Család, Gyermek, Ifjúság 2010/5

C S A L Á DGYER MEKI F JÚ SÁ G

GYERMEKVÉDELMI

ARCKÉPCSARNOK

XIX. évfolyam

2010/5

Ára: 500 Ft

EURÓPA NEMET MONDOTT

A GYERMEK-

SZEGÉNYSÉGRE

NEMZETKÖZI

JÓ GYAKORLATOK

AZ ISKOLAI ERÔSZAK

KEZELÉSÉBEN

ÉRTÉKELJÜK

A GYEREKEKBEN

MEGLÉVÔ LEHETÔSÉGEKET

borito2010_05.qxd:borito200804.qxd 2/2/11 11:27 AM Page 3

A magyar család-, gyermek- és ifjúságvédelem jelenlegegyetlen szakmai folyóirata kéthavonta jelenik meg.Szerkesztôkként fontosnak tartjuk, hogy az érezhetô szak-mai és egzisztenciális bizonytalanságban megkíséreljükegy-egy jelenség objektív és többoldalú megközelítését, avélemények ütköztetését, a korrekt tájékoztatást. N emkötelezzük el magunkat egyetlen gyermekvédelmi irányzatmellett sem. Az optimális megoldásokat, a legeredménye-sebb formákat, a segítés legcélszerûbb módozatait keressük.Szeretnénk részt vállalni a bizonytalanságok megszün-tetésében, a család- és gyermekvédelem döntéshozóinakbefolyásolásában. Lapunk nyitott: minden hasznos, gon-dolatébresztô javaslatot, kezdeményezést szívesen veszünkés érdeklôdéssel várunk. Ö n is érdekelt - legyen olvasónk,

szerzônk, támogatónk! A M egrendelôlap letölthetô aw w w .csagyi.hu oldalról vagy elküldhetô e-mailben.� A m egrendelôlapot kérjük a következô cím re elküldeni:

Család, Gyermek, Ifjú ság Egyesü let, 138 0 B udapest, P f.: 10 61

A megrendelés alapján számlát állítunk ki, az elôfizetéstkizárólag átutalással, az alábbi számlaszámra lehet tel-jesíteni: CIB 10 7 0 0 732-43467 9 0 9 -51100 0 05 (Kérjük aközleményben jogcímként tüntesse fel a megrendelônis szereplô nevet és a „ lapelô fizetés” szót, hogy abefizetése azonosítható legyen!)

A lap ára 500.-Ft, az éves elôfizetési díj 3000.-Ft, diák -kedvezménnyel 2000.-Ft.

CSALÁD GYERM EK IFJÚSÁG

M EGRENDELÉS

M EGRENDELÔAlulírott, elôfizetek a Család G yerm ek Ifjúság ................ évi szám aira. K érem , küldjenek szám lát!

MEGR ENDELÔ SZEMÉLY NEVE:..................................................................................................INTÉZMÉNY:....................................................................................................................(a szám lán szereplô név és cím )P O STÁ ZÁ SI CÍM:...............................................................................................................B efizetés jellege: átutalási számla alapján

Dátum, aláírás, bélyegzô :..................................................................................................

� Fô szer kesztôH erczog Mária

� O lvasószer kesztôW indt Szandra

� Felelôs szer kesztôGyô rfi Éva

� FotóMolnár Zoltán

� Lap terv zaft stú dió

� Tördelés Szü cs B t.

� N yom ásInno vaP rint

� SZERKESZTÔSÉG1012 Budapest, Logodi utca 24.tel.: 06 1 225-3526. fax: 06 1 225-3525e-m ail: csagyi@ csagyi.huw eboldal: w w w .csagyi.hu

� ALAPÍTÓKO rszágos O rvostudom ányi Inform ációs Intézet és K önyvtár gyerm ek- és ifjúságvédelm i felügyeleti és továbbképzési önálló osztálya és a Fôvárosi Ö nkorm ányzat G yerm ek- és Ifjúságvédelm i Ü gyosztálya

� KIADÁS ÉS TERJESZTÉSC salád, G yerm ek, Ifjúság K iem elten K özhasznú EgyesületISSN 1216-8416

A megjelent cikkek nem feltétlenül a szerkesztôség véleményét tükrözik. Az újságban megjelenô képek illusztrációk.

LAPSZERKESZTÔKDrosztmérné Kánnai MagdolnaGáspár KárolyMolnár LászlóDr. Katonáné dr. P ehr Erika

SZERKESZTÔ BIZOTTSÁGAczél AnnapszichológusB ognár MáriapedagógusGáspár SaroltapszichológusGayer GyulánészociológusGedeon AndorgyógypedagógusDr. Geréb Á gnesszülész-nôgyógyász Ihász MártaszociálpolitikusDr. Kovács Á gnesgyerm ekorvosDr. Mátay Katalingyerm ekorvosNeményi EszterszociálpolitikusP iegelné dr. Csényi MagdolnajogászP ik Katalinszociológus

Salné Lengyel Máriagyógypedagógus

Dr. Sáska Gézapedagógus

Szirmai Gáborgyógypedagógus

SZÁM UNK SZERZÔI

Gyurkó Szilviajogász, O K RI

Lux Á gnesjogász, O BH

Szabó Mátéországgyûlési biztos

Szendrey Sándorném ódszertani szaktanácsadó,Fôvárosi Módszertani TEG YESZ

Velényi R ékaszociálpolitikus

Veres Kingaközgazdász

borito2010_05.qxd:borito200804.qxd 2/2/11 11:27 AM Page 4

2 0 1 0 / 5 . S Z Á M C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G 3

Tartalom� BEVEZETÔ

� Gyô rfi Éva: H ódítanak a jó gyakorlatok 4

� FÓKUSZBAN

� Szendrey Sándorné: Gyermekvédelmi arcképcsarnok 5

� M ÉRLEG/OM BUDSM ANI OLDALAK

� Szabó Máté: Az állampolgári jogok országgyû lési biztosának jelentéseaz AJB 4 14 7 /20 10 számú ü gyben 15

� NÉZÔPONT

� Veres Kinga (ford.): Értékeljü k a gyerekekben meglévô lehetô ségeket 24

� AJÁNLÓ

� Konszenzus Konferencia 20 10 . – II. rész 29

� Á goston Zsuzsanna (ford.): Az Európa Tanács keretében szervezett, H elyi és R egionális Ö nkormányzatok Kongresszusának 135/20 0 3 sz. ajánlása az iskolai erô szak megelô zése és lekü zdése érdekében kialakítandó helyi partnerségrô l 39

� BESZÁM OLÓ

� Lux Á gnes: „ A ma szegény gyermekei ne legyenek a jövô szegény felnô ttei”Európa nemet mondott a gyermekszegénységre 4 0

� BEM UTATJUK

� Gyurkó Szilvia: Nemzetközi jó gyakorlatok az iskolai erô szak kezelésében a gyermekvédelmi és oktatási ágazat együ ttmû ködésével 4 4

� Veres Kinga (ford.): B û nmegelô zés – ú j megközelítésben 4 9

� M OZAIK

� Velényi R éka: ENSZ gyermek és ifjú sági kü ldött program bevezetése Magyarországon 52

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd 2/2/11 10:45 AM Page 3 (Black plate)

� BEVEZETÔ

�

� FÓKUSZBAN

�

� M ÉRLEG/OM BUDSM ANI OLDALAK

�

� NÉZÔPONT

�

� AJÁNLÓ

�

�

� BESZÁM OLÓ

�

� BEM UTATJUK

�

�

� M OZAIK

�

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd 2/2/11 10:45 AM Page 3 (PANTONE 275 C plate)

B E V E Z E T Ô

4 C S A LÁ D G Y E R M E K I F JÚ S Á G 2 0 1 0 / 5 . S Z Á M4

Lap szá munk ban egy be so rol ha tat lan mû fa jú cik kel kez -dünk: egy olyan pro jekt nek a le írá sá val, amely jó val túl -mu tat ön ma gán. A Gyer m ek vé del m i arc kép csar nok el ne -ve zé sû pro jekt – egy szub jek tív em lé ke zé sek bôl épít ke zô,írott és ké pi for má ban meg je le nô össze fog la ló ja a ma gyargyer mek vé de lem egy em ber öl tô nyi kor sza ká nak. Bi zo -nyos ér te lem ben ki tün te tett idô szak ra te kint vissza, ésma gá ban fog lal ja a gyer me ki jo gok erô sö dé sé nek, az újgyer mek vé del mi tör vény ke let ke zé sé nek idô sza kát is.N em össze füg gô ta nul mányt ol vas hat nak, in kább ki vo na -tolt ele me it a pro jekt ben meg va ló su ló mun kák nak. AzO m budsm ani ol da la kon a Biz tos egy, a gyer mek mun ká valkap cso lat ban in dult vizs gá la ti je len té sét tesszük köz zé.M a ga a szer zô is meg ál la pít ja, hogy M a gya ror szá gon akér dés kör ben né hány tu cat gyer mek ko rú érin tett rôl be -szél he tünk csu pán, ezért vi szony lag ne héz pre cíz vá la szo -kat kap ni olyan prak ti kus, ám de a gye rek jo gi szem pont -ból na gyon fon tos kér dé sek re, ame lyek azon szer vekmun ká ját fir tat ják, akik fe le lô sek a gyer mek mun ka ti lal -má nak be tar ta tá sá ért, a gye re kek vé del mé ért. A vizs gá lat -ban alap ve tô kér dé sek re is csak több kör ben si ke rül vá la -szo kat kap ni a ha tó sá gok tól, ami több mint el gon dol kod -ta tó.

N agy öröm mel vet tük kéz be az Eurochild 2010-eseset ta nul m ány kö te tét, amely a gye re kek rész vé tel ét be -mu ta tó jó gya kor la to kat ve szi sor ra. Ki emel ten ke ze liazon ak ti vi tá so kat, me tó du so kat, ame lyek a sze gény ségés tár sa dal mi ki re kesz tés csök ken té sé hez já rul nak hoz zá.N égy fe je zet – négy fon tos, ki emelt te rü let: mit je lent asze gény ség és ki re kesz tett ség a gye re kek ér tel me zé sé ben,ho gyan ja vít ha tó a gye re kek nek és fi a ta lok nak nyúj tottszol gál ta tá sok mi nô sé ge a rész vé tel ük kel, ho gyan hat nakak ti vi tá sa ik a szak po li ti kák ra, il let ve mi lyen sze re pe vana kor társ se gí tôk nek. A jó gya kor la tok kö zül kü lö nö senér de kes nek ta lál tam az Action for Children rész vé te li pro-g ram ját, mely ben az egyik fô cél a szol gál ta tást igény be -ve vô gye rek-kli en sek be vo ná sa az új al kal ma zot tak ki vá -lasz tá sá ba. A gye re kek részt vesz nek az ál lás in ter jú kon,tag jai a fel vé te li bi zott ság nak, vagy épp sa ját gyerek-felvételiztetôik in ter júz nak az új kol lé gák kal. Ép pen 2010ôszén se géd kez het tem egy olyan is ko la be in dí tá sá nál Bu -da pes ten, ahol alap el vi szin tû a ha son ló rész vé te li pa ne -lek al kal ma zá sa. Ér de kes ta pasz ta la tom, hogy a gye re keknem min dig kap cso lód nak be szí ve sen egy-egy pe da gó -gus ki vá lasz tá sá nak fo lya ma tá ba, és a di ák tár sak be lép te -té sé nél is akad nak fé lel mek. A gye re kek több nyi re nemhi szik el – hi szen elô zô is ko lá ik ban több nyi re nem ta -pasz tal ták –, hogy ko mo lyan számít(anak) a vé le mé -nyük(re), és en nek el fo ga dá sa is egy ta nu lá si fo lya mat.

Aján lónk ban újabb részt köz lünk az idei Kon szen zusKon fe ren cia anya gá ból. Rég óta hang sú lyos és el is mert,még is ért he tet le nül hát tér be szo rult esz köz rôl, a szu per ví -zi ó ról ad át te kin tést a do ku men tum. A gyer mek vé de lem -ben ezt a se gí tôk se gí té sé re, a szak mai sze mé lyi ség kar -ban tar tás ára al kal ma zott mód szert so kan is me rik, de ke -ve seb ben él nek ve le a gya kor lat ban, no ha több mint egyév ti ze de na pi ren den van a rend szer szin tû be ve ze té se.

Több cik künk is fog lal ko zik új ra az is ko lai, is ko lakör nyé ki erô szak kal, és szán dé ka ink sze rint a té má banfo lya ma to san pub li ká lunk 2011-ben is. N em csak mertfon tos, és vissza té rô en meg ol dan dó fel ada tok elé ál lít jaaz is ko la csi ná ló kat, is ko lai kö zös sé ge ket, csa lá do kat, el -mé le ti és gya kor la ti szak em be re ket, he lyi és or szá gosdön tés ho zó kat, ha nem mert sze ren csé re egy re több a ku -ta tó mun ka, az el kez dett prog ram, a meg va ló sí tott kí sér -le ti és mo dell prog ram M a gya ror szá gon is – van te hát mi -bôl me rí te ni. V a la mennyi jó gya kor lat ban ki emel ten fon -tos elem a po zi tív is ko la klí ma, az is ko la pol gá rok és az is -ko la kör nye ze té nek konst ruk tív kap cso la ta-kom mu ni ká -ci ó ja, a ho lisz ti kus szem lé le tû meg elô zé si és ke ze lé si me -tó du sok, és nem el ha nya gol ha tó szem pont a minden nekbá zi sát ké pe zô men tá lis meg erô sí tés és gondoskodás atanulók körül. Cikkünk nemzetközi jó gyakorlatokatsorol az oktatási és a gyermekvédelmi szektor köz -reműködésével, de re ményeink szerint hamarosanmegírhatunk egy, a hazai jó gyakorlatokat bemutatócikket is. Ismerünk jó kezdeményezéseket – gondoljunkcsak az O rszágos Bûnmegelőzési Bizottság által támoga-tott számos projektre –, alakulóban lévő modellprog -ramokat, a nem zetközi tapasztalatokat is be építő, a mód-szerek egyes elemeit felhasználó és alkalmazó iskolákat:itthon sem ismeretlenek az egyes esz kö zök: kor társ se gí -tés, konst ruk tív konf lik tus ke ze lés, men tál hi gi é nés prog -ra mok, kislétszámú osz tá lyok, egyé ni ké pes ség ki bon ta -koz ta tás, cél zott kom pe ten cia fej lesz tés, stb. Ami na gyonne héz kes, az az in teg rált eset ke ze lés, a több szem pon túés ru gal mas be avat ko zá sok, az egyes szol gál ta tá sokössze ren de zé se a gye rek és a gye rek kö zös ség, adott eset -ben a pe da gó gu sok és szü lôk kö ré. To váb bi le ma ra dás azis, hogy az is ko lák ban nem je len nek meg más szak maitu dá sok, na gyon friss még az is ko lai szo ci á lis mun kagya kor la ta, alig né hány is ko la ké pes vagy haj lan dó be -von ni a pe da gó gi á tól el té rô szak ér tel met a na pi mun ká -ba. Ezt biz to san meg kell ha lad ni: el kel le ne jut ni odá ig,hogy az is ko la ne zár vány ként és egye dül küzd jön ez zela prob le ma ti ká val, eh hez vi szont tud nia kell nyit ni, se -gít sé get kér ni és el fo gad ni.

Gy.É.

Hó dí ta nak a jó gya kor la tok

csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd 2/2/11 10:45 AM Page 4 (Black plate)csagyi_2010_5.qxd:csagyi0804.qxd 2/2/11 10:45 AM Page 4 (PANTONE 275 C plate)

� ÉLET M ó IN TER JÚK

A G yer mek vé del mi arc kép csar nok 2003 óta gyûj ti a ma gyargyer mek vé de lem meg ha tá ro zó alak ja i val ké szí tett in ter jú kat.H a zai sze mé lyi sé gek em lé kez tek és em lé kez nek ka me ra elôtt,akik sor suk, élet út juk fel idé zé sé vel fon tos ada tok kal, té nyek kelgaz da gít ják a je len ko ri tör té net for rá sa it.

M ot tó:Ha si ke res akarsz len ni, a do log na gyon egy sze rû. Érts ah hoz,

am it csi nálsz! Sze resd, am it csi nálsz! És higgy ab ban, am it csi -nálsz! Igen, ilyen egy sze rû ez.

Will Rogers

A leg vé gén nem az fog szá m í ta ni, hogy m ennyi év volt éle ted -ben, ha nem hogy m ennyi élet volt éve id ben.

Abraham Lin coln

Ez a leg több az élet ben: hogy m a rad utá nunk va la m i, am i bôlhasz na van a vi lág nak, az em be rek nek.

Márai Sán dor

F Ó K U S Z B A N

�

F Ó K U S Z B A N


Gyer mek vé del mi Arc kép csar nok� A FÔ VÁ RO SI M ÓD SZER TA NI TEGYESZ PROJEKTJE1

A tár sa da lom szo ci á lis ér zé keny sé gé nek, a de m ok rá cia fej lett ség ének fok m é rô je az, hogy ho gyan bá nik a gyer m e -kek kel. A gye re kek vé del m e Ma gya ror szá gon is kö vet te a tár sa da lom fej lô dé sét, hi szen ha ké sés sel is, de m in dig fe -le le tet adott azok ra a tár sa dal m i-gaz da sá gi ki hí vá sok ra, am e lyek érin tet ték a gye re ke ket. Ezért m in dig m ás-m ás te -rü let ke rült elô tér be, m int egy vissza je lez ve azo kat a fo lya m a to kat, am e lyek a tár sa da lom ban vég be m en tek.A XX. szá zad ban ke rül tek elô tér be a gye re kek; ek kor is m er ték fel a gyer m ek kor je len tô sé gét, és m eg ha tá ro zó vol táta ké sôb bi élet sza ka szok ra. Ez az a szá zad, am ely ben a leg töb bet tet tek a gyer m e kek vé del m é ért.Az EN SZ 1989. no vem ber 20-án, N ew York ban fo gad ta el a G yer m ek Jo ga i ról szó ló Egyez m ényt, am e lyet ha zánk az1991. évi LXIV. tör vénnyel hir de tett ki. Az egyez m ény el fo ga dá sá val a fel nôt tek a tár sa da lom önál ló, de kü lön le gesvé de lem re szo ru ló tag ja i ként is m er ték el a gyer m e ke ket.Az 1997. évi G yer m ek vé del m i tör vény ha tály ba lé pé se új ala pok ra he lyez te a gyer m ek vé del m et, an nak tel jes rend -sze rét, és ez ki ha tott a gyer m ek vé del m i szak m a fej lô dé sé re is. A gyer m ek vé del m i tör vény szel le m i sé gét, alap el ve ités cél ját is alap ve tô en a G yer m ek jo gi Egyez m ény ala poz ta m eg, de a gyer m ek vé de lem el nem odáz ha tó m eg újí tá -sát nem csu pán az egyez m ény vég re haj tá sa tet te szük sé ges sé. A pa ra dig m a vál tás m eg tör tént, a gyer m ek vé del m itör vény vál to zat la nul eu ró pai szín vo na lú, elô re m u ta tó szak m ai el ve ket és gya kor la tot kép vi sel, a gya kor lat ban ism ind in kább el fo ga dott és el is m ert.A m a gyar gyer m ek vé de lem nek nem kell szé gyen kez nie. Tör té nel m e össze forr az or szág tör té ne té vel, hû en tük röz vea gon do kat, rit káb ban él vez ve a prog resszi ót, de m in den kor a hu m a ni tást kép vi sel ve. A „ m a gyar gyer m ek vé de lem ”m eg ne ve zés azon ban így, ön m a gá ban csu pán cím szó, ál ta lá no sí tás. Iga zi m eg is m e ré sé hez ak kor jut ha tunk el, hafel idéz zük m û ve lô i nek sze m é lyét, m un kás sá gát. E cél m eg va ló sí tá sá ra szü le tett m eg a Fô vá ro si Tegyesz ve ze tô i benaz a gon do lat, hogy lét re hoz zák a gyer m ek vé de lem ré gi és m ai részt ve vô i nek tör té nel m i arc kép csar no kát, be m u tat -va azo kat, akik a m in den ko ri fel ada tok nak pél dá san ele get tet tek, s akik nek m un kás sá ga ki ha tott a ha zai gyer m ek -vé de lem fej lô dé sé re. Meg kez dô dött a gya kor la ti m eg va ló sí tás. A ha zai gyer m ek vé de lem ben m ind az el sô, m ind kü lö nö sen a m á so dik vi lág há bo rú utá ni év ti ze dek ben szá m os ki -em el ke dô ké pes sé gû és nagy ha tá sú szak em ber dol go zott. A G yer m ek vé del m i Arc kép csar nok egy kü lön le ges prog ram , am ely nek cél ja, hogy elô se gít se a ha zai gyer m ek- és if -jú ság vé de lem tör té ne ti m últ já nak ku ta tá sát, szel le m i ér té ke i nek m eg ôr zé sét. Ér té kei kö zé tar toz nak a ko ráb bi év ti -ze dek ki em el ke dô gyer m ek vé del m i sze m é lyi sé ge i nek szak m ai élet m û vét m eg örö kí tô in ter júk, film fel vé te lek is. Ed -dig m int egy 110 in ter jú ké szült el, ezen be lül 58 élet m û in ter jú.

Gyer mek vé del mi Arc kép csar nok�

1 Mun kám hoz fel hasz nál tam D r. Katonáné dr. Pehr Eri ka do cens asszony be ve ze tô gon -do la ta it, am it a G yer m ek vé del m i arc kép csar nok pro jekt Bu da pest Ö n kor m ány za tá nakMód szer ta ni Te rü le ti G yer m ek vé del m i Szak szol gá la ta hon lap ján va ló m eg je le né sé hezírt, va la m int dr. Elkán G yörgy, a gyer m ek ott hon ok egy ko ri fô or vo sá nak gon do la ta it,am it a hon lap be ve ze tô je ként írt.


� ÉLET M ó IN TER JÚ-ALA NYOK:

Dr. Blum enfeld G yuláné dr. Mikola Jú lia, O PI (O r szá gos Pe da -gó gi ai In té zet) gyer mek vé del mi osz tály meg szer ve zô je, pszi cho -ló gus, FICE M a gyar or szág el nö ke. M ód szer ta ni szak em ber.N yug dí jas.

Fehérné dr. Mé szá ros Á g nes pszi cho ló gus, G Y IV I, Tegyesz.N yug dí jas.

Dr. Bergm ann Er zsé betkli ni kai szak pszi cho ló gus, gyer mek -pszi cho ló gus, gyógy pe da gó gus. M a gyar or szá gi N yi tott Ka puG yer mek lé lek ta ni Á l lo más Ala pít vány ku ra tó ri u má nak ala pí tó -ja, el nö ke. Élt: 1926–2007.

N yi tott Ka pu Ala pít vá nyi N a pok. D rog-pre ven ci ós prog rambe mu ta tá sa, fel vé tel: 2006.

Dr. Dé nes Zsu zsan na kli ni kai szak pszi cho ló gus, gyer mek -pszi cho ló gus. Fô vá ros Ö n kor mány za tá nak Cse cse mô ket, Kis -gyer me ke ket, Fo gya té ko so kat Be fo ga dó G yer mek ott ho nai.

Dr. D ickm ann Má tyás jo gász, igaz ga tó he lyet tes. Élt: 1924-2009. G Y IV I, Tegyesz.

M . i.: 1951–2000.El sô in ter jú ide je: 2002, ké szí tet te Bé kés Zol tán, dr.

Kollmann J. G yörgy. M á so dik in ter jú 2009, ké szí tet te SzendreySándorné.

Dr. G ayer G yu la jo gász, O r szá gos G yer mek- és If jú sá gi Ta -nács, 1958–1962, az O G Y IT ala pí tó tag ja.

Mentuszné dr. Terék Irén jo gász. Észak-ma gyar or szá gi R e gi -o ná lis Á l lam igaz ga tá si H i va tal. G yám hi va tal. H i va tal ve ze tô.Eger.

Dr. V ilusz An tó nia jo gász, N M , gyer mek- és if jú ság vé del mifô osz tály mun ka társ.

Dr. Elkán G yörgy, a Fô vá ro si G yer mek ott hon ok fô or vo sa, azO G Y IT ala pí tó tag ja.

1. in ter jú 2002, ké szí tet te dr. Kollman J. G yörgy és Bé késZol tán. 2. in ter jú (dr. G á ti Jó zsef em lé ké re), ké szí tet te: SzendreySándorné 2009. no vem ber 19-én.

Dr. G ayer G yuláné, szo ci o ló gus, az O G Y IT ala pí tó tag ja.

Dr. G á ti Fe renc pe da gó gus, cím ze tes egye te mi do cens, azO G Y IT ala pí tó tag ja; mód szer ta ni te vé keny sé gek. Élt:1920–2007.

Dr. Forrai Má ria fô igaz ga tó, fô or vos, a Fô vá ros Ö n kor mány -za tá nak Cse cse mô ket, Kis gyer me ke ket és Fo gya té ko so kat Be fo -ga dó O tt ho na.

Dr. Ma jo ros Má ria fô or vos, Fô vá ros Ö n kor mány za tá nak Cse -cse mô ket, Kis gyer me ke ket, Fo gya té ko so kat Be fo ga dó O tt ho nai

G ár do nyi G é za úti Cse cse mô ott ho ná nak in téz mény ve ze tô je, aNe m zet kö zi Pikler Emmi Közalapítvány kép vi se lô je, a ku ra tó ri -um el nö ke.

Dr. Tardos Mártonné,a köz ala pít vá nyi Pikler In té zet igaz ga -tó ja.

Kö vecs Bé la ne ve lô ta nár, pe da gó gus. Több fô vá ro si gyer -mek ott hon ban mû kö dött. N yug dí jas.

Dr. Bar na Lajosné pe da gó gus, gyer mek vé dô. Berkesz, Fó tiG yer mek vá ros. Élt: 1930–2004.

Dr. Sás ka G é za tu do má nyos ku ta tó, pe da gó gus.

N em eshegyi Béláné igaz ga tó, Fô vá ro si G Y IV I 1960–1965.Élt: 1910–2009.

Pat kós G yu la, a Szol nok me gyei G Y IV I ala pí tó igaz ga tó ja1925–2008.

Rozem berszky Lász ló, a Szol nok me gyei G Y IV I igaz ga tó ja1986–1996; gyer mek vé del mi és ok ta tá si szak em ber.

Dr. O r bán Ist ván, So mogy me gyei (Ka pos vár) G Y IV I igaz ga -tó.

Dr. Si m on La jos, So mogy me gyei, majd Pest me gyei G Y IV Iigaz ga tó.

Kutrovácz De zsô, igaz ga tó, több fô vá ro si in téz mény meg bí -zott ve ze tô je, a Fô vá ro si Ta nács Zrí nyi M ik lós G yer mek ott honigaz ga tó ja. N yug dí jas.

Peterdi Ede ál la mi dí jas, igaz ga tó, Bics ke. Fô vá ros Ö n kor -mány za tá nak Kos suth Zsu zsa G yer mek ott ho na és Á l ta lá nos Is -ko lá ja. N yug dí jas.

Dr. B. Aczél An na, igaz ga tó, a pe da gó gi ai-szak pszi cho ló gi aitu do má nyok kan di dá tu sa.

SZM M R á kos pa lo tai Ja ví tó in té ze te; 1999. már ci us. C ím ze tesfô is ko lai ta nár.

Bújdos Lász ló, SZM M Aszó di Ja ví tó in té zet kor mány biz to sa,igaz ga tó ja. Élt: 1934–2007.

Ki egé szí té si le he tô sé get kért és ka pott az in ter jú hoz voltmun ka tár sa:

Á r kus Pé ter, aki Bu da pest Fô vá ros Ö n kor mány za ta R ó bertKár oly krt. If jú sá gi O tt hon, Á l ta lá nos Is ko la és Szak mun kás kép -zô Is ko la igaz ga tó he lyet te se volt. 2001–2004: D évaványa, mú ze -um igaz ga tó.

Molnárné Berkó Már ta igaz ga tó, V ácduka V e res egy ház G yer -mek li get. PM Tegyeszi.

F Ó K U S Z B A N

�

F Ó K U S Z B A N



K op pány Józsefné igaz ga tó, Szo bi G yer mek ott hon, PMTegyeszi.

Dr. N é m eth Ilo na pszi cho ló gus, gyer mek ott hon-igaz ga tó, Bu -da pest Fô vá ros Ö n kor mány za tá nak Aga ut cai G yer mek ott ho na.Élt: 1943–2007.

B. Tóth Lász ló igaz ga tó, Alsóbélatelep, Bu da pest Fô vá ros Ö n -kor mány za tá nak II. R á kó czi Fe renc G yer mek ott ho na és Á l ta lá -nos Is ko lá ja.

Szuchovszky Zol tán, Alsóbélatelep, Bu da pest Fô vá ros Ö n kor -mány za tá nak G yer mek ott ho na: igaz ga tó he lyet tes; a fo nyó di ott -hon: igaz ga tó ja; a M e nyecs ke ut cai gyer mek ott hon igaz ga tó ja.Élt: 1945–2009.

Haigl Bé la igaz ga tó, Bu da pest. Fô vá ros Ö n kor mány za tá nakÁ l ta lá nos Is ko la, Spe ci á lis Szak is ko la, D i ák ott hon és G yer mek -ott hon. H egy hát út.

Bauer Ilo na, N M D eb re cen. Lány ne ve lô zárt in té zet igaz ga -tó ja, nyug dí jas.

Dr. Be ne dek Ist ván, igaz ga tó, Bu da pest, Ady End re M ód szer -ta ni Kol lé gi um.

Sik ló si N ándorné gyer mek vé del mi szak em ber. Fô vá ro si Ta -nács mû ve lô dé si fô osz tály ta nul má nyi fel ügye lô. G yer mek ott -hon-igaz ga tó. N yug dí jas.

Csáky Lász ló, igaz ga tó, SZM M Kár olyi Ist ván G yer mek köz -pont, Fót. G yer mek vé del mi szak em ber.

Dr. Lissák G yörgyné, igaz ga tó, gyer mek vé del mi szak em ber.Fô vá ro si Ta nács Bá nyai Jú lia G yer mek ott hon: igaz ga tó he lyet -tes. Bu da pest Fô vá ros Ö n kor mány za tá nak Kaff ka M ar git G yer -mek ott ho na: igaz ga tó. N M . Esz ter go mi Lány ne ve lô In té zet:igaz ga tó. N yug dí jas.

Sze ge di Ist ván, igaz ga tó, Bu da pest Fô vá ros Ö n kor mány za tá -nak Balatonboglári G yer mek ott ho na. N yug dí jas.

Dr. Moh ácsi Józsefné, Bu da pest Fô vá ros Ö n kor mány za tá nakTegyesz Be fo ga dó O tt ho na, ne ve lô ta nár, ott hon ve ze tô. N yug dí -jas.

N edeczky G yörgy ár va szé ki, majd gyám ügyi dol go zó, gyer -mek vé del mi szak em ber. Élt: 1918–2004.

Haj dú Lász ló, Bu da pest Fô vá ros Ö n kor mány za ta Tegyesz,gyer mek vé del mi szak em ber.

G . Pap Im re, Bu da pest Fô vá ros Ö n kor mány za ta Tegyesz,párt fo gó fel ügye lô, gyer mek vé del mi szak em ber. N yug dí jas.

Bizikné Plagányi Er zsé bet gyógy pe da gó gus, fô ta ná csos, PMTegyeszi, Fô vá ro si Tegyesz, gyer mek vé del mi szak em ber.

Dom szky And rás gyer mek vé del mi szak em ber.

Bé kés Zol tán gyer mek vé del mi szak em ber, Bu da pest Fô vá ro -si M ód szer ta ni Tegyesz mód szer ta ni szak ta nács adó ja.

Kem enesi Ti va dar, Fót; a gyer mek vá rost ala pí tó tan tes tü letegyik tag ja, ne ve lô ta nár, igaz ga tó he lyet tes, majd rö vid ide igigaz ga tó. G yer mek vé del mi szak em ber.

Acél Ilo na, gyer mek vé del mi szak em ber, Bu da pest Fô vá rosÖ n kor mány za ta Tegyesz. N yug dí jas.

Dr. Ha zai Istvánné, a Fô vá ro si Ö n kor mány zat G yer mek- ésIf jú ság vé del mi Ü gy osz tály ve ze tô je, gyer mek vé del mi szak em -ber.

Dr. Lehoczky Jánosné, gyer mek vé del mi szak em ber, Fô vá ro siTa nács gyer mek vé del mi osz tály, szak fel ügye lô, szak ta nács adó.N yug dí jas.

N agy ká ro lyi Kár olyi Lász ló, a fó ti Kár olyi Ist ván G yer mek -köz pont Ala pít vá nyá nak el nö ke.

N agy ká ro lyi Kár olyi Er zsé bet, a fó ti Kár olyi Ist ván G yer mek -köz pont pat ró nu sa.

Tóth Jánosné, PM Tegyeszi (Pest M e gyei Te rü le ti G yer mek -vé del mi Szak szol gá lat és In téz mé nyei) örök be adá si és nyil ván -tar tá si ügy in té zô je. N yug dí jas.

Dr. Veczkó Jó zsefegye te mi ta nár, a ne ve lés tu do má nyok kan -di dá tu sa. Sze ge di Tu do mány egye tem Ju hász G yu la Ta nár kép zôFô is ko lai Kar. N yug dí jas.

Dr. Herczog Má ria köz gaz dász, szo ci o ló gus, az EN SZ G yer -mek jo gi Bi zott sá gá nak tag ja I.-II.-III. al ka lom.

Dr. Laczkovics Má ria ügyész, Leg fôbb Ü gyész ség Fi a tal ko rú -ak Ü gyész sé ge.

Kunszt G áborné ne ve lô, majd ki ne ve zett ott hon ve ze tô, Fó tiG yer mek vá ros.

Vaj da Béláné, nö ven dék, óvónô,majd ki ne ve zett ott hon ve ze -tô, Fó ti G yer mek vá ros.

Dr. Szôllôsi G á bor egye te mi do cens (PhD fo ko zat), Pé csi Tu -do mány egye tem böl csé szet tu do má nyi kar. Szo ci á lis M un ka ésSzo ci ál po li ti kai Tan szék ve ze tô je.

F Ó K U S Z B A NF Ó K U S Z B A N



� M EG JEGY ZÉ SEK, RÖ VI DÍ TÉ SEK

G Y IV I: G yer mek- és If jú ság vé dô In té zet 1997-ig.TEG Y ESZ: Te rü le ti G yer mek vé del mi Szak szol gá lat (név vál -

to zás: 1997. évi X X X I. tör vény a gyer me kek véd el mé rôl ésgyám ügyi igaz ga tás ról). H a tály ba lé pé se után PM Tegyeszi: PestM e gyei Te rü le ti G yer mek vé del mi Szak szol gá lat és In téz mé nyei.

FICE (Fédération Internationale des CommunautésEducatives): N e ve lô ott ho nok N em zet kö zi Szö vet sé ge. M a gyar -or szá gi egye sü le te 1948-ban ala kult az U N ESCO tá mo ga tá sá val.A ma gyar or szá gi egye sü let 1989. má jus 13-án ala kult meg.

Dr. Bar na La jos em lék in ter júk: ké szül tek Fóton, a Kár olyiIst ván G yer mek köz pont ban. Az in ter júk idô pont ja: 2004.

Az in ter júk részt ve vôi:1. Kemenesi Ti va dar, a Fó ti G yer mek vá ros ala pí tó tan tes tü -

let ének egyik tag ja, ne ve lô ta nár, igaz ga tó he lyet tes, majd rö vidide ig utód-igaz ga tó.

2. V aj da Béláné, Fó ti G yer mek vá ros. Fó ti nö ven dék volt,majd óvó nô ként al kal ma zás ba ke rült, ké sôbb ki ne ve zett ott hon -ve ze tô.

3. Kunszt G áborné, Fó ti G yer mek vá ros, ne ve lô, majd ki ne -ve zett ott hon ve ze tô.

4. D r. Schiffer Pé ter, a berkeszi gyer mek ott hon ban nö ven -dék, gon do zá sa meg szû né se után sem sza kadt el a Bar na-csa lád -tól, kap cso la tuk egy éle ten át tar tott, pót ap ja ként sze ret te éstisz tel te Bar na La jost.

5. Posz tós Lász ló, Fó ti G yer mek vá ros, cso port ve ze tô ne ve lô.

6. +D r. Bar na Lajosné G a bi né ni, fe le ség, ta ní tó, ne ve lô.

Az in ter júk ból egy em lék fil met ál lí tot tunk össze ar chív ké -pek fel hasz ná lá sá val a gyer mek vá ros ala pí tá sá nak 50. évfor -dulója tisz te le té re. A film több al ka lom mal be mu ta tás ra ke rültFóton, a Kár olyi Ist ván G yer mek köz pont ban, és a Pest M e gyeiÖ n kor mány zat dísz ter mé ben. (Az em lék film a fó ti Kár olyi Ist -ván G yer mek köz pont hon lap ján is meg te kint he tô; élet rajz a D u -na ke szi Kis tér ség Könyv tá rai, Fót cím szó alatt.)

� Dr. B ar na La josH aj dú bö ször mény, 1921. márc. 17. – Fót, 2003. márc. 10. A

Fó ti G yer mek vá ros igaz ga tó ja an nak ala pí tá sá tól egé szen nyug -dí ja zá sá ig. A D eb re ce ni R e for má tus Kol lé gi um In té ze té ben vé -gez te pe da gó gi ai ta nul má nya it, majd 1940-ben ta ní tói ké pe sí tôvizs gát tett. Az EL TE BTK pe da gó gia sza kát le ve le zô ként vé gez -te. D ok to ri disszer tá ci ó ját az el ha gyott gye re kek ne ve lé sé nek,gon do zá sá nak (meg men té sé nek) té ma kö ré bôl ír ta.

M un kás sá gát fa lu si ta ní tó ként kezd te 1940-ben. N é hány évmúl va meg bíz ták a D eb re ce ni G yer mek vá ros szer ve zé sé vel. Et -tôl az idô tôl kezd ve gyer mek ott ho no kat te rem tô mun ka jel le -

mez te éle tét. Fôbb ál lo má sai: Kar cag, Balkány, G encsy kas tély,Berkesz.

1957-ben kez dett hoz zá a Fó ti G yer mek vá ros meg szer ve zé -sé hez. A gyer mek vá ros ki ala kí tá sa és 26 éven át tör té nô ve ze té -se alatt tel je se dett ki és ju tott csúcs pont já ra élet út ja, pe da gó gi aipá lyá ja. M a gas szin tû pe da gó gi ai mun ká ját nem zet kö zi leg is el -is mer ték. A Par la ment ben több al ka lom mal be mu tat ta a gyer -mek vá ros fej lô dé sét. Be kap cso ló dott az EN SZ és az U N ICEFmun ká já ba. Kam bo dzsá ban és Irán ban is részt vett a gyer mek-és if jú ság vé de lem meg szer ve zé sé ben.

26 év igaz ga tói mun ka után vo nult nyug díj ba. Ered mé nyespe da gó gu si pá lya fu tá sa alatt sok el is me rés ben volt ré sze. Töb -bek kö zött: M un ka Ér dem rend arany fo ko zat, Bé ke moz ga lomKi tün te tô Jel vé nye, M a gyar Pe da gó gi ai Tár sa ság Em lék lap ja,G yer me ke kért Ér dem érem, G yé mánt D ip lo más Ta ní tó, N é methLász ló-díj, M a gyar Köz tár sa sá gi Ér dem rend Tisz ti Ke reszt je. FótD ísz pol gá ra 1997-ben. (In: „Fó ti arc kép csar nok”.)

� Dr. Kóti Já nos em lék in ter jú k (1929–1993)

Az em lé ke zôk név so ra:1. D r. R adoszáv M ik lós jo gász, aki mun ka tár sa volt a Fô vá -

ro si G Y IV I-ben. Je len leg ál ta lá nos igaz ga tó he lyet tes a Fô vá ro siM ód szer ta ni Tegyesz-ben.

2. D r. Szô ke Sán dor jo gász, szin tén mun ka tár sa volt a Fô vá -ro si G Y IV I-ben. N yug dí jas.

3. Bé kés Zol tán, mun ka tár sa volt a Fô vá ro si G Y IV I-ben. Je -len leg a Fô vá ro si M ód szer ta ni Tegyesz mód szer ta ni szak ta nács -adó ja.

4. Földesi Ta más, mun ka tár sa volt a Fô vá ro si G Y IV I-ben, je -len leg a Fô vá ro si M ód szer ta ni Tegyesz ott hon ve ze tô je.

5. +D r. D ickmann M á tyás jo gász, igaz ga tó he lyet te se a Fô vá -ro si G Y IV I-ben.

Elô ké szü let ben:

6. D r Kollmann J. G yörgy jo gász, a Fô vá ro si G Y IV I-benmun ka tár sa, majd igaz ga tó he lyet te se volt. Je len leg a Fô vá ro siM ód szer ta ni Tegyesz jog ta ná cso sa.

D r. Kóti Já nosAz egye tem be fe je zé se után tu do má nyos mun ka társ ként, ál -

ta lá nos is ko lai igaz ga tó ként, ke rü le ti mû ve lô dé si osz tály ve ze tô -ként dol go zott 1972-ig. Ek kor ne vez ték ki a Fô vá ro si G yer mek -vé dô In té zet igaz ga tó já nak. V ár ták er re a fel adat ra, ame lyet azel kép zel tek nél is ma ga sabb szin ten tel je sí tett. In téz mé nyé benrö vid idôn be lül meg te rem tet te a za var ta lan mun ka vég zés hezszük sé ges tár gyi, sze mé lyi fel té te le ket, kö rül te kin tés sel tett ele -get a gyá mi funk ci ó nak, irá nyí tot ta az el he lye zé si te vé keny sé -get, az utó gon do zást. Kon cep ci ó ja alap ján a fô vá ros ban meg in -dult a hi va tá sos ne ve lô szü lôk fog lal koz ta tá sa, a ha gyo má nyosne ve lô szü lôi há ló zat nagy ará nyú fej lesz té se.

F Ó K U S Z B A N

�

�

�

F Ó K U S Z B A N



Tö re ke dett a gyer me kek kel va ló gya ko ri sze mé lyes ta lál ko -zás ra, a prob lé mák köz vet len ér zé ke lé sé re, meg ol dá sá ra. H oz zá -ér té se, nyu gal ma, em pá ti á ja ré vén a leg ne he zebb ügy fe lek kel iskönnyen meg bir kó zott. „Aktív” nyug dí jas igaz ga tó ként te rem -tett min tát az an ti szo ci á lis gyer me kek ott ho ná nak ve ze té sé re aR ó bert Kár oly kör úton.

M ajd egy év ti ze den ke resz tül volt a G yer mek- és If jú ság vé -dô In té ze tek igaz ga tó i nak mun ka kö zös ség-ve ze tô je.

M int egy fél száz cik ket je len te tett meg a Bu da pes ti N e ve lô -ben, a Pe da gó gus Szem lé ben, a Fô vá ro si Köz le mé nyek ben, azÁ l lam és Igaz ga tás ban, egyéb na pi- és he ti lap ok ban.

Az ô igé nyes el mé le ti és gya kor la ti mun ká já nak is kö szön -he tô en a fô vá ro si gyer mek vé de lem ko moly szak mai te kin tély retett szert.

El is me ré sül töb bek kö zött M un ka Ér dem rend ezüst fo ko za -tot, Ki vá ló Ta nár ki tün te tést és Apá czai Cse re Já nos dí jat ka pott.

A bü rok ra ti kus rend nél min dig több re ér té kel te a bel sô tar -tal mat. Sze ren csét len csa lá dok sze ren csét len gye re ke it pró bál tama gas szín vo na lon el lát ni, el lát tat ni, ne vel ni, ne vel tet ni. M a gasmér cét ál lí tó, igé nyes em ber volt. M eg ve tet te a nap lo pó kat, afej lô dés kép te le ne ket, a gyer mek vé de lem bôl csak meg él ni aka -ró kat, a tör lesz ke dô ket.

A te het sé ge sek nek tág te ret, pers pek tí vát, kar ri ert biz to sí -tott. V ágy ta a sze re te tet, az el is me rést, mely bôl ne he zen ré sze -se dett ke mény, tá vol ság tar tó ma ga tar tá sa mi att.

Ahogy ez len ni szo kott, saj nos, szak mai nagy sá gá ra csak aha lá los kór el jö ve te le kor, an nak tu da to so dá sa kor döb ben tek ráa ve le együtt dol go zók, a ve le vi as ko dók. So kan azok is, akikmár évek óta ke rül ték, si et tek a kór ház ba a ha lá los ágyá hoz a

gyógy ulás re mé nyé ben bíz va, egy utol só ta ná csért, bo csá na tért,kö szö ne tért. R á kell döb ben nünk: az egyik leg fel ké szül tebbgyer mek vé dô tá vo zott el kö zü lünk.

GÁ S PÁ R KÁ RO LY írá sa (Csa lád, Gyer mek, If jú ság 1993/5. szám)

� Gás pár Kár oly em lék in ter jú k (1951-2006)G ás pár Kár oly ra, a Szo ci á lis és M un ka ügyi M i nisz té ri um

G yer mek- és If jú ság vé del mi Fô osz tá lyá nak ve ze tô jé re em lé ke zôin ter júk

A „G yer mek vé del mi arc kép csar nok” pro jek tet irá nyí tó ku ra -tó ri um 2007. de cem be ri ülé sén dön tést ho zott ar ról, hogy né haiG ás pár Kár oly fô osz tály ve ze tô em lé ké re ké szül jön egy videóin-terjúkon ala pu ló em lék könyv. A kez de mé nye zô M ol nár Lász ló,a Fô vá ro si Tegyesz igaz ga tó ja volt. D r. R adoszáv M ik lós igaz ga -tó he lyet tes ja va sol ta, hogy eh hez kap cso lód va ér de mes len ne az1997. évi X X X I. tör vény (G yer me kek vé del mé rôl és a gyá miigaz ga tás ról szó ló tör vény) lét re jöt té nek tör té né se it is in ter júkfor má já ban rög zí te ni, amíg még az em lé ke ze tünk ben ele ve nenél nek azon évek ese mé nyei.

Az em lék in ter júk, va la mint az em lék könyv el ké szí té sét aszak mi nisz té ri um is tá mo gat ta.

A ku ra tó ri um dön té se sze rint az em lék in ter júk ké szí tô jeSzendrey Sándorné, a G yer mek vé del mi arc kép csar nok pro jektve ze tô je. Az em lék könyv író ja D rosztmérné Kán nai M ag dol na,szer kesz tôk dr. H erczog M á ria szo ci o ló gus-köz gaz dász és M ol -

�



nár Lász ló, a Fô vá ro si Tegyesz igaz ga tó ja. Idô köz ben meg ál la -po dás szü le tett ar ról, hogy az in ter júk ból két könyv ké szül, azem lék könyv mel lett egy in ter jú kö tet is. M ind két könyv meg írá -sá ra D rosztmérné Kán nai M ag dol na ka pott meg bí zást.

Az in ter jú ala nyok sze mé lyé re töb ben és fo lya ma to san tet tekja vas la to kat. A név sor össze ál lí tá sa kor G ás pár Kár oly szak maiút ja volt az el sôd le ges szem pont, de az in ter júk mind egyi ke sze -mé lyes hang vé te lû is ter mé sze te sen.

Szendrey Sándorné:Az in ter júk ké szí tô je ként kü lö nös gon dot for dí tot tam ar ra,

hogy a G ás pár Kár oly ról va ló meg em lé ke zé sek kor rög zít sünksze mé lyes vé le mé nye ket a gyer mek vé del mi tör vénnyel kap cso -la to san is.

2008 és 2009-2010 év fo lya mán a kö vet ke zô sze mé lyek kelké szül tek in ter júk (a ne vek mel let ti fog lal ko zás egy rész rôl az in -ter jút in do ko ló mun ka kört jel zi, más részt az in ter jú ide jén be -töl tött mun ka kör re utal) idô be li sor rend ben:

D r. N é meth Zsolt, BR FK G yer mek vé del mi O sz tály, rend ôr -tiszt if jú ság vé del mi fel ada tok kal. N yu gal ma zott rend ôr ez re des,fô is ko lai ta nár.

Sza bad ka Pé ter igaz ga tó he lyet tes, Bé ke G yer mek ott hon,igaz ga tó, Bé ke G yer mek ott hon.

Ihász M ár ta osz tály ve ze tô-he lyet tes, Fô vá ro si Ta nács gyer -mek vé del mi osz tály, Bu da pest Fô vá ros Ö n kor mány za ta, osz -tály ve ze tô-he lyet tes.

M ol nár Lász ló pá lya társ és ba rát, igaz ga tó: Bu da pest Fô vá -ros Ö n kor mány za tá nak Te rü le ti M ód szer ta ni G yer mek vé del miSzak szol gá la ta.

R egôczy Ist ván atya, „Isten ván do ra”.

G eberle Er zsé bet, Bu da pest Fô vá ros Ö n kor mány za tá nakmun ka tár sa, po li ti kus, or szág gyû lé si kép vi se lô.

D r. H erczog M á ria köz gaz dász, szo ci o ló gus, az EN SZ G yer -mek jo gi Bi zott sá gá nak tag ja, a „Csa lád, G yer mek, If jú ság” fo lyó -irat fô szer kesz tô je.

D rosztmérné Kán nai M ag dol na, a Fô vá ro si Ö n kor mány zat,majd a Szo ci á lis és M un ka ügyi M i nisz té ri um, je len leg a KIMmun ka tár sa.

Popovics Edit igaz ga tó, Bu da pest Fô vá ros Ö n kor mány za tá -nak U tó gon do zó O tt ho na. G yer mek jo gi kép vi se lô.

Szendrey Sándorné igaz ga tó, a Fô vá ros Ö n kor mány za tá nakBá nyai Jú lia G yer mek ott hon és Szak is ko lá ja, Tegyesz G yer mek -vé del mi arc kép csar nok pro jekt ve ze tô.

Karanedev Ivánné igaz ga tó, SZM M Bu da pes ti Ja ví tó in té zet.

D r. Laczkovics M á ria, fi a tal ko rú ak ügyé sze, Leg fôbbÜ gyész ség Fi a tal ko rú ak Ü gyész sé ge.

D á vid Ist ván igaz ga tó, Bu da pest Fô vá ros Ö n kor mány za tá -nak R ó bert Kár oly krt.-i Á l ta lá nos Is ko lá ja, Szak is ko lá ja és G yer -mek ott ho na, a M o ti vá ció Ala pít vány igaz ga tó ja.

Csizmár Gá bor or szág gyû lé si kép vi se lô, mi nisz ter, ál lam tit kár.

D r. Por ko láb Lajosné in téz mény ve ze tô, Csur gó Kis tér sé giCsa lád se gí tô és G yer mek vé del mi Szol gá lat.

Csáky Lász ló igaz ga tó, N M . köz vet len irá nyí tá sú gyer mek -ott ho na, Fót, Kár olyi Ist ván G yer mek köz pont, gyer mek vé del miszak em ber.

Bozsik Lász ló és fe le sé ge, R i ta, volt nö ven dé kek.

D r. Bí ró Bol di zsár, N M . (ál lam tit kár, ka bi net fô nök).

Koz ma Im re atya, M a gyar M ál tai Sze re tet szol gá lat el nö ke.

N ovák Ist ván fô osz tály ve ze tô, Fô vá ros Ö n kor mány za tá nakmû ve lô dé si fô osz tá lya.

Szar ka At ti la igaz ga tó, SZM M Aszód Ja ví tó in té zet.

D r. Csen des Lász ló rend ôr tiszt, nyu gal ma zott rend ôr-al ez re -des, a BR FK G yer mek vé del mi O sz tá lyá nak mun ka tár sa, a BMAka dé mia ve ze tô je.

Tô ke Ala jos, a Za la M e gyei G yám hi va tal ve ze tô je.

V olt G ás pár Kár oly nö ven dé kek ba rá ti tár sa sá ga.

Czikó Benjamin igaz ga tó, Kár olyi Ist ván G yer mek köz pont.

M agyari Lász ló igaz ga tó, SZM M D eb re cen Ja ví tó in té zet.

D r. Katonáné dr. Pehr Eri ka fô osz tály ve ze tô, Szo ci á lis ésM un ka ügyi M i nisz té ri um G yer mek- és If jú ság vé del mi Fô osz -tály.

G u lyás Jó zsef, fô vá ro si in téz mé nyek mun ka tár sa, igaz ga tó -he lyet tes.

G ulyásné dr. Ko vács Er zsé bet fô osz tály ve ze tô-he lyet tes, Szo -ci á lis és M un ka ügyi M i nisz té ri um G yer mek- és If jú ság vé del miFô osz tály.

Szövényi Ba lázs igaz ga tó, Bu da pest Fô vá ros Ö n kor mány za -tá nak II. R á kó czi Fe renc G yer mek ott ho na és Á l ta lá nos Is ko lá ja,Alsóbélatelep.




Papp Krisz ti na alap el lá tá si szak em ber.

D r. Lé vai M ik lós jo gász pro fesszor, té ma ve ze tô dok to ri kép -zés, M is kol ci Egye tem.

D r. R adoszáv M ik lós ál ta lá nos igaz ga tó he lyes, Bu da pest Fô -vá ros Ö n kor mány za tá nak Te rü le ti G yer mek vé del mi Szak szol -gá la ta.

Frank Ti bor pa rancs nok, Fi a tal ko rú ak BV -intézete, Fô vá ro siBV -intézet, pa rancs nok.

M entuszné dr. Terék Irén hi va tal ve ze tô, Észak-ma gyar or szá -gi R e gi o ná lis Á l lam igaz ga tá si H i va tal, G yám hi va tal.

Tóth Lász ló igaz ga tó, Bu da pest Fô vá ros Ö n kor mány za tá nakII. R á kó czi Fe renc Á l ta lá nos Is ko lá ja és G yer mek ott ho na,Alsóbélatelep. N yug dí jas.

H aigl Bé la igaz ga tó, G ennaro V erolino Á l ta lá nos Is ko la, Spe -ci á lis Szak is ko la, D i ák ott hon és G yer mek ott hon. (A fô vá ro siévek ben kez dô dô és egy éle ten át tar tó ba rát ság.)

D r. Be ne dek Ist ván igaz ga tó, Ady End re Fô vá ro si G ya kor lóKol lé gi um.

Bauer Ilo na nyu gal ma zott igaz ga tó, D eb re cen, SZM M Ja ví -tó in té zet.

D r. Sás ka G é za, Fô vá ro si Ö n kor mány zat O k ta tá si Bi zott sá -gá nak ve ze tô je, pe da gó gus po li ti kus.

D r. Szôllôsi G á bor PhD egye te mi do cens, a pé csi egye temSzo ci ál po li ti kai Sze mi ná ri um ve ze tô je.

G ás pár Kár oly élet raj za:A szo ci á lis szak ma di gi tá lis ar chí vu má ban G ás pár Kár oly ra

dr. H erczog M á ria em lé ke zik (link: http://w w w .fszek.hu/szociologia/szszda/eletr_gk.htm l)

N ek ro ló gok G ás pár Kár oly ról:

Bú csúz ta tó in: Csa lád, G yer mek, If jú ság 15. 2006. 2. p. 4-11.H erczog M á ria, G eberle Er zsé bet, H aigl Bé la, Sza bad ka Pé ter,Szövényi Ba lázs és D é nes V e ro ni ka meg em lé ke zé se a tra gi kusbal eset ben el hunyt G ás pár Kár oly ról.

Bú csú G ás pár Kár oly tól és M e zei G yörgy tôl in: Ka pocs 2006.2. áp ri lis, dr. R adoszáv M ik lós tól.

D r. G öncz Kin ga bú csúz ta tó ja ugyan eb bôl a lap szám ból.

A G yer mek vé del mi arc kép csar nok kal olyan mun ka in dultút já ra, amely a gyer m ek vé del m i szak m a ön be csü lés ének és tár -sa dal m i el is m ert sé gé nek erô sí té sét szol gál ja, am ely re m a is szük -ség van.

M int azt meg ta pasz tal hat tuk, a de mok rá cia sok szí nû. A tár -sa dal mi, és így a gyer mek vé del mi prob lé mák ra adott kü lön fé levá la szok ból azt, hogy me lyik idôt ál ló, me lyik az adott idô szak -ban a leg jobb vá lasz, majd a tör té ne lem dön ti el. M á sok né zô -pont já nak, ér de ke i nek fel is me ré se, meg ér té se, el fo ga dá sa ön -ma gá ban sem könnyû fel adat, kü lö nö sen ak kor nem, ha mind -ezt a sa ját ál lás pon tunk kal egyez tet ve kell el fo gad nunk.

A G yer m ek vé del m i arc kép csar nok m in den alak já nak éle teegy sze ri és m eg is m é tel he tet len. Az zal, amit a gyer mek vé del miszak má hoz hoz zá ad tak az éle tük kel, a mun ká juk kal, sok szor avi tá juk kal, az ér de mes a meg ôr zés re és to vább adás ra. A gyer -mek vé del mi szak em be rek a vi tá ik ban is min dig a meg ol dást ke -res ték, va gyis azt, hogy ho gyan le het mér sé kel ni a sze gény sé -get, ho gyan le het a gyer me kek hely ze tén ja ví ta ni, meg erô sít ve acsa lá do kat, az ôket kö rül ve vô jó lé ti szol gál ta tá so kat, a gyer mek -ott ho no kat és a ne ve lô szü lôi há ló za tot, az örök be fo ga dás in téz -mé nyét, va gyis azt, hogy mi szol gál ja a leg job ban gyer me kek ér -de két. A szak em be rek kö zül so kan egyet len tá ma szai vol takakár sa ját sze mé lyük ben is a gyer mek vé del mi in téz mény rend -szer bôl ki ke rü lô fi a tal fel nôt tek nek, a volt „ál la mi gon do zot tak -nak”. U gyan ak kor részt vet tek a gyer mek vé del mi rend szer át -ala kí tá sá ban, a gyer me ki jo gok ha zai ér vény re jut ta tá sá ban is.

D r. Katonáné dr. Pehr Eri ka ír ja:„A G yer mek vé del mi arc kép csar nok lát tán meg ro han tak en -

gem is az él mé nyek, a han gu la tok, az em lé ke im. Ahány név,annyi ta lál ko zás, annyi né zet, de min de nek elôtt hit. Iga zi hét -köz na pi hô sök ôk, akik kel ta lál koz ha tunk e kü lön le ges prog ramkap csán, akik min den nap szem be néz tek a gyer mek vé de lemmeg old ha tat lan nak lát szó ne héz sé ge i vel, de ugyan ak kor gyak -ran le is gyôz ték azo kat.

A név sor szak mai szem pont ból rend kí vül sok szí nû, azon -ban bí zom ab ban, hogy to vább foly ta tó dik az arc kép csar nok bô -ví té se.

Az arc kép csar nok lét re ho zói – és jó ma gam is – tisz te let telkö szönt jük a lá to ga tó kat, ol va só kat, s ve lük együtt fe jet haj tunka gyer mek vé del mi szak ma saj nos már el tá vo zott, ki emel ke dôal ko tó szak em be rei elôtt. M i csak meg kö szön het jük, hogy ez zelhoz zá já rul tak ah hoz, hogy ma egy – bár prob lé mák kal küz dô,de – szí nes gyer mek vé del mi rend szer, és a te rü le tet fel ügye lô ésirá nyí tó ha tó ság lé te zik.

A G yer mek vé del mi arc kép csar nok mun ká la ta it a ha zai gyer -mek vé de lem el is mert szak em be re i bôl fel kért ku ra tó ri um se gí ti.A ku ra tó ri um fel ada tai kö zé tar to zik a szak mai irá nyí tás, el len -ôr zés, és az in ter jú ala nyok ra va ló ja vas lat te vés is.”

M int min den ilyen, vagy ha son ló mun ka ma gá ban hord ja a„ki ma ra dás” ve szé lyét, s en nek kö vet kez té ben bi zo nyos, hogy aG yer mek vé del mi arc kép csar nok nem le het „le zárt” anyag, an -nak fo lya ma tos ki bô ví té sé re le he tô sé get kell biz to sí ta ni.

A nagy ér té ket kép vi se lô do ku men tá ció már ed dig is bi zo -nyí tot ta szük sé ges sé gét, nagy se gít sé get nyújt va úgy a szak mát– hi va tást – ta nu ló ér dek lô dô kez dôk nek, mint a ha gyo mánytgya kor ló, a szel le mi sé get meg ôr zô ré gi szak em be rek nek.

Bár vi szony lag rö vid ide je ké szül nek az arc kép csar nok alap -ját ké pe zô in ter júk, videóriportok, már is meg ál la pít ha tó, hogy a




nyi lat ko zó, vissza em lé ke zô sze mé lyi sé gek – sza bad jon a tisz te -let je lé ül így ne vez ni ôket – na gyon sok adat tal, sa ját ta pasz ta la -ta i kon ala pu ló, tu do má nyos nak ne vez he tô is me re tek kel gaz da -gít ják a gyer mek vé de lem el mé le ti és gya kor la ti te rü le tét.

A nyi lat ko zók ma guk dön tik el, mi rôl, és mennyit kí ván nakbe szél ni, egyé ni leg ér té kel ve a gyer mek vé del mi mun ka sa já tos -sá ga it, mi nô sé gi jel lem zô it. A G yer mek vé del mi arc kép csar noktag ja i nak so rá ba be ke rül ni ko moly szak mai el is me rést je lent,dí jaz za az il le tô mun kás sá gát, élet pá lyá ját.

� A SZAK M AI FIL M EK KÉ SZÍ TÉ SÉ NEK TÖR TÉ NE TE:

A G yer mek vé del mi arc kép csar nok mun ká ját irá nyí tó ku ra -tó ri um el sô össze jö ve te le elôtt, 2004-ben M ol nár Lász ló igaz ga -tó úr ké ré sé re in ter jú rész le tek kel szí ne sí tet tem a be szá mo ló -mat.

A ku ra tó ri um fon tos nak tar tot ta a G yer mek vé del mi Arc kép -csar nok mun ká ját, és ja va sol ta a foly ta tást

Film össze ál lí tá sok ké szí té se so ha sem tar to zott a G yer mek -vé del mi arc kép csar nok fel ada tai kö zé, de szük sé ges nek ítél tük.M eg csi nál tuk az el sô úgy ne ve zett be mu ta tó D V D -t leg jobb tu dá -sunk sze rint. A fel vé te lek ope ra tô ré vel az ál ta lam meg írt for ga -tó könyv alap ján el kezd tük a ki vá lasz tott rész le te ket össze vág ni,össze il lesz te ni.

A vi de ó val ké szült in ter júk hoz ke res tünk egy logót, ami ki -fe jez te, hogy itt a múlt ról van szó, így ta lál tunk a ko pott kis ci -pô re, ami el is nyer te a ku ra tó ri u mi ta gok tet szé sét, ezért az élet -mû in ter júk bo rí tó ján az óta ezt a logót hasz nál juk, és a be mu ta -tó D V D bo rí tó já ra is ez ke rült.

A film össze ál lí tá sok hoz ze nét ke res tünk, meg ter vez tük afel ira to kat, és el ké szült az al ka lom hoz il lô bo rí tó is.

1. D V D -film össze ál lí tás

� BE M U TA TÓ FILM 2005

A film ben rész le tek hang za nak el az aláb bi in ter júk ból:D r. D ickmann M á tyás, a Fô vá ro si G Y IV I, majd Tegyesz jo -

gá sza, igaz ga tó he lyet te se; D r. Schiffer Pé ter, dr. Bar na La jos nö -ven dé ke, egy éle ten át ba rát ja és tisz te lô je; dr. G á ti Fe renc pe da -gó gus, gyer mek vé del mi szak em ber, az O gyit (O r szá gos G yer -mek vé del mi Ta nács) ala pí tó tag ja; Peterdi Ede, a bics kei Kos -suth Zsu zsa G yer mek ott hon Á l la mi D í jas igaz ga tó ja, nyug dí jas,aki a mai na pig al ko tó és fon tos gyer mek vé del mi mun kát vé -gez; dr. Si mon La jos, a Pest me gyei G Y IV I egy ko ri igaz ga tó ja.

A film ben meg szó la ló szak em be rek a ma gyar gyer mek vé de -lem há bo rú utá ni éve i ben, év ti ze de i ben él tek és dol goz tak. A ké -pe ken film sza lag sze rû en ad di gi in ter jú ala nya ink port réi je len -nek meg.

Az in ter jú rész le tek kel a G yer mek vé del mi Arc kép csar noktör té ne ti sé gét kí ván tuk be mu tat ni. A film a Szent end rén meg -

tar tott, Pest me gye ál tal szer ve zett O r szá gos gyer mek vé del mikon fe ren ci án ke rült ve tí tés re. H ossza 15 perc. (Pá lyá za ta ink hozezt a D V D -t szok tunk pre zen tá ci ó ként csa tol ni.)

In ter jú kat ké szí tet te: Bé kés Zol tán; dr. Kollmann J. G yörgy;Szendrey Sándorné. O pe ra tôr: Bé kés Zol tán; Ta kács G á bor;V irágh G á bor. Tech ni kai mun ka: Bajnóczi Ist ván.


� Va la kik Eu ró pá ban 20 0 6

Ez a film a fô vá ro si gyer mek vé de lem je len tôs sze mé lyi sé ge -i nek in ter jú i ból ké szült vá lo ga tás. Cé lunk volt a fô vá ro si ún.nagy ne ve lô ott ho nok be mu ta tá sa ese mé nyek és tör té ne tek tük -ré ben, azok nak a szak em be rek nek a sza va i val, akik ré sze sei vol -tak a gyer mek vé de lem tör té nel mi idô i nek 1950 és 1990 kö zött.

A 60 per ces film a 2006-os G yer mek vé del mi na po kon ke rültbe mu ta tás ra a M il le ná ri son.

A film ben a kö vet ke zôk szó lal nak meg: D r. Elkán G yörgy, a gyer mek ott hon ok egy ko ri fô or vo sa;

Kutrovácz D e zsô, ré gi gyer mek vé del mi szak em ber, több fô vá ro -si in téz mény igaz ga tó ja; B. Tóth Lász ló igaz ga tó, aki év ti ze de kigvolt a ve ze tô je a bélatelepi II. R á kó czi Fe renc G yer mek ott hon -nak és Á l ta lá nos Is ko lá nak; N emeshegyi Béláné, volt G Y IV Iigaz ga tó; dr. N é meth Ilo na, az Aga ut cai G ye rek ott hon volt igaz -ga tó ja, pszi cho ló gus, ne ves gyer mek vé del mi szak em ber, az ôkez de mé nye zé sé re szen tel tek ká pol nát a fô vá ro si gyer mek ott -hon ban R egôczy Ist ván atya és G ás pár Kár oly ak ko ri osz tály ve -ze tô együtt mû kö dé se ered mé nye kép pen; Kö vecs Bé la, aki min -dig ne ve lô volt, és sok fi a tal gyer mek vé dô pél da ké pe. Ô vissza -em lé ke zé se so rán be szél az 56-os ese mé nyek meg élé sé rôl is.

Az in ter jú kat ké szí tet te: Bé kés Zol tán; dr. Kollmann J.G yörgy; Szendrey Sándorné. O pe ra tôr: Bé kés Zol tán; BajnócziIst ván.


� Dr. B ar na La jos Em lék film 20 0 7

A Fó ti G yer mek vá ros ala pí tá sá nak 50. év for du ló ja tisz te le té -re ké szült a film. Ér de kes sé ge, hogy ko ra be li film rész le te ket isbe le vág tunk a vissza em lé ke zé sek be. El sô be mu ta tó ja Fóton volt,ahol je len vol tak a Bar na-csa lád tag jai és a ré gi mun ka tár sak is.

A 17 per ces fil met a gyer mek vá ros ala pí tá sá nak év for du ló -já ra ren de zett ün nep sé ge ken (éven te no vem ber 15-én) ve tí tik,és fel ke rült a fó ti Kár olyi Ist ván G yer mek köz pont hon lap já ra is.

Az 50. év for du ló elôtt me gyei és más meg hí vot tak je len lé té -ben a me gye há za dísz te rm ében a Pest me gyei köz gyû lés al el nö -ke dísz be mu ta tót szer ve zett. Ezen ün ne pé lyes al ka lom so ránmu tat ták be a Pest m e gyei gyer m ek vé del m i m o za i kok I.cí mûfilm össze ál lí tást is.

F Ó K U S Z B A N

�

�

�

�

F Ó K U S Z B A N



Az em lé ke zôk kel Szendrey Sándorné be szél get. O pe ra tôr:Ta kács G á bor. A film tech ni kai, szer kesz té si vá gá si mun ká it:Bajnóczi Ist ván vé gez te.

Em lé ke zôk:D r. Bar na Lajosné G a bi né ni, fe le ség, mun ka társ (ez az ál ta -

lam ké szí tett in ter jú az egyet len, ami G a bi né ni vel ké szült); dr.Schiffer Pé ter, aki né hány évig a berkeszi gyer mek ott hon bannö ven dé ke volt, és szü le i vel, test vé re i vel együtt a Bar na csa lád -dal ba rát ság ban ma radt G a bi né ni ha lá lá ig; Kemenesi Ti va dar,a gyer mek vá ros ala pí tó tag ja, mun ka társ, igaz ga tó he lyet tes;V aj da Béláné nö ven dék, majd mun ka társ, majd ott hon ve ze tô,Fót; Kunszt G áborné mun ka társ, ott hon ve ze tô, Fót; Posz tósLász ló mun ka társ, Fót.

4-5. D V D -film össze ál lí tás

� P est Me gyei Gyer mek vé del mi Mo za i kok I.20 0 7

� P est Me gyei Gyer mek vé del mi Mo za i kok II.(Zsámbék) 20 0 8

Ezek ben a fil mek ben a Pest me gyé ben be zárt gyer mek ott -hon ok és cse cse mô ott hon ok ve ze tô i vel és mun ka tár sa i val be -szél ge tek.

D r. Si mon La jos, a volt Pest me gyei G Y IV I igaz ga tó já nakem lé ke zô sza va i val kez dô dik az el sô film, majd in ter jú rész le tek.kö vet kez nek Csáky Lász ló val, aki 10 évig a fó ti Kár olyi Ist vánG yer mek köz pont igaz ga tó ja volt. Ô bon tot ta fel a zárt gyer mek -vá rost, la kás ott ho no kat lé te sí tett or szág szer te, aho vá cso por to -kat he lyez tek ki. H í vá sá ra lá to gat ták és pat ró nu sai let tek az in -téz mény nek nagy ká ro lyi Kár olyi Lász ló és fe le sé ge, Er zsé betasszony, akik ké sôbb vissza tér tek Fótra, s a film ben is meg szó -lal nak. Csáky Lász ló ezek nek az évek nek ta nul sá ga i ról vall.

A film be be vá lo gat tam az Aszó di In té zet kor mány biz tosigaz ga tó já val, Buj dos Lász ló val ké szült in ter jú ból is rész le te ket,

A Pest me gyei in té ze tek be zá rá sá nak kö rül mé nye it fel idé -zik: M olnárné Berko M ár ta, a vácdukai, majd a ve res egy há zigyer mek li get igaz ga tó ja; Kop pány Józsefné, a szo bi gyer mek ott -hon igaz ga tó ja.

M i ért ké szült a film?

Fábry Bé la, aki 2007-ben a Pest M e gyei Köz gyû lés al el nö kevolt, s funk ci ó já nál fog va a ku ra tó ri um tag ja, fel ve tet te, hogy ér -de mes len ne meg ke res ni azo kat a szak em be re ket, akik a Pestme gyei gyer mek ott ho ni há ló zat fel szá mo lá sá ban részt vet tek.Ér de mes vol na vissza em lé ke zé se ik se gít sé gé vel fel idéz ni a tör -tén te ket, és le von ni a ta nul sá go kat, mert vé le mé nye sze rintezek nek az in ter júk nak tör té nel mi ér té ke, je len tô sé ge van.

A Zsámbék-filmben dr. H erczog M ár ia szo ci o ló gus-köz gaz -dásszal be szél ge tek.

A Pest M e gyei Tegyesz szer ve zé sé ben 6 me gyei szak em beregy kö zös be szél ge té sen szó lal meg, és mond ja el vé le mé nyét azak ko ri évek rôl és a be zá rás kö rül mé nyi rôl: Csekôné dr. Ker tészM á ria pszi chi á ter; Egressy Zsu zsa pszi cho ló gus; V inczeD ezsôné egy ko ri mun ka társ; N agy Istvánné egy ko ri gyer mek vé -del mi fel ügye lô, cso port ve ze tô; Klacsmann D o rottya gyer mek -vé del mi fel ügye lô; G yörgy Éva gyer mek vé del mi fel ügye lô ésBízikné Plagányi Er zsé bet gyer mek vé del mi fel ügye lô, cso port -ve ze tô élet mû in ter jú ke re té ben.

A zsámbéki tör té ne tet egy ku ra tó ri u mi össze jö ve te len ve tet -te fel dr. R adoszáv M ik lós igaz ga tó he lyet tes, hoz zá csat la ko zottSinkovitz Lász ló, a Pest me gyei Köz gyû lés újon nan meg vá lasz -tott al el nö ke. Azt sze ret ték vol na ki de rí te ni az ál ta lam ké szí tettin ter júk se gít sé gé vel, hogy a zsámbéki nagy lét szá mú cse cse mô -ott hon be zá rá sa si ker tör té net volt-e, avagy ku darc. A film er re akér dés re vá laszt ad.

A Zsámbék-filmben szám ta lan ak ko ri szak em bert meg ke -res tem, akik nem vál lal ták az in ter jút, avagy nem ad ták az ar cu -kat a tör té net hez, ami több mint 20 éve óri á si saj tó vissz han gotvál tott ki. Zsámbék be zá rá sá nak tör té ne te sok szak em bert fog lal -koz ta tott, ké szül tek ta nul má nyok, té má ja volt dok to ri disszer tá -ci ó nak, szak dol go zat ok nak, meg kí sé rel ték az ott élt gye re kekélet út ját kö vet ni, na gyon ki csi lét szá mú min ta alap ján. Az ál ta -lunk ké szí tett 40 per ces össze ál lí tás és a mö göt te le vô jó val na -gyobb lé leg ze tû in ter júk ada lé kok egy dön tés hát te ré hez.

Az in ter jú kat ké szí tet te és a be szél ge tést ve zet te: SzendreySándorné. O pe ra tôr: Bajnóczi Ist ván.


� Gás pár Kár oly Em lék in ter jú k I. 20 0 9

Az össze ál lí tást a 2009-es M in den gye rek kon fe ren ci án(2009. ja nu ár 18.) mu tat ták be az EL TE kon fe ren cia te r mé ben.O tt hang zott el elô ször a nyil vá nos ság elôtt, hogy G ás pár Kár olyem lék könyv ké szül a videóinterjúkból, ez a kis film pe dig csakíze lí tô az el ké szült fel vé te lek bôl.

A 21 per ces film össze ál lí tás G ás pár Kár oly ról az em ber rôl,kol le gá ról, fô osz tály ve ze tô rôl szól, de té má ja az 1997. évi XXXI.tör vény a gyer m e kek vé del m é rôl és a gyám ügyi igaz ga tás ról is,mert vég sô for má ba ön té se, a Par la ment be va ló be vi te le, el fo -gad ta tá sa, majd be ve ze té se G ás pár Kár oly ne vé tôl el vá laszt ha -tat lan.

V issza em lé ke zôk:Sza bad ka Pé ter, a Bé ke G yer mek ott hon igaz ga tó he lyet te se,

majd igaz ga tó ja;Ihász M ár ta mun ka társ, a fô vá ro si évek ben osz tály ve ze tô-

he lyet tes;D rosztmérné Kán nai M ag dol na mun ka társ a fô vá ro si és a

mi nisz té ri u mi évek ben;D r. Laczkovics M á ria, Leg fôbb Ü gyész ség, fi a tal ko rú ak

ügyé sze;

F Ó K U S Z B A N

�

�

�

F Ó K U S Z B A N



G eberle Er zsé bet, fô vá ro si ok ta tá si bi zott sá gi tag, kép vi se lô;D r. Bí ró Bol di zsár ka bi net fô nök, majd ál lam tit kár;Tô ke Ala jos, a Za la me gyei G yám hi va tal ve ze tô je;Csizmár G á bor or szág gyû lé si kép vi se lô, majd mun ka ügyi

mi nisz ter;D r. H erczog M á ria, köz gaz dász, szo ci o ló gus.

Az in ter jú kat ké szí tet te: Szendrey Sándorné. O pe ra tôr:Bajnóczi Ist ván.


� Gás pár Kár oly Em lék film II. 20 0 9

A fil met a kecs ke mé ti O r szá gos gyer mek vé del mi kon fe ren -ci án mu tat ták be az el sô al ka lom mal ki adott G ás pár Kár oly-díjal kal má ból, 2009. szep tem ber 30-án.

A vá lo ga tás ban G ás pár Kár oly mun ka tár sai em lé kez nek,akik szak mai pá lya fu tá sa so rán mun ka tár sai vol tak:

Czizmár G á bor kép vi se lô, mi nisz ter, aki az 1997. évi X X X I.tör vényt vé gig kí sér te a par la men ti mun ká ban, a G ás pár-díj ala -pí tá sa ér de ké ben so kat tett;

Sza bad ka Pé ter, a Bé ke G yer mek ott hon ban he lyet te se, majdutód ja volt;

Ihász M ár ta a fô vá ro si évek ben he lyet te se, mun ka tár sa volt;D rosztmérné Kán nai M ag dol na a fô vá ro si és mi nisz té ri u mi

évek ben mun ka tár sa;M ol nár Lász ló, a Fô vá ro si Tegyesz igaz ga tó ja, aki a fô vá ro si

évek tôl kez dô dô en mun ka tár sa;D r. Por ko láb Lajosné alap el lá tá si szak em ber;Papp Krisz ti na alap el lá tá si szak em ber;D r. Bí ró Bol di zsár, a tör vény be nyúj tá sa ide jén he lyet tes ál -

lam tit kár;D r. Tô ke Ala jos, a Za lai me gyei G yám hi va tal ve ze tô je;D r. Katonáné dr. Pehr Eri ka fô osz tály ve ze tô-he lyet tes, fô osz -

tály ve ze tô, SZM M gyer mek- és if jú ság vé del mi fô osz tály;G ulyásné dr. Ko vács Er zsé bet fô osz tály ve ze tô-he lyet tes,

SZM M if jú ság vé del mi fô osz tály;Frank Ti bor BV -parancsnok;D r. H erczog M á ria szo ci o ló gus-köz gaz dász;D r. Be ne dek Ist ván kol lé gi um igaz ga tó;D r. R adoszáv M ik lós Fôv. Tegyesz ál ta lá nos igaz ga tó he lyet -

te se; Szar ka At ti la SZM M Aszód igaz ga tó ja.

M écs Lász ló V ád és vé dô be széd c. ver sé bôl rész le te ket mondel M é szá ros Alex, a Bé ke gyer mek ott hon nö ven dé ke.

A film ele jén lát ha tó kop ja fát G ás pár Kár oly, egy ko ri igaz ga -tó juk em lé ké re a Bé ke G yer mek ott hon nö ven dé kei és a mun ka -tár sak ál lí tot ták.

Az in ter jú kat ké szí tet te: Szendrey Sándorné. O pe ra tôr:Bajnóczi Ist ván.

8.D V D

� R egô czy Ist ván atya, „ Is ten ván do ra” 20 0 7

A film ben a G ás pár Kár oly ról szó ló em lé ke ken túl szó esikaz atya gyer mek vé del mi mun ká já ról is a gyer mek ott hon ok ban,és hosszú éle te so rán. Az 1995-ös Aga ut cai G yer mek ott hon bana ká pol na szen te lés tör té ne tét mond ja el. A kút völ gyi Bol dog -asszony ká pol na egyik pad ján be szél get tünk, de a fel vé te lek be -mu tat ják azt az épü le tet is, ami nek lé te en nek a cso dá la tos, mamár 93 éves lel ki pász tor nak kö szön he tô.

A film 20 per ces

R egôczy atyá val be szél get: Szendrey Sándorné. O pe ra tôr:Bajnóczi Ist ván.

9. D V D

2009. szep tem ber 30-án ri port-in ter jú ké szült a 4 G ás párKár oly-dí jas sal, il let ve nyi lat ko zott dr. Katonáné dr. Pehr Eri kafô osz tály ve ze tô asszony és dr. Kovárik Er zsé bet ál lam tit kár asszony is (SZM M ).

A ri port 12 per ces. A ri por tot, a szer kesz tést, vá gás-elô ké szí -tést a pro jekt ve ze tô je, Szendrey Sándorné ké szí tet te. O pe ra tôr,vá gó és tech ni kai mun ka társ: Bajnóczi Ist ván.

A fil mek meg te kint he tôk, ki köl csö nöz he tôk a pro jekt ve ze tô -vel va ló meg be szé lés és az ál ta la kö zölt fel té te lek alap ján.

A G yer mek vé del mi arc kép csar nok éven te két al ka lom malta lál ko zót szer vez, ahol min den al ka lom mal 30-35 szak em berje le nik meg. Az in ter júk ala nya in túl a gyer mek vé de lem je leskép vi se lôi is meg tisz te lik a ta lál ko zó in kat.

Egyik ta lál ko zó a ta va szi G yer mek vé del mi na pok ál lan dó el -sô na pi prog ram ja, a má sik pe dig min den év ok tó be ré ben ke rülmeg ren de zés re va la me lyik gyer mek ott hon ban. A ta lál ko zók rólsok fény kép ké szült, ami ket al bu mok ban ôr zünk meg az utó korszá má ra, de a Fô vá ro si Tegyesz hon lap ján is meg te kint he tôk.

10 al ka lom mal ta lál koz tak szak em be rek szak em be rek kel,akik em lé kez nek a múlt ra, ba rát sá gok ra, gye re kek re. Ilyen kormeg né zünk egy szak mai fil met és a ven dég lá tók in téz mé nyét.Él mény néz ni az ar co kat, ame lyek de rû sek, rán cok ki si mul nak,mert új ra a fi gye lem köz pont já ban van nak, gye re kek és kol le -gák kö zött. Pa nasz so ha sem hang zik el, ne ve tés an nál több.Egyi kük sem lett mó dos nyug dí jas, va gyo nuk a hi va tá suk, élet -pá lyá juk, amit ma gu ké nak mond hat nak. Ô r zik nö ven dé ke iktöbb száz, van, aki több ezer le ve lét, és együtt bí zunk ab ban,hogy nem fe lej te nek el ben nün ket.

� HO GYAN TO VÁBB?

Ér de mes len ne egy or szá gos ku ta tást foly tat ni. M in den gyer -mek ott hon nak meg van a ma ga „hold ud va ra” azok ból a fi a ta lok -ból, akik ott nôt tek fel, csa lá dot ala pí tot tak, pá lyát vá lasz tot tak,és el ér he tô ek.

Szendrey Sándorné, a Gyer mek vé del mi arc kép csar nok pro jekt ve ze tô je

F Ó K U S Z B A N

�

�

�

F Ó K U S Z B A N



� A VIZS GÁ LAT CÉL JA

Bár ha zánk ban az ál ta lá nos köz fel fo gás sze rint egy ál ta lánnincs gyer mek mun ka, il let ve csak egy-egy ki rí vó eset ben for dulelô, hogy kis ko rú a kat foglalkoztatnak, még is a min den nap okso rán rend sze re sen ta lál koz ha tunk az út ke resz te zô dé sek benszél vé dôt mo só, szó ró la po kat osz to ga tó, szü re te lô vagy egyébidény mun kát vég zô, sôt ese ten ként kol du ló gyer me kek kel. Eze -ket a te vé keny sé ge ket azon ban a tár sa da lom va ló já ban nem te -kin ti mun ka vég zés nek és több nyi re ma guk a gyer me kek semki zsák má nyo lás ként élik meg a fog la lkoz ta tá su kat, sok kal in -kább pénz ke re se ti le he tô sé get lát nak ab ban, hogy az is ko la he -lyett dol goz ni men nek. Ez zel szem ben a gyer me kek mun kál ta -tá sát szá mos nem zet kö zi do ku men tum tilt ja, és ha tá ro zott fel lé -pést kí ván nak az egyes ál la mok tól a gyer me kek ér de ke i nek vé -del me ér de ké ben.

M i vel a ko ráb bi ombudsmani gya kor lat ban ilyen jel le gûvizs gá lat ra nem ke rült sor, ezért fon tos nak tar tot tam, hogy ma -gá val a gyer mek mun ka je len sé gé vel, il let ve az an nak fel tá rá saés vissza szo rí tá sa ér de ké ben tett ha tó sá gi in téz ke dé sek kel kap -cso lat ban vizs gá la tot in dít sak. El já rá som cél ja egy rész rôl an nakmeg is me ré se volt, hogy a ha tá lyos jo gi sza bá lyo zás al kal mas-ear ra, hogy meg véd je a gyer me ket a ki zsák má nyo lás sal szem -ben, más rész rôl ar ra is kí ván csi vol tam, hogy az ál la mi szer vek– amennyi ben tu do má suk ra jut – mi lyen mó don jár nak el, ho -gyan ke ze lik, mi lyen in téz ke dé se ket hoz nak azon kis ko rú ak vé -del me ér de ké ben, akik gyer mek ként mun kát vál lal nak. Ele gettesz nek-e azok nak a kö te le zett sé gek nek, ame lye ket a nem zet kö -zi és a ha zai jo gi sza bá lyo zás elô ír szá muk ra.

� A VIZS GÁ LAT M ÓD SZE RE

M i vel a gyer me kek mun kál ta tá sa több nyi re lá tens mó dontör té nik, ezért vizs gá la tom so rán ko moly ne héz sé get je len tett,hogy a je len ség rôl ho gyan sze rez he tek meg fe le lô, tény sze rû in -for má ci ó kat. Az ombudsmani in téz mény fenn ál lá sa óta olyanbe ad vány, amely ben a gyer me kek mun kál ta tá sát sé rel mez ték

vol na, sem az érin tett kis ko rú ak ré szé rôl – akár ez zel kap cso la -tos tu dat lan sá guk, akár ki szol gál ta tott sá guk mi att –, sem a gyer -me kek vé del mé re hi va tott szer vek ré szé rôl nem ér ke zett. Ígynem vol tak olyan köz vet len, az il le gá lis fog lal koz ta tás mód já ra,ter mé sze té re, mér té ké re uta ló in for má ci ó im, ame lyek re az el já -rá so mat ala pít hat tam vol na. M i vel az O btv. 16. § (1) be kez dé seér tel mé ben a ha tó sá gok el já rá sát vagy mu lasz tá sát vizs gál ha -tom, ezért ki zá ró lag az il le té kes ha tó sá gok el já rá sa alap ján, azál ta luk ész lelt, il let ve fel tárt jog el le nes fog lal koz ta tá sok kö rül -mé nye i bôl von hat tam le kö vet kez te té se ket.

V izs gá la tom el ren de lé se kor igen cse kély, ki zá ró lag a saj tóál tal köz re a dott in for má ció állt a ren del ke zé sem re. Az or szá gosmé di u mok mind össze ar ról szá mol tak be, amely sze rint az M 7-es au tó pá lya épí tés mun ka ügyi el len ôr zé se so rán a fel ügye lôkegy 13 egy 15 és két 16 éves gyer me ket ta lál tak mun ka vég zésközben.2 A tény ál lás pon tos meg ál la pí tá sa és a konk rét jog sé re -lem fel tá rá sa ér de ké ben elô ször tá jé koz ta tást kér tem az el len ôr -zést vég zô, N yu gat-D u nán tú li M un ka ügyi Fel ügye lô ség tôl, il let -ve kér tem a ke let ke zett ira tok meg kül dé sét. A he lyi szerv mel -lett meg ke res tem az O r szá gos M un ka vé del mi és M un ka ügyi Fô -fel ügye lô ség (to váb bi ak ban: O M M F) el nö két is, aki tôl ar ra vo -nat ko zó an kér tem in for má ci ó kat, hogy or szá gos szin ten a fel -ügye lô sé gek mi lyen gya ko ri ság gal ta lál koz nak gyer mek ko rúmun ka vál la lók kal és ese tük ben ho gyan foly tat ják le az el já rást.A vizs gá la ti meg ál la pí tá sok mel lett kér tem a ke let ke zett do ku -men tu mok meg kül dé sét is. Az ira tok ba tör té nô köz vet len be te -kin tést azért tar tot tam szük sé ges nek, mi vel el sô sor ban azok ból– a hely szí ni jegy zô köny vek bôl, a fel vett ta nú meg hall ga tá sok -ból, a ha tó sá gok egy más kö zöt ti le ve le zé sé bôl – kí ván tam meg -ál la pí ta ni, hogy a fel ügye lô sé gek is me rik-e a gyer mek mun ka ti -lal má ra és a gyer me kek re vo nat ko zó spe ci á lis sza bá lyo kat és azel len ôr zés, majd a ké sôb bi ek ben a ha tó sá gi el já rás so rán fi gye -lem be vet ték-e az érin tett gyer me kek ér de ke it.

V izs gá la tom ered mé nyes le foly ta tá sát je len tô sen ne he zí tet tea meg ke re sett szer vek vá lasz adá sá nak el ma ra dá sa, vagy pon tat -lan volta, il let ve a ren del ke zé sem re bo csá tott ira tok hi á nyos sá ga.

M É R LE G / O M B U D S M A N I O LD A LA K

�

�



Az ál lam pol gá ri jo gok or szág gyû lé si biz to sá nakje len té se az AJB 4147/2010 szá mú ügyben1

A saj tó ból ér te sül tem ar ról, hogy az M7-es au tó pá lya Zalakom ár és N agy ka ni zsa kö zött épü lô sza ka szá nak m un ka -ügyi el len ôr zé se so rán, az O r szá gos Mun ka vé del m i és Mun ka ügyi Fô fel ügye lô ség N yu gat-Du nán tú li Mun ka ügyi Fel -ügye lô sé ge gyer m ek ko rú m un ka vál la ló kat ta lált. V izs gá la tom ered m é nyes le foly ta tá sa ér de ké ben tá jé koz ta tást kér tem az érin tett m un ka ügyi fel ügye lô ség tôl, az O r -szá gos Mun ka vé del m i és Mun ka ügyi Fô fel ügye lô ség el nö ké tôl, az il le té kes Csa lád se gí tô és G yer m ek jó lé ti Szol gá latve ze tô jé tôl va la m int Zalakom ár jegy zô jé tôl.

Az ál lam pol gá ri jo gok or szág gyû lé si biz to sá nakje len té se az AJB 4147/2010 szá mú ügyben1

1 A vizs gá la tot D r. Zem plényi Adrienne ve zet te.

2 http://w w w .nepszava.hu/articles/article.php?id=56747 http://w w w .nol.hu/archivum /archiv-497963http://w w w .168ora.hu/cikk.php?cikk=23188http://w w w .zalaihirlap.hu/fooldal-nap_tem ai/20080628_gyerekkoru_sztradaepito


N e héz sé get je len tett, hogy az ügy ben el já ró, el sô fo kú mun -ka ügyi ha tó ság az el sô meg ke re sé sem re egy ál ta lán nem vá la -szolt. H ó na pok kal ké sôbb, a sür ge tô le ve lem re adott rö vid vá la -szá ban ar ról ér te sí tett, hogy az O M M F el nö ké nek uta sí tá sá ra, azadott ügy és az il le té kes sé gi te rü le tü kön le foly ta tott gyer mek -mun ká val kap cso la tos egyéb el len ôr zé se ik tel jes irat anya gát fel -ter jesz tet ték az O M M F M un ka ügyi Fô osz tá lyá nak, amely majdto váb bít ja azo kat szá mom ra. Az ira to kat azon ban a vizs gá lat be -fe je zô dé sé ig nem kap tam kéz hez.

Az el sô fo kú mun ka ügyi ha tó ság le ve lét kö ve tô en, vizs gá la -to mat ki ter jesz tet tem és két irány ban foly tat tam. Egy részt azO MMF m int a fog lal koz ta tá si jog vi szony ok el len ôr zé sé re hi va -tott or szá gos szerv, más rész rôl a gyer me kek vé del mé ért fe le lôsszer vek – a te rü le ti leg il le té kes – jegy zô és a gyer m ek jó lé ti szol -gá lat irá nyá ba. Az O M M F-tôl to vább ra is ar ra vo nat ko zó an kér -tem in for má ci ó kat, hogy a fel ügye lô sé gek gyer mek ko rú mun ka -vál la lók ese té ben ho gyan foly tat ják le az el já rá su kat, a gyer me -kek vé del mé re hi va tott szer vek tôl pe dig ar ról ér dek lôd tem,hogy a konk rét ügy ben mi lyen in téz ke dé se ket tet tek a kis ko rúvé del me ér de ké ben.

Ezen túl me nô en át te kin tet tem a gyer mek mun ka ti lal má valkap cso la tos nem zet kö zi és ha zai sza bá lyo zást, to váb bá azt,hogy az el múlt évek ben mi lyen mó do su lá sok tör tén tek a ma -gyar jog rend szer ben an nak ér de ké ben, hogy ha zánk a nem zet -kö zi egyez mé nyek ben vál lalt kö te le zett sé ge i nek ele get te gyen.

� A M EG ÁL LA PÍ TOTT TÉNY ÁL LÁS

Az O M M F el nö ke má so dik meg ke re sé sem re ar ról tá jé koz ta -tott, hogy el len ôr zé se ik ta pasz ta la ta sze rint a gyer mek ko rú akfog lal koz ta tá sa mind az ese tek szá mát, mind az érin tet tek lét -szá mát te kint ve vi szony lag rit ka. 2008-ban or szá go san összes sé -gé ben 22 000 mun ka ügyi jog sér tést lep lez tek le, amely bôlmind össze 23 eset ben tár tak fel – 16. élet évü ket be nem töl töttfi a ta lo kat, gyer me ke ket érin tô – jog sér tô fog lal koz ta tást. 2009el sô fél év ében az el len ôr zé sek szá ma meg ha lad ta a 11 000 ese -tet, s eb bôl 4 eset ben de rült fény gyer me kek fog lal koz ta tá sá ra.A kis ko rú a kat ál ta lá ban idô sza ko san, al kal mi jel leg gel fog lal -koz tat ják, sok eset ben ún. mo bil mun ka he lye ken. Ti pi kus „el kö -ve té si te rü let” a me zô gaz da ság (el sô sor ban a be ta ka rí tá si mun -kák), az épí tô ipar, a ke res ke de lem, va la mint a ven dég lá tás.

A ta ní tá si szü ne tek idô sza ká ban – el sô sor ban a nyá ri szün -idô alatt – fo ko zot tab ban és gyak rab ban el len ôr zik azo kat amun ka vég zé si he lye ket, ahol jel lem zô en elô for dul hat gyer mek -mun ka, il let ve éven te vissza té rô en vizs gál ják az ún. „szó ró la po -zá si” te vé keny sé get is. Prob lé mát je lent ugyan ak kor, hogy agyer mek mun ka igény be vé te lé re el sô sor ban olyan mun ka he lye -ken ke rül sor, ahol ese ti jel leg gel, csak egy meg ha tá ro zott idô -szak ban vé gez nek mun kát (pl. szü ret), így egy ké sôb bi el len ôr -zés so rán az adott mun ka vég zé si he lyen te vé keny ség már nemta pasz tal ha tó. Emi att a rö vid idôn be lül is mé tel ten le foly ta tottutó el len ôr zé sek gyak ran nem ve zet nek ered mény re.

Kis ko rú fog lal koz ta tá sa ese tén az el já ró fel ügye lôk – tisz te -let ben tart va a gyer mek jo ga it – min den kor fo ko zot tabb fi gye -lem mel foly tat ják le a hely szí ni el len ôr zést. M i vel ta pasz ta la ta -

ik sze rint a kis ko rú ak fog lal koz ta tá sá ra ál ta lá ban a szü lô je len -lét ében, an nak tud tá val és jó vá ha gyá sá val ke rül sor, így – ameny-nyi ben az le het sé ges –, a hely szí ni el len ôr zés al kal má val a kis -ko rú meg hall ga tá sa a szü lô, va gyis a tör vé nyes kép vi se lô je len -lét ében tör té nik. Elô for dul azon ban olyan is – a szü lô tá vol lé té -ben tör té nô mun ka vég zés ese tén –, hogy a mun ka vég zé si helyés a la kó hely kö zöt ti nagy tá vol ság, il let ve a szü lô ér dek te len sé -ge mi att a szü lô vel tör té nô kap cso lat fel vé tel nem ve zet ered -mény re. Er re pe dig szük ség van, mi vel a 14. élet év ét be nem töl -tött kis ko rút az el já rás so rán, cse lek vô kép te len sé ge mi att jog -sze rû en nem le het meg hall gat ni, s így jog el le nes fog lal koz ta tá -sá nak bi zo nyí tá sa ne he zebb. Ezek ben az ese tek ben a jog el le nesfog lal koz ta tás bi zo nyí tá sa egyéb bi zo nyí tá si esz kö zök kel tör té -nik, pél dá ul a fi a tal ko rú val együtt dol go zó fel nôtt mun ka vál la -lók meg hall ga tá sá val, az ügy fél/mun kál ta tó nyi lat ko za tá val.Amennyi ben a jog sér tés sú lya szük sé ges sé te szi, az el já ró fel -ügye lô ség jel zés sel él az il le té kes gyám ha tó ság fe lé a gyer mekfog lal koz ta tá sá ról.

Az el nök ar ról is tá jé koz ta tott, hogy a fi a tal, il let ve gyer mekmun ka vál la lók mun ka vég zé sé nek kö rül mé nye it az O M M F nemcsu pán a mun ka ügyi, ha nem mun ka vé del mi el len ôr zés ke re té -ben is vizs gál ja. A fel dol go zott mun ka bal ese ti jegy zô köny vekalap ján 2008. év ben 35 olyan mun ka bal eset tör tént, ahol a mun -ka vál la ló 18. élet év ét be nem töl tött sze mély volt.

Az O M M F má so dik meg ke re sé sem re adott vá la sza már rés-z le tes és ér de mi volt, ugyan ak kor to vább ra is nyit va ha gyott né -hány – a vizs gá la tom szem pont já ból lé nye ges – kér dést. Így pél -dá ul nem de rült ki, hogy a fel ügye lô ség mi lyen szem pont okalap ján dön ti el, hogy a jog sér tés olyan sú lyos-e, hogy ér te sí te -nie kell a gyám ha tó sá got, il let ve mit je lent a fo ko zot tabb fi gye -lem a hely szí ni el len ôr zés so rán. Ar ra a kér dés re sem kap tamvá laszt, hogy ha – ál lás pont ja sze rint – a 14. élet év ét be nem töl -tött kis ko rút cse lek vô kép te len sé ge mi att jog sze rû en nem le hetmeg hall gat ni, ez eset ben mit te het az el já ró fel ügye lô. M ind -ezen kér dé sek tisz tá zá sa ér de ké ben har mad szor is tá jé koz ta tástkér tem az O M M F-tôl.

Az el nök újabb vá lasz le ve le sze rint a fel ügye lô sé gek egy -részt a mun ka ügyi el len ôr zés rôl szó ló 1996. évi LX X V . tör vény(a to váb bi ak ban: M et.) ke re tei közt, más részt – a ha tás kö ré benem tar to zó eset le ges jog sér té sek ese tén – az irány adó sza bá -lyok sze rint in téz ked nek a fi a tal mun ka vál la lót érin tô sza bály -ta lan sá gok, vissza élé sek fel tá rá sa kor.

A M et. 6. (1) be kez dés c) pont ja alap ján a fel ügye lô – ha sé -rül nek a M un ka Tör vény köny vé rôl szó ló 1992. évi X X II. tör -vény (to váb bi ak ban: M t.) fi a tal mun ka vál la lók ra vo nat ko zó spe -ci á lis ren del ke zé sei – azon nal vég re hajt ha tó ha tá ro zat tal meg -tilt ja a mun kál ta tó nak a fi a tal mun ka vál la ló to váb bi fog lal koz -ta tá sát. Azt, hogy az „eset olyan sú lyú-e”, hogy ér te sí te nie kell agyám ha tó sá got, alap ve tô en a fog lal koz ta tott élet ko ra alap jánha tá roz zák meg. Amennyi ben az el len ôr zés 15 év alat ti gyer -mek, il le tô leg 15 és 16 év kö zöt ti fi a tal tör vé nyes kép vi se lô je en -ge dé lye nél kü li mun ka vég zé sét tár ja fel, ak kor azt – a gyer me -ket érin tô to váb bi ha tás kör hi á nyá ban – jel zik az il le té kes gyám -ha tó ság nak. Kis ko rú ve szé lyez te té se mi att a mun ka ügyi fel -ügye lô sé gek bün te tô fel je len tést az el múlt évek ben nem tet tek.


�




A gyer mek meg hall ga tá sa so rán a fel ügye lôk az ál ta lá nos tá -jé koz ta tá si kö te le zett sé gen túl me nô, rész le te sebb, a fi a ta lok ál -tal is ér tel mez he tô mó don ad nak in for má ci ó kat a ta nút meg il le -tô jo gok ról, il let ve igye kez nek fi gyel met for dí ta ni ar ra is, hogy„ol dot tabb” lég kört te remt se nek. A meg hall ga tás ál ta lá ban ki ter -jed a fi a tal csa lá di kö rül mé nye i re, a mun ka vál la lás cél já ra (pél -dá ul ar ra, hogy a mun ka vál la lás cél ja al kal mi pénz ke re set vagyeset leg meg él he té si cél za tú). A tá jé koz ta tás nak az is ré sze, hogya to váb bi fog lal koz ta tás meg til tá sa nem a kis ko rú val, fi a tal lalszem be ni szank ció, ha nem az ô ér de két szol gá ló – a fog lal koz -ta tót ter he lô – in téz ke dés. M i vel a 14. élet év ét be nem töl tött fi -a tal ko rú jog nyi lat ko za ta ér vény te len, így ese té ben ér de mi ta nú -val lo más fel vé te lé re nem ke rül sor. A ta nú meg hall ga tá si jegy zô -könyv en nek kö vet kez té ben csak a fi a tal ko rú ada ta it és a szûktény meg ál la pí tá so kat tar tal maz za.

II. A gyer mek vé de lem ben érin tett szer vek te vé keny sé gé nekvizs gá la ta so rán, a konk rét ügy re vo nat ko zó an tá jé koz ta tást kér -tem Zalakomár jegy zô jé tôl, il let ve a te rü le ti leg il le té kes Csa lád -se gí tô és G yer mek jó lé ti Szol gá lat tól is.

A kö vet ke zô kér dé sek re vár tam vá laszt:– Az O r szá gos M un ka vé del mi és M un ka ügyi Fô fel ügye lô -

ség tôl ér ke zett-e jel zés az érin tett gyer me kek re vo nat ko zó an?Amennyi ben igen, úgy mi lyen in téz ke dé se ket tet tek a gyer me -kek ér de kei vé del mé ben?

– Amennyi ben nem ér ke zett jel zés, úgy hi va tal ból kez de mé -nye z tek-e a gyer me kek vé del me ér de ké ben va la mi lyen el já rást?

– A saj tó ban meg je lent nyi lat ko zat sze rint az au tó pá lya-épít -ke zé sen nem csak hely be li ek, ha nem tá vo lab bi te le pü lé sek rôl(Bor sod me gyé bôl) ér ke zô csa lá dok, gyer me kek is vé gez tekmun kát, akik kö zül so kan az ön kor mány zat ál tal fenn tar tott„Fecs ke fé szek Kulcsosház”-ban száll tak meg. Ezek re a gyer me -kek re vo nat ko zó an kez de mé nye z tek-e el já rást, vagy él tek-e jel -zés sel az ál lan dó lak hely ük sze rint il le té kes gyer mek vé del miha tó ság nál?

A jegy zô vá la sza sze rint az O r szá gos M un ka vé del mi ésM un ka ügyi Fô fel ügye lô ség tôl nem ér ke zett jel zés a gyer me kekmun ka vég zé sé vel kap cso lat ban. A gyer mek mun ká val köz vet le -nül érin tett – 13 éves – kis ko rú és csa lád ja csak ké sôbb, 2008.jú ni us 13. nap ján ke rült a pol gár mes te ri hi va tal lá tó kö ré be. Ek -kor a vé dô nô je lez te, hogy egy is me ret len csa lád köl tö zött a te -le pü lés re, több kü lön bö zô élet ko rú gyer mek kel. 2008. jú ni us 25-ére a jegy zô meg hall ga tás ra idéz te a szü lô ket, amely so rán ma -guk mond ták el, hogy a mun ka ügyi fel ügye let el len ôriz te azapát és a gyer me ket, akik együtt dol goz tak az M 7-es au tó pá lyaépí té sén. Ezt kö ve tô en a csa lád se gí tô szol gá lat be vo ná sá valmeg in dí tot ta a gyer mek vé de lem be vé te lét, azon ban mi vel aszü lôk a jegy zô könyv be nem tet tek a gyer mek mun ka vég zé sé -vel kap cso lat ban ter he lô nyi lat ko za tot, a vé de lem be vé tel nemvolt le het sé ges. A csa lád 2008. jú li us vé gén el köl tö zött a te le pü -lés rôl.

A jegy zô el is mer te, hogy a „Fecs ke fé szek Kulcsosház”-banmeg száll tak Bor sod me gyé bôl ér ke zô olyan sze mé lyek, akik azau tó pá lya épí té sen dol goz tak, de ál lí tá sa sze rint – a ven dég -könyv alap ján – ott gyer mek ko rú ak nem lak tak. A saj tó nyi lat -ko zat ban a jegy zô és a pol gár mes ter ki zá ró lag ar ra utalt, hogy

az au tó pá lya-épí tés re tá vo lab bi te le pü lé sek rôl is jöt tek dol goz nicsa lá dok, de ar ra hi telt ér dem lô in for má ció nem állt ren del ke zé -sé re, hogy ott olyan gyer mek is dol go zott vol na, aki a köz ség benla kik.

Zalakomár jegy zô je tá jé koz ta tott ar ról is, hogy az eset kap -csán a köz ség ön kor mány za tá nak kép vi se lô-tes tü le te 2008.augusz tus 8. nap ján tar tott ülé sén szak mai bi zott ság lét re ho zá -sá ról dön tött, amely bi zott ság fel ada ta a csa lád se gí tés és a bûn -meg elô zés. A bi zott ság mun ká já ba a vé dô nôi szol gá lat, a csa lád -se gí tô és gyer mek jó lé ti szol gá lat, a ne ve lé si és ok ta tá si in téz mé -nyek gyer mek- és if jú ság vé del mi fe le lô sei, a te le pü lés kör ze timeg bí zot tai, a pol gár mes te ri hi va tal gyám ügyi ügy in té zô je és ajegy zô vesz rész.

A Zalakomári Csa lád se gí tô és G yer mek jó lé ti Szol gá lat vá la -sza sze rint a konk rét ügy rôl sem az O M M F-tôl, sem más szerv -tôl hi va ta los úton jel zés nem ér ke zett hoz zá juk. A hír adás ok bólér te sül tek ar ról, hogy gyer mek ko rú mun ka vál la lók dol goz nak ane ve zett au tó pá lya sza ka szon. A csa lád lá to ga tá sok so rán – ame -lyet egyéb ként más cél ból tet tek –, ér dek lôd tek a te le pü lé sen ahír va ló di sá gá ról, s en nek kap csán va ló ban több sze mély is ar -ról tá jé koz tat ta a csa lád gon do zó kat, hogy van nak zalakomárigyer me kek az épü lô út sza ka szon. A gyer mek mun ká val érin tettkis ko rú vo nat ko zá sá ban a csa lád gon do zó 2008. jú ni us 24-éngyer mek jó lé ti in téz ke dés re tett ja vas la tot.

� A GYER M EK M UN KA TI LAL M Á NAK NEM ZET KÖ ZI ÉS HA ZAI SZA BÁ LYO ZÁ SA

A gyer mek mun ka ti lal má ról és a fi a tal ko rú ak mun ka vég zé -sé nek korlátairól több nem zet kö zi do ku men tum is rendel -kezik.3


�



3 A G yer m ek jo gi Egyez m ény 32. cik ke sze rint az Egyez m ény hez csat la ko zó ál la m ok vál -lal ják, hogy m eg ha tá roz zák az al kal m a zás hoz (em ploym ent) szük sé ges leg ala cso nyabbélet kort vagy élet ko ro kat, m eg fe le lô en sza bá lyoz zák a m un ka idôt és az al kal m a zá si fel -té te le ket, va la m int m eg fe le lô bün te té sek kel vagy m ás szank ci ók kal biz to sít ják m ind ezekha té kony vég re haj tá sát.Az Eu ró pai Szo ci á lis Karta 7. cik ke a gyer m e kek és fi a ta lok vé de lem hez va ló jo ga cím -m el a gyer m e kek m un ka jo gi vé del m é rôl, az ok ta tás és a m un ka kap cso la tá ról, az ez zelkap cso la tos vé de lem rôl és a szak kép zés ben részt ve vô ta nu lók vé del m é rôl ren del ke zik.A N em zet kö zi Mun ka ügyi Szer ve zet 182. szá m ú Egyez m é nye – a gyer m ek m un ka leg -rosszabb for m á i nak be til tá sá ról és fel szá m o lá sá ra irá nyu ló azon na li lé pé sek rôl – m eg ha -tá roz za a gyer m ek m un ka erô fog lal koz ta tá sá nak leg rosszabb for m á it (rab szol ga ság,gyer m ek ke res ke de lem , gyer m ek pros ti tú ció, olyan m un kák, am e lyek jel le gük nél fog va ve -szé lyez te tik a gyer m e kek egész sé gét, biz ton sá gát vagy er köl cse it) –, il let ve azt kí ván ja,hogy a tag ál lam ok nyil vá nít sák bûn cse lek m ény nek, és bün te tô jo gi szank ci ók kal bün tes -sék eze ket a m a ga tar tá so kat. A fog lal koz ta tás al só kor ha tá rá ról szó ló 138. szá m ú Egyez m ény ér tel m é ben a m un ka vi -szony ba lé pés al só kor ha tá ra a tan kö te le zett ség tel je sí té sé nél, de a 15. élet év be töl té sé -nél sem m i kép pen sem le het ala cso nyabb. Az Eu ró pai U nió Ta ná csá nak 94/33/EK irány el ve a fi a tal sze m é lyek m un ka he lyi vé del -m é rôl, azt a kö te le zett sé gét ró ja a tag ál lam ok ra és a csat la koz ni kí vá nó ál la m ok ra, hogya 18. élet évü ket be nem töl tött sze m é lyek m un ka vég zé se te kin te té ben bi zo nyos m i ni m á -lis vé del m i ren del ke zé se ket ik tas sa nak jog rend jük be. Az irány elv el sô ré sze rög zí ti agyer m ek m un ka ti lal m át, a m á so dik rész a m un ka adók ál ta lá nos kö te le zett sé gét tar tal -m az za a fi a ta lok kal kap cso lat ban, a har m a dik rész a m un ka idô re, pi he nô idô re, éj sza kaim un ká ra vo nat ko zó ren del ke zé se ket rög zí ti, a ne gye dik rész pe dig az el já rá si kér dé se ketsza bá lyoz za.


M a gya ror szá gon már 1839-ben be til tot ta az O r szág gyû lés agyer mek mun kát. A gyá rak jog vi szo nya i ról szó ló 1840. évi X V II.tör vény már úgy ren del ke zett, hogy 12. élet év ét még be nem töl -tött gyer me ke ket csak az egész sé gé re és a fej lô dé sé re nem ár tal -mas mun ká ra le het al kal maz ni. A 16. élet év ét még túl nem ha -la dott fi a tal na pi mun ka ide je pe dig nem ha lad hat ta meg a 9órát, ame lyet 1 órás mun ka kö zi szü net tel meg kel lett sza kí ta ni.

N ap ja ink ban, a ha tály ban lé vô mun ka jo gi sza bá lyok alap ve -tô en meg fe lel nek a nem zet kö zi do ku men tu mok ban meg kö ve -telt fel té te lek nek.

• A Mun ka Tör vény köny vé rôl szó ló 1992. évi X X II. tör -vény (to váb bi ak ban: M t.) – a G yer mek jo gi Egyez mény ben, afog lal koz ta tás al só kor ha tá rá ról szó ló, 138. szá mú ILO Egyez -mény ben, il let ve az EU irány elv ben fog lal tak nak meg fe le lô en –,a fi a ta lok mun ka vi szony ba lé pé sé nek ál ta lá nos al só kor ha tá ráta 16. élet év be töl té sé hez köti.4 Ezen ál ta lá nos sza bály alól ki vé -telt ké pez az ál ta lá nos is ko lá ban, szak is ko lá ban, kö zép is ko lá bannap pa li rend sze rû kép zés ke re té ben ta nul má nyo kat foly ta tó ta -nu ló, aki az is ko lai szü net alatt már ak kor is lé te sít het mun ka vi -szonyt, ha a 15. élet év ét be töl töt te. A 16 éven alu li fi a tal ko rúmun ka vi szo nyá nak lé te sí té sé hez azon ban a mun kál ta tó nakmin den eset ben be kell sze rez nie a tör vé nyes kép vi se lô (pl. szü -lô, gyám, gond nok, vagy ne ve lô in té zet ve ze tô je) hoz zá já ru lá sát.Ezen sza bá lyok tól ér vé nye sen el tér ni nem lehet.5

A jog sza bály ugyan ak kor le he tô sé get biz to sít ar ra, hogy bi -zo nyos ese tek ben, mû vé sze ti, sport-, mo dell- vagy hir de té si te -vé keny ség ke re té ben a fi a ta lok – a gyám ha tó ság en ge dé lyé vel –ezen élet ko ri ha tár el éré se elôtt is mun kát vállaljanak.6 (Ilyen a7/2001. (X . 4.) ISM ren de let a tan kö te les fi a tal mun ka vál la lósport cé lú fog lal koz ta tá sá ról.)

Elô for dul hat azon ban, hogy a fi a tal mun ka vál la ló nem mun -ka vi szony ke re té ben, ha nem egyéb fog lal koz ta tás ra irá nyu lójog vi szony ban (pél dá ul meg bí zás so rán) vé gez mun kát. Az M t.2001. jú li us 1-jé tôl ha tá lyos mó do sí tá sa ezért a mun ka ügyi sza -bá lyok al kal ma zá sát e jog ala nyi kör re is kiterjesztette.7 A mun -ka vég zés re irá nyu ló egyéb jog vi szony ok lé te sí té se ese tén te hát– pl. a meg bí zá si szer zô dés meg kö té se elôtt – vizs gál ni kell,

hogy a meg bí zott el ér te-e azt az élet kort (15. il let ve 16. élet év),ami kor szer zô dést le het ve le köt ni, a fog lal koz ta tás hoz szük sé -ges-e szü lôi hoz zá já ru lás, gyám ha tó sá gi en ge dély, a jog vi -szony mi lyen idô tar tam ra köt he tô, to váb bá mi lyen egyéb, fi a -tal mun ka vál la ló ra vo nat ko zó tör vé nyi sza bályt kell fi gye lem -be ven ni. Ez zel a mó do sí tás sal az M t. ele get tett a G yer mek jo -gi Egyez mény, va la mint a 94/33/EK irány elv elô írá sa i nak, mi -vel azok nem csak a mun ka vi szony ban, ha nem az egyéb jog vi -szony ban tör té nô fog lal koz ta tá sok ra is kö te le zô elô írá so kattar tal maz nak.

Az M t. 129/A §-a „Fi a tal mun ka vál la ló ra vo nat ko zó el té rôren del ke zé sek” cím mel egy he lyen fog lal ja össze a 18. élet évü -ket be nem töl tött mun ka vál la lók ra vo nat ko zó, ál ta lá nos tól el -té rô szabályokat.8 Így pél dá ul, a mun ka idô mér té ké re néz veese tük ben ket tôs kor lát ér vé nye sül: egy rész rôl a na pi mun ka -ide jük a 8 órát nem ha lad hat ja meg, más rész rôl he ti vi szony lat -ban be kell tar ta ni a 40 órás mun ka idô mér té ket. Az az nem le -het sé ges, hogy a fi a tal ko rút egyes mun ka nap okon 8 órát meg -ha la dó an, más mun ka nap okon 8 órá nál ke ve sebb mun ka idô -ben fog lal koz tat ják. H a több mun kál ta tó fog lal koz tat ja, azegyes mun ka idô ket össze kell szá mí ta ni. H a na pi mun ka ide je anégy és fél órát meg ha lad ja, ré szé re leg alább har minc percmun ka kö zi szü ne tet kell biz to sí ta ni. A fi a tal mun ka vál la ló ese -té ben a na pi pi he nô idô mér té ke kö te le zô en leg alább 12 óra, az -az a két mun ka kez dés kö zött leg alább ennyi (pihenô)idônek elkell tel nie. A tör vény tilt ja a rö vi debb pi he nô idô biz to sí tá sá nakspe ci á lis ese tei al kal ma zá sát, va la mint a pi he nô idô ru gal mas,össze vont ki adá sá nak le he tô sé ge it. Ezen kí vül a fi a tal mun ka -vál la ló éj sza kai mun ká ra, rend kí vü li mun ka vég zés re, va la mintügye let re, il let ve ké szen lét re nem ve he tô igény be. A fen ti ren -del ke zé sek kógens sza bá lyok, azok tól ér vé nye sen el tér ni nemle het.

• A fi a tal ko rú ak mun ka vég zé sé re vo nat ko zó ki emelt mun -ka vé de l mi sza bá lyo kat a mun ka vé de lem rôl szó ló 1993. éviXCIII. tör vény (M vt.) tar tal maz za. Az M vt. – 2004. évi X I. tör -vénnyel tör té nô mó do sí tá sa – be ve zet te azt a mun ka vál la lóika te gó ri át, amely sé rü lé keny cso port ként vé di azo kat a mun -ka vál la ló kat, töb bek kö zött a fi a tal ko rú a kat is, aki ket tes ti, lel -ki adott sá ga ik, ál la po tuk kö vet kez té ben a mun ka vég zés selössze füg gô koc ká za tok fo ko zot tan fe nye get nek, il let ve akikma guk is fo ko zott koc ká za tot je lent het nek mun ka vég zé sük so -

M É R LE G / O M B U D S M A N I O LD A LA KM É R LE G / O M B U D S M A N I O LD A LA K


4 1992. évi XXII. tör vény a Mun ka Tör vény köny vé rôl 72. § (1) Mun ka vi szonyt m un ka vál la ló ként az lé te sít het, aki ti zen ha to dik élet év ét be töl -töt te.

(3) A m un ka vi szony szem pont já ból fi a tal m un ka vál la ló az, aki ti zen nyol ca dik élet -év ét m ég nem töl töt te be.5 72. § (4) Mun ka vi szonyt lé te sít het – az (1) be kez dés tôl el té rô en – a ti zen ötö dik élet -évét be töl tött, ál ta lá nos is ko lá ban, szak is ko lá ban, kö zép is ko lá ban nap pa li rend sze rûkép zés ke re té ben ta nul m á nyo kat foly ta tó ta nu ló az is ko lai szü net alatt.

(5) A ti zen hat éven alu li fi a tal m un ka vál la ló m un ka vi szony lé te sí té sé hez tör vé nyeskép vi se lô jé nek hoz zá já ru lá sa is szük sé ges.

(6) Az (1)-(5) be kez dés ben fog lalt ren del ke zé sek tôl ér vé nye sen el tér ni nem le het.6 72. § (7) A tan kö te les fi a tal m un ka vál la ló a gyám ha tó ság en ge dé lye alap ján, a kü lönjog sza bály ban m eg ha tá ro zott m û vé sze ti, sport-, m o dell- vagy hir de té si te vé keny ség ke -re té ben az (1) és a (4) be kez dés ben m eg ha tá ro zott fel té te lek tôl el té rô en is fog lal koz tat -ha tó.7 Mt. 72/A. § Ha a ti zen nyol ca dik élet év ét m ég be nem töl tött sze m ély nem m un ka vi -szony, ha nem m un ka vég zés re irá nyu ló egyéb jog vi szony ke re té ben vé gez m un kát, a jog -vi szony lé te sí té sé re a 72. §, a 76. § (3) be kez dé se, va la m int 79. § (3)-(4) be kez dé se és (5)be kez dé se m á so dik m on da ta ren del ke zé se it m eg fe le lô en al kal m az ni kell. Ezen túl m e nô -en a fog lal koz ta tás so rán az e tör vény nek a fi a tal m un ka vál la lók fog lal koz ta tá sá ra vo -nat ko zó sza bá lya it is al kal m az ni kell.

8 A fi a tal m un ka vál la ló ra vo nat ko zó el té rô ren del ke zé sekMt 129/A. § (1) A fi a tal m un ka vál la ló m un ka ide je leg fel jebb na pi nyolc óra, il let ve he tinegy ven óra le het. Fi a tal m un ka vál la ló ese té ben egy hét nél hosszabb m un ka idô ke retnem al kal m az ha tó. A m un ka idô m eg ál la pí tá sá nál a több m un kál ta tó ré szé re tör té nôm un ka vég zés m un ka ide jét össze kell szá m í ta ni.(2) Ha a fi a tal m un ka vál la ló na pi m un ka ide je a négy és fél órát m eg ha lad ja, ré szé re leg -alább har m inc perc m un ka kö zi szü ne tet kell biz to sí ta ni.(3) A fi a tal m un ka vál la ló ese té ben a 123. § (1) be kez dé se sze rin ti na pi pi he nô idô m ér té -ke leg alább ti zen két óra.(4) A fi a tal m un ka vál la ló ese té ben a 123. § (2)-(3) be kez dé se, va la m int a 124. § (2)-(5) be -kez dé se nem al kal m az ha tó.(5) A fi a tal m un ka vál la ló éj sza kai m un ká ra, rend kí vü li m un ka vég zés re, va la m int ügye -let re, il let ve ké szen lét re nem ve he tô igény be.(6) Az (1)-(5) be kez dés ren del ke zé se i tôl el tér ni nem le het.


rán. Az M vt. 50/A. § be kez dé se ér tel mé ben: „A sé rü lé keny cso -port ba tar to zó m un ka vál la ló kat a kü lön jog sza bály ban fog lal -tak sze rint óv ni kell az ôket kü lö nö sen érin tô egész ség ká ro sí tókockázatoktól.”9

• A sé rü lé keny cso port ba tar to zó mun ka vál la ló kat nemsza bad olyan mun ká ra al kal maz ni, amely tes ti al ka tá ra, il let -ve fej lett sé gé re te kin tet tel rá hát rá nyos kö vet kez mé nyek keljár hat. Azo kat a mun ka kö rö ket, ame lyek ben fi a tal mun ka vál -la ló nem, vagy csak meg ha tá ro zott mun ka fel té te lek biz to sí tá -sa ese tén, il let ve elô ze tes or vo si vizs gá lat alap ján fog lal koz tat -ha tó kü lön jog sza bály – A mun ka kö ri, szak mai, il let ve sze -mé lyi hi gi é nés al kal mas ság or vo si vizs gá la tá ról és vé le mé -nye zé sé rôl szó ló 33/1998. (VI. 24.) NM ren de let – ha tá roz zameg. A ren de let 8. szá mú mel lék le te tar tal maz za azo kat a ter -he lé si for má kat, ame lyek alap ján nem fog lal koz tat ha tó fi a talmunkavállaló.10

• A fi a tal ko rú ak fog lal koz ta tá sá val kap cso la tos jog sza bá lyiren del ke zé sek el len ôr zé se és be tar ta tá sa ér de ké ben 2010. ja nu -ár 1-jé tôl a mun ka ügyi el len ôr zés rôl szó ló tör vény (M et.) ismó do sí tás ra került.11 A mó do sí tás kö vet kez té ben a mun ka ügyiel len ôrök el len ôr zé si jog kö re ki e gé szült az zal, hogy a fog lal koz -ta tá si jog vi szony lé te sí té sé vel össze füg gés ben a mun ka vál la lójog ala nyi sá gá val kap cso la tos élet ko ri fel té te lek re vo nat ko zó sza -bá lyok be tar tá sát is ellenôrizhetik.12 Az el len ôr zés ke re té ben afel ügye lô – amennyi ben a jog sza bá lyi fel té te lek fenn áll nak –egy mun ka vál la lót érin tô jog sér tés ese tén har minc ezer tôl öt mil -lió fo rin tig ter je dô, több mun ka vál la lót érin tô jog sér tés ese tén

har minc ezer tôl nyolc mil lió fo rin tig ter je dô mun ka ügyi bír sá gotszab hat ki.13

• A M et. mel lett az egyes sza bály sér té sek rôl szó ló 218/1999.(XII. 28.) Kor mány ren de let is le he tô sé get biz to sít ar ra, hogy ameny -nyi ben a mun kál ta tó a fi a tal ko rú fog lal koz ta tá sá ra vo nat ko zó jog sza -bá lyo kat meg sze gi, úgy el le ne sza bály sér té si el já rás le gyen kez de mé -nyez he tô. Ez alap ján száz ezer fo rin tig ter je dô pénz bír ság gal sújt ha tóaz, aki a nôk, a fi a tal ko rú ak, és a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû ekfog lal koz ta tá sá ra vo nat ko zó ren del ke zé se ket megsérti.14 (Amennyi -ben mun ka ügyi bír ság ke rült meg ál la pí tás ra, úgy sza bály sér té si el já -rás le foly ta tá sá ra és pénz bír ság ki sza bá sá ra nem ke rül het sor.)

• A gyer mek mun ka leg rosszabb for má it, il let ve an nakszank ci ó it a Bün te tô Tör vény könyv rôl szó ló 1978. évi IV. tör -vény (Btk.) 175. § (2) bekezdése,15 175/B. §-a,16 195. § (3)bekezdése,17 207. § (1) be kez dés a) pontja,18 va la mint a 282/B.§-a19 ál tal meg ha tá ro zott tény ál lás ok tar tal maz zák. A gyer me -

M É R LE G / O M B U D S M A N I O LD A LA KM É R LE G / O M B U D S M A N I O LD A LA K


9 Az Mvt. ér tel m e zô ren del ke zé sei sze rint 87. § E tör vény al kal m a zá sá ban:8/A. Sé rü lé keny cso port: az a m un ka vál la lói ka te gó ria, am ely be tar to zó m un ka vál la ló -kat tes ti, lel ki adott sá ga ik, ál la po tuk kö vet kez té ben a m un ka vég zés sel össze füg gô koc -ká za tok fo ko zot tan fe nye get nek, il let ve akik m a guk is fo ko zott koc ká za tot je lent het nekm un ka vég zé sük so rán (pl. fi a tal ko rú ak, ter hes, nem ré gen szült, anya te jet adó nôk ésszop ta tó anyák, idô sö dôk, m eg vál to zott m un ka ké pes sé gû ek).

10 A m un ka kö ri, szak m ai, il let ve sze m é lyi hi gi é nés al kal m as ság or vo si vizs gá la tá ról ésvé le m é nye zé sé rôl szó ló 33/1998. (VI. 24.) N M ren de let 8. szá m ú m el lék le te sze rint: Fi a -tal ko rú ré szé re ti los olyan m un kát ad ni, am ely:

– sa ját vagy m á sok egész sé ge, tes ti ép sé ge szem pont já ból az át la go sat m eg ha la dóm ér té kû koc ká zat tal jár,– kö ze pe sen ne héz vagy ne héz fi zi kai m un ka,– fo ko zott pszi chés m eg ter he lés sel jár,– am ely so rán na gyon m ér ge zô, a rep ro duk ci ót ká ro sí tó, da ga nat kel tô ve gyi anya -gok kal ke rül kap cso lat ba.

11 Mó do sí tot ta a 2009. évi CXXVI. tör vény

12 A m un ka ügyi el len ôr zés rôl szó ló 1996. évi LXXV. tör vény (Met.)3. § (1) A m un ka ügyi el len ôr zés ki ter jed:a) a fog lal koz ta tás ra irá nyu ló jog vi szony lé te sí té sé hez szük sé ges jog nyi lat ko za tok alak -sze rû sé gé re és kö te le zô tar tal m i ele m e i nek m eg lé té re, a m un ka vál la lói jog ala nyi ság galkap cso la tos élet ko ri fel té te lek re, to váb bá a fog lal koz ta tó írás be li tá jé koz ta tá si kö te le -zett sé gé re vo nat ko zó ren del ke zé sek,e) a nôk, a fi a tal ko rú ak és a m eg vál to zott m un ka ké pes sé gû ek fog lal koz ta tá sá val kap cso -la tos jog sza bály ok m eg tar tá sá ra.

13 Met. 6/A. § (1) A felügyelô a 6. § (1) be kez dé sé nek f) pont já tól és a 7. §-ban fog lal tak tóleltérôen kö te les ja vas la tot ten ni m un ka ügyi bír ság ki sza bá sá ra, va la m int a m un ka ügyi bír -ság ki sza bá sa kötelezô, ha a fog lal koz ta tó a 3. § (1) be kez dé sé ben m eg ha tá ro zott ren del ke -zé sek kö züld) nem tar tot ta be a nôk, a fi a tal m un ka vál la lók és a m eg vál to zott m unkaképességûek fog -lal koz ta tá sá ra vo nat ko zó sa já tos sza bá lyo kat.7. § (1) Mun ka ügyi bír ság ak kor szab ha tó ki, ha a fog lal koz ta tóa) a 3. § (1) be kez dé se a) pont já nak a fog lal koz ta tás ra irá nyu ló jog vi szony lé te sí té sé hezszük sé ges jog nyi lat ko za tok alak sze rû sé gé re, a m un ka vál la lói jog ala nyi ság gal kap cso la tosélet ko ri fel té te lek re vo nat ko zó, va la m int b), c), d), f), i), k), l), m ) és n) pont já ban fog lalt ren -del ke zé se ket egy, vagy több m un ka vál la ló vo nat ko zá sá ban m eg sér ti.(2) A m un ka ügyi bír ság m ér té keb) a 3. § (1) be kez dé sé nek c), d), l), m ), n) pont já ban fog lalt ren del ke zé sek m eg sér té se ese ténba) – am ennyi ben a m eg ál la pí tott egy jog sér tés egy m un ka vál la lót érint – har m inc ezer fo -rint tól két m il lió fo rin tig,bb) – am ennyi ben a m eg ál la pí tott több jog sér tés egy m un ka vál la lót érint – har m inc ezer fo -rint tól négy m il lió fo rin tig,bc) – am ennyi ben a m eg ál la pí tott egy jog sér tés több m un ka vál la lót érint – har m inc ezer fo -rint tól hat m il lió fo rin tig,bd) – am ennyi ben a m eg ál la pí tott több jog sér tés több m un ka vál la lót érint – har m inc ezerfo rint tól nyolc m il lió fo rin tig ter jed het.14 Az egyes sza bály sér té sek rôl szó ló 218/1999. (XII. 28.) Kor m ány ren de let94. § (1) Az a m un kál ta tó, akic) a nôk, a fi a tal ko rú ak és a m eg vál to zott m un ka ké pes sé gû ek fog lal koz ta tá sá ra vo nat ko zóren del ke zé se ket m eg sér ti, száz ezer fo rin tig ter je dô pénz bír ság gal sújt ha tó.15 Btk. 175. § (2) Aki em ber ke res ke de lem m el össze füg gés ben m eg szer zett és a sze m é lyi sza -bad sá gá tól m eg fosz tott sér tett sze m é lyi sza bad sá gá nak m eg fosz tá sát fenn tart ja, és a sér -tet tet m un ka vég zés re kény sze rí ti, bûn tet tet kö vet el, és két év tôl nyolc évig ter je dô sza bad -ság vesz tés sel bün te ten dô.(3) A bün te tés az (1) be kez dés ese tén egy év tôl öt évig, a (2) be kez dés ese tén öt év tôl tíz évigter je dô sza bad ság vesz tés, ha a bûn cse lek m ényte) a ti zen nyol ca dik élet év ét be nem töl tött sze m ély sé rel m é re kö ve tik el.16 Btk. 175/B. § (1) Aki m ást el ad, m eg vá sá rol, el len szol gál ta tás ként át ad, vagy át vesz, m ássze m é lyért el cse rél, úgy szin tén, aki en nek ér de ké ben to bo roz, m ást szál lít, el szál lá sol, el rejt,m ás nak m eg sze rez, bûntettet kö vet el, és há rom évig terjedô sza bad ság vesz tés sel büntetendô.(2) A bün te tés egy évtôl öt évig terjedô sza bad ság vesz tés, ha a bûncselekm ényta) ti zen nyol ca dik élet év ét be nem töl tött sze m ély sé rel m é re kö ve tik el.17 Btk. 195. § (3) Bûntett m i att két évtôl nyolc évig terjedô sza bad ság vesz tés sel büntetendôaz a nagy ko rú sze m ély, aki a kis ko rú val kény szer m un kát vé gez tet.18 Btk. 207. § (1) Aki ha szon szer zés cél já ból va la kit kö zö sü lés re vagy faj ta lan ság ra m ás nakm eg sze rez, bûntettet kö vet el, és há rom évig terjedô sza bad ság vesz tés sel büntetendô.3) A bün te tés két évtôl nyolc évig terjedô sza bad ság vesz tés, ha a ke rí tésta) az el kö ve tô hoz zá tar to zó ja, avagy ne ve lé se, fel ügye le te vagy gon do zá sa alatt ál ló, il le tô -leg ti zen nyol ca dik élet év ét be nem töl tött sze m ély sé rel m é re kö ve tik el.19 Btk. 282/B. § (1) Az a ti zen nyol ca dik élet év ét be töl tött sze m ély, aki ti zen nyol ca dik élet -év ét be nem töl tött sze m ély fel hasz ná lá sá val ká bí tó szert ter m eszt, elô ál lít, m eg sze rez, tart,az or szág ba be hoz, on nan ki visz, az or szág te rü le tén át visz, bûn tet tet kö vet el, és két év tôlnyolc évig ter je dô sza bad ság vesz tés sel bün te ten dô.(2) A bün te tés öt év tôl tíz évig ter je dô sza bad ság vesz tés,a) ha a ti zen nyol ca dik élet év ét be töl tött sze m ély ti zen nyol ca dik élet év ét be nem töl tött sze -m ély nek ká bí tó szert kí nál vagy át ad, il let ve ilyen sze m ély fel hasz ná lá sá val ká bí tó szert for -ga lom ba hoz vagy az zal ke res ke dik.


kek jog el le nes mun kál ta tá sá nak ezen leg rosszabb for mái el len –ame lyek a kis ko rú ak ra a leg na gyobb ve szélyt je len tik – a bün te -tô jog esz kö ze i vel is fel kell lép ni.

M ind ezek alap ján meg ál la pít ha tó, hogy a ma gyar jo gi sza bá -lyo zás – a nem zet kö zi egyez mé nyek nek meg fe le lô en – több jog -ág ra ki ter je dô en, rész le te sen tar tal maz za a gyer mek mun ka ti lal -mát és a fi a tal ko rú ak mun ka vég zé sé re vo nat ko zó kü lö nös sza -bá lyo kat.

� A VIZS GÁ LAT M EG ÁL LA PÍ TÁ SAI

� AZ OM M F VIZS GÁ LA TOM SO RÁN TA NÚ SÍ TOTT EGYÜTT M ó KÖ DÉS TE KIN TE TÉ BEN

Az O M M F vizs gá la tom so rán ta nú sí tott el já rá sá val kap cso -lat ban a kö vet ke zô ket kí vá nom meg ál la pí ta ni. Az Al kot mány32/B. § (1) be kez dé se sze rint az or szág gyû lé si biz tos fel ada ta,hogy az al kot má nyos jo gok kal kap cso lat ban tu do má sá ra ju tottvisszás sá go kat ki vizs gál ja vagy ki vizs gál tas sa, és or vos lá suk ér -de ké ben ál ta lá nos vagy egye di in téz ke dé se ket kez de mé nyez -zen.

An nak ér de ké ben, hogy a jog al kal ma zás el len ôre ként ezenalap jog vé dô kö te le zett ség ma ra dék ta la nul tel je sül hes sen, azO btv. szé les kö rû vizs gá la ti le he tô sé ge ket biz to sít az ombuds-man szá má ra. A 18. § (2) be kez dé se sze rint az or szág gyû lé si biz -tos bár m ely ha tó ság tólaz ál ta la le foly ta tott el já rás sal, il let ve azel já rás el mu lasz tá sá val kap cso lat ban ada to kat és fel vi lá go sí tástkér het, to váb bá a ke let ke zett ira tok ba be te kint het, an nak m eg -kül dé sét,il le tô leg, ha ez nem le het sé ges ró luk má so lat ké szí té sétkér he ti.

Fen ti ek ér tel mé ben a vizs gált ügy ben bár mely ha tó sá got,így az adott ügy ben érin tett he lyi szer vet is köz vet le nül meg ke -res he tek, a meg ke re sett szerv pe dig kér dé se im re – a meg adottha tár idôn be lül – kö te les vá laszt ad ni. Ezek nek az el já rá si sza bá -lyok nak a gya kor la ti ér vé nye sü lé se, be tar tá sa biz to sít ja, hogy al -kot má nyos fel ada to mat el tud jam lát ni. Amennyi ben a meg ke -re sett szerv nem vá la szol, vagy a fe let tes szerv a vá lasz adás jog -kör ét ma gá hoz von ja, úgy ez zel aka dá lyoz za a biz tost fel ada tael lá tá sá ban. En nek kö vet kez té ben sé rül az ombudsmani in téz -mény nek a ki szá mít ha tó, jog sze rû mû kö dé se, to váb bá le he tet -len né vá lik vagy je len tô sen meg ne he zül az adott üggyel össze -füg gô kö rül mé nyek fel de rí té se.

Mind ezek alap ján meg ál la pí tom, hogy a meg ke re sé se imtel je sí té sé nek el ma ra dá sa, va la mint a he lyi szerv vá lasz adá sijog kör ének el vo ná sa sér ti az or szág gyû lé si biz tos Obtv. 18. §-ában biz to sí tott vizs gá la ti jo go sult sá gát, to váb bá kor lá toz za azor szág gyû lé si biz tost al kot má nyos fel ada tá nak el lá tá sá ban (Al -kot mány 32/B. §), ez ál tal az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé bendek la rált jog ál la mi ság ból fa ka dó jog biz ton ság el vé vel össze -füg gô al kot má nyos visszás sá got okoz.

� AZ ÜGY ÉR DE M E TE KIN TE TÉ BEN

� A mun ka ü gyi fel ü gye lô ség vo nat ko zá sá ban

1. A mun ka ügyi fel ügye lô ség el já rá sá nak vizs gá la ta so ránazt kí ván tam tisz táz ni, hogy ki dol goz ták-e, és amennyi ben igen,úgy az el já ró fel ügye lôk is me rik és al kal maz zák-e azt az „el já rá -si ren det”, ame lyet ab ban az eset ben kell kö vet ni ük, ha el já rá -suk so rán gyer mek vagy fi a tal ko rú mun ka vál la ló val ta lál koz -nak. Ezek a sza bá lyok ma guk ban fog lal ják-e azt a „mód szert”,ame lyet a hely szí ni el len ôr zés, il let ve a mun ka ügyi ha tó sá gi el -já rás so rán al kal maz ni kell – pél dá ul a kis ko rú ak meg hall ga tá -sá nak mód já ra vo nat ko zó kü lö nös ren del ke zé se ket –, il let ve azta kö te le zett sé get, hogy a gyer mek ko rú mun ka vál la lá sá naktényérôl a fel ügye lô ség nek min den eset ben ér te sí te nie kell agyer mek tör vé nyes kép vi se lô jét és a te rü le ti leg il le té kes gyer -mek vé del mi ha tó sá got.

Az O M M F el nö ké nek vá la sza i ból meg ál la pí tot tam, hogy je -len leg nin cse nek spe ci á lis, ki fe je zet ten a gyer me kek ese té benal kal maz ha tó el já rá si rend sza bály ok, így ha a hely szí ni el len ôr -zés kis ko rú fog lal koz ta tá sát ész le li, az el len ôrök a „szo ká sos”, afel nôtt mun ka vál la lók nál al kal ma zott mó don jár nak el. Bár avá lasz le vél utalt ar ra, hogy a gyer mek meg hall ga tá sa le he tô ségsze rint a szü lôk je len lét ében tör té nik, il let ve „a fel ügye lôk min -den kor fo ko zot tabb fi gye lem mel foly tat ják le a hely szí ni el len -ôr zést” ezen tá jé koz ta tás ból nem ál la pít ha tó meg egy ér tel mû en,hogy adott eset ben tény le ge sen – szá mon kér he tô en – a fel ügye -lôk nek pon to san mit is kel le ne ten ni ük. Ezt a meg ál la pí tá so mattá maszt ják alá az ál ta lam vizs gált eset ira tai is. Az au tó pá lya épí -tés hely szí ni el len ôr zé se so rán fel vett, a gyer mek meg hall ga tás -ról ké szült jegy zô könyv (egy kéz írás sal ki töl tött, ál ta lá no sanhasz nált ta nú meg hall ga tá si for ma nyom tat vány) sem mi lyenuta lást nem tar tal maz ar ra vo nat ko zó an, hogy a gyer me ket szá -má ra ért he tô mó don tá jé koz tat ták vol na a jo ga i ról, vagy bár mi -lyen egyéb „kü lön le ges fi gye lem ben” ré sze sült vol na. R á adá sula jegy zô könyv ada tai sze rint a meg hall ga tá son, ki zá ró lag az el -já ró mun ka ügyi fel ügye lô és a gyer mek volt je len. A gyer mekédes ap ja, mind azok el le né re, hogy szin tén a sztrá da épí té sendol go zott, s a hely szí ni el len ôr zés so rán ôt is meg hall gat ták, agyer me ké nek meg hall ga tá sa kor nem volt je len.

A G yer mek jo gi Egyez mény 3. cik ke ér tel mé ben a szo ci á lisvé de lem köz- és ma gán in téz mé nyei, a bí ró sá gok, a köz igaz ga tá -si ha tó sá gok és a tör vény ho zó szer vek min den, a gyer me ketérin tô dön té sük ben a gyer m ek m in de nek fe lett ál ló ér de két ve -szik fi gye lem be el sô sor ban.

A G yer mek jo gi Egyez mény ré sze a ha tá lyos ma gyar jog nak,így ren del ke zé sei nem csak nem zet kö zi jo gi kö te le zett sé ge ketered mé nyez nek, ha nem azo kat a ha zai jog al ko tó, jog al kal ma zószer vek is kö te le sek al kal maz ni. Ez az elv a mun ka ügyi fel ügye -lô sé get is ar ra kö te le zi, hogy el já rá sa so rán, dön té se i ben min -den eset ben a gyer mek min de nek fe lett ál ló ér de két tart sa szemelôtt, jut tas sa ér vény re. Je len leg azon ban sem a mun ka ügyi fel -ügye lô ség el já rá sát sza bá lyo zó tör vé nyek (M et., Ket.), sem másjog sza bály ok nem tar tal maz nak olyan spe ci á lis sza bá lyo kat,ame lyek egy ér tel mû út mu ta tást ad ná nak ar ra, hogy mi lyen mó -don kell a ha tó ság nak el jár nia, mi lyen el já rás rend ben kell vég -


�

�

�

�




re haj ta nia az el len ôr zé se ket, vagy a kis ko rút meg hall ga tá sát.Így an nak ér dek ben, hogy a gyer mek min de nek fe lett ál ló ér de -ke ezek ben az ese tek ben is ér vé nye sül jön, szük sé ges len neolyan jog sza bály meg al ko tá sá ra, amely tar tal maz za azo kat aspe ci á lis ren del ke zé se ket, ame lyet a kis ko rú fog lal koz ta tá sá nakfel tá rá sa ese tén al kal maz ni kell. Ezál tal len ne biz to sít ha tó a ha -zai ha tá lyos jo gi sza bá lyo zás és a nem zet kö zi jo gi kö te le zett sé -gek össz hang ja.

Az a tény, hogy nincs olyan ha tá lyos jo gi nor ma, mely a kis -ko rú ak vé del me ér de ké ben tar tal maz za a gyer mek ko rú sze mé -lyek mun ka vég zé sé nek el len ôr zé se so rán kö ve ten dô el já rást,egy rész rôl az Al kot mány 7. § (1) be kez dé sé ben dek la rált a nem -zet kö zi kö te le zett sé gek és a bel sô jog össz hang ja, más rész rôl agyer me ki jo gok te kin te té ben az Al kot mány 67. § (1) be kez dé sé -ben dek la rált, a gyer me ke ket az ál lam és a tár sa da lom ré szé -rôl meg il le tô, ki emelt vé de lem hez és gon dos ko dás hoz va ló jo gate kin te té ben alap jog gal össze füg gô visszás ság köz vet len ve szé -lyét idéz te elô.

Az O M M F ál tal meg kül dött ira tok ból azt is meg ál la pí tot -tam, hogy az el len ôr zést vég zô mun ka ügyi fel ügye lô sé gek – ajog sza bá lyi ren del ke zé sek hi á nyá ban – az zal kap cso lat ban is bi -zony ta la nok, hogy a kis ko rú ak jog el le nes fog lal koz ta tá sát kell-eje lez ni ük a gyer mek vé del mi ha tó ság nak. Az „eset sú lya”, az az akis ko rú élet ko ra alap ján, ad hoc mó don dön tik el, hogy ér te sí -tik-e a gyer mek vé del mé re hi va tott szer ve ket, vagy sem. A vizs -gált eset ben a mun ka ügyi el len ôr zés re 2008. jú ni us 1-jén ke rültsor. Az ira tok ból va la mint a jegy zô és a gyer mek jó lé ti szol gá latvá la sza i ból meg ál la pí tot tam, hogy az el len ôr zést vég zô fel ügye -lô ség, a gyer mek tény le ges tar tóz ko dá si he lye sze rint il le té kesszer vek fe lé egy ál ta lán nem élt jel zés sel. A N yugat–dunántúli

R e gi o ná lis Köz igaz ga tá si H i va tal Szo ci á lis és G yám hi va tal Za lame gyei te rü le ti ki ren delt ség nek ve ze tô je ugyan is több mint egyhó nap pal ké sôbb (2008. jú li us 4-i kel te zés sel) ar ra hi vat ko zás -sal, hogy „tá jé koz ta tást ka pott” gyer mek ko rú mun ka vál la ló fog -lal koz ta tá sá ról – no ha a le vél bôl nem de rül ki hogy hi va ta losúton vagy más csa tor nán, il let ve hogy mely idô pont ban –, ar rakér te az O M M F N yugat–dunántúli R e gi o ná lis M un ka ügyi Fel -ügye lô sé gé nek igaz ga tó ját, hogy el já rá suk ról ér te sít sék a gyer -mek tar tóz ko dá si he lye sze rint il le té kes jegy zôt, hi szen a gyer -mek ér de ké ben ô tud ér dem ben in téz ked ni. Kö vet ke zés kép pena mun ka ügyi fel ügye lô ség ezen idô pon tig – az az több mint egyhó nap pal az el len ôr zés után – hi va ta lo san sem Zalakomár jegy -zô jét, sem a he lyi gyer mek jó lé ti szol gá la tot nem ér te sí tet te. Aki ren delt ség ve ze tô je kér te azt is, hogy a ke let ke zett ira tok bólhi va ta la ré szé re is küld je nek má so la tot. Az el já ró mun ka ügyifel ügye lô ség 2008. jú li us 22-i vá la szá ban ar ról tá jé koz tat ta aG yám hi va talt, hogy „te kin tet tel ar ra, hogy az érin tett kis ko rúsem az el len ôr zést kö ve tô en nem tar tóz ko dott, sem je len legnem tar tóz ko dik Za la me gye te rü le tén, to váb bi in téz ke dés és el -já rás ér de ké ben az ügy ben át té tel lel él tek a gyer mek be je len tettla kó he lye sze rint il le té kes G yám hi va tal Borsod-Abaúj Zemp lénM e gyei Te rü le ti ki ren delt sé ge fe lé.”

A vo nat ko zó jog sza bá lyi ren del ke zé sek hi á nyá ban te hát agyer mek tény le ges tar tóz ko dá si he lye sze rint il le té kes jegy zô ésgyer mek jó lé ti szol gá lat hi va ta lo san – az el len ôr zést kö ve tô rö -vid idôn be lül – nem ka pott jel zést a gyer mek ve szé lyez te tett sé -gé rôl. Két ség te len tény, hogy a mun ka ügyi fel ügye lô ség je len legnem tag ja a gyer mek vé del mi jel zô rend szer nek és nincs olyanjog sza bály, amely ki fe je zet ten elô ír ná szá má ra ezt a kö te le zett -sé get, a „gyer mek min de nek fe lett ál ló ér de ke” azon ban azt kí -ván ja, hogy ezen ki fe je zett tör vé nyi elô írás hi á nyá ban is azon -nal je lez zen az il le té kes ha tó sá gok nak.



Mind ezek alap ján meg ál la pí tom, hogy az a tény, hogy nincsolyan ha tá lyos jo gi nor ma, amely a kis ko rú ak vé del me ér de ké -ben tar tal maz za a mun ka ügyi fel ügye lô ség gyer me kek mun ka -vég zés re irá nyu ló jel zé si kö te le zett sé gét, egy rész rôl az Al kot -mány 2. § (1) be kez dé sé ben dek la rált a jog ál la mi ság el vé bôl le -ve zet he tô jog biz ton ság, más rész rôl a gyer me ki jo gok te kin te té -ben az Al kot mány 67. § (1) be kez dé sé ben dek la rált, a gyer me -ke ket az ál lam és a tár sa da lom ré szé rôl meg il le tô, ki emelt vé -de lem hez és gon dos ko dás hoz va ló jo ga te kin te té ben alap jog galössze füg gô visszás ság köz vet len ve szé lyét idéz te elô.

� Zalakomár jegy zô je és a he lyi Csa lád se gí tôés Gyer mek jó lé ti Szol gá lat vo nat ko zá sá ban

Zalakomár jegy zô je és a gyer mek jó lé ti szol gá lat meg ke re sé -sem re azt a tá jé koz ta tást ad ta, amely sze rint hi va ta los úton nemka pott jel zést a fel ügye lô ség tôl a kis ko rú fog lal koz ta tá sá val kap -cso lat ban. Á l lás pon tom sze rint azon ban a jegy zô nek mind ezekel le né re tu do más sal kel lett bír nia e tény rôl, hi szen sa ját ma ga isés a pol gár mes ter is több íz ben nyi lat ko zott a Za la M e gyei H ír -lap nak il let ve több or szá gos saj tó or gá num nak a fa lu ban élôgyer me kek mun kál ta tá sá val kap cso lat ban. A mé di át ar ról is tá -jé koz tat ták, hogy köz sé gük be tá vo lab bi te le pü lé sek rôl (Bor sodme gyé bôl) is ér kez tek csa lá dok, akik kö zül so kan az au tó pá lyaépí té sen vál lal tak munkát.20

A saj tó ban meg je lent in for má ci ók alap ján a jegy zô nek márko ráb ban, hi va tal ból ész lel ni kel lett vol na az érin tett gyer mekve szé lyez te tett sé gét. Amennyi ben ugyan is gyer me kes csa lá dokköl töz tek a te le pü lés re, úgy – mint a gyer mek vé del mé ért fe le -lôs, el sô fo kú gyám ha tó ság nak –, fi gye lem mel kel lett vol na kí -sér nie, hogy az ide ig le ne sen oda te le pü lô és élet vi tel sze rû en a te -le pü lé sen tar tóz ko dó, tan kö te les ko rú gyer me kek rend sze re senjár nak-e a he lyi is ko lá ba. H a tu do má sá ra jut, hogy a gye re kekrend sze re sen hi á nyoz nak, úgy az ön ma gá ban jel zi a ve szé lyez -te tett sé gü ket. (A töb bi oda te le pült gyer mek ese té ben is fel me -rül he tett a ve szé lyez te tett ség gya nú ja, azon ban – mi vel azombudsmani vizs gá lat ki zá ró lag a mun ka ügyi el len ôr zés selérin tett gyer me ket érin ti – meg ál la pí tá so kat ki zá ró lag ez zelkap cso lat ban kí vá nok ten ni.) A jegy zô nek hi va tal ból in téz ked -nie kel lett vol na az iránt, hogy az is ko lá ból rend sze re sen hi ány -zó gyer mek csa lád ját a gyer mek jó lé ti alap el lá tás ke re té ben se -gít sék, to váb bá, hogy a szü lôk a tan kö te les gyer me ke ket rend -sze re sen já ras sák is ko lá ba, il let ve meg kel lett vol na vizs gál nia,hogy a csa lád ban a gyer mek el lá tá sá nak fel tét elei (meg fe le lô ru -ház ko dás, élel me zés) adot tak-e. Amennyi ben ezt el mu lasz tot ta,úgy a saj tó hí rek meg je le né se után szá má ra is nyil ván va ló vá kel -lett vál nia, hogy a te le pü lé sen élô gyer me kek kö zül van nak olya -nok, akik az au tó pá lya épí té sen il le gá li san dol goz nak. Ezen híralap ján pe dig azon nal in téz ked nie kel lett vol na – leg alább – amun ka ügyi el len ôr zés sel érin tett gyer mek vé de lem be vé te lé rôl.

Az is ko la idô szak alatt ugyan is a 13 éves gyer mek jog el le nes fog -lal koz ta tá sa a G yvt. alap ján a kis ko rú ve szé lyez te tett sé gé nekminôsül,21 amely ese tén a jegy zô in téz ked ni köteles.22 A jegy zôin téz ke dé si kö te le zett sé ge an nál is in kább fenn állt, mi vel agyer mek vé del mi és gyám ügyi fel adat- és ha tás kö rök el lá tá sá ról,va la mint a gyám ha tó ság szer ve ze té rôl és il le té kes sé gé rôl szó ló331/2006. (X II. 23.) Kor mány ren de let (G yár.) 23. § (1) be kez dé -se ér tel mé ben a gyer mek tény le ges tar tóz ko dá si he lye sze rintil le té kes te le pü lé si ön kor mány zat jegy zô je ren de li el a gyer -mek vé de lem be vé te lét és dönt an nak fe lül vizs gá la tá ról. Agyer mek vé del me ér de ké ben te hát az in téz ke dé si kö te le zett ségnem a gyer mek la kó hely éhez, ha nem a tény le ges tar tóz ko dá sihe lyé hez kö tô dik. A vé de lem be vé tel rôl szó ló ha tá ro za totugyan ak kor ha la dék ta la nul kö zöl nie kell a gyer mek la kó he lyesze rin ti te le pü lé si ön kor mány zat jegy zô jé vel.

Á l lás pon tom sze rint a jegy zô nem ment he ti ki ma gát ezenkö te le zett sé ge alól az zal az in dok kal, hogy az el já ró mun ka ügyiha tó ság hi va ta lo san nem je lez te, hogy mely kis ko rút „ta lált”mun ka vég zé sen. A hi va ta los jel zés hi á nyá ban – akár a saj tó ér te -sü lés alap ján – ne ki ma gá nak kel lett vol na fel ven nie a kap cso la -tot a mun ka ügyi fel ügye lô ség gel és meg tud nia, hogy mely kis -ko rú az érin tett, és en nek is me re té ben hi va tal ból azon nal megkel lett vol na in dí ta nia és le kel lett vol na foly tat nia a ve szé lyez -te tett gyer mek vé de lem be vé te lé re irá nyu ló el já rást. A köz igaz -ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szó -ló 2004. évi CX L. tör vény (Ket.) 20. § (1) be kez dé se sze rint ugya-n is a ha tó ság, a ha tás kö ré be tar to zó ügyek ben, il le té kes sé gi te -rü le tén kö te les eljárni.23 Ez azt je len ti, hogy ab ban az eset ben,ami kor az el já rás meg in dí tá sá nak anya gi jo gi jog sza bály banfog lalt fel tét elei be áll nak – je len eset ben, ami kor a jegy zô agyer mek ve szé lyez te tett sé gé rôl tu do mást szer zett –, a ha tó ságkö te les ha tás kör ében az el já rást meg in dí ta ni.

A zalakomári jegy zô mind an nak el le né re nem in dí tot ta mega gyer mek vé de lem be vé te lé re irá nyu ló el já rást, hogy 2008. jú -ni us 11-én a vé dô nô is jel zés sel élt a csa lád ve szé lyez te tett sé gétil le tô en, il let ve a gyer mek két má sik test vé re el len a N agy ka ni -


�



20 „ Az au tó pá lya-épí tés óta so kan köl töz tek ide, fô ként Bor sod m e gyé bôl – je gyez te m ega jegy zô. – Egy ré szük a m un ka re m é nyé ben, az uzso ra ka m at ok elôl m e ne kült, m á sik ré -szük vi szont al vál lal ko zó ként – 60 cé get szá m ol tunk össze – dol go zik a sztrá da épí té sen”. http://w w w .zalaihirlap.hu/fokusz/20080704_kiskoru_m unkasok___a_sztradaepitesnel_

21 G yvt. 5. § n) „ ve szé lyez te tett ség: olyan – a gyer m ek vagy m ás sze m ély ál tal ta nú sí tott– m a ga tar tás, m u lasz tás vagy kö rül m ény kö vet kez té ben ki ala kult ál la pot, am ely a gyer -m ek tes ti, ér tel m i, ér zel m i vagy er köl csi fej lô dé sét gá tol ja vagy aka dá lyoz za”.22 G yvt.68. § (1) Ha a szü lô vagy m ás tör vé nyes kép vi se lô a gyer m ek ve szé lyez te tett sé -gét az alap el lá tá sok ön kén tes igény be vé te lé vel m eg szün tet ni nem tud ja, vagy nem akar -ja, de ala po san fel té te lez he tô, hogy se gít ség gel a gyer m ek fej lô dé se a csa lá di kör nye zet -ben m ég is biz to sít ha tó, a te le pü lé si ön kor m ány zat jegy zô je a gyer m e ket vé de lem be ve -szi.(2) A te le pü lé si ön kor m ány zat jegy zô je – a gyer m ek jó lé ti szol gá lat ja vas la tá nak fi gye -lem be vé te lé vel – vé de lem be ve he ti to váb báa) a sza bály sér té si ha tó ság ér te sí té se alap ján a sza bály sér tést el kö ve tett fi a tal ko rút,b) a nyo m o zó ha tó ság nyo m o zást m eg ta ga dó ha tá ro za ta alap ján a ti zen ne gye dik élet -évét be nem töl tött gyer m e ket,c) a rend ôr ség, az ügyész ség, il let ve a bí ró ság jel zé se alap ján a bûn cse lek m ény el kö ve té -sé vel gya nú sí tott, vá dolt fi a tal ko rút.(3) A vé de lem be vé tel lel egyi de jû leg a gyer m ek gon do zá sá nak fo lya m a tos se gí té se és el -lá tá sá nak m eg szer ve zé se, a szü lôi ne ve lés tá m o ga tá sa ér de ké ben a te le pü lé si ön kor -m ány zat jegy zô je a gyer m ek ré szé re a gyer m ek jó lé ti szol gá lat csa lád gon do zó ját ren de liki és a ve szé lyez te tett ség oká nak m eg szün te té se ér de ké ben in téz ke dést tesz (...)23 Ket. 20. § (1) „ A ha tó ság a ha tás kö ré be tar to zó ügy ben il le té kes sé gi te rü le tén, va la -m int ki je lö lés alap ján kö te les el jár ni”.


zsai R end ôr ka pi tány ság nyo mo zást in dí tott, amely nek el ren de -lé sé rôl az ôrs pa rancs nok – 2008. jú ni us 13-án – szin tén tá jé koz -ta tó le ve let kül dött a jegy zô szá má ra.

A gyer mek jó lé ti szol gá lat ugyan 2008. jú ni us 24-én ja vas la -tot tett a kis ko rú két test vér ének vé de lem be vé te lé re – ame lyeta csa lád 2008. jú li us 2-án tör tént meg hall ga tá sa után el is ren -del tek – a vizs gált gyer mek ese té ben azon ban er re nem ke rültsor. Ezt kö ve tô en a ve szé lyez te tett gyer mek és csa lád ja, elô ze tesjel zés nél kül, jú li us vé gén el köl tö zött a te le pü lés rôl.

Az Al kot mány bí ró ság ál lás pont ja sze rint „A gyer mek ne ve -lé se, fej lô dé sé nek biz to sí tá sa el sôd le ge sen a szü lôk fe le lôs sé geés kö te le zett sé ge, a gyer me ki jo gok biz to sí tá sa és elô moz dí tá saér de ké ben az ál lam nak a szü lôk nek meg fe le lô se gít sé get kellnyúj ta nia. A gyer mek nek az a jo ga te hát, hogy az ál lam ré szé rôla meg fe le lô tes ti, szel le mi és er köl csi fej lô dé sé hez szük sé ges vé -de lem ben és gon dos ko dás ban ré sze sül jön, az ál lam al kot má -nyos kö te les sé gét ala poz za meg a gyer mek fej lô dé sé nek vé del -mé re. Amíg te hát az Al kot mány ban meg fo gal ma zott ál lam pol -gá ri alap jo gok ese té ben az ál lam ré szé rôl ál ta lá ban a passzi vi tásaz el vár ha tó ma ga tar tás, ad dig a gyer mek jo gai vé del mé ben acsa lá dot, kö ze lebb rôl a szü lôt ter he lô al kot má nyos alap kö te le -zett sé gek ese tén az ál la mot ak tív ma ga tar tás ra kö te le zi az Al kot -mány 67. § (1) be kez dé se, ki fe je zett kö te le zett sé ge ket ál la pít vameg szá má ra. [995/B/1990., 79/1995. (X II. 21.) AB. ha tá ro zat.]Az ál lam alatt nem pusz tán a M a gyar Á l la mot, mint jo gi sze -mélyt kell je len eset ben ér te ni, ha nem – a kü lön bö zô jog sza -bály ok ban meg ha tá ro zott fel adat- és ha tás kör ében el jár va – va -la mennyi, ál la mi- és ön kor mány za ti szer vet.”

Mind ezek alap ján meg ál la pí tot tam, hogy Zalakomár jegy -zô je az ál tal, hogy el mu lasz tot ta meg ten ni az il le gá li san fog lal -koz ta tott és ez ál tal ve szé lyez te tett kis ko rú vé del me ér de ké bena szük sé ges in téz ke dé se ket – össze füg gés ben az Al kot mány 16.§-ban dek la rált, az ál lam gyer mek- és if jú ság vé del mi kö te le -zett sé gé vel – az Al kot mány 67. § (1) be kez dé sé ben rög zí tett, agyer me ke ket az ál lam és a tár sa da lom ré szé rôl meg il le tô, ki -emelt vé de lem hez és gon dos ko dás hoz va ló jo ga te kin te té benalap jog gal össze füg gô visszás ság köz vet len ve szé lyét idéz teelô.

� ÖSSZEG ZÉS

A gyer mek mun ka ti lal má val és a fi a tal ko rú ak fog lal ko zta tá -sá val kap cso la tos szi go rú jo gi nor mák cél ja, hogy meg véd je agyer me ke ket a ki zsák má nyo lás el len és biz to sít sa szá muk ra azta le he tô sé get, hogy az élet ko ruk nak meg fe le lô bá nás mód ban ré -sze sül je nek, va la mint részt ve gye nek az ok ta tás ban. V izs gá la -tom so rán meg ál la pí tot tam, hogy az ál tal, hogy ha zánk csat la ko -zott a G yer mek jo gi Egyez mény hez és el fo gad ta a gyer mek mun -ka ti lal má ról szó ló nem zet kö zi do ku men tu mo kat, a ma gyar jog -rend szer ben is je len tôs vál to zá sok tör tén tek a gyer me kek vé del -me ér de ké ben. Az ezek bôl fa ka dó kö te le zett sé ge ink ha té konytel je sí té sét azon ban nagymér ték ben aka dá lyoz za, hogy nincsmeg fe le lô kom mu ni ká ció a mun ka ügyi el len ôr zé si ha tó ság és agyer me kek vé del mé re hi va tott szer vek kö zött.

M ind azok el le né re, hogy a 15 éves kor alat ti kis ko rú ak fog -lal koz ta tá sát a tör vény szi go rú an tilt ja, a mun ka ügyi el len ôr zé -si ha tó ság nincs fel ké szül ve ar ra, hogy mit te gyen ab ban az eset -ben, ha egy gyer me ket mun ka vég zé sen ta lál. A M et. ugyan iscsak a mun kál ta tó irá nyá ban ír elô szá má ra in téz ke dé si kö te le -zett sé get. Ez alap ján a ha tó ság a mun kál ta tót el tilt ja a gyer mekto váb bi fog lal koz ta tá sá tól és – akár több mil lió fo rin tos – pénz -bír ság gal is szank ci o nál ja, ugyan ak kor bi zony ta lan ab ban, hogya gyer mek kel mit te gyen. M eg hall gat hat ja-e, ér te sí te nie kell-e agyer mek vé del mi jel zô rend szert, de azon be lül is ho vá, melyszerv hez kell for dul nia, ki az il le té kes? Er re néz ve sem mi lyenelô írás, nor ma nem áll ren del ke zés re, ugyan ak kor a gyer me kekha té kony vé del me ér de ké ben nem ele gen dô ki zá ró lag a mun -kál ta tót szank ci o nál ni, szük ség van egyéb, azon na li in téz ke dé -sek meg té te lé re is.

Az ál ta lam vizs gált eset ben a mun ka ügyi el len ôr zés után há -rom hét tel szü le tett meg az a ha tá ro zat, amely a mun kál ta tó szá -má ra meg til tot ta a kis ko rú to vább fog lal koz ta tá sát és csak majd’két hó nap pal ké sôbb ke rült sor a gyám hi va tal ér te sí té sé re. Ezenidô alatt a gyer mek vé del me ér de ké ben tény le ges in téz ke désmeg té te lé re nem ke rült sor!

A G yer mek jo gi Egyez mény 12. cik ke sze rint a gyer me ket azôt érin tô kér dé sek ben élet ko rá nak meg fe le lô en meg kell hall-gatni.24 M ind ezek alap ján a jog al ko tó nak meg fe le lô jog sza bá lyiren del ke zé sek ki dol go zá sá val le he tô vé kel le ne ten nie, hogy atény ál lás fel de rí té se ér de ké ben mun kál ta tá sá nak oka i ról és kö -rül mé nye i rôl a gyer me ket akár köz vet le nül, akár a gyer mek jó lé -ti szol gá lat út ján meg le hes sen hall gat ni. (H a son ló jog sza bá lyiren del ke zést tar tal maz a gyer mek vé del mi és gyám ügyi el já rás -ról szó ló kormányrendelet25, va la mint a bün te tô el já rá si tör -vény is.26) Er re kü lö nö sen azok ban az ese tek ben van szük ség,ami kor a szü lô és a mun kál ta tó sze mé lye egy be esik, il let ve agyer mek a szü lô tud tá val vagy ösz tön zé sé re vál lal mun kát.


�



24 1. Az Egyez m ény ben ré szes ál la m ok az íté lô ké pes sé ge bir to ká ban lé vô gyer m ek szá -m á ra biz to sít ják azt a jo got, hogy m in den ôt ér dek lô kér dés ben sza ba don ki nyil vá nít has -sa vé le m é nyét, a gyer m ek vé le m é nyét, fi gye lem m el ko rá ra és érett sé gi fo ká ra, kel lô ente kin tet be kell ven ni.

2. Eb bôl a cél ból ne ve ze te sen le he tô sé get kell ad ni a gyer m ek nek ar ra, hogy bár m elyolyan bí rói vagy köz igaz ga tá si el já rás ban, am ely ben ér de kelt, köz vet le nül vagy kép vi se -lô je, il le tô leg ar ra al kal m as szerv út ján, a ha zai jog sza bály ok ban fog lalt el já rá si sza bá -lyok nak m eg fe le lô en m eg hall gas sák.25 A gyám ha tó ság ok ról, va la m int a gyer m ek vé del m i és gyám ügyi el já rás ról szó ló149/1997. (IX. 10.) Korm . ren de let11. § (2) A gyám ha tó ság a gyer m e ket az ôt érin tô kér dé sek ben köz vet le nül vagy m ás m ó -don, így kü lö nö sen a gyer m ek jó lé ti szol gá lat, va la m int a G yvt. 132. §-ának (1) be kez dé -sé ben m eg ha tá ro zott szerv vagy sze m ély út ján hall gat ja m eg.(6) A gyám ha tó ság a gyer m e ket tör vé nyes kép vi se lô je, il let ve egyéb ér de kelt je len lé tenél kül is m eg hall gat hat ja, ha az a gyer m ek ér de ké ben áll.(7) A gyám ha tó ság az ügy fe let, il le tô leg az érin tett sze m élyt szük ség ese tén hi va ta los he -lyi sé gén kí vül is m eg hall gat hat ja.26 A bün te tô el já rás ról szó ló 1998. évi XIX. tör vény86. § (1) A ti zen ne gye dik élet év ét m eg nem ha la dott sze m élyt csak ak kor le het ta nú kéntki hall gat ni, ha a val lo m á sá tól vár ha tó bi zo nyí ték m ás sal nem pó tol ha tó. A ki hall ga tá saese tén a ha m is ta nú zás kö vet kez m é nye i re va ló fi gyel m ez te tést m el lôz ni kell.

(3) A ti zen nyol ca dik élet év ét m eg nem ha la dott, va la m int a (2) be kez dés ben m eg ha tá -ro zott ta nú ki hall ga tá sá nál a ta nú tör vé nyes kép vi se lô je és gon do zó ja je len le het.(4) Ha a ta nú és a tör vé nyes kép vi se lô vagy a gon do zó, il le tô leg a ta nú ál tal m eg je lölt

hoz zá tar to zó kö zött ér dek el len tét van, a (2) és (3) be kez dés ben m eg ha tá ro zott jo go kat agyám ha tó ság gya ko rol ja.


Tény, hogy a gyer mek ne ve lé sé ért és fej lô dé sé nek biz to sí tá -sá ért a fe le lôs ség el sô sor ban a szü lô ket terheli.27 Amennyi benazon ban a szü lô nem tud ró la, vagy tû ri, hogy a gyer mek is ko lahe lyett dol goz zon, eset leg ép pen ô az, aki mun ká ra kény sze rí ti,a gyer mek vé del me ér de ké ben fo ko zott ál la mi sze rep vál la lás ravan szük ség, amely nek ke re té ben a mun ka ügyi ha tó ság nakazon nal je lez nie kell a gyer mek fog lal koz ta tá sát a gyer mek jó lé -ti szol gá lat fe lé, amely nek pe dig azon nal meg kell hoz nia azo kataz in téz ke dé se ket, ame lyek a gyer mek vé del me ér de ké ben szük -sé ge sek. Csak ezen ga ran ci á lis sza bá lyok be ik ta tá sá val va ló sul -hat na meg, hogy a mun ka ügyi el len ôr zé si el já rás so rán is ér vé -nye sül jön a gyer mek min de nek fe lett ál ló ér de ke.

Ö n ma gá ban ugyan is a gyer mek mun ka tör vé nyi ti lal ma ésan nak szank ci o ná lá sa nem ele gen dô ah hoz, hogy a prob lé mátmeg szün tes se, vagy azo kat az oko kat, ame lyek kö vet kez té ben agyer me kek mun kát vál lal nak, fel szá mol ja. Eh hez va la mennyiérin tett szerv együtt mû kö dé se szük sé ges. (Akár az is ko la gyer -mek kel kap cso la tos je lzé se alap ján is sor ke rül het an nak fel tá rá -sá ra.) Fon tos azon ban, hogy az egyes ha tó sá gok kö zött meg fe le -lô kom mu ni ká ció le gyen és a gyer mek kel kap cso la tos té nyek -rôl, a vé del me ér de ké ben meg tett in téz ke dé sek rôl azon nal tá jé -koz tas sák egy mást. E kör ben ki emel ke dô sze rep há rul a gyer -mek jó lé ti szol gá la tok ra és a gyer me kek vé del me ér de ké ben el já -ró egyéb szer vek re. Ezen szer vek fel ada ta, hogy ész lel jék, je lez -zék, eset leg fel tár ják azo kat a kö rül mé nye ket, ame lyek a gyer -mek fog lal koz ta tá sá hoz ve zet tek. Amennyi ben ugyan is a gyer -mek mun kál ta tá sá nak oka az anya gi el le he tet le nü lés, a szo ci á liski szol gál ta tott ság, úgy – adott eset ben – az is meg fe le lô vé del -met je lent het a gyer mek szá má ra, ha a csa lá dot a szo ci á lis el lá -tás esz kö ze i vel tá mo gat ják. Csak a gyer mek min de nek fe lett ál -ló ér de ké nek szem elôtt tar tá sá val és az ezen elv ér vé nye sü lé se

ér de ké ben tett komp lex in téz ke dé sek meg ho za ta lá val biz to sít -ha tó a gyer mek mun ka ti lal má nak tény le ges meg va ló sí tá sa.

� IN TÉZ KE DÉ SEK

A vizs gá la tom so rán fel tárt alap jog gal össze füg gô visszás sá -gok or vos lá sa, va la mint az ilyen visszás sá gok köz vet len ve szé -lyé nek el ke rü lé se ér de ké ben az aláb bi in téz ke dé se ket te szem.

– Az O btv. 25. §-a alap ján fel ké rem a nem zet gaz da sá gi mi -nisz tert, va la mint a köz igaz ga tá si és igaz ság ügyi mi nisz tert,hogy kez de mé nyez zék olyan jog sza bály meg al ko tá sát, il let ve amun ka ügyi el len ôr zés rôl szó ló tör vény olyan mó do sí tá sát,amellyel biz to sít ha tó, hogy a mun ka ügyi el len ôr zés so rán is ér -vé nye sül jön a gyer me kek min de nek fe lett ál ló ér de ke;

– az O btv. 21. § (1) be kez dé se alap ján kez de mé nye zem azO M M F el nö ké nél, hogy

1.) – a je len té sem ben fog lal tak ra fi gye lem mel vizs gál ja felülaz irá nyí tá sa alá tar to zó mun ka ügyi fel ügye lô sé gek el já rá si gya -kor la tát ab ban az eset ben, ami kor el len ôr zé sük so rán il le gá lisgyer mek mun ká val ta lál koz nak,

2.) – hív ja fel mun ka tár sai fi gyel mét a gyer me kek min de nekfe lett ál ló ér de ké nek a mun ka ügyi el já rás so rán tör té nô ér vé -nye sí té sé re, va la mint

3.) – az ombudsmani meg ke re sé sek re tör té nô vá lasz adá sikö te le zett sé gek ér de mi tel je sí té sé re;

– az O btv. 21. § (1) be kez dé se alap ján kez de mé nye zemZalakomár jegy zô jé nél, hogy a jö vô ben for dít son ki emelt fi gyel -met, il let ve te gyen meg min den szük sé ges in téz ke dést az il le té -kes sé gi te rü le tén élô ve szé lyez te tett kis ko rú ak jo ga i nak vé del -me ér de ké ben.

Te kin tet tel ar ra, hogy a vizs gá lat tal érin tett kis ko rú ese té -ben, a fel tárt sé re lem utó la gos or vos lá sá ra nincs le he tô ség, ezérta konk rét üggyel kap cso lat ban ombudsmani in téz ke dést nemkez de mé nye zek.

Prof. Dr. Sza bó Má té

N É Z Ô P O N T

�

N É Z Ô P O N T


27 A G yer m ek jo gi Egyez m ény 18. cik ke sze rint: 1. A fe le lôs ség a gyer m ek ne ve lé sé ért ésfej lô dé sé nek biz to sí tá sá ért el sô sor ban a szü lôk re, il le tô leg, adott eset ben a gyer m ek tör -vé nyes kép vi se lô i re há rul. Eze ket cse le ke de te ik ben m in de nek elôtt a gyer m ek m in de nekfe lett ál ló ér de ké nek kell ve zet nie.

2010 a sze gény ség és a ki re kesz tés el -le ni küz de lem eu ró pai éve. Eh hez kí ván agye rek sze gény ség fel szá mo lá sán és agye re kek jól lé té ért dol go zó eu ró pai nem-

kor mány za ti szer ve ze te ket tö mö rí tô er -nyô szer ve zet a ki ad vánnyal hoz zá já rul ni.A gye re kek „meg erô sí té se”, amit an go lulempow eringnek hí vunk, az Eurochild ki -lenc, 2010-re meg fo gal ma zott szak po li ti -kai üze ne te kö zül az egyik, amely nek meg -va ló sí tá sá ra ta lá lunk pél dá kat a könyv ben.A kö tet nem csak dön tés ho zók nak ké szült!Ö t le tek tár há zát kí nál ja a gye re kek kel dol -go zó szak em be rek nek min den szin ten, ésma guk nak a fi a ta lok nak is.

A gyer mek jo gi egyez mény 12. cikke2

fo gal maz za meg a gye re kek és fi a ta lok jo -

Ér té kel jük a gye re kek ben meg lé vô le he tô sé ge ketHo gyan já rul hat hoz zá a gye re kek ak tív rész vé te le a sze gény ség és a tár sa dal m i ki re kesz tés csök ken té sé hez? Er re a kér -dés re ad vá laszt Ér té kel jük a gye re kek ben m eg lé vô le he tô sé ge ket1 cím m el az Eurochild ál tal 2010 ôszén m eg je len te tetteset ta nul m ány-gyûj te m ény, am ely m ind a négy fe je ze tét a gye re kek rész vé tel ét be m u ta tó jó gya kor la tok nak szen te li.

Ér té kel jük a gye re kek ben meg lé vô le he tô sé ge ket

1 A könyv ere de ti cí m e: Valuing Children’s Potential. Azan gol nyel vû ki ad vány in gye ne sen le tölt he tô ahttp://w w w .eurochild.org/fileadm in/Them aticPriorities/Participation/Eurochild/ValuingChildren_sPotential.pdfinternetes ol dal ról. Ö ssze fog la lón kat Ve res K in ga ké szí -tet te.

2 1. Az Egyez m ény ben ré szes ál la m ok az íté lô ké pes sé gebir to ká ban lé vô gyer m ek szá m á ra biz to sít ják azt a jo got,hogy m in den ôt ér dek lô kér dés ben sza ba don ki nyil vá nít -has sa vé le m é nyét; a gyer m ek vé le m é nyét fi gye lem m el ko -rá ra és érett sé gi fo ká ra, kel lô en te kin tet be kell ven ni. 2. Eb -bôl a cél ból ne ve ze te sen le he tô sé get kell ad ni a gyer m ek nekar ra, hogy bár m ely olyan bí rói vagy köz igaz ga tá si el já rás -ban, am ely ben ér de kelt, köz vet le nül vagy kép vi se lô je, il le tô -leg ar ra al kal m as szerv út ján, a ha zai jog sza bály ok ban fog -lalt el já rá si sza bá lyok nak m eg fe le lô en m eg hall gas sák. For -rás: http://w w w .unicef.hu/gyerm ekjog-egyezm eny.jsp


gát a vé le mény nyil vá ní tás hoz, amelyegyi ke az Egyez mény négy alap elv ének,ezért fi gye lem be kell ven ni az Egyez -mény ér tel me zé sek kor és va la mennyimás jog ér vé nye sí té se kor is – ol vas hat -juk az Eurochild el nö ké nek, H erczogM á ri á nak az elô sza vá ban. A rész vé telthang sú lyo zó idea azon – az Eu ró paiU nió mû kö dé sé ben a szubszidiaritás el -ve ré vén al kal ma zott – fel té te le zé sen ala -pul, hogy a szol gál ta tá so kat igény be ve -vôk van nak leg in kább tisz tá ban sa játszük ség le te ik kel, és az zal, hogy azo katho gyan le het ki elé gí te ni, te hát a szol gál -ta tás ha té kony sá gát és fenn tart ha tó sá gátnö vel jük az zal, ha be von juk a fel-használókat.3 A gye re kek ese té ben pe diga part ner sé gi mo dellt moz dít ja elô a gye -rek és a fel nôtt kap cso la tá ban, amely hezszük sé ges men ta li tás vál to zás a könyvszer zôi sze rint el en ged he tet len a sze -gény ség ör dö gi kö ré nek meg tö ré sé hez.

A könyv a gye re kek rész vé tel énekkon tex tus ba he lye zé sé vel kez dô dik, a be -ve ze tô író ja, N igel Thomas el is me ri,hogy ugyan ha tal mas lé pé se ket tett mármeg ed dig is Eu ró pa a gye rek jo gok elô -moz dí tá sa ér de ké ben, de a vál to zás mér -té ke, ha tá sa az egyes gye re kek és fi a ta lokéle té re eltérô4 és fi gyel mez tet, hogy nemsza bad el fe led kez nünk a leg sze gé nyeb -bek rôl, hi szen meg kér dô je lez he tô az ed -dig be fek te tett összes erô fe szí tés, pénzés ener gia, ha az ô élet mi nô sé gük bennem tu dunk po zi tív vál to zást fel mu tat -ni.

Fel épí té sét te kint ve, a könyv min denfe je ze te egy gyer mek jo gi szak em ber rö -vid be ve ze tô jé vel kez dô dik, amely ben aszak ér tô be mu tat ja az adott rész ben tár -gyalt té mát, és be ve ze ti a fe je zet ben ta -lál ha tó eset ta nul má nyo kat, ame lyek bôlegy ki vé tel tôl el te kint ve, min den fe je zet -ben ket tô ta lál ha tó. Az Eurochild tag -szer ve ze te i nek te vé keny sé gé bôl, il let ve aszak em be rek tôl szár maz nak a jó gya kor -

la tok, ame lyek bôl az eset ta nul má nyokaz adott szer ve zet dol go zó i nak, il let ve ale írt te vé keny ség ben részt ve vô gye re -kek nek és fi a ta lok nak a meg in ter jú vo lá -sá val ké szül tek. A leg több eset ben 11 és18 év kö zöt ti fi a ta lok kal ta lál ko zunk azeset ta nul má nyok ban, de volt olyan pro -jekt is, amely nek 3 éves részt ve vô je isvolt.

M in den rész más meg kö ze lí tés bôldol goz za fel a rész vé tel kér dé sét. Az el sôfe je zet azt vizs gál ja, hogy mit je lent a sze -gény ség a gye re kek ér tel me zé sé ben. Amá so dik rész azt mu tat ja be, ho gyan ja -vít ha tó a gye re kek nek és a fi a ta lok naknyúj tott szol gál ta tá sok mi nô sé ge, az ôrész vé tel ük ré vén. A har ma dik fe je zet agye re kek ak ti vi tá sá nak a szak po li ti kákala kí tá sá ra tett ha tá sá val fog lal ko zik, mígaz utol só fe je zet a rész vé telt a kor társ se -gí tôk, se gí tés szem szö gé bôl vizs gál ja.

A kü lön bö zô né zô pont ok és a könyv -ben ta lál ha tó eset ta nul má nyok jól il -luszt rál ják a rész vé tel le he tô sé gé nek sok -fé le ség ét. N in csen egy faj ta, leg jobb nakte kin tett mód ja a gye re kek és fi a ta lokrész vé tel ének. A könyv szá mos ér vet kí -nál an nak alá tá masz tá sá ra, hogy ho gyanse gí ti, mi ért el en ged he tet len a gye re kekrész vé te le a gye rek sze gény ség és a tár sa -dal mi ki re kesz tés kér dé se i nek meg ol dá -sá ban. Az eset ta nul má nyok alap ján arész vé tel po zi tív ha tá sa a gye re kek éle té -re egy ér tel mû: nô az ön bi zal muk, ja vulaz ön ér té ke lé sük, ön is me ret ük, kom mu -ni ká ci ós és tár gya ló ké pes sé gük, ér ve lés -tech ni ká juk fej lô dik a rész vé tel kö vet -kez té ben. Az zal, hogy el mond hat ják avé le mé nyü ket és ta pasz ta la ta i kat, se gít -sé get kap nak ne ga tív él mé nye ik po zi tíverô for rás sá vál toz ta tás hoz. Ö t le te ik kel,hely ze tük és a prob lé mák el té rô ér tel me -zé sé vel, ér zé ke lé sé vel pe dig hoz zá já rul -nak, hogy a fel nôt tek új faj ta be te kin tést,rá lá tást nyer je nek a gye re ke ket és fi a ta -lo kat érin tô té mák ra, és ha té ko nyabb,jobb dön té se ket hoz has sa nak.

A szer kesz tô, M ieke Schuurman, füg -get len gye rek jo gi szak ér tô, az Eurochildtör vény al ko tók nak szó ló aján lá sa i valzár ja a ki ad ványt, amely ben lé nyeg re tö -rô en meg fo gal maz va meg ta lál juk azeset ta nul má nyok ból le szûr he tô leg fon to -sabb ta pasz ta la to kat, ame lyek re a ki ad -vány lép ten-nyo mon fel hív ja az ol va sófi gyel mét:

• a tokenizmust, va gyis a gye re kek ésa fi a ta lok lát szat be vo ná sát el kell kerül-ni5,

• az ak ti vi tás ön kén tes kell, hogy le -gyen, hi szen a gye re kek nek jo ga és nemkö te les sé ge a rész vé tel,

• be kell von ni hát rá nyos hely ze tû, ki -re kesz tett gye re ke ket és fi a ta lo kat is,

• a pro jek tek nek al kal maz kod ni ukkell a vál to zó kör nye zet hez,

• és hogy a (ta nu lá si) fo lya mat ugyan -olyan fon tos, mint a vég ered mény.

A tör vény al ko tók pe dig egy lis tátkap nak ar ra vo nat ko zó an, hogy mit kellten ni eu ró pai, or szá gos és he lyi szin te -ken an nak ér de ké ben, hogy a gye re kekrész vé te le, jo ga a vé le mény nyil vá ní tás -hoz meg va ló sul jon.

� AZ ESET TA NUL M Á NYOK ÖSSZE FOG LA LÓ JAM it je lent a sze gény ség a gye re kek ér -

tel me zé sé ben? Az el sô fe je zet té má játM ona Sandbæ k, a N ordic Cent re ofExcellence in W elfare R esearch és az O s -lo U niversity Coll ege rang idôs ku ta tó jave ze ti be. Sandbæ k a fe je zet ben ol vas ha -tó eset ta nul má nyok kal össze füg gés benfon tos nak tart ja ki hang sú lyoz ni, hogyazok ki vá ló pél dák ar ra, hogy ho gyan le -het nek a gye re kek és fi a ta lok ak tív part -ne rek, és nem csak in for má ció for rá sok asa ját hely ze tük ja ví tá sá ban. A gyer mek -sze gény ség ku ta tá sok kal kap cso lat ban ál -ta lá ban, a sze gény ség ben élô gye re kekku ta tók kal meg osz tott ta pasz ta la ta i ból agye re kek azon „élet ben ma ra dá si” gya -kor la tát eme li ki, hogy egyik ol da lon kü -lön bö zô stra té gi á kat dol goz nak ki a min -den nap ok kal va ló meg küz dés re, az is ko -lai tár sas élet bôl és a sza bad idôs idô töl té -sek bôl tör té nô ki re kesz tés el ke rü lé sé re,má sod sor ban pe dig szü le i ket vé dik, akika ku ta tá sok sze rint elôny ben ré sze sí tik agye re ke ik ér de ke it sa ját-, és a ház tar tásszük ség le te i vel szem ben.

A fe je zet ben ta lál ha tó el sô ta nul -mány ban a bel ga U N ICEF „W hat doyou Think” (Te mit gon dolsz?) pro jekt

N É Z Ô P O N T

�

N É Z Ô P O N T


3 Jenny Pearce idé zi W arrington, C. (2010), From LessHarm to Mo re G ood: The Role of C hildren andYoungPeople’s Participation in Relation to SexualExploitation in Youth and Policy: SpecialEdition onYoung People and Sexual Exploitation.4 Thom as fel hív ja a fi gyel m et ar ra, hogy ugyan ar ra szá -m ot te vô bi zo nyí ték áll ren del ke zés re, hogy az ak tí vanrészt ve vô gye re kek éle té ben po zi tív vál to zás kö vet ke zettbe, azon ban ar ra m ár nin csen adat, hogy va jon tör tént-eva ló di elô re lé pés a töb bi ek, a több ség ese té ben ezek nekaz ak ti vi tá sok nak a kö vet kez té ben.

5 Tokenizm usnak ne vez zük azt a je len sé get, am i kor azérthív nak m eg egy gye re ket, fo gya té kos em bert, ki sebb ség -hez tar to zót, hogy je lez zék, ér zé ke nyek és be fo ga dó ak, denem va ló di sze re pet szán nak neki(k), ha nem „ de ko rá ci ó -nak” hasz nál ják ôket egy-egy ren dez vé nyen. (A szerk.)


ke re té ben ar ra a kér dés re ke res te a vá -laszt, hogy mit gon dol nak a sze gény ség -ben élô gye re kek sa ját élet kö rül mé nye -ik rôl, ho gyan élik azt meg. A már meg -lé vô, 11 és 18 év kö zöt ti gye re kek bôl ésfi a ta lok ból ál ló, össze sen 110 fôt szám -lá ló hat cso port tag jai Bel gi um leg hát rá -nyo sabb hely ze tû, fla mand és fran ciaré sze in él nek, több sé gük be ván dor lócsa lád ból szár ma zik. A pro jekt szer ve -zôi a részt ve vôk meg erô sí té sé re tö re -ked tek, min den cso port tal más mód -szert al kal maz tak, a kre a tív fel ada tok -kal pe dig biz to sí tot ták az ér dek lô désfenn tar tá sát. A gya kor la tok vég re haj tá -sa utá ni meg be szé lé sek re pe dig a gye re -kek sa ját, meg szo kott kör nye ze té ben, aku ta tók rész vé te lé vel ke rült sor. A pro -jekt ben szer zett ta pasz ta la tok sze rint aleg több gye rek úgy gon dol ja, hogy sze -gény ség az, ami a fej lô dô or szá gok banvan, és azok a sze gé nyek, akik az ut cánél nek. N em ér zik úgy, hogy ôk sze gény -ség ben él né nek. Azt azon ban ér zik,hogy kü lön böz nek má sok tól, és ezt a ki -re kesz tett ség ér zést az el szi ge telt ség(izo lá ció) szó val fe jez ték ki.

A má so dik ta nul mány a nor végKR EM (Kre a ti vi tás és Sok fé le ség aM un ká ban) te vé keny sé gé bôl mu tat beegy sze le tet. A KR EM a mun ka vi lá gá -ból, vagy az is ko lá ból ide ig le ne sen ki -ma ra dó em be rek meg erô sí té sé vel fog -lal ko zik. Alul ról fel fe lé épít ke zô mód -szert hasz nál, és a köz szol gá la ti szer -vek kel együtt mû kö dés ben dol go zik, an -nak ér de ké ben, hogy le rö vi dít sék az is -ko lá ba/a mun ka vi lá gá ba va ló vissza ke -rü lés fo lya ma tát. Együtt dol goz va azérin tet tek kel, mû hely fog lal ko zá sok so -rán fe de zik fel a részt ve vôk ben rej lô ké -pes sé ge ket, erô for rá so kat, ál ma i kat éskre a ti vi tá su kat. Az eset ta nul mány fô -sze rep lô je, Emilie is egy is ko lá ból ki ma -ra dó fi a tal, akit a ta nul mány vé gig kí séra KR EM -ben töl tött fog lal ko zá so kon.Emilie cso port já ban egy fil met ké szí tet -tek a részt ve vôk a fog lal ko zá sok vé gén,amely a fi a ta lok „al ter na tív” ön élet raj zavolt, mind egyik sze mé lyes hang vé te lû,amely nem csak azt fog lal ta össze, hogymit csi nál tak a ta lál ko zók alatt, ha nembe szá molt a (fel fe de zett) ké pes sé ge ik -rôl, és ar ról, hogy mit ta nul tak az ad di -gi élet ta pasz ta la ta ik ból és ál ma ik ról.M in den részt ve vô írá sos for má ban is

be mu tat ko zott. A fo gal ma zá sok nak„happy enddel” kel lett vég zôd ni ük, a té -ma pe dig az „ami rôl ál modsz” volt. Afil mek ve tí té sé re meg hív tak gye re kek -kel és fi a ta lok kal dol go zó szak em be re -ket, ami – Emilie el mon dá sa sze rint –hasz nos volt, mert se gít ne kik job banmeg ér te ni a fi a ta lo kat. A KR EM fi a ta -lok kal va ló mun ká já ra ala poz va azt ál -lít ja, hogy a ta ní tá si mód sze rek és az ok -ta tá si rend szer meg vál toz ta tá sá val csök -kent he tô len ne az is ko la el ha gyók szá ma–, de eh hez meg kel le ne hall gat ni a fi a -ta lo kat.

Jenny Pearce, az ang li ai Bedford -shire Egye tem ku ta tó ja és pro fesszo rave ze ti be a má so dik fe je ze tet. PearceR ogert H art 1997-ben A tokenizmustólaz ál lam pol gár sá gig cím mel meg je lentköny vé bôl emel ki egy szem lé le tes ha -son la tot, amely sze rint a fi a ta lok kal va -ló kö zös mun kát úgy kell el kép zel ni,mint nyolc fo kot egy lét rán. Leg alul a fi -a ta lok de ko rá ci ó ként tör té nô hasz ná la tavan – a mi s aj nos a p ro jek tek f i nan szí ro -zá sá nak el nye ré se ér de ké ben elô for dul,és ami tôl Pearce óva int - a vé gén pe diga tény le ges rész vé te len ala pu ló gya kor -lat áll. A szak ér tô egy má sik kri ti kát isem lít, amit gyak ran fel hoz nak a gye re -kek rész vé tel ének gya kor la tá val kap cso -lat ban, mely sze rint elô for dul, hogy aszol gál ta tók diszk ri mi nál nak, a jó elô -adói kész sé gek kel ren del ke zô, am bi ci ó -zus fi a ta lok ja vá ra, ahe lyett, hogy va ló -di erô fe szí tést ten né nek, és be von nák ahát rá nyos hely ze tû e ket. Pearce sa ját ta -pasz ta la ta i ból egy kétéves pro jek tet em -lít, amely nek so rán húsz, sze xu á lis erô -szak ál do za ta i vá vált fi a tal lánnyal dol -goz tak együtt, és amely nek ke re té ben alá nyok egy fü ze tet ké szí tet tek, amely -ben össze ír ták a prob lé má i kat, és azt,hogy ho gyan le het ke zel ni azo kat. Arész vé tel szem pont já ból há rom ta nul sá -got von le: 1. a rész vé te len ala pu ló fog -lal ko zá sok nak ru gal mas nak kell len ni -ük, hogy al kal maz kod ni tud ja nak a fi a -ta lok vál to zó ott ho ni, egész ség ügyi- ésjól lé ti kö rül mé nye i hez; 2. fon tos hogybe von juk a sé rü lé keny, se bez he tô fi a ta -lo kat is, hogy ne kik is le gyen be le szó lá -suk a szol gál ta tá sok ala kí tá sá ba; 3. apro jekt alatt vég be me nô ta nu lá si fo lya -mat is ugyan annyi ra fon tos, mint a vég -ered mény, hi szen ez le he tô sé get ad a

részt ve vôk nek, hogy fej lôd hes se nek, ésja vul jon az ön ér té ke lé sük.

Az Action for Childrentôl szár ma zikaz el sô jó gya kor lat be mu ta tá sa, amelyar ra pél da, hogy ho gyan ja vít ha tó a gye -re kek nek és a fi a ta lok nak nyúj tott szol -gál ta tá sok mi nô sé ge, az ô rész vé tel ükré vén. Az Egye sült Ki rály ság be li füg get -len ka ri ta tív szer ve zet el kö te le zett a leg -rá szo ru lóbb gye re kek és fi a ta lok se gí té -se mel lett, és olyan vál to zá sért kam-pányol, ame lyek job bá te he tik va la -mennyi fi a tal és csa lád éle tét or szág -szer te. Az Action for Children-nél min -den gye rek nek le he tô sé ge van be le szól -ni az új al kal ma zot tak ki vá lasz tá sá ba. Aszol gál ta tá sok hasz ná ló i nak be vo ná saaz új dol go zók fel vé te lé be olyan ele me -ket tar tal maz, mint pél dá ul a fi a ta lokrész vé te le a „fel nôtt” in ter jú kon, vagypár hu za mos gye rek in ter jú pa ne lek,cso port meg be szé lé sek. H a a fi a ta loknem tar tóz kod nak egy he lyen, mert pél -dá ul ne ve lô szü lôk nél van nak el he lyez -ve, ak kor egy sze mé lyes meg be szé lésso rán kér de zik meg ôket, hogy szá muk -ra mik azok a fon tos kva li tá sok, tu laj -don sá gok, ami vel az új mun ka erô nekren del kez nie kell. A szer ve zet tag jai ke -vés bé rá ter mett gye re kek ese tek ben isal kal maz zák a rész vé tel mód sze rét.Ilyen kor kre a tív meg ol dá sok hoz fo lya -mod nak, mint pél dá ul a vi zu á lis se gít -ség (mo soly gós és szo mo rú fe jek), akér dô ívek, vagy a szim bó lu mok kal sza -va zás mód sze re. A hasz nált esz kö zökmin dig al kal maz kod nak a gye re kekélet ko rá hoz, ké pes sé ge i hez és ér dek lô -dé si kö ré hez. Az Action for Children 0-25 éves ko rig tá mo gat gye re ke ket és fi a -ta lo kat. Az új mun ka erô ki vá lasz tá sá -nak fo lya ma tá ba oly kor a leg fi a ta lab ba -kat is be von ják, ilyen kor já té ko kat hasz -nál nak, vagy a meg fi gye lés mód sze rétvá laszt ják. A gye re kek be vo ná sá nakmér té ke at tól függ, hogy mi lyen po zí ci -ó ba ke res nek új em bert, és hogy meny-nyi re ér dek lô dôk a fi a ta lok. A gye re keka rész vé tel elôtt kép zé sen vesz nek részt.A leg gya ko ribb for má ja a be vo ná suk -nak a pár hu za mos in ter júk, ami kor egykü lön gye rek pa nel is ki kér de zi a je löl -tet. Az in ter jú elôtt egy kol lé ga a gye re -kek kel meg be szé li a mun ka kö ri le írást,és hogy sze rin tük mi lyen tu laj don sá -gok kal kell ren del kez nie az ide á lis je -

N É Z Ô P O N TN É Z Ô P O N T



lölt nek, ami alap ján már könnyeb ben,cél irá nyo san tud ják kér dez ni a je lent ke -zôt. Fon tos, hogy a gye re kek min denfel vé te li fo lya mat elôtt tisz tá ban le gye -nek az zal, hogy mit vár nak el tô lük, mia sze re pük és hogy mi lyen ha tá suk lesza fo lya mat ra. Ez zel biz to sít ják, hogy agye re kek érez zék a meg be csü lést és atisz te le tet a rész vé tel ük so rán. G yak ranelô for dul, hogy a gye re kek a je lölt sze -mé lyi sé gé re vo nat ko zó an olyan in for -má ció bir to ká ba jut nak, amit a fel nôt -tek nek nem si ke rült ki de rí te ni ük, defon tos le het a dön tés ben. Elô for dul,hogy a két cso port vé le mé nye el tér, ésilyen kor le he tô ség nyí lik a dön té sek ér -vek kel alá tá masz tott in dok lá sá ra. Agye re kek be vo ná sa nem utol só sor banem lé kez te ti a je löl tet, hogy mi lyenmun ká ra is vál lal ko zik, kik kel fogegyütt dol goz ni – fogalmazott egy pá -lyá zó a gye re kek kel tör té nô in ter jút kö -ve tô en.

A fe je zet ben ta lál ha tó má sik eset ta -nul mány a ka ta lán FED AIA-tól szár ma -zik. A gye re kek vé del mé vel és ok ta tá sá -val fog lal ko zó szer ve ze te ket tö mö rí tôszö vet ség ál tal meg va ló sí tott pro jektcél ja a gye re kek se gí té se volt ab ban,hogy a kor tár sak és szü lôk be fo lyá so lóvé le mé nyét ki zár va meg fo gal maz zák,hogy ne kik sze mély sze rint mi a fon tos,hogy erô sít sék az érin tett gye re kekiden ti tá sát és ön bi zal mát. El sô kéz bôlakar tak in for má ci ót gyûj te ni a gye re kekszük ség le te i re és vá gya i ra vo nat ko zó an.Fô leg a tár sa da lom ál tal ki re kesz tettgye re kek re kon cent rált a pro jekt, de arész vé tel le he tô sé ge min den ki szá má ranyit va állt. A kü lön bö zô kor osz tály ok -kal kü lön cso por tok ban, és mód sze rek -kel dol goz tak. A gye re kek meg ta nul hat -ták, hogy ho gyan kell cso port ban dol -goz ni, tisz te let ben tar ta ni a má sik vé le -mé nyét és cso por tos dön tést hoz ni.

G erison Lansdow n egy rö vid idô uta -zás ra visz min ket a har ma dik fe je zetele jén, 20 év vel ez elôtt re, az EN SZ gyer -mek jo gi egyez mény (CR C) meg szü le té -se elôttre ka la u zol, ami kor a gye re kekmég „lát ha tat la nok” vol tak, el kép zel he -tet len nek tûnt, hogy sa ját ér de kük benfel szó lal ja nak és be fo lyás sal le gye nekaz ôket érin tô szak po li ti kai dön té sekmeg ho za tal ára. H a a kor má nyok fel isfi gyel tek a gye re kek re, ak kor is az „ér -

tük” és nem a „ve lük” ha tá ro zó val gon -dol tak a 18 év alat ti pol gá rok ra.Lansdow n be szél a ki hí vás ról, amit aG yer mek jo gi Egyez mény jelent(ett), ameg vál to zott gye rek-fel nôtt kap cso lat -ról, a part ner ség rôl, együtt mû kö dés rôl,amit az Egyez mény el vár, amely pél danél kü li, és épp ezért nem lé tez tek kö ve -ten dô min ták, ame lyek se gí tet ték vol naa fo lya mat gör dü lé keny me ne tét.Lansdow n ki vá ló pél dá nak tart ja a fe je -zet ben ta lál ha tó két eset ta nul mányt,ame lyek nem csak a kre a tív és in no va -tív pél dái a gye re kek rész vé tel ének, ha -nem be mu tat ják azt is, hogy ho gyan te -he tünk an nak ér de ké ben, hogy a gye re -kek és a fi a ta lok köz vet len és fenn tart -ha tó kap cso lat ban le gye nek a dön tés ho -zók kal, hi szen csak így le het nek be fo -lyás sal az utób bi ak dön té se i re és ígyvon hat ják ôket fe le lôs ség re adott eset -ben – írja Lansdow n. A hosszú tá vúmeg ol dá sok ban lát ja a meg ol dást a sza-k ér tô, to váb bá el en ged he tet len nek tart -ja a fel nôt tek at ti tûd vál tá sát a gye re kekvé le mény nyil vá ní tás hoz va ló jo gá nakér vé nye sü lé sé hez, va gyis hogy lép je nektúl azon a ha mis el kép ze lé sen, hogycsak azért mert fel nôt tek, min dent ôktud nak job ban.

Az el sô eset ta nul mány a cip ru siG ye rek par la men tet és a szak po li ti kákvál toz ta tá sá ban el ért si ke re ket mu tat jabe. A Par la ment 2001 óta mû kö dik, éskét ha von ta ülé se zik. Fel épí té se fi gye -lem be ve szi a gö rö gök és tö rö kök meg -osz tott sá gát a szi ge ten, ezért a 70 fé rô -hely bôl 24 a tö rök ciprusiaké.6 Akár -csak a fel nôtt tör vény ho zó szer vet, aG ye rek par la men tet is öt ke rü let re osz -tot ták. A ple ná ris ülé sen oszt ják fel a té -má kat a ke rü le tek kö zött, ame lye ket az -tán a ha von ta egy szer vagy két szerössze hí vott ke rü le ti ülé se ken ké szí te -nek elô. A gye re kek ta lál ko zói a ke rü le -ten be lül is cso por tok ra van nak oszt va.A cso por tok mû kö dé sé ért a ke rü le tekfe lel nek. Az ér vek kel meg tá mo ga tottha tá ro za tok ról a ple ná ris ülé sen sza vaza Par la ment. A több ség tá mo ga tá saszük sé ges egy ha tá ro zat el fo ga dá sá hoz,amely ezt kö ve tô en au to ma ti ku san a

(fel nôtt) nem ze ti par la ment elé ke rül. AG ye rek par la men tet tá mo ga tó PCCPW C(Pán-cip ru si Ko or di ná ló B i zott ság aG ye re kek Jó lé té ért) gon dos ko dik ar ról,hogy a leg fon to sabb ha tá ro za tok na pi -rend re ke rül je nek.

Két éven te tar ta nak gye rek par la men -ti vá lasz tá so kat és egy szer le het a ta go -kat új ra vá lasz ta ni. Az ál lan dó ta gokmel lett he lyet te sí tôk is van nak, és fi -gyel nek ar ra is, hogy az et ni kai ki sebb -ség is kép vi sel tet ve le gyen. A gye re kektöbb sé gét az is ko lá ban, kor tár sa ik vá -laszt ják meg, de esé lyük van azok nak agye re kek nek is részt ven ni, akik nemjár nak is ko lá ba. A Par la ment be meg vá -lasz tott ta gok nak leg alább 12 éve sek nekkell len ni ük és nem le het nek idô seb bek18-nál. A fi a ta lab bak vé le mé nyét pe digkon zul tá ci ó kon ké rik ki. A mun kátfacilitátorok se gí tik. M in den ke rü let nekkét se gí tô je van, akik ál ta lá ban kü löner re a fel adat ra ki kép zett if jú ság se gí tôk.A gye re kek elô ször hoz zá juk for dul hat -nak, de a PCCPW C -t, vagy a gye re ke kértfe le lôs ombudsmant is fel ke res he tikkér dé se ik kel. Az önál ló gyerekombuds-mani poszt meg te rem té se is a G ye rek -par la ment nek kö szön he tô. Ezt tart ják aPar la ment ed dig el ért leg na gyobb si ke -ré nek, de ér tek el ered mé nye ket az is ko -lai bün te té sek kel, fe nyí té sek kel kap cso -lat ban tett be ad vá nyuk kal is. En nek el -le né re a gye re kek nem elé ge det tek, sze -ret né nek köz vet len vissza jel zést kap ni anem ze ti (fel nôtt) par la ment tôl, és tud niakar ják az ál ta luk be nyúj tott ha tá ro za -tok sor sát. N em elég sze nek meg az zal,hogy a Pán-cip ru si Bi zott ság in for mál jaôket a tör tén tek rôl.

A w ales-i Funky D ra gon pro jekt jeke re té ben a gye re kek és a fi a ta lok vé le -mé nyét meg hall gat ta az EN SZ gyer mek -jo gi egyez mény vég re haj tá sá ért fe le lôsbi zott ság. A Funky D ra gon 0-25 évesgye re kek kel és fi a ta lok kal dol go zikazon, hogy az ôket érin tô kér dé sek benmeg hall gas sák a vé le mé nyü ket. A fi a ta -lok ál tal irá nyí tott szer ve zet le he tô sé getkí nál a w ales-i gye re kek nek és fiatalok-nak, hogy köz vet le nül meg szó lít has sáka W ales-i Kor mányt és más tör vény ho -zó kat. A szer ve zet fô ként W a les-re és aw ales-i hát rá nyos hely ze tû fi a ta lok rakon cent rál. A Funky D ra gon irá nyí tószer ve a N agy ta nács, amely nek száz, 11



6 Eze ket a he lye ket a könyv írá sá nak pil la na tá ban nemvet ték igény be a tö rök cip ru si ak.


és 25 év kö zöt ti tag ja van. W a les minda 22 ön kor mány za tá ban mû kö dik egyhe lyi szer ve zet, amely négy ta got de le -gál a Ta nács ba, két éves idô tar tam ra. Akép vi se lô ket négy ka te gó ri á ból vá laszt -ják: az ön kén tes szek tor ból, a szer ve zettszek tor ból (klu bok, is ko lák), az is ko laita ná csok ból és az egyen lô ség je gyé bena ne gye dik kép vi se lôt nyolc hát rá nyoshely ze tû cso port (fo gya ték kal élô, et ni -kai ki sebb ség, ho mo sze xu á lis, haj lék ta -lan, szak el lá tás ban élô stb.) va la me lyi -ké bôl. A mun ka fo lya ma tos sá gá nak biz -to sí tá sa ér de ké ben, és hogy a gye re kekmeg ta nul ják, ho gyan kell át ad ni a tu -dást az újon nan meg vá lasz tott kép vi se -lôk nek, nem egy szer re vá laszt ják meg aN agy ta nács összes tag ját. Az új ra vá lasz -tás egy szer meg en ge dett, de nem tá mo -ga tott je len ség, mi vel az az ál ta lá nos vé -le mény, hogy egy man dá tum után akép vi se lô „kor rum pá ló dik”, va gyis job -ban el fo gad ja a kor mány pénz hi ány raés ha son lók ra hi vat ko zó ki fo gá sa it an -nak ma gya rá za tá ra, hogy nem si ke rültel ér ni bi zo nyos cé lo kat.

Az EN SZ-je len tés el ké szí té sé hez a fi -a ta lok elô ször ki vá lasz tot tak négy té -mát, amely leg in kább érin ti a w ales-igye re ke ket: ok ta tás, rész vé tel, in for má -ció és egész ség. A konk ré tabb igé nye -ket, mint pél dá ul a moz gás sé rül tekmeg lá tá sa it, a kul tú ra, a kör nye zet, asza bad idô és a köz le ke dés kér dé se it,eze ken be lül dol goz ták ki. M i e lôtt ne ki -lát tak vol na a mun ká nak, ta pasz ta lat -cse ré re Bel gi um ba utaz tak az U N ICEFhe lyi szer ve ze té hez.

Az or szá gos fel mé rést több mint10 000 gye rek be vo ná sá val vé gez ték, is -ko lák nagy ter me i ben, ahol a gye re kektáv irá nyí tó val sza vaz hat tak. Tar tot takmû hely be szél ge té se ket kü lön bö zô té -mák ban, és in ter jú kat is ké szí tet tek bi -zo nyos cso por tok hoz tar to zó gye re kek -kel. A ne mek rész vé tel ét te kint ve ügyel -tek az egyen súly ra. A fel mé rés 11 és 18év kö zöt ti kor osz tály tól szár ma zó ada ta -i ból a „M i jo ga ink, a mi tör té ne tünk”,cím mel szü le tett je len tés, míg a 7 és 10év kö zöt ti gye re kek kel ké szült ku ta tás -ból a „M i ért nô és nem csök ken (idô vel)az em be rek ko ra?” je len tés szár ma zott.

H á rom fi a tal uta zott G enf be, hogyaz EN SZ G yer mek jo gi Bi zott sá ga elôttbe szél jen a w ales-i gye re kek és fi a ta lok

szá má ra leg ége tôbb kér dé sek rôl. Kétaján lást emel tek ki a je len tés bôl: 1. agyer mek jo gi egyez mény ok ta tá sá nakkö te le zô vé té te le va la mennyi is ko lá banés 2. ter ro ri zá lás, erô sza kos ko dás (bul-lying) el le nes in téz ke dé sek be ve ze té seaz is ko lák ban. A gye re kek nem vol taktel jes mér ték ben meg elé ged ve a Bi zott -ság Egye sült Ki rály ság nak írt zá ró ész -re vé te lé vel. M i vel az mind a négy, Egye -sült Ki rály sá got al ko tó nem zet nek szólt,és mert úgy érez ték, hogy a dip lo ma ti -kus nyel ve zet el ve szi az élét az aján lá -sok nak. Azon ban he lyi szin ten, va gyisW ales-ben a kor mány idén7 el fo gad ta aG ye re ke kért ak ció ter vet és je len leg egygyer mek jo gi tör vé nyen dol go zik.

A könyv N a tá lia Fernandes PhDhall ga tó ál tal be ve ze tett utol só fe je ze teaz in téz mé nyes ne ve lés ben élô fi a ta lokrész vé te lé rôl szól. Az in té ze ti erô szakelô for du lá sá nak egyik oka PaulD urning sze rint – emeli ki Fernandes –,az az au tok ra ti kus és ön elé gült mód,ahogy az in téz mé nyek zárt aj tók mö göttmû köd nek. A hi e rar chi kus irá nyí tá sirend szer, nem ked vez a gye re kek kel va -ló nyílt és szo ros kap cso la tok ki ala kí tá -sá nak, és fé le lem hez, bi zony ta lan ság ér -zés ki ala ku lá sá hoz ve zet het a gye re kekré szé rôl. Az elô re meg ho zott sza bá lyok -nak va ló ál lan dó, kö te le zô en ge del mes -ke dés nem azt jel zi a gye re kek nek, hogyvan nak jo ga ik, hogy jo guk van ar ra,hogy meg hall gas sák a vé le mé nyü ket.

M íg Fernandes ér zel mi ol dal ról kö -ze lí ti a kér dést, és az in téz mé nye ken be -lül, a gye re kek ál tal ki ala kí tott „csa lá -dok” lét re ho zá sát hoz za pél dá nak a fi a -ta lok élet mi nô sé gé nek ja ví tá sá ra, ad diga fe je zet ben ta lál ha tó eset ta nul mánysok kal prak ti ku sabb mó don ke ze li akér dést.

A H ol land N em ze ti Fi a ta lok Ta ná csa(N JR ) 12 és 30 év kö zöt ti fi a ta lok szá -má ra kí ván le he tô sé get ad ni, hogy hely -ben, vagy N ew Y ork ban az Egye sültN em ze tek nél, ki pró bál has sák ma gu katés a ké pes sé ge i ket. A Ta ná csot fi a ta lokirá nyít ják, a je len le gi ve ze té sé nek 21-22éve sek a tag jai. Az N JR kor mány za ti

szer vek nek és egyéb szer ve ze tek nek adta ná csot a fi a ta lo kat érin tô kér dé sek -ben. Az eset ta nul mány a Ta nács zárt in -té ze tek ben és ja ví tó in té ze tek ben élôgye re kek kel va ló mun ká ját mu tat ja be.H ol lan di á ban elô írás, hogy va la mennyigyer mek vé del mi- és ja ví tó in té zet benkell len nie fi a ta lok ta ná csá nak. Az N JR -nél a tré ne rek – a kép zés idô pont já ban-nem le het nek 23 éves nél idô seb bek. Akétna pos kép zés so rán fel ké szí tik ôket ata ná csok mû kö dé sé rôl, hogy ho gyan le -het ér de kes sé ten ni a rész vé telt, és se -gít sé get kap nak ab ban is, hogy ho gyankom mu ni kál ja nak a fi a tal ko rú el kö ve -tôk kel és a vi sel ke dé si prob lé mák kalküz dô fi a ta lok kal. Az in té ze tek ol da lá -ról a kép zé sen részt ve vô ket az ott dol -go zók vá laszt ják ki, de a sze lek ció a fi a -ta lok haj lan dó sá gán és ta pasz ta la tánmú lik, a rész vé tel ön kén tes.

Az eset ta nul mány ban be mu ta tottta nács he ten te egy szer ülé se zik, és min -den hét ele jén tart egy gyû lést, ame lyenle he tô sé ge van az in té zet va la mennyila kó já nak részt ven ni, és fel vet ni a szá -muk ra fon tos kér dé se ket. Ezek kö zülke rül nek ki a hét fo lya mán a ta nács ál -tal tár gyalt té mák. Az ülé se ken a fi a ta -lok és az in té zet két ta ná ra vesz részt.H a von ta egy szer pe dig a ve ze tô ség egytag ja is je len van a ta nács ko zá son.Amel lett, hogy a kép zé se ken el mé let -ben meg ta nul ják az ér ve lés mód sze rét,a ta nács tag jai a gya kor lat ban is el sa já -tít ják ezt a fon tos ké pes sé get, amely se -gít ne kik an nak elérésében, hogy va la -mennyi la kó szá má ra élet mi nô sé gét ja -ví tó szol gál ta tá so kat (pl.: internet hoz -zá fé rés, gye rek ba rát in té ze ti sza bá lyokstb.) biz to sít son az in té zet.



7 A ri por tot az EN SZ G yer m ek jo gi Bi zott sá ga elôtt2008-ban m u tat ta be a Funky D ra gon.


� SZU PER VÍ ZI ÓS IRÁNY ZA TOK:Az „eu ró pai mo dell” a szu per ví zi ót mint önál ló szak mát fo gal -

maz za meg, és cél já nak a spe ci á lis szak mai sze mé lyi ség fej lesz tésttart ja. A szupervizorok ki mon dot tan szupervizornak kép zôd nek.

Az „an gol szász mo dell” a szu per ví zi ót szakmaspecifikus te vé -keny ség ként, a szupervizor és szupervizált kö zött hi e rar chi kusmun ka he lyi kap cso lat ban meg va ló su ló fo lya mat ként ha tá roz zameg.

A „Bu da pes ti Is ko la” a szu per ví zi ót módszerspecifikus te vé -keny ség ként, a szupervizor és szupervizált kö zött mes ter-ta nít -vány kap cso lat ban meg va ló su ló fo lya mat ként ha tá roz za meg.

A szo ci á lis mun ka szu per ví zi ó já nak tár gya a szupervizált ál talal kal ma zott mun ka for má tól füg gô en az egyén nel, csa lád dal, cso -port tal, kö zös ség gel, szer ve zet tel, ve ze tet tek kel kap cso la tos szo ci -á lis mun ka egy-egy prob lé más ré sze, vagy ma ga a szo ci á lis mun -ka spe ci á lis se gí té si fo lya ma ta a kli ens re á lis élet te ré ben, amelyegy meg ha tá ro zott tár sa dal mi fel té tel rend szer ben he lyez ke dik el.

A szu per ví zi ó nak ma gá ba kell fog lal nia az in di rekt szo ci á lismun kát, amellyel a szo ci á lis mun kás az el lá tó rend szert fej leszt he -ti együtt mû köd ve a szo ci ál po li ti ku sok kal és he lyi dön tés ho zók kal.

� A GYER M EK JÓ LÉ TI SZOL GÁ LA TOK BAN A SZU PER VÍ ZIÓ SA JÁ TOS TE RÜ LE TEI A KÖ VET KE ZÔK:• A gyer mek min de nek fe lett ál ló ér de ké nek kép vi se le te a

gya kor la ti mun ká ban.• A gyer me kek élet ko rá hoz és szük ség le te i hez iga zo dó szo -

ci á lis mun ka jel lem zôi.• A gyer mek csa lád já val vég zett szo ci á lis mun ka. • A gyer mek csa lád ban tör té nô ne ve lé sé nek elô se gí té se. • A gyer mek ve szé lyez te tett sé gé nek meg elô zé se. • A gyer mek ve szé lyez te tett sé gé nek meg szün te té se. • H a tó sá gi el já rás ban a gyer mek jó lé ti szol gá lat csa lád gon do -

zó já nak sze re pe, esz kö zei, mun ka mód jai – vé de lem be vé tel hezkap cso ló dó szol gál ta tá si fel ada tok.

• A gyer mek jó lé ti szol gá lat csa lád gon do zó já nak sze re pe,esz kö zei, mun ka mód jai kap cso lat tar tá sok ban.

• A jel zô rend szer in téz mé nye i vel, mun ka tár sa i val va lóegyütt mû kö dé sek.

• G yer mek kel szem be ni rossz bá nás mód ke ze lé se a szo ci á lismun ka esz kö ze i vel.

• A tár su lá sos ke re tek kö zött mû kö dô gyer mek jó lé ti szol gá -la tok mû kö dé si kö rül mé nyei és szak mai te vé keny sé ge.

• A csa lá dok át me ne ti ott ho nai és a gyer mek jó lé ti szol gá la -tok köz ti együtt mû kö dés.

• A csa lád ból ki emelt gyer mek vissza he lye zé sé nek elô se gí té -se, il let ve az utó gon do zás sal kap cso la tos fel ada tok.

• Eset le zá rás sal kap cso la tos csa lád gon do zói te en dôk.

� HO GYAN VÁ LASSZON SZUPERVIZORT EGY SZO CI Á LIS SZOL GÁL TA TÁS?

El sô ként meg kell vá la szol ni azt a kér dést, hogy az egyén/te ammit tart a szu per ví zió tár gyá nak, mi a „meg ren de lé se” a szu per -ví zi ó ra vo nat ko zó an? Amennyi ben az eset (a szol gál ta tás, azigény be ve vô, a mód szer tan) van a kö zép pont ban, ak kor vagyakk re di tált szo ci á lis mun ka szupervizorok kö zül ér de mes vá -lasz ta ni, vagy a kü lön bö zô módszerspecifikus pszi cho te rá pi ásegye sü le tek szupervizorai kö zül.

Amennyi ben a se gí tô/szol gál ta tó sze mé lyi sé ge (lé lek ta ni tör -té né sei, vi szo nyu lá sa, ér zel mi re a gá lá sa) van a szu per ví zió kö -zép pont já ban, ak kor az úgy ne ve zett eu ró pai szu per ví zi ós mo -dellt kép vi se lôk kö zül ér de mes vá lasz ta ni.

M ég a ter ve zés idô sza ká ban meg le het ten ni, hogy a te amakár ta lál koz zon több szupervizorral, vagy több irány zat kép vi -se lô jé vel, ahol tá jé ko zód hat nak ar ról, hogy a szupervizornakmi lyen meg elô zô ta pasz ta la tai van nak, mi lyen is me re tek kel,kész sé gek kel ren del ke zik, il let ve mi lyen szu per ví zi ós meg kö ze -lí tést al kal maz. A ta lál ko zás alap ján a te am el dönt he ti, hogy szá -muk ra ki a meg fe le lô szupervizor.

Je len leg M a gya ror szá gon szu per ví zi ót az vé gez het, aki nekvagy szupervizor dip lo má ja van, vagy szak mai szer ve zet akk re -di tál ta a szupervízori te vé keny sé gét, il let ve va la mi lyen mód -szerspecifikus te rá pi ás irány zat el is me ri ki kép zô terapeu-taként/szupervizorként.

(For rás: N é meth Lász ló elô adá sai)

A JÁ N LÓ

�

�

�

A JÁ N LÓ


Kon szen zus Kon fe ren cia 2010 – II. rész� SZU PER VÍ ZIÓ A GYER M EK JÓ LÉ TI SZOL GÁ LA TOK BANA gyer m ek jó lé ti szol gá la tok az el m últ 10 év so rán fô leg a csa lád gon do zá sok, az az az egyé ni eset ke ze lé sek te rénkény sze rül tek tûz ol tó m un kát vé gez ni te kint ve, hogy a nagy eset szá m ok a szak em be rek szá m á ra el sô sor ban ezt afaj ta m un ka vég zést kö ve tel ték m eg, így ezen a te rü le ten sze rez tek ta pasz ta la to kat, il let ve az ese tek vi te lé ben voltszük ség leg in kább a szu per ví zi ó ra. A hely zet je len leg sem vál to zott. En nek m eg fe le lô en a gyer m ek jó lé ti szol gá la tok -ban to vább ra is az eset ke ze lé sek so rán fel m e rült el aka dá sok je len tik a szu per ví zi ós té m ák fô irá nyát. An nak ér de ké ben, hogy a szol gál ta tók úgy az egyé nek, m ind a te a m ek, il let ve cso por tok vo nat ko zá sá ban se gít sé getkap ja nak, szük sé ges m eg vizs gál ni a szu per ví zi ót, m int a se gí tôk se gí té sé nek m ód sze rét a gyer m ek jó lé ti szol gál ta táske re té ben.A szu per ví zió a se gí tô m un ka szak m ai tar tal m át elem zô, szín vo na lát em el ni hi va tott, rend sze res, elô re m eg ha tá ro -zott idô pont ban és tar tam ban zaj ló fo lya m at. Részt ve vôi a szupervizált se gí tô szakem ber(ek) és a szupervizor.


Kon szen zus Kon fe ren cia 2010 – II. rész�


� A GYER M EK JÓ LÉ TI KÖZ PON TOK BAN VÉG ZETT SPE CI Á LIS SZOL GÁL TA TÁS, AZ UT CAI ÉS A LA KÓ TE LE PI SZO CI Á LIS M UN KA GYER M E KEK KEL, FI A TA LOK KAL

� Elô z mé nyekÖ t év vel ez elôtt, 2005 má ju sá ban meg ala kult egy szak mai

mun ka cso port, amely nek tag jai olyan szak em be rek vol tak, akikmár évek óta el kö te le zett jei az ut cai szo ci á lis mun ká nak és gya -kor la ti ta pasz ta la tok kal ren del kez tek: Am b rus Zsu zsan na a X.ke rü le ti G yer m ek jó lé ti Köz pont ve ze tô je; Janicsák Zol tán X. ke rü -le ti G yer m ek jó lé ti Köz pont szo ci á lis m un ká sa; Csôke Zi ta VIII.ke rü le ti N ap Klub Ala pít vány szo ci á lis m un ká sa; Fo dor Éva N yír -egy há za, Pe ri fé ria Egye sü let szo ci á lis m un ká sa; Kerezsiné Ist vánO r so lya, N yír egy há za, G yer m ek jó lé ti Köz pont szo ci á lis m un ká sa;Máhr-U rbán Be at rix Fi ó ka G yer m ek- és If jú ság jó lé ti Köz pont (XV.ke rü let) szo ci á lis m un ká sa; Far kas Já nos XX. Ke rü le ti G yer m ek jó -lé ti Szol gá lat szo ci á lis m un ká sa és K is Ben ce szo ci á lis m un ká saBu da pest, Tánczos Zsu zsa Mun ka nél kü li Fi a ta lok Ta nács adó Iro -dá já nak ve ze tô je.

Cél juk volt, hogy a gyer mek vé de lem ben, az ut cai és la kó te le -pi szo ci á lis mun ká ban dol go zó szak em be rek kel meg osszák aszak mai ta pasz ta la ta i kat, és egy kö zös, szak mai anya got dol goz -za nak ki együtt. A mun ka cso port mû kö dé sé nek egyes sza ka sza -i ban az or szág kü lön bö zô te rü le te i rôl vet tek részt szo ci á lis sza-k em be rek (III. ke rü le ti Birs, X V I. ke rü le ti G yer mek jó lé ti Köz -pont, Pécs, Szol nok), akik nek kö szö net tel tar to zunk.

A min den na pi mun ka és a te rü le ten dol go zó szak em be rek keltör té nô kon zul tá ci ó kor azt ta pasz tal ták, hogy ren ge teg kér désfel me rül a gyer mek jó lé ti szol gá la tok szo ci á lis mun ká sa i ban,hogy ho gyan vé gez zék az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kát.Ú gy érez ték, ez a plusz fel adat nagy ter het je lent a köz pon tok -nak, ezért ké szí tet tek egy szak mai út mu ta tót man kó ként.

Az el ké szült szak mai anya got 2008 áp ri li sá ban el jut tat tákhoz zánk, a M ód szer ta ni G yer mek jó lé ti Szol gá la tok O r szá gosEgye sü le té hez, hogy ez alap ján lét re jö hes sen az ut cai és la kó te -le pi szo ci á lis mun ka mód szer ta ni anya ga. A Kon szen zus Kon fe -ren cia részt ve vôi 2008-ban úgy ha tá roz tak, hogy az „U t cai szo -ci á lis mun ka gyer me kek kel és fi a ta lok kal” té má ban meg is mertszak mai anyag alap ján mód szer ta ni út mu ta tót dol goz nak ki az„ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun ka” té má já ban.

Az így meg ala kult mód szer ta ni mun ka cso port te vé keny sé -gét, az egy éven át tar tó al ko tó mun kát az aláb bi te rü le ten dol -go zó szak em be rek se gí tet ték:

An tal Zsu zsan na ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás – Bu da -pest, IX . ker. G yer mek jó lé ti Köz pont,

Bartha G yörgy ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás és Far kasJá nos családgondozó – Bu da pest, X X . ker. G yer mek jó lé ti Köz -pont,

Ba goly Lász ló gyer mek vé del mi re fe rens – Kö zép-ma gyar or -szá gi R e gi o ná lis Á l lam igaz ga tá si H i va tal Szo ci á lis és G yám hi va -ta la,

Bá tho ry Ist ván és Poth Zsu zsa ut cai és la kó te le pi szo ci á lismun ká sok – Bu da pest, IV . ker. G yer mek jó lé ti Köz pont,

Csák-M aláth Ka ta lin szo ci á lis mun kás – Bu da pest, X V I. ker.G yer mek jó lé ti Köz pont,

Tánczos Zsu zsa ve ze tô, G uessoum At ti la és Aporfi G á bor ut -cai szo ci á lis mun kás – Bu da pest, X V . ker. M un ka nél kü li Fi a ta -lok Ta nács adó Iro dá ja,

Sü tô And rea ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás – SZKTTH SZK M ód szer ta ni G yer mek jó lé ti Köz pont, Szol nok,

Kerezsiné Ist ván O r so lya szo ci á lis mun kás – N yír egy há za,M ód szer ta ni G yer mek jó lé ti Köz pont,

V a lik Sán dor szo ci á lis mun kás – N yír egy há za, Pe ri fé riaEgye sü let.

A JÁ N LÓ

�

�

A JÁ N LÓ


eu ró pai mo dell an gol szász mo dell bu da pes ti is ko la

Szu per ví zió cél ja Szak mai sze mé lyi ség fej lesz té se A nyúj tott szol gál ta tás kö ve té se, el len ôr zé se

A sze mé lyi ség fej lesz té sén ke resz tül agya kor la ti (pszi cho te rá pi ás) mód szer ta ní tá sa és el len ôr zé se

Szu per ví zió funk ci ói Ok ta tás, tá mo ga tás Ok ta tás, tá mo ga tás, el len ôr zés Ok ta tás, tá mo ga tás, el len ôr zés

Szu per ví zió for má ja Egyé ni, cso port Egyé ni, te am Egyé ni, cso port

Szu per ví zió mód sze re Reflektív ta nu lás a sze mé lyi ség mû kö dé sé rôl Szakma- és módszerspecifikus ismeretetnem követel meg

Adott szak ma mód sze re i nek az is me re té re épü lô és a mód szer nekmeg fe le lô szu per ví zió

Adott (pszi cho te rá pi ás) mód szer nek az is me re té re épül és a mód szer nek meg -fe le lô a szu per ví zió

Szupervizorrá vá lás Önál ló kép zés for má já ban, kü lön szak maa szupervizor

Nagy szak mai ta pasz ta lat tal ren del ke zôkol lé ga vá lik szupervizorrá

Nagy szak mai ta pasz ta lat tal ren del ke zôkol lé ga vá lik ki kép zô te ra pe u tá vá és szu-pervizorrá

Szupervizorrá vá lás kri té ri u ma Alap dip lo ma + szupervizor dip lo maSzu per ví zió mel lett vég zett mun kaSzu per ví zió el mé le ti is me re tekTanszupervízió

Te rü let nek meg fe le lô vég zett ség, el is -mert szak mai ta pasz ta lat

Módszerspecifikus vég zett ség 1) sa ját él mény az adott mód szer ben 2) el mé le ti- és tech ni kai sze mi ná ri um azadott mód szer bôl 3) tanszupervízió a mód szer al kal ma zá sá -ról. El is mert szak mai ta pasz ta lat, és ki -kép zô te ra pe u ta cím

Szupervizor és szupervizált kap cso la ta Füg get len vi szony sza bad vá lasz tás alap ján

Hi e rar chi kus, mun ka he lyi alá-fö lé ren -delt vi szony, kor lá to zott vá lasz tá si le he -tô ség gel

Füg get len vi szony sza bad vá lasz tás alap ján, a szupervizor nagy ta pasz ta lat -tal ren del ke zik, és el is mert az adottmód szer ben


I. Gyer mek jó lé ti köz pon tok ut cai és la kó te le pi szo ci á lismun ká ra vo nat ko zó tör vé nyi sza bá lyo zá sa:

A G yer mek jó lé ti szol gá la to kat 1997. évi X X X I. Tör vény agyer me kek vé del mé rôl és a gyám ügyi igaz ga tás ról (to váb bi ak -ban: G yvt.) hív ta élet re és mû kö dé sü ket a sze mé lyes gon dos ko -dást nyúj tó gyer mek jó lé ti, gyer mek vé del mi in téz mé nyek, va la -mint sze mé lyek fel ada ta i ról és mû kö dé sük fel tét ele i rôl szó ló15/1998. (IV .30.) N M ren de let (to váb bi ak ban ren de let) szabá -lyozza.1

A ren de let 7. §-a rész le te zi az ut cai és la kó te le pi szo ci á lismun ka, a kór há zi szo ci á lis mun ka, a kap cso lat tar tá si ügye let, ésa ké szen lé ti szol gá lat fo gal ma it.

II. Az ut cai szo ci á lis mun ka gyer me kek kel, fi a ta lok kal fo -gal má nak és cél já nak meg ha tá ro zá sa:

A ren de let 7. §-a és a Mód szer ta ni G yer m ek jó lé ti Szol gá la tokO r szá gos Egye sü le té nek Fogalom tára2 sze rint:

„Az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun ka cél ja a ma ga tar tá sá -val, tes ti, lel ki, ér tel mi fej lô dé sét ve szé lyez te tô, a sza bad ide jét azut cán töl tô, kal ló dó, csel len gô, gyer mek spe ci á lis se gí té se, il let -ve a la kó he lyé rôl ön ké nye sen el tá vo zó, vagy gon do zó ja ál tal ala kás ból ki tett, el lá tás és fel ügye let nél kül ma ra dó gyer mek fel -ku ta tá sa, la kó he lyé re tör té nô vissza ke rü lé sé nek elô se gí té se,szük ség ese tén át me ne ti gon do zá sá nak vagy gyer mek vé del migon dos ko dás ban ré sze sí té sé nek kez de mé nye zé se.”

A gyer mek jó lé ti köz pont az érin tett gyer me kek la kó kör nye -ze té ben, az ál ta luk lá to ga tott be vá sár ló köz pont ok ban vagy a sa -ját szol gá la tá ban szer ve zi a gyer me kek nek szó ló, be il lesz ke dé -sü ket, sza bad ide jük hasz nos el töl té sét se gí tô prog ra mo kat, ame -lyek ben le he tô ség sze rint a gyer mek csa lád ját is be von ja.

Az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis m un ka fo gal m a:Az ut cai szo ci á lis mun ka lét jo go sult sá gát az in do kol ja, hogy

olyan kli ens cso por tok je len tek meg, ame lyek nek szük ség le te ita meg lé vô in téz mé nyes rend sze rek nem tud ták ki elé gí te ni. Azut cai szo ci á lis mun ká nak kü lön bö zô te rü le tei és cél cso port jai lé -tez nek (haj lék ta la nok, szen ve dély be te gek, idô sek, szur ko lók,gyer me kek, stb.).

A gyer mek jó lé ti köz pon tok ál tal nyúj tott ut cai és la kó te le piszo ci á lis mun ka cél cso port ja, a kal ló dó, csel len gô gyer me kek ésfi a ta lok. A gyer mek jó lé ti köz pont vég zi a spe ci á lis szol gál ta tásta sa ját ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun ká sa i nak fog lal koz ta tá sá -val, de más szer ve zet tel kö tött el lá tá si szer zô dés út ján is biz to -sít hat ja. Az ut cai szo ci á lis mun kás a gyer mek vé del mi jel zô rend -szer tag ja ként el sô sor ban a köz te rü le te ken olyan önál ló szak maite vé keny sé get vé gez, amely nek cél ja a rend sze res és ak tív je len -lé ten ke resz tül a gyer me kek és a fi a ta lok el éré se, szük ség le te ik,hi ány ál la po ta ik, prob lé má ik fel ku ta tá sa, azok ki elé gí té se ésmeg fe le lô szol gál ta tás hoz tör té nô hoz zá ju tás elô se gí té se. Az ut -cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás te vé keny sé ge so rán in for má -ci ó kat gyûjt cél cso port ja szabadidôeltöltési, ma ga tar tás-vi sel ke -

dés be li szo ká sa i ról, amely alap ján le he tô sé ge van se gí tô prog ra -mo kat szer vez ni.

� Mit is je lent az, hogy a jel zô rend szer tag ja ként?

A ren de let 14. §-a meg ha tá roz za, hogy:„… A gyer m ek jó lé ti szol gál ta tás olyan ész le lô- és jel zô rend szert

m û köd tet, am ely le he tô vé te szi a gyer m e ket ál ta lá ban ve szé lyez -te tô okok fel tá rá sát, va la m int az egyes gyer m ek ve szé lyez te tett -sé gé nek idô ben tör té nô fel is m e ré sét.

…kez de m é nye zi, szer ve zi és össze han gol ja a G yvt. 17. §-ábanm eg ha tá ro zott, va la m int m ás érin tett sze m é lyek és szer ve ze tekrész vé tel ét az ész le lô- és jel zô rend szer ben,

…. fel hív ja G yvt. 17. §-ban m eg ha tá ro zott sze m é lye ket és szer -ve ket, jel zé si kö te le zett sé gük írás ban – tör té nô tel je sí té sé re – krí -zis ese tén utó la go san.”

Jel zô rend szer tag jai:– egész ség ügyi szol gál ta tást nyúj tók, vé dô nôi szol gá lat, há zi -

or vos, a há zi gyer mek or vos, – sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó szol gá la tok, csa lád se gí tô

köz pon tok, – köz ok ta tá si in téz mé nyek, ne ve lé si-ok ta tá si in téz mé nyek,

ne ve lé si ta nács adók,– rend ôr ség,– ügyész ség,– bí ró ság,– párt fo gó fel ügye lôi szol gá lat,– az ál do zat se gí tés és a kár eny hí tés fel ada ta it el lá tó szer ve ze tek,– me ne kül te ket be fo ga dó ál lo más, me ne kül tek át me ne ti

szál lá sa,– tár sa dal mi szer ve ze tek, egy há zak, ala pít vá nyok.

III. Szer ve ze ti ke re tek:Ki vé gez ze az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kát?Az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun ka egy kü lön szak te rü let,

amely spe ci á lis fel ké szült sé get igé nyel. O lyan szak em ber vé gez he ti, aki ren del ke zik a ren de let 2. szá -

mú mel lék le té ben meg ha tá ro zott szo ci á lis szak irá nyú vég zett -ség gel. A le he tô sé gek hez ké pest az ut cai szo ci á lis mun kát el lá tóte am bôl leg alább egy kol lé ga ren del kez zen gya kor lat tal.

Spe ci á lis fel ké szült sé get je lent, pl. ha részt vett ilyen jel le gûkép zés ben, ta nul má nyai so rán er re irá nyu ló szak irányt vég zett,ha zai, vagy kül föl di ta pasz ta la to kat szer zett, szak iro dal mi is me -re tek kel ren del ke zik. Az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás aszo ci á lis mun ka összes esz kö zé vel, mód sze ré vel, le he tô sé gé veldol go zik.

Fel ada ta ket tôs: a.) A gyer m e kek kel és fi a ta lok kal vég zett m un ka, va gyis m a ga

az ut cai szo ci á lis m un ka fo lya m a ta: • Leg fon to sabb fel adat a cél cso port fel ku ta tá sa és el éré se.

Cél sze rû a cél cso port tal vég zett szük ség let fel mé rés után a gyer -me kek, fi a ta lok igé nye i hez ala kí ta ni a prog ra mo kat. N em azese tek mennyi sé ge, ha nem a mun ka fo lya mat ok meg va ló sí tá sa afô fel adat. Szük sé ges te hát a fel de rí tés után a kap cso lat fel vé tel,amely nek leg fôbb cél ja a kö vet ke zô ta lál ko zás lét re jöt te. Ezt kö -

A JÁ N LÓ

�

A JÁ N LÓ


1 A G yvt. több he lyen ki tér a gyer m ek jó lé ti szol gá la tok ki ala kí tá sá nak fel tét ele i re, m û kö -dé sé re; de fel ada ta it a ren de let rész le te zi a II. fe je ze té ben. 2 G yer m ek vé del m i fo ga lom tár 2007. G yer m ek jó lé ti Szol gá la tok O r szá gos Egye sü le té nekki ad vá nya 2007.


ve tô en tö re ked ni kell a kap cso lat fenn tar tá sá ra, ami ak tív mun -ká val ér he tô el.

• Az ut cai tar tóz ko dás ve szé lye it meg elô zi, eny hí ti, csök ken -ti, ki vé di.

• Á r ta lom csök ken tés, ala csony kü szö bû szol gál ta tás sal: azadott te vé keny ség gel (pl. drog fo gyasz tás) já ró kö vet kez mé nyek -rôl tör té nô fel vi lá go sí tás, tá jé koz ta tás, in for má ció nyúj tás, le het -sé ges al ter na tí vák fel vá zo lá sa. M ás sza bad idô el töl té si szo ká sok,al ter na tí vák, ér ték rend sze rek köz ve tí té se.

• Pre ven ci ót vé gez. • Fel mé ri a hi ány ál la po to kat és a he lyi szük ség le te ket.• R e a gál az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás a he lyi sa já -

tos sá gok ra, kli en sek szük ség le te i re.• Elô se gí ti a több sé gi tár sa da lom ba a reintegrációt. Köz ve tí -

ti a tár sa da lom ér de ke it, ér té ke it, igé nye it, a gyer me kek fe lé.

b.) A tár sa da lom fe lé:• köz ve tí ti a gyer me kek ér de ke it, ér té ke it, igé nye it, szük ség -

le te it a tár sa da lom, az in téz mé nyek, szer ve ze tek (szo ci á lis, kul -tu rá lis, ok ta tá si, mû ve lô dé si, if jú sá gi, gyer mek vé del mi, egész -ség ügyi), szak em be rek (pszi cho ló gus, pszi chi á ter, addiktológus,pá lya vá lasz tá si ta nács adó stb.), kö zös sé gek (kü lön fé le az ér dek -lô dé sé nek meg fe le lô cso por tok, sport- vagy if jú sá gi egye sü le tek,klu bok stb.) fe lé;

• köz ve tí ti a szak ma ér de ke it, igyek szik el fo gad tat ni a te rü -let lét jo go sult sá gát és ki har col ja a szük sé ges el is me rést, meg be -csü lést.

� Mi lyen ke re tek kö zött vé gez he tô az ut cai ésla kó te le pi szo ci á lis mun ka?

1. Gyer mek jó lé ti köz pon ton kí vülA köz pon tok min dig ve gyék fi gye lem be, ha egy má sik szer -

ve zet már vég zi az ut cai mun kát kal ló dó, csel len gô gyer me kek -kel. Amennyi ben a gyer mek jó lé ti köz pont el lá tá si te rü le ténszol gál ta tást vég zô szer ve zet már ren del ke zik a szük sé ges fel té -te lek kel, van rá ka pa ci tá sa, szak em be re, anya gi bá zi sa, zök ke nô -men te sen mû kö dô prog ram jai, ki épí tett kap cso la tai az ut cántar tóz ko dó gyer me kek kel, fi a ta lok kal, a fenn tar tó el lá tá si szer -zô dést köt het a prog ra mot mû köd te tô vel. Ek kor az el lá tá si szer -zô dés kö té sé vel, a meg bí zás a G yer me kek vé del mé rôl szó ló1997. évi X X X I. tör vény ben meg fo gal ma zott, gyer mek vé del micé lú ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun ka el lá tá sá ra, a tör vényalap el ve i nek és cél já nak vég re haj tá sá ra vo nat ko zik. A fel adat el -lá tás gya kor la ti meg va ló sí tá sá ra kü lön együtt mû kö dé si meg ál la -po dást kell köt ni, a gyer mek jó lé ti köz pont és az ut cai mun kátvég zô szer ve zet kö zött, amely alap ján a mû köd te tô az ala pí tóok ira tá ban és egyéb sza bály za ta i ban is meg je len te ti ezen tí pu súel lá tá sát.

� El lá tá si szer zô dés, együ tt mû kö dé si meg ál la po dás

Amennyi ben a fenn tar tó el lá tá si szer zô dést köt, úgy a szer ve -ze tek kö zöt ti együtt mû kö dé si meg ál la po dás ke re te in be lül tisz -táz ni kell, mit vár el a gyer mek jó lé ti köz pont a má sik szer ve zet -tôl, és a fel ada tot át vál la ló szer ve zet mit tud szol gál tat ni és mi -

lyen eset ben, ho gyan je lez zen a köz pont fe lé, az együtt mû kö désmi lyen mó don, mi lyen for má ban va ló sul jon meg.

Az együtt mû kö dés ha té kony sá gát, a köl csö nös bi zal mat erô -sí ti a fo lya ma tos kap cso lat tar tás, kon zul tá ció és a rend sze resmeg be szé lé sek szer ve zé se.

Az ut cai szo ci á lis mun kát vég zô sze mély, szer ve zet – rend -sze re sen, mi ni mum ha von ta egy szer, il let ve szük ség sze rint – aköz pont te am jé nek ülé sén be szél jen mun ká já nak azon ré szé rôl,amely a gyer me kek, fi a ta lok kö ré ben vég zett ut cai és la kó te le piszo ci á lis mun ka ré sze, il let ve, ami a köz pont szak em be re i re isvo nat ko zik.

2. Több szer ve zet vé gez ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kátAn nak el le né re, hogy egy mû kö dô prog ram van az adott te -

le pü lé sen, a gyer mek jó lé ti köz pont a tör vé nyi kö te le zett sé gé nekele get té ve ma ga is be in dít ja – ci vil szer ve zet tôl vagy más in téz -mény tôl tel je sen füg get le nül – az ut cai és la kó te le pi szo ci á lismun kát. En nek oka le het töb bek kö zött az, hogy a gyer mek jó lé -ti köz pont más el kép ze lé sek, vagy irány el vek men tén kí ván dol -goz ni; vagy cél cso port ja te vé keny sé gi kö ré bôl fa ka dó an más.

A két el lá tást mû köd te tô nek szük sé ges fel ven ni a kap cso la totegy más sal és meg osz ta ni a ta pasz ta la to kat a prog ra mok egy -más ra szer ve zé sé nek el ke rü lé se mi att egyez tet ni kell a kö zös, il -let ve az egyé ni fel ada to kat ha von ta in for má ció-, ta pasz ta lat cse -re ke re té ben.

Fon tos a ke re tek, a kom pe ten ci ák és az együtt mû kö dés te rü -le te i nek a meg ha tá ro zá sa, és írás be li rög zí té se.

Kö zös prog ra mok szer ve zé se kor a gyer mek jó lé ti köz pon tonkí vül ma radt gyer me kek, fi a ta lok meg is mer he tik a köz pontmun ka tár sa it, így fel té te lez he tô en na gyobb eséllyel ve szikigény be se gít sé gü ket, szol gál ta tá sa i kat.

3. Gyer mek jó lé ti köz pon ton be lül:Az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kát vég zô szak em be -

rek hely ze te, el he lyez ke dé se a gyer mek jó lé ti köz pon ton be -lül:

Szak ma i lag fon tos, hogy önál ló mun ka cso port, önál ló bá zis -sal, vagy inf rast ruk tú rá val vé gez ze az ut cai és la kó te le pi szo ci á -lis mun kát.

Az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás a gyer mek jó lé ti köz -pont te am jé nek szer ves ré szét ké pe zi. A gyer mek jó lé ti köz pontmun ká já nak szá mos te rü le tén se gít, nyújt hat se gít sé get pél dá ula csa lád gon do zás ban, a gyer me kek ér de ke i nek és jo ga i nak ér vé -nye sí té sé ben. Sze re pe sze rint hely be vitt szol gál ta tás, a köz pontka pu ja és nem utol só sor ban in for má ci ós csa tor na. Eh hez azon -ban fon tos, hogy meg fe le lô en kell el he lyez ked ni a gyer mek jó lé -ti köz pont rend sze ré ben.

Ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás rész vé te le a te ammeg be szé lé sen

Az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás min den olyan eset -ben részt vesz a te am meg be szé lé sen, ami kor a prob lé ma meg -ol dás ban sze re pe le het.

Az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás az eset ke ze lés benAz ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás cso port tag jai füg get -

le nít ve vég zik a mun ká ju kat.H ang sú lyoz ni sze ret nénk a gyer mek jó lé ti szol gá lat csa lád -

gon do zói és az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás mun ka kö rökkü lön vá lasz tá sá nak fon tos sá gát. M un ka kör ük az ut cai és la kó te -

A JÁ N LÓ

�

�

A JÁ N LÓ



le pi szo ci á lis mun kát öle li fel, klasszi kus csa lád gon do zást nemvé gez nek.

Jól mû kö dik, ha az egy eset, egy eset gaz da rend szer va ló sulmeg a köz pon ton be lül. Az eset ke ze lést a csa lád gon do zó vég zi,az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás fo lya ma to san kon zul tál,in for má ci ót cse rél a csa lád gon do zó val (eset gaz da), ja vas la tottesz. Szük ség ese tén írá sos jel zést ad, az érin tett gyer me kekügyé ben ren de zett szak mai meg be szé lé se ken (eset kon fe ren cia,tár gya lá sok) részt vesz, vé le ményt mond.

Le het sé ges-e ak tí vabb rész vé tel a csa lád gon do zás ban, haigen: ho gyan?

Az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás adott eset ben résztvesz a gon do zá si-ne ve lé si terv el ké szí té sé ben, fel ada tot vál lal acél el éré se ér de ké ben, majd a csa lád gon do zó val, egy más fe lé je -lez nek a vál lalt fel ada tok el vég zé sé nek ered mé nye i rôl.

Az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás ad mi niszt rá ci ó ja– Az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás az el lá tá si te rü le tén

fel tér ké pe zi a cél cso por to kat és út vo nal ter vet ké szít.– For gal mi nap lót ve zet (min ta: 2. sz. mel lék let). – H a vi sta tisz ti kát ké szít (min ta: 3. sz. mel lék let), amely is -

mert té te szi az ut cai és la kó te le pi mun ka so rán fel dol go zott ese -tek szá mát, il let ve az adott kli ens kör re, te rü let re jel lem zô prob -lé mák tí pu sát.

– Szak mai te vé keny sé gé rôl fel jegy zé se ket ké szít (te rep mun -ka, klub-mû köd te tés).

Ezek az ad mi niszt rá ci ó nak olyan ele mei, ame lye ket min denut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás nak ve zet ni kell, hogy a

mun ká ja sa ját ma ga az in téz mény és a fel ügye le ti (el len ôr zé si)szer vek szá má ra nyo mon kö vet he tô, mér he tô, el len ôriz he tô le -gyen. A fen ti ek ben fel so rolt ad mi niszt rá ci ós ele mek sor rend jeegy ben pre fe ren cia sor rend és szo ro san kö ve ti az ut cai szo ci á lismun ka mun ka fá zi sa it.

IV. Cél cso por tok meg ha tá ro zá sa:IV. 1. Ve szé lyez te tett gyer me kek:IV. 1. 1. Is ko lai ta ní tá si idô ben,es ti, éj sza kai órák ban: élet ko -

ri sa já tos sá ga i nak nem meg fe le lô he lyen, ut cán, já ték ter mek -ben, par kok ban, for gal mas köz le ke dé si cso mó pont ok ban, vas út -ál lo más okon, alul já rók ban, be vá sár ló köz pont ok ban, ját szó te re -ken, el ha gyott és üre sen ál ló épü le tek kö ze lé ben, fel nôtt szó ra -ko zó he lye ken tar tóz ko dó gyer me kek, fi a ta lok.

IV. 1. 2. Kol du ló gyer m e kek: egye dül, szü lô vel vagy ban dá val,eset leg bér kol du lást vég zôk. Ez sú lyo san ve szé lyez te tô hely zet,mert a gyer mek nem sa ját szük ség le te i nek meg fe le lô gon dos ko -dás ban ré sze sül, s ez zel egy idô ben tes ti, ér tel mi, ér zel mi, er köl -csi el ha nya go lást szen ved el, va la mint sé rül a szo ci a li zá ci ó ja is.3


3 Fi gye lem be kell ven nünk, hogy a G yvt. 72. § (1) ki m ond ja: Ha a gyer m ek fel ügye let nél -kül m a rad vagy tes ti, ér tel m i, ér zel m i és er köl csi fej lô dé sét csa lá di kör nye ze te vagy ön -m a ga sú lyo san ve szé lyez te ti, és em i att azon na li el he lye zé se szük sé ges, a te le pü lé si ön -kor m ány zat jegy zô je, a gyám hi va tal, va la m int a rend ôr ség, az ügyész ség, a bí ró ság, abün te tés-vég re haj tá si in té zet pa rancs nok sá ga (a to váb bi ak ban: be uta ló szerv) a gyer m e -ket ide ig le ne sen el he lye zi.


Alap ve tô en meg ál la pít ha tó, hogy a kol du lás/ké re ge tés (kol -du ló gyer mek, gyer mek kel kol du lás), a gyer mek pros ti tú ció, aká bí tó szer-fo gyasz tás ki me rí ti a sú lyos ve szé lyez te tés té nyét. AG yvt. 17. § (2) b) pont elô írá sa sze rint ilyen eset ben ha tó sá gi el -já rást kell kez de mé nyez ni. Ez le het ide ig le nes ha tá lyú el he lye -zés kez de mé nye zé se, mint azon na li in téz ke dés. Amennyi ben ahely zet azon na li in téz ke dést nem igé nyel, ak kor a jegy zôi gyám -ha tó ság meg ke re sé se a fel adat. (Ter mé sze te sen itt is ér vé nyes aG yvt. 17. § (2) a) pont elô írá sa is, te hát jel zés sel kell él ni a gyer -mek la kó he lye/tar tóz ko dá si he lye sze rint te rü le ti leg il le té kesgyer mek jó lé ti szol gá lat fe lé.)

Amennyi ben a szü lô gyer me ké vel kol dul, sza bály sér tést, va -la mint kis ko rú ve szé lyez te té sét kö ve ti el. M ind ezek függ vé nyé -ben az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás nak azon na li jel zé sikö te le zett sé ge van a ha tó ság fe lé. A sze mély azo nos ság meg ál la -pí tá sa után (amely a rend ôr ség fel ada ta) a te le pü lé si ön kor -mány zat jegy zôi gyám ha tó sá ga és az il le té kes gyer mek jó lé tiszol gá lat fe lé is írá sos jel zést kell kül de ni.

Ez zel pár hu za mo san a szü lôt tá jé koz tat ni kell, s fel hív ni a fi -gyel mét ar ra, hogy te vé keny sé ge ká ros gyer me ke fej lô dé sé re.Se gí te ni kell – a gyer mek ér de ké ben – mun ka vál la lá sát, eset legkép zé sét, át kép zé sét. Ez zel együtt a prob lé ma hát te ré ben ál lóokok meg szün te té sét, a meg fe le lô in téz mény hez tör té nô köz ve -tí tés sel kell meg erô sí te ni (csa lád se gí tô köz pont, mun ka nél kü li e -ket se gí tô szer ve ze tek, ál la mi fog lal koz ta tá si szol gá la tok, haj lék -ta lan el lá tó rend szer, stb.).

A gyer mek ál tal „el kö ve tett” kol du lás – amennyi ben ez máregy ki ala kult élet for ma – gyer mek vé del mi prob lé mát je lent,amely eset ben a cse lek ményt a gyer mek jó lé ti szol gá lat fe lé kellje lez ni. A gyer mek jó lé ti szol gá lat csa lád gon do zó já nak fel kelltár ni a kol du lás hát te rét, a gyer mek cse le ke de té nek okát.Amennyi ben a gyer me ket fel nôtt, tör vé nyes kép vi se lô kény sze -rí ti a kol du lás ra, a gyer mek jó lé ti szol gá lat jel zés sel él a rend ôr -ség és a gyám ha tó ság fe lé, ja vas la tot tesz ha tó sá gi in téz ke dés re.Ab ban az eset ben, ha nem ta pasz tal ha tó kény sze rí tés, a gyer -mek bi zal má nak el nye ré se, együtt mû kö dé sé nek ki ala kí tá sa,sze mé lyes se gí té se, a hely te len vi sel ke dé si mód meg vál toz ta tá -sa a cél.

A gyer mek tá mo ga tá sá nak mód já ról, a fel ada tok el osz tá sá rólaz ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kát vég zô és a gyer mek jó lé tiköz pont csa lád gon do zó ja egy más sal kon zul tál, az együtt mû kö -dés for má já ról meg ál la po dik.

Az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás nak le he tô sé ge van ave szé lyez te tés meg szün te té se ér de ké ben fel ven ni a kap cso la totaz át me ne ti gon do zást nyúj tó in téz mé nyek kel (Csa lá dok Á t me -ne ti O tt ho ná val, G yer me kek Á t me ne ti O tt ho ná val) a gyer mekide ig le nes gon do zá sa ér de ké ben.

IV. 1. 3. Ma ga tar tá si, vi sel ke dé si és be il lesz ke dé si za vart m u -ta tó gyer me kek, fi a ta lok: akik ut cán, köz te rü le te ken ban dáz nak,al ko holt, dro got fo gyasz ta nak, já ték gé pez nek, ran da lí roz nak,bû nö zô élet mó dot foly tat nak, ma guk egész sé gé ben kárt tesz -nek.

IV. 1. 4. Azok a gyer m e kek és fi a ta lok, aki ket bán tal m a zás ér:a M ód szer ta ni G yer mek jó lé ti Szol gá la tok O r szá gos Egye sü le té -nek ki ad vá nya sze rint: „A gyer mek bán tal ma zás a gyer mek ve -szé lyez te tett sé gé nek egyik meg nyil vá nu lá si for má ja, de a gyer -

mek ve szé lyez te tett sé ge bán tal ma zás nél kül is meg va ló sul hat,így pél dá ul a gyer mek ma ga tar tá sa, a szü lô egész sé gi ál la po ta,anya gi kö rül mé nye, élet vi te le le het ve szé lyez te tô kö rül ményanél kül, hogy ez a gyer mek bán tal ma zá sát is jelentené.”4

A gyer mek bán tal ma zás azon na li be avat ko zást igé nyel, merta gyer mek tes ti, pszi chés szük ség le tei, igé nyei tar tó san ki elé gü -let le nek ma rad nak, s a pszi chés be ha tás hosszú tá von be fo lyá -sol ja a sze mé lyi ség ala ku lá sát. Ezt kö ve tô en az ut cai és la kó te le -pi szo ci á lis mun kás fel ada ta, hogy jel zés sel él jen a gyer mek ve -szé lyez te tett sé gé nek azon na li meg szün te té se érdekében5 a ha -tó ság és az il le té kes gyer mek jó lé ti szol gá lat fe lé. Az ész le lés ésaz azon na li be avat ko zás mi att, amennyi ben le het sé ges az ut caiés la kó te le pi szo ci á lis mun kás kap cso la tot kez de mé nyez a szü -lô vel, il let ve bán tal ma zó fel nôt tel és egyút tal fel hív ja a fi gyel -mü ket együtt mû kö dé si kö te le zett sé gük re. A gyer mek kel kap -cso lat ban fel adat, hogy olyan se gít sé get kap jon, ami nek a ré vénaz ôt ért tra u má kat ké pes fel dol goz ni.

IV. 1. 5. K is ko rú pros ti tu ál tak: a IV . 1. 2. és a IV . 1. 4. pont -ban már meg fo gal ma zott okok mi att a kis ko rú pros ti tú ció szin -tén ve szé lyez te tés nek mi nô sül. Ész le lé se krí zis hely zet nek te kin -ten dô, így azon na li in téz ke dés szük sé ges, a gyer me ket mi nélha ma rabb el kell jut tat ni a meg fe le lô in téz mény be (gyer mek jó -lé ti szol gá lat), az il le té kes ha tó ság hoz (gyám ha tó ság).

IV. 1. 6. Szö kött gyer m e kek:in téz mény bôl vagy csa lád ból, atör vé nyes kép vi se lô (vagy gyám) tud ta és be le egye zé se nél külhu za mo sabb ide ig tá vol tar tóz ko dó gyer mek vagy fi a tal.

IV. 1. 7. Éj sza kát az ut cán, vagy köz te rü le ten, nem la kás cél -já ra szol gá ló he lyi ség ben töl tô gyer mek, fi a tal, vá ran dós anya:V e lük kap cso la tos fel adat, a meg fe le lô in téz mé nyek be tör té nômi elôb bi el jut ta tás (át me ne ti gon do zást nyúj tó in téz mé nyek,TEG Y ESZ, O KIT), il let ve a ha za jut ta tás ban tör té nô köz re mû -ködés.6

IV. 1. 8. Amennyi ben nem ma gyar ál lam pol gár sá gú gyer -mek kel ke rül kap cso lat ba az ut cai és la kó te le pi mun kát vég zôszo ci á lis mun kás, az ô vé del mé ben is a G yer mek vé del mi tör -vény sze rint kell el jár nia, „ha az ide ig le nes ha tá lyú el he lye zés -nek, a ne ve lé si fel ügye let el ren de lé sé nek vagy ese ti gond nok ki -ren de lé sé nek az el mu lasz tá sa, a gyer mek ve szé lyez te tett sé gé velvagy el há rít ha tat lan kár ral jár na” (G yvt. 4. § (3) pl. szü lôi fel -ügye let nél kü li, kol du ló, ag resszív, de vi áns gyer mek).

IV. 2. A fen ti ka te gó ri ák ba nem tar to zó gyer me kek azok,akik nek nincs in téz mé nyes kap cso la tuk (is ko la, gyer mek vé del -mi in téz mé nyek, óvo da, csa lád se gí tô köz pont, gyer mek jó lé tiszol gá lat, és egyéb jel zô rend sze ri ta gok kal kap cso lat ban nem ál -ló gyer me kek cso port jai).

A JÁ N LÓA JÁ N LÓ


4 Kézikönyv a gyerm ekjóléti szolgáltatást nyújtók szám ára a gyerm ekekkel szem benirossz bánásm óddal kapcsolatos esetek ellátásához és kezeléséhezw w w .m ogyesz.hu/doksik/m odkiad/kezikonyv.doc5 A G yvt. 17. §-ában fel so rolt, a gyer m ek vé del m i rend szer hez kap cso ló dó fel ada to kat el -lá tó in téz m é nyek, szer ve ze tek, sze m é lyek a gyer m ek jó lé ti szol gá lat fe lé jel zé si kö te le -zett ség gel tar toz nak, am ennyi ben gyer m ek ve szé lyez te tett sé gét ész le lik. To váb bá ha tó -sá gi el já rást kez de m é nyez nek gyer m ek bán tal m a zá sa, il let ve sú lyos el ha nya go lá sa, vagyegyéb m ás, sú lyos ve szé lyez te tô ok fenn ál lá sa, így a gyer m ek ön m a ga ál tal elô idé zett, sú -lyos ve szé lyez te tô m a ga tar tá sa ese tén. 6 Az O r szá gos K rí zis ke ze lô és In for m á ci ós Te le fon szol gá lat el sô ren dû cél ja, hogy se gít -sé get nyújt son a csa lá don be lü li erô szak ál do za ta i nak és szük ség ese tén gon dos kod jonaz ál do za tok el he lye zé sé rôl.


Az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás fel ada ta a la kos ság ésa fi a ta lok, a ga le rik, a grun dok kö zött ki ala ku ló konf lik tu sok ke -ze lé se, az el len ál lás ok csök ken té se. En nek ér de ké ben kö zös pro-g ra mo kat szer vez a kö zös ér de kek men tén pl. a ját szó tér esz kö -ze it a fi a ta lok le fes tik an nak fe jé ben, hogy a mel let te lé vô park -ban ma rad hat nak.

Az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás kö zös sé gi mediációtszer vez, me lyen részt vesz nek az érin tett fe lek, il let ve az ut caiés la kó te le pi szo ci á lis mun ká sok is.

Szük ség ese tén az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás kö zös -sé gi szo ci á lis mun kást von be, aki se gí ti a fi a ta lo kat a he lyi kö -zös sé gek be tör té nô be il lesz ke dés ben. (Pl. az ut cai és la kó te le piszo ci á lis mun kás ko sár lab da-baj nok sá got, lab da rú gó-meccsetszer vez a két grund kö zött, ez ál tal csök kent ve a ket te jük kö zöttlé vô fe szült sé get. A szak em ber mind két tár sa sá got be von ja amun ká ba, ahol mind két cso por tot érin tô cé lért dol go zik pl. gör -desz ka-pá lya lét re ho zá sa.)

Az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás elô se gí ti a fi a ta lok ön -szer ve zô dé sét: tá mo gat ja önál ló prog ram ja i kat, ér dek vé del mü -ket, szük ség ese tén meg szer ve zi kor társ se gí tôk kép zé sét, il let vekom mu ni ká ci ós tré nin ge ket szer vez a kli en sek ér de ké ben.

V. A mun ka fo lya mat fá zi sai/mód szer ta naV. 1. Elô ké szí tô fá zisAz ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás el sô lé pé se az el lá tott

te rü let és a cél cso port fel ku ta tá sa, an nak meg fi gye lé se. Az ut caiés la kó te le pi szo ci á lis mun kás fel mé ri az el lá tá si te rü le tén tar -tóz ko dó gye re kek, fi a ta lok szá mát, azok élet ko ri meg osz lá sát,út vo nal ter vet ké szít az ál ta la ta pasz tal tak alap ján a meg fi gyeltcél cso por tok be je lö lé sé vel.

V. 1. 1. A te rü let fel tér ké pe zé seAz ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás el lá tá si te rü le tén

rend sze re sen je len van. M un ká ja so rán fel mé ri, mely idô pon -tok ban, mely te rü le te ken tar tóz kod nak olyan gye re kek, fi a ta lok,akik a cél cso port tag jai le het nek. Le he tô ség sze rint a fel mé réstál lan dó pá rok vé gez zék, ha er re nincs mód, ak kor a mun ka fo -lya mat ok fá zi sa i ról a kol lé gák tá jé koz tas sák egy mást.

A hét kü lön bö zô nap ja in, il let ve a na pok kü lön bö zô idô sza -ka i ban a szak em be rek je len je nek meg az el lá tá si te rü le tü kön,hogy át lás sák, mi kor és hol tar tóz kod nak a gye re kek/fi a ta lok.Ezt kö ve tô en az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás ugyan ab -ban az idô ben, ugyan azon a he lyen tar tóz kod jon. A meg fi gyeltcél cso port/ok be je lö lé sé vel út vo nal ter vet ké szít az adott cso por -tok jel lem zô i nek (cso port lét szá ma, élet ko ri össze té te le, ér dek lô -dé si kö rük, stb.) le írá sá val, il let ve le ír ja, hogy az ut cai és la kó te -le pi szo ci á lis mun kás mely idô pont ok ban ta lál ja meg adott he -lyen a meg fi gyelt cél cso por to kat.

Az el lá tá si te rü le ten sok eset ben disz kók, szó ra koz ta tó cent -ru mok, ven dég lá tó-ipa ri egy sé gek (presszók, ká vé zók, kocs -mák), plázák, underground és overground partyk, „R avescenek”, tánc klu bok is elô for dul nak, ahol a cél cso por tok tar tóz -kod hat nak. Ah hoz, hogy ide az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun -kás a vissza uta sí tás ve szé lye nél kül be jus son, va la mint, hogyered mé nyes mun kát tud jon vé gez ni, el en ged he tet len a kap cso -lat fel vé tel a fel so rolt hely szí ne ket üze mel te tôk kel. Eb ben azeset ben el sô kör ben tá jé ko zód ni kell ar ról, van-e ott más szer ve -zet (drog am bu lan cia, if jú sá gi iro da), akik ha son ló fel ada tot lát -

nak el. H a igen, együtt mû kö dé si meg ál la po dást kell ve lük köt nia már elô zô ek ben le ír tak alap ján.

Az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás fel ada ta, ha nincsilyen szer ve zet az adott egy ség ben:

• sze mé lye sen fel ven ni a kap cso la tot a tu laj do nos sal, a ve -ze tô sze mély zet tel, az ott dol go zók kal (köl csö nös ér de kek hang -sú lyo zá sa az együtt mû kö dés re mé nyé ben),

• amennyi ben le he tô ség van rá, cél sze rû ezt írás ban is rög -zí te ni.

V. 1. 2. Cél cso port meg is me ré seAz ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás fel ada ta, hogy a te rü -

le tén lé vô po ten ci á lis igény be ve vôk lét szá mát, a je lent ke zôprob lé má kat, szük ség le te ket, a fluk tu á ció mér té két és mi nô sé -gét fel tér ké pez ze.

V. 1. 3. Szol gál ta tá sok fel tér ké pe zé seAz ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás el lá tá si te rü le tén, az

adott te le pü lé sen fel tér ké pe zi, mely szer ve ze tek, mi lyen szol gál -ta tást nyúj ta nak a la kos ság szá má ra, mi lyen sza bad idô el töl té sile he tô sé gek van nak a gyer me kek és a fi a ta lok ré szé re. A se gí tômeg is me ri az adott te le pü lé sen vég zett ku ta tá so kat, vizs gá la to -kat, ame lyek se gí tik ôt mun ká ja so rán.

V. 1. 4. Adat bá zis össze ál lí tá sa és hasz ná la taAz ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás adat bá zist ál lít össze

az or szá gos és he lyi el lá tó rend szer rôl és az ál ta luk nyúj tott szol -gál ta tá sok ról.

V. 1. 5. Szük ség le tek feltérképezése/ hi ány szol gál ta tás pót -lá sa

Amennyi ben az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás szá má raa szük ség let-fel mé rés so rán ki de rül, hogy új szol gál ta tás/ok ravan szük ség az adott te le pü lés ré szen, ak kor az ál ta la ta pasz talthi á nyos sá gok ról az éves gyer mek vé del mi ta nács ko zá son be szá -mol.

V. 1. 6. Idô pont és út vo nal ter ve zésAz ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás a fel tér ké pe zés alap -

ján ter ve zi meg, hogy me lyik cél cso por tot mi kor és hol ke re sifel.

V. 1. 7. Meg fi gye lésEz a fá zis a kap cso lat fel vé tel elô szo bá ja. A se gí tô a ki ala kí tott

út vo nal men tén vé gig ha lad va meg fi gye li a cél cso por to kat azaláb bi szem pont ok sze rint: lét szám, élet ko ri össze té tel, ér dek lô -dé si te rü let, sza bad idô el töl té si szo ká sok, jel leg ze tes vi sel ke dé simó dok, meg je le né si sa já tos sá gok, eset le ges de vi an ci ák, a tar tóz -ko dás he lye (min dig egy he lyen tar tóz kod nak vagy mo zog nak),idô pont ja, idô tar ta ma és gya ko ri sá ga. Ezen in for má ci ók be gyûj -té sét kö ve tô en tud ja meg ter vez ni a kap cso lat fel vé tel fá zi sát, ésmeg ha tá roz ni a kap cso lat fel vé tel mód ját.

Eb ben a mun ka fá zis ban csak in do kolt eset ben avat ko zik beés in téz ke dik az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás.

V. 2. Kap cso lat fel vé telAz ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás szá má ra szak mai ki -

hí vást je lent, ho gyan ve gye fel a kap cso la tot a gyer me kek kel, fi -a ta lok kal, akik nem kér nek tô le sem mit, ne he zen en ged nek bema guk kö zé ide gent. A cél ki tû zés min den kép pen a gyer me kek,fi a ta lok prob lé má i nak, gon dol ko dá sá nak meg is me ré se, szük -

A JÁ N LÓA JÁ N LÓ



ség le te ik fel tér ké pe zé se, in for má ció gyûj tés, bi za lom épí tés,meg fe le lô szol gál ta tá sok hoz köz ve tí tés. A kap cso lat fel vé telt ne -he zít he ti, hogy a „ve zér” szá má ra az ut cai és la kó te le pi szo ci á lismun kás je len lé te te kin tély rom bo ló le het. Tö re ked ni kell a kap -cso lat fenn tart ha tó sá gá ra, cél, hogy a kö vet ke zô ta lál ko zás lét re -jöj jön.

Az ut cai és la kó te le pi mun ka so rán nem min den ki el ér he tô,biz to san ma rad nak lá tó kör ön kí vül egyé nek vagy cso por tok.

A kap cso lat fel vé tel esz kö zeiI. Kér dô ívek, szó ró lap ok, tesz tek, pla ká tok, tá jé koz ta tó anya -

gok (szí nes, fi gye lem fel kel tô)I. 1. Kér dô ív – a sza bad idô el töl té si szo ká sok ról, – a cél cso port szük ség le te i nek, élet kö rül mé nye i nek fel tér ké -

pe zé sé rôl, – a csa lád hát te ré re vo nat ko zó an. (A kér dô ív ki töl té sét kö ve tô en aján dék ad ha tó a gyer me kek,

fi a ta lok szá má ra, pl.: toll.)

I. 2. Szó ró lap – G yer me kek nek, fi a ta lok nak szól, amely egy konk rét prog -

ra mot hir det.– A szó ró lap egy szer ve ze tet, egy szol gál ta tást kí nál, ar ra az

eset re, ha a gyer mek vagy fi a tal úgy ér zi, hogy nincs ki hez for -dul nia. Ez a szol gál ta tás nem fel tét le nül az ut cai és la kó te le piszo ci á lis mun kás hát tér bá zi sa, pl. le het egy te le fon szám.

– A szó ró lap le het ön kén tes mun ká ra tör té nô fel hí vás is. – Tá jé koz ta tás az ut cai mun ká ról, az ut cai és la kó te le pi szo -

ci á lis mun kás el ér he tô sé gé rôl, el lá tá si te rü le tén mû kö dô prog ra -mok ról, stb.

I. 3. Tesz tek pl. drog teszt.I. 4. Pla ká tok lásd: a szó ró lap ok nál.I. 5. Tá jé koz ta tó anya gok pl.: dro gok ról, mun ka nél kü li ség rôl,

if jú sá gi iro dák ról.I. 6. In ter jú.Az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás kö tet len be szél ge tés

for má já ban, de elô re ki vá lasz tott szem pont ok sze rint, irá nyí -tott, nyi tott kér dé sek kel hosszabb in ter jút ké szít a meg kér de zet -tek kel.

II. K re a tív prog ra m ok szer ve zé se: kü lön bö zô klu bok, sport -fog lal ko zá sok, kéz mû ves fog lal ko zá sok, já té kok, ver se nyek, ve -tél ke dôk, ze ne hall ga tás vagy tár sas já ték ok. A prog ra mok szer -ve zé se esz kö ze le het az el érés nek, a kap cso lat fel vé tel nek és azak tív mun ka fá zi sa i nak. A prog ra mok szer vez he tô ek a hát tér in -téz mény ben, a bá zi son; de ki vi he tôk azok ra a hely szí nek re, ahola cél cso por tok tar tóz kod nak.

III. Kap cso lat fel vé tel olyan in téz m é nyek kel, ahol a cél cso por -tok az ide jük nagy ré szét töl tik.

III. 1. Az is ko lai prog ra mo kon tör té nô meg je le nés.A kü lön bö zô is ko lai ren dez vé nye ken (sport nap, ká bí tó szer

el le nes nap, gyer mek nap stb.) az ut cai és la kó te le pi szo ci á lismun kás egy stan dot ál lít hat fel, ahol tá jé koz ta tást nyújt mun ká -já ról, mû kö dé si ke re te i rôl, kom pe ten cia ha tá ra i ról. Ek kor sze -mé lyes kap cso lat ala kul hat ki a gyer mek és a se gí tô kö zött. Ab -ban az eset ben, ha az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás hi te -

les, a gyer me kek szá má ra meg fe le lô tá jé koz ta tást tud ad ni ar ról,mi a fel ada tuk, mi ben tud se gít sé get nyúj ta ni, ak kor az ut caimun ka so rán, na gyobb eséllyel tud kap cso la tot ki ala kí ta ni azok -kal a gyer me kek kel, akik kel már az is ko lai lá to ga tás al kal má valta lál ko zott.

III. 2. Az érin tett is ko lák gyer mek- és if jú ság vé del mi fe le lô se -i vel va ló együtt mû kö dés.

A gyer mek- és if jú ság vé del mi fe le lô sök tá jé koz tat ják az ut caiszo ci á lis mun kást a kal ló dó, csel len gô fi a ta lok ról, akik is ko laiidô ben nem je len nek meg az ok ta tá si in téz mény ben és tu do má -suk van a gyer me kek tar tóz ko dá si he lyé rôl. Ez az ut cai és la kó -te le pi szo ci á lis mun kás te vé keny sé gét fel gyor sít hat ja, így újabbfel de rí tet len cso por to kat tud fel lel ni, és fel tér ké pe zet len te rü le -te ket fel ku tat ni. M un ká ja csak az ut cai szo ci á lis mun ká ra ter jedki, szük ség ese tén jel zés sel él a gyer mek jó lé ti szol gá lat fe lé. Fon -tos, hogy az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás – le he tô ség sze -rint – rend sze re sen részt ve gyen az is ko lai gyer mek- és if jú ság -vé del mi fe le lô sök ér te kez le te in, meg be szé lé se in.

V. 3. Az ak tív mun ka fá zi sai:V. 3. 1. A kap cso lat fenn tar tá sa• Az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás és a gyer mek, fi a -

tal kö zött ki ala kult kap cso lat el sô és leg fon to sabb alap el ve azôszin te ség. Az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás pon to sanmond ja meg, hogy ki ô, mi ért sze ret né fel ven ni a gyer mek kel akap cso la tot.

• Fon tos a hi te les ség, meg bíz ha tó ság; az ut cai és la kó te le piszo ci á lis mun kás min dig ott le gyen az elô re meg be szélt idô -pont ok ban, a meg ál la po dá so kat tart sa be.

• A kap cso lat fenn tar tá sa szem pont já ból lé nye ges a rend -sze res je len lét, az el ér he tô ség. Tö re ked ni kell ar ra, hogy ugyan -azon a te rü le ten, ugyan ab ban az idô ben min dig ugyan azok a se -gí tôk le gye nek je len.

• El en ged he tet len az el fo ga dás és a to le ran cia. Az ut cai ésla kó te le pi szo ci á lis mun kás fo gad ja el, hogy a cso port más nor -mák men tén mû kö dik, ugyan ak kor köz ve tít se a tár sa dal mi nor -má kat a G yer mek vé del mi tör vény ben fog lal tak be tar tá sa mel -lett.

� AZ AK TÍV M UN KA ESZ KÖ ZEI:• Se gí tô be szél ge tés, ta nács adás. • Prog ra mok szer ve zé se.• In for má ci ók kal szol gál a kli en sei szá má ra, mo bil adat bá zi -

sá val (írá sos, in for má ci ós anya gok gyûj te mé nye), nyil ván tar tá -sá val.

• Köz ve tí tés: – in téz mé nyek hez, szer ve ze tek hez (szo ci á lis, kul tu rá lis, ok ta -

tá si, mû ve lô dé si, if jú sá gi, gyer mek vé del mi, egész ség ügyi stb.),– szak em be rek hez (pszi cho ló gus, pszi chi á ter, addiktológus,

pá lya vá lasz tá si ta nács adó, pe da gó gus),– kö zös sé gek hez (kü lön fé le, az ér dek lô dé sé nek meg fe le lô cso -

por tok, sport- vagy if jú sá gi egye sü le tek, szer ve ze tek, klu bok).

V. 3. 2. Sa ját mun ká já nak ér té ke lé seAz ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás össze fog lal ja hol tart,

hány sta bil cso por tot, gyer me ket, fi a talt is mer, mi lyen gya ko ri -

A JÁ N LÓ

�

A JÁ N LÓ



ság gal ta lál ko zik ve lük. Ez alap ján ké szít het szociometrikus fel -mé rést – te rü le ti sa já tos sá gok fi gye lem be vé te lé vel – a fel ku ta -tott gyer me kek, fi a ta lok, cso por tok ta lál ko zá si he lye i rôl, struk -tu rált sá guk ról.

V. 3. 3. Elem zésAz ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás nak a fel mé rés alap ján

fon tos át te kin te ni, hol van nak még ki nem ala kí tott kap cso la tai,mit tu dott meg a fi a ta lok ról, gyer me kek rôl, a te le pü lés szol gál -ta tá si hi á nyos sá ga i ról, me lyek a prob lé má kat okoz zák.

Az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás nak kon zul tál ni kell agyer mek jó lé ti köz pont tal vagy szol gá lat tal (ha nem ez a szer ve -zet lát ja el ezt a spe ci á lis fel ada tot) ar ról, ho gyan lát ja a te rü le tisa já tos sá go kat, a gye re kek prob lé má it és mi lyen ja vas la tai van -nak. Az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás ve gyen részt és ké -szül jön fel be szá mo ló val a mun ká já ról a gyer mek jó lé ti szol gá latál tal szer ve zett éves ta nács ko zás ra.

V. 3. 4. Fel me rü lô prob lé mák meg ol dá si al ter na tí váiA szak em ber nek az el ké szí tett ér té ke lé se és elem zé se alap ján

meg kell ha tá roz ni a to váb bi cé lo kat, és cso por to sí ta ni kell a fel -ada to kat (egyé nek kel, cso por tok kal).

V. 3. 5. Be szá mo ló ké szí té seAz ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás rend sze re sen be szá -

mo lót ké szít a mun ká já ról az ôt fog lal koz ta tó szer ve zet fe lé, évvé gén el ké szí ti az éves sta tisz ti ká ját. Be szá mo ló ja az in téz ményéves be szá mo ló já nak ré szét ké pe zi. Amennyi ben pá lyá za ti prog-ram ke re té ben mû kö dik va la mely szol gál ta tás, az eh hez szük sé -ges ad mi niszt rá ci ót el ké szí ti.

VI. A ta lál ko zá sok for mái egyes gyer me kek kel, cso por tok -kal

VI. 1. Egy sze ri ta lál ko zás• nincs szük ség to váb bi ut cai szo ci á lis mun ká ra,• azon nal meg ol dó dott a prob lé ma, az ut cai és la kó te le pi

szo ci á lis mun kás el jut tat ja a meg fe le lô hely re, ta ná csot adott akli ens nek,

• jel zést igény lô ese tek.

VI. 2. Al kal mi ta lál ko zás (nem ter ve zett ta lál ko zás)VI. 3. Rend sze res ta lál ko zás• fo lya ma tos kap cso lat tar tás,• ak tív mun ka, amíg az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás

úgy lát ja, hogy meg ol dó dik az adott prob lé ma, elô kell ké szí te -ni a le vá lást, egyé ni el bí rá lás ese tén utánkövetés vég zé se,

• kö zö sen meg fo gal ma zott cé lok meg va ló su lá sa után le zá -rás.

A ta lál ko zá sok fen ti for mái idô ben és tér ben össze kap cso lód -hat nak, pár hu za mo san is foly hat nak, hi szen pl. mi köz ben egycso port tal már fo lya ma tos kap cso lat ban van az ut cai és la kó te -le pi szo ci á lis mun kás, egy-egy fi a tal al kal man ként kap cso lód hata ta lál ko zá sok hoz.

VII. Ki me netM i lyen eset ben és ho gyan zá ród hat le a te vé keny ség?• M eg ol dó dik a prob lé ma – adott te rü le ten, adott rész fel -

adat ok vo nat ko zá sá ban – nincs szük ség to vább az ut cai és la kó -te le pi szo ci á lis mun kás ra.

• El ju tott a gyer mek a meg fe le lô hely re (pl. if jú sá gi iro da,pá lya vá lasz tá si ta nács adó, gyer mek jó lé ti szol gá lat).

• El tû nik a szo ci á lis mun kás lá tó kö ré bôl a gyer mek, nemtud ja el ér ni (el köl tö zik a gyer mek, la kó he lye meg vál to zik).

VIII. Jel zé si kö te le zett ségAz ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás nak jel zé si kö te le zett -

sé ge van a rend ôr ség, men tôk, tûz ol tó ság, gyám ha tó ság fe lé akö vet ke zô ese tek ben:

• ha a gyer me ket élet ve szély, vagy sú lyos ká ro so dás ve szé -lye fe nye ge ti;

• ön gyil kos sá got kí sé rel meg;• ne mi erô szak ál do za tá vá, vagy el kö ve tô jé vé vá lik;• bûn cse lek mény el kö ve té sé ben részt vesz;• al ko hol-, ká bí tó szerfo gyasz tás gya nú ja me rül fel;• drog fo gyasz tás ra, drog áru sí tás ra, pros ti tú ci ó ra, bûn cse lek -

mény el kö ve té sé re kény sze rí tik.

Jel zé si és együtt m û kö dé si kö te le zett ség a gyer m ek jó lé ti szol -gá lat fe lé el ha nya go lás, bán tal m a zás ese tén:

A sú lyos, élet ve szé lyes ese tek ben az azon na li élet ve szélytkell el há rí ta ni, a krí zis hely ze tet kell meg ol da ni, ezért az eb benil le té kes szer ve ket kell ér te sí te ni. A gyer mek jó lé ti szol gá lat nakszó ló jel zés meg írá sa csak ez után kö vet ke zik. Amennyi ben agyer mek a gyer mek jó lé ti szol gá lat lá tó kör ében van, ak kor sembiz tos, hogy be szá mol a tör tén tek rôl, így el kép zel he tô, hogy acsa lád gon do zó nem tud a krí zis rôl. H a a gyer mek nincs a szol -gá lat lá tó kör ében, ak kor az in téz ke dés rôl a részt ve vô ha tó sá gokjel zé si kö te le zett sé ge mi att ér te sül ni fog, de az in téz ke dés sú -lyos sá ga mi att szük sé ges a jel zés, hi szen elô for dul hat, hogy csakké sôbb, he tek múl va kap ér te sí tést az el já ró szer vek tôl a gyer -mek jó lé ti köz pont/szol gá lat.

A se gít ség nyúj tás egyik le het sé ges mód ja, hogy az ut cai és la -kó te le pi szo ci á lis mun kás be hív ja a gyer mek jó lé ti szol gá lat csa -lád gon do zó ját a se gí tô kap cso lat ba és a két se gí tô együtt veszrészt a se gí tô fo lya mat ban. A fi a tal az ut cai szo ci á lis mun kást,mint se gí tô tár sat nem ve szí ti el, ha nem egy újabb se gít sé getkap a gyer mek jó lé ti szol gá lat csa lád gon do zó ja sze mé lyé ben. Azeset ke ze lé sé re al kal mas gon do zá si for mát is kö zö sen ha tá roz -zák meg (alap el lá tás, vé de lem be vé tel).

A gon do zá si fo lya mat meg ha tá ro zá sá ra kö tött szer zô dést(gon do zá si-ne ve lé si terv) is kö zö sen ké szí tik el, ami ben rög zí tika fel ada to kat, a mun ka meg osz tás mód ját.

� Jel zés, kom pe ten cia ha tá rokAz ut cai és la kó te le pi szo ci á lis m un kás jel zé se a gyer m ek jó lé -

ti szol gá lat fe lé.

� Fo lya ma tos csa lád gon do zásA gon do zá si for má kat sor ba vé ve az egy sze ri, vagy rö vid idô

alatt meg old ha tó ese tek ke ze lé se az ut cai és la kó te le pi szo ci á lismun kás kom pe ten ci á já ba is tar toz hat. Ezek in for má ció nyúj tás,ta nács adás, hi va ta los ügyek in té zé se, köz ve tí tés más szol gál ta -tók fe lé. H a az eset jel le ge meg kö ve te li az alap el lá tás ke re té bentör té nô csa lád gon do zást, va gyis a fo lya ma tos gon do zást, ak korszük ség van a gyer mek jó lé ti szol gá lat csa lád gon do zó já nak, amun ká já ra.

A JÁ N LÓ

�

�

A JÁ N LÓ



� Csa lád dal va ló kap cso lat fel vé telAmennyi ben az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás úgy íté -

li meg, hogy a gyer mek, vagy a fi a tal ér de ké ben, a prob lé mameg ol dá sá ban szük sé ges a csa lád ta go kat fel ke res ni, be von ni, ésmi vel kom pe ten ci á já ba nem tar to zik a csa lád dal va ló kap cso lat -fel vé tel és kap cso lat tar tás, ak kor hív ja se gít sé gül a gyer mek jó lé -ti szol gá lat csa lád gon do zó ját.

� Kap cso lat fel vé tel más in téz mé nyek kelAmennyi ben jel zô rend sze ri ta gok be vo ná sa szük sé ges (is ko -

la, or vos, vé dô nô, rend ôr ség) a gyer mek prob lé má já nak meg ol -dá sá hoz, ak kor is ér de mes a gyer mek jó lé ti szol gá la tot meg ke -res ni, be von ni.

� H a tó sá gi in téz ke dés szü k sé ges sé geSú lyos ve szé lyez te tett ség ese té ben az ut cai és la kó te le pi szo -

ci á lis mun kás nak az il le té kes ha tó ság fe lé jel zé si kö te le zett sé gevan.

� Ide ig le nes gon do zásAz ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás a gyer mek ide ig le nes

gon do zá sát ké ri G Y Á O -ban, vagy CSÁ O -ban. Az in téz ke désmeg té te le után szük sé ges az il le té kes gyer mek jó lé ti szol gá latmeg ke re sé se, bár ezt az át me ne ti gon do zá si hely nek is kö te les -sé ge je lez ni.

A gyer mek ké ré sé re el kell ôt jut tat ni az il le té kes gyer mek jó -lé ti szol gá lat hoz.

A gyer m ek jó lé ti szol gá lat se gít sé get kér het az ut cai és la kó te -le pi szo ci á lis m un kás tól, ha a gyer m ek:

• ott ho ná ból ön ké nye sen el tá vo zott, • rend sze re sen iga zo lat la nul hi ány zik az is ko lá ból, • csel len gô élet mó dot foly tat.

Az ut cai szo ci á lis mun kás és a gyer mek jó lé ti szol gá lat csa lád -gon do zó ja köz ti kom pe ten cia ha tár ese ten ként vál to zó, az eset -hez iga zo dik.

IX. Mi ni mum fel té te lek:IX. 1. Sze mé lyi fel té te lekA ren de let 1. szá mú mel lék le te sze rint a gyer mek jó lé ti köz -

pon ton be lül mû kö dô ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun ka szá -má ra két fô szak em ber al kal ma zá sát tar tal maz za az aján lás.

A ren de let is me re té ben és a szak mai mun ka ta pasz ta la tokalap ján az aláb bi mi ni mum fel té te lek meg lé te mel lett tud juk el -kép zel ni az ut cai szo ci á lis mun ka si ke res meg va ló sí tá sát.

Ed di gi mun ka ta pasz ta la tok alap ján szak ma i lag in do kolt ahá rom fô, szak kép zett, fô ál lá sú, kü lön mun ka cso port ban dol go -zó szo ci á lis mun kás, an nak ér de ké ben, hogy két fô min dig kinttud jon len ni te re pen, egy fô pe dig a „bá zi son” vé gez ze a hát tér -mun kát (pl.: in for má ci ót gyûjt a he lyi szo ci á lis, ok ta tá si, kul tu -rá lis in téz mé nyek mun ká já ról, a te le pü lés sza bad idôs prog ram -ja i ról, kap cso la tot épít, tart a jel zô rend szer tag ja i val, for gal minap lót ve zet, adat bá zist, te le fon köny vet ké szít).

A ma gas szín vo na lú mun ka vég zé sé hez szu per ví zi ó biz to sí -tá sa szük sé ges.

Az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun ká sok szá má nak meg ha -tá ro zá sá nál fi gye lem be kell ven ni:

– a te rü le tén ta lál ha tó fi a ta lok szá mát,

– a köz cso mó pont ok (gye rek cso por tok ta lál ko zá si pont jai)szá mát,

– a te rü let nagy sá gát, – a te rü let ta golt sá gát; a te rü let és a la kos ság sa já tos sá ga i tól

(gon dok kal küsz kö dô csa lá dok, gye re kek, de mog rá fi ai jel lem -zôk), az ott élôk, tar tóz ko dók élet mód já ig.

A se gí tô mun ká ba be von ha tók az ut cai és la kó te le pi szo ci á lismun kát vég zô szak em be rek irá nyí tá sá val ön kén tes fi a ta lok,kor társ se gí tôk.

IX. 2. Tár gyi fel té te lekA szol gál ta tás biz to sí tá sá hoz önál ló épü let vagy kü lön be já ra -

tú he lyi ség szük sé ges, ahol az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun -ká sok elô ké szít he tik, szer vez he tik mun ká ju kat, köz vet le nül el -ér he tôk a gyer me kek és fi a ta lok, va la mint a gyer mek jó lé ti szol -gá lat csa lád gon do zói és a jel zô rend szer tag jai szá má ra.

A sze mé lyes fo ga dás ra al kal mas kör nye zet biz to sí tá sá nakszük sé ges mi ni mu ma:

– 1 db iro da/mun ka tár si szo ba,– 1 db fo ga dó/tár gya ló szo ba, – 1 db sza bad idô szer ve zés re (pl. klub) al kal mas he lyi ség.

A bá zis le gyen le ve gôs, tá gas, vi lá gos, amely a cél te rü let hez kö -zel, jól meg kö ze lít he tô he lyen ta lál ha tó, és meg fe le lô inf rast ruk-tú rá val ren del kez zen. Igé nyek hez sza bott nyit va tar tás sal,igény re sza bott prog ra mok kal mû köd jön.

A mun ká hoz szük sé ges le het köz le ke dé si esz köz igény be vé -te le is (au tó, ke rék pár, mo tor ke rék pár), kü lö nö sen ne he zenmeg kö ze lít he tô, rossz köz le ke dé sû vagy a bá zis tól tá vol esô he -lyek el éré sé re.

� Esz kö zök: Szá mí tó gép, internet, író asz tal, nyom ta tó, fény má so ló, író -

esz kö zök, szol gá la ti mo bil te le fon ut cá ra, amit be ha tá rolt idô -szak ra kap csol nak be, egyé ni leg al kal maz ha tó a rend sze res kap -cso lat fenn tar tá sá hoz.

Az ut cai és la kó te le pi szo ci á lis mun kás nál min dig le gyen te -le fon, ami vel szük ség ese tén se gít sé get tud hív ni, in ter ven ci óttud kez de mé nyez ni. Krí zis el érés cél já ra a ké szen lé ti szol gá latkrí zis-te le fon szá mát vagy re gi o ná lis disz pé cser-szol gál ta tás ja -va sol ha tó.

Az anyag hoz tar to zó mel lék le tek a www.mogyesz.huw eblapon a X . kon szen zus anyag ban meg ta lál ha tók.

A JÁ N LÓ

�

�

�

�

�

A JÁ N LÓ



� A KONG RESSZUS – SZEM ELÔTT TART VA A HE LYI ÖN KOR M ÁNY ZAT OK KA M A RÁ JÁ NAK JA VAS LA TÁT – 1. Te kin tet tel: a) az „Is ko lai erô szak meg elô zé se és le küz dé se cél já ból ki ala -

kí tan dó part ner ség” té má já ban 2002. de cem ber 2–4. kö zöttStrasbourgban „Az erô szak kal szem be ni ma ga tar tás a min den -na pi élet ben egy de mok ra ti kus tár sa da lom ban” cí mû 2. szá múin teg rált pro jekt égi sze alatt a CLR AE-val, az If jú sá gi- és SportIgaz ga tó ság gal, va la mint az Is ko lai, is ko lán kí vü li és fel sô ok ta -tá si Igaz ga tó ság gal kö zö sen szer ve zett kon fe ren cia mun ká já ra;

b) a kon fe ren cia vé gén el fo ga dott zá ró nyi lat ko zat ra; c)a kon fe ren ci án hu szon há rom eu ró pai or szág ok ta tá si mi -

nisz té ri u ma, he lyi ön kor mány za tai és is ko lái ál tal be mu ta totteset ta nul má nyok össze fog la ló anya gá ra.

2. Em lé kez tet ve: a) az Eu ró pai V á ros Char tá ra; b) a vá ro sok fel ada ta i ról és kez de mé nye zé se i rôl szó ló

17/1996. szá mú CLR AE aján lás ra; c) a fi a ta lok mint vá ros la kók sze re pe té má ban szer ve zett

Euró pa 2000 ren dez vé nyen a fi a ta lok rész vé te lé rôl szó ló59/1999. szá mú CLR AE aján lás ra;

d)a CLR AE az eu ró pai bû nö zés és bi zony ta lan ság meg ol dá -sá ban a he lyi ön kor mány zat ok sze re pé rôl szó ló 99/2000. szá múál lás fog la lás ára;

e)a CLR AE he lyi ön kor mány zat ok ról és vá ro si bûn meg elô -zés rôl szó ló ké zi köny vé vel kap cso la tos 16/2001. szá mú ál lás fog -la lás ára;

f) a M i nisz te ri Bi zott ság ál tal a tag ál lam ok ré szé re a de mok -ra ti kus pol gá ri jo gok és kö te les sé gek ok ta tá sá val kap cso lat banadott 2002/12. szá mú ál lás fog la lás ra.

3. Ü d vö zöl ve azt, hogy ez a Fô tit kár 2002-2003. évi in teg ráltpro jekt jé nek égi sze alatt szer ve zett kon fe ren cia ta lál ko zá si pon -tot kí nált a leg szé le sebb tár sa dal mi hát tér rel ren del ke zô sze mé -lyek, töb bek kö zött az ok ta tá si mi nisz té ri u mok és az if jú sá gi,he lyi és re gi o ná lis szin ten vá lasz tott kép vi se lôk, az if jú sá gi moz -gal mak kép vi se lôi, a ci vil szer ve ze tek, a szo ci á lis mun ká sok, aka -dé mi ku sok, va la mint a rend ôri szer vek kép vi se lôi ré szé re.

4. Szo mo rú an ta pasz tal ja:

a) az erô szak nö ve ke dé sét szer te Eu ró pá ban, amely alól azis ko lák sem ki vé te lek;

b) a kü lön fé le eu ró pai or szá gok ban az is ko lai erô szak kü lö -nö sen tra gi kus pél dá i nak nagy szá mát, de min de nek fe lett azerô szak ke vés bé sú lyos, ám is mét lô dô, sôt akár min den nap elô -for du ló for má i nak je len tôs nö ve ke dé sét;

c)az erô sza kos ma ga tar tás zak la tás tól a ver bá lis erô sza kig, abe ren de zé sek ben és épü le tek ben oko zott ká ro kig és a fi zi kai ag -resszi ó ig ter je dô szé les ská lá já nak lé te zé sét, nem be szél ve arasszis ta cse lek mé nyek rôl és a lá nyok el le ni erô sza kos cse lek -mé nyek rôl;

d) azt a ten den ci át, hogy az is ko lai erô szak egy re fi a ta labbkor ban kez dô dik, ami azt je len ti, hogy már a leg fi a ta labb ta nu -lók is érin tet tek ben ne;

e)az is ko lai erô szak prob lé mái iránt min den eu ró pai or szág -ban ta pasz tal ha tó ko moly ag go dal mat.

5. Ú gy gon dol ja, hogy az is ko lai erô szak prob lé má ját nem le -het el vá lasz ta ni a vá ro si biz ton ság hi á nya egé szé nek kér dé sé tôl,mi vel az el kö ve tôk te vé keny sé gü ket nem csu pán az is ko lák rakor lá toz zák.

6. Ag go dal mát fe je zi ki ami att, hogy az is ko lai erô szak tár sa -da lom ra gya ko rolt ha tá sa töb bek kö zött:

a)az is ko lák ról ki ala kult kép di á kok és szü lôk, sôt a tan tes -tü let ál tal is ér zé kelt rom lá sa;

b)az ok ta tá si kö rül mé nyek gyen gü lé se, amely az is ko lai bu -ká sok na gyobb szá mát ered mé nyez he ti;

c) az erô szak min den na pi vá vá lá sa, ami nagy va ló szí nû ség -gel az is ko lán kí vül is is mét lô dik, és a fel nôtt élet ben is foly ta -tó dik;

d)azon ese tek szá má nak fel té te lez he tô nö ve ke dé se, ami kora fi a ta lok – ma ga tar tá suk vagy gyen ge is ko lai tel je sít mé nyükkö vet kez té ben – ne he zen tud nak be il lesz ked ni a tár sa da lom ba.

7. Ezért úgy gon dol ja, hogy az is ko lai erô szak nak arány ta lanára van, és en nek ér de ké ben a tár sa da lom min den ré te gét felkell vi lá go sí ta ni és mo bi li zál ni kell.

8. M eg van gyô zôd ve ar ról, hogy az erô szak le küz dé sé revagy meg elô zé sé re irá nyu ló po li ti ká nak a kö vet ke zô alap el ve -ken kell ala pul nia:

a)az is ko lai erô szak meg elô zé se a de mok ra ti kus pol gá ri jo -gok ról és kö te le zett sé gek rôl szó ló ok ta tás kulcs té nye zô je, mely -nek ele mei a to le ran cia, a kul tú rák kö zöt ti kap cso la tok, a ne mekegyen lô sé ge, az em be ri jo gok és a vi tás kér dé sek bé kés ren de zé -se;

A JÁ N LÓ

�

A JÁ N LÓ


Az Eu ró pa Ta nács ke re té ben szer ve zett, He lyi és Re gi o ná lis Ön kor mány zat ok Kong resszu sá nak 135/2003. sz. aján lá sa az is ko lai erô szak meg elô zé se és le küz dé se ér de ké ben ki ala kí tan dó he lyi partnerségrôl1

1 A for dí tást Á gos ton Zsu zsan na ké szí tet te.


b) el sôbb sé get kell biz to sí ta ni az ál do za tok vé del mé nek ésazok se gí té sé nek, akik tény le ge sen erô sza kot szen ved nek;

c) a be ve ze tett po li ti kák nak egyen súlyt kell ké pez ni ük ameg elô zô és a re a gá ló in téz ke dé sek kö zött, és hosszú tá vú szem -lé le tet kell ki ala kí ta ni uk;

d)a fi a ta lok ra úgy kell te kin te ni, mint a leg in kább érin tettsze mé lyek re és mint leg fon to sabb part ne rek re az e te rü le ten ki -fej tett in téz ke dé sek so rán;

e)az erô sza kos cse lek mé nyek kel azon nal, a sé re lem sú lyos -sá gá val ará nyos mér ték ben kell fog lal koz ni;

f) a pár be széd a po ten ci á lis erô szak ha tás ta la ní tá sá nak fon -tos mód sze re, amely mind a di á kok, mind a ta ná rok szá má ra le -he tô vé te szi a tár gya lá si kész sé gek fej lesz té sét, a vi ták bé késren de zé sét és a spe ci á lis cso port köz ve tí tést.

9. M eg van gyô zôd ve ar ról, hogy – mi vel az is ko lai erô sza -kot sok eset ben kül sô té nye zôk okoz zák – ha té kony vá lasz ar racsak ak kor ad ha tó, ha az ok ta tá si rend szer kü lön fé le ele mei, aszü lôk és a he lyi kö zös ség tag jai part ner ség ben dol goz nakegyütt.

10. Ú gy gon dol ja, hogy az ilyen he lyi part ner sé gek nek ru gal -mas nak kell len ni ük, és nem je lent het nek túl zott ter het a részt -ve vôk szá má ra, kü lö nös hang súlyt kell he lyez ni ük az al kal maz -ko dás ra és a köl csö nös bi zal mon és rend sze res bár be szé den ala -pu ló együtt mû kö dés re;

11. Fel hív ja a M i nisz te ri Bi zott sá got ar ra, hogy: a) e kon fe ren cia zá ró nyi lat ko za tát jut tas sák el az Eu ró pa

Ta nács O k ta tá si O pe ra tív Bi zott sá gá nak (CD -ED ) és az Eu ró paiIf jú sá gi O pe ra tív Bi zott sá gá nak ab ból a cél ból, hogy azt küld jékmeg meg bí zó part ne rek nek és te vé keny sé ge ik vég zé sé nél ve -gyék fi gye lem be;

b) ezt a zá ró nyi lat ko za tot tá jé koz ta tás ra jut tas sa el a Tö -meg mé dia O pe ra tív Bi zott ság nak (CD M M ) és az Eu ró pa Ta -náccsal ta nács adói stá tusz ban lé vô ci vil szer ve ze tek nek ab ból acél ból, hogy te vé keny sé ge ik nél ve gyék azt fi gye lem be és küld -jék meg meg bí zó part ne re ik nek.

c) a 2. szá mú in teg rált prog ram ke re té ben, a szer ve ze ten be -lül összes ága zat tal együtt mû köd ve ösz tö nöz zék:

i) egy aján lás ter ve zet ké szí té sét a tag ál lam ok ré szé re a kö -vet ke zô szem pont ok fi gye lem be vé te lé vel:

– hogy meg fe le lô súlyt kell biz to sí ta ni az is ko lai erô szakmeg elô zé sé re és le küz dé sé re, és ele gen dô for rást kell biz to sí ta -ni a prob lé ma meg ol dá sát ke ze lô ha té kony po li ti kák ki ala kí tá sá -hoz;

– hogy szük ség van ar ra, hogy az érin tett nem ze ti, re gi o ná -lis és he lyi mi nisz té ri u mok és in téz mé nyek – a vá ro si biz ton sághi á nyá nak fel szá mo lá sá ra és a min den na pi élet ben elô for du lóerô szak meg elô zé sé re tett ál ta lá nos erô fe szí té sek ré sze ként –mû köd je nek együtt az is ko lai erô szak meg elô zé sé re és le küz dé -sé re irá nyu ló át fo gó po li ti kák ki dol go zá sa cél já ból;

– tá mo ga tást kell nyúj ta ni az e te rü le ten lé vô he lyi kez de mé -nye zé sek nek, kü lö nö sen azok nak, ame lyek tük rö zik a Stras -bour gi Kon fe ren cia zá ró nyi lat ko za tá nak szel le mi sé gét;

– olyan po li ti ká kat kell ki ala kí ta ni, ame lyek ma guk ban fog -lal ják a ku ta tást, a meg lé vô prog ra mok ki ér té ke lé sét, szé les kö rûta pasz ta lat cse rét, va la mint a he lyes gya kor la tok el ter jesz té sétnem ze ti és nem zet kö zi szin ten egy aránt;

ii. a kon fe ren cia zá ró nyi lat ko za tá nak meg kül dé sét mind -azok nak, akik po ten ci á lis part ne rek nek te kint he tôk az is ko laierô szak meg elô zé sé ben és le küz dé sé ben;

iii. a ta pasz ta la tok és he lyes gya kor la tok cse ré jét egész Eu ró -pá ban, ide ért ve a leg érin tet tebb sze mé lyek, töb bek kö zött a ta -ná rok és if jú sá gi ve ze tôk ré szé re szó ló út mu ta tó és ok ta tó prog -ram ki dol go zá sát;

iv. azt, hogy kel lô fi gyel met for dít sa nak az ok ta tá si di men zi -ó ra az erô sza kot fi gye lô köz pon tok há ló za tá nak ki ala kí tá sa so -rán;

v. a mé dia és erô szak prog ram ki dol go zá sát, kü lö nö sen a fi -a ta lok nak szó ló anyag gal össze füg gés ben;

vi. a konk rét te vé keny sé ge ket e te rü le ten, hogy meg fe lel je nekbi zo nyos or szá gok igé nye i nek, kü lö nö sen D él ke let-Eu ró pá ban.

B E S Z Á M O LÓB E S Z Á M O LÓ


A kon fe ren cia az aján lás na gyobb rész egy sé gei kö ré szer ve -zô dött a ple ná ris ülé sei so rán, ame lyen részt vet tek a trió el nök -ség kép vi se lôi, és a meg hí vott gyer me ki jo gok kal, gyer mek vé de -lem mel fog lal ko zó ci vil szer ve ze tek kép vi se lôi vol tak. Az elô ze te -sen össze ál lí tott, egyen ként 8-10 fôs mun ka cso port ok az aján lásrész te rü le te it tár gyal ták. Így a két nap alatt a ple ná ris elô adá so -

kon túl me nô en facilitált kis cso por tok ban is le he tô ség nyílt azaján lás ki egé szí té sé re és egyes ele me i nek meg vi ta tá sá ra, a po li -ti kai aka dá lyok fel tá rá sá ra, az eh hez kap cso ló dó meg ol dá si ja -vas la tok be nyúj tá sá ra a kö vet ke zô té mák ban: (1)a csa lá dok szá -má ra el ér he tô meg fe le lô for rá sok; (2) a szol gál ta tá sok hoz éslehe tô sé gek hez va ló hoz zá fé rés; (3) a gyer me kek rész vé te le.

„A ma sze gény gyer me kei ne le gye nek a jö vôsze gény fel nôt tei”� EU RÓ PA NE M ET M ON DOTT A GYER M EK SZE GÉNY SÉG RE Az Eu ró pai U nió so ros bel ga el nök sé ge, a trió-el nök ség (Spa nyol or szág, Bel gi um , Ma gyar or szág) ré sze ként hang -súlyt fek tet a gyer m ek sze gény ség el le ni küz de lem uni ós szin ten tör té nô ki dol go zá sá ra. En nek ré sze ként hív ták összeazt a kon fe ren ci át a bel ga Marche-en-Fam enne-ban, 2010. szep tem ber 2-3-án, am e lyen a so ros el nök ség egyez te tetta Bi zott ság szá m á ra – a je len le gi ter vek és el kép ze lé sek sze rint a m a gyar el nök ség alatt – be nyúj tan dó gyer m ek sze -gény sé gi aján lás ter ve ze té rôl.

„A ma sze gény gyer me kei ne le gye nek a jö vôsze gény fel nôt tei”�


A részt ve vôk ak tív be vo ná sá nak ezen új sze rû mód ja, amely abel ga el nök ség újí tá sa volt a kon fe ren ci á kon, na gyon ered mé -nyes nek bi zo nyult.

A kon fe ren cia há zi gaz dá ja a bel ga tár sa dal mi be fo ga dá sértés sze gény ség el le ni küz de le mért fe le lôs ál lam tit kár, PhillippeCourard volt, az el nök ség és a Eurochild szer ve zé sé ben gyer me -kek ál tal össze ál lí tott sze gény ség rôl szó ló kis film mel (ame lyettöbb is kö ve tett az egyes té mák hoz kap cso ló dó an) ve zet te felelô adá sát, amely ben a bel ga el nök ség el kö te le zett sé gét hang sú -lyoz ta a gyer mek sze gény ség el le ni küz de lem ben. Ez a küz de lemnem csak pénz kér dé se, ha nem egy ok ta tást, lak ha tást, szo ci á lis-kul tu rá lis in teg rá ci ót, egész ség ügyet, fog lal koz ta tást érin tôtöbb di men zi ós küz de lem is. Ezért ezt a har cot a mos ta ni gyer -me kek be, a jö vô tár sa dal má ba va ló be fek te tés ként kel le ne fel -fog ni, amely gaz da sá gi lag is meg té rül, ha a gyer me kek ben rej lôpo ten ci ált tá mo gat ják a több ol da lú szük ség le tek nek meg fe le lôkü lön fé le se gít sé gek kel.

An dor Lász ló (szo ci á lis ügye kért fe le lôs biz tos, Eu ró pai Bi -zott ság) más kül föl di el fog lalt sá ga mi att az ere de ti prog ram tólel té rô en videóüzenetben vett részt a kon fe ren ci án, amely ben tá -mo gat ta a so ros el nök ség szán dé kát az aján lás kér dé sé ben, éssze mé lyes, va la mint a Bi zott ság egé szé nek el kö te le zett sé géthang sú lyoz ta. A biz tos sze rint a kon fe ren cia je len tôs lö kést ad -hat az aján lás meg szü le té sé hez, és az Eu ró pa 20201-ban fog lalt,a Szo ci á lis Eu ró pa mo dell jé hez kö ze lí tô sze gény sé gi cé lok(poverty targets) meg va ló sí tá sá hoz. A gyer mek sze gény ség el le -ni küz de lem azért is ki emel ten fon tos az Eu ró pai U nió szá má -ra, mert nap ja ink ra ki emel ke dô en ma gas lett a sze gény em be -rek kö zött a 18 év alat ti fi a ta lok és gyer me kek ará nya. Bíz ta tó -nak ér té kel te a szo ci á lis te rü le ten al kal ma zott nyílt ko or di ná ciómód sze rét (open method of coordination), és azt a gyer mek jo gistra té gi át elô készí tô prog ra mot, ame lyet a Bi zott ság kez de mé -nye zett ko ráb ban. A biz tos meg erô sí tet te, hogy 2011-ben a Bi -zott ság ja vas la tot tesz a gyer mek sze gény ség el le ni aján lás el fo -ga dá sá ra, amely dip lo má ci ai elô ké szí tés után a ma gyar el nök ségered mé nye is le het.

A szo ci á lis-, csa lád-, gyer mek ügye kért fe le lôs spa nyol ál lam -tit kár, Juan M ato G omez is mer tet te a trió-el nök ség 18 hó na poskö zös mun ka prog ram ját a sze gény sé gi cé lok kal össze füg gés -ben, va la mint em lé kez te tett a gyer mek sze gény ség kü lön bö zô ésösszes sé gé ben fi gye lem be ve en dô össze te vô i re (pl.: egy szü lôscsa lá dok ese tén nô a koc ká zat, több ge ne rá ci ós sze gény ség meg -je le né se).

A N ational U niversity of Ireland, M aynooth pro fesszo ra,H ugh Frazer, füg get len szak ér tô az eu ró pai szin tû sza bá lyo zásszük sé ges sé gét in do kol ta elô adá sá ban, így a Lissza bo ni Szer zô -dés ha tály ba lé pé sé vel az U nió alap jog vé del mi kö te le zett sé gét, sazt a tényt, hogy az EN SZ G yer me kek jo ga i ról szó ló Egyez mé -nyét va la mennyi uni ós tag ál lam ra ti fi kál ta, hogy az uni ós or szá -gok ban is je len tôs a gyer mek sze gény ség mér té ke – 20 mil liósze gény ál lam pol gár 20% -a gyer mek, illetve 18 év alat ti sze -mély. To váb bá, hogy a gyer mek sze gény ség kér dé se szo ro sanössze függ más uni ós cél ki tû zé sek kel (de mok ra ti kus de fi cit, idô -

sö dô tár sa da lom, globalizált mun ka erô, ne mek köz ti esély -egyen lôt len ség, kü lön bö zô szo ci á lis vé del mi- és nyug díj rend sze -rek.) Az Eu ró pa 2020 stra té gia cél ja it meg kell va ló sí ta ni ah hoz,hogy a „m a sze gény gyer m e kei ne a jö vô sze gény fel nôtt jei le gye -nek”, va la mint a gyer mek sze gény ség fel szá mo lá sa alap ve tô enszük sé ges a töb bi uni ós stra té gi ai cél ki tû zés meg va ló sí tá sá hozis. Az eu ró pai di men zió hoz zá adott ér ték kel bír a tag ál la mi szin -tû erô fe szí té sek hez a kö zös tu dás meg nö ve lé sé vel, az is me re tekbô ví té sé vel, elô se gí ti a köl csö nös ta nu lást és in for má ció cse rét,va la mint a nem ze tek kö zöt ti össze ha son lí tást, mind ezek kel pe -dig a va lós ta pasz ta la to kon nyug vó kö zös sé gi és nem ze ti szak -po li ti kák ki dol go zá sát. Ö sszes sé gé ben el mond ha tó: az Eu ró paiU nió be vo ná sa nem költ ség, ha nem be fek te tés, ez szük sé ges ah -hoz, hogy az Eu ró pa 2020-ban meg fo gal ma zot tak nak meg fe le lô -en Eu ró pa va ló ban be fo ga dó, fa ir, ver seny ké pes és ha té kony,va la mint fenn tart ha tó le gyen. Az Eurochild fô tit ká ra, JanaH ainsw orth, a gyer mek sze gény ség el le ni küz de lem ho lisz ti kusszem lé let tel va ló meg va ló sí tá sá nak fon tos sá gát hang sú lyoz ta.

Az Eu ró pai Par la ment an gol kép vi se lô je, Jean Lambert, be -mu tat ta, hogy Lon don ban, az egyik leg gaz da gabb vá ros ban islé te zik gyer mek sze gény ség, sôt a brit fô vá ros ban a leg na gyobba depriváció mér té ke, ame lyet to vább ront a nôk kel szem be nihát rá nyos meg kü lön böz te tés té nye is. U ni ver zá lis tá mo ga tá sirend szer be ve ze té sé re len ne szük ség a cél zot tak he lyett, s meg -fe le lô „mi ni má lis be vé tel” szint jé nek meg ha tá ro zá sá ra, s an nakkö vet ke ze tes, eu ró pai szin ten egy sé ges ér vé nye sí té sé re mintalap ve tô ga ran cia el fo ga dá sá ra. U talt ehe lyütt az EN SZ Egyez -mény azon sza ka sza i ra, ame lyek a gyer me kek meg fe le lô élet -szín vo nal hoz va ló jo gát (27. §) rög zí ti, és en nek elô se gí té sé bena mun kál ta tók fe le lôs sé gét is meg je le ní tik (5. §). H ang sú lyoz tato váb bá, hogy a pénz ügyi vál ság okoz ta gaz da sá gi ne héz sé geksem in do kol hat nak olyan meg szo rí tá so kat, ame lyek a gyer me -kek jó lét ét csök ken tik.

A King Baudoin Ala pít vány igaz ga tó ja, Fran co is Pissart, ki -emelt prob lé ma ként a szol gál ta tá sok nem meg fe le lô szín vo na -lát, az el avult po li ti kai stra té gi á kat, a szol gál ta tá sok hoz va lóhoz zá fé rés ne héz sé ge it, a ko ra gyer mek ko ri fej lesz tés so rán abe fo ga dás hang sú lyos sá gá nak hi á nyát, az ok ta tás hoz va lóegyen lô hoz zá fé rés ne héz sé ge it, a gyer me ki jo gok fe lü le tes vagyhi ány zó is me re te it emel te ki. Fon tos len ne az egész ség ügyi szol -gál ta tá sok ban is ezek erô sí té se, s a vá ran dós ság elôt ti/alat ti élet -sza kasz és a szü lés hez kap cso ló dó egész ség ügyi szol gál ta tá sokmeg erô sí té se.

A tár sa dal mi fel zár kóz ta tá sért fe le lôs ál lam tit kár, Ba log Zol -tán sze rint, a gyer mek sze gény ség össze tett te rü le tét érin tô in -teg rált szak po li ti ka ki dol go zá sá ra van szük ség, mun ka hely te -rem tés re, a szol gál ta tá sok hoz va ló hoz zá fé rés biz to sí tá sá ra, a ro -ma-kér dés össze tett sé gé nek meg fe le lô ke ze lé sé re. V é le mé nyesze rint a poszt kom mu nis ta or szá gok ban jel lem zô en má ig ne -héz sé get okoz, hogy a szo ci a lis ta rend sze rek ben a jó lé ti rend sze -rek meg fe le lôb ben mû köd tek sok szem pont ból a plu rá lis de -mok rá ci á ké nál. Fon tos a ko ra gyer mek ko ri fej lesz tés és fel zár -kóz ta tás, en nek kap csán meg em lí tet te a ma gyar „Biz tos kez det”prog ra mot, és a „Le gyen jobb a gyer me kek nek” hosszú tá vúnem ze ti stra té gi át.

B E S Z Á M O LÓB E S Z Á M O LÓ


1 Az Eu ró pai U nió új stra té gi á ja.


Az U N ICEF brüssze li iro dá já nak mun ka tár sa, M argaretW achenfeld elô adá sá ban ki emel te a gyer me kek be vo ná sá nakszük sé ges sé gét az ôket érin tô dön té sek be, amely alap ve tô fon -tos sá gú len ne, azon ban hát rál tat ják az olyan je len sé gek, mint abe vo nás/rész vé tel je len té sé nek kor lá to zott meg ér té se, és eb bôlkö vet ke zô en a rész vé telt elô se gí tô kez de mé nye zé sek alul fi nan -szí ro zot tak.

A finn gyer mek jo gi ombudsman, M aria Kaisa Au la,ombudsmani jog vé dô sze rep bôl kö ze lí tet te meg a gyer me kekrész vé tel ének kér dé sét, amely re az EN SZ G yer mek jo gi Egyez -mé nyé nek cik ke lyei is kö te le zik az alá író ál la mo kat, így az Euró -pai U nió va la mennyi tag ál la mát. Kü lö nö sen fon tos a gyer me -kek kel va ló kon zul tá ció a sa ját éle tü ket érin tô kér dé sek ben. Arész vé tel ter mé sze te sen nem kö te le zett ség, ha nem jog, amely -nek min den gyer mek ré szé re el ér he tô nek kell len nie ön kén tesala pon. Az ombudsman fel vá zol ta a finn jog sza bá lyi kör nye ze -tet, amely a gyer me kek rész vé tel ét se gí ti elô – Al kot mány 6. §(1999), G yer me kek rôl szó ló tör vény (2006), G yer mek jó lé ti tör -vény (2008), N em ze ti O k ta tá si alap Prog ram (2004) –, to váb báazt az üd vöz len dô fej le ményt, hogy dön tés szü le tett ar ról, hogy2011-re va la mennyi he lyi ön kor mány zat nak ki kell dol goz niaazon fó ru mo kat, ame lyek a gye re kek rész vé tel ét meg va ló sít ja.

Ü n ne pé lyes be szé det mon dott egy jól mû kö dô gyer mek vé -del mi ala pít vány ala pí tó ja ként, és a gyer me kek ügye iránt el kö -te le zett ként M athilde her ceg né.

A kon fe ren ci át zá ró ke rek asz tal-be szél ge té sén PhillippeCourard és Ba log Zol tán vet tek részt, akik a két or szág el nök sé -gi prog ram ját és a gyer me ke ket érin tô na pi ren det tár gyal ták,majd a trió el nök sé get kép vi se lô, a gyer mek sze gény sé gért éstár sa dal mi fel zár kóz ta tá sért fe le lôs spanyol-belga-magyar ál la -mi ve ze tôk alá ír ták azt az ün ne pé lyes nyi lat ko za tot, amely benel kö te lez ték ma gu kat amel lett, hogy eu ró pai szin ten erô fe szí -tést tesz nek a gyer mek sze gény ség mér té ké nek le csök ken té sé re.

A kon fe ren cia tel jes idô tar ta ma alatt mû kö dô „pi ac té ren”szá mos gyer mek vé de lem mel fog lal ko zó ci vil szer ve zet ál lí tottstan dot (töb bek kö zött a bel ga V ö rös ke reszt, a bel ga U N ICEF,az SO S N em zet kö zi G yer mek fa lu, a King Boudouin Foundation,a Eurochild, va la mint az Eu ró pai Sze gény ség el le nes H á ló zat).

Dr. Lux Ág nes (Or szág gyû lé si Biz tos Hi va ta la)

� ÖSSZE FOG LA LÓ A GYER M EK SZE GÉNY SÉG RÔL SZÓ LÓ AJÁN LÁS TER VE ZE TÉ BÔL

� 1. A M EG FE LE LÔ FOR RÁS HOZ VA LÓ HOZ ZÁ FÉ RÉS

1.1. B e vé te lek és jut ta tá sok– Azok ban az ál la mok ban, ame lyek töb bet köl te nek szo ci á -

lis ki adá sok ra (nem ide ért ve a nyug dí ja kat), a gyer mek sze gény -ség ala cso nyabb mér té kû. A kor má nyok nak erô fe szí tést kellten ni ük a gyer me ke ket érin tô jut ta tá sok nö ve lé sé re/ja ví tá sá ra,az intergenerációs szo li da ri tás ki fe je zô dé se ként, a gyer mek kor -ban rej lô ér té kek meg ér té se ként, és Eu ró pa jö vô jé be va ló be fek -te tés ként.

– A gyer me ket érin tô uni ver zá lis jut ta tá sok a gyer me kescsa lá dok be vé te le i nek nö ve lé sé nek leg ha té ko nyabb mód ja. Eze -ket min den ki szá má ra ad ni kell, össz hang ban azok kal a cél tá -mo ga tá sok kal, ame lyek a kü lö nös szük ség ben le vô ket érin tik.

– A gye re kek szá má tól füg gô be vé te lek tá mo ga tá sa ma gá -ban fog lal ja a gye re ke ket köz vet le nül cél zó jut ta tá so kat, mint agyer mek va gyon ke ze lôi ala pok (child-trust fund), in gye nes tan -könyv és ok ta tá si anya gok, in gye nes is ko lai ét kez te tés, a kul tu -rá lis és sza bad idôs te vé keny ség hez va ló sza bad hoz zá fé rés, stb.

� 1.2. A mun ka és a csa lá di élet össze egyez te té se– A szü lôk mi nô sé gi mun ká ja alap ve tô fon tos sá gú. R u gal -

mas mun ka szer zô dé sek kel se gí te ni kell a szü lô ket ab ban, hogyegyen súlyt ta lál ja nak a mun ka és a csa lá di élet bôl fa ka dó kö te -le zett sé gek el lá tá sá ra. A mun ka szer zô dé sek nek al kal maz kod niakell az egy re kü lön bö zô össze té te lû ház tar tá sok hoz.

– A szü lé si sza bad sá got meg kell fi zet ni az ab ban részt ve vôszü lôk nek, ame lyek nek min den ki szá má ra hoz zá fér he tô nekkell len ni ük, és amely ru gal mas sá got kí nál a szü lôk nek, hogymeg vá lasszák a gyer me ke ik szük ség le te i nek leg in kább meg fe le -lô meg ol dást. A szü lé si sza bad ság nak tisz tel nie és tá mo gat nikell az egy re kü lön bö zôbb össze té te lû csa lá do kat.

– A szü lôknek el kell tud ni uk ér ni a meg fi zet he tô, hoz zá fér -he tô és ma gas szín vo na lú szol gál ta tá so kat sa ját ma guk és gyer -me ke ik szá má ra. A szol gál ta tá sok nak iga zod ni kell a szü lôk egy -re kü lön bö zô mun ka fel tét ele i hez.

� 2. A SZOL GÁL TA TÁ SOK HOZ ÉS LE HE TÔ SÉ GEK HEZ VA LÓ HOZ ZÁ FÉ RÉS

� 2.1. Ko ra gyer mek kor– A ko ra gyer mek kort a gyer mek ne ve lé sé nek, fej lesz té sé -

nek, tár sa dal mi in teg rá ci ó já nak ki emel ten fon tos stá di u ma kéntkell fel fog ni, amely min den ki szá má ra hoz zá fér he tô ál la mi tá -mo ga tá sok kal meg se gí tett szol gál ta tá so kat igé nyel, te kin tet nél -kül a szü lôk mun ka erô-pi a ci hely ze té re.

– V i lá gos mi nô sé gi kri té ri u mo kat kell ki dol goz ni a ko ragyer mek ko ri szol gál ta tá sok te rén, ide ért ve a szak mai mi nô sí té -se ket, prob lé ma fel is me rést, kép zést, ok ta tás fi lo zó fi át és ér té ke -ket.� 2.2. O k ta tás-ne ve lés

– V a la mennyi gyer mek szá má ra (ide ért ve a ro ma és máshát rá nyos hely ze tû gyer me ket) biz to sí ta ni kell a mi nô sé gi be fo -ga dó ok ta tást, amely elô se gí ti a gyer me kek jó lét ét, és ér zel mi,tár sa dal mi, fi zi kai fej lô dé sét.

– Az ok ta tás sze re pét nö vel ni kell a sze gény sé gi cik lus meg -tö ré se és a meg elô zés te rén az ok ta tás hoz va ló hoz zá fé rés pénz -ügyi aka dá lya i nak el há rí tá sá val, az esély egyen lô ség biz to sí tá sá -val, és a gyer mek ta nu lá sát és fej lô dé sét ne he zí tô ott ho ni és kis -kö zös ség be li hát rá nyo kat kom pen zá ló ki egé szí tô tá mo ga tá soknyúj tá sá val.

– Erô fe szí té se ket kell ten ni a gye re kek tan kö te le zett ség énektel je sí té sé re, meg elô zen dô a ko rai is ko la el ha gyást, a szü lôk tá -mo ga tá sá val és a to vább ta nu lás hoz és/vagy szak kép zés hez ve -ze tô utak meg erô sí té sé vel és az ar ra va ló bá to rí tás sal, amely re -a gál a gyer me kek kü lön bö zô ta nu lá si szo ká sa i ra és igé nye i re.

B E S Z Á M O LÓ

�

�

�

�

�

�

B E S Z Á M O LÓ



� 2.3. Egész ség ü gyi el lá tás– A gye re kek szá má ra spe ci á li san cél zott erô fe szí tés té te le

szük sé ges az egész ség ügyi egyen lôt len sé gek csök ken té sé re, és asze gény, szo ci á li san hát rá nyos hely ze tû cso por tok szá má ra is el -ér he tô hoz zá fé rés biz to sí tá sá ra, ide ért ve a tár sa da lom biz to sí tásuni ver zá lis ki ter jesz té sé vel.

– An nak fel is me ré se szük sé ges, hogy a gyer mek kor ki emel -ten fon tos a gyer mek fi zi kai, men tá lis, ér zel mi fej lô dé sé ben, en -nek okán min den gyer mek nek biz to sí ta ni kell az egész sé get ja -ví tó és meg elô zô prog ra mok hoz va ló hoz zá fé rést.

– An nak fel is me ré se szük sé ges, hogy a szo ci á li san depriváltcso por tok tag jai (ezen be lül gyer mek tag jai) kö zött na gyobb amen tá lis prob lé mák elô for du lá sá nak mér té ke, azért a men tá lisegész sé get érin tô szol gál ta tá so kat ki kell ter jesz te ni, és a többtá mo ga tást igény lô gyer me kek szá má ra el ér he tô vé kell ten ni.� 2.4 . Lak ha tás és kör nye zet

– A gyer mek min de nek fe lett ál ló ér de két szem elôtt kell tar -ta ni a vá ros-, és kör nye zet ter ve zés so rán. Kü lö nös fi gyel met kellszen tel ni az egész sé ges és biz ton sá gos kör nye zet nek a gyer mekott ho ná ban, és kör nye ze té ben, amely tisz te let ben tart ja jo gát ata nu lás hoz és a já ték hoz.

– Biz to sí ta ni kell a meg fi zet he tô és jó mi nô sé gû lak ha tást agyer me kes csa lá dok nak, amely hosszú tá vú meg ol dást kí nál, ésmeg óv a szük ség te len uta zás tól és is ko la vál tá sok tól.� 2.5. Gyer mek vé de lem és szo ci á lis szol gál ta tá sok

– A gyer mek vé del mi és szo ci á lis szol gál ta tá so kat meg kellerô sí te ni a ko rai jel zés és meg elô zés ja ví tá sa ér de ké ben, amelyse gí ti a hát rá nyos hely ze tû, vagy an nak koc ká za tá val élô csa lá -do kat prob lé má ik esz ka lá ló dá sa elôtt, meg óv a így a gye re ke i ketat tól, hogy sze gény ség be vagy más kép pen hát rá nyos hely zet besod ród ja nak.

– Biz to sí ta ni kell, hogy a gye re ke ket ne emel jék ki a csa lád -ból, csu pán a csa lád gyer mek el lá tás ra for dí tott for rá sa i nak hi á -nya okán. Ehe lyett a csa lá do kat tá mo gat ni kell ab ban, hogy gye -re ke i ket ma guk lás sák el, mind ezt a gyer mek leg fôbb ér de ké nekszem elôtt tar tá sá val, és a gyer me kek in téz mé nyi el he lye zé sé -nek csök ken té sé nek meg könnyí té sé vel.

– Tá mo gat ni kell a tár sa dal mi be fo ga dást azon gyer me kekszá má ra is, akik nem él nek csa lád ban (ut ca gye re kek, in téz mé -nyi el lá tás ban élô gyer me kek, kí sé rô nél kü li kis ko rú ak, át me ne -ti ne ve lés be vett gyer me kek), az zal, hogy tá mo ga tást és el lá tástnyúj ta nak és hoz zá fé rést biz to sí ta nak a leg fon to sabb (ok ta tá si,egész ség ügyi, stb.) szol gál ta tá sok hoz.

� 3. GYER M E KEK RÉSZ VÉ TE LE� 3.1. A gyer me kek meg hall ga tás hoz va ló jo ga

– A kor mány za tok nak el kell fo gad ni a szük sé ges jog sza bá -lyo kat és szak po li ti kai dön té se ket, ame lyek tar tal maz zák a gyer -me kek meg hall ga tás hoz és va la mennyi ôket érin tô dön tés benva ló rész vé tel hez va ló jo gát, és elô kell se gí te ni a po li ti ka for má -lás ban va ló rész vé tel ük le he tô sé gét.

– Biz to sí ta ni kell, hogy a gyer mek sze gény ség le küz dé sét éstár sa dal mi be fo ga dá sát cél zó szak po li ti kák nak ref lek tál ni kellma guk nak a gyer me kek nek ez zel kap cso la tos né ze te i re, ide ért -ve a leg in kább marginalizált cso por to két.

– Biz to sí ta ni kell, hogy azok, akik a gye re kek kel és gye re ke -kért dol goz nak, meg ért sék a sze gény ség és tár sa dal mi ki re kesz -tett ség ha tá sát, és gye re kek vé le mé nye meg hall ga tá sá nak fon -tos sá gát.� 3.2. A gyer me kek rész vé te le tár sa dal mi,

rek re á ci ós-sza bad idô s, kul tu rá lis, sport,tár sa dal mi te vé keny sé gek ben– Fel kell is mer ni a kul tu rá lis, if jú sá gi mun ka és sport te vé -

keny ség fon tos sá gát a hát rá nyos hely ze tû gyer me kek be fo ga dá -sá ban és fel zár kóz ta tá sá ban va la mint jól lét ében, spe ci á lis esz -kö zök szük sé ge sek ezen cso por tok el éré sé hez.

– Az is ko lák nak tá mo gat ni kell a jobb és több ta ní tás utá niés is ko lán kí vü li te vé keny sé ge ket, va la m ennyi gyer mek szá má -ra kul tu rá lis, rek re á ci ós, sport te vé keny ség hez va ló hoz zá fé réstte gye nek lehe tô vé, amely se gí tik önma guk meg is me ré sét, ön be -csü lés ük erô sö dé sét, a fruszt rá ci ók csök ken té sét, és tá mo gat jákál ta lá ban a ta nu lást és jól lé tet.

Lux Ág nes

�

�

�

��

�



A nem zet kö zi jó gya kor la tok át te kin té sé nél te kin tet tel kelllen nünk ar ra, hogy az egyes or szá gok ban igen el té rô az ok ta tá -si rend szer, az is ko lai ha gyo má nyok és az el fo ga dott ál ta lá nosta ní tá si me tó dus. Az Egye sült Á l la mok ra – bár na gyon sok is ko -lai erô szak pre ven ci ós és ke ze lé si stra té gia, ta nul mány, vizs gá -lat hoz zá fér he tô a la i ku sok és szak em be rek szá má ra – ezenokok nál fog va csak rit káb ban hi vat ko zunk, és a fi gyel mün ketel sô sor ban az uni ós, il let ve eu ró pai jó gya kor la tok fe lé for dí tot -tuk.

A gya kor la ti pél dák is mer te té se elôtt a nem zet kö zi szak iro -da lom ban hasz nált fo gal mi ke re te ket, az is ko lai erô szak je len sé -gé re vo nat ko zó leg fon to sabb ku ta tá si ered mé nye ket vesszükszám ba, hi szen ezek is me re té ben ér tel mez he tô ek, he lyez he tô ekmeg fe le lô kon tex tus ba az egyes pél dák.

� FO GA LOM M EG HA TÁ RO ZÁSAz Eu ró pai U ni ó ban 2003 óta ki emelt fi gye lem esik az is ko -

lai erô szak (school violence and bullying) ese tek re. A meg elô zé -si prog ra mok szé les ská lá ja ka pott tá mo ga tást az eb ben az év -ben in dult EU -Connect pro jekt ke re té ben, ame lyek érin tet ték:

– az ál ta lá nos meg elô zést,– a jo gi sza bá lyo zás re form ját,– az ok ta tá si rend szer ál ta lá nos tá mo ga tá sát, – az is ko la po li ti kák re form ját, és spe ci á lis is ko lai prog ra mok

in dí tá sát, – is me ret ter jesz tô és fi gye lem fel hí vó kam pá nyo kat,

– az is ko lai erô szak ese tek re adott azon na li, köz vet len vá -lasz adá si me tó du sok ki dol go zá sát,

– a köz vet len szank ci ó kat, – kor társ se gí tô programokat.3

Az U ni ó ban az „erô szak” há rom fé le de fi ní ci ó ja el fo ga dott(il let ve hasz ná la tos a leg szé le sebb kör ben), ha is ko lai erô szak rólesik szó.4 Az an gol szász (1)meg ha tá ro zás sze rint „erô szak a fi -zi kai erô hasz ná la ta, am i va la ki nek sé rü lést vagy va la m i ben kártokoz” il let ve „erô szak a jog el le ne sen hasz nált erô, vagy az az zalva ló fe nye ge tés”. O lw eus (2), az el is mert nor vég is ko lai erô szakszak ér tô már idé zett de fi ní ci ó ja sze rint „ag resszív m a ga tar tásaz, am i kor az el kö ve tô sa ját tes tét, vagy va la m i lyen tár gyat (afegy vert is ide ért ve) hasz nál ar ra, hogy m ás nak sé rü lést vagy kel -le m et len sé get okoz zon”. A W HO (3) meg ha tá ro zás sze rint pe dig„erô szak, a tes ti vagy lel ki erô, ha ta lom szán dé kos hasz ná la ta an -nak ér de ké ben, hogy va la ki sa ját m a gá nak, m ás sze m ély nek,vagy sze m é lyek egy cso port já nak fi zi kai vagy lel ki sé rü lést, rosszér zést, okoz zon”.

A de fi ní ci ók ban kö zös elem ként je le nik meg: a) sé re lem- vagy kár oko zás, vagy az zal va ló fe nye ge tés,b) szán dé kos ság. Ez zel pár hu za mo san kér dés ként je le nik meg, hogy va jon az

erô szak (is ko lai erô szak): – Szük ség sze rû en je lent-e fi zi kai erô sza kot? – Ki zá ró lag sze mély el len irá nyul hat-e?– Szük ség sze rû en jog el le nes-e?– Sze mély va ló sít hat ja meg csak, vagy in téz mény is?– H o gyan je len het meg? Szük sé ges-e a fi zi kai sé re lem oko -

zás ban ma ni fesz tá lód nia?

B E M U T A T JU K

�

B E M U T A T JU K


Nem zet kö zi jó gya kor la tok az iskolai erô szakke ze lé sé ben a gyer mek vé del mi és ok ta tá si ága zat együttmûködésével1

Az is ko lai erô szak m eg elô zé sé vel és a be avat ko zás le he tô sé ge i vel kap cso lat ban szá m os el gon do lás, prog ram szü le -tett. Van nak pszi cho ló gi ai in dít ta tá sú, in di vi du á lis, az egyes ta nu lók ag resszív vi sel ke dé sét m eg cél zó prog ra m ok,van nak az is ko lai m û kö dés egyes, re le váns nak tar tott ele m e i re fó ku szá ló m eg elô zô pro jek tek, és van nak át fo góelképzelések.2 Az elem zé sek sze rint az egész is ko lá ra ki ter je dô, ho lisz ti kus m eg kö ze lí té sen (W hole School Approach– W SA) ala pu ló prog ra m ok m u tat ják a leg jobb ered m é nye ket. Az is ko lai erô szak kol lek tív ki hí vás, ezért a si ke resW SA prog ram nem csu pán az erô sza kos m a ga tar tás sal fog lal ko zik, ha nem az is ko lai klí m a és ethosz ala kí tá sát, va -la m int az is ko lá ban dol go zó fel nôt tek, a gye re kek, a fi a ta lok és a szü lôk kö zöt ti kap cso la tok ja ví tá sát is cé lul tû ziki, és tá m o gat ja a gye re kek és fi a ta lok m en tá lis egész sé gé nek és ta nu lá si ké pes sé gé nek fej lesz té sét is. A W SA a for -m á lis és in for m á lis kez de m é nye zé sek, cse lek vé sek és esz kö zök szé les tár há zát al kal m az za, am e lyek együt tes ha tá -suk ban elô se gí tik az is ko lai élet m i nô ség ja ví tá sát. A ku ta tá sok azt jel zik, hogy a bán tal m a zás kü lön bö zô szem pont -ja it egy aránt fi gye lem be ve vô és az egész is ko lát m eg cél zó prog ra m ok m u tat ják a leg ígé re te sebb ered m é nye ket.

Nem zet kö zi jó gya kor la tok az iskolai erô szakke ze lé sé ben a gyer mek vé del mi és ok ta tá si ága zat együttmûködésével1

1 A cikk a 2010/4. szám ban m eg je lent A Panacea ke re sé se c. ta nul m ány nem pub li káltré szei alap ján ké szült.2 Dann (1997) az is ko lá ra irá nyu ló kü lön fé le m eg elô zé si prog ra m ok osz tá lyo zá sa so ránöt pre ven ci ós el vá rást írt le: 1. a ta nár-di ák vi szony m i nô sé gé nek ja ví tá sa; 2. a szo ci á lista nu lás le he tô vé té te le; 3. a kö zös alap ér té kek és nor m a rend sze rek m eg te rem té se; 4. apo zi tív tel je sít m ény- és én kép át adá sa; 5. a tár sa dal m i azo nos ság tu dat le he tô vé té te le.

3 Az egyes pro jek tek ha té kony sá gát rend sze res m o ni to ro zás sal, ku ta tá sok kal is tesz tel -ték. 4 For rás: w w w .olw eus.org


A fen ti meg ha tá ro zá sok ból is ki de rül, hogy az „erô szak” ésaz „is ko lai erô szak” fo gal mak nem ek vi va len sek. Az an gol meg -ha tá ro zás ban az is ko lai erô szak (school violence) mel lett is mertönál ló fo ga lom a csicskáztatás/zaklatás (bullying, school bully-ing) is. M a gya ror szá gon a csicskáztatás az is ko lai erô szak egyikfor má ja ként is mert, a lel ki bán tal ma zást, meg alá zó bá nás mó dotés fi zi kai erô sza kot egy aránt ma gá ba fog la ló je len ség, ami nekalap ve tô jel lem zô je, hogy az erô sza kos, ag resszív ma ga tar tás:

– rend sze re sen is mét lô dik, és – erô fö lénnyel va ló vissza élést je lent. Egyes mun kák ban a bullying-ot, is ko lai erô szak ként for dít -

ják, más mun kák ban ki eme lik, hogy a két fo ga lom (’violence’,’bullying’) nem szinoníma, bár ko moly át fe dés van a két je len -ség között.5

A fo gal mak dif fe ren ci ált meg ha tá ro zá sá ra a ha zai szak iro da -lom ban is tör tén tek kí sér le tek. Pél da kép pen egy kö zü lük:

Bullying (ag resszi vi tás): olyan ag resszív vi sel ke dé si for ma(erô sza kos ko dás, zak la tás, ter ro ri zá lás), amely is mét lô dô jel leg -gel irá nyul gyen ge, ma gá nyos egyén re, aki nek ne héz sé gei van -nak ön ma ga meg vé dé sé ben.

Bullying ál do zat: olyan sze mély, aki gyak ran, il let ve is mét lô -dô jel leg gel vá lik ne ga tív, tá ma dó, erô sza kos, zak la tó, meg fé -lem lí tô ak ció cél pont já vá, ál do za tá vá. V é de ke zés re va ló kép te -len ség jel lem zi.

Is ko lai erô szak (school violence): az ag resszív vi sel ke désegyik faj tá ja. O lyan ne ga tív cse le ke det, amely a ta nu lók egy másköz ti; a ta nu lók ta ná rok kal vagy más is ko lai al kal ma zot tak kal, ata ná rok ta nu lók kal (eset leg szü lôk kel) szem be ni erô sza kos vi -sel ke dé sé ben nyil vá nul meg. Az is ko la vi lá gá ban a ver bá lis, a fi -zi kai és pszi chi kai erô szak szá mos for má ban re giszt rál ha tó.

Is ko lai zak la tás (school bullying): az ag resszív vi sel ke désegyik faj tá ja, amely ben a di á kot egy vagy több tár sa (il let ve egyvagy több sze mély) is mét lô dô en és hosszú idôn ke resz tül ne ga -tív cse le ke det nek te szi ki. N e ga tív cse le ke det nek mi nô sít he tô,ha va la ki szán dé ko san sé rü lést vagy kel le met len sé get okoz vagypró bál okoz ni. M eg kü lön böz tet he tô: köz vet len zak la tás (ahol azál do za tot nyílt tá ma dás éri); il let ve köz ve tett zak la tás (ahol azál do za tot ki kö zö sí tik, szán dé ko san ki zár ják a cso port ból).

V iktim izáció (victimization): meg gyöt rés, el nyo más. M á sokmeg gyöt ré se, el nyo má sa, zak la tá sa, meg fé lem lí té se.

V iktim izációs ve szé lyez te tett ség: má sok ra néz ve ve széllyeljá ró, kel le met len sé get, meg aláz ta tást ho zó, ál do zat tá-sér tet té vá -lást oko zó, ne ga tív koc ká za ti té nye zôk, vi sel ke dé si for mák.

Zak la tás: az ag resszív vi sel ke dés egyik faj tá ja. Ak kor be szé -lünk zak la tás ról, ha a há rom spe ci á lis fel té tel je len van: az ag -resszív vi sel ke dés vagy sé re lem oko zá sa szán dé kos; ha is mét lô -dô en és hosszú idôn ke resz tül kö ve tik el; olyan in ter per szo ná liskap cso lat ban zaj lik, ahol a ha tal mi egyen súly hi ány zik (egyen -lôt len erô vi szony ok ala kul nak ki)”.6

Az is ko lai erô szak és bullying ese tek ti po ló gi á ja a kö vet ke -zô kép pen ha tá roz ha tó meg:

– köz vet len fi zi kai tá ma dás, – köz ve tett fi zi kai tá ma dás (pél dá ul: va gyon tár gyak el len),– köz vet len ver bá lis tá ma dás (szó ban, írás ban – le vél, ema il,

sms, etc.),– köz ve tett ver bá lis tá ma dás (pél dá ul: plety ka ter jesz té se),– kap cso la ti erô szak: ki zá rás a tár sas élet bôl / nor má lis cso -

port te vé keny sé gek bôl,– cyberbullying (in for má ci ós és kom mu ni ká ció tech no ló gi -

ák – ICT – fel hasz ná lá sa má sok bán tal ma zá sá ra. (Leg gyak rab -ban interneten, mo bil te le fo non ke resz tül.),

– in téz mé nyi ag resszió / ma ni pu lá ció (pél dá ul: tel je sen ir re -á lis cé lok ki tû zé se).

� NEM ZET KÖ ZI KU TA TÁ SI TA PASZ TA LA TOK 2004-ben, Alikasifoglu és munkatársai7 Tö rö kor szág ban vé -

gez tek egy 4000 fôs, 9-11 osz tá lyos di á kok ból ál ló min tán vizs -gá la tot az is ko lai erô szak jel lem zô i rôl. Az ön ki töl tôs kér dô ívek -re adott vá la szok alap ján a di á kok 42% -a ke ve re dett ve re ke dés -be a vizs gá la tot meg elô zô 12 hó nap ban, és 7% -uk sé rü lést isszen ve dett. A gye re kek 30% -a nyi lat ko zott úgy, hogy az ak tu á -lis tan év ben csicskáztatás, bullying ál do za tá vá vált, míg 19% -ukmá so kat csicskáztatott az is ko lá ban. Ijesz tô en ma gas volt azok -nak a gye re kek nek az ará nya, akik a vá la szok ta nú sá ga sze rintaz el múlt tan év ben fegy vert vit tek be ma guk kal az is ko la te rü -le té re (8% ).

Az igen ma gas elem szám mi att fon tos nak gon dol tuk be mu -tat ni N ansel és mun ka tár sai 2001-ben vég zett kutatását8 is,amely ben 15 000, 6-10. osz tá lyos észak-ame ri kai di á kot kér dez -tek meg is ko lai erô szak ta pasz ta la ta ik ról. A gye re kek 59% -a nyi -lat ko zott úgy, hogy ôt so ha nem csicskáztatták és nem vált ál do -za tá vá is ko lai erô szak nak, 56% -uk pe dig so ha nem csicskázta-tott mást. A di á kok egy ne gye de az el múlt tan év ben 1-2 al ka lom -mal vált ál do zat tá és ugyan ilyen arány ban kö vet tek el a gye re -kek má sok sé rel mé re va la mi lyen erô sza kos cse lek ményt. A he -ten te ál do zat tá vá ló il let ve má so kat abúzoló gye re kek ará nyape dig 8% il let ve 9% volt.

N é me tor szág ban az el múlt évek ben egy re több hír adás (ésta nul mány) fog lal ko zott a migránsok gyer me kei több sé gé nekok ta tá si in téz mé nye ként szol gá ló ún. Hauptschule-kban ta pasz -tal ha tó erô sza kos cse lek mé nyek kel. A di á kok kö zöt ti, il let ve ata ná rok kal szem ben meg nyil vá nu ló ag resszív ma ga tar tás min -den na pos (gya kor la ti lag a gye re kek 100% -át érin ti) ezek ben azin téz mé nyek ben, amik a nyel vi / meg ér té si és kom mu ni ká ci ós,va la mint ta nu lá si és ma ga tar tá si prob lé mák kal küz dô, min denmás in téz mény bôl ki esô migráns gye re kek gyûj tô he lye. A mul-tikulturális kö zeg ben spe ci á lis prog ra mok szük sé ge sek már

B E M U T A T JU K

�

B E M U T A T JU K


5 Lásd: Sm ith, P. K. (2002) i.m .; Ananiadou, K.–Cow ie, H.: Interventions to reduce schoolbullying. In: C anadian Jo ur nal of Psychiatry. 48 / 2003. 591-599. old.;w w w .agressionreplacem enttraining.org6 Figula E.: Bán tal m a zók és bán tal m a zot tak az is ko lá ban. Ú j Pe da gó gi ai Szem le.2004/7-8.

7 Alikasifoglu, M.–Erginoz, E.–Ercan, O .–U ysal, O .–Kaym ak, D. A.–Ilter, O .: V iolentbehaviour am ong Turkish high school students and correlates of physical fighting. In:European Jo ur nal of Public Health. 2004/14., 173-177. old. 8 N ansel, T. R., O verpeck, M., Pil la, R. S., Ruan, W . J., Sim ons-Morton, B., & Scheidt, P.(2001). Bullying behavior am ong U .S. youth: Prevalence and association w ith psychoso-cial adjustm ent. Jo ur nal of the Am erican Medical Association, 285, 2094–2100.


pusz tán a di á kok kal va ló kap cso lat tar tás hoz és kommuniká-cióhoz.9 Az O ECD egy 2008-ban ki adott je len té se sze rint az is -ko lai erô szak ese tek Fran ci a or szág ban és Ang li á ban is egy ér tel -mû en kez de nek et ni kai szí ne ze tet öl te ni. Esze rint a gye re kekszá má ra szig ni fi káns lesz a fa ji, et ni kai ho va tar to zás an nak el -dön té se kor, hogy „kit vá lassza nak ki ma guk nak”, hogy ki le gyen(a kö vet ke zô) áldozat.10

2005-ben, W itkow ska és Menckelvég zett kutatást11 Své dor -szág ban, az is ko lák ban el szen ve dett sze xu á lis bán tal ma zá sok -ról. M eg ál la pí tá sa ik sze rint a svéd lá nyok szá má ra az ok ta tá siin téz mé nyek ben el szen ve dett sze xu á lis zak la tá sok az egyik leg -na gyobb (köz)egészségügyi prob lé mát je len tik. A ku ta tók sze -xu á lis zak la tás nak te kin tet tek min den olyan sze xu á lis ter mé sze -tû ma ga tar tást, amit a lá nyok nem meg fe le lô nek vagy nem el fo -gad ha tó nak ítél tek. A vá la szok ta nú sá ga sze rint a 17-18 éves lá -nyok 49% -a élt át már is ko lai kör nye zet ben ilyen sze xu á lis zak -la tást va la mely kor tár sa, és 18% -uk va la mely ta ná ra ál tal. Az ún.dating violence, vagy ran de vú erô szak ma gyar or szá gi jel lem zô i -rôl 2005-ben vé gez tünk ku ta tást az O r szá gos Kri mi no ló gi aiIntézetben,12 ami a svéd ered mé nyek nél jobb ta pasz ta la to katho zott ugyan, de még így is a di á kok kö zel egy ne gye dé nél voltmeg ál la pít ha tó a ran di zá sok al kal má val, a part ner / ba rát ál talel kö ve tett bán tal ma zás té nye. A ta ná rok ál tal el kö ve tett is ko laisze xu á lis erô szak ese te ket vizs gál ta Tim m erm an 2003-ban, H ol -lan di á ban. A ma gyar ered mé nyek hez ha son ló an az ese tek 18% -ban volt ki mu tat ha tó is ko la társ ál tal el kö ve tett sze xu á lis bán tal -ma zás / zak la tás (nem be le egye zé sen ala pu ló sze xu á lis ak tus),míg a ta ná rok ál tal el kö ve tett ha son ló cse lek mé nyek ará nyaigen ma gas, 27% -os volt.

A fen ti ku ta tá si ered mé nyek és meg ál la pí tá sok nem al kal -ma sak ar ra, hogy át fo gó ké pet kap junk az is ko lai erô szak nem -zet kö zi hely ze té rôl. Jól mu tat ják azon ban, hogy ál ta lá no san is -mert és ku ta tott je len ség rôl van szó, ami jel lem zô it te kint venem tér el je len tôs mér ték ben a ma gyar or szá gi tól.

A prob lé ma je len tô sé gét, és az is ko lai erô szak ra esô mindna gyobb nem zet kö zi fi gyel met mu tat ja, hogy 2006-ban, azEN SZ spe ci á lis ügy szak ban tár gyal ta az Eu ró pai és Kö zép-Á zsi-ai ok ta tá si hely ze tet, ami nek so rán (a re gi o ná lis kon zul tá ci ó -kon) a leg na gyobb fi gye lem az is ko lai erô sza kot övez te. A kon -zul tá ci ók ra de le gált di á kok leg na gyobb prob lé má nak az is ko laierô sza kot, azon be lül is a ta ná rok és más fel nôtt is ko la pol gá rokirán tuk meg nyil vá nu ló erô sza kos ak tu sa it emel ték ki.

� JÓ GYAKORLATOK13

� „ Én nem bán tok má so kat az osz tály ban. És te? ” (B el gi um)Bel gi um ban 2006-ban in dult el egy át fo gó prog ram az osz -

tály ter mek ben zaj ló is ko lai erô szak, csicskáztatás, zak la tás meg -elô zé sé re. A prog ram cél ja a gyer me kek kö zöt ti ag resszió csök -ken té se és az egy más kö zöt ti in ter ak ci ók bé ké seb bé, erô szak -men tes sé té te le. M in den osz tály részt vett a prog ram ban, a vá -ro si bûn meg elô zé si szol gá la tok ko or di ná lá sá val.

Az „Én nem bán tok m á so kat az osz tály ban. És te?” el ne ve zé -sû prog ram öt fô rész bôl állt:

i. szín há zi elô adás az is ko lai erô szak ról (Ez egy olyan tra gi -ko mé di át je len tett, ami a zak la tás, csicskáztatás, bán tal ma záskü lön bö zô as pek tu sa it mu tat ta meg. Az elô adás után be szél ge -tés kö vet ke zett a di á kok kal a látottakról.)14.

ii. Erô szak-el le nes já té kok (anti-bullying gam e): min den osz -tály ban el ját szot ták ezt a já té kot, majd a di á kok egy leg alább ötpont ból ál ló „szer zô dést kö töt tek” egy más sal ar ra, hogy erô szak -men te sen fog nak kom mu ni kál ni, konf lik tust meg ol da ni és nemzak lat ják / csicskáztatják osz tály tár sa i kat.

iii. Ö t hé ten ke resz tül az osz tá lyok nak a ko ráb ban meg kö -tött szer zô dés sze rint kel lett mû köd ni ük (foly to nos sá gi mo dul).

iv. Az osz tá lyok ki ér té kel ték az el telt idô sza kot, a szer zô déstés an nak meg va ló su lá sát.

v. Erô szak-men tes party – a pro jekt zá rá sa.

� „ Ke zeld a konf lik tu sa i dat!” (Dá nia) A dán Bûn meg elô zé si Ta nács, együtt mû kö dés ben a dán

Konf lik tus R en de zé si Köz pont tal 2000–2002 kö zött egy olyanis ko lai konf lik tus ren de zé si prog ra mot in dí tott el il let ve mû köd -te tett, amely nek ered mé nyei sze rint az al ter na tív (resztoratív,erô szak men tes) prob lé ma-meg ol dá si tech ni kák al kal ma zá sá nakbe ve ze té se az is ko lai konf lik tus ren de zés be egy ér tel mû en csök -ken ti az is ko lai erô szak ese tek szá mát. A nem csak a ke ze lés, ha -nem a pre ven ció szem pont já ból is igen si ke res prog ram egy1999-ben vég zett ku ta tás ered mé nye i re épít ve igye ke zett az is -ko lai erô szak el kö ve té sé vel (és el szen ve dé sé vel) ve szé lyez te tettgye re kek szá má ra egy faj ta po zi tív iden ti tás-ké pet fel mu tat ni –il let ve an nak „fel épí té sé ben” se gí te ni a di á ko kat. A di á kok po zi -tív ön ér té ke lé se, az is ko lai kö zös ség bôl va ló ki re kesz tô dés meg -aka dá lyo zá sa alap ve tô in di ká to ra a jó erô szak-pre ven ci ós prog -ra mok nak. Az erô szak men tes konf lik tus ke ze lé si tech ni kák al -kal ma zá sá nak el fo ga dása, a mód szer rel hir de tett el vek kel és ér -té kek kel va ló azo no su lás nem kép zel he tô el anél kül, hogy a di -á kok (és más is ko la pol gá rok) jó men tál hi gi é nés ál la pot ban len -né nek.

A pro jekt új don sá ga te hát el sô sor ban nem a hely re ál lí tóigaz ság szol gál ta tá si szem lé let in teg rá lá sa az is ko lák ba, ha nem

B E M U T A T JU K

��

�

B E M U T A T JU K


9 Schäfer, M. & Korn, S., (2001): Tackling violence in schools: A report from G erm any.http://w w w .goldsm iths.ac.ac.uk/connect/reportgerm any.htm l 10 O lw eus 1987-ben m eg je lent egyik ta nul m á nya sze rint a bullying ál do za tá vá vá lá sá valleg in kább ve szé lyez te tett gye re kek: a leg ki sebb, leg gyen gébb, leg fi a ta labb (az az élet ko -ru kat és m é re te i ket te kint ve jól kö rül ír ha tó cso port ba tar to zó) el sô sor ban fiú gye re kek.Szá m os ku ta tó ki em e li, hogy a fi zi kai bán tal m a zás és bullying el sô sor ban a fi úk kö zöttel ter jedt, m íg a lá nyok a ver bá lis és kap cso la ti erô sza kot (ki re kesz tés, ki zá rás, plety kál -ko dás, stb.) al kal m az zák na gyobb m ér ték ben.11 Moore, K.–Jo nes, N .–Broadbent, E.: School violence in O ECD countries. 2008. Meg is -m er he tô: http://learnw ithoutfear.org/dow nloads/School_V iolence_in_O ECD_countries.pdf12 Herczog M.–G yurkó Sz.: Ran de vú erô szak – part ner bán tal m a zás a csa lá di együtt éléstm eg elô zô en. In: K ri m i no ló gi ai Ta nul m á nyok 43. O KRI. Bu da pest. 2006. 136–156. old.

13 Pél dák az Eu ró pai U nió EU CPN (Eu ró pai Bûn m eg elô zé si Há ló zat) tag or szá ga i nakleg jobb gya kor la ta i ból. For rás: w w w .eucpn.org/goodpractice/14 Ilyen prog ra m ot ná lunk is el in dí tott a Ko lib ri színházhttp://w w w .gyerm ekszinhaz.hu/index.php?Item id=4&id=2369% 3Aiskolai-agresszio&option=com _content&view =article (a szerk.)


egy ho lisz ti kus szem lé le tû, az is ko la pol gá rok jól lét ét és jó lét ét isfi gye lem be ve vô (azt a pro jekt hát te ré nek te kin tô) meg va ló sí tás.

A dán mo dell hez ha son ló – resztoratív tech ni kák ra épí tô –prog ra mok in dul tak az el múlt öt év ben gya kor la ti lag az Eu ró paiU nió va la mennyi ál la má ban, így M a gya ror szá gon is.15

� Fó rum Szín ház a bû n meg elô zés ben (Lit vá nia)A nyu gat-eu ró pai pél dák mel lett fon tos nak tar tot tuk olyan –

tör té ne ti fej lô dé sét te kint ve a ma gyar hoz ha son ló –, a pe ri fé ri -án el he lyez ke dô kis ál lam ból is pél dát hoz ni, ahol a pénz ügyi ésszem lé let be li / szak mai ne héz sé gek el le né re si ke rült ered mé -nye ket el ér ni.

A lit ván prog ram cél ki tû zé sei kö zött sze re pelt a ti né dzser ko -rú gye re kek kö ré ben a kri mi na li tás és más de vi áns ma ga tar tá -sok irán ti fo gé kony ság csök ken té se, a bûn el kö ve tés, az erô szak,az al ko hol fo gyasz tás és más szer hasz ná lat koc ká za tá nak csök -ken té se. A má sod la gos cél ki tû zé sek kö zött sze re pelt a di á kokkri ti kai gon dol ko zá si ké pes sé gé nek meg erô sí té se a sa ját cse le -ke de te ik, a ma ga tar tá su kért vál lalt fe le lôs ség te kin te té ben.

A pszi cho ló gi ai-kre a tív Fó rum Szín ház me tó du sát spe ci á li -san a fen ti de vi an ci a for mák kal ve szé lyez te tett gye re kek szá má -ra dol goz ták ki. Lit vá ni á ban en nél is szû keb ben ha tá roz ták mega cél cso por tot: olyan ti né dzse re ket von tak be a prog ram ba, akikmár össze üt kö zés be ke rül tek a ha tó sá gok kal va la mi lyen bün te -ten dô cse lek mény el kö ve té se mi att.

A cso port asszo ci á ci ók kre a tív-lé lek ta ni tech ni ká já ra épí tôprog ram a part ne ri kap cso la tok ki épí té sét se gí ti, és meg ta nít ja arészt ve vô ket ar ra, ho gyan le het ak tí van meg hall gat ni a má si kat,és tisz te let ben tar ta ni a vé le mé nyét úgy, hogy az em ber a sa játér de ke it (vé le mé nyét) is ér vény re jut tat ja. A kom mu ni ká ci ót se -gí tô tech ni kák ré vén a di á kok a min den na pi élet hely ze tekkomp le xi tá sát is job ban meg ér tik és fel is me rik a sa ját és má sokvi sel ke dé se mö göt ti ér zé se ket, ér zel me ket, vá gya kat.

� O lw eus, is ko lai erô szak meg elô zô / ke ze lôprog ram (Nor vé gia) Je len leg az egyik leg jobb nak te kin tett, leg is mer tebb és leg -

töb bet ku ta tott is ko lai erô szak (bullying) meg elô zé si pro jekt azO lw eus pre ven ci ós prog ram. A prog ram, amely nek meg al ko tó -ja és név adó ja a nor vég D an O lw eus pro fesszor, las san négy év -ti ze des ku ta tá si és al kal ma zá si ta pasz ta la tot tud hat ma ga mö -gött. Az O lw eus Is ko lai erô szak M eg elô zô Prog ram (O lw eusBullying Prevention Prog ram – O BPP) több szin tû, több kom po -nen sû is ko lai pro jekt az is ko lai bán tal ma zá sok és más an ti szo -ci á lis ma ga tar tá sok csök ken té sé re és meg elô zé sé re az ál ta lá nosis ko lá ban és a kö zép is ko la al sóbb osz tá lya i ban. Az O BPP azegész is ko lá ra ki ter je dô (W SA) prog ram ként az is ko lai, az osz -tály és a sze mé lyes szin ten irá nyoz elô kü lön fé le el já rá so kat, ésa szü lôk és a kö zös ség be vo ná sát is meg cé loz za.

A prog ram alap ve tô cél ja „a tár sas kör nye zet új ra struk tu rá -lá sa” amely ar ra irá nyul, hogy a bán tal ma zó ma ga tar tá sok „le he -tô ség és ju ta lom szer ke ze té ben” vál to zá so kat ér je nek el. A pro-g ram hang sú lyoz za a ta ná rok és a szü lôk po zi tív rész vé tel ét, azel fo gad ha tat lan ma ga tar tá sok ha tá ro zott kor lá to zá sát („m i nemtûr jük a bán tal m a zást az osz tá lyunk ban/is ko lánk ban”), és a nemhosztilis és nem tes ti szank ci ók kö vet ke ze tes al kal ma zá sát azerô szak sza bá lyo zá sá ban. A fel nôt te ket a po zi tív sze rep mo dell-nyúj tás ra ösz tön zik.

�

�


15 Pél dák az O r szá gos Bûn m eg elô zé si Bi zott ság gya kor la tá ból: kortársm ediáció, m ediá-tor és m ediátor tré ner kép zés a di á kok és ta ná rok kö zött (Partners Hun ga ry – Köz gaz -da sá gi Po li tech ni kum ); konst ruk tív konf lik tus fel ol dás, „ szem tôl szem be” m ód szer (Csi -bész G ye rek jó lé ti Köz pont – Bókay Á r pád Á l ta lá nos Is ko la, MH Lí ce um Ala pít vány, ZöldKa kas Lí ce um ); jó vá té te li m ód szer al kal m a zá sa a konf lik tus fel ol dás ban (Bé ke G ye rek -ott hon); kom m u ni ká ci ós, ön is m e re ti prog ram , az erô szak m en tes konf lik tus fel ol dás m ód -sze rei (Bo ros Sá m u el Szak kö zép is ko la – Szente, Pe ri fé ria Egye sü let) For rás:w w w .bunm egelozes.hu


A prog ram egy faj ta „train-the-trainer” – ké pezd a kép zôt –mo dell sze rint mû kö dik. Az egyes is ko lák „kulcs em be re it” a ki -kép zett inst ruk to rok ta nít ják be, a prog ram al kal ma zá sát ésmeg va ló sí tá sát az is ko la ta ná rai vég zik.

Az O BPP cél ja:• a gye re kek kö zöt ti meg lé vô is ko lai erô szak csök ken té se,• az új is ko lai erô szak prob lé mák meg elô zé se.• jobb tár sas kap cso la tok ki ala kí tá sa az is ko lá banA prog ra mot ál ta lá nos és kö zép is ko lás ta nu lók ré szé re (5-15

év) ter vez ték, és ezek nél al kal maz zák. (Bi zo nyos mó do sí tá sok -kal a kö zép is ko la fel sôbb osz tá lya i ban is al kal maz ha tó.) A leg -több ele me va la mennyi gye re ket érin ti, de az erô sza kos ko dók,il let ve az erô szak cél pont jai to váb bi, egyén in ter ven ci ó ban is ré -sze sül nek.

A prog ram ha té kony ság át il le tô en ed dig hat nagy, át fo gó –összes sé gé ben több mint 40 000 gye re ket érin tô – ér té ke lô vizs -gá lat volt N or vé gi á ban, ame lyek az is ko lai bán tal ma zá sok és ál -do zat tá vá lás 30-70% -os csök ke né sét jel zik. A kö ve té ses vizs gá la -tok ötéves vizs gá la ta a po zi tív ha tá sok fenn ma ra dá sát mu tat ják.

A prog ra mot a nor vég is ko lák ban 2001 óta szé les kör ben al -kal maz zák. 2007-ig mint egy 500 is ko lá ba ve zet ték be és többmint 125 „inst ruk tor” ka pott át fo gó kép zést. Az O BPP si ke rétmu tat ja, hogy fo lyik a prog ram „disszeminációja” – N or vé gi ánkí vül al kal maz zák már Své dor szág ban, az Egye sült Á l la mok ban(utób bi ban pél da ér té kû mo dell prog ram nak – Blueprint Prog -ram – vá lasz tot ták), és fo lya mat ban van a be ve ze té se a Bal ti -kum ban is.

� AZ IS KO LAI ERÔ SZAK ESE TEK BEN AL KAL M A ZOTT IN TER VEN CI Ó KAT, PROG RA M O KAT NÉGY FÔ CSO PORT BA SO ROL HAT JUK:

� A) P re ven ci ós prog ra mok az is ko lák ban (il let ve or szá gos szin ten), ame lyek– az is ko lai kör nye zet / klí ma ja ví tá sá ra, fej lesz té sé re irá -

nyul nak (pél dá ul ko ope ra tív tech ni kák, cso port mun kák al kal -ma zá sa az ok ta tás ban),

– ki sebb lét szá mú osz tá lyok szer ve zé se, – (nem kom pe ti tív) sport prog ra mok / spor to lá si le he tô sé -

gek ki ala kí tá sa, – sze mé lyes és tár sas kom pe ten ci ák fej lesz té se (po zi tív ön -

kép és ön ér té ke lés tá mo ga tá sa), – az is ko lák mo ti vá lá sa a bel sô nor mák ban (pl. há zi rend) és

stra té gi ák ban önál ló an meg je le ní te ni az is ko lai erô szak meg elô -zé sé re, ke ze lé sé re vo nat ko zó sza bá lyo kat.

Az Egye sült Ki rály ság ban a köz ok ta tá si tör vény ren del ke zé -sei ér tel mé ben min den is ko lá nak ki kell ala kí ta nia a sa ját „po li -ti ká ját” (ke ze lé si, meg elô zé si stra té gi á ját) az is ko lai erô szak ese -tek re. Egy 2008-ban pub li kált vizsgálat16 ered mé nyei sze rintezek nek a stra té gi ák nak a mi nô sé ge je len tôs kü lönb sé ge ket mu -tat. A 142 is ko la rész vé te lé vel zaj lott ku ta tás alap ján meg ál la pít -ha tó, hogy az ok ta tá si in téz mé nyek több sé ge a ver bá lis és fi zi -

kai erô sza kot / zak la tást de fi ni ál ta bel sô nor má ban. Az em lí tésszint jén elô for dult még a homofób zak la tás és a cyberbullyingis. N é hány stra té gi á ban sze re pelt a nem ok ta tá si fel ada to kat el -lá tó sze mély zet kép zé se, az in ci den sek utánkövetésének va la -mint a gyer mek vé del mi jel zô rend szer ha té kony mû köd te té sé -nek / hasz ná la tá nak kö ve tel mé nye is. A ku ta tás so rán nemnyert bi zo nyí tást, hogy a jó is ko la po li ti ka meg lé te csök ken ti azis ko lai erô szak ese tek szá mát.

� B ) Tá mo ga tó prog ra mok – a ta ná rok szá má ra (in for má ci ós anya gok ké szí té se és el ter -

jesz té se, spe ci á lis tré nin gek szer ve zé se, a sze mé lyi és tár gyi ok -ta tá si se gít sé gek fej lesz té se),

– az is ko lák mû kö dé sét érin tô át fo gó tá mo ga tó prog ra mok(az is ko la szé kek, di ák ön kor mány zat ok, ta ná ri tes tü le tek mû kö -dé sé nek re form ja; spe ci á lis prog ra mok in teg rá lá sa az is ko la mû -kö dé sé be – O lw eus, etc.).

� C) Is me ret ter jesz tô , fi gye lem fel kel tô prog ra mok– a tan rend be be épít ve spe ci á lis fog lal ko zá sok, be szél ge té -

sek az erô szak ról, konf lik tu sok ról, – drá ma pe da gó gi ai tech ni kák kal (sze rep já ték, cso port mun -

ka, stb.) a di á kok ér zé ke nyí té se a prob lé ma iránt, – erô szak men tes konfliktusfeloldási tech ni kák el sa já tí tá sá ra

irá nyu ló tré nin gek, – köz vet len vá la szok: fém de tek to rok el he lye zé se az is ko lák -

ban (lásd: Egye sült Ki rály ság gya kor la ta), vé dô ôri zet az is ko lák -ban (lásd: Biz ton sá gos Is ko la prog ram Por tu gá li á ban), vész hí vókar kö tôk al kal ma zá sa – se gély ké rés re (Finn or szág), te le fo nosse gély vo na lak mû köd te té se (Auszt ria, Spa nyol or szág, Ang lia),is ko lai „tör vény szé kek” fel ál lí tá sa az erô sza kos ügyek meg vi ta -tá sá ra, konk rét ügyek ben dön tés ho za tal ra.

� D) Köz vet len szank ci ót je len tô in ter ven ci ók – retributív, bün te tô jel le gû vá la szok:

– jo gok tól va ló meg fosz tás (rész le ge sen, idô le ge sen vagytar tó san),

– szü lôk ér te sí té se,– el zá rás (a sze mé lyes sza bad ság idô le ges kor lá to zá sa), – kü lön mun ka / fel ada tok ki sza bá sa,– fel füg gesz tés (a ta nu lói jog vi szony idô le ges szü ne tel te-

té se), – ki zá rás,

– resztoratív, hely re ál lí tó szem lé le tû vá la szok. A kü lön bö zô in ter ven ci ók ha té kony sá gá val fog lal ko zó ta -

nul má nyok és be szá mo lók ta nú sá ga sze rint gya kor la ti lag bár -mely prog ram si ker rel al kal maz ha tó, ha a prog ram elég hosszúide ig tart, az is ko la fenn tar tó ja (tu laj do no sa) el kö te le zett az in -ter ven ció szük sé ges sé ge mel lett és tá mo gat ja a meg va ló sí tást. Aha té kony sá got be fo lyá so ló té nye zôk kö zött kell ér té kel ni: a di á -kok élet ko rát, az is ko la kör nye ze té nek (la kó kör nye zet, te le pü -lés, or szág) ál ta lá nos at mosz fé rá ját [mennyi re el ter jedt, el fo ga -dott az erô szak / mi lyen köz ál la pot ok ural kod nak]; és ma gá naka be avat ko zás jel le gét, adek vát sá gát, az elô ké szí tés mi nô sé gét.

Gyurkó Szil via

B E M U T A T JU K

�

�

�

�

�

B E M U T A T JU K


16 Sm ith, Sm ith, O sborn, Sa m a ra: .A content analysis of school anti-bullying policies.Progress and lim itations. In: Educational Psychology in Practice. Vol. 24 N o.1, 2008.1–12. old.


Egy si ke res pre ven ció nem nél kü löz he ti a fen ti e ket, va la -mint azt a köz egész ség ügyi bá zist sem, ami re épít ve csök -kent he tôk azok a koc ká za ti té nye zôk, ame lyek a si ke res meg -elô zést je len leg még aka dá lyoz zák.

A bûn meg elô zé si prog ra mo kat klasszi ku san há rom szint -re oszt hat juk. Az el sôd le ges (uni ver zá lis) meg elô zés a bûn cse -lek mény el kö ve té sé nek meg elô zé sét, a má sod la gos (kü lön le -ges) a már el kö ve tett cse lek mény és kö vet kez mé nye i nekvissza for dí tá sát, ke ze lé sét, csök ken té sét, míg a har mad la gos(egye di) pe dig a bûn el kö ve tô nél az is mé telt el kö ve tés meg -aka dá lyo zá sát cé loz za. A há rom szint együt te sen já rul hoz záa jö vô be ni bûn el kö ve tés meg elô zé sé hez, hi szen a tár sa da lomegé szét cél zó uni ver zá lis meg elô zé sen túl a má so dik és har -ma dik szin ten a pre ven ció a ma gas ri zi kó jú né pes ség cso por -to kat ve szi cél ba.

M ai is me re te ink sze rint a meg elô zés te kint he tô a leg jobbke ze lés nek („prevention is the best treatment”), ami a bûn -meg elô zés és tár sa dal mi, gaz da sá gi, kör nye ze ti pre ven ci ósstra té gi ák együt tes ér vé nye sü lé se fon tos sá gá nak fel is me ré sétjel zi. Kí ná ban pél dá ul a kö zös ség ál tal gya ko rolt tár sa dal mikont roll a fi a tal ko rú ak bûn meg elô zé si prog ram já ban köz pon -ti sze re pet ját szik (X iang, 1999), Eu ró pa több ál la má ban és azEgye sült Á l la mok ban a ma gas kri mi na li tá sú vá ros ré szek, kül -te rü le ti fej lesz té sek egyik fô cél ja a bûn meg elô zés, a gaz da sá -gi sta bi li tás egyik várt kö vet kez mé nye pe dig a csök ke nô bûn -el kö ve tés.

Az aláb bi ak ban (az an gol szász or szá gok va la me lyik ében)már meg va ló sult és ér té kelt olyan bûn meg elô zé si prog ra mo -kat te kint jük át, ame lyek nek cél ke reszt jé ben a gyer me kekvan nak:

1. Az egye sült ál la mok be li ve szé lyez te tett gyer me kekprog ram (Children At R isk – CAR ) cél cso port ját 11 és 13 évkö zöt ti olyan is ko lás gyer me kek je len tet ték, akik egyé ni éscsa lá di jel lem zô ik mi att ve szé lyez te tett nek szá mí ta nak. Aprog ram ban a gyer me kek nek le he tô sé gük volt meg tör téntese tek fel dol go zott vál to za tá nak meg hall ga tá sá ra, meg hí vott

bün te tô bí rók kal, csa lád se gí tôk kel va ló be szél ge té sek re, va la -mint is ko lán kí vü li és nyá ri prog ra mok ban va ló rész vé tel re, apo zi tív ma ga tar tás for mák el sa já tí tá sát cél zó fog lal ko zá sok, ta -nu lá si se gít sé gek (tutor, kor re pe tá lás stb.) igény be vé te lé re,va la mint egyéb ter mé szet be ni és pénz ügyi se gít ség ré vén azôket kö rül ve vô, ben nük rej lô bûn el kö ve té si koc ká za ti té nye -zô ket csök ken te ni. A részt ve vôk egy éves utánkövetése alap -ján mér he tô ered mé nye volt a prog ram nak, hogy a gye re kekke ve sebb drog hasz ná lat ról, ká bí tó szer rel va ló egyéb vissza -élés rôl és erô sza kos cse lek mény rôl szá mol tak be, mint a kont -roll cso port be li gyer me kek.

2. A szin tén az Egye sült Á l la mok ban meg va ló sí tott Kö -zép nyu ga ti Meg elô zé si Pro ject (M idw estern Prevention Pro -ject – M PP) egy olyan sok össze te vôs kö zös sé gi pre ven ci ósprog ram, amely nek cél ja a ci ga ret ta-, al ko hol- és ma ri hu á na-hasz ná lat vissza szo rí tá sa. A prog ram ban is ko lák, szü lôi, kö -zös sé gi szer ve ze tek és a he lyi mé dia ter jesz tet te a szer hasz ná -lat ve szé lye it, és ke res te a köz egész ség ügyi, kö zös sé gi le he tô -sé ge it a szer hasz ná lat vissza szo rí tá sá nak. A prog ram el sô lép -csô fo kát a 6. és 7. osz tá lyos gyer me kek tan rend jé be il lesz ke -dô tá jé koz ta tás, ok ta tás, a má so di kat a szü lô- és ta nár kép zés,a har ma di kat pe dig a he lyi ön kor mány zat ok, kö zös sé gi in téz -mé nyek mun ka tár sa i nak to vább kép zé se je len tet te. A mé diakam pány ban te le ví zi ós, rá di ós és az írott saj tó ban meg je le nôtá jé koz ta tó és in for má ló spotok hir det ték a prog ram cél ki tû -zé se it és to bo roz ták a részt ve vô ket. A prog ram el sô há rom -éves idô sza ká nak ered mé nyei sze rint a fel nôtt la kos ság na pici ga ret ta- és ma ri hu á nahasz ná la ta 40 szá za lék kal, míg az al -ko hol fo gyasz tás en nél ki sebb mér ték ben, de ugyan csak csök -kent a kö zép is ko lás ok kö ré ben.

3. A fi a ta lok ma ga tar tá si prob lé má i nak csök ken té sét, szo -ci á lis és szo ci a li zá ci ós ké pes sé ge i nek fej lesz té sét cé loz ta aRet te ne tes évek: Szü lô, ta nár és gyer mek to vább kép zé siprog ram so ro zat (The Incredible years: Parent, Teacher andChild Training Series), ami nek cél cso port ját a 2 és 8 év kö zöt -ti vi sel ke dés prob lé más gye re kek je len tet ték. A prog ram szü -lô kép zés sel fog lal ko zó ré szé ben ne ve lé si ta ná cso kat ad tak ésprob lé ma ke ze lé si is me re te ket (de presszió, há zas sá gi vál ság -ke ze lés stb.) ok tat tak a részt ve vôk nek, ame lyek egy részt agyer me kek ma ga tar tás prob lé má i nak csök ken té sét, más részt aszü lôk ne ve lé si prog ram já nak si ke rét szol gál ták. A ta nár kép -

B E M U T A T JU KB E M U T A T JU K


Bûn meg elô zés – új megközelítésben1

A fi a tal ko rú ak bûn el kö ve té sé nek pre ven ci ó já ról be szél ve a leg fon to sabb elô ször is azt rög zí te ni, hogy egyet len bûn -m eg elô zé si prog ram sem le het si ke res, ha csak a bûn el kö ve tôk re, az el kö ve tett cse lek m é nyek szá m á nak csök ken té -sé re kon cent rál. Má sod sor ban azt kell tisz tán lát ni, hogy a pre ven ci ó ra for dí tott pénz össze gek olyan be fek te tés nek szá m í ta nak, am e -lyek össz tár sa dal m i (és ter m é sze te sen egyé ni) szin ten is m eg érik a rá for dí tást, és pénz ügyi leg is hasz nos nak bi zo -nyul nak. Har m ad részt a ki dol go zott bûn m eg elô zé si prog ra m ok je len tôs ré szé nek gya kor la ti m eg va ló sí tá sá ra m égesély sincs, a be ve ze tet tek ér té ke lé se, a hoz zá juk kap cso ló dó hosszú tá vú ku ta tá sok és a tár sa dal m i kom m u ni ká ciópe dig hi ány zik vagy hi á nyos.

Bûn meg elô zés – új megközelítésben1

1 A cikk alap já ul szol gá ló ta nul m ány: Helm ut Kury–Joachim O bergfell–Fuchs: Crim ePrevention – N ew Approaches, W eisser Ring, Mainz, 2003, 15–60. p. For dí tot ta: Ve resKin ga.


zés ben az osz tály ter mek ben ural ko dó ag resszió csök ken té seér de ké ben ta ní tá si, ne ve lé si, pszi cho ló gi ai is me re te ket (em pá -tia, be szél ge tés- és düh me nedzs ment stb.) ad tak át, míg a gye -re kek kel va ló fog lal ko zá sok so rán kap cso lat te rem tést, in ter -per szo ná lis prob lé mák meg ol dá sát, sza bály kö ve tést, az is ko -lai si ke rek re va ló ké pes ség fej lesz té sé nek me tó du sát ta ní tot -ták, ami a ha tás elem zé sek és ér té ke lé sek sze rint nö vel te agyer me kek prob lé ma meg ol dá si ké pes sé gét és erô sí tet te a ta -nár-di ák kap cso la tot is.

4. A Vé dô nôk és csa lá dok el ne ve zé sû prog ram ke re té bena vé dô nôk az el sô gyer me kes, ala csony jö ve del mû anyák ra ater hes ség kez de té tôl a gyer mek két éves ko rá ig ki emelt fi gyel -met for dí tot tak. En nek ke re té ben egész ség gon do zást, ne ve lé -si is me re te ket, gyer mek gon do zást, nôi egész ség ügyi kér dé se -ket, mun ka erô-fel hasz ná lá si is me re te ket ok tat tak. Az ér té ke -lés ered mé nyei sze rint a prog ram ba be vont csa lá dok nál agyer me kek át la go san ke ve sebb hó na pot töl töt tek gyer mek jó -lé ti gon dos ko dás ban, a szü lôk pe dig le tar tóz ta tás ban, mint akont roll cso port nál, to váb bá csök kent a gyer mek bán tal ma zá -sok és el ha nya go lá sok ará nya is. Fel nô ve azo kat a gye re ke ket,akik nek édes any ja részt vett a vé dô nôi prog ram ban, 56 szá za -lék kal ki sebb arány ban tar tóz tat ták le, és mint egy 80 szá za -lék kal ki sebb arány ban kö vet tek el bûn cse lek ményt, mintazok, akik nek szü lô je nem vett részt ilyen prog ram ban.

5. A ko ra gyer mek kor ban az ala csony tár sa dal mi-gaz da sá -gi stá tu szú csa lá dok nál al kal ma zott ma gas szín vo na lú kép zés -sel a sze gény ség és az is ko lai ku dar cok kö zöt ti kap cso la tot ku -tat ta a Ma gas szin tû is ko lai elô ké szí tô prog ram. A két évesprog ram so rán 3-4 éves gyer me kek kel na pi 2,5 órá ban, a hétöt nap ján fog lal koz tak (hét hó na pon át). A fog lal ko zá sok éscsa lád lá to ga tá sok al kal má val a gye re kek el sa já tí tot ták azönál ló ta nu lá si me tó du so kat, a szü lôk pe dig meg ta nul hat ták,ho gyan se gít he tik gyer me kü ket a ta nu lás ban. Az el ért ered -mé nyek elem zé se so rán ki de rült, hogy a részt ve vôk si ke res ésfe le lôs ség tel jes részt ve vôi vol tak az is ko lai mun ká nak, az an -ti szo ci á lis vi sel ke dés és ma ga tar tás za var ala cso nyabb arány -ban je lent ke zett kö zöt tük az ál ta lá nos is ko lá ban, mint a kont -roll cso port nál, és az utánkövetéssel vizs gált 19 éves ko ru kig,mint egy 51 szá za lék kal ki sebb arány ban kö vet tek el bûn cse -lek ményt, mint kor tár sa ik.

6. A Yale Gyer mek jó lé ti Pro jekt, a Syracuse Csa lád fej -lesz té si Prog ram, és a Hous ton Gyer mek ne ve lé si Köz pontprog ram jai egy aránt az ala csony jö ve del mû csa lá dok tá mo ga -tá sát, és ok ta tá sát tûz ték ki cé lul csa lád lá to ga tá sok, az anyák(táp lál ko zá si, ne ve lé si, egész ség ügyi, gyer mek fej lô dé si, krí zis -me ne dzse lé si) kép zé se és a ma gas szín vo na lú gyermekfel-ügyeleti le he tô sé gek ré vén. A Y ale pro jekt a ter hes ség kez de -té tôl a gyer mek 30 hó na pos ko rá ig, a Syracuse prog ram a ter -hes ség alatt és a gyer mek ötéves ko rá ig, a H ous ton G yer mek -ne ve lé si Köz pont prog ram ja pe dig kéthó na pos és há romévesko ruk kö zött fog lal ko zott a gyer me kek kel. M ind há rom prog -ram je len tôs ered mé nye ket pro du kált a gyer me kek szo ci á liskap cso lat te rem tô, is ko lai tel je sí té si és elô re ju tá si ké pes sé ge i -ben, és a bûn meg elô zés te rü le tén is. A prog ram ban részt ve vôgyer me kek nek 6 szá za lé ka ke rült kap cso lat ba a rend ôr ség gel

va la mi lyen bûn cse lek mény mi att 15 éves ko rá ig, szem ben akont roll cso port tal, ahol ez az arány 22 szá za lé kos volt.

7. A „Pro ject Northland” el ne ve zé sû prog ram egy olyanhá rom évig tar tó kö zös sé gi ala pú pro jekt, ami nek cél ja a kö -zép is ko lás ok kö zöt ti al ko hol fo gyasz tás csök ken té se. M in denév ben egy-egy spe ci á lis té ma kö ré szer ve zôd tek a fog lal ko zá -sok: (1. év) szü lô – gyer mek kom mu ni ká ció, (2. év) szer füg gô -ség, (3. év) kö zös sé gi erô fe szí té sek a fi a ta lok al ko hol fo gyasz -tá sa el len. Az ered mé nyek sze rint szig ni fi kán san ala cso nyabbvolt az al ko hol- (és ci ga ret ta-, va la mint ma ri hu á na-) fo gyasz -tók szá ma a prog ram ban részt vett di á kok kö zött.

8. A Mont re al Prevention Experiment egy olyan két éveskí sér le ti prog ram, amely ben a ma ga tar tás za va rok kal küz dô fi -úk an ti szo ci á lis vi sel ke dé sé nek, il let ve an nak sú lyos bo dá sá -nak meg aka dá lyo zá sa, meg elô zé se a cél. A prog ram ban olyanala csony tár sa dal mi-gaz da sá gi hely ze tû csa lá dok vet tek részt,akik nek 7-9 év kö zöt ti (az óvo dá ban ma ga tar tá si prob lé mák -kal küz dô) fiú gyer mek ük volt. Egy 17 lép csô bôl ál ló kép zé siprog ra mot ál lí tot tak össze a szü lôk nek: szer hasz ná lat ról, fi a -tal ko ri bûn el kö ve tés rôl, gyer mek ne ve lés rôl, csa lá di krí zis fel -ol dás ról szó ló cso port mun kák ból, eset meg be szé lés bôl, szak -ér tôk kel va ló be szél ge té sek bôl. Az ered mé nyek alap ján meg -ál la pít ha tó, hogy 15 éves ko ru kig ke ve sebb bûn cse lek ménytkö vet tek el, és ala cso nyabb szám ban vál tak rend sze res al ko -hol- és / vagy ká bí tó szer-fo gyasz tó vá a prog ram ban részt ve vôgyer me kek.

9. Gyor sí tó sáv (Fast Track)el ne ve zés sel egy olyan hosszútá vú prob lé ma-meg elô zô prog ra mot in dí tot tak el Észak-Ame -ri ká ban, amely is ko lai, csa lá di és egyé ni be avat ko zás sal és ke -ze lés sel kö ze lít a cél cso port: a bûn el kö ve tés szem pont já bólma gas koc ká za tú, kró ni kus ma ga tar tá si prob lé mák kal küz dôgyer me kek fe lé. En nek ke re té ben: szü lô kép zés, két he ten kén ticsa lád lá to ga tás, prob lé ma meg ol dá si és kap cso lat te rem té si,ol va sá si, va la mint ta nu lá si ké pes ség fej lesz té se tré nin ge ken,kor re pe tá lá so kon, se gí tôk kel. A ha tás ta nul má nyok és prog -ram ér té ke lé sek sze rint a részt ve vô gyer me kek kö zött ala cso -nyabb volt az ag resszió, és az ér zel mi- vagy ma ga tar tás prob -lé ma. H a son ló cél cso port szá má ra, ha son ló cél ki tû zé sek kelin dult út já ra az In ten zív Stra té gi ai Csa lád te rá pia (BriefStrategic Family Therapy – BSFT) el ne ve zé sû, 12-15 (60-90per ces) ülés bôl ál ló prog ram is. A te rá pia ki in du ló pont ja,hogy min den csa lád egye di ka rak ter je gyek kel bír, amely azegy más sal in ter ak ci ó ban ál ló csa lád ta go kat be fo lyá sol ja, ezérta prob lé más gyer me kek el sôd le ges te rá pi ás he lye a csa lád. Azér té ke lé sek sze rint a csa lá di cso port te rá pia ré vén a csa lá donbe lü li ag resszió je len tô sen csök kent he tô.

10. Szin tén kö zös sé gi in ter ven ció az alap ja a csa lá dok és ata ná rok kö zöt ti ér dek azo nos sá gon ala pu ló al ko hol-, drog-prob lé má kat, ma ga tar tás za va ro kat és an ti szo ci á lis vi sel ke déstmeg elô zô LIFT (Link ing the Interests of Families andTeachers) prog ram nak. Az ál ta lá nos is ko lás gye re kek prob lé -mameg ol dá si ké pes sé gét is ko lai já té kok ke re té ben, dí ja zá sosve tél ke dô kön ke resz tül fej lesz tet ték, a csa lá di lég kör ja ví tá sátpe dig is ko lá ban ren de zett szü lô-gyer mek-ta nár ta lál ko zó kon– szin tén já té kos ke re tek kö zött – pró bál ták el ér ni. A két évesutánkövetés ered mé nye i nek ér té ke lé se sze rint a prog ram ja -




ví tot ta a szü lô-gyer mek kap cso la tot, a fel nôtt részt ve vôk kö -zött csök kent az al ko hol fo gyasz tás, a gyer me kek nél pe dig ala -cso nyabb volt az al ko hol-, ci ga ret ta- és ma ri hu á nafo gyasz tás,mint a kor tár sa ik kö zött. Az is ko lai lég kör meg vál toz ta tá sá valpró bált meg ha son ló cél ki tû zé se ket el ér ni a STA TUS (StudentTraining Through U rban Strategies) prog ram. A di á kok kö -zöt ti kap cso lat meg erô sí té se, a gye re kek prob lé mameg ol dá siké pes sé gé nek fej lesz té se (he ti kétórás kép zé si blokk ban jo gi,kap cso lat te rem té si, tár sa dal mi is me re te ket ta nul nak) je len ti aprog ram alap ját, ame lyet a ta ná ri kar és a szü lôk kép zé se kö -vet. A szü lôk nek to váb bá ak tív sze re pet kell vál lal ni uk gyer -me kük is ko lá já ban, így pél dá ul a dön tés ho za ta li el já rás ba isbe csat la koz hat nak. A STA TU S prog ram ban részt ve vô di á kokkö zött is ke ve sebb volt a tör vény be üt kö zô cse lek ményt el kö -ve tôk, drog hasz ná lók ará nya, va la mint ja vult az is ko lai tel je -sít mé nyük is.

11. Sa já tos prob lé má ra – az is ko la vál tás, kol lé gi um ba köl -tö zés okoz ta ne héz sé gek ki kü szö bö lé sé re, csök ken té sé re –kon cent rál a STEP (School Transitional Environment Prog -ram), ki len ce dik osz tá lyos (10-12 éves) gye re kek kö zös ta nu -ló cso port be li ok ta tá sá val, pszi chés, ér zel mi gon do zá sá val. Azered mé nyek sze rint részt ve vôk kö zött szig ni fi kán san ala cso -nyabb lett az ér zel mi vagy vi sel ke dé si prob lé mák kal küz dôgyer me kek szá ma. Az is ko lai kö zös ség vál tás egyik jel lem zôprob lé má já ra, a csicskáztatás, be ava tás pró ba tét ele i nek fel -szá mo lá sá ra irá nyu ló má sik prog ram ban (O lw eus BullyingPrevention Prog ram) há rom szin ten (is ko lai, osz tály és egyé -ni) pró bált meg ha tást gya ko rol ni mind az ál do za tok ra, mindaz el kö ve tôk re, csa lád ja ik ra és kör nye ze tük re is. A prog rambergeni (nor vé gi ai) ér té ke lé se sze rint – amely 2,5 évesutánkövetésen ala pult – a részt ve vôk kö zött mint egy 50 szá -za lék kal csök kent a csicskáztatás ál do za tá vá vá lás, va la mintaz el kö ve tett van da liz mus, erô szak, lo pás, ron gá lás ará nya is.

12. A fi a tal ko ri bûn el kö ve tés meg elô zé sét cé loz ta a ho lisz -ti kus szem lé le tû, ál ta lá nos és kö zép is ko lás di á kok ra kon cent -rá ló PATHE prog ram, amely ben az is ko la va la mennyi di ák ja,a tan tes tü let egé sze, a szü lôk és a la kó kö zös ség kép vi se lôi isrészt vet tek. A prog ram ré sze ként: is ko lai dí jat ala pí tot tak ajól tel je sí tô, és az is ko lán kí vü li te vé keny sé gek ben is részt ve -vô di á kok nak; a lel ké szi szol gá lat kép vi se lôi rend sze re senmeg je len tek az is ko lák ban és fog lal ko zá so kat tar tot tak, kon -zul tá ci ós idô pont juk ban fo gad ták a di á ko kat; pá lya vá lasz tá sita nács adót mû köd tet tek; a ve szé lyez te tett gyer me kek kü lön -órá kon, kor re pe tá lá so kon, tutori fog lal ko zá so kon ve het tekrészt. Az ér té ke lé sek sze rint a részt ve vôk ke ve sebb bûn cse lek -ményt kö vet tek el, ki sebb volt kö zöt tük a drog hasz ná lók,szer füg gôk és is ko lai ki há gá so kat el kö ve tôk. M ind eze ken túl -me nô en a ma gas bûn el kö ve té si koc ká za tú gyer me kek kö zöttnem csök kent ugyan az el kö ve tôk ará nya a kont roll cso port -hoz ké pest, de emel ke dett az is ko lá ban jól tel je sí tô, si ke res ésnem drog hasz ná ló fi a ta lok ará nya.

13. N e vé ben ha son ló, cél ki tû zés ében azon ban par ti ku lá ri -sabb a PATHS (Promoting Alternative Thinking Strategies)prog ram, ami nek cél ja, hogy a di á kok szá má ra al ter na tív gon -dol ko dá si stra té gi á kat nyújt son, az az az ér zel mi, vé le mény ki -fe je zé si, meg ér té si és vi sel ke dés sza bá lyo zá si mód sze rek te -

rén fej lesz te ni ôket. A prog ram egy éves tan rend jé ben ta ná rokés szak em be rek ok tat ják a fen ti is me re te ket az óvo dás ko rú,is ko lás, va la mint spe ci á lis ne ve lé si igé nyû ek is ko lá i ba já rógye re kek szá má ra. Az ér té ke lé sek sze rint a részt ve vôk kö ré -ben olyan ma ga tar tás vál to zá so kat fi gyel tek meg, mint ahiperaktivitás, vi sel ke dés za var, ag resszió és egyéb ma ga tar tá -si prob lé mák csök ke né se, el tû né se. Szin tén a gyer me kek ma -ga tar tá sát he lyez te cél ke reszt be a G BG (G ood BehaviorG ame), Jó ma ga vi se let prog ram, amely ben a ké sôb bi kri mi -na li tás szem pont já ból ka ta li zá tor ként mû kö dô fé lénk, ag -resszív ma ga tar tás re form ja a cél az ál ta lá nos is ko lák al só ta -go za tos di ák jai kö zött.

14. Az Egye sült Á l la mok leg na gyobb és leg is mer tebb mo -ni tor ing prog ram ja, a Big Brothers, Big Sisters of America(BBBSA)2, amely ben több mint 145 000 6–18 év kö zöt ti fi a tal -lal tart fenn sze mé lyes kap cso la tot ha von ta 3-5 al ka lom mal amint egy 500 he lyi ügy nök ség nél dol go zó fel nôtt ön kén tes. Aprog ram cél ja a fi a ta lok ne ve lé si hi á nyos sá ga i nak pót lá sa, éspo zi tív idô sebb fi a tal min ta (pél da kép) mu ta tá sa. A pá ro sokegyütt ját sza nak, men nek könyv tár ba, egyéb kul tu rá lis-,sport ese mé nyek re, a fel nôtt se gí tô részt vesz a gye rek is ko lai,is ko lán kí vü li el fog lalt sá ga i ban. Az ér té ke lé sek sze rint a men -tor prog ram ban részt ve vô gyer me kek kö zött 46 szá za lék kalki sebb a drog hasz ná lat, 27 szá za lék kal ki sebb az al ko hol fo -gyasz tás, és 32 szá za lék kal ki sebb arány ban al kal maz nak erô -sza kot má sok kal szem ben, mint a kont roll cso port be li fi a ta -lok.

15. Spe ci á li san a bûn cse lek ményt el kö ve tett, erô sza kosvagy vissza esô fi a tal ko rú el kö ve tôk szá má ra dol goz ták ki akö zös sé gi ala pú (M ultisystemic Therapy – M ST)„Tár sa dal mihá ló za tok” te rá pi ás prog ra mot, amely nek alap ja az a fel is me -rés, hogy az egyén össze tett tár sa dal mi há ló za tok rend sze ré -ben él (la kó hely, csa lád, is ko la, szom szé dok, hit köz ség, ba rá -tok stb.), ame lyek ha tást gya ko rol nak rá. A te rá pia alap ját egynégy hó na pon ke resz tül tar tó, mint egy 60 órá ból ál ló sze mé -lyes kon zul tá ció je len ti egy csa lád te ra pe u tá val, aki in ten zí venpró bál ja meg ol da ni a gyer mek an ti szo ci á lis vi sel ke dé sét, ésaz an nak hát te ré ben ál ló csa lá di prob lé má kat, a csa lád tag ok -kal együtt. A prog ram ér té ke lé se sze rint 25-70 szá za lék kalcsök kent az is mé telt le tar tóz ta tá sok, 47-64 szá za lék kal pe diga ja ví tó in té ze ti el he lye zé sek szá ma.



2 A Big Brother, Big Sister egy olyan m oz ga lom , am ely ben az idô sebb gye re kek m en-torálják a ki seb be ket, am i egy fe lôl so kat se gít a ki csik nek, m ert jó gyer m ek vi sel ke dé -si m o dellt ta nul nak, és könnyeb ben fo gad ják ezt el, m int ha a fel nôt tek fe gyel m e zik,irá nyít ják ôket, m ás részt a na gyok nak le he tô sé get ad ar ra, hogy érez zék és m eg ta nul -ják a fe le lôs ség vál la lás, a m in ta adás fon tos sá gát, egy ben sa ját prob lé m á ik ke ze lé sé -re is könnyeb ben vál lal koz nak. (a szerk.)


� A GYER M EK ÉS IF JÚ SÁ GI KÜL DÖT TEK • 15–24 éves gyer me kek, fi a ta lok, akik szak ér tôi stá tus sal

bír nak a ma gyar or szá gi gyer me kek és fi a ta lok ügye i ben;• tisz tá ban van nak a gyer me ke ket és az if jú sá got érin tô he -

lyi és glo bá lis prob lé mák kal, szé les kö rû ta pasz ta la tok kal bír naka for má lis és nemformális gyer mek- és if jú sá gi szer ve ze tek rôl,ak tív tag jai va la mely gyer mek/if jú sá gi ci vil-, ér dek kép vi se le tiszer ve zet nek;

• igény ese tén kép vi se lik ha zá juk gyer me ke it és fi a tal ja it agyer mek jo gi és az if jú sá gi ha tá ro za tok kal kap cso la tos tár gya lá -so kon, fel szó lal hat nak, részt ve het nek az EN SZ Köz gyû lés, aG az da sá gi és Szo ci á lis Ta nács és más EN SZ szer vek fi a ta lo katérin tô ügyek kel fog lal ko zó ülé se in vagy EN SZ ál tal szer ve zettta nács ko zá so kon, fó ru mo kon, az EN SZ ve ze tô i nek ta lál ko zó in;

• a hi va ta los ren dez vé nye ken, ta lál ko zó kon az ôket aján ló ésde le gá ló szer ve ze te ket és a ma gyar gyer me ke ket, fi a ta lo kat aleg jobb tu dá suk sze rint kép vi se lik;

• te vé keny sé gük rôl az aján ló és de le gá ló szer ve ze tek fe lérend sze re sen be szá mol nak;

• meg bí za tá suk el lá tá sa so rán együtt mû köd nek a gyer mekés if jú sá gi, va la mint a kül ügye kért fe le lôs tár cák kép vi se lô i vel,va la mint az U N ICEF M a gyar Bi zott sá gá val,

• a kül döt tek a kül föl di tar tóz ko dás so rán a ma gyar de le gá -ció ré sze ként, an nak sza bá lya it és pro to koll rend jét be tart va, denem a ma gyar kor mány kép vi se lô i ként vesz nek részt a bi zott sá -gi ülé se ken, egyéb prog ra mo kon.

� A GYER M EK ÉS FI A TAL KÜL DÖT TEK SZE RE PEAz EN SZ ta nács ko zá sok elôtt:nép sze rû sí tik az EN SZ if jú sá -

gi po li ti ká ját és az if jú sá got érin tô glo bá lis kér dé sek ben el fog laltál lás pont ját az or szág ban. Ö t le te ket gyûj te nek kor tár sa ik tól azEN SZ if jú sá gi na pi rend jé hez. Se géd kez nek a ma gyar kor mány -kül dött ség if jú ság gal kap cso la tos ál lás pont já nak ki dol go zá sá -ban. Fel mé rik és össze gyûj tik az ak tu á lis he lyi if jú sá gi prob lé -má kat.

Az EN SZ ta nács ko zá sok so rán: hoz zá szól nak a na pi ren densze rep lô kér dé sek hez és be szé dük ben – a fel ké szü lé sük so rán

szer zett in for má ci ók és ta pasz ta la tok alap ján – be mu tat ják a ha -zai if jú ság hely ze tét. M eg be szé lé sek kel, lob bi zás sal hoz zá já rul -nak az EN SZ if jú ság gal kap cso la tos glo bá lis ha tá ro za tá nak ki -dol go zá sá hoz. M ás or szá gok if jú sá gi kül döt te i vel együtt mû köd -ve meg fo gal maz zák az if jú ság kö zös ál lás pont ját a na pi ren densze rep lô kér dé sek ben.

Az EN SZ ta nács ko zá so kat kö ve tô en:M i nél szé le sebb kör benbe szá mol nak vég zett mun ká juk ról. M eg is mer te tik a köz vé le -ménnyel és nép sze rû sí tik kor tár sa ik kö ré ben az el fo ga dott ha tá -ro za to kat. Se géd kez nek a kö vet ke zô gyermek/fiatal kül döt tekki vá lasz tá sá ban és fel ké szí té sé ben. A ki vá lasz tá si el já rás or szá -gon ként vál to zik, ál ta lá ban or szá gos pá lyá za ton ke resz tül tör té -nik. A meg fe le lô ál lam igaz ga tá si szerv jó vá ha gyá sa szük sé ges,mi vel a Köz gyû lé sen a kor mány kül dött ség tag ja ként vesz nekrészt (Pl.: If jú sá gi M i nisz té ri um és/vagy Kül ügy mi nisz té ri um).

� A KI VÁ LASZ TÁ SI EL JÁ RÁS RÓL:A ki vá lasz tá si el já rás or szá gon ként vál to zik, ál ta lá ban or szá -

gos pá lyá za ton ke resz tül tör té nik.• A meg fe le lô ál lam igaz ga tá si szerv jó vá ha gyá sa szük sé ges,

mi vel a Köz gyû lé sen a kor mány kül dött ség tag ja ként vesz nekrészt.

Velényi Ré ka

M O Z A I K

�

�

�

M O Z A I K


ENSZ gyer mek és if jú sá gi kül dött prog ram be ve ze té se Ma gya ror szá gonAz EN SZ Köz gyû lé se 1981 óta rend sze re sen fel hív ja a tag ál la m o kat, hogy kül dött sé ge ik ben biz to sít sa nak le he tô sé -get ar ra, hogy fi a tal kül döt tek is részt ve hes se nek a Köz gyû lés és bi zott sá gi m un ká já ban. Az 1989. no vem ber 20-án,N ew York ban el fo ga dott, a G yer m ek Jo ga i ról szó ló Egyez m ény egyik alap el ve a gyer m e kek rész vé te le, be le szó lá sile he tô sé ge az ôket érin tô kér dé sek be. A Mil len ni u m i Fej lesz té si Cé lok (2000), va la m int az Egy gyer m e kek nek va lóvi lág (A W orld Fit for Children, 2002) N yi lat ko zat és Ak ció terv ki hir de té se kor, m ajd az 5. év for du ló al kal m á ból(2007) az EN SZ Köz gyû lé se m eg szer vez te a G yer m e kek Fó ru m át, ahol Ma gyar or szág is kép vi sel tet te m a gát. Ezt afó ru m ot vár ha tó an a ké sôb bi ek ben is m eg ren de zik m ajd, de a vi lág szer ve zet m in den egyéb ren dez vé nyén is vár ja afi a ta lok kü lön bö zô for m ák ban tör té nô rész vé tel ét. G yer m ek kül döt te ket elô ször 1995-ben je löl tek, am i kor az Egye -sült N em ze tek Szer ve ze te az If jú ság N em zet kö zi Évé nek 10. év for du ló ján el fo gad ta az el sô, ki fe je zet ten if jú sá gi stra -té gi á ját, a „ W orld Prog ram for Action on Youth”-t (W PAY).


ENSZ gyer mek és if jú sá gi kül dött prog ram be ve ze té se Ma gya ror szá gon


Isten hozta a szülôk csodálatos világában!

M indnyájan jó szülôk szeretnénk lenni és boldog, egészséges, nyu-godt babára vágyunk. A kisbaba gondozása azonban nem mindigkönnyû. Ez a kis kiadvány néhány hasznos ötletet ad ahhoz, hogysikeres legyen e szép feladat teljesítésében. Bemutatjuk, hogy adurva bánásmód, különösen a csecsemô vagy kisgyermek rázásaveszélyes, súlyos sérüléseket, sôt halált is okozhat.

Miért olyan veszélyes a kisbaba rázása?

A csecsemô feje nagy, a testéhez képest nehéz. H a nincs alátá-masztva, ide-oda billeg, mert a nyakizmok nem elég erôsek, hogymegtartsák. H a megrázzák a kisbabát, a feje gyorsan és nagy erôvelelôre-hátra csuklik. Ennek hatására az agyban lévô kicsi erek köny-nyen szakadnak, agyvérzés léphet fel, mely az alábbi szövôd-ményeket okozhatja:

– vakság, – epilepszia, – tanulási nehézség,– süketség,– agyi károsodás.

D e ne féljen, mindennapi játékkal, ringatással, hancúrozással nemlehet sérüléseket okozni, sôt, ezekre minden kisbabának szüksége isvan!

Mi vezethez ahhoz, hogy valaki erôteljesen megrázza

a kisbabáját?

Az a leggyakoribb, hogy a baba sírásától ideges, feszült szülô, vagygondozó személy tesz ilyet.

Miért sírnak a babák?A csecsemôk naponta akár néhány órán át is sírnak. Ezzel jelzik, hogy szükségük van valamire, azonban sokszor nehéz kitalálni, hogy mi az.Lehet hogy:– kényelmetlenül érzi magát – túl meleg, vagy túl hideg van,– éhes,– zaklatott vagy megijedt valamitôl,– nem érzi jól magát – fogzik, szelek bántják vagy épp a láza

megy fel,– egyedül érzi magát – néha csak társaságra, gyengédségre vágyik.

Mit lehet tenni egy sírós kisbabával?

,,Tegyen egy lépést hátra, vegyen mély levegôt

és gondolkozzon!”

M indent megpróbált: megetette, megitatta, tisztába tette, mégcumit is adott neki és mégis sír és sír.

Tegyen újabb kísérletet:– etesse meg ismét – hátha éhes,– ha nyugodtnak érzi magát, vegye fel és ringassa, ölelje magához,

hogy ô is érezze az Ö n szívdobogását,– énekeljen neki, beszélgessen vele,– finoman maszírozza,– sétáljon vele szabad levegôn,– takarja be puha takaróval és fektesse le egy elsötétített, csendes

szobában.

Ha eddig semmi nem vált be, a baba csak sír

és Ön teljesen elkeseredett...

Takarja be puha takaróval, vagy tegye az ágyába és menjen ki aszobából. N e hagyja felügyelet nélkül, nézzen rá rendszeresen. M égegyetlen baba sem halt bele abba, hogy sír. Ö nnek viszont szükségevan egy kis kikapcsolódásra. H ívjon fel valakit, rokont, barátnôt,bárkit, aki segíteni tud, hogy kipanaszkodhassa magát. H a aggódik a baba sírása miatt, fél, hogy valami baja van vagy Ö nszorong, beszéljen az orvosával vagy védônôjével.

Kérjen segítséget... V egye fel a telefont...

Ha tud segítséget kérni, már jó úton van!

Bármilyen dühös is vagy, ne feledd e mondást: kisbabát rázni – nemaz a megoldás!

Segítô szakemberek, szervezetek

H elyi:H áziorvos/H ázi-gyermekorvos, V édônô, Ideggondozó, N evelésiTanácsadó, Családsegítô Szolgálat, G yermekjóléti Szolgálat

O rszágos: Kék V onal/anonim telefon segélyvonal/w w w .kek-vonal.hu, tel.: 116 000,

Kék V onal/Szakember Szakember V onal-segítô szakemberekszámára/ tel.: 06-1-302 0944

M agyar G yermek és Ifjúsági Telefonos Lelkisegély SzolgálatokO rszágos Szövetsége /G Y ITO SZ/ w w w .ifjusagi-lelkisegely.eu

N AN E / N ôk a N ôkért Együtt az Erôszak Ellen Egyesület /w w w .nane.hu Ingyenes segélyvonal: 06 80 505 101

O rszágos Kríziskezelô Információs Telefonszolgálat (családonbelüli erôszak, bántalmazás, stb.) Ingyenes telefon: 06 80 20 55 20

A Shaken Baby Prevention Project at W estmead Australia magyaradaptációja készült a „Közös Kincsünk a G yermek” N emzeti Csecsemô és G yermekegészségügyi Program kereténbelül az O rszágos G yermekegészségügyi Intézet szakmaiirányításával és közremûködésével.

Sose rázd a kisbabádat! Bármilyen dühös vagy is, ne feledd e mondást:

kisbabát rázni – nem ez a megoldás!

Ha aggódik a kisbaba sírása miatt, fél, hogy valami baja van, forduljon orvosához, védônôjéhez vagy más egészségügyi szakemberhez!

b3x:Layout 1 2/2/11 11:19 AM Page 1

Meg je lent az ENSZ Gye rmek jo gi Egyez mé nyé nek al kal ma zá sá ról szó ló Ké zi könyv

„A könyv úgy mu tat ja be a gyer me ki jo gok ér vé nye sí té sé nek szük sé ges sé gét és le he tô sé gét,hogy an nak ol va sá sa, idé zé se ön ma gá ban fel ér egy kép zés sel, ed di gi is me re te ink, né ze te inkfe lül vizs gá la tá nak le he tô sé gé vel. Ki emel ten tá mo gat ja az em ber sé get, meg ér tést, együtt ér -zést, be fo ga dást, szo li da ri tást, egyé ni, kö zös sé gi és ál la mi fe le lôs ség vál la lást és mun ka meg -osz tást. Egy ilyen mó don fel nôtt ge ne rá ció ese tén ez biz to sí té kot je lent het egy, a ma i nál jó -val él he tôbb és ba rát sá go sabb vi lág esé lyé re.”

Herczog Má ria

A Ké zi könyv/CD meg ren de lé sé vel kap cso lat ban tá jé ko zód hat a [email protected] e-mail címen vagy a +361 225 35 26-os te le fon szá mon.

borito_b4.qxd:borito200804.qxd 2/2/11 11:24 AM Page 6

Documents

Család, Gyermek, Ifjúság 2010/5