Család, Gyermek, Ifjúság 2008/4

C S A L Á DGYERMEKIFJÚSÁG

FÓKUSZBAN

A JÓ GYAKORLATOK

XVII. évfolyam

2008/4

Ára: 500 Ft

MEGMÉRHETÔ

GYERMEKJÓLLÉT

OTTHON VAGYUNK

A TANTEREMBEN

LEZÁRULT

A HEFOP 2.2.2

A magyar család-, gyermek- és ifjúságvédelem jelenlegegyetlen szakmai folyóirata kéthavonta jelenik meg.Szerkesztôkként fontosnak tartjuk, hogy az érezhetô szak-mai és egzisztenciális bizonytalanságban megkíséreljükegy-egy jelenség objektív és többoldalú megközelítését, avélemények ütköztetését, a korrekt tájékoztatást. Nemkötelezzük el magunkat egyetlen gyermekvédelmi irányzatmellett sem. Az optimális megoldásokat, a legeredménye-sebb formákat, a segítés legcélszerûbb módozatait keressük.Szeretnénk részt vállalni a bizonytalanságok megszün-tetésében, a család- és gyermekvédelem döntéshozóinakbefolyásolásában. Lapunk nyitott: minden hasznos, gon-dolatébresztô javaslatot, kezdeményezést szívesen veszünkés érdeklôdéssel várunk. Ön is érdekelt - legyen olvasónk,

szerzônk, támogatónk! A Megrendelôlap letölthetô awww.csagyi.hu oldalról vagy elküldhetô e-mailben.ß A megrendelôlapot kérjük a következô címre elküldeni:

Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület,

1380 Budapest, Pf.: 1061

A megrendelés alapján számlát állítunk ki, az elôfizetéstkizárólag átutalással, az alábbi számlaszámra lehet tel-jesíteni: CIB 10700732-43467909-51100005 (Kérjük aközleményben jogcímként tüntesse fel a megrendelônis szereplô nevet és a „lapelôfizetés” szót, hogy abefizetése azonosítható legyen!)

A lap ára 500.-Ft, az éves elôfizetési díj 3000.-Ft, diák-kedvezménnyel 2000.-Ft.

CSALÁD GYERMEK IFJÚSÁG

MEGRENDELÉS

MEGRENDELÔAlulírott, elôfizetek a Család Gyermek Ifjúság ................ évi számaira. Kérem, küldjenek számlát!

MEGRENDELÔ SZEMÉLY NEVE:..................................................................................................

INTÉZMÉNY:....................................................................................................................

(a számlán szereplô név és cím)POSTÁZÁSI CÍM:...............................................................................................................

Befizetés jellege: átutalási számla alapján

Dátum, aláírás, bélyegzô:..................................................................................................

ß FôszerkesztôHerczog Mária

ß OlvasószerkesztôWindt Szandra

ß Felelôs szerkesztôGyôrfi Éva

ß FotóMolnár Zoltán

ß Lapterv zaft stúdió

ß Korrektúra Havas Júlia

ß Tördelés Szücs Bt.

ß NyomásInnovaPrint

ß SZERKESZTÔSÉG1064 Budapest, Podmaniczky u. 75. 1. em.tel: 06 1 225-3526. fax: 06 1 225-3525e-mail: [email protected]: www.szochalo.hu, www.csagyi.hu

ß ALAPÍTÓKOrszágos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár gyermek- és ifjúságvédelmi felügyeleti és továbbképzési önálló osztálya és a Fôvárosi Önkormányzat Gyermek- és Ifjúságvédelmi Ügyosztálya

ß KIADÁS ÉS TERJESZTÉSCsalád, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú EgyesületISSN 1216-8416

A megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztôség véleményét tükrözik. Az újságban megjelenô képek illusztrációk.

LAPSZERKESZTÔKDrosztmérné Kánnai Magdolna

Gáspár Károly

Molnár László

Dr. Katonáné dr. Pehr Erika

SZERKESZTÔ BIZOTTSÁGAczél AnnapszichológusBognár Máriapedagógus

Gáspár Saroltapszichológus

Gayer Gyulánészociológus

Gedeon AndorgyógypedagógusDr. Geréb Ágnesszülész-nôgyógyász

Ihász Mártaszociálpolitikus

Dr. Kovács Ágnesgyermekorvos

Dr. Mátay Katalingyermekorvos

Neményi Eszterszociálpolitikus

Piegelné dr. Csényi Magdolnajogász

Pik KatalinszociológusSalné Lengyel MáriagyógypedagógusDr. Sáska GézapedagógusSzirmai Gáborgyógypedagógus

A

CSALÁD GYERMEKIFJÚSÁG tematikus

lapszámának

megjelenését

a Szociális

és Munkaügyi

Minisztérium

támogatta.

2 0 0 8 / 4 . S Z Á M C S A L Á D G Y E R M E K I F J Ú S Á G 3

Tartalom

■ FÓKUSZBAN A JÓ GYAKORLATOK

ß Megmérhetô gyermekjóllét 4

ß Ti hogyan csináljátok? 18

ß Tündérházak 20

ß Gyôrfi Éva: Jó gyakorlatok a gyermekvédelemben 24

ß Gyôrfi Éva: Elérhetôség, minôség, rugalmasság 30

ß Istvánffy Gabriella: Gyermekpszichodráma a nevelôszülôi hálózatban 33

ß Gyôrfi Éva: Befogadó iskolák 36

ß Otthon vagyunk a tanteremben 39

ß Jó gyakorlatok a bûnmegelôzés területérôl 41

■ AKTUÁLIS

ß Jó gyakorlatok a gyermekvédelemben – 2008 50

ß Pályázatok 54

ß Konszenzus 2008 55

■ AJÁNLÓ

ß Közös platform? 56

Több európai országban, így Olaszországban, Portugáliá-ban, Spanyolországban, Észtországban, Lettországban, Litváni-ában és Lengyelországban a gyerekek 28-33%-a szegénységbenés nélkülözésben nô fel.1 Ez a szegénység eltérô mélységû lehetaz adott ország más jellemzôitôl és lehetôségeitôl függôen. Aszegénység kevesebb lehetôséget, megkurtított álmokat, elpaza-rolt potenciálokat jelent. A gyerekek a jövô nemzedéke, s a ne-kik nyújtott megfelelô lehetôségek, körülmények nélkül ez anemzedék, maga a jövô kerül veszélybe. A gyors cselekvés, agyermekszegénység leküzdése a leghatékonyabb módja annak,hogy Európa számára is jobb jövôt teremtsünk. Ezért az Euró-pai Tanács 2006 tavaszán arra kérte a tagállamokat és az Euró-pai Bizottságot, hogy „tegyék meg a gyermekszegénység gyorsés jelentôs csökkentéséhez szükséges intézkedéseket, egyenlôesélyeket biztosítva valamennyi gyermek számára, függetlenüla jelenlegi szociális helyzetüktôl”. A Tanács felkérésére a Szoci-ális Védelmi Bizottság Indikátor Alcsoportja (SPCIS) létreho-zott egy munkacsoportot a tagállamokban tapasztalható gyerek-szegénység mögöttes okainak feltárására. A munkacsoport általvégzett kutatás eredményeit a 2007-ben megjelent, Gyermek-szegénység és jóllét az EU-ban2 címû jelentés dolgozta fel3. A je-lentés közösen elfogadott mutatók alapján jelöli meg a szegény-séget meghatározó elemeket, okokat minden tagországban.

■ A GYEREKSZEGÉNYSÉG ÉS A SZOCIÁLIS KIREKESZTÉSELEMZÉSE

Az Európai Tanács kérésére a tagállamok legtöbbjének fôcélja az volt, hogy a 2006-2008-as Nemzeti Szociális Védelem ésTársadalmi Integráció Stratégiájában (NRSSPSI) integrált éshosszú távú stratégiát dolgozzanak ki a gyermekszegénység ésa társadalmi kirekesztés megelôzésére és enyhítésére.

Az EU-n belül a Bizottság és a tagállamok a legfontosabbnaka gyermekszegénység kérdését ítélték a szociális védelem és atársadalmi integráció koordinálásának nyílt módszere (OpenMethod of Coordination on Social Protection and SocialInclusion -OMC) keretében.

Magyarországon 2007-ben indult – jelentôs támogatottságúparlamenti határozat alapján, összhangban az európai uniósajánlásokkal – a „Legyen jobb a gyerekeknek!” elnevezésû Nem-zeti stratégia, amely az elkövetkezendô 25 évre fogalmazza mega legfontosabb célokat.

A terv indoklásai az ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Egyez-mény betartása mellett szerepelt a „szegénységi ciklus megsza-kítása” és „az ország fenntartható gazdasági és társadalmi fejlô-dése”, mivel ezek – ahogy a Stratégia is rámutat – „a gyermekekés a társadalom közös, távlati érdekei”.

Emellett a Bizottság „Az EU gyermekjogi stratégiája felé”címmel olyan, európai szintû Közleményt dolgozott ki, amelykimondja, hogy a „gyermekek jogai tiszteletben tartásánakegyütt kell járnia az alapvetô szükségleteik kielégítését célzó fel-lépéssel”.

Széleskörû egyeztetéssel és a meghatározó európai ernyô-szervezetek, civil szervezetek bevonásával készül a véglegesstratégia, egyre szorosabb együttmûködésben az Európa Ta-náccsal és az UNICEF-fel, amely az elmúlt két évtizedben márkiemelt figyelmet fordított a fenti problémákra.

A gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztôdés problé-mája az elmúlt évtizedben Európa- és világszerte is égetôbbévált.

Az uniós jelentés a jövedelmi szegénységet helyezi vizsgála-ta fókuszába, a szegénységi küszöböt az ekvivalens jövedelemmedián értékének 60%-a alatt határozza meg4. A háztartás be-vétele alatt a háztartás teljes bevételét érti (kereset, szociális jut-tatások etc.). 2005-ben 97.5 millió 0-17 éves gyerek élt a 27 tagúEU-ban. Ebbôl 19 millió a szegénységi küszöb alatt, vagyis agyerekek 19%-a élt a szegénység kockázatának kitéve5, míg ateljes népességnél ez az arány 16%. A Skandináv országok (ahola gyerekek 9-10%-a él a szegénységi küszöb alatt), Szlovénia(12%), Ciprus (13%) és Görögország (20%) kivételével vala-mennyi EU tagországban megegyezik a gyermekszegénységi rá-ta, vagy magasabb, mint a teljes népességre számított érték. Ma-gyarországon ez az érték 2005-ben a gyerekek esetében 19%,míg a teljes népességre nézve 12% volt6. Ezek az értékek maga-sabbak a 27 tagú EU-ban mért (súlyozott) átlagoknál.

A tipikus családok (2 szülô és 2 gyerek) szegénységi küszö-be nagy eltéréseket mutat a 27 tagú EU-ban. A 15-ök közül 11tagállamban a tipikus családokra számolt szegénységi küszöbmagasabb, mint 1500 euró, míg a 12 új tagállam közül 9-ben aszegény családok 500 eurónál kevesebbôl gazdálkodnak egy hó-napban. Magyarországon ez az érték 362 euró. Ha a vásárlóerôparitáson számított értéketnézzük, a különbségek akkor is óriá-

F Ó K U S Z B A N A J Ó G Y A K O R L A T

44 C S A L Á D G Y E R M E K I F J Ú S Á G 2 0 0 8 / 4 . S Z Á M4

Megmérhetô gyermekjóllétMagyarországon sokan érzik úgy, hogy a szegénység, a csökkenô támogatás, a növekvô terhek egyre több embernekokoznak elviselhetetlen nehézségeket. Egy közelmúltbeli európai uniós felmérés és tanulmány segít tájékozódni arégióban, érthetôbbé és kézzelfoghatóbbá teszi a problémákat. Ettôl önmagában nem lesz könnyebb a helyzet, deláthatóvá válik, hogy más országokban hogyan élnek a gyerekek és családjaik.

1 Relative median at-risk-of poverty gap for children, EU 27, 20052 Child Poverty & Well –being in the EU, 20073 Jelen írásunk ennek szerkesztett változata. Az eredeti tanulmányt fordította Havas Jú-lia és Veres Kinga.

4 A fogyasztási egységre számított jövedelem középsô értékének 60%-a alatt élnek.5 A jelentésben az EU átlagok a nemzeti értékek népességgel súlyozott átlagai.6 „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti Stratégia 2007-2032.

siak a listavezetô Luxemburg (2866 pps) és Magyarország kö-zött (591 pps).

Vajon milyen mértékû a szegény gyerekek szegénysége? Aszegénységi szakadék segítségével nemcsak azt tudjuk meg-mondani, hogy milyen arányban élnek gyerekek a szegénységiküszöb alatt, hanem azt is, hogy milyen mértékû aszegénységük.7

Az országok egyharmada esetében (Málta, Írország, Bul-gária, Olaszország, Spanyolország, Észtország, Litvánia, Len-gyelország) a szegénység intenzitása 3-6 ponttal magasabb agyerekek esetében, mint a teljes népességre számítva. Ezek-ben az országokban az ekvivalens jövedelem medián értékea szegény gyerekek esetében 20%-tól 30%-ig, vagy annál na-gyobb százalékban alacsonyabb, mint a nemzeti szegénységiküszöb, míg a gyermekszegénység intenzitása Finnország-ban, Ausztriában, Franciaországban, Cipruson, Szlovéniá-ban, Svédországban, Németországban és az Egyesült Király-ságban alacsonyabb, mint a teljes népességre számított érték.Ezekben az országokban a gyermekszegénységi szakadék20% alatt van. Görögországban a szegénység szakadék meg-haladja a 20%-ot, ami alacsonyabb, mint a teljes népességreszámított érték.

■ TRENDEK A GYEREKSZEGÉNYSÉGBEN A nemzetközileg összehasonlítható jövedelmi trend-adatok

hiánya miatt nem tudunk világos képet festeni a gyermeksze-génység alakulásáról az elmúlt évtizedekben az unió országai-ban. Azonban az EK Háztartási Panel (ECHP) adatok alapjánmegfigyelhetô, hogy a ’90-es évek második felében (1996-2001.)a gyermekszegénység stabilan 20% körül mozgott a 15 tagú uni-óban, míg a teljes népességre vonatkoztatva 17%-ról 15%-ra tör-ténô csökkenést mutat. Három déli országban (Spanyolország-ban, Olaszországban és Portugáliában), valamint Írországban ésaz Egyesült Királyságban a gyermekszegénységi ráta 25% körülmaradt, és csupán az Egyesült Királyságban csökkent 1999 és2001 között, amikor utóbbi gyermekszegénység elleni stratégi-ájának végrehajtása.8 Miközben a Skandináv országokban agyermekszegénység szintje alacsony maradt, Finnországbannôtt, követve az idôszakra jellemzô jövedelmi egyenlôtlenségekáltalános növekedését.

Az OECD nemrégiben egy speciális, nemzeti adatforrásokraalapozó adatgyûjtést végzett annak érdekében, hogy felmérje aszegénységi ráta trendjeit a ’90-es évek eleje óta. Az OECD a re-latív jövedelmi szegénység más definícióját alkalmazza, és másekvivalencia skálát, ami miatt a szegénységi szintek és a tren-dek bizonyos mértékben eltérhetnek az ebben jelentésben hasz-nált EU-s definíció alapján számoltaktól. Azon országok adataialapján, ahol összehasonlításra alkalmas trend adatok rendelke-zésre álltak, kimutatták, hogy a legtöbb OECD/EU országban a

gyerekszegénység vagy stabil maradt (Franciaország, Írország),vagy növekedést mutatott (Belgium, Csehország, Luxemburg,Hollandia, Lengyelország, Finnország, Svédország). CsupánAusztriában, Magyarországon és Spanyolországban, de legna-gyobb mértékben az Egyesült Királyságban mutatott a gyer-mekszegénység csökkenést. Az OECD jelentés továbbá azt is je-lezte, hogy számos országban nôtt a szakadék a gyermeksze-génységi ráta és a teljes népesség szegénységi rátája között 1990és a 2000-es évek elején. Magyarország – Spanyolországgal,Írországgal, Ausztriával és az Egyesült Királysággal – azon or-szágok között van, ahol a szakadék csökkent.

■ A HÁZTARTÁSOK JELLEMZÔI: EGYSZÜLÔS HÁZTARTÁSOKBAN VAGY A NAGYCSALÁDOKBAN VANNAKLEGINKÁBB KOCKÁZATNAK KITÉVE A GYEREKEK?

A háztartási jellemzôket figyelembe véve két olyan típus lé-tezik, ahol a gyerekek szignifikánsan magasabb veszélyeztetett-ségi kockázatnak vannak kitéve a szegénység tekintetében,mint a többi gyerekes háztartás. Az egyik az egyszülôs háztartá-sok kategóriája. Ezek esetében a 25 tagú EU egészében és a tag-országok jelentôs részében az egyszülôs háztartásban élô gyere-kek szegénységi kockázata közel kétszer akkora, mint az összesgyerek átlagos kockázata együttvéve (34% a 19%-al szemben).Az egyszülôs háztartásban élô gyerekek nemzeti szegénységi rá-tája 20%-tól, a Skandináv országok esetében 50%-ig, és afölé isterjed Írország, Litvánia és Málta esetében. A másik háztartástí-pus a nagycsaládosoké (3 vagy több gyerek). A 25 tagú EU-bana nagycsaládban felnövô gyerekek szegénységi kockázata 25%.A százalékok 10-tôl (Svédország, Finnország) egészen 40%-ig(Spanyolország, Portugália, Litvánia, Lettország és Lengyelor-szág) terjednek. Csupán Svéd- és Németországban nem növeli anagycsaládban élés a gyermek szegénységi kockázatát. Néhányországban (Belgium, Görögország, Franciaország, Finnország,Svédország), a „komplex” háztartások (3 vagy több felnôtt gye-rekekkel) jobban ki vannak téve a szegénység veszélyének, bárezekben az országokban a gyerekeknek csupán elenyészô száza-léka él ilyen háztartásokban (4% és 8% között). Minden más or-szágban az ilyen gyerekek szegénységi kockázata vagy meg-egyezik, vagy a legtöbb esetben alacsonyabb, mint az összestöbbi gyereknek együttvéve; Írországban és Litvániában a koc-kázat 10 illetve 11 ponttal alacsonyabb.

Az EU-ban a szegény gyerekek fele él a fent említett két, sze-génységi kockázatnak leginkább kitett háztartástípusban. Ma-gyarországon az EU-átlaghoz képest jóval több gyerek él nagy-családban. Ezekben a gyermekszegénységi kockázati ráta 18%és 21% között alakul. Az egyszülôs háztartásban vagy nagycsa-ládban élés nem feltétlenül vezet magasabb szegénységi kocká-zathoz, amennyiben a munkaerôpiac és a szociális politikákmegfelelô mértékben támogatók. Dániában és Svédországbanpéldául a gyermekszegénységi ráta az egyik legalacsonyabb azEU-ban, annak ellenére, hogy a gyerekek nagy százaléka él egy-szülôs háztartásban (17% illetve 19%, míg az EU átlag 13%) ésnagycsaládokban (26% illetve 28%, míg az EU átlag 21%).

A 25 tagú EU-ban a gyerekek 13%-a él egyszülôs háztartás-ban, amelyek közül háromból egy van szegénységi kockázatnakkitéve. Az esetek 90%-ában a gyerekek az anyával élnek. Szá-



7 A szegénységi szakadék megméri a szegénységi küszöb alatt élôk ekvivalens jövedelemmedián értéke és a szegénységi küszöb értéke közti különbséget; a küszöb százalékábanfejezik ki az értékét.8 Tony Blaire 1999-ben kötelezte el magát arra, hogy a gyermekszegénységet 2010-ig fe-lére csökkentse, 2020-ra pedig felszámolja. Forrás: „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemze-ti Stratégia, 2007-2032.

mos tanulmány kiemelte az ilyen háztartásokban élô gyerekekhelyzetének sebezhetôségét, mivel a többieknél jóval nagyobbmértékben függenek az állami támogatásoktól, pénzügyi transz-ferek vagy szolgáltatások formájában, amelyek segítik a szülômunkaerôpiacon való részvételét.

Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban, Cipru-son, Máltán, Portugáliában, Lengyelországban és Szlovákiábana legalacsonyabb az egyszülôs háztartásokban élô gyerekek ará-nya (4% és 7% közötti). Ezekben az országokban azonban a sze-génységi kockázat az egyszülôs háztartásban élô gyerekek eseté-ben nagyon magas, 37%-tól (Szlovákia) 50% fölé (Málta) terjed.A felsorolt országok nagy részében az egyedülálló szülô számít-hat a család szolidaritására, támogatására, összeköltözik a csa-lád más tagjaival. A szükség és a kultúra nagy szerepet játszikezekben az esetekben.

Sajnos EU-szintû összehasonlításra nincsen mód, de a meg-lévô adatok azt mutatják, hogy a legtöbb olyan országban, ame-lyekrôl adattokkal rendelkezett a jelentés, az egyszülôs háztar-tásban élô gyerekek aránya növekedett az elmúlt tíz évben; 1vagy 2 százalékponttal Belgium, Görögország, Spanyolország,Olaszország, Luxemburg és Hollandia esetében, míg 5 vagy an-nál több százalékponttal Dánia, Németország, az Egyesült Ki-rályság és Írország esetében. 2000-ben uniós szinten öt gyerek-bôl egy nem élt együtt mindkét szülôjével. Ez a ráta 15% és 25%(Egyesült Királyság, Csehország és a Balti Államok esetében) kö-zött mozog. Magyarországon ez az arány 21% volt 2000-ben. Azegyszülôs háztartások kialakulásának okai megváltoztak,rosszabbodtak a gazdasági körülményeik, és a csoport összeté-tele is megváltozott. A házasságok felbomlása – mint az egyszü-lôs háztartás kialakulásának fô oka – felváltotta az özvegységet.Ezt szorosan követi a gyereküket egyedül nevelô anyák köre, ésaz együttélések felbomlása. Az egyes országok jelentôsen külön-böztek a tekintetben, hogy milyen szintrôl, milyen intenzitássalés idôzítéssel indult az átalakulás.

E trend hatása különbözô volt az unión belüli egyes háztartásistruktúrákra. A gyereküket egyedül nevelô szülôk egy része úgypróbál javítani anyagi helyzetén, hogy más családtagokkal együttél, míg mások maguk próbálnak megoldást keresni az egyszülôsháztartás keretei között. Spanyolországban és Portugáliában agyerekek 15-18%-a él csupán egyik szülôjével, összesen 4-6%azoknak az aránya, akik egyszülôs háztartásban élnek. Spanyolor-szágban 17%-a, Portugáliában pedig a gyerekek 21%-a él komplexháztartásban, míg a 25 tagú EU átlag ennél jóval alacsonyabb,11%. Többségük többgenerációs háztartásokban él, amely lénye-gesen csökkenti szegénységi kockázatukat (23% Spanyolország-ban, 20% Portugáliában) egyszülôs háztartásban élô társaikhozképest (42% Spanyolországban, 38% Portugáliában). Hasonló ten-dencia figyelhetô meg Lettország, Lengyelország, Szlovénia ésSzlovákia esetében is, ahol a komplex háztartásban élô gyerekekszegénységi kockázata fele az egyszülôs háztartásban élôkének.

Az egyedülálló szülôk helyzete nagymértékben függ egye-dülálló szülôvé válásuk körülményeitôl és attól, hogy az életcik-lusuk mely pontján (házasságon kívüli szülések gyakrabban for-dulnak elô fiatalabb korban, míg válások, különélések és öz-vegység késôbb következik be) történt ez velük. A 2007-esBrodolini-tanulmány kimutatta, hogy az egyedülálló szülôség tí-

pusainak aránya nagymértékben különbözik az egyes EU orszá-gokban.9 Az, hogy az egyedülálló szülôk képesek-e egy jövede-lembôl megélni, függ a munkaerôpiachoz, a megfizethetô lakha-táshoz és a szociális juttatásokhoz való hozzáférésüktôl és egysor szolgáltatástól (mint például a napközbeni gyerekellátás),amelyek mindegyike befolyásolja az egyszülôs formációkat.

Az EU-ban 2005-ben a gyerekek 20%-a nagycsaládban élt.Ez az arány a déli országokban a legalacsonyabb (15% vagy ke-vesebb), míg Csehországban, a Balti Államokban és Szlovéniá-ban ugyancsak alacsony (14% és 18% közötti). Ezekben az or-szágokban a legmagasabb, 30% fölötti az ilyen családtípusok-ban élô gyerekek szegénységi kockázata10. A skandináv orszá-gokban a legnagyobb a nagycsaládban élô gyerekek száma(26%-tól 33%-ig terjed), valamint Írországban és a Benelux álla-mokban (31%-tól 33%-ig), ahol a szegénységi kockázat veszélyenem haladja meg a 22%-ot (leszámítva Írországot, ahol 27%).

Általánosságban azok az EU-ban élô gyerekek, akiknek szü-lei 30 év alattiak, jelentôsen magasabb szegénységi kockázatnakvannak kitéve társaiknál: az arány 26% azoknál a gyerekeknél,akiknek anyja 30 év alatti, míg 19% a 30 és 39 év közötti és 16%a 40 és 49 év közötti anyával rendelkezôk esetében. A szülôkéletkora komoly meghatározója a gyerekes háztartások pénz-ügyi helyzetének, mivel minden országban megfigyelhetô, hogya munkából származó jövedelmek a munkavállalók 20-as évei-nek elejétôl az 50-es éveik közepéig erôs progressziót mutatnak.12 országban, köztük Magyarországon is a 30 év alatti anyávalélô szegény gyerekek aránya meghaladja a 20%-ot.

Fontos továbbá a szülôk iskolai végzettsége, mivel a munka-erô-piaci – s ezáltal jövedelmi – helyzet meghatározójaként ha-tással van a gyermek jelenlegi és jövôbeni helyzetére, iskolai tel-jesítményére egyaránt.

Az EU-ban napjainkban a legtöbb gyerek általában olyancsaládban nô fel, ahol legalább a szülôk egyike befejezte a kö-zépfokú oktatást. Azonban fontos figyelembe venni az EU-n be-lül található különbségeket, mivel a középfokúnál alacsonyabbvégzettségûek aránya országonként nagymértékben eltérô lehet(10%-tól 66-68%-ig terjed). Ahogyan az várható volt, a szegénygyerekek szüleinek iskolai végzettsége nagyban eltér társaiké-tól, mivel több mint 30%-uk esetében egyik szülô sem rendelke-zik középfokú végzettséggel, és az említett gyerekek csupán16%-ának van felsôfokú végzettséggel rendelkezô szülôje.Mindemellett a volt szocialista országokban – ahol a gyermek-szegénység magas – az alacsony végzettségû szülôkkel rendel-kezô gyerekek aránya alacsony maradt. Az egyedülálló szülôkkörében az alacsony végzettségûek felülreprezentáltak, de nema nagycsaládok esetében, ahol a szülôk tanulmányi szintje az át-laglakosságéval megegyezô.

A szülôk munkaerô-piaci helyzete a másik kulcsfontosságútényezôje annak a környezetnek, amelyben élnek és fejlôdnek agyerekek. A szülôk képessége, hogy megfelelô mértékû jövedel-met szerezzenek munkájukból, több tényezôtôl függ: kereseti



9 Garofalo, M.R. and Marra, M (2007): Work-Life Reonciliation Policies From Well-BeingTo Development: Rethinking EU Gender Mainstreaming, kézirat.10 Ez alól kivétel Csehország, Észtország és Szlovénia.

szint és a munka szintje, vagyis 1 vagy 2 dolgozó, teljes- vagyrészmunkaidôben és a munka folyamatossága az év során. Afelnôttek kapacitása a munkaerôpiacon való részvételre pedig aszülôi munkavállalást támogató munkaerô-piaci politikák és aszolgáltatások, mint például a napközbeni gyerekellátás elérhe-tôségén és megfizethetôségén múlik.

Miközben a kereset jelenti a bevételek elsôdleges forrását agyerekes háztartások számára, az csupán 61%-át adja a sze-génységi kockázatban élô háztartások bruttó jövedelmének. Anyugdíjon kívüli szociális juttatások kicsit több mint 1/3-át te-szik ki a gyerekes szegény családok bevételeinek. Ha elsôsor-ban a szegény, gyerekes háztartásokat tekintjük, erôteljes kü-lönbségeket tapasztalhatunk a keresetek és a juttatások bruttójövedelemben játszott szerepében a különbözô országokban. Adéli országokban van a keresetbôl származó bevételeknek a leg-nagyobb szerepe, mivel itt az utóbbiból származó bevétel a sze-gény családok bruttó bevételeinek több mint 70%-a (Magyaror-szág esetében ez 44, 3. Ez azt is mutatja, hogy ezekben az or-szágokban alacsonyak a pénzbeni juttatások, és különösen acsaládtámogatások, amelyek 1% (Spanyolország) és alig több,mint 10% (Ciprus ) között mozognak. A munkanélküliség egyolyan folyamatos trend, amely jelentôsen kihat a gyerekekre.2006-ban a 25 tagú EU munkaképes 18-59 éves (nem tanuló)lakkosságának közel 10%-a élt „munkanélküli háztartások-ban”11. Ez az arány 6 és 13% között változik az egyes országok-ban. Magyarország esetében 11,6%. Hasonló arányban élnekgyerekek munkanélküli háztartásokban. A 2006-os átlag errevonatkozóan 10%, míg Magyarország esetében 13,3%. Az or-szágok közötti eltérések e tekintetben is nagyok, 4%-nál alacso-nyabb értéktôl 14%-ig változik. Az Unió egészére nézve az el-múlt öt évben nem történt jelentôs javulás. Az EU-ban a mun-kanélküliség leginkább az egyszülôs háztartásokat érinti. 2006-ban a munkanélküli háztartásban élô gyerekek 47,5%-a élt egy-szülôs háztartásban, 38,4%-a 2 szülôs háztartásban, és 13,7%-aolyan háztartásban, ahol három vagy több felnôtt élt. Bár ez aminta országonként jelentôs változásokat mutat. Vannak olyanországok, közöttük Magyarország is, ahol a munkanélküliségelsôsorban gyerekes házaspárokat érinti; ezekben az országok-ban a munkanélküli háztartások fele, vagy több mint fele 2 fel-nôttes család. Néhány országban (Lettország, Litvánia, Szlové-nia, Szlovákia), köztük Magyarországon is, a munkanélküliségkomplex háztartásokat is érint.

A munkanélküliségen túlmenôen a jelentés megvizsgáltaazoknak a gyerekeknek a helyzetét, akiknek a szülei dolgoznak.Christel Aliaga 2005-ös vizsgálatából12 tudjuk, hogy a gyerme-kek jelenléte a háztartásban fôként az anyák munkaerô-piacirészvételét befolyásolja, miközben a gyermekes férfiak foglal-koztatási mutatója nagyobb, mint általában a gyerek nélküli fér-fiaké. Az EU átlagot tekintve a 15 évnél fiatalabb gyermekkelrendelkezô nôk foglalkoztatási mutatója alacsonyabb, mint azo-kéi, akiknek nincsen gyerekük (62% a 70%-kal szemben). A leg-több országban megfigyelhetô ez a hatalmas szakadék.

Magyarország13 Csehországgal, Németországgal, Görögország-gal, Máltával és az Egyesült Királysággal egyetemben abba acsoportba tartozik, ahol ez a különbség eléri a 16 százalékpon-tot.

Dánia, Lengyelország, Portugália és Szlovénia esetében aszakadék az anyáknak kedvez, hiszen ezekben az országokban3-7 százalékponttal nagyobb a foglalkoztatási arányuk, mint agyermektelen nôknek.

Egy másik jellemzô, amely segít rávilágítani az anyák mun-kavállalói helyzetére, a gyerekszám, amely után jelentôsen esika foglalkoztatás. Világosan el lehet különíteni azokat az országo-kat, amelyekben az elsô jelentôs csökkenés a foglalkoztatásban(10 százalékpont vagy annál magasabb) már az elsô gyerek utánbekövetkezik (Magyarország is ide sorolható, valamint Csehor-szág, Németország, Málta, Írország és az Egyesült Királyság), ésazokat az országokat, ahol az 1 vagy 2 gyerekes anyák foglalkoz-tatási szintje megegyezô vagy magasabb, mint a gyermektelennôké (Belgium, Görögország, Franciaország, Lettország, Litvá-nia, Lengyelország, Portugália, Románia és Szlovénia). Nyilván-való, hogy aa foglalkoztatási szintek magukban nem árulnak elsokat az adott munkáról (részmunkaidôs, teljes munkaidôs),amit ezek az anyák végeznek és arról sem, hogy milyen mérték-ben játszanak szerepet a megfelelô támogató szolgáltatások amunkaerô-piaci jelenlétükben.

További fontos jellemzôje az anyák foglalkoztatásának arészmunkaidôs állás. A részmunkaidôs foglalkoztatás egyfelôltekinthetô úgy, mint a munka és a családi élet összeegyeztetése,amennyiben lehetôséget nyújt a szülôknek, hogy több idôt tölt-senek a gyerekükkel, miközben megfelelôen hozzájárulnak aháztartás bevételéhez. Azonban, ahogyan azt számos „EurópaiFoglalkoztatási Jelentés” (pl. „Employment in Europe”) hangsú-lyozza, a részmunkaidôs állások növekvô hányada nem önkén-tes, és rossz munkafeltételekkel (szokatlan beosztású vagy töre-dezett munkaórákkal) és alacsony fizetéssel jár, amely nem ja-vítja a gyermekes háztartások életkörülményeit.

A részmunkaidôs foglalkoztatás elterjedtsége a dolgozó nôkkörében nagy különbséget mutat az EU országok között: 10%-tól(az újonnan csatlakozott országok és Görögország, valamint Por-tugália esetében) csaknem 40%-ig vagy annál is magasabbarányban (Belgium, Németország, Luxemburg, Ausztria és azEgyesült Királyság esetében); Hollandiában pedig, ahol a rész-munkaidôs foglalkoztatásra úgy tekintenek, mint a munka és acsaládi élet összeegyeztetésének pillérére, eléri a 72%-ot. Azon-ban minden országban logikus módon emelkedik a részmunka-idô elôfordulása a növekvô gyerekszámmal. Ez a „logika” azon-ban úgy tûnik, csak a nôk esetében mûködik, hiszen a gyerme-kek jelenléte és száma a háztartásban alig befolyásolja a rész-munkaidôs állások betöltésének amúgy is alacsony elôfordulásátaz apák tekintetében. Az EU-ban átlagosan a 20 és 49 év közöttinôk 20%-a dolgozik részmunkaidôben, szemben az 1 gyerekesnôk 35%-val és a 2 gyerekesek 47%-val, míg a 3 vagy több gye-rekes nôknél a részmunkaidôs állás betöltésének aránya 54%.



11 Olyan háztartások, amelyekben az elmúlt 4 hétben senki sem dolgozott.12 lsd: http://www.elfac.org/Publications/3-12042005-EN-AP.pdf

13 Magyarországon a gyerekkel nem rendelkezôk foglalkoztatottsága 71%, míg a gyere-keseké 54%.

■ ANYÁK FOGLALKOZTATÁSA ÉS A GYEREKSZEGÉNYSÉGA legtöbb, a gyermekszegénységi adatok tekintetében leg-

jobban szereplô országban az anyák foglalkoztatási szintje 65%fölött van14. Mindamellett számos országban (Litvánia, Len-gyelország, Portugália) az anyák magas foglalkoztatási aránya(65% feletti) nem akadályozza meg a magas gyermekszegénysé-gi szintet. Ebbôl pedig az látszik, hogy míg mindkét szülô akti-válása szükséges a gyermekszegénység enyhítéséhez, az nem je-lent elégséges feltételt, ha a munka, amelyhez hozzáférnek, nembiztosít számukra megfelelô jövedelmet és munkafeltételeket.

■ Munkaintenzitás és szegénység Meg kell vizsgáljuk, hány felnôtt dolgozik az egy háztartás-

ban élôk közül, és hogy ôk részmunkaidôben, vagy teljes mun-kaidôben dolgoznak-e, egész éven át, vagy csupán az év egy ré-szében. A háztartások munkaintenzitását az összes munkaké-pes felnôtt (akik nem tanulnak) munkahelyzetére vonatkoztat-va, a teljes jövedelmi referencia-idôszakra (12 hónap) számít-ják... Az EU egészét tekintve a gyerekek nagy többsége olyanháztartásban él, ahol 1 vagy 2 szülô dolgozik. A gyerekek feleolyan háztartásban él, ahol minden felnôtt teljes munkaidôbendolgozik (a munkaintenzitás 1). Ez az arány 40% vagy kevesebbSpanyolország, Írország, Olaszország, Málta és Lengyelországesetében, míg 60%-nál magasabb Dániában, Magyarországon,Szlovéniában és Svédországban.

A munkanélküliség és az alacsony munkaintenzitás hatása aháztartás szegénységi kockázatára sokkal nagyobb a gyermekesháztartások esetében. Ez azt is mutatja, hogy a szociális juttatá-sok még a legnagyobb kiadásokat eszközlô országok esetébensem kompenzálják a gyerekes családok munkából származó be-vételkiesését. Ez erôsíti annak szükségességét, hogy a gyerme-kes háztartásokban élôk minél többen dolgozzanak, annak érde-kében, hogy tartós védelmet biztosítsunk a gyermekeknek a sze-génységgel és a társadalmi kirekesztéssel szemben.

Az alkalmazásban állók szegénysége továbbra is fontos kér-dés az EU országok többségében. A szülôi munka az egyes tagor-szágokban különbözô fokú védelmet biztosít a gyerekeknek aszegénységgel szemben. 2005-ben 0,5, vagy annál magasabbmunkaerô-intenzitással rendelkezô háztartásokban a gyerekek13%-a élt a szegénységi küszöb alatt15. Ez a ráta a skandináv or-szágok esetében 7 vagy annál kevesebb, viszont 20% és annálmagasabb érték között mozog Spanyolország, Portugália és Len-gyelország esetében. Az alkalmazásban állók szegénységének szá-mos munkaerô-piaci elégtelenség lehet az oka: ismétlôdô munka-nélküliség, bizonytalan állás, nem önkéntes részmunkaidôs fog-lalkoztatás, alacsony bérek, vagy fakadhat bizonyos háztartásistruktúrából is, mint például egyetlen munkaképes felnôtt és kétvagy több eltartott (gyerekek vagy más eltartott személy). Egy2007-es OECD tanulmány hangsúlyozza, hogy a legtöbb EU or-szágban az egykeresôs családok (legyenek párok vagy egyedülál-ló szülôk) egyre inkább ki vannak téve a szegénység kockázatá-

nak. Növekvô mértékben, a gyerekes háztartások 2 keresôre tá-maszkodnak a szegénység kockázatának elhárítása végett.

A mindkét szülôvel élô gyerekek között a kétkeresôs modellaz uralkodó, ez a jellemzô az ilyen háztartások 2/3-ra. Ez azarány eléri a 75%-ot, vagy afölé is emelkedik Magyarország,Szlovénia, Szlovákia és a Skandináv országok esetében, és a leg-alacsonyabb (valamivel 50% feletti) Németországban, Spanyo-lországban, Írországban, Olaszországban, Luxemburgban,Ausztriában és Lengyelországban. A gyerekes párok esetében amindkét szülôvel élô gyermekek szegénységi kockázata azok-ban a családokban, ahol mindkét szülô teljes állásban dolgozik,7% átlagosan az EU-ban. Ez az érték 6% vagy annál is alacso-nyabb az országok 2/3-ában, és 11% vagy magasabb Magyaror-szág, Hollandia, Lengyelország, Portugália és Szlovákia eseté-ben. Ezzel szemben azon gyerekek 25%-át veszélyezteti a sze-génység, akiknek a két szülôje közül csupán az egyik dolgozik(teljes állásban). Ez az érték 10-tôl 13%-ig terjed Dánia, Német-ország és Svédország esetében, míg a 30%-ot is meghaladja Spa-nyolországban, Olaszországban, Litvániában, Lettországban,Magyarországon, Lengyelországban, Portugáliában, Szlovéniá-ban és Szlovákiában.

Ha mind a két szülô dolgozik, az úgy tûnik, a legtöbb ország-ban védelmet nyújt a gyerekeknek a szegénységi kockázattalszemben, akár teljes, akár részmunkaidôben dolgoznak a szülôk.EU szinten a gyermekek szegénységi kockázata 7% abban azesetben, ha az egyik szülô teljes, a másik pedig részmunkaidôbendolgozik, vagyis megegyezik azzal, ha mindkét szülô teljes állás-ban dolgozik. Számos tagországban a gyerekek szegénységi koc-kázata egy szülô teljes, míg a másik részmunkaidôben történôfoglalkoztatása esetén ugyanannyi, mintha mindkét szülô teljesmunkaidôben dolgozna, sôt, Hollandia esetében még alacso-nyabb is ez az érték. Ezekben az országokban a részmunkaidôrea munka és a magánélet közti egyensúly megteremtésének eszkö-zeként tekintenek a kétkeresôs családok esetében. Azonban éppellenkezôleg van ez más országokban, ahol mindkét szülônek tel-jes állásban kell dolgoznia ahhoz, hogy gyermekeiket megóvják aszegénység kockázatától. Észtországban, Görögországban, Litvá-niában, Lettországban, Lengyelországban, Portugáliában és Szlo-vákiában azoknak a gyerekeknek a szegénységi kockázata, akik-nek egyik szüleje részmunkaidôben dolgozik 19 és 32% közöttalakul, és 2-4-szer nagyobb, mint azoknak a gyerekeknek, akik-nek mindkét szülôje teljes állásban van. Az aktivitási naptár nemenged különbséget tenni a részmunkaidô különbözô fokai és ter-mészete (önkéntes/ nem önkéntes) között. A részmunkaidô hatá-sa a háztartás bevételére függ a szakképzettség szintjétôl, a le-dolgozott órák számától, a gyermekellátási szolgáltatások elérhe-tôségétôl és megfizethetôségétôl, valamint a család számára hoz-záférhetô támogató szolgáltatásoktól.

A nagycsaládban élô gyerekek 52%-ának dolgozik mindkétszülôje. Szegénységi kockázatuk 13% abban az esetben, hamindkét szülôjük teljes állásban dolgozik, és 10%, ha valame-lyik szülô részmunkaidôben. Ezzel szemben egy keresô nemelegendô ahhoz, hogy a nagycsaládban élô gyerekeket megóvjaa szegénységtôl, mivel 33%-uk a szegénységi küszöb alatt él. Is-mételten, a részmunkaidô hatása eltérô az EU egyes országai-ban; míg az országok felében a részmunkaidôre a munka és a



14 Ez alól Németország jelent kivételt.15 Magyarországon ez az arány 17% volt 2005-ben.

nagycsaládos élet összeegyeztetésének eszközeként tekintenek,addig az országok másik felében (Észtország, Görögország, Spa-nyolország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Luxemburg,Lengyelország, Portugália, Szlovákia) az egyik szülô részmunka-idôs munkavállalása jelentôsen növeli a szegénység kockázatát.

Az egyedülálló szülôk gyerekei relatíve alacsony, 15%-osszegénységi kockázatnak vannak kitéve (míg az összes gyerekesetében ez 19%), amennyiben a szülô teljes állásban dolgozik.Ez a kockázat 4 és 14% közé esik Belgium, Németország, Dánia,Írország, Franciaország, Hollandia, Finnország, Svédország ésaz Egyesült Királyság esetében, de csupán a skandináv orszá-gokban és Franciaországban figyelhetô meg, hogy az egyedülál-ló szülôvel élô gyerekek szüleinek többsége teljes foglalkoztatás-ban dolgozik. Ezzel szemben azoknak a gyerekeknek a számajóval nagyobb, akiknek egyedülálló szülôje részmunkaidôbendolgozik; ôk EU szinten 30%-os szegénységi kockázatnak vankitéve. Bár erre a populációra az országbecslések a minták kismérete miatt nélkülözik a statisztikai megbízhatóságot, a sze-génység kockázata az egyedülálló, részmunkaidôben dolgozószülôk esetében eléri vagy meghaladja a 30%-ot a tagországoktöbb mint 2/3-ában. Figyelembe véve az alacsony képzettségûnôk felülreprezentáltságát az egyedülálló szülôk körében és azt,hogy gyakran nem önkéntesen vannak részmunkaidôs alkalma-zásban (ipari takarító vállalatok, kereskedelmi elosztó cégek,személyes szolgáltatások nyújtása), az ilyen szülôkkel felnövôgyerekek különösen nagy kockázatnak vannak kitéve, és speci-ális támogatást igényelnek. Ez mutatja, hogy az egyedülálló szü-lôk gyerekei magasabb szegénységi kockázata nagymértékbenfügg az egyedülálló szülô azon képességétôl, hogy minôségimunkát szerezzen, és azt megtartsa, csakúgy, ahogy jelentôsenfügg az ôt erre képessé tevô szolgáltatásoktól, különös tekintet-tel a napközbeni gyerekellátás elérhetôségére.

A kormányzati beavatkozások gyerekszegénységre tett hatá-sának felbecsülése meglehetôsen összetett feladat, mivel a kor-mányzati politikák széles skálája hat a gyerekes családok életkö-rülményeire. Tág definíciót használva, adó- és juttatási rendsze-rek különbözô módokon újraoszthatják a bevételeket a családokjavára, úgymint egy minimum jövedelmi szint megállapításaazok számára, akik nem állnak fizetô alkalmazásban (munka-nélküli juttatások, szociális segély, akadályozottsági juttatások),vagy minden gyerekes háztartás bevételének kiegészítése, füg-getlenül attól, hogy alkalmazásban vannak-e. A családok bevéte-leire hatással lehet a minimálbér-politika is. A gyermekszegény-séget kritikusan befolyásolja számos, az oktatásra (korai ingye-nes iskoláztatás, az iskolai nap hossza), egészségügyre (gyere-kek számára ingyenes szolgáltatások elérése), lakáspolitikára,napközbeni gyerekellátásra etc. vonatkozó politikai döntés. Havalaki a családpolitikák szûk definíciójára helyezi a hangsúlyt,elôször olyan intézkedéseket vehet számba, amelyek célja a csa-ládok bevételének kiegészítése, pénzügyi támogatások vagyadómentesítés (figyelembe véve többek között a háztartásbantalálható gyerekek számát) révén.

Számos tanulmány foglalkozott a különbözô politikák haté-konyságának vizsgálatával a gyermekszegénység csökkentésére.

Az elsô lépés a szociális transzferek gyermekszegénységrevaló hatásának felbecsülésében az országok gyermekszegénysé-

gi teljesítményének és a gyermekek támogatására valószínûsít-hetôen legnagyobb hatással lévô szociális védelemre költött tel-jes kiadásaiknak összevetése. Világosan kimutatható, hogy alegalacsonyabb szegénységi rátával rendelkezô országok azok,akik a legtöbbet költötték szociális juttatásokra (a nyugdíjatnem számítva). Ciprus és Szlovénia figyelemreméltó kivétel azutóbbi tekintetében16. Ez részben visszatükrözi az EU országokközött tapasztalható vagyoni hatást, ami által a leggazdagabbországok azok, akik megengedhetik maguknak a legmagasabbszociális védelmi szintet és újraelosztást. Azonban számos, azo-nos vagyoni helyzetben lévô és a GDP hasonló százalékát szoci-ális juttatásokra költô ország eredménye nagy különbségeketmutat a gyermekszegénységi ráta tekintetében. Ez felhívja a fi-gyelmet arra, hogy a családok kiindulási helyzete nem egyezôaz állami támogatás kézhezvétele elôtt.

Az EU átlagot tekintve a szociális juttatások – eltekintve anyugdíjtól – a gyermekek szegénységi kockázatát 44%-kalcsökkentik17, amely nagyobb a teljes társadalomra gyakorolt ha-tásnál (ami 38%). Ezalól Belgium, Csehország, Málta, Hollandia,Lengyelország, Portugália és Szlovákia képeznek kivételt, ahol aszociális transzferek gyerekszegénységre tett hatása némilegalacsonyabb, mint a teljes társadalom tekintetében.

Dániában, Finnországban és Svédországban a szociálistranszferek – eltekintve a nyugdíjtól – gyerekszegénységi koc-kázatcsökkentô hatása magasabb, mint 60%. Csupán Franciaor-szág és Ausztria mutat hasonló értékeket. Bulgária, Görögországés Spanyolország esetében a csökkenés 20% alatti (a teljes né-pességre vonatkoztatva is).

A specifikusan gyerekeket célzó juttatásoknak van a legna-gyobb hatása a gyermekszegénységre. Erôs a kapcsolat a szoci-ális védelemre (nyugdíj kivételével) költött összeg és a szociálistranszferek hatása között, amelyet a szegénységi ráta százalékoscsökkenésével mérnek, miután a szociális juttatásokat (a nyug-díjat nem számítva) figyelembe vették. Ez a jelentés részben fi-gyelembe veszi a szegény családok kiindulási helyzete közöttikülönbséget (eszerint a mérési módszer szerint) Spanyolország,Portugália és Görögország és bizonyos szintig Olaszország is.

Azok az országok vannak a legnagyobb hatással a gyermek-szegénységre, amelyek a kiadásokat speciálisan családi juttatá-sokként azonosítják az EU-SILC szerint. Magyarország, Auszt-ria, Szlovénia, Finnország és Svédország esetében a családi tá-mogatások a gyermekek szegénységi kockázatát 36%-kal vagytöbbel csökkentik (Ausztria esetében egészen 49%-ig) és 26-tól32% közötti értékig Csehországban, Németországban, Észtor-szágban, Franciaországban és Luxemburgban. Azon országokközül, amelyekben a legnagyobb a szociális juttatások hatása,Magyarország és az Egyesült Királyság vannak a legnehezebbkiindulási helyzetben, mivel a magas munkanélküliségi szintkeveredik az alkalmazásban állók szegénységével.

Megfigyelhetjük, hogy a specifikusan gyerekeket célzó szo-ciális védelmi kiadások tekintetében a tagállamok családtámo-



16 Ebben a két országban a teljes szociális juttatások szintje alacsonyabb az EU átlag-nál, mégis jól szerepelnek a gyermekszegénységi szint tekintetében.17 Magyarország esetében ez az érték 55%.

gatást érintô erôfeszítésének egy része milyen kapcsolatban vanegymással az egyes országok között, és hogyan fejlôdtek ezek azerôfeszítések az idôk során. Fontos azonban megjegyeznünk,hogy a családi juttatásokra koncentrálva a Szociális Védelem In-tegrált Európai Statisztikai Rendszere (ESSPROS) nem veszi fi-gyelembe az egyéb kiadásokat, amelyek ugyancsak hatással le-hetnek a gyerekek általános helyzetére és a szegénységi kocká-zatukra, különösen: adójóváírás a háztartásban élô gyerekek je-lenlétével összefüggésben, lakhatási juttatások, ingyenes iskolá-hoz való hozzáférés kiskortól (pl.: Belgiumban és Franciaország-ban 3 éves kortól).

2004-ben a család-/gyerekjáradékokra fordított kiadásokmértéke a gyermekek teljes népességhez való arányához igazít-va legalacsonyabb Spanyolországban, Olaszországban, Máltán,Hollandiában, Lengyelországban, Portugáliában és az EgyesültKirályságban volt. Ez különbözô mértékben növekedett mindenországban 2000 óta, kivéve Máltán, ahol jelentôsen csökkent. El-lentétben Észtországgal, Írországgal, Magyarországgal és Lu-xemburggal, ahol viszonylagosan magas és egyre növekvô résztfordítanak specifikusan a gyerekeket célzó szociális védelmi ki-adásokra (Magyarország kivételével, ahol a kiadások mértékenem változott jelentôsen). A legtöbb ország, és különösen Észt-ország, Litvánia, Lettország, Írország, Spanyolország és Ciprusnövekedést regisztrálhatott a gyerekekre irányuló szociális vé-delmi kiadásokban.

A családi juttatások az EU-ban átlagosan a gyerekes háztar-tások nettó bevételének 5%-át teszik ki. Azok között az orszá-gok között, amelyek a juttatásokat a szegény gyerekekre irá-nyozzák, találunk olyanokat, amelyek a családi juttatások általjelentôsen csökkentik a szegénységet (Csehország, Németor-szág, Írország, Franciaország, Ciprus), de olyan országokat is,amelyekben a családi juttatásoknak csak korlátozott hatása vana gyermekszegénység csökkentésére (Görögország, Málta, Len-gyelország).

■ A napközbeni gyermekellátás szerepe Nincsen átfogó és teljes mértékben összehasonlítható adat a

hivatalos napközbeni gyermekellátás hozzáférhetôségére ésmegfizethetôségére vonatkozóan, bár már van elérhetô EU-SILC adat a szabályszerû gondozásban részesülô gyerekek szá-mára vonatkozóan, korcsoportok szerinti összesítésben. Azilyen szabályszerû, hivatalos gondozási intézmények hozzáfér-hetôsége nagymértékû eltérést mutat az egyes országok között,különös tekintettel a fiatal, 2 év alatti gyerekek számára. Né-hány országban a statisztikák alábecsülik a napközbeni gyer-mekellátás támogatását és használatát, mert figyelmen kívülhagyják a napközbeni gyermekellátási magánintézményeket,amelyeket részben az állam is támogat például adókedvezmé-nyekkel.

A „juttatások és munkabérek”18 2007-es kiadásában azOECD az adójuttatások modelljének kibôvített verzióját hasz-nálja a napközbeni gyermekellátás bevételi növekedésre tettvárható hatásának vizsgálatára, egyedülálló szülô és második

keresô munkába állásának esetén, 2 gyermekes családok vonat-kozásában. A tanulmány szerint alacsony munkabért keresôkesetében a napközbeni gyermekellátás költsége jelentôsen hoz-zátesz a nyersbevételek (gross earnings) tényleges adóterhéhezmind a második keresô, mind pedig az egyedülálló szülô mun-kába állása esetén. Ez az extra teher általában alacsonyabb azegyedülálló szülô, mint a második keresô esetében, akik gyak-rabban élnek gazdagabb háztartásokban, és ezáltal kevésbé jo-gosultak támogató kifizetésekre. Mindemellett az extra teheregyedülálló, alacsony bérezésû munkát vállaló szülô esetébenországonként nagy eltéréseket mutat. Legalacsonyabb a Skandi-náv országokban, Belgium, Németország, Franciaország, Ma-gyarország, Hollandia és a legmagasabb Írország, Szlovákia ésaz Egyesült Királyság esetében.

Valamennyi EU-tagország juttat a gyerekeknek támogatástvalamilyen formában, jellemzôen univerzális pénzbeni jutta-tást, általában adómentesen, és a háztartásban élô gyermekekszámával növekvô arányban. A gyerekhez kapcsolódó adóked-vezmények általában kiegészítôi a pénzbeni juttatásnak és for-dítva. Számos intézkedés jövedelemfüggô, kivéve a skandinávországokban, néhány pedig a szülô foglalkoztatási helyzetétôlfügg.

A nyújtott támogatás mértéke az EUROMOD19 mikrosz-imulációs modellel való becslés alapján különbözô a 15 tagú EUországaiban (az új tagországokra még nem vonatkozik a mo-dell). A legtöbb országban a gyerekeknek juttatott, „azaz gyerek-függô” támogatás jelentôs. De a más okok miatt adott támogatá-sok is – azok, amelyek nem kötôdnek a gyerekekhez – hatékonysegítséget nyújtanak, és néhány országban még jelentôsebbek isaz elôzônél.

A gyerekfüggô támogatások jelentôs részben családi juttatá-sokból és szociális segélyekbôl állnak, beleértve a lakhatási tá-mogatást. Kilenc országban léteznek kiegészítô támogatásokadókedvezményen keresztül, de általában alacsony szinten. Anem gyerekfüggô támogatások nagy eltérést mutatnak formai-lag. A dél-európai országokban általában idôskori nyugdíj for-májában jelennek meg, és munkanélküli juttatásokként vala-mint szociális segélyként más országokban.

A mód, ahogy a gyerekfüggô támogatást juttatják, fontos ha-tással van annak háztartások közötti elosztására. Az adókedvez-mények jellemzôen a jobb körülmények között élô családokhozkerülnek, vagy egységes (flat-rate) juttatást jelentenek a külön-bözô jövedelmi szintû háztartások számára. Elvben a támogatá-sok adó helyett juttatás formában való nyújtása a jövedelmeklegszegényebb gyerekek köz való újraelosztását jelenti, különö-sen abban az esetben, ha a juttatások jövedelemalapúak, min-den további költségvetési kiadás nélkül. Másrészt az adókedvez-mények kevesebb torzulást okoznak a munkaösztönzés tekinte-tében, és kevesebb jelentenek a munkába nem állás területén.

A gyermekszegénységi kockázatot befolyásoló három fô fak-tor: munkanélküli háztartásokban élô gyerekek, szegénységi



18 Benefits and Wages – OECD indicators, 2007 edition, chapter 4.

19 Az EU megrendelésére felépített, a korábbi 15 EU- tagország integrált mikroszimulá-ciós modellje, ami az európai szintû és összehasonlító elemzéseket is lehetôvé teszi.(Immervol és szerzôtársai, 1991)

kockázatnak kitett háztartásokban élô gyerekek és a szociálisjuttatások hatása a gyerekszegénységre. Az elemzés lehetôvé te-szi számunkra, hogy megállapítsuk, a három fô tényezô közülmelyik van legnagyobb hatással az egyes országok szegénységikockázatára. Ennek alapján az országokat négy csoportba sorol-juk.

A részletes elemzés bebizonyította, hogy a gyermekszegény-ségi eredmények a munkanélküliség, az alkalmazásban állókszegénysége és a transzferek komplex interakciójából adódnak,és hogy a legjobban szereplô országok azok, amelyek mindenfronton jól teljesítenek, elsôsorban azáltal, hogy kombinálják amunkahelyhez való hozzáférés és a munkábaállást elôsegítôszolgáltatásokat (napközbeni gyermekellátás stb.).

A négy csoport közül az ’A’ –ra jellemzô, hogy relatíve jógyermekszegénységi eredményeket mutat, mivel mind a háromfronton jól teljesít. A Skandináv országok, Ausztria, Ciprus,Hollandia és Szlovénia tartoznak ide. Ezek az országok viszony-lagosan jó munkaerô-piaci eredményeket mutatnak (alacsonymunkanélküliségi szint és az alkalmazásban állók szegénységea gyerekes háztartások tekintetében), és relatíve magas és haté-kony a szociális transzferek juttatása. A Skandináv országok eztmind annak ellenére teljesítik, hogy magas az egyedülálló szü-lôkkel élô gyerekek aránya. Úgy tûnik, hogy eredményeiket an-nak köszönhetik, hogy támogatják a szülôk megfelelô munka-erô-piaci részvételét napközbeni gyermekellátási szolgáltatások-kal és számos olyan intézkedés révén, amely megkönnyíti amunka és a családi élet összeegyeztetését. Míg Cipruson a szo-ciális transzferek hatása a gyermekszegénységre viszonylag ala-csony, a gyerekeket a szegénységi kockázattal szemben ez idáigmegvédték az erôs családszerkezetek, amelyben a két felnôttmodell és a komplex háztartások dominálnak (ezekben dolgozika legtöbb munkaképes felnôtt). Hollandiában a gyerekek hely-zetén részben javít az alacsony egyenlôtlenségi szint és a felnôt-tek viszonylagosan jó munkaerô-piaci integráltsága. A gyermek-szegénységi eredmények tovább javíthatók a szegénységi inten-zitás és a szociális transzferek hatásának javításával (amely ala-csonyabb, mint a csoport többi országában).

A ’B’ csoportba tartoznak Belgium, Csehország, Németor-szág Észtország, Franciaország és Írország. Ezek az országok re-latíve jó, átlag alatti szegénységi szinteket produkáltak. Aggoda-lomra okot ebben a csoportban leginkább a munkanélküli ház-tartásokban élô gyerekek magas száma ad. Miközben a gyere-kek 8%-a vagy annál is több munkanélküliséggel küzdô csalá-dokban él, a dolgozó családok alacsonyabb szegénységi szintettapasztalnak, mint más EU országokban. Ezen országok nagyrészében, a munkanélküli háztartásokban élô gyerekek feleegyedülálló szülôvel él. Franciaországban gondot jelent a mun-kanélküli párokkal élô gyerekek száma. A hat ország közül Fran-ciaország és Németország tûnik a legsikeresebbnek a gyereksze-génységi kockázat csökkentésében, a viszonylagosan magas éshatékony szociális transzferek révén. Olyan politikák, amelyeknövelik a munkaerôpiactól legeltávolodottabb szülôk minôségimunkához jutásának esélyeit, hozzájárulhatnak a gyereksze-génység csökkenéséhez.

A ’C’ csoport Magyarországot, Máltát, Szlovákiát és az Egye-sült Királyságot foglalja magába. Ezekben az országokban a gye-

rekszegénység átlagos, vagy éppen egy kicsivel átlag alatti szin-tet ér el, annak ellenére, hogy magas a munkanélküliség és az al-kalmazásban állók szegénysége a szülôk között. Az Egyesült Ki-rályságban a szegénység leginkább az egyedülálló szülôket érin-ti, míg Magyarországon, Máltán és Szlovákiában leginkább agyermekes párokat. Az alkalmazásban állók szegénységének fôoka Máltán és az Egyesült Királyságban az alacsony munkain-tenzitás (Málta esetében nagyon kevés a kétkeresôs család, mígaz Egyesült Királyságban a részmunkaidô miatt áll fenn a prob-léma), Magyarországon és Szlovákiában pedig az alacsony fize-tés az oka. E két utóbbi országban a legmagasabb a kétkeresôscsaládok szegénységi rátája az EU-ban. Ebben az országcsoport-ban az Egyesült Királyság és Magyarország viszonylagosan ha-tékony szociális juttatásokkal enyhíti a transzferek elôtti sze-génység magas kockázati szintjét. Máltán és Szlovákiában a szü-lôk munkaerô-piaci integrációjának viszonylagos gyengesége el-lenére a gyerekek helyzetén javít a transzferek elôtti szegénysé-gi kockázat alacsony szintje (ami valószínûleg az idáig védelmetnyújtó család struktúrák miatt alacsony); Szlovákia esetében va-lószínûleg a meglehetôsen korlátozott jövedelemelosztás is sze-repet játszik. Ebben a négy országban szükség lehet a különbö-zô politikák kombinációjára annak érdekében, hogy javuljon amunkanélküli családokban a szülôk minôségi munkához valóhozzáférése, hogy növekedjen a második keresôk munkaerô-pi-aci részvétele, és hogy a foglalkoztatásban álló szülôk jövedel-mét megfelelô módon támogassák.

A ’D’ csoportba tartozik Görögország, Spanyolország, Olasz-ország, Litvánia, Luxemburg20, Lettország, Lengyelország ésPortugália. Ezekben az országokban (Luxemburg kivételével) agyerekszegénység viszonylagosan magas. Bár alacsony a mun-kanélküli családokban élô gyerekek száma, nagyon magas az al-kalmazásban állók szegénysége a családok körében. Az alkalma-zásban állók szegénységének fô oka ezekben az országokban azalacsony munkaintenzitás (a kétkeresôs családok aránya a leg-alacsonyabbak között van Spanyolországban, Görögországban,Olaszországban, Luxemburgban, Lengyelországban) esetlegösszekapcsolódva alacsony munkajövedelmekkel (a kétkeresôsháztartások szegénységi rátája a legmagasabbak között vanSpanyolországban, Görögországban, Litvániában, Portugáliá-ban és Lengyelországban). Ezekben az országokban (Luxem-burg kivételével) a szociális kiadások szintje és hatékonysága alegalacsonyabbak között van az EU-ban. Az elemzés kimutatta,hogy ezekben az országokban a családok struktúrája és a gene-rációk közötti szolidaritás továbbra is fontos szerepet játszik aszegénységi kockázat enyhítésében a legsérülékenyebb gyere-kek körében. A többgenerációs háztartásokban élés és/vagyháztartások közötti juttatások (pénzbeni vagy természetbeni)részben kompenzálhatják a kormányzati támogatások hiányát alegsérülékenyebb helyzetben lévô szülôk esetében. Ezeknek azországoknak átfogó stratégiákat kellene alkalmazniuk a családijövedelem jobb támogatása érdekében, mind az alkalmazásban



20 Fontos megjegyezni, hogy az alkalmazásban állók szegénységének viszonylagos ma-gas szintje a gyerekes háztartások körében, Luxemburg esetében, részben a népességspeciális struktúrájából fakad, mert itt a magas jövedelmû gyerek nélküli háztartásokaránya magasabb, mint más országokban.

állók, mind a nem foglalkoztatottak esetében, és a minôségimunkához való hozzáférés érdekében, különösen a második ke-resôk esetében.

■ A gyerekes háztartások anyagi nélkülözéseA szegénység viszonylagos jövedelem alapú mérésének kor-

látai abban, hogy megfelelôen tükrözzék országok közötti élet-színvonalbeli különbségeket, jól ismertek. Még akkor is, ha aszegénységi küszöböt a szemléletesség kedvéért vásárlóerô pari-táson adja is meg, az ilyen mérések nem veszik figyelembe aháztartások számára ténylegesen elérhetô forrásokat, és annakmegoszlását a családtagok között. Bár a források háztartáson be-lüli megoszlása egy nehezen megfogható kérdés, a ténylegeséletszínvonal mérésének egy jobb módja az anyagi nélkülözés(material deprivation) vizsgálata.

Az anyagi nélkülözés mérése a népesség azon arányárólmeglévô információra épít, amely nélkülöz számos olyan javatés szolgáltatást, amelyeket azonban alapvetônek tekinthetünkahhoz, hogy az érintettek tisztességes, rendes életet folytathas-sanak abban az országban, ahol élnek. Számos ország használilyen méréseket a szegénységi politikák monitorozásához (Íror-szág, Franciaország, Magyarország, Lengyelország és az Egye-sült Királyság).

Az alábbi elemzés olyan tételekre épít, amelyek jelenlegmegtalálhatóak az EU-SILC-ben, és a gyermekek helyzetét kü-lön vizsgálja azon háztartás jellemzôinek vizsgálatán keresztül,amelyben élnek. Az EU-SILC tételeket két dimenzióba sorolhat-juk: Nem engedheti meg magának a következôket (ha akarja):

• váratlan kiadások• évi egy hét szabadság (nem az otthonában)• hátralékok fizetése (jelzálog vagy lakbér, közmû számlák

vagy magasabb vásárlási részletfizetés)• húsos étel, minden másnap, csirkével vagy hallal• a lakás megfelelôen melegen tartása

El nem érhetô javak:• mosógép• színes tv• telefon• saját autó

„Rossz lakhatási körülmények”, amely a következô tételeketcsoportosítja. Szenved-e a lakóhellyel kapcsolatban:

• a három probléma közül egytôl vagy többtôl: csöpögô te-tô, dohos/ nyirkos falak/padló/ alapok vagy korhadó ablak-keretek

• túl sötét lakótér• fürdôkád vagy zuhanyzó nem léte• a háztartás kizárólagos használatában lévô vízöblítéses

WC hiánya

A gyerekeknek vajon nagyobb a nélkülözési kockázata, minta teljes népességnek? A mérések a népesség szintjén nagy elté-réseket mutatnak az egyes országok között, az anyagi nélkülö-zés által érintett emberek arányának tekintetében. Dániában,Luxemburgban, Hollandiában és Svédországban, a népesség kö-

rülbelül 10%-a szenved legalább két problémától a gazdaságimegterhelést tekintve, míg ez az arány jóval nagyobb – 40% fö-lötti – Csehország, Portugália, Görögország, Ciprus, Lettország,Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország és Szlovákia te-kintetében.

A megterhelés dimenzióban (strain dimension) a gyerekekáltalában nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a teljes né-pesség (Görögország és Lettország kivételével), ami azt mutatja,hogy a gyerekek jelenléte a háztartásban növelheti a pénzügyikorlátokat. Nemcsak, hogy nagyobb a gyerekek esélye a nélkü-lözésre, de azok halmozására is gyakran nagyobb esélyük van.Azonban ez nem minden háztartástípus esetében van így. A tar-tós cikkek dimenziójában a gyerekek azonos szinten, vagy kevés-bé (Észtország, Finnország, Görögország, Lettország, Lengyelor-szág) depriváltak, mint a népesség egésze. A lakhatási dimenzi-óban a különbségek a gyerekeknek kedveznek Görögországban,Portugáliában és Máltán.

A deprivációs index középértéke21 (mean deprivation in-dex) alapján a gazdasági megterhelés dimenzióban a mérésekmegmutatták, hogy minden országban, az egyedülálló szülôsháztartások jobban depriváltak, mint a többi háztartástípus, bára szakadék országonként különbözô. A nagycsaládok az orszá-gok többségében nagyobb mértékben depriváltak, kivéve Belgi-umban, Dániában, Németországban, Görögországban, Francia-országban, Cipruson, Máltán és Hollandiában.

A gyereknépesség esetében a depriváció 3% (Dánia, Svédor-szág, Norvégia, Szlovénia) és 25% (Litvánia, Lengyelország) kö-zött mozog. A konzisztens szegénységi ráta (azoknak a jövedel-mi szegényeknek, akik depriváltak is) 30% (Dánia és Svédor-szág) és 60%, valamint afölötti érték között mozog (Szlovénia,Málta, Portugália, Görögország, Szlovákia, Észtország, Csehor-szág, Magyarország, Lengyelország, Litvánia, Lettország). Ez aztjelenti, hogy a legtöbb deprivált országban, a ’szegények’ több-sége ’nélkülözô’ is. Bár a fordítottja távolról sem igaz. Nem elha-nyagolható százaléka a deprivált népességnek nem ’kon-zisztensen szegény’. A kibôvített EU-ban a ’gazdag’ országok’legszegényebbjei’ jellemzôen alacsonyabb deprivációs szintenállnak, mint a ’leggazdagabbak’ a ’szegény’ országokban. Ezért adeprivációmérés a relatív pénzügyi mérésekkel való kombináci-óra szûkítése elrejti a tényleges életkörülmények diszparitásaita 25 tagú EU-ban. Ezért fontos a pénzügyi és nem pénzügyi mé-réseket továbbra is külön kezelni.

Oktatási eredmények és az iskolából való lemorzsolódás.Azok a fiatalok, akik túl korán és a középfokú oktatás alacsonyszintjén otthagyják az iskolát, hátrányba kerülnek a munkaerô-piacon. A személyes és szociális fejlôdésük veszélybe kerül, va-lamint nô a szegénységi és társadalmi integrációs esélyük koc-kázata, magasabb lesz, mint azoké, akik folytatják a tanulást ésa tréninget. 2006-ban, a 27 tagú Unióban 15,3%-a a 18 és 24 évközötti fiataloknak hagyta el az oktatási rendszert, csupán a kö-zépfokú oktatás alacsonyabb szintjét fejezve be, nem folytatvaa tanulást és tréninget. A korai iskolaelhagyók aránya 2000 óta



21 A deprivációs index középértékét úgy számítják, hogy a deprivációs arányokat min-den dimenzióban átlagolják.

2 százalékpontot javult, EU szinten. A javulás aránya a tagor-szágokban nagyban eltér, 5%-tól Szlovénia, Csehország, Len-gyelország és Szlovákia esetében, 20%-ig, vagy annál nagyobbarányban a déli országokban (Olaszország, Spanyolország, Por-tugália és Málta).

Miközben az általános adatforrások nem engedik meg, hogyEU-szintû bizonyítékokat hozzunk létre a korai iskolaelhagyásmeghatározó tényezôinek vonatkozásában, számos nemzeti ésnemzetközi tanulmány rávilágít a leggyakrabban elôfordulófaktorokra, amelyek befolyásolják a tanulók iskolaelhagyását:egyéni jellemzôk, családi jellemzôk, kortárscsoport jellemzôi ésaz iskolai szint jellemzôi. Fontos magyarázó tényezôknek bizo-nyultak a szocio- ökonómiai háttér, etnikai hovatartozás, nem,korábbi iskolai eredmények, kortárs-befolyás, motiváció és isko-lakerülés.22

A bizottság Lisszaboni célkitûzések az oktatásban elôrehala-dási jelentése a tagállamok néhány szocio-ökonómiai faktortvizsgál, amelyek valószínûsíthetôen befolyásolják a tanulók is-kolai szereplését. A tanulók teljesítményét az OECD PISA vizs-gálat mûveltség illetve a matematikai eredmények indikátoraialapján állapítja meg.

A PISA 2003 adatok szoros és pozitív korrelációt mutatnaka szülôk saját iskolai végzettsége, és a 15 éves diák matematiká-ból, olvasásból és tudományokból nyújtott teljesítménye között.Különösen azoknak a diákoknak az esetében, akiknek az anyjacsupán alapfokú, vagy a középfokú oktatás alacsony szintjét vé-gezte el, átlagosan 20 ponttal 23 rosszabbul teljesítettek, mintazok, akiknek anyja befejezte a középszintû oktatást. Az apákvégzettségi háttere is szignifikáns tényezô számos országban. Aszülôk végzettségi szintjének hatása bizonyos fokig eltérô azegyes országok között, az oktatási rendszer méltányosságátólfüggôen.

A PISA eredmények a specifikus családi struktúrák hatásátis mutatják a diákok teljesítményére. A 2000 és 2003-as eredmé-nyek például kimutatták, hogy az egyszülôs háztartásban nö-vekvô gyerekek relatíve rosszabbul teljesítenek, mint más csalá-dok gyerekei. Ez leginkább Belgiumra, Dániára, Írországra, Hol-landiára és Svédországra igaz, míg számos országban teljesít-ményük nem mutat jelentôs eltérést a más családban növekvôdiákokétól.

A jelentés rámutat a szülôk foglalkozási státuszára is. Az át-lagos pontkülönbség azok között a diákok között, akiknek a szü-lei a foglalkozási rangsor legalacsonyabb és a legmagasabbszintjén vannak, 100 körül mozog az EU-ban (ami körülbelül azátlagos pontszám 20%-a). Az EU országok átlagos különbségei amatematika, olvasás és tudomány pontszámok között 60-tólvagy az alatti értéktôl (Finnország és Lettország esetében) 114pontig terjednek (Lengyelországban, Magyarországon, Belgium-ban és Németországban).

A hátrányok generációk közötti átörökítése, az EU-SILC2005 modul elsô eredményeit, 2007-ben mutatta be a Szociális

Helyzetjelentés (Social Situation Riport). Ez a modul a válasz-adók szüleinek társadalmi státuszára vonatkozó kérdésekbôlállt, amikor az elôbbiek 12 és 16 év közötti korúak voltak. A je-lentés a szülôk és a gyerekek iskolai eredményei közti korreláci-ót, valamint a fô foglalkozási csoportokat vizsgálja. Az eredmé-nyek azt sugallják, hogy az esélyegyenlôtlenség továbbra is sú-lyos probléma, és hogy a hátrányos helyzetû családokból szár-mazó emberek továbbra is komoly akadályokkal találják szem-be magukat, ha képességeiket teljes mértékben ki akarják bon-takoztatni, és jobb életkörülményeket szeretnének biztosítanimaguknak és gyerekeiknek.

Az EU- SILC modul bizonyítékot szolgáltat rá, hogy a magasszintû végzettség eléréséhez a legnagyobb akadályt az alacsonyképesítésû szülôi háttér jelenti. Ez kiemelten igaz a felsôoktatás-ra, hiszen azoknak, akiknek az apja is elérte a felsôfokú képesí-tést, több mint kétszer akkora az esélye, hogy ôk maguk is elér-jék, mint azoknak, akiknek az apja csak alacsony vagy közepesvégzettségi szinttel rendelkezik ( Németországban, Finnország-ban és az Egyesült Királyságban), és akár kilencszer akkora Ma-gyarországon, Lengyelországban és Csehországban. A befolyáserôssége gyakran eltérô fiúk és lányok esetében: általában, egyalacsony végzettséggel rendelkezô nagyobb hatással van a nôoktatási szintjére abban az értelemben, hogy növeli az esélyét,hogy lányának is alacsony végzettségi szintje legyen, mint afiúgyermek esetében.

Ezek a hatások erôsebbek a 35-44 és a 45-54 év közötti élet-kor-csoportokban, mint a 25-34 év közti korcsoportban, ami aztmutatja, hogy a hatás erôssége fogyóban van. Bár ez nem min-den országra jellemzô: azokban például, ahol a gyerekek vég-zettségi szintjét leginkább meghatározza az apa végzettségiszintje, nem tapasztalható javulás.

■ GYERMEKSZEGÉNYSÉG ÉS GYERMEKJÓLÉT AZ EU TAGÁLLAMAIBAN – MONITOROZÁSI ÉS ÉRTÉKELÉSI POLITIKA

Mivel a szegénység és a társadalmi kirekesztôdés egyre in-kább multidimenzionális jelleget ölt, az EU Luxemburgi elnök-sége által 2005 elsô felében készített jelentés javasolta a gyer-mekjóllét24 kérdésének speciális, annak specifikus vonásairareflektáló megközelítését. Ezt az ajánlást követve az SPC fenn-tart egy rést a gyermekjóllét indikátorának a társadalmi beillesz-kedés közösen elfogadott indikátorainak aktualizált listájában(melyet 2006 júniusában fogadtak el).

Számos nemzeti és nemzetközi kutatás tesz javaslatokatgyermekjóléti témákban. Habár nem minden javaslat dolgozikugyanazzal a kategóriacsoporttal, mindegyiknek közös vonása,hogy azokat az alapvetô dimenziókat fedik le, amelyek közvet-len kapcsolatban vannak a gyerek közvetlen környezetével. AGyermekszegénység és jóllét az EU-ban Munkacsoport25 a gyer-mekek jóllétét érintô hét területrôl egyezett meg, és meghatá-rozta a jó gyakorlatokat mindegyik dimenzión belül: anyagi biz-



22 Bosker & Hoffman, 1994; Jordan et al, 1994; Luyten et al, 2003; Rumberger, 1987; Lee& Burkam, 200323 A felmérésben szereplô diákok pontszáma átlagosan 500 pont volt az OECD országok-ban, 2000-ben.

24 „child well-being”25 EU Task-Force on Child Poverty and Well-Being

tonság; lakáshelyzet; a helyi környezet; egészség; oktatás; társaskapcsolatok és a családi környezet; a kockázatoknak való kitett-ség. Noha önmagában nem része a gyermekjóllétet érintô di-menzióknak, a munkacsoport úgy egyezett meg, hogy a sérülé-keny/veszélyeztetett gyermekek (árvák, fogyatékkal élô gyerme-kek, bevándorló gyermekek, kisebbségi csoporthoz tartozógyermekek, peremterületeken élô gyermekek) csoportját szin-tén meg kell célozni, egyfajta „átlós” kategóriaként.

2006 decemberében a munkacsoport mind a 27 tagállamtólinformációkat gyûjtött a gyermekszegénység és -jóllét monito-rozásának általuk használt legfontosabb elemeirôl. A munka-csoport jelentésének eme második része összefoglalja és elemzia begyûjtött információk sokrétûségét. Célja nem az, hogy ala-pos és kimerítô módon mutassa be a monitorozási szokások tár-házát országonként, sokkal inkább az, hogy illusztrálja a hasz-nált eszközök, módszerek gazdagságát, sokféleségét annak érde-kében, hogy abból kölcsönösen tanulni lehessen.

■ A GYERMEKSZEGÉNYSÉG ÉS GYERMEKJÓLLÉT MONITOROZÁSA SORÁN HASZNÁLT ADATOK FORRÁSAI

A javaslat az volt, hogy az adatok forrásait érdemes kettéosz-tani, egyrészt azokra az adatokra, amelyeket a gyermekszegény-ség és -jóllét monitorozásakor használnak, másfelôl a továbbiadatokra és tanulmányokra (pl. alkalmi közvélemény-kutatások,akadémiai kutatások rendszerében szereplô adatbázisok).

Tény, hogy a tagállamok nem nyilatkoztak egységesen ezek-rôl kérdésekrôl – a válaszok a kérdések széles értelmezési skálá-ját mutatták. Néhány ország egyáltalán nem is adott választ,míg mások olyan adatforrásokat jelöltek meg, amelyek nem tar-toznak igazán a gyermekszegénység és jóllét témaköréhez (pl.országos egészségügyi közvéleménykutatási vagy oktatási, igaz-ságszolgáltatási, illetve egészségügyi regisztrációs adatok).

Mindössze a tagállamok egy kis csoportja tekintette e kér-dést egy, az eddiginél eredetibb statisztikai eszköznek, amelyelômozdíthatja a gyermekek helyzete monitorozásának folya-matát. A legegyértelmûbb azoknak az országoknak a helyzete,amelyeknek nagyon világos és határozott a gyermekszegénységelleni politikája (pl. Dánia, Írország, Egyesült Királyság), és szo-rosan szabályozott a monitorozási folyamata – utóbbira remekpélda a „Public Service Agreement” (PSA) Angliában. Ezek atagállamok nagyon világosan körül tudják határolni azokat azadatokat, amelyeket az indikátorszámításhoz felhasználnak, vá-laszuk ezen felül olyan mellékadatokat is tartalmazott, amelye-ket az általános monitorozási folyamatokon kívül használtak.

Néhány ellentmondás rajzolódik ki azoknak az országoknaka válaszaiból, amelyek anélkül célozzák meg a gyermekszegény-ség és -jóllét problémáját, hogy létezne ebben a témában valami-lyen speciális monitorozási processzusuk (például a gyermek-szegénység monitorozása csak része a társadalmi beilleszkedésmonitorozásának). Ebben az esetben a monitorozáshoz felhasz-nált adatforrások gyakran olyan, statisztikai közvélemény-kuta-tások, amelyek a háztartások bevételeit és életkörülményeitvizsgálják. Mi több, figyelemre méltó, hogy néhány, a monito-rozási folyamatokról adatot szolgáltató tagállam jelentôs figyel-met fordított az információszolgáltatás során ezeknek a folya-matoknak az intézményi hátterére (pl. milyen kapcsolatban áll-

nak egymással a szociális és non-profit szervezetek), de jóval ke-vesebbet a technikai vonatkozásokra (pl. a monitorozás és az ér-tékelés késôbbi hatásai a gyermekeket érintô szociálpolitika sza-bályozásának vonatkozásában). Minden bizonnyal ez a feladatlegnagyobb kihívást jelentô része: a monitorozási folyamatok-ból összegyûlt tudásanyag hogyan fordítható stratégiaalkotássáannak érdekében, hogy a hatékonyság és az eredményesség nö-velhetô legyen. Az ilyen információk segíthetnek letisztultabbá,világosabbá tenni, hogy a különbözô adatforrások pontosan mi-lyen szerepet játszanak a monitorozási folyamatban, és arra isrávilágíthatnak, hogy a monitorozási folyamatok hogyan hasz-nálhatók fel a stratégiaalkotáshoz.

■ ÁLTALÁNOS KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSOK A HÁZTARTÁSOK HELYZETÉRÔL

Minden tagállam említette az általános, háztartásokkal kap-csolatos közvélemény-kutatásokat, mint a gyermekszegénységés gyermekjóllét monitorozáshoz használt alapvetô adatforrást.A háztartások bevételére vonatkozó felmérések ugyanúgy, mintaz életkörülményeket vizsgáló, illetve a munkaerô-felmérések aleggyakrabban említett adatforrások. Ezek szolgáltatják az indi-kátorszámításhoz szükséges adatok döntô részét. Két országemlítette az egészségügyi helyzetrôl szóló felmérését, míg má-sok ezeket az adatokat – ahogy az adminisztrációs/regisztrációsadatokat is – csak mellékes adatokként használták fel.

A tagállamokat arra kérték, ne említsék az egységesített eu-rópai háztartási felméréseket, mint pl. a EU-SILC vagy a LFS26.Ennek következtében néhány ország egyáltalán nem említettmeg semmiféle háztartási felmérést, de ezeket az egységesítettfelméréseket használják néhány alapvetô, gyermekhelyzetre vo-natkozó indikátorszámításnál. A fordítottja is igaz: némely tag-állam kifejezetten az EU-SILC-et és az LFS-t jelölte meg a gyer-mekszegénység és -jóllét monitorozásához szolgáló alapvetôadatforrásként.

Megint mások anélkül hivatkoztak a háztartási költségveté-si felmérésekre, hogy világossá tették volna, ezalatt speciális or-szágos minta-alapú felmérést értenek, vagy az egységes EU fel-mérést.

■ KONKLÚZIÓKAz EU-SILC és az LFS tûnnek a leggyakoribb statisztikai esz-

közöknek a gyermekszegénység és jóllét monitorozása során alegtöbb tagállamban. A Munkacsoport hangsúlyozza, meg kellállapítani, ezekbôl a forrásokból mennyi szükséges egy olyanminimum-adatbázishoz, amely nemzetközi szinten összehason-líthatóvá teszi a gyermekek és családok szocio-ökonómiai hely-zetének legfontosabb vonatkozásait.

■ ADMINISZTRATÍV/NYILVÁNTARTÁSI ADATOKHabár az elérhetô adatok használata e kategóriában nagy-

ban függ a tagállamok „statisztikai kultúrájától”, minden országa gyermekszegénység és -jóllét monitorozásához alapvetôen



26 Labour Force Survey

fontos statisztikai eszközként említette a nyilvántartási adato-kat.

A fô területek, amelyeket a fentebbi kategória lefed, a követ-kezôk:

• A gyermekeket érintô szociális juttatásokban részesülôk(BE, DK, De, EE, ES, FR, IE, IT, LV, HU, MT, AT, PL, PT,RO, SK, FI, SE);

• A gyermekek egészségi állapota (BE, DK, IT, HU, MT, FI,SK, SE)

• Bevételek, adók és juttatások, szegénység (DK, DE, IT, LT,HU, AT, PT, FI, SE);

• Lakáshelyzet (DK, IT);• Gyermekgondozási szolgálatok (BE, DK, IT, LT, LU, MT,

At, RO, SK, FI, SE);• Foglalkoztatottság (DK, DE, FR, SE)• Oktatás (BE, DK, FR, IE, IT, LV HU, MT, AT, PL, PT, RO,

SK, SE);• Népesség (DK, IT, MT, AT, RO, SE)• Igazságügy (DK, IT, AT, LV, MT, PT, SK)• Iskola utáni szabadidô eltöltését biztosító szolgálatok,

sport stb. (DK, IT, AT, SK, SE, UK)

■ A GYERMEKEK VESZÉLYEZTETETTSÉGÉRE VONATKOZÓSPECIFIKUS ADATOK

Néhány tagállam speciális információs rendszert alakított ki(amely egyébként az adminisztrációs/nyilvántartási adatokonill. felméréseken alapul) a veszélyeztetett helyzetben lévô gyer-mekekre vonatkozóan. Például:

DK: A gondozásba vett, illetve az ennek megelôzése céljábólvalamiféle szolgáltatásban részesülô gyermekekrôl szóló ada-tok.

ES: Információk azokról a gyermekekrôl, akik a társadalmikirekesztôdés kockázatának vannak kitéve (vagy már kirekesz-tôdtek) akár országos, akár regionális szinten. Ezekbe az infor-mációkba beleértendô a hivatásos gyámság ugyanúgy, ahogy agyermekek/családok speciális szociális gondozása.

IT: Nyilvántartási adatok a családjukból kivett bántalma-zott, prostituálódott, tanulási zavarokkal küzdô gyermekekrôl,valamint egészségügyi adatok a fertôzô betegségekrôl (AIDS),kórházi beutalásokról, fogyatékokról, közúti balesetek soránszerzett sérülésekrôl, öngyilkossági kísérletekrôl.

LV: Nyilvántartási adatok azokról az árvákról, akik vagy he-lyi önkormányzat fenntartása alatt álló intézetben élnek, vagyspeciális szociális intézmény lakói.

HU: Nyilvántartási adatok egészségügyi problémákkal küz-dô gyermekekrôl (újszülöttek veleszületett rendellenességgel,pszichiátriai osztályon ellátott páciensek, függôségre hajlamospáciensek, nemibeteg-gondozáson nyilvántartott páciensek,drogfüggôk).

SK: A szociális-jogi védelembôl származó adatok.FI: A gyermekjóléti szolgálatok adatai az elhelyezett gyer-

mekekrôl.

SE: A gyermekjóléti szolgálatok adatai az elhelyezett gyer-mekekrôl.

UK: A gondozásba vett gyermekek oktatási és munkaerô-pi-aci helyzetérôl szóló adatok, valamint az Oktatási Minisztériumáltal összegyûjtött indikátorok, amelyek alapjául azon intézetekéves jelentései szolgálnak, amelyekben a gyerekek elhelyezésrekerültek.

■ KonklúziókA Munkacsoport hangsúlyozza, hogy a leginkább veszélyez-

tetett gyermekek speciális helyzete (intézetben élôk, nevelôszü-lôknél elhelyezettek, krónikus egészségügyi problémákkal küz-dô gyerekek, bántalmazottak, utcagyerekek stb.) nem moni-torozható a standard felmérések módszereivel, speciális moni-torozási eszközöket igényel. Ezért a Munkacsoport hangsúlyoz-za, hogy minden tagállam át kell, hogy tekintse az országos éshelyi szinten elérhetô adatforrásokat, különösen az adminiszt-ratív/nyilvántartási források tekintetében, és rendszeresen ada-tokat kell gyûjtenie ezekrôl a gyerekekrôl, amelyeknek segítsé-gével meghatározhatja és elemezheti azokat a tipikus veszélyez-tetô tényezôket, amelyek speciális monitorozást igényelnek.

■ A GYERMEKEKET ÉRINTÔ SPECIÁLIS FELMÉRÉSEKa) Az utóbbi években néhány tagállam különféle speciális

felméréseket végzett a gyermekek helyzetét illetôen (vagy ezek-nek az elvégzése éppen folyamatban van). A legtöbb vizsgálatezek közül longitudinális, melyet országos szinten folytattak le.Ilyen típusú felmérések például:

DK: Két fô típusú vizsgálat folyt Dániában, A CSC27 és aCSCTC28, amely 1995-ben született gyermekeket vizsgált, és a 3-4 éves gyerekek esetében használják. Az adatokat összevetettéka dániai statisztikák regisztrációs adataival. Egy másik panel-vizsgálat, amely a Gyermekek Országos Tanácsa segítségévelfolyt le, a gyermekek attitûdjeit és tapasztalatait vizsgálja, ésévente négyszer végzik.

DE: Három fô longitudinális kutatást folytatott le a NémetIfjúsági Intézet a szociális monitoringprogram keretein belül agyermekek, fiatalok és családok életkörülményeit vizsgálva.Emellett a Német Felmérés a Gyerekek és Kamaszok Egészség-ügyi Állapotáról, melyet a Robert Koch Intézet végzett, olyan,reprezentatív országos felmérés, amely tartalmazott „self-reported” információkat és egy reprezentatív minta egészség-ügyi vizsgálatára vonatkozó adatokat is.

■ INDIKÁTOROK ÉS A GYERMEKJÓLLÉT DIMENZIÓJAE fejezet célja, hogy áttekintést nyújtson a gyermekszegény-

ség és gyermekjóllét monitorozása során jelenleg használt indi-kátorokról az országos szintû stratégiaalkotás kontextusában.Mindamellett, hogy természetesen nem vázolható az összes or-szág összes indikátora, és a válaszok nagyon széles skálát mutat-nak, a tagállamok közt egységesnek tekinthetô az a hozzáállás,hogy a gyermekszegénység és -jóllét kérdését igen tágan kell ér-



27 Cohort Study in Children28 Cohort Study in Children into Care

telmezni, figyelembe véve nemcsak ezek gazdasági aspektusait,hanem a jóllét tágabb dimenzióit is.

■ Illusztratív válogatás a jóllét kategóriájának indikátoraiból

Az indikátorok három csoportja világosan elkülöníthetôvolt, habár nem minden ország monitorozási rendszere épül etípusra.

A típus: A közösen elfogadott EU indikátorok.B típus: A minden tagállam számára elérhetô indikátorok

(az EU-s adatbázisokra alapozva, mint pl. az EU-SILC), amelyekazonban csak néhány ország által használtak. Ezek jelenleg mégnem részei a közös EU indikátoroknak.

C típus: Azok az indikátorok, amelyek vagy a közös EU in-dikátorok alternatíváiként használatosak, vagy azért, hogy le-fedjenek bizonyos speciális gyermekcsoportokat, amelyek ki-emelten veszélyeztetettek a szegénység szempontjából, és ame-lyekre nem alkalmazhatók az EU források, vagy azért, hogyolyan dimenziókat is lefedjenek, amelyeket a jelenlegi EU indi-kátorok (még) nem.

A Munkacsoport jelentésének elsô fele az EU-n belüli gyer-mekszegénység és társadalmi kirekesztôdés analitikus szemléle-tû áttekintésére törekedett, amelybôl világosan látszik, hogy atagállamok nagy része – ahol a gyermekszegénység átlagos vagyannál súlyosabb mértékû – már megtalálta az adekvát válaszo-kat ezek leküzdésére. Az EU gyermekszegénységgel való meg-birkózást célzó politikai elkötelezettségének további erôsítésecéljából azok a tagállamok, amelyek még nem tették, meg kell,hogy fontolják az alaposan kidolgozott és mennyiségileg meg-határozott célokat a társadalmi kirekesztôdés és a gyermekekjóllétét érintô kérdések problematikáját illetôen. A célok megha-tározásának az adott országban tapasztalt gyermekszegénységés társadalmi kirekesztettség kiváltó okaira kell alapulnia, és kikell egészülnie azon kulcsfontosságú faktorok figyelembe véte-lével, amelyek a kialakult helyzethez szorosan kapcsolódnak (pl.munkanélküli háztartások). A diagnózis felállításához javasolt,hogy a tagállamok a Munkacsoport elemzését és ajánlásait hasz-nálják.

■ A gyermekszegénységet és a szociális kirekesztôdést illetô politikák hatásainak értékelése

A jelentés másik fontos következtetése, hogy a legsikere-sebbnek azok a tagállamok mondhatók a gyermekszegény-ség és a társadalmi kirekesztôdés megelôzése tekintetében,amelyek olyan, hatékony szabályozási kereteket dolgoztakki, amelyek egyesítik a szülôk hozzáférését a megfelelôen fi-zetett munkához, ezzel biztosítva a megfelelô bevételt min-den gyermeket nevelô család számára és a legfontosabbszolgáltatásokhoz való hozzáférést (gyermekgondozás, okta-tás, egészségügyi és szociális szervezetek stb.). A gyermekel-vû megközelítés figyelembe veszi a gyermekek jólléte és tár-sadalmi beilleszkedése fontosságát a politika-alkotás min-den releváns területén, ezért a leghatékonyabb módnak lát-szik a gyermekszegénység és társadalmi kirekesztôdés elleniküzdelemben.

További érv a gyermekelvû megközelítés mellett, hogy azországjelentésekben kiválasztásra kerültek azok a tagállamok,amelyek monitorozzák és értékelik az összes, gyermekek hely-zetéhez kapcsolódó, releváns politikájukat azon célból, hogyazok hatékonyabban járulhassanak hozzá a gyermekek társadal-mi beilleszkedésének és jóllétének segítéséhez. Ahhoz, hogy agyermekelvû megközelítés hatékony legyen a nemzeti politika-alkotásban, szisztematikus szabályértékelési rendszerre vanszükség – ez minden releváns politika, illetve szabályrendszertekintetében fontos volna.

A mikroszimulációs modellek, legyenek bár dinamikusakvagy statikusak, és alapuljanak akár háztartások felmérésénés/vagy adminisztrációs/nyilvántartási adatokon, nagyon hasz-nos eszközt jelenthetnek a különbözô politikák hatásának vizs-gálatához.

■ A gyermekszegénység és gyermekjóllét rendszeres monitorozásának megszervezése

Tekintettel a jelenség multidimenzionális jellegére, egy poli-tika önmagában nem elegendô a gyerekek és családok társadal-mi beilleszkedésének és jóllétének biztosításához.

A területre irányuló növekvô figyelem EU-szinten jelentôspolitikai tényezôvé tette ezeknek a kérdéseknek a vizsgálatát.Ahhoz, hogy ez fenntartható, sôt fokozható legyen, szükségesaz egyes tagállamok gyermekszegénységgel való megküzdésétérintô rendszeres monitorozása. Ezt a monitorozást a jelenlegi,a Szociális védôháló és társadalmi beilleszkedés égisze alattzajló29 jelentési rendszer részének kell tekinteni, multidimen-zionális jellegû kell legyen, és segítségre kell lennie abban,hogy meghatározhatók legyenek azok a területek, ahol az egyesországok fejlesztésre szorulnak.

■ A gyermekszegénység kockázatának monitorozása

E jelentés elsô felében a tagállamokat csoportosítottuk alegnagyobbtól a legkisebb teljesítményûig, ami a „relatív gyer-mekszegénység-kockázat” indikátort illeti. Az indikátor azösszes országban úgy számítható ki, hogy az adott országbana gyermekek relatív helyzetét vizsgáljuk, tekintettel: a) azegész népességre vonatkozó szegénységi kockázatra, b) a gye-rekeket érintô szegénységi kockázat átlagos intenzitására EU-szinten, c) az átlagos gyermekszegénység-kockázatra az EU-tmint egységet nézve. Ezután elemeztük a kapcsolatot ezen or-szágos teljesítmények és 3 másik indikátor között: a munka-nélküli háztartásokban élô gyermekek száma, az „in-workpoverty” kockázatával érintett háztartásokban élô gyermekekaránya, és a szociális juttatások hatása. Emellett kiegészítettüka kirajzolódó országképeket néhány információval a gyerme-ket nevelô háztartások legfontosabb jellemzôirôl az egyes or-szágokban.

Elemzô áttekintésünk hangsúlyozta, hogy a gyermeksze-génység kockázata e különbözô faktorok közti kölcsönhatáseredménye, és hogy azok az országok érik el a legjobb eredmé-



29 Social Protection and Social Inclusion Process

nyeket, akik minden területre odafigyelnek, különösen arra,hogy kombinálják a különbözô stratégiákat, amelyek a munká-hoz és a szociális szolgálatokhoz való hozzáférést biztosítják, abevételnövelést célzó támogató stratégiákkal.

■ A gyermekjóllét monitorozásaA rendszeres EU jelentések a gyermekszegénységrôl és a

társadalmi kirekesztôdésrôl le kell fedjék nemcsak a gyermek-szegénység kockázatának kérdését, de a gyerekek helyzeténekmás aspektusait is. A tagállamok monitorozási szokásainak át-tekintése kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy mélyebbre kellmennünk: a meglévô EU indikátorokat ki kell egészíteni a gyer-mekjóllét kérdéseinek egyéb aspektusaival (anyagi nélkülözés,közvetlen környezet, egészség, oktatás, társadalmi részvétel,családi környezet stb.). Az EU indikátorok kiegészítésének fon-tosságát a 2006 júniusában elfogadott, társadalmi beilleszke-dést célzó EU indikátorok listáját felsorolva már az SPC ishangsúlyozta:

• Helyet hagyni legalább egy indikátornak az anyagi nélkü-lözés tekintetében

• Helyet hagyni legalább egy indikátornak a háztartássalkapcsolatosan

• Helyet hagyni legalább egy indikátornak a „gyermekjóllét”kérdésében

A gyermekek anyagi nélkülözésének hatékonyabb felméré-se érdekében a témában specifikus kérdések fognak helyet kap-ni az EU-SILC30 2009-es hullámában.

■ A gyermekszegénység és társadalmi kirekesztôdés monitorozásának és analizálásának közös váza

A tagállamok gyermekmonitorozási rendszerének legna-gyobb kihívást jelentô s egyben legkritikusabb része minden bi-zonnyal megteremteni a kapcsolatot a kormányzat által alkotottspeciális politikai lépések és az ezekhez kapcsolódóan várt tár-sadalmi eredmények között. Mint már hangsúlyoztuk, két fon-tos eszköz áll rendelkezésre e kapcsolat megteremtéséhez: amikroszimulációs modellek, amelyek serkenthetik a politikákváltozásának hatásait, és e változások reprezentatív családokragyakorolt hatásainak modellezése.

A másik kihívás a tagállamok gyermekmonitorozási rend-szere számára egy olyan, kielégítô EU viszonyítási rendszer ki-dolgozása, amely magába foglal néhány közösen elfogadott EUindikátort, és világosan megteremti a kapcsolatot ezen indikáto-rok és az egyes országok saját indikátorai közt.

A gyermekszegénységet és a társadalmi kirekesztôdést ille-tôen a monitorozás és értékelés közös vázának mind EU és or-szágos szinten egyaránt – ami megnyugtató válaszokat adhat afentebb említett kihívásokra – elfogadottnak kell lennie mind

az SPC mind a Bizottság részérôl. A cél nem egy merev közösmonitorozási rendszer. Ehelyett a tagállamoknak ki kell dolgoz-niuk saját rendszerüket, amely saját országuk egyedi jellemzôi-re reflektál, amely magába foglalja a megbízható és aktuális ada-tokat, és amely egyértelmûen kapcsolatban van a közös indiká-torokkal és az EU módszertani rendszerével.

„Ezért a következô témákat a kereteken belül kiegészítôen ésintegráltan kell kezelni: a) országos és ha lehetséges, mérhetôcélok; b) a gyermekszegénységhez és gyermekjólléthez kapcso-lódó releváns politikák hatásainak szisztematikus értékelése amegfelelô politikai szinteken; c) EU, országos és regionális in-dikátorok; és d) nemzetközi adatforrások, akár EU, akár orszá-gos forrásokról van szó.

■ A STATISZTIKAI KAPACITÁS MEGERÔSÍTÉSE

■ Általános háztartási felmérések, közvélemény-kutatások

Az EU-SILC és az LFS a leggyakrabban használt statisztikaieszközök a gyermekszegénység és a gyermekjóllét monitorozá-sára számos tagállamban. Sürgetô annak kivizsgálása, hogyezek közül az adatforrások közül melyek azok, amelyek a szük-séges „minimum adatbázist” biztosítják ahhoz, hogy egy nem-zetközi szinten összehasonlítható értékelést tegyenek lehetôvé agyermekek és családjaik helyzetét vizsgáló legfontosabb aspek-tusokról.

Fontos megjegyezni, hogy az EU-SILC és más transznacio-nális általános háztartási felmérések alkalmatlanok a leginkábbkirekesztôdött gyermekek életkörülményeinek vizsgálatára (pl.bevándorló családok gyermekei, kisebbségi családok gyerme-kei, intézményben élô gyermekek, utcagyerekek stb.). Ezen na-gyon fontos aspektusok vizsgálata további, más eszközöket igé-nyel, amelyeket EU szinten fontos kutatni.

■ Adminisztratív és nyilvántartási forrásokEzen információk teljes körû használata szükséges kiegészí-

tésként az EU-SILC és más statisztikai felmérések által gyûjtöttadatokhoz. Ezek az adatok alkalmasak arra, hogy segítségükkeljelentôsen nôjön az EU-szintû tudásanyag mind a regionális di-menziókról, mind a legsérülékenyebb, leginkább veszélyezte-tett gyermekek helyzetérôl, ezért ez a terület alaposabb kutatástigényel. Szintén kidolgozásra szorul, hogy ezek az adatok ho-gyan használhatók a legmegfelelôbb módon a politikai változá-sok hatásainak méréséhez.



30 Community Statistics on Income and Living Conditions

A „Ti hogyan csináljátok?” pályázat célja, hogy leírják ésösszegyûjtsék azokat a jó gyakorlatokat, amelyek valós szük-ségletek kielégítésére jöttek létre, és kellô nyilvánosság biztosí-tásával hatékonyan hozzájárulnak a szolgáltatások fejlesztésé-hez. A program elôkészítése során együttmûködô szakembereka 'jó gyakorlat' fogalmát a következô értelemben használták: afelhasználók szükségleteinek feltárásán alapuló, valós, egyediszükségletek kielégítését célzó szolgáltatások tervezése, beveze-tése, folyamatos biztosítása és fejlesztése a felhasználók elége-dettségének fokozása, valamint a veszteségek minimalizálása(költséghatékonyság) érdekében.

A „Ti hogyan csináljátok?” programra benyújtott munkák-ból folyamatosan bemutatják:

• azokat a projektek,et amelyek hatékonyan hozzájárultak aszolgáltatások fejlesztéséhez és a mai napig folyamatosan mû-ködnek,

• azokat a jól bevált megoldásmódokat, amelyek az egyesszolgáltatások területén a szükségletek minél árnyaltabb ésegyénre szabottabb kielégítését szolgálják és a mai napig folya-matosan biztosítottak.

A „Ti hogyan csináljátok?” programot eddig három alkalom-mal rendezték meg (2004/2005, 2005/2006, 2006/2007). A2005/2006-os évben a szociális szolgáltatást nyújtó intézményekmellett a gyermekvédelmi intézmények is pályázhattak. (Rész-ben ez az oka a pályázatok nagy számának 2005/2006-ban.)Mindhárom alkalommal a díjazott pályamûveket anonim mó-don, kétfordulós értékelés során választották ki. Az eredményekünnepélyes kihirdetésére a díjátadó rendezvényen került sor.Hagyománnyá vált a pályázati kiírásra benyújtott összes pálya-mûvet tartalmazó CD, illetve idén elôször a CD-n kívül egy tájé-koztató füzet megjelentetése2.

■ TAPASZTALATCSERE MÛHELYEKMinden, programot benyújtó szolgáltatónak lehetôsége

nyílt Tapasztalatcsere Mûhely önálló szervezésére, amelyben azáltala használt jó gyakorlat helyszíni bemutatására kerülhetettsor változatos módszerekkel (szakmai elôadás, workshop, intéz-ménylátogatás, tanácskozás, kerekasztal-beszélgetés, filmszem-le, forgószínpadszerû intézménybemutatás). 2005-ben 13, 2006-ban összesen 9 mûhelyt szerveztek. A mûhelyek legátfogóbbcélja a szociális ágazatban bevált gyakorlatok, mintaszerû pro-jektek helyi szintû, gyakorlati bemutatása. Mindemellett a szak-mai szociális szolgáltatások minôségének fejlesztése, a szakma-közi kapcsolati háló erôsítésére, új tapasztalatok gyûjtése és el-sajátítása is fontos alapját képezi a programnak. Ezek a szem-pontok a programgazda szerint a résztvevôk pozitív visszajelzé-seiben is megjelennek.

■ NYILVÁNOSSÁGFontosnak tartják, hogy a díjazott programokról ne csak a

pályázók, illetve a szakma informálódjon, hanem a leginkábbérintett helyi társadalom is. Éppen ezért idén elôször a Szociál-politikai és Munkaügyi Intézet munkatársai felvették a kapcso-latot a díjazottak helyi médiájával. Ennek eredményeként anyertesek többsége helyi szinten is nyilvánosságot kapott akártévében, rádióban, vagy újságban.

A Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet honlapján(www.szmi.hu) megtalálható az összes eddigi benyújtott pálya-mûvek és a beküldô intézmények listája, valamint a nyertes pá-lyamûvek teljes terjedelemben.

Ennek keretében volt 2005/2006 pl. különdíjazott a Buda-pest Fôváros Önkormányzatának mónosbéli Gyermekotthona aGyermekotthonban mûködô mûvészeti mûhelyek - „A szívünk-ben élô kép” nevû programmal.

A programleírásban a pályázó így ír: „A gyermekotthonbanfolyó komplex mûvészeti nevelés fô célja az önmegvalósításnyújtotta öröm minél teljesebb megélése. A mûvészetekhez ér-tô, önmagát többféle módon kifejezni tudó ember kiegyensú-lyozottabb, magabiztosabb lesz – ami az élet más területein iskedvezôen hat teljesítményére. A gyermekotthonban élô gyer-mekek többségét gyakran kudarcélmények érik, sokuk tanulási



„Ti hogyan csináljátok?”

■ INNOVATÍV, MÁSOK SZÁMÁRA IS ALKALMAZHATÓ JÓL BEVÁLT GYAKORLATOK

GYÛJTÉSE1

A szociális ellátórendszerben felhalmozódott tapasztalatok megosztásának igénye vezetett a „Ti hogyan csináljá-tok?” program kezdeményezéséhez. A program kidolgozása az egykori Ifjúsági-, Családügyi-, Szociális- és Esély-egyenlôségi Minisztérium Családi és Szociális Szolgáltatási Fôosztálya, a volt Nemzeti, Család- és SzociálpolitikaiIntézet Szociálpolitikai Fôosztálya, valamint a módszertani intézmények közremûködésével valósult meg 2004-ben.Az elsô alkalomhoz hasonlóan, a 2005. és 2006. évi programot is a szakminisztérium (SZMM) és háttérintézménye(SZMI) hirdette meg.

1 A cikkhez felhasználtuk a programgazda eredeti közleményét is.(http://szmi.hu/index.php?option=com_content&task=section&id=18&Itemid=73)2 A „Ti hogyan csináljátok?” programok összegzései elolvashatóak a Kapocs folyóirat V.évf. 3. számában (2006. június), valamint a VI. évf. 3. számában (2007. június). Ez utóbbiszámban jelent meg az idén díjazásban részesült Szociális Szolgáltató Központ jó gyakor-latait bemutató cikk is.

problémával küzd. A lelki traumák feldolgozásában, az érzelmisérülések oldásában, a sikerélményekhez jutásban nagyszerû le-hetôséget kínálnak a különbözô mûvészeti alkotótevékenysé-gek. Az önkifejezés gazdagítja az érzelemvilágot, segíti a szemé-lyiségfejlôdést. Célunk a résztvevôk képességeinek feltárása ésintenzív fejlesztése az önbecsülésük fokozása érdekében. Sze-mélyiségük erôteljesen fejlôdik az önismeretük, együttmûködé-sük, alkalmazkodásuk magasabb szintre lépésével.

Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek minél többféle mûvé-szeti kifejezésformával ismerkedjenek meg, mert csak így tud-ják a késôbbiekben értékelni és „érezni” az alkotásokat. A foglal-kozások során formálódik a résztvevôk mûvészetszemlélete,nyitottabbá válnak a nemzeti- és egyetemes kultúra értékeinekbefogadására, átélésére. A mûhelyeinkben folyó munka alkal-mat ad az érdeklôdôk képességeinek fejlesztésére, a megbúvótehetség felfedezésére. Alapvetôen nem mûvészképzés folyik,hanem az érzékenység és befogadóképesség magasabb szintreemelése, az alkotás, a teremtés, a létrehozás iránti vágy felkelté-se. Nagyon fontos, hogy a résztvevôk ki tudják magukat fejezni,merjenek és tudjanak önmaguk lenni, a technikai eszköztárukbôvítése segíti ôket ebben. A mûvészeti értékekkel telített embe-rek optimistábban nézik a világot, coping stratégiáik eredmé-nyesebbek. A szabad önkifejezés megteremti a bizalom és elfo-gadás légkörét, a gyermekek és a felnôttek részérôl is a másságelfogadását eredményezi. Az örömmel végzett alkotó munkáthelyezzük a középpontba, mely jó érzéssel, elégedettséggel, si-kerélménnyel tölti el az alkotókat”.

■ CÉLCSOPORTA gyermekotthonban 58 átmeneti elhelyezett gyermek illet-

ve fiatal felnôtt teljes körû ellátását biztosították ebben az idô-szakban. A mûvészeti nevelés célcsoportját a gyermekotthon-ban élô gyermekek, az ôket gondozó-nevelô felnôttek, dolgozókgyermekei, a településen lakó gyermekek, valamint növendéke-ik barátai, iskolatársai adták. A közös tevékenykedés erôsíti acsaládi, baráti szálakat, jó lehetôség egymás mélyebb megisme-résére, az elôítéletek csökkentésére. A felnôttek-gyermekekegyüttmûködése elôsegíti a bizalmi kapcsolat kialakítását,amely eredményesebbé teszi a nevelô munkát. Nagy jelentôség-gel bír, hogy a gyermekek szüleikkel együtt töltik szabadidejü-ket, lehetôséget adva egymásnak a közös élményekre. A prog-ramgazda kiemeli, hogy „örvendetes, hogy a településen élôgyermekek nagy számban kapcsolódtak be az alkotó tevékeny-ségbe, amellyel pozitív példát mutatnak azoknak a társaiknak,akik a média nyújtotta lehetôségekkel beérik.”

■ A SZOLGÁLTATÁS ELEMEI 2004 szeptemberétôl napi szinten lehetôség nyílt a mûvészi

nevelômunka, az alkotás gyakorlására. Ennek elôzményekénthétvégenként nagycsoportos kreatív-hobby foglalkozásokatszerveztek, melyeket sok gyermek és fiatal felnôtt látogatott.Ezekkel a technikákkal gyorsan lehetett látványos eredménye-ket elérni. Nem kellett hozzá kiemelkedô tudás, vagy mûvészitehetség, ezért igen kedveltek voltak a gyerekek körében. Így arajzórákkal kapcsolatos iskolai kudarcélményeiket is le tudtákgyôzni. Sikerült elérni, hogy a mûvészettel és a különbözô tech-

nikákkal kapcsolatos ötleteik, kérdéseik, igényeik legyenek.Minden hétvégén más csoport volt az alkotás helyszíne, ami elô-nyös volt abból a szempontból, hogy a foglalkozásvezetô megis-merhette a csoportokban élô gyermekek személyiségjegyeit,igényeit, a köztük lévô hierarchia-rendszert. A mûvészet alkal-masnak bizonyult a kapcsolati nehézségek kezelésére azáltal,hogy az elmélyült befelé figyelés érzékenyebbé, empatikusabbátette ôket – ez elôhívta a nyugodtabb környezet, önálló, jól fel-szerelt terem iránti igényt. A kiscsoportos foglalkozási móddalcsökkentek a súrlódások, konfliktusok. És ahogy ez a hasonlóesetekben lenni szokott, „egyre nagyobbá vált az igény az egyé-ni foglalkozásokra, a felbukkanó tehetségek kibontakoztatására,ezért egy mûvész-tanár teljes munkaidôs foglalkoztatása mellettdöntöttünk.”

A képzômûvész mûhely és a „zeneszoba” kialakítása volt akövetkezô nagy lépés, amely megalapozta a minôségi munkabeindítását. A gyermekek és fiatal felnôttek sokat segítettek amegfelelô környezeti feltételek kialakításában – tulajdonkép-pen ez is egy „alkotómunka” volt.

A sok szempontnak megfelelô idôbeosztás elkészítése nemvolt könnyû. Alkalmazkodni kellett a gyermekek igényeihez, aházirendhez, a csoportok ritmusához. A gyerekekben tudatosí-tani kellett, hogy a tanulás és más kötelezettségek megelôzik aszabadidôs elfoglaltságot. Minden alkalom örömforrás és infor-mációforrás lehet a gyermekeknek, a személyre szabott figye-lem és oldott hangulat biztosításával.

A pályázati forrásokból sikerült égetôkemencét, agyagnyúj-tót, hangszereket vásárolniuk. A résztvevôk aktivitásával egye-nes arányban nôtt a technikai kivitelezés színvonala – így mamár több kiállítás rendezésével büszkélkedhetnek.

Sokszor valós kellemetlen élmények miatt a felnôttek is tá-volságtartóan gondolnak a mûvészeti tevékenységre. Ráadásul alegtöbb mûvészeti foglalkozásnak idôvel lesznek igazán láthatóeredményei. Fontos a folyamatos kommunikáció a nevelôk és amûvésztanár között, hogy a mindennapi problémákkal „bombá-zott”, sokszor túlterhelt nevelô ne érezze plusz feladatnak, tôleidegennek vagy nem használhatónak a mûvészeti foglalkozáso-kat. A gyermekek tevékenysége iránt érdeklôdô, magukat „kí-váncsiskodó”-nak nevezô kollégák hamar megtalálták a lehetô-ségeket, hogy maguk is bekapcsolódjanak az alkotómunkába,ami egyelôre manuális tevékenységben nyilvánul meg. Külön-bözô ünnepi elôkészületek során, ajándékkészítés céljára szer-vezett nagycsoportos foglalkozásokra a kollégák már magukkalhozták gyermekeiket, növendékeink pedig barátaikat, iskolatár-saikat. Fontos hozadéka a programnak, hogy sikerült a települé-sen élô gyermekek idegenkedésével is megbirkózni, már nemérzik kellemetlennek a gyermekotthon életében való részvételt,együtt készülnek a különbözô szereplésekre. A gyermekotthontársadalmi megítélése így nagymértékben javult, a kirekesztéselleni küzdelem fontos lépcsôfokát jelenti.

■ EREDMÉNYEKA beszámolóban ezt olvashatjuk: „a program eredményei el-

sôsorban a gyermekek személyiségfejlôdésében tükrözôdnek. Amagukról már lemondó gyermekek a biztatás és sikerélményekhatására megnyíltak, képesekké váltak az önálló és a közösségi



tevékenységre. Belsô motivációs bázisuk erôsödött, eddig moti-válhatatlannak tûnô gyermekek nagy lelkesedéssel vesznekrészt a zenélésben. A közös tevékenységek során megtanultakfigyelni egymásra, türelmesebbek, empatikusabbak lettek. Ki-tartásuk erôsödött, el tudják fogadni, hogy munkájuknak nin-csen rögtön látványos eredménye. Az emberi kapcsolatok segí-tô hálóinak támogatásával sikeresebben küzdenek meg a külön-bözô mentális és pszichés problémáikkal. Sok ember elôtt ismeg tudnak már nyílni, egymás és önmaguk hibáit is fel tudjákdolgozni. A közös próbáknak, szerepléseknek közösségformálóerejük van. Gyermekeink kommunikációs repertoárja bôvült,mintát láthatnak a harmonikus családi kommunikációra. A ne-

velôk-neveltek együtt tevékenykedése során közös élményeketszereztek, eddig ismeretlen tulajdonságokat fedeztek fel egy-másban.

A speciális és különleges szükségletû gyermekek is sikerél-ményhez jutottak, ezáltal önbizalmuk erôsödött, a bennük fe-szülô energiákat rombolás helyett alkotásra, teremtésre használ-ják. Sikeresen szerepeltek a gyermekek táncos, zenés fellépés-sel, képzômûvészeti kiállítással: az otthon ünnepségein, faluna-pokon, iskolai munkaközösségek elôtt, országos versenyeken.Jelentôs és fontos eredményként könyveljük el, hogy gyermeke-ink és dolgozóink munkájának megbecsültsége nôtt szûkebb éstágabb környezetünkben egyaránt.”



TündérházakKecskeméten – mint oly sok hazai városban – évek óta nagy az igény a napközbeni kisgyermekellátásra. A jelent-kezôk száma itt is messze túlmutat azon a létszámon, amelyet a bölcsôdék befogadni képesek. Az utóbbi évtizedekváltozásai megnehezítik a családi funkciók megfelelô ellátását mindamellett, hogy a kisgyermekes családokat segí-tô gyermeknevelési támogatások (szülési szabadság, Gyed, Gyes stb.) erre lehetôséget biztosítanak. A családoknakcsak kis hányada engedheti meg az egykeresôs megélhetést. A fiatal házaspárok számára igen súlyos terhet jelenta lakáshoz jutás, biztonságuk megalapozása és a munkahely megtartása. Uniós tendencia, hogy szükség van a nôk munkavállalására a munkaerôpiacon. Jelenleg a napközbeni kisgyermek-ellátás 7-8 %-ban tud csak e kívánalmaknak megfelelni a tervezett 30 %-hoz képest. Ahhoz, hogy az uniós elvárásokés a napközbeni kisgyermekellátásban részesülôk száma egyre inkább összhangba kerüljön, szükség van a szülôkigényeihez igazodó, megfizethetô szolgáltatásokra.A kecskeméti Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága a HEFOP 4.2. projekt keretében két bölcsôde tel-jes körû felújítását pályázta meg. Ennek elôzményeként 2004-ben felmérést végeztek, amelyben a családokat meg-kérdezték, milyen szolgáltatásokat vennének igénybe, és milyen helyszínen lenne célszerû a szolgáltatások beveze-tése.Két helyszínünk: Kecskemét, Forradalom utcai bölcsôde, valamint a Lánchíd utcában mûködô bölcsôde.

■ BÖLCSÔDEI CSALÁDTÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOKA felújításon és az akadálymentesítésen túl, a beruházások

befejeztével újabb szolgáltatások bevezetését is vállalta a fejlesz-tés. Erre a jogszabály teremt kereteket: a gyermekvédelmi tör-vény értelmében a bölcsôde biztosítja a családban nevelkedô 3éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerû gondozá-sát és nevelését, mindezen túl végezheti a fogyatékos gyerme-kek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondo-zását is, sôt az alapellátáson túli szolgáltatásként speciális ta-nácsadással, idôszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel mû-ködtetésével, vagy más, gyermeknevelést segítô szolgáltatások-kal is segítheti a családokat. A Tündérház-projekt éppen ezt a le-hetôséget igazította a helyi igényekhez. Az elôkészítésben ésmegvalósításban is aktív szerepet vállaló Tóth Katalint, a pro-jekt szakmai vezetôjét kérdeztük.

– Mik azok a többletszolgáltatások, amik profilt szabnaka fejlesztéseknek?

– A korai gondozás keretében 0-6 éves korú, különbözô fok-ban megkésett vagy eltérô fejlôdésmenetû gyermekek komplexellátását biztosítjuk. A korai fejlesztés a gyermek állapotváltozá-

sához folyamatosan alkalmazkodó, dinamikus, speciális feltéte-leket biztosító sokrétû feladatkör: krízisoldás, családgondozás,korai terápia vagy tanácsadás, közösségbe illesztés, szorosanegyüttmûködve természetesen a szülôkkel. A szolgáltatást arrafelkészült gyógypedagógus, konduktor segítségével végzik.

– Hallottunk a környéken kuriózumnak számító sós-zobáról is…

– Elsôsorban az alapellátásban elhelyezett gyermekek szá-mára, a délelôtti idôszakban biztosítjuk a sószoba látogatását. Asószoba kialakításával lehetôség nyílik arra, hogy a légtisztítósklímaoldat segítségével megelôzzük a légzôszervi betegségeket,a kialakult tüneteket pedig csökkentsük. Allergia megelôzésre,bôrbetegségek kezelésére is ajánlják. Fontos hatása még az is,hogy az egészséges kisgyermekek immunrendszerét erôsíti.Használatával csökkentjük a légúti megbetegedések okozta hi-ányzásokat. A gyermekek saját gondozónôjükkel, alcsoporton-ként veszik igénybe a sószobát, ahol különbözô játéktevékeny-ségeket, az évszakokhoz, az ünnepekhez kapcsolódóan különbö-zô alkotó tevékenységeket végezhetnek. Jó alkalom a mondó-

kák, énekek megismeréséhez és a saját gondozónô-gyermekkapcsolatának elmélyítéséhez.

A bölcsôdék nyitott intézménnyé válása és a kisgyermekescsaládoknak nyújtandó minél szélesebb körû segítségnyújtásszándéka vezetett ahhoz, hogy bevezettük a játszócsoportot.Nyugodt, biztonságos környezetben, közösséghez való alkal-mazkodásra, együttjátszásra ad lehetôséget szakszerû felügye-lettel. A családok részérôl már régebben megfogalmazódott azaz igény, hogy gyermekeik kötetlen formában ismerkedhesse-nek a közösségi élettel, tapasztalatokat szerezhessenek a társ-kapcsolatok kialakításában vagy esetenként – ha az anyának el-foglaltsága akad és a családon belül nem megoldható –, a gon-dozásban és a nevelésben jártas szakemberre bízhassák gyerme-kük felügyeletét. Vannak, akik a mindennapos egyhangúságbólés a bezártságból kívánnak átmenetileg kilépni, vagy hasonlóhelyzetben lévô társaikkal szeretnék megbeszélni problémáikat,esetleg a gondozónôktôl várnak tanácsot vagy megerôsítést agyermekneveléssel, gondozással kapcsolatban.

– Mire jó a játszócsoport?– A játszócsoport lehetôséget teremt arra, hogy szülô és

gyermeke kedvezô körülmények között játszhasson együtt, agyermekek barátkozhassanak egymással, a szülôk beszélgethes-senek egymással, kicserélhessék tapasztalataikat. Ezen felül aszülôk tanácsot, segítséget kérhetnek a gondozónôtôl, különbö-zô alkotó tevékenységeket ismerhetnek meg. Célunk azoknak acsaládoknak a segítése, akiknek a gyermeke nem jár bölcsôdé-be, de bizonyos idôszakokban szeretnék gyermektársak közévinni olyan környezetbe, ahol mind a tárgyi feltételek, mind acsoport mûködését segítô gondozónô (háziasszony) szakkép-zettsége a kisgyermekek fejlôdésének támogatásának szolgála-tában áll. A játszócsoport gondozónôi/dolgozói biztosítják aszolgáltatást a megfelelô munkarend kialakításával. Szakembe-rek foglalkoznak a gyermekekkel. A gondozónô szerepe a böl-csôdei ellátás megszokott feladataihoz képest megváltozik: ô aháziasszony a csoportban, a gyermekeket kísérôik gondozzák. Acsoportösszetétel változékonysága, a széles skálán mozgó elvá-rások kezelése, a szülôkkel való kapcsolat jellegzetessége ki-emelkedôen magas szintû ismereteket, szakmaiságot és rugal-masságot igényel a gondozónôk részérôl, amelynek meg is felel-nek.

– Hogyan vehetô igénybe?– A szülô elôzetes bejelentkezés alapján veheti igénybe a

szolgáltatást, amelyhez kérésre külön térítési díjjal étkezést isbiztosítunk.

Egyébként az idôszakos gyermekfelügyeletre vonatkozó igé-nyek egyre erôteljesebben jelentkeznek. Azok a szülôk, akikegyébként otthon nevelik gyermeküket, idônként szeretnékmásra bízni ôket. Az okok változatosak lehetnek. A családokéletkörülményei, lakhatási, munka- és tanulási lehetôségei függ-vényében. Pl. továbbtanulás, tanfolyami képzésen való részvé-tel, aktuális ügyek intézése. A szülô elôzetes bejelentés alapjánkérheti, hogy gyermeke adott napokon vagy egy-egy alkalom-mal – akár néhány órára – is ellátást kapjon. A bölcsôdei nyitvatartás ideje alatt vehetô igénybe ez a szolgáltatás, amelyben le-hetôséget biztosítunk arra, hogy a gyermekek a koruknak és fej-lettségi szintjüknek megfelelô szakszerû ellátást kapjanak. Le-

hetôség szerint a gyermek a szülôvel együtt elôzetesen ismerke-dik a leendô új környezettel és gondozónôkkel. Igény szerint azétkezést is biztosítjuk.

Mindezen kívül a napközbeni ellátás keretében bölcsôdéskorú gyermekek számára házi gyermekfelügyeletet biztosítunk agyermek ellátásában akadályozott szülô kérésére azoknak a kis-gyermekeknek, akik a bölcsôde nyitva tartási idején túl felügye-let nélkül maradnak, vagy átmeneti betegségi állapotuk miatthosszabb ideig otthoni gondozásra szorulnak. Kiemelt hang-súlyt fektetünk az egyedülálló szülô támogatására (váltott mû-szakban dolgozó szülô gyermekének a kora reggeli, illetve késôesti órákban való szakszerû ellátása), az ikergyermekek gondo-zásának, nevelésének segítésére. Vállaljuk sajátos nevelési igé-nyû gyermek felügyeletét, idôszakos gondozását, szakszerû ellá-tását a gyermekét otthon nevelô szülô átmeneti elfoglaltsága,ügyintézése idejére. Szakképesítéssel rendelkezô (házi gyermek-felügyelô) gondozónôink végzik a feladatot a szülôk kérésére,igazodva az igények kielégítéséhez.

A gondozás idejét, tartalmi kérdéseit a család és a bölcsôdeközti szerzôdés szabályozza, amelyet a gondozónô jogainak éskötelességeinek figyelembe vételével fogalmaztunk meg.

Az alapellátásban elhelyezett gyermekek számára – azonesetekben, ha a szülô munkaideje úgy alakul, vagy váratlan el-foglaltsága lesz – a hivatalos nyitva tartási idôben (6-18h-ig)nem tudja a gyermeke elvitelét megoldani, biztosítjuk a továbbifelügyeletét 19 óráig a szülô elôzetes igénybejelentése alapján.

– Változhat, bôvülhet-e tovább ez a kínálat?– Az alapellátás melletti családtámogató szolgáltatásokkal,

szakmai segítôként kívánunk közremûködni a gyermekek nap-közbeni ellátásában. Azonban e többletszolgáltatások zavarta-lan mûködtetése és kiszámíthatósága is a megbízhatóság része.Ezért a személyi és tárgyi feltételek megteremtésével a kisgyer-mek nevelését, gondozását az egyes szolgáltatások speciális igé-nyeivel egyidejûleg vesszük figyelembe.

■ HÁTTÉRINFORMÁCIÓK

Kecskeméten hét bölcsôde 600 engedélyezett férôhellyelmûködik:

Bölcsôde Címe Férôhelyek száma

Árpádvárosi Bölcsôde Tóth László sétány 2. 120Forradalom utcai Bölcsôde Forradalom u. 5. 80Hunyadi városi Bölcsôde Daróczi köz 16.) 60Klapka utcai Bölcsôde Klapka u. 18.) 100Lánchíd utcai Bölcsôde Lánchíd u.14.) 120Mátis Kálmán utcai Bölcsôde Mátis Kálmán u. 6 60Széchenyi sétányi Bölcsôde Széchenyi sétány 2 60

A bölcsôdék szervezetileg az Egészségügyi és Szociális In-tézmények Igazgatóságához (Kecskemét, Piaristák tere 7.) tar-toznak. Szakmai önállósággal bíró intézmények.



A bölcsôdéik körzetesítési kötelem nélkül fogadják agyermekeket. Felmérések alapján változó a hely kiválasztásaa szülôk szempontjából: munkahely, lakóhely, idôsebb test-vér óvodai, iskolai közelsége, elôzô ismeretség stb. miatt sze-retnék adott intézménybe gyermeküket elhelyezni.

A 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 40. § b) pontja értelmé-ben a csoportlétszám 10 fô. Ezzel szemben az évek óta tartó-san jelentkezô igény miatt a csoportlétszám 14-16 fô bölcsô-dénként. Ennek oka egyrészt, hogy 2006. január 1. óta azanyák lehetôséget kaptak arra, hogy GYES mellett fôállásbandolgozhassanak – nem csak részidôben –, másrészt, hogy acsaládok egyre nehezebb anyagi helyzete, az ezzel járó eg-zisztenciális okok, szakmai pályafutásuk, a munkanélküli-ségtôl való félelem mind-mind motiválja a szülôket a minélelôbbi – GYES-GYED lejárta elôtti – munkába állásra.

■ JÓ ALAPOK AZ EXTRÁKNAKA fejlesztéssel érintett bölcsôdék alapfeladataik körében is

magas színvonalú és komplex szakmai munkát végeznek, a leg-korszerûbb gondozási, nevelési irányelveket alkalmazzák, maxi-málisan igyekeznek kielégíteni a felmerülô igényeket, folyama-tosan új szolgáltatásokat vezetnek be a szükségletekhez és az el-várásokhoz igazodva.

Hangsúlyos a szakmai igényesség mellett a tudás, a gondo-zónôk alap- és speciális képzése is.

Szakmai programjuk az Országos Család- és Gyermekvédel-mi Intézet által kiadott „A bölcsôdei gondozás nevelés mini-mumfeltételei és a szakmai munka részletes szempontjai” címûmódszertani levélre épül. A bölcsôdék alapvetô feladata a korsze-rû gondozási- nevelési módszerek alkalmazásával a gyermekekmegfelelô szomatikus és pszichés szükségleteinek kielégítése,egészséges fejlôdésük elôsegítése.

A bölcsôdei ellátás célja a napközbeni kisgyermekellátásbana meglévô értékek megôrzése, a szakmai munka továbbfejleszté-se, a családok igényeinek megfelelôen, a lehetôségek szerint újszolgáltatások bevezetése.

Az egységes gondozási-nevelési elvek megvalósításával agyermekek vidám, nyitott, kiegyensúlyozott, játékban elmélyülô,kreatív, önbizalommal rendelkezô személyiséggé fejlôdése is le-hetôvé válik. A gondozás-nevelés irányadó alapelvei ennek meg-felelôen:

■ 1. A bölcsôdei gondozásnak-nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatá-sára, az emberi jogok és alapvetô szabadság-jogok tiszteletben tartására kell irányulnia.

■ 2. A gyermeket – mint fejlôdô személyiséget– különleges védelem illeti meg.

■ 3. A gyermek nevelése elsôsorban a családjoga és kötelessége, ebben a bölcsôdék kiegé-szítô szerepet játszanak.

■ 4. A gondozás és nevelés egységének elve:A gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak.

A gondozás minden helyzetében nevelés folyik, a nevelés hely-zetei, lehetôségei nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre.

■ 5. Az egyéni bánásmód elve:A gondozónô meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyer-

mek életkori és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fi-zikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti agyermek fejlôdését.

■ 6. Az állandóság elve:A gyermek személyi és tárgyi környezetének állandósága,

saját gondozónô rendszer, felmenô rendszer, csoport és hely ál-landóság növeli az érzelmi biztonságot.

■ 7. Az aktivitás és önállóság segítésének elve:A biztonságon tevékenységre motiváló környezet megte-

remtése, a próbálkozásokhoz elegendô idô biztosítása. A gyer-mek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerô, támogató, azigényekhez igazodó segítése, a gyermek felé irányuló szeretet,az elfogadás és empátia, fokozzák az aktivitást és az önállóságiránti vágyat.

■ 8. A pozitívumokra támaszkodás elve:A nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása,

megerôsítése, elismerése.

■ 9. Az egységes nevelô hatások elve:A gyermekekkel foglalkozó felnôttek, a közöttük lévô sze-

mélyiségbeli különbségek tiszteletbe tartásával, a gyermek elfo-gadásával, öntevékenységének biztosításában egyetértenek, azalapvetô erkölcsi normákat egyeztetik, nézeteiket, nevelôi gya-korlatukat egymáshoz közelítik.

■ 10. A rendszeresség elve:Az ismétlôdés, tájékozódási lehetôséget, stabilitást, kiszá-

míthatóságot eredményez, a napi események sorában, növeli agyermek biztonságérzetét.

■ 11. A fokozatosság elve:A gyermek új helyzetekhez való fokozatos hozzászoktatása

segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megisme-rését, a szokások kialakítását.

■ 12. A más nemzethez, etnikumhoz, kisebb-séghez tartozás tiszteletben tartása:

A gondozónô a gyermek életkori sajátosságainak és fejlett-ségének megfelelôen segítse az identitástudat kialakulását ésfejlôdését, segítse a más kultúra és hagyományok megismerésétés tiszteletben tartását.

■ 13. A gyermek elfogadásának és személyisé-ge megbecsülésének elve:

A gyermek fejlôdéséhez alapvetô feltétel, hogy érezze a fel-nôtt ôszinte érdeklôdését, figyelmét, megbecsülését, a gondozó-



nô biztosítson számára a kompetenciájának elismerésén alapu-ló választási lehetôséget az egyes élethelyzetekben.

■ 14. A tanulás segítésének elve:Az élményszerzés lehetôségének biztosításával, a gondozó-

nô saját példamutatásával, az egyes élethelyzeteknek a gyermekszámára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetôvé tételével, a ta-pasztalatok feldolgozásának segítségével, az egyes viselkedés-formákkal való próbálkozások bátorításával segíti a tanulást.

A bölcsôdei gondozás-nevelés alapelvei a feladatokon keresz-tül valósulnak meg, amelyek az egészséges testi fejlôdés, az érzel-mi és szocializációs fejlôdés, a megismerési folyamatok fejlôdé-sére irányulnak.

Kiemelten fontos szerepet kell kapnia a bölcsôdei életben agyermekek játéktevékenységének, valamint ennek megszervezé-sének, mivel ez valamennyi fejlôdési területre hatással van.

Ezen kívül a feladatok között nagy jelentôséggel bír az egész-séges életmód alakítása is.

A szakmai program szerint „az egészséges életmód és az egész-séges életmódra nevelés a kisgyermekek bölcsôdei életében is fontos.A levegôn tartózkodás, levegôztetés feltételei adottak. A játszókert ésa teraszok nem a legoptimálisabb elhelyezkedése, de nagysága ésadottsága jó lehetôséget biztosít a gyerekek szabad mozgásterénekés játéklehetôségeinek maximális kielégítéséhez. Törekedni kell arra,hogy a még járni nem tudó kisgyermekeknél is biztosítva legyen a le-vegôztetés. Az alvás nyugodt feltételeinek biztosítása fontos felada-ta mind a gondozónônek, mind a bölcsôde többi dolgozójának. Azélelmezésvezetô kiemelt feladata az egészséges táplálkozásra irá-nyuló folytonos törekvés, a kisgyermekek ez irányú szükségleteinekmaximális figyelembevétele, a korosztály elôírásainak szem elôtt tar-tásával, kielégítve az egyéni igényeket is (érzékenység: tej, liszt, cu-kor stb.), ill. a sérült kisgyermek étkeztetése, stb.”

Az érzelmi fejlôdés és a szocializáció segítése körében nagyhangsúlyt kap a derûs légkör kialakítása, a szeretetteljes, érzelmibiztonságot jelentô gondozónô-gyermek kapcsolat.

Az egyéni szükségletek figyelembevétele és kielégítése, azéntudat egészséges fejlôdésének elôsegítése is fontos. Meg kellalapozni a társas kapcsolatok alakulását, az együttélés szabályai-nak elfogadását, a nyitottságot, empátiát, toleranciát. Folyamato-san kell biztosítani a kommunikatív képességek fejlôdését. A ne-hezen szocializálható, lassabban fejlôdô, alacsonyabb fejlettségiszinten álló érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetû,az elhanyagolt gyermekek gondozása-nevelése speciális törôdés-sel, szükség szerint más szakemberek bevonásával történik.

A megismerési folyamatok fejlôdésének segítésében az ér-deklôdés kialakulásának, fennmaradásának, erôsödésének,az érdeklôdési kör bôvülésének van kiemelkedô jelentôsége,de kiemelt jelentôségû az önálló aktivitás és kreativitás támo-gatása, az önálló véleményalkotásra, a döntésre, a választás-ra való képessé válás segítése is.

A sajátos fejlesztési igényû gyermekek gondozása a Lánchídutcai bölcsôdében integrált formában történik, az egészséges éssérült gyermekek együttélési elônyeire építve. Egy gyermekcso-portban legfeljebb két sajátos fejlesztési igényû gyermek nevel-kedhet, óvakodni kell a csoport, ill. a gondozónô túlterhelésétôl.

Az integrált csoport gondozónôinek munkájához folyamato-

san segítséget kell nyújtania a gyógypedagógusnak. Szükségletszerint a bölcsôde együttmûködik a hozzá járó sajátos fejlesztésiigényû gyermekek fejlesztô intézményeivel.

A kisgyermek a Szakértôi Bizottság javaslata alapján vehetôfel a bölcsôdébe próbaidôvel. A próbaidô után a szakmai team– orvos, gyógypedagógus, vezetô, gondozónô – együttes vélemé-nye alapján dönt a kisgyermek további gondozásáról. Elutasítá-sa esetén a gyermeket további korai fejlesztése érdekében aSzakértôi Bizottsághoz kell irányítani és tájékoztatni a szülôt, il-letve törvényes képviselôt a gyermek más intézményben valóelhelyezésének lehetôségérôl és módjáról.

■ TÁRSINTÉZMÉNYEK ÉS EGYÜTTMÛKÖDÉSNagyon fontos a társintézményekkel való jó együttmûkö-

dés, intenzív kapcsolattartás is. Ebben a körben a háziorvosi, vé-dônôi hálózattal (javaslat bölcsôdei felvételre, családlátogatáselôtti, illetve családlátogatáshoz kért információ, évközben fel-merülô probléma esetén, vezetô védônô évente két alkalommaltörténô bejárása a bölcsôdékbe, amely tájékozódáson és tapasz-talatcserén alapul), a Gyermekjóléti szolgálattal (folyamatoskapcsolattartás a Gyermekjóléti Központ és a bölcsôdevezetôközött, értekezletre meghívás ), óvodákkal (a kapcsolattartás fo-lyamatos, hiszen törekedni kell arra, hogy minél könnyebb, za-vartalanabb legyen a gyermekek óvodába átmenete az óvodábamenô kisgyermekek és gondozónôik látogatása a legközelebbesô óvodába nyári idôszakban etc.), valamint más bölcsôdékkel.

Ezen túlmenôen a bölcsôde gyermekvédelmi feladatait a böl-csôdei koordinátor hangolja össze. Folyamatos kapcsolattartásszükséges a bölcsôdevezetôkkel, gyermekjóléti központtal, gyer-mekvédelemmel foglalkozó hatóságokkal, vezetô védônôvel, ne-velési tanácsadóval, gyógypedagógussal, családsegítô szolgálat-tal. Ide sorolandó feladat a veszélyeztetettség észlelése, az okokfeltárása és a folyamat dokumentálása, a jelzôrendszer mûködte-tése. Szükség esetén segítségadás felkínálása és családlátogatá-son való részvétel veszélyeztetettség illetve külön felkérés eseténegyéb esetekben is.

A családlátogatások és beszoktatás elvei mellett hangsúlyosaz ún. „saját gondozónô” rendszer, amely a személyi állandóságbiztosítéka. A gondozónô a gondozási és nevelési feladatokon túlfokozottan felelôs a „saját” gyermek fejlôdéséért, a szülôkkel va-ló jó együttmûködésért. A kapcsolattartás leggyakoribb formája amindennapos beszélgetés a gyermek átvételekor és átadásakor.Ezen kívül szülôi értekezletek, szülôcsoportos beszélgetések,üzenôfüzet, fejlôdési napló, nyílt nap, elôre megbeszélt idôpont-ban történô egyéni megbeszélések.

A gondozónônek feladata – amennyiben szükségesnek látja –,a gyermekjóléti központ pszichológusához irányítani a szülôketnevelési tanácsadásra, valamint segítségül hívni a szaktanács-adót a csoporton belüli nehézségek megoldására.

■ MUNÍCIÓA szakmai munka tehát nagyon összetett, napi szinten és in-

tézményi mûködés, koncepció és szemléletformálás terén isnagy energiabefektetést igényel a munkatársak felkészítése éskarbantartása. Ez volt a célja a projekt során megvalósult belsôképzésnek, amelyre 2008. február és március során került sor. A



képzés tematikája szerint a résztvevôk a harmonikus anya-gyer-mek kapcsolatról, a korai segítségnyújtás definiálásáról és a fej-lesztés alapelveirôl hallhattak elôször. Áttekintették továbbá afejlesztés legfontosabb területeit:

– nagymozgás fejlesztése (az alapmozgások koordinációjánakjavítása, a testtudat kialakítása, a téri tájékozódás fejlesztése)

– finommotorika fejlesztése (szem- kéz koordináció, marko-lás-fogás/ nyúlás- elengedés kialakítása, vizuomotoros koordiná-ció fejlesztése)

– szociális- érzelmi terület fejlôdése ( bizalomépítés lépései,reagáló szociális fejlôdés, szociális kötôdés fejlôdése, a játék fej-lôdése, fejlesztése)

– kognitív terület fejlôdése, fejlesztése (bazális stimuláció,hallás, ritmus, zenei elemek fejlesztése, látásfejlesztés, hallási fi-gyelem fejlesztése)

– kommunikáció fejlôdése, fejlesztése (beszédértés fejleszté-se, nem verbális kommunikáció fejlesztése, verbális kommuniká-ció fejlesztése

– önkiszolgáló tevékenység (táplálkozás, öltözködés, tisztálko-dás, szobatisztaság fejlesztésének lépései).

A munkatársak megismerhették a domináns fejlôdési prob-lémákat (lelki zavarok, beszédképesség zavarai, hallásképességzavarai, látóképesség zavarai, értelmi képesség zavarai) és a fej-lesztési lehetôségeket.

A belsô képzésen résztvevô 12 gondozónô speciális ismere-tekkel felvértezve, színvonalas szakmai munkával tudja végez-ni feladatát. A tanulási folyamatba beépített készségfejlesztôtréning elemeit a leginkább hatékony módszerként jelezték vis-sza a résztvevôk.

Mire a projekt idén befejezôdött, a bölcsôdék elkészültek ésa szakmai program is letisztult.

Az ünnepélyes tavaszi megnyitóra a projekt elérte és megfe-lelt a két-három évesek – tanrendben is elôírt – fejlôdési mérföld-kövének: ízeire szedte, és újra összerakta két bölcsôde profilját.

(A beszélgetést és az információkat lejegyezte: Gyôrfi Éva)



■ 10 ÉVES A GYERMEKVÉDELMITÖRVÉNY

Az ünnepélyes díjátadóra a Parla-mentben került sor a „10 éves a Gyermek-védelmi Törvény” rendezvénysorozatzárókonferenciája keretében. 2007-benünnepeltük a Gyermekek védelmérôl és agyámügyi igazgatásról szóló 1997. éviXXXI. törvény hatályba lépésének 10. év-fordulóját. A hazai gyermekvédelem tör-ténetében áttörô jelentôségû volt az el-múlt évtized. Az évforduló alkalmából aSzociális és Munkaügyi MinisztériumGyermek- és Ifjúságvédelmi Fôosztályakezdeményezésére a Szociálpolitikai ésMunkaügyi Intézet Gyermekvédelmi Fô-

osztálya, valamint a gyermekvédelmi in-tézmények, a fenntartók, a szakmai egye-sületek közremûködésével egész éves or-szágos rendezvénysorozat valósult meg.Az eseményt Szili Katalin házelnöknyitotta meg, ahol értékelték az össze-gyûlt tapasztalatokat, információkat és afejlesztés irányait összegezték az ENSZés az Európai Unió elképzeléseinek meg-felelôen, valamint a hazai gyermekjóléti-gyermekvédelmi programokat tekintet-ték át a megszületett Új MagyarországFejlesztési Terv programkeretei tükré-ben. A pályamunkákért járó elismerése-ket dr. Lamperth Mónika szociális ésmunkaügyi miniszter adta át.

■ MI A JÓ GYAKORLAT?A „jó gyakorlat” fogalma a pályázat

felhívása szerint: „a gyermekjóléti-gyer-mekvédelmi tevékenységben, olyan hely-ben kialakított, eredményre vezetô, újmegoldási módot jelent a szolgáltatásokatigénybevevôk problémáira (akár egyediszükségleteinek kielégítésére), melyet azintézményben, ellátási formában, a helyitapasztalat már hitelesített, bevált, rend-szeresen alkalmaznak, a felhasználók el-fogadták, mint szolgáltatást, igénylik, éseredményes a közösségre gyakorolt hatá-sa is. A megoldási mód lehet saját kezde-ményezés vagy adaptáció is. Lényeges fel-tétel még, hogy másutt is alkalmazható le-gyen. Az új megoldási mód „mûfaját” te-kintve jelentheti például: a tartalmában,formájában vagy technikájában új szak-mai programot, szolgáltatást, eljárást,szervezeti vagy szervezési megoldást, tá-mogató csoport összeállítását.”

Jó gyakorlatok a gyermekvédelemben

2007-ben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet „Jó gyakorlatok a gyer-mekvédelemben” címmel felhívást intézett a gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben dolgozó, gyakorlatiszakmai tapasztalataikat megosztani kész kollégák számára a Gyermekvédelmi törvény 10. születésnapja alkalmából.A fontos kezdeményezés célja az volt, hogy a Gyermekvédelmi törvény tízéves alkalmazása során kialakult, és a ta-pasztalatok által igazolt eljárásokat összegyûjtsék; a nyilvánosság elé tárják és szakmai körökben terjeszthetôvé tegyékegy szervezett horizontális módszertani tapasztalatcsere keretében. Összesen hét kategóriában lehetett pályázni.1

1 1) Közszolgáltató és közösségi megoldások a prevencióban2) A család összetartozásának erôsítése, többirányú támogatása. A család és az otthont nyújtó ellátás kapcsolata3) Az énazonosság erôsítését, fejlesztését segítô követelmények érvényesítése4) A szakemberek és intézmények együttmûködése5) Integrált ellátások szervezése6) Egyénre szabott, sajátos szükségletekhez igazodó ellátások kialakítása a szakellátásban7) A szakmai személyiség karbantartása



A díjazottak között szerepelt Azegyénre szabott, sajátos szükségletekhezigazodó ellátások kialakítása a szakellá-tásban kategóriában, A Csodapók CsaládiNapközi „Más-képp a mások-ért“ – Speciá-lis nevelési igényû gyermekek napközbeniellátása családi napköziben címû prog-ramja. Ez a program fogyatékos és autistagyermekeknek nyújt napközbeni ellátástés korai fejlesztést, fejlesztô felkészítéstegy olyan térségben, ahol a fogyatékkalélôk számára 40 km-es távolságban nincsnapközbeni ellátás. A Csodapók Családinapközi kiemelkedô jelentôsége, hogy Ma-gyarországon ez az egyedüli családi nap-közi, ahol a halmozottan fogyatékos gyer-mekek befogadása biztosított.

■ DÍJAZOTTAK■ III. helyezettek:

Az egyénre szabott, sajátos szükségletekhezigazodó ellátások kialakítása a szakellátásban ka-tegóriában,

A Veszprém Megyei Lakásotthonok Igazgatósá-ga A mi hetünk – a gyermekvédelmisek hete – ren-dezvénysorozat lebonyolítása címû programja.

A díjat átvette: Fallmann JózsefnéA program a gyermekek, fiatalok tanév utáni

felfrissülését, regenerálódását célozza élménypeda-gógiai módszerek intenzív alkalmazásával, közösségiélmény létrehozásával. A több éves múltra visszate-kintô program eredményessége kimutatható, és meg-fogalmazza összetett célrendszerét és a gyakorlattólelvárt eredményeket is.

Az énazonosság erôsítését, fejlesztését segítôkövetelmények érvényesítése kategóriában,

A sárréti Szociális Szolgáltató Kp. GyermekjólétiSzolgálatának A település roma mesekincsénekgyûjtôjérôl elnevezett mesemondó verseny a kistér-ség roma gyermekeinek számára címû programja.

A díjat átvette: Boruzs AnikóA pályázatban bemutatott program egy mese-

mondó verseny roma származású gyermekek számára.A program célkitûzése a gyermekeknek szereplési le-hetôséget biztosítani, elôsegíteni hagyományaik ôrzé-sét, identitásuk erôsödését. Pedagógiai célkitûzésenyelvi képességeik, kommunikációs készségük fejlesz-tése. A program családi körben valósul meg, ami egy-részt közösségfejlesztô hatással bír, másrészt erôsíti aszülô- gyermek kapcsolatot. Jelentôs hatással bír a he-lyi roma közösség hagyományainak ôrzésében, identi-tásuk erôsítésében. A szervezôk jó módszert választot-tak a fejlesztô, játékos, közösségi program megvalósí-tására. Sikerélményhez, pozitív megerôsítéshez juttat-ja a résztvevô gyermekeket. Példás a bevont partnerekmagas száma és a térségi együttmûködés.

A család összetartozásának erôsítése, több-irányú támogatása. A család és az otthont nyújtóellátás kapcsolata kategóriában,

Szeged Megyei Jogú Város ÖnkormányzatánakDr. Waltner Károly Otthon Fiú Speciális Gyermek-otthona Együtt könnyebb – A speciális gyermek-

otthon és a disszociális serdülôket nevelô családokkapcsolatának erôsítése címû programja.

A díjat átvette: Pósa RóbertKövetendô, példaértékû pályázat, amely a speci-

ális ellátási és /vagy nevelési igényû gyermek/ fiatalhelyzetét rendszerszemléletûen közelíti meg. A család-gondozás centrális a szakmai programban a helyreál-lító nevelés, ill. visszagondozás érdekében, így egybeneredményességet, hatékonyságot generál. A jó gyakor-lat hiteles, professzionális segítô kapcsolatot alakít kia vérszerinti szülôkkel a speciális otthoni nevelés alattés után a család számára edukatív támogatást is nyújt.

A szakmai személyiség karbantartása kate-góriában,

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei TerületiGyermekvédelmi Központja a Nevelôszülôi Klub-nap Nevelôszülôknek, helyettes szülôknek, neve-lôknek, segítô szakembereknek címû programja.

A díjat átvette: Csatlós SándorA program átfogó célja a nevelôszülôk lelki

egészségének védelme, segítséget nyújtani a nevelô-szülôi tevékenység során felmerülô problémák megol-dásához. Célja továbbá a nevelôszülôk kizökkentése amindennapi teendôik monotóniájából, az együttmû-ködés serkentése, empátia, kommunikációs képességfejlesztés, mentálhigiénés szemléletformálás, mind-ezek képezik a program alapjait. Ezeknek a céloknakaz elérésével a nevelôcsalád hatékonyan tudja támo-gató funkcióját betölteni. A jó gyakorlat eredményes-séget a nevelôszülôk körében kérdôívvel mérték.

■ II. helyezettek:A közszolgáltató és közösségi megoldások a

prevencióban kategóriában, A Miskolci Családsegítô Szolgáltató Regionális

Módszertani Központnak és Gyermekjóléti Szolgál-tató Megyei Módszertani Központnak a „Mi vilá-gunk” címû programja.

A díjat átvette: Sándor-Lenkei AidaA programban szociális csoportmunka kereté-

ben történô drogprevenció, önismeret és szabadidô-szervezés valósul meg a 15-18 éves korosztálynak. Aprogram magas színvonalú, nagyon innovatív, részle-tesen kidolgozott, igazi jó gyakorlat, amely a célcso-portra kitûnô hatással bír. Értékes eleme a programtematikussága, részletessége.

Az egyénre szabott, sajátos szükségletekhezigazodó ellátások kialakítása a szakellátásban, ka-tegóriában,

A Pécs Megyei Jogú Város Kisgyermek Szociá-lis Intézmények Apró Léptek KépességfejlesztôProgramja

A díjat átvette: Dr. Dorsics OrsolyaA program a 0-3 éves korú gyermekotthonban

nevelkedô Különleges ellátási igényû (sajátos nevelésiigényû) gyermekek komplex korai fejlesztésérôl szól.A program legfontosabb elônye és értéke a helybenvégzett és helyi szinten létrehozott infrastruktúra se-gítségével történô terápia. A program pozitív hatásaelsôsorban az elmaradások jelentôs ledolgozásában,másrészt a családhoz való kihelyezés vagy hazagon-dozás sikerességében érhetôk tetten, amelyek a gyer-mekvédelmi szakellátás kiemelt célját jelentik.


A Csodapók Családi Napközi „Más-képp a má-sok-ért” Speciális nevelési igényû gyermekek nap-

közbeni ellátása családi napköziben címû prog-ramja

A díjat átvette: Hargitai EnikôA családi napközi fogyatékos és autista gyerme-

keknek nyújt napközbeni ellátást és korai fejlesztést,fejlesztô felkészítést egy olyan térségben, ahol a fo-gyatékkal élôk számára 40 km-es távolságban nincsnapközbeni ellátás. A tehermentesítés miatt a csalá-dok számára ez a lehetôség jelentôs esélyt teremt amunkaerôpiacra való visszajutáshoz. Kiemelkedô je-lentôsége, hogy Magyarországon ez az egyedüli csa-ládi napközi, ahol a halmozottan fogyatékos gyerme-kek befogadása biztosított.

A közszolgáltató és közösségi megoldások aprevencióban kategóriában,

A Kamasztanya Gyermek és Ifjúsági Egyesület„EGYEDÜL NEM MEGY” Közösségszervezés, in-tegráció elôsegítése, alternatív ellátási formában,az egyenlôtlenségek kompenzálása érdekében cí-mû programja

A díjat átvette: Tóth FerencnéA program alapvetô célja a drogprevenció, illet-

ve a felzárkóztatás, csellengô gyerekek bevonásával.Több mint 10 éve mûködô szolgáltatás, amely az OMTanoda programjában is bemutatásra került. A prog-ram kiemelkedô eleme a megváltozott munkaképes-ségûek bevonása a prevenciós munkába. Támogatjatovábbá az esélyegyenlôséget.

■ I. helyezettek:A család összetartozásának erôsítése, többirá-

nyú támogatása és A család és az otthont nyújtóellátás kapcsolata kategóriában,

Ernuszt Kelemen Gyermekvédelmi IntézménySzülôsegítô szolgáltatás címû programja

A díjat átvette: Horváth ArtúrAz Ernuszt Kelemen Gyermekvédelmi Intézmény

egy létezô, de eddig a gyakorlatban kielégítetlenülmaradt igényt teljesít magas színvonalon, amit min-denképpen díjazni szeretnénk, továbbá széles körbenterjeszteni. A szülôsegítô szolgáltatás értékes eleme aszülôkkel való együttmûködés módszereinek kialakí-tása és megvalósítása. A program a jelenlegi feltéte-lek mellett fenntartható, eredményességét a haza-gondozás elôsegítésében mérhetjük, ami a gyermek-védelmi szakellátás kiemelt célja.


Szegedi Kistérségi Többcélú Társulása HumánSzolgáltató Központ és Gyermekjóléti Központ AGyermekjóléti Központ által mûködtetett speciá-lis szolgáltatás, a gyermekjóléti egészségügyi címûprogramja

A díjat átvette: Schmeráné Mórocz VeronikaMagas szakmai színvonalon megírt munka,

amelyben mind az eredményesség, mind a célcso-portra gyakorolt hatás mérhetô, igazolható, ezért dí-jazásra érdemes tartjuk. Az adott településen a gyer-mekjóléti központ által a kórházi szociális munka biz-tosítása a lehetô legtöbb egészségügyi intézmény ésszakember bevonásával történik. Mindezt ráadásulnem csupán a gyermekjóléti központ ügyfelei részére,hanem regionális szintre emelve valósítják meg.

Az énazonosság erôsítését, fejlesztését segítôkövetelmények érvényesítése kategóriában,

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat

Gyermekvédelmi Központja Multikulturális klubmûködtetése az én-azonosság erôsítése érdekébencímû programja

A díjat átvette: Illésné Áncsán ArankaA program roma fiatalokat céloz meg, legfonto-

sabb célja a roma fiatalok saját kultúrájukkal valómegismertetése, amely segíti önmaguk elfogadásátés az én-azonosság kialakulását. A klub 2000 óta mû-ködik, amelybe a település lakói is bekapcsolódtak.Rendkívül hiánypótló szerepe van, a klub tevékenysé-ge a roma fiatalokkal szembeni tolerancia kialakulá-sához elengedhetetlen.

■ Különdíjat kapott:A család összetartozásának erôsítése, többirá-

nyú támogatása. A család és az otthont nyújtó el-látás kapcsolata és Integrált ellátások szervezésekategóriában,

A Székesfehérvári Csemete Alapítvány Bölcsô-détôl a sokszínû szolgáltatásokat kínáló gyermek-centrumig címû programja

A díjat átvette: Schreindorferné Sárközi ValériaKiemelkedôen magas színvonalú program, de

nem egy jó gyakorlatot mutat be, hanem egy komplexintézményi mûködést, amely külön- külön program-ként is felfogható egységekbôl áll, amit egy jó gyakor-latokat gyûjtô program keretében csak különdíjra le-het értékelni, mivel a jó gyakorlatokat, amelyeket tar-talmaz nem lehet szétválasztani, komplex egészkéntképvisel értéket.

A szakemberek, és intézmények együttmûkö-dése kategóriában,

A Józsefvárosi Gyermekjóléti Szolgálat Gyerme-kek Átmeneti Otthona Gyermekeket nevelô önké-nyes lakásfoglaló családok segítése, a családok le-gális lakhatásának megoldása céljából címû prog-ramja

A díjat átvette: Gyuris GabriellaA program által az önkényesen üres lakásokat

feltörô, lakásfoglaló családok kilakoltatása elôtt lehe-tôség és idô van a család helyzetének megismerésére,lakhatási problémájának feltérképezésére, a család-dal együtt a megoldás keresésére. Az intézkedés ér-vénybe lépése óta a közös együttmûködés és a meg-felelô idô lehetôséget biztosít, hogy a kiköltözés ese-tében ne szakítsák el a gyermeket a szülôktôl. A prog-ram újszerû és innovatív, ezért mindenképpen díja-zásra érdemes, ugyanakkor ez a fajta intézkedés csaka nagyvárosokban bír jelentôs mértékkel, kis települé-seken nem jellemzô ez a probléma.

Forrás: www.szmm.gov.hu

■ ELVÁRÁSOK ÉS TÉNYEKAz Európai Unió elvárása, hogy a

tagállamok valósítsák meg a kisgyerme-kek napközbeni ellátásában a 30%-os le-fedettséget 2010-re. Ez azonban általá-nos elvárás, természetes, hogy az egyestagállamok hagyományaiknak, családtá-mogatási rendszerüknek megfelelôenbôvítik a gyermekek napközbeni ellátá-sára irányuló szolgáltatásokat. Nálunkpl. a gyed, gyes relatíve hosszú idôszaka

miatt más a valós szükséglet, mint azolyan tagállamokban, ahol pár hét vagyhónap a fizetett „anyasági” támogatás.Nálunk a kisgyermekek napközbeni el-látást (jórészt bölcsôdei ellátás formájá-ban) zömmel a 2-3. év közötti korosztályveszi igénybe és nem is cél, hogy 30%-osigénybe vételt érjünk el az 1 év alattikorosztály esetében a bölcsôdei ellátás-ban.

Hazánkban, a viszonylagosan jó ellá-tottságúnak számító Közép-Magyarorszá-gi Régióban a lefedettség átlagosan 11%-os, de van, ahol mindössze 4-5%. Az inf-rastrukturális jellegû (ERFA) fejlesztésekérintik a családi napközit is, részben aRegionális Operatív Programokon ke-resztül, részben a humán közszolgáltatás-ok intézményrendszere mint lakosság-hoz közeli szolgáltatások fejlesztésével.Ez jelenthet az elfogadott konstrukciókalapján többek között kapacitásbôvítést,vagy éppen hozzáférés javítást. ATÁMOP 5.2. intézkedés a 0-7 éves gyer-mekek programjaival – a helyben elérhe-tô szolgáltatások, programok a szülôknekés gyerekeknek ill. szakemberek képzése,hiányzó szakemberek biztosítása – jelentkapcsolódási pontot. A legfontosabbirány, hogy javuljon a gyermekekre éscsaládokra irányuló szolgáltatások ésprogramok minôsége, egyenlô esélyûhozzáférése, ill. a gyermekek napközbeniellátásainak szakmai megalapozásamegtörténjen.2

A hivatalos adatok is megerôsítika gyakran tapasztalt tényt: a többmint 30 000 gyermeket ellátó bölcsô-déknek is töredéke lát el fogyatékkalélô, speciális nevelési igényû gyerme-keket – körülbelül 580 fogyatékkalélôt, akik közül háromszázat gondoz-nak speciális csoportban –, és bölcsô-débe a 3 év alatti gyermekek csupán8%-a jár.

Az elsô családi napközi 1995-bennyílt meg, de informális módon régebbóta van jelen hasonló gyermekfelügyelet,hiszen a barátok, rokonok ismerôsök asaját családjukban már gondoskodtak,ôriztek gyereket, amikor a szüleik dolgoz-tak. Ilyen értelemben régi-új szolgáltatás

a Családi Napközi. Manapság még min-dig nagyon ritka, amikor egy családi nap-közi vállalja fel a máshol szinte elhelyez-hetetlen gyermekek napközbeni ellátá-sát. A családi napközi (CSANA) magyar-országi elterjedtsége alacsony, számukországosan nagyságrendileg még a százatsem éri el.

Különösen megoldatlan a helyzet akistelepüléseken, ahol néhány kisgyer-mek ellátására minden számítás sze-rint túl költséges lenne önálló bölcsô-dét létrehozni. A hagyományos bölcsô-dék egyik alternatívája lehet a kistele-püléseken az óvodai csoportok mellettszakmailag önellátó, de intézményiszinten integrált bölcsôdei csoportoklétrehozása. A fejlesztések lehetôsége aRegionális Operatív Programokban(ROP) elvileg megvan, fontos lenneazonban a kisgyermekekkel foglalko-zók egységes tudásának, valamint azintegráció feltételeinek teljes körûmegteremtése.

Az önálló bölcsôdék másik alternatívája-ként létrehozható – és elsôsorban a kisebbtelepüléseken létrehozandó – ellátási formá-kat – mint a családi napközi és a házi gyer-mekfelügyelet – éppen ezért a szaktárca isszorgalmazza. Mint internetes közlemé-nyükben ( lsd. http://www.eselyegyen-loseg.hu/main.php?folderID=891 ) megálla-pítják, a férôhelyek száma csak lassan bôvül,a házi gyermekfelügyelet lassan épül, éventeátlagosan 200 gyermeket látnak el, jelenleg43 szolgáltató mûködik. Alternatív napköz-beni ellátásként játszóházak, játéktárak, ját-szótér-programok, klubok jönnek létre.

■ CSODAPÓKA bemutatni kívánt Csodapók Családi

Napközi beágyazottságának jellemzôi, ésszolgáltatás-ellátási területének adottsá-gai jól körvonalazzák a feladatot.

– A családi napközi helyszíne Cece, Fej-ér megye déli térségében helyezkedik el. Alegközelebbi autóúton és vasúton is jólmegközelíthetô nagyváros Székesfehérvár,40 km-re található. Ennél közelebb van Du-naújváros, de az autóbusz- és a vasúti köz-lekedés ebbe az irányba nem megfelelô. Ahelyben nem biztosított ellátásokért tehátminimum 40 km-t kell utazni. – fogalmazHargitai Enikô, a napközi vezetôje.

A kistérség 10 településbôl (Alap,Alsószentiván, Cece, Igar, Hantos, Nagylók,



2 Lisznyai Beáta: A Családi Napközi helye az Új Magyar-ország Fejlesztési Tervben (2007-2013), elôadásanyag, for-rás: www.szocialisgazdasag.hu

Mezôszilas, Sárbogárd, Sáregres, Vajta) áll,a települések közül hat 1500 fônél kisebb,három 1500 és 3000 közötti, csupán Sárbo-gárd város lakónépessége haladja meg a13000 fôt. A térség gazdaságát a mezôgaz-dasági termelés jellemzi. Ipara igen kismér-tékû. A mezôgazdasági termelésre a kisüze-mi, családi vállalkozások jellemzôk. Ezekkövetkeztében magas a munkanélküliségaránya, a munkába állók közül sok az ingá-zó. A több szempontú hátrányt alátámaszt-ják a statisztikai adatok is:

– A megyében az egy fôre jutó elvég-zett iskolai osztályok száma a kistérség-ben a legalacsonyabb.

– Az ôstermelôk aránya több mint há-romszorosa a megyei átlagnak.

– Az ezer fôre jutó vállalkozások szá-ma fele mindössze a megyeinek

– 500 fônél nagyobb foglalkoztatónincs, valamennyi településen a legna-gyobb foglalkoztató az önkormányzat.

De a hiányzó intézményi férôhelyekpótlására alkalmas a családi napközi, amely20 hetestôl – 14 éves korúig fogadhat gyer-mekeket. Ez azt jelenti, hogy bölcsôde, óvo-da, illetve az iskolai napközi vagy tanuló-szoba helyett a gyermekek életkoránakmegfelelô nappali felügyeletet és étkezéstcsaládi napköziben is meg lehet oldani. Egycsaládi napközi legfeljebb 5 fôs létszámmalmûködhet, kivéve, ha a gondozónak van se-gítsége, ekkor még két gyermek ellátásáravan mód. Ez az ellátási forma mindig kis-csoportos elhelyezést biztosít. Ha a családinapköziben egy fogyatékos gyermeket isgondoznak, akkor a gondozható gyerme-kek száma 4 fô, amennyiben valamennyigyermek fogyatékos, úgy 3 fô lehet. Kivéte-lesen további két egészséges, illetve egy fo-gyatékos gyermek gondozása engedélyez-hetô, ha az ellátást végzônek a kisegítô fel-adatokra állandó segítsége van.

A Csodapók Családi Napközi „Más-képp a mások-ért” programjának hátte-rében éppen az áll, hogy ebben a térség-ben viszonylagosan sok fogyatékos gyer-meket nevelô család él.

– Azok a gyermekek vannak hátrányoshelyzetben a napközbeni ellátást illetôen,akik állapotuk miatt nem alkalmasak aközoktatás nevelô, oktató intézményeibenvaló elhelyezésre. ôk 5 éves korukig koraifejlesztésben, majd fejlesztô felkészítés-ben vesznek részt. A fejlesztô felkészítésáltalában a családok otthonában, vagy ki-

sebb fejlesztô helyiségekben zajlik, heti 5-10 órában. A súlyosabb fokban fogyatékosgyermekek nevelése a családok számáranagy terhet ró, mivel fogyatékos szemé-lyek napközbeni ellátására szervezôdöttintézmény nincs a kistérség területén. Azegyetlen intézmény a Sárbogárdon mûkö-dô általános iskola, amely tanulásbanakadályozott gyermekek oktatását, neve-lését végzi. A súlyosan fogyatékos gyerme-kek ellátását nem tudja biztosítani. – írjale a szomorú helyzetet a napközivezetô.

■ A KERETEK TÁGÍTÁSASok helyen a családok számára gya-

korlatilag ez a lehetôség teremt jelentôsesélyt a munkaerôpiacra való visszajutás-hoz, tehermentesítéshez. A GYN-CS 7.standard magyarázata3 ezt megerôsíti,miszerint a „gyermekjóléti alapellátás ré-szeként a családi napközi képes a kistele-püléseken olyan minôségi gyermekellá-tás biztosítására, amely együttmûködve agyermekvédelem szerveivel és szakembe-reivel csökkentheti a hozzáférésben mu-tatkozó esélyegyenlôtlenséget.” Ez na-gyon fontos kérdés egy olyan világban,ahol egyre inkább választani kell a gyer-meknevelési támogatások hosszabb távúigénybevétele vagy egy korai munkábaállás, visszaállás között. 2006-tól lehetô-ség van a gyermek 1 éves kora után a szü-lônek GYES mellett teljes munkaidôbenelhelyezkedni, de ehhez gondoskodnikell a gyermek megfelelô napközbeni el-látásáról, felügyeletérôl is. És egyértelmûparadoxon, hogy ahol nagyobb esély vana munkavállalásra – nagyobb település,megyeszékhely, fôváros –, ott túlzsúfol-tak a gyermekintézmények.

■ JOGI KERETEKA családi napközi célja, hogy ellátást

nyújtson – a Gyvt.41.§ (1) bekezdése sze-rint – „azon gyermekek számára, akiknekszülei, nevelôi, gondozói munkavégzé-sük, munkaerôpiaci részvételt elôsegítôprogramban, képzésben való részvételük,betegségük vagy egyéb ok miatt napköz-beni ellátásukról nem tudnak gondos-kodni”.

A gyermekek napközbeni ellátásánakbiztosítása a települési önkormányzat fel-adata, melyet saját intézmény fenntartá-sával vagy ellátási szerzôdés megkötésé-vel (gyermekvédelmi törvény 94. – 97. §.)teljesíthet. A gyermekvédelmi törvényszerint a családi napközi a gyermekeknapközbeni ellátásának egyik formája,melyhez az állam normatív támogatástnyújt. A gyermekek napközbeni ellátásá-nak minôsül a bölcsôdei és óvodai ellátás-ban nem részesülô, továbbá az iskolai ok-tatásban részesülô gyereknek az iskolanyitvatartási idején kívüli, valamint az is-kolai napközit vagy tanulószobai ellátástigénybe nem vevô gyermek családi nap-köziben történô, nem közoktatási célú el-látása.

A családi napközi nyitva tartása amûködtetôk vállalásától függôen a szülôkmunkaidejéhez rugalmasan alkalmazko-dó, hosszított munkarendû is lehet.

Forrás: www.csana-info.hu

Az elôzmények csaknem 15 évesek,amikor is a Bölcsôdék Országos Módszer-tani Intézetének (BOMI) vezetésével1993-ban alakult az a munkacsoport,mely külföldi példákra és tapasztalatokraépítve kidolgozta a modellt, és meghatá-rozta a hazai adaptálás lehetôségeit. Ak-kor azt várták, hogy idôvel sokféle szol-gáltatás jelenik meg a magyarországi kis-gyermekellátásban, csakúgy, mint a sok-színûbb, rugalmasabb külföldi példákmutatták. A Népjóléti MinisztériumGyermekvédelmi Fôosztálya, a Csecse-môotthonok Pikler Emmi Országos Inté-zete és egy szakemberekbôl álló munka-csoport csatlakozásával kidolgozták acsaládi napközi engedélyezéséhez és mû-ködtetéséhez javasolt kritériumokat és el-várásokat.

A modell-kísérlethez, a gyakorlatimegvalósításhoz Kiskunhalas önkor-mányzata vállalt együttmûködést, ami-nek a célja az elképzelések kipróbálásavolt. A fogadatás nagyon pozitív volt: azönkormányzat mint hiánypótló ellátástvezette be a családi napköziket, ezzel ki-váltva 25-30 bölcsôdei férôhelyet. A szü-lôk hûségesek maradtak: aki elégedettvolt, az egészen a kötelezô óvodalátogatá-sig ide hordta gyerekét.

Cecén, a Csodapókban a kezdetek



3 Forrás: http://www.szmi.hu/files/images/file/stan-dard/GYN_rev.doc Szerzô: Grosch Mária, ( Gyermekeknapközbeni ellátása standardok

egészen 2000 tavaszáig nyúlnak vissza,amikor is autista gyermeket nevelô szü-lôk kezdeményezték a gondolkodást ar-ról, hogy miképpen lehetne megvalósíta-ni gyermekük mindennapos napközbeniellátását. Hargitai Enikô gyógypedagó-gus, logopédus szociális vállalkozókéntkezdte mûködtetni a CSANA-t, háromautista gyermekkel foglalkozva. Két csa-lád, a gyógypedagógus és a gondozónôegyüttmûködése tette lehetôvé a gyerme-kek minél színvonalasabb és szakszerûbbfejlesztését. A közös gondolkozást kap-csolatfelvétel követte a szociális szféraazon képviselôivel, akik gyakorlottak vol-tak az ellátás szervezésében, rendelkez-tek annak jogszabályi ismeretével. Az in-tézménytípusok áttekintését követôen acsaládi napközire esett a választás.

– A családi napközi létrehozása vi-szonylag egyszerûnek, olcsón kivitelezhe-tônek bizonyult. – meséli Hargitai Enikô.– Az ellátást igénylô családok egyike fel-ajánlotta családi házának egy részét,amely minden szempontból alkalmasnaktûnt a feladat megvalósítására. A mûköd-tetést vállalkozói formában a gyermekekfejlesztô felkészítését biztosító gyógype-dagógusként vállaltam.

A napközi helyének kialakítása már2000 nyarán megtörtént, kísérleti mûkö-dését ugyanezen év szeptemberébenkezdte meg. Mûködési engedélyét 2001.januárjában véglegesítették. Az engedélyszerint három fogyatékos gyermek ellátá-sára vált jogosulttá. Akkoriban gondot je-lentett, hogy a fogyatékos gyerekek utánjáró kiegészítô normatívát nem kaphat-ták meg. Amennyiben erre lett volna le-hetôség, még egy gondozónôt alkalmaz-hattak volna és a gyermeklétszám bôvít-hetôvé vált volna 1-2 fôvel. Az önkor-mányzat sem támogatta a vállalkozást.

A helyzetet felismerve végül is a szo-ciális és a gyermekvédelmi törvény ésezek nyomán megalkotott egyéb jogsza-bályi keretek megtöltésével mára kiala-kult az alternatív ellátások hálózata, azérdekvédelmi és módszertani szerveze-tek létrejöttek – a legkülönfélébb szolgál-tatások nyújtásával próbálkozva, köztüka családi napközik, amelyekben körülbe-lül ezer gyermeket gondoznak jelenleg.Ez a szám azonban még mindig nagyonkevésnek tûnik a bölcsôdék 110%-os ki-használtsága mellett.

Az elônyök – a lefedettségi mutatókjavításán túl – pedig kézenfekvôk: a né-hány fônyi (5-7) gyermeklétszám egyénreszabott foglalkozást tesz lehetôvé, a fertô-zéses megbetegedések ritkábbak, mint anagyobb létszámú gyermekközösségben,a különleges bánásmódot igénylô gyer-mek szükségletei jobban kielégíthetôk(pl. asztma, allergia, sérült gyermek, ta-nulási zavarok), a családi körülményekmegkönnyítik a kisgyermek számára aszülôtôl való elszakadást, elôkészítik a ké-sôbbi nagyobb gyermekközösséghez valózökkenômentesebb csatlakozást, az ál-lam és a helyi önkormányzat hozzájárulá-sával az átlagjövedelmû szülôk számárais megfizethetô gyermekellátási forma,az adott lakókörnyezetben bármilyen kis-számú igény kielégítésére alkalmas, na-gyon rugalmas szolgáltatási forma, jóltud alkalmazkodni a változó igényekhez,ugyanakkor mûködési engedélyhez kö-tött, a helyi önkormányzat felügyeletével,definiált elvárások és feltételek szerint,ellenôrzötten mûködik – ez biztonságotjelenthet a szülônek. De elônye az is,hogy tevékenysége összekapcsolható agyermekjóléti alapellátás más jellegû se-gítô formájával, így a helyettes szülôi te-vékenységgel, ami különösen átmenetivagy krízishelyzetek megoldásában hasz-nos.

■ KI BIZTOSÍTHAT CSALÁDI NAP-KÖZIT?

A hatályos szabályozás (15/1998 NMrend. ) szerint családi napköziben ellátástcsak olyan nagykorú, cselekvôképes,büntetlen elôéletû személy biztosíthat:

1. aki személyisége, egészségi állapo-ta és körülményei alapján alkalmas gyer-mek felügyeletére, gondozására, nevelé-sére, és

2. akinek személyével szemben nemáll fenn a gyermekvédelmi törvénybenmeghatározott kizáró ok, valamint

3. aki érvényes Egészségügyi Nyilat-kozattal rendelkezik,

4. aki a külön jogszabályban megha-tározott tanfolyamon eredménnyel résztvett.

5. Családi napköziben nem biztosít-hat ellátást és nem foglalkoztatható az aszemély:

1. aki ellen gyermek sérelmére elkö-vetett szándékos bûncselekmény miatt

eljárás folyik, vagy akit jogerôs bírói íté-lettel ilyen bûncselekmény miatt ítéltekel,

2. akinek szülôi felügyeleti jogát a bí-róság jogerôs ítéletével megszüntette, va-lamint

3. külön jogszabályban rögzített kivé-telektôl eltekintve –, akinek a szülôi fel-ügyeleti joga a gyermek átmeneti neve-lésbe vétele miatt szünetel (a gyermekvé-delmi törvény szerinti kizáró ok) .

A családi napközi csak akkor kezdhe-ti meg a mûködését, ha az elôre nem lát-ható váratlan események (például beteg-ség) esetére az ellátást biztosító szemé-lyeknek a fenti feltételeknek megfelelôhelyettese is biztosítva van és érvényesmûködési engedéllyel rendelkezik.

Forrás: www.magyarorszag.hu

■ KERESLET ÉS KÍNÁLATA gyermekekkel az ellátást nyújtó leg-

többször saját háztartásában foglalkozik, agyermekek fogadására megfelelôen kialakí-tott lakrészben, de gyakran elôfordul az is,hogy külön csak a gyermekek fogadásárakialakított ingatlanon mûködik a szolgálta-tás. Ez az egész világon elterjedt szolgáltatá-si forma akár abban a formában is, hogyédesanyák saját gyermekük gondozásamellett otthonukban vállalják mások gyer-mekeinek felügyeletét, akár önkormányza-ti fenntartású CSANA-ként. A szülô és agondozó együttmûködése, a gondozókszakmai képesítési elôírásai, a minôségbiz-tosítás országonként különféleképpen vanszabályozva, de a csana-info (Családi nap-közik érdekvédelmiés információs honlap-ja) szerint mindenütt jellemzô, hogy az in-tézményekhez képest sokkal családiasabbmódon foglalja keretekbe a gondozási tevé-kenységet. A Magyarországon szakhatósá-gok által engedélyezett családi napközi ha-sonlít egy gyermekközpontú sokgyerme-kes családhoz, ahol a gyermekek biztonsá-gos, otthonos környezetben élnek. A csa-láddal való együttmûködésnek, partnerség-nek, kommunikációnak óriási jelentôségevan, hiszen lényegében az ellátás olyan ru-galmas, hogy az ellátást nyújtó és igénybe-vevô megállapodásán múlik minden. Nemvéletlen, hogy a családi napközik nagyonnépszerûek a szülôk és a gyerekek körében.

Az ellátás biztosításának speciális igé-



nyei okán a családi napközik között ritkaformát alkot a Csodapók Családi Napkö-zi, mivel nem a mûködtetô látja el a gon-dozási feladatokat. A feladatra olyan gon-dozót alkalmaz a fenntartó, aki speciálisismeretekkel rendelkezik a fogyatékossá-gok terén, illetve hajlandó a speciális tu-dás megszerzésére.

– Az indulás elsô évében egy bölcsôdeigondozó látta el a feladatot, aki a családinapközi miatt autizmus specifikus tanfo-lyamot végzett. – sorolja a különleges ki-hívásokat Hargitai Enikô. – Az elsô évetkövetôen új gondozót kellett keresni, aminem volt könnyû feladat, hiszen a jelent-kezôknek meg kellett felelnie a gyermekekspeciális igényeinek. A jelenlegi gondozónégy éve látja el a feladatot. Nagy kihívásvolt számára az igényeknek való megfele-lés. Az elsô két évben megszerezte agyógypedagógiai asszisztensi képesítést,valamint elvégezte a családi napközi fel-készítô tanfolyamot.

De nem csak a gondozást végzô szá-mára kihívás a fogyatékos gyermekek el-látása, hanem a mûködtetônek is. Olyanspeciális struktúrára, eszközökre vanszükség, amely a mindennapi fejlesztôgondozás feltételeinek megfelel. Az ellá-tás helyszínének berendezési tárgyait ameghatározott napirendnek megfelelôenkell beszerezni, berendezni. A gyerme-kek foglalkoztatásához fejlesztô eszkö-zökre, játékokra van szükség.

– Ennek biztosításához az Egészség-ügyi, Szociális és Családügyi minisztériumáltal kiírt pályázat adott lehetôséget az el-sô évben. Pályázati forrásból (500 ezer fo-rintnyi támogatást kapott a családi napkö-zi programja), bútorokat és fejlesztô eszkö-zöket vásároltunk, amelyek a mai napig amûködés alapfelszerelését teszik ki. A be-ruházás minden évben folyamatos, hiszenaz eszközök amortizációja nagy mértékû,valamint a gyermekek fejlôdési üteménekmegfelelôen kiegészítésre szorul.

A Csodapók Családi Napközi egyénivállalkozói fenntartásban mûködik. Agyermekek ellátását gyógypedagógiaiasszisztens végzi. Állandó segítôként je-len van a napköziben, illetve a családiházban az ellátott gyermekek egyik szü-lôje. Az állandó segítô jelenléte biztonsá-got ad a gondozó számára, valamint biz-tosítja az étkezéssel járó teendôk végzé-sét.

A CSANA napi nyitvatartási ideje 8óra, amely rugalmasan igazodik a szülôkigényeihez. Autista és középsúlyos értel-mi fogyatékos gyermekek napközbeni el-látását biztosítja, amelynek szerves részea speciális gyógypedagógiai fejlesztés.

– A fejlesztés gyógypedagógus irányítá-sával és aktív részvételével folyik. A gyógy-pedagógus a gyermekek számára szakértôivéleményben elôírt fejlesztési feladataiszerint állítja össze a fejlesztési tervet. Anapi tevékenységek idôbeli, térbeli struktu-ráltságban történnek, ami biztosítja a gyer-mekek biztonság érzetét. A foglalkozásokcélja a munkára való felkészítés is, ezért agyermekek által készített tárgyak többségemaradandó munkadarab (gyöngyfûzés,mozaikkép, ajándéktárgyak, stb.).

A szülôk igényei szerint a gyermekekspeciális diétás étkezésben részesülnek,amely állapotuk javítását, szinten tartásátsegíti elô. A diétás étrend összeállításátaz ebben jártas szülô végzi.

– A gyermekek szakértôi bizottsági fe-lülvizsgálata évek óta a családi napközi-ben történik. – emeli ki az eddig elérteredményekrôl szólva Hargitai Enikô. –A bizottság szakemberei a helyszínen, is-mert, megszokott környezetben végzik ela vizsgálatokat, amely mind a szülôk,mind a gyermekek számára optimális.

Legfontosabb eredménynek a gyerme-kek állapotában beállt változást tekintjük.Kiegyensúlyozottak, nyugodtak. Fejleszté-sük, foglalkoztatásuk során arra törek-szünk, hogy megtanítsuk ôket idejük hasz-nos eltöltésére. A napközi eredménye az-zal mérhetô, hogy sem a szülôk, sem agyermekek nem szeretik a szüneteket. Ép-pen ezért, csak néhány napos, maximumegy hetes szüneteket tartunk. A gyerme-kek megszokták a rendszerességet, aCSANA idôbeli és térbeli biztonságotnyújt számukra.

A szülôk munkába való visszaállását isfontos eredménynek tekintjük, de ennélmég talán fontosabb, hogy tehermentesí-teni tudjuk ôket napi néhány órára. Így agyermekeikkel eltöltött idôt pihentebben,nyugodtabban, tartalmasabban töltik el.

Minden évben helyet adunk hallgatóigyakorlatoknak, lehetôséget biztosítunkgyógypedagógiai asszisztenseknek, gon-dozóknak, családi napközi felkészítô tan-folyami hallgatóknak tapasztalatszerzés-re, szakmai gyakorlatra.

A napközi jelenlegi fejlesztô eszközkészlete bármilyen korú és állapotú fogya-tékos gyermek fejlesztését, foglalkoztatá-sát képes szolgálni. Ennek következtébenés a felmerülô igények okán kiegészítôszolgáltatásként helyet tudunk biztosítanikorai fejlesztés, fejlesztô felkészítés fog-lalkozások megtartására.

■ FOGYATÉKOS GYERMEKEK ELLÁTÁSÁNAK POZITÍV ÉS NEGATÍVTÉNYEZÔI A CSALÁDI NAPKÖZIBEN

Pozitív tényezôk– a fogyatékos gyermekek mindenna-

pos napközbeni ellátása a korai életkor-ban is mentesítheti a szülôt a „24 órásszolgálat” alól

– bármely településen megvalósítha-tóvá, elérhetôvé lehet tenni a szülôk szá-mára a napközbeni ellátást

– a nem szobatiszta, de óvodás, kisis-kolás korú gyermekek ellátása is biztosít-ható

– a családi napközi színtere lehet akorai fejlesztésnek, fejlesztô felkészítés-nek az óvodában, iskolában nem elhe-lyezhetô gyermekek esetében

– a szakértôi bizottság kontrollvizsgá-latai is folyhatnak a napköziben

– megfelelô felszerelés és a gondozószakképzettsége esetén megvalósulhat afejlesztô gondozás

Negatív tényezôk– a gyermekek csak 14 éves korukig

tarthatók a családi napköziben, holotttankötelezettségük meghosszabbíthatóakár 21. évükig, fejlettségi fokuk pedigkisgyermeki szinten van/marad

– vidéken az esetek nagy részébensemmilyen nappali foglalkoztató, fogya-tékosok napközi otthona nem érhetô el40 km-es körön belül, vagyis a családbanélô, 14 évet betöltött fogyatékos gyerme-kek egykeresôs családokat „termelnek”,késôbb pedig valószínûleg bentlakásosotthonokba kerülnek

– a jogszabály szerint fogyatékosgyermekek esetén 3 (4) fô vehetô fel acsaládi napközibe, ami szakmailag maxi-málisan érthetô. Normatív támogatásraviszont ugyanolyan mértékben jogosulta fenntartó, mintha 7 gyermeket láthat-na el.



■ IRÁNYOK, AKADÁLYOKA szakmai tanácskozásokon4 az aktu-

ális fejlesztési irányok egy megerôsödô-ben lévô szolgáltatásra utalnak, ahol mi-nôségi munkát várnak el, alkalmazkodástaz idôközben elfogadott protokollokhoz,célzott továbbképzést és módszertani se-gítséget (a képzésben legyen + 10 óra aspeciális gyerekek foglalkoztatására valófelkészítés és legyen kötelezô továbbkép-zés a szakemberek számára), hogy a csa-ládi napköziben tartható gyerekek korha-tárát legalább a tankötelezettség felsô ha-táráig emeljék fel, fogyatékosoknál eset-leg 21 évig is tarthasson, a fogyatékosgyermekek után speciális normatívát le-hessen lehívni, hogy a családi napközikmegalakításánál legyen egységes eljárás-rend országosan, vagy éppen hogy a csa-ládi napközivel szemben ne legyenekközétkezési elvárások (ÁNTSZ). Folya-matos az értékelés-önértékelés, minôsítés

rendszerének kiépítése, fejlesztése. Ki-emelkedôen fontos a területen tevékeny-kedô civil és szakmai szervezetek együtt-mûködése, ennek élharcosa a Magyaror-szági Családi Napközik Közhasznú Egye-sülete, a módszertani háttér kialakításá-ban, koordinációban nagy szerep hárul aSzociálpolitikai és Munkaügyi Intézetre.Hozzájuk tartozik a személyes gondosko-dás körébe tartozóan a kisgyermekeknapközbeni ellátását biztosítók (bölcsô-de, családi napközi, házi gyermekfel-ügyelet, alternatív napközbeni ellátás)munkájának szakmai, országos segítése.Jogszabály szerint ((15/1998. (IV. 30.)NM rendelet 48. § (2) bekezdése alapján)ide tartozik a bölcsôdei gondozás-nevelésminimumfeltételeinek kidolgozása, vala-mint a szakmai munka részletes szem-pontjait meghatározó Módszertani levélkiadása a családi napközik számára agondozás-nevelés részletes szakmaiszempontjainak meghatározása érdeké-ben, továbbá a gyermekek tartózkodásá-ra szolgáló helyiségek kialakítására az

esetleges balesetek megelôzése érdeké-ben.

A családi napközi elônyeinek szám-bavétele, a rugalmas lehetôségek, és a fel-mért, létezô szülôi igények ellenére semmindig nyitottak az önkormányzatok ar-ra, hogy magasabb összegû támogatásmellett, a rugalmas ellátást preferálvaszervezhessék meg a legkisebbek nappaliellátását családi napközi formájában. Awww.magyarorszag.hu közlése szerint azönkormányzatok nem kötik meg az ellá-tási szerzôdést, noha ahhoz, hogy a szoci-ális vállalkozásként mûködô családi nap-közi hozzájusson az állami normatívához– amely egyébként folyamatosan emelke-dik –, az önkormányzattal ellátási szerzô-dést kell kötni. Annak ellenére, hogy azönkormányzatnak kötelessége a nappaliellátás biztosítása, és nincsen a települé-sen olyan intézmény, amely ellátná a fel-adatot, a családi napközik mindössze 10százalékának sikerült elérnie, hogy ren-delkezzenek ellátási szerzôdéssel.

Van még tehát mit tenni.Gy. É.



4 LSD:http://www.szmi.hu/gyv10ev/files/napkozbeni_emlekezteto2007.doc

■ BÖLCSÔDEI TRENDEKAz elmúlt 20 évben jóformán alig nyitottak új bölcsôdét,

részben forráshiányra, részben ideológiai okokra hivatkozva – akorábban jól kiépült bölcsôdei rendszer folyamatos leépülésénekés presztízscsökkenésének lehettünk tanúi. Ez, az anyagi és a hu-

mán erôforrások, a szakmai-módszertani háttér meggyengülése,a nagy fluktuáció mellett is meglévô társadalmi igényt kielégítôintézményrendszer azonban a folyamatos megújulásért dolgo-zik. Fejleszti a korszerû kihívásoknak is megfelelôbb szakmaiprotokollokat, harcol az intézményösszevonások-bezárások el-

Elérhetôség, minôség, rugalmasság■ BÖLCSÔDEFEJLESZTÉSEK A HEFOP KERETÉBEN

Az Európai Uniós fejlesztések keretében megvalósuló pályázati programokról sokan tudnak, egyre többen pályáz-nak. Mások úgy érzik, kevés az információjuk, esélytelenek vagy legalábbis bizonytalanok, gyakorlatlanok, ezértgyanakodva vagy vágyakozva, de bátortalanul szemlélik a sikereket elérôket. Nagy szükség van arra, hogy minélszélesebb körben megismerhetôvé váljanak azok a sikeres programok, amelyek újabb pályázókat ösztönözhetnek,jó ötleteket adhatnak, vagy éppen segíthetnek meggyôzni a kétkedôket. A 2004-2006. közötti idôszakban a HEFOP 2.2 programjainak keretében megvalósult projektekrôl – amelyekben atársadalmi beilleszkedés elôsegítése érdekében a szociális szakemberek képzése, valamint a szociális- és munka-ügyi szolgáltatások együttmûködési modelljének kidolgozása és gyakorlati modellezése történik –, valamint a2007-2013. közti idôszakban a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) két kiemelt projektjének – Szo-ciális szolgáltatások modernizációja (TÁMOP 5.4.1) és a Gyermekesély program megalapozása (TÁMOP 5.2.1) –megvalósításában érintett programokról, akciótervekrôl és megvalósuló jó gyakorlatokról folyamatosan írunk.Csatlakozónkban most induló állandó mellékletünk elsôként a kora gyermekkori ellátásokban fôszerepet vállalóbölcsôdékkel foglalkozik.

len, megpróbálja felvenni a versenyt a kisgyermekgondozásbanmegjelenô alternatív szolgáltatókkal. Mindez nagyjából kétféleirányt szab a megújulási hullámnak: egyfelôl megfigyelhetô,hogy a bölcsôdék jelentôs része az alapellátási feladatainak ma-ximálisan jó minôségû megvalósítását tekinti feladatának, ésnem kísérletezik új profil létrehozásával. Jó esetben. Megteheti,hiszen többnyire folyamatos teltházzal üzemel, nem ritka szülôikérés a 2010-re szóló felvételi elôjegyzés. Ezzel az extránakmondható kereslettel természetesen nehéz kívülrôl diktálni azelvárásokat, határozottabban kommunikálni a család igényeit,vagy akár csak az ellátás színvonalát kritizálni, hiszen a legtöbbtelepülésen nincsen más lehetôség, ami biztosan megnehezíti apartneri viszony fenntartását. Ha nem tetszik, el lehet menni. Amásik trend ott jellemzô, ahol megjelennek a gyermekgondozásfeladatait részben vagy akár egészben a bölcsihez hasonlóanvagy nagyon is másképp megvalósító, magánintézmények, civil-szervezetek, alapítványok. Ma már – részben tudatos jogalkotás,részben civil szülôi, pedagógiai önszervezôdés okán – lehetôségevan a családnak többféle ellátásból, szolgáltatásból választaniazt, amelyik a leginkább megfelel a gyerek igényeinek és a szü-lôk, testvérek életritmusának, napirendjének, programjának. Mi-vel egyre inkább bôvülnek a lehetôségek, a bölcsôdék egy részeezt kihívásnak tekintve változtat korábbi profilján, szabályain:rugalmasabb, a szülôkhöz-gyerekhez jobban szabott, egyedi igé-nyekhez is alkalmazkodni képes ellátást nyújt, az alapellátási fel-adatainak sérülése nélkül, hiszen azé a prioritás. Bôvülô szolgál-tatásaival vonzani igyekszik az egyébként könnyen elcsábulóügyfeleket. Kérdés persze – és számos szakmai fórum vitatémá-ja is ez –, hogy jó-e ez a verseny, jót tesz-e a bölcsôde szakmai éle-tének, a benne dolgozóknak, a bôvülô kínálati oldal szereplôje-ként itt van-e a helye ennek az intézménynek, vagy ez tévút: ittnem kliensek vannak, nem szolgáltatóházat üzemeltetnek, nemversenyeznek. Fontos kérdés. Alapkérdés, hogy mi a jó a gyerek-nek, hogyan viszonyulnak a családhoz, komfortos-e ez az ügyfél-központúra hangolt szerep egy ilyen típusú intézménynek, veze-tôjének, dolgozóinak – tudják-e, hogyan kell bánni egy klienssel,hogyan kell kommunikálni, együttmûködni, visszajelezni, be-vonni. Fenntartható-e hosszabb távon ez a fejlesztési irány, nemluxus-e játszócsoportot mûködtetni úgy, hogy sok jelentkezôt elkell küldenie a bölcsôdének, mert nincs férôhely-kapacitása?

Több és jobb ellátásAz Unióban már felismerték, hogy a megfelelô gondozási szol-

gáltatások hiánya továbbra is akadályozza az olyan nôkmunkaerôpiaci megjelenését, akik kisgyermeket nevelnek. Más-részt ismert tény, hogy sok esetben a gyerek otthon izolált, nemkapja meg a fejlôdéséhez szükséges érzelmi és kognitív stimuláci-ót, ami az iskolai problémákat is elôrevetíti.

A tagországok folyamatosan felügyelik a fejlôdést 2002 óta,amikor megállapodtak a gyermekgondozás célkitûzéseirôl. A leg-frissebb adatok szerint, amíg néhány tagország eleget tesz a 90%-os célkitûzésnek a 3 évestôl iskoláskorig terjedô korosztály eseté-ben, addig a csecsemôk és tipegôk (0–3 éves korig) ellátása riasz-tóan alacsony. A legtöbb esetben a létezô szolgáltatások az igé-nyek kevesebb mint 10%-át elégítik ki.

Néhány országban a szülôk még akkor sem igényelnek több el-

látást, ha a csecsemôk és tipegôk ellátottsága messze a 33%-oscélkitûzés alatt van, amennyiben elérhetôek olyan alternatívák,mint például a rugalmas szülôi szabadság. Ez a helyzet például Fin-nországban. Az új tagországokban a trend az, hogy növelik a szülôiszabadságot és csökkentik a gyermekgondozási lehetôségeket,ezáltal a nôket az otthonmaradásra ösztönzik.

Még a jó gyermekellátási lehetôségekkel rendelkezô országokis rákényszerülnek, hogy rugalmasabb szolgáltatásokat nyújtsa-nak, az iskola utáni felügyelet is hosszabb legyen a nem hagyomá-nyos munkarendek elterjedése miatt. Jelentôs különbségek vannaka gyermekgondozási szolgáltatások elérhetôségét tekintve a váro-si és falusi térségekben.

Több országban az elérhetôséget, minôséget és rugalmasságotjavító gyermekgondozási modelleket vezettek be. Sok fejlesztésitársaság tesztelte az állami ellátó központok szokásos szolgálta-tási idején túli nyitvatartást. Gyermekellátó szolgáltatásokat indí-tottak a cégek munkarendjét követô nyitvatartási idôvel. A cégekgyakran egy vagy több önkormányzattal együttmûködve hozzájá-rultak a szolgáltatások felállításához és mûködési költségeihez.Sikeresen teszteltek szükséghelyzeti gyermekgondozást ideiglene-sen munkát vállaló szülôk számára, sôt, még egész napos otthonigyermekellátást is, amelyet sok helyen az általános ellátás részé-vé tettek.

(Forrás: EQUAL: Dolgozni és élni, http://www.csalad-barat.eu/esettanulmany2.php?id=58)

A 2004-2006 között induló bölcsôdefejlesztést célzó HEFOP-projektek között többen a második irányra pályáztak. Jellemzô-en az eddig nem biztosítható, az alapellátást kiegészítô szolgál-tatások megvalósítását tûzték ki célul. A kistérségben, települé-sen meglévô igényeket felmérve, a tényleges szükségletekreépítve terveztek, vagy éppen máshol megtapasztalt sikeres szol-gáltatásokat vezettek be, hiszen ezekre a családok „hamar rá-szoknak”. Legtöbben az idôszakos, hétvégi gyermekfelügyeletbiztosításával, játszócsoporttal, házi gondozónôi szolgáltatással,rugalmas nyitva tartással, játék-eszközkölcsönzéssel, baba-ma-ma klubbal, szülôcsoporttal bôvítették repertoárjukat.

■ 800 ÚJ FÉRÔHELYAz elsô hullámban közel 30 beruházási projekt (HEFOP 4.2.)

indult el, legtöbb közülük idén, legkésôbb 2008-ban lezárul. El-sôsorban felújítás, férôhelynövelés, szolgáltatásbôvítés történik,és néhány településen megépül az elsô bölcsôde. A több mint 3milliárdnyi ráfordításból országosan közel 800 új bölcsôdei fé-rôhely létesül, ezzel több mint 1600 családot, háztartást szolgál-nak ki az önkormányzatok.

Kicsi, de annál fontosabb lépés az Unió legfôbb kihívásai-nak számító gazdasági termelékenység- és versenyképesség-nö-velés, valamint a demográfiai hanyatlás következményei enyhí-tésének magyarországi kezelésében. A gondozói szolgáltatásokhiánya EU-szinten is komolyan akadályozza a nôk munkaerôpi-acra lépését és tartós jelenlétét. A 2002-ben Barcelonában elfo-gadott gyermekgondozási célkitûzések értelmében 2010-re atagországok 33%-ra növelik a gondozásban részesülô gyerekekarányát a 0–3 éves korosztályban és 90%-ra az ennél idôsebb,még nem iskolaköteles gyerekekét. Tíz ország teljesíti, vagy kö-



zelíti meg az iskola elôtt álló korosztályra vonatkozó barcelonaicélkitûzéseket. A kisebbekre vonatkozóakat mindössze 5 országteljesítette. Két nemrégiben elfogadott stratégia – az Európaiegyezmény a nemek közti egyenlôségért (European Pact forGender Equality) és a Tervezet a nôk és férfiak közti egyenlôsé-gért 2006–20101 (Roadmap for Equality Between Women andMen 2006-2010) – is arra készteti az európai és nemzeti döntés-hozókat, hogy a nôk foglalkoztatását elôsegítô és jobb mun-ka/magánélet egyensúlyt teremtô irányelvek gyakorlati megva-lósításával a nemek közti egyenlôséget napi valósággá tegyék.

■ FOLYAMATOS MEGÚJULÁSSzerencsére azonban a projektek itt nem állhatnak meg: a

beruházásokon, felújításokon, új építéseken, férôhelybôvülésen– foglalkoztatottságjavítási, esélyteremtési célokon – túl a böl-csôdéknek részt kell venniük olyan speciálisan nekik szervezetttovábbképzéseken, amelyek összhangban állnak az EU élet-hosszig tartó tanulás-filozófiájával, a folyamatos szakmai fejlô-dés felvállalásával, képességfejlesztéssel. A feltételként szabottképzési programban való részvétel a HEFOP 2.2 képzési pályá-zatain keresztül vált elérhetôvé az érintett bölcsôdék számára.Az egyik sikeres, pozitív visszhangú képzésre a Közép-Magyar-országi régió közel 1000 dolgozója bevonásával került sor 2004-ben. Ez a létszám az összes bölcsôdei dolgozó felét jelenti. A kétnapos tréning-jellegû képzés nagy tanulsága volt, hogy óriásiszükség van képességfejlesztésre, önismereti csoportokra, folya-matos motiválásra a szakdolgozók körében. Sokkal több hason-ló, elmélyült, a résztvevôkre fókuszáló tréning kellene, és akikmegtapasztalták egy ilyennek a hozadékát, igénylik is a folyta-tást. Ehhez a képzéshez az unió 25 millió forinttal járult hozzá,ekkora volumen a HEFOP elôtti idôszakban egyáltalán nem voltjellemzô. A szokásos, hagyományos képzések nem élménysze-rûek – gyakran információközlések, elôadások –, nem bevonó-ak, nem késztetik aktivitásra a résztvevôket, nem visznek közela problémákhoz, nem segítenek igazán a napi munkában, de amotiváció- és perspektívatalálásban sem. Noha – csakúgy, mintaz intézmény esetében is –, ma már sok minden attól függ, hogyképes-e megújulni, identitást találni, minôséget nyújtani a böl-csôde munkatársa. Képes-e segítséget kérni, fejlôdni, önmagátelhelyezni, csapatban dolgozni, megfelelôen kommunikálni. Amost megépülô-megalakuló bölcsôdéknél pedig kivételes esélyvan arra, hogy a vezetô, a dolgozók és a családok a lehetô leg-többet hozzák ki az indulásból: együtt létrehozni a szervezetet,együtt megtanulni jó bölcsôdét csinálni.

Erre a támogatások mellett folyamatosan van immár lehetô-ség, jó pár modellkísérlet beindult az országban. A fenti sikeresképzés lebonyolítói is kifejezetten innovatívnak, eredményesnektalálták a projektjük kitalálását, felépítését, még a pályázat meg-írását is. Sok hasznos tapasztalatot merítettek a többszereplôs pá-lyázati együttmûködésbôl, a sokszor feleslegesnek tûnô bürokra-tikus feladatokból is. Aztán újabb képzési projektjük nyert, amelyszámos ponton kuriózum a hazai továbbképzési palettán.

■ A JÓ SZÍNVONALÚ BÖLCSÔDÉKÉRTA Harmónia Gyermekház Közhasznú Egyesület 2004 szep-

temberében a HEFOP 2.2 „A társadalmi befogadás elôsegítése aszociális területen dolgozó szakemberek képzésével” címû pro-jekt kiírására „Lépésrôl–lépésre: a családok megváltozott igé-nyeihez igazított napközbeni kisgyermekellátásért” címmeladott be pályázatot. A projekt teljes költsége 27 320 000 Ft, azigényelt támogatás 25 300 000 Ft volt. A megvalósítást 24 hó-napra tervezték, a hosszadalmas szerzôdés-elôkészítés és szerzô-déskötés miatt azonban csak 2006 áprilisában tudták elkezdenia képzéseket, amelyek így 2008 márciusáig tartanak majd.

Az Egyesület programja a napközbeni kisgyermekellátás te-rületén újonnan létrejövô bölcsôdék és egyéb kisgyermekellátók(a HEFOP 4.2. „A társadalmi befogadást támogató szolgáltatásokinfrastrukturális fejlesztése” - pályázaton nyertes) szakemberei-nek komplex humánerôforrás fejlesztési programot kínál.

– A hangsúlyt az együttmûködési készség javítására fektetjükannak érdekében, hogy megkönnyítsük a kisgyermeket nevelô nôkhelyzetét a munka világába való visszatéréshez. – avat be KatonaÉva, projektmenedzser a program hátterébe. – Elképzelésünkszerint ugyanis azok az anyák, akik munkaidejük alatt biztonság-ban tudják gyermekeiket, könnyebben jutnak arra az elhatározás-ra, hogy visszatérjenek dolgozni, javítva ezzel saját pozíciójukonés hátrányos helyzetükön. Ez maximálisan harmonizál az uniós tö-rekvésekkel. Az elmúlt 20 évben szinte egyáltalán nem épült böl-csôde, a szakterületnek ezért nincs is gyakorlata és kidolgozottmódszertana a mûködési struktúra kialakítására és beindítására.A régi intézmények rendszere megkövült, a mai rugalmas elvárá-sokhoz nehezen tud igazodni. Sajnos a szakmai-módszertani hát-térintézmények viszont folyamatos átalakulásban vannak, ezértmegnehezül a hosszú távú tervezés, stratégiakészítés.

A projekt három alappillére a hét napos képzés, csapatépítésés szervezetfejlesztés, valamint módszertani ajánlások elkészíté-se. A program egyik sajátossága, hogy nemcsak a szakdolgozókvesznek részt a képzéseken.

– A 10 napos programon résztvevô munkahelyi csoport – akertésztôl a szakácsnôn át a gondozónôkig – olyan csapattá szer-vezôdik, amely szakmailag, szervezetileg, emberileg egyaránt fel-készült lesz a bölcsôde indulásakor az új típusú napközbeni kis-gyermekellátással szemben támasztott követelmények kielégíté-sére. A programunkban arra vállalkoztunk, hogy olyan metodikátdolgozunk ki, amellyel a bölcsôde mint intézmény valamennyitagja egyenként és szervezetként is a saját szakterületén hatéko-nyabban tud mûködni, mint eddig. Képes alkalmazkodni a csalá-dok igényeihez, de saját kompetenciájának megtartásával magasszinten tudja a gyermekeket ellátni, nevelni, fejleszteni. A HEFOP4.2 programban új bölcsôde építésére pályázó önkormányzatokközül héttel (Aszód, Veresegyház, Szentendre, Gyömrô, Göd, Bu-dapest XVIII. kerület, Mosonmagyaróvár), partneri szerzôdés ke-retében vállalkoztunk arra, hogy a létrejövô intézmények vala-mennyi dolgozóját felkészítjük az indulásra.

A képzéseken résztvevôk között van bölcsôdevezetô, gondozó-nô, speciális feladatokat ellátó szakember, konyhai dolgozó, taka-rító, kertész. A bölcsôdei szakembereknek a képzettségük meg-szerzése óta alig volt módjuk arra, hogy a kor igényeinek megfe-lelôen fejlesszék tudásukat, hogy másfajta megvilágításban lássák



A Bizottság elfogadta 2006. március 1-én, (COM (2006) 92.)

a bölcsôdei munkát. Akik nem dolgoztak még ilyen vagy hasonlóintézményben, ôket a bölcsôde világával, sajátosságaival kell meg-ismertetni, hogy érezzék, ôk is „részei az egésznek”, a saját mun-kájukkal hozzájárulnak a gyermekek fejlôdéséhez.

Az akkreditált továbbképzéseken csak gondozónôk vesznekrészt, a konyhai- és takarítószemélyzetrôl minden szinten elfeled-keznek. Programunk egyedi abban, hogy a kisegítô személyzetképzését is fontosnak tartja, hiszen az ô munkájuk nélkül nem le-het jó gyermekintézményt mûködtetni. Az eddig megtartott kép-zések bennünket igazolnak, nagyon pozitívak a visszajelzések az„eddig elfeledettektôl”. Meg kell értenünk, hogy van ugyan hierar-chia, de mindenki fontos, mindenki vágyik az elismerésre, vissza-jelzésre, szeretne hangot adni maga is a véleményének. Természe-tesen nagyon sok múlik a vezetôn, mint mindenütt: mennyire kí-váncsi a csapatára, egyáltalán együttmûködésben gondolkodik-e,hogyan ért szót a munkatársaival. Sok olyan képességre is szertkell tennie, ami talán régebben fel sem merült. Hiszen a világ ésbenne a családok, gyerekek is változnak, a szülôk elfogadásán, avelük történô együttmûködés és kommunikáció sikerességén na-gyon sok múlik, és gyakorlatilag ez meghatározó lehet az egész in-tézmény megítélését tekintve is. Nem biztos, hogy ami jó volt 20-30 évig, az ma is jó még. A szülôk amúgy is nehezen értékelnek,nem is nagyon vannak szempontjaik ehhez, a legtöbben azt fogal-mazzák meg, hogy jól érzik-e magukat vagy nem.

Programunk másik különlegessége, hogy a szakmacsoportosképzésen túl, minden intézménynek 2 napos szervezetfejlesztésitréninget is biztosít. Ez a bölcsôdei területen ma még alig ismertfogalom, pedig igen nagy szükség van a csapatépítésre, a közösgondolkodásra, önismeretre – a kisgyermekellátó intézmények-ben különösen. A programban 133 szakember felkészítését vállal-tuk, ami töredéke a napközbeni kisgyermek ellátás területén dol-gozókénak, de reményeink szerint a program hatékonyságát ma-guk a résztvevôk népszerûsítik majd, és az akkreditált képzéseksorában folyamatos lesz majd a jelentkezôk száma.

A képzések során felmerült igények és problémák alapjánolyan módszertani ajánlásokat készítenek el, amelyek a késôb-biekben a teljes szakterület számára hasznosíthatók lesznek.Ebben a szakaszban a konzorciumi partner, a Szociális és Mun-kaügyi Intézet (az NCSSZI jogutódja) segít, mivel ô jogosult akészülô kiadványok szakmai lektorálására és országos terjesz-tésére.

A várakozások szerint a közeljövôben a – szinte teljesen –önkormányzati mûködtetés mellett egyre nagyobb teret kap acivil szféra a napközbeni kisgyermekellátásban. Nekik különö-sen szükségük lesz olyan módszertani segédanyagokra, jó gya-korlatokra, átvehetô modellprogramokra, amelyek megkönnyí-tik a szakmai eligazodást.

Gy.É.



■ A GYERMEKPSZICHODRÁMA MINTJÓ GYAKORLAT A GYERMEKEK, FIATALOK ÉLETÉBEN

A gyermekpszichodráma a pszichote-rápia egy olyan formája, amely egészsé-ges és magatartászavarokkal küzdô gyer-mekekkel való foglalkozásra egyaránt al-kalmas. Sikeres a súlyos pszichés zavaro-kat mutató gyermekek gyógyításában.Hatékony a halmozottan hátrányos vagyveszélyeztetett gyermekekkel való mun-kában.

Indikációs területei: nevelési tanács-adók, kórházak, óvodák, iskolák, gyer-mekvédelmi alap- és szakellátás. A klini-kai (pszichiátria, gyermek- és ifjúságipszichiátria, pszichoszomatika) és a ta-

nácsadói területen kívül a pedagógia leg-különbözôbb területein teheti hatéko-nyabbá az oktatást.

■ A GYERMEKJÁTÉKDRÁMA LÉNYE-GÉT TEKINTVE JÁTÉKBAN, JÁTÉK-KAL, JÁTÉK ÁLTAL GYÓGYÍT, FEJ-LESZT■ A pszichodrámacsoport le-hetôség:

– Az önismeret fejlesztésére– A konfliktuskezelési technikák elsa-

játítására– Az identitás erôsítésére– A pozitív tulajdonságok erôsítésére– A családi, iskolai nehézségek leküz-

désére

– Lehetôség a védett környezetben át-élhetô problémakezelésre

– Segíti a könnyebb eligazodást a fel-nôttek világában

– Korrektív csoportélményekhez jut-hatnak általa

– A traumákhoz való közelítés a játékáltal, az „itt és mostban” következ-mény nélkül átélhetô.

■ A GYERMEKPSZICHODRÁMA CSOPORTOK SAJÁTOS MÛKÖDÉSIKERETEI:

A csoportokat egymást lehetôleg nemismerô, hasonló korú gyermeknek hirde-tik meg. Testvéreket csak kivételes alkal-makkor fogadnak együtt.

Gyermekpszichodráma a nevelôszülôi hálózatbanJó szívvel ajánlom azoknak a gyermekekkel foglalkozó szakembereknek, akik szeretnének a rájuk bízott feladatokontúl valami fontosat és értékeset adni annak érdekében, hogy a jövô nemzedék pszichés egészségével önmaguknakés másoknak is el tudjanak „számolni”. Ajánlom azoknak is, akik mindennapi munkájukban megoldást keresnek a magatartászavaros, pszichoszociálisproblematikájú, vagy súlyos személyiségproblémákat felmutató gyermekek számára.

Iskolai alkalmazási keretben példáulazonos évfolyamból, különbözô osztá-lyokból célszerû a gyermekeket toboroz-ni.

A gyermekvédelemben a gyermekott-honokban a fenti kritériumok változnak,ebben az esetben a szakemberek a cso-portdinamikában figyelembe veszik ezt.

■ A GYERMEKJÁTÉKDRÁMA TAR-TALMI ELEMEI

– Játszani hívjuk a gyermekeket. El-játszhatnak olyan szerepeket, amelyekrevágynak. Lehetôséget kapnak új szerepekkipróbálására. Az történik velük, amit ôkmaguk kitalálnak, részvételük a többiektörténetében szabadon választott. A kiját-szás öröme, az együttjátszás ténye, a kap-csolat maga teszi lehetôvé a belsô problé-mák meg- és feloldódását, különbözô él-ményeik újra átélését, feldolgozását.

- Ezt a világot a gyermekek ott és ak-kor együtt hozzák létre, ôk találnak ki sa-ját kútfôbôl történeteket, egyezkednek,megegyeznek a szerepekben, ki mi sze-retne lenni. Abban, hogy a vállalt szere-pet hogy játssza el, teljes szabadságot kapa gyermek, a vezetôk nem adnak semmi-féle instrukciót megadva ezzel az önkife-jezés, az önteremtés lehetôségét. A kere-teket a „játszás”, a „játék törvénye” diktál-ja számukra.

- Ez nem azt jelenti, hogy itt mindentlehet, hanem azt, hogy ebben az egy-más-fél órában odavarázsolhatja a gyermekmagát mindazokba a személyekbe, mese-figurákba, növényekbe, állatokba, tár-gyakba, amelyek leginkább képesek kife-jezni érzelemvilágát.

A gyermekpszichodráma-csoportoksajátos forgatókönyv szerint zajlanak. Afoglalkozások 3 részbôl állnak. A bemele-gítés vagy lehûtés szakaszával kezdôd-nek, attól függôen, hogy a csoporttagokmilyen pszichés, érzelmi állapotban van-nak. Itt történik a ráhangolódás a közösjátékra, a történet kitalálása. A másodikvagy játékszakaszban eljátsszák a törté-netet, ehhez szimbolikusan magukra öl-tenek valami jelmezfélét, vagy csak egyanyagdarabot, ami segíti a beleélést, jelziaz átváltozást mindenki számára. A har-madik szakaszban beszélgetünk a törté-netrôl, kinek mi tetszett, mi volt jó, hogyérezte magát. Az érzelmi lecsengetéshezrajzolást, egyéb grafikus megoldásokat is

használunk. Végül szimbolikusan és a va-lóságban is tápláljuk a gyermekeket, gyü-mölcs vagy keksz stb. evéssel zárul az al-kalom.

■ A CSOPORTVEZETÉS SAJÁTOSSÁGAI

Páros vezetésû mûfaj. A csoportveze-tôk a gyermekek rendelkezésére állnak,érzelmi biztonságot, elfogadást közvetíte-nek a számukra. A valódi és áttételes kap-csolat mellett egy harmadik típusú kap-csolatot is létrehoznak a gyerekekkel,aminek az a különlegessége, hogy átenge-dik a terepet a gyermekek kezdeménye-zôkészségének, kreativitásának. A játék-ban játékosként egyenrangú szerepbenvannak a gyerekekkel (ugyanúgy sírókisrókák vagy gonosz boszorkányok,ahogy a történetben a gyerekek kitalál-ják), felnôtt szerepüket a csoport bizton-ságos mûködtetésére használják. Szak-emberként folyamatosan értelmezik agyermekek játékát, figyelik, melyik gyer-meknek mire van szüksége saját fejlôdé-séhez.

■ A GYERMEKPSZICHODRÁMA SPECIÁLIS VÁLASZLEHETÔSÉGE A GYERMEKI AGRESSZIÓRA

Az agresszió kezelése a gyermeki szo-cializáció egy fontos eleme, nyilvánuljonmeg az akár a családban, akár iskolában,akár bármilyen társas közegben. A gyer-mekjátékdráma kidolgozta saját válaszaitaz agresszióra. Csoporthelyzetben tuda-tosan kezeli azt, az adleri gondolatokmentén.

Az agresszió kezelése a biztonságos,elfogadó, jó csoportlégkör kialakításávalkezdôdik. Ha a gyermek nem él át fenye-getettséget, szorongást, miért kéne ag-resszívnak lennie a többiekkel? Ha „jólérzi magát a bôrében”, miért kéne önma-ga ellen fordulnia, autoagresszíven visel-kednie?

A védelem érzése ikerfogalma a biz-tonságnak, minden gyermeknek folya-matosan biztosítják a dramatisták. A cso-portvezetôk az elsô perctôl határozottanközvetítik, hogy tilos minden testi, verbá-lis agresszív cselekedet. A tiltás ellenére,különösen a csoport indulása kezdeténmegjelenik az agresszió a csoportokban,nem elfojtani igyekszünk, hanem kezel-ni!

Az agresszió lehet fizikális vagy ver-bális. Megjelenhet a játék bármelyik sza-kaszában, lehet szimbolikus vagy lehetvalóságos, irányulhat a másik, illetve sa-ját maga felé. Megjelenhet a csoportdina-mikában, a vezetôkkel vagy egymás ellenfolytatott hatalmi harcban.

Kezelése: Az agressziót a „mintha”birodalmába helyezzük át (úgy teszek,mintha megölném a rablót). A szerepbenjelenítem meg az agressziót, amit elját-szok, illetve, akit megjelenítek a szerep-ben. Az agresszív cselekvés így nyerszimbolikus kifejezést, egy, az igazi élet-tértôl alapvetôen különbözô potenciálistérben az „úgy tenni mintha” világban.Ez a világ azért kanalizálja sikeresen azagressziót, mert a gyermek kijátszhatjabelsô feszültségeit, a játékban megszaba-dulhat tôle. Áthelyezett agressziónak isnevezhetném, a közvetlenbôl a közvetettvilágba.

Cselekvésintervenció vagy interveni-álás: Kiváló közvetett eszköz a drama-tisták kezében. A játékban, a játékfolya-matban, mivel a dramatista is játszik, sze-repébôl tud az agresszióra választ adni,azt szelídíteni, más formába áttenni. Pél-dául az agresszív mindenkit megölni ké-szülô sárkány ellen a dramatista elôkap-hatja varázsgyûrûjét, hiszen neki is sza-bad spontánul alakítani a történetet, ésmegvédheti a varázslattal a többieket.

■ A SZEREPLEHETÔSÉGEK KIPRÓBÁLÁSA, VISELKEDÉSI ESZKÖZTÁRUK BÔVÍTÉSE

A csoport mûködése során számostörténetben számos ember, állat stb. bô-rébe bújva számos konfliktus megoldásasorán „rájönnek”, hogy léteznek másmegoldási módok is, mint az agresszió,lassan elhagyják, nem lesz többé szüksé-gük rá. Hosszú ideig együttjátszó csopor-tok esetében gyakran megfigyelhetô,hogy „fejben” dolgoznak, rendkívüli kre-ativitással, egyedi ötletekkel.

■ GYERMEKPSZICHODRÁMA A FÔVÁROSI TEGYESZ NEVELÔSZÜLÔI SZOLGÁLATÁNÁL

A Fôvárosi TEGYESZ NevelôszülôiSzolgálata jelenleg 364 kiskorú gyermekellátásáról gondoskodik 49 hivatásos és277 hagyományos nevelôszülô segítségé-vel.



A 364 kiskorú gyermek közül 171, 12év feletti kamasz.

Szolgálatunk gondoskodik továbbá120 utógondozói ellátásban részesülô fia-talról is.

Tapasztalatból tudjuk, hogy a ka-maszkor a személyiségfejlôdésben önma-gában is neuralgikus, a mi kamaszainkproblémáit fokozza, hogy traumatizált,családot vesztett fiatalokról van szó. Acsoport szervezésénél rájuk gondoltunk.

A csoportba a látens, legnehezebb,sokproblémás kamaszok kerültek, akiketa tanácsadók és a nevelôszülôk jelzésealapján hívtunk be elsô interjúra.

A meghallgatott 15 fiatal közül 10 ke-rült be a csoportba. Életkori megoszlásuk13-19 év lett. Fél évre kötöttünk szerzô-dést; 8 kamasz lett állandó tagja a cso-portnak.

Prioritást élveztek azok a fiatalok,akik a meglévô tüneteik, problémáik mel-lett motiváltak voltak a csoportmunkára.

Érzékeltetésként az elsô interjúkból:– Szeretnék a nagypapámmal lévô

rossz kapcsolatomon javítani.– Nem akarok ilyen robbanékony len-

ni.– Szeretnék jobban reagálni arra, ha

beszólnak nekem.– Szeretnék jobban kommunikálni,

nagyon félôs vagyok.– Jóban szeretnék lenni anyukámmal!

■ A CSOPORT MÛKÖDÉSÉRÔLA csoport tényleges mûködését te-

kintve kritikus idôpontban, kéthetentepénteken délutánonként találkozott,ami ütközik a hétvégi szabadidôs prog-ramokra való készülôdéssel. Nagy volt acsábítás, hogy más programokat vá-lasszanak.

A csoport székhelyét tekintve a fôvá-rosi TEGYESZ épületegyüttesében mû-ködik, ami „nehéz környék” sokuk szá-mára.

A csoporttagok közül heten Budapestkörnyékén laknak, ami 2-3 óra távolság abeérkezést-hazaérkezést tekintve.

Pszichés percepciójukat, mentalizá-ciójukat tekintve úgy tûnt, inkább a sajátkörnyezetük szereplôit látják problémá-nak, mint saját mûködésüket.

A fent említett nehézségek ellenéreeljönnek minden alkalommal, mind anyolcan.

■ A CSOPORT MÛKÖDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI

Viszonylag gyorsan egymásra hango-lódva, tartalmas, szimbolikus formábanjátszanak.

Más azonban a személyes nyíltság ésa rejtettség dimenziója ebben a csoport-ban. A felnôttek számára nyilvános azélettörténetük, de ôk nem szívesen oszt-ják ezt meg másokkal.

Nagyobb a fiatalok depresszív válasz-tartománya, nagyobb erôvel mûködikbennünk az elhárító mechanizmus.

„Éhesek” a lelki-testi ellátásra.Hozott történeteik, aktuális mûködé-

sük lehetôséget adnak nekünk a gyógyítószándékú beavatkozásokra, megengedik,hogy segítsünk.

Mi, csoportvezetôk, fokozottan figye-lünk az ún. megtartó vagy holding szere-pünkre.

■ TAPASZTALATAINK:– A vér szerinti családjukat nélkülöz-

ni kényszerülô fiatalok állandó hi-ányállapottal küzdenek.

– A veszteség- és elhagyásélménymindegyiküket mozgatja.

– Problémáik vannak az érzelmekközlésével, híján vannak az egészsé-ges önérvényesítésnek, asszertiv-itásnak.

– Kommunikációjuk lefagyott. – Elbeszélésük leginkább narratív jel-

legû.Sajátosságaik, hogy majdnem mind-

egyikük 5-10 éve él a nevelôszülôi család-ban, mégsem találják a helyüket, állandókeresésben vannak.

A csoport mûködése segítséget nyújtezeknek a fiataloknak saját kreativitásukmegélésére, a pozitív emberi kapcsolatokalakítására, nem kell kerülôutat választa-niuk saját identitásuk kibontakoztatásá-ra.

■ A PSZICHODRÁMA „JÓ GYAKORLATÁNAK” AJÁNLÁSA

A gyermekjátékdráma módszere ké-pes felölelni az egész gyermek és serdü-lôkort, de vannak csoportok fiatal felnôt-tek számára is. A csoportok általábanéletkor specifikusak. Óvodások, kisisko-lások, kiskamasz, kamasz csoportokszervezôdnek.

A csoportvezetôk „külsôs” szakembe-rek, nem az adott intézmény munkatár-sai, vagy ha az adott intézményben dol-goznak, a gyerekekkel más jellegû kap-csolatuk nincs.

A csoporttagok létszáma 5-10 fô. Acsoport mûködésének ideje változó, többtényezô összefüggése. (A résztvevôkproblematikája, anyagi vonzatok.)

A csoport helyigénye: egy nagyobbméretû, mozgásra is alkalmas terem, aminem ingergazdag.

Eszközigénye: Egyszeri, kb. 10. 000Ft-os beruházás. Ruhaanyagok, szerepek-hez kiegészítôk, rajzeszközök.

A terapeuták tiszteletdíjat, óradíjatkapnak. Ajánlott óradíj 1500 Ft/ órá-tól.

A csoport ideje: életkortól függôen,óvodáskorban 1 óra; iskolás, középisko-lás korban minimum másfél óra. A cso-port találkozhat hetente (ez a leggyako-ribb), vagy kamaszoknál kéthetente 4órában is. Ez a gyerekekkel töltött aktívidô, további egy óra a feldolgozó munka(jegyzôkönyvek készítése, közös értelme-zés).

A szakemberek képzése a MagyarIndividuálpszichológiai Egyesület kereté-ben történik. Alapdiplomától függetlenül120 óra módszerspecifikus tanfolyam, 30óra szupervízió. A Magyar PszichodrámaEgyesület is képezheti a leendô gyermek-dramatistát.

A MIPE keretén belül a Kende B.Hanna nevével fémjelzett gyermekjáték-dráma csoportból számszerûen 99 mûkö-dik ma Magyarországon.

Istvánffy Gabriella



■ AZ ÉRTÉKES ÉS BEFOGADÓ KÖZÖSSÉGÉRTA központi program volumene már önmagában rendkívül

sokrétû együttmûködést igényelt mind az irányítók, mind afejlesztôk és pályázatkiírók, mind a bevont célcsoportok te-kintetében. A megcélzott leendô pályázók számára meglehe-tôsen ismeretlen terepnek tûnhetett egy amúgy is kidolgozat-lannak számító, és a társadalmi befogadásban sem elöljáró te-matika felvállalása, új megközelítés, módszerek, értékelésirendszer megismerése, bevezetése. A szemléletváltásra haj-landó attitûd pedig „csak” a kezdet lehetett, hiszen a pályáza-tokat jól kellett megírni, adminisztrálni – és nem utolsósor-ban az elvárt minôségben teljesíteni. Ki kellett találni a szak-emberek és intézmények, köztük a speciális intézmények kö-zötti partneri együttmûködés kereteit. El kellett érni az óvo-dákat, iskolákat, ráadásul úgy, hogy fogadó készek legyenek aváltoztatásra. A hivatalos adatok (2005-2006) és a sulinova-adatbank egyik tanulmánya3 szerint egyre növekszik az integ-rált oktatásban részt vevôk száma, ami egyébként az óvodá-soknál az SNI gyerekek közel 75%-át jelenti, a 859 000 általá-

nos iskolás közül 60 000-et érint, a szakközepesek 43%-a SNI-regisztrált, míg a szakiskolások 23, a gimnazisták 34%-a. Leg-nagyobb arányban – tekintettel a speciális ellátó intézményekmagyarországi hiányára – a magatartási problémákkal küzdôés a részképesség-problémás gyerekek vesznek részt integráltoktatásban, drasztikusan kisebb az arányuk a testi-érzékszer-vi-, illetve beszédfogyatékosoknak, és legkisebb az enyhe- ésközépfokban súlyos értelmi fogyatékosok részvételi aránya azegyüttnevelésben. A jelenleg érvényes kategóriák szerint4 azautizmussal élô, beszédfogyatékos, értelmileg akadályozott,gyengénlátó, mozgáskorlátozott, nagyothalló, pszichés fejlô-dés zavaraival küzdô, súlyos hallássérült, tanulásban akadá-lyozott, vak és aliglátó gyermekek csoportjait célozták a fej-lesztések.

A projekt kiadványa szerint 33 szakértôi bizottsággal, 10 fel-sôoktatási intézménnyel, 20 középiskolával, 28 pályázatnyerteskonzorciummal, több mint 2000 képzéseken részt vett szakem-berrel, 21 adaptációs szakértôvel, 30 mentorral, 60 trénerrel, ésközel 300 fejlesztô, szakértô, szaktanácsadó kollégával dolgoz-tak együtt.



Befogadó iskolákSzakmai körökön kívül is egyre elterjedtebbé válik az a nézet, hogy a fiatalon közösségbe, többségi intézménybe be-illeszkedett fogyatékkal élô emberek képesek megszerezni azt a tudást és azokat a képességeket, amelyekkel esélytszereznek a munkaerôpiacon és az élet más területein is. Egyre láthatóbbá válnak az Európai Unió esélyegyenlôsé-gi törekvéseit szolgáló nagy fejlesztési projektek részeredményei különféle területeken. Hiszen az esélyteremtés nemkizárólag szociális kérdés, de biztos, hogy az egyik legfontosabb lehetôséget az oktatási rendszer, a tanulás, az is-kola adhatja. A tudást és a hozzáférést. Ehhez segítséget, felkészítést kell adni nemcsak maguknak az iskoláknak,de a szûkebb-tágabb környezetüknek is, mindazon érintetteknek, akik vállalják a sajátos nevelési igényû (SNI) gye-rekek együttnevelését, egy be- és elfogadó rendszer kialakítását és mûködtetését. Ez a támogatás a Nemzeti Fejlesz-tési Terv Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Programjának keretében zajlott 2004 és 2008 között.1 Az EducatioKht. – a központi program irányítójaként – a HEFOP 3.1.1-es és 2.1.1-es központi programok befejezéséhez közeled-ve „Változó tudás – befogadó iskola” címmel közös záró konferenciát szervezett a megvalósításban részt vevô part-nerekkel, valamint a kapcsolódó pályázati komponensek képviselôivel együttmûködésben 900 fô részvételével 2008.március 29-én. Közoktatási intézményvezetôket, intézményfenntartókat, HEFOP programokban közremûködô peda-gógusokat, szülôket, diákok képviselôit, továbbá a programok megvalósításában közremûködô irányító, együttmûkö-dô, valamint szolgáltató szervezetek képviselôit, fejlesztôket, mentori, tanácsadói és egyéb szakértôi munkát végzôkollégákat vártak. Plenáris ülés és mûhelyfoglalkozások követték egymást, ahol áttekintették a közoktatás tartalmikorszerûsítésében egyedülálló fejlesztési folyamat eredményeit, valamint lehetséges kapcsolódásait a közoktatás-fejlesztés jövôbeni lehetôségeihez. Ez utóbbi különösen hangsúlyos és lényeges mozzanat, hiszen az NFT I. 3.1.programjáról írt rövid „értékelése” kapcsán Magyar Bálinthoz írt levelében a program egyik szakmai vezetôje ag-godalmának adott hangot atekintetben, hogy lesz-e, és milyen lesz a folytatás.2 Hol maradnak a fenntartható pro-jektkívánalmak, és a közoktatás hosszú távú érdekének szempontjai, ha az aggodalmak valóra válnak: ha az NFTII. nem épít az elvégzett munkára és eredményekre? Ha az aktuális iskolai ügyek, botrányok lobbiharccá válva meg-akadályozzák az iskolák nyitottá, rugalmassá – nota bene gyerekcentrikussá válását?

1 NFT I.-HEFOP 2.1 intézkedés a hátrányos helyzetû tanulók esélyegyenlôségének bizto-sítása az oktatási rendszerben és 3.1 intézkedés az egész életen át tartó tanuláshoz szük-séges készségek és kompetenciák fejlesztésének támogatása.2 Korányi Margit: Levél Magyar Bálinthoz (Élet és Irodalom, Visszhang, 2008. április 11.)3 Akadálypályán, Sajátos nevelési igényû tanulók a középfokú oktatásban, www.sulino-vadatbank.hu

4 Forrás: Akadály nélkül, Befogadó Iskola – Programok az együttnevelésért, EducatioKht projekt kiadványa., 2008

■ ALKALMAZKODNI A SOKFÉLESÉGHEZElfogadó felnôttnek lényegesen könnyebb lenni, ha gyer-

mekkorban természetessé válik egy olyan közeg, közösség, aholaz ép gyerekek találkozhatnak, kapcsolatot teremthetnek ésegyütt élhetnek sérült gyerekekkel. A többség megismeri a sé-rülteket és megtanul alkalmazkodni hozzájuk, tapasztalatokatszerez barátkozásban, kommunikációban, toleranciában: fejlô-dik szociális érzékenységük, empátiájuk, nem alakul ki károselôítélet, ami sokszor akadályozza még a kapcsolatok kialakítá-sát. Az érintett gyermek megtapasztalhatja, mit jelent egy adottközösség elfogadott, értékelt tagjának lenni, épek társaságában,de saját ütemében vehet részt az oktatásban – és ez megkönnyí-ti a társadalmi beilleszkedését is.

A központi program megvalósítói öt munkacsoportban tevé-kenykedtek e célok s a várt eredmények érdekében: Pedagógus-képzési programok kifejlesztése és bevezetésének támogatásaaz inkluzív nevelés megvalósításának érdekében (1. mcs.); Peda-gógus-továbbképzési programok és szakértôi képzések kifejlesz-tése és megvalósítása (2.mcs.); Társadalmi érzékenységet növe-lô képzések kidolgozása és megvalósítása (3.mcs.); Az integráltoktatás know-how-jának fejlesztése, módszertani adatbank ésszolgáltatói programcsomagok létrehozása (4.mcs.); Új módsze-rek kidolgozása az idô elôtti iskolaelhagyás megelôzésére és a le-morzsolódás kockázatának korai felismerésére (5.mcs.). A kü-lönbözô szinteken (egyéni, tanítás-tanulás, intézményi, társadal-mi) megvalósuló szolgáltatások komplex és egymást támogatórendszert alkotnak: a nyolcféle módszertani képzés és Ajánlá-sok, a jó gyakorlat-gyûjtemény, az útmutatók, az Inklúziós foga-lomtár és az internetes adatbank mind ide tartozik, mint aho-gyan az intézményi szinten megjelenô mentori és adaptációsszakértôi támogatás, vagy a társadalomnak szóló fenntartói,szakmai szervezeteket célzó vagy szülôket bevonó tréningek is.

■ NYITOTT PÁLYAKEZDÔ PEDAGÓGUSOKA pedagógusképzési programokért felelôs munkacsoport

2004-tôl folyamatosan dolgozott annak érdekében, hogy hatéko-nyan érje el a felsôoktatáson keresztül a pedagógushallgatókat.Magába az alapképzésbe is be kell ugyanis épülnie annak aszempontrendszernek, ami nyitottá és felkészültté teszi a frissdiplomásokat az együttnevelésre. 2007-ig kidolgozták a mód-szertani tanegységet, az oktatók felkészítését követôen pedig 10felsôoktatási intézményben folyt a tesztelés. Befejezôdött a mi-nôségellenôrzés és rendelkezésre áll a hatékonyságot mérô érté-kelési rendszer.

■ FELKÉSZÍTÉS, SZOLGÁLTATÁSOK, TÁMOGATÁSA Pedagógus-továbbképzési programok gazdájának tevé-

kenysége mindezzel párhuzamosan három témára fókuszált: 1.elméleti és gyakorlati ismeretek átadása az együttneveléshez el-engedhetetlen tanulásszervezô eljárások, tanuló-megismerési-és fejlesztési technikák vonatkozásában; 2. a pályázati nyertesiskoláknak mentori és adaptációs szakértôi szolgáltatás; 3. Szak-értôi és Rehabilitációs Bizottságok képzése és tanácsadói támo-gatása szakmai fejlesztésben, minôségfejlesztésben, protokoll-egységesítésben. Mindezek keretében megjelent 8 kézikönyv (aprojektpedagógiától a kooperatív tanuláson át, a tanulói értéke-

lési formák gazdagítása témáig), akkreditáltak nyolc módszerta-ni-továbbképzési programot és a 120 órás Az együttnevelés el-mélete és gyakorlata c. programot. Mint a projektkiadvány tájé-koztat, 84 képzésen 1500 pedagógus vett részt.

■ CIVILEK, SZAKMAI SZERVEZETEK ÉS HELYI DÖNTÉS-HOZÓK BEVONÁSA

A széles körben végzett szemléletformálás, a társadalmi ér-zékenyítés, az elfogadó, toleráns attitûd kialakítása az iskolai be-fogadás mellett nélkülözhetetlen, és annak sikerességét nagy-mértékben növeli. Az iskolák és polgáraik élete állandó kölcsön-hatásban van közvetlen és tágabb környezetükkel. Az iskolánkívüli élet szereplôinek bevonásával, érzékenyítô képzésekkel250 fôt bírtak közös gondolkodásra.

■ KNOW-HOWA témafelelôs munkacsoport a hároméves fejlesztési perió-

dusban az együttnevelés útmutatóit (intézményi, dokumentáci-ós útmutatók, sérülés-specifikus eszköztárak), a kompetenciaalapú oktatási programcsomagok bevezetéséhez ajánlásokatdolgoztak ki kifejezetten az SNI tematikára adaptálva. Inklúziósfogalomtárat és bibliográfiát szerkesztettek, mintamodulokathoztak létre és kidolgozták az SNI tanulók együttnevelését segí-tô adaptációs kézikönyvet. A ma még nehezen fellelhetô, deegyre népszerûbb jó gyakorlatok gyûjtését is végezték a témá-ban, ami hozzáférhetô gyakorlati példákat tesz ismertté, plaká-tok formájában is (pl. Gyermekek Háza). Létrejött és mûködikaz adatbank, amely a projekt kiemelten kezelt eleme5.

■ LEMORZSOLÓDÁS-PREVENCIÓA 2004-2008-ig tartó idôszakban kutatási program alapján

vizsgálták a lemorzsolódás és iskolaelhagyás kiváltó okait. Azeredményeknek zárókötetet szentelnek, hiszen a kutatás Ma-gyarországon egyedülállónak mondható, kiemelt jelentôsége vi-tathatatlan. Ebben a munkacsoportban dolgozták ki azt a pre-venciós programot is, amely segíthet az általános figyelmet a té-mára idôben ráirányítani.

■ EGYMÁST KIOLTÓ TENDENCIÁK?!Ma már nem lehet vitás, hogy – mint a Sulinova adatbank

digitális jó gyakorlatokat leíró részében is kifejtik –, „az egészéleten át tartó tanulás közoktatásbeli megalapozása biztosítja atudás alapú társadalom és gazdaság létrejöttének feltételeit. Acélok elérése érdekében szükséges a pedagógiai kultúra átalakí-tása és új oktatási tartalmak kifejlesztése a tanórai és tanórán kí-vüli oktató-nevelô folyamat eredményességének fokozására.Különösen fontos azon kulcskompetenciák fejlesztése, melyek akésôbbi társadalmi szerepvállalás, valamint a munkába állásesélyeit növelik.”

És mégis: számos, mindezzel ellentétes irányú törekvésnekis tanúi lehetünk, legutóbb az iskolai erôszakhullám kapcsán ki-bontakozó, a befogadást és toleranciát korántsem elfogadó



5 www.sulinovadatbank.hu

hangnemû nyilvános diskurzusban – és ebben a körben nem-csak az SNI tanulókról esik szó.

A hátrányos helyzetû, elsôsorban roma tanulók, továbbá sa-játos nevelési igényû gyermekek – köztük máig javarészt integ-ráltan tanuló magatartási- és tanulási zavarral küzdô gyerek ésfiatal –, tanulók oktatásában érintett szakemberek képzése, azintegrációs oktatással kapcsolatos oktatási programok kifejlesz-tése ezért is fontos vállalás, és nagy ellenszélben halad a magaútján.

Hiszen a HEFOP 2.1.1 számú központi programban zajlófejlesztések fô célja éppen olyan befogadó iskolarendszer és pe-dagógiai környezet kialakítása, ahol megvalósulhat a ténylegesegyüttnevelés, a különbözô háttérrel rendelkezô gyerekek egycsoportban való nevelése, ahol az iskola és a pedagógus alkal-mazkodik a gyermekek körében tapasztalható szociális és kultu-rális háttérbeli, képességbeli és tanulási szükségletekben meg-nyilvánuló sokféleséghez. A központi program megvalósításá-nak célterületei eleve ehhez igazodtak, úgymint: a hátrányoshelyzetû, elsôsorban a roma tanulók, továbbá a sajátos nevelésiigényû tanulók iskolai kudarcának és lemorzsolódásának meg-elôzése; iskolai sikerességének elôsegítése, esélyeik munkaerô-piaci javítása, és a társadalmi beilleszkedés lehetôségének kiter-jesztése; valamint a szegregáció megszüntetése és a diszkrimi-nációmentes, integrációs oktatási gyakorlatok elterjesztése aközoktatásban. A képzési programokon túlmenôen szakmai éshálózati szolgáltatások fejlesztése és biztosítása révén segíti ahátrányos helyzetû tanulók együttnevelésének hatékonyságát.

Az elôzetes várakozások szerint 2008-ig várhatóan 180 köz-oktatási intézmény válik alkalmassá – a központi program fen-tebb részletezett szakmai szolgáltatásainak segítségével – azinkluzív (befogadó) nevelésre. Kérdés, hogy itt is mûködik-emajd a jó és sikeres példák „átragadása”, a megélt jó tapasztala-tok tudatos beépítése az oktatás rendszerébe, a fejlesztések to-vábbgondolásába, hasznosításába.

Ehhez képest aktuálisan még ma is nagy a kontraszt, mintazt számos esetben láthatjuk, legutóbb a Magyar Családsegítô ésGyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnöke általmegírt6 válsághelyzet – az iskolák döntô többségének rigid-sége, alkalmazkodni tudásának képtelensége, nyitottá válásá-nak ellehetetlenülése – vonatkozásában például.

„Az iskolai nevelés válságát jól tükrözi a Pedagógusok Demokratikus

Szakszervezetének törvénymódosítási kezdeményezése, mely lehetôvé ten-

né a veszélyeztetett, magatartási problémákkal küzdô gyermekek kizárá-

sát, vagy hosszabb-rövidebb idôre szóló kitiltását az iskolából. Abszurd, ha

az integrációt szolgáló intézmény kirekesztéssel kívánja problémáit megol-

dani.

…

Az iskola nem tudott alkalmazkodni a demokratikus berendezkedés-

hez és a fogyasztói társadalomban felnövekvô gyermekek sajátosságai-

hoz. A demokrácia jogokról is szól, nemcsak kötelezettségekrôl. Kritikus,

független, szabad gondolkodásról, önálló véleményalkotásról, amik nél-

külözhetetlenek a személyiség fejlôdéséhez és az alattvalói léttôl való

megszabaduláshoz.

…

Sok iskola a gyerekek magatartási problémáinak megoldását vagy csak

mástól várja – nevelési tanácsadó, gyermekpszichiátria, gyermekjóléti szol-

gálat, család –, vagy csak szankciókkal próbál úrrá lenni rajtuk. Megalázó fe-

gyelmi tárgyalások, intôk sorozata, a rejtetten már évek óta létezô kizárások,

az úgynevezett „magántanulóság”.

Gyakran javasolják a magatartási problémákkal küzdô gyermekek szü-

leinek, hogy kérjék a magántanulóságot, mert akkor biztosan el fogják végez-

ni az iskolát. Egyre több az ilyen státusú gyerek, akit kirekesztettek, megfosz-

tottak az alapvetô szocializációs közegtôl, s akik elvesztették szinte minden

esélyüket a továbbtanulásra.

…

Bizony nagyobb súly helyezôdik az adott szak tudományának megtaní-

tására, mint arra, hogyan kell megérteni, elfogadni a gyermeket, vagy diffe-

renciáltan átadni a tudást. Nem épültek be a pedagógiai kultúrába azok a

technikák, amelyek segítenének a problémás helyzetek kezelésében, a peda-

gógusok személyiségének karbantartásában. Pedig ezek a lehetôségek adot-

tak. Akkor miért nem használják ki ezeket? Miért a kirekesztésért küzdenek?

Az nyilván sokkal egyszerûbb. Hogy milyen következménnyel jár a gyermek-

re, a családra, a helyi közösségekre, és a társadalomra nézve, az kevésbé ér-

dekli az iskolákat.

A kirekesztés helyett ajánlhatóak szelídebb módszerek, amelyek a gyer-

mekek iskolai integrációját segíthetik elô. Ennek alapfeltétele, hogy képesek

legyenek a rossz gyermeket is elfogadni, kedvesen, figyelemmel felé fordul-

ni, hogy érezze, fontos a számomra, és nyitott vagyok a problémája megbe-

szélésére. Az integrációra az iskolában számtalan lehetôség kínálkozik: Be

lehet vonni a gyereket az osztályközösségbe úgy, hogy funkcióval bízzuk

meg, megkeressük, miben tehetséges, azt fejlesztjük, nem emlegetjük folyvást

a hibáit, hiszen azokkal ô is tisztában van. Elvisszük kirándulásokra, nem re-

kesztjük ki azzal, hogy úgyis problémát fog okozni, bevonjuk a szakköri,

sportköri munkába, beszélgetünk vele, meglátogatjuk a családot, erôsítjük ve-

le a kapcsolatokat.”

Ha ez is kevésnek bizonyulna, még mindig bevonható a gyermekjólét,

gyermekvédelem, és az ugyancsak partnerségen alapuló együttmûködés az

iskolán kívüli, nem feltétlenül pedagógus szereplôkkel. Ehhez azonban az

iskoláknak is lépni kell.Gy.É.



6 Takács Imre: Törvényesített kirekesztés ( Népszabadság ONLINE • 2008. május 8. )

A közoktatás aktuális modernizációs és fejlesztési feladatai-nak kivitelezése, a pedagógusok és oktatási szakértôk felkészíté-se a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira a Fejleszté-si Tervek keretében, a Humánerôforrás-fejlesztési OperatívProgramon (HEFOP2.1 és 3.1.1.) belül, a SuliNova Kht., az Or-szágos Közoktatási Intézet és az Educatio Kht. konzorciumiegyüttmûködésével kezdôdött el.. A Nemzeti alaptanterv átdol-gozott változata, az Oktatási Minisztérium középtávú közokta-tás-fejlesztési stratégiája és a Nemzeti fejlesztési terv prioritásaiolyan fejlesztési irányokat jelöltek ki, amelyek halaszthatatlan-ná tették a közoktatás átfogó modernizációját. Bebizonyosodott,hogy elégtelen az új tantervi rendszerek fejlesztése, megjelente-tése. Új pedagógiai módszerek megjelenését, elterjesztését tá-mogató igazi alternatívára van szükség; az óvodákban, iskolák-ban közvetlenül felhasználható, tudatosan és átgondolt módonfejlesztett oktatási programok kidolgozása, s a hozzájuk kapcso-lódó továbbképzési, tanácsadói, értékelési és minôségfejlesztésirendszerek kialakítása jelentett feladatot.

A háttértámogatást a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerô-forrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 2.1 számú, Hátrá-nyos helyzetû tanulók esélyegyenlôségének biztosítása az okta-tási rendszerben és a 3.1 számú, Az egész életen át tartó tanu-láshoz szükséges képességek és kompetenciák fejlesztése címûintézkedése jelentette. A HEFOP 2.1-es intézkedés központiprogramjában zajló fejlesztések fô célja a hivatalos honlap köz-leménye szerint1 „olyan befogadó iskolarendszer és pedagógiaikörnyezet kialakítása, ahol megvalósul a tényleges együttneve-lés, a különbözô háttérrel rendelkezô gyerekek egy csoportbanvaló nevelése, ahol az iskola és a pedagógus alkalmazkodik agyermekek körében tapasztalható szociális és kulturális háttér-beli, képességbeli és tanulási szükségletekben megnyilvánulósokféleséghez. A projekt elôsegíti a hátrányos helyzetû tanulókiskolai sikerességét, munkaerô-piaci helyzetének megerôsítésétazáltal, hogy a közoktatásban – az integrált nevelés ösztönzésé-vel – gyengíti a szelekciós mechanizmusok érvényesülését, vala-mint támogatja az ehhez szükséges együttmûködési rendszerekés humánerôforrás kialakítását. E program két célcsoportra irá-nyul: a hátrányos helyzetû, elsôsorban roma tanulók (A kompo-nens), továbbá a sajátos nevelési igényû tanulók (B komponens)körére. A HEFOP 3.1-es intézkedés ez egész életen át tartó tanu-lás elterjesztése biztosítja a tudásalapú társadalom és gazdaságlétrejöttének feltételeit. Ehhez szükséges az iskolarendszernek akompetencia alapú nevelés, oktatás és képzés irányába való fej-lesztése. Különösen nagy fontosságú a kisiskolás korban elsajá-tított alapképességek és -készségek, továbbá kulcskompetenciákköre, mert ezek a késôbbi, sikeres tanulás és munkába állás fel-tételei.” A Magyarországon egyedülálló közoktatás-fejlesztésiközpontban kifejlesztett programcsomagok az iskolák számáraalternatívát kínálnak a jelenlegi oktatási gyakorlat mellé, de

úgy, hogy ne az iskoláknak kelljen kitalálniuk, hogy mit csinál-janak, hanem „konyhakészen”, felhasználóbarát módon kapjákmeg ezeket az eszköz-együtteseket. Ezek ugyanis amellett, hogytartalmazzák a különbözô tanterveket és a taneszközöket, támo-gató elemeket (pl. továbbképzési ajánlatok) is magukba foglal-nak.

Az oktatási tárca is élen járt a hasznos példák tudatos gyûj-tésében és bemutatásában. 2005-ben 21 jó gyakorlatot tettekközzé a honlapon2 . A jó gyakorlatokkal rendelkezô közoktatásiintézményekhez rendszeres felhívásban fordultak 2006-ban is.A HEFOP 2.1.1-es központi programhoz kapcsolódóan például,a sajátos nevelési igényû (SNI) tanulók integrált oktatásánakelôsegítése érdekében várta a jó gyakorlatokat. A SuliNova Kht.az együttnevelés pedagógiai gyakorlatának elterjesztése érdeké-ben összegyûjteni tervezte azokat a „jó gyakorlatokat”, amelyeka sajátos nevelési igényû gyermekek, tanulók nevelésének és ok-tatásának irányelveivel (2/2005. (III. 1.) sz. OM rendelet 1. és 2.számú melléklet) és a NAT 2003-mal (243/2003 (XII.17.) sz.Korm. rendelet) egyaránt összhangban állnak, és kapcsolódnaka pedagógiai munka egyes részterületeihez (úgymint: az SNI-gyermekek integrált óvodai nevelése/iskolai oktatása; az integ-rált nevelést megvalósító intézmények szervezetének kialakítá-sa; az SNI-gyermekek integrált nevelését támogató szakmai ésszakszolgáltató intézmények/szervezetek tevékenysége; a SNI-gyermekek integrált nevelését támogató társadalmi közeg kiala-kítása). Az intézményi jó gyakorlatok gyûjtésének célja a sikereshazai innovációk felkutatása, terjesztése, az együttnevelést tá-mogató pedagógiai rendszerek kialakításának és megújulásánaksegítése volt: nyilvánosság biztosításával, a sokoldalú intézmé-nyi együttmûködések létrehozásával, a horizontális tanulás le-hetôségének biztosításával. Jó gyakorlatnak minôsült mindenolyan önállóan kezelhetô tartalmi egység, amelyet a fejlesztôkmár kipróbáltak, és az a célcsoport szempontjából eredményes-nek bizonyult, vagyis hozzá tudott járulni az SNI-tanulók sike-res integrálásához. Az értékelési mechanizmus értelmében a be-nyújtott anyagokat vagy elfogadták, vagy továbbfejlesztésre ja-vasolták és ehhez szakértôi segítséget is kínáltak, vagy szakmaikifogások miatt elutasították. A „jó gyakorlatok” internetes adat-bankba3 kerültek. Az adatbankban a jó gyakorlatok tematikuskeresésére is lehetôség nyílik.

Ez a komplex programmal együtt fontos eleme az oktatásiintézmények pedagógiai kultúrája megújulásának. Erre pedig aszaporodó kutatások és mérések tapasztalatai alapján – mindmódszertani, mind tartalmi szempontból – szükség van. Megkell(ett) azonban teremteni az intézményi befogadás feltételeitis annak érdekében, hogy a vezetôk és véleményformálók ké-pessé váljanak a folyamatos megújulásra, fejlesztésre, projektekvezetésére, vagy éppen önértékelésre. 2004-2008 között inten-



Otthon vagyunk a tanteremben

1 http://www.sulinova.hu/cikk.php?sess=&alsite=1&rovat=1&alrovat=&cid=332 (http://www.sulinova.hu/letoltes.php?sess=&fid=427 )3 www.sulinovadatbank.hu

zív kompetencia alapú programfejlesztés zajlott (a hat kompe-tenciaterületet, valamint az óvodai nevelést központba állító fej-lesztés a Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1-esközponti programja keretében valósul meg 2008 nyaráig). Aprogram kezdô szakaszában az óvoda-iskola átmenetre és a be-lépô 1., 2., 5., 7. és 9. évfolyamokra kifejlesztett programcsoma-gokat a Térségi Iskola- és Óvodafejlesztô Központok (TIOK) pe-dagógusai próbálták ki a 2005/2006-os tanévtôl. A további évfo-lyamokra szóló programok és a tesztelés évrôl évre folyamato-san zajlottak.

A tesztelést korrekció követte. Ezután a HEFOP 3.1.3-as pá-lyázat több mint 300 nyertes intézménye vállalkozhatott arra,hogy felkészítés mellett 2006 szeptemberében a kompetencia-fejlesztô programcsomagokat tanrendjébe illessze. A széleskörûbevezetést segítette azoknak a szakmai szolgáltató intézmé-nyeknek a munkája, amelyek a HEFOP 3.1.4-es pályázat kereté-ben 2006-tól akkreditált pedagógus-továbbképzést tarthattak,felkészítve hozzávetôleg tízezer pedagógust az oktatási prog-ramcsomagok alkalmazására, valamint a Sulinet Digitális Tu-dásbázis kezelésére. A HEFOP 3.3-as pályázati források segítsé-gével a kompetencia alapú oktatásfejlesztés folyamatába bekap-csolódhattak az arra vállalkozó pedagógusképzô felsôoktatásiintézmények is.

Emellett elérhetô a Hazai Digitális Jó Gyakorlatokgyûjteménye4, amely a HEFOP-2004-3.1.1 központi programkeretében elkészített oktatási programcsomagok rendszerét bô-vítô, bevezetését, alkalmazását segítô, elsôsorban sikeres intéz-ményi „jó gyakorlatok”-ra épülô digitális alapú oktatási progra-mok kifejlesztésével jött létre különbözô témákban (pl. Az élet-módtörténet, gazdálkodástörténet, háborúk, konfliktusok, anépvándorlás-népmozgások, Irodalmi alkotások, stílusirányza-tok, életmûvek készségfejlesztô feldolgozása, diák érdekképvi-selet, diákjogok, partneri együttmûködés az iskolában, emberijogi, multikulturális, interkulturális projektek.)

A HEFOP 3.1.1-es és 2.1.1-es központi programok értéke-lô és záró konferenciáját az Educatio Kht. szervezésében„Változó tudás – befogadó iskola” címmel 2008. március 29-én rendezték meg. Arató Gergely ÚJ TUDÁS-MÛVELTSÉGMINDENKINEK címû összefoglalójában a minôség és esély kér-dését összekötötte. Kiemelt stratégiai megállapítás, hogy a fon-tos dolgok helyben történnek, ezért kell építeni, megerôsíteni abevált és elismert gyakorlati tudást. Szlogenként hatott a „szi-lárdság a célokban, rugalmasság a végrehajtásban” elv. A meg-lehetôsen komplex intézkedéscsomagban lényegében uniós for-rás biztosítja a fejlesztéseket – hazai forrás a mûködést. Ahhozazonban, hogy minden gyermek eséllyel kezdhesse az iskolát,számos egyéb támogatásnak is célba kell érnie. A TÁMOP 6.1.4keretében történik a védônôi rendszer bôvítése, családi napkö-zik fejlesztése, és a „biztos kezdet” programhoz kapcsolódó tá-mogatások, ami segítheti egyrészt az egységes óvoda-bölcsôdekialakítását és mûködtetését, és külön hangsúlyt helyez a„beóvodáztatás” ösztönzésére is. Esélyegyenlôség kérdésköré-ben a HEFOP 2.1.7 és a TÁMOP 3.3 keretében megvalósuló in-

tegrációs programokról lehetett megtudni, hogy nagyon hang-súlyos a pedagógusok és civilek bevonása, hogy több roma fia-tal alkalmazása várható az óvodákban és az iskolákban. Az ok-tatás tartalmi fejlesztése – mint fentebb részleteztük – a HEFOP3.1, TÁMOP 3.1, és TIOP 1.1 keretében zajlik. A tehetséggondo-zás (Magyar Géniusz Program, Arany János Plusz Program, Te-hetséggondozó bázis intézményhálózat) és kollégiumfejlesztés(kollégiumok szakmai fejlesztése, bevonásuk a pedagóguskép-zésbe, infrastrukturális fejlesztés) a TÁMOP 3.4 Nemzeti Tehet-ség Alapján keresztül történik

Az infrastrukturális megújulás a Regionális Operatív Prog-ramok által bölcsôdei és óvodai hálózat fejlesztéssel, 2013-ig700 oktatási intézmény felújításával. Ez 2008 nyarától kb. 250intézmény felújítását jelenti.

Szabályozás és fejlesztés címmel Béresné dr. Dunai Gyöngyi(OKM Közoktatási Fôosztály) tartott értékelést a konferencián.Elôször az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) és aközoktatás kapcsolódási pontjairól beszélt. Hangsúlyozta, hogyegyetlen felújítás, infrastrukturális fejlesztés sem történhet meghozzá kapcsolódó tartalomfejlesztés nélkül.

A Társadalmi megújulás Operatív Programról szólva a tar-talmi fejlesztés került középpontba mint a 21. századi közokta-tás alapja. A kiemelt központi program (2008. 1. negyedév) ke-retében a fejlesztés-koordináció, hálózat-koordináció (regioná-lis, területi szolgáltatások, támogatórendszer irányítása), illetveaz ágazatközi koordináció és a programok közötti koordináció afôbb mûködési területek. A célokat a minôség – hatékonyság –hozzáférés hármasával fémjelezte. A tovább- és átképzések pá-lyázati konstrukcióinak (2008. harmadik negyedév) tartalma azintézményi implementációt támogató felkészítések, hiányzókompetenciák és kapacitások pótlása, pályakorrekciós át- és to-vábbképzések biztosítása lesz. A pedagógusképzések a pedagó-giai kultúra korszerûsítésére az új szerepekre való felkészülésretervezettek. Ezek a megerôsítô, támogató továbbképzések olyanszakmai, szakértôi területekre készítenek fel a közoktatási intéz-ményekben, amelyek az implementációs folyamatokat támogat-ják, illetve a már módosított pedagógiai programok hatékony,minôségi megvalósítását garantálják. A pedagógiai megújulásfontos eleme a pedagógus-továbbképzés az intézmények, a régi-ók igényei és az új szolgáltatási szakterületek szerint. Az elôadókiemelte, hogy az új tanítási és tanulási módszerek megjelenésea hagyományos tanárszerepek megváltozása, az informatikastb. egyaránt nagy kihívást jelentenek a pedagógusok és oktatókszámára. Pedig a modernizáció végrehajtásához mindez elen-gedhetetlen alkalmazkodást és felkészülést igényel. Az ÚMFTforrások keretében közvetlenül mintegy 30 milliárd Ft áll ren-delkezésre a TÁMOP 3.1.5 (3.1.5+3.1.7) konstrukciókeretébenpedagógus tovább-és átképzésre, közvetve pedig további közel50 milliárd Ft (szolgáltatói kosár, TÁMOP 3.1.4 (3.1.3+3.1.4)konstrukció) fejlesztési forrás támogatja a pedagógus-tovább-képzést. További fontos információ, hogy az ÚMFT keretébenzajló pedagógus továbbképzések100%-ban finanszírozott kép-zések, elsôsorban az oktatási-nevelési intézménybe helyezi aképzést, a megtartott képzések akkreditáltak, így beszámíthatóka kötelezô továbbképzésekbe.



4 http://www.sulinovadatbank.hu/index.php?akt_menu=3570

■ ÓVODA- ÉS ISKOLAFEJLESZTÉSEK UNIÓS FORRÁSBÓLCEGLÉDBERCELEN

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 2007-2013között 120 milliárd forint áll rendelkezésre a közoktatási in-tézmények fejlesztésére, amelynek csaknem felére a 2007-2008 idôszakban lehet pályázni. Az óriási összegbôl a közép-magyarországi régió települései 2007-2013 között összesenközel 11,5 milliárd forintnyi támogatásra pályázhatnak köz-oktatási intézményeik fejlesztésére. Gyurcsány Ferenc mi-niszterelnök részvételével került sor az ÚMFT keretébenmegvalósult elsô beruházás – az elsô óvodafejlesztési projekt– átadására 2008 júniusában.

A beruházás az I. NFT keretében megindult óvodafelújításimintaprojekt folytatása, amelyre Ceglédbercel mellett az egészország büszke lehet. Ceglédbercel visszatérô, sikeres pályázó:eddigi két nyertes pályázata után már a harmadik elbírálása vanfolyamatban.

A pest megyei Ceglédbercel község és kistérség visszatérô,sikeres pályázó, amely mintát ad minden magyarországi telepü-lés számára. Felismerve lehetôségeit és igényeit, valamint gyor-san és gondosan elôkészítve projektjeit, a település fejlôdésénekszempontjából mintaértékû projektet vitt végig mind az I. NFT,mind az ÚMFT közoktatási intézmények fejlesztését célzó pá-lyázatain. Az I. NFT keretében 217 millió forintnyi uniós támo-gatással megkezdett óvodafejlesztési mintaprojekt révén fel-épült a korszerû, akadálymentesített 150 fôs Napsugár óvoda.

A beruházás folytatásaként pedig 10,5 millió forintos unióstámogatásból megvalósult az óvoda játszótere is. Ceglédbercelszándékainak komolyságát és a fejlesztés gyorsaságát jelzi, hogyez az ÚMFT keretében elsôként megvalósult óvodafejlesztésiprojekt.

A közoktatási intézmények fejlesztésének következô állomá-sát a település általános iskolájának fejlesztése jelentheti. Ennekmegvalósítására a község 250 millió forint uniós támogatásrapályázik. A pályázat elbírálása folyamatban van.

(Forrás:http://www.nfu.hu/content/1712 )



■ HÁTTÉRA Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) ke-

retében Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete, azÚj Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) „A társadalmi meg-újulás” prioritásához kapcsolódó beavatkozásait fejtették ki avonatkozó uniós jogszabályokkal és rendeletekkel összhangban.A program fejlesztéseinek stratégiai megalapozását – 14 másikoperatív programéval egyetemben – az ÚMFT adja. A TÁMOPcélja olyan beavatkozások sikeres végrehajtása a 2007-2013-asprogramozási periódusban, amelyek az egész ország lakosságátérintik, és amelyekhez az infrastrukturális hátteret, a minôségiszolgáltatásokhoz való egyenlô esélyû hozzáférést elsôsorban aTársadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP), illetve aregionális operatív programok (ROP) biztosítják. A Nemzeti Fej-lesztési Ügynökség honlapján2 közzétettek értelmében a prog-

ram költségvetése 4 097 080 055 euró. A finanszírozás hátterétaz Európai Szociális Alapon keresztül 85%-ban az Európai Unióbiztosítja, 15%-ban pedig hazai források adják. A program terü-leti jogosultsága kiterjed Magyarország teljes területére, azaz a„Konvergencia” célkitûzés alá tartozó hat régió, valamint a „re-gionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitûzés alá tarto-zó Közép-magyarországi régió területére.

A Társadalmi Megújulás Operatív Program az ÚMFT átfogócéljaihoz, a foglalkoztatás bôvítéséhez és a tartós növekedéshezelsôsorban a munkaerôpiac kínálati oldalára irányuló intézke-désekkel, az emberi erôforrások fejlesztésével járul hozzá. Agazdaság rendelkezésére álló munkaerô-kínálat növekedésébenrejlô lehetôségek csak akkor használhatók ki, ha növekszik azálláskeresési aktivitás, csökken a munkaerô-piaci és társadalmidiszkrimináció mértéke, javul az összhang a keresett és a kínáltképzettségek, képességek között, továbbá az egészségkultúrafejlôdése által nô az egészséges munkaerô aránya. A foglalkoz-

Jó gyakorlatok a bûnmegelôzés területérôlAz Országos Bûnmegelôzési Bizottság az elsôk között volt azon szervezetek között, amelyek tudatosan gyûjtötték ésnépszerûsítették azokat a külföldi és hazai jó példákat, megoldásmódokat, eljárásokat, pályázatokat, kísérleti prog-ramokat, amik jó gyakorlatként mások számára átvehetô, megfontolható mintaként szolgálhatnak. Ez már a Társa-dalmi Megújulás Operatív Program elôtt is, mint a feladatok egyike jelent meg, ezzel a támogatási koncepcióval pe-dig még strukturáltabb lehetôség kínálkozik arra, hogy minden aktív program megmutathassa magát. A programvégrehajtásával a társadalmi bûnmegelôzés, és a reintegráció területén a 2004 óta kialakított és folyamatosan to-vábbfejlesztett jó gyakorlatok elterjedése, sztenderdizálása, továbbá új, innovatív elemek kidolgozása várható1.

1 A cikk összeállításához a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az Országos Bûnmegelôzé-si Bizottság hivatalos honlapján közzétett információkat használtuk fel a hivatkozott for-rások egyedi megjelölésével. 2 Forrás: www.nfu.hu

tatás bôvítéséhez tehát az aktivitás növelésén keresztül vezet azút. Ezért a Társadalmi Megújulás Operatív Program átfogó céljaa munkaerô-piaci részvétel növelése. Ezt elsôsorban az emberierôforrások minôségének javításával, az alábbi specifikus célokmegvalósításán keresztül kívánja elérni, melyhez a foglalkozta-tás, az oktatás és képzés, a szociális terület, az egészségügy, akultúra és a közmûvelôdés eszközrendszerére, továbbá antidis-zkriminációs eszközökre egyaránt szükség van.

■ Specifikus célok• A munkaerô-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása • Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése • A változásokhoz való alkalmazkodás segítése • Az egész életen át tartó tanulás elôsegítése • Az egészségi állapot és a munkavégzô-képesség javítása • A társadalmi összetartozás erôsítése, az esélyegyenlôség

támogatása Az egyes beavatkozások az – egy-egy speciálisabb cél körül

csoportosuló mûveletcsoportot tartalmazó – ún. prioritási ten-gelyek mentén valósulnak meg. E prioritási tengelyek határoz-zák meg a program tartalmi, végrehajtási és pénzügyi struktúrá-ját. A TÁMOP prioritási tengelyeiben egyúttal az is megjelenik,hogy a területi kohézió elérését milyen szempontok mentén se-gítik elô az adott prioritási tengely beavatkozásai (úgymint a ki-emelt leghátrányosabb helyzetû térségek, valamint a települé-sen belüli szegregáció csökkentését célzó komplex fejlesztésektámogatása, beruházás a jövônkbe: gyermek- és ifjúsági progra-mok, a halmozottan hátrányos helyzetû csoportok szociális ellá-tórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítá-sa munkaerô-piaci integrációjuk elômozdítása érdekében, a szo-ciális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzá-férés javítása, a helyi közösségek és a civil társadalom fejleszté-se, a társadalmi kohézió erôsítése bûnmegelôzési és reintegrá-ciós programokkal), valamint, hogy milyen beavatkozások tör-ténnek a nemzetközi és határmenti együttmûködés keretében,illetve mely tevékenységek esetében kerül sor keresztfinanszí-rozásra.

■ TÁMOP 5. prioritás: a társadalmi befogadás,részvétel erôsítése

Mint az Országos Bûnmegelôzési Bizottság (ObmB)közleményébôl3 kiderül: „a társadalmi kohézió erôsítése, a hát-rányok bizonyos okainak felszámolása egyes társadalmi csopor-tok esetében a hagyományos eszközök alkalmazásán túl kocká-zati elemzô és kezelô megközelítést igényel. Ez az intézkedésegyrészt a hátrányos helyzetû fiatalok és gyermekek, másrésztpedig az iskolázatlan, szakképzetlen, alacsony jövedelmû, jel-lemzôen elmaradott térségben, rossz szociális körülmények kö-zött élô tartós munkanélküli, és sok esetben roma származásúszemélyek társadalmi befogadásának erôsítését és esélyegyenlô-ségének elômozdítását célozza a munkaerôpiacra való belépésés visszatérés érdekében. Az intézkedés végrehajtása során azemlített halmozottan hátrányos helyzetû csoportok bûnelköve-

tésének és áldozattá válásának megelôzését, a bûnokok csök-kentését, valamint a már bûnelkövetôvé vált személyek társa-dalmi reintegrációját elôsegítô prevenciós és reintegrációs célúprojektek (beleértve az ezeket megalapozó projekteket is) való-sulnak meg. Ezek lényege, hogy állami, önkormányzati, egyhá-zi és civil szervezetek jellemzôen helyben, (kis)közösségi kere-tek között és partnerségi alapon szervezôdve olyan kompeten-ciafejlesztô projekteket valósítanak meg, amelyek eredménye-ként a résztvevôk a társadalom által elfogadott értékeknek meg-felelôen tudnak szocializálódni. Az intézkedés által generált fo-lyamat következményeként olyan perifériára szorult társadalmicsoportok is aktív részeseivé válhatnak a munkaerôpiacnak,amelyek eddig külsô segítség hiányában erre nem voltak képe-sek.”

Szükségessé vált az említett célcsoporttal kapcsolatba kerü-lô szakemberek szakterületek szerinti tematikus képzésére, va-lamint a szakemberek közötti rendszeres szakmai együttmûkö-dések megszervezésére (hálózatok építése).

■ Milyen tevékenységek valósulnak meg? • A gyermek- és fiatalkori bûnözés megelôzése: iskolai és is-

kolán kívüli bûnmegelôzési programok, valamint az iskolábólkimaradt csellengô fiatalok megelôzési programjai segítségévela gyermekek integrációs esélyeinek javítása, a gyermek- és fia-talkorúakkal foglalkozó szakemberek ismereteinek bôvítése, akonfliktuskezelési, prevenciós, jogismereti, képességfeltáró éskészségfejlesztô felzárkóztató foglalkozások támogatása.

• Az áldozattá válás megelôzése, áldozatsegítés: a kockázaticsoportba tartozó potenciális sértettek önvédelmi képességénekjavítása a bûnelkövetés okainak, körülményeinek feltárásával,az ebbôl származó információk terjesztésével, szakmai feldolgo-zásával.

• A már büntetett személyek társadalmi és munkaerô-piacireintegrációja: a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatar-tottak és a pártfogó felügyelet alatt állók képzése, szakképzésemunkaerô-piaci integrációjuk elôsegítése érdekében; a büntetés-végrehajtási intézményekben és a pártfogó felügyelôi szolgála-toknál dolgozó szakemberek továbbképzése, munkaerô-piaci,konfliktuskezelési, más szakmákkal való együttmûködési kész-séget erôsítô, mediációs módszerek alkalmazására.

• Közérdekû munka: a büntetésre ítéltek kárhelyreállító jel-legû munkatevékenységének szervezése a bûncselekménnyelsértett személy és megsértett közösség kiengesztelése érdeké-ben.

■ TÁMOP 5.6 intézkedésAz Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Társadalmi

Megújulás Operatív Programjának (TÁMOP) 5. prioritási tenge-lye alatt tervezett tevékenységek együttes célja a társadalmi ko-hézió erôsítése és a közösségek fejlesztése. Az operatív progra-mon belül a támogatásokat pályázat útján (5.6.1. konstrukció),illetve – stratégiai jelentôségû fejlesztés, beruházás esetén – ki-emelt támogatásként (5.6.2. konstrukció) lehet elnyerni. AzIgazságügyi és Rendészeti Minisztérium A társadalmi kohézióerôsítése bûnmegelôzési és reintegrációs programokkal elnevezé-sû 6-os intézkedés önálló felelôseként 2007-2013 között mint-



3 http://www.bunmegelozes.hu/index.html?pid=1106

egy 8,6 Mrd Ft összegû támogatás felhasználását ütemezheti4.Az intézkedés három pillérre épít: az erkölcsi veszélyzónábanélô gyermek és fiatalkorúak, az áldozatvédelem és -segítés, aszabadságvesztésre ítélt, illetve szabadságelvonással nem járóbüntetéssel sújtott elítéltek reintegrációja. A programok tehátaz Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társ-finanszírozásával valósulnak meg.

■ PÁLYÁZATI KONSTRUKCIÓ: „TÁRSADALMI KOHÉZIÓERÔSÍTÉSE BÛNMEGELÔZÉSI ÉS REINTEGRÁCIÓS HELYIKEZDEMÉNYEZÉSEKKEL"

Az alapvetô szakmai koncepció készen áll, a felelôs munka-csoport a pályázati felhívások részletes kimunkálásán dolgozik.A támogatás tervezett összege a 2008-2013 idôszakra 6,4 milli-árd Ft.

Az OBmB szerint az országos hatókörû pályázati konstruk-ció célja nem más, mint a társadalmi bûnmegelôzés elfogadottnemzeti stratégiájának cselekvési programjaiban megjelölt fel-adatok végrehajtásával összefüggô helyi kezdeményezések tá-mogatása, mint pl.:

• Az áldozatsegítés, az áldozattá válás megelôzése érdeké-ben a potenciális sértettek önvédelmi képességének javítá-sa.

• Elítéltek ismereteinek bôvítése, oktatásának, foglalkoztatá-sának támogatása, tranzit-foglalkoztatás típusú progra-mok megvalósítása. A helyi munkáltatók ösztönzése arra,hogy a fogvatartásból szabadultakat és a pártfogó felügye-let hatálya alatt állókat foglalkoztassák.

• Erôszakmentes konfliktuskezelô készségek fejlesztése. • A közösség kiengesztelése érdekében hasznos munkavég-

zés szervezése. • A fogvatartottak, a pártfogó felügyelet hatálya alatt állók

és a helyi (települési) közösség kapcsolatának erôsítésétcélzó programok szervezése.

• A településsel közös tevékenységek szervezése. • Fogvatartottak pszichológiai segítése, illetve szociális (csa-

ládi, rokoni stb.) kapcsolatai kialakításának, fenntartásá-nak támogatása.

• Mediáció és a jóvátétel más módszereinek alkalmazása abüntetések végrehajtásában.

■ „TÁRSADALMI KOHÉZIÓT ERÔSÍTÔ BÛNMEGELÔZÉSIÉS REINTEGRÁCIÓS PROGRAMOK MÓDSZERTANI MEG-ALAPOZÁSA” KIEMELT PROJEKT

A kormány 1014/2008. (III. 11.) számú határozatában dön-tött a projekt nevesítésérôl, amely a megvalósítás elôfeltétele. Avégrehajtás részleteirôl további egyeztetéseket kell végrehajta-ni. Az Akcióterv szerint a 2008. évre, mint szakmai elôkészítésiszakaszra 200 millió Ft-os költségvetéssel valamint a 2009-2010.évekre 2 milliárd Ft támogatással számolnak. A projekt elsô –2009. március 31-ig tartó – szakaszára a tárca benyújtotta a pá-lyázati dokumentációt.

A kiemelt projekt elméleti alapja az, „hogy eltérô eszköz-rendszert kell létrehozni a társadalomra kiemelkedô veszélyt je-lentô súlyos, és a kisebb súlyú bûncselekményekben megnyilvá-nuló hagyományos bûnözéssel szemben. A társadalomra kevés-bé veszélyes, de a bûnesetek többségét képezô bûncselekmé-nyek elkövetôivel szemben a hagyományos büntetô igazságszol-gáltatás rendszerétôl elterelô eszközöket kíván alkalmazni. Abüntetô igazságszolgáltatási rendszer hatékony mûködéséhezelengedhetetlen, hogy a társadalompolitika részeként mûködôbûnmegelôzésben az érintett szervezetek hálózatként tudjanakmûködni, hiszen így várható el az, hogy a szükséges beavatko-zások a legkorábban, és a probléma kezelése szempontjából amegfelelô intézmény által valósuljanak meg. Ez jól felépített jel-zôrendszerek kialakítását, hálózattá fejlesztését feltételezi.”5

Mint a honlapközleménybôl kiderül, a kiemelt projekt szak-mai programja az észak-magyarországi, az észak-alföldi és a dél-dunántúli régiókra fókuszál, minthogy e területek az ország„bûnkibocsátó” régiói közé tartoznak. A célcsoport a megvalósu-lás pilléreinek hatókörében dolgozó szakemberek, és klienseik:gyermekvédelemben, a közoktatásban, az egészségügyben, abüntetô igazságszolgáltatás területén, az állami, önkormányzatiés a civil szervezetekben dolgozók és ügyfelek. Fontos, hogy atéma elismert szakértôi tananyagot dolgoznak ki, amely a társa-dalmi bûnmegelôzés szempontjai alapján rendszerezi a szüksé-ges elméleti, gyakorlati, szakmai ismereteket. A szakemberekmunkacsoportokat mûködtetnek, amelyek konkrét szakmaimunkafeladatok, esetfeldolgozások útján a közremûködôket ak-tív részvételre késztetik, elôsegítik a hálózatosodást is.

A teljes támogatási összeg közel kétharmadát olyan modell-projektek megvalósítására fordíthatják, amelyek közvetlenülérintik a klienseket. Jellegzetességük az, hogy a bûnmegelôzés,illetve a reintegráció feladatát nem egyes elszigetelt beavatkozá-sokként, hanem összefüggô rendszerként kezelik. Egyúttalolyan tevékenységi formákat támogatnak itt is, amelyek „leg-jobb gyakorlatként” országosan is alkalmazhatóak lesznek.

■ JÓ PÉLDÁK ■ 1. Diótörés

A Diótörés Alapítvány egy 1995-ös Phare mikro projekt jog-utód szervezeteként jött létre. Egyedülálló szervezet, amely elsô-sorban volt állami gondozott fiatalok, hajléktalanok komplexreszocializációjával foglalkozik.

Fô tevékenységei• Gyermekvédelem, utógondozás; • szociális és egészségügyi ellátás; • oktatás; • civil aktivitás.A Diótörés Alapítvány 1997-es megalakulása óta kidolgozta,

és mára teljesen kiépítve mûködteti a volt állami gondozott, haj-léktalan fiatalok komplex szocio-rehabilitációs rendszerét. En-nek elemei, szintjei:



4 http://www.bunmegelozes.hu/index.html?pid=1128 5 http://www.bunmegelozes.hu/index.html?pid=1278

• Kommunikációs/diszpécserszint (mintegy 100 fô/év)• Dióverô önsegítô csoport (heti 10-20 fô)• Képzési szint (képzésenként 20-25 fô)• Dióhéj utógondozó és Diófa rehabilitációs otthon (11+18

férôhely)• Támogatott albérletek (eddig összesen 3 fô)

1998 óta kiemelten közhasznú, állami alapfeladatot kiváltótevékenységük során sikeresen rehabilitáltak mintegy húsz fia-talt, akik a hajléktalan/drogos életmód helyett családot alapítot-tak, tartósan munkát végeznek, tanulnak stb.

Komplex rendszerük különbözô szintjein évente kb. 200 fô-nek nyújtanak szolgáltatásokat.

A jó gyakorlatként bemutatott projekt: a volt állami gondo-zott, hajléktalan, egyedülálló, többnyire roma származású, bûn-elkövetô fiatalok számára kidolgozott komplex reszocializációsmodell mûködtetése a bûnismétlés elkerülése érdekében. Célja:a bûnismétlés megelôzése.

Az Alapítvány az alkoholfüggô és a kábítószer-használó fi-atal felnôtt korú volt állami gondozott, hajléktalan fiatalokszámára kezelési programot dolgozott ki, amely a munkaválla-lói életforma elérésére helyezi a hangsúlyt. Így a volt államigondozott fiatalok elkerülhetik a bûnismétlést, eltartottból ön-fenntartóvá válnak. A rendszerváltás után az elôítélet mindnyíltabb formában jelent meg a többnyire roma származású fi-atalokkal kapcsolatban, akiket éppen a többségi társadalomtóleltérô életmódú családjaiktól szakítottak el. A romák alacsonyés ma még folyamatosan romló társadalmi státusa, illetve a ro-mákkal kapcsolatos elôítéletek megnyilvánulásai bûnözéstgerjesztô tényezôk. A fiatalok sem a roma közösségekben, semaz intoleráns többségi társadalomban nem találnak menedék-re.

A fiatalokkal végzett munka során megtapasztalták, hogymég azok is teljesen járatlanok a napi realitásokban, akik isko-láikat eredményesen befejezték, esetleg szakmunkás bizonyít-vánnyal rendelkeznek. A nevelô intézetekben töltött évek soránsok alapvetô szocializációs fokozat kimaradt vagy nem rögzültbennük készség szinten. Kulcsképességek hiányában elhelyez-kedésük ellehetetlenül.

Nagy mennyiségû ellátatlan szükséglettel tömkelegével ren-delkeznek ezek a fiatalok, melynek következtében minden fia-tal része a bûnmegelôzés körének, áldozatként vagy tettesként.

A projekt kiegészítô célja volt a figyelemfelkeltés is e fiata-lok ügyének támogatása érdekében, ill. a kezelési módok stan-dardizálása, terjeszthetôvé tétele is.

Az Alapítvány az országos ellátási körzettel mûködtetettbudapesti és Somogy megyei intézményeiben nyújtotta szol-gáltatásait ebben a programban, 2004. 10. 01. - 2005. 09. 30.között.

A projekt összköltsége: 5 625 000 Ft, ebbôl a támogatásiösszeg: 5 000 000 Ft, önerô: 625 000 Ft volt.

A Diótörés Alapítvány intézményei a helyi önkormányzat-ok támogatása mellett tevékenykednek, mivel kialakításukelôtt – a célcsoporttal kapcsolatos társadalmi fenntartások is-merete okán – nagy hangsúlyt fektettek a közösségi szociálismunkára.

Közremûködôk voltak:• Pártfogók;• gyámügyesek;• gyermekvédelmi szakemberek;• önkéntesek;• civil szervezetek;• roma szervezetek, a konkrét esetkezelés alapján.

A projekt elôzetesen várt eredményei:• A sikeresen megvalósított projekt eredményeinek értéke-

lése mentén valós válaszok kidolgozása a volt állami gon-dozott, hajléktalan fiatalok bûnismétlésének elkerüléséért;

• a probléma fontosságának tematizálása, a szakmai és tár-sadalmi közbeszédbe való beemelése;

• a civil társadalom elfogadottságának, támogatottságánaknövelése;

• a fenntartható fejlôdés alapjainak erôsítése; • standardizált mûködés elterjesztésében közremûkö-

dés, • költséghatékony ellátások kialakítása, terjesztése; • a szükségletkommunikáció, a szükségletalapú fejlesztések

fontosságának terjesztése; • sikeresen megvalósított projekt keretében a célcsoportba

tartozó fiatalok társadalmi elszigeteltségének csökkentése,az eredmények dokumentálása, utánkövetés;

• a hasonló élethelyzetek mögött meghúzódó igen eltérôokok feltárása és kezelése, a fiatalok integrálása a mun-ka világába a saját szintjén, lehetôségei és elvárásai sze-rint;

• a modell értékû esetek, eljárási standardok leírása; • a fiatalok kulcsképességeinek fejlesztése, elsôsorban

nondirektív eszközökkel (tréning, játék, kalandpedagó-gia);

• az elérhetô támogatások: ösztöndíj, átképzési támogatás,családi pótlék, segély felkutatása, a hozzáférés elôsegítése;

• a program folytathatóságának sikeres elôkészítése a fenn-tartható fejlôdés érdekében,

• az alapítvány ismertségének növelése a célcsoport tagjaiés a szakmai kapcsolatok mentén, sajtókapcsolatok építé-se;

• a társadalmi erôk bevonása, laikus segítôk szervezése amédia segítségével;

• a projekt fiataljai munkaerô-piaci tájékozottságának javítá-sa;

• a projekt fiataljai tanulási motivációjának erôsítése; • a projekt fiataljai munkamotivációjának erôsítése; • a projekt fiataljai pszichológiai, életvezetési, alkalmazko-

dási problémái rendezôdésének segítése; • a projekt fiataljai szakmai, munkaerô-piaci, szociális kom-

petenciáinak fejlesztése; • kompetenciahiány esetén a fiatal társintézménybe (pl.

egészségügyi) való eljuttatása; • családi kapcsolatok ismételt felélesztése (lehetôség sze-

rint); • PR munka a célcsoport érdekeinek kommunikálására.



A projekt keretében a 12 hónapos futamidôre tervezett ésmegvalósított feladatok, tevékenységek:

• a szociális munka esetvezetési eszköztára; • reális, személyre szabott „jövôkép” felvázolása; • rugalmas, az igényekhez szabott idôbeosztás; • a „MI- tudat” kialakítása, erôsítése; • továbbtanulási, szakmaszerzési lehetôségek bemutatása; • a Maslow-féle szükségletpiramis alapszükségleteinek (éle-

lem, biztonság stb.) biztosítása; • egyéni esetkezelés; • egyéni jövôkép, „karrierterv” készítés; • személyre szabott munkahelykeresés; • a korcsoportnak megfelelô technikák alkalmazása: pl. „ka-

landpedagógia”; • az alapítvány egyéb szolgáltatásainak feltételekhez kötött

biztosítása (pl. szállás).

A projekt illeszkedése a szervezet életébeA Diótörés Alapítvány az országban felvállalta a volt állami

gondozott, sok esetben szenvedélybeteg, fiatal hajléktalanok re-habilitációját.

Hiánypótló szolgáltatásukat 1997. óta folytatják a Szociálisill. a Gyermekvédelmi Tv. hatálya alá esô mûködési engedélyekbirtokában.

A szervezet az egyedülálló (18-24), elsôsorban volt államigondozott fiatalok, hajléktalanok segítése érdekében alapvetôenaz alábbi faladatokat látja el megalakulása óta:

• önsegítô csoport mûködtetése;• egyedi ügyekben szociális munkás általi segítségnyújtás;• ügyintézés, jogi tanácsadás;• érdekképviselet;• kórházi szociális munka; • nappali és szállásnyújtó hajléktalanellátás; • munkahely- és lakáskeresés;• utógondozói ellátás szállásnyújtással;• drogrehabilitáció;• pszichológiai tanácsadás; • támogatott albérletek közvetítése. Jelen projekt keretében tovább erôsítették e feladatok ellátá-

sát, és külön hangsúlyt fektettek a fiatalok eseteinek dokumen-tációjára. A rendszerezett adatokat szakmai fórumok alkalmá-val prezentálták.

A projekt hatása a szervezet életéreTevékenységük rendkívül élômunka- és költségigényes.

Szakmai függetlenségük, illetve a fiatalokkal kötött egyéni szer-zôdések személyre szabott voltának biztosítása érdekében az ál-lami normatíva mellett pályázatokból tartják fenn kiemeltenközhasznú szolgáltatásainkat. A fenntartó hiánya és a magas színvonal biztosítása miatt azAlapítvány folyamatos pénzszûkében volt, ami már a szakmaiszínvonal fenntartását veszélyeztette.

A projekttel egyidôben az Országos EgészségbiztosításiPénztár (OEP) befogadta a szervezetet, vagyis pénzügyileg tá-mogatta azt. Ennek eredményeként az intézményen belül többszolgáltatás valósulhatott meg. A hajléktalan ellátás így még in-

tenzívebbé válhatott. Az OEP által biztosított pénzügyi támoga-tás (betöltött ágyakra, állandó munkaviszonyra) költségvetésibiztonságot jelent a szervezet számára.

Innovatív elemek a projektbenA Diótörés Alapítvány tevékenysége önmagában példaérté-

kû. Az országban egyedüli civil szervezetként tart fenn olyan

utógondozó otthont, ahol „anyaintézmény” nélküli utógondozásfolyik volt állami gondozott, hajléktalan fiatalok számára, akiképpen „problémásságuk” miatt esnek ki az állami ellátásokból.A kiemelten „szipus” fiatal hajléktalanok számára szervezettDiófa Otthon is egyedülálló a szolgáltatási vertikumban. Tevé-kenységüket a fenntartható fejlôdés jellemzi, a fiatalok szükség-let kommunikációjára alapozottan bôvítik szolgáltatásaikat, me-lyeket a folyamatos visszajelzések alapján fejlesztenek.

Újításnak számít, hogy roma származású kollégákat alkal-maznak, ezzel is elôsegítve a romákkal való kommunikáció ha-tékonyságát. Képzett roma szociális munkás áll közvetlen kap-csolatban a célcsoporttal.

A szervezet tapasztalatai a projekt lebonyolítása soránA célcsoport nagyon bizonytalan életkörülmények között él.

A szervezet munkatársai, szakemberei szintén bizonytalanpénzügyi körülmények között dolgoznak. A bûnmegelôzési pro-jekt keretében kapott támogatás ezt a projekt idôszakára megol-dotta.

Pozitívan alakul a párbeszéd a Diótörés Alapítvány és párt-fogoltjai között, és ezáltal hatékonyabbá válik az együttmûködé-sük.Bôvebb információ a projekttel kapcsolatban a projektfelelôstôlkérhetô: Csépányi GabriellaTel./Fax: 06-1-238-95-00/ 614E-mail: [email protected](Forrás:http://www.bunmegelozes.hu/index.html?pid=1028#7)

■ 2. Intézetben nevelt fiatalok devianciábasodródásának megelôzése

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Gyermek-városa, Szakiskolája és Kollégiuma az iskolai konfliktuskezelés,az iskolai és az iskolakörnyéki erôszak megelôzése; a gyermek-és fiatalkorú bûnözés csökkenése; az áldozattá válás megelôzé-se témában adta be pályázatát. A társadalmi bûnmegelôzésnemzeti stratégiája cselekvési programja a gyermek- és fiatalko-ri bûnözés, a kábítószer-fogyasztás emelkedése kapcsán kieme-li, hogy az elkövetôk jelentôs része hátrányos helyzetû családbólszármazó, marginális környezetbôl érkezô. A programba be-vont fiataljaink is kifejezetten hátrányos helyzetûek, hiszengyermekvárosi elhelyezettek, akik számára nemcsak a családtólvaló elszakadás, hanem az intézeti elhelyezés is szocializációsproblémák kialakulásához vezethet. A másságuk megélése, a kö-tôdési nehézségeik, a tartós frusztráció, a korán kezdett drogfo-gyasztás olyan személyiségváltozásokat eredményezhet, ame-lyek kompenzálására mindenképpen törekednie kell az ôket el-látó intézmény munkatársainak. E ponton az alábbi prioritások-hoz kapcsolódott a program:



• szociálpolitika és családpolitika • ifjúság- és sportpolitika: • nevelés- és oktatáspolitika Az elôzmények leírása szerint: „Tiszadob egy újfajta funkci-

ót kezdett ellátni, ide kerültek azok a gyerekek, akiket leginkábbkellett „rejtegetni” a társadalom szeme elôl. A maga perifériásföldrajzi fekvésével, rideg épületével szinte kínálta magát annaka nem éppen humánus szemléletnek, hogy ide kell helyezni aproblémás gyerekek legproblémásabbjait; ez a hely fogadta beazokat a gyerekeket is, akiket az újonnan alakult rendszer gyer-mekjóléti szolgáltatásai sikertelenül próbáltak visszaintegrálni atársadalomba éveken keresztül. Jelenleg az itt élô gyerekek nagyrészét az effajta súlyos gyermekvédelmi esetek alkotják. Gyer-mekeink közül sokan követtek el bûncselekményt, sokan váltakáldozattá. Sokuknál jelent még ma is problémát az alkohol- és adrogfüggôség, pszichiátriai jellegû betegségek, bûncselekmé-nyek elkövetése.”

A projekt célja volt az intézetben nevelkedô fiatalok devian-ciába sodródásának megelôzése sport, nevelés, szabadidôs fog-lalkozások révén, célcsoportja a Tiszadobi Gyermekváros gyer-mekei. A projektmegvalósítás idôszaka 2006. szeptember 1. -2007. május 30.

A támogatás összege: 2.998.621 Ft, önerô: 550.000 Ft volt.

Együttmûködô partnerek voltak: • Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Gyermek-

városa, Szakiskolája és Kollégiuma - fôpályázó • Szegedi Tini-telefon Lelkisegély-szolgálat Egyesület

Közremûködô szervezetek: • A helyi önkormányzat gyermekvédelmi, családsegítô,

gyermekjóléti szolgálata • A rendôrség helyi képviselôje

A projekt várt eredményei:• A kisközösségi kontroll erôsítésével csökkenthetô a kalló-

dó fiatalok száma. • A társadalmi integráció feltételeinek, fôleg a gyermekek

szocializációs esélyeinek javítása, valamint a marginalizá-ció és a kirekesztés elleni programok hozzájárulnak a ge-nerációk közötti szolidaritás erôsödéséhez.

• Az iskolának az erkölcsi nevelésben betöltött szerepe, agyermekvédelmi rendszer szakmai hatékonyságának meg-erôsítése lehetôvé teszi azt, hogy a fiatal generáció megta-nulja a társadalmi konfliktuskezelés erôszakmentes tech-nikáit. A büntetendô, ezen belül különösen az erôszakosviselkedést tanúsító fiatalok szembesítése tettük következ-ményeivel, a mediációs programok alkalmazása fejlesztiaz erkölcsi felelôsséget.

• A környezeti és természeti értékek megbecsülése érdeké-ben végzett felvilágosító, oktató-nevelô munka eredmé-nyeként csökkenthetô az épített és természeti környezetetkárosító gyermek és fiatalkori bûncselekmények száma.

• Az egészségügyi, a szociális szolgáltatások, a szociál- ésfoglalkoztatáspolitika képviselôi, az iskolák, a rendôrség, apártfogók, és az igazságszolgáltatási szereplôk közötti jel-

zôrendszer és együttmûködés kialakítása, valamint az ön-kormányzati ügyosztályok közötti folyamatos munkakap-csolatok megelôzik a veszélyeztetetté és a veszélyeztetôvéválást. A gyermekvédelmi jelzôrendszer mûködtetése abûnelkövetés felé sodródó és az áldozattá váló fiatalok szá-mát csökkenti.

• A fenti tevékenységek eredményeként a korosztályokonbelül növekednie kell az elesett, a kirekesztett csoportokiránti toleranciának.

• A szocializáció egyéb körülményeinek kedvezô irányú be-folyásolása, különösen az elsô munkavállalók szakképzés-ének erôsítése elôsegíti a fiatalok társadalmi integrációját,az esélyegyenlôség érvényesülését.

Megvalósult tevékenységekA. Személyiségfejlesztô tréningfoglalkozás fiatalok részé-

reB. A jobb önismeret, alkalmazkodási készség, szocializációs

felzárkózás megvalósulásával csökken a devianciába sodródás,az áldozattá válás veszélye.

C. Rendszeres sportAlternatív szabadidô-eltöltési mód a csellengés, csavargás,

sodródás kiváltásáraD. Konstruktív konfliktuskezelés-képzés a fiatalokkal

foglalkozók részéreA konfliktushelyzetekkel kapcsolatos beállítódások, motivá-

ciók megváltozása.E. Ifjúsági kortárs segítôk képzése, illetve a képzettek te-

vékenysége a közösségbenA résztvevôk váljanak alkalmassá olyan kapcsolat kialakítá-

sára, amelyben a párbeszéd, az együtt gondolkodás, az egymás-ra figyelés teremti meg a segítségnyújtás lehetôségét.

F. Versenyekkel, pályázatokkal a készség-, a képességfel-tárás lehetôségeinek bôvítése, a tehetséggondozás

Alternatív, konstruktív, aktivitást igénylô szabadidô-eltölté-si mód a csellengés, csavargás, sodródás kiváltására

G. A programok terjesztése, utókövetése, hatástanulmánykészítése

A megvalósított modellprojekt szakmai programja beillesz-kedett egy szélesebb szakmai törekvésbe. A jelenlévô problé-mák már korábban arra késztették a gyermekotthont, hogy eze-ket minden elérhetô eszközzel enyhítsék.

„Az elsô lényeges problémát, amely megoldást követelt, agyerekek iskolázatlansága idézte elô. Számos olyan tizenéveskerült a rendszerbe, akik már évek óta csavarogtak, megszakadtaz iskolai karrierjük. Tizenhat-tizenhét évesen egy-két általánosiskolai osztályt jártak még ki, analfabétaként kerültek be hoz-zánk, teljesen alulszocializálva. Az ô esetükben nem volt járha-tó az az út, hogy a normál közoktatás rendszerében vegyenekrészt az iskolai tanulásban. Számukra hoztunk létre egy belsô,speciális, kislétszámú tanulócsoportot, ahol integrált formában,viszonylag nagy nevelôi kontroll mellett, magántanulóként ké-szülnek fel az iskolai vizsgákra. A másik nevelési problémát anem tanköteles korú, de még kiskorú gyerekek foglalkoztatásajelentette. Számukra egy foglalkoztatócsoportot hoztunk létre,



ahol elektronikai hulladékok szétszerelését végzik. A szorgalmiidôszak kitöltésén túl a szabadidô szervezése is a speciális neve-lési helyzet köré szervezôdik. Csak néhány olyan programotemlítek, amely az elterelést, a bûnmegelôzést szolgálja, szabad-idôs élmények pedagógiai hatásával:

• Multikulturális klubok szervezése • Hétvégi kirándulások • Úszásoktatás • Lovasoktatás, lovaglás”

A projekt hatása a szervezet életére A kortárssegítô, önismereti tréning rendszeressé vált. Eszkö-

zök terén is bôvült az intézmény.

A szervezet tapasztalatai a projekt lebonyolítása soránAz érdemi munka 2006 októberében a kortárs segítôk kép-

zésével kezdôdött. Intenzív képzés keretében három egész na-pon keresztül folyt a munka. A képzés résztvevôit az addig ismûködtetett TeaTékát látogató aktív, közösségért tenni akarógyerekek közül válogatták ki.

Sikerek:• Lehetôséget kapott az intézmény, hogy pszichológust al-

kalmazzon. Nagyon sok lelki sérült fiatal lakik itt, és ôk igényel-ték is a pszichológus segítségét. A gyerekek az iskolából is e-maileznek a pszichológus szakemberrel.

• Bensôséges kapcsolatot sikerült kialakítaniuk a fiatalokkal.A kamaszgyerekek a felnôtt nyakába borulnak.

• Érdekes feladatokat kaptak a fiatalok. A feladatokat határ-idôre teljesítették.

• Emberi kapcsolatokat, személyes ismertséget alakítottakki a felnôttekkel. Van kihez fordulniuk.

• Többen és rendszeresebben vettek részt a foglalkozásokona fiatalok. A versenyzés lázba hozta ôket.

Nehézségek:Erdei Sándor, szakmai vezetô beszámolója alapján:„A nagy távolság (Szeged - Tiszadob) csak a havi egyszeri ta-

lálkozást tette lehetôvé a SZETITEL munkatársaival. Ezt egy-részt akadályként, másrészt elônyként értékeljük. Akadálykéntazért, mert a rendszeresebb találkozások hatására valószínûsít-hetôen több fiatal vonódhatott volna be a programba. Elôny-ként azért, mert így a kortárs segítô programban résztvevôkmegtapasztalhatták saját hatékonyságukat, önszervezôdési ésszervezési készségeiket, asszertivitásukat.

Akadályként értékelem, hogy nem sikerült elérni az eset-megbeszélô csoporton való részvétel teljességét, így csak az anéhány nevelô tudott hatékonyan profitálni ebbôl, akik rend-szeresen megjelentek a foglalkozáson. A jövôben fontos, hogykövetkezetesebb munkát fejtsünk ki annak érdekében, hogy azezzel kapcsolatos motivációt erôsítsük.”

Bôvebb információ a projekttel kapcsolatban a projektfele-lôstôl kérhetô:Név: Hatvaniné Nagy RozáliaTel.: 06 20 256 1783E-mail: [email protected](Forrás:http://www.bunmegelozes.hu/index.html?pid=1074 )

■ 3. Bûnmegelôzés a gyermekvédelembenA pályázatot Budapest Fôváros Önkormányzatának Béke

Gyermekotthona és Általános Iskolája adta be. A Békébe azok agyerekek kerülnek, akik „mindenhonnan kikerültek”. 82%-ukbûncselekményt követett el, ebbôl 60% kábítószerrel érintett.Nincs olyan növendék, akinek családja ép. A gyermekotthon-ban élô 66 növendék harmada túlkoros általános iskolás. A húsznövendék utógondozotti ellátásban részesül. A Béke a SzegletkôGyermekotthonnal és a bócsai intézménnyel mûködik együtt.Az utóbbi két speciális lakásotthonban kifejezetten drogos, bûn-cselekményt elkövetett fiatalok élnek. Szabadka Péter igazgatóelmondása szerint a különleges körülmények következtébenspeciális pedagógiai eszközöket kell választani. Új pedagógiaiközösséget kell felépíteni, amelybe a gyerekek is beletartoznak.A mûködéshez pedagógiai protokollt kell kialakítani.

E pedagógiai program 4 elemre épül: • a közös „békés” szellemiség kialakítására, amelyben a gye-

rekek érezhetik, hogy a közösségbe tartoznak • a fizikai munkára • a növendéki önkormányzatra • és – elsôsorban – az utógondozás keretében megvalósított

speciális segítésre.

A Béke célja, hogy e programra támaszkodva „önmegtartó”embereket és „családapákat” neveljen. A Modellprogram kidol-gozása és gyakorlati megvalósítása a súlyos vagy ismételtenbûncselekményt elkövetô 12-14 éves gyermekkorúak reintegrá-ciójának elôsegítésére, bûnismétlésük megakadályozására szol-gált. Az együttmûködô partnerek közül a négy gyermekotthon-ból kettôben kifejezetten drogos és bûnelkövetô gyerekek él-nek, a Béke Gyermekotthonban pedig igen nagymértékû azilyen gyerekek aránya. A projekt fôpályázója, a Fôvárosi Ön-kormányzat Béke Gyermekotthona különösen veszélyeztetettgyerekeket és fiatalokat gondoz. Közöttük sokan nem csupán acsaládból, de már több más gyermekotthonból is kikerültek, sa Béke Gyermekotthon afféle „utolsó esélyként” igyekszik szá-mukra biztosítani a rehabilitáció lehetôségeit. A nevelôottho-nokban élô gyermekek köztudottan fokozottan veszélyeztetet-tek a bûnelkövetés szempontjából, mivel a növendékek 80%-adeviáns környezetbôl kerül be. Számos deviáns, neurotikusés/vagy aszociális személyiségjegyet hordoznak, nagy többsé-güknél több-kevesebb pszichikai zavar verifikálható, legtöbb-jük különféle devianciákkal terhelt. A gyermekotthonban agondozottak jelentôs többsége már bekerüléskor is rendszeresdroghasználó, de más szenvedélybetegségek is elôfordulnakkörükben. Mindezek miatt a számukra az egyetlen esély a tár-sadalomba való beilleszkedésre, ha intenzív és célzott progra-mokat valósítunk meg személyiségük formálására, a drogprob-léma kezelésére, a bûnelkövetés megelôzésére. A „bûnmegelô-zés a gyermekvédelemben” projekt a fiatal gyerekkorban drog-gal és más veszélyeztetô tényezôkkel érintett állami gondozot-tak (valamint családjuk, környezetük) társadalmi beilleszkedé-sét, tanulási esélyeik javítását, önismeretük, egyéni és társadal-mi felelôsségvállalásuk fokozását kívánja szolgálni. A 4 gyer-mekotthonban összesen kb. 20 a célcsoportba tartozó súlyos



vagy ismételten bûncselekményt elkövetô gyermekkorúak szá-ma. ôk alkották a projekt célcsoportját.

A projekt célja reintegrációjuk elôsegítése, bûnismétlésükmegakadályozása volt.

A projekt megvalósulásának helyszíne Budapest (részben:Alsónémedi, Bicske, Bócsa).

A projektmegvalósítás idôszaka 2006. szeptember 1 -2007. április 30.

A támogatás összege: 15.619.200 Ft., önerô: 5.212.800 Ft.A projektben együttmûködô partnerek és feladataik vol-

tak:• Budapest Fôváros Önkormányzatának Béke Gyermekott-

hona és Általános Iskolája - fôpályázó • Aga Gyermekotthon, Budapest • Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon, Bicske • Szegletkô Gyermekotthon, Alsónémedi • Pax Vobis Közhasznú alapítvány, Budapest • Hegyisport Club Egyesület, Budapest

A projekt várt eredményei• Csökken a bûnelkövetések száma és gyakorisága; • Csökken az ismételt bûnelkövetések száma és gyakorisága; • Tapasztalatgyûjtés a modell projekttel kapcsolatban.

A projekt eredményei jól mérhetôk, az utókövetés statiszti-kai eredményeibôl lehet következtetni a program sikerére.

A projekt fenntarthatóságával kapcsolatban szükséges meg-jegyezni, hogy az együttmûködô gyermekotthonok gondozottikörének sajátosságai mindenképpen indokolják a bûnmegelôzé-si projektek futtatását, a probléma az, hogy az egyes részele-mekhez csaknem kizárólag pályázatokból tudnak forrásokatbiztosítani, amely források egyik évben a rendelkezésünkre áll-nak, másik évben esetleg nem, ilyenkor a programelem felfüg-gesztésre kerül. Emiatt esetleges, hogy egy adott évben melyikprogramelem valósul meg. Elemeiben egymásra épülô, konzisz-tens modellprojektek megvalósítására források hiányában nincsmód. Ugyanakkor van néhány programelem (ilyenek például adrogprevencióhoz kapcsolódó elemek, a kortárssegítés, a bócsailakásotthon-program, a kulturális- és sportprogramok stb.),amelyek évek óta folyamatosan futnak.

A gyermekotthon vezetôsége úgy érzi, hogy bûnmegelôzés,a drogprevenció feladatát mindenképpen el kell végezniük, amicsakis az intézményben dolgozó szakemberek díjazás nélkülitúlmunkájával valósulhat meg. A két civil szervezet (Pax VobisAlapítvány, Hegyi Sport Club Egyesület), amely a Béke Gyer-mekotthon mellett mûködik, pont ezen feladatok elvégzéséttûzte ki célul, a gyermekotthonban dolgozó szakemberek ezenszervezetek önkénteseiként végzik el a bûnmegelôzési feladato-kat. Ennek azonban korlátai vannak, mivel a költségek nem ki-zárólag személyi jellegûek, mint ahogyan az önkéntes munká-nak is vannak korlátai.

A projekt keretében tervezett tevékenységekA Béke Gyermekotthon más együttmûködô partnerekkel

modellprogramot dolgoz ki és valósít meg a gyakorlatban a sú-lyos vagy ismételten bûncselekményt elkövetô 12-14 éves gyer-

mekkorúak reintegrációjának elôsegítésére, bûnismétlésükmegakadályozására. A megvalósított programról hatástanul-mány készül.

A projekt 8 elembôl áll, amelyek egymásra épülnek.

Programelemek:I. Személyre szabott foglalkozás, képzés, képességfeltárás. II. Jóvátételi módszer alkalmazása. III. Drámapedagógiai módszer hasznosítása. IV. Egyéni- és csoporttechnikák alkalmazása. V. Sport és intenzív mozgást biztosító foglalkozások szerve-

zése. VI. Kortárssegítés. VII. Intenzív családterápia és családgondozás. VIII. A program utókövetése, hatástanulmány készítése.

Megvalósult tevékenységekA program megvalósításában 4 gyermekotthon és 4 civil

szervezet vett részt.A programok váltakozó helyszíneken zajlottak, mind a 4

gyermekotthonban, ill. külsô helyszíneken (sportprogramok).

Alkalmazott eszközök, módszerekA programok • vagy ugyanazon tematika alapján párhuzamosan zajlottak

az egyes gyermekotthonokban (pl. családgondozás), • vagy felváltva zajlottak az egyes gyermekotthonokban (pl.

Ifjúság Önkormányzat), • vagy az adott program helyszíne mindig ugyanaz a gyer-

mekotthon volt (Színjátszókör, Videotréning, Játékcso-port); ezek a közös foglalkozások

Változások a projekt megvalósításábanKisebb változtatásokra sor került a programban a hegymá-

szás, a drámapedagógiai foglalkozások és a sportnapok tekinte-tében, a célcsoport igényeihez való igazodás céljából.

A programba bevonni kívánt 20 gyermeken felül a tartalék10 gyereket is igyekeztek bevonni a tevékenységekbe.

A projekt illeszkedése a szervezet életébe1. Több megnyert pályázat az egyes projektelemek régebben

megvalósult programjaihoz (Béke Gyermekotthon, Pax VobisAlapítvány, Hegyi Sport Club), szakmai beszámolók.

2. Az egyes projektelemek elôzményei: • képességfelmérés: folyamatosan végzett tevékenység • képzés egyéni fejlesztési terv alapján: folyamatosan vég-

zett tevékenység • hátrányos helyzetû fiatalokkal foglalkozó pedagógusok to-

vábbképzése (Soros Alapítvány) • pedagógusok tréningjellegû megelôzési célú felkészítô

programja 2000. (Fôváros) • Prevenciós és egészségfejlesztési képzési program a gyer-

mekvédelemben foglalkoztatott szakemberek számára2001. (GyiSM)

• színjátszó kör: 2002 óta a Béke Gyermekotthonban



• játékcsoport szakkör formában: folyamatosan végzett te-vékenység

• egyéni technikák: folyamatosan végzett tevékenység • Ifjúsági Önkormányzat: folyamatosan végzett tevékenység • Sportfoglalkozások: a HSC segítségével: hegymászás, tábo-

rok, lovasterápia, futás, foci, úszás, sítáborok, sporttábo-rok, versenyeken való részvétel stb.

• Kulturális programok szervezése (Pax Vobis Alapítvány:énekkar, CD kiadás, programszervezés)

• Kortárs segítés: 1999 óta zajlik a Béke gyermekotthonban,kiforrott tematika alapján

• Családterápia, családgondozás: folyamatosan végzett tevé-kenység

• Hatástanulmány: a projektek lezárásakor készül. • Utókövetés: folyamatos tevékenység.

A bûnmegelôzés területén végzett egyéb tevékenység: • Drogprevenció: 6 konferencia a gyermekvédelemmel fog-

lalkozó szakembereknek, a konferencia anyagának megje-lentetése kiadvány formájában (Ifjú-Kór, ajánlott tan-anyag az ELTE-n)

• Bócsai lakásotthon: droggal érintett és bûnelkövetô gondo-zottak számára munkaterápia, munkára való felkészítés,társadalmi reintegrációs program

• Szökött gyerek megkeresô projekt: 2 évben zajlott, pályá-zati forrásokból

• Fogolygondozás projekt a gyermekotthonos elítélteknek:1996 óta folyik (ObMB támogatással)

• Számos olyan kidolgozott programmal rendelkeznek (pl.munkára való felkészítés, oktatások stb.), amelyeket forrá-sok híján eddig nem sikerült megvalósítaniuk.

Hogyan hatott a projekt a szervezet életére?A Béke Gyermekotthon szervezés területén eddigi tevékeny-

sége során is kimagasló teljesítményt nyújtott. Jelen projekt ke-retében azonban 4 gyermekotthon vezetôinek és lakóinakösszekovácsolására vállalkozott.

Már az elôkészületi munkák is nagy lendülettel és nagy lel-kesedéssel zajlottak az otthonban, melybôl a gyermekfelügye-lôk is aktívan kivették a részüket.

A fôpályázó rengeteg tapasztalatot szerzett projektkoordiná-ció terén. A modell program megvalósítása hatalmas szakmaifejlôdést nyújtott mind a vezetôk, mint a projekt szakmai éspénzügyi megvalósítói számára.

A szakemberek havonta összeültek megbeszélni a projektelôrehaladását és tapasztalataikat. Ezeken a találkozókon jó voltegy kicsit beszélgetniük, felderíteniük, ki miben tud segíteni amásiknak. Mindannyian úgy álltak hozzá a projekthez, hogy eztmeg kell csinálni, és a projekt végén együtt örültek annak, hogymeg tudták csinálni.

A gyermekvédelmi hálózatra nem jellemzô a folyamatoskommunikáció, kicsit elszigetelten, távol egymástól élnek ezekaz intézmények. A projektnek sikerült hatékonyan fejlesztenieaz együttmûködést és a kommunikációt a projektben résztvevôszakemberek között.

A partnerszervezetek közös munkájával egy igazi élmény-

programot alakítottak ki és valósítottak meg számos, a gyerme-keket fejlesztô és szórakoztató foglalkozással. A gyermekekbenvégbemenô fejlôdés a gyermekotthonok további mûködésére isbizonyosan pozitív hatással lesz.

Innovatív elemek a projektbenA kidolgozott és megvalósított modell projekt mintául szol-

gálhat a gyermekotthonok közötti együttmûködésben és a bûn-megelôzésben való aktív részvételben.

A fôpályázó és partnerei megmutatták, hogy megvalósítha-tó egy ilyen komplex, több gyermekotthonra kiterjedô programis. Sikerült túllépniük a problémákon és akadályokon. A nyolcelembôl álló modell programot nyolc alprojektvezetô felügyelte,irányította.

A havi rendszerességgel tartott üléseknek mindig más gyer-mekotthon adott helyet, így körbelátogathatták és megvendé-gelhették egymást a gyermekotthonok munkatársai.

A modell projekt a megvalósult tevékenységeken keresztülsegítette a gyermekotthonok egymás elfogadását. A diákok fél-re tudták tenni az egymás felé kialakított stigmákat.

A szervezet tapasztalatai a projekt lebonyolítása soránA gyermekotthonok szakemberei megfigyelték, hogy a fiúk-

nak még az étkezési kultúrája és a kommunikációja is milyenhatalmas fejlôdést mutatott a lányok elôtt. Az idegen környezet-ben megjavult a viselkedésük, és kevesebb káromkodás hang-zott el. Ezek a fiatalok érzik, tudják, hogy mi a jó és helyes, csakteret kell adni nekik, hogy mindezt kipróbálhassák, megtapasz-talhassák. A tartós pozitív változás érdekében mindezt rendsze-resen kell velük gyakorolni.

A pozitív és a negatív élményeket közösen dolgozták fel aprojekt megvalósítói és a célcsoport.

A programot összességében rendkívül pozitívnak értékeltéka résztvevôk, úgy a felnôttek, mint a gyerekek.

A projekt nehézkesen indult el, s a gyermekek megéreztékezt a problémás helyzetet. Érezhetô volt, hogy nem érzik jól ma-gukat, görcsösek, de mindez a projekt elôrehaladásával feloldó-dott, amint a megvalósítás is egyre olajozottabbá vált. Megjelenta féltékenység is a gyermekek körében a projektbe bevont sze-mélyek felé, de ezt megpróbálták oldani a többi gyermek egyesprogramokba való széleskörû bevonásával.

Bôvebb információ a projekttel kapcsolatban a projektfele-lôstôl kérhetô:Szabadka PéterTel.: 392-0732E-mail: [email protected](Forrás:http://www.bunmegelozes.hu/index.html?pid=106)



A programkiírás megjelenése és a beadási határidô közti in-tervallum lehetôséget biztosít arra, hogy a programban résztvenni kívánók elkészíthessék pályamunkáikat, továbbá a prog-ramkonzultációra is lehetôséget tudnak biztosítani.

A beérkezett programok elbírálására az ôsz folyamán, azeredményhirdetésre pedig a novemberi „Jó gyakorlatok a gyer-mekvédelemben” konferencián kerül sor.

A vállalkozó kedvûeket ÚTMUTATÓ segíti, amely a Szociálisés Munkaügyi Minisztérium, valamint a Szociálpolitikai ésMunkaügyi Intézet által meghirdetett Jó gyakorlatok a gyermek-védelemben címû, a gyermekjóléti-gyermekvédelmi intézmé-nyekben kidolgozott, mások számára közreadható jó gyakorla-tok összegyûjtését célzó programra jelentkezôk részére készült.

■ ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A szolgáltatóktól olyan jó gyakorlatok/programok leírását

várják, amelyekben az alábbi szempontok érvényesülnek:

• Valós szükségletekre építve, minél szélesebb hozzáférésbiztosításával végzik tevékenységüket.

• A szolgáltatás/program egyfajta minôségi fejlôdést ered-ményezett.

• A meglévô szolgáltatás minôségét úgy javították, hogymind a szolgáltatást igénybe vevô, mind a szolgáltatástnyújtó elégedettsége/közérzete javult.

• A jó gyakorlat, annak elemei, minôségi változásai, eredmé-nye bemutatásához mennyiségi mutatókat/indikátorokathasználnak.

• Hangsúlyt kapnak az ágazaton belüli-kívüli együttmûkö-dések.

• A legfontosabb szempont: úgy írják le a jó gyakorla-tot/programot, hogy az mások számára is érthetô, alkal-mazható legyen. A jövôben más szolgáltatók is be tudjáképíteni a munkájukba a jó gyakorlatot a szolgáltatás fej-lesztése érdekében.

■ A PROGRAM CÉLJAA program célja, hogy a gyermekvédelmi törvény alkalma-

zása során kialakult és a tapasztalatok által igazolt eljárásokatösszegyûjtsék, és számukra nyilvánosságot biztosítsanak; a

gyermekjóléti-gyermekvédelmi intézményekben minél széle-sebb körben elterjesszék; segítsék öntevékeny szakmai mûhe-lyek kialakulását; a sokoldalú intézményi együttmûködés erôsö-dését és a szervezett horizontális módszertani tapasztalatcserét.

Mi a jó gyakorlat? A „jó gyakorlat” fogalma a gyermekjólé-ti-gyermekvédelmi tevékenységben olyan helyben kialakított,eredményre vezetô, új megoldási módot jelent a szolgáltatáso-kat igénybe vevôk problémáira (akár egyedi szükségleteinek ki-elégítésére), amelyet az intézményben, ellátási formában a helyitapasztalat már hitelesített, amely bevált, rendszeresen alkal-mazzák, a felhasználók elfogadták mint szolgáltatást, igénylik,és eredményes a közösségre gyakorolt hatása is. A megoldásimód lehet saját kezdeményezés vagy adaptáció. Lényeges felté-tel még, hogy másutt is alkalmazható legyen. Az új megoldásimód „mûfaját” tekintve jelentheti például a tartalmában, formá-jában vagy technikájában új szakmai programot, szolgáltatást,eljárást, szervezeti vagy szervezési megoldást, támogató csoportösszeállítását stb.

■ PROGRAMTERÜLETEK(Az egyes program területek után – szigorúan csak az értel-

mezést segítô, serkentô példaként! – gondolatébresztôként a pá-lyázat kiírói fölsoroltak néhány ötletet, lehetséges aktuális téma-kört a leendô jelentkezôk témaválasztásának megkönnyítése ér-dekében.)

1) Közszolgáltató és közösségi megoldások a prevencióban

Új szolgáltatások a napközbeni kisgyermekellátásban, ön-kéntesek bevonása, helyi erôforrások hálózattá szervezése, újkezdeményezések a bölcsôdei nevelés-gondozás területén, a ko-rai probléma-felismerés és készségfejlesztés módszerei, nemközoktatási intézmény által nyújtott programok a lemorzsoló-dás veszélyének kitett tanköteles korú gyermekek számára, ve-szélyeztetettség kialakulását megelôzô program kamaszoknak,családban élô speciális szükségletû gyermekek nevelésének-gondozásának segítése, önálló családgondozó által biztosítottgyermekjóléti szolgáltatás módszereinek bemutatása, az ellátot-tak alkalmazkodási, beilleszkedési nehézségeit csökkentô, önér-tékelését, önismeretét, különbözô készségeit fejlesztô progra-mok, a gyerekek kapcsolatainak erôsítése az átmeneti gondozás-ban.

A K T U Á L I S


Jó gyakorlatok a gyermekvédelemben - 20081

2008 folyamán az SZMM és az SZMI ismételten meghirdetik a jó gyakorlatok összegyûjtését célzó programot,amely kimondottan a gyermekvédelmi törvény alkalmazása során kialakult és a tapasztalatok által igazolt eljárá-sok összegyûjtését, ezen tapasztalatok számára nyilvánosság biztosítását szeretné elérni. Továbbá célja a jó gyakor-latok minél szélesebb körû elterjesztése a gyermekjóléti-gyermekvédelmi intézményekben; az öntevékeny szakmaimûhelyek kialakulásának segítése; a sokoldalú intézményi együttmûködés erôsödése, és a szervezett horizontálismódszertani tapasztalatcsere.

1 Forrás: http://www.szmi.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=371&Itemid=34

2) A család összetartozásának erôsítése, többirányú támoga-tása. A család és az otthont nyújtó ellátás kapcsolata

Támogató eljárások a családi funkciók, családi kapcsolatokmegerôsítésére, a szülôi szerepet, szülôi kompetenciákat erôsítôprogramok, szülô-gyermek együttes programok, családi krízise-ket kezelô programok, a gyermekek családban maradását elôse-gítô programok, családgondozás különbözô színtereken: nevelô-szülôi, gyermekotthoni elhelyezés esetén, speciális, különlegesszükségletû gyermekek esetében.

3) Az énazonosság erôsítését, fejlesztését segítô követelmé-nyek érvényesítése

Eljárások az énazonosság fejlesztésére, a nemzeti és etnikai,valamint a vallási önazonosság erôsítésének módszerei, eszkö-zök a gyermekvédelmi gondoskodás miatt kialakult társadalmielôítéletek eredményes csökkentésére.

4) A szakemberek és intézmények együttmûködéseA regionális módszertani bölcsôde és a módszertani felada-

tot segítô bölcsôdék együttmûködése, a családi napközi és a böl-csôde kistérségi együttmûködése, a bölcsôde és a gyermekjólétiszolgálat kapcsolata, a gyermekjóléti szolgálat által mûködtetettjelzôrendszer tagjainak ágazatközi együttmûködése a gyerme-kek veszélyeztetettségének megelôzése, a kialakult veszélyezte-tettség megszüntetése érdekében, együttmûködés az átmenetigondozásban, az alap- és a szakellátás intézményei együttmûkö-désének tapasztalatai, a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó utó-gondozó tevékenységének rendszerezett bemutatása, a család-jukból kiemelt gyermekek visszagondozásának tapasztalatai,azonos tevékenységet végzô szakemberek rendszeres szakmaimunkamegbeszélései meghatározott céllal és keretek között[mûhelymunka].

5) Integrált ellátások szervezéseSzéles korcsoport kialakítása a bölcsôdében [0-6 éves ko-

rig], bölcsôde-óvoda integrált intézményi mûködése, együtt-mûködés az óvodákkal a három év alatti gyermekek ellátásá-ban, kétféle ellátási forma egy otthont nyújtó szervezetben,speciális szükségletû gyermekek integrált nevelésének mód-szerei.

6) Egyénre szabott, sajátos szükségletekhez igazodó ellátá-sok kialakítása a szakellátásban

A szolgáltatás igénybevevôi és a szakemberek közti kapcso-lat alakítása, önkormányzati/érdekképviseleti fórum kialakítá-sa, az igénybevevôk készségeinek és kompetenciáinak fejleszté-se, csoportos és egyéni fejlesztô foglalkozások, az ellátottak ön-érvényesítésének és kompromisszumkészségének fejlesztése, afelelôsségtudat kialakítását segítô eljárások, az önellátás és ön-gondoskodás képességét fejlesztô módszerek, speciális szükség-letû gyermekek csoportos nevelésének tapasztalatai, a nagyko-rúság elôkészítésének jó gyakorlatai, szolgáltatásszervezés többszíntér, széles korhatár és különbözô problémák esetén, terápi-ás programok a szakellátásban élô kamaszoknak, az intézménytakarékos gazdálkodásának módszerei, gyermeki jogok érvénye-

sülésének segítése a gyermek véleménynyilvánításhoz való jo-gában, többek között a gondozási hely kijelölésénél, gondozásihely megváltoztatásánál, örökbefogadás elôkészítésénél, vérszerinti családdal való kapcsolattartás segítéséhez való jogában,ellátásukhoz kapcsolódó véleményük kinyilvánításához való jo-gában.

7) A szakmai személyiség karbantartásaMódszerek a speciális és különleges intézményi színtereken

a szakmai szerepek elsajátítására és a szakmai szereplôk szemé-lyiségének mentálhigiénés megsegítésére.

8) Szakmai teljesítménykövetelmények kialakítását: meg-fogalmazását és elérését segítô tapasztalatok összegzése

A Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézetben a 2006/2007. év-ben folyt „Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások szten-derdizációja projekt” keretében készült kísérleti gyermekvédel-mi szakmai szabályozó anyagok valamelyik szolgáltatási szten-derdjének, vagy a Quality4Children valamelyik sztenderdjénekmegvalósítását jelentô gyakorlat bemutatása.2

9) A nagykamaszokkal, utógondozottakkal, fiatal felnôt-tekkel végzett munka jó gyakorlatai A leendô munkaerô-piaciesélyeik növelése érdekében folytatott tevékenység bemutatása.

10) A magyar gyermekvédelem eszközrendszerét gyarapí-tó, külföldön már mûködô gyermekvédelmi technikák megho-nosításával kapcsolatos kezdeményezések

■ AZ ELBÍRÁLÁS SORÁN KÜLÖN FIGYELMET KAPNAKAZOK A PROGRAMOK, AMELYEK:

• a gyermekjólét-gyermekvédelem új szolgáltatásaival járul-nak a családi kompetenciák fejlesztéséhez és a szülôi fele-lôsség megerôsítéséhez ;

• terápiás eljárást dolgoztak ki az igénybevevôk egyéni prob-lémáinak megoldására;

• a speciális szükségletû gyermekek ellátásának új módszerétkínálják;

• a hatékony jelzôrendszeri együttmûködés módszereit mu-tatják be;

• több szakterület együttmûködésével indítottak sikeres kö-zösségi szolgáltatásokat;

• az alap- és a szakellátás együttmûködésének módszereitmutatják be;

• szolgáltatásaik hatásosságának megôrzése és erôsítése ér-dekében szervezetfejlesztô, mentálhigiénés programokatvalósítanak meg;

A K T U Á L I S


2 (A gyermekvédelmi szakterület szolgáltatási sztenderdjeinek elérési útja:www.szmi.hu – kezdôlap – Szociálpolitika – SzSzFO – Szociális és GyermekvédelmiSztenderdizációs Projekt – Letölthetô szociális és gyermekvédelmi szakmai szabályozóanyagok tervezeteinek legutóbbi változata – Gyermekvédelmi szakterület szolgáltatásisztenderdjei. A Quality4Children sztenderdjei:www.quality4children.info/ps/tmp/q4c_docudb/Q4C-Hungarian.pdf.)

• általánosítható gyakorlati teljesítménykövetelmények ki-alakításához vezetô módszereket mutatnak be.

■ A JELENTKEZÔK KÖREMinden, Magyarországon bejegyzett és mûködô szolgálta-

tó, amely rendelkezik a gyermekjóléti-gyermekvédelmi ellátá-sok végzéséhez szükséges végleges/ideiglenes mûködési enge-déllyel, vagy az önkormányzattal kötött ellátási szerzôdésalapján, pályázati forrásokból/saját forrásból nyújt szolgáltatá-sokat.

■ A PROGRAMOK ELBÍRÁLÁSAA programokat az SZMI-ben történt iktatás után anonim

módon továbbítják az elôértékelést, illetve a végleges értékeléstvégzô bizottságokhoz.

Az elôértékelést az egyes ellátási területeket képviselôcsoportok látják el, elôre meghatározott szempontok sze-rint.

A programok elôértékelését követôen az értékelô bizottság(a bizottság munkájában a Szociális és Munkaügyi Minisztéri-um és a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet munkatársai mel-lett felkért szakértôk vesznek részt) hozza meg a végleges dön-tést 2008. október 31-éig. Az eredmények kihirdetésére a díjáta-dó ünnepségen kerül sor.

Azoknak a jelentkezôknek a programját, akik elôértékeléstvégzô csoport munkájában is részt vesznek, közvetlenül az érté-kelô bizottság bírálja el.

A programok elbírálásánál a bizottság a jó gyakorlat ered-ményességét, a jelentkezési lap kitöltését (közérthetô megfogal-mazás, lényegi válaszadás), a jó gyakorlat újszerûségét, innova-tivitását, illetve fenntarthatóságát értékeli.

■ DÍJAZÁSAz értékeléskor odaítélt díjak összegének erejéig a támogató

a jelentkezô szolgáltatóval köt szerzôdést, amely szolgáltató kö-teles a díj teljes összegét a jó gyakorlat bemutatását leíró szak-emberek számára kifizetni.

A díjazottak a nyolc programterületre beküldött mun-kák közül kerülnek kiválasztásra. A programot beküldôkközül 8 programot tudunk díjazni, egyenként 200 000 Ft ér-tékben.

Az eredmények kihirdetésére és a díjak átadására ünnepé-lyes keretek között kerül sor. A díjkiosztó idôpontja 2008. no-vember 20., amelyrôl az érintetteknek írásban küldenek értesí-tést.

■ A PROGRAM BENYÚJTÁSÁNAK MÓDJAA benyújtandó programcsomag az ADATLAPBÓL, a PROG-

RAMLEÍRÁSBÓL, a JELENTKEZÉSI LAPBÓL, valamint a köte-lezô mellékletekbôl áll.

■ Kötelezô mellékletek: 1. melléklet: A létesítô/alapító okiratnak a szervezet képvise-

lôje által hitelesített másolata (aláírás, pecsét).

2. melléklet: A bírósági nyilvántartásba vételt elrendelô jog-

erôs bírósági végzésnek a szervezet képviselôje által hitelesítettmásolata (aláírás, pecsét).

3. melléklet: A jelentkezô szervezet képviselôjének háromhónapnál nem régebbi, banki aláírási kartonjának a bank általhitelesített másolata.

4. melléklet: Az adatlaphoz csatolt nyilatkozat.

5. melléklet: A teljes benyújtott programcsomag (adatlap, je-lentkezési lap, programleírás) CD lemezen (kötelezô mellékleteknélkül).

6. melléklet: A jó gyakorlatot bemutató szakemberekrôl ké-szült hagyományos, papír alapú csoportfotó.

A benyújtandó programcsomagot három külön fûzött,nyomtatott példányban (1 eredeti, 2 másolat) és egy elektroni-kus adathordozón rögzített (CD) példányban személyesen, vagypostai úton (elsôbbségi feladással) kell eljuttatni a következôcímre:

SZOCIÁLPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI INTÉZET

1134 BUDAPEST, TÜZÉR U. 33-35.A BORÍTÉKRA, KÉRJÜK, ÍRJÁK RÁ: „JÓ GYAKORLATOK A GYERMEKVÉDELEMBEN”Több kategóriában történô jelentkezés benyújtása esetén

mindegyik programcsomagot külön borítékban kell eljuttat-ni a fent megadott címre!

A programcsomag postára adásának, illetve személyes le-adásának határideje:

2008. október 15.

Figyelem! Formai hibás jelentkezéseket nem áll módjukbanelfogadni!

A jelentkezô kizárását okozza, ha a programcsomag: – határidôn túl került postázásra, vagy határidôn túl került

személyes leadásra (2008. október 15. szerda)– hiányzik az adatlap vagy a jelentkezési lap vagy a prog-

ramleírás– hiányzik valamelyik kötelezô melléklet (vesd össze a köte-

lezô mellékletek felsorolásával)– nem a megfelelô példányszámban lett benyújtva (3 nyom-

tatott, 1 elektronikus példány)– hiányzik az aláírás és/vagy a pecsét az eredeti példányról– a jelentkezési lap nem a megadott pontoknak megfelelôen

került kitöltésre – az adatlap vagy a jelentkezési lap hiányosan került kitöl-

tésre

A K T U Á L I S


A K T U Á L I S


Tanácsadás és konzultációA programok megírásával kapcsolatban szakmai segítség kérhetô az SZMI illetékes munkatársaitól:

Név Intézmény Telefon E-mail

Sidlovics Ferenc Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 1/237-6700 [email protected] (gyermekjóléti szolgáltatás)

Rózsa Judit Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 1/237-6700 [email protected] (bölcsôde)

Magyarfalvi Tiborné Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 1/237-6700 [email protected](napközbeni ellátás)

Rajkort Ildikó Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 1/237-6700 [email protected](átmeneti gondozás)

Kádas István Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 1/237-6700 [email protected](nevelôszülôi ellátás)

Mihály-Tamás Katalin Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 1/237-6700 [email protected](gyermekotthonok)

Zakács Gábor Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 1/237-6700 [email protected](speciális szükségletû gyermekek

ellátása)

Pethô Mónika Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 1/237-6700 [email protected](különleges ellátást igénylô gyermekek)

Szikulai István Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 1/237-6700 [email protected].(területi gyermekvédelmi szakszolgálatok,

nagykamaszokkal, utógondozottakkal, fiatal felnôttekkel végzett munka)

Domszky András Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 1/237-6700 [email protected] (új ellátási formák, ill. szakmai

teljesítmény- követelmények kialakítása, külföldön már mûködô gyermekvédelmi technikák meghonosítása)

Mester Zsuzsa Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 1/237-6700 [email protected](esélyegyenlôség, énazonosság erôsítése)

A sikeres iskolai karriernek meghatározó hatása van a ké-sôbbi munkaerô-piaci életpályára, ezért minden gyermek szá-mára biztosítani kell a jól hasznosítható tudás, képességek éskészségek megszerzését. Ezt akadályozhatják a különbözô csa-ládi problémák, illetve – a gyakran ezek következményekéntkialakuló – iskolai kudarcok, csavargás, lemorzsolódás, ame-lyek a devianciák irányába veszélyeztetetté teszik a gyerekeket.

A gyermekvédelmi irányultságú A komponens keretébena társadalmi integráció növelése érdekében a hátrányokkal küz-dô iskoláskorú gyermekek, fiatalok és családjaik számára vál-hatnak elérhetôvé a szülôi szerepet erôsítô, a családi konfliktu-sokat rendezô, a családi kohéziót erôsítô, valamint az oktatásirendszeren kívüli integrációs, prevenciós programok. Mindezekkompenzálják hátrányaikat, segítik az iskolai megfelelést, az is-kolai rendszerû oktatásban maradást, illetve visszakerülést és amegfelelô társadalmi minták elsajátítását, a munka világára va-ló felkészülést és erôsítik a társadalmi részvételt. A lehetségespályázók köre a gyerekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatásokraés fenntartóikra terjed ki.

Az ifjúsági irányultságú célú B komponens célja, hogy se-gítse a fiatalok, különösen a hátrányos helyzetû fiatalok életmi-nôségének javítását, egyéni és/vagy közösségi kompetenciáikfejlesztését, minôségi információkkal történô ellátását. A 12 és29 év közötti gyerekek és fiatalok társadalmi integrációjának,elsôsorban iskolai elômenetelüknek, pályaválasztásuknak,munkaerô-piacra való belépésüknek elôsegítése, továbbá társas(szociális) kapcsolataiknak bôvítése, közösségi, közéleti részvé-telüknek fejlesztése, családi életre való felkészítése, életpálya-tervezésük tudatosságának erôsítése. A pályázók alapdoku-mentumában szerepelni kell a gyermek és ifjúsági céloknak!

A drogprevenciós irányultságú C komponens kiemelt he-lyet foglal el az illegális szerfogyasztók és sérülékeny életkorbanlévôk számára olyan alternatív szolgáltatások biztosítása, melyszolgáltatások a érintettek számára könnyen megközelíthetôkörnyezetben, mindennapi tevékenységük szerves részeként je-lennek meg (pl. bevásárlóközpontok, a szabadidô-eltöltés egyébszínterei), így a prevenciós beavatkozás igénybevétele nem je-lent megbélyegzést, könnyû hozzáférést és az érintettek ered-ményesebb bevonását teszi lehetôvé.

A pályázók alapdokumentumában szerepelni kell a kábító-szer probléma kezelésével összefüggô céloknak

A pályázati dokumentáció letölthetôa http://www.nfu.hu/doc/5 oldalról. A pályázatok benyújtá-

sa 2008. június 20-tól 2008. augusztus 10-ig lehetséges.TIOP-3.4.2/08/01, illetve a KMOP-2008-4.4.1/B jelû,

„Bentlakásos intézmények korszerûsítése” címû pályázat.

A szociális és gyermekvédelmi bentlakásos ellátást nyújtó,jelenleg is mûködô intézmények egy része nem felel meg a ren-deletben elôírt szakmai feltételeknek. Magas az ideiglenes és ha-tározott idôre szóló mûködési engedéllyel rendelkezô intézmé-nyek száma, Az elhelyezési körülmények tekintetében nemmegfelelô intézmények felújításra, korszerûsítésre szorulnak azellátási feltételek javítása, az igénybe vevôk életminôségének ja-vítása érdekében.

A fejlesztések célja a szociális és gyermekvédelmi intéz-ményrendszer korszerûsítése és a nyújtott szolgáltatások minô-ségének javítása az igénybe vevôk méltó életkörülményeinekmegteremtése érdekében. A fejlesztések közvetetten hozzájárul-nak ahhoz, hogy az érintett intézmények célcsoportjához tarto-zó speciális és hátrányos helyzetû, sérülékeny társadalmi cso-portok munkaerô-piaci aktivitása növekedjen.

A pályázati kiírás keretében bentlakásos szociális és/vagygyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások és fenntartóikpályázhatnak.

■ SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK ESETÉBEN CÉL: • Korszerûtlen, nagy létszámú intézmények rekonstrukció-

ja, humanizált, a személyes gondoskodást nyújtó szociálisintézmények szakmai feladatairól és mûködésük

• feltételeirôl szóló 1/2000 (I. 7.) SZCSM rendeletben a lak-hatási feltételekre vonatkozó elôírásokat meghaladó szín-vonalú ellátási környezet kialakítása.

• Közösségbe integrált lakóotthonok, átmeneti intézményekkorszerûsítése, a lakóközösséghez kapcsolódó foglalkozta-tási programok bevezetésével.

• A bentlakásos intézmény által nyújtott szolgáltatások kö-rének bôvítése, az ezt lehetôvé tevô infrastrukturális hát-tér megteremtése. Cél a bentlakásos intézmények szolgál-tatásainak kinyitása a település, térség lakossága számáraszociális alapszolgáltatási (házi segítségnyújtás, étkeztetés,napközbeni ellátás, stb.) feladatok vállalásával, az otthoniápolás-gondozás lehetôségének bôvítésével.

• Hajléktalan-szálláshelyek esetében az éjjeli menedékhe-lyek tömegszállás jellegének csökkentése.

■ GYERMEKVÉDELMI INTÉZMÉNYEK ESETÉBEN CÉL: • A gyermekotthonok (utógondozó otthonok), lakásottho-

nok korszerûsítése, belsô átalakítása • Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülô, sajátos neve-

lési igényû gyermekek számára szükséges ellátás biztosítá-sa az általános iskola és diákotthonokban gyermekotthonirész kialakításával.

• A Gyvt. 58-§ (1) bekezdése szerinti speciális gyermekott-honok kialakítása, maximum 4 csoporttal.

• Gyermekek és családok átmeneti otthonainak korszerûsí-tése.

A K T U Á L I S


Figyelem, pályázatok!1

■ TÁMOP 5.2.5 JELÛ, „GYERMEKEK ÉS FIATALOK INTEGRÁCIÓS PROGRAMJAI”

1 Készült a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közleményei nyomán

A pályázatokat 2008. május 15-tôl 2008. szeptember 7-ig le-het benyújtani.

A pályázati dokumentáció letölthetô a http://www.nfu.hu/doc/466 és http://www.nfu.hu/doc/6oldalakról.

■ BIZTOS KEZDET PROGRAMOK 2008. ÉVI MÛKÖDÉSÉNEK TÁMOGATÁSÁRA (ES-BK-08) PÁLYÁZATMEGHIRDETÉSE

Az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iro-da Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA Kht.) a Szociális és Munka-ügyi Minisztérium megbízásából, a szociális és munkaügyi mi-niszter 2/2008. (III. 31.) SZMM rendelete alapján pályázatot hirdetBiztos Kezdet Programok 2008. évi mûködésének támogatására.

Pénzügyi támogatás nyújtása a 2008. évi mûködtetéséhez azon2006-ban befogadott helyi Biztos Kezdet Programok, valamint a je-lenleg mûködô modell programok (Gyôr, Budapest - Józsefváros,Csurgó, Vásárosnamény) számára, melyek szakmai programjamegfelel a Biztos Kezdet Program alapvetô célkitûzéseinek:

• a gyermekek testi, érzelmi, közösségi, értelmi, fejlôdésé-nek elôsegítése, tanulási képességeinek javítása, alkalmaz-kodási és nyelvi képességeinek fejlesztése;

• a családok, szülôk támogatása a hátrányos helyzet ismétlô-désének megakadályozása érdekében (pl. a szülô-gyermekkapcsolat, a gyermeknevelési kompetenciák erôsítése, aszülôk foglalkoztathatóságának elmozdítása, támogatása);

• az egészségkultúra fejlesztése, az egészségi állapot javítása; • a speciális nevelést igénylô gyermekek és családjuk támo-

gatása, beleértve a szakosított szolgáltatásokhoz (pl. speci-ális fejlesztési szükséglet) való hozzáférést;

• a segítô szakmák koordinációja, a közösségi részvétel és ahelyi közösségek erôsítése, a civil részvétel terepeinek bô-vítése;

• Biztos Kezdet klub mûködtetése heti minimum 3 alkalom-mal elsôsorban délelôtt, indokolt esetben délután,

• valamint hatékonyan eléri a leghátrányosabb helyzetû te-lepüléseken, településrészeken élô kisgyermekes családo-kat, mivel a program:

• leghátrányosabb helyzetû kistérségben, vagy • olyan hátrányos helyzetû településen, településrészen mûkö-

dik, ahol a szegénység kockázata és koncentrációja magas,(legalább 40, 0-5 éves gyerek van az adott településen, tele-pülésrészen, akik között magas - több mint 60% - a rendkí-vüli gyermekvédelmi kedvezményben részesülôk száma), és

• a halmozottan hátrányos helyzetû 0-5 éves gyermekeknappali ellátása a meglévô formákban nem megoldott (a 3-4 éves gyerekek több mint 20%-a nem jár óvodába).

A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 65 000 000 FtA pályázat benyújtási határideje: 2008. július 14. 24:00 óra

■ A PÁLYÁZÓK KÖRE:• települési önkormányzatok és társulásaik; • települési önkormányzat által fenntartott szociális és/vagy

gyermekvédelmi, ill. jóléti intézmények, egészségügyiés/vagy oktatási-nevelési feladatot ellátó intézmények;

• non-profit szervezetek,amelyek szerepelnek a 2006-ban befogadott helyi Biztos

Kezdet Programok listájában (1. sz. melléklet), és jelenleg is mû-ködtetnek helyi Biztos Kezdet Programot vagy nyilatkoznak ar-ról, hogy folytatják a településükön 2006-ban befogadott prog-ramot, illetve a jelenleg mûködô modell programok (Gyôr, Bu-dapest-Józsefváros, Csurgó, Vásárosnamény) mûködtetôi.

A pályázás részletes feltételeit, így a támogatható szerveze-tek körét, a támogatás formáját és mértékét, a pályázat benyúj-tásával kapcsolatos információkat stb. a részletes pályázati fel-hívás tartalmazza (www.szmi.hu).

A J Á N L Ó


Közös platform?■ LEZÁRULT A HEFOP 2.2.2

2008. május végén a „Társadalmi befogadás elôsegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével, va-lamint a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttmûködési modelljének kidolgozásával” lezárult.A HEFOP 2.2.2 központi program „A” komponensének keretében 2006. június 1. - 2008. május 31. közötti megvaló-sulásáról összefoglaló kiadvány született, amely a képzések tapasztalatait, az elért eredményeket foglalja össze. Aprogram célja az aktív korú, nem foglalkoztatott népesség aktiválására irányuló szolgáltatások hatékonyságának ja-vítása, a szociális területen dolgozó szakemberek és önkéntesek kompetenciafejlesztése volt. Ez elsôsorban akkredi-tált képzési programokon keresztül valósult meg. A „B” komponensrôl – amely hét modellkísérleti helyszínen a szo-ciális és munkaügyi szolgáltatások együttmûködési modelljeinek kidolgozásával a szolgáltatások, támogatások és el-látások összehangolására törekedett –, az elért eredményekrôl szintén tájékozódhatnak az érdeklôdôk(www.szmi.hu/kozpontiprogram).Ezek az eredmények és a felhalmozódott tapasztalatok fontos elôkészítôi, háttérelemei a szociális területen jelenlegis folyamatosan zajló mélyreható reformoknak. A projekt menedzsere: Gyuris Tamás, az „A” komponens szakmai ve-zetôje Varga Marianna, a „B” komponens szakmai vezetôje Forrai Erzsébet és Bódy Éva voltak.

HEFOP 2.2.2 Központi program záró kiadványa1 100 oldal-ban foglalja össze az információkat. Tavaly a képzésekkel érin-tett különféle szakemberek – szociális és gyermekvédelmi terü-leten, bûnmegelôzésben dolgozó szakember és önkéntes – szá-ma 1111 volt. Mivel a program alapvetôen hidat kívánt terem-teni az Unió célkitûzései és a hazai szolgáltatásokban mûködôszakemberek gyakorlata között, a társadalmi befogadás temati-káit, képzéseit és tananyagát is ennek megfelelôen dolgozták ki.Központi elemként a szolgáltatásmodernizációt és szolgáltatás-fejlesztést említi a kiadvány. Ezek – a folyamatos és építô dialó-gussal és a közös platform kialakításával egyetemben – nélkü-lözhetetlenek a közeljövô eredményessége és a hosszú távú po-litika szempontjából is.

A kiadvány feldolgozza a Központi Képzési Program soránfelhalmozódott tapasztalatokat. Ennek keretében ugyanis azalapmodulban 20 megyei helyszínen 20 konferenciát rendeztek,a speciális modulokban pedig 18 helyszínen összesen 43 tanfo-lyamot tartottak meg.

A kiadványt nemcsak azok forgathatják nagy haszonnal,akik részt vettek a képzéseken, hanem az oda el nem jutók is,hiszen részletes áttekintést, illusztrációkat és gyakorlati példá-kat nyújt. Elsô fejezetében feltárja a szolgáltatásfejlesztés és mo-dernizáció szükségességének európai és hazai kontextusát. E he-lyen elég kiemelnünk azt, hogy Magyarországon az aktív korúinaktív népesség aránya 38%, amivel a legmagasabbak (azaz etéren a legrosszabbak) közöttinek számítunk az EU-ban, de azOECD országok sorában is. Ez magával hozza az inaktivitáscsökkentésének, a foglalkoztatottság emelésének terén a refor-mok és intézkedések szükségességét. És ez csak része annak akomplex igénynek, amely a teljes szociális szolgáltatási rend-szerrel szemben fennáll: épüljön a tényleges szükségletekre,biztosítson esélyegyenlôséget a hozzáférésben, legyen hatékonyerôforrás-felhasználásban stb. Megmutatja a fôbb modernizáci-ós tartalmi elemeket, a fôbb eu-s tendenciákat és a hazai fejlesz-tések irányait.

A szolgáltatásfejlesztés maga is több lépcsôben értelmezhe-tô, illetve különbözô részfejlesztések együtteseként foghatómeg, úgymint: felhasználók bevonása, szükségletfelmérés, ko-ordináció és integráció, evaluáció és minôségbiztosítás, de idetartozik a szolgáltatásnyújtásban résztvevô szakemberek és ön-kéntesek kompetenciafejlesztése is. Nem maradhat el az „ügyfe-lek”, a társadalmi befogadást segítô programok célcsoportjánakdefiniálása sem. A szociális szolgáltatásokkal ebben a program-ban megcélzottak veszélyeztetettek. Olyan csoport, amely a tár-sadalmi kirekesztôdésben, tartós marginalizálódásban veszé-lyeztetetteket foglalja magában. A kirekesztett helyzet azonbannemcsak a kirekesztett egyéneknek, illetve csoportoknak hátrá-nyos, de folyamatosan konfliktusforrás a tágabb közösségbenis. Innen válik érthetôvé mind a társadalmi befogadás, mind azaktivizálás mint közös perspektíva. Az elérni kívánt csoportok(tartós munkanélküliek, fogyatékossággal élôk, hajléktalanok,munkaerô-piaci szempontból hátrányos helyzetû nôk, hátrá-

nyos helyzetû vagy munkanélküli fiatalok) helyzetérôl és a szá-mukra elérhetô kezdeményezésekrôl részletesen olvashatunk akiadványban.

A kiadvány második fejezete lényegében a szolgáltatásfej-lesztéshez készült tematikus kézikönyv, ami már a gyakorlatimegvalósításhoz nyújthat segítséget – lépésrôl lépésre.

Elsôként a szükségletfelmérés alkalmazási területeit veszisorra: közösségi szükségletek, a kirekesztôdéssel veszélyeztetettcélcsoport szükségleteinek felmérése, egy adott szolgáltatás cél-csoportjának szükségletfelmérése, adott ügyfélcsoport felméré-se, illetôleg az egyéni diagnózis felállítása. A tervezési-igényfel-mérési folyamat alapelemeit, értelmezési kereteit (szolgáltatás-nyújtás felelôsségi szintje, a vizsgálat hatósugara, célja, alkalma-zás) is hozzárendeli a kiadvány az egyes szintekhez, ami nagyonmegkönnyíti a sablon beépítését, éppúgy, mint az ezt követôgyakorlati útmutató, amely már fázisokra bontva taglalja amódszereket, lépéseket.

Az együttmûködés, hálózatépítés és helyi partnerségi prak-tikákról szóló rész számos eleme ismerôsen hat, hiszen Ma-gyarországon az EU fejlesztési programjai már jó ideje szor-galmazzák a helyi, regionális szintû összefogást. A számoskezdeményezés ellenére azonban még van mit fejleszteni azegyüttmûködés kultúráján, hogy azok ne csak formálisak le-gyenek, de valóban felhasználják az összeadódó erôforrásoklehetôségeit.

Az ügyfélbevonásra és „empowerment”-re nézve nemcsakelméleti, alapelvi hátteret, hanem konkrétumokat is tartalmaz avonatkozó rész, gyakorlati példákkal, módszerek, stratégiák le-írásával.

Az értékelés szükségességérôl szólva a szerzôk meggyôzniigyekeznek az egyébként sajnos ma is gyakran szkeptikus, a mé-réssel, megmérettetéssel szemben ellenálló szakembereket,hogy a folyamatosan visszacsatolt információ rámutat, hogy mimûködik jól, mi kevésbé, és hogy ez nélkülözhetetlen kiinduló-pontja minden szolgáltatásfejlesztésnek. Az értékeléssel tudato-síthatjuk sikereinket, építhetünk rájuk, céltudatosan alkalmaz-hatjuk a bevált gyakorlatokat, modelleket – és elkerülhetôk a hi-baismétlések is. Emellett válaszokat kaphatunk arra is, hogy mi-kor, mit és hogyan értékeljünk, milyen lépésekben, és milyendokumentumok felhasználásával. Ezen a ponton a minôségfej-lesztés alapelveit és alapvetô elemeit is megismerhetjük – gya-korlati példák segítségével.

Végül, de nem utolsósorban az egyéni kompetenciafejlesz-tés lehetôségeit vázolja a fejezet. Az elsôsorban a szociális mun-kára fókuszáló leírásban hangsúlyos az egyéni fejlôdés és a szer-vezet profiljának összehangolása, amelynek értelmében azegyéni célok és motivációk a fejlesztendô területek meghatáro-zásában fontos, de nem kizárólagos szempontok. Legalábbennyire esik latba az intézmény fejlesztésében történô szerep-vállalás az intézményi céloknak megfelelôen, és ilyenkor elen-gedhetetlen az együttmûködés, a célok összehangolása is, akáraz életen át tartó tanulás jegyében.

A J Á N L Ó


1 A szociális szolgáltatások modernizációja és fejlesztése, HEFOP 2.2.2, Progress ConsultKft., szerk.: Balatoni Kinga, SZMI, 2008.

Documents

Család, Gyermek, Ifjúság 2008/4