32
A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVIII. évf. 2. szám, 2016. március 4. www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS! www.facebook.com/pecsikamara www.youtube.com/pecsikamara Humánerôforrás-gazdálkodás Megtartani! Megtartani!

Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

Embed Size (px)

DESCRIPTION

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara immár 18. éve ad ki saját lapot a baranyai üzleti élet szereplőinek informálására. A Dél-Dunántúli Gazdaság havi, igényes megjelenésű, színes magazinként kerül kiadásra.

Citation preview

Page 1: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVIII. évf. 2. szám, 2016. március 4.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

w w w . f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a • w w w . y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

Humánerôforrás-gazdálkodás

Megtartani!Megtartani!

Page 2: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2

A Renault új felsô középkategóriás au-tója nevének jelentése szerencsehozótárgy. A Talisman két modellt vált, aLaguna és a Latitude után maradt ûrttölti be a kocsi. A Nyitrai Autóház be-mutató autója a csúcsmodell, InitialeParis felszereltséggel, automataváltó-val és 160 lóerôs dízelmotorral.

A parkoló Talisman mellett megállógyalogosok, a rácsodálkozó autósokújra és újra bebizonyítják, hogy afrancia formatervezôk mindig egy lé-péssel a többiek elôtt járnak. Ezúttal afényekkel játszottak, a nappali fényledjei az új Renault arculatot rajzoljákaz autó orrára. Hátul a vízszintesen el-húzott lámpák teszik sportossá aklasszikus limuzin formát. Az elsô ke-rekek feletti domborulatok láttán pe-dig önkéntelenül is elgondolkodunk amai présgépgyártó ipar fejlettségén,egyúttal sajnáljuk a jövô karosszéria-lakatosait, mert ezeket az íveket bi-zony nem lehet egy kalapáccsal rep-rodukálni.

Egy 4,8 méteres limuzin utasteré-ben biztosan nem kell szûkölködni, amögötte megbúvó 608 literes cso-magtartó pedig bravúrosan tágas.

Az utastérben a helybôség mellettmeghatározó, a felszereltségi szint ne-véhez hûen párizsi hangulat. Kéttónu-sú bôrülések hívogatnak, ráadásul azelsô kettô motorosan állítható, hûthe-tô, fûthetô és a deréktámasz mozga-tásával komplett masszázsprogramo-kat is nyújt.

A trükköknek az ülésekkel nincsvége. A Multi-Sense elnevezésû rend-szer különféle beállítási profilokat je-lent, sportos, komfortos és gazdasá-gos módban változik az autó viselke-dése, a mûszerfal grafikája, a hangu-latvilágítás színe és még számtalanegyéb beállítás. Az elôre beállított pro-filok módosíthatók, így saját Talisman-ja lehet mindenkinek.

A menürendszer a mai autók egyikrákfenéje, hiszen ahány ember annyi-

féle logika. A Renaultnál nem komp-romisszumot kerestek, hanem egybe-gyúrtak mindent, így többféle logikamentén is eljuthatunk az áhított célig.A Talismanban békésen megfér egy-más mellett a márkától megszokottkormány alatti rádió kezelôszerv, a te-kerôs-tologatós központi gomb, és ahatalmas érintôképernyô, ízlés szerintlehet választani.

A kategóriában kötelezô vezetés-támogató rendszerek terén is teljes acsúcsmodell felszereltsége, többekközt a táblafigyelô, adaptív tempo-mat, sávelhagyás figyelô, automatafényszóró, parkolássegítô rendszermellé szélvédô elôtti plexire vetítôHead Up display is jár az autóhoz. Akormányfûtés pedig a hûvös reggele-ken varázsol mosolyt a vezetô arcára.

A szépség és az elegancia mellettvan egy titkos ütôkártyája a Talisman-nak. A Lagunából ismert 4controlösszkerékkormányzást csiszolgattáktovább a mérnökök. A kilencvenesévek japán álomautóiból ismert rend-szer itt is brillírozik, a testes limuzin hi-hetetlen fürgeséggel cikázik át a ka-nyarokon. A hátsó kerekek néhány fo-kos elfordíthatóságának számszerûsít-hetô elônye is van, az így irányított

Talisman fordulóköre 80 centivel ki-sebb a hagyományos változatokénál,így a városi parkolóhely vadászatban isképes meglepetéseket okozni a nagyRenault.

A motor teljesítményével kapcso-latban ezúttal a régi Rolls Royce mon-dás érvényes: éppen elegendô. Dina-mikusan és takarékosan teszi a dolgát,meglepetést csak akkor okoz, mikorkiderül a lökettérfogata, a kis 1.6-ossimán hozza a kétliteresek dinamiká-ját. A hozzákapcsolt duplakulungosváltó is feltûnésmentesen teszi a dol-gát, pihentetô a Talisman vezetése.

A költségek tekintetében is valódiRenault a Talisman, azaz minél jobbanfelszerelt a kocsi, annál kedvezôbb azára a konkurensekhez képest. ATalisman természetesen a Cliókból ésMeganokból épített céges flotta ékkö-vének szerepében is tündökölhet, aflottakedvezmények erre a modellre isérvényesek, és használtautó beszámí-tásnál is extra kedvezmények várják akorábbi Renault tulajdonosokat.

A tesztautó adatai:Lökettérfogat: 1598 cm3

Maximális teljesítmény: 160 LE 4000/minMaximális nyomaték: 380 Nm 1750/minCsomagtér: 608 lMaximális sebesség: 215 km/hGyorsulás 0-100 km/h: 9.4 sÁtlagfogyasztás: 4.5 lAlapár (Energy dCi 110 Life): 7 500 000 Ft

Talisman – a Renault új ékköve

Page 3: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

9–14. oldal

AutótesztKeresnyei JánosKia Sportage 1.6 GDi EX Limited

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: [email protected] szerkesztôbizottság tagjai:

Hendinger Anita, Janovics László, Rabb SzabolcsHirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

Baranya Megyei Üzleti Estély – díjazták a megye gazdaságának legjobbjait

A hónap üzletembereJung Antal, Forsz Kft.

17. oldal

28–29. oldal

Page 4: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

Humán Klub: országos hírû szervezet- és vezetôfejlesztôk Baranyában

Éppen egy éves lesz a kamara Humán

Klubja az áprilisi konferencia idején,

így ezzel a rendezvénnyel hívják fel ma-

gukra a figyelmet a megye munkaerô-

kiválasztással, -közvetítéssel és HR-rel

foglalkozó szakemberei. Tavaly egy

összevont kamarai bizottsági ülésen

„véletlenül” találkoztak össze az e terü-

leten dolgozó kollégák, akik között rög-

tön szakmai eszmecsere alakult ki. Ez

az együttgondolkodás folytatódik – im-

már szervezett keretek között – a Hu-

mán Klubban.

— Sajnos ahogy az én munkáim je-

lentôs része nem a régióban van, úgy

mások is javarészt távolabbi helyekre

dolgoznak – mondja a Humán Klub ve-

zetôje, Ódorné Kovács Ildikó, aki saját

vállalkozásában szer-

vezetfejlesztéssel,

projektmenedzsment-

tel, vezetôképzéssel

és vállalkozók men-

torálásával is foglal-

kozik. — Abszurd

dolognak tartom,

hogy pl. egy budapes-

ti projektcég tart két

hónapos projektme-

nedzsment-oktatást a

szigetvári kórházban,

miközben én csupán

néhány percnyire la-

kom az egészségügyi

intézménytôl és ebben a témában több

mint 20 éves gyakorlattal, valamint ta-

pasztalattal rendelkezem, a Magyar Pro-

jektmenedzsment Szövetség vezetôsé-

gében dolgozom aktívan. Már azon a ta-

valyi véletlen találkozáson is szembetû-

nô volt, hogy ebben a régióban is ren-

delkezésre áll az a tudás, az az ismeret,

ami ahhoz kell, hogy a térség gazdasá-

gát segíteni tudjuk a humánerôforrás-

gazdálkodás szegmensében. Ahogy vi-

lágszerte elindult a mezôgazdaságban

egy folyamat a helyi termelôk terméke-

inek elônyben részesítésére, úgy ennek

mintájára miért ne lehetne megvalósíta-

ni a mi szakmánkban is ezt, hiszen itt is

mûködnek cégek, folyik képzés, miért

ne lehetne a helyieket preferálni? – tet-

tük fel egymásnak a kérdést az egyik

klub összejövetelen. Ahhoz, hogy a cé-

gek, intézmények lássák, hogy helyben

is megvan az a szükséges tudás, ismeret,

ahhoz nekünk is láthatóaknak kell len-

nünk. A konferencia ötlete is ebbôl szü-

letett, hogy hozzuk házhoz az informá-

ciókat a cégek és a vezetôk számára,

keltsük fel az érdeklôdést a humánerô-

forrás-gazdálkodás sokrétû tevékenysé-

ge és újszerûsége iránt. A Humán Klub

is részben ezért jött létre, másrészt pe-

dig egy szakmai mû-

hely, ahol összefog-

juk azokat a szakem-

bereket, akik ezen a

területen akár vállal-

kozói, akár tanács-

adói oldalon vagy

vállalati HR-esként

élnek és dolgoznak

ebben a régióban.

A jó humánerô-

forrás-gazdálkodás

a jövôbeni siker

záloga

— A konferencián szeretnénk a HR-

vezetôk, illetve cégvezetôk számára mi-

nél több impulzust adni, hogy meg-

könnyítsük vezetési feladataikat – foly-

tatja Ódorné Kovács Ildikó. — Sajnos a

mostani vállalkozásvezetôk között ke-

vés olyan van, aki a humánerôforrás té-

mát a helyén értékeli és kezeli. Azt gon-

dolom, hogy a Humán Klub tagjainak

egyfajta küldetéstudata van, mert azt

szeretnénk elérni, hogy a cégvezetôk a

jövôbeni sikeres mûködésük érdekében

támaszkodjanak HR-szakemberekre,

akiket kezeljenek stratégiai partnerként,

ez legyen magától értetôdô, mint hogy

az is, hogy pl. adózási kérdésekben a

könyvelôjükhöz fordulnak.

— Miként vélekednek ma errôl a

vállalatvezetôk, hol van a helye a HR-

eseknek a vállalati rendszerben?

— Egy jó humánerôforrás-szakem-

ber támogatja és segíti a vezetôt, hogy

meg tudja valósítani a céljait. Azt gon-

Elkötelezett munkavállalót!

De hogyan?Nemzetközi felmérések szerint amunkavállalói elkötelezettség nö-velése akár 25%-os profitemelke-dést eredményezhet a vállalatok-nál. Igen ám, de mivel fokozható amunkavállalók céghez való lojalitá-sa, miként találhatja és tarthatjameg egy cég a számára legjobbszakembereket, egyáltalán ki értehhez legjobban: talán a vállalko-zás vezetôje? Többek között ezekrea kérdésekre is keresik a választ aPécs-Baranyai Kereskedelmi ésIparkamara Humán Klubja általszervezett elsô dél-dunántúli regio-nális humánerôforrás konferencián2016. április 13-án, Pécsett.

Az „Elkötelezett munkavállalót!De hogyan?” címû szakmai napra akis- és középvállalatok tulajdonosa-it és vezetôit, a humánerôforrás-me-nedzsereket és -szakértôket vala-mint a jövô vezetôit várják, akikmost készülnek fel karrierjükre.Összeállításunk célja, hogy felhív-juk a figyelmet a téma fontosságára.

Page 5: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55

dolom, hogy ezt a fajta szemléletváltást

kellene elérni a vezetôk fejében, ezért

sok teendônk van még.

— Elsôsorban kiket várnak a kon-

ferenciára?

— Alapvetôen a régióban dolgozó

kis- és közepes vállalkozások vezetôit,

azokat, akik érzik, változásra van szük-

ség, hiszen alkalmazkodni kell a fel-

gyorsult a világhoz. Az elôadások és a

kerekasztal-beszélgetések során szeret-

nénk megmutatni a döntéshozók és a

vezetôk számára, hogy miként hozhat-

ják ki azt az elkötelezettséget a munka-

vállalóikból, ami a céget hozzásegíti a

sikerhez. Nyilván a nagyobb a vállalko-

zásokban külön HR-rel foglalkozó kol-

léga is dolgozik, ôket azért várjuk, mert

olyan szakmai tudást, friss információ-

kat szeretnénk velük megosztani, ame-

lyeket napi munkájuk során használhat-

nak. Jó lenne elfelejteni azt a beállító-

dást, hogy a HR-esrôl a bér, a tb, az ad-

minisztráció vagy a munkajogi kérdé-

sek, a beléptetés-kiléptetés jusson vala-

kinek eszébe, mert ezek nem merítik ki

ennek a szakmának a tartalmát.

— Ma, amikor rengeteg munka-

nélkülibôl válogathatnak a cégveze-

tôk, miért érdemes energiát fektetni a

dolgozók megtartásába?

— Visszakérdezek: az az energia,

amit arra fordítok, hogy elküldöm a kol-

légát és keresek helyette másikat,

mennyire áll arányban azzal, hogy erô-

feszítést teszek azért, hogy meglássam:

érdemes-e fejleszteni? Mennyi idô,

amíg egy új munkatárs helyismeretet

szerez, belelát a cég életébe, az mennyi

energiát von el az ott dolgozóktól, meny-

nyi kiesett munkaórát jelent – amit pe-

dig pénzben lehet mérni. Szerencsére a

világtrendek arra indultak el, hogy pró-

báljuk megôrizni azt, amink van, lassul-

junk le, és ez ugyanígy kezd igazzá vál-

ni az emberi kapcsolatokra, a munkahe-

lyi környezetre. Ha vezetôként idôt,

energiát fektetek a munkatársba, ha

megkérdezem, hogy mi a véleménye

egyes dolgokról, akkor sokszor kiderül-

het, hogy egy másképp gondolkodó kol-

léga mekkora hasz-

nára lehet a vállalko-

zásnak.

Ez a konferencia

talán arra is remek

alkalom lesz, hogy

rájöjjenek a résztve-

vôk: a vállalkozó is

ember, a jog, az adó,

a szakma és még mi

minden elvárásának

kell megfelelnie, de

senki nem foglalko-

zik a vállalkozóval

mint emberrel. Nem

is gondoljuk, hogy

szüksége lenne arra,

hogy valaki ápolja a lelkét, megdicsérje,

ha valamit jól csinál. Ha a vállalkozó

tisztában van azzal, hogy mikor melyik

énjét kell használnia a sikeres mûködés

érdekében, hogy lelkileg milyen fáziso-

kon megy keresztül egy-egy helyzetben,

a nehézség miként jelenik meg a gondo-

lataiban és a tetteiben, akkor sokkal

könnyebben veszi az akadályokat, mert

tudja, hogy nincs egyedül és ez egy ter-

mészetes dolog. Szeretnénk, hogy a ve-

zetôk, vállalkozók lássák, hogy kinek

milyen megküzdési módszere van a fo-

lyamatok kézben tartására.

„Droid” helyett partner

Dr. Lakner Szilvia vezetô tréner-tanács-

adó, business coach évek óta foglalko-

zik középvállalkozások illetve a multi-

nacionális cégek, valamint azok vezetô-

inek fejlesztésével. Arról kérdeztük,

hogy a vállalkozások

vezetôi számára ma

hol foglal helyet az

értékek között a mi-

nôségi humánerôfor-

rás?

— A tapasztalatok azt

mutatják, hogy bár

nagyon sok vállalko-

zás elméletben elis-

meri a humánerôfor-

rás stratégiai jelentô-

ségét, a gyakorlatban

az esetek zömében

nincsenek igazán jó

megoldások – vála-

szolja a szakember.

— A középvállalkozások vezetôi legin-

kább azt az elvet képviselik, hogy a si-

ker kulcstényezôje elsôsorban a költ-

séghatékonyság, a kapacitáskihaszná-

lás, valamint a kiváló pénzügyi muta-

tók. Ezt a piac, a gazdaság meg is erôsí-

ti, hisz egy vállalat regionális vagy or-

szágos rangsorolása is ezen mutatók

alapján történik. Ez azonban nem garan-

cia a hatékony és igényes emberierôfor-

rás-gazdálkodásra.

Szervezet- és vezetésfejlesztési ta-

nácsadóként azt látom, hogy a hosszú

távú és stratégiai szemléletû gondolko-

dás, az emberierôforrás-gazdálkodás és

-fejlesztés stratégiai szintre emelése hi-

ányzik a legtöbb kis- és középvállalat

vezetôjének elvei közül. Az igazán

érett, korszerû gondolkodású vezetôk

körében azonban – akik vezetési stílu-

sukban is a korszerû, fejlesztô vezetôi

elveket tartják szem elôtt – jó példákat

is találunk.

— Milyen eszközei, milyen szere-

pe lehet egy vállalkozás vezetôjének a

minôségi humánerôforrás megterem-

tésében, megtartásában?

Page 6: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság

— A minôségi emberi erôforrás

megteremtéséhez elôször is nagyon fon-

tos átgondolt toborzási-kiválasztási

munkát végezni. Pontosan látni, hogy a

keresett pozíció milyen értéket képvisel

majd a szervezetben, milyen készségek,

képességek, kompetenciák birtokában

tudja a munkavállaló a munkakörét

megfelelô szinten betölteni. A követke-

zô lépés a munkavállaló beillesztése az

adott vállalati kultúrába, majd az egyén-

re szabott motivációs faktorok megtalá-

lása, a hatékony teljesítményértékelés,

amely szoros összefüggésben van a fej-

lesztéssel és képzéssel. Ha a munkavál-

laló – legyen az a szervezeti hierarchia

bármely fokán – tudja, hogy munkája

milyen értéket képvisel a vállalati nagy

egészben, tevékenysége hogyan járul

hozzá a vállalati eredményességhez,

kap néhány jó szót és nem „droidként”

tekint rá a vezetô, akkor tartósan lehet

rá számítani.

— Számos esetben elôfordul, hogy

egy vállalkozásnál rengeteget költe-

nek csúcsteljesítményû berendezések-

re, ám az azt mûködtetô munkaerô

képzésére nem, mert sokba kerül. Ins-

tant világban élünk, amikor sok veze-

tônek az a szemlélete, hogy kollégái

bármikor kicserélhetôk egy munka-

nélkülivel, hiszen nagyon sokan van-

nak állás nélkül. Miként lehet ezt a ve-

zetôi gondolkodást átkonvertálni és

mi az eredménye, jutalma, ha egy cég-

nél megbecsülik az ott dolgozókat?

— Jelen világunk dinamikus kör-

nyezetében a vállalkozások egyre gyak-

rabban szembesülnek a változások

okozta kihívásokkal, amelyekre nem le-

het elôre felkészülni, ezáltal elengedhe-

tetlen szervezeti kompetencia lett a

gyors és rugalmas reakciókészség. A ha-

zai kkv-szektor versenyképességét nagy

mértékben befolyásolja a minôségi és

elkötelezett munkavállaló, mivel a vál-

lalat teljesítménycéljai jól képzett és

egyben magasan motivált munkaerô

nélkül nem valósulhatnak meg. A mun-

kavállalók cseréjének költsége – 2015-

ös nemzetközi felmérések alapján – a

munkabér akár 30-150%-a is lehet. Azt

gondolom, hogy ez elég komoly érv

amellett, hogy elsôsorban átgondolt,

profi toborzás-kiválasztás után nagy

hangsúlyt kell fektet-

ni a fejlesztésre. A

fejlesztési költségek

megtérülése közép-

és hosszú távon je-

lentkezik, de a

„jutalom”: elkötele-

zett, lojális, megfele-

lôen képzett munka-

vállaló, akire hosszú

távon lehet építeni.

— Elkötelezett

munkavállalót nem

csak a vezetô for-

mál, ahhoz arra is

szükség van, hogy a

munkavállalók is

tegyenek ezért. Mi-

ként lehet ösztönözni a változásra a

munkavállalókat – akár a vezetôkön

keresztül?

— Ugyan a vállalkozások vezetôi

elsô körben nem mindig értenek egyet

velem abban, hogy a munkavállalók

egyre nagyobb mértékben igénylik az új

ismeretek megszerzését, a folyamatos

fejlôdés lehetôségét, a horizontális kar-

rierutak esélyét (szakértôk kinevelése),

mégis azok a vállalkozások, amelyek

vezetôi nyitottak a fejlesztésre, a fej-

lesztési folyamatok végén igazolják a

fentieket. A legfontosabbnak azonban a

vezetôi példamutatást tartom. Egy veze-

tô akkor tud másokat vezetni, akkor tud

hiteles lenni, ha önmagát is fejleszti. A

hosszú távú siker titka a vezetôi szak-

mai alázat, amikor a vezetô tükörbe tud

nézni, és igénye van saját emberi, szak-

mai fejlesztésére is.

Izgalmas feladat, jó közösség

Ennek a két feltétel-

nek mindenképpen

teljesülnie kell ahhoz,

hogy egy fiatal (hu-

szonéves) munkavál-

laló elkötelezettséget

érezzen a munkahe-

lye iránt – vélekedik

Horváth Márton, a

Meghívásguru part-

nere, aki maga is az

ifjabb generációt

képviseli a kamara

Humán Klubjában. A

vállalkozó, oktató,

kutató és menedzser

máris gazdag tapasz-

talatokkal teli éveket

tudhat maga mögött, így jól látja azt,

hogy ma a fiatalok számára mit jelent-

het elkötelezett munkavállalónak lenni.

— Véleményem szerint fontos, hogy

egy munkavállaló legalább szóban, fej-

ben vagy a szívében kössön olyan szer-

zôdést a munkáltatójával, amely mintha

csak egy házassági szerzôdés lenne: jó-

ban-rosszban kitartanak egymás mellett.

Ha jó a helyzet, jó a vállalat állapota,

akkor is együtt dolgozunk, ha pedig ne-

héz a helyzet, akkor még inkább együtt

teszünk meg mindent azért, hogy közö-

sen másszunk ki a gödörbôl. Az elköte-

lezôdést valahogy így tudom meghatá-

rozni. Ami nagyon érdekes – és a konfe-

rencia egyik fô témája ez lesz –, hogy

miért alakul másképp ma a fiatal gene-

rációnál az elkötelezôdés. Hiszen attól,

hogy valaki munkaviszonyban van és a

vezetô elvárja tôle, hogy elkötelezett le-

gyen, attól még nem lesz az. Ez nem fel-

tétlenül baj, de nagyon fontos megérte-

ni a fiatalokat, hogy mi áll ez a fajta ma-

gatartás mögött.

Page 7: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7

A saját tapasztalataimra támaszkod-

va azt mondhatom – hiszen én éppen két

generáció határán vagyok –, hogy a fia-

talok számára a munkahelyi elkötelezô-

dés egyik legfontosabb momentuma az,

hogy egyszerûen ne csak egy munkát

végezzen, amiért fizetést kap, hanem ta-

lálja meg benne a saját küldetését, él-

vezze és akarja is csinálni, amit csinál.

Ennek persze nagyon sok összetevôje

van: mi a tevékenység, mi a vállalat kül-

detése, mennyire izgalmas vagy innova-

tív számomra a vállalat mûködése, én

milyen feladatot látok el a vállalaton be-

lül, az passzol-e a személyiségemhez,

és a közösség, beleértve a vezetôt és a

munkatársakat is olyan-e, amelyben én

jól érzem magam. Ha ez a hármas meg-

van, azt gondolom, hogy az elkötelezô-

dés meg fog érkezni lelki szinten. De ha

valamelyik faktor hiányzik, akkor nagy

a valószínûsége, hogy nem leszek elkö-

telezett.

— Mivel lehet felhívni a mai mun-

kaadók figyelmét a munkavállalói el-

kötelezettség témájának fontosságá-

ra? Miként lehet megszólítani a cég-

vezetôket, HR-eseket, akiket szívesen

látnak a konferencián?

— A legfontosabb felhívni a figyel-

met magára a helyzetre: minden vállalat

vizsgálja meg, hogy mi a legfontosabb

és legnagyobb költségfaktor a mûködé-

sében. Ki merem jelenteni, hogy néhány

anyagigényes vállalkozást kivéve az

összes cégnél vagy a teljes költségveté-

sébôl, vagy az árrésébôl a legnagyobb

részt a humánerôforrás-gazdálkodás

költségei teszik ki. Tehát a munkaválla-

lók jelentik a legköltségesebb erôforrást

minden cégnél. Ha a menedzsment ez-

zel nem gazdálkodik okosan, ha nem

hozza ki belôle a maximumot, akkor jó

eséllyel nem lesz versenyképes a cég és

elôbb vagy utóbb el fog bukni a piaci

versenyben. A másik nagyon fontos té-

nyezô a versenyképesség megteremté-

sének a motorja az, hogy a munkaválla-

lóim elég kreatívak-e, elég önállóak-e,

és erre alapozva tud-e újítani a cégem.

Ha ez nincs meg, akkor megint csak el-

bukok a piaci versenyben, hiszen ha én

nem újítok, akkor újít más. Amennyiben

megértik a vállalkozások, hogy óriási

szerepe van a humánerôforrás-gazdál-

kodásnak, akkor rájönnek arra, hogy

nem lehet úgy bánni a munkavállalók-

kal, mint 150 vagy 200 évvel ezelôtt.

Amikor azt mondták, hogy elmegy egy

munkás, jön helyette három másik, és

nem érdekes, hogy mit csinál a cégen

belül.

— Egy egynapos konferencia mi-

ként tudja megváltoztatni a munkál-

tatók nézôpontját ezzel a témával

kapcsolatban? Ha egy cégvezetô a

hallottak hatására eldöntötte, hogy

változtat az eddigi hozzáállásán, a

rendezvény után milyen segítséget

kaphat ehhez?

— Azt gondolom, hogy ha az ember

elmegy egy tréningre, egy különleges

konzultációra egy tanácsadóval vagy a

tanácsadók egy csoportjával, önmagá-

ban a konzultáció nem fog semmit sem

megváltoztatni, de kezdetét veheti a vál-

lalkozáson belül a munkavállalókkal

való kapcsolat átalakítása. Ez a konfe-

rencia erre nagyon jó alkalom. De azért

is hasznos lehet, mert több mint tíz

olyan szakértôvel találkozhat a cégve-

zetô, a HR-es, aki profi a HR területén

és ott, a helyszínen lehetôség nyílik ar-

ra, hogy megbeszélje velük: a saját vál-

lalkozásában mi lenne a megfelelô ke-

zelési mód, szükség van-e további kon-

zultációra vagy valamilyen beavatko-

zásra, hogy megoldják a problémákat.

Gondolkodjunk másképp a munkatársakról!

Amikor néhány évvel

ezelôtt egy ismerôsö-

met munkatársnak

ajánlottam Rajnai Atti-lának, a komlói Rati

Kft. ügyvezetôje arra

kért, hogy az önélet-

rajzot küldjem el HR-

es kollégájának, hi-

szen ô foglalkozik a

munkatársak kiválasz-

tásával. A fiatal cégve-

zetô ma már nagy mér-

tékben szakemberre

bízza ezeket a felada-

tokat.

— Mintegy 10 évvel ezelôtt átalakí-

tottam a céget, új stratégiát fogalmaz-

tunk. Az új tevékenységhez pedig új

csapatot szerveztem. Akkor egy tanács-

adó javaslatára kerestem magam mellé

egy HR-est – kezdi a történetet Rajnai

Attila. — Rájöttem ugyanis, hogy jelen-

tôs hozzáadott értéket tud adni egy hoz-

záértô, ha kellô nyitottsággal vágunk

bele a reorganizációba. Elég hamar

szembesültem azzal, hogy korábban

már a kiválasztásnál mennyi hibát elkö-

vettem. A szakember sok mindent egész

másképp lát: tulajdonképpen már a ki-

választásnál nagyon jól be kell tudni ha-

tárolni, hogy az a vállalati kultúra, ami-

be az új munkatársat behozom, olyan

közeget jelent-e számára, ahol képes al-

kotni, értéket teremteni. Hiába van

megfelelô képesítése, hiába végezte el

az iskolákat, habár ezek nagyon fontos

dolgok, nem ezeket tartom elsôdleges-

nek, hanem azt, hogy milyen ember.

Hogy miként szocializálódott, hogy ab-

ban a vezetôi és vállalati kultúrában,

amit mi képviselünk, jól érzi-e magát,

képes-e kibontakozni, képes-e önmaga

lenni és minôségi értéket teremteni. Ha

ezek rendben vannak, akkor az új mun-

katárs nagyon jól motiválható lesz, be

lehet építeni a csapatba és együtt fog

mûködni. Ha már itt eltérések vannak

kettônk között, akkor sok mindent tehe-

tünk, de nagy valószínûséggel nem lesz

igazán eredményes az együttmûködés.

Tehát tíz éve sorban megváltam azoktól

a munkatársaimtól, akiknél úgy éreztem,

hogy nem tudnak igazán mûködni ebben

a közegben. Ôk nem rossz emberek,

nem is rossz munkatársak, de valamiért

nem illeszkednek a

Rati szellemiségé-

hez vagy céljaihoz.

Ez talán a legna-

gyobb felismerés,

amikor az ember ve-

zetôként rájön, hogy

szakemberrel, igazi

HR-szemléletmód-

dal mennyivel job-

ban mûködô csapa-

tot lehet felépíteni.

— Pénzben

mérhetô-e egy HR-

es tevékenységé-

nek eredménye?

— Abszolút, bár pontosan elég ne-

héz lenne kiszámolni. Szerintem na-

gyon sokat tud hozzátenni. Például egy

vezetô esetén az értékteremtés lehetôsé-

Page 8: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság

gét sokszorozza meg egy jó kiválasztás.

Egy jó motivációs rendszer, egy jó bér-

rendszer, hatékony belsô kommuniká-

ció – hogy a vezetôk miként mûködje-

nek együtt egymással és a kollégákkal –

a többszörösét hozza vissza annak,

amennyibe egy jó HR-vezetô munkatárs

alkalmazása kerül. Gyakorlatilag állan-

dóan ott van a vezetôk mellett, támogat-

ja ôket az egymás közötti, valamint a

dolgozókkal való kapcsolatokban, eset-

leg konfliktusok kezelésében. A jó HR-

est a kollégák bizalmukba fogadják és

ezáltal kialakul egy nagyon hasznos

háttérkapocs a munkatársak és vezetôk

között, ami segít idôben felszínre hozni

és megoldani a problémákat.

— Jól gondolom, hogy egy hu-

mánerôforrás-menedzser alkalmazá-

sával a fluktuációt is vissza lehet szo-

rítani?

— Igen, az elmúlt 10 évben gyakor-

latilag nulla volt a munkaerô-elvándor-

lás a Ratitól. Csak az távozott tôlünk,

akitôl mi akartunk megválni. Önmagá-

tól nem ment el szinte senki, és azt gon-

dolom, hogy ez elsôsorban ennek a

szemléletmódnak köszönhetô.

— Miért szkeptikusok még ma is a

vállalkozók a HR-eseket illetôen?

— Pontosan nem tudom megmonda-

ni. De talán azért, mert magától értetô-

dô, hogy legyen kereskedô, termelésve-

zetô, raktáros, de korántsem nyilvánva-

ló hogy szükség van HR-munkatársra.

„Régen sem volt, akkor most minek.

Van bérszámfejtônk, nincs szükség még

valakire, aki csak viszi a pénzt...”

Hiszen az ügyvezetô dönt arról,

hogy kit választ munkatársnak, a bére-

ket szintén ô szabja meg, és úgy gondol-

ja, hogy mindent tud arról, miként kell

motiválni a munkatársait. Talán ezek

azok a gondolatok, amelyek leginkább

benne vannak egy cégvezetô fejében,

amikor mérlegel a HR-es kapcsán.

— Cégvezetôként ön mit tesz

azért, hogy elkötelezett munkaválla-

lói legyenek?

— Az elkötelezettség szerintem

alapvetôen két dolgon múlik: ôszinteség

és bizalom. Az elsô, hogy ôszinte és

tisztességes vagyok a munkatársaim fe-

lé. Legalább ilyen fontos a bizalom,

hogy egymás között kialakítsunk egy

olyan bizalmi szintet, amiben létre tud

jönni az együttmûködés. Ha ez adott,

akkor szükség van kihívásokra, ami

mindegyikünket tûzben tart, és amiért

szeretünk minden nap bemenni munkál-

kodni. Nem utolsósorban pedig megte-

remtem a feltételeket (célok, környezet,

eszközök, csapatszellem, jövedelem),

azt a hátteret, ami bizonyos értelemben

hitelessé tesz engem mint vezetôt.

Kis Tünde

Szervezeti tanulás az együttmûködés erejével

A múlt havi rovatban az együttmûködés ere-jérôl esett szó. Nézzünk rá arra, hogy azegyüttmûködés erejével hogyan tanulhat egyszervezet.

Az emberi erôforrás hatékony felhasználása ésmenedzselése révén lehetôség nyílik arra, hogya szervezetek mûködésüket egy adott „tudás-alapra“ helyezzék. Ehhez azonban elengedhe-tetlen, hogy az egyének képesek és nyitottak le-gyenek a tanulásra, és a tudásukat megosszákegymással egy együttmûködô, támogató szer-vezeti közegben.

Az új tudás minden idôben az elôrehaladásegyik feltétele volt; korunk globalizálódott, fel-gyorsult világában azonban egyre szélesebb kö-

rû tudással, egyre specifikusabb kompetenciák-kal kell rendelkeznie a munkavállalóknak. Min-den változik, sôt azt is mondhatnánk, hogy jelenkorszakunk egyetlen stabil tényezôje a változás.Ezekhez a változásokhoz az egyik legfontosabbkompetencia a rugalmas alkalmazkodás képes-sége, amely jelentôsen érinti a szervezetek ta-nulási folyamatait is. Emellett az egyik legfonto-sabb feladat a versenyképes tudással összefüg-gô értékítéletek megváltoztatása, az egyéni mo-tivációk módosítása, továbbá a tanulási kompe-tenciák fejlesztése, a módszertani és szemléletiváltás, új megközelítések meghonosítása a ta-nulásban.

A szervezeti tanulás olyan folyamat, amelysorán a szervezet képes a felhalmozódott ta-pasztalatok alapján új tudást, új ismereteket éskészségeket/kompetenciákat létrehozni, és azo-kat a szervezeten belül elterjeszteni úgy, hogy

azok elérhetôek és felhasználhatóak legyenekminden munkatárs számára.

A tanulást támogató szervezeti környezetbiztosítása és az együttmûködô légkör nélkülnem lehetséges a tanulás útján elérhetô rugal-mas alkalmazkodás. A szervezetet emberek al-kotják, ôk a tanulás kulcsszereplôi. Mindazok aképességek, amelyeket a tanulás révén azegyénnek meg kell szerezni, speciális tanulásimódszereket igényel.

Az emberi erôforrás szakembereknek e ki-hívások új feladatokat jelentenek. Munkájukbanúj szemlélettel kell dolgozniuk, melynek kulcsfo-galma a tanulás, a fejlesztés. Ugyanezen kihívá-sok a fejlesztô szakembereket is érintik, hiszmunkájukban arra kell törekedniük, hogy azadott szervezeti elvárásoknak, igényeknek meg-felelôen a leghatékonyabb fejlesztési módsze-rekkel dolgozzanak. Ezt erôsíti az a tendenciais, hogy a munkatársak számára egyre kiemel-tebb helyen áll saját egyéni céljaik elérése, és ezjelentôsen befolyásolja teljesítményüket, lojalitá-sukat, hatékonyságukat.

A szervezeti tanulást támogató tanuló szer-vezet egyfajta szemléletmód, filozófia, amelyközvetlenül befolyásolja az adott szervezet sike-rességét. A tanuló szervezetek jelentik az alap-pillért, az elsô számú feltételét a tudásgazdaságkeretei között tevékenykedô, tudásalapú szerve-zetek versenyképes mûködésének. A rovat kö-vetkezô részében megnézzük a tanuló szerve-zetek legfontosabb alapelemeit.

A rovat célja, hogy a vezetôi munkában megjele-nô olyan aktuális témákat vessen fel, olyan veze-tôi területeket érintsen, amelyek inspiratív, figye-lemfelkeltô gondolatokat ébreszthetnek a vállal-kozások vezetôiben. A munkahelyi, gazdasági életforgatagában egy rövid megállást hozhatnak, és avezetôi munkában tudatosabb, irányítottabb gon-dolkodást indíthatnak el. Fókuszba helyezik azemberi erôforrás gazdálkodás, fejlesztés és kép-zés területét, a szervezetek humán kérdéseit.

A rovat „TÁR-felelôse”: dr. Lakner Szilvia coach, vezetés- és szervezetfejlesztési tanácsadó, a LartcoConsulting Kft. ügyvezetôje, a Humán Klub tagja.

Page 9: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

DÍJAZOTTAKDél-Dunántúli Gazdaság 9

A megye gazdaságának egészét szolgá-

ló kiemelkedô teljesítményért járó leg-

magasabb elismerést, a Baranya Gazda-

ságáért Díjat dr. Hüse István, a régió

legnagyobb gépipari összefogása, a

Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter elnöke

vehette át. Az Év Üzletembere dr.

Benyeda János lett, aki kitartó munká-

val és fejlesztésekkel világviszonylat-

ban meghatározó és jelentôs vállalko-

zást hozott létre Mohácson. Az Angster

József Díjat, amelyet a Pécs gazdaságá-

nak egészét szolgáló kiemelkedô telje-

sítményért adja a kamara, 2015-ben

Romeisz Norbert, a pécsi Rovitex Hun-

gária Kft. ügyvezetôje érdemelte ki.

Életmû Díjban részesült Lakics László,a Lakics Kft. alapítója, aki 30 éves mun-

kájával egy ma európai szinten elismert,

több száz család megélhetését biztosító

vállalkozást épített fel és mûködtet. Az

Év Fiatal Üzletembere Díj tulajdonosa

Kiss-Bartos Réka, a környezetvédelem

területén mûködô pécsi Ökotrade Kft.

ügyvezetôje lett.

A Baranya Megyei Üzleti Es-

tély védnöke dr. Rákossy Ba-lázs, a Nemzetgazdasági Mi-

nisztérium államtitkára volt.

Beszédében elmondta, hogy

Baranyában és Pécsett is a

kis- és közepes vállalkozások

jelentik a gazdaság motorját,

a foglalkoztatotti létszám

több mint 70%-a ezekben a

cégekben dolgozik. Ez egy

olyan társadalmi erô és fontos

szegmense az életünknek, amelyet meg

kell becsülni és osztozni sikereikben.

— Baranyában és Pécsett is fontos,

hogy perspektívát kapjanak ezek a gaz-

dasági szereplôk és megismerjék azt a

gazdasági környezetet, azokat az ösz-

tönzôket, gazdasági és világgazdasági

lehetôségeket, amelyek teret nyitnak

számukra – fogalmazott az államtitkár.

— Látni kell, hogy rendkívül jó poten-

ciállal rendelkeznek a baranyai vállal-

kozások, Pécs és a megye lakosságának

összetétele, a város infrastruktúrája, az

egyetem, az egyetemi kutatóbázisok je-

lenléte olyan lehetôséget adnak, amely

lehetôvé teszi a 21. századi iparágak ki-

használását. Ezekkel a lehetôségekkel

élniük kell a kis- és középvállalkozá-

soknak, nyitniuk kell az új technológi-

ák, a kutatás-fejlesztés és innovációs te-

rületek felé. Jó volt látni, hogy számos

vállalkozás van a díjazottak között,

amely exportra termel, köztük olyan kö-

zépvállalkozást is elismert a kamara,

amely Európa-szerte ismert termékeket

gyárt és forgalmaz. A lehetôség, a po-

tenciál megvan a vá-

rosban, ehhez számos

finanszírozási és fej-

lesztési lehetôség áll

rendelkezésére a te-

hetséges és munkára

képes ambiciózus kis-

és középvállalkozói

rétegnek. Több mint

12 000 milliárd forin-

tot szeretne a kor-

mány a következô

években kkv-k fej-

lesztésére felhasznál-

ni, ezzel a foglalkoztatás bôvülését, a

modern technológiák minél szélesebb

körû használatát elérni. A támogatások

nagy része a feldolgozóipart érintik ez

azért fontos, mert itt, Pécsett is vannak

olyan tradicionális iparágak, amelyek a

jövô iparágainak számítanak, és ame-

lyek ezzel a támogatással komoly jövôt

kaphatnak.

— Van-e olyan kezdeményezés,

program, amely kifejezetten a dél-du-

nántúli vállalkozásokat segíti?

— Több ilyen is van, egyrészt az eu-

rópai fejlesztési források egyik speciális

kerete 2 700 milliárd forint felhasználá-

sát teszi lehetôvé a gazdaságfejlesztési

és innovációs program keretében – vá-

laszolta dr. Rákossy Balázs. — Erre az

összegre pályázni kell, és ezt is, mint

ahogy az összes EU-s pénzt jövô év kö-

zepéig szeretné felhasználni a kormány.

Már tavaly megindultak a pályázati ki-

írások, a GINOP-ból eddig több mint 15

milliárd forintot nyertek el pécsi vállal-

kozások, míg Baranya-szerte további 7

milliárd forintos sikeres pályázatról le-

het beszámolni. Természetesen további

operatív programokból is állnak a város,

illetve a megye rendelkezésére össze-

gek. Van egy dedikált forrás, amely

Pécs számára több mint 31 milliárd fo-

rintot tesz lehetôvé, Baranya részére pe-

dig 38 milliárdot, ezek nagy részét gaz-

daságfejlesztésre, tehát kis- és közép-

vállalkozások fejlesztésére, illetve fog-

lalkoztatás-bôvítésre kell felhasználni –

tájékoztatott a Nemzetgazdasági Mi-

nisztérium államtitkára.

Kis Tünde

Baranya Megyei Üzleti Estély– díjazták a megye gazdaságának legjobbjait

27 elismeréssel díjazta a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a 2015-ben Baranya megyében kimagasló gaz-

dasági tevékenységet végzô vállalkozókat, kézmûveseket, a szakképzés és idegenforgalom terén dolgozókat. A február

19-én elsô alkalommal megrendezett Baranya Megyei Üzleti Estélyen mintegy 250-en ünnepelték a gazdasági élet ki-

válóságait. A pécsi rendezvény – a korábbi évek kamarai báljához hasonlóan – egyben jótékonysági est is volt, az elár-

verezett gyermekrajzok árából befolyt összeget a PTE KK Gyermekgyógyászati Klinikája kapta meg.

A rendezvény támogatói: Nyitrai Autóház Kft.

FX Autóház Kft.

Page 10: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság10

A Pécs-Baranya Kereskedelmi és Iparkamara

2015. évi kitüntetettjeiA Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kitüntetési Rendje alapján a kamara elnöksége dönt a kamarai díjak ki-

tüntetettjeirôl. A kitüntetésekre számos javaslat érkezett a kamarai testületek és tisztségviselôk részérôl. A kamara el-

nöksége – mérlegelve a javaslatokat –, november 27-én a következô döntéseket hozta:

Baranya Gazdaságáért Díj

dr. Hüse István

Az Év Üzletembere Díj

dr. Benyeda János

Angster József Díj

Romeisz Norbert

Page 11: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

DÍJAZOTTAKDél-Dunántúli Gazdaság 11

Életmû Díj

Lakics László

Az Év Fiatal Üzletembere Díj

Kiss-Bartos Réka

Baranya Megyei Export Díj

Z Elektronika Kft.

A díjat Dallos László vette át.

Címzetes kamarai tanácsos

Vida János

Dr. Kéri István, a kamara elnöke

köszöntötte a vendégeketA jó hangulatról a Jazzimpair együttes

gondoskodott.

Page 12: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

DÍJAZOTTAK12 Dél-Dunántúli Gazdaság

Baranya Megyei Szakképzési Díj

Tarrné Rácz Judit

Baranya Megyei Innovációs Díj

XOFT Kft.

A díjat Körtvélyesi Benedek vette át.

Baranya Megyei Szakképzési Díj

Hauni Hungária Kft.

A díjat Orzsi Bálint vette át.

Baranya Megyei Szakképzési Díj

Rulek Mária

Baranya Megyei Innovációs Díj

Techniq 2000 Kft.

A díjat Nagy László vette át.

Baranya Megyei

Környezetvédelmi Díj

Horzsakô Kft.

A díjat dr. Kaszás Ferenc vette át.

Baranya Megyei Innovációs Díj

Vámos és Társai Bt.

A díjat Vámos Csaba vette át.

Page 13: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

DÍJAZOTTAKDél-Dunántúli Gazdaság 13

Baranya Megyei Idegenforgalmi Díj

Fishing on Orfû rendezvény

A díjat Kálocz Tamás vette át.

Dr. Fáy Mihály Díj

Szenner Mátyás

Kiváló Kamarai Munkáért Díj

dr. Bodnár József

Mohácsi Szakképzési Díj

Kálóczy László

Az Év Kézmûvese Díj

Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft.

A díjat Budavári Attila vette át.

Az Év Kereskedôje Díj

Liszácz Mihály

Mohácsi Idegenforgalmi Díj

Englert Antal

Page 14: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság14

Jánosi Engel Adolf Díj

Schillinger Emil

Than Károly Díj

Tornyos Pékség Kft.

A díjat Maric Damir vette át.

Komlói Szakképzési Díj

Elmontné Popán Ildikó

Siklósi Szakképzési Díj

Gyenis Péter

Szigetvári Szakképzési Díj

Szkrajcsics Antal

Siklósi Idegenforgalmi Díj

Wodtke Szilvia

Page 15: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 15

Jól kiépített ipari parkok, autópálya, olcsómunkaerô, kitûnô idegen nyelv oktatás – csaknéhány azok közül a szempontok közül, me-lyekkel megyénk rendelkezik és a befektetôkszámára kiemelt jelentôséggel bírnak. Miértnincs áttörés? Miért nem került fel Baranya abefektetôk térképére?

A kamarák klasszikus feladataihoz, tevékenysé-géhez a befektetés-ösztönzés ugyan nem tarto-zik, 2013-ban mégis elkezdôdött egy intenzív fo-lyamat, melynek célja, hogy segítse a befektetôiszándékkal rendelkezô hazai és külföldi kb. 50-

200 fô alkalmazására vállalkozó vállalatok feltér-képezését, és naprakész információval történôellátását. Elsô lépésként elkészült a „Pécs gazdasága hon-lap”, ahol magyar és angol nyelven szerezhetnekismereteket a befektetni szándékozók. Ehhezkapcsolódik egy nyomtatott és elektronikus verzi-óban is elérhetô kiadvány is.

2015-ben készült el Baranya megye erôfor-rástérképe, mely angol és német nyelven is elér-hetô. Nagykövetségek munkatársai, gazdaságiattasék, illetve külföldi delegációk dolgoznak ve-le. Népszerûségének köszönhetôen az idegen

nyelvû példányok 2016-ban újra nyomdába ke-rülnek.

A virtuális, audiovizuális világban a nyomta-tott anyag egyfajta „mankó”, az igazi áttörést akét idegen nyelven elérhetô prezi hordozza.Vajon ismerik-e ezeket a lehetôségeket Baranyamegye önkormányzatai, ipari parkjai, valamint aNemzeti Befektetési Ügynökség?

Február 4-én egy képzés keretében találko-zott velük a kamara befektetés-ösztönzéssel fog-lalkozó csapata.

Az elkészült anyagokat a Nemzeti Befekteté-si Ügynökség tanácsadói szakmailag professzio-nálisnak minôsítették. Baranya megye városai-nak vezetôi (polgármesterek, alpolgármesterek),illetve városfejlesztési, mûszaki és pályázati ko-ordinációjával megbízott szakemberei pedigolyan információkhoz és kapcsolatokhoz jutottak,melynek köszönhetôen egy lépéssel közelebbkerültek ahhoz, hogy – mint lehetséges befekte-tési helyszín – ajánlásra, kiajánlásra kerüljenek.

Ehhez további munkára és koordinációralesz szükség, pl. telephely adatbázis feltöltése,folyamatos kapcsolattartás.

A „mini projektben” résztvevô aktív városokszámára a következô találkozóra március végénkerül sor.

Zenica-Doboj kanton kamarájának meghívá-sára a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparka-mara delegációja Bosznia-Hercegovinába lá-togatott. A kétoldalú tárgyalás eredménye-ként két területen kezdôdik együttmûködés:tapasztalatcsere a szakképzés és duális kép-zés, valamint exportélénkítés területén. Márci-us második felében egy pécsi helyszínû üzlet-ember találkozó lesz a kapcsolatok újabbmérföldköve.

Sefkija Botonjic, Zenica-Doboj kanton kamarájá-nak elnöke Bosznia-Hercegovina legerôsebbkantonját és a térség gazdaságát bemutató is-mertetôjében megjegyezte, hogy az ország iparitermelésének egyötöd része történik kantonjuk-

ban, az exportmutatókat tekintve pedig a legerô-sebbek. Az EU tagállamokat tekintve Magyaror-szág a hatodik az export „partnerországok” rang-sorában. Kitûnô kapcsolatot ápolnak a MagyarNagykövetséggel is.

A térség húzóágazataiként a bányászatot, afémmegmunkálást, a textilipart és a fafeldolgo-zást emelte ki a kamara elnöke. Együttmûködésilehetôséget lát továbbá a két intézmény közöttnemzetközi projektekben történô közös részvé-telben is.

Dr. Síkfôi Tamás, a Pécs-Baranyai Kamaratitkára válaszában kiemelte, hogy Baranya me-gye ipari export mutatói alapján – ellentétben avendéglátókkal – az utolsó helyen áll. Ismertetteazokat az ágazatokat, amelyekre fejlesztési akti-

vitásaink során fókuszálunk: gépipar, egészség-ipar, környezetipar és kreatívipar.

A fejlôdô pályára állás egyik megoldását atudásintenzív iparosításban látják, ahol nagy sze-rep jut az egyetemnek, a spin-off cégeknek, aklasztereknek és a helyi cégeknek.

A térség kezelendô problémája a munkaerô-hiány, melynek köszönhetôen bizonyos szekto-rokban cégeink megrendeléseket mondanakvissza, vagy piacot vesztenek. Áthidaló megol-dást jelenthet egyrészt a technológia fejlesztése,másrészt új beszállítói kapcsolatok feltérképezé-se. Itt lehet fontos szerepe az induló zenicai kap-csolatnak. A gépipart, fémmegmunkálást jelentô„találkozási pont” mellett, a zenicai kamara ér-deklôdést mutatott a duális szakképzés, a kama-rai osztály mûködtetése és az „Önindító” prog-ramjaink iránt.

Körvonalazódott a következô találkozó idô-pontja és programja is. A zenicai kamarai és üz-letember delegáció 2016 márciusának másodikfelében látogat Pécsre, ahol nemzetközi üzletem-ber találkozóra, klaszterek közötti jó gyakorlatokmegosztására (Dél-Dunántúi Gépipari Klaszter,valamint Zenica fémipari klasztere) és duális kép-zés, szakképzés témában történô tudásmegosz-tásra kerül sor.

A kapcsolatfelvételt segítette, és az elsô ta-lálkozón aktívan részt vett Dr. Horváth Dominikakülgazdasági attasé asszony.

Elôtérben a munkavédelemA kamarai Munkavédelmi klub idei elsô rendezvényén a gépkezelôi képzések és rendeletek kö-zötti anomáliák bemutatására, a lehetséges kiút feltárására került sor.

Somfai Gábor klubvezetô a fórum összegzésekor nagyon hasznosnak minôsítette a fórumot. Arésztvevôk kérésére a kamara írásos javaslatot juttat el az intézmény részére, hogy szakértôi háttérvé-leményekkel megerôsítve legyen mód a szükséges jogszabályi módosítások elvégzésére. Várják eh-hez a vállalkozások írásos támogató nyilatkozatait, melyeket csatolnak majd a javaslathoz.

A klub február végi rendezvényén a tûzvédelmi törvénnyel kapcsolatos változásokról volt szó.A márciusi fórumon a képernyôs munkahelyek kockázatai, valamint a pszichoszociális kockázatke-

zelés szempontjai kerülnek terítékre – elôbbi a katasztrófavédelem, utóbbi a munkavédelmi hatóságszakembereinek bevonásával.

Közös nevezô – látogatás a zenicai kamarában

„Helyzetbe hozzuk” Baranyát

Page 16: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

KAMARAI HÍREK16 Dél-Dunántúli Gazdaság

Új év, új változásoka szakképzésben isA szakképzést érintô legfontosabb aktualitá-sokról és változásokról kaphattak tájékozta-tást azok a cégvezetôk, könyvelôk, iskolaiképviselôk, akik részt vettek a kamara általszervezett fórumon.

A rendezvényen a szakképzési és a szakképzésihozzájárulási törvény változásai mellett a felnôtt-oktatásról, két szakma államilag garantált ingye-nességérôl, az iskolai és a céges kötelezettsé-gekrôl (oktatók, mesterek, felelôsök feladatai),valamint a területi kamarák feladatairól (kamaraigaranciavállalás) is szó esett.

Elhangzott, hogy a 2016. január elsején élet-be lépett minimálbér emelkedés a tanulószerzô-déses tanulók számára a minimális bruttó bérösszegét is befolyásolja, és hogy ennek követ-keztében szükségessé válik a tanulók juttatásai-nak felülvizsgálata.

A februári félévváltás kapcsán szó esett a ta-nulók bérének kötelezô emelésérôl és annakszabályairól, valamint az esetleges képzô-helyváltás kapcsán felmerülô adminisztrációs ésinformációs képzôhelyi feladatokról.

Az elôadók felhívták a figyelmet arra, hogyaz együttmûködési megállapodás új szabályozá-sa alapján új nyomtatvány, fizetési kötelezettségés normatív támogatás került bevezetésre.

Szó esett a pályaválasztásról, a gyakorlatiképzôhely-ellenôrzésrôl, valamint a kamara kép-zôhely minôsítô eljárásáról is. A kamarai garan-ciavállalás részeként a baranyai képzôhelyek ka-tegóriákba sorolása megtörtént, melynek céljaaz, hogy a szakiskolák tanulói a lehetô legjobb –tárgyi és személyi feltételeknek megfelelô – kép-zôhelyeken sajátíthassák el az egyes szakképe-sítések gyakorlati ismereteit.

A rendezvény végén a résztvevôknek lehetô-ségük nyílt feltenni kérdéseiket, elmondani prob-lémáikat, megosztani javaslataikat.

Gáncs KatalinPiacsek László

Mérnök hallgatókatminden céghez!2015 szeptemberétôl a felsôoktatási intéz-ményeknek lehetôségük nyílt az alap ésmesterképzésekben a gyakorlatorientált, iparicégek, vállalatok részvételével zajló, más né-ven duális képzés indítására.

A duális jellegû képzési forma bevezetésénekelsôdleges célja a felsôoktatás és a munkaerô-piac igényeinek összehangolása. A kamaraegyüttmûködésével a Pécsi TudományegyetemMûszaki és Informatikai Kara 2015-ben 28partner-céggel szerzôdött, 49 hallgatójuk kezdtemeg tanulmányait duális képzési formában épí-tészmérnök, építômérnök, gépészmérnök, kör-nyezetmérnök, mérnökinformatikus és villamos-mérnök alapszakjaikon. A hazai felsôoktatásbanújszerû képzési lehetôség iránt mind az ipariszektor, mind a hallgatók részérôl jelentôs az ér-deklôdés.

A kar 2016/2017-es tanévben is indít duális kép-zési formát az alábbi szakokon:

Alapszakok:építészmérnök BSc, építômérnök BSc, gé-pészmérnök BSc, környezetmérnök Bsc,mérnök informatikus BSc, villamosmérnökBScMesterszakok:mérnökinformatikus MSc, szerkezet-építô-mérnöki MSc, szerkezettervezô építészmér-nök Msc, tervezô építészmérnöki Msc.

A 2016 szeptemberében kezdôdô ciklusra,ezidáig közel 50 céggel, 90 hallgatói helyre kötöt-tek együttmûködési megállapodást. A cégek du-ális képzésben való részvételi szándékára vo-natkozóan az EMMI által meghosszabbított ha-táridô 2016. március 18.

Felhívjuk a cégvezetô figyelmét, hogyamennyiben úgy ítéli meg, hogy a fentebb fel-sorolt szakos hallgatókat érdemben tudja fog-lalkoztatni, az ön által vezetett cég/cégcsoport bekíván kapcsolódni a képzésbe, az egyetemmelegyüttmûködési szerzôdés köthetô!

A csatolt dokumentumban található részlete-sebb információ a képzéssel kapcsolatban, vala-mint pontosabb tájékoztatás kérhetô az alábbi el-érhetôségek valamelyikén:

+36 72 503 650/23668 [email protected]

További információ: www.dualisdiploma.hu

Gép-Ésszel Baranyában – folynak azüzemlátogatásokA kamara idén 6. alkalommal rendezi meg az általános iskolások pályaválasztását segítô, gépi-pari szakmák népszerûsítését szolgáló vetélkedô-sorozatot.

A verseny elsô fordulója január végén lezárult, a februári második fordulóban a 43 baranyai általánosiskolás csapat a kamara által szervezett üzemlátogatásokon vesz részt a megye jelentôs gépipari cé-geinél.

Az üzemlátogatás során a résztvevôk tapasztalatot szerezhetnek a gépiparról és fontos informáci-ókhoz juthatnak a cégnél folytatott tevékenységrôl.

A döntôbe jutás feltétele, hogy a csapatok egy elôre kidolgozott szempontsor alapján üzemlátoga-tási naplót készítsenek. A naplók értékelése után dôl el, hogy melyik lesz az a 10 csapat, aki az április8-i döntôbe bejuthat.

Pályázati lehetôség gyakornokok foglalkoztatásáraMegjelent a „Gyakornoki program pályakezdôk támogatására” címû GINOP-5.2.4-16 kódszámú felhí-vás. A program elsôdleges célja a közvetlen munkahelyteremtés, a fiatalok munkahelyi tapasztalathozsegítése. A pályázat bér- és járuléktámogatást nyújt a gyakornok foglalkoztatásához kapcsolódóan aprojektidôszak 9 hónapja alatt, az új munkahely tárgyi és infrastrukturális feltételeinek kialakításához ishozzájárul, valamint lehetôséget teremt vállalati gyakornoki kapcsolattartó tevékenység ellátására. Atámogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 15 milliárd forint. A támogatási kérelmek benyúj-tása 2016. augusztus 1-tôl 2018. július 31-ig folyamatosan lehetséges.

További információ: Pfiszter Melinda, 72/507-179

Page 17: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

A HÓNAP ÜZLETEMBEREDél-Dunántúli Gazdaság 17

Igazi sikertörténet a gépiparban mûködô pé-csi Forsz Kft. elmúlt 25 éve: a valamikori 3 fôsmikrovállalkozás mára 20 fôt foglalkoztatócéggé vált, a szerszámkereskedés elôbb szer-számélezéssel, majd szerszámgyártássalegészült ki, a folyamatos fejlesztéseknek kö-szönhetôen modern gépeken, kulturált mun-kakörnyezetben dolgoznak munkavállalóik.Jung Antal ügyvezetô büszke a csapatára,mert mint mondja, együtt érték el a sikereket.Úgy véli, nincs lehetetlen, csak gondolkodnikell a megoldáson.

— Idén lesz 25 éve, hogy szerszámkereske-delemmel indítottuk el vállalkozásunkat – idézi fela kezdeteket Jung Antal. — Eleinte 3 fô munka-vállalónk dolgozott a Megyeri úti telephelyünkön,ahol az eltelt évek alatt folyamatosan fejlesztet-tünk. A kereskedéshez kiegészítô tevékenység-ként szerszámélezést, azaz forgácsoló szerszá-mok szervizelését kapcsoltunk, és amikor a ki-lencvenes évek végén megjelentek a multinacio-nális cégek Magyarországon – itt fôleg az autó-ipart és a gépipart emelem ki –, úgy láttuk, érde-mes elindulni a szerszámgyártással, hiszen nemminden esetben jöttek a multik után azok a cé-gek, amelyek ezt a szolgáltatást nyújtották. Aszakmai alapunk megvolt hozzá, de gépeket vá-sároltunk, szakembereket vettünk fel és elkezd-tünk szerszámokat gyártani a multicégeknek,amivel nagy lehetôség nyílt meg elôttünk. Az el-telt években folyamatosan fejlesztettünk, a lét-számunk is nôtt, jelen pillanatban mintegy 20 fô-vel dogozunk. Fôként a magyar piacon tevékeny-kedünk, az autóipar és a gépipar számára készí-tünk speciális, egyedi tervezésû szerszámokat,amik kereskedelmi forgalomban nem kaphatók.Nagy a verseny a piacon, keményen kell dolgoz-ni, kockázatvállalás és folyamatos fejlesztés nél-kül ez nem menne. Idén már egy új telephelyenfolytatjuk a mûködésünket, ez óriási elôrelépésszámunkra. A mostani konjunktúra nagy lehetô-ség, hiszen a gépipar kiválóan teljesít és már lát-juk a holnapot.

— Mi lehet a sikerük titka, mi kellett ah-hoz, hogy helyt tudjanak állni két és fél évtize-den keresztül?

— Azt gondolom, hogy a folyamatos tanulás,az állandó fejlesztés és a kemény, kitartó munkakellett ehhez. Emellett mindenképpen hinni kellabban, amit az ember csinál, és ha hisz benne,akkor az eredmények sem maradnak el.

— Biztosan voltak nehéz idôszakok az el-múlt 25 év alatt. Akkor mivel tudta saját magátilletve a munkatársait ösztönözni?

— Mint minden cégnél, így természetesennálunk is voltak problémák. Fontos, hogy a mun-katársaim lássanak egyfajta fejlôdést, hogy ha ezmegvan, akkor van motiváció is. A motivációnemcsak anyagiakban növelhetô, kell, hogy adolgozók érezzék, van perspektíva, lehetôség,ami által hosszú távon megtalálják a számításu-kat a cégnél. Elmondhatom azt, hogy van olyankollégánk, aki már 24 éve dolgozik velünk és többfiatal is itt talált állást magának, miután nálunkvoltak szakmai gyakorlaton. Ez azért is fontosszámunkra, mert mi nem szériamunkát végzünk,hanem egyedi szerszámokat tervezünk és gyár-tunk, így dolgozóinknak nagyon felkészültnek kelllenniük. Ezért nem engedhetjük meg magunknaka fluktuációt sem.

— Nagy a verseny a gépiparban, számosvállalkozás mûködik ezen a területen Pécsettés Baranyában. Önök miként találják meg ahelyüket ezen a piacon?

— A helyzetünk speciális, mivel a klasszikusgépipari cégek – amelyek alkatrészgyártássalfoglalkoznak – részükre mi gyártjuk a megmun-káláshoz szükséges szerszámokat, amivel dol-goznak, tehát ez egy teljesen más terület. De ah-hoz, hogy megôrizzük a helyünket a piacon, atechnológiai fejlesztéssel párhuzamosan a szak-mai ismereteink növelésére is szükség van, ezértfolytatunk tanulóképzést a forgácsoló szakmá-ban. Ebben szorosan együttmûködünk a kamará-val. Az új telephely-fejlesztéssel is óriásit léptünkelôre. Részben saját erôbôl, részben a Növeke-

dési Hitelbôl vásároltunk egy új telephelyet aKoksz utcában. A korábbi, Megyeri úti épület ke-reskedelmi egységként mûködik tovább, a gyár-tást és a precíziós szolgáltatást – újraélezést –költöztettük az új helyre.

— Azt éreztem ki a szavaiból, hogy fonto-sak önnek a munkatársai. Cégvezetôként mi-ként tudott hozzánôni a feladathoz, hogymost már nem egy 3 fôs vállalkozást kell ve-zetnie?

— Azt gondolom, hogy a cégvezetônekamellett, hogy figyelnie kell a gazdaság rezdülé-seit, személyes kontaktust kell ápolnia a kollé-gákkal. Meg kell találni azokat az irányokat, adottesetben szavakat, mondatokat, amelyekkel meg-felelô módon tud hatni rájuk. Ez éppúgy fontos aszakmunkásoknál, mint a középvezetôknél. Haez a kapcsolat mind emberi, mind szakmai szem-pontból mûködik, akkor a motivációval együtt si-keres lehet a cég. Ahhoz, hogy azt a minôséget,amit a Forsz Kft. képvisel, elérjük, kellô technoló-giai fegyelemre is szükség van, ez szintén na-gyon fontos összetevôje a sikernek.

Azt szoktam mondani: nem kell, hogy sze-ressenek a munkatársaim, csak tiszteljenek. A fe-gyelmet megkövetelem, úgy, ahogy a korábbimunkahelyemen is, egy nagy cégnél, ahol közép-vezetôként dolgoztam. Fontos a szakmai hiteles-ség is, hiszen ha nem értenék a szakmához, nemtudnám elismertetni magamat. Nincs lehetetlen,mindent meg lehet oldani, csak gondolkodni kellrajta. Nem is szeretem azt hallani, hogy nem le-het megcsinálni. Ha egy ember kell hozzá, akkoregy ember, ha tíz, akkor tíz; egy csapat mûködikegyütt a sikerért és a csapatszellem a legfonto-sabb.

— Miként tudná megrajzolni a Forsz Kft.jövôjét?

— Mindenképpen stabilan kell tartanunk ahelyzetünket a piacon, Az elsô dolgunk az , hogyát kell alakítanunk a marketingtevékenységünket.A második fontos lépés a rendelkezésre állótechnológia továbbfejlesztése, ami eszközfej-lesztést is jelent. A harmadik dolog pedig az okta-tás kérdése, hiszen a szakma, a technológiák, agyártógépek folyamatosan fejlôdnek. Ahhoz,hogy az új kihívásoknak meg tudjunk felelni, to-vább kell képeznünk magunkat. A továbbképzé-sek lehetnek a gépgyártók oktatói bázisán, vagyoktatóik által telephelyünkön. Szakmai szem-pontból a kapcsolódó kutatás-fejlesztés nyomonkövetése a legfontosabb. A piacon óriási a ver-seny, ha megállunk a fejlôdéssel, akkor lemara-dunk.

Kis Tünde

Jung Antal, Forsz Kft.

„Nincs lehetetlen, csak gondolkodni kell”

Page 18: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

EGÉSZSÉGMOTIVÁTOR Dél-Dunántúli Gazdaság18

Kopogtat a tavasz, éled a természet,ahogy a napsütés hatására lassan kabá-tunktól is szabadulni kívánunk, úgy vá-gyunk arra, hogy a hosszú téli hónapok-ban lerakódott méregtôl is megváljunk.Nagy divat a tavaszi méregtelenítô kú-ra, amit az esetek jó részében a testre fóku-szálva végeznek az emberek, ám ez csak azegyik része a megkönnyebbülésnek.

A böjtöt évszázadok óta alkalmazzák a testmegtisztítására, régen inkább a vallásokhoztartozó gyakorlat volt és az önfegyelemrôl, atudatosságról, valamint az önmagunk irántvállalt felelôsségrôl tett tanúbizonyságot. Ma-napság úton-útfélen hirdetnek méregtelenítôprogramokat: wellness-szállodák 4-7 naposkomplex kúrákat, orvosok, természetgyógyá-szok egyhetes, elvonulós léböjt-kúrákat, vagyorvosi felügyelettel, munka mellett végezhetôléböjtöt, esetleg méregtelenítô csodaszereket,amelyeket a megszokott életmód és táplálko-zás megváltoztatása nélkül kell fogyasztani.Döntsünk bármelyik mellett, néhány szem-pontot érdemes megfontolni.

A méregtelenítés nem önmegtagadás, ha-nem a szervezet megtisztítása az egészség ér-dekében, és nem is fogyókúra, még ha a test-súly csökkenése be is következik a programvégére. Szervezetünk folyamatosan végezméregtelenítést, elsôsorban a máj, a vesék ésa vastagbél, de a tüdô és a bôr is hatástalanítegyes anyagokat. (Sokszor látványos a bôr jel-zése a szervezetben lévô méreganyagok fel-

szaporodásáról.) Idônként szükség van a ter-mészetes méregtelenítésen kívüli tisztulásra,a tudatosan végzett salaktalanítással ugyaniskiküszöbölhetjük betegségeink egy részét ésjavíthatjuk az immunrendszerünk állapotát.

A tisztító folyamatok egyik alappillére atáplálkozás. Van, aki a húsmentes étkezésreesküszik, más léböjttel, zöldség-, gyümölcslé,valamint gyógyteák és víz fogyasztásával tisz-tul, vagy az egyes ételcsoportok elhagyásávalkialakított diétát követi. Fontos ismernünk sa-ját magunkat, a betegségeinket, lehetôségein-ket és ehhez mérten kiválasztani a nekünklegmegfelelôbb méregtelenítô módszert. Van-nak olyan programok, amelyeket csak orvosifelügyelettel ajánlott végezni, mivel az orvosfolyamatosan figyelemmel kíséri a böjtölô re-akcióit és probléma esetén beavatkozik. Atáplálkozás mellett különbözô eljárásokkal abeleket, a májat is meg lehet tisztítani a lera-kódásoktól.

Fontos figyelmet fordítani a lelki méregte-lenítésre is. Ha lelkünket a harag, a félelem,az agresszió, a ragaszkodás, a stressz terheli,hiába szabadítjuk meg a szervezetet a lerakó-dásoktól, az egyensúly nem áll helyre. De ér-demes körülnézni a közvetlen környezetünk-ben is: a rendetlenség, a felhalmozott tárgyak

tömkelege torlódásokat okoz, gátoljaaz energiák áramlását, ezért segíti améregtelenítést, ha megszabadulunka fölösleges holmiktól és rendet ra-kunk magunk körül. Általánosságban elmondható, hogy a

méregtelenítés elsô két napja igazi kihívást je-lent az emberek számára, ekkor kezdenek alerakódott méreganyagok felszabadulni, ezértgyengeség, fejfájás, szédülés lehet a kísérôje-lenség. A böjtölôk a következô napokbanegyre erôsebbnek érzik magukat, az esetektöbbségében egy hétre tervezett kúrák végénpedig energikussá, fitté válnak. A méregtele-nítés jó hatását hosszú idôre megôrizhetjük,ha hetente egy-egy gyümölcs- vagy méregte-lenítô napot tartunk, figyelünk a táplálkozás-ra, a mozgásra, a lelkünkre, egyáltalán azegészségünkre.

+1 tipp: Hatékonyan támogatja a méregtele-nítést a különbözô böjtök, kúrák mellett anyirokmasszázs. Ez a „gyógyító simítás”amellett, hogy elôsegíti a nyirok gyorsabb ki-ürülését a szervezetbôl, jótékonyan hat azidegrendszerre, a reflexekre és az immun-rendszerre, általa fokozódik a sejtanyagcsereés a salakanyagok felvétele a véráramba, ígycsökken a stressz, gyorsul az anyagcsere,csökken a cellulitis. A kezelés kiegészíthetôtalpreflexzóna masszázzsal és akupresszúrá-val is.

Novreczky Zoltán masszôr30 9938 568

Tavaszi méregtelenítés:testi-lelki tisztulás

Page 19: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

EGÉSZSÉGMOTIVÁTOR 19Dél-Dunántúli Gazdaság

13 gyógy- és élménymedence összesen2400 m2 vízfelülettel, 94 méteres óriás-csúszda, változatos szobatípusokat kínálószálláshelyek, helyi alapanyagokból készültegészséges ételek, családi és gyermek-programok, felnôtt- és gyermek gyógy-kúrák, wellness – ez csak néhány a KehidaTermál Gyógy- és Élményfürdô kínálatá-ból. A zalai Kehidakustányban található, 3hektáron elterülô fürdôkomplexum a csa-lád legkisebbjeitôl a legidôsebbekig min-denki számára nyújt gyógy- vagy élmény-programot egész évben.

A hazai gyógyfürdôk között kimagas-ló kalcium-magnézium hidrogén-karbo-nátos minôsítésû gyógyvíz forráshômér-séklete 49 °C, amely a medencékbe ér-kezve kellemes 34-36 °C-ra hûl le. Kiváló-an alkalmas idegrendszeri, nôgyógyászati,bôrgyógyászati és mozgásszervi problé-mák megelôzésére és gyógyítására. A vízfontos szerepet játszhat a baleseti rehabi-litációban is, mivel lényegesen felgyorsítjaa sérülések, törések gyógyulási folyama-tát, emellett gyulladáscsökkentô hatásamiatt bôrproblémák kezelésére is javasolt.A rendkívül jótékony kén fürdôzés, ivókú-ra és inhaláció során kerülhet az emberszervezetébe Kehidán. A fürdô szabadté-ri részén található a minden évszakbanmûködô gyógyvizes ülômedence ésgyógyvizes úszómedence, a fedett fürdô-ben egy súlyfürdôs, nyakzuhanyos gyógy-medence és egy 34-36 fokos kör ülôme-dence biztosítja a vendégek nyugodt ki-kapcsolódását. A fürdôkúrát szakorvosiellenôrzés mellett fizikoterápiás kezelé-sekkel, gyógymasszázzsal, gyógytornávalegészíthetik ki a gyógyulni vágyók.

A kehidai víz gyermekterápiára is al-kalmas. Az elmúlt négy évben több mint150 gyermek egészségmegôrzô, fejlesztôés mozgásszervi terápiáját végezték speci-ális étrenddel, konduktív- és gyógytorná-val, fizioterápiás kezelésekkel, ivókúrávalés természetesen a kehidai gyógyvíz jóté-kony hatásával.

Nem hagyható ki a felsorolásból a gyógy-víz ivókúraként való alkalmazása sem. Ki-váló a csontritkulás kezelésére, de bél-,máj- és epebetegek gyógyítására is hasz-nálható, mivel közismert hashajtó hatása.Az ivókúra jól kiegészíti a gyógyfürdô-ke-zeléseket.

De nem csak gyógyulni jönnek a ven-dégek Kehidakustányba, hanem kikap-

csolódni, feltöltôdni, új kalandokat átélni.A gyógy- és élményfürdô medencéiben azegészen apró gyerekek is fürödhetnek,számukra a gyermekpancsoló és a bébicsúszda, a nagyobbaknak a 94 méteresóriáscsúszda, a kamikaze csúszdák, apezsgôsziget, a sodrómedence és mégszámos élményelem nyújt felejthetetlenkikapcsolódást.

A gyógyító eljárások, terápiák mellettigénybe vehetünk a fizikai és lelki egyen-súlyunk javítását, valamint a fittségünkmegôrzését elôsegítô szolgáltatásokat is.A wellness ugyanis egy olyan egészségtu-datos életforma, amely fizikai, szellemi,lelki harmóniát varázsol mindennapjaink-ba. A Kehida Termálban többek közöttaromaolajos kádfürdôvel, vízi gimnaszti-kával, kozmetikai kezelésekkel, masszá-zsokkal, különbözô szaunákat, gôzfürdôtés zeneterápiás kabint is magába foglalószaunaoázissal és számos testkezelésselfrissíthetjük fel testünket-lelkünket.

A fürdôkomplexum szerves része anégycsillagos Kehida Termál Hotel, így avendégek akár fürdôköpenyben is átsétál-hatnak a néhány lépésre lévô medencék-hez. A bababarát szállodában a legkiseb-bek kényelmét etetôszékkel, babaággyal,

babafürdetô káddal, napernyôvel, baba-kocsival biztosítják. A Csemete Kuckó ahét minden napján játékokkal, kézmûvesfoglalkozásokkal várja a kicsiket. A KehidaTermál Hotelben 42 szoba található, a vál-tozatos szobatípusok megfelelô elhelye-zést biztosítanak pároknak, kisbabás csa-ládoknak, nagycsaládoknak, illetve amozgássérült vendégeknek is.

A magyar, cseh, német, osztrák ésholland törzsvendégek fele a fürdô és agyógyvíz miatt, másik fele pedig a magasszínvonalú gasztronómiai élményért érke-zik a gyógy- és élményfürdôbe. A magyar-országi 4 csillagos szállodák között az el-sô 10-ben tartják számon a Deák Ferencnevét viselô étterem konyháját. A magyarreformkor, a wellness és a nemzetközikonyha ételeinek elkészítéséhez az alap-anyagot elsôsorban a Zala-völgy erdôibôl,mezôirôl, tavaiból és folyóiból, valamint atradicionális paraszti baromfiudvarokbólválogatják.

Az év bármelyik szakában érdemes el-látogatni Kehidakustányba, hiszen mindigmás és más élménnyel gazdagodhatunk.A gyógy- és élményfürdô munkatársai aszezonokhoz vagy a jeles napokhoz kötô-dôen kedvezményes csomagokat állítanakössze, az ebben elérhetô programok acsalád minden tagjához szólnak. Ám hamindez mégsem lenne elég, a Kehida-kustány melletti zalai lankákon számosgyalogos és kerékpáros túralehetôség vár-ja a feltöltôdésre vágyókat.

További információ: www.kehidatermal.hu

Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdôa család minden tagjánakKellemesen fürdôzünk a meleg vizes

medencében, miközben a langyos ta-vaszi napsütés simogatja arcunkat.Késôbb részt veszünk a szaunaszeán-szon, ezalatt a gyerekek húsvéti kéz-mûves foglalkozáson ügyeskednek ésajándékokat keresnek a fûben – bizto-san sokan töltenék szívesen a húsvé-tot ilyen idilli, nyugodt környezetben.A Kehida Termál Gyógy- és Élményfür-dô éppen ezekkel az élménnyel várjavendégeit – és nem csak húsvétkor.

Page 20: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

BARANYA GAZDASÁGA Dél-Dunántúli Gazdaság20

A vállalati fejlesztésekre irányuló

GINOP KFI pályázatokon innovatív

– tudás-intenzív – vállalkozások pro-

totípus, termék-, technológia- és szol-

gáltatás fejlesztésének támogatására

nyerhetô forrás, mely támogatja a

fejlesztési munkát, prototípus gyártá-

sát, illetve a teljes folyamatot akár a

piacra lépésig.

A fejlesztési célok értelmezésekor a

pályázó azonnal szembesül a kiírás ne-

hézségeivel, mely nem más, mint a ku-

tatás-fejlesztési innovációs tartalom

megfogalmazása a támogató szervezet

elôírásainak megfelelôen.

Az ideális pályázatíró ilyenkor ku-

tat, valószínûleg az interneten. Ha beír-

ja a keresôbe, hogy innováció, Pécs,

ipar, fejlesztés, már a harmadik találat a

kamarához vezetheti.

A kamara szakértô munkatársai több

éves tapasztalattal a hátuk mögött segí-

tik a pályázatírók munkáját. Felteszik a

kiíróknak a felmerülô kérdéseket, segí-

tenek definiálni a tenderek tartalmát.

Mivel a kamara fontosnak tartja,

hogy a vállalkozások színvonalas szol-

gáltatásokhoz jussanak, 2013 év ôszétôl

fogva saját adatbázist hozott létre, mely-

ben, olyan önkéntes tag pályázatíró vál-

lalkozások jelentkezhetnek, amelyek

megfelelô referenciahátteret tudnak fel-

mutatni. Így a kamara ôket ajánlja ki és

egyben szavatolja is megbízhatóságukat.

Pályázna és kérdése van?

S e g í t ü n k !

A kamara pályázatíró cégei között szerepelô EU-Winner Kft. ügyvezetôjével, Karsai Dániellel készítettünk riportot, aki

novemberben kereste fel a kamarát két projekt kapcsán.

— Az EU-Winner Kft. szigetvári telephelyû, de pécsi irodával is rendelkezô cég 2006 óta foglalkozik – többek között

– pályázati tanácsadással és projektmenedzsmenttel a Dél-Dunántúli régióban. A cég elmúlt években bonyolított pro-

jektjeinek mérete összességében meghaladja a 20-30 milliárd forintot. Minek köszönhetô ez a siker?

— Több száz hazai, illetve európai uniós forrásokból finanszírozott pályázattal foglalkoztunk eddig. A siker kulcsa többek

között a tájékozottság, a szakmai háttér, kapcsolatrendszer, a „naprakész” információ. Fontos a pályázati pontokat megfelelôen

feltárni, és tudni azt, hogy kihez lehet fordulni, ha kérdés merül fel. Tisztában kell lenni azzal, hogy ki az, aki össze tud kötni

a pályázatokat kiíró intézményekkel.

— Miért ítélték meg úgy, hogy a kamara az ideális partner ebben?

— A vállalati fejlesztésekre irányuló GINOP K+F+I pályázatokkal kapcsolatos kérdéseinkkel azért önöket kerestük meg,

mert a társaságunk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által ajánlott pályázatíró cégek között szerepel és egyértelmû

volt a jó szakmai kapcsolatra való alapozás.

— Ez egy jó döntés volt, hiszen elindult a közös szakmai munka az egyeztetések után...

— Igen, nem véletlenül ajánlották Önöket más cégek is!

— Beszéljünk kicsit az eredményrôl! Hogy állnak a pályázatíró cég – kamara – pályázó együttmûködésében beadott

GINOP K+F+I pályázatok, melyek kapcsán megkereste a kamarát?

— A végeredmény rendkívül imponáló, több kérdéskörben is elindultak az együttmûködések.

— Ezeket az információkat a szakmájából adódóan nyilván bizalmasan kell kezelni, de zárásként még megosztaná

velünk azokat a témaköröket, melyekben a kooperáció elkezdôdött?

— Nagyon értékes és gazdaságfejlesztésileg biztató témákról van szó: reméljük az élelmiszeri fejlesztés, és a kozmetikum

komplex fejlesztése körökben érhetünk el közös sikereket a jövôben. Rozs Eszter

Page 21: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

ÖNINDÍTÓDél-Dunántúli Gazdaság 21

Különleges munkahely-teremtési, kép-

zési program zajlik immár harmadik

esztendeje Pécsett. Az Önindító nevet

viselô projekt egyedülálló lehetôséget

kínál a kreatív iparban vállalkozást in-

dítóknak. A Baranya Megyei Kormány-

hivatal Foglalkoztatási Fôosztálya a

program gazdája, amelynek szellemi

hátterét a KIKK Egyesülettel és a Pécs-

Baranyai Kereskedelmi és Iparkamará-

val közösen dolgozta ki, s a Baranya

Megyei Vállalkozói Központtal és a

Dél-Dunántúli Regionális Idegenforgal-

mi Nonprofit Kft.-vel együttmûködve

valósít meg. A tanfolyamnak a KIKK

Egyesület székhelye, a KOHÓ ad helyet.

Szinte észre sem vették, amikor beléptem aterembe, egy probléma megoldásába merül-tek el. Három különbözô szakma képviselôi,egy bennük a közös: saját vállalkozást szeret-nének alapítani.

— Egy ismerôsömtôl hallottam a lehetôség-rôl – kezdi a sort dr. Borbás Zoltánné, Betti. —Fodrászként dolgoztam tizenhároméven át, ez idô alatt megtanultam,miként lássam meg a szépet azemberekben. Megszülettek agyerekeim, s úgy gondoltam,valami másba kezdek. Fo-tózni mindig is szerettem, ahobbim volt, gondoltammegpróbálok ebbôl megélni.

Az elsô idôben mindentelvállalt a riport fotózástól egé-szen az esküvôi fotókig. Közbenletette az OKJ-s vizsgát, alkalmazottfotográfus lett, azóta elsôsorban esküvô,család és modell fotózással foglalkozik, de mármegpróbálkozott a reklámfotózással is a szakis-kolában ez volt az egyik vizsgafeladat.

— Fotósnak születni kell, az ehhez szüksé-ges látásmódot nem lehet megtanulni – vallja. —Az eltelt években több workshopon vettem részt,sok fotóssal találkoztam, folyamatosan fejlesztet-tem a tudásomat. A természetes fény az, amitleginkább szeretek, ami egyben egyedi jellegetkölcsönöz a felvételeimnek.

Mint mondja az Önindítóra azért jelentkezett,mert ahhoz, hogy sikeres legyen a vállalkozásamég több ismeretre van szüksége, mint amit azévek alatt már megszerzett.

— Nagyon jó kis csapat jött össze, ami nem-csak újabb kapcsolatokat jelent, hanem a látás-módomat is kibôvítette.

— Így igaz – veszi át aszót az építészmér-nök végzettségûÁdám Ivett, aki14 éves koraóta erre a pá-lyára készült. —Pécsett szeret-tem volna ma-radni, ezért egycégnél helyezked-tem el a diploma után,ahol 3D-s modelleket készí-tettünk, elsôsorban külföldi megrendelôk részére.

A párom is építész, egyéni vállalkozókéntdolgozik. Már régóta foglalkoztunk a

gondolattal, hogy közös vállalko-zást indítunk.

Annak a véleményének ishangot adott, az Önindítóprogram, amelyre a face-bookon talált rá, kapóra jött.S amikor elolvasta a felhí-vást, úgy érezte ezt rá szab-

ták, neki írták ki, hiszen általamegkapja az önálló vállalkozás

elindításához szükséges tudást,valamint a felhasználható támogatás

lehetôséget teremt a szükséges eszközök be-szerzésére is. Döntött, beadja a pályázatát.

— Nemcsak klasszikus építészettel, hanem3D-s látványtervezéssel és térgrafikával is sze-retnénk foglalkozni – avat be a vállalkozásuk ter-veibe. — Miután a téli hónapokban rendszerint azépítôiparban kevés a megrendelés, ezért a szá-mítógépes játékok készítése is beletartozik majda tevékenységkörünkbe. Mindennek megvalósí-tásához jó hátteret ad a már október óta zajló vál-lalkozói tanfolyam, amelyen már eddig is sokolyan dolog került elô, ami tôlem eddig távol állt,mint a könyvelés, a tárgyalástechnika, vagy akáraz üzleti terv. S, hát arról nem is beszélve, hogya résztvevôk között számos rokonszakma képvi-selôje is jelen van, akikkel a késôbbiekben, akárközösen is megvalósíthatunk projekteket.

Éppen végszóra érkezik Horváth Tünde, akinéhány hónapja még a harkányi gyógy-

kórházban dolgozott, de úgy érezte meg-próbálja a maga útját járni.

— A Mecsek Maraton Team tagja va-gyok, ahol az egyik csapattársam hívtafel a figyelmemet az Önindító programra,meg arra, hogy a szabadidôipar is része

lett – mondja. — A munkám mellett kiala-kult a saját kuncsaftköröm is, akik rendsze-

resen járnak hozzám, de már külföldrôl is je-lezték zenészek, hogy igénybe vennék a szol-gáltatásaimat, amikor két, háromhetes gyógy-kú-rán vesznek részt Harkányban.

Aztán eljött a pillanat, amikor úgy döntött be-levág, beadta a pályázatát, sikerrel vette az aka-dályokat, most az ötletei megvalósításán dolgo-zik. A tervei között szerepel, egy komplex szolgál-tatás létrehozása. Agyógytorna mellettrésze lenne ak i n e z o l ó g i a ,amelynek se-gítségével fel-térképezhe-tôk a lelki ere-detû betegsé-gek, valamint ah o l i s z t i k u sszemlélet, ami aszervezet belsô gyó-gyító erejét hivatott növelni.

— Ezen rendszerek összekapcsolásával ed-dig még hazánkban senki nem élt – ad hangotvéleményének. — E mellett pedig nyaranta tábo-rokat szerveznék gerincferdüléses gyerekeknek.A Mecsek Maraton Team tagjaként pedig a sportörömének népszerûsítésére helyezném a hang-súlyt, a magyar és külföldi hallgatók körében egy-aránt. Jelenleg azonban számomra a legna-gyobb gondot az alkalmazotti lét vállalkozóivátörténô átalakítása jelenti. Ahogy bôvülnek az is-mereteim, úgy íródnak át a fejemben a már meg-született tervek. Most éppen egy franchise rend-szerben mûködô vállalkozásban gondolkodom,amelybe a tanfolyam több résztvevôjét is szíve-sen bevonnám. Sz.K.

Induláshoz szükséges tudás, tôke, kapcsolati rendszer

Page 22: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

MESTERKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság22

A Búza tértôl alig néhány lépésnyire ta-lálható HARMAT Gábor fogtechnikusmester által alapította Opti-Dental fog-technikai labor Pécsett. A falak mellettvégighúzódó munkaasztaloknál szor-gos munka folyik. Az egyiknél éppenegy próbára váró fogsoron végzik azutolsó simításokat, míg a másiknál egypótlás polírozása folyik. A nyugalmatárasztó, barátságos laboratórium kelle-mes helyszínéül szolgál a beteg, fogor-vos és technikus közös munkájához is.

— Annak idején nem erre a pályára

készültem – avat be a kezdetekbe Har-

mat Gábor fogtechnikus-mester. — Pé-

csett a kis-Pollackon végeztem, építész-

nek készültem. Azonban, mire leérettsé-

giztem, az építôipar válságba került,

váltanom kellett. A szüleim az egész-

ségügyben dolgoztak, így rálátásom

nyílt a fogtechnikára.

Utánanézett hol folyik e szakmában

képzés, gyakorlati helyet keresett, ahol

elsajátíthatja a szakma alapjait.

— Szabó Kázmér fogtechnikusnál

voltam tanuló, akitôl nagyon sokat ta-

nultam – folytatja tovább beszélgeté-

sünket. — Jól felszerelt laboratórium-

ban, családias körülmények között folyt

a munka. Nagy elônyt jelentett az is,

hogy a fogtechnikusi mesterség minden

egyes fázisát megtanulhattam a mintá-

zástól, a korona és híd készítésén át, a

fogsorokig, kombinált munkákig.

A végzést követôen lehetôsége nyílt

arra, hogy szakmai fejlôdése érdekében

külföldön dolgozzon. Két évig Horvát-

országban egy fogtechnikai labor alkal-

mazta, s ahol alkalma nyílt arra, hogy a

legmodernebb technológiát, annak min-

den területét megismerje, elsajátítsa

azokat.

— Ez egy nagy labor volt, ahol be-

dobtak a mélyvízbe – idézi fel az akko-

ri éveket Harmat Gábor. — Komoly

szakmai kihívást jelentett, hiszen már

akkoriban olyan fogtechnikai eljáráso-

kat alkalmaztak, amelyek szinte isme-

retlenek voltak itthon, kevesen éltek ve-

le, magas áruk miatt.

Mint mondja, már az esô pillanattól

tetszett neki fogtechnikusság, a benne

rejlô kreativitás, az alkotás lehetôsége.

Az ismerôseinek tanulóként is készített

fogakat. E mellett a fogorvos barátai is

mind több alkalommal ôt kérték fel a

betegeik fogpótlásainak elkészítésére.

— Sikerélményt adott, hogy elége-

dettek voltak a munkámmal – emeli ki.

— E mellett az is megfogott, hogy ez a

szakma is állandóan változik, újabb és

újabb anyagok, technológiák jelennek

meg. A számítástechnika is mind na-

gyobb teret nyer, lassan itt is eljutunk

majd odáig, hogy a pótlásokat számító-

géppel készítjük el és 3D-ben nyomtat-

juk majd ki.

Szólt arról is, amióta befejezte az is-

kolát szinte folyamatosan részt vesz az

alapanyaggyártók által meghirdetett to-

vábbképzéseken. Ezek jelentôs része

Németországban zajlik, az elméleti ok-

tatás mellett része egy gyárlátogatás. A

gyakorlati rész a tanlaboratóriumban

zajlik, ahol egy demonstrátor bemutatja

az egyes mûveleteket, amelyeket min-

den résztvevô a kapott alapanyagok fel-

használásával maga is elvégezhet.

Vállalkozásának alapjait a külföldön

töltött évek után tette le. Az elsô idôben

egy hajdani kollégájával közösen bérelt

ingatlanban alakította ki fogtechnikai

laboratóriumát, ahol egymástól függet-

lenül dolgoztak, majd tovább lépett és

elkezdett tanulókkal foglalkozni.

— A munkatársaim kivétel nélkül a

tanulóim voltak – folytatja tovább be-

szélgetésünket. — Többször is megpró-

báltam munkatársakat keresni, de soha

nem találtam olyant, aki megfelelt volna

az elvárásomnak, ezért döntöttem úgy

magam képzem ki az utánpótlásomat.

Hat tanulóm volt eddig, s arra nagyon

büszke vagyok, hogy mindannyian a

szakmában maradtak. Jelenleg is ketten

vannak, akik felváltva töltenek az isko-

lában és nálam egy hetet.

Jelenlegi fogtechnikai laboratóriu-

mát nyolc évvel ezelôtt nyitotta meg,

ami szinte már praxis laborként mûkö-

dik, ugyanis az egyik fogorvosnak ti-

zenhat éve dolgozik. A laboratórium

belsô tereinek elosztása pedig lehetôsé-

get terem a közös konzultációkra,

amelyre fogorvos és betege együtt érke-

zik, a rendelôbe ennek eredményeként

már egy szinte azonnal felhelyezhetô

fogpótlás érkezik.

— Már többször is foglalkoztatott a

gondolat, hogy mestervizsgát tegyek, de

nagyon körülményes volt, helyben nem

is volt rá lehetôség csak Budapesten.

Örültem, amikor tudomásomra jutott,

hogy támogatás felhasználásával Pé-

csett szerezzem meg a mesterlevelet. Jó

csapat jött össze, egymástól is sokat ta-

nultunk. Számomra a mestercím meg-

szerzése egyfajta kihívást is jelentett,

meg lehetôséget arra, hogy megméret-

tessem magam – emeli ki.

Sz.K.

Egyfajta kihívás, szakmai mérce

Page 23: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

TANULÓSZERZÔDÉSDél-Dunántúli Gazdaság 23

— Még mindig uralkodik hazánkban az a té-ves nézet, hogy az ápoló az orvos utasításainakvégrehajtója – kezdi beszélgetésünket VARGÁ-NÉ APAGYI Erzsébet, a Pécsi Tudományegye-tem Klinikai Központjának ápolási igazgatója. —Az ágy mellett dolgozó ápolók a nap 24 órájábanott vannak a betegek mellett, a legkisebb válto-zásra is felfigyelnek, sokszor életet mentenek az-zal, hogy idôben észreveszik az állapotában be-következett negatív változásokat. Ehhez azon-ban magas szintû szaktudás és a betegek együtt-mûködését elérô kölcsönös bizalom megteremté-se szükséges. Sajnos mindezek ellenére az ápo-lók sem erkölcsileg, sem anyagilag nem kapnakmegfelelô elismerést, miközben Nyugat-Európá-ban nagy a presztízsük. Az igazsághoz az is hoz-zátartozik, hogy elôször magunknak is kellenetennünk azért, hogy elismerjék ezt a szakmát,amelyben egyszerre sokféle feltételnek – magasszintû szaktudás, empátia, jó kommunikációskészség – kell megfelelni mind a betegek, mindaz orvosok, mind a társadalom felé. Pécsett azegyetemen erre az elsô lépéseket már megtettükaz új klinikai vezetôi struktúra kialakításával, ahola klinikavezetô fônôvér megnevezés helyére azápolásszakmai-igazgatóhelyettes lépett, aki azadott klinika ezen területének elsô számú irányí-tója lett, a tevékenységéhez szükséges, kibô-vített vezetôi jogosultsággal, hatáskörrel a dönté-sek meghozatalához, végrehajtásához. A követ-kezô pedig az volt, hogy a kamara által akkredi-tált gyakorlati képzôhelyként mûködik ma már aKlinikai Központ, tanulószerzôdéssel foglalkoz-tatjuk a leendô ápolókat. Jelenleg tizenkettenvannak, akik ebben a tanévben végeznek. Bí-zunk benne, hogy mindannyian nálunk maradnaka végzést követôen is.

Mint mondja, amikor a Klinikai Központ ápo-lási igazgatója lett, azzal szembesült, ha nemlépnek idôben, nem lesz, aki a magasan képzettszakemberek helyére álljon.

— Már a Honvéd Kórházban, mint ápolásiigazgató részt vettem a szakképzésben – folytat-ja tovább beszélgetésünket. — Akkoriban alakultát a szakképzési rendszer, megszûntek azegészségügyi szakközépiskolák, általános ápolókét év alatt lehetett valaki, s erre épültek rá a spe-ciális végzettséget adó OKJ-s képzések.

Szólt arról is, a Honvéd Kórházban is foglal-koztak gyakorlati képzésekkel, elsôsorban azEgészségügyi Szakiskola tanulóinak biztosítottak

gyakorlati hátteret, mindemellett saját dolgozóikspeciális továbbképzéseit is szervezték.

Kitért arra is, a három éves, érettségire épü-lô, 4600 órás OKJ-s képzés bevezetése is töréstjelentett az ápolóképzésben, akik vállalkoztak rá,egy úgynevezett áthidaló képzés keretében sze-rezhették meg ezt a végzettséget. Sokan inkábba fôiskola elvégzése mellett döntöttek, mert azbelépôt jelenthetett egyes egyetemi karokgraduális, vagy posztgraduális képzéseire. En-nek következtében jelentôen lecsökkent azegészségügyi szakmákra jelentkezôk száma.

— A három mûszak, a mind fizikailag, mindszellemileg megterhelô osztályos ápolói munka,az alacsony fizetés egyre kevésbé vonzza a fia-talokat erre a pályára – ad hangot véleményének.— Ezért is született meg a döntés, két évvel ez-elôtt a Klinikai Központban, hogy vegyük át agyakorlati képzés teljes lebonyolítását a Szociálisés Egészségügyi Szakképzô Iskolától, a fiataloklássák, van jövô ebben a szakmában. Ezt a céltszolgálja a minden tanév elején megtartásra ke-rülô érzékenyítô hét, amelynek során bemutatjuka leendô tanulóknak a klinikákon folyó munkát.

— Jelenleg tanulószerzôdéssel háromszáz-nyolcan sajátítják el a szakma alapjait nappali és

esti tagozaton a Klinikai Központban, s lesznekfelnôtt és gyermekápolónôk, fogászati, laboratóri-umi asszisztensek, képi-diagnosztikai és sugár-terápiai asszisztensek, gyógy- és sportmasszô-rök, mentôápolók.

A szerzôdéseket is személyre szabottan kö-tik, s azokat pedig – 74-en vannak – akik nem fér-tek be a tanulószerzôdés hatálya alá, együttmû-ködési megállapodás alapján foglalkoztatják. Atanulók száma velük együtt meghaladja a három-száznyolcvanat, akikkel százhatvan, speciálisanképzett egészségügyi végzettséggel rendelkezôgyakorlatvezetô foglalkozik. Saját gyakorlóbázisthoztak létre, úgynevezett demonstrációs terme-ket alakítottak ki, ahol próbababákon gyakorol-hatják be a tanulók az egyes fogásokat és egyébmunkafolyamatokat. S azt sem szabad elfelejte-ni, hogy a Klinikai Központban töltik gyakorlatu-kat az egyetem egészségtudományi és orvosi ka-rának hallgatói is. E jelentôs számú diák ügyeit, agyakorlatok koordinálását és szervezését azegyik helyettese intézi.

Vargáné Apagyi Erzsébet maga is végigjártaa ranglétra minden fokát. Pécsett a Janus Panno-nius Gimnázium és Szakközépiskola egészség-ügyi tagozatán érettségizett. Elsô munkahelye azI. számú Sebészeti Klinika volt, ahol három mû-szakban dolgozott. Innen az útja az Ideg- és El-meklinikára vezetett, ahova osztályvezetô ápoló-nak hívták. A Tüdôgyógyintézetben, mint vezetô-asszisztens dolgozott a mobil tüdôszûrô állomá-sok szakmai irányítása tartozott hozzá, majd an-nak megszûnését követôen ismét osztályvezetôápolóként tevékenykedett.

Élete egy újabb szakasza, amikor a betegek-kel való közvetlen kapcsolat helyébe az irányításlépett, a Honvéd Kórházhoz kapcsolódik, ahol azelôdje nyugdíjazását követôen ápolási igazgató-nak nevezték ki. A fekvôbeteg ellátás integráció-ját követôen is az Akác utca maradt a székhelye,s aztán amikor a Klinikai Központ ápolási igazga-tója nyugállományba vonult, s az állást meghir-dették, megpályázta, három éve tölti be ezt aposztot.

Mindeközben folyamatosan fejlesztette a tu-dását. Budapesten, az Egészségügyi Fôiskolánintézményvezetôi szakképesítést szerzett, a Pé-csi Egyetem Bölcsészettudományi Karán elvé-gezte a szociálpolitika szakot, a Közgazdaság-tu-dományi Karon pedig mindezt egészségügyi me-nedzser végzettséggel fejelte meg. Sz.K.

Egy jó ápoló nagy kincs

Az utóbbi években egyre nagyobb problémát jelent az egészségügyben a jól képzett szakemberek hiánya. Ennek okai nemcsak abbankeresendôk, hogy mind többen mennek külföldre, s ott próbálnak szerencsét, hanem egyre kevesebben vállalják a fizikailag és szel-lemileg is megterhelô három mûszakos ágy melletti munkát. Mára a hiányszakmák sorába lépett az ápolónô és a mûtôkben dolgozószakasszisztens. Pécsett az Egyetem Klinikai Központja a gondok orvoslására saját utánpótlása kinevelésére – a tanulószerzôdés elô-nyeit kihasználva – gyakorlati bázist biztosít a jövô egészségügyi szakdolgozói utánpótlásának.

Page 24: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

Mátrabérci Zsolt nevét az Európa Kulturális Fô-városa évvel kapcsolatban jegyeztük meg,amikor a pécsi négycsillagos Corso Hotel bel-sôépítészeti munkáit végezte cégével, azATTRACT Kft.-vel. A kialakítás során igyekez-tek megjeleníteni a belsô terekben a pécsi szel-lemiséget. A városhoz hû fiatal tervezôrôl leg-közelebb a Nosiboo termékkel kapcsolatbanhallottunk, nem is akármilyen összefüggés-ben: a termék 2014-ben orvosi eszköz kategó-riában elnyerte a világ egyik legrangosabbnemzetközi termékdíját, a Red Dot Design dí-jat. Hogy mi a kapcsolat a szállodabelsô és egygyerek orrszívó között, ez is kiderül a pécsidizájnerrel készült beszélgetésbôl.

— Az ATTRACT Kft. 1998-ban alakult belsô-építészeti profillal – eleveníti fel a kezdeteketMátrabérci Zsolt. — Belsô terek tervezésével éskomplett kivitelezésével foglalkoztunk barátommalés üzlettársammal, Streitmann Walterrel, azonbanaz építôipari és az általános gazdasági helyzetegyre kevésbé kedvezett ennek a tevékenység-nek. Budapestre kellett volna költöznünk ahhoz,hogy a meglévô szakmai színvonalon folytassuk,ezt viszont nem akartuk, így 2011-ben tudatosandöntöttünk a profilváltás, a termékfejlesztés mellett.

— Miért nem mentek el Budapestre, ha otttöbb lehetôség nyílt volna az önök számára?

— Egyszerû: nagyon szeretünk itt élni. Hogyne kelljen elköltözni, inkább valami újba kezdtünk.Tudatosan kerestünk egy ötletet, amibôl saját ter-méket tudunk csinálni, természetesen a dizájn vo-nalat nem elhanyagolva. Mindenképpen prémiumminôségû termékben gondolkodtunk, és azt is tud-tuk, hogy nem kizárólag a magyar, hanem a nem-zetközi piacra szeretnénk értékesíteni.

A tervezôpáros elsô és sikeres terméke aNosiboo gyermekbarát orrszívó lett. Az ötletet avaló élet hozta, a fiatalemberek szülôkké váltak ésnem találtak olyan orrszívót a piacon, amivel meglettek volna elégedve.

— 2011-ben indult az elsô termékfejlesztés és2 évig tartott, míg piacra tudtuk vinni – folytatja atörténetet Mátrabérci Zsolt. — 2013-ban mutattukbe a legnagyobb európai szakmai fórumon, a köl-ni Kind und Jugend Trade Show-n. Ez a termékegy orvostechnikai eszköz, így viszonylag bonyo-lult engedélyeztetési folyamat után kapta meg azösszes engedélyt.

— Miként fogadta a piac az új terméket?— Nagyon nehéz dolga van egy olyan isme-

retlen magyar cégnek, amelynek egy darab termé-ke van, ráadásul az egy orvostechnikai eszköz. Bi-zalmat kellett építenünk a felhasználók és a forgal-mazók felé is, végül is gyermekünk egészségérôlvan szó. Ez a harmadik szezon, hogy piacon vanaz elsô termékünk, és most kezdjük elérni azt aforgalmat, amit a kezdetekben reméltünk. Európá-ban szépen épül a Nosiboo brand, azóta megje-lent egy termékkiegészítônk, egy új termékünk ésjelenleg is több termék kifejlesztésén dolgozunk.Nosiboo babaorrszívók jelenleg 15 európai or-szágban kaphatók, ez is azt mutatja, hogy nemvéletlenül dolgoztunk vele olyan sokat.

A Nosiboo 2014-ben orvosi eszköz kategóriá-ban elnyerte a legrangosabbnak tartott nemzetkö-zi termékdíjat, a Red Dot Design díjat, majd 2016-ban egyedi és kimagasló formatervezése miatt ki-vívta a Német Dizájntanács elismerését ésGerman Design Award díjat kapott. Ezek a díjaknagyon fontosak számunkra, hiszen hiteles bizo-nyítékot nyújtanak a termék minôségérôl és egy-ben nagyon fontos marketingeszközök is. Éppenabban segít, amiben új brandként gyengék va-gyunk: a forgalmazói-vásárlói bizalom kialakításá-ban. A 2015-ös év olyan fordulópont volt, amikormár a forgalmazási adatokból is kitûnt, hogy érde-mes növekednünk és folyamatosan fejlesztenünk.Nem egy konkrét termékre gondolunk, hanem egynemzetközileg ismert brand-et szeretnénk építenigyermek felsô-légúti eszközök fejlesztésére, gyár-tására, forgalmazására. Az európai piac után nagytervünk termékeink amerikai engedélyeztetése éspiacra vitele. A feladat nem egyszerû, hiszen telje-sen új termékengedélyeztetést, marketinget, salesstratégiát igényel, egyelôre nyakig benne vagyunka projektben.

— Az eddig elmondottakból egy sikertörté-net rajzolódik ki, de érzôdik, hogy voltak olyanidôszakok, amikor másként is alakulhatott vol-na a történet.

— Szerintem a mi történetünkben sok a tanul-ság, hogy a rengeteg hazai ötlet miért marad megaz ötlet szintjén. Sajnos Magyarországon kevésaz önálló termékfejlesztési és nemzetközi termékbevezetési tapasztalat. Inkább bérgyártást végez-nek a vállalkozások, emiatt gyenge a hazai fejlesz-tôi környezet is, és hiányzik az a tapasztalat, hogyaz újdonságokat miként vigyük ki a nemzetközi pi-

acra. Ebben mindenkinek a saját útját kell járnia,nincs elôttünk példa, amelyre támaszkodhatunk.Számunkra is ez volt a legnehezebb. Azt gondo-lom, hogy azért sikerült mégis áttörni a falat, mertsok startup céggel ellentétben nem voltunk alulfi-nanszírozottak, voltak megelôzô mérnöki és vál-laltvezetési tapasztalataink, és nagyon kitartóakvagyunk.

De említhetem az iparjog-védelmet, amelyegy ilyen terméknél nagyon fontos, és sokan nemfordítanak rá kellô figyelmet vagy pénzt. A mi ter-mékeink nemzetközi PCT szabadalom, ipari for-matervezési védelem alatt állnak, a Nosiboo be-jegyzett brand Európában és Amerikában.

— Mennyiben segítette vagy hátráltattaönöket a megvalósításban, hogy Pécsett ma-radtak?

— Ilyen jellegû terméknél nem annyira meg-határozó, hogy a terméket az országon belül holfejlesztetjük, vagy hol gyártjuk. Ha Kecskemétenlehet Mercedest gyártani, akkor Pécsett is lehetNosiboo-t... Tényleg Pécsett készül a termék, bára mi gyártási konstrukciónk eltér a klasszikustól: arégióban alkatrészeket, részegységeket gyárta-tunk, vásárolunk és ezeket egy pécsi üzembenszerelik össze. Az ittlét hátránya, hogy sokat kellutazni, mert partnereink többsége külföldön vagyBudapesten található. A belsôépítészetnél a meg-bízások megszerzésénél a budapesti jelenlét éskapcsolatok nagyon fontosak, és természetesen akivitelezés is egyszerûbb helyben. Itt más számít,és igen, mondhatom, hogy lehet Pécsrôl világszín-vonalat gyártani. Pécsnek olyan szellemi és iparimúltja van, ami számunkra kedvezô, sok mindentalacsonyabb költséggel tudunk megoldani, minthaegy fejlettebb régióban mûködnénk.

Kis Tünde

MI ÚJSÁG? Dél-Dunántúli Gazdaság24

A Nosiboo Európa után Amerika meghódítására törekszik

Mátrabérci Zsolt, ATTRACT Kft.

Page 25: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

— A fehér sport, a tenisz mintegy 8 éve lépettaz életembe, egész évben heti 1-2 alkalommalûzöm ezt a sportágat a barátaimmal – válaszolarra a kérdésre Kleisz Zoltán, hogy mióta és mi-lyen rendszerességgel sportol. — A legtöbbszörpárosban játszunk, alkalmanként kb. 2 órahosszat. Emellett — ahogy az idô engedi –, ta-vasztól ôszig országúti kerékpározom, de azt job-bára egyedül teszem.

— Miért ezeket a sportokat találta meg?— Régebben fociztam, de az életkorom elô-

rehaladtával egyre többször sérültem meg. Ezértvalami szolidabb mozgásformát kellett keresnem,így találtunk rá a baráti társasággal a teniszre. Akerékpározás pedig onnan jött, hogy az egyik ba-rátomnak van egy bicikliboltja, így sokszor teker-tünk együtt és ez a mozgásforma lassan részelett az életemnek. Biciklizni egyébként szigorúanegyedül szoktam, mert ez a teljes kikapcsolódástjelenti számomra. Csak megyek-megyek az or-szágúton, senkihez sem kell szólnom, alkalman-ként mintegy 40 km-t is letekerek és ez teljesenfeltölt.

— Miért tartja fontosnak a rendszeressportot?

— Alapvetôen szeretem a mozgást, a teniszemellett társasági összejövetel is, hiszen szá-momra fontos emberekkel találkozom és ezek-ben az órákban teljesen ki tudok kapcsolni.Egyébként eredményorientált vagyok, szereteknyerni, így versenyzünk egymással. A másik fon-tos érv a sport mellett az, hogy vigyáznom kellmagamra, mert hajlamos vagyok a hízásra ésnem elég, hogy odafigyelek az étkezésre, mellet-te mozognom is kell. Tavaly egyébként már eljöttvelem biciklizni az akkor 12 éves gyermekem, rá-jöttünk, hogy ez jó alkalom arra, hogy együtt le-gyünk, megbeszéljünk olyan dolgokat, amelyekremáskor esetleg nincs lehetôség.

— Ön elfoglalt üzletember, rengetegetdolgozik, utazik, mégis miként tud idôt szakí-tani a sportra?

— A tenisznél – ahogy korábban a focinál –szempont, hogy nincs egyedül az ember, így fe-lelôsséggel tartozom a többiekért. Ha az utolsópillanatokban mondom le a partit, akkor kiszúrok

azokkal – ha párost játszunk, 3 emberrel –, akikkészültek a megbeszélt idôpontra. Tehát olyannyomás van rajtam, hogy nem mondhatom azt:most mégsincs kedvem menni. Ebbôl a szem-pontból szerencsés, ha az ember társakkal spor-tol, mert akkor van egy ilyen jellegû presszió, mígha egyedül vagyok, akkor csak a saját fegyelme-zettségemen múlik, hogy elmegyek-e vagy ép-pen lebeszélem magam a fáradtság miatt. A te-niszparti idôpontja fix, amely be van égetve anaptáramba, ez egy idô után sztenderddé válik,így minden más úgy szervezôdik, hogy ez az idô-pont lehetôleg ne sérüljön.

— Azon kívül, hogy a sport karbantartja afizikumot, mit köszönhet még a mozgásnak?

— Elôször a kitartás jut eszembe, a sporto-lás alatti küzdés megtanít a kitartásra és ez nyil-ván hat a munkavégzésre is. Emellett még említ-hetem a becsvágyat, azt a lelki, erkölcsi erôt, amia cél és a siker elérésére van az emberben. Ter-mészetesen nem hanyagolható el az a momen-tum sem, hogy együtt lehetek a barátaimmal,akikkel beszélgetünk, jókat nevetünk. Az ô jelen-létük teljesen kikapcsol a mindennapokból és amegszokottól eltérô, másfajta odafigyelést igé-nyel tôlem.

— Milyen mértékben fontos a teljesítménya sporttevékenység során? Figyeli-e például,hogy mennyi idô alatt teljesíti a biciklizésekalkalmával a távot?

— Ez a tevékenység számomra elsôsorbana fitten tartást jelenti és nem a teljesítményem fo-kozását. Ahhoz szerintem ez a fajta rendszeres-ség nem elég, hogy mérhetô legyen a teljesítmé-nyem. Amikor tavasszal elkezdem a biciklizést,azért megpróbálok minden alkalommal vala-mennyit javítani a saját idômön, de ez korántsemakkora teljesítmény, hogy utána vállalkoznékmondjuk egy 200 km-es táv megtételére. A te-

niszben természetesen jegyezzük a teljesít-ményt, összesítjük az eredményeket, hogy egyszezonban ki hányszor nyert. De egyik sporttevé-kenység sem az eredmény hajszolásáról szól, in-kább a fittség megtartásáról.

— Elôfordult már, hogy valakit mozgásraösztönzött az ön sporttevékenysége?

— Igen, vannak kereszthatások, az egyik ba-rátomat, aki elkezdett teniszezni, az én sportolá-som is motiválta. Nem gondolom, hogy ez csakaz én hatásomra történt így, mindenesetre örü-lök, hogy aktívan tesz valamit az egészségéért.

Meg kell említenem a Matronál a férfi kollé-gák számára szervezett focit is. Korábban én isrendszeresen részt vettem a csapat összetartá-sát is segítô közös „edzéseken”, de amióta nemfutballozom, azóta csak a dolgozók rúgják a bôrt.Viszont a cégvezetés támogatja ezeket a közösalkalmakat, hiszen a kollégák más minôségben ismegismerhetik egymást, nem beszélve a fizikaierônlétük javításáról. Kis Tünde

Sport és gazdaság Ebben a rovatunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogymilyen hatással van a sportolás a mindennapi munká-ra – olyan cégvezetôket, üzletembereket szólaltatunkmeg, akiknek élete része lett a rendszeres mozgás.

Kleisz Zoltán, a Matro Kft. ügyvezetôje

SPORTDél-Dunántúli Gazdaság 25

A mindennapokból való kiszakadás és feltöltôdés valamint az állóképesség megtartása miatt sportol rendszeresen a gépipari tevékenységet foly-tató pécsi vállalkozás, a Matro Kft. ügyvezetôje, Kleisz Zoltán. Az elfoglalt üzletember sokat utazik, mégis, ha csak teheti, nem hagyja ki a bará-tokkal szervezett teniszpartikat vagy a biciklis „edzéseket”.

A sport a teljes kikapcsolódást jelenti

Page 26: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

ÚJ TAGJAINK26 Dél-Dunántúli Gazdaság

Kik voltak a déd- és ükszüleink, mivel

foglalkoztak, hol éltek, tényleg volt

nemesi felmenônk, ahogy a családi le-

gendárium tartja? Ezekre a kérdé-

sekre is keresik a választ egy pécsi

cég, az Elsô Magyar Családfakutató

Kft. elszánt munkatársai. A tavaly

létrehozott vállalkozás a családfa

mellett rokon-, valamint dokumen-

tum- és örökségkutatás-

sal is foglalkozik. Mint

MESTER JÁNOS cég-

vezetô mondja, magasa-

san képzett szakértôik a

klasszikus kutatási

módszereket ötvözik a

legmodernebb számító-

gépes technológiával.

— Kutatunk levéltá-

rakban, online felülete-

ken, egyházi levéltárak-

ban, mindenhol, ahonnan

adatokat tudunk nyerni

egy családfa megrajzolásához. Szolgál-

tatásaink kiterjednek a dokumentumku-

tatásra, a családi címerek fellelésére is,

és igény szerint egy festôi kivitelû, vak-

rámára feszített családfa képet is el tu-

dunk készíteni. De együtt dolgozunk

kortárs- és iparmûvészekkel, akik ma-

gas hozzáadott értéket visznek egy-egy

elkészült alkotásba, legyen az heraldikai

(címertan) munka,

varrás, hímzés, kera-

mika, kisplasztika,

olajfestmény.

— Nem lehet

könnyû dolguk Ba-

ranyában és Pécsett,

hiszen ez egy sok-

nemzetiségû térség.

— Valóban, Bara-

nya egy olvasztóté-

gely, azt látjuk, hogy

az elszármazott csalá-

dok nem állnak meg a

megyehatárnál. Ezért a kutatásokat el-

sôsorban a történelmi Magyarország te-

rületén, valamint Csehországban, Kana-

dában, Németországban, az USA-ban és

Ausztráliában végezzük, de igény és le-

hetôség szerint más országokra is kiter-

jesztjük.

— Nemrégiben csatlakoztak a

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-

kamarához. Miért?

— A networking egyre inkább elô-

térbe kerül az üzleti életben, ennek lehe-

tôségét látjuk a kamarai tagságban. Azt

valljuk, hogy csak közösen tudunk célo-

kat elérni, ehhez pedig kiváló közvetítô

közeg a kamara. Még a csatlakozásunk

elôtt felvettük a kapcsolatot az

Enterprise Europe Network irodával,

együttmûködtünk a Radnóti Miklós

Szakközépiskolával, ahonnan diákokat

fogadtunk nyári munkára, és hasonló

partnerséget alakítottunk ki a PTE-vel

is. A kamarától azt várjuk, hogy az az

információ, tudás és kapcsolatrendszer,

amellyel rendelkezik, a Családfakuta-

tóknak is, mint tagnak, rendelkezésére

álljon, és ha ezt jól tudjuk használni, az

mindkét fél elônyére válik.

Partnerei teljes körû kiszolgálására,

valamint egymással való összekötésé-

re törekszik a pécsi Peripatosz Kft.,

amely 2011-ben alakult pályázatíró és

projektmenedzsment fô tevékenység-

gel. A szolgáltatások köre tavaly kie-

gészült a könyveléssel, így a pályázat

írásától a könyvelésig szinte minden

igényét ki tudják elégíteni a vállalko-

zásoknak. Mint CSIZMADIA ZOL-

TÁN ügyvezetô mondja, elsôsorban a

kis- és közepes vállalkozások jelentik

a célcsoportjukat, de pályázatírás te-

kintetében több esetben volt már

partnerük nagyvállalat vagy intéz-

mény.

— Én magam 2006 óta foglalkozom

pályázatírással, pályázatok és projektek

menedzselésével, így olyan tudás- és

partnerbázist, kapcsolati rendszert épí-

tettem ki, amelyet nagyon jól tudok mû-

ködtetni a vállalkozásban – mondja

Csizmadia Zoltán. — Ezért munkatársa-

immal komplett szolgáltatást tudunk

nyújtani a hozzánk fordulók számára,

akár pályázatírásról, könyvelésrôl vagy

a projektek végigfuttatásáról van szó.

— Milyen elônyös tulajdonságait

emelné ki a Peripatosz Kft.-nek?

— Az egyik legfontosabb jellem-

zônk a komplexitás. Azt tapasztalom,

hogy a cégvezetôknek nincs idejük,

energiájuk, ismeretük ahhoz, hogy meg-

találják a számukra legmegfelelôbb pá-

lyázatot, sem ahhoz, hogy azokat meg-

írják. Ha ez mégis sikerül, akkor a leg-

többen azt gondolják, a nyertes pályá-

zattal már nincs sok dolguk, holott ak-

kor kezdôdik a munka dandárja. Mi eb-

ben a folyamatban támogatjuk a vállal-

kozásokat, az elejétôl a végéig végig tu-

dunk vinni egy-egy projektet. A komp-

lexitáshoz hozzátartozik, hogy kiterjedt

kapcsolatrendszerünk lehetôvé teszi

több probléma megoldását, például

összekötjük egymással partnercégeinket

és szolgáltatásaikat közvetítjük.

— Miért csatlakoztak a kamarához?

— A kamarával évek óta több terüle-

ten is jó kapcsolatot ápolok, például

részt vettem már üzletember-találkozón

és a Zöld Energia Klaszter elnöke is va-

gyok. Legutóbb az exportpiaci lehetôsé-

gek után érdeklôdtem a kamarában, mi-

vel az export új hangsúlyt kap a gazda-

sági életben és több partnercégemet is

érdekli. Azért is csatlakoztunk, hogy

ezen a terülten naprakész és releváns in-

formációkhoz juthassak. Emellett fontos

számomra, hogy pályázatíró cégként is a

kamara partnere legyek, tehát szolgálta-

tásaink jussanak el a kamarai tagokhoz,

hiszen ez a fajta partnerközvetítés, part-

nerkapcsolat szerintem minden kamarai

vállalkozásnak elônyére válhat.

Elsô Magyar Családfakutató Kft.A családfakutatás a szenvedélyük

Új belépô: Peripatosz Kft.Pályázatírástól a könyvelésig

Page 27: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

GASZTRONÓMIA 27Dél-Dunántúli Gazdaság

Vallomással kell kezdenem: az összes

étkezés közül a reggelivel van a legtöbb

bajom. Fejben még nem is állt fel a

rendszer, a bootolást elôsegítô koffein-

adaghoz sem sikerült még hozzájutni,

de az emberré válás folyamatában gon-

dolkodjunk el még valami ehetô elké-

szítésén is. Kösz, nem. Nem ez az az

idôpont, amikor kulináris igényeimet,

szükségleteimet ki tudnám, vagy ki

akarnám elégíteni. És az sem segít sem-

mit, hogy folyton próbálkozom: már

egész komoly receptgyûjteményem van

reggelikbôl. Minden variációra, azaz

sóstól az édesig, hidegtôl a melegig, szi-

lárdtól a cseppfolyósig, ázsiaitôl a své-

dig számtalan tippet összegyûjtöttem,

de valahogy mégis csak nagyon ritkán

lesz ezekbôl bármi elkészítve. Nagyjá-

ból 15-20 reggeli variáció honosodott

meg, de ebbôl is inkább csak 8-10, ami

valóban gyakran elôfordul. A többi csak

kísérletezgetés, és legyen bármilyen fi-

nom az eredmény, az idôhiány, macera

és hasonlók miatt, legfeljebb évente

egyszer-kétszer kerülnek az asztalra.

Egyszerûen nem tudok mit kezdeni ez-

zel az étkezéssel.

De vannak egyéb kétségeim is a mû-

fajjal kapcsolatban.

A világ különbözô tájain gyakran

fogyasztott reggeliket áttekintve rögtön

az egésznek a filozófiája és eredettörté-

nete kérdôjelezôdik meg. Olyan sokfé-

leséggel találkozni, hogy szinte hihetet-

len, hogy ugyanazok a tényezôk, elvárá-

sok alakították volna ki ôket. Nyilván

túlzok és nem ennyire bonyolult ez az

egész, de mégis érdekes, hogy ennyire

ne legyen konszenzus arról, hogy ho-

gyan is nézzen ki, milyen kategóriájú

ételek alkossák a reggelik halmazát.

Míg azért egy ebédre ránézve, nagy va-

lószínûséggel meg tudjuk mondani,

hogy azt bizony ebédnek szánták.

A gyanakvás egyáltalán nem alapta-

lan, nehéz azokat a bizonyos közös pon-

tokat megtalálni, hiszen nagyon más,

szinte országonként eltérô elvárásokat

fogalmaznak meg az emberek a reggeli-

vel kapcsolatban. (És akkor az éghajlat-

ról, helyi alapanyagokról, egyéni prefe-

renciákról szó sem volt, amik aztán vég-

képp módosítják az ideális reggelirôl

szóló elképzeléseket.)

Egyes kultúrákban azért annyira ki-

adós a reggeli, mert aztán estig valószí-

nûleg már semmi komoly táplálékot

nem fogyasztanak. Máshol tényleg csak

egy falatot vesznek magukhoz reggeli-

re, hiszen nemsokára jön a tízórai.

Ázsia legkülönbözôbb részein fel-fel-

bukkan a forró leves, a töltött fôtt gom-

bóc, és valami csípôs sem elképzelhe-

tetlen, ahogy párolt zöldségek is gyako-

riak a reggelizôasztalon. A rizsrôl pedig

még nem is beszéltünk. Amerikáról

mindenkinek a gabonapehely és tej

kombináció jut eszébe, esetleg pancake

szalonnával, juharsziruppal. Európában

a pékáruk, felvágottak, szendvicsek,

sajtok és a tojás hódít. De a reggelik

kapcsán meg kell említeni a „full Eng-

lish breakfast”-et is, ami tényleg min-

dent visz. Nem tudom, hogy van-e táp-

lálóbb a bab, tojás, véreshurka, kolbász,

szalonna, paradicsom, gomba, kenyér

együttesénél, de ez bármilyen mércével

számolva több is mint egy fôétkezés.

(Ráadásul, a villásreggeli kulináris

szempontból is könnyebben értékelhetô

és értelmezhetô – egyszerûen releváns.)

Azt sem tudom, hogy van-e klasszi-

kus, magyaros reggeli. És nem csak

amit mi annak látunk, hanem, olyan jól

beazonosítható a világban annyira a ma-

gyarokkal összekapcsolt, mint a britek-

nél (mert a skótok és írek is fogyasztják

a saját változatukban) az angol reggeli.

Szerintem nincs, mert amik otthon elké-

szített, kényeztetô, magyaros reggeli-

ként jutnak elsôként eszünkbe azok ál-

talában máshonnan átvett ételek (lásd

bundás kenyér). Viszont, ha szavazni

kellene a legjobbra, akkor a piacozós,

vásározós reggelikre tenném a vokso-

mat, azaz sült kolbász, de még inkább a

lángos. A zsiradékban sült tészta – min-

den mögöttes tartalmával, a magyar

néplélekrôl közvetített üzenetével,

egészségre nem éppen áldásos hatásai-

val – annyira találó, hogy még ha más-

hol is csinálják, én akkor is hun-

garikumreggelinek tartom. De ennyi.

Lehet, hogy ezért is állok a reggeli

mûfajával hadilábon? A reggeli egysze-

rûen nem a magyarok étkezése? Lassan

bele kell törôdnöm, hogy nem ez lesz a

kitörési pontom a konyhában. És ezzel

nekem semmi bajom sincsen.

Gûth Ervin

...’reggelt!A közhiedelem a legfontosabb étkezésként tartja számon, és valóban sok haszna, jó-tékony hatása van egy kiadós napindító táplálkozásnak. Például az (szinte) biztos,hogy csak késôbb leszünk éhesek, mintha nem ennénk. A többin pedig még vitatkoz-nak a tudósok. Reggelizzünk.

Kis pécsi gasztrokörkép IV.

Page 28: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

Pappas Autó Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

A Kreatív Ipari Klaszter elnöke város-ban kisautóval vagy kerékpárral jár,hosszú utakon kényelmes limuzint vá-laszt, de mindig is kedvelte a SUV ka-tegóriát. A Pappas Auto pécsi szalonjá-tól kapott új Sportage így jó esélyekkelindult a teszten.

— Kezdjük az autó orrával, ami

az elôd egyértelmû sikere után kisebb

felhördülést keltett. Önnek tetszik?

— Nekem nagyon tetszik. A karak-

teres hûtômaszk kiemeli a tömegbôl,

szépek a lámpatestek, izgalmasak a mo-

torháztetô domborításai. Talán csak a

ködlámpák vannak egy picit magasan,

de gondolom a fénycsóvát úgy irányí-

tották, hogy maradéktalanul ellássa a

funkcióját.

Nemcsak az orra, a Sportage többi

része is jól sikerült. A hátsó lámpák na-

gyon izgalmasak, de a kedvencem még-

is a tetôsín. A hibátlan funkcionalitás

mellett gyönyörû lett, sugárzik róla,

hogy minôségi termékrôl van szó. Ez

egyébként igaz a kocsi minden porciká-

jára, a részletek kidolgozottsága minde-

nütt átlagon felüli minôséget sugall. Kü-

lön öröm, hogy magyar ötletek is meg-

valósultak a Sportage-en, hiszen a Kia

egyik neves formatervezôje a magyar

Kovács Miklós.

— A Sportage hajszálnyival rövi-

debb, mint a Cee’d kombi, mégis na-

gyobbnak tûnik, belül is elég a tér?—

— Elöl meglepôen tágas, fontos,

hogy a vállaknak is jut elég hely. Volt

már olyan autó, amit azért nem vettem

meg, mert a 190 centi feletti magassá-

gommal, egész egyszerûen nem fértem

el benne. Itt nincs ilyen probléma, bôsé-

ges a fejtér, kényelmesek az ülések, tö-

kéletesen el tudtam helyezkedni. Hátul

már korlátozottabb a tér, de magam mö-

gött elférek, tehát négy 190 centis utas-

nak is kényelmes a Sportage. Tetszett,

hogy hátulra is jutott légbeömlô, sôt

még a hátsó támlák dôlésszöge is állít-

ható. A mai kommunikációs kihívások-

ra is felkészült az autó, kezdve azzal,

hogy elöl, hátul találunk USB és 12 vol-

tos aljzatokat, a csúcsmodell vezeték

nélkül tölti a telefonunkat, a navigációs

rendszer pedig nemcsak navigál, hanem

internet alapú tájékoztatásra is képes.

Még idôjárás elôrejelzô ikont is láttam

az érintôképernyôn. A csomagtér tágas,

és ide is jutott egy-két ötlet. Állítható a

raktér padlószintje, megvannak a köte-

lezô rekeszek és rögzítési pontok, tehát

ez is rendben van.

— Az EX Limited fantázianevû

tesztautó az átlagosnál jobban felsze-

relt, sok vezetéstámogató rendszer is

bekerült a Sportageba. Ezek valóban

növelik a biztonságot?

— Aki nem próbált még hasonlót,

annak sokkoló lehet, hogy az autó

irányjelzés nélküli sávelhagyáskor nem-

csak jelez, hanem vissza is kormányoz-

za az autót a sávba. Az autóipar még

mindig rohamtempóban fejlôdik, ez az

extra nemrég még a luxusautók sajátja

volt, ma pedig a Sportageban is elérhe-

tô. A rendszer célja nem az, hogy önma-

gát vezesse a jármû, hanem hasznos biz-

tonsági felszerelés. Nemcsak figyel-

meztet sávelhagyáskor, hanem aktívan

közbeavatkozik, ezzel épp a legveszé-

lyesebb frontális ütközéseket kerüli el.

Persze igazi terepe az autópálya, or-

szágúton néha birkózni kell vele.

Autóteszt: Keresnyei János – Kia Sportage 1.6 AUTÓTESZT Dél-Dunántúli Gazdaság28

Page 29: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

Tetszett a táblafelismerô rendszer is,

megbízhatóan mûködik, és mindig in-

formál az aktuális korlátozásról.

Parkoláskor nagy segítség a segéd-

vonalakat is mutató kamera, centiméte-

res pontossággal be lehet vele állni a

szûk helyekre. A kocsi orráról viszont

hiányoltam a radart, hasznos lenne,

igaz, az automata parkolórendszerrel

minden parkolási gondot meg tud olda-

ni a Sportage. Egyedi extra a kormány-

fûtés, az ülésfûtéssel együtt könnyebbé

teszik a téli reggeleket.

— Tágas, jól felszerelt autó a

Sportage, de mennyire kényelmes?

— Az ülések kényelmesek, oldaltar-

tásuk is van, éppen jók. A beállítással

sem volt gondom, pillanatok alatt meg-

találtam a megfelelô pozíciót. Az

anyagminôség alapvetôen jó, a szellô-

zôk körüli matt fémes burkolatok és a

klímapanel körüli selyemfényû anyagok

nagyon szépek. Bekerült viszont egy két

olcsó mûanyag is az utastérbe, a legfá-

jóbb pont a mûszerfal tetejének imitált

varrása. Talán ez az egyetlen terület a

Sportegeben, ahol kivillan az európai és

a távol keleti ízlésvilág közötti különb-

ség.

— A kényelemhez tartozik a me-

netkomfort is, ezen a területen mit

tud a Kia?

— A rugózás egészen jó, egy-egy

kátyút nagyon puhán lép át az autó, de

amikor hepehupás úton kell haladni ak-

kor néha zavarba jön a futómû, és egy

picit dobál. A zajkomfort terén csillagos

ötöst érdemel a Sportage benzinese. A

motort alacsony fordulaton nem hallani,

és nagy tempónál is annyira csendes,

hogy a gumik surrogása és a menetszél

dominál. Ráadásul mindezt nem úgy ér-

ték el, hogy megpakolták az autót zaj-

csillapító anyagokkal, hanem az 1.6-os

benzines is csak suttog, és szinte rezgés-

mentesen jár. Szürreális élmény volt,

amikor nyitott motorháztetônél szemlél-

ve a motort, egyszer csak észrevettem,

hogy jár, elképesztôen halk.

— Elég az 1.6-os ebbe a kocsiba?

Igaz 132 lóerôs, de mégis csak egy

SUV-ról van szó.

— A mindennapi igényekhez elég.

Nyilván nem lesz tôle az autópályák ré-

me a Sportage, de ezzel a motorral nem

is oda való. Hosszú utakhoz a dízelek

közül választanék. Városba viszont sze-

rintem nem való a dízel, így a rövid vá-

rosi utakhoz ideális ez a motor. Csen-

des, kifinomult és meglepôen keveset

fogyaszt. Sportosabbaknak pedig ott a

turbós változat, 177 lóerôvel.

— 5.6 millió forint az alapár, a

tesztautó picivel több mint 7 millió.

Jó ajánlat ennyiért a Sportage, vagy

érdemes picit feljebb lépni és a még

jobban felszerelt változatok közül vá-

lasztani?

— Értékarányosnak mondanám ezt

a modellt. A minôség és a felszereltség

tekintetében nem hangzik soknak, de

persze nem ismerem a konkurensek ára-

it. Azt viszont tudom, hogy a Kiánál na-

gyon hosszú a garanciaidô, ezért az au-

tóik keresettek, és az átlagosnál jobban

tartják értéküket a használtpiacon. Az is

jó, hogy a tesztautó szintjénél feljebb is

lehet lépni, például az önmûködô vész-

fékrendszert biztosan sokan megrende-

lik majd, mert tovább növeli a kocsi biz-

tonsági szintjét. A GT Line kivitelek is

tetszenek, 177 vagy 185 lóerôvel egé-

szen más autó lehet a Sportage. T.R.

Lökettérfogat: 1591 cm3

Maximális teljesítmény: 132 LE 6300/minMaximális nyomaték: 161 Nm 4850/minSaját tömeg: 1379kgCsomagtartóméret: 491 lMaximális sebesség: 182 km/hÁtlagfogyasztás: 6,3 lAlapár (bevezetô ár): 5.599.000 Ft Fontosabb alapfelszerelések (LX alapkivitel): elsô-függöny- és oldallégzsákok, ESP, ABS + EBD, vis-szagurulásgátló, lejtmenetvezérlô, elektromosablakemelôk elôl-hátul, rádió CD/MP3 lejátszóvalUSB csatlakozóval, légkondicionáló, könnyûfémkeréktárcsa, fedélzeti számítógép, 7év vagy 150 000kilométer garancia

A TESZTAUTÓ ADATAI:

GDi EX LimitedAUTÓTESZT 29Dél-Dunántúli Gazdaság

Page 30: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

NAV30 Dél-Dunántúli Gazdaság

Ismét nagy érdeklôdés kísérte a NAV

szakembereinek tájékoztatóit SZJA,

ART és a Szakképzési hozzájárulás

témákban a kamara által szervezett

elôadásokon.

Az egyes területeket érintô változások

kivonatolt anyagát az alábbiakban is-

merhetik meg: Az elhangzott elôadások

kiemelt témái a 2016-os változások vol-

tak, amelyek közül a legfontosabbakat

foglaljuk össze.

ART:

Megbízható adózó az a cégjegyzékbe

bejegyzett vagy áfa-regisztrált adó-

alany, amely legalább 3 éve folyamato-

san mûködik, vagy legalább 3 éve áfa-

regisztrált adóalanynak minôsül, és a

tárgyévben és az azt megelôzô öt évben

☛ nem állapítottak meg a terhére

adóteljesítményének 3%-át megha-

ladó adókülönbözetet,

☛ nem indítottak ellene végrehajtá-

si eljárást, (kivéve!)

☛ nem állt és nem áll csôd-, felszá-

molási, illetve kényszertörlési eljá-

rás alatt,

☛ nem állt és nem áll az Art. 24/A.

§ (1) bekezdés c.)pontja szerinti

adószám felfüggesztés hatálya alatt

☛ nem állt és nem áll adószám tör-

lés hatálya alatt,

☛ fokozott adóhatósági felügyelet

alatt,

☛ nem rendelkezik 500 ezer forintot

meghaladó nettó adótartozással,

☛ a terhére az adó-és vámhatóság

által kiszabott, a tárgyévet megelôzô

két évben esedékessé vált mulasztá-

si bírság összege nem haladta meg

az adózó tárgyévre megállapított

adóteljesítményének 1%-át.

A megbízható státusz elônyei:

☛ az adóhatóság által végzett ellen-

ôrzés idôtartama nem haladhatja

meg a 180 napot, ha az adózó ezen

idôtartamon belül folyamatosan

megbízható adózónak minôsül,

☛ bejelentési, bevallási, adatszol-

gáltatási kötelezettség elmulasztása

vagy hibás teljesítése esetén mulasz-

tási bírság kiszabása nélkül, határidô

tûzésével fel kell hívni a teljesítésre,

(kivétel)

☛ a mulasztási bírság felsô határa

az általános szabályok szerinti mér-

ték felsô határának 50 százaléka, ha

☛ az adóbírság felsô határa az álta-

lános szabályok szerinti mérték fel-

sô határának 50 százaléka, ha

☛ a visszaigényelt általános forgal-

mi adó kiutalásának határideje 2017.

január 1-jétôl 45 napra, 2018. január

1-jétôl 30 napra változik.

Szigorodott az adóregisztrációs eljárás:

☛ Az adóregisztrációs eljárással

összefüggô – adótartozásra vonatko-

zó – összeghatárok a korábbi 15, il-

letve 30 millió forintról 5 és 10 mil-

lió forintra csökkennek.

☛ Az adóregisztrációs eljárás során

vizsgált személyi kör kibôvül a cég-

vezetôkkel, vizsgálandó az 50%-ot

elérô szavazati joggal, vagy minôsí-

tett többségû befolyással rendelkezô

tag, ennek hiányában valamennyi tag.

☛ Az adótartozás folyamatos fenn-

állásának 180. napját megelôzô 180.

nap helyett 360. napot és az azt kö-

vetô idôszakot kell vizsgálni.

Vizsgálandó, hogy az érintett személy

az adószám megállapítása iránti kére-

lem benyújtása napján nincs-e jogerô-

sen eltiltva a megjelölt vezetô tisztség-

viselôi pozíciótól, illetve az adott fog-

lalkozástól.

Az egységes folyószámlarendszer

kialakítását követôen több egyszerûsítés

is történt az adó- és vámfolyószámlák

kezelését illetôen:

☛ A folyószámlán fennálló túlfize-

tések (adó, illetve vám) kérelemre

történô kiutalására, illetve átvezeté-

sére 2016. január 1-jétôl egységes

nyomtatvány lehet használni, amely

a vámszakterületen az eddigi kötet-

len formában benyújtott kérelmeket

is kiváltja.

☛ A 2015. december 31-ig benyújtott

átvezetési és kiutalási kérelmek fel-

dolgozásának, illetve lekérdezhetôsé-

gének biztosítása érdekében a nyom-

tatvány 2016. január 1-tôl évszám

megjelöléssel kerül bevezetésre.

☛ Amennyiben a nyomtatványt be-

nyújtó adózó rendelkezik VPID/

EORI számmal, akkor azt a nyom-

tatványon az erre a célra rendszere-

sített kódkockában jelölni kell.

☛ Adóhatósághoz bejelentett vám-

jogi képviselô jelölésére új kódkoc-

ka került kialakításra.

☛ A sima 17-es nyomtatvány 02-es

lapja törlésre került, valamennyi

adószakmai és vámszakmai adóne-

men fennálló túlfizetés kiutalása/át-

vezetése a 1617-01-es lapon kezde-

ményezhetô.

☛ A terhelendô adónem oldalán ki-

zárólag a tételes számláról kezdemé-

nyezett utalás esetén kötelezô a tel-

jesítési dátum kitöltése. Teljesítési

dátum az a dátum, amely idôpont-

ban az adózó a határozatszámhoz

kapcsolódó fizetési kötelezettségét

teljesítette.

☛ A terhelendô adónem oldalán té-

teles számláról kezdeményezett át-

vezetés/kiutalás esetén azt a határo-

zatszámot kötelezô megjelölni,

amelyhez kapcsolódóan az adózó-

nak túlfizetése keletkezett.

Az adó-és vámfolyószámlák összevoná-

sára tekintettel az együttes adóigazolás

kiállításának létjogosultsága megszû-

nik. Az adóigazolások tartalma kiegé-

szül a végrehajtásra vagy visszatartásra

átadott köztartozások adataival.

☛ 2016. január 1-jétôl csak az új

IGAZOL nyomtatvány használható,

☛ illetékmentes lesz az adóigazolás,

☛ jogcímmel és anélkül is kérhetô

az igazolás.

SZJA:

☛ A minimálbér összege 111.000

forintra, míg a garantált bérmini-

mum összege 129 000 forintra emel-

kedik.

Aktualitások az adózásban

Page 31: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

NAV 31Dél-Dunántúli Gazdaság

☛ A személyi jövedelemadó mérté-

ke 16 százalékról 15 százalékra

csökken. Ennek megfelelôen válto-

zik a családi kedvezmény is.

☛ A családi kedvezményre jogosul-

tak az összevont adóalapba tartozó

jövedelmüket kedvezményezett el-

tartottanként és jogosultsági hóna-

ponként: egy eltartott esetén 66.670

forinttal, két eltartott esetén 83.330

forinttal, három és minden további

eltartott esetén 220.000 forinttal

csökkenthetik.

☛ Az elsô házasok kedvezménye jo-

gosultsági hónaponként 33.335 fo-

rintra nô, melynek adóban kifejezett

összege változatlanul 5 ezer forint.

☛ A 2016. január 1-jét követôen ke-

letkezett kamatjövedelmekre az adó-

mérték 15 százalékra csökken.

☛ A magánszemélyek személyi jö-

vedelemadó bevallásához kapcsoló-

dó pótlékmentes részletfizetés

összeghatára 200 ezer forintra emel-

kedik, és a személyi jövedelemadó

mellett az egészségügyi hozzájáru-

lásra is alkalmazható.

☛ Amennyiben az állami nyugdíj-

rendszerbe visszalépô magán-nyug-

díjpénztári tag visszalépô tagi kifi-

zetés címén kap összeget, az nem

minôsül bevételnek. Ha a magánsze-

mély ezen összeget önkéntes nyug-

díjpénztárba utalja, úgy a kifizetés

20 százalékának megfelelô, de leg-

feljebb 300 ezer forint plusz adó-

visszatérítésrôl rendelkezhet.

Szakképzési hozzájárulás:

☛ A kötelezettek köre kibôvült az

egyéb szervezetekkel, amelyek le-

hetnek nem köznevelési intézmény-

nek minôsülô intézmények és köz-

nevelési intézmények.

☛ A kötelezett a gyakorlati képzés

szervezésére tekintettel január 1-jé-

tôl két típusú csökkentô tételt tud el-

számolni, egyrészt alapcsökkentô

tételt (tanulószerzôdésre, együttmû-

ködési megállapodásra, hallgatók

gyakorlati képzésére tekintettel el-

számolható alapcsökkentô tételt),

másrészt kiegészítô csökkentô tételt

(beruházási, oktatói, tanmûhely-

fenntartási kiegészítô csökkentô té-

telt).

☛ Az alapnormatíva éves összege

nem változott, 453.000 forint maradt.

☛ Visszaigénylések feltételei:

2015 2016

feltétel van tanulószerzôdéses van tanulószerzôdéses

gyakorlati képzés és/vagy duális képzéses

tanuló, hallgató

1. kis vagy középvál-

lalkozásnak minôsülô

együttmûködési megállapodásos csak a bruttó kötelezettség a bruttó kötelezettség

csökkentô tétel több, vagy egyenlô feletti tanulószerzôdéses feletti teljes összeg

a bruttó kötelezettséggel igényelhetô vissza visszaigényelhetô

BK=1000 BK=1000

EM=1200 EM=1200

TSZ=300 TSZ=300

VISSZA=300 VISSZA=500

együttmûködési megállapodásos nincs visszaigénylés a bruttó kötelezettség

cst kevesebb, mint a bruttó köt, feletti teljes összeg

és EM több mint a tanuló- vissza

szerzôdéses csökkentô tétel BK=1000 BK=1000

EM=800 EM=800

TSZ=500 TSZ=500

VISSZA=0 VISSZA=300

együttmûködési megállapodásos BK feletti teljes összeg BK feletti teljes összeg

csökkentô tétel kevesebb, mint visszajár visszajár

a bruttó köt, de a tanuló- BK=1000 BK=1000

szerzôdéses több mint az EM=500 EM=500

együttmûködési megállapodásos TSZ=800 TSZ=800

csökkentô tétel VISSZA=300 VISSZA=300

A bruttó kötelezettség nulla, csak a Tanulószerzôdéses mindkettô

de van EM és TSZ kötelezettség igényelhetô vissza visszaigényelhetô

csökkentô tétel is BK=0 BK=0

EM=1000 EM=1000

TSZ=500 TSZ=500

VISSZA=500 VISSZA=1500

a bruttó kötelezettség nulla, nincs visszaigénylés nincs visszaigénylés

de csak együttmûködési BK=0 BK=0

megállapodással valósul meg EM=1000 EM=1000

gyakorlati képzés TSZ=0 TSZ=0

(nincs tanulószerzôdés) VISSZA=0 VISSZA=0

BK= bruttó kötelezettségEM= együttmûködési megállapodás

TSZ= tanulószerzôdés

VISSZA= visszaigényelhetô összeg

Page 32: Dél-Dunántúli Gazdaság XVIII. évfolyam 2. szám

ENTERPRISE EUROPE NETWORK32 Dél-Dunántúli Gazdaság

A javaslatcsomag szerint egységessé tennék a szerzô-dési jogi szabályokat, amivel akár negyedmillió eurós jo-gi költséget is megspórolhatnak a vállalkozások. A fo-gyasztói bizalom növelése érdekében a vásárlóknak egy-szerûbb lenne visszaküldeni a hibás árukat, és kérni apénzvisszafizetést. A Bizottság szándéka az, hogy a vál-lalkozások Unió-szerte ugyanazon szerzôdéses szabá-lyok alapján szolgáltathassanak digitális tartalmat, és ér-tékesíthessenek árucikkeket az interneten a fogyasztókszámára.

Bár a jogszabály-javaslatok jelentôs elôrelépést je-lenthetnek az elektronikus kereskedelem akadályainakkezelésére, az Európai Kereskedelmi és IparkamarákSzövetsége (Eurochambres) felhívja a figyelmet arra,hogy a vállalkozások számára nem feltétlenül jelenteneegyszerûsítést az, ha az árucikkek online és bolti eladá-sára vonatkozóan eltérô szerzôdési jogot kellene alkal-mazni.

Melyek a kiaknázatlan lehetôségek?

Az elektronikus kereskedelem gyors bôvülése ellenére alegtöbb európai vállalkozás még nem tudja kihasználni adigitális egységes piac nyújtotta elônyöket. Az uniós ke-reskedôk mindössze 12%-a árusítja termékeit az inter-neten keresztül más uniós országokba, miközben többmint háromszor annyian, a kereskedôk 37%-a foglalkozikonline értékesítéssel a saját országában. A nemzeti szer-zôdési jogok közötti különbségek a jelenleg online érté-kesítéssel foglalkozó uniós kereskedôk 39%-nak komolyakadályt jelentenek a határokon átnyúló kereskedelem-ben.

A vállalkozásoknak sok idôt és pénzt kell fordítaniukarra, hogy alkalmazkodni tudjanak azon tagállamok szer-zôdési jogi szabályaihoz, amelyekben értékesíteni kíván-nak. A vállalkozásoknak megközelítôleg 9000 eurós egy-szeri többletköltséggel kell számolniuk azért, mert min-den egyes új értékesítési tagállam nemzeti szerzôdési jo-gához igazodniuk kell. Ha egy vállalkozás mind a 27 má-sik uniós tagállamban értékesíteni kíván, az egész Unió-ra kiterjedô új szabályoknak köszönhetôen akár 243 000eurót is megtakaríthat. A javasolt szabályok értelmébenugyanis valamennyi tagállamban ugyanazon alapvetôszerzôdési jogi szabályoknak megfelelôen szolgáltathat-nának digitális tartalmat és értékesíthetnének árucikke-ket a fogyasztók számára.

Az internetes vásárlás nemzetközi térnyerésénekakadályai a fogyasztói szokásokban is tükrözôdnek. Azuniós fogyasztók mindössze 15%-a vásárol az internetenkeresztül más uniós országokból, miközben csaknem há-romszor annyian, 44%-uk vásárol termékeket online asaját országában. Az alacsony vásárlói bizalom kulcsfon-tosságú szerepet játszik: mindössze az uniós fogyasztók38%-a bízik a többi uniós országból történô internetesvásárlásban. Ennek következménye, hogy az európai fo-

gyasztók jelenleg nem férnek hozzá a termékek szélesválasztékához.

Digitális tartalomra vonatkozó javaslatok

A szolgáltató felelôssége a meghibásodásokért: ha a di-gitális tartalom hibás, a fogyasztónak jogában áll javítástkérni. Ilyen meghibásodások esetén a szolgáltató felelôs-ségének nem lesz idôbeli korlátja, mivel a javakkal ellen-tétben a digitális tartalmak nincsenek kitéve kopásnak éselhasználódásnak.

A bizonyítás terhének megfordítása: hibás digitálistartalmak esetén a jövôben nem a fogyasztó feladatalesz bebizonyítani, hogy a meghibásodás fennállt a szol-gáltatás idôpontjában, hanem a szolgáltató felelôsségelesz ezt megcáfolni. Ez különösen fontos fejlemény, mi-vel a digitális tartalmak mûszaki természete miatt a fo-gyasztók nehezen tudják felderíteni a problémák okát.

A szerzôdéstôl való elállás joga: A jövôben a fo-gyasztóknak jogában áll majd megszüntetni azon hosszútávú szerzôdéseket, amelyekben a szolgáltató lényegesmódosításokat hajt végre.

Adatokért cserébe létrejövô szerzôdés: Ha egy fo-gyasztó digitális tartalmakat vagy szolgáltatást kapottcserébe személyes adataiért, az új szabályok egyértel-mûvé teszik, hogy a szerzôdés végével a szolgáltató felkell, hogy hagyjon a személyes adatok használatával.

Árucikkekre vonatkozó javaslatok

A bizonyítás terhének megfordítása kétéves határidôvel:az EU-ban már életbe lépett az a törvény, amely szerinta hibás termékek miatt jogorvoslást igénylô fogyasztókegy meghatározott idôn belül nem kötelesek bebizonyíta-ni, hogy a meghibásodás már a kézbesítéskor fennállt.Ellenkezôleg, ennek cáfolata az értékesítô feladata. Je-lenleg ez az idôszak, amely alatt a bizonyítás terhe az ér-tékesítôre hárul, tagállamonként változik. A tervezett sza-bályozás értelmében ezt az idôszakot Unió-szerte két év-ben rögzítik.

Nincs értesítési kötelezettség: a fogyasztók nem ve-szítik el a jogaikat, ha nem értesítik az értékesítôt a meg-hibásodásról egy adott idôn belül, ahogy ez egyes tagál-lamokban jelenleg fennáll.

Kisebb meghibásodások: ha az értékesítô nem ké-pes vagy nem hajlandó kijavítani vagy kicserélni a meg-hibásodott terméket, a jövôben a fogyasztóknak joguk-ban áll majd elállni a szerzôdéstôl, és kártérítést igényel-ni kisebb meghibásodások esetén is.

Használt árucikkek: az interneten vásárolt használtárucikkek esetében a jövôben a fogyasztók egy kétévesidôszakon belül élhetnek a jogaikkal, ugyanúgy, mint azúj árucikkek esetében, a jelenleg egyes tagállamokbanérvényben lévô egyéves idôszakkal szemben.

Hogyan javítanák az irányelvek az uniós vállalkozások helyzetét?

A vállalkozások Unió-szerte egységes szerzôdésjogi sza-bályok alapján tudják majd szolgáltatni a digitális tartal-makat és értékesíteni a javakat a fogyasztóknak. Ezáltalfokozódik a jogbiztonság, és vállalkozásbarát környezetjön létre. Az Unió-szerte egységes szabályozás a szerzô-dési joghoz kapcsolódó fogyasztói aggályokat is csök-kenteni fogja, és ez által több fogyasztó vásárol majd azinterneten keresztül más uniós országokból. Az új piacokmegnyitása különösen a kis- és középvállalkozásoknak(KKV-k) teremthet kecsegtetô lehetôségeket.

A fogyasztók pedig több uniós kereskedô ajánlatá-hoz férhetnek majd hozzá, és ennél fogva a termékekszélesebb választékából választhatnak, versenyképe-sebb áron. A fogyasztók nagyfokú védelem mellett gya-korolhatják a jogaikat a digitális tartalmak internetes el-érésekor és az árucikkek online vásárlásakor. Digitálistartalmak esetében a szabályok attól függetlenül érvé-nyesek maradnak, hogy a fogyasztók pénzzel fizetnek,vagy személyes adataikat adják át a tartalmak eléréseérdekében (például online szolgáltatásra vagy közösségihálózatra regisztrálva). Ez az uniós fogyasztók jelentôshányadának fontos lesz: az elmúlt 12 hónapban az unióinternethasználói között sporteseményeknél 82%, audio-vizuális tartalmaknál (filmek, sorozatok, videoklipek)80%, zenénél 77%, játékoknál 76%, e-könyveknél pedig64% volt azok aránya, akik pénzfizetés nélkül töltöttek ledigitális tartalmakat, vagy fértek hozzá azokhoz.

Hogyan fognak ezek az irányelvek hozzájárulni a gazdasági növekedéshez?

A szerzôdési jog eltéréseibôl eredô akadályok felszámo-lásának köszönhetôen a Bizottság becslései szerint vár-hatóan több mint 122 000 uniós vállalkozás kezdi majdmeg az értékesítést a más tagállamokban élô fogyasztókszámára; a más uniós országokból az interneten keresz-tül vásárló fogyasztók teljes száma pedig elérheti a 70milliót. Ez új piacokat nyithat meg, különösen a kis- ésközépvállalkozások számára, javíthatja a versenyképes-séget és hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. Azelôrejelzések szerint az alacsonyabb fogyasztói áraknakköszönhetôen 18 milliárd euróval növekedhet az uniósháztartások fogyasztása az Európai Unióban, és az uni-ós GDP a jelenlegi szinthez képest várhatóan 4 milliárdeuróval növekedhet.

Az Európai Bizottság adatai alapján a magyarorszá-gi kereskedôk mindössze 4%-a árusítja termékeit azinterneten keresztül más uniós országokba, miközbentöbb mint ötször annyian, a kereskedôk 21%-a, foglalko-zik online értékesítéssel Magyarországon.

Forrás: MKIK Brüsszeli Képviselete

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: [email protected]

A h ó n a p t é m á j a

„Digitális szerzôdések” Európának? A jogi többletköltségek megszüntetésével és szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályokkal élén-kítené a tagállamok közti internetes kereskedelmet az Európai Bizottság. A két jogszabály ja-vaslat 2015 decemberében került a nyilvánosság elé: az egyik a digitális tartalom, a másik az árucikkek vonatkozásában. A Bizottság szán-déka az, hogy a vállalkozások Unió-szerte ugyanazon szerzôdéses szabályok alapján szolgáltathassanak digitális tartalmat és értékesíthes-senek árucikkeket az interneten a fogyasztók számára.