43
A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVI. évf. 6. szám, 2014. július 4. www.pecsikamara.hu/deldunantuligazdasag • MÁR ONLINE IS! www.facebook.com/pecsikamara www.youtube.com/pecsikamara Gyógy- és termálfürdô melléklet Mátrai melléklet Konjunktúra fordulat kérdôjelekkel

Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

Embed Size (px)

DESCRIPTION

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara immár 16. éve ad ki saját lapot a baranyai üzleti élet szereplőinek informálására. A Dél-Dunántúli Gazdaság havi, igényes megjelenésű, színes magazinként kerül kiadásra.

Citation preview

Page 1: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVI. évf. 6. szám, 2014. július 4.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

w w w . f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a • w w w . y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

Gyógy- és termálfürdô mellékletMátrai melléklet

Konjunktúra fordulatkérdôjelekkel

Page 2: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2

Befejezôdött Sikfürdô energetikai felújítása

Az Új Széchenyi Terv keretében meghirdetett „Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hô és villamos energia, valamint biometán termelés”címû pályázaton a Sikfürdô Szolgáltató Korlátolt Felelôsségû Társaság vissza nem térítendô támogatást nyert el épülete korszerûsítésére.

A Sikonda Wellness szálló elsôsorban családoknak kínál élményekben gazdag kikapcsolódási lehetôséget, nyugodt környezettel, családbarát programokkal,termálfürdôvel. Az üzemeltetô folyamatosan szem elôtt tartotta a környezettudatos elveket.

Korábban már a DDOP-2.1.2-12 pályázat keretein belül megvalósult a hotel ökologikus hotellé való átalakulása, melynek keretein belül a bio életmódraalapozó, naturális értékekhez visszanyúló komplexummá vált.

Idén az energiaköltségek csökkentése érdekében a Sikfürdô Szolgáltató Korlátolt Felelôsségû Társaság javaslatot nyújtott be a „Helyi hô- és villamos ener-gia termelés megújuló energiaforrásokkal” c. pályázati programra.

A beruházás keretében az intézmény adottságait kihasználva, a termálvíz hulladékhôjét az épület fûtési rendszerére kapcsolták, így a fûtési energiacsökken az elfolyó termálvíz hôjének hasznosítása által.

A fejlesztésnek köszönhetôen gázenergia megtakarítása, illetve plusz energiatermelés várható a jövôben. Ezáltal az üzemeltetô környezettudatosabb hozzáállásról biztosítja a vendégeket és a lakosságot is.A földgáz felhasználásának csökkenésével a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége is csökken, és a fûtésre fordított kiadások is csökkeni fognak.Az épület mûszaki átadására 2014.04.30.-án került sor, melynek során ellenôrizték az építési munkanemek szakszerû elkészítését. A szakértôk mindent

a legnagyobb rendben találtak, a szálloda energetikai felújítása a tervek szerint megtörtént.

Az AMBIENT Hotel & AromaSpa**** négycsillagos, megújult szálloda nagy szeretettel várja vendégeit!A beruházások az Európai Regionális Fejlesztési Alap által valósulhattak meg.

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Page 3: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

TA R TA L O M

Címlapsztori 4–7Javuló eredmények és bizonytalanság jellemzi Baranya gazdaságát

Kerti Parti 8–9

Pécs Expo 10–11

Várja Önt Malajzia! 12

Kamarai hírek 13–14

Nemzetközi projektek 15

Gépipar 16–17

Gyógy- és termálfürdôk melléklet 18–21

A hónap üzletembere: Vendler Balázs 22

Bólyi Ipari Park 23

Szakképzés 24–25

Mesterképzés – Léderer Vilmos 26

Tanulószerzôdés 27Klímatrió Kft. – Reitz Gábor

Díjazottakdr. Tánczos Frigyes Attila 28Kecskés Károly, Horváth LászlónéSzabó Zsolt, Harmat Vilmos 29Hotel Castello – Zoric Dragoslav

Új tagjaink 30Kadett Kft. – Tomka JózsefM4–Tech Kft. – Varga Zoltán

Enterprise Europe Network 31

Vezetéstudomány 32

NAV / Nyomtató 33

Autóteszt – Oszvald András 34–35Subaru Forester 2.0 XT

Pécsi Tudományegyetem 36–37

Mátrai melléklet 38–41

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: [email protected] szerkesztôbizottság tagjai:

Cséfalvay Ágnes, Hendinger Anita, Rabb SzabolcsHirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

Nyomdai elôkészítés: TÉR Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

Autóteszt: Oszvald András–Subaru Forester

2.0 XT

Sikeres szakmai programok a Pécs Expón

10–11. oldal

34–35. oldal

Aktívan építi kapcsolatait

a PécsiTudománygyetem

A hónap üzletembere:Vendler Balázs

Elismerés „szakmájuk sztárjainak”

10. oldal

22. oldal

26. oldal

Nem kárpitosnakkészült...

Léderer Vilmos

36–37. oldal

Page 4: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

Az április adatfelvétel, az elôzô négy

felméréshez hasonlóan a regisztrált vál-

lalkozások körében történt. Az on-line

módon kitölthetô adatlapot 219-en küld-

ték vissza, ami közel 14%-kal alacso-

nyabb az ôszi aktivitásnál. A válaszadók

ágazatok szerinti összetétele is változott.

Az ipari részaránya négy %-kal csök-

kent. Az építôipar, a kereskedelem és a

szolgáltatás részaránya kis mértékben

növekedett. (1. ábra) A tavaszi felmérés

során közel 6%-kal emelkedett az ex-

porttal nem rendelkezô vállalkozások

aránya. Ugyancsak növekedett a mikro-

vállalkozások képviselete (77,0%-ról

80,5%-ra), valamint a középvállalkozá-

sok aránya. Csökkent a kisvállalkozások

és a nagyvállalatok részaránya. Az utób-

bi vállalkozások résztvevôinek a száma

már a kritikus szintet sem érte el, ezért

erre a csoportra vonatkozó adatokat nem

hozhatunk nyilvánosságra. A bemutatott

változások ellenére az adatlapot vissza-

küldô vállalkozások összetétele hasonlít

a regisztrált kamarai vállalkozások

összetételéhez.

Baranya megye konjunktúramutatója

Az áprilisi adatok szerint Baranya

megye összetett konjunktúramutató-

ja 15 pontot meghaladó mértékben

javult az ôszi felméréshez viszonyítva.

Ezzel szemben az országos mutató

csupán 6 ponttal, a Dél-Dunántúlé pe-

dig 10 ponttal javult. A kedvezô válto-

zások ellenére a megyei mutató még

mindig elmarad az országos és regio-

nális átlagtól.

Az országos in-

dex csak a 2008-

2009-es válság

idején, a regio-

nális mutató a

már említett

válság, valamint

a 2011 és 2012

ôszi felméréskor

volt alacso-

nyabb a jelenle-

gi Baranya me-

gyeinél.

Baranya megye összesített konjunk-

túramutatójának 1,6 pontos értéke jelzi,

hogy három év után újra a pozitív tarto-

mányban található a vállalkozások hely-

zetét és várakozásait jelzô index értéke.

A megye gazdasága lassan túljut a vál-

ságon. Jelenleg ugyanis legalább annyi

vállalkozás helyzete és várakozása ja-

vult, mint ahánynak romlott. Az elem-

zés szerint azonban a vállalkozások

helyzete még mindig rosszabb, mint a

2009-es válságot megelôzô évtized bár-

mely felmérésekor, vagy az elsô válsá-

got követô, rövid „feltámadásnak” mi-

nôsülô 2010-es évben volt. (2. ábra)Az összetett konjunktúramutató alaku-

lását szemléltetô idôsor arról tanúsko-

dik, hogy az elôzô, 2009-es válság ide-

jén a baranyai visszaesés kisebb volt az

országosnál. A 2010-es és a 2011 tava-

szi adatok szerint a kilábalás sem volt

egyértelmû. Ebben az idôszakban Bara-

nya megye gazdasága jelentôsen lesza-

kadt az országos átlagtól. A 2009-es vál-

ság idején az országos és a megyei mu-

tató eltérése 10 pont alatt volt. A máso-

dik, 2011 ôszén kezdôdô recesszió ele-

jén ez a különbség 40 pont fölé emelke-

dett. Miközben Baranya értékei megkö-

zelítették a -30 pontot, addig az orszá-

gos mutató +10 és +20 pont között inga-

Javuló eredményekAz áprilisi konjunktúra felmérés sze-rint Baranya megyében az összetettkonjunktúramutató 15,5%-ponttaljavult a tavaly ôszi eredményhez ké-pest. Tekintettel arra, hogy az elmúltévben tavasszal és ôsszel egyaránt 8pontos javulásról adhattunk számot,már komoly fordulatról beszélhe-tünk. A helyzet azonban nem ilyenegyértelmû. Az összetett mutató ér-téke már pozitív, azonban még min-dig elmaradt a 2010-es szinttôl.Rontja az összképet az is, hogy többrészmutató értéke ôsz óta romlott,illetve kritikusan alacsony.

Page 5: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55

dozott. A baranyai adatok egy korábbi-

nál mélyebb, elhúzódó válságról, az or-

szágos adatok inkább egy átmeneti

visszaesésrôl szólnak. Az elmúlt két fel-

méréskor a megyei mutató értéke köze-

lített a regionális és az országos mutató-

hoz. Negatív, illetve alig pozitív értéke

miatt még mindig nem egyértelmû a

válság idôszakának zárulása.

Az aggályainkat erôsíti, hogy az össze-

tett konjunktúramutató jelzéseit a két-

három évvel késôbb megjelenô hivata-

los statisztikai adatok igazolják. A KSH

általában májusban teszi közzé a két év-

vel korábbi területi GDP adatokat. A

bruttó hazai termék elôzô évhez viszo-

nyított változását és a megyei konjunk-

túramutató értékének összehasonlító áb-

rázolása ezt jól szemlélteti. (3. ábra)Az ábra szerint a két mutató mozgása

nagyon hasonló. A konjunktúramutató

szórása – mivel nem tényszerû adato-

kon, hanem érzéseken alapul – azonban

lényegesen nagyobb. Jelzi viszont az

ábra azt is, hogy 2010-ben és 2011-ben

a megyei GDP összege a 2009-es évihez

viszonyítva alig változott. Növekedést

csak a KSH 2012. évi elôzetes adatai

mutatnak. (Az elôzetes adatok utólagos

korrekciója során a 2010. évi Baranya

megyei adat 0,2%-kal, a 2011. évi

2,3%-kal csökkent.) A 2009-es válság

miatti visszaesést 2012-ig, az újabb vál-

ság kialakulásáig nem sikerült visszapó-

tolni. Baranya megye ebben is egyedüli

az országban.

A konjunktúramutató részterületenkénti alakulása

Az elmúlt három év felmérései alapján

megvizsgáltuk az egyes szegmensek

összesített mutatójának alakulását is. A

teljes mutató szerint 2011-ben nagymér-

tékben romlott a baranyai vállalkozások

helyzete, és 2012 ôszéig jelentôs javulás

sem következett be. Ezt követôen azon-

ban pozitív változásokról szóltak az

elemzések. Az egyes szegmensek sze-

rinti mutatókra általában hasonló meg-

állapítás tehetô. Találhatók azonban ki-

vételek, amelyek jelzik, hogy egyes

szegmensek tagjainak helyzete még

mindig nagyon rossz.

Az export részaránya szerint képzett

mutatóknál látható, hogy 2012 ôszére

jelentôs visszaesés következett be, és

mindhárom szegmens értéke a -20 pont

körül alakult. Az exporttal rendelkezô

vállalkozások helyzete a következô fel-

méréskor már jelenôsen javult, majd

újabb, de a korábbinál kisebb vissza-

esést követôen folyamatosan kedvezôen

változott. A 2014 tavaszi felméréskor a

döntôen exportra termelôk már +60, a

kisebb részben exportálók +40 pontos

mutatója már kimagasló eredménynek

számít. Ezzel szemben a kizárólag ha-zai piacon megjelenô vállalkozások ese-

tében egyrészt kisebb volt a változás (27

pontos visszaesés után 26 pontos javu-

lás következett), másrészt a mutató érté-

ke mindvégig a negatív tartományban

volt. Ahhoz, hogy e csoport tagjainak

és bizonytalanság jellemziBaranya gazdaságát

Page 6: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság

helyzete számottevôen javuljon, egy

sokkal stabilabb, erôsebb és hozzáférhe-

tôbb belsô piacra van szükség. (4. ábra)Nem mutat ilyen egységes képet a

vállalkozások foglalkoztatottak száma

szerinti vizsgálata. A nagyvállalatok(250 fô feletti szervezetek) esetében vi-

szonylag nagy ingadozás figyelhetô

meg, ami nagyfokú bizonytalanságot je-

lez. A középvállalkozások (50-249 fô)

kimagasló 2011 tavaszi helyzete 2012.

októberig folyamatosan romlott, azóta

viszont a javulás is folyamatos. A vissza-

esés ellenére ezt a csoportot érintette

legkevésbé a második válság, a mutató-

ja is csak egyszer süllyedt a negatív tar-

tományba. Biztató képet mutat a kisvál-lalkozások (10-49 fô) indexe is. A négy

felmérés során is -20 pont körüli értéket

jelzô mutatója 2013 tavaszát követôen

jelentôsen javult és idén tavaszra meg-

közelített a +40 pontot. A mikrovállalko-zások (0-9 fô) helyzete hasonlít az ex-

porttal nem rendelkezôkéhez. A kisebb

változások mellett e csoport mutatója is

mindvégig negatív volt. (5. ábra)

Jelentôs eltérés figyelhetô meg az

egyes ágazatok eredményeinek vizsgá-

latakor. A vizsgált idôszakban mindig az

ipar helyzete volt a legjobb. A 2012-es

mélypont óta folyamatosan javul a vál-

lalkozások helyzete és az áprilisi +40

pontot meghaladó mutatója már jónak

mondható. Hasonló mozgás figyelhetô

meg a kereskedelemmel foglalkozó vál-

lalkozásoknál is. Az iparnál átlagosan

megközelítôleg 25 ponttal alacsonyabb

szinten értékelt ágazat a belföldi keres-

let stabilitásával kerülhet ideálisabb

helyzetbe. Még a kereskedelemnél is

alacsonyabb szinten mozgott az építô-

ipar mutatója. A 2011 ôszi és 2012 ôszi

közötti idôszakban mért -47 és -64 pont

közötti értékek az ágazat teljes össze-

omlását jelezték elôre. A 2013-ban in-

dult javulást követôen idén már pozitív

(+12 pont) eredményt produkáló ága-

zatnál már a túlélés esélyeirôl szólha-

tunk. (6. ábra)A szolgáltatási szférához tartozó

vállalkozások helyzetét jellemzô mutató

a vizsgált idôszakban viszonylag szûk –

de mindvégig negatív – sávban moz-

gott. A 2012-es és a 2013 tavaszi felmé-

résekkor a változás iránya eltért a többi

ágazatétól, és értéke megközelítette az

ipari adat értékét. Az utóbbi két felmé-

rés pozitív változása azonban elmaradt

a többi ágazattól, így jelenleg a szolgál-

tatási vállalkozások helyzete a leg-

rosszabb.

A konjunktúramutató összetevôi

A Baranya megyei összesített kon-

junktúramutató összetevôinek értéke

– a gépberuházások várható változá-

sa kivételével – az elôzô felmérés óta

javult. A legdinamikusabb változás a

megrendelések várható alakulása terén

következett be. A mutató 55 pontos érté-

ke közel 23 ponttal magasabb a tavaly

ôszi eredménynél, és 2007 áprilisa óta

sohasem volt ilyen magas. Egyenletes

javulás figyelhetô meg a vállalkozásoküzleti helyzetének várható alakulásánál

Page 7: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7

is. Egymást követô harmadik felmérés-

nél emelkedett 10 ponttal a mutató érté-

ke, a -20 pontos eredmény azonban jel-

zi, hogy a megye gazdaságának növeke-

dési pályája még nem egyértelmû. Ezt

támasztják alá a beruházások várható

alakulásával kapcsolatos válaszok is. A

várható építési beruházások mutatója

ugyan javult, -47 pontos eredménye

azonban változatlanul a kritikus szint

alatt van. A várható gépberuházásokmutatójának romlása pedig elôre vetíti a

versenyképesség romlását. (7. ábra)A vállalkozások jelenlegi, illetve a

várható üzleti helyzetét szemléltetô ábra

annak ellenére, hogy az utóbbi mutató

értéke – a 2013. évi felmérésekhez ha-

sonlóan – ezúttal is jelentôsen javult,

még mindig a válság állapotát jelzi.

Mindkét mutató -20 ponton áll, mely

jobb az elôzô felmérések -30, -40 és -45

pont körüli értékeinél. Ugyanakkor

messze van még a 2007. tavaszi felmé-

rés eredményétôl, amikor mindkét mu-

tató pozitív volt. Az akkori fellendülést

megtörte a válság, amely óta csak ritkán

számolhatunk be pozitív eredmények-

rôl. (8. ábra)

A megyei összesített konjunktúra-

mutató és az összetevôk áprilisi ered-

ményei alapján megállapítható, hogy

Baranya megye gazdaságában fordu-

lat követezett be. A baranyai vállalko-

zások helyzete továbbra is rossz és a

mutatók többsége negatív, annak ellené-

re, hogy szinte valamennyi területen po-

zitív változás következett be. A vállal-

kozók várakozásai bizonytalanok, ezért

tartós növekedési pályáról még nem be-

szélhetünk. A felmérés szerint a vállal-

kozások mûködését és fejlôdését szá-

mos tényezô akadályozza. Továbbra is a

fizetôképes kereslet hiánya, a tôke és

pénzhiány, valamint a megfelelô, szak-

képzett munkaerô hiánya vezeti a sort.

Még mindig aktuális a korábbi évek

megállapítása, mely szerint a belföldi

fogyasztás alacsony szintje és a fejlesz-

tési források hiánya – a még mindig ne-

hezen elérhetô banki hitelek, illetve fej-

lesztési támogatások – nem nyújtanak

kedvezô feltételeket a megye gazdasá-

gának felzárkózásához.

Weller János

címzetes kamarai tanácsos

Page 8: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

KAMARAI HÍREK8 Dél-Dunántúli Gazdaság

A gazdaság és a kultúra találkozása

jegyében a Pécs-Baranyai Kereske-

delmi és Iparkamara és a Zsolnay

Örökségkezelô Nonprofit Kft. ismét

Kerti Partit szervezett.

Kerti PartiAz eseményen a baranyai gazdasági és

kulturális élet szereplôi vettek részt. Az

este során a több mint 200 vendéget elô-

ször a Lakner Tamás által vezetett Bar-

tók Béla Férfikar Esszencia kórusa szó-

rakoztatta, majd a Pécsi Tudomány-

egyetem Táncegyüttese tartott rock and

roll bemutatót. És akiknek megjött a

kedve a tánchoz, a 45’AFTER Band és

a Retro Jam Band zenekarokkal folytat-

hatta.

A résztvevôk megismerkedhettek a

Boltok utcájának kínálatával és megte-

kinthették az Önindító program vállal-

kozóinak termékeit.

A Leonardo, a reneszánsz zseni cí-

mû kiállítás a Kerti Partira is kitelepült.

A fotófalnál bárki készíthetett egy port-

rét, és így lehetett a Vitruvius-tanul-

mányán arca.

Az ételrôl és italról a Teleky Catering,

a Pécs-Mecseki Borút, a Pécsi Sörfôzde

Zrt. valamint a Tettye Forrásház Zrt. gon-

doskodott kiváló minôségben.

Page 9: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 9

– ismét találkoztaka gazdaság és a kultúra képviselôi

Fot

ók:T

óth

Lász

Page 10: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság10

Idén 30. alkalommal került megren-

dezésre a megye vállalkozói kínálatát

bemutató, immár nemzetközi kiállí-

tás és vásár.

A négynapos rendezvény 250 kiállí-

tójából 50-en a kamara pavilonban kap-

tak egységes arculatú standokat, melyet

sikeres pályázatuknak köszönhettek.

Kiállítóink többnyire a szolgáltató szek-

torból, megújuló energia-, élelmiszer-

és gépipar, valamint IT, turizmus, kéz-

mûves- és kreatív ipar területérôl mutat-

koztak be. Általános tapasztalatként el-

mondták, hogy a személyes találkozás

az ügyfelekkel, mindig ad új ötleteket a

továbblépéshez, termékük, szolgáltatá-

suk alakításához, továbbfejlesztéséhez.

A rendezvény fô témája a Horvátor-

szág EU-s csatlakozását követô új be-

fektetési lehetôségek és pályázatok

feltérképezése volt.

Az elôadásokat Scherczer Károly volt

horvát külgazdasági szakdiplomata, je-

lenleg a Külügyminisztérium IPA refe-

rense kezdte meg, egy általános áttekin-

tôvel a horvát gazdasági helyzetrôl és

aktuális IPA pályázatokról, kiaknázási

lehetôségekrôl. Ôt követte Palizs-TóthHajnalka a KRÜH Zrt. eszéki irodave-

zetôje, aki a KRÜH irodák mûködését,

szolgáltatásait mutatta be, majd Andócsi

János, az MSB Consulting horvát veze-

tôje, pályázati lehetôségekrôl tájékoz-

tatta a résztvevôket, ezt követôen pedig

Cselik Péter, a zágrábi E-Konto könyve-

lôiroda vezetôje ismertette az általános

horvát adózási-könyvelési gyakorlati

tudnivalókat. A rendezvény elsô szekci-

óját Dr. Szabó László, EXIM Bank

Bankkapcsolatok és Refinanszírozás

Igazgatóság igazgatójának tájékoztatója

zárta, bemutatva az EXIM Bank hitel-

élénkítô programját.

Délután került sor a személyes konzul-

tációra, ahol több, mint húsz vállalkozás

vehetett részt az ingyenes tanácsadáson.

A jubileumi Pécs Expo keretén belül került megrendezésre az idei Magyar-Horvát Gazdasági Fórum is

Sikeres szakmai programok

Elismerés „szakmájuk sztárjainak”A 30. Pécs Expo ünnepélyes megnyi-

tójának keretében a Pécs-Baranyai Ke-

reskedelmi és Iparkamara elismerô ok-

leveleket adományozott a hetedik al-

kalommal megrendezésre került Szak-

ma Kiváló Tanulója Versenyen döntô-

be jutott baranyai tanulóknak. A ver-

seny döntôjében nyolc szakmában 10

diák versenyzett megyénkbôl, ôk ve-

hettek át elismerést. A tanulói emlék-

lapok átadását követôen elismerésben

részesültek a tanulókat felkészítô gya-

korlati oktatók és a diákok iskolai fel-

készítô tanárai is.

Page 11: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 11

Az idei évben második alkalommal

rendezte meg „Tiéd a pálya!” pálya-

választási kiállítását a kamara a Pécs

Expón. A rendezvényre több száz di-

ák érkezett tanárok és szülôk kísére-

tében.

A megfelelô szakma kiválasztása, a

sikeres pályán való elindulás nehéz fel-

adat a fiatalok számára. Az általános is-

kola utolsó évfolyamán, illetve a gimná-

ziumi érettségi után is eljön az a pilla-

nat, amikor átgondolt, felelôs döntést

kell hozni, ideális esetben szülôi és ta-

nári támogatással. Ehhez elengedhetet-

len, hogy a pályaválasztásban érintettek

ismerjék a gazdasági tendenciákat,

munkaerô-piaci helyzetképet és nem

utolsósorban magukat a szakmákat. A

kamara ehhez kínál segítséget a bárki

számára elérhetô tájékoztatóival, ingye-

nesen biztosított programjaival.

A „Tiéd a pálya!” pályaválasztási ki-

állítás, hasonlóan a többi kamarai pálya-

választási rendezvényhez, a hiányszak-

mákat, piacképes szakmákat helyezte a

középpontba. Mind az általános iskola

után, mind pedig az érettségi után vá-

lasztható szakmák megjelentek a prog-

ramban. A rendezvény elsôdleges cél-

csoportja a 7. és 11. évfolyamos tanulók

voltak, akik többségében most kezde-

nek gondolkodni továbbtanulásukról.

Ugyanakkor ez alkalommal is szívesen

láttuk, és nagy számban érkeztek is al-

sóbb évfolyamos diákok.

A rendezvényen gyakorlati képzést

is biztosító baranyai vállalkozások

szakemberei, egészségügyben dolgozó

szakemberek, valamint szakképzô isko-

lák oktatói biztosították a lehetôséget,

hogy az érdeklôdôk játékos feladatokon

keresztül, gépeket és tevékenységeket

kipróbálva szerezhessenek élményeket

és ismereteket a szakmákról. A fiatalok

kipróbálhatták magukat gépiparban,

elektronikában, hegesztésben, építô-

iparban. Ismerkedhettek a szeptember-

ben induló vájár képzéssel. Végigjárhat-

tak vendéglátást, borászatot, kézmûves

szakmákat, egészségügyi és szociális te-

rületeket bemutató standokat és felada-

tokat. Mindemellett pályaválasztási

szakemberek, valamint a kamara szak-

képzési osztályának munkatársai nyúj-

tottak segítséget a tanácstalan diákok-

nak.

Az eseményrôl készült képes beszá-

moló megtekinthetô a

www.palyavalasztas.hu weboldalon.

A pályaválasztási kiállítást jelenlétükkel ésaz általuk biztosított szakmai programmaltámogatták: Baranya Megyei Kormányhiva-

tal Munkaügyi Központ, Kökönyösi Szakis-

kola – Komló, Környezetvédô Kft. - Slyven

Étterem, Mig-Tig Kft., Monoszlainé Bors

Ágnes - „Helyhatározó” (pályaorientáció),

Országos Mentôszolgálat, Pécsi 500. Számú

Angster József Szakképzô Iskola, Pécsi

Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola,

Szakiskola és Kollégium, Pécsi Simonyi

Károly Szakközépiskola és Szakiskola, PTE

Szociális és Egészségügyi Szakképzô Isko-

la, Stang Bádogos Kft., SZTÁV Felnôtt-

képzô zRt., VM DASzK Szakképzô Iskola,

Teleki Zsigmond Mezôgazdasági Szakképzô

Iskolája és Kollégiuma – Villány, Ziper-

nowsky Károly Mûszaki Szakközépiskola, a

kamara Szakképzési Bizottságának, vala-

mint MFKB Bizottságának tagjai.

Ezúton is köszönjük az együttmûködést!

A kamara pályaválasztási kiállítása zárta a tanévet

A mikro- és kisvállalkozások szer-

vezett megjelenésén kívül nagy hang-

súlyt fektettünk a vásár nemzetközi

népszerûsítésére is. Ennek keretében

magyar-horvát gazdasági napot szer-

veztünk, melyen a résztvevôk a horvát

gazdasággal kapcsolatos gyakorlati ta-

nácsokat és információkat hallhattak

neves gazdasági szakdiplomatáktól, va-

lamint horvát, ukrán és maláj delegáci-

ók fogadása révén ingyenes üzleti kon-

zultációt biztosítottunk az ilyen reláció-

jú piacok iránt érdeklôdôknek.

A Pécsi Ipari Vásárok történetét ismer-

tette rendkívül érdekes elôadásában

Markos György a kamara marketing

klub tagjai részére, melynek során meg-

ismerhették a vásár – mondhatni vi-

szontagságos – 30 éves történelmét.

a Pécs Expón

Page 12: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

KAMARAI HÍREK12 Dél-Dunántúli Gazdaság

Malajzia a BRIC országokat követve áll a feltörekvô pia-

cok sorában, és a hatodik hely illeti meg, ha arról van szó

mennyire egyszerû ott az üzletkötés. 2012-ben a világ tize-

dik legvonzóbb turisztikai célországává választották.*

Az országról, fôként, ami a gazdaságot és a kétoldalú üzleti

kapcsolatokat illeti, viszonylag kevés információval rendelke-

zik egy magyar vállalkozás, ezért is örültünk, hogy a Pécs-Ba-

ranyai Kereskedelmi és Iparkamara fogadhatta Malajzia

nagykövetét, Mohamad Sadik Kethergany-t, Maslina NgahMamud tanácsos asszonyt és a MATRADE képviseletében,

Nyerges Csilla marketingvezetôt.

Megbeszéléseink során arra kerestük a választ, hogy van-e

a két ország között példa gazdasági együttmûködésre.

Malajzia a világ közel minden országával kereskedelmi

kapcsolatban áll és 35 termék esetében a legnagyobb exportôr.

Magyarország szempontjából a 35. helyen áll az importforrá-

sok (253 millió USA dollár) és 57. helyen az export (135 mil-

lió USA dollár) célpiacok tekintetében. Fô kiviteli termékek:

gépipari-, elektronikai termékek, faáru, optikai és tudományos

berendezések. A behozatali oldalon ugyanezeket a termékeket

találjuk, kiegészítve különbözô élelmiszerekkel, illetve vas és

acél termékekkel.

Malajzia a napenergiához kapcsolódó panelek és rendszerek

gyártásában harmadik a világon: olaj és gáz „ipara” a legdina-

mikusabban növekvô Délkelet-Ázsiában. Innen származik a

világ pálmaolaj exportjának 44%-a is.

Mohamad Sadik Kethergany nagykövet és Nyerges Csilla,

a MATRADE marketing vezetôje a Pécs Expo szakmai nap-

ján számos kétoldalú megbeszélést folytatott baranyai cégek-

kel is, így bízunk abban, hogy új export/importpiaccal bôvül

megyénk portfóliója.

* A szövegben feltüntetett adatok 2013. éviek

Tudnivalók MalajziárólA Malajziai Államszövetség az úgynevezett félszigeti Ma-

lajziából, valamint a Borneo szigetén található Sabah és

Sarawak államokból áll. Fôvárosa Kuala Lumpur. Malajzia

multikulturális és sokvallású ország, 28,3 milliós lakossága

47 etnikai csoportot foglal magába, mint például malájok,

kínaiak, indiaiak, ibanok, kadazanok. Malajziában az egész

éves napsütés mellett 23-28 Celsius fokos átlaghômérsékle-

tet találunk. Strandjai gyönyörûek, szigetei felfedezésre

várnak, és jól ismert nagyszerû ételeirôl, melyek a maláj,

kínai és indiai konyhák keresztezôdésében kínálják a gaszt-

ronómiai élvezeteket.

Magyar állampolgárok vízum nélkül utazhatnak Malajziá-

ba 90 napot nem meghaladó látogatás esetén.

Üzleti partnerkéntés turistaként egyaránt várja Önt Malajzia!

Page 13: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 13

A kamara által szervezett Adófórum

résztvevôi tájékoztatást kaptak a

2014. július 1-jén (illetve a 2014. júni-

us 4-én beadott módosító javaslat el-

fogadása esetén 2015. január elsejé-

tôl) hatályba lépô ÁFA változásokról

a folyamatos ügyletek vonatkozásá-

ban, az ehhez kapcsolódóan felfrissí-

tették ismereteiket a jelenleg hatályos

jogszabályokról. Burgmann György, a

NAV Baranya megyei Adóigazgatósá-

gának ügyfélszolgálati vezetôje példá-

kon keresztül mutatta be, hogyan kell

jelenleg kiállítani az ilyen ügyletekkel

kapcsolatos számlákat, és a változá-

sok után hogyan módosulnak a szám-

lákon megadandó dátumok (kiállítás,

teljesítés, fizetési határidô).

Az online pénztárgépek használatá-

val, a hozzá kapcsolódó adatszolgálta-

tásokkal kapcsolatban még mindig sok

kérdés van a könyvelôk és a vállalkozók

részérôl. Az elôadó minden felmerült

kérdésre választ adott, felhívta a jelenlé-

vôk figyelmét a PTGSZLAA (adatlap a

pénztárgéphasználatra kötelezett, bi-

zonylat-kibocsátási kötelezettségét ki-

zárólag számlával teljesítô adózók adat-

szolgáltatásához) adatlapra, melyet a

pénztárgépet üzemeltetôknek az általuk

kibocsátott számlákról minden hét csü-

törtökéig kell beküldeniük az elôzô hét

adataival.

A tavaly év végén elfogadott

adócsomag 2014. január 1-jétôl

több változást is bevezetett a

környezetvédelmi termék-

díjról szóló 2011.évi

LXXXV. tv. vonatkozásá-

ban és változott a végrehaj-

tásáról szóló 343/2011.

(XII.29.) Kormányrende-

let is. Banitz István, a NAV

Dél-dunántúli Regionális

Adó Fôigazgatóságának Tájé-

koztatási és Koordinációs Osztályá-

nak munkatársa átfogó képet nyújtott a

résztvevôknek a tv. változásokról és a

változások hatályba lépéseinek idôpont-

jairól.

Módosultak a bejelentésrôl szóló ha-

táridôk, bôvült azon esetek köre, amikor

mentesülni lehet az újrahasználható

csomagolószerekkel kapcsolatos ter-

mékdíj megfizetése alól. A törvény be-

vezeti az ipari és a kereskedelmi ter-

mékdíj-raktár fogalmát. A szabá-

lyozás július 1-jétôl lép ha-

tályba. A termékdíj-raktár

az adóraktár mintájára tar-

talmaz könnyítést a raktár

engedélyese számára: a

raktárban tárolt, feldolgo-

zott, elôállított terméket

nem terheli termékdíj-fize-

tési kötelezettség. Változás

történt a teljesítési hely szabályozá-

sában is, ezek közül a legfontosabb a

forgalomba hozatal definícióját érinti. A

szabályozás pontosítja, hogy a magyar-

országi áfa-regisztráltakat is terheli ter-

mékdíj-kötelezettség, ha a magyar adó-

számuk részt vesz a termékdíj-köteles

termékhez kapcsolódó tranzakció-

ban. Amennyiben tehát egy

külföldrôl érkezô termékdíj-

köteles terméket a külföldi

tulajdonos elôször egy ma-

gyarországi áfa-regisztrált-

nak értékesíti, majd ô ezt

továbbadja egy magyar ve-

vônek, az áfa-regisztrált tár-

saságot terheli a termékdíj-köte-

lezettség.

Jelentôs ÁFA és Környezetvédelmi Termékdíj változások

Az Európai Munkavédelmi Ügynök-

ség Nemzeti Fókuszcsoportja és az

Enterprise Europe Network Pécs idén

Kaposváron tartott tájékoztatót a

„Munkahelyi stressz” köré épített eu-

rópai kampányról.

A rendezvényt Hendinger Anita, az

Enterprise Europe Network regionális

vezetôje nyitotta meg, kiemelve a vál-

lalkozásfejlesztési hálózat szolgáltatásai

közül azoknak az információs fórumok-

nak, rendezvényeknek a jelentôségét,

amelyek az európai piacon mûködô vál-

lalkozások számára szolgálnak napra-

kész tudnivalókkal.

Balogh Katalin, a Nemzeti Fókusz-

pont vezetôje az Európai Munkavédelmi

Ügynökség szerepét és tevékenységét is-

mertette. Elôadásában kitért a munka- és

egészségvédelem szerepére, hangsú-

lyozva azt, hogy a megelôzés sokkal ha-

tásosabb és egyszerûbb, mint a gyógyí-

tás. Az Ügynökség folyamatosan készít

elemzéseket, interjúkat és az eredmé-

nyek alapján próbálja összehasonlítani

az európai országokat. A munkabalese-

tek számát tekintve enyhén csökkenô a

tendencia Európa szerte. Magyarorszá-

gon a pszichoszociális kockázatok keze-

lésétôl eltekintve a munkavédelem vi-

szonylag jónak mondható.

A 2014-15-ös „Egészséges munka-

helyek – Kezeljük a stresszt!” kampány

fô feladata, hogy növelje a tudatosságot

a munkahelyi stresszel és pszichoszo-

ciális kockázatokkal kapcsolatban, és a

Burgmann György

Banitz István

Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!

Page 14: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság14

A hatodik pécsi kirakatversenyen 19

versenykirakat indult. Az idei ver-

seny kirakatai a zsûri véleménye sze-

rint az eddigi évek tapasztalatai sze-

rint magas színvonalúak voltak.

A verseny célja, hogy színházi témá-

jú installációk, dekorációk készüljenek

a pécsi belvárosi sétálóutcák üzleteinek

kirakataiba. A témát a POSzT verseny-

darabjai és kísérô programjai adták.

A színházi fesztivál hangulata közel

kerülhetett az utcán sétálókhoz. Lehetô-

ség volt üresen álló boltok kirakataiban

a versenyzésre, addig is jó célra voltak

felhasználva az átmenetileg funkciót

veszített üzleteket.

A zsûri elnöke: Faltis Róbert, kirakat-

rendezô, képzômûvész, Pécs

A zsûri tagjai:

Ferenczy Tamás, a Fair Expo Kft. ügy-

vezetôje, Pécs

Milkós Csöre Zsóka kirakatrendezô-de-

koratôr, rajztanárnô, Siklós

Sándor Miklós, a Dekorszövetség elnö-

ke, ny. tanár, festômûvész

Török Zoltán, Pécs Polgármesteri Hiva-

tal tervtanács titkára

Vidákovics Szláven, a Pécsi Horvát

Színház igazgatója, a Pécsi Nemzeti

Színház színésze

munkáltatókat, a vezetôket, a munka-

vállalókat és ezek képviselôit együttmû-

ködésre ösztönözze a fenti kockázatok

kezelése terén – ismertette a legfrissebb

kampány lényegét a Nemzeti Fókusz-

pont vezetôje.

A stressz és a pszichoszociális koc-

kázatok kezelésével egészséges munka-

környezet teremthetô, javul a munka-

vállalók jóléte és az üzleti teljesítmény.

A fenti eredmények elômozdítása érde-

kében a kampány hangsúlyos elemei az

alábbiak:

● Felhívja a figyelmet arra, hogy a

munkával kapcsolatos stressz és a

pszichoszociális kockázatok egyre

nagyobb problémát jelentenek.

● Biztosítsa és ösztönözze a munkahe-

lyi pszichoszociális kockázatok és

stressz kezelésére vonatkozó egy-

szerû gyakorlati eszközök és útmu-

tató használatát.

● Kiemelje a munkahelyi pszichoszo-

ciális kockázatok és stressz kezelé-

sének pozitív hatásait, meggyôzô ér-

vekkel együtt.

A nagy cégek megengedhetik maguk-

nak, hogy akár külön részleg foglalkoz-

zon a munka- és egészségvédelemmel, a

kkv szektorban azonban kevés a tapasz-

talat, a pénz és az információ. Különös

jelentôséggel bírnak tehát a pontos tájé-

koztatást célzó, gyakorlati tapasztalato-

kat is felvonultató rendezvények.

Az elméleti ismeretanyag mellett a

résztvevôk a saját szakterületüket érintô

jó gyakorlatokról és követendô, megva-

lósítható példákról is tájékozódhattak.

A VI. Mediterrán Kirakatverseny eredménye:

Dekoratôr Szakmai díj – Póka Zsolt. Helyszín: Kloé divatszalon. Téma: Opera

Ultima

Fôdíj és Pécs Város Különdíja – Zsigmond Tünde. Blumen Bellis Csipke címû ki-

rakata

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Szakmai díja – Papp Zsuzsanna.QX-Impex kirakata. Helyszín: Király u. 19. Téma: Opera ultima

Legjobb grafika – Jákói Mari. Libri Könyvesbolt

„LegPOSzTosabb” kirakat – Szalontai Szonja. Helyszín: Ezüstláz Ékszergaléria

Dicsérô oklevél – B. András Márta. Helyszín: Varázslat Cupcake & Coffee. Téma:

Énekes madár

Elismerô oklevél – Horváth Anna Mária / Brummogda

Fair Expo Különdíj – Antoni Hendrix / Nádor Art

QX-Impex Különdíj – Herczig Zsófia / Demmers teaház

Berns Rayawadi Kft. Különdíj – Antoni Hendrix / Nádor-Art

Hetedhéthatár Különdíj – Póka Zsolt / Kloé Divatszalon

Közönségdíj – Papp Zsuzsanna és Antoni Hendrix megosztva

VI. Mediterrán kirakatverseny, Pécs2014. május 30 – június 15.

Page 15: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

NEMZETKÖZI PROJEKTEKDél-Dunántúli Gazdaság 15

A görög fôvárosban került sor a pro-

jekt legutóbbi találkozójára, mely sok

fontos kérdés tisztázását célozta meg.

A megbeszélések a projektben kidolgo-

zott módszertan gyakorlatban való al-

kalmazása köré összpontosultak. Az

úgynevezett „pilot action”-ket képzett

szakértôk hajtják majd végre a partner-

országokban. Ezen operátorok képzése

a nyár folyamán zajlik majd hagyomá-

nyos elôadások és online tréning kereté-

ben, majd szeptembertôl ezek a szakem-

berek végzik majd el országonként öt

KKV és egy klaszter elemzését, illetve

segítik ôket forráshoz jutni a szellemi

eszközeik értékét alapul véve.

A projekt a South-East Europe prog-

ram keretében valósul meg, melynek

irányító szervezete fotópályázatot hir-

detett, melyen az EVLIA csapata is

részt vett: a három fotó közül egy kama-

rai tagunk, a CR Hungary Kft. alkotása,

míg a másik kettô Keresnyei Vince Ve-

lencében a projekt konferenciáján ké-

szült felvétele. A képekre bárki szavaz-

hat július 4-ig a projekt weboldalán:

http://www.southeast-europe.net.

A projekt a Dél-Kelet Európai

Transznacionális Együttmûködési Prog-

ram kereté-

ben az EU

Társf inan-

szírozásával

valósul meg.

EVLIA – Partnertalálkozó Athénban

A CMC, a kultúra és klaszter találko-

zása projekt, az elôre ütemezett fel-

adatrend szerint halad a megvalósítás

útján. Most, hogy közeleg a program

utolsó elôtti szakaszának vége, a part-

nerek számot vetnek eddig elvégzett

tevékenységeikkel.

Így a hazai csapat is a napokban

küldte meg Veneto régiónak – a vezetô

partnernek – a tervezett költségvetését,

valamint a hátralévô feladatok kivitele-

zésének módját és tervezett programo-

zását.

A kamara együttmûködve a KIKK

Egyesülettel jelenleg a társadalmi fele-

lôsségvállalásról készített online és sze-

mélyes kérdôívezés eredményeinek

elemzésén dolgozik, valamint elkészíti

azt a magyar nyelvû kiadványt, mely a

köz- és magánszféra együttmûködése-

ket (PPP) vizsgálja a partnerországok

tekintetében.

A partnerek a következô periódus

júliusi kezdetére való tekintettel elôké-

szítik a projekthez kapcso-

lódó turisztikai online

platform felület feltöltését,

valamint lefektetik az

alapjait az augusztusban

megvalósuló három krea-

tív ipari pilot projektnek

(teszt projekt).

A CMC várhatóan szeptember vé-

gén zárul, utolsó projekt találkozójára

szeptember második hetében kerül sor

Riminiben.

A program kommunikációs csomag-

jának vezetôje Rimini Tartomány,

amely által kiadásra került a projekt má-

jusi hírlevele: a kulturális és turisztikai

projekt hírlevele rendszeresen riporto-

kat mutat be a partner országok kreatív

ipari szempontból releváns szereplôirôl,

de ez alkalommal nem szólítottak meg

senkit, mivel a fô kérdéskörre összpon-

tosult a tájékoztató online havilap.

A hírlevél fô témája a PPP által elér-

hetô fenntarthatóság vizsgálata, Pécs

mellett Nagyszeben szem-

pontjából is. Román oldal-

ról a Transszilvánai Terme-

lôi Vásár került bemutatás-

ra, hazai oldalról pedig a si-

keres pécsi Önindító mun-

kaügyi program, mely az

egyik legjobb gyakorlati

példája a PP együttmûködéseknek.

A szeptemberi hírlevél a pécsi ka-

marát prezentálta, áprilisban a Szlovák

Kereskedelmi és Iparkamara került is-

mertetésre, ez alkalommal pedig a

Maribori Fejlesztési Ügynökséget mu-

tatja be a kiadvány.

Az angol nyelvû hírlevelek és továb-

bi információ a projektrôl elérhetôk a

www.cmc-project.eu weboldalon, vala-

mint a kamara honlapján.

A projekt a Dél-kelet Európai Transzna-cionális Együttmûködési Program kere-tében az EU Társfinanszírozásával va-lósul meg.

Hírek klaszterekrôl és kultúráról– a CMC projekt májusi hírlevele

Page 16: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

GÉPIPAR16 Dél-Dunántúli Gazdaság

A „Gépipar INDOORS, avagy hogyan le-gyünk beszállítók a gépiparban” rendha-gyó képzésnek bizonyult a kamara történe-tében – amilyen nehézkesnek tûnt a kétszernégyórás képzés meghirdetése, annyirakedvezô visszajelzések érkeztek a résztve-vôktôl. A kamarai képzésen résztvevôk vé-leménye nemcsak a szervezôk, de a késôb-bi jelentkezôk számára is fontos.

A résztvevôk legnagyobb elégedettségévelzajlott a Gépipar INDOORS képzés elsô nap-ja, melyen Dr. Cs. Nagy Géza, a PTE PMMIKtanszékvezetô docense az alábbi elméleti té-mákat érintette elôadásában:1. Ötlettôl a termékig2. Termelés-szervezés3. Termelési folyamatok és gyártástechnológia4. Logisztika és minôségbiztosítás

A kamarai gépipari képzés gyakorlati része aLakics Kft. komlói telephelyén történt. Ha azelméleti részrôl azt írtuk, hogy a résztvevôklegnagyobb elégedettségével zajlott, akkor atermelés minden szakaszát ismertetô cég- ésgyárbemutatóról csak szuperlatívuszokban tu-dunk beszámolni.

Lakics Péter vezetôi elfoglaltsága mellettis fontosnak tartotta egy átfogó cégbemutatómegtartását – itt hangzottak el az értékesítés-sel és marketinggel kapcsolatos olyan kiegé-szítô információk, melyeket néhány résztvevôaddig csak hiányolt, illetve javasolták bevennia késôbbi képzések tematikájába.

Piller Tibor termelésvezetô személyébenolyan elkötelezett mûszaki szakembert, elsô-rangú elôadót és gyakorlati oktatót ismerhettekmeg a résztvevôk, aki a gyártás-termelés min-den kapcsolódó folyamatát, a dolgozókkal bá-

nás minden csínját-bínját bemutatta né-hány termék (és hakellett, néhány öltö-zôszekrény-felirathumoros) példájánkeresztül. A szénbá-nyák korábbi gép-üzemébôl kifejlô-dött, a legkorsze-rûbb technikát is fel-vonultató, többmilli-árdos gépipari cégtevékenységét is-

merhette meg az a tucatnyi résztvevô, aki fon-tosnak tartotta megismerni a gépgyártás me-gyei zászlóshajóinak egyikét – belülrôl is.

Egy másik résztvevô – a kreatív iparbantevékenykedô ifjú hölgy – a hallottak alapjánkapott megerôsítést a saját gyártás elindításá-ra, a rendszerszemléletû gyártási folyamat éskapcsolódó tevékenységek igen hasznosakvoltak számára.

Kedvcsinálónak íme egy csokor a beérkezettvéleményekbôl:

„Bár nem a gépipar területén tevékenyke-dem, közgazdászként is biztosan hasznát fo-gom venni a kétnapos gépipari képzésnek,akár a könyvelés, akár a pályázatírás, vagyépp a bankszektor irányába orientálódom a jö-vôben. Az elméleti képzés során részletesösszefoglalást kaptunk a gépiparról, gyártás-ról, beleértve a határterületeket is, mint példá-ul a menedzsment, a HR vagy épp a kockázat-kezelés.

A gyakorlati rész során pedig nagyonszemléletes és interaktív gyárlátogatást szer-veztek a komlói Lakics Kft. munkatársai. A fel-készült, valamint széles látókörû elôadóknakköszönhetôen a laikusok számára is érthetô ésérdekfeszítô volt a program. Továbbá érdekesvolt a gépiparban dolgozó, valamint a gépipariránt érdeklôdô résztvevôkkel megismerkedni,valamint az egész gyártási folyamatba bete-kintést nyerni.

A TERMOPLAST Mûanyagfeldol-

gozó vállalat igazgatója és tulajdono-

sa Siklósi Béla és a Baranya Megyei

Kormányhivatal Munkaügyi Köz-

pontjának vezetôje Janovics László

igazgató írta alá ünnepélyes keretek

között a kkt. munkahely teremtô pá-

lyázatának támogatási szerzôdését.

A TERMOPLAST Kkt. a pályázat

keretében vállalta, hogy 15 fô új mun-

kahelyet teremt és saját költségen egy új

összeszerelô mûhelyt alakít ki. A vállal-

kozás sikeres beszállítói szerzôdés kere-

tében neves multinacionális cégnek, a

SAMSONITE HUNGARIA-nak készít

az utazótáskáihoz és bôröndjeihez ke-

rékalkatrészeket. A kapott támogatásból

a meglevô gépparkját bôvíti tovább,

hogy ki tudja elégíteni a megnövekedett

megrendeléseit. A vállalat eddig is je-

lentôs vállalkozása volt a városnak és

fôképpen mûszaki mûanyag alkatrészek

gyártásában vált ismertté, de speciális

kissorozatú egyéb gyártásokat is végez-

tek korszerû gyártó gépsoraikon. Az új

terület olyan export piacot nyit meg a

vállalat számára, amely folyamatos

gyártást biztosít, így lehetôvé vált, hogy

alkalmazotti létszámát jelentôsen növel-

je.

A Munkaügyi Központ vezetôje

Janovics László igazgató, külön kö-

szöntötte azt, hogy a vállalkozás a leg-

nehezebben munkát találó, képzetlen

munkaerô képzését és foglalkoztatását

teszi lehetôvé Dél-Dunántúlon, az or-

szág gazdaságilag kevésbé fejlett régió-

jában.

Sikeres NFA-2014 KKV pályázat a TERMOPLAST Kkt.-nál

Rendhagyó mikro-duális képzés a kamarában

Page 17: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

A program folytatását izgalommal várom, vala-mint ajánlom mindenki figyelmébe. Várom akövetkezô képzésrôl való mielôbbi értesíté-sét.“Sillinger Nikoletta, végzôs pénzügy MSC hallgató

„A gépipari képzésen teljesen kívülállókéntvettem részt, a cégem semmilyen formábannem kapcsolódik ezen területhez. Úgy gondol-tam, hogy akár egy számomra idegen terület-rôl is kaphatok inspirációkat, tanulhatok. Így islett.

Jó volt belelátni, hogy a folyamatosan vál-tozó üzleti világban egy szervezet miként ésmilyen módon tud rugalmas lenni, hogy tud al-kalmazkodni az új piaci igényekhez. Megmu-tatta, hogy az érték és a küldetés minden hely-zetben igazodási pontként szolgál, amelyet fel-használva a munkatársak jobban elfogadják aváltozásokat, hamar és pontosan cseleked-nek. Látszik, hogy ezáltal erôs vállalati kultúraalakul ki, összetartó csapat jön létre, hiszenközös a cél és az értékrend.

Izgalmas volt látni egy termék születését,az ötlettôl egészen a megvalósításig. Annakhátterét, hogy az egyetemen oktatók hihetet-len magas tudással adják át mindezt a leendôgenerációnak.

A közhiedelemmel szemben a képzésután úgy gondolom, hogy nem az ötlet az ér-ték, hanem a megvalósítás során megszerzettegyedi és korábban nagy valószínûséggel

nem létezett tudás! Köszönöm a lehetôséget!“Magusics Vica (Hungarian Artroom)

„A gépiparban dolgozom, a képzés mégishasznos volt számomra, mert bôvültek ismere-teim a gyártmánytervezéssel kapcsolatban ésa gyakorlatban is megismerhettem egy sikeresvállalkozás vállalattá alakulásának folya-matát.“Gyuricza Attila (Strauss Metal Kft.)

„Én is gépiparban dolgozom, a képzésmégis hasznos volt számomra, mert sikerültfeleleveníteni a régen ta-nultakat. Illetve új ismere-tekkel gazdagodtam agyakorlatban is.”Rácz Péter (Balance-Technik Bt.)

„Gazdaság, képzés,gépipar címmel kezde-ményezett képzési formaelsô alkalommal meghoz-ta az eredményt. Elméle-ti elôadás jól tükrözte,hogy mekkora távolságvan az elmélet, gyakorlatközött. Piller Tibor elô-adásából jól tükrözôdik,hogy nem létezik elmélet

nélkül gyakorlati megoldás. Itt utalok DUÁLISképzés fontosságára. Összességében jól elô-készített, felvezetett, tartalmas 2x4 órás kép-zésben volt részünk.”Németh Jenô (mûszaki oktató, gépi fémforgácsoló iparos)

Reméljük, hogy a szóbeszéd gyorsan terjed ahéten zárult kamarai képzésünkkel kapcsolat-ban – tervezzük más iparágak és további sike-res kamarai önkéntes tagvállalataink megis-mertetését mindazokkal, akik partnerek, be-szállítók kívánnak lenni, osztozni kívánnakmások sikereiben, tapasztalataiban, növelve akamarai közösség presztízsét.

GÉPIPARDél-Dunántúli Gazdaság 17

Erre a kérdésre keresték a választ jú-

nius 24-én a Pécsi Kereskedelmi Köz-

pontban tartott tájékoztató rendezvé-

nyen a résztvevôk. A mintegy 30 ér-

deklôdô megismerhette a Németor-

szágban kidolgozott InnoKenn mód-

szertant és szoftvert, melyek egy egy-

szerû kérdôív segítségével elemzik a

vállalkozások innovációs képességé-

nek „soft” elemeit, és mutatnak rá az

esetlegesen fejlesztendô területekre.

Az InnoWeit projekt rendezvényén a

szoftver fejlesztôitôl is kérdezhettek a

vállalkozások, valamint részt vettek a

területi kamarák és az Enterprise

Europe Network magyar hálózatának

munkatársai is. A Pécs-Baranyai Keres-

kedelmi és Iparkamara célja, hogy a

vállalkozások számára való hasznosság

szempontjából tesztelje az eszközt. Ha a

most futó projekt keretében sikeresen

alkalmazható a módszer, akkor az ké-

sôbb kiterjeszthetô országos szinten is.

Az elsô „tesztalany” a Pécsi Orgona-

építô Manufaktúra volt, ahol a német

szakértôk segítettek a szoftver használa-

tában és az eredmények értelmezésében.

Innovatív vállalkozások – „az enyém is az?”

Page 18: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

GYÓGY- ÉS TERMÁLFÜRDÔK Dél-Dunántúli Gazdaság18

Magyarország gyógyvíz nagyhata-lomnak számít, különösen érvényesez a Dél-Dunántúlra, ahol számostermálfürdô fogadja a gyógyulni vá-gyókat. A hazánkba látogató külföl-di turisták 14 százaléka gyógyulniérkezik, s legalább három hetet –egy-egy kúra idejét – tölti el a für-dôhelyeken.

A legismertebb gyógyfürdôhelyek között van olyan,ahol már évezredek óta ismerik a föld mélyérôl feltörôforró víz jótékony hatását, s van olyan is, ahol a bányá-szati kutatások eredményeként bukkantak rá a gyógyhatá-sú vízre.

Mára nemcsak országosan, de a régióban is fontosszerepet töltenek be az egészségturizmusban a gyógyfür-dôk, jelentôs bevételi forrást jelentenek. Az idegenforga-lom fejlesztéséhez köthetô beruházások között is megha-tározók az egyedi hatású gyógyvizekre, a gyógyforrások-ra alapozottak. A Dél-Dunántúlon az elmúlt idôszakbannem csak megújultak a már nagy hagyományokkal ren-delkezôk, de számos új is létrejött, amelyek egyre több tu-ristát vonzanak Somogy, Tolna és Baranya megyébe. Smiközben más településen átlagosan két éjszakát töltenekel a turisták, addig a komplex gyógyászati szolgáltatástnyújtó gyógyfürdôkkel rendelkezôkön legalább hatot, hi-

szen aki egy-egy kúrára érkeziklegalább három hétig marad. A ke-zelések közötti idôben pedig bizto-san ellátogat a környezô települé-sekre is, ahol felkeresi azok neve-zetességeit, s természetesen a ven-déglátóhelyeit, borútjait is.

A Dél-Dunántúl gyógyvizei ás-ványi anyagokban gazdagok, az egyes betegségek meg-elôzésére, gyógyítására egyaránt alkalmasak. Van, ame-lyik magas ásványi anyag tartalmának köszönhetôen nemcsak a sérülések utáni keringési zavarok megszüntetésétsegíti elô, de jó hatásfokkal gyógyítja a nôgyógyászatimegbetegedéseket is, míg egy másik az idegrendszeribántalmakra jelent gyógyírt. A gyógy- és termálfürdôk kö-zött található olyan is, amelyik a keringési zavarokban, abôrbetegségekben szenvedôknek jelent enyhülést, vagyakár ivókúraként alkalmazható a fogínybetegségek keze-lésére, de olyan is, amelyik a sportsérülések utókezelésé-re alkalmas igazán, de szinte mindegyik enyhíti a reumá-sok panaszait.

A régió termálfürdôi mindemellett nemcsak a gyógy-ulni vágyóknak, de családtagjaiknak számos szolgáltatástkínálnak, a gyermekeket látványmedencék, míg a sportszerelmeseit uszoda, tenisz és labdajátékokra alkalmaspályák sora várja.

Gyógyvíz nagyhatalom

a régió

Az 1100 fô befogadásáraalkalmas Termálfürdô 3,2hektáros parkosított terüle-ten várja a pihenni, kikap-csolódni, valamint sportolnivágyókat.

A fürdô minden nap 10-20 óráigüzemel. TÜKE kártya elfogadó-hely!

A strand területén egy 26-30°C-osgyermekmedence, egy 20-26°C-os sport- és tanmedence és 36-38fokos termálvizes pihenô meden-ce áll a látogatók rendelkezésére.

Az aktív pihenés kedvelôi szá-mára a szaunázás és úszás mel-lett számos sportolási lehetôségetbiztosít a létesítmény: strandröp-labda- és focipálya gyönyörû kör-nyezetben várja a vendégeket.

A legkisebbeket hinta, mér-leghinta és homokozó várja. Anyári szezonban gyermektábormûködik. A strandon négy bü-fé szolgálja ki a vendégeket.

A hangulatos, nyugodt kör-nyezetben 16 fô befogadására

alkalmas vendégház biztosít szál-láslehetôséget.

https://www.facebook.com/sellye.strandTel.: 06-70-335-74117960 Sellye, Fürdô u. 43.

Sellyei Termálfürdô

Page 19: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

GYÓGY- ÉS TERMÁLFÜRDÔK 19Dél-Dunántúli Gazdaság

Marcali Városi Fürdô és Szabadidôközpont

Kezdetektôl napjainkigA város északi részén, nyolc hektáros parkban helyezkedik el a 2003-

ban átadott strandfürdô, mely kiváló fürdôzést, kikapcsolódást és sporto-lási lehetôséget biztosít az idelátogatók számára. A fedett fürdônek és tan-uszodának köszönhetôen egész évben várjuk a látogatókat. A városnakés a fürdônek nagy elônyt jelent a Balaton és a Sármelléki repülôtér kö-zelsége.

Gyógyhatású kincsA fürdô 1989 óta rendelkezik minôsített

gyógyvízzel, mely nátrium-hidrogénkarboná-tos, kloridos jellegû. A gyógyvízzel eredmé-nyesen kezelhetôk: nôgyógyászati megbetege-dések, reumatikus, térd – csípô – gerinc ízületi bán-talmak, idegrendszeri panaszok. Gyógy- és termál meden-ce a fürdô kül- és beltéri részén egyaránt megtalálható.

GyógyfürdôNyári idôszakban nyugodt környezetben, az élményelemekkel gazda-

gon felszerelt gyógyvizes medencében is élvezheti a víz jótékony hatását.A fedett fürdô gyógyvizes medencéje egész évben vendégeink rendelke-zésére áll. Mozgáskorlátozott vendégeink számára mind a beltéri, mind akültéri medencék gondtalan használatához mobil emelôberendezésselrendelkezünk.

StrandfürdôA szezonálisan üzemelô strandon ideális kikapcsolódást biztosító na-

pozó területek, gyógy- és termálvizes medencék, sportpályák és gyermek-játszótér várja a látogatókat. Az úszást kedvelôk 50 m-es versenymeden-cében sportolhatnak, míg a gyermekes családok kényelmét nemcsak se-kély vízû gyermekmedence biztosítja, hanem gyermekjátszótér is, amelya nagyméretû homokozókon kívül 18 féle épített játékelemmel van felsze-relve.

MedencékKültéri

8 pályás, 50 m-es versenymedence, 26-27 °CGyermekpancsoló csúszdával, 28-30 °C

Élménymedence, 30-32 °CÁrnyékolt gyógyvizes medence, 37-38 °CSzabadtéri tanmedence csúszdávalBeltéri25 m-es úszómedence, 28 °C

Oktató medence, 32 °CGyógyvizes medence, 37 °C

Pezsgô medence, 34 °CMerülô medence, 16 °C

Vitalitás, wellnessA fürdôben a medencéken, szaunán és gôzkabinon kívül masszázs is

igénybe vehetô, elôre egyeztetett idôpontban. Az aktív szabadidô eltölté-sének a lehetôségét biztosítja a 4 db teniszpálya, kosárlabda pálya, 3 dbhomokos pálya (mely focizásra, kézilabdázásra és röplabdázásra is hasz-nálható), valamint az 50.000 m2-es relaxációs park.

További fürdôszolgáltatásokA strand területén büfé és koktél bár várja a fürdôzôket.

Nyitva tartás, elérhetôségNyitva tartás:Fedett fürdô: egész évben 10.00–19.00 óráigStrandfürdô: május 31-tôl szeptember 1-ig 10.00–20.00 óráigElérhetôség:8700 Marcali, Rózsa u. 2/ATelefon: 85/ [email protected]

Page 20: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

GYÓGY- ÉS TERMÁLFÜRDÔK Dél-Dunántúli Gazdaság20

A fürdô a város fedett uszodájaként 2007. júniu-sában nyitotta meg kapuit, mely a korábban mû-ködött, elavult és szezonális használhatóságústrandot váltotta ki színesebb és minôségi szol-gáltatásival. A fedett fürdô további bôvítésekéntkerült átadásra a 2012. év nyarán az új, szezo-nálisan üzemelô szabadtéri élményfürdô. Amegnyitás kapcsán sok új kedvezményes belé-pési lehetôség (bérlet konstrukciók, családi ked-vezmények) kerültek bevezetésre.

A fürdôcsarnok 3, míg az élményfürdô 4medencével várja a fürdôzôket.

Az aktív pihenésre vágyók a 33 m hosszú-ságú, 6 sávos, 27 ˚C fokú úszómedencébenfrissülhetnek fel, míg a gyermekek és úszni ta-

nulni vágyók igényeihez igazodva került kialakí-tásra a biztonságos, 0,7-1,3 m vízmélységû, 31-32 ˚C kellemes hôfokú tanmedence, valamint apihenésre, gyógyulásra vágyó vendégek szá-mára a 37-38 ˚C hômérsékletû, fényterápiáslámpákkal felszerelt gyógyvizes ülômedence.Az élményfürdôben kialakításra került egy él-mény elemekkel tarkított élménymedence,gyerekmedence, a legkisebbekre is gondolvabébipancsoló, valamint egy úszómedence.

A fürdô wellness-szolgáltatásai különbözôszauna, gôzkabin, merülô medence, valaminttöbbféle masszázs szolgáltatással egészülnek ki.

A sportolni vágyók igényeihez igazodva ke-rült kialakításra egy homok aljzatú röplabdapá-lya. A gyógyvízre építkezve a közeli jövôben agyógyulni vágyók számára szakorvosi beutaló-val, az OEP által finanszírozott fürdôgyógyásza-ti ellátások egy körének igénybevételére nyíliklehetôség.

A mohácsi gyógyvíz ásványi sókban gaz-dag, nátrium-kloridos, hidrogén-karbonátos jel-legû, fluoridos, lágy termálvíz, melynek jelentôsa vas és a jodid tartalma, mely rendkívül kedve-zô hatású az ízületi, reumatikus, nôgyógyászatimegbetegedések kezelésére, sportsérülések

utókezelésére, fokozza a szervezet ellenálló ké-pességét, valamint élénkítô és általános erôsítôhatása van.

Cím: 7700 Mohács, Felszabadulás u. 1.Web: www.mohacsuszoda.hu

Mohács és Kistérsége Tanuszoda és Termálfürdô

Page 21: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

GYÓGY- ÉS TERMÁLFÜRDÔK 21Dél-Dunántúli Gazdaság

Page 22: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

A HÓNAP ÜZLETEMBERE Dél-Dunántúli Gazdaság22

„Díjat kapni jó. Díjat kapni jó, mert azt

mutatja, másoknak is tetszik az, ami

szerintünk jó. Amikor ott álltunk a 100-

nál is több HR vezetô elôtt, kezünkben

a »2014 Legjobb HR Projektje« díjjal, a

magyar HR Oscarral... igen, az jó volt.”

– írja a nemrégiben elnyert legújabb el-

ismerésrôl a Games for Business blogon

Vendler Balázs, a pécsi MarkCon Kft.

ügyvezetôje, akinek – számos díjjal a

hátuk mögött – még mindig fontos a

megerôsítés, a visszajelzés, aminek az

üzenete: „úgy éreztem, jó úton

haladunk”.

— Amiért kiérdemeltük a Személy-

zeti Tanácsadók Magyarországi Szövet-

sége és az Országos Humánmenedzs-

ment Egyesület 5. alkalommal meghir-

detett HR Oscar pályázatának 2014 leg-

jobb HR Projektje elismerését, az a

PricewaterhouseCoopers Magyaror-

szágnak (a továbbiakban: PwC-nek) ki-

fejlesztett toborzási játékunk, a

Multipoly elmúlt három évben elért

eredménye – mondja Vendler Balázs.

A MarkCon még 2006-ban fejlesz-

tett ki munkaerô-toborzásra egy szimu-

lációs játékot az ELCOTEQ megbízásá-

ból. Dolgoztak a PTE-KTK-nak, majd 4

évig mûködtették a Pécsi Tudomány-

egyetemnek készített toborzási játéku-

kat. 2012-ben a PwC számára hozták

létre az elsô Multipoly elnevezésû

PwC-játékot, ami a munkaadói imázs

erôsítését, a tehetséges fiatalok megtalá-

lását segítette. Vendler szerint a játék gi-

gantikus üzlet a világon, így az elsô si-

kerek után a MarkCon kapacitása jelen-

tôs részét ebbe az irányba fordította.

— A gamificationrôl („játékosítás”,

a játékelemek felhasználása játékon kí-

vüli folyamatokban – a szerk.) számos

alkalommal tartottunk tájékoztatót kü-

lönbözô konferenciákon, rendezvénye-

ken. Itthon egyelôre kevés, referenciá-

val rendelkezô piaci szereplô mûködik

ezen a területen. Ezért megragadunk

minden lehetôséget a hazai szakembe-

rek tájékoztatására és az elôadások,

roadshow-k mellett elindítottuk a blo-

gunkat is. Így jutottunk el az országos

HR-konferencia szervezôihez, akiknek

felajánlottuk, hogy szívesen bemutat-

nánk a Multipolyt. Beadtuk a pályázatot

a díjra és örültünk, hogy rögtön sike-

rünk lett. A hazai piac mellett a külföldi

piac felé is elindultunk a gamification-

nel a magunk számára felállított terv

alapján. Ebben pl. Párizs nem szerepelt,

de a közelmúltban lehetôséget kaptunk

egy ottani bemutatkozásra. Ez nagyon

jól sikerült. Ôsszel Londonba megyünk

egy online toborzással foglalkozó kon-

ferenciára, ahol kiállítók és kiemelt elô-

adók leszünk. Menet közben bejött a

képbe Németország, oda a legnagyobb

HR-kiállításra szerveztük be magunkat

kiállítónak.

— Milyen érdeklôdés mutatkozik

a gamification iránt?

— Bátran kijelenthetem, hogy na-

gyon nagy az érdeklôdés. Ez annak is

köszönhetô, hogy 2006 óta próbálunk

betörni a piacra, megdolgoztunk a mos-

tani pozíciónkért. Korábban is jól fo-

gadtak bennünket, amikor azt mondtuk

magunkról, hogy üzleti célú játékfej-

lesztéssel foglalkozunk, de amióta meg-

jelent a nemzetközi szakirodalomban a

gamification, és különbözô piacelemzô

cégek véleménye szerint is nagy robba-

nás következett be a piacon, azóta meg-

élénkült a kereslet. Az USA és Ázsia

után már európai és hazai kongresszu-

sok is foglalkoznak ezzel a területtel.

— Önök miként tudnak elébe

menni a majdani keresletnek? A já-

tékalkalmazások tulajdonképpen ha-

sonló alapon mûködnek, csak az

adott céghez kell szabni ôket?

— Ezek nem igazi játékok, csak já-

tékelemeket tartalmazó szoftveres meg-

oldások. A mi erôsségünk az, hogy

egyedi megoldásokat tudunk nyújtani,

már maga a játékkoncepció is egyedi. A

toborzási játékunk üzenete az, hogy:

próbáld ki magad a munkahelyen, mie-

lôtt elhelyezkednél ott. Ilyen típusú

megoldást egyébként nagyon keveset

lehet látni nemzetközi színtéren is. Azt,

hogy milyen irányba mennek a trendek,

mi iránt lesz kereslet, azt a piac mutatja

meg. Most hiszünk valamiben, keressük

hozzá az ötleteket, azokhoz pedig a ve-

vôket.

— Miként fogadják Nyugat-Euró-

pában, hogy egy pécsi vállalkozás

próbál utat törni magának?

— Senkit nem érdekel, hogy pesti

vagy pécsi cég vagyunk, minden or-

szágnak megvan a maga üzleti kultúrá-

ja, amihez alkalmazkodnunk kell. A pá-

rizsi konferencia hozadéka volt, hogy

kapcsolatba kerültünk több nemzetközi

partnerrel, akik szeretnének képviselni

bennünket. Az ô segítségükkel dolgo-

zunk azon, hogy sikeresek legyünk kül-

földön is. N.T.

Vendler Balázs,a MarkCon Kft. ügyvezetôje

„Díjat kapni jó!”

Page 23: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

IPARI PARKDél-Dunántúli Gazdaság 23

A Bólyi Ipari Park 55 ha területen

fekszik, ebbôl jelenleg mintegy 14 ha

a szabad terület. A park egésze köz-

mûvesített, tehát úttal, víz-, szenny-

víz- és gázhálózattal, villamos- és ter-

málenergiával, valamint optikai háló-

zattal ellátott. Tavaly két vállalkozás

építette fel gyártócsarnokát: az egyik

korábban egy kis bólyi bérleményben

dolgozott, de bôvítette a tevékenysé-

gét és a létszámát, így egy zöldmezôs

beruházásra kapott támogatással ezer

négyzetméteres termelô csarnokot

húzott fel. Mellette egy betonelem-

gyártó üzem szintén tevékenység-bô-

vítés miatt döntött egy 1600 nm-es

csarnok építése mellett. Idén az ön-

kormányzat beruházásaként jön létre

két épület: az egyik egy szolgáltató

cég csarnoka lesz, ami gyakorlatilag

készen is van, hiszen most zajlik a

használatba vételi eljárás. A másik

épület is már félig áll, ebbe egy helyi

vállalkozás és egy fûszerkeverô cég

jelentkezett be, velük nagy tervei van-

nak az önkormányzatnak. Sôt, már

tervezik a harmadik, saját beruházás-

ban létrehozandó csarnokot (amire

szintén nyertek pályá-

zati támogatást és még

idén be kell fejezni),

ebben egy kis élelmi-

szer-feldolgozó üzem

mûködik majd a ter-

málvíz nyújtotta szárí-

tási lehetôséggel.

Hogy miként adódott

ezeknek a csarnokok-

nak az ötlete, arról

HÁRS József polgár-

mestertôl érdeklôd-

tünk.

— Általában úgy indítjuk a fej-

lesztéseinket, hogy már ismerjük a le-

hetséges bérlôt, hiszen a csarnokot az

ô igényei szerint építjük meg. Sajnos,

bennünket is érnek meglepetések,

mert elôfordult, hogy a leendô bérlô

meggondolta magát és elment, így új

bérlôt kellett keresni, ami nem egy-

szerû.

Az önkormányzat abból a ténybôl

indul ki, hogy a magyar vállalkozások

nem elég tôkeerôsek egy zöldmezôs

beruházás elindításához. Még ha pá-

lyázati lehetôség is kínálkozik szá-

mukra, akkor sem tudják biztosítani

az önerôt, ami ma már számos eset-

ben „csak” 50%. Ezért azt gondoltuk,

hogy megépíti az önkormányzat eze-

ket a telephelyeket, 50%-os pályázati

támogatással és 50% önerôvel.

Ugyanis az a véleményünk, hogy az

ipari park bevételét (az iparûzési

adót) forgassuk vissza, így nagyobb

eséllyel jönnek a vállalkozók.

— Mi a haszna az önkormány-

zatnak ebbôl?

— Elôször is a bérlôk tisztességes

bérleti díjat fizetnek, úgy számoljuk,

hogy 7 év alatt meg-

térül a befektetett

pénzünk. Másodszor

a bérlôk kötelezettsé-

get vállalnak a fog-

lalkoztatásra, de köz-

ben az önkormány-

zattól veszik meg a

különbözô szolgálta-

tásokat: a termálvi-

zet, a vizet, szenny-

vizet, az optikai háló-

zatot, emellett fizetik

az iparûzési adót. Szeretjük helyzetbe

hozni a vállalkozásokat, de komoly

elvárásaink is vannak feléjük.

— Jellemzô, hogy más települé-

sekrôl érkeznek a bérlôk az ipari

parkba vagy pedig helyi vállalkozá-

sok települnek be?

— Alapvetôen a helybeli, a térsé-

gi vállalkozásoknak szeretnénk ked-

vezni, de több olyan család is mûköd-

tet céget a parkban, amelyek vissza-

jöttek Bólyba. Valaha elköltöztek in-

nen, máshol dolgoztak, majd vissza-

jöttek az egész családdal, itt vettek in-

gatlanokat, a gyerekek itt járnak óvo-

dába, iskolába, valószínûleg ezek a fi-

atalok már itt maradnak. Azért tele-

pültek vissza, mert jobb körülménye-

ket tudunk számukra biztosítani, mint

ahol korábban laktak. Például óriási

elôny, hogy optikai hálózat van min-

den csarnokban, így akár otthonról is

vezérelhetik a gyártási technológiát.

Mivel az ipari parkunk viszonylag

nagynak számít a térségben, az itt mû-

ködô vállalkozások közösen pályáz-

nak a villamos-energiára. Ha kW-on-

ként csak 1 Ft-tal olcsóbban kapják az

energiát, az havonta több tízezer fo-

rint megtakarítást jelent, éves szinten

pedig több százezer forintról van szó.

A megtakarított összeget szívesebben

ajánlják fel a vállalkozások, mondjuk,

rendezvények támogatására.

— Úgy tudjuk, vannak még üres

területek a Bólyi Ipari Parkban.

— Igen vannak, így további vál-

lalkozásokat szeretnénk betelepíteni.

Például vásároltunk fóliaházakat és

bontott üvegházakat Ausztriából,

hogy termálvíz-fûtéssel üzemelô fó-

liaházakat építsünk. Szeretnénk, ha

valaki bérelné, termelne benne, így az

élelmiszer-feldolgozó üzemmel reme-

kül tudna kooperálni. Mi is látjuk,

hogy az ipari szereplôk betelepülésé-

vel nem nagyon számolhatunk, így

más irányba kell menni, ezért építjük

a csarnokokat a Bólyi Ipari Parkba.

Újabb csarnokokkal gyarapodotta Bólyi Ipari Park Néhány évvel ezelôtt elfogadott a bólyi képviselô-testület egy kezde-

ményezést a helyi ipari parkkal kapcsolatban: önkormányzati és pá-lyázati támogatással alakítson ki csarnokokat az önkormányzat, hi-szen ma már kevés az olyan befektetô, amely a minden infrastruktú-rával ellátott területre képes saját maga felépíteni a gyártóbázisát. Azelmúlt évek azt igazolták, hogy bölcs döntést hoztak a városatyák:idén az önkormányzat nonprofit kft.-jének pályázatával két csarnoképül, de már tervezik a harmadikat is.

N.T.

Page 24: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

SZAKKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság24

A Szakma Kiváló Tanulója országos

szakmai versenyen dobogós helyezést

elért tanulókat és gyakorlati felkészí-

tôiket a Magyar Kereskedelmi és

Iparkamara a Parlament felsôházi

termében ünnepélyes keretek között

elismerésben részesítette.

A díjátadóra a Szakma Kiváló Tanu-

lója versenyen dobogós helyezést elérô

diákok és felkészítô tanáraik kaptak

meghívást.

Az ünnepségen dr. Kövér László, az

Országgyûlés elnöke, dr. Parragh Lász-ló, a Magyar Kereskedelmi és Iparka-

mara elnöke és Bihall Tamás, a Magyar

Kereskedelmi és Iparkamara oktatási és

képzési alelnöke adott át emléklapot a

díjazottaknak.

Az SZKTV és OSZTV versenyeken

együttesen ebben az évben közel 4000

tanuló vett részt, közülük 106 iskolából

194 diák került be a szakmai versenyek

országos döntôjébe. A versenyen a

60%-os eredményt elérôk felmentést

kaphattak a tanév végén esedékes szak-

mai vizsgarészek alól. Így ez évben a

tanulók 80 %-a kapott a teljes szakmai

vizsga letétele alól felmentést.

A tervek szerint a Nemzetgazdasági

Minisztérium támogatásával a Magyar

Kereskedelmi és Iparkamara 2015. év-

ben is meg kívánja rendezni az SZKTV,

OSZTV versenyeket és a Szakma Sztár

Fesztivált.

Baranya megyébôl az ünnepségen a

táblázatban feltüntetett tanulók vehettek

át felkészítô tanáraikkal elismerô okle-

velet:

Név Szakma Iskola Gyakorlati képzôhely1. helyezést ért el

Czeininger Enikô Mária nôi szabó Pécsi 500. Számú iskolai tanmûhely

AngsterJózsef

Szakközépiskola

Páll Árpád víz-, csatorna- és Pécsi Simonyi Károly Gépész-Tér Kft.

közmûrendszer- Szakközépiskola

szerelô és Szakiskola

2. helyezést ért el

Ács Norbert hûtô- és légtech- Pécsi Simonyi Károly Klímatrióplussz Kft.

nikai rendszer- Szakközépiskola

szerelô és Szakiskola

Tamás Gábor kômûves Mohácsi Radnóti Csike Zoltán ev

Miklós Szakképzô

Iskola, Szakiskola

és Kollégium

Dobogós szakmunkás tanulók a Parlamentben

A Parlament felsôházi terme

Czeininger Enikô és felkészítô tanáraRapp Józsefné a Parlamentben

Tamás Gábor tanuló és gyakorlati kép-zôje Csike Zoltán

Dr. Parragh László, a Magyar Kereske-delmi és Iparkamara elnöke ad át elis-merést

Page 25: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

SZAKKÉPZÉSDél-Dunántúli Gazdaság 25

S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y

A MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA „DOLGOZVA TANULJ!” CÍMÛ, TÁMOP-2.3.4.B-13/1-2013-0001 KIEMELT PROJEKTJÉNEKMEGKEZDÉSÉRÔL 2014. május 15.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara „Dolgozva tanulj!” címû, TÁMOP-2.3.4.B-13/1-2013-0001 azonosító számmal Kiemelt pályázati forrástnyert, melynek megvalósítását 2014.01.02-vel megkezdte. A projekt megvalósítása az MKIK Oktatási és Képzési Igazgatóságának koordiná-lásával és a 23 területi kamara illetékességével kerül lebonyolításra. Az országos kamara végzi a feladatellátáshoz szükséges fejlesztéseket,a végrehajtáshoz szükséges feltételek kialakítását és a feladatmegvalósítás felügyeletét.

Az országos hatókörû kiemelt projekt célja, hogy biztosítsa a szakképzésben a gyakorlati képzéshez a minôségi oktatói feltételeket és ezáltal növeljea gyakorlati képzés színvonalát, elôsegítse a végzett tanulók elhelyezkedését. A szakképzésben az utóbbi években végbement jogszabályi változásokszükségessé teszik a szakoktatók folyamatos továbbképzését, módszertani kultúrájának gazdagítását. A projekt tevékenységei 3 fô téma köré szerve-zôdnek.

Az „A” alprojekt keretén belül mintegy 700 fô részére kerül sor pedagógiai, pszichológiai, jogi- szakmódszertani és tanügyigazgatási ismeretek át-adására. A 60 órás Módszertani képzésre, az iskolai rendszerû szakképzésben együttmûködési megállapodás és/vagy tanulószerzôdés keretében gya-korlati képzés szervezôjeként, illetve folytatójaként résztvevô gazdálkodó szervezetek gyakorlati oktatói vehetnek részt.

A „B” alprojekt célja 3000 gyakorlati oktató támogatása a mestercím megszerzéséhez, elôsegítve, hogy a külsô képzôhelyeken szakoktatói felada-tokat ellátó szakemberek rendelkezzenek mestervizsgával. A jogszabályi változások hatására, a szakképzés minôségének javítása érdekében, azonszakképesítések oktatóinál, ahol a szakképesítésért felelôs miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, 2015. szeptember 1-tôl kizárólag mester-vizsgával rendelkezô szakember oktathat. E kötelezettség teljesítésére a mestervizsgáztatásban kizárólagos jogszabályi felhatalmazással rendelkezôMKIK és a 23 területi kamara szervezésében kerülhet sor. A projekt, 80%-ban járul hozzá a képzés és a vizsgáztatás költségeihez.

A „C” alprojekt keretében a TÁMOP-2.3.4.A „Gyakornoki program a tanulószerzôdés keretében tanult pályakezdôk támogatására a konvergenciarégiókban“ programban résztvevô, gyakornokokat fogadó mentorok részére nyújtanak szakmai szolgáltatást és módszertani segítséget munkatársa-ink. A program a pályakezdô szakemberek szakmai ismereteinek elmélyítését és az önálló, kreatív munkavégzés elsajátítását segíti elô a területi ka-maráknál kialakított tanácsadói hálózat keretében.

Magyar Kereskedelmi és IparkamaraCím: 1054 Budapest, Szabadság tér 7.Telefon: +36 (1) 457-5401E-mail: [email protected] Honlap: www.mkik.hu

A Szakképzési törvény értelmében a

tanulószerzôdés megszûnik, ha a ta-

nuló sikeres szakmai vizsgát tett, a

szakmai bizonyítvány kiállításának

napján.

Abban az esetben, ha a tanuló szak-

mai vizsgája nem sikerül, a vizsga utol-

só napjával szûnik meg a tanulói jogvi-

szonya, ami szintén a tanulószerzôdés

felbontását eredményezi. A tanulószer-

zôdés alapja a tanulói jogviszony, ez

egyben a tanulószerzôdés érvényessé-

gének a feltétele.

A tanuló részére eddig a napig kell

az ösztöndíjat részarányosan kifizetni.

Ezzel a nappal a tanuló társadalombiz-

tosítási jogviszonya is megszûnik. A

vállalkozásoknak a megszûnés napjával

a tanulót ki kell jelenteni, majd a tanu-

lószerzôdést megszüntetni. A tanuló-

szerzôdés munkaügyi okirat, melyet a

megszüntetés után meg kell ôrizni.

A vállalkozót az adott hónapban

szintén megilleti a normatív támogatás

idôarányos része. Fontos, hogy az ará-

nyosított normatív támogatás lehívására

kerüljön sor, mert a késôbbiekben önre-

vízióra lesz szükség. A gyakorlati kép-

zést szervezô vállalkozás a tanulószer-

zôdés megszûnését öt munkanapon be-

lül köteles bejelenti a kamarának. A ka-

mara a nyilvántartásában a tanulószer-

zôdés megszûnését elôjegyzi.

Végzôs tanuló után is jár a normatív támogatás

Page 26: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

MESTERKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság26

Pécsett a Tettye egyik csendes utcájá-

nak végén áll egy ház. Nincs rajta

cégtábla, mégis sokan tudják: az ud-

var mélyén kárpitos-mûhely rejtôz-

ködik. Rövid ideje azonban nincs ki

dolgozzon benne, LÉDERER Vilmos

kárpitos mester már az égiek között

készíti szebbnél, szebb székeit. Nem

akart kárpitos lenni, az édesapja vá-

lasztotta neki ezt a szakmát.

Szentlôrincen volt egykor kocsmájuk,

de a háború után elveszítették mindenü-

ket. A testvérével mind a ketten jó tanu-

lók voltak, de a származásunk miatt, ak-

koriban nem tanulhattak tovább. Így lett

kárpitos.

Nem volt akkoriban könnyû az inas

élete. Naponta 10-12 órát dolgoztak. A

munkába menetel elôtt megvették és

vitték magukkal a szükséges kellékeket,

a hevedereket és a rugókat. Harmadév-

ben már önállóan készített el akár egy

ágyat is.

A szakmunkásvizsgát követôen a

mestere anyósánál dolgozott tovább se-

gédként, ez idô alatt sajátította el a kár-

pitozás hagyományos munkamûvelete-

it, ugyanis szinte mindent kézzel csinál-

tak, egyedül csak varrógépet használtak

akkoriban a kisipari mûhelyekben. In-

nen Komlóra került, a helyi ipari szö-

vetkezethez, ahol belekóstolt a nagy-

üzemi szalagmunkába. Szerencséjére itt

is jó szakemberekkel hozta össze a sors,

hamar befogadták. Szakmailag is sokat

jelentettek neki ezek az évek, ott tanulta

ki az autókárpitozást, a hûtôtakaró, a vé-

dôhuzat, a bordázott bôrülés, a tetôkár-

pit és a kéder varrás készítésének forté-

lyait, de dolgozott a pécsi Vegyesipari

KTSZ-nél, az AFIT-nál, mint autókárpi-

tos, s több kisebb helyen. Mindenhol

igyekezett minél több szakmai fogást

elsajátítani.

Aztán nagy elhatározásra jutott, s

mint autó- és bútorkárpitos kiváltotta az

ipart. Az elsô mûhelyét a jelenlegitôl

egy utcányira található egykori szülôi

házban nyitotta meg.

Kisebb munkákkal kezdte, mert

mindig is vallotta: a kicsi hozza meg a

nagyot. Eleinte a bútorok mellett autó-

kárpitozással is foglalkozott, a kettô jól

kiegészítette egymást. Aztán egyre ér-

dekesebb feladatokkal bízták meg. Min-

dig szerette a kihívásokat, ezért öröm-

mel vette ezeket. Egyre többen keresték

fel, hogy újítsa fel antik- és stílbútorai-

kat. Szép korszaka volt ez az életének.

Ekkoriban dolgozott a múzeumnak,

de az MTA Jurisics utcai székházának

dolgozó- és vendégszobáiba a bútorokat

is ô készítette el. A Pécsi Faipari Szö-

vetkezet egyedi, kisszériás bútorainak

kárpitozása is a mûhelyükben készült. A

Pécsi Harmadik Színház nézôterének

átalakítására volt a legbüszkébb, ahol

nemcsak a kárpitozást kellett megcsi-

nálnia, hanem a nyikorgó székeket is

csendessé kellett varázsolnia. Sok kísér-

letezés után született meg az ötlet, az

ülôlapra fémkeretet helyezett fel. A Pé-

csi Nemzeti Színház nézôtere is az ô ke-

ze munkáját dicséri, ugyanúgy, ahogy a

Hunyadi úti házasságkötô terem külön-

leges megoldású székei.

Máté András belsôépítésszel

1985-ben kezdtek el egyedi –

garnitúrákat és elemes – bútoro-

kat készíteni, amelyeket zsûrizés

után a Mûcsarnok boltjaiban le-

hetett megvásárolni hosszú éve-

ken át. E mellett több bank bútorait is

közösen készítették el.

Mindeközben egyre több felkérés

érkezett, egyebek mellett arra, hogy va-

rázsolja újjá a Várostörténeti Múzeum

Zsolnay-szobájának bútorait, s a Város-

házán a polgármesteri iroda szalongar-

nitúráját, az Egyetemi Könyvtár igazga-

tói irodájának bôr foteljeit és kanapéját,

vagy az egykori megyei könyvtár veze-

tôi szobájában álló szalongarnitúrát, a

Mûvészetek Háza festett szobáinak an-

tik bútorait. Rendszeresen dolgozott a

Pécsi Dohánygyárnak, de az Autóközle-

kedési Tanintézet két oktatótermét is ô

rendezte be. Ugyan 2007-ben nyugdíj-

ba, de nem nyugalomba vonult, s már

nyugdíjasként az Iparosház nagytermé-

nek székeit ô húzta át, valamint 2008-

ban Horváth Olivér Adolf zirci apátság-

beli – a Ciszterci Rend Nagy Lajos

Gimnáziuma igazgatói szobájába kerülô

– ülôgarnitúráját újította fel.

Folyamatosan fejlesztette a mûhe-

lyét, s képezte magát, hogy lépést tud-

jon tartani a megrendelôk igényeivel és

a szakmában bekövetkezett változások-

kal egyaránt. A tudását is igyekezett át-

adni, 1980-ban fogadta az elsô tanuló-

ját, s 2005-ig több mint száz fordult

meg a keze alatt. Volt hogy 4-5 tanuló is

dolgozott a mûhelyében. Azokkal, aki-

ken látszott, érdekli ôket a szakma, kü-

lön is foglalkozott. Arra különösen

büszke volt, hogy közülük többen a

Szakma Kiváló Tanulója versenyen

szép eredményeket értek el, volt, aki az

elsô négy közé is bekerült. A legjobbak

nála maradtak a végzést követôen is,

közel húszan pedig, szerte az ország-

ban, önálló vállalkozást indítottak.

Vallotta, ahhoz hogy valaki ezt a

szakmát jól megtanulja, sok kitartás és

egy kis plusz tehetség is kell. A közélet-

ben is kivette a részét, ennek elismeré-

seként a Pécs-Baranyai Kereskedelmi

és Iparkamara Életmû-díjat, az Ipartes-

tületek Országos Szövetsége pedig

IPOSZ-díjat adományozott neki.

Sz.K.

Nem kárpitosnak készült,de a szenvedélye lett

Page 27: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

TANULÓSZERZÔDÉS 27Dél-Dunántúli Gazdaság

— Annak idején a kamara keresett

meg bennünket azzal, hogy vegyünk

részt a tanulók képzésében – kezdi be-

szélgetésünket REITZ Gábor, a Klí-

matrió Kft. tulajdonosa, cégvezetôje. —

Ugyan már akkoriban mi is foglalkoz-

tunk a gondolattal, hogy magunk nevel-

jük ki a szakember utánpótlásunkat.

Személy szerint magam is fontosnak

tartottam. A tanulókkal a kezdetektôl

fogva mérnökök is foglalkoznak, akik a

mestervizsgát is leteszik. Ugyan egy ki-

csit értetlenül állunk a kitétel elôtt, hogy

2015-tôl csak mesterek foglalkozhatnak

velük.

Miután a kezdeti idôben ez a szakma

még nagyon újnak számított, a tanulók

gyakorlati képzése az egyetemi tan-

könyvek alapján, valamint az általunk

szerzett ismeretek átadásával, s az akkor

fellelhetô néhány hûtéstechnikával fog-

lalkozó könyv segítségével folyt.

— A szerelôink hatvan-hetven szá-

zaléka a tanulóinkból került ki – folytat-

ja tovább Reitz Gábor. — Szinte az elsô

pillanattól az alapelvünk az volt, hogy a

tényleges munkába vonjuk be ôket, ép-

pen ezért a szakembereinkkel közösen

kint dolgoznak a munkahelyeken. Itt le-

hetôségük van arra, hogy a gyakorlat-

ban ismerjék meg és sajátítsák el, hogy

miként kell a rendszereket kiépíteni, be-

üzemelni, szervizelni. A paletta is szé-

les, hiszen a legkisebbtôl a legnagyob-

big mindent szerelünk, legyen szó akár

egy szoba vagy egy egész csarnok kli-

matizálásáról.

— A telephelyünkön található gyár-

tómû helyünkben a szellôzô rendszerek

kiépítésében szerzett tapasztalatainkat

kihasználva pedig saját gyártású légcsa-

tornákat készítünk és a szellôzô-rend-

szerek egyes elemeit állítjuk elô.

Annak a véleményének is hangot

adott, hogy sajnos a jó szakember ma

nem megbecsült tagja a társadalomnak,

se anyagilag, se emberileg. A szülôk je-

lentôs része is azt vallja, inkább szerez-

zen diplomát a gyermeke, minthogy

szakmát tanuljon, még ha megfelelô

kézügyessége is lenne hozzá.

Eltolódtak az értékrendek, úgy gon-

dolják az emberek, csak akkor érvénye-

sülhet valaki, ha egyetemet, fôiskolát

végez.

— A magam részérôl, amikor felve-

szek hozzánk egy fiatalt tanulónak, ak-

kor elôször is arra hívom fel a figyel-

mét, hogy szeretném, ha érdekelné a

szakma – hangsúlyozza. — Kérdezzen,

hogy tudjuk mely terület érdekli, a szel-

lôzés-technika, a klíma-berendezések,

mert akkor arra a területre irányítjuk.

Nagyon fontos ez, mert ha ténylegesen

meg akarja tanulni, s ez látszik rajta,

odafigyel, igyekszik a fogásokat elsajá-

títani a szakembereink is szívesebben

foglalkoznak vele. Ugyanis ez elsôsor-

ban munkahely, ahol napi feladatokat

kell megoldani, a megrendelôket kell

magas minôségben és színvonalon ki-

szolgálni.

Számos fiatal sajátította el náluk a

szakma alapjait, nem egy közülük az or-

szágos versenyen az elsôk között vég-

zett, idén is volt egy, aki felállhatott a

képzeletbeli dobogó második fokára.

— Jelenleg nyolc tanulónk van, de

jöttek át hozzánk év közben más gya-

korlati helyekrôl is, mert azt hallották itt

megtanulhatják a szakmát – emeli ki

Reitz Gábor. — A

kezdetektôl mérnö-

kök is foglalkoznak

a tanulókkal. Jó a

kapcsolatunk a szak-

képzô iskolával,

ahol a tanmûhely ki-

alakításában jelentôs

szerepet vállaltunk.

A Pécsett jelenleg

kl ímaszerelôként

dolgozók jelentôs ré-

sze nálunk sajátította

el a szakma alapjait.

Vallja: a klíma-

és szellôzôrendsze-

rek szerelése az épü-

letgépész szakma

csúcsa, itt szinte

mindenhez kell érte-

ni a villanyszereléstôl, a gépészeten át

egészen a fémipari munkákig. Rengeteg

lehetôség van benne, a szakma folyama-

tosan fejlôdik, újabb és újabb berende-

zéseket dobnak piacra a cégek, amelyek

ma már nemcsak hûtenek, de fûtenek is,

s aki ezt az állandó mozgást nem köve-

ti, nem képezi magát, az rövid idôn be-

lül lemarad.

A Klímatrió 1995 óta a piac megha-

tározó szereplôje a klímatechnika terü-

letén. Komplex szolgáltatást nyújtanak

a gyártástól, tervezésen, kivitelezésen,

üzemeltetésen át egészen a karbantartá-

sig, ami ilyen formában ritkaságnak

számít ezen a piacon.

Sz.K.

Lassan húsz esztendeje annak, hogy meghatározó szerepet tölt be a klíma-rendszerek kiépítésében, szerelésébena pécsi Klímatrió Kft. Míg az elsô idôk-ben Baranya székhelye és térsége volttevékenységük színtere, addigra mamár nemcsak az egész országra, de a

határon túlra is kiterjed a tevékenységük. Tanulók képzésével másfél évtized-del ezelôtt kezdtek el foglalkozni.

Eltolódtak az értékrendek

Page 28: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság28

Ebben az évben Komló és térsége gaz-

dasági fejlôdését elôsegítô munkássá-

ga elismeréseként a

Jánosi Engel Adolf Díjat

dr. TÁNCZOS Frigyes Attilának ítél-

ték oda.

— Amikor kézbe vettem a díjátadó-

ra szóló meghívót nagyon meglepôd-

tem, s az elsô gondolatom az volt, mek-

kora megtiszteltetés, s milyen jó dolog,

hogy a tevékenységünket mások is fon-

tosnak tartják – mondja dr. Tánczos Fri-

gyes Attila, aki több mint három évtize-

de dolgozik Komlón. — A másik, ami

külön örömmel töltött el, hogy a hely-

ben élôk javaslata alapján ítélték oda,

szakmai díj, nem kötôdik hozzá politi-

ka, személynek szól, s az elvégzett

munkát ismerik el vele. S az külön érté-

ke, hogy nem jár hozzá pénzjutalom.

Tánczos Frigyes Attila kezdeménye-

zésére jött létre több mint tizenöt évvel

ezelôtt a Komlói Eü.-Med Kft., amely-

nek ügyvezetôje, s ma már a házi orvos-

lás mellett a komlói Egészségcentrum –

kórház – fôigazgatója. A hét dombra

épült város egyik legnagyobb foglal-

koztatójaként az elmúlt idôszakban je-

lentôsen hozzájárult több száz család

életkörülményeinek megváltoztatásá-

hoz, s a település gazdasági helyzetének

javításához. Tevékenységének eredmé-

nyeként, az egészségügyi hálózat fej-

lesztésére pályázati úton 2007-2013 kö-

zött közel 850 millió forint érkezett

Komlóra.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Komlói Városi Elnöksége évrôl évre szakmai díjakkal ismeri el a térség

gazdasági életében, a szakember-utánpótlás nevelésében, valamint az idegenforgalom fellendítésében jelentôs szerepet

vállalók tevékenységét.

Az elvégzett munkát ismerik el vele A Komlói

Idegenforgalmi Díjat

az elnökség Horváth Lászlónénak, a

Közösségek Háza, Színház- és Hang-

versenyterem igazgatójának ítélte oda.

— Amikor kézbe vettem a levelet

elôször is megnéztem, hogy valóban én

vagyok-e a címzettje, nem történt-e té-

vedés – mondja Horváth Lászlóné. — A

kultúra inkább fogyasztó, mint a gazda-

ság része. Szakmai siker ez a díj, s attól

igazán egyedi és különleges, hogy a

gazdaság szereplôi ítélték oda, mintegy

elismeréseként az általam vezetett in-

tézményben folytatott tevékenységnek,

ami hozzá tud járulni a város bevétele-

inek növeléséhez egyebek mellett

olyan nagy hagyományokra visszate-

kintô fesztivál megrendezésével, mint a

Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermek-

kórus Fesztivál, amely számos turistát

vonz kétévente a városba. Ezt a díjat

nem én, hanem egy közösség kapta,

minden siker mögött ott vannak a mun-

katársaim is.

Horváth Lászlóné több mint három

évtizede van a pályán. Szülôvárosában,

Komlón, 1981 eleje óta dolgozik abban

az intézményben, amelynek jelenleg el-

sô számú vezetôje. Három évtizede

szervezi, irányítja a város kulturális

életét. Sz.K.

A Komlói Szakképzési Díjat

ebben az esztendôben id. KECSKÉS

Károly József vehette át, aki az elmúlt

évtizedekben jelentôs szerepet vállalt

a fémipari szakmákban a szakember

utánpótlás kinevelésében.

Mint mondja, amikor kibontotta a díj-

átadóra szóló levelet, elôször az jutott

eszébe, hogy vajon ki javasolhatta ôt.

— A díj váratlanul ért, nagy öröm-

mel töltött el – mondja. — Az eltelt

évek alatt sokan megfordultak a kezem

alatt, volt amikor hat tanuló is volt ná-

lam egy idôben. Az elsô évfolyamokból

sokan nálunk folytatták tovább. Közü-

lük vannak, akik ma már Németország-

ban dolgoznak, ahol megállták a helyü-

ket, többen le is telepedtek. Ma már

azonban egyre nagyobb gondot jelent,

hogy kevesen választják a fémipari

szakmákat, s közülük is sokan csak

kényszerbôl. Idén mind az öt tanulónk

végez, közülük egy marad. A következô

tanévben újak érkeznek, a terveink sze-

rint ismét öt gyakorlati oktatása folyik

majd nálunk.

Id. Kecskés

Károly József

a Mecseki

Szénbányák-

nál dolgozott

annak meg-

s z û n é s é i g .

Majd egyéni

v á l l a l k o z ó

lett, s 2003-

ban megalapí-

totta az acél-

szerkezetek

gyártásával foglalkozó Kecskés Fém-

ipari Kft.-t. Szinte az elsô pillanattól

kezdve voltak tanulói, akik közül a

szakmunkásvizsgát követôen többet al-

kalmaztak. Egy részük jelenleg is a cég-

nél dolgozik, de vannak olyanok is, akik

a város acélszerkezet-gyártó vállalkozá-

sainál helyezkedtek el, s ma is megbe-

csült szakemberek.

Page 29: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

DÍJAZOTTAK 29Dél-Dunántúli Gazdaság

Ebben az esztendôben a Siklós és térsége gazdasági fejlôdését elôsegítô munkássá-

ga elismeréseként

Than Károly Díjat vehetett át SZABÓ Zsolt, a Zsé-Zsé Bt. tulajdonosa.

— Nagyon meglepôdtem, amikor megkaptam az

ünnepségre szóló meghívót – mondja Szabó Zsolt. —

Egyre kevesebb ma már az olyan kis mûszaki bolt,

mint a miénk. Tudomásom szerint a megyében mind-

össze hat van. Jólesett, hogy valaki felfigyelt ránk. A

munkatársaimmal a kezdetek óta szinte együtt dolgo-

zunk, ôk is nagyon örültek, hogy ilyen módon is elis-

merik a tevékenységüket. Persze annak is utánanéz-

tem, hogy ki volt Than Károly, akinek a nevét a díj vi-

seli, számomra akkor derült ki, hogy egy híres tudós

volt, s egyben nagy környezetvédô is volt. A tevékeny-

ségünkhöz ezért is köthetô, mivel az általunk forgal-

mazott mûszaki termékek veszélyes hulladéknak mi-

nôsülnek. Csereakcióink során visszavesszük ezeket, valamint begyûjtjük az elhasznált

veszélyes háztartási gépeket, amit késôbb meg is semmisítenek.

A Siklós belvárosában található mûszaki üzlet húsz évvel ezelôtt fogadta az elsô ve-

vôket, s ma már százötven négyzetméteren kínálja az évtizedek óta piacon lévô termé-

keket, ôrizve a minôséget a városba betelepült multik által kínált portékákkal szemben.

— Üzleti filozófiánk alapja, hogy nem minden áron akarunk eladni – folytatja to-

vább Szabó Zsolt. — A legjobb reklám ugyanis a megelégedett vevô, akinek mindent

el kell mondani – s az igazat – egy adott termékrôl, s minden kérdésére válaszolni kell.

S ennek a személyes kapcsolatnak köszönhetô, hogy mára kialakult egy törzsvevô kö-

rünk, s vannak olyan családok ahonnan a nagymama és az unoka is nálunk vásárol.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Siklós Városi Elnöksége évrôl évre szakmai díjakkal ismeri el a térség

gazdasági életében, a szakember-utánpótlás nevelésében, valamint az idegenforgalom fellendítésében jelentôs szerepet

vállalók tevékenységét.

Meglepetés volt a díjA Siklósi

Idegenforgalmi Díjat

idén a 20-as évek Amerikáját idézô,

négycsillagos, megnyitása óta igazi tu-

risztikai vonzerôvé növô Hotel Castello-

nak ítélte oda a városi elnökség.

— Nagyon boldog voltam, amikor ér-

tesültem arról, hogy az idegenforgalmi dí-

jat nekünk ítélték oda – mondja Zoric

Dragoslav cég-

vezetô. — Még

az utunk elején

járunk, még sokat

kell fejlôdnünk,

de ez egy jel arra,

hogy jó az irány

ami felé hala-

dunk. Szinte

azonnal elmond-

tam a munkatár-

saimnak, hogy

milyen megtisz-

teltetés ért ben-

nünket, hiszen ôk

is részesei ennek

az elismerésnek.

Az oklevelet pedig a recepciónál felhe-

lyeztük a falra a többi díj mellé, hogy a

hozzánk érkezô vendégek is láthassák.

Mint mondja, egyre inkább bekerül a

köztudatba a szálloda, folyamatosan nô a

vendégek száma. Annak érdekében, hogy

ez a folyamat ne álljon le, s a vendégek

minél jobban érezzék magukat, s vissza-

térjenek hozzájuk, folyamatosan fejlesztik

a szolgáltatásaik színvonalát és azok kö-

rét. Különösen nagy hangsúlyt helyeznek

a vendéglátásra.

— Üzleti filozófiánk alapja, hogy ná-

lunk a vendég a legfontosabb, annak a

magas minôségben történô kiszolgálása a

szállodában és a szomszédságában talál-

ható fürdôben egyaránt. Ugyanis az alap-

ján tér vissza ismét hozzánk, ha azt kap-

ja, amit elképzelt, elvárt. Ha rossz tapasz-

talatokat szerez, többet nem jön, s nagy

valószínûséggel a baráti körének sem

ajánl bennünket. Azonban, ha jól érzi ma-

gát visszatér, s a szálloda jó hírét is viszi –

emeli ki Zoric Dragoslav. Sz.K.

A Siklósi Szakképzési Díjat

idén Harmat Vilmos cukrász vehette át, aki már évtizedek óta foglalkozik a jövô

szakembereinek kinevelésével. Ezt tette a Hamburger Cukrászüzemben is, ame-

lyet jelenleg, mint bérlô üzemeltet.

— Meglepôdtem, amikor megtudtam, idén e díjat nekem ítélték oda – mondja. —

Úgy gondoltam vannak nálam idôsebb mesterek, akik ezt jobban megérdemelnék. Elô-

ször próbáltam titokban tartani a környezetem elôtt, de aztán csak kitudódott. Ez a díj a

cukrászüzem minden dolgozójának szól, hiszen a tanulókkal nem csak én, hanem kivé-

tel nélkül mindenki foglalkozik. Harmat Vilmosnak szinte az elsô pillanattól kezdve

voltak tanulói. Már Bólyban az Áfész Cukrászüzemé-

ben, aztán amikor 1992-ben a Hamburger Cukrász-

üzemhez került, akkor évrôl, évre három, négy is volt a

keze alatt. Az egyik közülük, Szakó Andrea ma már az

üzlettársa, de a mostaniak közül Maros Mercédesz,

szintén velük dolgozik.

— Aki ezt a szakmát választja nem is tudja, mit vál-

lal, csak azt látja, hogy milyen szép és finom mondjuk

egy dísztorta. Azt azonban nem, mennyi mindent kell

megtanulni addig, s azt sem, hogy ez milyen nehéz fi-

zikai munka, hiszen egész nap állva kell dolgozni –

hangsúlyozza.

Page 30: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

ÚJ TAGJAINK Dél-Dunántúli Gazdaság30

A precizitás, a folyamatos szakmai fejlôdésés a kitartás a profi sportolói múlt öröksége,mely tulajdonságokat a vállalkozásában iskamatoztatja. Az egykori labdarúgó, ifj.TOMKA József sikeres cégvezetôként irá-nyítja és koordinálja a pécsi székhelyûKadett Kft.-t. A továbbiakban pedig reméli,hogy a kamarai csatlakozásból hatékonyanprofitál majd az egyébként is dinamikusanfejlôdô cég.

— Ha valaki, akkorönök valóban elmondhat-ják, hogy a magyar gazda-ság vérkeringésében vállal-kozóként már a rendszer-változás kezdeténél jelenvoltak...

— Ez így igaz, hiszenédesapámmal, id. Tomka Já-nossal 1992-ben közösenalapítottuk a Kadett Kft.-jét,amelyet – feleségemmel és afiammal – a mai napig csalá-di vállalkozásként mûködte-

tünk. Filozófiánk is a régi: precízség, megbízha-tóság, gyorsaság. E három szempont az, amiegyben a sikerünk kulcsa. Bár a munkahelyeinktöbbsége Pécshez köthetô, de ott vagyunk So-mogy és Tolna megyében is. Tevékenységünkzömét az irodaházak teljes napi takarítása, ipar-csarnokok tisztítása, autószalonok teljes körûtakarítása adja, de emellett vállaljuk az építke-zések után történô nagy-, illetve piperetakarítást. A több mint két évtizedes tapasztala-

tunk teszi lehetôvé azt, hogy aversenytársak között a legjob-bak legyünk. Mindezt azért állí-tom, mert a megbízóink vissza-jelzései és persze a megszer-zett referenciáink ezt igazoljákvissza a számunkra. Fontosnaktartom még kiemelni, hogy fejlô-désünk folyamatos, abszolútnyitottak vagyunk minden újtechnológiára. A cégvezetôk kö-zött pedig többen beszélnek an-golul, franciául, illetve jómagamhéberül. Referenciáink között –

a teljesség igénye nélkül – megtalálható iskolaés bevásárlóközpont, irodaház, mûhely, nevescukrászda és fodrászat, üzemcsarnok, márka-kereskedés, nyomdaipari üzem.

— Céges takarító berkeken belül szintealapszabály, hogy a minôség a renddel és atisztasággal kezdôdik...

— Ezt magam is így vélem, hiszen példáulaz egészséges munkahely alapvetô kritériumaa tisztaság és a megfelelô higiénia, hiszen adolgozók ott töltik életük egyharmadát. Ezértaztán egyáltalán nem mindegy, hogy példáulmilyen levegôt szívnak be, s hogy a napi higié-nés szükségletek során milyen fertôzés-ve-szélynek vannak kitéve. Ezek a körülményekbefolyásolják közérzetüket, szellemi és fizikaiállapotukat, s ezek összefüggésében az elvég-zett munkák minôségét.

— Milyen segítséget várnak a kamaraicsatlakozástól?

— Bízunk abban, hogy a kamarai csatlako-zás több szempontból is építô jellegû lesz a vál-lalkozásunk számára. Reményeink szerint ha-tékony segítséget kapunk majd elsôsorban apályázatokkal kapcsolatban, de azt is gondo-lom, hogy megrendelôink köre is bôvülhet majd.

E.É.

„Fejlôdésünk folyamatos”

A forgácsoló szerszámok tervezésén éskomplett gyártásán kívül, mérnöki tevékeny-séget és mûszaki tanácsadást is végez apécsi székhelyû M4-TECH Kft. Bár a cég„fiatal”, ám fejlôdésük dinamikáját jelzi,hogy megrendelôik köre már nem csak Ma-gyarországra korlátozódik. A vállalkozásegyik ügyvezetôje, VARGA Zoltán szerint akamarai csatlakozás még inkább segíthet ajelenlegi piaci szegmens kiszélesítésében.

— Bár a kft. alapítása szempontjából„ifjú” piaci szereplônek számítanak, ám eh-hez képest a megrendelôi kör tekintetébenmár most felveszik a versenyt az évtizedesmúltra visszatekintô konkurenciával. Mi a si-kerük titka?

— Megítélésem szerint nem azon múlikegy vállalkozás profitábilis sikere, hogy mennyiideje mûködik, hanem az számít, milyen minô-ségben termel, illetve milyen célokkal lép ki apiaci versenyszférába. A mi cégünk, az M4-TECH Forgácsoló Kft. olyan profilt választott,amelyrôl elôzetes piackutatást mellôzve is tud-ható volt, hogy a mai ipari termelés igényévelabszolút szinkronban áll. A fô termékvonalunkugyanis az egyedi, professzionális forgácsoló-

szerszámok (váltólapkás esz-tergakések, maró-, illetve fú-rószerszámok) tervezése(CAD) és azok komplettgyártása (CAM) megfelelneka mindenkori vevôi igények-nek. A fennmaradó szabadgyártói kapacitásunkat pediga kisszériás alkatrészek, úgy-mint például a vágó éshajlítószerszámok, présgép-alkatrészek, illetve egyéb,nagy pontosságú egyedi gép-elemek és középszériás for-gácsolási munkák kötik le.

— A gyakorlati termelésen kívül jelentôsszellemi apport is jelen van a cégben...

— Ez valóban így van, amely „szellemi“jelenlét nagyon fontos a számunkra. Tevékeny-ségünk másik fontos szelete az a magas szintûmérnöki tevékenység és a mûszaki tanács-adás, amely még inkább erôsíti, mondhatni úgyis, hogy a masszív hátországát biztosítja a napimunkánk egészének. Emellett vállaljuk még agyártóeszközök hiányzó dokumentációinak utó-lagos elkészítését 3D modellezés segítségével,illetve ezek alapján 2D-gyártási dokumentáció

elkészítését alkatrészrajzok-kal, darabjegyzékkel, illetvekopóelem listával. Fontosazonban megjegyeznem,hogy számunkra a mindenko-ri, rögzített szállítási feltételekpontos teljesítése elsôszámúszabály. Miután e feltételnekminden esetben sikerül meg-felelnünk, ezért aztán sorraérkeznek hozzánk a megren-delôink pozitív visszajelzéseiis. De erre vezethetô vissza,hogy ma már Németország-ból érkeznek folyamatos

megrendelések, termékeinkkel pedig a partne-rünk minden esetben elégedett volt.

— Milyen hozadéka lehet a kamarai csat-lakozásuknak?

— Véleményünk szerint egy gazdasági kö-zösséghez való tartozás nem csak erôsíthetikésôbbi piaci pozícióinkat, de segíthet egyrésztabban, hogy bôvítsük a megrendelôi partnere-ink körét, illetve a tervezett fejlesztéseinkhez azaktuális projektek tekintetében is segítségetnyújthat majd. E.É.

M4-TECH Kft.: sikeres jelenlét a nemzetközi piacon is

Page 31: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

ENTERPRISE EUROPE NETWORK 31Dél-Dunántúli Gazdaság

A gyorsan fejlôdô harmadik országok felvevôpiacai fel-becsülhetetlen üzleti lehetôséget jelentenek az európaicégek számára, és mégis, az európai KKV-k csupán ti-zenhárom százaléka exportál Európán kívüli területekre.Az elmúlt években egyre több uniós támogató szolgálta-tás és program vált elérhetôvé a kis- és középvállalko-zások számára ezen a területen.

Elôzô anyagunkban az exportálni kívánó cégek szá-mára elérhetô uniós eszközökrôl és pályázatokról nyújtot-tunk áttekintô tájékoztatást (naprakész információs portál,nemzetköziesítési koordinációs platform, export adatbázis),alábbi összefoglalónkban pedig a harmadik országokbanmûködô nemzetköziesítést támogató szolgáltatásokat mu-tatjuk be (európai üzleti központok bôvülô sora, „missziók anövekedésért”, európai üzleti szervetek hálózata).

Az Európai Bizottság stratégiai prioritásai között szere-pel a kis- és középvállalkozások nemzetközi térnyerésénekelôsegítése. Ennek tükrében kezdôdött el 2011-ben a„Misszió a növekedésért“ program. A rendezvénysorozatcélja, hogy segítse az európai kis- és középvállalkozások amegjelenésben olyan még kiaknázatlan piaci potenciállalrendelkezô országokban, mint például Oroszország, Brazí-lia, Kína, vagy India. A kezdeményezés az uniós üzleti világképviselôi és az Európai Unión kívüli országok hatóságai ésüzletemberi számára biztosít kapcsolatteremtési lehetôsé-geket, melyek révén elôremutató együttmûködés bontakoz-hat ki közöttük. Az európai vállalatok számára elônyökkel jár,hogy könnyebben tudnak piacra jutni az Unión kívüli orszá-gokban, a helyi gazdasági szereplôk és hatóságok pedigkonkrét lehetôséget kapnak arra, hogy külföldi tôkét csalo-gassanak be az országba. Az elsô üzleti delegáció 2011-benutazott ki Brazíliába. A résztvevôk többsége, 43 százalékanagyvállalkozás, 36 százaléka KKV és a fennmaradó részükvállalkozói érdekeket képviselô szervezetek. Az Európai Bi-zottság egyre nagyobb hangsúlyt fektet a klaszterek bevo-nására, ebben látja a lehetôséget arra, hogy ne csupán azegyéni cégek szintjén, hanem „a vállalkozások tömege”szintjén támogassa a nemzetköziesítési törekvéseket. Amissziók így nagyobb hatást érhetnének el. A következô üz-leti delegációt 2014. június 12. és 14. között szervezik Pana-mába, Argentínába és Paraguayba, 2014. június 24. és 26.között pedig egy nyomon követô, második látogatásra kerülsor Izraelbe.

Ázsiában mûködô üzleti központok és az EU BusinessAvenues Program

Indiában 2009-ben nyílt uniós támogatással az elsô KKV-kattámogató üzleti központ, majd ezt követték a kínai, thai ésindonéz központok. A KKV központok küldetése, hogy támo-gassák az ázsiai piacra való belépést az európai vállalkozá-sok számára, tanácsokkal és képzésekkel lássák el a cége-ket a helyi piac mûködésérôl és a helyi kultúráról, segítségetnyújtsanak a vállalkozás indításában, üzlethelység bérlésé-ben, valamint a potenciális partnerek közötti kapcsolatok ki-építésében.

Az Európai Üzleti és Technológiai Központ Indiában

2013 novemberében ünnepelte 5. születésnapját, mûködé-se rendkívül sikeres. Az EBTC-t az európai kereskedelmi és

iparkamarákat tömörítô Eurochambres koordinálja és mene-dzseli uniós finanszírozással.

Küldetése, hogy támogassa az indiai piacra való belé-pést az európai vállalkozások számára olyan nagy verseny-elônyt biztosító területeken, mint a biotechnológia, az ener-gia, a környezet és a közlekedés. Központi irodájuk Újdelhi-ben, három regionális irodájuk pedig Mumbaiban, Bangalor-ban és Kalkuttában található. 2013 januárja óta az indiaiEBTC Központ része az Enterprise Europe Network hálózat-nak is. Eddig 12 zászlóshajó kiutazást, 9 fókuszált delegáci-ót és több mint 300 kisebb kiutazást szervezett az EBTC 24tagállam bevonásával.

A 2011-ben indult Kínai EU KKV-Központ (Peking)szolgáltatásait is nagyra értékelik a kiutazó cégek. A kínai pi-acot jól ismerô szakértôk gyakorlati tanácsokkal és informá-ciókkal segítik az üzletembereket az üzletfejlesztés, a meg-felelési elôírások, jogi környezet, emberi erôforrások és kép-zés területén, így tanácsot adhatnak például vállalkozás be-jegyzésével kapcsolatban, vagy a helyi munkaerôvel meg-kötött munkaszerzôdésrôl is. A KKV Központ szolgáltatásaitöbb módon is igénybe vehetôek. A Központ számára kiala-kított internetes portálon keresztül tartalmas dokumentációskönyvtár érhetô el, a honlapról adatbázisok, tanulmányok,jelentések és útmutatók tölthetôek le. Azok az üzletemberek,akik alaposabb piackutatási tevékenységet kívánnak végez-ni a helyszínen, díjmentesen használatba vehetik a pekingiKözpontban rendelkezésre álló munkaasztalokat („Hot-desk-ing“ szolgáltatás). A vállalkozó eldöntheti, hogy mennyi ideigtart igényt az átmeneti munkaasztalra (minimum egy óra, ma-ximum egy hónap), ez idô alatt rendelkezésére állnak a Köz-pont irodaeszközei, könyvtára, és konferenciaterme is. AKözpontban való tartózkodás során közvetlen kapcsolatbaléphet az ott dolgozó szakértôkkel és tanácsadókkal.

A Kínai KKV-Központ mûködtetésére szóló szerzôdés2013 októberében lejárt, a pekingi EU KKV Központ máso-dik fázisára jelenleg zajlik a pályáztatás. A pályázatra a pro-jektet jelenleg mûködtetô konzorcium is beadta javaslatát,és nagy valószínûséggel kiválasztásra is kerül. A vezetôpartner a kínai-brit bilaterális kamara (China-Britain Busi-ness Council) lesz. A projekt második szakasza várhatóan2014 júliusában kezdôdhet meg. A szolgáltatások és a tarta-lom lényegében változatlan marad, jelentôs változás ugyan-akkor, hogy egyes szolgáltatások fizetôsek lesznek majd.

A Thaiföldön (Bangkok) 2012 óta mûködô EU-ASEANÜzleti Központ (EABC) az elôzôeknél kevésbé sikeres. En-nek oka, hogy a konkrét vállalkozástámogató szolgáltatásokhelyett kizárólag a szakpolitikai fejlesztésekre került a hang-súly (lobbi, szektor-specifikus állásfoglalások). Indonéziá-ban, Dzsakartában 2013 novemberében indult az EU-Indonézia Üzleti Hálózat (EU Indonesian BusinessNetwork/EIBN) 5 éves idôtartamra. Ebben az esetben nemhoztak létre „fizikai“ központot, hanem a Dzsakartában márjelen lévô bilaterális kamarák (német, holland, francia, olasz)hálózatának szakértelmére épül. Hamarosan a weboldala iselérhetô lesz. További intézmények megnyitása várható másázsiai országokban is, úgymint Vietnámban, Malajziában, aFülöp-szigeteken és Mianmarban. Szintén a cégek délkelet-ázsiai terjeszkedését (Szingapúr, Vietnám és Malajzia) tá-mogatja az Európai Unió új programja, az „EU Business

Avenues”. A program két szektorra fókuszál: tiszta technoló-giák (megújuló energia, energiahatékonyság) és beltéri de-sign (beltéri világítás, kis bútorok, tapéta, szônyeg, függöny,dekorációs elemek, fürdôszobai kiegészítôk). 2014-ben atiszta technológia területén indul három „misszió”, az elsô2014. október 27. és 31. között lesz. Jelentkezni 2014. júni-us 26-ig lehet az üzleti delegációba. A résztvevô cégek rész-letes ismeretekre tehetnek szert a délkelet-ázsiai piacokról,lehetôséget kapnak a hálózatépítésre, a célpiacok szereplô-inek megismerésére és pénzügyi támogatásban is részesül-nek (szállásköltségek egy részének megtérítése, kiállításifelület rendelkezésre bocsátása stb.).

Új terület: a Perzsa-Öböl Menti Térség

A Perzsa-öböl országaival (Bahrain, Kuwait, Qatar, UEA,Saudi Arabia, Oman) még viszonylag kevés az üzleti együtt-mûködés, az elsô hivatalos üzleti delegáció idén tett látoga-tást Abu Dhabiba.Az Európai Bizottság ajánlattételi felhívás keretében („EU-GCC Trade & Business Cooperation Facility”.) ösztönöznéaz uniós gazdasági érdekeltséget a térségben. AzEurochambres ennek keretében hosszabbítaná meg a je-lenlegi EU-GCC Invest projektjét, amelynek célja – aUnderstanding China programhoz hasonlóan – a térség sa-játosságainak ismertetése lenne.

Latin-Amerika

Latin-Amerikában 2009-tôl 2012-ig futott az Al-Invest IVprogram. A program célja a latin-amerikai KKV-k nemzetkö-zivé válásának támogatása volt az európai és latin-amerikaipiaci szereplôk hálózatának segítségével. A két térség aktívegyüttmûködésén keresztül találkozókat szerveztek az azo-nos ágazatban tevékenykedô vállalkozások részére. A részt-vevôk saját üzleti profiljuk és termékeik alapján kifejezettena részükre szervezett személyes találkozókból álló progra-mokon vehettek részt. 2014-tôl új program, az ELAN(European and Latin American Business Services andInnovation Network) keretében lesz lehetséges a latin-ameri-kai KKV-k nemzetközivé válásának támogatása. Az ELAN ötországra fókuszál: Brazília, Chile, Kolumbia, Mexikó, Peru.

Keleti térség – East Invest I és East Invest II

Az EAST-INVEST uniós finanszírozású és Eurochambresáltal koordinált program célja a keleti térség (Ukrajna,Fehéroroszország, Moldova, Örményország, Azerbajdzsán,Grúzia) gazdasági fejlôdésének elôsegítése, illetve a régióüzleti környezetének javítása az EU és a szomszédos kele-ti országok közötti kapcsolatok kiépítésén keresztül. A pro-jekt 2010 novembere és 2013 októbere között került megva-lósításra, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is tagja aprojekt konzorciumának. Az East Invest program további há-rom évvel meghosszabbításra kerül East Invest II név alatt(várhatóan 2014 júliusában indul), de ezzel párhuzamosanaz East Invest I is tovább fut, mivel maradt pénz a programköltségvetésében. Az East Invest I fennmaradó költségve-tését (kb. 1,5 millió euró) b2b rendezvényekre fordítaná azEurópai Bizottság, mivel ez az a tevékenység, ami a legke-vésbé valósult meg a projekt végrehajtása alatt.

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: [email protected]

A h ó n a p t é m á j a

Nyitás az Európai Unión kívüli piacok felé II/2.Uniós KKV-kat támogató szolgáltatások harmadik országokban

Page 32: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

VEZETÉSTUDOMÁNY32 Dél-Dunántúli Gazdaság

A munkatársak vezetésének legnépsze-

rûbb elméletei az USA-ból érkeznek,

annak is a legnépszerûbb egyetemeirôl.

Általában 50 évesnél idôsebb fehér fér-

fiak írják. Sajnos, kevés az olyan könyv,

hogyan kell itt hazánkban, hazai körül-

mények között vezetni. Arról pedig vég-

képp nincs szakkönyv, szakcikk, hogy

egy halmozottan hátrányos helyzetû,

zömmel cigányok lakta települést, hogy

kell vezetni, átalakítani. Milyen vezetôi

gondolkodásmóddal, praktikákkal lehet

egy bûnözéstôl, munkanélküliségtôl

sújtott, elkeseredett, reményvesztett fa-

luból közösséget formálni. Hogyan le-

het olyan közösséget építeni, ahol gya-

korlatilag megszûnt a bûnözés, ahol

mindenkinek van munkája, ahol a fel-

nôttek legfôbb célja, hogy a gyermeke-

ik továbbtanuljanak, hogy többre vi-

gyék, mint ôk. Ahol a vonatból kinézve

azt látjuk, hogy a földek meg vannak

mûvelve. Autóval végighajtva a falun

rendezett portákat, tiszta árokpartot és

kivilágított emlékmûvet látunk. A falu-

siak pedig, hogy fel tudjanak frissülni,

nyáron a Balaton parti közösségi nyara-

lójukba járnak gyermekeikkel pihenni.

Mindezt Cserdi közössége Bogdán

László polgármester vezetésével 8 év

alatt érte el! Hihetetlen? Az!

Héder Sándor

mérnök, tréner, coach

címzetes egyetemi docens

Képzeld el, hogy úgy kell vezetneda csapatodat, hogy nem cserélhetsz csapattagot!

Mit tanulhatunk egy cigány ember, Bogdán László cserdi polgármester vezetôi gyakorlatából?

A polgármester szembesít:mennyit költünk alkoholra, cigire és mennyit a gyermekeinkre?

Köcsögmentesítés 2. Közösségépítés az önerôbôl

épített közösségi házban.Legfontosabb, hogy a gyermekek tanulja-

nak, többre vigyék mint szüleik.

Ha kíváncsi, milyen változásmenedzselési módszert alkalmaz a polgármester, itt elolvashatja:

Megújul, és új munkahelyeket teremt a harkányi Xavin Hotel2014. június 19.

A harkányi Hotel Xavin*** Étterem és Wellness 94,5 millió forintos uniós és magyarállami támogatást kapott szálláshelyek fejlesztésre az Új Széchenyi Terv Dél-dunán-túli Operatív Programja keretein belül. A fejlesztésnek köszönhetôen nem csak a szál-loda szépül, de új munkahelyek is születnek majd.

Végi János, a kft. ügyvezetôje közölte, hogy a több mint tíz éve üzemelô, 34 szo-bás szálloda szolgáltatásaiban és kínálatában szeretne magasabb szinten megfelel-ni a kor elvárásainak és kihívásainak, ezért nagy léptékû felújításra és korszerûsítés-re szánták el magukat.

Most, uniós támogatással a DDOP-2.1.2-12-2012-0004 azonosító számú projektkeretében lehetôségük nyílik a szállodai szobák teljes körû felújítása, a wellness szol-gáltatás bôvítése és felújítása mellett egy kerékpár tároló és azt kiszolgáló mûhely ki-alakítására is.

A minôségi fejlesztés és szolgáltatásbôvítés javítja a vállalkozás versenyképes-ségét és fenntarthatóságát, munkahelyeket teremt, valamint a kerékpárosok célpiacá-val új vendégeket vonz a térségbe.

A beruházással 10 munkahelyet tudnak megtartani és további 3 újat létrehozni.Az Új Széchenyi Terv közel 95 millió forintos támogatásával megvalósuló fejlesz-

tés a tervek szerint 2014. november elején fejezôdik be.

Xavin Kft.Cím: 7815 Harkány, Kossuth Lajos u. 43.Telefon: +36 72 479 399E-mail: [email protected]

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Page 33: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

NAV / NYOMTATÓ 33Dél-Dunántúli Gazdaság

Az adóhivatal kiemelt feladata

a mindenkor hatályos pénzügyi

szabályozás betartatása és a

költségvetés bevételeinek biz-

tosítása. A különbözô idôsza-

kokban az adózási fegyelem eltérô mér-

tékben érvényesül, azonban mindenkor

igaz az, hogy az adófizetôk egy része fi-

zetési kötelezettségének önként nem

tesz eleget. Ezekben az esetekben kelet-

keznek a tartozások, amelyek kezelése

és mielôbbi, minél nagyobb arányú be-

szedése jelentôs odafigyelést és munkát

igényel az adóhivatal munkatársaitól.

A hátralékok felszámolására több

eszköz is rendelkezésre áll. A legegy-

szerûbb a fizetési felszólítás. Erre álta-

lában kis összegû tartozás esetén kerül

sor, és nem minôsül végrehajtási cselek-

ménynek.

Amennyiben a fizetési felszólítás

nem vezet eredményre, továbbá jelentô-

sebb összegû tartozás esetén a hivatal

többféle cselekményt foganatosíthat,

melyek közül magánszemély esetében a

leggyakrabban a jövedelem letiltást al-

kalmazzák, bankszámlával rendelkezô

adózók esetében pedig az azonnali be-

szedési megbízás kibocsátását, illetve

ingó- és ingatlan végrehajtást. A felso-

roltak végrehajtási cselekménynek mi-

nôsülnek, jogkövetkezmény társul hoz-

zájuk. A végrehajtási cselekmények al-

kalmazásában kötelezô sorrendiség

nincs, így amennyiben a tartozás össze-

ge, illetve az adózó vagyoni és jövedel-

mi viszonyairól rendelkezésre álló in-

formációk indokolják, célszerû vagyon-

feltárást végezni és ezt követôen ingó és

ingatlan végrehajtást alkalmazni.

A vagyonfeltárás felöleli az adózó

teljes – ingó és ingatlan csoportba so-

rolható – vagyonának áttekintését.

Mindkét csoport a vagyonelemek széles

körét foglalja magába: az ingóságokhoz

sorolandók a napi használati eszközö-

kön túl többek között a muzeális tár-

gyak, a nemesfémek, a hazai és a külföl-

di fizetôeszközök, vagyonrészek és üz-

letrészek, gépjármûvek és légi jármû-

vek, a különbözô követelések. Az ingat-

lanok köre jelentôsen szûkebb, csopor-

tosításuk alapvetôen használati funkció-

jukhoz köthetô, úgy mint lakó-

ház, irodaépület, gyárépület,

raktárcsarnok, stb. A hátralék-

kezelés során a vagyonfeltárás

elsôsorban a pénzintézeteknél

elhelyezett megtakarításokra, a gépjár-

mûvekre és az ingatlanokra irányul.

Az adóhivatal a kor követelményei-

nek megfelelô modern számítástechni-

kai eszközökkel rendelkezik, melyekkel

hatékony számítástechnikai programok-

kal korszerû, naprakész nyilvántartó

rendszerekhez kapcsolódhat. Ennek kö-

szönhetôen ma már az adóhivatal dol-

gozói irodai asztaluk mellôl elvégezhe-

tik a hátralékos adózók vagyonfeltárását

a központi gépjármû és ingatlan nyil-

vántartási rendszerekbôl is.

Emellett természetesen nem mellôz-

hetô a végrehajtók helyszíni – adózó

lakhelyén, illetve gazdálkodó székhe-

lyén, telephelyén lefolytatott – eljárása

sem.

A nyaralás nem csak az otthon hagyott kedvenceket viseli meg, hanem az itt-hon felejtett nyomatókat is. Nyár végén rendszeresen kapunk tönkrement tin-tasugaras nyomatókat, amiket akkor már sajnos nem lehet megmenteni. Mi abaj oka és hogyan lehet megelôzni?

A nyaralás alatt legtöbben készítünk fényképeket és ezek természetesen digitálisképek. Hazaérkezés után a legjobbakat sokan szeretnék kinyomtatni és néhányanazzal szembesülnek, hogy a mûködôképesen letett színes tintasugaras nyomtatósajnos nem nyomtat. Igen, a sokat emlegetett beszáradás jelenségével állunkszemben. Ez igen sok gép halálát jelenti minden szezonban, de egy nagyon kisodafigyeléssel megelôzhetô.

Miért következhet ez be?

Képzeljen el egy hajszálat. Ezt vágja száz részre – hosszában. Nagyjából ez anyomtató fúvókája, ezen „közlekedik” a tinta. Képzeljen el egymás mellett ezer ilyenméretû csövet. Ez a tintapatron, körülbelül ennyi csövecskét tartalmaz.

Tegyen ezekbe a csövekbe olyan folyadékot, aminek a papíron 1-2 másodpercalatt meg kell száradni. Ugye ön sem szokott perceket várni, amire hozzányúlhat anyomtatott papírhoz? Ezt az egészet melegítse fel 60-65 celsius fokra, ez nagyjá-ból a kazánból kijövô forró víz hômérséklete. Egy ablak alatt tárolt nyomató belse-jében nyáron akár ekkora hômérséklet is lehet, gondoljon csak a napon álló autóbelsejére. A fúvókák százait, esetleg ezreit egy kis gumi harang védi a kiszáradás-tól, ami nyilván jó, de nem tökéletes légmentes zárást biztosít.

Ön mekkora összegbe fogadna, hogy több hetes ilyen hômérséklet után egyet-len kis fúvókába sem száradna bele a tinta?

Ez az esélye annak, hogy egy tintasugaras nyomtató az ablak alatt a nyár vé-gén tökéletesen mûködni fog.

Mit lehet tenni a beszáradás ellen?

A beszáradás ellen könnyû a védekezés, csupán egy kis odafigyelést igényel. Eze-ket a gépeket idônként meg kell mozgatni, valamennyit nyomtatni velük. Ez az idô-szak normál hômérsékleten optimálisan egy hónap. Nyáron viszont egy lakásbanárnyékben is akár harminc-negyven fok is lehet, ilyenkor célszerûbb ezt két-háromhetenként megtenni.

A nyomtatásban legyen egy kis fekete szöveg és egy pici színes kép, hogy aszínes tinták is frissüljenek, megmozduljanak a rendszerben.

A nyár végére így nem bosszúságra és többletköltségre, hanem szép, sajátnyomtatású emlékképekre számíthat.

Mekkora értéket védhet meg így?

Egy fejjel egybeépített nyomtatópatron 3-10 ezer forint. ( A patron alján ott van egykis réz felület, kis pontokkal.) Ha viszont az ön nyomtatójában csak kis mûanyag tar-tályt kell cserélni, akkor a fúvókák a gépben vannak és ha beszáradnak, akkor bi-zony az egész gépet kell kidobnia.

Ez érvényes a legolcsóbb, alap kivitelû gépre, de a faxoló, másoló, kártyaolva-sós, színes kijelzôs nyomtató csodákra is. Sok éves tapasztalatunk alapján a tinta-sugaras nyomtatók 80-90%-át a fej beszáradása miatt kell kidobni. Ha egy kicsi fi-gyelmet rászán, nyár végén nem az öné lesz a következô.

Bôvebb információt, segítséget ezen a linken talál:www.NyomtassOkosan.hu/patron-beszaradas

Bízom benne, hogy önt vagy ismerôseit sikerül ezúton is valamennyi bosszúságtólés költségtôl megkímélni. Szép nyarat, sok szép élményt kívánok önnek is!

Harman Tiborwww.NyomtassOkosan.hu

Veszélyben a nyomtatója?

Vagyonfeltárás a végrehajtási eljárásban

Page 34: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

Saturn Service Kft. ● 7632 Pécs, Siklósi út 45. ● Tel.: 72/448-203 ● web: www.saturnservice.hu

Az Ablak Birodalom Kft. egyik ügyve-zetô tulajdonosa a Saturn Service Kft.Subaru Foresterének legerôsebb válto-zatát próbálta ki.

— Régebben használtam egy

Subaru Legacy Outback-et, és nagyon

szerettem. Talán az volt életem egyik

legjobb autója. Erôs, tágas, hihetetlenül

stabil, saját egyéniséggel rendelkezô au-

tó volt, egyetlen apró hibával, hogy 12-

13 literes fogyasztás párosult a körülbe-

lül 250 lóerôhöz. Ez nem is lett volna

elfogadhatatlanul sok, de évi harminc-

ezer kilométert autózok, így egy dízel

sokkal gazdaságosabb.

— A Forester 240 lóerôs, viszont a

tesztautó fogyasztásmérôje 8,8 litert

mutat, ez már a fájdalomküszöbön

belül van?

— Nem is tudom elképzelni, hogy

éri be ennyire kevés benzinnel a

Forester. A gyári átlag ugyan 8,5 liter,

de ebben a kategóriában a dízelek kér-

nek ennyi gázolajat, jóval kisebb telje-

sítménnyel. Kíváncsi lennék a dízel

Forester fogyasztására is, biztosan az is

meglepôen kevés lenne. Ha választani

kellene, az élményfaktor miatt mégis

ezzel a motorral kérném.

— 240 lóerô nem sok egy SUV-

ban?

— Ez pontosan az a teljesítmény-

többlet, ami ahhoz kell, hogy ott legyen

a mosoly a szánk sarkában, amikor bele-

ülünk a kocsiba. Nem kell száguldozni

ahhoz, hogy kihasználjuk, átlagos hét-

köznapi közlekedésnél is érezhetô és él-

vezhetô. Ezt szerettem annak idején az

Outbackben is, ezért olyan kellemes él-

mény az a fél év, amit együtt töltöttünk.

A Subarunál amúgy is hagyománya van

az erôs boxereknek, mindenki ismeri az

Impreza izgalmasabb változatait.

— Igen a boxer, az egyik Subaru

védjegy. A 21. században érdemes

még kitartani az egyedi megoldások

mellett?

— Mindenképpen. Ha a motorhang-

ra gondolunk, akkor nem biztos, mert a

remek zajcsillapítás miatt ritkábban

hallható az a lúdbôröztetô hang, amit

úgy szeretünk, de ha kicsit odalépünk,

megérkezik az is. Az alacsony építésû

boxermotor a súlypontot is lejjebb viszi,

és ez a remek úttartás és élvezetes ve-

zethetôség egyik titka.

— A másik pedig a szintén márka-

védjegynek számító szimmetrikus

összkerékhajtás.

— Azt hiszem ennek elônyeit nem is

kell ecsetelni. A cégünk Komlón gyártja

a nyílászárókat és az árnyékolókat, így a

komlói szerpentinen sokat autózom. Ez-

zel a Foresterrel természetesen bármi-

lyen idôjárási körülmények közt odaér-

nék. Sôt száraz úton is élmény egy

Subaruval kanyarogni. Agilis, biztonsá-

gos, gyors, egyszóval jó szórakozás

minden kanyar. Nem véletlenül Svájc-

ban a legnépszerûbb a Subaru, náluk té-

len-nyáron remekül kihasználható egy

ilyen autó.

— Sokan azt mondják, Magyaror-

szágra nem kell összkerékhajtás.

— Télen a Mecsekre azért nem árt.

De nem szabad elfelejteni, hogy nem

csak a továbbhaladási képességre kell

gondolni, hanem a minden körülmé-

nyek közt jelen levô biztonsági tartalék-

ra is, amit ez a rendszer nyújt.

— Ez a fajta biztonság is fontos

önnek?

— Mióta két kisgyermek édesapja

vagyok, még fontosabb lett. Ma már egy

ilyen kategóriájú autóban természetes a

passzív biztonsági eszközök jelenléte.

Légzsákok, ütközésvédô rendszerek,

biztonsági utascella elég az ötcsillagos

törésteszthez. Ha feljebb akarunk lépni

AUTÓTESZT34 Dél-Dunántúli Gazdaság

Autóteszt: Oszvald András– Subaru

Page 35: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

biztonság terén, akkor olyan autót kell

választani, amellyel el tudjuk kerülni

balesetet. Egy erôs motor, vagy a jobb

kanyarstabilitás ilyen pluszt jelent.

— Egy jó autóhoz a tökéletes me-

chanika mellé sok egyéb tulajdonság

is társul, hogy tetszett önnek a

Forester utastere?

— Japán autós a beltér, talán egye-

dül a kis zöld kvarcóra hiányzott a töké-

letes japánhangulathoz. Az ülésfûtés

gombjai és az ajtók zárására szolgáló

gombok olyanok, mint 20 éve, itt talán

lehetett volna némi fejlôdés. Azért is,

mert az összkerékhajtás üzemmód-

választója nagyon szép lett, nagy a

kontraszt a mellette levô, egyszerûbb

kapcsolókkal. De ez csak apróság, ezen

kívül logikus, átgondolt, minôségi

anyagokból felépített utastér a

Foresteré. Kényelmesek az ülések, ele-

gendô a tér, szépek a mûszerek, elöl

nem találok kifogásolnivalót. Élhetô,

kellemes autóban ülünk.

— A hátsó ülések elôtt már ráné-

zésre is sok a hely.

— Pazar a térkínálat, már az is meg-

fordul a fejünkben, hogy szinte felesle-

gesen sok a tér. Két kisgyerekkel vi-

szont ideális, ha ekkora a hely, mert

könnyû berakni a gyerekülést, és az ap-

ró lábak sem érik el az elsô ülések tám-

láját. Felnôtteknek is pompás helyük

van hátul, sok ezer kilométeres utakon

is kényelmes lehet a Forester. Két apró

hibát viszont találtam. A könyöklô há-

tulján nincs plusz légbeömlô. Ez meg-

magyarázható azzal, hogy a könyöklô-

ben egy nagyon hasznos, mély rekeszt

alakítottak ki. Arra viszont nem találok

magyarázatot, hogy miért csak az

utasülés hátulján van zseb, a vezetôol-

dalira miért nem jutott.

— Az utastér igazi utazóautóvá te-

szi a Forestert, a csomagtartó is ele-

gendô egy nyaraláshoz?

— Ha az 505 literes katalógusadatot

nézzük, akkor mindenképpen. Ránézés-

re viszont kisebbnek tûnik. Lehet, hogy

egy közös nyaralás kellene, hogy kide-

rüljön, befér e minden.

— A tágas karosszéria titka, hogy az

elôdökhöz képest megnôtt a Forester, a

márkajegyek megmaradtak-e?

— Ha oldalról nézzük, szerencsére

még mindig felsejlik a klasszikus ba-

kancsforma. Ez a nagyon laposan beépí-

tett boxernek köszönhetô. Még így is

megdöbbentô, hogy ha felnyitjuk a mo-

torháztetôt, mennyire mélyen van a mo-

tor. A kocsi orra szép lett, elsô pillantás-

ra nem találtam a nappali menetfényt,

de aztán meglett, ízlésesen integrálták a

fényszóró köré. A felnik nagyon muta-

tósak, és a Forester hátulnézete sem

unalmas. A két kipufogó sejteti ugyan,

hogy nem akármilyen motor került bele,

de még így is tud meglepetést okozni a

mögötte jövôknek.

— Az automataváltó mennyire il-

lik egy ilyen sportos terepjáróba?

— Tökéletes választás. Jól reagál a

vezetési stílus változásaira, finoman

kapcsol. Sôt nem is kapcsol, hiszen fo-

kozatmentes automatáról van szó, tehát

nincsenek klasszikus fogaskerekek a

váltóban. Ezt annyira jól leplezi, hogy

fel sem tûnik a különleges technika,

nyoma sincs a fokozatmentes váltók

elônytelen tulajdonságainak. Vezetés

közben csak azt érezzük, hogy egy na-

gyon jól sikerült automatát kapott a ko-

csi, ami kitalálja a gondolatainkat.

— A csúcsmodellben ülünk, ami

közel 12 millió forintba kerül, érték-

arányos?

— Ha ár-érték arányban nézzük ez a

legjobb vétel. A felszereltség hiányta-

lan, panorámatetô, tolatókamera, tem-

pomat, navigáció, kulcsnélküli indítás,

bôrkárpit került az autóba, ezek a leg-

fontosabbak. Az utastér nagyszerû, a

helykínálat pazar, és ezekre még rátesz

egy lapáttal a fantasztikus hajtáslánc és

a 240 lóerôs motor. A dízelpártiak vehe-

tik dízellel, szerencsére az is boxer, de

én mindenképpen ezzel a motorral és

csúcsfelszereltséggel választanám.

T.R.

Lökettérfogat: 1998 cm3

Maximális teljesítmény: 240 LE 5600/minMaximális nyomaték: 350 Nm 2400-3600/minSaját tömeg: 1613 kgCsomagtér: 505 lMaximális sebesség: 221 km/hGyorsulás 0-100 km/h: 7.5 sÁtlagfogyasztás: 8.5 lAlapár (Comfort): 11.300.000 FtFontosabb alapfelszerelések: elsô-, oldal- és füg-gönylégzsákok, térdlégzsák, kétoldali automata klí-maberendezés, VDC menetdinamikai rendszer, mo-toros csomagtérajtó, hátsó szintszabályzás,start/stop automatika, tolatókamera, multifunkciósbôrkormány, ablaktörlôlapát jégtelenítô, keréknyo-más ellenôrzô rendszer

A TESZTAUTÓ ADATAI:

AUTÓTESZT 35Dél-Dunántúli Gazdaság

Forester 2.0 XT

Page 36: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

EGYETEM Dél-Dunántúli Gazdaság36

Dr. Zoltán Erzsébet Szeréna, a PTE PollackMihály Mûszaki és Informatikai Kar docense.Másfél évtizede foglalkozik kiemelten irodaépüle-tekkel, jelenleg folyó kutatásának témája „Meglé-vô irodaépületek átalakítása az információs tár-sadalom igényei szerint a hatékonyabb mûkö-dés, fenntarthatóság és környezettudatosságjegyében”. A dinamikusan változó munkamód-szerek használatát egy hagyományos munkakör-nyezet nem támogatja, a térstruktúra újragondo-lása elengedhetetlen. A kutatás eddigi eredmé-nyei szerint az átalakítás a szerkezet megtartá-sával a fenntartható fejôdés szempontjából azesetek többségében kedvezôbb az életciklusonbelüli épületbontás ökológiai lábnyomához viszo-nyítva. Ezen a területen ajánlott mûszaki és kuta-tási együttmûködést tárgyalófeleinek.

Zagorácz Márk és Dr. Borsos Ágnes aSzentágothai János Kutatóközpont Smart City

Technologies Building Information Modeling(BIM) számos díjjal jutalmazott kutatócsoportjátképviselték. A PTE Pollack Mihály Mûszaki és In-formatikai Kara élen jár a BIM technológia hazaioktatásában, így a kutatócsoportban az oktatókés doktoranduszok mellett számos hallgató is te-vékenykedik.

Eredményeik között mindenképp meg kellemlíteni, hogy kidolgoztak egy eljárást, amivel ahazai, forráshiányos gazdasági környezetben ishasznosítani lehet a BIM technológia elônyeit azépítôiparban. Bíznak benne, hogy az elkészültmintaprojektjeikkel bizonyítani tudják a szakmá-nak, hogy a fenntartható építészet nem többlet-költség, hanem megtérülô befektetés. A csapatmunkásságára már a nagy ipari szereplôk is felfi-gyeltek, így a kutatócsoport tagjai közül többenmeghívást kaptak a Graphisoft kiemelt nemzet-közi felhasználói számára szervezett konferenci-ájára.

A Smart City Technologies Group keretébenaz élhetôbb városok kialakításának koncepciójaáltal vezérelt gondolkodás az épületek felújításá-ban a költség- és mûködésbeli, fôképp energeti-kai hatékonyságot tartja szem elôtt. A BIM segít-ségével feltérképezhetôk a kritikus, illetve legin-kább megtérülô beavatkozási pontok és designlehetôségek. Mûszaki, kutatási, befektetési éskereskedelmi területen keresték az együttmûkö-dô partnereket Bécsben.

— Mi volt az, ami miatt a bécsi rendezvé-nyen való részvétel mellett döntöttek?

Dr. Borsos Ágnes: A gazdasági helyzet je-lentôsen befolyásolja a lakáspiac helyzetét. Az újépítésû lakások száma drasztikusan csökken,így a meglévô épületállományunk állagmegôrzé-se kiemelt szerepet kaphat. A konferencia a fenn-tartható épület felújítás osztrák példáit mutatta

be, ami számunkra is egy követendô példa kell,hogy legyen. A megvalósult projektek nagyon jópéldaként szolgálnak, fontosnak tartjuk a felújítá-sok során alkalmazott innovatív termékek, illetvea speciális, egyedi megoldások bemutatását azoktatásban és alkalmazását a hazai gyakorlat-ban. A konferencia lehetôséget adott személyestalálkozóra is a témában elkötelezett európai cé-gek képviseleteivel, akik közül többet meg is hív-tunk a karunkra.

Zagorácz Márk: Az elmúlt években nagyonsok innovatív technológia jelent meg a Pollackonkutatási témaként és az oktatásban egyaránt.Minden szakterületen, a közlekedéstôl a gépipa-ron keresztül az építészetig az energiatudatos-ság és fenntarthatóság vált és válik egyre inkábba legfontosabb elvárássá. A jármûfejlesztésben anemzetközi versenyeken a Pollack Eco Teamévek óta dobogós helyezéseket ér el, informatikaiinnovációs elismertségünket is egyre több nagy-vállalat jegyzi, legutóbb például az NVIDIA hoztalétre a Pollackon az elsô magyarországi hivatalosCUDA oktatási központját.

Az építészetben és a várostervezésben, illet-ve a hozzájuk kapcsolódó üzemeltetési feladatokellátásában szintén kiemelkedô teljesítményt tu-dunk felmutatni, ehhez ad most egy nagyon nagytöbbletet az épületinformációs modellezés. Az ál-talunk oktatott és alkalmazott BIM munkafolya-matoknak köszönhetôen az esztétikai minôségmellett a pénzügyi, idôbeni és technológiai meg-valósíthatóságra is fokozott figyelmet tudunk for-dítani.

Kíváncsiak voltunk, hogy tôlünk nyugatra(délre és északra) milyen megoldásokat ismer-nek, esetleg van-e olyan alkalmazási terület, ami-ben elôrébb vagyunk szomszédjainknál.

Dr. Zoltán Erzsébet Szeréna: A konferenciatémája a kutatásom szempontjából fontos, új is-meretek szerzésének lehetôségét vetítette elôre.Az energiatudatosság megközelítése nagyonsokrétû, összetett szempontrendszeren alapul,bár még leginkább a megújuló energiák haszná-lataként él a köztudatban (az épületburok foko-zott hôszigetelô képességével kiegészítve), a tu-datos, ésszerû, optimalizált téralakítás ugyan-ilyen mértékben hozzájárulhat egy rendszerfenntartható mûködtetéséhez.

— Ha jól emlékszem, a vitaindító elôadá-son és a panelbeszélgetések során még nemvoltak teljesen biztos benne, hogy jó helyenjárnak – egyetemi docensként, tanársegéd-ként, kutatóként sok szakmai konferenciánmegfordultak már. A délután folyamán – aszakmai kapcsolatépítô program elindulása-kor – mintha javult volna a vélemény.

Aktívan építi kapcsolatait A 2014. május 27-28. között Bécsben meg-rendezett Sustainable Building andRefurbishment (Fenntartható Építészet ésFelújítás) konferencián és szakmai kap-csolatépítô rendezvényen a Pécsi Tudo-mányegyetem három oktatója, illetve szak-értô kollégája is részt vett, ôket kérdeztüktapasztalataikról. A Pécs-Baranyai Keres-kedelmi és Iparkamara, mint az EnterpriseEurope Network partnere, társszervezô-ként támogatta a rendezvényt.

Az 55 országban jelen lévô EnterpriseEurope Network számtalan sikeres rendez-vényt szervez, melyek legfôbb célja a part-nerségi megállapodások megkötéséneksegítése. Az ausztria eseményrôl pozitívannyilatkozik a 145 résztvevô, akik 308 hiva-talos, és természetesen jóval több infor-mális tárgyalást bonyolítottak le.

Page 37: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

EGYETEM 37Dél-Dunántúli Gazdaság

Dr. Zoltán Erzsébet Szeréna: A panelbe-szélgetések talán számunkra, építészek, kutatókszámára nem hordoztak annyi újdonságot, hi-szen feladatunk részét képezi tágabb környeze-tünk intézkedéseinek, távlati céljainak ismerete,ugyanis Magyarország felé is hasonlóak EU-tagságunk révén az elvárások. A beszélgetésbenrésztvevô kamarai szakemberek a környezô or-szágok energiatudatos építészet iránti elkötele-zôdését, intézkedési terveit ismertették néhányösszehasonlító adat alapján, amibôl bárki gyor-san értékelhette az adott ország viszonyait. A pa-nelbeszélgetések tanulsága szerint az osztrákok-nál van a „bölcsek köve”, az igazi know-how, hi-szen ôk már évtizedes tapasztalatokkal rendel-keznek e téren, ellentétben pl. az Egyesült Király-sággal, ahol még a kétrétegû, hôszigetelô üvege-zés használata sem standard.

Zagorácz Márk: Sokszor viccelôdünk, hogya konferenciákon a kávészünet a leghasznosab-ban eltöltött idô... Ez valójában tényleg így van:az elôadások és prezentációk jó áttekintést ad-nak a konferencia témájáról, de igazán profitálnia személyes találkozásokból és beszélgetések-bôl lehet. A bécsi konferencia ebbôl a szempont-ból különösen érdekes volt, mivel már a regiszt-ráció során lehetôség volt B2B beszélgetéseketis szervezni, ahol tevékenységi-, illetve érdeklô-dési kör szerint találhatták meg egymást a részt-vevôk. Így a délutánra szervezett rövid kapcsolat-építô találkozók jó alapot adtak ahhoz, hogy a kö-tetlenebb programokon kibontakozzanak a szak-mai megbeszélések.

— Az osztrákok kitettek magukért mindentéren. Jól sikerült a networking vacsora, amegvalósult projekteket (épületeket) érdemesvolt megtekinteni. Visszagondolva, önöknekmi volt a leghasznosabb vagy legkellemesebbélmény?

Dr. Zoltán Erzsébet Szeréna: Bár a kapcso-latépítô, kooperációs beszélgetések megszerve-zése igen izgalmas volt, a kötetlen, spontán infor-mációáramlás a szünetekben, illetve a kirándulá-son sokkal intenzívebben mûködött.

Zagorácz Márk: Leghasznosabb élmény:számos prezentációt tartottam már a BIM-rôl és akutatásainkról, talán nem is eredménytelenül. Vi-szont nem voltam még olyan helyzetben, ahol 10perc alatt kellett felkelteni az érdeklôdést és„eladni“ a tudásunkat, mindenfajta segédanyagés illusztráció nélkül. Ezt a kommunikációs tech-nikát mindenképp gyakorolni fogom a legköze-lebbi ilyen alkalom elôtt!

Legkellemesebb élmény: nagyon precíz ésösszehangolt szervezés, kifogástalan ellátás, tar-talmas szakmai kirándulás.

Dr. Borsos Ágnes: Nem emelném ki egy ré-szét sem a konferenciának. Számunkra egészé-

ben egy nagyon hasznos tapasztalat volt, meg-hallgatva az elôadásokat, a partnertalálkozót, anetworking vacsorát és a kirándulást egyaránt,hiszen mindegyiknek az apropója a kapcsolatépí-tés volt, amit az osztrákok a jól megválasztottprogramokkal, helyszínekkel nagyon könnyûvétettek, mert a kellemes légkör, az inspiráló szitu-ációk egyértelmûen ösztönözték a beszélgetése-ket és a kapcsolatépítéseket segítették.

— Azt kérte, legközelebb is értesítsem, hahasonló programot szervezünk. Ezt vehetemúgy, hogy ajánlaná kollégáinak is?

Dr. Zoltán Erzsébet Szeréna: Feltétlen. Azúj információk, ismeretanyagok nem közvetlenüla kutatásom szempontjából fontosak, mivel ah-hoz csak áttételesen köthetôk, viszont a Kar szá-mára jelentôs kapcsolatokat sikerült szerezni, ésbiztos vagyok benne, hogy ebbôl akár rövidebbtávon profitálhat építészképzésünk, ami egy ha-sonló programon való részvétel hasznosságát ki-emelten igazolja.

— Talán önnek lehetett a legnehezebb akétnapos elszakadás otthonról, miután nem-rég született meg kisfia. Remélem, nem bántameg, hogy így döntött!

Zagorácz Márk: Mondhatom, hogy alvásszempontjából edzésben voltam a sûrû program-ra! Valóban, egyrészrôl nagyon érdekelt a konfe-rencia, másrészrôl viszont maradtam volna a 10napos kisfiam mellett itthon. Végül feleségem tá-mogatása és a viszonylag rövid távollét miatt arészvétel mellett döntöttem. Tapasztalatszerzésszempontjából egyértelmûen nem bántam megaz utazást! Bízom benne, hogy a kialakított kap-csolatokból fakadó elônyök is igazolják majd dön-tésemet.

A szervezôk munkáját itt is szeretném ki-emelni: gyakorlatilag állandó internet kapcsolatállt rendelkezésre nem csak a konferencia, de az

utazások ideje alatt is, így fél szemmel mindigtudtam követni, hogy mi történik itthon.

— Beszélne néhány szót kutatási témájá-ról? Úgy tûnt, értékes szakmai kapcsolat ala-kulhat ki egy svéd kollégával.

Dr. Borsos Ágnes: A kutatási területem apanellakások belsôépítészeti átszervezése, a pa-nellakásokban rejlô lehetôségek bemutatása.Svédországban és Finnországban is épültekházgyári lakások, ezek az államok is ezen házakés lakások rehabilitációjával foglalkoznak, sokesetben náluk sem a bontás a cél, hanem hogyolcsó, élhetô és jól mûködô lakásokat alakítsanakki a mára elavult épületállományból. A svéd kolle-gával kialakult kapcsolat számomra azt a lehetô-séget rejti magában, hogy az ezekben az orszá-gokban szerzett felújítási tapasztalatokat itthonhasznosítani tudjuk úgy, hogy leszûrve a tapasz-talatokat helyspecifikus megoldásokat adunk afelmerülô problémákra.

— Magyar, finn, görög, svéd, és más po-tenciális partnerek. Reméljük, sikerrel járnak,és a PTE profitál az önök aktivitásából!

Dr. Borsos Ágnes: Fontosnak tartjuk, hogya piacon megjelenô innovatív megoldásokat betudjuk mutatni az oktatásunkban, így biztosítvahallgatóink számára a piacképességet. A megis-mert partnerekben, forgalmazókban is ezt a po-tenciált látjuk.

Más külföldi egyetemek is részt vettek a kon-ferencián, a velük történt kapcsolatfelvételek hall-gató-, illetve oktatócserét és közös pályázati le-hetôségeket is rejtenek magukban.

Ezeket a kapcsolatokat akár levelezéssel iski lehetne építeni, de egy személyes találkozónagyon sokat segít az információcserében és alehetôségek gyors feltérképezésében. A tényle-ges partnerségi viszony kialakításához szüksé-ges idôt is jelentôsen csökkenti a kölcsönösenmegismert szándékok ismerete, így az együttmû-ködések sikeresebbek és hatékonyabbak lehet-nek a késôbbiekben. Remélem, hogy errôl hama-rosan be is számolhatunk!

a Pécsi Tudományegyetem

Page 38: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

MÁTRAI MELLÉKLET Dél-Dunántúli Gazdaság38

Gyöngyös és a Mátra turisztikai szempontból

elválaszthatatlan, a város közigazgatási terü-

letére esik Mátrafüred, Sástó, Mátraháza és

Kékestetô. Ebbôl adódóan sokszínû kínálat

várja a vendégeket.

Fedezd fel Gyöngyöst,

Sokan a Mátrába tartva csak átmennek Gyöngyösön, így

kihagyva az Orczy Kastélyt, melyben az ország egyik legna-

gyobb természettudományi kiállításának helyet adó Mátra

Múzeum található, a Ferencesek Mûemlékkönyvtárát, a Szent

Korona Ház Egyházi Kincstárgyûjteményét, valamint a Váro-

si Könyvtár Hermann Lipót kiállítását és a Huszár Lajos

Éremtárat. A hangulatos belváros, a Fô tér, számos rendez-

vény helyszíne, melyek közül kiemelkedik a

Gyöngyösi Szüreti Napok, a Veteránautó Ta-

lálkozó, a Gyöngyösi Bornapok, a GYÖNGY

Nemzetközi Folklórfesztivál és a decemberi

Gyöngyösi Advent. Aki a nyári forróságban

egy kis hûsölésre vágyik, annak ott a városi

strandfürdô. A Borpalota épületében pedig

megízlelhetjük a híres mátrai borokat. Gyere-

keknek kihagyhatatlan program a város határában lévô kisál-

latkert, valamint az Orczy Kastély mellôl induló kisvasút,

mellyel Mátrafüredre érve meglátogathatjuk a Palóc Néprajzi

Magángyûjteményt.

Aki vállalja a felelôsséget, és mindezt kihagyva egyenesen

a Mátra-felé veszi az irányt, még Mátrafüred elôtt találja a hí-

vogató Farkasmályi pincéket, remek mátrai borokkal, vendég-

szeretô házigazdákkal. Mátrafüredrôl kellemes sétákat tehe-

tünk a megszépült Sástóra, ahol csónakázással, tanösvényen

tett kirándulással és a kilátóból a mátrai panorámával tehetjük

színesebbé napunkat. Nem messze az Oxygen Adrenalin Park-

ban bátorságunkat tesztelhetjük, nyári bobpályán, függôhí-

don, kalandparkban... Kirándulásainknak, túráinknak kiváló

kiindulópontja lehet a mátrafüredi Hegyi Sportok Bázisa, ahol

többek közt vezetett segway, monster roller és mountain cart

túrákra jelentkezhetünk. Hazánk legmagasabb pontja is itt ta-

lálható, Kékestetô, ahol a szubalpin klímán valóban felléle-

gezhetünk! Télen pedig a mátrai sípályák várják a havas spor-

tok szerelmeseit.

Gyöngyös és környéke szállás kínálatában könnyedén

megtalálhatja bárki az igényeinek megfelelô szállást, legyen

az a 4*-os Lifestyle Hotel Mátra, vagy a 3*-os Hotel Opál. A

természetkedvelôk részére pedig tökéletes választás lehet a

4*-os Mátra Kemping Sástón.

A Mátrában kiváló éttermekben kóstolhatják meg a mátrai

ízeket az ide látogató turisták. A Vincellér Étterem magyaros

ételeivel, a Kékes Étterem nemzetközi konyhájával várja a

vendégeket.

Mindezek után nem lehet kérdés, hogy miért érdemes ellá-

togatni hozzánk!

Page 39: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

MÁTRAI MELLÉKLETDél-Dunántúli Gazdaság 39

és a varázslatos Mátrát!

P R O G R A M O K

II. Palóc VilágtalálkozóAugusztus 8-10.

Helyszín: Gyöngyös MMK, Barátok tere,

Vak Bottyán János Katolikus Szakközépiskola udvara

Információ: 37/311-155, www.gyongyos-matra.hu

XIV. Gyöngy Nemzetközi

FolklórfesztiválAugusztus 15-20.

Helyszín: Gyöngyös, Vak Bottyán János Katolikus

Szakközépiskola udvara

Információ: 37/311-155, www.gyongyos-matra.hu

Gyöngyösi Szüreti Napok

és Fehérbor FesztiválSzeptember 19-21.

Helyszín: Gyöngyös, Fô tér

Információ: 37/311-155, www.gyongyos-matra.hu

Gyöngyösi AdventDecember 4-24.

Helyszín: Gyöngyös, Fô tér

Információ: 37/311-155, www.gyongyos-matra.hu

Bôvebb információk a www.gyongyos-matra.huhonlapon találhatók.

Page 40: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

MÁTRAI MELLÉKLET Dél-Dunántúli Gazdaság40

Page 41: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

MÁTRAI MELLÉKLET 41Dél-Dunántúli Gazdaság

– Gyermekeknek 1 alkalom Kalandpark-használat,vagy 30 perc íjászat

– 2 órás kerékpárbérlés a családnak,vagy a gyermek nélkül érkezô vendégeinknek

CSOMAGAJÁNLATUNK (min. 5 éj esetén) IDEÁLIS EGYHOSSZABB NYÁRI PIHENÉS AKTÍV ELTÖLTÉSÉHEZ!

Új lobby bárLátványkonyha a Panoráma ÉtterembenKibôvített kültéri bio rönkszauna merülômedencévelKültéri medenceÚj csendes wellnessÚj élményzuhanyok

Hunguest Grandhotel Galya****3234 Galyatetô, Kodály Zoltán sétány 10.Tel.: 37/576-501 • Fax: 37/376-015E-mail: [email protected]: www.grandhotelgalya.hunguesthotels.huSkype: Hunguest Grandhotel Galya

C s a l á d i v a k á c i ó a M á t r á b a n !

Már 12.000 Ft / fô / éj ártól, félpanziós ellátással

Nagy kivetítôn követhetik a futball világbajnokság meccseit és aForma 1 versenyeit • Kedvenceit térítésmentesen fogadjuk • TREKbiciklis hétvége • Felfrissülés Katus Attilával • Zumba hétvége BenkôGabriellával • Konyhai praktikák Benke Laci bácsival • Aerobic hétvégeBóta Gáborral • Augusztus 20-i hétvége Bereczki Zoltánnal

+ EXTRA

Megújultunk!

Nyáron is folytatódik a program- és sztárözön!

A Mátra lábánál lévô történelmi pincesorra, Farkasmályba hívjuk Önt a Borhotel Sziluettbe!

Tradicionális palóc ételkülönleges-ségekkel, kreatívan megújult, hagyo-mányos ételválasztékkal és családipincészetünkbôl széles borválasztékkalkényeztetjük a gasztronómia rajongóit.

CÉGES RENDEZVÉNYEK:Partnertalálkozók

Egy borvacsora, széles mátrai borkínálatunkkal,hagyományokat ôrzô és a modern kor vívmányaitötvözô ételeinkkel a legkeményebb üzleti tárgyalás isélménnyé válik.Meetingek

Teljesen szeparált helyiségeink, technikai felszerelt-ségünk, kedvezményes ajánlatú büféasztalaink tesziksikeressé és kellemessé a meetingeket.Csapatépítô tréningek

Nálunk minden lehetôséget egy helyen és teljeskörûen megkap, hogy munkatársai között a teljesösszhang legyen.

Látogasson el honlapunkra bôvebb információkért: web: www.hotelsziluett.hu • e-mail: [email protected].: 37/309-074 • mobil: 70/315-9645

Page 42: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnaykonferencia terme igényes belsôépítészeti ki-alakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô ele-mekkel és teljes technikai háttérrel kibérelhetô.

● nagyon jó minôségû kihangosítás● teljes audio-vizuális eszköztár● sokpontos internet hozzáférés● mobil szavazó rendszer● 100 fôs szinkrontolmács rendszer● klimatizált légtér

A helyiség sokrétûen tudja kiszolgálni a különbözôrendezvényszervezési igényeket. A konferencia te-rem hangszigetelt, mobil falrendszerrel két kisebbteremre választható, de mindkét részben a felso-rolt technika önállóan is alkalmazható.

A konferencia terem mellett étterem áll a részt-vevôk rendelkezésére, mesterszakácsaink hagyo-mányos éttermi kiszolgálással, és fogadással isvárják a vendégeket. Lehetôség van hideg büfé,kávé és ital szervírozására is.

További tárgyalók segítik a konferenciák szek-ciómunkáját. A 24 fôs (a hangszigetelt falrendszerzárásával két 12-12 fôs) számítógépes oktatóte-rem is rendelkezésre áll.

A résztvevôk számára zárt, 60 férôhelyes par-kolóhelyet tudunk biztosítani.

Konferencia teremIGÉNYESEKNEK!

HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság42

Befejezôdött Sikfürdô napelemes rendszer telepítése

Az Új Széchenyi Terv keretében meghirdetett „Helyi hô, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal”címû pályázaton Sikfürdô Szolgáltató Korlátolt Felelôsségû Társaság vissza nem térítendô támogatást nyert el napelemesrendszer telepítésére.

A Sikonda Wellness szálló elsôsorban családoknak kínál élményekben gazdag kikapcsolódási lehetôséget, nyugodt környezettel,családbarát programokkal, termálfürdôvel. Az üzemeltetô folyamatosan szem elôtt tartotta a környezettudatos elveket.

Korábban már DDOP-2.1.2-12 pályázat keretein belül megvalósult a hotel ökologikus hotellé való átalakulása, melynek kereteinbelül a bio életmódra alapozó, naturális értékekhez visszanyúló komplexummá vált. 2013 elején a villamos energiaköltségek csökken-tése érdekében Sikfürdô Szolgáltató Korlátolt Felelôsségû Társaság javaslatott nyújtott be a „Helyi hô, és villamosenergia-igénykielégítése megújuló energiaforrásokkal” c. pályázati programra. A beruházás keretében az intézmény tájolási adottságait kihasználvanapenergiát hasznosítanak.

A fejlesztésnek köszönhetôen villamosenergia megtakarítása várható a jövôben.Ezáltal az üzemeltetô környezettudatosabb hozzáállásról biztosítja a vendégeket és a lakosságot is.A villamosenergia felhasználás csökkenésével a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége is csökken, ugyanígy a fenntartási költ-ségek is csökkeni fognak, valamint nô hazánkban a megújuló energiaforrások részaránya.

Az épület mûszaki átadására 2014.05.30-án került sor.

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Page 43: Dél-Dunántúli Gazdaság XVI. évfolyam 6. szám