A PÉCS-BARANYAI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA LAPJA XVIII. évf. 6. szám, 2016. július 1.w w w . p e c s i k a m a r a . h u / d e l d u n a n t u l i g a z d a s a g • M Á R O N L I N E I S !

Turisztikai melléklet

w w w . f a c e b o o k . c o m / p e c s i k a m a r a • w w w . y o u t u b e . c o m / p e c s i k a m a r a

MozgástérKonjunktúra felmérés Baranyában

Mozgástér

HIRDETÉS Dél-Dunántúli Gazdaság2

Konferenciaterem

IGÉNYESEKNEK!

A Pécsi Kereskedelmi Központ 160 fôs Zsolnay konferencia terme igényes belsô-építészeti kialakítással, a híres Zsolnay eozin díszítô elemekkel és teljes technikaiháttérrel kibérelhetô.

● nagyon jó minôségû kihangosítás● teljes audio-vizuális eszköztár● sokpontos internet hozzáférés● mobil szavazó rendszer● 100 fôs szinkrontolmács rendszer● klimatizált légtér● szekciótermek● FÓKUSZ étterem

7625Pécs, Majorossy I. u. 36. www.kereskedelmikozpont.hu

A J Á N L ÓDél-Dunántúli Gazdaság 3

23 oldal

AutótesztKmettyné Gyôri Szilvia –Mercedes Benz E 220 d

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara lapjaISSN 1419-8746

Kiadja: Pécs-Baranyai Gazdaságfejlesztô és Szolgáltató Nonprofit Kft.

Felelôs szerkesztô: Katona PetraSzerkesztôség: 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36.

7602 Pécs, Pf. 109Tel.: (72) 507-133, fax: (72) 507-152

E-mail: pbkik@pbkik.huA szerkesztôbizottság tagjai:

Hendinger Anita, Janovics László, Rabb SzabolcsHirdetésvezetô: Háda Sándorné (20) 319-8563

Nyomdai elôkészítés: Tér Nyomdai és Grafikai Stúdió, PécsNyomdai munkálatok: Molnár Nyomda és Kiadó Kft., Pécs

Kereskedelmi forgalomba nem kerülPBKIK honlap: www.pbkik.hu

www.pecsikamara.hu

A hónap üzletembereHorváth István

13. oldal

30–31. oldal

Szakmájuk legjobbjait díjazták

10. oldal

Összefogtak a várossal az asztalos képzés újraindításáért

Pécsi vállalkozók sikere:

Designed 4 Business

11. oldal

Mûvészek a gazdaságban – nemzetközi tréning a KIKK-nél

CÍMLAPSZTORI Dél-Dunántúli Gazdaság4

Az adatfelvétel áprilisban is a regisztrált

vállalkozások körében történt. Az on-

line módon kitölthetô adatlapot 194-en

töltötték ki. Ez 11,16%-kal alacsonyabb

az egy évvel, és 20,75%-kal a félévvel

korábbi részvételnél. Változott a válasz-

adók ágazatok szerinti összetétele is. Az

ipar és az építôipar részaránya több mint

2,5%-kal növekedett, míg a kereskede-

lem aránya több mint 1%-kal, a szolgál-

tatások aránya közel 4%-kal csökkent.

Alig változott az értékesítés iránya

szerinti összetétel. Az elôzô felmérés-

hez viszonyítva a csak hazai piacokon

értékesítôk aránya 0,3%-kal, az 50% fe-

letti részarányban külpiacokon értékesí-

tôk részesedése 1,1%-kal emelkedett a

kisebb részben exportálók részarányá-

nak 1,4%-os csökkenése mellett.

Nagyobb méretû változás követke-

zett be a foglalkoztatottak száma szerin-

ti összetételben. A 10 fô alatti mikrovál-

lalkozások és a nagyvállalatok aránya

csökkent (-5,1%, illetve -1,1%). A kis-

vállalkozói körbe tartozók részaránya

3,3%-kal, a közepes vállalkozásoké

2,9%-kal emelkedett.

A korábbi felmérések tapasztalata

szerint a mikrovállalkozások, a szolgál-

tatás területén mûködô, valamint a csak

hazai piacokon értékesítôk helyzete volt

a legrosszabb. Ebbôl adódóan csak az

összetétel változása (különösen mik-

rovállalatok és a szolgáltatás részará-

nyának csökkenése) miatt a mutatóknak

javulni kellett volna. Ezzel szemben

visszaesés következett.

A kamarai konjunktúra felmérések tapasztalata, hogy tavasszal a vállalkozások helyzetét szemléltetô mutatók az elôzôôszi idôszakhoz képest alacsonyabbak, a következô hat hónapra vonatkozó várakozásaik viszont általában jobbak. Is-mertek a szabályozók, az adókulcsok és a járulékok mérete és többnyire a megrendelések állománya is. Bizonytalanságelsôsorban a termelés és a költségek oldaláról tapasztalható. Az ôszi felmérésekkor a vállalkozások következô hat hó-napos idôszakra szóló vállalkozási feltételei és lehetôségei többnyire csak 2-3 hónapra terjednek ki. Ebbôl adódóan avárakozások tavasszal általában kedvezôbbek. Mivel az összesített konjunktúramutatót kizárólag a várakozások határoz-zák meg, a tavaszi értékek legtöbbször meghaladják az elôzô ôszi felmérés adatait. Kivételek azonban a válságot meg-elôzô években elôfordultak. Az áprilisi felmérés Baranya megyei eredményei is rosszabbak, mint az ôsziek. Kérdés, hogy átmeneti visszaesést, vagyegy újabb válság elôtti idôszakot jelentenek a kedvezôtlen eredmények. Az elemzés erre próbál válaszokat találni.

Romló helyzet és bizonytalan várakozások

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 55

Baranya megye konjunktúramutatója

Az áprilisi felmérés adatai szerint az

összesített konjunktúramutató ezúttal is

a pozitív sávban található. A 12,1 pontos

érték 1,14 ponttal alacsonyabb a tavaly

októberi és 4,1 ponttal az egy évvel ez-

elôtti eredménynél. Ezzel szemben az

országos mutató folyamatosan javult, és

már megközelítette a +50 pontot. Bara-

nya megye leszakadása egy éve „csak”

25,8 pont volt, októberben már 31,3

pont és jelenleg 37,2 pont.

Az összesített konjunktúramutató

ezúttal sem érte el a válság elôtti idô-

szakban (2007. áprilisban) mért értéket.

Sajnos ez nemcsak erre a mutatóra igaz,

hanem a KSH által közétett más általá-

nos gazdasági mutatókra is. A bruttó ha-

zai termék piaci beszerzési áron számí-

tott értéke Baranya megyében még

2013-ban sem érte el a 2008-as értéket.

A 2014-es elôzetes megyei összeg is

csak azért magasabb, mert a KSH kimu-

tatása szerint GDP megyei nominális ér-

téke 2013-hoz viszonyítva 6,3%-kal

emelkedett. A 2008. évi szinthez képest

az országos átlag 19%-kal javult, Vas és

Gyôr-Moson-Sopron megyében 35%-ot

meghaladó a növekedés. Ettôl alig ma-

rad el Bács-Kiskun megye teljesítmény-

szintjének emelkedése (+30%).

A konjunktúramutató összetevôi

Az összesített mutató negatív változását

tavaly ôsszel valamennyi alkotóelemé-

nek romlása okozta. Az idei tavaszi ada-

tok szerint az összes megrendelések vo-

lumenének várható alakulására vonat-

kozó mutatójának visszaesése folytató-

dott. A további három mutató értéke ja-

vult, az egy évvel ezelôtti szintnél azon-

ban csak az építôipari beruházásokra

vonatkozó adatok voltak jobbak.

Az összes megrendelés alakulásának

55 pont feletti értéke önmagában még

mindig jó eredménynek számít. Az

55,74%-os érték ugyanis az elmúlt tíz év

harmadik legmagasabb tavaszi eredmé-

nye. A változás irány azonban problémák

jelenlététre hívja fel a figyelmet. A kon-

junktúraelemzés 18 éves történetében a

rendelésállomány az áprilisi felmérések

idején mindig meghaladta az elôzô év

októberit. Ez alól kivételt csak a 2008-as

és 2009-es tavaszi adatok jelentettek. Az

elsô válságidôszakot megelôzô és a vál-

ság elsô évének eredményei.

Az összesített mutatót meghatározó

további három összetevôjének értéke

október óta javult, a tervezett építési be-

ruházások kivételével azonban alacso-

jellemzik Baranya vállalkozásait

CÍMLAPSZTORI6 Dél-Dunántúli Gazdaság

nyabb az egy évvel ezelôttinél. A gépbe-ruházások várható alakulásának muta-

tója újra a pozitív tartományba került. A

0,24 pontos értéke 45,9 ponttal marad el

az országos eredménytôl. Ezzel a me-

gye gazdaságának versenyképessége

gyengül és a további gazdasági leszaka-

dást jelzi.

Az építési beruházások értéke az el-

múlt 14 év legjobb eredménye. Ennek

ellenére a -22,35 pontot jelzô mutató

még mindig a válság idôszakát idézi.

Egyúttal azt is jelenti, hogy a vállalko-

zások többsége még mindig nem terve-

zi a 2009-2012-es recesszió idôszaká-

ban elhalasztott építési beruházások

pótlását.

A vállalkozások üzleti helyzetévelkapcsolatos várakozások -7,78 pontos

értéke szerint a helyzetük romlását va-

lószínûsítô szervezetek száma még min-

dig magasabb, mint a javulásban re-

ménykedôké. Ez a helyzet bizalmatlan-

ságot és bizonytalanságot egyaránt je-

lez. Bizalmatlanok a vállalkozások a

várható jövô évi szabályozók tekinteté-

ben, és bizonytalanok azok várható ha-

tásait illetôen is.

A romló várakozások mellett a vál-

lalkozások üzleti helyzete sem javult. E

mutató értéke még mindig negatív, az

utolsó három évben – közel azonos ér-

tékkel – azonban már megközelítette a

pozitív határt. Így továbbra sem a fel-

lendülés, hanem a romló üzleti klíma

idôszakával számolhatunk.

A vállalkozások helyzetét bemutatótovábbi mutatók

Az elmúlt években a vállalkozások több

mint 70%-a a fizetôképes kereslet hiá-

nyát jelölte a fejlôdést leginkább akadá-

lyozó tényezônek. Az elmúlt év októbe-

ri felmérésénél ez az arány már csak

55,6% volt. Ennek megfelelôen az érté-kesítés is kedvezôen alakult, csak az ex-

port terén jeleztek visszaesést a vállal-

kozások. A kedvezô irány azonban az

idén a belföldi értékesítés terén is meg-

változott. Az összes értékesítés mutató-

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 7

jának értéke több mint 15 ponttal csök-

kent, és újra a negatív tartományba ke-

rült.

A Baranya megyében legnagyobb

súllyal szereplô belföldi értékesítéseredménye az elôzô felméréshez képest

13 ponttal csökkent. Ez jelzi, hogy a ha-

zai piacokon erôsödô versenyben a ba-

ranyai vállalkozások egyre inkább le-

maradnak. A mutató +19,10 pontos

eredménye csak a 2008-2013-as válság

idôszak adatait haladja meg.

Az exportértékesítés 2015. áprilisi

adatfelvételkor tapasztalt kedvezô vál-

tozása is csak átmenetinek bizonyult. A

tavaly októberi fordulat után, az idén ta-

vasszal tovább romlott a vállalkozások

exportképessége. A mutató -59,88 pon-

tos értéke azt jelzi, hogy a vállalkozások

többsége nem rendelkezik exporttal, il-

letve annak mértéke az elôzô hat hónap-

ban csökkent.

A vállalkozások tényeleges jövedel-mezôségének mutatója a 2012 tavaszi

felméréskor -55 pont volt. Ezt követôen

folyamatosan javulás következett,

melynek eredményeként a mutató érté-

ke -18 pontra javult.

A kedvezô folyamat azonban április-

ban e téren is megtört és újra -20 pont

alá süllyedt (-20,99). Ez egyértelmûen

azt jelzi, hogy a vállalkozások többsé-

gének helyzete évrôl évre, felméréstôl

CÍMLAPSZTORI8 Dél-Dunántúli Gazdaság

felmérésig romlik. Nem képesek olyan

helyzetet kialakítani, amely a mûködési

költségek fedezete mellett a fejlesztést

is lehetôvé tenné. Így nem biztosítottak

a válságból való kilábalás elsô lépései-

hez szükséges feltételek.

A tényleges jövedelmezôségnél ked-

vezôbb képet mutatnak a jövedelmezô-

séggel kapcsolatos vállalkozói várako-

zások. A mutató értéke az elmúl tíz év-

ben azonban mindössze kétszer volt po-

zitív, 2006 és 2015 tavaszán. Megfi-

gyelhetô továbbá az is, hogy tavasszal

többen, ôsszel kevesebben számolnak a

jövedelmezôség javulásával. Ez tapasz-

talható ezúttal is. A mutató értéke az

októberi visszaesést követô közel 7

pontos javulás ellenére még mindig a

negatív tartományban található, ami azt

jelenti, hogy a jövedelmezôség javulá-

sát, illetve romlását jelzôk száma közül

az utóbbiaké a magasabb. Mivel mind a

két jövedelmezôségi mutató a negatív

tartományban található, a megye gaz-

daságának fejlôdéséhez szükséges saját

források hiányával számolhatunk a jö-

vôben is.

Pozitív tartományban találhatók, és

kismértékben javultak a vizsgált továb-

bi tényezôk eredményei. A vállalati ka-pacitások várható kihasználása az el-

múlt évek tapasztalata szerint tavasszal

mindig magasabb. Így volt ez ezúttal is.

A tavaly októberi visszaesés mértékétôl

elmaradó áprilisi pozitív változás nem

fejlôdésre, hanem stagnáló helyzetre

utal.

Az egymást követô ötödik felmérés

során jeleznek többen létszámfelvételt,mint ahányan csökkentést. A mutató

+7,34 pontos értéke az elmúlt tíz év leg-

jobb eredménye. Az áprilisi felmérés

adatai szerint a vállalkozások 73,3%-

ának létszáma várhatóan nem változik,

több mint 17%-a tervez bôvítést és kö-

zel 10%-a leépítésre készül. A változat-

lansággal számolók magas aránya jelzi,

hogy még nem érkezett meg a fellendü-

lés ideje. A létszámbôvítést tervezôk

arányának növekedése, illetve az elmúlt

öt évben mért tapasztalt pozitív irányú

változások a kedvezô foglalkoztatási fo-

lyamatok jó kiinduló pontjai lehetnek.

A mutatók részterületenkénti alakulása

Eltérôen alakul a felmérésben résztvevô

vállalkozások egyes csoportjainak hely-

zete. Az értékesítés összetétele alapjánkészített vizsgálat szerint az exporttal

nem rendelkezôk konjunktúramutatójá-

nak értéke az elmúlt 11 felméréskor

mindig a legalacsonyabb volt. Trendje –

a csoporthoz tartozók magas aránya mi-

att – hasonlított az összesített megyei

mutatóhoz. Az áprilisi felmérés adatai

ettôl eltérnek. A csak hazai piacokon ér-

tékesítôk konjunktúramutatója javult,

miközben az összesített megyei mutató

visszaesett. A negatív változást elsôsor-

ban az 50% feletti exportárbevétel arán-

nyal rendelkezôk romló adatai okozták.

Az exporttal nem rendelkezôk hely-

zete – az áprilisi felmérés szerinti pozi-

tív irányú változás ellenére – még min-

dig a legrosszabb. A korábbi években

viszonylag jobb helyzetben lévô 50%

feletti exportállománnyal rendelkezôk

az utolsó négy felméréskor már a kisebb

részben exportálók mögé kerültek.

Helyzetük áprilisban tovább romlott,

melyet elsôsorban a következô hat havi

rendelésállomány várható csökkenése

okozott. Emellett mindkét exportáló

csoport tagjai a gépberuházásainak mér-

séklôdésével számol.

A foglalkoztatottak száma alapján

végzett vizsgálat eredménye szerint az

elmúlt öt évben mindig a mikrovállal-

kozások helyzete volt a legrosszabb.

Egy évvel ezelôtt ennek a csoportnak az

eredményei is látványos javultak, a töb-

CÍMLAPSZTORIDél-Dunántúli Gazdaság 9

bi csoporttól azonban továbbra is elma-

radtak. Az októberi mutatók már vissza-

esésrôl tanúskodtak, az ekkor elért pozí-

ciójuk idén áprilisban nem változott.

Nem változott számottevôen a kisvállal-

kozások helyzete sem. Az áprilisi fel-

mérés alapján számított összesített kon-

junktúra mutatójuk értéke szinte azonos

volt az egy évvel ezelôttivel. A legna-

gyobb javulást a középvállalkozások ér-

ték el. Az 50 pont feletti mutatójukkal

nemcsak a foglalkoztatottság szerinti

csoportok közül, hanem valamennyi

szegmens közül ôk érték el a legjobb

eredményt. (A nagyvállalati adatokat a

vizsgálatban résztvevôk alacsony száma

miatt ebben az összefüggésben nem tar-

tottuk relevánsnak.)

A középvállalkozások helyzetének

változását elsôsorban a beruházási ter-

veik kedvezô iránya okozta. A követke-

zô félévben az elôzô év azonos idôsza-

kához képest a válaszadók több mint fe-

le a gépberuházásuk volumenének bôví-

tését tervezi, és alig maradnak el ettôl az

építési beruházások volumenére vonat-

kozó célkitûzések.

Egy évvel ezelôtt valamennyi ága-zat összesített mutatója az elôzô felmé-

réshez képest javult, októberben viszont

romlott. Idén áprilisban az ipari és épí-

tôipari vállalkozások helyzete újfent ja-

vult, pozíciójuk jelenleg jobb, mint egy

éve volt. Ezzel szemben a kereskedelem

szereplôinek helyzete nem változott, a

szolgáltatások területén mûködô vállal-

kozások esetében viszont újabb vissza-

esés következett. Ez az egyedüli cso-

port, amelynek mutatója negatív.

Az ipari ágazat javuló eredményét

egy tényezô, a következô félévben ter-

vezett építési beruházások volumené-

nek az elôzô év hasonló idôszakához vi-

szonyított növekedése okozta. Intô jel

viszont, hogy a következô félévben a

megrendelés állománya várhatóan csök-

kenni fog. Az építôipar mutatójának ja-

vulását valamennyi tényezô pozitív vál-

tozása idézte elô. A legnagyobb mértékû

jobbulás a megrendelések állományá-

nak változásánál történt. A kereskedel-

mi vállalakozások mutatója alig válto-

zott. Ebben a beruházások volumenének

változatlansága mellett a megrendelé-

sek állományának növekedése és a vál-

lalkozások üzleti helyzetének várhatóan

hasonló mértékû romlása játszott közre.

A szolgáltatáshoz tartozó szervezetek

helyzetének negatív változását az építé-

si beruházásokra és a megrendelésekre

vonatkozó mutatók rosszabbodása

okozta.

Összefoglalva megállapítható, hogy az április konjunktúra felmérés eredményei – hasonlóan a tavaly októberihez – nemszólnak látványos fejlôdésrôl. Az összetett konjunktúramutató elôzô év októberében tapasztalt 2,96 pontos csökkenésétidén áprilisban egy újabb, 1,15 pontos romlás követett. A változás mértéke önmagában nem számottevô. A bevezetôbenmár említett körülmények – az „ôszi-tavaszi szezonalitás”, illetve egyes rossz helyzetben lévô szegmensek részarányá-nak csökkenése – miatt azonban a változatlan eredmények is a helyzet rosszabbodását jelentik. A megrendelések állo-mányának egyes területeken várható jelentôs visszaesése, az értékesítés csökkenése, a tényleges jövedelmezôség rom-lása, valamint a beruházások még mindig nagyon alacsony szintje arra hívja fel a figyelmet, hogy a megyei székhelyûvállalkozások helyzete rossz, annak jelentôs változása nem várható. Ha a négy évvel ezelôttihez hasonló válság nem isalakul ki, a megye gazdaságának további leszakadása várható.

Weller János címzetes kamarai tanácsos

KAMARAI HÍREK10 Dél-Dunántúli Gazdaság

Több mint hatvan szakember és munkavédelmiképviselô vett részt a megyei kormányhivatalés az iparkamara közös rendezvényén, melyentájékoztatást adtak az atipikus foglalkoztatáseseteirôl, az azbesztnek kitett munkavállalókvédelmérôl, valamint AMBU babán lehetettgyakorolni az újraélesztés szabályait.

A rendezvény gyakorlati értékét nem csakaz elôadók és az egyetem egészségügyi karaszakértôinek színvonalas elôadásai biztosítot-ták: a jövôben tanúsítványt kaphatnak a cégekitt megjelenô munkavédelmi képviselôi, amit ahatósági ellenôrzések során elfogadnak a mun-kavédelmi hatóság ellenôrei. Hamar László

Munkavédelem és újraélesztés

A negyven szakmában megrendezett ideiSZKTV dobogós helyezettjeit, a 120 tanulófelkészítô tanárait, családtagjait köszöntöttéka Parlamentben tartott díjátadó ünnepségen.

A baranyai versenyzôk közül elismerésben ré-szesült: I. helyezettek: Spolár Judit bôrdíszmû-ves, Baluka Patrik hûtô- és légtechnikai rend-szerszerelô, Rostás Zoltán Ádám ipari gépész II. helyezettek: Kereszturi Angéla fodrász,Gangel Kamilla nôi szabó, Gombosi Melánia ke-reskedô. III. helyezett: Matacz Milán gépi forgá-csoló.

A Szakma Sztár Fesztiválra a pécsi kamaraszervezésében közel 500 pályaválasztás elôttálló általános iskolás jutott el. Egyikük, NagyMáté, a Lippói Gárdonyi Géza Általános Iskolatanulója a fesztiválról az MKIK pályázatára írt él-ménybeszámolójával megnyerte a lehetôséget,hogy idén decemberben részt vegyen az EuroSkills versenyen, a svédországi Göteborgban.Az ünnepségen Kövér László, az Országgyûléselnöke, Parragh László, a Magyar Kereskedelmiés Iparkamara elnöke, Cseresnyés Péter, mun-kaerôpiacért és képzésért felelôs államtitkár ésKara Ákos, infokommunikációért és fogyasztó-védelemért felelôs államtitkár adták át az elis-meréseket. Bonyár Marietta

Autósok mesterfokonA megalakulás utáni elsô ülésén a kamara Autóipari mesterklubjának résztvevôi három témacsoportbangazdagodhattak fontos információkkal és vitathatták meg azokat az elôadókkal és a kamara szakkép-zési osztályának résztvevôivel. A Gyakornoki program pályakezdô fiatalok támogatására-pályázati lehe-tôségrôl a PSZC képviselôje tájékoztatta a megjelenteket. Ezt követôen az autóiparban jelenleg nagyonaktuális emelôgép-kezelô vizsgáról esett szó. Zárásként a kamara szakképzési tanácsadója tartott elô-adást a szakképzés szereplôirôl, feladataikról. Ismertette a vonatkozó jogszabályokat, szakképzésialapdokumentumokat.

További információ: (72) 507-179, Pfiszter Melinda

Szakmájuk legjobbjait díjazták

KAMARAI HÍREKDél-Dunántúli Gazdaság 11

Nemzetközikereskedelem, webshop indítás, vállalkozási formák

Három nagyon érdekes – és a jelek szerintigen sok vállalkozót is érdeklô – cikksoroza-tot indított el a kamara Kereskedelemfejlesz-tési osztálya, a hozzá beérkezett kérdésekalapján. Nem meglepô módon ezek egyike 7részben foglalkozik a webshop indításával ésüzemeltetésével.

Napjainkban szinte minden hagyományosan foly-tatható tevékenységnek megvan az online di-menziója is. A tájékozódás, a szórakozás és ter-mészetesen a vásárlás is egyre gyakrabban tör-ténik a világhálón keresztül. A hagyományos mó-don, a kereskedô üzlethelyiségében – személye-sen – kötött ügyletek mellett az információs tech-nológia fejlôdésének köszönhetôen az internetesáruházak alkotják a kiskereskedelmi értékesítésicsatornák legnépszerûbb irányait, és az utóbbi 5évben itt tapasztalható a legnagyobb mértékûforgalomnövekedés is.

A sorozat eddig megjelent 5 cikke részletezia webshop indításához szükséges vállalkozásiformákat, hatóságokat, akik ellenôrzik az áruházmûködését, fogyasztóvédelmi kérdéseket ésmég egy „minta webshopot” is bemutat, melyet aNemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság mûködtet ajogkövetô magatartás elôsegítése érdekében.További információ:http://www.pbkik.hu/hu/enterprise-europe-net-work/cikkek/webshopot-szeretnek-mukodtetni-otodik-resz-92035

A másik cikksorozat 3 fejezete, a nemzetkö-zi kereskedelemben felmerülô kisebb összegûtartozásokkal foglalkozik – Mit tehetek, ha külföl-di partnerem tartozik? – címmel. Ezen belül be-mutatja az Európai végrehajtási eljárás, a Kis ér-tékû követelések európai eljárása és az EurópaiFizetési Meghagyás intézményét. További információ:http://www.pbkik.hu/hu/enterprise-europe-net-work/cikkek/mit-tehetek-ha-kulfoldi-partnerem-tartozik-3-europai-fizetesi-meghagyas-91981

A harmadik, jövôbeli vállalkozóknak szól, éslépésrôl lépésre mutatja be a különféle vállalko-zási formák indításának menetét Pécs körzeté-ben. További információ:http://www.pbkik.hu/hu/kereskedelemfejlesztes/cikkek/hogyan-indi tsak-val la lkozast-pecs-kornyeken-1-resz-92137 S.E.

Pécsi vállalkozók sikere: Designed 4 Business17 ország – 130 vállalkozás – több mint 400 tárgyalás. Így lehetne összegezni a Zágrábi ModernMûvészetek múzeumában idén elôször megszervezett Designed 4 Business nemzetközi kreatív-ipari üzletember találkozót.

A horvát KKV Ügynökség, az Innovációs és befektetési ügynökség (HAMAG - BICRO) és a nem-zetközi Enterprise Europe Network hálózat közös szervezésében került sor a kreatív ipar nemzetköziüzletember találkozójára június 2-án Zágrábban, melynek célja a kreatív kkv-k, a gyártók, az önkor-mányzatok és a K+F szervezetek együttmûködésének elôsegítése. A hazai kreatív ipart 5 vállalkozásképviselte ez alkalommal a nemzetközi találkozón, közülük három pécsi szervezet.

A D4B partnerkeresô esemény gyors és egyszerû módja volt annak, hogy üzleti partnerekkel talál-kozzanak a vállalkozások. Hogy ki-kivel-mirôl szeretne tárgyalást folytatni, az a találkozót támogatószoftverben történô regisztráció alapján derült ki. Minél elôbb regisztrálta valaki a tárgyalási profilját, an-nál jobban ki tudta használni a rendelkezésre álló idôt az európai hálózat, hogy megtalálja a megfelelôpartnert, akivel a helyszínen tudott tárgyalni. Gyakorlatilag a vállalkozások a maximális számú 12 tár-gyalást is meg tudták valósítani egy nap alatt.

Egy-egy megbeszélésre 20 perc állt rendelkezésre, a tárgyalások menetét elôzetesen kialakítottaa szoftver cégre szabottan, melyet már kiutazás elôtt kézhez kaptak a résztvevôk, hogy fel tudjanak ké-szülni. A tárgyalásokra a design, média, kultúra, kulturális együttmûködés, audiovizuális tevékenysé-gek, reklám, mûvészet, építészet területérôl jöttek vállalkozók. Az üzletember találkozón való részvételköltségeit az Enterprise Europe Network hálózat partnerei viselték (regisztráció, szoftver használat, te-rembérlet, vendéglátás a tárgyalások ideje alatt) ez a rész a vállalkozások számára így díjmentes volt.A kiutazás költsége terhelte egyedül a résztvevôket. A megjelentek közül a Kreatívipari Klaszter sikerestárgyalásokat folytatott a zágrábi hasonló szervezettel és már meg is kezdték közös projektjüket. A B’sDesign Stúdió egyedi bôrdíszmûves- és sajátmárkás termékei is rátaláltak a holland, dán, spanyol,olasz és horvát érdeklôdôkre.

A kamara Enterprise Europe Network iro-dája egyedüli magyar képviselôként vett részta hálózat Kreatívipari Szektorcsoportjának ta-lálkozóján. Itt 19 ország képviselôi kerestekpartnert ügyfeleiknek a 63 országban mûködôhálózat közös adatbázisában megjelentetettkeres/kínál ajánlatokból. Így azoknak is talál-tunk üzleti partnert, akik személyesen nemtudtak eljönni az üzletember találkozóra.

Schmidt Enikô

Jószerencsét!Ismét áttekintették a mecseki bányászat helyzetétA bányászköszöntés magyar és (Glückauf!) német verziója is több alkalommal elhangzott a Né-met Bányászati, Geológiai és Környezetvédelmi Szövetség részére szervezett pécsi látogatá-son. A bányajárás után (Pécs-Vasas és Pécs-Karolina külfejtés) dr. Páva Zsolt polgármester kö-szöntötte a delegáció tagjait, valamint a társszervezôket, Polics József komlói polgármesterkéntés a Mecsek Bányászati Klaszter elnökeként, Áman Mihály kamarai alelnökként fogadta a ven-dégeket.A kamara szervezésében zajló délutáni üzletember találkozóra megérkezett Csizi Péter és dr. HargitaiJános országgyûlési képviselô, míg a német delegáció tagjai között Michael Schramm, a Szász Gaz-dasági, Munkaügyi és Közlekedési Mininsztérium tisztviselôje is helyet foglalt a városháza dísztermé-ben. Baranya és Pécs befektetés- és exportösztönzô prezentációját Rabb Szabolcs, a kamara osztály-vezetôje és dr. Merza Péter, a Városfejlesztési Zrt. vezérigazgatója ismertette, majd a helyi szénbányá-szat története és szakmabemutatója következett dr. Riedl István, a Pannon Hôerômû Zrt. bányászativezetôjének prezentációjában.

A Mecseki Bányászati Klaszterrôl Polics József és dr. Kalmár István tartott bemutatót, majd aMecsekérc Zrt. uránbányászati tájékoztatójával zárult a program elsô része, Hideg József elôadásá-ban. A második rész kötetlen beszélgetései során minden résztvevô, köztük a megjelent magyar szak-emberek közvetlenül kereshették meg a német delegáció tagjait, a terem számos pontján kisebb-na-gyobb kört alkottak a különbözô szakmai területek érdeklôdôi.

A tárgyalások a késô délutáni órákban fejezôdtek be. Másnap a vendégeket a kamara fogadta ésüzleti ebéd keretében tájékoztatta a kamara és az Enterprise Europe Network tevékenységérôl. H.L.

KAMARAI HÍREK Dél-Dunántúli Gazdaság12

Munkamenetének második szakasza zárul ha-marosan a SORT (Seniors on ReciprocalTourism) pályázatnak, melyet hat ország rész-vételével a görög fél nyújtott be (Olaszország,Szlovénia, Horvátország, Bulgária). A magyarpartner a Pécs-Baranyai Kereskedelmi ésIparkamara.

A márciusban elnyert pályázat elsô lépéseként arésztvevôk Larisában találkoztak, hogy a pályá-zat végrehajtásának részleteit megbeszéljék.

A jelenlegi, második szakasz feladata, hogyvalamennyi résztvevô egy olyan tíznapos turiszti-kai csomagot állítson össze, amely megfelel apályázatban megfogalmazott céloknak. Ezekalapján a célközönség az idôs (55+) korosztály,az úti cél az adott országok leglátogatottabb hely-színei helyett a résztvevô szervezetek régióinakkincsei, melyet a fôszezonon kívül is érdemes fel-keresni. További különlegessége a pályázatnak,hogy a csomagban helyet kap az önkéntes mun-ka is. Az idelátogatóknak lehetôségük lesz vala-milyen karitatív tevékenységet végezni.

Ahhoz, hogy ezek a célok megvalósuljanakhelyi munkacsoportok jöttek létre. A pécsi csoporttagjai közt egy idôskorú képviseli magát a célcso-portot, egy turizmusban aktívan dolgozó tag for-málja véglegessé a turisztikai csomagot. Az idôs-korúak különleges igényeinek számbavételére ésa csomagba való beépítésére egy pszichológust,

egy dietetikust és két idôskorúakkal foglalkozószakértôt kértünk fel.

Munkacsoportunk kidolgozott egy kérdôívet,mely a látogató személyiségét, egészségi állapo-tát, érdeklôdését méri fel, és ennek segítségévela turisztikai csomag még inkább személyre szab-ható.

Mind a kérdôív, mind a turisztikai csomag avégsô simításokra vár, majd július közepén amunkacsoport koordinátora és idôskorú tagjaLarisába utazik és bemutatja az elkészült anya-got, amelyet a többi ország képviselôivel közö-sen megvitatnak.

Ezzel zárul a második munkafázis. Ôsszelkis létszámú csoportok fogják tesztelni a csoma-gokat, majd a tapasztalatokat megosztják egy-mással, a végeredmény pedig egy SORT kiad-ványban jelenik meg jövô év elején. A projektutolsó lépéseként ezt a kiadványt, illetve magát amodellt népszerûsítik minél szélesebb körben.

A program segítséget nyújthat a turisztikaiszektor résztvevôinek a szezon meghosszabbítá-sában illetve egy újabb szegmens, az idôskorúakmegcélzásában. Weller Diána

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkama-ra, valamint az Enterprise Europe Networkszakértô hálózat aktív, komoly nemzetközi ta-pasztalattal rendelkezô magyar vállalkozá-sokkal együttmûködve 2016. szeptember 19-21 között Pécsett szakmai konferenciával kí-sért üzletember találkozót szervez.

A résztvevôk között külföldrôl Németország,Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, BIH,Románia, Ukrajna, Szlovákia, Csehország, Len-gyelország és Észak-Olaszország gépipar, be-szállítói ipar (jármûipar, mûanyagipar, elektroni-ka), környezetipar és ICT szektorban mûködô,gazdasági együttmûködés keresô, kínáló vállal-kozóit, klasztereit várjuk. Az Open4Business ren-

dezvény kitûnô helyszíne formális és informálistalálkozóknak, jó gyakorlatok megosztásának,hazai és nemzetközi gazdasági és projektpart-nerségek alakításának.

Az esemény honlapja http://open4business.talkb2b.net minden információt tartalmaz, a re-gisztráció megkezdôdött. Az eddig együttmûkö-dést keresô profilt feltöltött magyar cégek mellett,román, cseh, szerb és horvát cégek is jelentkez-tek. Az angol nyelvû platformon történik a regiszt-ráció mellett az üzletember találkozón részt ven-ni kívánó vállalkozások együttmûködési profiljá-nak feltöltése is.

A hatékony üzletember találkozó szervezé-sére kidolgozott szoftveres háttér segít abban,

hogy minden vállalkozás a maximumot hozza kitárgyalásaiból. A kamarai tanácsadók a rendez-vény elôtt segítik a regisztrációt, a tárgyalási pro-filok megfogalmazását, a végleges tárgyalásinapló összeállítását és a felkészülést.

Mit várhatunk az üzletember találkozótól?Ott a helyszínen 20 perc van „eladni” terméket,szolgáltatást, tehát ez egy jó tárgyalási gyakorlat;növeli az ismertséget, nemzetközi partnerekre te-het szert minden regisztrált vállalkozó. Piacteszte-lési módszer, amennyiben valaki nyitott a módosí-tó javaslatokat „meghallani”; új ötleteket szerezni,trendeket érzékelni – konkurenciát felmérni. További információ: info@open4business.hu

Hendinger Anita

„Kôkemény” megálla-podást kötött az AFKKlaszterek közötti együttmûködési megálla-podás aláírására került sor a CsehországiOlomouc-ban májusban. A Czech Stone, amagyar Alkalmazott Földtudományi Klaszter,a Polish Stone, és a portugál Valorpedra aszakmai együttmûködést célzó kooperációsmegállapodás mellett együttmûködési felhí-vással fordult az EU-ban mûködô hasonlóklaszterek felé.

A megállapodás szorosabb nemzetköziegyüttmûködést irányoz elô a résztvevôklaszterek között a K+F, a közös fejleszté-sek, az innováció és üzleti projektek megva-lósítása terén. Az aláírók EU-n belüli régiókközötti együttmûködést, a szakmai tudásbá-zis intenzívebb kihasználását és a résztve-vôk között megosztását a felek a versenyké-pesség növeléséhez elengedhetetlennektartják. A kreatív, nagy hozzáadott értéketprodukáló új technológiák közös kifejleszté-sét szorgalmazó dokumentum a résztvevôfelek rendszeres együttmûködését alapozzameg.

Az aláírók felhívják a természeti erôfor-rások hasznosítása, a bányászat és az eh-hez kapcsolódó szolgáltatási, technológia ésmûszer fejlesztési területeken tevékenykedôklasztereket a kezdeményezéshez történôcsatlakozásra és kérik az EU megfelelô szer-vezeteinek aktív támogatását céljaik elérésé-hez.Az Alkalmazott Földtudományi Klaszter aPécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaraegyüttmûködô partnere.

„Az üzlet házhoz jön” – nemzetközi üzletember találkozó Pécsett

Turizmusfejlesztési lehetôségek: az idôskorúak

A HÓNAP ÜZLETEMBEREDél-Dunántúli Gazdaság 13

Szinte nincs olyan település a Dél-Dunántú-lon, ahol ne üzemelne a pécsi Print CopyKft. által telepített irodatechnikai berende-zés. A RICOH, a Brother és az Epson már-kakereskedôjének volt is lehetôsége, hogykorszerû gépekkel lássa el az irodákat, hi-szen éppen negyedszázada alapította meghárom magánszemély a vállalkozást. APrint Copy Kft. a dél- és nyugat-dunántúlirégió meghatározó, irodatechnikával fog-lalkozó vállalkozása. A 20 fôs cég fô tevé-kenysége: fénymásoló gépek és nyomtatókértékesítése, üzemeltetése, bútorok, iroda-bútorok értékesítése és szaktanácsadás,továbbá pályázatok menedzselése. MintHorváth István ügyvezetô mondja, rövid idôalatt kellett elsajátítaniuk ennek az üzletág-nak a csínját-bínját, hiszen három évtizedehazánkban még szinte büntették a sokszo-rosítást.

— A rendszerváltozást követôen egyre

több másolóberendezés jött be Magyaror-

szágra, vállalkozásunk munkatársai is ak-

kor ismerték meg ezeket a készülékeket.

A Print Copy indulásának elsô éveiben az

alapvetô feladat az irodagépek eladása és

ezek esetleges javítása – karbantartása

volt, késôbb indult a teljes körû üzemelte-

tés, ami azóta is meghatározza árbevéte-

lünket. Ennek az a lényege, hogy az ára-

mon és a papíron kívül mindent a szolgál-

tató cég biztosít a megrendelônek, így a

festéket, a cserére szoruló alkatrészeket, a

karbantartást, a kiszállást és a munkadíjat.

Ezért a partnereinknek egy feladata van:

minden hónapban a másolás/nyomtatás

mennyisége után fizetni. A konstrukció a

vevô és a szolgáltató számára is elônyös

és stabil árbevételt jelent számunkra. Je-

lenleg mintegy 300 ügyfelünknél több

mint 900 gépet üzemeltetünk.

— Miként lehetett ezt a 25 évet úgy

menedzselni, hogy töretlen legyen a fej-

lôdés? Önök vagy a vevôi igények hatá-

rozzák meg a fejlôdési irányokat?

— Az a szerencsés, ha a vevôi igények

alakítják. Az emberek nagy része azt gon-

dolja, hogy egy multifunkciós berendezés

szinte mindenre képes. Ám gyakran ko-

moly kihívást jelent alapvetôen a partne-

reinknek a szkennelés megfelelô beállítá-

sa. A gépek folyamatosan korszerûsöd-

nek, ennél jobban csak a Windows fejlô-

dik. Azonban a gépek felhasználói prog-

ramjainak a fejlôdése sokszor nem követi

a legmodernebb verziókat, így a szken-

nelés nem, vagy csak komoly informatikai

megoldások árán oldható meg. Tehát

egyik oldalról a vevôk generálják a váltást

azzal, hogy technikai igényeket támaszta-

nak, amihez nekünk a gépi oldalt kell biz-

tosítanunk. Vevôtalálkozókat szervezünk,

hogy bemutassuk eszközeink technikai le-

hetôségeit, a Facebookon, a weblapunkon,

webshopon népszerûsítjük az újdonságo-

kat, a változásokat.

— 25 év nagy idô egy cég történeté-

ben. Mi a siker titka?

— Nehéz megfogalmazni egy mottót,

egy küldetést. Az egyik vevônk mondta:

azt szereti bennünk, hogy nem is érzékeli,

hogy vagyunk, mert minden simán megy,

minden gép úgy mûködik, ahogy kell.

Amikor pedig gond van, akkor csak egy

telefon, jövünk és megoldjuk a problémát.

Tehát a jó kapcsolat titka szinte a kapcso-

lat, a problémák hiánya. Arra törekszünk,

hogy ne legyenek problémák, mindent

megteszünk ügyfeleink elégedettségéért,

hogy érezzék, maximálisan kiszolgáljuk

ôket, ezért a hibák bejelentését ügyfeleink

a hét minden napján 24 órában tehetik

meg az elektronikus felületünkön.

— Egy vállalkozás sikerében na-

gyon fontos az emberi tényezô. Miként

lehet hatékonyan mûködtetni ezt a 20

fôs csapatot?

— A kulcskérdés a motiváció. Hogyan

tudom motiválni a kollégákat úgy, hogy

szeressenek itt dolgozni, találják meg a

számításukat, hogy az a cégnek is jó le-

gyen? Fontos a szabályok lefektetése, be-

tartása és betartatása. Alapcélunk az, hogy

hosszútávon dolgozzanak nálunk a kollé-

gák, ehhez pedig maximális szinten kell

tartani a céggel szembeni lojalitásukat. Jól

dolgozni csak pihenten lehet, ezért tiszte-

letben tartjuk a szabadságot, a SZÉP-kár-

tyás juttatással pedig lehetôséget terem-

tünk arra, hogy elutazzanak üdülni a csa-

ládjukkal. Évente több alkalommal szer-

vezünk céges rendezvényeket, csapatépítô

tréningeket, a családok számára pedig kö-

zös programot.

— Hogyan tovább? A közeljövôre

vonatkozóan milyen célokat tûzött ki

maga elé a Print Copy?

— A 2014 elején megváltozott Ptk. a

tartósbérleti konstrukciók megszûntek,

ami a cégek hitellehetôségeit jelentôsen

korlátozta. Azóta más módon kell megol-

danunk a banki finanszírozást, ez pedig a

lehetôségeinket is szûkíti. A továbbiakban

is az erôsségeinkre koncentrálunk, a profi

és jó márkájú berendezésekre, a minôségi

szervizszolgáltatásra.

Elindultunk egy új irányba is, két éve

mûködtetünk Pécsett egy színes digitális

nyomdát, amelyet a közeljövôben tovább-

fejlesztünk: nyitunk egy boltot a lakossági

ügyfelek számára. Az üzletben az eladásra

kínált termékek mellett létrehozunk egy

kreatív mûhelyt. Itt bárki megszerkeszthet

számítógépen bármit, majd ki is nyomtat-

hatja, ehhez minden eszköz adott lesz.

Szeretnénk néhány különlegességgel is

foglalkozni, mint pl. a digitális pólónyom-

tatás vagy egyedi tapéták nyomtatása. Ter-

veink között szerepel a 3D-s nyomtatás és

a felhô alapú nyomtatás is. Mellettünk

lesz egy CopyShop és egy könyvesbolt, a

három bolt pedig belül átjárható lesz. Vár-

ható nyitás szeptemberben és mivel helyi-

leg közel leszünk az egyetem több kará-

hoz, számítunk a hallgatókra is. K.T.

Horváth István, a Print Copy Kft. ügyvezetôje

„A jó üzleti kapcsolat titka szinte a kapcsolat hiánya”

TURISZTIKAI MELLÉKLET14 Dél-Dunántúli Gazdaság

Két geológus, dr. Bôhm Ferenc és dr. Pávai Vajna Ferenc jelölteki a szoboszlói próbafúrást, amelyhez a szükséges engedélyttöbb mint egy évvel a gyógyvíz felszínre törése után kapták meg.Kutatófúrások nyomán 1090,87 méter mélységbôl 73°C-os hévíztört a felszínre.

Eleinte nem is tudta a város, mihez is kezdhetne a folyama-tosan felszínre törô víztömeggel, azonban a szoboszlóiak gyor-san felfedezték a benne rejlô lehetôségeket, a férfiak fürödni, mígaz asszonyok mosni kezdtek a vízben, s mind inkább tapasz-talták magukon annak jótékony hatásait is.

A gyógyító víz híre gyorsan terjedt a környéken és az ország-ban. A szakemberek érdeklôdését is felkeltette, rövid idôn belülelemezni kezdték a felszínre tört vizet. A tudományos alaposság-gal elvégzett vizsgálatok alapján kapott eredmények igazolták,gyógyító hatású hévízet találtak a kutatók. Egyedi ásványi anyagés nyomelem tartalmának köszönhetôen az egészségügyi prob-lémák megelôzésében és gyógyítására is széles körben alkal-mazható, s kiemelkedik a természet patikájának tárházából.Hajdúszoboszló akkori vezetése ennek ismeretében döntötte el,gyógyfürdôt építenek.

A létesítményben kezdetekben még csak fürdôzni lehetett, demár akkor elindult az a kezdeményezés, ami az orvosi felügyeletmelletti gyógyítás jövôjét alapozta meg. A hévíz tudományosvizsgálatai ugyanis igazolták, a maga nemében egyedülállónaktekinthetô, hozzá hasonló összetételû és hômérsékletû nemismeretes. Annak idején dr. Bodnár János (1889–1953) vegyészprofesszor, valamint dr. Dalmady Zoltán (1880–1934) azon avéleményen volt, a hajdúszoboszlói víz ötszörösen higítotttengervíznek tekinthetô és nem más, mint a triaskori tengerfelidézett szelleme.

Az 1927-es fövenyfürdô megnyitása óta a gyógyfürdônagymértékben megváltozott. A folyamatos fejlesztéseknekköszönhetôen, jelenleg három különbözô hôfokú fedett, míg aszabadban további négy élményelemekkel felszerelt medencé-vel várja vendégeit. A 2002-ben történt átfogó felújításnakköszönhetôen az épület teljes egészében megújult, amelynekeredményeként több kezelô helyiség jött létre, pihenôhelyeketalakítottak ki, ami ideális feltételeket teremtett a vendégek teljeskikapcsolódásához és gyógyulásához.

A Hajdúszoboszlóra látogató vendégek egy helyenélvezhetik a gyógyvíz mellett kínált gyógykezelések jótékonyhatásait és próbálhatják ki a rekreáció jegyében kínált wellness ésfittness életmódhoz igazodó szolgáltatásokat. E mellett nemcsaka gyógyulni vágyóknak, hanem az egészségüket megôriznikívánó, kényeztetésre vágyó embereknek is ideális hely.

A bizonyított gyógyhatások és a folyamatos fejlesztésekkövetkeztében a város nemzetközi szinten is elismert gyógy-hellyé vált. A fürdô és a település turisztikai szolgáltatóinakkínálata folyamatosan igazodik a kialakult trendekhez, ame-lyeket a hagyományos gyógyászati eljárásokkal ötvöznek. Ennekköszönhetôen az egészségturizmus széles palettáját kínálják afürdôvárosba érkezôknek.

A gyógyvíz alkalmazása során tapasztalható gyógyulásalapvetôen a hajdúszoboszlói víz összetételébôl adódik, ami leg-

nagyobb mértékben nátrium-kloridot, hétköznapi nevén kony-hasót és ammónium-kloridot, vagy más néven szalmiák sót tar-talmaz. További alkotóelemei a bróm és a jód, valamint kar-bonátok, nitrátok és egyéb kémiai elemek, mint például lítium,vas vagy magnézium. Az összetevôk hatékonysága mellett a szak-

értelemmel és tapasztalattal alátámasztott kezelések gyógyítóhatást fejtenek ki bel- és bôrgyógyászati, idegrendszeri prob-lémák, a meddôség és nôgyógyászati, az urológiai betegségek, amozgásszervi rendellenességek javításában, valamint a mûtétekutáni regenerálódást segítik. A kiemelt példákon túl még hosszanlehetne a sort folytatni, de talán már ez a rövid felsorolás ismutatja sokszínûségét a gyógyítás területén, ami hosszú évek ótaHajdúszoboszló öröksége és kincse.

A gyógykezeléseket számos módon lehet igénybe venni,közvetlenül a gyógyfürdô, valamint több városi hotelvendégeként. A kezeléseket minden esetben szakorvosi vizsgálatelôzi meg, majd ezt követôen orvosi javaslat alapján kezdôdikmeg a gyógykezelés. A hajdúszoboszlói gyógyfürdôben avendégek a fürdôkezelések mellé több, mint negyven félekezelést vehetnek igénybe. A legismertebbek az iszappakolás, asúlyfürdô, valamint a tangentoros víz alatti masszázs. A gyógy-masszôrök által alkalmazott technika pedig tovább fokozza ezekhatását.

Az egészségügyi problémákkal küzdô vendégeken kívül, arekreáció is fontos területe a gyógyvíz felhasználásának, ugyanissokan a gyógyvíz regeneráló és megelôzô hatása miatt keresik fela gyógyfürdôt.

A fürdô maga 30 hektáron terül el, amelyen 13 medencekínál fürdôzési és egyéb szórakozási lehetôséget, lehet csó-nakázni, vízibiciklizni a területén található csónakázótavon, destrandröplabdázni és akár sakkozni is.

A tradicionális fürdômedencék közül kiemelkedik a hullám-és a pezsgômedence. Az élményfürdô elkülönítve teremtszórakozási lehetôséget minden korosztálynak. Külön szintetalakítottak ki a gyerekeknek, ahol medence, csúszda, gyer-mekjátszó, szoptató és pelenkázó, bébi úsztató, ugra-bugra és

A folyékony arany városaTöbb, mint kilencven esztendôvel ezelôtt született meg a gyógyvíznek köszönhetôen Hajdúszoboszló a város, mint gyógyhely ésüdülôközpont. Az ôsi pannon tenger évmilliókon keresztül lerakódott kincse, a „folyékony arany” felszínre törése meghatározó letta kis mezôváros turizmusában és új fejlôdési lehetôségek elôtt nyitotta meg a kapukat.

TURISZTIKAI MELLÉKLETDél-Dunántúli Gazdaság 15

még gyermekpihenô is rendelkezésre áll. A nyolc tematikusmedence a különbözô korok és kultúrák szimbólumainak megje-lenítésével kalauzolja a vendégeket a fürdôzés különbözôkultúráinak világába. A Pávai a hajdúszoboszlói gyógyvíz atyjá-nak állít emléket, de van jégbarlang, Gangesz, Római, barlang,trópusi, de még mozi és tengeri fürdô is. Mindemellett jószórakozást kínál az Aquapark, ami 2014-ben egy hektárralbôvült, ahol egy extrém zóna kapott helyett újabb 6 csúszdávalés sziklamászó fallal.

Figyelmet érdemlô a Mediterrán tengerpart is, ami Közép-Európa legnagyobb épített mediterrán stílust idézô – homokospart, kalózhajó, világítótorony, pálmafák – strandmedencéje. Az

úszómedence alkalmas sportversenyek megrendezésére is. Emellett van tanmedence és az omega-medence a kétpályáscsúszdával, a kalandmedencék egyedi kialakításúak, az egyikbentalálható a négytornyos Beckó vár, függôhíddal, a borító dézsá-val és az ágyúkkal, így játékos csatajelenetekkel is szórakoz-tathatják magukat a gyerekek. A vár egyik egyedisége, hogy avárvédôk csúszdán is menekülhetnek. E mellett még számosélményelem kapott bennük helyet mûszikla vízeséssel, Rönkvárcsúszdával és masszázsdézsával, de van Hódvár különbözôjelképekkel ellátott csónakokkal és szivárványos csúszdával. Avizes szórakozás mellett a kicsiket gyermekjátszótér is várja.

A fürdô területén található sportcentrumban strandröplabda,lábtenisz, ping-pong, strandfoci és tenisz várja az aktív pihenésrevágyókat, valamint naturista sziget a természet közeliséget ked-velôknek.

A vizes élmények színesítéseként a Hungarospa a strandfürdôterületén a vendégek aktivizálására különbözô mozgás, zenés,táncos, és egyéb szórakoztató programokat is szervez, agyerekeknek pedig animációs és kézmûves foglalkozást tartanak.

Maga a város is számos programmal várja a turistákat, ebbenaz esztendôben huszadik alkalommal rendezik meg aHajdúvárosok Találkozóját, de júliusban tartják a Hajdúsági ÍzekFesztiválját is. Ez utóbbi során eredeti és modern receptekalapján készített hagyományos hajdúsági ételeket fogyaszthatnaka rendezvényre kilátogatók. Ugyancsak e város ad helyet aMagyarországon egyedülálló gasztronómiai eseménynek, ame-lyen bio alapanyagokból helyben készült ételkülönlegességek,finomságok kóstolhatók a Birka- és Slambucfôzô Örömnapon,amit minden év szeptemberében rendeznek meg.

Szigetvári Szakképzési Díj:

Szkrajcsics Antal„Jó azt látni, amikor egy gyerekbôl igazi szakember válik”

DÍJAZOTTAK Dél-Dunántúli Gazdaság16

Több mint két és fél évtizede oktatja

a szakma fogásaira a szigetvári szak-

iskola asztalos tanulóit Szkrajcsics

Antal asztalos mester. Az idei tanévre

felsôszentmártoni telephelyén kiala-

kított egy elkülönített oktatótermet,

ahol jelenleg 22 tanuló képzését végzi,

munkájában fia segíti. Szkrajcsics

Antal munkáját a kamara Szigetvári

Szakképzési Díjjal ismerte el.

— 1989-ben tettem le a mestervizs-

gát és szinte azonnal oktatóként kezdtem

dolgozni a szigetvári bútorgyárban. A

vizsga azért volt fontos, hogy elvállal-

hassak egy ilyen állást, mert mindig ér-

dekeltek a gyerekek, az, hogy miként ne-

velhetek belôlük szakembert. Az elmúlt

25 évben nagyon sok tanulóm volt, kö-

zülük többen már a mester címet is meg-

szerezték - eleveníti fel oktatói pályafu-

tásának kezdetét a díjazott asztalosmes-

ter, aki nehezen fogalmazza meg, hogy

mi a szép a „gyerekek” okta-

tásában, hiszen ez számára

magától értetôdô.

— Mindig el tud-

tam fogadtatni ma-

gam a fiatalokkal, és

nagyon jó azt látni,

amikor egy gyerek-

bôl igazi szakember

válik. Elôször is em-

berséget tanítok nekik,

mert ez az alapja annak,

hogy megállják a helyüket

az életben. Fontos, hogy tudják:

minden nap külsôleg és belsôleg is ren-

dezetten jelenjenek meg a munkahe-

lyen, és a munkadarabot tisztességesen

készítsék el. Meg kell tanulniuk, hogy a

jó asztalos, amikor tárgyal, hogyan fo-

gadtassa el magát a vevôvel, és azt,

hogy amit elvállal, azt precízen, ponto-

san csinálja meg mindkét fél megelége-

désére, mindezt határidôre.

— Felsôszentmártonban

található az oktatóter-

me, ahol egy idôben

viszonylag sok tanu-

lóval tud foglalkoz-

ni.

— 10 munkapadunk

van és egyszerre 10

tanuló dolgozhat a

mûhelyben. Azt a

pénzt, amit a képzésért

és a gyerekek által meg-

termelt árukért kapunk,

visszaforgatjuk a vállalkozásba.

Épületmunkát végzünk és bútorokat is

készítünk, így pl. gyártottunk sportsze-

reket Írországba. A tanulók a beérkezô

fa feldolgozásától a késztermékek cso-

magolásáig és útra indításáig mindent

látnak és mindenben részt is vesznek.

Annak ellenére, hogy 30 km-t kell utaz-

niuk a fiataloknak a mûhelybe, szeret-

nek kijárni hozzánk.

Mohácsi Szakképzési Díj:

Kálóczy László„Célom, hogy a tanulók megállják a helyüket az életben”

Szinte a vállalkozása elindításától,

1992 óta foglalkozik tanulóképzéssel

Kálóczy László ipari gépész mester, a

Kálóczy és Társa Fémipari Kft. ügy-

vezetôje. Személyét a szakmaiságon

túl a humánus hozzáállás jellemzi.

Kiváló szakember lévén fontos szá-

mára a tanulók korrekt felkészítése,

valamint a folyamatos, magas színvo-

nalon végzett oktató tevékenység. A

kamara Kálóczy Lászlót Mohácsi

Szakképzési Díj elismerésben részesí-

tette.

— Már évekkel ezelôtt

láttuk, hogy hiány lesz a

szakmunkás utánpót-

lásban, ezért úgy

éreztük, részt kell

vennünk a gyakor-

lati oktatásban.

Tettük ezt egyrészt

azért, hogy meg-

próbáljuk pótolni a

hiányt, másrészt

hogy átadjuk a szak-

mai tudásunkat, tapasz-

talatainkat a tanulóknak, és

jól képzett szakembere-

ket neveljünk a mai

kor magas minôségi

követelményeinek

megfelelôen – vá-

laszolja a kitünte-

tett arra a kérdés-

re, hogy miért

fontos számára a

tanulóképzés, miért

is kezdte el annak

idején.

DÍJAZOTTAK 17Dél-Dunántúli Gazdaság

Európa országaiban és a kontinen-

sen túl is szerepelnek a mohácsi

Englert Antal maszkjai múzeumok,

nagy gyûjtemények anyagaként. A

busómaszkfaragó népi iparmûvész

részese volt annak a munkának,

amelynek eredményeként az

UNESCO 2009 ôszén felvette az em-

beriség szellemi, kulturális örökségé-

nek reprezentatív listájára a mohácsi

busójárást. A kamara a Mohácsi Ide-

genforgalmi Díjjal ismerte el Englert

Antal munkáját.

— Nemcsak a busómaszk, hanem

maga a busó témakör az egyik legfôbb

vonzerô Mohácson az 1526-os mohácsi

vész és a török történelmi emlékek mel-

lett. Ez jelentôs tömegeket vonz a Du-

na-parti városba, így meghatározó szeg-

mens az idegenforgalom Mohács életé-

ben. A történelemi változások nem ked-

veztek a gazdasági élet megerôsödésé-

nek, ezért abban hiszek, amit igazán ér-

tékelni tudunk és eladható: a kultúránk.

Az egyik legnagyobb értékteremtô adott

helyszínen az, amit ott létre

tudok hozni, amit mások

meg tudnak csodálni,

amire kíváncsiak az

emberek – foglalja

össze Englert An-

tal, miért érzi ma-

gáénak a mohácsi

idegenforgalom

fellendítését, bu-

sómaszkfaragó-

ként hol van helye

ebben a közegben.

— Ön miben látja

a saját sikerét?

— Talán abban, hogy nem

pillanatnyi eredményt szeretnék elérni

és nem a pillanatnyi érdekeknek szeret-

nék megfelelni, hanem hosszútávon

gondolkodom és olyan értékekben,

amelyek bármikor védhetôk, képvisel-

hetôk. Jelentôs vonzerôt jelent, hogy a

kultúra többi területét, így pl. a gasztro-

nómiát, a borászatot is fejlesztik. Ez

szükséges is, mert közösen komoly erôt

képviselünk, hiszen én is részt tudok

venni a gasztronómiai ren-

dezvényeken a magam

tevékenységével.

Az én sikerem talán

abban áll, hogy ér-

zékenyebb va-

gyok ezekre a

dolgokra. Példá-

ul létrehoztam

egy kerékpáros

információs pon-

tot, amit már átad-

tam az önkormány-

zatnak. Figyelek arra,

hogy miként tudnék még

több érdeklôdôt bevonni, és

megpróbálom hitelesen képviselni azt,

amit csinálok. Elsôsorban nem a ter-

mékeladásra törekszem, hanem arra,

hogy élményközpontú legyen egy láto-

gatás. Azaz én nem maszkokat adok el,

hanem látogatókat fogadok, számukra

pedig élményt kínálok azzal, hogy be-

vonom ôket a tevékenységbe: faraghat-

nak, így részesévé válnak egy folyamat-

nak.

— Milyen példát, értéket, tudást

tart fontosnak, amelyet mindenkép-

pen át akar adni a tanulóknak?

— A mai világban nemigen népsze-

rû a fizikai munka, ezért nem könnyû

szakmunkásokat képezni. A legfonto-

sabb a fiataloknál elérni a szakma szere-

tetét. Az alapismeretek elsajátítása mel-

lett be kell vonni ôket a termelésbe,

hogy érezzék a munkájuk jelentôségét,

sikerélményük legyen. Közben megta-

nítjuk ôket a szakma fortélyaira, a csa-

patmunkára, a munkatársakkal való

kapcsolatra, a segítôkészségre, a pozitív

hozzáállásra, valamint a céltudatos gon-

dolkodásra, a kitartásra és a pontosság-

ra. Rendszeresen elbeszélgetek a tanu-

lóimmal, hol csoportosan, hol szemé-

lyesen. Segítek a rajzolvasásban, a vá-

gópisztoly beállításában, a mûhelynapló

megírásában, a munkadarabjaik elemzé-

sében, de beszélünk az életrôl és a cé-

lokról, a jövôrôl is.

— Miként lehet igazodni a szak-

mában, képzésben az elmúlt több

mint 20 évben történt változásokhoz?

— Habár a szakma alapjai, a fûré-

szelés, reszelés, fúrás, mérés és egyéb

mai is ugyanaz, mégis más lett az okta-

tás. Megváltoztak a követelmények, az

eszközök, a gépek, a szerszámok, és ta-

nulók is. A képzést is a mai igényeknek

megfelelôen kell alakítani. Meg kell is-

mertetni a modern eszközöket, gépeket,

meg kell tanítani a minôségi munkavég-

zést. A testi fenyítés ma már nem meg-

engedett, a tanulókkal az egyéni képes-

ségük, készségük, tudásuk, szorgalmuk

alapján foglalkozunk, ennek megfelelô

feladatot és figyelmet kapnak. A célom,

hogy minden tanuló, aki nálunk végzi a

gyakorlati képzést, sikeres vizsgát te-

gyen és megállja a helyét az életben.

Mohácsi Idegenforgalmi Díj:

Englert Antal„Arra törekszem, hogy élményközpontú legyen egy látogatás”

s

DÍJAZOTTAK18 Dél-Dunántúli Gazdaság

A Tornyos Pékség elmúlt üzleti éveit a

dinamikus fejlôdés, a folyamatos

megújulás jellemezte. A 2003-ban lét-

rejött kis pékség mára korszerû pék-

és cukrászüzemmé fejlôdött, amely

nemcsak a saját bolthálózatát, hanem

egyéb más üzleteket is ellát kiváló ter-

mékeivel. A kamara Siklós város gaz-

dasági fejlôdését elôsegítô munkássá-

ga elismerésére „Than Károly Díjat”

adományozott Maric Damir ügyveze-

tônek.

A díjat az egyes gazdasági szervezetek

érdekén túlmutató, a város gazdaságá-

nak egészét szolgáló tevékenység elis-

merésére alapította a kamara. Ilyen le-

het például az, hogy Maric Damir akti-

vitásának köszönhetôen a 2016/2017-es

tanévben újra pék- és cukrászképzés in-

dul a siklósi szakiskolában. Mint a díja-

zott ügyvezetô mondja, azt tapasztalták,

hogy az utóbbi idôben csökkent a pék

szakmában dolgozók száma, így a jövô-

ben bekövetkezô munkaerô-hiány elke-

rülésére szorgalmazták az osztály elin-

dítását. Ôk maguk úgy támogatják a

szakképzést, hogy gyakor-

lati helyeket és oktatást

biztosítanak a jelent-

kezôk számára. Vall-

ják, hogy ha a tanu-

lók már a gyakor-

latuk során is a

pékségben dol-

goznak, lerövidül

a munkaadó és a

munkavállaló kö-

zötti út.

— Milyen gazda-

sági közeget, hátteret

nyújt a vállalkozásnak a vá-

ros?

— A Tornyos Pékség Siklóson épí-

tette fel üzemét és infrastruktúráját,

több mint 100 állást biztosítunk a város-

ban és a térségben élôknek. A siklósi

önkormányzat tavaly év végén nyerte el

a Siklósi Ipari Park címet, ezzel cégünk

pályázati lehetôségei is bôvültek. Folya-

matos kapcsolatban állunk a helyi vál-

lalkozásokkal a város gazdaságának fej-

lesztése érdekében. Egyeztetjük a prob-

lémáinkat és keressük a megfelelô meg-

oldásokat. Rendszeresen

részt veszünk a szakmai,

gazdasági fórumokon,

megjelenünk a város

által szervezett

egyeztetéseken és

támogatjuk a meg-

valósítandó elkép-

zeléseket.

— Mit tesznek

azért, hogy a Tor-

nyos Pékség folya-

matos megújulásra le-

gyen képes?

— Szem elôtt tartjuk a piaci

trendeket, melyeket újragondolunk és

implementálunk a jelenlegi üzleti konst-

rukciónkba. Számunkra mindig a vevô

az elsô, ezért nagy hangsúlyt fektetünk

a vásárlói visszajelzésekre, és a felve-

tendô problémákat a lehetô leggyorsab-

ban és a leghatékonyabban orvosoljuk.

Szigorú minôségpolitikát folytatunk,

ezzel vásárlóink számára folyamatosan

ugyanazt a magas minôséget biztosít-

juk, melyet megszokhattak mintaboltja-

inkban.

Than Károly Díj:

Tornyos Pékség Kft.Kis pékségbôl bolthálózat

Siklósi Szakképzési Díj:

Gyenis Péter„A munkához való hozzáállás, a tisztelet alapvetô fontosságú”Az elsô tanuló maga jelentkezett a

siklósi Piknik Center étterem tulajdo-

nosánál, Gyenis Péternél, hogy ott

szeretne tanulni. 2010 óta aztán több

szakács tanuló megfordult már az ét-

teremben, ahol jelenleg is 9 tanulót

képeznek magas színvonalon. Az étte-

rem konyhája az elmúlt 3 évben 20

millió forint értékû eszközparkkal

bôvült, a forgalom megháromszoro-

zódott, így a tanulók heti 30 féle étel

készítésében segédezhetnek. A

PBKIK a Siklósi Szakképzési Díjjal

ismerte el Gyenis Péter munkáját.

— Folyamatosan fejlesztünk, követ-

jük a technológiai fejlôdést, ami pedig a

versenyképességünk záloga. Jelenleg is

tervezzük az étterem további bôvítését,

ezáltal lehetôségünk lesz szélesíteni

ételkínálatunkat, gyarapítani a vendége-

ink számát, ami pedig az étterem arcula-

tára is kedvezôen hat – mondja Gyenis

Péter.

— Miért fontos az ön számára,

hogy tanulókat képezzen?

Maric Damir

DÍJAZOTTAK 19Dél-Dunántúli Gazdaság

Jelentôs az érdeklôdés a

tavaly átadott, az Or-

mánság természeti

kincseit és kulturá-

lis értékeit, hagyo-

mányait megis-

mertetô Ôs-Dráva

Látogatóközpont

iránt. Az új turisz-

tikai látványosság

megvalósításában

nagy szerepet vállalt

Wodtke Szilvia, a Duna-

Dráva Nemzeti Park Igazga-

tóság (DDNPI) osztályvezetôje. Nagy

gondot fordít a térség turisztikai szol-

gáltatóival való szoros kapcsolat ápo-

lására, valamint a felépült látogató-

központ egyre szélesebb körben való

megismertetésére, ezzel bevonva a

központot a térség turisztikai vérára-

mába. Wodtke Szilvia munkáját a ka-

mara a Siklósi Idegenforgalmi Díjjal

ismerte el.

— A Duna-Dráva Nemzeti

Park Igazgatóság mûkö-

dési területe Somogy,

Baranya és Tolna me-

gye majdnem egé-

szét lefedi, 10 be-

mutatóhely, számos

tanösvény várja az

érdeklôdôket a nem-

zeti parkban, az öt

tájvédelmi körzetben

és a természetvédelmi

területeken. Az ökoturiz-

mus jó eszköz a szemléletfor-

málásra, túrákat, programokat, kenutú-

rákat, szakvezetéseket tartunk, a kör-

nyezeti neveléssel az óvodások, iskolá-

sok számára nyújtunk élményprogra-

mokat – sorolja Wodtke Szilvia a

DDNPI turisztikai kínálatát.

A Dráva mellett Harkány, Villány,

Siklós térségében a látogatóközpont

megnyitása elôtt a nemzeti park igazga-

tóságnak nem volt bemutatóhelye,

most, a nyitást követô egy évben már

látszik, hogy az akár egész napos prog-

ramot kínáló komplexum kedvelt cél-

pont lett. Sok csoportot és egyéni láto-

gatót fogadunk, tavasztól megsokasodik

a kerékpáros vendégek száma is. Ahhoz

azonban, hogy a látogatóközpont

hosszú távon sikeres maradjon, keres-

sük a térség szereplôivel való kapcsoló-

dási lehetôséget.

— Miként fogadták a már a terü-

leten lévô turisztikai szolgáltatók a lá-

togatóközpont megnyitását?

— A környezô települések felismer-

ték a kapcsolódási lehetôségeket és el-

kezdtek bennünk is gondolkodni. Több

rendezvény helyszínéül választották a

látogatóközpontot, de mi is kivisszük a

kínálatunkat, attrakcióinkat a környéken

tartott eseményekre. Jó kapcsolatot ápo-

lunk a térség szálláshely-szolgáltatói-

val, hogy programlehetôségként ajánl-

ják vendégeiknek a látogatóközpontot.

Folyamatosan keressük a lehetôséget a

térség turisztikai szereplôinek összefo-

gására.

— Tulajdonképpen a legelsô tanu-

lónk, akit jelenleg is foglalkoztatunk, az

éttermünket ismerve maga jelentkezett,

hogy nálunk szeretne tanulni. Ekkor in-

dítottam el a folyamatot, hogy szakács

gyakorlati képzôhely lehessen a kony-

hánk. Ebben az idôszakban is már látha-

tó volt, hogy kevés a megfelelô szaktu-

dással rendelkezô szakács. Ez azóta sem

változott, így a tanulók oktatása a to-

vábbfoglalkoztatásra is lehetôséget ad.

— Milyen példát, értéket, tudást

tart fontosnak, amelyet mindenkép-

pen át akar adni a tanulóknak?

— A munkához való hozzáállást, a

tiszteletet, mind a munkahelyen, mind a

munkatársak iránt. Fontos, hogy tanuló-

ink az egyes munkafolyamatokat meg-

felelô higiéniával és technológiával vé-

gezzék. Az is elsôdleges,

hogy minden munkafo-

lyamattal találkozza-

nak, a nyersanyag át-

vételétôl az elôké-

szítési mûvelete-

ken át egészen a

készétel tálalásáig,

majd a befejezô

mûveletekben is

részt vegyenek. Ezál-

tal átlátják a konyha

mûködését, és a késôbbi-

ekben akár vezetôként is tisz-

tában lesznek az elvárásokkal. Termé-

szetesen nem lehet mindenkit ugyanarra

a szintre képezni, mert az egyes tanulók

hozzáállása is változó, de mindenki szá-

mára adott a lehetôség.

— Egyre több szakács

keresi a boldogulást kül-

földön. Miként tudja

ôket erre felkészíte-

ni, illetve arra ösz-

tönözni, hogy ma-

radjanak itthon?

— Sajnos a kör-

nyékünkrôl is na-

gyon sok szakács

dolgozik külföldön, de

azt gondolom, és ennek

hangot is adok, hogy a jól

felkészült és kiváló szaktudás-

sal rendelkezô szakácsok itthon is ver-

senyképes jövedelmet érhetnek el. Eh-

hez persze rengeteg munka és kitartás

szükséges.

Siklósi Idegenforgalmi Díj:

Wodtke SzilviaA látogatóközpont sikere a térség szereplôivel kialakított kapcsolaton is múlik

EGYÜTTMÛKÖDÉS Dél-Dunántúli Gazdaság20

A Kulturális Innovációs Kompetencia

Központ Egyesület 2014-ben csatlako-

zott a „Break In the Desk” címû

Erasmus Plusz pályázathoz, amely há-

rom éves kifutása alatt hét ország tíz

partnere (szervezetek, egyetemek, mû-

vészeti tevékenységgel foglalkozó kép-

zési helyek) között hoz létre konzorciu-

mot annak érdekében, hogy a mûvészek

aktívan vegyenek részt nem mûvészeti

tevékenységgel foglalkozó vállalkozá-

sok, vállalatok munkájában, és tevé-

kenységükkel segítsék a vállalatok ter-

melékenységét, versenyképességét.

„Szeretnénk kimozdítani a mûvésze-

ket a komfortzónájukból és abban támo-

gatni ôket, hogy a tudásukat, tehetségü-

ket szélesebb körben is kamatoztassák“

– mondja Keresnyei János, a KIKK

Egyesület elnöke. A projektet egy kuta-

tással kezdték, amelyben felmérték,

hogy a résztvevôk milyen kompetenci-

ákkal rendelkeznek a mûvészeti tevé-

kenységen kívül, illetve miben szeretné-

nek fejlôdni, hogyan látják az elôrelépés

lehetôségét. Most formálódik egy olyan

online képzési platform, amibe be tud-

nak kapcsolódni a mûvészek. Pécsett a

PTE Mûvészeti Kar doktoranduszai és

hallgatói vettek részt korábban egy egy-

napos képzésen, ahol elsajátították a

mûvészeti projektek tervezési módszer-

tanát. A májusi egyhetes pécsi tréning

pedig azt szolgálta, hogy minden mû-

vész végig tudja gondolni a saját pro-

jektjét, azaz, hogy milyen értéket te-

remt, melyek a nehézségek a megvaló-

sítás során – tehát ne csak alkotásként,

hanem projektként fogják fel mûvészeti

tevékenységüket.

„A tréningre 33-an érkeztek, minden

országból három mûvész, illetve a kon-

zorciumi partnerek képviselôi. Lehetô-

ségük volt három olyan pécsi cég képvi-

selôjével megismerkedni – Barking

Frog Entertainment, Kulturális Labor

Szociális Szövetkezet és a Pécsi Orgo-

namanufaktúra Kft. (mindhárman a

Kreatív Ipari Klaszter tagjai) –, amelyek

nyitottak erre a kezdeményezésre. A

mûvészeknek az lesz a feladatuk, hogy

dolgozzanak a cégek által ismertetett

üzleti kihívásokon, azaz csoportmunká-

ban találják ki, hogy miként lehet vala-

milyen mûvészi beavatkozással megfe-

lelni ezeknek a kihívásoknak” – teszi

hozzá Keresnyei János.

Az idei évben még két találkozó al-

kalmával tesztelik az ún. breaking me-

todológiát, amelynek kidolgozásával

várhatóan ezen a nyáron elkészülnek.

Spanyolországban inkább cégekkel,

míg Franciaországban közintézmények-

kel fejlesztik az együttmûködést a pro-

jekt résztvevôi.

Egyelôre két magyar mûvész, KanisDorottya és Szabó Klarissza vesz részt a

programban, de az egész projekthez

nemcsak képzômûvészek, hanem elô-

adómûvészek, illetve egy zenei stúdiót

mûködtetô producer is csatlakozott. Az,

hogy az együttmûködések miként való-

sulnak meg, nagymértékben függ az

egymásra találó partnerek mûködési te-

rületétôl, az egymás iránt támasztott el-

várásoktól. A cél mindenképpen az,

hogy a mûvészi szabadság megôrzése

mellett értékes produktum jöjjön létre a

cégek, szervezetek megelégedésére.

A projekt iránt meglehetôsen élénk

volt az érdeklôdés, így a különbözô or-

szágokban a jelentkezôk közül a legnyi-

tottabb alkotókat válogatták ki. A kon-

zorciumi partnerek részére nyitott a le-

hetôség a munkába való bekapcsolódás-

ra, mint ahogy külsô cégek számára is

biztosítják ezt. A hazai koordináló szer-

vezet a pécsi KIKK Egyesület, a projekt

2017 ôszén zárul. K.T.

Mûvészek a gazdaságban– nemzetközi tréning a KIKK-nél

Európai együttmûködés keretében hét ország mûvészei, valamint helyi cégek bevonásá-val május végén egyhetes tréninget tartottak Pécsett annak érdekében, hogy elôsegítséka mûvészeti tevékenység, valamint a gazdaság együttmûködését.

ÖNINDÍTÓDél-Dunántúli Gazdaság 21

Különleges munkahely-teremtési, kép-

zési program zajlik immár harmadik

esztendeje Pécsett. Az Önindító nevet

viselô projekt egyedülálló lehetôséget

kínál a kreatív iparban vállalkozást

indítóknak. A Baranya Megyei Kor-

mányhivatal Foglalkoztatási Fôosztá-

lya a program gazdája, amelynek szel-

lemi hátterét a KIKK Egyesülettel és a

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Ipar-

kamarával közösen dolgozta ki, s a

Baranya Megyei Vállalkozói Központ-

tal és a Dél-Dunántúli Regionális Ide-

genforgalmi Nonprofit Kft.-vel együtt-

mûködve valósít meg. A tanfolyamnak

a KIKK Egyesület székhelye, a KOHÓ

ad helyet.

Lezárult a projekthez kapcsolódó vállal-

kozói ismereteket nyújtó tanfolyam, ki-

vétel nélkül mindenki sikerrel vette az

akadályokat. Egyre nagyobb szerepet

kap a résztvevôk életében az üz-

leti terveikben megfogalma-

zott célok megvalósítása. A

textil és filc figurákat készí-

tô LULIÁK Krisztina is

már a pályázati forrásból

kialakítandó leendô mûhe-

lyének megvásárlását intézi.

— Korábban a kereskede-

lemben dolgoztam, megszületett a

kislányom, akivel otthon maradtam, s

négy évvel ezelôtt, majd amikor óvodába

ment, akkor neki kezdtem el filcbôl figu-

rákat készíteni, mert nagyon nehezen

ment az elválás – vezet be a kezdetekbe.

— Szerette Bartos Erika Ujjbáb címû

versét, ezért filcbôl elkészítettem neki a

benne szereplô bábokat. Az elsô textilbôl

készült figurám egy macska volt, amit

egy bagoly követett.

Eleinte csak a kislányának, majd

egyre több ismerôsének varrt filcbôl bá-

bukat. Az óvodában is felfigyeltek a kéz-

ügyességére, nagy tetszést arattak a figu-

rái az ovisok és az óvónôk körében egy-

aránt. Az egyik ismerôse elhívta egy

patchwork szakkörbe, ahol megigézte a

textilek sokszínûsége, ennek hatására

már nagyobb méretû figurákat tervezett

és varrt, amelyek szintén hamar népsze-

rûek lettek. Mindeközben próbaképpen

elkezdett járni a Tüke és az Aszpik Piac-

ra is, ez utóbbival sok külsô kitelepülé-

sen is részt vett már. Tavaly a Fishing

Orfûn is árulta a textilbôl készült bábuit,

ajándék és dekorációs tárgyait. Idén vár-

hatóan szintén ott lesz, de szeretne a Ba-

laton környékén és a fôvárosban meg-

rendezésre kerülô fesztiválokon, kézmû-

ves vásárokon is megjelenni.

— A korábbi önindítósok közül töb-

ben is rendszeresen árulnak az Aszpikon,

akikkel összebarátkoztam – folytatja to-

vább. — Tanó Móni és Szabó Timi aján-

lotta, hogy adjam be a pályázatomat.

Már 2014-ben eljátszottam a gondolat-

tal, azonban csak 2015-ben, ami-

kor lejárt a gyesem, akkor je-

lentkeztem.

Mint mondja, sok új infor-

mációt kapott a tanfolyam

ideje alatt, s egy nagyon jó,

egymást segítô csapat tagja

lehetett. S miután korábban

csak alkalmazottként dolgozott

egyértelmûvé vált számára a vál-

lalkozói lét egy teljesen más gondolko-

dást követel.

— Nagyon jó, hogy betekintést kap-

hattunk gyakorlati példákon keresztül

mindabba, ami a sikeres vállalkozás fel-

tétele – ad hangot véleményének. — Ne-

kem különösen a marketingrôl szóló elô-

adás adott sokat. E mellett a félév során

létrejött kapcsolati tôke is sokat jelent,

lesznek olyanok a csoportból, akikkel a

késôbbiekben várhatóan lesznek közös

munkáink is, mint például a fotós Dal-

mával, akinek textil figurákat készítek

majd.

A kerámia-ékszereket készítô GÉCZY

Dorina képzômûvész tanári és mûvé-

szettörténész diplomával hosszú éveken

át dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeum

Nemzeti Örökségvédelmi Központjában,

majd annak pécsi irodájának megszûné-

se után, úgy döntött a saját lábára áll,

megvalósítja a hosszú éveken át dédel-

getett terveit. A kerámiát mindig is na-

gyon szerette, ezért is határozta el, hogy

olyan tárgyakat készít ame-

lyek nem csak a kata-

lógusokba szerepel-

nek, hanem egye-

diek, viselhetôk,

kézbe fogható

mûvészi kompo-

zíciók.

— Sorsszerû

volt az, ahogy ráta-

láltam az Önindító prog-

ram – indítja beszélgetésünket. — Akkor

fedeztem fel a pályázatot az interneten,

amikor megszûnt a munkahelyem, s alig

egy hetem volt arra, hogy megírjam.

Szólt arról is, hogy tôle nagyon távol

áll a vállalkozói gondolkodás, inkább

mûvészi alkat. Azonban egy olyan csa-

patban találta rövid idôn magát, ahol

mindenki abban erôsítette meg, érdemes

belevágnia, sikerülni fog, képes lesz ar-

ra, hogy megvalósítsa a terveit, egy

olyan nyitott mûtermet, ahol betekintést

nyerhetnek az érdeklôdôk a kerámiaké-

szítés egyes mozzanataiba, e mellett

szakmai work-shopoknak is helyet adna.

Pályázati forrás felhasználásával hozná

mindezt létre.

— A tanfolyam ideje alatt barátságok

is szövôdtek, a keresztszülôi hálózat pe-

dig lehetôséget teremtett arra, hogy

egyedileg is feltehessük a kérdéseinket –

ad hangot véleményének. — E mellett

olyan fontos tanácsokkal

láttak el bennünket,

mint a több lábon

állás fontossága,

hogy mindig le-

gyen a vállalko-

zásnak egy olyan

része, amelyik jól

mûködik.

S volt, aki a tanfo-

lyam során döbbent rá arra,

mint például GARAI Zsófia, hogy még-

sem azzal szeretne foglalkozni, amivel

eredetileg az Önindítóra jelentkezett.

egyénre szabott program Az

MESTERKÉPZÉS Dél-Dunántúli Gazdaság22

— Mindig is jelen volt a vállalkozói

lét a környezetemben, ugyanis a szüleim,

a szûkebb és tágabb családtagjaim által

választott pályák nem szoríthatók be a

hagyományos keretek közé – kezdi be-

szélgetésünket. — Magam pénzügyi, ke-

reskedelmi végzettséggel rendelkezem,

pályázatírással foglalkoztam, ugyan eh-

hez fontos volt, hogy kreatív legyek, de

az írás hivatásszerûen nem érdekelt.

Azonban a családunkban nagy hagyo-

mányai vannak a közös étkezéseknek.

Mindig is élveztem, ha sok emberre fôz-

hettem, ebbôl jött az ötlet, amit a férjem-

nek köszönhetek, az életemben eddig is

jelen lévô fôzôtábor mellett, a leendô fô-

zôiskolám lakásétterem is legyen egy-

ben.

— Az édesanyám a kamarában hal-

lott az Önindítóról, s ô javasolta, adjam

be a pályázatomat, amit ugyan más terü-

leten indítandó vállalkozásra nyújtottam

be, ugyanis elôször úgy gondoltam a

kreatív iparban tevékenykedôk érdeké-

ben végzett mecenatúrával lehetek sike-

res – folytatja tovább. — Azonban,

ahogy teltek, múltak a hetek, egyre in-

kább úgy éreztem a fôzés, a vendéglátás

az én igazi területem, s váltottam. S az

Önindító program szervezôi rugalmasak

voltak, így megvalósulhat az álmom,

létre hozhatom a vállalkozásomat, a

COOKtoda gasztro-teret, ami felnôttek-

nek és gyerekeknek szervezett fôzôisko-

laként mûködik majd, amellett, hogy

idôrôl idôre lakásétteremként is várja a

gasztronómia szerelmeseit. Az ezeknek

helyet adó ingatlant pedig a pályázati

forrás felhasználásával vásárolom majd

meg. Elôször érzem azt az életemben,

hogy megérkeztem – zárja beszélgeté-

sünket.

Abban mindannyian megegyeztek, hogy

az eltelt fél év alatt a színes egyéniségek

alkotta csoport közösséggé kovácsoló-

dott. Kialakultak barátságok is. Mind-

annyiukra nagy hatással voltak azok az

elôadók, akik a saját példájukon keresz-

tül mutatták be, miként lettek sikeresek,

s KIKK munkatársai Kiss Anikó és Ja-kab Judit folyamatosan a segítségükre

voltak az üzleti tervek elkészítésében

ugyanúgy, mint a tanfolyam során fel-

merülô problémáik megoldásában.

Sz.K.

A mesterképzés a céhek megalakulásá-val fonódik össze. A kézmûves szak-mákban mindig is jelen volt a mestersé-gét magas színvonalon mûvelô, tudásátnemzedékrôl nemzedékre továbbadószakember. Egykoron az iparengedélykiváltásának feltétele volt. A mester-vizsgáig számos képzéssel, sok tanu-lással kikövezett út vezet, hiszen nem-csak rangot, hanem többlet tudást, egy-fajta emberi tartást is feltételez.

A mohácsi PAULYUK László

mindig is fontosnak tartotta,

hogy a keze alól csak magas

minôségben elkészített bútor

kerüljön ki. Annak idején az

édesapja javaslatára, aki vil-

lanyszerelô volt, választotta

ezt a szakmát, mert ô ugyanis

azt mondta neki, egy asztalos felett min-

dig van tetô, ami védi a hidegtôl és a me-

legtôl egyaránt.

— Somberekrôl származom, Mohá-

cson a Székgyárban voltam tanuló, ahol

az egyik szakoktatóm az édesapám ke-

resztapja volt, aki ugyan sokat követelt,

de lehetôvé tette, miután látta, hogy ér-

dekel a szakma, hogy az esztergagépen

is dolgozhassam – mondja. — A szak-

munkás-bizonyítvány megszerzését kö-

vetôen két évig a Székgyárban dolgoz-

tam. A katonaság után vállalkozóknál

helyezkedtem el, majd adódott egy lehe-

tôség arra, hogy kimenjek Németország-

ba dolgozni. A kint töltött másfél év alatt

nemcsak a legkorszerûbb eljárásokat,

eszközöket ismerhettem meg, hanem azt

a fajta mentalitást is elsajátítottam, ami a

német kézmûvességet jellemzi, a magas

minôséget, a pontosságot, s, hogy a ha-

táridô szent és sérthetetlen. A kétkezi

munkának már akkoriban is nagy volt ott

a becsülete. Késôbb még kétszer töltöt-

tem kint néhány hónapot, arra a helyre

hívtak vissza, ahol korábban dolgoztam.

Miután visszatért Mohácsra, az

összegyûjtött pénzbôl saját mûhelyt nyi-

tott. A kezdetektôl egyedi megrendelésre

készít bútorokat bútorlapból és néha fá-

ból is. A híre szájhagyomány útján ter-

jedt, egyik megrendelô hozta a másikat.

Ma már vannak közöttük olyanok is,

akik a kezdetek óta tôle rendelik meg az

újabb és újabb bútoraikat.

— Az elsô idôben egy bérelt mûhely-

ben dolgoztam, majd ahogy nôtt a meg-

rendelôi köröm, úgy fejlesztettem a vál-

lalkozásomat – folytatja tovább. — Ma

már saját mûhelyem van, ahol tanulók

képzésével is foglalkozom, ezen a mó-

don szeretném az utánpótlásomat kine-

velni.

A jövô szakembereinek kép-

zése mellett a saját tudásának

fejlesztését is mindig fontos-

nak tartotta, s tartja a mai na-

pig. Folyamatosan részt vesz

az egyes faipari termékek,

alapanyagok és gépek forgal-

mazásával foglalkozó cégek

által szervezett rendezvényeken. Nemré-

giben a mestervizsgát is letette.

— Már korábban is foglalkoztatott a

gondolat, hogy mestervizsgát teszek, de

akkoriban erre csak Sopronban lett volna

lehetôség – hangsúlyozza. — Sok idôt

vett volna igénybe az utazás, meg sokba

is került volna, ezért végül nem vágtam

bele. Aztán az elmúlt évben lehetôség

nyílt arra, hogy pályázati forrás felhasz-

nálásával megszerezzem a mesterlevelet,

ugyanis tanulókkal csak ennek birtoká-

ban foglalkozhatok továbbra is. Éltem a

lehetôséggel.

— Mint mondja, a mestervizsgára

felkészítô tanfolyam jó lehetôséget te-

remtett az ismeretei felfrissítésére, a pe-

dagógiai modul pedig segítséget ahhoz,

hogy tanulóképzés minél eredménye-

sebb legyen. — A mesterdarabom egy

forgatható sakktábla volt – mondja hang-

jában nem kis büszkeséggel. — Az egyik

barátom kisfia sakkzseni, ô adta az ötle-

tet hozzá, ugyanis ezzel egyedül is le tud

játszani egy-egy játszmát. Kettôt is ké-

szítettem, a másik a fiamé lett. A mester-

vizsgának számomra ez volt a legszebb

része. A gyakorlati vizsga nagyon köny-

nyû volt, ugyanis olyan feladatot kap-

tunk, csapolni kellett, ami egykoron a

szakmunkásvizsga része volt.

Egymásnak adjákmûhelye címét a megrendelôi

TANULÓSZERZÔDÉSDél-Dunántúli Gazdaság 23

Már lassan nem lesz olyan szakma,amelyben a cégeknek, vállalkozások-nak ne kellene szembe nézniük a szak-emberhiánnyal. Komlón a helyi vállal-kozók összefogtak annak érdekében,hogy pótolják a mind inkább érezhetôhiányt, kineveljék az utánpótlásukat. AzArt-Innova Kft. is számos lépést tett an-nak érdekében, hogy az asztalos képzésismét elinduljon a hét dombra épült vá-rosban.

A komlói Art-Innova Kft. tizenöt év-

vel ezelôtt alakult, s az elsô idôben egye-

di bútorokat készítettek, elsôsorban fá-

ból, de bútorlapból is. Folyamatosan nôtt

a megrendelôi körük, ezért 2008-ban

uniós pályázati források felhasználásával

új gépparkot vásároltak, s áttértek a la-

minált bútorlapokból készülô egyedi bú-

torok gyártására, valamint saját telephe-

lyet létesítettek. A fejlesztések ezzel nem

fejezôdtek be, pályázati források felhasz-

nálásával új üzemcsarnokot építettek az

Ipari úton, újabb gépeket vásároltak, je-

lenleg csaknem harminc embernek ad-

nak munkát. Termékeik jelentôs része a

német piacon talál gazdára, ahol a vevô-

körüket folyamatosan bôvítik, olyan tra-

dicionális asztalos mûhelyekkel veszik

fel a kapcsolatot, amelyeket már a ne-

gyedik, ötödik generáció irányítja, nekik

gyártanak egyedi termékeket.

— Az általunk gyártott bútorok je-

lentôs részét az Objekt Baun keresztül

értékesítjük a német-osztrák piacon –

kezdi beszélgetésünket a cég ügyvezetô-

je BISCHOF Balázs asztalos mester. —

Kórházak, hotelek, ifjúsági szállók, köz-

intézmények berendezéseit gyártjuk el-

sôsorban, de a Spar üzleteiben is min-

den, ami fából készül – kínáló pultok,

zöldséges állványok –, valamint az

OMV és a Lukoil shopjainak bútorzata is

a mi üzemünkben készül.

Az évek alatt a cég folyamatosan fej-

lôdött, mind több embernek adtak mun-

kát, azonban egy idô után szembe kellett

nézniük azzal a ténnyel, a nyugdíjba me-

nô, vagy a boldogulását máshol keresô

szakembereik helyére nincs kit felvegye-

nek, ekkor határozták el, hogy magunk

nevelik ki az utánpótlásukat, tanulókép-

zésbe fognak. Ennek már négy éve.

Mint mondja, az elsô idôkben még

évente volt két, három tanulójuk, azon-

ban a szeptemberben induló tanévre sen-

ki nem jelentkezett. Mindeközben a

CNC vezérlésû asztalosipari gépeik mel-

lé lassan nem tudnak kit állítani.

— A szakképzô intézetben szeptem-

bertôl várhatóan egyetlen asztalos tanuló

sem lépi át a teljesen felújított tanmûhely

küszöbét, éppen ezért úgy döntöttünk,

megpróbálunk ezen a helyzeten változ-

tatni – folytatja tovább. — Felkerestük a

komlói önkormányzatot ahol nyitott fü-

lekre találtunk, a város által nyújtott

szakképzési támogatások körét kibôví-

tették az immár hiánynak számító aszta-

los szakmával is. A kamarával is felvet-

tük a kapcsolatot, bízunk benne, hogy

onnan is segítséget kapunk. Talán a hi-

ányszakmákat tanulóknak nyújtott álla-

mi és önkormányzati támogatás, vala-

mint az általunk adott ösztöndíj együtte-

sen elegendô motivációt jelent majd ah-

hoz, vonzó legyen ez a szakma is.

Bischof Balázs annak idején azért

választotta ezt a szakmát, s jelentkezett

asztalosnak, mert a szomszédjukban volt

egy asztalos mûhely, s nagyon megra-

gadta a folyamat, ahogy bútorrá alakult a

fa. A Pécsi Bútorgyárban volt tanuló, a

végzés után ott folytatta, de dolgozott

magánvállalkozóknál is. Aztán, amikor

úgy látta, nagy igény van az egyedi búto-

rokra, a barátjával, aki nem is asztalos,

létrehozták a saját vállalkozásukat. A tu-

dását is folyamatosan gyarapította, az

évek során mestervizsgát is tett.

— A tanulóinkat lépésrôl, lépésre

vonjuk be a termelésbe, a tényleges

munkába. A mûszaki rajz készítésétôl,

annak olvasásán át, az egyes bútorele-

mek elkészítésén keresztül egészen a

kész termék összeállításáig. A CNC gé-

peken felügyelet mellett dolgoznak, ké-

szítenek bútoralkatrészeket, valamint a

bútorok készre szerelésében segédkez-

nek. A tanulókkal általában kollégáim

foglalkoznak, valamint az egykori mes-

terem is, aki szintén a cégnél dolgozik.

Igyekszünk jó szakembereket nevelni

belôlük, olyanokat, akiket a végzést kö-

vetôen szinte azonnal a termelésbe tu-

dunk állítani – zárja gondolatait. Sz.K.

Összefogtak a várossalaz asztalos képzés újraindításáért az asztalos képzés újraindításáért

Annak a véleményének is hangot adott,

jó, hogy a kamarában megalakult a Mes-

ter Klub. Nemcsak egy találkozási pont

lehet a késôbbiekben, hanem arra is jó

alkalmat teremt majd, hogy folyamato-

san fejleszthessék a tudásukat, meg arra

is, hogy a vizsgák során szerzett tapasz-

talataikat is megoszthatják, s javaslataik-

kal segítséget nyújthatnak a minél maga-

sabb színvonalon történô mestervizsgáz-

tatáshoz, annak érdekében, hogy a mes-

tercím ismét visszanyerje régi rangját.

Magát nagyon szerencsésnek tartja,

mert a munkája az évek során a hobbija

is lett. Mindig nagy örömet jelent számá-

ra, amikor az elkészült bútort elégedet-

ten szemléli a megrendelô, s a munka

befejeztével barátként válnak el. Sz.K.

BARANYAI GAZDASÁG24 Dél-Dunántúli Gazdaság

Az elmúlt két évtizedes vezetésfejlesz-

tési tapasztalataim alapján, ha egy szer-

vezetben csökkent az elkötelezôdés, a

teljesítmény, romlott a munkahelyi lég-

kör, a munkatársak nem a megfelelô

motiváltsági szinten dolgoztak, a veze-

tôk úgy vélték, hogy egy munkatársak-

nak szóló tréning segít a nehézségek

megoldásában. Ez a zsigeri vezetôi re-

akció, amely szinte mindig a munkatár-

sak „tréningre küldésében” látta a meg-

oldás kulcsát, ma már kétségtelenül el-

avult. Ezzel természetesen nem azt aka-

rom mondani, hogy a fejlesztô trénin-

geknek nincs helye a vállalatok életében

(sôt!), csupán azt, hogy a mai korunk ki-

hívásai egyre keményebben szembesítik

a vezetôket azzal, hogy önmaguk veze-

tési szemléletével is foglalkozni kelle-

ne, és a hatalom csúcsán lenni nem je-

lenti azt, hogy ne lenne szükség saját

vezetôi kompetenciáik fejlesztésére.

Hisz a vezetés egy szakma! Ami tanul-

ható, és attól, hogy valaki egy vállalko-

zás élén áll, még nem garancia arra,

hogy modern szemléletben tud vezetni,

és valós, igazi vezetôi tekintélyre tud

szert tenni. Ehhez azonban a vezetônek

el kell indulnia az önreflexió útján, és

nem csak az üzleti eredmények és a

számszerû mutatószámok tükrén ke-

resztül látni a világot, hanem „emberi

minôségi mutatók” mentén is!

Nemzetközi felmérések igazolják,

hogy a legtöbb cég nem tudja igazán ki-

használni a munkatársaiban rejlô poten-

ciált, a vezetôk ugyanis képtelenek elér-

ni, hogy beosztottjaik, csapataik teljes

energiájukkal elkötelezôdjenek a szerve-

zet céljai mellett. Hogy miért? Mert le-

járt az ideje annak, hogy a vezetôk meg-

mondják a „tutit”, hogy erôbôl lenyom-

ják a munkatársak torkán a megkérdôje-

lezhetetlennek tûnô döntéseiket. Mert

muszáj a hatalom csúcsán is olykor tü-

körbe nézni!

A gyorsan változó, kiszámíthatatlan

és egyre bonyolultabb üzleti helyzetek

azonnali és önálló döntési- és

reagálóképességet igényelnek az egyén-

tôl és a közösségtôl egyaránt, így a

szakmai felkészültség és a motiváltság

kulcsfontosságúvá válik. És ebbe egyre

erôteljesebben beletartozik a vállalko-

zások vezetôinek egyre magasabb szin-

tû szakmai és vezetôi felkészültsége.

A vezetôknek tudniuk kellene, mi-

ként képesek támogatni munkatársaikat,

hogy azok az adott helyzetben és pilla-

natban a lehetô legtöbbet hozhassák ki

magukból. A hagyományos vezetési

módszerek felett eljárt az idô, ezek nem

segítenek a problémák hatékony kezelé-

sében, ugyanakkor a vezetési módsze-

rek helyzetfüggôek. Az, hogy milyen

vezetési módszert érdemes egy adott

helyzetben alkalmazni, nagymértékben

függ a szervezet kultúrájától, tevékeny-

ségi körétôl, a munkavállalók összetéte-

létôl és a napi operatív szituációktól. Je-

lenleg olyan változások és kihívások

elôtt állnak a 21. század vezetôi, ame-

lyek óhatatlanul új és korszerû vezetési

elveket és szemléletet kívánnak. Napja-

ink vezetési gyakorlatában egyre na-

gyobb szerepet kap az a fajta szemlélet,

amely elkötelezett a munkavállalók fej-

lesztése, tudatosságuknak és felelôsség-

vállalásuknak növelése mellett. Ennek a

szemléletnek egyik módszertani meg-

közelítése a COACHING SZEMLÉLE-TÛ VEZETÉS.

Mi a coaching személetû vezetés lé-

nyege?

● Egy olyan vezetôi hozzáállás, amely

a munkatársak belsô motivációját

erôsíti.

● A tanulás, a gondolkodás, alkotás,

döntés és felelôsségvállalás lehetô

legnagyobb szeletét hagyja a mun-

katársnál.

● Ereje abban rejlik, hogy képes a kü-

lönbözô egyéneket személyiségük-

nek, tudásuknak megfelelôen kezel-

ni.

● A coaching szemléletû vezetés sok-

kal inkább szemléletet, a vezetés

alapvetô megközelítését jelenti és

nem feltétlenül a minden szituáció-

ban alkalmazandó operatív módsze-

rét.

A coaching szemléletû vezetés központi

gondolata, hogy a vezetô segíti munka-

társait annak megértésében, hogy merre

tart a szervezet, valamint abban, hogy

képessé váljanak – az üzleti irányvona-

lak ismeretében –, a pillanatnyi legjobb

tudásuk szerint megtalálni a megoldáso-

kat az aktuális kihívásokra. Ez a nézô-

pont megkívánja, hogy a vezetôk leg-

alább ugyanolyan mértékû figyelmet

fordítsanak önmaguk fejlesztésére, mint

mások vezetésére. Hogy mi szükséges a

coaching szemléletû vezetés elsajátítá-

sához és mik a legnagyobb gátjai? Kö-

vetkezô írásunk errôl szól majd.

Paradigmaváltás a vezetésben – a coaching szemléletû vezetés

A rovat célja, hogy a vezetôi munkában megjele-nô olyan aktuális témákat vessen fel, olyan veze-tôi területeket érintsen, amelyek inspiratív, figye-lemfelkeltô gondolatokat ébreszthetnek a vállal-kozások vezetôiben. A munkahelyi, gazdasági életforgatagában egy rövid megállást hozhatnak, és avezetôi munkában tudatosabb, irányítottabb gon-dolkodást indíthatnak el. Fókuszba helyezik azemberi erôforrás gazdálkodás, fejlesztés és kép-zés területét, a szervezetek humán kérdéseit.

A rovat „TÁR-felelôse”: dr. Lakner Szilvia coach, vezetés- és szervezetfejlesztési tanácsadó, a Lartco Consulting Kft. ügyvezetôje, a Humán Klub tagja.

MI ÚJSÁG? 25Dél-Dunántúli Gazdaság

Az elmúlt évben kiemelkedôen ered-

ményes évet zárt az elektronikai ké-

szülékek, berendezések gyártásával

foglalkozó pécsi KONTAKT-Elektro

Kft. A cég eddigi legnagyobb megbí-

zását teljesítette az elmúlt egy-másfél

évben, ráadásul egy hazai székhelyû,

higiéniai termékeket gyártó multina-

cionális vállalatnál. Ez azért érdekes,

mert az elmúlt években a vállalkozás

növekedését leginkább az export-

munkák alapozták meg.

— Cégvezetésünk már korábban

megfogalmazta, hogy fontos az export-

piac, de itthon is meg kell ismerniük a

régiónkon kívül esô ipari cégeknek a

KONTAKT-Elektro Kft. villamos auto-

matizálási szolgáltatásait, termékeit –

mondja HIRTH Olivér ügyvezetô. —

Ezért létszámunk is a kihívásoknak

megfelelôen növekedett az elmúlt idô-

szakban: jelenleg 63 jól képzett kollé-

gánkkal teszünk eleget a megkeresések-

nek és 3 pozícióra keressük leendô

munkatársainkat.

Jól alakulnak exportmunkáink is, si-

került újabb partnereket és megrendelé-

seket szereznünk az automata magas-

raktári területeken. Ezek és a környék-

beli ipari cégektôl érkezô megbízások

biztosítják számunkra a folyamatos

munkával való ellátottságot, bizonyítva

a tavalyi évben átadott mûhelycsarno-

kunk létjogosultságát.

— Hol tart a cég saját terméke, a

tüzelôanyag-cella fejlesztése, forgal-

mazása?

— Ahogy az elektronikai készülé-

kek gyártásában, úgy az üzemanyag-

cellák területén is folyamatos fejleszté-

seket végeznek mérnökeink. Mivel

ezekre igen pontos fejlesztési tervünk

van az elkövetkezô két évre, várhatóan

a közeljövôben pályázni is fogunk.

Az elmúlt idôszakban egyébként

egyre több tervezési és programozási

munkával keresik meg automatizálási

üzletágunkat, így elindítottunk egy szer-

vezeti optimalizálást a mérnöki terüle-

ten. Az új mérnök kollégák érkezésével

átalakítottuk a hatásköröket, munkafo-

lyamatokat, és a jövôben külön divízió-

ként kezeljük tervezôinket, PLC-prog-

ramozóinkat, valamint projektmérnöke-

inket.

Értékesítési csapatunkat is megerô-

södött, újabb pozíciókat hirdettünk

meg, hamarosan pedig a minôségügyet

szeretnénk egy új kollégával tovább

erôsíteni. Látható tehát, hogy a humán-

erôforrás tekintetében továbbra is sok

feladat vár ránk. A szakember-utánpót-

lás egyébként is fontos és stratégiai fel-

adat számunkra, ezért igyekszünk minél

több szervezettel együttmûködni. Ezek

közül kiemelkedô a Gépipari Klaszter-

rel való közös munka, de említhetem az

egyetemet, vagy a szakképzô intézmé-

nyeket is.

— A jövôre 35 éves KONTAKT-

Elektro egy ideje testvérvállalatával,

a ROBATECH Kft.-vel dolgozik

együtt.

— Egyedi célgépgyártással és ipari

ragasztástechnológiával foglalkozik

testvérvállalatunk, a ROBATECH Kft.,

amelyhez egyre több megkeresés érke-

zik egyedi gépgyártásra. Ennél a cégnél

is két gépésztervezô, illetve egy értéke-

sítô kolléga felvételét tervezzük a kö-

zeljövôben. Nemrég adtuk át egy svéd

tulajdonú bútorgyártó vállalatnak egy

ajtófront ragasztó gépünket, és már ter-

vezés alatt áll a következô két gépünk

is. Ezen projektjeink során gyakran kell

környékbeli gépipari cégekkel koope-

rálnunk, ilyenkor is jól jön a Gépipari

Klaszter segítsége.

— Miként alakul az idei üzleti év?

— Több komoly megkeresésünk

volt az elmúlt hónapokban, és bár job-

ban örülnénk, ha ezek már megrendelé-

sek lennének, így is bizakodóak va-

gyunk. Folyamatosan keressük az újabb

üzleti lehetôségeket és szakmai kihívá-

sokat, többek közt ezért is várjuk a ka-

marai szervezésben megvalósuló szep-

temberi pécsi nemzetközi B2B találko-

zót, hisz az elmúlt idôszakban az ilyen

rendezvények jelentôs hatást gyakorol-

tak üzleti kapcsolataink építésére. K.T.

Külföld után itthon is bizonyított a piacon a KONTAKT-Elektro

Hirth Olivér, KONTAKT-Elektro Kft.

SPORT ÉS GAZDASÁG26 Dél-Dunántúli Gazdaság

— Lehet, hogy viccesen hangzik a

kutyasétáltatás mint sport, de a lényeg

az, hogy töltsünk reggel és este 1-1 órát

a szabadban – mondja Papp Gábor. — A

hangsúly a rendszerességen van! Persze

tartozik ehhez egy pulzusmérôs óra, egy

profi futócipô, meg egy magyar agár

kutya is. Ma már összejön a heti 60 km

gyaloglós kocogás. Futásnak ezt még

nagyképûség lenne nevezni, de április

óta tudatosan épül. Ezúttal (is) komoly

súlyfelesleggel indultam neki, s olyan-

kor nem árt az óvatosság.

— A korábbi csoportos sportok-

hoz képest ez magányos tevékenység-

nek tûnik.

— Én a csoportosan egyéni mûfajt

kedvelem. Be kell ismernem, hogy nem

vagyok egy „ironman” típus, szüksé-

gem van társra, plusz motivációra. Szá-

momra a labdajátékokban is a játék do-

minál, nem pedig az elborult, öncélú

küzdelem. Nagyon szeretek biciklizni

is, de ebben is a spinning lett az egyik

nagy kedvencem. Az aktuális „életmód-

projektben” pedig most – a családi kö-

zös túrák mellett – egy magyar agár kö-

lyök jelenti a hétköznapok motivációját.

— Miért fontos a sport, milyen

többletet ad az ön számára?

— A fô motiváció a gyermekünk, a

végcél pedig a saját egészségem megôr-

zése, javítása. Ehhez sok apró, de önma-

gam korlátaihoz képest kihívásokkal te-

li célrendszert raktam össze, amely nem

a klasszikus eredményorientált „szint-

idôkbôl” vagy „teljesítménymutatók-

ból” áll. A fô szempont, hogy igyek-

szem nem sportként megélni a rendsze-

res mozgást, hanem életmódváltásként.

Ha csinálok valamit, akkor azt teljes

energiabedobással teszem, ha ez nem

mehet így, akkor inkább hozzá sem fo-

gok, vagy gyorsan leállok, és új célt ke-

resek. Nálam – sajnos – ez oda vezetett

az elmúlt 20 évben, hogy a versenysport

felhagyásával ciklikussá vált az aktivi-

tásom, s ezzel együtt a testsúlyváltozá-

som is. Nem is a kitûzött cél elérése je-

lenti a problémát, hanem utána az élet-

módszerû fenntartása. Most azon dolgo-

zom, hogy alacsonyabb intenzitással, de

hosszabb idôn keresztül, rendszeresen

mozogjak.

— Mit tanult meg a sportolás ál-

tal, ami az élete más területére, pl. a

munkájára is kihat?

— A teljesítményem maximumát

úgy tudom kihozni magamból folyama-

tosan és hosszabb idôn keresztül, ha jól

megválasztott kihívásokat állítok ma-

gam elé, amihez részletesen megterve-

zem az odavezetô út kisebb mérföldkö-

veit (ezek mérhetô sikerkritériumok), s

hozzárendelem a megfelelô erôforráso-

kat! Ha ez MIND megvan, akkor, és

csak akkor sikerül

teljesíteni eddig

elérhetetlennek,

mondhatnám lehe-

tetlennek gondolt

célokat is.

— Miként egyez-

tethetô össze a munka és a sport, ho-

gyan tud idôt szakítani rá?

— Kisvállalkozói szinten ez csak

óriási áldozatokkal egyeztethetô össze,

pláne, ha már családja is van az ember-

nek. Hosszútávon – viszont jól tudjuk –

semmilyen erôforrást, így saját magun-

kat sem lehet büntetlenül kizsigerelni. A

40-es évek sok szempontból vízválasz-

tónak bizonyulnak. Sokunknál eljön a

pillanat, amikor el kell engedni bizo-

nyos dolgokat, átértékeljük, s újrafogal-

mazzuk a személyes és üzleti prioritáso-

kat. Nincs lehetôség hátat fordítani,

nem lehet az elôzményeket törölni, ha-

nem menet közben, mozgásból kell

„korrigálni”, összerakni az új irányt. Az

autós GPS-em erre mondaná, hogy

„újratervezés”... Így vagyok most én is.

K.T.

Sport és gazdaság Ebben a rovatunkban arra vagyunk kíváncsiak, hogymilyen hatással van a sportolás a mindennapi munká-ra – olyan cégvezetôket, üzletembereket szólaltatunkmeg, akiknek élete része lett a rendszeres mozgás.

PAPP GÁBOR, a HPM-Design Kft. ügyvezetôjeUgyan nem sportos családba született, de a mozgás mindig is jelen volt Papp Gábor, a HPM-Design Kft. ügyvezetôjének életében. Isten-kúton nôtt fel, suli után az udvaron rúgták a labdát, hétvégenként pedig Égertetôn rendeztek óriási derbiket. Olyankor sok felnôtt is csat-lakozott hozzájuk. Középiskolában a Nagy Lajosból Egyed Misi bácsi testnevelés órái hagytak Gáborban mély nyomot, serdülôként és ifi-ként az NB III-ban ütötte a pingponglabdát, majd pedig 4 évet versenytáncolt társastánc-mûfajban. Újabban kutyát sétáltat.

Kutyasétáltatás mint sport – életmódváltás újratervezéssel

ÉPÍTÔIPAR 27Dél-Dunántúli Gazdaság

A kérelmek zöme a magasépítô kkv-któl érkezik

A kamara mellett mûködô Teljesítés-

igazolási Szakértôi Szervhez beadott

kérelmek jelentôs része a nem kellô-

en, vagy egyáltalán nem dokumen-

tált pótmunkák elszámolásával

kapcsolatos. Gondot jelent az

is, hogy kevés lakó- és köz-

épület épül, ezért az alvál-

lalkozók gyakran akkor

is vállalják a munkát, ha

a szerzôdés néhány

pontjával nem érteken

egyet. Ez késôbb szin-

tén elszámolási vitákhoz

vezet.

Az elmúlt majdnem három

évben több mint félezer kére-

lem érkezett be a TSZSZ-hez.

Ebbôl is látszik, hogy az építôipar-

ban dolgozók egyre szélesebb köre tud

már a Teljesítésigazolási Szakértôi

Szerv létezésérôl.

A TSZSZ-hez a kérelmek több mint

felét a mikro-, kis- és középvállalkozá-

sok adják be, jellemzôen a magasépítés

szakterületérôl. Egyes becslések szerint

ezen a területen jelenleg az építôipari

kapacitásoknak csak 50%-a van leköt-

ve, ezért fordulhat elô, hogy aki munkát

ad, az diktálja a feltételeket. Az alvállal-

kozó a kivitelezés folyamán aztán

szembesül a problémákkal, vita keletke-

zik a felek között, és ez gyakran az el-

végzett munka kifizetésének elmaradá-

sához vezet. Fontos tapasztalat, hogy a

TSZSZ szakértôi eljárásai során átlago-

san a vitatott összeg 75%-át jóváhagy-

ják. Ez azt is jelzi, hogy általában nem

jogos a kifizetések megtagadása, van te-

hát remény arra, hogy a vállalkozó még-

is a pénzéhez jusson.

A

vállalko-

zók sok eset-

ben nem ismerik a

szakmai szabályozásokat, az elôíráso-

kat, az érvényes rendeleteket. Emellett a

jogszabályok gyakran változnak, nyo-

mon követésük a vállalkozók részérôl a

mindennapi munka mellett szinte lehe-

tetlen. Másik probléma, hogy a szakmai

elôírások, szabványok elavultak, felül-

vizsgálatra szorulnak, illetve egy részük

csak angol nyelven elérhetô. A felek kö-

zötti viták egyik forrásának ezek a prob-

lémák tekinthetôk.

A beadott kérelmek jelentôs része a

pótmunka elszámolására vonatkozik,

amely az esetek többségében semmi-

lyen módon nincs dokumentálva. Ez

megnehezíti a pótmunka nagyságának

megállapítását; a szakértôk ilyen eset-

ben azt tudják vizsgálni, hogy mi az

alapszerzôdés mûszaki tartalma és attól

mennyire tér el a vitatott teljesítés. A vi-

ták egyik forrása, hogy a szerzôdéseket

nyomott árakon írják alá, majd a meg-

rendelô magasabb mûszaki tartalmat

szeretne megvalósítani a már kialkudott

áron, a vállalkozó pedig szeretne pót-

munkát érvényesíteni, vagyis a vállal-

kozói díjat növelni.

Az is elôfordul, hogy a felek eltérô

mûszaki tartalmú terveket tekintenek a

szerzôdés mellékletének, így elkerülhe-

tetlen a vita kialakulása. Gondot jelent,

hogy gyakran a személyes kapcsolati

rendszereken múlik egy-egy megbízás.

Ha a kivitelezônek nagyobb munkája

van, annak az alvállalkozónak ad meg-

bízást, akivel már sokszor dolgozott

együtt. A több éves, évtizedes kapcsolat

alapján írásos szerzôdés nélkül kezdik

meg a munkát, ami szintén gyakori

konfliktusforrás. A pótmunkák szóbeli

jelzése is gyakran a régi kapcsolatok

alapján történnek, és csak az elszámolás

során derülnek ki a szóbeli megállapo-

dások problémái. A fenti vitalehetôsé-

gek elkerülése érdekében javasolt az

építési munkálatok megkezdése elôtt,

valamint a pótmunkák megrendelésekor

is a szerzôdések, illetve szerzôdés-mó-

dosítások mûszaki tartalmának egyér-

telmû meghatározása

Forrás: Üzleti 7, a Magyar Kereskedel-mi és Iparkamara gazdasági lapjának2015. decemberi, a TeljesítésigazolásiSzakértôi Szervrôl szóló különszáma.

Körbetartozásaz építôiparban ➜➜

➜➜

➜➜

➜➜

GASZTRONÓMIA28 Dél-Dunántúli Gazdaság

Lassan két éve vagyok egy Pécsrôl szó-

ló, angol nyelvû weboldal és magazin

szerkesztôje, ezért viszonylag sok kér-

dés esik be a városról a Facebook üze-

neteim, ritkább esetben az emailek kö-

zé. Hetente több, néha kevesebb, és a le-

hetô legkülönbözôbb témákban. De van

egy kérdés, ami elég gyakran felbuk-

kan. Sôt, most meg is számoltam, és

tényleg ez a leggyakoribb. Hol lehet

igazán jó, autentikus, magyaros kaját

kapni Pécsen?

A kérdés teljesen természetes is, hi-

szen az érdeklôdô turista, vagy a város-

ba költözô külföldi miért is akarna fran-

cia hagymalevest, olasz pizzát, svéd

húsgolyót, amerikai hamburgert enni

egy magyar városkában? Nápolyban mi

sem gulyáslevest keresünk...

Persze, a kérdés, mármint, hogy hol

lehet jó magyaros ételeket kapni Pé-

csen, már jóval korábban, magától is

felmerült bennem (és úgy gondolom so-

kunkban), de igazán jó, vagy minden

szempontból kielégítô, kompromisszu-

moktól mentes és ôszinte választ sokáig

hiába kerestem. Szerénytelenül hang-

zik, de legszívesebben mindig azt mon-

danám, hogy otthon, nálunk. Ez a vá-

lasz természetszerûleg kiesik, így tiszta

lelkiismerettel mindig inkább csak egy-

két ételt tudtam ajánlani. Fôzeléket itt,

pörköltet ott, rétest amott, de összessé-

gében mindig volt valami, ami miatt

nem tudtam sose legalább egy tökéletes

helyet megnevezni. Ahol minden egy-

ben van és ahol a magyaros ízeket nem

teszi tönkre semmi.

Úgy tûnik, hogy talán ez is változó-

ban van, egyre-másra bukkannak fel az

alapokat is tiszteletben tartó, a minôségi

hozzávalókra figyelô helyek. Minden-

esetre minimum érdekes, hogy elôbb

alakult ki verseny a jó hamburgerezôk,

mint a jó sültkolbászt, vagy gulyásle-

vest, esetleg lecsót kínáló helyek között.

De, mint mondtam ez is változóban van,

és egyre több helyet érdemes a külföldi-

ek figyelmébe ajánlani.

De az eredeti kérdésfelvetés már

csak azért is nehézkes, mert a magyar

konyháról alkotott fogalmaink is elég

nehézkesek. (És már megint nagyon fi-

noman fogalmaztam.) Eljárt felettük az

idô, és valljuk be ôszintén: alaposan rá-

telepedett annak a bizonyos negyven

évnek az öröksége.

Mi sem jelzi ezt jobban, mint a júni-

usban frissen kijelölt hungarikumok so-

ra. Köztük az Erôs Pistával és a mirelit-

termékekkel. Igen, a fagyasztott bármi

most már hun-

garikum.

Persze, több dolog

is akad, amiket kezdettôl fogva nem

igazán értettem ezzel az egész hun-

garikumozással kapcsolatban. Miért

kell Magyarországon világhírû, nemzet-

közi szinten egyenesen nevetséges ter-

mékeket piedesztálra emelni? Miköz-

ben a probléma valós, hiszen érdemes

lenne az értékeinket összegyûjteni és

védeni. És a védelem itt nem a külföldi-

vel szemben, hanem önmagával és a si-

lánysággal szemben értendô. Ahelyett,

hogy a nemzeti öntudatot simogatnánk

egy sokakat nem igazán érdeklô rend-

szerrel, talán kritikával és kitekintéssel

is megvizsgálhatnánk azt, amink van. A

minôségbiztosítással egybekötött ere-

detvédelemnek nemzetgazdasági szem-

pontból is jóval több értelme lenne...

Igazoltan.

Mindez, kicsiben Pécsre vetítve is

igaz lehet. Mi is a pécsi? Mi az, ami

egyedi és jó a pécsi gasztronómiában?

Van olyan, hogy pécsi gasztronómia? A

legtöbb vendéglátós egyértelmûen nem-

mel felel, noha évtizedekig volt törek-

vés, hogy a várost a gesztenye, cir-

fandli, mandula és a füge

köré pozícionálják,

egyfajta identitást

adva az egész-

nek. Nem sok

sikerrel. De,

a néhány

éve há-

rom-négy

vendéglá-

tós össze-

fogásával

alakult Kre-

atív Pécsi

Gasztronómia

is ennek a feladat-

nak ugrott neki. Hatá-

rozottan korszerû, innova-

tív hozzáállással. Sajnos nem

volt elég hosszú életû az összefogás ah-

hoz, hogy komolyabb hatása legyen, de

legalább a kérdésfeltevésig és néhány

válaszig eljutottak. Mindenesetre a pé-

csies gasztronómiát egyelôre hiába ke-

ressük, de a vállalható magyarost egyre

jobb eséllyel.

Gûth Ervin

Magyaros, pécsiesAz utóbbi években itthon tapasztalható gasztronómiai fejlôdés önvizsgálatra is késztet.Alapanyagok, évtizedes technológiák, klasszikusnak mondott és gondolt receptek kér-dôjelezôdnek meg. És rendre felmerül, hogy milyen is a jó, magyaros étel? Van egyál-talán olyan, hogy magyar konyha? De közvetlen környezetünket is vizsgálva: vanolyan, hogy pécsi gasztronómia? Konkrétabban: miért nincs?

Kis pécsi gasztrokörkép VI.

JÓ HELY 29Dél-Dunántúli Gazdaság

— Miért pont a Balkán gasztronó-

miája lett központi elem?

— Mert nagyon szeretjük, és amikor

Wéber Tamás kollégámmal gondolkod-

tunk a különbözô koncepciókon, hiá-

nyosságnak éreztük, hogy nem lehet Pé-

csen állandó jelleggel normális csevap-

ot enni. Azaz faszenes grillen, tradicio-

nális recept alapján, minôségi hozzáva-

lókból készült csevapot. A Balkán kapu-

jának nevezett városban ez elég kézen-

fekvô, nem is értettük, hogy mások ed-

dig miért hagyták ezt ki.

— Hogyan tud az idén megnyitott

pékségetek az eddigiekhez kapcsolód-

ni?

— A Zsolnay-negyedben felszaba-

dult egy üzlet, aminek a tulajdonosával

jóban voltunk és hónapokig gondolkod-

tunk, mihez is kezdhetnénk a lehetôség-

gel. Ebbôl a gondolkodásból született a

Kisbalkán. Nem szerettünk volna csak a

Balkánra koncentrálni, mert egy pékség

esetében nehezebb autentikusnak lenni

hozzá, így inkább magyaros, balkános

és franciás egyveleget képzeltünk el.

Sokan hiányolják például a bureket, de

egyrészt még mindig kísérletezünk a kí-

nálattal, másrészt a körülmények nem

minden tekintetben adottak hozzá.

— Mi a legnagyobb kihívás szá-

motokra?

— A munkaerôhiányt folyamatosan

érezzük, de úgy érzem, hogy leginkább

a közterhek, és a rugalmatlanság nehe-

zíti a mûködést, a területfoglalási díjak-

tól a jogdíjakon át sok mindent említ-

hetnék. A hatóságokkal viszont nekünk

többnyire jó tapasztalataink vannak, in-

kább segítô szándékkal találkozni.

— A tematikus estjeitek hírverés-

re jók vagy megéri ezeket megszer-

vezni?

— Anyagilag ezek nem érik meg,

például a legutóbbi halas esténket már

csak az alapanyagok ára miatt sem lehe-

tett túl jóra kihozni. De van bennünk

egy missziós tudat, illetve szeretnénk

ezzel is színesíteni a kínálatot, újdonsá-

got, izgalmat csempészni a mindenna-

pokba. Más éttermek séfjeit pedig azért

hívjuk meg, hogy erôsítsük az együtt

dolgozást, együtt gondolkodást.

— Milyen vendéglátóhelynek

örülnél még Pécsen?

— Vannak ötleteim, hogy mibe fog-

hatnánk bele, ha úgy adódik, de ezeket

nem árulnám el. Nem kell nagy dolgok-

ra gondolni, de elég nagy ziccerek hiá-

nyoznak még. Személy szerint egy ma-

gyaros, házias ízeket kínáló helynek na-

gyon örülnék, de tésztázót, távol-keleti

éttermet is szívesen látnék. Persze

mindebbôl egy normális verzió lenne

érdekes. Gûth E.

Nagy ziccerekhiányoznak még

Mester Zoltán újságíróként kezdett komolyabban a vendéglátással foglalkozni, éssokáig gondolkodott egy saját hely indításán. Két évvel ezelôtt a Ferencesek utcá-jában nyitották meg a Balkán Bisztrót, ami a kézmûves sörözôvel egészül ki azEgyletté.

Pappas Auto Pécs ● 7630 Pécs, Koksz u. 125. ● www.pappas.hu

Az Alsómocsoládi Községfejlesztô ésSzolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezetôje aPappas Auto felsô kategóriás modelljé-nek új változatát, a nemrégiben bemu-tatott új E-osztályt próbálta ki.

— Ez az a fajta autó, ami elsô pillan-

tásra vonzza a tekintetet. Méltóságtel-

jes, elegáns, olyan, mint egy luxusóra,

vagy egy luxusszálloda. Nincs olyan

szög ahonnan ne tetszene, engem már a

külsejével levett a lábamról. Gyönyörû,

ahogy ereszkedik a csomagtérfedél, ki-

sebb mûalkotásnak beillenek az elsô és

a hátsó lámpák is, és minél tovább né-

zem, annál feltûnôbb, hogy mennyi

energiát szenteltek az apró részletek

végletekig tökéletesítésének.

— Ennyire fontos, egy autónál a

külcsín?

— Természetesen a használati érték,

és még számos egyéb szempont is fon-

tos, de ha egy autó nem tetszik nekem,

akkor az már esélytelen a késôbbiekben.

Szerintem nagyon sokan így gondol-

kodnak, mert az autó az a tárgy, amit

minden használat elôtt szemügyre ve-

szünk. Ha reggel az induláskor tetszik

az autónk, akkor már szebben indul a

nap.

— Mégis elsôként azt kérdezte

amikor beült az autóba, hogy hány

légzsák van benne.

— Nagyon fontos a biztonság. Tu-

dom, hogy egy ilyen kategóriájú Merce-

desben már az alapfelszereltség is hi-

ánytalan, de egy átlagautósnak már az is

elképesztô, hogy micsoda légzsákarze-

nál vigyáz itt az utasokra. Egyébként az

utastér dizájnja is fenomenális, hiba nél-

kül folytatódik az a hangulat, amit a

külsô sugall. Pazar az anyagválasztás,

tökéletes a kidolgozás, és ami a legfon-

tosabb minden nagyon szép, jó érzés be-

ülni a kocsiba.

— Mennyire látszik a csúcstechni-

ka ami bekerült az autóba?

— A turizmus mellett az informati-

ka a másik szakmám, így látom azt a tel-

jesítményt, amit a Mercedes mérnökei

nyújtottak amikor létrehozták ezt az au-

tót. Ha a biztonság területét nézzük, ak-

kor világos, hogy a trend már nem az,

hogy a baleset következményeit tompít-

suk. Ez a Mercedes már mindent meg-

tesz azért, hogy megelôzze a balesetet. A

tolatókamera például nagyon tetszik,

nem csak attól véd, hogy nekiütközzünk

egy tárgynak, hanem egy autó mögé

esetlegesen beszaladó kisgyermek sem

marad rejtve. Arról nem is beszélve,

hogy az aktív segédvonalakkal elképesz-

tôen könnyû a manôverezés. Ha ez is ke-

vés lenne, akkor pedig ott az asszisztens,

ami beparkol helyettünk. Tetszik a sáv-

tartó asszisztens is, bár egy kicsit megle-

pett, hogy milyen sokszor érintem a fe-

lezôvonalat, de hát a vidéki mellékuta-

kon másként vezetünk, mint a városban.

A vészfékasszisztens is nagyszerû fej-

lesztés, de az extrák listáján még szám-

talan biztonsági berendezést láttam.

— Az E-osztályú Mercedes bizton-

ságos, de az elôdökrôl tudjuk, hogy

nagyon kényelmes is. Az új modell is

komfortos?

— Az elôdöket nem próbáltam, de

ezt a kocsit vezetni kifejezetten pihente-

tô. Tökéletes kikapcsolódás egy hosszú

nap végén hazaautózni vele. Elôször is

óriási a tér, de egy ekkora autótól ez

nem meglepô. A minôségi kidolgozás is

fokozza a komfortot, mindenhez jó ér-

zés hozzányúlni, kényeztetik az ujjakat

a finom anyagok. Tetszik az ülés is, rá-

nézésre egy ûrhajó parancsnoki széké-

nek tûnnek, de ha beleülünk, kiderül,

hogy valójában egy fotel.

A kényelem szempontjából nagyon

fontos a kezelôszervek, vagy informati-

kus nyelven az interfészek mûködése.

Finoman kattan minden, és ami a leg-

fontosabb, logikus a felépítés. Egy-egy

fontosabb menüpontot több helyrôl is el

Autóteszt: Kmettyné Gyôri SzilviaAUTÓTESZT30 Dél-Dunántúli Gazdaság

lehet érni, így mindenki megtalálja azt a

kezelési koncepciót, ami a számára leg-

inkább tökéletes.

Egyre több az érintésérzékeny felü-

let. A kormány két küllôjén levôk na-

gyon jól használhatóak, máshol még

nem láttam ilyent, de annyira jók, hogy

elmondhatjuk, a Mercedes ismét kitalált

valami hasznos újdonságot. Az is szem-

betûnô, hogy az autó mennyire jól leké-

pezi a digitális kort amiben élünk. Ez

azért nagy feladat, mert míg például egy

E-osztályos Mercedesnek akár évtize-

dek múlva is meg kell állnia a helyét,

míg például egy mai mobiltelefon ak-

korra már sokadik újrahasznosítás után

éli valahol új életét.

Végül pedig a kényelemhez hozzá-

tartozik az is, hogy olyan legyen az au-

tónk, amilyennek mi szeretnénk, ebben

pedig úgy segít ez a Mercedes, hogy

minden apróságot beállíthatunk, még a

dekorációs fények színét is meghatároz-

hatjuk.

Egyetlen apró kényelmetlenséget fe-

deztem fel, azt is a csomagtartónál.

Annyira tágas és mély, hogy ha elôre

csúszik egy táska, szinte képtelenség

elôvarázsolni a mély üregbôl. Persze

biztosan van rá megoldása a gyárnak, de

ebben a kocsiban nem volt semmilyen

határoló, ami ezt megakadályozta volna.

— A kényelem fontos eleme a me-

netkényelem, bár az Alsómocsoládra

vezetô út nagyon jó minôségû, de van

a környéken pár igazán dobálós út-

szakasz is. Ezeken hogyan vizsgázott

az új E-osztály?

— Sokkal hatékonyabban tünteti el

a kátyúkat mint a közútkezelô. Gyönyö-

rûen rugózik, csendes, jó vezetni. Érde-

kes, hogy menet közben nem is érzem

milyen nagy autó, gyorsan reagál, pon-

tosan irányítható. Szépen szól benne a

rádió, hatékony és huzatmentes a klíma,

épp olyan, mint ahogy egy nagy Merce-

dest elképzel az ember.

— A motor mennyire illik a kocsi-

hoz?

— Én is dízellel járok, elégedett is

vagyok vele, de azért ez más dimenzió.

Ez a teljesítmény már bôségesen ele-

gendô, el sem tudom képzelni mit tud-

nak az erôsebb változatok. Nagyon fi-

noman jár, amikor beindul, inkább csak

dorombol egyet, mint egy jóllakott

macska. Tetszett a fogyasztása is, 6 liter

alatti érték egy ekkora autótól szenzáci-

ós, ha pedig országúton valóban beéri 5

liternél is kevesebbel, akkor le a kalap-

pal a Mercedes mérnökei elôtt. Fantasz-

tikus az automata váltó is, elôtte nem

vezettem ilyen autót, de néhány kilomé-

ter alatt megszoktam. Tökéletesen illik

az autóhoz, alig érezni egy-egy váltást.

Érdekes a menetdinamikai kapcsoló is a

középkonzolon, kipróbáltam többféle

állást is, és valóban komoly különbsé-

gek vannak. Ha sietôs a dolgunk, a sport

módokban fürgébb lesz az autó, és a

kormánymozdulatokra is gyorsabban

reagál.

— A 12 milliós alapár mennyire

értékarányos?

— Azt gondolom, ez az a kategória,

ahol minden autót másképp kell értékel-

ni, mert nem lesz két egyforma E-osztá-

lyos Mercedes az utakon. A többoldalas

extralistából nagyon sokféle változatot

lehet kialakítani, és a végsô ár az extrák

mennyiségétôl is függ. Itt talán van né-

mi párhuzam a turizmussal, hiszen mi is

nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a

vendégeink nagyon széles kínálatból

válogathassanak. Ha ebbôl sikerül kö-

zösen egy olyan végterméket kialakíta-

ni, hogy a vendég, vagy ebben az eset-

ben az autóvásárló úgy érzi megkapta

azt amire vágyott, az a legfontosabb.

T.R.

Lökettérfogat: 1950 cm3

Maximális teljesítmény: 194 LE 3800/minMaximális nyomaték: 400 Nm 1600-2800/minSaját tömeg: 1680 kgCsomagtér: 540 lMaximális sebesség: 240 km/hGyorsulás 0-100 km/h: 7,3 sÁtlagfogyasztás: 4.3 lAlapár (E 220 d): 12 523 850 FtFontosabb alapfelszerelések: Integrál Szerviz Cso-mag, aktív motorháztetô, ECO Start-Stop, klímaauto-matika, elsô- oldal- függöny- medence és térdlég-zsák, elektromosan állítható elsô ülések, elektromosablakemelôk és tükrök, esôszenzor, multifunkciósbôr kormánykerék, éberség figyelô rendszer, ESP,vészfékasszisztens, aktív fékasszisztens, könnyû-fém keréktárcsák

A TESZTAUTÓ ADATAI:

– Mercedes Benz E 220 dAUTÓTESZT 31Dél-Dunántúli Gazdaság

Cikksorozatunk következô részében arra keressük a választ, milyen paramétereket kell figyelembe venni akkor, amikora saját szervezés vagy a rendezvények kiszervezése között szeretnénk dönteni.

Cikksorozatunkban Csíkos András rendezvényszakértô, a Sikeres Rendez-vény munkatársa segítségével betekintést kapunk a rendezvényszervezésvilágába. Megtudhatjuk, milyen multifunkcionális eszközként illeszkedhet-nek a rendezvények egy marketingstratégiába, és milyen trükköket tudunkbevetni a partnereink figyelmének felkeltése érdekében.

A sorozat második részében megnézzük, hogy mire érdemes odafigyel-ni, amennyiben nem rendezvényszervezôt bízunk meg, hanem saját ma-gunk kívánjuk megszervezni az adott eseményt.

Ahhoz, hogy egy rendezvényt igazán sikeresnek lehessen titulálni, na-gyon sok apró részletnek kell a helyén lennie. Rengeteg háttérmunkára vanszükség, és még több elôre eltervezett, számtalanszor lezongorázott folya-matra.

Még ennek ellenére is adódhatnak olyan helyzetek, amikor valamilyenelôre nem tervezett probléma üti fel a fejét. Cikkünkben lerántjuk a lepletazokról a titkokról, amik száznál is több rendezvényt vezettek már sikerre.

1. CélközönségMint a legtöbb marketingtevékenységnél, a rendezvényszerve-zésnél is az egyik elsô kérdés a célközönség. Ha nem ismerjükeléggé a célcsoportot, és bizonytalanok vagyunk az igényeiket il-letôen, akkor célszerû megkérdezni ôket. Rengeteg olyan kérdés-re kaphatunk választ, ami nagyban befolyásolhatja a rendezvényszervezését.

2. IdôpontTapasztalat az, hogy nincs tökéletes idôpont. Nincs olyan idô-pont, ami mindenkinek jó, de mindenképpen törekedni kell rá,hogy megtaláljuk a legjobb kompromisszumot. Fontos, hogy neérezzék úgy a rendezvény meghívottjai, hogy elveszik tôlük azidôt, hanem, hogy mindenképpen nyernek vele. Az idôpont he-lyes kiválasztásához jó tanácsként és általános szabályként el-mondható, hogy ne legyen vallási, iskolai és nemzeti ünnepen,hosszú hétvégén, a termelést vagy szolgáltatást befolyásoló idô-szakban.

3. IdôjárásKészüljünk a legrosszabbra, mert így nem érhet minket meglepe-tés. Készüljünk fel a szélsôséges idôjárási körülményekre, legyenterv esôre, hóra, kánikulára, erôs szélre. Akár egy esetleges pót-nap vagy póthelyszín kiválasztása is jól jöhet.

4. ForgatókönyvA szó elszáll, az írás marad, és nyomot hagy. Azaz a rendezvényalfája és omegája az a forgatókönyv, ami a lehetô legkülönbö-zôbb helyzetekkel kapcsolatos tudnivalókat tartalmazza, termé-szetesen az összes szóba jöhetô probléma megoldási lehetôsége-ivel együtt. Tartalma kiterjed az idôpont, a helyszín, a felelôs, aközremûködô, a felhasznált eszközök, valamint a következôprogram elôkészületeinek jegyzékére is.

5. ÚjszerûségA változatosság gyönyörködtet. A rendezvény során elengedhe-tetlen az érdeklôdés folyamatos fenntartása. Még akkor is legyenvalami újdonság a rendezvényen, ha csupán évente ismétlôdik.

6. Programok„Kenyeret és cirkuszt” – a római jelmondat még ma is remekülmûködik. Fontos szempont, hogy a célközönségbôl minden cso-port találja meg a számára megfelelô programot. Például a csalá-di napokon ne csak egy korosztályra gondoljunk, érdemes gene-rációk szerinti gyerekprogramokat, animáló, gasztronómiai témá-jú eseményeket egyaránt szervezni.

7. CateringA jó vendéglátás fél siker. Lényeges a tervezésnél, hogy az étel-és italválaszték illeszkedjen a célközönséghez, a rendezvény jel-legéhez, de még az évszakhoz is. Egyértelmû, de azért érdemesmegemlíteni, hogy a kiszolgálás maximálisan vendégcentrikuslegyen, különben lehet bármilyen jó a program, a vendégek csaka rossz kiszolgálásra fognak emlékezni.

8. AnimátorokUdvarias, mosolygós, megoldás-orinetált. Ezek a legfontosabb is-mérvei azoknak az animátoroknak, akiknek kulcsszerep juthat arendezvények kivitelezésében. A mindig segítôkész és felkészültanimátorok egy jó vezetô segítségével bármilyen váratlan hely-zettel megbirkóznak.

9. RendezvényeszközökA rendezvényeszközökbôl inkább hárommal több legyen, mintegyel kevesebb. Miért? Mert nincs is rosszabb, mint amikor avendég megázik vagy napszúrást kap, mert nincs semmi a feje fe-lett. Vagy éppen minden jól lett ugyan megszervezve, de kényel-metlen a szék és dülöngél az asztal. Néha az apró részletek a leg-fontosabbak.

10. KiértékelésMi a jó megközelítésmód rendezvény után? Keresd a hibát, és ja-vítsd ki! A rendezvényt követôen a szervezés és lebonyolítás alat-ti hibákat célszerû mielôbb felderíteni, kiértékelni és persze javí-tani. Ezzel mindig nagy lépést teszünk a következô rendezvénytökéletesítése felé.

A sikeresrendezvény

10 legféltettebb

titka

RENDEZVÉNY32 Dél-Dunántúli Gazdaság

RENDEZVÉNY / BARANYAI GAZDASÁG 33Dél-Dunántúli Gazdaság

A vizsgabizottsági tagi pályázathoz szükségesminimális feltételek:■ szakirányú fôiskolai vagy egyetemi diploma

és öt éves szakmai gyakorlat az adott szak-macsoportban, vagy

■ szakmai és középiskolai végzettség, vagy

mesterlevél, továbbá öt éves szakmai gya-korlat az adott szakmában, vagy

■ szakirányú végzettség, valamint 10 éves

szakmai gyakorlat az adott szakterületen,elônyben részesítjük, aki vállalkozói gyakor-lattal rendelkezik

■ büntetlen elôélet.

Egy pályázó több szakmacsoportban, de maxi-mum 15 szakképesítésben nyújthatja be pályá-zatát. A részletes pályázati kiírás, valamint a pá-lyázati adatlap az alábbi linkre kattintva érhetô el:Vizsgabizottsági tagi pályázat. Csak a hiánytala-nul kitöltött és benyújtott pályázatokat áll mó-dunkban elfogadni.

Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy az 1. számúmelléklet kitöltése KÖTELEZÔ. Csak annak aszakmacsoportnak kell kinyomtatni a mellékletét,amelyben pályázni szeretne.

Az OKJ-s szakképesítésekrôl a linkre kattint-va tájékozódhat: Szakmai és Vizsgakövetelmé-nyek.

Elsôsorban az alábbi szakképesítésekbenvárjuk gyakorló szakemberek jelentkezését:

Gépészet szakmacsoport – CNC-gépkezelô;Gáz- és hôtermelô berendezésszerelô;Gépgyártás-technológiai-technikus; Gépi forgá-csoló; Hegesztô; Hûtô-és légtechnikai rendszer-szerelô; Ipari gépész; Víz-csatorna, és közmû-rendszer szerelô; Épület- és szerkezetlakatos

Elektronika-elektrotechnika szakmacsoport -– Automatikai technikus; Elektronikai mûszerész;Elektronikai technikus

Építészet szakmacsoport – Ács; Festô, má-zoló, tapétázó; Kômûves; Mûemlékfenntartótechnikus; Mûemléki helyreállító; Rekonstrukciósés mûemléki festô, mázoló; Szobafestô; Zsaluzó-ács

Könnyûipar szakmacsoport – Bôrdíszmûves;Cipôkészítô; Nôi szabó; Textiltermék-összeállító;Kesztyûs

Faipar szakmacsoport – Asztalos; Faiparitechnikus; Asztalosipari szerelô; Faipari gépke-zelô

Közlekedés szakmacsoport – Autószerelô;Autótechnikus; Autóelektronikai mûszerész; Jár-mûfényezô; Karosszérialakatos

Egyéb szolgáltatás szakmacsoport – Fod-rász; Kozmetikus; Kézápoló és mûkörömépítô;Lábápoló

A pályázatok benyújtása folyamatos, a pá-lyázatokat a kamara Szakképzési bizottsága bí-rálja el.

A pályázatokat postai úton a Pécs-BaranyaiKereskedelmi és Iparkamara 7623 Pécs,Majorossy I. u. 36. címre várjuk, vagy személye-sen, ügyfélfogadási idôben (hétfôtôl- csütörtökig9:00-15:00 között, valamint pénteken 9:00-12:00-ig) a szakképzési osztályon adható le.

Várjuk a leendô vizsgabizottsági tagok jelentkezését!Azon – elsôsorban felsôfokú végzettséggel rendelkezô – gyakorló szakemberek jelentkezésétvárjuk, akik megfelelnek a pályázati kiírás szerinti minimális feltételeknek és az OKJ-s komplexvizsgákon szeretnének a végzôs szakiskolai tanulók elméleti és gyakorlati tudásszintjének fel-mérésében, osztályozásában részt venni.

ENTERPRISE EUROPE NETWORK34 Dél-Dunántúli Gazdaság

EU és Kína 1975-ben alapozta meg együttmûködését,amelyet az 1985. évi EU-Kína Kereskedelmi ésEgyüttmûködési Megállapodás szabályoz. Az uniós éskínai vezetôk 2013-ban elfogadták az EU-Kína 2020stratégiai együttmûködési menetrendet és megkötöt-ték az EU-Kína befektetési megállapodást is. Ez utób-bi célja a Kínában lévô európai, illetve az Európábanlévô kínai befektetések védelme, valamint az európaicégek jogbiztonságának megerôsítése.

Kínának az Európai Unió a legnagyobb, az EU-nak pedig Kína a második legnagyobb kereskedelmipartnere az Egyesült Államok után, emellett az importlegnagyobb része is innen származik. Az EU és Kínaközötti kereskedelem nagyobb ütemben növekszik,mint bármely más két ország közötti bilaterális keres-kedelem a világon. Az EU nyitott piaca nagyban hoz-zájárult az export vezérelt kínai gazdaság növekedé-séhez, ami az Unió számára is jelentôs haszonnal járt.A két fél közötti kereskedelem fôként ipari termékekreösszpontosul.

Több mint 1,3 milliárd lakosával Kína ígéretes pi-ac az uniós vállalkozások számára. Habár Kína jelen-tôs erôfeszítéseket tesz a WTO-nak tett vállalásokvégrehajtására (az import vámok és az egyéb, nemanyagi jellegû korlátok nagymértékben csökkentek),továbbra is vannak megoldatlan problémák. Ezek kö-zött szerepel a szellemi tulajdonjog nem megfelelô vé-delme, továbbá az olyan iparral kapcsolatos irányel-vek fenntartása, amelyek diszkriminálják a külföldi vál-lalkozásokat és nagyban megnehezítik a külföldi válla-latok kínai piacra lépését a szolgáltatóiparban. A ter-jeszkedést tovább nehezíti az átláthatatlan jogi és ad-minisztratív rendszer, az eltérô minôségi elôírások ésa kulturális különbségek.

Kína piacgazdasági státusza

2016 végén fordulóponthoz érkezik a világkereskedel-mi rendszer: az Egyesült Államoknak és az EU-nakaddig el kell dönteniük, hogy a továbbiakban „piacgaz-daságként” (Market Economy Status – MES) fogják-ekezelni Kínát a külkereskedelmi politikájukban. KínaWTO-csatlakozási egyezménye, amelyet 2001 de-cemberében írtak alá, lehetôvé tette, hogy az országkereskedelmi partnerei Kínát, mint „nem piacgazdasá-got” (non-market economy, NME) kezelhessék 15éven át. Az NME-státus sokkal könnyebbé tette a Kí-nából importáló országoknak, hogy speciális tarifákatvessenek ki a kínai termékekre, antidömping vámokformájában.

Peking jogértelmezése szerint Kína 2001-esWTO-s felvételi megállapodása szerint az ország2016-ban automatikusan megkapja a piacgazdaságistátuszt, ezzel szûkülne az EU piacvédelmi eszközei-nek köre. Ezért az EU-nak el kell döntenie, hogy támo-gatja-e a 2001-es dokumentum ilyen olvasatát. Az Eu-rópai Parlament 2016. május elején egy nem törvény-erejû döntésében elutasította, hogy Kína megkapja apiacgazdasági minôsítést, mert továbbra is fenyege-tésnek tekintik a kínai áruk beáramlását az európaivállalkozások és munkahelyek fennmaradására néz-ve. A státusz megadása mellett azok érvelnek, akikszerint az EU-ba áramló kínai pénz fellendíthetné azinfrastrukturális beruházásokat.

A státusz megadását pedig érthetô módon azolyan hagyományos iparágak érdekvédelmi szerveze-tei ellenzik, mint a textilipar, a vas- és acélipar vagy akerámiaipar. Szerintük ugyanis a kínai termékek döm-pingje teljesen kiirthatja az európai cégek jelentôs ré-szét ezekbôl az iparágakból, ezzel pedig több száz-ezer munkahely szûnhet meg az EU-ban. Most az Eu-rópai Bizottságon a sor, hogy megoldást javasoljon.

Kkv-központ

2011. január 1-jétôl kis- és középvállalkozásokat tá-mogató tanácsadó és információs központ mûködikPeking üzleti negyedében, Kínában. A KKV központfôként a Kínába exportálni és befektetni szándékozóeurópai kis cégeket segíti, különösen a piacra jutáskezdeti idôszakában. A kínai piacot jól ismerô belsôszakértôk gyakorlati tanácsokkal és információkkal se-gítik az üzletembereket az üzletfejlesztés, a megfele-lési elôírások, jogi környezet, emberi erôforrások ésképzés területén, így tanácsot adhatnak például a vál-lalkozás bejegyzésével kapcsolatban, vagy a helyimunkaerôvel megkötött munkaszerzôdésrôl is.

Az európai kereskedelmi és iparkamarák, vala-mint az EU Kínai Kereskedelmi Kamarájának együtt-mûködésével mûködtetett központ kapcsolatban vanaz Európában, illetve a világ más pontjain lévô többmint 600 vállalkozáshálózati ponttal is, így biztosítva,hogy a vállalkozók szakszerû felvilágosításban és tá-mogatásban részesüljenek.

A Központ szolgáltatásai révén a kkv-k alapo-sabb betekintést nyerhetnek a kínai piac mûködésébe,felmérhetik a kockázati tényezôket és kihívásokat, va-lamint az ipari szektorok igényeit. Ez jelentôs segítsé-get nyújthat a piacra történô belépéshez szükségeskezdeti stratégia kidolgozásában.

A KKV Központ szolgáltatásai több módon isigénybe vehetôek. Egyrészt a Központ számára kiala-kított internetes portálon keresztül tartalmas doku-mentációs könyvtár, úgynevezett „Tudásközpont” ér-hetô el. A honlapról adatbázisok, tanulmányok, jelen-tések és útmutatók tölthetôek le. A honlap teljes tartal-mához való hozzáféréshez regisztráció szükséges.

Szintén a honlapon keresztül érhetô el a „Kérdez-ze a szakértôt!” (Ask the expert!) on-line tanácsadóiszolgáltatás. A vállalkozó gyors és személyre szabottfelvilágosítást kaphat a jogi, szabályozási és admi-nisztratív területen felmerülô problémákra.

A Központ emellett számos rendezvényt, work-shopot és online képzést is szervez. A következôonline szeminárium június 14-én lesz, és a kisvállalko-zásokat segíti abban, hogy hatékony marketingstraté-giával léphessenek a kínai piacra.

Kkv Üzleti Központ Pekingben

Tanácsadó és információs központ a következô terüle-teken: — Üzletfejlesztés — Jogi tanácsadás — Megfelelési elôírások — Emberi erôforrások és képzés Ingyenesen igénybe vehetô szolgáltatások: — „Kérdezd a szakértôt“ on-line jogi tanácsadás — „Hot-desking” – munkaasztal és irodaeszközök

használata a pekingi központban — Kapcsolatépítô események — Kkv vezetôk képzése — Kínai piacról készült szektorális jelentések, tanul-

mányok, adatbázisok, útmutatók

Azok az üzletemberek, akik alaposabb piackutatási te-vékenységet kívánnak végezni a helyszínen, díjmen-tesen használatba vehetik a pekingi Központban ren-delkezésre álló munkaasztalokat („Hot-desking” szol-gáltatás). A vállalkozó eldöntheti, hogy mennyi ideigtart igényt az átmeneti munkaasztalra (minimum egyóra, maximum egy hónap), és rendelkezésére állnak aKözpont irodaeszközei, könyvtára, és konferenciater-me. A Központban való tartózkodás során közvetlenkapcsolatba léphet a belsô szakértôkkel és tanács-adókkal.

A kínai gazdaság „hanyatlásáról” egyre több hírkering. Eszerint félô, hogy Kína a 2008-ashoz hason-ló pénzügyi válság küszöbén áll. Ez az Európai Uniószámára is elkerülhetetlen következményekkel járna:Kína gazdaságának csôdje magával ránthatja nemcsak az EU, de az egész világgazdaságot is.

További információk: EU KKV-Központ: http://www.eusmecentre.org.cn/

www.enterpriseeurope.hu www.pbkik.hu

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 7625 Pécs, Majorossy I. u. 36. Telefon (72) 507-126 Fax (72) 507-152 E-mail: een@pbkik.hu

A h ó n a p t é m á j a

Fókuszban az UnióEU-Kína kereskedelmi kapcsolatok

Kína és az Európai Unió egymás fô kereskedelmi partnerei. A kétoldalú kereskedelem a kínai gazdaság1978-as megnyitása óta több mint negyvenszeresére nôtt, ma már a napi egymilliárd eurót is meghalad-ja. Kína 2001-es csatlakozása a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) tovább növelte piacának liberali-zációját, és az európai üzleti szféra elôtt jelentôs terjeszkedési lehetôségeket nyitott meg. A kínai piacibefektetések és export iránt érdeklôdô európai vállalkozásoknak a Pekingben mûködô EU KKV Központnyújt segítséget.

N A V 35Dél-Dunántúli Gazdaság

A megváltozott munkaképességû sze-

mélyek ellátásairól és egyes törvé-

nyek módosításáról szóló 2011. évi

CXCI. törvény az adóalanyok körét

nem határozza meg, csupán arról

rendelkezik, hogy a munkaadó a

megváltozott munkaképességû sze-

mélyek foglalkozási rehabilitációjá-

nak elôsegítése érdekében rehabilitá-

ciós hozzájárulás fizetésére köteles,

ha az általa foglalkoztatottak létszá-

ma a 25 fôt meghaladja, és az általa

foglalkoztatott megváltozott munka-

képességû személyek száma nem éri

el a létszám 5 százalékát.

A munkáltatói minôség tehát önma-

gában nem alapozza meg az adóalanyisá-

got, a munkáltató csak akkor válik a re-

habilitációs hozzájárulás alanyává, ha az

általa foglalkoztatottak átlagos statiszti-

kai állományi létszáma eléri a 25 fôt.

A munkaadó létszámának megálla-

pításakor figyelmen kívül kell hagyni

■ a közfoglalkoztatási jogviszonyban,

valamint a közfoglalkoztatás támo-

gatásáról szóló kormányrendelet

szerint támogatott munkaviszony-

ban foglalkoztatott személyeket,

■ az egyszerûsített foglalkoztatás sza-

bályai szerint jogszerûen alkalma-

zott munkavállalót,

■ az önkéntes tartalékos katonai szol-

gálati viszonnyal rendelkezô mun-

kavállalót, és

■ a Munka Törvénykönyvérôl szóló

törvény alapján más munkáltatónál

történô átmeneti munkavégzés során

foglalkoztatott munkavállalót,

■ a Magyar Honvédség hivatásos és

szerzôdéses állományú katonáinak

jogállásáról szóló törvény hatálya

alá tartozó hivatásos és szerzôdéses

katonát,

■ a nevelôszülôi foglalkoztatási jogvi-

szonyban álló személyt annál a

munkaadónál, aki ôt nevelôszülô-

ként foglalkoztatja.

A rehabilitációs hozzájárulás éves

összege a kötelezô foglalkoztatási szint-

bôl hiányzó létszám, valamint a rehabi-

litációs hozzájárulás szorzata.

A létszám adatok meghatározása so-

rán a Központi Statisztikai Hivatal

munkaügy-statisztikai adatszolgáltatás-

hoz kiadott útmutatójában foglaltak sze-

rinti tárgyévi átlagos statisztikai állomá-

nyi létszámot kell érteni. A statisztikai

állományi létszámot egy tizedes jegyre

kerekítve a kerekítés általános szabályai

szerint kell meghatározni. E kerekítést

kell alkalmazni a munkáltató foglalkoz-

tatottjainak átlagos statisztikai állomá-

nyi létszámának, a kötelezô foglalkozta-

tási szintnek, a megváltozott munkaké-

pességû munkavállalók átlagos statiszti-

kai állományi létszámnak és a hiányzó

létszámnak a megállapítása során is.

Abban az esetben tehát, ha a mun-

káltató foglalkoztatottjainak átlagos sta-

tisztikai állományi létszáma 46,6 fô, és

a megváltozott munkaképességû mun-

kavállalók átlagos statisztikai állományi

létszáma például 1,86 fô, úgy a követke-

zô kerekítési szabályokkal lehet megál-

lapítani az éves rehabilitációs hozzájá-

rulás kötelezettségét:

A kötelezô foglalkoztatási szint a

létszám 5 százaléka, azaz 2,33 fô, kere-

kítve 2,3 fô. A megváltozott munkaké-

pességû munkavállalók átlagos statiszti-

kai állományi létszáma 1,86 fô, kerekít-

ve 1,9 fô.

Hiányzó létszám – a kötelezô foglal-

koztatási szint és a megváltozott foglal-

koztatottak kerekített átlagos állományi

létszám különbözete – 0,4 fô.

A munkáltató éves kötelezettsége te-

hát 964 500 Ft. x 0,4 fô = 385.800 Fo-

rint.

Pénztárgép használat rendkívüli események után

2016. április 2-tôl több pontban módosultak a pénztárgépek mûszaki követelményeirôl, a nyug-takibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizelésérôl, vala-mint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történô szolgáltatásáról szóló 48/2013.(XI. 15.) NGM rendelet (továbbiakban: Rendelet) szabályai.

Többek között változott a szabályozás arra az esetre vonatkozóan, amikor a pénztárgép használat fel-tételei helyreálltak azt követôen, hogy az adózó nem tudta használni a pénztárgépét és nyugtaadásikötelezettségét kézi nyugta kiállításával teljesíthette.

A rendkívüli esetek után, mint például meghibásodást követôen vagy áramszünet után a korábbi –a 2016. április 2-át megelôzô – szabályozás szerint a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppeltörténô teljesítése feltételeinek helyreálltakor a pénztárgépben elsô tételként az esemény alatt kiállítottnyugták összegét összesítve kellett rögzíteni.

A módosítás következtében a Rendelet 1.§-a kiegészült a (6) bekezdéssel, mely szerint az utóla-gos rögzítéshez külön adóügyi napot kell nyitni. Az utólagos rögzítéssel érintett idôszak egy-egy adó-ügyi napjának bevételét egy nyugtán, forgalmi gyûjtônként egy tételben kell rögzíteni. Amennyiben azösszegek nagysága vagy egyéb körülmény indokolja, az utólagos rögzítéssel érintett idôszak egy-egyadóügyi napjának bevételét több nyugtán is lehet rögzíteni. Az utólagos rögzítés elvégzését követôenaz adóügyi napot le kell zárni, és az így keletkezô forgalmi jelentést az utólagos rögzítéssel érintett idô-szak alatt kiállított adóügyi bizonylatokkal együtt meg kell ôrizni.

A változás szerint tehát a pénztárgép meghibásodása (vagy áramszünet stb.) miatt kiállított nyug-tákat napok szerint összesíteni kell, ezeknek egy új adóügyi napot kell nyitni és ezeket a bevételeketgyûjtôk szerint (áfa tételek szerint) kell rögzíteni, majd ezt az adóügyi napot le kell zárni. A gyakorlat-ban ez azt jelenti, hogy ha például a pénztárgép meghibásodik és 8 napig nem üzemel, akkor azon anapon, amikor a pénztárgép vagy a cserepénztárgép újra az adózó rendelkezésére áll, elôször a leál-lás napjaira összesen nyolc adóügyi napot kell nyitni egyenként, majd a napi adatokat gyûjtôk szerintrögzíteni kell, és ezt követôen az adóügyi napot le kell zárni. Fontos, hogy a megnyitott adóügyi napokszáma nem haladhatja meg a tizenöt napot, mivel a pénztárgéppel történô nyugtaadásra vonatkozómentesség a Rendelet 1.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján 15 napig érvényes, ezt követôen a pénz-tárgéppel történô nyugtaadási kötelezettséget már nem lehet kézi nyugta kiállításával helyettesíteni, atevékenység folytatása esetén a 16. naptól az adózó köteles számlát kiállítani. A nyugta helyett kiállí-tott számlákról havonta a számlakiállítást követô hónap 15-éig a PTGSZLAH nyomtatványon kell ada-tot szolgáltatnia az adóhatósághoz.

A statisztikai állományi létszám meghatározásaa rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség során

NAV 36 Dél-Dunántúli Gazdaság

A jó idô beköszöntével egyre több az

alkalmi rendezvény, melyekre az el-

adók, illetve a szolgáltatók szívesen

kitelepülnek. Sokszor felvetôdik a

kérdés, hogy ezeken a rendezvénye-

ken az ott kitelepült árusítók, szolgál-

tatást nyújtók, akik egyébként a hatá-

lyos szabályozás szerint kötelesek a

pénztárgép használatára, milyen for-

mában tegyenek eleget a nyugtaadási

kötelezettségüknek. Vannak, akik ké-

zi nyugtát szeretnének kiállítani és

vannak, akik inkább a pénztárgépet

használnák, de nem biztosak abban,

hogy van-e lehetôségük erre, és ha

igen mi a teendôjük a kitelepüléskor.

A pénztárgép használatára vonatkozó

rendelet szerint, kötelezô pénztárgépet

használni üzletben, illetve mozgóbolt-

ban folytatott, a rendeletben meghatáro-

zott tevékenység esetén. A gépi nyugta-

adási kötelezettség szempontjából üz-

letnek minôsül az adott tevékenységre

létrehozott, vagy arra használt, állandó

jellegû, állandó jelleggel az adott tevé-

kenységhez használt épület, épületrész,

helyiség, ahol a pénztárgép beállításá-

nak és használatának lehetôsége adott-

nak tekinthetô. Ha a kitelepülésnél az

értékesítés, szolgáltatásnyújtás nem üz-

letben, illetve nem mozgó boltban törté-

nik, a pénztárgéppel történô nyugtaadás

nem kötelezô.

Ezeken az alkalmi rendezvényeken

az adózók kiállíthatnak kézi nyugtát, de

annak sincs akadálya, hogy a már meg-

lévô pénztárgépüket használják. Abban

az esetben, ha pénztárgép használat

mellett döntenek, akkor figyelemmel

kell lenniük arra, hogy a pénztárgépet

online üzemmódban kell mûködtetni,

ami azt jelenti, hogy az elektronikus hír-

közlô hálózaton keresztül adatközlésre

alkalmas kell, hogy legyen.

A pénztárgép kitelepülésen történô

használatát nem kell bejelenteni, vagyis

nem kell az adóhatósághoz külön beje-

lentést tenni arra vonatkozóan, hogy a

pénztárgépet ideiglenesen más helyen,

címen mûködtetik.

A kitelepülésen használt pénztárgép-

re egyebekben minden más elôírást

ugyanúgy be kell tartani, mintha a pénz-

tárgépet az adózó a szokott helyen, az

ületében üzemeltetné (nyitó tétel, zárás,

pénztárgépnapló, stb.).

Ha az alkalmi rendezvényen az el-

adó, illetve szolgáltató nem használ

pénztárgépet, akkor a magánszemély

vevô részére – feltéve, hogy nem kér

számlát – az ellenértékrôl nyugtát kell

kiállítania. A kiállított nyugták ellenér-

tékének összegét az üzletben használt

pénztárgépbe utólag rögzíteni nem kell.

A rendezvény helyszínén a vásárló ké-

résére kiállított számláról nem kell ada-

tot szolgáltatni az adóhatóságnak.

Abban az esetben, ha ugyanaz az

adózó a rendezvényen belül két egy-

mástól távol álló helyre települ ki, akkor

megteheti, hogy az egyik helyen pénz-

tárgépet használ, a másik helyen kézi

nyugtát állít ki. A kézi nyugtákon sze-

replô ellenértéket a pénztárgépbe ebben

az esetben sem kell rögzíteni.

Nyár,fesztivál,

kitelepülés,pénztárgép

A siker titka – a bukás!

Ezt állítja a világ egyik híres közgazdásza, Tim Harford. Elsôre talán meglepôen hangzik, esetleg úgy is gondolhatjuk, hogy sült bolondság az egész: egy újabb szenzációhajhász ame-rikai ôrület. Ha viszont egy kicsit végiggondoljuk a gondolatmenetet, érdekes dolgokra bukkanhatunk benne.

Félelem a kudarctól

A mai kultúránkban a legfontosabb szempont a siker. Megtervezni a dolgokat, hatékonyan végrehajtani és sikerrel befejezni. Úgy gon-doljuk, hogy ez a természetes. A sikeres emberekrôl nagyon sokan gondolják azt, hogy mindig is sikeresek voltak: tévedhetetlenek, va-lamiféle iránytû birtokában mindig megtalálják a helyes megoldást a kérdéseikre, a legjobb megoldást a problémáikra, kihívásaikra.

A kudarctól viszont félünk. Szégyennek, bukásnak éljük meg, amit el kell titkolni, el kell felejteni, mint egy természetellenes jelen-séget. A kudarcainkról nem szívesen beszélünk, a népszerû mûvészeinket, vállalkozókat is leginkább a sikereikrôl faggatják.

A valóságban viszont a sikerrel kéz a kézben jár annak velejárója, a kudarc, a bukás is. A sikeres emberek mögött a legtöbb eset-ben megszámlálhatatlan kisebb vagy éppen nagyobb bukás, vakvágány, is ott van és valójában ez a természetes.

A természet logikája

Ha tudni szeretnénk, mi a természetes, nézzünk példát magából a természetbôl. Egy folyómeder nem az elsô pillanattól fogva ugyanolyan, mint ahogyan most ismerjük. Sok holtág, kanyar, kísérlet után jön létre. Ezek nagy ré-sze nem válik be, ha úgy nézzük, akkor kudarc lesz. Lesz viszont ezek mellett néhány, amely sikeres lesz. A késôbbiekben a sikertelen ágak el-halnak, a sikeresek bôvülnek és kialakul a legjobb megoldás, az optimális meder. A folyamat közben a víz folyik, végzi az építô és romboló munkáját, keresi az új utakat, megoldásokat. A siker titka a folyamatos munka, a folya-matos kísérletezés és az ezekkel járó kudarcok.

Tim Harford rengeteg példát hoz az elmélet alátámasztására. Ezek közül az egyik legismertebb az Amazon internetes webáruház példája. Az Amazon alapítója a legfontosabbnak a megvalósítás sebességét tartotta. Egy problémára sok megoldást keresett és próbált ki. A jókat

megtartotta, a rosszakat, nem mûködôket megszüntette. Eközben az volt a legfontosabb, hogy ezt minél gyorsabban hajtsa végre. Így a lehetôlegrövidebb idô alatt kísérletezte ki a legjobban mûködô megoldásokat. sikerrel vette fel a harcot a legnagyobb áruházláncokkal, hagyományosés internetes versenytársaival. Kihívás nélkül nem hibázunk. Kihívás nélkül nem is fejlôdünk.

A recept

Tim Harford szerint tehát a recept nagyon egyszerû. Röviden így foglalhatjuk össze:* Legyen rengeteg ötleted.* Próbálj ki ebbôl minél többet, minél gyorsabban. * Ami beválik, vidd tovább, fejleszd. Ami nem válik be, dobd ki. Ez így bizony elég kamikaze módszernek tûnik és hatalmas kockázatokat is rejthet, ha valaki átgondolás nélkül alkalmazza.

A kockázatok

Mire kell figyelni egy ilyen módszer alkalmazásakor?A legfontosabb az, hogy csak akkora kockázatot vállaljunk, amekkora bukást még végzetes következmények nélkül ki tudunk heverni. Ez a munkamódszer egyáltalán nem a szerencsejátékról szól, amelyben mindent felteszünk egy jó lapra, egy jónak tûnô ötletre. A látszat el-

lenére ennek éppen az ellenkezôje igaz. Minél több ötletet próbálunk ki, ezzel együtt természetesen minél több kudarc ér bennünket, annál több tapasztalat birtokában egyre bizton-

ságosabban tudjuk majd kipróbálni vagy elvetni a következô ötletet. Ezzel együtt egyre kevesebb lesz a sikertelen ötlet és egyre tisztábban lát-juk a mûködôképes módszereket.

Az igazi szerencsejáték tehát nem a kockázatok átgondolt vállalása, hanem ennek éppen az ellenkezôje: a kockázatok, a kísérletezés min-denáron való kerülése. Kísérletezés, és a vele járó kisebb kudarcok vállalása nélkül úgy kezdhetünk bele nagyobb projektekbe, hogy nincs meg a sikerhez szükségestapasztalatunk. Félig vakon, a megérzéseinkre támaszkodva kell kockázatot vállalnunk.

Ez pedig maga a szerencsejáték.

Harman Tiborcoach, üzleti edzô

Vállalkozói sarok

!VÁLLALKOZÓI SAROK 37Dél-Dunántúli Gazdaság