Dévényi Tibor: Dr. Ezésez Géza karrierje

T. Dévényi: Dr. Ezésez Géza karrierje avagy Tudósok és rágcsálók

T. Dévényi saját kútfejéből ferdítette: Dévényi T.

Gondolat - 1975

ISBN 963 280 265 9

(C) Dévényi Tibor 1975.

A kutatói hivatás szeretével és tiszteletével ajánlom

e néhány fricskát mindazoknak,

akik már tudnak saját magukon nevetni.

Vagy lagalábbis másokon.

PÁLYAKEZDÉS

"Minden kezdet nehéz.

Ennél nehezebb csak a folytatás lehet."

(..........)

A pályakezdés és pályaválasztás korántsem azonos fogalmak. Ennek ellenére

ezernyi szállal fonódnak össze.

Nem véletlenül lesz valakiből cukrász vagy atomfizikus, kútfúró vagy

biológus. Minden pályának megvan a maga utánozhatatlan szépsége és varázsa, s

ez az oka annak, hogy mindenkíben él valamilyen pálya iránt az elhivatottság

érzése. Így lesz valakiből cukrász vagy atomfizikus, kútfúró vagy biológus. Az

elhivatottság érzése, a pálya iránti olthalan szomjúság az, ami eldönti az

egyén sorsát. Teljesen mellékes:

Apuka mi volt?

Apuka most micsoda?

Anyuka mi volt?

Anyuka most micsoda?

A választott pálya mit fizet?

A választott pályát hol lehet mívelni?

A) Budapesten

B) vidéken

a) városban

b) falun

c) tanyán

d) egyéb helyen

A választott pályán mennyit kell dolgozni:

A) Nyolc órát

a) naponta

b) hetente

B) Nem figyelik

C) És ha figyelik???

A választott pálya a fizetés mellett hoz-e jövedelmet:

A) Sokat

B) Nagyon sokat

a) TV nem közvetíti

b) TV közvetíti

a) parlamentből, társadalmi szervezetektől stb.

b) "Kék fény"-ben.

Vagyis a pályaválasztás az elhivatottság kérdése, így társadalmi kihatásai

csak elhanyagolható mértékben jelentkeznek.

A tudós életében a pályaválasztás és pályakezdés szinte elválaszthatatlan

egymástól. A tudós pályakezdése gyakorlatilag a zsenge gyermekévekben veszi

kezdetét. Mai ismereteink szerint genetikus katasztrófa váltja ki a tudóssá

válást. Ez a genetikus katasztrófa gyógyíthatatlan elváltozás. A tipikus esetek

mellett igen gyakran találkozhatunk olyan egyedekkel, akiknél ez az elváltozás

nem következett be, de azt hiszik magukról. Ez a hipochondriának egy igen

súlyos válfaja, mely sok tekintetben hasonlít a leány kutyusoknál észlelhető

álterhességhez. Az egyedre nézve ez az állapot nem fájdalmas, csak környezete

sínyli meg.

A genetikusan determinált tudós gyermekévei során nem feltétlenül szárnyaló

elméjével tűnik ki szürke társai közül. Bár ez is előfordulhat. Kitűnhet

érzékenységével, fogékonyságával, szétszórt vagy éppen egy irányú, felfokozott

érdeklődésével. Ebből számos malőr következhet a szülők hibájából, akik

félreismerik a képességeket, nem tudják azt a megfelelő irányba orientálni, s

így lesznek tehetségtelen hegedűművészek, tériszonyban szenkötéltáncosok vagy

dadogó pedagógusok. Sajnos, sosem a zsenge gyermekévekben bontakozik ki a

genetikusan determinált tudós fejlődésének valódi iránya. Ritkábban az egyetemi

évek alatt, gyakortabban a pályakezdés első harminc éve során.

Ha a genetikus katasztrófa, vagyis a determináció az egyetemi évek idején

következik be iránymutató mértékben, az nagyon jó az egyed, de nagyon rossz a

tanulttársak (tanulócsoport) számára. Mi történik például, ha egy ifjú titán

rádöbben, hogy ő századunk szerves kémikus zsenije?

1. Habzsolva magolni kezdi a szerves kémiát, éjjel és nappal.

2. Besírja magát egy laboratóriumba, ahol kisebb-nagyobb katasztrófákat okoz

a maga és környezete számára.

3. Beszünteti a szerinte ballaszttárgyak (minden ami nem szerves kémia)

tanulmányozását.

Környezete elkönyveli szerves kémikusnak. Ez nem lenne még baj. A

ballaszttantárgyak nem tanulása ellenére az ifjú zseni valahogy hozzájut az

oklevélhez. Most kezdődnek a bajok. Vagy tényleg szerves kémikus lesz, vagy

nem. Ha nem lesz, nincs semmi baj. Rengeteg ideje van még megtanulni mindazt,

amit az egyetemi évek alatt kellett volna. De mi van akkor, ha tényleg szerves

kémikus lesz??? Csodagyerekből ritkán lesz nagy művész. S ez a tudósok életére

sokszorosan érvényes.

Akár rádöbben az ifjú titán, hogy ő tudós, akár nem, az oklevél megszerzése

után el kell helyezkedni. Tárt kapukkal várják az egyetemek, főiskolák,

intézetek, gyárak, egészségügyi intézmények, fegyveres testületek,

szövetkezetek, téeszek, a külkereskedelem, a belkereskedelem stb. stb. Döntenie

kell. Vagy neki, vagy másoknak. S minthogy ez végedményben magában foglalja

az

összes lehetséges variációt, ifjú barátunk bekerül valahová. Valahová.

Valahová!

Csak a modell leegyszerűsítése céljából tételezzük fel, hogy barátunk egy

kutatóintézetbe kerül tudományos segédmunkatársnak. Mert az az igazság, hogy ez

egyáltalában nem törvényszerű. Nagyon sok nagy tudós életpályája nem intézetben

kezdődött, s az sem törvényszerű, hogy ott is fejeződjön be.

Barátunk - nevezzük Ezésez Gézának - ritka szerencsés fickó. Szakdolgozatára

(Az AABVAADBCAAA szintézise) felfigyelt a nemzetközileg is elismert dr. X.

Y.,

a Hörcsögkutató osztályvezetője, a fogamzásgátlás hazai szaktekintélye. ÁLLÁST

AJÁNLOTT FEL! Tudományos segédmunkatársi állást!!! Izgalmas téma: új

fogamzásgátlószer szintézise!!! Fantasztikus fizetés: 1231,- Ft készpénz,

havonta!!!

Nagyszerű felszerelés: műszer műszer hátán. Remek kollektíva: öt fiatalember

és öt fiatal leány.

Ez a nyár nehezen múlott el. Még nyaralni sem ment el, bezárkózott szobájába

és éjjel-nappal magolta a hörcsögélettant, a fogamzásgátlás biológiáját és sok-

sok szerves kémiát. Nap mint nap, éjjel-nappal, szeptember egyig.

Végre eljött az áhított nagy nap.

Az első nap eltelt az adminisztratív dolgokkal. Munkakönyv, köpeny, ebédjegy,

hiányzott egy pecsét, a központba is be kellett mennie, de akihez elment házon

kívül volt.

A második nap is eltelt anélkül, hogy a laboratóriumokat látta volna. Várt a

központban a pecsétre.

Harmadnapra minden együtt volt. Már reggel hétre bement. Várt. Tizenegykor

beviharzott a Főnök. Dr. X. Y., a neves fogamzásgátló szaktekintély. Nem

teketóriázott sokat, betuszkolta Ezésez Gézát a főnöki dolgozószobába. Szerény

kis szoba volt. Temérdek könyv és folyóirat hevert szerteszéjjel. A falon

nagybetűs felirat: Emberekés Mások! Ne egyesüljetek R-1606 nélkül!!! - Ez az új

fogamzásgátlószerünk - mutatott a feliratra dr. X. Y. Te fogod szintetizálni -

s vaskos dossziét nyomott E. G. kezébe. - Itt vannak az adatok, s már el is

rohant.

Csak egy hét múlva tudta meg E. G., hogy a Főnök Reykjavíkban van

tanulmányúton, és csak karácsony előtt jön haza.

Kis híján sírva fakadt. Most mihez kezdjen?

A vaskos dossziéban temérdek számítás és adat, de nem ismerte ki magát

közöttük. Az idősebb kollégákat nem merte megkérdezni, mert egyrészt szemmel

láthatólag nagyon el voltak foglalva, másfelől úgy érezte, hogy szégyenbe hozza

magát; EZT neki tudnia kellene... Végre mégis rászánta magát és megszólította

az egyik, már kissé kopaszodó tudóst:

- Kérem szépen, én csak azt szeretném megkérdezni, hogy mi az R-1606

képlete...

A kopaszodó tudós eleinte értetlenül nézett E. G.-re s csak nagy sokára

értette meg, hogy az mit akar tőle.

- Ja, az R-1606 képletét? Gyere velem - mondta, s bevezette a Főnök

szobájába. - Ott a felső polcon - mutatott egy dolgozatokkal agyonzsúfolt

polcra, - az az ötvenkét dolgozat foglalkozik az R-1606-tal. Mindegyikben

megtalálod a képletét.

Már ment is volna kifelé, de E. G. bátortalanul megállította.

- Bocsánatot kérek, de valamit nem értek. Ha egyszer ötvenkét dolgozatban már

foglalkoztak az új fogamzásgátlószerrel, az R-1606-tal, akkor miért nem

szintetizálták eddig?

- Csacsiság - mosolygott a kopaszodó tudós. - Előbb nyomtatásban kell közölni

mindazt, amit 'feltételezünk' egy új vegyületről, s csak ezután szabad

szintetizálni. Mert a szintézis után már késő. A természetnek még nagyon sokat

kell tőlünk tanulnia!

E. G. egyetlen percet sem késlekedett. Már az első dolgozatban megtalálta az

R-1606 új fogamzásgátlószer képletét: AAABCAADAAACCCAAAA.

Izgalmában még a

tenyere is nyirkos lett. De hiszen a szakdolgozat alapján. ezt a vegyületet

három hónap alatt elő tudja állítani! Legfeljebb szombaton és vasárnap is

bejár.

Nekikezdett. Két hét alatt együtt voltak a lombikok és vegyszerek. Egy nagy

laboratórium kis sarkában rendezkedett be. A kollégák nem sokat zavarták, mert

mindig, mindenki valahol máshol volt. Vagy a könyvtárban, vagy értekezleten,

vagy másnak a laboratóriumában. Jóformán nem is szólt senkihez nap mint nap,

ami nem is volt különösebben nehéz. Dolgozott, dolgozott, dolgozott.

Megszállottan. Mire eljött a december, ott volt az üvegfiolában az R-1606.

Gyönyörű fehér kristályok. Nyolc milligramm. Legszívesebben végigrohant volna

az intézeten és elújságolta volna mindenkinek. De már senki se járt be,

mindenki készülődött a karácsonyi ünnepekre.

Karácsony előtt két nappal megjött a Főnök. E. G. igyekezet nyugodt maradni s

higgadtan közölni a nagy újságot:

- Doktor úr, előállítottam az R-1606-ot.

Lehunyta a szemét és várta a hatást. De a Főnök nem zuhant a mellére, nem

tépte le a csillárt, nem kezdte szaggatni köpenyét, csak szép nyugodtan

megkérdezte:

- Mennyi van?

- Nyolc milligramm - felelte szerényen E. G., de azért az örömtől egy kicsit

elcsuklott a hangja.

- Nyolc milligramm? - üvöltött fel a Főnök, de nem az örömtől. - De hiszen a

számított adag hörcsögönként napi 5,4 gramm! Tizenkilenc napig és ötven

hörcsöggel indulunk!

- Eeeez nincsen lee-közölve - hebegte E. G.

- Persze, hogy nincs - felelte a Főnök kicsit lehiggadva. - Ez van a

dossziéban! Na nem baj, majd megcsinálod januárban, tíz nap alatt együtt lesz

az anyag - s már el is viharzott.

E. G.-nek zúgott a feje. Nyolc milligrammot csinált három hónap alatt. Hogy

csináljon ekkora mennyiséget tíz nap alatt?

Bezárkózott szobájába és töprengett. Új szintézist kell kidolgoznia, ami

sokkal rövidebb ideig tart, és jobb a hozama. Szilveszter éjszaka - akkor sem

jött elő könyvei mögül - felkiáltott az izgalomtól. Megvan, megvan! Kora

hajnalban besietett a laboratóriumba. Az új év első napja volt. A fűtetlen,

rideg laborfalak között látott neki az új szintézisnek. Három napig aludni sem

járt haza; a hörcsögházban tűrhető meleg volt, a sarokban leterített köpenyeken

aludt egy-két órát. Negyednapra előtte volt egy hatalmas üvegben az R-1606. A

szükséges mennyiség ötszöröse. Aznap nem kereste a Főnököt, hazament aludni.

Huszonnégy órát aludt egyhuzamban. Kipihenten sietett jelentést tenni. Akkor

tudta meg, hogy a Főnök elutazott Athénba és Oslóba, csak április végén jön

haza.

Áprilisig E. G. még három új szintézist dolgozott ki, s mire a Főnök

hazajött, tizenhét kiló R-1606 volt az egyik raktárban.

Ötven fiatal aranyhörcsög leánynak adták az R-1606-ot tizenkilenc napig. Az

egész intézet lázasan figyelte az új fogamzásgátlószer hatását. Tizenkilenc nap

után férjhez adták az ötven hörcsögleányt. Az izgalom fokozódott. Pár hét múlva

a ketrecekben hemzsegtek a kis hörcsögök. Mindegyiknek öt lába és két

farkincája volt.

- Ez várható volt - jelentette ki a Főnök határozottan. - Sok az R-1606-ban

az 'A'.

E. G.-nek játék volt az új módszerrel módosítani a szerkezetet. Három napon

belül a Főnök asztalán volt az R-1607.

Ötven hörcsögleány kapta az R-1607-et, tizenkilenc napon át. Majd férjhez

mentek. Az egész intézet egy emberként figyelte az új fogamzásgátló hatását.

Pár héten belül hemzsegtek a ketrecekben a kis hörcsögök. Négy lábuk volt és

egy farkincájuk. De mindegyiknek két feje.

- Ez várható volt - jelentette ki a Főnök. - Sok az R-1607-ben a 'C'.

Három napon belül megvolt a módosított fogamzásgátló, az R-1608.

Ötven hörcsögleánynak adagolták az új szert tizenkilenc napon át. Ezeket is

férjhez adták. Mindenki csak a hörcsögöket figyelte.

Pár héten belül a ketrecekben nyüzsögtek ő kicsinyek. Egészséges, gyönyörű

példányok, négy láb, egy farok, egy fej, fénylő szép gombszemek. Olyan

egészségesek voltak, mint a makk. A szülők is boldogok és egészségesek voltak.

- Ezt leközöljük - mondta a Főnök és elégedetten dörzsölte kezeit.

- De hiszen mi fogamzásgátlószert akartunk csinálni - jegyezte meg E. G.

bátortalanul.

- Túlhaladott dolog - mondta határozottan a Főnök. - Az R-1608 lesz a világ

első anti-antibébi-tablettája. Azzal elutazott Canberrába egy kongresszusra.

Ezésez Gézát pedig kinevezték tudományos munkatársnak.

TÉMAVÁLASZTÁS

"Sokat dolgozni rossz.

Rosszabb csak az, ha nincs mit."

Már a cím se igaz. Témát lehet adni és kapni. A téma adódik. Kialakulhat.

Létrejöhet és beindulhat. A témával kapcsolatban minden mozgásforma lehetséges,

csak éppen a választás lehetősége kizárt. Kezdjük azonban még egy kicsit előbb,

hogy a fenti tézist jobban megérthessük. Az íróember számára a téma az utcán

hever. Sokak számára még a lehajolás sem szükséges, valahogy felröppen az

asztalukra. Szobrászok esetében a helyzet még kedvezőbb, mert mint köztudott, a

szobor benne van a kőben, csak a felesleget kell leütögetni. Legjobb helyzetben

a modern festők vannak, mert ha az ég egy világon semmi, de semmi se jut az

eszükbe, sőt, még kedvük sincs a festéshez, nagy sikerrel szerepelhetnek a

világ bármelyik biennáléján üres vásznukkal 'Magány', 'Üresség' vagy egyszerűen

'Kompozíció III' cím alatt. Még arra is igényt tarthatnak, hogy vásznuk a

bázeli vagy New York-i Modern Múzeumba kerüljön.

A tudós témája csak akkor hever az utcán, ha annyira megutálja, hogy

kihajítja az ablakon. Olyat se hallottam még, hogy egy téma úgy született volna

meg, hogy a felesleget kellett lekapargatni róla. A helyzet ugyanis általában

az, hogy a tudományos munkákban inkább kevesebb van, mint több, s ha azt a

keveset kezdik lekapargatni, nem marad vissza semmi. Arra pedig végképpen nincs

példa, hogy valaha is üres papírlapokat publikáltak volna a szakfolyóiratokban.

(Mellesleg nem is volna hiba, mert az ilyen munkákban legalább nem lenne

ellentmondás a kísérleti tények és a következtetések között.)

Elméletileg tehát maradna a témaválasztás. Igen ám, de ennek rengeteg

buktatója van. Nézzünk meg egy viszonylag egyszerű példát. A képzeletbeli tudós

könyvei között elmerül gondolataiban, és egyszer csak szinte olthatatlan vágyat

és érdeklődést érez az iránt, hogy tanulmányozza a madarak látóidegének

molekuláris működését. Reálisan gondolkodik, rögtön a vizsgálati objektumra

gondol és belátja, hogy a legcélszerűbb olyan madáron kísérletezni, amihez

viszonylag könnyen tud nagy mennyiségben is hozzájutni. Baromfi! Nagyüzemileg

nevelik, nem lehet probléma egy-két kiló szemet beszerezni a kezdeti munkához.

Kiadja az anyagbeszerzésnek a diszpozíciót, s azalatt az egy-két nap alatt, míg

a szemeket megkapja, vázolja a teendőket:

1. Szükséges vegyszerek beszerzése.

2. Szükséges műszerek beszerzése.

3. Új módszer beállításához szükséges irodalom összeállítása.

4. Munkatársak meggyőzése.

5. Részfeladatok kiosztása.

Lefekvéskor izgatott remegést érez minden este. Egyre világosabban 'érzi',

hogy milyen apró ösvényen indulhat el a munkában. S egyre türelmetlenebbül

várja a nyersanyagot. Az egy-két napból egy-két hét lesz, a napok egyre

lassabban múlnak, míg végül is a beszerző diadalmasan hoz egy kétes tisztaságú

staniclit. Benne közel két kiló tyúkszem; a Széchenyi-fürdő pedikűrosztályáról.

Ilyen félreértés okozta helyzetben két eset tehetséges. A tyúkszemet kidobni

és tyúk szemet beszereztetni. Vagy pedig, hát igen, egyszóval, ahogy nézi az

ember a temérdek tyúkszemet, nem is olyan buta dolog feltalálni egy olyan

bioaktív krémet, amivel, ha az ember bedörzsölgetné fájós tyúkszemét, az egy-

két nap alatt lohadni kezdene, és négy-öt nap alatt olyan lesz a lábujj, mint

egy újszülött csecsemőé. Ha a tudósunk - a képzeletbeli - eme variáció mellett

dönt, nem biztos, hogy eljut a bioaktív kenőcsig. Nagyobb valószínűsége van

annak, hogy következő munkájának a címe: "Az emberi bőr fehérjéinek

gélelektroforetikus elválasztása. I. Lipoproteidek megoszlása a bőrben." A

sorozat feltehetően XXIV-ig tart. Hogy a madárszemben mi megy végbe, majd

csak

kiderül valakinek a munkájából, a fájós tyúkszemre pedig legjobb a langyosvizes

borogatás.

A FŐNÖK ÉS TÍPUSAI

"A Főnöknek mindig igaza van.

Akkor is, ha nincs."

(Egy beosztott)

Főnökök mindenütt vannak. Az élet minden területén. Még egy Zöld Házikónak is

megvan a maga főnöke. Az biztos azonban, hogy a Főnöknek sehol sincs olyan

nagy

jelentősége, mint a tudományban. Szervez és irányít, kiagyal és kritizál, nevel

és alkot, egyszóval olyan sokrétű feladatkört lát el, hogy szinte négy-öt ember

életét éli. Ha arra gondolunk, hogy hány helyen kellene lennie 'egyidejűleg'

(bizottság, ülés, előadás, ENSZ, UNESCO, FAO, KST, WHO stb.), nem is elég a

négyötszörös.

Főnök sokféle van. Mindenekelőtt vannak Egészen Nagy Főnökök, ezek száma

elenyésző. Vannak Nagy Főnökök, ilyen már van több. És rengeteg a Főnök. A

tudományos életben majdnem mindenki valakinek a Főnöke. Ebből ered a Főnökök

rendkívül sok típusa. Rendszerezésükhöz csak a közelmúltban fogtak hozzá - a

munka a kezdet kezdetén van -, de remélhető, hogy a következő harminc-negyven

éven belül legalább részben befejezhető.

Egészen Nagy Főnök

I. Törzs

Szakmai tudása révén lett Egészen Nagy Főnök.

Osztály: Abbahagyta.

Osztály: Nem hagyta abba.

Rend: Maga is kutat.

Rend: Már nem, de irányít.

II. Törzs

Nem szakmai tudása révén lett Egészen Nagy Főnök.

Osztály: Tudja, de nem mondja.

Osztály: Nem tudja.

Rend: Kártékony.

Rend: Antimatematikus (se nem oszt, se nem szoroz).

(A fentieken belül számtalan további osztály és rend, illetve alrend található,

annyi határesettel, hogy a besorolás szinte lehetetlen.)

Nagy Főnök

I. Törzs: Tudja magáról.

Osztály: Még kibírható.

Osztály: Kibírhatatlan.

Rend: Vérszívó.

Alrend: Vérszívni se tud.

Alrend: Nem is akar már.

Alrend: Ha tudna, se hagynák.

ll. Törzs: Nem tudja magáról.

Osztály: Ha mondják neki, nem hiszi el.

Osztály: Ha mondják neki, elhiszi.

Rend: Van alapja.

Rend: Semmi alapja.

Alrend: Nem él vele vissza.

Alrend: Visszaél.

Főnök:

I. Törzs: Mert tapasztaltabb.

Osztály: Irányít és nevel.

Osztály: Alszik.

Rend: De nem ordít.

Rend: Ordít.

Alrend: Okosat ordít.

Alrend: Nem okosat ordít.

ll. Törzs: Mert idősebb.

Osztály: Dolgozik.

Osztály: Dolgoztat.

Rend: Becsüli munkatársait.

Rend: Fél a munkatársaktól.

Alrend: Nem mutatja.

Alrend: Mutatja.

lll. Törzs: Mert kinevezték.

Osztály: Úgy csinál, mintha...

Osztály: Semmit se csinál.

Rend: Árt ezáltal.

Alrend: Kirúgható.

Alrend: Nem kirúgható.

IV. Törzs: Mert megsértődne, ha nem neveznék ki.

Osztály: Ez rossz lenne neki.

Osztály: Ez rossz lenne nekünk.

Rend: Még is megsértődött.

Alrend: Túl későn nevezték ki.

Alrend: Rájött, hogy csak azért, mert megsértődne.

V. Törzs: Mert nincs más.

Osztály: Nem is olyan rossz.

Osztály: Lehetne rosszabb is.

Osztály: Nem lehet.

Rend: Megváltozik.

Rend: Nem változik meg.

Alrend: Úgy kellett neki.

Alrend: Úgy kellett nekünk.

A mindenkori (Egészen Nagy, Nagy) Főnökkel való kapcsolatunk kialakításánál

először is a rendszerbe sorolást kell elvégeznünk. Ha sikerült megtalálnunk a

megfelelő rendszertani pozíciót, kezdhetjük a kapcsolat kialakítását. A

Főnökkel való kapcsolatunk két tényezőből áll:

1. Alkalmazkodás.

2. Egyéb.

Az egyéb kategóriába sorolható tényezők külön monográfia tárgyát képezhetik,

sokaságuknál fogva. Egyet azonban egy pillanatra se feledjünk: A Főnök sem

fenékig tejfel!

NYELVTUDÁS

"...és zavarjuk ott meg ajkukat

hogy ne értse meg egyik a másiknak az ajkát"

(Mózes I. könyve)

Tudós számára a nyelvtudás olyan, mint béna embernek a mankó. Nyelvtudás

nélkül

teljesen elszigetelődik, nem ismerheti meg mások eredményeit és nem adhatja

közzé saját munkáit. Ahány nyelvet bír a tudós, annyi ember. És majdnem annyi

nyelvpótlék.

Minden szakterületnek megvannak természetesen a maga sajátosságai. Általában

elegendő a világnyelvek megfelelő szintű ismerete. Alapvető a folyékony

olvasás, fordítás és természetesen társalgási szinten a beszéd.

A fontosabb világnyelvek mellett, a kérdéses szakterület sajátosságait

figyelembe véve, célszerű további 4-5 nyelvvizsgát letenni olyan nyelvekből is,

melyek nem annyira közismertek. Így egyrészt sokkal nehezebben ellenőrizhető,

hogy adott esetben nyújtott gyors fordítói segítségünk mennyire helyes,

másrészt - a ritkábban használt nyelvekkel kapcsolatban sokkal kevesebbet

zaklatnak a kollégáink.

Néhány hasznos példa a nem világnyelv kategóriák helyes megválasztására:

atomfizika: albán

agysebészet: török

rakéta-hajtóanyagok: bantu

tengervíz-sótalanítás: mongol.

A nyelv tanulása önmagában véve nem elég. El kell sajátítanunk az optimális

alkalmazási módot is. Ez elsősorban a társalgásra vonatkozik. A társalgás két

tényezőből áll:

1. Megérteni, amit mondanak.

2. Megértetni magunkat.

A gyakorlat azt mutatja, hogy e téren némi elcsúszással kell számolni. Az

elcsúszás oka elsősorban az, hogy 'akitől' tanuljuk a nyelvet, nem feltétlenül

úgy ejti ki a szavakat és mondatokat, mint az, akivel majdan társalkodni

fogunk. Ebből következik, hogy előfordulhatnak alapmalőrök, úgymint:

1 Mi értjük, a partner nem érti.

2. Partner érti, mi nem értjük.

3. Senki se érti.

Nyomatékosan hangsúlyoznom kell, hogy egészséges tudományos vitáknak,

eszmecseréknek a fenti példák egyike sem lehet akadálya. A vita, eszmecsere

alapja nem a nyelvi megértés. Az csak a keret. A tudomány csaknem minden

területén sok segítséget nyújt többek között a:

1. Mutogatás.

2. Vázlatos rajzok.

3. Közlemények ábráinak lobogtatása.

4. Állandó helyeslés a partner szavaira.

(Bólogatással elegy helyeslés, csak bólogatás, töprengés után csak annyit

mondani: possibile. Ezt tehetjük töprengés nélkül, töprengve, s ha nincs más

megoldás, hívni egy tolmácsot.)

Külföldi rendezvényeken az előadásainkat idegen nyelven adjuk elő.

Gyakorlatlan tudós az előadását nagy gonddal lefordíttatja nagy tudású

nyelvszakértővel, majd elvonul kies magányába és bebiflázza. Ha már folyékonyan

tudja az idegen szöveget, nyelvtanárt fogad, aki kiejtését korrigálja. Egy hét

alatt anyanyelvi szinten tudja tízperces előadását. Ez életveszélyes. Mert két

eset lehetséges:

1. A nyelvtanár dunabogdányi akcentussal súlykotta belénk a szöveget, és a

hallgatóság egy szót sem ért belőle.

2. A nyelvtanár cambridge-i kiejtést vert belénk és a tízperces előadás után

a hallgatóságban az a gyanú ébredhet, hogy beszéljük is a nyelvet. És mi lesz

azután?

Egyetlen kiút van: a magunk szegényes szókincsével és istenadta

akcentusunkkal szabad csak előadni. Közben pedig arra gondoljunk, hogy a

nyavalyás hallgatóság tanult volna meg magyarul. Idejük lett volna!

Az előadásokhoz használható világnyelvek nem könnyűek. Különösen nehéz

nyelv

a német. Rendkívül óvakodjunk a szótárhasználattól. Előadásunk összeállításakor

a szótár sok bajnak lehet okozója. Csak néhány elrettentő példa:

a kutatás NEM Brunnengraben

a halmazállapot NEM Haufenzustand

a kölcsönhatás NEM Anleihesechsgraben

az olvadáspont NEM Teuwettergerade

a kiszámítás NEM Kommunistische Jugendorganisationstäuschung

mint ahogy a levélhordó sem Blattfass, hanem Briefträger.

Nyelvtudás nélkül nincs tudomány. Tanuljunk nyelveket. És sose feledjük, hogy

hallgatni arany.

IRODALMAZÁS

"A szó elröppen, az Írás megmarad

Csak meg kell találni."

(Többen)

A tudós napra készen ismeri szakterületének irodalmát. E nélkül munkáját el sem

kezdhetné, nemhogy befejezhetné. Az ezernyi apró tégla, amiből az ismeretek

épülete felépül, mind megannyi bonyolult, verítékes munka gyümölcse. Ezek

rendszerezése, jól áttekinthető formában való tárolása legalább olyan jelentős,

mint a kísérletes munka. Bármikor, bármit - már ami a kérdéshez tartozik -

sokszor több ezer adat közül ki kell tudnunk választani, néha percek alatt.

A fiatal tudós már pályakezdéskor magával hozza a rendszerezés szeretetét és

egyben első tapasztalatait. A hosszú és nehéz egyetemi évek alatt a nagy

tananyagok, sokszor több száz oldalas könyvek lényegét egy-egy vizsga előtt

parányi cédulákra sűríti, jól áttekinthetően, tömören, amit az egyszerű nép

mind közönségesen 'puskának' nevez. Az irodalmazásnak ez a legősibb formája.

Lényegében később sem változik, csak nem kell dugdosni.

A fiatal tudós - témakezdéskor - elvonul a könyvtárba. Visz magával egy

füzetet és egy írószert, többnyíre golyóstollat és elkezd 'irodalmazni'. Három

nap múlva jön csak rá, hogy ez így nemigen megy, mert túl sok a folyóirat.

Felszabdal egy csomó papírt, szabályos téglalap alakú darabokra, s azzal vonul

a könyvtárba.

Szorgalmasan teleír naponta vagy harminc darabot. Pár hét múlva egy papírhegy

előtt ül kétségbeesetten, mert nem tud a papírhalommal mit kezdeni. Ha sorba

rakja őket, semmit sem talál. Összetapadnak. Összegyűrődnek.

Még aznap éjjel szinte felrikolt örömében! Megvan a megoldás! Rohan egy

könyvkötőhöz és kartonlapokat csináltat. Optimista. Tízezer darabot. És mihelyt

megvannak a kartonlapok, szorgosan elkezd másolni. Két hét és kész van az

egész. Attól kezdve már a kartonlapokra jegyzetel.

Sok százra rúg a kartonlap, mire a témakezdéshez szükséges adatok

összegyűlnek. Akkor jön rá, hogy rendszereznie kell az adatokat. Dobozt

csináltat, s csoportokra osztja a lapokat. Nem elég nett a dolog. Színes kis

kartonokkal jelöli meg az egyes csoportokat. Ez nem elég modern. Lyukkártya-

rendszer kell. Csináltat új kartonokat. Húszezer darabot. Átírja a kartonokat.

Kialakítja a rendszert. De félrevágja a gép. Újra át kell írni. Sikerült. A

rendszer működik, egyetlen szúrásra kihull a keresett adat. Diadalmámor.

Sajnos, egy bökkenő van. Mire ezzel elkészült, éppen az az adat hullt ki, amit

kikísérletezni akart.

Múlnak az évek. A fiatal tudósból lassan tapasztaltabb tudós lesz.

Változatlanul sűrűn és lelkesen megy a könyvtárba. De eléggé feledékeny ahhoz,

hogy kartonokkal pakolja tele a zsebeit. Általában egy sincs nála. Viszont

éppen, mert tapasztaltabb lett, egyre gyakrabban fordul elő, hogy érdekes

adatokra bukkan, hiszen szeme már azt is gyorsan észreveszi, ami felett pár éve

még talán átsiklott vonna. Kis cetli mindig van a zsebében. Gyorsan felírja a

lényeget és siet a laborjába cselekedni. A cetli pár napig gyűrődik, míg végül

beteszi a dobozba, a kartonok 'elé'. Ha több ideje lesz, átírja. Sohasem lesz

rá ideje. Gyűlnek a cetlik. Minthogy a cetlik nem laposak, hanem gyűröttek,

több helyet foglalnak el, mint a kartonok. A doboz hamar megtelik. El kell

tenni a dobozt, és a cetliket íróasztalának egy fiókjába szórja. E művelet után

bármit, bármikor megtalál, csak senki se nyúljon hozzá.

Újabb évek múlnak. A tapasztalatok lassan gyűlnek, és bizony az évek

múlásának más jelei is mutatkoznak Talán ritkábban megy a könyvtárba, de ez nem

jellemző. Inkább az, hogy már cetliket is elfelejt magával vinni. Egyre

gyakrabban fordul elő, hogy a keresett adatot első mozdulatra megtalálja. Cetli

nincs, kénytelen emlékezni rá. Rögzíti agyában; például AmSoc. sárga fedél,

balra a harmadik polc, legfelül.

Évekig emlékszik rá. Csak az a hiba hogy az év végén beköttetik a

folyóiratokat. Vége.

Egyetlen kiút van. Felvesz egy fiatal tudóst, aki lemegy helyette a

könyvtárba, rengeteg kartonnal a zsebében.

TABUK, FÉTISEK, TOTEMEK

"A harácsolás nem boldogít.

Csak az amit összeharácsoltunk."

(Ismeretlen)

A tudós számára a műszer olyan kincs, mint a művésznek a remekmívű hangszer.

A

művész hangszere és a tudós műszere között van azonban egy nagyon is.

szembetűnő különbség. Ahhoz, hogy a művész megszólaljon és rangot vívjon ki a

maga számára, meg kell hogy szólaltassa hangszerét. A tudós rangot vívhat ki

magának anélkül, hogy a műszerhez hozzájutna, mert rang nélkül hozzá sem

juthatna a műszerhez. Minél nagyobb a rang, annál drágább a hozzá tartozó

műszer. Hogy a rang kivívása hogyan történik, az egészen más lapra tartozik.

(Lásd pl. életmű és kritikája!) De ha már mindkettő megvan, többé szét nem

választhatók lesznek.

A műszer a tudós életében kettős szerepet tölt be:

1. Elképzelhető, hogy bizonyos körülmények között esetleg meghatározott

átmeneti időre, más személyek számára is hozzáférhetően mint 'mérőműszer' tölti

be hivatását.

2. Mint fő funkció azonban két lehetőség egyikeként jelentkezik:

A) Fétis

B) Totem.

Az 1. variáns annyira "atipikus", hogy nemigen érdemel meg bővebb

boncolgatást. Vitathatatlan és kétségtelen, hogy extrém körülmények között

elkerülhetetlen egy-egy műszernek rövid időre történő bekapcsolása és üzembe

helyezése. Nyilvánvaló, hogy ez legalább olyan ártalmas a tudósnak, mint a

műszernek.

A tudósnak így szembe kell néznie bizonyos kísérletileg meghatározott

tényekkel, melyek szinte kivétel nélkül ellentétben állnak korábbi

elképzeléseivel (munkahipotézis). Rengeteg hercehurcával jár ezt követően a

műszer adatainak és a tudós nézeteinek egyeztetése. Sokkal jobb tehát, ha a

műszert be se kapcsolják. A tudós megkíméli magát egy sor kellemetlenségtől, a

műszer pedig zavartalanul töltheti be fétis vagy totem funkcióját.

Ennek gyökerei az egyetemi évekre nyúlnak vissza. Az egyetemi évek során a

különböző laborokban sok minden hasznosat lehetett összelopkodni. Kémcsövet,

analíziseredményeket, beadandó preparátumokat és gömblombikot. De bizonyos

dolgok sérthetetlenek voltak: spatula, olló, csipesz - mind megannyi tabu. Nem

kellett arra semmiféle jelzést tenni, mindenki tudta, melyik olló kihez

tartozik, s ha egy gyönyörűséges, rozsdamentes csipesz kellette magát egy

asztalon, senki hozzá nem nyúlt. Tabu volt.

Tudósunk elvégezvén az egyetemet, elhelyezkedett. Napok alatt rádöbbent, hogy

az eladdig tabuk korántsem sérthetetlenek. Féltve őrzött ollója másnapra

eltűnt, csipesze sehol, a spatulájával pedig a főnöke unottan keverte reggel a

kávéját. Ha ti így, én is így, gondolta az ifjú titán, s harmadnapra nyolc

ollója, hat csipesze és egy tizenkét személyes spatulakészlete volt.

Valamennyibe belevésve röviden annyi, hogy Ezésez Géza. Másnap nem volt

ollója,

csipesze és spatulája. Egy hét múlva huszonegy ollója, tizenkét csipesze és

nyolcvanöt spatulája volt. De csak egyetlen napig. Akkor jött rá, hogy ezek

'nem' tabuk. Tabu a főnökének a pH-mérője." Ahhoz bezzeg senki se mer nyúlni.

Még ő maga sem. Meg a szomszéd laborban az a hűthető-fűthető micsoda, amibe

egyszerre tizenkét olyan hosszú vacakot lehet berakni. Ezt fétisként tisztelik.

Arról hosszan beszélnek, Időnként leveszik a porvédőjét, bekapcsolják, de csak

pillanatokra. Azt is megfigyelte, hogy újabb és újabb pótalkatrészek érkeznek

hozzá. Már egy egész szekrény telt meg kisebb-nagyobb dobozokkal. A szekrény

bezzeg zárva van. Olló, csipesz meg csak úgy össze-vissza hever mindenfelé. Meg

spatula is. Nem telt el három év és tudósunk laborjában áll a hűthető, fűthető

fétis. De ez még mindig csak a kezdet. Mert a betetőzés a totem birtoklása.

Tizenötezer dollár felett a műszer már totem, amit nemcsak ő, de idegen

laborbeliek is istenként tisztelnek. Birtoklása amolyan félig-meddig alisteni

rangot jelent. Totem birtoklása a tudós életében a csúcs közelségét jelenti.

Nem véletlen, hogy a tabuk és a fétisek birtoklását még íratlan törvények se

szabályozzák. Bezzeg a totemeknek szigorú etikettje van:

1. Totem nem lehet belföldi műszer.

2. Szocialista országból származó műszer csak abban az esetben töltheti be a

totem szerepét, ha:

a) Nyugati piacon hasonló nincs.

b) Semmi feltűnő jelzés nem utal az eredetére.

3. Totem funkcióját betöltő műszerből az intézetben nem lehet egynél több.

4. Azt a látszatot kell kelteni, hogy a totemet csak magas képesítésű tudós

kezelheti.

5. A totem évente egyszer, legfeljebb kétszer működhet. A közbenső időben azt

kell mondani, hogy:

a) Várjuk a szervizt Buenos Airesből.

b) Pihentetni kell a héliumcsapokat.

c) Nem jött meg a zürichi különgép az argon-trioxiddal.

d) A komputer nem győzi a kiértékelést, várni kell.

Bármilyen anyagi nehézségekbe is kerül, totemfunkciójú műszert háromévenként

a legmodernebbre kell cserélni, mert különben inaktiválódik és megszűnik totem

lenni. Akkor meg minek legyen?

A GENERALKRACH

"A kezdeti és végállapot közötti

legrövidebb út a Generalkrach."

(A termodinamika V. főtétele)

Egyszer valamit, valamikor, valahol az ember csak felfedez. Valami picikét.

Lehet akkor hófúvás vagy tájfun, földrengés vagy árvíz, a felfedezés mámora

mindent elsöprő. Mindenki olyan kedvessé válik, minden olyan szép és jó.

Egészen kicsi felfedezések is teljesen kiforgatják az embert. Egyszerűen

képtelenség józanul felfogni, hogy az emberiség hogyhogy nem jött még erre rá?

Hiszen ez a bizonyos dolog olyan logikus és egyszerű, hogy nem lehet elmenni

mellette!

Tételezzük fel, hogy képzeletbeli tudósunk már tizedik éve az

aranyhörcsögökben levő A-vegyület átalakulását vizsgálja.

Egyszer csak rádöbben, hogy az A-vegyületből B lesz, vagyis az egyenlet:

A ----> B.

A felismerést követő percekben az egyenletet lobogtatva félig eszméletlenül az

örömtől végigrohan az intézeten. A gratulációkat visszafogva, szerényen

fogadja.

Pár nap múlva a kézirat is elkészül a felfedezés közlésére. Akkor végez egy

újabb mérést. Az eredmény megdöbbentő. Akárhogyan számol, akárhonnan nézi:

A ----> C+D+E.

Egyetlen logikus következtetése lehet csak, hogy rossz az aranyhörcsög. Újabb

kísérlet. Az eredmény még megdöbbentőbb:

A ----> F+G+H+W.

Egyetlen logikus következtetése lehet csak, hogy rossz az asszisztensnő.

Újabb kísérlet. Még megdöbbentőbb eredmény:

A ----> X+Y+Z+2W+3U+ABC.

Ez a Generalkrach. Tudósunk elvonul. Erre több oka is van. Részben azért,

hogy ily módon hárítsa el a még mindig áradó gratulációkat. Részben azért, mert

Főnökével sem óhajt találkozni, aki ugyancsak érdeklődést tanúsít a felfedezés

iránt. No meg azért is, hogy összeszedje maradék gondolatait eltompult agyában,

mert most aztán döntő rohamot kell indítania a Természet ellen, hiszen BIZTOS,

hogy

A ----> B.

Csak lehet, hogy a Természet ezt még nem tudja...

Ahhoz kétség nem férhet, hogy a Generalkrach csak átmeneti állapot. Előbb

vagy utóbb helyreáll az eredeti, mindent elsöprő nyugalom. De nem kiszámítható,

hogy ez mikor következik be. Ezért rendkívül fontos, hogy a helyzethez

alkalmazkodva, megfelelően viselkedjünk. A leglényegesebb talán az, hogy semmi

se utaljon a Generalkrachra. Tekintetünk, járásunk, beszédmodorunk legyen a

szokásos, illetve kicsit a sikerélményre utaló. Csak befelé emészthetjük

magunkat. (A közvetlen munkatársakat lehet kifelé is.) Néhány, a Nagy

Felfedezések buktatóival kapcsolatban elejtett szó általánosságban példálózva

feltétlenül hasznos. Felületesen érinteni a kutatómunka hétköznapi gondjait,

hasznos. Részletesen és sokoldalúan szidni a műszereinket, önbizalmat ad. Egy

esetleges áramszünet valóságos áldás. Ha történetesen éjszaka. következett be

és a frizsider is leolvadt, járjuk végig az intézetet és igen szomorú arccal,

csak hosszú unszolásra közöljük, hogy éjszaka tönkrement az 'Anyag'.

Lehetőleg minél kevesebbet tartózkodjunk saját laboratóriumunkban, közvetlen

munkatársaink környezetében. Ez nagyon fontos, mert:

a) Kellemetlen kérdéseik lehetnek.

b) Nem tudunk úgysem munkát kiadni, míg valami elsöprő ötlet nem születik.

c) Ingerlően hatnak, mert lehetséges, hogy ők szúrták el valahol az egészet.

Csak néhány nap múlva kezdjünk a tulajdonképpeni érdemi munkához. Legyünk

higgadtak, megfontoltak, és keltsük azt a látszatot, hogy a dolog inkább

érdekes, mint kellemetlen, hogy inkább vadászat, mint robot, hogy valójában

milyen hasznos is a Generalkrach, mert ebből tanul az ember. Mert az az

igazság, hogy tényleg tanul. Csak előbb kellett volna...

Általában néhány nap elég ahhoz, hogy az ember annyira összeszedje

gondolatait, hogy elkezdjen újra kísérletezni. Nem volna helyes minden típusú

Generalkrachra azonos menetrendet ráerőszakolni, hiszen ahány Krach, annyi

féle. De nagy általánosságban három hónap elég ahhoz, hogy tudósunk biztos

legyen abban, hogy

A ----> B.

Hogy mi történik ez alatt a három hónap alatt? Precíz, pontos, minden

tényezőre nézve jól ellenőrzött kísérletek százai. A hőmérséklet és kémhatás,

az idő és a környezet stb. stb. hatását vizsgálják. Minden kísérlet önmagában

véve egy remekmű. A jegyzőkönyv áttekinthető és világos. Minden adatot

dokumentálnak. A vegyszerek tiszták, a desztillált víz nem sötétzöld az

algától. A harmadik hónap végén az egyik mérés szerint

A ----> b.

Nincs ünneplés, nincs hangos hejehuja. A helyzet sokat javult, de még mindig

nem az igazi. Újabb aranyhörcsögök érkeznek, most már csupa fiú. És

harmadnapra

minden kiderül. Fia a desztillált víz tiszta és nem algás. Ha a sósavban nincs

vas. Ha a nátronlúg szép lemezkékből áll és nem egy kenhető massza. Ha az

aranyhörcsög nem terhes. Ha az edények tiszták. Ha, ha, ha. Egyszóval

végigcsinálnak szép precízen mindent, amit a Nagy Felfedezés 'előtt' kellett

volna. És egyszer csak látják ám, hogy:

A ----> B.

Háziünnepség konyakkal és sajtos ropogóssal. Az önbizalom helyreállása

egyenesen arányos az eufóriával, s 2-3 napig célszerű ezt a véralkoholszintre

fogni. Ellenkező esetben állandó vihogásunk a tekintély rovására mehet. Az első

adandó alkalommal siessünk példamutatóan rendes jegyzőkönyvünkkel a

Főnökhöz,

kérkedni rendkívül érdekes eredményeinkkel. Persze, gondosan ügyeljünk a

megfogalmazásra. Néhány ilyenkor használható általános kifejezés:

Ha például a Generalkrach Főnökünknek azt mondjuk, hogy:

oka az volt, hogy:

Koszos volt minden Az átalakulás olyan exogén és endogén összefüggések

halmazától függ, melyben a belső ellentmondások

dominálnak olyannyira, hogy a nélkül az egésznek

semmi értelme.

Koszos a desztillált víz A átalakulását mikrobiális és protozoális

anyagcseretermékek sok irányban befolyásolhatják.

Ezek közülkülönösen figyelemre méltó az, hogy:

Koszos volt az edény Rendkívül fontos a mikroelemmiliő optimális

megválasztása az 'in vivo' transzformációhoz.

A hörcsög nem fiú volt, A hormonális szint emelkedése, hovatovább egyik

hanem terhes vagy másik irányban történő eltolódása olyan

mellékreakciókat válthat ki, mely további

alapkutatásokat indokol.

Fogalmunk sincs, hogy Milyen csodálatos építmény a mi tudományunk!

mitől sikerült elsőre. Mennyi verítékes kicsi téglát kell összehordanunk,

hogy valamennyire is hasonlót tudjunk alkotni, mint

a Természet (szükség esetén kis t-vel!).

CIKKÍRÁS

"Nincs rémesebb az üres fecsegésnél.

Talán csak az ha valaki le is írja."

(Lehr Miksa)

A cikk megírásával teszi a tudós a i-re a pontot. A cikkben sűríti kísérleti

eredményeit, következtetéseit és utal a soron következő feladatokra. Mindezt a

korábbi eredmények tükrében vetíti az érdeklődő olvasó elé, hogy az

megítélhesse, mennyire új vagy más, amit olvas. A cikkeket két nagy csoportra

oszthatjuk:

1. Rövid cikkek

2. Hosszú cikkek.

Rövid cikket minden kezdő tud írni, legfeljebb olyan fesz, mint egy

laposcsont. Vagyis rövid, de nem velős. Hosszú cikket írni művészet, mert ahhoz

sok mondanivaló szükséges. Ez pedig nem mindig van. Nem érdektelen tehát

azoknak a módszereknek rövid összefoglalása, melyek alkalmasak egy rövid cikkre

elegendő nyersanyagot olyannyira megkeleszteni, hogy hosszú cikk legyen belőle.

Legyen a kiindulási alapunk egy egészen rövid cikkre elegendő tétel,

miszerint aranyhörcsögök mellékvesekérgében B anyag képződik az A-ból.

Kellékek: 1 db ábra, 2 db irodalmi hivatkozás, összesen 2 gépelt oldal.

I. Kelesztési módszer

Az irodalmi hivatkozások bővítése

Ez a kelesztési módszer kiválóan összeköthető ama íróasztalfiók

nagytakarításával, amelyben az irodalmazások során felhalmozódott cetlitömeget

tároljuk. A cetlik némi rendszerezéséve) kellő anyag áll rendelkezésünkre. Az

így kelesztett cikk nyitó mondata a következőképpen szól:

'Arany-'(Goldberger Manó, Hold u. 2.)'-hörcsög' (Brehm: Állatok Világa I.

Rágcs. 365. l.) 'mellékvese' (összef. Bálint: Élettan, 415. I. Medicina 1960.;

lásd még Holtz; Physiologie, Springer 1932.; Holtz: Physiologie, átdolg. kiad.

Springer, 1933.; Holtz: Physiologie, 2. átdolg. kiad. Springer, 1936.; Holtz:

Physiologie, 3. átdolg. kiad. Springer, 1937.)'-kérgében' (Mauritz: Ásványtan,

I-II. Tankönyvkiadó, 1947.; Földtani Szemle, 1902-1903.; Geológiai Lexikon,

Műszaki Kiadó, 1952.) 'B-vegyület' (Karrer: Organische Chemie, 213. I. 1945.;

Fieser, Fieser: Organic Chemistry, 456. I. 1944.; Dévényi: A szerves kémia ABC-

je, 1960.) 'A-vegyületből' (Karreg: Organische Chemie 214. I. 1945.; Fieser,

Fieser: Organic Chemistry, 457. I. 1944.; Dévényi: A szerveskémia ABC-je,

1960.) 'képződik'.

És ez csak az első mondat!

II. Kelesztési módszer

Az "anyagok és módszerek" rész bővítése

Maradjunk meg a B-vegyületnek aranyhörcsög mellékveséjében történő

képződésénél. Tehát:

"Anyagok és módszerek"

Desztillált víz

Csapvízből állítottuk elő, desztillálással. A lombikból hűtőn keresztül

távozó vízgőzt műanyag kannába kondenzáltattuk. Ellenállását műszer hiányában

nem állapítottuk meg. Minthogy a desztillált víz minősége a kísérletekhez

kritikus, kétszer desztillált vizet használtunk. Ez a minőség már megfelelt.

Konyhasó

Merck. p.a. minőségben szereztük be, de a kísérletekhez nem használtuk.

Helyette kereskedésbeli konyhasót alkalmaztunk, de csak előzetes

átkristályosítás után. Az átkristályosításra a magas jódtartalom miatt volt

szükség.

Jódtartalmú konyhasó előállítása

Nátrium-jodidból (Merck. p.a. minőség) a kereskedésbeli konyhasóra jellemző

mennyiséget mértük a fentiek alapján átkristályosított konyhasóhoz.

És így még csak a legelején vagyunk! Könnyű elképzelni, hogy mi mindent lehet

összehordani magáról az aranyhörcsögről (tartás, etetés, feldolgozás stb.) és a

mérőmódszerekről!

III. Kelesztési módszer

Az ábrák számának növelése

Ez viszonylag a legegyszerűbb. A-vegyület képződése esetében elegendő

tizenhat ábrán bemutatni az átalakulást a hőmérséklet függvényében, fokonként,

22° C és kb. 40° C között. Hogy mért nem lehet ezt egyetlen ábrán? Mert az

átalakulás nem függ a hőmérséklettől és a temérdek görbe egybeesne. Csak külön

ábrázolható!

A már idézett átalakulás ábra-anyagának növelése kitűnően megoldható ezen

felül a felhasznált anyagok egy részének dokumentálásával. Bemutatható egy

ábrán az aranyhörcsög. Ez bizonyára még tetszeni is fog a szentimentálisabb

olvasóknak. Külön ábrázolható a mellékvese, nem is beszélve annak kérgéről.

Legvégül pedig bemutatható egy teve-nyúltagy, azzal a megjegyzéssel, hogy az

egészen más.

A háromféle kelesztési módszar egyidejű alkalmazásával nagy lélegzetű,

terjedelmes és azáltal tekintélyt parancsoló munka alkotható.

Azt hallottam, hogy ilyen jellegű cikkek szerzőinek a pokolban ötszázszor

kell kézzel lemásolni minden művüket.

A TUDOMÁNYOS VITA

"Érvekkel kell csatázni és nem kardokkal."

(Pósa Lajos)

Tudós számára a vita olyan életelem, mint hal számára a víz. Benne él, mozog

szüntelenüil. Választóvíz és tisztítótűz, melyben a gondolatról lecsiszolódik a

felesleges máz és sallang, elhull a férgese, s csak az él tovább, ami

előrevisz, időálló.

Tudományos vita nemcsak zárt rendezvényeken alakul ki. Az egészséges kutatói

élet megköveteli, hogy a nap minden órájában, az órának csaknem minden

percében

az intézet falai között a tudósok vitatkozzanak egy-egy zugban vagy szegletben,

vagy épp csak a folyosón, úgy futtában. Persze, most nem azokra a vitákra

gondolunk, mélyek tárgya egy eltört mérőedényke, vagy elrontott műszer.

Kizárólag a szigorúan vett szakkérdések körüli parázs szócsatákra gondolunk.

Rendkívül fontos, hogyan vegyünk részt, hogyan viselkedjünk a tudományos

vitákban. E kérdésnek ma már kialakult, íratlan törvényei vannak.

1. Törvény

MINDEN vitában vegyél részt, függetlenül attól, hogy érted-e miről van szó,

vagy sem.

A vitában való széles körű részvétel biztosítja a tudós számára azt, hogy

belekerüljön a tudomány vérkeringésébe. Márpedig a létért folyó öldöklő harcban

erre ugyancsak szükség van. A jelenlét egy vitán a holnap eseményeinek alapja

lehet. Még az is előfordulhat, hogy elég lesz annyit mondani - persze, persze,

hiszen én is ott voltam.

2. Törvény

Minden vitában SZÓLALJÁL MEG. A hozzászólást a kérdés nem ismerése vagy

értése

nem befolyásolhatja.

Ezer és egy lehetőség van a hozzászólásra, ha az ember ismeri a vitatott

kérdést, ért hozzá. Még ennél is több lehetőség van viszont, ha az ember azt

sem tudja, miről van szó. Ez csak rutin kérdése. Fiatal tudós állandóan tanul,

olvas, jegyzetel, így bizonyos (individuális) ismeretanyagot tárol. Ez az anyag

ideig-óráig elegendő a hozzászólásokra. De az idő múlásával ez az ismeretanyag

egyenes arányban csökken. No már most, ez nem lehet akadálya annak, hogy

bármihez, bármikor hozzászóljunk. Különbséget kell azonban tenni aszerint, hogy

a) A vita egy szegletben, sarokban kötetlenül, vagy

b) valamilyen rendezvényen zajlik.

A kötetlen vitában való részvételt nagymértékben megkönnyíti az, hogy

jellegénél fogva mozgást tesz lehetővé. Ha például az egymással vitatkozó

tudósok egy labor sarkában ölik egymást valamilyen tudományos kérdésben, nagy

sugarú körív mentén közelíthetjük meg a feleket, s csak úgy futtában vetjük

oda, hogy "persze, persze, ezt már az az amerikai mókus, na hogy is hívják, izé

- pár éve leírta a 'Journal'ban!"

A körív mentén ezt követően azonnal távolodunk, de feltétlenül

hallótávolságban maradunk. Mi a helyzet egy ilyen mondattal?

1. Bármiről van is szó, egy bizonyos, valamikor volt már egy amerikai, aki

foglalkozott vele.

2. Éppen elég folyóirat nevében szerepel a Journal szó ahhoz, hogy az a

bizonyos amerikai egy ilyenben közöljön.

Mi következik ebből? Azok, akik egymással vitatkoznak, nyilván jól ismerik a

vita tárgyát képező kérdés irodalmát, következésképpen azt is tudják, hogy ki

az az amerikai mókus és melyik Journalról van szó. Ebben az esetben elámulnak,

hogy az, aki nem is ezen a téren munkálkodik, csak úgy "odaköpi". Megeszi őket

a sárga irigység. Ha pedig nincs amerikai mókus, s így nem is közölhetett

semmiféle Journalban, még jobb. Mert MI ugyebár tudunk valamiről, amiről ŐK

nem

tudnak, holott ŐK foglalkoznak a kérdéssel (csak éppen most nem jut egy név az

eszükbe, ez viszont bárkivel megtörténhet). Sosem fogják megkérdezni, hogy kire

gondoltunk, hiszen nekik ezt tudni illene.

Rendezvényen folyó vita esetében más taktikát kell alkalmaznunk, ott ugyanis,

helyhez vagyunk kötve. Ez a helyzetet rendkívül nagy mértékben megnehezíti,

mert nem számolhatunk a mozgás-tényezővel, vagyis a gyors eltávolodás

lehetőségével. Hozzászólásunk után kénytelenek vagyunk meghallani a számunkra

esetleges kínos választ, nem is beszélve az esetleges viszont-kérdésekről.

Helyhez kötött viták esetén is van azonban sok lehetőség a hozzászólásokra:

1. Ismerjük a kérdést.

Ez a lehető legritkább esetben fordul elő.

2. Nem ismerjük a kérdést.

a) Két-három hozzászólás után kérdezzünk valamit.

A kérdés feltevésénél nagyon elegáns kihangsúlyozni azt, hogy nem ismerjük

eléggé a kérdés hátterét. A vitatkozó felek ebben az esetben versengenek a

válaszadásban, az idő múlik, s lassan mindenkibe az a gondolat fészkelődik,

hogy MI provokáltuk a vitát. Mértéktartóan viselkedjünk, míg a többiek hajba

kapnak, egy-egy bólintás, biccentés, sőt, esetleg egy szemöldökfelhúzás nagy

lélektani hatást gyakorolhat.

Néhány típuskérdés:

1. Aligha kell itt azt bizonygatni, hogy mi biokémikusok molekuláris szinten

kell hogy gondolkodjunk. De mi van az egészben? Hogy megy ez végbe a

sejtekben?

Nem kellene esetleg bizonyos kölcsönhatásokkal is számolnunk?

2. Megnézted ezt már anionok (kationok) jelenlétében is?

(Ehhez a kérdéshez csak annyit, hogy általában mindig vannak kationok és

anionok is abban a löttyben, amit valaki piszkál.)

3. Hogyan zárható ki 'a priori' és 'lege artis' az 'arte factum'?

(Ez különösen azért jó, mert a fiatal generáció nemigen tanult latinul!)

b) Fejtsük ki nézetünket röviden.

Az, hogy nem tudjuk, miről van szó, ebben nem gátolhat bennünket. Például a

vita tárgya a fehérjeszintézis regulációjának egy olyan részletkérdése, melynek

még a terminológiáját sem értjük. Típushozzászólás:

"Hallatlanul izgalmas ez a kérdés. De szerintem itt nemcsak erről van szó.

Szerény véleményem szerint - nyomatékosan hangsúlyozom, hogy én sose

foglalkoztam ezzel - itt 'más' is lehet. Ne felejtsük el, hogy a rendszer

rendkívül bonyolult, és mi kiszakítjuk a környezetéből! Végeredményben

lehetséges, hogy 'csak' ez játszódik le, de amit 'ma' erről tudunk, az még nem

'minden'. Ami a 'másik' szemszögből feltehető, hangsúlyozom, 'feltehető',

hiszen a kísérletek alapján ezt ma még nem állíthatjuk, nem zárja ki ezt, vagy

annak vetületét. De ezzel már 'most' számolnunk kell, a tudományos objektivitás

ezt megköveteli".

(Kellően hangsúlyozott és gyorsan elhadart hozzászólás általában parázs vitát

kerekít. Mert biztos, hogy a csatározó felek is tudják, hogy 'más' is lehet. Ha

pedig ezt 'tőlünk' hallják, azt hiszik, hogy mi is tudjuk. Ennyi pedig elég.)

3. Törvény.

Saját szakterületeden, saját munkád vitáján mindenkinek igaza van.

Hogy ez egy opportunista disznóság? Ez is igaz.

TANULMÁNYÚT

"Utazni jó. Sokat utazni még jobb.

Hazajönni a legjobb.

Mert utána megint el lehet utazni."

(Én)

Az utazás a tudós életében olyan, mint motorban a benzin. Hiába van a

legcsodálatosabb szerkezet, ha nem táplálják. Az utazás pedig a tudós egyik

legfontosabb tápláléka. Tanulmányutak során szerzi munkájához a legtöbb

segítséget, ötletek, kritika vagy egyéb formákban. Utóbbiak többségére a

törvény szigora sújt.

A tanulmányút bonyolult, összetett folyamat, mely az alábbi fázisokból áll:

1. Tervezés

2. Előkészület

3. Megvalósítás

4. Kiértékelés.

Az egyes fázisok időtartama egymástól független. Nem ritka az olyan

tanulmányút, melynek tervezése öt percet vett igénybe; előkészítése másfél

évet, megvalósítása három napig tartott és kiértékelésének tizedik évfordulóján

két munkatárs és három asszisztens mondott fel, mert nem bírták tovább. Mármint

az értékelést.

Legkényelmesebb, ha egy konkrét példát vizsgálunk meg. Nézzük meg dr. Ezésez

Géza egy mintaszerű akcióját:

Látszólag semmiben sem különbözött az a péntek, amikor az egész elkezdődött,

a többitől. Szokásos (sovány) posta, szenvtelen borítékszaggatás, felületes

olvasás. De dr. Ezésez Géza szeme hirtelen felvillan, mert a levél nagyon is

izgató hírt tartalmaz: Meghívást! Nem is akárhonnan! A schmarnburgi

Hörcsögkutató Intézet fennállásának huszonötödik évi jubileumi ülésére.

Felkérés! Nagyon udvarias hangú! Tartson ötperces korreferátumot a szakma Nagy

Öregje plenáris előadása után. Másnap, hetediknek. Dr. Ezésez Géza agyában a

kerekek eszeveszett forgásba kezdenek. Schmarnburg NYUGATON van! Igaz,

hogy a

határtól harminc méterre, de ez lényegtelen. Ezzel kezdetét veszi a tanulmányút

első fázisa, a 'TERVEZÉS'.

Nyilvánvaló, hogy a meghívást el kell fogadni. Nem kis dolog.

Megtiszteltetés. Öregbíti a hazai tudományt. Stb. A Főnök ezt gyorsan belátja

és hozzájárul. A Főnök Főnöke is. A Legnagyobb Főnök is egyetért. Kész.

Helyesebben majdnem kész. Mert dr. Ezésez Géza kezd töprengeni. NYUGATI

utazás,

rengeteg utánjárás, engedély, meg miegymás. Mióta vágyakozik a londoni Király

Hörcsögkutatóba... Schmarnburg és London légvonalban maximum háromezer

kilométer. Ezt egyszerűen nem szabad kihagyni. Lázas levelezés következik. Dr.

N. N. a Királyi Hörcsögkutatóból hamarosan felfedezi a magyar postabélyegek

szépségét és a levelezés egyre sűrűbbé válik, s nem telik bele fél év, már itt

is a meghívás. Felkérés. Előadásra. Londonba. A Királyi Hörcsögkutatóba.

Győzelem. Nyilvánvaló, hogy EZT a lehetőséget nem lehet és nem szabad

elszalasztani. Az utat össze KELL kapcsolni. A Főnök ezt gyorsan belátja és

hozzájárul. A Főnök Főnöke is. A Legnagyobb Főnök is egyetért, de megkérdi, ki

fizeti az utat?

Dr. Ezésez Géza előtt nehéz napok következnek. A felesége rendkívül nehezen

érti meg, hogy miért lett jó a mosógép és miért csinos még mindig a

télikabátja. De végül is megérti. Dr. Ezésez Géza pedig bejelenti, hogy

Londonba, a Királyi Hörcsögkutatóba saját költségén utazik.

Kész. Helyesebben majdnem. Mert a tervezés itt nem fejeződhet be. Dr. Ezésez

Gézát keményebb fából faragták. Vagy egyszerűen véletlen? Mert...

Mert egyik este, abban a 'hiszemben', hogy útja a legjobb úton halad, kezében

a kis Gézuka iskolai atlaszával (a földrajzlecke kikérdezése közben!) rádöbben,

hogy London szűken három centire van Buenos Airestől! Buenos Airestől! Három

centire!!!! Attól a várostól, amely a hörcsögök Mekkája! A hörcsögkutatás

Vatikánja! A ......nek az ............je!!!!! EZT nem szabad kihagyni! EZT

össze KELL kapcsolni!!!

A levelezés olyan intenzitásúvá vált, hogy szinte izzott a levegő. Repkedtek

a levelek. Csodás bélyegekkel. Naponta. Sok levél. Nem is telt el három hét és

gyönyörű borítékban, gyönyörű vízjeles papíron, gyönyörű szövegű levél

érkezett. Valószínűleg spanyolul. Vagy portugálul? Nem volt könnyű fordítót

találni... Szóval, röviden NAGYON fontos lenne SZÁMUNKRA, ha dr. Ezésez

Géza

arra jártakor MEGLÁTOGATNÁ intézetünket és beszámolna SAJÁT

hörcsögkísérleteiről!

Dr. Ezésez Géza lebénult. Lemerevedett. Elkábult. EZ AZ! EZ AZ PONTOSAN!

NEKIK fontos. SZÁMUKRA. Hát rajta ne múljon. Rendben van, széttépik, hát

széttépik, legyen. A tudomány a fontos, az előrehaladás, félre az egyéni

érdekeket, ő megy, ha kell.

A Főnök ezt gyorsan belátta. A Főnök Főnöke is. A Legnagyobb Főnök kérdezte

csak meg, hogy ki fizeti az utat. Gyors számvetés és nagy malőr:

Útiköltség-árajánlat:

Budapest-Schmarnburg II. oszt.

(határig félárú, retúr) 42,- Ft

Schmarnburg-London MALÉV

(retúr) 5260,- Ft

London-Buenos Aires, PWA

(retúr, csomagtérben) 1200,- $

Szóval, hm, vagyis hogy nem Ft, hanem $. Sok $. Ennyi mosógép és télikabát hála

istennek nem hiányzik a családban. Itt csak a csoda segíthet. Vagy az ipar.

Dr. Ezésez Géza hetekig rágódik. Próbálja a három centit és az 1200,- $-t

közelebb hozni egymáshoz. A rémes a dologban az. hogy már nem ér rá örülni

Schmarnburgnak és Londonnak. Buenos Airesen kesereg. Mert még nem tudja,

hogy

minden kátyúból van kiút, csak bakancs kell hozzá...

A megoldást a vétetlen hozza. Persze vitatható, hogy ez valójában véletlen-e

vagy szükségszerű. Dr. Ezésez Géza szempontjából feltétlenül szükségszerű

véletlen. A gyógyszeriparnak piacproblémái vannak a magyar

bálnazsírkészítményekkel. Nem könnyű őket nyugati piacra elhelyezni a

hihetetlen élénk konkurrencia miatt. Dr. Ezésez Géza jó hírnévnek örvend, s

köztudott az is, hogy anynyira szereti az állatokat, hogy minden hörcsöge

elhízott. ZSÍROS. Zsír. Dél-Amerika. Bálnazsír. Könnyen összekapcsolható

fogalmak. Vállalná-e a magyar bálnazsírkészítmények piaclehetőségeinek dél-

amerikai piackutatását?

Hogy vállalná-e? Hogy ilyet még kérdezni kell? Jabidabiduuuu! Ezzel ér véget

a tervezés időszaka.

Az útvonal tehát:

Budapest-Nyugati pályaudvar-Schmarnburg 3 nap

Schmarnburg-London 3 nap

London-Buenos Aires 6 nap

Összesen 12 nap

Következik a második fázis, az 'előkészület'.

Aki nem készített elő tanulmányutat, nem is sejtheti, milyen kemény dió ez.

Összeállítani egy előadást, önmagában véve nehéz. Hát még egyszerre többet!

Schmarnburgba egy ötperces korreferátum kell. Tömény tudomány. Sűrítmény.

Egyetlen felesleges szó drága másodperceket rabol. Újra meg újra kell átírni,

szűrni, kristályosítani. Végtelen próbák félhangosan, stopperórával. Hat perc.

Sok. Öt és fél perc. Sok. Öt és egynegyed. Sok. Öt perc. Hurrá! De Rossz. Nincs

semmi értelme. Újra. Hét perc. Sok. Hat és fél. Sok. Így megy ez napokig.

Keservesen. Végre öt perc. Kerek öt percecske. Értelmes is. Hurrá! Készülnek az

ábrák. Gyönyörűek. Minden információ betáplálva. Gépelés hibátlan szövegkiejtés

shakespeare-i, vaskos jegyzetek az aktatáskában, Schmarnburg lezárva.

London, az más. A Királyi Hörcsögkutató az nem egy ripsz-ropsz korreferátum

helye. Ott van idő részletekre, ott nem kell sűrítmény, kristály, stopperóra!

Ott a tudomány a fontos és nem az idő. Tehát alapos, részletes feldolgozás,

mindenre kiterjedő precizitással. Félhangos visszaolvasás. Tizenöt perc. Kevés.

Újra írva. Bővebben, plusz négy ábra. Félhangos újraolvasás, harmincegy perc.

Alakul. Egy hét szívós munka, és olyan az az előadás, hogy csak na!

Informatív = 48 diapozitív

Reproduktív = 8 diapozitív kétszer szerepel

Kimerítő = 55 percig tart, vita nélkül.

Jegyzőkönyvkivonatok, másolatok, nem diázott ábrák tömege, vaskos aktatáska,

kész, mehet, London lezárva.

Buenos Aires, az más. Mekkába nem visz az ember akármit. Vatikánba nem visz

az ember akármit, ...........be nem ...... az ember .......... Csak ha nincs

más.

És minthogy nincs más, Buenos Airesbe is a londoni anyag megy.

Naivság lenne azt feltételezni, hogy ezzel be is fejeződött a tanulmányút

előkészítése. Korántsem. A szakmai rész kétségtelenül. De a tanulmányút nem

lehet egyoldalú. Következik a társadalmi előkészítés. Mi fekszik Schmarnburghoz

közel? Mit is kell ott megnézni? Mi van London mellett? Mit is kell ott

megnézni? Mi is van Buenos Aires közelében? Brazília??? Ennek megfelelően az

eredetileg tervezett időpontok némileg módosulnak.

Schmarnburg (3 nap helyett) 2 nap

Bécs 1 nap

Innsbruck 1 nap

Klagenfurt 1 nap

Salzburg 1 nap

London 2 nap

Cambridge 1 nap

Oxford 1 nap

Bristol 1 nap

Edinburgh 1 nap

Dublin 1 nap

Buenos Aires 4 nap

Brazília 1 hét

Montevideo 1 hét

Bolívia, Peru, Madagaszkár* 2 hét

6 hét és 3 nap

* Madagaszkár egy félreértés folytán került a programba, később törölve lett,

és az időpont hat hétre redukálódott.

Az előkészületeknek ebben a fázisában jelentette be dr: Ezésez Gézáné, hogy

válni akar, a Gézuka megbukott földrajzból és számtanból, a hörcsögök

lefogytak, de dr. Ezésez Géza egy intenzív tanfolyam keretében megtanult

portugálul. Csak Buenos Airesben derült ki, hogy spanyolul kellett volna.

Biztos, hogy még soha sem készített elő tanulmányutat az, aki úgy véli, hogy

ezzel minden kész. Nem. A társadalmi előkészületeknek van egy nagyon is

kritikus oldala. Mert ugyebár dr. Ezésez Géza meséli ám ennek is, meséli ám

annak is, hogy utazik. Hová? Hát csak ide Schmarnburgba, meg Londonba, meg

pár

helyre Dél-Amerikába. Nem luxusutazás ez, munka, egyik nap itt, másik nap ott,

egyik nap itt meséli, másik nap ott meséli. Egyik nap a Jolán néni szól, másik

nap a Frédi bácsi, hogy a gyerek (öcsi, bátyus, sógor, sógornő, unoka,

unokaöcs, főnök fia, menye, veje, a búr, a búr, a búr kalappal stb.) majd

megveszik Schmarnburgban (Bécsben, Innsbruckban, Londonban, Limában,

Bogotában,

itt is, ott is, amott is stb. /egy kis hazai után/ szalámi, könyv, paprika,

hanglemez, libasült, anyu süteménye, baba, fénykép, hegedű, kotta,

kristályluszter, játéknyúl ......... meg ........ stb.) Ugye elviszed,

Gézááám???

Még nem volt tanulmányúton az, aki e kérdésre nemet tudott volna mondani.

Következik tehát az előkészületek befejező fázisa, a málha összeállítása.

(Nem tartalmazza a testen viselt személyi útiholmit!)

Ing, porózus nylon, körömkefével 1 db

Gatya, trikóanyagból, mosóporral 1 db

Trikó, trikóanyagból, mosóporral 1 db

Fogkefe, fogkrémmel 1 db

Lio-kávé, kanállal 1 db

Almáspite, Janka néni húgának, Dublinbe 1 tepsi

Esküvői kép, barokk keretben, üvegezve,

Gyulának Bogotába 1 db

Libamáj zsírjában, kevés hagymával,

ahogy Lajos szereti, Innsbruck 1 fazék

Wagner R.: Lohengrin. (18 hanglemez.)

His Masters Voice, 1936. Béninek,

szemünk láttára összetörve 18 db

Sült liba nylonzacskóban, Cilának, Bécs 1 db

Magyar konyha (latinul) Ödön bácsi

fiának, London 1 db

Magyar konyha (arabul) Manci néni

menyének 1 db

Magyar konyha (japánul) valakinek,

valahová, cédula elveszett 1 db

Két kiló méz, Baracskay H. Henrik,

Montevideo 2 kg

És az útiholmi tartalmaz még egy kis cédulát is. Nem valami leltárfélét, hogy

mit kell vinni. Nem. Az a noteszban van. Egy cédulát. Külön. Hogy mindig kéznél

legyen. Pár apróság van rajta. Az, amit hozni kell. Miért? Mert

a) kell

b) szép

c) hiányzik

d) kérik

e) fillérekbe kerül

f) csak

g) egyéb.

'Típus kívánságcetli két naptól hat hétig terjedő tanulmányutasoknak:'

3 m gyűrhetetlen kreppjersey, törökmintás, sárga, zöld, lila és bíbor mintával

(vigyázni a színekre!),

1 db finnmintás hokipulóver. NEM norvég! Minta hosszában, 3-3 rénszarvas

stilizált hokiütőkkel, két sorban, barna alapon zöld vagy kék alapon bordó

(vigyázni a mintára és a színekre. Méret: 73/Y, hosszított ujjakkal, szűk

nyakú);

1 db kondenzátor, hűtőszekrényhez. Bosch, 1942, hatliteres, tábori. Gyártották

1942. január 6-tól 10-ig (Fodrásznak);

1 db Adler Junior 1936, hátsó híd komplett (szervizmesternek);

1 db Adler Senior komplett (Lajos bácsi);

2 doboz kubai szivar. Janka néni valakijének (ne legyen rajta, hogy imported by

Monimpex);

1 db Trisztán és Izolda II. klarinétszólam (viceházmester, tiszta példány!!);

1 db Sony stereo sound system, 8500,- $ (ez a Gézuka megőrült!!!);

1 db csak gyere haza egészségben (nagymama);

1 db nekem mindegy, mindennek örülök (kis feleség);

1 db Sony stereo sound system, 8500,- $ (ez a Gézuka tényleg megőrült!!!):

Ezenkívül

....................nak

....................nek

....................oknak

....................eknek

....................öknek.

Sose lenne vége, ha egyszer nem kellene elindulni. Akkor és azzal kezdődik a

tulajdonképpeni nagy kaland, a harmadik fázis, a 'megvalósítás'.

Dr. Ezésez Géza esetében a megvalósítás nem egészen a várakozásnak

megfelelően zajlott le. Vagyis pont olyan volt, mint egy átlagos tanulmányút.

Valahogy így:

I. felvonás. Schmarnburg. Jubileumi ülésszak a Hörcsögkutatóban

Schmarnburg távol esik a vasúti fővonalaktól. Ennek tudható be, hogy noha

mindössze harminc méterre van a határtól, mármint nyugatra, háromszor kellett

átszállni: először Oberkrumpentahlban a grazi; majd az unterholzbachi

csomópontban a wintersprossengürtleri személyre, amiről aztán távolsági busz

vitte a Schmarnburgba igyekvőket. Hinteruntennebensdorfba, ahol az ünnepi

ülésszak rendezői lovaskocsikkal várták a vendégeket. Dr. Ezésez Géza egy

átszállást elvétett, így csak másnap ért oda, de addigra a plenáris előadás már

lezajlott.

Megérkezése perceiben folyt éppen a hatodik korreferátum, így még kabátját

sem tudta levetni, szólította az Elnök. A diapozitívok sajnos összekeveredtek a

táskában, s nem volt már idő a helyes sorrend kialakítására. Ez azonban nem

befolyásolta az ötperces korreferátum sikerét. A teremben ülő mindhárom vendég

nagy lelkesedéssel fejezte ki elismerését. Különösen egykoros belga tudós,

akinek hallókészülékében lemerült az elem és azt hitte, hogy a szünetet

jelentették be. A csillárt senki sem tépte le, de a siker mégis vitathatatlan

volt. Este a banketten a szakma Nagy Öregje is megszólította és megkérdezte,

hány óra van.

Dr. Ezésez Gézát, az igazat megvallva, az ünnepi ülésszak már kezdettől fogva

kevéssé izgatta, sokkal inkább a londoni Királyi Hörcsögkutatóban várható nagy

találkozások nyugtalanították. De ez még messze volt, hiszen előtte volt az

ausztriai barangolás, a tervezett kiruccanás Bécs-Innsbruck-Klagenfurt és

Bregenz útvonalon.

Sajnos, ez nem egészen sikeredett a terveknek megfelelően. Már a bécsi

pályaudvaron kiderült, hogy az IBUSZ-nál váltott jegyek nem stimmelnek, mert az

a vonat, amire a jegyek szólnak, csak július 6-án és szeptember 17-én jár, de

akkor sem Innsbruck-Klagenfurt-Bregenz viszonylatban, hanem

Pörtschach-Wiesbaden-Graz vonalon, visszafelé. Baj volt a Cila sült libájával

is. Bécsben kellett volna átadni, de Cila nem volt otthon. A liba óránként lett

büdösebb. A nylonzacskó kiszakadt. Cila csak este hétkor ért haza, kidobta a

libát és átadott egy tizenkét kilós ólomkristály vázát Malvin néni számára a

libáért. Dr. Ezésez Géza kiment a pályaudvarra, becserélte a vonatjegyeket,

felült a vonatra és éjszaka körbeutazta az Innsbruck-Klagenfurt-Bregenz

útvonalat. Közben, ha kényelmetlenül is, de aludt valamicskét. Másnap délre ért

vissza Bécsbe, ahonnan taxival robogott a reptérre, hogy elérje a londoni

járatot.

Ezzel kezdődhetett a Nagy Kaland II. felvonása.

lI. felvonás. Látogatás a londoni Királyi Hörcsögkutató Intézetben

Már Schwechatban kezdődtek a bajok. A reptéri ellenőrzésen az elektronikus

tapogató akkorát csilingelt, hogy pillanatok alatt kettős kordon vette körül

dr. Ezésez Gézát. Különleges óvatossággal szedték ízekre poggyászát.

Természetesen semmiféle robbanó szerkezetet vagy más efféle holmit nem

találhattak, csak azt a bádogdobozt, amiben Jolán néni küldte Béninek a

Lohengrin 18 lemezét. Volt is nagy gemütlich kacagás, olyan wienerisch módra.

Mindenki összebarátkozott dr. Ezésez Gézával, és együtt integettek a londoni

gép után, ami közben elrepült.

Minden rosszban van valami jó. Dr. Ezésez Géza akkorát rúgott bőröndjébe,

hogy összetört a kristályváza. A következő gép csak másnap reggel indult.

Tiszta, derűs, kifejezetten jó repülőidőben érkezett a gép a londoni reptér

betonjára. Két szép napot töltöttek ott az utasok a londoni vámosok sztrájkja

miatt. Koszt kielégítő, hangulat a felszolgált whisky és sherry függvényében

változó.

Ezzel elment a Londonra szánt két nap. Éppen csak annyi idő maradt, hogy le

tudta adni Ödön bácsi fiának a Magyar konyhát (latinul) és telefonált a Királyi

Hörcsögkutató Intézetbe, ahol azonban a portáson kívül más nem volt, szombat

lévén. Felejthetetlen öt nap következett.

Cambridge, Oxford, Bristol, Edinburgh és Dublin... Ez alatt az öt nap alatt

folyt el ugyanis az a libamáj zsírjában, amit Innsbruckban kellett volna átadni

Lajosnak. De ez csak Dublinben derült ki. A helyzet reménytelennek látszott.

Minden át volt zsírral és enyhe májszaggal itatva. A helyzetet Janka néni húga

mentette meg Dublinben, aki az almáspite láttára sírógörcsöt kapott és hálából

kimosta dr. Ezésez Géza minden holmiját, sőt új bőrönddel is megajándékozta.

Különösen az volt meglepetés, hogy a bőrönd már üresen is kb. tizennyolc kiló

volt.

Mély lélegzetvétel és indulás Dél-Amerikába. Carramba!

III. felvonás. Buenos Aires

Vasárnap délben indult, és szombaton érkezett. Ez kissé megzavarta, de hát ez

van. Simán jutott át az útlevél- és vámvizsgálaton, egyenesen egy rendőrségi

autóba, mert, mint később a svájci konzultól megtudta, katonai junta vette át a

hatalmat, és lezárták az országot. Boldog volt, mert két vágya teljesedett

egyszerre, egy napon. Dél-Amerikába érkezett, és nem verték meg. Három napig

egy szót sem szóltak hozzá. Aztán egy brillantinos nyakigláb barátságosan hátba

veregette és elvitte - tizenkét útitársával együtt - a svájci konzulátusra. Ott

tudta meg, hogy mindnyájukat halálra ítélték, de a konzul elcserélte őket

rumra. Le kellett fizetni a rum árának tizenketted részét. Pont ennyi pénze

volt. Brazília, Montevideo és Bolívia a programból törölve. Irány haza.

Ezek után nem maradt más hátra, mint a negyedik fázis: az 'értékelés'.

A tanulmányút bonyolult társadalmi összetétele folytán az értékelés relatív.

Elsősorban attól függ, hogy kinek a szemszögéből történik.

Mert értékelhet az, aki:

a) Küldött valamit.

b) Aki várt valamit.

c) Aki finanszírozta az utat.

d) Aki fogadta az utazót.

e) Aki végül is utazott.

Akárhogy is nézzük a felsorolást, magának az utazónak a szerepe nem több,

mint húsz százalék. Viszont nem sikerülhet olyan rosszul egy tanulmányút, hogy

legalább húsz százaléknyi pozitívumot ne lehetne belőle kisajtolni. Akkor pedig

a mérleg már a jó irányba billent.

Az értékelés relativitását mi sem bizonyíthatná jobban, mint dr. Ezésez Géza

részletesen idézett mostani akciója.

Világos, hogy másképpen fog értékelni Cila a libasülttel, Janka néni húga az

almáspitével, a szervizmester az Adler Junior hátsóhíddal, a schmarnburgi

Hörcsögkutató Intézet szimpozionjának szervező bizottsága, a londoni Királyi

Hörcsögkutatóban dr. N. N. és végül maga dr. Ezésez Géza.

Cila: Jó fiú ez a Géza, de teljesen hülye. Mi a fenének cipel ide egy büdös

libát. Igaz, rendes volt tőle, én meg megszabadultam attól a ronda vázától.

Janka néni húga: Istenem, micsoda nagy tudós és milyen jó ember! Csak jó

ember tud ilyen nagy tudós lenni! Bárcsak minden héten láthatnám ezt a drága

embert! A pite még kicsit sem tört össze!

A szervizmester: Nagyképű fajankó. Csak pofázni tud, hogy így, meg úgy. Meg

hogy mennyit kell utazgatni. De egy vacak hátsóhidat az Adlerkémhez bezzeg nem

tud hozni. Derogál neki egy hátsóhíd.

Szervező bizottság, Schmarnburg: Mélyen tisztelt Herr dr.: Ezúton és mély

tisztelettel és hálával köszönjük áldozatkész fáradozásait és ragyogó, nagy

vitát kiváltott remek korreferátumát. Reméljük, hogy a továbbiakban is ...

(Levél bekeretezve, kiakasztva.)

Dr. N. N., London: Végtelen ideig tartó, szüntelen bocsánatkésésekkel teli

levelezés, mintha ő sztrájkolt volna és nem a reptéri vámosok. Jó befektetés,

mert mit lehessen tudni. A bélyegek változatlanul szépek.

Végül hogyan értékeli az utat maga dr. Ezésez Géza.

Két eset lehetséges. Vagy negatívan, vagy pozitívan. Ha negatívan, nem is

igazi kutató lélek. Mert hogy lehet egy ILYEN utat negatívan értékelni??? Ezt

csak pozitívan lehet!!! Végül is, mi történt?

Rövid összegezés: Izgalmas korreferátum, élénk vita mellett, a remekül

megszervezett schmarnburgi szimpozionon. Még a szakma Nagy Öregje is

felfigyelt

rá. Rövid ausztriai körutazás, sok-sok izgalmas benyomással. Sajnos, a londoni

előadás technikai okok miatt elhalasztódott. (Tetszik figyelni: nem elmaradt,

csak elhalasztódott. Későbbi időpontra. Ja, egy sztrájk az vis major!)

Rendkívül érdekes, kimerítő körutazás Anglia fontos pontjain.

Dél-Amerika volt az út fénypontja. Váratlanul a kormány vendégeként kezelték.

Ennek megfelelően pazar ellátás, gondoskodás. Egyedül még a budira sem

engedték. Jó kapcsolatok alakultak ki a svájci konzullal is. A magyar

bálnazsírkészítményeket nemigen ismerik, piacra kell törni.

Világos, hogy ez egy jól sikerült út. Az is volt. Csak nem kezdünk

jajveszékelni néhány aprócska malőr miatt! Mert végül is, lehetne az egészet

kiömlött libazsír-centrikusan nézni, vagy tegyük fel katonai-junta-centrikusan,

vagy tegyük fel vámos-sztrájk-centrikusan.

Akkor mi van? Semmi. Az ég világon semmi. Attól az út szebbé nem válik, csak

éppen kedvét szegi az embernek. Attól pedig az embernek nem jön meg a kedve a

következő nagy kalandhoz.

Sőt. Akkor az ember nem buzgólkodik, nyüzsög és tervez. Akkor pedig a világ

forog tovább, mi maradunk és a Potzauer utazik. Jó ez nekünk? Nem. Ez a

Potzauernek jó. A világnak pedig... Ez teljesen relatív. Mindenesetre jobb, ha

nem szívjuk a dolgokat mélyre és 'nem' kiömlött-libazsír-vámossztrájk-katonai-

junta-centrikusan nézzük a dolgokat.

Akkor ui. a világ békésen (???) forog tovább - a libazsírt ki lehet mosni, a

vámosok sztrájkja is véget ér, s lehet, hogy 'mégsem' Potzauer utazik

legközelebb?!?!?!

Ez így van. Szerencsére dr. Ezésez Géza vérbeli kutató. Mostanában többen

látták félrevonulni egy hatalmas térképpel a kezében. A Fülöp-szigetek

térképével.

NAPIDÍJ

"Az ember nemcsak a csillagokon tud úrrá lenni,

de a gyomrán is. Ha nem éhes."

(Kiskőrösi Csoma)

A Napidíj, a Nobel-díjhoz hasonlóan egy nagy tudósnak állít emléket. Napier, a

nagy francia matematikus hagyatéka 1907. március 25. óta sok-sok boldog, utazni

vágyó ember életének, ha esek néhány napra is, de részesévé vált.

Napier hagyatéka Alfrédével szemben szerény. Nemcsak azért, mert a nagy tudós

templom egereként élt, koldusként halt meg és semmiféle vagyonra se tett szert,

de azért is, mert sokkal több embert érint, mint a Nobel-díj. Demokratikusabb

is, mert összehasonlíthatatlanul kevesebb megkötést tartalmaz a hagyatéki

záradékban, mint a Nobel-díj. A Napier-hagyaték - a végakaratnak megfelelően -

két záradékot tartalmaz:

1. Napidíjban részesíthető bárki, aki utazni szándékozik (akar, szeretne,

vágyik stb.).

2. Fentieknek megfelelő személy, aki jó számolási készségről tesz

tanúbizonyságot.

A Napier-hagyaték Intéző Bizottsága példamutató pénzügyi fegyelemmel

töretlenül őrizte meg az elmúlt hatvanhat év alatt a reábízott hagyatékot.

Igaz, vagyon nem volt, amit szétoszthatnának. Nap mint nap, az csupán az

adósságok kamatjainak harmincketted ezreléke. A nagy pénzügyi készségnek

éppen

az a szép bizonyítéka, hogy ez az összeg a hatvanhat év alatt mit sem

változott.

Azt mondhatná a felületes szemlélő, hogy a Napidíj egy olyan kategória, olyan

fogalom, aminek a Tudós életéhez nincs semmi speciális köze, kapcsolata stb.

Tévedés. Igaz, hogy Napidíjban nemcsak Tudósok részesedhetnek. De a Tudós az,

aki:

a) szemben a külkereskedőkkel, nem!

b) sajnos!

c) abban a korban vannak, amikor már!

d) egyéb!

A Napidíj boldog birtokosaínak tehát olyan életmódot kell kialakítani, ami

célszerű, ugyanakkor kellemes szimbiózist teremt a Tudós és a Napidíj között.

Erre számtalan, egyszerű lehetőség van. Néhány típuspélda:

A) Profilaktikus módszer (továbbiakban PM).

Például:

Indulás Koppenhágába hétfőn d. e. Akkor:

Vasárnap, reggeli: hideg túróscsusza,

Vasárnap, tízórai: körömpörkölt, kenyér nélkül,

Vasárnap, ebéd: babgulyás, sólet oldalassal, keletlen fánk

Vasárnap, uzsonna: sóletmaradék, hidegen,

Vasárnap, vacsora: töltött káposzta tarjával, mákos tészta.

Az így kiváltott gyomorrontás négy-öt napig tart, evésre gondolni sem tudunk,

Napidíj elegendő.

B) Kímélő dietetikus módszer (továbbiakban KDM)

A KDM nem igényel semmiféle előkezelést, csak egy minimális, kis helyen

elférő úticsomagot. Ötnapos típuscsomag tartalma mindössze:

1 doboz Albert-keksz,

1 csomag kétszersült,

2 doboz kockasajt,

1/2 kg téliszalámi,

5 db leveskocka.

Változatos, tápláló étrendet állíthatunk össze e néhány nyersanyagból:

Például öt nap Koppenhágában:

Hétfő:

Reggeli:* Bőséges, amit adnak. Kiflivégekkel a jamtányérka és a vajmaradék

feltétlenül kimártogatandó !

*Mint ismeretes, háromféle reggelit különböztethetünk meg: angolszász,

kontinentális és magyar. Az utóbbi olyan, mint a kontinentális, de nem szerepel

a hotelszámlán.

Ebéd: Húsleves. Készítése: a fürdőszoba melegvíz-csapjából a vizet mindaddig

folyatjuk, míg annak hőmérséklete a 60 fokot el nem éri. Ha nem éri el, pechünk

van. Fogmosópoharunkba belehelyezünk egy leveskockát, és a fogkefe nyelével

lassan kevergetve feltöltjük a meleg vízzel. Elkeverés után lélegzetvétel

nélkül bevesszük.

Szalámis szendvics. Készítése: borotvakészülékünkből kivesszük a pengét, a

téliszalámiból szelünk egy szeletet. Egy db kétszersültre helyezve fogyasztjuk

(magunkat).

Desszert: 2 db Albert-keksz.

Vacsora: 1 db kockasajt. Készítése: a sajtnak eltávolítjuk burkolatát.

Vízszintes helyzetben kétszersültre helyezzük és hüvelykujjunkkal szétnyomjuk.

Állva fogyasztható.

Desszert: 1 db Albert-keksz.

Kedd: (mint hétfőn)

Szerda: (mint kedden)

Csütörtök: (mint szerdán)

Péntek: (mint csütörtökön)

Mindkét alapmódszerbe, a leggondosabb körültekintés ellenére is becsusszanhat

némi malőr. Ilyen például rég nem látott baráttal való találkozás. Két eset

lehetséges:

a) a barát jómódú

b) a barát gyengécskén áll.

Nehéz lenne megmondani, melyik eset a nagyobb malőr. Mert ha a barát jómódú,

két eset lehetséges:

a) Nagy szeretettel és szívélyességgel meghív bennünket egy méregdrága

étterembe, hiszen:

1. Neki mindegy.

2. Lássuk, hogy ki ő.

3. .................

Ilyen esetben az étrend a Buckingham Palace és a perzsa sah színvonalán

mozog. Az osztriga olyan friss, hogy nem hozzák, hanem bejön, a sajt olyan

érett, hogy a maradékot nem viszik el, hanem elmegy, - a pomerániai fácán Remy

Martenben van flambírozva, a banánt pedig egy kocsin betolt fáról szedik.

Nincs az a tudós, aki egy ilyen meghívást ne viszonozna. Két eset lehetséges:

a) helyszínen

b) idehaza.

(Ha idehaza, nincs semmi baj; vö. "Idegenforgalom" c. fejezet!)

Ha a helyszínen, két eset lehetséges. Mi is bedobjuk magunkat és levisszük a

Hotel Interplanetaris étterembe és egyetlen előétel megrendelésével piacra

dobjuk ötnapi Napidíjunkat, majd migrént színlelve fizetünk és visszavonulunk.

A jobbik megoldás megjátszani a Nagy Utazót. Például:

- Mondd, te is úgy telve vagy már ezzel a sok sznob alakkal? Én már csak

azokat a kis csendes, füstös, piszkos, büdös norvég halászkocsmákat szeretem.

Istenem, micsoda zsíros kenyeret lehet ott még kapni! És micsoda bort mérnek

ott! Fél őre egy negyed pint! De megéri!

Barátunk száz százalék, hogy bedől, s bár csípi a szemét a füst, facsarja

orrát a bűz, el van bűvölve a romantíkától. A megtakarítás tetemes.

Ha a jómódú barátban egy csepp tapintat van, akkor puszi balról, puszi

jobbról, kedvesen hátba vereget és:

b) Nem hív meg bennünket sehová.

Ha a másik eset, vagyis b) változat áll elő, s a barát gyengécskén áll, a

helyzet életveszélyes. Mert akkor BIZTOS, hogy elvisz bennünket arra a

méregdrága helyre, végigrendeli az étlapot és... És fizetéskor előveszi a

tárcáját, majd egy hanyag mozdulattal, kidob az asztalra egy ecuadori tízezer

cruiserost és lezseren azt mondja: váltsa fel kérem. A főpincér ilyenkor

csendesen azt válaszolja, hogy majd az úr holnap a bankban felváltja, de most

kér hetvennyolc guldent. Így ugrik el az ötnapi Napidíj. Ez még csak hagyján.

De mutasson nekem valaki egyetlen olyan tudóst, aki egy ilyen meghívás alatt

jóllakott volna!

Nyavalyát! Csipeget, piszkál, turkál, mert emészti a lelkiismeret, hogy

költségekbe ver más valakit. Bezzeg a másik... Ő valószínűleg akkor kezdte el a

kúrát a négynapos gyomorrontáshoz.

Előételnek piros kaviárt rendelt, belekóstolt, majd egy mártír tekintetével

lenyelt három adagot. A halételekből csak a Remy Martinban pácolt kecsege

keltette fel az érdeklődését. Tudósunk, részben az éhségtől eltompulva a menő

további részleteit nem is tudta követni.

Akárhogy is van, sose feledjük Napiert és számoljunk okosan. Mert ötben a

tizenhat megvan hétszer is, ha nagyon muszáj.

KONGRESSZUSI RÉSZVÉTEL

"Nyüzsögni, nyüzsögni, nyüzsögni!"

(Dévényi, Elődi, Keleti, Szabolcsi)

A kongresszusi részvétel a tudós számára olyan, mint művésznek a koncert.

Minden szempontból. A tudós is hónapokig készül. Próbálgat. Részben

experimentálisan, részben társadalmilag. Vagyis ernyedetlen lankadatlansággal

bizonyítja, hogy nincs nála alkalmasabb, aki azon vagy ezen a kongresszuson

képviselhetné a szakmát. Az idegfeszültség is közös. A főpróbával kapcsolatos

tapasztalatok is hasonlók. (Sikeres főpróba - biztos bukás.) Talán csak

annyiban van jelentős különbség, hogy a tudós kongresszusi előadásáért nemigen

állnak jegyért sorba az emberek, és honoráriumról sem lehet beszélni. Sőt, a

kongresszuson való részvételért a tudós szívesen hoz jelentős anyagi áldozatot

is.

A kongresszuson való részvétel jelentőségét több tényező szabja meg. Ezek

között a fontosabbak:

A) Munkánk megismertetése a szakterület specialistái előtt.

B) Mások munkájának megismer(tet)ése.

a) ismeretbővítés céljából

b) ötletszerzés céljából

C) Egyéb:

a) városnézés

b) országjárás

c) ott élő rokonok meglátogatása és pumpolása

d) nyugati eredetű gépkocsi szervize

e) mint d) kis javítással

f) mint e) nagyjavítással

g) kocsicsere

h) nem tartós fogyasztási cikkek beszerzése

i) tartós fogyasztási cikkek beszerzése

j) szexfilmek és mulatók megtekintése

k) szex- és pornóirodalom beszerzése

l) következő kongresszusi részvétel előkészítése

m) előre nem látható tényezők.

A kongresszuson való részvétel esetében az A) és B) tényezők elenyésző

szerepet játszanak. Mindent el kell azonban követni annak érdekében, hogy ez ne

tűnjön fel, illetve a C) variánsokat diszkréten realizáljuk. Ha a kongresszuson

több szekció van, reggel mutatkozzunk néhány percig a megnyitás előtt,

lehetőleg gyors mozgással, valamennyi szekció előtt. A program és a hagyományos

táska lobogtatása előnyös. Tegyünk úgy, mintha keresnénk valakit, ezért a nagy

sietség egyik szekcióból a másikba.

Távoli alakok felé integetés kifejezetten jó benyomást kelt. Távozni csak az

első előadás első vetítése alatt célszerű, sötétben.

Nap közben nyugodtan intézhetjük a C) variánsok soron következőjét. Ha

bárkivel találkozunk a kongresszusi részvevők közül a városnéző buszon:

országjáró buszon

rokonok szomszédságában

nyilvános helyen

nyilvánosházban

autójavítónál

pornóbutikokban

sztriptízbárban

stb.

szemünk se rebbenjen, mert hisz' feltehetően neki sem rebben. Ha igen, az az ő

baja. Ne járjon kongresszusra.

Jobb kongresszusokon délelőtt és délután kávét szolgálnak fel a szünetben,

süteménnyel, térítésmentesen. Ezeket az alkalmakat használjuk fel

táplálkozásra. Néhány napos szénhidrátdús, fehérjeszegény élelmezés nem

tragikus, a sütemény laktat. Kellő rutinnal a szünet tartama alatt, megfelelő

helyzetváltoztatásokkal elfogyasztható 30-35 sütemény, 5-6 csésze kávé. Ez

napjában kétszer bőségesen fedezi az energiaszükségletet, s tetemes napidíj-

megtakarítást eredményez. Egyben ezek az "állófogadások" kedvező időpontok a

szakmai nyüzsgésre. Elsősorban azért, mert ilyenkor mindenki ott található

(egyébként soha)...

Másrészt lakmározás közben könnyebb a megfelelő hangnemet megtalálni, mint

csak úgy sután állva vagy ülve. A sütemény ezenkívül nyelvi és szakmai

nehézségeken is átsegíti az embert. Például rágás vagy nyelés közben mormogva,

feltűnés nélkül lehet átsiklani bizonyos problémákon, és ez lényegesen

egyszerűbb, mint a rágás mellőzésével. Ha a partner szívós és újra rákérdez

valamire, amire nem tudunk vagy nem akarunk válaszolni, félre is lehet nyelni.

A köhögési roham mértékét a partner szívásságától tegyük függővé.

Szakmai tevékenységünk a kongresszuson sokrétű lehet úgymint:

a) hozzászólás(ok)

b) előadás

c) elnöklés szekcióban

d) elnöklés plenáris ülésen.

Csak kezdő kongresszusi részvevők választják az A) variánst, abban a

tévhitben, hogy a kongresszusokat a kongresszusok tudományos fontossága miatt

rendezik. Ezek a többnyire fiatal tudósok sok kellemetlen percet szereznek a

hallgatóságnak és az előadóknak egyaránt. Kérdésük többnyire arcpirítóan

konkrét, az előadás adataihoz kapcsolódó, amivel csak éles felfogóképességüket,

kritikai érzéküket stb. akarják fitogtatni. Az előadó ettől csak

elkedvetlenedik, a hallgatóság meg feszeng, hiszen egyszer mindenkiből előadó

lehet, s akkor hasonló sorsra juthat, másrészt csak műlik az idő és később is

kezdődik meg rövidebb is lesz a szünet (sütemény+kávé!!! lásd ott!).

Pszichikailag sem pozitív a fiatal tudósok hozzászólásait hallgatni.

Tapasztalt, rutinos kongresszusi részvevő az előadásoknak mintegy 0,7

százalékát érti meg. Ennek felét részben, másik felét nem ilyen mélyrehatóan.

Az előadások további 0,3 százalékának érti a címét. No már most, ha egy

fiatal titán csak úgy 'ukmukfukk' hozzászól, azt a látszatot keltheti, mintha ő

értené. Ha többször is hozzászól, következésképpen több előadást is megértett.

Ez pedig kifejezetten rossz érzést kelt az emberben.

Éppen ezért a rutinos kongresszusi részvevő a b) variánst választja, vagyis

előad. Alapos felkészülés és a latin kultúra ismerete biztos sikert jelent.

Ehhez biztos kiindulópont a: verba volent, scripta manent, vagy legalábbis még

egy tucat közmondás (persze latinul vagy latinos hangzás utánzásával).

A kongresszusi előadás előkészítésének szabályai:

1. Válasszunk olyan témát, ami 'munkatársaink' szakterülete,

2. Eredményeikből szűrjük ki azokat, amelyek korszerűek és önmagukban kerek

egészet alkotnak;

3. Csoportosítsuk ezeket az adatokat úgy, hogy azt a látszatot keltsék,

mintha:

a) évtizedek szorgos munkájának gyümölcsei lennének

b) hihetetlenül szövevényes probléma egy kristályosan tiszta részletét

fedezné fel

c) világszenzáció

d) szoros kapcsolatban van az űrkutatással, iparral, gyógyászattal és

mezőgazdasággal

4. Görcsös magolással biflázzuk be az előadást, hogy egy parányi cetlit

szorongatva azt a látszatot kelthessük, mintha ott helyben improvizálnánk.

Végtére is egy 8-10 perces előadást megtartani ugyebár csak nem jelenthet

problémát egy szaktekintélynek!...

Az ábrák megszerkesztése viszont kritikus vállalkozás. Legyen sok, lehetőleg

túlzsúfolt és apró feliratokkal ellátott ábra. Jó még a színes dia, ügyesen

megválasztott 'szinkópákkal'. PI. táblázatok esetében ideális a kék alapon zöld

szöveg, narancssárga alapon piros számok. Így kísérleti eredményeink nem

befolyásolhatják következtetéseinket, mert hiszen a mért adatok már a második

sorból sem láthatók. Az első sorban ülők pedig általában a szakma prominens

képviselői, akik különben sem figyelnek oda. Ha meg véletlenül mégis, akkor:

a) nem érdekli őket

b) azt hiszik, hogy rosszul látták

c) nem biztosak abban, hogy minek kellene lenni.

A sok ábra a hallgatóság szempontjából is tapintatos dolog, mert a vetítés

alatti sötétségben folyik a hallgatóság állandó kicserélődése, s minél többet

vetítünk előadásunk alatt, annál több lehetőséget nyújtunk kollégáinknak a ki-

be mászkálásra. Ma én neked, holnap te nekem.

Néhány évi kongresszusi nyüzsgés után elérhető, hogy az embert

szekcióelnöknek hívják meg. Ez sok előnnyel jár. Ki lehet utazni a

kongresszusra előzetes, az előadás elkészítésével járó hercehurcák

(kísérletezés, írás, ábrák rajzolása stb.) nélkül. Egy szekcióelnököt többnyire

küldenek. Jelentős spórolási lehetőség. Nem kell mást csinálni, mint pár órával

a kérdéses szekció előtt áttanulmányozni a programot. Feltétlenül célszerű a

program érintett részét többször hangosan is elolvasni, az esetleg kellemetlen

bakik számának némi csökkentése céljából. Néhány nyelvbotlás nem a világ, de

arra nagyon ügyeljünk, hogy egész sorokat a felolvasásnál ki ne hagyjunk.

Fontos az arckifejezés helyes megválasztása is. Legyen érdeklődő, de ne

feszült, időnként bólintani kifejezetten célszerű. Hangos emócióktól még az

előadók esetleges viccei alatt is tartózkodjunk, mert az ördög nem alszik -

lehet, hogy valamit félreértünk, s egyedül röhögni szemben a hallgatósággal

kifejezetten kínos. Ne figyeljünk az előadásokra, mert az álmosít. A

szekcióelnök viszont nem aludhat el! Serkentőszerek használata - szemben a

sportversenyekkel - itt nem tilos, de szedésük nem célszerű, mert kezünk

annyira remeghet, hogy nem tudjuk felolvasni a programot. Foglalkozzunk

kizárólag az órával és a tíz (8, 12 stb.) percet jelző csengővel vagy lámpával.

Ez a kis elbíbelődés elegendő az ébren maradáshoz, ugyanakkor a feszülten

figyelő elnök benyomását kelthetjük. Vetítés alatt semmi esetre se hagyjuk el

elnöki székünket! Az ide-oda mászkálás alatt leejthetjük az órát, hasra

eshetünk stb. Szekcióelnöknek természetesen teljesen felesleges a korábban

ajánlott, kora reggeli nyüzsgés. Elegendő a továbbiakban (délelőtti és délutáni

táplálkozások!) azokra az előadásokra hivatkozni, amelyeken az elnök szerepét

töltöttük be. A további idő a c) variánsok egyikével tölthető, tetszés szerint.

Plenáris ülések elnökévé válni a pálya csúcsa. Itt már mindenféle segédeszköz

megengedett (Nobel-díj, tolókocsi, hallókészülék stb.). A kongresszus

tulajdonképpen értük van. Mindenki más azért megy oda, hogy körülöttük

nyüzsögjön. Keveseknek adatik meg, hogy plenáris ülés elnökévé váljon.

AZ ELŐADÁS MŰVÉSZETE

"Amit nem tudsz harminc perc alatt elmondani,

jobb, ha titokban marad."

(Dr. Hora et Dr. Labora)

A Tudós felfedezéseit kétféle úton bocsáthatja az emberiség rendelkezésére:

cikkírás és előadás útján. Előadni nehezebb. Rendkívül sajátságos adottságok

szerencsés keveredése kell ahhoz, hogy a Tudós felfedezését (mondanivalóját)

úgy tálalja (adja elő), hpgy az nemcsak a tárgyilagos tényekre épülő

kísérleteket tükrözze, de szellemes következtetéseivel magával is ragadja a

végül tombolva ünneplő közönséget.

A nehézségek elsősorban egy sajátos ellentmondásból adódnak. Gondoljuk csak

el, mi is van tulajdonképpen, ha egy színész színpadra lép és elmondja Hamlet

monológját? A nézők (= hallgatóság) döbbent csendben hallgatják a

felejthetetlen shakespeare-i sorokat. A gyönyörűségtől ájultan. És a végén?

Vörösre tapsolják a tenyerüket. De kik ülnek a hallgatóság soraiban?

Háziasszonyok, kútfúrók, orvosok, diákok, kalauzok, ügyvédek, esztergályosok.

Lehet, hogy egy-két színész is. Nem valószínű, de lehetséges. (Véletlenül vagy

kíváncsiságból, netán irigységből stb.) Az biztos, hogy a három-négyszáz főnyi

nézősereg nem áll három-négyszáz színészből.

Mi van akkor, amikor a Tudós mondja el a monológját?

Először is azt nem Shakespeare írta. Ő maga. A hallgatósága sem áll

háziasszonyokból, kútfúrókból, orvosokból, diákokból stb. Egyáltalában nem. A

harminc vagy háromszáz "néző" (hallgatóság) harminc vagy háromszáz pályatárs

(kolléga, konkurrencia stb.). Miért várhatnánk azt, hogy harminc vagy háromszáz

pályatárs a gyönyörűségtől leszaggatja a csillárt a 31. vagy 301. pályatárs

előadásának meghallgatása után ?

Nyilvánvaló tehát, hogy a Tudós előadásával kapcsolatos problémák egyik

forrását a hallgatóság összetételében kell keresnünk.

A másik forrás a Tudós belső összetétele.

Az előadói készség adottság kérdése. Számtalan variáció lehetséges, néhány

alaptípus a következő:

1. Szárnyalóan alkotó elme, de makog,

2. Szárnyalóan alkotó elme, folyamatosan beszél, de nem hangsúlyoz,

3. Szárnyalóan alkotó elme, hangsúlyoz, de dadog,

4. Alkotó elme, de izgulós. Zavarában nemcsak gondolatait, de jegyzeteit is

összekeveri,

5. Közepesen alkotó elme, de tűrhetően beszél,

6. Valami esze van, remek beszélőképességgel,

7. Egyszer (talán) alkotgatott (?), kitűnő előadó,

8. Semmi mondanivalója, de fantasztikus előadó. Az üres fecsegés

Paganinije.

Rendkívül fontos, hogy előadás közben a Tudós megfelelő kapcsolatot teremtsen

hallgatóságával, mert e nélkül tételeinek elfogadtatása egyszerűen lehetetlen.

Közvetlen, fesztelen stílus, egy-egy jól elhelyezett aktuális poén a

legáthatolhatatlanabb ajtókat is képes kitárni. De be is csukhatja... Mert mi

van akkor, ha több hetes töprengés után kiagyalt aktuális poénunk éppen akkor

hangzik el, amikor az elnöki tisztet éppen a közismerten gyomorbeteg és

teljesen süket N. N., a szakma köztiszteletben álló Nagy Örege tölti be, ki

éppen hallókészülékét babrálja a poén elcsattanása alatt. Szót sem hallott

belőle. De ha éppenséggel hallotta is volna, akkor se nevetne. És ugyan ki

merészelne vele szemben ülve röhögni? Ki MERÉSZELNE vele szemben ülve?

Amikor

az ő arcán semmi sem rezdül? Kész. A poén elhal születése pillanatában.

A makogó típus ilyenkor tovább csökkent a hangerőn.

A hangsúlytalan teljesen összedarálja a szavakat.

Az izgulós kifelejt három oldalt és két ábrát.

A dadogós fennakad a 'Orosophíla melanogaster' kimondásán, gyötrődve

próbálkozik vele kis ideig, majd feladja.

Egyes-egyedül a fecsegés Paganinije tud ilyen helyzeten úrrá lenni. Harsogva

nevet saját poénján, a dermedt csendet kihasználva elégedetten jegyzi meg:

"ennyit erről!" majd vizet hörpint, szemüvegét megtörli és elegáns fordulattal,

lélegzetnyi szünet után folytatja locsogását.

Borzasztóan fontos, hogy az előadás érdekes legyen. Ha már úgyis számolni

kell az előadás 'technikai' problémáival (l. fent, a hallgatóság és a Tudós

belső összetételével!), legalább az előadás legyen érdekes! Ezt nem csak

'mondanivalóval' érhetjük el. Lehet látványos vetített ábrákkal is. Sőt. Úgy

még könnyebb.

Egyszer egy Tudós nehéz ebédet fogyasztott. Nyilván ennek tudható be, hogy

lidérces álom gyötörte. Azt álmodta, hogy a Tudományos Akadémián a

díszteremben

tart előadást sok száz főnyi hallgatóság előtt, de olyan unalmasan, hogy

előadása közben elaludt. Hirtelen ébredt, verejtékes homlokkal. Akkor vette

észre döbbenten, hogy tényleg a Tudományos Akadémia dísztermében áll és

tényleg

előad!

IDEGENFORGALOM

"Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.

Csak a vendéget sikerüljön erről meggyőzni."

(Dr. Spohr Helt)

A tudós életének szürke egyhangúságát, a kutatómunka kimerítő feszültségét az

idegenforgalom oldja fel. Persze korántsem csak és kizárólag a kikapcsolódás és

szórakozás igényes eszköze, hanem a tudományos kapcsolatok szorosabbá

tételének, a közvetlen eszmecserének leghatékonyabb forrása is.

Az idegenforgalom lebonyolításának számtalan lehetősége van. Azt, hogy mit és

mikor nyújtsunk szeretett vendégeinknek, mindenkor az adott szituáció határozza

meg. Természetesen csak árnyalati különbségekről lehet szó, de éppen ezek a kis

finomságok, a megfelelő mód helyes megválasztása fűszerezi az amúgy is kellemes

feladatot.

Legegyszerűbb az árnyalatokat aszerint meghatározni, hogy vendégünk honnan

érkezett. Ezésez Géza gondosan kimunkált néhány példája illusztrálja a végtelen

skála néhány lehetőségét:

Vendégünk

állandó lakhelye: Program:

--------------------------------

Szeged Kézfogás

Pozsony Kézfogás+kávé

Varsó Kézfogás+kávé+vodka

Moszkva Puszi+Lánchíd brandy

Bécs Városnézés gesztenyepürével

Frankfurt am Main Halászlé, túróscsusza,

3 1 /2 dl egri bikavér

London Hortobágyi palacsinta

Bélszínszelet Budapest módra

Vegyes rétes

1 üveg domoszlói rizling

Fekete

Városnézés

New York Puszta-cocktail

Libamáj zsírjában

Ananásszal töltött fácán

Kolozsvári töltött káposzta

Lángoló palacsinta

Tokaji szamorodni

Fekete

Városnézés

Ami a városnézést illeti, aszerint választjuk útvonalunkat, hogy a) van

kocsi, illetve b) nincs kocsi. Ha van kocsi, vagyis az a) variáns alkalmazható,

a következő útvonalak ajánlottak:

I. Tour:

Citadella, Mátyás-templom, Halászbástya, Margitsziget, Úttörővasút.

II. Tour:

Citadella, Mátyás-templom, Halászbástya. Margitsziget, Úttörővasút.

III. Tour:

Citadella, Mátyás-templom, Halászbástya, Margitsziget, Úttörővasút.

Ha nincs kocsi, legcélszerűbb a várost a Pilvax köz, Haris köz, Váci utca és

Petőfi Sándor utca által határolt területen megmutatni.

A városnézésnek csak akkor van értelme, ha tartalommal telítjük. Számítanunk

kell arra, hogy vendégeink számtalan kérdéssel ostromolnak bennünket. Erre

alaposan fel kell készülni, mert nincs szánalmasabb dolog, mint az, ha a

vendéglátó még azt sem tudja, hogy mikor épült a ........ vagy az .....

Miután arra nincs semmiféle remény, hogy újra tanuljuk a magyar történelmet,

hogy megtanuljuk fővárosunk helytörténetét, hogy elsajátítsuk a képző- és

építőművészet jelentősebb fejezeteit, a felkészülés lényege a reflexek tornája.

Minden kérdésre gyorsan és nagyon határozottan kell válaszolni, riposztszerűen,

és azonnal ellenkérdést kell feltenni. Például:

- Mikor épült az Operaház?

- 1883. november 11. És a bécsit ki csinálta és mikor? Nem egy olasz építész

csinálta? Nyelvem végén van a neve, na hogy is hívják?

A hatás lehengerlő. Mert ha történetesen bécsi vendégünk van és

a) fogalma sincs, hogy ki és mikor építette az Operát. Akkor aznap már nem

lesz több kérdése, csak rettegni fog a következőktől;

b) Tudja. Ebben az esetben fitogtatni fogja fantasztikus műveltségét és

elmeséli a bécsi Operaház felépítésének kimerítő történetét. Nekünk meg csak

álmélkodva hallgatni kell. Előbb csak építészeti áttekintést nyújt, majd egyre

inkább belelendül. Kezd beszélni a művészeti problémákról is. Karajan. Az olasz

opera válsága. Scala. Világháború. Marshall-terv. Új Opera. Új Karajan. Új

problémák.

Az új Karajannal sem jobb. Még újabb problémák. Szerencsére világháborúk

nélkül.

Híres a magyaros vendégszeretet. Ne okozzunk csalódást kedves vendégeinknek,

s nyújtsunk azt és annyit, amennyit lehetőségeink megengednek. Az

idegenforgalom anyagi háttere olyan részletkérdés, amire nem kell sok szót

vesztegetni. Azt minden tudós könnyűszerrel biztosítani tudja. E téren is

vannak árnyalati különbségek, aszerint, hogy kit és mennyi ideig látunk

vendégül. Például:

'Költségek fedezete'

Vendéglátás Népi Kapitalista

napjainak demokratikus vendég

száma vendég esetében

esetében

1 egyheti kétheti

benzin kosztpénz

2 egyhavi egyhavi

benzin kosztpénz

3 kétheti baráti

kosztpénz kölcsön

4 egyhavi OTP-kölcsön

kosztpénz

5 baráti kocsieladás

kölcsön

6 OTP-kölcsön lakáscsere

társbérletre

7 BETEGET JELENTENI!!!

A BIZOTTSÁG

"Egyedül nehéz.

Együtt még nehezebb."

(Sokan)

A tudományos élet olyan sokrétű, mint egy delikát szendvics. Úgy rétegződik,

mint kenyéren a vaj, majonéz, hús, franciasaláta, tojás, sajtkrém és legfelül a

zöldség.

A jelentős, sokszor országos, sőt világméretű kérdésekben a döntést hosszú és

fáradságos munka előzi meg. Számtalan agy és kéz munkája. Ezt ma már csak

decentralizált munkamegosztással lehet biztosítani. A decentralizálás alapja a

Bizottság. A Bizottság az az operatív szerv, mely egy adott kérdésben (helyi,

városi, országos, kontinentális, világméretű stb.) kialakítja a tudomány aznapi

állása szerinti:

a) álláspontot

b) tennivalót

c) annak végrehajtóját

d) ellenőrzésmódját

f) felelősségáthárítás mikéntjét

g) egyebét.

Minthogy a Bizottság a szakma legjobbjait fogja össze operatív egységgé, az

eredmény nem lehet kétséges.

Ahány terület, annyiféle feladat és munkamódszer. Ahány tudományág, annyiféle

bizottság. Szinte lehetetlenség lenne egyetlen tudományos példán illusztrálni a

bizottság operatív aktivitását. Éppen ezért nézzük meg - a könnyű

általánosíthatóság kedvéért -, hogyan készített új ruhát a hét törpe

Hófehérkének.

A hét törpe elhatározta, hogy meglepetést szerez Hófehérkének. Úgy döntöttek,

hogy ruhát varrnak. Tudor azt mondta, hogy ő lesz a brigádvezető. Morgónak ez

nem tetszett, meg is mondta Szendinek. Kedden megalakultak. Tudor összehívta a

brigádot szerdára. Az első találkozó elmaradt, mert Szundi elaludt, Kuka pedig

nem tudta megmondani, hogy nem ér rá.

Szerdára újra összehívta Tudor a brigádot. Csak hárman jöttek el. Morgó, Kuka

és Szendi. Hapci megfázott, Vidor elfelejtette, Szundi megint elaludt.

Pénteken volt a következő ülés. Mind a heten ott voltak. De nem sok köszönet

volt az ülésben, mert Morgó állandóan morgott, Vidor nevetgélt, Szundi elaludt,

Szendi nem merte megmondani a véleményét, Kuka meg hiába akarta, nem tudta.

Elhalasztották a döntést jövó szerdára.

Újra összeültek. Tudor kész tervet hozott: fehér ruhát varrjanak

Hófehérkének, rövid ujjút, kis körgallérral, elöl négy gombbal - a gombok

legyenek pirosak. Morgó szerint ez egy marhaság. Hófehérkén nem mutat jól a

fehér, legyen a ruha kék, hosszú ujjú, nagygalléros, elöl nem négy, hanem hat

gombbal, de azok legyenek fehérek. Nem volt nagy vita, mert Szundi elaludt,

Vidor nevetgélt, Kuka nem tudta megmondani a véleményét, Szendi meg nem

merte.

Tudor úgy döntött, hogy csütörtökön újra tárgyalják a kérdést, bár közben már

elmúlt Hófehérke születésnapja.

Csütörtökön - ha lehet - a vita még élesebb volt. Tudor ugyanis hajlandónak

mutatkozott némi engedményre a ruha színét illetően, de ragaszkodott a kis

körgallérhoz. Morgó viszont mereven kötötte magát a hosszú ujjakhoz. Szundi egy

pillanatra felébredt és követelte a nagy rávarrott zsebeket, bár nemigen tudta,

hogy miről van szó. Hapci pedig két tüsszentés közben megjegyezte, hogy a

nadrágkosztüm a divat. Tudor gyorsan berekesztette az ülést.

Másnap minden bizottsági tag írásban megkapta az előző ülés vitája alapján a

Határozatot. Ebben pontosan le volt fektetve mindenkinek a tennivalója. Ki

varrja a körgallért, ki az ujjakat, ki szabja az anyagot és ki férceli össze.

Testvériesen megosztva minden nehéz munkát. Nem volt már vita, csak munka, de

sok. Két nappalt és két éjjelt dolgoztak, míg elkészültek Hófehérke ruhájával.

A ruha elöl fehér, hátul kék volt. Bal ujja rövíd, jobb ujja hosszú. A gallér

egy nagy méretű kis körgallér volt, szögletesre szabva. Egyik oldalán nagy

rávarrott zseb, egy fél övvel. A ruha elején tizenkét gomb, hat fehér és hat

piros.

Csak az volt a szerencse, hogy Hófehérke közben elköltözött.

FUSI

"Az élettől elszigetelt tudomány

olyan, mint egy gyökértelen fa."

(Harakiri Fusinuku)

A Tudós évszázadokig elefántcsonttornyában élt, elszigetelve. Úgy kutatta a

Nagy Ismeretlent, hogy valójában azt sem tudta, hogy az milyen helyet foglal el

a való életben. A fejlődés e téren robbanásszerűen következett be

(részletesebben lásd 'Nobel Alfréd élete képekben', 57. l., 18. kép. "A

romhalmaz").

A mai, modern tudós témáját már eleve úgy választja meg, hogy az a lehető

legszorosabb kapcsolatban álljon a gyakorlati kérdésekkel. Még a kifejezetten

elméleti jellegű alapkutatások témáin is felismerhetők a gyakorlati kapcsolatok

ismérvei, csak akarni kell.

Kétségtelen azonban, hogy a gyakorlattal való kapcsolat tényleges magvát a

külső megbízatások jelentik. Ezek rendkívül sokrétűek lehetnek, jellegük,

terjedelmük, tartalmuk stb. alapján. Legjobb, ha egyetlen (képzeletszülte)

személy munkásságának fejlődését vesszük szemügyre.

'Ezésez Géza, tudományos segédmunkatárs'

témája: Az aranyhörcsög mellékvesekérgében az A-vegyület B-vegyületté való

átalakulása.

A biharugrai Egyesült Országos Vegyiművek (továbbiakban Művek) szemfüles

kutatási főnöke kellő időben felfigyel E. G. munkájára és külső megbízatást

ajánl fel.

"Megbízás: A Művek megbízza Ezésez Géza tudományos segédmunkatársat

(továbbiakban E. G. t. s. m.) a Művek által előállított A-vegyület

vizsgálatára. E. G. t. s. m. a Művek által szállított, egy, azaz egy mintát

megvizsgál 6, azaz hat aranyhörcsögben. Művek a jegyzőkönyvekkel igazolt

munka

elvégzését követő hat héten belül mérésenként 50,- azaz ötven forintot,

összesen 300,- Ft-ot utal át az Intézet bevételi számlájára."

E. G. t. s. m. az ajánlattól megszédül. Az átutalásra kerülő összeg csaknem

egyharmadára számíthat! Sosem látott precizitással fog a méréshez, s a

biztonság kedvéért nem hat, hanem harminchat mérést végez, s a legjobb hatot

jegyzőkönyvezi a Műveknek. A Művek a honoráriumot, az adók levonásával öt

hónap

múlva utalja át az Intézetnek, mikor E. G. t. s. m. már régen új beosztásban

van.

'Dr. Ezésez Géza, tudományos munkatárs'

témája (új beosztásában!): Az A-vegyület átalakulása az aranyhörcsög

mellékvesekérgében B-vegyületté.

A Művek változatlan figyelmet tanúsít az A-vegyület átalakulása iránt, hiszen

a világpiacon a kereslet napról napra nő. Minthogy a termelést 197.-ben

megnyomják egy kicsit és várhatóan 0,7 gramm lesz az év végéig, a Művek dr. E.

G. t. m.-sal éves keretszerződést köt.

"Megbízás: A Művek megbízza dr. E. G. t. m.-at a Művek által gyártott

A-vegyület vizsgálatára, aranyhörcsögök mellékvesekérgében. Mérések az igények

szerint, folyamatosan. Dr. E. G. t. m. negyedévenként összefoglaló jelentést

küld. A Művek fenti munkáért 100.000,- azaz egyszázezer forintot utal át az

Intézetnek, négy egyenlő részletben, negyedévenként."

A Művek az év folyamán három mintát küld. Ebből az egyik olyan büdös, hogy

mérni se kell, nyilvánvaló, hogy valami miatt rossz. A második minta már nem

büdös, megmérik, s miután már egy hörcsögben egyértelmű az eredmény (ugyanazt

kapják, mint ami az üvegre volt írva!) rneg sem kell ismételni. A harmadik

minta lezárt üvegfiolája üres volt.

'Dr. Ezésez Géza, az X. tudományok doktora, tudományos főmunkatárs'

témája (új beosztásában!): Az A-vegyület átalakulása aranyhörcsög

mellékvesekérgében B-vegyületté.

A Művek egyre fokozódó érdeklődést mutat dr. E. G. X. t. d. t. f. m.

munkássága iránt, ezért átfogó, mindenre kiterjedő kutatási szerződést köt,

hogy biztosíthassa gyártásfejlesztését 1986-ig.

"Megbízás: A Művek megbízza dr. E. G. X. t. d. t. f. m.-at A-vegyületnek

B-vegyületté való átalakulásának vizsgálatával. dr. E. G. X. t. d. t. f. m.

irányítja a Művek ez irányú kutató munkáját, a Művek rendelkezésére bocsátja

tapasztalatait és eredményeit, rendszeresen konzultál a Művek képviselőivel és

biztosítja fiatal káderek képzését. Művek minden év végén, december 20-ig

zárójelentést kap. A Művek a fenti munkáért az intézetnek évi 1.250.000,-Ft-ot,

azaz egymillió-kétszázötvenezer forintot utal át, négy egyenlő részletre

bontva, negyedévi kifizetésekkel, 197. -től 1986-ig."

Dr. E. G. X. t. d. t. f. m. szép csendesen csinálja munkáját, semmi és senki

nem zavarja ebben. A Művek egy-egy embere néha meg is látogatja. Együtt

játszanak a kis hörcsögökkel. Év végén pedig összeírja mindazt, amit egyébként

is csinált volna.

A Művek is megtud mindent a hörcsögökről, A-ról, B-ról és egyebekről. Tény és

való, hogy egy összefüggés meghatározásához három pont nem elegendő. De már

ebből a három pontból is kirajzolódik élesen és egyértelműen Morestex törvénye:

F = H^tf-H^tf * M

ahol F a megbízás értéke, H az érte kapott honorárium, tf = a tudományos

fokozat és. M pedig a megbízásba fektetett munka mennyisége. Vagyis: a megbízás

értékének növekedésével lineárisan csökken a beléfektetett munka, és

exponenciálisan nő az érte kapott tiszteletdíj.

Ennyit lehet tehát kapni egy pár aranyhörcsögért. Nem véletlen, hogy volt

idő, amikor egy lóért országot ígértek.

MEMÓRIA

"A memória az a hogyishívják.

ami izéket képes megmozdítani."

(A szerző saját kopirájtja)

A Tudós gazdag fegyvertárának legékesebb darabja a memória. A Tudós életében a

memória olyan szerepet tölt be, mint ökölvívóéban az erő, autóversenyzőében a

merészség.

A memória az agytevékenység egy sajátos, funkcionális egysége. A legújabb

kutatások alapján a Tudós agyműködése négyütemű.

'1. ütem: szívás.'

Ez az (első) ütem biztosítja az új ismeretnek az agysejtekbe való jutását.

Viszonylag bonyolult szeleprendszer zárja a sejteket szívás után. Ebben az

ütemben nyugvó sejtek alkotják a memóriaegység alapját.

'2. ütem: sűrítés.'

Az idők folyamán felhalmozott ismeretek tárolása eredeti formájukban

képtelenség lenne. Puszta térfogatuk alapján sem férhetnének el a korlátozott

számú sejtekben. Az agytevékenység 2. üteme, vagyis a sűrítés tárolásra

alkalmas, parányi térfogatot igénylő formára sajtolja a külső forrásból érkező

információt. Ebben a sűrített formában az információnak csak a lényege

tárolódik, a sallang a vizelettel kiürül.

'3. ütem: robbanás.'

Ez az ütem az agytevékenység ún. munkavégző fázisa, amikor is - a tevékenység

által megszabott időben vagy esetleg kicsit előbb, vagy később (megtörténik az

ilyesmi) - a sűrített információ robbanásszerűen aktivizálódik, felhasználódik

mint aktív ismeretanyag.

4. ütem: kipufogás.

Ez a feldolgozott ismeretanyag valamilyen formában való közlése (szóban,

írásban).

'A memória, mint az agytevékenység funkcionális egysége az életkortól és

életmódtól (feltételektől stb.) független és állandó.' A memória az életkortól

függetlenül stabil és egyenletes. A memória az emberi szervezetnek egyetlen

olyan pontja, mely 'változatlanul' funkcionál a kifejlődés és elhalás közötti

periódusban. Csak a szeleprendszerben mutatkozik némi elváltozás az életkor

függvényében. A memória változatlan. Az ütemek körül vannak csak kisebb-

nagyobb

malőrök. Nézzünk meg egy könnyen általánosítható példát:

Tudósunk harminckét éves. Hat munkatárssal dolgozik, három hölgy és három úr

alkotja munkacsoportját. A hölgyek neve Teréz, Matild és Fruzsina. Az urak

neve: Győző, Lukács és Henrik.

Ebben a korban nem jelent problémát reggel üdvözölni munkatársainkat, sőt,

rögtön azon frissiben néhány utasítást is kiadni, így valahogy:

Jó reggelt Terike, Matild, Fruzsina: szervusztok fiúk; Győző, kérlek, ugorj

le a raktárba acetonért; Lukács; mi van a kis hörcsögökkel, fejlődnek?

fejlődnek? Henrik, elnézést, de még nem olvastam el.

Ez a reggeli nyitó mondat a szeleprendszer tökéletes működésére, gyors

szelepmozgásra, hibátlan ütemsorrendre utal. Mindenekelőtt kiemelendő, hogy a

szívószelep-rendszer (vagyis az információk gyors, egymást követő felvétele) és

a kipufogószelepek működése szinkronban van.

Tíz év múltán a memória mit sem változik. Pontosan tudjuk, hogy reggel hol is

vagyunk. Ismerünk minden arcot. Ismerünk minden szegletet. Tudjuk az összes,

porosodó üvegről, hogy mit rejt magában. Cetlik nélkül is tudjuk, hogy melyik

hörcsög mit evett az este. DE. A szívószelep-rendszer és a kipufogószelepek

működése már nem teljesen szinkron. Kis elcsúszások vannak. A reggeli

bevonulást követő első mondat már valahogy így hangzik:

Jó reggelt Ju, izé Man, namindjárt TemaFru, hm pá lányok. Hen, Henr, Henri,

GYŐZŐŐŐŐ, hozz fel, kérlek, acetont. Hörcsögöm, mi van a Lukáccsal? Izé,

Lukács, mi van a hörcsögökkel? Pajtikám, elnézést, még nem olvastam el!

Ha ezt a reggeli nyitó mondatot kissé elemezzük, szembetűnő, hogy

gyakorlatilag minden információ benne van, kivéve Henrik nevét. Ha kicsit több

időt szánt volna a dologra, biztos, hogy az is előjön. Csak arról van szó, hogy

a robbanás - mint harmadik ütem - sokkal előbb következik be, mint a kipufogás,

s a fáziseltolódás következtében még feldolgozatlan, sűrített információk

kerülnek a felszínre.

Ez az idők múlásával romlik.

A memória változatlanul kitűnő. De a sűrítés sem az igazi, a kipufogás pedig

néha még a szívást is megelőzi. Ebben a stádiumban két eset lehetséges.

a) Reggel egy szót sem szólni. Majd csak lesz valahogy.

b) Kerülni a túlzottan konkrét megnyilvánulásokat.

Ha a b) variáns elkerülhetetlen, a reggeli nyitó mondat így hangzik:

Jó reggelt kislányok, hogy vagyunk, hogy vagyunk? Szervusztok urak! Öreg fiú

- egy kis izét kellene felhozni a raktárból. Pajtikám, hogy vannak a kis

szőrösök? Tudtam, hogy valamit elfelejtettem! Vén csataló, még ma elolvasom azt

a hogyishívjákot!

Ezzel már meg is úsztuk a dolgot, nagyjából.

Nem kell újabb tíz esztendő és a galibákat már 'nemcsak' a szeleprendszer

aszinkron működése okozza. Ebben a stádiumban az ütemek sorrendje változik

meg.

Mint láttuk az előzőek során, az ütem sorrendje még aszinkron működés

esetében is 1-2-3-4 volt. Az idők folyamán azonban ez a sorrend alapjaiban

felborul, és általában

4-1-2-3

sorrend alakul ki. Vagyis a kipufogás megelőzi a szívást, sűrítést és

robbanást. Ez az a stádium, amikor nagyon kell ügyelni arra, hogy a tudóst ki

ne szakítsuk megszokott környezetéből, mert ezzel az ütemsorrenddel idegen

környezetben életképtelen.

A 4-1-2-3 ütemsorrend fellépésekor a reggeli bevonulás vázlatosan így alakul:

'Szervusztok.' Kollektív köszönés, esetleg egy-két paskolással. Ez nem

konkrét, nagyot nem lehet tévedni. Nevek kiejtése feltétlenül kerülendő!

'Na; mi újság?' Elkerüthetetlen betájoló kérdés. A válaszokból (de már a

hangsúlyozásból is) egyértetműen megtudhatjuk, hogy jó helyen vagyunk-e? Nem

kétséges, hogy meglepett válasz esetén valahol máshol (értekezlet, vita stb.!)

kellett volna lennünk.

'Na, hogy megy a munka?' A válasz nemcsak szakmai, de időhatározó jellegű is.

A válaszból ugyanis világosan kiderül, hogy a) hol tartanak a kísérletek és b)

ennek alapján az is, hogy most jöttünk vagy éppen menni készültünk (ezért a

kabát és a kalap)!

A 4-1-2-3 ütem időszakában napközben már nincs ekkora jelentősége az

ütemsorrend felborulásának, mert:

a) A naptárból mindig megtudható, hogy hol vagyunk.

b) A munkatársak fél mondatokat is megértenek.

c) Megfelelő világításnál nem kell neveket használni.

d) Ha nem megszokott környezetünkben vagyunk, hanem pl. értekezleten,

előadáson, kongresszuson stb., többnyire magunkfajta kartársak társaságát

keressük, s ezzel már eleve számos problémát elháríthatunk. Mert ők is.

Illtetve ők se.

A szeleprendszer hibalehetőségeinek legkésőbbi formája az ütemkimaradás.

Természetesen ebben a stádiumban sem változik a memóriaszint, hiszen az

egyenletes marad mindvégig. Az eddig felsorolt malőrtünetek mellett azonban

fellép egy további is. Nevezetesen ebben a stádiumban a tudós nagy ritkán írás

vagy beszéd közben kihagy 'szótakat' és a mondatot nem tudja 'bef...'

MAGÁNÉLET

"Magánélet magánélet...

Az micsoda, kérem szépen?"

(Dr. Ezésez Gézáné)

A Tudós életét úgy tölti ki a tudomány, mint folyó medrét a víz. Nincs életének

egyetlen órája, perce és pillanata, amit ne szőne át munkájának ezernyi

szövevénye. De hiba lenne ezt a szakbarbárság megnyilvánulásának tekinteni.

Mert való igaz a fenti állítás, de nem szó szerinti értelmezéssel. A tudós

alkot, dolgozik és pihen, de pihenését úgy választja, hogy az mindenben és

mindenkor egészséges összhangban legyen hivatásával. Rendszeresség

mindenekelőtt. Nem is igazi tudós az, aki ne tudná az elme és a testi erő véges

voltát. Ez a rendszerességének alapja.

A tudós élete látszólag egyhangúan egyenletes, pedig csak a maga szabta

keretek közé szorított mindmegannyi izgalom. Egy átlagos nap - kisebb eltérések

az egyedi alkattól függően lehetségesek - így alakul:

Munkálkodás a laboratóriumban: hét-kilenc óra. Ebbe persze belefér mindaz,

ami a kutatómunka elengedhetetlen és szükségszerű velejárója, a könyvtárban

való búvárkodás, a tudományos viták stb. Minthogy az egészséges szervezetnek

hatórás alvás tökéletes pihenést biztosit, az átlag nyolcórás munkát figyelembe

véve fennmarad a napnak tíz órája, amit igen jól, sokoldalúan tud felhasználni.

Ez a tíz óra jelenti a tudós életében létének hajtóanyagát. Mert mindenekelőtt

a kutatói elme nem egy mechanikus szerkezet, amely nyolc óra elteltével

egyszerűen kikapcsolható. Sőt, egyszerűen kikapcsolhatatlan. Szünet nélkül

forognak a kis kerekek, és céltudatosan kell a figyelmet más irányba terelni,

hogy mindenképpen legyen egy regenerációs szakasz. Erre is számtalan lehetőség

nyílik.

A munkahely elhagyását követő és nem alvásra szánt idő (vagyis a tíz óra)

helyes felhasználásának egykönnyen általánosítható sémája a következő:

Tevékenység megnevezése: Ráfordított idő:

Család üdvözlése 2 perc

Kutya üdvözlése 15 perc

Gyerekekkel való foglalkozás 8 perc

Beszélgetés feleséggel 2 perc

Beszélgetés a szülővel

(anyóssal) 1 perc

Kutyasétáltatás 120 perc

Szemüvegkeresés 32 perc

Szakmai szövegolvasás (I.) 60 perc

Kulturális élet

(mozi, színház stb.) 180 perc

Szakmai szöveg olvasás (II.) 60 perc

Szépirodalom olvasása 120 perc

összesen: 600 perc = 10 óra

Módszeres életmód mellett ez nemcsak a kutatómunkával való teljes összefonódást

biztosítja, de egyben olyan aktív pihenést is nyújt, mely egyrészt harmonikus

együttélést ad szeretteinkkel és termékeny talajt biztosít hivatásunk

gyakorlása számára. Ritka kivétel zökkentet ki ebből a rendszerességből. A

tudósi létben tulajdonképpen csak két olyan szituáció van, mely a megszokottól

eltérő életmódra kényszerit:

a) Nem megy a munka.

b) Jól megy a munka.

Ebben az esetben az életritmus így alakul:

'a) Nem megy a munka'

Tevékenység megnevezése: Ráfordított idő:

Család üdvözlése - -

Összeveszés a családdal 1 perc

Kutya üdvözlése 4 perc

Gyerekekkel való foglalkozás - -

Beszélgetés feleséggel - -

Beszélgetés a szülővel

(anyóssal) - -

Kutyasétáltatás 60 perc

Szemüvegkeresés 20 perc

Szakmai szövegolvasás (I.) 40 perc

Kulturális élet

(mozi, színház stb.) - -

Szakmai szöveg olvasás (II.) 60 perc

Szépirodalom olvasása - -

Hogyan tovább? 415 perc

összesen: 600 perc = 10 óra

'b) Jól megy a munka'

Tevékenység megnevezése: Ráfordított idő:

Család üdvözlése - -

Összeveszés a családdal 1 perc

Kutya üdvözlése 4 perc

Gyerekekkel való foglalkozás - -

Beszélgetés feleséggel - -

Beszélgetés a szülővel

(anyóssal) - -

Kutyasétáltatás 60 perc

Szemüvegkeresés 20 perc

Szakmai szövegolvasás (I.) 40 perc

Kulturális élet

(mozi, színház stb.) - -

Szakmai szöveg olvasás (II.) 60 perc

Szépirodalom olvasása - -

Hogyan tovább? 415 perc

összesen: 600 perc = 10 óra

Milyen boldog az az ember, aki ezek után hat órát tud aludni... Mert hogy a nap

24 órájából még annyi marad. Alvásra. Csaknem naponta.

AZ ÉLETMŰ ÉS KRITIKÁJA

"Akkor jó a kritika, ha fáj."

(F. B Straub)

"Jó, egy nyavalyát!"

(T. Dévényi)

Az Életmű elválaszthatatlan a kritikájától. Együtt fakad a magjából, együtt nő,

terebélyesedik. Lehetetlen lenne külön tárgyalni a 'Művet' és külön a

'Kritikáját', annyira összeforrottak, hogy végül is szinte egyetlen egységet

alkotnak. A tudományos kritikának egyik alapvető ismérve éppen a Művel való

legszorosabb kapcsolata. Ez az a pont, amelyben lényegében eltér egyéb alkotó

területek (zene, irodalom, színház stb.) kritikai munkáitól. A tudományos

munkát tudós alkotja. De bírálatát is. Nem valamiféle fellengzős kritizálgatás

öncéljáért, hanem egyes-egyedül az egyetemes tudomány fejlődése érdekében. A

Mű

végül is két ember együttes alkotásává válik, ahol már elmosódnak a határok az

alkotó és a bíráló között. Más alkotói területeken ez nem így van, hiszen a

zenét a zeneszerző szerzi, bírálatát pedig a zenekritikus írja meg, még

érdekeik sem azonosak. A tudományos kritika csak, és kizárólag csak a Művet

boncolja, szedi ízekre, hogy újra összerakva még értékesebb gyöngyszemet

nyújtson az Embernek. Szinte elhanyagolható a bírálat kialakításánál az, hogy a

kérdéses tudományos Művet:

kicsoda,

milyen beosztásban,

hol,

kinek az irányítása mellett,

milyen beosztottakkal,

mióta,

miről,

meddig

alkotta.

A tudós Műve úgy fejlődik, mint egy elvetett mag. Először kis csíra lesz

belőle (cikk), majd szárba szökken (kis doktori disszertáció), ezt követően

lassan oldalhajtásokat kezd hozni (kandidátusi értekezés), egyre inkább

terebélyesedik (nagy doktori disszertáció), végül dús, áthatolhatatlan lombot

hajt (akadémiai levelező tag). Mire pedig lassan a leveleit elhullatja,

akadémiai rendes tag lesz belőle.

Az Életműhöz 'egyetlen' tézis is elegendő. Megfelelő körülmények közé

helyezve (labor, Főnök, munkatársak, nyüzsgés stb.) úgy elkezd burjánozni, mint

egy daganatsejt. De azzal éles ellentétben, a legeslegritkább esetben

rosszindulatú. Még ennél is ritkább esetben hasznos. Igazolásul vizsgáljuk meg

Ezésez Géza Életművét, bírálataival egyetemben. Tudósunk most huszonnégy éves

és közlésre nyújtotta be első művét.

Cím: 'Penetron, a kan egér szagának legkisebb egysége.'

Terjedelem: 2 oldal, 1 ábra (a kan egér fényképe), 1 irodalmi hivatkozás:

Brehm: 'Állatok Világa', II. 365. I. rágcsálók.

Tézis: A Penetron a kan egér szagának legkisebb egysége. Már egy Penetron kihat

a macska magasabb agytevékenységére.

'A Mű bírálata:'

Megalapozatlan fantazmagória. A közölt ábra (egér fényképe) annyira

alulexponált, hogy az is lehet, hogy macska. Az irodalmi hivatkozás pontatlan.

A 365. oldal helyett 366. , oldal. Közlését átdolgozva sem javaslom. (Az építő

kritika tudósunknak szinte szárnyakat ad és fejlődése nagyságrendekkel gyorsul

fel. A bírálat aspektusából nézve pedig már körvonalazódik a parallelizmus:

rövid cikk, rövid bírálat.)

Tudósunk huszonnyolc éves. Kisdoktori értekezést nyújt be. Vagyis négy éve

dolgozik már valahol. Valahol. Valahol. Valahol...

Cím: 'A Penetron hatása a macska magasabb agytevékenységére.'

Terjedelem: 80 oldal, 2 ábra (a macska, illetve az egér fényképe), 3 tábla, 2

irodalmi hivatkozás, Brehm: 'Állatok Világa', II. 365. l. és 1 saját közl.

Tézisek: A Penetron a kan egér szagának legkisebb egysége. Már 1 Penetron kihat

a macska magasabb agytevékenységére. 0,1 Penetron hatására a macska arra

gondol, hogy a kan egér nem is olyan büdös.

'A Mű bírálata:'

A 80 oldal terjedelmű, 2 ábrával és 3 táblázattal kiegészített, szépen

megszerkesztett értekezés gondos kísérletező munkájára vall. A közismerten

nehéz körülmények között működő iskola újabb szép példája, hogy akarással és

intuícióval is lehet új gondolatot diadalra vinni. A nemes törekvéseket híven

tükröző munkát elfogadásra ajánlom.

Néhány, a lényeget nem érintő apró megjegyzés:

3. l. Az 1. ábrán macska helyett kutya van.

5. l. A második ábra annyira alulexponált, hogy nem látható, vajon egér vagy

macska van-e a képen.

7. l. majd végig a kéziraton, a hivatkozott saját cikk nem jelent meg sehol.

17. l. Hivatkozás téves, Brehm: 'Állatok Világa', II. 365. helyett 366. l.

75-80. l. Semmi sem támasztja alá experimentálisan azt a tézist, miszerint a

macska azt gondolja, hogy a kan egér nem is olyan büdös.

1-80. l. Nem világos, hogy mi is az a Penetron.

'Összefoglalva': A szépen kivitelezett, jól megszerkesztett intuitív munkát

elfogadásra javaslom.

(Ennek a bírálatnak alapján világosan láthatjuk a Mű és a bírálat terjedelme

egyenes arányban áll egymással, a tartalom viszont fordított viszonyban van.

Belépett az egyenletbe a T-konstans, ami a bírálat társadalmi hátterét adja

meg).

Tudósunk közben harmincöt éves lesz és kandidátusi értekezést nyújt be.

Címe: 'Penetrographia a macska magasabb agytevékenységének vizsgálatában.'

Terjedelem: 160 l., 5 ábra (macska elölről, macska hátulról, egér elölről, egér

hátulról, a Penetrograph prototípusa), 32 táblázat, 17 irodalmi hivatk. Brehm:

'Állatok Világa', II. 365., Kisdoktori értek., 15 eredeti közl.

Tézisek: A Penetrographia a világon első kvantitatív módszer a kan-egérszag

mérésére. Segítségével vizsgálható a Penetron (a kan-egérszag legkisebb

egysége) hatása a macska magasabb agytevékenységére. 0,1 Penetron hatására a

macska arra gondol, hogy a kan egér nem is olyan büdös.

'A Mű bírálata:'

A 160 oldal terjedelmű, 5 ábrával és 32 táblázattal ellátott értekezés

kivételesen érdekes kérdés nagyszerű feldolgozását tárja elénk. A

Penetrographia nemzetközileg elismert szakértője, aki egyben a Penetrograph

prototípusának is megalkotója, nagy kritikai érzékkel foglalja össze e

szövevényes terület eddigi irodalmát. A módszer kidolgozása és a prototípus

megalkotása kivételes technikai felkészültségre utal.

Új eredmények terén kiemelném a Penetronnak, mint a kan-egérszag legkisebb

egységének definiálását, illetve élettani hatását a macska agytevékenységére.

Kivételesen érdekes, hogy 0,1 Penetron jelentétében a macska arra gondol, hogy

a kan egér nem is olyan büdös. Mielőtt néhány lényegtelen apróságra kitérek,

hangsúlyozni szeretném, hogy a kiváló kutató nagyszerű értekezését a

legmelegebben elfogadásra ajánlom.

A lényeget nem érintő néhány kisebb észrevételem:

3. l. Az 1. ábrán macska helyett kutya van, nem elölről, hanem hátulról.

5. l. A 2. ábrán nem macska van, hanem kutya, nem hátulról, hanem elölről.

8. l. 3. ábra. A fénykép alulexponált, nem látható, hogy az egér elölről van-e.

12. l. 4. ábra hiányzik.

23. l. 5. ábra. A Penetrograph prototípusának fényképéről lemaradt a magyarázó

szöveg. Kérdem a jelölttől, hogy a W. C.-kagylónak mi a szerepe az ábrán, vagy

talán véletlenül került a képre?

25. l. Hivatkozás téves. Brehm: 'Állatok Világa', II. köt., 365. l. helyesen

366. l.!

26. l. majd, végig a kéziraton: semmi sem támasztja alá experimentálisan azt a

tézist, miszerint a macska azt gondolja, hogy a kan egér nem is olyan büdös!

27. l.-tól végig a szerző használja azt a kifejezést, hogy "Penetron". Nem

világos előttem, hogy mi is az a Penetron.

'Összegezve': Kivételesen érdekes téma nagyszerű feldolgozása. Új módszer

alkalmazása új területen, önálló, érdekes eredményekkel. Az értekezés

elfogadását a legmelegebben ajánlom.

(Vagyis vitathatatlan, hogy a bíráló ezt a Művet még elolvasta. Erre utalnak

a konkrét kifogások néhány részletkérdésben. De érezhető a fokozatosan

kialakuló formula érvényessége és már közel van a pályának az a pontja, ahol a

bíráló már nem olvas, csak bírál.)

Tudósunk negyvenhárom éves és benyújtja nagydoktori értekezését.

Címe: 'Penetrographia és az agy.'

'Terjedelem: I. kötet 175 l., II. kötet 163 l. 5 ábra, 67 táblázat, 38 irodalmi

hivatkozás. (Azt hiszem, az ábrák és hivatkozások ismertetése felesleges,

elégséges a kandidátusi értekezéshez visszalapozni.)

'Tézisek': A Penetrographia és Penetrometria új korszakot nyitott az

egérszagnak az agytevékenységre kifejtett hatása vizsgálatában. A kvantitatív

és félkvantitatív módszer lehetőséget nyújtott a Penetron hatásmechanizmusának

kutatására. A Penetron definíciója. Penetrometrikus adatok segítségével elsőnek

sikerült feltárni, hogy 0,1 Penetron jelenlétében a macska arra gondol, hogy a

kan egér nem is olyan büdös.

A Mű bírálata:

(A bírálat terjedelme 39 normál oldat. 38 oldalon felsorolás a terjedelemről,

ábrák, táblázatok száma, irodalmi hivatkozások stb.)

A maradék egy oldalon: "A nemzetközileg elismert nagy hírű iskola alapokat

teremtő munkáját: nem lehet a szokványos szavakkal jellemezni. Olyan

szövevényes útvesztő világos körvonalazásával állunk szemben, melyre a

molekuláris biológiában az elmúlt három évtizedben kevés hasonló példára

bukkanhatunk. A Penetron definíciója, a Penetrograph megalkotása, a

Penetrometria és Penetrographia bevezetése új fejezetet nyitott az

agytevékenység molekuláris regulációjának és biokémiai mechanizmusának

kutatásában. Várható, hogy ez az eredményhalmaz közvetlenül gyümölcsöztethető

lesz a medicina és a biológia csaknem minden olyan területén, mely közvetve

vagy közvetlenül kapcsolatban áll az agytevékenységgel.

Az iskolát teremtő, nagyszerű, több évtizedes munkát a legteljesebb mértékben

elfogadásra ajánlom.

Méltatlan lenne e nagy mű bírálatát néhány apró észrevétellel megnyújtani.

(Az 1. ábrán macska helyett kutya van stb.) A végeredmény a lényeg, és azt

megkaptuk."

Vagyis a bíráló már megrettent a feladatától és csak az első ábráig olvasta

el a Művet. Egyrészt túl nagynak találta, másrészt egy szót sem értett belőle.

Márpedig, ha valaki idáig eljut, abban kell hogy valami legyen. Levágni tehát

nem tanácsos, mert mi van akkor, ha az a Penetron vagy mi a csuda tényleg

valami fontos. Legjobb tehát a békesség. Végeredményben így alakul ki a MŰBÍ

formulája (mű és bírálata viszonyát kifejező matematikai összefüggés)

MŰ = T * bt + stf ->mt'/ bt' + mt

MŰ = mű értéke

T = szerző társadalmi helyzete (mindent beleértve!)

bt = bírálat terjedelme

bt' = bírálat mondanivalója

stf = bíráló saját tud. fokozata

mt = mű terjedelme

mt' = mű tartalma

AZ ELISMERÉS

"Kétszer ad, ki gyorsan ad.

Előre is köszönöm."

(T. Dévényi)

A Tudós azért kutat, mert ez az életeleme. Elismerést, prémiumot, kitüntetést,

díjat sosem vár. Ez távol áll tudósi alkatától. Csak azt reméli, hogy 'Munkája'

eredményét fogják elismerni. Ez pedig egész más dolog!

A gondolat megszületésével egyidejűleg jön létre a Mű, mármint a jövendő Mű

alkotója szerint várható értékelése is. Ez a befejezett Művel nem mindig

azonos. Fontos szempont, hogy a jövendő Mű értékelése a tudós részéről az

életkor függvénye.

Alapkategóriák:

Tudás életkora Jövendő Művet megillető

elismerés

(évek) (a tudós szerint)

22-25 Különleges Nobel-díj

26-28 Nobel-díj

29-32 Állami díj I. fokozat

33-35 Állami díj II. fokozat

36-40 Állami díj III. fokozat

41-45 SZOT-emlékplakett

46-50 Tiszta Udvar, Rendes Ház díszoklevél

51- Csak még egyszer valami az eszembe jusson...

Elképzelhetők természetesen átmeneti formák, illetve életkor-eltolódások. Az

aktív szellemi munka, ha egészséges fizikai erőnléttel párosul, fiatalít, s nem

egy idősebb tudóst ismerünk, aki a negyedik évtized után sem tűnik 26-28

évesnél idősebbnek, mármint a saját munkája megítélése szempontjából.

'A Tudós munkáját kétféle sérelem érheti:'

I. Nem ismerik el.

II. Elismerik.

Az első kategória nem szorul magyarázatra. A második talán némi bővebb

fejtegetést igényel, pedig milyen egyszerű is! Képzeljük el, hogy tudósunk

harmincéves, vagyis saját értékelése szerint (I. előbb felsorolt kategóriák!)

éppen az Állami díj I. fokozatánál tart. Munkája valóban sikeres és ezért

elnyeri a Potzauer-díj IV. fokozatát és az azzal járó 500,- Ft prémiumot.

Kétszeres mellőzés. 1. Nem az Állami díj - ebbe nagyon hamar beletörődik. De:

2. MIÉRT A IV. FOKOZAT???!!! - Semmivel sem volt jobb X. Y. munkája, aki

azért

a vacak fércért a II. fokozatot kapta a 600,- Ft prémiummal!!! Hát ez az igazi

sérelem.

Van, aki nem elégszik meg a mások által mért csapásokkal, de szinte maga

hívja ki a sorsot önmaga ellen. Ez az a szerencsétlen tudóstípus, aki különböző

pályázatokra nyújt be pályamunkákat, remélve, hogy ő viszi el a pályadíjat.

Ebből adódnak a legnagyobb malőrök. Kezdődik azzal, hogy a pályázati felhívás

pillanatától meg van győződve arról, hogy finom tapintattal az ő munkáját

honorálják. Ennek megfelelően híreszteli el még a benyújtás előtt, hogy be

fogja nyújtani. Aztán azt, hogy benyújtotta. Majd azt, hogy most már lassan

kiosztják a díjat. De többet erről nem fog szó esni, mert azt már soha, senki

nem híreszteli, hogy kiosztották. A pályadíjak első és egyetlen alaptörvénye

ugyanis:

'I. Törvény: Pályadíjat mindig más nyer el.'

Azt jegyezte fel a tudósok krónikája, hogy élt egyszer egy tudós, szorgosan

búvárkodott egy hosszú és fáradságos életen keresztül. Soha, senki észre nem

vette. Nem lehet azt mondani, hogy mellőzték, mert észre sem vették. Soha,

semmilyen elismerésben nem részesült. Nem kapott prémiumot, díjat, kitüntetést.

Élete alkonyán úgy érezte, hogy 'ÍGY' nem lehet befejezni. Számot vetett

szerény anyagi lehetőségeivel, majd egy pályadíjat alapított, az úgynevezett

Sauerkopf-díjat. I. fokozat 3000,- Ft, II. fokozat 2000,- Ft és III. fokozat

1000,- Ft.

A pályadíjak kiírásakor olyan feltételeket szabott, melyekről tudta, hogy

egyes-egyedül ő tudja azokat teljesíteni. Közzétette a pályázatot és még aznap

be is küldte magának saját munkáját. Biztos volt abban, hogy mint egyedüli

pályázó elnyerheti a Sauerkopf-díj I. fokozatát az azzal járó 3000,- Ft-tal. De

a Sors kegyetlen volt vele ezúttal is. A díjkiosztás délutánján örömmel közölte

felesége, hogy vett egy új frizsidert a megtakarított pénzükból! Nem maradt

csak 1000,- Ft. Nem volt mit tenni, meg kellett elégednie a Sauerkopf-díj III.

fokozatával. Nem is pályázott többet.

ARKHIMÉDÉSZ MÁSODIK TÖRVÉNYE

"A tenger vízzel van tele,

mégis szomjan lehet rajta veszni."

(Harakiri Fusinuku)

A Tudós életében elkerülhetetlenül eljön az a pillanat, amikor megszólal a

feleség: Élhetetlen vagy! A Potzaueréknek bezzeg már van ez...ük, az...uk.

Telitalálat. A Tudós ilyenkor egyetlen dolgot tehet, megsértődve elvonul és azt

a látszatot kelti, mintha jegyzeteibe merülne. Pedig ki tud ilyenkor másra

gondolni, mint az igaztalan vádaskodásra! Addig-addig emészti magát, míg rájön,

hogy tényleg élhetetlen. Bezzeg a Potzauer!

Ez a fordulópont. Látszólag minden a régi. Hazatértekor éppúgy, mint eddig,

hamar visszavonul magányába, felcsapja vaskos jegyzetfüzetét, forgatja a

lapokat, de az esze máshol jár. Hogy kellene elkezdeni?! Mert csak elkezdeni

kell, a többi megy már magától. Napokig emészti magát, természetesen

eredménytelenül.

A megoldást a véletlen hozza. A Janka néni unokaöccse újságíró-gyakornok és

be akar vágódni a főnökénél. Szinte könyörög, tessék szíves lenni nyilatkozni a

Penetronról, meg a Penetrographról! Hiszen olyan híres tudósnak tetszik lenni!

Janka néni is telefonált, hogy a Lali előmenetele szempontjából ezt igazán meg

lehetne tenni!

Tudósunk persze LÁTSZÓLAG vonakodik, de TUDJA, hogy most vagy soha!

Nyilatkozik. A nyilatkozat egyik délutáni napilapunkban jelenik meg. Így

valahogy:

Vastag cím: Pillantás a gondolatokba.

Még vastagabb: Agyátültetés vagy műagy?

Soványabb cím: Macskasztárok világa.

Sokemeletes épület a Központi Kutató Kombinát. Halkan nyílik a bejárati ajtó.

Kifelé. Alig nyikorog. Balra a portás. Most éppen nincs a helyén. Levetnénk a

kabátot, de nincs hova tenni. Kabátban megyünk tovább. Fel a hetedik emeletre.

A lift halkan suhan az emeletek között. Megáll. Kiszállunk. Halványkék folyosó.

Vakítóan fehér ajtók. Parányi névtáblák az ajtón. Ezésez Géza, az "ilyen meg

olyan" tudományok doktora. Benyitunk. A laboratórium üres. A műszerek

zümmögése

és egérszag tölti meg a kis laboratóriumot. A falon újabb ajtó. Fehér.

Benyitunk. Kis dolgozószoba. Hatalmas könyvespolc, tele könyvekkel és

tudományos folyóiratokkal. Egyszerű íróasztal, írógéppel. Rengeteg papír

mindenfelé. Meg egérszag. Átható. Hirtelen lépteket hallunk a hátunk mögött.

Finoman köhint valaki. Megfordulunk. Igen, ő áll ott előttünk, dr. Ezésez Géza.

Kezében egy hatalmas macska. A laboratórium vezetője. Nem a macska, Ő! Barna

szemű, őszes, szemüveges, huszonöt éve kutat.

- Életem átlagosan indult. Közepes diák voltam, nemigen szerettem tanulni.

Társaim sokat vertek, mert kövér voltam és gyenge. Visszahúzódva éltem,

legszívesebben olvastam. May Károlyt meg Verne Gyulát. Mindig utáltam a

macskákat. Könyvkereskedő akartam fenni.

A riporter:

- Miért lett kutató?

- Édesanyámtól örökölhettem a kutatás iránti vágyat. Már kisfiú koromban

észrevettem, hogy anyám rendszeresen kutat apám zsebeiben. A többi már jött

magától. A kíváncsiság hajtott. Az ismeretlen megismerése, természeti törvények

feltárása. Talán furcsának látszik, hogy egy életet leélünk anélkül, hogy

valamilyen gyakorlati cél lebegne szemünk előtt. De ott van minden

alapkutatásunk mögött a lehetőség, hogy felfedezésünket majd mások a beteg

ember gyógyításában felhasználhatják.

A riporter:

- Mi a kutatás sikerének az alapja?

- Munka, pénz és harmónia. Szívós, kitartó, fokozatos munka, de ehhez drága

külföldi műszerek kellenek. A munkatársak megértése, szorgalma pedig a zálog.

Fontos még a külföldi eredmények megismerése. A nyelvtudás és utazás. Sokat

kell utazni. Külföldre. Főleg nyugatra.

A riporter:

- Hogyan érte el kimagasló eredményét a macska agytevékenysége terén?

- Sokéves kemény munka gyümölcse volt a Penetron felfedezése. A Penetron a

kan-egérszag legkisebb egysége. Már egy Penetron kihat a macska magasabb

agytevékenységére. 0,1 Penetron hatására a macska arra gondol, hogy a kan egér

nem is olyan büdös.

A riporter:

- Fantasztikus! Ez a macska most mire gondol? Itt rettenetes egérszag van!

Dr. Ezésez Géza elmosolyodik. Szótlanul a Penetrographhoz lép és elhelyezi a

vizsgálókamrában a hatalmas macskát. Bekapcsolja a műszert. Felvillannak a

piros, zöld és kék lámpácskák. Halkan zümmögni kezd az impozáns készülék. A

szerény tudós feszülten figyeli a skálát. A mutató lassan elindul. Öt, tíz,

tizenöt, húsz. A mutató a piros mezőbe lép! Huszonöt. A mező már vörös.

Harminc. A gép remegni kezd. A mutató megállíthatatlanul kúszik tovább, majd

kilép a skálából. Kis füst, rövidzárlat.

A nagy Tudós sápadtan mondja:

- Túl nagy az egérszag. Szellőztetni kell!

A cikknek fergeteges hatása van. Ezen röhög a szakma három napig. Ezésez Géza

elbujdosik, mert már unja az állandó és szüntelen csipkelődést. Arról nem is

beszélve, hogy Janka néni is telefonált, hogy el akar jönni hálálkodni Lali

miatt. Már csak ez hiányzott. Igen. Már csak ez hiányzott. Mert a cikket

elolvasta Z. Z. neves tv-rendező is. éppen nincs munkája. Egész érdekes figura

lehet ez az Ezésez Géza azzal a vacakkal - gondolja magában. A macska fotogén

és a nézők szeretik az ilyesmit! Milyen jó kis műsort lehetne ebből

kanyarítani! Telefon, randevú, megbeszélés, megbízás. A megbízás lényege:

ismeretterjesztő film vázlata a macska agytevékenységéről.

Ezésez Gézáné istenként tekint férjére és lábujjhegyen jár a lakásban. Javult

a feketekávé minősége is. A konyhaasztalon - csak úgy ad hoc - kis üveg

cseresznyepálinka!

Dr. Ezésez Géza pedig lemerevedve ül megszokott vackában, és fogalma sincsen

arról, hogy mihez kezdjen. Még sose csinált ilyet. Viszont látott már tv-

műsort. Ha azt akarja, hogy a néző szórakozzon, akkor változzon át krimiíróvá.

Ez nem megy. Ha ír valamit a Penetronról, úgy ahogy azt TUDJA írni, akkor az

unalmas. Vergődik, kínlódik, szenved és időnként a Potzauerre gondol, aki

bezzeg meg tudná írni. Egyszer aztán suttyomban, anélkül, hogy gondolt volna

rá, szinte magától, csak úgy könnyedén, kicsusszan belőle a sztori. Így

valahogy:

(tv-filmnovella, tizenöt perc)

Macskamama szoptatja kicsinyeit. A kicsinyek gyorsan fejlődnek. Szépen

berendezett szobában rengeteg kismacska játszik. Kisgyerek lép a szobába, a

kismacskák körülugrálják. A kisgyerek kis madzagon kis papírlabdát emelget. A

sok kismacska ugrál és kapkod a kis labda után. A kisgyerek nevet. A szülők

bejönnek a szobába. Nézik, hogy a kisgyerek nevet. Kismacskák ugrálnak. Szülők

is nevetnek. Apa leguggol, hogy jobban lássa, hogy nevet a kisgyerek. Mama is

leguggol. Kismacskák ugrálnak. Kisgyerek nevet. Mama nevet. Papa nevet.

Hirtelen a mama nagyot sikít és székre ugrik. Eltorzult arccal mutogat.

Kisgyerek nevet. Papa nevet. Mama sikít. Kismacskák egy kupacban

gomolyognak.

Kisgyerek nevet. Papa nevet. Mama elájult. Kismacska szájában kisegér. Közeli

kép a kisegérről. Még látható a kismacska is. Macska egyre halványabb, végül

csak a kisegér látható. Kisegér is kezd halványulni. Kisegér áttűnik a

laboratórium képébe.

Narrátor szövege: A szag kettős természetéből következik, hogy szagszerű és

egyben korpuszkuláris is. A korpuszkuláris szerkezet legkisebb, már nem

osztható egysége a Penetron. A Penetron a kan-egérszag legkisebb egysége. Már

egy Penetron kihat a macska magasabb agytevékenységére. 0,1 Penetron hatására a

macska arra gondol, hogy a kan egér nem is olyan büdös.

Közben a kamera végigpásztázza a laboratóriumot. vízcsap. A csap csepeg. Kis

lámpácskák villognak. A műszer zümmög. Keskeny női kéz nyúl a képbe és levesz

egy üvegedényt. Folyadékot tölt. Mérlegre teszi. Kamera rámegy egy kismacskára.

A kismacska szembenéz a kamerával. A női kéz az edényt a kismacska elé teszi. A

kismacska borzolódik. Kéz benyúl és elveszi az edényt. Kismacska alszik. Kéz

újra be. Másik edény. Kismacska alszik. Kéz elviszi az edényt. A kismacska

alszik. Újra kéz, edénnyel. Kismacska alszik. Kéz elviszi a kismacskát.

Narrátor: Nem titok többé, hogy mi megy végbe a macska agyában, ha

penetronsugárzás hatásába kerül. Ami tegnap még utópia volt, ma már valóság és

holnap a gyógyító kéz szolgálatában áll. Vége.

Dr. Ezésez Géza szempontjából teljesen mindegy, hogy Z. Z., a neves rendező

az anyagot kissé átdolgozta. Nem tizenöt perc lett, hanem öt, nem maradt meg a

kedves nyitó képsor a családdal és kismacskákkal, a laboratóriumi rész is át

lett dolgozva, s a kisegér szempontjából mutatta be a kérdést.

A műsort egyébként is az ötévesek klubjának keretében mutatták be szerdán fél

négykor, így a kollégák sem piszkálhatták, hiszen senki sem látta. A

honoráriumot viszont felvette. És ez még csak a kezdet volt. Mert a műsort

megnézte Y. Y. a még nevesebb filmrendező, aki kilencvenperces játékfilmet

akart csinálni 'Macskák, egerek és emberek' címmel, melyhez dr. Ezésez Gézát

kérte fel szakértőnek. Jelentkezett az 'Állatvilágunk' szerkesztősége és

megbízást adott a Macskalexikon szerkesztésére. Jelentkezett a Közegészségtani

Kiadó és megbízást adott a 'Harc az egerek ellen' című kiadvány szerkesztésére.

Jelentkezett még ezenkívül .......... és a .............. is.

Dr. Ezésez Géza hajnala felvirradt. Áradtak a megbízatások, dolgozott is

látástól vakulásig, éjjel és nappal. Írt cikket és könyvet, tv-riportot és

ismeretterjesztő filmet. Szerkesztett műszert és vegyszert, fordított és

ferdített. Megírta a Hörcsögélettan ÁBC-jét. Aztán a Hörcsögélettan Felsőfokon

c. művét. Aztán a Hörcsögök és az ember c. tanulmánykötetét. A mozikban

sikerrel vetítették a Még Te is Lehetsz Biológus c. úttörőfilmet.

Csurrant is a sok munkáért, néha cseppent is. Felesége hamar hozzászokott az

új állapothoz, egyre kevesebbet járt lábujjhegyen. Romlott a fekete minősége

is. Szeszes ital véletlenül se volt már a konyhaasztalon.

A Penetron végül is megtette a magáét. Életmű lett, publicitást hozott, no

meg némi pénzt is. Ezt a komplex folyamatot összegezi Arkhimédész második

törvénye, mely szerint

'Minde újra átdolgozott Mű értéke annyit nő, mint az általa kipréselhető

tiszteletdíj súlya.'