A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVI. évf. 4. szám, 2014. május 9.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

w w w . f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a • w w w . y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

Építôipari mellékletOrfûi melléklet

Hatóság

HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2

SAJTÓKÖZLEMÉNY

UNIÓS TÁMOGATÁSBÓL MEGVALÓSULÓ SÍKFÜRDÔ KFT. ENERGETIKAI FELÚJÍTÁSA

Az Új Széchenyi Terv keretében meghirdetett „Helyi hô és/vagy hûtés kielégítése megújuló energiaforrásokkal” címûpályázaton a Síkfürdô Kft. javaslatot nyújtott be. A pályázat pozitív elbírálásban részesült, amely által 66 607 577 forintvissza nem térítendô támogatást nyert el. A tervezett beruházás 7300 Komló-Sikonda Fürdô utca 5. szám alatti ingatla-non valósul meg.

A projekt tervezésének gondolata már korábban megfogalmazódott a beruházóban, azonban a jelen pályázati program megjele-nése elôtt nem volt lehetôsége ilyen kedvezô támogatási feltételek mellett megvalósítatni. A pályázó mindent elkövet, hogy lehetô-ségeit, a környezeti adottságokat megragadva, a turisztikai közönség számára vonzó, azonban a mûködési költségeket optimalizá-ló, és a nyereséget növelô fejlesztéseket valósítson meg A Síkfürdô Kft a környezeti szempontok érvényesítését tûzte ki célul, hogyezzel is elôsegítse a gazdasági fejlôdést. A pályázat célja, hogy ösztönözze a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrásthasznosító rendszerek terjedését, támogassa az épületek energia-felhasználásához és a gazdasági-termelési technológiákhoz kap-csolódó technológiák kiépítését. A pályázó a fejlesztések bevezetése által környezettudatosabb hozzáállásról mutat példát.

A jelenlegi helyzetet tekintve a Síkfürdô Wellness Hotel energiaköltsége igen nagy, melynek finanszírozása egyre nagyobb te-herrel jár az üzemeltetô részérôl. Az energiaköltségek csökkentése érdekében határozta el a vállalkozás, hogy a KEOP 4.10.0/B.„Helyi hô-és villamos energia termelés megújuló energiaforrásokkal” c. pályázati program keretében napelemes rendszert épít ki.A jelen projekt keretein belül a pályázó a Sikonda Wellness Hotel (7300 Komló, Fürdô u. 5.) adottságait kívánja kihasználni, a ter-málvíz hulladék hôjét az épület fûtési rendszerére rákapcsolni, és a fûtési energiát csökkenteni. Így az épület költséghatékonyabblesz, illetve az energiatakarékossággal és a kibocsátott gázok mennyiségének csökkentésével a fenntartható fejlôdést elôsegíti. Ez-zel a beruházással jelentôs energia-megtakarítás várható a jövôben.

A beruházás az Európai Regionális Fejlesztési Alap által valósulhat meg.

Síkfürdô Szolgáltató Korlátolt Felelôsségû TársaságCím: 7300 Komló-Sikonda, Fürdô utca 5Telefon: +36 (72) 581-489

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Telephelyfejlesztés a KM Mechanika Ipari és Szolgáltató Kft.-nél

Az Új Széchenyi Terv Dél-Dunántúli Operatív Program támogatási rendszeréhez a KM Mechanika Ipari és Szolgáltató Kft. által 2011.09.19-én benyújtott „A KM Mechanika Ipari és Szolgáltató Kft. telephelyfejlesztése” címû, DDOP-1.1.1/D-11-2011-0085 jelû pályázatot a Dél-Dunán-túli Operatív Program Irányító Hatóságának vezetôje támogatásra érdemesnek találta. A KM Mechanika Kft. az építési munkálatokat 2013.szeptemberében elindította.

A vállalkozás a telephelyén álló Lindab csarnok bôvítését, valamint egy korszerû megmunkáló központ üzembe helyezését valósította meg a projektkeretében, melynek mûszaki átadása 2014. március 31- én volt. A meglévô üzemcsarnokot délkeleti irányban a jelenlegivel azonos szerkezetû ésburkolatú 467 m2 területû daruzott csarnokkal bôvítették, ahol új szociális blokk is elhelyezésre került. A fejlesztés elengedhetetlen volt a cég számá-ra, ugyanis az idén tavasszal a gyártási programba került eddigi legnagyobb emelôgép alkatrészek számára már nem volt elegendô hely.

A megvalósított infrastruktúra lehetôvé teszi, hogy a kft. hatékonyan és megfelelô minôségben végezze a mûködését, ezzel erôsítve piaci pozí-cióját. A megrendelôi igények növekedésének, valamint új megrendelôk megszerzésének elengedhetetlen feltétele egy olyan telephely megléte,amely megfelel a 21. század kihívásainak mind szakmai, mind pedig szociális szempontból.

A vállalkozás vállalta, hogy a projekt befejezését követô elsô év végére 6 új munkahelyet teremt. A fejlesztések eredményeképpen, valamint amegnövekedett foglalkoztatotti létszám következtében a termelési kapacitás növekszik, így a kft. eleget tud tenni a nagyobb tételû megrendelések-nek is.

KM Mechanika Ipari és Szolgáltató Kft.Cím: 7631 Pécs, Nagyárpádi út 11.Telefon: +36 (70) 369-4741E-mail: keri.istvan@kmmechanika.huwww.ujszechenyiterv.gov.hu

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

TA R TA L O M

Címlapsztori: A vállalkozások 4–10véleménye a hatóságok mûködésérôl – Baranya megye

Széchenyi Kártya 11

Szakképzés – Szakma Sztár Fesztivál 12

Szakképzés – 4. Gép-Ésszel verseny 13

Kamarai hírek 14

Klaszter – Akkreditált Innovációs 15Klaszter lett a DD Gépipari Klaszter

Kamarai hírek 16–17

Építôipari melléklet 18–19

A hónap üzletembere 20TeGaVill Kft. – Áman Mihály

A kamara a Pécs Expón 21

DíjazottakBaranya Megyei Szakképzési Díj: 22

Mecsek Klíma Kft., Fenyôsi GyulaDélviv Kft. 23

Az Év Kézmûvese Díj: Sárdi János 23Baranya M. Környezetvédelmi Díj:

Királyegyházi Cementgyár 24Címzetes kamarai tanácsos:

Rónaszegi Lenke 25Gelencsér Lajosné 26Weller János 27

Mesterképzés – Stang Imre, Stang Ákos 28

Tanulószerzôdés – Csobaji Zoltán 29

Új tagjaink – Cosinus FI 98 30Webstar Csoport Kft.

Enterprise Europe Network 31

Autóteszt: SKODA Octavia RS TDI 32–33DSG — Kecskés Károly

NAV – Könyvajánló 34

Orfûi melléklet 35

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.huA szerkesztôbizottság tagjai:

Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb SzabolcsHirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

Autóteszt: SKODA

Octavia RS TDI DSG–Kecskés Károly

22–27. oldal

„A SzéchenyiKártya mára a hitelesség jelképe lett”

11. oldal

32–33. oldal

Díjaztuk a gazdaságlegjobbjait

A kamara a Pécs Expón A hónap üzletembere:

TeGaVill Kft.Áman Mihály

A jó szakma felér egy diplomával – baranyai sikerek 2014

12. oldal

20. oldal

21. oldal

ˇ

ˇ

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-kamara 2014. február-március hóna-pokban online kérdôíves vizsgálatotfolytatott a megyében mûködô vállal-kozások körében a különbözô szakha-tóságok ismertségérôl és tevékenysé-gérôl. Hasonló tartalmú vizsgálat ké-szült 2008, 2009 és 2012. években, ígylehetôvé vált az egyes hatóságok meg-ítélésének változását is értékelni.

Az évek során változott a vizsgálat-ba bevont hatóságok köre és száma. Ezegyrészt a közigazgatás átszervezése,másrészt a gazdasági kamarák szabá-lyozásának változása miatt történt. Azidei vizsgálatba már nem vontuk be azagráriumhoz kapcsolódó hatóságokat,illetve az elsôdlegesen lakosságiügyekkel foglalkozó szerveket. Elôszörszerepeltek a felmérésben a Járási Hi-vatalok. A 17 korábban is vizsgált ható-sággal együtt 18 szervezetrôl alkottakvéleményt a vállalkozások. (A vizsgá-latban a Járási Hivatalokra, a VárosiAdóirodákra és a Városi Hatósági Osz-tályokra vonatkozó adatok összevontanszerepelnek, függetlenül attól, hogymely városban, vagy kistérségben ta-lálhatók.)

A felmérés során 197 vállalkozás vála-

szait elemeztük. A válaszadók többsége

(43,7%-a) a szolgáltatások területén

mûködik, ôket a kereskedôk (26,4%)

követik. A hatóságok általános megíté-

lése kis mértékben változott az elôzô

felmérés óta.

A vállalkozások különbözô mérték-

ben kerülnek kapcsolatba a vizsgált 18

szervezettel. A legismertebbek a NAV

Baranya Megyei Igazgatósága (66,0%),

a Városi Adóirodák (53,8%), a Munka-

ügyi Központ (44,2%) és a Munkaügyi

Felügyelôség (42,1%). A vállalkozások

elôtt legkevésbé ismertek a Mérésügyi

Hivatal (9,6%), a Népegészségügyi Hi-

vatal (15,7%), a Városi Hatósági Osztá-

lyok (17,8%) és a Magyar Államkincs-

tár (18,3%). (1. ábra)

A hatóságok elismertsége két év

alatt számottevôen javult. Míg 2012-

ben a 100-as skálára vetített elismertsé-

gi mutató átlagos értéke 50 pont volt, az

idén már kismértékben meghaladta a 60

pontot. A felmérésben most elôször sze-

replô Járási Hivatalok elismertsége át-

lag feletti. A legnagyobb mértékben a

Munkaügyi Központ elismertsége javult

(+19 pont). Meg kell jegyezni, hogy az

elôzô felméréskor ennek a szervezetnek

az általános elismertsége csökkent a

legnagyobb mértékben. Számottevô po-

zitív változás következett be az Építés-

ügyi Hivatal (+18 pont) és a Munkavé-

delmi Felügyelôség (+17 pont) megíté-

lésében is. Ugyancsak kiemelkedô eb-

ben az összehasonlításban a Munkaügyi

Felügyelôség elismertségének változása

is (+27 pont).

A vállalkozói vélemények szerint a

leginkább elismert szervezetek a Mérés-

ügyi Hivatal (70 pont), a Nyugdíjbizto-

sítási Igazgatóság (69 pont), a Munka-

ügyi Központ (67 pont), valamint a Ma-

gyar Államkincstár és a Népegészség-

ügyi Szervezet (66-66 pont). Változatla-

nul érvényes az elôzô felmérés megálla-

pítása, mely szerint „a leginkább elis-

mert intézmények ismertsége ala-

csony”. Csupán a Munkaügyi Központ

ismertsége és elismertsége tartozik a

legjobbak közé. A legismertebb szerve-

zetek közül a NAV Baranya Megyei

A vállalkozások véleménye a hatóságok

1. ábra: A szervezetek elismertségének alakulása

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55

Igazgatósága és a Városi Adóirodák el-

ismertsége közel átlagos, a Munkaügyi

Felügyelôségé viszont a legalacsonyabb

(53 pont). A legalacsonyabb elismert-

séggel bíró szervezetek közé tartozik

még a Közlekedési Felügyelôség és az

Élelmiszerlánc-biztonsági Igazgatóság

(55-55 pont), valamint a Fogyasztóvé-

delmi Felügyelôség (56 pont). (2. ábra)

1. A hatóságok általános megítélése

A korábbi évekhez hasonlóan a hatósá-

gok általános megítélését három téma-

körben megfogalmazott hat állításon

keresztül mértük. A feketegazdaság

visszaszorításában játszott szerep, a jog-

rendszer bonyolultsága, valamint a ha-

tóság szakmai munkájának értékelésé-

hez egy-egy pozitív és negatív állítást

fogalmaztunk meg. A negatív állítások-

ra adott válaszok szerint a hatóságok

megítélése kis mértékben romlott, a po-

zitív állítások esetében viszont javult.

Összességében javulásról számolhatunk

be, azonban az ellentétes válaszok miatt

ez a javulás nem egyértelmû.

A feketegazdaság kapcsán feltett ál-

lítások szerint a hatóságokról kialakított

vélemény az elôzô felmérés óta romlott.

A válaszadók 71%-a szerint a hatóságok

kerülik a feketegazdaságot és a költség-

vetési bevételek növelése miatt büntetik

az adófizetôket. Nem változott a pozitív

megfogalmazásra adott válaszok ará-

nya, ezúttal is a válaszadóknak csupán

13%-a gondolja úgy, hogy a hatóságok

a feketegazdaság visszaszorításán dol-

goznak. (3. ábra)A magyar jogrendszerrel kapcsolat-

ban megfogalmazott állítások szerint ja-

vult a hatóságok megítélése. A vállalko-

zók 20%-a szerint a hatóságok a jog-

rendszer bonyolultsága és ellentmondá-

sossága ellenére a valós problémákra

koncentrálva és az adófizetôknek kijáró

tisztelettel végzik munkájukat. Ez az ér-

ték az 5%-ponttal magasabb az elôzô

felmérés eredményénél. A pozitív válto-

zás ellenére a válaszadók 83%-a szerint

a magyar jogrendszer bonyolultsága, el-

lentmondásossága és a hatóságok mun-

kájának visszásságai akadályozzák a

magyar gazdaság versenyképességét.

mûködésérôl – Baranya megye

2. ábra: A szervezetek ismertsége és elismertsége, 2014

Megjegyzés:

Az ábra vízszintes tengelye mutatja az intézmények ismertségét, minél magasabb az érték, annál több vállalatnak van tapasztalata a szervezet mûködésé-

rôl. A függôleges tengely mutatja az elismertséget kifejezô index eltérését az átlagtól. Eszerint a negatív értékek az átlagnál rosszabb, a pozitív értékek az

átlagnál jobb elismertséget jelentenek.

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság

A hatóságok tevékenységérôl kiala-

kult vélemény a szakmaiság érvényesü-

lése vonatkozásában továbbra is ellent-

mondásos. A „Magyarországon a ható-

ságok világos jogrendszer alapján, tör-

vénytisztelôen, az adott szakterület va-

lós problémáira fókuszálva, az adófize-

tônek kijáró tisztelettel végzik mun-

kájukat” állítással ezúttal a vállalatok

15%-a értett egyet, ez a 2012. évi arány

közel kétszerese. Ugyanakkor „a ható-

ságok munkájában nem a szakmai

szempontok dominálnak, hanem a költ-

ségvetés forráséhsége. A kialakult hely-

zet súlyosan roncsolja a magyar gazda-

ság versenyképességét” állítás elfoga-

dottsága 78%-ról 81%-ra emelkedett.

(4. ábra), (5. ábra)

2. A szervezetek ismertsége

A felmérésben vizsgált hatóságok is-

mertsége a 2012. évi felméréshez képest

átlagosan 3,1%-ponttal csökkent. Az

elôzô vizsgálat öt legismertebb szerve-

zetének ismertsége az átlagot meghala-

dó mértékben csökkent, ennek ellenére

a három legismertebb szervezet válto-

zatlanul a NAV Adóigazgatósága, a Vá-

rosi Adóiroda és a Munkaügyi Központ.

A legnagyobb visszaesés a Nyugdíjbiz-

tosítási Pénztár, az Egészségbiztosítási

Pénztár és a Magyar Államkincstár

Igazgatósága esetében figyelhetô meg.

Legnagyobb mértékben a Katasztrófa-

védelmi Igazgatóság, a Munkaügyi Fel-

ügyelôség és a Fogyasztóvédelmi Fel-

ügyelôség ismertsége javult. (. 1. tábla)

3. A szervezetek elismertsége

A szervezetek elismertségét ezúttal is

hét kritérium alapján vizsgáltuk:

a. A szakmai munka minôsítése

b. Az eljárások minôsítése

c. Az eljárások célterületének minôsí-

tése (szakmai problémák, feketegaz-

daság)

4. ábra: A hatóságok megítélése a jogrendszer bonyolultsága kapcsán

3. ábra: A hatóságok megítélésea feketegazdaság visszaszorítá-

sában játszott szerep kapcsán

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7

d. Az emberi tényezô (empátia, az adó-

fizetôk iránti tisztelet)

e. A szakterület jogi szabályozásának

minôsítése

f. A hatóság szakmai segítôkészsége

(tájékoztatás, véleménykérés, állás-

foglalások, ellenôrzéseken segítô-

kész tanácsadás)

g. Mennyire adottak a jogorvoslat le-

hetôségei

A vizsgálatban résztvevô vállaltok

átlagosan 60 pontra értékelték a szerve-

zeteket, ez 10 ponttal haladja meg a

2012-es értéket. Valamennyi kritérium

minôsítése javult, kiemelkedik az eljá-

rások minôsítésének változása (+16

pont). Továbbra is a hatóságok szakmai

munkáját díjazták legjobban a válasz-

adók (65 pont), míg legkevésbé az eljá-

rások célterületével (56 pont) elégedet-

tek. (6. ábra)

Az általános elismertséget a hét kri-

térium értékeinek összesítésével százas

skálára vetítésével mértük. A vizsgált 18

szervezet közül a Mérésügyi Hivatal el-

ismertsége a legmagasabb (70 pont), a

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (69

pont) és a Munkaügyi Központ (67

pont) elôtt. A legalacsonyabb a Munka-

ügyi Felügyelôség (53 pont), a Közleke-

dési Felügyelôség és az Élelmiszerlánc-

biztonsági Igazgatóság (55-55 pont)

elismertségi mutatója.

A szakmai munka szerint a Mérés-

ügyi Hivatal (72 pont), a Népegészség-

ügyi Szervezet (71 pont) és a Nyugdíj-

biztosítási Igazgatóság (70 pont) a leg-

inkább elismert intézmények. Ebben az

összehasonlításban a Városi Hatósági

Fôosztályok zárják a sort (60 pont).

Az eljárások szerint az elôzô felmé-

réshez hasonlóan a Mérésügyi Hivatal ér-

te el a legmagasabb értéket (68 pont).

Közel azonos a Nyugdíjbiztosítási Igaz-

gatóság (68 pont), valamint a Munkaügyi

Központ (66 pont) és a Magyar Állam-

kincstár Igazgatóságának (66 pont) is.

Az eljárások célterülete szerint a

Mérésügyi Hivatal (69 pont), a Munka-

ügyi Központ (64 pont) és a Nyugdíj-

biztosítási Igazgatóság (63 pont) a leg-

inkább elismert szervezetek.

Az emberi tényezô (empátia, tiszte-

let az adófizetô iránt) szempontjából a

Mérésügyi Hivatal (72 pont), a Munka-

ügyi Központ (70 pont) és a Nyugdíj-

biztosítási Igazgatóság (69 pont) mûkö-

dését értékelték legjobban a vállalkozá-

sok.

A szakterület jogi szabályozását a

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, a Mé-

résügyi Hivatal és az Egészségbiztosítá-

si Hivatal (mindhárom 64 pont) értékel-

ték a legjobban a vállalkozások.

Az intézmény szakmai segítôkészsé-

1. tábla: A szervezetek ismertsége

Szervezet neve Ismertség 2014 2012 Eltérésdb % % %-pont

NAV Adóigazgatóság 130 66,0 72,7 -6,7

Városi Adóiroda 106 53,8 62,0 -8,2

Munkaügyi Központ 87 44,2 49,3 -5,1

Munkaügyi Felügyelôség 83 42,1 35,6 6,5

Munkavédelmi Felügyelôség 68 34,5 32,2 2,3

Járási Hivatal 65 33,0

Fogyasztóvédelmi Felügyelôség 65 33,0 28,8 4,2

Egészségbiztosítási Pénztár 56 28,4 42,4 -14,0

Közlekedési Felügyelôség 53 26,9 28,3 -1,4

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 52 26,4 44,4 -18,0

NAV Vám- és Pénzügyôri Igazgatóság 43 21,8 25,9 -4,1

Katasztrófavédelmi Igazgatóság 41 20,8 14,1 6,7

Élelmiszerlánc-biztonsági Igazgatóság 37 18,8 16,6 2,2

Építésügyi Hivatal 37 18,8 21,5 -2,7

Magyar Államkincstár Igazgatósága 36 18,3 31,1 -12,8

Városi Hatósági Fôosztály 35 17,8 22,9 -5,1

Népegészségügyi Szervezet 31 15,7 18,5 -2,8

Mérésügyi Hivatal 19 9,6 6,8 2,8

Átlag 58 29,4 32,5 -3,1Megjegyzések:

1. A felmérésben résztvevô szervezetek száma: 197

2. A Járási Hivatal a korábbi vizsgálatban nem szerepelt, ezért az összehasonlítás nem lehetséges.

5. ábra: A hatóságok megítélése a szakmaiság kapcsán

CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság

gét leginkább a Népegészségügyi Szer-

vezet (72 pont), a Mérésügyi Hivatal

(72 pont) és a Nyugdíjbiztosítási Igaz-

gatóság esetében ismerték el.

A jogorvoslati lehetôség leginkább a

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (74

pont), a Mérésügyi Hivatal (71 pont) és

a Magyar Államkincstár Igazgatósága

(71 pont) szakterültén biztosított.

4. A szervezetek általános elismertsé-

gének változása

Az elôzô (2012. évi) felméréshez viszo-

nyítva a Munkaügyi Központ (+19

pont), az Építésügyi Hivatal (+18 pont)

és Munkavédelmi Felügyelôség (+17

pont) elismertsége javult a legnagyobb

mértékben. Ugyanakkor a Katasztrófa-

védelmi Igazgatóság elismertsége rom-

lott (-4 pont) és az Élelmiszerlánc-biz-

tonsági Igazgatóság eredménye is csak

+4 ponttal javult. A 2008. illetve 2009.

évi felmérés mutatóját a Munkavédelmi

Felügyelôség (+33 illetve +34 pont) ja-

vította. A 2009-es felméréshez képest

kiemelkedik még a Munkaügyi Fel-

ügyelôség (+27 pont) és a NAV Baranya

Megyei Adóigazgatósága (+17 pont), a

2008. évi felméréshez képest pedig a

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság (+31

pont) és az Egészségbiztosítási Pénztár

(+30 pont) elismertségének változása. A

2009-es eredményét alig múlta felül a

Városi Hatósági Fôosztály (+3 pont), a

Városi Adóiroda (+4 pont) és a Közle-

kedési Felügyelôség (+5 pont), a 2008-

az elismertségét pedig a Fogyasztóvé-

delmi Felügyelôség (+2 pont). (2. tábla)

5. Jogorvoslat esetén felmerülô retor-

ziók

Az elismertség különbözô kritériumai

mellett a jogorvoslat esetén felmerülô

esetleges retorziók valószínûségét is

megvizsgáltuk. A válaszadók vélemé-

nye szerint a NAV Adóigazgatósága (68

pont), a Munkaügyi Felügyelôség (67

pont), a Munkavédelmi Felügyelôség

(60 pont) és a NAV Vám- és Pénzügyôri

Igazgatósága (60 pont) jogorvoslati el-

járásai esetén tartják a legvalószínûbb-

nek a retorzió lehetôségét. Legkevésbé

a Mérésügyi Hivatal (39 pont), a Ma-

gyar Államkincstár Igazgatósága (40

pont), a Nyugdíjbiztosító Igazgatóság

(42 pont) és a Munkaügyi Központ (42

pont) jogorvoslati eljárásai esetén szá-

mítanak retorzióval. (3. tábla)

A következô ábrán, a jogorvoslat ese-

tén felmerülô retorzió valószínûsége és a

szervezetek elismertsége látható, egy

olyan egyenes mentén a koordinátarend-

szeren, amely átszeli az origót és arányo-

2. tábla: A szervezetek általános elismertségének alakulása

Szervezet neve 2008 2009 2012 2014pont pont pont pont

Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hivatal 62 70

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 38 59 54 69

Munkaügyi Központ 47 59 48 67

Magyar Államkincstár Igazgatósága 57 66

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv 39 55 50 66

Katasztrófavédelmi Igazgatóság 68 64

Egészségbiztosítási Pénztár 33 52 49 63

Járási Hivatal 62

Építésügyi Hivatal 43 61

NAV Baranya Megyei Vámigazgatóság 36 48 51 60

Munkavédelmi Felügyelôség 27 26 43 60

Városi Adóiroda 43 55 47 59

NAV Baranya Megyei Adóigazgatóság 37 41 49 58

Városi Hatósági Fôosztály 42 54 49 57

Fogyasztóvédelmi Felügyelôség 54 41 49 56

Élelmiszerlánc-biztonsági Igazgatóság 45 47 51 55

Közlekedési Felügyelôség 39 50 46 55

Munkaügyi Felügyelôség 27 26 40 53

Átlag 39 47 50 60

Megjegyzések: Az elismertséget kifejezô indexek százas skálára vetítettek, minél magasabb a pontér-

ték, annál elismertebb az intézmény.

6. ábra: A hatóságok átlagos elismertsége minôsítési kritériumonkéntMegjegyzés:

Az elismertséget kifejezô indexek százas skálára vetítettek, minél magasabb a pontérték, annál elis-

mertebb az intézmény.

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 9

san emelkedik az elismertség csökkené-

sével, illetve süllyed az elismertség nö-

vekedésével. Az egyenesen, illetve an-

nak közelében találhatók azok a szerve-

zetek, amelynél az elismertség és a vár-

ható retorzió fordított arányban, de ará-

nyosan jelenik meg. Az egyenes fölötti

szervezeteknél a retorziótól való félelem

meghaladja az elismertséget, az egyenes

alattiaknál viszont elmarad attól.

Az ábra ugyanakkor azt is szemlél-

teti, hogy a vállalkozói vélemények ki-

alakításánál nem a várható retorzió a

meghatározó. Az egyenes felett, de attól

távol esô koordinátájú szervezetek elis-

mertsége lényegesen magasabb, mint a

várható retorzió valószínûsége, és for-

dítva, az egyenes alatt, de attól távol le-

vô koordinátájú hatóságok elismertsége

alacsonyabb a retorzió valószínûségé-

nél. Ennek megfelelôen például a NAV

Adóigazgatósága, vagy az Egészségbiz-

tosítási Pénztár a retorziós mutatójánál

jóval magasabb, a Fogyasztóvédelmi

Felügyelôség és a Városi Fôhatóság vi-

szont jóval alacsonyabb elismertséggel

rendelkezik. (7. ábra)

Dr. Jászberényi Gábort, a Baranya Megyei Kormányhivatal fôigazgatóját arról kérdeztük, hogy

a vizsgálat eredményét megismerve a Baranya Megyei Kormányhivatal miként értékeli a vállal-

kozók véleményét.

— Nagy figyelemmel olvastuk és elemeztük a PBKIK online kérdôíves vizsgálatának megállapítá-

sait, melyek a megyében mûködô vállalkozások válaszai alapján fogalmazódtak meg a területi állam-

igazgatási szervek és a kormányhivatal mûködésével kapcsolatban. Ügyfél-elégedettség méréseink cél-

csoportjai fôként az állampolgárok, így a kamara vállalkozásokat megszólító felmérésének eredménye

rendkívül hasznos, hiánypótló a hatóságok ügyfelek általi megítélése szempontjából. A vállalkozók

egyfajta tükröt tartottak elénk; látásmódjuk megismerése – foglalkoztatáspolitikai és nemzetgazdasági

szempontból is jelentôs súlyuknál és értéküknél fogva – elengedhetetlen a hatékony államigazgatás biz-

tosítása érdekében.

— Várhatók esetleg változások a tanulmányban megismert felvetések alapján?

— A felmérés azt mutatja, hogy a hatóságok szakmai munkájának megítélése és elismertsége javult. A vállalkozások jel-

zései olyan visszacsatolások, melyek a szolgáltató jellegû, ügyfélközpontú, átlátható és egyszerû igazgatás kormányzati cél-

jai tekintetében elôrelépést mutatnak. Úgy látjuk, hogy az ügyfélszolgálati kultúraváltást a lakossági és vállalkozói ügyfele-

ink is érzékelik már. Ennek legfontosabb elemei közül a következôk emelhetôk ki. Az ügyfélfogadási idôt jelentôsen kiter-

jesztettük (a pécsi okmányirodán és a kormányablakok esetében 20.00 óráig). A hatóság-ügyfél kapcsolat színterein egyes

szakigazgatási szerveink a megyében mintegy 40 ügyfélszolgálati helyszínt mûködtetnek, amelyek kiegészítik a járási hiva-

talok által mûködtetett ügysegédi rendszert. Az általános ügyintézési határidô 30 napról 21 napra csökkent. A honlapokon ál-

talánossá tettük az egyszerûbb ügymenetleírásokat, eljárásrendeket. Az elektronikus ügyintézés folyamatos térhódítása, a ké-

relmek elektronikus úton történô benyújtása az egyszerûbb és költségkímélô ügyintézést jelenti, melyek egyben lényegesen

csökkentik az adminisztratív terheket. Az új típusú kormányablakokban a vállalkozások az okmányirodai ügyintézés mellett

közel 200 ügykörben intézhetik ügyeiket speciálisan képzett ügyintézôk segítségével. A színvonalas tájékoztatás és segítség-

nyújtás csak biztos ismeretek birtokában történhet meg, ezért az ügyintézôk részére rendszeresek a szakmai továbbképzések.

Kidolgoztunk egy ügyfélszolgálati magatartási kódexet, melyet a kormányhivatalon túl több baranyai államigazgatási szerv

is elfogadott.

3. tábla: A hatóságok minôsítése a jogorvoslat esetén felmerülô

retorzió lehetôsége alapján

Szervezet neve Elismertség Eltérés az Vállalatok 2014 / pont átlagtól / pont száma / db

NAV Adóigazgatóság 68 13 130

Munkaügyi Felügyelôség 67 12 83

Munkavédelmi Felügyelôség 60 5 68

NAV Vám- és Pénzügyôri Igazgatóság 60 5 43

Egészségbiztosítási Pénztár 59 4 56

Közlekedési Felügyelôség 57 2 53

Városi Adóiroda 57 2 106

Építésügyi Hivatal 55 0 37

Élelmiszerlánc-biztonsági Igazgatóság 55 0 37

Fogyasztóvédelmi Felügyelôség 54 -1 67

Népegészségügyi Szervezet 53 -2 31

Katasztrófavédelmi Igazgatóság 53 -2 41

Városi Hatósági Fôosztály 52 -3 35

Járási Hivatal 48 -7 65

Munkaügyi Központ 42 -13 87

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság 42 -13 52

Magyar Államkincstár Igazgatósága 40 -15 36

Mérésügyi Hivatal 39 -16 19

Átlag 55

Megjegyzések: Az elismertséget kifejezô indexek százas skálára vetítettek, minél magasabb a pontér-

ték, annál nagyobb a retorziótól való félelem az intézmény esetében.

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság10

Ezzel az ábrával, illetve a levonható kö-

vetkeztetésekkel igazolható, hogy a vál-

lalkozói vélemények általában megala-

pozottak és lehetôség szerint objektívek.

A kérdôívekre adott válaszokat nyilván

befolyásolja a hatósággal való találko-

zás mikéntje, de nem azok kizárólagos

meghatározója.

A teljes elemzés a www.pecsikamara.huhonlapon elérhetô.

Weller János

— A Baranya Megyei Kormányhivatal (és szervei) mit tesznek annak érdekében, hogy javuljon a hivatalok és az

ügyfelek közötti kapcsolat?

— A kamarai vizsgálat orientál minket a jövôben is fejlesztési tevékenységeinkben. A minôségirányítási rendszerek elvei

alapján az ügyféli, vállalkozói véleményeket intenzívebben kívánjuk felmérni, elemezni és – amennyiben lehet – beépíteni

eljárásainkba, ezen belül kiemelten figyelünk az adminisztrációs terhek racionalizálásával kapcsolatos jelzésekre. Ezt a tevé-

kenységet a baranyai államigazgatási szervek teljes körében menedzselni kívánjuk. A kommunikáció terén a nyílt napok,

szakmai és lakossági fórumok bizonyították sikerüket; ezen a területen tovább fogunk lépni. Az új járási kormányablakok

megnyitása, az itt intézhetô ügykörök számának növelése is az idei évben várható.

Legutóbb két évvel ezelôtt készült ugyanilyen tanulmány. Hogy miért fontos idôrôl-idôre elvé-

gezni ezt a felmérést, ezt kérdeztük dr. Síkfôi Tamástól, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-

kamara titkárától.

— A világon minden állandó és örökös mozgásban van. Ahogy változik a gazdaság, a közigazga-

tás, a szabályozás, idôrôl idôre nem árt szembesülni az aktuális helyzettel és a trendekkel.

— A hatóságok elismertsége két év alatt számottevôen javult. Ez miként tükrözôdik vissza a

vállalkozások mindennapjaiban?

— Nagyon nehéz egyértelmû véleményt alkotni, mivel még mindig sok a felesleges hatósági veg-

zatúra, sokszor károsodik indokolatlanul a versenyképesség. Egyszóval még mindig sok a panasz. A

magyar hatóságok pl. az uniós elôírásokat sokkal keményebben tartatják be, mint a nyugati országok

hatóságai, ez versenyképességi aszimmetriát okoz, miközben az unió átlagában 3,5% GDP-arányos a

bürokrácia növekedésgátló hatása, nálunk 10% körüli. Nehéz nem látni az összefüggést. Kétségtelen tény, hogy a megyei vál-

lalkozások Budapest irányú migrációjában közrejátszik az ottani sokkal barátságosabb hatósági környezet. A rossz nyelvek

szerint még mindig a vidék a forrásszerzési terep, ugyanakkor tény, van pozitív elmozdulás a cégek válaszai szerint.

— A kamarának milyen szerepe van abban, hogy a vállalkozások és a hatóságok együttmûködése hatékonyabb,

gördülékenyebb legyen?

— A kamara az az összekötô kapocs, amely egyrészt képes a vállalkozók bizalmát élvezve a hatósági ügyekhez fûzôdô

tudást közvetíteni, másrészt eljárni a cégek érdekében méltatlannak tartott eljárások esetében, vagy pl. szabályozási módosí-

tásokat kezdeményezni. Ezért fontos a gazdaság és a hatóságok felôl is a kétoldalú bizalom.

7. ábra: Jogorvoslat esetén felmerülô retorzió valószínûsége és az elismertség szervezetenként, 2014

SZÉCHENYI KÁRTYADél-Dunántúli Gazdaság 11

Több mint 13 500 befogadott igénylés,

10 500 létrejött ügylet, 64 milliárd fo-

rintot meghaladó összegû kihelyezett

hitel – ezek a számok tükrözik a 2002-

ben országosan indított Széchenyi Kár-

tya Program Baranya megyei vállalko-

zások körében aratott sikerét. A

KAVOSZ Zrt. által irányított, 11 hazai

hitelintézetnél igénybe vehetô kedvez-

ményes hitellehetôség részben az állami

kamattámogatás révén lett napjaink leg-

sikeresebb vállalkozói finanszírozási

megoldása. A jegybanki alapkamat je-

lentôs csökkenése és az állam által nyúj-

tott támogatások következtében minden

eddiginél alacsonyabb kamatokkal ér-

hetôk el a vállalkozások számára a

program keretein belül igényelhetô hi-

telkonstrukciók.

— Már van olyan hitellehetôség a

Széchenyi Kártya Program keretében,

amelynek nem éri el a net-

tó 2,1%-ot az éves kamata

– Szép Zoltán, a

KAVOSZ fejlesztési igaz-

gatója. — Az igénylés

kedvezô feltételei, az ad-

minisztráció csökkenése,

a gyors és egyszerû hitel-

bírálat, az állami kamattá-

mogatás mind afelé mu-

tat, hogy a Széchenyi Kártya mára a hi-

telesség jelképe lett. Tapasztalataink azt

mutatják, hogy azok a mikro-, kis- és

közepes vállalkozások, amelyek a 2008-

as gazdasági válság után éltek a Széche-

nyi Kártya nyújtotta lehetôséggel, nem

szüntettek meg munkahelyeket, talpon

tudtak maradni. A program által elérhetô

kedvezô kamatozású hitelek lehetôvé te-

szik – a napi likviditási problémák meg-

oldásán túl – a válság miatt elhalasztott

beruházások elindítását, a gépek, eszkö-

zök korszerûsítését, valamint tovább nö-

velik a kkv-szektor uniós pályázatokon

való részvételének esélyeit.

— A kis- és középvállalkozások fej-

lettségi szintje és stabilitása határozza

meg az ország gazdaságát, ezért nagyon

fontos a kkv-k támogatása, akár a Szé-

chenyi Kártya Program által. A gazda-

ságfejlesztés kulcskérdése a források

megnyitása és összehangolása – mondta

dr. Kéri István, a Pécs-

Baranyai Kereskedelmi

és Iparkamara elnöke a

fórumon. Dr. Parragh

László, a Magyar Keres-

kedelmi és Iparkamara el-

nöke a hazai gazdaságot

elemzô elôadásában azok-

ról a már a megvalósulás

fázisában lévô reformok-

ról szólt, amelyek többek között a kkv-

szektor hatékonyságára, termelékenysé-

gére is pozitív hatással lesznek. Vélemé-

nye szerint jelentôs figyelmet kell fordí-

tani a jövôben az EU-s források éssze-

rûbb felhasználására va-

lamint a kutatás-fejlesz-

tésre és innovációra.

A fórumon az is el-

hangzott, hogy mára a

Széchenyi Kártya Prog-

ram keretein belül kihe-

lyezett hitelek összege

országosan elérte az

1280 milliárd forintot,

mintegy 200 ezer létrejött hitelügylet

eredményeként. Az Európai Unió által

is elismert programban igényelhetô hi-

telek egymásra épülnek és akár egyide-

jûleg, egyszerre is felhasználhatók. A

máig legnépszerûbb konstrukció a Szé-

chenyi Kártya „klasszik”, a szabadon

felhasználható folyószámlahitel a már

legalább egy éve mûködô mikro-, kis-

és középvállalkozások átmeneti pénz-

ügyi gondjainak megoldására szolgál.

Az igénylôk 3 hét alatt akár 25 millió

forinthoz juthatnak a gyors és egyszerû-

sített hitelbírálatot köve-

tôen. A Széchenyi Forgó-

eszközhitel kifejezetten

forgóeszközök finanszí-

rozására szolgál, szintén

25 millió forintig, akár 3

éves futamidôvel vehetô

igénybe. A Kormány

2013. május 1-jétôl évi 5

százalékpont kamattá-

mogatást biztosít a Széchenyi Beruhá-

zási Hitel, az uniós pályázatokhoz igé-

nyelhetô Széchenyi Önerô Kiegészítô

Hitel és a Széchenyi Támogatást Meg-

elôlegezô Hitel hitelszerzôdések teljes

összegéhez, az adott ügylet futamidejé-

nek elsô három évére. A kedvezô költsé-

geknek, valamint a rugalmasabb feltéte-

leknek köszönhetôen a Széchenyi Beru-

házási hitel az MNB Növekedési Hitel-

programja mellett az egyik legkedve-

zôbb kondíciójú forrás a piacon, ami jó

alternatívát kínál a kisebb cégek számá-

ra. Még olcsóbb lett az Agrár Széchenyi

Kártya is, amelyhez a Vidékfejlesztési

Minisztérium 4% kamattámogatást

nyújt. Az agrárium igényeire szabott

egyedülálló hitelkonstrukciót a mezô-

gazdasági termékek elôállításával, fel-

dolgozásával és forgalmazásával, erdô-,

vad- és halgazdálkodással foglalkozó

mezôgazdasági ôstermelôk, családi gaz-

dálkodók, egyéni vállalkozók, illetve

társas vállalkozásként mûködô kis- és

középvállalkozások vehetik igénybe.

A Széchenyi Kártya Program hitelei

a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-

kamara ügyfélszolgálati irodáiban igé-

nyelhetôk.

További információ: www.pecsikamara.hu

„A Széchenyi Kártya máraa hitelesség jelképe lett”

Minden eddiginél alacsonyabb kamatok a Széchenyi Kártya Programban. Tájékoztató fórumot tartottak a konstrukcióról a kamarában.

SZAKKÉPZÉS12 Dél-Dunántúli Gazdaság

A 7. Szakma Sztár Fesztiválon ünne-

pélyes keretek közt lezajlott ered-

ményhirdetésen a döntôbe jutott ba-

ranyai tanulók közül négyen is feláll-

hattak a dobogóra, ketten elsô és ket-

ten második helyezést értek el.

A Magyar Kereskedelmi és Iparka-

mara a területi kamarákkal együttmû-

ködve idén is megrendezte a Szakma

Kiváló Tanulója Versenyt, valamint az

Országos Szakmai Tanulmányi Ver-

senyt 38 szakmában. A verseny legfôbb

célkitûzése, hogy a fizikai szakmák tár-

sadalmi presztízsét és vonzerejét emelje

a pályaválasztó fiatalok köreiben. A ver-

seny elôdöntôit a területi kamarák szer-

vezték és bonyolították le, a budapesti

döntôn a szakmai megmérettetés mellett

nagyszabású fesztivál zajlott április 14-

15-én Budapesten, a Hungexpo terüle-

tén.

A fesztiválon az ország legjobb ta-

nulói egy-egy munkadarab elkészítésé-

vel mutatták be tudásukat és szakmáju-

kat. A Szakma Sztár Fesztivál remek le-

hetôséget nyújt a pályaválasztás elôtt ál-

ló diákoknak a szakmák megismerésé-

ben, a pályaválasztás elôsegítésében.

Ezért a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara közel félszáz tanuló és kísé-

rôik számára biztosított utazási lehetô-

séget a budapesti döntô megtekintésére.

Az elôdöntôk eredményei alapján

ebben a tanévben a döntôbe 106 iskolá-

ból 194 tanuló jutott be, közöttük 10 ba-

ranyai tanuló versenyzett nyolc szakmá-

ban.

A baranyai diákok 2014. évi ered-

ményeit a mellékelt táblázat mutatja.

A jó szakma felér egy diplomával– baranyai sikerek 2014

Helyezés Név Szakma Gyakorlati képzôhely Iskola

1. Czeininger Enikô Mária nôi szabó Pécsi 500. sz. Angster József Szakképzô Iskola tanmûhely

1. Páll Árpád víz-, csatorna- és Gépész-Tér Kft. Pécsi Simonyi Károly közmû-rendszerszerelô Szakközépisk. és Szakiskola

2. Ács Norbert hûtô- és légtechnikai Klímatrióplussz Kft. Pécsi Simonyi Károlyrendszerszerelô Szakközépisk. és Szakiskola

2. Tamás Gábor kômûves Csike Zoltán Mohácsi Radnóti Miklósegyéni vállalkozó Szakképzô Iskola, Szakisk.

4. Sibalin Miklós gépi forgácsoló Hauni Hungaria Kft. Pécsi 500. sz. Angster(kamarai gépipari osztály) József Szakképzô Iskola

5. Molnár Norbert Máté gépi forgácsoló Hauni Hungaria Kft. Pécsi 500. sz. Angster(kamarai gépipari osztály) József Szakképzô Iskola

6. Papp Alexandra magasépítô technikus Pécsi Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskola tanmûhely

6. Hirmann Kristóf festô,díszítô, mázoló Pittore Festô Bt. Pécsi Pollack Mihály és tapétázó Mûszaki Szakközépiskola,

Szakiskola6. Rajczi Gábor ács, állványozó TAKESZ Kft. Pécsi Pollack Mihály

Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskola

7. György Dávid gépi forgácsoló Hauni Hungaria Kft. Pécsi 500. sz. Angster(kamarai gépipari osztály) József Szakképzô Iskola

SZAKKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 13

Baranyai gépipari vállalkozások tá-

mogatásával lezajlott a 4. GÉP-

ÉSSZEL Baranyában szakmaismereti

verseny. A három fordulós versenyen

induló 102 tanuló közül a legeredmé-

nyesebb 10 csapat versenyzôi vehettek

részt a kamara Zsolnay termében ren-

dezett döntôn. A gyôztesnek járó ser-

leget az abaligeti csapat (PPHF Szent

Mária Magdolna Gyakorló Általános

Iskola és AMI) vehette át.

A gépipari szakmák iránt érdeklôdô

általános iskolás tanulók a január óta

zajló versenyen 3 fordulóban mérhették

össze tudásukat, felkészültségüket. A

kamara Pályaválasztás Baranya honla-

pon meghirdetett vetélkedô 1. fordulója

önálló felkészülést igényelt. A 3 fôs csa-

patok elsô feladatként egy szakmatörté-

neti totót töltöttek ki. A kutatómunka

során olyan elméleti alapismeretekkel

gazdagodhattak, melyet a késôbbiekben

is hasznosítani tudnak.

A kérdéssort eredményesen megol-

dó csapatok a 2. fordulóban már testkö-

zelbôl ismerkedhettek a szakmákkal. A

tanulók képzésére is nagy hangsúlyt

fektetô gépipari cégek nyújtottak lehe-

tôséget üzemlátogatásra.

A döntôn, amely a korábbi évekhez

hasonlóan egy játékos ügyességi vetél-

kedô, minden olyan ismeretet be kellett

vetni, ami a fémes szakmákkal kapcso-

latos, de a kézügyesség, jó szemmérték,

logika és a csapatmunka sem hiányoz-

hatott. Az idei évben elôször a versenyt

támogató vállalkozások is képviseltet-

ték magukat a döntôn. A verseny 10 tá-

mogatójához köthetô 10 állomáson

szakemberek irányították a versenyfel-

adat megoldását, akik nem csak az érté-

kelést végezték, hanem új ismeretekkel,

tanácsokkal is ellátták a versenyzôket.

A verseny döntôsei az idei évben is

jutalom kiránduláson vehettek részt. A

kamara szervezésében, a szponzor vál-

lalkozások támogatásával a 10 legered-

ményesebb csapat 2014. április 15-én

Budapestre utazhatott. Elsô program-

ként a Szakma Sztár Fesztivált tekintet-

ték meg, ahol 38 szakmával ismerked-

hettek, majd látogatást tehettek a Cso-

dák Palotájában is, ahol az izgalmas és

látványos szemléltetô eszközök segítsé-

gével tapasztalhatták meg a fizika sok-

szor meglepô törvényeit.

A verseny támogatói:

Forsz Kft.

Hauni Hungária Gépgyártó Kft.

Hidrot Kft.

Iron-Tech Zrt.

Lakics Kft.

Matro Kft.

Mecsek Füszért Zrt.

MIG-TIG Kft.

Pécsi 500. sz. Angster József Szakképzô

Iskola

Seres Kft.

Spitzer Silo Pécs Kft.

Terex Cranes Hungary Kft.

Ügyességi vetélkedô, logika, csapatmunka

Véget ért a 4. GÉP-ÉSSZELBaranyában verseny

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara kiemelt feladatai közé

tartozik az általános iskolások pálya-

választásának elôsegítése. Napjaink-

ban a gépipar komoly kihívással

küzd, melyet a megfelelôen képzett

munkaerô hiánya okoz. A helyzet ja-

vítása érdekében a megyében számos

vállalkozás nagy hangsúlyt fektet a

saját munkaerô kinevelésére. A cél

érdekében jól mûködô összefogás

van a kamara és a gépipari vállalko-

zások között, így a kamarai pályavá-

lasztási rendezvények is évek óta

nagy támogatást kapnak, sokan áll-

nak a gépipar megismertetésével kap-

csolatos kezdeményezések mellé.

KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság14

A gépipari szakmák után az autós és a vendéglá-tós szakmák képviselôi is ismerkednek a gyakor-lati képzés új követelményeivel. Az új szabályo-zás szerint a 9. osztály iskolai alapozása után 10-11.-ben csak a cégeknél történik a kerettantervszerinti gyakorlati oktatás. Ez alapján a cégeknekismerniük kell a kerettanterv követelményeit, ezta képzésrôl vezetett foglalkozási naplónak is visz-sza kell tükröznie. A gyakorlati vizsgára tehát avállalkozások készítik fel a tanulót, az ô felelôs-ségük, hogy minden szükséges ismeretet átadja-nak. Az autós szakmában a kamara Szakképzé-si bizottsága és az 500-as Angster József Szak-képzô Iskola szakemberének együttmûködésévelfolyik az a munka, melyben elkészült az autósze-relô, autóelektronikai mûszerész, autótechnikusszakmákban a kerettantervi tananyag gyakorlatirészének tanítási egységekre bontása, mellé ren-delve, hogy milyen eszközök, gépek szüksége-sek a gyakorlathoz. Ezt követôen került sor a 31autós képzô cég tájékoztatására a kamarában,melyen a cégek gyakorlati oktatói vettek részt. Agyakorlati képzéshez szükséges eszközlistaalapján a cégek önfelméréssel nézik meg, milyeneszközök állnak rendelkezésükre, s mely szak-mai anyag oktatásához nincs jelenleg megfelelôgép, eszköz a cégnél. A kamara a felmérésekösszegzése után segítséget nyújt abban, hogyhol és milyen módon van lehetôség ebben azesetben a tanulóknak szükséges ismeretek át-adására.

További információ: Cséfalvay Ágnes 72 507 114, csefalvay@pbkik.hu

Gyakorlati képzô-helyek fejlesztése állami támogatással406 millió forint állami támogatás jut a gyakorlatiképzést folytató baranyai vállalkozások és képzôintézmények eszközparkjának fejlesztésére.

Nyilvános a gyakorlati képzés tárgyi eszkö-zeinek fejlesztésére kiírt decentralizált pályázatnyerteseinek neve és a támogatás összege. Amegyei keretre benyújtott pályázatok értékelésétés a nyertesekre vonatkozó javaslattételt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara mellettmûködô Baranya Megyei Fejlesztési és KépzésiBizottság végezte.

A döntés értelmében a meghirdetett 246 mil-liós baranyai keret 160 millió forinttal emelkedett,így a szakiskolai és szakközépiskolai tanulókgyakorlati képzésével foglalkozó kkv-k és oktatá-

si intézmények, a gyakorlati képzés tárgyi feltét-eleinek fejlesztésére, közel 406 millió forint visz-sza nem térítendô támogatásban részesülnek.Ezzel 75 baranyai vállalkozás fejlesztheti eszköz-parkját, ami közel 700 tanuló gyakorlati oktatásátérinti.

A fejlesztés támogatása kiemelten fontos,mert a diákok a duális képzési rendszerben a 10.és 11. évfolyamon már vállalkozásoknál teljesítikszakmai gyakorlatukat. A program hozzájárul ah-hoz, hogy a szakképzésben részt vevô tanulók aszakmájukhoz szükséges ismereteket és gyakor-lati jártasságot vállalati körülmények között sze-rezzék meg, segítve ezzel a munkaerô-piacontörténô érvényesülésüket.

Fülöp AttilaPécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

MFKB koordinátor

Hogyan képezzüka jövô autószerelôit, pincéreit?

Munkahelyi stresszoldásA Baranya Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara együttmûködésével munkavédelmi nyílt napot tartott. Arendezvényen mindazon munkahelyi kockázatokról és kezelésük lehetséges technikáiról adtaktájékoztatást, melyek a dolgozók körében tartós munkahelyi stressz-állapotot válthatnak ki ésmegbetegedést okozhatnak.

Az elôadók a foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatai, a pszichés és pszichoszociális kóroki té-nyezôkrôl, a pszichoszociális expozíciók kezelésérôl és a munkavédelmi szolgáltatók szakmai tevé-kenységérôl tartottak elôadást. Emellett a nyílt nap során felmerülô kérdések közös megvitatásával nyúj-tottak segítséget a kockázatkezelés helyes gyakorlatának kialakításában. A pszichés és pszichoszo-

ciális kockázatok megfelelô kezelése javítja a dol-gozók munkahelyi közérzetét és együttmûködô ké-pességét, csökkenti a munkahelyi feszültségeket,és segíti a munkavégzés hatékonyságának növe-lését.A rendezvényt Dr. H. Nagy Judit, a Nemzeti Mun-kaügyi Hivatal fôosztályvezetôje nyitotta meg,Puszti Tibor, a BAMKH Munkavédelmi és Munka-ügyi Szakigazgatási Szervének igazgatóhelyette-se moderálta, és elôadást tartott a munkavédelmiszolgáltatók szakmai tevékenységének értékelé-sérôl.

A nyílt napon elhangzott elôadások egy része a kamarai honlapon (www.pecsikamara.hu) elérhetô.

Az együttmûködési megállapodással képzô, nemhozzájárulásra kötelezett egyéb szervezetek ré-szére, vagyis a költségvetési szerveknek a gya-korlati képzés finanszírozását állami támogatáshiányában az iskola fenntartója finanszírozhatja.

Amennyiben a gyakorlati képzést részbenvagy egészben folytató szervezet nem szakkép-zési hozzájárulásra kötelezett, a szakképzô isko-la fenntartója (akár Klebelsberg, akár alapítványivagy egyházi fenntartású, valamint egyetemifenntartású) részben vagy egészben megtéríthe-ti a gyakorlati képzést. Az iskola fenntartója agyakorlati képzés együttmûködési megállapodás

alapján folyó idôarányos részére az iskolai tan-mûhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozásifeltételei szerint jogosult költségvetési támoga-tásra. A költségek viselésének, megosztásánakés átadásának módját a felek az együttmûködésimegállapodásban rögzítik.

Amennyiben a fenntartó ezzel a lehetôség-gel nem él, úgy a legoptimálisabb megoldás, haa gyakorlati képzést tanulószerzôdés keretei kö-zött szervezik meg. Ebben a formában a finanszí-rozás nem függ a másik féltôl, a költségeik fede-zésére a 24/2012 kormányrendelet szerint sajátmaguk pályázhatnak.

Nyári gyakorlat finanszírozásaköltségvetési szerveknél

e-építési napló a gyakorlatban:

szakemberek ismerkednek a szoftvermûködésével

KLASZTERDél-Dunántúli Gazdaság 15

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Iparkamara által menedzselt Dél-Du-

nántúli Gépipari Klaszter az eddigi

kétéves hatékony és sikeres mûködés

után, a kamara szakmai munkájával,

és intenzív közremûködésével készült

pályázata alapján elnyerte az Akkre-

ditált Innovációs Klaszter címet, me-

lyet 2014. február 21-tôl 2016. febru-

ár 21-ig viselhet.

A címhez kapcsolódó tanúsító oklevél

ünnepélyes átadására a közelmúltban

került sor Budapesten. A díjat Keller Pé-

ter, a MAG Zrt. klaszterfejlesztési osz-

tályvezetôje adta át dr. Hüse István-

nak, a klaszter elnökének és dr. Síkfôi

Tamásnak, a Pécs-Baranyai Kereske-

delmi és Iparkamara titkárának.

A klaszter a cím elnyerésével az új

tervezési idôszakban akkreditált klasz-

tereknek és azok tagjaiknak kiírt (dedi-

kált) pályázatokon vehet részt, valamint

klasztertagjaik többlet-pontokat, maga-

sabb támogatási intenzitást érhetnek el

egyes pályázatokon.

— A Dél-Dunántúli Gépipari

Klaszter tagjai számára ez elsô körben

az aktuális piacépítô és piacbôvítô kere-

tek elérését hozhatja, de reményeink

szerint késôbb a beruházási célú forrá-

sok is képbe kerülhetnek – értékelte a

szakmai sikert dr. Síkfôi Tamás. A ka-

mara titkára kiemelte, hogy folyamato-

san szükség van a szakmai érdekközös-

ség tevékenységének, munkájának kata-

lizálására, de a klaszter a szakképzés, az

innováció és a közös beszerzés területén

is komoly sikereket értek már el.

— Az akkreditációs címmel kivívott

elônyök mellett számunkra, a klaszter

tagjai számára kiemelt elismerést jelent

a visszaigazolt alkalmasság és képes-

ség, ez egyértelmûen pozitív visszajel-

zés, ami plusz energiákat mozgósít ben-

nünk további céljaink eléréséhez –

mondta dr. Hüse István a szakmai siker

kapcsán. A klaszter elnöke szerint a cím

elnyerése a jövôben hatékonyan hozzá-

járulhat a klaszter kiemelt célkitûzésé-

nek az értékteremtésnek, értéknövelés-

nek megvalósításához, további erôsödé-

séhez és fontos, hogy mindezt úgy vé-

gezhetik a klaszter tagjai, hogy a közös-

ség a környezetért és a jövôért is fele-

lôsségvállalást fogalmazott meg célki-

tûzései között.

A több, mint kétéves munka ered-

ményeképpen kialakultak a klaszter ki-

dolgozott stabil alapjai, szervezeti, mû-

ködési folyamatai, stratégiája, rövid és

hosszú távú céljai. A megvalósításhoz

szükséges feltételek biztosítását is vál-

lalta a klaszter, mellyel megalapozta az

akkreditált klaszterként történô mûkö-

dését — tette hozzá Szabó Berta, a

klaszter menedzsere.

A klaszter számos közös projektet

mûködtet, melyek megvalósítását ön-

erôbôl is vállalja, természetesen a közös

fejlesztésékhez kötôdô projektjeihez

számít az elnyerhetô pályázati források-

ra is.

Az elmúlt tervezési idôszakban az

Akkreditált Innovációs Klaszterek Tag-

jai gazdaságfejlesztési pályázatokon

mintegy 127 milliárd forint támogatást

vettek igénybe, melybôl 92 milliárd fo-

rint K+F pályázat volt, valamint mint-

egy 35 milliárd forint támogatás a dedi-

kált kiírású volt. Magyarországon 26

akkreditált klaszter van, melybôl 7 gépi-

parhoz/jármûiparhoz kötôdik, a régió-

ban egyetlen akkreditált gépipari

klaszter van és ez a Dél-Dunántúli Gé-

pipari Klaszter. Az akkreditációval a

klaszter egy nemzetközi viszonylatban

is elismert „brand”-hez jutott hozzá.

Akkreditált Innovációs Klaszter lett a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter

11. Benchmarking Klub a Dél-Dunántúli Gépipari KlaszterbenA Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter a 2014. januári taggyûlés után kötetlenebb

formában, a népszerû Benchmarking klubülésen találkozott újra a Zsolnay

Kulturális Negyedben.

A 2014. március 26-ai rendezvényen volt mit ünnepelni: a klasztertagok e ren-

dezvényen kaptak elôször információt arról, hogy a klaszter elnyerte az Akkreditált

Innovációs Klaszter Címet, valamint a szakképzési projektjük eredményét díjjal ju-

talmazta a Német-Magyar Ipar és Kereskedelmi Kamara. Az ünnepélyes bejelenté-

sek után a szakmai témákról való egyeztetések, véleménycserék nem maradhattak el

ezúttal sem, többek között megtárgyalták az elmúlt idôszak klasztert, klasztertagokat

érintô közös eseményeket (pl. Pollack Expo, egri Jármûipari Beszállítói Nap, Nem-

zeti Kereskedôház Roadshow programja), tervezett rendezvényeket, valamint az

egyes belsô projektjeik (pl. közös beszerzés, közös kiadványok) aktuális kérdéseit is.

Dr. Hüse István és Dr. Síkfôi Tamás -– Új források nyíl-hatnak meg a klaszter és a klaszter tagjai elôtt

KAMARAI HÍREK16 Dél-Dunántúli Gazdaság

Pécsett, a Hotel Makár Sport és Wellness****szállodában tartotta a klaszter idei harmadikülését, ahol a klaszter tagok részletesen meg-ismerhették a cég tevékenységét és lehetô-ség nyílt a szálloda megtekintésére is.

A megbeszélés témája a klaszter közös kiad-ványának bemutatása mellett a honlap terveinekelfogadása, jövôbeli feladatok megbeszélésevolt. Májusban a klaszter szervezésében kerülmegrendezésre a Magyar Kereskedelmi és Ipar-kamara Turisztikai Kollégiumának kihelyezett ülé-se, ahol aktuális turisztikai témák mellett bemuta-tásra kerülnek a megye turisztikai lehetôségei is.Az ülés során a Ferling Webline Kft. mutatkozott

be részletesen a klaszter tagok számára. A talál-kozón dr. Göndöc András Baranya megye fôjegy-zôje a megye turisztikai lehetôségeirôl, fejleszté-

sekrôl tartott beszámolót. A tagok megállapodtak,hogy a következô ülést májusban az Arnold Pin-ce és Panzióban fogják tartani Siklóson.

Turisztikai lehetôségek a megyében – BaranyaLand klaszter ülés

Simonyi NövekedésiProgramKerekasztal export témakörben

„Újszerû megközelítés” – talán így lehetne jel-lemezni azt az áprilisi találkozót, melyen a fi-gyelem középpontjában 8 kezdô exportôr állt.A PTE Közgazdaságtudományi Kar SimonyiÜzlet- és Gazdaságfejlesztési Központja(Simonyi BEDC) a Pécs-Baranyai Kereskedel-mi és Iparkamara (PBKIK) és a HITA (Nemze-ti Külgazdasági Hivatal) együttmûködésébenszervezett, az exportpotenciál fejlesztését cél-zó módszer újszerû és egyedülálló. A cégek2013. november 27-én kezdték meg azt aprogramot, mely mára második szakaszáhozérkezett. A Simonyi Növekedési Programszakértôi 8 vállalat számára határozták megcégre szabottan a problémás, illetve kihívástjelentô területeket és különbözô megoldási le-hetôségekre tettek javaslatot. A résztvevôknemzetközi skype konferenciabeszélgetés ke-retében elsô kézbôl kaphattak információt aHITA ausztriai, kanadai és amerikai külügyiszakdiplomatáitól, a lengyel kereskedelmi ta-nácsostól, valamint a HITA és az 52 országban600 irodával mûködô Enterprise EuropeNetwork helyi munkatársaitól. A harmadik,„fejlesztési” szakaszban a kiválasztott fejlesz-tési program gyakorlati megvalósítása zajlikmajd, a megoldási javaslatot készítô szerep-lô(k) bevonásával, melyek között – a teljességigénye nélkül – szerepelhet kompetenciafej-lesztés, partner- és közvetítôkeresés, piacfel-mérés vagy finanszírozás-tervezés. A SimonyiNövekedési Program újabb vállalkozások be-vonásával negyedévente kerül megrendezés-re a jelenlegihez hasonló formában.

— Mi az igazság? A világ vezetô ipari vásá-rát, a Hannover Messe-t járva – egy, önkénteskamarai tagokból álló – delegáció kísérôjekéntnem látom ilyen borúsan a helyzetet – mondjaHendinger Anita a kamara kereskedelemfejlesz-tési osztály vezetôje. Hozzátartozik, hogy egy na-gyon jól bejáratott, kitûnô marketing és kommuni-kációs eszközöket folyamatosan használó szak-vásárról beszélünk. Ahhoz, hogy komolyan bejár-ja valaki a területet, tárgyaljon, partnereket láto-gasson, több napra van szükség. A belépôjegybirtokában ingyenes a városi közlekedés és a vá-sáron belül is megoldott a buszos közlekedés.

A látogatók megismerkedhettek az ipari au-tomatizálás, az IT, az energia és környezettech-nológia, az ipari beszállítók, a termelési technoló-giák és szolgáltatásokhoz kötôdô innovatív és út-törô megoldásokkal. A kiállítók a teljes ipari érték-lánc mentén mutatták be, és kínálták termékei-ket, megoldásaikat. A jövô a digitális gyáraké –talán ezzel jellemezhetô a szakvásár központi te-

matikája, melynek kapcsán elôadásokat, konfe-renciákat is szerveztek. Megnô a modellezés, avirtuális tervezés jelentôsége. A digitális gyár el-járásai és eszközei a termékfejlesztés és terme-léstervezés komplett digitális tervezését megva-lósítják a konstrukciótól a technológiai szimuláci-ón át egészen a virtuális felfutásig és üzemelte-tésig egy teljesen integrált adatmenedzsment se-gítségével.

— Színvonalas standokon, elôadásokon tör-ténô ismeretszerzés, mindemellett kitûnô lehetô-ség a személyes kapcsolat és bizalomépítésre –ahol este a tartományra ugyan nem jellemzô, dejó hangulatot kölcsönzô bajor sör és ételek mel-lett lazíthatnak a kiállítók és a látogatók – fejezibe Hendinger Anita az élménybeszámolót.

Idén a kamarai delegáció látogatása a Nem-zetgazdasági Minisztérium és a cégek sikeresüzletember találkozón történô részvétele azEnterprise Europe Network támogatásával való-sult meg.

Robotok és bajor perecAz internet elterjedése, a gazdasági válság hatásai a vásárok jelentôségét érezhetôen vissza-szorították. Kevesebb a kiállító és csökken a látogatók száma is. Sokan költséghatékonyabbnakés gyorsabbnak találják a kommunikáció és az üzletkötés egyéb formáit.

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 17

Formatervezésitanácsadás A kamara Innovációs Osztálya Formatervezésitanácsadással bôvíti szolgáltatásai kínálatát.

A kamarai formatervezôvel, elôre egyeztetettidôpontban, – szerdánként 8.00 és 12.00 között-lehet térítésmentesen konzultálni az innovatív öt-letek megvalósításáról, illetve kedvezményes le-hetôség van tervek kidolgoztatására is. A szolgál-tatás azokat a cégeket célozza meg, amelyekneknincs kapacitása formatervezô alkalmazására, vi-szont felismerték, hogy a design alkalmazása ér-téknövelô tényezô. A kamara segítséget nyújt ar-culat kialakításban, installációk megtervezésé-ben, kiadványtervezésben, 3D modellezésben,iparjogvédelmi eljárásokhoz szükséges mûszakirajzok elkészítésében.

Jelentkezni lehet a rozs@pbkik.hu email cí-men, illetve a 72/507-140-es telefonszámon.

Önindító újratöltveA Baranya Megyei Munkaügyi Központ gesz-torálásával és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi ésIparkamara, a Baranya Megyei Vállalkozói Köz-pont, a Kulturális Innovációs Kompetencia Köz-pont Egyesület, és a Magyar Turizmus Zrt. Dél-dunántúli Regionális Marketing igazgatósága, va-lamint a RQC Regionális Minôségbiztosítási Köz-pont Kft. együttmûködésében indult ÖnindítóProgram 20 kreatív iparban tevékenykedô állás-keresônek nyújtott segítséget, hogy megalapo-zott döntést hozhassanak vállalkozásuk indításá-ról, kaptak maximum 2 millió Ft beruházási támo-gatást a vállalkozás indításához.

A program 2014. évi indításával kapcsolat-ban a munkaügyi központ által kezdeményezettegyeztetés sikeres volt, hiszen a Központ vezeté-se a program indításáról és további fejlesztésérôldöntött. A kamara Kisvállalkozási Bizottsága aprogramban az induló vállalkozásokat segítô ke-resztszülôk válogatásáért és bevonásáért felel.

E V L I A – A kifejlesztett módszertan

Az immateriális javak különbözô csoportjainak egyre nagyobbjelentôsége van a vállalkozások piaci értékének növelésében.Ilyen javak például: humán erôforrások, know-how, szabadal-mak, védjegyek, szerzôi jog, licencek, márka, kapcsolati tôkestb.

Az immateriális eszközök azonosítását és leírását szolgálóEVLIA módszer azon eszközök azonosítását és leírását segíti, me-lyek kulcsfontosságúak a cég versenyképességi erejének fokozásá-hoz.

A módszer célja, hogy a bankok, pénzügyi közvetítôk, befektetôk számára hiteles és tartalmas ké-pet nyújtson azokról az immateriális eszközökrôl, melyek relevánsak a vállalkozás versenyképességé-nek szempontjából, és így elôsegítik a pénzügyi döntések meghozatalát.

Bôvebb információ: www.evlia.eu; www.pbkik.hu

Rendhagyó testületi ülést tartott a Pécs-Bara-nyai Kereskedelmi és Iparkamara négy testü-lete, melyen a hivatalos programot a Kresz &Fiedler Kft. új gyártócsarnokának és modernirodakomplexumának megtekintése követte.

A Kisvállalkozási Bizottság, Innovációs Bizottság,Közszolgáltató Tagozat elnökség, Ipari Tagozatelnökség és a szûk szakértôi kör részvételévellezajlott esemény fô témája a minden jelenlévôrejellemzô „innováció”volt.

A Kresz Erika Kisvállalkozási bizottsági el-nök és cégvezetô elôadásával kezdôdött össze-jövetelen a csaknem harminc testületi tagnak le-hetôsége nyílt az életbôl vett személyes, egyedipéldákon keresztül megvitatni a vállalkozásokfejlôdésének, fejlesztésének irányait.

A nagy fejlesztésen átment cég „titka” nemmás, mint a folyamatos lehetôségkeresés (piacfi-gyelés), minôségi munkavégzés, és a csapat,melyen belüli kiváló összhang és tökéletességretörekvés hozza az ügyfelet, a jó referenciát.

A cégvezetô szavaival: „attól vagyunk jók, hogycsapat vagyunk”.

Dr. Síkfôi Tamás kamarai titkár gazdaságihelyzetértékelést tartott.

A szavakat tettek követtek, vagyis az innova-tív és minôségi mûködésrôl elhangzottak valósá-gos létezésérôl is meggyôzôdtek a meghívottaka gyárlátogatás keretében.

Az elsô visszajelzések szerint már helybenszülettek együttmûködési ötletek, az üzletkötésilehetôségek az esemény értékét emelik.

Brossúra készülÁprilis elejei romániai partnertalálkozót követôen a hazai CMC csapata tettek mezejére lépett és elkezdte megvalósítani a Nagyszebenbenmeghatározott feladatokat. A kamara együttmûködve a KIKK Egyesü-lettel elkezdte kidolgozni a projekt utolsó félévére szóló akciótervét,mivel várhatóan szeptember végén lezárul a nemzetközi partnerség.A magyar csapat jelenleg a hatos munkacsomaghoz kapcsolódó üz-leti tervek és kreatív ipari PPP (Public-private partnership) együttmû-ködések kidolgozásán dolgozik. Rövidesen kiadásra kerül a magyarnyelvû PPP brossúra, amely bemutatja a CMC projekt szempontjábólreleváns köz- és magánszféra közötti kreatív ipari kooperációkat, illet-ve élesítésre kerül az ITC turisztikai platform, mely a partnerek láto-gatható ipari nevezetességeit mutatja be.

Innováció, mely összeköt

ÉPÍTÔIPARI MELLÉKLET Dél-Dunántúli Gazdaság18

A cél a közel nulla

energiaigényû épületZöld építészet, fenntartható építészet, környe-zetbarát módszerek, szinte nincs olyan nap,hogy ne kerülnének napirendre, hol az energia-függés megszüntetése, hol a fenntartási költsé-gek csökkentése miatt.A fenntartható építészet egyik fontos eleme, hogy olyanépületeket hoz létre, amelyeknek a víz- és energiafelhasz-nálása hatékony, valamint környezetbarát, megújuló forrá-sokat használnak fel a megépítésük során.

Egyre több olyan ház épül, amelyek tetejére napkollek-torokat, napelemeket helyeznek el, de már olyanok is van-nak, amelyek úgynevezett zöld tetôvel fedtek be, s esôvíz-zel, vagy a keletkezô szennyvíz tisztításával létrejött „szür-ke vízzel” locsolják az itt létrehozott kert növényeit.

A lakhatási költségek minimálisra csökkentése miatt,egyre nagyobb az igény az energiatakarékos házakban ki-alakított lakásokra. Budapest egyik kerületében az önkor-mányzat több száz ilyen bérlakás építését kezdte meg.Várható, hogy öt-hat év múlva a jelenleginél is jóval többilyen épület kerül majd tetô alá hazánkban, amelyben sze-repet játszik egy uniós elôírás is, amely szerint 2020. vala-mennyi új épületnek az energiaigényének a nullához kellközelítenie. E mellett a 2018. december 31. után pedig ahatóságok által használt vagy tulajdonukban levô új épü-leteknek már közel nulla energiaigényûek kell lenniük.Szintén kötelezô elôírás, hogy 2012-tôl nem támogathatóolyan új építkezés, vagy épület-felújítás, amely nem telje-síti az Európai Bizottság által elôírt úgynevezett költségop-timalizált minimumkövetelményeket. Az uniós elôírás cél-ja, hogy az épületek energiafelhasználása jelentôsen csök-kenjen, ugyanakkor növekedjen a megújuló energiák –nap, szél, víz, föld-hô – használata.

A közel nulla energiaigényû épület nem azonos apasszívházzal, aktív- vagy ökoházzal. Olyan nagyon ener-giatakarékos épületet jelent, amelyben a felhasznált igenkis mennyiségû energia számottevôen az épületben, vagyannak közelében termelt megújuló energiából származik.Jelenleg kevés ilyen található Magyarországon, legfeljebbnéhány száz darab, amelyek többségében lakóházak.

Ma hazánkban a felhasznált összes energia 40 százalé-kát az épületekben használják el – ennek egyharmadát anem lakáscélú ingatlanok – irodák, gyárak, iskolák, kórhá-zak – teszik ki –, s mintegy kétharmada a fûtés, ami egy-ben a legnagyobb szén-dioxid kibocsátónak is számít, va-lamint a hûtés számlájára írható.

Építenek, szállítanakA több lábon állás cégfilozófia híve a pécsváradi Full Comfort Ház-építô Kft., amelynek tevékenységi körében az építôipar mellett ajövôben a személyszállítás is helyet kap.

— Mielôtt úgy döntöttem, hogy külföldön vállalok munkát, si-

keres építôipari vállalkozást vezettem, több alkalmazottam volt, s

számos alvállalkozóval dolgoztam együtt – mondja HEIL Róbert a

cég tulajdonos ügyvezetôje. — Nemrégiben úgy döntöttem, ismét

itthon folytatom tovább, a kinti tapasztalataimat felhasználva, újra-

szervezem a cégem. Jelenleg egyéni vállalkozóként tevékenykedem,

elsôsorban építôipari projektek elôkészítését, lebonyolítását végzem,

többek között osztrák és magyar építôipari cégnek. E mellett már ki-

vitelezési lehetôségekrôl is folytatok tárgyalásokat, amelyekben al-

vállalkozóként vennék részt.

Elsôsorban családi házak kulcsrakész kivitelezését vállalnák, al-

vállalkozók bevonásával a Dél-Dunántúlon. E mellett kisebb mun-

kákat – homlokzatszigetelés, hideg meleg burkolás, házak külsô és

belsô tereinek felújítása – is elvégeznék, határidôre, magas színvo-

nalon, megfizethetô áron. A terveik között szerepel, hogy a környe-

zô országokba – Ausztriába, Németországba – kilenc személyes kis-

buszukkal céljáratokat indítanak.

Bôvebb információ személyesen a Full Comfort Házépítô Kft.

székhelyén Pécsváradon, a Szent István u. 1. szám alatt, vagy e-

mailben a fullcomfort.kft@gmail.com címen, valamint telefonon a

06-30-6500-683, vagy a 06-20-2033-337 számon kérhetô.

ÉPÍTÔIPARI MELLÉKLET 19Dél-Dunántúli Gazdaság

A HÓNAP ÜZLETEMBERE Dél-Dunántúli Gazdaság20

A szántóföldi lágyszárú növényter-

mesztés melléktermékeit felhasználó,

környezetterhelést csökkentô agroen-

ergetikai technológiák és azokat biz-

tosító géprendszerek kifejlesztéséért a

XXII. Magyar Innovációs Nagydíj

Pályázaton a 2013. évi Agrár Innová-

ciós Díjat (Vidékfejlesztési Miniszté-

rium) vehette át a közelmúltban a

TeGaVill Kft. A komlói középvállal-

kozás egy komplex gépsort hozott lét-

re, amely a lágyszárú növények (bú-

zaszalma, rozsszalma, energiafû-,

triticale-, repce-, kukorica-, napra-

forgó- szójaszár) tetszôlegesen bálá-

zott szármaradványainak aprítását,

darálását, tisztítását képes elvégezni.

Az így elôállított, különbözô mére-

tû, megfelelôen tisztított, pormentesített

aprított termékek felhasználása kiterjed

a hagyományos agrárterületekre (almo-

zásra szarvasmarha, baromfi stb. szá-

mára, kertészetekben mulcsozásra), az

automatizált kis- és közepes teljesítmé-

nyû tüzelôberendezések alacsony költ-

ségû tüzelôanyaggal történô ellátására

(apríték, brikett, pellet), újszerû agroe-

nergetikai területen történô alkalmazás-

ra (koofermentálás során biogázüzem-

ben, alapanyag második generációs bio-

etanol üzemben), és alapanyagokra épü-

lô építôipari hôszigetelô falburkoló la-

pok elôállításához.

A TeGaVill Kft. a szalma aprítékot

egy másik fejlesztése során tüzelô-

anyagként hasznosította egy nagytelje-

sítményû hibrid, hôlég biztosítású (hô-

cserélôs-gázégôs) és levegô recirkuklá-

ciós gravitációs toronyszárítójánál, a

BioDryer-projektben. Ebben a rendszer-

ben a szárítótoronyhoz csatlakozik egy

forróvíz-levegô hôcserélô, amelynek

primer hôjét egy szalma apríték tüzelô-

anyaggal mûködô forróvizes kazán ál-

lítja elô. Ebben a fejlesztésben is a

NAIK Mezôgazdasági Gépesítési Inté-

zet mûködött közre.

A meglévô és a fejlesztés alatt álló

agroenergetikai rendszer elemei lehetô-

vé teszik a mezôgazdasági mellékter-

mékek sokkal szélesebb körû hasznosí-

tását, a fosszilis fûtô- és tüzelôanyagok

fokozott kiváltását, a környezetterhelés

jelentôs csökkentését, a termelés bizton-

ságának és jövedelmezôségének emel-

kedését, az agrárágazatban foglalkoztat-

hatók létszámának növekedését és ezzel

a vidékfejlesztés minôségi megvalósítá-

sát. A TeGaVill a „semmi sem vész

kárba” elvet követi, így a napjainkban

terjedô ökoszisztéma modell szerinti

gondolkodásmód alapján az elôbbi ha-

tások figyelembevételével megvalósít-

ható az emberi „kék gazdaság” agrárte-

rületének kialakítása.

— Azért veszünk részt rendszeresen

pályázatokon, hogy meg tudjuk mutat-

ni, mivel foglalkozunk – válaszolja

ÁMAN MIHÁLY, a

kamara alelnöke, az

Innovációs bizottság

alelnöke, a TeGaVill Kft.

tulajdonos-ügyvezetôje

arra a kérdésre, hogy mi-

ért fontos számukra az

innováció, a pályázato-

kon való megmérettetés.

— Mondhatom, hogy

speciális a tevékenysé-

günk, amelyrôl a legjobb

visszajelzéseket a szakmai fórumokon

kaphatjuk. Ezek jó lehetôséget teremte-

nek ahhoz, hogy a mi termékeink, ame-

lyek nem a tömegáru kategóriájába tar-

toznak, valamilyen módon bekerüljenek

a köztudatba. Így talán a legegyszerûbb

az, hogy egy vásári, kiállítási innováci-

ós díjra pályázunk. Annak ugyanis hír-

értéke van, a szakmán belül mindenkép-

pen, a tudósítást elolvassák, sôt, utána is

néznek az emberek. Bizonyítja ezt az is,

hogy az Agrár Innovációs Díj már kül-

földi ajánlatkérést is generált számunk-

ra, Gyergyó környékérôl keresett meg

egy társaság képviselôje, aki a Duna TV

híradójában figyelt fel ránk. Egy konk-

rét mûszaki probléma megoldásában

várja a közremûködésünket, amellyel

hónapok óta bajlódnak. Ajánlatot kér-

tek a meglévô berendezéseik cseréjére,

a mi technológiánk alkalmazására.

— Ha jól értem, üzletet is hozhat

egy ilyen újítás, tehát hosszú távú be-

fektetésként is felfogható.

— Pontosan így van és azt gondo-

lom, hogy a fejlesztésben résztvevô kol-

légák számára is egyfajta sikerélményt

jelent. Mindenkinek – így a mûhelyben

dolgozónak, a tervezônek, a konstruk-

tôrnek – jólesô érzés, ha egy szakmai

grémium azt mondja: kiváló munkát vé-

geztek egy adott termékkategóriában és

ez valamilyen díjra érdemes. Büszkén

állítjuk ki ezt a többi innovációs díjjal

együtt, hiszen ez mindannyiunk sikere.

A parlamenti díjátadón tízen képvisel-

tük a vállalkozásunkat, azokkal együtt

ünnepelhettük a sikert, akik részt vettek

a fejlesztésben, a kivitelezésben.

— A magyar vállal-

kozások jelentôs része

még mindig idegenke-

dik attól, hogy újítá-

sokkal foglalkozzon,

hogy erre idôt, pénzt

szánjon.

Ön is így látja?

— Azt tapasztalom,

hogy nagyon sokan fog-

lalkoznak innovációval,

csak nem fogalmazzák

meg a maguk számára, és nem készítik

el a termék mûszaki, kereskedelmi vagy

egyéb vonatkozású dokumentációját.

Sokkal több innovatív vállalkozás van,

mint ahányat ismerünk, csak az esetek

jelentôs részében nem viszik végig a fo-

lyamatot. Hiába jön létre az új termék,

az nem látható, és nem ismerhetô fel a

többiek számára, hogy az egy innová-

ció. Ezzel is magyarázható, ha úgy lát-

szik, hogy a vállalkozások nem fordíta-

nak kellô figyelmet az innovációra. Má-

sok pedig óvatosak, nem biztos, hogy

meg akarják részleteiben mutatni, hogy

mit csinálnak, nehogy mások idô elôtt

olyan ismeretekhez jussanak, ami az ô

piaci pozíciójukat gyengíti. Mi úgy va-

gyunk vele, hogy szívesen megosztjuk a

nagyközönséggel, a szakmával, ha vala-

mit létrehozunk.

N.T.

A Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár Innovációs Díját kapta a TeGaVill Kft.

PÉCS EXPODél-Dunántúli Gazdaság 21

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaraidén is felvállalta a június 5-8. között megren-dezésre kerülô Pécs Expo nemzetközi kiállí-tás és üzletember találkozó szakmai támoga-tását. A 4 napos rendezvényt a kamara szer-vezésében hivatalos- és szakmai rendezvé-nyek kísérik, esélyt adva a vállalkozók számá-ra, hogy megmutassák vállalkozásaik értékétés kiaknázzák a személyes ismertségben ésegyüttmûködésben rejlô további gazdaságilehetôségeket.

A kamara, a tavalyi évhez hasonlóan pályá-zatot hirdet a regisztrált vállalkozásoknak ésklasztereknek kiállítói megjelenésre. A beérkezett

– a kiírásnak megfelelô – pályázatokat szakértôzsûri bírálja el és 50 helyi vállalkozás kapja mega lehetôséget a kiállításra. A jelentkezésrôl teljeskörû információ érhetô el a kamara honlapján:www.pbkik.hu A pályázat beadásának határidejeés módja: 2014. május 20. 16.00 e-mailben azeschmidt@pbkik.hu címre.

Színes szakmai program gazdagítja idén is akínálatot. A nyitónapon, június 5-én csütörtököndélelôtt Magyar-Horvát Gazdasági Nap kerülmegrendezésre, melyen a résztvevôk a horvátgazdasággal kapcsolatos gyakorlati tanácsokatés információkat hallhatnak. Délután a horvát pi-ac iránt érdeklôdôknek lehetôségük lesz résztvenni a kamarai pavilonban kialakításra kerülôtárgyalóhelyiségekben ingyenes üzleti konzultá-ción is.

Szintén csütörtök délután a kamara Marketingklubjának kibôvített összejövetelén a 30. jubileu-mi vásár apropóján a Pécsi Ipari Vásárok történe-ti áttekintésére várják az érdeklôdôket.

Országos Környezetipari konferencia hely-színe is lesz idén a kiállítás, melyre meghívástkaptak az ország környezetipari szakemberei éskiállítói.

A térség vállalkozói számára egyre nagyobbkihívást jelent a szakképzett munkaerô utánpót-lás hiánya. Ugyanakkor a felsôfokú, egyetemi ke-retben továbbtanulni nem szándékozó fiatalokszámára sem ismertek a helyben tanulható szak-mák, hiányszakmák, melyekben itt helyben elhe-lyezkedhetnének. A Pécs Expon a kamarai Pá-lyaválasztási Pavilonban ôk ismerhetik meg

egy-egy szakma szépségeit, neves képviselôit,az adott képzést biztosító iskolát és gyakorlatiképzôhelyét. 14 „munkaállomáson” keresztül fi-gyelhetik meg olyan szakmák rejtelmeit, melyek-kel sokuk itt találkozik majd elôször. Nagyon fon-tos, hogy a pályaválasztás elôtt állók idôbenmegismerkedjenek a Baranyában rendelkezésreálló szakképzési és elhelyezkedési lehetôségek-kel. Ennek széles spektrumát mutatja be interak-tív módon a pavilon kínálata, mely egyaránt vár-ja a tanulókat, tanáraikat és szüleiket is.

Megújuló energetikai projektek kivitelezésemagánszemélyeknek és vállalkozásoknak cím-mel szombaton olyan praktikus és konkrét infor-mációkat biztosító oktatás lesz, mely hozzásegítegy-egy ilyen, sokszor komoly tudást és terve-zést igénylô projekt megvalósításhoz.

Minden további információ a kamara honlap-ján: www.pbkik.hu

A kamara a Pécs ExpónA kamara idén is támogatja a megye vállalkozóinak megjelenését

Afo

tók

a ta

valy

i Péc

s E

xpón

kés

zülte

k

DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság22

Évrôl, évre Baranya Megyei Szak-

képzési Díjjal ismeri el a Pécs-Bara-

nyai Kereskedelmi Kamara azok te-

vékenységét, akik jelentôs eredmé-

nyeket értek el az egyes szakmák ok-

tatási színvonalának emelésében, a

gyakorlati képzés során a tényleges

munkába bevonva tanulóikat, azokat

piacképes szakmai tudással vértezik

fel.

Pécsett a Mecsek-Klíma Kft.-nél a

kezdetek óta foglalkoznak tanulók kép-

zésével. Az épületgépészek oktatásában

meghatározó szerepet töltenek be a ré-

gióban, s részt vesznek a hûtô és klíma-

szerelô mestervizsga követelményeinek

kidolgozásában is.

— Megtiszteltetés a díj, s egyben el-

ismerése annak a sok munkának, amit

ez eltelt években a tanulóképzés színvo-

nalának folyamatos emelése érdekében

folytattunk – mondja BOGOS DEZSÔ,

a Mecsek-Klíma Kft. ügyvezetô igazga-

tója. — A szakma részérôl egy vissza-

igazolás, hogy jó úton járunk. A tanulók

gyakorlati képzésével foglalkozó mun-

katársainknak pedig arra biztatás, hogy

érdemes csinálniuk, megéri a befektetett

energia, jó szakemberek kerülnek ki a

kezeik alól. Mindezt semmi nem bizo-

nyítja jobban, minthogy az egykori ta-

nulóink közül többen jelenleg is a cég-

nél dolgoznak, többen a végzettek közül

az alapszakmára épülô szakképzésre is

nálunk maradtak.

Tizenhét éve, a cég megalakulása

óta foglalkoznak tanulók képzésével, a

szellôzô- és klíma-berendezés szerelôk

gyakorlati oktatása 1998. óta folyik ná-

luk. Az elsôdleges cél a saját szakem-

ber-utánpótlásuk kinevelése, amit mi

sem bizonyít jobban, mint hogy a jelen-

legi munkatársaik jelentôs része náluk

végzett, a tanulójuk volt. Jelenleg tizen-

hatan sajátítják el nálunk a szakma alap-

jait, közülük idén heten végeznek.

Sz.K.

Baranya Megyei Szakképzési Díj:

Évtizedeken át foglalkozott a pincér

és szakács tanulók gyakorlati képzé-

sével, a január óta jól megérdemelt

nyugdíjas éveit töltô Fenyôsi Gyula.

Több, mint másfél évtizeden át tagja

volt a kamara szakképzési bizottságá-

nak is.

— Immár másodszor vehettem át ezt

a díjat, meglepôdtem, hogy ismét ne-

kem ítélték oda – mondja. — Tizen-

nyolc éve foglalkozom tanulók képzé-

sével, végigéltem sok változást. Most

úgy látom, hogy nem jó az irány, az el-

méleti képzés túlságosan visszaszorult,

annak hiányában pedig a gyakorlati ok-

tatás is csorbát szenved majd, pedig na-

gyon fontos, hogy biztos tudással ren-

delkezzenek a leendô vendéglátósok.

Annak idején, amikor én kezdtem a

szakmát három év alatt sajátítottuk el az

alapokat. Aztán kétéves lett a képzési

idô, de rájöttek az kevés, ezért ismét há-

rom évre emelték fel azt. Nyolc éve már

nyugdíjas vagyok, de ebben az évben

lettem igazán az. A jövôben az unoká-

immal és a családommal töltök majd

több idôt.

Mindig is foglalkozott tanulók kép-

zésével, az utánpótlás nevelése a szív-

ügye volt. Vallja, nagy elônyt jelent egy

cégnél a saját elvárásoknak megfelelôen

képzett szakember, ugyanis az a végzést

követôen azonnal munkába állítható. A

maga részérôl mindig fontosnak tartot-

ta, hogy a tanulók a gyakorlatban sze-

rezzék meg a tudásukat, éppen ezért a

heti menübôl egy kiválasztott ételt – mi-

után a hozzá szükséges elméleti tudás-

sal felvértezték magukat – önállóan ké-

szítettek el, amit közösen fogyasztottak

el, s egyben értékeltek is.

Szabadidejében, amikor éppen nem

egy éttermet vezetett, vagy tanulókkal

foglalkozott a sportnak élt, s mióta

nyugdíjba vonult egyre több idôt szentel

a családjának, unokáinak, a szôlész-

kedésnek és a hobbijának, a sportnak.

Sz.K.

Fenyôsi Gyula

Mecsek-Klíma Kft.A díj megtiszteltetés, a sok munka elismerése

DÍJAZOTTAKDél-Dunántúli Gazdaság 23

Az Év Kézmûvese Díj: Sárdi JánosAz utolsó baranyai kékfestô

Az Év Kézmûvese Díjjal ismerte el a

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-

mara a nagynyárádi kékfestô, Sárdi Já-

nos több évtizedes tevékenységét.

— Nagyon örültem a díjnak – mond-

ja Sárdi János. — Az különösen megle-

pett, hogy mennyien gratuláltak hozzá,

nem csak a díjátadást követôen, de késôbb

is sok helyrôl megkerestek, a nagynyárá-

diak mellett a környékbeli településekrôl.

Nagyon meghatott, hogy a Mohácsi Új-

ságban a Kékfestôk királyának neveztek

el, ami nem csak nekem, hanem ennek a

kihalás szélén álló kézmûves mesterség-

nek is szólt. Velem együtt a kékfestô mes-

terség is távozik majd a megyébôl. Ha új-

ra kezdhetném az életemet, az átélt nehéz-

ségek ellenére, megint csak kékfestô len-

nék.

Sárdi János a Népmûvészet Mestere,

Nagynyárád díszpolgára, amelyben évrôl

évre Kékfestô Fesztivállal adóznak e kéz-

mûves mesterségnek. A 94 éves kékfestô

mester bánatára, nincs ki tovább vigye a

kézmûves hagyományokat.

Mint mondja, a kékfestô munkája nagyon

összetett, amelynek során különlegesen

szép dolgokat lehet létrehozni. Természe-

tesen a divattal itt is lépést kell tartani. A

nehézsége abban van, hogy nem elég az

egyedi mintákkal díszített kelméket elké-

szíteni, azt el is kell adni.

A mesterséget sem hagyományos mó-

don választotta. A nagyszülei még föld-

mûvesek voltak, az asszonyok annak ide-

jén kékfestôben jártak, az ô nagymamája

is ilyent viselt. Amikor szakmaválasztásra

került sor, e ruhára nézve jutott eszébe, ezt

a kézmûves mesterséget szívesen kitanul-

ná. Bólyba Auth Rezsô mûhelyébe került

inasnak, hol egy évig segédként is dolgo-

zott. Innen az útja Budapestre, Nagy Jó-

zsef kelmefestô és vegytisztítóhoz veze-

tett. Az ott töltött három esztendô alatt, ki-

tanulta a vegytisztítást, s a feleségével is

ott ismerkedett meg, aki vasalóként dol-

gozott az üzemben.

A háború után ismét Bólyban, a régi

mesterénél helyezkedett el, majd 1947-

ben letette a mestervizsgát, s rá hamaro-

san kiváltotta az iparengedélyét. Eleinte

sok nehézséggel kellett szembe néznie,

majd amikor elkezdte a Népi Iparmûvé-

szeti Tanáccsal lezsûriztetni a munkáit, s

egyre több kiállításon szerepelt velük,

egyre többen kezdtek el vásárolni tôle, a

turisták pedig messze földre vitték a hírét,

hozva újabb megrendeléseket.

A Népi Iparmûvész címet 1982-ben

nyerte el, rá hat évre pedig a Népmûvészet

Mestere lett. Mûhelyében számos ritkaság

található, többek között egy 1880-ból szár-

mazó mintázó-gép, egy 130 esztendôs

mángorló, valamint félezer kékfestôminta.

A jelenleg hiányszakmának számító vil-

lanyszerelés gyakorlati oktatásában je-

lentôs szerepet tölt be Baranyában a

Délviv Kft., amely közel egy évtizede

vesz részt a szakképzésben.

— Jó érzés volt, amikor megtudtuk,

Baranyai Megyei Szakképzési Díjjal is-

merik el a szakember-utánpótlásért folyta-

tott tevékenységünket – hangsúlyozza

KOVÁCS MÁTYÁS, a Délviv Kft. ügy-

vezetô igazgatója. – Egyben biztatást is

jelentett, visszajelzést arra, jól csináljuk,

érdemes folytatni. A cégünknél hárman

foglalkozunk a tanulókkal, egy kolléga-

nônk, aki az adminisztrációs feladatokat

látja el, valamint Solt László – ô is ott volt

a díjátadón – gyakorlati oktató, meg én. A

díjátadót követôen megrendezett céges

összejövetelre elvittük magunkkal a pla-

kettet és oklevelet, amelyet a rendezvény

ideje alatt mindenki megnézhetett.

Több, mint egy évtizeddel ezelôtt jött lét-

re Pécsett a Délviv Kft. az egykori VIV

pécsi kirendeltségének dolgozóiból. A

szakember-utánpótlásuk érdekében szinte

a kezdetek óta foglalkoznak tanulók kép-

zésével is, egy hagyományt folytatva ez-

zel, ugyanis már a jogelôdünk is nagy

hangsúlyt fektetett erre a területre.

A cég jelentôs erôfeszítéseket tett és tesz

a minél magasabb színvonalon történô ta-

nulóképzés érdekében. Akkreditált, kor-

szerûen felszerelt tanmûhelyt hoztak létre,

valamint egy mûszaki-szakoktató és elô-

készítô munkakört. A tanulóképzéssel

ugyanis elsôdleges céljuk a speciális is-

meretekkel rendelkezô szakember-után-

pótlás megteremtése. A tanmûhelyben a

tanulók képzése mellett a külsô munkála-

tokhoz szükséges szerelvények elôszere-

lése is folyik, így a tényleges termelésbe

bekapcsolódva sajátíthatják el a szakma

alapjait. A nem igazán naprakész tananyag

helyett egy a mindennapi gyakorlatban jól

alkalmazhatót is összeállítottak. Egy-két

témát felölelve, a saját gyakorlati tapasz-

talataikra alapozva készítették el, s a gya-

korlati képzés részeként oktatják a tanuló-

iknak. E mellett a számítógépes progra-

mokat és a rendszert magát is tovább fej-

lesztették. A tanulók gépeire fiatal mérnö-

kök segítségével egyszerûbb szakrajz-

programokat installáltattak fel, s az inter-

netet is kiépítették hozzájuk. Sz.K.

Délviv Kft.

Sz.K.

DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság24

2011. ôszétôl mûködik a 72 milliárd fo-

rintos beruházással létrejött Királyegy-

házi Cementgyár, amely a világ egyik

legmodernebb építôanyag üzeme. A cég

kiemelt figyelmet fordít a környezet

megóvására és a fenntarthatósági szem-

lélet jegyében a hosszú távú környezet-

védelmi programok megvalósítására. A

cementgyár új anyagában máshol már

nem hasznosítható hulladék ellenôrzött

felhasználására készült fel, amellyel a

versenyképesség növelése mellett a kör-

nyezetet is tovább óvja. A Pécs-Bara-

nyai Kereskedelmi és Iparkamara 2013

évre a LAFARGE Cement Magyaror-

szág Kft.-nek ítélte a Baranya Megyei

Környezetvédelmi Díjat. A kamara ez-

zel az elismeréssel kívánja honorálni a

gazdasági szervezet kiemelkedô kör-

nyezetvédelmi teljesítményét, amely

hozzájárult a megye környezetvédelmi

helyzetének javításához, új környezet-

barát technológiák kifejlesztéséhez, pi-

acképes bevezetéséhez.

A díjról AUBET FRÉDÉRIC-et, a

LAFARGE Cement Magyarország

Kft. ügyvezetôjét kérdeztük.

— Nagyon fontos számunkra ez az

elismerés, mellyel a Pécs-Baranyai Ke-

reskedelmi és Iparkamara elismerte a

megye környezetvédelmi helyzetéhez va-

ló hozzájárulásunkat. A díj egyrészt

hangsúlyozza a LAFARGE környezettu-

datos szemléletmódját, másrészt kifejezi,

hogy törekvéseink nem pusztán cégfilo-

zófia szintjén léteznek, hanem cselekede-

tekben, a fenntarthatóságot is biztosító

mûködésben is megtestesülnek. Az elis-

merés számomra visszaigazolás, hogy a

Királyegyházi Cementgyár 2011-es indu-

lása óta zajló tevékenységei példaértékû-

ek a régióban.

— Melyek azok a technológiák, el-

járások, anyagok, amelyeket a terme-

lés során alkalmaznak és a környezet-

védelmi törekvésekhez igazodnak?

— A LAFARGE Királyegyházi Ce-

mentgyárának kialakításakor egyértelmû

volt, hogy a legkorszerûbb, ezáltal legin-

kább környezetkímélô gyártási technoló-

gia kerül beüzemelésre. A LAFARGE ce-

mentgyáraiban alkalmazott Legjobb El-

érhetô Technológia minden elvárásának

megfelel a magyarországi gyáregység,

sôt, sok esetben túl is teljesíti azokat. A

vállalatcsoport környezeti filozófiáját

Környezetvédelmi Politikájában is össze-

foglalja, amely tanúsított környezetirá-

nyítási rendszer mûködtetését írja elô

minden gyárában, ennek megfelelôen

idén a Királyegyházi Cementgyár is be-

vezeti és tanúsíttatja az ISO 14001 szab-

vány szerinti környezetirányítási rend-

szerét. A rendszer által könnyebben ter-

vezhetô, megvalósítható és nyomon kö-

vethetô a környezeti hatások minimalizá-

lása. A Királyegyházi Cementgyár jelen-

leg is folyamatosan ellenôrzi különbözô

paraméterek mentén a környezetre gya-

korolt hatásokat – emisszió, immisszió,

zajterhelés és egészségügyi kockázatok

terén. Büszkék vagyunk arra, hogy 2013-

ban a hatóságnak is folyamatosan jelen-

tett mérési értékeink az elôírt határérté-

keknek a töredékét sem érték el. Az ered-

ményeink várhatóan tovább javulnak a

közeljövôben, hiszen gyárunkban alter-

natív tüzelôanyagokat tervezünk alkal-

mazni. A technológiai módosításra meg-

kaptuk a hatóságok engedélyét, melynek

egyik feltétele, hogy kibocsátási értéke-

ink tovább csökkenjenek. Ez irányú tech-

nológiai fejlesztéseink ebben az évben el

is indulnak.

— Miért fordít különös gondossá-

got, figyelmet a vállalat a környezetvé-

delemre?

— A LAFARGE hosszú távon gon-

dolkozik, és nem csak mûködésünk

szempontjából fontos számunkra a fenn-

tarthatóság. Mindannyian felelôsek va-

gyunk a környezetünkért, és ezen a téren

szeretnénk pozitív példával elöl járni. A

LAFARGE cégcsoport célkitûzései kö-

zött ezért kiemelten kezeljük a 2020-ra

elérendô Fenntarthatósági Törekvésein-

ket, melyek konkrét mutatószámokkal ki-

jelölik számunkra az utat. Környezetvé-

delem területén a csoport a szén-dioxid

kibocsátás további csökkentését, a fosszi-

lis tüzelôanyagok arányának mérséklését

és a nyersanyagként újrahasznosított

anyagok arányának növelését irányozta

elô. Mindezek azt a célt szolgálják, hogy

a LAFARGE összességében pozitív mó-

don járuljon hozzá a társadalom fejlôdé-

séhez.

— A gyár mûködésének rövid ideje

alatt számos elismerésben részesült.

Miért fontosak ezek a díjak, visszajel-

zések, amelyek talán azt is jelzik, hogy

a vállalat figyel arra a közegre, ahol

mûködik?

— A fenntartható fejlôdés biztosítása

érdekében kiemelt figyelmet fordítunk

arra, hogy tevékenységünk és fejlesztése-

ink során nyílt és folyamatos kommuni-

káció valósuljon meg a helyi közössé-

gekkel, valamint arra, hogy támogassuk a

környezô települések környezetvédelmi

és társadalmi törekvéseit. Ennek a szem-

léletmódnak a gyakorlatba történô átülte-

tését, a helyi közösségek életében való

szerepvállalásunkat 2013-ban CSR Hun-

gary Díjjal jutalmazták. Ez az elismerés

és a Baranya Megyei Környezetvédelmi

Díj elnyerése azt tükrözik, hogy jó úton

haladunk. N.T.

Baranya Megyei Környezetvédelmi Díj:

Királyegyházi Cementgyár„Mindannyian felelôsek vagyunk a környezetünkért”

DÍJAZOTTAK 25Dél-Dunántúli Gazdaság

Az innováció nem kifejezetten nôies

terület, ezt az állítást teljes mérték-

ben cáfolja Rónaszegi Lenke, aki

több mint egy évtizeden keresztül irá-

nyította a Pécs-Baranyai Kereskedel-

mi és Iparkamara Innovációs osztá-

lyát. Másfél évtized alatt megalapozta

a kamara innovációs munkáját,

nyugdíjba vonulása után szakmai ta-

pasztatait a kamarai hivatal jelenleg

is hasznosítja. A kamara elnöksége

címzetes kamarai tanácsosi elismerô

címet adományozott Rónaszegi Len-

kének azért, mert munkájával, szak-

értelmével jelentôsen segítette és segí-

ti a kamarát feladatainak elvégzésé-

ben.

— A miskolci Nehézipari Mûszaki

Egyetemen végeztem, majd Gyôrben, a

hûtôiparban, illetve az ottani mûszaki

fôiskola beruházásán dolgoztam mint

fejlesztômérnök – ismerteti szakmai pá-

lyafutásának kezdetét Lenke asszony.

— Azután Pécsett, a Pollack Mihály

Mûszaki Fôiskolán 15 éven át voltam

oktató. Miután mindig érdekelt a felsô-

oktatás-gazdaság kapcsolatának elem-

zése és javításának lehetôsége, szakok-

leveles mérnök-közgazdász diplomát

szereztem. A kamarai törvény életbe

léptetése olyan ígéretesnek tûnt, hogy

1995-ben váltottam, és a Pécs-Baranyai

Kereskedelmi és Iparkamarában helyez-

kedtem el innovációs referensként. Az

Innovációs osztályt dr. Lábó Gábor ve-

zette, én 3 év után követtem ôt, folytat-

va építkezô stratégiáját.

— Mint innovációs osztályvezetô-

nek melyek voltak a legfontosabb fel-

adatai, milyen elvek, önmaga által

felállított értékrend szerint végezte a

munkáját?

— A hivatal és a kamara mindenko-

ri elnökségének bölcs hozzáállását mu-

tatja, hogy a jogszabályi változások el-

lenére megmaradt az innovációs osz-

tály, és így folyamatosan el tudtuk látni

a gazdaság mûködésének megfelelôen

az egyes szakterületek feladatait. Véle-

ményem szerint ez a „szakmai jellegû

hivatali folyamatosság” jót tett a vállal-

kozásoknak – ôk épp eléggé ki voltak és

ki vannak téve a piaci és jogszabályi

változásoknak. Értékrendünk fô pillérei

a következôk voltak: partneri szerep

fenntartása a vállalkozásokkal, szakmai

kompetencia megtartása és fejlesztése,

szolgáltatás-centrikusság, kooperációs

hajlandóság a partnerintézményekkel,

valamint a nemzetközi láthatóság eléré-

se (vállalkozások és hivatal egyaránt).

— A kamarai munkája által mi-

lyen változások következtek be a me-

gye gazdaságában, a vállalkozások

életében?

— Kamarai munkám során sokat

küzdöttem egy elv érdekében: együtt-

mûködés a versenyben, kooperációval,

közös döntéshozatallal javítsunk a szi-

nergián. A kamarai munka arra adott le-

hetôséget, hogy az innovációt a kamarai

Mûszaki Fejlesztési Alap létrehozásával

és mûködtetésével támogassuk öt éven

át. Késôbb a Baross Gábor pályázati

rendszeren keresztül kaphattak támoga-

tást a vállalkozások az innováció kocká-

zatának mérsékléséhez.

— Mit érez sikernek a kamarai

pályafutásában?

— Bármi, amit én sikernek nevezhe-

tek, egyetlen tényre támaszkodik: a ka-

mara vezetése sikertényezônek tekintet-

te az innováció ösztönzését, nemcsak

megyei, hanem régiós és országos lép-

tékben is. Két csomópont azért említhe-

tô: az egyik a Regionális Innovációs

Centrum projektnév viselése 2000-tôl.

Emögött nem csupán egy infrastruktu-

rális fejlesztés állt, hanem széleskörû

szakmai munka is. Ugrásszerû változá-

sok helyett folyamatában javuló ered-

mények jöttek a gyakorlatból: a klaszter

szemlélet elfogadtatása terén, a minô-

ségügyi rendszerek kiépítése és fenntar-

tása témában, szemléletváltás elérése a

szellemi tulajdonjogokat illetôen, vala-

mint az Enterprise Europe Network ki-

építése és hatékonyságának javítása te-

rén.

A másik siker számomra pedig az,

hogy a szakmapolitika Pécset kiváló in-

novációs mûhelyként emlegeti, benne a

kamarát és partnerként a Pécsi Tudo-

mányegyetemet és az érintett kkv-kat.

— Nyugdíjba vonulása után mi-

lyen a kapcsolata a kamarával?

— A kamarai kapcsolataim eseti

együttmûködésre szorítkoznak. Jelenleg

saját cégünkben vagyok innovációs me-

nedzser. Fontosnak tartom az innováció

országos vérkeringésében való jelenlé-

tet, ezért tagja vagyunk a Magyar Inno-

vációs Szövetségnek és mentori felada-

tot vállaltam a Nemzeti Innovációs Hi-

vatalban. Számos vállalkozás és egyete-

mi kutató fordul hozzám bizalommal –

ez komoly felelôsség számomra. Ôket

szeretném a kamarai hivatal projektjei

felé irányítani.

N.T.

Címzetes kamarai tanácsos: Rónaszegi Lenke

„A szakmapolitika Pécset kiváló innovációs mûhelyként emlegeti”

DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság26

Bár a vállalkozások jelentôs része

még kevés figyelmet fordít a szellemi

tulajdon, illetve az iparjog védelmére,

egyre inkább elôtérbe kerülnek ezek

a területek is. A baranyai cégek ez

irányú ügyeit segíti évek óta a Pécs-

Baranyai Kereskedelmi és Iparkama-

rában Gelencsér Lajosné, aki jelenleg

is a kamara iparjogvédelmi szakértô-

je, évente közel 100 ügyfél számára

végez iparjogvédelmi szakértést. Fon-

tos szerepet játszik a helyi vállalkozá-

sok iparjogvédelmi kibocsátásának

menedzselésében, az ötletek védelmé-

ben. Munkáját az elnökség címzetes

kamarai tanácsosi elismerô címmel

honorálta. Ezt az elismerést azoknak

a személyeknek adományozhatják,

akik munkájukkal, szakértelmükkel

jelentôsen segítették és segítik a ka-

marát feladatainak elvégzésében.

Gelencsérné 2000-tôl dolgozik a ka-

marában az Innovációs osztályon.

— Munkámat nagyban segítette az a

26 éves tapasztalat, amit az iparban sze-

reztem – mondja Zsuzsanna. — Mivel

több diplomám van, több területen is

dolgoztam. Statikusként az építôiparban

töltöttem el kilenc évet, majd a gépipar-

ban fejlesztô mérnökként, technológus-

ként tevékenykedtem. Mikor a kamará-

ban az ipari tagozat, késôbb a közszol-

gáltató tagozat és a kisvállalkozás-fej-

lesztési bizottság titkára lettem, azono-

sulni tudtam a vállalkozók gondjaival,

nehézségeivel. Példaként említhetem az

unióhoz való csatlakozás kihívását.

2004-ben az akkori Magyar Szabadalmi

Hivatal (ma SZTNH) támogatásával lét-

rejöttek a kamaráknál a szellemitulaj-

don-védelmi információs pontok, azóta

segítem a vállalkozásokat szellemitulaj-

don-védelmi kérdéseikben.

— Mint tanácsadónak, szakértô-

nek melyek voltak a legfontosabb fel-

adatai, milyen elvek, önmaga által

felállított értékrend szerint végezte a

munkáját?

— Munkám során foglalkoztam a

K+F források és az innovációs pályáza-

tok menedzselésével, az iparjogvéde-

lem, a szabványügy és a környezetvéde-

lem területén a vállalkozók felkészítésé-

vel. A kamarában a kamarai cél- és fel-

adatrendszer figyelembe vételével vé-

geztem a munkámat, ez pedig a vállal-

kozók érdekein alapul.

A gazdasági versenyképesség és a

tartós növekedés egyik legjelentôsebb

tényezôje az innováció és a tudás. A tu-

dásalapú gazdaságban a szellemi tulaj-

don az innováció és a kreativitás tápta-

laja és védôburka, a K+F+I ráfordítá-

sok, innovációs befektetések megtérülé-

sének egyik biztosítéka. A hazai vállal-

kozások a szellemitulajdon-védelem

eszközeinek használatával, iparjogvé-

delmi kultúrájuk fejlesztésével növelhe-

tik versenyképességüket.

— Mit érez sikernek a kamarai

pályafutásában?

— A 14 éves kamarai munkám so-

rán több sikeres projektet tudhatok ma-

gam mögött, betekinthettem a vállalko-

zások életébe. Ez az ismertség jelenti

azt, hogy a mai napig folyamatosan ke-

resnek a vállalkozók iparjogvédelmi,

szabványügyi és környezetvédelmi kér-

désekkel, mint a kamara felkért ipar-

jogvédeémi szakértôjét. A tavalyi évben

két szabadalmi bejelentést menedzsel-

tünk sikeresen, több formatervezési-

mintaoltalmi bejelentést és 15 védjegy-

bejelentést nyújtottak be a baranyai vál-

lalkozások támogatásunkkal.

— Arra a területre, amit mene-

dzsel, milyen figyelem, megbecsültség

irányul? A vállalkozások részérôl mi-

lyen az érdeklôdés, miben várnak ön-

tôl segítséget, támogatást?

— Jelenleg is foglalkozom a kör-

nyezetvédelemmel, szabványügyi kér-

désekkel, hiszen ezen a területen folya-

matosan változnak a jogszabályok, ami

a vállalkozások számára nagy kihívást

jelent. A munkám nagy részét az ipar-

jogvédelem teszi ki. A vállalkozók felis-

merték a szellemitulajdon-védelem fon-

tosságát, hogy a vállalkozói vagyon ér-

tékelésében egyre nagyobb jelentôség-

gel bír a szellemi tulajdon, mint vagyon-

elem.

N.T.

Címzetes kamarai tanácsos: Gelencsér Lajosné

„A mai napig keresnek a vállalkozók iparjogvédelmi, szabványügyi

és környezetvédelmi kérdésekkel”

ó

DÍJAZOTTAK 27Dél-Dunántúli Gazdaság

— Közel négy évtizedes pályafutá-

som elsô felében települési, a második-

ban gazdasági önkormányzatoknál dol-

goztam. Komlón egy erôltetett és ellent-

mondásos településfejlesztésbe csöp-

pentem: a különbözô bányászprogra-

mokhoz kötôdôen újabb és újabb város-

fejlesztési programokat kellett kidol-

gozni és végrehajtani. Majd a megyei

önkormányzat beruházási csoportját ve-

zettem, ahol a tervezés során egyre na-

gyobb hangsúlyt kapott az elemzés.

Vizsgáltuk a gazdasági szektorok mû-

ködését, így közvetlen kapcsolatba ke-

rültem a legjelentôsebb vállalatokkal.

Az egyre szûkülô önkormányzati fel-

adatkörök miatt kényszerû váltás követ-

kezett, az újonnan alakuló kereskedelmi

és iparkamarai hivatalhoz vezetett az

utam, már területfejlesztési osztályveze-

tôi munkakörbe.

— Mint területfejlesztési osztály-

vezetônek melyek voltak a legfonto-

sabb feladatai, milyen elvek, önmaga

által felállított értékrend szerint vé-

gezte a munkáját?

— Minden a feladatom volt, ami a

területfejlesztés legtágabban vett értel-

mezésébe beletartozik: a megyei gazda-

sági elemzések készítésétôl stratégiák,

programok kialakításán át a programok

megvalósításáig nagyon széles a skála.

Beleértve a gazdaság érdekképviseletét

a különbözô szervezetek gazdaságot

érintô döntéseinél. Ebbôl egyértelmûen

következik az értékrend is: a gazdasági

szféra szereplôinek lehetôségeit javító

programok kidolgozása és megvalósítá-

sa. A hangsúly mindig a megvalósításon

van, hiszen egy meg nem valósított

program felesleges munka, és bár soha

nem derül ki, hogy rossz, mégsem ér

semmit.

— A kamarai munkája által mi-

lyen változások következtek be a me-

gye gazdaságában, a vállalkozások

életében?

— Erre nehéz válaszolni, mert nem

lehet számszerûsíteni, hogy hány milli-

árd Ft került a megye vállalkozásaihoz

az egyes programok révén. Sok esetben

az is siker, ha a már elfogadott támoga-

tási keret drasztikus csökkentését meg

tudjuk akadályozni. Nem tudom szám-

szerûsíteni azt sem, hogy például egy

adókedvezmény formájában megjelenô

támogatást hányan tudtak igénybe ven-

ni. Sok vállalkozásnak segítettem fej-

lesztési projektje kidolgozásában, a

kapcsolódó pályázat megírásában, majd

megvalósításában.

— Mit érez sikernek a kamarai

pályafutásában?

— Ha idôrendi sorrendben nézzük:

1996 és 2000 között a Baranya Megyei

Területfejlesztési Tanács és Titkársága

mûködésének kialakítását és a megyei

fejlesztési célelôirányzat pályázati rend-

szerének mûködtetésével a vállalkozá-

sok segítését; a Mohácsi Vállalkozási

Övezet programjának kialakítását, elfo-

gadását, majd az adókedvezmények biz-

tosítását; a Dél-Dunántúli Regionális

Operatív Program (Dél-Dunántúli ROP)

támogatási feltételeinek kialakítását; a

Pécs, az Életminôség Pólusa stratégia és

program kialakításában való közremû-

ködést, majd számos projektjének meg-

valósítását.

— Nyugdíjba vonulása után mi-

lyen a kapcsolata a kamarával?

— A „napi kapcsolat” lassan meg-

szûnt. A mindennapi feladatokat a mun-

katársaim többnyire önállón látták el

korábban is, bár néhány konkrét ügyben

még elôfordulnak „azonnali meg-

keresések”. Nyugdíjasként közremûkö-

döm felmérések és elemzések készítésé-

ben, de például a helyi adórendelet-ter-

vezetek véleményezésében is. N.T.

Címzetes kamarai tanácsos: Weller János

„Sok vállalkozásnak tudtam segíteni”Ugyan a közelmúltban nyugdíjba vonult, a kamarától nem szakadt el a Területfejlesztési osztály volt vezetôje, Weller Já-

nos, aki a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ünnepi küldöttgyûlésén címzetes kamarai tanácsos elismerést ve-

hetett át. Az elnökség azoknak a személyeknek adományozhatja ezt a címet, akik munkájukkal, szakértelmükkel jelen-

tôsen segítették és segítik a kamarát feladatainak elvégzésében. Az indoklás szerint Weller János elévülhetetlen érdeme-

ket szerzett a kamara területfejlesztési osztályvezetôjeként a baranyai vállalkozások versenyképességének fejlesztésé-

ben. Több évtizedes munkája során mindig a vállalkozások érdekeit szem elôtt tartva dolgozott a fejlesztési javaslato-

kon, adóterveken, gazdasági elemzéseken. 1995 óta dolgozik a kamarában, ahová a város majd a megyei önkormányza-

ton keresztül vezetett az út.

MESTERKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság28

— Véletlenül lettem annak ide-jén bádogos – mondja Stang Imre,az édesapa. — Szobafestô mázolószerettem volna lenni, de akkoribanmég becsülete volt a kétkezi mun-kának, a húsz helyre százhúszan je-lentkeztek. Sajnos én nem kerültembe a szerencsések közé, s akkor kétlehetôség közül választhattam, vagyBudapestre megyek kômûves tanu-lónak, vagy maradok Pécsett, s bá-dogos leszek. Hát maradtam. Elein-te nem igazán tetszett, mert a tan-mûhelyben lakatosmunkákat végez-tünk, csupa hólyag lett a kezem az ál-landó reszeléstôl, de aztán, amikor tényleg aszakma alapjait kezdtük el tanulni, egyre jobbanmegtetszett.

A szakmunkás-bizonyítvány megszerzésétkövetôen, 1968-ban elsôként a Baranya MegyeiÉpítôipari Vállalatnál kezdett el dolgozni, majdBólyba került, ahol elôször az Építôipari Szövet-kezetnél, majd a Költségvetési Üzemben dolgo-zott.

— Aztán adódott egy lehetôség, hogy Auszt-riába mehettem dolgozni – folytatja. — Nyolc évigvoltam kint, s ha a fiam, Ákos is megkapja a mun-kavállalási engedélyt, akkor nem jövök haza.

Mint mondja, a mestervizsgát 1985-ben tettele, mert fontosnak érezte, kihívásnak tekintette, aszakma csúcsának tartotta. Abban az idôbencsak Budapesten volt rá lehetôség, a szabad ide-jét áldozta rá, ugyanis ekkor már mellékállásúiparosként is dolgozott.

— Míg itthon igazán sok elônyöm nem szár-mazott belôle, addig Ausztriában igen – ad han-got véleményének. — A cégnél, ahol dolgoztam,csak a fônöknek volt mesterlevele, nagyon elcso-dálkozott, hogy nekem mestervizsgám van, hiva-tásos jogosítvánnyal rendelkezem, s még néme-

tül is tudok. Megbecsültek anyagilag, erkölcsileg,sok szép munkám volt, de a folyamatosan sza-badban végzett munka, az állandó térdelés nyo-mott hagyott a szervezetemen, a fiam sem kapottkinti munkavállalási engedélyt, ezért hazajöttem.

Éppen végszóra érkezik a fiú, Stang Ákos,aki csak néhány napja érkezett haza, Ausztriá-ban dolgozott.

— Hatodikos voltam, amikor elhatároztam,hogy az édesapám nyomdokaiba lépek – viszi to-vább a beszélgetés fonalát. — Gyerekkoromtólkezdve közelrôl láttam, akkor tetszett meg iga-zán, amikor az iskolai szünetekben Ausztriábandolgoztam vele együtt, s fémlemez fedést csinál-tunk. Azt terveztem, ha végzek, hasonlóan hozzáén is kimegyek Ausztriába dolgozni.

A tanulás nem okozott számára soha semproblémát, számos tanfolyamot elvégzett a szak-munkás-bizonyítvány megszerzését követôen is,

leérettségizett, azonban végül még is le kellett atervérôl mondania, mert nem kapta meg a mun-kavállalási engedélyt.

— Édesapám 1999-ben végleg visszajöttMagyarországra, s akkor határoztunk úgy, hogymegalapítjuk a cégünket – folytatja tovább. —

Elôtte én már, mint egyéni vállalkozó dol-goztam, már akkor nagy hasznát vettemaz Ausztriában, a nyári gyakorlatokonszerzett tapasztalatoknak, ahol a legmo-dernebb technológiákkal, anyagokkal éseljárásokkal ismerkedhettem meg.

Az évek során folyamatosan fejlôdötta vállalkozás, korszerû gépeket szereztekbe fémlemezfedések készítésére, 2003-ban kft.-vé alakultak. Jelenleg húsz em-bernek adnak munkát. Tanulóképzéssel ispróbálkoztak több kevesebb sikerrel, aterveik szerint a következô tanévben újrafogadnak tanulókat. Munkája mellett arrais szakított és szakít idôt, hogy folyamato-san fejlessze, képezze magát, ezért is vál-lalkozott 2008-ban a mester cím megszer-

zésére. — Úgy gondoltam, soha nem lehet tudni, mi-

kor lesz rá szükség, s ebben is az édesapámatszerettem volna követni, aki szintén bádogos-mester – mondja. — Az utóbbi idôben azonbanazt tapasztalom, hogy nagyon kevesen vállalkoz-nak rá. Meg hát a magam részérôl a mércét ismagasabbra tenném, szigorúbbá tenném a vizs-gát, hogy valóban csak a legjobbak szerezhesse-nek mesterlevelet. Hiszen, aki napi szinten csi-nálja, annak szinte semmilyen plusz energiátnem kell ahhoz befektetnie, hogy a jelenlegi szin-teket teljesítse. Míg korábban elsôsorban az or-szág egész területérôl került ki a megrendelôikköre, az utóbbi idôben nagyobb részt külföldön,elsôsorban Ausztriában dolgoznak.

— A templomtorony bádogozásához nemmindenki ért – veszi vissza a szót Stang Imre. —Az egykor engem Ausztriában alkalmazó cég fel-kérésére dolgozunk sokat, meg az évek során ki-alakult kapcsolat-rendszeren keresztül keresnekmeg bennünket. Ismernek bennünket, a munkán-kat, tudják, hogy egyedi, különleges megoldáso-kat is vállalunk. Egyre több megbízást kapunk ar-ra, hogy lemezzel fedjünk be falakat, amelyben alegnagyobb kihívás a szép kivitelezés.

Aztán még az is szóba kerül, miközben ki-felé tartunk az irodából, hogy egy szolnoki cégmegrendelésére Amerikába is dolgoznak, pik-kelyfedéshez, egyedileg gyártják le a lemezeket.

Sz.K.

Ausztriábanérték a mesterlevél

A szajki Stang Bádogos Kft. irodájaelôtt egymás mellett sorakoznak acéges autók. Az egyik sofôrje kezé-ben a megrendelôvel éppen útjára in-dul, a másikban is már benne vannaka szerszámok és az elôkészített ele-mek, vezetôje idôsebb Stang Imre,éppen a fiával Stang Ákossal az el-végzendô munkáról egyeztet. Az iro-dában szinte megállás nélkül cseng atelefon, ahol az adminisztrációs fel-adatokat fiatal segítôjével az édes-anya látja el.

Mestervizsga – támogatással!Támogatott mesterképzés indul a kamarában, nyilvántartott külsô képzôhelyen gyakorlati oktatást végzôk ré-szére. A támogatás mértéke 80%. A szakképzési törvény értelmében a gyakorlati képzést folytató a szerveze-teknél gyakorlati oktatóként 2015. szeptember 1. után csak olyan személy alkalmazható, aki mestervizsgávalrendelkezik. A mestertanfolyam négy részbôl áll: vállalkozási és jogi, pedagógiai, illetve szakmai elméleti ésszakmai gyakorlati részbôl. Minden részt eredményes vizsgával kell lezárni. A jelentkezés alapvetô feltétele: atámogatott képzésre csak azon gyakorlati képzôhelyek oktatói regisztrálhatnak, akiket a kamara nyilvántartás-ba vett és aki ténylegesen foglalkozik a gyakorlati oktatásban részt vevô szakiskolai tanulók képzésével tanu-lószerzôdés keretében.

Legyen szakmája mestere! Jelentkezés, további információ: 72/507-178; vpurger@pbkik.hu.

TANULÓSZERZÔDÉS 29Dél-Dunántúli Gazdaság

— Három évvel ezelôtt hoztunk lét-

re a céget, négyen – kezdi beszélgeté-

sünket, miközben az iroda felé tartunk.

— Ma már csak hárman vagyunk tulaj-

donosok, mindannyian egykor a Matro-

nál dolgoztunk.

Egyedi és professzionális forgácso-

lószerszámokat – váltólapkás eszterga-

kések, maró-, és fúrószerszámok – ter-

veznek és gyártanak, valamint kisszéri-

ás alkatrészeket, többek között vágó- és

hajlító szerszámokat, présgépalkatré-

szeket, egyedi gépelemeket készítenek.

Mind e mellett mûszaki tanácsadással,

valamint mérnöki tevékenységgel is

foglalkoznak, ennek részeként vállalják

a gyártóeszközök hiányzó dokumentá-

cióinak utólagos összeállítását 3D-mo-

dellezéssel, valamint ezek alapján a 2D-

gyártási dokumentáció elkészítését al-

katrészrajzokkal, darabjegyzékkel, és

kopóelem listával.

Megrendelôik között egyaránt meg-

találhatók a hazai kisebb cégek, mint

egy izraeli tulajdonban lévô magyar le-

ányvállalata, vagy egy nagy német vál-

lalkozás, amelynek egyedi termékeket

készítenek.

— Szinte csak kis szériában folyik

nálunk az alkatrészgyártás – folytatja

Csobaji Zoltán. — Nagyon nehéz éppen

ezért az elvárásainknak megfelelô szak-

embereket találni, mert aki magas szín-

vonalon végzi a munkáját annak van

munkahelye, vagy

már külföldön dol-

gozik. E miatt is

vágtunk bele két

évvel ezelôtt a tanulóképzésbe. Az 500-

as Angster József Szakmunkásképzôbôl

érkeznek a diákok, valamit nyártól a

technikusok szakmai gyakorlati helye-

ként is mûködünk majd, a Zipernowsky

Mûszaki Szakközépiskolával állapodtak

meg errôl.

Szólt arról is, nem egyszerû feladat a

hét tanulójuk gyakorlati képzését meg-

szervezni, mert nem csak többféle mo-

dulba kell beilleszteniük a megtanítan-

dó ismereteket, de vannak közöttük

olyanok, aki a kétéves, míg mások a há-

rom éves szakképzésben vesznek részt,

van közöttük olyan is, aki érettségi után

választotta ezt a szakmát. Idén négyen

végeznek. A terveik szerint, akik az el-

várásaiknak megfelelnek, alkalmazzák,

ôket már szinte az elsô pillanattól teljes

értékû munkaerônek számítanak majd.

Egyelôre úgy néz ki, hogy ketten lesz-

nek, az egyik érettségizett, másik meg

Szakma Sztár versenyen vett részt.

— A legelsô pillanattól kezdve a

tényleges munkába vonjuk be ôket –

mondja. — Vannak, akik már önállóan

tudnak dolgozni, akik meg nem, azok a

munkatársaink irányítása mellett olda-

nak meg feladatokat. Hosszú távon sze-

retnénk tanulókat fogadni. A következô

tanévben is újabbak jönnek a végzôsök

helyett, legfeljebb nyolc-tíz tanulót fo-

gadnánk, mert ennyire tudunk odafi-

gyelni.

Mint mondja, a cégnél szinte kivétel

nélkül mindenki részt vesz a tanulókép-

zésben, a mûszakvezetôtôl, a gépkeze-

lôkön át, egészen a három tulajdonosig.

Közülük az egyik okleveles gépészmér-

nök, aki mérnök-tanári diplomával is

rendelkezik.

— Az elkövetkezendô idôszak egyik

feladata lesz, hogy miután 2015-tôl csak

mesterek foglalkozhatnak tanulókkal,

hogy magam is mestervizsgát tegyek –

folytatja tovább. — Ugyan ez függ attól

is, hogy a mérnök-tanári diplomával

rendelkezô kollégánk végzettségét meg-

felelônek tartják-e. Véleményem szerint

azonban, a tanulók képzésében sokkal

fontosabb szerepet játszik az a szakmai

tudás és tapasztalat, amellyel hárman

rendelkezünk. Ahhoz, hogy valakibôl jó

forgácsoló, esztergályos, marós legyen

egyfajta mûszaki érzék kell, meg szeret-

nie kell, mert csak akkor lehet valakibôl

jó szakember. Igyekszünk éppen ezért

megszerettetni a tanulóinkkal a szak-

mát. Két mûszakban dolgozunk, s így

egy-egy mûszakra két-két tanuló jut,

akikre biztosan oda tudunk figyelni. Sz.K.

Már csak néhány gép megy a mû-helyben, egyedi megrendelésre ké-szülnek rajta az alkatrészek. A mû-szak véget ért, a takarítás is befeje-zôdött, egy már hazafelé tartó dol-gozó igazít útba, mutatja meg, a cégügyvezetôjét merre találom meg.Nem kis meglepetésemre, nem aziroda irányába indulunk el, hanemaz üzem felé vesszük utunkat. Mitkiderül az egyik gépen, Csobaji Zol-tán, az M4-Tech Kft. ügyvezetôjedolgozik.

KettenKetten folytatják náluk tovább

ÚJ TAGJAINK30 Dél-Dunántúli Gazdaság

A vállalkozás szolgáltatási kínálata

lefedi a hazai energia-gazdálkodás

szinte teljes vertikumát. A cég nem

csak megmutatja, mi is a legkedve-

zôbb vételezési forma, de foglalkozik

fázisjavítással és villanyszereléssel is.

Megrendelôi között nagyvállalatok,

és kisebb cégek egyaránt megtalálha-

tók.

Bár a Cosinus FI 98 Bt. tevékenysége

rendkívül széles körû, a szálak mind-

egyike az energiapiachoz kapcsolódik –

kezdte a cég rövid bemutatását Sólyom

Csaba ügyvezetô. E szerint olyan ener-

giagazdálkodási kérdések megoldásával

foglalkozunk, amelyek a villamos ener-

gia szabadpiaci vételezésének a haté-

kony feltételeit, illetve a költségcsök-

kentési lehetôségeket is magába foglal-

ják. Mindez azért fontos, mert az energia

költsége napjaink egyik meghatározó

kérdése. A 2008-ban lezajlott változások

következményeként ugyanis elôbb a vil-

lamosenergia-piac, majd a földgáz-piac

is megnyílt az ipari nagyfogyasztók szá-

mára. Nos, éppen e hatás miatt vált ki-

emelten hangsúlyossá a veszteségek mi-

nimalizálása, a takarékosság, a költsé-

gek optimalizálása – állítja a cégvezetô.

Ilyen hatékony költségcsökkentô megol-

dásaink között elsô helyen szerepel – a

fázisjavító berendezéseknek köszönhe-

tôen – a meddô energia kompenzálása,

az energiagazdálkodás, illetve a LED-

technológiás világítás.

A Cosinus FI 98 Bt. a fenti tevé-

kenységen kívül foglalkozik még teljes

körû villanyszereléssel, villamos elosz-

tó berendezések ütemezett karbantartá-

sával és kivitelezésével. Sólyom Csaba,

ügyvezetô úgy véli, hogy jelenleg nincs

olyan szolgáltatási igény az energiagaz-

dálkodás területén, amelyet ne tudnának

kielégíteni. Felméréseik azt mutatják,

hogy a megrendelôik energia megtaka-

rítása jelentôs, hiszen az esetek többsé-

gében 7-38 százalékos megtakarítás ér-

hetô el.

Kérdésünkre, miszerint mit vár a

cég a kamarai tagságtól, az ügyvezetô

elmondta: meggyôzôdésem, hogy egy

gazdasági közösséghez való tartozásból

mindenképpen profitálni lehet. Remé-

nyeink szerint a kamara segítségével

bôvíteni tudjuk megrendelôink, üzleti

partnereink számát, de bízunk abban is,

hogy az energia-szektorban kiírt pályá-

zatokra szélesebb rálátásunk lehet.

E.É.

A pécsi székhellyel rendelkezô vállal-

kozás – a széleskörû tevékenységén

túl – két éve indította el e-book mese-

könyv-fejlesztési projektjét. Az álta-

lános üzleti stratégiájukat fenntart-

ható és emberközpontú, családbarát

szemlélet jellemzi.

Míg cégünket családi vállalkozásként

alapítottuk 1996-ban, addig mára már

húsz kollégával dolgozunk – emlékezik

vissza a kezdetekre Bertók Attila ügy-

vezetô. A cég létszámának bôvítése elle-

nére megtartották családbarát szemléle-

tüket, melyet mi sem bizonyít jobban,

mint a két éve elnyert „Családbarát

munkahely” díj. A vállalkozás vezetôje

a folyamatos megújulást, a kreativitást

említi a cég legfontosabb prioritásainak.

Éppen ezért támogatják és segítik a kol-

légák szakmai fejlôdését. Az ügyvezetô

elmondta még, hogy reményei szerint a

startup világ értékei jellemzik a vállal-

kozást: a csapat minden tagja dinami-

kus, motivált, új ötletekre nyitott. Kér-

désünkre, hogy mivel jellemezné a cég

fô profilját, Bertók elmondta, hogy el-

sôsorban a sok felhasználós (vállalati,

illetve közigazgatáshoz kapcsolódó)

online rendszerek fejlesztésében érde-

keltek. Így aztán bevételeik jelentôs ré-

sze is a már említett szoftverfejleszté-

sekbôl származik.

A csoport bôvítésével párhuzamosan

új célok elérését tûzték „zászlajukra”.

Ennek egyik jelentôs állomása volt

2013 novembere, amikor pályázatuk el-

nyerte a magyar „Üzleti Felelôsség” dí-

ját, azaz a CSR HUNGARY elismerést.

A CSR-trend jellemzôje egyébként a

rendszerben történô gondolkodáson túl

a lokális szerep növelése. A pécsi vállal-

kozás egyik legújabb sikere a „Történe-

tek a gyerekszobából” címû e-book me-

sekönyv sorozat, amelynek elsô darab-

ját a tavalyi Moonbeam Children’s

Book Awards-on ezüstéremmel jutal-

mazták.

A kamarai tagsággal kapcsolatban

Bertók Attila reméli, hogy egy olyan

partnerkapcsolatra tehetnek szert, amely

cégük fejlôdését, pályázati lehetôségeik

szélesedését, illetve az üzleti partnerek

számának növelését is magával hozza

majd.

E.É.

Cosinus FI 98 Villamosipari és Szolgáltató Bt.

Webstar Csoport Kft.: jelentôs siker az e-book-piacon

ENTERPRISE EUROPE NETWORK 31Dél-Dunántúli Gazdaság

Az Európai Unió továbbra is a világ elsô számú turiszti-kai célpontja: 2013-ban 563 millió külföldi turista érke-zett az EU országaiba, ami a világszerte regisztrált ún.„turistaérkezések” 52 százalékának felel meg. A turiz-mus jelentôs gazdasági ágazat, amely Európábanmesszemenôen pozitív hatással van a növekedésre ésfoglalkoztatásra, mintegy 1,8 millió vállalkozásnak admunkát. Az Európai Unió egyre több területen nyújt tá-mogatást ennek a szektornak, legyen szó pályázatokonelnyerhetô finanszírozásról, mobilitást elôsegítô és Eu-rópát népszerûsítô programokról, transznacionálisegyüttmûködési projektekrôl, turisztikai minôségi véd-jegyekrôl, vagy akár a turisztikai célpontok fenntarthatókezelését elôsegítô indikátorrendszerrôl.

A turizmus a Lisszaboni Szerzôdés hatályba lépésével nyertelismerést az Európai Unió tevékenységei között. Ez két-ségtelenül nagy elôrelépést jelent, mivel lehetôvé teszi egyintegrált és összehangolt uniós megközelítés kidolgozásátaz idegenforgalomra vonatkozóan, valamint támogatja és ki-egészíti a tagállami tevékenységeket. Az Európai Bizottság2010-ben tette közzé elsô cselekvési tervét „Európa a világelsô számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új po-litikai kerete” címmel, amely számos konkrét intézkedést tar-talmazott. A cselekvési terv jelenleg felülvizsgálat alatt áll, ésújabb irányvonalakat határoz meg a turizmusfejlesztés to-vábbi ösztönzésére. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizott-ság a turizmus területén tevékenykedô vállalkozások terheitis lényegesen csökkenteni kívánja, a lehetséges megoldá-sokra vonatkozóan a közelmúltban nyilvános konzultációkeretében kérte ki a turizmus ágazat valamennyi szereplôjé-nek véleményét.

Közel 250 millió eurós vissza nem térítendô uniós for-rás áll rendelkezésre a következô hét évben turizmusfejlesz-tésre. A 2007-2013-as idôszakhoz képest a 2014-2020-asidôszak fejlesztési forrásaira tervezett szabályozás a turiz-must már nem nevesíti támogatandó területként. 2014-tôl afejlesztési forrásokat nem is szakterületekhez, hanem célok-hoz próbálja hozzárendelni az EU. Így ahhoz, hogy a turisz-tikai ágazat forráshoz jusson, be kell tudni mutatni, hogy azhogyan járul hozzá egy fejlesztési célhoz (pl. a gazdaság-élénkítés, területfejlesztés vagy a foglalkoztatás-bôvítés fon-tos eszköze lehet). A bevételnövelés, a látogatók vagy aszállodai vendégéjszakák számának vagy a tartózkodáshosszának emelése nem elsôdleges célja az Európai Unió-nak. A kis- és középvállalkozások itt valamelyest „elônnyel”rendelkeznek, mivel a KKV-szektor fejlesztése kiemelt hang-súlyt kap jelen program-periódusban, így csak azt a kapcso-lódási pontot kell megtalálni, ami a turisztikai tevékenységuniós hasznosságát bizonyítja.

Az Európai Bizottság 2014 márciusában egész napostájékoztatást tartott az Európai Unió központi pályázati rend-szerein keresztül, valamint a tagállami szinten pályázható fi-nanszírozási lehetôségekrôl. Az EU-s turisztikai támogatá-sokat összefoglaló útmutató elôkészületben van, ami hét év-re vonatkozóan az összes programra kiterjedôen részletesáttekintést nyújt az elérhetô forrásokról. Az elôadások anya-gai az alábbi linken érhetôek el:

http://ec.europa.eu/enterprise/newsroom/cf/itemde-tail.cfm?item_id=7252

A COSME programban a turisztikai tevékenységet folytatókis- és középvállalkozások kiemelt támogatásban részesül-nek, közel 100 millió euró került elkülönítésre a szektor szá-

mára (10 millió euró 2014-ben). 2014-ben négy pályázati ki-írás, hat ajánlattételi felhívás és két ad-hoc támogatás kerülkiírásra.

A turizmus Magyarországon a nemzetgazdaság egyikkiemelt ágazata, mind társadalmi, mind gazdasági hatásaiés lehetôségei miatt. A turizmusfejlesztési pályázatok kiírá-sát a Nemzetgazdasági Minisztérium veszi át a jövôben. Aturizmus fôként a „Gazdaság és Innováció OperatívProgramban” kap helyet, de a terület- és vidékfejlesztési for-rásokból is jut turisztikai célokra. Kiemelt figyelem jut aszol-gáltatási szektor (egészséggazdaság és egészségturizmus,gyógydesztinációk, jóléti egészség programok, zarándokhá-lózatok és szolgáltatásaik), a kiemelt vonzerôk (örökség- ésszakrális turizmus, MICE, tematikus utak, aktív, zöld turiz-mus, kerékpárútfejlesztések), és a turisztikai desztinációmenedzsment(TDM) intézményrendszerének fejlesztésére.

Uniós ösztönzôk a turizmus támogatására

Az Európai Bizottság hamarosan elindítja új platformját „IKTés turizmus“ címen, melynek célja, hogy az idegenforgalmiágazat és a turisztikai vállalkozások könnyebben alkalmaz-kodjanak az új információs technológiák piacának változá-saihoz, és erôsítsék versenyképességüket, miközben a le-hetô legnagyobb mértékben kihasználják a két ágazat kö-zötti lehetséges szinergiákat. Az információs és kommuniká-ciós technológiák (IKT) fejlôdése ugyanis gyökeresen átala-kította a turisztikai ágazat és annak ügyfélköre közötti kap-csolatot.

A „minôségi turizmus” címkének köszönhetôen a tu-risztikai szolgáltatók önkéntes alapon minôségi vállalásokattehetnek, melynek segítségével a turizmus területén mûkö-dô cégek biztosíthatják ügyfeleiket arról, hogy magas szín-vonalon végzik feladataikat. Ezek az elvek négy fô területetfednek le: a személyzet tagjait képzett koordinátor felügye-lete alatt oktatják; a vendégek részérôl érkezô panaszokatmegfelelôen kezelik; tisztaság és folyamatos karbantartás;valamint megbízható és korrekt információk legalább egy vi-lágnyelven. A kezdeményezéshez való csatlakozás önkén-tes a tagállamokban.

Az Európai Bizottság régóta elkötelezett az európai tu-rizmus fenntartható fejlesztésének elômozdítása iránt, ésmár számos eszközt bevezetett a vállalkozások eredmé-nyes környezetgazdálkodásának elôsegítésére, például azuniós ökocímkét vagy a közösségi környezetvédelmi veze-tési és hitelesítési rendszert (EMAS). A turizmus fenntartha-tóságának számos aspektusa van: az erôforrások hatékonyfelhasználása, az aktivitás környezeti hatásainak figyelembevétele, a „tiszta” energia használata, az örökség megôrzése,a desztinációk kulturális és természet értékeinek védelme, ateremtett munkahelyek minôsége és tartóssága, a helyi gaz-dasági kibocsátás, vagy éppen a fogyasztóvédelem. Az Eu-rópai Bizottság Vállalkozáspolitika és Ipari Fôigazgatóságakifejlesztette az európai turisztikai indikátorrendszert (ETIR),amely kifejezetten turisztikai desztinációk részére készült.Az útmutató gyakorlati segítséget nyújt a fenntartható igaz-gatással kapcsolatos eljárások mérésében és nyomon köve-tésében, lehetôvé teszi a kiértékelést, és a tapasztalatokmegosztását.

Úgy alakították ki, hogy bármely turisztikai célpont kü-lön képzés nélkül is használni tudja. A tengerparti és tenge-

ri turizmus közel 3,2 millió embert foglalkoztat, és ezzel alegnagyobb szektor az idegenforgalmon belül. Az ágazatbanrejlô lehetôségeket azonban eddig még nem sikerült teljesmértékben kamatoztatni, aminek oka elsôsorban a finanszí-rozás, az együttmûködés és a szükséges készségek hiá-nyában kereshetô. Az EU új stratégiát dolgozott ki abból acélból, hogy megoldást keressen az egyre jobban bôvülôtengeri turizmus elôtt álló kihívásokra. A stratégia alapvetôcélja új üzleti modellek és innovatív termékek kifejlesztéseannak érdekében, hogy a szektor bôvüljön, ugyanakkor vi-szont a turizmussal kapcsolatos tevékenységek környezetihatása ne növekedjen. A stratégia szorgalmazza a kis- ésközépvállalkozások aktív támogatását (pl.: online finanszíro-zási kalauz, promóciós kampányok).

Számos uniós program közvetlen „nyertesei“ a turiszti-kai ágazat vállalkozásai, mivel a fiatalok, az idôsek, a hátrá-nyos helyzetûek utaztatásán keresztül az idegenforgalomfenntarthatja lendületét. A CALYPSO, az Európai Bizottságszociálturisztikai programjának köszönhetôen például a fô-szezonon kívüli hónapok „üres járatainak” áthidalásában je-lent segítséget, célja, hogy hozzásegítse a nehézségekkelküzdô polgárokat az üdülés lehetôségéhez, valamint hogyvendégeket biztosítson a szezonon kívüli idôszakban ala-csonyabb látogatottsággal bíró turisztikai célpontok számá-ra. Az Erasmus Kezdô Vállalkozóknak (Erasmus for YoungEnterpreneurs) keretein belül pedig kimondottan a turisztikaiszektorban debütáló vállalkozóknak indult a TourEurope2projekt, ami mobilitási és tapasztalatszerzési lehetôséget kí-nál külföldi cégeknél.

Pályázati kiírások:1. Fenntartható transznacionális turisztikai termékek

Támogatható területek: ökoturizmus, egészségturiz-mus, kerékpárturizmus. Költségvetés: 1 millió euró, 75 szá-zalékos támogatási intenzitás. 4-5 projekt kerül kiválasztás-ra, 18 hónapos projektidôtartam. Konzorcium: 4-5 országegyüttmûködése, 2 KKV és 1 helyi hatóság bevonásával. Apályázat megjelenésének várható idôpontja: 2014. május.Beadási határidô: 2014.augusztus.

2. Fôszezonon kívüli turizmus növeléseFókuszban: PPP együttmûködések ösztönzése, idô-

sek és fiatalok utaztatása, 8-10 projekt kerül kiválasztásra,12-24 hónapos projektidôtartam. Költségvetés: 1.650.000euró. A pályázat megjelenésének várható idôpontja: 2014.június. Beadási határidô: 2014. szeptember.

3. Kiemelt európai úti célok (EDEN)Az EDEN program 2014-es nyerteseinek kiválasztá-

sért felelôs közigazgatások támogatása. Költségvetés:750.000 euró, amibôl 22-25 nemzeti szervezet kerül kivá-lasztásra. EDEN 2014-es tematika: „Turizmus és gaszt-ronómia”. A pályázat megjelenésének várható idôpontja:2014. április Beadási határidô: 2014. június.

4. A turizmus és a kreatív szektor közötti szinergiákKonzorcium: 5 ország együttmûködése, minimum

2KKV és 1 közigazgatási szerv bevonásával.Költségvetés: 400.000 euró. 18 hónapos projektidôtartam. Apályázat megjelenésének várható idôpontja: 2014. április.Beadási határidô: 2014.július.

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: een@pbkik.hu

A hónap témája: A turisztikai ágazattámogatása az Európai Unióban

Megyer Autócentrum Kft. (a Budai Vámnál) ● 7629 Pécs, Schroll J. u. 3. ● Tel.: 72/550-502 ●

Az acélszerkezetek gyártásával ésspeciális nyílászárók készítésével fog-lalkozó Kecskés Fémipari Kft. ügyveze-tô-tulajdonosa örömmel próbálta ki aMegyer Autócentrum Kft. családi sport-kocsiját, az új SKODA Octavia RS-t.

— Kívülrôl mennyit mutat meg a

tudásából az autó?

— Érezhetô rajta az a maximálisan

jó értelembe vett kettôsség, ami tulaj-

donképpen az egész autóra jellemzô. Ha

megpróbálunk elvonatkoztatni a nagyon

feltûnô és a tekinteteket mágnesként

vonzó színtôl, akkor az új Octavia

visszafogott, de mégis modern ka-

rosszériáját látjuk, néhány nagyon jó ér-

zékkel elhelyezett kiegészítôvel.

Elöl a lökhárító és a különleges lám-

pák adják meg az alaphangot, oldalról a

nagyon mutatós könnyûfém felnik és a

külsô visszapillantók, hátulról pedig a

diszkrét hátsó szárny és látványos kipu-

fogó imitációk mutatják, hogy itt egy

nem hétköznapi autóról van szó.

— Mennyire feltûnô az Octavia

RS? Az üzleti életben fontos, hogy ki

mivel jelenik meg egy tárgyaláson.

— Szerintem nagyon pozitív üzene-

tet hordoz, ha valaki egy ilyen autóval

érkezik. Egyértelmûen mutatja, hogy a

tulajdonosa szereti a dinamikus, sportos

autókat, ugyanakkor racionálisan dönt,

és távol áll tôle a hivalkodás. Valóban

fontos a megjelenés az üzleti életben, de

például az, hogy milyen autóval me-

gyünk egy tárgyalásra, függ a szituáció-

tól is. Még nem éreztem hátrányát an-

nak, ha funkciójában megfelelô pl. kis-

teherautóval vagy pickup-pal érkeztem

egy megbeszélésre. Fontosabb, hogy az

autó tiszta legyen.

— Az Octavia híresen tágas autó,

az RS modellben is elegendô a hely?

— Mintha rám szabták volna. Ez

igaz az ülésekre is, nagyon látványos és

kényelmes sportüléseket kapott az RS,

még a 190 centis magasságomhoz is

ideális. Külön öröm, hogy hátul is

ugyanez a stílus fogad, nem estek a ter-

vezôk abba a hibába, hogy elfeledkez-

tek a hátsó utasokról. És ha már a hátsó

üléseknél tartunk, ez az Octavia egyik

legnagyobb ütôkártyája. Elképesztôen

nagy a tér, elegendô a hely a fejeknek, a

lábtér pedig négy megtermett férfiem-

ber számára is bôséges. Szellôzôk is ke-

rültek a könyöklô alatti tároló mögé, így

hátra is jut friss levegô.

— A mûszerfal formaterve viszont

nem annyira sportos, inkább az egy-

szerûség jellemzi.

— Szerintem ez nem baj. A kormány

RS logója, a szépen varrott bôrbevona-

tok és a félbôr ülések éppen elegendôek,

nem hiányoznak a harsány fények és a

túlbonyolított vonalak. Tetszik, hogy

sötét a tetôkárpit, gazdag a felszereltség

és az extrákból is az igazán fontosak ke-

rültek bele. A minôség is remek, azok a

részek, amelyekkel fizikai kontaktusba

kerülünk nagyon jó anyagokból készül-

tek, takarékosságnak csak a kevésbé

fontos részeken van nyoma. Talán

egyetlen hibát találtam, nincs a napel-

lenzôkben világítás. Ez akkor lehet fon-

tos, miután meggyôztük életünk párját,

hogy igaziból ez nem is egy sportkocsi,

hanem egy praktikus családi autó.

— Az 590 literes csomagtartó ta-

lán feledteti a két kis lámpa hiányát.

— Elképesztô méretû az Octavia

csomagtartója. Rejtély számomra, hogy

tudták ekkorára szabni, úgy hogy az

utastér is ilyen tágas. Sôt még alatta is

van pár rekesz. Mellé ez a hatalmas,

AUTÓTESZT32 Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: SKODA Octavia RS TDI DSG – ˇ

ˇ

ertekesites@megyerautocentrum.hu www.megyerautocentrum.hu

üveggel együtt nyíló hátsó ajtó, és szin-

te feleslegessé válik a kombi. Bár gyor-

san hozzáteszem, hogy én a kombit vá-

lasztanám, hiszen nem vészes a felára.

— Beszélgettünk az utastérrôl, a

dizájnról, az extrákról, a csomagtar-

tóról, de az RS lényege mégis a veze-

tés. Milyen vezetni az autót?

— Ha csak a száraz adatokat néz-

zük, akkor ez egy átlagosnál erôsebb dí-

zel autó. Nekem már ez is nagyon tet-

szik, mert dízelpárti vagyok. A hatalmas

nyomaték és mellé a roppant visszafo-

gott fogyasztás számomra egyértelmûen

a dízelek felé billentik a mérleg nyelvét.

Itt a fûszert a futómû a fékek és a váltó

jelentik. Zseniális futómûvet tett a

Skoda az Octavia alá. Hihetetlen ka-

nyarsebességekre képes az autó, köz-

úton nem is szabad feszegetni a határa-

it. Ezek a messzire kitolt határok azt is

jelentik, hogy tempósan vett kanyarok-

ban is nagyon biztonságos az autó.

Nagyszerûek a fékek, és a futómû is

kevésbé ráz, mint azt várná az ember.

Nagyon szimpatikus, hogy a Skoda há-

romféle kerékmérettel kínálja az RS-t.

A 17-es a kényelemszeretôknek való, a

18-as egy jó kompromisszum, a 19-es

pedig a szerencsés nyugat európaiaké

vagy olyanok számára jó választás, akik

elviselnek egy kis döcögést a látványo-

sabb megjelenésért cserébe.

— A magyar utakon a 17-es kerék

a jó választás?

— Szerencsére az utóbbi idôben,

Baranyában elég sok utat felújítottak.

Ha Budapest felé utazok, mint sok autós

Szekszárdig én is a 6-os úton megyek,

és ott egy elég hosszú szakasz európai

minôségû lett. Komló felé is sok helyen

rendbe tették az utakat. Ha ez a tenden-

cia folytatódik, akkor sokkal komforto-

sabban utazhatunk majd.

— Sportos kocsiban sokaknak

még mindig szentségtörés az automa-

taváltó. Az Octavia DSG váltójára is

igaz ez?

— Magam is kézi váltó párti va-

gyok, de el kell ismernem, hogy ez egy

remek szerkezet. Hihetetlen fürgeséggel

vált a fokozatok közt. Úgy tûnik, mint-

ha a fordulatszámmérôbôl is ki kellett

volna venni a csillapítást, hogy követni

tudja a váltásokat. Hamar meg tudnám

szokni ezt a kényelmet és gyorsaságot.

Pillanatok alatt a választott tempóra ka-

tapultál a kocsi, az erôfolyam pedig tö-

retlen, csak a motorhang jelzi a váltáso-

kat.

— Sportkocsi vagy utazóautó az

Octavia RS?

— Az a legjobb benne, hogy mind-

kettô. Sôt három, mert egy takarékos

családi autó is egyben. Hosszú utakon

egy kényelmes utazóautó, nagy tempó-

val, nagyon alacsony fogyasztással le-

het vele kényelmesen eljutni az

úticélunkhoz. Családi nyaralásra is re-

mek, mert elfér benne szinte minden, és

a komfortja még jócskán a fájdalomkü-

szöbön innen van. Ha pedig apuka gyor-

san szeret autózni, azt is megteheti né-

hanapján, abban is jó partner az

Octavia. Nekem nagyon szimpatikus,

hogy mindezt józanul és racionálisan

adja elô, kerüli a felesleges sallangokat,

így egy élhetô és élvezhetô autót ka-

punk a pénzünkért.

— Mindezt most akciós áron 8.5

millióért, ez mennyire jó ajánlat?

— Ha az 1.2-es Tsi 4.5 milliós alap-

árát nézzük, akkor drága az RS. Ha a jól

felszerelt dízelhez viszonyítunk, akkor

nem olyan vészes a felár, ennyit min-

denképpen megér az erôsebb motor, a

jobb futómû és az RS kiegészítôk, bele-

értve a nagyszerû üléseket is.

T.R.

Lökettérfogat: 1968 cm3

Maximális teljesítmény: 184 LE 3500-4000/minMaximális nyomaték: 380 Nm 1750-3000/minSaját tömeg: 1487 kgCsomagtér: 590lMaximális sebesség: 232 km/hGyorsulás 0-100 km/h: 8,1 sÁtlagfogyasztás (gyári adat): 5.0 lListaár: 8.330.000 FtA tesztautó fontosabb alapfelszerelései: elsô- oldal-függöny- és térdlégzsákok, ESC stabilitásvezérlés,Start-stop rendszer, fékenergia visszanyerés,Climatronic klímaberendezés, sport futómû, XDS dif-ferencálzár, bi-xenon fényszórók, tempomat, hegy-menet asszisztens, bôrbevonatú multifunkciós kor-mány.Céges vevôk a listaárból 18%, VOSZ tagok 20%kedvezményt vehetnek igénybe.

A TESZTAUTÓ ADATAI:

AUTÓTESZT 33Dél-Dunántúli Gazdaság

Kecskés Károly

ˇ

ˇ

NAV / KÖNYVAJÁNLÓ Dél-Dunántúli Gazdaság34

A jelek szerint a bevallási csúcs most

kezdôdik, azonban a feldolgozás már

folyamatosan zajlik a NAV-nál. Már

most látható, hogy továbbra is általános

hiba az aláírás hiánya, és szintén jellem-

zô, hogy az adózók nem megfelelô sor-

ba írják a kifizetôk által levont adóelô-

leget. Az egyéni vállalkozók körében

gyakran elmaradt a jövedelemszámítás

módszerének meghatározása. A hátralé-

vô egy hónap két fontos határideje:

2014. április 30.

Az egyszerûsített bevallást választó

adózók részére a hivatal kiküldi a beval-

lási ajánlatot (1353E).

2014. május 20.

— amennyiben az egyszerûsített beval-

lást az adózó javította, kiegészítette,

akkor a javított bevallást eddig kell

visszaküldeni a hivatalhoz (1353E)

— teljes adattartalmú bevallás benyúj-

tása (1353)

— csökkentett adattartalmú bevallás

benyújtása (1353 M)

— adónyilatkozat benyújtása (1353

ADÓNYILATKOZAT)

Amennyiben az adónyilatkozat vá-lasztásának feltételei fennállnak, ak-kor a kifizetô(munkáltató) az év ele-jén kiadott összesített igazoláson kö-teles volt tájékoztatni a magánsze-mélyt a nyilatkozatadási lehetôség-rôl.

Benyújtási lehetôségek:

— elektronikusan (Ügyfélkapun ke-

resztül)

— papíralapon

– postán

– személyesen az ügyfélszolgálatokon

A bevallások elektronikus formái elér-

hetôk az adóhivatal honlapján

(www.nav.gov.hu).

Noha sok vállalkozó tudja, hogy a sikeres üzletkötés a kap-

csolatokon múlik, kevesen emelik a kapcsolatépítést a cég-

stratégia szintjére. Leginkább akkor keresik

a kapcsolatokat, ha már baj van, ha nem tud-

ják eladni a terméküket, szolgáltatásukat.

Sok esetben ez a hiba végzetes is lehet. Ha

nem végzetes, akkor is stresszel, a kapko-

dásból eredô hibákkal fizetünk érte. Tapasz-

talataim szerint ilyen kétségbeesett helyzet-

ben fordulnak a cégek a mindenki által gyû-

lölt, „nyomulós” értékesítéshez, a kéretlen

hideghívásokhoz, kéretlen levelekhez, ame-

lyekkel egy nagyon szép szakmát, az ügyfél-

központú, etikus értékesítést járatják le.

Van-e más lehetôség?! Igen, a tudatos

kapcsolatépítés! Ebben nyújt praktikus se-

gítséget a „29% a megoldás” címû könyv. A

könyv kedvet csinál a tudatos kapcsolatépítéshez. Kedvet

csinál ahhoz, hogy a kisvállalkozások tulajdonosai/vezetôi

ne delegálják a kapcsolatépítést valamelyik kollégájuknak,

hanem fogják fel azt a vezetôi munka részeként. Mozdulja-

nak ki megszokott és minden bizonnyal kényelmes irodá-

jukból, és menjenek, találkozzanak, beszélgessenek, építsék

kapcsolataikat más vállalkozókkal, a piaci élet szereplôivel.

A kedv felkeltése után egy 52 kérdéses önértékelô teszt se-

gítségével tükröt tart elénk a szerzô. Ezután az év minden

hetére ad valamilyen praktikus kapcsolatépíté-

si módszert.

Hogy mennyire használhatók a könyv javasla-

tai, azt az is bizonyítja, hogy a könyv szerzôi

egy sikeres nemzetközi vállalkozói klub alapí-

tói, tehát javaslataik kiállták a gyakorlat próbá-

ját. Régebben csodálkoztam, hogy sikeres em-

berek miért osztják meg titkukat másokkal, je-

len esetben a kapcsolatépítéssel kapcsolatos

titkaikat, miért nem félnek, hogy mások

„lelopják” azokat. Talán azért, mert egy dolog

az ötlet lemásolása, és teljesen más dolog an-

nak megvalósítása. A kapcsolatépítés szó má-

sodik tagja az építés. A jó építkezéshez azon-

ban elôrelátás, jó terv, szakértô végrehajtás,

végsô soron sok-sok munka szükséges. Ezt viszont kevesen

vállalják. Azokkal, akik viszont vállalják, minden bizonnyal

találkozni fogok, például a kamarai rendezvényeken!

Héder Sándor

mérnök, tréner, coach, címzetes egyetemi docens

www.forlong.hu

http://www.libri.hu/konyv/29-a-megoldas.html

Kapcsolatépítôk kézikönyve

Egy hónappal a határidô elôtt a bevallások egyharmada érkezett meg

A Dél-dunántúli régióban 350 ezer személyijövedelemadó-bevallást vár a hivatal, egyelôre ezek egyharmada érkezett

meg. Feldolgozásukat sokszor akadályozza az aláírás hiánya, hiszen így a bevallás érvénytelen.

ORFÛI MELLÉKLET 35Dél-Dunántúli Gazdaság