View
222
Download
4
Embed Size (px)
DESCRIPTION
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara immár 17. éve ad ki saját lapot a baranyai üzleti élet szereplőinek informálására. A Dél-Dunántúli Gazdaság havi, igényes megjelenésű, színes magazinként kerül kiadásra.
Citation preview
A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVII. évf. 8. szám, 2015. október 9.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !
w w w . f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a • w w w . y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a
A legfôbbkihívás:maga azember!
Virtuális jövô
EGÉSZSÉGIPAR Dél-Dunántúli Gazdaság2
KARDIOLÓGIAI,
BELGYÓGYÁSZATI MAGÁNRENDELÉS,
SZÛRÔKÖZPONT
Pécs, Király u. 81.
Bejelentkezés telefonon: 72/213-462, 30/743-8700
Szív-érrendszeri szûrôvizsgálatok,
arteriográfos érvizsgálat.
Belgyógyászati, kardiológiai betegek kivizsgálása,
gondozása.
Akupunktúra, fizikotherápia, gyógymasszázs.
Foglalkozás-egészségügyi ellátás.
www.szurokozpontpecs.hu
Dr. Varsányi Ágnes fôorvos,
kardiológus,
belgyógyász szakorvos
Sok minden rajtunk múlikAz egészséget, illetve annak az esélyét is meg lehet venni, nem fel-tétlenül csak pénzen, hanem fáradsággal, magunkra való odafigye-léssel. A betegségek megelôzésében jelentôs szerepet játszik azegészséges életmód és étrend, valamint a szûrôvizsgálatokon valórészvétel.
Az uniós tagállamokhoz viszonyítva Magyarországon közel két-szeres a rosszindulatú daganatok által okozott halálesetek száma, há-romszoros ez a szorzó a szívkoszorúér betegségek és négyszeres azagyér betegségek esetén. Évente egy közepes méretû városnyi lakos-sággal, csaknem ötvenezerrel többen halnak meg nálunk, mint Nyu-gat-Európa országaiban. Ennek fô oka a szûrések elhanyagolása és azönpusztító életmód. Mindezek a szûrôvizsgálatokon való részvétellelmegelôzhetôk lennének.
Október már hosszú évtizedek óta a Látás hónapja, amikor is azországos akcióban résztvevô látszerészeknél ingyenes látásellenôrzé-sen, szaktanácsadáson vehetnek részt az érdeklôdôk. Az ilyenkor el-végzett teljes körû vizsgálat nemcsak a látásélesség megállapításáraterjed ki, hanem a szembetegségekre is, s amennyiben azoptometrista, vagy szemorvos ezek bármelyikére utaló jelet fedez fel,további szemvizsgálat szakorvosi rendelôben történô elvégzéséretesz javaslatot.
Világszintû felmérések alapján az emberek több mint 50 száza-lékának lenne szüksége valamilyen látás korrekcióra, Magyarorszá-gon közel 1,5 millióan még sosem vettek részt szemvizsgálaton. Azakció célja éppen ezért, hogy ôket is megszólítsák, felhívják a figyel-müket a látásvizsgálat fontosságára, ugyanis általa nemcsak egy eset-leg késôbb súlyossá váló szembetegség, hanem a cukorbetegség,vagy akár a magas vérnyomásra, vagy a pajzsmirigy rendellenes mû-ködésére utaló jelek is felfedezhetôk.
A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3
TA R TA L O MCímlapsztori 4–8
Kamarai hírek 9
Mesteravató 10–11
Társasági élet 12
Kamarai hírek 13
A hónap üzletembere: Cserkúthy András 14
Baranyai gazdaság
Coach=tanácsadó? 15
Kesztyûs múzeum 16
Magyar Kézmûves Remek 17–18
Munkahelyeket teremtettek... 18–19
Szakképzés
Elsô két szakma állami támogatással 20
A tanulószerzôdéses havi normatívák...21
Lakberendezés 23
Mesterképzés 24
Tanulószerzôdés 25
Gasztronómia 26
Sport és gazdaság 27
Vállalkozói sarok 27
Autóteszt 28–29
Ötletbörze 30
Enterprise Europe Network 31
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746
Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.
Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.
7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152
E-mail: [email protected] szerkesztôbizottság tagjai:
Hendinger Anita, Janovics László, Rabb SzabolcsHirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563
Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs
Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu
www.pecsikamara.hu
Autóteszt: Schnell Szimonetta– Peugeot 308 1.2
PureTech Style
10–11. oldal
A hónap üzletembere:Cserkúthy András
GLT Scan&Plan Kft.
18–19. oldal
28–29. oldal
Mesterek lettek – Közel száz mestert avattak a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában
Üzletemberek a teniszpályán
12. oldal
14. oldal
Munkahelyeket teremtettek,üzemcsarnokot építettek
CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4
A pécsi DEXTER Kft. 24 éve a széles
értelemben vett oktatás informatikai tá-
mogatásának fejlesztésében dolgozik,
az adminisztrációtól az elektronikus
ügyintézésen át az
oktatás tartalmi tá-
mogatásáig (pl.
blendad learning, e-
learning, MOOC), a
K+F tevékenységek
adminisztratív és
csoportmunka támo-
gatásáig számos te-
rülettel foglalkoz-
nak. Mint RÓS
László ügyvezetôtôl
megtudtuk, pécsi
vállalkozásként je-
lentôs és sikeres in-
novációs tevékenységet folytatnak, va-
gyis a közeljövô számukra már a jelen.
— A fejlesztésekben az igények
elôtt kell járnunk, hogy a piacon to-
vábbra is mi lehessünk azok, akiktôl
másoknak érdemes ötleteket meríteni.
Az információs társadalom részeként az
oktatás egyike azoknak a területeknek,
ahol a legdinamikusabban jelennek meg
az új igények. Ez gyakran szétfeszíti a
hagyományos szervezeti struktúrákat,
gyakorlatokat, ezzel is ösztönözve az
oktatás szereplôit új innovatív megoldá-
sok alkalmazására.
A legnagyobb kihívás és egyúttal le-
hetôség is számunkra a folyamatos vál-
tozás, ami az oktatási intézményrend-
szert és a tanulás lehetôségeit jellemzi.
A technológia fejlôdé-
se megállíthatatlan,
gondoljunk a mobil-
eszközök (okostele-
fonok és tabletek) tér-
hódítására. Célunk,
hogy közvetlenül a ta-
nulást, de kicsit tágab-
ban az oktatási folya-
mat szervezésének ha-
tékonyságát is segít-
sük. Olyan rugalmas
eszközrendszert alakí-
tottunk ki, ami az
egyetemi adminisztrá-
ciótól a szakképzés szervezésén keresz-
tül az egyéni tanulásig nyújt támogatást.
Kevesen tudják, de az ország legna-
gyobb, számos oktatási intézményében
sikeresen használt oktatástámogató
rendszert, a CooSpace-t pécsi cégként
mi fejlesztjük. És hogy mit teszünk a jö-
vô érdekében? Számos kísérleti fejlesz-
tésen dolgozunk, ami az elkövetkezô
években kerül bevezetésre és reménye-
ink szerint hozzájárulunk az oktatási,
képzési tevékenység hatékonyságának
és eredményességének emeléséhez.
— Milyen gyorsan kell reagálni a
cégnek az informatikai fejlesztésekre
amiatt, hogy ne szenvedjenek hát-
rányt a piacon?
— A gyorsaság ebben a szektorban
nem jelenthet kapkodást, a gondolkodás
rugalmasságában és az innovációban
kell a többiek elôtt járni. Ezzel teremthe-
tünk lehetôséget arra, hogy egy jól kivá-
lasztott távlati stratégia mentén folyama-
tosan jelenjenek meg az új megoldások.
— Miként látja, hogy hogyan ala-
kul a virtuális jövô, azaz hova fejlôd-
het az IT-szektor a közeljövôben?
— A technológia fejlôdése nem gon-
dot jelent, hanem számos esetben éppen
a lehetôséget arra, hogy könnyebben,
olcsóbban, kisebb fejlesztôi erôfeszítés-
sel érhessünk el jobb eredményeket. A
DEXTER Kft. szerencsés abból a szem-
pontból, hogy kiváló munkatársaink
ambiciózusak és önállóságuknak kö-
szönhetôen felelôsen képviselik fejlesz-
téseink során a legkorszerûbb megoldá-
sok alkalmazását. Jó ilyen csapatban
dolgozni. Nagyon reméljük, hogy aho-
gyan eddig, ezután is nem csak részt ve-
szünk, de alakítjuk is a jövôt. A munka-
padon lévô termékek tekintetében ma
nálunk már holnap van.
A pécsi RG Networks Kft-nek vanNet
mûholdas internet szolgáltatásával és
nagykapacitású, licenszelt mikrohullá-
mú üzleti és béreltvonali internet szol-
gáltatásaival az IT-szektoron belül a
távközlésben pozícionálható a helye.
Magyarországon, valamint Európa né-
hány országában alternatív és egyben
innovatív szolgáltatóként fôként olyan
területeken van jelen megoldásaival,
ahol a nagy telekommunikációs vállal-
kozások nem építenek hálózatokat. Te-
hát az informatika elválaszthatatlan a
cég mûködésétôl. Hogy milyen kihívá-
soknak kell megfelelniük az informati-
kai vonatkozást illetôen, LENGVÁR-
SZKY Szabolcs ügyvezetôtôl kértünk
választ.
Ma már ki semkell lépnünk otthonról
ahhoz, hogy ügyeinket in-tézzük: kanapénkon ülve
dolgozhatunk, interneten rendelhetünk ételt, köny-vet, ruhát, fizethetjük számláinkat az internet
bankingon keresztül, otthonunkba jönnek a hírek, mobil-telefonunk jelez, ha valami elintéznivalónk van, de ez aszerkezet ébreszt reggel is a hagyományos vekker helyett,és ha ki akarunk kapcsolni, elmerülünk egy számítógépesjátékban... Folytathatnánk a sort, ami 10-20 éve még csaka fejekben létezett, az mára valósággá vált. És miként él-jük az életünket 5-10 év múlva, hová fejlôdhet még a
digitális világ? A pécsi, baranyai cégek mikéntvesznek részt a virtuális jövô megírásában?
Ezekre a kérdésekre kerestük a választ azIT-szektorban mûködô vállalkozások
vezetôinek segítségével. ■
Virtuális jövô -
Rós László
CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55
— Magyarország digitális megúju-
lási törekvéseiben, mint pl. a most indu-
ló szélessáv-fejlesztési program, folya-
matosan jelen kell lenni a nagy távköz-
lési vállalkozások mellett. Kihívás szá-
munkra, hogy követni tudjuk a multik
jelentôs tôkébôl történô fejlesztéseit és
díjcsökkentéseit, legalább arányaiban.
Ma, magyarországi kkv-ként nehéz erre
reagálni, fôként úgy, hogy folyamatosan
fejlesztjük mind a mûholdas, mind pe-
dig a mikrohullámú szolgáltatásainkat.
Elôbbit fôként kapacitásban (sávszéles-
ség, forgalmi korlátlanság irányában),
míg utóbbit fôleg területi lefedettség-
ben. Természetesen a fejlesztéseknél fi-
gyelni kell, hogy a piaci rés igényein
belül maradjunk, ezért ez folyamatos
energiát köt le a napi távközlési aktuali-
tásokat tekintve. Jelenleg azon dolgo-
zunk, hogy a szélessáv-fejlesztési prog-
ram, azaz a „minden háztartásba
30Mbit/s-os internetet” célkitûzésben
részt tudjunk venni, megfeleljünk a fô-
ként nagyobb távközlési szolgáltatók
bevonásával meghatározott mûszaki ki-
írásoknak.
A virtuális jövô nélkülözhetetlen
alappillére az online jelenlét, mi az
adatátviteli technológiát biztosítjuk eh-
hez, ráadásul olyan területeken is, ahol
eddig nem hogy a virtualitáshoz, a vi-
lághálóhoz sem fértek hozzá. Azt, hogy
a virtuális jövô hova fejlôdik, szerintem
még „maga” az internet sem tudja meg-
m o n d a n i ,
az biztos,
hogy fan-
taszt ikus ,
de ijesztô
bugyrai is
vannak!
— A Moore-törvény néven közismert
megfigyelés – mely szerint az egység-
nyi területre sûrített tranzisztorok száma
18-24 havonta duplázódik, az ár pedig
változatlan – 1975 óta nagyjából folya-
matosan érvényes. Ennek eredménye-
képp ma már autónkban, mosógépünk-
ben is bonyolult mikroprocesszorokat
találhatunk – osztotta meg gondolatait a
virtuális jövôrôl a Dél-Dunántúli Gaz-
dasággal BRACHMANN Ferenc, az
Információmenedzsment
Innovációs Klaszter
klasztermenedzsere. —
A fejlôdés íve egyértel-
mû: hamarosan nem csu-
pán konyhai robotgé-
pünk lesz „okos”, hanem
ruhadarabjaink, kevésbé
vagy nem tartós fo-
gyasztási cikkeink is.
Mindezek mellett meg-
lévô eszközeink, elsô-
sorban mobiltelefonja-
ink és táblagépeink egy-
re nagyobb kapacitással
rendelkeznek, egyre több szenzor egyre
pontosabb adatát rögzítik, így a nyújtott
szolgáltatások egyre kényelmesebbé te-
szik életünket.
Az adat tárolásának költsége már je-
lenleg is olyan igen alacsony, hogy gya-
korlatilag semmit nem ér meg kidobni,
letörölni. Sokkal inkább érdemes az
adatot hatékonyság növelésre, vagy
költségcsökkentésre
felhasználni, legyen
az bármilyen kis mér-
tékû vagy jelentôségû
adat. Olyan világban
élünk, ahol század-,
ezredmásodpercek is
dollármilliárdos háló-
zatfejlesztési beruhá-
zásokat tesznek nye-
reségessé.
Mindezen válto-
zások alapjában véve
fogják átalakítani a
legtöbb iparágat: nyílt
titok, hogy a szállítmányozás hamaro-
san alapvetô változásokon fog átesni:
nem csupán az önjáró kamionok, de a
drónok is rendkívüli mértékben változ-
tatják meg azt, hogy a termékek hogyan
jutnak el hozzánk.
A legnagyobb kihívássá így maga az
ember vált: tudunk-e elég gyorsan fej-
lôdni a technológiával, tudunk-e elég
informatikust, adatelemzési szakembert
képezni ahhoz, hogy a jövô kényelmes
világát megteremt-
sük magunknak?
Ezen a kihíváson
dolgozik klasz-
terünk, az Informa-
tikai Vállalkozók
S z ö v e t s é g é v e l
(IVSZ) szorosan
együttmûködve.
Szeretnénk elérni,
hogy egy nagyság-
renddel növeked-
jen a következô
években az infor-
matikával megfer-
tôzött fiatalok száma, nem csupán a szo-
ros értelemben vett szakterületen belül,
de minden más területen is: rengeteg
szegmensbe türemkedett már be az in-
formatika, egy logisztikai szakember
például már csak számítógépen képes
dolgozni. Hamarosan egyre több terüle-
ten, egyre mélyebbre ható változásokat
fog elôidézni az informatika, melyre fel
kell készíteni szinte
az összes iparágat.
A kezdetektôl, azaz
10 év óta IT-fej-
lesztésekkel foglalko-
zik a pécsi székhelyû
RG Net Kft. Mint
HERBÁLY István
ügyvezetô mondja, az
informatika mint táp-
talaj van jelen a min-
dennapjaikban, hi-
szen ennek segítségé-
még hová fejlôdhetünk?
Brachmann Ferenc
Lengvárszky Szabolcs Herbály István
CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság
vel fejlôdnek ki ötleteik megvalósult
projektekké, piaci termékekké, innova-
tív szolgáltatásokká.
— Köszönhetôen annak, hogy egy
IT-cégcsoport tagjai vagyunk, a szektor
szinte minden területét le tudjuk fedni,
ez egyedülálló a régióban.
— Milyen kihívásokat jelent az in-
formatika robbanásszerû fejlôdése?
— Folyamatosan fejlôdni és tájéko-
zódni kell. Ami ma
még kutatás, az holnap
már termék, jövô héten
már tömegtermék, jö-
vô hónapra pedig el-
avul. Aki itt nem tartja
a lépést, az hamar ver-
senyhátrányba kerül-
het. Ez igaz az eszkö-
zökre és az alkalma-
zott technológiákra is.
Ezért folyamatosan fi-
gyeljük az új megoldá-
sokat, a nemzetközi
trendeket, az elérhetô
technológiákat a szaksajtóban és a
nemzetközi kiállításokon, konferenciá-
kon is.
— Az ön cége miként vesz részt a
virtuális jövô alakításában?
— Az alakításhoz mi nagyon kis
pont vagyunk, maximum ki tudjuk
használni a fejlôdésben lévô lehetôsége-
ket. Nem bocsátkoznék jóslatokba, hi-
szen bizonyos területek a vártnál sokkal
gyorsabban fejlôdnek, míg mások sok-
kal lassabban. Elég, ha megnézzük az 5
évvel ezelôtti szervereket és a mai
okostelefonokat. Láthatjuk, hogy körül-
belül ugyanakkora számítási kapacitá-
suk és memóriájuk van. Míg ha meg-
nézzük a nagyon izgalmas mesterséges-
intelligencia-kutatást, azt láthatjuk,
hogy nem sikerül átütô sikert elérni. Aki
használt már Google fordítót, az nem fél
a gépek uralmától.
Magyarország legnagyobb infokommu-
nikációs-technológiai (ICT) munkaadó-
ja, az IT Services Hungary az informati-
kai és telekommunikációs tanácsadási
szolgáltatások széles körébôl az infor-
matikai megoldások menedzsmentjére
és kiszervezésére, valamint fejlesztésre
és rendszerintegrációra összpontosít. A
vállalat folyamatosan fejleszti telephe-
lyeit, így a pécsit is, ahol ma már 400-
an dolgoznak. Az informatika minden
szegmensében nyújtanak szolgáltatást,
szerte Európában, elsôsorban multinaci-
onális nagyvállalatoknak.
— A legnagyobb kihívás a szakem-
berképzés és toborzás – mondja
ZALAY Buda, az ITSH pécsi telep-
helyének vezetôje.
— Óriási hiány van
ugyanis a nyelveket
beszélô informatikus
területen. A képzô-
helyek (egyetemek,
szakközépiskolák,
OKJ-képzések) nem
tudnak annyi szak-
embert kibocsájtani,
amennyire szükség
lenne. Arra a kérdés-
re, hogy milyen
gyorsan kell reagálni
a cégnek az informa-
tikai fejlesztésekre amiatt, hogy ne
szenvedjen hátrányt a piacon, azt a vá-
laszt adhatom, hogy anyavállalatunk, a
T-Systems egyelôre követni, formálni
tudja a technológiai fejlôdést. A legmo-
dernebb eszközökkel dolgozhatunk, a
legmodernebb technológiát állítjuk a
szolgáltatásaink középpontjába.
— Szédületes a technikai fejlôdés
az utóbbi években. Miként látja, hogy
hogyan alakul a virtuális jövô, azaz
hova fejlôdhet az IT-szektor a közel-
jövôben?
— Egy dolog jó-
solható meg ez ügy-
ben: az informatika
életünk minden terü-
letére beszivárog.
Közlekedés, város-
üzemeltetés, a mun-
kahelyünk, pénzinté-
zetek, egészségügy, a
lakásunk – mindenhol
lesz technológia. A
kérdés sokkal inkább
ennek kontrollja lesz,
semmint a létezése.
Vendéglátó vállalkozások, nemzeti do-
hányboltok és kiskereskedelmi egysé-
gek (pékség, kisbolt) számára készít sa-
ját fejlesztésû kereskedelmi szoftvere-
ket a pécsi XOFT Kft. Rendszereik a
kereskedelem minden folyamatát, így
az értékesítést, készletkezelést, pénzke-
zelést, leltározást, standolást, kedvez-
ménykezelést segítik. Mint PELLE
Gábor értékesítési vezetô, társtulajdo-
nos mondja, elsôsorban a piaci igénye-
ket, trendeket kell követni.
— Általában a fejlesztések megva-
lósításánál ezeket tartjuk szem elôtt, il-
letve az olyan fejlesztéseket preferáljuk,
melyektôl a szoftvereink piacképesebbé
válnak. Másodsorban a törvényi elôírá-
soknak kell megfelelni, ezért szükséges
idônként a szoftvereinket átírni, módo-
sítani. Ezek a módosítások általában kö-
telezô érvényûek a szoftvert használók-
ra, ezért ezekre nekünk is reagálnunk
kell.
— Milyen kihívásokkal szembe-
sülnek az IT-területen nap mint nap?
— Ebben a szektorban, sajnos, még
magas a digitális írástudatlanság, de a
jövôben ez robbanásszerûen változni
fog. Egyre gyorsabbak és olcsóbbak a
használható eszközök, ezek már nem
csak a munkánknak, hanem a magánéle-
tünknek is részesei. Mai felgyorsult vi-
lágunkban nincs idô a több hónapos ter-
vezésre, kivitelezésre, mindenre „azon-
nal” kell reagálni, lehetôleg a verseny-
társaknál jobb megoldássokkal kell elô-
állni.
— Miként alakul a virtuális jövô,
azaz hova fejlôdhet az IT-szektor?
— A jövô minden-
képp a platform-
független megoldáso-
ké és a felhôalapon
mûködô rendszereké.
Új fizetési rendszere-
ket kell alkalmazni,
amiben bankkártya és
bankszámla nélkül le-
het ingyenesen vásá-
rolni étteremben, üz-
letben, webshopban.
Ki kell használni,
hogy mobiltelefonunk
mindig a zsebünkben
lapul. Cégünk most
vezet be a piacra egy böngészôbôl hasz-
nálható online pénztárgépet kezelô
rendszert, amely óriási szabadságot ad-
Zalay Buda
Pelle Gábor
CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7
hat a kereskedelem minden szereplôjé-
nek, a gyártótól a nagykereskedôkön
keresztül az üzleteknek és azok vásárló-
inak is.
— Cégünk fô profilja a 3D-
nyomtatás, ezen belül a bérnyomtatás,
nyomtatók karbantartása beüzemelése,
prototípus-fejlesztés és -gyártás – mu-
tatja be a pécsi Pickform Bt. fô tevé-
kenységi körét BAZSALI Gábor, a cég
vezetô mérnöke. — A
3D-nyomtatás az IT-
szektorral a nyomta-
tók vezérlôegységei-
nél köthetô össze. A
3D-nyomtatók vezér-
lése egyedileg progra-
mozott ARDUINO
vezérléssel történik,
melynek programozá-
sát házon belül oldjuk
meg. A 3D-nyomtató
egy számítógép által
vezérelt printer,
amely különbözô fo-
lyamatok alkalmazásával kézzel fogha-
tóvá teszi a számítógépen található digi-
tális modellt. Az IT-szektor nagyon kis
mértékben van jelen a cégünk profiljá-
ban, de ahol jelen van, ott kardinális
fontossággal bír.
— Mégis, milyen kihívásoknak
kell megfelelni az informatikai fej-
lesztéseket illetôen?
— Egyedül a különbözô gépek
szoftvereinek értelmezése és a hibák ki-
szûrése tartogat magában némi kihívást,
melyet eddig minden esetben sikerült
megoldani. Alapvetôen a technológia
fejlôdése az, amivel nehéz lépést tarta-
ni. A különbözô eljárások különféle al-
kalmazási területek. Világszinten a 3D-
nyomtatás olyan rohamos mértékben
halad elôre, hogy szinte követni sem le-
het. Napról napra jönnek ki újabb és
újabb megoldások.
— Miként látja, hogyan alakul a
virtuális jövô?
— A virtualitás, a felgyorsult világ
mind érezhetô napjainkban. Egy ren-
dezvényen szembesültem egy mintegy
20 évvel ezelôtti íróasztallal és a mai
irodák íróasztalával. A különbség drá-
mai és kicsit meghökkentô. Egy zsúfo-
lásig megtelt íróasztal szemben egyet-
lenegy laptoppal. Egy animációs videón
bemutatva prezentálták, hogy mi min-
den került be az IT-szektorba (virtuális
világba) az íróasztalról. Értem ez alatt a
különbözô dokumentumok tárolását, a
naptárprogramokat, a teendôlistát, a
kommunikációt és még sorolhatnám.
Csak szemlélôi vagyunk annak, ahogy
szédületes tempóban változik a virtuális
világ.
A pécsi Webstar Csoport szoftverfej-
lesztô cég munkáinak döntô többsége a
vállalati környezetbe integrálható
webes nyilvántartórendszerek fejleszté-
se. Mint BERTÓK Attila ügyvezetôtôl
megtudtuk, a vállalkozás célja, hogy a
mai felgyorsult és innovatív piaci kör-
nyezetben olyan szoftver-rendszereket
hozzanak létre, melyek ergonómiai
szempontból könnyen használhatók, le-
tisztultak és hatékony munkavégzést
tesznek lehetôvé.
— Cégünk mûködése és a szolgálta-
tásaink olyan gyakorlatias és szolgálta-
tás-orientált szemléletre épülnek, ame-
lyek a funkcionalitást, a rugalmasságot
és a fenntarthatóságot szem elôtt tartva
szolgálják ügyfeleink minôséggel és
költséghatékonysággal kapcsolatos el-
várásait, valamint a gyors piaci alkal-
mazkodás lehetôségét.
Szakmánkból adódik, hogy naponta
jelennek meg új és újabb megoldások,
technológiák, amelyekhez
így vagy úgy, de alkalmaz-
kodnunk kell. Ugyanakkor
gazdaságilag nem feltétle-
nül éri meg folyamatosan
átalakítani az infrastruktú-
ránkat, kidobni a megszo-
kott, bevált folyamatokat
és mindig újat tanulni. Ezt
a kényes egyensúlyt igyek-
szünk fenntartani: változni
és állandóságot teremteni.
— Szédületes a tech-
nikai fejlôdés az utóbbi
években. Hová fejlôdhet
az IT-szektor a közeljövôben?
— Véleményem szerint a legérdeke-
sebb folyamat ma az Internet of Things
(A dolgok internete), azaz hogy hétköz-
napi tárgyainkba miniatûr számítógépet
építünk és rákötjük azokat a világháló-
ra. Ez önmagában öncélúnak tûnik, de
rengeteg innovatív, kreatív ötletet szül
ez a lehetôség, és hiszem, hogy általuk
meg fognak változni a mindennapjaink.■
Bazsali Gábor Bertók Attila
CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság
Egyre fontosabb szerepet kap az informatikai biztonság, mi-után a virtuális és a valós világ mind inkább összemosódik.Az internet használatával ma már az emberek jelentôs ré-sze, akivel csak lehet online tartja a kapcsolatot, s amit le-het a virtuális térben intéz.
Pécsett mûködik egy informatikával foglalkozó vál-lalkozás, amelynek tulajdonosai mindezeket felis-merve és alkalmazva fontosnak tartják, hogy a part-nereikkel személyesen is tartsák a kapcsolatot.
— Igazán szerencsésnek mondhatom magam,mert mire útjára indítottam a vállalkozásomat, ta-pasztalatot szereztem az informatikatöbb területén is – mondja Déri Zoltána DZstudio Informatikai Kft. ügyvezetôigazgatója és tulajdonosa. — 1998-ban egyéni vállalkozó-ként kezdtem, s folyamatosan nôtte ki magát a cégünk, amikft. formában 2011 óta mûködik.
Egy évtizede annak, hogy komplex informatikai rendsze-reket, számítógép-hálózatokat, ma már pedig high-tech op-tikai rendszereket építenek ki a legkorszerûbb technológiá-val, ezek hardvereit és szoftvereit folyamatosan karbantart-
ják, frissítik. E mellett web felületeket menedzselnek, válla-latirányítási szoftvereket készítenek.
— Nagy hangsúlyt helyezünk az ügyfeleinkkel való kap-csolattartásra – folytatja tovább. — A szoftverek fejlesztése
velük együtt, az igényeik szerint történik. Igyek-szünk minden kérésnek eleget tenni. Törekszünk ar-ra, hogy az általunk készített alkalmazások jól hasz-nálhatók legyenek, mentesek minden feleslegesprogramelemtôl. Mindez annak érdekében, hogy aszámítógép ne hátráltassa, hanem segítse használó-ját, egy eszköz legyen, amivel egyszerûbben és ha-tékonyabban elvégezheti a munkáját.
Szólt arról is, a tevékenységük nem-csak Baranyára, de az ország számospontjára is kiterjed. A kultúra és a kul-
turális intézmények pedig különleges helyet foglalnak el azáltaluk nyújtott szolgáltatások között, amelyeket kedvezôáron nyújtanak részükre, ezzel támogatva a tevékenységüket.
Fontosnak tartják, hogy kövessék az informatika folya-matos változásait, naprakészek legyenek, hogy minél maga-sabb szinten tudjanak eleget tenni a megrendelôik által tá-masztott újabb és újabb elvárásoknak.
7627 Pécs, Bokor u. 8/1. ● Tel.: +3630 298 8023 ● web: http://www.dzstudio.hu ● e.mail: [email protected]
A számítógép ne hátráltassa, segítse használóját
KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 9
Az Enterprise Europe Network pécsi
irodája adott otthont idén a hálózat éves
szakmai találkozójának szeptember 3-4-
én a kamarában. A hazai konzorcium 9
partnerének több mint 90 munkatársa
vett részt ezen a nagyon intenzív ren-
dezvényen, mely egyszerre szolgálta a
kollégák megismerését, a szolgáltatások
javítását célzó szakmai tréningeket, és a
hálózatos mûködés elônyeinek minél
jobb kihasználását.
„Igyekeztünk kihasználni a lehetô-
séget, hogy tanuljunk egymástól, meg-
ismerjük az új kollégákat, illetve mi is
megismertessük magunkat még jobban”
– összegezte a két napot az egyik részt-
vevô.
A világban feltûnô legújabb trendek-
rôl is részletes tájékoztatást kaptunk
meghívott elôadóinktól – Simon Poulsen
Dániából, Németh István és Erwan leGuen Brüsszelbôl csatlakozott a szak-
mai programhoz. Helyt kapott továbbá
az innováció jövôjével, start-up vállal-
kozásokkal és közösségi finanszírozás-
sal kapcsolatos elôadás is mindamellett,
hogy Pécs vonzerejébe is belekóstolhat-
tak a résztvevôk.
A hálózat „nagykövetei” – az Enterprise
Europe Network segítségével komoly
nemzetközi üzleti sikereket elért vállal-
kozók – egynapos kommunikációs tré-
ning keretében tettek szert olyan készsé-
gekre, melyek segítségével népszerûsí-
teni tudják majd szolgáltatásainkat olyan
vállalkozások körében, akik még nem
vették ezeket igénybe. Egy-egy ilyen
belsô hálózatépítés új lendületet ad a
vállalkozásfejlesztés területén végzett
mindennapi munkának, és gördüléke-
nyebbé teszi a napi kommunikációt és
munkát a partnerek között.
Schmidt Enikô
Közös tanulás és tudásmegosztás Pécsett
J
MESTERAVATÓ Dél-Dunántúli Gazdaság10
Ipari gépészek, gépi forgácsolók, he-gesztôk, autószerelôk, autóelektroni-kai mûszerészek, karosszérialakato-sok, gázfogyasztóberendezés- és csô-hálózat-szerelôk vették át ünnepélyeskeretek között mesterlevelüket.
A mesteravatón dr. Kéri István, a Pécs-
Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara
elnöke köszöntôjében egyebek mellett
arról szólt, még soha ekkora érdeklôdés
nem övezte a mesterképzést, több mint
háromszázan jelentkeztek a meghirde-
tett tanfolyamokra, s jelentôs számban
szereztek mesterlevelet a hiányszakmák
mûvelôi. Ebben szerepet játszott a tanu-
lók képzésében bekövetkezett változás,
hogy csak mesterek foglalkozhatnak ve-
lük, valamint az is, hogy támogatás
igénybevételével tehették le a mester-
vizsgát, ami nem kis kihívás elé állítot-
ta ôket, ugyanis a mestervizsga-bizott-
ságok magasra tették a mércét, ezzel is
jelezve, a szakképzés színvonalának
emelése fontos eleme a megye gazdasá-
ga fellendítésének.
Mindehhez Girán János alpolgár-
mester a következôket tette hozzá: azok,
akik arra vállalkoztak, hogy megszerzik
a mestercímet, az eltelt években is fo-
lyamatosan képezték magukat, a mosta-
ni egy újabb vállalás volt részükrôl,
amit a munkájuk mellett teljesítettek.
Az elmúlt hónapokban nemcsak az el-
méleti és gyakorlati tudásukat frissítet-
ték fel, de a vizsga részeként mesterda-
rabot is készítettek. Azok pedig külön
elismerést érdemelnek, akik hiányszak-
mákban vállalkoztak arra, hogy meg-
szerezzék a mestercímet annak érdeké-
ben, hogy tanulókkal foglalkozhassa-
nak, tovább tudják adni a tudásukat.
Hangsúlyozta, olyan ütemben fej-
lôdnek az egyes szakmákban alkalma-
zott technológiák, technikák, hogy aki
ezt a folyamatot nem követi és lemarad,
annak akár a munkája, a cége, a megél-
hetése is veszélybe kerülhet, mert nem
tud olyan szinten teljesíteni, mint azok,
akik folyamatosan képezték magukat, s
rendelkeznek ezzel a tudással.
— A most felavatott mesterek egyik
fontos feladata, hogy az évek alatt fel-
halmozott tudásukat átadják az utódok-
nak, a jövô szakmunkásainak – emelte
ki beszédében Várszegi Gyula, a Pécs-
Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara
szakképzési alelnöke. — Mindannyian
a szakmájuk legmagasabb fokára jutot-
tak, ezentúl mindig a legmagasabb szín-
vonalon kell teljesíteniük. E mellett fon-
tos, hogy a mesterek összetartsanak,
mert csak akkor érhetnek el változáso-
kat, vívhatják ki az általuk mûvelt szak-
ma megbecsülését. Azzal, hogy ilyen
sokan vállalkoztak a mestercím meg-
szerzésére, egy már régóta megfogal-
mazott cél is teljesült, hogy minden
gyakorlati helyen mester foglalkozhat
most már a tanulókkal. Sok cég élt a le-
hetôséggel és támogatta azon munkatár-
sainak a részvételét, akik már eddig is a
tanulók gyakorlati képzésével foglal-
koztak, de több vállalkozó is élt a lehe-
tôséggel. Közülük többen már korábban
is játszottak a gondolattal, hogy meg-
szerzik a szakma csúcsát jelentô mester-
levelet. A mesterképzés sikere annak is
köszönhetô, hogy az egyéni érdekek ta-
lálkoztak a közérdekkel. Azonban en-
nek ellenére vannak még olyan szak-
mák, területek, ahol továbbra is gondot
jelent, hogy nincs olyan szakember, aki
a tanulókkal foglalkozzon, mert a hozzá
szükséges mesterlevéllel nem rendelke-
zik, éppen ezért már folynak a tárgyalá-
sok arról, hogy folytatódjon a most elin-
dult folyamat, s támogatás felhasználá-
sával legyen letehetô a mestervizsga.
— Sikerült megvalósítani mindazt a
célt, amit magunk elé kitûztünk –
mondja Barta Sándor az ipari gépész,
gépi forgácsoló és hegesztô mestervizs-
ga-bizottság elnöke. — Magas színvo-
nalon folyt nemcsak az elméleti, de a
gyakorlati képzés is az oktatóknak kö-
Mesterek lettekKözel száz mestert avattak a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában
JMESTERAVATÓDél-Dunántúli Gazdaság 11
szönhetôen. A résztvevôk körében a
high-tech technológiákat ismertetô elô-
adásoknak és a szakmai utaknak volt
nagy sikerük.
Kitért arra is, hogy nagyon jó volt az
a gyakorlat, hogy folyamatosan nyomon
követhette a képzés folyamatát, mert
már menet közben látható volt, hogy a
mesterjelöltek közül kit mi érdekel, va-
lamint, hogy mely szakterületekre kell
nagyobb hangsúlyt helyezni. Ilyen volt
például a pedagógia, amire a résztvevôk
véleménye szerint több órát kellene for-
dítani, mert egyre több a nehezen kezel-
hetô tanuló.
Szólt arról is, többen a csoportból
felvetették, a jövôben is találkozzanak,
s évente néhány alkalommal jöjjenek
össze. Javaslatként elhangzott az is,
hogy ezekre a találkozókra akár egymás
cégeinél is sor kerülhetne, ami lehetôsé-
get teremtene egymás tevékenységének
jobb megismerésére, a tapasztalatok ki-
cserélésére, az új információk begyûjté-
se mellett.
A karosszérialakatos mestervizsga-
bizottság elnöke, Heinemann Gusztávpedig annak a véleményének adott han-
got, hogy végre valóra vált, amit már
hosszú évek óta szorgalmaztak, ettôl a
tanévtôl a tanulókkal mesterek foglal-
koznak.
— Korábban nem egy esetben a fris-
sen végzett, megfelelô tapasztalatokkal,
gyakorlati tudással nem rendelkezô
szakmunkás mellé tettek tanulót, akinek
magának is még volt mit a szakmáról ta-
nulnia – mondja. — Ennek várhatóan
mostantól vége szakad, mert a szakmá-
jukat magas színvonalon mûvelô szak-
emberekre bízzák a jövô szakmunkása-
it. Erre biztosítékot jelent, hogy a mes-
terjelöltek felkészítésére sikerült egy
olyan oktatót megnyernünk, aki nem-
csak nagyon lelkiismeretes volt, de az
elôírt óraszámnál több idôt fordított az
oktatásukra. Ennek is, meg annak, hogy
mindenki rendszeresen részt vett az órá-
kon, sikeres vizsgát tettek mindannyian.
— A szakmán belül, de a megrende-
lôk körében is rangot jelent a mestercím
– hangsúlyozza Szreda Péter, a Nyitrai
Cégcsoporthoz tartozó FX Autóház Kft.
frissen avatott autószerelô-mestere. —
Tizenhét éve végeztem, a jelenlegi mun-
kahelyemen 2006 óta dolgozom, s a ta-
nulók is hozzám tartoznak.
Mint mondja, már korábban is fog-
lalkozott a gondolattal, hogy mester-
vizsgát tesz, most adódott rá a lehetô-
ség, élt vele.
— A mestervizsgára felkészítô tan-
folyam szakmailag is sokat adott – foly-
tatja tovább a megkezdett gondolatot.—
A tanulókkal való foglalkozáshoz pedig
a pedagógiai ismeretek jelentenek segít-
séget. Csoporton belül is számos tapasz-
talatot osztottunk meg egymással, s ad-
tunk ötleteket egyes nevelési helyzetek
megoldására is.
— A tanulóképzés miatt döntöttem
úgy, hogy leteszem a mestervizsgát. E
mellett jó alkalom volt arra is, hogy fel-
frissítsem a tudásomat, egyben rendsze-
rezzem azt, valamint számos új ismeret-
re – mint például olyanra, hogy miként
bánjak a tanulókkal –, tegyek szert –
hangsúlyozza az ipari gépész mesterré
avatott Puska József, a Dual Elektro
Kft. ügyvezetôje, aki a gépészmérnök
diplomája mellé szerezte meg a mester-
levelet.
A mesterképzésben részt vevôk ne-
vében köszönetet mondott Strausz Já-nos, a Strauss Metál Kft. ügyvezetôje
nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy
két szakmában – ipari gépész és hegesz-
tô – mestervizsgát tett. Többek között
arra hívta fel mestertársai figyelmét,
hogy elsôdleges feladatuk a megszerzett
tudásuk továbbadása, s ehhez folyama-
tosan képezniük kell magukat.
TÁRSASÁGI ÉLET12 Dél-Dunántúli Gazdaság
Még a szombati esô sem riasz-totta el a 17. Kamara Kupa te-niszverseny résztvevôit. A küz-delmek vasárnap zajlottak, kö-zel 60 sportbarát részvételévela Dédász pályán.
E r e d m é n y e k
Férfi páros – profi
1. Theisz József – Petrovits Szilárd
2. Magyar Attila – Sütô János
3. Gelb Gábor – Oláh András
Oláh Csaba – Pálmai Péter
Férfi páros – amatôr
1. Kaszás Endre – Kulcsár László
2. Ágoston György – Gyarmati György
3. Arató Zoltán – Katics András
Nôi páros
1. Tancsik Beáta – Trinn Ágota
2. Nemes Fanni – Sütô Fanni
3. Iván Krisztina – Zsombók Erzsébet
Dolgos Katalin – Simon Éva
Vegyes páros
1. Iván Krisztina – Magyar Attila
2. Katona Petra – Varga Tamás
3. Marczi Ágnes – Gyenis Szilárd
Sütô Fanni – Gyéresi Gyula
G r a t u l á l u n k !
A rendezvény támogatói: Hétfô Kft., Mischler Cakes, Norbi Update Pécs, Pannon Filhamónikusok. Köszönjük!
Üzletemberek a teniszpályánÜzletemberek a teniszpályán
KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 13
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamararészvételével futó Enterprise+ program a fiatal-kori munkanélküliségre keresi az újgenerációsmegoldásokat. Mindezt úgy, hogy két németmódszer – az Indító (http://www.joachim-herz-stiftung.de/was-wir-tun/wirtschaft-verstehen-gestalten/teach-economy/losleger/) és a NémetAlapító Díj (http://www.deutscher-gruender-preis.de/) – adaptálásával felmérjük és felismer-jük a fiatalok vállalkozói kompetenciáit és támo-gassuk a vállalkozói kezdeményezéseket. Az In-dító a HR-szakemberek körében ismert assess-ment center módszertanára épít, és játékos for-mában méri fel a fiatalok készségeit és ismere-teit, majd a tehetségkutatók visszacsatolását kö-vetôen lehetôséget teremt az erôsségek tovább-fejlesztésére és a gyengeségek kiküszöbölésé-re. A Német Alapító Díj egy egész Németország-ra kiterjedô verseny fiatalok számára, amelynekkeretében mentor támogatásával saját üzleti ter-vet készítenek, majd egy verseny keretébenmegmérettetnek. A két módszert a projekt kere-tében két középiskolában próbáljuk ki.
A szeptember 14-17. között zajló képzésen atehetségkutatók és mentorok képzésére kerültsor. A tehetségkutatók szerepe, hogy felismerjéka vállalkozói kompetenciákat. Ôk lesznek azok,akik megfigyelik a gyerekeket és felmérik a vállal-kozási képességeket. A gyerekek értékelést kap-nak, mely alapján fókuszáltan fejleszthetik erôs-ségeiket és gyengeségeiket. A mentorok szerepepedig, hogy tanácsokkal támogassák a diákcso-portokat üzleti tervük kidolgozásában. A mento-rok gyakorlattal rendelkezô vállalkozók vagy vál-lalkozási ismeretekkel rendelkezô szakértôk, akika gyakori hibákra és buktatókra hívják fel a figyel-met, míg tapasztalataikat megosztják a fiatalok-kal.
A program célja, hogy létrehozzuk egy nem-zetközi, közös és mûködô gyakorlatot a vállalko-
zói kompetenciák fejlesztésére, mely alkalmaz-ható lesz valamennyi országban az önálló vállal-kozás alapítás területén, valamint hogy a mód-szertant minél több iskolával megismertessük.
Jelen közlemény tartalmáért kizárólag aszerzô tartozik felelôsséggel, a bizottság nem álljót a benne foglaltak felhasználásáért. Az Indító –a vállalkozói tehetség profilvizsgálata projekt ahamburgi Joachim Herz alapítvány anyagi támo-gatásával valósult meg.
Nagy Eszter, Rozs Eszter
Export KlubSikeresen Svájcban
Az Enterprise Europe Network meghívására azExport Klub szeptemberi találkozóján a HSU Zü-rich képviselôi a svájci üzleti környezetet mutat-ták be az érdeklôdô vállalkozásoknak. A lehetsé-ges együttmûködési területek kapcsán a beszál-lítói lehetôségekre érdemes fókuszálni, gyakorla-tilag minden szektorban. A „svájci frank sokk” (afrank árfolyam hirtelen növekedése az euróhozképest) új helyzetet teremtett, hiszen a magas ár-folyam miatt a termékek ára drasztikusan meg-növekedett. Egyre több svájci KKV gondolkodikabban, hogy a versenyképesség megtartása ér-dekében beszállítói kapacitásokat vegyen igény-be. Érintett a fémmegmunkálás, az élelmiszer-ipar, az IT szektor, a finommechanika.
Svájc – annak ellenére, hogy nem tagja azEurópai Uniónak – kétoldalú szerzôdéseinek kö-szönhetôen lehetôvé tette az áruk, személyek ésrészben a szolgáltatások szabad áramlását, nyi-tott új termékek behozatalára is. A HSU Zürichképviselôi egyetértettek azonban abban, hogySvájc több ország számára is vonzó célpont,ezért ott a „jó bornak is kell a cégér”. Elengedhe-tetlen a minôség, a megbízhatóság, a bizalom, anyelvismeret (pl. a német), de igazi áttörés helyikapcsolatok segítségével érhetô el a legkönnyeb-ben. Ebben továbbra is partner az EnterpriseEurope Network Pécs és a HSU Zürich.
Hendinger Anita
Szakértôket képeztek
Hogyan védekezzünk a munkahelyi zaj ellen?Munkavédelmi nyílt napot szervezett a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara és a BaranyaMegyei Kormányhivatal, Foglalkoztatási Fôosztály Munkavédelmi és Munkaügyi EllenôrzésiOsztálya.
A nyílt nap célja a figyelem felhívása a munkavédelmi szemléletû gondolkodás és a konstruktívmunkahelyi együttmûködés szerepére a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések kö-zös megelôzésében – emelte ki Hendinger Anita az Enterprise Europe Network regionális vezetô-je, az EU Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (OSHA) magyarországi nagykövete.
A rendezvény több témát ölelt fel, dr. Tamás Edit, foglalkoztatás-egészségügyi szakorvos, aMagyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság Dél-Dunántúli Szekciójának vezetôje a rákkeltôanyaggal végzett tevékenységre való felkészülés gyakorlati feladatairól tartott elôadást. A munkáltatófeladatai közül kiemelte a munkavállalókat érô expozíciók csökkentésének lehetôségeit, a rákkeltôanyagok pontos nyilvántartását, mik a munkavédelmi szakemberek és a foglalkozás-egészségügyiszakemberek feladatai.
Puszti Tibor, a Baranya megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi SzakigazgatásiSzerv munkavédelmi szakreferense a munkahelyi zaj elleni védelem gyakorlati megoldásairól beszélt,kiemelve a zaj okozta expozíciók hatásait, megelôzési lehetôségeit, a munkáltatók, munkavédelmiszakemberek és a szakorvosok feladatait.
Felföldi Krisztina, a Nemzetgazdasági Mi-nisztérium, Munkafelügyeleti Fôosztályának mun-kafelügyeleti szakreferense az emelôgép szabvá-nyokról, az emelôgép kezelés elôírásairól, a sze-mélyemelés biztonsági szabályairól, elôírásairól,személyi és tárgyi feltételeirôl tartott elôadást.
Az elôadásokat követô kötetlen beszélgetéssorán került sor a résztvevôk által feltett szakmaikérdések megválaszolására. Gelencsér Lajosné
GTL
A HÓNAP ÜZLETEMBERE Dél-Dunántúli Gazdaság14
Mondhatnánk, könnyû beülni a családivállalkozásba és a már meglévô anyagi,tudás- valamint eszközháttérrel továbbmûködtetni a céget. Nos, Cserkúthy And-rás nem ezt az utat választotta, bár vitat-hatatlan az a támogatás, amit vállalko-zásvezetô édesapjától kapott. Az egyete-mista fiatalember kitartó felkészüléssel,több éves munkával mára olyan elismertés keresett szakemberré vált a lézer-szkenneres felmérés területén, hogy Pa-kisztánban, Svédországban is szívesenfoglalkoztatnák. Ô azonban önálló cégetalapított és egyelôre itthon képzeli el ajövôjét.
— A sokak által ismert pécsi GLT
Delta Kft. családunk vállalkozása, édes-
apámék néhány éve elkezdtek azon
gondolkodni, hogy miként lehetne az
épületgépészeti kivitelezéshez szüksé-
ges felméréseket korszerûsíteni. Így ju-
tottak el a lézerszkennerig – kezdi a tör-
ténetet Cserkúthy András. — Magam is
épületgépészetet tanulok Budapesten,
az egyetemen, azért, hogy segítsem az
ötlet megvalósulását, elkezdtem utána-
járni annak, hogyan lehet kompatibilis-
sé tenni a lézerszkennereket az épület-
gépészet területén használt különbözô
számítógépes programokkal. Felkeres-
tem a gyártó és forgalmazó cégeket, és
végül úgy találtuk, hogy megérné, ha
vennénk egy szkennert.
— Milyen jellegû felméréseknél
használható egy ilyen berendezés?
— Szinte minden területen, legye-
nek azok csövek vagy épületek falai. A
berendezés lényege, hogy milliméter
pontossággal képes leképezni a teret. A
szkennert egyszerûen beállítjuk egy he-
lyiségbe és a lézersugár 10 perc alatt le-
tapogatja a teret, amibôl egy 3D-s felhô
modellt kapunk. Ezt be lehet vinni a ter-
vezôprogramba. Korábban úgy történt a
tervezés, hogy a helyszínen papírra
skiccelték, hogy nagyjából mi található
az adott térben, de ez elég pontatlan
volt. A lézerszkenner azt tudja felmérni,
ami a szemnek látható.
Elkezdtem foglalkozni ezzel a tech-
nológiával és kiderült, hogy több terüle-
ten is mutatkozik rá igény. Édesapámék
támogattak ebben, segítettek feltárni a
lehetôségeket, és eldöntöttük, hogy ér-
demes létrehoznunk erre egy külön cé-
get az én vezetésemmel.
— Sokan gondolhatnák, hogy csa-
ládi céggel a háttérben könnyû volt
elindítani a vállalkozást. Így volt ez
vagy nehéz egy másfajta irányt venni
és a saját elképzeléseit megvalósítani?
— Elôször bennem is volt kétkedés,
hogy jó lesz-e vagy sem, de végül is na-
gyon nagy elôny volt a háttértámogatás.
Mindenben szabad kezet kaptam, a saját
döntéseimért én felelek. Olyan kollégák-
kal dolgozhatom a cégben, akiket tudá-
suk alapján én választottam. Egyelôre
hárman vagyunk, csapatunkra pedig a
partnerség és a megbecsülés jellemzô.
Azt szeretném, hogy kollégáim is legye-
nek érdekeltek a cég mûködésében, pél-
dául abban az esetben, ha ôk szerzik a
munkát, kapjanak külön díjazást.
A GLT Scan&Plan Kft. elôször a 3D-s
lézerszkenneléssel foglalkozott, majd új
technológiaként jött a drónos felmérés.
Ugyan a drón nem annyira pontos, mint
a lézer, ám az építészeti felmérések ese-
tében ez nem hátrány, és sokkal gyor-
sabb. A drónos felmérésekkel kapcsola-
tos sikereket egy olasz cég megkeresése
koronázta meg, amely azt szeretné, ha a
pécsi vállalkozás viszonteladói partne-
rük lenne egy új technológia, a
hôkamerás drón értékesítésében. Mint a
fiatal cégvezetô mondja, a hôkamerás
felvételek nagyon hasznosak az épület-
energetikai felméréseknél, de nem elég
ismerni az eszközt, azt tudni kell megfe-
lelôen használni is.
— Ma csak akkor lehet érvényesül-
ni, ha valamit nagyon jól, professzioná-
lis szinten csinálunk. Mi még nagyon fi-
atalok vagyunk, és ahhoz, hogy komo-
lyan vegyenek bennünket, kiválóan kell
teljesítenünk. Volt egy munkánk az
egyik hazai gyógyszergyárban, ahol
elôször kétkedve fogadtak minket, most
pedig sorra jönnek a megrendelések,
mert annyira meg voltak elégedve a
munkánkkal.
— A fiatal kor gyakran akadályt is
jelenthet az üzleti életben. Mégis, mi-
vel lehet meggyôzni a partnereket,
hogy önöket válasszák?
— Jó marketinggel! Az egyik a sze-
mélyes benyomás, a másik a jó üzletpo-
litika. A miénk az, hogy csak olyan
munkát végezzünk, aminek tényleges
haszna van, amibôl a megrendelô is pro-
fitál, pénzt és idôt spórol vagy az idôvel
pénzt. Az általunk mûködtetett berende-
zések olyan technológiát képviselnek,
ami nagyon-nagyon új és nem ismerik
az emberek, ezért kétkedve fogadják.
Ezt elég nehéz áttörni.
— Hogyan rajzolható meg a vál-
lalkozás jövôje?
— Jelenleg hárman dolgozunk a
cégben, szerencsére rengeteg a munka
Cserkúthy András, GLT Scan&Plan Kft.
„Csak olyan munkát akarunk végezni,aminek haszna van”
BARANYAI GAZDASÁGDél-Dunántúli Gazdaság 15
Az önkéntes kamarai tag D-LAB
Consulting Kft. ügyvezetôje, DOBAY
Balázs nemrégen fontos lépést tett a
nemzetközi coach minôsítések útján.
Hogy mit is takar a divatos, ám sokak
által rosszul használt fogalom – errôl,
és még sok másról kérdeztük a szak-
embert.
— Mivel foglalkozik a cég?
— Nagyon röviden, címszavakban:
elakadás-elhárítással foglalkozunk, akár
magánéleti, akár üzleti vonalon. Tevé-
kenységünk életviteli, üzleti coaching
és mentorálás, üzletviteli és üzletfej-
lesztési tanácsadás. Emellett önismereti,
inspiráló, kommunikációs és életminô-
ség javítását szolgáló tréningeket tar-
tunk a Points Of You(tm) önismereti
kártyajátékokkal. Csoportos foglalkozá-
saink vállalati csapatoknak, magánsze-
mélyek ad-hoc vagy szervezett csoport-
jainak is elérhetôk. Célunk, hogy inspi-
rációt adjunk az üzleti és magánélethez
akár az egyéneknek, akár csoportoknak.
— A coaching manapság nagyon
divatos, sokan a tanácsadás szinoni-
májaként használják a fogalmat – he-
lyesen?
— Nem, és sajnos nemcsak hazai,
hanem nemzetközi viszonylatban is.
Még uniós pályázatokban is coaching-
nak hívnak mentorálási, tanácsadási te-
vékenységet is. Az ICF definíció sze-
rint: „A coaching az ügyféllel való part-
neri együttmûködés, olyan gondolatéb-
resztô és kreatív folyamat, amely arra
inspirálja az ügyfelet, hogy a legtöbbet
hozza ki önmagából személyes és szak-
mai szempontból is.”
Mi abból indulunk ki, hogy az ügy-
felünkben minden megvan, ami a to-
vábblépéshez szükséges, és ennek a fel-
ismerésében nyújtunk segítséget. A
megoldás mindig az ügyfélé, nem a mi-
énk.
— A közelmúltban sikeres vizsgát
tett egy nemzetközi szervezetben,
mennyivel lett több, mire képes most,
mi ez a szervezet?
— Igazából több vizsga követte szo-
rosan egymást. A kanadai Rayner
Institute nemzetközi coach iskolában
szereztem meg az ICF (a legnagyobb és
legpatinásabb nemzetközi coach szövet-
ség) által akkreditált coach minôsítése-
met. Ez – és természetesen pécsi oktató
mentoromtól kapott alaptudásom – tette
lehetôvé a nemzetközi szintû továbblé-
pést, vagyis a sikeres vizsga feljogosí-
tott arra, hogy az ICF tagja lehessek.
— Ez volt a végállomás?
— Természetesen nem. Miután ez-
zel a képzéssel teljesítettem az utolsó
kvalifikációs feltételt is, nekifuthattam
az ICF nemzetközi coach minôsítô vizs-
gájának, amit szeptember elején sikere-
sen teljesítettem. Most már az ICF tag-
jaként ACC (Associate Certified Coach)
nemzetközi akkreditációval rendelke-
zem. Ez rendkívül fontos lépcsô ebben a
szakmában. Az ICF magyar tagozatának
honlapján jelenleg mintegy 50-60-an le-
hetünk felsorolva ACC, vagy PCC
akkreditációval, magyarként, az ICF
központi adatbankjában.
— Nyilvánvalóan ebbôl a tevé-
kenységbôl él, de tudását nem csak
profitszerzésre használja. Így van ez
valóban?
— Igen: Legutóbb a kamarai Humán
Klub tagjai számára ajánlottam fel,
hogy a Points Of You(tm) módszerrel
segítem a csapatot. Nekem ez a munka
önmagában is élmény, és ha idôben
megtehetem, szívesen támogatok vele
egy csapatot vagy személyt jószolgálati
tevékenységként. A Humán Klub célki-
tûzése pedig mindenképpen ebbe a na-
gyon fontos körbe tartozik.
— Mit takar a Points Of You(tm)
márkanév?
— A létrehozott játékok a személyes
fejlôdést meglepô, inspiráló és kreatív
tapasztalattá változtatják. Hatásos és
igen erôs eszközök, melyet magánem-
berek és a profi szakemberek is szeret-
nek: HR menedzserek, szociális munká-
sok, terapeuták, life coachok, tanárok és
szülôk használják magánéletükben és
professzionális munkájuk során ahhoz,
hogy szociális hálózatuk különbözô ko-
rú tagjaival minôségi kommunikációt
folytathassanak. A Points Of You(tm)
játékok használhatók 1-1 személy vi-
szonylatában, de csoporttal is, közössé-
gekben vagy szervezetekben. Aktív esz-
köz, mely túlmutat a beszéden, és lehe-
tôvé teszi, hogy fontos kérdéseket vizs-
gáljunk meg hatásos és konfrontáció-
mentes módon.
Császár Gergely
és a megkeresés. Tervezzük, hogy a kö-
zeljövôben bôvítjük a létszámot. A jö-
vôben három irányban látom a tevé-
kenységünket: a lézerszkennelés, a
drónos felmérés alapján 3D-s modellké-
szítés, valamint a szoftver-eladás és tá-
mogatás. Ez utóbbi terület nagyon sok
irányba ágazik el. A drónok sokfélekép-
pen, rengeteg speciális szegmensben
(területen/iparágban) használhatók a lé-
zerszkennerhez hasonlóan. Az épületgé-
pészettôl kezdve az építészetben, mezô-
gazdaságban, városfejlesztésben, a mû-
emlékvédelemben, de pincerendszerek,
bányák felmérésében stb. is. Mi két fô
területre fókuszálunk: az épületgépé-
szetre és az ehhez szorosan kapcsolódó
ipari üzemeltetésre, valamint az építé-
szetre. E két területhez képzett szakem-
berek állnak rendelkezésre. Maga a
technika nagyon új hazánkban, azzal tu-
dunk kitûnni a most alakuló versenytár-
sak közül, hogy az elmúlt három évben
magas szintû tudásra tettünk szert a
technológia használhatóságát illetôen.
De nem dôlhetünk hátra, mert aki érvé-
nyesülni akar, annak folyamatosan ta-
nulnia kell. Ezt tettük az elmúlt években
és ezt tesszük a jövôben is.
N.T.
Coach = tanácsadó?
BARANYAI GAZDASÁG16 Dél-Dunántúli Gazdaság
Lash-, stepp- és díszítô varrógépeket,
szabászeszközöket, bôröket, kesztyû-
modelleket, kész kesztyûket, táskákat és
bôrruhákat is kiállítottak a pécsi kesz-
tyûgyártás történetét bemutató kiállítá-
son, amely júliusban nyílt a megyeszék-
hely belvárosában található Zsolnay-kút
szomszédságában.
A múzeum a valamikori Hunor kesz-
tyûgyár régi vezetôinek összefogásával,
magánkezdeményezésre jött létre és a
19. század második felében a pécsi kesz-
tyûgyártás megteremtôje, Hamerli János
munkásságától kezdve napjainkig mu-
tatja be a minôségi kesztyûkészítés tör-
ténetét fotók és tárgyak segítségével.
Még Hamerli idejébôl is találunk ma is
mûködô gépet a kiállításon, a tervek sze-
rint a látogatók késôbb a helyszínen te-
kinthetik meg a kesztyûszabás és -varrás
mûveleteit, sôt egyes munkafázisokat ki
is próbálhatnak. De számítanak a fiata-
lok új modell ötleteire, amelyek megraj-
zolására is lehetôség nyílik a múzeum-
ban. Az érdeklôdôket szakszemélyzet
kalauzolja a kiállítási tárgyak között, ôk
a régi és a jelenlegi kesztyûkészítés
technikájáról, az anyagokról, e kézmû-
ves szakma szépségeirôl mesélnek. A ki-
állított tárgyak: eszközök, fényképek,
újságkivágások, elismerések, tablók egy
részét a volt kesztyûgyári dolgozóktól
kapták, de a jövôben szívesen helyet ad-
nak további emlékeknek is.
Marczi Mihály, az egyik jelenleg is
mûködô kesztyûs manufaktúra, a Gant
Pécsi Kesztyû Kft. alapítója, az egykori
kesztyûgyár egyik vezetôje, a múzeum
Bûvös szóként hangozhat a kis- és közepesvállalkozások körében a termékfejlesztés, akutatás, ezért sokan nem is mernek bele-vágni, egyáltalán gondolkodni róla, pedigegy külsô tanácsadó céggel, egy jó pályá-zattal komoly eredményeket, pénzben mér-hetô megtakarításokat lehet elérni. A pécsiszékhelyû RPT Innoteq Kft. kereskedelmivezetôjével, OROSZ Norberttel ar-ról beszélgettünk, hogy mire fi-gyeljenek, milyen szempontokatvegyenek figyelembe a vállalko-zások termékfejlesztés esetén.
— Ha termékfejlesztésrôl
beszélünk, akkor véleményem
szerint a legnagyobb költség
mindig az, ha a termék nem ke-
rül idôben a piacra és a konku-
rencia beelôz. A pénz, amit a
vállalkozás a termékébe fektet, lehet,
hogy kidobott pénz lesz, mert mire az
adott termék piacra kerül, már elavul.
Tapasztalatom szerint a régióban mûkö-
dô vállalkozások egy részénél mûködik
fejlesztési osztály, de a kisebb vállalko-
zásoknál nincs külön ember, akit rá le-
hetne állítani a fejlesztésre. Ilyenkor ér-
demes igénybe venni egy külsô tanács-
adó céget, amely át-
vállalja ezeket a fel-
adatokat.
— Mit értünk fej-
lesztés alatt?
— Lehet egy új ter-
mék, egy meglévônek
az átalakítása vagy
bármi, amivel a cég
erôsíteni tudja a piaci
pozícióját. Például a
tusfürdôk doboza is
lecserélôdik 1-2 évente egy adott már-
kán belül, ennek több oka van: spórol-
nak az alapanyaggal, de szempont lehet,
hogy ne tudják lemásolni, hamisítani
stb. Mi jónéhány olyan feladatot el tu-
dunk végezni egy termékfejlesztéssel
nem foglalkozó cég számára, amiket ôk
valószínûleg nem tudnak hatékonyan
megoldani. Például nem köti le a vállal-
kozás erôforrásait a termékfejlesztés,
mert ha a mérnök a mûködô gépek üze-
meltetésével, karbantartásával van el-
foglalva és a fônöke a nyakába varr egy
termékfejlesztési projektet is, akkor
egyrészt valószínûleg nem fog neki
örülni, másrészt pedig olyan lehet a fo-
lyamat és a végtermék is, ami nem felel
meg az elvárásnak. Az idô pénz – ha ki-
számoljuk, hogy mennyibe kerül saját
megoldással vagy egy erre szakosodott
céggel a folyamat, akkor rögtön látható
a különbség. Ha pedig rövidebb idô
alatt kerül a piacra az új termék, akkor
hamarabb térül meg egy szervezett
struktúrában végrehajtott kutatás és fej-
lesztés.
Termékfejlesztés – nem kell félni tôle
Kesztyûs múzeumnyílt a pécsi belvárosban
BARANYAI GAZDASÁGDél-Dunántúli Gazdaság 17
egyik létrehozója elmondta: a valaha
4500 fôt foglalkoztató Hunor megszû-
nése után 9-10, fôként családi vállalko-
zásként mûködô kisvállalat viszi tovább
ezt a kézmûves hagyományt Pécsett.
Mindannyian a minôségi, manufakturá-
lis kesztyûgyártás mellett tették le a
voksukat, és egyik céljuk az, hogy to-
vább erôsítsék a pécsi kesztyû jó hírne-
vét. A kiállítótérben egyébként meg is
lehet vásárolni termékeiket.
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és
Iparkamara titkára, dr. Síkfôi Tamás a
megnyitón elmondta, hogy friss diplo-
másként elsô munkahelyén, a pécsi
kesztyûgyárban olyan munkakultúrát és
szemléletet sajátíthatott el, amely egye-
di volt a maga nemében és ami a mai
napig meghatározó számára. Elmondta:
tisztelni kell a város iparát, annak törté-
nelmét, és meg kell állítani azt a folya-
matot, amely a pécsi könnyûipar eltûné-
se felé tart. A kamara gesztorálásával
2011-ben létrejött a Pécsi Kesztyû
Klaszter, amely összefogja a termékeik
jelentôs részét exportra szállító kis- és
közepes vállalkozásokat.
A kesztyûs múzeum hétköznapokon
10 és 17 óra között várja a látogatókat a
pécsi belvárosban.
Varga Mihály nemzetgazdasági minisz-
ter, a rendezvény fôvédnöke a díjátadó
ünnepségen kiemelte: a valódi kreativi-
tást díjazták, azt a munkát, amelyben
együtt él a hagyományôrzés az új alko-
tással. A kézmûvesek a hagyományokat
úgy örökítik át, hogy közben hozzájá-
rulnak a gazdasági fejlôdéshez is. Képe-
sek újat alkotni, anyagba foglalva a tra-
díciókat úgy, hogy közben használható,
piacképes terméket állítanak elô – tette
hozzá.
A miniszter utalt arra, hogy a díjjal –
amelynek célját a kormány elismeri és
támogatja – nemcsak a magyar termé-
kek jó hírnevét öregbítik, hanem a hazai
termékek piacra kerülését is támogatják.
A pályázat egyben a magyar vállalkozói
kultúra, és a kézmûipari szakma rangjá-
nak elismerését is szolgálja: ennek leg-
fontosabb eszköze a címmel járó mar-
ketingtámogatás, bemutatkozási lehetô-
ség – tette hozzá. Kijelentette: a kézmû-
vesség ágazatai az elmúlt években je-
lentôsen hozzájárultak a magyar gazda-
— Az idô, ahogy ön is említette,
fontos tényezô, hiszen egy termék ki-
fejlesztése nem két nap alatt zajlik és
nem mellékes a fejlesztéshez szüksé-
ges pénz elôteremtése sem. A vállalko-
zások látják-e, hogy egy termék fej-
lesztése vagy egy meglévô korszerûsí-
tése elôrébb vinné a céget?
— Vannak olyan vállalkozások a ré-
gióban, amelyek nagyon professzionáli-
san végzik ezt a tevékenységet, itt elsô-
sorban a nagyobbakra gondolok, a ki-
sebb és közepes vállalkozásokkal nincs
is kapcsolatunk. Azt gondolom, hogy
sok cég nem is mer arra gondolni, hogy
külsô erôforrást vegyen igénybe a ter-
mékfejlesztéshez.
— Milyen szempontokat vegyen
figyelembe egy vállalkozás, ha fejlesz-
tésen gondolkodik, netán milyen buk-
tatói vannak ennek a tevékenység-
nek?
— Lehet, hogy elsôre ijesztô lesz,
amit mondok, de annak az idônek, amit
a fejlesztésre szánnának, a másfélszere-
sével kell kalkulálni – ezt 9 éves tapasz-
talattal a hátunk mögött állíthatom. Az
idô mellett természetesen pénzt is kell
áldozni a feladatra, ebben a pályázatok
segíthetnek. Számos esetben egyébként
akkor keresnek fel bennünket, amikor
elindult egy fejlesztési folyamat és az
elhúzódik, vagy nem az az eredmény
jött, amire számítottak és ekkor váltani
kényszerülnek. Elmondhatom, hogy ed-
dig minden projektet sikeresen végig-
vittünk.
— Hogyan látja, a kényszer vagy
az innovációs hajlam viszi rá a vállal-
kozásokat a termékek fejlesztésre?
— Két részre bontanám a dolgot. A
professzionális gyártók, például az autó-
ipari beszállító cégek, ha megnyernek
egy projektet, de nagyon kicsi rajta az
árrés, akkor rákényszerülnek a folyama-
tos fejlesztésekre – ôk nyilván a saját ér-
dekükbôl fektetnek be a jövôbeli nyere-
ség érdekében. A másik vállalkozói ré-
teg nem fejleszt, hogy ôket hogyan le-
hetne meggyôzni, nem tudom. Szerin-
tem egy vállalkozónak a jól felfogott ér-
deke az, hogy korszerûsítse a termékét
vagy termékeit, hozzáigazítsa a minden-
kori piaci igényekhez. Volt olyan PET-
palackokat gyártó vállalkozó, akivel
kapcsolatban álltunk, számára rengete-
get jelentett, hogy átalakítottuk a palack-
jait. Ugyan palackonként csak grammo-
kat spórolt, de ha ezt átszámítjuk 1 mil-
lió palackra, az már tonnákat jelentett.
Ugyanígy pénzben mérhetô, ha egy más
szerszámozással le nem gyártható ter-
méket 3D-s nyomtatóval állítunk elô.
Vállalkozásunk rendelkezik ilyen beren-
dezéssel és a tapasztalataink is azt mu-
tatják, hogy egy kisszériás termék le-
gyártása sokkal olcsóbban kivitelezhetô
ezzel a technológiával, mint a hagyomá-
nyossal. Tehát mindig érdemes keresni
a megoldást egy-egy problémára, nem
szabad feladni már az elején, hogy ne-
kem biztosan nem sikerül. N.T.
Magyar Kézmûves Remek – két kamarai tag is a díjazottak között
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pályázatára beadott több mint 110
pályamûbôl 43 kapta meg a díjat, közülük hetet magas színvonala alapján
külön is méltattak, így a kamarai tag, Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft.-t
a restei római katolikus templom új orgonájáért. Díjat kapott a szintén ka-
marai tag, Csoko-Láda Kft. „Kulturális értékeink csokoládéba mártva –
Kézzel készült csokoládémozaikok díszdobozban” termékeiért.
Mosonyi Csabáné – Csoko-Láda Kft.
BARANYAI GAZDASÁG Dél-Dunántúli Gazdaság18
ság válságból való kilábalásához, és a
növekedés megteremtéséhez. Szavai
szerint a világ egyre inkább arra halad,
hogy nem a tömegtermelés által kínált
termékek piacra jutását segítik elô, ha-
nem specializálódik – ahogy a díjazot-
tak is a maguk szakterületén. Fel kell fe-
dezni a hagyományok ápolásában rejlô
értékeket, és támogatni kell az alkotói-
kat – mondta.
Parragh László, az MKIK elnöke
elmondta: a kamara 13. alkalommal
rendezi meg a hagyományôrzô vállalko-
zói kultúra, a kézmûves szakma elisme-
rését szolgáló ünnepséget. Egyre növek-
szik a kereslet a minôségi, speciálisan
magyar és mûvészi termékek iránt, és
azok színvonala is emelkedik – tette
hozzá. Kitért arra, hogy a kézmûvesség
képviseli azokat az értékeket, amelyek
az elmúlt ezer évrôl szólnak. Reményét
fejezte ki, hogy a magyar kézmûves tár-
sadalom a hagyományôrzés feladatát a
jövôben is el tudja látni, a mûvekbôl
rendezett kiállítás mindennek a tanúbi-
zonysága. Egy-egy alkotás létrehozása
több mint munka, rengeteg szeretet, és a
szakma iránti hódolat – mondta, megkö-
szönve a díjazottak munkáját.
Az MKIK 2002-ben indította útjára
a Magyar Kézmûves Remek pályázatot.
A kézmûves szakma teljes körét átfogó
pályázati lehetôség értékét a szakmai el-
ismeréssel való díjazás adja meg, mar-
keting-, illetve megjelenési lehetôséget
nyújtva. A díjak száma nem korlátozott,
a pályázók teljesítménye számít, esze-
rint szinte egyedülálló elismerésrôl van
szó. A cím elnyeréséhez követelmény a
termékek eredetisége, nemzeti kultúrát
ôrzô, egyedi értéket képviselô hagyo-
mányhûsége, a kivitelezés kiváló minô-
sége és turisztikai hasznosíthatósága.
Szinte nincs Mohácson olyan család,akinek a fülében ne csengene ismerô-sen a Gráf Trans Bt. neve. A családi vál-lalkozást annak idején a nagypapa in-dította útjára, aki mezôgazdasági mun-kákkal és fuvarozással foglalkozott,méghozzá lovakkal. Aztán ahogy egyrenagyobb teret hódítottak ezen a terüle-ten is a gépjármûvek, úgy adta át folya-matosan a céget a fiainak.
— Az édesapám, aki közlekedési
mérnök és a nagybátyám, aki mezôgaz-
daságban jártas, együtt vitte tovább a
vállalkozást, majd amikor családot ala-
pítottak, külön váltak, s megosztották
egymás között a területeket, új cégeket
hoztak létre, de a mai napig segítik egy-
mást – vezet be a kezdetekbe ifj. GráfAntal, aki már a következô generációt
képviseli. — Az édesapám vezette cég,
mint G-Trans kezdte meg mûködését és
néhány éven át kültagként egy német
család is tagja volt, akiknek a közremû-
ködésével teherautókat és munkagépe-
ket hoztak be és így fejlesztették a cég
gépparkját.
Mint mondja, igyekeztek több lábon
állni, folyamatosan bôvítették a szolgál-
tatásaik körét. Földmunkával kezdtek
foglalkozni, s évek óta, hogy folyama-
tosan munkát tudjanak adni a dolgozó-
iknak télen a város utcáit, nagyobb par-
kolóit, kereskedelmi és ipari létesítmé-
nyeinek környékét ôk tartják rendben,
végzik a hóeltakarítást.
— A családi vállalkozásunkat az
édesapám vezeti, a húgom a kereskedel-
mi részt viszi, s jelenleg tizennyolc em-
bert foglalkoztatunk, s miután annyi lett
a feladat, hogy magam a kisebb gépek
kölcsönzését, mint önálló vállalkozás-
ként történô mûködtetését vállaltam fel
– mondja. — A fuvarozási tevékenysé-
günk ugyan az utóbbi idôben egy kicsit
háttérbe szorult, azonban az építôipari
egyre inkább elôtérbe kerül. A két cég –
az enyém és a Gráf Trans Bt. – együtte-
sen tesz eleget a megnövekedett igé-
nyeknek a szállítástól az építôipari ke-
reskedelmen, gépkölcsönzésen át.
Ennek jegyében fejlesztették tovább
a mohácsi ipari parkban található telep-
helyüket. A beruházás az Európai Unió
támogatásával, az Európai Regionális
Fejlesztési Alapból és hazai központi
költségvetési elôirányzatból elnyert visz-
sza nem térítendô támogatással valósult
meg, amelynek felhasználásával új fém-
megmunkáló üzemcsarnokot létesítet-
tek és új szárnnyal bôvítették a bemuta-
tótermüket.
A csaknem ezer négyzetméter
alapterületû fémmegmunkáló üzem-
ben hajlított betonvas-háló elemek
elôállítása és megmunkálása történik.
A csarnok, valamint a telephely áram-
ellátását az épület tetején, 320 négy-
zetméternyi felületen elhelyezett nap-
elemekkel, környezetkímélô módon
oldották meg. A fejlesztések eredmé-
nyeként újabb négy munkahelyet hoz-
Munkahelyeket teremtettek,
Budavári Attila – Pécsi OrgonaépítôManufaktúra Kft.
BARANYAI GAZDASÁG 19Dél-Dunántúli Gazdaság
tak létre, és a tervek között szerepel
újabb három létesítése is.
— Az üzemcsarnok egyben bemu-
tatóteremként is mûködik, ugyanis so-
kan nem ismerik – még a statikusok kö-
zül is kevesen használják – ezt az épít-
kezést felgyorsító technológiát. Tudo-
másom szerint jelenleg hasonló tevé-
kenységgel is foglalkozó cég csak egy
található az országban – folytatja to-
vább beszélgetésünket. — A pályázati
úton elnyert 60 millió forint felhaszná-
lásával valósult meg a beruházás,
amelynek segítségével az építkezések-
hez különbözô méretekben, magas mi-
nôségben tudunk vashálókat méretre
vágni és különbözô formákat hajlítani,
ami felváltja a hagyományos vasszere-
lést. E mellett annak érdekében, hogy
minél jobban meg tudjunk felelni a vá-
sárlóink igényeinek, új dolgozókat is
felvettünk, akik elsôsorban az új termé-
keink elôállításában, raktárból történô
kiszállításában vesznek részt.
A jövôben az építôipar igényeinek
megfelelôen tovább szeretnék bôvíteni
az általuk forgalmazott termékek, vala-
mint a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatá-
sok körét. Egyebek mellett az építések-
hez szükséges faanyag helyben történô
méretre vágásával, gyalulásával, imp-
regnálásával, hogy mindent egy
„kézbôl” – fuvart, a gépbérlést, az építô,
a szerelt és szereletlen vas- és faanyag-
beszerzést – tudjanak elintézni az építô-
ipari vállalkozások, az építkezôk. Bíz-
nak benne, hogy ennek köszönhetôen
tovább szélesedik a vásárlói körük. Je-
lenleg is már egyaránt megtalálhatók
közöttük a nagy építôipari cégek,
ugyanúgy mint a nyugdíjasok. Sz.K.
Benchmarking Klubülés a Rutin Kft.-nél A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter-
ben (menedzsment szerv: PBKIK) a
kéthónapos nyári szünet után ismét
elindult a Benchmarking klubülés
rendezvénysorozat. A gépipari válla-
latok és szakemberek találkozóján ez-
úttal a dombóvári Rutin Kft.-t láto-
gatták meg a klasztertagok. A nagy
múltú vállalat 2014-ben csatlakozott
a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter-
hez, egyedi profiljával – nagy méretû
acélszerkezetek gyártása – tovább
szélesíti a klaszter egyébként is rend-
kívül színes termék- és szolgáltatás
palettáját.
A Rutin Kft. termelési kapacitásait
tekintve, Magyarország egyik legna-
gyobb acélszerkezet gyártója. Fô profilja
az egyedi tervezésû épület- és technol-
góia szerkezetek tervezése, elôállítása és
kivitelezése. Az 1990-ben alakult cég
szinte a világ minden kontinensére gyár-
tott már acélszerkezeteket, épületszerke-
zeteket, továbbá közúti és vasúti hidakat,
hullámvasút pályákat és tartószerkezete-
ket, erômûvi alkatrészeket, nehézipari
gépalkatrészeket, üveg-acél homlokzati
tartószerkezeteket – egészen unikális ki-
alakításban és felhasználásra is.
A cég 2014-es árbevétele mintegy 4
milliárd Ft volt, üzemterületük folyama-
tosan bôvül, jelenleg gyártó bázisunk
összterülete 66.000 m2, melybôl 23.000
m2 daruzott gyártócsarnok.
Az üzemlátogatást követôen – mint
vendégelôadó – a munkaerô-toborzó és
kölcsönzô vállalkozás, a HR-Rent Kft.
mutatkozott be röviden, a cég gépipari
fókuszú tevékenysége okán már több
DDGK klasztertaggal is kapcsolatban
áll.
A rendezvény befejezô részében a
DDGK belsô ügyeinek, projektjeinek
tárgyalása következett, úgymint közös
beszerzés, szakképzésfejlesztés, közös
megjelenések és kommunikáció, elkö-
vetkezendô gépipari kapcsolódású ren-
dezvények.
Szabó Berta
üzemcsarnokot építettek
SZAKKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság20
Korhatártól függetlenül ingyenes az
elsô és második állam által elismert
szakképesítés megszerzése az iskolai
rendszerû szakképzés keretein belül.
A második szakma azonban csak fel-
nôttoktatásban tanulható. Errôl a
szakképzési törvény júniusban életbe
lépett módosítása rendelkezik.
A képzettségi szint növelése meg-
könnyítheti a belépést a munkaerôpiac-
ra, javíthatja a foglakoztatási kilátásokat
és a strukturális munkaerôhiányt.
A módosított jogszabály értelmébenaz iskolai rendszerû esti vagy levelezômunkarendû felnôttoktatásban is köthe-tô tanulószerzôdés. Ez elôsegíti a meg-felelô és ellenôrzött körülmények közöttmegszerzett szakmai gyakorlatot. Tanu-
lószerzôdés köthetô a szakmai gyakor-
latra olyan tanulóval is, aki a gyakorla-
tot biztosító cégnél van fôállásban.
A tanulószerzôdést a cég és a tanuló
köti a teljes képzési idôre. A tanuló a
jogszabályok szerint juttatásokra jogo-
sult, miközben munkahelyi körülmé-
nyek között sajátíthatja el a kerettan-
tervben meghatározott szakmai gyakor-
lati fogásokat.
Azok, akik még nem rendelkeznek
államilag támogatott szakképesítéssel,
azok a nappali oktatás munkarendje
szerint is megszerezhetik elsô szakké-
pesítésüket a felnôttoktatás keretében. A
második szakképesítés megszerzésére
irányuló felkészítés csak az elsô szakké-
pesítés megszerzését követôen kezdhetô
meg.
A tanuló attól az évtôl kezdôdôen,
amelyben iskolai rendszerû szakképzés-
ben az elsô szakképesítését megszerez-
te, új tanévet a második szakképesítés
megszerzésére kizárólag felnôttoktatás-
ban, s csak esti vagy levelezô munka-
rend szerint kezdhet. A módosítás értel-
mében a felnôttoktatás keretében meg-
szervezett szakképzésben is köthetô ta-
nulószerezôdés az esti és levelezô sze-
rinti munkarendben.
A felnôttoktatásban részt vevô tanu-
ló számára tanulószerzôdés alapján kifi-
zetett pénzbeli juttatás havi mértéke az
esti és levelezô képzésben a nappali
képzéshez viszonyított óraszámok ará-
nyában változik:
a. 100%-a a nappali,
b. 60%-a az esti,
c. 20%-a a levelezô
Tehát a tanulói nappali juttatás 60%-
a az esti, 20%-a a levelezô képzés ese-
tén. A képzést vállaló cégek ugyanilyen
arányban részesülnek a szakképzési tá-
mogatásból is: tehát a nappali normatí-
va 60%-át hívhatja le az esti munka-
rendben tanulóval, és 20%-át a levelezô
képzésben résztvevô tanulóval kötött ta-
nulószerzôdés után.
A másodszakmát felnôttoktatásban
tanulóval együttmûködési megállapo-
dás is köthetô teljes gyakorlati képzésre,
azon gyakorlati képzést folytató gazdál-
kodó szervezettel, aki egyébként megfe-
lel a tanulószerzôdés kötés feltételeinek.
Együttmûködési megállapodás esetében
csak az összefüggô szakmai gyakorlat
idejére kell tanulói pénzbeli juttatást fi-
zetni. A juttatás mértéke megegyezik a
nappali rendszerû oktatásban fizetendô
tanulói pénzbeli juttatás összegével.
A hiányszakmát tanuló, de másod-
szakmás képzésben részt vevônek nem
jár szakiskolai tanulmányi ösztöndíj.
Az elsô két OKJ-s szakma megszer-
zése akkor is ingyenes, ha már van dip-
lomája a tanulónak.
Az OKJ-s képzések nem számítanak
bele a felsôoktatásban elszámolható 12
állami ösztöndíjas félévbe. Pályaválasz-
tásnál fontos, hogy amennyiben van
OKJ-s végzettsége a jelentkezônek,
kaphat érte pluszpontot az egyetemi fel-
vételinél, amennyiben az adott szak-
irányban tanul tovább, és az adott terü-
leten oktató egyetemek és fôiskolák úgy
döntenek.
Cséfalvay Ágnes
Elsô két szakma állami támogatássalA felnôttoktatásban is köthetô tanulószerzôdés
További információ: www.pecsikamara.hu/szakképzés/ingyenes szakmai képzés és a www.palyavalasztasbaranya.hu/felnôttoktatás
A szakképzési törvény változása és a
tanévkezdés aktuális feladatainak
egyeztetése volt a fô téma a Pécs-Ba-
ranyai Kereskedelmi és Iparkamara
szakképzési szakemberei és tanács-
adói, valamint a Pécsi Szakképzési
Centrum vezetése és a tagintézmé-
nyek gyakorlati oktatásvezetôi részé-
re szervezett szakmai fórumon.
Janovics László osztályvezetô vá-
zolta a két szervezet között készülô
együttmûködési megállapodás terveze-
tét. Ennek fôbb területei a kölcsönös
adatszolgáltatás, a rendszeres kapcsolat-
tartás, a gyakorlati képzôhelyekre törté-
nô egységes szemléletû kihelyezés
rendszerének felállítása, s a pályaorien-
táció.
Ezt különösen aktuálissá teszi a kor-
mányzat célja a duális képzés erôsítésé-
re. Ennek keretében a kamarai garancia-
vállalás erôsítése annak érdekében,
hogy a tanulók munkakörülmények kö-
zött tanulják szakmájukat, s már 10.
osztálytól kikerüljenek az iskolai tan-
mûhelyekbôl cégekhez. Ezáltal a gazda-
sági környezethez jobban illeszkedô
szakmai gyakorlati képzés arányának
emelése azért, hogy a pályakezdôk
könnyebben tudjanak beilleszkedni a
termelési folyamatokba.
A továbbiakban az együttmûködést
is érintô aktuális jogszabályi változáso-
kat és az ebbôl adódó feladatokat tekin-
tették át közösen. Kiemelt téma volt a
kölcsönös adatszolgáltatás, a kapcsolat-
tartás formája a cégekkel, közös részvé-
tel a kamarai ellenôrzésben, a pályaori-
entációs munka szervezése.
Cséfalvay Ágnes
Egyeztetteka kamara és a szakképzési centrum szakemberei
SZAKKÉPZÉS 21Dél-Dunántúli Gazdaság
A tanulószerzôdéses tanulók után ér-
vényesíthetô havi normatívát a vonat-
kozó jogszabályok alapján kell kiszá-
mítaniuk a képzôknek. A havi norma-
tíva pontos meghatározásánál figye-
lembe kell venni a tanulószerzôdésen
szereplô szakma pontos megnevezé-
sét, az OKJ számát és a tanuló mun-
karendjét is, mely lehet nappali, esti,
vagy levelezô.
A szakképzési hozzájárulásról szóló tör-
vény alapján a költségvetési törvény a
2014-es évtôl kezdôdôen a tanulószer-
zôdéses tanulók után járó éves alapnor-
matívát 453.000 forintban állapítja meg.
A törvény végrehajtási rendelete két
mellékletben szakmánként határozza
meg azokat a súlyszorzókat, melyekkel
az alapnormatívát beszorozva, majd a
kapott eredményt 12-vel elosztva, kikal-
kulálható a nappali munkarendben ta-
nuló, tanulónként felhasználható havi
normatíva.
A 2015/16-os tanévtôl kezdôdôen a
25. életévüket betöltött elsô, illetve a
második szakképesítésüket megszerzô
államilag támogatott felnôttoktatásbanesti, vagy levelezô munkarendben tanu-
ló tanulószerzôdéses tanulók után is ér-
vényesíthetnek a gazdálkodók havi nor-matívát.
A felhasználható normatíva éves
mértéke – ha a tanulószerzôdés hatálya
a tárgyév teljes idôtartamára fennáll –
az alábbiak szerint kalkulálható:
■ az esti oktatás munkarendje szerint
folyó felnôttoktatás esetében a vo-
natkozó kormányrendelet II. mellék-
letben meghatározott szakképesíté-
senkénti súlyszorzó szorzatának
60%-a,
■ a levelezô oktatás munkarendje sze-
rint folyó felnôttoktatás esetében a
II. mellékletben meghatározott szak-
képesítésenkénti súlyszorzó szorza-
tának 20%-a.
A gazdálkodóknak és könyvelôjüknek
figyelniük kell arra, hogy a 280/2011-es
kormányrendelet I. és II. melléklete kü-
lönbözô szakképesítéseket és súlyszor-
zókat tartalmaz.
Az I. számú melléklet a korábbi 15
jegyû OKJ számokkal rendelkezô szak-
képesítések súlyszorzóit, a II. számú
melléklet az új, 7 jegyû OKJ számokkal
rendelkezô szakképesítések súlyszorzó-
it tartalmazza.
Jelen tanévben utoljára még párhu-
zamosan mind a két mellékletet figyel-
niük kell a gazdálkodóknak és könyve-
lôiknek.
Megvizsgálva a két táblázatot, vannak
olyan szakképesítések ahol:
■ csak az OKJ számok különböznek,
de a súlyszorzók megegyeznek (pl.
gépi forgácsoló),
■ vannak, ahol az OKJ számok válto-
zásán túl, a súlyszorzók is különböz-
nek (pl. központifûtés- és gázháló-
zat-rendszerszerelô),
■ továbbá olyanok is vannak, ahol az
OKJ számokon túlmenôen az elne-
vezések is és a súlyszorzók is külön-
böznek (pl. fogtechnikus és fogtech-
nikus gyakornok).
A NAV a szakképzési hozzájárulás fel-
használásánál ellenôrzi a normatíva
pontos kiszámítását, felhasználását és
az adott periódusban a kamarai ISZIIR
rendszerben rögzített tanulószerzôdések
számát is!
Csak abban az esetben van lehetôsége a
gazdálkodónak a normatíva elszámolá-
sára, ha
■ az adott szakképesítésre érvényes
kamarai határozattal rendelkezik,
valamint
■ a tanulószerzôdést a kamara nyil-
vántartásba vette és ellenjegyezte.
A gazdálkodóknak továbbá figyelembe
kell venniük, hogy az év során a tanuló-
Elkészültek az új tanulószerzôdés módosító nyomtatványok is
A 2015. június 12-én életbelépô szak-
képzési törvény változással szüksé-
gessé vált nemcsak a tanulószerzôdés,
de a tanulószerzôdés módosító nyom-
tatványok átdolgozása is. A módosító
sablon kiválasztásakor figyelemmel
kell lenni arra, hogy az eredeti, mó-
dosításra szoruló tanulószerzôdés mi-
kor került megkötésre, aláírásra.
Azok a tanulószerzôdések, amelyek a
jogszabályváltozás elôtt születtek, az
abban szereplô jogszabályi tartalommal
fognak megszûnni, a jogszabályválto-
zás miatt semmilyen intézkedésre nincs
szükség.
Abban az esetben viszont, ha a tanu-
lószerzôdés valamelyik pontja módosí-
tásra szorul (pl. gyakorlati képzés vár-
ható befejezése), úgy az új jogszabályi
környezethez is hozzá kell igazítani a
szerzôdést. Erre az esetre készítettük el
azokat a módosító nyomtatványokat,
amelyek weboldalunkon a 2015. június
12. elôtt kötött tanulószerzôdések ese-
tén alkalmazandó menüpont alatt talál-
hatók.
Amennyiben a tanulószerzôdés már
a jogszabályváltozás után keletkezett,
úgy az eddig is szokásos módon kell a
tanulószerzôdést módosítani. Ezek a
módosítósablonok a 2015. június 12-én
vagy azt követôen kötött tanulószerzô-
dések esetén alkalmazandó menüpont
alatt találhatók.
Az alkalmazandó módosító sablon
kiválasztásában a kamara tanácsadó
munkatársai is készséggel állnak ren-
delkezésre.
Bakó Eszter 72/507-121
Bánné Lukácsovics Aranka 72/507-124
Bonyár Marietta 72/507-110
Mintál Erika 69/300-013
Szemere Adrienn 72/507-137
Sarkadiné Schmidt Alexandra
72/507-112
Piacsek László 72/507-127
Rudics Judit 73/310-105
A tanulószerzôdéses havi normatívák változásáról
SZAKKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság22
szerzôdés hónap közben történt megszûnésekor a normatívát
arányosítaniuk kell.
Az éves tanulószerzôdéses normatíva elszámolásának felül-
vizsgálata során, azon cégek esetében, amelyeknél szakkö-
zépiskolai, vagy szakiskolai tanulók a nyári gyakorlatukat
együttmûködési megállapodás alapján töltötték, figyelembe
kell venni az ilyen tanulók ledolgozott munkanapjai után ér-
vényesíthetô csökkentô tétel felhasználását is, a vonatkozó
törvényben meghatározott módon és mértékben.
Vonatkozó jogszabályok:
■ 2011. évi CLV törvény a szakképzési hozzájárulásról és a
képzés fejlesztésének támogatásáról
■ 280/2011. Kormányrendelet a gyakorlati képzési normatí-
vák mértékérôl
■ 24/2012. NGM rendelet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap
képzési alaprészbôl nyújtható szakképzési célú támogatá-
sok szabályairól
■ 257/2015. Kormányrendelet a gyakorlati képzés költsége-
inek a szakképzési hozzájárulás terhére történô elszámolá-
sánál figyelembe vehetô gyakorlati képzési normatívák
mértékérôl és a csökkentô tétel számításáról szóló
280/2011. Korm. rendelet és a szakiskolai tanulmányi ösz-
töndíjról szóló 328/2009. Korm. rendelet módosításáról
Piacsek László
KonferenciateremIGÉNYESEKNEK!
A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôsZsolnay konferencia terme igényes bel-sôépítészeti kialakítással, a híresZsolnay eozin díszítô elemekkel és tel-jes technikai háttérrel kibérelhetô.
● nagyon jó minôségû kihangosítás● teljes audio-vizuális eszköztár● sokpontos internet hozzáférés● mobil szavazó rendszer● 100 fôs szinkrontolmács rendszer● klimatizált légtérA helyiség sokrétûen tudja kiszolgálni a kü-lönbözô rendezvényszervezési igényeket. Akonferenciaterem hangszigetelt, mobil fal-rendszerrel két kisebb teremre választható,de mindkét részben a felsorolt technika önál-lóan is alkalmazható.
A konferenciaterem mellett étterem álla résztvevôk rendelkezésére, mesterszaká-csaink hagyományos éttermi kiszolgálással,és fogadással is várják a vendégeket. Lehe-tôség van hideg büfé, kávé és ital szervíro-zására is.
További tárgyalók segítik a konferenci-ák szekciómunkáját. A 24 fôs (a hangszige-telt falrendszer zárásával két 12-12 fôs) szá-mítógépes oktatóterem is rendelkezésre áll.
A résztvevôk számára zárt, 60 férôhe-lyes parkolóhelyet tudunk biztosítani.
LAKBERENDEZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 23
Az iroda a cég arculatának lenyomataHigh-tech vagy klasszikus legyen az irodabelsô? Minimál, klasszikus, eset-leg konzervatív legyen a design? Kérdések melyeket nem is gondoljukmilyen egyszerû megválaszolni, mégpedig akkor, ha ismerjük az épületstílusát, a munkatársak átlagéletkorát, életritmusát, a cég tevékenységét,üzleti filozófiáját.
Egy iroda berendezésénél sok szempontot kell egyszerre figyelembevenni. Fontos, hogy az irodabútorok ne csak praktikusak, hanem szépek,ízlésesek is legyenek, stílusukban, ízlésvilágukban tükrözzék a 21. századdivatját, de az idô múlásával se váljanak kopottá, elavulttá. S akkor érzikbenne jól magukat a dolgozók, ha kényelmes a székük, ha nem zavaróak afények, vagy a félhomály, ha megfelelô a hômérséklet, ha elegendô helyükvan a munkájukhoz szükséges tárgyaik elhelyezéséhez, ha azok kézre esnek.
Egy olyan helyiség berendezésénél pedig, ahol egy vagy több ember,napi nyolc órát, vagy ennél több idôt tölt el, fontos tárgyalásokat bonyolít le,elengedhetetlen, hogy a berendezés ne vonja el a munkáról a figyelmet,ugyanakkor maximálisan kiszolgálja az ott dolgozókat. Fontos, hogy amunkaasztalon elhelyezett tárgyak – vázák, ceruzatartók, lámpák – for-mában és színben egységesek legyenek. A falakon elhelyezett tapéta mind-ezzel összhangban legyen, ugyanúgy, ahogy a tolóajtós irattárolók sora, amonitorok, a plazma tv, a projektor, valamint a prezentációs kellékek.
A cégvezetô irodájának, amely egyben tárgyaló szerepet is betölt, tekin-télyt kell sugároznia, amelyre a sötétebb tónusú dió, cseresznye vagymahagóni színû bútor a legalkalmasabb.
A stílus és minôség összhangja – amelyet befolyásolnak az aktuális diva-tok, trendek – egyben lenyomata a cég arculatának, az általa folytatott üzletitevékenységnek. A falak és világítótestek, a dolgozók ruháinak színviláganemcsak a munkatársak által végzett tevékenységre, de az ügyfelekre is hat.
A rosszul megválasztott színek nem csak az üzleti sikert veszélyeztet-hetik, hanem stressz és feszült légkör kialakulásához is vezethetnek.
Lakossági és egyedi bútorokkészítése méretre, egyéni igényszerint, helyszíni felméréssel!
irodabútorok ● konyhabútorok ● szoba- és nappali bútorok ● szállodai bútorok ● beépített szekrények ● polcrendszerek
Szabó Bútor Kft.7800 Siklós, Bartha u. 29. Tel.:/fax: 72/497-401
e-mail: [email protected]
MESTERKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság24
A Németh testvérpár mûhelyét nem ne-héz megtalálni Pécsett a Huba utcában,egymás mellett sorakoznak elôtte azautók. Bent is nagy a nyüzsgés, egy úréppen a már elkészült gépkocsiját ve-szi át, míg egy hölgy arról érdeklôdik,hogy az övé mikor készül el. Lassan el-csendesedik a mûhely, Németh Zoltán-nal és Gáborral az irodaként is szolgálóüzlethelyiségben ülünk le.
— Az édesapánk alapította a családi
vállalkozásunkat, amit mi viszünk to-
vább, mert ô már nyugdíjas – kezdi be-
szélgetésünket Németh Zoltán, a Memo-
Car Kft. ügyvezetôje. — Ô autószerelô
mester volt, a mesterlevele a mai napig
kint van a mûhelyben, amelyik mellé
mostantól a miénk is kikerülhet, hogy
büszke lehessen ránk.
Amikor a pályaválasztásra került sor,
a két testvér közül igazán egyiknél sem
volt kérdés, hogy az autók jelentôs sze-
repet játszanak majd az életükben. Hisz
kicsi gyerek korunk óta vitte ôket az
édesapjuk az autóversenyekre és sok-
szor fordultak meg vele különbözô mû-
helyekben. Hamar beléjük ívódott az au-
tók iránti szeretet és csodálat. Az idô-
sebb testvér, Zoltán eleinte a kertészke-
déssel is kacérkodott, mert olyan szak-
mát szeretett volna kitanulni, amelyben
fontos szerepet kap az alkotás, a kreati-
vitás. Végül azért döntött a karosszéria-
lakatosság mellett, mert abban a külsô
tényezôk kevésbé kapnak szerepet, rajta
múlik, hogy a keze nyomán miként újul
meg egy összetört autó.
A szakma megszerzését követôen
olyan vállalkozónál helyezkedett el, aki
Amerikából behozott, néhány éves sérült
gépkocsikat javított. Két évig volt nála,
ami jó alapokat teremtett ahhoz, hogy
késôbb maga is önálló legyen, hiszen az
autószakma minden egyes ágát gyako-
rolhatta ott az autószereléstôl, az autó-
villamosságon át, egészen a tanult szak-
májáig. Ezzel párhuzamosan egy másik
cégnél szélvédôcserével is foglalkozott.
— Aztán amikor az édesapánk 1993-
ban létrehozta a Nem-Car Bt.-ét, neki is
besegítettem, majd egyre inkább csak
nála dolgoztam, a végén már, mint alkal-
mazott – folytatja tovább. — Nagy önál-
lóságot kaptam. A saját munkáimat az
ügyfelekkel való tárgyalásoktól, a javí-
tások elvégzésén át, egészen a kész autó
átadásáig magam intéztem.
— Az édesapánk azt szerette volna,
ha én nem az autósszakmák közül vá-
lasztok magamnak élethivatást – veszi át
a szót testvére, Gábor. — Ezért a
Zipernowsky Károly Mûszaki Szakkö-
zépiskolába jelentkeztem informatikus
szakra, ahova ugyan nem vettek fel, de
gépésznek igen, amit már nem bánok.
Az itteni tanáraim szerettették meg ve-
lem a mostani szakmámat. Az érettségi
után a technikusi vizsgát is letettem,
azonban a gyakorlati idômet mindig a
mûhelyünkben töltöttem. Nagyon szép
évek voltak ezek. Hisz ekkor tanultam a
legtöbbet testvéremtôl, meg azt miként
lehet egy ilyen nehéz és bonyolult szak-
mában boldogulni. Néhány év után ma-
gam is a családi vállalkozásba kezdtem.
A bátyámmal jó csapatot alkotunk, a
mûhelyt is közösen vezetjük, megosztva
a feladatokat, a mestervizsgát is egy-
szerre tettük le.
Annak idején a vállalkozásukat az
édesapjuk egy kétbeállós mûhelyben in-
dította útjára. Aztán az évek során,
ahogy egyre több munkájuk lett kinôt-
ték, s újat építettek. A jelenlegi helyükön
négy autót tudnak javítani egyszerre, de
már ez is kicsinek bizonyul. Mind töb-
ben keresik ôket, hozzák hozzájuk a ka-
rambolos, vagy más módon megsérült
autóikat. A hírük leginkább szájhagyo-
mány útján terjed, a mûhelyükben meg-
fordult autótulajdonosok ajánlják ôket
barátaiknak, ismerôseiknek.
Vallják, nincs annál jobb érzés, mint
amikor az összetört autót újjávarázsol-
ják, s a tulajdonos arcára mosolyt csal-
nak vele. Annak érdekében, hogy halad-
janak az új technológiákkal Gábor mi-
nôsített hegesztô vizsgát tett, amelynek
részeként kitanulta az alumínium-he-
gesztést is. E mellett mind a ketten ka-
mionvezetôi jogosítványt is szereztek,
mert csak ezen a módon tudják a mû-
helybe a nagyobb balesetet szenvedett
jármûveket beszállítani.
Abban is mind a ketten egyet érte-
nek, hogy nemcsak a mûhely fejleszté-
sére kell nagy hangsúlyt helyezni, de el-
engedhetetlen a szakma magas szintû is-
merete, a technológiai fejlôdés nyomon
követése, a karosszériához felhasznált
egyre másra megjelenô újabb anyagok
tulajdonságainak megismerése. Ezért is
döntöttek úgy, hogy mind a ketten meg-
szerzik a szakma csúcsát jelentô mester-
levelet, meg azért is, mert továbbra is
szeretnének tanulókkal foglalkozni.
A mesterlevelet is
együtt szerezték meg
TANULÓSZERZÔDÉSDél-Dunántúli Gazdaság 25
— A cégnek 1993-ban, mint In-go Bt.
lettünk a tulajdonosai, ami 2008 óta kft.
formában mûködik, én 17 éves korom óta
vagyok a tagja, ugyanis megörököltem az
édesanyám helyét, aki sajnos nagyon ko-
rán meghalt – kezdi beszélgetésünket
SIPOS Tamás. — A tevékenységünk
ugyan sokrétû, de elsôsorban a lejárt vil-
lanyórák cseréjével foglalkozunk, e mel-
lett dolgozunk magánszemélyeknek, ön-
kormányzatoknak, de csarnokok villany-
szerelési munkálatainak elvégzésére is
felkértek már bennünket. Jelenleg
Máriagyûdön a Bethánia Rehabilitációs
Otthon villamoshálózatának felújítását
végezzük, mint alvállalkozók.
Mint mondja, mindig is tetszett neki a
villanyszerelô szakma, amikor csak lehe-
tett az édesapjával tartott, igyekezett el-
lesni tôle a szakma alapjait. Azonban az
édesanyjának arra tett ígéretet, hogy más
pályát választ, amit be is tartott, azonban
a sors úgy hozta, végül mégis villanysze-
relô lett.
— Az érettségit követôen tanultam ki
a villanyszerelô szakmát, azóta a családi
vállalkozásunkban dolgozom, s igyek-
szem az édesapámtól látottaknak szelle-
mében továbbvinni azt, aki a háttérbôl
irányítja jelenleg a céget – folytatja to-
vább. — Számos a villanyszereléssel
kapcsolatos tevékenység elvégzéséhez
megszereztem az eltelt években a szüksé-
ges engedélyeket, egyebek mellett jóma-
gam regisztrált szerelô is vagyok. Na-
gyon szeretem a szakmámat, mert szerin-
tem annál jobb érzés nincs is, mint ami-
kor elkészülünk a villamoshálózat cseré-
jével, vagy megtaláljuk a zárlatot kiváltó
vezetékszakaszt, vagy azt kiváltó okot, s
újra felgyulladnak a fények, vagy elin-
dulnak a villamos-energiával mûködô
berendezések.
Az utóbbi idôben tanulók képzésével
is elkezdtek foglalkozni, s a terveik kö-
zött szerepel, hogy az ipari parkban talál-
ható ötszáz négyzetméter alapterületû
épületük mellé egy alapítványi tanmû-
helyt hoznak létre, ahol nemcsak a hiány-
szakmának számító villanyszerelô, de a
már szintén ebbe a körbe tartozó pék és
cukrász tanulók képzése is folyna.
— Már megkezdtük errôl az egyezte-
téseket az egyik siklósi pékséggel – ad
hangot annak, hogy komolyan gondolják
a tervüket. — Jelenleg egy tanulónk van,
akinek a gyakorlati képzése nálunk fo-
lyik. Ismerôsök kerestek meg bennünket
azzal, hogy vállalnánk-e. Az édesapám
foglalkozik vele, aki villanyszerelô mes-
ter.
Mint mondja, ugyan arra nincs lehe-
tôség, hogy a tanulót mielôtt felvennék
megismerjék, megnézzék alkalmas-e a
pályára, de szinte az elsô pillanatban ki-
derül, amikor fél felmenni a létrára, vagy
nagyon szétszórt, fegyelmezetlen, hogy
más szakmát kell választania.
— Amit csak lehet, mindenre megta-
nítjuk a tanulóinkat, az építôipari szak-
mák komplex tudást igényelnek – hang-
súlyozza. — A villanyszerelônek nem-
csak azt kell tudnia, hogy miként megy a
drót a falban, hogyan kell a kapcsolókat
elhelyezni, hanem azt is, szükség esetén
hol kell a falból a téglát kiütni úgy, hogy
az ne dôljön le. E mellett falat vésni, s ar-
ra, hogy miként kell az elosztó dobozt a
fal síkjával megegyezôen elhelyezni, s
addig csináltatjuk, amíg az nem lesz tö-
kéletes. Az áram veszélyes dolog, félig
kész állapotban nem lehet otthagyni, a
hálózatcserét be kell fejezni, a kapcsoló-
kat fel kell szerelni. Maga a villanyszere-
lés szerteágazó szakma, nemcsak azokat
a fémeket kell megismerni, amibôl a vil-
lámhárítók készülnek, de alapfokon he-
geszteni is tudni kell. S természetesen ar-
ra is nagy gondot fordítunk, hogy bizton-
sággal tanuljanak meg szerelni, akár fe-
szültség alatt is. Az ipari parkban találha-
tó telephelyünkön gyakorolják ezt elsô-
sorban, ahol ehhez egy speciális áram-
kört állítottunk össze, ami nem veszé-
lyezteti az életüket, de rádöbbenti ôket
arra, az elektromosság nem játék. Egy
rossz mozdulat elegendô ahhoz, hogy
áramütést szenvedjenek, s egy kis hiba is
zárlatot okozhat, ami súlyos következmé-
nyekkel is járhat, akár leéghet miatta egy
ház is. Sz.K.
A siklósi In-go Kft. a város ipari parkjában a telephelyükön tanmûhely létrehozásáttervezi, ahol hiányszakmákban folyna a tanulók gyakorlati képzése.
A villanyszerelônek komplex tudássalkell rendelkeznie
— A tanulóinknak is igyekszünk át-
adni ezt a szemléletet – veszi vissza a
szót Németh Zoltán. — Minden olyanra
igyekszünk megtanítani ôket, amit mi
fontosnak tartunk e szakma magas szín-
vonalon történô mûveléséhez. A magam
részérôl pedig szeretem továbbadni azt
amit a szakmáról tudok. Egy karosszéria
lakatosnak kicsit autószerelônek is len-
nie kell, nem mindig szaladhat el egy
másik mûhelybe például azért, hogy se-
gítsenek kiszedni a sérült autóból a mo-
tort, de az autóvillamossághoz is vala-
milyen szinten értenie kell. Nálunk a ta-
nulók a szélvédô ki- és behelyezést is
megtanulják. Igyekszünk felkészíteni
ôket a szakmára és mellette az életre is.
A tanulóinktól mi magunk is tanulunk,
az informatikában nem egyszer ôk a jár-
tasabbak nálunk. A képzésük a tudás
kölcsönös átadását is jelenti egyben. Két
évvel ezelôtt az egyik tanulónk például
az országos versenyen a 9. helyen vég-
zett, amire nagyon büszkék vagyunk. S
voltak olyanok is, akik a végzést követô-
en hosszabb, rövidebb ideig nálunk ma-
radtak, együtt dolgoztak velünk. Sz.K.
GASZTRONÓMIA Dél-Dunántúli Gazdaság26
A gasztroforradalom nemcsak minôségbeliváltozást hozott, ami még fontosabb: az általá-nos gasztronómiai szemlélet is változóbanvan. Korábban kôbe vésettnek tûnô dogmák aszemünk láttára dôlnek meg, mint például azétel-italpárosítási hagyományok. Az ökölsza-bályok sokszor érvényesek tudnak maradni,de az is kiderült, hogy a sokáig tanított egysze-rûen bebiflázható kombinációk a valóságbannem mindig tarthatóak.
Teljesen logikus, hogy az ételek minôsé-gének javulását az italok minôségének javulá-sa kövesse. Vagy elôzze meg. Nem csaknagyban, kicsiben is, és mindkettôre találunkpéldát Pécsett. Azaz van olyan hely, ahol elô-ször az étlapot, majd az italkínálatot reformál-ták, és van ahol éppen fordítva jött össze amegújulás. Persze az a legjobb, ha mindkét té-ren az új minôség egyszerre jelenik meg,ahogy ez a legtöbb helynél tapasztalható, deaz egymást követô, egymásra épülô fejlôdés-sel sincs semmi baj.
A bor A pécsi borvidék száz éve tartó zsugoro-
dása ma sem ért véget, üresek a város alattiborospincék is, de ettôl még – már csak a vá-ros méreténél fogva is – a legkoncentráltabbpiaca lehetne a Pannon Borrégiónak. Tudjuk,nem így, máshogy mûködik a világ, de nem isbaj, hogy nem csak pécsi, villányi, tolnai ésszekszárdi borok a kizárólagos urlakodók itt.(Azt se felejtsük el, hogy a multik egyre javulókínálata is sokszor a fogyasztónak kedvez. Ahelyi gazdaságnak nem feltétlenül, de az eztkivédô zárt piacoknak – már csak történelmi is-mereteink alapján is – még mindig több hátrá-nya van mint elônye...)
Villány közelsége természetesen ma semelhanyagolható: mindvégig nagyban befolyá-solta a helyi borlapokat, hogy a rendszerváltásután több szempontból is elsôként eszmélôborvidék alig fél órányira található. Persze so-káig országszerte uralták nagy vöröseikkel azismert nevek az itallapokat. Természetesenmost is megvan a szerepük egy-egy hely kíná-latában. Azonban szerencsére leáldozóban
van az a gyakorlat, hogy a széles körben is-mert pincészetek borai adják egy-egy jobb ét-terem teljes kínálatát. (A rosszakról most talánne is beszéljünk.) Valamelyest érthetô, hogyaz éttermek sokáig kockázatvállalás nélkül(még inkább talán lustaságból) a befutott borá-szatokhoz ragaszkodtak, de egyre több helyenmás szempontok mentén alakul a kínálat. Pél-dául a jó ár-érték arány egy ilyen mozgatóru-gó. Pár éve szinte elképzelhetetlen volt, hogya legjobb borlap címért többen is versengje-nek, ma már erôs a mezôny. Úgy tûnik a bor-iskolák, rendszeres borkóstolók, proaktív bor-kereskedések, és az új dolgokra nyitott ven-déglátóhelyek, no meg az autodidakták mun-kája lassan beérik.
A sör Szeretjük azt hinni, hogy boros nemzet a
magyar pedig nem. Nagyon nem. Borból a 15év feletti magyar lakosság 5,3 dl-t fogyaszt he-tente átlagosan. Sörbôl pedig háromszorannyit, nagyjából 1,6 litert. Szóval tényleg in-kább sörösök vagyunk, látszik ez a hasakon is.De aki, nem is annyira sörös, annak is nyilván-való kell, hogy legyen sörfronton sok mindentörtént az utóbbi években. A sörforradalomsokkal termékennyebb talajra hullt, mint agasztroforradalom, ráadásul mindössze 1-2 évalatt több minden történt, mint az ételek terénakár egy évtized alatt.
Egyre több vendéglátóhelyen bukkantakfel különbözô ízesítésû sörök és mikrosör-fôzdék különlegességei, egyedi ízvilágai. Per-sze van, aki szerint ez sokszor megbízhatatlan,és ingadozó minôséget is jelent, de az elmúltpár év arra is elegendô volt, hogy legyenek afogyasztóknak elvárásai és szûrjék a piacot.Meg is jelentek Pécsett is a kifejezetten a kéz-mûves sörökre épülô vendéglátóhelyek. Elsöp-rô sikerrel. Kiderült, hogy nem csak a belváros-ban lehet telt házat produkálni, sôt van olyanhely aminek ez hétfô este is rendre sikerült.
Közben a kézmûves sörök a házi fôzéshezis meghozták sokak kedvét. Ehhez annak ismeg kellett történnie, hogy könnyen és gyorsanrendelhessük meg a nekünk tetszô alapanya-got és technológiákat. Az erre szakosodott
internetes boltokból a világ különbözô részeirôlszármazó gabonákat, élesztôket, ízesítôket éstermészetesen eszközöket bárki rendelhet, ígymár tényleg csak karnyújtásnyira van a saját-márkás szûretlen világosunk. (Azért a házi sör-fôzôknek ne legyenek illúzióik. Szép hobbi ez,de nem állítható párhuzamba a borkészítésmûvészetével. Legfeljebb, ha maguk termelik abúzát, árpát, komlót, nem használnak mester-séges színezéket, és persze sikeresen alkal-mazkodnak az évjáratok kihívásaihoz.)
Különösen érdekes, hogy az ipari sörfôzésegykori fellegvárában, Pécsett mikor lesznekhatással ezek a trendek az 1848-ban alapítottsörgyár termékeire...
A kávé Ha az alcímek látszólagos logikáját követ-
nénk, akkor itt most a pálinkát kellene tárgyal-ni. Kétségtelen, hogy lenne helye és relevanci-ája a gyümölcspárlatokon is elmerengeni egykicsit, mégis a kávé tekintetében – mármint mi-nôségben és hozzáférhetôségben – ugrott na-gyot a város az elmúlt években. És most nemcsak a nemrégiben megjelent újvonalas kávé-zók sorára kell gondolni, ami önmagában isnagyon dicséretes, hanem az elfogadható,vagy éppen kitûnô minôségû kávét kínáló ét-termek, kocsmák(!) száma az, ami megdöb-bentô. Egyre többeknek sikerült felismerni,hogy a jó eszpresszó nem ördöngösség,ugyanakkor a hozzáértés és a technológia el-engedhetetlen. Ha összeszámolnánk, ugyanmég mindig több helyen szolgálnak fel botrá-nyosan rossz kávékat, de a javuló tendenciaszembetûnô. Ráadásul a kínálat más tekintet-ben is változóban van.
Az alapanyagok sokfélesége, és az alkal-mazott technológiák sokásága tényleg örven-detes. Elsôsorban a már említett újvonalas he-lyeken, ahol a kávézó alatt kávézót kell érteniés nem csak a kocsma szofisztikált megfogal-mazásáról van szó. De, ami a legjobb, hogyezeken a helyeken a filteres, csöpögtetôs,vákuumos technológiák mellett az alapok isrendben vannak.
Gûth Ervin
Nem csak az ételeknél, de például a boroknál sem elhanyagolható szempont a lokalitás és szezonal-itás, azonban még ezeknél is fontosabb a megbízható minôség. Szerencsére ezen a téren is történetekelôrelépések az utóbbi években Pécsett. A második részben italozunk.
Kis pécsi gasztrokörkép II.
SPORT ÉS GAZDASÁG 27Dél-Dunántúli Gazdaság
Hibák, amiket a magyar vállalkozók többsége elkövet
Érdekes felmérés eredménye került a kezembe a közelmúltban, amelyet az Együttmûködô Vállalkozók Szervezete végzett, ma-gyar cégek körében. A felmérés szerint a hazai vállalkozások többsége új célpiacra, az ismertsége növelésére, új vevôkre vá-gyik. Ebben önmagában semmi meglepô nincs.
Ami viszont elgondolkodtató, a megkérdezett vállalkozások alig 19%-a tartja fontosnak terméke vagy szolgáltatása fejlesztését. Amarketing és értékesítési ismeretek bôvítését, a kapcsolatok építését is mindössze a megkérdezettek 9%-a tartotta fontosnak.
Mit is jelentenek ezek a számok?A többség tehát valamilyen módon növekedni szeretne. Új piacokat csak a vásárlói igények ismeretével, annak megfelelô folyamatos fejlesztésekkel lehet meghódítani. Sôt, manapság a pi-ac megtartásához is szükség van a folyamatos fejlôdésre. Ennek ellenére a fejlesztéseket a megkérdezettek alig ötöde tartotta fontos-nak. Ha egy vállalkozás szeretne új piacokat, vásárlókat, ezt az értékesítésen, a marketingen vagy a kapcsolatépítésen keresztül szerezhe-ti meg. Ezért is érdekes az, hogy ezeken a területeken az ismeretek bôvítését, tehát a tanulást kevesebb, mint minden tizedik vállalko-zás tartotta fontosnak.
A felmérés eredményének olvasásakor nem is az lepett meg, hogy vannak vállalkozások, amelyek fejlesztések és értékesítési ismeretek bôvíté-se nélkül szeretnének növekedni. Számomra az igazán meglepô az arány volt. Még egyszer, hogy biztosan tudatosodjon: az értékesítést, mar-ketinget, kapcsolatépítést a megkérdezettek kevesebb, mint tizede tartotta fontosnak.
Lehetséges, hogy a magyar vállalkozások közül valóban ennyien várnának a csodára?Ugye Ön nem közéjük tartozik? Harman Tibor
Vállalkozói sarok
!
— Gyerekkorom óta futballozom,
ez ma már az életem részét képezi.
Többféle társasággal rúgom együtt a
labdát, egyrészt a DDGÁZ öregfiúk
nagypályás csapatával, de az 50+-os vá-
rosi kispályás bajnokságban is indulok,
ezen kívül több, egymástól függetlenül
szervezôdô baráti társasággal is összejá-
runk. Elviekben egy héten hat napon is
lehetôségem van a futballt választani,
nyilván ennyiszer nem érek rá, de a he-
ti három alkalom a minimális belsô igé-
nyem a sportra.
A foci olyannyira része az életem-
nek, hogy a kollégáimnak is folyton fo-
cis példákkal magyarázok meg dolgo-
kat. Mivel a labdarúgás csapatsport, eb-
bôl fakadóan az élet számos területére
van pozitív kihatása. A legfontosabb a
közösségépítés, emellett tolerancia- és
kompromisszumkészség-fokozó szere-
pe is van, akár a csapattársakkal, akár az
ellenféllel szemben. Azt tapasztalom,
hogy akik rendszeresen ûzik ezt a spor-
tot, jó csapatjátékosokká válnak az
egyéb közösségi formákban is. A sport-
nak óriási szerepe van az egészség meg-
ôrzésében, említhetem az elhí-
zás megelôzését – ami
ugye, számos betegség
okozója lehet –, de a
szívre, tüdôre és
más szervek mûkö-
désére kifejtett jó
hatását is. A labda-
rúgás egy játékos
sport, a monoton-
tûrô képességet
igénylô sportokkal
ellentétben – ahol köz-
ben az agy nem kapcsol
ki, a mozgásforma nem igé-
nyel koncentrációt és nem vonja el
a figyelmet – a játékos sport esetében,
amikor gurul felém a labda, nincs idô
azzal foglalkozni, hogy milyen munka-
helyi problémáim vannak, az agy kény-
telen az akut dologra fókuszálni. Ebbôl
fakadóan ideális módon kikapcsolja az
idegileg megterhelô szellemi munkát
végzôket, nem beszélve arról, hogy a
felnôtt ember is szereti a játé-
kot. A pozitív élményen
felül megadja a siker
érzését, fôleg, ha
megnyerünk egy
mérkôzést, vagy jó
passzt adok a játé-
k o s t á r s a m n a k .
Ezért véleményem
szerint nélkülözhe-
tetlen a rendszeres
sport az ember életé-
ben, számomra a fut-
ballozás az egyedüli ki-
kapcsolódást nyújtó tevé-
kenység. Friss levegôn vagyunk, a
DDGÁZ öregfiúk csapatával télen-nyá-
ron hetente kétszer a szabadban futbal-
lozunk: természetes környezetben, jó ta-
lajon. Ez teljesen felfrissít, feltölt, ettôl
a munka is sokkal jobban megy. N.T.
Sport és gazdaságMost útjára indított rovatunkban arra vagyunk kíván-csiak, hogy milyen hatással van a sportolás a min-dennapi munkára – olyan cégvezetôket, üzletembe-reket szólaltatunk meg, akiknek élete része lett arendszeres mozgás. Elsôként Liszácz Mihályt, a pé-csi AutóCity Kft. ügyvezetôjét kérdeztük.
Peugeot-Autósziget Kft. ● 7636 Pécs, Siklósi út 70. ● Tel.: 72/550-550 ● www.peugeot-autosziget.hu
A nyílászárók gyártásával foglalkozóbólyi REISO-HUNGÁRIA KFT. gazdaságivezetôje a 2014-es Év Autóját, az Autó-sziget Kft. Peugeot 308-át próbálta ki,annak is a legizgalmasabb motorralszerelt változatát.
— Régen az a mondás járta, hogy
a három nagy francia autógyártó kö-
zül a Peugeot gyártja a jó minôségû,
elegáns autókat. A 308 elsô pillantás-
ra beleillik ebbe a képbe?
— Az elegancia mindenképpen igaz
rá. Elsô pillantásra nem hivalkodó, egy-
szerû, elegáns forma. Aztán amikor job-
ban megnéztem, sorra fedeztem fel azo-
kat a finom részleteket, amiben annyira
jók a francia formatervezôk. Egy pici ív
a ködlámpáknál, egy domborítás hátul a
lámpától az elsô ajtóig, egy izgalmasan
elôrekanyarított hátsó lámpa, és máris
olyan autót kaptunk, amire szerintem
még sok év múlva is megjegyezzük
majd, hogy milyen szép.
A fekete szín jól áll a kocsinak, fôleg
ezekkel a sötétített hátsó ablakokkal, és
a finom krómkeretekkel az üvegfelüle-
tek körül.
A minôségi hatás hibátlan, a jól
összerakottság érzését sugározza a ko-
csi, mintha egy tömbbôl lenne kifarag-
va. Gondolom az Év Autója zsûri is így
látta, ezért is kapta meg a címet.
— Belül is folytatódik az egyszerû
dizájn?
— Tökéletesen harmonizál a belsô
tér a külsô formával. Végtelenül egy-
szerû, alig vannak gombok a mûszerfa-
lon, viszont egy-két nagyon ízléses
krómdíszítéssel sikerült hangulatossá
tenni az utasteret. Nagyon tetszik példá-
ul a középsô érintôképernyô melletti le-
vegôbeömlôk betétje. Azt hiszem ez az
egyszerûség megnyugtató azok számára
is, akiket riaszt, ha egy autóban gomb-
rengeteget látnak, és félnek, hogy nehéz
lesz kiigazodni rajta.
— Ez azt jelenti, hogy a 308 i-
Cockpinak nevezett mûszerfalát ha-
mar meg lehetett szokni?
— Én az autót használati tárgyként
kezelem, nem hoznak lázba a legújabb
kütyük, így kifejezetten tetszett ez az
egyszerûség. De ha azt nézzük, hogy
például az Apple is ezzel a minimalista
célszerûséggel hódít, látjuk, hogy a Pe-
ugeot jó irányba indult. Hamar hozzá-
szoktam az érintôképernyôhöz, könnyû
volt átlátni a menürendszer logikáját.
Az is tetszett, hogy a kijelzôt picit meg-
döntötték a vezetô felé. A szokatlanul
kicsi kormánykerék és a felette levô
mûszerek sem okoztak gondot, egészen
sportosan vezethetô így a kocsi. A mû-
szerek ilyenfajta elhelyezésében is van
logika, tényleg azt vettem észre, hogy
nem kell annyiszor lepillantani a sebes-
ségmérôre, mert ott van a látótér pere-
mén.
— Francia autónál mindig fontos a
kényelem, a 308 mennyire komfortos?
— Az elsô kilométereken feltûnt,
hogy olyan csendes az autó, mintha két
kategóriával drágább kocsiban ülnénk.
Nekem ez azért üdítô, mert egy dízel
kisautóval járok, és az bizony jóval za-
josabb. A Bóly környéki mellékutakon a
rugózás finomságát is könnyû megálla-
pítani, és a 308 ezen a téren is nagyon
Autóteszt: Schnell Szimonetta – Peugeot 308 AUTÓTESZT28 Dél-Dunántúli Gazdaság
tetszett. Olyan huplikon is szépen átsik-
lott, amilyennel Franciaországban biz-
tosan nem találkozhatott, amikor tesz-
telték. Kényelmesek az ülések, jó fogá-
sú a kormány, finomak az anyagok. A
gyártási minôség is nagyon meggyôzô.
A nyílászárógyártás során sokszor
szembesülünk vele, mennyire fontos,
hogy a futószalagról lekerülô minden
darab tökéletes minôségû legyen. Az
autógyártásban ez sokszorosan igaz, hi-
szen itt sok százezres darabszámokról
van szó. A 308-ban még az eldugott ré-
szeken is meggyôzô a kidolgozás.
Ha a kényelem kategóriába beletar-
tozik a térkínálat is, akkor az egyetlen
hiányérzetem itt van. Nekem bôségesen
elég a hely elöl is és hátul is, de ha elöl
egy magas vezetô ül, akkor mögötte
már csak alacsonyabbak férnek el iga-
zán kényelmesen. Talán egy picit na-
gyobb hátsó lábtér jobb lett volna, bár
akinek nagy tér kell, úgyis a kombit vá-
lasztja majd.
— A csomagtér viszont igazán tágas.
— Meg is lepôdtem rajta, sokkal ki-
sebbre számította. A katalógus 420 litert
ír, ha jól tudom ezekben a kocsikban
350 liter körüli az átlagos méret. Ráadá-
sul itt is igényes a borítás, vannak kis
csomagrögzítô gyûrûk is, szóval ez
megint csak egy jól sikerült része a ko-
csinak.
— Azt hiszem a motor sem oko-
zott csalódást.
— Olyannyira nem, hogy el sem
akartam hinni, hogy csak 1200 köbcen-
tis. Az én autómhoz képest egy sportko-
csi vele a 308. Ugyanolyan finom darab,
mint az autó többi része, mintha egy
svájci óra dolgozna a motorháztetô alatt.
Alig van hangja, nagyon erôs, és bárme-
lyik pillanatban ugrásra kész. Én általá-
ban rövid utakra használom a kocsimat,
erre a célra jobb is lenne, mint a mosta-
ni dízel. A sebességhatárokat is szigorú-
an betartom, így nekem megfelelne en-
nek a motornak a gyengébb változata is.
A testvérem viszont szeret kifejezetten
sportosan vezetni, úgy gondolom, ebben
a motorban ô sem csalódna.
Nagyon tetszik még a fogyasztása, a
teljesítményéhez képest elképesztôen
takarékos.
— A próbaút elôtt elmondta, hogy
a Reiso Hungáriánál nagyon fontos
az ügyfelek elégedettsége, ezért ki-
emelt fontossággal kezelik a garanci-
ális kérdéseket. A Peugeot most 5 év-
re kiterjesztett garanciával adja a
308-at, ez mennyire fontos autóvásár-
láskor?
— Szerintem nagyon fontos. Egy-
részt mutatja, hogy maga a termék
olyan minôségû, hogy bátran vállalhatja
a gyártó ezt a hosszú garanciaidôt. Más-
részt jelzi azt is, hogy fontos az ügyfe-
lek hosszú távú elégedettsége.
— Nem beszéltünk még az árról és
a felszereltségrôl. A tesztautó Style
felszereltsége mennyire jó kompro-
misszum?
— Nekem nem volt benne hiányér-
zetem. A biztonsági felszerelések meg-
vannak, a fontos kényelmi berendezé-
sek is benne vannak, van tempomat, ott
van egy két nem létfontosságú, de hasz-
nos felszerelés, mint például a tolatóra-
dar, vagy a rendszer, ami a dombon el-
indulásnál megtartja az autót. Az extrák
árai sem tûnnek eget rengetônek, így
könnyen összeállítható egy igazán sze-
mélyre szabott autó. Az akciós vételár
nem túlzó, az pedig szimpatikus, hogy
ez a remek kis motor még mindig jóval
olcsóbb, mint a dízel. T.R.
Lökettérfogat: 1199 cm3
Maximális teljesítmény: 130 LE 5500/minMaximális nyomaték: 230 Nm 1750/minSaját tömeg: 1150 kgCsomagtartó térfogat: 420 lMaximális sebesség: 207 km/hGyorsulás (0-100 km/h): 9.6 sÁtlagfogyasztás (gyári adat): 4,7 lAkciós ár (Style 130 Le): 5 385 000 FtA fontosabb alapfelszerelések (Style): ABS, ESP, ve-zetô- utasoldali és oldallégzsákok, függönylégzsák-ok, állítható magasságú elsô ülések, klímaberende-zés, fedélzeti számítógép, tempomat és sebesség-határoló, érintôképernyôs MP3-rádió-cd, sebesség-függô szervokormány, ködfényszórók, tolatóradar,automatikus ablaktörlôk, elektrokróm belsô tükör,könnyûfém keréktárcsák
A TESZTAUTÓ ADATAI:
1.2 PureTech StyleAUTÓTESZT 29Dél-Dunántúli Gazdaság
— Meglátásom szerint a vállalkozók
egyik legnagyobb problémája jelenleg a fe-
ketegazdaság és az ôket sújtó rendkívüli
adóteher – mondja az építôipari mérnöki
szolgáltatással és ingatlanforgalmi érték-
becsléssel, társasházkezeléssel foglalkozó
cég elsô embere. — A NAV vezetôi részé-
rôl is megfogalmazódott már, hogy a feke-
tegazdaságot csak úgy lehet kifehéríteni,
ha csökkentik a vállalkozók terheit, vagyis
az adó- és járulékterheket. Ezzel teljes
mértékben egyetértek, ha kisebbek lenné-
nek ezek a költségek, akkor biztos vagyok
benne, hogy sok vállalkozó sem kockáztat-
na. Ez a változás szemléletváltással is jár-
na, a legális keresetek pedig csak erôsíte-
nék a gazdasági helyzetünket. Azt gondo-
lom, hogy a mikro-, kis- és középvállalko-
zások számára óriási elônyt jelentene az,
ha megszabadulnának adó- és járulékterhe-
ik egy részétôl.
Emellett fontos lenne erôsíteni a vállal-
kozói ismeretek meglétét. Ugyan én köz-
gazdasági egyetemet végeztem, de – erôs
túlzással – közgazdasági ismereteimet ja-
varészt nem az iskolában szereztem. Azt
tapasztalom, hogy a mikro- és kisvállalko-
zások többsége picit mintha rózsaszín köd-
ben élne. Azt gondolják, ha van egy ügyvé-
dük, egy könyvelôjük és egy bankszámlá-
juk, akkor minden rendben van. Ez sajnos
nem elég, tisztában kell lenni például az-
zal, hogy a bevétel nem egyenlô a fizetés-
sel, mert nagyon könnyen átcsúszhat vesz-
teséges kategóriába a cég. Én egyébként is
mindig igyekszem odafigyelni arra, hogy
veszteséges céggel dolgozom-e együtt
vagy sem, véleményem szerint nagyon
fontos tudnunk azt, hogy kivel szerzôdünk.
Ennek utána lehet nézni, akár az interneten
is. A bizalomnak különös szerepe van egy
üzleti kapcsolatnál, a jó üzlet nyilván pénz-
rôl szól, és ahol pénz van, ott nem szabad
összekeverni a barátságot az üzlettel.
— Ha jól értem, a „vállalkozói
tudatosság”-ra céloz.
— Pontosan. Én vállalkozóként sok
pofont kaptam az élettôl, ami valószínûleg
jogos volt, mert ezekbôl tanultam. A vállal-
kozói lét arról szól, hogy termelünk, alko-
tunk, alkalmazottakat és azok családtagjait
tartjuk el és nyilván profitra törekszünk.
Ehhez a szellemiséghez még hozzátarto-
zik, amit én is megfigyeltem, hogy sokszor
a vállalkozó önmaga legnagyobb ellensé-
ge. Mert egyszerûen nem merünk lépni,
nem merjük kiadni a kezünkbôl a feladato-
kat, amiket nem tudunk megfelelôen dele-
gálni. Emellett sok vállalkozó nem készít
magának üzleti modellt, üzleti tervet,
mondják, hogy a fejükben van. Én azt gon-
dolom, hogy le kell ülni és ki kell számol-
ni a havi költségeket, hiszen ezek éves
szinten több százezer forintos tételek.
Azt is tapasztalom, hogy a vállalkozók
jelentôs része nem tudja eladni magát, nem
foglalkozik eleget a marketinggel. Keveset
törôdnek a külcsínnel – nyilván nem ez
fogja meghatározni a munka minôségét –,
pedig a potenciális vevô az elsô pillanatban
a külvilág felé közvetített kép alapján ítél.
Megnézi, hogy milyen a cég profilja, a
weboldala, egyáltalán van-e weboldala,
mert sok cégnek egyáltalán nincs, vagy
rossz a webes megjelenése. Az, hogy egy
mûködô vállalkozásnak nincs webes arcu-
lata, ma már szinte elképzelhetetlen. Az
utánunk jövô nemzedék szinte csak online
kommunikál, dolgozik, ez a jövô, ehhez
kell alkalmazkodnunk és ebbe az irányba
kell elindulniuk a vállalkozóknak fejleszté-
seiket tekintve.
— Az elmondottak alapján roppant
szerteágazó egy mai vállalkozásvezetô
tevékenysége. Mégis, mivel tudja meg-
könnyíteni a helyzetét?
— Egyszer tartottam a közgazdasági
egyetemen egy elôadást a hallgatótársaim-
nak és két dolgot emeltem ki a vállalkozói
léttel kapcsolatban: alapvetô a hit és szor-
galom. Elég furcsán néztek rám, de én ezt
a két tényezôt roppant fontosnak tartom.
Ha nem hiszünk magunkban és nincs meg
a szorgalmunk, akkor nem lehetünk sikere-
sek. Csak akkor érhetünk el eredményeket,
ha teljes erôbedobással dolgozunk, akár es-
te, akár hétvégén. Nagyon fontos, hogy
minden vállalkozó merje elhinni, hogy ké-
pes megvalósítani az álmát. Anélkül biztos
nem fog menni. Hozzáteszem, sokan csak
azért vállalkoznak, mert látják, hogy a
szomszédnak milyen jó. Ez nyilván egyfaj-
ta irigységbôl is fakad. Érdekes, hogy mi,
magyarok nem szeretjük egymást támogat-
ni, amiben óriási hátrányt érzek. Mert ha a
vállalkozók összefognának és nem az a
mentalitás érvényesülne, hogy hogyan
szúrjam hátba a másikat, hanem normális
árakon, tisztelve egymást dolgoznánk, sok-
kal elôrébb tarthatnánk.
ÖTLETBÖRZE30 Dél-Dunántúli Gazdaság
A Dél-Dunántúli Gazdaság e rovatában olyan ötleteket, elgondolásokat, terveket, javas-latokat adunk közre, amelyeket a Baranya megye gazdaságáért tenni akaró vállalkozókfogalmaztak meg. A múlt hónapban Répás Balázs, az O és R Kft. mûszaki vezetôje arrólosztotta meg tapasztalatait, hogy egy olyan gazdaságilag depressziós környezetben,mint az Ormánság, miként tud sikeresen mûködni egy vállalkozás. Répás Balázs BoczGábornak, a pécsi székhelyû Presting Optimum Mérnöki Zrt. vezérigazgatójának gurítot-ta tovább a labdát, aki többek között a vállalkozói léttel kapcsolatos tapasztalatairól, asaját felelôsséggel kapcsolatos gondolatairól beszél lapunk olvasóinak.
„Minden vállalkozó merje elhinni, hogy képes megvalósítani az álmát”Bocz Gábor, a Presting Optimum Mérnöki Zrt. vezérigazgatója
ENTERPRISE EUROPE NETWORK 31Dél-Dunántúli Gazdaság
Luxemburg a nyári szünettel valamelyest meg-rövidített félévben elnököl, feladatból és kihí-vásból azonban hosszú a sor. A luxemburgi el-nökség prioritásai között szerepel többek kö-zött a munkahelyteremtés elômozdítása, felké-szülés a klímaváltozásra, valamint az európaimenekültpolitika összehangolása. A féléves el-nökség szlogenje „Egy unió a polgárokért” (AUnion for the citizens), amivel Xavier Bettel lu-xemburgi miniszterelnök szerint az a szándékfejezôdik ki, hogy a polgárok és vállalkozásokvárakozásait állítsuk az uniós kérdések közép-pontjába.
A Tanács elnökségének tisztségét féléven-te más-más tagállam tölti be, és ez alatt az idô-szak alatt a soros elnökség feladata a különbö-zô szintû ülések levezetése is. A soros elnök-séget a tagországok hármas csoportokban tel-jesítik, amelyben szorosan együttmûködnekegymással, így biztosítva a folytonosságot és atöretlen munkavégzést a Tanácsban. A trió há-rom tagja közösen alkotja meg a Tanácshosszú távú programját, amelyen belül megha-tározzák azokat a területeket és lényeges kér-déseket is, amelyekre a 18 hónapos idôszaksorán fókuszálni szeretnének. Az elnöklô or-szágok ezt követôen egyenként készítik elrészletes féléves programjukat, amelyek a trióáltal lefektetett prioritások mentén kerülnek ki-alakításra.
A luxemburgi elnökség munkaprogramjahét témakör köré szervezôdik:● a beruházások ösztönzése a növekedés
és foglalkoztatás elôsegítése érdekében;● az EU szociális dimenziójának elmélyítése;
● a migráció szabályozása, ideértve a sza-
badság, a jogérvényesülés és a biztonságkérdéseit;
● az egységes piac fellendítése a digitális di-
menzió középpontba helyezésével;● az EU versenyképességének globális és
átlátható keretbe foglalása;● a fenntartható fejlôdés elômozdítása,
● valamint az Unió szerepvállalásának foko-
zása a nemzetközi porondon.
A soros elnökségi feladatok legnagyobbhányadát mindig az EU aktuális napirendje ha-tározza meg, amelynek egy része kiszámítha-tó, egy része pedig spontán, az aktuális ese-mények függvényében alakul ki. Lettországesetében a Charlie Hebdo merényletek követ-keztében reflektorfénybe került a terrorizmuselleni fellépés, a véleménynyilvánítás szabad-sága és a bevándorlás politika is.
A luxemburgi elnökségnek az elôre elter-vezett elemeken túl olyan helyzetekkel is megkell birkóznia, mint a görög adósságválság ésezzel együtt az euró és az eurózóna stabilitá-sának megôrzése, a menekültkérdés és azegész Unióra nehezedô migrációs nyomás, va-lamint az Unió egységének megôrzése, vagyisa brit kilépés megelôzése a brit tagság feltéte-leinek újratárgyalása által. Számtalan korábbi,mai napig meglévô konfliktust is örökölt a kisország elnöksége, így például az ukrán válsá-got és ezzel együtt az Oroszországgal fennállóellenséges viszonyt, amely kihat a mezôgazda-sági termékek exportjára és az energiabizton-ságra is, vagy épp a terrorizmus egyre növek-vô veszélye Európában.
Az elnökség ennek megfelelôen a félév so-rán az agrárpolitika területén kiemelt figyelmetszentel majd a piaci helyzetnek és a kereske-delemnek, így különösen az orosz embargó,valamint a nemzetközi kereskedelmi tárgyalá-sok aktualitásai lesznek napirenden. Az ülése-ken tárgyalják majd az iskolaprogramok (isko-latej és iskolagyümölcs) jövôjét is, valamintfolytatják az ökológiai gazdálkodásra vonatko-zó javaslat kidolgozását és a KAP egyszerûsí-tését is.
Ami a kis- és középvállalkozásokat illeti, aluxemburgi elnökség kiemelt figyelmet fordít ar-
ra, hogy a „gondolkozz elôbb kicsiben elv”szisztematikusan alkalmazásra kerüljön az eu-rópai uniós jogalkotásban. Ezzel összhangbana Kisvállalkozói Intézkedéscsomag (Small Bu-siness Act/SBA) felülvizsgálata is prioritást él-vez.
Az európai tôkepiacoknak sokkal hangsú-lyosabb szerepet kellene betölteniük a gazda-ság finanszírozásában ahhoz, hogy Európaösztönözni tudja a fenntartható növekedést ésúj munkahelyek megteremtését. A pénzügyiforrások bôvítéséhez elengedhetetlen a hatá-ron átnyúló befektetések elôtt álló akadályokfelszámolása. A jelenlegi környezet nem túlkedvezô a vállalkozások számára, amelyek to-vábbra is erôteljesen függnek a bankoktól ésviszonylag kisebb mértékben támaszkodnak atôkepiacokra. A világ más részein ennek éppenaz ellenkezôje figyelhetô meg. A teljes egészé-ben mûködô egységes tôkepiac kínálta lehetô-ségeket jól példázza az Egyesült Államok koc-kázati tôkepiaca: hasonló mértékû integráltságesetén 2008 és 2013 között akár 90 milliárdeuróval több forrás állt volna a vállalkozásokrendelkezésére az EU-ban. A tôkepiaci unió se-gítségével a Bizottság meg akarja szüntetni afinanszírozást igénylôk és a befektetôk közöttiakadályokat, és a lehetô leghatékonyabbá kí-vánja tenni a rendelkezésre álló források meg-felelô helyre való eljuttatásának rendszerét, abefektetési láncot.
A luxemburgi elnökség ezen felül kiemeltfigyelmet fordít az uniós KKV-támogatásoknépszerûsítésére, különös tekintettel a KKV-kversenyképességét ösztönzô COSME prog-ramra, valamint a kutatást és innovációt támo-gató Horizont 2020-ra.
Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselet
www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu
Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: [email protected]
A h ó n a p t é m á j a
A luxemburgi EU soros elnökség prioritásai2015 júliusától, immár 12. alkalommal, az Európai Unió egyik legrégebbi és legki-sebb, egyben legrutinosabb tagállama vette át a Tanács elnökségét Lettországtól.Luxemburg az elôzô két elnökségi ciklust ellátó Olaszországgal és Lettországgal al-kotja az Európai Unió elnökségi trióját.