Majtényi Balázs – Majtényi György

CiGánykérdés MaGyarorszáGon

1945–2010

Libri kiadóBudapest

© Majtényi Balázs, Majtényi György, 2012

a kötet megjelenését az nKA és a Jedlik ányos Program támogatta

a fényképek válogatásában közreműködöttszuhay Péter

www.libri-kiado.huwww.nyugatiter.hu

Felelős kiadó a Libri kiadó ügyvezetőjeFelelős szerkesztő dávid anna

olvasószerkesztő Macskássy zsuzsannaBorítóterv Café design

Műszaki vezető kovács Balázs sándornyomdai előkészítés kebok

készült 2012-ben a kinizsi nyomdábanFelelős vezető Bördős JánosisBn 978-963-310-120-9

Kárpáti Magdolnának

”a történelem szüntelenül arra oktat minket, hogy a diskurzus nemcsak egyszerűen tolmácsolja a küz-delmeket és az uralmi rendszereket, hanem érte fo-lyik a harc, általa dúl a küzdelem; tehát a diskurzus az a hatalom, amelyet az emberek igyekeznek meg-kaparintani.” Michel Foucault (1998: 51.)

TarTaLoMJeGyzék

előszó helyett: a könyvről 11

Megnyitás: a Mátrix 13a cigány/roma történelem forrásairól 13ki/mi (volt) a cigány/roma? 19

”elvtársak, ha van szívük…” a cigánykérdés története 1945–1961 33a politika és a cigányok 33a modernizáció kérdései és a cigány közösségek 38Fegyelmező hatalom 47az önszerveződés lehetetlensége 53kisebbségi kérdés 55Társadalompolitika és az egyenlőség diskurzusai 56

”az élet viszi a dolgot…” a cigánykérdés története 1961–1989 59a pártállam és az asszimiláció 59Társadalompolitika és a cigányok 62

Bérmunka 63Lakhatás 66Szociális rendszer 70Oktatás 74

Tudományos közelítések 75Cigányképek 78a diskurzusok átváltozása 82Fegyelmező hatalom, fegyelmező társadalom 88

Rendőrök, ügynökök 88Egészségőrök 91

nemzetiségi kérdés 92nemzeti mozgalom 96a történelem ”etnikus értelmezése” 102

”Üveggyöngyhatás” a cigánykérdés története 1989–2010 107romapolitika a rendszerváltás után 107kisebbségi kérdés 113a multikulturalizmus esélyei 116kisebbségi (ön)kormányzatiság? 119az önszerveződés lehetősége és lehetetlensége 123Civil mozgalom 128nemzetiségi – nemzeti kultúra 130az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség kérdései 135

Antidiszkrimináció 135Esélyegyenlőség 139

roma programok 140Oktatás 140Foglalkoztatás 143

szociálpolitika és a romák 145Segélyek 147Szegregáció 150

Fegyelmező társadalom 154

a diskurzusok átalakulása 158Tudományos közelítések 160

Mentés másként: Panopticon 165

a történet vége 171

Jegyzetek 181

irodalom 203

képjegyzék 220

11

eLőszó heLyett: a könyvrőL

ki a legnagyobb, a legkedvesebb hős és a legbátrabb magyar vitéz az Egri csilla-gokban? erről beszélgettünk most már mintegy harminc éve a hatvani családi ház teraszán. dobó istván, Bornemissza Gergely, netán Cecey éva, vagy ki tud-ja, inkább mégis sárközi, a cigány. Mondtuk, előbb viccesen, majd félig, végül egészen komolyan.1 a hős antihős: sárközi, aki a többiek között kissé mindig kívülálló marad. sárközi szerepe valós, ám évszázadok óta torzan látjuk, aho-gyan az író akkor, és a ”többség” azóta is, adomáiban megengedően és némi lenézéssel a cigányokról beszél(t).

rengetegszer éreztük magunkat később sárközinek, amikor nagy szavakkal kértek vagy ígértek valamit, amikor rendszerellenes tüntetésen a tömeg egysé-ges morajlással felelt a szónoknak, amikor körülöttünk a sokaság harsányan, egy emberként énekelte a Himnuszt; amikor tudományos konferenciákon az előadó megfellebbezhetetlen igazságokat közölt vagy a feltett kérdésre élesen válaszolt; és amikor régi barátok egy sör után elkezdtek cigányokról így-úgy be-szélni. Lehet-e más hang is ilyen közegben, lehet-e kívülállónak maradni, lehet-e másképpen szólni? Mi nem vagyunk cigánykutatók, s e könyv megírásakor és utána is szerettünk volna, szeretnénk megmaradni sárközinek. nekünk általá-ban is figyelemre méltó szerep a kívülállók magatartása: nemcsak személyes történeteinkben és a történetírásban (a tudományban), hanem a történelem-ben is. némely helyzetekben, olyik korszakokban a függetlenség, a szabadság metaforája lehet.

akár, mint akkor az Egri csillagokról készített olvasónaplóban, most is ki-jegyzeteltünk és összefoglaltunk szövegeket, hátha felfedhetünk bennük rejtett mozzanatokat, kevésbé ismert, a fősodorba nem illeszkedő történeteket. azzal

a szilárd hittel írtuk a könyvet, hogy vannak hétköznapi, kisszerűnek látszó hő-sök, és elképzelhető a magyar történelem más megvilágításban is, és egyúttal abban a biztos tudatban, hogy ettől még e szöveg sem lesz más vagy több, mint a többi. Tudjuk jól, hogy e szemlélet szintúgy torzít, (de)heroizál, (de)mitizál stb. köszönjük is mindazoknak, akik elolvasták a könyvet, hogy a fénytöré-sekre aggódóan, barátian felhívták a figyelmünket, vagy más észrevételekkel segítették a munkánkat: Bana Józsefnek, Császár ivettnek, dupcsik Csabának, hajnáczky Tamásnak, J. Győri Lászlónak, krasztev Péternek, Majtényi Beának, Majtényi Judit annának, Majtényi Lászlónak, vidra zsuzsának. hálával tarto-zunk továbbá horváth dávidnak, horváth M. Juditnak, Márfi attilának, nyári Gyulának, schiffer katának, szuhay Péternek, Tamási Miklósnak és virág Tün-dének, hogy önzetlenül fényképekkel vagy képek válogatásával (is) segítették a munkánkat. végül, de nem utolsósorban köszönjük dávid annának az áldoza-tos szerkesztői munkát, a kitartó figyelmet és a szelíd szigort, valamint kovács Balázs ke bok nak a baráti biztatást és a kézirat könyvformába öntését.

Budapest, 2012. március 15.a szerzők

13

MeGnyiTás: a MáTrix

a cigány/roma történelem forrásairól

”ne kérdezzétek, ki vagyok; és ne mondják nekem, hogy maradjak ugyanaz” – a francia filozófus, kultúrtörténész Michel Foucault így vélekedett arról, hogy milyen viszonyt alakíthatunk ki az általunk, rólunk alkotott képhez.2 az ötve-nes években egy cigány szegkovács mesélt arról keserűen, hogy Magyarorszá-gon általában mit gondolnak a cigányokról: ”azt se tudják a gádzsók, hogy a romák dolgoznak nekijük, hogy sukár házuk lehessen. Mert az ácskapcsot ki csinálja? a roma. ki a rabitz-szeget? a roma. ki a szárnyasszöget? az iszkábát? a sarokszöget? a roma. és ki tudja, hogy roma csinálja mindezeket? a roma. nem tudja senki, csak hogy tetvesek meg lopnak.”3 e két idézet jól szemlélteti a társadalomtudós elméleti és a kisebbségi létben élő polgár valódi relativizmusa közötti különbséget. amit mi mondunk, és amit rólunk mondanak, egyformán viszonylagos, ám az a legkevésbé sem közömbös, hogy van-e valós befolyásunk a rólunk való beszédre, a szövegekre: a diskurzusra.

a történészek ma már szinte axiómaként kezelik azt az állítást, hogy a múlt a különféle szövegekben, értelmezésekben él tovább. a diskurzusok (életre kelt szövegek) működését elemző írások jórészt hatalom és tudás viszonyát jellemzik. a mindenkori hatalom az intézmények révén ellenőrzi és sajátítja ki a diskurzusokat; a történelemben egyének, csoportok veszíthetik el így a megszólalás lehetőségét.4

a Báthory János – Pomogyi László szerzőpáros mondta ki először – 1993-ban megjelent írásában –, hogy ”(a) magyar történettudomány mindeddig nem foglalkozott érdemben a cigányokkal”.5 azóta számos munka megjelent,6 né-hány közülük a teljesség igénye nélkül: nagy Pál a rendi társadalom korában,7