialja van. A redoxpotencial elektrćdpotenciši*.

Redoxpotenclal-sorAz anyagok felsorolasa redoxpotencižljaik sorrendjeben (a legnegativabb potencialu van a sor elejen). Adott anyag rendszerint oxldcilja a sorban elotte allokat, es redukšija az utana kćivetkezoket. Minel tavolabb ali egymastol ket anyag a sorban, annal konnyebben oxidaljak vagy redukaljak egymast. A redoxpotencial sor a feszultsegi sor kiterjesztšse*.

Redukćidszerek

UtiumKaliumKaldumNđtriumMagneziumAlummium,ZinkOtomVasHidrogenRezEziist

Oxidal6szerek

jod

Erelyesebb Brom Ereiyesebbhatas. A Bikromation hatas. Aredoxpoten- Klor redoxpoten-dđl egyre dćl egyrenegativabb. Manganation,

Hidrogen-pozitfvabb.

peroxidFluor

* Kovalens vegyiiletek, 18; fesziilts^i sor, 45; elektrodpotencial, 44; dektronegativitžs, 19; ionržcs, 23; ionvegyulet, 17; perićdusos rendszer, 50. old.

35

5AVAK E5 BAZI50KA kemiai anyagok vizes oldatai savas, lugos (bazikus) vagy semleges kemhatasuak. A tiszta vizben a molekulak igen kis hanyada elektrolitosan disszocial*, hidrogenion (pro­ton*) es hidroxilion keletkezik. A hidrogen- es hidroxid- ionok szama megegyezik, ezert a viz semleges. Nehany vegyuletbol vizben oldva vagy vizzel reagalva hidrogen- vagy hidroxidionok keletkeznek, ami felboritja az eredeti egyensulyt. Ezek a vegyuletek vagy savak vagy bazisok (lugok).

A meh fullank- jdban levo mereg sav.

SavakOlyan vegyuletek, amelyeket vizben oldva hidrogenion (I-H+ - proton*) keletkezik az ol- datban. A hidrogenionok onmagukban nem stabilak, hanem vfzmolekulakkal kapcsolod- va hidrox6niumionokat kepeznek. Ezek az ionok csak oldatban leteznek, igy a savas jelieg csak old(3das utan mutatkozik meg.Sćsav(vegyulet)

ion (aq)

▼V'izmolekulavalkapcsolodvahidroxoniumiontkepez.

Nehany sav

IOldodikvizben

i, Klorid- ion (aq)

A kek lakmusz* savbanmegvorosodik

Sćsav

► H ,0 idroKonium- ion (aq)

Hangyasav, a hangyak es a csalan csipos anyaga‘a

Kensav van a sa- Citromsav es aszkorbinsav vas olomakku- a dtromfeiekben fordul eto. mulatorban*.

A hig savak savanykas i'zuek, a pH*-juk 7-nel kisebb, es a kek lakmuszt* megvorositik. A fesziiitsegi sorban* a hidrogen elolt levo (negatfvabb) temeket hidrogenfejlodes kozben oidjak.

H2S0 4 (a q ) + M g(sz)Sav Fem

MgS04 (oq) + H2(oq)S6 * Hidrogen

Er6s savak* hfg oldatai karbonatokkal vagy hidrogenkarbonatokkal szen-dioxid tejlodese kozben reagalnak, es lugokkal semlegesit6dnek.

Nehćny sav korroziv, s a tartđlyukon erre figyelmeztet6 ctmke lehet.

SavasBarmely,a savak jeliemzoit mu tato vegyLilel.

Hidrox6niumion (H3O+) vagy ox6niumionAkkor jon letre, ha hidrogenion vfznnolekulšhoz kapcsoićdik (Id. sav).A hidrox6niumionl tartalmazo oldatban lejat- szodo kemiai reakciokban csak a hidrogen­ion vesz reszt. Ezert a hidroxoniumiont alta- laban hidrogenionnak tekinthetjuk.

Hidroxoniumion (H 3O+) kialakulasa

Vi'zmolekula(polaros H Imolekula*)

Pozitiv veg

Negativ veg

A negativmolekula-reszhezkdtodolthidrogenion.

Asvanyi savKemiai eljarassal, asvanybol eloaliitott sav, pl. a sosaval nalriumkloridbol, a kensaval kenbol aliftjak eld.

Asvanyi sav KepletSćsav HCIKensav H,SO ,Kenessav H2SO3Saletromsav HNO,Saletromossav HNO]Foszforsav H ,PO ,

Szerves sav KepletOxćlsav (C 0 0 H)2

Hangyasav HCOOH

Ecetsav CH,COOH

Szerves savSavas jeliegu szerves vegyulet*.A leggyakoribbak a karbonsavak*.

A lehuliott ievelek elbomlanak, es humuszsavnak nevezett szerves sav keletkezik.

3 6 * Karbonsavak, 81.; fesziiitsegi sor, 45.; elektrolltos disszociacio (lonizacić), 16.; savas olomakkumulžtor, 45.; lakmusz, 38.; szerves vegyuletek, 76.; pH, 38.; polaros molekula, 19.; proton, sok, 39.; eros sav, 38. old.

nZIKAl KEMIA

Bazisok (lugok)Megkotik a hidrogeniont, es fgy semlegesftik asavakat. A savak kemiai „ellenletei".A lugok altalaban fem-hidroxiciok, de az ammonia is bazis. A liigok tulajdonsagait mutato anyagot lugosnak (bazikus) mondjuk. Avfzben oldodo lugokal alkšliaknak (alkali lugoknak) is nevezik. Amm(3niums6t* luggal hevitve ammonia alifthato elo.

A darćzs fullankja aikćiiđt tortolmaz, es savval, pl. ecettel semlegeiitheto.

[gyes hđztartđsi tisztitoszerek alkdlićt tartalmaznak, ami oldja 0 szennyezest.

Az emesztesi zavarokra javasolt tableućk aikćiiđkat pl. magnezium-oxidot tartolm6znak, amely semlegesfti a felesleges gyomorsavat.

A fogkrem is bazikus. Semlegesi'ti a szajban levo savakal.

Alkšii lugokAperlćdusos rendszer* I. vagy II. csoportja- batartozo elemek hidroxidjai, amelyek vfzben oldhatoak, es az oldatban bidroxid- ionok (0H‘) keletkeznek. Ezeket lugos vagy alkalikus oldatoknak nevezziik.

A voros lakmusz* Notrium- megkekui.hidroxid /Mnouk l idroxid- alicđli lug.\

Oldćdik

&(aq)

Alkalikus (lugos) oldatOlyan oldat, amely lugok vizben oldasakor keletkezik, es tobb bidroxidiont tartalmaz, mint hidrogeniont. A lugos oldatok pH*-ja 7-nel nagyobb, a voros lakmuszt* megkćki'- tik, es csuszosnak (szappanszerunek) erez- ziik, mert reagalnak a borrel. Az alkalikus oldatok er6s bžzisokbol* keletkeznek, anie- \yek nehany femmei, pl. cink es alummium, hidrogenfejlodes kozben reagalnak.

2AI(sz) + 2NaOH(aq) + ćHjOCf) -Ahiminium Ndtrium- Viz

hidroxid

■ 2NaAI(GH)4(aq) + 3H2(g)Natrium- Hidrogen aluminat

AmfoterA nev olyan anyagot jelol, amely bizo- nyos reakciokban savkent, mas reakciok- ban pedig bcLziskent viselkedik, pl. cink- hidroxid.

AnhidridAz anyag vfzzel savas vagy lugos oldatot kepez (Id. hidrolfzis a 40. oldalon).Az ilyen anyagok altalaban oxidok.

SO2O) + H20(f) ^ HjSOjCog)Ken-dioxid(anhidrid)

Viz Kenessav

SemlegesOlyan anyag, amely nem mutat sem savas, sem bdzikus lulajdonsagokat.A semleges oldatban a hidrogen- es hidroxidionok szama megegyezik A pH*-ja = 7, es nem valtoztatja meg a lakmusz* szmet.

A semlegesoldat azonos szamu hidro­gen- es hidroxil- iont tartalmaz.

H + OH-J

KozombosftesSav es b^ is kozotti kemiai reakcio, amelyben s6* es vfz keletkezik.Azonos szamu hidrogen- es hidroxidion reagal egymassal, es semleges oldat jon letre. A sav savmaradćka* es a lug kationja* sot kepez.

Semlegeshis:

SAV + BAZIS SO* + VIZ

Br6nsted-Lowry-elmeletA savak es bcizisok lefrasanak masik modja. A savat olyan anyagkent hatarozza meg, amely protont* ad le, a bazis pedig olyan anyag, amely a protont felveszi.

Az ecetsav protont* ad le - tehat sav. A vfz felvesz protont* - tehat bćzis.

CH3COOH(aq) + HzOCf) H3 0 +(aq) + C H jC O O tag ) Ez a jel megfordfthatć reakciot* jelent.

A hidroKoniumion lead protont* - tehat sav. Az acetat ion protont* vesz fel - tehat bćzis.

* Savmaradek, 39; savmegkoto, 116; kation, 16; lakmusz, 38; periodusos rendszer, 50; pH, 38; proton, 12; me^ordithato reakcio, 48; sok, 39; eros bazis (lug) 38. old.

37

Savak es bazisok (folvtatas) - erosseg es koncentracioA savak es bazisok (kl. az eiozo ket oldalt) koncentrdcićja* azt aclja meg, hogy hany moljuk* van jelen az adolt oldatban.Az eross€?g viszont attol tugg, hogy moleku- laik hanyad resze disszocial, hidroxonium*-, illetve hidroxidiont* juttatva az oldalba.A hi'g, erđs sav tobb iont tartalmazhat, mint a lomeny gyenge sav.

Bros savAz a sav, amely vfzben oldva teljesen disszocial*, fgy az oldatban sok hidrogenion keletkezik.

[ Sosav (eros sav).---Valamennyi molekula szetbomlik.

— Savmaradek (C l')I—H*

Gyenge savA gyenge savak vfzben csak reszlegesen disszocišinak*, azaz molekulaiknak csak kis hanyada bomlik hidrogen- es savmaradekionra.

Esetsav (gyenge sav).Csak nehany molekula bomlik el.

- Savmaradek (CH^COO')

H-

Eros bazisVfzben oldva teljes mertekben disszociši*. Sok hidroxidion keletkezik, s az oldat erosen lugos lesz.

Natrium-hidroxid (eros bđzis). Minden molekula disszocial*.

Gyenge bazisVfzben oldva csak reszlegesen disszociši*. Csak nehany molekula bomlik hidroxidionra, fgy gyengen lugos oldatot kapunk.

Az ammćnia vizes oldata kevesse disszocial, igy az oldatban a hidroxidion-koncentracio alacsony lesz:

NH 3(oq ) + H20(f) a NH 4+(cx|) + OH-(cjq)

Az eros sav pirosra, az eros lug lilćra szmezi

a papirokat.

Az univerzćlis indikćtorral atitatott papircsikok alkalmasak a savak erdssegenek vizsgalatara.

pHAz oldat hidrogenion-koncentraciojšnak merteke.

A pH skalaA savakban tobb 7a hidrogenion, mini Erds sav 2 Jh~

, a hidroKtdion. 3LD

A semleges* oldat­ban a hidrogen- es hidroxidionok szama azonos.

A lugos oldatban tobb a hidroxidion, mint a hidrogen­ion.

Gyenge sav 4

6Semleges* 7

8Cyengen 9

lugos 10 11Erosen lugos 7 2 -

oldat 13 14

A hidrogenion- koncentracio* lO' M* vagy 0,01M.Egy pH-egyseg csokkenes a hid- rogenion-koncent- rado tizszeres no- vekedeset jelenti.

.A hidrogenion- koncentraao* l O ’^M*.

IndikatorC)lyan anyag, amelynek szfne az oldat pH- jatol fiigg. Az indikator lehet szilard vagy folyadek. Nehany gyakori indikatori mutat az abra a lap aljan.LakmuszAz egyik indikator, amely megmutatja, hogy az oldat savas vagy lugos. A savak a kek lakmuszt megpirosftjak, a lugos oldatokban pedig a piros lakmusz megkekLil.

Kek lakmuszpapir

Egyik reszet bemartot- tćk savas oldatba

Voroslakmuszpapir

Egyik reszet lugos oldatba martottćk

Univerzalls indikatorPapfr vagy oldat formajaban kaphato indika­tor, amelyhez szfnskala tartozik. A kulonbozo pH-tartomanyokat eltero szfnnel jelzi.

Savasabb Semleges ^ Lugosabb

Univerzalindikator 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Nehany mas indikator

Metilnarancs Fenoiftalein Brdmtimolkek

<

Ez a jel megfordfthato reakciot* jelent.3 alatt piros 4,5 fdlott sarga

8.5 alatt szintelen9.5 folott voros

6.5 alatt sarga7.5 felett kek

38 Koncentracio, 25; hidroxoniumion, 36; disszocišcio, 16;M-ertek, 25; mol, 25; semleges, 37; megfordfthato reakcio, 48. old.

nZIKAl KEMIA

SOKAsćk ionvegyiiletek*, amelyek legalabb egy kationt* es egy aniont* (savmaradekot) tartal maznak. Elmeletileg ugy szarmaztathatok, hogy a savak egy vagy tobb hidrogenionjat egy vagy tobb kation helyettesiti, pl. femionok (Id. lent) vagy ammoniumion.A sokat sok helyen alkalmazzak az iparban es a haztartasban.

Fćm Hidrogen(kation*)

Savmaradek(anion*)

Sav

SavmaradekAz az anion*, amely visszamarad, ha asavbol eltavolitjuk a hidrogenionokat. Ld. a kovetkezo tablazatot.

Sav Savmaradik A savmaradik neve

Sosav a- Klorid

Kensov so/- Szulfat

Kenessav 50/- Szulfit

Soletromsav N O f Nitrat

Saletromossav N O i Nitrit

Szensav COj - Karbonđt

Ecetsav CHjCOO- Acetat

Foszforsav P04 ' Foszfat

A sot a savmaradek neve azonositja

Rez(ll)szulfćt Natrium-klorid

Oi* S04»- N a ^ C lKation* Sav­

maradekKation* Sav­

maradek

^rtćkusšgA savmolekulaban levo hidrogenionok szama, amelyek helyettesitesevel s6 kćpzodik. Nem feltetleniil minden hidrogenion helyettesit6dik.

i H C l A sosav egyerteku.

C H 3C O O H Az ecetsav egyerteku.

H 2 S O 4A kensav keterteku.

H 3 P O 4A foszforsav haromerteku.

Fem Savmaradek(kation*) (anion*) Hidrogen

SdSzabalyos s6Azok a sok, amelyek csak femionokat (vagy ammoniumionokat) es savmaradekot tartai- maznak, s ugy kepzodtek, hogy a sav vala- mennyi hidrogenionjat fćmionok vagy animoniumionok helyetlesi'tettek.Re2(ll)szulfat es amnnoniumkiorid (szabalyos sok)

Femion Savmaradek Ammoniumion Savmaradek

NH.CICuSO,

Savanyu s6C)lyan sok, amelyekbcn a savmaradćkhoz fem­ionok vagy ammoniumionok, vakimint hidro­genionok is kapcsolodnak. Ugy jonnek lelre, hogy a savnak nem mindegyik hidrogenionjat helyettesftik femionok (vagy ammoniumionok). Csak a legalabb ketšrtšku savak kepezhelnek savanyu sokat. A legtobb savanyu s6 vizes oldatban savas, de nehany lugos kemhalasu.

Nalrium-hidrogen- szulfat (savanytj sđ)

Femion Na

Hidrogenion

SOA - Savmaradek

NaHSO,

A meszkdszirtek kalcium- karbonćtbol vannak, ami vizben oldhatatlan sd.

■Anion, kation, 16; ionvegyulet, 1 7. old.

Sok (foIytatas)Bazisos sokAz ilyen sokban oxid- vagy hidroxiclion, femionok es savmaradek* ion van. Akkor kepzodik, ha a bazist* a sav nem semlegesfti^ lokeletesen.

Kettđs sokHa ket szabalyos s6* oldata lep reakcioba, kettos s6 kepzodik. Ez ket kiilonbozo kationt* (vagy kel kulonbozo temiont, vagy egy fem- iont es egy ammoniLimiont) es egy vagy tobb savmaradekot* (aniont) tartalmaz.

Kalium-alummium- szulfđ l-12 2K '* ‘vfzmolekulaval (kettos s6)

Femionok

Savmaradek* K2S04.Al2(S04)3 Savmaradek*

Komplex sokEzekben a sokban az egyik ion komplex ion Ez kozponti kationbol* s hozza kapcsolodo (gyakran datfv kovalens kotessel) tobb kis molekulabol (ezek rendszerint poišros molekulak) vagy ionokbol ali.

AnhidratKristšlyvizet nem tartalmazo sok (vizmentesek, anhidržtok).Vi'zfelvetellel a s6 kristaly- hidrcittž alakul.Ha a vizmentes rez(ll)szulfđt;(ez feher por) vizet vesz fel, kek szfnu kristalyos rez(ll)- szulfatta alakul (felveszi az 5 molekula kristdlyvizet).A vizet hozzaadhatjuk (mint az đhrćn), de a vizmentes rez(ll)szulfćt higroszkopos* is (azaz vizet vesz fel a levegobol).

KristalyhidratKristšlyvizet* tartalmazo so. Ha a vizet eltavoiftjuk belole, anhidrštta (vfzmentesse) alakul.

A levegobol abszorbeđii viz

CUSO4 + 5H4O CUSO4 . 5H2OVizmentes Vfzleadćs hevftis Kristalyosrez(ll)szulfat hatasara rez(ll) szulfćt

(kristalyhidrćt)

DehidratalasAz anyag viztartalmanak eltavolitasa.Ez tortenhet a vfznek megfelelo aranyu hidrogen es oxigen eltavolftasaval, vagy hidrcitokbol vfzelvonassal, ami anhidratot eredmenyez.

HidrolfzisKemiai reakcio, amelyben az adott anyag es VIZ kolcsonhatascibol mas vegyulet kepzodik. Ha so reagal vi'zzel, a s6 ionjai lepnek koicsonhatasba a vfzmolekulakkal. Ez telborftja a hidrogen- es hidroxidionok egyensulyat, es savassa vagy lugossa teszi az oldatot. A gyenge savbol* es er6s bazisbol* kepzodott sok vizes oldata lugos kemhatasLi. Az eros savbćl* ćs gyenge bšzisbol* keletkezett sok vizes oldatai savasak.

Vas(lli)klorid (so) Termekek

FeCIa Fe3+ + 3CI-+

3 H2O \30H- + 3H+

Viz Ez a megfordithato reakcio* jele

A vasionok es a hidroxidionok oldhatatlan vas(ill)hidroxidot kepeznek.

Fe(OH)3

IAz oldatban visszamarado hidrogenionok savas kem- hatast adnak.

* Savmaradek, 39; bazis, 37; kation, 16; datfv kovalens kotes, 18; higroszkopos, 92; 4 0 semlegesftes, 37; szabalyos s6, 39; polaros molekula, 19; megfordithato reakcio, 48;

eros sav, eros bazis, 38; kristalyvfz, 21; gyenge sav, gyenge bazis, 38. old.

Sok eloallitasa

FIZIKAI KEMIA

Sokat sokfele mocion lehet eloailflani, attol fiiggoen, hogy a s6 oldodik vfzben vagy nem (Id. a kovetkezo tdblazalot).Az oldhato sokat kristalyosftjak* a s6 oldatabol (ez kiilonbozo modon nycrheto - Id. alabb), az oldhatatlanok pedig csapadek^ formajaban allithatok elo.

A sok oldhatosaga*

Oldhato s6

Minden ammonium-, natrium- es kćiiumsć

Valamennyi nitrćt

Oldhatatlan s6

Kloridok K iVŠVE -► Eziist es otom

Szulfatok KivivE-

AmmoniumfjatriumKalium

Barium es ćlom, valamint kalcium (ez enyhen oldhato)

■KiViVE— A legtdbb karbonat

Az oldhato sok az alabbi modszerckkel allithatok elo. Mindegylk sooldatot hasznal, amelyet reszlegesen beparolnak, es hagyjak a sot kikristalyosodni*.

1. Kozombosftšs*: lugot savval semlcgesitiink.

LUG + SAV S 6 + VIZ

p/.2NaOH(aq) + NjSO^Cap) Na2S04(cx:i) + 2H20(f)Natrium- Ken- Natrium- Vizhidroxid sav szulfat

2. Oldhatatlan karbonat es sav egyniasra- hatasa.

OIDHATATIAN + SAV -> S6 + Vl'Z + SZEN- KARBONAT DIOXID

pl. MgCOjCsz) + 2HCi(aq) -> MgCl2(aq ) + H20(f) + COzCg)

Magnezium- Sosav Magnezium- Viz Szen- karbonat klorid dioxid

3. Oldhatatlan bšzis* es sav reakcioja.

OLDHATATLAN + SAV ^ s 6 + vfzbAzis

p/.CuO(sz) + H2S04(aq) -> CuS04(aq) + H20(f)

Rez(ll)- Ken- Rez(ll)- Vizoxid sav szulfat

CserebomlasKćt vagy tobb ionvegyulet* oldatai kozott lejatszodo kemiai reakcio, amelyben az ionok kicserelodnek. Az egylk reakciotcrmek oldhatatlan s6, amely csapadekot* kepez.A legtobb oldhatatlan sot es hidroxidot ezzel a modszerrel alh'tjak elo. A csapadekot szurik es tisztara mossak.

A vegyuletek „kicserelik" az ionokat.

Kćlium-jodid- oidal

• Olom(ll)- jodid- csapadek

Kalium- — nitral-

oldat

I I < Kicserelt anionok*

Pb(Nb3)2 (oq) + 2KJ(oq) -> Pbl2( i) + 2 KN0 3 (oq)'-------------------< - Kicserelt kationok*

Kozvetlen szintezisA sot elemeibol aliftjak elo kemiai reakcioval. Ezt a modszert olyan sok eloallftasclra hasznaljak, ame- lyek reakcioba lep- nek a vi'zzel, ezert nem lehet oket oldatb()l eloaliitani.

Vasreszelek es kenpor kevereke

Melegi'tes inditja meg a reakciot, annak ellenere, hogy a reakcio exoterm* - eleg hot termel, hogy a tavabbiakban fenntartsa onmagat

Vas(ll)szulfid (s6)

Fe(sz) + S(sz) -> FeS(sz)

HelyettesftesKemiai reakcio, amelyben a sav hidrogenjeit, rćszben vagy egeszen, mas elemek, rendsze- rint femek helyettesitik. A modszert oldhato sok eloaliftasara hasznaljak a natrium- vagy kaliumsok kivetelevel, mert ezek a femek tu! hevesen reagalnak savakkal.

Hfgken-sav

\—

Hidrogengćz Cink- szulfat-

Cink

Cinkfelesleg

Az oldatot reszlegesen beparoljak es hagyjak kikristđlyosodni*. ----

Szijro a felesle- . ges cink—T eltavolitasćra

Zn(sz) + H2S0 4 (aq ) ZnS04(oq) + HjCg)

‘ Anion, 16; bazls, 37; kation, 16; kristalyosodas, 21; exoterm reakcio, 32; ionvegyulet, 1 7; kozombosites, 37; csapadek, oldhatosag, 31. old.

41

ELEKTROLIZI5Az elektrolfzis kifejezes azokat a kemiai valtozasokat foglalja ossze, amelyek az ionokat tartalmazo folyadekon athalado elektromos aram* hatasara kovetkeznek be. A femek es a grafit elektromos vezeteset a kristalyracsban* szabadon mozgo elektronok okozzak. Az ionvegyuletek*oldatai es oivadekai azonban az ionok mozgasa reven vezetik az aramot.

ElektrodAz elektrolitba helyezett tem- vagy grafitrild (vagy lemez), amcly az Aram* ki- es beve- zetesere szolgal. Ket elektrod van, anod es katod.

ElektrolitAzok a vegyLiletek, amelyek oivadekban* es vizes oldatban* vezetik az elektromos ara­mot, es az elektrolfzis soran atalakulnak. Valamennyi ionvegyulet* elektrolit. Vezetik az aramot, merl oivadekban vagy vizes oldat- ban az ionjaik szabadon mozognak. A kat- ionok* pozitiv tolteseket, az anionok* pedig negati'v tolteseket hordoznak. Az elektrolit- ban levo ionok szama hatarozza meg, hogy az elektrolit mennyire jol vezeti az elektro- mossagot (milyen a vezetokepessege).Nćtrium-klorid-olvadek* Rez(ll)szulfćt vizes

oldata*

vf) -

- ^

<t)

Vfz- Szulfat molekula anion*

Nem-elektroiit - olyan vegyulet, ameiyik nem disszocial*.

Cyenge elektrolit - csak reszlegesen disszocial*.

Eros elektrolit - teljesen (minden molekula) disszocial*.

Semleges (indifferens) elektrod Az ilyen elektrod az elektrolfzis soran nem valtozik, pl. platina. Nehany semleges elektrc)d reagal a felszabadulc) anyagokkal.

Aktfv elektrodAz ilyen elektrod, rendszerint fem, valtoza- son megy keresztiil az elektrolfzis folyaman.

Elektrolizalo cellaAz a kad, amely az elektrolitot (oivadek* vagy vizes oldat*) es az elektrodokat tartalmazza.

Elektrolizalo cellaAz aramforras pozitiv pćiusa -

Itt lepnek ki az elektronok a cellćbol

A pozitiv toltesu - elektrod az anod.

+Az aramforras

■ negativ polusa

Itt lepnek be az elektronok a ceilaba

A negativ tol- tesu elektrod a katod*.

Elektrolit

Az elektrolfzis ion-eimšleteEz az elmelet frja le azokat a folyamatokat, ame- lyek az elektrolizalo ceilaban bekovetkeznek, ha osszekapcsoljak az aramforrassal. Azt aliftja, hogy az elektrolitban levo anionok* a vonzas kovetkezteben az anodhoz vandorolnak, ahol leadjak elektronjaikat. A kationok* a katod fele mozognak, ahol elektronokat vesznek fel.Azok az ionok, amelyek kolcsonhatasba lepnek az elektrodokkal, elveszftik toltesuket, azaz semle- gesftđdnek. Az elektronok az anodtol az aramfor­ras fele es az aramforrastol a katod fele aramlanak.

A natrium-klorid-olvadek* eiektrolfzise

Klćrgaz- buborekok

A kloridionok az anodhoz vandorolnak.Az alabbi reak- cić kovetkezik be.A klorid ion lead egy elektront. Cl- Cl + e- Klorgaz keletkezik Cl + Cl CI2

Elektronaram

A levalt fem nćtriumA natriumio- nok a katod- hoz vandorol­nak. Az alabbi reakcić ko­vetkezik be.

Natriumion felvesz egy elektront.N a+ + e" NaFem natrium valik le.

42 * Anion, 16; vizes oldat, 30; kation, 16; kristalyracs, 22; aram, 45; ionvegyulet, 17; disszociacić, 16; oivadek, 6.old.

FIZIKAI KEMIA

Faraday els6 torvenyeAz elektrolizis soran az elektrćd-reakcioban keletkezo anyag tomege aranyos az elektroliton athaladt toltesmennyiseggel.T6ltesmennyiseg = aram x ido

Qtdo

QIdo

Q

Tomeg

Ketszeres tomeg

Ketszeres ido Ketszeres tomeg

Faraday masodik torvenyeHa kulonbozo elektrolitokon azonos toltes- mennyiseg halad at, az egyes elemek elekt- rćdokon levalt moljainak* szama tordftott aranyban ali ionjaik toltesenek nagysagaval.A rezionnak 2 elektroni keli felvennie, hogy otmma alakuljon.

O j2+ + 2e- -> Cu

Ha I faraday (1 mol’' elektron) halad dt rez(ll)- szulfat-oldaton, m/nden egyes rezion atomma alakitasahoz ket elektron sziiksiges.

Ezert 7 faraday '/2 mol rezion levalđsćt eredmenyezi a katodon.’/2 forditott arđnyban čil 2-vel, a rezion toltesevel.

Tovabbipeldak:

I F 1 moi* nđtrium-atomot vćlaszt le nćtriumionokbćl (Na*).

IF 1/3 mol* alumfni-umot vćlaszt le ionjaibol (Al *).

Voltamšter vagy coulometerAz elektrolfzis tolyaman kivalo anyag mennyisegenek meresere hasznalt elektrolizšić cella.

Coulomb (C)Az elektromos toltes SI egysćge*. Egy coulomb toltes balad at egy adott ponton, ha egy amper* aram folyik 1 masodpercig.

Faraday (F)Az elektromos toltes egyik egysege. Erteke 96 500 coulomb. Egy mol* elektron tolteset jelenti, ezert egyerteku ionokbol egy mol atomot valaszt ki.

Elektrolizis az iparbanElektrolitos finomftšsA femek tisztftasa elektrolfzissel. Az elektrod- folyamatban csak a femionok vesznek reszt, a szennyezesek visszamaradnak az oldatban.

Szennyezett rez anćd

A rezatomok elekt- ronieaddssal pozitiv rezionokkd alakul- nak, amelyek oldat- ba kerulnek, es a vonzćs hatasćra a negativ katdd fele mozognak.

Rez(ll)szulfćt-oldat

A szennyezesek iszap formajćban leOlepednek.

Fšmek eloaliftasaErcek oivadekanak* elektrolfzisevel is lehet femeket eloaliftani. A reaktivitasi sor elejen allo femeket nyerik ki ezzel a modszerrel (Id. alummlum, 62. old. es nštrium, 54. oki.).

EloxžldsFemtargy feluleten a sajat oxidjabol epulo vekony reteg eloaliftasa. Hfg kensavoldatot elektrolizalva, a fem anodon bidroxidionok oxidal6dnak*, oxigen es vfz keletkezik.A keletkezo oxigen oxidalja a femet.

Ezeket a kulacsokat eloxalas5al aluminium-oxid-reteggel vontdk be, hogy megvedjek a korrćziotol.

GalvanizalasFemtc1rgyat, elektrolizist alkalmazva, bevonnak egy masik tem vekony retegevel. A femtargy a katod, amelyre kivalnak az elektro- litban levo femionok.

Ezt az acelszoget a korrozić* meg- akadalyozasara dnkreteggel vontdk be (Id. katodos- vedelem 45. old.)

A gitar fem elolap- jat elektrolitikus uton kromreteggel vontdk be.

‘ amper, 114; korrozio, 95; mol, 25; oivadek, 6; oxidšcio, 34; reaktivitasi sor, 44; SI egysegek, 114. old.

REAKCIOKESZSEGAz elemek reakciokeszsege attol fugg, hogy atomjaik mennyire konnyen vesz- nek fel vagy adnak le elektronokat a kotesek kialakitasahoz (Id. 16-20. old.). Az elem reakciokeszsege annal na- gyobb, minel konnyebben kapcsolodik ossze mas elemek atomjaival. Nehany elemnek igen nagy, masoknak igen kicsi a reakciokeszsege. Ez a kulonb- seg kihasznalhato elektromossag elo- allitasara es a femek korroziovedeimere*.HelyettesftesAz ilyen tipusu kemiai reakcioban egy adott vegyLilet egyik eleme egy masikra cserelodik ki. Adott elem csak olyan elem helyere lephet, amelyik a reaktivitasi sorban utana helyezkedik el (Id. jobbra az abrat).A cink kiszoritja a rezet a rez(ll)szulfćt-oldatb6l.

CuS04(oq) + Zn(sz) -> ZnS04(aq) + Cu(sz)

Reaktivitasi sorAz elemek (rendszerint a femek) felsorolasa csokkeno reakciokeszseg sorrendjeben.A sor kialakftasahoz osszehasoniftottak az egyes femek reakcićit mas kemiai anyagokkal, pl. savakkal es oxigennel (a reakcićk osszefoglalasat Id. a 97. oldalon).

KaliumNatrium

KaldumMagnezium

Alumi'nium

Cink

VasOlom

Rez

Ezust

Novekvo reakciokeszseg

Egyre erelyesebb redukćloszer*

Novekvo hajlam ionkepzhre elektronleadassai

Novekvo kepesseg mđs fem helyettesftesere

ElektrodAz elem (cisosorban fem) vizzel vagy sajat vegyiiletenek vizes oldataval* erintkezik.A feluleton levo atomok kationokka* alakulnak, es levalva a femrol oldatba kerillnek. Eleklronjaikat hatrahagyjak a femen. fgy az oldatnak pozitfv, a feninek negativ toltese lesz, s potencialkiilonbseg jon letre kozottiik.

Femek elektrodpotencialjanak merese

A ket elektrod kozotti potencialkulonbseget feszultsegmerovel n ierjuk.

Hidrogenelektrod - az elektrodpotenddl meresehez hasznait vonatkoztatć (referencia) elektrod.

A 1,01 10 pascai* nyomasu hidrogen bevezetese.Platinaelektrod -platina lemezke, i amelyen gazbuborekok alakulnak ki.Gazelektrodkent* mukodik.

IM * tomenysegu sćsavoidat.

Elektrodpotencial (E)Az elektrodban a fem es az oldat kozott fel- lepo potencišikiilonbseg. Kozvetlenul nem merheto, ezerl egy masik elektrodhoz, altalaban hidrogenelektrodhoz viszonyftva merik (id. az abrat). Az elektrodpotencialok mutatjak az ionna alakulasi hajlamot vizes oldatokban*, tovabba a feszultsegi sor osszoa 11 ftasara haszna I jak.

Platinahuzal A femenhatrahagyott

Fem- ---- elektronok

lehetove teszi az ionok mozgasat.

A fem soja- nak lM*-os oldata

Femionok az oldatban

44 ' Vizes oldat, 30; kation, 16; korrćzio, 95; elektrod, 42; M-ertek, 25; pascai, 115; redukaloszer, 34. old.

FIZIKAI KEMIA

Elektrokšmiai fesziiltsegi sorAz elemek sorrendje elektrćdpotenciciljaik szerint. A sor elen a legnegatfvabb elektrod- potencialu elem ali. Az elemek helye a sor- ban tajekoztat az elem ionkepzesi hajlamarol vizes oldatban*, es igy az elem varhato reak- cićkeszsegere is utal.

------ .3 ,0 5 V

Egyre negatfvabb elekt- rodpotencial. A fem fokozodo hajlama pozitiv ion kepzesere.

OV

Egyre pozitivabb elekt- rodpotencial. A nem- femek fokozodo hajlama negativ ionok kepzesere.

.+ 1 ,36V

GalvšnelemKet kiilonbozo elem elektrodjat tartalmazo berendezes. A negatfvabb elektrćdpotencišlu elektrod lesz a negativ p6 lus, es a masik alkotja a pozitfv pćlust. Ha osszekotjuk oket, žram folyik kozottuk. A galvanelemeknek ket tipusa van: a primer elemek, amelyek nem tolthetok ujra, es a szekunder elemek, ame- lyek ujratolthetoek. A telep tobb osszekap- csolt elembol ali.

A Daniell-elem (primer elem) Porćzus a \edeny ((čtengedi a folyadekot). |Onkrud —

IM ’ cink- - szulfćt-oldat

vJ

Az autćkban hasznait un. savas olomakkumulator hat osszekapcsolt

— Rezlemez szekunder elembol ćll.

IM* rez(ll)- szulfat- oldal

EME = a cink es a rez elektrddpotenciđija kdzotti kiiionbseg = 1,1 V

•Amper, 114; vizes oldat, 30; M-ertek, 25; rozKiasodas, 95; SI egys^ek, 114. old.

Potencialkiilonbseg vagy fesziiltsegKet poni kozoU az elektromos toltćs kCilonbsege, amelyet voltban (V) nierunk a voltmeronek vagy fesziiltsegmeronek nevezett muszerrel. Ha ket kiilonbozo potencialu pontot osszekapcsolnak, a potencialkiilonbseggel aranyos clektro- mos aram folyik kozottuk.

Elektromos aramElektronaramlas (az elektronok negativ toltesu rćszecskfc k) az anyagon keresztiil. Az elektromos aram Si egysege* az amper (A), meresere arammerot hasznalnak. Egy hurokban vagy aramkorben ket pont kozott aram folyik, ha potenciji kiiionbseg van kozottuk.

I---------- A potencialkulonb-seget (feszultseg) feszultsegmerovel

I ^ I m&juk.

i 1 I---- A drotban efekt­o m ronok ćramlanak

a negativ ponttćl a pozitiv feie.

Arom folyik, ha ket ponlol, melyek kozott poten-cialkulonbsegvan, elektro- mosan vezeto anyaggal osszekdtijnk.

Az aram nagysa- gat (erosseget) arammerovel mer- juk.

Elektromotoros er6 (EME)A galvšnelem ket polusa kozotti potenciđl- kiilonbsćg elnevezese (azaz a ket elektrod elektrćdpotencialjanak kulonbsege).

Katodos vedelemA modszert elektromos vedelemnek is nevezik. A vas korroziojat (rozsdasodđscit)* elozik meg ezen az uton azzal, bogy negatfvabb elektrodpotencialu femmei bozzak erintkezesbe, s ez tog korroda- lodni a vas helyett.

A vas hajć- torzsek cink- csikok raerosi tesevel ved- hetok meg.

A cink csikok sokkal kdnnyebben adnak le elektronokat, mint a vas, mert a cink elobb van a fesziilt- segi sorban.

REAKCI05EBE55EGA kemiai reakciok lefutasahoz szukseges ido a masodperc miliiomodreszetol hetekig, sot evekig valtozik. Adott reakcio idotartama megjosolhato, s az is, mikent lehet a korulme- nyek valtoztatasaval gyorsftani vagy lassftani. Szamos ipari folyamat hatekonysagat javitottak a reakciosebesseg novelesevel, pl. magas homer- seklet es nyomas, vagy katalizator alkalmazasaval.''

A kemiai reakciok sebessegeA reakciosebesseg meghatarozasahoz merik a reakciopartnerek felhasznaIckJasanak es a termekek keietkezesenek gyorsasagat.Az adatokbol szamftjak a reakciosebessegel. A reakciosebesseg meresere alkalmazott modszer a reakcic3partnerek es a termekek fizikai ailapotštol* fiigg, s a kapott adatokat a sebessegi gorben abrazoljak. A reakcio elorehaladasaval sebessege valtozik. A reak­cio tolvaman barmely idoben mert sebesseg az un. pillanatnyi sebesseg. A reakciopart­nerek vagy a keletkezett termekek mennyise- genek valtozasat elosztva a reakcio befeje- zodesehez szukseges idovel, szamfthato az atlagos reakciosebesseg.

Sebessegi gorbe - a reakciotermekek Termekek tomegenek valtozasa az idovel

Pillanatnyi sebesseg —

— nA reakcio vegen a gorbe vizszintes- se valik

A kezdeti sebesseg a legnagyobb (a gorbe itt a kgmeredekebb), mert a reakcidpartnerek koncentracioja* indulaskor a legnagyobb.

Ido

Otkozesi elmeletMegmagyarazza, hogy a reakcio korulmenyeinek valtozasa mierl hal a sebessegre. Ahhoz, hogy ket reszecske reakcioba lepjen egymassal, utkozniuk keli. Ha tobb utkozes fordul elo, no a reakcić- sebesseg. Azonban csak nehany utkozes indft reakciot, mert nem minden reszecske energiaja elegendo a kolcsonhatas- hoz (Id. jobbra aktivžlasi energia).

46 * Koncentracio, 25; fizikaiailapot, 6; fotoszintezis, 95. old.

A foto- szintezis'

-az a folya- mat, amelyben

a novenyek a tćpanyagaikat

eloallitjak - fotoke- miai reakcio.

Fotokemiai reakciokOlyan reakciok, amelyeknek a sebessćget befolya- solja a feny intenzitasa, pl. fotoszintezis*.A feny megnoveli a reagalo reszecskek energiajat, es igy noveli a reakciosebesseget.Fotokemiai reakciokfordulnak elo a fotogra- fiđban is.

Azokon a teriileteken, ahol feny eri a filmet, ezustkristalyok keletkez- nek, i'gy alakul ki a kep.

2AgBr(sz) 2Ag(sz) + Br2(g)

Aktivalasi energia (E)Az a minimalis energia, amellyel a reszecskek- nek Litkozeskor rendelkezniCik kelI ahhoz, hogy a reakcio bekovetkezzek (Id. utkozćsi elmelet). A reakcio­sebesseg attol tijgg, hogy hany reszecskenek van meg ez az ener­giaja. Szamos reakcioban eleve megvan a szukseges energiajuk, fgy a reakcio gyorsan vegbemegy.Mas esetekben energiat keli befek- tetni, hogy a reszecskek elerjek az aktivalasi energiat.A surlodas hot fejleszt, s ez adja ^az aktivđlasi energićt a gyufafej reszecskeinek.

FIZIKAI KEMIA

A reakciosebessseg vžitozasaA homerseklet emelesevel no a reakcio- sebessćg. A hoenergia tobb reszecskenek ad az aktivžicisi energišt meghaladc3 energiat.

Mejegjtes ^A melegebb re- szecskek na- gyobb energić- val Litkoznek,\gy tobb lep reakcioba.

Cazreakciokban a reakcićsebessćg no a nyomas novelesevel. A gaz nyomasanak novelese emeli a homersekletet, es csokkenti aterfogatot (vagyis noveli a koncentracićt*- Id. gšzt6 rvenyek, 28. old.) A reszecskek gyakrabban es nagyobb energiaval utkoznek.

A reakciosebesseg no, ha egy vagy tobb reakciopartner koncentršcioja no.

Azonos terreszben tobb molekula tobb utkozest jeleni.

j

Alacsony koncentracio*

A reakciosebesseg no, ha no a szilard reakcio­partner felLiiete. Azok a reakciok, anielyekben az egyik reakciopartner szilard, csak a szilard anyag feiuletćn mehet- nek vegbe.

Nagy koncentrđcio*

Ha egy nagy tombot nyok kisebbre darabolunk, az dsszfelulet megno.

KatalizatorOlyan anyag, amely gyorsftja a kemiai reak- ciot, de onmaga a reakcio vegen is vallozal- lan. Ezt a folyamatot katalfzisnek nevezzuk.A katalizatorok a reakcio aktivalasi energiaja- nak csokkentese reven hatnak. A reakcioban alkalmazott katalizatort az egyenletben a nyi1 fole irjak (Id. 68 . old.). Az egyik reakcio sebesseget megnovelo katalizator hatastalan lehetegy masik reakcioban.

A hidrogen-peroxid bomlasaA hidrogen-per-

0 ' oxid vizre es

1oxigenre bomlik.

■^'Reakcio katalizćtora

i--- mangan(IV)oxid Katalizatort— Katalizator r elkuli alkalmazva0

N reakcio a reakcio

Ido felgyorsul.

Keveibe veszelyes gazkibocsatas

Fem katalizator

Az autćk kipufogo- jaban alkalmazott katalitikus ćtalaki'to kit, katalizatorkent mOkodo femet, platindt es rodiumot tartalmaz.

k mergezo szen-mo- m id es szenhidroge- nek a femekhez (Pt, Rh) kopcsolodnak, s szendioxid es viz kepzodese kozben reogalnak egymassal.

AutokatalfzisAzegyik reakciotermek mukodik katalizator­kent a reakcioban.

•Koncentracio, 25; halmazailapot, 6. old.

Feltiletl katalizator Ez a katalizator megkoti a telCileten a reakciopartnereket. Ezzel kozel hozza oket egymashoz, es meg- konnyfti a reakciojukat.

Homogen katalizatorA katalizator es a reakciopartnerek azonoshalmazžilapotuak*.

Heterogen katalizatorA katalizator es a reakciopartnerek eltćrohalmazailapotuak*.

Promoter (gyorsfto)A katalizator hatekonysagat fokozo anyag, fgy gyorsi'tja a reakcic)t.

Inhibitor (gatlo)A reakciot lassfto anyag. Nehany inhibitor a katalizator hatasanak csokkentese reven bat.

EnzimAz elo szervezetekben talalhato katalizator, amely a termeszetes kemiai folyamatok sebesseget noveli. Sok kLilon- bo'o tipusa ismert.

A pokok taplalkozdsuk kdnnyitesere kulonieges enzimeket valasztanak ki es juttatnak az aldozatukra.Az enzimek felgyorsitjak a taplalekot lebonto kemiai reakciokat.

MEGFORDITHATO REAKCIOKSzamos kemiai reakcio a kiindulasi anyagok felhasznalodasaig folytatodik, es a reakciotermekek nem lepnek egymassal kolcsonhatasba. Amikor a reak­cio eleri ezt a szakaszt, azt mondjuk, hogy befejezodik, vegbement. Mas reakciok azonban soha nem erik el ezt az ailapotot. Ezeket megfordfthato reakciokent ismerjuk.Megfordfthato reakcio()lyan kemiai reakcio, amclyben a reakcio- termćkek is reagalnak egymassal, az eredeti reakciopartnerek kepzodese kozben. Ezek ismet reakcioba lepnek, letrehozva a termeke- ket, es fgy tovabb. A ket reakcio egyidejuleg megy vegbe, es a folyamal zart rendszerben soha nem fejezodik be. A megfordfthato reakcio egy meghatarozott szakaszaban kemiai egyensuly jon letre.

DisszociacioA megfordfthato reakciok egyik tfpusa, amelyben egy vegyiilet mas vegyuletre vagy elemekre bomlik.A termikus disszocižcio ho hatasara kovetkezik be (a termekek lehulve visszaalakulnak). A disszoc:iaci6 t nem szabad osszeteveszleni az elbomidssal, amelyben a vcgyiilet vćglegesen esik szet.

k l ammćnium-klorid termikus disszociđcioja megfordithatć reakcio. Az ammćnium- klorid szublimat es elbomlik sosavgazra es ammoniagaz- ra - ez az elorehalado reakcio.

Melegi'tes

Az ammć­nium-klorid lecsapćdik.gazok lehul-

nek es ammć­nium-klorid gozt kepezve re- kombindlodnak -ez a visszafeie haladć (fordi- lott) reakcio.Sziiard ammć­nium-klorid

Eiorehaladd reakcić

NH4CKSZ) ^ NH3(g) + HC I(g)

A nitrogen-dioxid termikusan disszocići nitrogen-monoxidra es oxigenre.

Barna nitrogen dioxid- gaz.

A homerseklet emelkedik - a szin eltunik

MelegitesHutes

Csokkend ho­merseklet, a ga­zok rekombi- nalćdnak.

A nitrogen- monoxid es az oxiger) szintelen.

2 N 0 2 (g ) ^ 2N O (g ) + 0 2 (g )

A megfordithatć reakcić jelolese

Visszafeie haladć reakcio

Az elorehalado reakcio A megfordfthato reakcioban az a reakcio, amelynek a termekei az eredeti reakciopart- nerekbdl kćpzodnek. Az egyenletben ez halad balrc31 jobbra.A visszafeie haladć vagy ellentetes iranyu reakcioA megfordfthato reakcioban az a reakcio, amelyben az eredeti reakciopartnerek keletkeznek sajat reakci(3termekeikbol.Az egyenletben ez halad jobbrol balra.Ez a koteihuzas szemlelteti a kemiai reakciot. A kek csapat a reakcićpartnerek, a piros csapat a termekek kepviseloje.

Ha a piros csapat gyoz, az az eldrehaladćreakcio, ha a kekek gyoznek, az az ellentetes iranyu reakcio.

Zart rendszerOlyan rendszer*, amelybol kćmiai anyag nem tavozhat, es nem is Ićphet be. Ha a megfordfthato reakcić termeke eltavozik, pl. a levegobe, a reakcio mar nem fordulhat vissza. Azt a rendszert, amelybol a kemiai anyagok eltavozhatnak, nyitott rendszernek nevezziik.EgyensulyKet azonos sebessegu, de ellentetes iranyu mozgaš hatastalanftja egymast. Ha peldaul valaki a mozgolepcson olyan sebesseggel gyalogol felfele, amilyen sebesseggel a mozg(3lćpcsd letele mozog, akkor az illeto egycnsLilyban van. A kemiai egyensuly az egyensuly egyik peldaja - akkor alakul ki, ha az elorehalado reakcio es az ellentetes ircinyij reakcio is lejatszodik, de makroszko- pikusan hatastalanftjak egymast.

* Szublimacić, 7; rendszer, 11 7. old.

FIZIKAI KEMIA

Kšmiai egyensuly A zšrt rendszerben vegbemeno, megfordithatć folyamatokban elerl ailapot, amelyben az el6 rehalad6 esaz ellentetes iranyu (forditott reakcio) azonos sebesseggel megy vćgbe. A halasuk kiegyenliti egymast, es a reakciopartnerek es a reakciotermekek koncentracioja tovabb mar nem valtozik. A kemiai egynsuly azegyensuly egyik formaja.

A reakcio kezdelen a termekek koncentracioja* gyorsabban no, mint a kiinduiasi anyagoke.

Cyors elorehalado reakcio

Reakcićpartnerek Termekek

Lassu forditott reakcio

A kemiai egyensuly eleresekor a termekek es a reakcio­partnerek azonos sebesseggel keietkeznek.

Reakciopartnerek Termekek

Az egyensulyi helyzetA megforclfthato reakcio korulmenyeinek (homerseklet, koncentracio* vagy nyomas) barmilyen megvaltozasa megvaltozlalja az elfirehaladć vagy a forditott reakcio sebes- s gšt, s ezzel megszi'jnik a kemiai egyen- suly. Ez vegiil heiyreall, de mas lesz a ler- mekek es a reakciopartnerek aranya az lij egynesulyban. Ezl ugy mondjak, hogy megvaltozott az egyensulyi helyzet.f/so egyertsulyi > ^heiyzet .

Az elorehalado reakcio- nak kedvezoen vđitoz- nok a k6rulmenyek - oztmondjuk, hogy oz egyensulyi helyzet jobbra tolodik.

Reakciopartnerek Termekek

Tobb termek keletkezett.

Tobb reakcićpartner kepzodott.

A forditott reakcionak kedveznek a megvćlto- zott korulmenyek - azt mor)djuk, hogy az egyensulyi helyzet balra tolodik.

A Le Chatelier-elvAszabaly kimondja, hogy ha egy egyen- sulyban levo rendszer* korulmenycll megvaltoztatjak, a rendszerben olyan valtozas kovetkezik be, amely ellensLilyozni igyekszik a valtozas hatasat.1. Ha megfordithatć gazreakcićban megval- tozik a nyomas, megvaltozhat az egyensulyi helyzet. i AzNig) + B(g) AB(g) reakdoban: ------- ^

A moiekuiai B moiekuiai

■ j

AB moiekuiak'

A nyomasi csokkentve - az A nyomašt noveive - az egyen- egyensuly balra tolodik - suly jobbra tolodik - tobb AB tobb A es B keletkezik, vagy- keletkezik - vagyis a moiekuiak is no a moiekuiak szama, szama csokken, ami ismel ala- ami ismet nagyobb nyomdst csonyabb nyomćst ad. eredmenyez.

2. Ha a megfordithatć reakcić homersekle- le megvaltozik, valtozik az egyensulyi helyzet is. Ez attol fCigg, hogy a reakcio exoterm* vagy endoterm*. Az a meg- fordfthato reakcio, aniely az egyik irany- ban cxolerm, a masik iranyban endorterm.

Ammćnia eloaliitasa Haber-szintezissel*.

Exoterm*N 2 ( g ) + 3 H 2 (g ) ^ 2 N H 3 ( g )Nitrogen Hidrogen Ammćnia

Endoterm*

N2

H2

A homerseklet emelkedik - a forditott, endoterm* reakcio sebessege no, hogy ho nyel6djek el. Kevesebb ammćnia keletkezik - az egyensuly balra tolodik.

N2

H2

A homerseklet csokken - az elorehalado exoterm* reakcio sebessege no, tobb ho szabadul fel. Tobb ammćnia kepzodik - az egyensuly jobbra tolodik.

3. Ha a megfordfthato reakcićban a kiindu­iasi anyagok (reakcic3partnerek) vagy a reak­ciotermekek koncentracićja* valtozik, meg­valtozik az egyensLilyi helyzet is.No a reakcićpartnerek kon- A termekek koncentrdcićjacentradoja* - no az elore- VACY csokken - csokken a fordi- haladć reakcio sebessege. tott reakcić sebessege.

ri_.*j — J

Az egyensulyi helyzet jobbra tolodik.A reakcićpartnerek koncent- Emelkedik a termekek kon- rćcićja csokken - az elore- VACY centradoja - no a fordftott haladć reakcić sebessege reakcić sebessege. ^csokken.

k 'Az egyensulyi helyzet balra tolćdik.________

' Koncentracio, 25; endoterm reakcio, exoterm reakcio, 32; Haber-szintezis, 66; rendszer, 11 7. old.

49 It

A PERIODUSOS REND5ZERA 19. szazadban tobb kemikus megprobalta az elemeket rendszerbe foglalni atomjaik merete, valamint a tulajdonsagaikban es viselkedesukben mutatko- z6 , rendszeresen visszatero hasoniosag alapjan. A legsikeresebb valtozatot az orosz Dimitrij Mengyelejev publikalta 1869-ben, s mind a mai napig ez a modem periodusos rendszer alapja.

A periodusos rendszerAz elemek eirendezese rendszđmuk* novekvo rendjeben. Adott elemnek ćs vegyCi- leteinek mind a fizikai, mind a kemiai lulaj- donscigai szoros kapcsolatban vannak az elemnek a periodusos rendszerben elfoglalt helyevel. A rendszer csoportokra es periodu- sokra tagolodik. Az elemek elhelyezese az 1. periodus bal szelen, a hidrogennel kez- dddik, es a novekvo rendszamok sorrend- jeben halad balrol jobbra minden periodus- ban (kl. a jobb oldali kepel).

PeriodusA periodusos rendszerben az elemek vfz- szintes sora. Osszesen het periodus van.Az eiso periodusban csak ket elem, a hidrogen es a helium van. A 2. es a 3. pericklusban nyolc elem helyezkedik el, ezeket rovid periodusoknak nevezik.A 4., 5., 6 ., es 7. perickius mindegyike 18 es 32 kozott tartalmaz elemekel. Ezeket hosszu periodusoknak nevezik. A periodusban balrol jobbra haladva, elemrol elemre eggyel no a rendszam*. Az egymast koveto elemek atomjainak kCilso elektronhejan* mindig eggyel no az elektronok szama. Az azonos periodusba lartozo valamennyi elemnek azonos szamu eleklronheja van, es az elektronok szamanak szabalyszeru valtozasa elemrol elemre, az elemek kemiai tulajdon- Scigaiban is szabalyszeru valtozasokat eredmenyez a perioduson vegighaladva.

Periodusos rendszer/. II.c cs s0 0p p0 0R R

1. Perić^Rendszam * Vegyjel’ _

Ž.PerićdL

4 .Pe ri6 (^

S.Petk

6. Pak

7 .Peri^

11Na

55

Cs133

Fr223

Be

12

Mg

Megkozelito relatfv atomtdmeg*-----

19 20 1 21

K Ca| Sc39 40 1 45

37 38 1 39

Rb Sr 1 Y85 88 1 89

57 1 58 59 60 61 62 63

La] Ce Pr Nd Pm Sm Eu139 • 140 141 144 147 150 152

89 1 90 91 92 93 94 »5

Ac| Th Pa U Np Pu Am227 '____ 4

232 231 238 237 242 243

A lulajdonsagok ilyen fokozatos vallozasara mutal pćldat a lenti abra.

A 2. periodusban levo elemek elektronszerkezete*

Mindegyik elemnek ugyanaz a kulso heja*, de balrol jobbra haladva, az egymast koveto elemeknek mindig eggyel tobb elektror)ja van ezen a hejon.

Eros redukaičszerek* ~^Cyenge redukaičszerek* -►fros oxidđl6szerek*

Vegighaladva a 2. perioduson, ez a szabalyszeruseg mutatkozik az elemek redukalo*-, illetve oxidćl6kepessegenek* valtozasćban (Id. az 52. oldall is). A neon kivetel - nem reakciokepes (nemesgaz).

* Rendszam, 1 3; vegyjel, 8; elektronszerkezet, kulso hej, 1 3; oxidaci6, oxldal6szer, redukaloszer, redukcio, 34; relatfv atomtomeg, 24. old.

SZERVETLEN KEMIA

CsoportA perićdusos rendszer fuggoleges oszlopai.Acsoportokat romai szamokkal jelolik, de nehanynak neve is van. Az azonos csoport- ban levo elemek kuls6 hejan* azonos szanu'i elektron van, ezert hasonioak a kemiai tulajdonsagaik.

A k ć tfć le n ć v v e l je lo lt cso p o rto k

A csoport szamaI. Csoport

II. Csoport

VII. Csoport

VIII. Csoport

(vagy 0 Csoport)

A csoport neve Alkalifemek (Id. 54-55 old.) Alkalifoldfemek (Id 56-57 old.) Halogenek (Id 72-74 old.) Nemesgazok (Id. 75. old.)

A perićdusos tablaban az alkalmazott szmkodok

Femek Felfemek(metalioidok)

Nemfervek

Atmenetifemek(Id 58-61. old.)

III.CSopoR

\f^

IV.csopoR

\ y

V.cs0poR

\ y

VI.csopoR

\ r

VII.csopoR

\ y

Lantanoidćk es aktmoidđk

41

Nb93

24

Cr52

42

Mo96

25

Mn55

43

Tc99

26

Fe56

44

Ru101

27

Co59

45

Rh103

46

Pd106

29

Cu

48

Cd112

31

Ga

32

Ge73

50

Sn119

51

Sb122

34

Se79

16

Cl35.5

VIIICs0poR

He

10

Ne20

36

Kr84

54

Xe131

86

Rn222

69

Tm169

70

Yb173

71 I

Lu 1I

175

72

Hf178.5

73

Ta181

75

Re186

76

Os190

79

Au197

Hg201

82

Pb207

100

Fm253

101

Md256

102No253

103

Lj257

104

Rf-261

105

Db'262

106

sg-266

107

Bh-264

108

Hs-269

109

Mt-268

Femek es nemfemekFemekJeliegzetes fizikai tulajdonsagokkal rendelke- z6 elemek, ezek a tulajdonsagok kiilonbozte- tik meg oket a nemfšmektol. A periodusok bal oldalan levo elemek femes tulajdonsagu- ak. Jobbra haladva, az elemek fokozalosan egyre kevesbe femes jelieguek. Azokat az elemeket, amelyek nem hatarozottan femek vagv nem femek, hanem vegyes tulajdonsa- gokkal rendelkeznek, felfemeknek vagy metalioidoknak nevezzuk. A melailoidoklol jobbra elhelyezkedo elemek a nemfemek.

Tulajdonsžg

Halmazdilapot*

Megjelenes

Vezetčkepesseg*

Alakfthatćsđg*

Duktmtas*

OIvadaspont

Forrdspont

Femek

Szilard(kiveve higany)

Femes feny

/o

16

lo

Altalaban magas

Altalaban magas

Nemfemek

Szikjrd, foly^ony vagy gđz (a brćm az egyetkr) fol/škonyjl.

Tobbnyire nincs fenyuk (a jod az egyik kivetel).

Alacsony (kiveve grafit)

Qyenge

Gyenge

Altalaban alacsony (kiveve: szen)

Altalaban alacsony

•Vezetčkepesseg, 116; duktilitas, 116; alakfthatosag, 11 7;kiilsohej, 13; halmazailapot, 6; atmenetifemek, 58. old.

• Rf (Rutherfordium), Db (Dubnium), Sg (Seaborgium), Bh (Bohrium), Hs (Hassium), Mt (Meitnerium)

5ZERVETLEN KEMIAA szervetlen kemia az elemekkel es vegyuleteikkel foglalkozik, kiveve a szenlancot tartalmazo vegyuleteket (Id. szerves kemia, 76-91. oki.). Az elemek es szervetlen vegyuletek tulajdons^igai a periodusos rendszerben* rejlo szabalyszerusege- ket, valtozasi iranyokat (trendeket) kovetnek. A csoportokban* felfele vagy lefele es a periodu- sokban* balrol jobbra haladva, az elemek reakcioi megjosolhatoak.

F6 trendek a periodusos rendszerben

Az elemek atomjainak merete csokken.

A szitćrd halmazailapotu elemek olvadaspontja es forraspontja emelkedik.

A gaz halmazailapotu elemek olvadaspontja es forraspontja csokken.

Az elemek jeliege a femektol a metalioidok, majd a nem femek fele valtozik (Id. Sl.old.).

Az elemek tulaj- donsćgaik es reak- cioik alapjćn kulon- bozo teriileteken alkalrnazhatok. Pl. a hidrogen konnyen eg, ezert raketak hajtdanyagakent hasznaljđk.

imrCa lSc

Si i y

, J ^ i ^Ra Iac llh

t i .7. I 72

|H1

2«Co{ NI

Rhj Pd

ZnjGa_4S_(_70_

60 I »1 Hg, TI

___ I

Az elemek oxidjainak* jeliege a lugostdl* az amfoter*, majd savas jeliegig valtozik.

Az elemek redukal6szerekb6t* oxidćl6szerekke* vdinak.

Az elemek kationkepzokbol* anionkepzokki* valnak.

A csoportokban* lefele novekvo reakdokiszseg* csokkenove vćlik.

a.

Varhato reakciokEnnek a konyvnek a szervetlen kemiaval fog- lalkozo reszeben minden elemcsoportrćl* van egy fejezet, amely bevezetessel es a csoport* elemeinek tulajdonsagait osszefogialo tabla- zattal kezdodik. A tablazatok alatti kek mezo- ben roviden ravilagftunk azokra a tendenciak- ra, amelyek a csoportban lefele haladva erve- nyesijlnek. A bevezetest kovetoen ismertetjuk a csoport gyakran elofordulo elemeit.A tobbi elemre vonatkozo adatok gyakran kikovetkeztethetok a reakciokeszsšg* alaku- lasabol a csoportban lefele haladva. Az alabbi

lepesek szemleltetik, hogy mikent lehet niegjosolni a cezium hideg vfzzel szemben mutatott reakciokćszsćgćt*. A cezium az I. csoport eleme (Id. 54-55. oki.).1. Az I. csoport elejen Ovo tdbiđzat azt mutatja, hogy azelemek reakciokeszsege no a csoportban lefele haladva.

2. A litium, natrium es kalium lei'rasabol Iđthato, ho^ya harom elem a csoportban lefele. haladva novekvo heves- seggel reagal vfzzel - a litium enyhebben, a natrium heve- sen, a kalium pedig nagyon hevesen reagal.

3. Az varhato, hogy a cezium, mivel a csoportban lefele haladva a kalium utan kovetkezik, rendkfvul hevesen fog vfzzel reagalni.

@ * Amfoter, 37; anion, 16; lugos, 37; kation, 16; csoport, 51; kulso hej, 13; oxidok, 69; oxidal6szer, 34; periodus, pedriodusos rendszer, 50; reakciokeszseg, 44; redukaloszer, 34.old.

HIDROGENAzegyes rendszamu* hidrogen (^H) az eiso es alegkonnyebb elem a periodusos rendszerben*, s a leggyakoribb elem a vilagegyetemben. Ketatomos (H2), szagtalan, gyulekony gaz, amely a Foldon gya- korlatilag csak vegyuleteiben fordul elo. Magas homer- sekleten a foldgaz es vizgoz reakciojaval allithat(3 elo, vagy vizgaz* es vizgoz reakciojaval nyerheto, katalizatort* alkalmazva. A hidrogen redukaloszer*, levegon kek langgal eg, melegitve szamos anyaggal reagal, pl. natriummal natrium-hidridet kepez (a hidrogen vegyuletei mas elemekkel a hidridek).Hidrogent alkalmaznak pl. a margarinok eloaliftasaban (Id. hidrogenezes, 79. old.) es az ammoniagyartasban (Id. Haber-szintezis, 66. old.), tovabba raketa-uzemanyag- kent. Ld. meg a 103. es 104. oldalt.

A repacukor (CuHj.O,,) az edessegekben taldihalo cukor, a szen, a hidrogen es az oxigen vegyulete.

Hidrogenatom

UElektron -

Hidrogenmolekula

w y

Ket, kovalens kotessel* kapcso- lodć hidrogenatombol ćll.

Hidrogenion (H*). Egyetlen protonbol* ćll (nincs elektron). Akkor jon letre, ha a hidrogenatom leadja elekironjat*. A hidrogenionok vizmolekuldkkal kapcsolodva Ndrox6niumionokat* kepeznek. A tulsulyban levo hidrox6nium- ionok az oldatokat savassć teszik.

A hidrogen nćtiium-hidrid kipzodese kozben reagal a nđtriummal.2Na(sz) + H2(g) ^ 2NaH(sz)Ndtrlum Hidrogen Natrium-hicirid

A hklrogen redukćićszer*

C u O (s z ) + H 2 (g )Rez(ll)oxid Hidrogen

Cu(sz) +Rez

H2 0 (f)Viz

Deuterium (D vagy iH)A hidrogen egy protont* es egy neutront* tartalmazo izotopja*. A Icrmeszcles hidrogen 0,0156%-at kepezi. A deuleriumot tartalma­zo vizmoleku lakat deuterium-oxidnak (DjO) vagy nehezvfznek tievezik. A nehezvizet az atomreaktorokban hasznaljak a gyors neulro- nok lassitasara.Tricium (T vagy ?H)A hidrogen egy protont* es ket neutront* tartal­mazo izotopja*. Ritkan fordul elo, de kepzodik az atomreaktorokban. Radioaktfv*, beta- rfezecskeket* bocsat ki. A triciummal jelzett viz tartalmaz nehany olyan molekulat, amclyben a hidrogent triciumatonn helyettesfti. Az orvosi gyakorlatban hasznaljak, annak kovetesere, hogy mennyi tolyadek halad at a beteg szervezeten.

Hidrogen-peroxid (H2O2)Suru folyadek. A hidrogen oxidja, eros oxidšl6 szer*. Oldatat fertotlenito- es feherito- szerkent alkalmazzak.V iz (H 2 O )A hidogen oxidja, s az egyik leggyakoribb vegyulet a Foldon. Szmtelen, szagtalan folyadek, amely 0 °C-on fagy meg, es 100 °C-on forr, legnagyobb suruseget (Ig/cm) 4 °C-on eri el. A legjobb ismert oldoszer. Hidrogen kotesekkel* osszekapcsolt polaros molekuiabol* ali, es akkor keletkezik, ha hidrogenoxigenben eg cl. Ld. a 92. es 104. oldalt is.

Hidrogenatom

A vfzmolekula (polaros molekula*) rajza.

■ - 0

Hidrogenatom — Oxigen- atom

HidroxidokKatlont* es hidroxidiont (OH") tartalmazo vegyLiletek. Oldataikban tobb a OFi‘ ion, mint a H+ ion, ezert liigosak. Sok hidroxid nem old- hato vizben, pl. az 6 lom(ll)hidroxid (Pb(OH)2) Az I. csoport elemeinek es nehany mas elem- nek a hidroxidjai azonban vizoldhatoak.

•Rendszam, 13; beta reszecske, 14; katalizator, 47; katlon, 16; kovalens kotes, 18; ketatomos, 10; hidrogenkotes, 20; hidrox6nlumion, 36; izotop, 13; neutron, 12; oxidal6szer, 34; periodiusos rendszer, 50; polaros molekula, 19; proton, 12; radioaktivitas, 14; redukaloszer, 34; vfzgaz 65.old. @

AZ I. C50P0RT - ALKAl IFEMEKA periodusos rendszer* I. csoportjanak elemeit alkalifemeknek nevezik, mert vizzel reagalva lugos (alkalikus) oldatokat adnak. Kemiai es fizikai sajatsa- gaik hasonioak. Nehany jeliemzojuket az alabbi tablazat tartalmazza.

Az I. csoport elemeinek nehany jeliemzojeAz elemneve Vegyjel Relatfv atom-

tomeg*Elektron-szerkezet*

Reakdć-kšszsćg Megjelenes Felhasznalas

litium

Ncitrium

Kalium

Rubidium

Cezium

Francium

Na

Rb

Cs

6 ,9 4 2,1

2 2 ,9 9 2 ,8,1

3 9 ,1 0 2,8,8,1

85,47

1 3 2 ,9 0

Nem ismert stabil izotop*

Bonyolult fel- epites, de itt is csak egy kulso elektron van.

Az I. csoport elemeinek kulso elektronhejan*egy elektron van, amelyet kemiai reakcićban konnyen leadnak, ezert erelyes redukđioszerek*. A keletkezo ionok +7 toUesuek es stabilak, mert uj kulso hejuk teiftett (Id. oktett, 13. old.). Az I. csoport minden eleme reakcićkban igy viselkedik, es ionvegyuleteket* kepez.

N0 V E K

SZ1K

Ezustfetierfem Lasd lent

L6gy, ezustfeher tem Lasd lent

Lagv ezustfeher fem Lasd 55. old.

Ldgy ezustfeher fem

Specidlis uvegek keszttese

Aranyfenyu ldgy fem

Fotocelldkbon’ es katalizatorkent*

A csoport ban lefele haladva az elemek vizzel egyre heveseb- ben reagdinak lugos oldatok es hidrogen gaz keletkezese kozben. Az eiso harom elem levegon fenyei vesztl, a rubidi­um es a cezium levegon meggyullad. A csoport valamennyi elemet nagy reakcidkeszseguk miatt petroleum alatt tćroljćk. Olyan lagyak, hogy kessel konnyen vaghatok.

A kovctkezokben a Iftiumot, natriumot, kaliumot es vegyuleteiket ismertetjuk.Ezek tipikus elemei az I. csoportnak.

Lftium (Li)A legkevesbe reakciokćpes elem a periodusos rendszer I. csoporljaban, es a legkonnyebb szilard elem. Rilkan lord u I elo, csak nehany vegyuletben talalhato meg. Ezekbol allitjak elo eiektrolfzissei*. Levegon karmazsinvoros langgal eg. Klorral hevesen reagal Iftium-klorid (LiCI) keletkezese kozben, melyet hegeszteshez folyaszl6 szerkent, es legkondicinaiokban hasznalnak.Ha litiumdarabkat vi'zbe dobnak, az enyhen sisteregve uszkal a viz felszmen.

2U(sz) + 2H20(f) ^ 2LiOH(aq) + HgCg)

Litium Viz Litium-hidroxid Hidrogen

A reakcio vegen, a litium-hidroxid kepzodese miatt, az oldat erosen lugos.

Natrium (Na)A periodusos rendszer I. csoportjanak tagja, szclmos vegyLiletben megtalalhalo. Legfontosabb asvanya a koso (amely natriumkioridot tartalmaz - Id. meg kalium).A Dovvns-ceilaban, natrium-klorid oivadek elektrolizisćvel* allitjak elo. A natrium levegon sarga langgal eg, nemfemekkel es vi'zzel hevosen reagal (Id. a litium + vfz reakcioegyenletet, a Li Na-mal helyettesitheto az egyenletben). Natrium(goz)-lampakban es az atomeromuvek hutoanyagakćnt hasznaljak.Dovvns-cella (a natrium kinyeresere, natrium-klorid oivadek eiektrolizisevel*)

Nćtrium-klorid

Az elektrolit* natrium-kloridoivadek (600 X )

Az anodot* koriilvevd acei katod* (itt keletkezik az oivadt natrium).

Hengeresacelhćio

Grafit anćd* (itt klor keletkezik).

C/1 1 katalizator, 47; katod, 42; elektrolfzis, elektrolit, 42;. ) elektronszerkezet, 13; ionvegyulet, 1 7; izotop, kulso hej, 1 3; periodusos rendszer, 50;

fotocella, 117; redukaloszer, 34; realtfv atomtomeg, 24. old.

SZERVETLEN KEMIA

Ntitrium-hidroxid (N aO H ) vagy lugko Feher, elfoly6sodo* szilard anyag, amelyel tengerviz elektrolizisevel* (Id. natrium-klorid) allitanak elo. Bros lug*, savakkal natrium- sćkat* es vizet kepez. A szappan- es a papi'r- gyartasban hasznaljak.

Ndtrium-karbonat (N a2C 03 )Szilard, feher anyag, vfzben oldcklva lugos kemhatasu oldatot acl. Kristžly- hidrit*, mosćszodanak is nevezik (Na2C0 3 .10H2 0 - Id. meg 93. old.).Szštmđllć feher krlstalyokat kepez. Ncitrium-klorid, viz, amm(3nia es szen-dioxid reakciojaval alliljak eld . aSolvay-fele eljaršssal.A ms6sz6dćt az uveggyartasban, vl dgyi't6kent* es furdosokban hosinćljćk.

Nžtrium-hidrogen-karbonat (N a H C 03 ) Ncitrium-bikarbonatnak vagy szodabikarbona- nak is nevezik. A Solvay-eljarassal (Id. natrium-karbonat) eloalii'tott szilard, feher anyag. Vizzel enyhen liigos oldatot kepez.

A nćtrium-hidrogenkarbondtotsuteshez hasznaljak. Melegi- teskor a beldie felszabadulo szen-dioxid gaz lazćva, magas- sa leszi a tesztdt. Emesztesi zavarok kezeleseben sav- megkotokent* is alkalmazzak.

2N q H C 0 3 ( s z ) N O z C O a C s z ) + H 2 O (0 + C O j C g )

Natrium- Nćtrium- Viz Szen-hidrogen-karbonat karbonat dioxid

Ncitrium-klorid (NaCI) vagy s6Szilard, feher anyag amelya tengervizben es a kđsoban(Id. natrium) fordul elo.Oldodik vizben, nalrium-hidroxid ćs natrium-karbonateloaliitasara hasznaljak.A ndtrium-kloridot eleimiszerek tartdiitoszerekent es ueiit6anyagakent hasznaljak.

Nštrium-nitržt (N aN 03 ) vagv chilei saletromSzilard feher anyag, mulragyakent ćs husok tartositascira hasznaljak.

* Savmegkoto, 116; elfolyosodć, szetmalić, 92; elektrolfzis, 42; kristalyhidrat, 40; semleges, 37; sok, 39; eroslug, 38; vi'zlagyit6k, 93. old.

Kalium (K)A periodusos rendszer I. csoportjanak lagja.A kaliumvegyLiletek a lengervfzben es a koso- ban (amely kalium-kloridot tartalmaz - Id. meg nštrium) fordul cio. A kaliumot a kalium- klorid oivadek elektroifzisevel* aliftjak elo. Nagy reakciokeszsegu, klorral es vfzzel heve- sen reagal (Id. a Li-ra vonatkozo egyenletet, es K-t frva Li hclyett). A femet kevesse alkalmaz­zak, de van nehany fontos vegyulete.

A kđlium reakcioja vfzzel. Sisteregve mozog a vi'zen, es annyi hot fejleszt, hogy a keietkezo hidrogen langra lobban.

A kalium a — Csipesszel egylangot lila ra--- 0--- pici darab

kaliumothelyeztek ide.

Viz ----------L Hidrogen-

huhnrpknk

OSzappan O ®anyag. ^

amely savakkal kaliumsok es viz

gyartasra hasznaljak (Id. 8 8 . old.). ©

Kalium-hidroxid (KOH; Szilard, fehćr, elfolyosodcV Er6 s lug’'kcletkezese kozben reagal

Kalium-karbonat (K2CO3)Szilard, feher anyag, igen jol oldodik vi'zben, lugos oldatot kepezve. Uveg, festćkek es szappan eloaliitasaban hasznaljak.

Kalium-klorid (KCI) kalisoFeher, vfzoldhato szilard anyag.Nagy mennyisegben talalhato a tengervfzben es a kosćban (Id. kšlium) Mutragyakban es kalium-hidroxid e i 6 a 111 ta sa ra h asz n a I j a k.Kalium-nitrat (KNO3) vagy kalisaletromSzilard, feher anyag, amelv oldodik vfzben, es semleges* oldatot ad. Mutragyakban, robbanoanyagok- ban es hiisok tartosftasara hasznaljak.A puskapor es a dinamit nehćny tipusa kalium-nitrđtot tartalmaz.

Kalium-szulfat (K2SO4)Szilard, feher anyag. Vizes oldata semleges’' kćmhatasu. Fontos mutragya.

55

A 11. C50P0RT - ALKALIFOLDFEMEKA periodusos rendszer* II. csoportjanak elemeit alkalifoldfemeknek nevezik. A II. csoport elemeinek fizikai tulajdonsagai bizonyos szabalyossagot mutat- nak, es a beriliium kivetelevel, kemiai sajatsagaik is hasonlc3ak. Igen reakti- vak, bar kevesbe, mint az I. csoport elemei. A kovetkezo tablazat foglalja ossze nehany jeliemzojuket. A kovetkezo ket oldalon a magneziumrol, a kalciumrol es vegyuieteikrol talalhatok tovabbi ismeretek. A magnezium es a kalcium a II. csoport tipikus elemei.

A II. csoport elemeinek nehany jeltemzSje

A z d e mneve Vegyjel Relatfv atom-

tomeg*E le ktro n -szerkezet*

Reakdć-keszseg Megjeienes Felhasznalas

Beriliium

Magnezium

Kalcium

Stroncium

Bžrium

Rždium

Be

Mg

Ca

Sr

Ba

Ra

9 , 0 1 2,2

2 4 , 3 1 2,8,2

4 0 , 3 1 2,8,8,2

8 7 , 6 2

1 3 7 , 3 4

Ritka radioakHv*fem

Bonvolult fel- epites, de meg mindig ket elektron van a kulso hejon.

Kemeny feher fem

K6nnyu korrćzićalio otvozetekben*

Ezustfetierfem Lasd lent.

Lagy ezustfeher fem Lasd jobbra.

Lagy ezustfeher fem

Tuzijatekokban

Ldgy ezustfeher fem

Tuzijatekokban esgyćgyszerekben

A II. csoport minden elemenek kulso hejđn* ket elektron van. Ezek az elemek jo redukđloszerek*, mert elektronjaikat kemi­ai reakciokban konnyen leadjak. Mindegyik keletkezd ion tćitese +2, es stabilak, mert az uj kulso hejuk telitett (Id. oktett 13. old.). A II. csoport valamennyi eleme reakciok­ban igy viselkedik, es ionvegyuleteket* kepez, bar nehđny berillium-vegyulet kovaiens* tulajdonsagokat mutat.

L6gy ezustfeher fem

Az egvik izotćpot* olkat- mazzdk a rakkezeleslDen.

A csoportban lefele haladva az elemek egyre keszsegeseb- ben reagalnak mind vizzel, mind oxigennel (Id. magnezium es kalcium). Levegon mindegyik elhomćlyosodik, de a barium mind vizzel, mind oxigennel olyan hevesen reagdi, hogy Petroleum alatt taroljćk.

Magnezium (Mg)A p e r i o d u s o s r c n d s z e r I I . c s o p o r t j a n a k e l e m e .

A t e r m ć s z e t b e n c s a k v e g y C i l e l e i b e n t o r d u l

e l o , f o l e g d o l o m i t b a n ( C a C 0 3 . M g C 03 -

m a g n e z i u m e s k a l c i u m - k a r b o n đ t b o l a 1 1 6

k o z e t ) v a g y m a g n e z i u m - k l o r i d ( M g C l 2) f o r -

m a j a b a n , a t e n g e r v f z b e n . A m a g n e z i u m o t

m a g n e z i u m - k l o r i d o i v a d e k e l e k t r o l f z i s e v e l *

c i l l i t j a k e l o . I . e v e g o n v a k f t o f e h e r f e n n y e l e g .

magneziumot otvozetek* keszi'tesere hasznaljak, pl. repiilogepek epiteseben, ezenkivul a novenyek fotoszintezisehez* is fontos (megtalćihato a klorofill- ban, amely a levelek festek- anyaga, es megkoti a fenyenergiat).

2Mg(sz) + 02(g)Magnezium Oxigen

2MgO(sz)Magnezium-

oxid

A magnezium gyorsan reagđl hig savakkal:

Mg(sz) + 2HCI(aq)Magnezium Sćsav

MgCl2 (oq) + HjCg)Magnezium- Hidrogen

klorid

Mg(sz) + Cl2 (g)Magnezium Klor

MgCl2(sz)Magnezium-

klorid

A magnezium hevesen eg kićrgćzban (Id. fent), lassan reagal hideg vizzel, de gyorsan reagal vi'zgdzzel (Id. lent):

Mg(sz) + H20(g)Magnezium Vizgoz

-> MgO(sz) + H2(g)Magnezium- Hidrogen

oxid

r - r \ * Otvozet, 116; kovaiens vegyuletek, 18; elektrolfzis, 42; elektronszerkezet, 1 3; j O ] ionvegyiilet, 17; izotop, kulso hej, 13; fotoszintezis, 95; periodusos rendszer, 50;

radioaktivitas, 14; redukaloszer, 34; relativ atomtomeg, 24; elhomalyosodik (fenyet veszti), 117. old.

SZERVETLEN KEMIA

Magnezium-hidroxid (M g(O H )2)S z i l a r d , f e h e r a n y a g , a m e l y v i z b e n

c s a k k e v e s s e o l d o c i i k . B a z i s * , e z e r t

s e m l e g e s f t i * a s a v a k a t .

A magnezium-hidroxidot savmegkotdkent* haszndijak, gyomor- e% emesztesi bantal- mk eseten.

Magnezium-szulfat (MgS04 ) vagy keserusoS z i l a r d , f e h e r a n y a g , a m e l y c l h a s h a j t o k b a n ,

a b o r g y a r t a s b a n e s l a r g y a k t u z a l l o v a l e t e l e r e

h a s z n a l n a k .

Magnezium-oxid (MgO) S z i l a r d , f e h e r a n y a g , a m e l y v f z b c n

k e v e s s ć o l d o d i k . B a z i s * , s a v a k -

k a l m a g n ć z i u m s o k a t * k ć p o z .

O l v a d a s ( ) o n t j a i g c n m a g a s , e z e r l

k e m e n c ć k b e l e l e s e r e h a s z n a l j a k .

M gO (sz ) + 2H C I(aq )Magnezium- Sćsav

oxid

MgCl2(oq) + H2 0 (f)Magnezium- Viz

klorid

Kalcium (Ca)A p e r i o d u s o s r e n d s z e r

I I . c s o p o r t j a n a k e l e m e .

A t e r m e s z e t b e n s z a n i o s

v e g y u l e t b e n m e g t a l a l h a t o ,

p l . a t e j b e n , a c s o n l o k b a n

e s a f o l d k e r e g b e n .

A k a l c i u m o t v e g y u l e t e i b 6 l

e l e k t r o l i z i s s e l * a l l i l j a k e l o .

O x i g e n b e n t e g l a v o r o s

l a n g g a l e g , h i d e g v f z z e l

k 6 n n y e n r e a k c i o b a l e | 3 ,

e s i g e n g y o r s a n r e a g a l

h i g s a v a k k a l ( a z e g y e n l e t e t

I d . a m a g n š z i u m n a l .

M g h e l y e r e C a f r h a U ) ) .

A k a l c i u m o t a k i v a l o m i n o s e g u

a c e l o k b a n & a z u r a n i u m

g y a r t a s a b a n a l k a l m a z z a k .

Kaldumvegyuletek talalhatćk a csontokban es a fogakban.

Kalcium-hidroxid (C a {O H )2) vagy oltott meszS z i l a r d , f e h e r a n y a g , a m e l y v f z b e n g y e n g e n

o l d o d i k , e s m e s z e s v f z k c i c t k e z i k . E z e n y h ć n

l u g o s o l d a t , e s s z e n - d i o x i d k i n u i t a t a s a r a

h a s z n a l j a k ( I d . 1 0 4 . o l d . ) A k a l c i u m -

h i d r o x i d o t v a k o l a t o k b a n a l k a l m a z z a k ,

e s f a l a j o k b a n a s a v f e l e s l e g m e g s z u n l c t e s e r e

h a s z n a l j a k .

Kalcium-szulfatS z i l a r d f e h e r a n y a g ,

a m e l y m i n d v f z m e n t e s

kalcium-szulfđt (CaS0 4 ), m i n d g i p s z ( k r i s t a l y o s

C a S 04. 2H 20 ) f o r m a b a n

e l 6 f o r d u l . H e v i t š s h a t a s a -

r a e g e t e t t g i p s z k e l e t k e z i k .

Az egetett gipsz alkalma- zasaval lehet ailati lab- nyomokrćl m intćt venni.

Kalcium-oxid (CaO) vagy egetett meszF c h ć r , s z i l a r d a n y a g . B a z i s * , a m e l y c l

k a i c i u m - k a r b o n a t h e v f l e s ć v e l a l l f t a n a k e l o

a n i o s z e g e t o k e m c n c e b e n .

C a C 0 3 (sz ) ^ C aO (sz ) + C 0 2 (g )Kaldum- Megfordfthato Kaldum- Szen-karbonat reakdo* oxid dioxid

Kaldum-oxidot, kaldum- karbonatot es kalcium- hidroxidot hasznalnak savas talajok kezelesere.

Kaicium-karbonat (CaC03)F e h e r , o l d h a t a t l a n s z i l a r d a n y a g , a m e l y

a t e r m e s z e t b e n m e s z k o , k r e t a , m a r v a n y

e s k a l c i t f o r m a j a b a n f o r d u l e l o . H i g s a v a k -

b a n o l d ( 3 d i k . A k a l c i u m - k a r b o n a l o t k a l c i u m -

o x i d e l o a l i f t a s a r a , c e m e n t k e s z i t e s e r e

e s e p f t o a n y a g k e n t h a s z n a l j a k .

A meszkoszikidk korrode- đlodnak (erodealćdnak) mert az esoviz oldott szen-dioxid-tartalma reakcioba lep a mesz- kovei, es kaldum- hidrogenkarbonat keletkezik (amely enyhen oldodik vizben).

A meszko oldodđsćbol szarmazo kaldum-hidrogenkarbonđt okozza a viz vđitozo kemenyseget*.

C a C 0 3 (sz) + HjOCf) + C 0 2 (g ) C a (H C 0 3 )2(CKi)Kaldum- Viz Szen- Kaldum-karbondt dioxid hidrogenkarbonat

Kaiclum-klorld (CaCl2)F e h e r , e l f o l y 6 s o d 6 * , v f z b e n j o l o l d ( ) d 6

s z i l a r d a n y a g , a m c l y e t s z a n t o s z e r k e n t *

h a s z n a l n a k .

•Savmegkoto, 116; bazis, 37; elfoly6sodo, 92; szarftoszer, 116; elektrolizis, 42; semlegesftes, 37; megfordfthato reakcio, 48; s6k, 39; valtozć kemenyseg, 93. old.

ATMENETIFEMEKAz atmenetifemeknek vannak kozos tulajdonsagaik - kemenyek, szivosak, szep fenyuk van, alakfthatoak* es nyujthat6ak*. Vezetik* a hot es az elekt- romos aramot, nagy a suruseguk, magas az oivadas- es forraspontjuk.Az cltmenetifemek hajlamosak komplex ionok* kepzesere, melyek vizes oldatban szinesek. Valtozo vegyertekuek, pl. Fe2+ es Fe*+. Szamos alkalma- zasuk van, nehany megtalalhato a kovetkezo ket oldalon. (A vasrol, rezrol es cinkrol bovebb ismertetes talalhato a 60-61. oldalon.) A lantanoidakat es aktinoidakat (Id. 51. old.) itt nem ismertetjuk, mert nagyon ritkak, es gyakran instabilak.

21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

Sc TI V Cr Mn Fe Co Ni Cu ZnSzkandium Titćn Vonddium Krom Mangan Vas Kobalt Nikkel Rez Cink

45 48 51 52 55 56 59 59 64 6539 40 41 42 43 44 45 46 47 48

Y Zr Nb Mo Tc Ru Rh Pd Ag CdVttrium Cirkonium Niobium Molibden Technecium Rutenium Rodlum Pallddium Ezust Kodmium

89 91 93 96 99 101 103 106 108 112

57 72 73 74 75 76 77 78 79 80

La Hf Ta w Re Os Ir R Au HgLantan Hafnium Tantal Volfram Renium Ozmium Iridium Platina Arany Hlgany

139 178.5 181 184 186 190 192 195 197 201

ScSzkandiumIgen ritka, konnyu ezustfeher fem. Fe

VasSzeles korben alkalmazzak, nehany felhasznćićst ismertet a 60. oldal.

T\TitdnA femet eros, k6nnyu, magas ol- vadćspontu es korroziććllo otvo-

zetek* eloallitasćra hasznaljak, pl. re- put6gepszdmyak, pacemakerek, csi'pd- protezisek, golfutok es ekszerek keszftese.

VanđdiumRitka, kemeny feher fem, amelyet a szerszamacei otvozetek* szilardsaganak es kemenysegenek nove-

lesere hasznalnak. A vanadium-pentaoxid (V^O^) a kontakt kensavgyćrtđs* katalizatora*.

CrKrom ^Kemeny, feher fem, amely a krom- vasercben fordul elo. Ace!targyak

korroziććllo bevonataikent, es a rozsda- mentes acelokban alkalmazzćk. Krćm- bevonat lehet az autoalkatreszeken, a kerekpćrkormanyokon es az evoeszkozokdn

CoKobaltKemeny, ezustfeher, mćgneses fem, amely kennel es arzennal egyutt fordul elo.

Otvozetekben* hasznaljćk, pl. vassal* egyutt magnesek keszttesere. Radioaktfv izotopjćt* a rak kezeleseben alkalmazzćk. A kobalt(ll)- kloridot (CoCI ) a vfz kimutatćsćra hasznćljćk (Id. 104. old.) A kobalt az uveget es a kerćmićt kekre szfnezi.

\

NiNikkelMćgneses fem, amely nikkel- szulfid (N iS) formćjćban lalalha-

to a termeszetben. Katalizćtorkent*, otvozetekben*, ujratoltheto elemekben* es galvćnbevonatok* keszitesere hasznćljćk. Nikkelotvozetet hasznalnak a penzermekben es a rozsdamentes aceiban.

CuRezSzćmos alkalmazćsa van, nehany megtalćihatć a 61. oldalon.

MnManganKemeny, torekeny, vorosesfeher fenyu fem. Legfonto- sabb ćsvanya a barnako vagy piroluzit (Mn02) Szćmos

otvozetben*, pl. acelokban es bronzokban hasznaljćk.Zn

CinkSzSes korben alkalmazzćk, peldćk talćihatok a 61. oldalon.

* Otvozet, 116; katalizator, 47; komplex ion, 40; vezetokepesseg, 116; kontakt eljaras, 71; nyujthato (duktilis), 116; galvanbevonas, 43; alakfthatć, 117; radioizotop, 14. old.

SZERVETLEN KEMIA

IttriumA lezerkristaly egyik anyaga, ezenktvu! aluminium vezetdkepessegenek* novelesere

hosznaljćk a nagyfeszultsegu tćvvezetekek anyagćban.

GrkoniumRitka fm , dtvozetekben*, koplat6anyagokban, ho- ĆII6 vegyuletekben es atomreaktorokban neutronok*

elnyeletesere hasznćljak.

NbNiobiumRitka, sziirke fem. Kis mennyisegben 0 rozsdamentes acelok magas homer-

sekleti korroziććllćsćgćnak javitasćra hasz- nćljak. Az otvozeteit" a lokhajldsos repulogep- motorokban es raketakban alkalmazzak.

MolibdenMo Kemeny, feher fem, otvdzetekben* hasznaljdk, pl.— specialis acelokban. Goly6scsapćgyok eloaliitasćra es Idmpdk izzoszalainak keszitesere is alkalmazzak.

TechnedumTC Ez a fem csak az uran bomlđsa* sordn keletkezo— instabil izotopkent* fordul elo. A gyćgyđszatban 0 daganatok helyenek megaliapitasara hasznaljdk.

RuRuteniumKemeny, torekeny fem. Otvdzetekben* es katalizđtor- kent* hasznaljdk.

RodiumRh Kemeny, ezustfeher fem, a platindval egyult fordul elo.

— Katalizdtorkent*, otvozetekben* es vekony releget kivald minosegu tukrok keszitesere haszndijdk.

PdPallćdiumEzustfeher fem, amelyet otvozetekben*, lelefonrelekben es igenyes sebeszeti eszkozokben alkalmaznak. A pal-

Iddiumboles platinćbol keszitett katalizatorok* csokkentik 0szen-monoxid es a szenhidrogenek* mennyiseget az autćk kipufogogdzaiban.

EzustLćgy, feher fem, neha mds elemekhez, pl. kenhez kotodve fordul elo. Cyakran haszndijdk otvozetek-

ben", ekszerekben es penzveresben.Tdrgyakat sok esetben galvar)ikus ezustreteggel vonnak be. Az ezusthaloidokat* a fenykepeszetben alkalmazzdk.

CdKadmiumLagy, ezustfeher fem, cinkkel egyutt fordul elo. Alacsony oiva-

ddspontu otvozetek* elodliftdsdra hasz- '' naljćk. Atomreaktorokban a szabd- ffozontdakban*, valamint az ujratolt- heto nikkel-kadmium elemekben alkal­mazzak. A kadmiumvegyuleteket sdrga, —^ narancssdrga es voros szmezokent hasz- ~ naljak muanyagok, festekek es kerdmidk elddllitdsdban.

LaLantanSajdtsdgai az alumi'niumehoz hasonld- ak. A ritkafoldfemek csoportjdba (lan-

tanoiddk) tartozik, ezek rendszdma* 57-71.A fenykepezogep-lencsek tartalmaznak lantan-oxidot (Lo20j).

Hf HafniumAtomreaktorokban a neutronok* elnyelesere szoigdić szabalyoz6rudakban* es vdgoszerszdmok keszitesere

alkalmas otvozetekben hasznaljdk.

TaTantdlRitka, vildgosszurke fem, amelyet villanyeg6k izzdszd- Idban es otvozetekben* haszndinak. A sebeszetben

kulonbozo protezisek keszitesere haszndijdk, pl. koponya- lemezek es az idegvegzodesek csatlakoztatdsdhoz szukseges huzalok.

WVolframKemeny, sziirke, korrozićdllo fem. Otvozetekben*, szer- szdmkeszitesben es Idmpdk izzćszdiakent alkalmazzdk.

ReReniumKemeny, szUrke, nehez fem, amelyet termoelemekben es katalizatorokban* haszndinak. A magas oktdnszd-

mu* dlomszegeny vagy olommentes benzin elodllitdsdban is alkalmazzdk. Renium-volfram otvozet* van a villan6feny- kortekben.

OsOzmiumKemeny, feher fem, legnagyobb surusegu az ismert elemek kozott. Platindval egyijtl fordul elo, es platind-

vai es iridiummal egyijtt otvozetekben* haszndijdk, pl. elektromos erintkezokben. Az ozmium-tetraoxidot a heveny izLileti gyulladds kezelesere alkalmazzdk.

IrIridiumRitka, kemeny nemesfem, megjeleneseben a platindra hasoniit, es vele egyutt fordul elo. A gyogydszatban da­

ganatok ellenorzesere szoigdid beiiltetett radioaktiv* mintdk- ban es pacemakerekben (platindval egyUtt) haszndijdk. Megtaldihatć a toltotollak tollhegyeinek keszitesere haszndit oti/ozetben* is.

RPlatinaKemeny, ezustfeher fem, amelyet katalizdtorkent*, elektromos erintkezok, ekszerek es az emberi csontok

rogzitesere alkalmazott kOlonbozo tuk, lemezek es pdntok keszitesere haszndinak. Ezenkiviil (iridiummal egyutt) a pace- makerek elektrodjaiban* is alkalmazzdk.

AuAranyLdgy, sdrga fenyu fem - kemiailag kozombos, ezert a termeszetben rendszerint elemi dilapotban fordul elo.

D-Afrikdban es Oroszorszdgban vannak a legfontosabb aranylel6helyek. Az arany csak nagyon er&yes oxiddl6szerek- kel* (pl. klor) es bizonyos savkeverekekkel reagdi. Gyakran otvozik ezOsttel es rezzel, kemenysegenek fokozdsdra. Ezeket az otvozeteket* ekszerekben, ermekben es a fogdszatban haszndijdk. A tiszta aranyat (24 kardtos arany) is haszndijdk ekszerek keszitesere.

HgHiganyMergezo, ezOstfeher, folyekony fem, amely leggyakrab- ban a cinnabarit vagy cinober (HgS) nevu dsvdnyban

fordul elo. Homerokben, barometerekben, Idmpdkban es amalgdmokban* a fogdszatban haszndijdk.

* Koptat6anyag, otvozet, amalgam, 116; rendszam, 1 3; katalizator, 47; vezetokepesseg, 116; szabalyoz6rudak, 116; z" Xelektrćd, 42; galvanizalas, 43; maghasadas, (bomlas), 15; benzin, 85; haloidok, 72; szenhidrogenek, 76; izotop, 13; 59neutron, 12; oktanszam, 85; oxidaloszer, 34; radioaktivitas, 14. old.

A VAS, A REZ E5 A CINKVas (Fe)A periodusos rendszer* 4. peri od u sa ban lovo atmenetifem*. Meglehelosen lagy, feher, magneses lem, amely a termeszelben csak vegyulethen fordul elo. Egyik legfontosabb erce a hematit vagy vorosvaserc (FCjOj), kemiailag vas(lll)oxid. Ebbol allftjak elo a nagyolvaszt6 ban. A vas mind ionos, mind kovalens vegyuleteket* kepez, a nedves le- vegovel rozsdakepzodes kozben reagal.A finom vasreszelek levegon meggyullad, s a vas hi'g savakkal is reakci(3ba lep.A hidrogen ciott van a fesziiltsšgi sorban*.A nagyolvasztć mukodese

A nyersanyagok, vaserc (Fe^O^), koksz (C ) ~ es meszko (CaCO j) bevitele.

Forro levego betćplalasa

A salak(szennyeze%ek es kalcium-oxid) eltćvolitćsa.

A kohoban lejćtszćdo reakcićk:

A felhevftett meszko kakium-oxidra es szen-dioKidra bomlik.A forro levego oxigenje reagal a koksszal, es szinten szen-dioxid keletkezik.

A szen-dioxid es a koksz reakciojaban szen-monoxid kepzodik.C O 2 + C ^ 2CO

A szen-monoxid a vasercet vassa redukalja*.F©203 + 3CO

2F© + 3 C O 2

Megfordithatć reakdo*

Az oivadt vas lecsapolasa.

A kohoban eloaliitott vas a nyersvas. Kb. 5% szenet, 4 % egyeb szennyez6 dest, pl. kent tar- lalmaz. Zomebol acelt gyartanak, de egy rćszet (a szennyezesek oxidalasaval*) kovacsoitvassa alaki'tjak, s valamennyit acei huliadekkal egyutt ismet mcgomlesztenek, es i'gy ontottvasat nyer- nek. A vas eletfontossagu asvany az emberi tap- Icilkozasban, mert szukseges a voros vertestek mukckiesehez.

Ontottvas utcai csalornaracsok.- Vas van a hemoglo-

binban, a voros- vertestekben.

Kovacsoitvasbol keszulnek a daruk akasztćhorgai es a horgonylancok.

AceIAz acei vas es szen otvozete*, amely rendszerint l,5"/)-nal kevesebb szenet tartalmaz. A szćn kemćnnye es szfvossa teszi az otvozetet, de csokkenli a kovacsolhatosšgat* es a nyujt- hatosagat (duktilitasat*). Meg- hatclrozotl mcnnyisegben gyakran adagolnak az aceihoz mas (egy vagy tobb) atmenetifemet* kCilonleges tulajdonsagok eleresere, pl. a rozsdamentes acelok korrozio- alloscigat 11-14"/) kromtartalom adja. Az acx4t gyakran gyartjak bazikus oxidaci6 val (Martin-kemencekben).Vashuliadekot es meszet adnak a vasomledekhez, ćs a befuvatott oxigen oxiddlja* a szennyezeseket.

Aceibol sok mindent keszi'teriek. Ezek a gem- kapcsok kb 0,08% szenet tortal- maznak.

Vas(ll) vagy ferro-vegyuletekKćlertćku, Fe-+ iont lartalmaz(3 vasvegyule- Tek, pl. vas(ll)klorid (FeCl2). Oldataik vilagoszoldek.

Vas(lll) vagy ferri-vegyuletekHaromertćku, Fe- + iont tartalmazo vasvegyu- letek, pl. vas(lll)klorid (FeCl3). Oldataik sargak vagy narancsszfnuek.

Rozsda (Fe203.xH20) vagy vas(lll)oxiclhidratA vas, vfz es levego k6 lcs6 nhatasab()l kelet- kezo barna, szilard termek (Id. korrozio 95. oki.). Az X a kepletben azt jelenti, hogy a viz- molekulak szama valtozo. A vasat es az acćit galvanizalassal vedhetjiik meg a rozsdatol - vekony cinkreteggel vonjuk be (Id. katćdos vedelem, 45. oki.) A cinkfelulet levegon oxi- dšlodik*, es megakadalyozza a cink es a vas tovabbi oxidciciojat. A galvanreteggel bcvont aiitok tovabb rozsdamentesek maradnak, mint a bevonat nelkuliek.A galvanreteg nelkuli autot csak a festekreteg vedi, es sokkal gyorsabban rozsdasodik, mint a galvanizalt, bar foszforsavval* kezelve megakadalyozhat6 a rozsda terjedese.A motor re- szeit keno- anyaggal vedjiika rozsdasodastol.

, „ A * Otvozet, 116; kovalens vegyulet, 18; duktilitas, 116; feszultsegi sor, 45; ionvegyulet, 17; D U J kovacsolhatosag, 117; oxidacl6, 34; periodusos rendszer, 50; foszforsav, 68;

redukcić, 34; megfordithatć reakcio, 48; atmeneti femek, 58. old.

Ršz (Cu)Aperiodusos rendszer* 4. periodusaban lovoitmenetifšm*. Barnasvoros, lagy, de szfvosfem, a termeszetben elemi ailapolban is elofor-dul. Vegyulelei szamos ćrcben megtalalhatoak,pl. a kalkopirit ((CuFe)S2) es malachit(CuC0 3 .Cu(OH)2). a rozet a kalkopiritbol nye-rik ki. Az ercet felaprftjak, a meddo kozeteteltavolitjak, majd szilk;ium-dioxiddal hevi'tikkeves levego jelenleteben. A vas reagal a szilf-cium-dioxiddal, es salakot kepez. A kont egetes-sel tavolitjak el, ken-dioxid kepzodik belole.Akinyert rezet elektrolitos tinomftassal tisztftjak.Kevesse reakciokepes fem, ievegon lassan ho-malyosodik el a fenye, bazisos rez-szulfatbol(CuS0 4 .3Cu(OH)2) allo vekony zoid reteg ala-kul ki a feluleten. A rez a feszultsegi sorban*ahidrogen utan van. Nem reagal vfzzel, semhigsavakkal vagy lugokkal. Azonban tomenysaletromsavval vagy tomeny kć'nsavval reakcio-ba lep. (Ld. meg 105. old.)Areznagyon jo elektromos vezeto (bar az ezust jobb), ezert huialokat keszitenek belole elektromos aramko- — i rdkhoz. Mivel lagy, de ugyanakkor szi'vos is, . I vizvezetekek, kozponti futesek csoveit kesziUk ^ ' rbbol.

Otv6zet*et is keszitenek belole, pl. a sćrgarez (rez es cink), a bronz

(rez es on) otvozete, ezekbol jez"-ermeket csinćinak, a rez es nikkel otvozetebol „ ezust ermeket keszitenek.

Rez es arany otvozetebol* ekszereket keszfte- nek. Minel tobb a rez az otvozetben, annal abcsonyabb az arany karatszama, vagyis kevesebb, mint 24 karat (ez a tiszta arany karotszoma).

SZERVETLEN KEMIA

Rez(l) vagy kupro-vegyuletekCu+ iont tartalmazc3 vegyuletek, pl. rez(l)oxid (CU2O) es r6z(l)klorid (CuCI). A rez(l) vegyLiletek nem oldodnak vfzben.

A rez(i)oxidot az uveggydrtasban es a festekgyartdsban hasznaljdk.

Rez(II) vagy kupri-vegyuletekCli2+ iont tartalmazo vegyuletek pl. rez(ll)- szulfat es rez(ll)klorid. A rez(ll) vegyuletek halvany kek szmnel oldodnak vizben, es sokkal gyakoribbak, mint a rez(l) vegyuletek. A rez(ll)szulfatot (CUSO4) szeles korben hasz- naljcik, pl. textilfestesben es galvanbevona- tok* keszftesere. A gyum6 lcs6 k es zold- segek permetezesere hasznalt „bordoi le"-ben (gombaolo szer) is van rez(ll)szLilfat. (Ld. meg viz- kimulatasa 104. old.)A rez(ll)kloridot (CUCI2) a koolaj* kentartal- manak el-lavolftclsara ^hasznaljak.

A rez(ll) klorida tuzi- jatekokban zoId SZ in i ad .

1 0

/ rtCink (Zn)A perlćdusos rendszer* 4. periodusaban la- lalhato elem. Ezustos, lagy amely leve- gon fenyet veszti*. Igen reakciokepes, ezert a termeszetben csak erceiben tordul elo.A legtontosabb ercei a szfalerit (ZnS) a cink- pšt (ZnC0 3 ) es a cinkit (ZnO) A kinyerese- hez az erceket hevi'tessel cink-oxidda (ZnO) alakitjak, majd koksszal hevftve redukaljak*. A cink a feszultsegi sorban* a hidrogen elott van. Reakcioba lep az oxigennel, savakkal, voros izzason a vfzgozzel. A rozsdasodas megelozesere vastargyak bevonasara hasz­naljak (gaivanizaias - ld. meg 60. old. es ka- tćdosvšdelem 45. old.) Otvozetekben* is al- kalmazzak, kiilonosen a sžrgarezben (rez es cink otvozete).

A cink-oxidot b6rnyug- tatć es vedo kremekben hasznaljdk.

A cinketaz elemekben is alkalmazzdk.

* Otvozet, 116; feszultsegi sor, 45; gaivanizaias, elektrolitos finomftas, 43; koolaj, 84; perićdusos rendszer, 50; redukcio, 34; elhomalyosodas, 11 7; štmenetifemek, 58. old.

A III. C50P0RT ELEMEIA periodusos rendszer* III. csoportjanak elemei altalaban kevesbe reaktivak, mint az I. es II. csoport elemei. Azoktol az elemektol elteroen, nem mutat- nak szabalyszeruseget a reakciokeszseg valtozasaban, es a csoport eiso eleme nem fem. A lenti tablazat foglalja ossze a jeliemzoikel. Az alummiu- mot es vegyuleteit reszletesebben ismerteti a tablazat alatti fejezet. Ennek a csoportnak az aluminium a legszelesebb korben alkalmazott lagja.

A III. csoport elemeinek nehany jelIemzSje

A z etemneve Vegyjel R e la tiv a to m -

tomeg*E le ktro n -szerkezet*

R e a k d ć -keszseg Megjelenes Felhasznalas

Bor 10,81 2,3

Alumfnium Al 26,98 2,8,3

Galiium Ga 69,72

Indium 114,82

Taliium 204,37

Bonyolult fel- epites, de mindig harom elektron van a kulso hejon.

NI

NCS

SZABALY

Borna por, vagy sorga kristalyok

S zab d ivo zćru d ak * ;uvegek; kemenyacelolc

Feher fenn Losd ient

Ezustfeher fenn Felvezetokben*

Logy ezustfeher fem

Szab alyo z6 ruđ ak* ;dtlotszo elektrćdok

Lagy, ezustfehšr fem Potkonymereg

Annak ellenere, hogy a III. csoport minden elemenek hćromkulso elektronja van, kulonbdzo ti'pusu vegyuleteket kepeznek. A bor vegyuletei es nehany alumfniumvegyulet kovalens* molekula ju. A csoport tobbi tagja foleg ionvegyuleteket* kepez.

Alummlum (Al)A periodusos rendszer III. csoportjanak lagja. Az egyik leggyakrabban clofordiilo elem a Foldon, a tcrmeszetben szamos vegyuletbon megtalalhato, pl. bauxit (Id. alummium-oxld), amelybol timfoldet, majd elektrolfzissel* alu- mmiumot alli'lanak elo. Konnyu, nyujthato (duktilis*) es kalapalhato*, jo ho- es eleklro- mos vezeto. Levegon allva felCileten vekony alummium-oxid-reteg kepzodik, mely meg- akadalyozza a tovabbi korroziot. Klorral, hfg savakkal ćs lugokkal is reakcioba lep.

Alummlum-oxid (AI2O 3) vagy timfold Szilard, feher, amfoter* anyag, amely vfzben majdnem oldlialatlan. A termeszetben mint bauxit (AI2O 3.2 H 2O - Id. meg alummlum) es korund (AI2O 3) fordul elo. A korund rend- kiviil kemeny, kristalyos anyag Az aluminium- oxidot tnehany cementtipusban es kemencek belelćsere hasznaljak.

Az alumfnium eloaliftasa timfold (AI2O 3) elektrolfzisevel*

Szen anod*

Az alumfnium es otvozeteinek nehany felhasznalasa

A vekony aluminlum-foliakat eleimiszerek, pl. csokolade cso- magolasara hasznaljak. Ve- kony terrtezeibo! keszitik a szen- savas italok konzervdobozait.

A magas feszultsegu vezetekek aluminium bol keszOlnek, mert jobb az elektro- mos vezeto- kepessege, mint az < azonossulyu rezkabele.

Konnyusege szamos teruletre idealissa teszi, a repulogepek gydrtćsđtol a letrak es kerek- parok kesziteseig.

Az oivadt alumini­um lecsa- polćsa.

+ + + + + + +

A kad szm- belese 520I- gal katod-

■ kent*.AceI kad J

Kriolit (Na AlFi) omledek- ben oldott timfold

Alunnmlum-hldroxid (AI(OH)3)Feher, vfzben gyengen oidckio, amfoter* szilard anyag, amelyet textilfeslesre, keramiak gyartasara, ćs savmegkotokent* hasznalnak.

Alumfnium-szulfat (Al2(S04)3)Feher, kristalyos, vfzben oldodo szilard anyag, amelyet vfztisztitasra es a papfr- gy a rt a sba n h a sz n a I n a k.

^ * Otvozet, 116; amfoter, 37; anćd, 42; savmegkoto 116; katod, 42;D Z ) szabalyoz6rud, 116; kovalens vegyulet, 18; duktilis, 116; elektrolfzis, 42; elektronszer1<ezet, 1 3;

ionvegyulet, 1 7; kalapaihatć, 11 7; periodusos rendsz jr, 50; relatfv atomtomeg, 24; felvezeto, 11 7. old.

SZERVETLEN KEMIA

A IV. CSOPORT ELEMEIAperiodusos rendszer* IV. csoportjaban levo elemek kevesse reakciokepe- sek, s a csoportban letele haladva no az elemek temes jeliege. A kovetkezo tablazat toglalja ossze az elemek tulajdonsagait. A szilfciumrol es az olomrol ezen az oldalon, a szenrol a 64-65. oldalon talalhato reszletesebb leiras.

AIV.eK)port elemeinek nehšny jeliemzoje

Azdonneve

Vegyjel R elathr a to m -tomeg*

E le ktro n -szerkezet*

Reakdć-keszseg Megjelenes

Szilard nemfem (Id. 64. old.)

Felhasznalas

Sz 12,01 2,4

Szil!cium 20,09 2,8,4

Cerminium Ge 72,59

On Sn 118,69

6lom Pb 207,19

Bonyolult fel- epttes, de mindig negy kulso elektron.

NCS

Lasd 64. old.

Szilard, fenyes, szurke, metaliold Szlkbrd, szurkdsTe-her metalioid*

Lasd lent

Tronzisztorokban

Lagy, ezustfeher femLtig/, ezusfszurtefem

Onbevonatok, pl. eleimiszeres edenyek

Lasd lent

Szilfcium (SI)Aperiodusos rendszer IV. csoportjanak egyik eleme. Kemeny, fenyes, magns oivaciaspontu szurke metalioid*. A foldkereg masodik leg- gyakrabban elofordulo eleme, megtalalhato ahomokban es a kozetekben sziIicium-dioxid esszilikatok tormajaban. Porra orolve reagal nehany luggal, illelve elemmei, ettol eltekint- vealtalaban kevesse reakciokepes.A szilicium felvezeto* tulaj- donsagu, szilicium chipek, mkroelektronikai ćramkorok doćllitasara hasznaljćk.

Szllicium-dioxid (5102/Szilfcium(IV)oxidnak es szilikžnak is nevezik. Feher, kristalyos, oldhalatlan szilard anyag. Sokfele alakban tordul elo, mint pl. kvare eskovakđ. Savanhidrid, tomeny lugokkal reakcioba lep. Szeles korben hasznaljak, pl, az uvegekben es a keramiakban.A homok szennyezett icvorc. Kvarckristalyokat homdtnak azorakban.

SzillkštokSzilfciumvegyuletek, amclyck egy masik femet esoxigent is tartalmaznak, pl. kalcium-meta- szilikšt (CaSi0 3 ). A foldkereg tulnyom6 reszet alkotjak. Uvegek es kcramiak keszftesere hasznaljak oket.

Bor 0 IV. csoport mindegyik elemenek negy kulso elektronja van, kulonbozo Upusu vegyuleteket kepeznek. Valamennyien alkotnak kovaiens vegyuleteket*, de az on es az otom ion- vegyuleteket* is kepez.

SzillkonokOsszetett, mesterseges vegyuletek, amelyek szilfcium- es oxigćn- alomok igen hosszu lancaibol epulnek fel.A sziiikonokat kivalć minosegu olajok es kendanyagok, valamint nem tapado feluletek eloćilitasćra hasznaljak. Viaszokban, poh'rozć- es fenyez6 anyagokban is alkal- mazzak oket, merl vizlaszitdak.

Olom (Pb)A periodusos rendszer IV. csoportjanak egyik eleme. Lagy, alakfthatć* fem, amelyet galenit- bol (6 lom(ll)szulfid) alli'tanak elo. Bar levegon elhomžlyosodik*, kevesse reakciokepes, a lagy vfzzel* alig reagal, klorral es saletromsavval is csak lassan Ićp reakcioba. Č)lom(ll)-k^nt jelolt ionvegyuleteket* kepez, pl. 6 lom(ll)oxld (PbO), es olom(IV) kovaiens vegyuleteket* is alkot, pl. 6 lom(IV)oxid (Pb0 2 ). Sok terulcten ^ hasznaljak, autoakkumulatorok- ^ban es boril6/fed6 anyagkent.A korhazakban az eml)erek rontgensugarzas elleni vedeimere alkalmazzak.

Autćakkumulator —

Oiom es 6lom(IV)oxid elektrodok*

' Kovaiens vegyiilet, 18; elektronszerkezet, 13; elektrod, 42; ionvegyulet, 17; alaklthatć, 117; metalioidok, 51; periodusos rendszer, 50; relatfv atomtomeg, 24; fživezetok, 117; lagy vfz, 93; elhomalyosodik, 11 7. old.

A 5ZEN>

A szen (C) a periodusos rendszer* IV. csoportjaban talalhato (Id. meg a tablazatot a 63. oldalon). Nemfe- mes elem, lobb allotrop* modosulata van: a gyemant, a grafit es a fullere- nek, ezenkivul amorf* (rendezett szerkezet nelkuli) formaja is van, ilyen a faszen. A szen kemiailag kevesse aktiv, csak magas homersek- leten reagal vizgozzel es forro, to- meny kensavval vagy saletromsavval (Id. a lenti egyenleteket). A szenato- mok negy atommal - lehetnek koztuk masik szenatomok is - tud- nak kotest kialakitani. Ennek kovet- kezteben nagyon sok szenvegyulet van (szerves vegyuletek - Id. 76. old.). Az elo szovet is szen- vegyuletekb6 l ali. Az elo- lenyek lebontjak ezeket a vegyuleteket, hogy energicit nyerjenek (Id. szenciklus,95. old.).Az ailati es nčvenyi feherjek szen, oxigen, hidrogen es nitrogen vegyulelei.

A szen es a saletromsav reakciojćnak egyenlele:

c + 4 H N O 3 ^ C O 2 + 4 N O 2 + 2 H 2OSzen Saletrom­ Szen- Nitrogen- Viz

sav dioxid dioxid

A szin levegon hevftve szen-dioxiddd eg el.

C(sz) + 02 (9 ) C 02(g)Szen Oxigen Szen-

dioxidHa a szen egesekor keves oxigen van jelen, szen-monoxid keletkezik.

2C(sz) + 0 2 ( 9 ) 2C O (g )Szen Oxigen Szen-

monoxidA szen redukaloszer*. Mindazoknak a femeknek az oxidjaiV redukćlja, amelyek a cink utan vannak a feszultsegi sorban*

c + 2PbO C O 2 + 2PbSzen Olom(ll) Szen- Ćlom

oxid dioxid

A gyemant a kimberlit nevu kozetben fordul elo. A nyers gyemđnt nem fenylik, de csiliogo dragakovek keszithetok belole.

GyemantA szćn atlcitszcj, kristalyos modosulata.A legkemenyebb ternioszetes anyag. A szen- atomokal eros kovalens kotesek* kapcsoljak ossze - ezek okozzak a kemenyseget es ma­gas oivaciaspontjat (3750 °C). A gyemantot koptat6 anyagkent*, uvegvagokent, ekszerek- ben es furohegyekben hasznaljak. Mestersć- ges gyemantot magas homersekleten es nyo- mason grafitbol lehet keszfteni, de az eijaras nagyon koltseges.A gyemant kristaly- szerkezete

Minden szenatom kovalens — kotessel* negy masik szenatomhoz kapcsolodik, tetraeden alkotva.

Hatalmas atomracs*

A gyemant kemenyebb es nagyobb surusegu, mint a grafit.

Mind a gyemantnak, mind a grafitnak ma­gas az oivadćspontja.

L i

Kovalens kotes*

A femek ipari eloaliitasara az oxidos erceket szennel redukćijak. (Ld. vas, 60. old.)

GrafitA szćn szLirke, kristalyos modosulata. Az ato-mok minden retegben eros kovalens kotesek-kel* kapc:sol{)dnak, de a retegeket csak gyen-ge van der Waals-fele erok* (delokalizalt*elektronok) tartjak ossze. Ez lehetovć teszi,hogy a retegek elcsusszanak egymason, amia grafitot laggya os kenhetove teszi. A grafitaz egyetlen nemtemes elem, amely jol vezetia hot es az elektromossagot. Ken6 anyagkent,elektrolizisben* mint semleges elektrodot*,az elektroniotorokban erintkezokent, valamintceruzabelkent hasznaljak.A grafit ^kristalyszerkezete

Atomsikok, (retegek)A retegek kozolt van der Waals-fele erok* mukodnek.

Kovalens kotes* -------Egy retegen belul minden szenatom harom masik szenatomhoz kapcsolodik kovalens kotessel*.

* Koptat6anyag, 116; allotrop, 22; amorf, 21; t6meny, 30; kovalens kotes, 18; elektrolfzis, 42; atomracs, 23; semleges elektrod, 42; oxidok, 69; periodusos rendszer, 50; feszultsegi sor, 44; redukaloszer, 34; van der Waals-fele erok, 20; delokalizacio, 20. old.

BuckminsterfullerenAszen kCilonleges modosulata. A fullerenek csaladjaba tartozo, gomb alaku kristalyrćk:sot kepezo szenmodosulat. Helium-atmoszfera- ban, a grafit gozenek kondenzalasaval allft- hatoelo. Ez a szenmodosulat a termeszetben iselofordul nehany szenben gazdag kozctben es a csiliagkozi porban. Minden molekulaja 60, otszog es hatszog alakban rendezodott alom-boi ali. A hatszogeket kettos kovalens kotćsek* kapcsoljak ossze. (Mas fullerenek 30 es 960 kozotti atomot tartalmaznak.)A buckminsterfulleren szigetel6 ,* de nehany vegyulete szupravezeto (olyan anyag, amelynek nincs elektromos ellenailasa).

A buckminsterfulleren kristilyszerkezete

kl onyog minden molekulaja ikoza- ajeres formćban, 20 hatszogbol es 12 otszogbol ćll.

Otszog alaku gyuru

Egyszereskovalenskotes*

Hatszog alaku gyuru

SZERVETLEN KEMIA

KoszenN6 venyi anyagok megkovesedett maradva- nyaibol evmiliiok alati kialakull, kemeny, fe- kele, szilard anyag. ELsdsorban szenet, de hidrogent, oxigent, nilrogćnt ćs kćnt is tartal- maz. Harom ti'pusa fordul elo: a lignit, az antracit es a bitumenes (vagy zsiros) szen.A szenet futoanyagkent hasznaljak az ero- muvekben, az iparban es a lakasokban. Regebben sok kemiai anyagot is eloalii'tottak szenbol (ma mar ezeket foleg koolajbćl* keszftik). Ha a szenet levego kizarasaval hevitik (szšraz leparlds) vilagitogšz, kcitršny es koksz, valamint ammonia, benzol es ken keletkezik. A koksz porozus es torekeny, szentartalma 80% feletti. Fust nelkuli tuzelo- anyagnak hasznaljak (amilyen a novenyi szen is, a szen masik, szennyezetl formaja).

SzenszalakFekete, selymes szalak, amelyeket szerves textilrostokbol keszi'tenek. Erosebbek es merevebbek mas, azonos sulyu anyagnal, ezćrt konnyu csonakok eloaliftasara hasznaljak.

Szćn-dloxid (C O 2)Alegkorben elofordulo, szmtelen, szagtalan gaz(ld.: a szšn korforgasa, 95. old.). Ipari- lag meszegetokben kalcium-karbonalbol allitjak elo (Id. meg 1 0 2 . old. - laborato- riumi eloaliftas). Vfzben oldva szšnsavat (H2CO3) kepez.

C02(oq) + H20(f) ^ 2H+(aq) + COgZ-Cog)Szen-dmid Viz Megfordithato Szensav

reakdć*

Aszen-dioxid kemiailag kevesse aktfv, barmind natrium-, mind kalcium-hidroxiddalreagal (Id. 104. old.), es xa magneziumszalag szen-dioxidban is eg./l szen-dioxidot sok tenileten hasznaljak, pl. szensavas ;Oditoitalok keszitesere.

A szen-dioxid eliilan, ha a dobozt kinyitjak, es0 nYomas megszunik.

Tuzoltokeszulekekben is hasznaljak. A szen-dioxid surubb a levegonel, fgy lardreteget kepez a Ićngok fdlott, es elzćrja a tuzet a ievegdtol.

Szen-monoxid (CO)Szmtelen, szagtalan, mergezo gaz. Akkor keletkezik, ha a szćn-dioxid forro szenen ha- lad at, s ha a szenet (tLizel6 anyagot) keves levegoben egetik el. Vfzben nem oldodik, levegon kek langgal eg. Redukšioszer* (femek kinyeresere hasznaljak femćrcekbol- Id. vas, 60. old.). Mas gazokkal alkotott keverekeit is hasznaljak tuzel6 anyagokban, pl. hidrogennel keverve a vfzgšzban, nitrogennel a generatorgazban, es az 50% hidrogent, metant es mas gazokat tartal- mazo szengazban.

Ha keves az oxigen, az uzem- anyagok elegesekor keletkezo szen-monoxid nem alakul szen- dioxiddd. Ha zart garazsban jaratjak az auto motorjat, felhal- mozodik a szen-monoxid. ^

Karbonatok ®Kationbol* es karbonat anlonbol* (CO32-) allo vegyUletek, pl. kalcium-karbonšt (CaC0 3 ). Az I. csoport karbonatjainak kive- televel, nem oidckinak vfzben, es hevfteskor elbomlanak. Minden karbonat szen-dioxid fejlodese kozben reagal savakkal.

•Amorf, 21; anion, kation, 16; kovalens kotes, 18; szigetelo, 116; koolaj, 84; redukaloszer, 34; megfordithato reakcio, 48. old.

65

AZ V. CSOPORT ELEMEIA periodusos rendszer* V. csoportjaban lefele haladva az elemek egyre femesebb jelieget mutatnak (kl. az alabbi tablazatot).

Az V. csoport elemeinek nehany jeliemzoje

A z eiemneve Vegyjel R d a tfv a to m -

tomeg*Elektron-szerkezet*

R e a k cić-keszseg Megjelenes Felhasznalas

Nitrogen 1 4 , 0 0 2,5

Foszfor 30,97 2,8,5

Arzen As 74,92

Antimon Sb 1 2 1 , 7 5

Bizmut 208,98

Bonyolult fel- epites, de minđig ot elektron a kulso hejon.

A nitrogent, a foszfort es vegyuleteiket reszle- tesebben ismerteti a 67-68. oldal. Ezek az elemek a csoport legnagyobb mennvisegl^n cioforciulo tagjai.

Nitrogen (Nj)A perickiusos rendszer V. csoportjaba larto- zik. Szfntelen, szaglalan, ketatomos* gaz, a legkor 78%-at alkotja. Cseppfoly6 s levegS szakaszos leparlžsšval* allithato elo (Id. meg a 10-5. oldalt). Vegyuleteiben az oxidcici6 s szama* -3 es +5 kozoll valtozik. Nehany nagy reakciokeszsegu anyaggal nitrideket kepez.

6LI(sz) + N2(g) 2Ll3N(sz)

Utium Nitrogen Utium-nitrid

A nitrogen minden elo szervezet szamara nćlkiilozhetetlen, mert a sejtek molekulainak alkotoresze, pl. feherjek (Id. meg; a nitrogćn korforgasa, 95. old.). Az ammonia - (Id.

jobbra; Haber-szintezis) - es a saletromsav gyartasban is hasznaljak. A -196 °C

alatt letezo cseppfoly6 s nitrogent szamos teri ileten hasznaljak, pl. eleimiszerek tagyasztasara.

A zacskot nitrogen gćzzal toltik meg, hogy a burgonyaszeletkek tovabb frissek maradjanak (ha levego marad a csomagban, a szelelek megromlanak). A gaz „kiparnazza" a csomagot es fgy megvedi a szeletkeket szallitaskor az osszetoredezestol.

Szintelen gaz Lasd lent

Szilard, nemfem (lasd 68. old) Hdrom allotrop*(az egvik fennes)

Lasd 68. old.

Felvezetbkben* es otvozetekben*

Ezustfeher fenn

Feher fenn, voro- ses ćrnvalattal

TIszta fem es olvd- zetek formajaban AiacscxTyo.p.-ao«v6- zetek es gvćgvszerek.

VAz otodik csoport minden elemenek kulso hejan* 6t elektron van. Reakcićikban kovalens vegyuleteket* kepeznek, ameiyek- ben 3 eiektronjukat „hasznćljak kozosen" a masik atom vagy atomok hdrom elektronjdval (Id. oktett, 13. old.).Az antimon, a bizmut es a nitrogen ionvegyuleteket* is alkot

A Haber-fele szintezisAz eljarassal ammoništ aliftanak elo, nitrogen es hidrogen 1 :.i aranyu elegyebol. Megteleioen valasztott homerseklet, nyomas es katalizator* alkalmazasaval erik el a megvalosilhato leggyorsabb es gazdasagos ammoniatermelest (Id. alabb). A reakcio exoterm* es megfordfthatć*.

Vas katalizator*

N 2( g ) + 3 H 2 (g ) ^ 2 N H 3(g )

Nitrogen Hidrogen 400 °C Ammonia 250 atmoszfera

1

A Haber-folyamat

1(llyen korulmenyek kozott a kiindulćsi anyagok 15%-a alakul ammonićvd.)

Hidrogen --- Tisztitott Osszenyomott gazok * gazok

J. A valtozatlanui 1 maradt nitrogent

es hidrogent » visszavezetik a reakddterbe.

A cseppfoly6sammdniaelvezetese

Lehutottes

NH, A katalizđtort*tartalmazo

cseppfolyćsitott reakdćter. gćzok.

* Allotropok, 22; otvozet, 116; katalizator, 47; kovalens vegyuletek, 18; ketatomos, 10; elektronszerkezet, 13; exoterm reakcić, 32; a cseppfolyćs levegS szakaszos leparlasa, 69; ionvegyulet, 1 7; kiilso hej, 13; oxidaci6s szam, 35; periodusos rendszer, 50; relatfv atomtomeg, 24; megfordfthatć reakcio, 48; felvezeto, 117. old.

SZERVETLEN KEMIA

Ammonia (NH3)Szmtelen, szuros szagu gaz, konnyel3b a le- vegonel. Kovalens vegyulet*, a Haber-fele szintšzissel aliftjak elo. Redukaloszer* sazegyetlen gyakran elofordulo gaz, amely vizben lugos kemhatassal oldodik. Ezl az oldatot amm6nium-hidroxid (NH 4OH) vagy szalmižkszesz neven ismerjiik. Az ammonia tiszta oxigenben nitrogenne es vi'zzeegel, hidrogen-kloriddal y ammonium-klorid keletkezese kozben reagal.fummoniat saletromsav, mutra- gyak, robbanoanyagok, hđztartasi Mitoszerek es muanyagok dSallitasćro hasznaljak.

Ammćnium-klorid (NH4CI) vagy szalmiaksoFeher, kristalyos, vizben oldodo anyag. Ammo- (iium-hidroxid es hfg sosavoldat reakciojaban keletkezik. Melegites hatasara szublimal* ćs disszocidi* (ki az alabbi egyenletet es a 48. oldalt). A szarazelemekben hasznaljak, melyek sokelekfromos keszLilekben mukodnek.

MelegitesNH4CI(g) ^ NH3(g) + H C I(g)

Ammćnium- Hutes Ammonia Sćsav klorid

Ammonium-szulfat ((N H 4)2S04)Feher, kristalyos, vizben oldodo anyag, ame- Iyetamm6nia es kensav reakciojaval allitanak elo. Mutragyakent hasznaljak.

Ammonium-nitrat (NH4NO3)Feher, kristalyos, vfzben oldodo anyag.Amm6nium-hidroxid

es hi'g saletromsav

reakciojaban

keletkezik. H evites

hatasara d in itrogen-

oxidot ad le.

Az mmćnium-nitratot wbban6anyagokban esmOtragyakban (petisć) hasinaljak. /4 cserepes viragok tipioiban is megtalalhato.

Dinitrogen-oxid (N2O)Szmtelen, enyhen edeskes szagu, vfzben oldodo gaz. Regebben kšjgaznak is hivtak. Kovalens vegyulet*, ammonium-nitrat c3vatos hevi'tesevel allithato elo. Erzestelenftoszerkenl hasznaljak.

A dinitrogen-oxid tćplđlja nehany nagy reakciokeszsegu anyag egeset, es a parazslć paicat langra lobbantja.

Nitrogen-monoxicl (NO)Szmtelen, szagtalan gaz, amely nem oldo­dik vfzben. Nitrogen-oxidnak is nevezik. Kovalens vegyulet*, amely akkor kepzodik, ha rczet 50*/o-os tomenysegu salelrom- savban oldunk. Oxigćnnel nitrogen-dioxid- da alakul. Szinten taplalja a nagy reak­ciokeszsegu elemek egeset.

Nitrogen-dioxid (NO2)Sotetbarna, fojtc3 szagu gaz.Kovalens vegyulet*.

C u -h 4HNO3 -Rez Tomeny

saletromsav

C u (N03)2 + 2H2O -h 2NO2VizRez(ii)-

nitrćtNitrogen-

dioxid

A nitrogen-dioxid rez es tomeny salćtrom- sav egymasra hatasakor, valamint nehany nitršt* hevftesekor keletkezik. Taplalja az egćst, oldodik vfzben, saletromsav es saletromossav (H N O 2) keletkezese kozben. Oxidal6 szerkćnt* hasznaljak.

A nltrogen-dloxid 21,5 X alatt dimerizćiodik (ket molekula- ja dsszekapcsolodik), es dinitrogen-tetraoxidot (N 2O4), szm­telen gazt kepez.

21,5 X alatt rekombinaiodik

________ ^Megfordithatoreakcio*

21,5 °C felett disszociđi*Nitrogen-dioxid Dinitrogen-tetraoxid

' Kovalens vegyulet, 18; disszociacio, 48; nitrštok, 68; oxidal6szer, redukaloszer, 34; megfordithato reakcio, 48; szublimacio, 7. old.

V. csoport (folytatas)Saletromsav (HNO3)Vilcigossarga, olajszeru, vfzben oldodo t()lyaflek. Kovalens vegyulet*, a nilrogćn oxidšci6 s szama* a molekulaban +5.Igen eros, korroziv sav, amelyct iparilag a haromlepcsos Ostwald-eljarassal allftanak elo (Id. a kovetkezokben).

1 lepcso: Ammonia reakcioja oxigennel.

Platina-rodium katalizator*

4NH3 + 5O 2Ammonia Oxigen 900 °C

4N O +

Nitrogen-monoxid

6 H2OViz

2. lepcso: A nitrogen-monoxidol lehutik, es lovabbi oxigennel nitrogen-dioxidda oxidaljak.

NitratokNitrat aniont (N0 3 ‘ ) es fem kationt* ta rta I mazo szilard ionvegyuletek*(a iiitrat kimutatasat Id. a 104. oldalon).A nitratokban a nitrogen oxidck;ios szama +5.A nitratok a saletromsav soi*, femoxidok, hidroxidok vagy karbonatok ćs hi'g sa I etromsa v rea kc i oj ava I allfthatc3k elo. Valamennyi nitrat oidodik vfzben, es a legtobbjuk hevi'tes halasara nitrogen-dioxidra es oxigenre bomlik (kivetel a natrium-, a kalium- es az ammonium-nitrat),

A natrium-nitrđtot (N aN O j) puskapor keszitesere hasznđljćk.

4N O + 2O2Nitrogen- Oxigen monoxid

4NO2Nitrogen-

dioxid

3. lepcso: A nitrogen-dioxid vfzben oldva saletromsavat od.

4N02 + 2H2O + O2 —^ 4HNO3Nitrogen- Viz Oxigen Saletromsav

dioxid

A tOQieny saletromsav 6 8 % saletromsavat ćs 32% vizet tartalmaz. Erelyes oxidal6 szer*.A hig saletromsav a kb. 10% saletromsavat tartalmazć vizes oldat. Lugokkal* nitratsok* es vi'z keletkezese kozben reagal. Mutragyak es robbanoszerek gyartasaban hasznaljak.

A natrium-nitrđtot es az ammonium- nitrđtot mutragya- kent hasznaljak.

NitritekNitrit aniont* (N0 2 ‘) es tem kationt* tartalmazć szilard ionvegyuletek. Altaiaban redukaloszerek*.

Foszfor (P)Nemfemes elem az V. csoportban (Id. a tabla- zatot, 6 6 . old.). A terme- szetben csak vegyuletei- ben fordul elo. Legl’onfo- sabb erce az apatit (Ca5(P0 4 )3F). A fosztor- nak ket modosulata van.A sarga foszfor nagyon reakciokepes, mergezo, viaszosan lagy, sargasfeher, szilard anyag, amely levegon meggyullad. A voros foszfor sotetvoros por, nem mergezo, es kevesse gyulekony.

Az apatit (baloldalt) es a turkiz (jobbra) asvanyok tartal- maznak foszforl.

Difoszfor-pentaoxid (P2O5)Szilard, feher, vfzelvono anyag*. Foszfor levegoben valo elegetesevel ailithat(3 elo. Vfzzel hevesen reagal foszforsav (H3PO4) keletkezese kozben, amelyet rozsda* elleni vedelemre is hasznalnak.Az elo szervezetek, pl. ndvenyek olyan foszforvegyijleteket tartalmaznak, amelyek elosegilik az eghzseges novekedest.

Amikor a gyufa meggyullad, a gyufa- fejben levo voros foszfor es a dobozon levo vegyi anyagok reagdinak a dorzsoles hatasdra.

* Anion, 16; lug, 37; katalizator, 47; kation, 16; kovalens vegyiilet, 18; vizelvono anyag, 116; ionvegyijlet, 1 7; oxidacl6s szam, 35; oxidal6szer, redukaloszer, 34; rozsda, 60; sok, 37. old.

SZERVETLEN KEMIA

AVI. C50P0RT ELEMEIAperiodusos rendszer* VI. csoportjaban lefele haladva, az elemek femes jeliege erosodik, kemiai reakciokeszsege viszont csokken. Nehany jellem- zojiiket foglalja ossze a kovetkezo tablazat.

M . aoport elemeinek jeilemzojeAzelemneve Vegyjel

Relatfv atom-tomeg*

Eiektron-szerkezet*

Reakcić-keszsćg Megjelenes Felhasznal^s

Oxigen 15.99 2,6

Kžn 32.06 2,8,6

Szelen Se 78.96

Tellur Te 127.60

Poićnium Po Radloatđfv*elem

Bonyolult fel- epites, de meg mindig hat elektron van a kulso hejon.

CS

6

KK

E

N

A kovetkezokben reszletesebbeti ismertetjuk az oxigšn, a ken es vegyuleteik tulajrlonscigail (70-71. oki.). Sok helyen elofor- dulnak, es sok alkalmazasuk van.

Szi'ntelen gća (lasd alabb) Ldsd lent

Sorga, nemfennes qnyog (lasd. 70. old.) Ldsd 70. old.

Tobb, fennes es nennfemes nnodosulat Fotocelldkban*

Ezustfeher, szilard metalioid*

Oivozetek*; sa'nes uve- gek; felvezetok*_______

Fem

A VI. csoport minden elemenek kulso elektronhejćn* hat elektron van.Telitett elektronhej (Id. oktett, 13. old.) kialakitćsahoz ket elektront keli felvenniuk. lonvegyuleteket* es kovalens vegyuleteket* egyaranl kepeznek.A csoport legkisebb atomatmeroju elemeinek a reakciokeszsege a legnagyobb, mert ezek torekednek leginkabb a ket elektron felvetelere.

Oxigen (O2)Szi'ntelen, szagtalan, kćtatomos* gaz, alegkor 21%-at alkotja. A foldkeregbcn alegnagyobb mennyisegl)C'n elofordulo elem, es az elet elengedhetellen feltetele (Id. belsS legzćs, 95. old.). Taplalja az ćgost, vfzben semleges* kemhalassal okkklik, erosoxidšl6szer*, pl. a vasat vas(lll)oxldda oxidalja. A novenyek a fotoszintezis* soran aliftanak elo oxlgent, iparilag a cseppfoly6 s levegS szakaszos lepšrižsaval alli'tjak elo. Sok helyen alkalmazzak, pl. korhazakban esa szennyviztlsztftasban. Az oxigen elo- allftasat es vizsgalatat Id. a 10.3-104. oldalon.Ac$eppfoly6s levego szakaszos leparlasa (Id. meg 106. old.)

le-

Čzon (O3)Mergezo, kćkcs gaz. Molekuiaja barom oxigenatomb6 l ali. Az oxigen allotrop* modosulala, a legkor felso rćtcgeiben fordul elo, abol clnyeli a nap karos ultra- ibolya sugarzasat (Id. 6zonfogyas,96. old.). Levegoben klalakiilo elektromos kisiiles batasara keletkezik, pl. villarnlaskor. Erelyes oxidal6 szer*, neba viz tertotlenilesere b a s z n a l j c i k .

PortalonitasA levegot

6sszenyomjđk A viz es szen-dioxid eltavolitćsa.

A levegot a nagyon hideg,eltćvozo gazokkal hutik

NitrogenArgonOxigen

A levegot

engedik

Utagulni, ezzel

tcmbb hutik.

A levego a lepdrlo oszlopba keriil, es cseppfolyoscdik. Itt a levego hćrom fo alkotoreszet (nitrogen, oxigen, argon) valasztjćk szet, forraspontjaik alap- jan. A nemesgđzokat* ezekbol ćllit- idk elo tovabbi tisztitćssal.

OxidokAz oxlgćnnek rnas elemekkel alkotott vegyu- lelci. A temoxldok tobbnyire ionvegyuletek* es b^zisok*, pl. kalcium-oxid (CaO).Nebany fem es metalioid* oxidja amfoter*, pl. aIuminium-oxid (AI2O 3). A nemfemek oxidjai kovalens* kotesuck es gyakran sav- anhidridek*, pl. szen-dioxld (CO2).

•Savas, 36; allotrćp, 22; otvozet, 116; amfoter, bazis, 37; kovalens vegyulet, 18; ketatomos, 10; elektron- szerkezet, 13; ionvegyulet, 17; metalioidok, 51; semleges, 37; nemesgazok, 75; kiilso hej, 13; oxidal6szer, 34; perićdusos rendszer, 50; fotocella, 11 7; fotoszintezis, 95; radioaktlvitas, 14; relatfv atomtomeg, 24; felvezetok, 117. old.

A KEN j

j , j

j

A ken (S) a periodusos rendszer* VI. csoportjaba tartozik (Id. a 69. old. tablazatat). Sarga, nemfemes szilard anyag, vizben oldhatatlan. Polimorf*, ket allotrop* mćdosLilata van, a rombos es a monoklln ken. Fold alatti retegekben elemi ailapotban is meg- talalhato (Id. Frasch-eljaras). Ezenkivul koolajbol es szulfidokbol (ken es masik elem vegyuletei) allitjak elo, pl. vas(II)szulfidb6l (FeS). A ken levegon, kekes langgal ken-dioxidda eg, es sok temmei szulfid- kepzodes kozben reagal. A gumi vulkanizalasara*, kensavgyartasra, gy6gyszerek es gombaoloszerek* eloaliftasara hasznaljak.

Keu-atom

Kovalens kotes* ^

Mind a rombos, mind a monoklin ken specialis alaku (koronahoz hasonlo), nyolcatomos gyurukb6l čil.

Rombos kenAlfa-kennek (a-ken) is nevezik.A ken halvanysarga, kristalyos allotrop* m6ck)sukita, szobahomćrsekleten a ken legslabilabb tormaja.A rombos ken kristalya (Id. meg 22. old.)

A kengyuruk moiekuiarđcsa* (a monoklin kenben kicsit mćs az eirendezodes).

A rombos kensurusege nagyobb, mint a monoklin kene, mert a ken- gyuruk szorosab- ban iileszkednek.

Monoklin ken, vagy beta-ken (p-ken)A ken sarga, kristalyos allotrop* mcklosulata. 96 °C homersekiet folott ez a stabilabb modosulat.A monoklin ken kristalya (hosszu, vekony es szogletes)

A kengyuruk molekularacsba* rendezodnek, de eltero mćdon, mint a rombos kenben.

A ken allotrop* modosulatai

96 °C folott

Omlesztett ken (amorf ken)A ken egyik formaja, amelyet forro ken- omlecleket hideg vi'zbe ontve kapunk. Lagy, kessel vaghato, hosszu szalakba huzhato anyag. Nem stabil, megkemenyedik, ahogy szerkezeteben a nyolcas gyuruk ujra kialakulnak (Id. elobb).KenviragFinom, sarga por. Akkor kepzodik, ha kengoz gyorsan hul le. A molekula i nyolcatomos gyuruk.

A Frasch-eljarasEzzel az eljarassal nyerik ki a kent a fold alatti retegekbol, a ken megolvaszta- Scival. Ezzel a modszerrel 99,5%-os tisztasagu ken alifthato elo.

A Frasch-fele eljaras

96 °C alatt

Ken, vfz es levego

I.AcsokulsooldaIćnia- hevrtett vizgoz' halad lefele.

Iszap, homok es agyag

Kozetreteg

2. A cs6 kis furatain forro, nagy nyomćsu viz ćramlik ki, is megolvasztja a kint.

Kenreteg

3. A f( yekony ken (nehezebb a vizneO melyedesben gyulik ossze.

Nagy nyomasu levego p- Kenkut

Vastag kulso burkolat

’oncentrikus csovek

Talajszint

5. Anagy-nyomdsiilevego buborekai kdnnyebbeteszi( a kenomledeket, ez zel segitik felfele ha- ladasćt a kutban.

4.AviznY0-mćsacso- ben felfele kenyszeriti a kendmie- deket.

Kozetreteg

* Allotrop, 22; kovalens kotes, 18; gombaoloszer, 116; molekularacs, 23; periodusos rendszer, 50; kooiaj, 84; polimorfia, 22; tulhevftett vfzgoz, vulkanizalas, 11 7. old.

SZERVETLEN KEMIA

Kšn-dioxid (SO2) vagy ken(IV)oxidMergezo, tojto szagu gaz, amely vfzbcn oldva kenessavat kepez. Kovalens vegyulet* ken levegon valo egesekor keletkezik, vagy ha szulfitokhoz hi'g savat adunk. Altalaban redukaloszerkšnt* mukoclik. Kensav elo- allitasara, fertotlenftesre*, fehentoszernek* es gyumolcs6 k tartosftasara hasznaljak.

Aken-đmidot

mar-irtoszernek is hosznćljdk.

Kćn-trioxid (SO3) vagy ken(VI)oxid Feher, illškony*, szikird anyag, amelyet azun. kontakt eljžrassal (Id. jobbra lenl) allitanak ek). Vfzzel nagyon hevesen reagal, es kćnsav kelelkezik.

K nessav (H2SO3) vagy ken(IV)sav Szmtelen, gyenge sav*, ken-dioxid vfzben valo oldodasakor keletkezik.

K nhidrogen (H2S)Szmtelen, zaptojasszagu, mergezo gaz. Vizesoldata gyenge sav*. Szerves atiyagok rothadasakor, tovabba femszulfidokbol hig savak hatasara kelelkezik.

SzulfatokSzulfžtiont (SO42-) es kationt* tartalmazo lonvegyuletek*. Sok szulfat elofordul atermeszetben, pl. kalcium-szulfat (CaS0 4 ). A kensav s6 i*, hig kensav es lugok leakcioja- valallithatok elo. Ha a szultatcsoport egyik oxigenjet kenatom helyettesfti, tioszulfatrol (S2O32-) beszelunk.

A natriumtioszulfatot a lenykepeszetben, a kepek .rogzi'tesere" hasznaljak. Ez a fo- lyamat megakadđlyozza, hogy a mćsolatok teljesen megfeketed- jenek, ha napfenyre kerCilnek.

SzulfitokSzuifitlont (SO32-) es kationt* tartalmazo ionvegyuletek*, pl. nštrium-szulfit (Na2S0 3 ). Akćnessav s6 i*, eros savak* hatasara ken- dioxidot adnak le.

Kensav (H2SO4) vagy ken(VI)savSzintelen, olajszeru, rnaro halasu tolyadek. Ketbšzisu* sav, az un. kontakt eljarassal aliftjak elo (Id. lent). A tomšny kensav kb. 2% vizet tartalmaz, higroszko- pos*, erelyes oxidal6 szer* es vfzelvono (dehidratalo*) anyag. A hfg kensav er6 s sav, kb. 90% vizet tartalmaz. A feszult- sćgi sorban* a hidrogen elott allo temeket szulfatok es hidrogćn keletkezese kozben oidja.

A tomeny kensav oxidal6szer*.

C u + 2H2SO4Rez Tomeny

kensav

C U S O 4 + S O 2 + 2 H 2 O

Rez(ll)- Ken- Viz szulfat dioxid

Hig kensav es bazis' reakcićjaban szulfat keletkezik.

CuO(sz) + H2S04(aq) -> CuS04(cq ) + HjOCf)Rez(ll)- Hi'g Rez(ll)- Viz ^oxid kensav szulfat

Kensavbćl sok mindeni keszitenek, pl. mutrćgyćkat, muszaiakat, detergenseket es festekeket.

A tdmeny kinsav vizzel rendkivul hevesen reagal.A balesetek elkerulesere, a sav higitasakor mindlg a savat adjuk lassan a vizhez, es nem forditva!

Kontakt kensavgyartasA kensav ipari eloaliftasara alkalmazott eljaras.Kontakt eljaras

Tiszta, szaraz ken-dioxidot es levegol 450 °C-on vanćdium-pentaoxid katalizđtoron* vezetnek keresztiil.

2S02(g) + O2 2S03(g)

Ken-dioxid Oxigen Ken-trioxid

Ken-trioxid kepzodik.

A ken-trioxidot elnyeletik tomeny kensavban, ekkor fustolgo kensav vagy ćleum keletkezik.

A fustolgo kensav higi'tčsaval kensavat ćllitanak elo.

•Bazis, 37; feherftoszer, 116; katalizator, 47; kation, 16; kovalens vegyulet, 18; vizelvono anyag 116; ketbizisu, 39; fesziiltsegi sor, 45; fertotlenftes, 116; higroszkopos, 92; ionvegyiilet, 17; oxidalos2er, redukaloszer, 34; sok, 39; eros sav, 38; illekony, 11 7; gyenge sav, 38. old.

A VII. CSOPORT - HALOGENEKA periodusos rendszer* VII. csoportjanak elemeit halogeneknek nevezik, vegyuleteiket es ionjaikat altalaban halogenidek (haloidok) neven ismerik.A csoport elemei nemfemek, reakciokeszseguk csokken a csoportban lefele haladva. Az alabbi tablazat tartalmazza nehany jeliemzojuket.A csoport elemeirol reszletesebb leiras a kovetkezokben es a 73-74. olda- lon talalhato. A VII. csoportban lefele haladva az elemek oxidal6kepessege^ csokken. Mindegyik elem kepes oxidalni a csoportban alatta allo elemek ionjait. Peldaul, a klor mind a bromid, mind a jodid anionokat* kiszoritja oldataikbol, bromma, illetve jodda oxidalva oket.A brom csak a jodid anionokat szoritja ki, es a jod egyik halogenid aniont sem kepes kiszorftani.

2Kl(aq) + BfsCO -> 2KBr(aq) + IsCsz)A brom kiszontja a jodid aniont* a kalium-jodidbćl. Minden jodid anion veszit egy elei<tront (oxidđlddii<*), amikor a bromid anion * beiep a helyere.

A VII. csoport elemeinek nehany jeliemzoje

Az elem neve Vegyjel Relativ atom­

tomeg*□ektron-szerkezet*

Oxidil6-kepesseg’

Reakcić-keszseg Megjelenes

Fluor F 18,99 2,7 CS CS Halvdny sdrgaszoid gaz

Klćr Cl 35,45 2,8,7 oK

K

o«

Halvany zoldessćrga gaz

Brom Br 79,91 2,8,18,7 KSotetvoros fustolgS- folyadek

jćd 1 126,90 2,8,18,18,7 E E Sdtetszurke, nem- femes szildrd anyag

Aszticium At Nincs stabil izotćp*

N N1 r

A VII. csoport minden elemenek kiilso elektronhejđn* het elektron van. lonvegyuleteket* es kovalens vegyuleteket* is alkotnak. A csoport elejen levo elemek inkabb hajlamosak ionvegyuletek kialakitasara, mint a tobbi elem a csoportban lefele haladva.

Fluor (F2)A periodusos rc'ndszer VII. csoporljaba tar- tozo elem. Kštatomos* gaz, fluoritbćl (Cap2) es kriolitbol (Na3Alp6) allitjak elo. A legna- gyobb reakcićkeszsegu gaz a csoportban, erelyes oxidal6 szer*. Majdnem minden

elemmei reakcioba lep. A kepek mutatjak nehc1ny alkalmazasat.

A fluornak sok helyen hasznalt stabil szerves vegyuletei* vannak, pl. a poli(tetrafluor-etilen)

vagy teflon (Id. a 81. oldal is). A sileceket a surićdđs csokkentesere teflonreteggel

vonjak be.

A fluort soha nem hasznaljak iskolai laboratoriumokban, mert nagyon mergezo, es megtamadja az Liveget. A klćr, a brom es a jod nem lep reakcioba az uveggel. A klorgaz es a masik ket elem gozei is nagyon mergezoek.

Edenyekre is keszitenek teflon- bevonatot, mert megakada- lyozza, hogy az elel letapadjon.

A fogkremekbe es nehany orszagban az ivćvizbe adagolnak keves fluoridot (szervetlen fluoridokat), hogy a fogszuvasodćst csokkentsek.

. Bromid anion, 74; kovalens vegyuletek, 18; ketatomos, 10;/ Ji, ) elektronszerkezet, 13; jodid anion, 74; ionvegyulet, 17; izotop, 1 3;

szerves vegyiiietek, 76; kiilso hej, 1 3; oxidaci6, oxidal6szer, 34; perićdusos rendszer, 50; relativ atomtomeg, 24. old.

SZERVETLEN KEMIA

Klor (Cl 2)Aperiodusos rendszer VII. csoportjaba tartozo elem. Mergezo, fojto szagii, ketatomos* gaz, amely nagyon reakciokepes, es a lermeszet- ben csak vegyuleteiben tbrdul eio. Legfonto- sabb vegyuletG a natrium-klorid (NaCI), amely akosoban es a tengervfzben talalhato. A klort atengervfz elektrolfzisevel* aliftjak eio, Dovvns-fšle ceilaban (Id. natrium, 54. old. es klćra 102. oldalon is). Igen eros oxidšl6 szer*. Szamos elem reakcioba lep a klorral, es klori- dok keletkeznek (Id. az alabbl egyenletet).

A klorgaz es natrium reakdojaban ndtrium-klorid- kMnseges s6 keletkezik.Sara klorgaz mergezo es a natrium rendkivul reakdć- kepes, ezek a veszelyes tulaj- doniagaik eltunnek, amikor natrium-kloridda kapcsolodnak. A iaboratoriumban ez a reakcić csak vegyifulkeben valosithatč meg, igy a veszelyes gaz nem keriilhet a levegobe.

-I. Klorgaz

A natrium- klorid apro reszecske- ibol 6116

■ fust.

2Na(s) + C l 2(9 ) -> 2NaCI(sz)

Natrium Klor Natrium-klorid

A klort sok teriileten alkalmazz6k. Sosav (Id. hidrogen-klorid) es rKhćny szerves oldoszer el6allitas6ra, valamint usz6- medertcek fertotlenitesere* hasznaljak. Ivćvfz tisztitćsara isfeđotlem'toszerkent is alkalmazzak.

Ncitrium-hipoklorit (NaOCI)Kristalyos, feher anyag, vizes oldatban (hypo) lart- hatoel. Eloaliitasara hideg, hig natrium-hidroxid-ol- datba klort vezetnek.Haztartasi feheritoszerkent hasznaljak, es a papirpćp feheritesere is alkalmazzak a feher iropapfr gyartasaban.

KloridokKl6 r es egy masik elem osszekapcso- lodasaval keletkeznek. A nemfemek kloridjai (Id. hidrogen-klorid) kovalens vegyuletek*, rendszerint folyadekok vagy gazok. A femek kloridjai, pl. nštrium-klorid (NaCI), altalaban szilard, vfzben oldodo ionvegyuletek*, amelyek klorid anionbćl* (Cl ) es fem kationbol* ćillnak. Ld. a 104. oldalt is.

Hidrogen-klorid (HCI)Szmtelen, kovalens* gaz, amely polaros oldoszerben* oldva ionokra bomlik. Hidrogent klorban elegetve alli'thato eio. Ammoniaval reakcioba lep, vfzben oldva sosav, er6 s sav* keletkezik. A .55% hidro- genkloridot es 65% vizet tartalmazo tomeny sosav fustolgo, maro batasu, szfntelen oldat. A kb. 7% bidrogćn-klori- dol es 9.3% vizel tartalmazo hfg sosav szfntelen oldat, amely reakcioba lep lugokkal* es a feszUltsegi sorban a bidrogćn elott allo tcmekkel. Tomeny sosavval tavoiftjak cl aceilemezrol a rozsdat a lemezek galvanizžlasa* elott.

A tdmeny sosavat femek maratasara hasznćlj6k.

Tomeny sosavfurdo —

A femet borit6 gyanta*

A sav hatćs6- nak kitett femrajzolat

A sav hatasanak kitett fem Iemar6dik, es egy v6jat keletke­zik a feluletben. Kepnyomtatashoz ezt a vajatot feltoltik festekkel.

Feheritettirćpapir

Natrlum-kiorat (NaCI03)Feher, kristalyos, szilard anyag. Akkor keletkezik, _ ha meleg, tomeny ”natrium-hidroxidba klort vezetnek, valamint nđtrium-hipoklorit Anđtrium-klorathevftesekor. elpusztitja a gyomnovenyeket.

•Anion, 16; lug, 37; feheritoszer, 116; kation, 16; kovalens vegyuletek, 18; ketatomos, 10; fesziiltsegi sor, 45; elektrolfzis, 42; galvanizalas, 60; fertotlenfto (germicid), 116; ionvegyulet, 1 7; oxidal6szer, 34; polaros oldoszer, 30; gyanta, 11 7; eros sav, 38. old. @

Halogenek (foIytatas)Brom (Brj)

A periodusos rendszer* VII. csoportjšban van (halogšnek

- Id. a tablazatot a 72. oldalon). lllekony*, kštatomos* lolyadek. Gozei tojto szaguak es mergezoek. Nagyon reakciokepes, a termeszetben csak vegyuleteibcn fordul elo, pl. tengeri nioszatokban, kozetekben, a tenger- vfzben es nehany toban. A tengervi'zben levo natrium-bromiđbol (NaBr) klor hozzaadasaval aliftjak elo. Bros oxidal6 szer*. A legtobb elcm- mel reakcioba lep, es bromidok kclelkeznek. Vizbcn gyengen oldodik, oldata narancsszmu, az Cm. bromos vfz. Vegyuleteit gyc3gyszerek- ben, a fenykepeszelben es fertotlenitoszerkent alkalmazzclk. Ezenkfviil 1 ,2-dibr6 m-etcin (CH2BrCH2Br) eloallitasara is hasznaljak, ame- lyet benzinhez adalekolnak, mert megakada- lyozza az olom felhalmozodasat a molorban.

BromidokA brom es egy masik elem vegyuletei.A nemtemek bromidjai kovalens vegyuletek* (Id. hidrogen-bromid). A tembromidok rend- szerint bromid anionbol (Br-) es fem kation- bol* allo ionvegyuletek*. A bromidok, az ezList-bromid (AgBr) kivetelevel, vfzben oldhaloak. Ld. 104. oldalt is.

Az ezustbromidot a fenykepeszeti filmekben hasznaljak. Feny hatdsćra elbomlik, es ezust vćlik ki.

~ Ezust-bromid kristđly

Film Lencse

Meg-vUćgitaselott

A filmben levo ezust-bromid a megvilagitott teruleten elbomlik,

■ es fekete, fem ezust keletkezik.

Megvilđgitđs utćnAhol a film nem kapott fenyt, az ezust-bromid valtozatlan marad.

A fenykepeszeti filmeken ezust-bromid reteg van, amelyben feny hatćsara negativ kep alakul ki.

Jod ( I JA periodusos rendszer* VII. csoportjšba tar- tozik (halogenek - Id. a tablazatot a 72. old.) Reakciokepes, ketatomos*, kristalyos szilard anyag. Nžtrium-jodatbol (Nal0 3 ) es tengeri n6venyekbol aliftjak elo. Oxidal6 szer*, sok elemmei reagal jodidok keletkezese kozben. Hcvi'tes hatasara lila gozze alakulva szublimal*. Tiszta vfzben csak kevesse oldodik, de jol oldodik kšlium-jodid (Kl) oldatban es nehany szerves oldoszerben is.

A legtobb jodot tartalmazo eleimiszerek a tengeri halak, rakok, kagyl6k, a csukamajolaj, a gyumolcs- es zoidsegfelek. Nehđny asztali sćban van jodadalek. j6dhianyos etkezes hatasara

anyagcserejenekszabalyozasahozszukseges.A jćdhiany golyvat okoz.

A tengeri novenyek 0,5 tomeg% jodot tartalmaznak.

A jodtinkturat (jod etil-alkoholos oldata) sebek fertotlenitesere hasznđljak.

JodidokJodnak masik elemmei alkotott vegyulctei.A nemtemek jodidjai kovalens vegyuletek* (Id. hidrogen-jodid). A femjodidok jodid an­ionbol* (I") es fem kationboh allo ionvegyu- letek. Az ionos jodidok, az ezust-jodid (Agi) kivetelevel, oldodnak vfzben. Ld. 104. old.

Hidrogen-bromid (HBr) vagy bromhidrogenBrom es hidrogen reakciojaban keletkezo, szfntelen, szuros szagu gaz. Kemiai tulajdonsagai a sosavehoz hasonioak.

Hidrogen-jodid (Hl) vagy jodhidrogenSzuros szagu, szfntelen gaz. Hidrogen es jod reakciojaban keletkezo kovalens vegyulet*. Vizes oldata eros sav* (kemiai tulajdonsagai a sosavehoz hasonioak).

* Sav, 36; anion, kation, 16; kovalens vegyulet, 18; ketatomos, 10; ionvegyulet, 1 7; periodusos rendszer, 50; oxidalos2er, 34; szublimacić, 7; illekony, 11 7. old.

A VIII. CSOPORT - NEME5GAZOKAperiodusos rendszer* VIII. csoport- j t(0 . csoportnak is nevezik) a ne- mesgazok alkotjak. Kozombos (inert) gazoknak is nevezik oket. Egyatomos* gazok, egy reszCik a cseppfoly6s Ieveg5 szakaszos leparlasaval* allit- hato elo. Az argon a levego 0,9%-at alkotja, a tobbi nemesgaz meg kisebb mennyisegben fordul elo. Kemiailag nem reakciokepesek, mert elektron- szerkezetuk* nagyon slabi I (ktilso hejuk* telitett). A konnyebb nemes- gazoknak nincsenek izokalhato vegyijleteik, a nehezebbeknek van nehany.Hćlium (He)A VIII. csoport eiso eleme. Szmtelon, szag- talan, egyatomos* gaz. A levegoben (1 rosz helium 200 000 resz levegoben) es nćhany foldgazban fordul elo. Kćmlailag leljesen inaktiv, nincs ismert vegyulete.Foldgazbol aliftjak elo. Lćghajokban es legbal- lonokban alkalmazzak, mert nyolcszor kony- nyebb a levegonel, es nem gyulekony. Ezen- kiVul a melytengeri buvarok is hasznaijak a keszonbetegseg elkeriilesere.

Heliumlarolo ceilak

Neon (Ne)Aperiodusos rendszer VIII. csoportjaban levo elem. Szm- telen, szagtalan, egyatomos* gaz, a legkorben fordul elo (1/55 000 aranyban). A csepp- foly6s levegS szakaszos lepšr- Icisžval* allitjak elo. Teljesen inaktiv, nincs ismerl vegyulele. Fenyreklamokban (neon- csovek) es fenycsovekben hasznaijak, mert alacsony nyomasu gazkisulesekben narancsvoros fenyt bocsat ki.

Heliummal toltdtt leghajo.

Radon (Rn)A VIII. csoport utoiso eleme. Radioaktfv*, a radium radioaktfv bomlasakor* keletkezik.

Argon (Ar)A VIII. csoport legnagyobb m e n n y i segbe n e I ofo rd u 16 eleme. Szinlelen, szagtalan, egyatomos* gaz, a levego0,9%-at alkotja. A csepp- foly6 s levego szakaszos leparlasaval* allftbato elo. Kemiailag teljesen inaktiv, nincs ismert vegyulete. Villanyk6 rtekben es fe n ycsovekbe n hasznaijak. Villanykorte

Krlpton (Kr)A periodusos rendszer VIII. csoportjaban levo elem. Szfntelen, szagtalan, egyatomos* gaz, a Ićgkorben fordul elo (1/670 000 aranyban). A cseppfoly6 s levegS szakaszos lepšrlasšval* aliftjak elo. Kemiailag inaktfv, c:sak keves vegyulete ismert, pl. a kripton-fluorid (KrF2>. Nebany lezerben es vilianolampakban (vaku) hasznaijak. Ezenkfviil fenycsovekben es repuloteri kifut6 palyakat szegelyez6 stro- boszkopos fenyforrasokban alkalmazzak.

Xenon (Xe)A peric)dusos rendszer VIII. csoportjanak eleme. Szfntelen, szagtalan, egyatomos* gaz. A legkorben fordul elo (0,006 miliiomod rćsz). A cseppfoly6 s levego szakaszos leparišsšvah aliftjak elo. Kemiailag inaktfv, csLipan nehany vegyiiletet kepez, pl. xenon-tetrafluorid (XeF4). Villanykortek es fenycsovek tollesere hasznaijak.

Nehany vilagft6torony feny- forrćsđban xenont haszndtnak.

Neonreklam

' Elektronszerkezet, 1 3; a cseppfoly6s levego szakaszos leparlasa, 69; egyatomos, 10; kiiisShej, 13; periodusos rendszer, 50; radioaktfv bomlas, radićaktivitas, 14. old.

5ZERVE5 KEMIAA szerves kemia eredetileg az elo szervezetekben elofordulo kemiai anyagokat tanulmanyozta.Ma mar azonban valamennyi szenet tartalmazo vegyulettel foglalkozik, kiveve a karbonatokat* es a szen oxidjait*. Ketmillional joval tobb ilyen szenvegyulet (szerves vegyulet*) van: tobb, mint az osszes tobbi kemiai vegyulet egyuttveve.A szerves vegyuletek azert alakulhattak ki ilyen hatalmas szamban, mert a szenatomok egymassal is kapcsolodhatnak, s fgy a szenlancok es gyuruk rendkfvCil nagy valtozatossagat hozzak letre.Alifas vegyuletekAzok a szerves vegyulelek, amelyeknek mo- lekulai szenatomokbol allo lancot (szenlanc) lartalmaznak. A nyflt lane egyenes vagy elagazo lehet. A gyuru alakiiak (de soha neni benzolgyuru - Id. aromas vegyuletek) a zart szenlancLi vegyuletek.

Nehćny szerves vegyuletb6l feslekeket keszi'tenek.

A 3-metil-pentan molekula elagazo szenlanca; egy szenatom kettone! tobb masik szenatomhoz kapcsolodhat.

Az un. ioianc - a ieghosszabb osszefijggo szenlanc - a molekulaban.

Oldallđnc - a folćncbćl indulo rovi- debb szenlanc.

Az 1-butanol molekula egyenes szenianca. Egyetlen szenatom sem kapcsolodik kettdnel tobb masik szenatomhoz.

A ciklohexđn molekulaja. A szengyurut tartalmazo molekulak egyik peldaja.

Aromas vegyuletek Benzolgyurut tarlalmazo szerves vegyCiletek. A l)enzolgyuru hat szenatomot tartalmaz, de kulonbozik az alifšs gyurukt6 l, mert a szen- alomok kozolti kolesek nem egyszeres es nem is kettos kotesek*, ha nem a ket tfpus kozoltiek, mind hosszusag, mind reakcio- keszseg tekinteteben.A benzolgyuru ket kulonbdzo mćdon jelolheto.

vagy

A szenatomok kozotti kotesek jeliege az egyszeres es a kettos koteseke* kozott van, mert hat elektron delokalizalhatć.

SzenhldrogenekCsak szen- es hidrogenalomokat tartalmazo szerves vegyuletek.

U .Peldakent ket szenhidrogen molekula. ^

Eten Metmmm

Funkcios csoportA molekula fontosabb kemiai tulajdonsagait meghatarozo atom vagy atomcsoport. Szer­ves molekulakban tobb ilyen csoport lehet.A legtćbb funkcios csoport legalđbb egy atomot tartalmaz, amelyik nem szen vagy hidrogen.

Etanolmolekula

Az alkoholok* funkcios cso- portja, hidroxil csoportnak (-0H) nevezik.

Etenmolekula

Ket, kettos- * vagy harmas kotessei* kapcsoićdo szen­atom szinten funkcios csopođ.

76 * Alkoholok, 82; karbonatok, 65; kovalens vegyuletek, kettos kotes, 18; oxidok, 69; egyszeres kotes, harmas kotes, 18. old.

SZERVES KEMIA

Homolog sorokAszerves vegyu!etek olyan sorozatai, ame- lyekben az egyniast koveto tagok molekulai egy-CH2- csoporllal novekednek. Minden sorozatban (az alkanok* kivetelevel) valami- lyenjellemzQ funkcios csoport is van, pl. azalkoholokban* a hidroxilcsoport (-OH). Asorozat tagjainak kemiai sajatsagai hason- (oak, dea molekukik novekedesćvel a fizikai jeliemzoik valtoznak. A homolog sorok vegyiileteinek osszetetcie az un. altalžnos osszegkeplettel frhato le./iialkoholok* ćitalćnos osszegkeplete: ,0H (ohol n a szenatomok szđma).Az alkoholok* homolog soranak eiso ket tagja

Metanol (konstitucićs keplete* CH f iH )

Hidroxilcsoport a funkcios csoport

Etanol (konstitudos keplete* CH^CH2 0H)

Az uj, hozzćadodott -CH^- csoport.

Uj S j

I_____ ITeiftett vegyijletekEzeknek a szerves vegyuleteknck a moleku- laiban az atomok kozotl csak egyszeres kotesek* vannak.

'A vajban talalhato \ egyik molekula reszlete ✓ *

s A vaj teliteU vegyiilet.

c______ Csak egyszeres kotesek*

vannak.

Teiftetlen vegyuletekOlyan szerves vegyijletek, amelyeknek a mole- blajaban legalabb egy kettos vagy hšrmas \Ms* van.Tobbszorosen teiftetlen vegyuletekAmegnevezes olyan vegyUleteket jelol, ame- lyek molekulaiban sok kettSs vagy harmas kotes*van, pl. a lagy margarinok molekulai.

■ A margarinban talal- \ hato egyik molekula

\ reszletet : 3 -4 margarin tobbszo-

' ' rosen telitetlen vegyu- ) ^ ^ ^ ,''/efe/cetrarta/ma7.

--------T Kettos kotes*

SztereokemiaA molekulak haromdimenzios (3-D) szerke- zetenek vizsgalataval foglalkozik. A nagyon hasonio szerves molekulak, a sztereoizome- rek terszerkezetenek osszehasonlftasa segi't a megkCilonboztetesukben. A molekula ter- beli szerkezetet gyakran az un. sztereokemiai keplettel* frjak le - ez az atomok tćrbeli eirendezodeset megmutalo rajz.A metan j, szerkezetikeplete*

A metan sztereokemiai keplete

A molekuičnak ez az egyszerusitett rajza, nem mutatja meg az atomok 3-D eirendezodeset.

a/

A lap sikjaban ievo kotes jelolese

A lap moge hatolć kotes jelolese

A lapbol kiemelkedd kotes jele

A szen-hidrogen kotesek tetraeder alak- ban helyezkednek el.

IzomerekKet vagy tobb vegyCiletnek az osszegkćplete* azonos, de az atomok eirendezodese a mole- kulciikban eltero. Ennek eredmenyekent ku- lonbozoek a tulajdonsagaik. Az Izomereknek ket fo ti'pusa van, a szerkezeti izomerek es a sztereoizomerek.

Szerkezeti (konstitucićs) izomerekAzonos osszegkepletu*, de ku I on bozo konsti- tucios kepletu* vegyijletek, vagyis atomjalk eirendezodese kulonbozo.A CpH^O osszegkeplethez* ket kulonbozo szerkezeti keplet* tartozik.

Etanol, CHjCH^OH Dimetil-eter, CH,OCH,

Ket szerkezeti izomer

SztereoizomerekAzonos osszegkepletu*, azonos atomcsopor- tokat tartalmazo molekulak, de kulonbozo a 3-D elrendezesLik. Hi H

H . u . osszeg-kepiethez ketkulonbozo sztereo- -4 ^ kemiai keplet*

,2 .. tartozik. ^ ^

Cisz-2-buten Ket sztereoizomer Transz-2-buten

'Alkoholok, 82; alkanok, 78; kettos kotes, 18; osszegkeplet (molekulakeplet), 26; egyszeres kotes, 18; sztereokemiai keplet, konstitucićs keplet, 26; harmas kotes, 18. old. 77

ALKANOKAz alkanok vagy paraffinok teiftett szenhidrogenek es alifas vegyuletek*. Homolog sort* alkolnak, altalanos osszegkepletuk* Cr,H2n+2- ^ sorozat- ban a molekulak merete no, ezert a vegyuletek fizikai tulajdonsagai valtoznak (Icl. az alabbi tablazatot).Az alkanok apolaros molekulak*. Levegon vizze es szen- clioxidda egnek, halogenekkel* reakcioba lepnek, de kulonben nem reakciokeszek. A metant kiveve, koolajbol* allitjak elo oket. Az alkanokat tuzeloanyagkent es mas baiionoktoto-

I I I I I / i I I I • I anyagakentszerves vegyuletek, pl. muanyagok eloaliitasara hasznaljak. hasznaijak.

Az aikćnok tulajdonsagaiA vegyuletneveMetćnEtdnPropdnButćnPentdnHexdn

Ćsszegk6plet*

CH,

C3H8

C4H,CsH,

Konstituclćs kšpief*

CH4

CH3CH3

CH3CH2CH3

CH3CH2CH2CH3

CH3CH2CH2CH2CH3

CH3CH2CH2CH2CH2CH3

Halmozdllapot 25 °C-onGaz

Gaz

Gaz

Gaz

Folyadek

Fotyod6k

Forrdspontrc)-161,5

- 88,0

-42,2

-0,5

36,0

69,0

A nev eho fele a molekulaban A sorozat egymast A halmazailapot A molekula novekedesevel az aikćnok for-levo szenatomok szamćra utal. koveto molekuldi fokozatosan vdlto- rdspontja szabdlyosan emelkedik. Az olva-Az -dn vegzodes jelenti, hogy mindig -CH2- zik a molekula dćspont es a sOrCiseg is ugyanilyen sza-alkan molekularol van szć. csoporttal hosszabbak. novekedesevel. bćlyszeruseget mutat, vagyis magasabb(Ld. 100. old.) lesz a molekulameret novekedesevel.

Metan (CH4)A lGgogyszerubb alkan. Szmtelen, szaglalan, gyulekony gaz, amely halogšnekkel* reakcit)- ba lep (az egyenletet Id. jobbra lent), hidrogenforras is lehet. A foldgžz 9 9 % metant lartalmaz.

Etan (C2H5)Az alkanok koze tartozik. Kis mennyisegben elofordul a foldgšzban (Id. metšn), de elso- sorban kđolajbol* aliftjak elo. Tulajdonsagai a metanehoz hasonioak. Mas szerves vegyu- letek eloaliitasara hasznaljak.

Propan (C3H8)Alkan. A prof3angazt altalaban

koolajbol* nyerik ki, tulajdonsagai hasonioak az etanehoz.

Palackozva aruljak futo- es haztartasi gazkent.

Az alkanokat a fold melyeben levo koolajbol* es foldgazboi allitjak elo.

CikloalkanokOlyan alkanok, amelyeknek szenatomjai gyurube kapcsolodnak, pl. ciklohexžn (Id. a kepet a 76. oldalon). Tulajdonsagai a tobbi alkanćhoz hasonioak.

Helyettesitesi (szubsztitucios) reakcićAz a reakcić, amelyben egy molekula egyik atomjat vagy funkcićs csoportjšt* masik atom vagy funkcićs csoport helyettesi'ti. A teiftett vegyuletek* moleku- lai, pl. alkanok, r(?szt vehetnek helyetlesi- tćsi reakcićban, de addfcićs reakcioban neni (Id. jobbra).kz alkanok es a halogenek* szubsztitucios reakciobanreagdinak egymassal. Pelddul:

A hidrogenatomot kloratom ^ helyettesiti.

Hj+ Cl ^ Cl i+ H>- a i

KlćrmetanHidrogen-klorid

* Alifas vegyuletek, funkcićs csoport, 76; altalanos osszegkeplet, 77; halogenek, 72; szenhidrogenek, 76; osszegkeplet, 26; apolaros molekula, 19; koolaj, 92; teiftett veg’ uletek, 77; konstitucićs keplet, 26. old.

SZERVES KEMIA

ALKENEKAz alkenek vagy olefinek teiftetlen* szenhidrogenek* es alifas vegyuletek*.Az alkenek molekulai a szenatomok kozott egy vagy tobb kettos kotest* tartal- maznak. Azok, amelyekben csak egy kettos kotes van, homolog sort* alkot- nak, altalanos osszegkepletuk* C n H 2 n- A molekula meretenek novekedesevel fizikai tulajdonsagaik tokozatosan valtoznak (Id. lent). Az alkenek apolaros molekulak*. Kormozo langgal egnek, oxigenfeleslegben teljesen szen-dioxidda esvizze oxidal6dnak*. Kemiailag reakciokepesebbek, mint az alkanok, mert kettos kotesuk addfcios reakciora hajlamos, s nehany alken polimereket* kepez. Az alkeneket az alkanok krakkolasaval* allitjak elo, es szamos termek, pl. muanyagok es fagyasgatl6k gyartasaban hasznaljak.

Az alkanok tulajdonsagaiAvegyuletneve

Osszegkšpiet* Konstmicićs kuplet* H a lm o z d lla p o t25 °C-on

F o rrć sp o n trc)

Et CH2=CH2 Gaz -104,0

Prop6n C,H. CH3CH=CH2 Gaz -47,0

1-But6n C .H . CH3CH2CH=CH2 Gaz - 6,0

1-P6nt6n CsH, CH3CH2CH2CH=CH2 F o ly a d 6 k -30,0

A szćm a kettčs kotšs* helyet adja Minden molekula egy A halnmzđlbpot a mo A molekuh hosszusćgćnak novekedese­meg a molekulat>an. Az alkenek -CH2- csoporttal lekubmiret novekedi- vel szabalyszeruen emelkedik a forrćs­elnevezese az alkđnokehoz hasonio. hosszabb. A kettos sevel fokozatosan val- pont. Ugyanigy valtozik az oivadaspontde vegzodesuk nem -ćn, hanem kotesek* helyzete tozik gćz - folyadek es az anyagok surdsege is.■en(kl. 100. old.) is lathatć. - szilard sorrendben.

Etšn (C2H4) vagy etilen A legegyszerubb alken (Id. lent a tablazatot). Szmtelen, edeskes szagii gaz. Hajlamos addfcios reakcićkra, beleertve az addfcićs polimerizšciot* is, es polietćnt, kozismert neven polietilent alkot (Id. homopolimer,86. old.). Muanyagok, etilalkohol es szamos szerves anyag eloaliitasara hasznaljak.

Propen (C3H5) vagy propilen Alken. Szfnlelen gaz, amelyet propanon (ismertebb neven aceton - Id. ketonok, 80. old.), es polipropen, isniert neven polipropilen eloaliftasara hasznalnak.

A propen polimerjebol', a polipropilenbol konyhai eszkozoket keszitenek.

Addicios reakcioAz ilyen reakcioban ket molekula egy nagyobb molekulava kapcsolodik ossze. Azegyik molekulanak teiftetlennek* keli lennie (kettđs vagy hžrmas kotest* tartalmaz). Addfcios reakcio

HidrogenezesAddfcićs reakcio, amelyben hidrogen- atomok kotodnek a teiftetlen vegyulet* molekiilajahoz.

A brom- atomok az eten- molekulahoz

Eten

i Teiftetlen vegyulet

Telitett

H JEtdn

-Brćm szentetra- kloridos oldata 1,2-dibr6m-etan

A szinvaltozćst teiftetlen vegyuletek* (pl. alkenek) kimutatasćra hosznćljak.

Ilyen tfpusu reakdot alkalmaznaka margarinok gyartasaban az ailati p jes novenyi olajok kemenyftesere. p- j (Ezek az olajok teiftetlen vegyuletek*, Jde nem alkenek.) Teiftetlen

Teiftett

•Addfcios polimerizacio, 86; alifas vegyuletek, 76; krakkolas, 84; kett6s kotes, 18; altalanos osszegkeplet, 77; szenhidrogenek, 77; osszegkeplet, 26; apolaros molekula, 19; oxidaci6, 34; polimerek, 86; teiftett vegyuletek, 77; konstitucios keplet, 26; teiftetlen vegyuletek, 77. old.

79

ALKINEKAz alkinek vagy acetilenek teiftetlen* alifas vegyuletek* (minden moleku- laban van egy szen-szen harmas ko- tes*). Szenhidrogenek*, es homolog sort* alkotnak, melynek altalanos osszegkeplete* CnH2n_2- Az alkinek elnevezese az alkanokehoz* hasonlo- an tortenik, csak nem -an, hanem -in vegzodest kapnak (Id. 100. oldal). Apolaros molekulak*, kemiai tulaj- donsagaik az alkenekehez* hasonlc3- ak. Levegon kormozo langgal egnek, es oxigennel nagyon magas homer- sekletu langot adnak. Az alkineket krakkolassal* aliftjak elo. Oldoszerek es muanyagok eloaliitasara hasznal- jak oket.

N6hćny alkin szerkezeti kupleteA vegvulet Konstltuclćsneve kdplet*Etin CH=CHPropin CH3C=CH1-Bulin CHaCHjCsCH

Etin (C2H2) vagy acetilen A legegyszerubb alkin. Szintelen, enyhen edeskes szagCi, a levegonel konnyel:)b gaz.Az egyetlen gyakran elofordulo aikin. Az etin kemiai reakcic3i rnegegyeznek a tobbi alkine- val, csak sokkal hevesebbek, pl. klorral robbanasszeruen reagal. Az acetileni oxigen-acetilen hegesztopisztolyokban hasznaljak, mert nagyon magas homersek- letu langgal eg. Az etint krakkoišssal* aliftjak

cio. Poli(vinil-klorid) (PVC) es mas vinil- vegyulelek eloaliftasara hasznaljak.

Tovabbi homolog sorokA szerves vegyuletek alabbi cso- portjai szinten alifas vegyuletek*, es honnolog sorokat* alkotnak. Mindegyik sorra egy-egy funkcios csoport* jeliemzo, s a sorok tagjai- nak kemiai sajatsagai hasonioak.AldehidekA formi I (-CHO funkcićs csoportot*) tartal- mazo vegyuletek. Homolog sort* alkotnak, melynek žitalanos osszegkšpiete* CnH2n+iCHO. Elnevezesiik az alkanokehoz* hasonio, csak nem -an, hanem -al a nevek vegzodese (Id. 101. oldal). Szmtelen folya- dekok (a metanal kivetelevel), redukšlo- szerek*, es addfcios*, kondenzžcićs* vala- mint polimerizšcios reakciokban* vesznek reszt. Karbonsavva oxidal6 dnak.

-CHO funkcios csoport*

-4-1

A metanal- vagy formaldehid- molekula a legegyszerubb aldehid. Szintelen, eros szagu, mergezo gaz. Vizes oldata a formalin, amelyet biologiai minlak tartositasara hasznal- nak. A formaldehidet ezen kivul hasznaljak polimerek* es ragasztok eloaliitasara is.

KetonokKarbonll csoportot (- C G - funkcios csopor­tot) tartalmazo vegyuletek. A ketonok is homolog sort* alkotnak, altalšnos osszeg- kepletuk* bonyolult. Elnevezesiik az alkž- nokehoz* hasonio, csak nevCik nem -an-ra, hanem -on-ra vegzodik. Legtobbjuk szmte­len folyadek. Kemiai sajatsagaik hasonioak az aldehidekehez, de nem redukaloszerek*.

A propanon vagy aceton molekulaja (CH3COCH3) a legegysze- rubb keton.

Akril-festekKarboni! csoport (-C 0-)

A propanon (aceton) szintelen folyadek, elegyedik vizzei. Akrilvegyuletek eloaliitasara es szerves oldoszerkent hasznđijak, pl. kdromlakkiemoso.

* Addicios reakcio, 79; alifas vegyuletek, 76; alkanok, 78; alkenek, 79; kondenzacios reakcio, 83; krakkolas, 84;o O funkcios csoport, 76; altalanos osszegkeplet, 77; szenhidrogenek, 76; apolžros molekula, 19; oxidaci6, 34;

polimerizacio, polimerek, 86; redukaloszer, 34; konst''.uci6s keplet, 26; hšrmas kotes, 18; teiftetlen vegyuletek, 77. old.

SZERVES KEMIA

KarbonsavakKarboxilcsoportot (-CO OH funkcios csopor- tot) tartalmazo vegyuletek, amelyek homolog sort* alkotnak, az žitalšnos osszegkeplet*: CnH2n+iCOOH. Az alkanokbol levezetheto (telitett) karbonsavak neve alkansav (pl. metan- sav-ld. 101 . old.). Szuros szagCi, szfntelen, gyenge savak*, alkoholial* reagalva esztereket kepeznek (Id. 83. old. kondenzacios reakcić).

A metansav vagy hangyasav (HCOOH) molekulđja - a leg- egyszerubb karbonsav - a hangyakban es a csalan-

Karboxilcsoport (- COOH)

Az etćnsav vagy ecetsav (CHjCOOH) molekulaja

A szolobol keszult ecet, ecetsavat lartalmaz.

Karboxilcsoport

DikarbonsavakA molekulcijukban ket karboxilcsoportot tartalmazo vegyuletek (Id. karbonsavak).

Ket karboxil- csoport.

Az etan-disav vagy - oxatsav molekulaja ((COOH)2) - mergezo dikarbonsav, amely pl. a re- barboro leve- leiben taldihato, a szarakban amnban nincs.

EszterekHomoićg sort* alkoto vegyuletek, melyeknek molekulajaban -CO O - funkcićs csoport* van. Kevesse reakciokepes, szfntelen folyadekok, amelyek karbonsavak es alkoholok* reakc:i(3ja- ban keletkeznek (Id. kondenzacios reakcić, 83. old.). Megtalalhatok a novćnyi olajokban es az ailati zsfrokban, s az eszterek adjak a gyumol- csok es viragok fzet es iilatat. Parfiimokben es fuszerekben, izesftoszerekben hasznaljak oket.

Az etil-etanoćt

(C lisO

S S ;csoport*

(CH3COOCH2CH3) vagy etil-acetat eszter molekulaja. Nehany gyumolcs- illatu esztert edessegekben haszndinak.

Halogenezett alkanok vagy alkil-nalogenidekMolekulcijukban egy vagy ket halogenatomot* tartalmazo szenhidrogenek homoićg sora*. l-egtobbjijk szfntelen, illekony* folyadek, vfz- zel nem elegyednek. Szubsztitucićs (helyette- sftesi) reakcićkban* vesznek reszt. A legna- gyobb reakcićkeszsegilek jćdot, a legkevesbe reakcićkeszek fluort tartalmaznak.

,4 klćr-etđn (CH3CH20 ), halogenezett aikćn molekulaja. Hut6szekrenyek hutdanyagakent hasznđljak (Id. hutoanyagok, 117. old.)

A kloratom a halogen* funkcios csoport* (-C I)(Id. 101. old.).

N e h c 1 n y fontos szerves vegyulet molekulaja­ban egynel tobb halogćnatom* van.Fluor „csoportok" (- F funkcios csoportok*)

L ' F ' I I____ l_ II - I / ^ i

' Cl 'I /II J

IKlor „csoportok" (- Cl funkcios csoport*)

A poli(tetrafluor-etilen) (PTFE vagy teflon) mole­kulaja (Id. a 72. old. is)

A teflont konyhai sut6edenyek tapadasgatić bevonatakent hasznaljak.

A freon (C d 2F2), klor-fluormetan molekulaja (klor, fluor es szen vegyulete). Regebben ez volt az aeroszolok hajtoanyaga.

A fold legkorerdi keszftett muholdfelvelelen a narancsszi'nO folt mutatja a lyukat az 6zon*reteg- ben. Feltete- lezik, hogy a freon is hozza- jdrull ehhez a seruleshez, ezert ma mćr mćs hajtoanyagot hasznalnak az aeroszolokban.

____ F F F F

F F F F

Primer aminokEgy aminocsoportot (-N H j funkcićs csoportot*) tartalmazo vegyijletek. Gyenge lugok*, halszaguak.

HJ H

H

A metilamin (CH3NH2) primer amin.

Aminocsoport

DiaminokMolekulcijukban ket aminocsoportot tartalmazo vegyijletek.

‘ Alkoholok, 82; funkcios csoport, 77; altalanos osszegkeplet, 77; halogenek, 71-, ozon, 96; szubsztitucićs (helyettesftesi) reakcić, 78; illekony, 117; gyenge sav, gyenge lug, 38. old.

81

ALKOHOLOKAz alkoholok olyan szerves vegyuletek, amelyek molekulaiban egy vagy tobb hidroxilcsoport van (-OH funkcios csoport*). A lenti tablazatban szereplo alkoholok az alifas* alkoholok homolog soranak* tagjai, altalanos osszegkepletuk C r , H 2 n + iO H . A sorban a molekulak meretenek novekedese- vel parhuzamosan valtoznak a fizikai jelleFiizoik is. Nehany peldat mutat erre a lenti tablazat. A hldroxilcsoport az alkoholmolekulat polarossa* teszi, es hidrogenkotesek* alakulnak ki. A rovid szenlancu alkoholok jol elegyed- nek vizzel, de a hosszabb szenlancot tartalmazćk mar nem, mert tobb - C H 2- csoport van a molekulajukban, s ezert a molekula kevesbe polaros. Az alkoholok nem disszocialnak* elektrolitosan vfzben, es semleges* kemhatasuak. Meggyulladnak, vizze es szen-dioxidda egnek el.

Az alkoholok tulajdonsdgai ■ - y. ; iA vegyulet neve Konstituclćs kšpiet* Halmazdilapot

25 °C-onForrćspontrc )

Metonol CH3OH Folyadek 65,6Etanol CH3CH2OH Folyadek 78,51 - Propanol CH3CH2CH2OH Folyadek 97,21 -Butanol . CH3CH2CH2CH2OH Folyađek . 117,5

Az alkoholok nevit az alapszenhidro-gen (alkdn)* nevehez kapcsolt -oi veg zodessel kepezzuk. A nev eldtti szćm jeizi, hogy a hidroxilcsoport melyik szenatomhoz kapcsolddik (Id. a kovet kezo es a 100- 101. oldalt).

A sor kovetkezo tagja(lefele haladva) mindig egy -CH2- csoport tal hosszabb Ićncot tartalmaz.

A sor tagjai fbkoza tosan szilđrdak Ies2 ■ nek, ahogy a mole-kulalanc egyre hosszabb lesz.

A molekula hosszđnak novekedisevelemelkedik az alkoholok forraspontja. A hidrogenkotesek* miatt reiativ molekulatomegukhoz * viszonyi'tva magas a forraspontjuk.

Az alkoholok reakcioba lepnek natriummal:

2 C H 3 C H 2 OH + 2Na -Etanol Natrium

2CH3CH2 0 Na + HjNatrium- Hidrogen

etilat

Az alkoholok toszforhaloidokkal halogenezett alkanokat acinak (Id. 81. old.), karbonsavak- kal* pedig esztereket kepeznek (Id. kondenza- cios reakcio, es 81. old.).

A primer alkoholok eloszor aldehidekke*, majd karbonsavakka* oxidal6 dnak*.

Etanol (CH3CH2OH, gyakran C2H5OH formaDan irjak) Etil-alkoholnak vagy egyszeruen alkoholnakis nevezik. Enyhen edeskes szagCi, vfzben oldodo folyadek, a forraspontja vis/onylag magas. Majdnem ^ .szfntcien langgal ćg. J f //Eten es vfzgoz reakciojaval aliftjak elo. Alkoholos erjesztessel is keszftik.

Savas kalium-permariganat katalizator*2C H 3C H 2C H 2O H ^ C H 3 C H 2 C H O -> C H 3 C H 2 C O O H

1 -Propanol Propanal Propćnsav

A szekunder alkoholok ketonna* oxida!6 dnak* (Id. 80. old.).

Savas kalium-permanganćt katalizator* CH3CHOHCH3 ^ CH 3CO CH 3

2- Propanol Propanon

Az alkoholt oldo- szerkent es a de- naturalt szeszben hasznaljak. Szamos egyeb felhasznćlasa is van, pl. parfumok, festekek, szinezekek, lakkok es alkoholos italok keszitese.

Q _ * Aldehidek, 80; alifas vegyiiletek, 76; alkanok, 78; karbonsavak, 81; katalizator, 47; funkcios csoport, 76;o 2 . altalanos osszegkeplet, 77; hidrogenkotes, 20; elektrolitos disszociacio, 16; semleges, 37; oxidaci6, 34;

polaros molekula, 19; relatfv molekulatomeg, 24; konstitucios keplet, 26. old.

SZERVES KEMIA

taldihatd glOkoz*

erjesztesevel bort nyeriink

Alkoholos erjesztesAz etil-alkohol (etanol) elo- allitasara s^olgalo eljaras.Gyumolcs6 kb6 l vagy gabo- nabol indul ki (az elil-alkohol aszeszes italok fontos kompo- nense). A gyum6 lcsokben vagv gabonakban levo glukoz* enzimek* hatasara etanolla alakul (az enzimek az ćlo sejtekbcn lezajlo reakciok katalizštorai*). Az alkoholos erjeszteshez elesztot hasznalnak, mert tartal- mazza a zimaz nevu enzimcl, amcly katali- zalja a glukoz atalakulasat etanolla.Erjesztes a laboratćriumban A dugo kizarjaAkiindulasi ----- az oxigent(erjesztesi)ke- :' - ; savva oxida na*)verek: glukoz, ' 'viz es eleszto(az idealishomeneklet37 , \ A glukoz

elbomlik, es etanol keletkezik.

Ha az alkohol koncentracioja nagyon megno, az eleszto elpusztul. Tdmenyebb alkoholos italokat az alkohololdat desztillđ-

ciojaval* lehet kesziteni (pl. a gabonafelekbol keszi'tett whisky). A desztiilacio elkuloni'ti az alko- holt a vi'ztol, es a tomenyebb alkoholi hasznaljak az erosebb szeszes ilalok eloćllkasara.

Enzim*C6H12O6 ^ 2CH3CH2OH + 2CO 2

Gyijm6lcsb6l vagy Etanol Szen-dioxidarpabol keszult glukoz-oldat.

Tobberteku alkoholok()lyan alkoholok, amelyeknek moleknjajaban egynel tobb hidroxilcsoport van (kl. a bevezetest).

Az 1,2-etđndiol vagy etilen- glikol, dioi, azaz keterteku alkohol (ket hidroxi!csoportot tartalmaz). Fagyall6kent hasznaljak.

Az 1,2,3-propan-triol vagy glicerin haromerteku alkohol (thol - harom hidroxilcsoportot tartalmaz). Robban6anyagok gyćnćsara hasznaljak.

Kondenzacios reakcioA kondenzacios reakcioban ket molekulabol, valamilyen kis molekula, pl. viz lehasadasa- val keletkezik uj molekula (Id. kondenzacios polimerizacio, 8 6 . oki.).

Pelda kondenzđcios reakciora.

C H 3 C H 2 O H + C H 3 C X 0 H

Etanol EcetsavC H 3 C O O C H 2 C H 3 + H 2 O

Etil-etanoat Vfz (etil-acetat)

A fenti reakcio egyben eszterezesi reakcio is, mert az etil-acetat eszter*. Az alkoholok es a szerves savak mindig esztereket kepeznek.

Primer, szekunder es tercier alkoholok

Az 1-butanol molekula ja primer alkohol. A hidroxilcsoport olyan szenatomhoz kapcsolodik, amely csak egy masik szenatomhoz kotodik.

A 2-butanol molekulđja szekunder alkohol. A hidroxilcsoport olyan szen­atomhoz kapcsolodik, amely ket szen­atomhoz kotodik.

A 2-metil-2-propanol molekulaja tercier alkohol. A hidroxilcsoport olyan szenatom­hoz kapcsolodik, amely harom masik szenatomhoz kotodik, nem kapcsolodik hozza hidrogen.

Az alkoholok neve elott ćllo szam annak a szenatomnak a helyere utal, amelyhez a hidroxilcsoport kotodik. (Reszletesebben Id. a T 00-101. oldalt.)

' Katalizator, 47; desztiilacio, 106; enzim, 47; eszterek, 81; glukoz, 90; oxidaci6, 34. old.

83

KOOLAJA koolaj vagy nyersolaj sotet, viszkozus foIyadek, amely rendszerint melyen a foldfelszm vagy a tengerfenek alatt talalhato. Gyakran foldgazzal* egyutt fordul elo, amely foleg metant* tartalmaz. A koolaj az elpusztult ailatok es novenyek bomlasabol a nagy nyonnas hatasara keletkezett, evmilliok alatt. A nyersolaj kulonbozo szerkezetu es molekulameretu szenhidrogenek kevereke. Finomftasaval sok hasznos termek alifthato elo.OlajfinomftasFolyamatok soraval a koolajbol meg hasznosabb termekeket keszftenek. A finomi'tas harom fo folyamata a szakaszos lepšrids, a krakkolšs es a reformalšs.

Szakaszos lepžrlas (frakcionalt desztiilacio)Ebben a tolyamatban a koolajbol, forraspontjalk alapjan, kulonbozo vegyuletcsoportokat, frakcićkat kulonftenek el (Id. 106. oldalt is). A frakcionžić oszlop (kl. az abrat) aljan nagyon magas homersekletet tartanak, de ez az oszlop teteje tele haladva csokken. A koolajat forraljak, es gaz- allapotban halad felfele a toronyban, mikozben foko- zatosan hul. Amikor a gozben egy frakcio olyan talcat er el, amelynek a homerseklete eppen a forraspontja alatt van, lecsapodik a talcara. A le- csapodott anyagot csoveken elvezetik. A frakcićkat ismet desztillclljak, ezzel jobb szetvalasztast ernek el.

FrakcioA szakaszos leparlassal kapott kozeli forraspontu folyadekok elegye. Az un. konnyu trakciok alacsony forraspontuak, rovid szenlancu szehidrogeneket tartal- maznak. A nehez frakciok hosszabb szenlancu, magasabb torraspontu vegyuletekb6 l allnak.

Krakkolas vagy hđbontžsA nagy molekulaju alkanokat* kisebb alkanokra es alk^nekre* „tordelik". A kisebb molekulaju alkanokat motorbenzink^nt hasznaljak. A krakkolas magas homersekleten kovetkezik be, vagy katalizator* hatasara (katalitikus hSbontšs) jon letre.

Szakaszos leparlas

Buboreksapkak. Kiskupakok, amelyek a felfele aramlo olajgozt a tdicakon levo folyadekba vezetik. A folyamat hatekonysagat ndvelik.

A konnyu frak- ciokat (legkisebb

___viszkozitasuak)vezetik el az oszlop tetejen.

Frakdonćlć oszlop

C9H20 + C 2H 4Alkan Alkan Alken

(Nonan) (Heptan) (Eten*)

ReformžlasAz a folyamat, amellyel a konnyebb frakciok- bol motorbenzint aliftanak elo. Az eljaras le- nyege, hogy az egyenes szšnidncu* alkžnok molekulai telszakadnak, es elšgazć szćnišncu'' molekulak jonnek letre.

Nyersolaj

A forralć kemence a nyersolajat 350 °C-ra melegi'ti

A nehez frakcićkat (legnagyobb viszko­zitasuak) a torony aljan gyujtik ossze.

84 * Alkanok, 78; alkenek, 79; elagazo szenlanc, 76; katalizator, 47; eten 79; szenhidrogenek, 76; foldgaz, 78; egyenes szenišnc, 76. old.

SZERVES KEMIA

A finomitćbol tavozć gšzEz a gaz foleg metant* ta rta I- maz. Mcis konnyu frakcićkban propcin es butan van (mindketto alkšn*). Ezeket a gazokat nagy nyomason palackozzak (PB-gdz).A Unomftćbdl tavozo gaz

Motorbenzin Aszakaszos lep^rlžs egyik folyekony frakcićja. 5-12 szenatomot ta rta I mazo alkdnokbćl* ali, a forraspont- tartomanya 40-1 50 °C.Ld. meg: krakkolas es reforma I as.

Motorbenzin

KerozinAszakaszos leparicis egylk folyekony frakcićja. A kerozin 9-15 szenatomot tartalmazo alkeinokbol* ali. Forraspont- tartomanya 150-250 °C.

Kerozin

Dizelolaj vagy gazolajAszakaszos leparlas egyik folye- kony frakcićja. 1 2-25 vagy tobb szenatomot tartalmazo alkžnok* alkotjak. Forrasponttartomanya:250 °C es folotte.

Dizelolaj (gćzolaj)

Lepdrlasl maradekAszakaszos leparlšs utan vlssza- marado olaj. Magas relatfv mole- kulatomegu* szšnhidrogšnekbol*ali, ezek molekulaiban akar 40 szenatom is lehet. Forraspontja 350 °C-nal magasabb. Egy reszet ffitSolajkent, haztartasok es kozepuletek futesere, valamint elektromos aram eloaliftasara hasznaljak. A masik reszet ismetelt desztillacl(3val dolgozzak fel, sa jobb oldalon lathato anyagokat allitjak elo.

A cseppfoly6- sitott leparidsi gđzt paiacko- zott gazkent hasznaljak.

Kemlal adalekanyagokAzok a koolajfrakcićk, ame- lyeket a szerveskćmiai ipar- ban hasznalnak. Ezek elsosor- ban a finomi'tobol tavozo ga- zok es a konnyubenzin, ami a motorbenzin-frakcio resze.

Kemiai adalekanyagokat hasznalnak a festekek gyarlćsaban.

OktinszdmA motorbenzin minoseget jeliemzo ertek. O-tol 100-ig terjedo skalan merik. Az oktan- szam javfthato, ha un. kopogas- gatlo adalekot adnak a benzln- bez, pl. metll-tercbutil-etert (C5H ,,0 ).

A szemelygepkocsikban haszndit rmtorbenzin 90 feletti oktćnszćmu. rčieg eićgazo szenićncu aikanokat* tartalmaz.

A kerozint a sugarhajtasu repulogepek mo- torjainak uzemanya- gakent* es hćztartasi melegftdkben hasznaljak.

KenoolajokA koolaj leparlasi maradekanakvakuLimdesztiIlaciojaval kapott, nem ii!ekony* folyadekok elegye.Szenhldrogen-vlasz vagy paraffinl.agy, szilard anyagok, amelyeket a ko- ; -olaj leparlasi maradekanak desztillaci-oja utan elkiilonflenek a kendolajoklol.CKerfy'd/c es

fenyez6anyagokBitumen vagy aszfalt A leparlasi maradek vakuumdesz- tilUilasa utan visszamarado folya- dek. Fekete, katranyos, szoba- homersekleten felszilard anyag.

Utburkolatok es tetotedes anyaga

•Alkinok, 78; elagazo szenlac, 76; uzemanyag, 94; szenhidrogenek, 76; metin, 78; relatfv molekulatomeg, 24; illekony, 117. old.

POLIMEREK E5 MUANVAGOKA polimerek sok monomer (kis molekulak) osszekapcso- k)dasaval kiak^kuk) oriasmolekukikat tartalmazo anya- gok. A monomerek meghatarozott, ismetlodo sorrendl^en kapcsolodnak ossze. Nagyon hosszu, nagy relatfv molekulatomegu* molekuklk jonnek letre. Polime­rek elofordulnak a termeszetben is, pL feherjek Sok a mesterseges polimer is, pl. muanyagok.MonomerekViszonylag kis molekulak, anielyek polimer-molekulava kapcsolodnak ossze. Peklaul azetenmolekulak* osszekapcsolociasaval polieten(polietilen) jon letre (Id. a homopolimerekrevonatkozo egyenletet lent, jobbra).A polimerizacios reakcio egyszerusftett rajza - a reakcioban a monomerek osszekapcsoićdnak, es polimert hoznak letre.

A monomert jelolo abra A polimert jelolo rajz

A szintetikus polimereket, pl. mu-

anyagokat (Id. 87. old) sok leruleten hasznćljak.

A motorversenyz6k bukosisakja muszallai erosftett, hore kemenyedo muanyagb6l

keszul. A muanyag karosszeria kdnnyebb, i'gy uzemanyagot lehel megtakaritat)i.

Addicios polimerizacioOlyan polinierizck;ic)s reakcio, anielyben a monomerek mellektermek keletkezese nelkul kapcsolodnak ossze. A polimer az egyetlen reakciolermćk, es a polimer tapasztalati keplete* azonos a monomere- vel. Ld. addfcios reakcio, 79. old.

HomopolimerEgyetlen monomer vegyuletb6 l epCilo polimer.

Pelda addicios polimerizaciora

tu

H ; Cl H> Cl

+ - i^-rti/ Cl 11/ Cl

A polieten homopolimer kepzodesenek reakcioja

Valamennyi Ez az addicios monomer polimerizacio eten*molelula. reakcioja.

H> H/ H> Ij^

A polieten molekula reszlete.

Vinil-kloridmonomer

Vinil-kloridmonomer

Poli-vinil-klorid (PVC) polimer (homopolimer)

Kondenzacios polimerizacioC)lyan polimerizaci(3s reakcio, amelyben a monomerek osszekapcsolodasakor kis molekulak, pl. vf/, hasadnak le (van mellek- lermek). I.d. kondenzacios reakcio, 83. old.

- A reakcioban vizmolekulak keletkeznek.

O O- c - ( c h 2)4-c - o h +:

Hexan-disav (monomer)

H

H -N-(CH2)6-NhH1,6-diamino-hexan

(monomer)

KopolimerKet vagy tobb monomerbSI kialakulo polimer. Ld. a kondenzacios polimerizaciol e n l i p e l d c l j a l .

DepolimerizacioA polimer elbomlasa az eredeti monomerekre, pl. az akrilpolimerekhevftesekor kovelkezik be.

O H O O H H 011 I II II I I

m -C-stb .--- ► sfb-N-C-(CH2)4-C-N-(CH2)6-N-CHexćn- Nejlon-66-polimerdisav (kopolimer)

* Tapasztalati keplet, 26; eten, 79; feherjek, 91; relatfv molekulatomeg, 24. old.

SZERVES KEMIA

Termeszetes polimerek vagy biopolimerekAtermeszetben elofordulo polimerek, pl. kemšnyft6 es gumi. A kemenyft6 monomere agliikoz* (szolocLikor). A kemenyfto moleku- Ižjat mutato abra a 90. olclalon lathalo.A kaucsuk-polimer reszlete

Ugumit a kaucsukfa lecsapoll nedvebol, a latexbol* đllitjak elo. Alotexet vulkanizaljak*, i'gy kap jak a gumit, amit kerekgumik- ton, gumicsćvekben stb. hasznainak.

Szintetikus vagy mesterseges polimerekIparilag vagy laboratoriumban eloalii'tott polimerek (nem termšszetes poliemek), pl. nejlon.MuanyagokK6nnyen formalhato szintetikus polimerek. K6olajszarmazekokb6 l* kesziilnek. Altalaban tartos, k6nnyu, szilard anyagok, amelyek elekt- romos es hoszigetelok. Biologiai uton altala­ban nem bonthatok le*, ege.skor mergezd ga- zok szabadulnak fel beloluk. A muanyagok- nak ket tipusa van - a hore iagyul6 muanya- gok, amelyek melegflćs hatasara meglagyulnak vagy megolvadnak (pl. polietilen), es a hore kemenyed6 m(3anyagok, amelyek hd hatasara kemenyedtek meg, es nem lagyulnak meg / i ujra(pl. munkahelyek veddtetdinek kialakitasara hasznalt muanyagok).

PolleszterekKeterteku alkohol (diol*) es dikarbon- sav* monomerek kondenzđcios poli- merizaciojaval keletkczd kopoli- merek. A monomerek -CO O - funkcios csoportokkal* kap- csolodnak, mint az eszterek*.

yachtok vitorlai polieszterbol kesziilnek. Nehany polieszterbol rostokot, szalakat keszftenek, omelyeket ruhaanyagokban es butoronyagokban hasznđinak.

NejlonApoloamidok egy csoporljanak neve. Eros, tar­tos polimerek, amelyek rugalmasak, nem vesz- nekfel vizet, es nem korhadnak el. Kiilonbozd texti'liakban hasznaljak dket, gyakran mas szalakkal egyutt. A nejlon-66 eldalli'tasahoz Id. a kondenzacićs polimerizžcio egyenletet.

PoliamiclokDikarbonsav* monomerbol es diamin* monomerbdi kondenzacićs polimerizacioval eldšliftott kopolimerek pl. nejlon.

Poilsztlroi vagy poli-fenil-eten Sztirol (fenil-eten) addicios polimeri- zaciojaval eloalii'tott homopolimer.

Polisztirolbol kesziilnek az eldobhato poharak es evoeszkozok. A polisztirol habbol keszult lemezekel csomagolo- es szigetel6anyagkent hasznaljak.

Polieten vagy polietilenEten* (etilen) addfcios polimerizaciojaval kelet- kezd homopolimer (Id. homopolimer, 8 6 . old.). Ketfele polietilent gyartanak (a gyartasi mod kulonbozo), az alacsony surusegu, lagy polietilent, es a kemeny, merevebb, nagy surCi- segtj tfpust. A polietilen relatfv molekula- tomege* 10 000-40 000 kozott van, es sok mindent keszftenek beldie, pl. polietilen zacs- kokat (a lagy ti'pusbol), mosogatotalakat (a kemenyebb tipiisbćl).

AkrliatPoli-metil-metakrilžtnak (plexi) is nevezik. Addfcićs polimerizacioval keletkezd homopolimer. Gyakran hasznaljak (.iveg helyettesitesere.Metil-metakrilat, az akrilat monomer

C = C

Az akrilatot gyakran hasznaljćk kulteri jelzotabićk keszi'tesere.

COOCH,f

Poll-vinll-klorld (PVC) vagy poli-klor-etenIgen tartos homopolimer, kuldntele targyakat keszf- tcnck beldie, pl. palackokat es veddkesztyuket (Id. meg az addfcios ^ polimerizšcio >abra jat a 8 6 . oldalon).

A PVC burkolat vizal- lova teszi ezt a viz alatti videokamerat.

* Biologiailag lebonthato, 96; karboxilcsoport, 81; diaminok, 81; dikarbonsavak, 81; keterteku alkoholok (diolok), 83; eszterek, 81; eten, 79;funkcios csoport, 76; gliikoz, 90; latex, 47; koolaj, 84; relatfv molekulatomeg, 24; vulkanizalas, 11 7. old

DETERGEN5EKVizes oldataik eltavolitjak a szennye- zeseket. Harom tenyez6 eredmenyezi ezt a hatast. 1. Csokkentik a vfz felu- leti feszultseget*, igy a viz nem alkot cseppeket, hanem egyenletesen szet- terul a feluleten. 2. Lehetove teszik a zsfrmolekulak oldodasat a vizben.3. Az eltavolitott szennyezeseket szetoszlatva tartjak a vizben, nem engedik visszarakodni a feluletre.A szappan a detergensek egyik tipusa, de sok, szappant nem tartalmazo detergens is van. Detergens molekulaH osszli szenhidrogen*lancb6l allo molekula, a lane egyik vegen funkcios csoport* van (ez polžrossš* teszi a lancveget). Az apolaros*Ic inc hidrofob (vi'ztaszito), a polaros veg pedig hidrofil (kotodik a vfzhez). Ezek a molekulak vizben csoportosulnak, es un. miceliškat alkotnak.Detergensmolekula sematikus rajza

V W v V W V \ » ^

Hidrofil funkcios csoport*(a molekula „fe je ") ---

Hidrofob szenlanc*(a molei<ula „farka")-

MicellaVizes oldatban a detergensmolekulak gomb alakii csoportokal (micellakat) alkotnak. Az olajok es a zsfrok a micella hidrofćb kozepso reszeben oldodnak. Az alabbi kep szemlelteti, hogy a mosogatoszer micellai hogyan tavolft- jak el a zsiradekot.Zsiros A detergensmolekulak hidrofil tanyer ------ vege kinyulik a zsirretegbol.

Micella

Detergens­molekulak

A detergensmolekulak hidrofćbvege beagyaz6dik a zsiradekba.

A detergensmolekulak hidrofil csoportjai vonzodnak a vizmolekulđkhoz. Ez es a mo-

sogatassal jaro mozgaš „leszakitja" a felulet- rol a detergenst egy zsi'rcseppel egyutt. Ekkor micella (Id. balra) alakul ki, amely oldatban tartja a zsiradekot.

SzappanA detergensek egyik tfpusa.A szappan hosszu szenlancu karbonsav*, pl. oktadekansav natrium- vagy kaliumsoja* (az egyenletet lasd a lap aljan). Ailati zsi'rok vagy novenyi olajok (eszterek*) es natrium- vagy kalium-hidroxid-oldat reak- ciojaval allfljak elo (a kalium-hidroxiddal keszftett szappan lagyabb). A szappankeszites tolyamatat elszappanositasnak nevezik.A szappanmolekulak vizben micellakat alkot nak. A szappan kemšny vizben* lebego csapa- dćkot ad, mfg a mas tfpusu detergensek nem.

Elszappanositas (szappangyartas)

Zsfrok* es natrium- vagy kaiium-hidroxid mert mennyisegeit foiyamatosan tapićijak be a nagy, ureges, oszlopszeru szerkezetbe.Az oszlopban magas homersekleten es nagy nyomason jćtszodik le a folyamat.

Szappangyar

Szappan es 1,2, 3- propan- triot (glicerin) keletkezik, majd a kevereket sos vizben oidjak.

A folyamat befejezo resze a kicsapatćs (kisćzas). A reakcio utan valtozatlanui maradt hosszu szenlancu karbonsavakat* luggal semlegesitik*, es bealh'tjak a sooldat tomenyseget a szukseges ertekre.A kevereket ezulan centrifugćljćk, ezzel kulonitik el a szappant.

A szappanosftas egyenlete

C , ,H 35C 0 0 C H 2

C , 7H35C 0 0 C H ^

c ,7H35COOc!:h 2Eszter* (birkahajbol)_________________

Szappanosftas

3NaOHNatrium-hidroxid

3C ,7H35CCX> 'Na"

Natrium-oktadekanđt (natrium-sztearat) - szappan

CHjOHi h O H

iH jO H1, 2, 3-propan-triol (glicerin)

Minden szappan hosszu lancu kartmnsavak* natrium- vagy kaliumsoja*. Ebben a pSdaban a szappan az oktadekćnsav s6ja.

Q Q * Karbonsavak, eszterek, 81; zsfrok, 91; funkcios csoport, 76; kemeny vfz, 93; szenhidrogenek, 76; semlegesites, 37; apolaros molekula, 19; sok, 39; feliileti fesziiltseg, 11 7. old.

Szappant nem tartalmazo detergensek vagy szintetikus detergensekA detergenseknek czt a tfpusat a nyers- olaj finomitasžnak* mellektermekeibol allitjak elo. Ezekbol sok kulontele termekel keszi'tenek, mosćporokat, saniponokat, haj- apolo szereket, ameiyeket egyszeruen c:sak detergensnek nevcznek. A szappant nem lartal- mazo detergensek kemeny vizben* nem kepez- nek csapadekot, es jobban habzanak, mint aszappanok. Ha nem bomlanak le biologiai uton (Id. jobbra), akkor szennyezik a folyokal.

kl obra egy szintetikus detergens molekulćjat mutatja peldai(ent, amelyben nincs ionos* resz - a mosogat6szerel<ben hasznaljak.

A molekula apoiaros* resze

C H 2 C H j C H 2

C H 2 C H 2

A molekula polaros* resze _

Benzolgyuru*

( 0 (C H 2) 2) , 0 H

PMa szintetikus, ionos* detergens molekulajćra - a mosćszappanban alkalmazzćk.

Hosszu szenhidrogen* lane (a molekula apoiaros* resze) q

//CH2 CH2 CH2 CH2 CH2 CH2 CH2 C Na/ \ / \ / \ / \ / \ / \ / \ / \ / CH3CH2 CH2 CH2 CH2 CHj CH2 CH2 O

Ionos* Ićncveg (a molekula polaros* resze)-

MosoporokSzappan vagy szintetikus detergensek, ame- lyeket ruhamosasra hasznalnak. Ezek jobbak, mint a vi'z onmagaban, mert megkonnyftik a szennyezesek eltavoli'tasat, es igy kfmelik atexti'liat. A mosoporoknak ket fo csoportja van - az egyiket a ruhak kezi mosasara hasz­naljak (ezek rendszerint szappanporok), a masik ti'pust mosogćpekben hasznaljak.Ez utohbiak tobbnyire szintetikus detergensek, esolyan anyagokat tartalmaznak, amelyek csokkentik a habkepzodest, es apoljak a tex- tiliakat. Ha enzimet* is tartalmaznak, akkor biomosoporokrol vagy enzimdetergensekrSI beszelunk. Az enzimek elosegi'tik a feherjek* lebontascit es a szennyez6des feliazitasat.

Biologiai uton lebonthato detergensekOiyan szintetikus detergensek, amelyeket bakteriumok lebon- tanak (Id. biolćgiai uton lebont­hato, 96. oldal). A bio­logiai uton nem lebont­hato detergensek habja sem l;)onlhat6 le, beboritja a vizeket, megfosztva az elovilagot az oxigent6 i.

A biologiai uton nem lebonthatodetergensek el- pusztitjak a vizi elovilćgot, mert megakadalyozzćk az oxigen oldćdćsat a vizben*.

Feluletaktfv anyagokEzek az anyagok csokkentik a vfz feluleti fesziiltsegćt*. Ezert ezeket a detergenseket a szennyeze.sek eltavolftasan ki'viji szanios mas teruleten is hasznaljak (Id. az alabbi peldakat).

A kendzsirok alla- ganak javitasara feluletaktiv anya- gokat hasznalnak.

A festekekben alkalmazott feluletaktiv anyagokeidsegitik a festek- szemcsek egyenletes eloszlasat, valamint azt, hogy a festek sima feluletet ad, es nem csopog.

A kozmetikumokhoz is adnak feluletaktiv anyagokat. Az arc- puder ezert fed egyenletesen es jol. Ugyancsak ezek az anyagok biztositjak, hogy a kozmetikai kremek jol keve- rednek vizzel es megfelelo suruseguek.

* Benzolgyuru, 76; enzim, 47; kemeny vfz, 93; szenhidrogenek, 76; ionvegyuletek, 17; apoiaros molekula, 19; feherjek, 91; finomftas, 84; feluleti fesziiltseg, 11 7. old.

TAPANVAGOK■JAz eletben maradashoz es a noveke-

deshez az elo szervezetnek szamos kulonbozo anyagra van szuksege. Ezek tartalmazzak a taplalekokat - szen- hidratokat, feherjeket es zsfrokat (Id. lipidek) - olyan szerves vegyu- leteket*, amelyeket a novenyek foto- szintezissel* keszitenek, es az allatok elfogyasztanak. Fontosak a kiegeszfto taplalekok is, a vfz es az asvanyi anya-gok, amelyekre a novenyeknek es az ailatoknak egyarant szukseguk van, valamint a vitaminok, amelyek csak az ailatoknak szuksegesek. Sok ailatnak a durva vagy rostos taplalek is fontos, mert ez segfti a taplalek vegig- haladasat a belrendszeren. A kulonbozo allatok az egeszseges taplalkozashoz kiilonbozo mennyisegeket igenyelnek ezekbol az anyagokbol (valamelyik anyag helytelen mennyisege betegseget okozhat).

Az emberi szerve- zet valtozatos taplalekot igenyel egeszsege megorzesehez.

SzenhidratokEltero bonyolultsagii szerves vegyijletel<*. A leg-

j 3onyolultabbak, amelyek sok kiilonallo egyseg- bol allnak, a poliszacharidok (pl. keme- nyft6 ), a legegyszerubbek peciig az ogyetlen cgyseget tartalmazo monosza- chariclok. Az ailalaban ervenyes altala- nos osszegkeplet* Cx(H2 0 )y. A glCikoz(szolocukor) nevu monoszacharid majd-

nem minden elo szervezet energiaforrasa.

Chips

Ezek az eleimiszerek tartal- rnaznak szenhidratokat.

Gltikoz vagy szolocukor Cf,Hi2 0 6 osszegkepletu* monoszacharid (Id. szenhidratok) lebomlasa ad energlat a nove- nyeknek es az ailatoknak. A novenyek foto- szintezissel* keszitenek glukozi, s kemenyit6

t'ormajaban raktarozzak, ami'g nincs ra szukseguk. Az allatok lobbfele szenhidra- tot fogyasztanak, az osszetett szenhidra- lokat lebontjak szolocukorra, s a glikogen

nevu poliszacharid lormajaban raktarozzak (Id. szenhidratok).

Egyszerusftett egyenlet, amely feltiinteti a szolocukor lebontasakor a szervezetben felszabadulć energiat

SzacharozDiszacharid vagyis szenhidrat, amely ket monoszacharidbol - sz5l6cukorb6l es gy(jm6 icscukorb6 ! - ali. Edes fzu, gyakran hasznaljak eleimiszerek edesftesere, a minden- napi eletben cukorkent ismerjLik. Osszegkćp- lete* C i2H2 2 0 n, cukorrepabol ćs cukornad- bol nyerik ki.KemenyftoPoliszacharid (Id. szenhidratok), amely a no- venyekben a szolocukor tarolasi formaja.A glikogenhez (Id. gliikćz) hasonioan a ter- meszetes polimerek* egyik peldaja - ebben az esetben a monomer* a monoszacharid szolocukor. Jegyezzuk meg, hogy a szold- cukor-molekulak osszekapcsolodasakor vi'z- molekulak keletkeznek (Id. kondenzacios polimerizacio, 8 6 . old).A kemenyft6molekula reszlete

Szolocukor Belelegzett Szen- oxigen dioxid

6 C O 2 + 6 H2O + ENERGIA

Vi'z

Sz6l6cukoregyseg _________ _________

Q H 2 0 H

cH

OH

c —H

Sz6l6cukoregyseg _________ ________

H H

H/COH

C H 2OH

CH

\0H

cH

O H\/A/

c 0OH

(kj-banmerve) Az dsszekapcsolodas elott itt mindegyik molekulan OH- volt.

H2O keletkezett es eltavozott a ndvenyi szovetekbe.

* Altalanos osszegkeplet, 77; osszegkeplet, 26; monomerek, 86; termeszetes polimerek, 87; szerves vegyuletek, 76; fotoszintezis, 95; polimer, 86 . old.

SZERVES KEMIA

AminosavakEzekben a molekulakban van egy olyan szenatom, amelyhcz karboxilcsoport*(-COOH) es aminocsoport* (-N H 2) is kap- csok)dik. Az aminosavak a feherjek epilokovei.

Mintegy 2 0

kijlonbozo

termeszetes aminosav van.

Mindegyikben va n

karboxilaoport*

ćs aminocsoport*.

. NH,Ghan ^(aminosav)

HA feherjek lebontasa a szervezetben

A f6ldimogyoro sok

f^irjet tarta lm az,

e/ert nagyon

taplalo.

1. A m egragott fd ld im o g y o r6 le fe le

holad a n ye lo cso b en . A g y o m o r es

0 v^onybelek e m e s z t ik m e g

a mogyoro fe h e rje ta rta lm ćt.

_ G y o m o r

- A m in o c so p o rt

COOH

K a rb o x ilcso p o rt

N y e lo c s 6

\V e k o n y b e i

— E ltero s z m u n e g y z e te k

je lo lik a k u lo n b o z o

a m in o s a v a k a t .

2. Ez a lane

sieml&teti a rno

gyoroban ta la ih a to leherjM en a z a m in o -

savak (m o no m erek*) je lle m -

10 sorrendjet. V a la m e n n y i

kulonbozo feh erjen ek m e g -

von a sajdt a m in o sa v -

m endje.

i.A g y o m o rb a n e g y e n z im *

fehzokitja a fe h e rje m o le k u ld k a t

(a hosszu Id n co ka t p o lip e p t id e k n e k n e v e z ik ) ,

midebb lanco k k e le tk e zn e k (d e m e g e ze k

is eleg hosszu ak a h h o z , h o g y p o lip e p t id n e k

nevezziik).

ke n z im ek* k a ta iiz a to ro k * , a m e iy e k

g^rsitjak a re a k c io k a t a s z e rv e z e tb e n .

4. A vekonybelekben le v o e n z im -----------------0 polipeptideket k e l a m in o s a v - -----------------bćićllo egysegekre (d ip e p t id e k ),

mgy kijionallć a m in o s a v a k ra b o n tja .

5. Az a m in o sa v-m o le ku la ka t a s ze rv e z e t m ć r fe l tu d ja

hasznoini (beepi'ti).

6. A szervezetben m e g h a ta ro z o tt e n z im e k a z

aminosavak o s s z e k a p c s o la s d v a l u j feh erje ket ' keszitenek.

7. A z a m in o s a v a k s o rre n d je

a z u j fe h e r je ić n c b a n

m e g h a la r o z z a

a fe h e rje t ip u sć t.

E n n e k a ta n c o s n a k

sok, a z iz m o k b a n

ta la ih a to , a k tin es

m io z in feh erje re va n

s zu k se g e .

• J

FeherjekSok aminosav monomerbSI* epillo termesze- tes poliemerek*. A tchćrjćk relatfv molekula- tomege* 20 OOO-tol tobb miliioig vallozik. Elsosorban husban, tejtermćkckben, rlioban, gabonafelekben, tojasban es babban talal- hatoak. Az allatoknak a novekcdćshez es a seriilt szovetek gy6gyiilasahoz van szukse- giik tehćrjćkre.V i t a m i n o k ^ C-vitamin, amit aszkorbin-

, . savnak is neveznek, az egyikA laplalekban kis mGny-vitamin.nyisegben talaihato szerves vegyuletek*.Minden allat etrendje- nck lenyeges reszei.Azert szLiksGgcsck, mert segitik az enzi- mek* katalitikus* hatasat a szervezet­ben lejatszodo kemiai reakciokra.A zo k a z e m b e re k, a k ik

n e m fo g y a s z ta n a k

e leg C -v ita m in t,

sk o rb u to t k a p n a k .

A c itro m fe le k es

a z o id s e g e k a fo fo rrć -

s a i e n n e k a v ita m in n a k .

LipidekIde tarloznak az elo szovetekben talaihato zsfrok es viaszok, amelyek az eszterek’ egyik csoportjat alkotjak (a zsirok kepezik a szervezet energiatartalekat). Vi'zben nem, de szerves oidoszerekben* oldodnak, tobbnyire szilard, vagy telszilard anyagok, amelyek teiftett karbonsavakboi* allnak. Egy kisebb csoport azonban, az olajok, tolyade- kok, es toleg telftetlen* karbonsavakat, tartalmaznak.Peldakent a zsfrkepzodes egyik reakciojaC H 2OH

CHOH + aCi^HsjCOOHO k ta d e k ć n sa v (va g y

sztearin sav), h o sszu

C H 2O H sze n la n cu ka rb o n sa v

1, 2, 3 -p ro p ćn -trio l (g licerin)

A z o liva bo gy6 o la jč-

n a k je ientos h a n ya -

dat telitetlen* zsfrsa-

vak alkotjak, pl. a z

ola jsa v es a lenolajsav.

A z olfvaolajat fo ze sh e z h aszn a ija k

C 17H35

+ 3 H2OV iz

‘ Aminocsoport, 8; karboxilcsoport, 81; latalizis, 47; enzim, 47; eszterek, 81; monomerek, 86; termeszetes polimerek, 87; szerves oldoszer, 117; relatfv molekulatomeg, 24; teiftett vegyuletek, teiftetlen vegyuletek, 77. old.

A VIZA vfz (H2O) a legfontosabb vegyulet a Foldon. Megtalalhato a foldfelszf- nen es a legkorben, s jelen van az ailatokban es a novenyekben. A haz- tartasokban es az iparban hatalmas vizmennyiseget hasznalnak fel na- ponta, pl. a gyartasi folyamatokban es hutoanyagkent* a vegyi uzemek- ben. A viz kis mennyisegben tartalmaz oldott gazokat, sokat* es szennyeze- seket*. (Ld. az 53. oldalt is.)A vizmolekulaban egy oxigenatom es ket hidrogenatom van.A viz molekula ja poiđros molekula*, ezert a viz jć polaros otdoszer*.

JegA VIZ szilard alakja. A jegben a VIZ molekularžcsot* alkot, amelyben a molckulak tavolabb vannak egymastol, mint a vi'zben.Ezt a hidrogenkotćsek* okozzak, s ennek kovetkezteben a jeg suru- sege kisebb, mint a vi'ze. Ezert a VIZ kitagul, ha megtagy.

A vfz korforgasaA vfz allando vandorlasa a levegon, a folyo- kon es a tengereken at.Az esoviz viszonylag tiszta, de kis mennyisegben tartalmaz oldott gazokat, pl. szen-dioxidot es ken-dioxidot (amely a savas esof* okozza).

jegkocka - a viz szilard formaja.

Az esoviz leszalad folyok- ba, es visszafolyik

A vizpara lecsa- podlk*, es felhoket kepez.

A Fold felszine- nek tobb mint 70%-at viz boritja.

V iz a leg- korbenLegnedvesseg, paratartalomA levegoben levo vizgoz mennyisege. Fugg a homer- seklettol, meleg levegoben magasabb (a levego 4%-a is lehet), mint hideg levegoben.

HigroszkoposAz anyag, amely vizparat kot mog a levegobol. A megkotott vfz tomege eler- heti az anyag tomegćnek 70%-at. Az ilyen anyag nedvesse valik, de konnyen kiszarad Pl. a natrium-klorid.

Elfoly6sodasOlyan higroszkopos anyagokra jellemzo, amelyek megkotik a levego pa rata rta I mat, oldodnak a megkotott vizben, es tomeny* oldat keletkezik, amelybol nehezen tavoifthato el a nedvesseg.

A kalcium-klorid levegon allva vizet kot meg a levegobol, es t6meny* oldat jon letre.

KristalyvfzvesztesVfzvesztesrol akkor beszelLink, ha a krista- lyos anyag levegon allva kristilyvizenek* egy reszet leadja.A feluleten porszeru reteg ma rad.

A nđtrium-karbonćt- kristalyokon feher por alakul ki.

92

Viztarolo

* Savas eso, 96; eges, 94; t6meny, 30; lecsapodas, 7; hutoanyag, 116; parolgas, 7; hidrogenkotes, 20; molekularacs, 23; polaros molekula, 19; polaros oldoszer, 30; szennyezes, 96; sok, 39; kristalyvfz, 21. old.

VizeilatasDesztillalt vfzAviz sćtartalmat* desztiilacioval*eltavolftjak. Nagyon tiszta, de kis mennyisegben tartalmaz oldott gazokat.

SćtalanitasAz oldott sćkat* tavoh'tjak el a tengervfzbol. Desztiilacioval* vagy ioncserćs lisztftassal vegzik.

TisztitasA bakteriumokat es mas karos anyagokat tavoh'tjak el a vizbol, hogy jo minosegu ivovizet nyerjenek.

A vizmuvekben, a vfzt6roz6k-bdl szarmazo vfz kavics- es homokćgyon, vagy aktiv sze- nen szivarog kereiztui, ezzel eltavolitjčk az iszapot es az eg/efc szilard szennyezest. Szur6agy

A klćrozo uzemben ćzont es kl6rvegyuleteket olda- nak a vi'zben, hogy elpusztitsak a bakteriumokat, majd eitdvoh'tiak ezeket az anyagokat.

Ivoviz

Kemeny vfzKalcium- es magnćziumsokat* tartalmazoviz. A sok azokbol a kozetekbol oldodtak kl,amelyeken a vfz kcresztLilfolyt (kl. kalcium,57. old.). Az a vfz, amelyik ncm tartalmazilyen sokat a lšgy vfz. A vfz-kemenysćgnek ket tfpusavan: a vžitozć kemenyseg(amely forralassal eltavo-Ifthato) es az žllandokemćnysšg (amelyet nehe-zebb eltavoiftani). A kemeny

,1 1 I • I ^ vizben levovizben a szappan nem habzik, ^,^anyok fajtaitescsapadekot kepez. A lagy vfz az hatamzzaići habzik es nem kepez a viz' , milyen kozetekenaszappannal csapadekot. h iyt keresztui.

A csapadekkepzodes egyenlete

Kalcium- es magnezium- ionok (a kemeny vizben)

Szappan + (natrium

szteardt)

Csapodek (kalcium- es mognezium- sztearćt)

Natrium- ionok

Všitozo kemenysegA vfzkemenyseg egyik tfpusa, a vfzben oldott kalcium-hidrogen-karbonat s6 * okozza. Forralassal eltavoifthato, oldhatatlan, feher, szilard anyag kelet- kezik (kalcium-karbonat vagy „vfzko").

Vizko kepzddik azok- ban az edenyekben, amelyekben sokszor forralunk kemeny vizet.

Allando kemenysegA vfzkemenyseg keliemetlenebb lormaja, amelyet a vfzben oldott egyeb kalcium- es magneziumsok* (szultatok es kloridok) okoznak. Forralassal nem tavoifthato el, de eltavoifthato desztiilacioval* (es desztillžit vizet kapunk) vagy vfzlagyftšssal (ioncserš- vel vagy vfzlšgyft6 k hasznalataval).

loncsereA vfzlžgyftšs egyik modszere (Id. žllando kemćnysšg). A vfz olyan anyagon, peldaul zeoliton (natrium-aluminium-szilikat), halad keresztui, amely a kalcium- es magnezium- ionokat natriumionokra csereli. Nehany szerves polimert* is hasznalnak ioncserelo anyagkent.

Ioncserelo tartaly

Kemeny viz

Ioncsereloanyag

A kalcium- es magneziumionok natriumionokra cserelddnek

loncserelt viz(a mar csak nćtriumionokat tartalmazo vizet elvezetik).

Vfzlagyft6 anyagokAz allandć kemenyseg eltavoiftasara hasznalt anyagok. A kalcium- es magneziumsćkkal* olyan vegyuleteket kepeznek, amelyek a szappannal nem lepnek reakcioba.

MososzodaA kristalyos* natrium- karbonat (natrium- karbonat-kristalyhidršt) kozonseges neve (Id. az 55. oldalt is). A haz- tartasokban hasznaljakv fz la g y f tŽ S ra . ^ mososzoda kristalyai‘

*Kristalyok, 21; desztiilacio, 106; kristaiyhidrat, 40; polimerek, 86; sok, 39. old.

A LEVEGO E5 AZ EGE5A levego oxigent, szen-dioxidol es nit- rogent tartalmazo gazkeverek, amely korulveszi a Foldet, es az elet minden tormaja szamara nelkiilozhetetlen.A levegoben levo gazok a cseppfolyos levego szakaszos leparlasaval* valaszt- hatok szet. Ipari nyersanyagkent hasz- naljak oket. A levegoben kis mennyi- segben vizgoz is van, s lehetnek szennyezesek* is bizonyos teruletekenA szaraz levego osszetetele

21 % oxigen- az el6lenyek lelegzesehez* elenged- hetetlen0,97% nemesgćz*- kulonbozo ipari celokra hasznaljćk

■ 0,03% szen-dioxid

78% nitrogen----- a novenyek novekedesehez fontos

Az egesVnlamilyen anvag es egy gaz kozotti exoterm reakcio*. Az ćges tobbnyire levegon kovetke- zik be, s az ego anyag oxigennel egyesi.il. Anyagok mas gazban, pl. klorban is eghetnek. Az eges altalaban nem onmagatol inciul meg. Melegitessel keli megindi- tani (kl. aktivžižsi ener- | gia, 46. olcl.).A gazfozokben a foldgaz* \(foleg metan) egeae szolgaltatja a fdzeshez szukseges hot. ---

CH^Cg) + 0 2 ^ C02(g) + 2H20(g) + ENERGIAMeton A levego Szen- Viz­ a

OKigenje dioKid goz fdzeshez

Gyors egesOlyan egšs, amelybennagy mennyisegu ho esfenyenergia szabadul fel.A gyors egesben nagy mennyisegu (nagy teiiogatii) gaz is kepzodhet a hon kivul. Ez mbbanast okoz.

Lassu egesAlacsony homersekleten vegbemeno ćgesi folyamat. Nincsenek Ižngok. A belso eges (Id. 95. oki.) a lassu eges egyik formaja.

A buvarok a viz alatt a magukkal

vitt, surilett levegot tartalmazo palacktmi lelegeznek. A levego

oKigenje eletfontossagu.

LangA gyors egesben keletkezo ho- es fenyenergia egyiiltese.

Az el nem egett szen izzo reszecskei.

Ha elegendd oxigen van az anyag teljes elegesehez, un. nem vilđgito langot kapunk.

Nyitott levego- adagolo nyilćs

El nem A— egett gaz

Vilagftć langot akkor kapunk, ha nincs elegen­dd oKigen a tokeletes egeshez.

Zart levego- — adagolo nyilds

Tuzel6anyagAz az anyag, amelynek ele- getese hoenergial ad. Jelen- leg legtobbszor asvanyi futo- anyagokat hasznalunk, amelyek az osregi ailatok ćs novenyek maradvanyaib6 l kepzodtek.A legregibh i%mert tuzeloanyag a fa. Az ćsvđnyi

tuzelo-anyagokat, pl. a foldgazt* es a koolajat*, a loid melye- bol hozzdk a felszinre.

FutoertekAdott fut6 anyag nieghatarozott mennyisege alta I termelt ho. A kovelkezo tablazat mutatja a szokasos tuzel6 anyagok osszehasonli'tasat.

Hoenergiakilojoule */gramm-ban.

TSdgSž'- K SSž S r

Fa

94 ' Antracit, koksz, 65; exoterm reakcio, 32; a cseppfoly6s levego szakaszos leparlasa, 69; motorbenzin, 85; kilojoule, 32; foidgaz, 78; nemesgazok, 75; koolaj, 84; szennyezesek, 96. old.

KORNYEZETI KEMIA

KorrozioA levegoben levo gazok es fem reakcioja.Afem oxidšl6dik*, es a felLileten ()xidretcg kepzodik, amely rendszerinl karositja a femet. Van azonban olyan eset, amikor vedorćleg aiakul ki, ameiy megakadalyozza a tovabbi korroziot. Megelozhcto a korrozio, ha a temet eizarjuk az oxigentol, vagy megakadalyozzuk, hogy elektronokat adjon le (Id. katodos vede- lem, 45. oldal). A vas korroziojat rozsdasodas- nak nevezzuk (Id. rozsda, 60. old.).Bels6 legzes (biologiai oxidaci6)Allatokban es novenyekben a lassu eges egyik formaja. A szolocukor (gliikoz*) es oxigen „reakciojaval" termei energiat. Kemiailag a foto- szintezissel ellentćles folyamat.A tevegobe kibocsatott szen-dioxid

Oxigen a levegobol

FotoszintezisA zoid novenyekben lejatszodo (rćszben) fo- tokemiai reakcio*. A naptćny energiajanak tel- hasznalascival szen-dioxidb6 l es vizbol szolo­cukor* termelodik. A fotoszintezis a belso leg- zessel ellentetes folyamat, es minden elethez lelfontossagu.

/ Oxlgen

Szen-dioxid

Tapićlek

/ A napfeny energiaja

A taplalekban levo szolocukor* oxidćl6dik.

* Szenhidratok, 90; koszen, 65; szolocukor (glukćz), 90; Haber-fele folyamat, 66; oxidaci6, 34; koolaj, 84; fotokemiai rekcio, 46; feherjek, 91; sok, 39. old. 95

KORNYEZET5ZENNYEZESA szennyezes a foldbe, a legkorbe, a folyokba es az oceanokba engeciett nemkivanatos anyagokat jelenti, amelyek megzavarjak a termeszetes folyamatokat. Ezeket az anyagokat szennyez6 anyagoknak nevezziik.A szennyezes fontosabb tipusait es forrasait mutatjuk be az alabbiakban.

Biologiailag lebonthatoOlyan anyagol jelol, amelyet baktoriumok egyszerubb vegyuletekke tudnak alaki'tani. Szamos muanyag nem bonthato le biologiai­lag (Id. mćg; detergensek, 89. old.).

Szmog (fCistkod)Fusttel es korommal keveredo kod. Savas, mert az ipari varosokban az elegetett tuzel6 anyagokb6 l* ken-dioxid keletkezik.

A ken-dioxid, amely a tuzel6anyagok* szennyezeseibdl keletkezik, a savas eso fo okozoja.

Savas esoA szokasosnal savasabb esovfz. Az esoviz pH*-ja normal korulmenyek kozolt 5 es 6 kozott van, mert szensav keletkezik az oldott szen-dioxidb6 l. A tuzeloanyagok* elegetese- kor keletkezo ken-dioxid es nitrogen-oxidok, a levegoben levo vfzzel (para) reagalnak, ćs kb. 3-as pH-ju kensav es saletromsav keletkezik.

A „csapdaba ejtett" nap- energia

UveghazhatasA legkorbe hatolo napenergia felmelegi'ti a toldfelszi'nt, s a Fold hosu- garzascit a levego szćn-dioxid- tartalma elnyeli („csapdaba ejli'Ezzel homersekletemelkedest okoz a Fold teiszinen. A fut6 anyagok* egese egyre tobb szen-dioxidot termei, s ezzel rontja a helyzetet.Č)zonfogyasA legkor teiso lartomanyaban levo ozonršteg* vćkonyodcisa. Ez a reteg vedi meg a toldfel- szmt a Nap karos ultraibolya sugarzasatol. Fel- tetelezik, hogy ezt a folyamatot a klor felgyor- sitja, mert katalizalja* az ozon atalakulasat oxigennć. A klor a klor-fluormetan* (freon) bomlasabol kerui a legkorbe. A freonokat aeroszolok hajtoanyagakent, hutoszekrenyek hutSkozegekent* es a polisztirol* gyartasaban hasznaljak. Nemzetkozi megaliapodasokat kezdemenyeztek a freon gyartasanak es fel- hasznalasanak csokkentćsere, de szamos tu- dos Ligy veli, hogy ennel tobbet keliene tenni.Termikus szennyezesA gyarak es eromuvek altal a folyokba es tavakba engedett meleg viz hatasa. Ez csok- kenti a vfzben oldott oxigen mennyiseget, es ezaltal hat a vizi elovilagra.EutrofizaićdasA mutragyakbol a folyokba kerulo nagy mennyisegu nitrat, nitrit es fosztat a vizinove- nyek tulzott novekedeset valtja ki. Ez oxigen- hic1nyt eredmenyez a vi'zben, s a halak es mas vfzi ćl6 lenyek pusztulasat okozza.

A tuzel6anyagok* elegesekor keletkezo nitrogen-oxidok kozrejatszanak a savas eso kialakulasaban. Napfeny hatćsara a nitrogen- dioxid reakcićba lep az oxigennel, es mergezo 6zon* gaz keletkezik.

A tuzel6anyagok* elegesebol szćrmazć szen-dioxid mennyisege fokozatosan no

a legkorben (Id. uveghdzhatćs).

Az erosen mergezo szen-monoxid a tuzeld- anyagok* tokeletlen

egesekor keletkezik az eromuvekben es

az autokban.

A savas esoroncsolja az epuleteket. A vizi elovilćgot a savas eso, "Z

a vizin6venyek tulzott noveke- dese, a melegedes (termikus szennyezes) es a mergezo nehezfemek pusztitjćk, pl. az uzemekbol a folyokba es tengerekbe szivđrgo higany.

KA savas esoelpusztitja a novenyeket.

Mergezo 6lomvegyuletek az olmozott benzint hasznalo autćkbćl (ćlom-tetraetil adalek*).

A szmog es a savas eso karos az emberekre es az ailatokra.

A novenyek felszivjak a savas esobol a talajba ivodott karos kemiai anyagokat.

96 * Adalek, 85; katalizator, 47; klor-fluormetan, 81; hutoanyag, 116; tuzel6anyag, 94; ozon, 69; koolaj, pH, 38; polisztirol, 87. old.

A REAKTIVITA5I 50R(Atablazat tiz fem tula donsagait mutatja be - Id. rneg 44 . old.

OJ

1njZ u f <

CN £ £

3U

03tA ^^ 03 0

| i iT jzc

■'i=; C C; '<i; N£

uj 5 'ttj ^

£ 5 ' , o § -g ^ o 1

S "S -2 ^ c c 2 .2>‘C: g :§*1 O O '-O ^ r? >< •' *2 ^ •=t: -S; -C cu -i; 5 O C T3 ^

Si | :S:K■ž c >< H)_aj io:2 -JI 'i jTS-sc -i£

1 s i J'> V« nJ O I j: nj c

;oc

.£ c 2

"Č £ i£ un T3 ^ -2 -Q 2 j«;n O & ! - 5 ' o ' O . O N^ -c 1; S:L 'i '5 ^g-aj C T i c S o

.Ol O N g ■ ? !

'"IJ N “S

'J 'S :s

nj

i - A >'<0 0 ^ 03 NI ^ m

;oc 5•S o 2 5f

" I

1 ^ ^ G

t 01 ^ nOJ •—% U"O

l l ' šI

'Os 5•S o2 a;

§ 2 ; «■o ^ 5 ^ .N

■s '"S § |-'-| 12 2 ° c -g g .S!

■a

L , i'J c c š i l i

•9

■ i i 2 a;

"Č5 ^S O E -O C , * ,0 k; 5 ^ 'S ^ 'O -i« '<lj T3 <lJ

2 5 E ' £ - &

1

ti 'O>ro; «I a?

co^ -Q ''O1 s i .

1 S ° 1 1e S- S 5 .2

c 'O o c«;

1 - 3 5 '5 I

* 2 n *-'0 > ^uj«: ^ OS ^ s2P

Hl -C

--i. i *, ‘O ^

^ § g ’ i ''S ^C ^ ^ :s ° N^ '3 'S , ' 'S S

1o: 1. C C5i O -se

<5J'6 'S -S c o '~ N oi D ^ —■■a Q J5 ^ a

č ' S S ^ Si 0 - 2 50 3•S IO ® -Sfcy)'<b * o 2 p T3 -v: 'ci, -sc '5

ž § : s § S § ■ §

' O

■S o

>0

« MBH >

' s | l l i 1 ' | l | ' š | l s l l s

| l i t ? i S | H B l i i i l

' s § 1 g, ^ -8 is 1 ^ ^:2 C o §. Si 5 ° ° '-S? i : c S ^ ' . ^ 8 o ^ o 2 q >S;

'.o

.£ D

- o lo O

oc: "o

1 e S 1 3: -§^>3

-Ac’ "6

f 1 : i 1 s '-s ^ ^ 1< '< ij > -c C

s i ' i g -«CT) <i; T3 0 '<L» C: 'OE ° : g : s O.

2 i - g s g f

:o tj i •S o2 &i

*0)1

ilinZ U f <

cN 0. a

1U.E.2

ED

Mz

E□‘um

E3sSCDO

5

E.E’c£3<

cu 1

EoO

:3N

U J

* Helyettesites (kiszontas), 44; redukcio, 34; sok, 39; eros sav, 38. old. 97

AZ ELEMEK TULAJDONSAGAIAz alabbi tablazat osszefoglalja a perićdusos rendszer* (Id. 50-51. old.) elemeinek fizikai tulajdonsagait. Az utoiso tizennegy elem nem szerepel a tablazatban (96-109-es rendszamu elemek, nevuket es vegyjeluket Id. az 51. es 112-11 3. oldalon). Ezekrol nagyon keveset tudunk, kulonieges laboratoriumi korulmenyek kozott lehet oket eloaliftani, es a masodperc tortreszeig leteznek. A tablazatban szereplo surusegertekek szobahomersek- letre vonatkoznak, kiveve a gazokra vonatkozo adatokat (+ jeliel jeloltuk), amelyeket a forrasponton mertek. A vfzszintes vonal (-) barhol a tablazatban azt jelenti, hogy nincs ismert adat.

Az elem neve Vegyjel Rendszam* Megkozelitđrelativatomtomeg*

Surusćg(g/cm )

Olvadžs- pont (°C)(a zđrojel kozelitćJ i

Forršs- pont (°C)

(rtćket jelol)

Aktinium Ac 89 227 10,1 1 050 3 200Alummium Al 13 27 2,7 660 2 470Ameridum Am 95 243 11,7 (1 200) (2 600)Antimon Sb 51 122 6,62 630 1 380Argon Ar 18 40 14 t -189 -186Arzen As 33 75 5,73 - 613 (szublimal')Asztadum At 85 210 - (302) -Bdrium Ba 56 137 3,51 714 1 640Berillium Be 4 9 1,85 1 280 2 477Bizmut Bi 83 209 9,78 271 1 560Bor B 5 11 2,34 2 300 3 930Brom Br 35 80 3,12 ■7,2 58,8Kadmium Cd 48 112 8,65 321 765Cezium Cs 55 133 h9 28,7 690Kaldum Ca 20 40 1,54 850 1 487Szen C 6 12 2,25

(grafit*)3,51(gyim dnt*)

3 730 (szublimal*)

3,750

4 830

Cerium Ce 58 140 6,78 795 3 470Klor a 17 35,5 1,56 t -101 -34,7Krom Cr 24 52 7,19 1 890 2 482Kobalt Co 27 59 8,7 1 492 2 900Rez Cu 29 64 8,89 1 083 2 595Diszpozium Dy 66 162 8,56 1 410 2 600Erbium Er 68 167 9,16 1 500 2 900Europium Eu 63 152 5,24 826 1 440Fluor F 9 19 m t -220 -188Frandum Fr 87 223 - (27) -Gadolinium Gd 64 157 7,95 1 310 3 000Galiium Ga 31 70 5,93 29,8 2 400Germćnium Ce 32 73 5,4 937 2 830Arany Au 79 197 19,3 1 063 2 970Hafnium Hf 72 178,5 13,3 2 220 5 400Helium He 2 4 0,147 t -270 -269Holmium Ho 67 165 8,8 1 460 2 600Hidrogen H 1 1 0,07 f -259 -252Indium In 49 115 7,3 157 2 000lod 1 53 127 4,93 114 184Iridium Ir 77 192 22,4 2 440 5 300Vas Fe 26 56 7,85 1 535 3 000Kripton Kr 36 84 2,16 f -157 -152Lantan La 57 139 6,19 920 3 470Olom Pb 82 207 11,3 327 1 744Utium U 3 7 0,53 180 1 330Lutedum Lu 71 175 9,84 1 650 3 330

98 * Rendszam, 13; gyemšnt, grafit, 64;relativ atomtomeg, 24; szublimšlas, 7. old.

ALTALANOS KEMIAIISMERETEK

Az elem neve Vegyjel Rendszžm" Megkozeiftfirelatfvatomtomeg*

SurOsćg(g/cm’)

Olvadas- pont (°C)

Forržs- pont (°C)

(a zžrćjel kozeIftS ćrt^ket jelol)

MagneziumManganHiganyMolibdenNeodimiumNeonNeptuniumNikkelNićbiumNitrogenOzmiumOxigenPalićdiumfoszfor

PlatinaPlutćniumPoloniumKdliumPrazeodimiumPrometiumProtaktiniumRćdiumRadonReniumRćdiumRubidiumRuteniumSzamćriumSzkandiumSzeienSziliciumEzustNćtriumStronciumKen

TantćlTechneciumTellurTerbiumToliiumToriumTuliumOnTitđnVolframUrdnVanadiumKenonItterbiumIttriumCinkCirkćnium

MgMnHgMoNdNeNpNiNbNOsOPdP

PtPuPoKPrPmPaRaRnReRhRbRuSmScSeSiAgNaSrS

TaTcTeTbTaThTrnSbTiWU\/XeYbYZnZr

122580426010932841

7 76

8 46 15

78948419596191

754537 44 62 21 34 14 47 1138 16

73 43 52 65 81 9069 50 2274 92 23 547039 3040

2455

20196

14420

237599314

19016

10631

195242210

3914114723122622218610385

101150457928

108238832

18199

12815920423216911948

18423851

131173896591

1,747.2

13,6 10,17.0 1 2 t

20.4 8,8 8,57 0,808 t

22.5 h l S t

12,21,82(sdrga*)2.34 (voros*)

21.519.89.4 0,866.78

15.4 54.4 t

20.512.4

1.5312.3

7.54 2,994.792.35

10.5 0,97 2,62 2,07(rombos*)1.96(monoldin)

16.6 11,5

6.2 8,27

11.8 11,79.33 7,34.54

19.3 19,15.96 3,52 t 6,984.347.1 6.49

6501 240

-38,92 610 1 020-249640

1 4532 470

-2103 000

-2181 550

44,2 (sarga')

590 (voros *)

1 769 640 254

63.7 935

1 030 1 230

700 -71

3 1801 970

38,92 500 1 070 1 540

2171 410

96197.8

768113(rombos*)

119(monoklin)

3 0002 200

4501 360

304 1 750 1 540

232 1 675 3 410 1 130 1 900 -112 824

1 500 420

1 850

1 100 2 100

357 5 560 3 030

-246

2 7303 300

-1965 000

-183 3 980

280 (sđrga*)

4 530 3 240

960774

3 130 2 730

1 140 -61,8

5 6304 500

6884 9001 9002 730

6852 360 2 210

8901 380

444

444

5 4203 500

9902 800 1 460 3 8501 7302 2703 260 5 930 3 820 3 000

-1081 4302 930

9073 580

* Rendszam, 13; monoklin ken, 70; voros foszfor, sarga foszfor, 68; relatfv atomtomeg, 24; rombos kćn, 70. old. 99

AZ EGVSZERU 5ZERVES v e g v O l e t e k ELNEVEZE5EAz egyszeru szerves vegyuletek* (amelyekben nincs, vagy csak egy funkcićs csoport* van) neve az alabbi ket lepesben alakfthato ki.A kovetkezo tab i^at tartalmazza azokat az elčtagokat, amelyek a szenišncban levo szenatomok szđmžra utalnak.

A szenatomok szdma a lancban

Az alkalmazott elotag

EgyKettoHaromNegyOtHatHetNyolc

met-et-

->->-► prop--► but--► pent--► hex--► hept--► okt-

Els6 IšpšsValasszuk ki az alabbi a) - i) aliftasok kozul azt, amelyik raillik a meghatarozando mole- kulara. Ezutan keressiik meg a jelzett szamot a masodik lepes alpontjai kozott.

Ld sd l.a) A molekulaban csak szen- es hidrogen- atomok, valamint egyszeres kotisek* vannak.

b) A molekulaban csak szen- es hidrogen- atomok vannak, s tartalmaz egy kettos kotest*.

c) A molekulaban csak szen- es hidrogenato- mok vannak, s van benne egy hdnrns kotes* is.

d) A molekulćban a szen- es hldrogenatomo- kan kivCil, van egy hidroxilcsopođ* (-OH) is.

e) A molekukiban szćnatomok es hkJrogenatomokvannak es a lane egyik vegen -CHO csoport van.

i) A molekulćban szin is hidrogin, valamint a Idncban kćt szinatom kozott egy karbonll- csoport (-C 0-) van.

g) A molekulaban szen, hidrogen es egy karboxHcsoport (-COOH) van.

h) A molekulaban csak szen es hidrogen van, de van egy oldalićnc*.

i) A molekulaban szen, hidrogen es egy vagy tobb halogenatom* van.

Lćsd2. >

Lasd 3. >

Lasd 4. >

L6sd S. >

Lasd 6. >

Ldsd 7. >

Lasd 8. >

Ldsd 9. >

1A le g fo n to sa b b a to m o k

Szen-atom

JHidrogenatom

Mđs atomok a neviik szerint

Masodik lepes1. A csak szen- es hidrogenatomokat, valamint egyszeres koteseket* tarlalmazo molekulak neve a bal oldali tablazatban lathatć, a szenatomok szamdt jelzo elotaggal kezdodik, es an-ra vegzodik. Peldaul:

Metan

JJPropđn

J

^ J JEzek a molekulak mind alkanok*.

2. A csak szen- es hidrogenatomokat, valamint egy kettos kotest* tartalmazo molekulak neve a bal oldali tablazatban lathatć, a szenatomok szamat jelzo elotaggal kezdodik, es en-re vegzodik. Peldaul:

U Eten

JEzek a molekulak alkenek*

3. A csak szen- es hidrogenatomokat, valamint egy harmas kotest* tartalmazo molekulćk neve a bal oldali tablazatban lathatć, a szenatomok szamđra utalć elotaggal kezdodik, es in-re vegzodik. Peldćul:

Etin

J J

Propin J

jEzek a molekulak alkinek*.

4.a Azoknak a molekulaknak a neve, amelyek csak szen- es hidrogenatomokat, valamint (a lane vegen) egy hidroxilcsoportot (-OH) tartalmaznak, a szenatomok szamćra utalć elotaggal (Id. a bal oldali tćbidzatot) kezdodik, es ol-ra vegzodik. Peldaul:

i Metanol j . Etanol

J Oxigen- atom J j Oxigen-

atom

1 Q Q * Alkđnok, 78; alkenek, 79; alkinek, 80; kettos kotes, 18; funkcićs csoport 76;halogenek, 72; szerves vegyuletek, oldallanc, 76; egyszeres kotes, harmas kotes, 18. old.

ALTALANOS KEMIAIISMERETEK

4b. Ha az -OH csoport nem lancvegi szenatomhoz kapcsolodik, akkor a molekula neve ele irt szammal jelzik annak a szenalom- nak a helyet, amelyikhez kotodik. A szenatomok szamozđsa a hidroxilcioporthoz kdzelebb eso Ićncvegen kezdodik. Pelddul:

A4a es a 4b pontokban szereplo mindegyik molekula alkohol*.

5. Azoknak a molekulaknak a neve, amelyekben csak szen- es hidrogenatomok vannak, es az egyik lancveghez -CHO csoport kapcsolodik, a szenatomok szamćt jelzd elotaggal (Id. a tabla- zat a 100. oldalon) kezdodik, es al-ra vegzodik. Peldaul:

Etanal Propanal

j Oxigen-—' atom

[zek a molekulak aldehidek*.

J . J -OI

Oxigenatom

6. Azoknak a molekulaknak a neve, amelyekben csak szen- es hidrogenatomok, valamint egy karbonilcsoport (-C0-) van alancban, a szenatomok szamara utalo elotaggal (Id. a tab- lazat a 100. oldalon) kezdčdik, es on-ra vegzodik. Peldaul:

Propanon

Butanon

Oxigenalom

Ezek a molekulak ketonok*Oxigenatom

7. Azoknak a molekulaknak a neve, amelyek szen- es hidrogenatomokat, valamint egy karboxilcsoportot (-COOH) tartalmaznak, a szenatomok szamćt mutato elotaggal kezdodik es -an savra vegzodik (az alapszenhidrogen nevehez kapcsoljak a sav vegzčdest). Peldćul:

Metćnsav Etđnsav

Oxigen- i I atomok

Ezek a molekulak karbonsavak*

Oxigen-atomok

8. Az elagazo szenlancu molekulak neve az oldallanc* neve- vel kezdodik. Ha ez csak szen- es hidrogenatomokat tartalmaz, akkor a neve a szenalom szamara utalo elotaggal (Id. a 100. oldal tćbiđzatat) kezdodik, es ii-re vegzodik. A folancot ez- utan a szokasos modon (Id. 1. pont) nevezik el. Peldaul:

Az oldallancban* csak egy szenatom van, ezert a neve metilcsoport. Ez pelda alkilcsoportra Barmelyik, csak szen- es hidrogen- atomot tartalmazć csoport alkilcsoport, đltalanos osszeg- kepletuk*:

2-metil-butćn

A nev elejen allć szam annak a szenatomnak a szamćt adja meg, amelyikhez az oldalićnc csatlakozik. A szenatomok szamozćsa mindig az elćgazćshoz kdzelebb eso Ićncvegen kezdodik.

9. Azoknak a molekuićknak a neve, amelyek a szen- es hidrogenatomokon kivul halogenatomokat* is tartalmaznak, a halogen nevevel kezdodik. (Ha egynel tobb halogen van, ABC sorrendben soroljuk fel oket.)

Klor-metan Brom-etanKlor-atom

jBrćm-atom~ J

A nev tovabbi resze megegyezik az alapszenhidrogen nevevel (Id. 7. pont) A hćrom vagy ennel tobb szenatomot tartalma- z6 molekulćk neveben az a szćm is szerepel, amely megadja, hogy a halogen melyik szenatomhoz kapcsolodik. A szen­atomok szćmozćsa mindig a halogenhez kozelebbi Ićncvegen kezdodik. PM ću l:

3-j6d-hexan

2-br6m-1 -klor-pentan

Bromatom

A 9. pontban bemutatott molekulćk halogenezett alkđnok*.

* Alkoholok, 82; aldehidek, 80; karbonsavak, 81; ^Ital^nos osszegkeplet, 77; halogenezett alkšnok, 81; halogenek, 72; ketonok, 80; oldallanc, 76. old. 101

HAT GVAKORI GAZ LABORATORIUMI e l o a l l it A saAz alabbiakban hat gaz - a szen-dioxid, a klor, az eten, a hidrogen, a nitrogen es az oxigen - eloallftasi modjat irjuk le.

A szen-dioxidot (Id. 65. old.) sosav es ka I c i u m -karbonat (m a rva n y d a ra b ka k) reakciojcival allflhatjuk elo. Vi'zzel toltott gazfeltogo cdenyt aliflunk a kis allvanyra a gazatvezeto cso vege fole. A reakcioban fejlodo gaz athalad a csovon, es tokozato- san kiszoritja a vizet a teltogo edenyb6 l.A gaz osszegyujtesenek czt a mckljat a gaz vfz folotti felfogasanak nevezzCik.

A szen-dioxid eloaliftasa

Hosszu szaru —gomb- tolcser

CaCOjCsz) + 2HCI(cki)Kaldum- Sosavkarbonat

C a C l2(o q ) + H jO + C 0 2 (g )Vi'zKalcium-

kloridSzen-dioxid

Marvdnydarabkak Egyulas csap Kis ćllvany

A klćr (Id. 73. old.) eloaliitasahoz tomćny sosa va t m a n ga n (I V)ox i d d a I (m a n ga n -d i ox i d - dal) oxidalnak*. Ezt a reakciot rnindig vegyi fulkeben* vegzik. A keletkezo gaz kcves sosavat es vizel is tartalmaz. A sosav eltavoiftasara a gazt vfzen buborekoltaljak at, a vizet pedig tomeny kensavon valo atbuborekoltalassal tavoiftjak el. Vegii! a klort gazfelfogo edenyben gyujtik ossze. Nehezebb a levegonel, igy kiszoritja a levegot a gyujt6edenybol. A modszert a gaz levegSkiszoritasos osszegyujtesšnek nevezik (levego kiszorftasa felfele).

Klor eloaliftasa

Csapos-tolcser

MelegitesMangan(IV)-oxid

T6meny kensav (vizelvono szer*)

MnOjCsz) + 4HCI(aq)Mangdn(IV)- Sosav oxid

MnCl2(oq) + Cl2(g) + H20(f)

Mangan(ll)- Klor V'\z klorid

Az etent (etilen) (Id. 79. old) etil-alko- holbol (etanol) vfzelvonassal lehet eloallftani. A vi'zelvonoszer t6 meny kensav. Az eros pezsgest, habzast a I u m fn i u ni-szulfat hozzaadasaval csokkentik. A pufferpalack akada- lyozza meg, hogy natrium-hidroxid keruljon vissza a lugos lombikbol, ćs keverodjek a savval. A gazban levo savgozoket a natrium-hidroxid- oldat koti meg. Az etent vfz folott (Id. fent szen-dioxid) gyujtik ossze.

Csapos tolcser —

T6menykensav

Etanol

Melegites PufferpalackKis đllvany

Tomeny kensavC H 3C H 2 0 H(f) C2H4(g) + H2 0 (f)

Etanol Eten Vfz

102 * Vfzelvonćszer, 116; vegyi fulke, 110; oxidćicio, 34. old.

ALTALANOS KEMIAIISMERETEK

iA hidrogent (Id. 53. old.) s(3sav es c ink reakciojaval allljak elo. Rcndszerint kevćs rez*(ll)szulfat hozzaaadasaval gyorsi'tjak a reakciot. A hidrogent vfz felett gyujtik ossze (Id. szen-dioxid 102. old.) Ha szaraz hidrogenre van szukseg, akkor a gazt tomeny kensavon vezelik at, es levegS- kiszorftasos modszerrel gyujtik ossze (a hidrogen lefele szon'tja a levegol a gyujtoedenyben, mert konnyebb a levegonel).

Zn(sz) + 2HCI(aq)Cink Sćsav

Z n C l2( a q ) + H jCg)Cink-klorid Hidrogen

Hidrogen eloaliftasa

Hosszu-szaru

A nltrogen (Id. 6 6 . old.) eloaliftasahoz a lev^gobol eltavoh'tjak az oxigent es a szen-dioxidot. Ha a levegot natriumhidroxid-oldaton buborekoltatjak at, a szendioxid megkotodik. Az oxigent ugy tavo- litjak el, hogy a levegot hevitett rez folott vezetik el. A nitrogent vfz folott fogjak fel (Id. szen-dioxid, 102. old.). A visszamarado nemesgazok* a nitrogenben maradnak.

Nitrogen eloaliftasa A rez reakcioba lep a levego oxigen- jevel, es rez(ll)oxid keletkezik.

C02(g) + 2NaOH(oq) Na2C03(oq) + HjOCg)Szen- Nđtrium- Natrium- Vizdioxid hidroxid karbonat

Nitrogen

-CazgyO'jt6edeny

Allvđnyka

02(g) + 2Cu(sz)Oxigen Rez

2CuO(sz)Rez(ll)-oxid

Oxigen (Id. 69. old.) a hidrogen-peroxid elbontasaval fejlesztheto A reakcio gyorsitasara mangan(iV)oxid kataiizatort* hasznalnak. A gazt vfz folott logjak fel (Id. szen-dioxid, 1 0 2 . old.). Ha szaraz oxigenre van sziikseg, akkor a gazt tomeny kensavon buborekoltatjak at, es levegokiszorftasos modszerrel (Id. klor, 102 . old.) gyujtik ossze.

Mangdn(IV)-oxid

2H202(aq) ^ 2H20(f) + OzCg)Hidrogen-peroxid Viz Oxigen

Oxigen eloaliftasa

Csapos tdicser —

Oxigen

Hidrogen_peroxid

Talpasgomb-lornbik

Mangan(IV)oxid Uvegkad Kis allvdny

Katalizator, 47; nemesgazok, 75. old. 103

LABORATORIUMI VIZ5GALATOKAz anyagok azonosftasara kulonbozo vizsgalatokat alkalmaznak. Nehany modszer fejlett berendezeseket igenyel, masok egyszeru laboratoriumi vizsga- latok. Az eljarasokat osszefoglalva minčsšgi analfzisnek nevezzuk. Nehany fejlettebb vizsgalati modszer bemutatasa a 108. oldalon talalhato. Ez a ket oldal a \j\z, nehany kivalasztott anion* es kation* (azaz a vegyuletek kompo- nensei), valamint nehany fem azonosftasara alkalmas egyszeru laboratoriumi vizsgalatokat foglal ossze. Az anyagok kulso megjelenese, szaga gyakran tam- pontot ad az azonosftasahoz - ezt erosfthetik meg a vizsgalatok. Ha nincs semmi tampont, akkor vegig keli csinalni a vizsgalatokat, fokozatosan szukit- ve a lehetosegek koret (gyakran jol bevalik, ha a langfestesi vizsgalattal indu- lunk). Egy ion (anion vagy kation) azonosftasahoz gyakran egynel tobb vizs- galat szukseges, s csak az eredmenyek meghatarozott egyuttese bizonyfthatja az ion jelenletet (hasoniftsuk ossze az olom, a cink es a magnezium vizsgala- tait es az eredmenyeket.)

A viz (H 2O) kimutatasaVizsgđiat Eredmćnvek/4 vizsgalando anyagot vfzmentes* rez(ll)szulfćthoz adjuk. A feher rez(ll)szulfćt por megkekul.Az anyagot vfzmentes* kotxilt(ll)kloridhoz adjuk. A kek kobatt(ll)klorid rozsaszi'nu les/.

Gazok azonositasi reakcioiKšpiet Vizsgšlat Eredm6nyek

Szen-dioxid CO, A gazt meszes vfzbe vezetjuk (kaldum-hidroxid-oldat). A meszes viz megzavarosodik.

Hidrogen Hz Helyezzunk ego palcat a gazmintćba. „Pukkano" hanggal eg.

Oxigen Oz Helyezzunk parazslo palcat a gdzmintaba. A palca Ićngra lobban.

Anionok* kimutatasaEzeket a mc3dszereket nehany, vegyuletekben talalhato anion* azonosftasara hasznaljak.

Anion Kšpiet Vizsgšlat Eredmenyek

Bromid Br-Adjunk ezust-nitrat-oldatol az anyag hig saletrornsavas oldatahoz.

Halvđnysđrga csapadek, amelyammćniurn-hidroxidban kevesse oldodik.

Karbonat c o ta) Adjunk a mintahoz hig sosaval.b) Prćbaljuk meg az anyagot univerzaiis indikatort" tartalmazo vizben oldani.

a ) Szen-dioxid fejlodik.b) Ha oldodik, az indikator megkekul (hasoniitsuk ossze a hidrogen- karbonat vizsgćlatćval).

Klorid cr Adjunk ezust-nitrdt-oldatot az anyag hig saletrom- savas oldalahoz.

Suru, feher csapadek (amely ammonium-hidroxidban oldćdik).

Hidrogen-karbonđt H C O fa) Adjunk az anyaghoz hig sćsavatb) Prćbaljuk meg oldani az anyagot univerzaiis indikćtort* tartalmazo vizben.

a) Szen-dioxid gaz fejlodik.b) Oldodik, s forralasra az indikator megkekul.

jodid r Adjunk ezusl-nitrat-oldatot az anyag hig saletrom- savas oldatahoz.

Sarga csapadek, amely ammonium-hidroxidban nem oldćdik.

Nitrat NOj- Adjunk tdmeny kensavat, majd vas(ll)szulfćt-oldatot a vizsgćlando oldathoz.

A ket folyadek hataran barna gyuru kepzodik.

Szulfđt so/- Adjunk barium-klorid-oldatot az mintahoz. Feher csapadek, amely hfg sćsavbannem oldodik.

Szulfit s o f Adjunk barium-korid-oldatot a vizsgćlando oldathoz. Feher csapadek, amely oldodik hig sćsavban.

Szulfid s - Adjunk olom(ll)acetat-oldatot a vizsgalandć oldathoz. Fekete csapadek.

104 ' Vfzmentes (anhidrid), 40; anion, kation, 16; univerzaiis indil<ćitor, 38. old.

ALTALANOS KEMIAIISMERETEK

Kationok* kimutatasaA vegyuletekben levo legtobb kation* azono- sithato azzal a langfestšsi vizsgalattal, ame- lyet tiszta temek azonosftasara alkalmaznak (a langfestes kivitelezeset Id. a 108. oldalon).A jobb oldali tablazat tartalmazza a langfestes eredmenyet a modszerrel leggyakrabban vizs- galt kationokra. A kationok jeliemzo reakcioik alapjcin is kimutathatok. Ilyen reakciokat mutat be a lenti tablazat. Ezek a reakcićk tiszta femek azonosftasara nem alkalmasak, mert sok fem nem oldodik vizben, fgy nem kepez oldatot.

LangfestesFćm Kćplet A lang szfne

Bdrium Ba Sdrgaszdid

Kalcium Ca Teglavorčs

Rez Cu Kekes/oid

Ćlom Pb Kek

Litium U Karmazsinvords

Kđlium K Lila

Nđtrium Na Sdrga

Kation Kćplet Vizsgšlat Eredmenyek

Alumfnium

a) Adjunk keves hfg nćtrium-hidroxidot azanyag oldatahoz.b) Adjunk keves hig amm6nium-hidroxidot az anyag oldaldthoz.c) Hasoniftsuk dssze az ćlom reakcidivai (Id. lent).

a) Feher csapadek, amely nćtrium-hidroxidfeleslegeben oldodik.b) Feher csapadek, amely ammonium- hidroxid feleslegeben nem oldodik.c )-

Ammonium N H / Adjunk az oldathoz nalrium-hidroxidot, es enyhen melegitsuk meg.

jellegzetes szurćs szagu ammćniagćz keletkezik.

Kalcium Ca^^a) l.dsd langfestes.b) Adjunk hig kensavat az anyag oldatahoz.

a) (Lćsd a fenti tćblazatot.)b) Feher csapadek valik le.

Rez(ll)

a) Lasd langfestes.b) Adjunk natrium-hidroxidot az anyag oldatahoz.c) Adjunk keves hig amm6nium-hidroxidol az anyag oldatahoz.

a) -b) Vilagoskek csapadek, amely tomeny nćtrium-hidroxidban oldćdik.c) Vilćgoskek csapadek, amely ammćnium-hidroxid feleslegeben melykek szinnel oldćdik.

Vas(ll)

a) Adjunk hig natrium-hidroxidot az anyag oldatćhoz.b) Adjunk hig ammonium-hidroxidot az anyag oldatćhoz.

a) Vilćgoszoid csapadek vćlik le.

b) Vilćgoszoid csapadek keletkezik.

Vas(lll)a) Adjunk hig nćtnum-hidroxidot az anyag oldatćhoz.b) Adjunk hig ammonium-hidroxidot az anyag oldatćhoz.

a) Vorosesbarna csapadek valik le.

b) Vorosesbarna csapadek kepzodik.

6lom(ll)

a) Adjunk keves hig nćtrium-hidroxidot az anyag oldatćhoz.b) Adjunk keves hig ammonium-hidroxidot az anyag oldatćhoz.c) Csinćljuk meg a Ićngfestest, hogy megkulonboztessijk az anyagot az aluminiumtol.

a) Feher csapadek, amely nćtrium-hidroxid feleslegeben oldćdik.b) Feher csapadek, amely ammonium- hidroxid feleslegeben nem oldodik.c) (Lćsd a fenti tćblćzatot.)

Magnezium Mg^*a) Adjunk keves hig nćtrium-hidroxidot az anyag oldatćhoz.b) Adjunk keves hig amm6nium-hidroxidot az anyag oldatćhoz.

a) Feher csapadek, amely nćtrium-hidroxid feleslegeben nem oldodik.b) Feher csapadek, amely ammonium- hidroxid feleslegeben nem oldćdik.

Cink

a) Adjunk keves hig nćtrium-hidroxidot az anyag oldatćhoz.b) Adjunk keves hig ammćnium-hidroxidot az anyag oldatćhoz.

a) Feher csapadek, amely nćtrium-hidroxic feleslegeben oldodik.b) Feher csapadek, amely oldćdik ammćnium-hidroxid feleslegeben.

* Kation, 16. old. 105

ANYAGVIZ5GALATA kemiai anyagok vizsgalatara szamos kulonbozo modszer szolgal. Az eiso lepes gyakran az, hogy eloaliitsuk az anyag tiszta mintajat (a szennyezesek befolyasoijak a vizsgalatok eredmenyet). A kovetkezo ket oldalon ismertetunk nehany, az anyagok szetvalasztasara es tisztftasara alkalmazott eljarast.Ezutan az anyag kemiai osszetetelenek, kemiai es fizikai tulajdonsagainak meghatarozasara a modszerek nagy valaszteka ali rendelkezesre. A min6segi elemzes (analfzis) az anyag osszetetelet, a mennyisegi elemzes (analfzis) az egyes alkotoreszek mennyiseget hatarozza meg. Reszletesebb ismeretek talalhatok meg a 104-105. es 108. oldalon.

DekantalasA folyadek es a leulepedo szilard anyag elvalasztćsara szolgal. Az uledekrol ćvatosan leontjuk a tiszta folyadekot.

Fozopohar

Folyadek

Leulepedett szilard anyag.

SzuresFolyadek es szilard anyag kevereket suru szitara ontjuk, ezzel lehet oket szetvalasztani. A szita (rendszerint szuro- paptr) csak a folyadekot engedi at.

Ket szuresi modszer

. Szuropapir -Szurotdkser Folyadek es szilard

Gyorsabb eljaras a BCichner-tolcserrei valć szures. A lombik- ban csokkentett nyo- mas van, es gyorsan atszivja a folyadekot a szurdpapfron.

SzuropapirBuchner-tolcser

— Buchner-lombik

CentrifugalasFolyadekban szetoszlatoll kijlonbozd anyagok szetvalaszta­sara szolgalć eljaras. A folyadekot tartalmazo kemcsdvet nagy fordulatszćrnmal megporgetik a centrifugaban (Id. lent a kepet). Az eltero tomegu reszecskekek a kemcsoben kulon­bozo helyeken gyulnek ossze, a legnehezebb anyag gyOlik ossze a kemcso aljan.

Centrifuga Fedel (centrifugdlđsalatt mindig lehajtva!)

Centrifugalasutćn

^ Minta megfor- gatas elott

Mindig keli ,,kiegyensulyozo" kemcso is, amelyben kb. azonos mennyisegu anyag van.

Szilard anyag

Folyadek. De- kantalćssal kii- lom'tjuk el a szi­lard uledektol.

DesztiilalasFolyadekelegyek elvćlasztasara vagy a folyadek es a benne levo szennyez6des elvćlasztasara szolgalć, melegitest alkal- mazo eljaras. A legalacsonyabb forrasponlu folyadek goze tavozik eidszor, es a Liebig-hutoben lecsapodva, ismet folyo- dekkć alakul (Id. az abrat).

. Homerovel merjuk a homersAletet. Igy az egymast koveto forraspontokon a homerseklet allandoan tarthatć.

Hutoviz ki

Liebig-hutoI

MelegitesDesztillćtum ----(a desztillćlassal eltđvolitott folyadek)

Frakcionalt desztiilacio (szakaszos leparlas)Olyan desztiiladćs (lepćridsi) eljaras, amely ket vagy tobb, kozeli forraspontu folyadek elvalasztćsara alkalmas, un. frakdonaio osz- top segitsegevel. A legalacsonyabb forrasponlu folyadek goze eri el eloszor az oszlop tetejet. A laboratćriumokban rovid oszlopokat hasznćinak (Id. az abrat). Mas oszlopok (pl. az iparban) sokkal hosszabbak, es sok olyan szintjuk van, amelyeken a kulonbozo for­raspontu gozok lecsapćdnak es osszegyulnek (Id. 69. es 84. oldalt).

— Homero

Frakdonaiooszlop Hutoviz ki

■Ti Liebig-huto(Ićsd fent)

Az ijveg- gy6ngyokon be-" kovetkezo folyamatos lecsapodćs es ujra elpć- rolgas teszi lehetove, hogy az egyik anyagot

tisztan el tudjuk kijlo- niteni a forraspontban utćna kovetkezotoi.

--- Comblombik

Kozeli forraspontu folyadekok elegye

Az eIso lecse- pego folyadek forrćspontja a legalacsonyabb.

106

ALTALANOS KEMIAIISMERETEK

Oldoszeres kivonas (kirazas)Oldatban levo anyagok kinyeresi modszere. Az oldott anyagot* atviszik egy masik oldoszerbe*, omelyben jobban oldodik, s amely- bol kdnnyen kinyerheto. A mod- szert gyakran alkalmazzak olyan esetekben, ha az oldott anyag nem hevitheto, s az oldoszerek kulon- leges tulajdonsćga hasznalhato ki, pl. az, hogy polaros* vagy apola- ros* olddszer. Az eteres kirazas pelda a modszer alkalmazasara.

Az oldathoz eteri (apo- laros oldoszer*) adunk, es erosen osszerazzuk. Hagyjuk szetvalni a retegeket.

Apolđros molekula ju* anyag vizes (poiđros oldoszer*) oldata*.

Most mar az oldott anyag az eterben van (a viz pold- ros molekulai* vonzzak egymast, az apolaros molekulćk az apolaros eterben maradnak). —

A vizet leeresztjiik a razotolcserbol.

Az eter (nagyon illekony*) szoba- homersekleten elparolog, s az oldott anyag nagyon tisztan marad vissza.

KromatografiaAz anyagokat kis mennyisegben tartalmazo keverekek szet- valasztasara szolgal. Az eivdiasztas alapja az, hogy az anya- gok egy adott hordozoban vagy hordozo menten eltero se- besseggel mozognak. A hordozćt allo fazisnak nevezzuk, ilyen pl. az itatospapir. A legtobb kromatografias eljarasban az anyagkevereket oldoszerben* (mozgo fazis) oidjak, bar a gćzkromatografićban ezl elparologtatjak. Az anyagok kii- Idnbozo sebesseggel mozognak, mert eltero az oldhatosđ- guk* es kotodesuk az đllo fazishoz.Papirkromatografia

— Uvegkad— Az oidćszer-

be* beleero felfOggesztett szurdpapi'rcstk

A keverek foltja,pl. novenyi levelkivonat.A kadbol valo kiemeles utan

Az oldoszer* elmoz- duldsi tćvolsaga

U-------------

Oldćszer-front-*■1

Az anyagokal Rf ertek alap- jan tablazatok segitsegevel lehet azonositani - az Rj er­tek az anyag elmozdulđsi tavolsagđnak es az oldoszer* front elmozdulasi tćvolsaga- nak aranya.A kromatografianak tobb valtozata van, pl. az oszlop- kromatorgrđfia (a keverek al- kotoit oldoszert es a kompo- nenseket megkoto anyagot tartalmazo oszlopban va- lasztjćk szet) es a gazkroma- tografia (a szetvđlasztdshoz a keverek gozei gćzaramban egy futott csoben haladnak vegig).

A keverek A keverek szetva- eredeti foltja lasztott komponensei

KristalyosftasAz anyagok tisztitasanak egyik mćdja. Kristalyokat vćlaszta- nak ki az anyag oldatabol. A szennyezesek nem kristdlyosod- nak, igy az anyag tiszta kristalyai kepzodnek. Az eljćrashoz meleg, teh'tett* oldatot hasznalnak, ennek lehutesekor az anyag tiszta kristdlyai valnak ki, amelyek leszurhetok. Ld. a 21. oldalt is.

I.

Melegites

- A tisztitando anyag oldatat enyhen melegi'tjiik, es mindaddig adagolunk hozzd anyagot, amig az feloldodik, (i'gy az oldat telitette* valik).

A telitett oldat lehul.

Ahogy az oldat lehul, kristđlyok valnak ki.

A fozopohćr tartalmđt megszurve a kristćlyok elvalaszthatćk az oldattćl.

SzantasA min ta viztartalmanak vagy az anyag kristćiyvizenek* eltavolitasa. A szilard anyagokat gyakran vizmegkoto anya- gokat*, pl. szilikagelt tartalmazo Uveg exszikkćtorokban szćritjdk. A folyadekokat es gazokat tdbbnyire kozvetlen erint-kezesbe hozzak a vi'zelvonć anyaggal, pl. vizmentes* kalciurn-kloriddal (ez megkoti a vizet, es foiyadekok esete- ben szuressel eltdvolithato).Exszikkator

Nedvesse- get tartal- mazć gaz

A szarkan- dć anyag

A szilard minta nem erintkezik a viz­megkoto anyaggal*. Ez megkoti a ned- vesseget a levegobol es ezzel segfti a viz elparolgasdt a szilard anyagbćl.

Vizmegkoto anyag*, p l vizmentes* kalcium-klorid.

Az oivadaspont es a forraspont vizsgalata

A vizsgalat a minta tisztasaganak ellenorzesere szolgal.A tiszta anyagnak meghatarozott oivadđs- es forraspontja van. A szennyezesek megvditoztatjdk ezeket az ertekeket.

Az oivadaspont meghatarozasa

Kevero

Vekonyfalu uveg olvadđspont- vizsgalo cso

Szilard minta

Homero

Clicerinfurdo

A fdzopoharat lassan melegitik, es keveres- sel erik el az egyen- letes homersekletet a teijes furdoterio- gatban. Feljegyzik a homersekletet, amelyen az anyag megolvad.

* Vizmentes, 40; vfzmegk6t6(szarft6) szer, 116; apolaros molekula, 19; apoišros oldoszer, poišros oldoszer, telitett, 30; oldhatosag, 31; oldott anyag, oldćszer, 30; illekony, 117; kristđlyvfz, 2 1 . old.

107

MINOSEGI ES MENNVISEGI ELEMZESAz anyagok vizsgalatara a modszerek ket fo csoportja alakult ki: a minos^gi elemzes, amelynek korebe a kemia osszetetel vizsgalatara alkalmas modsze­rek tartoznak, es a mennyisegi elemzšs, amely az anyagot alkoto komponen- sek mennyisegi aranyait hatarozza meg. Az alabbiakban mindket tfpusra mutatunk nehany peldat.

Minosegi elemzesAz alal)biakban latunk nehany peldat a mi- nosćgi osszetetel mcghatarozasara. A lang- festest es a 104-1 OS. oldalon bemutatotl vizsgalatokal elscisorban az iskolakban hasznaljak. A kovetkezokben roviden ismertetunk nehany fejletlebb mckiszcrl is.LangfestesFemek azonositasara hasznaljak. A vizsgdli anyagbćl kevesel tiszla platina vagy krom-nikkel tu hegyere tesznek. A tut lang- ba tartjćk, es megfigyelik, hogy a minta milyen szmure fešti a langot (Id. a 105. oldalt is). A vizsgalatok kozott a tut to- meny sćsavval es kiizzitćssal tisztftjak meg.________________^ — Ahol a rez bekerui a langba,[_______________i V. ^ * a Ićng zoldre szinezodik.

A tiszta plati- natu hegyen rezet tartalma/ć minta van

-Magas homersekletu Bunsen-Ićng.

T omegspektroszkopiaAz anyag osszetetelenek, elsosorban a benne levo izotopok- nak * a vizsgđiatđra alkalmas mćdszer. Mennyisegi elemzesre is hasznaljak, mert az izotćpok vagy az anyagban levo mo- lekulak egymdshoz viszonyitott mennyiseget is merik.Az alkalmazott berendezest tomegspektrometernek nevezik.

Tomegspektrometer

Az anyagminta goze

F.lektronagyu

Mćgnes

londetektor

A nagy energiaju eiektronok ionizđljćk* a vizsgalando anyagot. A pozitiv ionokat elektromos terben felgyorsitjak.

A mćgneses mezo az eltero tomegu ionokat kulonbdzo mertekben teriti el.

Magneses rezonancia (NMR) spektroszkopiaA modszerrel meg lehet hatarozni az atomok elhelyezkedeset a molekulaban. A mćgnes sarkai kozott tartott vizsgćlandć anyagon radiohuliamok hatolnak at. Az elnyeles (abszorbcio) merteke ad felvilćgositdst az atomok molekuldn beluli helyze- terol. A berendezes az adatokat grafikus formaban rogziti, ez a magneses rezonancia (NM R) spektrum.Az etanol* (CH 3CH2OH) NMR spektruma

4— 4—N Si t Az -OH csopor- A -CH2 csopor- A -CHj csoport- tot jelzd csucs tot jelzo csucsok ra jeilemzo csucsok

Mennyisegi elemzesA kovetkezokben a mennyisegi elemze.s nehany peldajat mutatjuk be. l.asd mćg; tomeg-spektroszkopia.Terfogatos elemzes

A mćdszer titraiđst alkalmazva hatarozza meg a vizsgćit oldat ldmenyseget. Burettabol* oldatot adagolnak a mćsik oldathoz.Az egyik oldat tomenysege ismert. Az egyik oldatot a burettabol a vegpontig - amig a mćsik oldat- ban elfogy a reakcićpartner - ada- goljak. (A vegpontot indikćtor* jelzi). A burettćbćl a vegpont elereseig adagolt oldat terfogatat fogydsnak nevezzuk. Ebbol, a lombikban levo oldat terfoga- tabćl es az egyik oldat ismert t6menysegebdl kiszamithato a mćsik oldat tomenysege.

A titralćshoz hasz- nalt berendezes

■ Buretta'

- A oldat

Csap

Erlenmeyer-lom- bik, amelyben mert terfogatu

B oldat es indikćtor*

Suly szerinti elemzes (gravimetrias analizis)Adott anyag mennyisegenek meghatćrozćsćra ez a mćdszer az anyagot ismert kemiai osszetetelu anyaggć alakitja, amely konnyen tisztithato es lemerheto.Suly szerinti elemzes hasznćihatć peldaul az olomsot tartalmazć vi'zmintćban levo otom mennyi- — segenek meghatćrozćsćra.

Ismert terfogatu vizhez kalium-

-dikromćtot (K^Cr.O,) adunk

Sćrga csapadek* vćlik le.Ezt leszurik*.

A csapadekot ezutćn mossćk, szćn'tjćk es porUosan lemerik.

Az otom mennyiseget a vi'zmintćban a viz terfogatćbol, az ćlom-kromćt to- megebol, molekulatomegebol es az ćlom relativ atomtomegebol* szćmitjćk ki.

1 Q g * Buretta, 109; etanol, 82; szures, 106; ionizđcić, 16; indikžtor, 38; Izotćp, 13; csapadek, 31; relatfv atomtomeg, 24. old.

ALTALANOS KEMIAI ISMERETEK

LABORATORIUMI ESZKOZOKA kovetkezo oldalakon (109-111. old.) a leggyakrabban hasznalt eszkozo- ket (berendezeseket) mutatjuk be. Egyszeru, ketdimenzios rajzukat es taje- koztato mereteiket is feltuntetjuk.

F 6 z 6 p o h lr

Folyadekot tartanak benne. Kdzelitolega terfogatot ismegmutatja.Szokđsos merete.S-SOOO ml

Kis i \ M in y

A gazgyujt6 edeny alatamasztasara hasznaljak, amikor a gazt vi'zkiszonta- sos modszerrel fogjak fel. Alkalmazćsi peldćit lasđa 102-103. oldalon.

Atmero 7,5 cm

B un se n -ćg fi

A kemiai reakciohoz szukseges hot bizto sitjdk vele. A szabalyozhato levegonyi- las lehetove teszi a lang homerseklete- riek bizonyos merteku szabalyozasat.Ha a nyilas zart, a ian^ sđrgas es ala- csonyabb homersekletu, mint a nyitott le- ve^nyOćssal kapott, kek szinu lang. Ld. a Kepet a 94. oldalon.

12,5 cn

■i »A

BurettaA titralo folyadek pontos terfoga­tu adagoićsara hasznđljak (Id. terfogatos elemezes, 108. old.)

Szokćsos terfogat: 10-100 ml

VizhutokLiebig-hutoGozok lecsapatasara hasznaljak.A goz a kozepso csovon halad keresz- tul, es a kopenyben aramlo hideg viz hilti le. Ld. desztiilalas, 106. old.

r

Szokćsos meretek: 25-50 cm

Vissza-folyćshiJto_J

Liebig- huto -

A kulso — csoben (kopeny) viz aramlik.

A goz a belsd csoben csa- pćdik le .----

Hosz-szusdg:15,0 a r

Visszafoly6s hOtoA goz folyadekba valo vissza- juttatćsđra hasznćljđk, a pđrol-gasi veszteseg kikOszobolesere.

Izzft6tegelyKis mennyiseg(j szilard anyagokat izzt- tanak benniik, kemenceben vagy Bun- sen-lang folott. Porcelanbol, sziUcium- dioxidbol, samottbol, nikkelbol, aceibol vagy platinđbćl keszuihetnek.

Szokćsos atmerok: 2,5-5,5 cm

Kristalyosi'tć cseszeAz anyagok kristćlyositćsakor az olda- tok beparlasćra hasznaljćk. Sima aljuk megkdnnyfti az egyenletes kristćlyreteg kialakulasat.

Szokćsos terfogatuk: 100-2000 ml

C žz štv e z e tS cs6Gazok szćih'tasara alkalmasak.

Szokćsos hosszusćg: 5-17 cm

ExszikkatorAnyagok szćritćsara szolgćio uveg- edeny. Az aljćn rendszerint vfzelvono anyag* van. Ld. szćritćs, 107. old.

Atmero:22,0 cm

B e p ^ rić tš lOlyan oldatok tarolćsćra hasznćljćk, amelyekbol az oldoszer* elpćrologtatć- sćval kulonitik el az oldott anyagot’ (gyakran melegitest is alkalmaznak).

Szokćsos terfogat: 50-500 ml

Szuropapir„Szitakent" mukodo papir, csak a fo- lyadekot engedi ćt, a szilćrd reszecske- ket nem. A szGropapirokat az ćtenge- dett reszecskek merete szerint osztć- lyozzak, minositik. A papiri szurotol- cserbe vagy Buchner-tolcserbe* teszik, ezek tartjćk, amikor a foiyadek ćtfolyik, es a szilćrd reszecskek rćrakodnak a papirra. Ld. szures, 106. oldal.Finom szijropapafr szčvedeke, sokszo- ros nagyitćsban.Rost ------------

Durva szuropapir szerkezete, sokszo- ros nagyitćshan.

A rostok kčzolti nyilćsokon a nagyon pici reszecskek ćtmennek.

* Biichner-tolcser, 110; vfzelvono anyag, 116; szur6t6lcser, gazgyujtd edeny, 110; oldott anyag, oldoszer, 30. old. 109

LombikokBuchner-lombikFolyadekok vakuumszivasos szurhehez hasznaljak. Ld. szures, 106. oldal.

Szokasos terfogatok: 250-1000 ml

Erlenmeyer-lombikFolyadekokban iejatszćdć kemiai reak- cićkhoz es ismert t6menysegu oldatok keszitesehez hasznaljak. Szivesebben hasznćljćk, mint a fozopoharokat, ha dugoval lezarhato tartćedenyre van szukseg. Lehet rajtuk terfogatjeloles, de ez nem olyan pontos, mint a pipet- tan* vagy a burettan*.

Szokasos terfogatok: 25-2000 ml

Talpas lombikMelegi'test nem igenylo, folyadekokban vegbemeno reakcićkhoz hasznaljak (a lombik megđil a munkaasztalon).

Szokasosterfogatok:100-2000 ml

GomblombikFolyadektćrolasra hasznćljćk, kulono- sen, ha melegites is szukseges. Jaje- koztato terfogatjeizes lehet rajtuk. Lombikfogćval lehet melegiteskor a Ićng fole tartani.

Szokćsos terfogatok: 100-2000 ml

MerolombikPontos koncentracioju oldatok keszi­tesehez hasznćljćk. Minden lombik nyakćn nagyon pontos terfogatjeizes van, s dugo is tartozik hozzć, hogy az oldatot ossze lehessen rćzni.

Szokćsos terfogatok: 10-2000 ml

Frakcionalć oszlopFolyadekelegyek szetvćlasz-tćsćra szolgćl, a forrćspontokalapjćn. Nagy feluletet adouveggy6ngy6k vagy (Uuveggyunjk vannakbenne, ami elosegitia lecsapdddst es azujrapćrolgćst. Ld.frakcionalt desztil-Ićcio, 106. oldal.

MSzokćsos magas- isćga: 15-36 cm 1_ n .

Vegyi fulkeFemvćzas uveg fa!iszekreny, melyben munkalap es levegoelszivćs van. Veszelyes vizsgćlatokat, kfserleteket vegyi fulkeben ke.ll vegezni.

TčicserekBuchner-tolcserVakuumszivatćsos szuresekhez hasz­nćljćk. A szuropapafrt* a tolcser sik, pekorćit lapjćra keli helyezni. Ld. szures, 106. old.

Szokćsos terfogatok: 50-500 ml %

Csapos tolcserAkkor hasznćljćk, ha a reakdćkeverek- hez egy folyadekot cseppenkent kelI adagolni. Ld.102-103. oldalt.

SzurotolcserFolyadekok es szilard anyagok szures- sel vegzett szetvćlasztćsahoz hasznćl­jćk. A szuropapatrt* a tolcserbe helyezik.

Hosszu szaru gombtolcserA reakcićelegyhez szuk­seges folyadek hozzć- adćsćra hasznćljćk.

o

Magassćg: 30 cm

Razotolcser pEgymdssal nem elegye- d6* folyadekok eivaiasz- tđsđra alkalmas. EI6szdi a nagyobb surijsegO fo- lyadekot lehet leeresz- teni, utđna a kisebb surGsigut. Ld. oldoszeres kivonđs, 107. old. Szokćsos terfogat: 50-500 ml

Gazfelfogo hengerCćzok osszegyujtesere (felfogćsćra) es tćroićsara hasznćljćk. A henger uveg- fedellel lezćrhato, amelynek a peremet vekonyan bekenik csapzsirral. Ld. a 102-103. oldalt.Szokasos magassćg:15-30 cm

GazpipettaCćzok terfogatanak mere- sere hasznćljćk. Mind gć- zok felfogćsćra, kiszivćsara, mind a gćzoknak a reakcić terbe valć bejuttatasćra alkalmazzćk.

Terfogat: 100 ml

Azbesztbetćtes drćthšićEgyenletesen elosztja a Bunsen-Ićng meleget a hevitendo tćrgy alatt.A halo (rćcs) anyaga lehet vas, acei, rez vagy kerćmia. — ----

Hosszu sag: 12,5 cm

MćrShengerFolyadekok terfogata­nak nem nagyon pontos meresere szolgđi.

Szokćsos terfogat: 5-2000 ml

110 * Biiretta, szOropapfr 109; nem elegyedo, 31. old.

ALTALANOS KEMIAIISMERETEK

Keršmia hšromszogIzzitćskor a vas hđromlabra helyezett kerćmia haromszogre teszik az izzito- tegelyt*. Vas- vagy krom-nikkel drotra huzott keramiacsdvekbol kesziil.

\

PipettakPipettaFolyadekok ponlos adagolasdra hasznal- jak. Kulonbozo meret- ben, kulonbozo terfo- gattal kaphatok. A fo- lyadekot a felsd jeltol az aiso jelig engedve kapjuk a pipettara frt pontos folyadekterfogatot.

Szokasos terfogat: 1-100 ml

I Cseppento pipettaFolyadek csepeglete- sere vagy kis terfogat adagolćsara hasznaljak. Nem alkalmas pontos meresre.

Szokasos terfogat:1-2 ml

Altvšnyok es fogćkKesziilekek, eszkozok tada- sara, rogzitesere hasznaljđk, pl. gomb- , - lombik tartasara.

Szokasos magassćg 50-100 cm

SpatulaKeves szilard anyag (por, granulatum) felvetelere hasznaljak.Szokasos hosszusag:10-20 cm

K6mcs6fog6

Kemcso befogasćra es tartasara hasz­naljak, pl. a kemcso melegitesekor, ha kemiai reakciot vegeznek benne, vagy atviszik egyik helyrol a masikra.

K6mcsčmivšnySok kemcso fuggoleges helyzetben tartasara szolgal.

gH6m6f«Homerseklet meresere hasznaljak. Az alkalamzasi homerseklet-tar- tomanytćl fuggden alkoholial vagy higannyal mukodnek.

Szuk homerseklet- tartomđny:-l0-tol 50 °C-ig

Szeles homerseklettar- tomćny: -10-tol 400 °C-ig

0

FogćkMeleg targyak moz- gatćsara hasznaljak.

Kijeizos merlegGyors, pontos meresre hasznaljak.

UvegkadakAkkor hasznaljak peldaul, ha gdzokat vfz folott fognak fel (Id. szen-dioxid,102. oldal). A kadban lefele fordkva allo gazgyujto edenyben levo vizet a gaz kiszon'tja a kadba. Bizonyos reakcićkhoz, pl. kalium reakcićja vfzzel, szinten kadat hasznalnak. (Id. az abrćt az 55. oldalon. Szokasos atmero: 20-30 cm.

H šro m l^ b

Kerćmia hdromszoggel vagy azbeszt- betetes hđioval tegelyek*, lombikok stb. melegttesehez hasznaljak.

Magassćg: 21 cm

Kem-csovekForralocsoVastag falu cso, olyan anyagokat tesznek bele, ame-lyeket eroteljesen melegfteni keli. Szokćsos magassćg:12.5-25 cm

KemcsoAz egyszeru ke­miai reakcićk anyagait iehet beletenni, ameiyek nem igenyelnek eros melegitest. Szokćsos meret:7.5-18 cm MelegftocsoKis anyagmennyi- seg befogadćsćra alkalmas. Pl. az anyagok olvadćs- es forrđspontjđnak meghatćrozasa- hoz hasznćljćkSzokdsos hosszusđg: 5 cm

OrauvegKis anyagmennyisegek elpćrologtatasa- ra hasznćljćk.Szokćsos atmero: 5-15 cm

' lzzi't6tegely, 109. old. 111

AZ ANVAGOK KEPLETE ES NEVEAz alabbi tablazatban a konyvben elofordulo elemek es vegyuletek szerepelnek vegyjeleik, illetve kepleteik szerint ABC-sorrendben. A keplet melietti oszlopban talaljuk az illeto anyag nevet*. Ebben a rendszerben minden elem vegyuletei egy csoportba kerulnek, pl. a metanol (CH 3O H ) a szenvegyuletek kozott talalhato.

Kšpiet Az anyag neve Kćplet Az anyag neve Kšpiet Az anyag neve

Cas(PO,),.F Apatit C,H,2 Pentan C0SO4 Kalcium-szulfćtAszkorbinsav C0SO4.2H2O Cipsz

Ac Aktinium Glukoz (szolocukor)Q W h Hexćn Cd Kadmium

Ag Ezust C7H ,, Heptđn Ce CeriumAgBr Ezilst-bromid Oktđn a KaliforniumA ga Ezust-klorid ^91 20 Nonan a/ci2 KlorAgi Ezust-jodid €,2^220], Szacharoz - a Klćr-csoportAgNOj Ezust-nitrćt C,;H3sC00H Oktadekansav Cm Kurium

CCI4 Tetraklor-metćn Co KobaltAl Alumtnium CH2BrCH2Br 1, 2-dibrom-etćn C0CI2 Kobalt(ll)kloridAI(OH)j Alummium-hidroxid CH2CHCI Vinil-klorid Cr KromA lf i, Alumfnium-oxid Metilcsoport a CeziumAI2O3.2H2O Bauxit CHjCCH PropinAl2(SO ,)3 Aluminium-szulfđt CH3CH2CCH 1 -butin Cu Rez

' 1 -butanol CU2O Rez(l)oxidAm Americium CH3CH2CH2OH 1 -propanol CuCI Rez(l)kloridAt Argon CH3CH2CHO Propanal CUCI2 Rez(ll)kloridAs Arzen C H iG i20 KIdr-etdn CuC0}.Cu(0H)2 MalachitAt Asztacium CHiCH2<0 0 H Propansav (CuFe)S2 KalkopiritAu Arany CH3CH2OH Etanol (Cu(NH3),)S O , Rez(ll)tetraammin-

CHjCH20Na Natrium-etilat szulfatB Bor Oi^CHO Etanal Cu(N0 s)2 Rez(ll)nitrat

B6r-trioxid CHjCHOHCHj 2-propanol CuO Rez(ll)oxidBCI3 Bor-triklorid CHjCI Klor-metan CuSO, Rez(ll)szulfatBa Bđrium CHjCOCH2CHi Butanon CuS04.3Cu (0H)2 Bazisos rez-szulfćtBaCI Bćrium-klorid CH^COCHi PropanonBe Beriliium CHjCOOCH^CH^ Etil-acetćt D DeuteriumBi Bizmut CHjCOOH Etdnsav D2O Deuterium-oxidBk Berkelium CH3NH2 MetilaminBr/Br, Brom CHjOCHi Dimetil-eter Dy Diszprozium-Br Brćm-csoport C H fiH Metanol

CH, Metdn Er ErbiumC Szen CHCH Etin Es EinsteiniumC2H2 Etin CO Szen-monoxid Eu EuropiumC2H, Eten ~C0~ KarbonilcsoportC^H^Br Brom-etan CO2 Szen-dioxid F FluorC^HsCHO Propanol -COOH Karboxilcsoport FluoraoportC2H5CI Klor-etan (C0 0 H)2 EtandisavC2HSCOOH Propansav C0 0 H(CH2) ‘i( 0 0 H Hexćndisav Fe VasC2HiOH Etanol FezO, HematitQH6 Etan Ca Kalcium Fe2 0 i.xH20 Rozsda

Propin Ca,(P0,)2 Kaldum-foszfat FeCl2 Vas(ll)kloridC3H, Propen CaQ2 Kalcium-klorid FeOi Vas(lll)kloridC ,H ,0 Propanon C0CO3 Kaldum-karbonđt Fe(0 H)3 Vas(lll)hidroxidCjHjOH 1 -propanol CaCOi.MgCOj Dolomit FeS Vas(ll)szulfidC3H8 Propan CaF2 Kalcium-fluorid (fluorit) FeSO^ Vas(ll)szulfđtC4H6 1 -butin Ca(HC0^2 Kalcium-

1 -buten hidrogenkarbonat Fm FermiumC4H9OH 1 -butanol CaO Kalcium-oxid Fr FranciumQH,o Butan Ca(0 H)2 Kalcium-hidroxidQH,o 1 -penten CaSiOj Kalcium-metaszilikđt Ga Galiium

112 * Ha az anyag nevet ismerjuk, es a kepletet nem, a tžrgymutatot tudjuk hasznžini (118-127. old.)-

ALTALANOS KEMIAIISMERETEK

Keplet Az anyag neve Kćpiet Az anyag neve Kšpiet Az anyag neve

Gd Gadolinium Mn Mangan Pb(C2Hs)4 Ćlom-tetraetilGe Germanium MnCl2 Mangđn(IV)klorid Pb(0H)2 6 lom(ll)hidroxid

Mn02 Mangan(IV)oxid PbS Olom-szulfid (galenit)H/H2 HidrogenH,CO, Szensav Mo Molibden Pd PaliadiumH^O Vfz Pm PrometiumH2O2 Hidrogen-peroxid N/N2 Nitrogen Po PoloniumH,S Hidrogen-szulfid N2O Dinitrogen-oxid Pr PrazeodimH2S2O , Fustolgd kensav N2O, Dinitrogen-tetraoxid Pt PlatinaH,SO, Kenessav -NH2 Aminocsoport Pu PlutćniumHcSO, Kensav NH2(CH2hN H 2 1,6-diamino-hexćnH 3 P O , Foszforsav NHj Ammonia Ra RćdiumHBr Hidrogen-bromid ( N H , ) 2 S 0 , Ammonium-szulfat Rb RubidiumHCI Hidrogen-klorid/ N H ^ a Ammonium-klorid Re Renium

sosav N H 4 O H Ammoniaoldat Rh RodiumHCHO Metanal N H .NO j Ammonium-nitrđt Rn RadonHCOOH Metćnsav NO Nitrogen-monoxid Ru RuteniumHl Hidrogen-jodid NO2 Nitrogen-dioxidHNO2 Saletromossav 5 KenHNO3 Saletmmsav Na Nćtrium 50 , Ken-dioxid

HeliumN a 2 C 0 j Nđtrium-karbonđt SO3 Ken-trioxid

He N 0 2 C O 3 . / O H 2 O MososzodaHf Hafnium N o ^ S O j Natrium-szulfit Sb AntimonHg Higany

N 0 2 S 0 4 Natrium-szulfđt Sc SzkandiumHgS Higany-szutfid (dnnabark) NojAlff, Kriolit Se SzelenHo Holmium NaAKOH)^ Ndtrium-aluminđt

In IndiumIridiumlod

NaBr Ndtrium-bromid Si SziliciumNaCI Nćtrium-klorid SiO^ Szilicium-dioxid

IrN a O O i Natrium-klorit

IH2 NaHCOj Nđtrium- Sm SzamariumK K n i i l j f n

hidrogenkarbonćt Sn On

K , C O s

K , C r , 0 ,

K 2 S O 4

i\ U I I U f 11

Kđlium-karbonćtKdlium-dikromđtKalium-szulfat

NaHSO^ Ndtrium- Sr Strondum

N alO jhidrogenszulfćtNatrium-jodat T Tridum

K2SO,.Al2(SO ,)i

KBr

Kalium-alummium- szulfđt X 12-vfz Kćlium-bromid

NaN 02N a N O i

NaOCI

Nđtrium-nitritNđtrium-nitrđtNatrium-hipoklorit

TaTbTc

TantđlTerbiumTechnedum

KCI Kalium-klorid NaOH Natrium-hidroxid Te Tellur

Kl KćUum-jodidKalium-

Th Torium

KMnO^ Nb Niobiun) Ti Titćn

K N O 3

permanganđtKalium-nitrat

NdNe

NeodimNeon

TITm

TaliiumTulium

KOH Kđlium-hidroxidNi Nikkel U Uran

Kr Kripton NiS NikkelszulfidKrf2 Kripton-fluorid V Vanadium

No Nobelium VzOs Vanadium-pentoxidL a Lantan Np NeptuniumL a 2 0 j Lantan-oxid W Volfram

O/O2 OxigenU Litium O i Ćzon Xe KenonU3N Litium-nitrid -OH Hidroxilcsoport KeFe^ Kenon-tetrafuoridUO Litium-loridUOH Litium-hidroxid Os Ozmium Y Ittrium

O S O 4 Ozn)ium-tetroxid Yb ItterbiumLr vagy Lw LaurenciumIm Lutedum P Foszfor Zn Cink

PzOs Foszfor-pentoxid ZnCl2 Cink-kloridMd Mendelevium ZnCOj Cink-karbonđt(dnkpat)

Pa Protaktinium ZnO Cink-oxidMg Magnezium Zn(OH)2 Cink-hidroxidMgCl2 Magnezium-klorid Pb Oiom Zn(OH)CI Bćzisos dnk-kloridMgCOi Magnezium-karbonđt Pb}2 dlom(ll)jodid ZnS Cink-szulfidMgO Magnezium-oxid Pb(N0 j)2 dlom (li)nitrćt ZnSO^ Cink-szulfđtMg(0 H)2 Magnezium-hidroxid PbO Ćlom(ll)oxidMgSO^ Magnezium-szulfat Pb02 Ćlom(IV)oxid Zr Cirkonium

113

FIZIKAI MENNVISEGEK ES MERTEKEGVSEGEIKAz alapveto fizikai mennyisegeket, mint tomeg*, aramerosseg*, mincJen tudomanyag hasznalja. Mindegyiket merni keli valamilyen modszerrel, ezert megvannak a mertekegysegelk. Ezeket nemzetkozi megallapodassal valasz- tottak ki, es nemzetkozi vagy SI mertekegysegeknek nevezik - a francia nev {Systeme International d 'Unites) roviditesekent. A mennyisegeket alap- mennyisegekre es szarmaztatott mennyisegekre osztottak tel.AlapmennyisćgekA mennyisegeknek az a csoportja, amelyb6 l a tobbi mennyiseg levezetheto (Id. szarmaz­tatott mennyisćgek). Mindegyik alapmennyi- segnek van alapmćrtćkegysege, a tobbi SI mertekegyseg ebben kifejezve adhato meg.

Alapmennyiseg Jeloles Alap SI mćrtćk-egyseg Rovidftes

Tomeg m kilogramm kgIdo f sekundurt) sHosszusag / meter mAramerosseg / amper AHomerseklet T kelvin KAnyagmennyiseg - mol mol

Fenyer6sseg - kandela cd

ElotagokEgy adott SI mertekegyseg bizonyos esetben tul nagy vagy tCil kicsi lehet, s ezert alkalma- za-sa kenyelmetlen, pl. a papfriap vastagsaga- nak megadasa meterben nehezkes. Ezert az SI egysegek allandonak elfogadott tortreszelt vagy tobbszoroseit hasznaljak, s ezt a mertek- egyseg elotagjaval jelzik (Id. a lenti tablazatot). Pl. a millimeter (mm) a meter ezredresze.Az alkalmazott tortr&zek es tobbbszorosok

Tortresz vagy tobbszoros Elotag Jeloles

10’ nano- n10* mikro- IJ10' milli- m10’ centi- c10' deci- d10' deka- dk10’ hekto- h10' kilo- k10 mega- Mw giga- C

Alap 51 mertekegysegek Kilogramm (kg)A tomeg SI mertekegysege. A Parizs melietti Sevres-ben orzott nemzetkozi prototi'pus platina-iridium henger tomegevel egyenl6 .Masodperc (szekundum) (s)Az ido SI mertekegysege A 133-as tomeg- szamu ceziumalom altal kibocsatott meghata- rozott sugarzas perićdusidejenek*9 192 631 770-szorosa.Meter (m)A hosszusag SI mertekegysege Az a tavolsag, amelyet a feny vakuumban 72997924';8 masod­perc alatt tesz meg.Amper (A)Az elektromos aramerosseg SI mertekegysege (Id. meg 60. oldal). Az az aramnerosseg, amely ket parhuzamos, egyenes, vegtelen hosszusagu es elhanyagolhat6 an kicsi keresztmetszetu, va- kuumban egymast6 l 1 m tavolsagra levo veze- toben folyva, kozottuk meterenkent 2 x 10 N erot hoz letre.Kelvin (K)A homerseklet SI mertekegysege A viz hdrmas- pontja* abszolut homersekletenek 'A ijb-szoro- sa. (A vfz harmaspontja az a homerseklet, ame- lyen a vfz, a jeg es a goz egyidejuleg letezik.)Mol (mol)Az anyagmennyiseg SI mertekegysege (ne felejt- SLik el, hogy ez kulonbozik a tomegtol, mertez az anyag reszecskeinek a szama). Az az anyag- mennyiseg, amelyben 6,023 x 10’' db reszecske (atom vagy molekula) van (ez az Avogadro-fele szđm).Kandela (cd)A tenyerosseg SI mertekegysege. Az '/bmm negyzetmeter fclijietu abszolut fekete lest tenyerossege a platina fagyaspontjan,101 325 N/m ’ nyomason.

114 * Abszolut homersžkleti skdla, 29; aramerosseg, 45; tomeg, periodus, harmaspont, 11 7. oldal

ALTALANOS KEMIAIISMERETEK

Szarmaztatott mennyisegekTovabbi mennyisegek, amelyeket az alapmennyis6gekben vagy mar szarmaztatott mennyisegek- ben kifejezve hataroznak meg. A szarmaztatott mennyisegeknek szšrmaztatott SI mertćkegys6gei vannak, amelyeket az alap SI mertekegysegekben fejeznek ki. A szarmaztatott mertekegysegek a mennyiseget definlalo egyenlet alapjan hatarozhatok meg, s lehet kulon neviik, de ezeket a mertćkegysegeket ritkan hasznaljak.

Szarmaztatottmennyisegek leloles Meghatarozo egyenlet Szarmaztatott

SI mertekegysegA mertekegyseg neve A nev rovidftese

Sebesseg utido

Cyorsulćs sebessegvaltozasido

Ero F = tomeg x gyorsulas kg m s

Munka W W = ero X ut N m joule

Energia Munkavegzo kepesseg

Teljesitmeny p a vegzett munka ido h ' watt W

felszi'n

Terfogat

Az alaktol fijgg

Az alaktol fugg

SurO'segtomeg

terfogat kg m '

Nyomas P =ero

feiaiel N m ‘ pascal Pa

Periodus (ido) Egy ciklus ideje

Frekvencia

Koncentracio M

A dklusok szćma masodpercenkent

M = Moiok szćma kobmeter

mol m

hertz Hz

Impuizus I = tomeg x sebesseg kg m s

Elektromos tolth

Feszultseg

Kapadtas

Ellenailas

Q = aramerosseg x ido A s

^ _ energia toltes

C = 161 tes feszultseg

feszultsegaramerosseg

IC '

coulomb

volt

farad

ohm O

115

NEHANY FOGALOM ATTEKINTE5EKoptatoanyagA targy feluletet lekoptato anyag.

RagasztoEgy vagy tobb masik anyaghoz jćl tapadć termek.

OtvozetAz otvozet ket vagy tobb fembol, vagy fembol es nem fembol jon letre. Tulajdonsagai elteroek az alkotok tulajdonsagaitol, es csak az otvćzetre jeliemzoek (az otvozetek femes tulajdonsaguak).

AmalgamHiganynak mm femekkel alkotott otvozete. Altalaban ldgy anyag, meg folyekony is lehel.

Savmegkoto anyagEllensulyozza, megakadalyozza a gyomorsavtultengest, mert semlegesiti* a savat. Ilyen anyagok peldaul az alumfnium- hidroxid es a magnezium-hidroxld.

FeheritoszerekElroncsoljak az anyagok vagy oldatok szinet. A legtdbb eros oxidđl6szer* es redukćlćszer* jo feherito. A haztartdsban leg- gyakrabban hasznalt fehentoszer a nćtrium-hipoklorit (hypo), amely hatasos fertotlenftoszer is. Az alabbi sematikus egyenlet szemlelteti a nćtrium-hipoklorit es egy szfnes anyag kdzotti reakciot.

N aO CI + anyagNćtrium-hipoklorit

Nćtrium-klorid

Elszmtelenitett, + oxidalt*

anyag

KalorimetriaA hoćtadćssal jaro folyamatokban vagy kemiai reakcićk sorćn feliepo, hoenergia-vćitozasok meresere szolgćio modszer. Peldć- ul adott tomegu viz homersekletenek emelkedesebol kiszćmftha- to az elegetett futoar)yag ćital termelt energia (Id. kalorimeter- bomba abrćja, 33. old.).

Celsius-fele homersekleti skalaSzabvćr)yos (standard) homersekleti skala. Egy Celsius-fok nagy- sćga azonos egy Kevin-fokkal (Id. abszolut homersekleti skala, 29. old.), de a Celsius-skćia nuliapontja (0 °C ) a viz fagyćspont- jćnak felei meg, es a szćzfokos ertek (100 a viz forrćspont- jćnak megfelelo homerseklet.

VezetoOlyan anyag, amelyen athalad az elektromos ćram vagy a ho (vezetokepessege van). Az elektromos vezeto ćtengedi az elekt­romos ćramot; a hovezeto ćtengedi a hot. A femek, az ionokat tartalmazo oldatok es az ionvegyuletek* omledekei elektromos vezetok, ugyanakkor a femek nagyon jo hovezetok is. Ld. meg szigetelok es felvezetok.

HiJt6anyagAz iparban vagy a hćztartćsban (Id. hutoszekreny) huthre hasznalt folyadek. A folyadek rendszerint elvonja a hot az egyik helyrol, es egy mćsikra szallitja at. Az atomeromuvekben p M au l a hutoanyag a magreakcićban keletkezo hot a gozfej- lesztobe szćllitja, ahol goz eldallitasćra forditjćk. A gozzel pedig ćramfejleszto turbinakat hajtanak.

Vfzelvono anyagElvonja mas anyagokbćl a nedvesseget, vagy a vi'zmolekulćk eltćvolitasaval, ha vannak, vagy ami lenyeges, elvonja a hidro- gen- es oxigenatomokat is a masik anyag molekulćjabćl. Ez az eredetitol kulonbozd anyagot es vizet eredmenyez (Id. meg szarft6anyag). Ilyen vizelvonć anyag peldaul a tomeny kensav.

T6menykensav

^ 6^ i2 ^ ć(^ ) — 6C(sz) + 6H20(f)Szolocukor Szen Viz

A tomeny kensav szćrit6anyagkent is hasznćihatć, ha nem lep reakcićba a szćritandć anyaggal. Peldaul alkalmazzak klćrgaz szćritćsćra, mert eltćvolitja a kdrnyezeteben levo vizmolekuiakat.

SOrusegAz anyag egysegnyi terfogatćban levo tomeg merteke. Kiszamithatć, ha az anyag tomeget eloszljuk a terfogataval. Mertekegysege: kilogramm/kćbmeter (kg/m ').

SzaritoszerMćsik anyag nedvessegtartalmanak megkotesere hasznaljćk. Csak a vizmolekuiakat vonja el a mćsik anyagbol vagy a k6rnyezetebdl, de a molekuićkbćl nem vonja el a hidrogen- es oxigenatomokat. Az anyag maga nem vćitozik meg. (Ld. meg: szaritćs, 107. oldal, es vfzelvono anyag). Szćrit6anyag peldaul a foszfor-pentaoxid (P20 i).

Foszfor-pentaoxid

C u S 0 4 .5 H 2 0 (s z ) -> C u S 0 4 (sz) + 5H 20 (f)Krlstćlyos * Vizmentes * Vizrez(ll)szulfćt rez(ll)szulfćt

Duktilis (nyujthato)Altalćban olyan anyagokat jelol, amelyek vekony drotta huzhatoak, pl. a rez. A kiiidnbozo anyagok eltero mertekben nyujthatoak (Id. 51. old.). A rideg anyagok ilyen modon nem alakithatok.

Allando (konstans)Nem vćitozo szćmszerd mennyiseg. Peldaul, a PV == RT egyen- letben (Id. meg 29. old.). R erteke (a gćzćllando) allando. P es V vđitozok, mert kiiidnbozo ertekeket vehetnek fel. A gćzćllan- do erteke 8,314 jK 'mol '.

Szabalyoz6rudakAz atomreaktorok szabćlyoz6rendszerenek reszei. Rudak vagy csovek, melyeknek a fel-le mozgatćsćval szabćlyozzćk a reaktorban lejćtszodć reakdć sebesseget. Aceibol vagy bort, kadmiumot vagy mćs, neutronokat* hatekonyan elnyel6 anyagot tartalmazo aluminiumbol keszulnek.

Kifustoles (fertotlenites)Rovarok, fergek elpusztitćsa mergezo gćzzal, pl. ken-dioxiddal, vagy fusttel.

Gombaolo szerA kćrtekony gombćk elpusztitćsćra szolgal; pl. a ndvenyeken vagy gabonakon kifejlodo peneszgombćk elpusztitćsa.

Germicid (fertotlenfto)Bakteriumok, elsosorban a fertozo betegsegeket okozd bakteriu- mok elpusztitćsćra hasznalt anyag.

1 1 6 * 40; kristžlyos (hidratalt), 40; ionvegyulet, 17;semlegesftes, 37; neutron, 12; oxidaci6, oxidal6szer, redukaloszer, 34. old.

KEMIAI FOGALMAK

SkalaEgyenl6 tavolsđgokban levd jelek, amelyeket meresre hasznal- nak, pl. a merohengereken* vagy a gazpipettan*.

SemlegesNem reakciokepes anyagot jelol, vagyis olyat, amely nem lep konnyen kemiai reakaoba. Peldak a nemesgazok (vagy sem­leges gazok*).

SzigeteloRosszul vezeti a hot es az elektromos aramot. A nemfemes elemek es vegyuleleik rendszerint szigetelok, pl. ken es gumi.

LatexNovenyekb6l, elsosorban a kaucsukfđbol kinyert, lejszeru folya- dek, amelybol a temieszetes nyersgumit keszitik (s amely ne- hany ragasztonak is alapanyaga). Igy neveznek nehdny hason- 16, mesterseges polimert* is.

Kalapalhatć (kovacsolhatć)A kulonbozo formakra alakithatd anyagok megjelolese. Olyan anyagokra hasznćijak, amelyek vekony lemezekke kovacsol- hatćak. Elsosorban a femek es az otvozelek ilyenek. A kulon­bozo anyagok eltero mertekben alakithatoak (Id. 51. old.).

TomegAz anyag mennyisegenek merteke egy testben. ,,Sulymeressel", kilogrammban merik, de nem azonos a sullyal, amely a targy đltal kifejtett, fold fele hato ero (tomeg x gravitados gyorsulđs), es nevvtonban merik. A meroskdldk ezt a lefele hato erot a tomeg mertekeve alakitjak at.

AnyagcsereAz elo szervezetekben vegbemeno, enzimekkel* szabalyozott kemiai folyamatok. Magaba foglalja mind az osszetett anya- goknak az energialermeleshez szukseges lebontćsat, mind az osszetett anyagok felepiteset egyszeruekb6l a szovetek epitesehez es az energia tdrolasahoz.

AsvanyA termeszetben elofordulo szervetlen anyagok, amelyek nem ćilatokbol vagy novenyekb6l szarmaznak, pl. koso*. A kulon­bozo dsvanyoknak eltero a kemiai osszetetele es a tulajdonsa- gai (Id. meg ere).

EreA termeszetben elofordulo olyan asvany, amelyet valamelyik elem (rendszerint fem) eloaliitćsćra hasznalnak, pl. a bauxit, amelybdl aluminium keszuL

Szerves oldoszerSzerves folyadek, amelyekben mas anyagok feloldčdnak.

PerićdusidoValamilyen mozgaš egy teljes ciklusanak megtetelehez szukseges ido, pl. huliammozgas, vagy e.gy kerek teljes korbeforduldsa.

FotocellaFeny erzekelesere es meresere alkalmas eszkdz.

PigmentekAz ailatok es nover}yek szinet ado anyagok. Ezeket oldhatatlan por formajćban festekek, mCianyagok stb. szinezesere hasznćijak.

NyersanyagAz iparban felhasznalt, termeszetes forrćsbćl szarmazć anyag, pl. a vaserc, koksz es meszko a vasgyćrtas nyersanyagai (Id. az dbrat a 60. oldalon).

HutokozegA hutoszekrenyekben hasznćll, meghatćrozott tipusu huto- anyag. Alacsony homersekleten pđrolgo* (olyadeknak keli lennie. Jelenleg tdbbnyire freonokat (klor-fluor-metdn*) hasz­nalnak, bar regebben az ammoniat alkalmaztak elterjedten.

CyantakRagasztokent hasznalt, gyakran vi'zben oldhatatlan anyagok.A termeszetes gyantak meghatćrozott novenyek vagy rovarok altal kivalasztott szerves vegyuletek. A mesterseges gyantćkat polimerizćcidval* ćllitjćk elo.

FelvezetokElektromos vezetok, amelyeknek az elektromos ellenćllćsa a homerseklet emelkedesevel csokken (a femes vezetoke emet- kedik). Rendszerint metalioidok*, mint pl. a germanium vagy a szUkium. Kulonhozo szennyezo anyagokkal a tulajdonsagaik megvćltoztathatoak.

Tulhevftett vfzgoz/ 00 °C feletti homersMetu goz. Vizet nagyobb nyomason melegitve ćllitjćk elo.

Feluleti feszultsegA folyadekoknak az a tulajdonsćga, hogy a felszi'nuk vekony borretegkent viselkedik, ami a feluleti molekulak kozott feliepo vonzoeronek tulajdonithatć. A folyadekcsepp a feluleti feszult­seg kovetkezteben mindig a leheto legkisebb terfogatu formćt veszi fel (ez altalđban gomb).

RendszerEgymassal kapcsolatban es kolcsonhatćsban čilo, egyseget kepezo reszek csoportja, pl. a reakcioban resztvevo anyagok, a kemiai egyensuly* ailapotđban.

Elhomalyosodas, elfenytelenedesA feluleti fenyesseg teljes vagy reszleges elvesztese, malt feluleti reteg kialakulćsa kovetkezteben, pl. ezust-szulfid kialakulasa az ezust feluleten, vagy h'tium-oxide a h'tiumon. Az elfenyte- lenedes a korrćzio* egyik forma ja.

NyomelemekAzok az elemek (pl. rez, jod), amelyek bćr igen kis mennyiseg- ben, de letfontossćguak az elo szervezetek szćmćra. Cyakran az enzimek* vagy vitaminok* reszet kepezik.

HarmaspontKituntetett homersMet-, nyomđs- es teđogatertek, amelyen egy adott anyag gćz, folyadek es szilćrd halmazćilapotu* formaja egyszerre letezik.

ViszkozusSurOn folyć folyadek, pl. motorolaj. A viszkozitds a folyadek- retegeknek a kulonbozo surlodas miatt eltero sebessegu moz- gasćbol adodik. lllekonyKonnyen pćrolgo* folyadekok, pl. benzin, vagy kdnnyen szublimđio* szilćrd anyag, pl. jod jelzoje.

TerfogatA test ćital elfoglalt ter merteke. A szabćlyos alaku testek eseten egyszer(j meressel meghatćrozhatć. A szabalytalan testek terfogatćt rendszerint az ćitaluk kiszon'tott viz terfo- gatćnak meresevel hatćrozzak meg. A teđogat SI mertek- egysege* a kobmeter (rn‘).

VulkanizalasA termeszetes kaucsukot (amit latexbdl nyernek) kennel hevfUk. A vulkanizćit gumi kemenyebb, szfvosabb es kevesbe homer- seklet-erzekeny, mint a nyerskaucsuk. A kenatomok keresztko- teseket hoznak letre a kaucsuk molekulaićncai kozott, ez okoz- za a tulajdonsćgok megvćitozasat (Id. az ćbrat a 87. old.).

' Kemiai egyensuly, 49; klor-fluor-metan, 81; korrozlć, 95; enzim, 47; parolgas, 7; -i -rgazpipetta, merohenger, 110; metalioidok, 51; nemesgazok, 75; polimerizacio, 86; 1 1 /koso, 54; SI mertekegysegek, 114; halmazailapotok, 6; szublimalas, 7; mesterseges polimerek, 87; vitaminok, 91. old.

TARGVMUTATOA targymutatoban az oldalszamokat harom eltero modon tiinteUOk fel.A vastagon szedett szamok (pl. 92) minden esetben azt a helyet jelzik, ahol az adott szo (vagy szavak) reszletes erteimezese talalhalo. A normal szedesu szamok a kiegeszito ismeretek helyere utalnak. A dolt szamok azokat az oldalakal adjak meg, amelyeken az adott fogalom az abrakban levo szovegekben fordul elo. Ha az adott fogalom ili. szo egy masik szo meghatarozasa-ban szerepel, akkor ezl a szot az adott szo utan zarćjeiben tuntetjCik fel. Ha az oldalszam utan (B) ali, ez azt jelenti, hogy az adott oldalon a bevezeto szovegben talalhato meg a keresett szo. A tobbes szam jele, vegyjelek, kepletek csak lenyeges esetben, zarćjeiben szerepelnek az adott szo utan a targymutat6ban. A rokon erteimu szavakat (szinoniniakat) a kl. ( Ic isd szo roviditese) jelzi, vagy terde vonal (/), ha az alfabetikus sorrendben egymas utan kovetkeznek.

a-reszecskek, Id. alfa-reszecskek a-ken, Id. alfa-ken p-reszecskek, Id. beta-ken y-sugarak, Id. gamma-sugarak

0. csoport (eiemei), Id. VIII. csoport1. csoport (eiemei), 50, 54-55II. csoport (eiemei), 50, 56-57III. csoport (eiemei), 51, 62IV. csoport (eiemei), 51, 63-65V. csoport (eiemei), 51, 66-68VI. csoport (eiemei), 51, 69-71VII. csoport (eiemei), 51, 72-74VIII. csoport (eiemei), 51, 75

1,2,3-propantriol, 83, 88, 911.2-dibrom-etan

(CH2BrCH2Br), 74 (brom), 791.2-etandiol, S i1,6-diamlno-hexan

(NH2(CH2)6NH2), 86 1-butanol (C 4HgOH), 76, 82, 83 1-buten (C4H8), 79 1-butin (C4H6), 80 1-penten (C 5H10), 791-propanol (C 3H7OH), 822-br6m-1-klor-pentan, 101 (9) 2-butanol, 83, 101 (4b) 2-metil-2-propanol, 83 2-metil-butan 101 (8)2-propanol (CH 3-CHOH-CH5), 823-dimenzios szerkezeti keplet, Id.

sztereokemiai keplet3-j6d-hexan, 101 (9) 3-metil-pentan, 76 3-oktanol, 101 (4b)

A, Aabszolut homersekleti skala, 29 abszolut nulia, 29 (abszolut

homersekleti skala) acei, 60

rozsdamentes, 60 (acei) acetilen, Id. etin

acetilenek, Id. alkinek aceton, Id. propanon adalekanyag, 85 (oktanszam) addfcios polimerizacio, 86 addfcićs reakcić, 79 akkumulator, savas olom-, 36, 45 akril (sav), 80, 87 aktin, 91aktinium (Ac), 50, 98 aktfv elektrod, 42 aktivalasi energia (E), 46 aktivitasi sor, Id. reaktivitasi sor alap SI mertekegysegek, 114 alapmennyisegek, 114 aldehidek, 80, 101 (5) alfa-ken (a-ken), Id.

rombos ken alfa-reszecskek (a-reszecskek), 14 alifas vegyuletek, 76 alkali, 37alkalifemek, 51, 54-55 alkalifoldfemek, 51, 56-57 alkanok, 78, 100 0 ) alkenek, 79, 100 (2) alkilcsoport, 101 (8)alkilhatoidok, Id. hatogenezett szenhkdrogenek alkinek, 80, 700(3) alkohol(ok), 82-83, 82 (etanol),

100 (4a es b) etil, Id. etanol tobberteku, 83 primer, 82, 83 terder, 83

alkoholos erjedes, 83 šllando osszetetel torvenye, 11 allando/konstans, 116

gaz-, 28, 116 (allando) ailapot, fizikai, 6-7

valtozasa, 6-7 gazailapotu, 6 folyekony, 6 szilard, 6

ailapot, oxidaci6s, 35 ailapotjeizok, 27 ailapotvaltozas, 6-7 allo fazis, 107 (kromatografia)

allotrop, 22 (allotropia) allotropia, 22 allvany (berendezes), 111 altalanos gaztorveny (egyenlet), Id.

idealis gaz altalanos osszegkeplet 77 (homolog

sorok)alumina, Id. alumfnium-oxid alumfnium (Al), 37, 51, 62,

97, 98, 105 (kationok) alummium-hidroxid (AI(OH)3), 62,

116 (savmegkoto) alumfnium-oxid (AijOs), 62, 69 (oxidok) alumfnium-szulfat (Al2(S04) 3), 62,

102 (eten) amalgam, 116 ameridum (Am), 50, 98 amfoter, 37aminocsoport (-NH2), 81 (primer

aminok, diaminok),91 (aminosavak)

aminok, primer, 81 aminosavak, 91ammonia (N H 3), 18, 19, 29, 37 (lug),

38, 39 (B), 48, 49, 66 (Haber- szintezis), 67, 68, 95, 105 (kationok)

ammoniaoldat (NH4OH),67 (ammonia), 104 (anionok),105 (kationok)

amm6nium-hidroxid, Id. ammonia­oldat

ammonium-klorid (NH 4CI), 29, 39,48, 67

ammćnium-nitrat (NH4NO 3), 39, 67,68 (nitratok)

ammonium-szulfat ((NH4)2S04), 67 amorf, 21 (B)amper (A), 45 (aram), 114 anhidrid, 37 anionok, 16, 104 anćd, 42 (elektrod) anodos oxidalžs, 43 antimon (Sb), 51, 66, 98 antracit, 65 (koszen), 94 anyagcsere, 117

TARCYMUTATO

anyalug, 21apatit ( 3Ca3(P0 4 )2.CaF2),

68 (foszfor) apolaros molekula, 19 (polaros molekula) apolaros oldoszer, 30 aram (elektromos) (8), 45, 114 (8) aramkor(ok), 45 (aram) arany (Au), 51, 59, 61, 98 argon (Ar), 51, 69, 75, 98 aromas vegyuletek, 76 arzen (As), 51, 66, 98 asvany (117)asvanyi futoanyagok, 94 (futoanyag) asvanyi sav, 36 aszfalt, Id. bitumen aszkorbinsav (CgHsOg), 36, 91 asztacium (At), 51, 72, 98 atalakulasi homerseklet, 22 atlagos sebesseg (reakcioe), 46 atmeneti femek, 51, 58-61 atmeneti sorozatok, belso, 50-51, 58 (B) atom(ok), 10, 11-20, 23-25 atomeimelet, Dalton-fele, 10 atommag, 12,

1 3 (rendszam), 14-15 atommag, Id. mag atomracs, 23atomsuly, Id. relatfv atomtomeg atomszerkezet, 12-13 atomtomeg egyseg, egyezmenyes (u),

24 (relativ atomtomeg) atomtomeg, relatfv, 24, 50, 51, 98-99 autokatalizis, 47Avogadro-fele feltetelezes/torveny, 29 Avogadro-fele szam, 25

Bbarium (Ba), 550, 56, 98, 105 (langfestes) barlum-klorid (BaCl2), 104 (anionok) bauxit (AI2O 3.2H2O),

62 (alumfnium-oxld), 11 7 (ere) bazikus (lugos), 37 (bazis) bazikus oxidaci6, 60 (acei) bazis (lug), 36 (B), 37

eros, 38 gyenge, 38

bazisos cink-klorid (Zn(OH)CI), 40 bazisos rez-szulfat

(CuS0 4 .3Cu(0 H)2), 61 (rez) bazisos s6, 40 Becquerel (Bq), 15 befejezodes (kemiai reakcio), 48 (B) belso legzes, 95 benzin, Id. motorbenzin benzolgyuru, 76 (aromas vegyuletek) beparlo tal, 109 beriliium (Be), 50, 56, 98 berkelium (Bk), 51 besugarzas, 15beta-ken (p-ken), Id. monoklin ken beta-reszecskek (P-reszecskek), 14 biologiailag lebonthato detergensek, 89 biologiailag lebonthato, 96 biologiailag nem lebonthato detergensek,

88 (b»l6giailag lebonthato detergensek) bio-mosoporok,

89 (mosoporok) biopolimerek, Id. termeszetes polimerek bitumen, 85

bitumenes koszen, 65 (koszen) bizmut (Bi), 51, 66, 98 bomlas, 48 (disszociacio) bomlas, radioadtfv, 14 bomlasi gorbe, radioaktfv, 75 bomlasi sorok, 14

kettos, 41 bor (B), 51, 62, 98 bordoi le, 61 (rez(ll)

vegyijletek) bćr-triklorid (BCI3), JP Boyle-fele torveny, 28 brom (Br/Br2), 51, 72, 74, 79,

98, 101 (9) brom-etan (C 2H5Br), 101 {9) bromidok, 72 (B), 74, 104 (anionok) bromos viz, 74 (brom) bromtimolkek, 38 bronz, 67 Brovvn-mozgas, 9 Bronsted-Lowry elmelet, 37 buboreksapkak, 84 Buckminsterfulleren, 65 Bunsen-ego, 109 •butan (C4H,o), 78, 85

(finomitobol tavozo gaz) butanon (CH 3COCH2CH3), 101 (6) Biichner-lombik, 106, 110 Buchner-tolcser, 106, 110 biiretta, 109

Celsius-skala, 29 (abszolut homerseklet!skala), 116

centrifuga, 106 centrifugalas, 106 cerium (Ce), 50, 98 cezium (Cs), 50, 52, 54, 98 chilei saletrom, Id. natrium-nitrat ciklohexan, 76, 78 (gyijrus alkanok) cfmkezes, 15cink (Zn), 23, 4 7, 45, 51, 59, 61, 97, 99,

103 (hidrogen), 105 (kationok) cinkfeher (ZnS), 61 (cink) cink-hidroxid (Zn(OH)2),

37 (amfoter) cinkit (ZnO), 61 (cink) cink-klorid (ZnCl2), 103

bazisos (Zn(OH)CI), 40 cink-oxid (ZnO), 61 (cink) cinkpat (ZnCO si 61 (cink) cink-szulfat (ZnS04 ), 41, 44, 43 cinnabarit (HgS), 59 (higany) cirkonium (Zr), 51, 59, 99 cis-2-buten, 77 Coulomb (C) 43, 115 Curie (mertekegyseg), 15 (Becguerel) C-vitamin, 97

Cscsapadek, 31 csapos tolcser, 110 cseppentos pipetta, 111 cseppfoly6s levego szakaszos leparlasa,

66 (nitrogen), 69 (oxigen),75 (B), 94 (B)

cseppfoly6s nitrogen, 66 (nitrogen) cseppfoly6sftas, 7 cseppfoly6sftoi;t koolaj-gaz,

85 (finomftobol tavozo gaz) cserebomlas, 41

DDalton-fele atomeimelet, 10 Dalton-fele parcialis nyomastorveny, 29 Daniell-elem, 45 datfv kovalens kotes, 18 dekantalas, 106 delokalizacić, 20, 23 (femes

racs)denitrifikalo bakteriumok, 95 depolimerizacio, 86 desztiilalas, 106

szaraz leparlas, 65 (koszen) szakaszos (frakcionalt), 106 szakaszos (levegoe),

67 (nitrogen), 69 (oxigen),75 (B), 94 (B)

szakaszos (koolaje), 84 desztillalt vfz, 93 desztiilatum, 106 detergensmolekula, 88, 89 detergens(ek), 88-89

biologiailag lebonthato, 89 enzimes, Id. bio-

mosoporok biologiailag nem lebonthato, 89 szappant nem tartalmazo/szintetikus,

89deuterium (D), 53deuterium-oxid (D 2O), 53 (deuterium) dfzelolaj, 85diffrakcios kep, 22 (rontgen-

diffrakcios vizsgalat) diffuzio, 9

Graham-t6rveny, 29 diaminok, 81 dikarbonsavak, 81 dimer, 11dimerizacio, 67 (nitrogen-dioxid) dimetil-eter (CH3OCH 3), 707 (8 ) dinitrogen-oxid (N 2O), 11, 67 dinitrogen-tetraoxid (N 2O 4), 7 7, 67 dipeptidek, 91diszacharidok, 90 (repacukor) diszproporcionalodas, 34 (redox) diszprozium (Dy), 51, 98 disszociacio, 48

termikus, 48 dolomit (CaC0 3 .MgCo3),

56 (magnezium)Down-f^le cella, 54duktilis (nyujthato), 116duktilitas (nyujthatosag), 116 (duktilis)

E . E

ecetsav, Id, etansav eges, 94

entalpiavaltozas, egesho, 32 gyors, 94 lassu, 94

egesho, 33egetett mesz, Id. kalcium-oxld egyatomos, 10 egyenes Iđnc (atom), 76 egyenlet(ek), 26 (B), 27

altalanos gaz/idealis gaz, 28 ion-, 27 nuklearis-, M szobeli, 27

egyensuly, 48 kemiai, 49

egyensulyi helyzet, 49 egyerteku (ion), 77 egyerteku, egybazisu, 39 egyszeres kotes, 18, 100 (a es 1 ) egyszerij kobos (reszecske elrendezodes), 23 egyszerusftett szerkezeti keplet, 26 egyvegyerteku (kovalens vegyertek), 19 Einsteinium (Es), 51 elagazć lane (alomok), 76 elbomlas, 14 elegyedo, 31 elektrod (fel-cella), 44 elektrod, 42

aktiv, 42 hidrogen, 44 semleges, 42 platina, 44

elektrodpotencial (E), 44 elektrokemiai finomitas/tisztitas, 43 elektrolit, 42 elektrolizalo cella, 42 elektrolizaić, Id. kesobb elektrolfzis, 42-43 elektromos aram (I), 45 elektromos toltes (Q), 115 elektronnos vedelem, Id. katodos

vedelenn elektromos vezeto, 116 (vezeto) elektromotoros ero (EME), 45 elektron (ok), 12, 14 (beta-reszecskek)

ionvegyertek, 16 elektronegativitas, 19 elektronhej, 12 elektron-konfiguracio, 13 elektronpalya, 13 elektronpar, 18 (B) elektropozitiv, 19 (elektronegativitas) elem(ek) (elektrokemia), 45

Daniell-, 45 Down-fele, 54 primer, 45 szekunder, 45 tarolo, Id. szekunder elem

elem(ek), 8, 50-51, 98-99 elem, 45 (Cella) eleszto, 83 (alkoholos erjedes) elfoly6sod6, 92elhomalyosodas (elfenytelenedes), 11 7 elmalio, 92 elmelet

Bronsted-Lowry, 37 Dalton-atom, 10 kinetikus, 9 elektrolizis, ionos-, 42

elorehalado reakcić, 48 elotag (szam), 114 elszappanosftas, 88 (szappan) emulzio, 31 enantiotropia, 22 energia (E), 32-33, 94-95, 115

aktivalasi, 46 kotesi, 32megmaradasi torvenye, 32

energiaciklus, 33 (Hess-torveny)

energia-megmaradas torvenye, 32 energiaszint diagram, 32 entalpia (H), 32enzim(ek), 47, 91, 117 (anyagcsere) enzim-detergensek, Id. bio-

mosoporok erbium (Er), 51, 98 ere, 1 17

krćmvas-, 58 (krom) erjedes, alkoholos, 83 Erlenmeyer-lombik, 110 ero(k)(F), 115

elektromotoros (EME), 45 molekulak kozotti, 20 Van der Waals-fele, 20

eros bazis (lug), 38 eros elektrolit, 42 eros sav, 38 ertekCiseg, 39eszkozok (kemiai), 109-111 eszterek, 81, 83 (kondenzacios reakcić) eszterezesi reakcić, 83 (kondenzacićs

reakcić) etan (CiH^), 78, 79, /00(1) etanal (CH^CHO), 707 (5) etandisav ((COOH)2), 36, 81 etanol (C 2H5OH), 27, 77, 82, 83,

100 (a), 102 (eten), 108 etansav (CH3COOH), 36, 37, 81,

83, 101 (7) eten (C2H4), 26, 76, 79, 84, 86,

87 (polieten), 100(2), 102 eteres kivonas, 107 (oldćszeres

kivonas) etil-acetat, Id. etil-etanoat etil-alkohol, Id. etanol etilen, Id. eten etilen-glikol, Id. 1,2-etandiol etil-etanoat (CH 3COOH 2CH3), 81, 83 etin (C2H2), 80, 100 (3) eurćpium (Eu), 50, 98 eutrofizaićdas, 96 exoterm reakcić, 32 exszikkator, 107 (szarftas), 109 eziist (Ag), 46, 51, 59, 97,99 eziist-bromid (AgB2), 74 (bromidok) eziist-jodid (Agi), 74 (jodidok) eziist-klorid (AgCI), 31, 46 eziist-nitrat (AgNOj), 31, 104 (anionok)

fa, 94 fagyas, 7fagyaspont, 7 (fagyas) farad (F), 115 faraday (F), 43 Faraday torvenyei (eiso,

masodik), 43 faszen, 65 (koszen) fazis (anyagok), 6

allć fazis, 107 (kromatografia) feherfto, 116 feherjek, 90 (B), 91, 95 felezesi ido (TVi), 15 felszfn (A), 115 feliiletaktfv anyagok, 89 feliileti feszultseg, 117 feluleti katalizator, 47 felvezetok, 62, 66, 69, 117

fem(ek), 51 alkali, 51, 54-55 alkalifold-, 51, 56-57 atmeneti, 51, 58-61

femek eloailftasa, 43 femes kotes, 20 femes racs, 23 fenil-eten, Id. sztirol fenoiftalein, 38 fermium (Fm), 51 ferri-vegyuletek, Id. vas(lll)

vegyuletek ferroszulfat, Id. vas(ll)szulfat ferro-vegyijletek, Id. vas(ll)

vegyijletek feszultseg (V),

45 (potencialkiilonbseg), 115 fesziiltsegi sor, 45

Faraday torvenyei (eiso, masodik) 43 ionos elmelete, 42

feszults^mero, 44, 45 (potencialkulonbseg) finomitas, tisztftas, 84 finomitobćl eltavozć gazok, 85 fizikai ailapotok, 6-7 fizikai kemia, 4, 5-49 fizikai mennyisegek, 114 fizikai sajatsagok, 6 fizikai valtozas, 5 fluor (F/F2), 76, 51, 72, 98 fluorcsoport (-F), 81, 101 (9) fluoridok, 72 fluorit (CaF2), 72 fluorozott szenhidrogenek, 72 fogćk, 111fogyas, 108 (terfogatos elemzes) folyadekallapot, 6 folyekony, 6fordftott (visszafele haladć) reakcić, 48 formaldehid, Id. metanal formalin, 80 forraićcso, 111 forras, 7forraspont meghatarozas, 107 forraspont, 7 (forras), 98-99 foszfatok, 96 (eutrofizalas) foszfor (P), 51, 66, 68, 99

voros, 68 (foszfor), 99 sarga, 68 (foszfor), 99

foszfor-pentaoxid (P2O5), 68,116 (szarftćanyag)

foszforsav (H 3PO4),68 (foszfor-pentaoxid)

fotocella (fenyelem), 54, 69, 117 fotokemiai reakcić, 46 fotoszintezis, 90 (B), 95 folanc (alomlanc), 76 foldgaz, 78 (metan, etan),

84 (B), 94 fozopohar, 109 frakcićk (koolaj ieparlasa), 84

nehez, 84 (frakcić) konnyu (frakcić)

frakcionaić oszlop, 69, 84 (primer desztiilacić), 106 (frakcionalt desztiilacić), 110

frakcionalt desztiilacić (szakaszos leparlas), 106 cseppfolyćs levegoe,66 (nitrogen), 69 (oxigen),75 (B), 94 (B)

TARGYMUTATO

koolaje, Id.primer (elsodleges desztiilacio)

francium (Fr), 50, 54, 98 Frasch-eljaras, 70 frekvencia (f), 115 freon (CCI2F2), 87fruktoz (gyiim 6lcscukor), 90 (szacharćz) fullerenek, 65 (buckminsterfulleren) funkcios csoport, 76 fuzio, mag-, 15 fiist, 31fustkod (szmog), 96 fiistolgo kensav (H2S2O 7),

71 (kontakt eljaras) futoanyag(ok), 94

asvanyi, 94 (fut6anyag) futoolaj, 85 (maradek)

gadoifnium (Gd), 51, 98 galenit (PbS), 63 (olom) galiium (Ga), 51, 62, 98 galvanizalas, 43 galvanizalas, 45, 60 gamma-surgarak (y-sugarak), 14 Gay-Lussac-fele torveny, 29 gaz(ok), 6 (gazailapot), 84-85

szen-, 65 (szen-monoxid, koszen) idealis, 28semleges/nemes, 51, 75, 94,

103 (nitrogen) kejgaz, Id. dinitrogen-oxid cseppfolyositott koolaj,

85 (a finomitobol tavozo gaz) foldgaz, 78 (metan, etan),

84 (B), 94 finomitobol tavozo, 85 vfz-, 65 (szen-monoxid)

gazallando, 28, 116 (allando) gazailapot, 6 gazatvezeto cso, 109 gazgyujt6/felfogć edeny 110 gazkromatografia,

107 (kromatografia) gazok allapotegyenlete,

gaztorveny (altalanos, idealis) 28 gazolaj, Id. dfzelolaj gazpipetta, 110 gaztorvenyek, 28-29 germanium (Ce), 51, 63, 98 germicid (fertotlenfto), 116 gipsz (CaS0 4 .2H2 0 ),

57 (kalcium-szulfat) glicerin, Id.

1,2,3-propantriol glicin, 97glikogen, 90 (glukćz) gliikćz (szolocukor) (C6H,206), 83

(alkoholos erjedes), 90, 95, 7 7<5 gombaoloszer, 116 gomblombik, 110 goz, 6 (gaz halmazailapot) goz, tulhevftett, 11 7 gozsuruseg, relatfv, 29 grafit, 64, 98Graham-fele diffuzi6-torveny, 29 gravimetrias (sulyszerinli) elemzes, 108 gula alaku (molekula), 79

gumi, 87 (termeszetes polimerek)

Cygyanta (termeszetes, szintetikus), 117 gyemant, 23, 64, 98

mesterseges, 64 (gyemant) gyenge bazis, 38 gyenge elektrolit, 42 gyenge sav, 38 gyors eges, 94gyorsan ulepedo (csapadek), 37 gyorsulas (a), 115 gyuru (atomok), 70, 76 (B)

benzol-, 76 (aromas vegyuletek) gyur(js alkanok, 78

Hhab, 31Haber-szintezis, 66 hafnium (Hf), 51, 59, 98 haić, 110halogenek, 51, 72-74, 100 (B) 101 (9) halogenezett szenhidrogenek, 81, 101 (9) haloidok, 72 (B)

alki!-, Id. halogenezett szenhidrogenek hangyasav, Id. metansav harmas kotes, 18, 100 (c es 3) harmaspont, 117 harom vegyerteku (kovalens), 7 9 haromatomos, 10 haromerteku (ion), 17 haromerteku, 39 haromlab (laboratoriumi), 111 hasadas, (nukiearis), 15 hasadasi sik, 22hasadoanyag, 15 (maghasadas) helium (He), 14 (alfa-reszecske), 51,

75, 98 helyettesftes, 41 helyettesftesi reakcio, 78 hematit (Fe203), 60 (vas) heptan (C 7H16), 84 Hertz (Hz), 115 Hess-torveny, 33heterogen katalfzis (katalizator), 47 heterogen, 9hexagonalis (alapveto kristalyformak), 22 hexagonalis (reszecske eirendezodes), 23 hexandisav

(C00H(CH2>4C00H), 86 hexan (C^Hi^), 78 hidrat, 40hidratacio, 30 (szolvatacio) hidratalt, 40 (hidrat) hidridek, 35 (5. szabaly), 53 (B) hidrofil, 88 (detergensmolekula) hidrofob, 88 (detergensmolekula) hidrogen (H/H2), 18, 19, 20 (hidrogen-

kotes), 36, 37, 38, 39, 40, 41, 50, 53, 56, 66 (Haber-szintezis), 97, 98, 100-101, 103, 104 (gazok)

hidrogen-bromid (HBr), 74

hidrogenezes, 79 hidrogen-jodid (Hl), 74 hidrogen-karbonatok, 36 (sav),

104 (anionok) hidrogen-klorid (HCI), 6, 19, 29, 32,

34, 36, 48, 67, 73, 78, 102 (klor) hidrogenkotes, 20 hidrogen-peroxid (H2O2), 53,

103 (oxigen) hidrogen-szulfid (H2S), 34, 71 hidrohzis, 40hidroxidok, 37, 38, 41, 53, 97 hidroxilcsoport (-OH), 77 (homoićg

sorok), 82, 100 (d es 4) hidrox6niumion (H 3O+), 36, 38 hfg, 30higany (Hg), 51, 59, 96, 99 higroszkopos, 92 holmium (Ho), 51, 98 homogen katalfzis/katalizator, 47 homogen, 9 homok, 9, 63 homoićg sorok, 77, 80-81 homopolimer, 86hosszu periodusok (elemcsoportok),

50 (periodus) hosszu szaru gombtolcser, 110 ho, latens, 32 (reakcićk entalpia-

valtozasa) hoertek, 94 homero, 111 homerseklet, 28-29

kritikus, 6 (gaz halmazailapot) szobahomerseklet, 25 standard, 29 atalakulasi, 22

homersekleti skala, abszolut, 29 Celsius- 29

hore kemenyedo muanyagok, 86,87 (muanyagok)

hore lagyul6 muanyagok, 87 hovezeto, 116 (vezeto) huto(k), 109

Liebig, 106, 109 visszafoly6s, 109

hutoanyag, 116 hutokozeg, hutoanyag, 11 7

Uidealis gaz, 28idealis gazok allapotegyenlete, 28 illekony, 117 indikator, 38

univerzalis, 38 indium (In), 51, 62, 98 inhibftor, 47intemiolekularis (molekulak kozotti) erok, 20 ion(ok), 16

komplex, 40 (komplex s6 ) hidrox6nium/ox6nium (H 3O+), 36 „kivulallo", 27

ioncsere, 93 ioncserelt (viz), 93 ionegyenlet, 27 ioneimelet (elektrolfzise), 42 ionizacio, 16

ionos kotes, 17 (B), 17 ionracs, 1 7, 23 ionvegyertek, 17 ionvegyijlet, 17 indium (Ir), 51, 59, 98 iszap, 93 (kemeny vfz) itterbium (Yb), 51, 99 ittrium (Y), 50, 59, 99 izomerek, 19 (izomeria), 76

szerkezeti, 77 izomeria, 19 izomorfia, 22izotćp(ok), 13, 108 (tomegspektroszkopia)

radioaktiv, Id. radioizotopok izotoparany, 24 izotoptomeg, relatfv, 24

jeg, 6, 33, 92jod (I/I2), 23, 51, 72, 74, 98,

101 (9) tinktura, 74

jodidok, 72 (B), 74, 104 (anionok) jćdtinktura, 74 joule 0), 115

K

kadmium (Cd), 51, 59, 98, 114 kalcit, 57 (kalcium karbonat) kalcium (Ca), 50, 56, 57, 93, 97, 98,

105 (langfestes, kationok) kalcium-hidrogenkarbonat

(Ca(HC0 3 )2), 57, 93 (valtozo kemenyseg)

kalcium-hidroxid (Ca(OH)2), 57 kalcium-karbonat (CaC0 3 ), 27 (trivialis

nev), 39, 57, 65 (karbonatok)93 (valtozo kemenyseg),102 (szen-dioxid)

kaicium-klorid (CaCl2), 24, 35, 57, 92, W2, 107 (szarftas)

kalcium-metaszilikat (CaSi0 3 ),63 (szilikatok)

kalcium-oxid (CaO), 57, 60, 69 (oxidok) kaicium-sztearat, 93 kalcium-szulfat (CaS0 4 ), 57,

71 (szulfatok) vfzmentes, 57 (kalcium-szulfat)

kalifornium (Cf), 51 kalium (K), 50, 54, 55, 97, 99,

105 (langfestes) kalium-alumfnium-szulfat x 12 vfz

(K2S04.Al2(S04)3), 40 kalium-bromid (KBr), 72 kalium-dikromat (K2Cr207),

108 (suly szerinti elemzes) kalium-hidroxid (KOH), 55 kalium-jodid (Kl), 4/, 72,

74 (jod) kalium-karbonat (K2CO 3), 55 kalium-klorid (KCI), 55 kalium-nitrat (KNO 3), 39, 41, 55 kalium-permanganat (KMn0 4 >, 82 kalium-szulfat (K2SO4), 55 kalkopirit ((CuFe)S2), 61 (rez) kalorimeter, bomba, 33 kalorimeter-bomba, 33 kalorimetria, 116 kapacitas (C), 115karbonatok, 36 (Sav), 41 (2. modszer).

65, 97, 104 (anionok) karbonilcsoport (-CO -), 80 (ketonok),

100 (f), 101 (6) karbonsavak, 81, 88 (szappan),

91 (lipidek), 101 (7) karboxilcsoport (-COOH),

81 (karbonsavak), 91 (amino- savak), 100 (g), 101 (7)

katalitikus krakkolas,84 (krakkolas)

katalizator, 47 heterogen, 47 homogen, 47 feluleti, 47

katalfzis, 47 (katalizator) kationok, 16, 105 katćd, 42 (elektrćd) katćdos vedelem, 45 kejgaz, Id. dinitrogen-oxid Kelvin (fokok) (K), 29 (abszolut

homersekleti skala), 114 kemcso, 111 kemcs6allvany, 111 kemcsofogo, 111 kemeny vfz, 93kemenyfto, 87 (termeszetes polimerek),

90kemiai adalekanyagok, 85 kemiai egyensuly, 49 kemiai jelolesek, 8, 98 -99, 112-113 kemiai reakciok, 5, 32-35,

42-19, 52 kemiai tulajdonsagok, 5 ken (S), 7, 22, 54, 47, 51, 69,

70, 99alfa- (a-ken), Id. rombos ken beta- (p-ken), Id. monoklin ken -virag, 70monoklin, 22, 70, 99 ortorombos, Id. rombos ken omlesztett, 70 rombos, 22, 70, 99

ken(IV)oxid, Id. ken-dioxid ken(IV)sav, Id. kenessav ken(VI)oxid, Id. ken-trioxid ken(VI)sav, Id. kensav ken-dioxid (SO2), 37, 71,

96 (szmog, savas eso) kenessav, (H2SO 3), 36, 71 kenoolaj, 85kensav (H2SO4), 36, 41, 7^,

96 (savas eso), 102, 103,104 (nitrat anion), 105 (kalcium kation), 116 (vfzelvono anyag)

fiistolgo (H2S2O 7), 71 (kontakt eljaras) ken-trioxid (SO 3), 71 kenvirag (kenpor), 70 keplet, 26, 112-113

3-dimenzi6s szerkezeti, Id.sztereokemiai keplet

szerkezeti, 26 tapasztalati, 26 altalanos, 77 (homolog sorok) osszeg-, 26egyszerusitett szerkezeti, 26 sztereokemiai, 26,

77 (sztereokemia) kepletsuly - relatfv,

Id. relatfv molekulatomeg

kepzodesho, 33 kepzodesi entalpia/

ho, 33keramia/agyagharomszog, 111 kerozin, 85 ketatomos, 10 keterteku alkohol (diol), 83 keterteku, 39ketkomponensu (vegyulet), 8 ketonok, 80, 101 (6) kettos kotes, 18, 100 (b es 2) kettos s6, 40ket vegyerteku (kovalens), 19 keverek, 8kezdeti sebesseg (reakcioe), 46 kicsapatas, 88 (elszappanosftas) kiegeszfto tapanyagok, 90 (B) kifustoles, 116kijeizos laboratćriumi merleg, 111 kilogramm (kg), 114 kilojoule (kj), 32 kinetikus elmelet, 9 kioldoszer, 107 (kromatografia) kis allvany, 109 kiszorftas, 44 „kfviilallć" ion, 27klor (CI/CI2), 17, 18, 24, 32, 34, 35,

46, 51, 56, 7Z, 78, 93, 98, 101, (9),102, 104 (anionok)

klćr-csoport (-C1), 81, 101 (9) klćretan (C2H5CI), 81 klor-fluorozott-szenhidrogenek, 81,

96 (6zon-fogyas),11 7 (hutogepek)

kloridok, 16, 17, 41, 73, 104 (anionok) klormetan (CHjCI), 78, 101 (9) klorofili, 56kobalt (Co), 51, 58, 98 kobalt(ll)klorid (C 0CI2), 58 (kobalt),

104 (vfz) koksz, 60, 65 (koszen), 94 koiloid, 31komplex ion, 40 (komplex s6 ) komplex s6, 40 koncentracić (M), 25, 115

tomeg, 25 (koncentracić) koncentralt/tomeny, 30 kondenzacios polimerizacio, 86 kondenzacios reakcio, 83 kondenzalas/lecsapodas, 7 kontakt eljaras, 71koordinatfv kotes, Id. datfv kovalens

kotes kopolimer, 86 koptatćanyag, 116 kormeghatarozas szennel, Id.

szenizotopos kormeghatarozas korrozio, 43, 95korund (AI2O 3), 62 (alumfnium-oxid) kovacsolhatosag, 117 (alakfthato) kovacsolt vas, 60 (vas) kovalens kotes, 18 (B)

datfv, 18-19 kovalens vegyertek, 19 kovalens vegyuletek, 18 (B) kobos (alapveto krislalyformak), 22

tercentralt, 23 lapcentralt, 23 egyszeru, 23

kobos szoros iileszkedes, 23

TARCVMUTATO

kod, para, 31konnyu frakciok (koolaj), 84 (frakcio) koolaj, 84-85, 94, 95

frakcionalt desztiilacioja, Id. primer desztillacio

korforgas(ok), szene, 95 nitrogene, 95 vize, 92

k6rnyezeti kemia, 92-96 koso, 54 (natrium), 55 (kalium) koszen szaraz leparlasa,

65 (koszen) koszen, 65, 94, 95

bitumenes, 65 (koszen) szaraz leparlasa,

65 (koszen) koszenkatrany, 65 (koszen) kotes(ek), 16 (B)

koordinatfv, Id. datfv kovalens kotes kovalens, 18 (B) dativ kovalens, 18 kettos-, 18, 100 (b es 2) hidrogen, 20 ionos, 17 (B) polaros, 19egyszeres, 18, 100 (a es 1) harmas, 18, 100 (c es 3)

kotes, 16, 1 7-20 kovalens, 18-19 Ionos, 17 femes, 20

kotesi energia, 32 kozbmbosftes, 37 kozvetlen szintezis, 41 krakkolas (hobontas), 84

katalitikus, 84 kremszeru (csapadek), 37 kreta, 27 (trivialis nev), 57 (kalcium-

karbonat) krlolit (NajAlFfi), 62 kripton (Kr), 51, 75, 98 kripton-fluorid (Krp2), 75 (kripton) kristaly(ok), 21-23

mag, 21 kristalymag, 21 kristilyos, 21 (B) kristalyosfto csesze, 109 kristalyosodas, 21, 107

kristalyviz, 21 kristalyracsok, 22 (B), 23 kristalyvfz, 21kritikus homerseklet, 6 (gazailapot) krom (Cr), 51, 58, 98 kromatografia, 107

oszlop, 107 (kromatografia) gaz, 107 papfr-, 107

kromvaserc, 58 (krom) kupri vegyijletek, Id. rez(ll)

vegyiiletek kupro vegyijletek, Id. rez(l)

vegyijletek kiilso hej, 13 kurium (Cm), 51 kvare, 8, 63 (szilfcium-dioxid)

lagy vfz, 93 (kemeny vfz) lagyitas, vize, 93 (allando kemenyseg) lagyftok, vfze, 93 lakmusz, 38

lane (atomlanc), 76 (B) elagazo, 76 fo-, 76oldal-, 76, 100 (h), 101 (8) egyenes, 76

lancreakcio, 15 (maghasadas) lang, 94

vilagfto, 94 nem vilagfto, 94

langfestes, 105, 108 lantan (La), 50, 59, 98 lantanoidak es aktinoidak, 50-51, 58 (B)lantanoidak, 59 (lantan) lantan-oxid (LajOj)/ 59 (lantan) lapcentralt-kobos (reszecske

eirendezodes), 23 lassu eges, 94 latens ho, 32 (reakciok

entalpiavaltozasa) latex, 117laurencium (Lv vagy Lw), 51 Le Chatelier-elv, 49 legzes, 92 levego kiszorftasa

lefele, 103 (hidrogen) felfele, 102 (klor), 103 (oxigen)

levego, 69, 94 (B), 97 kiszorftasa lefele,

103 (hidrogen) frakcionalt desztiilacioja (cseppf. lev.),

66 (nitrogen), 69 (oxigen),75 (B), 94 (B)

kiszorftasa felfele,102 (klor), 103 (oxigen)

levegokiszorftas felfele,102 (klćr), 103 (oxigen)

Liebig-huto, 106, 109 lignit, 65 (koszen) linearis (molekula), 19 lipidek, 91Iftium (U), 50, 54, 66, 98,

105 (langfestes) lftium-hidroxid (LiOH), 54 Iftium-klorid (LiCl), 54 (Iftium) Iftium-nitrid (LisN), 66 lombik(ok), 110

Biichner-, 106, 110 Erlenmeyer-, 110 talpas-, 110 gomb-, 110 mero-, 110

lugos, 37lutecium (Lu), 51, 98

M

maganyos elektronpar (elektronok), 19 magfuzio, 15 maghasadas, 15magmagneses rezonancia (NMR)

spektroszkopia, 108 magmagneses rezonancia (NMR)

spektrum, 108 magnezium (Mg), 16, 34, 35, 50, 56, 93,

97, 99, 105 (kationok) magnezium-hidroxid, (Mg(OH>2), 37,

57, 116 (savmegkoto) magnezium-karbonat (MgC0 3 ), 41 magnezium-klorid (MgCl2), 41,

56 (magnezium), 57 magnezium-oxid (MgO), 35, 56, 57

magnezium-sztearat, 93 magnezum-szulfat (MgS04 ), 36, 57 magreakciok, 15 makromolekula, 11 malachit (CuC0 3 .Cu(0 H)2), 61 (rez) mangan (Mn), 51, 58, 99 mangan(IV)klorid (MnCIj), 102 mangan(IV)oxid (M n0 2 ),

102 (klor), 103 (oxigen) maradek, maradvany, 85 marvany, 57 (kalcium-karbonat),

102 (szen-dioxid) megfordfthato (reverzibilis) reakciok, 48-49 megszilardulas, 6 melegftocso, 111 mendelevium (Md), 51 mennyisegek, fizikai, 114 mergezo, karos, 96 merohenger, 110 merolombik, 110 merooldat, 25 M-ertek, 25 (molaritas) mertekegyseg(ek), 1.14 (B)

nemzetkozi, SI (alap, szarmaztatott), 114-115

egyezmenyes atomtomeg (u), 24 (relatfv atomtomeg)

mesterseges (szintetikus) gyantak,117 (gyantak)

mesterseges (szintetikus) polimerek, 87 mesterseges gyemant, 64 (gyemant) mesterseges polimerek, Id. szintetikus

polimerek meszesvfz, 57 (kalcium-hidroxid),

104 (gazok) meszko, 57 (kalcium-karbonat), 6 metalioidok, 51 (fem) metan (CH4), 11, 19, 76, 77, 78,

84 (B), 94, 100(1) metanal (HCHO), 80 metanol (CH3OH), 77, 82, 700 (4a) metansav (HCOOH), 36, 81, 101 (7) meter (m), 114 metil-metakrilat, 87 metilnarancs, 38metii-tercier-butileter, 85 (oktanszam)micella, 88miozin, 91molalitas, 25molaris fagyasho, 32

(reakciok entalpiavaltozasa), 33 molaris parolgasho, 32

(reakciok entalpiavaltozasa), 33 molekula(k), 10, 11, 18-20, 24 (relatfv

molekulatomeg), 26, 28 detergens, 88, 89 apolaros, 19 (polaros molekula) polaros, 19

molekulakeplet, 26 molekularacs, 23 molekulatomeg, 25 molekulatomeg, relatfv, Id. relatfv

molekulatomeg molibden (Mo), 51, 59, 99 molos oldat, 25 molterfogat, 25 momentum (impuizus), 115 monoklin (alapvelo krlslalyformak), 22 monoklin ken, 22, 70, 99

monomerek, 11, 86, 90 (kemenyito), 91 monoszacharidok, 90 (szenhidratok,

glukćz, szacharoz, kemenyft6 ) monotropia, 22 mosoporok, 89

biologiai, 89 (mosoporok) mososzoda (Na2C0 3 .10H2 0 ),

55 (natrium-karbonat), 93 motorbenzin, 85, 94 mozgaš, Brown-fele, 9 munka (w) (mennyiseg), 115 muanyagok, 87

hore kemenyedo, 86, 87 (muanyagok) mutragyak, 68, 96 (eutrofizalas)

Nnagyolvasztć, 60natrium (Na), 13, U , 34, 50, 54, 82, 93,

97, 99, 105 (langfestes) natrium-oktadekanoat, 88 natrium-aluminat (NaAI(OH)4), 37 natrium-aluminium-szilikat, Id. zeolit natrium-bromid (NaBr), 74 (brćm) natrium-etilat (CH^CHjONa), 82 natrium-hidrogenkarbonat

(NaHCOj), :55 natrium-hidrogenszulfat (NaHS0 4 ), 39 natrium-hidroxid (NaOH), 37, 41, 55,

88, 102 (eten), 103, 105 (kationok) natrium-hipoklorit (NaOCI), 73,

116 (feherfto) natrium-jodat (NalOj), 74 (jod) natrium-karbonat (Na2COj), 55, 92,

93 (mososzoda), 103 natrium-klorat (NaCI0 3 ), 73 natrium-klorid (NaCI), 17, 27 (trivialis

nev), 31, 39, 42, 55, 73 (klor, kloridok), 116

natrium-nitrat (NaNOj), 31, 55, 68 natrium-sztearat, 88, 93 natrium-szulfat (Na2S0 4 ), 21, 41 natrium-szulfit (Na2SOj), 71 (szulfitok) negativ polus, 45 (elemek) negyvegyerteku (kovalens), 7 9 nehez frakciok, 84 (frakcić) nehezvfz, Id. deuterium-oxid nem elegyedo, 31 (elegyedo) nem elektrolitok, 42 nem linearis (molekula), Id. v- alaku nemesgazok, 51, 75, 94, 103 (nitrogen) nemfem, 51 (fem) nem-vilagftć lang, 94 nem-vizes oldat, 30 (vizes oldat) nem-vizes oldćszerek, 30 (vizes

oldat)nemzetkozi mertekegysegek,

Id. SI mertekegysegek neodimium (Nd), 50, 99 neon (Ne), 51, 75, 99 neptunium (Np), 50, 99 neutron(ok), 12, 14 (B)Nevvton (N), 115 nikkel (Ni), 51, 58, 99 nikkel-szulfid (NiS), 58 (nikkel) niobium (Nb), 51, 59, 99 nitratok, 41, 68,

95, 96 (eutrofizalas), 97,

104 (anionok) nitridek, 66 (nitrogen) nitritek, 68,

96, (eutrofizalas), 97 nitrogen (N/N^), 18, 51, 66, 69, 94,

95 (nitrogen kbfforgasa), 96 (savas eso),99, 103

cseppfoly6s, 66 (nitrogen) nitrogen korforgasa, 95 nitrogen-dioxid (N O 2A ? h 48, 64, 67,

68, 96, 97 nitrogenmegkoto bakteriumok, 95 nitrogen-monoxid (NO), 48, 67, 68 nitrogen-oxid, Id.

nitrogen-monoxid nitrozo-vas(ll)-komplex, Id.

vas(ll)szulfat nobelium (No), 51 nonan (CgH2o), 84 normal ailapot (gazok), 29 nuklearis (mag-) egyenlet, 14 nejlon, 87nejlon 66, 87 (nylon)

Nynyersanyag, 117 nyersolaj, Id. koolaj nyersvas, 60 (vas) nyitott rendszer, 48 (zart rendszer) nyomas (p), 28-29, 115

Dalton-t6rveny (parcialis nyomas), 29 parcialis, 29legkori, 25 (mćlterfogat) standard, 29

nyomelemek, 117 nyomjelzes, radioaktfv, 15 nyomjelz6, 15 (radioaktfv nyomjelzes)

0 , 0

ohm (fl), 115oktadekansav (C ,7H35COOH),

88 (szappan), 91 oktanszam, 85 oktett, 13olajok (eleimiszerek), 91 (lipidek) oldallanc (atomok), 76, 100 (h), 101 (8) oldasho, 33 oldat, 30 (B)

ammonia (NH4OH), 67 (ammonia),104 (anionok), 105 (kationok)

vizes, 30 oldasho, 33 molos, 25nem-vizes, 30 (vizes oldat) mero-, 25

oldhatatlan, 31 (oldhato) oldhatć, 31 oldhatćsag, 31oldhatosagi gorbe, 31 (oldhatćsag) oldodas, 30 (B) oldoszer, 30

vizes, 30nem-vizes, 30 (vizes oldat) apolaros, 30 szerves, 117

polaros, 30 oldoszeres kivonas, 107 oldott anyag, 30 olefinek, Id. alkenek oleum, Id. fiistolgo kensav ćlom (Pb), 51, 63, 64, 96, 97, 98,

105 (langfestes, kationok)108 (gravimetrias analfzis vagy suly szerinti elemzes)

6 lom(ll) vegyijletek, 63 (olom),105 (kationok)

6lom(ll)etanoat (acetat), 104 (szulfid anion) 6 lom(ll)hidroxid (Pb(OH)2),

53 (hidroxid)6 lom(ll)jodid (Pbl2>, 41 6lom(ll)nitrat (Pb(N 0 3 >2), 41 6lom(ll)oxid (PbO), 63 (olom) 6 lom(ll)szulfid, Id. galenit olom(IV) vegyijletek, 63 (olom) ćlom(IV)oxid (PbOj), 63 (ćlom) ćlom-tetraetil (Pb(C2H5)4) oltott mesz, Id. kalcium-hidroxid oivadas (ailapotvaltozas) 7

molaris fagyasho, 32 (reakcićk entalpiavaltozasa), 33

oivadas, 6 oivadasho, molaris,

32 (reakcićko), 33 oivadaspont, 6 (oivadas), 98,99 oivadaspont-vizsgalat, 107 oivadek, 6 on (Sn), 51, 63, 99 ćrauveg, 111ortorombos ken, Id. rombos ken Ostvvald-eljaras, 68 (saletromsav) oszlop-kromatografia, 107 oxalsav, Id. etandisav oxidacić, 34-35 oxidacićs ailapot, 35 oxidacios szam, 35 oxidalćszer, 34 oxidok, 69, 95 (korrćzio), 97 oxigen (O/Oj), 18, 35, 48, 51, 56, 64,

68, 69, 90, 94, 95, 97, 99, 100, 101,103, 104 (gazok)

oxćniumion, Id. hidroxćniumion ozmium (Os), 51, 59, 99 ozmium-tetraoxid (OSO4), 59 (ozmium) ćzon (O 3), 69, 93, 96 (ćzonfogyas)

0 , 0

omlesztett (oivasztott) ken, 70 ontottvas, 60 (vas) otvozet, 116

paliadium (Pd), 51, 59, 99 papfrkromatografia, 107 paraffinviaszok, Id. szenhidrogen-viaszok paraffin, Id. kerozin paraffinok Id. alkanok paratartalom, 92 parcialis nyomas, 29

Da!tontorvenye, 29 parolgas, 7

parolgasho, molaris, 32 (a reakcić entalpiavaltozasa), 33

parolgasho.

rARCVMUTATO

molaris, 32 (reakcio- ho), 33

Pascal (Pa), 115 pelyhes (csapadek), 31 pentan (C 5H,2), 78 periodus (elemcsoporl), 50

hosszu, 50 (periodus) rovid, 50 (periodus)

periodusido (T) (mennyiseg), 115, 117 periodusos rendszer, 50-51 peroxidok, 35 (4. szabaly) pH, 38, 96 (savas eso) pigmentek, 117pillanatnyi sebesseg (reakciće), 46 pipetta(k), 111

cseppentos, 111 piroluzit (M n0 2 ), 58 (mangan) platina (Pt), 51, 59, 68, 99,

108 (langfestes) platina elektrod, 44 plumbi vegyijletek, Id, ćiom(IV)

vegyijletek plumbo vegyijletek, Id. 6 lom(ll)

vegyuletek plutonium (Pu), 74, 50, 99 polarizacio, 19 (polaros kotes) polaros kotes, 19 polaros molekula, 19 polaros oldoszer, 30 poli(tetrafluor-eten) (PTFE-teflon), 72, 81 poli(vinil-klorid) (PVC), 80 (etin),

86, 87 poliamidok, 87 polieszterek, 87polieten (polietilen), 79, 86, 87 polifenileten, Id. polisztirol polikloreten, Id.

polivinilkicrid polimerek, 86-87

mesterseges, Id. szintetikus polimerek termeszetes, 87, 90 (kemenyito),

91 (feherjek) szintetikus, 86, 87

poiimerizacio, addfcios, 86 polimerizacio, kondenzacios, 86 polimetilmetakrilat, Id. akril- polimorfia, 22 polipeptidek, 91 polipropen (polipropilen),

79 (propen) poliszacharidok, 90, (szenhidratok,

glukoz, kemenyft6 ) polisztirol, 87, 96 (6zonfogyas) polonium (Po), 51, 69, 99 polus, 45 (elem) porozus, 45potencial, elektrode (E) 44 potencial, redox, 35 potencialkulonbseg (V), 45, 115 pozitiv polus, 45 (elem) prazeodimium (Pr), 51, 99 primer alkoholok, 82, 83 primer aminok, 81 primer cella (elem), 45 (elem) primer desztiilacić, 84 prometium (Pm), 51, 99 promotor (gyorsfto), 47 propan (CjHg), 78, 100 propanal (O 2H5CHO), 82, 101 propanon (C 3H6O), 79 (propen), 80,

82, 101 propansav (C2HjCOOH), 82 propen (CjHg), 79, 100 propilen, Id. propen propin (C3H4), 80, 100 protaktfnium (Pa), 14, 50, 99 protonok, 12, 14 (B)PTFE Id. poli(tetrafluor-eten) PVC Id. poli(vinil-klorid)

kvalitatfv (minosegi) sajatsžgok, 5 kvalitatfv analfzis (minosegi elemzes),

104 (B), 106 (B), 108 kvantitatfv (mennyisegi) sajatsagok, 5 kvantitatfv analizis (mennyisegi elemzes),

106 (B), 108

R

racs(ok), kristaly, 22 (B), 23 atom-, 23 ion-, 17, 23 femes, 23 molekula-, 23

radioaktfv bomlas, 14 radioaktfv bomlasi gorbe, 15 radioaktfv izotop, Id. radioizotop radioaktfv nyomjelzes, 15 radioaktfv sorozatok, Id. bomlasi sorok radioaktivitas, 14-15 radioizotop, 15 radiologia, 15radioterapia, 15 (radiologia)radium (Ra), 15 (felezesi ido), 50, 56, 99radon (Rn), 51, 75, 99ragaszto, 116reagens, 5reakcio standard entalpia valtozasa

(AH°), 32 reakcio(k), 5, 32-35, 42-^9, 52

addfcios, 79 fordftott iranyu, 48 lane-, 15 (maghasadas) kondenzacios, 83 endoterm, 32 entalpiavaltozasa (AH), 32 eszterezesi, 83 (kondenzacios

reakcio) exoterm, 32 elorehalado, 48 -ho, Id. a reakcio entalpia­

valtozasa (mag), 15 fotokemiai, 46 sebessege, 46-47 megfordfthato (reverzibilis), 48-49 szabadentalpia valtozasa (AH“), 32 helyettesftesi, 78

reakcioho (AH), 32 standard (AH°), 32

reakciokeszseg (reaktivitas), 44—45 reakcićpartnerek, kiindulasi anyagok, 5 reakciosebesseg, 46, 47

atlagos, 46 kezdeti, 46 pillanatnyi, 46

reaktivitasi sor, 44, 97

redoxi, 34 redox-potencial, 35 redox-sor, 35 redukaioszer, 34 redukaloszer, 4 redukcio, 34-35 reforma las, 84relatfv atomtomeg, 24, 50-51, 98-99 relatfv gozsuruseg, 29 relatfv izotoptomeg, 24 relatfv molekulatomeg, 24 rendszam (Z), 13, 50-51, 98-99 rendszer, 117

nyitott, 48 (zart rendszer) zart, 48

rendszertani nev, 27 renium (Re), 51, 59, 68, 99 rez (Cu), 34, 44, 51, 58, 61, 71, 97,

98, 103 (nitrogen), 105 (langfestes, kationok)

rez(l) vegyiiletek, 61 rez(l)klorid (CuCI), 61 (rez(l)

vegyuletek) rez(l)oxid (CujO), 61 (rez(l)

vegyuletek) rez(ll) tetraamin-szulfat

(Cu(NH 3)4804), 40 rez(ll) vegyuletek, 61,

105 (kationok) rez(ll)klorid (CuCI^),

61 (rez(ll) vegyijletek rez(ll)nitrat (Cu(N0 3 )2), 67 rez(ll)oxid (CuO), 34, 41, 71, 103 rez(ll)szulfat (CUSO4), 21, 39, 40,

41, 43, 61 (rez(lll) vegyiiletek),71, 103 (hidrogen), 104 (vfz) 116

bazisos- (CuS0 4 .3Cu(0 H)2) 61 (rez) rez-nikkel otvozet, 61 Rf-ertek, 107 (kromatografia) ritka gazok, Id. nemesgazok ritka foldfemek, Id. lantanoidak rćdium, (Rh), 51, 59, 68, 99 rombos ken, 22, 70, 99 rost (durva taplalek), 90 (B) rozsda (Fe205.xH20 ) 60 rozsdamentes acei, 60 (acei) rozsdasodas, 60 (rozsda), 95 (korrćzio) rontgendiffrakcios vizsgalat, 22 rovid periodus (elemcsoporl),

50 (periodus) mbfdium (Rb), 50, 54, 99 rutenium (Ru), 51, 59, 99

salak, 60, 61 (rez) saletrom, Id. kalium-nitrat

chilei, Id. natrium-nitrat saletromossav (HNO 2), 67 (nitrogen-

dioxid)saletromsav (H N O 3), 64, 67 (nitrogen-

dioxid), 68, 96 (savas eso),104 (anionok)

sarga foszfor, 68 (foszfor), 99 sargarez, 61 sav(ak), 36-38

ecet-, Id. etansav amino-, 91aszkorbin- (CgHgOs), 36, 91

karbon-, 81, 88 (szappan), 91 (lipidek),101 (7)

szen- (H2CO 3), 65 (szen- dioxid), 96 (savas eso)

dikarbon-, 81 etandisav ((COO H)2), 81 etan- (CH3COOH), 37, 81, 83,

101(7) hangya-, Id. metansav fustolgo ken- (H2S2O 7),

71 (kontakt eljaras) hexandi- (COOH(CH2) 4COOH), 86 sosav (HCI), 29, 41, 56, 57,

73 (hidrogen-kkDrid), 102 (szen-dioxid, klor), 103 (hidrogen),104 (anionok), 108 (langfestes)

jodhidrogen, 74 (hidrogen-jodid) metan- (HCOOH), 36, 81, 101 (7) saletrom- (HNO3), 64,

67 (nitrogen-dioxid), 68,96 (savas eso), 104 (anionok)

saletromos- (HNO2), 67 (nitrogen-dioxid) oktadekan- (C ,7Hjs COOH),

gS (elszappanositas), 91 szerves, 36 oxal-, Id. etandisav foszfor- (H 3PO4), 68 (foszfor-

pentoxid) propan- (C2H5COOH), 82 sztearin-, Id. oktadekansav eros, 38ken- (H2SO4), 36, 41,7^,

96 (savas eso), 102 (eten),103 (hidrogen),104 (nitrat anion),105 (kalcium kation),116 (vfzelvono anyag)

ken(IV)-, Id, kenessav ken(VI)-, Id. kensav kenes-, 37, 71 gyenge, 38

savanyu s6, 39 savas eso, 92, 96 savas ćlomakkumulator, 36, 45 savas, 36 savmaradek, 39 savmegkoto anyag, 116 sebesseg (v), 115sebessegi gorbe, 46 (reakcićsebesseg) semleges (anyag), 37 semleges elektrod, 42 semleges gazok, Id. nemesgazok semleges, 117 semlegesitesi ho, 33 semlegesftodes, 42 (az elektrolfzis ionos

elmelete)SI mertekegysegek (alap, szarmaztatott),

114-115 skala(k) (homersekleti)

abszolut homersekleti, 29 Celsius-, 29 (abszolut homersekleti

skala) skalabeosztas, 117 s6 (k), 39--41, 55 (natrium-klorid)

savanyu, 39 bazisos, 40 komplex, 40 kettos-, 40 szabalyos, 39ko-, 54 (natrium), 55 (kalium)

sohid, 44 sokatomos, 10

sosav, (HCI), 28, 40,56, 57, 73 (hidrogen-klorid),102 (szen-dioxid)kl6r),103 (hidrogen),104 (anionok)108 (langfestes)

sotalanftas, 93 spatula, 111spektrometer, tomeg, 24 (B), 108

(tomeg-spektroszkćpia) spektroszkopia

tomeg 108magmagneses rezonancia

(NMR), 108 spektrum, magmagneses rezonancia,

108stroncium (Sr), 15, 50, 56, 99 sugarak, gamma- (7-sugarak), 14 sugarzas, 14 (B) suly, 117 (tomeg)

atom-, Id. relatfv atomtomeg keplet/molekulatomeg, Id. relatfv

molekulatomeg suruseg (r), 98-99, 115, 116

Szszabalyos (normalis) s6, 39 szabalyoz6 rudak, 59 (hafnium), 62, 116 szacharoz (C ,2H220n ), 90 szal (szen), 65szaimiakso, Id. ammonium-klorid szamarium (Sm), 50, 99 szappan, 88, 93szappant nem tartalmazo detergensek, 89 szarftas, 107szarft6anyag, 107 (szarftas), 116 szarftćszer, 107 (szarftas), 116 szarmaztatott mennyisegek, 114 (B), 115 szarmaztatott SI mertekegysegek, 115 szazalekos osszetetel, 26 szekunder alkoholok, 82, 83 szekunder elem, 45 (elem) szekundum (s) (masodperc), 114 szelen (Se), 51, 69, 99 szen (C), 13, 24, 54, 51, 60 (acei),

63, 64, 95 (szen-ciklus), 97, 98 100- 101 , 116

szen korforgasa (szenciklus), 95 szen-dioxid (CO 2), 19, 26, 34,

36 (sav), 55, 57, 60, 64, 65,69 (oxidok), 83, 90, 94,95 (fotoszintezis), 96, 97, 102,103 (nitrogen), 104 (gazok, anionok)

szengaz, 65 (szen-monoxid, koszen) szenhidratok, 90, 95 szenhidrogen viaszok/gyantak, 85 szenhidrogenek, 77 szenizotćpos kormeghatarozas, 15 szen-monoxid (CO), 60, 64, 65, 96 szensav (H2CO 3), 65 (szen-

dioxid), 96 (savas eso) szenszal/rost, 65 szennyezes, 9 (tiszta) szennyezes, 96

termikus, 96 szennyezett, 9 (tiszta) szennyez6k, 96 (B) szerkezet (atom), 12-13

szerkezeti izomerek, 77 szerkezeti keplet, 26 szerkezeti keplet, 3-dimenzios, Id.

sztereokemiai keplet egyszerusftett, 26

szerves kemia, 76, 77-91 szerves oldćszer, 117 szerves sav, 36szerves vegyuletek, 76 (B), 100-101 szervetlen kemia, 52, 53-75 szigetelo, 117 szilard halmazailapot, 6 szilfcium (Si), 51, 63, 99 sziifcium(IV)oxid, Id. szilfcium-dioxid szilfcium-dioxid (Si0 2 ), 63 szilika, Id. szilfciumdioxid szilikagel, 107 (szarftas) szilikatok, 63 szilikonok, 63szintetikus detergensek, Id. szappant

nem tartalmazo detergensek szintezis, 8

direkt (kozvetlen), 41 szkandium (Sc), 50, 58, 99 szobeli egyenlet, 27 szodabikarbona, Id. natrium-

hidrogenkarbonat szolvatacio, 30Szolvay-eljaras, 55 (natrium-karbonat) sztearinsav, Id. oktadekansav sztereoizomerek, 77 sztereokemia, 77 sztereokemiai keplet, 26,

77 (sztereokemia) sztirol, 87 (polisztiroi) szubatomi (atomnal kisebb) reszecskek,

12 (B) szubiimalas, 7szulfatok, 40, 71, 104 (anionok) szulfidok, 70 (B), 104 (anionok) szulfitok, 71, 104 (anionok) szupravezeto, 65

(buckminsterfulleren) szuszpenzio, 31 szures, 106 szijriet, 106 szuropapfr, 109 szurotolcser, 110

taliium (TI), 51, 62, 99 tantal (Ta), 51, 59, 99 tapanyag(ok), 90-91

kiegeszfto, 90 (B) tapanyagok, 90 (B) tapasztalati keplet, 26 technecium (Tc), 51, 59, 99 tegely, 109tejszeru (csapadek), 31 teiftetlen vegyuletek, 77 teiftett (oldat), 31 teiftett vegyiiletek, 77 teljesftmeny (P), 115 tellur (Te), 51, 69, 99 terbium (Tb), 51, 99 tercentrait kobos (reszecske

elrendezodes), 23 tercier alkoholok, 83

terfogat (V), 28-29, 115, 117 mol-, 25

termekek, 5termeszetes gyantak, 117 (gyantak) termeszetes polimerek, 87, 90 (kemenyft6),

91 (feherjek) termikus disszociacio, 48 (disszociacio) termikus szennyezes, 96 termokemia, 32 (B) tetraederes (molekula), 19 tetragonalis (alapveto kristalyforma), 22 tetraklor-metan (CCI4), 10, 30, 79 timsć, Id. kalium-alumfnium-

szulfat X 12 vfz tiroxin, 74 tiszta, 9 tisztftas, 93 titan (Ti), 51, 58, 99 titralas, 108 (terfogatos elemzes) torium (Th), 14, 50, 99 tobberteku alkoholok, 83 tobbszoros sulyvlszonyok torvenye, 11 tobbszorosen teiftetlen vegyuletek, 77 tolcser(ek), 110

Biichner-, 106, 110 szuro-, 110 valaszto-, 110 csapos-, 110 gomb-, 110

tomeg (m), 114 (B), 117 megmaradas torvenye, 11 molaris, 25relativ atom-, 24, 50-51, 98-99 relatfv keplet-, Id. relatfv

molekulatomeg relatfv izotop-, 24 relatfv molekula-, 24

tomegkoncentracio, 25 (koncentracio) tomegmegmaradas torvenye, 11 tomegspektrometer, 24 (B), 108 (tomeg-

spektroszkopia) tomeg-spektroszkopia, 108 tomegszam (A), 13, 14 (B) torveny(ek)

Avogadro, 29 Boyle, 28 Dalton, 29 Gay-Lussac, 28, 29 Graham, 29 Hess, 33 nyomas, 28 Gay-Lussac II. energiamegmaradas, 32 tomegmegmaradas, 11 allando osszetetel, 11 diffuzić, Graham, 29 tobbszoros sulyviszonyok, 11 palcialis nyomasok, Dalton, 29 Gay-Lussac I., 28 Faraday (elektrolfzis), 43 gaz, 28-29elektrolfzis, Faraday, 43

tradicionalls nev, 27 trans-2-buten, 77 trend, iranyzat, 52 (B) trfclum (T), 53trfciummal jelzett, 53 (trfcium) trigonalis/sfk trigonalis (molekula), 19 triklin (alapveto kristalyformak), 22 trimer, 11

triol, 83trivialis nev, 27tulhevftett vfzgoz, 117tulium (Tm), 51, 99tultelftett (oldat), 31tuzko (kovako), 63 (szilfcium-dioxid)

U, Uuniverzalls indikator, 38 uran (U), 14, 15, 50, 99

0 , 0

iitkozesi elmelet, 46 uveghazhatas, 96 uvegkad (eszkoz), 111

V-alaku (molekula), 79 valasztotolcser, 110 valoszfnusegi eloszlas, Id. elektronpalya valtozo kemenyseg (vfz), 93 van der Waals-fele erok, 20 vanadium (V), 51, 58, 99 vanadium-pentaoxid (V2O5),

58 (vanadium), 71 (kontakt eljžras) vas (Fe), 35, 51, 58, 60, 97, 98,

105 (kationok) ontott, 60 (vas) nyers, 60 (vas) kovacsolt, 60 (vas)

vas(ll) vegyijletek, 60, 105 (kationok) vas(ll)klorld (FeCIi), 60 (vas(ll)

vegyiiletek) vas(ll)szulfat (FeS04 ), 27, 35,

104 (nitrat anion) vas(ll)szulfid (FeS), 41, 70 (B) vas(lll) vegyijletek, 60, 105 (kationok) vas(lll)hidroxid (Fe(OH)3), 40 vas(lll)klorid (FeCI,), 8 (szintezis),

40, 60 (vas(IH) vegyiiletek) vas(lll)oxid, Id. hematit

hidratalt, Id. rozsda vas(lll)oxid-hidrat, Id. rozsda vegpont, 108 (terfogatos elemzes) vegyertek, Id. kovalens/ion vegyertek vegyertekelektron, 16 vegyi fiilke, 110 vegyjel, 8 , 98-99, 112-113 vegyiilet(ek), 8

alifas, 6 aromas, 6 rez(l), 61rez(ll), 61, 105 (kationok) kovalens, 18 (B) kupri-, Id. rez(ll) vegyuletet kupro-, Id. rez(l) vegyuletet ferri-, Id. vas(lll) vegyuletet ferro-, Id. vas(ll) vegyuletet ion-, 17vas(ll)-, 60, 105 (kationok) vas(lll)-, 60, 105 (kationok) ćlom(ll)-, 63 (olom), 105 (kationok) olom(IV)-, 63 (olom) szerves, 76 (B), 100-101 plumbi-, Id. olom(IV) vegyiiletet plumbo-, Id. 6 lom(ll) vegyiiletet tobbszorosen teiftetlen, 77

teiftetlen, 77 teiftett, 77

vezeto, 116 elektromos, 116 (vezeto) ho, 116 (vezeto)

vezetokepesseg, 116 (vezeto) viaszok, 91 (lipidek)

szenhidrogen/paraffin, 85 vilagfto lang, 94 vinil-klorid (CH2CHCI), 86 viszkozitas, 117 (viszkozus) viszkozus, 11 7 visszafoly6s huto, 109 vitaminok, 90 (B), 91 vfz (H2O), 19, 20, 24, 30 (szolvatacio),

36, 37, 40, 41, 53, 68, 71, 92-93, 95, 97, 102-103, 104

legkorben, 92 bromos, 74 (brom) desztillalt, 93 kemeny, 93nehez-, Id. deuterium-oxid lagy, 93 (kemeny) trfciummal jelzett, 53 (tricium)

vfz a legkorben, 92 vfz folott, 102 (szen-dioxid,

eten), 103 (nitrogen) vfz korforgasa, 92 vfzeilatas, 93 vfzelvono anyag, 116 vizes oldat, 30 vizes oldoszer, 30 vfzgaz, 65 (szen-monoxid) vfzko (vfz), 93 (valtozo kemenyseg) vfzlagyftas, 93 (allando kemenyseg) vfzlagyft6k, 93vfzmentes kalcium-szulfat (CaS0 4 )

57 (kalcium-szulfat) vfzmentes, 40 vizsgalat(ok), 104-105

forraspont, 107 langfestes, 105, 108 oivadaspont, 107

volfram (W), 51, 59, 99 voros foszfor, 68 (foszfor), 99 vulkanizalas, 87, 117

wW att(W ), 115

Xxenon (Xe), 75, 51, 75, 99 xenontetrafluorid (XeF4), 75 (xenon)

TARCYMUTATO

zart rendszer, 48 zeolit, 93 (ioncsere) zimaz, 83 (alkoholos erjedes) zoldgalic, Id. vas(ll)szulfat

Zszsfrok, 90 (B), 91 (lipidek)

K6sz6netnyilvanitasA borftćlapok tervezoi: Michele Busby es Zoe Wray

A tovabbi tervezes Anne Sharples, Sue Mims, Roger Berry es Simon Cooch munkaja.

Az illusztraciok keszfteseben reszt vettek:

Koszonettel tartozunk, hogy a fenykepeket rendelkezesiinkre bocsatottak;Borftolap (fent balrol, az oramutato jarasaval megegyez6en):

Dr. )eremy Burgess/Tudomanyos Fenykeptar; Michael W. Davidson/Tudomanyos Fenykeptar; Mehan Kulyk es Victor de Schwanberg/Tudomanyos Fenykeptar;Alfred Pasieka/Tudomanyos Fenykeptar; Alfred Pasieka/Tudomanyos Fenykeptar; Malt

Meadows/Tudomanyos Fenykeptar; Dr. jeremy Burgess/Tudomanyos Fenykeptar; Charles D. Winlers/Tudomanyos Fenykeptar; Erich Schrempp/Tudomanyos Fenykeptar. A 92. oldal (fent jobbra); digitalis fantaziakep.

Mindent megtettunk a szerzoi jogok elismerese es vedeime erdekeben. A kiadoknak oromere szolgal, ha megfelelo rnegegyezes jon lelre azokkal a szerzoijog-tulajdonosokkal is, akikkel nem tudtak kapcsolalol lalalni.

A konyv eiso kiadasa 2000-ben jelent meg az Usborn Publishing Ltd. kiadonal, Usborn House, 83-85 Saffron HIK, London EC IN 8RT, Anglia.www.usborn-com.

A kiadoi jog luiajdonosa az © Usborn Publishing Ltd. 2000, 1986.Az Usborn nev es a szimbolum az Usborn Publishing Ltd. markajele.

Magyar kiadas: © Novum Klado, 2003 Felelos klado: Jankovics Laszlo

Forditotta: BIharI Judit Szaknnailag ellenorizle: KIss Klara

Kiadovezeto: Tćth-Kasa Ottilla OIvasoszerkeszto: Geiler TIbor

Muszakl szerkeszto es bon'toterv: Meseldzija Zoran Tordeloszerkeszto; Marlas Csllla

Nyomdai elokeszftes: Novum Kft.Keszijit a Novum Nyomdaban, Szeged

Felelos vezeto: Budincsevich Jozsef

ISBN 963 9334 27 8

Minden jog fenntartva. A kiado elozetes engedelye nelkCil e kiadvany egyetlen resze nem masolhato, nem tarolhatć olyan rendszerben, amelyb6 l visszanyerhet6, vagy atadhato valamilyen formaban, vagy valamilyen modon elektronikus, mechanikai, fototechnikai vagy barmilyen mas eljarassal.

I®

KEMIA KEPES SZOTARIdealis kezikonyv a kemiat tanulok reszere.

A vilagos stflus es a vonzo kivitelezes megkonnyfti a targy temakoreinek teljes megerteset.

AZ ATOMI JELLEM ZO K MERESEA kb lO ’ mm atmeroju ćs kb IO ‘ ’g tomegu alomok olydti kicsik, hogy kozvetlen meresiik rendki'viil nehez. Ezerf a lomeguket egy egyezmenye- sen elfogadott tomeghez viszonyitva hatarozzuk meg. Igy konnyebben kezelheto ertekeket kapunk. Mivel igen kis anyagniintaban is lobb miliio atom van, a reszecsk^k meny- nyisegenek meghatarozasara a mol-t (6-10'’’db reszec:sket tartalmazo anyagmennyiseg) alkalmazzak.Az atomok es a molekulak tomege- nek kozvetlen meresćre, a tfimeg- spektronfišternek nevezett beren- dezest haszn.lljak.Relatfv atomtfimeg vagy atomsuly Adott anyag egy .itomjinak atlasos (figye-lembev 've a relailv i7otoplomeget fc az izotop- arinyt), osziva a 12 atom tomeg<Snpk tizen- kette<1 reszevel (kl. izotćp 1.3. old.) A relati'v atom- Ičmegul (.'gyezit«?nyes at(xnl6nieg <?gysegl)en (u) lejt’zik ki. A rulaliv alomtOniegek a 9S-99. okJalon 1^6 libiđzatban lalilhatok nieg

A hkkogin rtkitiv atomtdmtgt k6/eUt6ieg 1

K i ti)aqh\ n»totV otomrćm^ 16.

• kjjvtgjnjl«, 1

Relatfv molekulatomegKelaliv molekulasulynak is fievezik. Egy elem vagy ^ vegyijlH niolekuiiljanak a to- mt'ge, osztva a szen-12 atotn t6mfg^wk ti/pnketted rMz^el (Id. izot(')(), I i . old.) A realtiv molekulatonK.'g a niolekulSban Ićvo alomok relatfv atorntOm geinek Osszege. A yiimolekijk} tgy

OK}gfnalomot kei htdrogfrHUo- mot tartaima/.

V c a c i^ ^

; ' Kakiom (nkitivC A 'j atomitimeg 40)

Cgp Klw(iHlHv

Relatfv lzot6pt6meg Adott izot6p fsy atontjAnak loniege, osztva a szćn-12 atom tonieg 'nek tizenkfttfd re?./ - vol. Majdnem (Kjntosan mi‘gegyezik az izo- l6p tOmegszSmžval".lzot6paržnyAz elcm adott nicnnyisegeben a/ izotćpok’ atomjainak sz<'imarAnya. A relatfv izotćp- tOmeggel egviill az elem relatfv atomtdmegć- nek krszamitasara hasznaljak.A (ernm ietf^ klorban n}intfgy haromi£or onnyi CI-3S atcm mmfCi-i/ atom.

lgy a kht rekjtiv otomiomege s dtfcjpoi rehttv Uotćptćmeg ^ ( i x 35 * 0 x 37) 4 ^ 35.5

• Vilagos meghatarozasokat ad ertheto megfogalmazasban az alapveto fogalmakra es kifejezesekre.

• Att'ouo hivatkozasi rendszer segiti az anyag kulonbozo reszei kozott meglevokapcsolatok megismereset.

Ragvogo illusztraciok. attekintheto abrak egeszftik ki a lefrasokat es magyarazatokat. • Reszletes taruvmutato teszi lehetove barmelyik

kifejezes k6nnyu megtalalasat.• Elengedhetetlen tanulasi vezerfonal a vizsgara keszuloknek.

ISBN 963 -9334-27-8

9I 789639 334274

'■.S