N Y E L V K Ö N Y V

ELŐSZÓ

Ez a nyelvkönyv a román nyelvet tanulni szándékozók széles táborának készült. Célja, hogy segítséget nyújtson mindazoknak, akik egyénileg vagy szervezett csoportokban el akarják sajátítani a latinból származó újlatin nyelvcsalád keleti változatát, amely olyan nyelvekkel tart szoros rokonságot, mint az olasz, a francia vagy a spanyol.

A nyelvkönyv gyakorlati szempontokat vesz figyelembe, de nyelvtani anyagát tekintve nem törekszik teljességre. A nyelvtani magyarázatok megértéséhez azonban feltétlenül szükségesek a magyar nyelvtani ismeretek.

A nyelvkönyv egy hangtani bevezetőt, harmincöt leckét, nyelvtani összefoglaló táblázatokat, a feladatok megoldásának kulcsál, román­magyar szójegyzéket, nyelvtani tárgymutatót tartalmaz.

A hangtani bevezető a román nyelv hangjainak helyes kiejtését, a hangoknak írásban való - esetenként sajátos - rögzítési módját, valamint a szavak hangsúlyozását kívánja gyakoroltatni.

A leckék közül az első tizenöt olyan alapvető nyelvtani és nyelvi ismereteket tartalmaz, amelyek fontos építőelemei a román nyelvnek, és elsajátításuk a magyar nyelvet beszélőknek több-kevesebb nehézséget okoz (például: a főnevek és melléknevek neme, a többes szám jele. az egyeztetés nemben és számban, a többféle névelő, a személyes névmások hangsúlyos és hangsúlytalan alakjai, a négyféle igeragozás stb.). Mindezek alapos ismerete elengedhetetlen a román nyelv sajátosságainak megértéséhez és középfokon való elsajátításához.

A 16-35. leckékben egy házaspár mindennapi életét, tevékenységét kísérve figyelemmel ismerteti a nyelvkönyv a további nyelvi és nyelvtani tudnivalókat, ösztönözve a nyelv gyakorlati alkalmazását.

3

Az egyes leckék szövegét közmondások, rövid párbeszédek követik. Az előbbiek a román nyelv sajátos kifejezési módjára kívánnak példát szolgáltatni, az utóbbiak a beszélt nyelv fordulatait szemléltetik.

A 16. leckétől a közmondásokat tréfák váltják fel, tartalmukban kapcsolódva a leckék témájához.

A Gramatică - Nyelvtan cím alatt az egyes leckékben vagy azok témáját érintő párbeszédekben előforduló nyelvtani jelenségek magyarázata található. A nyelvtani ismereteket a magyar gondolkodási és kifejezési mód szempontjából igyekszik megközelíteni a nyelvkönyv, de minden esetben a román nyelvtan szerkezetének megfelelően.

A JŐ TUDNI! cím alatt nyelvhelyességi, helyesírási, a magyar nyelvtől eltérő vonzatokat stb. taglal a nyelvkönyv.

Minden lecke Exerciţii - Feladatok résszel zárul. A feladatokat, amelyek a már megszerzett és a leckékben előfordult új ismereteket hivatottak gyakoroltatni, következetesen és kihagyások nélkül kell elvégezni, tehát sem az egyszerűbbnek tűnőket "átugrani", sem a nehezebbeknek Játszókat megkerülni nem szabad. A feladatokban néhol előforduló ismeretlen szavak a szótár kezelését kívánják elősegíteni.

A feladatok megoldásának kulcsát csak egy-egy gyakorlat elvégzése után ajánlatos igénybe venni. Az esetlegesen elkövetett hibákat feltétlenül ki kell javítani.

A sikeres nyelvtanulás elsődleges feltétele a szavak, a kifejezések és a nyelvtani ismeretek megtanulása és állandó ismétlése. Egy-egy leckénél addig kell tehát időzni, amíg annak anyagát teljes ménekben el nem sajátította a nyelvet tanuló.

Mind a nyelvet oktató tanároknak, mind a nyelvet tanuló diákoknak és felnőtteknek a nyelvkönyvvel kapcsolatos esetleges észrevételeit és kiegészítő javaslatait szívesen fogadja

a szerző

Budapest. 1997. június

RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK

A - alanyeset mn melléknévB - birtokos eset msh mássalhangzóe - ejtsd névm - névmásélj elöljárószó nn nőnemesz - egyes szám K V névelőfii főnév p l példáulhat határozószó R részeshaiározó-esethn - hímnem sn semlegesnemi - ige sz személyisz indulatszó szn számnév-kh körülbelül szí i személytelen igekies kicsinyítő T tárgyesetk if - kifejezés tsz többes számksz - kötőszó V vagyM - megszólító eset vki valakimgh - magánhangzó vmi valami

Román szókapcsolatokban

c - ceva (valami)cn - cineva (valaki)

5

BEVEZETÉS

Hangok és betűk

A román betűkA román nyelv hangjainak jelölésére 28 betűt használunk:

a, 9) á, b, 0« d, e, f* g, h, i. i, j> k?1, m, n, o, p, r, s, §, t, J, u, v, x, z.

A betűk írása és ejtéseI. Úgy írjuk és úgy ejtjük, mint a magyarban:

b, d, f, g, h, i, k, 1, m, n, o, p, r, t, u. v, z.

Olvassuk:bon - bon, film - film, lift - lift, trón - trón. bronz - bronz, gong -

gong, mód - mód, goi - gól, üres, plin - tele, golf - golf ritm - ritmus, ion - torta, rom - rum, timp - idő, domn - úr. glob - földgömb, port - kikötő, drum - út. lup - farkas, romb - rombusz, roz - rózsaszínű, bún - jó . rupt - szakadt, unt - vaj, fin - Jinom, lung - hosszú, frig - hideg (fn), brun - barna, dop - dugó, pod - híd, dur - durva, fir - szál, plumb - ólom. blond - szőke, opt - nyolc, dór - vágy. nor - felhő, dóm dóm, dud- eperfa, nud - akt, nord - észak, nimb - nimbusz, pom - gyümölcsfa, fond- alap. tir - sportlövészet, vin - jövök, bor. hol - hall (fn).

A szavak hangsúlyaA magyartól eltérően, a románban a hangsúly kötetlen, állhat az

utolsó, az utolsó előtti, a hátulról számított harmadik, negyedik, sőt ötödik szótagon. Ezért a szavakat hangsúlyukkal együtt kell megtanulni.

A hangsúly elsajátításának megkönnyítésére két gyakorlati szabályt állíthatunk fel.

7

1. Véghangsúlyosak - általában - a mássalhangzóra végződő szavak: motor - motor, pilot - pilóta, monoton - egyhangú, umor - humor,

pozitív - pozitív, monolog - monológ, pofiim - tessék.2. A magánhangzóra végződő szavak hangsúlya legtöbbször az utolsó

előtti szó tagra esik:tigru - tigris, litru - liter, filtru - filter, dublu - dupla.

A továbbiakban a hangsúlyos szötagban levő magánhangzót vastagon szedett betű jelzi.

Olvassuk, ügyelve a hangsúlyra:import - import, profil - profil, borviz - borvíz, idol - bálvány,

mongol - mongol, ungur - magyar, domino - dominó, furgon - furgon, forint - forint, fórum - fórum, imobil - ingatlan, kilovolt - kilovolt.

II. Úgy írjuk mint a magyarban, de másként ejtjük:a, e, c, j, s, x

a - Ejtése megfelel a magyar rövid á hangnak.

Olvassuk:bal - bál, gaz - gáz, pahar - pohár, ogar - agár, volán - volán,

fotbal - futball, vagon - vagon, program - program, diplomát -diplomata, fotograf - fényképész, normál - normális, impozant - impozáns, fatal - fatális, arab - arab, maró - barna, alb - fehér, lat - széles, marna - köpeny, magazin - bolt. portar - portás, kapus, dolar - dollár, palat - palota, pantalon - pantalló, balon - futball-labda, léggömb.

e - Ejtése megfelel a magyar rövid, zárt é hangnak.

Olvassuk:metru - méter, telefon - telefon, bufet - büfé, reporter - riporter,

peron - peron, elefánt - elefánt, parlament - parlament, model - modell. magnetofon - magnetofon, egál - egyenlő, talentat - tehetséges, galben - sárga, maré - tenger, nagy, elegant - elegáns, modern - modern, verde - zöld, tirizer - férfifodrász, devreme - korán, vine - jön, bine - jól, departe- messze, perete - fa l (fn), puné - tesz, rak, vede - lát, mere - almák. negru - fekete, membru - tag. apartament - lakás.

8

C - Ejtése megfelel a magyar /c-nak.

Olvassuk:club - klub, bloc - többemeletes ház, parc - park, canon -

kartonpapír, acumulator - akkumulátor, microfon - mikrofon, elicopter - helikopter, muzicant - zenész, medic - orvos, director - igazgató, coleg - kolléga, calendar - naptár, concret - konkrét, corect - helyes, korrekt, tehnic - technikai, cald - meleg, plic - boríték, calm - nyugodt, acru - savanyú, curte - udvar, coregraf - koreográfus, doctor - orvos, acolo - ott, acum - most, carte - könyv, mic - kis, kicsi, calculator - kalkulátor.

j - Ejtése megfelel a magyar £S-nek.

Olvassuk:jár - parázs, garaj - garázs, etaj - emelet, adjunct - helyettes,

jongler - zsonglőr, bagaj - csomag, portbagaj - csomagtartó, joc - játék, curaj - bátorság, ruj - rúzs, dirijor - karmester, jaz - dzsessz, bej - drapp, oranj - narancssárga, pijama - pizsama.

S - Ejtése megfelel a magyar .íz-nek.

Olvassuk:stop - stop, stil - stílus, cocos - kókusz, cocs - koksz, minus -

mínusz, vals - keringő, start - start, turist - turista, sport - sport, tenis - tenisz, sportiv - sportoló, asistent - asszisztens, ministru - miniszter, dans -tánc, profesor - tanár, student - egyetemi hallgató, secretar - titkár,simplu - egyszerű, fals - hamis, progresiv - haladó, abstract - absztrakt, simpatic - rokonszenves, fantastic - fantasztikus, gustos - ízletes, jós - lent, sus - fent. simte - érez, sare - só, ugrik, sirop - szörp.

X - Ejtése megfelel a magyar ksz-nek, illetve #z-nek.

Olvassuk:- ksz-szel

lux - luxus, fix - pontos, box - ökölvívás, pix - golyóstoll, text -szöveg, boxer - ökölvívó, export - export, lexicon - lexikon, xilofon -xilofon, maximum - maximum, expres - expressz, excavator - exkavátor,

xerox - xerox, exclusiv - kizárólag, extrem - rendkívüli, expert - gyakorlott, extern - külső, expón - export, mixt - vegyes, a exclama - felkiáltani, a fixa - rögzíteni, exclus - kizárt;

- £z-velexamen - vizsga, exact - pontos, pontosan, exotic - egzotikus, de

exemplu - például, existent - létező, exaltat - egzaltált.

III. Másként írjuk, de úgy ejtjük mint a magyarban:*

§ - Ejtése megfelel a magyar .v-nek.

Olvassuk:şah - sakk, şal - női sál, şef - főnök, coş - kosár, ştrand - strand,

şofer - gépkocsivezető, vameş - vámos, poştaş - postás, muştar - mustár, doboş - dobostorta, aşa - így, úgy, şapte - hét (szn), duş - tus, griş - gríz, meşteşugar - iparos, roşu - piros, şacal - sakál, şase - hat (szn), şervet - szalvéta, peşte - hal, caşcaval - sajt, paşaport - útlevél, şade - ül, vorbeşte - beszél, creşte - nő (i), cocoş - kakas, priveşte - szemlél, néz.

t - Ejtése megfelel a magyar c-nek.

Olvassuk:ţel - cél, lanţ - lánc, filţ - filc. struţ - strucc, ţar - cár. şanţ - árok,

zaţ - zacc. oţel - acél, oţet - ecet. porţelan - porcelán, ofiţer - katonatiszt, poliţist - rendőr, ţambal - cimbalom, mistreţ - vaddisznó, cuţit - kés, preţ- vminek az ára, creţ - göndör, pestriţ - tarka, prostuţ - butácska, puţin - kevés, prinţ - herceg, ţigan - cigány, mulţumesc - köszönöm, ţine - tart.

IV. Másként írjuk és másként ejtjük mint a magyarban:ă, â = î

ă - Közel áll a magyar ö-höz, de kiejtése ajakkerekítés nélkül tönénik.

Olvassuk:ramă - ráma, formă - forma, oră - óra (időegység), lacăt - lakat,

lăcătuş - lakatos, lampă - lámpa, mamă - anya. tată - apa, tablă - tábla,

10

cretă - kréta, cultură - kultúra, diplomă - diploma, iadă - láda. talpă -talp. muncă - munka, şapcă - sapka, poştă - p^sia maşină - gép,gépkocsi, autó. banană - banán, portocali - marama, sa lad - saláta.

, Şuncă - sonka, matematică - matematb-.o. muzici - zrm . operetă perett. benzină - benzin, fabrică - gyár, o rc ri -'u^ă - bazăalap, vizită - látogatás, pernă - párma. JÉná - k m . r t r p i V - fe le t invită - meghív, gramatică - nyelvtan, sahaă - kăszâm. intri - belép, spală- mos. cumpără - vusorol. - da. - ojeie*:. c a x ti - kazetta,casă - ház. cameră - szoba. stradă - mea. m asá - terasz, plasă - háló, bancă - bank. pad mărci * marto.

â = î - Közel áll a magyar â-hfiz. de jyafckgrrt áés wBkü ejtjük

E két bérű u|r. irazi . h ir.| * jeK-iL Az a c>^i rcbán> családnévben és a román szóban, vabnaot aamák n k u r t i i h a n fordul elő:

román - romom : * -manui r máncá - romon nő stb.

Olvassuk:vint - szél. ' 7x3 ' s: r r bitá - bot. lină - gyapjú, dimb

- domb, pâgîn - r\ zor.t impárat csaszor. birlog - barlang, gind - gondolat, tînăr - fiatal. r>kziu - árts srincă - szikla, sírb - szerb, cintar - mérleg, trîmbiţă - :r< >m^:io imát* - ionul, mănîncă - eszik, brînză - brindza, cîntă - énekel cnxireţ - 'nóíe^. cind - mikor, sínt - vagyok, gîscă- lúd, cuvínt - szó. blind • szelíd ingimfat - kevély, íngíndurat - gondterhelt, ţinţar - szunwţ. őri: - csúnya, míncare - étel, învăţător - tanító, mină - kéz. in sfîrşit - vezre, végül, in curínd - hamarosan. sîmbătă - szombai. zimbe^te - mosolyog, ride - nevet, stind - állva. flămînd - éhes. strimb - görbe, timplar - asztalos, sfint - szent.

Manapság visszaiírc>; Tendencia mutatkozik az a=t régebbi írásmódjához, mely szerint

- ü-t írunk rr.-.noşr. szí>ban de cánd - mióta, stăpân - gazda, frână- fék, vânător - vadász, pământ - föld, carnat - kolbász stb.

- Î-1 csak szó ele:ér. és végén: ínalt - magas, încrezut - beképzelt, a urî - gyűlölni, a hotărî - határozni, a coborî - leszállni stb.

- valamint összetett szkokban . amikor az összetétel második tagja í-vel kezdődik: reintors re + intors) - visszatért (mn), neînfrânt (ne + înfrânt) - legyőzhetetlen stb.

11

A román nyelv magánhangzói:a, a, e, i, í, o, u.

A teljeshangzók (Vocalele plenisone)A szavakat szótagokra lehet bontani. Egy vagy több mássalhangzóval

együtt bármelyik magánhangzó alkothat szótagot. Ilyenkor a magánhangzók teljeshangzók:

ma-caz - vasúti váltó, băr-bat - férfi, pe-re-te - fal. mi-ner - bányász, gín-dac - bogár, ho-tel - hotel, mun-te - hegy.

Az ă kivételével valamennyi magánhangzó önállóan is alkothatszótagot:

a-şa - így, e-lev - tanuló (fn), i-nel - gyűrű, í-not - úszás, o-val - ovális, u-măr - váll.

A felhangzók és a kettőshangzók (Semivocalele şi diftongii)Vannak olyan szótagok, amelyekben egymás mellett két magánhangzó

van. Ezek közül csak az egyik teljeshangzó, a másik félhangzó. Ezek a kettőshangzók.

A magánhangzók közül felhangzóként az o csak az a-val: oa, az e csak az ű-val és az o-val alkothat kettőshangzót: ea, eo.

Félhangzóként az i (melynek ejtése j ) és az u bármely másik magánhangzóval alkothat diftongust.

A továbbiakban a kettőshangzókban levő félhangzót dőlt betű jelzi. Ha a kenőshangzó hangsúlyos szótagban van, úgy az vastagon szedett.

A román nyelv kettőshangzói:1 . oa, ea, eo

Olvassuk:şcoală - iskola, coroană - korona, bomboană - bonbon, doamnă -

hölgy, profesoară - tanárnő, vînzătoare - eladónő, frumoasă - szép (nn), soare - nap (égitest), valoare - érték, noapte - éjszaka, culoare - szín, floare - virág, proaspăt - friss, aproape - közel, stea - csillag, deal - hegy, fereastrfi - ablak, seară - est, dimineaţă - reggel, cafea - kávé, canapea -

A magánhangzók (Vocalele)

12

kanapé, pleosc! - puff!, pleoştii - összelapimzi. dansează - láncol,dumneata - maga. bea - iszik, directoare - iz-jzsaiönő. doarme - alszik. telefonează - telefonál, rea - rossz inni. analizează - elemez, lucrează - dolgozik, dumneavoastră - ön. vrei - akar. perdea - meg r.

2 . ai, ăi, ei. ii. ii, oi. ui

Olvassuk;mai - május, még. haini - kabm. M eii - legények, dulii -

juhászkutyák, ponei - p r.. ulei oii:. \v m - r ciabda cutii - dobozok.roi - méhraj, copii - gyerekek, cmae - A m a ptfae - kenyér. Indi - efrtf, pisoi - kandúr. \ pui - <ahe cai iz ; secua - székdy. verzui -zöldes, miine - holnap, dat - fc f f . n - károm, máéi - zöldpaprika. usturoi -fokhagyma uâe- • nezJc Jl’ í j t - v i u < v:

3. ia. ie. io. iu

Olvassuk:za - vesz. MÉaÉroi ofer - >aefc p a ^ - / i a r . i n d - /ei. iarbă - fű .

iad - pokol. iepure - nyél f ty . fier - a s . âefiba - o!ck>. «ne - csipás. iod - jód. fiord - n--*rd tucoík - ixei. « c r i - rnire - rüze. salariu- fizetés, fierbinte - forró, mámé - mez, ncá - ó k . járni - zsűri, iar -pedig, fierbe - / ' rie.< - r á r ^ c i - iubeşte - szerer.

4. au. ău, eu. iu. iu. aa

Olvassuk:augu>: - - .r.e-T. zău - /?/z' i-tfe/z, turneu -

turné, cadou - ajándék, n a rea - ■arzwa. au - ro/űs, dulău - juhászkutya, mereu - állandóan, biroa - árv<i ir *da pardesiu - tavaszikabát, ríu -folyó, piríu - paioL griu - bűz* rău ■ rossz, greu - nehéz, metrou -metró, sacou - zum?, tabkw - fumuria - füstszínű, tîrziu - későn,nou - ú/, friu - kötőfék dau - adok. >ijlu - állok, ştiu - tudom.

A hármashangzók (Triftongii)Egy szótagban elfordulhat három magánhangzó egymás mellett.

Közülük azonban csak egy a ieijeshangzó, a másik kettő fél hangzó. Ezek a hármashangzók.

13

A továbbiakban a hármashangzókban levő felhangzókat dőlt betűk jelzik. Ha a hármashangzó hangsúlyos szótagban van, úgy az vastagon szedett.

A román nyelv hánnashangzói:eau, eoa, ia«, tét, toa, oai

Olvassuk:íáu - veszek, vásárolok, beaw - iszom, dormea« - aludtak, pleoapă

- szemhéj, leoarcă - csuromvizes, m/e/ - báránykák, p/e/ - Mrőfc, lăcrim/oară - gyöngyvirág, ursoaică - nőstény medve, vreaw - akarom.

A hiátus (Hiatul)Egy szóban gyakran kerül egymás mellé két teljeshangzó, amelyek két

külön szótagba tartoznak. Köztük hangűr - ún. hiátus - van:ne-on - neon.

Ennek megtartására ügyelni kell.

Olvassuk:radio - rádió, studio - stúdió, stadion - stadion, olimpiadă -

olimpia, familie - család, autobuz - autóbusz, bibliotecă - könyvtár, könyvespolc, camion - kamion, linie - vonal, copie - másolat, aer - levegő, poliţie - rendőrség, situaţie - helyzet, naiv - naív, egoist - önző, individual - egyéni, laic - laikus, iniţiază - kezdeményez, alee - sétány, hírtie - papír, scrie - ír, scriitor - író (fn), lecţie - lecke, aeroport - repülőtér, croitoreasă - varrónő, intírzie - késik, zmeură - málna, poet - költő, poezie - vers, pian - zongora, locuinţă - lakás, ziar - napilap.

Hiátust alkothat még- egy magánhangzó és egy diftongus: vo-taj - utazás,- két diftongus: ploa-/e - eső.- egy magánhangzó és egy triftongus: ma-/ow - atlétatrikó.

Olvassuk:maial - majális, lămî/e - citrom, ba/e - fürdőszoba, fém e/e - nő

(fn), lo/al - lojális, creează - alkot, oa/e - juh, (onic - lap, leoa/că - nőstény oroszlán, cu/er - ruhafogas, dumneae/ - ő (nn), /aurt - joghurt, plo«a - esik az eső, vioară - hegedű, cre/on - ceruza, dowá - kettő (nn).

14

Amit az i magánhangzóról még tudni kellTeljeshangzó

- szóvégi helyzetben, olyan mfr ţ í few grtV.sopon után. melynekutolsó tagja / vagy r. simpli - egyszerűek. membri - taţi*..

- ezeknek a szavaknak a végen: 21 - nap (napszakt. <: - c;; :s. de>i- bár (ksz), mersi - köszönöm;

- az igék főnévi igenévi alakjában ± dormi - aludni; de lágyító, és nem alkot szótagot

- szóvégi helyzetben, mássalhangzó ulüi r'umr: - lepkék. Ilyenkor gyenge y'-nek ejtjük.

A szóvégi két i-1, ha normál betűk jelzik, egyetlen telieshangzónak kell ejteni: directorii - az igazgató*, şcolii - :skolanak a...

A helyes kiejtést elősegítendő, a továbbiakban a sz.'végi lágyító i-1 - a félhangzóhoz hasonlóan - mindig dől: betű jelzi.

Olvassuk:negri - feketék, arbkri - bírók, codri - erdők, umbli - jársz, umpli

- megtöltöd, a veni - jönni, a prími - kapni, pepenii - a sárgadinnyék, flór/ - virágok, elevii - a tanulok, şcolz - iskolák, albz - fehérek, buni - jók, mar/ - nagyok, străzi - utcák. rrumoşz - szépek, azi - ma, zen - tegnap, ţărz - országok. bărbaţi - férfiak, oamenii - az emberek, albaştri - kékek, înalţ/ - magasak, miniştrii • ti miniszterek, studenţii - az egyetemi hallgatók, erezz - hiszed, vezi - latod, dorm/ - alszol, plicurz - borítékok, prietenii - a barátok, cunoscuţi: - az ismerősök.

Amit az e magánhangzóról még tudni kellA szókezdő e előtt egy ejtünk, de csak a következő szavakban:

cu - én. el - o (hm. e; - ők (hm. ele - ők (nn), eşti - vagy (i), este, e - van, eram - voltam, érai - Ital. éra - volt, eram - voltunk, eraţz - voltatok, érau - wltak.

A e z - ő (nn) névmásban magat a szókezdő e-i ejtjük 7-nek.

A mássalhangzók (Consoanele)

A román nyelv mássalhangzói:b, c, d, f» h, j , k, 1, m, n, p, r, s? ş, t, ţ, x, z.

15

Az x kivételével - amely löbb hangot jelöl (ksz, illetve gz) - a mássalhangzók önmagukban egy-egy hangot jelölnek.

Amit a c és g mássalhangzóról még tudni kellA e mássalhangzó ejtése e és / előtt cs:

- cere - kér, ceas - óra, zece - tíz;- cine - kicsoda, c/upercă - gomba, cinci - öt.

Olvassuk:concen - koncert, celofan - celofán, ceapă - hagyma, voce - hang,

centimetru - centiméter, briceag - zsebkés, parcelă - parcella, ceangău - csángó, dulce - édes, rece - hideg, vecin - szomszéd, opinci - bocskor (tsz), ciment - cement. bicicletă - kerékpár, cizmă - csizma, c/orap - harisnya, ciclu - ciklus, precis - pontos, zice - mond, ceai - tea. cinema - mozi, c/ocolată - csokoládé, citeşte - olvas, face - csinál, aici - itt, ide, íncet - lassan, dec/ - tehát, domicil/u - lakhely, ce - micsoda, centru - központ. încearcă - megpróbál, ceferist - román vasutas. domicil/u lakhely, ceaşcă - csésze, civil - civil, ocean - óceán, cinstit - becsületes, mucegăit - penészes, cimpanzeu - csimpánz, citibil - olvasható, nic/ - sem, cetăţean - polgár, c/orbă - savanykás, zöldséges hús gombóc-leves, circ - cirkusz, scurt circuit - rövidzárlat. mec/ - futballmérkőzés.

A eh mássalhangzók együttesen az e és / előtt egyetlen hangot jelölnek. Ejtésük k, de a szó végén a -chi lágy (kj):

- chenar - keret, cheamă - hív, pereche - pár;- chin - kín. ch/ar - éppen, unch/ - nagybácsi.

Olvassuk;che/e - kulcs, chel - kopasz, chetlr - kefir, chintal - mázsa, banchet

- bankett, rachetă - teniszütő, rakéta, chirurg - sebész, och/ - szem, manechin - manöken, echipă - csoport, cheltu/eşte - költekezik, tichet - tiken. moschee - mecset, inchide - becsuk, chinez - kínai, chiftea - fasírt, chezaş - kezes, jocheu - zsoké, buchet ^csokor, ch/uvetă - mosdókagyló, deschide - kinyit. jachetă - kiskabát. rochie - női ruha, ridiche - retek.

A g mássalhangzó ejtése e és / előtt dzs:- gém - dzsem, geam - ablak, ninge - havazik;- gimnastică - torna, mag/un - szilvalekvár, creng/ - faágak.

16

Olvassuk:geantă - táska, inteligent - intelligens, degeaba - hiába, german -

német, minge - labda, curge - folyik, pagină - könyvoldal. regizor - rendező, girafă - zsiráf, argint - ezüst, inginer - mérnök, regii - a királyok, logic - logikus, geamantan - bőrönd, merge - megy, geolog - geológus, ginere - \ő. rege - király, regină - királynő, királyné, in general - általában. margine - vmnek a széle, magic • mágikus, fraged - zsenge, lege - törvény. gemen/ - ikrek (hn), plínge - sír (i) gimnast - tornász, gigant - gigantikus, geografie - földrajz, geometrie - geometria, gmvaiergia - ékszerész, ruginit - rozsdás, gingaş - kényes, a fugi - szaladni.

A gh mássalhangzók együttesen e és i előtt egyetlen hangot jelölnek. Ejtésük g. de a szó vegén a -ghi iagy (gj):

- ghepard - gepárd, gheară - karom, stă de veghe - virrasztó- ghid - idegenvevető. ghiozdan - iskolatáska, ghiocel - hóvirág,

triunghz - háromszög

Olvassuk:ghem - gombolyag, gheţar - gleccser, ghiveci - \irágcserép,

ghirlandă - virágfüzér, ghips - gipsz íhici'^arc - :alah)< kérdés, ghilimele- idézőjel (tsz), ghişeu - ; >lótablók r. a /* stár. . ghindă - makk. ghimpe- tövis, îngheaţă - megfagy, tqghea m h gheaţâ - jég. verighetă - jegygyűrű, baghetă - karmesierpăics. inghcţati • fagylalt, ghinion - pech. înghesuială - zsúfoltság, a înghiţi - len-, cin: neghiob - ostoba, sughiţe - csuklik, lighean - mosdótál. grwdan - *ngysor.

A román ábécé kis- és nagybetűi. zárójeB>en a betűk nevével:

a A (a) ă A ( i) fs â Â © b B (be) c C (ce) d D (de)eh -H.

e E (e) f F (fe) g G (ghe h H ha) «>(51 î î (Î)

j J (je) K (ka) I L (le) m M < me) n N (ne) o O (o)0 1 Ao hu *v\£ «'Ni/' 0‘

P P (pe) r R (re) s S (se) § Ş (şe) t T (te) î T (le)r t i> e í i e t* ce.

u U (u) V V (ve) x X (ics) z Z (ze)

Más betűkIdegen szavak írásában előfordulnak még:

q Q (chiu - kú) - Quintilian w W (dublu ve - dupla vé) - wolfram y Y (igrec - ipszilon) - yoga

Hogyan írjuk?ÁT-val írjuk az ilyen szavakat, mint:

karate, kazah, mikado, viking, kilometru. kilogram, kibbutz, rock. koala, Helsinki, Kabul stb.

W'-vel írjuk az ilyen szavakat, mint: swing, kiwi, kilowatt stb.

Y-nal írjuk az ilyen szavakat, mint: hobby, yard, yen, yucca stb.

Hogyan ejtjük?Néhány, idegen nyelvből átvett szót eredeti formájában vagy ahhoz

hasonlóan írja a román, és az eredeti kiejtés szerint - vagy megközelítően úgy - ejti:

loess (lös) design (dizain) beat (bit) jeep (gip) fairplay (ferplei) rugbi (rögbi) rummy (romi) dizeuză (dizoză)

show (§0«) play-back (plei-bec) ketchup (checi-2p) cow-boy (caw-boi) mistress (misis) camping (chemping) happy-end (hepi-end) week-end (wichend)

mignon (mi-nion) software (soft-«er) joker (giokar) judo (giudo) bleumarin (blömarin) blue-gens (blu-gins) lady (ledi)stewardesă (stiu-ardesă)

Amit a hangsúlyról még tudni kellVannak szavak, amelyeknek két különböző szótagjára eshet a

hangsúly. Ilyenkor a hangsúlynak értelemváltoztató szerepe van. Például:domino - játék colonie - kölnivíz comedie - komédia mister - úr director - igazgató

domino - ruhadarab colonie - gyarmat comedie - vígjáték mister - titok director - vezérlő

tipic - tipikus mobilă - bútor modele - a divatok

tipic - szokás, norma mobilă - ingatag (nn) modele - modellek

paralele - a pénz (tsz) paralele - párhuzamos egyenesek

A szavak elválasztásának néhány főbb szabálya1. A hiátusban levő magánhangzók külön szótagot képeznek:

al-co-ol - alkohol, mos-che-c - mecset, fa-mi-li-e - család, cre-ea-zá - alkot, gí-oa-ce - tojáshéj, du-tos - gyengéd, ploa-ze - eső, le-oai-cá - nőstény oroszlán. ítm-ie - iap, zo-o-teh-ni-ci-an - állattenyésztő stb.

2. Két magánhangzó közön levő mássalhangzó átmegy a következő szótaghoz:

ma-sá - asztal. ca-sá - ház. ie-ge - törvény, soa-re - nap (égitest), plea-vá - pelyva. ~.oa Ír - puha ru-te - csípős, spa-lá - mos stb.

3. Két magánhangz. I z :: :ev ' aci mássalhangzó - az esetektöbbségében - elválik:

ac-tiv - akiív. mim-te - he^y. lap-tc - tej. prin-de - megfog stb.

Ha azonban a két má&saifcaagzó fafaji az eisö b. c. d. f g. h. p. tvagy v, a második pedig / vagy r . oíadkét átmegy akövetkező szótaghoz:

du-blu - dupla, ra-ciá - / jL ;íb. . o- í ’-í - í - j " a-gro-nom - agronómus, pa-tm - négy, ti-tlu rfrr, - réz. c -vrig - pere:, sti-clá - üveg, a-cro-bat - akrobata. bi-r -cra: - búr úraia s:b.

4. Két magánhangzó k z :: ievó 1 1 : rr. —- —..-..ir-gr i közül az elsőmarad az előző szó tagban, a máscKiii és harmadik átmegy a következőbe:

cin-ste - tisztesség, fil-tru - fiher. vir-stá - életkor, as-pru - érdes. pás-trea-zá - megőriz, con-gre^ - kongresszus stb.

Az Ipt. mpt, mpí, ne$, ne: na. ndv. rct. rtf. stm mássalhangzó csoportok esetében az első és r r ^ >dik mássalhangzó az előző szótagban marad, és csak a harmadik megy át a következőbe:

sculp-tor - szobrász. punc-taj - pontszám (sportban), sand-vi§ - szendvics, jert-fá - áldozat, ast-má - asztma stb.

19

6. Az összetett szavakat az összetétel szerint választjuk el:pre-scolar - iskoláskor előtti, ast-fel - így, trans-lator - fordító (fn),

port-bagaj - csomagtartó, de-spre - -ról, -ről stb.

7. Nem választhatók külön szótagokba a eh és gh:re-chin - cápa, su-ghit - csuklóm, pa-chet - csomag, ve-ri-ghe-tá -

jegygyűrű, ma-che-tá - makett, dis-che-tá - flopi stb.

8. Nem választhatók szét - a sor végén -- a mozaikszavak:

UNESCO, SIDA (AIDS), NASA stb.

- a családnevek a keresztnevektől:I. L. Carag/ale, Şt. O. /osif, B. Şt. Delavrancea stb.

- a szokásos rövidítések:a. c. (anul curent - folyó év), ş. a. m. d. (şi aşa ma/ departe -

és így tovább), 10 km (zece kilometri - 10 kilométer), 5 ha (cinc/hectare - 5 hektár), 20 1 (dowăzec/ de litri - 20 liter) stb.

- a sorszámnevek:al 5-lea (al cincilea - az 5.), a Il-a (a úouz - a II.) stb.

- a kötőjellel írott összetett szavak:bun-gust - jó ízlés, prim-ministru - miniszterelnök, now-născut

- újszülött, floarea-soarelu/ - napraforgó stb.

- a kötőjellel összevont szavak:m-am dús - elmentem, ţi-am spus - megmondtam (neked), nu-/

văd - nem látom őket (hn), într-o vreme - egy időben, valamikor stb.

5. Két magánhangzó között levő négy mássalhangzó közül az első marad az előző szótagban, a többi átmegy a következőbe:

mon-stru - szörny, con-struc-tor - építész stb.

LECŢIA IUNU, UNA

l e c ţ i a în t îi

iCine? - Ki? Kicsoda?

Cine este el?Ci pe c d insul?Cine-i dumnealui'.’

Cine eşti tu?Eu sînt Silvia Bogdan.Cine eşti tu?Eu sînt Pavel Rusu.

Tu eşti Ion?Da, eu sînt.Nu, eu nu sînt Ion. eu sin: Dan. D-ta eşti Marin Puşcaş?Nu. eu sînt Marin Drăgan

Dînsul e Aurel?Da. Dînsul e Aurel.El e Teodor?Nu. El nu-i Teodor, ei e l<*if Dumnealui e Toma?Nu, d-Iui e Carol.Dar dînsul cine e? ■

Vocabular - Szojegyzek

gate - van__

Cine-i ea?Cine este dînsa?Cine e dumneaei?

Cine eşti dumneata?Eu sînt Mihai Abrudan. Cine eşti dumneata?Eu sint Carmen Crişan.

Tu eşti Olga?Da. eu sint ^u. eu sint Mana. D .m ncau eşti Otilia Pop? Nu. eu sint Elena Pop.

Dinsa e Maria?Nu. Eş e Sanda.Dumneaei e Stela?Da. D-ei e Stela.Dinsa e Florica?Nu, nu e Florica, e Magda. Dar dînsa cine e?

el fin - ő

21

e - van dînsul hn - ő -i - vandumnealui - hn - őea nn - ő dînsa nn - ő dumneaei nn - ő eşti - vagy i tu - te cu - én sínt - vagyok Silvia - Szilvia Pavel - Páldumneata hn. nn - ma eu. ker*edMi ha/ - MihályCarmen - CarmenIon - Jánosda - igennu - nemDan - férfinév

G r a m a t i c i - N j e l v t a n

d-ta (dumneata) Marin - férfinév Olga - Olga Mana - Márta Otília - Otília Elena - Ilona Aurel - Aurél Teodor - Tivadar nu-i (nu e)/osif - József Torna - Tamás d-lui (dumnealui) Carol - Károly dar - hát, és Maria - Mária Sanda - női név Stela - Stella ú-ti i dumneaei > Florica - Flónka Nfasda - Magda

A személyes névmás (Pronumele personal)A szemé. >c; alak íi az egyes számban:

1. sz eu - en2. sz :a • t< dumneata hn. nn - maga3 sz el. uínsui. damneaiui hn - ő

ea. dumneaei nn - őA eu. ei sz. *ezxJ5 e karzja előtt egy j- t ejtünk, a ea névmásban pedig

magát a szókezd' í-í e^rjük -nek.

Az udvaruusae: < Pronumele de politeţe)A durmema. Aenneatui. dumneaei a románban ún. udvariassági

névmások. ame >ck ír í^ a n * idíthetök: d-ta, d-lui, d-ei.A magyar VI éhéröen

személyben használjukDumneata e$u Mihax1 - Maga Mihály ?

* dumneata után az igét egyes szám 2 .

A cine kérdő névmásJelentése: Ki? Kicsoda? Segítségével a személyek nevére kérdezünk.

Cine eşt/ tu? - Ki vagy te?Eu sint Maria. - Én Mária vagyok.

Az a fi - lenni (létezni) ige ragozása egyes számban a kijelentő mód jelen időben:

1. sz sínt - vagyok2. sz eşt/ - vagy3. sz este, e, -i - van

Az 1. személyben használatos még a sunt alak.A eşti, este, e szavak elején egy j -1 ejtünk.A eşti alakban a szóvégi -/ nem teljeshangzó, tehát nem szó tag képző,

csupán meglágyítja az előtte levő mássalhangzót.A 3. személyű e alakot néhány - magánhangzóra végződő - szóhoz -i

félhangzóként kötőjellel kapcsolhatjuk:Cine-/ dínsa? - Ki ő?Dinsa-/ Olga. - Ő Olga.£a nu-z Magda. - Ő nem Magda.

A este (e. -i) alakot akkor is kitesszük a mondatban, ha a magyarban ez hiányzik:

El este Ion. - Ő János.

A nu tagadószóJelentése: nem. Egyaránt tagadunk vele

- egész mondatot:Tu eşt/ Olga? - Te vagy Olga?Nu. - Nem.

- mondatrészt:Eu nu sínt Olga. - Én nem vagyok Olga.Nu tu sínt Olga. - Nem én vagyok Olga.

A szórendMind az állító, mind a kérdő mondat szórendje: alany + állítmány.

Eu sint Ion. - Én János vagyok. Én vagyok János.Tu eşiî Carmen? - Te vagy Carmen? Te Carmen vagy?

A romanban a szórend változatlan marad, ha egy mondatrészt a hangsúllyal kiemelünk.

24

JÓ TUDNI!A románban a keresztnév megelőzi a családnevet.

A beszélt nyelvben gyakran használata sínt alakkal azonos îs:Eu îs Torna. - Én Tamás vagyok.

A sínt, is rövidebb alakban is előfordul a nu tagadszó után:Eu nu-s Maria. - Én nem vagyok Mária.

A este alaknak îi beszélt nyelvi formája van:Dumnealui íz Mihaz. - Ő Mihály.

A dar a beszédben elveszítheti szóvégi mássalhangz ját. amit írásban hiányjellel jelölünk:

Da' el cine-z? - Hát ő kicsoda ?

Exerciţii - Feladatok1. Mondjuk románul:

a / É n Pál vagyok. Ő Mihály. Én Magd.; . *. >':ga Te k: -.agy?Te vagy János? Igen. én vagyok. Te >. .ag> Te vagy Ilona? igen,én vagyok.

<— bf\Ő kicsoda? Ő Károly? Igen. * Kát j kucsma Ó Mária? Nem. ő nem Mária, ő Márta.

v --'.c/ Maga Pap Aurél? Igen, én vag> k Maga Drágán F rika? Nem, én Puskás Stella vagyok.

2. Másoljuk le a mondatokat, egy-egy másik személyes névmást használva:Dînsul e Dán. Dínsa e Sanda Ea nu c Maria. Ei nu-i losif. D-ta eşti

Mihai Varga? D-ei nu-i Magda D-lui e Aurel Petrescu. Dînsul e Aurel? Dínsa e Mária? Dumneata eşt! Marin Crişan?

3. Egészítsük ki a mondatoké: a megfelelő személyes névmásokkal:... eşti Maria Bogdán ' Da. ... sint. ... e Teodor lonescu? Nü. ... e

Marin Muntean. ... eşti Carol? Nu, ... nu sínt Carol, ... sínt Aurél. ... nu-i Torna? Ba da', ... e Torna ... e Sanda? ... e Marta? ... nu e Elena. L . nu eşti Florica.

25

LECŢIA 2

Ce? - Mi? Micsoda?

Ce este el?El este student.Ce este dînsul? Dînsul este actor.Ce este dumnealui? Dumnealui c croitor.

Ce este ea?Ea este studentă.Ce este dînsa?Dînsa este actriţă.Ce este dumneaei? Dumneaei e croitoreasă.

Ce eşti tu?Eu sînt elev. Dar tu ?Eu sînt elevă.

Ce eşti dumneata? Eu sînt licean.Dar dumneata?Eu sînt liceana.

Gheorghe e medic?Nu. Dînsul nu-i medic,

e inginer.Nicolae Rusu e director? Da. D-lui e director.

Delia e secretară?Da, dînsa e secretară, lulia Brad e dactilografă? Nu, d-ei nu-i dactilografă,

e profesoară.

Mircea e agronom sau zootehnician?

Monica e vînzătoare sau casieră?

Vocabular

student hn - egyetemi hallgató actor hn - színész croitor hn - szabó

studentă nn - egyetemi hallgató actriţă nn - színésznő croitoreasă nn - varrónő

DOI, DOUĂLECŢIA A DOUA

eJucatoarc

irou

TLTCXtt-n-Ç-i

elev hn - tanuló elevă nn - tanuló licean hn - gimnazista liceană nn - gimnazista Gheorghe - György medic hn - orvos inginer hn - mérnök Nicolae - Miklós director hn - igazgató Del ia - női név secretară nn - titkárnő

/ulia - Júliadactilografă nn - gépírónő profesoară nn - tanárnő Mircea - férfinév agronom hn - mezőgazdász sau - vagy kszzootehnician hn - állattenyésztő Monica - Mónika vînzătoare nn - eladó nő casieră nn - pénztárosnő

G r a m a t i c ă

A főnév (Substantivul)A magyarhoz hasonlóan a főnevek

konkrét és elvont dolgokat jelölnek.a románban is személyeket,

A főnév nemeA románban minden főnévnek van nyelvtani neme.A személyeket és állatokat jelentő főnevek nyelvtani neme - néhány

kivételtől eltekintve - megegyezik természetes nemükkel.Hímnemúek: Nőneműek:

bunic - nagyapa bunică - nagymamasecretar - titkár secretară - titkárnő1 eu - oroszlán leoaică - nőstény oroszlán

Csak nyelvtani neme van a legtöbb főnévnek, amelyek jelentésüktől függetlenül egyaránt lehetnek hím-, nő- vagy semlegesneműek.

Hímnemúek: Nőneműek: Semlegesneműek:perete - fa l casă - ház bloc - háztömbbrad - fenyő cane - könyv creion - ceruzalitru - liter fericire - boldogság sentiment - érzés

Néhány foglalkozást jelentő főnév hímnemű alakja egyaránt vonatkozik férfira és nőre: inginer - mérnök, medic - orvos stb.

Az állatokat jelentő főnevek között vannak- csak hímneműek: elefant - elefánt, fluture - lepke stb., vagy- csak nőneműek: albină - méhecske, veveriţă - mókus stb.,

amelyek azonban mindkét nemre vonatkoznak.

Hímnemben: Semleges nemben :A főnevek végződése

- mássalhangzó mugur - rügy pahar - pohár- magánhangzó: -e nasture - gomb pmre - püré

-u codru - erdő binoclu - messzeláió-i colibri - kolibri taxi - taxi-0 flamingo - flamingó stúdió - stúdió

- kettőshangzó: -ă« flăcăi/ - legény ü m b iliu - zsivaj-tu 1 tu - oroszlán meze« - műzew*-i u fiu - \kinek a fia pardesiü - felölte-o u boa - ökör bírou - iroda-iu focoliu - fo ld-ai crai' - király naz - pánsíp-ei holtei - agglegény chei - rakpart-oi pisoi - kandúr puhoi - őzc>n-ui puz - csibe au - szög

- hármashangzó -iou maHMi - trikó- lágy mássalhangzó unchi - na& hacsi unghi - szeglet

Nőnemben:- magánhangzó: - i ciasá - osziát*

-e tk w e - nrág 4-a basna - fejkendó-y-i zi - nap <-o cacao -k a k a ó *

- kenőshangzó: pode* - padló ~-ie femeze - asszony \-Oi jói - csütörtök v

- hiátusban levőmagánhangzók: -ie cofetărie - cukrászda

-ee alee - sétányy- lágy mássalhangzó iuni - hétfa '

A ce kérdő névmásJelentése: Mi? Micsoda? Segítségével személyek foglalkozására,

beosztására kérdezünk.Ce este dumnealui? - Mi ő?Dumnealui e student. - Ő egyetemi hallgató.

29

JÓ TUDNI!Sem a jelentésük, sem a végződésük nem határozza meg egyértelműen

a legtöbb főnév nemét. Ezért a főneveket nemükkel együtt kell megtanulni.

A mássalhangzóra végződő főnevek vagy hímneműek, vagy semleges- neműek.

Nőnemű tőnév mássalhangzóra nem végződhet csak lágy mássalhangzóra:

marţi - kedd

Az -á végű főnevek nőneműek. Kivételt képez néhány, például: tată - apay paşă - pasa , popă - pap , vodă - vajda

Nőnemű viszont minden ilyen -e végű főnév:-are: plecare - indulás -eje: tinereţe - fiatalság-ere: alegere - választás -ime: mulţime - sokaság-ire: sosire - érkezés -taté: etate - életkor-íré: hotáríre - határozat -toare: educatoare - óvónő-ie: hírtie - papír -une: promisiune - ígéret-ie: lămî/e - citrom

Nőnemű még - néhány kivételtől eltekintve - a legtöbb hangsúlyos -a és -ea végű főnév:

manta - köpeny, perdea - függöny stb.

Bxercifii1. Kérdezzük románul:

a/ Te vagy Pál? Te mi vagy? Tanuló vagy? Te Mária vagy? Te vagy Delia? Mi vagy te? Egyetemi hallgató vagy? Mihály micsoda? Orvos vagy igazgató? Hát Júlia micsoda? Ő titkárnő? Ő gimnazista vagy egyetemi hallgató? Te mérnök vagy mezőgazdász vagy?

(A 3. személyben használjuk az udvariassági névmást is!) b/ Maga igazgató? Maga tanárnő? Maga nem tanuló? Maga nem

szabó? Ó színész? Ő színésznő? Ó nem mérnök? Ő nem varrónő? Ő (hn) micsoda? Hát 6 (nn)? Maga gépírónő vagy pénztárosnő? Maga tanuló (nn) vagy egyetemi hallgató (nn)? Maga nem eladónő?

30

2. Kérdezzük egymástól: Cine eşti m : Cc o ': tu ’ Cmc eşu dumneata.' Ce eşti dumneata? és válaszoljunk!

3. Helyettesítsük a pontokat a megfelelő szeméhes « M i r i U :... este inginer. ... e profesoari. . / este acxrţi I t K croitor i e

medic. ... eşti licean. snx elev. ^ e s a c o r i . nzi:actor. ... este casieră. ... e ag: r. tn eşc rxcc^m coo

4. Egészítsük ki a mondatokat,* glaău :-lvEu (hn) sínt ... . El e ... sa. 7» <bb) eşa ... . Tb (lm> eşd ... .

Eu (nn) sínt ... . Ea nu e ... Diasa c D ttsai 3u-: .. D4bí e ...sau . . . . D-ei nu-i . . . . D-ta (na) e $ á ___Eb (wm) bb-s ... El db-í . . . .Eu (hn) nu-s ... . Dínsa nu-i ... Díb»* í . . E u ... . Dusneata eşti. . . . el e ... . D-ei e ... . eu r„- ob sár

5. Keressük ki a szótárbói - kővrúe: 5 f5*r- >di jelentese:. és alkossunk velük - tetszés szerinti - mamdaaokat az f l t f f tornátok alapján:

a / fotograf, reporter, secretar. viEzăzor casier, c <nczl. <*dministrator. asistent, învăţător, mecanic, cOuuaMre. c :-?eur lăcătuş. tehnician, ofiţer, feroviar, brutar;

b/ tanár, ügyvéd. szakács. aszak*. térf.f drâsz. adminisztrátor (nn). pincér, elnök, tani: - ' ^saf pedig gus, halász, parasztasszony,tolmács, igazgatóik'. tokár

6. í/ywfc /e romanuiÓ Mircea. Ó asszazreas. Ő Juiia Ó eladónő. Ő Mónika. Ő fodrász.

Ó Pál. Ő titkár Ó G>őrg>. Ó eii* k. Ó Delia. Ő tanítónő.

LECŢIA 3TREI

LECŢIA A TREIA

Cine are...? - Kinek van... ? Ce are? - Mije van ?

Cine are computer? l '» ■Maria are computer.Ce are Maria?Computer.

Dînsul are maşină?Da. are.Are şi garaj? y 'Nu. garaj nu are.

El are o motocicletă şi un scuter. Tu ce ai? ), , , .Eu? O hiciclctă. .

Ai un pix sau un stilou?Nu am. 1/N-ai nici creiOn? u .Ba da, creion am.

Ion e şi mecanic, şi şofer. Nu? Da, dar acum n-are serviciu,

e şomer.

5j SCe are Dan? / 1 Dan are xerox.Cine are xerox?Dan.

Dumneaei arc locuinţă? £ - (Da. are.Şi telefon are?Nu, dînsa n-are telefon.

Ea are un radio şi un casetofon.Ai şi tu?N-am. Eu am numai pick-up.

N-ai o gazetă?Eu n-am.Nici tu n-ai?Nici eu n-am, dar Toma are.

Stela nu-i nici învăţătoare, nici profesoară?

Nu-i. E educatoare.

Proverb - KözmondásAi cane. ai pane. (Kb.) Ha tanulsz, érvényesülsz.

32

on caâeta

b ic ic feti ic uter motooi.o(eti

macină

Dialoguri - Párbeszédek- Ce ai? Mi bajod van?- N-am nimic. Nincs semmi bajom.

- Oare ce are Tiberiu? Vajon mi baja Tibornak?- Are febră. Lázas.

- N-ai ceva calmant? Nincs valami fájdalomcsillapítód?- Eu n-am, dar Veronica are. Nekem nincs, de Veronikának van.- Oare are? Vajon van neki?

- Are cineva un termometru? Van valakinek egy lázmérője?- Nimeni n-are. Senkinek nincs.

- Tu n-ai televizor? Neked nincs televíziód?- N-am. Şi ce-i dacă n-am? Nincs. És mi van, ha nincs?- Nu-i nimic. Nincs semmi (baj).

Vocabular

computer sn - komputer xerox sn - másológép maşină nn - gépkocsi şi - is, és garaj sn - garázs locuinţă nn - lakás telefon sn - telefon o nn - egymotocicletă nn - motorkerékpárun hn, sn - egyscuter sn - robogó?d - (neked) vanbicicletă nn - kerékpárradio sn - rádiócasetofon sn - kazettás magnóam - (nekem) vannumaz - csak

pix sn - golyóstoll stilou sn - töltőtoll nici - sem, se creion sn - ceruza ba da - de igen gazetă nn - újság dar - deşi..., şi... - ... is, ... is mecanic hn - szerelő şofer hn - gépkocsivezető acum - most serviciu sn - állás şomer hn - munkanélküli nici..., nici... - sem..., sem... învăţătoare nn - tanítónő educatoare nn - óvónő carte nn - könyv

pick-up (e: pic-ap) sn - lemezjátszó parte nn - rész

34

G r a m a t i c ă

.4 határoznám méwM (..Amadul mkuomn^A mag>ar í n zaiir z&Lzz aé -t m tk - :: rj_-- a: íz uh a felel meg.

Az un hím- és vesrjeffsaaBH. íz aőneraí fiíoevsk ek ir_.HirmusTL m “irra : - e** Jgrjis . ü m k : m f ő n e - «gr'W Seaâtşamem: ura pót - rr> eoivóstoti

*z * i»«a - U rai v n l foírtotoioí vmit'i ige mgO'zás-a egyes számbani kiiekBL!) ucd jelen időben:

AlBllö i : .a,CCrÍC1. sz am - nekem van2. sz ai - neked van3. sz are - neki van

Tagadó alakok1. sz nu am - nekem nincs2. sz nu ai - neked nincs3. sz nu are - neki nincs

A tagadó igealakok összevonhatók a nu tagadószcval. mind a beszédben, mind az írásban:

n-am, n-a/, n-are.

A nici tag adó szóJelentése: sem, se. Mindig megelőzi a szót, amelyet tagadunk, az ige

elé pedig mindig kitesszük a nu tagaz sz.;;Nici tu nu sínt medic. - Én sem wagyak orvos.Nici maşină n-am. - Gépkocsim sincs.

A §i mint kötőszó és mini határozó szóKötőszóként jelentése és, és mondatrészeket köt össze:

Elena are un pix şi tm creson. - Ilonának van egy golyóstolla és egy ceruzája.

Határozószóként jelenlése is, és mindig megelőzi a szót, amelyre vonatkozik:

Elena are şi stilou. - Ilonának van töltőtolla is.

A dar kötőszóJelentése: de. Ellentétes mondatokat köt össze:

Eu n-am maşină, dar el are. - Nekem nincs kocsim, de neki van.

35

pfp~-

...

JÓ TUDNI!A semlegesnemű főnevek az egyes számban alakilag megegyeznek a

hímneműekkel.

A legtöbb lecke után olvashatunk majd egy vagy több közmondást. Ezek mindegyike tartalmazza a leckében előforduló nyelvtani jelenségek valamelyikét.

Vannak olyan közmondások, amelyek mind a román, mind a magyar nyelvben ugyanazt a gondolatot ugyanazokkal a szavakkal fogalmazzák meg. (Cine cawtă, găseşte. Aki keres, lázi talál.)

Akadnak bőven olyanok is, amelyek ugyanazt a gondolatot más-más szavakkal adják vissza. (Pasărea mălai visează. /Szó szerint: A madár kölesről álmodik.I Értelemszerűen: Éhes disznó makkal álmodik.)

Végül, vannak a román nyelvben olyan közmondások, amelyeknek nincsenek magyar megfelelőik. Ezeknek körülbelüli értelmezését adjuk meg. Ilyen közmondás a jelen leckében szereplő is: Ai carte, ai parte. Szó szerint: Van könyved (azaz - tanultál), van részed (azaz boldogulsz.)

Exerciţii1. Kérdezzük románul:

a/ Kinek van gépkocsija? Kinek van komputere? Kinek van állása? Kinek van másológépe? Kinek van kerékpárja? Kinek van telefonja?

b/ Kinek van egy újságja? Kinek van egy töltőtolla? Kinek van egy golyóstolla? Kinek van egy ceruzája?

c/ Mije van Károlynak? Mije van neki (hn)? Mije van neki (nn)? Mije van magának? Mid van neked?

d / Van neki (nn) telefonja? Van neki (hn) rádiója? Van motorkerékpárod? Van robogód? Magának van gépkocsija? Garázsa is van? Van neked is kerékpárod?

el Olgának nincs garázsa? Magdának sincs? Magának nincs állása? Magának sincs? Neki (hn) nincs komputere? Neked sincs másológéped? Neki (nn) nincs se tolla, se ceruzája?

2. Mondjuk románul tagadó formában is:Nekem van motorkerékpárom. Neked van gépkocsid is. Neki (hn)

van kerékpárja is, robogója is. Neked van állásod is, lakásod is. Nekem van komputerem is, másológépem is. Neked is van telefonod. Neki (nn) van titkárnője. Magának van igazgatója. Magának is van gépírónője.

3. Tegyük ki a főnevek elé a határozóikul né\ előt:elev, elevă, student, studentă, actor, actriţă, director, directoare,

secretară, dactilografa, vînzătoare. casieră, croiioreasă, croitor, mecanic, şofer, medic, inginer, agronom. in v iitoare . profesoară, profesor, educatoare, licean, liceană, zootehnic ian.

4. Lássuk el határozatlan névelővel az alábbi főneveket! Az ismeretleneket keressük ki a szótárból!

a / óra, gyüfu, nyaklánc, karkötő, öv. zscrkiendó, pénztárca, levéltárca, kulcstartó, táska, retikül. esernyő, kalap. sapka:

b/ xerox, telefon, radio, televizor, stilou, calendar, agendă, bicicletă, motocicletă, scuter, geantă, valiză, sacoşă, rucsac. lermos.

5. Egészítsük ki a mondatokat a 4 . feladatban szereplő főnevekkel:a/ Eu n-am ... , dar el are. Tu ai ... ? Cine are an Cine are o

... ? El n-are ... . Dînsa are oare un ... ? Dumneal-. n-iie . Dinsul are oare ... ? Dumneaei n-are ... ? Dumneata n-ai E a ir t

b / Tu ai şi ... , şi . . . . Eu am şi un . . . . Şi tu ai Dumneata n-ainici ... , nici . . . . Nici ea n-are ... . El n-are ... , dar are ... . Şi eu am o ... . Şi el are ... , şi tu ai. Nici ea n-are ... . nici eL

r37

LECŢIA 4PATRU

LECŢIA A PATRA

Ce fel de...? -M ilyen...?

Andreea are un scuter.Ce fel de scuter are ea?^x c Dînsa are un scuter vechl.V'

Mircea e şofer.Ce fel de şofer e dînsul? Dumnealui e un şofer bun.

Dan are o motocicletă grozavă. Da? Ce marcă e?O marcă japoneză.

Andrei are o bicicletă.Ce fel de bicicletă are dînsul? El are o bicicletă veche.

Mariana e secretară.Ce fel de secretară e dînsa? Dumneaei e o secretară bună.

Daniela are un taior elegant. Da? Ce culoare are?O culoare bej, foarte frumoasă.

Constantin are maşină nouă? Da, o maşină foarte modernă. Dar Cristina? Are şi ea maşină? Nu, ea n-are maşină, nici nouă, nici veche.

George Ionescu e un medic bătrîn, dar foarte bun. Dumnealui are un cabinet modern şi elegant. Are şi o asistentă abilă şi expertă.

Alexandru Bogdan e un tînăr manager. Are o soţie tare frumoasă şi inteligentă. Dînsul are şi un băiat mare, şi o fetiţă cuminte, dar prea mîndră.

Dialoguri- Ce creion ai? Milyen ceruzád van?- Un creion negru. Egy fekete ceruzám.- Roşu n-ai? Pirosod nincs?

unără

mare

♦ ??-•? f f f f Ţf Iffff fff

- N-ai un şerveţel curat? Nincs egy tiszta szalvétád?- N-am. Nincs.

- N-ai cumva o pungă curată? Nincs véletlenül egy tiszta tasakod?- Ba am. Poftim! De van. Tessék!- Mulţumesc. Köszönöm.

- Cine are o sacoşă goală? Kinek van egy üres szatyorja?- Eu am, poftim! Nekem van, tessék!- Mersi! Köszönöm!

Vocabular

Andreea - Andreavechi, veche - régiAndrei - Andrásbun, bună - jóMariana - Marianngrozav, grozavă - remekCe? - Milyen?marcă nn - márkajaponez, japoneză - japánDaniela - női névtaior sn - kosztümelegant, elegantă - elegánsCe culoare are? - Milyen színű?bej - homokszín, drappfoarte - nagyonfrumos, frumoasă - szépConstantin - Szilárdnou, no«ă - újmodern, modernă - modern

G r a m a t i c ă

Cristina - Krisztina George - György bătrîn, bătrînă - idős cabinet sn - rendelő asistentă nn - asszisztensnő abil, abilă - ügyes expert, expertă - gyakorlott Alexandru - Sándor tînăr, tînără - fiatal manager hn - menedzser tare - nagyoninteligent, inteligentă - intelligenssoţie nn - feleségbăiat hn - fiúmare - nagyfetiţă nn - kislánycuminte - szófogadóprea - túl, túlságosanmîndru, mîndră - büszke

A melléknév (Adjectivul)Kérdése: Ce fe l de?, röviden Ce? - Milyen? A legtöbb melléknévnek

hím- és nőnemű alakja van.

A melléknév végződéseA melléknév hímnemű alakjának végződése az egyes számban:

- mássalhangzó bun - jó- magánhangzó: -a lila - lila

-e cuminte - szófogadó-i gri - szürke-0 maro - barna-u simplu - egyszerű

- kettőshangzó: -2lU iMi - rossz-eu greu - nehéz-iu argintiu - ezüstszínű-oi greoi - nehézkes-ou nou - új

- hiátusban levő-ui gălbui - sárgás

magánhangzók - uu cooomni - folyamatos- lágy mássalhangzó vechi' - rési

A melléknév alakja az egyes számbanA legtöbb melléknév hinumana alakjából nfinemn alak.

nnemu alak: Nőnemű alak:bun bună jósimplu simplă egyszerűroşu roşie pirosgrew grea nehézr 2di rea rosszgălbui gălbuie sárgásarginti« argintie ezüstszínűvechi veche régi

Mivel nincs egyértelmű szabály arra. hogy an képezhető nőnemű alak a hímneműből, a mellékneveke: hím- es nőnemű alakjukkal együtt kell megtanulni.

Az -e végű és néhány színt jelentő melléknévnek nincs külön hím- és nőnemű alakja:

maré - nagy, verde - zöld. cu.ct - édes. fíerbinte - forró stb., lila - lila, maró - barna, mov - sötétlila, roz - rózsaszín stb.

41

A melléknév egyeztetése a főnévvelHím- és semlegesnemű főnévhez hímnemű, nőnemű főnévhez nőnemű

alakú melléknév járul:bărbat elegant - elegáns férfi feme/e elegantă - elegáns nő taior elegant - elegáns kosztüm

A melléknév általában a főnév mögött áll és mindig megegyezik annak nemével. Ilyen esetben a főnév állhat határozatlan névelő nélkül is:

Petru e şofer bun. - Péter jó gépkocsivezető.Petru e un şofer bun. - Péter egy jó gépkocsivezető.Dînsul are maşină nowă. - Neki új gépkocsija van.Dînsul are o maşină nowă. - Neki egy új gépkocsija van.

Ritkább esetben a melléknév - de nem bármelyik - megelőzheti a főnevet. Ilyenkor azonban a melléknév mindig kap határozatlan névelőt, amit magyarra nem feltétlenül fordítunk le:

Eu am un tînăr profesor. - Nekem (egy) fiatal tanárom van.Tu ai o tînără profesoară. - Neked (egy) fiatal tanárnőd van.

Egy főnév mellett néha két (esetleg több) melléknév is állhat. Természetesen valamennyi megegyezik a főnév nemével:

Andrei are un garaj nou şi spaţios. - Andrásnak egy új és tágas garázsa van.

JÓ TUDNI!A melléknév nőnemű alakjának képzésekor gyakori a hangváltakozás:

ă/e: rm /reá - rossze/ea: isteţ / isteaţă - ügyeso/oa: frumos / frumoasă - szép

Vannak melléknevek, amelyeknek főnévi értelmük is van: tînăr - fiatalember, tînără - fiatal nő bătrîn - öregember, bătrînă - öregasszony străin - idegen (férfi), străină - idegen (nő)

A Mulţumesc! - Köszönöm! gyakori szinonimája a Mersi!, táj nyelvi formája pedig a Mulţam!

42

Exerciţii'eressük ki a szótárból a következő melléknevek jelentését, majd írjuk

W nőnemű alakjukkal együtt:a/ alb, înalt, oranj, grena, moale, fierbinte, rece, simplu, dublu, acru,

greu, rău, argintiu, sur. vioi, civilizat, antipatic, rotund, iute, blond, brunet, cărunt;

b/ egészséges, beteg, sovány, kövér, vidám, szomorú, szorgalmas, lusta, szorgos, tehetséges, rokonszenves, zöld, sárga, fekete.

2. Válasszunk tét-zés jzer.n: u- előző feladatban szereplő melléknevek közül, és egyeztessük őket az alábbi főnevekkel:

a/ student, studentă, elev, elevă, director, directoare, asistentă, secretară, băiat, feti fi. străin. tânăr, bătrînă;

b/ profesor, medic, daflilnyafi, Învăţătoare, actor, şofer, croitoreasă, inginer, licean, educat art

3. Ismételjük meg az dőaS feladat melléknévvel ellátott főneveit a megfelelő határozat lan né\ eíőw l'

Lássuk el tetszés szerinti két-két M M a r n r i a következőfőnexeket:un xerox, un computer, o — r t , an taior, o sacoşă, un creion, un

şerveţel, o pungă, un gara}, o j n i i a ţ i , an telefon, o gazetă, un pix, un stilou, un radio, un casetoion. uz. rick-up

a/ Milyen kocsija van Jánr-snajcl1 Milyen lakása van Mártának? Milyen igazgatónője van Mihálynak? Milyen igazgatója van Máriának? Milyen tanára van neki (nn)? Milyen :::«:.á_—.r r v an neki (hn)?

b/ Milyen orvos ő hn ’ Milyen mérnök ő (hn)? Milyen tanárnő ő? Milyen gimnazista ő (nn)? Milyen varrónő ő? Milyen színész ő? Milyen igazgatónő ő? Milyen gépkocsivezető 5? Milyen állatgondozó ő?

d Milyen órád van? Milyen pénztárcád van? Milyen zsebkendője van Péternek? Milyen kalapja van Olgának'1 Milyen nyaklánca van neki (hn)? Milyen gyűrűje van neki nn 1 Milyen kulcstartód van? Milyen levéltárcád van? Milyen esernyője van magának? Milyen retikülje van magának?

^5. Kérdezzük románul, majd feleljünk is írásban:

43

CINCILECŢIA 5

___________________ _____LECŢIA A CINCEA

______

Cum e? - Milyen?

lata un bloc. /Jf^ n Blocul e înalt.^ IŞMIW Cum e blocul?-Jt&yr- v E înalt.

Marta are apartament.Ce apartament are ea?Un apartament nou.Cum e noul apartament?E spaţios.

D-lui e Marin Popa.Domnul Popa e diriginte. Cum e dirigintele? Dirigintele e sever, dar bun.

Iată o casă.Casa e înaltă.Cum e casa?E înaltă.

Pavel are locuinţă.Ce locuinţă are el?O locuinţă nouă.Cum e noua locuinţă?E spaţioasă.

D-ei e Otilia Muntean.Doamna Muntean e directoare. Cum e directoarea?Directoarea e severă, dar bună.

Tata e tînăr şi tare voinic. Şi mama e tînără, dar e căruntă.Bunicul e bătrîn, dar sănătos. Nici bunica nu-i bolnavă. E foarte

voinică şi veselă.Nenea Marin, un bărbat harnic, e un comerciant isteţ. Are un magazin

mixt. Magazinul e mic, dar modern.Tanti Otilia, o femeie nu prea tînără, are o cofetărie. Cofetăria e

elegantă şi tare frecventată.

ProverbOrice început e greu. Minden kezdet nehez.

Dialoguri- Bună ziua! Jó napot!- Sănătate bună! Jó egészséget!

- Cum e ardeiul? Milyen a zöldpaprika?- E cam iute. Kissé csípős.- Dar supa cum e? Hát a leves milyen?- E gustoasă, dar cam fierbinte. ízletes, de kissé forró.

Vocabular

iată - ímebloc sn - tömbházînalt, înaltă - magascasă nn - házapartament sn - lakásspaţios, spaţioasă - tágasdomn hn - úrdiriginte hn - osztályfőnöksever, severă - szigorúdoamnă nn - hölgy, nődirectoare nn - igazgatónőtată hn - apavornic, voznică - derékmamă nn - anyacărunt, căruntă - őszbunic hn - nagypapasănătos, sănătoasă - egészséges

G r a m a t i c ă

bunică nn - nagymama bolnav, bolnavă - beteg vesel, veselă - vidám nene hn - bácsi bărbat hn - férfiharnic, harnică - szorgos, dolgos comerciant hn - kereskedő isteţ, isteaţă - ügyes magazin mixt sn - vegyesbolt mic, mică - kis, kicsi tanti nn - néni feme/e nn - nő cofetărie nn - cukrászda frecventat, frecventată - látogatott orice - bármi, bármelyik început sn - kezdet greu, grea - nehéz

A határozott névelő (Articolul hotărit)A magyar a, az határozott névelőnek a románban egy a főnévhez

illesztett toldalék felel meg.

A határozott névelő egyes számaHímnemben: Nőnemben: Semleges nemben:

-I, -le -a -I

A határozott névelők kapcsolása a főnevekhezAz -1 névelőt a hím- és semleges nemű főnevekhez kapcsoljuk

- egyesekhez Kötőkön? nélkül.:hímnem semleges nem

membru+1= mrenhnil - a tag : k . _ - ! = ciciül - a ciklus\qu+ 1 = leni - az ormzJám muzea+i=muzeul - a múzeumgeamgiK+l=geamginl - az amger s e r m m + 1= servicm 1 - az állás bou +1 = boul - az ökör ? - ; = bi:oul - a hivatal

A szóvégi -u félhangzó le r :..ir..zz r : - • z " névelő követi.

- másokhoz -u- kötőhanggab hímnem

şef+u + l=şeful - a főnök p u í+ u + l= p u iu l - a csibe

sermegesaem r_\ - _ - . = pixul - a golyóstoll c a j - « - ! = c u l t l - t i s w t

- a szegletunchz+ u + 1 = unchiul - a nagybácsi ■ ţjh i+ ■ +1 flamingo+ u +1 = flamingouI - a fkmmni

rá c .: - u-'.=rac.ou.. - a rádió r.:srt — u — l= p á n a d - a püré

Határozott névelős formában hangsúly efcoiódás is bek ö v ák zh a: un radio - egy rádió radioul - j rátáé

A -le névelő csak az -e végű hímnerm jamevekjkez járni: diriginte + le= dirigintele - az : ez: or.c

Az -á végű hímnemű főnevek -a haárqgog névelőt kapnak: ta tă+ a= ta ta - az apa

Az -a névelő nőnemű főne\'ekhez járul:- az -á és -ie végűeknél a szóvégi magánhangzó helyébe kerül:casa+a=casa - a házcofetărie+ a = cofetăria - a cukrászdafeme/e+ a = femeza - a nő

- az -e végűekhez simán kapcsolódik, és kettőshangzót alkot a szóvégi magánhangzóval:

directoare+ a = directoarea - az igazgatónő

- a hangsúlyos -a és -ea végű főnevekhez, valamint az egyetlen -i végűhöz -u- kötőhanggal:

basma+ u + a = basmawa - a kendő perdea+ u 4- a = perdeawa - a függöny z i+u+a=ziw a - a nap

Ezeknél a főneveknél az -u- kötőhang és az -a határozott névelő kettőshangzót alkot.

A melléknév a főnév előttA határozott névelővel ellátott főnevet is megelőzheti a melléknevek

egy része, de ilyenkor az kapja a határozott névelőt: directorul no« - az új igazgató

noul director - az új igazgató secretara nowă - az új titkárnő

nowa secretară - az új titkárnő

A névszói állítmányA román nyelvben a névszói állítmány egy ún. kopulativ igéből (ilyen

legtöbb esetben az a fi) és egy névszóból (főnév, melléknév, névmás, számnév, határozószó) áll. A névszói állítmány kérdése

- ha az állítmány névszói része főnév: Ce este? Ce e? Mi? Micsoda?Petru e inginer. - Péter mérnök.

- ha melléknév - amely mindig megegyezik az alannyal nemben és számban - Cum este? Cum e? Milyen?

Petru e ínalt. - Péter magas.Olga e înaltă. - Olga magas.

A melléknévnek, mint névszói állítmánynak, nemben és számban való egyeztetése vonatkozik az első és második személyű alanyokra is, akár szerepelnek a mondatban, akár nem:

Sínt sănătos. - Egészséges vagyok, (ha férfiről van szó)Sínt sănătoasă. - Egészséges vagyok, (ha nőről van szó)Eşti bolnav? - Beteg vagy? (ha férfiről van szó)Eşti bolnavă? - Beteg vagy? (ha nőről van szó)

JÓ TUDNI!A nene, bade - bácsi főnevek határozott névelős alakja: nenea, badea.

48

A tanti - mén ISoév nem névdSt

A nenea, badea, .tam csak h g im ii *ck dón k nenea Mizau - MzhiS) r-z. badea Ion - Jzm,;$ rvcx: tanti Florica

A domnul, doamm csak « e ţa ■ewct, és fegkAozást,beosztást jelentő ftevcft; d ű l Hlawaft-, aktnr is a ă d lg határozott névelővel:

domnul Alex ázc.-. r t c i : ".-.z ■domnul Popa - Pope ardomnul inginer - - "vr*X i rdoamna Elen* Varza - ‘;r r : Jîjmz .zuzc^doamna Vargi - *'zr;rzdoamna profi: w l -

profesoară^

Exerciţii1. Lássuk el határozik wémémd c t^msucsx fémrwkez:

^ director, licean, # n p m e . d o r . sondeaL. pix, stihm, c râ m .computer, telefon, radio. E a n f a m

i® studentă, secretari, im m B ijnrrÍB|g,i #1, educatoare, asisteniL vimrtenrc;

c/ bunic, femeie. WnL bzzx:l ——uSi—.U4»L... - ' iîL. fetiţi.. soţie, tată,comerciant, casieră:

d/ mecanic, şofer, zaccc. fecrazare sctviocl, manager, bloc, locuinţă, gazetă, arărtam o^ baaocdL cofeadoe. garaj.

2. Keressük ki a szâtarMi c k$m *uz§ vwewek; jelentését, majd lássuk el őket a megfelelő taÍPnnS|p£M |fenE;

a/ palton. canadîaedL p a r t e » . q m — i haină, rochie, sacou, bluză, cămaşă, fustă. polm ciJ caamaftj párnákig jerseu, fular, vestă, balonzaid, pălărie, maiou, pijama:

b/ mîncart. cszre i m : ! :rsz, pîine, corn, salată, varză, castravete, rctşse, arate.. sare; z z z £ p:per. muştar, boia, unt, miere, gem, cafcaval. şunci sJezsL panzer, lapte. ceai, cafea;

c/ măr. pari. pruzi, pepene, ubeniţă, lămîie, portocală, banană, gutuie, zmeuri, cireaşă, vişini, nucă, alună, migdală.

I

49

3. Egészítsük ki a mondatokat különböző ruhanemüeket jelentő főnevekkel:... e frumoasă. ... e vechi. ... e elegant. ... e modernă. ... e frumos.

... e veche. ... e bej. ... e mică. ... e nou. ... e elegantă. ... e nouă. ... e mic. ... e mare.

4. Egészítsük ki a mondatokat a következő melléknevekkel: mare, mic, Bun, acru, cald, fierbinte, rece, dulce, gustos, proaspăt. Az ismeretlen szavak jelentését keressük ki a szótárból!

Laptele e Ceaiul e . Cafeaua nu e prea ... . Cornul e <?>?■ i Gemul e v i . ^ Parizerul e L.. i ÎŞi şunca e ... . Supa e foarte ... . Carnea e ... . Felia tare-i L: . Şi grătarul e '... . Garnitura e ... . Nici salata nu e ... . Pîinea nu-i . Tortul e cam (•.. . Prăjitura e ...^ A p a nu e 'A: .

5. Helyezzük a főnév elé a melléknevet:managerul tînăr, medicul bătrîn, liceana tînără, zootehnicianul harnic,

femeia harnică, blocul înalt, motocicleta veche, secretara frumoasă, locuinţa nouă, cofetăria elegantă, băiatul voinic.

6. Tegyük a megadott főnevek elé a domn, doamnă, nene, tanti főneveket: Stela, Popescu, diriginte, Pavel, agronom, învăţătoare, Ionescu,

Florica, Petru Crişan, inginer, casieră, Olga Rusu, directoare, Elena Cioban, asistentă, Mihai.

7. Mondjuk románul:A lakás nagyon kicsi. A cukrászda nagyon látogatott. A lakás túl

nagy. A garázs tágas. A tömbház új. A motorkerékpár nagyon jó. A bolt modern.

b/ Az igazgató úr fiatal. Az óvónő nagyon beteg. Az osztályfőnök úr nem szigorú. Péter bácsi nagyon dolgos. Flórika néni egészséges.

8. Kérdezzük románul, majd feleljünk is írásban:a/ Milyen a tea? Milyen a citrom? Milyen a tej? Hát a kávé milyen?

Milyen a kenyér? Milyen a méz? Milyen a sonka? Milyen az alma? És a sárgadinnye? Milyen a banán? Hát a narancs milyen?

b/ Milyen a tavaszikabát? Hát a kötött kabát milyen? Milyen a női ruha? És a zakó? Hát a nyakkendő milyen? Milyen az atlétaing? Hát a blúz milyen? Milyen a kosztüm? Milyen a szoknya? Milyen a pulóver?

LECŢIA 6 LECŢIA A ŞASEAŞASE

Ciné sint ei? - Kik ők?Ce sint ei? - Mik ők?

Ce au ei? - Mijük van nekik?

Cine sínt ei?Dînşii sínt Ilié şi Nicolae.Ce sínt dumnealor?Ilié şi Nicolae sínt fraţi.Au d-lor şi surori?Da, au o soră.

Cine sînteţi voi?Dînsa e Delia, iar eu sínt Ion. Voi sînteţi liceeni sau studenţi? Noi sîntem liceeni.

Cine sînteţi dumneavoastră?Eu sînt Matei Munteanu. D-voastră aveţi copii?N-am. Nu sînt căsătorit.

Cine sînt ele?Dînsele sînt Florica şi Elena.Ce sînt dumnealor?Florica şi Elena sînt surori.Au d-lor şi fraţi?Da, au un frate.

Aveţi prieteni?Da, avem şi prieten:, ş: c legi.Ai şi tu prieten:Am şi eu. dar am şi duşmani.

Cine sioteţi dumneavoastră?Ea e Ana Pop. iar eu sînt Ion Pop. Dy . sinteţi fraţi?Mm noi siotem soţi.

Ce sînt dumueal r 'Dînsele-s nişte sportive.Dar dumnealor? Şi d-lor sînt sportivi? Nu. dinşii-ş numai suporteri.

ProverbAi bani. ai prieteni, ai duşmani. Van pénzed, vannak barátaid, vannak

ellenségeid.

umneauoaótrá

dînâeleinánmán

umnea um neaior umnea

cozonac corn cozonacicornuri

Dialoguri- Nu sînteţi cumva bolnav? Talán csak nem beteg?- Nu, deloc! Sínt sănătos tun. Egyáltalán nem! Makkegészséges

vagyok.

- Bună ziua! Vă rog, aveţi pîine? Jó napot '. Kérem, van kenyerük?- Da, avem. Dar nu e proaspătă. Igen, van. De nem friss.

- Mai aveţi cozonac proaspăt? Van még friss tkalácsuk?- Regret, dar nu mai avem. Sajnálom, de nincs már.- N-aveţi nici cornuri? Kiflijük sincs ?- Ba da, cornuri avem. De igen, kiflink xan

- Aveţi fructe? Van gyümölcsük?- Da. Avem pere, mere, caise, portocale ízen. Van körténk, almánk,

sárgabarackunk, narancsunk.- Vă rog nişte pere. Körtét kérek.

- Ai nişte ceai? Van teád?- Am. Poftim. Van. Tessék.- Ai şi nişte zahăr? Cukrod is van

Vocabular

sínt - vannak dînşii hn - ők Ilié - Illésdumnealor hn, nn - őkfrate, fraţi hn - (fiútestvérau - nekik van, vannakd-lor (dumnealor)soră, surori nn - (lány)tesnérele nn - őkdínsele nn - őksînteţi - vagytokvoi - tiz'ar - pedignoi - mi

siniem - vagyunk ficam, liceem hn - gimnazista aveţi' - nektek van, vannak prieten, prieten/ hn - barát avem - nekünk van, vannak coieg. colegi hn - kolléga ai - neked van, vannak am - nekem van, vannak duşman, duşman/ hn - ellenség dumneavoastră - ön, önök, maguk Mate/ - Mátyás d-voastră (dumneavoastră) copil, copii hn - gyermek n-am - nekem nincs, nincsenek

căsătorit - nős, házas -s (sínt)Ana - Anna sportivă, sportive nn - sportolódv. (dumneavoastră) sportiv, sportiv/ hn - sportolósoţi hn tsz - házastársak suporter, suporter/ hn - szurkolónişte - néhány, némi banz hn tsz - pénz

G r a m a t i c ăâ

A főnév többes számaA románban a főnevek többes számának jelei

hímnemben: nőnemben: semlegesnemben:-i -e, -i, -le -e, -i, -úri

amelyek vagy illeszkednek a főnévhez, vagy a szóvégi magánhangzó illetve félhangzó helyébe lépnek. Az -i többes jel meglágyítja a szó végi vagy a tőbeli mássalhangzót.

Á hímnemű főnevek többes szúrna-i többesjelet kapnak azok a hímnemű főnevek, amelyeknek egyes

számú végződése:-msh profesor / profesor/ - tanár / tanárok -e perete / pereţ/ - fa l / falak-o flamingo / flaming/ - flamingó / flamingók -u codru / codri - erdő / erdők-2lU flăcăw / flăcă/ - legény / legények-tu \eu / le/ - oroszlán / oroszlánok-iu geamgiu / geamgii - üveges / üvegesek-ou bow / bo/ - ökör / ökrök

Az -i többes jel csak az -u végűeknél marad szótagképző.

A nőnemű főnevek többes száma-e többesjelet kap a legtöbb olyan főnév, melynek végződése

-ă secretară / secretare - titkárnő / titkárnők

-i többesjelet kap a főnevek azon csoportja,^amelyeknek végződése: -ă maşină / maşin/ - gépkocsi / gépkocsik-e pădure / pădur/ - erdő / erdők-ie cofetărie / cofetării - cukrászda / cukrászdák

54

-le többesjel járul az ilyen végű főnevekhez:-a basma / basmale - kendő / kendők-ea canapea / canapele - kanapé / kanapék-i zi / zile - /za/? / napok

Elveszítik a többes számban a szóvégi magánhangzót azok a nőneműfőnevek, mezeknek végződése:

-ze femeze / femei - nő / /zóft

A semlegesnemű főnevek többes száma-úri többesjelet kap a semlegesnemű főnevek egyik: csoportja:

-msh pix / pixurz - golyóstoll golyós::. Lak-i taxi / taxiurz - taxi / taxik-o radio / radiouri - rádió rádiók-lágy msh unghz / unghzurz - szeglet szegletek-az graz / grazurz - nyelvjárás / nyelvjárások-o i sloz / slozurz - jégtábla jégtáblák-ez chez / chezurz - rakpart rakparzok-u binoclu / binoclurz - távcső i távcsövek.-ezz salew / saleurz - ropi ropik-o u cadou / cadourz - ajándék ajándékok

-e többesjel járul a semlegesnemű főnevek csoportjához:-msh computer /computere - c:-mp'j:er komputerek-az paz / paze - szalma szalm ák-oi púhoz / pututtáe - áradat / áradatok-uz cuz / cuze - szögek-lágy msh bicz / bice - ojror - oszolok-u teatru / teatre - j&htafe színházak-eu muzeu muzee - múzeum / múzeumok-iu pardesiü pardes ie - felöltő /felöltők

-i többesjel csak a -iu kenőshangzóra végződő főnevekhez járul:-z'u fotolru fotolii -fotel / fotelek

Mivel a románban a főneveknek többféle többesszám-jele van, és a többes szám képzésekor gyakoriak a hangváltakozások, a főneveket többes számú alakjukkal együtt kell megtanulni.

M B !:

A határozatlan névelő többes számaAz Un, o - egy határozatlan névelőnek a románban van többes száma

is. Ez mindhárom nemben a nişte, amit nem hangsúlyozunk, és magyarra általában nem fordítunk. Jelentése

- élőlényeket jelentő főnevek előtt néhány:nişte reporter/ - (néhány riporter) riporterek

- dolgokat jelentők előtt pedig néhány, némi:nişte mere - (néhány, némi alma) almák

}A nişte állhat egyes számú, anyagneveket jelentő főnevek előtt is:

Vă rog nişte sare. - Kérek (egy kis, némi) sót.

A személyes névmások többes száma1. sz noí - mi2. sz voi - ti; dumneavoastră - ön, önök, maguk3. sz ti, dînşii, dumnealor - ők (hn)

ele, dînsele, dumnealor - ők (nn)A dînşii szóvégi két z-jét egy /-nek ejtjük.

A 3. személyben a személyes névmásnak a többes számban is külön alakja van a hím- és nőnemben. A ei, dînşii hímnemű, a ele, dînsele nőnemű személyekre vonatkozik:

Torna şi 7on sínt coleg/. - Tamás és János kollégák.Ei (dînşii) sínt coleg/. - Ők kollégák.Olga şi Marta sínt colege. - Olga és Márta kolléganők.Ele (dînsele) sínt colege. - Ők kolléganők.

Különneműek esetén a hímnemű alak használatos:Petru şi Olga sínt coleg/. - Péter és Olga kollégák.E/ (dînşii) sínt coleg/. - Ők kollégák.

Az udvariassági névmásA dumneavoastră és a dumnealor udvariassági névmások egyaránt

vonatkoznak férfiakra és nőkre.Ön értelemben, a dumneavoastră után az igét többes szám 2.

személyben használjuk:Dumneavoastră sînteţ/ profesor? - Ön tanár?Dumneavoastră sînteţ/ profesoară? - Ön tanárnő?

Önök értelemben, a dumneavoastră mellett a sînteţi változatlan marad, a többes számot valójában az állítmány névszói része jelzi:

Dumneavoastră sinteţ/ inginer? - Ön mérnök?Dumneavoastră sinteţ/ inginer/? - Önök mérnökök?Dumneavoastră sinteţ/ profesoară? - Ön tanárnő?

dumneavoastră sinteţ/ profesoare? - Önök unarnők ?A dumnealor után az igét a többes szám 3. személyben használjuk:

Dumnealor au maşină. - Nekik van gépkocsijuk.A dumneavoastră, dumnealor névmások írásban rn id í ehetők:

d-voastră, dv.. d-lor.

A ciné, ce kérdő névmásAlakjuk azonos mindkét számban. Jelentésük: Kik? Mik?

Az a fi ige ragozása többes számban a kijelentő mód jelen időben:

1. sz síntem - vagyunk2. sz sinteţ/ - vagytok, (ön) van, (önök, maş&: daruzok3. sz sínt - vannak

A 2. személyben a szóvégi -/ nem szótagképz\ hanem lágyító A tagadó alakok: nu síntem, nu sînteţi, nu sin:.Használatosak még a suntem, sunteţi, sunt alakok is.A mindennapi beszédben gyakori a sínt rövid alakja az

D-lor îs mecanic/. - Ők szerelők.A sínt a magánhangzóra végződő fene r* r.c~e'.>:kéhez mind a

beszédben, mind az írásban -s alakban kapcsolható:Ele-s casiere. - Ők pénztárosnők.

Az a f i 3. személyű alakját akkor is ki kell tenni a mondatban, ha ez a magyarban hiányzik:

El sínt turişt/. - Ok turisták.

Az a avea ige ragozása többes számbana kijelentő mód jelen időben:

Állító alakok1. sz avem - nekünk van (vannak)2. sz avef/ - nektek (önnek, nőknek, maguknak) van (vannak)3. sz au - nekik van (vannak)

A 2. személyben a szóvégi -/ nem szótagképző.

i

■

Tagadó alakok1. sz nu avem - nekünk nincs (nincsenek)2 . sz nu aveţi - nektek (önnek, önöknek, maguknak) nincs

(nincsenek)3. sz nu 2lu - nekik nincs (nincsenek)

A tagadó alakokat összevonhatjuk a tagadószóval; ilyenkor az 1. és 2. személyben a hangsúly eltolódik: n-avem, n-avefi, n-aw.

A mai határozószóJelentése: állító mondatban még, tagadó mondatban már.

Maz aveţi píine? - Van még kenyerük?Nu ma/ avem. - Nincs már.

JÓ TUDNI!Vannak főnevek, amelyek azonos alakúak mindkét számban:

- hímneműek közül azok, amelyek egyes számban -ai, -ei, -oi, -ui és lágy mássalhangzóra végződnek:

cra/ - király / királyok holtei - agglegény / agglegények pisoi - kandúr / kandúrok púi - csibe / csibék unch/ - nagybácsi / nagybácsik

- nőneműek közül a női foglalkozást jelentő -toare végűek, valamint néhány -e végű:

învăţătoare - tanítónő / tanítónők luntre - ladik / ladikok

- semleges neműek közül néhány -e végű:foarfece - olló / ollók

Vannak főnevek, amelyeknek csak egyes számú alakjuk van:(hn) bade - bácsi, nene - bácsi, bebe - bébi, orez - rizs (nn) tanti - néni, miere - méz, cenuşă - hamu, cinste - tisztesség (sn) golf - golf, karate - karaté, griş - gríz

és vannak, amelyeknek csak többes számú alakjuk van:(hn) ochelari - szemüveg, zori - hajnal, iţar/ - szűk férfinadrág (nn) ghilimele - idézőjel, cuişoare - szegfűszeg

Néhány főnévnek rendhagyó többes számú alakja van:(hn) om / oameni - ember / emberek (nn) marfă / mărfuri - áru / áruk (sn) ou / o«ă - tojás / tojások

Az anyagnevek többségének van ugyan többes száma, de megváltozott jelentéssel:

(sn) fier - vas, fiare - lánc(ok), béklyó(k), bilincs(ek)

A homonimak többes számú alakja különböző:(hn) zmeu / zmei - óriás / óriások (mesealak)(sn) zmeu / zmeie - papírsárkány f papírsárkányok (nn) soră / surori - leánytestvér / leány testvérek (nn) soră / soré - ápolónő / ápolónők

A románban többes számban használjuk a főneveket - 2 többes számú nişte határozatlan névelővel vagy anélkül - ha általánosan meghatározatlan mennyiségű dolgok után érdeklődünk:

Ai (nişte) mere? - Van almád?A vet i cornuri? - Van kiflijük?

A főnevek többes számának képzésekor gyakori a hangvihakozás.Hímneműeknél:

cIci medic / medici - orvos / orvosokd/z brad / brazi - fenyő /fenyőkg/gi pedagog / pedagogi - pedagógus pedagógusokMi copil / copii - gyermek gy ermekeks/ş urs / urşi - medve / med\ éKst/şt turist / turişti - turista turistákstr/ştr ministru / miniştri - miniszter rrdniszterekt/ţ bărbat / bărbaţi -férf. férfiaka/e licean / liceeni - gimnazista gimnazistáka/e - c/ci austriac / austriec; - osztrák osztrákokea/e - z/j viteaz / viteji - viré: '- nézekî/i - ă/e tînăr / tineri - fiatal fiatalok

Nőneműeknél:a/ă gară / gări - vasútállomás / vasútállomások

59

a/e pară / pere - körte / körtéko/u soră / surori - leánytestvér / leánytestvérekea/e fereastră / ferestre - ablak / ablakokia/ie piaţă / pieţe - fér / fere/c, /?iac / piacokoa/o floare / flori - virág / virágokg/gi fragă / fragi - szamóca / szamócáks/ş veste / veşti - /z/r / hírekt/ţ curte / curţi - udvar / udvaroksc/şt broască / broaşte -a/ă - c/d bancă / bănci - / padok, bank / bankoka/ă - d/z gardă / gărzi - garda / gárdáka/ă - l/i vale / văi - vö/gy / völgyeka/ă - sc/şt mască / măşti - a/arc / álarcoka/ă - t/f carte / cărţi - könyv / könyveka/e - c/ci şapcă / şepci - sapka / sapkáka/e - d/z livadă / livezi - gyümölcsös / gyümölcsösökea/e - g/gi creangă / crengi - ág / ága/:ea/e - şc/şt ceaşcă / ceşti - csésze / csészékea/e - t/ţ găleată / găleţi - vödör / vödrökoa/o - t/ţ roată / roţi - &eréfc / kerekek

Semlegesnemueknélă/e măr / mere - alma / almáko/oa vagon / vagoane - vagon / vagonok

Exerciţii1. Próbáljuk többes számba tenni az alábbi, már ismert főneveket:

a/ croitor, inginer, agronom, zootehnician, şofer, şomer, manager, elev;

bl elevă, studentă, directoare, asistentă, secretară, soţie, educatoare, casieră, profesoară, dactilografa, fetiţă, sportivă, gazetă, bicicletă, locuinţă;

cJ bloc, apartament, magazin, cabinet, computer, stilou, pix, garaj, scuter;

(Ügyeljünk a hangváltakozásokra!)d/ student, licean, medic, bunic, bărbat, comerciant, mecanic, băiat,

diriginte, liceană, croitoreasă;e/ taior, telefon, creion, casetofon, serviciu, culoare, marcă.

60

2. Egészítsük ki a következő mondatokat a/ foglalkozást jelentő főnevekkel, b / megfelelő keresztnevekkel:

slI Dînşii sínt ... . Ele sínt ... . D-lor sínt ... . Voi sînteţi ... . Dínsele sínt ... . Ei sínt . . . . D-voastră (esz) sînteţi ... . Dv. (tsz) sînteţi

b/ ... sínt fraţi. ... sínt surori. ... sínt colegi. ... sínt prieteni. ... sínt liceene. ... sínt sportivi. ... sínt prietene. ... sínt studente.

3. Kérdezzük románul:2l/ Kik ők (nn)? Kik ők (hn)? Hát ők (nn) kicsodák? Kik vagytok ti?

Ön kicsoda? Hát maguk kik? Ők kollégák? Ők is barátok? Ok vajon testvérek? Ők házastársak? Ti sportolók vagytok, vagy csak szurkolók? Ők (nn) is szurkolók? Ők (nn) sem sportolók?

b/ Önnek vannak testvérei? Nektek is van testvéretek? Maguknak vannak gyermekeik? Önnek van felesége? Hát önnek? Nekik (hn) vajon vannak barátaik? Nekik (nn) nincs testvérük? Nektek nincsenek gyermekeitek? Önöknek is vannak gyermekeik?

4. Feleljünk a kérdésekre:sí/ Cine sínt dînşii? Şi dînşii sínt ingineri? Dar d-lor cine sínt? Voi

sînteţi studente sau fraţi? D-lor nu sînt prieteni? D-voastră sînteţi colegi? D-lor sînt soţi?

b/ Voi aveţi copii? Dar bunici? D-lor n-au copii? Dînşii n-au soţii? Ei au surori? Oare şi dînsele au surori?

5. Mondjuk románul:sil Nekem nincsenek fiútestvéreim. Csak egy leánytestvérem van.

Nekünk fiútestvéreink vannak, nektek pedig egy leánytestvéretek. Nekik (nn) vannak fiútestvéreik is, leánytestvéreik is. Nekik (hn) nincsenek se leány testvéreik, se fiútestvéreik.

hl Nektek vannak barátaitok, de nekik (nn) nincs. Nekünk csak kollégáink vannak. Nekik hn se barátaik, se ellenségeik nincsenek. Nekünk barátaink is. kollégáink is vannak.

61

I )

LECŢIA 7ŞAPTE

LECŢIA A ŞAPTEA

Cîţi? Cîte - Hány? Cum sínt? - Milyenek?

Silvia are un vecm bun. Cîţi vecini are ea?Unu.

Tata are doi vecini buni.Cîţi vecini are el?Doi.

Aurel are un camion mare. Cîte camioane are dumnealui? Unu.

Medicul are doi băieţi mici. Ce băieţi are dumnealui?D-lui are nişte băieţi mici. Băieţii-s tare simpatici.Cum sînt băieţii?Ei sînt foarte simpatici.

Pavel are o vecină bună.Cîte vecine are el?Una.

Mama are două vecine bune. Cîte vecine are ea?Două.

0 '0 / .O

Dan are două camioane mari. Cîte camioane are dînsul? Două.

Asistenta are două fete mici. Ce fete are dumneaei?D-ei are nişte fete mici. Fetele-s foarte simpatice. Cum sînt fetele?Ele sînt tare simpatice.

Monica e tare fericită. Ea are pantofi noi, un taior nou, o fustă nouă şi nişte bluze noi. Are şi nişte cercei. Cerceii sînt foarte moderni.

E7Toarte fericit şi Mircea. El are un sacou gri, pantaloni gri, o pălărie gri şi două cămăşi gri. Are şi nişte cravate. Cravatele sînt prea tărcate.

ProverbPoale lungi şi minte scurtă. Hosszú haj, rövid ész.

i)JLoK'y?

62

uínzátoare

Dialoguri- E dulce ciocolata? Édes a csokoládé?- Bineînţeles! Természetesen.- Sínt dulci şi bomboanele? Édes a cukorka is?- Nu prea. Nem túlzottan.- Dar biscuiţii? Hát a keksz?- Nu-s dulci deloc. Egyáltalán nem édes.

- Aveţi vecini noi? Új szomszédaitok vannak?- Da. Igen.- Şi cum sínt noii vecini? És milyenek az új szomszédok?- Sínt nişte oameni foarte simpatici. Nagyon rokonszenves emberek.

Vocabular

vecin, vecin/ hn - szomszéd bun, bună, bum, bune - jó unu, una - egyvecină, vecine nn - szomszéd-

asszony tată, taţi hn - apa do i, do Mă - két, kettő mamă, mame nn - anya camion, camioane sn - kamion mare, mari - nagy băiat, băieţi hn - fiú mic, mică, mic/ - kis, kicsi simpatic, simpatică, simpatic/,

simpatice - rokonszenves fată, fete nn - leány fericit, fericită, fericiţz, fericite

- boldog pantof, pantof/ hn - cipő

G r a m a t i c ă

A határozott névelő többes számaA románban a határozott névelőnek van többes számú alakja is.

no«, nowă, no/ - új fustă, fuste nn - szoknya bluză, bluze nn - blúz cercel, cercei hn - fülbevaló modern, modernă, moderni,

moderne - modem sacou, sacour/ sn - zakó gri - szürkepantalon, pantalon/ hn - nadrág pălărie, pălării nn - kalap cămaşă, cămăşi nn - ing cravată, gravate nn - nyakkendő tărcat, tărcată, tărcaţi, tărcate -

tarkapoale tsz nn - alsószoknya lung, lungă, lung/ - hosszú minte, minţi nn - ész scurt, scurtă, scurţi, scurte - rövid

Akárcsak az egyes számú névelő, ez is egy a szó végéhez illesztett toldalék

hímnemű főneveknél: nő- és semleges neműeknél:-i -le

Ezeket a főnév többes számú alakjához kapcsoljuk, és magyarra az a, az határozott névelővel fordítjuk.

A határozott névelők kapcsolása a főnevekhezA hímnemű főnevek határozott névelője a mindig teljeshangzó -i.

A többes számban lágy mássalhangzóra végződő, valamint a mássalhangzó-torlódás + i végű főnevek határozott névelős alakjában bár két i szerepel, csak egyet ejtünk:

eleW - tanulók elevii (e-le-vii) - a tanulókcodri - erdők codrii (co-drii) - az erdők

A többes számban kettőshangzóra végződő főneveknél a félhangzó -i és a többes számú -i határozott névelő kettőshangzót képez:

craz - királyok flácái - legények le/ - oroszlánok copii - gyerekek piso/ - kandúrok pui - csibék

cra/i (cra-zi) - a királyok flácá/i (flá-cá-n) - a legények le/i (le-zi) - az oroszlánok copi/i (co-pi-ii) - a gyerekek piso/i (pi-so-Zi) - a kandúrok pu/i (pu-ii) - a csibék

A nőnemű főnevek többes számú határozott névelője -le: case - házak casele - a házakbasmale - kendők basmalele - a kendőkperdele - függönyök perdelele - a függönyökzile - napok zilele - a napok

A többes számban lágy mássalhangzóra és kettőshangzóra végződőfőnevek szóvégi -z-je a főnév határozott névelős formájában teljeshangzóvá válik:

maşin/ - gépkocsi maşinile (ma-şi-ni-le) - a gépkocsikfeme/ - nők femeile (fe-me-i-le) - a nőksoţi/ - feleségek soţiile (so-ţi-i-le) - a feleségekalei - sétányok aleile (a-le-i-le) - a sétányok

A semlegesnemű főnevek is -le határozott névelőt kapnak a többes számban:

computere - komputerek computerele - a komputerek

A többes számban -úri-ra végződő főnevek határozott névelős alakjában a szóvégi félhangzó -i szó tagképzővé válik:

pixuri - golyóstollak pixurile (pi-xu-ri-le) - a golyóstollak

A melléknév többes számaA melléknév többesszám-jele

hímnemben: nőnemben:-i -e

A melléknév alakjaiA legtöbb melléknévnek a többes számban is van hím- és nőnemű

alakja:Esz Tsz

hn nn hn nnbún buná - jó bum bűne - jók

Néhány melléknévnek a többes számban csak egy alakja van mindkétnemben:

Esz Tszhn nn hn nnmic micá - kicsi m id - kicsik

Az egyes számban -e-re végződőeknek pedig csak egy-egy alakjuk van mindkét nemben és számban:

Esz Tszhn nn hn nnmaré - nagy mari - nagyok

Végül vannak olyan melléknevek, amelyek azonos alakúak mindkét nemben és számban:

Esz Tsz hn nn hn nn

gri - szürke, szürkék

A melléknév egyeztetése a főnévvel a többes számbanA melléknév akár jelző, akár állítmány a mondatban a többes számban

is megegyezik nemben és számban a főnévvel, amelyre vonatkozik.

66

A m rnkiem m tâ f.m£->e*xdí . :: ~~e:- aanahaa nőnemű melléknevet

Toca arc sacner: c ita m t - . inftonjK ^ m k .Sacmrik: síit tkgaetw - A zjk:*- «ájapáasűÉ.

A meüékmér a főmé* előtt\ meiléimé*.- - bár nem mindegeik - a többes szébého is ziefelczbed

a főnevei, ilyenkor a melléknév kapja a o é id ő t nişte colegi huni - jó kollégák

nişte bum' colegi - jó koL^íJk nişte colege bűne - jó koUémmők

nişte bune cokge - jó is iié i j t x sportivii tineri - a fiattá ip:r::új€ rx

tinerii sportiv? - afL s& sprrtmők ):rm sportivele tinere - a fia ta l spartoéók wí

őnereie sportive - j fiatal sper:-‘‘iák m

Andrea are vecini ta n L - Andreának Jó szomszédai vannak. f t m are vecine fenne. - Péternek jé szomszédasszonyai vannak. Yedm i sím smspaoc; - x wms^éáck rckonszenvesek.Vednek sânt simpatice - A swna&Bdms&myok rokonszenvesek.

.4 tó számnévKérdése: Gp? Cke? Hány '1 Memm ? A jfcp: L-lö-ig

A magyartól eltérően, a románban 2-től fölfelé többes számot használunk:

Am doi căţeluş/. - Két kiskutyám van.Am dowă pisicufe. - Két kiscicám van.

A gyakorlatilag és elvileg megszámlálható ^7.eméWekrg:^d(tlgF>k:^a~ a románban mindig többes számban kérdezünk:

Ciţi profesor/ a/? - Hány tanárod van?Cîte profesoare a/? J Hány tanárnőd van ?Ciţi ban/ a/? - Mennyi pénzed van?

JÓ TUDNI! yTöbbes számot használunk a románban akkor is, ha a dolgok halmaza,

azok minősége és milyensége után érdeklődünk:Cîte mere a/? - Hány almád van?Cum sínt nucile? - Milyen a dió?Sínt dulc/ strugurii? - Édes a szőlő?

Igen gyakori a hangváltakozás a hímnemű melléknevek többes számú alakjának képzésekor.

ă/e - t/ţ proaspăt / proaspeţi - friss / frissekî/i - ă/e tînăr / tiner/ - fiatal / fiatalokoa/o - 1// moale / mo/ - puha / puhákc/ci mic / mic/ - kicsi / kicsikd/z verde / verz/ - zöld / zöldekg/g* drag / drag/ - kedves / kedvesekl/i gol / goi - üres / üreseks/ş gros / groş/ - vastag / vastagokst/şt îngust / înguşt/ - keskeny / keskenyekstr/ştr albastru / albaştri - kék / kékekt/ţ înalt / înalţ/ - magas / magasakz/j dîrz / dîrj / - elszánt / elszántak

ExerciţiiT) Lássuk el többes számú határozott névelővel a következő főneveket:

a/ vecini, prieteni, colegi, sportivi, suporteri, medici, manageri, agronomi, şomeri, pantofi, pantaloni;

b/ fete, secretare, studente, liceene, profesoare, directoare, vînzătoare,

casiere, femei, educatoare, asistente, cofetării, cărţi, cămăşi, pălării, bluze, fuste, cravate;

d camioane, scutere, magazine, cabinete, telefoane, stilouri, pixuri casetofoane, xeroxuri, servicii, radiouri.

2. írjuk le határozott névelővel mind egyes, mind többes számban az alábbi főnex-eker:

a/ om - oameni, calmant - calmante, termometru - termometre, televizor - televizoare, şerveţel - şerveţele, pungă - pungi, sacoşă - sacoşe, creion - creioane;

b/ ardei - ardei, supă - supe, pîine - pîini, cozonac - cozonaci, corn - comuri, pară - pere, măr - mere, caisă - caise, portocală - portocale, bomboană - bomboane, biscuit - biscuiţi.

3. Másoljuk le a következő mellékneveket nőnemű alakjukkal együtt:a/ grozav, modern, abil, sever, bolnav, vesel, harnic, japonez, bătrîn

voinic, mîndru, mic;b/ elegant, înalt, expert, inteligent, cărunt, frumos, spaţios, sănătos,

isteţ;d vechi, bej, tînăr, gri, nou, cuminte.

4. Tegyük többes számba - nőnemű alakjukkal együtt - az előző feladatban felsorolt mellékneveket!

5. Mondjuk többes számban az alábbi jelzős főne\‘eket:a/ un băiat înalt, o fetiţă înaltă, un bărbat harnic, c femeie harnică, un

actor frumos, o actriţă frumoasă, un medic tînăr. : asistentă tînără, un diriginte sever, o directoare severă, un c r :: :: : isieţ;. : croitoreasă isteaţă, un licean cuminte, o liceana cuminte:

bl un scuter nou. o motocicletă vec —■ c, im 3 rT-Rirnisirt spaţios, o locuinţă mică. un mag a m modera, o cofclfcie moderni, un camion bun,o bicicletă bonă, un ta u r r l r g i . o lifcp i un sacou bej, opălărie bej;

d sportivul mândra, sportiva ■hairăL, suporterul fericit, managerul in f ligrnL, mecamcal simpatic. « icw iaa sim p tirii învăţătoarea veselă, edarafoarea rîrJLri. yDfaml extern, casiera abili;

d blccul - f. ~ c tr zL ir elegant, sacoul vechi,şobIoI hI gri, potaftoari b q . r in a ja noui. jerseul buc, cravata tărcată.

6. Tegyük a főnév elé a jelzőt:blocul 1 nou, locuinţa spaţioasă, maşina nouă, computerul vechi,

agronomul tînăr, medicul bătrîn, fetiţa frumoasă, bărbatul harnic, vînzătoarea simpatică.

7. Oldjuk meg az előző feladatot többes számban is!

Válaszoljunk a kérdésekre a simpatic, tînăr, isteţ, inteligent, cuminte, bun melléknevekkel:

Ce fel de colegi ai? Ce prietene aveţi? Ce fel de studenţi sînt Petru şi Andrei? Ce băieţi sînteţi voi? Ce fel de elevi are Matei? Ce vecine au d-lor? Ce fel de profesoare sînt dînsele?

9. Kérdezzük románul és válaszoljunk is az 1 és 2 önálló alakjaival:Hány régi barátod van? Neki (nn) hány jó kolléganője van? Nekik

(hn) hány új tanárnőjük van? Önnek hány jó szomszédja van? Magának hány ügyes tanulója van?

10. Mondjuk románul:Nekem nincs testvérem. Neked 4 testvéred van, 2 fiú és két lány.

Nekünk nincs fiútestvérünk. De van egy lánytestvérünk. Neki van felesége. Neki nincs se felesége, se gyermeke. Nekünk nincsenek gyermekeink. Nektek 5 gyermeketek van. Nekik nincs feleségük. Károly bácsi nős, van egy fiatal felesége és 3 gyermeke. Ilona és Anna testvérek. Péter és Mária testvérek.

LECŢIA 8 LECŢIA A OPTA

Cine ce face? - Ki mit csinál?

Oamenii lucrează. Şoferul şofează, învăţătoarea învaţă Elevul dă examen.

Monica vorbeşa Marin tace. Timpul trece Seara ar-boară

Sanda citeşte un roman. Ce face Sanda?Citeşte.Ce piteşte?Un roman.Ce fel de roman citeşte? Ea citeşte un roman bun

Le ~t' jc scns-iare sene;E sene : scrisoare oficială.

Stela spală o maşină murdari Ce face Stela?Spală maşina murdară.

scuter defect

;erul defect

. j u~:L -2 re : rcrer: m r : zjîzî :e~e r-s r^ se . El spală pereieMana gustă perele trama ase Pa**-;

PnverbeCumi latrá. őrsei merge. A h m m agat, a karaván halad. A pde náci fac rmnüc mari M kicsi sokra megy.

Dialoguri- Bună dimineaţa! Ce faci? Jo reg ţel:.' Mii csinálsz?- Iau micul dejun. Reggelizem- Poftă bună! Jő ét\ ágyat!

- Ce bei. ceai sau cacao? Mit iszol, teát vagy kakaót?- Un lapte rece dacă ai. Egy hideg tejet, ha van.

- Bună ziua! Ce faceţi? Jó napot! Mit csináltok?- Mama pregăteşte prînzul, iar eu pun masa. A mama készíti az

ebédet, én pedig terítek.

- Ce mănînci, friptură sau tocăniţă? Mit eszel, sültet vagy pörköltet?- Mai degrabă carne pane. Inkább rántott húst.

- Bună seara! Ce mai faci? Jó estét! Hogy vagy?- Mulţumesc, bine. Köszönöm, jól.

Vocabular

lucrează / a lucra - dolgozik şofează / a şofa - vezet (gépkocsit) învaţă / a învăţa - tanít dă examen / a da examen - vizs­

gázikvorbeşte / a vorbi - beszél tace / a tăcea - hallgat (nem beszél) timp, timpuri sn - idő trece / a trece - múlik, elmúlik coboară / a coborî - leszáll seară, seri nn - est citeşte / a citi - olvas roman, romane sn - regény scrie / a scrie - ír, megír scrisoare, serisor/ nn - levél oficial, oficială, oficial/, oficiale

- hivatalos spală / a spăla - mos, megmos

murdar, murdară, murdar/, murdare- piszkos

repară / a repara - javít, megjavít defect, defectă, defecţi, defecte -

- meghibásodottcumpără / a cumpăra - vesz, vásárol pepene, pepeni hn - sárgadinnye pară, pere nn - körte gustos, gustoasă, gustoşi, gustoase

-finom, ízletes gustă / a gusta - kóstol, megkóstol fac sport / a face sport - sportolnak joacă fotbal / a juca fotbal - futbal­

loznakfug / a fugi - futnak, szaladnak adult, adulţi hn - felnőtt joacă handbal / a juca handbal

- kézilabdáznak

fac gimnastică / a face gimnastică - tornáznak

címe, cím/ hn - kutya latră / a lătra - ugat urs, urş/ hn - medve

merge / a merge - megy apa nn esz - víz ape nn tsz - vizek (földrajzi

értelemben) ríu, riur/ sn - folyó

Az alanyeset és a tárgyeset (Cazul nominativ şi cazul acuzativ)A dolgokat jelentő főnevek tárgyesete - mindkét számban - azonos az

alanyesettel, akár jelzővel, akár anélkül állnak. Az alanyeset kérdőszava: Ce? - Mi? Mik? A tárgyeset kérdőszava: Ce? - Mit? Miket?

A. Scuterul (roşu) e no«. - A (piros) robogó új.T. Cumpăr scuterul (roşu). - Megveszem a (piros) robogót.A. Maşinile (no/) sínt murdare. - Az (új) autók piszkosak.T. Spăl maşinile (no/)- - Lemosom az (új) autókat.

A főnév alany- é£ tárgyesete határozatlan névelővel:Hímnem

A. T. un pepeneun pepene dulce

A. T. nişte pepen/nişte pepen/ dulc/

Nőnem

o pară o pară dulce

nişte pere nişte pere dulc/

A főnév alany- és tárgyesete határozott névelővel:Hímnem

A. T. pepenelepepenele dulce

A. T. pepeniipepenii dulc/

Nőnem

parapara dulce

perele perele dulc/

A főnévi igenév (Infinitivul)A románban a főnévi igenév

amelyben az ige nem ragozható.az ige egyik személytelen módja,

A magyar -ni főnévi igenévi végződésnek a románban az ige előtt álló a elöljárószó, valamint a szóvég: -j -z-i -e. felel meg:

a lucra - dolgozni A szótárakban az igék ilyen alakban szerepelnek

lucra - dolgozik

A négy igeragozás A főnévi igenév rgz 'cesc szenn: négv ragozási csoport van:

_ *rTi:a - ;&ítani, a lucra - dolgozni a Uazea - hallgatni a fiace - csinálni

- futni, a citi - olvasni a cobori - leszállni, a hotărî - elhatározni

A ü l. ragozású igék kivételével a főnévi igenévi alak véghangsúlyos.

I.II.III. rv.

-a-ez-e■i. -I

A sz£.míiy ragok\ ragozás során az igék személyragokat kapnak, amelyeket a főnévi

igeaév végződésének elhagyásával az igetőhöz kapcsolunk, a többes szám1 es 2 személyben kötőhanggal.

L ragozása repara - javítani

Esz Tsz1. sz - 1. sz -(a)m2 . sz -i 2. sz -(a)ţi3. sz -ă 3. sz -ă

a lucra - dolgozniEsz Tsz

1. sz -(ez)- 1. sz -(a)m2 . sz -(ez)i 2. sz -(a)#3. sz -(eaz)ă 3. sz -(eaz)ă

Az I. ragozású igék az egyes szám 1. személyben nem kapnak személyragot, többségük viszont az egyes szám 1., 2 . és 3. személyben egy -ez- szótaggal bővül. Az egyes és többes szám 3. személyben a személy ragok azonosak.

II. ragozása tăcea - hallgatni

III. ragozása face - csinálni

Esz Tsz Esz Tsz1. sz - 1. sz -(e)m 1. sz -- 1. sz2. sz -i 2 . sz -(e)ti 2 . sz -i 2. sz3. sz -e ii£ 3. sz -e 3. sz

-(e)m-(e)íi

75

A II. és III. ragozású igék az egyes szám 1. és a többes szám 3. személyben nem kapnak személy ragot. A III. ragozású igék nem véghangsúlyosak.

IV. ragozás a fugi - futni

Esz1. sz -2. sz -i3. sz -e

Tsz1. sz -(i)m2 . sz <i)ţi3. sz —

a coborî - leszállni Esz Tsz

1. sz — 1. sz -(í)m2. sz -i 2. sz -(î)ţ/3. sz -ă 3. sz -ă

a citi - olvasni Esz

1. sz -(esc)-2 . sz -(eşt)z3. sz -(eşt)e

Tsz1. sz -(i)m2 . sz -(i)ţ/3. sz -(esc)-

a hotărî - elhatározni Esz Tsz

1. sz -(ăsc)-- 1. sz -(í)m2 . sz -(ăşt)i 2. sz -(î)ţ/3. sz -(ăşt)e 3. sz -(ăsc)-

A IV. ragozáshoz tartozó -i végű igék az egyes szám 1. és a többes szám 3. személyben nem kapnak személyragot, többségük azonban az egyes szám 1., 2 . és 3. személyben egy -esc- szótaggal bővül.

Az -í végű igék személyragjai azonosak az I. ragozáshoz tartozó -a végűekével, csupán a kötőhang más.

Az igék ragozása a kijelentő mód jelen időbenI. a repara - javítani

repar reparăm repari reparaţi repară repară

a lucra - dolgozni lucrez lucrămlucrez/ lucraţ/lucrează lucrează

II. a tăcea - hallgatni tac tăcemtac/ tăceţi tace tac

IV. a fugi - futnifug fugimfugi fugit/ fuge fug

III. a face - csinálnifac facemfac / faceţ/face fac

a citi - olvasni citesc citimciteşt / citiţ/citeşte citesc

a coborî - leszáUni cobor coborîmcobori coborîţicoboară coboară

a hotărî - elhatározni hotărăsc hotărîm hotărăşti hotărîţ/ hotărăşte hotărăsc

Az igei szókapcsolatokA románban gyakoriak az igei szókapcsolatok, amelyek leginkább az

a da - adni. - c - tenni, csinálni, a juca - játszani, a pune - tenni, rakni, helyezni. - lua - venni igékből és rendszerint egy főnévből tevődnek össze. Ezeket legtöbbször egyetlen igével fordítjuk magyarra, és csak az ige: rag ózzuk:

a da examen - vizsgázni a face sport - sportolni a juca íothal - futballozni a pune masa - teríteni a lua micuí dejue - reggelizni

JÓ TUDNI!Vannak igék. amelyeknek ragozása a kijelentő mód jelen időben

kisebb-nagyobb ménékben eltér a szabályostól. íme néhány példa:I. a mínca - enni

mănînc, mănînc/, mănîncă, mîncăm, mîncap, mănîncă a da - adni

da«, da/, dă, dăm, daţi, da« a lua - venni

iau, it i , /a, luăm, luaţi, imII. a bea - inni

bea«, be/, bea, bem, beţi, bea«III. a pune - tenni, rakni, helyezni

pun, pui, pune, punem punef/, pun a spune - mondani

spun, spu/, spune, spunem, spuneţ/, spun a scrie - írni

seriu, serii, scrie, scriem, serieţ/, seri«

A románban nagyon ritkák az igekötők. Az igék többségét a szöveg értelmétől függően fordítjuk magyarra igekötővel vagy anélkül,

a scrie - írni, megírni, leírni, felírni

77

a învăţa - tanítani, megtanítani, tanulni, megtanulni a spăla - mosni, megmosni, lemosni, elmosni a cumpăra - vásárolni, megvásárolni a repara - javítani, megjavítani a citi - olvasni, elolvasni, kiolvasni a bea - inni, meginni

A román nyelvben ismeretlen az alanyi és a tárgyas ragozás, az igét mindig a szöveg értelmének megfelelően fordítjuk magyarra:

Citesc un roman. - Olvasok egy regényt.Citesc romanul. - Olvasom a regényt.

Az igék ragozása során a kijelentő mód jelen időben gyakori a hangváltakozás. Néhány példa:

Főnévi igenév / Esz 1. sză/a a tăcea / tac - hallgatni / hallgatoke/ă a vedea / văd - látni / látoki/î a vinde / vínd - eladni / eladoku/o a juca / joc - játszani / játszom

Esz 1. sz / Esz 2. sz ă/e cumpăr / cumperi - vásárolok / vásárolszc/ci tac / taci - hallgatok / hallgatszd/z ered / erezi - /z/sze/: / hiszelg/gi fug / fugi - jutok / jutszse/şt citesc / citeşti - olvasok / olvasolst/şt gust / guşti - kóstolok / kóstolszt/ţ cînt /cînţi - énekelek / énekelszî/i - d/z vînd / vinzi - eladok / eladsz

Esz 1. sz / Esz 3. sz ă/a spăl / spală - mosok / mose/a şed / şade - ülök / ülî/i vînd / vinde - eladok / elade/ea lucrez / lucrează - dolgozom / dolgoziko/oa joc / joacă - játszom / játszik

A leckék utáni szószedetben az igéknek két alakja szerepel: a szövegben először előforduló alak, majd a főnévi igenév. A magyar jelentés az első alaknak felel meg.

Exerciţii1. Ragozzuk el az alábbi igéket kijelentő mód jelen időben:

a şofa, a spăla, a cumpăra, a gusta, a merge, a vorbi, a mulţumi, a trece, a pregăti, a învăţa.

2. Válaszoljunk a kérdésekre:Cine şofează? Cine spală maşina? Cine repară maşina defectă? Cine

cumpără o bicicletă nouă?Ce speli? Ce pregăteşti? Ce citeşti? Ce scrii? Ce bei? Ce mănînci?

Mely igék hiányoznak a következő mondatokból? a Liceenele ... gimnastică. Studenţii ... fotbal. Fetele ... micul dejun.

Băieţii ... masa.b D-lui ... un sandviş. Dînsa ... laptele. D-lor ... doi pepeni. D-ei ...

examen. Dînsul nu ... nimic. D-ta ... o scrisoare. Dv. ... maşina. Dînşii ... pere. Dînsele ... perele.

4. Egészítsük ki a mondatokat megfelelő tárgy esetű főnevekkel:Marta spală . . . . Nicolae scrie ... . Carol citeşte . . . . Ion şi Stela fac

... . Dan şi Mihai joacă . . . . Stela pregăteşte . . . . Elena pune . . . .

5. Mondjuk románul:slI Mit eszünk? Eszünk valamit? Nem eszünk semmit? Én eszem egy

szendvicset. Ő (hn) sültet eszik, ő (nn) pedig rántott húst. Mi sárgadinnyét eszünk, ők (nn) körtét esznek.

b/ Iszol valamit? Mit iszol, tejet vagy kakaót? Inkább egy forró teát. Ti is isztok teát? Nem, köszönjük, mi nem iszunk semmit. De ők (hn)isznak egy hideg tejet. Ő (nn) nem iszik se teát, se tejet.

d A tanítónő vásárol egy szürke szoknyát. Te mit vásárolsz? Én is vásárolok egy szép blúzt. A sportolók nem vásárolnak semmit? De igen, ők modern nyakkendőket és elegáns kalapokat vásárolnak. Hát ön? Vásárolok én is valamit.

d/ Jó reggelt! Mit csináltok? Reggelizünk. Jó étvágyat! Jó estét! Hogy van? Köszönöm, jól.

79

1 I | j|jj il I jjijjjil I jjjjjjI jjjjiii

i l i i j| iljjjjjiji I I I j j |iii I II l l llljlíjlHlllii i ij| j|ljiiiiii!iiiii!!!ll!!iiiliii!iiiiiiiil iüüiÜ Ül ! iiii iülliilii

>Hiiii|it!!iiitii{;i)i|{iti.iiilijjllllijiljiiliijiiij

i l l t l i l l l l M

!Í!j|j|||jjjÍjjjjÍ|ÍÍ

NOUALECŢIA 9 LECŢIA A NOUA

Unde? - Hol? Hova? Clini? - Hogyan? Cînd? - Mikor?

Aurel e acasă. ^ Elena e la şcoală.Unde-i Aurel? W L ^ ^ Unde-i Elena?Acasă. La şcoală.El stă la masă şi învaţă. J - Ea şade în bancă şi scrie. Aurel învaţă româneşte. -jL Elena scrie frumos, dar încet.Cum învaţă? ^ Cum scrie?Româneşte. 4 Scrie frumos, dar încet.

Unde e doamna Ionescu? Dînsa-i la serviciu.Cînd vine acasă de la birou? Astăzi se întoarce tîrziu.

Unde merge domnul Păcurar? Dînsul se duce în vacanţă.Cînd se întoarce din concediu? Nu ştiu. Poate peste opt zile.

Mihai vorbeşte cu Iosif. Cu cine vorbeşte Mihai? Cu Iosif.Despre ce vorbesc ei?Ei vorbesc despre un film.

Delia pleacă în România Cu ce călătoreşte?Cu avionul.Pînă cînd stă acolo?Pînă duminică.

Mîine, Stela şi Matei merg la Bucureşti. Ei călătoresc cu trenul. Trenul pleacă seara şi soseşte dimineaţa în Gara de nord.

ProverbePune paie pe foc. Olajat önt a tűzre.Mătura nouă mătură bine. Új seprű jó l seper. încet, încet departe ajungi. Lassan járj, tovább érsz.

illiuiUiititiimîUKgiUamHum:;;;;

Ni* sffc bilaele de tren. Nu resyeÉBL Sem tudod hol vannak?I i : s e r ^ r A p ó k b a n .

"" íir-5 iX". Mmcsenek itt.z :&:z sím pe birou. 7ű/űh űz íróasztalon vannak. .Vţfc-s sic: acolo. Orr sincsenek.

ş:ii unde-s? Nem találom a

Vadé se află biroul de voiaj? /foi wm uz utazási iroda?E cam departe, lingă gară £is*e »weíce vtai. a pályaudvar mellett. Cum ajungem acoio? Hogyan Ttsak ei oca?Cu tramvaiul. Villamossal

- Cînd pleacă trenul de B c cşes ti - budapesti vonat?- în curind. Peste 10 immmt.. H jn te r js jt Tiz zer: műim.- Şi cînd soseşte la Bjcapesa? És m . e r t e z j  Budapestre?- Pe la ora 9. Kilenc era kőruL

Vocabular

acasă - itthon, otthon, haza stă / a sta - ül, marad la masă - az asztalnál învaţă a învăţa - tanul româneşte - románul Ia şcoală - az iskolában şade a şedea - ül în bancă - a padban frumos - szépen incet - lassan la serviciu - a hivatalban vine / a veni - jön de la birou - a hivatalból as tăzi - ma

se ■ftMnce a se ír.zoarcé - visszajön drziö - későn>e duce a se duce - megy :r. '■ acanps - szabadságra din Pannára - a szabadságról şâu a şti - tudom poaie - talánpeste ;pi ziie - nyolc nap múlva: _ /osif - Józseffelcu cine - kiveldespre ce - mirőldespre un film - egy jilmrőlpleacă / a pleca - megy, indulin Románia - Romániába

Dimfmgmri- Nu ştii. imde-i mamiaJui de limba română? Nem tudod, hol van a

román m ^éő rn ii ?- Habar a-am Fot-almam sincs.1.

cu ce - mivelcălătoreşte / a călători - utazik cu avionul - repülőgéppel pînă cînd - meddig acolo - ottpînă duminică - vasárnapig mîme - holnap la Bucureşti - Bukarestbe cu trenul - vonattal seara hat - este soseşte / a sosi - érkezik

dimineaţa hat - reggel în Gara de nord - az Északi pálya­

udvarra pune / a pune - tesz pai, paze sn - szalma pe foc - a tűzre mătură, mătur/ nn - seprű mătură / a mătura - seper bine - jó ldeparte - messze, messzire ajung/ / a ajunge - eljutsz, elérsz

G r a m a t i c ă

A visszaható igékA románban a visszaható igék mellett vagy tárgyesetű, vagy

részeshatározó-esetű visszaható névmás áll.A tárgyesetű visszaható névmással álló igék jellemzője a főnévi

igenévben szereplő se - magát 3. személyű visszaható névmás: a duce - vinni a se duce - (vinni magát) menni

A visszaható ragozásA cselekvő ragozástól abban különbözik, hogy az ige elé kitesszük a

má, te, se, ne, vá, se tárgyesetű visszaható névmást.

Cselekvő ragozásIII. a duce - vinni

Esz Tsz1. sz dúc 1. sz ducem2. sz ducz 2. sz ducefz3. sz duce 3. sz dúc

Visszaható ragozásIII. a se duce - menni

Esz Tsz1. sz má dúc 1. sz ne ducem2. sz te ducz 2. sz vá ducefz3. sz se duce 3. sz se dúc

A határozószó (Adverbul)A románban a határozószó változatlan alakú szófaj, nem ragozható,

nincs sem neme, sem száma.A hely határ ózó szó kérdése: Unde? - Hol? Hova?A módhatározószó kérdése: Cum? - Hogyan? *Az időhatározó szó kérdése: Cind? - Mikor?

82

A hely- és idSfcatihOHŐeaó fcpüM mw az Dissul zaergt aca.>,- - 6 hazamegy. Dirsa vine árri* - C teaát

De ti ss enaeiliefc? a íuadac e*r«eAcalo et h l . se duce - Oúll : mer*, wt A sú zí ea mi Lucreazi. - Mjt ' «ew á

A ne c~ jojazószc viszont naBdÎT.g az ..şt Sm invăţim n m k r p r . - M: rónám

Az napszakokat jelentő főnevet kJztl az ilábir'iaÉ alakja egyiken ídőhaiározószó is.

dimineaţă dimineaţa - reggei a negget. rezii zi / ziua - /w/7 / ű nap, nappal seară / seara - est f az est, este noapte / noaptea - éjszaka az éjszP*'-2-

Az elöljárószó (Prepoziţia)A magyar határozórag: knak e> ícim. a : ~az.raz íz r : ,.;ar:sz.

felel meg. Amint neve is u ta l ja . wtmdSg "etíü jár*, azaz aargcincri a szó l amelyhez tartozik. A legtöbb több p h i i í t f vartárgyesetet vonz. Az elöljáószói nem InBgsnfrjflazznkL, cgjteejQ ik a szávai amely előtt áll. Az elöljárószo után (a cm b i ó ü cw í) a ünév m a kap határozott névelőt, magyarra viszont hol néic lw d , hol ’■ rlliil fordítjuk.

A leggyakoribb elöljárószók: . • -r i cu - - v a j -vei

Călătorim cu trenul. - Vomată ^.^zm*»:Sosim cu avionul. - RepîL.' ziTC-t.

în - -ban, -ben; -ba, -be; -ra, -reManualilî e în sertar - A tam öm v ajtókban van.Pun biletele de tren în sertar. - Beteszem a vonatjegyeket a fiókba Toma merge în vm —yi - Tornát szabadságra megy.

la - ban.j-ben: -ha. -be.: -aáL -méh i » -hnv; -ra. -re Profesorul e la şcoală - 4 :anár az iskolában van.Secretara >c : u . ; '..a ■ :ou . - A :;:<ámőhivatalba megy. Directorul şade ia masă. - Az igazgató az asztalnál ül.Ele’.'- , merge la diriginte. - A :anuló az osztályfőnökhöz megy. Plec la gara - Imsaîok. j .dsútállomásra.

din - -ból, -bői; -ról, -rőlIau din sertar manualul. - Kiveszem a fiókból a tankönyvet.Ne întoarcem din concedm. - Visszajövünk a szabadságról.

pe - -on, -en, -ön; -ra. -reScrisoarea e pe birow. - A levél az íróasztalon van.Pun scrisoarea pe birow. - A levelet az íróasztalra teszem.

peste - jm dvorVenim peste trez zile. - Három nap múlva jövünk.

lîngă -jnefLettr-mettéŞcoala e lîngă gară. - Az iskola a vasútállomás mellett van.Punem banca lîngă masă. - A padot az asztal mellé tesszük.

despre - -ról -rőLMaria vorbeşte despre vacanţă. - Mária a szünidőről beszél.

pînă - -ig (időhatározói értelemben)Tata lucrează pînă seara. - A papa estig dolgozik.

de - a leggyakrabban előforduló elöljárószó.Rendeltetése és jelentése sokféle. Használatos igék vonzataként, (erre

a későbbiekben látunk majd példákat), kifejezhet - többek között - tulajdonságot, rendeltetést, eredetet, birtokviszonyt, alkotóelemet stb.

A de + főnév szerkezet a románban főnévi jelző, ami a magyarban vagy -z képzős melléknévnek, vagy jelzős összetételnek felel meg:

birou de vo/aj - utazási iroda bilet de tren - vonatjegy

A de előljárószóval összetett elöljárószók képezhetők, mint pl.: de la - -ból, -bői; -ról, -ről; -tói, -tői

Vine de la birou. - A hivatalból jön.Vine de la gară. - A vasútállomásról jön.

Az elöljárószók kérdőszók elé is járulnak.La cine te ducz? - Kihez mész?Lîngă cine staz'? - Ki mellett ülsz ?Cu ce mergz la Bucureştz? - Mivel mész Bukarestbe?De unde viz? - Honnan jössz?Pînă cínd staz? - Meddig maradsz?De cínd staz aicz? - Mióta laksz itt?

84

A mindennapi beszédben gyakori a domnul határozott névelő nélküli használata, ezt írásban hiányjellel jelöljük:

Unde-z domnu’ Abrudan? - Hol van Abrudan úr?

A családtagokat, rokonokat jelentő főnevek közül a tată, mamă, bunic, bunică, naş, naşă - az általános szabálytól eltérően - az elöljárószók után határozott névelővel állnak.

Mîtne mergem la naşul. - Holnap elmegyünk a keresztpapához. Mihai stă la naşa. - Mihály a keresztmamánál lakik.

Néhány melléknév egyes szám hímnemű alakja határozószóként is használatos:

Biroul e frumos. - Az íróasztal szép.Marta scrie frumos. - Márta szépen ír.

Az a călători, a pleca, a merge igék mellett az országnevek előtt az ín, a városnevek előtt a la elöljárószó használatos.

Călătorim ín Anglia. - Angliába utazunk.Ne ducem la Londra. - Londonba megyünk.

A este, illetve sínt helyett gyakran használatos a se află - van, vannak (található, találhatók) jelentéssel.

A románban gyakori a több jelentésű ige: a sta - ülni, állni, maradni, lakni- a ajunge - eljutni, elérni, odaérni a coborî - leszállni, kiszállni, lemenni a lépcsőn

A szabályostól eltérően ragozzuk:I. a*afla - találni

aflu, afli, află, aflăm, afla ţi, află

JÓ TUDNI!A magyar -né asszonynévképzőnek nincs megfelelője a románban. Az

asszonyok használhatják- csak lánykori nevüket: Elena Cri§an,- lánykori nevüket és férjük családi nevét: Elena Cri§an Cioban,- keresztnevüket és férjük családi nevét: Elena Cioban.

a jta - állni, ülni, maradni, lakni sta«, sta i, stă, stăm, sta ţi, stau

IV. a veni - jönnivin, vii, vine, venim, veniţi, vin

a şti - tudnişti«, ştii, ştie, ştim, ştiţi, şti«

JSxerciţii1. Ragozzuk kijelentő mód jelen időben az alábbi igéket:-Jj, al a învăţa, a pleca, a afla, a bea, a şedea;

b/ a scrie, a merge, a spune;c/ a veni, a şti, a vorbi, a sosi, a coborî;d/ a se duce, a se întoarce.

2. Kérdezzük románul:a/ Ki lakik itt? Te is itt laksz? Ti nem laktok itt? Ő (hn) a

nagymamánál lakik? Ki áll ott? Hol ül Péter? Meddig maradsz?Mit írsz? Ki ír románul? Ti levelet írtok? Ki írja meg a levelet? Ók

(nn) szépen írnak?Mit olvasol? Milyen regényt olvasol? Ti mikor olvastok? Ó (hn)

hogyan olvas? Ők (hn) lassan olvasnak? Te nem olvasol semmit?b/ Hova utazol? Mikor utazol Romániába? Kihez utazol? Kivel utazol?

Mivel utazol, vonattal vagy repülőgéppel? Mikor jössz vissza? Ti is utaztok? Ti nem utaztok?

Mikor indultok? Mikor érkeztek? Meddig maradtok! Reggel .nduiunk? Este indulunk?

Hogyan jutunk el a vasútáli Mikor erünk xla. Elérjük abudapesti vonatot?

d Hol van az iskola? Hol van az «t ai-ki iroda? Hol van itt egy gyesbolt? Hol van in egy cukrászda0 Messze van a vasútállomás?

f 3 j Egészítsük ki a mondatakor a departe - aproape, astăzi - mîine, încet - repede, rirzîu - devreme. «wiânqK - englezeşte határozószókkal.

Az ismerezjeK ;~j t . kert; rí*: c 2 szótárból!>: " - ~.z- V.r._■ _crează............ domnul doctor nu e

acasă. ... P x d mcig c m concedia Magazinul e ... . Gara e ... . Noi * 1 :1 - E Mana pleacă ... la serviciu. Tu te întorci

... Je Ia biran.

87;

4. Mely mondatokba illenek a pe, peste, în, la, lingă, de la, cuelöljárószók? /viv-c

Domnul Moraru se întoarce ... zece minute. Doamna Ionescu e ... şcoală. D-lui vine ... gară. D-ei vorbeşte ... vecina. D-lor pleacă ... Bucureşti. D-voastră călătoriţi ... Anglia. Biletul de tren e ... birou.

Feleljünk a kérdésekre a lecke szövegének segítségével:Unde e Aurel? Unde stă dînsul? Ce face el? Dar Elena unde e? Unde

şade ea? Ce face? Cum scrie dînsa?Unde e doamna Ionescu? Cînd se întoarce de la serviciu? Cine merge

în vacanţă? Cînd se întoarce din concediu?Ce face Mihai? Despre ce vorbesc băieţii?Cine pleacă în România? Călătoreşte cu trenul? Pînă cînd stă Delia la

Bucureşti? Unde se duc mîine Stela şi Matei? Călătoresc cu avionul? Cînd pleacă trenul? Unde soseşte trenul?

6. Mondjuk románul:al Kornél nincs itthon. Magda sincs itthon. János az iskolában van.

Péter az irodában van. Kornél ma nem jön haza. Magda későn jön haza. Holnap Péter is későn jön haza.

b/ Én románul tanulok. Te angolul is tanulsz. Ő (nn) jól tanul. Ő (hn) nem tanul jól. A papa nem beszél románul. A nagymama szépen beszél románul. Otthon mi románul beszélünk.

LECŢIA 10ZECE

LECŢIA A ZECEA

J l- ^ r

Care^ - Melyik? Melyek? Mely?

Aici este un hotel.$ AÂcest4tbtel este cel mai elegant. Care hotel e cel mai elegant? A cesta .^ .

Cine e domnul acesta?E un actor din Franţa.Dar acela?Acel domn e un director de teatru.

Cine sînt tinerii aceia?Sînt nişte turişti din Germania.Dar acei tineri cine-s?Aceia-s nişte sportivi din Spania. Care bărbat e managerul?Domnul acela simpatic.

Un turist vrea nişte bocanci. Aceştia sînt frumoşi, dar scumpi. Care sînt mai ieftini?Aceia.

Acolo este un camping.Acel camping este cel mai modern. Care camping e cel mai modern? Acela.

Cine-i doamna aceasta?>E o actriţă din Ungaria.Dar aceea?Acea doamnă e o pianistă.

Cine-s acele tinere?Sînt nişte sportive din Polonia.Dar tinerele acelea cine sînt? Acelea sînt nişte turiste din Italia. Care femeie e ghidul?Această doamnă simpatică.

O sportivă vrea nişte patine. Patinele acestea sînt tare mici.Care patine sînt mai mari?Acelea.

Aceşti turişti din Slovacia caută un hotel mai ieftin. Hotelul din centru e foarte elegant, dar cam scump. Hotelul de lingă gară e mai ieftin, dar mai puţin elegant. Turiştii se duc in camping. Campingul e mai ieftin decit hotelul.

ProverbeScump la tărîţe, ieftin la făină. Tobbe kerul a lexes. mim a ;:us. Mai bine tîrziu decît niciodată. John keson, m m soha.

Dialoguri- Ai nevoie de acest rucsac? Szükséged an erre _ kátizsAm ?- Acum n-am nevoie de el. Most nin. ţzukstţem m- Dar de sacoşa aceasta? Hát erre a jporiaâA ftlH- De sacoşă mai am nevoie. A sporttáskán met 'izm iseşem m l

- Ce vrei, corn sau cozonac? Mit akarsz, kiflit- Care-i mai proaspăt? Melyik frissebb?- Cornul e tot atît de proaspăt ca şi cozonac- -

mint a kalács.\ friss

- Serviţi un ceai cu lămîie şi un sandviş? Kíván eţUcmmmm arar ésegy szendvicset?

- Mai degrabă o cafea cu lapte şi un corn ca mtL jjHMHb egytejeskávét és egy vajas kiflit.

Vocabular

aic/ - itthotel sn - szálloda acesta, acest hn - ez, ez a cél mai elegant - a legelegánsabb acolo - ottcamping (e: chemping) sn - kempingacela, acel hn - az, az acél mai modern - a legmodernebbdin Franţa - franciaországidirector de teatru hn - színházigazgatóaceasta, această nn - ez, ez adin Ungaria - magyarországiaceea, acea nn - az, az apianistă nn - zongoraművésznőace/a, ace/ hn - azok, azok aturişt/ hn tsz - turisták

din Germa.- ;■ - -din Spm ii - ; "-ar-;- jacelea, aceist m - azdín PoloHEx - f ' ■’TZJ..turtsíe m tsz - 3mrw&. din M 'a - .TâraaGrosfi gbid far - 'Lătţexvessâ vrea a vrea - j í ír bocamd :sz - bakancs saimpc in - drág ák iefam km - olcsók paünr tm ts z - korcsolya dió Slovacia - szlovákiai caută # a căuta - keresnek mai k ítm hn - olcsóbb din centru - belvárosi

91

de lîngă - melletti mai pufin - kevésbé decit - mint scump - (itt:) fukar la tărîţe nn tsz - a korpánál

G r a m a t i c ă

ieftin - (itt:) könnyelmű la făină nn - a lisztnél ma/ bine - jobb, inkább nic/odată - soha

A melléknév fokozásaA középfokot a mai határozószóval, a felsőfokot a cél, cea, cei, cele

melléknévi névelővel és a középfokú alakkal képezzük.Alapfok: Középfok: Felsőfok:

drága drágább a legdrágábbEsz hn scump ma/ scump cel ma/ scump

nn scumpă ma/ scumpă cea ma/ scumpădrágák drágábbak a legdrágábbak

Tsz hn scump/ ma/ scump/ ce/ ma/ scump/nn scumpe ma/ scumpe cele ma/ scumpe

Jelzőként a középfokú alak csak a főnév mögött állhat, míg a felsőfokú alak megelőzheti a főnevet, amely ilyenkor nem kap névelőt:

Hotelul cel maz scump (cel ma/ scump hotel) se află în centru. - A legdrágább szálloda a belvárosban van.

Számos melléknév, mint pl. optim - optimális, ultim - utolsó, întreg - egész, general - általános, perfect - tökéletes nem fokozható.

A hasonlításKét személy vagy dolog tulajdonságának, milyenségének

összehasonlítása- azonos mérték esetén a melléknév alapfokával és a tót atít de ... ca

şi szavakkal történik:Campingul e tót atít de scump ca şi hotelul. - A kemping éppen

olyan drága, mint a szálloda.- eltérő mérték esetén a melléknév középfokával és a decit

határozószóval:Hotelul e ma/ scump decit campingul. - A szálloda drágább, mint

a kemping.

92

A mutató névmás (Pronumele demonstrativ)A mutató névmásnak közeire és távolra mutató alakja van:

acesta - ez acela - azA románban a mutató névmásnak nemcsak egyes és többes száma, de

hím- és nőnemű alakja is van.

A mutató névmás önálló alakjaiEsz

hímnem nőnem közeire mutató acesta aceasta - eztávolra mutató acela aceea - az

Acesta e no«. - Ez (hn) új.Aceea e veche. - Az (nn) régi.Acelea sínt frumoase. - Azok (nn) széf Aceştia sínt urîţz. - Ezek (hn) csúnyák.

A mutató névmás melléknévi alakjaiA mutató névmás melléknévi alakjairól i meL'éknévi mutató

névmásokról) akkor beszélünk, ha a mutató névmás egy f ő n é v jelzője.Ha a melléknévi mutató névmás a főnév mcgőn ál',, aiakja megegyezik

az önálló alakkal, ilyenkor a főnév mindig kap haiáiozo-i névelőt, ha viszont megelőzi a főnevet, alakja változik, ilyenkor a főnév nem kap határozott névelőt.

Eszhímnem turistul acesta / acest turist - ez 2 turism

turistul acela / acel turist - az a Turista nőnem turista aceasta / această turistă - ez a turista

turista aceea / acea turistă - a : a Turista Tsz

hímnem turiştii aceştia / aceşti turişti - ezek a turisták turiştii aceza / acei turişti - azok a turisták

nőnem turistele acestea / aceste turiste - ezek a turistákturistele acelea / acele turiste - azok a turisták

A mutató névmás beszélt nyelvi alakjaiEzek némileg eltérnek a fentebb ismertetettektől, és főleg önálló

alakban használatosak.

Tszhímnem nőnem

acestea - ezek aceia acelea - azok

uek.

93

Esz Tszhímnem nőnem

közeire mutató ásta asta - eztávolra mutató ál a aza - az

hímnem nőnem ăştza astea - ezekăza alea - azok

Sacoul e elegant. - A zakó elegáns.Sacoul ásta e elegant. - Ez a zakó elegáns.Ásta e elegant. - Ez elegáns.

Hasonlítás mutató névmásokkalHasonló módon történik, mint a főnevek esetében.

Acesta e tót atit de frumos ca §i acéla. - Ez épp oly szép, mint az. Acelea sint mai frumoase decit acestea. - Azok szebbek, mint ezek.

A care kérdő névmásJelentése: Melyik? Melyek? Mely? Egyaránt vonatkozik személyekre és

dolgokra, egyes és többes számban, állhat önállóan és a főnév mellett is: Care e máz simpatic? - Melyik rokonszenvesebb?Care sínt cele máz simpatice? - Melyek a legrokonszenvesebbek? Care actor e máz bún? - Melyik színész jobb ?Care piese sínt máz bűne? - Mely darabok jobbak?

Amit a din, cu és de elöljárószókról még tudni kellA din elöljárószóval képezhető a magyar -z végű főnévi jelző román

megfelelője, amely mindig a főnév mögött áll:un turist din Franfa - egy franciaországi turista

A cu elöljárószóval alkotható a magyar -s végű főnévi jelző román megfelelője, amely ugyancsak a főnév mögött áll:

corn cu unt - vajas kifli

Azt, amire szükségünk van, de + tárgyesettel fejezzük ki:Am nevoze de un radio now. - Szükségem van egy új rádióra.

JÓ TUDNI!Az aceea - az egyes szám nőnemű és az aceia - azok többes szám

hímnemű mutató névmások ejtése azonos, írásban azonban különböznek.

Az a servi - szolgálni, kiszolgálni igét étkezésnél többféle értelemben használjuk:

Serveşti un ceai - Kérsz p^rjjzcsoisz. óhajtasz) egy teái /Servi;/ o cafea - Megkínálható*: szolgálhatok) egy kávéval?

A szabályostól eltérően ragozzuk:II. a vrea - akarni

vreaw, vrez, vrea, vrem, vreţz, vor

Elöljárószó járulhat mutató névmás elé is:Ce facz' cu acesta? - Mit csinálsz ezzel?Ce fac/ din acela? - Mit csinálsz abból?

Exerciţii1. Helyettesítsük a megfelelő a/ közeire, b/ távolra mutató névmásokkal az alábbi főneveket:

a/ şoferul, medicii, profesorul, directorii, scuterul, maşinile, trenul, bicicleta, avionul, camionul, blocul, locuinţele, casa, biroul, sertarele, cartea, biletele, manualul, scrisoarea;

b/ sportivii, studenta, băiatul, fetiţele, domnul, doamna, educatoarele, învăţătorul, managerii, eleva, elevii, actorul, croitorii, bărbatul, femeile, suporterii, ghidul.

2. Tegyük a megadott főnevek mögé a megfelelő a/ közeire, b/ távolra mutató névmásokat:

a/ fustă, cercei, sacou, pantaloni, pălărie, cravată, bluză, pantofi, patine, bocanci, fular;

b/ pîine, cornuri, cozonac, unt, lapte, cafea, ceai, pară, caise, mere, lămîie, portocale, pepeni.

3. Oldjuk meg az előző feladatot úgy, hogy a mutató névmást a főnév elé tesszük!

4. Mondjuk románul:a/ Ez a korcsolya kicsi, az nagy. Az a televízió olcsó, ez drága. Ez a

rádió új, az régi. Ezek a lemezek nem jók.b/ Ez a leves finom, de forró. Az a kenyér ízletes is, friss is. Ezek a

sirgaiinnyék szépek, de nem édesek. Azok a körték nagyon olcsók.

95

cl Ez a zakó nem elegáns. Az elegánsabb. Az a kosztüm nagyon szép, de ez szebb. Ez a nyakkendő nagyon olcsó. Ezek a cipők a legkényelmesebbek. Azok a blúzok is drágák. Ezek az ingek sem olcsóak. Ezek a kalapok a legszebbek. Azok nem a legolcsóbbak.

ál Ez a fiú nem sportol. Azok sem sportolnak. Ezek a lányok tornáznak. Azok is. Ez az úr nem beszél románul. Az a hölgy most tanul románul. Ez az idegenvezető a legrokonszenvesebb.

5. Egészítsük ki a mondatokat a hasonlítás hiányzó elemeivel:a/ Un televizor e mai scump ... un radio. O casetă e mai ieftină ... un

disc. Acest scuter e ... bun ca şi o motocicletă. Camionul acesta e mai mare ... maşina aceea. Garajul acesta e tot atît de spaţios ... acela.

b/ Spectatorii sînt ... fericiţi ca şi sportivii. Turiştii sînt mai simpatici ... turistele. Tata e mai sever ... mama. Băieţii aceştia sînt tot atît de isteţi ... aceia. Acele fete sînt mai experte ... acestea.

6. Alkossunk jelzős szerkezeteket a megadott szavakból a mimák szerint:a/ domn din Franţadoamnă, turistă, sportivi, tineri, suporteri, studente, ghid Anglia, Slovacia, Ungaria, România, Italia, Germania. Spania;

b/ pîine cu untcorn, cozonac, cafea, ceailapte, lămîie, unt, gem (dzsem).

7. Kérdezzük románul az a servi ige segítségével:Tejet vagy teát parancsolsz? Nem kérsz egy kávét? Megkínálhatlak

almával? Óhajtasz egy vajas kiflit? Nem kérsz sem kenyeret, sem kalácsot?

8. Oldjuk meg az előző feladatot önözve is!

9. Mondjuk románul:Szükségem van egy új rádióra. Nekünk egy új televízióra van

szükségünk. Neki (hn) nincs szüksége erre a sporttáskára. Nekik (nn) még szükségük van a hátizsákra. Nekik (hn) is szükségük van egy hátizsákra. Nektek nincs már szükségetek a román nyelvkönyvre. Neked sincs szükséged erre a könyvre.

96

LECŢIA 11UNSPREZECE

LECŢIA A UNSPREZECEA

Ce face? - Mit csinál? Ce a făcut? - Mit csinált?

Tata repară aragazul.Aragazul reparat funcţionează. Care aragaz funcţionează? Aragazul reparat.Ce a făcut tata?A reparat aragazul.

E toamnă.Frunzele s-au uscat.Frunzele uscate au căzut.Marin a măturat frunzele uscate.

Nenea Ilie a fost la primărie.Ce a făcut acolo?A avut treabă cu primarul.

Unde-aţi fost duminică?Am fost la teatru.Ce aţi văzut?O piesă minunată.

Mama găteşte pe aragaz Mîncarea gătită e guste asă Care mîncare e gustosă? Mîncarea gătită.Ce a făcut mama?A gătit mîncarea.

A sosit toamna.S-au copt strugurii.Strugurii copţi sînt dulci Sanda a cules strugurii copţi.

Nana Ana a fost la piaţă.Ce treabă a avut acolo?A vîndut legume.

Ai fost alaltăieri la club?N-am fost.De ce?Am avut musafiri din România.

Dimineaţa soţii Radu au fost la piaţă. Au cumpărat nişte legume şi fructe. Au mers şi la un magazin alimentar. înainte de masă au stat acasă. Florica a spălat, a gătit. Ion a lucrat în garaj.

După-masă soţii n-au lucrat. S-au dus cu nişte prieteni la o cofetărie, apoi la un film. Seara s-au întors tîrziu acasă.

97

'rimau ară n rimau ar a uara uara

toawiny oam na iarna iarna

înainte de maâa a am iază

m aia ieara no a .

ProverbeTimpul pierdut nu se mai întoarce. Az elvesztegetett idő nem tér vissza

már.Toamna se numără bobocii. Nyugtával dicsérd a napol.

/Dialoguri

- Ai pus scrisoarea la cutie? Feladtad a levelet?- Fireşte. încă aseară. Természetesen. Még az este.

- Ieri n-ai fost la antrenament. Tegnap nem voltál edzésen- Am avut altă treabă. Más dolgom volt.

- Unde ai fost pînă acum? Hol voltál mostanáig?- Am stat de vorbă cu vecinul. Beszélgettem a szomszédául

- Azi, am luat o notă rea la română. Ma rossz jeg» mrománból.

- Cum aşa? Hogy-hogy?- N-am ştiut pe de rost poezia. Nem tudtam kívülről a verse:.

VUVocabular

aragaz sn - gáztűzhely reparat, reparată - megjavított funcţionează / a funcţiona

- működik a reparat / a repara - megjavította găteşte / a găti - főz, megfőz míncare nn - étel gătit, gătită - elkészített a gátit - elkészítette, megfőzte loamnă nn - ősz ~imză nn - falevél s-au uscat / a se usca - elszáradtak iscat, uscată - száraz, elszáradt au căzut / a cădea - leestek a márurat / a mătura - összesöpörtei wmk a sosi - megérkezett

s-aw copt / a se coace - megértek strugur/ hn tsz - szőlő copt, coaptă - érett a cules / a culege - lesze±e primărie nn - községház-2 a avut treabă / a avea treară -

dolga volt primar hn - polgármester nană nn - néni (vidéken i piaţă nn - piac a vîndut / a vinde - eladón legume nn tsz - zöldség aţi fost / a fi - voltatok am fost - voltunk teatru sn - színház aţi văzut / a vedea - láttatok

99

piesă nn - színdarabminunat, minunată - remekai fost - voltálalaltăieri - tegnapelőttclub sn - klubn-am fost - nem voltamDe ce? - Miért?am avut musafiri - vendégeim

m stat / a sta - maradtakacasă - otthona spălat / a spăla - mosotta lucrat / a lucra - dolgozottdupă-masă - délutánn-a« lucrat - nem dolgoztaks-aw dus / a se duce - elmentekapoi - azutánla un film - mozibas-a« întors acasă / a se întoarce -

voltak m fost - voltakau cumpărat / a cumpăra - vettek, hazajöttek

timp sn - időpierdut, pierdută - elveszett, el­

vásároltak fructe sn tsz - gyümölcs du mers / a merge - elmentek magazin alimentar sn - élelmiszer­

vesztegetett toamna - ősszel se numără - számolják meg boboc hn - kisliba, kiskacsa

boltînainte de masă - délelőtt

G r a m a t i c ă

A befejezett történésű melléknévi igenév (Participiul)A befejezett történésű melléknévi igenév, azaz a participium jele: -t,

de a III. ragozású igék egy csoportjánál: -s.

a culege - leszedni cules - leszedett

A participiumnak - akárcsak a melléknévnek - hím- és nőnemű alakja van mindkét számban. Következésképpen jelzőként is, állítmányként is megegyezik nemben és számban a főnévvel, amelyre vonatkozik.

A participium mint jelző:Radioul reparat e pe masă. - A megjavított rádió az asztalon van. Maşina reparată e în garaj. - A megjavított kocsi a garázsban van.

I.a repara - megjavítani

reparat - megjavított

II.a cădea - leesni

căzut - leesettIV.III.

a face - csinálni facut - csinált

a găti - elkészíteni gătit - elkészített

100

Pantofii reparai/ sínt acolo. - A megjavított cipők ott vannak. Cizmele reparate sínt aic/. - A megjavított csizmák itt vannak.

A participium mint - az a f i igével alkotott névszói - állítmány: Cornul e uscat. - A kifli száraz.Pîmea e uscată. - A kenyér száraz.Pomii sínt uscaf/. - A gyümölcsfák szárazok.Frunzele sínt uscate. - A levelek szárazok.

A múlt időA románban az igének négy múlt ideje van:

folyamatos múlt, egyszerű múlt, összetett múlt, régim;

A leginkább használatos az összetett múlt idő. Elnevez,esc :s ;eizi, hogy két elemből tevődik össze:

- az a avea módosult segédigei alakjaiból:am, ai, a, am, aţi, au

- és a ragozandó ige participiumának egyes szám hímnemű alakjából

Az igék cselekvő ragozása a kijelentő mód összetett múlt időben

a fi - lenni / fost - voltEsz Tsz

1. sz am fost - voltam 1. sz am fost - voltunk2. sz a/ fost - voltál 2. sz aţi fost - voltatok3. sz a fost - volt 3. sz au fost - voltak

a avea - birtokolni / avut - birtokolt Esz

1. sz am avut - nekem volt2. sz a/ avut - neked volt3. sz a avut - neki volt

Tsz1. sz am avut - nekünk volt2. sz aţi avut - nektek voit3. sz aw avut - nekik volt

I. a repara - megjavítani / reparat - megjavítottEsz Tsz

t . íz am reparat - megjavítottam 1. sz am reparat - megjavítottuk2. sz ai reparat - megjavítottad 2. sz aţi reparat - megjavítottátok3. rz a reparat - megjavította 3. sz zu reparat - megjavították

101

II. a vedea - látni / văzut - látott Esz

1. sz am văzut - láttam 1. sz2. sz a/ văzut - láttál 2 . sz3. sz a văzut - látott 3. sz

Tszam văzut - láttunk aţi văzut - láttatok 201 văzut - láttak

III. a face - csinálni / facut - csinált Esz

1. sz am făcut - csináltam 1. sz2. sz 2i făcut - csináltál 2. sz3. sz a făcut - csinált 3. sz

Tszam făcut - csináltunk aţi făcut - csináltatok 2oi făcut - csináltak

a merge - menni / mers - ment Esz

1. sz am mers - mentem 1. sz2. sz 20 mers - mentél3. sz a mers - ment

Tszam mers - mentünk

2. sz aţi' mers - mentetek3. sz 2oi mers - mentek

IV. a găti - főzni, elkészíteni (az ételt) gátit - elkészített Esz Tsz

1. sz am gătit - elkészítettem 1. sz am gátit - elkészítettük2. sz ai gătit - elkészítetted 2. íz aţi gătit - elkészítettétek3. sz a gătit - elkészítette - 3. íz 211 gătit - elkészítették

Tagadó alakokA tagadó alakokban - a könnyebb kiejtés céljából - a nu tagadószót

általában összevonjuk a segédigei alakokkal. Ilyenkor a tagadószó -u magánhangzója kiesik, a hangsúly pedig áttolódik a segédigére:

I. a lucra / lucrat - dolgozniEsz

n-am lucrat - nem dolgoztam n-az lucrat - nem dolgoztál n-a lucrat - nem dolgozott

Tszn-am lucrat - nem dolgoztunk n-aţi lucrat - nem dolgoztatok n-au lucrat - nem dolgoztak

Az igék visszaható ragozása a kijelentő mód összetett múlt időbenCsak abban különbözik a jelen idejű ragozástól, hogy az igék elé

kitesszük a visszaható névmásokat, amelyeket összevonunk az am, ai, a, am, aţi, au segédigei alakokkal.

Az egyes szám 2. személyben a te-ai magánhangzói hármashangzóként ejtendők, a többes szám 2 . személyben a /ze-am magánhangzói pedig kettőshangzóként. A mă, se, vă névmások kapcsolásakor a szóvégi magánhangzó kiesik.

III. a se duce - menni / dús - mentJelen idő: Összetett mült idő:

Esz 1. sz mă duc - megyek m-am dús - (eii mentem2. sz te duci - mész te-ai dús - (el)mernél3. sz se duce - megy s-a dús - (el)mem

Tsz 1. sz ne ducem - megyünk ne-am dús - (elmerjünk2. sz vă duceţi - mentek v-afz dús - (el)merne:ex3. sz se dúc - mennek s-au dús - (el) ment ex

Igei szókapcsolatoka pune scrisoarea la cutie - feladni a levelet a sta de vorbă (cu cineva) - beszélgetni (valakivel) a lua o notă (rea) - (rossz) jegyet kapni

Az încă határozószóa mai szinonimája, jelentése: még. Használatuk azonban eltér:. Míg a

mai az ige előtt áll, - a visszaható névmás és az ige, illetve a múr: idejű alakoknál a segédige és az ige közé ékelődik -, az încă inkái?b az :ge mögött használatos:

Pavel se maz întoarce. - Pál visszajön még.Am maz cumpărat şi pîine. - Vettem még kenyeret is.Poştaşul n-a venit încă. - A postás még nem jött.

JÓ TUDNI!.Az összetett múlt idejű igealakok am, ai, a, am, aţi, au elemeit

összevonhatjuk egyes, magánhangzóra végződő szavakkal. A kötőjellel egymás mellé kerülő két, illetve három magánhangzót kettőshangzóként Ifeive hármashangzóként kell ejteni:

Ce-ai făcut ieri? - Mit csináltál tegnap?Cine-a reparat televizorul? - Ki javította meg a tv-t?Unde-aţi fost aseară? - Hol voltatok az este?

Egyes participiumoknak főnévi funkciójuk is van: Gătitul nu-i grew. - A főzés nem nehéz.

Gyakori a hangváltakozás a patricipium képzésekor: Főnévi igenév / Participium

a/ă a face / făcut - csinálni / csinálte/ă a bea / băut - (meg)inni / (meg)ivotti/î a vinde / vîndut - eladni / eladotte/ă - d/z a vedea / văzut - látni / látottd/z a cădea / căzut - leesni / leesett

Exerciţii1 . írjuk le a megadott igék participiumának melléknévi alakjait:

a citi, a spăla, a repara, a cumpăra, a gusta, a vinde, a afla, a mătura,a scrie, a culege, a sosi, a vedea.

2. Keressünk az 1. feladat participiumai közül megfelelő jelzőket az alábbi főnevekhez, ügyelve az egyeztetésre:

roman, scrisoare, carte, film, scuter, musafir, batistă, pantalon.

3. Tegyük többes számba a 2. feladat jelzős főneveit!

^i^Mondjuk románul:" a megvett töltőtoll, az elolvasott újság, a látott színdarab, a kimosott

ingek, a megszáradt blúzok, az érett szőlő, a leszedett almák, a Romániából jött sportolók, az Angliából érkezett vendégek.

5. Ragozzuk el kijelentő mód összetett múlt időben az alábbi igéket: a/ a fugi, a lucra, a crede, a şedea, a sta, a pleca, a învăţa, a călători; b/ a se duce, a se întoarce, a se afla.

Ismételjük meg a ragozást tagadó formában is!

^ 2 ») írjuk le a mondatokat múlt időben:Q /, Sínt bolnav. Am febră. Stau în pat. Nu dorm nici ziua, nici

noaptea. E iMnSvl Vine medicul. Avem nevoie demedicamente. Bunicul se duce la farmacie. Cumpără medicamentele.

b/ Mama nu merge la serviciu. Are treabă acasă. Spală rufele. Găteşte mîncarea. După-masă lucrează în grădină. Culege fructele coapte. Apoi mătură frunzele uscate. Seara stă de vorbă cu vecina. Apoi scrie o scrisoare.

104

7.~ Válaszoljunk a kérdésekre a lecke szövege alapján:- Ce a reparat tata? Ce a făcut mama? Cine a măturat frunzele uscate? Ce a cules Sanda?

Unde a fost nenea Ilie? Ce a făcut acolo? Dar nani Ana unde a fost?Ce treabă a avut dînsa la piaţă?

Cînd aţi fost la teatru? Ce-aţi văzut? De ce n-ai fost la ciur?Ce au cumpărat soţii Radu la piaţă? Unde s-au dus apoi' Cine au stat

acasă? Ce a făcut Florica? Dar Ion? Cu cine s-au dus la cofetărie? Undeau mers apoi? Cînd s-au întors acasă?

S. Mondjuk románul:a/ Reggel lemostam a kocsit. Délelőtt tanultam. Azután elmernem. egy

boltba és vettem egy új töltőtollat. Délután megírtam egy levelet. A papa feladta a levelet. Este beszélgettem a szomszéddal.

b/ Tegnap a klubban voltunk. Délután moziba mentünk Tegnapelőtt nem voltunk otthon. A nagymamához mentünk. Leszec:!»: az eret: gyümölcsöt. Vasárnap otthon maradtunk. Nem dolgoztunk semn::

9. Kérdezzük románul, majd válaszoljunk is a kérdésekre! .Az ismeretlen szavakat keressük ki a szótárból!:

sd Vettél kenyeret? Hol vetted a kenyeret? Mikor vemec ez: a kenyeret? Nem találtál friss kenyeret? Vettél kiflit (tsz) is? Hím- kiflit vettél? Te vetted a kifliket? Vajat is vettél? Hova tetted a vajat? Te e: nem vettél? Miért nem vettél citromot? Nem volt pénzed?

b/ Megterítettél? Hol terítettél meg? A szerelő megj avrcoca a gáztűzhelyet? Megfőzted a teát? Hol főzted meg a teái? Csináltál szendvicseket? Hány szendvicset csináltál? Milyen vol: a vaj?Megkóstoltad a sajtot? Milyen?

d Hol voltatok vasárnap? Hova utaztatok? Ki vette meg a jegyet? Mikor indultatok? Kivel utaztatok? Vonattal utaztatok vagy gépkocsival? Mikor érkeztetek meg? Szállodában laktatok vagy kempingben? Nem barátoknál? Milyen volt az idő? Voltatok színházban is? Milyen színdarabot láttatok?

DOISPREZECE, DOUĂSPREZECE LECŢIA 12 LECŢIA A DOUĂSPREZECEA

AI cui? A cui? Ai cui? Ale cui? - Kinek A1 cui e? A cui e? - Kié?

Ai cui sint? Ale cui sint? - Kiék?I

Cine-i doamna aceasta?Dînsa e directoarea şcolii.Dar aceea?Aceea e conducătoarea corului.

Mătuşa are un atelier.Atelierul mătuşii se află în centru. Al cui atelier se află în centru?Al mătuşii.

Vecina are mulţi pomi.Pomii vecinei au dat multe roade. Ai cui pomi au dat roade multe? Ai vecinei.

Al cui e treningul acesta?E al lui Dan.A cui e paleta aceasta?E a lui Mihai.Ai cui sînt aceşti tenişi?Sînt ai lui Ilie.Ale cui sînt aceste mingi?Sînt ale lui Ion.

Cine a fost domnul acela?Dînsul a fost managerul sportivilor. Dar acela?Acela a fost antrenorul sportivelor.

Unchiul are o prăvălie.Prăvălia unchiului e lîngă gară.A cui prăvălie e lîngă gară?A unchiului.

Vecinul are multe oi.Oile vecinului au dat multă lînă.Ale cui oi au dat lînă multă?Ale vecinului.

Al cui e acest jerseu?E al Cristinei.A cui e această umbrelă?E a Sofiei.Ai cui sînt pantofii aceştia?Sînt ai Martei.Ale cui sînt mănuşile acestea?Sînt ale Olgăi.

S-a pierdut paleta unui sportiv şi treningul unei sportive. Nu-s la hotel nici sacoşele unor turiste. Rucsacurile unor turişti au rămas în camping.

106

ProverbeVorba lungă sărăcia omului. Sok beszédnek sok az alja.Vinde pielea ursului din pădure. Előre iszik a medve bőrére.A dat oaia în paza lupului. Kecskére bízta a káposztát.

Dialoguri- Ce cauţi în sertarul lui Carmen? Mit keresel Carmen fiókjában?- Caut adresa lui Mimi. Keresem Mimi címét.

- Servus, Anca! Acasă-i Mircea? Szervusz, Anika! Itthon van Mir cea?- Da. Igen.- Şi unde-i acum? És hol van most?- Stă în faţa televizorului. Ül a tv előtt.

- Tată, ai cumpărat veioza? Apa, megvetted az éjjeli lámpát?- Bineînţeles, încă ieri dimineaţă. Természetesen, még tegnap reggel.- Unde-i? Hol van?- în dormitor, pe perete, deasupra noptierei. A hálószobában, a falon ,

az éjjeliszekrény felett.

Vocabular

conducătoare nn - vezető cor sn - kórus antrenor hn - edző mătuşă nn - nagynéni atelier sn - műhely unchi hn - nagybácsi prăvălie nn - boit mult, multă, mulţi, multe - sok pom hn - gyümölcsfa

^ o d , roade sn - termés oaie, oi nn - bárány lînă nn - gyapjú trening sn - tréningruha paletă nn - pingpongütő teniş/ hn tsz - edzőcipő minge nn - labda

jer seu sn - kötött kabátumbrelă nn - esernyőSofia - Zsófiamănuşi nn tsz - kesztyűs-a pierdut / a se pierde - elveszett2di rămas / a rămlne - maradtakvorbă nn - beszédlung, lungă, lungi - hosszúsărăcie nn - szegénységpiele nn - bőrurs hn - medvepădure nn - erdőpază nn - őrizeta dat în paza / a da în paza cuiva -

rábízta lup hn - farkas

108

G r a m a t i c ă

A birtokviszonyA birtokviszony egy birtokból és egy birtokosból áll:

colegul profesorului - a tanárinak a) kollégája A magyartól eltérően, a románban a birtok megelőzi a birtokost.

A birtokos névelő

A birtokos névelőt nem hangsúlyozzuk, egybeejtjük a birtokos esetben levő főnévvel /vagy a névmással/, amely előtt áll, és megegyezik: a M.rt:k nemével és számával.

A birtokos eset kérdőszavaiA birtokos esetben levő főnév jelzői funkciót tők be, és a birtok

nemétől és számától függően a kr-.eiktz' i : : : r k . c : :e.e .. jcui?, ai cui?, ale cui? kinek a ?

colegiu profesoraiui - a u u r i x z al cm coleg? - kinek a <qcű£dáp: j l pratie5>nriüu£ - a tanáré

coiega profestMiLiM - a sam&nuk z k&iLépmőre a cm coitgi? - kinek a kúBégmű§ef a profesoru lui - a tanáré

colegii profesoral» - <a tamármak a kollégái ai cai colegi? - kimet a ta f t f g ? ai profesorului - a tanáré

colegele ?r::e> :c t l - - - z-niimcic j kolléganői ale cui coiege: - to w t - ioUétznői? ale profesorului - a tanáré

A határozott névelős fő n év birtokos eseteA birtokos eset -üö\ -lor ragjait a főnév névelő nélküli alakjához

kapcsoljuk, és határozott névelővel fordítjuk magyarra.Egyes számban

a hím- és semlegesnemű főnevekhez -lui rag járul:- kötőhang nélkül

codru+ 1uí= codrului - az erdőnek a perete + lui = peretelui - a falnak a muzew + lu i= muzeului - a múzeumnak a

Eszhímnem nőnem

al a

Tszhímnem nőnem

ai ale

109

- u kötőhanggal profesor -hu+lui = profesorului - a tanárnak a pin+u + lu/= puiului - a csibének a unchi+ u + lu/= unchiului - a nagybácsinak a

a nőnemű főnevek -i ragot kapnak, amely félhangzó, és amelyet a többes számú alakhoz kapcsolunk:

(profesoară) profesoare-I-i = profesoarei - a tanárnőnek a (şcoală) şcoli + i = şcolii - az iskolának a (basma) basmale+ i= basmalei - a kendőnek a (perdea) perdele + i=perdelei - a függönynek a (zi) zile + i=zilei - a napnak a

Kivételt képeznek a hiátusban levő -ie végű főnevek, amelyeknek egyes számú alakjához járul az -i:

cofetărie + i = cofetăriei - a cukrászdának a

Többes számbanmindhárom nemben a főnév birtokos ragja -lor, amelyet a főnév

többes számú alakjához illesztünk:hn profesori-!-lor= profesorilor - a tanároknak a nn profesoare+ lor= profesoarelor - a tanárnőknek a sn ateliere + lor= atelierelor - a műhelyeknek a

A többes szám (lágyító) -i jele teljeshangzóvá lesz.

Tehát:Esz hímnem

A. turistul - a turistaB. turistului - a turistának a

Tsz hímnemA. turiştii - a turistákB. turiştilor - a turistáknak a

A személynevek birtokos eseteA férfinevek esetében a -lui birtokos ragot a főnév elé tesszük:

lui Cornel - Koméinak a A női nevek esetében egy feltételezett többes számú alakhoz illesztjük

az -i ragot:(Maria) Marié+i = Mariéi - Máriának a

nőnem turista - a turista turiste/ - a turistának a

nőnem turistele - a turisták turistelor - a turistáknak a

Kivételt képez néhány -a végű főnév, melynél a birtokos ragot a szótári alakhoz illesztjük, de a szóvégi magánhangzó módosul:

Florica+z = Floricái - Fiórikanak a Az idegenből átvett, az idegen hangzású és az -i végű női nevek a

hímneműekhez hasonlóan képzik birtokos esetüket: luz Carmen - Carmennak a lu/ Mimi - Miminek a

A határozation né velős főnév birtokos eseteHa eg> főnévnek határozatlan névelője van, nem a főnév, hanem a

névelő karja, a birtokos eset ragjait, amit nem hangsúlyozunk:

Esz hímnem nőnemA un turist - egy turista o turistă - egy turistaB. unui turist - egy turistának a unez turiste - egy turistának a

Tsz hímnem nőnemA. nişte turişt/ - turisták nişte turiste - turistákB. unor turişti - turistáknak a unor turiste - turistáknak a

A nőnemű főnév egyes szám birtokos esetben a határozatlan névelő után is többes számban áll.

A semlegesnemű főnév birtokos esete - akár határozott, akár határozatlan névelővel - egyes számban olyan mint a hímneműeké, többes számban pedig mint a nőneműeké.

A birtokos esetben levő főnév mint állítmányA birtokos esetben levő főnév - az a fi igével együtt - névszói

állítmány a mondatban. Ilyenkor a főnevet mindig megelőzi a birtokos névelő, amely megegyezik az alany nemével és számával:

Rucsacul e al turiştii.ui turistei, turiştilor, turistelor .A hátizsák a turistáé (turistáké).

Sacoşa e a turistului (turistei, turiştilor, turistelor).A sporttáska a turistáé (turistáké/.

Tenişii sínt az' sportivului' (sportive;, sportivilor, sportivelor).Az edzőcipők a sportolóé (sportolóké).

Paletele sínt ale sportivuluz (sportivei, sportivilor, sportivelor).A pingpongütők a sportolóé (sportolóké).

1111UIM

Birtokos esettel álló elöljárószókVannak elöljárószók és elöljárószó értékű szókapcsolatok, amelyek

birtokos esetet vonzanak:deasupra noptiere/ - az éjjeli szekrény felett în faţa televizorului - a tv előtt

JÓ TUDNI!A tată főnév birtokos esete:

casa tatei - az apának a háza casa lu/ tata - az apának a háza

A birtokos esettel álló elöljárószókat is egybeejtjük a főnévvel, amely előtt állnak.

ExerciţiiW Tegyük birtokos esetbe a zárójelben levő főneveket:

garajul (bunic), casa (bunică), maşina (unchi), bicicleta (mătuşă), apartamentul (prietenă), locuinţa (vecin), telefonul (dirigintă), computerul (student), xeroxul (studentă);

profesorii (şcoală), soţia (director), secretara (directoare), dactilografa (primar), asistenta (medic), managerul (pianistă), atelierele (mecanici), prăvăliile (comercianţi), suporterii (sportivi);

ggşj sora (Dan), fratele (Olga), prietenii (Ilie), vecina (Cristina), prietena (Zizi), mama (Marta), tata (Ingrid), colegele (Otilia), copiii (Rodica), mătuşa (Florica), bunicii (Magda).

2. Másoljuk le a megadott birtokos szerkezeteket, és írjuk melléjük a birtokos esetben levő főneveket határozatlan névelővel:

sl/ pantalonii mecanicului, sacoul domnului, pantofii asistentei, mănuşile doamnei, cravata actorului, pălăria actriţei, cămăşile inginerului;

b/ directorul biroului de voiaj, conducătoarea cofetăriei, vînzătoarea magazinului, cabinetul medicului, atelierul croitoreselor;

c/ televizorul vecinilor, radioul fetiţei, casetofonul ghidului, discurile femeii, cărţile învăţătoarei, manualele liceenelor.

3 . Tegyük birtokos esetbe a zárójelben levő főneveket:a/ Casa (bunici) e veche. Garajul (vecin) e nou. Atelierul (unchi) e

departe. Cofetăria (mătuşă) se află lîngă hotel. Magazinul (Gheorghe) e

112

tare modern. Campingul (soţi) Crişan e foarte frumos. Locuinţa (Ana) nu e spaţioasă. Biroul (primar) e elegant.

b/ învăţătoarea (elevi) e o doamnă simpatică. Profesorii (liceeni) sînt severi. Musafirii (profesoară) s-au dus acasă. Băiatul (antrenor) a reparat aragazul (bunică). Fata (educatoare) a cumpărat locuinţa (Carol). Tata a vîndut scuterul (vecină).

c/ Scuterul (Nicolae) n-a fost mai scump decît bicicleta (Mihai). Motocicleta (şofer) nu e nici bună, nici frumoasă. Camionul (Ion) a fost scump, dar e şi bun. Maşina (mama) e mai nouă decît maşina (croitoreasă).

d/ Cămăşile (copii) au fost foarte ieftine. Jerseul (Cristina) e tot atît de elegant ca şi sacoul (Iosif). Pantofii (fete) sînt mai frumoşi decît bocancii (băieţi). Taiorul (prietenă) are o culoare minunată. Cerceii (Delia) au fost tare scumpi.

4. Kérdezzük románul:Kié ez a könyv? Kié az a ceruza? Kié ez a golyóstoll? Kié az a körte?

Kié ez az alma? Kié az a citrom? Kié ez a sárgadinnye?

5. írjuk le románul az előző feladat kérdéseit többes számban is!

6. Egészítsük ki a mondatokat a megfelelő birtokos névelővel:sl/ Aceste cărţi sínt ... lui Torna. Pixul acela e ... Mariéi. Stiloul e ...

Floricăi. Mingea aceasta e ... lui Alexandru.b/ Sacoul acesta nu e ... bunicului. Nici aceşti pantaloni nu sînt ...

bunicului. Bluzele acelea sînt ... mamei. Şi această fustă e ... mamei.d Cele mai bune discuri sînt ... Sandei. Telefonul cel mai modern e

... lui Mircea. Motocicleta aceea nu e ... lui Carmen.

7. Mondjuk románul:sl Iloni ke-sztüiiye nagyon szép. .András kalapja szürke. János kötött

kabátja is szürke. Anna szoknyája, barna. Stella blúza új, de nem szép. Károly inge fehér. Mónika cipője is fehér. FKórika sporttáskája nem nagy. Rodica hátizsákja sem nagy.

hl Tegnap lemostam a papa kocsiját. Azután megjavítottam Miklós rádióját. Reggel feladtam a mama levelét. Délelőtt beszéltem az iskola igazgatójával. Délután dolgoztam a nagypapa műhelyében. Este kisöpörtem a nagybácsi garázsát.

113

LECŢIA 13TREISPREZECE

LECŢIA A TREISPREZECEA

A1 cui? A cui? Ai cui? Ale cui? - Kinek a...? A1 cui e? A cui e? - Kié?

Ai cui sint? Ale cui sint? - Kiék?II

Eu am un frate mai mare. Fratele meu e chelner.

Tu ai o soră mai mică. Sora ta e coafeză.

Mătuşa mea are doi băieţi.Ei sînt verişorii mei.

Fratele vostru e căsătorit?Da. Soţia lui e cumnata noastră.

Al cui e ceasul acesta?E al meu.Ai cui au fost acei cercei?Au fost ai mei.

Unchiul tău are două fete.Ele sînt verişoarele tale.

E căsătorită şi sora voastră?Da. Soţul ei e cumnatul nostru.

A cui a fost brăţara aceea?A fost a mea.Ale cui sînt aceste perle?Sînt ale mele.

Sîmbătă am fost la meci. Echipa voastră a cîştigat meciul. Jucătorii voştri au jucat foarte bine.

Săptămîna trecută soţii Ardelean au avut oaspeţi. Au venit în vizită prietenii dumnealor din Roma. Musafirii dumneavoastră de unde au venit?

Petru locuieşte în capitală. Părinţii săi stau într-un oraş mare. Rudele sale trăiesc la ţară, într-o comună mică.

Al cui chioşc e acela din faţa restaurantului? E al lui Ion? Nu. Dar atunci care chioşc e al dumnealui? Acela acolo, lîngă bufetul doamnei Bogdan. Da? Am fost în bufetul dumneaei, e minunat şi foarte frecventat.

114

ProverbNimeni nu e profet în ţara sa. Senki sem próféta a saját hazájában.

Dialoguri- Ce vrei cu lănţişorul acela? Mit akarsz azzal a nyaklánccal?- Nu-i treaba ta! Semmi közöd hozzá! (Nem a te dolgod!)

- Şi eu vreau o bere, zice Nicuşor. Én is akarok egy sört, mondja Miklóska.

- Şi mai ce?! zice tata. Berea nu-i de nasul tău! Még mit nem?! mondja a papa. A sör nem neked való!

- Plecaţi? Nu staţi măcar pînă mîine? Elmentek? Nem maradtok legalább holnapig?

- Bine, de dragul vostru mai stăm o zi. Jó(l van), a kedvetekért maradunk még egy napot.

- Cu cine seamănă nepoţelul dumitale? Kire hasonlít a kisunokája?- E tatăl său în picioare! Szakasztott apja!

- Ai vorbit la telefon cu Tiberiu? Beszéltél telefonon Tiborral?- Nu, n-a fost acasă. A mers în excursie cu colegii săi. Nem, nem volt

otthon. Kirándulni ment a kollégáival.

Vocabular

frate mai mare hn - bátya ftatele mew - az én fiútestvérem chelner, chelner/ hn - pincér soră maz mică - húg sora ta - a te lánytestvéred coafeză, coafeze nn - fodrásznő mătuşa mea - az én nagynéném verişorii (hn) me/ - az én unoka-

testvéreim unch/ul tau - a te nagybácsid verişoarele (nn) tale - a te unoka-

testvéreid

fratele vostru - a ti fiútestvéretek soţia hu - az ő felesége cumnata noastră - a mi sógor­

nőnke căsătorită nn - férjnél van soţul ez - az ő férje cumnatul nostru - a mi sógorunk ceas, ceasuri sn - óra al mtu - az enyém cerce/ hn tsz - fülbevaló az mez - az enyéimek brăţară, brăţări nn - karkötő

a mea - az enyém perle nn tsz - gyöngysor ale mele - az enyéim sîmbătă - szombaton la mecz - meccsen echipa voastră - a ti csapatotok a cîştigat / a cîştiga - megnyerte jucătorii voştri - a ti játékosaitok bine - jó lsăptămîna trecută - a múlt héten oaspete, oaspeţi hn - vendég în vizită - látogatóba prietenii dumnealor - az ő barátaik din Roma - római musafirii dumneavoastră - a maguk

(az ön, az önök) vendégei Petru - Péter

G r a m a t i c ă

locuieşte / a locui - lakik în capitală - a fővárosban părinţii săi - űz ő szülei într-un oraş mare - egy nagy­

városban rudele (nn tsz) sale - az ő rokonai trăiesc / a trăi - élnek la ţară - vidékenîntr-o comună mică - egy kisfaluban din faţa restaurantului - az étterem

előtti atunci - akkor al dumnealui - az övé lîngă bufetul doamnei Bogdan -

Bogdan asszony büféje mellett în bufetul dumneaei - az ő büféjében

A birtokos névmás (Pronumele posesiv)A románban a birtokos névmásnak minden személyben külön alakja

van a birtok nemétől és számától függően. A birtok nemét és számát a névmás előtt álló birtokos névelő jelzi.

A birtokos névmás alakjai a birtok nemétől és számától függően:Esz

hímnemű nőneműTsz

hímnemű nőneműEsz1. sz2. sz3. sz Tsz1. sz2. sz3. sz

\ többéi száz: 5 szeaaéJybeo íz a í aL a lt) lor valójában a szsaSK ts lévmás birtokos esed aLaiáaL

\ z egyes szár? 5 szB*frfr'be£ is kaszmlaBaok a személyes névmás birtokos esem alafcja: az al sül la sa, m sül, aU saíe helyett.

al mew al táu al său

ai Bosmi £ v q s e t u

a l i o r

a mea - az enyem a ta - a tied a sa - az övé

a noastră - a mienk a voastră - a tietek a kjr - az ővA

aí mez ai tăi ai săi

2d noştri ai voştriai lor

ale mele - az enyéim ale tale - a tieid ale sale - az övéi

ale noastre - a mieink ale voastre - a tieitek ale lor - az övéik

117

Ezek a lui és a ei, amelyek a birtokos nemével egyeznek meg, míg az előttük álló birtokos névelők a birtok nemét és számát jelzik:

al luz a luz - az övé az luz ale luz - az övéi al ez a ez - az övé az ez ale ez - az övéi

Inéiul acesta e al luz. - Ez a gyűrű az övé (hn).Inéiul acela e al ez. - Az a gyűrű az övé (nn).

A mondatban a birtokos névmás az a f i igével együtt állítmányi funkciót tölt be:

Rucsacul e al mew. - A hátizsák az enyém.Sacoşa a fost a me<2. - A sporttáska az enyém volt.Bocancii sínt az mez. - A bakancsok az enyémek.Cămăşile au fost ale mele. - Az ingek az enyémek voltak.

A birtokos névmás melléknévi alakjaiJelzőként a birtokos névmás a főnév mögött birtokos névelő nélkül áll,

a jelzett főnév viszont határozott névelőt kap. Ilyenkor a birtokos névmás melléknévi alakjáról (melléknévi birtokos névmásról) beszélünk,

colegul mew - az én kollégám colega mea - az én kolléganőm colegii mez - az én kollégáim colegele mele - az én kolléganőim

Semlegesnemű főnév mellett egyes számban hímnemű, többes számban nőnemű birtokos névmás, illetve annak melléknévi alakja áll:

Puloverul acesta a fost al mew. - Ez a pulóver az enyém volt.Aceste pulovere sínt ale mele. - Ezek a pulóverek az enyémek. Puloverul meu e în rucsac. - Az én pulóverem a hátizsákban van. Puloverele mele au fost în rucsac. - Az én pulóvereim a

hátizsákban voltak.

A dînsul, dînsa, dînşii, dínsele birtokos eseteEzek a főnevekhez hasonlóan képzik birtokos esetüket:

Esz hímnem nőnemA. dînsul dînsa - őB. dínsuluz dînsez - az ő .... (vmije, vmijei)

Tsz hímnem nőnemA. dînşii dínsele - őkB. dînşilor dínselor - az ők . .. (vmije, vmijei)

118

Az a f i igével állítmányt alkotva birtokos névelővel állnak:Ceasul e al dínsei. - Az óra az övé.

Jelzőként birtokos névelő nélküliek:Ceasul dínsei nu-i bún. - Az ő órája nem jó.

Az udvariassági névmás birtokos esetea dumneata kivételével megegyezik az alanyesettel:

dumneata - maga Esz

A. dumneata - magaB. dumitale - magának a ...

dumnealui (hn), dumneaei (nn) - őEsz A. B. dumnealui (hn), dumneaei (nn) - ő /a z ő ...Tsz A. B. dumnealor - ők / az ők ...

dumneavoastră - ön Esz Tsz

A. B. dumneavoastră - ön, önök / önnek a ..., önöknek a ...

Az a f i igével állítmányt alkotva az udvariassági névmások is birtokos névelővel állnak:

Băiatul acesta e al dumitale? - Ez a fiú a magáé?Băieţii aceştia sínt ai dumnealui. - Ezek a fiúk az övéi.Cărţile sínt ale dumnealor. - A könyvek az övéik.Scrisoarea e a dumneavoastră. - A levél a maguké (az öné, az

önöké).

Jelzőként nem kapnak birtokos névelőt:Soţul dumitale e chelner? - A maga férje pincér?Soţia dumnealui e coafeză? - Az ő felesége fodrásznő?Copilul dumneavoastră nu vorbeşte încă? - A maguk (az ön, az

önök) gyermeke még nem beszél?

Igei szókapcsolatoka vorbi la telefon (cu cineva) - telefonon b a zéb á (vkivel) a merge în excursie - kirándulni

Tszdumneavoastră - maguk dumneavoastră - maguknak a ...

119

Az întru elöljárószóaz în (-bán, -ben) szinonimája, de csak egyes számú határozatlan

névelős főnév előtt használjuk.Az un, o határozatlan névelőt mindig kötőjellel kapcsoljuk az întru

elöljárószóhoz, amely elveszíti szóvégi magánhangzóját:Noi stăm într-un apartament no«. - Mi egy új lakásban lakunk.Voi locuiţi într-o casă veche. - Ti egy régi házban laktok.

JÓ TUDNI!Az al său, a sa, ai săi, ale sale birtokos névmásokat főleg akkor

alkalmazzuk, ha jelentésük a magyar saját-nak felel meg.A său, sa, săi, sale melléknévi alakokat pedig akkor ajánlatos

használni, ha a birtokos egyúttal a mondat alanya is:Maria mătură în atelierul să«. - Mária a (saját) műhelyében seper. Torna merge la mama sa. - Tamás a (saját) mamájához megy.Delia vine de la colegii săi. - Délia a (saját) kollégáitól jön.Ion vorbeşte cu fetele sale. - Péter beszél a (saját) lányaival.

A tată főnév határozott névelős alakja tatái, ha a birtokos névmás melléknévi alakja követi:

Tatăl mew e chelner. - Az én apám pincér.

Exerciţii1. Helyettesítsük a birtokos esetben levő főneveket a megfelelő névmások birtokos esetű alakjaival:

Maşina e a vecinei. Motocicleta e a profesorului. Bicicletele sínt ale sportivilor. Scuterul e al dirigintei. Mingea e a fetiţelor. Rucsacul e al lui Mimi. Paletele sînt ale elevilor. Bocancii sînt ai turiştilor.

2. Egészítsük ki a mondatokat a zárójelben levő személyes névmásnak megfelelő birtokos névmással:

a/ Aceste pulovere sínt (tu). Pălăria aceasta e (tu). Acel jerseu e (eu). Pantalonii aceia nu sînt (noi). Aceşti tenişi nu sînt (eu). Aceste bluze au fost (noi). Fusta aceasta e (eu). Acel taior e (eu). Acei pantofi sînt (voi). Acea rochie a fost (tu).

b/ Acest inel e (eu). Acea brăţară-i (tu). Cerceii aceia sînt (eu). Ceasul acela e (tu). Lănţişoarele acestea-s (voi). Acele perle sînt (noi). Rucsacul acesta nu e (noi). Nici sacoşa aceea nu e (noi).

3. Melyik mondatból hiányzik az al cui e, a cui e, ai cui sínt, ale cui sínt:a/ ... strugurii? ... para? ... caisele? ... portocala? ... mărul? ...

pepenii? ... lămîia? ... fructele?b/ ... cornurile? ... cozonacii? ... laptele? ... pîinea? ... cafeaua? ...

sandvişul? ... ceaiul? ... friptura? ... tocăniţa?

4. Mondjuk románul, szótár segítségével:a/ A pohár a mienk. A csészék az övéi (hn). A termosz is az övék. A

tányér nem a tied. A szalvéta az övé (nn). A kanalak a tieid. A villák a mieink. A sótartó is az övék. A kések nem az enyémek. De a zsebkés az enyém.

b/ Ez a hely az enyém. Az a jegy a tied. Ezek a csomagok a mieink. Azok az útlevelek az övék. Az újság az övé (nn). A bőröndök a tieitek. Az az esernyő nem az övé (hn). A sál sem az övé (hn). De a szemüveg (tsz) az övé (hn).

5. Kérdezzük románul:A tied ez a golyóstoll? Az övé (hn) ez a töltőtoll? A tieitek azok a

könyvek? A mienk ez a rádió? A televízió is a mienk? A tied ez a lemezjátszó? Ezek a lemezek is a tieidek? A tietek ez a kazettás magnó? A kazetták nem a tieitek?

6. Helyettesítsük a zárójelben levő személyes névmásokat a megfelelő birtokos névmás melléknévi alakjával:

a/ oraşul (eu), capitala (noi), comuna (eu), blocul (noi), casa (voi), apartamentul (voi), locuinţa (tu), garajul (tu);

b/ jucătorii (voi), corul (tu), ghidul (eu), şoferul (voi), antrenorul (eu), dirijorul (voi), managerul (noi), meciurile (noi), echipa (tu);

c/ hainele (tu), pălăriile (eu), pantalonii (tu), bocancii (eu), taioarele(voi), bluzele (voi), jerseele (noi), cravatele (tu), cămăşile (noi), pantofii(tu), fusta (eu);

d/ cărţile (eu), creioanele (noi), stiloul (eu), biroul (tu), telefonul(noi), pixurile (tu), computerul (voi), lampa (noi), radioul (eu),casetofonul (tu), casetele (noi), discurile (eu).

7. Helyettesítsük a zárójelben levő személyes névmást a/ a birtokos névmás melléknévi alakjával, b/ birtokos esetű alakjával:

a/ Fratele (eu) trăieşte în România. Cumnata (tu) învaţă la Budapesta.

121

Bunica (noi) are o cofetărie. Cumnatul (noi) nu mai lucrează la gară. Bunicul (voi) e chelner. Verişorul (tu) e un antrenor minunat. Verişoara (tu) e o sportivă foarte bună. Mama (voi) e coafeză. Părinţii (voi) au o grădină mare. Cumnata (eu) e asistentă la spital. Rudele (noi) n-au venit la meci. Fraţii (voi) au călătorit în Franţa.

b/ Şcoala (ei) e mică. Liceul (ele) se află în centrul oraşului.Directoarea (el) e o femeie tînără. Profesorii (ea) nu sînt prea severi.Colegii (ea) nu s-au dus în excursie. Prietenii (ele) nu fac sport. Olga şi Maria sînt prietenele (ele). Mihai şi Ion sînt fraţii (el). Domnul Ştefănescu a fost dirigintele (ei). Doamna Popa nu e profesoara (ei).

8. Mondjuk románul, majd írjuk is le:Ez az én golyóstoliam. Ez a golyóstoll az enyém. Az a ceruza az övé

(hn). Az az ő (hn) ceruzája. Ezek a mi lemezeink. Ezek a lemezek a mieink. Azok a te könyveid. Azok a könyvek a tieid. Ez a rádió az övék. Ez az ő rádiójuk. Az a televízió az övé (nn). Az az ő (nn) televíziója. Ez a ti komputeretek. Ez a komputer a tietek.

9. Kérdezzük, illetve mondjuk románul az udvariassági névmásokathasználva:

A maga barátai egy kisvárosban élnek? Az ön rokonai egy nagy faluban laknak. Az ön szomszédja egy műhelyben dolgozik? Az ő (hn) szülei is egy műhelyben dolgoznak. Az önök fiai egy kempingben dolgoztak? Az ő lányuk egy tömbházban lakott. A maga rokonai egy nagyvárosban laknak? Az ő (hn) sógora is pincér egy vendéglőben? Az ő (nn) lánytestvérei asszisztensnők egy orvosi rendelőben.

122

LECŢIA 14PAISPREZECE

LECŢIA A PAISPREZECEA

Cui? - Kinek?

Cornelia scrie o scrisoare lui Mihai. Cui scrie Cornelia o scrisoare?Lui Mihai.

Carol oferă o care Măriei. Cui oferă Carol o carte!' Măriei.

Am promis o casetă colegului.Cui am promis o casetă?Colegului.

Directorul a trimis telegramă elevilor. Cui a trimis directorul telegramă? Elevilor.

Am adus un disc ; ' . r i t :Cui am adus un disc? Colegei.

Diriginta a telefonai elevelor. Cui a telefonat dir: r~.'— Elevelor.

Mie îmi plac bomboanele. Mama îmi cumpără bomboane. Cui cumpără mama bomboane? Mie.

Dumitale nu-ţi place în oraş? Nu-mi place deloc.

Nouă ne place casata Tata ne cumpără casaiă. Cui cumpără tata casată Nouă.

D-voastră vă place la sat': Da. Foarte mult.

Mama cumpără cadouri familiei. Lui tata îi cumpără un portmooeui de piele, băiatului o geantă neagră, fetiţei o poşetă albă. Mai cumpără bunicii două perechi de ciorapi, iar bunicului o pereche de papuci. Membrii familiei se bucură de cadouri.

Acum, mie nimeni nu-mi cumpără nimic. Eu am primit de ziua naşterii un aparat fotografic.

123

ProverbAzi mie, mîine ţie. Ma nekem, holnap neked.

Dialoguri- îţi place muzica populară? Szereted, a népzenét?- Mie, da. Én, igen.- Dar lui? Hát ő?- Lui, nu. Ő nem.

- Vă plac filmele poliţiste? Kedvelitek a krimiket?- Nu ne plac. Nem kedveljük.- Dar vouă? Hát ti?- Nici nouă nu ne plac. Mi sem kedveljük.

- îţi plac prăjiturile? Szereted a süteményeket?- Mie îmi plac. Én szeretem.- Şi ei îi plac? Ő is szereti?- Ei îi plac fructele. Ő a gyümölcsöt szereti.

- Ce vă place: şahul sau tenisul? Mit szerettek: a sakkot vagy a teniszt?- Nouă şahul, lor tenisul. Mi a sakkot, ők a teniszt.

- Nu-ţi place acest tablou? Nem tetszik (neked) ez a kép?- Nu prea. Nem nagyon.- Care-ţi place? Melyik tetszik (neked) ?

- Cine-ţi scrie? Ki ír (neked) ?- Un cunoscut din Spania. Egy ismerős Spanyolországból.- Ce-ţi scrie? Mit ír (neked) ?- Nimic deosebit. Semmi különöset.

Vocabular

Cornelia - Kornélia oferă / a oferi - felajánl am promis / a promite - meg­

ígértem am adus / a aduce - hoztam

a trimis / a trimite - küldött telegramă, telegrame nn - távirat a telefonat / a telefona - telefonált mie îmi plac - én szeretem bomboană, bomboane nn - cukorka

125

îm/ cumpără - vesz nekem mie - nekemno«ă ne place - mi szeretjük casată, casate nn - parfé ne cumpără - vesz nekünk no«ă - nekünk dumitale nu -ţi place - maga

nem szeret nu-m/ place deloc - egyáltalán

nem szeretek d-voastră vă place - ön szeret la sat - falun foarte mult - nagyon cadow, cadouri sn - ajándék familie/ - a családnak hu tata ii cumpără - a papának

veszportmonew de piele - bőrpénztárca

G r a m a t i c ă

băiatulu/ - a fiúnak geantă, gen ţi nn - táska negru, neagră - fekete fetiţe/ - a kislánynak poşetă, poşete nn - retikül bunicii - a nagymamának pereche, perech/ nn - pár c/orap, c/orap/ hn - harisnya buniculu/ - a nagypapának papuc/ hn tsz - papucs membrii familie/ - a családtagok se bucură / a se bucura de ceva -

örülnek (vminek) acum - mostam primit / a primi - kaptam de ziwa naşterii - születésnapom­

raaparat fotografic - fényképezőgép

A főnév részeshatározó-esete Kérdése: Cui? Kinek?A részeshatározó-eset ragjai megegyeznek a birtokos eset ragjaival,

mindkét nemben és számban.Határozott névelővel:

Hímnem NőnemEsz B. băiatulu/ - a fiúnak a ... fetiţe/ - a kislánynak a ...

R. băiatulu/ - a fiúnak fetiţe/ - a kislánynakTsz B. băieţilor - a fiúknak a ... fetiţelor - a kislányoknak a ...

R. băieţilor - a fiúknak fetiţelor - a kislányoknak

Határozatlan névelővel:Hímnem

Esz B. unu/ băiat - egy fiúnak aR. unu/ băiat - egy fiúnak

Tsz B. unor băieţi - fiúknak a ...R. unor băieţi - fiúknak

Nőnemune/ fetiţe - egy kislánynak a une/ fetiţe - egy kislánynak unor fetiţe - kislányoknak a .. unor fetiţe - kislányoknak

Azonos alakjuk van a birtokos és részeshatározó-esetben a személy­neveknek is:

B. lu/ Torna - Tamásnak a ... A n d - Annának a ...R. lu/ Torna - Tamásnak A n t i - Annának

A személyes névmás részeshatározó-eseteA magyartól eltérően, a románban a személyes n é v m á s n a k a

részeshatározó-esetben egy hangsúlyos és egy hangsúlyra'an alakja van: hangsúlyos hangsúlytalan

alak1. sz mié îmi - nekem2. sz ţie îţi - neked3. sz lui ii - neki (hn)

ei A • li - neki (nn)1. sz no wă ne - nekünk2. sz vowă vă - nektek3. sz lor le - nekik

A hangsúlyos és hangsúlytalan alakokat együttesen csak igével együrr használhatjuk:

Lu/ íz spun. - Neki mondom.A hangsúlyos alakokat önállóan, az ige nélkül haizna-naosmc.

Cui seri/? - Kinek írsz?Lui. - Neki.

A hangsúlytalan alakokat csak az igével egy int fcrewsafetf Dúc; caáou băiatului1? - Viszel qjmdét'jx - 'î/ dúc. - VIsrflfe «ab).

A személyes n é w iso k hangsiNtaiaB á á p t főnevek mellett is használhatjuk:

Cumpăr băiatului o carte. t i í caapftr U n tn lu i o carte. - Veszek a fiúnak egy könyvet.

Dau fetiţei o minge I; ia* minge. - Adok a kislánynakegy labdát.

A dînsul, dînsa, dînşii. dinsele részeshmározó-eseteAkárcsak a főnevek, a részeshatározó-esetben ezek a személyes

névmások is megegyeznek a birtokos esetű alakokkal.

127

Esz Tszhn nn hn nn

B. dínsulu/ / dínse/ - az ő ... dînşilor / dínselor - az ő ...R. dínsulu/ / dínse/ - neki dînşilor / dínselor - nekik

Ezeknek a személyes névmásoknak nincs hangsúlytalan alakjuk. Mellettük az îi, illetve le használatos:

î/ cumpăr dínsulu/ (dínse/) un pix. - Veszek neki egy golyóstollat. Le cumpăr şi dînşilor (dínselor) ceva. - Veszek nekik is valamit.

Az udvariassági névmás részeshatározó-eseteRészeshatározó-esetben az udvariassági névmás alakjai is megegyeznek

a birtokos esetű alakokkal.

Esz 2 . sz B. dumitale - magának a ... dumneavoastră - önnek aR. dumitale - magának dumneavoastră - önnek

hn nn3. sz B. dumnealui / dumneaei - az ő ...

R. dumnealu/ / dumneaei - neki

Tsz 2. sz B. dumneavoastră - önöknek a ..., maguknak a ...R. dumneavoastră - önöknek, maguknak

3. sz B. dumnealor - azok ...R. dumnealor - nekik

Az udvariassági névmások mellett is a személyes névmások îţi, îi, vă, le hangsúlytalan alakjait használjuk.

Iţi ofer dumitale biletul me«. - Felajánlom magának a jegyemet.1/ duc dumnealui (dumneaei) ziarul. - Elviszem neki az újságot.Le trimit dumnealor nişte fructe. - Küldök nekik gyümölcsöt.

A dumneavoastră alakot főleg a nyomaték kedvéért használjuk együtt a hangsúlytalan alakkal:

Dumneavoastră vă telefonează Dan! - Önnek (maguknak, önöknek) telefonál Dán!

Egyébként elegendő csak a hangsúlytalan alakot kitenni az ige elé:Vă mulţumesc pentru invitaţie. - Köszönöm (önnek, maguknak,

önöknek) a meghívást.

128

Az a plăcea igeJelentése: tetszeni, szeretni, kedvelni. Csak 3. személyű alakja van, és

részeshatározó-esetet vonz. Tetszeni jelentésben ilyen a magyarban is:Mié Imi place acest tablou. - Nekem tetszik ez a kép.Mie îmi plac aceste tablouri. - Nekem tetszenek ezek a képek.

A románban a szeretni és kedvelni jelentésben sem változik alakja és vonzata:

Mie îm/ place casata. - Én szeretem a parfét.Mie îmz place sportul. - Én kedvelem a sportot.

Az a plăcea ragozása Állító alakok:

Esz 1. sz mie îmi place (plac) - nekem tetszik (tetszenek)2. sz pie íp place (piac) - neked tetszik (tetszenek)3. sz hn lui íz place (piac) - neki tetszik (tetszenek)

nn t i u place (piac) - neki tetszik (tetszenek)

Tsz 1. sz noMă ne place (piac) - nekünk tetszik (tetszenek)2. sz vowă vă place (plac) - nektek tetszik (tetszenek)3. sz lor le place (piac) - nekik tetszik (tetszenek)

Tagadó alakok:A tagadó alakokban a nu tagadószó a személyes névmás hangsúlyos és

hangsúlytalan alakja közé ékelődik:N őm nu ne place acest tablou. - Nekünk nem tetszik ez a kép.

Az egyes számban a nu tagadószót szinte mindig összevonjuk a személyes névmás hangsúlytalan alakjával. Ilyenkor a szókezdő í kiesik, a hangsúly pedig a tagadószóra tolódik:

mie nu-mz place (nu-mz piac) - nekem nem tetszik (nem tetszenek) ţie nu-ţz place (nu-ţz plac) - neked nem tetszik (nem tetszenek) luz nu-z place (nu-z piac) - neki (hn) nem tetszik (nem tetszenek) ez nu-z place (nu-z piac) - neki (nn) nem tetszik (nem tetszenek)

JÓ TUDNI!A románban a ziua naşterii után nem használunk birtokos névmást, de

magyarra birtokos személyraggal fordítjuk:De ziua naşterii. Ana a primit o brăţară. - Születésnapjára, Anna

kapott egy karkötőt.

129

A részeshatározó funkcióját a mondatban elölj áró szó+tár gyeseiben levő főnév is betöltheti:

Am adus o scrisoare pentru domnul Martin. - Hoztam egy levelet Martin úr részére.

A mondatban a részeshatározó-esetben levő főnév rendszerint megelőzi a tárgy esetben levőt:

îz cumpăr fetiţe/ nişte bomboane. - Veszek a kislánynak cukorkát.

Az a plăcea ige mellett nem feltétlenül kell használni a részeshatározó-esetű személyes névmás hangsúlyos alakját, csak akkor, ha ki akarjuk emelni a cselekvő személyét:

Mie nu-mz plac filmele poliţiste. - Nekem nem tetszenek a krimik. Ţie îţi plac? - Neked tetszenek?

A foarte mult jelentése nagyon sok (nagyon sokat):Ázz am lucrat foarte mult. - Ma nagyon sokat dolgoztam.

de egyes igék mellett - ilyen az a plăcea is - csak: nagyon.

A részeshatározó-esetben levő személyes névmás egyes számú hangsúlytalan alakjait a beszélt nyelvben igen gyakran összevonjuk egyes magánhangzóra végződő kérdő névmásokkal:

Cine îţ/ telefonează? - Cine-ţi telefonează? - Ki telefonál (neked) ? Ce îmi aduci? - Ce-mi aducz'? - Mit hozol (nekem) ?Care îi place? - Care-i place? - Melyik tetszik (neki) ?

Az a mulţumi - köszönni, megköszönni ige pentru+tár gyes etet vonz: Mulţumesc pentru masă! - Köszönöm az ebédet!

Ezt a szerkezetet egyébként minden főétkezés után ebben a formában használja a román. Az ige elé kitehető a részeshatározó-esetű személyes névmás hangsúlytalan alakja:

îţi mulţumesc pentru cadou! - Köszönöm (neked) az ajándékot!

A szabályostól eltérően ragozzuk:IV. a oferi - felajánlani

ofer, oferi, oferă, oferim, oferiţi, oferăRagozása az egyes és többes szám 3. személyben tér el a szabályostól,

a személy rag nem -e, hanem -á.

130

1. Tegyük részeshatározó-esetbe a zárójelben levő főneveket:a/ Maria cumpără (Ion) o cravată. Ion « « p a ra (Maria) un ind.

Mircea telefonează (Cristian). Silvia trimite (fain) o telegramă- Andrei scrie (Carmen) o scrisoare. Marin aduce F :r;ca) bomboane. M ara dă (Mimi) două portocale. Elena face (Rodica* un sandviş.

bl Cine a cumpărat (tată) ziarele? Ai promis ( a n m S ) ceva? Ai a flu (musafiri) cadourile? Cînd ai telefonat (mătuşă. ' Ai trimis ■ verişor caseta? Aţi dat (rude) banii? N-aţi adus (copii) nimic? Ce aţi cumpărat (bunică) de ziua naşterii?

ci Antrenorul a trimis telegramă (nişte sportivi). Ghidul arată oraşul (nişte turiste) din Italia. Asistenta a telefonat (un medic). Primarul a oferit (o şcoală) cărţile clubului. Profesorul a dat notă rea (un elev). Vecinul a vîndut (un comerciant) legumele. Nenea Gheorghe a dat (o vecină) oile. Mama a trimis (nişte bătrîni) hainele vechi. Eu am oferit (un sportiv) tenişii mei.

2. Egészítsük ki a mondatokat a részeshatározó-esetben levő főneveknek megfelelő személyes névmások hangsúlytalan alakjaival:

... dau fratelui această carte. ... telefonez părinţilor. ... cumpăr surorii un ceas. ... trimit cumnatului veioza. ... aduc bunicului o gazetă. ... fac fetelor nişte prăjituri. ... promit mătuşii o brăţară de ziua naşterii. ... vînd vecinului casetofonul.

3. Másoljuk le a mondatokat, kiegészítve azokat a részeshatározó-esetű személyes névmások a/ hangsúlytalan, b / hangsúlyos alakjaival:

a/ Lui ... dăm paleta, ei ... dăm mingile. Ţie ... aducem mîine aparatul fotografic. Nouă ... cumpără acest şah, lor ... cumpără aceste patine. Vouă ... scrie, nouă ... telefonează.

b/ ... vă dau merele, ... îţi dau perele. ... îi (nn) cumpărăm struguri. ... îi (hn) cumpărăm caise. ... ne trimite fructe bunicul. ... îmi face mama un ceai, ... le aduce lapte.

4. Válaszoljunk a megadott szeméh ez névr%zi húxgsúJyos aLégávabCui trimiţi pri;imrLű' nekik; Cuc presâceşă sandvişul? nektek) Cui

ai dai cozonacii'- nek: m Cui ai câmpirac pine* ' 'neked Cui faceţi cafeaua? neki nn Cui aţi atins pepeae’ne: nekem? (Cui ii place casata? (nekem; Cui ii piac bomboanele' nekünk

131

5. Feleljünk a személyes névmás részeshatározó-esetű hangsúlytalan alakjával és az igével:

îmi cumperi un stilou? Ne cumperi şi nouă? îi trimiţi banii? îi scrii şi scrisoare? Ne aduceţi nişte cornuri? Le aduceţi şi lor? îţi dă o cafea cu lapte? Le dă şi lor? Vă face un ceai cu lămîie?

6. Egészítsük ki a mondatokat az a plăcea ige megfelelő alakjaival:Nouă ... şahul. Lui ... fotbalul. Ţie ... meciurile. Vouă ... tenisul.

Lor ... gimnastica. Mie ... handbalul. Ei ... patinajul.

7. írjuk le tagadó formában:Mie îmi place această fustă. Lor le plac tenişii aceia. Lui îi plac

pantalonii aceştia. Nouă ne plac acele taioare. Ei îi place geanta aceasta. Vouă vă plac aceşti ciorapi. Ţie îţi plac aceşti papuci. Lui îi place poşeta aceea.

8. Mondjuk románul:Nekem tetszik ez a város. Neked is tetszik? Neki (nn) nem tetszenek a

tömbházak. Nekünk sem tetszenek. Nektek tetszik ez a falu? Nekem nem tetszik, neki (hn) se tetszik. Magának a falu tetszik? Önnek is tetszik a falu? Önöknek tetszenek azok a házak? Maguknak sem tetszenek? Önnek melyik tetszik?

132

CINCISPREZECE LECŢIA 15 LECŢLA A CLNCISPREZECEA

----------------------------------------------------------------------------------------------------B

Pe cine? - Kit?

Cornel o conduce acasă pe Stela. Pe cine conduce acasă Cornel?Pe Stela.

Directoarea caută un şofer. Directoarea caută şoferul. Directoarea îl caută pe şofer.

Mama cheamă băieţii la masă. Mama îi cheamă pe băieţi la masă.

Pe mine mă căutaţi?Da, pe dumneavoastră vă caut.

Sandu îl salută pe Ionel.Pe cine salută Sandu?Pe Ionel.

Şeful caută o secretară.Şeful caută secretara.Şeful o caută pe secretară.

Tata trimite fetele în curte.Tata le trimite pe fete în curte.

Pe cine aşteptaţi?Tocmai pe dumneata te aşteptăm.

îi cunoşti pe dumnealor? Pe dumnealui îl cunosc, dar pe dumneaei nu.

Am cumpărat mobilă nouă. Dormeza o ducem în dormitor. Fotoliul îl punem lîngă fereastră, raftul pe perete Scaunele le aşezăm în jurul mesei.

Membrii familiei se află în grădină. Tata scoate cartofii şi morcovii. Mama îi pune într-un coş. Băiatul îi duce în pivniţă. Fetiţa adună nucile. Le pune într-o pungă şi le duce in cămară.

Sînt bolnavă. Am febră şi mă doare capul. E bolnav şi soţul meu. îl dor ochii şi urechile. Mergem Ia cabinetul medical. Domnul doctor ne examinează. Ne prescrie medicamente pe care le cumpărăm la farmacie.

133

134

ProverbeNu haina face pe om. Nem a ruha teszi az embert.Cine caută găseşte. Aki keres, az talál.Cîinele care latră nu muşcă. Amelyik kutya ugat, az nem harap.

Dialoguri- Pe tine cum te cheamă? Téged hogy hívnak?- Pe mine mă cheamă Alecu Popescu. Engem Popescu Eleknek hívnak.- Dar dînsa cum se numeşte? Hát őt hogy hívják?- Ea se numeşte Irina Martin. Őt Martin Irénnek hívják.

- Cînd ne inviţi la masă? Mikor hívsz meg (minket) ebédre?- Cînd vreţi. Amikor akarjátok.

- Care-ţi place? Melyik tetszik (neked) ?- Aceasta-mi place. Ez tetszik.- Atunci o cumpărăm pe aceasta. Akkor ezt vesszük meg.

- Mergi cu mine la un film? Eljössz velem moziba?- Cu plăcere. Şi-ţi mulţumesc pentru invitaţie. Szívesen. És köszönöm

a meghívást.

- Te doare ceva? Fáj valami(d)?- Da, tare mă doare mína. Igen, nagyon fá j a kezem.- Unde te doare? Hol fáj?- Unde m-a durut şi altădată. Ahol máskor is fájt.

- Ai auzit? Ana te bîrfeşte. Hallottad? Anna szapul téged.- Mă doare-n cot! Mit bánom én! (Bánom is én!)

Vocabular

Cornel - Kornél conduce / a conduce - kíséri salută a saluta - kőszőm caírtá a cáüta - keres cheamă a ebe ma - hívja la masă - asztalhoz

trimite a trimite - kiküldi in enne - az udvarra pe mine mă - engem aşteptaţi a aştepta - vártok tocmai - éppencunoşti / a cunoaşte - ismered

135

—

mobilă, mobile nn - bútor dormeză, dormeze nn - heverő ducem / a duce - visszük dormitor, dormitoare sn - háló­

szobafotoliu, fotolii sn - fotei lîngă - melléfereastră, ferestre nn - ablak raft, rafturz sn - polc perete, pereţi hn - fa l scaun, scaune sn - szék aşezăm / a aşeza - helyezzük în jurul mesei - az asztal köré grădină, grădini nn - kert scoate / a scoate - kiszedi cartof, cartofi hn - burgonya morcov, morcovi hn - sárgarépa coş, coşur/ sn - kosár pivniţă, pivniţe nn - pince

adună / a aduna - összeszedi nucă, nuci nn - dió pungă, pungi nn - zacskó, tasak cămară, cămări nn - éléskamra febră nn - láz mă doare - nekem fá j cap, capete sn - fe j îl dor - neki fájnak ochi, ochi hn - szem ureche, urechi nn - fü l doctor, doctori hn - doktor examinează / a examina - meg­

vizsgálprescrie / a prescrie - előír, felír

(receptre) medicament, medicamente sn -

gyógyszer pe care - amelyeket farmacie, farmacii nn - gyógyszertár

G r a m a t i c ă

A személyeket jelentő főnevek tárgyeseteA személyeket, foglalkozásokat, beosztásokat jelentő főnevek

tárgyesete megegyezik az alanyesettel.Határozott névelővel:

HímnemEsz A. şoferul - a gépkocsivezető

T. şoferul - a gépkocsivezetőt Tsz A. şoferii - a gépkocsivezetők

T. şoferii - a gépkocsivezetőket

Nőnem secretara - a titkárnő secretara - a titkárnőt secretarele - a titkárnők secretarele - a tikárnőket

Határozatlan névelővel:Hímnem

Esz A. un şofer - egy gépkocsivezetőT. un şofer - egy gépkocsivezetőt

Tsz A. nişte şoferi - gépkocsivezetők

Nőnem o secretară - egy titkárnő o secretară - egy titkárnőt secretare - titkárnők

T. nişte şoferi - gépkocsivezetőket secretare - titkárnőket

136

Cornel cheamă un şofer. - Kornél hív egy gépkocsivezetőt.Cornel cheamă şoferul. - Kornél hívja a gépkocsivezetőt.

Pe elöljárószóval is képezhető a tárgyaséi, de ilyenkor az ige elé ki kell tenni a személyes névmás tárgyeseiének hangsúlytalan alakját:

Cornel îl cheamă pe şofer. - Kornél távja a gépkocsivezetői.Cornel îl cheamă pe şoferul nostru. - Kornél hívja a mi

gépkocsivezetőnket.Ilyenkor a főnév nem kar névelőt, határozott névelőt is csak akkor, ha

a főnévnek valamilyen jelzője van.

A személynevek tárgye seteA személynevek lárgyesetét mindig a pe előljárószóval képezzük, az

ige elé pedig kitesszük a személyes névmás tárgyesetének hangsúlytalan alakját.

îl aştept pe Petru. - Várom Pétert.O aştept pe Florica. - Várom Flórikát.

A személyes névmás tárgyeseteA személyes névmásnak - akárcsak a részeshatározó-esetben - a

tárgyesetben is egy hangsúlyos és egy hangsúlytalan alakja van: hangsúlyos hangsúlytalan

alakEsz 1. sz pe mine mă - engem

2. sz pe tine te - téged3. sz pe el îl - őt (hn)

pe ea o - őt (nn)Tsz 1. sz pe női ne - minket

2. sz pe voi vă - titeket3. sz pe ei ii - őket (hn)

pe ele le - őket (nn)

A hangsúlyos és hangsúlytalan alakokat együttesen csak az igével együtt használhatjuk:

Pe tine te aştept. - Téged váriak..A hangsúlyos alakokat önállóan csak az ige nélkül használhatjuk:

Pe cine aştepţi? - Kit v érsz ?Pe tine. - TégedL

137

A hangsúlytalan alakokat csak az igével együtt használhatjuk:O aştept pe /ulia? - Megvárod Júliát?O aştept. - Megvárom.

A dínsul, dînsa, dînşii, dínsele tárgyeseteEzeknek a személyes névmásoknak a tárgyesetét mindig a pe

elöljárószóval képezzük, és mellettük a személyes névmások hangsúlytalan alakjait használjuk.

Esz Tszhn nn hn nn

T. pe dínsul îl / pe dînsa o - őt pe dînşii îi / pe dínsele le - őket

Pe dínsul îl cunosc. - Őt ismerem.O cunosc şi pe dînsa. - Ot is ismerem.Pe dînşii îi aşteptăm. - Őket várjuk.Pe dínsele nu le aşteptăm. - Őket nem várjuk meg.

Az udvariassági névmás tárgy eseteAz udvariassági névmások tárgyesetét is a pe elöljárószóval képezzük,

és mellettük is a személyes névmás tárgyesetének hangsúlytalan alakjait használjuk.

Esz2. sz pe dumneata te - magát pe dumneavoastră vă - önt

hn nn3. sz pe dumnealui îl / pe dumneaei o - őt

Tsz2. sz pe dumneavoastră vă - magukat, önöket

hn nn3. sz pe dumnealor îi / pe dumnealor le - őket

Pe dumnealui îl aştepţi? - Őt várod?Nu, pe dumneaei. - Nem, őt.Pe cine cauţi? - Kit keresel?Pe dumnealor. - Őket.îi cunoaşte pe dumnealor? - Ismeri őket?Da, îi cunoaşte. - Igen, ismeri.Le conduceţi acasă? - Hazakíséritek őket? Le conducem. - Hazakísérjük (őket).

138

A dumneavoastră alakot főleg a nyomaték kedvéért használjuk együtt a hangsúlytalan alakkal:

Pe dumneavoastră vă aşteaptă şoferul! - Önt (magukat, önöket) várja a gépkocsivezető!

Egyébként elég a hangsúlytalan alak használata:Vă cheamă şeful. - Hívja önt (magukat, önöket) a főnök.

Az a durea igeJelentése: fájni. Csak a 3. személyű doare - fá j, dór - fájnak alakok

használatosak, és tárgyesetű személyes névmással állnak.

Esz1. sz (pe mine) mă doare - nekem fá j (pe mine) mă dor - nekem fájnak2. sz (pe tine) te doare - neked fá j (pe tine) te dor - neked fájnak3. sz (pe el) îl doare - neki fá j (pe el) îl dor - neki fájnak

(pe ea) o doare - neki fá j (pe ea) o dor - neki fájnakTsz1. sz (pe noz) ne doare - nekünk fá j (pe noi) ne dor - nekünk fájnak2. sz (pe voi) vă doare - nektek fá j (pe voi) vă dor - nektek fájnak3. sz (pe ei) ti doare - nekik fá j (pe ei) îi dor - nekik fájnak

(pe ele) le doare - nekik fá j (pe ele) le dor - nekik fájnak

Tagadó formában a nu tagadószó a személyes névmás hangsúlyos és hangsúlytalan alakja közé kerül:

Pe mine nu mă doare capul. - Nekem nem fá j a fejem.Az személyes névmások hangsúlytalan alakjai közül az îl, o, îi

összevonható a mi tagadószóval:nu îl doare i dor rm-1 doare (dor) - neki (hn) nem fá j (fájnak) nu o doare (dor) n-o doare idor) - neki (nn) nem fá j (fájnak) nu îi doare <dor no-i doare dor - nekik (hn) nem fá j (fájnak)

A mai - még, már határaaósaó a MEnfly B névmás hangsúlytalan alakja és az ige közé ékelődik:

mă mai doare - fá j még nu mă mai doare - nem fá j már

JÓ TUDNI!Tárgyesettel álló elöljárószókat a személyes névmásoknak csak

tárgyesetű hangsúlyos alakjai előtt használhatunk.

139

la mine - nálam despre noi - rólunklîngă tine - melletted de la voi - tőletekcu el (ea) - vele fără ez (ele) - nélkülük

Az elöljárószót egybeejtjük a névmással, és azt hangsúlyozzuk.

A mă, te, ne, vă hangsúlytalan alakok szerepelnek az ige visszaható ragozásakor is, ugyanis az 1 . és 2 . személyben "valódi" visszahatónévmás nincs a románban.

A nu tagadószóhoz kapcsolt -i több jelentéssel bír:(e - van) Şeful nu-i aicz. - A főnök nincs itt.(íz - neki) Nu-z dau bánz. - Nem adok neki pénzt.(íz - őket hn) Nu-z văd în grădină. - Nem látom őket a kertben.

A kérdő névmások a románban alakváltoztatás nélkül egybenvonatkozó névmások is:

Cine? - Ki? cine - akiCe? - Mi? ce - amiCare? - Melyik? care - amelyik

A határozószók kérdőszói is alakváltoztatás nélkül kapnak a románban vonatkozó értelmet:

Unde? - Hol? Hova? unde - ahol, ahovaCínd? - Mikor? cínd - amikorCum? - Hogyan? cum - ahogyan

A mutató névmások tárgyesetét is pe elöljárószóval képezzük, és mellettük is - akár személyekre, akár dolgokra vonatkoznak - használni kell a személyes névmások tárgyesetének hangsúlytalan alakjait:

Pe acesta îl punem pe perete. - Ezt a falra teszzük.Pe aceasta o punem pe ráfit. - Ezt a polcra tesszük.Pe aceştia íz punem íntr-un sac. - Ezeket egy zsákba tesszük.Pe acestea le punem într-o pungă. - Ezeket egy tasakba tesszük.

A mutató névmás is kaphat bármilyen elöljárószót:Fără acesta nu merg. - E nélkül nem megyek e l

Az a spăla - megmosni, a şterge - megtörölni igéket visszaható

140

formában ragozzuk, ha testrészekkel kapcsolatban használjuk. A testrészeket jelentő főnevek elé pedig pe elöljárószó járul:

Se spală pe cap. - Megmossa a fejét.Se şterge pe faţă. - Megtörli az arcát.

A páros testrészeket a románban - általában - többes számban használjuk:

Se şterge pe muni. - Megtörli a kezét.Se spală pe dinţ/. - Megmossa a fogát. (Fogat mos.)

A személyes névmás 3. személyű alakjai dolgokra is vonatkoznak: îmi place acest pulover. - Tetszik ez a pulóver. îl cumpăr. - Megveszem (őt, illetve azt).Ne place această poşetă. - (Nekünk) tetszik ez a retikül.O cumpăraţi? - Megveszitek (őt, illetve azt) ?Vinzi tenişii? - Eladod a sportcipőket?Íz vínd. - Eladom (őket).Sínt curate cămăşile? - Tiszták az ingek?Acum le spăl. - Most mosom őket.

Exerciţii1. Egészítsük ki a mondatokat a személyes névmás tárgyesetu hangsúlytalan alakjával és a pe elöljárószóval:

... caut ... Ana. ... salut ... Ilié. ... aştept ... Sandu. ... conduc ... Maria. ... trimiţi ... Cristina? ... chemaţi şi ... Nicu? ... cunoaşteţi ... Elena? ... aşteaptă ... Otilia. ... ducem şi ... George.

2. Másoljuk le a mondatokat a személyes névmások tárgy esetu hangsúlyos alakjaival:

... te aşteaptă Olga la hotel. ... vă aşteaptă Andrei la o cofetărie. ... îi caută mătuşa la birou. ... le caută unchiul la primărie. ... mă trimite fratele meu la magazin. ... ü aşieaptl sora ta. ... ne cunosc părinţii voştri. ... o conduce acasă un tînăr inginer.

3. Tegyük a pontok helyébe a személyes névmás tárgyesetű hangsúlytalanalakját:

2lI Pe tine ... aşteaptă cineva acasS? Pe ei ... cauţi la club? Pe ele ... salutaţi? Pe noi nu ... cunoaşteţi? Nici pe ea nu ... cunoaşteţi? Pe voi cine

... conduce la gară? Şi tu pe mine ... cauţi? Pe el cînd ... duci la medic?b/ Pe d-ta nu ... cunosc. Nici pe d-lor (nn) nu ... cunosc. Pe dv. ...

aşteaptă şoferul. Pe d-ei ... caută zootehnicianul. Pe dînsul nu ... aştepţi? Nici pe dînsa nu ... aştepţi? Pe dînsele nu ... văd aici. Nici pe dînşii nu ... văd.

4. Egészítsük ki a mondatokat a zárójelben megadott személyes névmás târgyesetă hangsúlytalan alakjával:

síI De cínd ... cunoşti? (ele) Unde ... aşteptaţi? (noi) Cine ... caută? (el) Cum ... salutaţi? (ei) Cine ... cunoaşte? (ea) Unde ... duci? (eu) Pînă cînd ... aşteaptă? (tu) Unde ... trimite? (voi)

b/ Ce ... doare? (tu) Unde ... doare? (voi) De cînd ... doare? (dumneata) Care ochi ... doare? (dumneavoastră) Aici ... doare? (tu) Şi aici ... doare? (dumneata) Acum nu ... mai doare? (tu)

5. Helyettesítsük a tárgyesetben levő főneveket a hangsúlytalan névmással:Scot cartea din sertar. Citesc un roman. Pun radioul pe raft. Aşez

tabloul pe perete. Duc coşurile în cămară. Aduc pepenii din pivniţă. Spăl strugurii. Gust fructele. Spăl ferestrele. Şterg masa. Repar veioza.

6. Mondjuk románul:sí/ A tanár urat keresem. Az igazgató urat nem ismerem. Az

osztályfőnöknőt várom. A turistákat kísérem a szállodába. A vendégeket viszem színházba.

b/ Az (hn) szép. Megveszem. Ezek (nn) nem tetszenek. Nem veszem meg. Azok (hn) olcsók. Megveszem. Ez (nn) tetszik. Megveszem.

d Péter és Károly nálunk laktak. Beszéltetek róla (nn). Mellettetek laktunk. Velük tanultál (nn)? Tőle (hn) jövök. Nélkülem ment el. Olga veled maradt. Márta nem volt nálad? Mihály is velünk utazott. Mária tőlem kapta a pingpongütőt.

d/ Szükségem van arra (hn). Ezzel (hn) írok. Ezek (nn) nélkül nem megyek. Azok (hn) mellett maradok. Kettőt akarok azokból (nn). Erről (nn) nem beszélek.

7. Mondjuk románul szótár segítségével:Fáj a fejem. Fáj a fülem (tsz). Ez a kezem fáj. Itt fáj. Ott nem fáj. A

lábam nem fáj. A vállam sem fáj. A gyomrom már nem fáj. A szemem (tsz) még fáj. A térdem is fáj.

142

ŞAISPREZECELECŢIA 16 LECŢIA A ŞAISPREZECEA

Dimineaţa

Soţii Crişan trăiesc în capitala Ungariei. Ei locuiesc pe strada Rozmaring, la numărul 17, într-o casă mare, cu patru etaje. Au un apartament proprietate personală.

Soţul, Cornel Crişan e un bărbat foarte simpatic, este angajatul unui institut. Dînsul e soţul unei femei tinere şi inteligente. O cheamă Elena Bodea Crişan. Cornel a luat-o în căsătorie acum doi ani. Soţia lui Cornel e încă studentă, face medicina. Cornel îi spune pe numele ei mic, Lenuţa.

E o dimineaţă frumoasă de vară.Zrrr! Zrrr! Sună deşteptătorul. Cornel se trezeşte.- Bună dimineaţa, Lenuţo! Cît e ceasul?- M-ai întrebat cît e timpul? întreabă Lenuţa, apoi se uită la ceas şi

spune:- E şase şi un sfert.- Vai, e tîrziu! exclamă Cornel şi sare din pat. Se duce repede în baie

şi se spală cu apă rece şi săpun.- Lenuţo, nu găsesc prosopul cel albastru. Unde l-ai pus?- Nu-i la dreapta, lîngă chiuvetă?- A, ba da! L-am găsit.- Ce faci. Cornele? Te bărbiereşti?- Nu. Pentru că no funcţionează aparatul de ras şi mă grăbesc.- N-are rost. Mai ai timp destul. Nn p-am spus că ceasul acesta merge

înainte?- Da? Atunci mă bărbiercs. cu lamăîntre timp, Lenuţa a deschis aparatul de radio. Se aud cinci semnale,

apoi crainicul anunţă ora exactă: A fost ora şase.’ Urmează ultimeleştiri, buletinul meteorologic şi un obişnuit program de muzică uşoară.

Pac! se aude un zgomot neaşteptat din baie.- Ce s-a întîmplat? întreabă speriată Lenuţa.- Aoleu! Oglinda cea mică! Am scăpat-o... spune Cornel.- Şi... s-a spart?- Te cred şi eu! S-a făcut praf...Cornel îmbracă un halat, iese din baie, caută făraşul cel verde şi

măturică, apoi adună cioburile de oglindă.După ce a deschis ferestrele dormitorului, Lenuţa a scos dintr-un

dulap un costum de vară, l-a dus în antreu şi l-a pus în cuier. A căutat o cravată, o pereche de şosete gri, rufe curate: o cămaşă albă şi un maiou. Le-a aşezat pe un scaun. I-a pregătit lui Cornel şi pantofii cei negri pe care i-a pus sub scaun.

Cornel se îmbracă şi se duce în sufragerie.

Umor- Am un ceas nou.- Şi merge bine?- Chiar foarte bine. Face ora în patruzeci de minute.

- Ionele, cît e ceasul?- Şapte.- Cum? Tu nu vezi că ceasul arată douăsprezece fără cinci?- Ei, şi douăsprezece fără cinci nu fac şapte?

- Nu înţeleg, cum poţi face atîtea prostii într-o singură zi!- Mă scol dis-de-dimineaţă.

Dialoguri- Domnule, nu ştiţi cumva cît e ceasul? Uram, nem tudja véletlenül

hány óra van?- Ba da, este óra 9 şi 25. De igen, öt perc múlva fé l tíz.

- La ce oră pleacă expresul de Viena? Hánykor indul a bécsi expressz?- La 21 şi 40. 21,40-kor.

- Cînd are primarul ore de primire? Műkor fogad a polgármester?- Zilnic între orele 10 şi 11. Naponta 10 és U között.

145

- Ionele, care ceasornic îţi place? Cel rotund cu cifre romane sau cel cu calculator? Janika, melyik óra tetszik (neked) ? A kerek, római számos, vagy a számológépes?

- Cel cu calculator e mai practic. Nu? A számoló gépes praktikusabb. Nem?

- Ce crezi, prindem cursa de 8 şi 10? Mit gondolsz, elérjük a 8,10-es járatot?

- Nu ered. Nem hiszem.

- Olga a picat la examenul de admitere. Olga megbukott a felvételi vizsgán.

- Nu te ered. Nem hiszek neked.

Vocabular

în capitala Ungarie/ - Magyar- ország fővárosában

pe strada Rozmaring - a Roz - maring utcában

la numărul 17 - a 17 szám alatt cu patru etaje - négy emeletes apartament proprietate personală

- öröklakás angajat hn - alkalmazott institut sn - intézet a luat-o în căsătorie - feleségül

vetteacum do/ an/ - most két éve face medicina - orvostanhallgató

(orvosnak tanul, az orvosi egyetemre jár)

íz spune pe numele e/ mic - be­cenevén szólítja

o dimineaţă de vară - egy nyári reggel

sună deşteptătorul - csörög az ébresztőóra

se trezeşte / a se trezi - felébred Cît e ceasul? - Hány óra van?Cît e timpul? - Mennyi az idő? se uită la ceas - megnézi az órát spune / a spune - mondja sfert sn - negyed váz! - jaj!exclamă / a exclama - kiált fe l sare / a sări - kiugrik pat sn - ágy repede - gyorsan baze nn - fürdőszoba se spală / a se spăla - megmo­

sakszik rece - hideg săpun sn - szappan prosop sn - törülköző albastru - kék 1-az pus - tetted (azt hn) la dreapta - jobbra chzuvetă nn - mosdókagyló a! - aha!

146

l-am găsit - megtaláltam (azt hn) te bărbiereşti / a se bărbieri - bo­

rotválkozol pentru că - mert funcţionează / a funcţiona - mű­

ködikaparat de ras sn - borotvakészü­

lékmă grăbesc / a se grăbi - sietek n-are rost - nincs értelme destul - elégnu ţi-am spus - nem mondtam

(neked) merge înainte - siet atunci - akkor lamă nn - penge între timp - időközben, ezalatt a deschis / a deschide - kinyitot­

ta, itt: bekapcsolta aparat de radio sn - rádiókészü­

lékse aud - hallatszanak, itt: hallat­

sziksemnal sn - jelzés crainic hn - bemondó anunţă / a anunţa - közli ora exactă - a pontos időt urmează / a urma - következnek ultimele ştiri - a legfrissebb hí­

rekbuletinul meteorologic - az idő­

járás-jelentés obişnuit - szokásos program de muzică uşoară -

könnyűzenei ^msor pác! - puff? zgomot sn - zaj. zörej neaşteptat - váratlan

Ce s-a íntímplat? - Mi történt? speriat - ijedten aolew! - jaj! oglindă nn - tükör am scăpat-o - elejtettem (azt nn) s-a spart / a se sparge - eltört te cred şi ew - meghiszem azt s-a făcut praf - porrá lett îmbracă / a îmbrăca - felölt,

felvesz halat sn - köpeny iese / a ieşi - kijön făraş sn - kislapát măturică nn - kisseprü ciob, cioburi sn - törmelék după ce - miután a scos / a scoate - kivett dulap sn - szekrény costum de vară sn - nyári öltöny l-a dús - kivitte (azt hn) antrew sn - előszoba l-a pus în cuier - a fogasra tette

(azt hn)o pereche de şosete - egy pár

zoknirufe cu r i e m tsz - tiszta fehér­

neműmaioíí m - atlétatrikóle-a aşezat - odatette (azokat nn)scaun sn - széki-a pregătit - kikészítette (neki) i-a pus - odatette (azokat hn) sub - aláse îmbracă / a se îmbrăca - fe l­

öltözködik sufragerie nn - étkező, ebédlő merge bine - jó l jár chiar foarte bine - még ugyan jó l

147

face ora - megteszi az órát arată / a arăta - mutat fără - nélkül, itt: -ból, -bői ez! - no!nu fac - nem tesz ki înţeleg / a înţelege - értem

G r a m a t i c ă

A jelzős főnév birtokos esete Ha a jelző a főnév mögött áll

- határozatlan névelővel:Hímnem Esz

A. un bărbat tînăr - egy fiatal férfiB. unuz bărbat tînăr - egy fiatal férfinak a ...

TszA. nişte bărbaţi tineri - fiatal férfiakB. unor bărbaţi tineri - fiatal férfiaknak a ...

Nőnem EszA. o femeie tînără - egy fiatal nőB. unei femei tinere - egy fiatal nőnek a ...

TszA. nişte femei tinere - fiatal nőkB. unor femei tinere -fiatal nőknek a ...

- határozott névelővel:Hímnem Esz

A. bărbatul tînăr - a fiatal férfiB. bărbatului tînăr - a fiatal férfinak a ...

TszA. bărbaţii tineri - a fiatal férfiakB. bărbaţilor tineri - a fiatal férfiaknak a ...

Nőnem EszA. femeia tînără - a fiatal nőB. femeii tinere - a fiatal nőnek a ...

TszA. femeile tinere - a fiatal nőkB. femeilor tinere - a fiatal nőknek a ...

cum poţi face - hogyan csinál­hatsz

atîtea prostii - annyi butaságot într-o singură zi - egyetlen napon mă scol / a se scula - felkelek dis-de-dimineaţă - hajnalban

148

Mivel a nőnemű főnév egyes számú birtokos esetét a többes szám alanyesetből képezzük, a mellette álló melléknév is többes számban szerepel az egyes számú birtokos esetben.

A megszólító esetA magyartól eltérően, a románban a főneveknek van ún. megszólító

esete is. Ennek az esetnek nincs kérdőszava, mivel a mondatban nem tölt be mondattani funkciót. A megszólító esetbe - mint neve is jelzi - megszólításkor kerül a főnév.

A megszólító esetnek vannak ragjai, de ezeket csak egyes főnevek kapják.

Eszhímnem: -e, -ule nőnem: -o

Cornel+ e = Cornele! - Kornél! Lenufa+ o = Lenufo! - Ilonka!bunic+ule=Bunicule! - Nagyapa! bunicá+o=Bunico! - Nagymama!

Tszhímnem: -lor

Domnilor! - Uraim! Băieţilor! - Fiúk!

nőnem: -lor Doamnelor! - Hölgyeim! Fetelor! - Lányok!

A főnevek többségének megszólító esete az egyes számban azonos az alanyesettel, a többes számban pedig a többes számú birtokos esettel.

A melléknévi névelőA cél, cea, cei, cele melléknévi névelő - amellyel már találkoztunk a

melléknév fokozása során - formailag is, jelentését illetően is rokon az acél. acea, acei, acele mutató névmással. Jelentése: (az) a.

A melléknévi névelővel ellátott melléknév mindig a főnév mögött áll, amely határozón névelői kap. és megegyezik annak nemével és számával:

pr^socii] cc' alb - x: a fehér törülköző oea. aJb á - 1 'az 1 a fehér ing

“ arcifiü cje: aftM - (azokj a fehér cipők SűSttck cde albe - jw c ■ £ fehér zoknik

1 ímeiljiíeilbié’v'' iew e :!r " zac*- ísmzsmmk..

c >au: icrns pniLinr.ars - 7*D m . I ' d ü t " t j j i w M i e d i o a m

re:. idniewdL önállóan

ifwtM detáms-

149

A hangsúlytalan személyes névmás kapcsolt formáiA személyes névmás tárgy- és részeshatározó-esetű hangsúlytalan

alakjai mindig kötőjellel kapcsolódnak az igék összetett múltbeli alakjainak am, ai, a, am, aţi, au elemeihez. Kivételt képez az o, amely az igéhez járul.

Tárgyeset Részeshatározó-esethangsúlytalan / kapcsolt hangsúlytalan / kapcsolt

alak alak1. sz mă m- ínu m i-2 . sz te te- íti v -

3. sz îl 1- íz i-0 -0

1. sz ne ne- ne ne-2. sz vă V - vă V -

3. sz îi i- le le-le le-

Tárgyesetű hangsúlytalan személyes névmások kapcsolása: m-a văzut - látott (engem) te-am chemat - hívtalak (téged) l-aţi întrebat - megkérdeztétek (őt hn) az găsit-o - megtaláltad (őt nn) ne-m aşteptat - megvártak (minket) v-a trimis - elküldött (titeket) i-2d căwtat - kerested (őket hn) le-am cunoscut - ismertük (őket nn)

Részeshatározó-esetű hangsúlytalan személyes névmások kapcsolása: rm-a adus - hozott (nekem) ţi-am spus - megmondtam (neked) i-zţi trimis - elküldi étek (neki) ne-Sii promis - megígérted (nekünk) v-a« cumpărat - vettek (nektek) le-am răspuns - válaszoltunk (nekik)

A tőszámnevek képzése 10-től fölfelé10-től 19-ig a tőszámneveket a spre - felé elöljárószóval képezzük. A

magyartól eltérően ezeknél az egyesek állnak az első helyen.

V11 - unsprezece12 - doisprezece

douăsprezece13 - treisprezece14 - paisprezece

15 - cincisprezece (e: cinsprezecei16 - şaisprezece17 - şaptesprezece18 - optsprezece19 - nouăsprezece

A l l kivételével, valamennyi 1 -gyel és 2-vel összetett tőszámnévnek hím- és nőnemű alakja van.

Az alábbi tőszámneveknek főnévi alakjuk van:zece, zeci nn - tíz milion, milioane sn - milliósută, sute nn - száz miliard, miliarde sn - milliárdm ié , mii nn - ezer

A tíz kivételével, egyes számban mindig szerepe', előirlk * aeranfoncil függően - az un, o.

20-tól fölfelé- a tízeseket egybeírjuk:

20 - douăzeci 60 - şaizeci30 - treizeci 70 - şaptezeci40 - patruzeci 80 - optzeci50 - cincizeci (e: cinzeci) 90 - nouăzeci

- a tőszámneveket a şi - és kötőszóvá: ker^zzif j t ;m IC..;i23 - douăzeci şi trei 45 - patruzeci şi cinci 1 7 6 - 0 sută şaptezeci şi şase 3584 - trei mii cinci 'ftoea ••

- a fónewef i j f g g a c ' 'nez 2* t s <" ar^mewiali apsiiiiuui20 áe MLu. - M ew 3faJ zailtt - 3&3 mar 25“”'? J t %ri!c •• 2SM rirmmi:

111 iUHi

c iiniÉllii!i!i!iw.(:iilitaiiii!iiÉ r::ia.:nimiii:r*::imi ••u E Cllilfclliiliilbllpi * » tih n » 1 in.

Km, iirnmiriiîB:: ansinMa iqez.: keîvm: mintii iütwíííPEsnnttuiíüraiiiriiii! - Z— c.;-'.. c : éimeszfőem.

151

Az indulatszókat általában vesszővel, néha felkiáltójellel választjuk el a többi mondatrésztől.

Az ei! - no! ejnye! szókezdő e magánhangzóját zárt é-nek ejtjük nem pedig ie kettőshangzónak mint a ei - ők személyes névmás esetében.

JÓ TUDNI!A Cîţi? Cíte? - Hány? Mennyi? egyes számú alakjai: Cît? CM?

Ezekkel anyagnevekre, megszámlálhatatlan részekből álló dolgokra, elvont főnevekre kérdezünk:

Cît e timpul? - Mennyi az idő?Cît e ceasul? - Hány óra van?Cîtă pî/ne vrei? - Mennyi kenyeret akarsz?Cîtă benzină cumperi? - Mennyi benzint veszel?

A Hány óra van? kérdésnek a románban a következők felelnek meg: Cît e ceasul? Cît e ora? Ce oră aveţi?

Az "egész óra" kifejezése nem tér el a magyartól:Este ora patru. - 4 óra van.Este ora treisprezece. - 13 óra van.

Az "óra és percek" kifejezése a magyartól eltérő módon történik.- 0-30 percig az elmúlt órához a şi - és kötőszóval kötjük a

perceket:• E ora şase şi zece minute. - 6 óra 10 perc.

- 30-59 percig a következő egész órához fără - nélkül elöljárószóval kapcsoljuk a perceket:

E ora zece fără douăzeci şi cinci de minute. - (Szó szerint: 10 óra van 25 perc nélkül.) Fél 10 múlt 5 perccel.

Röviden is mondhatjuk az időt:Şapte şi treizeci. - 7,30. (Fél 8.)Nowă fără zece. - 10 perc múlva 9.

Az órával kapcsolatban gyakori kérdések még:La ce oră? - Hány órakor? La unu. - Egykor.De la ce oră? - Hány órától? De la opt. - Nyolctól.Pînă la ce oră? - Hány óráig? Pînă la dowă. - Kettőig.

Az oră - óra főnevet többes számban csak ebben az összefüggésben használjuk:

Cînd plecăm? - Mikor indulunk?între orele patru şi cinci. - 4 és 5 óra között.

152

Ha a din - -ból, -bői elöljárószó határozatlan névelós főnév elé járul, a dintr-un, dintr-o változatot használjuk:

din dulap - a szekrényből dintr-un dulap - egy szekrényből din dulapul cel mare - a nagy szekrényből dintr-un dulap mare - egy nagy szekrényből

A számtani alapműveletek kifejezése ugyancsak eltér a magyartól:3 şi cu 3 fac 6 . - 3 meg 3 az 6.3 plus 3 fac 6 . - 3 plusz 3 az 6.6 împărţit la 3 fac 2. - 6 osztva 3-mal az 2.5 fără 2 fac 3. - 5-ből 2 az 3.5 minus 2 fac 3. - 5 mínusz 2 az 3.De 3 orz 2 fac 6 . - 3-szór 2 az 6.

Az a face - csinálni, tenni ige néhány főnévvel igei szókapcsolatot alkot:

a face medicina - orvosnak tanulni, orvosi egyetemre járni a se face praf - porrá zúzódni

Az a crede - hinni ige a magyartól eltérően tárgyesetet vonz:Nu mă erezz? - Nem hiszel nekem?Ba, te ered. - De, hiszek neked.

Jelentése lehet még: vélni, gondolni.Ce erezz’? - Mit gondolsz?

A z a se uita - nézni ige la elöljárószós tárgyesetet vonz:Se u/tă la ceas. - Megnézi az órát.Nu se u/tă la mine. - Nem néz rám.

Exerciţii1. Feleljünk a kérdésekre.

Unde trăiesc soţii Crişan? Unde locuiesc dînşii? Cum e casa în care stau? Ce fel de apartament au ei? Ce este Comei Crişan? Cine este soţia dînsului? Ce este dumneaei? Cam 1 spâne Cornel soţiei? Are Lenuţa serviciu?

Ce face Cornel ciad sn S deşteptătorul? Corn o salută pe Lenuţa? Ce întreabă Come!? Unde merge Cornel după ce sare din pat?

153

Ce face Cornel în baie? Cu ce se spală? Ce caută el apoi? Unde găseşte prosopul cel albastru? De ce nu se bărbiereşte Cornel?

Ce face între timp Lenuţa? Ce anunţă crainicul? Ce se aude din baie? Ce s-a întîmplat? Ce a spart Cornel? Cu ce adună el cioburile?

De unde a scos Lenuţa costumul de vară? Unde l-a pus? Unde a aşezat dînsa rufele curate? Ce i-a mai pregătit lui Cornel?

După ce se îmbracă, unde se duce Cornel?

2. Válaszoljunk a kérdésekre a valóságnak megfelelően:Sil Tu unde trăieşti? El unde locuieşte? Ea de cînd locuieşte aici? Stai

la părinţi? Ei unde locuiesc? Cîţi ani are tatăl tău? Cîţi ani are mama ta? Ea are fraţi?

b/ Ai familie? Eşti căsătorit? Eşti căsătorită? Ce este soţul tău? Ce este soţia ta? Ai copii? Fraţi n-ai? Nici surori n-ai? Unde lucrezi? De cînd lucrezi aici? îţi place acest serviciu?

3. Ismételjük meg az előző feladat kérdéseit a/ magázva, hl önözve!

4. írjuk le múlt időben:a/ mă cheamă, le adun, te duce, îi aşteptaţi, îl spălăm, vă salută, o

citesc, ne primeşte;b/ le gustăm, îi cunoaştem, mă conduci, te văd, vă primeşte, îl caută,

ne găsiţi, o reparăm;c/ îmi daţi, îi prescriu, le telefonează, îţi aduce, vă ofer, ne scrie; d/ ne cumperi, îmi dă, vă spun, îţi scriem, le pregăteşte, îi aduceţi.

5. Kérdezzük románul:a/ Hol laksz? Mióta laksz itt? Kivel laksz ebben a házban? A szüleid

is itt laknak? Olga hol lakik? Károly kinél lakik?b/ Sietsz? Hova sietsz? Miért sietsz? Nem sietsz? Mit mondasz? Hogy

mondod? Nem mondasz semmit? Nem érted mit mondok?d Mi történt? Nem történt semmi? Történt valami? Hiszel nekem?

Miért nem hiszel nekem? Mit gondolsz?

6. Tegyük birtokos esetbe a zárójelben levő főneveket:a/ directorul (un institut nou), locuinţa (o profesoară tînără), elevii (o

şcoală veche), biroul (un angajat simpatic), asistenta (un medic bătrîn), jucătorii (o echipă bună);

154

b/ vînzătoarele (nişte magazine mari), casele (nişte vecini buni), mobila (nişte apartamente spaţioase), ferestrele (nişte camere mici), culoarea (nişte fotolii moderne).

7. Helyettesítsük a pontokat a megfelelő melléknévi névelővel:casa ... veche, dormitorul ... mic, scaunele ... noi, dormeza ...

modernă, pantofii ... negri, maioul ... alb, şosetele ... gri, fusta ... maro.

8. Másoljuk le a mondatokat. A zárójelben levő főnév helyett használjunk melléknévi névelőt:

(Cravata) maro nu-mi place. (Papucii) negri sînt vechi. (Puloverele) albastre sînt ale mele. (Jerseul) bej a fost foarte scump. (Halatul) alb a fost mai ieftin. (Şosetele) albe nu-s în dulap. (Săpunul) mic e lîngă chiuvetă. (Lamele) bune sînt în baie. (Prosopul) galben e al tău.

9. Mondjuk románul, figyelembe véve a zárójelben levő főnév nemét és számát:

A kicsi (rádió) olcsóbb. A piros (gáztűzhely) drágább. A barna (szekrények) nem tetszenek. A sárga (székek) nem szépek. Az új (fotel) a hálószobában van. A régi (asztal) nagyon kicsi volt.

10 . írjuk le románul:sl/ Nekem 30 kazettám van. A fiútestvéremnek 42 lemeze van. A

nagypapának 345 könyve van. Tegnap 14 levelet írtam. A barátom 21 verset tud könyv nélkül.

b/ A városban 36 üzlet van. A szállodának 39 szobája van. A faluban 55 családnak van gépkocsija. A szomszéd műhelyében 12 lakatos dolgozik. Az intézetnek 62 alkalmazottja van.

11. Mondjuk románul:a/ 6 óra van. 8 óra múlt 10 perccel. Negyed 10 lesz 5 perc múlva. 11

óra 20 perc. 5 perc múlva fél 1 5 perccel múlt fél 2. Háromnegyed 3. 5 perc múlva 4. 10 perc múlva 9.

b/ 14 óra 20. 15 óra 35. 16 óra 40. 17 óra 50. 18 óra 55. 19 óra 3.20 óra 12. 21 óra 15. 22 óra 25. 23 óra 45.

c/ Reggel 6-kor. Délelőtt 10-kor. Délután 4 órakor. Este 7-kor. Reggel 8 és 9 óra között. Délután 5 és 6 óra között. Ma 3 óráig. Holnap 12 óráig. Ma 4 órától. Holnap 11 órától.

155

ŞAPTESPREZECE LECŢIA 17 LECŢIA A ŞAPTESPREZECEA--------------------------------------------------------------------------------------- ---- ---------

Micul dejun

Este ora şapte fără un sfert.Cornel o ajută pe Lenuîa şi pune masa. El aşază pe masă farfurioare,

ceşti, pahare şi şerveţele de hîrtie. Scoate dintr-un sertar linguriţe, furculiţe, cuţite. Aduce la masă şi solniţa, şi zaharniţa.

Pînă atunci, Lenuţa face un duş, îmbracă un capot, se piaptănă şi se duce în bucătărie să pregătească micul dejun. Deodată întreabă:

- Comele, să fac omletă sau ochiuri?Cornel nu răspunde. A ieşit pe balcon să ude florile din lădiţe.Lenuţa aduce la masă ceainicul cu ceai fierbinte, într-o cană cafea cu

lapte. Pe o tavă pune unt, miere, salam, nişte roşii, ardei şi patru cornuri.- Poftiţi la masă, domnule! zice în glumă Lenuţa şi zîmbeşte.Amîndoi se aşază la masă. Soţii Crişan iau micul dejun împreună.- Poftă bună! spune Lenuţa. Ce serveşti? Ceai sau cafea cu lapte?- Prefer un ceai, răspunde Comei. Lămîie n-ai?- Ba da, poftim!Cornel pune trei bucăţi de zahăr şi o felie de lămîie în ceai.- Salam nu mănînci? întreabă din nou Lenuţa.- Nu. Beau numai un ceai gol.- Ţi-e rău?- Deloc. Pur şi simplu nu mi-e foame.- Cum? Dar trebuie să mănînci ceva. Măcar un corn cu unt.- Nu mănînc nimic. Nu mai am timp.Cornel se uită la ceas.- Uite e ora şapte şi zece minute. La opt fără un sfert trebuie să fiu la

institut.- Te înţeleg, dar cu maşina ajungi în cincisprezece minute.

156

- Cu maşina da. Dar iau tramvaiul. Nu-fi aminteşti ce-am hotărît? Maşina o folosim numai la sfîrşit de săptămînă.

Lenuţa nu mai insistă. Cornel se ridică de la masă, ia geanta de pe birou şi pleacă la serviciu.

- La revedere, dragă!

UmorMama către fiul său:- Cum? Cu aceste mîini vii să te aşezi la masă?- Ce să fac, mămico, dacă n-am altele mai curate?

- Marin a făcut ieri cea mai bună partidă din viaţa lui.- Cu cine a jucat?- N-a jucat. S-a... însurat!

- Soţia mea e pur şi simplu un înger. Dar a ta?- Nici a mea nu-i om.

- Dragule, mîine se împlinesc 20 de ani de cînd ne-am căsătorit.- Ei, şi?- Ce zici, să tai curcanul?- De ce să-l tai? Ce vină are biata pasăre?

Dialoguri- Ce vrei să mănînci? Mit akarsz enni?- Nimic. N-am poftă de mîncare. Semmit. Nincs étvágyam.

- încă o bucată de friptură? Még egy darab sültet?- Nu, mulţumesc! Nem, köszönöm!- Te-ai săturat? Jóllaktál?- Am mîncat chiar prea mult. Túl sokat is ettem.

- Cu ce te pot servi? Cu un suc sau cu o limonadă? Mivel kínálhatlak meg? Egy gyümölcslével vagy egy limonádéval?

- Cu nimic. Nu mi-e sete. Semmivel. Nem vagyok szomjas.

- Mulţumesc pentru masă! Köszönöm az ebédet!- Să-ţi fie de bine! Egészségedre!

158

Vocabular

micul dejun sn - a reggeli o ajută pe Lenuţa - segít Ilon­

kánakfarfurioară nn - kistányér ceaşcă nn - csésze pahar sn - pohár şerveţel de hîrtie sn - papírszal­

vétalinguriţă nn - kiskanál furculiţă nn - villa cuţit sn - kés solniţă nn - sótartó zaharniţă nn - cukortartó pînă atunci - addig face un duş / a face duş - letusol capot sn - pongyola se piaptănă / a se pieptăna -

megfésülködik bucătărie nn - konyha să pregătească - hogy elkészítse deodată - egyszer csak să fac - csináljak omletă nn - rántotta ochiuri sn tsz - tükörtojás răspunde / a răspunde - válaszol a ieşit / a /eşi - kiment balcon sn - balkon să ude - hogy meglocsolja florile din lădiţe - a ládikákban

levő virágok ceainic sn - teáskanna cană nn - kanna tavă nn - tálca unt sn - vaj miere nn - méz salam sn - szalámi

roşie nn - paradicsom ardei nn - zöldpaprika corn sn - kifliPoftiţi la masă! - Tessék az asz­

talhoz fáradni! în glumă - tréfásan, tréfából zîmbeşte / a zîmbi - mosolyog amîndoi hn - mindketten împreună - együtt Poftă bună! - Jó étvágyai! prefer / a prefera - szeretnék

inkábbtrt i bucăţi de zahăr - három

darab cukor o felie de lămîie - egy szelet

citrom din nou - újból Ţi-e răw? - Rosszul vagy? deloc - egyáltalán nem pur şi simplu - egész egyszerűen nu m/-e foame - nem vagyok

éhestrebuie să mănînci ceva - enned

kell valamit măcar - legalább trebuie să fiu - kell lennem ajungi / a ajunge - odaérsz im tramvaiul - villamossal

megyeknu-ţi aminteşti - nem emlékszel ce-am hotărît - mit határoztunk o folosim / a folosi - használjuk

(azt nn)la sfirşii de săptămînă - hénégén mi mai' insistă - nem erősködik

tovább

159

se ridică de la masă - feláll az asztaltól

de pe birow - az íróasztalról pleacă la servic/u - elindul a

hivatalba La revedere, dragă! - Viszont­

látásra, kedvesem! către fiul să« - a fia felé cu aceste míini - ezekkel a

kezekkel, ilyen kézzel vre/ să te aşez/ la masă - akarsz

asztalhoz ülni ce să fac - mit tegyek mămico! - anyuka!, anyukám! dacă - han-am altele tsz - nincs másik curat - tiszta

G r a m a t i c ă

cea mai bună partidă din viaţa lu/ - élete legjobb partiját

s-a însurat / a se însura - meg­nősült

înger hn - angyal om hn - ember dragule! hn - kedvesem! se împlinesc 20 de an/ - 20 éve de cínd - miótane-am căsătorit / a se căsători -

összeházasodtunk să ta/ - levágjam curcan hn - pulykakakas de ce să-l ta/ - miért vágnád le ce vină are - mit vétett biata pasăre - (az a) szegény

szárnyas

A gyűjtoszámnévA gyűjtőszámneveknek hím- és nőnemű alakjuk van:

Hn Nnamîndoi, ambii amîndowă, ambele - mindkettő, mindketten

Amîndoi învaţă bine. - Mindketten (hn) jó l tanulnak.Amîndowă lucrează. - Mindketten (nn) dolgoznak.

Egyaránt vonatkoznak személyekre és dolgokra:Am cumpărat dowă pulovere. - Vettem két pulóvert.Amîndottă m fost ieftine. - Mindkettő olcsó volt.

Jelzőként - alakváltoztatás nélkül - megelőzik a mindig többes számban levő főnevet, amely

- az amîndoi, amîndouă mellett határozott névelőt kap:amîndoi băieţii - mindkét fiú / amîndowă fetele - mindkét lány

- az ambii, ambele mellett viszont nem kap névelőt:ambii băieţz' - mindkét fiú I ambele fete - mindkét lány

Különneműekre vonatkoztatva a hímnemű alak használatos:Petru şi Florica nu-s acasă. - Péter és Flórika nincs otthon. Amîndoi s-a# dús la servic/u. - Mindketten munkába mentek.

160

3-tól fölfelé a gyűjtőszámneveket a toţi, toate - mind határozatlan névmással képezzük:

toţi trei, toate trei - mindhárom, mindhárman toţi patru, toate patru - mind a négy, mind a négyen

A visszaható ragozásA románban vannak igék, amelyeket részeshatározó-eseiű visszaható

névmással ragozunk. Ezek: îmi - magamnak, îţi - magadra: îşi -magának, ne - magunknak, vă - magatoknak, îşi - maguknak.

Az îmi, îţi, ne, vă tulajdonképpen a személyes névmás részes haiározó- esetű alakjai. "Valódi" visszaható névmás csak az îşi.

A részeshatározó-esetű visszaható névmással ragozandó igék; főnévi igenévi alakjában -şi formában szerepel a visszaható névmás.

III. a-şi aminti - emlékezni, visszaemlékezni Kijelentő mód

- jelen időEsz

1. sz îmi amintesc - emlékszem2 . sz îţi aminteşti - emlékszel3. sz îşi aminteşte - emlékszik

Tsz1. sz ne amintim - emlékszünk2. sz vă amintiţi - emlékeztek3. sz îşi amintesc - emlékeznek

- összetett múlt időEsz

1. sz m/-am amintit -2. sz ţi-a/ amintit - entexezz+L3. sz Şi-a aminrif - f lf f tra rw

Tsz1. sz ne-am in -~r± - emâek£zzwwL

■--3L. a r-n i : - etmMiaemxéL3 sz xa tm k - énrz x£zza«í

\ xisszahaeci Dévoasalca: m - fi- . - ie-. . şi- formában kötjük az sszetett múlt ' s x . _l: - j3"t ap elemeihez.

A jelen idejű tagadó alakokban a nu tagadószóhoz kötőjellel kapcsoljuk az îmi, îţi, îşi visszaható névmásokat -mi, -ţi, -şi formában:

Esz1. sz nu-m/ amintesc - nem emlékszem2. sz nu-ţ/ aminteşti - nem emlékszel3. sz nu -şi aminteşte - nem emlékszik

Tsz1. sz nu ne amintim - nem emlékszünk2. sz nu vă amintiţi - nem emlékeztek3. sz nu-şi amintesc - nem emlékeznek

A kötőmód (Conjunctivul)A kötőmód - más szóval coniunctivus - a románban az igeragozás

egyik módja. Magyar megfelelője nincs. A kötőmódban levő román igét fordíthatjuk:

- felszólító móddalCe să fac? - Mit csináljak?Să mergem! - Menjünk!

- feltételes móddalDe ce să-l ta/? - Mién vágnád le?

- főnévi igenévvelVreau să mănînc ceva. - Enni akarok valamit.

A kötőmód jellemzője a să - hogy kötőszó, amelyet a kijelentő módbeli alakok elé teszünk. Az igeragok csak a 3. személyben változnak. Az egyes és többes szám 3. személyű igealak azonos.

A kötőmód 3. személyű igeragok összehasonlítása a kijelentő módbeliekkel:

I. II. III. IV.Kijelentő mód -ă, -ează -e -e -e, -eşte, -ă, -ăşteKötőmód -e, -eze -ă -ă -ă, -ească, -e, -ască

Az igék cselekvő ragozása a kötőmód jelen időbenI. a ajuta - segíteni

Esz Tsz1. sz să ajut - hogy segítsek 1. sz să ajutam - hogy segítsünk2. sz să ajuţ/ - hogy segíts 2. sz să ajutaţi - hogy segítsetek3. sz să ajute - hogy segítsen 3. sz să ajute - hogy segítsenek

162

a lucra - dolgozni Esz

1. sz să lucrez - hogy dolgozzak2. sz să lucrezi - hogy dolgozzál3. sz să lucreze - hogy dolgozzon

II. a şedea - ülni, leülniEsz

1. sz să şed - hogy leüljek2. sz să şezi - hogy leülj3. sz să şadă - hogy leüljön

III. a face - csinálni, tenniEsz

1. sz să fac - hogy csináljak2. sz să facz - hogy csinálj3. sz să facă - hogy csináljon

IV. a ieşi - kimenniEsz

1. sz să ies - hogy kimenjek2 . sz să ieşi - hogy kimenj3. sz să /asă - hogy kimenjen

a citi - olvasni, elolvasni Esz

1. sz să citesc - hogy olvassak2. sz să citeşti - hogy olvassál3. sz să citească - hogy olvasson

a coborî - lemenni, leszállni Esz

1. sz să cobor - hogy lemenjek2. sz să cobor/ - hogy lemenjél3. sz să coboare - hogy lemenjen

Tsz1. sz síí iuerám - hogy dolgozzunk2. sz sá lucrafi - hogy dolgozzatok3. sz sá lucreze - hogy dolgozzanak

Tsz1. sz să şedem - hogy leüljünk2. sz să şedeţ/ - hogy leüljetek3. sz să şadă - hogy leüljenek

Tsz1. sz să facem - hogy csináljuk2. sz să faceţ/ - hogy csináljatok3. sz să facă - hogy csináljanak

Tsz1. sz să /eşim - hogy kimenjünk2. sz să ieşiţi - hogy kimenjetek3. sz să iasă - hogy kimenjenek

Tsz1. sz sá citim - hogy olvassunk2. sz sá citif/ - hogy olvassatok3. sz sá citeascá - hogy olvassanak

Tsz1. sz sá coborim - hogy lemenjünk2. sz sá coboríj/ - hogy lemenjetek3. sz sá coboare - hogy lemenjenek

163

a hotărî - határozni, elhatározni Esz

1. sz să hotărăsc - hogy határozzak2. sz să hotărăşt/ - hogy határozzál3. sz să hotărască - hogy határozzon

Tsz1. sz să hotărîm - hogy határozzunk2. sz să hotărîţi - hogy határozzatok3. sz să hotărască - hogy határozzanak

Az igék visszaható ragozása a kötőmód jelen időbenA visszaható ragozásra ugyanazok a szabályok vonatkoznak mint a

cselekvő ragozásra.

Ragozás tárgyesetű visszaható névmással:

III. a se duce - menni, elmenniEsz Tsz

1. sz să mă duc - hogy menjek 1. sz să ne ducem - hogy menjünk2. sz să te dúci - hogy menj 2. sz să vă duceţi - hogy menjetek3. sz să se ducă - hogy menjen 3. sz să se ducă - hogy menjenek

Ragozás részeshatározó-esetűvisszaható névmással:

III. a-şi aminti - emlékezni, visszaemlékezni Esz

1. sz să-nu amintesc - hogy emlékezzek2. sz să-ţi aminteşti - hogy emlékezzél3. sz să-şi amintească - hogy emlékezzen

Tsz1. sz să ne amintim - hogy emlékezzünk2. sz să vă amintiţi - hogy emlékezzetek3. sz să-şi amintească - hogy emlékezzenek

Az îmi, îţi, îşi részeshatározó-esetű visszaható névmásokat a már ismertetett -mi, -ţi, -şi formában kötőjellel kapcsoljuk a sá kötőszóhoz.

164

Az a fi és az a avea igék ragozása kötőmód jelen időbena fi - lenni

Esz1. sz să fiu - hogy legyek I. sz2. sz să fü - hog> legyél 2. sz3. sz să fie - hogy legyen 3. sz

a avea - bírni, birtokolni Esz

1. sz să am - hogy legyen nekem2. sz să az - hogy legyen neked3. sz să a/bă - hogy legyen neki

Tsz1. sz să avem - hogy legyen nekünk2. sz să avefz - hogy legyen nektek3. sz să a/bă - hogy legyen nekik

Ennek az igének a 3. személyű alakja rendhagyó.

A kötőmód használata A kötőmódot

- önállóan, felszólításként a többes szám 1 . személyben használjuk:Să plecăm! - Induljunk!

- legtöbbször azonban egy másik igével együtt:merg să pregătesc micul dejun - megyek elkészíteni a reggelit,

megyek, hogy elkészítsem a reggelitmă duc să fac un duş - megyek (le)tusolni încep să învăţ - elkezdek tanulni ştizz să tac - tudok hallgatni

Az a vrea - akarni és a trebuie - kell igék után mindig kötőmódot használunk:

vreau să merg - el akarok menni trebu/e să merg - el kell mennem

Az a putea - tudni, -hat, -hét, képesnek lenni ige után egyaránt használatos a kötőmód és a főnévi igenév, de a elöljárószó nélkül:

pot să merg / pot merge - elmehetek

Tszsá fim - hogy legyünk sá fiJz - hogy legyetek sá fie - hogy legyenek

165

Sajátos román kifejezésekNéhány testi, illetve lelkiállapotot a románban részeshatározó-esetű

személyes névmással, az a f i igével és az illető állapotot jelző főnévvel, vagy melléknévvel fejezünk ki:

(îmi este frig) mz-e frig - fázom (îmi este cald) mz-e cald - melegem van (îmi este foame) mz-e foame - éhes vagyok (Imi este sete) mz-e sete - szomjas vagyok (îmz este răw) mz-e ră& - rosszul vagyok (îmz este somn) mz'-e somn - álmos vagyok (îmi este frică) mz-e frică - félek (îmz este silă) mz-e silă - undorodom (îmz este ciudă) mz-e ciudă - bosszant

E sajátos kifejezések ragozása során- az állító alakokban az îmi, îţi személyes névmásokat mi-, ţi-

formában kapcsoljuk össze a e igével:

Esz1. sz mz-e foame - éhes vagyok2. sz Îz-e foame - éhes vagy3. sz íz e foame - éhes

Tsz1. sz ne e foame - éhesek vagyunk2. sz vă e foame - éhesek vagytok3. sz le e foame - éhesek

- a tagadó alakokban az ii személyes névmást -z formában a nu tagadószóhoz kötjük:

Esz1. sz nu mz-e foame - nem vagyok éhes2. sz nu fz'-e foame - nem vagy éhes3. sz nu-z e foame - nem éhes

Tsz1. sz nu ne e foame - nem vagyunk éhesek2. sz nu vá e foame - nem vagytok éhesek3. sz nu le e foame - nem éhesek

166

A hangsúlytalan személyes névmások kapcsolása a kötőmódbanA tárgy- és részeshatározó-esettel álló igék elé a románban mindig

kitesszük a megfelelő személyes névmás hangsúlytalan alakját, amely a kötő módban a să kötőszó és a ragozott ige közé ékelődik:

V réw să te aştept. - Meg akarlak várni.Trebuze să le spun. - Meg kell mondanom nekik.

A tárgyesetű hangsúlytalan személyes névmások közül csak az îl, o - őt, îi - őket (hn) szenved alakváltozást a kapcsoláskor: să-l, s-o, sá-i:

Eszsă mă întrebe - hogy megkérdezzen engem să te cawte - hogy megkeressen téged să-l trimită - hogy elküldje őt (hn) s-o invite - hogy meghívja őt (nn)

Tszsă ne cunoască - hogy megismerjen minket să vă salute - hogy köszöntsön titeket să-z vadă - hogy lássa őket (hn) să le conducă - hogy elkísérje őket (nn)

A részeshatározó-esetű hangsúlytalan személyes névmások csak az egyes számban szenvednek alakváltozást:

Eszsă-mi spună - hogy megmondja nekem să-ţz trimită - hogy küldjön neked să-z telefoneze - hogy telefonáljon neki

Tszsă ne cumpere - hogy vegyen nekünk să vă aducă - hogy hozzon nektek să le răspundă - hogy válaszoljon nekik

JÓ TUDNI!Ha a tárgyat kiemeljük a mondat elejére, az ige elé mindig kitesszük a

személyes névmás tárgyesetű hangsúlytalan alakját.Numaz la sfîrşit de săptămînă folosim maşina. - Csak hétvégén

használjuk a gépkocsit.Maşina o folosim numaz la sfîrşit de săptămînă. - A gépkocsit csak

hétvégén használjuk.

167

A biet - szegény, sajnálatra méltó melléknév csak a főnév előtt állhat: un bz'et puz - egy szegény csibe bietul pui - a szegény csibe o biată pasăre - egy szegény szárnyas biata pasăre - a szegény szárnyas

Az altul - másik határozatlan névmás megegyezik nemben és számban a főnévvel, amelyre vonatkozik:

Poftim acest pahar. Altul n-am. - Tessék ez a pohár. Másik nincs. Iţi dau aceste lămîi. Altele n-am. - Odaadom neked ezeket a

citromokat. Másik nincs.

Az a ajuta - segíteni ige a románban tárgyesettel áll:Cornel o ajută pe Lenuţa. - Kornél segít Ilonkának.

Az a-şi aminti - emlékezni ige de elöljárószós tárgyesetet vonz: îmi amintesc de tine. - Emlékszem rád.Nu-şz‘ aminteşte de nimic. - Semmire sem emlékszik.

Az a lua - venni ige bizonyos főnevekkel igei szókapcsolatot képez: a lua micul dejun - reggelizni a lua un ceaz - teázni, teát inni a lua tramvaiul - villamossal menni, villamosra szállni

Az a putea - tudni és az a şti - tudni igék közötti különbség:Pot să merg la gară. - El tudok menni a vasútállomásra. (Mert van

időm).Ştiu să merg la gară. - El tudok menni a vasútállomásra. (Mert

ismerem az utat.)Nu pot să gătesc. - Nem tudok főzni. (Például mert nincs gáz.)Nu ştiw să gătesc. - Nem tudok főzni. (Mert nem tanultam főzni.)

Az a prefera ige jelentése inkább szeretni, előnyben részesíteni, preferálni. Magyarra elég csak az inkább szóval fordítani.

Vrez un măr? - Akarsz egy almát?Prefer o pară. - Inkább egy körtét.

Az. a prefera ige után a kötőmódban levő igét magyarra feltételes móddal fordíthatjuk.

168

Vrei sá máninci ceva? - Akarsz enni valamit? Prefer sá bem ceva. - Inkább innék valamit.

A szabályostól eltérően ragozzuk:I. a tăia - vágni, elvágni

tai, tai, taie, tăiem, tăiaţi, taie

Egyes igék a 3. személyben azonosak a kijelentő- és kötőmódban:I. a tăia taze - vág să taie - hogy vágjonII. a bea bea - iszik să bea - hogy igyonIII. a scrie scrie - ír să scrie - hogy írjonIV. a şti ştie - tud să ştie - hogy tudjon

Néhány igének két alakja is van a kötőmód 3. személyben: să dea / să deie - hogy adjon să ia / să ieie - hogy vegyen să stea / să steie - hogy álljon

Az uite! indulatszó jelentése íme! nézd!Uite, lămîia! - íme, a citrom! Uite, e tírziu! - Nézd, késő van!

A mennyiséget jelölő szavakhoz de elöljárószóval kapcsoljuk a főneveket:

trei bucăţi de zahăr - három darab cukor o felie de lămîie - egy szelet citrom o ceaşcă de lapte - egy csésze tej un pahar de apă - egy pohár víz

A kötőmódbeli ragozás során a 3. személyű igealakoknál gyakori a hangváltakozás:

Kijelentő mód Kötőmóda/e aşază - helyez să aşeze - hogy helyezzenă/e cumpără - vásárol să cumpere - hogy vásároljone/a vede - lát să vadă - hogy lássone/ea merge - megy să meargă - hogy menjenea/e pleacă - indul să plece - hogy induljonia/ie se piaptănă - fésülködik să se pieptene - hogy fésülködjönie/ia se pierde - elvész să se piardă - hogy elvesszer

169

Exerciţii1. Feleljünk a kérdésekre:

Cît e ceasul? Ce face Cornel? Ce aduce dînsul la masă? De unde scoate linguriţele, furculiţele, cuţitele?

Ce face între timp Lenuţa? De ce se duce în bucătărie? Ce întreabă Lenuţa de la Cornel? Răspunde Cornel? De ce nu răspunde?

Ce aduce Lenuţa într-o cană şi într-un ceainic? Ce pune pe o tavă? Cîte cornuri aduce ea la masă? Cum îl invită Lenuţa pe Cornel la masă? Ce fac soţii la masă? Ce serveşte Cornel? Ce pune el în ceai? De ce nu vrea să mănînce nimic?

Cît e timpul cînd Cornel se uită la ceas? La ce oră trebuie să fie el la institut? în cîte minute poate ajunge acolo cu maşina? Cu ce vrea să meargă Cornel la serviciu? Ce spune cînd pleacă?

2. Tegyük a pontok helyébe az amîndoi, amîndouă, ambii, ambele gyűjtőszámneveket:

... profesorii, ... studenţi, ... eleve, ... profesoarele, ... studentele, ... elevi, ... învăţătoarele, ... directori, ... secretare, ... dactilografele, ... birouri, ... telefoane.

3. Mondjuk kötőmódban a következő 3. személyű igéket:a/ ajută, pune, scoate, îmbracă, pregăteşte, udă, zice, întreabă,

răspunde, intră, iese, învaţă, traduce, adună, caută, funcţionează, taie, mănîncă, trimite, vede, aude;

b/ se trezeşte, se uită, se scoală, se duce, se spală, se şterge, se bărbiereşte, se îmbracă, se aşază, se grăbeşte.

4. Másoljuk le a mondatokat 3. személyű igealakokkal:a/ Vreau să învăţ româneşte. Trebuie să găsesc un profesor bun.

Acum merg în oraş să cumpăr un manual. Trebuie să iau şi un pix nou. Cu acesta nu pot să scriu. Nu ştiu să şofez. Trebuie să iau tramvaiul.

b/ Mă duc să pregătesc micul dejun. E tîrziu, trebuie să mă grăbesc. Vreau să fac omletă. Nu găsesc cuţitul cel mare, nu pot să tai pîine. Azi nu vreau să mănînc nimic. Am hotărît să beau numai un pahar de lapte. Nu mi-e rău, dar n-am poftă de mîncare.

5. Másoljuk le a személyes névmások hangsúlytalan alakjaival:al Vrea să (pe tine) aştepte. Nu putem să (pe ea) conducem. Nu ştiţi

170

cum să (pe ele) salutaţi? Trebuie să (pe voi) întreb. Vrei să (pe ei) cunoşti? Ştiu să (pe el) repar. Vine să (pe mine) vadă.

b/ Pot să (lui) spun. Vrem să (lor) oferim ceva. Nu ştie ce să (ţie) cumpere. Poţi să (mie) dai un ceai? Trebuie să (vouă) telefoneze. Nu trebuie să (nouă) promiteţi nimic. Merg să (ei) duc rucsacul.

6 . Fejezzük ki kötőmóddal a többes szám 1. személy ű felszólítás okai:sí/ a merge, a zice, a vedea, a intra, a ieşi, a bea, a mînca, a pleca: b/ a se duce, a se grăbi, a se plimba, a se întoarce.

7. írjuk le tagadó formában:îţi aminteşti unde ai pus solniţa? Vă amintiţi cînd a plecat? îşi

aminteşte cine a telefonat? îmi amintesc ce mi-a spus. Ne amintim de ei. Ei îşi amintesc de tine.

8. Mondjuk románul a kötőmódot használva:slI Mit együnk? Mit igyunk? Hol reggelizzünk? Mikor induljunk? Mit

vegyünk neki? Meddig maradjunk? Hova menjünk hétvégén?b/ Miért telefonálnánk? Miért siessünk? Miért szálljunk villamosra?

Miért menjünk oda? Miért várjunk? Miért maradjunk itthon?c/ 8-kor az iskolában kell lennünk. 10-kor a vasútállomáson akar

lenni. 4 és 5 között nálad lehetek. 11-kor itthon kell lennetek.d/ Kell, hogy legyen 100 forintod. Kell, hogy legyen ideje. Kelljhogy

legyen 10 percetek. Kell,hogy legyen telefonjuk.

9. Mondjuk románul ugyanazt a mondatot egyszer az a şti, másszor az a putea igével! (Indokoljuk meg az értelmi különbséget!)

El tudsz menni a patikába? Márta nem tud főzni. Tudtatok beszélni az angliai sportolókkal? Ezek a fiúk nem tudnak futballozni. Ti tudtok gépkocsit vezetni? Nem tudom megjavítani a kerékpárt.

171

LECŢIA 18OPTSPREZECE

LECŢIA A OPTSPREZECEA __________________________________________

Spre locul de muncă

Este ora şapte şi un sfert.Cornel coboară de la etaj, iese în stradă şi se îndreaptă spre staţia de

tramvai. La colţ, la trecerea de pietoni, vrea să traverseze. Semaforul însă e roşu, trebuie să aştepte. Cînd semaforul e verde, Cornel poate să traverseze.

în faţa librăriei, un tînăr poliţist a oprit o maşină. Şoferul a încălcat probabil regulile de circulaţie. Tînărul poliţist foarte politicos îi cere neatentului şofer actele: permisul de conducere, viza medicală şi documentele maşinii. într-un carneţel notează numărul de înmatriculare. Pesemne, bietul om nu scapă de amendă...

Aproape de staţia de tramvai, un trecător îl opreşte pe Cornel. Salută cu respect, apoi zice:

- Domnule, vreţi să-mi spuneţi, unde aflu o farmacie în apropiere?- Cu plăcere! Mergeţi drept înainte, la primul colţ ajungeţi la un birou

de voiaj. în stînga găsiţi farmacia.- Vă mulţumesc pentru amabilitate! spune străinul şi pleacă.- Pentru puţin! zice Cornel şi se opreşte la un chioşc de ziare. Vrea să

cumpere o gazetă.în staţia de tramvai e multă lume. Oamenii aşteaptă cu nerăbdare.- Iar întîrzie! spune unul.- Aştept de zece minute! adaugă altul.în sfîrşit apare tramvaiul. Ce aglomeraţie! Unii urcă, alţii coboară.

Cornel reuşeşte să urce în al doilea vagon.- Urcaţi, vă rog, mai repede! se aude vocea impacientului vatman.După un minut două, tramvaiul pleacă. Cornel n-are abonament.

Scoate din buzunarul sacoului un bilet şi îl compostează.

172

oate óa traversezevrea óa traveróeze

- De ce nu înaintaţi? întreabă o pasageră blondă.- Nu pot. N-am loc, răspunde Cornel blondei pasagere.- Dar eu vreau să cobor!- Regret, dar nu pot să mă mişc.Cornel într-adevăr nu poate să se mişte de bagajele căruntului domn

care stă lîngă el.- Coborîţi la prima? se adresează un pasager unei doamne cu un

copilaş în braţe.- Nu, răspunde doamna. Vă rog, aveţi puţină răbdare! Vă facem loc

după ce opreşte tramvaiul.La staţia a opta coboară şi Cornel. Traversează strada şi intră pe

poarta unei înalte clădiri. Ia liftul şi urcă pînă la etajul cinci.

Umorîntr-un autobuz plin de pasageri, un domn aşezat la fereastră duce

brusc mîinile la ochi. Un vecin îl întreabă îngrijorat:- Vă este rău?- Nu, dar sînt foarte sensibil. Nu pot suporta să văd femei bătrîne care

călătoresc în picioare...

La miezul nopţii, un poliţist vede un individ suspect care duce două geamantane imense.

- Te rog, ce duci dumneata în aceste geamantane?- Ca să fiu sincer, nu ştiu nici eu...!

- De ce eşti atît de fericit?- Tata are o maşină nouă. E foarte mîndru de ea. Toată noaptea a stat

în garaj, a vopsit-o, a schimbat numărul...

Dialoguri- Nu deschide poarta! Ne nyisd ki a kaput!- De ce? Miért?- Citeşte ce scrie acolo! Olvasd el, mi van oda írva!- CÎINE RĂU! VIGYÁZZ, A KUTYA HARAP!

- Boc! Boc! Köp! Köp!- Intră! Szabad! (Gyere be!)

174

- Atunci eu plec. Toate cele bune! Akkor én megyek. Minden jót!- Mergi cu bine! Járj szerencsével!

- Să merg în excursie sau ba? Elmenjek a kirándulásra vagy se?- Fă ce vrei! Tégy, amit akarsz!

- Mămicooo! Ionel nu s-a spălat pe dinţi! Anyukaaa! Jancsi nem mosott fogat!

- Taci din gură! Hallgass!

- Mişule! Fii atent cînd traversezi strada! Misiké! Figyelj (légy óvatos), amikor átmész az úttesten!

- N-ai nici o grijă, tăticule! Ne aggódj, papa!

- Unde mergi, fetiţo? La grădiniţă? Hova mész, kislány? Óvodába?- Da de unde! La şcoală! Sínt elevă în clasa întîi! Hogyisne! Az

iskolába! Első osztályos vagyok!

Vocabular

spre locul de muncă - a munka­hely felé

de la etaj - az emeletről iese în stradă - kimegy az utcára se îndreaptă spre / a se îndrepta

- tart vmi felé staţie de tramvai nn - villamos-

megálló la colţ - a sarkon trecere de pietoni nn - gyalog-

átkelőhely vrea să traverseze / a traversa -

át akar menni az úttesten semafor hn - jelzőlámpa irs.5 - dem ía;a librăriei - a könyvesbolt

dőttjMɧist hn - rendőr

a oprit / a opri - megállított a încălcat / a încălca - megszegte probabil - feltehetőleg regulile de circulaţie - a közleke­

dési szabályok politicos - udvariasan ii cere neatentului şofer actele -

elkéri a figyelmetlen sofőr­től az iratokat

permis de conducere sn - jogo­sítvány

viză medicală nn - orvosi igazo­lás

documentele maşinii - a gépkocsi iratai

carneţel sn - notesz notează / a nota - bejegyzi,

feljegyzi

175

1

număr de înmatriculare sn -(gépkocsi) rendszám

pesemne - alighanem nu scapă de amendă - nem ússza

meg a bírságot aproape de - közel vmihez trecător hn - járókelő cu respect - tisztelettel vreţi să-im spune# megmondaná

(nekem) în apropiere - a közelben drept înainte - egyenesen előre la primul colţ - az első saroknál ajungeţi / a ajunge - elérkezik birou de voiaj sn - utazási iroda ín stínga - balra amabilitate nn - kedvesség străin hn - idegen se opreşte / a se opri - megáll chzoşc de ziare sn - újságosbódé gazetă nn - újság e multă lume - sokan vannak cu nerăbdare - türelmetlenül /ar - ismét, megint întîrzie / a íntírzia - késik unul - az egyikadawgă / a adăwga - teszi hozzá altul - egy másik în sfîrşit - végre apare / a apărea - megjelenik aglomeraţie nn - tolongás unii urcă - egyesek jelszállnak alţii coboară - mások leszállnak reuşeşte / a reuşi - sikerül (neki) al doilea hn - a második vagon sn - vagon mai repede - gyorsabban voce nn - hang

impacientului vatman - a türel­metlen villamosvezetőnek a

un minut, două - egy-két perc abonament sn - bérlet buzunar sn - zseb bilet sn - jegyîl compostează / a composta -

kilyukasztja (azt hn)De ce nu înaintaţi? - Miért nem

mennek beljebb ? pasageră nn - utas blond - szőke loc sn - helyregret / a regreta - sajnálom nu pot să mă mişc / a se mişca -

nem tudok megmozdulni într-adevăr - valóban bagaje sn tsz - csomagok Cobor îţi la prima? - Leszáll a

következőnél? se adresează / a se adresa - fo r­

dul (vkifelé) pasager hn - utas cu un copilaş în braţe - karján

egy kisgyermekkel Aveţi puţină răbdare! - Legyen

egy kis türelemmel! a opta nn - a nyolcadik poartă nn - kapu ínalt - magas clădire nn - épület i'a liftul / a lua liftul - beszáll a

liftbeurcă / a urca - felmegy pînă la etajul cincz - az ötödik

emeletre autobuz sn - autóbusz plin de pasager/ - utasokkal teli

176

aşezat la fereastră - az ablak mellett ülő

duce mîmile la ochi - kezével a szeméhez kap

brusc - hirtelen îngrijorat - aggódva sensibil - érzékeny nu pot suporta / a suporta - nem

tudom elviselni în picioare - állva la m/ezul nopţii - éjfélkor individ hn - egyén

suspect - gyanús imens - óriásica să fiu sincer - hogy őszinte

legyekatít de fericit - ilyen (ennyire)

boldog e mlndru de ea - büszke rá toată noaptea - egész éjjel a vopsit-o / a vopsi - festette (azt

nn)a schimbat / a schimba -

lecserélte, kicserélte

G r a m a t i c ă

A jelzős főnév részeshatározó-eseteMegegyezik a birtokos esettel nemben és számban akkor is, ha a

melléknév a főnév mögött áll:- határozatlan névelővel

Hímnem Esz B. unu/ domn cărunt - egy ősz úrnak a ...R. unu/ domn cărunt - egy ősz úrnak

Tsz B. unor domn/ cărunţ/ - ősz uraknak a ...R. unor domn/ cărunţz - ősz uraknak

Nőnem Esz B. une/ doamne cărunte - egy ősz hölgynek a ...R. une/ doamne cărunte - egy ősz hölgynek

Tsz B. unor doamne cărunte - ősz hölgyeknek a ...R. unor doamne cărunte - ősz hölgyeknek

- határozott névelővelHímnem Esz B. domnulu/ cărunt - az ősz úrnak a ...

R. domnulu/ cărunt - az ősz úrnakTsz B. domnilor cărunţ/ - az ősz uraknak a ...

R. domnilor cărunţ/ - az ősz uraknak

Nőnem Esz B. doamne/ cărunte - az ősz hölgynek a ...R. doamne/ cărunte - az ősz hölgynek

Tsz B. doamnelor cărunte - az ősz hölgyeknek a ..R. doamnelor cărunte - az ősz hölgyeknek

177

A melléknév a főnév előttRitkább esetben a melléknév - de nem akármelyik - állhat a főnév előtt

is. Ilyenkor a melléknév kapja mind a határozatlan, mind a határozott névelőt.

A melléknév + főnév szerkezet ragozása

Határozatlan névelővel:Hímnem Esz

A. T. un tînăr pasagerB. R. unu/ tînăr pasager

Tsznişte tineri pasager/ unor tinerz pasager/

Nőnem EszA. T. o tînără pasagerăB. R. une/ tinere pasagere

Tsznişte tinere pasagere unor tinere pasagere

Határozott névelővel:Hímnem Esz

A. T. tînărul pasagerB. R. tînăruluz pasager

Nőnem EszA. T. tînăra pasagerăB. R. tinere/ pasagere

Tsztinerii pasager/ tinerilor pasager/

Tsztinerele pasagere tinerelor pasagere

A sorszámnévA románban minden sorszámnévnek hím- és nőnemű alakja van. A

sorszámnév kérdése: Al citelea? A cita? - Hányadik?A sorszámneveket - az első kivételével - a tőszámnevekből képezzük.

A hímnemű alakok képzése: al + tőszámnév + lea,A nőnemű alakok képzése: a + tő számnév + a.

Hímnemű Nőnemű Hímnemű Nőneműalakok alakok

2. al doilea a doua 6. al şaselea a şasea3. al treilea a tre/a 7. al şaptelea a şaptea4. al patrulea a patra 8. al optulea a opta5. al cincilea a cincea 9. al nouălea a noua

178

Az 5 szóvégi z-je a sorszámnév hímnemű alakjában teljeshangzó:5. - al cin-ci-lea,

a nőnemű alakban -e-re változik és kettőshangzót alkot az -a képzővel:5. - a cincea.

A 6 és 7 szóvégi -e-je ugyancsak kettőshangzót képez a nőnemű sorszámnévképző vei:

6. - a şasea, 7. - a şaptea.A S-hoz a -lea képzőt -u- kötőhanggal kötjük:

8. - al opt+u+lea.A 2, 4 és 9 nőnemű sorszámnévi alakjában az -a képző a szóvégi

magánhangzó helyébe kerül:2. - a dozza, 4. - a patra, 9. - a nowa.

A tízesek, százasok, ezresek sorszámnévi alakja:70. al zecelea a zecea20. al douăzecilea a dowăzecea

700. al sutălea a suta200. al dowă sutelea a dowă suta stb.

1000. al miilea a mia2000. al dowă miilea a doaă mia

A hímnemű alakokban 20-tól 90-ig a tőszámnévi alak lágyító -z-je, valamint az ezresek félhangzó -z-je teljeshangzó a sorszámnévi alakokban:

40. - al pa-tru-ze-ci-lea, 1000. - al mi-i-lea.A nőnemű alakokban a tízesek-nél a zece alakhoz járul az -a képző:

60 - şazzecz, ífe; 60. - a şazzecea.A ízdzűíö^-nál a szóvégi -ő illetve -e magánhangzót váltja fel az -a

képző:100 - o sută, de: 100. - a suta 500 - cincz sute, de: 500. - a cincz suta

Az ezresek alakjaiban pedig a szóvégi -e, illetve félhangzó -z helyébe kerül az -a képző:

7000 - o mié, de: 1000. - a mia 3000 - trez miz, de: 5000. - a trez mia

Az összetett tőszámnevekből úgy képezzük a sorszámneveket, hogy a és -a képzőket mindig a számnév utolsó tagjához kapcsoljuk:

36. - al trezzecz şi şaselea / a trezzecz şi şasea

179

20-tól fölfelé az 1-gyel összetett számnevekben a sorszámnévi alakmásodik tagja: ... unulea, ... una - ... egyedik.

21. - al dowăzecz şi unulea / a dowăzecz şi una

Az első sorszámnévAz első sorszámnévnek két alakja is van a románban. Mindkettő eltér

a többi sorszámnévtől: prim, ínttt.A prim alakot legtöbbször határozott névelős formában használjuk:

primul, prima - az első primii, primele - az elsőkMindig megegyezik nemben és számban a főnévvel, amelyre

vonatkozik- akár jelző:

primul tramvai - az első villamos prima staţie - az első megálló primii pasager/ - az első utasok (hn) primele pasagere - az első utasok (nn)

- akár állítmányt alkot az a f i igével:Petru a fost primul. - Péter volt az első.Florica a fost prima. - Flórika volt az első.Băieţii sínt primii. - A fiúk az elsők.Fetele sínt primele. - A lányok az elsők.

Az ínttt sorszámnév is kaphat határozott névelőt, de csak ha a főnév előtt áll:

întîzul colţ - az első sarok întîza clădire - az első épület A főnév mögött névelő nélküli:

colţul íntíz - az első sarok clădirea íntíz - az első épület

Többes számú alakjai - íntíii, íntízele - ritkán használatosak.

A sorszámnév használataA sorszámnevek - akárcsak a melléknevek - állhatnak

- a főnév előtt, ilyenkor a főnév nem kap névelőt:al patrulea bloc - a negyedik tömbház a patra stradă - a negyedik utca

- a főnév mögött, ilyenkor a főnév határozott névelőt kap:blocul al patrulea - a negyedik tömbház strada a patra - a negyedik utca

180

Vannak főnevek, amelyek mellett a sorszámnevek helyett használhatunk tőszámneveket, de ezek csakis a főnév mögött állhatnak:

felul doz - a 2. fogás blocul trez - a 3. tömbház scara patru - a 4. lépcsőház etajul şase - a 6. emelet sectorul nozză - a 9. kerület

volumul şapte - a 7. kötet pagina opt - a 8. oldal capitolul zece - a 10. fejezet actul cincz - az 5. felvonás secolul XX - a XX. század

A felszólító mód (Modul imperativ)A felszólító módban az igének csak 2. személyű alakja van mindkét

számban, mind állító, mind tiltó formában.Állító forma Tagadó forma

Esz Urca! - Szállj fel! Nu urca! - Ne szállj fel!Tsz Urcajz! - Szállj átok fel! Nu urcafz! - Ne szállj átok fel!

Az állító igealakok a felszólító módbanA felszólító módnak a románban nincs külön ragja vagy jele. Az állító

alakok megegyeznek a kijelentő mód jelen idejű alakjaival- egyes számban egyes igéknél a 2., másoknál a 3. személlyel,- többes számban pedig mindig a többes szám 2. személlyel.

Esz TszKijelentő Felszólító Kijelentő Felszólító

I. mod móda spăla - mosni (el) spală Spală! (voi) spălaiz Spălaţz!a lucra - dolgozni (el) lucrează Lucrează! (voi) lucraţz Lucraţz!a sta - állni

T T

(tu) staz Staz! (voi) stafz Staţz!1 1 «

a vedea - látni (tu) vezz Vezz! (voz) vedeţz Vedeţz!a bea - inni (el) bea Bea! (voi) beţz Beţz!

III.a scrie - írni (el) scrie Scrie! (voi) scrieţz Scrieţz!a merge - menni (tu) mergz Mergz! (voi) mergeţ/ Mergeţz!

IV.a fugi - futni (tu) fugz Fugz! (voi) fugi ţi Fugiţz!a cici - olvasni (el) citeşte Citeşte! (voi) citiţz Citiţz!a coborî - leszállni (el) coboară Coboară! (voi) coborîţz Coborîţz!a b xărî - határozni (el) hotărăşte Hotărăşte! (voi) hotărîţz Hotărîţz!

181

Néhány igének a szabályostól eltérő alakja van a felszólító mód egyes számban:

a face - csinálni Fá! a zice - mondani Zi!a duce - vinni Du! a veni - jönni Vino!

A tiltó igealakok a felszólító módban- egyes számban nu + a nélküli főnévi igenév,- többes számban nu + felszólító módbeli igealak.

Esz TszI. a spála - mosni Nu spăla! Nu spălaţi!II. a bea - inni Nu bea! Nu beţi!III. a merge - menni Nu merge! Nu mergeţi!IV. a fugi - futni Nu fugi! Nu fugiţi!

Az a fi és az a avea felszólító módjaEsz Tsz

Állító Tiltó Állító Tiltóalak alak

a fi - lenni Fii! Nu fi! Fiţi! Nu fiţi!a avea - bírni vmit Ai! Nu avea! Aveţi! Nu aveţi!

Az a avea tagadó alakjai összevonhatók: N-avea! N-aveţi!

A fenti igealakok egyike sem használatos önállóan.Az a f i mellett melléknevek állnak, amelyek nemben és számban

megegyeznek a főnévvel amelyre vonatkoznak:Fiz atent (atentă)! - Légy figyelmes! (Figyelj!)Fiţi atenţi (atente)! - Legyetek figyelmesek! (Figyeljetek!)Nu fi trist (tristă)! - Ne légy szomorú! (Ne búsulj!)Nu fiţi trişti (triste)! - Ne legyetek szomorúak! (Ne búsuljatok!)

Az a avea mellett főnevek állnak, amelyekkel sajátos kifejezéseket alkotnak:

Az minte! - Legyen eszed!Aveţz' răbdare! - (Legyen türelmetek!) Legyetek türelmesek!N-avea grijă! - (Ne legyen gondod!) Ne aggódj!N-aveţi frică! - Ne féljetek!

A beszélt nyelvben gyakori a N-avea! rövidebb N-ai! formája.

182

A határozószó fokozásaA határozószókat - ha nem is valamennyit - a melléknévhez hasonlóan

fokozzuk. Természetesen csak egy alakjuk van:

Alapfok Középfok Felsőfokrepede mai repede cél máz' repede

gyorsan gyorsabban a leggyorsabbantírziw mai tírziw cél mai tirziw

későn későbben a legkésőbbendeparte mai departe cél mai departe

messze messzebb a legmesszebb

JÓ TUDNI!Bizonyos melléknevek inkább csak a főnév előtt használatosak:

- mult - sok, amely után a főnév nem kap névelőt:mult timp - sok idő multă lume - sok ember, tömegmulţi bánt - sok pénz multe bagaje - sok csomag

- tót - minden, egész, összes, valamennyi, amely után a főnév mindig határozott névelőt kap:

tot oraşul - az egész várostoţi pasagerii - minden utas, valamennyi utastoată lumea - mindenki, az egész világtoate biletele - az összes jegy, valamennyi jegy, minden jegy

A 2 nőnemű alakja, a două, sorszámnévként nem használatos.

írásban a sorszámneveket így rövidíthetjük:al 7-lea / a 7-a - a 7. al VlII-lea / a VIII-a - a VIII.

A római számjegyek után nem teszünk pontot, főleg ha azok címben vagy felsorolásban szerepelnek:

Volumul I - /. Kötet Clasa II - II. OsztályCapitolul V - V. Fejezet Secolul X X - A XX. század

Az a traversa ige önmagában is jelenti az utca, úttest egyik oldaláról a másikra való átkelést:

Să traversăm aicz! - Menjünk át itt (a másik oldalra)!

Az a reuşi - sikerülni ige a románban nem vonz részeshatározó-esetet: (Ew) am reuşit să telefonez. - (Nekem) sikerült telefonálnom.

A IV. ragozású -i végű igék felszólító mód egyes számú állító alakja lágyító -/-re, a tiltó alak teljeshangzó -/-re végződik:

Fug/! - Fuss! Nu fugi! - Ne fuss!Dorm/! - Aludj! Nu dormi! - Ne aludj!

Az a cere - kérni, elkérni ige mellett, az akitől kérek valamit, részeshatározó-esetben áll a románban:

poliţistul î/ cere şoferulu/ ... - a rendőr elkéri a sofőrtől...Iţi cer un servic/u. - Kérek tőled egy szívességet.

Exerciţii1. Feleljünk a kérdésekre:

Cînd pleacă Cornel la serviciu? Unde merge dînsul? Unde trebuie să traverseze? Cînd poate traversa?

Cine a oprit o maşină în faţa librăriei? Ce a făcut şoferul maşinii? Ce îi cere şoferului tînărul poliţist? Scapă şoferul de amendă?

Cine îl opreşte pe Cornel? Ce caută străinul? Ce spune el lui Cornel? Ce răspunde Cornel? Cum mulţumeşte trecătorul pentru informaţie?

De ce se duce Cornel la un chioşc de ziare?Cine stă în staţia de tramvai? Cum aşteaptă oamenii? Ce spune unul?

Ce spune altul? Ce fac pasagerii cînd soseşte tramvaiul? în al cîtelea vagon reuşeşte să urce Cornel? A cui voce se aude? Ce spune vatmanul? Are Cornel abonament? De unde scoate el un bilet? Ce face cu biletul?

în tramvai, ce întreabă o pasageră blondă? Poate înainta Cornel? De ce nu poate să înainteze? Cine vrea să coboare la prima?

La a cîta staţie coboară Cornel? Unde intră el? Cu ce urcă dînsul la etaj? La al cîtelea etaj coboară din lift?

2. Tegyük birtokos esetbe az alábbi jelzős főneveket:a/ un tramvai modern, o clădire înaltă, o librărie spaţioasă, un chioşc

nou, o veche farmacie, o lungă stradă, un poliţist sever, o impacientă pasageră, un tînăr trecător, un înalt poliţist;

b/ pasagerul tînăr, bătrîna doamnă, vatmanul simpatic, fetiţa blondă, poliţistul cărunt, suspectul trecător, clădirea înaltă, neatenta pasageră, geamantanul imens, noua clădire.

184

3. Oldjuk meg az előző feladatot többes számban is!

4. Egészítsük ki a mondatokat a zárójelben megadott jelzős főnevekkel:Un tînăr spune ceva (egy rokonszenves utasnak hn). Pasagera nu

răspunde (egy idős úrnak). Un domn dă un bilet (egy szőke hölgynek). Cornel arată staţia de tramvai (az idegen férfinak). Poliţistul îi cere (a figyelmetlen nőtől) actele. Secretara duce (az új igazgatónőnek) gazetele.

5. írjuk le a mondatokat kiegészítve a mult (a/), illetve a tót (b/) melléknevekkel:

a/ Cristina a citit ... cărţi. George are ... prieteni simpatici. Tata are ... treabă. Mama a spălat ... rufe. Bunicul nu mănîncă ... pîine. Bunica bea ... ceai. ... tineri nu s-au dus în excursie. Pe stradă e ... praf. în staţia de tramvai aşteaptă ... lume. La chioşcul de ziare sînt ... bărbaţi.

b/ în lădiţe s-au uscat ... florile. E curată ... locuinţa. Au sosit ... copiii. Fetele au mîncat ... tortul. Băieţii au băut ... limonada. Maria a pus pe tavă ... sandvişurile. ... familia e fericită.

6. Mondjuk románul:a 6. utca, az 5. ház, az 1. emelet, a 10. lakás, a 2. kötet, a 11.

fejezet, a 25. oldal, a 16. szék, a 4. asztal, a 9. polc, a 8. osztály, az 1. óra, a 12. lecke, a 7. feladat, a 2. felvonás, a 3. jelenet.

7. írjuk le az alábbi igék felszólító módbeli alakjait mindkét számban, előbb állító, majd tiltó formában:

a spune, a vorbi, a zice, a întreba, a răspunde, a merge, a veni, a închide, a deschide, a aşeza, a lua, a cumpăra, a găti.

8. Tegyük felszólító mód egyes számba a zárójelben levő igéket:(a aştepta) încă două, trei minute! (a căuta) abonamentul! (a avea)

răbdare! (a bea) ceaiul pînă e cald! (a mînca) şi sandvişul! (a pune) şi mărul în geantă! (a fi) atent la colţul străzii! (a lua) tramvaiul!

9. Mondjuk románul! Az ismeretlen szavakat keressük ki a szótárból!n/ Zárd el, kérlek, a rádiót! Keresd meg a tankönyvet! Ülj nyugodtan!

Olvasd el a 8. leckét! Felelj románul! írj szebben! Délután maradj itthon és tanulj! Este 9-kor legyél itthon!

b/ Ne beszélj butaságokat! Ne gyere későn haza! Ne indulj még! Ne

/

nyisd ki az ablakokat! Ne vedd fel azt az inget! Ne tedd oda a cipőket! Ne igyál abból a pohárból! Ne keresd a csészét! Ne csinálj semmit!

d (Használjunk hímnemet!)Légy engedelmes! Légy szerényebb! Ne légy lusta! Légy udvarias! Ne

légy szomorú! Légy büszke rá (hn)!(Használjunk nőnemet!)

Ne légy olyan szigorú! Ne légy türelmetlen! Légy szorgalmasabb! Ne légy beteg'. Légy ügyesebb'. Légy te a legjobb'. Ne légy irigy'.

(Használjunk hímnemet!)Ne legyetek olyan kíváncsiak! Legyetek őszinték! Ne legyetek olyan

lusták! Legyetek engedelmesek! Legyetek ti a legjobbak!(Használjunk nőnemet!)

Legyetek vidámabbak! Ne legyetek olyan szerények! Legyetek udvariasabbak! Legyetek pontosak! Ne legyetek önzőek!

(Mondjuk önözve hímnemben!)Kérem, legyen türelemmel! Ne legyen olyan türelmetlen! Ne legyen

szomorú! Kérem, legyen vidámabb! Ne legyen olyan büszke!(Mondjuk önözve nőnemben!)

Legyen őszinte! Legyen szigorúbb! Ne legyen olyan kíváncsi! Legyen ön a legszebb! Kérem, legyen kedves! Legyen figyelmesebb!

10. Mely mondatokba illenek az alábbi szavak: pesemne, în sfîrşit, între timp, într-adevăr, toată noaptea, dis-de-dimineaţă, probabil?

Delia nu ia masa, ... nu-i e foame. Ionel nu-i acasă, ... e încă la birou. Mihai a întîrziat, dar ... a sosit şi el. N-am putut dormi . . . . Cartea aceasta ... e foarte bună. Mîine trebuie să ne sculăm ... . Sanda ascultă muzică, eu ... citesc.

186

LECŢIA 19NOUĂSPREZECE

LECŢIA A NOUĂSPREZECEA

La birou

Cornel este angajatul unui institut de cercetări, care se află la marginea oraşului, într-o zonă plăcută.

Domnul Crişan este şeful secţiei pentru relaţiile cu jstrăinătatea. Cunoaşte cîteva limbi străine. Ştie bine franţuzeşte şi englezeşte. Vorbeşte frumos şi limba germană. Ungureşte a învăţat încă în copilărie. Acum frecventează un curs de limba spaniolă. Limba română o cunoaşte la perfecţie, româna îi este limba maternă.

La opt fără zece, Cornel intră în birou. Colegii se salută reciproc:- Noroc, Sandule! Ce mai e nou?- Salut, Cornele! Nimic deosebit!- Servus, Marine! spune Cornel unui tînăr.- Am onoarea să vă salut! răspunde politicos tînărul.- Sărut mîna, doamna Mureşan! Ce mai faceţi?- Bună dimineaţa! Mulţumesc, bine!Cornel ia loc la masa de lucru. Apasă pe un buton şi ascultă atent

mesajele înregistrate de robotul telefonic. Apoi se întoarce spre doamna Mureşan, secretara secţiei:

- Dragă Cristina, am nevoie de scrisoarea sosită vineri din Germania. Vă rog, fiţi bună şi căutaţi-o!

Peste cîteva minute, Cristina aduce scrisoarea cerută. Cornel o citeşte, se aşază în faţa computerului şi începe să lucreze grăbit. Trebuie să traducă scrisoarea în limba maghiară.

Astăzi, Cornel are un program încărcat. înainte de masă trebuie să meargă la Banca Naţională şi la ambasada franceză. După-masă trebuie să primească, la aeroport, o delegaţie de experţi din Anglia.

Deodată cineva bate la usă.

187

- Intră! zice Cornel.în uşă apare femeia de serviciu. Aduce un teanc de scrisori şi jurnale.

Secretara le preia, apoi spune:- Mariano, am aici un lexicon. Nu mai am nevoie de el. Fii bună, te

rog, şi du-1 la bibliotecă!Cornel a terminat repede traducerea. Se adresează domol Cristinei:- Spuneţi-mi, vă rog, în ce dată sîntem astăzi?- Poftim?- V-am întrebat în cîte e azi?- A! Ce dată avem?- Exact!- Sîntem în patru iunie.în acest moment se deschide uşa biroului. Intră directorul institutului

împreună cu o tînără.- Dragi colegi, spune directorul, permiteţi-mi să vă prezint pe

domnişoara Daniela Rusu. Dumneaei a cîştigat, prin concurs, postul vacant de asistentă în laboratorul central.

Se prezintă şi Cornel, apoi spune:- îmi pare bine de cunoştinţă, domnişoară!Pe la patru, Cornel face ordine pe birou şi pleacă.

(Jmor- Domnule director, mutaţi-1 pe Popescu la alt birou...! A spus în

dreapta şi-n stînga că sînt un incapabil!- E grav... Vorbesc cu el să nu mai divulge secretele instituţiei...

- Am creat un computer care seamănă mult cu omul!- Cum adică?- Cînd greşeşte, dă vina pe alt computer.

- Domnule director, cum doriţi să fie noua secretară?- Să aibă vîrsta de 20 de ani şi 30 de ani vechime.

într-un birou, unde lucrează mai multe femei, izbucneşte o ceartă. Şeful vrea să pună capăt scandalului:

- Linişte, vă rog! Să înceapă cine e mai în vîrstă.Toată lumea tace...

- Ioane, ţie-ţi place munca?- Şi încă cum! Sînt în stare să mă uit o zi întreagă la un om care

munceşte!

- Ce zi e astăzi?- Nu ştiu.- Cum nu ştii? Eşti cu ziarul în mînă!- Da, dar acesta e ziarul de ieri.

Dialoguri- Dragule, ce să îmbrac, rochie sau taior? Kedvesem, mit vegyek fel,

ruhát vagy kosztümöt?- Ce vrei, numai grăbeşte-te! Amit akarsz, csak siess!

- Ionele, pune-te pe carte! Jancsi, fogj hozzá komolyan a tanuláshoz!- N-am poftă. Nincs kedvem.- Aminteşte-ţi ce mi-ai promis! Emlékezz, mit ígértél!

- Unde-s dischetele cele noi? Hol vannak az új flopik?- Habar n-am! Caută-le! Fogalmam sincs! Keresd meg őket!

- Ce mîncaţi? Mit esztek?- Floricele. Pattogatott kukoricát.- Daţi-ne şi nouă! Adjatok nekünk is!

- Cîţi ani ai? Hány éves vagy?- Alaltăieri am împlinit vírsta de 18 ani. Tegnapelőtt töltöttem be a

18. életévemet.- Mulţi înainte! Isten éltessen még sokáig!

Vocabular

institut de cercetări - kutatóinté- şeful secţie/ pentru relaţiile cuzet străinătatea - a külföldi kap-

la marginea oraşulu/ - a város csolatok részlegének főnökeszélén cunoaşte / a cunoaşte - ismer

într-o zonă plăcută - egy kelle- cîţ/va, cîteva - néhánymes környezetben limbă străină - idegen nyelv

190

franţuzeşte - franciául englezeşte - angolul limba germană - a német nyelv ungureşte - magyarul copilărie nn - gyermekkor frecventează / a frecventa - jár,

eljár, látogat curs de limba spaniolă sn - spa­

nyol nyelvtanfolyam la perfecţie - tökéletesen romána nn - a román (nyelv)\i este limba maternă - az anya­

nyelvese salută / a se saluta - üdvözlik

egymást reciproc - kölcsönösen Noroc! - Sok szerencsét!Ce maz e noul - Mi újság?Salut! - Üdv!nimic deosebit - semmi különös Servus! - Szervusz!Am onoarea să vă salut! - Tisz­

teletem!Sărut mîna! - Kezét csókolom!Ce mai faceţi? - Hogy van? Mulţumesc bine! - Köszönöm jól! ia loc / a lua loc - helyet foglal masă de lucru nn - íróasztal apasă / a apăsa - megnyom buton sn - gombascultă / a asculta - meghallgatja mesajele înregistrate de robotul

telefonic - az üzenetrögzítő által felvett üzenetek

se întoarce / a se întoarce - oda­fordul

sosită vineri - a pénteken érkezett fiţi bună - legyen szíves (ön nn)

căwtaţi-o - keresse meg (azt nn) scrisoarea cerută - a kért levél începe / a începe - elkezd grăbit - sietősen, gyorsan să traducă / a traduce - hogy le­

fordítsa maghiar - magyar program încărcat - zsúfolt prog­

ramBanca Naţională - Nemzeti Bank ambasadă nn - nagykövetség francez, franceză - francia să primească / a primi - hogy fo ­

gadjaaeroport sn - repülőtér delegaţie de experţi - szakembe­

rekből álló küldöttség femeie de serviciu - hivatalsegéd teanc sn - köteg

.^Jurnal sn - folyóirat preia / a prelua - átveszi lexicon sn - lexikon fii bună - legyen szíves (maga

nn)te rog - kérem (magát) du-1 - vigye (azt hn) bibliotecă nn - könyvtár a terminat / a termina - befejezte traducere nn - fordítás domol - halkan spuneţi-mi - mondja meg (ön

nekem)în ce dată sîntem azi - mi a mai

dátumín cíte e azi - hányadika van ma ce dată avem - hányadika van exact - pontosan sîntem ín 4 iunie - június 4-e

191

moment sn - pillanat_se deschide - kinyílik

uşă nn - ajtóîm preună cu - együtt vkivel perm iteţi-m i / a permite - en­

gedjék meg (nekem) să vă prezint / a prezenta - hogy

bemutassam (önöknek) domnişoară nn - kisasszony a cîştigat / a cîştiga - elnyerte prin concurs - pályázat útján

J>ost vacant sn - megüresedett ^ Éliás

laborator central - központi labo­ratórium

se prezintă / a se prezenta - be­mutatkozik

m i pare bine de cunoştinţă - örülök, hogy megismertem

pe la 4 - 4 körül —face ordine - rendet rak

mutaţi-1 / a muta - helyezze át (őt hn)

în dreapta şi-n stînga - jobbra- balra

incapabil - alkalmatlan e grav - súlyos (dolog, hiba) să nu ma; divulge / a divulga -

hogy ne árulja el máskor secret sn - titok

instituţie nn - intézmény am creat / a crea - alkottam seamănă mult / a semăna cu -

nagyon hasonlít (vkire, vmire) Cum adică? - Hogy-hogy? greşeşte / a greşi - téved, hibázik dă vina / a da vina pe cn, c - hi­

báztat, okol (vkit, vmit) cum doriţi să fie - milyen legyen să aibă vîrsta de 20 de ani - le­

gyen 20 éves şi 30 de ani vechime - és 30 éves

munkaviszonya (gyakorlata) izbucneşte o ceartă - vita támad vrea să pună capăt / a pune

capăt - véget akar vetni scandal sn - botrány Linişte, vă rog! - Csendet kérek! mai în vîrstă - idősebb tace / a tăcea - hallgat (nem be­

szél)muncă nn - munka şi încă cum - de még hogy sínt în stare - képes vagyok o zi întreagă - egy egész nap munceşte / a munci - dolgozik Cum nu ştii? - Hogy-hogy nem

tudod? ziar sn - újság de ieri - tegnapi

G r a m a t i c ă

A participium mint módhatározószóA melléknévhez hasonlóan, egyes participiumok egyes szám hímnemű

alakja egyben módhatározószó is:m-am grăbit - siettem lucrez grăbit - sietve dolgozom

192

A visszaható igék felszólító módjaAnnyiban különbözik a cselekvő igék felszólít n . h ie

vă, iţi visszaható névmásokat az igéhez, illetve a mgaz sz h z k“:';d ie i kapcsoljuk.

Visszaható igék felszólító módja- tárgyesetű visszaható névmással

a se duce - menniÁllító alakok Tiltó alakok

Du-te! Duceţi-vă! Nu te duce! Nu vă duc ex:- részeshatározó-esetű visszaható névmással

a-şi aminti - emlékezniÁllító alakok Tiltó alakok

Aminteşte-ţz! Amintiţi-vă! Nu-ţz aminti! Nu vă amintiţ A többes számú állító alakokban az ige szó végi -z-je teljeshar

A hangsúlytalan személyes névmások kapcsolása az ige felszólító módbeli alakjaihoz

A románban a tárgy esetet, illetve a részeshatározó-esetet vonz felszólító módbeli alakjaihoz rendszerint kapcsolódnak a hang>_. ycalan személyes névmások.

A tárgyesetű hangsúlytalan személyes névmások kapcsolása: Aşteaptă-mă! - Várj meg engem!Aşteaptă-1! - Várd meg őt! (hn)Aşteapt-o! - Várd meg őt! (nn)Aşteaptă-ne! - Várj meg minket!Aşteaptă-z! - Várd meg őket! (hn)Aşteaptă-le! - Várd meg őket! (nn)

Az o - őt (nn) névmás kapcsolásakor az ige szóvégi magánhangzója kiesik.

Aşteptaţi-mă! - Várjatok meg engem!Aşteptaţi-1! - Várjátok meg őt! (hn)Aşteptaţz-o! - Várjátok meg őt! (nn)Aşteptaţi-ne! - Várjatok meg minket!Aşteptaţi-/! - Várjátok meg őket! (hn)Aşteptaţi-le! - Várjátok meg őket! (nn)

A többes számú felszólító igealaknak szóvégi -z-jét és az -o névmást kettőshangzóként ejtjük.

193

A tiltó alakokban a hangsúlytalan személyes névmás a tagadószó és az ige közé ékelődik:

Nu mă aştepta! - Ne várj meg engem!Nu-1 aştepta! - Ne várd meg őt! (hn)N-o aştepta! - Ne várd meg őt! (nn)Nu ne aştepta! - Ne várj meg minket!Nu-i aştepta! - Ne várd meg őket! (hn)Nu le aştepta! - Ne várd meg őket! (nn)

Nu mă aşteptaţi! - Ne várjatok meg engem!Nu-1 aşteptaţi! - Ne várjátok meg őt (hn)N-o aşteptaţ/! - Ne várjátok meg őt! (nn)Nu ne aşteptaţi! - Ne várjatok meg minket!Nu-i aşteptaţi! - Ne várjátok meg őket! (hn)Nu le aşteptaţi! - Ne várjátok meg őket! (nn)

A részeshatározó-esetű hangsúlytalan személyes névmások kapcsolása: Spune-mi! - Mondd meg nekem!Spune-i! - Mondd meg neki!Spune-ne! - Mondd meg nekünk!Spune-le! - Mondd meg nekik!

Spuneţi-mi! - Mondjátok meg nekem!Spuneţi-i! - Mondjátok meg neki!Spuneţi-ne! - Mondjátok meg nekünk!Spuneţi-le! - Mondjátok meg nekik!

A többes számú felszólító igealakok szóvégi -i-je teljeshangzóvá válik.

A tiltó alakokban a hangsúlytalan személyes névmás a tagadószó és az ige közé ékelődik:

Nu-mi spune! - Ne mondd meg nekem!Nu-i spune! - Ne mondd meg neki!Nu ne spune! - Ne mondd meg nekünk!Nu le spune! - Ne mondd meg nekik!

Nu-mi spuneţi! - Ne mondjátok meg nekem!Nu-i spuneţi! - Ne mondjátok meg neki!Nu ne spuneţi! - Ne mondjátok meg nekünk!Nu le spuneţi! - Ne mondjátok meg nekik!

194

A dátumA Hányadika van ma? kérdésnek a románban több megfeieüője van.

în ce dată síntem astázz? în cîte síntem astăzi?Ce dată avem azz?

írásban a dátumot a helységnév után a /ű elöljárószr vezeti be. ezi követi a nap, a hónap és az évszám. írásjelet csak a helységnév után használunk:

Budapesta, la 3 octombrie 1998 - Budapest, 1998. október 3-úxl

JÓ TUDNI!Az életkor felől kétféleképpen érdeklődhetünk:

Cîţi ani az? - Hány éves vagy ?Cîţi anz aveţi? - Hány éves ön?Ce vîrstă az'? - Milyen korú vagy ?Ce vîrstă aveţz? - Milyen korú ön?

Ha egy főnévnek a jelzője egy elöljárószós főnév, ez a ragozás során változatlan marad:

EszHn A. T. un institut de cercetări institutul de cercetări

B. R. unui institut de cercetări institutului de cercscinNn A. T. o delegaţie de experţi delegaţia de experţi

B. R. unei delegaţii de experţi delegaţiei de cxre“Tsz

Hn A. T. nişte experţz din Anglia experţii din AngliaB. R. unor experţz din Anglia experţilor din Anglia

Nn A. T. nişte femei de serviciu femeile de serviciuB. R. unor femez de serviczu femeilor de servicru

Bár az întreg és tót melléknevek jelentése azonos: egész,használatukban van különbség. Azonkívül, hogy az întreg rendszerin: a főnév mögött áll. nem minden esetben helyettesíthető a tót melléknévvel:

un număr întreg - egy egész szám (tot numărul nem mondható.' o zi întreagă - egy egész nap toată zizza - egész nap

195

Az a semăna - hasonlítani vkire ige cu elöljárószót vonz:Cu cine seamănă Sofiuţa? - Kire hasonlít Zsófika?

Az a apása - nyomni, megnyomni ige pe elöljárószóval használatos: Cornel apasă pe un buton. - Kornél megnyom egy (nyomó)gombot.

Az a da vina (pe cineva, pe ceva) - hibáztatni, okolni (vkit, vmit) igei szókapcsolat használatakor a dolgot jelentő főnév elé is kitesszük a tárgyesetben egyébként csak a személyek előtt használatos pe elöljárószót:

Dă vina pe colegul său. - A kollégáját hibáztatja.Dă vina pe mine. - Engem hibáztat.Dă vina pe computer. - A komputert hibáztatja.

Az a asculta jelentése hallgatni, meghallgatni, az a tăcea - hallgatni azaz nem beszélni.

Az a fi în stare - képesnek lenni vmire igei szókapcsolat után egy másik igét kötőmódban használunk:

E în stare să tacă ore întreg/. - Órákig képes hallgatni.

Az a părea - valamilyennek (v. vminek) látszani, tűnni igének csak egyes szám 3. személyű alakja van. Ezzel és a részeshatározó-esetű hangsúlytalan személyes névmással képezzük az örülni, sajnálni igéknek megfelelő román igei szókapcsolatokat:

Esz1. sz îm/ pare bine (rau) - orulok (sajnálom)2. sz iţi pare bine (rău) - örülsz (sajnálod)3. sz li pare bine (rău) - örül (sajnálja)

Tsz1. sz ne pare bine (rau) - örülünk (sajnáljuk)2. sz vă pare bine (rau) - örültök (sajnáljátok)3. sz le pare bine (rău) - örülnek (sajnálják)

A tagadó alakokban az egyes számban a már ismert módonösszevonjuk a nu tagadószót és a hangsúlytalan személyes névmásokat:

nu-m/ pare bine (rau) - nem örülök (nem sajnálom) nu -ti pare bine (r au) - nem örülsz (nem sajnálod) nu-/ pare bine (rau) - nem örül (nem sajnálja)

196

Az összetett múlt idejű alakokat a părut participiumi formával alkotjuk.

A légy szíves udvariassági formulát - és annak személyek szerinti változatait - a románban az a f i + bún szerkezettel fejezzük ki:

Hn Fii bún! Fiţz buni\ Fiţ/ bun! Fi ţi bum!

Nn Fii bună! Fi ţi bune Fiţi bună Fiţi bune

Légy szíves! (te, illetve maga)Legyetek szívesek! Legyenek szívesek! (maguk) Legyen szíves! (ön)Legyenek szívesek! (önök)

Exerciţii1. Feleljünk a kérdésekre:

Al cui angajat este Cornel? Unde se află acest institut? Al cui şef este Cornel? Cîte limbi vorbeşte dînsul? Ce limbă a învăţat încă în copilărie? Ce curs frecventează acum?

La ce oră intră Cornel în birou? Cum se salută colegii? Cum o salută Cornel pe doamna Mureşan? Ce este dînsa?

Ce face Cornel după ce se aşază la masa de lucru? Ce îi ceresecretarei? Ce trebuie să facă Cornel cu scrisoarea sosită din Germania?Ce program are astăzi Cornel? Unde trebuie să meargă?

Ce zice Cornel cînd cineva bate la uşă? Cine intră? Ce aduce dînsa? Ce spune doamna Mureşan femeii de serviciu?

Ce întreabă Cornel după ce a tradus scrisoarea? Ce răspunde Cristina? Cu cine vine directorul în biroul lui Cornel? Cum se adresează directorul colegilor din birou? Ce a cîştigat domnişoara Rusu prin concurs? Ce spune Cornel domnişoarei Rusu după ce se prezintă?

La ce oră pleacă acasă Cornel de la birou?

2. írjuk le a következő igék felszólító módbeli alakját mindkét számban:a se spăla, a se îmbrăca, a se grăbi, a se uita, a se întoarce, a se

trezi, a se duce. a se prezenta, a se aşeza.

3. Mondjuk románul:a/ Ne siess! Ne menj oda! Ne nézd az órát! Ne ülj az asztalra! Ne állj

meg itt!b/ Ne keljetek fel még! Ne borotválkozzatok a szobában! Ne

mosakodjatok hideg vízben!

4. Helyettesítsük a mondatok tárgyát a megfelelő hangsúlytalan személyes névmással:

a/ Caută caseta! Ascultă mesajele! Tradu scrisoarea! Citiţi ziarele! Deschideţi radioul! închideţi televizorul! Adunaţi gazetele!

b/ Nu muta masa! Nu schimba programul! Nu deranja colegii! Nu duceţi lexicoanele! Nu cumpăraţi computerul! Nu vinde apartamentul!

d Pune ceaşca pe tavă! Adu paharele la masă! Caută cuţitul în sertar! Tăiaţi lămîia! Gustaţi sandvişul! Nu bea ceaiul rece! Bea laptele! Mîncaţi cornurile! Spălaţi strugurii! Invitaţi musafirii la masă!

5. Másoljuk le a mondatokat a zárójelben megadott személyes névmások hangsúlytalan alakjavai! Ügyeljünk a kapcsolásra!

a/ Chemaţi (pe ei) la masă! Invită (pe noi) la voi. Nu (pe el) ascultaţi! Nu (pe mine) aştepta! Caută (pe ele) după ora trei. Conduceţi (pe ea) la gară! Trimite (pe el) acasă! Aşteptaţi (pe ele)! Salutaţi (pe ei)!

b/ Mulţumeşte (lui) pentru amabilitate! Permiteţi (ei) să şofeze! Nu (lor) spuneţi nimic! Dă (nouă) jurnalele! Faceţi (mie) un serviciu! Nu (ei) telefonaţi! Cumpără (lui) lexiconul! Vinde (mie) bicicleta!

6. Mondjuk románul az a permite ige feszólító módjával: a/ (tegező formában)..., hogy bemutatkozzam! hogy leüljek melléd. hogy

meghívjalak egy cukrászdába! hogy megkínáljalak valamivel! ... megvárjalak 5 óra körül! hogy hazakísérjelek,

b/ (önöző formában)..., hogy bemutassam a feleségemet! hogy felajánljam önnek ezt az

újságot! ..., hogy megköszönjem (önnek) a kedvességét! hogy kinyissam az ablakot! ..., hogy megkérdezzem (önt) hova utazik!

7. Mondjuk románul az a spune ige felszólító módjával: a/ (tegező formában)Mondd meg (nekem), mikor érkezik a küldöttség. Mondd meg (neki),

hova tegye a bőröndöket. Mondd meg (nekik), milyen programunk van ma. Mondd meg (nekünk), miért késtél el (a íntírzia). Mondd meg (neki), hol akarsz ülni. Mondd meg (nekem), mikor mehetek haza.

b/ (önözőformában)Mondja meg (neki), hol terítse meg az asztalt. Mondja meg (nekünk),

kit hívjunk meg ebédre. Mondja meg nekik is, mikor jöjjenek. Mondja

198

meg (nekem) ki mellé üljek. Mondja meg (nekik), hogy maradjanak holnapig.

8. Mondjuk románul a légy szíves udvariassági formula különböző alakjaival:

Síi Légy szíves (nn), adj (nekem) egy piros ceruzát! Legyetek szívesek (nn) és ne beszéljetek olyan gyorsan! Legyen szíves (maga hn), adja fel a levelet! Legyen szíves (ön nn) és írjon fel nekem egy fájdalomcsillapítót! Légy szíves (hn) és javítsd meg a robogót! Légy szíves (nn), hallgass meg! Legyen szíves (maga nn), mondja meg (nekem) hányadika van ma?

b/ Legyenek szívesek (maguk nn), keressék meg a polgármestert! Legyenek szívesek (önök hn) és csináljanak rendet az íróasztalon! Legyen szíves (ön hn) és jöjjön velem! Legyetek szívesek (hn) és foglaljatok helyet! Legyenek szívesek (önök, nn) és szálljanak be a litfbe! Legyen szíves (ön nn) és ne telefonáljon! Légy szíves (hn) és ne erősködj!

9. Egészítsük ki írásban a mondatokat a következő szavakkal: frumos, ürít uşor, sever, sincer, vesel, politicos, atent. Ügyeljünk arra, mikor használjuk őket melléknévként és mikor határozószóként.

Bagajele sínt ... . Nicolae învaţă ... limbi străine. Tata se uită ... la

pare bine că ai venit. Cumnatul tău vorbeşte ... limba spaniolă. Limba italiană e foarte ... . Vecinul mă salută . . . . Fetiţa vecinei deloc nu-i ... . Băieţii verişorului vorbesc ... . Sandalele mele sînt tare ... . Studentele ascultă ... ce spune profesorul. Inginerul lucrează ... . Secretara e foarte ... . Copiii merg ... în excursie.

mine. Mama deloc nu-i ... . Colega mea n-a fost ... . Iţi spun ..., îmi

f

199

4\\

LECŢIA 20DOUĂZECI

LECŢIA A DOLĂZECEA

Acasă Ia Lenuţa

Dimineaţa, Cornel pleacă la serviciu, iar Lenuţa, soţia lui, rămîne acasă. Dînsa n-are serviciu, e încă studentă în anul V la facultatea de medicină.

Apartamentul soţilor Crişan se află într-un bloc nou, la etajul trei. Blocul are tot confortul: încălzire centrală, apă curentă, lift. Apartamentul se compune din două camere - un dormitor şi o sufragerie - , un antreu, o baie, o bucătărie, o cămară şi un balcon. Ferestrele camerelor dau spre parcul cartierului.

în camere se află mobilă nouă şi, bineînţeles, din casă nu lipsesc aparatele moderne de uz casnic: aragazul, cuptorul cu microunde, frigiderul, congelatorul, maşina de spălat rufe şi aspiratorul.

După ce Cornel pleacă, Lenuţa mai stă la masă cîteva clipe şi meditează: ce bine-ar fi dacă ar avea timp să stea acum pe balcon, să facă baie de soare! Dar n-are timp pentru aşa ceva. Trebuie să se apuce de treburile casnice. Aşadar strînge masa, spală vasele, curăţă bucătăria. O face lună! Apoi începe să deretice prin casă. Face paturile, aspiră covoarele, şterge praful. Cînd termină, pune fierul de călcat la priză, vrea să calce cîteva rufe.

La un moment dat se aude soneria. Lenuţa merge repede în antreu. Prin vizorul de la uşă vede că pe coridor stă mama ei.

- Bine-ai venit, mamă! exclamă cu bucurie Lenuţa.- Bine te-am găsit, drăguţo! spune mama şi o îmbrăţişează cu drag pe

Lenuţa.- Hai, intră! Ce mai e nou?Doamna Bodea şi Lenuţa iau loc pe o canapea comodă.- Ieri am primit o scrisoare de la fratele tău.

200

n - Şi ce scrie?- Florin e un tată fericit. De o săptămînă are un copilaş sănătos.- Nu mai spune! Ce bucurie! Primul nostru nepoţel. Şi cum îl

cheamă?- Dănuţ. Adică Dan, după regretatul tău tată.Lenuţa sare brusc de pe canapea.- Dar unde fugi? o întreabă mama.- Să dau un telefon lui Cornel.Lenuţa ridică receptorul, aşteaptă tonul, apoi formează numărul

institutului. Se prezintă centrala. Lenuţa cere interiorul 43. După ce îi comunică lui Cornel vestea îmbucurătoare, întreabă:

- N-ar fi bine să-i trimiţi o telegramă de felicitare lui Florin?- Ba da! In drum spre casă intru neapărat la primul oficiu poştal.Mama şi fata mai discută o bună bucată de vreme. E firesc că vine

vorba de multe lucruri. După o lungă şi plăcută discuţie, mama vrea să plece.

- Nu te grăbi! Mai stai! o roagă Lenuţa.- Aş mai sta, dar nu vreau să te reţin. Ştiu că trebuie să înveţi. Apoi

aş merge şi la un magazin de confecţii. Aş avea nevoie de o rochiţă de vară.

Doamna Bodea îşi ia rămas bun de la Lenuţa:- Toate cele bune, draga mea şi la revedere! spune şi pleacă.

UmorMama lui Ionel a dat naştere la doi gemeni. Ionel îi examinează, apoi

arată spre unul dintre ei şi spune:- Pe ăsta trebuie să-l păstrăm.

- Mămico, eu cînd m-am născut?- La miezul nopţii, puişorule.- O, sper că nu te-am trezit din somn...

- Sofiuţo, acum că eşti elevă în clasa întîi, poţi să-mi spui cît fac doi şi cu doi?

- Patru, bunico!- Minunat! Uite, îţi dau patru bomboane.- Bunico, eşti sigură că nu fac mai mult?

202

La un examen profesorul îl întreabă pe elev:- Cum te numeşti dumneata?- Florin Popescu.- Şi de ce zîmbeşti atît de bucuros?- Sînt fericit că am răspuns bine la prima întrebare.

Dialoguri- Alo! Tu eşti, Sandule? Halló! Te vagy, Sanyi?- Nu, domnule. Aţi greşit numărul. Nem, uram. Téves kapcsolás.- Scuzaţi, vă rog! Bocsánat!

- Alo! Bună ziua! George Radu la telefon. Aş dori să vorbesc cu domnul Abrudan. Halló! Jó napot! Radu György vagyok. Abrudan úrral szeretnék beszélni.

- Azi nu-i la birou. Sunaţi-1 la numărul 701229 (şapte, zero, unu, doi, doi, nouă). Ma nincs a hivatalban. Hívja fe l a 701-229-es számon.

- Bonjur, Maria! Ce mai faci? Jó napot, Mária! Hogy vagy?- Bună, Ghiţă! Bine, mersi! Dar tu? Szervusz, Gyuri! Köszönöm, jól!

Hát te?- Excelent! Kiválóan!

- Mişule, îţi propun să nu mergem cu maşina. Să călătorim cu trenul. Misi, azt javaslom, hogy ne menjünk gépkocsival. Utazzunk vonattal.

- De acord! Egyetértek.- Atunci, pe míine! Akkor viszontlátásra holnap!- Cu bine, Gavrile! Ne întîlnim la gară. Minden jót, Gábor!

Találkozunk a vasútállomáson.

Vocabular

e în anul V - ötödéves facultate de medicină nn - orvosi

egyetemare tot confortul - összkomfortos încălzire centrală nn - <rzr

fűtésapă curentă - nn folyóvíz

se compune din a se compune- á ll M id b ő l

intreu sn - előszoba cămară nn - éléskamra A™ spre - néznek vm ifelé parc sn - park cartier sn - kerület

203

bineînţeles - magától értetődően lipsesc / a lipsi - hiányoznak aparate moderne de uz casnic -

modern háztartási eszközök cuptor cu microunde sn - mikro­

hullámú sütő frigider sn - hűtőszekrény congelator sn - fagyasztószek­

rénymaşină de spălat rufe nn - mosó­

gépaspirator sn - porszívó cîteva clipe - néhány pillanatig meditează / a medita - gondol­

kozikce bine-ar fi - milyen jó lenne dacă ar avea timp - ha lenne

idejesă facă ba/e de soare - hogy na­

pozzon pentru aşa ceva - ilyesmire să se apuce / a se apuca de -

hogy hozzáfogjon (vmihez) treburile casnice nn tsz - a házi­

munka aşadar - így hát, tehát strînge masa - leszedi az asztalt spală vasele - elmosogat curăţă / a curăţa - kitakarítja lună nn - hold (égitest) o face lună - ragyogóvá teszi începe să deretice / a deretica -

elkezd takarítani prin casă - a lakásban face paturile - beveti az ágyakat aspiră covoarele - kiporszívózza

a szőnyegeket şterge praful - port töröl

cînd termină / a termina - ami­kor befejezi

pune la priză - bedugja a kon­nektorba

f/er de călcat sn - vasaló vrea să calce / a călca - ki akar

vasalnicîteva rufe - néhány ruhanemű la un moment dat - egyszerre

csakse aude soneria - szól a csengő prin vizorul de la uşă - az ajtón

levő nézőkén át coridor sn - folyosó Bine-a/ venit! - Isten hozott! cu bucurie - örömmel Bine te-am găsit! - Üdvözöllek!o îmbrăţişează / a îmbrăţişa -

megöleli (őt nn) cu drag - szeretettel canapea nn - kanapé comod - kényelmes de o săptămînă - egy hete copilaş hn - kisfiú Nu maz spune! - Na ne mondd! Ce bucurie! - Micsoda öröm! Dănuţ - Danika adică Dan - azaz Dániel după regretatul tău tată - elhúnyt

édesapád után sare / a sări - felugrik să dau un telefon - hogy telefo­

náljakridică / a ridica - felemeli receptor sn - telefonkagyló tón sn - vonal a telefonban formează numărul / a forma

numărul - tárcsáz

204

i număr sn - szám se prezintă / a se prezenta -

jelentkezik a centrală nn - (telefon)központ

interior sn - mellék (álló más)„ îi comunică lui Cornel / a co­

munica - közli Kornéllal /*' veste nn - hír

îmbucurător - örömteli n-ar fi bine - nem lenne jó

* telegramă de felicitare nn - üd­vözlő távirat

în drum spre casă - útban haza­felé

neapărat - feltétlenül j ofic/u poştal sn - postahivatal

mai discută / a discuta - beszél­getnek még

o bună bucată de vreme - egy jó darabig

j, e firesc că - természetes, hogy vine vorba de - szóba kerül multe lucrun - sok minden

é discuţie nn - beszélgetés o roagă / a ruga - kérleli (őt nn) aş ma/ sta - maradnék még

■ nu vreaw să te reţin - nem akar­lak feltartani

aş merge - elmennék magazin de confecţii sn - ruhá­

zati bolt✓ aş avea nevűé - szükségem lenne

G r a m a t i c ă

de o rochiţă de vară nn - egy nyári ruhácskára

îşi /a rămas bun / a-şi lua rămas bun - elbúcsúzik

- Toate cele bune! - Minden jót!« a dat naştere - életet adott

la do/ gemen/ hn tsz - két iker­fiúnak

arată / a arăta - rámutat spre unul dintre e/ - közülük az

egyikretrebu/e s i l păstrăm - kell meg­

tartanunk cînd m-am născut a se naşte -

mikor születtem puişorule - kiscsibém O! - Ó!sper că / a spera - remélem,

hogynu te-am trezit / a trezi - nem

ébresztettelek fe l din somn - álmodból minunat - remek eşt/ sigură - biztos vagy benne că nu fac ma/ mult - hogy nem

többcum te numeşt/ / a se numi -

hogy hívják magát atít de bucuros - olyan boldogan sínt fericit - boldog vagyok la prima întrebare - az első kér­

désre

A tőszámnév ragozásaA ragozás során sem a tőszámnév, sem a főnév nem szenved alaki

változást.

205

Alany- és tárgyesete azonos, birtokos esetben a birtokos névelőt, részeshatározó-esetben pedig la elöljárószót kap.

Hn NnA. doi gemenz dowă gemene - két ikertestvérT. doi gemen/ dowă gemene - két ikertestvértB. a doi gemeni a dowă gemene - két ikertestvérnek a ...R. la dói gemenz la două gemene - két ikertestvérnek

A sorszámnév és a birtokos melléknév a főnév mellettTanultuk már, hogy a sorszámnév állhat a főnév előtt, illetve mögött:

al doilea nepoţel - a második unoka nepoţelul al doilea - a második unoka

Jelzőként a birtokos melléknevet eddig csak a főnév mögött használtuk:

nepoţelul nostru - a mi unokánk de állhat - igaz csak ritkább esetben, mintegy a választékosabb stílus elemeként - a főnév előtt is, ilyenkor azonban megtartja birtokos névelőjét, a főnév pedig nem kap névelőt:

Hn Nnal nostru nepoţel a noastră nepoţică - a mi unokánk az noştri nepoţe/ ale noastre nepoţele - a mi unokáink

Ha a sorszámnév és a birtokos melléknév egyidejűleg jelzője egy főnévnek, akkor mindkettő megelőzi a főnevet, a birtokos melléknév pedig névelő nélkül a főnév és a sorszámnév közé ékelődik:

primul nostru nepoţel - a mi első unokánk prima mea soţie - az én első feleségem

A feltételes-óhajtó mód (Modul condifional-optativ)A feltételes-óhajtó módban ragozott igék olyan cselekvést fejeznek ki,

amelyeknek a megvalósulása valamilyen feltételtől fiigg: dacă aş avea timp... - ha lenne időm...

vagy amelyek valamilyen óhajt, vágyat, kívánságot tartalmaznak: aş merge şi tu ... - elmennék én is...

Az igék cselekvő ragozása a feltételes-óhajtó módbanE mód jelen idejében a ragozás az aş, ai, ar, am, aţi, ar szócskákkal,

valamint a ragozandó ige a nélküli főnévi igenévi alakjával történik.

206

I. a lucra - dolgozniEsz

1. sz a§ lucra - dolgoznék2 . sz az lucra - dolgoznál3. sz ar lucra - dolgozna

II. a bea - inni, meginniEsz

1. sz a§ bea - innék2. sz az bea - innál3. sz ar bea - inna

III. a merge - menni, elmenniEsz

1. sz a§ merge - mennék2. sz ai merge - mennél3. sz ar merge - menne

IV. a citi - olvasni, elolvasniEsz

1. sz a§ citi - olvasnék2. sz az citi - olvasnál3. sz ar citi - olvasna

Tsz1. sz am lucra - dolgoznánk2. sz aţi lucra - dolgoznátok3. sz ar lucra - dolgoznának

Tsz1. sz am bea - innánk2. sz aţi bea - innátok3. sz ar bea - innának

Tsz1. sz am merge - mennénk2. sz aj;z merge - mennétek3. sz ar merge - mennének

Tsz1. sz am citi - olvasnánk2. sz aJz citi - olvasnátok3. sz ar citi - olvasnának

Az a fi és az a avea ragozása feltételes-óhajtó mód jelen időbena fi - lenni

Esz1. sz aş fi - lennék2. sz az fi - lennél3. sz ar fi - lenne

Tsz1. sz am fi - lennénk2. sz a ţi fi - lennétek3. sz ar fi - lennének

a avea - bírni, birtokolni Esz

1. sz avea - lenne (nekem) 1. sz2. sz ai avea - lenne (neked) 2. sz3. sz ar avea - lenne (neki) 3. sz

Tszam avea - lenne (nekünk) aţz avea - lenne (nektek) ar avea - lenne (nekik)

Az egyes és többes szám 3. személyben az igealakok azonosak.

207

A tagadó alakokA feltételes-óhajtó módban a tagadó alakokban a nu tagadószót

rendszerint összevonjuk az igealak első tagjával, ilyenkor a hangsúly előre tolódik:

Esz1. sz (nu aş merge) n-aş merge - nem mennék2. sz (nu az merge) n-az merge - nem mennél3. sz (nu ar merge) n-ar merge - nem menne

Tsz1. sz (nu am merge) n-am merge - nem mennénk2. sz (nu aţz merge) n-aţz merge - nem mennétek3. sz (nu ar merge) n-ar merge - nem mennének

A de elöljáró szóJelentése - az eddigiek mellett - még: óta, vmitől fogva:

de o săptămînă - egy hét óta, egy hete de azz - mától fogva

A că kötőszóJelentése: hogy, mert, mivel(hogy). Hogy értelemben nem

helyettesíthető a să kötőszóval. A románban akkor használjuk helyesen, ha a magyar hogy kötőszót felválthatja az azt, hogy, abban, hogy.

Şti« că trebu/e să înveţz. - Tudom (azt), hogy tanulnod kell.Merg că trebuz'e să învăţ. - Megyek, mert tanulnom kell.Sínt fericit că am răspuns bine. - Boldog vagyok, mivel(hogy) jó l

feleltem.Eştz sigură că nu fac mai mult? - Biztos vagy (abban), hogy nem

több?

A că kötőszót összevonhatjuk a sínt és e igealakokkal, valamint az îmi, îţi, îi hangsúlytalan személyes névmásokkal:

N-az ştiut că-s bolnav? - Nem tudtad, hogy beteg vagyok?Am crezut că-z acasă. - Azt hittem, hogy itthon van.Mz-az promis că-mz aducz casetele. - Megígérted (nekem azt), hogy

elhozod (nekem) a kazettákat.

A Hai! indulatszóÖnállóan használva, jelentése: Gyere! Gyertek! Menjünk!

208

Gyakran követi azonban ige- felszólító módban:

Ha/, spune! - Na, mondd!- kötőmódban:

Ha/ să plecăm! - Gyere, induljunk!A hai indulatszóval azonos jelentésű a Haide! egyes számú alak,

amely többes számban gyakorta igei személyragot kap:Ha/dem! - Gyerünk! Ha/deţ/! - Gyertek!

JÓ TUDNI!A hívni igének a románban az a chema és az a se numi felel meg.Az a chema cselekvő ragozású, tárgyesetet vonz, az a se numi igét

tárgyesetű visszaható névmással ragozzuk:pe mine mă cheamă ... / eu mă numesc ... - engem ... -nak hívnak pe tine te cheamă ... / tu te numeşt/... - téged ... -nak hívnak pe el îl cheamă ... / el se numeşte ... - őt (hn) ...-nak hívják pe ea o cheamă ... / ea se numeşte ... - őt (nn) ...-nak hívják

Dolgok neve után inkább csak az a se numi segítségével érdeklődünk: Cum se numeşte acest parc? - Hogy hívják ezt a parkot?

Az a cere - kérni, elkérni és az a ruga - kérni, megkérni, kérlelni hasonló jelentéssel bíró igék, mégsem helyettesíthetők egymással. Helyes használatukat az segíti, ha a magyar igekötős jelentésüket használjuk:

1/ cer numărul de telefon. - Elkérem (tőle) a telefonszámát. îl rog să plece. - Megkérem (őt), hogy menjen el.

Vonzatában is különbözik a két ige: az a cere részeshatározó-esetet, az a ruga tárgy esetet vonz.

Az a dori - kívánni, óhajtani, valamint az a vrea - akarni igéket a feltételes-óhajtó módban szinte mindig szeretni jelentéssel használjuk:

Aş dori să cumpăr o rochiţă de vară. - Szeretnék egy nyári ruhácskát venni.

Aş vrea să merg şi eu. - El szeretnék menni én is.

Az a f i de acord - egyetérteni igei szókapcsolatból gyakran elmarad az ü p segédige:

S i kuám Szálljunk taxiba!De aoscd! - Egyetértek.

209

Tagadó formában azonban nem hiányozhat az a f i segédige:Mama nu-i de acord să călătoresc cu maşina. - A mama nem ért

egyet, hogy autóval utazzak.

Bármilyen telefonszám megadásakor a románban egyenként soroljuk fel a számokat:

Sunaţi-mă la numărul opt, tre/, şase, cina, zero, unu, doi. - Hívjon fe l a 836-50-12-es számon.

Exerciţii1. Feleljünk a kérdésekre:

Unde merge dimineaţa Cornel? Cine rămîne acasă? Are Lenuţa serviciu? La care facultate e studentă? în ce an?

Unde se află apartamentul soţilor Crişan? Din ce se compune apartamentul lor? Ce se află în camere? Ce aparate de uz casnic au soţii?

Ce ar dori să facă Lenuţa după ce Cornel pleacă? Ce trebuie să facă dînsa? Ce treburi casnice face ea?

Ce se aude la un moment dat? Cine a sunat la uşă? Ce spune Lenuţa cînd o vede pe mama sa? Ce zice mama? Cum o invită Lenuţa pe mama în casă? Unde iau loc ele? Cum e canapeaua? Ce a primit mama de la fiul său? Ce i-a scris Florin mamei? Ce zice Lenuţa cînd află că Florin are un copilaş? Cum se numeşte nepoţelul?

De ce sare de pe canapea Lenuţa? Cum telefonează ea? Ce îi comunică lui Cornel? Ce îi mai spune soţului? Ce promite Cornel?

Cît timp mai discută doamnele? Ce spune Lenuţa cînd mama vrea să plece? De ce nu mai stă mama? Unde ar merge doamna Bogdan? De ce ar avea ea nevoie? Ce face mama cînd pleacă?

2. Egészítsük ki a mondatokat a zárójelben megadott szavakkal:Domnul Mihai Pop a fost (az én első tanárom). (A te első iskolád) se

află pe strada Eminescu. Aceasta a fost (az én második könyvem). Doamna Silvia Rusu a fost (a mi harmadik igazgatónőnk). (Az ő második férje) e inginer. (Az ő /hn/ harmadik unokája) e încă student. (A ti harmadik kocsitok) e mai frumoasă decît a noastră. Duminică s-a născut (az ő ötödik /nn/ unokájuk).

3. Ragozzuk el az alábbi igéket feltételes-óhajtó mód jelen időben:a călători, a vrea, a pleca, a rămîne, a locui, a veni, a şedea, a dori.

210

4. Egészítsük ki a mondatokat a zárójelben megadott igékkel:a/ (Szükségem lenne) de un ceas bun. Şi eu (szeretnék /a dori/) să-mi

cumpăr un deşteptător. Tata (akarna) un radio nou. (Lenne) bine să găsim un aparat modern şi ieftin.

b/ Dacă (lenne nekem) timp, aş mai sta la voi. (Kellene) să învăţ şi limba franceză. (Nem kellene) să-i telefonăm Cristinei? (Várnék) încă zece minute. Dacă (lennél) mai atent, (nem csinálnál) atîtea prostii. Cumnata mea (dolgozna) cu plăcere la un institut. Şi ei (laknának) în oraş.

5. Mondjuk románul:a/UEnnék valamit. Innék valamit. Nem ennél valamit? Nem innál

valamit? Szeretnék egy pohár hideg vizet. Szeretnék egy forró citromos teát. Szeretnék kezet mosni. Vennék egy újságot. Vennék cukorkát. Vásárolnék valamit.

b/ Örülnék, ha válaszolnál. Sajnálnám, ha nem nyernéd meg a pályázatot. Nem örülnék, ha nem jönnél haza. Nem sajnálnám, ha hallgatnál. Szeretném, ha meghallgatnál. Megkérnélek, hogy este telefonálj.

6. Helyettesítsük a pontokat a că, illetve a să kötőszókkal:Fireşte ... merg la voi. Vreau ... merg la voi neapărat.I-am spus lui Ilie ... vină. Ştiu ... Ilie vine.Ţi-am spus ... te aştept. N-am timp ... te aştept.Sper ... soseşte mîine. Mîine trebuie ... sosească.Mi-a spus ... nu plec. Mi-a spus ... nu pleacă.Ştiu ... vorbeşte englezeşte. Ştie ... vorbească englezeşte.

7. Kérdezzük románul:Hogy hívják a főnöködet? Hogy hívják az intézetet, ahol dolgozol?

Hogy hívják a laboratórium főnökét? Hogy hívják ezt a kerületet? Hogy hívják azt az üzletet? Hogy hívják ezt a szállodát?

211

DOUĂZECI ŞI UNU, DOUĂZECI ŞI UNA LECŢIA 21 LECŢIA A DOUĂZECI Şl UNA

După serviciu

Cornel a avut mult de lucru la institut. A scris cîteva scrisori, a tradus un interesant articol din limba engleză, a transmis prin telefax o urgentă comandă unei întreprinderi din Franţa, a primit cîteva telefoane interurbane. A fost la Banca Naţională, s-a dus la aeroport să primească o delegaţie, a aranjat cazarea musafirilor la hotel.

Acum îl vedem pe stradă, merge acasă cam obosit, dar totuşi mulţumit. Nu ia tramvaiul, vrea să se plimbe pînă la primul oficiu poştal.

- Noroc, Cornele! Ce mai faci? se aude o voce cunoscută. E Virgil, un bun cunoscut încă din anii studenţiei. Fostul coleg de facultate a devenit corespondentul unor ziare din capitală.

- Servus, Virgile! Ce bine-mi pare că ne-am întîlnit. Nu te-am văzut de-un car de ani! Pe unde-ai umblat?

- O jumătate de an am fost în deplasare în Franţa. M-am întors abia acum o săptămînă. Te-aş invita să intrăm la o grădină de vară. Ţi-aş povesti multe la un pahar de bere.

- Să intrăm mai degrabă la o cofetărie. Eu prefer o îngheţată cu frişcă.- Fie!Cei doi prieteni intră şi iau loc la o masă mai mică lîngă fereastră.

Virgil începe să povestească.- în urmă cu şase luni am primit o bursă. Am luat parte la un curs

special de informatică. Am însuşit limba aproape la perfecţie. Am făcut cunoştinţă cu cîţiva ziarişti de seamă. Am reuşit să iau cîteva interviuri importante, am scris o mulţime de articole unor reviste din ţară. In plus, am avut parte de mai multe excursii, spectacole.

Şi Virgil descrie Parisul, monumentele istorice, renumitele muzee, importantele clădiri şi în general viaţa de toate zilele din capitala Franţei.

212

- Unde ai stat, la hotel?- Cîtăva vreme da. Dar cazarea şi masa pentru o persoană au costat

prea mult. De aceea am închiriat o modestă cameră în oraş.- Cred că te-ai reîntors cu multe amintiri plăcute şi utile...- ... şi cu o fată minunată..., îl întrerupe Virgil pe Cornel.- Serios?- Da, mă însor.- Felicitări! Şi cum e tînăra logodnică?- E tare frumoasă!- Doar atît?- Nu. René e zveltă, are 25 de ani, părul blond şi des, ochii albaştri,

faţa rotundă, mereu zîmbitoare. Dar mai presus de toate, e inteligentă. La 30 septembrie facem nunta. Uite, fericitul mire îţi oferă o invitaţie. M-aş bucura nespus de mult dacă ai veni împreună cu soţia ta. Mi-ai face o mare plăcere.

Cornel şi Virgil mai discută cîtva timp, apoi se despart în speranţa că se întîlnesc la sfîrşitul lui septembrie.

UmorOdată, un tînăr s-a adresat unui cunoscut filozof:- La ce vîrstă e bine să te însori?Căruntul înţelept s-a gîndit puţin, apoi a spus:- Pînă la 40 de ani e prea devreme, după 40 de ani e prea tîrziu...

- Logodna lui Mitică e încă secretă?- Aşa zice toată lumea!

Doi scoţieni se întîlnesc la gară.- încotro, John?- Plec la Londra în călătorie de nuntă.- Aşa! Şi unde-i fericita mireasă?- Acasă. Ea a mai fost la Londra...

Dialoguri- Unde stai? Hol laksz?- Pe strada Crinului, la numărul 30, etajul 3, apartamentul 9. A Liliom

utca 30-ban, a 3. emelet 9-ben.

214

- Bună ziua, Carol! Nu v-am văzut de luni de zile! Jó napot, Károly! Nem láttam hónapok óta.

- M-am mutat la Seghedin acum trei luni. Háron hónapja Szegedre költöztem.

- Staţi în chirie? Albérletben lakik?- Nu, am cumpărat o garsonieră. Nem, vettem egy garzoníakást.

- Cîţi ani aveţi? Hány éves ?- Am împlinit şaizeci. Betöltöttem a hatvanat.- Mulţi înainte! Isten éltesse még sokáig!

Vocabular

a avut mult de lucru - sok dolga volt

interesant - érdekes ° articol sn - cikk o a transmis / a transmite - küldött ö prin telefax sn - telefaxon urgent - sürgős $ comandă nn - megrendelés p> întreprindere nn - vállalat é interurban - interurbán $ a aranjat / a aranja - elintézte cazare nn - elszállásolás 0 musafir hn - vendég e> cam obosit - kissé fáradtan dar totuşi - de mégis mulţumit - elégedetten 0 vrea să se plimbe / a se plimba -

el akar sétálni voce nn - hang cunoscut - ismerős h, încă din anii studenţie/ - még az

egyetemi évekből & fostul coleg de facultate hn -

a volt évfolyamtárs *> «

a devenit / a deveni - lett, (váltvmivé)

corespondent fai - tudósító * din capitală - főwírosi »ce bine-mi pare / a4 părea bine

mennyire örülök. că ne-am întîhwf / a se naílni -

hogy taLil<: car sn - szekér de-un car de ami - ezer éve pe unde-a; Limb lat - merre jártál o jumăiaic i t íd - egy fé l évig deplasare nn - kiküldetés abza - aligacum o săptămînă - most egy

hetegrădini de vară nn - kerthelyiség ţ i - p o v e s t i multe / a povesti

sokat mesélnék (neked) la un pahar de bere - egy pohár

sör mellett maz degrabă - inkább îngheţată cu frişcă nn - tejszínha­

bos fagylalt

215

în urmă cu şase Iun/ - hat hónappal ezelőtt

bursă nn - ösztöndíj f am luat parte / a lua parte -

részt vettem la un curs special de informatică

- egy informatikai szaktan- folyamon o

am însuşit / a însuşi - elsajá­títottam »

aproape la perfecţie - majdnem tökéletesen I

am făcut cunoştinţă - megismer­kedtem, ismeretséget kötöttem 4

cu cîţ/va ziarişt/ - néhány újság­íróval

de seamă - jelentős am reuşit să im I a reuşi - sike­

rült készítenem intervi« sn - interjú important - fontos o mulţime de articole - rengeteg

cikkrevistă nn - folyóirat din ţară - hazai în plus - ráadásul am avut parte de excursi/ - ki­

rándulásokban volt részem spectacol sn - színházi előadás descrie / a descrie - leírja Paris - Párizsmonument istoric sn - műemlék renumit - híres muz tu sn - múzeum în general - általában v/aţa de toate zilele din capitala

Franţe/ - a francia főváros mindennapi életét

cîtăva vreme - valamennyi ideig masa pentru o persoană - az ét­

kezés egy személy részére m costat prea mult / a costa -

túl sokba kerültek de aceea - ezértam închiriat / a închiria - bérel­

temmodest - szerény amintire nn - emlék plăcut - kellemes util - hasznosîl întrerupe / a întrerupe - szakít­

ja félbe (őt hn) serios - komolyan Felicitár/! - Gratulálok! logodnică nn - jegyes doar atít - csak ennyi zvelt - sudár, karcsú párul blond şi des hn - haja sző­

ke és dús faţa rotundă nn - arca kerek mere« - mindig zímbitor - mosolygós ma/ presus de toate - mindenek

fölöttseptembrie hn - szeptember facem nunta - tartjuk az esküvőt mire hn - vőlegény invitaţie nn - meghívó m-aş bucura / a se bucura -

örülnéknespus de mult - kimondhatat­

lanula/ veni / a veni - eljönnél m/-a/ face o mare plăcere - nagy

örömöt szereznél cîtva timp - valamennyi ideig

216

se despart / a se despărţi - elvál­nak

în speranţa - abban a reményben la sfîrşitul lui septembrie - szep­

tember végén odată - egyszer (időben) s-a adresat / a se adresa - szólt cunoscut - ismert filozof hn - filozófus la ce vîrstă - hány éves korban înţelept hn - bölcs, tudós

G r a m a t i c ă

s-a gíndit / a se gíndi - gondol­kozott egy keveset

prea devreme - túl korai logodnă nn - eljegyzés secret - titkos scoţian hn - skót férfi încotro? - Merre(felé) ?Londra - London în călătorie de nuntă nn - nász­

úiramireasă nn - menyasszony

A cítva határozatlan névmás Alakjai:

Esz Tszhn nn hn nncítva cîtăva cîţ/va cîteva

Jelentése: néhány, némi, valamennyi.Az egyes számú alakok az elvileg megszámlálhatatlan dolgok, illetve

anyagnevek előtt használatosak:cítva timp - valamennyi idő cîtăva vreme - valamennyi idő

A többes számú alakok az elvileg megszámlálható dolgokat jelölő főnevek elé járulnak:

cîţ/va bărbaţ/ - néhány férfi cîteva fém t i - néhány nő

Az igék visszaható ragozása feltételes-óhajtó mód jelen időbenCsak annyiban különbözik a cselekvő ragozástól, hogy az igék elé

kitesszük a megfelelő visszaható névmásokat, amelyeket mindig összevonunk az aş, ai, ar, am, aţi, ar szócskákkal.

Ragozás tárgyesetű visszaható névmással:I. a se bucura - örülni

Esz1. sz m-aş bucura - örülnék 1. sz2. sz te-a/ bucura - örülnél 2. sz3. sz s-ar bucura - örülne 3. sz

Tszne-am bucura - örülnénk v-aţ/ bucura - örülnétek s-ar bucura - örülnének

217

A tárgyesetű visszaható névmások az összevonás során ugyanolyan változást szenvednek, mint a kijelentő mód összetett múlt időben. A ma, se, vá alakokból a magánhangzó kiesik, a te és ne alakok magánhangzója félhangzóvá válik.

Ragozás részeshatározó-esetű visszaható névmással:IV. a-§/ aminti - emlékezni

Esz1. sz m/-aş aminti - emlékeznék2 . sz ţ/-a/ aminti - emlékeznél3. sz ş/-ar aminti - emlékezne

Tsz1. sz n£-am aminti - emlékeznénk2. sz v-a\i aminti - emlékeznétek3. sz ş/-ar aminti - emlékeznének

A részeshatározó-esetű visszaható névmások az összevonás során ugyanolyan változást szenvednek, mint a kijelentő mód összetett múlt időben. Az îmi, iţi, îşi alakok elveszítik szókezdő magánhangzójukat, a ne magánhangzója félhangzóvá lesz, a vá alakból a magánhangzó kiesik.

A hangsúlytalan személyes névmások kapcsolása a feltételes-óhajtó mód jelen idejű igealakokhoz

A hangsúlytalan személyes névmásokat - a tárgyesetű o kivételével, amelyet az igéhez kapcsolunk - összevonjuk a feltételes-óhajtó módbeli igealak első tagjával, azaz az aş, ai, ar, am, aţi, ar szócskákkal.

A tárgyesetű hangsúlytalan személyes névmások kapcsolása:I. a invita - meghívni

Esz1. sz m-ar invita - meghívna engem2. sz te-ar invita - meghívna téged3. sz 1-ar invita (hn) - meghívná őt

ar invita-o (nn) - meghívná őt Tsz

1. sz ne-ar invita - meghívna minket2. sz v-ar invita - meghívna titeket3. sz /-ar invita (hn) - meghívná őket

le-ar invita (nn) - meghívná őket

218

A mă, vă alakok az â magánhangzót, az îl, îi alakok az í magánhangzó: veszítik el, a te, ne, le alakok magánhangzója félhangzóvá válik, az > alakot pedig az ige végéhez kapcsoljuk.

A részeshatározó-esetű hangsúlytalan személyes névmások kapcsolása:IV. a povesti - mesélni, elmesélni

Esz1. sz mi-ar povesti - elmesélné nekem2. sz ţi-ar povesti - elmesélné neked3. sz i-ar povesti - elmesélné neki

Tsz1. sz ne-ar povesti - elmesélné nekünk2. sz v-ar povesti - elmesélné nektek3. sz le-ar povesti - elmesélné nekik

Az îmi, îţi, îi alakok elveszítik szókezdő magánhangzójukat, a vă alak elveszíti az â magánhangzót, a ne és le alakok magánhangzója félhangzóvá lesz.

A tőszámnevek névelőjeKettőtől fölfelé a tőszámnevek elé a melléknévi névelő cei, cele többes

számú alakjai járulnak, melyeket magyarra az a, az határozott névelővel fordítunk:

cei doi bărbaţ/ - (az) a két férfi cele do«ă femei - (az) a két nő cei cinci brazi - (az) az öt fenyő cele cinci mere - (az) az öt alma

JÓ TUDNI!A hónapok hímneműek:

ianuarie - január iulie - júliusfebruarie - február awgust - augusztus martie - március septembrie - szeptemberaprilie - április octombrie - októbermai - május noiembrie - novemberiunie - június decembrie - december

Birtokos esetüket úgy képezzük mint a tulajdonnevekét: începutul lui iunie - június (nak az) eleje sfîrşitul lui septembrie - szeptemberinek a) vége

219

(Ennek az a magyarázata, hogy régebben a hónapok neve a tulajdonnevek csoportjába tartozott, és nagy kezdőbetűvel írták.)

Néhány ország fővárosának van román neve:Budapesta - Budapest Moscova - MoszkvaLondra - London Berna - BernVarşovia - Varsó Atena - AthénLisabona - Liszabon Viena - Bécs

A magyar városok közül háromnak van román neve:Debreţin - Debrecen Seghedin - Szeged Giula - Gyula

Az a se despărţi - elválni ige a kijelentő mód jelen időben így ragozódik:

mă despart, te desparţi, se desparte, ne despărţim, vă despărţiţi, se despart

Az a reuşi - sikerülni ige a magyartól eltérően alanyi ragozású, az utána következő igét kötőmódban használjuk:

(Eu) nu reuşesc să deschid uşa. - (Nekem) nem sikerül kinyitnom az ajtót.

(El) n-a reuşit să vorbească cu colegul să«. - (Neki) nem sikerült beszélnie a kollégájával.

Az a costa - kerülni vmibe igének csak egyes és többes szám 3. személye használatos, és a magyartól eltérően tárgyesetet vonz:

Cit costă acest magazin? - Mennyibe (mibe) kerül ez a magazin?Cît aw costat ziarele? - Mennyibe (mibe) kerültek az újságok?

Az a f i - lenni ige participiumát jelzőként mindig a főnév előtt használjuk:

fostul şef - a volt főnök fosta secretară - a volt titkárnőfoştii colegi - a volt kollégák fostele prietene - a volt barátnők

Exerciţii1. Feleljünk a kérdésekre:

Ce a făcut Cornel la institut? La care bancă a fost? De ce s-a dús la aeroport? Ce a aranjat la hotel? Cum merge el acasă după serviciu?

220

Cine îl salută pe stradă? Cine e Virgil? Ce îi spune Cornel lui Virgil? Unde a fost Virgil o jumătate de an? Cînd s-a întors în ţară? Unde intră cei doi prieteni? Unde iau loc?

Ce îi povesteşte Virgil prietenului său? Ce a făcut Virgil în Franţa? Ce a văzut el la Paris? Unde a stat la început? Ce a închiriat apoi în oraş? Cît a costat cazarea şi masa la hotel?

Cu cine s-a întors Virgil? Cine e logodnica lui? Cum e René? Cînd fac nunta tinerii? De ce s-ar bucura Virgil? Ce îi dă Virgil lui Cornel?

2. Tegyük a főnév elé a melléknevet:sl/ hotelul cunoscut, camera modestă, masa mică, revista interesantă,

articolul lung, interviul interesant, monumentul important, facultatea renumită;

b/ mirele tînăr, mireasa fericită, corespondentul simpatic, fata minunată, bărbatul excelent, persoana înaltă, logodnica frumoasă, vocea cunoscută, filozoful bătrîn.

3. Lássuk el a megfelelő melléknévi névelővel az alábbi jelzős főneveket:trei camere spaţioase, şapte blocuri înalte, patru case vechi, doi copii

sănătoşi, opt profesori tineri, cinci elevi silitori, trei musafiri din Paris, zece articole importante, doi foşti reporteri.

4. Ragozzuk el az alábbi igéket a feltételes-óhajtó mód jelen időben:a/ a se grăbi, a se duce, a se spăla, a se şterge, a se uita, a se plimba,

a se íntílni;b/ a-şi cumpăra.

5. Tegyük feltételes-óhajtó módba az igéket, ügyelve a névmások kapcsolására:

a/ îl căutaţi, îi cheamă, ne felicită, mă găseşte, vă întreb, te invităm, o caută, le conduc;

b/ te ajut, vă primeşte, le spălaţi, o repară, mă aşteaptă, îl facem, îi anunţi, ne roagă;

d le adun, ne invitaţi, o deschidem, mă cheamă, vă trimit, te prezint, îl duce, îi primim.

6. írjuk le az alábbiakat feltételes-óhajtó módban:a îi luăm, îmi dai, le pregătiţi, ne citeşte, îţi spun, vă aduc;

b/ vă oferim, îi scriu, le daţi, îmi trimite, ne telefonează, îţi povestim; d le prezinţi, îţi dă, ne spui, îmi cumpăraţi, vă luăm, îi trimite.

7. Tegyük a pontok helyébe a cîtva megfelelő alakjait:a/ ... ziarişti, ... reviste, ... articole, ... corespondenţi, ... interviuri; b/ ... pîine, ... zahăr, ... cornuri, ... sare, ... şuncă, ... caşcaval; d ... zile, ... ani, ... săptămîni, ... luni, ... ore, ... minute.

8 . Mondjuk románul:a/ két héttel ezelőtt, öt évvel ezelőtt, hat hónappal ezelőtt, három

nappal ezelőtt;b / az én volt osztályfőnököm, az én volt tanárnőm, a volt

osztálytársak (hn), a volt egyetemi kollégák (nn).

9. Feleljünk a kérdésekre:a/ Cînd te-ai născut? Cînd s-a născut mama ta? Dar tatăl tău? b/ Cînd ai terminat şcoala generală? Cînd ai terminat liceul? Cînd ai

terminat facultatea?d Cît costă un bilet de tramvai? Cît costă un abonament? Cît a costat

biletul de autobuz? Cît au costat biletele de tren?

10. Mondjuk románul:Egy hónappal ezelőtt sikerült elköltöznöm Debrecenbe. Sikerült

bérelnem egy szerény szobát. Neked sikerült találni egy szép garzonlakást Szegeden. Neki (hn) nem sikerült eladnia a házat Gyulán. Nektek sem sikerült venni egy új lakást. Nekik (nn) sikerült hat évvel ezelőtt a fővárosba költözni.

11. Ismételjük meg az alábbi mondatokat feltételes-óhajtó módban:îmi pare bine dacă nu mă întrerupi. îmi faci o mare plăcere dacă vii

cu noi. Mă bucur dacă ne întîlnim. Dacă mă asculţi, îţi povestesc multe. Te conduc dacă mă aştepţi. îi întreb unde călătoresc. O invit şi pe ea la spectacol.

12. Kérdezzük románul:Adnál (nekünk) néhány újságot? Felajánlanád (nekem) ezeket a

könyveket? Vennétek neki (hn) is egy magazint? Megmondanád (nekik) hol van a könyvesbolt?

222

Nu-i nimic, are în geantă agenda cu numerele de telefon şi acrese La litera "B" află codul căutat.

între timp, un domn se apropie de Cornel.- Mi-aţi împrumuta, pentru o clipă, două stiloul dumoe * .- Cu plăcere!Cornel mai cumpără un plic, o coală de hîrtie şi măr;: Vrt- -I ■-

cîteva rînduri lui Andrei, prietenului său din provincie.

Dragă Andrei,

Am primit scrisoarea ta încă de săptămîna trecută, insă n-am m m timp să-ţi răspund. îţi mulţumesc pentru invitaţie şi îţi prom it câ L m m ne vom duce la voi. Şi anul trecut ne-am simţit foarte bine m cam voastră. Soţia mea va pleca probabil peste patru săptămini. iar eu am. să sosesc la începutul lui iulie. Bineînţeles, la toamnă o să veniţi v Li noi, ca şi anul trecut.

Noi sîntem sănătoşi şi abia aşteptăm să ne revedem.Transmite soţiei tale multe complimente.In aşteptarea răspunsului tău, te îmbrăţişez cu drag:

Comei

Sus, în dreapta, Cornel mai scrie data, iar pe plic adresa desŢtnamrai6ai şi a expeditorului. După ce pune scrisoarea la cutie, iese în >~âîI ; se grăbeşte la staţia de troleibuz.

Umor- Te asigur că fară bani nu poţi face nimic.- Te contrazic. Poţi face datorii.

- M-ai rugat să-ţi împrumut cinci mii de forinţi acum un an M-ai asigurat că n-o să ai nevoie de ei prea multă vreme.

- îţi jur că aşa e. I-am cheltuit în cîteva minute.

- Ei, ai vorbit soţiei tale despre economiile necesare într-o gosr :c îr :e 1- Da.-Şi?- A trebuit să mă las de fumat.

225

transmite / a transmite - add át soţiei tale - feleségednek multe complimente - sok szívé­

lyes üdvözletemet aşteptare nn - várakozás în aşteptarea răspunsului tăw -

válaszodat várva sus, în dreapta - fent, jobbra dată nn - dátum destinatar hn - címzett expeditor hn - feladó troleibuz sn - trolibusz te asigur / a asigura - biztosí­

talakte contrazic / a contrazice - el­

lentmondók (neked) datorie nn - adósság acum un an - (most) egy éve

îţi jur / a jura - esküszöm neked că e aşa - hogy így van i-am cheltuit / a cheltui - el­

költöttem (azokat hn) economie nn - takarékoskodás necesar - szükséges gospodărie nn - háztartás a se lăsa de c - abbahagy vmit a trebuit să mă las de fumat -

abba kellett hagynom a do­hányzást

deţinut hn - letartóztatott coleg de celulă - cellatárs fiul nostru - a fiúnk a rămas repetent - osztályismét­

lésre bukott ce ruşine pentru familie - milyen

szégyen a családnak

G r a m a t i c ă

A főnév + melléknévi birtokos névmás ragozásaHímnemű főnevek mellett, mind a négy esetben, valamennyi

melléknévi birtokos névmás változatlan marad mind az egyes, mind a többes számban.

EszA. T. fiul meu - az én fiam / az én fiamatB. R. fiului mew - az én fiamnak a ... / az én fiamnak

TszA. T. fiii mei - az én fiaim / az én fiaimatB. R. fiilor mei - az én fiaimnak a ... / az én fiaimnak

Nőnemű főnevek mellett a melléknévi birtokos névmás az egyes szám birtokos és részeshatározó-esetben többes számú alakban szerepel, mivel a főnévnek ezen eseteit a többes szám alanyesetből képezzük.

EszA. T. fiica mea - az én leányom / az én leányomatB. R. fiicei mele - az én leányomnak a ... / az én leányomnak

228

TszA. T. fiicele mele - az én leányaim / az én leányaimatB. R. fiicelor mele - az én leányaimnak a ... / az én leányaimnak

A birtokos névelő birtokot helyettesítő szerepeHa két birtokos esetben levő főnévhez - azok nemétől és számától

függetlenül - ugyanaz a birtok tartozik, azt a második esetben nem szükséges megismételni, helyettesíteni lehet a birtokos névelővel, amelynek azonban meg kell egyeznie a birtok nemével és számával:

apartamentul vecinilor şi apartamentul mătuşiia szomszédok lakása és a nagynéni lakása

apartamentul vecinilor şi al mătuşii a szomszédok lakása és a nagynénié

adresa destinatarului şi adresa expeditoruluia címzett címe és a feladó címe

adresa destinatarului şi a expeditoruluia címzett címe és a feladóé

colegii lui Dániel şi colegii Martéi Dániel kollégái és Márta kollégái

colegii lui Dániel şi ai Martéi Dániel kollégái és a Mártáéi

scrisorile directorului şi scrisorile funcţionarilor az igazgató levelei és a hivatalnokok levelei

scrisorile directorului şi ale funcţionariloraz igazgató levelei és a hivatalnokokéi

A melléknévi névelő főnevet helyettesítő szerepeHa egy főnévnek két különböző melléknévi jelzője van, a főnevet nem

kell megismételni, azt helyettesíteni lehet a melléknévi névelővel, amelynek azonban meg kell egyeznie a jelzett főnév nemével és számával:

mesajul trimis şi mesajul primit az elküldött üzenet és a kapott üzenet

mesajul trimis şi cel primit az elküldött üzenet és a kapott

129

scrisoarea simplă şi scrisoarea recomandată a sima levél és az ajánlott levél

scrisoarea simplă şi cea recomandată a sima levél és az ajánlott

funcţionarii noi şi funcţionarii vechz az új hivatalnokok és a régi hivatalnokok

funcţionarii noi şi cez vechz az új hivatalnokok és a régiek

dosarele uzate şi dosarele rupte a használt irattartók és a szakadt irattartók

dosarele uzate şi cele rupte a használt irattartók és a szakadtak

Az acelaşi melléknévi mutató névmásJelentése: ugyanaz (ugyanolyan). Alakjai:

Esz Tszhn nn hn nnacelaşz aceeaşz acez'aşz aceleaşz'

Ezek a névmások mindig a főnév előtt állnak, utánuk a főnév nem kaphat névelőt.

Locuim în acelaşz oraş. - Ugyanabban a városban lakunk. învăţăm la aceea şz şcoală. - Ugyanabban az iskolában tanulunk. Avem acez'aşz profesorz. - Ugyanazok a tanáraink (vannak).Avem aceleaşz probleme. - Ugyanolyan problémáink vannak.

A jövő időA jövő időt a voi, vei, va, vom, veţi, vor szócskákkal és a ragozandó

ige főnévi igenévi alakjával képezzük.

Az igék cselekvő ragozása kijelentő mód jövő időbenIII. a merge - menni, elmenni

Esz Tsz1. sz voz merge - el fogok menni 1. sz vom merge - elfogunk menni2 . sz vez merge - elfogsz menni 2. sz veţz merge - elfogtok menni3. sz va merge - elfog menni 3. sz vor merge - elfognak menni

230

Az igék visszaható ragozása kijelentő mód jövő időbenAz igék visszaható ragozása csak annyiban különbözik a cseiekv'

ragozástól, hogy az igék elé kitesszük a megfelelő visszaható névmásokat.

Ragozás tárgyesetű visszaható névmással:III. a se duce - menni, elmenni

Esz Tsz1. sz mă voi duce - elfogok menni 1. sz ne vom duce - elfogunk menni2. sz te ve/ duce - el fogsz menni 2. sz vă veţ/ duce - el fogtok menni3. sz se va duce - elfog menni 3. sz se vor duce - elfognak menni

Ragozás részeshatározó-esetű visszaható névmással:IV. a-şi aminti - emlékezni

Esz1. sz îm/ vo/ aminti - emlékezni fogok2. sz îţ/ ve/ aminti - emlékezni fogsz3. sz îşi va aminti - emlékezni fog

Tsz1. sz ne vom aminti - emlékezni fogunk2. sz vă veţ/ aminti - emlékezni fogtok3. sz îşi vor aminti - emlékezni fognak

Tagadó formában az îmi, îţi, îşi visszaható névmásokat összevonjuk a nu tagadószóval a már ismert módon:

nu-m/, nu-ţ/, nu-ş/

Az a fi és az a avea igék ragozása a kijelentő mód jövő időben a fi - lenni

Esz Tsz1. sz vo/ fi - leszek 1. sz vöm fi - leszünk2. sz ve/ fi - leszel 2. sz veţ/ fi - lesztek3. sz va fi - lesz 3. sz vor fi - lesznek

a avea - bírni, birtokolni Esz

1. sz vo/ avea - nekem lesz2. sz ve/ avea - neked lesz3. sz va avea - neki lesz

Tsz1. sz vom avea - nekünk lesz2. sz veţ/ avea - nektek lesz3. sz vor avea - nekik lesz

A kötőmóddal képzett jövő időA románban gyakori a kötőmóddal alkotott jövő idő. Ezeket az

igealakokat ugyanúgy fordítjuk magyarra, mint az előzőekben megismert jövőidejű alakokat. A kötőmóddal képzett jövő idő kétféle módon történhet:

-a z o szócskával és a ragozandó ige kötő módbeli alakjaival;- az ű avea ige jelen idejével és a ragozandó ige kötőmódbeli

alakjaival.

Cselekvő ragozásbanIII. a merge - menni, elmenni

Esz1. sz o să merg / am să merg - elfogok menni2. sz o să mergi / az să mergi - elfogsz menni3. sz o să meargă / are să meargă - elfog menni

Tsz1. sz o să mergem / avem să mergem - elfogunk menni2. sz o să mergeţi / aveţi să mergeţi - elfogtok menni3. sz o să meargă / a« să meargă - elfognak menni

Visszaható ragozásban:tárgyesetű visszaható névmással

III. a se duce - menni, elmenniEsz

1. sz o să mă duc / am să mă duc - elfogok menni2. sz o să te duci / ai să te duci - elfogsz menni3. sz o să se ducă / are să se ducă - elfog menni

Tsz1. sz o să ne ducem / avem să ne ducem - elfogunk menni2. sz o să vă duceţi / aveţi să vă duceţi - el fogtok menni3. sz o să se ducă / zu să se ducă - elfognak menni

részeshatározó-esetű visszaható névmássalIV. a-şz' aminti - emlékezni

Esz1. sz o să-mi amintesc / am să-mi amintesc - emlékezni fogok2. sz o să-ţi aminteşti / ai să-ţi aminteşti - emlékezni fogsz3. sz o să-şi amintească / are să-şi amintească - emlékezni fog

232

Tsz1. sz o să ne amintim / avem să ne amintim - evúéhszni fosunk2. sz o să vă amintiţi / aveţi să vă amintiţi - emlékezni fo ştok3. sz o să-şi amintească / au să-şi amintească - emlékezd fc zrusk

Az a Vi és az sí avea kötőmóddal képzett jövő idejea fi - lenni

Esz1. sz o sá fi« / am sá fi« - leszek2. sz o sá fii / ai sá fii - leszel3. sz o sá fie / are sá fie - lesz

Tsz1. sz o sá fim / avem sá fim - leszünk2. sz o sá fiJi / avefi sá fiji - lesztek3. sz o sá fie / au sá fie - lesznek

a avea - bírni, birtokolni Esz

1. sz o sá am - nekem lesz2. sz o sá ai - neked lesz3. sz o sá aibá - neki lesz

Tsz1. sz o să avem - netimk hat2. sz o să aveţi - nc>z-y. c:z3. sz o să aibă - nekik ..s:z

Az a avea igének csak o + kötőmódáal képzett jövő ideje van.

Az általános alanyHa nem tudjuk, vagy nem akarjuk a cselekvő személyt - izzz a

mondat alanyát - megnevezni, a magyarban többes szám 5. szsaé^yű állítmányt (mondják, csinálják, írják stb.) használunk.

A románban az általános alanyt a se tárgyesetű visszahat" aévaássaí és az ige egyes vagy többes szám 3. személyü alakjával fejezzük ki.

La ghişeul 2 se vînd mărci. - A 2. ablaknál bélyegeket árulnak. Unde se primesc scrisorile expres? - Hol veszik fe l zz £zzr£.::z

leveleket?

A mindennapi beszédben leggyakrabban ezek fordulnak elő: Se zice că ... - Azt mondják, hogy ...Aşa se zice ... - Úgy mondják ...Cum se spune ... - Hogy mondják ...

233

JÓ TUDNI!Baráti, bizalmas megszólításokban - szóban és írásban egyaránt - a

drag - kedves melléknevet használja a román:- főnevek előtt csak nőnemű alakban

dragă Cornele - kedves Kornél dragă bunicule - kedves nagypapa dragă Lenuţo - kedves Ilonka dragă bunico - kedves nagymama

- önállóan azonban együtt a birtokos melléknévvel és egyeztetve a megszólítandó személy(ek) nemével és számával:

dragul mew - kedvesem (hn) draga mea - kedvesem (nn) dragii mei - kedveseim (hn) dragele mele - kedveseim (nn)

A legelterjedtebb udvarias megszólítások: stimate domnule - tisztelt uram stimată doamnă - tisztelt asszonyom stimaţi colegi - tisztelt kollégák stimate colege - tisztelt kolléganők

Levélben - a magyartól eltérően - minden megszólítás után vesszőt teszünk.

Két, kötőjellel összekapcsolt tőszámnévvel határozatlan értéket fejezhetünk ki:

Dă-mi trei-patru plicuri. - Adj három-négy borítékot.Az 1 és 2 együttes használata a magyartól eltérő. A főnév a két

számnév közé kerül, a számnév pedig megegyezik a főnév nemével. Hímnemű főnév mellett: un an, dói - egy-két évNőnemű főnév mellett: o clipă, dowă - egy-két pillanatSemlegesnemű főnév mellett: un minut, dowă - egy-két perc

A 2 más számnév mellett is megegyezik a főnév nemével: doi-trei clienţi - két-három ügyfél dowă-trei funcţionare - két-három tisztviselőnő

Az a contrazice - ellentmondani ige tárgy esetet vonz: mă contrazice - ellentmond nekem

Az a avea + kötőmóddal képzett jövő idő inkább csak az egyes számban használatos.

234

Valamennyi jövő idejű alak tagadó formáját az igealak elé tett nu tagadószóval alkotjuk, amelynek összevonása az igealakok első tagjával a már ismert módon történik:

nu-mi voi aminti / n-o să-mz amintesc - nem fogok emlékezni

Az igék jelen idejének a románban is van jövő .: r 1 erre Íme. különösen ha a mondatban a jövőre utaló időhatározó(szó van:

Müne voi merge la bancă. - Holnap elfogok menni a bankba. Mîrne merg la bancă. - Holnap elmegyek a bankba.

Az în - -bán, -ben elöljárószót nem feltétlenül kell kitérni: íz ilyen időhatározók esetében:

săptămîna trecută - a múlt héten anul acesta - ebben az évben luna viitoare - a jövő hónapban

Exerciţii1. Feleljünk a kérdésekre:

Unde intră Cornel în drum spre casă? Cum e localul oficiuiu: poşoT? Unde face lumea coadă? Ce se vinde la primul ghişeu? La care ghişee se primesc scrisorile recomandate? Ce vor cîţiva clienţi la ghişeul al doilea? Ce se primeşte la ultimul ghişeu? Unde se pot completa mandatele?

La al cîtelea ghişeu aşteaptă Cornel? Cînd îi vine rîndul? Ce ii cere Cornel funcţionarei? Pentru o telegramă de felicitare e nevoie de m formular special? Unde se retrage Cornel? Ce scrie pe formular? îşi adoce aminte de codul comunei în care locuieşte cumnatul său? Unde codul? Ce îi cere lui Cornel un domn?

Ce mai cumpără Cornel la poştă? De ce are nevoie de plic 5: dc hîrtie? Ce îi promite Cornel prietenului său? Cînd au fost Come! şi Lenuţa la Andrei? Cum s-au simţit în casa prietenului lor? Cînd o să plece Lenuţa în provincie? Cînd va sosi Cornel? Unde o să meargă Andre: şi familia sa la toamnă?

Cum încheie Cornel scrisoarea? Unde scrie data? Ce scrie pe plic' Ce face Cornel cu scrisoarea? Unde se grăbeşte Cornel după ce iese în stradă?

2. Tegyük birtokos esetbe a zárójelben levő jelzős főneveket:a/ locuitorii (comuna ta), monumentele (oraşul ei), străzile (satul Iui -.

235

ferestrele (camera mea), apartamentul (vecina ta), biroul (directorul vostru), balconul (casa noastră), codul (localitatea voastră);

b/ scrisoarea (colegul meu), adresa (soţia ta), fiicele (vecinul nostru), fiul (mătuşa noastră), mesajul (prietena sa), telegrama (verişorii săi), vizita (rudele mele), numele (nepoţelul tău), nunta (cumnata voastră), părinţii (mireasa ta), logodnicul (sora ta).

3. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő birtokos névelőt:agenda directorului şi ... secretarei, dosarele funcţionarei şi ...

şefului, biletul lui Carmen şi ... lui Marin, abonamentele elevilor şi ... elevelor, bursa studentei şi ... studentului, părinţii băiatului şi ... fetiţei, biroul şefilor şi ... managerului, laboratorul institutului şi ... şcolii, invitaţii Floricăi şi ... Corneliei, muzeele oraşelor şi ... capitalei, sportivii şcolii şi ... facultăţii, cursul adulţilor şi ... şcolarilor.

4. Egészítsük ki az alábbi szerkezeteket a melléknévi névelő megfelelő alakjaival:

apartamentul de la parter şi ... de la etaj, gazeta de ieri şi ... de azi, rufele spălate şi ... uscate, cărţile noi şi ... vechi, magazinele mici şi ... mari, localul gol şi ... ticsit.

5. Egyeztessük az acelaşi melléknévi mutató névmást az alábbi főnevekkel:a/ poştă, localuri, ghişee, formular, mărci, plicuri, telegramă, colet,

libret, dobîndă, stilou, măsuţă;b/ funcţionară, destinatar, clienţi, expeditor, domni, angajat, portar,

oameni, femei, poliţist, dactilografe.

6. írjuk le románul a következőket:a/ egy-két nap, öt-hat perc múlva, most két-három éve, két-három óra

múlva, egy-két hónapig, három-négy héttel ezelőtt, egy-két pillanat alatt;b/ egy lakás két-három szobával, egy ház két-három tulajdonossal,

négy-öt szőnyeg, nyolc-tíz férfi, tíz-tizenöt vendég, húsz-huszonöt látogató, száz-százhúsz forint.

7. Ragozzuk el jövő időben:a/ a trimite, a primi, a completa, a aştepta, a scrie, a întreba, a

răspunde, a cumpăra, a vinde, a pleca, a sosi, a veni; b/ a se grăbi, a se plimba, a se íntílni, a se uita.

236

8. Mondjuk jövő időben:a/ te caut, îl întreb, vă scrie, îi felicită, ne anunţaţi, mă aşteaptă, o

invitaţi, le uiţi;b/ îmi spui, vă trimit, îi dăm, le transmitem, îţi aduce, ne telefonaţi.

9. Fejezzük ki a jövő időt az o + kötőmóddal:a/ voi ridica, veţi veni, vei sta, vom schimba, va simţi, vor expedia; b/ se va bucura, mă voi întoarce, ne vom întîlni, te vei grăbi, vă veţi

duce, se vor plimba.

10. Kérdezzük románul:Útban hazafelé bemész a postára? Melyik ablaknál veszel bélyegeket?

Te mikor kerülsz sorra? Kölcsön adnád 2-3 percre a tollat? Melyik rovatba írtad az irányító számot? Hol találtad a noteszt a telefonszámokkal? Telefonáltál a múlt héten az intézetbe? Nem fogod elfelejteni feladni a csomagot a jövő héten? Nem lenne jó, ha kivennél némi pézt a takarékbetétkönyvből? Mennyi kamatot kaptál tavaly?

11. Ismételjük meg az előző feladat kérdéseit önöző formában!

12. Mondjuk románul:Magától értetődő, hogy ott leszek. Valószínűleg július elején fogunk

találkozni. Esetleg holnap elmehetnénk együtt a kiállításra. Semmi baj, ha elfelejtetted a címet. Megkeressük majd a noteszban a "T" betűnél. Nem tudom, hova fognak elköltözni a kolléganőm szülei. Nem fogom elfelejteni feladni a leveleket. Vasárnap nem lesz időm, hogy meglátogassalak. Holnap egész nap otthon leszek. A nyáron Romániába utazom, úgy mint tavaly. Most egy hete jöttem vissza vidékről. Egy-két nap múlva találkozni fogok veled. Még ma el fogok menni a bankba. Délután csak néhány ügyfél áll sorban a tolóablaknál.

237

LECŢIA 23DOUĂZECI ŞI TREI

LECŢIA A DOUĂZECI ŞI TREIA

La piaţă

Ajungînd acasă, Cornel vede că Lenuţa se pregăteşte să plece. O întreabă unde vrea să se ducă.

- Merg după cumpărături, răspunde Lenuţa.- Ce cumperi?- Pîine, carne, nişte zarzavaturi, fructe neapărat şi ce îţi place ţie,

măsline şi vinete.- Eşti foarte atentă, îţi mulţumesc. Nu mi-ai cumpăra şi două bilete de

loto şi un bilet de toto? Eu am uitat să intru la o tutungerie.- Ba da. Iar tu ar trebui să vezi de ce curge în bucătărie robinetul de

apă caldă. Poate îl poţi repara.Luînd din cămară un coş şi o plasă, Lenuţa pleacă.Cornef ^ u c e aiţia,cji-scule şi în cîteva minute robinetul e bun din nou,

nu mai picâM; Reparîndu-1, trece în sufragerie şi dă drumul la televizor. Pe canalul doi tocmai atunci ia sfîrşit telejurnalul. După un scurt program de reclame, se transmite în direct campionatul european de nataţie. Cornel urmăreşte cu mult interes competiţiile.

La piaţă, Lenuţa se îndreaptă spre o măcelărie. Se uită la carne. Vrea să afle dacă e proaspătă sau congelată. Cere o bucată de carne de porc pentru grătar.

- Doriţi carnea netăiată? întreabă măcelarul.- Nu, tăiată în felii. ✓— ______ Măcelarul taie şi cîntăreşte carnea, o împachetează şi face un bon>

Lenuţa ia bonul şi plăteşte la casă. vMergînd mai departe, Lenuţa se opreşte la o tejghea cu brînzeturi.- Daţi-mi, vă rog, 250 de grame de caşcaval.- Din acesta? întreabă vînzătoarea, arătînd spre o bucată mai mică.

238

- Nu, din celălalt.- Cum doriţi. Altceva?- Nu, nimic. Plătesc pe loc?- Da, doamnă.Acum Lenuţa merge mai departe. Ajunge în partea pieţei unde ţăranii

vînd diferite zarzavaturi şi fructe. Oprindu-se în faţa unei tinere ţărance, Lenuţa întreabă:

- Cît costă căpşunile?___Ţarânca spune u n ţre ţ cam piperat,__- Mi se par prea scumpe, zice Lenuţa.- Cumpăraţi cireşe, sînt mai ieftine decîjjcăpsimil&._,.Lenuţa hotărăşte să cumpere mai degrabă nişte mere acrişoare. La o

bătrînică găseşte nu numai mere, dar şi zarzavaturi proaspete.- Cu cît dai guliile?- Dacă cumperi mai multe, le socotesc mai ieftin, că pe dumneata te

cunosc de mult, promite zîmbind bătrînică.Şi coşul Lenuţei se umple repede cu gulii, două legături de morcovi,

un kilogram de mazăre, o legătură deJrunze^de pătrunjel şi una de mărar, cîţiva ardei şi cîteva roşii.

La un magazin cu autoservire, Lenuţa mai cumpără om kilogram de lapte, pîine, conserve, condimente. La casă, plăteşte cu oflaie-de iorinii, ridică restul şi iese din magazin. în staţia de autobuz aşteaptă cît aşteaptă, dar văzînd, că maşina nu mai vine, ia un taxi. Nu merge pe jos acasă, pachetele i se par prea grele.

UmorDoi soţi discută.- Soţia mea afirmă că e foarte sănătos să consumi alimente crude.- Da, nici soţiei mele nu-i place să gătească.

Un cunoscut vine în vizită. E ora mesei şi, cum e flămînd, nu pleacă, în speranţa că gazdele o să-l invite la masă. Cînd rămîne pentru un moment singur cu copilul gazdei în cameră, îl întreabă:

- Voi cînd mîncaţi de obicei?- La ora asta. Dar, cînd avem musafiri, aşteptăm pînă pleacă...

Mama i-a dat lui Andrei două mere, unul mai mare şi altul mai mic.- Dă-i unul Sofiuţei, dar las-o să aleagă ea.

240

Mai tîrziu, mama a întrebat-o pe Sofiuţa:- Andrei te-a lăsat să-ţi alegi mărul?- Da, mămico, a răspuns fetiţa. M-a întrebat "Ce vrei: mărul mai mic

sau nimic?"

Urmărind la televizor o transmisiune de sport:- Tăticule, de ce aleargă oamenii ăia aşa de repede?- Primul care va ajunge în ţel va căpăta un premiu.- Şi atunci de ce mai aleargă şi ceilalţi?

Dialoguri- Cît a costat balonzaidul? Mennyibe került a ballonkabát?- N-a fost scump. L-am cumpărat cînd magazinele au anunţat reducere

de preţuri. Nem volt drága. Árleszállításkor vettem. (Akkor vettem amikor az áruházak leszállított árakat hirdettek.)

- Cum se vînd portocalele? Hogyan árulják a narancsot?- Cele mari se vînd cu bucata, cele mărunte, la kilogram. A nagyokat

darabszámra árusítják, az aprókat kilóra.

- Ce îi duci Cristinei de ziua onomastică? Mit viszel Krisztinának névnapjára?

- Trei fire de garoafe, o sticlă de parfum şi o cutie de bomboane. Három szál szegfűt, egy üveg parfümöt és egy doboz bonbont.

- Ce surpriză îi faci soţului de ziua naşterii? Mivel leped meg a férjedet születésnapjára?

- O să-i iau o trusă de manichiură. Egy manikűrkészletet veszek majd neki.

Vocabular

la p/aţă - a piacon ajungînd acasă - hazaérve vede / a vedea - látja se pregăteşte / a se pregăti -

készülődik Xmerg după cumpărături -

bevásárolni megyek X zarzavaturi sn - zöldségfélék

măsline nn tsz - olajbogyó y vinete nn tsz - padlizsán

bilet de loto sn - lottószelvény bilet de toto sn - totó szelvény

241

tutungerie nn - dohánybolt curge / a curge - folyik robinetul de apă caldă - a

melegvizes csap poate - talánluînd - miután kivesz, kivéve plasă nn - bevásárló háló cutie cu scule nn - szerszámos

dobozîn cîteva minute - néhány perc

alattpicură / a picura - csöpög reparíndu-1 - miután megjavította trece / a trece - átmegy dă drumul la televizor -

bekapcsolja a televíziót canal sn - csatorna tocmai atunci - éppen akkor ia sfîrşit / a lua sfîrşit - végetér telejurnal sn - tv-híradó scurt program de reclame - rövid

reklám (adás) se transmite in direct - élőben

közvetítik campionat european de nataţie -

úszó Európa-bajnokság urmăreşte / a urmări - követi cu mult interes - nagy érdek­

lődéssel Xcompetiţie nn - verseny

se îndreaptă spre / a se îndrepta- tart vmi felé

X măcelărie nn - hentesüzlet carne nn - húsvrea să afle - meg akarja tudni congelat - fagyasztott carne de porc pentru grătar -

flekkennek való sertéshús

doriţi carnea netăiată - egészben kéri (óhajtja) a húst

măcelar hn - hentes tăiată ín felit - szeletelve taie / a tăia - levágja cîntăreşte / a cîntări - leméri o împachetează / a împacheta -

becsomagolja face un bon - ír egy blokkot

X plăteşte / a plăti - fizet > casă nn - pénztár

mergînd mai departe - tovább- menve

tejghea cu brînzeturi - tejtermé- kes pult

gram sn - gramm caşcaval sn - sajt arătînd / a arăta - (rá)mutatva din celălalt - a másikból cum doriţi - ahogy kívánja (ó-

hajtja) altceva - mást pe loc - helybenajunge în partea pieţei unde - a

piacnak arra a részére ér, ahol

ţăran hn - paraszt (ember) oprindu-se - megállva ţărancă nn - parasztasszony căpşună nn - eper, szamóca preţ sn - árcam piperat - kissé borsos mi se pár - tűnnek

Vcireaşă nn - cseresznye acrişor - savanykás bătrînică nn - anyóka fraged - zsenge Cu cît dai? - Mennyiért adja?

242

gulie nn - karalábé le socotesc / a socoti - megszá-

számolom (azokat nn) că te cunosc de mult - mert rég­

ről ismerem magát zímbind - mosolyogva se umple / a se umple - megtelik repede - gyorsanlegătură de morcovi - sárgarépa

kötegmazăre nn - zöldborsó rrunze de pătrunjel - petrezse­

lyem zöldje mărar hn - kapor -.igazin cu autoservire - önki-

szolgáló bolt ao kilogram de lapte - egy liter

mraaser» k nn - konzerv c ne — ri-.r i 7: rsz -fűszerek ® boucaocl í r o mié de forinţ/ -

ezerforintos bankjegy írnüBfcrMi w l - eheszi a visszajáró

p w ű M ! sut

mmm » m

íííííi». Hl .IIIHII III in" III

Éilluiui! mimiimuíiii mmmiiuir i i t f f l t t M t ö x m r .numm, illlűSEtl! MM I ' i' iühii ,aiiuin,;|||b, ...Jlllli lH I M n É l

fogyasztani alimente crude sn tsz - nyers

élelemvine în vizită - látogatóba jön e óra mese/ - ebédidő van cum e flămînd - mivel éhes gazdele nn tsz - a háziako să-l invite la masă - meg fog­

ják hívni ebédre pentru un moment - egy pilla­

natra singur - egyedül gazdă hn - házigazda de obice/ - rendszerint la ora asta - ilyenkor musafir hn - vendég las-o / a lăsa - hagyd (őt nn),

engeddsă aleagă / a alege - hogy válasz-

szonurmărind - figyelemmel kísérve transmisiune de sport nn - sport-

közvetítés tăticule - apuka (megszólító eset) aleargă / a alerga - futnak aşa de repede - olyan gyorsan va ajunge în ţel - célba fog érni va căpăta / a căpăta - kapni fog premiu sn - díjde ce maz' aleargă - miért futnak

r -

orgkafr - a többiek&

c?

243

Esz Tszhn nn hn nncelălalt cealaltă ceilalţi celelalte

Jelzőként, alakváltoztatás nélkül, egyaránt állhat a főnév előtt vagy után. Ha a főnév mögött áll, a főnév határozott névelőt kap.

Eszhn celălalt vînzător - a másik eladó, amaz az eladó

vînzătorul celălalt nn cealaltă vînzătoare - a másik eladónő, amaz az eladónő

vînzătoarea cealaltăTsz

hn ceilalţi vînzător/ - amazok az eladók, a többi eladó vînzătorii ceilalţi

nn celelalte vînzătoare - amazok az eladónők, a többi eladónő vînzătoarele celelalte

Az önállóan használt alakok főnévként viselkednek: îl cumpăr pe celălalt. - A másikat (hn) veszem meg.Mergem la cealaltă. - A másikhoz (nn) megyünk.

1 Ceilalţi nu vin. - A többiek (hn) nem jönnek.y Celelalte s-au dús. - A többiek (nn) elmentek.

A határozói igenév (Modul gerunziu)A határozói igenév (gerundium) a románban az ige egyik személytelen

módja. Ebben a módban az ige nem ragozható. Magyar megfelelője a -va, -ve, -ván, -vén képzős határozói igenév.

A cselekvő ragozású igék határozói igeneveA határozói igenevet az -ind képzővel alkotjuk. Kivételt csak a IV.

ragozáshoz tartozó -i végű igék képeznek, amelyek -ind képzőt kapnak. A mindig hangsúlyos képzőt az ige főnévi igenév végződése helyébe tesszük.

I. a lucra lucr(a) + índ = lucrínd - dolgozvaII. a apărea apăr(ea) + înd = apărînd - megjelenvénIII. a merge merg(e) + înd = mergînd - (el)menvénIV. a citi cit(i) + ind = citind - olvasva, (elolvasván

a coborî cobor(î) + înd = coborînd - leszállva

244

\

Akadnak viszont kivételek, mint például az a vedea, a face igék, amelyek esetében az -ind képző az ige melléknévi igenevének tövéhez járul:

a vedea văz(ut) + înd = văzînd - (meg) látva, látvána face fac(tit) + ind = facínd - (meg) csinálva, megtéve

A visszaható ragozású igék határozói igeneveA határozói igenevet a visszaható ragozású igék esetében is a cselekvő

ragozásúakéhoz hasonlóan képezzük, azzal a különbséggel, hogy a visszaható névmásokat -u- kötőhanggal kötjük a határozói igenévhez.

Tárgyesetű visszaható névmással:III. a se duce - menni

Esz1. sz ducîndu-mă - én elmenvén2. sz ducíndu-te - te elmenvén3. sz ducíndu-se - ő elmenvén

Tsz1. sz ducíndu-ne - mi elmenvén2. sz ducîndu-vă - ti elmenvén3. sz ducíndu-se - ők elmenvén

Részeshatározó-esetű visszaható névmással:VI. a-şz aminti - emlékezni

Esz1. sz amintindu-mz - én emlékezvén2. sz amintindu-ţz - te emlékezvén3. sz amintindu-şz - ő emlékezvén

Tsz1. sz amintindu-ne - mi emlékezvén2. sz amintindu-vă - ti emlékezvén3. sz amintindu-şz - ők emlékezvén

Az îmi, îţi, îşi névmások a kapcsolás során elveszítik szókezdő í magánhangzójukat.

Az a fi és az a avea határozói igenevea fi - lenni fiind - (én, te, ő stb.) lévéna avea - bírni (birtokolni) avínd - (nekem, neked, neki stb.) lévén

245

A határozói igenév mellékmondattá való átalakításaA határozói igenév használata a románban nagyon gyakori. Az

igenevet a -va, -ve, -ván, -vén képzős formával magyarra fordítani legtöbbször idegenül hat, ezért ezt az igealakot, a hozzátartozó többi mondatrésszel, az amikor, miután, miközben, mialatt, amíg kötőszókkal bevezetett időhatározói mellékmondattá kell átalakítani:

ajungînd acasă - (hazaérve), amikor hazaért aşteptînd autobuzul - (várva az autóbuszt), amíg az utóbuszt várta văzînd că nu vine - (látva, hogy nem jön), miután látta, hogy nem jön călătorind în provincie - (vidékre utazván), miközben vidékre utazott

Az ilyen mellékmondatokban szereplő igealakokat természetesen afőmondat alanyával kell egyeztetni:

Vázind cá nu vine,Miután láttam, hogy nem jön, Vázind cá nu vine,Miután láttátok, hogy nem jön,

am plecat singur. elindultam egyedül. de ce aţi ma/ aşteptat? miért vártatok még?

A hangsúlytalan személyes névmások kapcsolása a határozói igenévhezTárgyesetben

Esz Tsz1. sz vazindu-má - látva engem 1. sz vázindu-ne - látva minket2. sz vázindu-te - látva téged 2. sz vázindu-vá - látva titeket3. sz vázindu-1 - látva őt (hn) 3. sz vázindu-/ - látva őket (hn)

vázínd-o - látva őt (nn) vázindu-le - látva őket (nn)

A kapcsolás során az íl - őt (hn) és ti - őket (hn) elveszíti szókezdő i magánhangzóját, az o - őt (nn) pedig kötőhang nélkül kapcsolódik az igealakhoz.

Részeshatározó-esetbenEsz

1. sz dindu-mz - adván nekem2. sz dindu-J/ - adván neked3. sz dindu-z - adván neki

Tsz1. sz dindu-ne - adván nekünk2. sz dindu-vá - adván nektek3. sz dindu-le - adván nekik

A kapcsolás során az îmi - nekem, îţi elveszítik szókezdő í magánhangzójukat.

neked, îi - neki alakok

246

Az a se părea igeJelentése: úgy tűnik, úgy tetszik. Csak 3. személyű alakjai vannak:

Esz 3. sz se pare - úgy tűnik, úgy tetszik Tsz 3. sz se pár - úgy tűnnek, úgy tetszenek

Az ige a részeshatározó-esetű îmi, îţi, îi, ne, vă, le hangsúlytalan személyes névmásokkal használatos, amelyek azonban a se visszaható névmás miatt mi, ţi, i, ni, vi, li alakra módosulnak.

Esz1. sz mi se pare (se pár) - nekem úgy tűnik (úgy tűnnek)2. sz fi se pare (se pár) - neked úgy tűnik (úgy tűnnek)3. sz i se pare (se pár) - neki úgy tűnik (úgy tűnnek)

Tsz1. sz ni se pare (se pár) - nekünk úgy tűnik (úgy tűnnek)2. sz vi se pare (se pár) - nektek úgy tűnik (úgy tűnnek)3. sz li se pare (se pár) - nekik úgy tűnik (úgy tűnnek)

JÓ TUDNI!A románban sok szónak van kicsinyített alakja:

bătrînă - öreg néni bătrînică - öreg nénikemamă - anya mămică - anyukaacru - savanyú acrişor - savanykásmare - nagy mărişor - nagyobbacska

A dekagramm a románban nemigen használatos, általánosan elterjedt grammokban kérni a vásárolni szándékozott mennyiségeket:

o sută de grame de unt -1 0 deka vajo sută cincizeci de grame de salam -1 5 deka szalámi dottă sute de grame de caşcaval - 20 deka sajt

Minden mértékegység után a de elöljárószóval kapcsoljuk a főnevet: un kilogram de mazăre - egy kiló zöldborsó un litru de lapte - egy liter tej un metru de stofa - egy méter szövet

A liter helyett a románban gyakran használatos a kilogramm: un kilogram de lapte - egy liter tej un kilogram de vin - egy liter bor

247

A de elöljárószót használjuk az ilyen főnevek után is: o pereche de pantofi - egy pár cipő trez fire de garoafe - három szál szegfű un buchet de florz - egy csokor virág o bucată de píme - egy darab kenyér o felie de carne - egy szelet hús o legătură de ridichz - egy csomó retek o cutie de chibrituri - egy doboz gyufa un baton de czocolată - egy szelet csokoládé o sticlă de parfum - egy üveg parfüm

A határozói igenév képzésekor is tapasztalhatunk hangváltakozást: főnévi határozói

igenévi alakoa/o a se reîntoarce reîntorcîndu-seoa/o - şt/sc a recunoaşte recunoscîndd/z a prinde prinzîndt/í a trimite trimiţînd

Exerciţii1. Feleljünk a kérdésekre:

Ce vede Cornel, ajungînd acasă? Unde vrea să se ducă Lenuţa? Ce o să cumpere dînsa la piaţă? Ce îi cere Cornel Lenuţei? Dar Lenuţa ce îi cere lui Cornel? Ce s-a defectat în bucătărie?

De unde ia Lenuţa coşul şi plasa?în cît timp reuşeşte Cornel să repare robinetul? Ce face Cornel după ce

robinetul nu mai picură? Ce se transmite în direct la televiziune? Pe care canal? Cum urmăreşte Cornel competiţiile?

Ce vrea să afle Lenuţa la măcelărie? Ce fel de carne cumpără ea? Cum doreşte să fie carnea? Primind bonul, unde plăteşte ea?

Ce cumpără Lenuţa la o tejghea cu brînzeturi? Cît caşcaval cere?Unde vînd ţăranii zarzavaturi şi fructe? Ce întreabă Lenuţa de la o

tînără ţărancă? Cum i se par Lenuţei căpşunile? Ce hotărăşte să cumpere?La cine găseşte zarzavaturi mai ieftine? De cînd o cunoaşte bătrînica pe

Lenuţa? Cu ce se umple coşul Lenuţei?Unde mai intră Lenuţa? Ce cumpără acolo?Cu ce se întoarce acasă Lenuţa? De ce nu vrea să meargă pe jos? Cum

i se par pachetele?

248

2. Tegyük a celălalt megfelelő alakjait a megadott főnevek elé:a/ măcelărie, bon, casă, magazin, vînzători, ţărancă, tejghea, bucată,

mere, morcovi, caşcaval, carne, gulii, coş;b/ canal, reclame, film, actori, actriţă, crainică, program, reporter:,

sportiv, arbitru, meciuri.

3. Oldjuk meg az előző feladatot úgy, hogy a mutató névmást a főné-, mögé tesszük!

4. Mondjuk románul:a/ A másik piac messze van. Amaz a kosár tele van. A másik

parasztasszonynál szebbek a zöldségek. A tejtermékek a másik pulton vannak. Menjünk a másik pénztárhoz. Tedd a húst a másik bevásárló­hálóba. Üljünk le a másik asztalhoz.

b/ Ez (hn) tetszik, a másik (hn) túl drága. A másikat (nn) nem veszem meg. Nem tudom, hova tette a könyveket, keresd (őket) a másik polcon. Ti maradjatok itt, a többiek (hn) menjenek ki az udvarra. Amazoknak (nn) jobban örültem.

5. Képezzünk határozói igenevet az alábbi igékből:a/ a plăti, a cere, a aştepta, a intra, a cîntări, a arăta, a lua, a trece; bl (csak 3. személyben) a se grăbi, a se pregăti, a se opri, a se duce; cl (minden személyben) a se bucura, a se îndrepta, a se adresa, a se

íntílni.

6. Mondjuk románul határozói igenévvel a zárójelben levő szerkezeteket: a/ (amikor megtudta) că nu-i acasă; (miután megjavította) robinetul de

apă rece; (amikor látta) cît costă merele; (miután elvitte) coletul la poştă; (miközben elutazott) în provincie; (mialatt várta) să vină tramvaiul;

b/ (miután bement) în bucătărie; (mialatt elkészítette) sandvişurile; (miközben megterített) în sufragerie; (miközben megmosta) fructele; (amíg odatette) ceaiul pe tavă; (miután leült) la masă.

7. Kapcsoljuk a határozói igenévhez a zárójelben megadott személyes névmás hangsúlytalan alakját:

a/ vizitínd (téged), căutînd (őket nn), văzînd (engem), aşteptînd (őt nn i. chemínd (minket), ascultínd (őt hn), prezentínd (titeket), rugind (őket hn);

249

bl lăsînd (neki) mesaj, trimiţînd (nekik) cărţile, mulţumind (neked) pentru invitaţie, cumpărînd (nekünk) şi nouă bilete, aducînd (nekem) fructele, oferind (nektek) o masă.

8. Mondjuk románul visszaható ragozásban az igék határozói igenevét:miután megálltam a ház előtt; miközben örültetek a levélnek; miután

egy órát sétáltunk a parkban; miközben gyorsan felöltözködtél; miután összetalálkoztak az utcán; amikor elment az iskolába.

9. Vásároljunk:a/ Mennyibe kerül egy csomó retek? Hogy adja a paprikát,

darabszámra vagy kilóra? Friss a hús vagy fagyasztott? Nincs olcsóbb almája? Mennyibe kerül egy doboz bonbon?

b/ Kérek 25 deka szalámit. Adjon, kérem, egy fél kenyeret. Kérek 15 deka sajtot. Nem ebből, a másikból. Kérek két csomó petrezselyem­zöldet. Adjon, kérem, néhány paradicsomot és 2-3 zöldpaprikát is.

10. Mondjuk románul:a/ Csöpög a hideg vizes csap a fürdőszobában. Nem találom a

szerszámokat. Nem tudod, apa megjavította a csapot a konyhában?b/ Néhány perc múlva véget ér a sportközvetítés. A futballmérkőzést

élőben közvetítik? Melyik csatornán? Hol van a totószelvény?d Mikor megyünk bevásárolni? Szeretek önkiszolgáló boltban

vásárolni. Kérem, írjon (nekem) egy blokkot. Hol fizetek, a pénztárnál vagy helyben? Tessék a visszajáró pénz.

d/ Rendszerint korán megyek a piacra. Ilyenkor nincsenek sokan a piacon. Néhány perc alatt megveszem a zöldségeket. A zöldborsó nem tűnik (nekem) zsengének. A gyümölcs még túl drága.

e/ Rendszerint ilyenkor vacsorázunk. Várjunk, amíg megérkeznek a többiek is. Milyennek tűnik (neked) a flekken? Ne egyél olyan gyorsan!

250

DOUĂZECI ŞI PATRU LECŢIA 24 _____ LECŢIA A DOUĂZECI ŞI PATRA

La plimbare

- Cornele, ai reuşit să repari robinetul? întreabă Lenuţa, întorcîndu-se de la piaţă.

-D a.- Ce zici, să mergem la un film sau să ieşim la plimbare?- O plimbare totdeauna îmi face plăcere.- Eu, sinceră să fiu, prefer filmul. A venit unul ştiinţifico-fantastic la

cinematograful din centru, iar la cel de pe bulevard un western grozav.- Ei, nu fi copil! Nu o să mai găsim noi bilete la ora asta. Poate

aproape de ecran, în rîndul întîi sau al doilea.- Eşti sigur?- Absolut sigur.Lenuţa nu se lasă. îl convinge pe Cornel să facă o încercare.- îţi propun să mergem la cinema. Dacă mai găsim locuri, vedem

filmul, dacă nu, mergem la plimbare prin centru pe la magazinele de pe bulevard.

Cornel se învoieşte.în holul spaţios al cinematografului, Cornel arată spre o tăbliţă cu

inscripţia: Casă închisă!- Vezi? Ce ţi-am spus? zice el cu puţin reproş în glas.La ieşire, un tînăr îi opreşte. Are două bilete în plus. Cornel le

cumpără. Lenuţa e fericită.După film, care a fost o producţie excelentă a cinematografiei italiene,

imîndoi o iau spre bulevard. Uriaşele vitrine ale magazinelor sînt pline cu diferite articole de lux. Lenuţa se opreşte în faţa unui galantar cu ultimele modele de confecţii. Printre altele, vede un costum bej.

- Cornele, cum ţi se pare costumul acesta?

/%k> X-

252

- E foarte elegant. Cît costă?- Nu văd preţul. De fapt eu aş avea nevoie de un costum de baie. Mergind mai departe, soţii ajung la un magazin de jucării. Lenuţa

exclamă:- Acum îmi aduc aminte că se apropie ziua onomastică a finului

nostru. N-ar trebui să-i cumpărăm vreun balon sau vreo maşinuţă?- De ce nu. Să intrăm şi să alegem ceva.O tînără vînzătoare a magazinului le arată fel de fel de jucării potrivite

pentru un băieţel de 5-6 anişori.Cornel alege nişte patine cu role, Lenuţa o trotinetă.- Cumpărăm trotineta sau patinele? întreabă ea.- Eu le-aş cumpăra pe ambele, răspunde Cornel.Soţii se mai plimbă vreun sfert de oră. La un moment dat, Cornel

salută pe cineva.- Cine a fost domnul ăsta?- Noul contabil al institutului nostru.- Cum îl cheamă?- Sabin Moraru junior.Deodată, soţii Crişan se pomenesc în faţa unui restaurant.- Să ştii că mi s-a făcut foame, spune Cornel.- Iar pe mine mă dor picioarele şi mi-e sete.- Am o idee! Să intrăm în restaurantul ăsta şi să luăm masa de seară. Zis şi făcut!

Umor- Vă rog să-mi daţi o pungă de bomboane.- De care doriţi?- N-are nici o importanţă. Vreau doar să se audă zgomotul de hîrtie

boţită în întreaga sală de cinema.

La un magazin de încălţăminte:- Aveţi pantofi din piele de şarpe?- Avem. Ce număr poartă şarpele dumneavoastră?

Un bărbat, după ce a încercat vreo 6-7 pălării într-un magazin:- în sfîrşit iată o pălărie care-mi vine perfect.- Păi, e chiar pălăria cu care aţi intrat în magazin.

253

- Bunicule, îmi cumperi maşinuţa aia...?- Acum n-am bani.- Nu-i scumpă. Costă numai 25 de forinţi şi un zero.- Tocmai 25 am, îmi lipseşte... zero!

Dialoguri- Aş dori o cămaşă albă cu mîneci lungi. Szeretnék egy hosszú ujjú

fehér inget.- Ce număr purtaţi? Milyen számot visel?- Patruzeci şi doi. Nu intră la spălat? 42-est. Nem megy össze a

mosásban ?

- Ce fel de cravate aveţi? Milyen nyakkendőik vannak?- Avem papioane de catifea şi cravate de mătase. Vannak bársony

csokornyakkendőink és selyem nyakkendőink.

- Imi place acest pulover de lînă, dar mi se pare prea mare. Tetszik ez a gyapjúpulóver, de túl nagynak tűnik.

- Probaţi-1! Cabina o găsiţi în dreapta. Próbálja fel! A próbafülkét jobbra találja.

- Daţi-mi, vă rog, două perechi de şireturi. Adjon, kérem, két pár cipőfűzőt.

- Mai lungi, pentru ghete, sau mai scurte, pentru pantofi? Hosszabbat magas szárú cipőbe vagy rövidebbet félcipőbe?

Vocabular

să mergem la un film - menjünk un western grozav - egy remekmoziba cowboyfilm

să ieşim la plimbare - menjünk aproape de - közel vmihezsétálni ecran sn - vetítővászon

îmz face plăcere - kedvemre való eşti sigur - biztos vagy benneştiinţifico-fantastic - tudományos- absolut sigur - egészen biztos

fantasztikus nu se lasă / a se lăsa - nemcinematograf sn - filmszínház hagyja magátla cél de pe bulevard - a korú- îl convinge / a convinge - meg-

ton levőbe győzi (őt hn)

254

încercare nn - próba îţi propun / a propune - javas­

lom (neked) cinema sn - mozi loc sn - helyvedem filmul - megnézzük a fi l­

metmergem la plimbare - elmegyünk

sétálniprin centru - a belvároson át pe la magazinele de pe bulevard

- a körúti üzletek felé se învoieşte / a se învoi - bele­

egyezik hol sn - hall, előcsarnok tăbliţă nn - táblácska inscripţie nn - felirat casă închisă - telt ház cu puţin reproş în glas - hangjá­

ban kis szemrehányással ieşire nn - kijárat în plus - felesleges producţie excelentă nn - kiváló

alkotáscinematografie nn - filmgyártás italian - olaszo im spre bulevard - a körút felé

veszik útjukat uriaş - óriási vitrină nn - kirakat articole de lux sn tsz - luxus­

cikkek galantar sn - kirakat ultimele modele de confecţii - a

legújabb ruhamodellek printre altele - többek közt de fapt - valójában costum de baie sn - fürdőruha

jucărie, jucării sn -jáiék îmi aduc aminte - ju t eszembe se apropie / a se apropia - köze­

ledik fin hn - keresztfiú vreun (hn), vreo (nn) - vala­

milyen balon sn - futball-labda maşinuţă nn kies - játék autó fel de fel de - minden féle potrivit - megfelelő băieţel hn - fiúcska anişor, anişori hn kies - év patine cu role nn tsz - görkorcso­

lyatrotinetă nn - roller vreun sfert de oră - körülbelül

egy negyedórát la un moment dat - egyszer csak contabil hn - könyvelő junior - ifjú, ifjabb deodată - egyszeriben se pomenesc / a se pomeni - ott

találják magukat restaurant sn - étterem să ştii - tudd meg mi s-a făcut foame - megéhez­

tem, elfogott az éhség am o idee - van egy ötletem să luăm masa de seară - vacso­

rázzunk meg zis şi făcut - a szót tett követte o pungă de bomboane - egy

zacskó cukorka de care doriţi - milyet óhajt n-are nici o importanţă - semmi

jelentősége sincs doar - csupán

255

să se audă - hogy hallatsszon zgomot sn - zörgés boţit - gyűröttsală de cinema nn - moziterem magazin de încălţăminte sn -

şarpe hn - kígyóa încercat / a încerca - felpróbált pălărie nn - kalap în sfîrşit - végrecare îmi vine perfect - amelyik

cipőbolt piele de şarpe nn - kígyóbőr ce număr poartă - milyen számú

tökéletesen jó(l áll) păi - de hisz(en)e chiar pălăria - éppen az a ka-

cipőt visel, hányas lába van lap

G r a m a t i c ă

A birtokos névelő használataA birtokos esetben levő főnév előtt - annak nemétől és számától

függetlenül - akkor használjuk az al, a, ai, ale birtokos névelőt, ha a birtok szerepét betöltő főnévnek:

- határozatlan névelője van:un vînzător al magazinului - az áruház egy eladója

- határozatlan névelője és jelzője van:un tînăr vînzător al magazinului - az áruház egy fiatal eladója

- határozott névelője és jelzője van:vînzătorul tînăr al magazinului - az áruház fiatal eladója

A birtokos névelő mindig a birtok nemével és számával egyezik: un hol al hotelului - a szálloda egy hallja o cameră a hotelului - a szálloda egy szobája nişte portari ai hotelului - a szálloda néhány portása nişte apartamente ale hotelului - a szálloda néhány lakosztálya

A szabály nem módosul bármilyen szófaj is legyen a birtok jelzője.

A birtoknak lehet- melléknévi jelzője, a főnév mögött vagy előtt:

un elev eminent al şcolii - az iskola egy kitűnő tanulója un eminent elev al şcoliielevul eminent al şcolii - az iskola kitűnő tanulója eminentul elev al şcoliiantrenorul cel tînăr al sportivilor - a sportolók fiatal edzője

256

- számnévi jelzője:trei angajaţi ai magazinului - az áruház három alkalmazottja

- névmással kifejezett jelzője:Care membru al clubului? - A klub melyik tagja? cîţiva membri ai clubului - a klub néhány tagja

- főnévi jelzője:un costum de baie al fetiţei - a kislány egy fürdőruhája costumul de baie al fetiţei - a kislány fürdőruhája

A vreun, vreo határozatlan névmásJelentése: valamiféle), körülbelül.Önállóan nem használatos, csak egyes számú alakja van, amely mindig

a főnév előtt áll:vreun balon - valami futball-labdavreo minge - valami labdavreun sfert de oră - körülbelül egy negyedóravreo zi - körülbelül egy nap

Számnevek előtt - határozószóként - csak a nőnemű forma állhat, bármilyen nemű is a jelzett főnév:

vreo 3-4 colegi - körülbelül 3-4 kolléga vreo 8-10 colege - körülbelül 8-10 kolléganő

JÓ TUDNI!A semleges nemű cinema - mozi főnév nem ragozható.

Az azonos nevű apát és fiát megkülönböztető junior - ifjú, illetve senior - idős főnevek a románban mindig a személynevek mögött állnak:

Petru Varga junior - ifjú Varga Péter Petru Varga senior - idős Varga Péter

A tot, toată, toţi toate - valamennyi, mind, az összes, az egész határozatlan melléknévvel jelzett birtok után nem tesszük ki a birtokos esetben levő főnév elé a birtokos névelőt:

tot publicul seratei - az est egész közönségetoată averea bunicului - a nagypapa összes vagyonatoţi locuitorii satului - a falu minden lakosatoate camerele apartamentului - a lakás valamennyi szobája

257

csak ha a birtoknak más jelzője is van:tot publicul însufleţit al serate/ - az est egész lelkes közönsége toată averea mobilă a bunicului - a nagypapa összes ingó vagyona toţ/ locuitorii adulţ/ ai satului - a falu minden felnőtt lakosa toate camerele comode ale apartamentului - a lakás valamennyi

kényelmes szobája

Az în faţă - elöl szókapcsolat helyhatározó értékű:Maria stă în faţă. - Mária elöl ül.

míg az în faţa - előtt szókapcsolatnak elöljárószó szerepe van, és birtokos esetet vonz:

Maria stă în faţa galantarului. - Mária a kirakat előtt áll.

Exerciţii1. Feleljünk a kérdésekre:

Ce îi propune Lenuţa lui Cornel după ce se reîntoarce de la piaţă? Ce îi face plăcere lui Cornel? Ce preferă Lenuţa? La care cinematograf a venit un film ştiinţifico-fantastic? Ce film rulează la cinematograful din centru? Ce părere are Cornel, o să găsească ei bilete? Despre ce îl convinge Lenuţa pe Cornel?

Ce văd soţii Crişan în holul cinematografului? Cine îi opreşte la ieşire? Ce le oferă tînărul? Ce producţie a fost filmul?

Unde merg soţii după film? Cum sînt vitrinele magazinelor? Unde se opreşte Lenuţa? Ce vede ea în galantarul magazinului? Cum i se pare lui Cornel costumul cel bej? De ce ar avea nevoie Lenuţa?

Unde ajung soţii, mergînd mai departe? De ce îşi aduce aminte Lenuţa? A cui onomastică se apropie? Cine le arată fel de fel de jucării? Ce alege pentru finul său Cornel? Ce vrea să-i cumpere finului său Lenuţa?

Cît timp se mai plimbă soţii Crişan? Pe cine salută Cornel? Cum îl cheamă pe noul contabil al institutului?

Ce spune Cornel, ajungînd în faţa unui restaurant? Dar Lenuţa? Ce idee are Cornel?

2. Tegyük a pontok helyébe a megfelelő birtokos névelőt:' a/ sora mai mare ... lui Cristian, fratele mai mic ... Rodicăi, foştii

colegi ... surorii mele, fostele colege ... mamei, numărul de telefon ... bunicii, noua adresă ... cumnatului;

258

b/ pălăria cea neagră ... şefului, costumul de baie ... secretarei, papionul de catifea ... directorului, cravatele de m f e » ... f lrin ih i ceilalţi pantofi ... mătuşii, cămaşa cu mfneci scurte ... kd Fetrică;

d membrii noi ... clubului, É d n l antrenor ... sportivilor, echipa de handbal ... fetelor, cîteva rezultate ... competiţiilor. «*ny»l colectiv clasei, ultimul antrenament ... fotbaliştilor;

d/ patinele cu role ... lui Andrei, balonul nou ... nepoţelului, masa de lucru ... lui Ghiţă, jucăriile vedn ... Solniţei, 2-3 mingi ... băieţilor, raftul cu jucării ... nepoţeilor. o paletă ... fetiţei.

3. írjuk le az alábbi birtokos szerkezeteket úgy, hogy a birtokot jelölő főneveket határozatlan névelővel látjuk el:

sU fereastra sufrageriei, uşile dulapului, sertarele biroului, butonul televizorului;

b/ nasturii cămăşii, buzunarele sacoului, mîneca jerseului, fermoarul pantalonilor;

d gazeta bunicului, sandalele nepoţeilor, ochelarii surorii mele, portmoneul fratelui meu, papucii tăticului, halatul mamei.

4. Lássuk el tetszés szerinti jelzőkkel a birtokot jelölő főneveket: ferestrele camerei, etajul blocului, balconul locuinţei, holul hotelului,

uşa dormitorului.

5. Kérdezzük románul:sí/ Menjünk moziba vagy menjünk színházba? Kinek van egy

felesleges színházjegye? Nem kedvedre való ez a darab? Egészen biztosak vagytok benne hogy nem késünk el?

b/ Mikor megyünk sétálni a belvárosba? Nem szeretnéd látni a körúti üzletek kirakatait? Láttad a legújabb modelleket az áruház kirakatában? Mit gondolsz, hogy állna nekem ez a kalap? Neked nem fájnak a lábaid? Nem éheztél meg? Nem szomjaztál meg? Hol fogunk vacsorázni?

6. Mondjuk románul:Gyere, menjünk a körút felé. Egy kirakatban különféle olcsó

kosztümöket láttam. Ez a pulóver jól állna neked. Fel kellene próbálnod. Biztos vagyok (hn) benne, hogy nem kicsi. Végre, találtam egy szép övét.

259

LECŢIA 25DOUĂZECI ŞI CINCI

LECŢIA A DOUĂZECI ŞI CINCEA

La restaurant

Restaurantul în care au intrat era destul de plin. După o scurtă căutare, Cornel a găsit o masă liberă, unde au luat loc.

- E plăcut aici, nu? spune Cornel.Acum, parcă se simţeau mai bine decît pe stradă, în mulţime.- Ia spune, draga mea, ce serveşti?- Nişte mititei.- Altceva nu vrei?- Nu. Seara nu e bine să mănînci mult.în timp ce discutau, a venit chelnerul cu lista de bucate.- Bună seara! Ce doriţi, vă rog?- Nişte mititei pentru doamna, un grătar pentru mine şi două salate.- Ce băuturi doriţi? Vin sau bere?- Nu. O sticlă de pepsi şi apă minerală.Chelnerul a notat comanda şi a plecat. Lenuţa şi Cornel de-abia acum

simţeau că le era foame. în timp ce aşteptau, o fată a pus repede masa. A adus două tacîmuri, două pahare şi un coş cu cîteva felii de pîine. Numaidecît a venit şi chelnerul cu mîncarea.

- Aici se serveşte mai bine decît la restaurantul unde am fost săptămîna trecută miercuri, spune Lenuţa.

- Da, intr-adevăr. Şi parcă şi grătarul e mai bun, spune Cornel. Cum ţi se par mititeii?

- Sînt minunaţi! Cunoşteai mai demult restaurantul acesta?- Deloc. Nu-1 cunoşteam. Mi se pare că acum cîteva luni, aici era o

bodegă de mîna a doua. Am impresia că mulţumită privatizării are un adevărat proprietar.

După ce au mîncat, Cornel a chemat chelnerul.

260

- Plata, vă rog!- O clipă, spune chelnerul şi face socoteala pe o notă.Cornel achită nota şi se îndreaptă împreună cu Lenuţa spre ieşire.S-a înserat complet. Era o seară caldă de vară. Dinspre parc vîntul

aducea miros de flori.- Ce aer plăcut! Dar parcă e mai cald decît ieri.- Ai dreptate, însă am impresia că la noapte va ploua.- Cum? Nu vezi ce înstelat e cerul? Ai ascultat buletinul meteorologic?- Nu, dragă. Dar undeva, în depărtare fulgeră şi am auzit şi tunete.

Vara plouă şi din senin.- Crezi că mîine n-o să fie timp frumos? Şi eu care i-am promis Deliei

că mă voi duce cu ea la ştrand...Acasă, Cornel duce un scaun pliant pe balcon, ia loc şi răsfoieşte un

magazin în limba spaniolă. Lenuţa urmăreşte un program de varietăţi la televizor. Apoi, pe la ora zece, merge la culcare.

- Noapte bună!- Somn uşor, vise plăcute!

Umor- Cînd îţi par bucatele mai gustoase, dragule?- Cînd mîncăm la restaurant, scumpo!

- Cîte sarmale aţi făcut?- 201 bucăţi.- De ce tocmai 201?- Ca să gust şi eu una.

într-un restaurant francez se putea citi inscripţia: Aici se vorbesc toate limbile. Un client curios îl întreabă pe chelner:

- Aveţi mulţi interpreţi?- Nici unul, domnule, răspunde chelnerul.- Dar cine sînt atunci cei ce vorbesc toate limbile?- Consumatorii, domnule.

- N-ai nici un pic de ruşine! Ai mîncat toate prăjiturile, fără să te gîndeşti şi la frăţiorul tău.

- Ba m-am gîndit tot timpul la el. Mi-era teamă că vine...

262

învăţătoarea:- Copii, cine ştie de ce îngheaţă apa iarna?Ionel:- Ca să putem patina, doamnă învăţătoare!...

Dialoguri- Simţi acest miros plăcut de friptură? Érzed ezt a kellemes sülthús

illatot?- Ce că-1 simt! îmi lasă gura apă! Mi az hogy érzem! Csorog a nyálam!

- Desfundă, te rog, o sticlă de vin! Nyiss ki egy üveg bort, kérlek!- De ce? Miért?- Ca să bem în sănătatea naşului. Hogy igyunk a keresztapa

egészségére.

- Mulţumesc pentru masă! Köszönöm az ebédet!- Să-ţi fie de bine! Váljék egészségedre!

- Puiule, eşti leoarcă! Ce ţi s-a întîmplat? Öcsi, csurom vizes vagy! Mi történt veled?

- M-a prins ploaia. Elkapott az eső.- Unde? Hol?- La marginea oraşului plouă cu găleata. A város szélén úgy esik,

mintha dézsából öntenék.

Vocabular

era destul de plin - eléggé tele volt

căutare nn - keresés• liber - szabad «plăcut - kellemesparcă - minthase simţea« / a se simţi - érezték

(volna) magukat• mulţime nn - tömegmititei hn (csak) tsz - roston sült

kolbászkák

* nu e bine - nem jó să mănînci mult - sokat enni în timp ce - mialatt discutaw / a discuta - beszél­

getteklista de bucate nn - (az) étlap pentru - -nak, -nek, részére,

számára salată nn - saláta băutură nn - ital sticlă nn - üveg

263

pepsi sn - Pepsi-Cola apă minerală nn - ásványvíz •comandă nn - rendelés de-abia acum - csak most simţeaw / a simţi - érezték le era foame - éhesek voltak

-* aştepta« / a aştepta - várakoztak tacîm sn - teríték numaidecît - hamarosan

xse serveştehnai bine - jobb a ~jkiszolgálod

miercuri - szerda, szerdán într-adevăr - valóban parcă e mai bun - mintha jobb

lennecunoştea/ / a cunoaşte - ismerted demult - régenacum cîteva luni - pár hónapja era / a fi - volt bodegă nn - falatozó

*de mîna a do«a - másodrendű am impresia că - az a benyo­

másom, hogy mulţumită privatizării - a priva­

tizációnak köszönhetően adevărat - igazi, valódi proprietar hn - tulajdonos

•Plata, vă rog! - Fizetek! face socoteala - elkészíti a szám­

látpe o notă - egy jegyzéken

e achită nota / a achita - kiegyen­líti a számlát

s-a înserat complet / a se însera- teljesen beesteledett

vînt sn - szél aducea / a aduce - hozott

' miros de flori sn - virágillat

- aer sn (csak) esz - levegő ai dreptate - igazad van la noapte - majd az éjjel

*va plowa - esni fog (az eső) ce înstelat e cerul - milyen csil­

lagos az ég undeva - valahol în depărtare - a távolban fulgeră - villámlik tunet sn - dörgés vara plowă şi din senin - nyáron

derült égből is esik ştrand sn - strand scaun pliant sn - kinyitható szék răsfoieşte / a răsfoi - lapozgat program de varietăţi sn - varieté-

műsormerge la culcare - aludni megy Somn uşor! - Szép álmokat!

(Könnyű álmot)'Vise plăcute! - Szép álmokat!

(Kellemes álmokat!) îţi par - tűnnek neked bucate nn tsz - ételek N Scumpo! - Drágám! sarmale nn tsz - töltött káposzta ca să gust - azért, hogy megkós­

toljakse putea citi - olvasható volt se vorbesc toate limbile - minden

nyelven beszélnek curios - kíváncsi interpret hn - tolmács cine sínt atunci cei ce - akkor kik

azok, akik consumator hn - fogyasztó n-ai nici un pic de ruşine - egy

cseppet sem szégyenkezei

264

prăjitură nn - sütemény fără să te gîndeşti - anélkül,

hogy gondoltál volna frăţior hn - kistestvér m-am gíndit la el / a se gíndi la

en, c - gondoltam rá

G r a m a t i c ă

tot timpul - egész idő alatt mi-era frică - féltem îngheaţă / a îngheţa - fagy meg iarna - télen ca să - azért, hogy a patina - korcsolyázni

A folyamatos múlt időAmint neve is jelzi, a múltban történt, huzamosabb ideig tartó,

befejezetlen vagy ismétlődő cselekvést fejez ki. Főleg elbeszélésekben használatos. A mindennapi beszédben a stílust árnyaltabbá teszi. Magyarra a szokásos múlt idővel fordítjuk.

Ragjai a mindig hangsúlyos -am, -ai, -a, -am, -aţi, -au, amelyeket -e- kötőhanggal vagy anélkül illesztünk az igetőhőz.

I. -a II. -ea III. -e-am -am -(e)am -(e)am -{e)am -{e)am-ai -aţi -<e)ai -(e)aţi -<e)ai -(e)ap-a - slu -(e)a -(e)aw -(e)a -(e)aw

IV. -i -í-(e)am -(e)am -am -am-(e)ai -(e)aţi -ai -aţi-(e)a -(e)aíi -a -a«

Az igék cselekvő ragozása a kijelentő mód folyamatos múlt időbenI. a aştepta - várni, megvárni, várakozni

Esz Tsz1. sz aşteptam - vártam 1. sz aşteptam - vártunk2 . sz aşteptai - vártál3. sz aştepta - várt

2. sz aşteptaţi - vártatok3. sz aştepta« - vártak

II. a vedea - látni Esz

1. sz vedeam - láttam2. sz vedeai - láttál3. sz vedea - látott

Tsz1. sz vedeam - láttunk2. sz vedea ţi - láttatok3. sz vedeau - láttak

265

III. a merge - menni, elmenniEsz

1. sz mergeam - mentem2. sz mergeai - mentél3. sz mergea - ment

IV. a citi - olvasniEsz

1. sz citeam - olvastam2. sz citeai - olvastál3. sz citea - olvasott

a coborî - lemenni (a lépcsőn Esz

1. sz coboram - lementem2. sz coboraz - lementéi3. sz cobora - lement

Tsz1. sz mergeam - mentünk2. sz mergeaţi - mentetek3. sz mergeau - mentek

Tsz1. sz citeam - olvastunk2. sz citea ţi - olvastatok3. sz citeau - olvastak

v. lifttel), leszállni Tsz

1. sz coboram - lementünk2. sz coborâţi - lementetek3. sz cobora« - lementek

Az igék visszaható ragozása a kijelentő mód folyamatos múlt időben Csak abban különbözik a cselekvő ragozástól, hogy az igék elé

kitesszük a visszaható névmásokat.Tárgyesetű visszaható névmással:

IV. a se simţi - érezni magát Esz

1. sz mă simţeam - éreztem magamat2. sz te simţeai - érezted magadat3. sz se simţea - érezte magát

Tsz1. sz ne simţeam - éreztük magunkat2. sz vă simţeaţi - éreztétek magatokat3. sz se simţeaw - érezték magukat

Részeshatározó-esetű visszaható névmással:IV. a-şi aminti - emlékezni

Esz Tsz1. sz îmi aminteam - emlékeztem 1. sz ne aminteam - emlékeztünk2. sz îţi aminteai - emlékeztél 2. sz vă aminteaţi - emlékeztetek3. sz îşi amintea - emlékezett 3. sz îşi amintea« - emlékeztek

266

Néhány igének a szabályostól eltérő folyamatos múltja van:I. a da - adni

dădeam, dădeai, dădea, dădeam, dădeaţi, dădea« a lua - venni, elvenni

luam, luai, lua, luam, luaţi, lua« a sta - állni, ülni, maradni, lakni

stăteam, stăteai, stătea, stăteam, stăteaţi, stătea«II. a vrea - akarni

voiam, voiai, voia, voiam, voiaţi, voia«IV. a şti - tudni

ştiam, ştiai, ştia, ştiam, ştiaţi, ştia«

Az a fi és az a avea igék ragozása a kijelentő mód folyamatos múlt időben

a fi - lenniEsz Tsz

1. sz eram - voltam 1. sz eram - voltunk2. sz erai - voltál 2. sz eraţi - voltatok3. sz éra - volt 3. sz qtslu - voltak

A szókezdő e magánhangzó előtt egy j-é t ejtünk.

a avea - bírni (birtokolni)Esz Tsz

1. sz aveam - nekem volt 1. sz aveam - nekünk volt2. sz aveai - neked volt 2. sz aveaţi - nektek volt3. sz avea - neki volt 3. sz aveau - nekik volt

A személytelen igékA magyarhoz hasonlóan, a románban is személytelen igék az

a plowa, a ninge, a fulgera, a tuna.Alakjai az eddig tanult módokban és időkben:

Kijelentő módjelen idő

plowa - esik ninge - havazik

folyamatos múlt idő plowa - esett ningea - havazott

fulgeră - villámlik tună - dörög

fulgera - villámlott tuna - dörgött

267

összetett múlt idő a plowat - esett a nins - havazott

jövő időva plowa - esni fog va ninge - havazni fog

Kötőmódsă plowă - hogy essen să ningă - hogy havazzon

Feltételes-óhajtó mód ar plowa - esne ar ninge - havazna

Melléknévi igenév plowat - megázott nins - behavazott

Határozói igenévplowínd - mialatt esett ningínd - mialatt havazott

a fulgerat - villámlott a tunat - dörgött

va fulgera - villámlani fog va tuna - dörögni fog

să fulgere - hogy villámoljon să tune - hogy dörögjön

ar fulgera - villámlana ar tuna - dörögne

fulgerat - villámsújtott tunat - megdördült

ftilgerínd - mialatt villámlott tunínd - mialatt dörgött

A ca kötőszóEzt a kötőszót csak a kötőmódban levő igék előtt használjuk.Jelentése: azért, hogy.

De ce plec/? - Miért indulsz (máris) ?Ca sá nu intirzi/. - Azért, hogy ne késsek el.

JÓ TUDNI!A pentru - -ért elöljárószónak - bár tárgyesettel áll - számára, -nak,

-nek jelentése is van, ilyenkor magyarra részeshatározóként fordítjuk: pentru doamna - a hölgynek, a hölgy számára pentru mine - nekem, az én számomra

A románban a főnévként használt mellékneveknek is van megszólító esete. A főnevekhez hasonlóan -ule, illetve -p ragot kapnak. Megszólító esetben levő melléknévvel már találkoztunk az eddigi leckékben.

268

Ce fac/, dragule? - Mit csinálsz, kedvesem (hn) ?Ce spunea/, drăguţo? - Mit mondtál kedvesem (nn) ?Tu erai, scumpo? - Te voltál drágám (nn) ?Trezeşte-te, leneşule! - Ébredj, te lustaság (hn)!Ce-a/ făcut, nenorocito? - Mit tettél, te szerencsétlen (nn) ?

Az olyan IV. ragozású -i végű igéknél, amelyeknél a főnévi igenév végződését -u- magánhangzó előzi meg, a folyamatos múlt ragjait a főnévi igenévi alakhoz illesztjük:

IV. a construi - építeni, felépíteni construiam, construiai, construia, construiam, construiai/, construiau

Az a se gíndi - gondolni valakire, valamire ige la elöljárószót vonz:La cine te gîndeşti? - Kire gondolsz?La ce te gîndeşti? - Mire gondolsz?

Az a crede - hinni ige használatos gondolni, vélni értelemben is:Ce erez/? - Mit gondolsz?

Az évszakokat jelentő főnevek határozott névelős alakja egyben az időhatározó(szó) szerepét is betöltheti:

primăvara - a tavasz / tavasszal vara - a nyár / nyáron toamna - az ősz / ősszel iarna - á té l / télen

A parcă - mintha határozószó után az igét - bár kijelentő módban használjuk - magyarra rendszerint feltételes móddal fordítjuk:

Acum, parcă mă simt mai bine. - Most mintha jobban érezném magamat.

/er/, parcă m-am simţit ma/ bine. - Tegnap mintha jobban éreztem volna magamat.

A fără - (a)nélkül elöljárószó + kötőmódot a feltételes mód múlt idejével fordítjuk magyarra:

fară să te gîndeşt/ la el - anélkül, hogy gondoltál volna rá fara să ştiu - anélkül, hogy tudtam volna

269

A mulţumită - vkinek (vminek) köszönhetően elöljárószó - valamint szinonimája a datorită - részeshatározó esetet vonz:

mulfumită privatizării - a privatizációnak köszönhetően datorită propunerii tale - a te javaslatodnak köszönhetően

Exerciţii1. Feleljünk a kérdésekre:

Cum éra restaurantul în care au intrat soţii Crişan? Unde au luat loc? Cum se simţeau acum Lenuţa şi Cornel?

Ce le-a adus chelnerul? Ce vrea să servească Lenuţa? Ce zice de ce nu mănîncă şi altceva? Ce a comandat Cornel? Ce băuturi vor să bea soţii? Ce s-a întîmplat în timp ce aşteptau? Ce a adus la masă o fată? Cînd a venit chelnerul cu mîncarea? Ce părere are Lenuţa, cum se serveşte în restaurantul acesta? Cum e grătarul? Cum sînt mititeii?

Ce era aici acum cîteva luni? Ce fel de proprietar are acum restaurantul?

Ce spune Cornel chelnerului după ce au mîncat?Ce simt soţii, ieşind din restaurant? Cum e aerul? Cum e cerul? Ce

impresie are Cornel? Ce se întîmplă în depărtare?Ce i-a promis Deliei Lenuţa?Unde ia loc Cornel, ajungînd acasă? Ce răsfoieşte el? Ce face Lenuţa?

Cînd merge ea la culcare? Ce spune Lenuţa lui Cornel? Dar Cornel Lenuţei?

2. Ragozzuk el az igéket kijelentő mód folyamatos múlt időben:al a învăţa, a citi, a lucra, a aştepta, a discuta, a crede, a şti; b/ a se simţi, a se pregăti, a se plimba, a se bucura.

3. Tegyük az igéket folyamatos múlt időbe:a/ n-am crezut, am fost sigur, nu l-am cunoscut, am vizitat-o, mi-a

fost foame, m-am oprit des în faţa galantarelor, i-am scris săptămînal, am avut aceiaşi prieteni, am mers împreună acasă, mi-a plăcut să merg la plimbare cu el, m-a convins totdeauna;

b/ nu m-am aşteptat la aşa ceva, n-am ştiut că a plecat, m-am gîndit des la ea, am avut impresia că se plictiseşte, l-am ascultat cu mult interes, am vorbit despre foştii colegi, nu mi-a spus nimic, mai demult am mîncat la un bufet, a vrut să ştie neapărat, vara am mers la ştrand, iarna am patinat mult.

270

4. Mondjuk románul folyamatos múltban a zárójelben levő igéké::a/ (szándékoztam) să-ţi telefonez, (meg akartam) să-ţi spun. nem

tudtam) că a fost bolnav, (azt hittem) că ne serveşte cu ceva, anul trecut (tanultunk) împreună, (éreztem) că nu e sincer, (beszélgettünk) ore întregi, mai demult (szerettem) alimentele crude;

b/ (akartam) să-ţi las mesaj, (tudtam) că o să vină, (nem tudtam) să citesc, (meg kellett) să-i spun, (nem volt) bani la mine, (voltam) foarte vesel, în provincie (laktam) la rude, (reméltem) să am o vacanţă plăcută, (segítettem őt, hn) cînd aveam timp.

5. írjuk le a mondatokat, ügyelve arra, hogy a mintha (a/) után kijelentő módban, az anélkül (b/) után kötőmódban használjuk az igét:

a/ Azi parcă (melegebb volna mint tegnap). Aici parcă (kellemesebb volna mint a tömegben). Acum parcă (jobban érezném magamat). Mai demult parcă (kevesebbet dolgoztam volna). Ieri, parcă (láttam volna Andrást a metróban). Acolo parcă (nem lennének szabad helyek).

b/ M-a ajutat (anélkül, hogy megkértem volna). A plecat (anélkül, hogy megmondta volna nekünk). A cumpărat un televizor i anélkül, hogy megkérdezett volna engem). Mănîncă fructele (anélkül, hogy megmosná őket). îşi cumpără bluze (anélkül, hogy felpróbálná őket . Ea vine (anélkül, hogy hívnám). Tata îmi dă bani (anélkül, hogy kérnék).

6. Gyakoroljuk a lecke során tanult kifejezéseket:al Ma elég meleg van. Az a benyomásom, hogy esni fog. A távolban

villámlott. Dörgés(eke)t is hallottam. Nincs igazad. Csillagos az ég. Nyáron derült égből is esik. Azt hiszed, hogy valóban esni fog holnap? Egészen biztos vagyok (nn) benne. Meghallgattam az időjárás-jelentést.

b/ Ez az étterem valóban kellemes. Az ételek egyáltalán nem drágák. Mondd csak, hova üljünk le? Az a benyomásom, hogy itt nem találunk szabad asztalt. Hozzon, kérem, még egy terítéket! Fizetek, kérem! Ki fizeti ki a számlát?

7. Feleljünk tetszés szerint a kérdésekre:Ţi-e foame? Nu ţi-e sete? Unde luăm azi masa? Mergem la un bufet

sau la un restaurant? La care restaurant să mergem? Unde să luăm loc? îţi place să stai lîngă fereastră? Ce servim? îţi place ciorba? Preferi sarmale sau friptură? Ce salată să comandăm? Luăm şi ceva desert?

271

LECŢIA 26DOUĂZECI ŞI ŞASE

LECŢIA A DOUĂZECI ŞI ŞASEA

O veste neaşteptată

La sfîrşitul lunii iunie, sesiunea de examene a luat sfîrşit. Lenuţa a reuşit să absolve cu succes anul V. E nespus de fericită.

Acum o vedem spălînd geamurile, după ce în urmă cu două zile un zugrav a zugrăvit toate încăperile locuinţei. Peste tot e o curăţenie exemplară. De la fereastră, Lenuţa îl vede pe Cornel venind grăbit acasă.

- Am o veste îmbucurătoare pentru tine, spune Cornel încă din antreu.- Spune-mi, despre ce este vorba?- Lenuţo, trebuie să plec în România pe timp de o săptămînă ca

translatorul unei delegaţii. Am să te iau cu mine. Cu această ocazie tu te vei odihni la soacră-ta, iar după terminarea misiunii mele, o să petrecem cîteva zile la mare.

- Minunat! exclamă Lenuţa. Cînd te-am văzut, am bănuit că îmi aduci o bucurie. Cît timp ne-a rămas pînă la plecare?

- Nu mult, abia cinci zile.- Vai, cîte mai am de pregătit acum! O să ne fie de ajuns aceste cîteva

zile? Cum o să primim supliment la vagonul de dormit? Ce facem cu paşapoartele? Era bine să ştim mai devreme despre această călătorie...

- Fii sigură, ştiam. Voiam doar să-ţi fac o surpriză. Şi n-avea nici o grijă, m-am interesat de toate. Tu n-ai nimic de făcut. Paşapoartele sînt valabile şi avem şi biletele de tren. Iar acum ascultă-mă: plecăm din Budapesta, Gara de est, vineri seara, cu expresul internaţional. Ajungem la frontieră la miezul nopţii, iar a doua zi, la prînz, sîntem la Bucureşti în Gara de nord. Duminică, eu mă duc la Iaşi, unde mă întîlnesc cu delegaţia noastră. După o săptămînă o să fiu liber. Pînă atunci tu stai la maică-mea şi îţi faci program cu Sanda, soră-mea.

- De acord. Dar, ia spune, te-ai gîndit ce cadouri le facem rudelor?

272

- Să-ţi spun drept, m-aş bizui pe tine şi pe gustul tău. Aş avea o singură idee: să le ducem cîteva sticle de Tokaji. Ce zici, merge?

- Pentru Marin, cumnatul tău, şi pentru unchiul Vasile cum să nu meargă. Dar ce ducem mamei tale, surorii tale, prietenilor şi cunoscuţilor noştri? N-ar fi bine să cumpărăm cîteva obiecte de artă populară?

- Desigur, dar mai trebuie să luăm cîte ceva şi nepoţilor noştri.- Neapărat. Corneliei, nepoatei noastre, să-i cumpărăm o păpuşică

frumoasă, iar lui Cristian, nepotului nostru, să-i luăm vreo două casete video cu desene animate. Vrei să vii cu mine să le cumpărăm împreună?

- Du-te singură, tu eşti mai descurcăreaţă în astfel de treburi...

Umor- Unde mergeţi în vacanţă?- Am programat o călătorie în jurul lumii, dar soţia mea vrea să

meargă în altă parte.

Profesorul:- Cum se face că în ultimul timp ai foarte puţine greşeli la temele

făcute acasă?Elevul:- în urmă cu o lună, tăticul a călătorit în străinătate.

- Tăticule, vreau ursuleţul acela mecanic.- Nu-1 meriţi.- Atunci bate-mă!- De ce?

Pentru că o să plîng şi o să mi-1 cumpere mămica.

Un client intră într-un magazin şi cere o umbrelă. Vînzătorul îl ajută s-o aleagă.

- Aceasta este cea mai ieftină, dar în privinţa calităţii nu vă putem da nici o garanţie.

- Nu-i nimic. Eu o cumpăr ca s-o uit în tren.

Vocabular

veste nn - hír sesiune de examene nn - vizsga-neaşteptat - váratlan időszak

274

să absolve / a absolvi - befejez­nie

cu succes - sikeresen anul V - az V. évfolyam nespus de - kimondhatatlanul geam sn - ablak zugrav hn - szobafestő a zugrăvit / a zugrăvi - kifestette încăpere nn - helyiség peste tot - mindenütt curăţenie nn - tisztaság exemplar - példás grăbit - sietve, sietősen îmbucurător - örömteli despre ce este vorba - miről van

szópe timp de o săptămînă - egy

hétre ca - minttranslator hn - tolmács am să te iaw cu mine - magam­

mal foglak vinni ocazie nn - alkalom te vei odihni / a se odihni - p i­

henni fogsz soacră-ta nn - anyósod terminare nn - befejezés misiune nn - küldetés mare nn - tenger am bănuit / a bănui - gyanítot­

tambucurie nn - öröm plecare nn - indulás abia - aligcíte mai am de pregătit - mennyi

előkészíteni valóm van még de ajuns - elég supliment sn - pótjegy

vagon de dormit sn - hálókocsi paşaport sn - útlevél era bine - jó lett volna călătorie nn - utazás fii sigură - légy nyugodt să-ţi fac o surpriză - hogy meg­

lepetést okozzak n-avea nici o grijă - ne legyen

semmi gondod, ne aggodal­maskodj

m-am interesat de toate - min­denről gondoskodtam

n-ai nimic de făcut - semmi ten­nivalód nincs

valabil - érvényes bilet de tren sn - vonatjegy Gara de est - Keleti pályaudvar vineri - péntek, pénteken expres internaţional nn - nemzet­

közi expressz frontieră nn - határ la miezul nopţii - éjfélkor a dowa zi - másnap la prínz - délbenGara de nord - Északi pálya­

udvar duminică - vasárnap /aşi - Jászváros maică-mea - anyám îţi faci program - programot csi­

nálsz magadnak soră-mea - nővérem ia spune - mondd csak ce cadouri le facem - mit aján­

dékozunk rude nn tsz - rokonok să-ţi spun drept - igazat megvall­

va

275

m-aş bizui pe tine - rád bíznám gust sn - ízléso singură idee - egyetlen ötlet sticlă de Tokaji - üveg Tokaji cum să nu meargă - hogy ne

menneobiect de artă populară sn -

népművészeti tárgy desigur - minden bizonnyal cîte ceva - egyet s mást {egy-egy

valamit) nepot hn - unokaöcs nepoată nn - unokahúg păpuşică nn kies - baba Cristian - Krisztián casetă video nn - videokazetta cu desene animate - rajzfilmes descurcăreţ - élelmes în astfel de treburi - ilyenfajta)

dolgokban am programat / a programa -

elterveztem, tervbe vettem

G r a m a t i c ă

în jurul lumii - a világ körül în altă parte - másfelé, máshova cum se face - hogyan lehetséges in ultimul timp - az utóbbi idő­

bengreşeală, greşeli nn - hiba teme făcute acasă - házifeladatok străinătate nn - külföld ursuleţul acela mecanic hn - az a

felhúzható maci nu-1 meriţi / a merita - nem ér­

demied meg (azt hn) bate-mă / a bate - verj meg

*o să pling / a plínge - sírni fogok o să mi-1 cumpere - meg fogja

venni (nekem azt hn) umbrelă nn - esernyő în privinţa calităţii - a minőség

tekintetében, a minőséget illetően

garanţie nn - garancia ca s-o uit - hogy ottfelejtsem

A supinum (Supinul)A románban a supinum az ige egyik személytelen módja. Ebben a

módban az ige nem ragozható.A supinumi igealak azonos a participiummal, mindig változatlan, és

egyaránt van igei és főnévi értéke.Magyarra általában -ó, -ő végű folyamatos, vagy -andó, -endő képzős

beálló történésű melléknévi igenévvel fordítjuk, de visszaadhatjuk főnévi igenévi alakkal is.

Igeként a supinumot de elöljárószó előzi meg. Főleg az a f i és az a avea igékkel használjuk, amikor is szükségességet, lehetőséget fejez ki:

Ce-i de făcut? - Mi a teendő?Aceasta nu-i de míncat! - Ez nem (meg)enni való!

276

Cíte ma/ am de pregătit! - Mennyi előkészíteni valóm van rvj?!Mai ai ceva de spus? - Van még valami mondandód?

A mult - sok (egyes szám hímnemű alak) határozószóként, illetve a multe - sok (többes szám nőnemű alak) határozatlan névmásként a supinumnak értelembeli különbséget ad:

Am mult de învăţat. - Sok tanulni valóm van. (Sokat kell tanulnom másnapra.)

Am multe de învăţat. - Sok tanulnivalóm van. (Sok mindent kell még megtanulnom.)

Főnévként a supinum leginkább a de, după, la, pe, pentru elöljárószókkal áll, és a mondatban a főnevekkel azonos - pl. jelzői, határozói - funkciót tölthet be.

Călătorim cu vagonul de dormit. - Hálókocsival utazunk.Am dus paltonul la curăţat. - Elvittem a télikabátot tisztíttatni.

Jelzői funkciót betöltő supinumokkal már találkoztunk az eddigi leckék során:

aparat de ras - borotvakészülék f/er de călcat - vasaló maşină de spălat rufe - mosógép

A közvetlen és közvetett beszédValakinek a beszédét idézhetjük

- szó szerint:Zugravul a lucrat frumos, spune Lenuţa. - A szobafestő szépen

dolgozott, mondja Ilonka.- és közvetetten:

Lenuţa spune că zugravul a lucrat frumos. - Ilonka azt mondja, hogy a szobafestő szépen dolgozott.

A közvetlen beszédet úgy alakítjuk át közvetett beszéddé, hogy a szó szerinti idézetet tárgyi mellékmondattá alakítjuk, amelyet az a spus că, a zis că - azt mondta, hogy formulával vezetünk be.

Ha a közvetlen beszéd alanya egyes vagy többes szám 1. vagy 2. személy, akkor a közvetett beszédben az alany 3. személybe kerül.

277

Egyes szám 1. személyű alany:M-am interesat de toate, spune Cornel. - Mindenről

gondoskodtam, mondja Kornél.Cornel spune că s-a interesat de toate. - Kornél azt mondja, hogy

mindenről gondoskodott.Egyes szám 2. személyű alany:

Tu eştz maz descurcăreaţă, zice Cornel. - Te élelmesebb vagy, mondja Kornél.

Cornel zice că ea este maz descurcăreaţă. - Kornél azt mondja, hogy ő élelmesebb.

Többes szám 1. személyű alany:Maz trebuze să cumpărăm ceva şi nepoţilor. - Még vennünk kell

valamit az unokaöcséinknek is.Máz trebuze să cumpere ceva şi nepoţilor. - Még venniük kell

valamit az unokaöcséiknek is.Többes szám 2. személyű alany:

Veniţz şi voz, spune Cornel. - Gyertek ti is, mondja Kornél.Cornel spune să vină şi ez. - Kornél azt mondja, hogy jöjjenek ők

is.

JÓ TUDNI!A családtagokat és közeli rokonokat jelentő főnevek az egyes számú

birtokos névmások mellett gyakran használatosak határozott névelő nélkül. Ilyenkor írásban a birtokos névmást kötőjellel kapcsoljuk a főnévhez:

fratele mez* / frate-mew - a testvérem bunicul tăw / bunicu-tăz* - a nagypapád sora mea / soră-mea - a testvérem mama sa / mamă-sa - az édesanyja

A részeshatározó-esetű hangsúlytalan személyes névmásokat nemcsak a visszaható névmások előtt használjuk - kötőjellel vagy anélkül - mi, ţi,i, ni, vi, li formában, (mi se pare), hanem a tárgyesetű hangsúlytalan személyes névmások előtt is.

Tata îmz cumpără ursuleţul. - A papa megveszi nekem a macit.Tata mi-1 cumpără. - A papa megveszi (nekem azt).

Leggyakrabban az îl, o, îi, le tárgyesetű alakok fordulnak elő a részeshatározó-esetű névmásokkal együtt. Kapcsolásukra néhány példa:

278

Kijelentő mód jelen idő:

mi-1 cumpără - megveszi nekem azt (hn) mi-o cumpără - megveszi nekem azt (nn) mi-/ cumpără - megveszi nekem azokat (hn) mi le cumpără - megveszi nekem azokat (nn)

összetett múlt időmi l-a cumpărat - megvette nekem azt (hn) m/-a cumpărat-o - megvette nekem azt (nn) mi /-a cumpărat - megvette nekem azokat (hn) mi le-a cumpărat - megvette nekem azokat (nn)

jövő időmi-1 va cumpăra - meg fogja venni nekem azt (hn)(o să mi-1 cumpere / are să mi-1 cumpere) mi-o va cumpăra - meg fogja venni nekem azt (nn)(o să mi-o cumpere / are să mi-o cumpere)mi-i va cumpăra - megfogja venni nekem azokat (hn)(o să mi-i cumpere / are să mi-i cumpere)mi le va cumpăra - meg fogja venni nekem azokat (nn)(o să mi le cumpere / are să mi le cumpere)

Kötőmódsă mi-1 cumpere - hogy megvegye nekem azt (hn) să mi-o cumpere - hogy megvegye nekem azt (nn) să mi-i cumpere - hogy megvegye nekem azokat (hn) să mi le cumpere - hogy megvegye nekem azokat (nn)

Feltételes-óhajtó módmi l-ar cumpăra - megvenné nekem azt (hn) mi-ar cumpăra-o - megvenné nekem azt (nn) mi i-ar cumpăra - megvenné nekem azokat (hn) mi le-ar cumpăra - megvenné nekem azokat (nn)

Felszólító módcumpără-mi-1 - vedd meg nekem azt (hn) cumpără-mi-o - vedd meg nekem azt (nn) cumpără-mi-i - vedd meg nekem azokat (hn) cumpără-mi-le - vedd meg nekem azokat (nn)

Gerundiumcumpărîndu-mi-1 - megvásárolván nekem azt (hn) cumpărîndu-mz-o - megvásárolván nekem azt (nn) cumpărîndu-mi-i - megvásárolván nekem azokat (hn) cumpărîndu-mi-le - megvásárolván nekem azokat (nn)

A hét napjait jelentő főnevek egyben időhatározó(szó)k is:Prima zi a săptămînii e luni. - A hét első napja: hétfő.Luni plec în străinătate. - Hétfőn külföldre indulok.

Határozott névelős alakjuk:(luni) lunea - a hétfő, hétfőnként, minden hétfőn (marţi) marţea - a kedd, keddenként, minden kedden (miercuri) miercurea - a szerda, szerdánként, minden szerdán (joi) joia - a csütörtök, csütörtökönként, minden csütörtökön (vineri) vinerea - a péntek, péntekenként, minden pénteken (sîmbătă) sîmbăta - a szombat, szombatonként, minden szombaton (duminică) duminica - a vasárnap, vasárnaponként, minden

vasárnapA határozott névelős alakok is időhatározók:

Marţea trecută am fost la soră-mea. - A múlt kedden voltam a testvéremnél.

Jelző nélkül gyakoriságot, ismétlődést fejeznek ki:Marţea am antrenament. - Keddenként, minden kedden) edzésem

van.ezért múlt időben az igét folyamatos múltban használjuk:

Marţea aveam antrenament. - Kedden (ként, minden kedden) volt edzésem.

Az în jurul - körül elöljáró szókapcsolat birtokos esetet vonz: în jurul lumii - a világ körül în jurul mew - körülöttem

Exerciţii1. Feleljünk a kérdésekre:

Cînd a luat sfîrşit sesiunea de examene? De ce e fericită Lenuţa? Cum a absolvit ea anul V?

Ce face dînsa acum? Cînd a zugrăvit zugravul locuinţa? Pe cine vede Lenuţa de la fereastră? Ce spune Cornel Lenuţei încă din antreu?

280

Unde trebuie să plece Cornel? Pe cît timp tre~-.c fi argi in România? Lenuţa rămîne acasă? Ce vrea să facă Corner? Unde o să petreacă cîteva zile soţii Crişan?

Cum primeşte Lenuţa vestea cea bună? Cît timp le-a ma: :L~ - s :: :>r pînă la plecare? Ce întreabă Lenuţa cînd află data plecării?

Ştia Cornel mai devreme despre această călătorie? De ce ne i-a sr-ns Lenuţei? Ce a făcut Cornel pînă acum? Ce are de făcut Lenuţa?

Cînd vor pleca din Budapesta? Cu ce vor călători? Cînd vor fi la Bucureşti? Unde va călători duminică Cornel? Cînd o să fie liber . Fină atunci unde o să stea Lenuţa? Cu cine îşi va face program?

Este de acord Lenuţa cu planul lui Cornel? Ce întreabă ea de iaCornel? Ce răspunde Cornel? Ce cadou propune Cornel pentru unchiulVasile şi cumnatul său? Ce zice Lenuţa, ce cadouri să le facă rudelor şi prietenilor? Ce doresc să cumpere soţii Crişan nepoţilor lor? Merg ei împreună după cumpărături? Ce zice Cornel Lenuţei?

2. Képezzünk supinumokat:a şterge, a găti, a fierbe, a toca, a coase, a repara, a scrie, a bea.

3. Tegyük a pontok helyébe az előző feladat supinumait:apă ... - ivóvíz, atelier ... auto - autójavító műhely, cîrpă ... praful -

portörlő rongy, maşină ... - varrógép, maşină ... - írógép, maşină ... - tűzhely, maşină ... cafea - kávéfőzőgép, maşină ... carne - húsdaráló, ac ... - varrótű, gumă ... - törlőgumi.

4. Egészítsük ki a mondatokat az a bea, a scrie, a cumpăra, a glumi, a citi, a aştepta, a împacheta, a spune, a mínca, a ríde igék supinumaival:

Mai am ... acest articol. Avem ... încă o scrisoare. N-ai nimic ...? Acest lucru nu-i ... .C u dînsul nu-i ... . N-aveţi nimic ... ? Ce mai au ... ? Mai avem ceva ...? Mai au ... cîteva cadouri. Mai am ... o oră pînă la plecarea trenului. Nu mai am nimic . . . . Unde-i hîrtia ... ?

5. Alakítsuk át az alábbi mondatokat közvetett beszéddé:- Săptămîna viitoare călătorim în România, zice tata.- Cît timp ne-a rămas pînă la plecare? întreabă mama.- Avem timp de-ajuns să ne pregătim, răspunde tata.- Noi ce mai avem de făcut? întreabă fetele.- Ionel, te interesezi de biletele de tren? întreabă Nicu.

- ^ , - 2űkv c -es-âL, ö k & t í r a r á \ o n e \ .

- De ce n-ai timp? îl întreabă tata pe Ionel.- Eu trebuie să cumpăr rudelor cadouri, spune băiatul.

6. Kérdezzük románul:a/ Nem jó az írógép? Elromlott a mosógép? Megjavítottad a

tűzhelyet? Hova tetted a vasalót? Hát a vasalni való ruha (többes szám!) hol van? Megajándékozol egy borotvakészülékkel?

b/ Van valami mondanivalód? Semmi mondanivalód nincs? Kinek van még valami mondanivalója? Most mi a teendő? Holnap mi a tennivalód? Nekem semmi tennivalóm nincs? Mi írnivalód van? Van még valami írni- valód? Sok írnivalód van? Mi tanulnivalód van? Nincs már semmi tanulnivalód? Sok tanulnivalód van még?

7. Válaszoljunk az előbbi feladat kérdéseire tetszés szerint és változatosan. Például:

Az írógép már két napja nem jó. Ez az írógép nem jó, de a másik jó. Ez nem jó, de az én írógépem jó. Régen nem jó, de nem is használjuk már régen.

8. Mondjuk románul:a/ Holnap kezdődik a vizsgaidőszak. Június végén lesz vége a

vizsgaidőszaknak. Ebben az évben fogom befejezni a harmadik évfolyamot az egyetemen. Egy hete sikeresen levizsgáztam.

b/ Mindenütt kerestelek. Van egy meglepetésem a számodra. Az idén Romániában töltök két hetet. Ha akarod, magammal viszlek. Mindenről gondoskodtam. Megvannak a vonatjegyek is.

c/ Légy nyugodt (hn), van még 10 napunk az indulásig. Ne aggodalmaskodj, nem késsük le a vonatot. Jó lett volna tudni (nekünk), mikor érkezünk. Azt hiszem, másnap éjfélkor. Igazat megvallva, nem szeretek éjszaka utazni.

d/ Vegyünk 2-3 népművészeti tárgyat. A gyerekeknek vigyünk játékokat. A nagypapának vigyünk egy üveg bort. Menjünk együtt megvenni. Menj egyedül (nn). Megbízom az ízlésedben.

LECŢIA 27DOUĂZECI ŞI ŞAPTE

LECŢIA A DOUĂZECI ŞI ŞAPTEA

Spre România

După ce au luat masa de seară în vagonul restaurant, soţii Crişan sînt comod instalaţi într-un compartiment al expresului care zboară cu toată viteza spre România. Au fost deranjaţi doar de controlorul vagonului de dormit care le-a adus două răcoritoare.

Cornel încearcă să doarmă, dar nu poate. Ii vîjîie capul. Se adresează Lenuţei care citeşte în patul de jos.

- Lenuţo, n-ai un antinevralgic la îndemînă? Mă doare capul.- Ba da, imediat caut cutiuţa cu medicamentele. Aşa mi se pare că am

pus-o în poşetă, spune soţia, lăsînd cartea la o parte. Lenuţa îşi caută poşeta. Dar unde a pus-o? Nu-i în portbagaj. în sfîrşit, o găseşte. Era căzută lîngă pat.

- Poftim o tabletă. Termosul cu apa cea rece este agăţat lîngăfereastră. închide-ţi ochii şi încearcă să dormi puţin. Peste cîteva ore sîntem la frontieră. -/* ; ■; .y

într-adevăr, nu peste mult trenul se opreşte în gara de frontieră şi încep formalităţile de vamă şi controlul paşapoartelor.

Cineva bate la uşă. Cornel deschide. Este ofiţerul de grăniceri.- Bună seara! Paşapoartele dumneavoastră, vă rog.Lenuţa îi predă ofiţerului paşapoartele care erau deja pregătite.

Ofiţerul, un locotenent tînăr, controlează actele pe care le găseşte în regulă.

- Mulţumesc! spune şi, înapoindu-le, mai adaugă: Vă doresc călătorie plăcută!

De-abia se închide uşa, cînd apare funcţionarul de vamă.- Bună seara! Control vamal! Vă rog să-mi permiteţi să controlez

bagajele. Deschideţi, vă rog, geamantanul acela mic.

283

(^ a á teíu l f^eleő din Su ’j2 g 4 A d ó ié iu l r eieÇ a m __ _ H naia

Cornel coboară geamantanul din portbagaj şi îl deschide.- Aveţi ceva de declarat? întreabă funcţionarul în timp ce aruncă o

privire asupra geamantanului.- Nu, nimic special. Mergem la rude.- Mulţumesc! Drum bun şi vacanţă plăcută!Nu peste mult, trenul se pune din nou în mişcare. Lenuţa şi Cornel

sting lumina şi adorm numaidecît.A doua zi, soţii Crişan se trezesc aproximativ odihniţi. Este o zi

senină, cu un soare cald.- Lenuţo, am trecut de Sighişoara şi ne apropiem de Braşov. Uite, ce

bine se văd munţii.- Minunat! Aici natura e încîntătoare.- Şi nu numai vara, ci şi iarna. Pantele de aici oferă un adevărat

paradis schiorilor. La anul ar fi bine să facem aici revelionul.Pînă ce s-au sculat şi s-au îmbrăcat, trenul a trecut de gara Braşov. în

valea Prahovei, privirile celor doi soţi urmăresc cu nesaţ peisajele de la Predeal, Buşteni, Sinaia. Sînt încîntaţi de frumuseţile naturii. Au deschis geamul şi acum stau amîndoi la fereastră, respirînd adînc aerul puternic de munte.

Umor- De ce eşti atît de trist?- Trebuie să-mi conduc soţia la gară.- Şi ăsta e un motiv de tristeţe?- Nu, dar dacă nu sînt trist, nu mai pleacă.

în tren, un pasager către un bătrînel de la ţară:- Dumneata ai avut odată o gîscă.- De ce spui odată?- Pentru că a zburat adineaori pe fereastră...

- De ce aţi tras semnalul de alarmă?- De mîner.

Vocabular

spre - felé sînt instalaţi - elhelyezkedtekvagon restaurant sn - étkezőkocsi comod - kényelmesen

285

compartiment sn - (vasúti) fülke zboară / a zbura - száguld cu toată viteza - teljes sebes­

séggelm fost deranjaţi doar de contro­

lor / a deranja - csak a kala­uz zavarta meg őket

răcoritoare nn - hűsítő încearcă / a încerca - megpróbál íz vîjîze capul - zúg a feje în patul de jos - az alsó ágyban antinevralgic sn - fejfájás-csilla­

pítóla îndemînă - kéznél imediat - azonnal cutiuţă nn kies - doboz poşetă nn - női táska, rétikul lăsînd la o parte - félretéve îşz cawtă poşeta - keresi a táská­

já tportbagaj sn - csomagtartó în sfîrşit - végülera căzută / a cădea - le volt

esvetabletă nn - tabletta termos sn - termosz este agăţat - fe l van akasztva închide-ţz ochii - csukd be a sze­

medetnu peste mult - nemsokára în gara de frontieră - a határ-

állomáson încep formalităţile de vamă -

megkezdődnek a vámellenőr­zés formaságai

control sn - ellenőrzés bate la uşă - kopogtat ofiţer hn - tiszt

ofiţerul de grăniceri hn - a határőrtiszt

íz predă / a preda - átadja neki erau deja pregătite - elő voltak

már készítve (nn tsz) locotenent hn - főhadnagy controlează / a controla - ellen­

őrziîn regulă - rendben ínapoindu-le - visszaadván azokat

(nn)adawgă / a adăzzga - hozzáteszi de-abza - alighogy se închide / a se închide - becsu­

kódikfuncţionarul de vamă hn - a

vámtisztviselő control vamal sn - vámellenőrzés bagaj sn - csomag coboară / a coborî - leemeli aveţz ceva de declarat - van va­

lami elvámolni valójuk aruncă o privire - egy pillantást

vetasupra geamantanului - a bőrönd

felé, a bőröndre nimic special - semmi különleges Drum bun! - Jó utat!Vacanţă plăcută! - Kellemes

(szünidőt) nyaralást! se pune în mişcare - (mozgásba

lendül), elindul sting lumina / a stinge - eloltják

a lámpát adorm / a adormi - elalszanak aproximativ - megközelítően senin - felhőtlen (égbolt) este o zi senină - derült nap van

286

cu un soare cald - meleg, nap­sütéses

am trecut de / a trece - elha­ladtunk (... mellett)

Sighişoara - Segesvár ne apropiem / a se apropia de

cn, c - közeledünk (... -hoz) Braşov - Brassóse văd / a se vedea - látszódnakmunte hn - hegynatură nn - természetîncîntător - elbűvölőpantă nn - lejtőde aici - az ittenioferă / a oferi - kínálnakparadis sn - paradicsom, édenschior hn - síelőla anul - jövőresă facem aici revelionul / a face

revelionul - hogy itt töltsük a szilvesztert

pînă ce - amígs-aw sculat / a se scula - felkeltek a trecut de gara Braşov - el­

hagyta a brassói állomást

G r a m a t i c ă

în valea Prahovei - a Prahova völgyében

cu nesaţ - mohón peisaj sn - festői táj sínt încîntaţi - el vannak ragad­

tatvafrumuseţe nn - szépség respirînd / a respira - belélegez­

veadínc - mélyen puternic - erősaer de munte sn - hegyi levegő trebuie să-mi conduc soţia - el

kell kísérnem a feleségemet e un motiv de tristeţe - ok a szo­

morúságra către un bătrînel de la ţară - egy

vidéki bácsika felé gîscă nn - liba a zburat / a zbura - kirepült adineaori - az imént aţi tras / a trage - húzta meg

(ön)semnal de alarmă sn - vészfék de míner - a fogantyúnál fogva

A visszaható névmás birtokos jelentésselKülönösen a személyi tulajdont képező tárgyakat és a családtagokat,

rokonokat, közelálló személyeket illetően a birtokos melléknév helyett inkább a részeshatározó-esetű visszaható névmást használjuk a románban.

Azaz: Pasagerul cawtă biletul să«. - Az utas keresi a (saját) jegyét, helyett: Pasagerul îşi cawtă biletul. - Az utas keresi a jegyét.

Míg a birtokos melléknév a főnév mellett áll, addig az őt helyettesítő részeshatár ozó-esetű visszaható névmás az igét előzi meg.

287

A visszaható névmások a birtokos mellékneveket nemre és számra való tekintet nélkül helyettesítik:

me«, mea, mei, mele helyett: îmităw, ta, tăi, tale helyett: îţisă«, sa, săi, sale helyett: ÎŞInostru, noastră, noştri, noastre helyett: nevostru, voastră, voştri, voastre helyett: vă

îl aştept pe colegul mew / îmi aştept colegul - várom a kollégámat o aştept pe colega mea / îmz aştept colega - várom a kolléganőmetii aştept pe colegii me/ / îm/ aştept colegii - várom a kollégáimat le aştept pe colegele mele / îm/ aştept colegele - várom a kolléganőimet

Az îşi helyettesítheti a ei, ele birtokos esetű alakját is, a lor-1 :E/ (ele) aşteaptă bunicii lor. / îşi aşteaptă bunicii. - Várják (ők hn,

nn) a nagy szüleiket.

A fentiek szerint járunk el, - és a már tanult módon kapcsoljuk a névmást - akkor is, ha az ige

- múlt időben van:M/-am spălat rufele. - Kimostam a ruháimat.

- jövő időben van:îmi voi spăla rufele. - Kifogom mosni a ruháimat.

- kötőmódban van:Trebuie să-mi spăl rufele. - Ki kell mosnom a ruháimat.

- feltételes-óhajtó módban van:M/-aş spăla rufele. - Kimosnám a ruháimat.

- felszólító módban van:Spală-mi rufele! - Mosd ki a ruháimat!

- gerundiumban van:Spălîndu-mi rufele... - Kimosván a ruháimat...

A szenvedő igeragozásA román nyelv egyik sajátossága a szenvedő alakú igeragozás.Amíg a cselekvő igék cselekvését az alany végzi és az másra hat, a

visszaható igék esetében pedig az alany által végzett cselekvés reá hat vissza, addig a szenvedő szerkezetben az alany csak elszenvedi, de nem végzi a cselekvést.

Cselekvő szerkezet:Maria spală un măr. - Mária megmos egy almát.

Visszaható szerkezet:Maria se spală. - Mária mosakszik. (Mária mossa magát.)

Szenvedő szerkezet:Mărul e spălat (de Maria). - Az alma meg van mosva (Mária

által).

Amint a fenti példából látjuk, a szenvedő ragozású igealak szó szerinti fordítása magyarra idegenül hat, mivel a magyarban ezt az igeragozási formát nem használjuk, vagy csak nagyon ritkán.

Ha a szenvedő szerkezetből hiányzik a cselekvést végző személy, helyes a mondatot általános alannyal fordítani magyarra:

Mărul e spălat. - Az almát megmosták.A múlt idő jogos, mivel a szenvedő szerkezetben levő román igék

jelen ideje csak formális, hiszen a participium befejezett árnyalatot ad a cselekvésnek.

Ha a szenvedő szerkezetben szerepel a cselekvést végző személy, a mondatot úgy fordítjuk magyarra, hogy a cselekvést elszenvedő alany tárgy esetbe kerül:

Soţii au fost deranjaţi doar de controlor. - A házaspárt csupán a kalauz zavarta meg.

A szenvedő szerkezet az a f i - lenni (létezni) ige ragozott alakjaiból és a ragozandó ige participiumából áll, amelyet nemben és számban az alannyal egyeztetünk.

A románban nagyon gyakori a szenvedő szerkezet, de így csak a tárgyas igéket lehet ragozni, közülük sem valamennyit.

I. a incinta - elragadtatni, elbűvölni Kijelentő mód jelen idő

Esz1. sz sínt încîntat (încîntată) - el vagyok ragadtatva2. sz eşti încîntat (încîntată) - el vagy ragadtatva3. sz este încîntat (încîntată) - el van ragadtatva

Tsz1. sz sîntem încîntaţz (încîntate) - el vagyunk ragadtatva2 . sz sînteţi încîntaţz (încîntate) - el vagytok ragadtatva3. sz sínt încîntaţi (încîntate) - el vannak ragadtatva

289

folyamatos múltEsz

1. sz eram incintat (incíntatá) - el voltam ragadtatva2. sz éra/ incintat (incíntatá) - el voltál ragadtatva3. sz éra incintat (incíntatá) - el volt ragadtatva

Tsz1. sz eram incintat/ (incintate) - el voltunk ragadtatva2. sz erati incintat/ (incintate) ~ el voltatok ragadtatva3. sz éra« incintat/ (incintate) - el voltak ragadtatva

összetett múltEsz

1. sz am fost incintat (incíntatá) - el voltam ragadtatva2. sz ?d fost incintat (incíntatá) - el voltál ragadtatva3. sz a fost incintat (incíntatá) - el volt ragadtatva

Tsz1. sz am fost incintat/ (incintate) - el voltunk ragadtatva2. sz at/ fost incintat/ (incintate) - el voltatok ragadtatva3. sz 2lu fost incintat/ (incintate) - el voltak ragadtatva

jövő időEsz

1. sz vo/ fi incintat (incíntatá) - el leszek ragadtatva2. sz ve/ fi incintat (incíntatá) - el leszel ragadtatva3. sz va fi incintat (incíntatá) - el lesz ragadtatva

Tsz1. sz vöm fi incintat/ (incintate) - el leszünk ragadtatva2. sz vet/ fi incintat/ (incintate) - el lesztek ragadtatva3. sz vor fi incintat/ (incintate) - el lesznek ragadtatva

KötőmódEsz

1. sz sá fiu incintat (incíntatá) - hogy el legyek ragadtatva2. sz sá fii incintat (incíntatá) - hogy el legyél ragadtatva3. sz sá fie incintat (incíntatá) - hogy el legyen ragadtatva

Tsz1. sz sá fim incintat/ (incintate) - hogy el legyünk ragadtatva2. sz sá fit/ incintat/ (incintate) - hogy el legyetek ragadtatva3. sz sá fie incintat/ (incintate) - hogy el legyenek ragadtatva290

Feltételes-óhajtó módEsz

1. sz aş fi încîntat (încîntată) - el lennék ragadtatva2. sz az' fi încîntat (încîntată) - el lennél ragadtatva3. sz ar fi încîntat (încîntată) - el lenne ragadtatva

Tsz1. sz am fi încîntaţz' (încîntate) - el lennénk ragadtatva2. sz aţz fi încîntaîz (încîntate) - el lennétek ragadtatva3. sz ar fi încîntaţz (încîntate) - el lennének ragadtatva

Felszólító mód állító alakok

Fiz încîntat (încîntată)! - Légy elragadtatva!Fiţz încîntaţz (încîntate)! - Legyetek elragadtatva!

tagadó alakokNu fi încîntat (încîntată)! - Ne légy elragadtatva!Nu fiţz încîntaţz (încîntate)! - Ne legyetek elragadtatva!

Főnévi igenéva fi încîntat (încîntată) - elragadtatva lenni

Gerundiumfiind încîntat (încîntată) - (én, te, ő) elragadtatva lévén fiind încîntaţz (încîntate) - (mi, ti, ők) elragadtatva lévén

JÓ TUDNI!Szenvedő szerkezetben az igének nincs participiuma és supinuma.

A De ce? jelentése nemcsak Miért?, hanem Minélfogva? is.

Lényeges különbség van az alábbi két igealak között:închide-ţz ochii! (închide ochii tăi!) - Csukd be a szemedet! închideţz geamurile! - Csukjátok be (ti) az ablakokat!

Exerciţii1. Feleljünk a kérdésekre:

Unde au luat masa de seară soţii Crişan? Unde sínt instalaţi ei acum?

291

De cine au fost deranjaţi? Ce le-a adus controlorul vagonului de dormit?Unde stă Lenuţa? Ce face dînsa? Poate dormi Cornel? De ce nu poate

dormi? Ce îi cere Lenuţei? Unde a pus ea cutiuţa cu medicamentele? Unde era poşeta? Unde este agăţat termosul? Ce spune Lenuţa lui Cornel, dîndu-i antinevralgicul?

Ce se întîmplă după ce trenul se opreşte în gara de frontieră? Cine bate la uşă? Ce spune dînsul? Ce face ofiţerul de grăniceri? Cum sînt paşapoartele soţilor? Ce spune ofiţerul după ce controlează paşapoartele?

Cine controlează bagajele? Ce întreabă funcţionarul de vamă? Ce răspunde Cornel? Ce fac soţii după ce trenul se pune din nou în mişcare?

Cum se trezesc a doua zi? Ce văd ei prin geam? Cum e aici natura? Ce oferă iama pantele de aici schiorilor? Ce urmăresc privirile soţilor Crişan în valea Prahovei? Ce fac ei stînd la fereastra deschisă? De ce sînt ei încîntaţi?

2 . írjuk le a mondatokat úgy, hogy a birtokos melléknevek helyett a megfelelő visszaható névmásokat használjuk:

al Vînd maşina mea. Speli bicicleta ta. Caută ceasul său. Facem lecţiile noastre. Vizitaţi colegii voştri. Aşteaptă profesoarele lor.

b/ Invitaţi directorul vostru. Conduce rudele sale la gară. Saluţi cunoscuţii tăi. Aşteaptă prietenii lor. Schimbăm locuinţa noastră. Corectez greşelile mele.

3. Mondjuk románul úgy, hogy a magyar birtokos személyragokat a román visszaható névmásokkal fejezzük ki:

a/ Kinyitom a bőröndömet. Keresi az útlevelét. Segíted a szüléidét. Kifestitek a szobátokat. Elkísérik a vendégeiket. Meglátogatjuk a rokonainkat.

b/ Elkészítik a csomagjaikat. Nem találom a retikülömet. Vajon hova tettem a termoszomat. Nem találom a jegyemet.

c/ Felköszöntitek a kollégáitokat. Megünnepled a névnapodat. Holnap ünneplem a születésnapomat. Várjuk a rokonainkat. Anna várja a sógornőjét. A nagymama szereti az unokáit.

4. Ismételjük meg az alábbi mondatokat szenvedő szerkezettel:a/ Mă (nn) aşteaptă bunica. îl invită colegii. Ne (hn) cheamă domnul

director. Părinţii îi ajută. Te (nn) laudă dirigintele. Vă (hn) primeşte primarul. Mă (hn) roagă să-l ajut.

292

bl Elevul termină traducerea. Tata semnează scrisorile. Un tehnician repară computerul. Marin schimbă dischetele. Zugravul zugrăveşte camerele. O femeie spală ferestrele.

5. Mondjuk románul szenvedő szerkezettel:&/ Az asztal le van törölve. A tányérok el vannak mosogatva. A

poharak el vannak törölve. A csészék a polcra vannak téve. Az ajtó ki van nyitva. A lakás be van zárva.

b/ A ruhák ki voltak mosva. A fehérnemű ki volt teregetve. Az ingek ki voltak vasalva. A harisnyák el voltak szakadva. A cipők ki voltak tisztítva.

cl A könyvet elküldték a könyvtárba. A dolgozatokat kijavították. Minden cikket elolvastak. A kérvényeket nem fogadták el. A lányokat nem hallgatták meg. Minden jegyet megvettek. Az útlevelet nem hosszabbították meg. Minden alkalmazottat elbocsátottak.

6. Kérdezzük románul:Mikor érkezik a bukaresti expressz? Van késése a vonatnak? Hány

percet kell még várnom?Melyik vagonba szálljunk? Melyik fülkében foglaljunk helyet? Vannak

itt még szabad helyek? Szabad az a hely az ablak mellett?Hova tegyük a csomagokat? Kié ez a fekete bőrönd? Mellé tehetem

ezt a táskát? Hová akasszam a ballonkabátomat?Megengedi, hogy kinyissam az ablakot? Felajánlhatom ezt a magazint?

Ön már kiolvasta? Nem tudja, mikor érkezünk a határállomásra?Ön hova utazik? Van sok csomagja? Várják az állomáson?Most hol állt meg a vonat? Elhagytuk már Brassót? Mennyi ideig áll

itt a vonat? Mennyi idő múlva érkezünk az Északi pályaudvarra?

7. Feleljünk a kérdésekre tetszés szerint:Anul trecut unde ţi-ai petrecut vacanţa? Anul acesta unde vrei să-ţi

petreci concediul? La anul unde-ţi vei petrece vacanţa de iarnă? Unde faci revelionul?

Cum sînt hotelurile de aici? Unde este mai ieftină cazarea la hotel sau într-o cabană? Cînd funcţionează telefericul?

Ai paşaport? Ţi-a expirat paşaportul? Ai toate actele pentru maşină? Cu ce viteză mergem? Cînd ajungem la frontieră? Cît trebuie să aşteptăm la vamă?

293

LECŢIA 28DOUĂZECI ŞI OPT

LECŢIA A DOUĂZECI ŞI OPTA

Revederea

Trenul intră fluierînd prelung în Gara de nord. Pe peron e mare forfotă.

De la fereastra vagonului de dormit, Cornel încearcă să recunoască, în mulţime, pe vreunul din membrii familiei sale. Dintr-o dată se aude o voce cunoscută: era Sanda, soră-sa, care îl văzuse şi acum făcea semne cu mîna.

Cornel apucă valizele şi se îndreaptă spre uşa de la ieşire unde se află Lenuţa cu restul bagajelor, o geantă şi două sacoşe. Coborînd din tren, îi aştepta o surpriză plăcută. Aproape toată familia le venise în întîmpinare: Sanda cu soţul ei Marin, cumnatul lui Cornel, copiii, Cornelia şi Cristian, nepoţii lui Cornel şi unchiul Vasile, fratele mai mare al mamei lui Cornel.

- Bine-aţi venit!...- Bine v-am găsit!...- Ce bine-mi pare!...- Vai, de cînd nu v-am văzut!...- Sărut mîna, unchiule!...- Sărut mîna, tanti!...- Cît de mult mă bucur că vă văd!...- Ce mult v-am aşteptat!... se auzea de ici, de colo, în timp ce fiecare

dorea să-i îmbrăţişeze.- Nespus de bine-mi pare că aţi venit cu toţii! zice Cornel. Dar mama?

Unde-i mama? Numai dînsa lipseşte, dar se înţelege, deoarece nu se poate deplasa atît de uşor prin oraş...

- Ba, slavă Domnului, se deplasează foarte bine, numai că avea nişte cozonaci în cuptor şi nu putea să-i lase "singuri"...

- îmi închipui ce bunătăţi a pregătit! zice Lenuţa.

294

- Abia apuc să le gust, m-a apucat o foame de lup, adaugă Cornel. Printre acestea, numai Lenuţa observă că unchiul Vasile e cu aparatul

fotografic în mină.- Unchiule, dă-mi voie să te sărut, spune ea cu însufleţire. Eşti

formidabil!... Ce idee bună ai avut, asta o să rămînă o fotografie de neuitat.

- Zîmbiti cu toţii! zice unchiul, ridicînd aparatul fotografic la ochi. Aaaşa! "Tablou de familie!"

Apoi se adresează lui Cornel:- Ştii că Ghită, nepotul meu, s-a logodit?- Nu ştiam. Cu cine?- Aa, cu o fată minunată. O să am o noră excepţională. Nunta va avea

loc în toamnă, bineînţeles, după ce se vor coace strugurii. Sper că o să veniţi şi voi la nuntă.

- Să nu mai pierdem timpul aici pe peron, intervine Sanda. Haidem, dragii mei, că ne aşteaptă bunica şi ... cozonacii.

Troleibuzul în care au urcat o ia întîi spre bulevard, apoi virează la dreapta şi trece printr-unul dintre frumoasele parcuri ale capitalei. în decurs de 10-15 minute ajunge într-un cartier de vile în care se află locuinţa bunicii.

Umor- Unde te duci, Ionică?- La gară, să-l întîmpin pe tata.- Cînd soseşte?- Mîine.- Atunci, de ce te duci acum?- Pentru că mîine n-am timp.

Pe peronul gării, unde-1 aşteptau pe tata, Gheorghiţă s-a pierdut de mama. înainte de a începe să plîngă, copilul se hotărăşte să întrebe un ceferist:

- Nene, n-aţi văzut o doamnă cu balonzaid verde şi fără un copil care seamănă cu mine?

- Tată, tu ştii care tren are cea mai mare întîrziere?- Nu, puiule!- Acela pe care mi l-ai promis anul trecut de ziua mea...

Vocabular

fluierînd / a fluiera - fütyülve prelung - hosszan peron sn - peron forfotă nn - nyüzsgés să recunoască / a recunoaşte -

hogy felismerjen vreunul - egy valaki membru hn - tag familie nn - család dintr-o dată - egyszerre csak îl văzuse / a vedea - meglátta (őt

hn)făcea semne cu mîna - integetett apucă / a apuca - megragadja valiză nn - bőrönd uşa de la ieşire nn - a kijárati

ajtócu restul bagajelor - a többi cso­

maggalaproape toată familia - majdnem

(csaknem) az egész család le venise în íntímpinare - kijött

(az ő) fogadásukra fratele mai maré - a bátyja Bine-aţi venit! - Isten hozott

benneteket!Bine v-am găsit! - (Válasz az

"Isten hozott "-ra. K b Ö r ü ­lök, hogy jó egészségben találtalak benneteket!)

Ce bine-mz pare! - De örülök! cít de mult - mennyire mă bucur / a se bucura - örülök ce mult - milyen nagyon de ici, de colo - innen-onnan în timp ce - mialatt

fiecare - mindegyik cu toţii - mindannyian lipseşte / a lipsi - hiányzik se înţelege - érthető deoarece - hisz, hiszen nu se poate deplasa - nem tud

közlekedni atít de uşor - olyan könnyen prin - át, itt: -bán, -ben slavă Domnuluz - hála Istennek cuptor sn - sütőîmi închipui / a-şi închipui - kép­

zelemce bunătăţi - micsoda finomságok abia apuc - alig várom m-a apucat - elfogott foame de lup nn - farkaséhség printre acestea - eközben observă / a observa - veszi észre aparat fotografic sn - fényképe­

zőgépdă-mi voie / a da voie - engedd

meg (nekem) să te sărut / a săruta - hogy meg­

csókoljalak cu însufleţire - lelkesen formidabil - óriási fotografie nn - fénykép de neuitat - felejthetetlen zîmbiţi cu toţii / a zîmbi -

mosolyogjon mindenki ridicînd / a ridica - felemelve tablow sn - tabló s-a logodit / a se logodi - elje­

gyezte magát noră nn - meny

297

excepţional - kivételes, rendkívüli va avea loc / a avea loc - lesz se vor coace / a se coace - meg kén át

în decurs de - alatt (időben) cartier de vile sn - villanegyed Gheorghiţă - Gyurika s-a pierdut de / a se pierde - el-

parcuri ale capitalei - a fő ­város szép parkjainak egyi-

fog érnisă nu mai pierdem timpul - ne

vesztegessük tovább az időt intii - előbb, először o ia spre bulevard - a körút felé szakadt... -tói

înainte de a începe să plîngă -veszi útját apoi - azutánvirează / a vira - bekanyarodik la dreapta - jobbra trece prin... - áthalad printr-unul dintre frumoasele

mielőtt elkezdene sírni ceferist hn - (romániai) vasutas pe care mi 1-ai promis - amelyi-

ket (hn) megígérted nekem de ziwa mea - a születésnapomra

G r a m a t i c ă

A határozatlan névmásokUnul, una - egyik, másik

Unul întreabă, altul răspunde. - Az egyik kérdez, a másik válaszol. és többes számú alakjaik unii, alţii - egyesek, mások, amelyekkel már

találkoztunk:Unii urcă, alţii coboară. - Egyesek felszállnak, mások leszállnak.

Vreunul, vreuna - (egy) valakiA már ismert - jelzőként használt - vreun, vreo önálló alakjai: Cornel încearcă să recunoască pe vreunul din membrii familiei

sale. - Kornél megpróbál felismerni (egy) valakit családja tagjai közül.

Fiecare - minden egyes ..., mindegyikCsak egyes számú alakja van. Személyekre és dolgokra egyaránt

vonatkozhat, mindkét nemben, akár önállóan, akár jelzőként használatos. Önállóan:

Să vină fiecare. - Jöjjön mindegyik. îmi place fiecare. - Mindegyik tetszik.

Jelzőként, mindig a névelő nélküli főnév előtt áll:Să vină fiecare bărbat. - Jöjjön mindegyik férfi.Să vină fiecare femeie. - Jöjjön mindegyik nő.

298

A régmúltA kijelentő módnak ez az ideje olyan múlt idejű cselekvést fejez ki.

amely egy másik múlt idejű cselekvés előtt történt. Jelentése megfelel az ige szokásos múlt ideje és a volt együttes használatának. Magyarra a szokásos múlt idejű alakokkal fordítjuk:

Iz aştepta o surpriză: toată familia le venise în întîmpinare. - Meglepetés várta őket: az egész család kijött (volt) a fogadásukra.

A régmúlt személyragjai a -sem, -seşi, -se, -serăm, -serăţi, -seră, amelyeket az ige participiumának -1, illetve -s ragja helyébe tesszük.

Azok a III. ragozású igék, amelyeknek participium-ragja -s, régmúltban egy -es- szótaggal bővülnek.

Az ige cselekvő ragozása a kijelentő mód régmúltbanI. a aştepta (aşteptat) - várni, megvárni

c'r7 T cEsz1. sz aşteptasem2 . sz aşteptaseşz3. sz aşteptase

Tsz1. sz aşteptaserăm2 . sz aşteptaserăţi3. sz aşteptaseră

II. a vedea (văzut) - Esz

1. sz văzusem2 . sz văzuseşi3. sz văzuse

látniTsz

1. sz văzuserăm2 . sz văzuserăţz'3. sz văzuseră

III. a merge (mers) - menni, elmenniEsz Tsz

1. sz mersesem 1. sz merseserăm2 . sz merseseşz' 2 . sz merseserăţz'3. sz mersese 3. sz merseseră

IV. a veni (venit) - jönni, eljönniEsz Tsz

1. sz venisem 1. sz veniserăm2 . sz veniseşi 2 . sz veniseraţi3. sz venise 3. sz veniseră

299

mfgffiailigj

Az ige visszaható ragozása a kijelentő mód régmúltbanCsak annyiban különbözik a cselekvő ragozástól, hogy az ige elé

kitesszük a megfelelő visszaható névmást.

Ragozás tárgyesetű visszaható névmással I. a se spăla (spălat) - mosakodni

Esz1. sz mă spălasem 1. sz2 . sz te spălaseşi 2 . sz3. sz se spălase 3. sz

Tszne spălaserăm vă spălaserăţi se spălaseră

Ragozás részeshatárózó-esetű visszaható névmássalIV. a-şi aminti (amintit) - emlékezni

Esz Tsz1. sz îmi amintisem 1. sz ne amintiserăm2 . sz iţi amintiseşi 2 . sz vă amintiserăţi3. sz îşi amintise 3. sz îşi amintiseră

Az a fi és az a avea ragozása a kijelentó mód régmúltban Ezek az igék rendhagyó módon képzik a régmúltat, a fi - lenni

Esz Tsz1. sz fusesem 1. sz fuseserăm2 . sz fuseseşi 2 . sz fuseserăţi3. sz fusese 3. sz fuseseră

a avea - bírni (birtokolni) Esz

1. sz avusesem2 . sz avuseseşi3. sz avusese

Tszavuseserămavuseserăţiavuseseră

Ugyancsak rendhagyó alakjuk van a régmúltban a következő igéknek a vrea - akarni

voisem, voiseşi, voise, voiserăm, voiserăţi, voiseră

a da - adnidădusem, dăduseşi, dăduse, dăduserăm, dăduserăţi, dăduseră

a sta - állni, ülni, maradni, laknistătusem, stătuseş/, stătuse, stătuserăm, stătuseră;/. stătuseră

a bea - inni, meginnibăusem, băuseş/, băuse, băuserăm, băuserăţ/, băuseră

JÓ TUDNI!Az unul (una) din - egy a ...-ból, vagy az unul (una) dintre - egy a ...

közül szerkezetben az unul, una mindig megegyezik a főnév nemével: unul dintre coleg/ - egy a kollégák közül una dintre colege - egy a kolléganők közül

Az egyeztetésre a semlegesnemű főneveknél különösen ügyelni kell, mivel azok egyes számban hímneműként, többes számban pedig nőneműként viselkednek:

unul din geamantane - egy a bőröndök közülAz elöljárószó + főnév szerkezetben a főnévnek csak akkor van

határozott névelője, ha a főnévnek jelzője is van: unul din membri - egy a tagok közül unul din membrii familie/ - egy a családtagok közül

Az a-şi închipui - (elképzelni ige egyes szám 1. és 2. személyű alakja azonos:

ím/ ínchipu/ - (elképzelem iţi ínchipu/ - (elképzeled

Az a avea loc igei szókapcsolat használata - jelen, múlt és jővő időben egyaránt - igen gyakori a románban. Jelentése: van, szó szerint: helye van vminek, megtartatik.

Nunta va avea loc la toamnă. - Az esküvő ősszel lesz.

Az înainte de a începe să plîngă kifejezésben a főnévi igenévi alakban levő igét magyarul feltételes módban adjuk vissza, a kötőmódban levőt pedig főnévi igenévi alakban: mielőtt elkezdene sírni.

A prin - át, keresztül elöljárónak printru szinonimáját használjuk, ha utána határozatlan névelős főnév következik:

printr-un parc - egy parkon át printr-o piaţă - egy téren át

301

Exerciţii1. Feleljünk a kérdésekre:

Cum intră trenul în Gara de nord? Unde e mare forfotă?Unde stă Cornel? Pe cine încearcă să recunoască? Ce se aude dintr-o

dată? A cui voce s-a auzit? Ce făcea Sanda? Unde se află Lenuţa? Ce are ea în mînă?

Ce îi aştepta pe soţii Crişan? Cine le venise în întîmpinare?Cine e Sanda? Dar Marin? Cine sînt Cornelia şi Cristian? Dar unchiul

Vasile cine e?Cum sînt salutaţi soţii Crişan? De ce se bucură Cornel? Cine lipseşte

din membrii familiei? De ce n-a venit la gară mama lui Cornel?Ce vrea să facă unchiul Vasile? Ce spune Lenuţa, văzîndu-1 cu

aparatul fotografic în mînă? Ce zice unchiul, ridicînd aparatul la ochi?Ce află Cornel despre Ghiţă? Cine este Ghiţă? Cînd va avea loc nunta

tinerilor?Ce propune Sanda? Pe unde trece troleibuzul? în cît timp ajunge în

cartierul de vile unde locuieşte mama lui Cornel?

2. Ragozzuk el a következő igéket a kijelentő mód régmúltban:a/ a pleca, a sosi, a urca, a coborî, a trece, a intra, a ieşi; b/ a se bucura, a se duce, a se plimba.

3. Másoljuk le a mondatokat régmúlt alakú igékkel:a/ Am plecat (eu) mai devreme. Ai sosit cu multă întîrziere. Au

călătorit împreună. V-am aşteptat (noi) încă de ieri. I-a apucat o foame de lup. Bunătăţile le-a pregătit bunica. Le-aţi gustat pe toate.

b/ Nu ne-am văzut de un car de ani. S-au întîlnit la gară. V-aţi îmbrăţişat cu drag. S-a dus acasă încă duminică. M-am deplasat singur în oraş. Te-ai mutat în altă locuinţă.

4. Kérdezzük románul:Mi hallatszik? Kinek a hangja hallatszik? Ki integet? Ki hozza a többi

csomagot? Hol van egy a sportszatyrok közül? Mindegyik fülke szabad? A gyerekek hol foglaltak helyet? Mindegyiknek van helye?

5. Mondjuk románul:slI A mamám nem dolgozik már. Most 3 éve ment nyugdíjba. A

bátyám egy a vasútállomás alkalmazottai közül. A nővérem eljegyezte

magát egy mérnökkel. A sógornőmnek 5 gyermeke van, 3 fiú és 2 lány. Egy a fiúk közül még csak 1 éves. A lányok közül egy már egyetemi hallgató.

b/ Isten hozott! Alig vártam, hogy lássalak. Mennyire örülök, hogy eljöttél. A többiek hol vannak? Ök később érkeznek. Remélem, nem betegek. Hála Istennek valamennyien egészségesek. Ne vesztegessük az időt. Menjünk haza, vár (bennünket) a nagymama. De előbb vegyünk neki valami ajándékot. Autóbusszal 10 perc alatt hazaérünk. Otthon az egész család vár bennünket. (Szenvedő szerkezettel fordítsuk!)

LECŢIA 29DOUĂZECI ŞI NOUĂ

LECŢIA A DOUĂZECI ŞI NOUA

La mulţi ani!

Cartierul de vile în care se află locuinţa doamnei Delia Bogdan Crişan, mama lui Cornel, e cam departe de gară. Dar cu un troleibuz au sosit repede la faţa locului. Au coborît tocmai în faţa blocului, unde mama îi aştepta cu multă nerăbdare.

- în sfîrşit! spuse dînsa, îmbrăţişîndu-şi şi sărutîndu-şi cu nespus drag fiul şi nora. Bine-aţi venit, dragii mei!

- Mamă dragă, abia am aşteptat să te revăd! zice Cornel, sărutîndu-i mîna.

Bucuroşi de primirea călduroasă, noii sosiţi s-au simţit ca acasă. Au trecut cu toţii în sufragerie, unde se şi aşezase masa. Şi cum mama tocmai în ziua respectivă îşi sărbătorea onomastica, rînd pe rînd au felicitat-o. Apoi la un semn solemn al unchiului Vasile, "corul ad-hoc" intonă tradiţionalul cîntec, pe care mama îl ascultă emoţionată:

La mulţi ani, cu sănătate Să vă dea Domnul tot ce doriţi,Zile senine şi fericite La mulţi ani să trăiţi.Mulţi ani, la mulţi ani,La mulţi ani fericiţi să trăiţi!

Toţi au ciocnit în semn de urare, adulţii cu cîte un păhărel de Tokaji, nepoţii, bineînţeles, cu oranjadă. După predarea cadourilor, care au fost primite cu strigăte de bucurie mai ales din partea copiilor, mama i-a invitat să-şi ocupe fiecare locul său obişnuit.

S-a servit o masă festivă: ciorbă de perişoare, friptură de miel, cartofi piure, salată de roşii, iar ca desert tort de nuci şi, la urmă, cafea turcească.

304

ud-:

Stînd la masă, cînd mama, cînd Sanda îi încuraja pe meseni, spunînd:- Mai serviţi!- Lenuţo, încă o bucată de friptură!- Cornele, gustă şi tortul!Numai copiii nu trebuiau îndemnaţi. Dimpotrivă!în timpul mesei, de altfel, veselia creşte, fiindcă Marin e un straşnic

povestitor de bancuri. Şi deoarece nu s-au întîlnit de mult, aveau atîtea şi atîtea de povestit. Nu e de mirare dacă discuţiile au continuat pînă seara tîrziu.

Mama şi fiică-sa, Sanda, vorbesc despre viaţa lor zilnică, despre problemele pe care copiii le au la şcoală, Lenuţa despre studiile sale. Cornel îi face cunoscut cumnatului său perspectivele institutului şi îi schiţează programul delegaţiei. Marin îl lămureşte pe Cornel cîte greutăţi a avut de înfruntat în timpul privatizării întreprinderii unde lucrează.

La un moment dat, în toată locuinţa se făcu întuneric şi trenuleţul mecanic al lui Cristian, primit de curînd de la unchiul din Budapesta, se opri din mers. Ce necaz pe capul copilului! Nimic grav însă, numai un scurtcircuit. La lumina unui chibrit, în cîteva clipe, Marin schimbă siguranţa. Pentru aşa ceva nu trebuie să fii inginer electrotehnic.

Noaptea se lăsase demult pe cînd toata lumea merge la culcare.

UmorO familie din Bucureşti primeşte vizita unui prieten din provincie,

care îşi prelungeşte şederea neaşteptat de mult. în cele din urmă, gazda îi spune:

- Nu crezi că soţiei şi copiilor le este dor de tine?- îţi mulţumesc foarte mult. E drăguţ din partea ta că te-ai gîndit şi la

ei. Mîine le scriu să vină.

- Mamă, dă-mi, te rog, o bucată de tort.- Mîine, băiete, mîine.- Dar nu poţi să-ţi închipui că ţi-am cerut ieri?

- Bunico, prăjiturile astea sînt cam vechi.- Să nu mă-nveţi tu pe mine cum se fac prăjiturile. Eu fac prăjituri

încă dinainte să te naşti tu!- Ăsta nu-i un motiv să mi le dai tocmai acum.

306

- Cafeaua ta e grozavă, draga mea!- Da, e bună. Mi-a adus-o soţul tocmai din Brazilia.- Minunat... şi este încă fierbinte!

Vocabular

La mul ţi an/! - Isten életesse(n) sokáig!

cam - kissée departe de - messze van vmitől la faţa locului - a helyszínre cu multă nerăbdare - nagyon

türelmetlenül cu nespus drag - kimondhatatlan

szeretettel bucuroşi de primirea călduroasă

- örülve a meleg fogadtatás­nak

noii sosiţi - az újonnan érkezettek au trecut cu toţii - átmentek

mindannyian se şi aşezase masa - már meg is

v o lt te r ítve şi cum - és mivel tocmai în ziwa respectivă - éppen

az illető napon sărbătorea / a sărbători - ünne­

pelteonomastică nn - névnap rind pe rind - sorra semn sn - jel solemn - ünnepélyes "corul ad-hoc" - a sebtében ala­

kult kórus intonă / a intona - rázendített tradiţional - hagyományos cíntec sn - dal emoţionat - meghatottan

cu sănătate - egészségben Domnul - az Úr, (a jó Isten) tot ce doriţi - mindent, amit

kívánm ciocnit / a ciocni - koccin­

tottakîn semn de urare - köszöntés

képpencîte un păhărel - egy-egy po­

hárkaoranjadă nn - narancslé predare nn - átadás cu strigăte de bucurie - örömki-

áltásokkal mai ales - különösen din partea copiilor - a gyerekek

részérőlsă-şi ocupe locul a ocupa loc -

hogy foglalja el a helyét obişnuit - megszokotto masă festivă - ünnepi ebéd ciorbă de perişoare - zöldséges,

savanykás hús gombócleves frip tură de mie\ nn - báránysült cartofi piure hn tsz - burgonya­

püréca desert - desszerként tort de nuci sn - diótorta la urmă - végül, végezetül cafea turcească nn - török kávé îi încuraja / a încuraja - bátorí­

totta (őket hn)

307

mesean, mesem hn - asztaltárs nu trebuia« îndemnaţi / a în­

demna - nem kellett biztatni dimpotrivă - sőt, ellenkezőleg în timpul mese/ - étkezés közben,

evés közben de altfel - egyébként veselie nn - vidámság, jókedv creşte / a creşte - nő fiindcă - mivel(hogy), lévén hogy straşnic - remek, kiváló povestitor de bancuri hn - vicc­

mesélő deoarece - mivel atît, atîta, atîţi, atítea - annyi de povestit / a povesti - mesélni-

valónu e de mirare - nem lehet cso­

dálkozni discuţie nn - beszélgetés au continuat / a continua - foly­

tatódtak, elhúzódtak viaţă zilnică nn - mindennapi

életproblemă nn - gond studiu sn - tanulmány face cunoscut - ismerteti perspectivă nn - kilátás schiţează / a schiţa - (felvázolja lămureşte / a lămuri - felvi­

lágosítja cîte greutăţi a avut de înfruntat -

mennyi nehézséget kellett leküzdenie

întreprindere nn - vállalat se făcu întuneric - sötét lett trenuleţ mecanic sn kies -

villanyvonat

primit de curínd - a nemrég ka­pott

se opri din mers - megállt ce necaz pe capul copilului -

milyen bosszúság a gyereknek grav - súlyosscurtcircuit sn - rövidzárlat la lumina unui chibrit - egy

gyufa fényénél schimbă / a schimba - kicseréli siguranţă nn - biztosíték pentru aşa ceva - ilyesmiért inginer electrotehnic hn - villa­

mosmérnök se lăsase / a se lăsa - leszállt demult - régen pe cînd - mire (mikorra) vizită nn - látogatás din provincie - vidéki prelungeşte / a prelungi - hosszú­

ra nyújtja neaşteptat de mult - várakozáson

felülşedere nn - tartózkodás în cele din urmă - végül le este dór de tine - vágyódnak

utánadfoarte mult - nagyon-nagyon e drăguţ din partea ta - kedves a

részedről băiete - fiacskám (megszólító e.) sínt cam vechi - kissé régiek cum se fac prăjiturile - hogyan

csinálják a süteményeket încă dinainte - még mielőtt să mi le dai - hogy ideadd

(nekem azokat nn) tocmai acum - éppen most

308

G r a m a t i c ă

Az osztószámnévKépzése a tőszámnév elé tett cíte határozószóval történik.Önálló alakok:

cîte unul, cíte una - egyenként, egyesével cîte doz, cîte dowă - kettesével cíte trez - hármasával

Jelzőként, csak a cîte unul, cíte una alakja változik: cîte un păhărel de Tokaji - egy-egy pohárka tokaji cîte o ceaşcă de cafea - egy-egy csésze kávé

Az egyszerű múltA kijelentő módnak ezt az idejét a múltban rövid ideig tartó cselekvés

kifejezésére használjuk. Mivel a magyarban ilyen igeidő ma már nem használatos, a szokásos múlt idejű alakkal fordítjuk.

Deodată se făcu întuneric. - Egyszerre sötét lett (Ion).Személyragjai az -i, -şi, -, -rám, -râţi, -rá, amelyeket a participium -t

ragja helyébe teszünk, viszont az -s végű particip kunokhoz egy -e- kötőhanggal kötünk.

Az ige cselekvő ragozása a kijelentő mód egyszerű múlt időbenI. a schimba (schimbat) - cserélni, kicserélni

Esz Tsz1. sz schimba/ 1. sz schimbarăm2 . sz schimbaş/ 2 . sz schimbarăţi3. sz schimbă 3. sz schimbară

Az I. ragozású igék az egyes szám 3. személyben megegyeznek a jelen idejű alakkal, azzal a különbséggel, hogy mindig véghangsúlyosak:

schimbă - cserél schimbă - cserélt

II. a vedea (văzut) - látni, meglátniEsz Tsz

1. sz văzu/ 1. sz văzurăm2 . sz văzuş/ 2 . sz văzurăţ/3. sz văzu 3. sz văzură

309

III. a face (făcut) - csinálni, megcsinálni, tenni Esz Tsz

1. sz făcui 1. sz făcurăm2 . sz făcuşi 2 . sz facurăţi3. sz făcu 3. sz făcură

a merge (mers) - menni, elmenni Esz Tsz

1. sz mersei 1. sz merserăm2 . sz merseşi 2. sz merserăţi3. sz merse 3. sz merseră

Az ilyen típusú igéknél az egyes szám 3. személyben megmarad a kötőhang, a hangsúly pedig az 1 . és 2 . személyben a személyragokra tolódik.

IV. a sosi (sosit) - érkezni, megérkezni Esz Tsz

1. sz sosii 1. sz sosirăm2 . sz sosi şi 2. sz sosirăţi3. sz sosi 3. sz sosiră

Az ige visszaható ragozása a kijelentő mód egyszerű múlt időbenCsak annyiban különbözik a cselekvő ragozástól, hogy az ige elé

kitesszük a megfelelő visszaható névmást.

Ragozás tárgyesetű visszaható névmással:I. a se bucura (bucurat) - örülni, megörülni

Esz Tsz1. sz mă bucurai 1. sz ne bucurarăm2 . sz te bucuraşi 2 . sz vă bucurarăţi3. sz se bucură 3. sz se bucurară

Ragozás részeshatározó esetű visszaható névmással IV. a-şi aminti (amintit) - emlékezni

Esz Tsz1. sz îmi amintii 1. sz ne amintirăm2 . sz îţi amintişi 2. sz vă amintirăţi3. sz îşi aminti 3. sz îşi amintiră

Az a fi és az a avea ragozása a kijelentő mód egyszerű múlt időbenAz a f i ige rendhagyó módon képzi az egyszerű múltat. Az egyes

szám 1 . és 2 . személyben a hangsúly az utolsó szótagra tolódik.

a fi - lenniEsz Tsz

1. sz fűz v. fusei 1. sz furăm v. fuserăm2 . sz fuşi v. fuseşi 2. sz furăţi v. fuserăţi3. sz fu v. fuse 3. sz fură v. fuseră

vea (avut) - bírni, birtokolniEsz Tsz

1. sz avui v. avusei 1. sz avurăm v. avuserăm2 . sz avuşi v. avuseşi 2. sz avurăţi v. avuserăţi3. sz avu v. avuse 3. sz avură v. avuseră

Rendhagyó alakjuk van az egyszerű múltban más igéknek is: a vrea - akarni

vrui, vruşi, vru, voirăm, voirăţi, voiră a da - adni

dădui, dăduşi, dădu, dădurăm, dădurăţi, dădură a sta - állni, ülni, maradni, lakni

stătui, stătu şi, stătu, stăturăm, stăturăţi, stătură

JÓ TUDNI!Az a-i f i dor de cineva (ceva) - vágyódni valaki (valami) után igének a

románban a magyartól eltérő vonzat felel meg:(lu0 îi este dór - szó szerint: neki van vágya

Aki vágyódik, részeshatározó-esetben van, aki (ami) után vágyódik, azt de + tár gyeseit el fejezzük ki:

Mamei îi este dor de tine - A mama vágyódik utánad.

Ugyancsak részeshatározó-esetű vonzata van a románban a következő igei szerkezetnek: a-i face cunoscut cuiva ceva - ismertetni valakivel vmit

îi face cunoscut cumnatului ... - ismerteti sógorával...

Sajátos román kifejezés aCe necaz pe capul meu\ - Mennyire bosszakodom!

311

A demult - régen és de mult - régóta ejtése azonos, a jelentésbeli különbséget írásban jelezzük:

Ne-am văzut demult. - Régen láttuk egymást.Cînd ne-am văzut? Demult. - Mikor láttuk egymást? Régen.

Nu ne-am văzut de mult. - Régóta nem láttuk egymást.De cînd nu ne-am văzut? De mult. - Mióta nem láttuk egymást?

Régóta

Exerciţii1. Feleljünk a kérdésekre:

Unde se află locuinţa doamnei Delia Bogdan Crişan? E aproape de gară acest cartier de vile? Cu ce au sosit musafirii la faţa locului? Unde au coborît?

Cum îşi aştepta doamna Crişan fiul şi nora? Ce spune dînsa văzîndu-i? Cum au fost primiţi Lenuţa şi Cornel?

Unde au intrat cu toţii după sosire? Ce îşi sărbătorea mama în ziua respectivă? Cum a fost felicitată mama de membrii familiei? Ce a cîntat corul ad-hoc? Cum asculta mama cîntecul?

Cu ce au ciocnit adulţii? Dar copiii?Cum au fost primite cadourile?Unde a luat loc fiecare? Ce s-a servit la masă? Cum sînt îndemnaţi

mesenii în timpul mesei? Trebuie îndemnaţi şi copiii?De ce creşte veselia în timpul mesei? Pînă cînd continuă discuţiile?

Despre ce vorbesc doamnele? Dar bărbaţii?Ce se întîmplă la un moment dat? De ce se făcu întuneric? Cine a

rezolvat problema? Cînd merge familia la culcare?

2 . Ragozzuk el az alábbi igéket a kijelentő mód egyszerű múlt időben, a/ a aştepta, a primi, a trece, a prinde, a primi; b/ a se bucura, a se duce, a se íntílni.

3. Helyettesítsük az összetett múlt időben levő igéket egyszerű múltbeli alakokkal:

Mama şi-a sărutat cu drag nepoţelul. Sanda şi-a îmbrăţişat cumnatul. Unchiul a făcut semne cu mîna. Cumnatul lui Cornel a plecat tocmai acum. Soţul Sandei a sosit fără întîrziere la faţa locului. Nepoţica a felicitat-o cu flori pe bunica. Lenuţa a adus la masă o sticlă de vin.

4. Kérdezzük románul:Hány éves vagy? Mikor töltötted be a 20. életévedet? Megünnepelted

a születésnapodat? Milyen ajándékokat kaptál? Örültél nekik? Minek örültél a legjobban (cél mai múlt)? Voltak vendégeid? Kit hívtál meg? Mivel kínáltad meg vendégeidet? Te készítetted a süteményeket? Milyen italt vásároltál? Hogyan éreztétek magatokat együtt?

5. Ismételjük meg románul az előző feladat kérdéseit önöző formában is!

6. Mondjuk románul:a/ Holnap a papa betölti 50. életévét. Nem felejtettem el. Elmegyünk

mindannyian felköszönteni. Magától értetődik. Te milyen ajándékot vettél (neki)? Még nem vettem semmit. Most akarok elmenni venni neki egy pénztárcát. A régi el van szakadva. Én mivel lepjem meg? Régóta szeretne egy tranzisztoros rádiót. Milyen jó ötlet! Láttam egyet, amelyik nagyon tetszett. És nem is drága. A gyerekek mit vigyenek a nagypapának? Egy-egy csokor virágot, nem?

b/ Engedd meg, hogy felköszöntselek. Isten éltessen! Jó egészséget! Tessék, egy kis ajándék a számodra. Micsoda meglepetés! Tudd meg, régóta szerettem volna ezt a lemezt. Honnan tudtad, hogy kedvelem ezt az énekest? Nagyon kedves vagy. De most hallgassuk meg. Menjünk át a másik szobába. A lemezjátszó ott van. Míg hallgatjuk a lemezt, koccintani fogunk az én és a te egészségedre.

313

LECŢIA 30 LECŢIA A TREIZECEATREIZECI

Program de seară

IDiscuţia a început după-masă., Trebuia să aleagă un spectacol şi

părerile erau diferite.! Lenuţa ar fi dorit cu orice preţ să vadă piesa O scrisoare pierdută de Ion Luca Caragiale, în schimb Cornel n-ar fi vrut să piardă opera Oedip de George Enescu.

Ce era de făcut?Salvarea veni mai repede decît ar fi crezut, pentru că soacra Lenuţei

luase patru bilete mai din timp la opereta Ana Lugojana de Filaret Barbu. \Prin urmare, de aici încolo orice discuţie ar fi fost de prisos. N-aveau

decît întîi să-i mulţumească doamnei Crişan pentru amabilitate, apoi să îmbrace ţinută de seară şi s-o ia la Teatrul de operetă.1*

în stradă, Marin găsi repede un taxi care i-a scos direct la teatru. După ce Cornel a plătit şoferului, au intrat în spaţiosul foaier, unde se adunase deja multă lume. Apoi, călăuziţi de o plasatoare, au luat loc în sala de spectacole.!;Pînă la începerea reprezentaţiei, Lenuţa şi Sanda mai aveau timp să consulte programul pentru a vedea distribuţia din seara respectivă. Lenuţa nu cunoştea pe nimeni dintre artişti.)

- Avem noroc să auzim cîntăreţi celebri în seara aceasta, spune Sanda.- Bravo, mă bucur tare mult! răspunde Lenuţa.Dintr-o dată se face mai întuneric, încet publicul se linişteşte şi

orchestra atacă primele acorduri ale uverturii.După terminarea primului act, urmează o pauză de un sfert de oră.

Sanda îl ia de braţ pe Cornel, Lenuţa pe Marin şi tot vorbind, fac un tur pe la bufet, unde se întîlnesc cu cîţiva cunoscuţii

»Lumea e încîntată de tînărul tenor român, de soprana venită din Bulgaria, de minunatele costume, de decorul splendid şi de coregrafia artistică.

314

i K l v / f i A

O sonerie îi invită să-şi ocupe locurile în sală.Cînd cortina se lasă după ultimul act, spectatorii îi aplaudă lung pe

interpreţii ieşiţi la rampă. '- A fost un spectacol de neuitat! constată Cornel. Să ştiţi că nu regret

că n-am reuşit să mergem la operă. Totuşi, la un concert n-aş renunţa, să zicem la Ateneu.

Fiindcă era timp frumos, Lenuţa propuse să se înapoieze acasă pe jos. Nimeni n-avu nimic împotrivă. în drum, fredonînd melodiile care le-au umplut inimile, admirară aspectul nocturn al oraşului, reclamele luminoase, vitrinele cu mărfuri de toate felurile.

UmorDoi prieteni s-au înţeles să meargă împreună la spectacol. Unul dintre

ei, sosind la teatru, se miră văzînd alături de el un mic spectator, fiul prietenului său.

- Cum ai nimerit aici?- Cu biletul lui tăticu.- Dar tăticu unde-i?- E acasă, îşi caută biletul, răspunse puştiul.

- E o piesă proastă, te sfătuiesc să pleci după actul doi.- De ce după actul doi?- Pentru că după primul e prea mare înghesuială la garderobă.

- Trebuie să fie grozav cînd un actor îşi dă seama că şi-a pierdut glasul...

- Da, dar e şi mai grozav atunci cînd nu-şi dă seama!

O femeie grasă îi reproşează soţului:- Din cauza ta am părăsit cariera de artistă de cinema.- O poţi reîncepe cu mai mult succes acum: există ecran lat.

Vocabular

discuţie nn - megbeszélés, vita spectacol sn - színházi előadás părere nn - vélemény diferit - különböző

ar fi dórit / a dóri - szerette volna

cu orice pref - minden áron ptesá nn - színdarab

316

I

O scrisoare pierdută - Egy elve­szett levél

în schimb - ezzel szemben n-ar fi vrut - nem szerette volna să piardă / a pierde - elszalasz­

tanioperă nn - opera Oedip - Oidipusz Ce éra de făcut? - Mit lehetett

tenni? Mit volt mit tenni? salvare nn - megoldás ar fi crezut / a crede - hitték

volna, gondolták volna mai din timp - jóval előbb operetă nn - operett prin urmare - következésképpen de aici încolo - a továbbiakban,

ettől fogva ar fi fost de prisos - felesleges

lett volna n-aveau decit - nem volt számuk­

ra más hátra mint ţinută de seară - esti toalett s-o i'a - hogy elmenjenek i-a scos direct la teatru - egye­

nesen a színházhoz vitte őket foaier sn - színházi előcsarnok se adunase deja / a se aduna -

összegyűlt már călăuziţi de o plasatoare - miután

egy jegyszedőnő elkalauzolta őket

ín sala de spectacole - a néző­téren, a színházteremben

începere nn - kezdés reprezentaţie nn - előadás să consulte / a consulta - hogy

tanulmányozzák

pentru a vedea distribuţia - hogy lássák a szereposztást

artist hn - művész, színész noroc sn - szerencse să auzim / a auzi - hallani cîntăreţ hn - énekes celebru - híres Bravo! - Nagyszerű! tare mult - nagyon încet - lassan public sn - közönség se linişteşte / a se linişti - elcsen­

desedik orchestră nn - zenekar atacă primele acorduri ale uver­

turii - megszólaltatja a nyi­tány első akkordjait

terminare nn - befejezés act sn - felvonás urmează / a urma - következik pauză nn - szünet îl ia de braţ - karon fogja (őt hn) tot vorbind - állandóan beszél­

getvefac un tur pe la bufet - körbejár­

nak a büfében lumea e încîntată - mindenki el

van ragadtatva tenor hn - tenor(énekes) soprană nn - szoprán (énekesnő) venită din Bulgaria - a Bulgári­

ából jött costum sn - jelmez decor sn - díszlet splendid - pompás coregrafie nn - koreográfia artistic - művészi sală nn - terem

317

cortină nn - (színházi) függöny se lasă / a se lăsa - lemegy, le­

ereszkedik (a függöny) spectator hn - néző aplaudă / a aplauda - megtapsol­

jáklung - hosszaninterpret hn - művész, előadó ieşiţi la rampă - a rivalda elé

kijött, (akik kijöttek a rival­dába)

de neuitat - felejthetetlen constată / a constata - állapítja

megsă ştiţ/ - tudjátok meg nu regret / a regreta - nem bá­

nom, nem sajnálom totuşi - mégisn-aş renunţa / a renunţa - nem

mondanék le Atenew - Athenaeum (egy kon­

certpalota neve Bukarestben) propuse / a propune - javasolta să se înapoieze acasă / a se îna­

poia - hogy térjenek haza pe jós - gyalogn-avu nimic împotrivă - semmi

ellenvetése nem volt fredonînd / a fredona - dúdolva melodie nn - dallam \e-2di umplut / a umple - meg­

töltötték, eltöltött ék (az ő...) inimă nn - szívadmirară / a admira - csodálták aspect sn - látkép nocturn - éjszakai reclamă nn - reklám luminos - fényes

marfa, mărfuri nn - árucikk de toate felurile - mindenféle s-a« înţeles / a se înţelege -

megállapodott să meargă la spectacol - hogy

színházba mennek se miră / a se mira - csodálkozik alătur/ de - vki, vmi mellett a nimeri - odatalálni, odavetődni Cum az nimerit aicz? - Hogyan

kerültél ide? prost - rossz, silány te sfătuiesc / a sfătui - azt taná­

csolom neked înghesuială nn - tülekedés garderobă nn - ruhatár trebu/e să fie grozav - borzasztó

lehet, (rettenetes kell legyen) îşi dă seama / a-ş/ da seama -

rájön, belátja glas sn - hangreproşează / a reproşa - szemére

veti cauză nn - ok din cauza ta - miattad am părăsit / a părăsi - hagytam

elcarieră nn - pálya, karrier artistă de cinema - filmszínésznő carieră de artistă de cinema -

filmszínésznői karrier o poţ/ reîncepe / a reîncepe -

újrakezdheted (azt nn) cu mai mult succes - több siker­

relexistă / a exista - létezik lat - széles

/ •

318

G r a m a t i c ă

A feltételes-óhajtó mód múlt idejeAz ar f i dórit - szeretett volna a feltételes-óhajtó mód múlt idejű

alakja.Képzése az a f i - lenni ige már ismert feltételes-óhajtó mód jelen

idejével - aş fi, ai fi, ar fi, am fi, aţi fi, ar f i - és a ragozandó ige participiumának egyes szám hímnemű alakjával történik, amely minden nemben és számban változatlan.

Az igék cselekvő ragozása a feltételes-óhajtó mód múlt időbenMivel bármelyik ragozáshoz tartozó ige ragozása azonos módon

történik, egyetlen példával szemléltetjük.

IV. a dori (dorit) - óhajtani, vágyni, szeretni, kívánni Esz

1. sz aş fi dorit - szerettem volna2. sz a/ fi dorit - szerettél volna3. sz ar fi dorit - szeretett volna

Tsz1. sz am fi dorit - szerettünk volna2. sz a ţi fi dorit - szerettetek volna3. sz ar fi dorit - szerettek volna

Az igék visszaható ragozása a feltételes-óhajtó mód múlt időbenCsak annyiban különbözik a cselekvő ragozástól, hogy az igealakok

elé kitesszük a megfelelő visszaható névmást.

Ragozás tárgyesetű visszaható névmássalI. a se înapoia (înapoiat) - visszatérni

Esz1. sz m-aş fi înapoiat - visszatértem volna2. sz te-az fi înapoiat - visszatértél volna t3. sz s-ar fi înapoiat - visszatért volna

Tsz1. sz ne-am fi înapoiat - visszatértünk volna2. sz v-aţi fi înapoiat - visszatértetek volna3. sz s-ar fi înapoiat - visszatértek volna

319

Ragozás részeshatározó-esetű visszaható névmássalI. a-şi da seama (dat) - belátni

Esz1. sz m/-aş fi dat seama - beláttam volna2. sz ţi-az fi dat seama - beláttad volna3. sz şi-ar fi dat seama - belátta volna

Tsz1. sz ne-am fi dat seama - beláttuk volna2. sz v-aţi fi dat seama - beláttátok volna3. sz şz'-ar fi dat seama - belátták volna

Az a fi és az a avea ragozása a feltételes-óhajtó mód múlt időbena fi (fost) - lenni

Esz. 1. sz a§ f i fost - lettem volna

2. sz 2d f i fost - lettél volna3. sz ar f i fost - lett volna

Tsz1. sz am f i fost - lettünk volna2. sz a\i f i fost - lettetek volna3. sz ar f i fost - lettek volna

a avea (avut) - bírni (birtokolni)Esz

1. sz a§ f i avut - nekem lett volna2. sz a/ f i avut - neked lett volna3. sz ar f i avut - neki lett volna

Tsz1. sz am f i avut - nekünk lett volna2. sz a\i f i avut - nektek lett volna3. sz ar f i avut - nekik lett volna

A jelzői mellékmondat helyettesítése jelzős szerkezettelA care - aki, ami vonatkozó névmással bevezetett mellékmondatokat a

románban gyakran helyettesítjük participiumos jelzős szerkezettel:soprana care a venit din Bulgaria - a szopránénekesnő, aki

Bulgáriából jöttsoprana venitá din Bulgaria - a Bulgáriából jött szopránénekesnő

320

Természetesen, az ilyen jelzős szerkezetekben a participium mindig megegyezik nemben és számban a főnévvel, amelynek jelzője:

interpreţii ieşiţi la rampă - a rivalda elé kijött előadók

JÓ TUDNI!Az orice - bármi határozatlan névmás változatlan alakú, jelzőként

mindig egyes számú főnév előtt áll:cu or/ce preţ - bármi áron, minden áron

Használjuk önállóan is:Ce vre/ să vezz? - Mit akarsz látni?Or/ce. - Bármit.

Az őri segítségével képzett határozatlan névmás még az oricare - bármelyik és az oricine - bárki. Ez utóbbi csak önállóan használható.

Az oricine csak személyre, az orice csak dologra, az oricare személyre és dologra egyaránt vonatkozik.

A din cauza - miatt elöljáró szókapcsolat birtokos esetet vonz: din cauza ta - miattad din cauza discuţie/ - a vita miatt

Egyes elöljárószók állhatnak főnévi igenév előtt is. Ezek közé tartozik például a pentru - -ért, -nak, -nek, számára:

ma/ aveau timp să consulte programul pentru a vedea distribuţia - volt még idejük tanulmányozni a műsort, hogy lássák a szereposztást

A pentru + főnévi igenév fordítása a magyar felszólító igealakkal történik.

Az a renunţa - lemondani ige la elöljárószóval használatos: renunţ la spectacol - lemondok a színházi előadásról

Az a sfătui - tanácsolni ige a magyartól eltérően tárgyesettel áll: te sfatu/esc - tanácsolom neked

Az a lua segítségével alkotott igei szókapcsolat az a lua de braţ (pe cineva) - karon fogni vkit, belekarolni vkibe.

A după-masă - délután és după masă - az asztal mögött (vagy mögé) közti jelentés különbség csak az írásban jelentkezik.

A de elöljárószó -tói, -tői jelentésű, ha egy mű címe és a szerző közé ékelődik:

opera Oedip de George Enescu - az Oidipusz opera George Enescutól

Exerciţii1. Feleljünk a kérdésekre:

Ce a început după-masă între Lenuţa şi Cornel? De ce? Cum erau părerile lor? Ce ar fi dorit Lenuţa?^ Ce n-ar fi vrut să piardă Cornel?

Din parfea cui a venit salvarea? Ce a cumpărat din timp mama lui Cornel?

Ce au făcut tinerii? Ce au îmbrăcat dînşii? Cu ce s-au dus la teatru? Cine a plătit şoferului?

Cum era foaierul în care au intrat? Cine i-a călăuzit în sala de spectacole? Ce au consultat Lenuţa şi Sanda? De ce? Ce spune Sanda după ce consultă programul? Pe cine cunoştea Lenuţa dintre artişti?

Cînd se linişteşte publicul din sală? Ce urmează după primul act? Unde merg spectatorii în pauză? Despre ce vorbeşte lumea? Cum sînt costumele, decorul şi coregrafia?

Ce fac spectatorii după ultimul act? Ce constată Cornel după reprezentaţie? Regretă că nu s-a dus la operă?

De ce propune Lenuţa să se înapoieze acasă pe jos? Ce admiră ei în drum spre casă?

2. Ismételjük meg a mondatokat feltételes-óhajtó mód múlt idejű igealakokkal:

ál Aş merge la concert. Ai discuta cu ea. Ar dori şi el un bilet la operă. Am veni duminică după-masă. Aţi renunţa la această vizită. Ar îmbrăca ţinută de seară.

b/ M-aş duce la o expoziţie. Te-ai linişti. S-ar bucura de tine. Ne-am întîlni des. V-aţi uita la televizor. S-ar grăbi şi ele la cinema.

d Aş avea multe de făcut. Ai vrea să vezi meciul. Aţi avea timp pentru citit. Ar fi de prisos discuţia. Am face o excursie.

3. Kapcsoljuk az igealakokhoz a zárójelben levő személyes névmások hangsúlytalan alakjait:

&/ Ar fi invitat la cinema (pe tine). Ar fi trimis acasă (pe ei). Ar fi căutat la bufet (pe ea). Ar fi vizitat încă duminică (pe voi). Ar fi lămurit

322

despre program (pe el). Ar fi servit cu masă (pe noi). Ar fi chemat la concert (pe ele). Ar fi luat de braţ (pe mine).

b/ Ar fi telefonat (ţie). Arjfi răspuns prin scrisoare (lui). Ar fi spus unde a plecat (nouă). Ar fi oferit un abonament (mie). Ar fi dat un buchet de flori (ei). Ar fi cumpărat nişte bomboane (vouă). Ar fi spus cînd soseşte (lor).

4. Mondjuk románul:2d Szerettem volna látni ezt a filmet. Nem lett volna időm maradni

még. Jobb lett volna gyalog mennünk. Nem akartam volna vitatkozni. Nem lett volna értelme maradnom. Ha sikerült volna elutaznom repülőgéppel mentem volna.

b/ Ha tudtam volna, hogy beteg vagy (nn), meglátogattalak volna. Értesítettelek volna, hogy jövök, de nem volt időm írni. Ha tudtam volna, hogy hazamész, elkísértelek volna. Ha megmondtad volna (nekem), hogy sietsz, taxiba szálltunk volna. Nem hittem volna, hogy egyedül akarsz utazni.

c/ Telefonáltam volna (neked), de elveszítettem a (te) telefonszámodat. Elmentem volna én is a koncertre, de nem kaptam jegyet. Örültem volna, ha te is eljöttél volna. Felköszöntöttelek volna, de nem voltál otthon. Ha tudtam volna, mikor érkezel, vártalak volna az állomáson. Ha korábban indultam volna el, nem késtem volna el.

5. Alakítsuk át a mellékmondatokat jelzős szerkezetekké: a/ artiştii care au venit din România; invitaţia care a sosit ieri; filmul

pe care l-am văzut miercuri; veştile pe care le-am auzit aseară; expoziţiile pe care le-am vizitat împreună; oaspeţii pe care i-am invitat la operă; interpreţii care au ieşit la rampă; concertul care a fost transmis la radio;

b/ scrisoarea care a sosit de la bancă; telegrama pe care am primit-o ieri; mesajele pe care le-a înregistrat robotul telefonic; casetele video pe care le-am cumpărat pentru nepotul meu; piesa pe care am văzut-o împreună; concertul pe care l-am ascultat aseară.

323

TREIZECI ŞI UNU, TREIZECI ŞI UNA LECŢIA 31 LECŢIA A TREIZECI ŞI UNA

Ne-am îmbolnăvit, dar nu-i nimic

în dimineaţa următoare, Cornel s-a sculat cu o teribilă durere de măsele. Durerea îl face ursuz şi oarecum fricos.

- Ce mă fac acum? o întreabă desperat pe Lenuţa.- Fireşte că va trebui să mergi la spital, să-ţi faci cîteva radiografii şi

să te supui vreunei înfiorătoare intervenţii chirurgicale, îi răspunse Lenuţa pe un ton foarte serios, abia putînd să-şi reţină rîsul.

- Crezi că va fi nevoie să-mi extragă dintele? întreabă din nou Cornel acum şi mai îngrijorat.

Lenuţa continuă pe acelaşi ton sever:- Sînt sigură că este o complicaţie mult mai mare. Am observat încă

de aseară că îţi ardea fruntea. Ia să vedem, ai febră? Oho! cred că va trebui să fii izolat într-o sală specială pentru contagioşi.

- Mă faci să cred că sînt în pericol de moarte... zice Cornel, în timp ce Lenuţa bufneşte în rîs.

Cornel, de-abia acum îşi dădu seama că Lenuţa glumea.- Te ţii de glume, dragă, şi eu nu mai pot de durere.- Voi avea şi eu ocazia să-mi arăt calităţile de infirmieră, doar am

urmat facultatea de medicină...- Ei, hai să vedem ce-ai învăţat acolo!- Mai întîi de toate că într-un astfel de caz nu trebuie să anunţi

salvarea, deoarece bolnavul este transportabil.- Mulţumesc, dar încetează cu ironia. Spune-mi ce să fac, nu mă mai

chinui.- Uite, dragul meu, cred că primul lucru ar fi să te linişteşti. Apoi,

sau să mergi la o farmacie să-ţi cumperi nişte calmante, sau să te duci la o policlinică, la serviciul stomatologic.

- Totuşi, ar fi bine să consult chiar acum un dentist, nu?- Dar nu ţi-e falca umflată. Am să-ţi fac un ceai de muşeţel, cu care

să faci gargară.- Gargară? Ce, mă doare în gît?- Adică să faci spălături în gură. Aşa o să te vindeci chiar azi.Lui Cornel nu i se potoleşte durerea, nici de calmant, nici de ceaiul de

muşeţel. N-are-ncotro, trebuie să meargă la medic. Marin îl conduce la un stomatolog particular. Cabinetul doctorului se află în strada vecină, la o distanţă de cîteva sute de paşi.

- Măseaua asta nu trebuie extrasă, mai poate fi salvată, spune doctorul, după ce constată că e cariată. Am să v-o plombez pe nesimţite şi numaidecît îi face lui Cornel anestezia.

Tratamentul n-a durat mult. Peste o jumătate de oră, Cornel iese voios din cabinetul medical.

Medicul examinează cu toată atenţia un pacient bătrîn. Apoi spune:- Dragul meu, eşti sănătos tun! Ai să trăieşti pînă la 90 de ani.- Dar am împlinit 90, strigă speriat bătrînul.- Ei, vezi, ce ţi-am spus?

- Domnule doctor, cînd îmi vei scoate ghipsul de pe mîini, voi putea să cînt la pian?

- Desigur!- E minunat, fiindcă înainte de accident n-am ştiut să cînt la pian.

ne-am îmbolnăvit / a se îmbol­năvi - megbetegedtünk

următor - következő teribil - szörnyű

Umor- Domnule doctor, am temperatură?- Da, 38,6.- Şi care-i recordul mondial?

- M-am adresat unui doctor pentru că m-a părăsit memoria.- Şi ce ţi-a făcut?- Mi-a spus să-i plătesc înainte.

Vocabular

durere de măsele nn - fogfájás îl face ursuz şi oarecum fricos -

mogorvává teszi (őt hn) és valahogyan félőssé

Ce mă fac acum? - Mi lesz most velem? Mitévő legyek?

desperat - kétségbeesetten fireşte - természetesen spital sn - kórház să-ţ/ fac/ cîteva radiografii -

hogy néhány röntgenfelvételt készíttess

să te supui / a se supune - hogy alávesd magad

vreune/ înfiorătoare intervenţii chirurgicale - valamilyen hát- borzongató sebészeti beavat­kozásnak

tón sn - hangnem serios - komolysă-şz reţină / a-ş/ reţine - vissza­

fojtani, visszatartani rîs sn - nevetéssă-nu extragă / a extrage - hogy

kihúzzák (az én ...) dinte hn - fog din now - újból îngrijorat - aggódóan complicaţie nn - komplikáció mult ma/ mare - sokkal nagyobb încă de aseară - még az este óta a arde - égniîţ/ ardea fruntea - tüzelt a hom­

lokod/a să vedem - lássuk csak oho! - hűha!să fi/ izolat / a izola - el kell

különítsenek

sală specială pentru contagioş/ - fertőző osztály

mă fac/ să cred - elhiteted velem pericol de moarte nn - életve­

szélybufneşte în rîs / a bufni în rîs -

nevetésben tör ki glumea / a glumi - viccelt te ţi/ de glume / a se ţine de

glume - viccelődsz nu ma/ pot de durere - alig bí­

rom elviselni a fájdalmat ocazie nn - alkalom calitate nn - minőség, tehetség să-m/ arăt calităţile de infirmieră

- hogy megmutassam á p o ló ­női képességeimet

doar - hiszenam urmat facultatea de medicină

- az orvosi egyetemre jártam ma/ íntu de toate - mindenek­

előttîntr-un astfel de caz - egy ilyen

esetben, hasonló esetben nu trebu/e să anunţ/ / a anunţa -

nem kell értesítened salvare nn - mentők deoarece - mivel (hogy) bolnav hn - beteg transportabil - itt: járóképes încetează cu ironia / a înceta -

hagyd abba az iróniát nu mă ma/ chinui / a chinui - ne

kínozz tovább lucru sn - dolog, itt: teendő să te linişteşti / a se linişti - hogy

megnyugodj policlinică nn - rendelőintézet

327

servic/u stomatologic - fogászat să consult un dentist - hogy ki­

kérjem egy fogorvos tanácsát falcă nn - állkapocs umflat - dagadt ceai de muşeţel sn - kamillatea să facz gargară - hogy gargari­

záljCe, mă doare în gît? - Micsoda,

a torkom fáj? adică - azazsă facz spălătur/ în gură - hogy

öblögess o să te vindec/ / a se vindeca -

megfogsz gyógyulni ch/ar az/ - még ma nu i se potoleşte / a i se potoli -

nem enyhül (neki) n-are-ncotro (nu are încotro) -

nincs mit tennie stomatolog hn - fogorvos particular - magán- distanţă nn - távolság pás hn - lépéspoate fi salvată - megmenthető cariat - lyukas (a fog), szuvas am să v-o plombez / a plomba -

be fogom tömni (önnek azt)

G r a m a t i c ă

pe nesimţite - anélkül, hogy érezné, fájdalom mentesen

î/ face anestezia - érzésteleníti tratament sn - kezelés n-a durat mult / a dura - nem

tartott sokáig voios - jókedvűen temperatură nn - láz record mondial sn - világcsúcs cu toată atenţia - a legnagyobb

figyelemmel pacient hn - páciens sănătos tun - makkegészséges strigă / a striga - kiált (fel) speriat - ijedten ti, vez/ - na, látja Imi ve/ scoate ghipsul / a scoate

- le fogja venni a gipsze(me)t să cînt la pian / a cînta la pian -

zongorázni desigur - biztosan, hát persze înainte de accident - a baleset

előttm-am adresat unu/ doctor - (egy)

orvoshoz fordultam m-a părăsit / a părăsi - elhagyott memorie nn - memória ce ţ/-a facut - mit tett veled

Az ige főnévi igenevének hosszú alakjaA románban minden ige főnévi igenevének van ún. hosszú alakja.

Ezek nőnemű főnevek, és magyarra általában az -ás, -és képzős főnévi alakokkal fordítjuk.

A főnévi igenév hosszú alakjának végződései: -are, -ere, -ire, -ire, amelyek a főnévi igenév -a, -ea, -e, -i és -i helyébe lépnek.

I. -are (a salva) salvare - mentés, megmentés, mentőkII. -ere (a durea) durere - fájás, fájdalomIII. -ere (a înţelege) înţelegere - megértés, megállapodásIV. -ire (a /eşi) /eşire - kijárat

-íré (a hotărî) hotărîre - elhatározás, határozatA III. ragozású igék hosszú főnévi igenevének végződése

hangsúlytalan:(a petrece) petrecere - mulatás, szórakozás

Az olyan I. ragozású igéknél, amelyeknél a főnévi igenév -a végződését egy / magánhangzó előzi meg, a hosszú alak végződése -ere:

(a întîrzia) íntírziere - késés, késedelem Bár minden igének van hosszú alakú főnévi igeneve, nem mindegyik

használatos a beszédben.

A műveltetésA magyar -at, -et, -tat, -tét képzős műveltető igéknek a románban

megközelítőleg az alábbi szerkezetek felelnek meg:- tárgyesetű személyes névmás + a face + a ragozandó ige jelen

idejű alakja a kötőmódbanmă faci să cred - elhiteted velem te face să tacz - elhallgattat

- részeshatározó-esetű visszaható névmás + a face + határozott névelő nélküli főnév

îm/ fac pantof/ - csináltatok cipőtîşi face o rochiţă no«ă - új ruhát csináltat

- la elöljárószóval képzett supinumduc paltonul la curăţat - elviszem kitisztíttatni a télikabátot duc maşina la reparat - elviszem a kocsit megjavíttatni

JÓ TUDNI!A románban a páros testrészeket általában többes számban használjuk:

mă dor ochii - fá j a szemem mă dor urechile - fá j a fülem mă dor pic/oarele - fá j a lábam

De ha valamilyen jelzővel pontosítjuk, hogy melyik testrészről van szó, akkor egyes számot használunk:

mă doare mîna stîngă - fá j a bal kezem acest dinte mă doare - ez a fogam fá j

329

* !

A vreun, vreo - egy valamelyik, egy valamilyen határozatlan névmásnak - mint jelzőnek - a ragozott alakjai:

B. R.vreunui pacient - egy páciensnek a ... / egy páciensnek vreunei infirmiere - egy ápolónőnek a ... i egy ápolónőnek

A tizedes törteket kétféle képpen olvassuk ki, vagy a şi kötőszót alkalmazzuk az egész szám után, vagy a virgula - vessző szót:

38,6 - treizeci şi opt şi şase / treizeci şi opt virgulă şase

Egyes igéknél a szóvégi -i,- ha a főnévi igenév végződése vagy a felszólító mód egyes számú

tagadó alakja, akkor teljeshangzó és hangsúlyos:(főnévi igenév) a chinui - kínozni, a se chinui - kínlódni (felszólító mód) nu mă chinui - ne kínozz

- ha a kijelentő mód jelen idő egyes szám 1 . személyének ragja, akkor félhangzó:

mă chinui - kínlódom

Az a consulta - konzultálni, tanácsot kérni ige után tárgyesetbe kerül az, akitől a tanácsot kérik:

ar fi bine să consult un dentist - jó lenne tanácsot kérnem egy fogorvostól

Az a durea - fájni ige után akinek fáj valamije a románban tárgy esetben van:

pe mine mă doare ... - nekem fá j ... ami pedig fáj, alanyesetben van:

mă doare capul - fá j a fejem Kivétel: mă doare în gît - fá j a torkom.

Exerciţii1. Feleljünk a kérdésekre:

Cum s-a sculat Cornel? Ce îl doare? Cum e dînsul din cauza durerii? Ce întreabă el desperat? Ce îi răspunde Lenuţa? Pe ce ton îi răspunde lui Cornel? Vorbeşte dînsa serios?

Ce întreabă Cornel şi mai îngrijorat? Ce părere are soţia lui? Ce a observat ea încă de ieri? Cînd îşi dă seama Cornel că Lenuţa glumeşte?

330

Ce ar trebui să facă Cornel ca să nu se mai chinuie? E umflată falca lui Cornel? Are dînsul temperatură? Ce fel de ceai vrea să-i facă soţului Lenuţa? Ce să facă Cornel cu ceaiul de muşeţel?

De calmant şi de ceai i se potoleşte durerea lui Cornel? La cine trebuie să meargă? Ce face Marin? Unde se află cabinetul medical al stomatologului?

Ce constată medicul? Cum poate fi salvată măseaua lui Cornel? De ce nu simte durere Cornel în timpul tratamentului? Cît timp a durat tratamentul? Cum iese Cornel de la medic?

2. Kérdezzük románul:Beteg vagy (nn)? Lázad van? Fáj valamid? Hol fáj? Itt fáj? Mióta fáj?

A füled is fáj? A fejed nem fáj? Voltál orvosnál? Mit mondott? Adott gyógyszert? Nem lenne jobb feküdnöd?

3. Mondjuk románul:a/ Fáj a szemem. Főleg amikor sokat olvasok. Nem látok jól. Más

szemüvegre lenne szükségem. Ezt a szemüveget két éve kaptam. Harminc éves koromig nem volt szükségem szemüvegre. A nagypapa nyolcvan éves korában is szemüveg nélkül olvasott. A családunkban senki sem visel szemüveget csak én.

b/ Van egy lyukas fogam. Három napja fáj. Tegnap óta, az állkapcsom is dagadt. El kellett volna mennem még tegnap a fogászatra. Nem tudom, meg lehet-e menteni ezt a fogat. Lehet, hogy ki kell húzni. Jobb lenne, ha be lehetne tömni. Holnap feltétlenül elmegyek a fogorvoshoz. Addig beveszek egy fájdalomcsillapítót. Nincs itthon gyógyszerem. Nincs időm elmenni a gyógyszertárba. Messze van. Átmegyek a szomszédhoz. Kérek tőle egy tablettát.

4. Képezzünk hosszú alakokat a megadott főnévi igenevekből:a traduce, a saluta, a tăcea, a mişca, a intra, a mînca, a iubi, a

plimba, a culca, a revedea, a întreba, a cere, a lucra, a felicita.

5. Mondjuk románul, ügyelve arra, hogy a főnévi igenév hosszú alakjait kell használnunk:

A vonat újra mozgásba jön. Várlak a bejáratnál. Menjünk sétálni. Volna egy kérdésem. Kaptam egy üdvözlő táviratot a barátomtól. Az étel finom volt. Viszontlátásra!

TREIZECI ŞI DOI, TREIZECI ŞI DOUĂ LECŢIA 32 LECŢIA A TREIZECI ŞI DOUA

La ţară

Marin este originar dintr-un sat de deal. Se trage dintr-o familie de ţărani. Soră-sa, Vetuţa, căsătorită cu Traian Florescu, un agronom bine pregătit, trăieşte şi în prezent la ţară, împreună cu părinţii.

Vechiul cămin părintesc păstrează toate caracteristicile unei case de gospodari: pereţi masivi, prispă cu balustradă şi stîlpi ciopliţi, ferestre cu obloane, meştergrindă, acoperiş cu şindrilă. Grădina din faţa casei răspîndeşte, din primăvară pînă toamna tîrziu, un miros de flori parfumat.

Intrînd pe poarta de lemn cioplită, vizitatorul vede o curte mare unde se găsesc toate construcţiile şi utilajele necesare unei ferme: grajd pentru cai şi vite, coteţe pentru porci şi păsări de curte. în şopron, una lîngă alta, stau diverse maşini agricole.

în dosul curţii se întind o livadă înfloritoare şi o grădină de legume. Anul acesta, merii promit rod bogat, perele tocmai acum dau în copt.

în curte, curăţenie exemplară. Dar deodată, liniştea curţii e tulburată de lătratul vesel al dulăului Grivei, paznicul credincios al bunurilor familiei Brad.

- Oare cine-o fi? întreabă George Brad, tata lui Marin, ieşind în cerdac.

- Bucuroşi de oaspeţi? întreabă rîzînd Sanda.- De bună seamă! se aude răspunsul dat de soacra Sandei, care apăru

în uşa bucătăriei să-i poftească în casă pe vizitatorii neaşteptaţi.- Să fi ştiut că veniţi...- Anume nu v-am anunţat vrînd să vă facem o surpriză...După obişnuitele salutări de rigoare, socrul Sandei întreabă că unde e

Cornel, de ce n-a venit şi Marin, cum o duc cu sănătatea cei rămaşi la Bucureşti.

332

- Marin are treabă la postul de depanare, explică Sanda.- Dar ce s-a-ntîmplat? întreabă îngrijorată mama lui Marin.- Nimic serios. La staţia de benzină, în timp ce făceam plinul, un

nătăfleţ s-a ciocnit de maşina noastră şi ne-a spart farul din faţă.- Şi unde-s Vetuţa şi Traian?- Eu sînt aici, iar Traian culege caisele, spune Vetuţa, ieşind din

camera rezervată oaspeţilor, în care făcuse rînduială.Soţii Florescu se ocupă de agroturism. Traian, ca bun gospodar,

produce aproape toate cele trebuincioase aprovizionării cu alimente a familiei şi a oaspeţilor. Mulţumită muncii lui, o parte a legumelor şi fructelor pot fi valorificate şi la piaţa din loc.

Orăşenii sînt atraşi mult de împrejurimile pitoreşti ale acestui sătuleţ. Vara şi toamna, dealurile şi pădurile oferă turiştilor posibilităţi de drumeţie, iarna pantele domoale îi invită la schi şi la săniuş.

Umor- Cînd se culeg merele? întreabă învăţătoarea.- Cînd stăpînul nu-i acasă, vine răspunsul unui elev "isteţ".

Un călător întreabă un ţăran:- Auzi, bade, dac-o iau peste cîmp pot prinde trenul de 6 şi 45?- De bună seamă. Iar dacă vă vede taurul nostru, îl prindeţi şi pe ăla

de 6 şi 10 ! răspunde ţăranul.

- Ce-i cu tine, Ştefane, de ce eşti amărît?- Mi-a murit boul...- Eh..., aşa e viaţa..., ne ducem încet, unul după altul...

Un pictor extravagant picta într-un cîmp de curînd arat şi semănat. De el se apropie un ţăran.

- îţi place, bade? întreabă pictorul.- îmi place, cum să nu... cît o sta tabloul ăsta în cîmp, ştiu că n-au să

vină ciorile la seminţe!...

într-un sătuleţ, doi cîini văd poza unei actriţe renumite în fereastra cinematografului.

- Ce picioare frumoase are! exclamă unul.- Frumoase, frumoase... dar numai două?! răspunde celălalt.

334

Vocabular

la ţară - vidéken construcţie nn - építményoriginar - százmazású utilaj sn - felszereléssat de deal sn - hegyvidéki falu necesar - szükségesse trage / a se trage - származik fermă nn - farmfamilie de ţăran/ nn - paraszt­ grajd sn - istálló

család cal hn - lócăsătorit cu ... - házas (hn) vki- vită nn - szarvasmarha

vă coteţ sn - ólpregătit - képzett porc hn - sertésîn prezent - jelenleg păsăr/ de curte nn tsz - baromfipărinţ/ hn tsz - szülők şopron sn - fészercămin părintesc sn - szülői ház una lîngă alta - egymás mellettpăstrează / a păstra - őriz divers - különbözőcaracteristică nn - jellegzetesség maşină agricolă nn - mezőgazda-gospodar hn - gazdálkodó sági géppereţi masiv/ hn - masszív falak în dosul - mögöttprispă cu balustradă nn - mellvé- se întind / a se întinde - terülnek

des tornác elstîlp/ c/opliţ/ hn - faragott osz­ livadă nn - gyümölcsös

lopok înfloritor - virágzó, jó l termőferestre cu obloane nn - zsalu- grădină de legume nn - zöldsé­

gáteres ablakok ges kertmeştergrindă nn - mestergerenda măr, mer/ hn - almafaacoperiş cu şindrilă sn - zsindely­ rod bogat sn - gazdag termés

tető tocma/ acum - éppen mostdin faţa case/ - a ház előtti dau în copt - kezdenek érnirăspîndeşte / a răspîndi - áraszt curăţenie nn - tisztaságdin primăvară pînă toamna tîrziw exemplar - példás

- tavasztól késő őszig linişte nn - csönd, nyugalommiros de fior/ sn - virágillat e tulburată / a tulbura - megza­parfumat - illatos varjapoartă de lemn nn - fakapu lătrat sn - ugatásc/oplit - faragott dulăw hn - juhászkutyavizitator hn - látogató Grive/ - (kutyanév)curte nn - udvar paznicul credincios al bunurilorse găsesc - megtalálhatók - a javak hűséges őrzője

335

Cine-o fi? - Ki lehet az? cerdac sn - tornác Bucuroş/ de oaspeţi? - Örülnek a

vendég (ek)nek? de bună seamă - minden bizony­

nyal, meghiszem azt apăru / a apărea - megjelent să-z poftească / a pofti - hogy be­

hívja (betessékelje) őket să fi ştiut - ha tudtuk volna anume - szándékosan obişnuitele salutări de rigoare -

a szokásos szívélyes üdvöz­lések

cum o duc cu sănătatea - hogy vannak egészségileg

socru hn - após cti rămaş/ - akik ott maradtak gazdă nn - házigazda scop sn - célcît vor să stea - meddig akarnak

maradni post de depanare - segélyhely explică / a explica - magyarázza ce s-a-ntímplat / a se íntímpla -

mi történt staţie de benzină nn - benzinkút făceam plinul / a face plinul -

(tele)tanko ltunk nătăfleţ hn - fajankó s-a c/ocnit de / a se ciocni - ne­

kiütődött ne-a spart farul din faţă - kitörte

az elől levő fényszórónkat rezervat - fenntartott oaspete hn - vendég făcuse rîndutală / a face rînduia-

lă - rendet csinált

se ocupă de / a se ocupa - fog­lalkozik

agroturism sn - falusi turizmus gospodar hn - gazda produce / a produce - megtermel aproape toate cele trebuincioase

- közel mindent, ami szüksé­ges

aprovizionare nn - ellátás aliment sn - élelmiszer mulţumită muncii lui - az ő mun­

kájának köszönhetően parte nn - részpot fi valorificate / a valorifica -

értékesíthetők la ptaţa din loc - a helybeli pia­

conorăşean hn - városi ember sínt atraşi / a atrage - vonzza împrejurimi nn tsz - környék pitoresc - festői sătuleţ sn - falucska pădure nn - erdő posibilităţi de drumeţie - baran­

golási lehetőségek pantă nn - hegyoldal domol - lankás schi sn - síelés săniuş sn - szánkázás stăpîn hn - tulajdonos isteţ - talpraesett călător hn - utazó ţăran hn - parasztember dac-o iaw peste címp - ha átvá­

gok a mezőn (a szántáson) pot prinde - elérhetem taur hn - bika amărît - elkeseredett

336

a murit / a muri - kimúlt bő« hn - ökörunul după altul - egymás után pictor hn - festő(művész) extravagant - különc picta / a picta - festett címp sn - mező, itt: szántóföld de curínd - nemrég arat / a ara - felszántott semănat / a semăna - bevetett

tóföldön áll majd tabló w sn - festmény cioară, ciori nn - varjú sămînţă, seminţe nn - (vető)mag címe hn - kutya poză nn - (fény)kép

közeledik cum să nu - hát hogyne cît o sta ín címp - amíg a szán­

sz apropie de / a se apropia -

G r a m a t i c ă

A kötőmód múlt idejeA kötőmódbeli múlt idejű ige hozzávetőleges jelentését a jelen idejű

alak összevetésével érzékeltetjük:Ce să fac? - Mit tegyek?Ce să fi făcut? - Mit volt mit tennem?

Fordíthatjuk magyarra a feltételes-óhajtó mód múlt idejével is:Să fi ştiut că veniţi. - Ha tudtam volna, hogy jöttök.

de van e mód múlt idejének felszólító árnyalata is:Să fi venit şi tu! - Jöttél volna te is!

Képzési módja: să f i + a ragozandó ige participiumának egyes szám hímnemű alakja.

Az igék cselekvő ragozása a kötőmód múlt időbenA cselekvő ragozásban valamennyi igének egyetlen alakja van.

IV. a şti (ştiut) - tudniEsz

1. sz să fi ştiut - ha tudtam volna2. sz să fi ştiut - ha tudtad volna3. sz să fi ştiut - ha tudta volna

Tsz1. sz să fi ştiut - ha tudtuk volna2. sz să fi ştiut - ha tudtátok volna3. sz să fi ştiut - ha tudták volna

337

íl in u B n a

Wi.... ......

Az a fi és az a avea ragozása a kötőmód múlt időbenE módban és időben ezeknek az igéknek is egyetlen alakjuk van

lettem volna lettél volna lett volna

lettünk volna lettetek volna lettek volna

Az igék visszaható ragozása a kötőmód múlt időbenA cselekvő ragozástól csak annyiban különbözik, hogy a visszaható

névmás a sá kötőszó és a f i segédigei alak közé ékelődik.

Ragozás tárgyesetű visszaható névmással

a avea (avut) - bírni (birtokolni)Esz

1. sz să fi avut - ha nekem lett volna2. sz să fi avut - ha neked lett volna3. sz să fi avut - ha neki lett volna

Tsz1. sz să fi avut - ha nekünk lett volna2. sz să fi avut - ha nektek lett volna3. sz să fi avut - ha nekik lett volna

se duce (dús) - elmenni Esz

sz sá má fi dús - ha elmentem volna sz sá te fi dús - ha elmentél volnasz sá se fi dús - ha elment volna

Tszsz sá ne fi dús - ha elmentünk volnasz sá vá fi dús - ha elmentetek volnasz sá se fi dús - ha elmentek volna

1.2 .

3.

Ragozás részeshatározó-esetű visszaható névmássalIV. a-şi aminti (amintit) - emlékezni

Esz1. sz să-mi fi amintit - ha emlékeztem volna2. sz să-ţi fi amintit - ha emlékeztél volna3. sz să-şz fi amintit - ha emlékezett volna

Tsz1. sz să ne fi amintit - ha emlékeztünk volna2. sz să vă fi amintit - ha emlékeztetek volna3. sz să-şz fi amintit - ha emlékeztek volna

Az igék szenvedő ragozása a kötőmód múlt időbenA szenvedő ragozás során csak a participium alakja változik a

cselekvést elszenvedő neme és száma szerint.I. a fi anunţat - értesítve lenni

Esz1. sz să fi fost anunţat (anunţată) - ha értesítve lettem volna2. sz să fi fost anunţat (anunţată) - ha értesítve lettél volna3. sz să fi fost anunţat (anunţată) - ha értesítve lett volna

Tsz1. sz să fi fost anunţaţz (anunţate) - ha értesítve lettünk volna2. sz să fi fost anunţaţi (anunţate) - ha értesítve lettetek volna3. sz să fi fost anunţaţi (anunţate) - ha értesítve lettek volna

A szóképzésÚj szavakat a románban prefixumok, képzők és toldalékok

segítségével képezhetünk.A szó elejéhez illesztett prefixumokkal képezhetünk ilyen és ehhez

hasonló szavakat:a duce - visz cunoscut - ismerta aduce - hoz necunoscut - ismeretlena traduce - fordít, lefordít recunoscut - elimert

Képzőkkel és a szó végéhez illesztett toldalékokkal képezhetünk: főnévből

- főnevet: peşte / pescar - hal / halász- melléknevet: lumină / luminos - világosság / világos, fényes- igét: şarpe / a şerpui - kígyó / kígyózni, kanyarogni- határozószót: an / anual - év / évente

339

melléknévből-főnevet: larg / lărgime - széles / szélesség- melléknevet: galben / gălbui - sárga / sárgás- igét: mare / a mări - nagy / nagyobbít- határozószót: român / româneşte - román / románul

igéből:-főnevet: a pleca / plecare - indulni / indulás- melléknevet: a dura / durabil - tartani / tartós

A szócsaládMindazok a szavak, amelyeknek közös szótöve van, egy szócsaládot

alkotnak:a cunoaşte - ismerni, megismernicunoaştere - megismeréscunoscut - ismert (mn), ismerős (fn)cunoştinţă - ismeret, ismeretségcunoscător - jártas, (vminek az ismerője, tudója)necunoscut - ismeretlena recunoaşte - elismerni, felismerni (vkit), beismernirecunoaştere - beismerésrecunoscător - hálásnerecunoscător - hálátlanrecunoştinţă - hála, elismerés

JÓ TUDNI!Ha a főnévnek egy főnévi jelző mellett egy másik, melléknévi jelzője

is van, ez utóbbi a jelzett főnévvel egyezik meg nemben és számban:un miros de flori parfumat - virágillat poartă de lemn doplită - faragott fakapu

Az acest - ez, trecut - múlt és viitor - jövő melléknevekkel ellátott an - év, lună - hónap, săptâmînă - hét főnevek nem feltétlenül kívánják meg az ín - -bán, -ben elöljárószót ezekben az időhatározókban:

anul acesta - ebben az évben anul trecut - a múlt évben, tavaly anul viitor - a jövő évben, jövőre luna trecută - a múlt hónapban săptămîna aceasta - ezen a héten

340

A kettős birtokos szerkezetek magyarra fordításakor a birtok és a birtokosok sorrendje a románban fordított a magyarhoz viszonyítva:

paznicul credincios al bunurilor familie/ Brad - a Brad család javainak (a) hűséges őrzője

Az a se ocupa - foglalkozni (vkivel, vmivel), az a se apropia - közeledni (vkihez, vmihez), az a se ciocni - nekiütődni (vmihez) igék de elöljárószót és tárgyesetet vonzanak:

se ocupă de agricultură - mező gazdaság gal foglalkozikse apropie de mine - közeledik feléms-a c/ocnit de perete - nekiütődött a falnak

A különböző hangszereken való játszást a román az a cínta - énekelni igével, a hangszer nevével és a la vagy din elöljárószóval alkotott igei szókapcsolattal fejezi ki:

a cînta la pian - zongorázni a cínta din fluzer - furulyázni

A gördülékenyebb kiejtés céljából a románban gyakori két szó összevonása, ha az első magánhangzóra végződik, a második pedig magánhangzóval kezdődik. Az összevonás során egyes szavaknál a szó végi, másoknál a szókezdő magánhangzót hagyjuk el. A magánhangzó hiányát írásban kötőjellel jelezzük:

Ce s-a íntímplat? / Ce s-a-ntímplat? - Mi történt?dacă o iau peste cîmp / dac-o iau peste cîmp - ha a mezőn átvágok

Az în dosul - mögött elöljárószói szókapcsolat birtokos esetet vonz: în dosul curţii - az udvar mögött

Exerciţii1. Feleljünk a kérdésekre:

Din ce familie se trage Marin? Cum o cheamă pe soră-sa? Cu cine e căsătorită dînsa? Ce este Traian? Unde trăiesc soţii Florescu?

Ce păstrează vechiul cămin părintesc? Care sínt aceste caracteristici?Ce se află în faţa casei? Ce fel de construcţii putem vedea în curtea

casei? Unde stau maşinile agricole? Ce se întinde în dosul curţii?Cine păzeşte bunurile familiei Brad şi ale soţilor Florescu?Auzind lătratul dulăului, cine iese în cerdac? Ce întreabă dînsul? Ce

zice rîzînd Sanda? Cine îi răspunde? Ce zice dînsa?

Ce s-a întîmplat la staţia de benzină? Cine s-a ciocnit de maşina lui Marin? Ce s-a spart?

De unde iese Vetuţa? Ce a făcut acolo? Dar Traian unde e şi ce face? De ce se ocupă soţii Florescu? Ce produce Traian? Ce se întîmplă cu

o parte a legumelor şi a fructelor?De ce vin orăşenii în acest sătuleţ? De ce sînt atraşi? Ce posibilităţi au

aici turiştii vara? Dar iarna?

2. Tegyük kötőmód múlt időbe az alábbi igéket:a veni, a păzi, a vinde, a ieşi, a sosi, a auzi.

3. Mondjuk románul az igék kötőmód múlt idejével:a/ Indultál volna el korábban! Mentél volna autóval! Láttad volna azt

a parasztházat! Csináltál volna valamit! Vigyáztál volna! Lettél volna figyelmesebb!

b/ (Ügyeljünk a névmások kapcsolására!)Értesítetted volna (őt hn) időben. Látogattál volna meg (minket)

gyakrabban. Okoztál volna neki meglepetést. Mondtad volna meg nekik, mikor érkezel. Kérdezted volna meg őt (nn), miért késett. Adtál volna (nekem) több pénzt.

cl Ne vettél volna (neki) semmit. Ne kértél volna (tőle!) semmit. Ne lettetek volna lusták (hn). Ne utaztatok volna el. Ne telefonáltál volna (nekem). Ne kérdezted volna meg (őt nn). Ne válaszoltál volna (nekik).

4. Alkossunk szócsaládokat eddigi ismereteink alapján, illetve szótár segítségével;

a scrie, zi, român, a citi.

5. Csoportosítsuk az alábbi szavakat szócsaládok szerint:slI întîrziere, gospodar, orăşenesc, muncitor, a înflori, ţărănesc, a

gospodări, oraş, tîrziu, a munci, înfloritor, gospodină, floare, muncă, a întîrzia, orăşean, ţăran;

b/ liniştit, a construi, credincios, poftim, a vizita, linişte, a crede, a se linişti, vizitator, a se bucura, poftă, bucurie, constructor, bucuros, a pofti, vizită, construcţie, încredere, îmbucurător.

6. Mondjuk románul:Marin és Vetuţa testvérek. Marin Vetuţa bátyja. Vetuţa Marin húga.

342

Vetuţa és Marin édesapját Georgenak hívják. Vetuţa férje Traian Florescu. Traian Marin sógora. Sanda Traian feleségének a sógornője. Brad asszony Sanda anyósa. Sanda Brad úr menye. Traian a Brad házaspár veje. Cornelia és Cristian Brad úr unokái. Brad asszony Cornelia és Cristian nagymamája.

7. Mondjuk románul:a/ Tavasszal szeretek sétálni az erdőben. Nyáron nagyon szeretek

a strandra menni. Ősszel szeretek dolgozni a kertben. Télen szeretek a hegyekben síelni.

b/ Négy éve naponta teniszezem. Minden szombaton sakkozom a klubban. Hétfőn és csütörtökön edzésem van. Tagja vagyok a kézilabda csapatnak. Nálunk a családban mindenki sportol.

8. Ismételjük meg a mondatokat kötőmód múlt időben:Trăim în provincie, într-un sat de deal. Avem o casă ţărănească, cu

două camere şi o bucătărie. în faţa casei se află o grădiniţă cu multe flori. Curtea nu e prea mare. în dosul casei se întinde o grădină. Din primăvară pînă toamna tîrziu culegem diferite fructe. Fructele le vindem la piaţă.

9. Emlékszünk-e még, hogyan mondjuk románul:&/ Jó reggelt! Jó napot! Jó estét! Jó éjszakát! Szép álmokat! Szervusz!

Kezét csókolom! Tiszteletem! Viszontlátásra! Viszontlátásra, holnap! Minden jót!

b/ Isten hozott! Isten hozta! (Válasz az előbbiekre:) Örülök, hogy jó egészségben talállak! Örülök, hogy jó egészségben találom! Isten éltessen! Isten éltessen még sokáig! Örülök, hogy megismertem!

cl Jó étvágyat! (Étkezés után:) Egészségedre! Egészségére! (Koccintáskor:) Egészségedre! Egészségére!

343

LECŢIA 33TREIZECI ŞI TREI

LECŢIA A TREIZECI ŞI TREIA

în Deltă

Lenuţa şi Cornel au decis să plece în Delta Dunării cu avionul. Este o minunată dimineaţă de vară, cu cer senin. Amîndoi se află pe o terasă a aeroportului Băneasa şi privesc cum decolează şi aterizează diferitele avioane.

în sfîrşit o voce feminină anunţă prin megafon că avionul de Tulcea pleacă peste zece minute, iar pasagerii sînt invitaţi la bord. La intrare o stewardesă îi salută zîmbind. Cum amîndoi mai călătoriseră de trei ori cu avionul, zborul nu le-a produs nici o indispoziţie. în schimb au putut admira întinsa cîmpie a Bărăganului, cu satele răspîndite ici şi colo ca pe o hartă. Ceva mai încolo şerpuieşte Dunărea, al cărei curs aici devine din ce în ce mai domol.

La Tulcea, unde au aterizat după aproximativ o oră de zbor, începe marea Deltă a Dunării. Budapestanii noştri, care cunoşteau foarte bine liniştitul fluviu, aici nu-1 mai recunosc. Cele trei braţe au fiecare lărgimea Dunării sub Podul cu Lanţuri. Dar curînd adevărata lărgime a unui canal nu se mai poate şti, din cauza abundentei vegetaţii. Doar braţul Sulina rămîne navigabil pentru vapoarele maritime, celelalte braţe, Chilia şi Sfîntul Gheorghe, sînt eternul paradis al păsărilor, peştilor şi pescarilor.

Instalaţi într-o barcă cu motor, Lenuţa şi Cornel privesc cu nesaţ Delta, ale cărei frumuseţi naturale sînt încîntătoare. Cîţiva pelicani se uită nepăsător, doi cocori înalţi păşesc graţios prin stuful unor insuliţe unde şi-au făcut cuibul numeroase păsări acvatice.

- Uite! Uite, colo! Ce-i aia? întreabă Lenuţa, veselă ca un copil.- Cred că e un cufundac. Ăla mănîncă peşte, nu glumă.- Bine că ai amintit de peşte, tare aş pofti...- Las’ că ai să mănînci un borş pescăresc cum numai aici se face.

344

- Ar fi grozav să găsim şi ceva icre... îmi lasă gura apă!- Bine că n-am uitat sticla de Murfatlar, dăruită la plecare de unchiul

Vasile.- Nu ţi-a dat cumva şi vreo armă de vînătoare sau vreo undiţă...- Fii serioasă! Mai degrabă haidem să gustăm borşul...

Umor- Căpitane, vasul se umple cu apă! raportează un matelot.- Calmează-te, omule! Crezi că n-o să mai rămînă apă să navigăm?

Pescarul:- Te uiţi la mine de trei ore. Nu era mai bine să aduci şi tu o undiţă şi

să pescuieşti?Copilul:- Ba da, dar n-am răbdare.

- Azi, draga mea, n-am pescuit nimic.- Ştiu, dragul meu. Ai uitat banii pe masă.

Vocabular

Deltă nn - Duna-delta m decis / a decide - elhatározták Dunărea nn - a Duna avion sn - repülőgép dimineaţă de vară - nyári reggel terasă nn - terasz Băneasa nn - (a repülőtér neve) privesc / a privi - elnézik decolează / a decola - szállnak

fe laterizează / a ateriza - szállnak

leo voce feminină - egy női hang megafon sn - megafon Tulcea - (városnév) pasagerii sînt invitaţi la bord -

kérik az utasokat a fedélzetre

intrare nn - bejárat stewardesă (e: stiuvardesă) nn -

légikisasszony cum maz călătoriseră - minthogy

utaztak már de trei ori - háromszor zbor sn - repülés nu le-a produs nicí o indispoziţie

- nem okozott semmiféle kel­lemetlen érzést (nekik)

în schimb - ellenben 2di putut admira / a admira -

csodálhatták întins - kiterjedt címpie nn - alföld Bărăgan sn - (az alföld neve) răspîndit - szétszórt

hartă nn - térkép ceva maz încolo - valamivel

odébbşerpuieşte / a şerpui - kanyarog,

kígyózik curs sn - folyásdevine / a deveni - válik vmivé din ce în ce maz domol - egyre

lassúbb aproximativ - körülbelül budapestan hn - budapesti (férfi) liniştit - csöndes fluvzu sn - folyam, folyó braţ sn - folyóág Podul cu Lanţurz sn - a Lánchíd curînd - hamarosan adevărat - valódi, valóságos canal sn - csatorna, itt: ág abundent - dús vegetaţie nn - növényzet Sulina nn - (deltaág neve) navigabil - hajózható vapor sn - hajó maritim - tengeri Chilia nn - (deltaág neve)Sfîntul Gheorghe hn - (deltaág

neve) etern - örökparadis sn - paradicsom, éden pasăre nn - madár peşte hn - hal pescar hn - halász, horgász barcă cu motor nn - motorcsónak cu nesaţ - mohón frumuseţz naturale nn tsz - ter­

mészeti szépség pelican hn - pelikán nepăsător - közömbösen

cocor hn - daru păşesc / a păşi - lépkednek graţios - kecsesen stuf sn - nád insuliţă nn - szigetecske cuz*b sn - fészek numeros - számos acvatic - vizicufundac hn - búbos vöcsök az amintit de / a aminti - emlí­

tettedtare aş pofti - itt: nagyon ennék las’ că - hagyd csak borş pescăresc sn - halleves se face - készül, készítik icre nn tsz - (hal)ikra îmz lasă gura apă - csorog a

nyálam Murfatlar - (egy bor neve) dăruită de / a dărui - amit aján­

dékba adott nu ţz-a dat cumva - nem adott

(neked) véletlenül armă de vînătoare nn - vadász-

fegyver undiţă nn - horgászbot căpitan hn - kapitány vas sn - hajóraportează / a raporta - jelenti matelot hn - matróz calmează-te / a se calma - csilla­

podjsă navigăm / a naviga - hogy

hajózzunk de trez őre - három órája să pescuzeştz / a pescui - hogy

horgásszál n-am răbdare - nincs türelmem

347

A care - aki, ami, amely vonatkozo névmás ragozasa Önálló alakban

EszA. careT. pe careB. al (a, ai, ale) căruza (hn)

- aki, ami, amely- akit, amit, amelyet- akinek a, aminek a, amelynek a

al (a, ai, ale) cărez'a (nn) R. căruza (hn) - akinek, aminek, amelynek

cărez'a (nn)Tsz

A. careT. pe careB. al (a, ai, ale) cărora R. cărora

- akik, amik, amelyek- akiket, amiket, amelyeket- akiknek a, amiknek a, amelyeknek a- akiknek, amiknek, amelyeknek

Jelzőként a care - a főnév előtt - a birtokos és részeshatározó-esetben elveszíti a szóvégi -a magánhangzót.

A birtokos esetben levő care vonatkozó névmás egyeztetéseAz egyeztetés megértéséhez a birtokviszonyból kell kiindulnunk:

frumuseţile Deltez... - a Delta szépségei. .. amely szerkezetben a birtokos esetben levő főnév jelző. Ha ezt jelzői mellékmondattá alakítjuk:

Delta, ale cărez frumuseţz... - a Delta, amelynek szépségei... egyértelmű, hogy a birtokos esetben levő care vonatkozó névmás a birtokossal, a birtokos névelő a birtokkal egyezik nemben és számban.

Példák az egyeztetésremaiul fluvzuluz - a folyó partjafluvzul, al cáruz mai... - a folyó, amelynek partja...

lărgimea fluvzuluz - a folyó szélességefluvzul, a căruz lărgime... - a folyó, amelynek szélessége...

pasagerii avionuluz - a repülőgép utasaiavionul, az căruz pasagerz... - a repülőgép, amelynek utasai...

ferestrele avionulu/ - a repülőgép ablakaiavionul, ale căru/ ferestre... - a repülőgép, amelynek ablakai.

malul mării - a tenger partjamarea, al căre/ mal... - a tenger, amelynek partja...

apa mării - a tenger vizemarea, a căre/ apă... - a tenger, amelynek vize...

peştii Delte/ - a Delta halaiDelta, az* căre/ peşt/... - a Delta, amelynek halai...

păsările Delte/ - a Delta madaraiDelta, ale căre/ păsăr/... - a Delta, amelynek madarai...

satul pescarilor - a halászok falujapescarii, al căror sat... - a halászok, akiknek faluja . ..

plasa pescarilor - a halászok hálójapescarii, a căror plasă... - a halászok, akiknek hálója...

băieţii pescarilor - a halászok fiaipescarii, az căror băieţi... - a halászok, akiknek fiai...

soţiile pescarilor - a halászok feleségeipescarii, ale căror soţii... - a halászok, akiknek feleségei...

stuful insulelor - a szigetek nádjainsulele, al căror stuf... - a szigetek, amelyeknek nádja...

mărimea insulelor - a szigetek nagyságainsulele, a căror mărime... - a szigetek, amelyeknek nagysága

locuitorii insulelor - a szigetek lakóiinsulele, az căror lo c u i to r / .- a szigetek, amelyeknek lakói...

animalele insulelor - a szigetek állataiinsulele, ale căror animale... - a szigetek, amelyeknek állatai.

' •••••• ■!• r . ■ ••

iiniiii

.HiiíiilüiUlIüi

!■ niniînnnii

" ■ 'li 5

■»IIIIIllll,i,i2 -Jă

..... ................

A számhatározó (Numeralul adverbial)A számhatározó a De cîte őri? - Hányszor? kérdésre felel.Képzése a de elöljárószóval és a oară főnév őri többes számú

alakjával történik:de trez orz - háromszor

Kivételt képeznek:- o dată - egyszer- de doz/ă orz - kétszer, amikor is a tőszámnév nőnemű alakját

használjuk, mivel a oară főnév nőnemű.

JÓ TUDNI!írásban mindig megkülönböztetjük az azonos ejtésű, de más-más

funkciójú számhatározót és az időhatározószót:(De cîte orz?) o dată - egyszer (Hányszor?)(Cînd?) odată - egyszer (Mikor?)

Néhány esetben, a kiejtés megkönnyítése céljából elhagyottmagánhangzó helyébe nem elválasztó jel, hanem hiányjel kerül:

Las’ că şti« ew! - Hagyd csak, tudom én!A dat o fugă pín’ la magazin. - Elszaladt a boltba.Dup’ o vreme a tăcut. - Egy idő múlva elhallgatott.

Exerciţii1. Feleljünk a kérdésekre:

Ce au decis Lenuţa şi Cornel, cum să călătorească în Deltă? La care aeroport se află ei? Ce privesc de pe terasa aeroportului?

Cine anunţă plecarea avionului de Tulcea? Cum îi aşteaptă stewardesa pe pasageri şi unde? Le-a produs vreo indispoziţie soţilor Crişan zborul? De ce? De cîte ori au mai călătorit cu avionul?

Ce pot admira pasagerii din fereastra avionului? Cum se văd satele? Cum se numeşte cîmpia deasupra căreia zboară avionul? Cum e cursul Dunării în cîmpia Bărăganului?

Unde începe Delta? Cîte braţe are aici Dunărea? Cum se numesc ele? Care dintre braţe este navigabil pentru vapoarele maritime? Al cui paradis este Delta?

Cu ce se plimbă soţii Crişan în Deltă? Cum e aici natura? Ce fel de păsări se pot vedea în Deltă? Cum sînt pelicanii? Cum se mişcă cocorii? Unde îşi fac cuibul păsările? Ce mănîncă?

Ce ar pofti Lenuţa? Ce vor să mănînce Lenuţa şi Cornel la Tulcéa? Ce i-a dăruit unchiul Vasile lui Cornel la plecare?

2. Alakítsuk át az alábbi birtokos szerkezeteket jelzői mellékmondatokká:pasagerii avionului, terasa aeroportului, valurile mării, cursul apei,

motorul bărcii, suprafaţa cîmpiei, podurile Dunării, frumuseţile naturii, lungimea fluviului, cuiburile păsărilor, culoarea stufului.

3. Tegyük a pontok helyébe a care vonatkozó névmás megfelelő alakjait:s í/ cartea ... e pe masă, ziarul, ... l-am citit, creioanele ... le-am

cumpărat ieri, prietenul ... i-am scris să mă aştepte la gară, cunoscuţii ... le-am cumpărat bilete, musafirii ... bagaje au rămas în tren, avionul ... am sosit, fetiţa ... i-am telefonat, rudele ... le-am vizitat, filmul ... ţi-am vorbit, hotelul ... am stat, străinul ... maşină s-a stricat, institutul ... director e cumnatul meu;

b/ Domnul ... m-a salutat e un cunoscut din România. Doamna ... am aşteptat-o e o fostă colegă. Pasagerii ... am călătorit au fost foarte simpatici. Bărbatul ... i-am oferit gazeta vorbea bine româneşte. Profesoara ... elev am fost a ieşit la pensie. Colegii ... le-am trimis invitaţie toţi au venit la întîlnire.

4. Mondjuk románul:a/ egy nyári délután, egy nyári este, egy tavaszi éjszaka, egy tavaszi

nap, egy őszi délelőtt, egy téli reggel;b/ tegnap reggel, holnap délben, holnap délelőtt, ma délután, tegnap

éjszaka, ma délelőtt, holnapután este, tegnapelőtt délután.

5. Kérdezzük románul önözve is:sl/ Utaztál már repülőgéppel? Hányszor utaztál már repülőgéppel?

Mikor? Hova mentél? Szeretsz repülőgéppel utazni? Miért nem szeretsz repülőgéppel utazni? Utaztál hajóval a tengeren?

b/ Voltál már Romániában? Mikor? Kivel utaztál? Mivel utaztál? Vannak ismerőseid Romániában? Rokonaid is vannak ott? Melyik városban élnek? Láttad Bukarestet? Hát a Duna deltáját?

LECŢIA 34TREIZECI ŞI PATRU

LECŢIA A TfcfcVL¥LC\ Ş \ PATRA

La mare, pe plajă

- Nu-i de mirare că omul munceşte un an întreg cu gîndul tot timpul la concediul său. E atît de bine şi frumos aici la mare. O odihnă binemeritată...

- Ce tot filozofezi tu, acolo, Lenuţo? Te-ai sculat cu noaptea-n cap. Pot să ştiu şi eu de ce?

- Am fost pe balcon să văd răsăritul soarelui, spune Lenuţa, care se afla pentru prima dată la mare. A meritat să aştept o oră, deoarece am avut parte de momente pe care n-am să le uit niciodată.

- Şi pe mine de ce nu m-ai trezit?- Am încercat de vreo două ori, te-am zgîlţîit, dar n-a fost chip să te

trezesc. Dormeai buştean. Ai venit la mare ca să dormi, după cîte văd eu.- Ba deloc. Dar am fost obosit după noaptea de ieri petrecută la

Cazinoul din Constanţa.- Uite, eu n-am fost obosită! Şi-acum scoală-te să mergem la plajă.- Nu, eu vreau să mai stau în pat şi să mă odihnesc, apoi să te duc să

vezi vestitul mozaic din Constanţa şi renumitul acvariu.- Nu sînt contra, dar întîi să ne bronzăm puţin, căci arătăm ca nişte

albinoşi... Poftim costumul de baie şi casca. Hai, nu uita nici salteaua pneumatică, umbrela, uleiul şi crema... ţine prosopul... nu mai lua gazete pe plajă, că tot la cucoane te uiţi, nu-ţi arde de citit...

- Mai ai ceva de spus? întreabă Cornel, dîndu-şi seama că Lenuţa are perfectă dreptate.

- Nu. Dă-mi, te rog, sacoşa şi hai mai repede că nu cred că o săgăsim un loc bun pe plajă la ora asta.

- Nu fi copil, dragă! Pe plaja asta din Mamaia încape un oraş întreg, o capitală, dacă vrei. O să ai loc cît vrei.

Tot vorbind, au ajuns pe nisipul cald al plajei şi s-au instalat chiar lîngă ţărmul mării. în cîteva clipe au şi intrat în apa limpede să se joace cu valurile. Cîteva minute de înot, altele de joacă pe suprafaţa înspumată a mării şi, în cele din urmă, cîteva lunecări pe tobogan. Au ieşit din apă, respirînd sănătate şi voie bună şi, puţin osteniţi, s-au întins "să se prăjească" la soare...

UmorPe plajă, un domn se adresează unei doamne:- Spuneţi-mi, doamnă, fiul dumneavoastră este acela care îngroapă

prosoape în nisip?- Nu, domnule, răspunde foarte amabil doamna, acela e finul meu.

Fiul meu e băieţaşul de colo care tocmai vă umple sacoşa cu apă.

Pe ţărmul mării, soţia îi spune soţului:- Dragă, nu te mai uita după toate femeile, eşti om însurat!- Şi ce dacă sînt însurat? Dacă aş ţine un regim dietetic, n-aş avea

voie să citesc lista de bucate într-un restaurant?

Eugen stă pe o trambulină de zece metri la bazinul de înot. Instructorul de înot strigă desperat:

- Nu sări!!! încă nu este apă în bazin!- Nu face nimic, şi aşa nu ştiu să înot.

Vocabular

plajă nn - homokos tengerpart, strand

tot timpul - egész idő alatt cu gîndul la conced/ui săw - a

szabadságára gondolva e atît de bine - annyira jó odihnă nn - pihenés binemeritat - jó l megérdemelt ce tot filozofezi / a filozofa - mit

filozofálgatsz cu noaptea-n cap - hajnalok haj­

nalán

răsăritul soarelui sn - a napfelkelte

pentru prima dată - első alka­lommal

a meritat / a merita - megérte am avut parte de momente -

olyan pillanatokban volt ré­szem

nic/odată - soha(sem) nu m-az trezit / a trezi - nem

ébresztettél fe l de vreo dowă ori - vagy kétszer

354

te-am zgîlţîit / a zgîlţîi - rázó- gattalak

n-a fost chip - lehetetlen volt, nem volt rá mód

dormeai buştean - úgy aludtál, mint a bunda

după cîte văd tu - amint látom obosit - fáradt petrecut - eltöltött Cazinoul din Constanţa - a con-

stanţai Kaszinó plajă nn - strand vrem să mai staw în pat - ágyban

akarok maradni még vestit - híres mozaic sn - mozaik acvariu sn - akvárium nu sínt contra - nem vagyok

ellenesă ne bronzăm / a se bronza -

bámuljunk le căci arătăm / a arăta - mivel úgy

nézünk ki ca nişte albinoşi - mint valami

albínók cască nn - fürdősapka saltea pneumatică - felfújható

(gumimatrac umbrelă nn - napernyő ulei sn - (nap)olaj cremă nn - krém nu mai lua gazete - ne hozzál

újságokat cucoană nn - hölgy că tot la cucoane te uiţi - mert

úgyis csak a hölgyeket nézed nu-ţi arde de citit - nem fülik a

fogad az olvasáshoz

are perfectă dreptate - tökélete­sen igaza van

la ora asta - most Mamai'a nn - (üdülőhely neve) încape / a încăpea - elfér nisip sn - homok ţărm sn - (tenger)part limpede - tiszta, átlátszó înot sn - úszás joacă nn - játék suprafaţă nn - felszín înspumat - habos în cele din urmă - végül, majd lunecare nn - lecsúszás tobogan sn - csúszda voit bună nn - jókedv ostenit - fáradt, bágyadt s-aw întins / a se întinde - elnyúj­

tóztak"să se prăjească" la soare - hogy

sütkérezzenek a napon îngroapă / a îngropa - betemet de colo - a távolabbi însurat - nősşi ce dacă - és mi van, ha aş ţine un regim dietetic - dié­

táznékn-aş avea voi'e - nem lenne sza­

bad (nekem)Eugen - Jenőtrambulină nn - ugródeszka de zece metri - tízméteres bazin de înot sn - úszómedence instructor de înot hn - úszómes­

ter, úszóedző nu sări / a sări - ne ugorj şi aşa nu ştiw - úgysem tudok să înot / a înota - úszni

355

G r a m a t i c ă

Az ige szótári alakjaA legtöbb ige főnévi igenevének alakja a már ismert

a munci - dolgozni a filozofa - filozofálni

amely a cselekvő ragozásra utal.

A se illetve a -şi (îşi) 3. személyű visszaható névmás az ige főnévi igenévi alakjában a visszaható ragozásra utal:

a se scula - felkelni a-şi aminti - emlékezni

Az ilyen típusú főnévi igenevekben mint például az 2l-í arde - kedve van, fülik hozzá a foga a i se părea - tűnni

az -i a személyes névmások részeshatározó-esetére utal, amely azt jelenti, hogy a ragozás során a eu, tu, el (ea), noi, voi, ei (ele) helyett a (mié) îmi, (ţie) îţi, (lui, ei) îi, (nouă) ne, (vouă) vă, (lor) le névmásokat kell használni:

(lui) nu-/ arde de citit - neki nincs kedve olvasni,neki nem fűlik a foga az olvasáshoz

Amihez van (vagy nincs) kedve valakinek supinummal fejezzük ki.

Rokon értelmű szavak (Sinonime)A magyarhoz hasonlóan, a románban is egy jelentéstartalmat több szó

is hordozhat, de ezek között mindig van némi árnyalati különbség.Rokon értelmű

-főnevek: chin, durere - kín, fájdalom- melléknevek: b/et, sărman - szegény, sajnálatra méltó- névmások: el, dínsul - ő- igék: a lucra, a munci - dolgozni- határozószók: foarte, tare, mult - nagyon- kötőszók: saw, on - vagy

Azonos alakú szavak (Omonime)Mint nevük is jelzi, az ilyen szavak hangalakja azonos, ám egymástól

eltérő jelentést hordoznak:

356

salvare - mentőszolgálat, megoldásmaré - nagy, tengert i - ők, ejnyeno«á - nekünk, új, kilenca sta - állni, ülni, maradni, laknimai - még, már, májuscum - hogyan, ahogyan, milyen, minthogy

Ellentétes értelmű szavak (Antonime)Ellentétes értelmű

-főnevek: bărbat - femez'e- melléknevek: bolnav - sănătos- számnevek: primul - ultimul- igék: a tăcea - a vorbi- határozó szók: bine - rău

férfi - nőbeteg - egészséges az első - az utolsó hallgatni - beszélni jó l - rosszul

JÓ TUDNI!A románban, az, amiben része van valakinek de elöljárószót kíván:

Am avut parte de momente plăcute. - Kellemes pillanatokban voltrészem.

A după cíte - (szó szerint: hány után) csak néhány igével kapcsolatban használatos, magyarra viszont minden esetben másként fordítjuk:

după cîte văd - amint látom după cîte şti« - tudomásom szerint după cîte îmz amintesc - ha jó l emlékszem

A voie főnév igen sok jelentéssel bír, attól függően milyen szavakkal együtt fordul elő:

E voz'e să sta« aicz? - Szabad itt ülnöm?Lucrează cu voze bună. - Jókevűen dolgozik. de bună voz'e - önként, szabad akaratából n-are voz'e să plece - nincs kedve elmenni n-are voz'e să facă plajă - nem szabad napoznia

A román kifejezések, szerkezetek fordításánál szabatosan kell eljárni, az egyértelműségre kell törekedni, és mindig a magyarban használatos nyelvi fordulatokat kell alkalmazni.

357

Eddigi leckéink során erre számos példát láthattunk.Az Unchiule! a románban megszólító esetben van, amit nem lehet szó

szerint fordítani: Nagybácsi! Nem így szoktuk megszólítaninagybátyánkat. Értelemszerűen csakis a Bácsikám! formát használhatjuk, annak ellenére, hogy a román főnévnek nincs sem birtokos személyragja, sem az ennek megfelelő birtokos névmási jelzője.

Unchiule, dă-mz voie să te sărut! - Bácsikám, engedd meg, hogy megcsókoljalak!

Exerciţii1. Felejünk a kérdésekre:

Unde se află soţii Crişan? Cînd s-a sculat Lenuţa? De ce s-a sculat dînsa cu noaptea-n cap? A meritat să aştepte o oră pe balcon? De ce a avut dînsa parte?

Ce îi reproşează Cornel Lenuţei? A încercat Lenuţa să-l trezească pe Cornel? De ce nu era chip să-l trezească? De ce e obosit Cornel? Ce vrea să facă? Unde vrea s-o ducă pe Lenuţa? Ce vrea să-i arate la Constanţa?

Ce doreşte Lenuţa? De ce vrea să se bronzeze? Ce duc cu ei soţii pe plajă? Au loc să facă plajă? Cum e nisipul plajei? Dar apa mării cum e?

2. Keressük meg az a/ pont alatti szavak mindegyikének rokon értelmű párját a bl pont alattiak között:

Síi geamantan, bade, casă, geam, glumă, medic, locuinţă, cinema, ziar, doamnă;

b/ apartament, fereastră, nene, cinematograf, doctor, valiză, banc, gazetă, cucoană, bloc;

a/ liniştit, a pune, renumit, a dori, a găsi, amîndoi, a lua, a privi, rîu, spectacol, a veni;

b/ a aşeza, a pofti, ambii, a cumpăra, fluviu, reprezentaţie, calm, a se apropia, vestit, a afla, a se uita.

3. Adjuk meg az alábbi azonos alakú szavak egymástól eltérő jelentését:bancă, mare, gol, noi, fii, act, balon, mie, zi, casă, maşină.

4. Keressük meg az ellentétes értelmű szópárokat:a/ zi, a începe, bătrîn, plin, a repara, repede, rece, a coborî, cald,

tînăr, a termina, noapte, a urca, încet, a strica;

b/ áici, ieri, a intra, viitor, acolo, toţi, singur, trecut, nimeni, a duce, a ieşi, azi, a aduce, împreună.

5. írjuk le az alábbi szavakat ellentétes értelmű párjukkal együtt:dimineaţa, vara, tîrziu, a vorbi, lung, mult, a trimite, încet, sus, aici,

mic, fericit, a se culca.

6. Kérdezzük románul, majd válaszoljunk is tetszés szerint:Tudsz úszni? Mikor tanultál meg úszni? Egyedül tanultál meg úszni?

Ki tanított meg úszni? Szeretsz úszni? Voltál már a tengernél? Mikor voltál első alkalommal a tengernél? Melyik tengernél? Szeretsz napozni?

7. Mondjuk románul:a/ A múlt évben szép utazásban volt részem. Amint látom, a tengernél

töltötted a szabadságodat. Szépen lebarnultál. Tudomásom szerint szeretsz utazni. Ha jól emlékszem, tavaly is a tengernél töltötted a szabadságodat. Én nem voltam vagy négy éve külföldön.

b/ Nekem nem szabad 5 óra előtt elmennem. Itt nem szabad telefonálni. Ezt a könyvet nem szabad elvinned. Senkinek sem szabad odamenni.

359

TREIZECI ŞI CINCI LECŢIA 35 LECŢIA A TREIZECI ŞI CINCEA

___________________

Reîntoarcerea

Nu degeaba spune românul că "deal cu deal se întîlneşte, dar încă om cu om", deoarece iată o întîlnire de necrezut, totuşi adevărată.

Admirînd minunatele ţesături într-una din casele ţărăneşti din Muzeul Satului aflat în capitala României, atenţia Lenuţei este atrasă de o vocefoarte cunoscută. Întorcîndu-se în direcţia vocii, Lenuţa dă cu ochii de oprietenă din Budapesta.

- Marta! exclamă ea cuprinsă de bucuria întîlnirii neaşteptate.- Lenuţo! scoate un strigăt plin de uimire Marta.- Eşti singură pe aici?- Nu, cu soţul. Am făcut o călătorie splendidă, vizitînd vestitele

mănăstiri din Moldova şi acum ne aflăm cu Ionel în pragul reîntoarcerii în Ungaria. Dar voi?

- Ne-am petrecut concediul de odihnă la mare. Vrem să ne întoarcem şi noi acasă, tocmai mîine, răspunde Lenuţa.

între timp, s-au recunoscut şi s-au salutat reciproc şi soţii celor două prietene.

- Nu vreţi să ne însoţiţi, întreabă Ionel, să ne ţineţi de urît? Avem două locuri libere în maşină.

Lenuţa îl priveşte întrebătoare pe Cornel, care citeşte din privirea soţiei sale dorinţa de a se ataşa prietenilor.

- Dragă Ionele, propunerea ta e copleşitoare. Nu pot să te refuz...- Bravo! spune Marta. "Băieţii" o să şofeze cu schimbul, iar noi

"fetele", o să admirăm frumuseţile regiunilor transilvănene.- Ba, să mă iertaţi, voi "fetele" o să aveţi nobila sarcină de a ne

asigura cele de-ale gurii! declară Ionel.- Fie! Dar atunci să ne facem un itinerar care să cuprindă vizitarea

unor locuri renumite din punct de vedere turistic, cum ar fi Băile-Tuşnad, Sovata, Lacul Roşu, Cheile Bicazului...

şi cascada Niagara, intervine brusc Lenuţa. Dar drumul acesta durează cîteva zile. N-avem asigurată nicăieri cazarea...

- Nu face nimic! în rulotă avem toate cele trebuincioase drumeţiei: cort, paturi pliante, saltele, pături. Iar campinguri se găsesc peste tot.

- La ce oră să plecăm mîine?- Dis-de-dimineaţă, pe la ora 4, vine răspunsul hotărît din partea lui

Cornel.Zis şi făcut! A doua zi, cunoscuţii noştri o iau spre casă după o

vacanţă plăcută, cu inimile pline de amintiri, pe un drum care le mai oferă numeroase peisaje pitoreşti.

Umorîn familia unui automobilist fanatic, tata îşi întreabă fetiţa:- Mioaro, unde-i mama?- Parchează pe scară cu o vecină.

- Nu-i aşa, dragă, că nu te căsătoreşti cu mine pentru că voi moşteni autoturismul unchiului meu?

- Nu, draga mea, ce-ţi veni? Te-aş lua de soţie chiar dacă l-ai moşteni de la altcineva.

Poliţistul:- Nu vedeţi că această stradă are sens unic?!Automobilistul:- Cum să nu! Tocmai de aceea merg numai într-o direcţie!

Vocabular

reîntoarcere nn - visszatérés admirînd / a admira - meg-degeaba - hiába csodálvadeal sn - hegy ţesătură nn - szőttesdar încă - hát még ţărănesc - paraszt(i)deoarece - mivel Muzeul Satului - a skanzenîntîlnire nn - találkozás atenţia Lenuţei este atrasă de -de necrezut - hihetetlen Ilonka figyelmét felkeltitotuşi - mégis direcţie nn - irány

362

dă cu ochii de - megpillantja cuprinsă de / a cuprinde - áthat­

va, akit áthat scoate un strigăt plin de u/mire -

kiált fe l meglepetten pe aici - errefelé mănăstire nn - kolostor din Moldova - moldovai ne aflăm în pragul reîntoarcerii -

a visszatérés küszöbén állunk reciproc - kölcsönösen nu vrej/ să ne însoţif/ / a însoţi -

nem akartok csatlakozni hoz­zánk

să ne ţineţ/ de urît - hogy elűz­zétek az malmunkat

întrebător - kérdőn privire nn - tekintet dorinţă - kívánság a se ataşa - csatlakozni propunere nn - javaslat copleşitor - lenyűgöző nu pot să te refüz - nem tudlak

visszautasítani cu schimbul - felváltva regiune nn - vidék, táj transilvănean - erdélyi ba, să mă zertaţi - már megbo­

csássatok nobil - nemes sarcină nn - feladat de a ne asigura / a asigura -

hogy biztosítsátok cele de-ale gurii - a betevő fala­

tokitinerar sn - útiterv care să cuprindă / a cuprinde -

amely tartalmazza

vizitare nn - megtekintés din punct de vedere turistic -

turisztikai szempontból cum ar f i - mint például Băile Tuşnad - Tusnád-fürdő Sovata - Szováta Lacul Roşu - Gyilkos-tó Cheile Bicazulu/ - Békás-szoros cascadă nn - vízesés intervine / a interveni - szól

közbe brusc - hirtelen drum sn - útn-avem asigurată / a asigura -

nincs biztosítva (számunkra) nicăieri - sehol (sem) rulotă nn - utánfutó cort sn - sátorpaturi pliante - összahajtható

ágyak, kemping ágyak pătură nn - takaró peste tot - mindenütt dis-de-dimineaţă - kora reggel,

hajnalban hotărît - határozott amintire nn - emlék automobilist hn - autós, autótu­

lajdonos fanatic - vakbuzgó, rajongó Mioaro! - (női név, M eset) parchează / a parca - parkol scară nn - lépcsőház nu-i aşa - nemde voi moşteni / a moşteni - örö­

kölni fogom autoturism sn - személygépkocsi Ce-ţz veni? - Mi jutott eszedbe ? te-aş lua - elvennélek

363

de soţie - feleségül chzar dacă - még ha altcineva - másvalaki

e cu sens unic - egyirányú cum sá nu - dehogynem tocmaz de aceea - éppen azért

G r a m a t i c ă

A főnévi igenév mint jelzőA románban a főnévi igenév lehet jelző a mondatban. Mivel a főnévi

igenév - mint nevében is benne van - főnévi funkciót is hordoz, de elöljárószóval kapcsolódik a jelzett főnévhez:

dorinţa de a se ataşa prietenilor - a kívánság csatlakozni a barátokhoz.

sarcina de a asigura cele de-ale gurii - a feladat biztosítani a betevő falatokat

JÓ TUDNI!A fürdőhely elnevezésekben mindig a baie többes számú határozott

névelős băi alakja szerepel, amit magyarra egyes számmal fordítunk:Băile Tuşnad - Tusnád-fürdő Băile Herculane - Herkules-fürdő

Több földrajzi névnek többes számú alakja van:Cheile Bicazulu/ - Békás-szoros /aş/ - Jászváros Bucureşti - Bukarest

A többes számú hímnemű városnevek egyaránt kaphatnak egyes, illetve többes számú határozott névelőt, amit magyarra nem fordítunk:

Bucureştml / Bucureştii - Bukarest /aşul / /aşii - Jászváros

Bár a mellékneveknek csak egyes szám hímnemű alakja használatos módhatározószóként, előfordul, hogy egyeztetjük az alany nemével és számával:

Lenuţa îl priveşte întrebătoare pe Cornel. - Ilonka kérdőn néz Kornélra.

Az a da cu ochii - megpillantani igei szókapcsolat de elöljárószós tárgy esetet kíván:

a dat cu ochii de o prietenă - megpillantotta egy barátnőjét

364

A román szókincs legnagyobb része latin eredetű. íme néhány példa: timp (tempus) apă (aqua) familie (familia)casă (casa) seară (sera) ochi (oculus)etern (eternus) nou (novus) mult (multus)a auzi (audire) a face (facere) a cînta (cantare)

De szép számmal találhatók benne más nyelvekből származó szavak is. Ilyenek az

- olasz: barcă (barca), paşaport (passaporto)- ószláv: drag (dragu), vesel (veselu)- szerb, illetve horvát: a obosi (obosiţi), gînd (gundelj)- bolgár: zahăr (zahar), nisip (nasip)- új görög: saltea (siltés), cucoană (kokkona)- germán: pantof (Pantoffel), bloc (Blockhaus)- magyar: oraş (város), şindrilă (zsindely)- orosz: borş (borşci), ceai (£ai)- török: ciorbă (corba)- albán: copil (kopil)

A mai román nyelv elsősorban a jrancia nyelvből kölcsönzött jövevényszavakkal gyarapodik:

rulotă (rulotte) staţie (staţion) tren (train)concert (concert) etaj (étage) bicicletă (bicyclette)expres (expres) bagaj (bagage) bilet (biliét)

Exerciţii1. Feleljünk a kérdésekre:

Ce spune românul cînd oamenii se întîlnesc pe neaşteptate?Ce admiră soţii Crişan la Muzeul Satului? De ce este atrasă atenţia

Lenuţei? De cine dă cu ochii Lenuţa, întorcîndu-se în direcţia vocii? Cine este Marta?

Cu cine se află Marta la Bucureşti? Ce a vizitat dînsa împreună cu soţul său? Ce îi spune Lenuţa Martéi? Ce se întîmplă între timp?

Ce propune Ionel, soţul Martéi? Cum îl priveşte Lenuţa pe Cornel? Ce citeşte Cornel din privirea soţiei sale? Care este răspunsul lui Cornel la propunerea lui Ionel?

Cum vor şofa "băieţii"? Ce o să facă "fetele" în drum spre casă? E de acord Cornel cu ideea Martéi? Ce sarcină vor avea soţiile?

365

Ce itinerar vrea să facă Marta? Prin ce locuri renumite vrea să treacă? Ce părere are Lenuţa despre direcţia propusă de Marta?

Cum o linişteşte Marta pe prietena sa? Ce are Ionel în rulotă? Unde vor găsi campinguri?

A doua zi, la ce oră pleacă spre Ungaria prietenii?

2. Helyettesítsük főnévi igenévvel az alábbi szerkezetekben található kötőmódbeli igéket:

dorinţa să vadă peisaje pitoreşti, propunerea să se întoarcă acasă împreună, speranţa să găsească vreun camping, cu gîndul să-i facă o surpriză, ideea să meargă duminică în excursie.

3. Mondjuk románul:a/ A múlt évben Bukarestben voltam a családommal. Nagyon

tetszettek (nekünk) a múzeumok. A skanzenban sok parasztházat láttam. Az egyik parasztházban hosszan elnéztem a csodálatos szőtteseket. Láttunk szép faragott kapukat is. A kijáratnál megpillantottam egy régi ismerőst.

b/ Nemrég vettünk egy utánfutót. Az idén Moldovába szeretnénk menni. Meg akarjuk látogatni a híres moldovai kolostorokat. Azt mondják, csodálatosak. Nem fogunk szállodában lakni. Az éjszakákat kempingben töltjük majd.

4. Kérdezzük románul:Hol szabad itt parkolni? Messze van a kemping? Van ott szabad hely

(tsz)? Hol találunk egy benzinkutat? Uram, nem tud valahol egy autójavító műhelyt? Mi történt? Valami komoly? Segíthetek?

5. Az a/ pont alatt magyar jövevény szókat soroltunk fel. Állapítsuk meg jelentésüket a b / pont alatt található szavak segítségével:

Síi meşter, maghiar, taşcă, pustă, uriaş, cupă, heleşteu, lacăt, tărcat, talpă, a pecetlui, pildă, leaţ, şalău, ham, cizmă, şubă, jeler, ogar, rîntaş, nemeş, căpitan, papuc, puşcă, şuncă;

b/ lakat, pecsételni, léc, csizma, papucs, zsellér, rántás, puszta, kapitány, óriás, agár, kupa, talp, halastó, tarka, hám, süllő, nemes, sonka, példa, magyar, puska, suba, mester, táska.

366

NYELVTANI ÖSSZEFOGLALÓ

A román nyelvtan tíz szófajt különböztet meg.Ragozható szófajok: főnév Nem ragozható szófajok: határozószó

névelő elöljárószómelléknév kötőszónévmás indulatszószámnév ige

A főnév neme

Hímnem: elev Nőnem: elevă Semlegesnem: pix

A főnév száma

Hímnem NőnemEgyes szám Többes szám Egyes szám Többes számelev -i: elevi elevă -e: eleveardei ardei maşină -i: maşini

zi -le: zilevînzătoare —: vînzătoare

SemlegesnemEgyes szám Többes szám

caiet -e :. caietefotoliu -i: fotoliipix -uri: pixuri

367

A névelő

Esz hn nn Tsz hn nnA határozatlan névelő un 0 nişte nişteA határozott névelő -1, -le -a -i -leA birtokos névelő al a ai aleA melléknévi névelő cél cea cei .cele

A semlegesnemű főnevek egyes számban hímnemű, többes számban nőnemű névelőt kapnak.

Birtokos névelőt a birtokos esetben levő főnév kap és mindig a birtok nemével és számával egyezik: ha a birtoknak nincs névelője, ha határozatlan névelője van, vagy ha névelője és jelzője van.

A melléknévi névelő a jelzett főnév nemével és számával egyezik.

A főnév esetei és kérdései

Alany eset Cine? Ce?Tárgyeset Pe cine? Ce?Birtokos eset Al cui? A cui? Ai cui? Ale cui?Részeshatározó-eset Cui?Megszólító eset

A főnév ragozása határozatlan névelővel

EszA. T.B. R.

hnun elev unui elev

snun pix unui pix

nno elevă unei eleve

Tsz hn nn snA. T. nişte elevi nişte eleve nişte pixuriB. R. unor elevi unor eleve unor pixuri

A semlegesnemű főneveket az egyes számban a hímneműek, többes számban a nőneműek szerint ragozzuk.368

A főnév ragozása határozott névelővel

EszA. T.B. R. M.

hnelevulelevuluiBăiatule!

snpixulpixului

nnelevaeleveiFetiţo!

Tsz hn nn snA. T. elevii elevele pixurileB. R. elevilor elevelor pixurilorM. Băieţilor! Fetiţelor!

Megszólító esete csak néhány főnévnek van.

A főnév ragozása melléknévi jelzővelHatározatlan névelővel, ha a jelző a főnév mögött áll

Esz hn snA. T. un elev bun un pix bunB. R. unui elev bun unui pix bun

nno elevă bună unei eleve bune

Tsz hnA. T. nişte elevi buniB. R. unor elevi buni

nn snnişte eleve bune nişte pixuri buneunor eleve bune unor pixuri bune

Határozatlan névelővel, ha a jelző megelőzi a főnevet

Esz hn sn nnA. T. un bun elev un bun pix o bună elevăB. R. unui bun elev unui bun pix unei bune eleve

Tsz hn nn snA. T. nişte buni elevi nişte bune eleve nişte bune pixuriB. R. unor buni elevi unor bune eleve

V

unor bune pixuri

369

A.B.

T.R.

hnelevul bun elevului bun

snpixul bun pixului bun

meleva bună elevei bune

Tsz hnA. T. elevii buniB. R. elevilor buni

nnelevele bune elevelor bune

snpixurile bune pixurilor bune

Határozott névelővel, ha a jelző megelőzi a főnevet

Esz hnA. T. bunul elevB. R. bunului elev

Tsz hnA. T. bunii eleviB. R. bunilor elevi

snbunul pix bunului pix

nnbunele eleve bunelor eleve

nnbuna elevă bunei eleve

snbunele pixuri bunelor pixuri

Ilyen esetben a határozott névelőt a melléknévi jelző kapja.

Ha a jelzőnek melléknévi névelője van, a főnév határozott névelőt kap.

Esz hn snA. T. elevul cel bun pixul cel bunB. R. elevului celui bun pixului celui bun

nneleva cea bună elevei celei bune

Tsz hnA. T. elevii cei buniB. R. elevilor celor buni

nn snelevele cele bune pixurile cele buneelevelor celor bune pixurilor celor bune

Határozott névelővel, ha a jelző a főnév mögött áll

A főnév ragozása birtokos névmási jelzővel

EszA. T.B. R.

hnelevul meu elevului meu

snpixul meu pixului meu

nneleva mea elevei mele

Tsz hn nn snA. T. elevii mei elevele mele pixurile meleB. R. elevilor mei elevelor mele pixurilor mele

A főnév ragozása mutató névmási jelzővel

Ha a jelző a főnév mögött áll

Esz hn sn nnA. T. elevul acesta pixul acesta eleva aceastaB. R. elevului acestuia pixului acestuia elevei acesteia

Tsz hn nn snA. T. elevii aceştia elevele acestea pixurile acesteaB. R. elevilor acestora elevelor acestora pixurilor acestora

Ha a jelző megelőzi a főnevet

EszA. T.B. R.

hnacest elev acestui elev

snacest pix acestui pix

nnaceastă elevă acestei eleve

Tsz hn nn snA. T. aceşti elevi aceste eleve aceste pixuriB. R. acestor elevi acestor eleve acestor pixuri

A főnév ragozása számnévi jelzővel

Tsz hn nn snA. T. cei doi elevi cele două eleve cele două pixuriB. R. celor doi elevi celor două eleve celor două pixuri

A személynevek ragozása

Hímnem NőnemA. T. Marin LenuţaB. R. lui Marin Lenuţei Floricăi lui CarmenM. Marine! Sandule! Lenuţo! Florico! Carmen!

A birtokos névelő használata a birtokos esetbenHa a birtoknak nincs névelője vagy határozatlan névelője van

(un) băiat al(o) fetiţă a — vecinului, vecinei(nişte) băieţi ai — vecinilor, vecinelor(nişte) fetiţe ale ^

Ha a birtoknak névelője és jelzője van

un băiat bun / băiatul bun al \o fetiţă bună / fetiţa bună a vecinului, vecineinişte băieţi buni / băieţii buni ai vecinilor, vecinelornişte fetiţe bune / fetele bune a l e /

Ha a birtoknak számnévi jelzője van

doi băieţi ai două fete ale

vecinului, vecinei vecinilor, vecinelor

372

A melléknév

Egyes szám Többes számhímnem nőnem hímnem nőnem

bún bună buni bunemic mică mici

maré marigri

A melléknév fokozása

Alapfok Középfok FelsőfokEsz hn bún mai bun cel mai bún

nn buná mai bună cea mai bunăTsz hn buni mai buni cei mai buni

nn bűne mai bune cele mai bune

A hasonlítás

Azonos Különbözőmértékű tulajdonságok esetén

tót atít de + alapfok + ca şi középfok + decit

A névmások

A személyes névmások és az udvariassági névmások

Esz Tsz1. sz eu 1. sz női2. sz tu, dumneata 2. sz voi, dumneavoastră3. sz hn el, dînsul, dumnealui 3. sz hn ei, dînşii, dumnealor

nn ea, dînsa, dumneaei nn ele, dînsele, dumnealor

A. T.hangsúlyos hangsúlytalan

alak

B. R.hangsúlyos hangsúlytalan

alak

eu pe mine má - mié imi mitu pe tine te - Jie iji tiel pe el il lui lui ii iea pe ea 0 ei ei ii i

női pe női ne nouá ne nivoi pe voi vá - vouá vá viei pe ei ii lor lor le liele pe ele le lor lor le li

A személyes névmás hangsúlytalan alakjainak kapcsolt formái

Kijelentő mód Kötőmód Felszólító Gerundiumösszetett múlt idő jelen és mód

Feltételes-óhajtó mód múlt időjelen és múlt idő

T. R. r. R. T. R. T. R.Esz 1. sz m- mi- má -mi -má -mi -má -mi

2. sz te- íi- te -Ji -te -t*

3. sz 1- i- -1 -i -1 -i -1 -i-0 -o -o -o

Tsz 1. sz ne- ne- ne ne -ne -ne -ne -ne2. sz V- V- vá vá -vá -vá3. sz i- le- -i le -i -le -i -le

le- le -le -le

A névmások kapcsolt alakjai- a kijelentő mód összetett múlt időben és a feltételes-óhajtó mód jelen és múlt időben a segédige előtt állnak,- a kötőmódban a sá kötőszóhoz kapcsolódnak,- a felszólító módban és a gerundiumban az igéhez kötődnek.

Az udvariassági névmás ragozása

Esz 2. sz A. dumneata Tsz 2. sz dumneavoastrăT. pe dumneata pe dumneavoastrăB. R. dumitale dumneavoastră

Hn NnEsz 3. sz A. dumnealui dumneaei Tsz 3. sz dumnealor

T. pe dumnealui pe dumneaei pe dumnealorB. R. dumnealui dumneaei dumnealor

Birtokos esetben az udvariassági névmás előtt is állhat birtokos névelő.

A visszaható névmás

Târgyesetă Részeshatározó-esetűEsz Tsz Esz Tsz

1. sz mă ne 1. sz îmi ne2. sz te vă 2. sz îţi vă3. sz se se 3. sz îşi îşi

A visszaható névmások kapcsolt formái (kötőjellel, illetve anélkül)

Kijelentő mód Kötőmód Felszólító Gerundiumösszetett múlt idő jelen és mód

Feltételes-óhajó mód múlt időjelen és múlt idő

T. R. T. R. T. R. T. R.Esz 1. sz m- mi- mă -mi -mă -mi

2. sz te- ti- te -ţi -te -vă -te ţi3. sz s- §i- se -şi -se -Şi

Tsz 1. sz ne- ne- ne ne -ne -ne2. sz v- V- vă vă -vă -vă -vă -vă3. sz s- §i- se -şi -se -Şi

A visszaható névmások kapcsolási módjára ugyanazok a szabályok vonatkoznak mint a személyes névmások hangsúlytalan alakjaira.

375

A nyomósító névmás

Egyes szám Többes számhn nn hn nn

1. sz însumi însămi 1. sz înşine însene2. sz însuţi însăţi 2. sz înşivă însevă3. sz însuşi însăşi 3. sz înşişi înseşi

A birtokos névmások

Ha a birtokos: Ha a birtok:

Esz

Tsz

1. sz2. sz3. sz

1. sz2. sz3. sz

egyes szám hínmemű

al meu al tău al său al lui* al ei*

többes szám

\al nostru al vostru al lor*

nőnemű hirnnemu nőnemű

a mea ai mei ale melea ta ai tăi ale talea sa ai săi ale salea lui* ai lui* ale lui*a ei* ai ei* ale ei*

a noastră ai noştri ale noastrea voastră ai voştri ale voastrea lor* ai lor* ale lor*

A csillaggal jelölt alakok valójában a személyes névmások birtokos esetei.

A kérdő-vonatkozó névmások

Kérdő alakok Vonatkozó alakok

Esz Tsz Esz Tszhn nn hn nn hn nn hn nn

Cine? cineCe? cel ce ceea ce cei ce cele ceCare? care

Cît? Cîtă? Cîţi? Cîte? cît cîtă cîţi cîte

376

A kérdő-vonatkozó névmások ragozása

Esz Tsz Esz Tszhn nn hn nn hn nn hn nn

A. cine careT. pe cine pe careB. R. cui căruia căreia cărora

Esz Tszhn nn hn nn

A. cel ce ceea ce cei ce cele ceT. cel ce ceea ce cei ce cele ceB. R. celui ce celei ce celor ce celor ce

A birtokos esetben állhatnak birtokos névelővel.

A vonatkozó névmás melléknévi alakjai

Esz hn nn Tsz hn nnA. care careT. pe care pe careB. R. cărui cărei căror

Csak a főnév előtt állhatnak. Birtokos esetben kaphatnak birtokos névelőt.

A mutató névmás

Önálló és melléknévi alakok a főnév mögöttEsz Tsz

hn nn hn nnKözeire acesta aceasta aceştia acesteaTávolra acéla aceea aceia acelea

Melléknévi alakok a főnév előttEsz Tsz

hn nn hn nnKözeire acest această aceşti acesteTávolra acél acea acei acele

377

Más mutató névmásokÖnálló és melléknévi alakok

Esz hn nn Tsz hn nncelălalt cealaltă ceilalţi celelalteacelaşi* aceeaşi* aceiaşi* aceleaşi*

A celălalt - mindkét nemben és számban - alakváltoztatás nélkül állhat jelzőként a főnév előtt vagy mögött.

Az acelaşi - mindkét nemben és számban - csak a főnév előtt állhat.

A mutató névmások ragozásaÖnálló alakokként és melléknévként a főnév mögött

Esz Tszhn nn hn nn

KözeireA. acesta aceasta aceştia acesteaT. pe acesta pe aceasta pe aceştia pe acesteaB.R. acestuia acesteia acestora acestora

TávolraA. acela aceea aceia aceleaT. pe acela pe aceea pe aceia pe aceleaB. R. aceluia aceleia acelora acelora

A birtokos esetben állhatnak birtokos névelővel.

Jelzőként a főnév előtt

Esz Tszhn nn hn nn

KözeireA. acest această aceşti acesteT. pe acest pe această pe aceşti pe acesteB. R. acestui acestei acestor acestor

TávolraA. acel acea acei aceleT. pe acel pe acea pe acei pe aceleB. R. acelui acelei acelor acelor

A birtokos esetben állhatnak birtokos névelővel.

378

A mutató névmás bizalmas formái

EszKözeireTávolra

hnăstaăla

nnastaaia

Tsz hnăştiaăia

nnasteaalea

A határozatlan névmás

Önálló alakok

Melléknévi alakok a főnév előtt

Eszhn nnunul unaaltul altavreunul vreuna

cineva ceva fiecare oricare

un oalt altăvreun vreo

Tszhnuniialţii

nnunelealtele

unualţi

unelealte

A tagadó névmás

Személyre: nimeni Tárgyra: nimic

A számnévA tőszámnevek alakja 1-től 10-ig

1 unu (hn), una (nn) 6 şase2 doi (hn), două (nn) 7 şapte3 trei 8 opt4 patru 9 nouă5 cinci 10 zece

Az unu, una melléknévi alakja: un, o.

379

A tőszámnevek képzése / /-tői 19-ig a spre elöljárószóval történik

11 unsprezece 15 cin(ci)sprezece12 doisprezece 16 şaisprezece

douăsprezece 17 şaptesprezece13 treisprezece 18 optsprezece14 paisprezece 19 nouăsprezece

A 11 kivételével, minden /-gyei és 2-vel összetett számnévnek hím- és nőnemű alakja van.

Főnévi alakú számnevek

Nőneműek Semleges neműekEsz Tsz Esz Tsz

10 zece zeci 1 ,000.000 milion milioane100 sută sute 1 ,000.000.000 miliard miliarde

1000 mie mii

Mivel főnévi alakjuk van, 2-től fölfelé többes számban használatosak.

20 douăzeci 100 o sută30 treizeci 200 două sute40 patruzeci 3000 trei mii50 cin(ci)zeci 4000 patru mii60 şaizeci 1 ,000.000 un milion70 şaptezeci 5,000.000 cinci milioane80 optzeci 1 ,000.000.000 un miliard90 nouăzeci 6,000.000.000 şase miliarde

A tőszámnevek képzése 20-tól 99-ig a şi kötőszóval történik.

21 douăzeci şi unu 45 patruzeci şi cincidouăzeci şi una 56 cin(ci)zeci şi şase

22 douăzeci şi doi 67 şaizeci şi şaptedouăzeci şi două 78 şaptezeci şi opt

33 treizeci şi trei 99 nouăzeci şi nouă

380

A tőszámnevek alakja 700-tól fölfelé

106 o sută şase 6.300 şase mii trei sute210 două sute zece 10.106 zece mii o sută şase

20-tól fölfelé a mie - ezer többes számba kerül, és utána de elöljárószó használatos.

20.000 douăzeci de mii 100.000 o sută de mii1,340.239 un milion trei sute patruzeci de mii două sute treizeci şi nouă

A tőszámnév ragozása

Melléknévi névelővelhn nn

A. patru cei zece cele zeceT. patru pe cei zece pe cele zeceB. a patru celor zeceR. la patru celor zece

A gyűjtőszámnév (önállóan és jelzőként csak a főnév előtt)

Hímnem NőnemHa a főnévnek határozott névelője van amíndoi amîndouăHa a főnév névelő nélküli ambii ambele

A sorszámnév

Önállóan és jelzőként a főnév előtt:Esz hn nn Tsz hn nn

1. prímül / intliul príma / intiia primii prímeleJelzőként a főnév mögött:

intli intii

2.-től fölfelé (önállóan és jelzőként a főnév előtt vagy mögött):al + tőszámnév + lea a + tőszámnév + a

381

Az igeRagozási fonnák és igemódok

Cselekvő Szenvedő Visszahatór a g o z á s

Kijelentő mód Kijelentő mód Kijelentő módKötőmód Kötőmód KötőmódFeltételes-óhajtó mód Feltételes-óhajtó mód Feltételes-óhajtó módFelszólító mód Felszólító mód Felszólító módFőnévi igenév Participium

Főnévi igenév Főnévi igenév

GerundiumSupinum

Gerundium Gerundium

Az igeidők

Kijelentő mód Kötőmód Feltételes­óhajtó mód

Felszólító mód

jelen idő jelen idő jelen idő jelen időmúlt idő

folyamatos múlt egyszerű múlt összetett múlt régmúlt

jövő idő

múlt idő múlt idő

A négy igeragozás a főnévi igenév végződése szerint

I. n. m. IV.-a -ea -e -i, ía pleca a tăcea a face a dormia lucra a merge a citi

a coborî a hotărî

382

fAz ige személye és száma

Egyes szám 1 . személy Többes szám 1. személy2 . személy 2. személy3. személy 3. személy

C s e l e k v ő r a g o z á s Kijelentő mód

Jelen idő (Igetövek és személyragok)

I.' n. m. IV.a pleca a lucra a tăcea a face a dormi a citi a coborî a hotărîplec- lucr- tac- fac- dorm- cit- cobor- hotăr-

-ez - - - -esc . -ăsc-i -ezi -i -i -i -eşti -i -ăşti-ă -ează -e -e -e -eşte -ă -ăşte-(ă)m -(ă)m ”(e)m -(e)m -(i)m -(i)m ■(î)m -(î)m-(a)ţi -(a)ţi -(e)|i -(e)ţi -(i)îi -(i)t< -(î)îi -(î)ţi-ă -ează “ ” “ -esc -ă -ăsc

Ragozás a jelen időben

I. n . m . IV.

plec lucrez tac fac dorm citesc cobor hotărăscpleci lucrezi taci faci dormi citeşti cobori hotărăştipleacă lucrează tace face doarme citeşte coboară hotărăşteplecăm lucrăm tăcem facem dormim citim coborîm hotărîmplecaţi lucraţi tăceţi faceţi dormiţi citiţi coborîţi hotărîţipleacă lucrează tac fac dorm citesc coboară hotărăsc

Az I. ragozású igék közül a kijelentő mód jelen idő egyes szám első személyben egyesek -u ragot kapnak (a afla / aflu), mások alakja azonos az egyes szám 1 . és 2. személyben (a intirzia / eu intírzii, tu intirzii).

Az a construi típusú IV. ragozású -esc-ke\ bővülő igék a ragozás során megtartják a főnévi igenév -i végződését.

383

Folyamatos múlt idő (Igetövek és személyragok)

m.a face a dormifăc- dorm-

a coborî a hotărî cobor- hotăr-

eam

earn

Ragozás a folyamatos múlt időben

făceam dormeam făceai dormeaifăcea dormeafăceam dormeam făceaţi dormeaţi făceau dormeau

plecamplecaiplecaplecamplecaţiplecau

citeam coboram citeai coboraicitea coboraciteam coboram citeaţi coborâţiciteau coborau

hotărâmhotăraihotărahotărâmhotărâţihotărau

tăceamtăceaităceatăceamtăceaţităceau

Egyszerű múlt idő (Igetövek és személyragok)

făcut mers dormit citit coborît hotărîtfăcu- merse- dormi- citi- coborî- hotărî

Kivételt képeznek azok a III. ragozású igék, amelyek a participiumot -j-szel képzik (a merge / mers). Ezekhez az -ei, -eşi, -e, -erăm, -erăţi, -eră személyragok járulnak a teljes participiumi alakhoz.

Ragozás az egyszerű múlt időben

I. II. III.

plecai tăcui făcui merseiplecaşi tăcuşi făcuşi merseşiplecă tăcu făcu merseplecarăm tăcurăm făcurăm merserămplecarăţi tăcurăţi făcurăţi merserăţiplecară tăcură făcură merseră

IV.

dormii citii coborîi hotărîidormi şi citişi coborîşi hotărîşidormi citi coborî hotărîdormirăm citirăm coborîrăm hotărîrămdormirăţi citirăţi coborîrăţi hotărîrăţidormiră citiră coborîră hotărîră

Összetett múlt időEz a múlt idő az a avea segédige ragozott alakjaiból és a ragozandó

participiumának egyes szám hímnemű alakjából tevődik össze.íee

I. II. III. IV.a pleca a tăcea a face a merge a dormi a citi a coborî a hotărîplecat tăcut făcut mers dormit citit coborît hotărît

amaia ----- + participiumamaţiau

: : : : : : : :

Ragozás a régmúltban

dormisemdormiseşidormisedormiserămdormiserăţidormiseră

citisemcitiseşicitisecitiserămcitiserăţicitiseră

coborîsemcoborîseşicoborîsecoborîserămcoborîserăţicoborîseră

hotărisemhotăriseşihotărîsehotărîserămhotărîserăţihotărîseră

Régmúlt idő (Igetövek és személyragok)A III. ragozáshoz tartozó igék közül azok, amelyek -5-szel képzik a

participiumot, egy -es- szótaggal bővülnek.

I. II. n i. IV.

a pleca a tăcea a face a merge a dormi a citi a cobori a hotărî(plecat) (tăcut) (făcut) (mers) (dormit) (citit) (coborît) (hotărît)pleca- tăcu- făcu- mer-se- dormi- citi- coborî- hotărî-

-sem-seşi-se-serăm-serăţi-seră

plecasem tăcusem făcusemplecaseşi tăcuseşi făcuseşiplecase tăcuse făcuseplecaserăm tăcuserăm făcuserămplecaserăţi tăcuserăţi făcuserăţiplecaseră tăcuseră făcuseră

mersesemmerseseşimersesemerseserămmerseserăţimerseseră

A jövő időAz a vrea segédige ragozott alakjaiból és a ragozandó ige a nélküli főnévi

igenévi alakjaiból tevődik össze.

I. n. m. IV.(a) pleca (a) tăcea (a) face (a) dormi (a) citi (a) coborî (a) hotărî

voiveiva — 4- főnévi igenévvomveţivor

Kötőmóddal képzett jövő idő

0 Az a avea jelen idejű ragozott alakjai

+ a ragozandó ige kötőmódbeli ragozott alakjai

o să plec o să plecăm am să plec avem să plecămo să pleci o să plecaţi ai să pleci aveţi să plecaţio să plece o să plece are să plece au să plece

Kötőmód Jelen idő

A sá kötőszóból és az ige kijelentő mód jelen idejű alakjaiból áll. Eltérés csak az egyes és többes szám 3. személyben van. Az egyes és többes szám 3. személyben az igealak azonos.

I. n. ni.Kijelentő mód pleacă lucrează tace faceKötőmód să plece să lucreze să tacă

IV.să facă

Kijelentő mód doarme citeşte coboară hotărăşteKötőmód să doarmă să citească să coboare să hotărască

387

Ragozás a kötőmód jelen időben

I. II. III.să plec să lucrez să tac să facsă pleci să lucrezi să taci să facisă plece să lucreze să tacă să facăsă plecăm să lucrăm să tăcem să facemsă plecaţi să lucraţi să tăceţi să faceţisă plece să lucreze să tacă să facă

IV.să dorm să citesc să cobor să hotărăscsă dormi să citeşti să cobori să hotărăştisă doarmă să citească să coboare să hotărascăsă dormim să citim să coborîm să hotărîmsă dormiţi să citiţi să coborîţi să hotărîţisă doarmă să citească să coboare să hotărască

Múlt időAz a fi segédige kötőmódbeli jelen idejű - de személyragok nélküli - alakjából

és a ragozandó ige participiumúnak egyes szám hímnemű alakjából áll.

I. n . UI. IV.plecat tăcut făcut mers dormit citit coborît hotărît

să fi + participium

Feltételes-óhajtó mód Jelen időRagozott segédigei alakokból és a ragozandó ige főnévi igenevéből áll.

I. H. III. IV.(a) pleca (a) tăcea (a) face (a) dormi (a) citi (a) coborî (a) hotărî

aşaiar ------h (a nélküli) főnévi igenévamaţiar

388

Múlt időAz a fi segédige feltételes-óhajtó módbeli jelen idejű alakjaiból és a ragozandó

ige participiumának egyes szám hímnemű alakjából áll.

i. n. in. IV.plecat tăcut făcut mers dormit citit coborît hotărit

aş fiai fiar fi — h participiumam fiaji fiar fi

A felszólító mód

Állító alakok Tiltó alakok

I.Esz

Pleacă!Lucrează!

TszPlecaţi!Lucraţi!

Esz Nu pleca! Nu lucra!

Tsz Nu plecaţi! Nu lucraţi!

n. Taci! Tăceţi! Nu tăcea! Nu tăceţi!

ni. Fă! Faceţi! Nu face! Nu faceţi!

IV. Dormi!Citeşte!Coboară!Hotărăşte!

Dormiţi!Citiţi!Coborîţi!Hotărîţi!

Nu dormi! Nu citi!Nu coborî! Nu hotărî!

Nu dormiţi! Nu citiţi!Nu coborîţi! Nu hotărîţi!

A főnévi igenév

Hosszú alak Hosszú alakI. -a a pleca plecare IV. -i a dormi dormire

a lucra lucrare a citi citireII. -ea a tăcea tăcere -î a coborî coborîrem . -e a face facere a hotărî hotărîre

389

A gerundiumAz igetövek és a ragok

I.plec- lucr-

plecíndlucrínd

n.tăc-

-înd

tăcînd

III. IV.făc- dorm- cit- cobor- hotăr­

ând -înd

făcînd dormind citind

coborîndhotărînd

A participiumAz igetövek és a ragok

I. II. m. IV.plec- tăc- făc- du- dorm- cit cobor

-(a)t -(u)t -s -(i)t

Esz Tszhn nn hn nn

I. plecat plecată plecaţi plecaten. tăcut tăcută tăcuţi tăcutein. făcut făcută făcuţi făcute

dus dusă duşi duseIV. dormit dormită dormiţi dormite

citit citită citiţi cititecoborît coborîtă coborîţi coborîtehotărît hotărîtă hotărîţi hotărîte

hotăr-

-(î)t

A supinumA de (vagy a după, la, pe, pentru) elöljárószóból és a participium egyes szám

hímnemű alakjából áll.

390

íiiii

Az a fi, a avea, a vrea segédigék ragozása

Kijelentő mód

Jelen idosînt, eşti, este, sîntem, sînteţi, sînt am, ai, are, avem, aveţi, au vreau, vrei, vrea, vrem, vreţi, vor

Folyamatos multeram, erai, era, eram, eraţi, erau aveam, aveai, avea, aveam, aveaţi, aveau voiam, voiai, voia, voiam, voiaţi, voiau

Egyszerű múltfusei, fuseşi, fuse, fuserăm, fuserăţi, fuseră avui, avuşi, avu, avurăm, avurăţi, avură vrui, vruşi, vru, voirăm, voirăţi, voiră

Összetett múltam fost, ai fost, a fost, am fost, aţi fost, au fost am avut, ai avut, a avut, am avut, aţi avut, au avut am vrut, ai vrut, a vrut, am vrut, aţi vrut, au vrut

Régmúltfusesem, fuseseşi, fusese, fuseserăm, fuseserăţi, fuseseră avusesem, avuseseşi, avusese, avuseserăm, avuseserăţi, avuseseră voisem, voiseşi, voise, voiserăm, voiserăţi, voiseră

Jövő idővoi fi, vei fi, va fi, vom fi, veţi fi, vor fivoi avea, vei avea, va avea, vom avea, veţi avea, vor aveavoi vrea, vei vrea, va vrea, vom vrea, veţi vrea, vor vrea

Jövő idő kötőmóddalo să fiu, o să fii, o să fie, o să fim, o să fiţi, o să fie am să fiu, ai să fii, are să fie, avem să fim, aveţi să fiţi, au să fie o să am, o să ai, o să aibă, o să avem, o să aveţi, o să aibă o să vreau, o să vrei, o să vrea, o să vrem, o să vreţi, o să vrea

391

Kötőmód

Jelen ido să fiu, să fii, să fie, să fim, să fiţi, să fiesă am, să ai, să aibă, să avem, să aveţi, să aibă să vreau, să vrei, să vrea, să vrem, să vreţi, să vrea

Mult idâ să fi fost să fi avut să fi vrut

Feltételes-óhajtó mód

Jelen idő aş fi, ai fi, ar fi, am fi, aţi fi, ar fiaş avea, ai avea, ar avea, am avea, aţi avea, ar avea aş vrea, ai vrea, ar vrea, am vrea, aţi vrea, ar vrea

Múlt idő aş fi fost, ai fi fost, ar fi fost, am fi fost, aţi fi fost, ar fi fostaş fi avut, ai fi avut, ar fi avut, am fi avut, aţi fi avut, ar fi avut aş fi vrut, ai fi vrut, ar fi vrut, am fi vrut, aţi fi vrut, ar fi vrut

Felszólító mód Főnévi igenév

Fii! Fiţi! Nu fi! Nu fiţi!Ai! Aveţi! Nu avea! Nu aveţi!Voieşte!

a fi a avea a vrea

Gerundium Participium

fiind avînd vrîndvoind

fost, fostă, foşti, foste avut, avută, avuţi, avute voit, voită

S z e n v e d ő r a g o z á s

A szenvedő ragozás az a fi segédigének a kijelentő módban ragozott alakjaiból, valamint a ragozandó ige participiumának - a személy(ek) nemével és számával egyeztetett - alakjaiból áll.

Kijelentő mód

Jelen idő Folyamatos múltsínt eram -ieşti - plecat, plecată erai - plecat, plecatăeste era Jsíntem eramsînteţi - plecaţi, plecate eraţi - plecaţi, plecatesínt erau

Egyszerű múlt Összetett múltfusei am fostfuseşi - plecat, plecată ai fost - plecat, plecatăfuse a fostfuserăm - am fost -|fuserăţi - plecaţi, plecate aţi fost - plecaţi, plecatefuseră au fost

Régmúlt Jövő időfusesem voi fifuseseşi - plecat, plecată vei fi - plecat, plecatăfusese va fi Jfuseserăm - vom fifuseserăţi - plecaţi, plecate veţi fi - plecaţi, plecatefuseseră - vor fi

Jövő idő kötőmóddalo să fiu - am să fiu -|o să fii - plecat, plecată ai să fii - plecat, plecatăo să fie are să fieo să fim - avem să fim-,o să fiţi - plecaţi, plecate aveţi să fiţi - plecaţi, plecateo să fie au să fie

393

Kötőmód

Jelen id ő M últ idősă fiu -să fii — plecat, plecată plecat, plecatăsă fie - să fi fost -să fim- plecaţi, plecatesă fiţi — plecaţi, plecatesă fie -

Feltételes-óhajtó mód

Jelen id ő M últ időaş fi - aş fi fost -ai fi - plecat, plecată ai fi fost - plecat, plecatăar fi - ar fi fost -am fi - am fi fostaţi fi - plecaţi, plecate aţi fi fost - plecaţi, plecatear fi - ar fi fost -

Felszólító mód

Állító alakok Tiltó alakokFii plecat! Nu fi plecat!Fii plecată! Nu fi plecată!Fiţi plecaţi! Nu fiţi plecaţi!Fiţi plecate! Nu fiţi plecate!

Főnévi igenév Gerundium

r plecatplecată

fiind — plecaţiL plecate

394

V i s s z a h a t ó r a g o z á s

A visszaható ragozás történhet tárgyesetű, illetve részeshatározó-esetű visszaható névmásokkal.

Kijelentő mód

Jelen idő Folyamatos múltmă duc îmi amintesc mă duceam îmi aminteamte duci îţi aminteşti te duceai îţi aminteaise duce îşi aminteşte se ducea îşi aminteane ducem ne amintim ne duceam ne aminteamvă duceţi vă amintiţi vă duceaţi vă aminteaţise duc îşi amintesc se duceau îşi aminteau

Egyszerű múlt Összetett múltmă dusei îmi amintii m-am dus mi-am amintitte duseşi îţi amintişi te-ai dus ţi-ai amintitse duse îşi aminti s-a dus şi-a amintitne dusem ne amintirăm ne-am dus ne-am amintitvă duseţi vă amintirăţi v-aţi dus v-aţi amintitse duseră îşi amintiră s-au dus şi-au amintit

Régmúlt Jövő időmă dusesem îmi amintisem mă voi duce îmi voi amintite duseseşi îţi amintiseşi te vei duce îţi vei amintise dusese îşi amintise se va duce îşi va amintine duseserămi ne amintiserăm ne vom duce ne vom amintivă duseserăţi vă amintiserăţi vă veţi duce vă veţi amintise duseseră îşi amintiseră se vor duce îşi vor aminti

Jövő idő kötőmóddal- să mă duc - să-mi amintesc

să te duci să-ţi aminteştisă se ducă Q _ să ne ducem

să-şi aminteascăsă ne amintim

să vă duceţi să vă amintiţi- să se ducă - să-şi amintească

395

am să mă duc am să-mi amintescai să te duci ai să-ţi aminteştiare să se ducă are să-şi aminteascăavem să ne ducem avem să ne a m i n t i maveţi să vă duceţi aveţi să vă amintiţiau să se ducă au să-şi amintească

Kötőmód

Jelen idâ Múlt idősă mă duc să-mi amintesc să mă fi dus să-mi fi amintitsă te duci să-ţi aminteşti să te fi dus să-ţi fi amintitsă se ducă să-şi amintească să se fi dus să-şi fi amintitsă ne ducem să ne amintim să ne fi dus să ne fi amintitsă vă duceţi să vă amintiţi să vă fi dus să vă fi amintitsă se ducă să-şi amintească să se fi dus să-şi fi amintit

Feltételes-óhajtó mód

Jelen idő Múlt időm-aş duce mi-aş aminti m-aş fi dus mi-aş fi amintitte-ai duce ţi-ai aminti te-ai fi dus ţi-ai fi amintits-ar duce şi-ar aminti s-ar fi dus şi-ar fi amintitne-am duce ne-am aminti ne-am fi dus ne-am fi amintitv-aţi duce v-aţi aminti v-aţi fi dus v-aţi fi amintits-ar duce şi-ar aminti s-ar fi dus şi-ar fi amintit

Felszólító mód

Állító alakok Tiltó alakokDu-te! Aminteşte-ţi! Nu te duce! Nu-ţi aminti!Duceţi-vă! Amintiţi-vă! Nu vă duceţi! Nu vă amintiţi!

396

Főnévi igenév a se duce a-şi aminti

Gerundium

ducîndu-măducîndu-teducîndu-seducîndu-neducîndu-văducîndu-se

amintindu-miamintindu-ţiamintindu-şiamintindu-neamintindu-văamintindu-şi

A szabályostól eltérő ragozású igékAz a bea, a da, a lua, a sta, a minca, a usca ragozását csak a

szabályostól eltérő igemódokban és igeidőkben adjuk meg.

Kijelentő mód

Jelen időbeau, bei, bea, bem, beţi, beaudau, dai, dă, dăm, daţi, dauiau, iei, ia, luăm, luaţi, iaustau, stai, stă, stăm, staţi, staumănînc, mănînci, mănîncă, mîncăm, mîncaţi, mănîncăusuc, usuci, usucă, uscăm, uscaţi, usucă

Folyamatos múltbeam, beai, bea, beam, beaţi, beaudădeam, dădeai, dădea, dădeam, dădeaţi, dădeauluam, luai, lua, luam, luaţi, luaustăteam, stăteai, stătea, stăteam, stăteaţi, stăteau

Egyszerű múltbăui, băuşi, bău, băurăm, băurăţi, băură dădui, dăduşi, dădu, dădurăm, dădurăţi, dădură luai, luaşi, lua, luarăm, luarăţi, luară stătui, stătuşi, stătu, stăturăm, stăturăţi, stătură

397

Összetett múltam băut, ai băut, a băut, am băut, aţi băut, au băut am dat, ai dat, a dat, am dat, aţi dat, au dat am luat, ai luat, a luat, am luat, aţi luat, au luat am stat, ai stat, a stat, am stat, aţi stat, au stat

Régmúltbăusem, băuseşi, băuse, băuserăm, băuserăţi, băuseră dădusem, dăduseşi, dăduse, dăduserăm, dăduserăţi, dăduseră luasem, luaseşi, luase, luaserăm, luaserăţi, luaseră stătusem, stătuseşi, stătuse, stătuserăm, stătuserăţi, stătuseră

Kötőmód

Jelen idősă beau, să bei, să bea (să beie), să bem, să beţi, să bea (să beie) să dau, să dai, să dea (să deie), să dăm, să daţi, să dea (să deie) să iau, să iei, să ia (să ieie), să luăm, să luaţi, să ia (să ieie) să stau, să stai, să stea (să steie), să stăm, să staţi, să stea (să steie) să mănînc, să mănînci, să mănînce, să mîncăm, să mîncaţi, să mănînce să usuc, să usuci, să usuce, să uscăm, să uscaţi, să usuce

Felszólító mód

Állító alakok Tiltó alakokBea! Beţi! Nu bea! Nu beţi!Dă! Daţi! Nu da! Nu daţi!Ia! Luaţi! Nu lua! Nu luaţi!Stai! Staţi! Nu sta! Nu staţi!Mănîncă! Mîncaţi! Nu mînca! Nu mîncaţi!Usucă! Uscaţi! Nu usca! Nu uscaţi!

Gerundium Participium

bínddíndluíndstínd

băut, băută, băuţi, băute dat, dată, daţi, date luat, luată, luaţi, luate stat

398

A határozószóKérdése és fokozása

Kérdése Alapfok Középfok Felsőfok

Módhatározószó Cum? bine mai bine cel mai bineHelyhatározószó Unde? sus mai sus cel mai susIdőhatározószó Cínd? tîrziu mai tîrziu cel mai tîrziu

Az elöljárószó

Tárgyesettel állók cu -val, -vei

-s-ért -ként

către felé

de -ra, -re -tói, -tői -i-nak, -nek ótavmiből való számnév után

de către által

de după utáni

de la -tói, -tői

de Iîngă melletti

de pe -ról, -ről

de peste túli

399

cu creionul - a ceruzával píine cu unt - vajas kenyér cu o mié de lei - ezer lejért cu bucata - darabonként

către seară - estefelé

are nevoie de bani - pénzre van szüksége nu se teme de nimeni - senkitől sem fél masă de seară - esti étkezés (azaz vacsora) îl propteşte de gard - a kerítésnek támasztja de cinci ani - öt év óta haină de blană - szőrmekabát 5000 de forinţi - 5000forint

creat de către un artist - egy művész által alkotott

balul de după spectacol - az előadás utáni bál

vine de la gară - a vasútállomásról jön

casa de lingă magazin - a bolt melletti ház

ia de pe raft o carte - levesz a polcról egy könyvet

casa de peste drum - az úton túli ház

'•'HÜlÜüi

üiüüiiinin:

de sub alól scoate de sub pat - kiveszi az ágy alólalatti geamul de sub balcon - a balkon alatti ablak

despre -ról, -ről nu despre el este vorba - nem róla van szó

din -ból, -bői -ról, ről -i

dinspre felől

dintre közül

dintru -ból, -bői

după után

fără nélkül

In -ba, -be -bán, -ben -ra, -re alatt

iese din casă - kijön a házból din partea lui - az ő részéről magazinul din colţ - a sarki üzlet

vîntul bate dinspre nord - a szél észak felől fúj

unul dintre pulovere - egy a pulóverek közül

o scoate dintr-un sertar - kiveszi egy fiókból îl ia dintr-o cutie - kiveszi egy dobozból

după 8 - 8 után după pod - a híd után

fără zahăr - cukor nélkül

intră în cameră - bemegy a szobába scrisorile sínt în sertar - a levelek a fiókban vannak pune paltonul în cuier - a fogasra teszi a kabátot în două zile - két nap alatt

între között între 5 şi 6 - 5 és 6 közöttîntre pat şi dulap - az ágy és a szekrény között

közé între geam şi uşă - az ablak és az ajtó közéközben între timp - időközben

întru -ban, -ben l-am văzut într-un film - láttam egy filmben într-o ţară îndepărtată - egy távoli országban într-o clipă - egy pillanat alatt

la -hoz, -hez, -höz călătoreşte la bunici - a nagyszülőkhöz utazik -nál, -nél e la mine - nálam van-ba, -be merge la birou - a hivatalba megy

-bán, -ben e la şcoală - az iskolában van-ra, -re o ia la dreapta - jobbra veszi útját-kor la 6 - 6-kor

Iîngă mellett mellé

lîngă farmacie - a gyógyszertár mellettpune scaunul lîngă masă - a széket az asztal mellé teszi

pe -on, -en, -ön -ra, -re-t (névszók előtt)

pe la -nál, -nél körül

pe lîngă mellett

pentru -ért-nak, -nek

miatt

peste felett fölé

múlva

pînă -ig

pînă la -ig

prin keresztül

printre között

printru át, keresztül

spre felé

sub alatt alá

lampa e pe masă - a lámpa az asztalon van pune tabloul pe perete - a falra teszi a képet îl aştept pe Ion - Jánost várom

a fost pe la rude - a rokonoknál volt pe la óra 7 - 7 óra körül

pe lîngă toate acestea - mindezek mellett

a venit pentru bani - pénzért jötta adus flori pentru mama - a mamának hozottvirágokatpentru el a íntírziat - miatta késett el

sare peste gard - átugrik a kerítés felett ia o vestă peste cămaşă - felvesz egy mellényt az ing fölépeste o săptămînă - egy hét múlva

pînă míine - holnapig pînă acasă - hazáig

pînă la ora 9 - 9 óráig pînă la teatru - a színházig

şoseaua trece prin sat - a müút a falun keresztül vezet

printre altele - többek között

printr-un tunel - egy alagúton keresztül printr-o pădure - egy erdőn át

spre seară - estefelé spre parc - a park felé

sacoşa e sub scaun - a sporttáska a szék alatt van pune o farfurie sub ceaşcă - egy tányért tesz a csésze alá

Birtokos esettel állók asupra fölé

fölött

contra ellen

deasupra fölé fölött

împotriva ellen

în afara kívül

înaintea előtt

în dosul mögött mögé

în faţa előtt elé

în jurul körül köré

în urma után

se apleacă asupra cărţii - a könyv fölé hajol zboară asupra norilor - a felhők fölött röpül

s-a revoltat contra şefului - fellázadt a főnök ellen

pune-o deasupra noptierei - tedd az éjjeliszekrény fölé deasupra oraşului - a város fölött

împotriva greşelilor - a hibák ellen

în afara şcolii - az iskolán kívül

îl văd înaintea ochilor - a szemem előtt látom

în dosul curţii - az udvar mögötts-a ascuns în dosul dulapului - a szekrény mögé bújt

s-a oprit în faţa galantarului - megállt a kirakat előtt stai în faţa oglinzii - állj a tükör elé

familia stă în jurul mesei - a család az asztal körül ül s-au aşezat în jurul focului - a tűz köré ültek

în urma tratamentului - a kezelés után (következtében)

Részehatározó-esettel állókdatorită köszönhetően, folytán

datorită timpului frumos - a szép időnek köszönhetően datorită viforului s-a rupt creanga - a vihar folytán tört le

az ággraţie köszönhetően

graţie bunăvoinţei directorului - az igazgató jóindulatának köszönhetően

mulţumită köszönhetően, hálamulţumită bunicului - a nagypapának köszönhetően mulţumită sîrguinţei, a reuşit la examen - szorgalmának hála, sikerült a vizsgája

A kötőszó

A nagyszámú kötőszók és szókapcsolatok közül csak a leggyakrabban használatosakra hozunk példát, a fő- és mellékmondatok megnevezése nélkül.

Mellérendelő kötőszókdar de Locuinţa e nouă, dar mică. - A lakás új, de kicsi.

deci tehát Are febră, deci e bolnav. - Láza van, tehát beteg.

iar pedig Plicul e în sertar, iar stiloul pe masă. - A boríték a fiókbanvan, a töltőtoll pedig az asztalon.

őri vagy Lapte bei ori ceai? - Tejet iszol vagy teát?

sau vagy Pleci azi sau mîine? - Ma mész el vagy holnap?

şi és Stă în fotoliu şi citeşte. - Ül a fotelban és olvas.

Alárendelő kötőszókca să hogy Merge la piaţă ca să cumpere mere. - Elmegy a piacra, hogy

almát vegyen.

că hogy Mi se pare că va ploua. - Úgy tűnik, hogy esni fog.mert N-am vorbit cu el, că nu era acasă. - Nem beszéltem vele,

mert nem volt otthon.

cínd mikor N-am ştiut cînd sosiţi. - Nem tudtam, mikor érkeztek.amikor Cînd vru să plece, sună telefonul. - Amikor el akart indul­

ni, megszólalt a telefon.

cum ahogy Am să fac cum ai zis. - Úgy fogok tenni, ahogy mondtad.

dacă ha Dacă vrei, mai stăm. - Ha akarod, maradunk még.

deoarece mivel Va pica la examen, deoarece n-a învăţat. - Elfog bukni a vizsgán, mivel nem tanult.

deşi bár îl cumpăr, deşi e scump. - Megveszem, bár drága.

fiindcă mivel N-o cumpăr, fiindcă n-am bani. - Nem veszem meg, mivel nincs pénzem.

să hogy (a kötőmód jellemzője)Aştept să vină tramvaiul. - Várom, hogy jöjjön a villamos.

Kötőszói szókapcsolatok ca şi cínd mintha

Mă ceartă, ca şi cînd eu aş fi de vină. - Megszid, mintha én lennék a hibás.

cu toate că annak ellenére, hogyCu toate că l-am invitat, n-a venit. - Annak ellenére, hogy meghívtam, nem jött el.

de cínd mióta, amiótaNu l-am văzut de cînd s-a căsătorit. - Nem láttam, mióta megházasodott.

după ce miutánDupă ce a luat micul dejun, s-a apucat de lucru. - Miután megreggelizett, nekifogott a munkának.

în loc să ahelyett, hogySe plimbă, în loc să înveţe. - Sétál, ahelyett, hogy tanulna.

măcar că bár, pedigNu mi-a telefonat, măcar că l-am rugat. - Nem telefonált, bár megkértem rá.

pentru ca să azért, hogyîţi spun, pentru ca să nu uiţi. - Azért mondom, hogy ne felejtsd el.

pentru că amiért, mertI-am mulţumit pentru că m-a ajutat. - Megköszöntem neki, amiért segített.

Az indulatszó

vai jaj Vai, ce bine-mi pare! - Jaj, de örülök!

of jaj Of, că tare mă mai doare! - Jaj, de nagyon fáj!

zrrr brrr Zrrr, sună deşteptătorul. - Brrr, berreg az ébresztőóra.

pác puff Pac! am scăpat ceaşca! - Puff! elejtettem a csészét.

404

A FELADATOK MEGOLDÁSÁNAK KULCSA

1. lecke1. a/ Eu sínt Pavel. El e Mihai. Eu sínt Magda. Ea e Olga. Tu cine eşti?

Tu eşti Ion? Da, eu sínt. Tu cine eşti? Tu eşti Elena? Da, eu sínt.b/ El cine e? El e Carol? Da, el e Carol. Ea cine e? Ea e Mana? Nu, ea

nu e Maria, ea e Marta.c/ Dumneata eşti Aurel Pop? Da, eu sínt. Dumneata eşti Florica Drăgan?

Nu, eu sínt Stela Puşcaş.

3. dumneata; eu; dumnealui; dînsul; tu; eu; eu; dînsul; dumnealui; dumneaei; dînsa; ea; tu

2. lecke1. a/ Tu eşti Pavel? Tu ce eşti? Tu eşti elev? Tu eşti Maria? Tu eşti Delia?

Ce eşti tu? Eşti studentă? Mihai ce este? E medic sau director? Dar lulia ce e? Ea e secretară? El e licean sau student? Tu eşti inginer sau agronom?

b/ Dumneata eşti director? Dumneata eşti profesoară? Dumneata nu eşti elev? Dumneata nu eşti croitor? Dumnealui e actor? Dumneaei e actriţă? Dumnealui nu e inginer? Dumneaei nu e croitoreasă? Dumnealui ce e? Dar dumneaei? Dumneata eşti dactilografă sau casieră? Dumneata eşti elevă sau studentă? Dumneata nu eşti vînzătoare?

3. dînsul; dînsa; ea; el; dînsul; tu; eu; dînsa; dînsa; el; ea; el; tu

6. El e Mircea. Dînsul e asistent. Ea e lulia. Dînsa e vînzătoare. Dînsa e Monica. Ea e coafeză. Dînsul e Pavel. El e secretar. Dînsul e Gheorghe. El e preşedinte. Ea e Delia. Dînsa e învăţătoare.

3. lecke1. a/ Cine are maşină? Cine are computer? Cine are serviciu? Cine are

xerox? Cine are bicicletă? Cine are telefon?

405

b/ Cine are o gazetă? Cine are un stilou? Cine are un pix? Cine are uncreion?

d Ce are Carol? Ce are el? Ce are ea? Ce ai dumneata? Ce ai tu?df Are dînsa telefon? Are dînsul radio? Ai motocicletă? Ai scuter?

Dumneata ai maşină? Ai şi garaj? Ai şi tu bicicletă?d Olga n-are garaj? Nici Magda n-are? Dumneata n-ai serviciu? Nici

dumneata n-ai? Dînsul n-are computer? Nici tu n-ai xerox? Dînsa n-are nici stilou, nici creion?

2. Eu am motocicletă. Tu ai şi maşină. Tu n-ai nici maşină. El are şi bicicletă, şi scuter. El n-are nici bicicletă, nici motocicletă. Tu ai şi serviciu, şi locuinţă. Tu n-ai nici serviciu, nici locuinţă. Eu am şi computer, şi xerox. Eu nu am nici computer, nici xerox. Şi tu ai telefon. Nici tu n-ai telefon. Dumneaei are secretară. Dumneaei n-are secretară. Dumneata ai director. Dumneata n-ai director. Şi dumneata ai dactilografă. Nici dumneata n-ai dactilografă.

3. un elev, o elevă, un student, o studentă, un actor, o actriţă, un director, o directoare, o secretară, o dactilografă, o vînzătoare, o casieră, o croitoreasă, un croitor, un mecanic, un şofer, un medic, un inginer, un agronom, o învăţătoare, o profesoară, un profesor, o educatoare, un licean, o liceană, un zootehnician

4. a/ un ceas, un inel, un lănţişor, o brăţară, un cordon, o batistă, un portmoneu, un portofel, un portchei, o geantă, o poşetă, o umbrelă, o pălărie, o şapcă

bl un xerox, un telefon, un radio, un televizor, un stilou, un calendar, oagendă, o bicicletă, o motocicletă, un scuter, o geantă, o valiză, o sacoşă, unrucsac, un termos

4. lecke1. a/ albă; înaltă; oranj; grena; moale; fierbinte; rece; simplă; dublă; acră;

grea; rea; argintie; sură; vioaie; civilizată; antipatică; rotundă; iute; blondă; brunetă; căruntă

b/ sănătos, sănătoasă; bolnav, bolnavă; slab, slabă; gras, grasă; vesel, veselă; silitor, silitoare; leneş, leneşă; trist, tristă; harnic, harnică; talentat, talentată; simpatic, simpatică; verde, verde; galben, galbenă; negru, neagră

5. a/ Ce fel de maşină are Ion? Ce fel de locuinţă are Marta? Ce directoare are Mihai? Ce director are Maria? Ce profesor are ea? Ce secretară are dînsul?

b/ Ce medic e dumnealui? Ce fel de inginer e dînsul? Ce profesoară edînsa? Ce fel de liceană e ea? Ce croitoreasă e dînsa? Ce fel de actor edumnealui? Ce directoare e dînsa? Ce şofer e dumnealui? Ce zootehnician e el?

406

c/ Ce fel de ceas ai? Ce portmoneu ai? Ce batistă are Petru? Ce pălărie are Olga? Ce fel de lănţişor are dînsul? Ce fel de inel are dînsa? Ce fel de portchei ai? Ce portofel ai? Ce fel de umbrelă ai dumneata? Ce fel de poşetă ai dumneata?

5. lecke1. a/ directorul, liceanul, dirigintele, elevul, studentul, pixul, stiloul,

creionul, xeroxul, computerul, telefonul, radioul, casetofonulb/ studenta, secretara, liceana, dactilografa, învăţătoarea, profesoara,

educatoarea, asistenta, vînzătoareac / bunicul, femeia, băiatul, bunica, mama, bărbatul, fetiţa, soţia, tata,

comerciantul, casierad/ mecanicul, şoferul, medicul, directoarea, serviciul, managerul, blocul,

locuinţa, gazeta, apartamentul, bicicleta, cofetăria, garajul

2. a/ paltonul, canadiana, pardesiul, costumul, haina, rochia, sacoul, bluza, cămaşa, fusta, puloverul, cravata, pantalonul, jerseul, fularul, vesta, balonzaidul, pălăria, maioul, pijamaua

b / mîncarea, carnea, garnitura, orezul, pîinea, cornul, salata, varza, castravetele, roşia, ardeiul, sarea, zahărul, piperul, muştarul, boiaua, untul, mierea, gemul, caşcavalul, şunca, slănina, parizerul, laptele, ceaiul, cafeaua

c/ mărul, para, pruna, pepenele, lubeniţa, lămîia, portocala, banana, gutuia, zmeura, cireaşa, vişina, nuca, aluna, migdala

47^ cald; fierbinte; dulce; mare; dulce; proaspăt; proaspătă; caldă; bună; mică; mic; gustoasă; acră; proaspătă; mare; dulce; proaspătă

5. tînărul manager, bătrînul medic, tînăra liceană, harnicul zootehnician, harnica femeie, înaltul bloc, vechea motocicletă, frumoasa secretară, noua locuinţă, eleganta cofetărie, voinicul băiat

6. tanti Stela, domnul Popescu, domnul diriginte, nenea Pavel, domnul agronom, doamna învăţătoare, domnul Ionescu, tanti Florica, domnul Petru Crişan, domnul inginer, doamna casieră, doamna Olga Rusu, doamna directoare, doamna Elena Cioban, doamna asistentă, nenea Mihai

^ . a/ Locuinţa e tare mică. Cofetăria este foarte frecventată. Locuinţa e prea mare. Garajul e spaţios. Blocul e nou. Motocicleta e foarte bună. Magazinul e modern.

b/ Domnul director e tînăr. Educatoarea e foarte bolnavă. Domnul diriginte nu e sever. Nenea Petru e tare harnic. Tanti Florica e sănătoasă.

407

8. a/ Cum e ceaiul? Cum e lămîia? Cum e laptele? Dar cafeaua cum e? Cum e pîinea? Cum e mierea? Cum e şunca? Cum e mărul? Dar pepenele? Cum e banana? Dar portocala cum e?

b/ Cum e pardesiul? Dar jerseul cum e? Cum e rochia? Dar sacoul? Dar cravata cum e? Cum e maioul? Dar bluza cum e? Cum e costumul? Cum e fusta? Cum e puloverul?

6. lecke1. a/ croitori, ingineri, agronomi, profesori, actori, şoferi, şomeri,

manageri, elevib/ eleve, studente, directoare, asistente, secretare, soţii, educatoare,

casiere, profesoare, dactilografe, fetiţe, sportive, gazete, biciclete, locuinţec/ blocuri, apartamente, magazine, cabinete, computere, stilouri, pixuri,

garaje, scutered/ studenţi, liceeni, medici, bunici, bărbaţi, comercianţi, mecanici,

băieţi, diriginţi, liceene, croitoresee/ taioare, telefoane, creioane, casetofoane, servicii, culori, mărci

2. a/ studenţi, eleve, profesori, sportivi, studente, agronomi, inginer,ingineri

b/ Ilie şi Mihai; Elena şi Olga; Ion şi Maria; Petru şi Dan; Stela şi Florica; Marta şi Carol; Otilia şi Magda; Sanda şi Carmen

3. a/ Cine sînt ele? Cine sînt ei? Dar dînsele cine sînt? Cine sînteţi voi?Dumneavoastră cine sînteţi? Dar dumneavoastră cine sînteţi? Dînşii sînt colegi? Şi dînşii sînt prieteni? Ei oare sînt fraţi? Dînşii sînt soţi? Voi sînteţi sportivi sau numai suporteri. Şi ele sînt suporteri? Dînsele nu sînt sportive?

b/ Dumneavoastră aveţi fraţi? Şi voi aveţi frate? Dumneavoastră aveţi copii? Dumneavoastră aveţi soţie? Dar dumneavoastră? Dînşii oare au prieteni? Dînsele n-au frate? Voi n-aveţi copii? Şi dumneavoastră aveţi copii?

5. a/ Eu n-am fraţi. Am numai o soră. Noi avem fraţi, iar voi aveţi o soră.Ele au şi fraţi, şi surori. Ei n-au nici surori, nici fraţi.

b/' Voi aveţi prieteni, dar ele n-au. Noi avem numai colegi. Ei n-au niciprieteni, nici duşmani. Noi avem şi prieteni, şi colegi.

7. lecke® a/ vecinii, prietenii, colegii, sportivii, suporterii, medicii, managerii,

agronomii, şomerii, pantofii, pantaloniib/ fetele, secretarele studentele, liceenele, profesoarele, directoarele,

vînzătoarele, casierele, femeile, educatoarele, asistentele, cofetăriile, cărţile, cămăşile, pălăriile, bluzele, fustele, cravatele

d camioanele, scuterele, magazinele, cabinetele, telefoanele, stilourile, pixurile, casetofoanele, xeroxurile, serviciile, radiourile

2. a/ omul - oamenii; calmantul - calmantele; termometrul - termometrele;televizorul - televizoarele; şerveţelul - şerveţelele; punga - pungile; sacoşa -sacoşele; creionul - creioanele

b/ ardeiul - ardeii; supa - supele; pîinea - pîinile; cozonacul - cozonacii;cornul - comurile; para - perele; mărul - merele; caisa - caisele; portocala -portocalele; bomboana - bomboanele; biscuitul - biscuiţii

4. a/ grozavi - grozave, moderni - moderne, abili - abile, severi - severe, bolnavi - bolnave, veseli - vesele, harnici - harnice, japonezi - japoneze, bătrîni - bătrine, voinici - voinice, mîndri - mîndre, mici - mici

b/ eleganţi - elegante, înalţi - înalte, experţi - experte, inteligenţi - inteligente, cărunţi - cărunte, frumoşi - frumoase, spaţioşi - spaţioase, sănătoşi - sănătoase, isteţi - isteţe

d vechi - vechi, bej - bej, tineri - tinere, noi - noi, cuminţi - cuminţi

5. a/ nişte băieţi înalţi, nişte fetiţe înalte, nişte bărbaţi harnici, nişte femei harnice, nişte actori frumoşi, nişte actriţe frumoase, nişte medici tineri, nişte asistente tinere, nişte diriginţi severi, nişte directoare severe, nişte croitori isteţi, nişte croitorese isteţe, nişte liceeni cuminţi, nişte liceene cuminţi

b/ nişte scutere noi, nişte motociclete vechi, nişte apartamente spaţioase, nişte locuinţe mici, nişte magazine moderne, nişte cofetării moderne, nişte camioane bune, nişte biciclete bune, nişte taioare elegante, nişte bluze elegante, nişte sacouri bej, nişte pălării bej

d sportivii mîndri, sportivele mîndre, suporterii fericiţi, managerii inteligenţi, mecanicii simpatici, secretarele simpatice, învăţătoarele vesele, educatoarele tinere, şoferii experţi, casierele abile

d/ blocurile noi, locuinţele moderne, apartamentele elegante, sacourile vechi, pantofii gri, pantalonii bej, cămăşile noi, jerseele mici, cravatele tărcate

6. noul bloc, spaţioasa locuinţă, noua maşină, vechiul computer, tînărul agronom, bătrînul medic, frumoasa fetiţă, harnicul bărbat, simpatica vînzătoare

7. noile blocuri, spaţioasele locuinţe, noile maşini, vechile computere, tinerii agronomi, bătrînii medici, frumoasele fetiţe, harnicii bărbaţi, simpaticele vînzătoare

Am nişte colegi foarte buni. Avem nişte prieteni tare simpatici. Petru şi Andrei sînt studenţi inteligenţi. Noi sîntem băieţi harnici. [Matei are nişte elevi foarte buni. D-lor au nişte vecine tinere. Dînsele sînt nişte profesoare tare severe.

409

9. Cîţi prieteni vechi ai? Dînsa cîte colege bune are? Ei cîte profesoare noi au? Dumneavoastră cîţi vecini buni aveţi? Dumneata cîţi elevi isteţi ai?

10. Eu n-am frate. Tu ai patru fraţi, doi băieţi şi două fete. Noi n-avem frate. Dar avem o soră. El are soţie. Dînsul n-are nici soţie, nici copil. Noi nu avem copii. Voi aveţi cinci copii. Ei n-au soţii. Nenea Carol e căsătorit, are o soţie tînără şi trei copii. Elena şi Ana sînt surori. Petru şi Maria sînt fraţi.

2. Mama şofează. Băiatul spală maşina. Mecanicul repară maşina defectă. Tata cumpără o bicicletă nouă.

Spăl un măr. Pregătesc prînzul. Citesc o gazetă. Scriu o scrisoare. Beau un ceai fierbinte. Mănînc o banană.

w, .—npără; dă; face; scrii; reparaţi; cumpără; spală

4. maşina; o scrisoare; un roman; gimnastică; fotbal; micul dejun; masa

a/ Ce mîncăm? Mîncăm ceva? Nu mîncăm nimic? Eu mănînc un sandviş. El mănîncă friptură, iar ea carne pane. Noi mîncăm pepene, ele mănîncă pere.

b/ Bei ceva? Ce bei, lapte sau cacao? Mai degrabă un ceai fierbinte. Şi voi beţi ceai? Nu, mulţumim, noi nu bem nimic. Dar ei beau un lapte rece. Ea nu bea nici ceai, nici lapte.

c/ învăţătoarea cumpără o fustă gri. Tu ce cumperi? Şi eu cumpăr o bluză frumoasă. Sportivii nu cumpără nimic? Ba da, ei cumpără nişte cravate moderne şi nişte pălării elegante. Dar dumneavoastră? Cumpăr şi eu ceva.

d/ Bună dimineaţa! Ce faceţi? Luăm micul dejun. Poftă bună! Bună seara! Ce mai faceţi? Mulţumesc, bine.

a/ Cine stă aici? Şi tu stai aici? Voi nu staţi aici? El stă la bunica? Cine stă acolo? Unde stă Petru? Pînă cînd stai?

Ce scrii? Cine scrie româneşte? Voi scrieţi scrisoare? Cine scrie scrisoarea? Ele scriu frumos?

Ce citeşti? Ce fel de roman citeşti? Voi cînd citiţi? El cum citeşte? Ei citesc încet? Tu nu citeşti nimic?

bl Unde călătoreşti? Cînd călătoreşti în România? La cine călătoreşti? Cu cine călătoreşti? Cu ce călătoreşti, cu trenul sau cu avionul? Cînd te întorci? Şi voi călătoriţi? Voi nu călătoriţi?

Cînd plecaţi? Cînd sosiţi? Pînă cînd staţi? Dimineaţa plecăm? Searaplecăm?

410

8. lecke

9. lecke

Cum ajungem Ia gară? Cînd ajungem acolo? Prindem trenul de Budapesta?

c/ Unde se alfă şcoala? Unde se află biroul de voiaj? Unde se află aici un magazin mixt? E departe gara?

4. peste; Ia; de Ia; cu; Ia; în; pe

^ 6 ^ ^ / Cornel nu-î acasă. Nici Magda nu-i acasă. Ion este la şcoală. Petru e la birou. Azi, Cornel nu vine acasă. Magda vine tîrziu acasă. Mîine, şi Petru vine tîrziu acasă.

b/ Eu învăţ româneşte. Tu înveţi şi englezeşte. Ea învaţă bine. El nu învaţă bine. Tata nu vorbeşte româneşte. Bunica vorbeşte frumos româneşte. Acasă, noi vorbim româneşte.

10. lecke1. a/ acesta, aceştia, acesta, aceştia, acesta, acestea, acesta, aceasta, acesta,

acesta, acesta, acestea, aceasta, acesta, acestea, aceasta, acestea, acesta, aceastab/ aceia, aceea, acela, acelea, acela, aceea, acelea, acela, aceia, aceea,

aceia, acela, aceia, acela, acelea, aceia, acela

2. a/ fusta aceasta, cerceii aceştia, sacoul acesta, pantalonii aceştia, pălăria aceasta, cravata aceasta, bluza aceasta, pantofii aceştia, patinele acestea, bocancii aceştia, cravata aceasta

Ş/> pîinea aceea, comurile acelea, cozonacul acela, untul acela, laptele acela, cafeaua aceea, ceaiul acela, para aceea, caisele acelea, merele acelea, lămîia aceea, portocalele acelea, pepenii aceia

3. a/ această fustă, aceşti cercei, acest sacou, aceşti pantaloni, această pălărie, această cravată, această bluză, aceşti pantofi, aceste patine, aceşti bocanci, această cravată

bl acea pîine, acele comuri, acel cozonac, acel unt, acel lapte, aceacafea, acel ceai, acea pară, acele caise, acele mere, acea lămîie, acele portocale,acei pepeni

4. a/ Aceste patine sînt mici, acelea sînt mari. Televizorul acela e ieftin, acesta e scump. Radioul acesta e nou, acela e vechi. Aceste discuri nu sînt bune.

b/ Supa aceasta e bună, dar e fierbinte. Pîinea aceea e şi gustoasă, şiproaspătă. Aceşti pepeni sînt frumoşi, dar nu sînt dulci. Acele pere sînt tareieftine.

c/ Sacoul acesta nu-i elegant. Acela e mai elegant. Costumul acela e foarte frumos, dar acesta e mai frumos. Cravata aceasta e foarte ieftină. Aceşti pantofi sînt cei mai comozi. Şi acele bluze sînt scumpe. Nici aceste cămăşi

411

nu sînt ieftine. Aceste pălării sînt cele mai frumoase. Acelea nu sînt cele mai ieftine.

d/ Acest băiat nu face sport. Nici aceia nu fac sport. Fetele acestea fac gimnastică. Şi acelea. Acest domn nu vorbeşte româneşte. Acea doamnă acum învaţă româneşte. Ghidul acesta e cel mai simpatic.

5. a/ decît; decît; tot atît de; decît; ca şi b/ tot atît de; decît; decît; ca şi; decît

7. Serveşti un lapte sau un ceai? Nu serveşti o cafea? Serveşti un măr? Serveşti un corn cu unt? Nu serveşti nici pîine, nici cozonac?

9. Am nevoie de un radio nou. Noi avem nevoie de un televizor nou. El nu are nevoie de această sacoşă. Ele mai au nevoie de rucsac. Şi dînşii au nevoie de un rucsac. Voi nu mai aveţi nevoie de manualul de limba română. Nici tu n-ai nevoie de această carte.

11. lecke1 . citit, citită, citiţi, citite; spălat, spălată, spălaţi, spălate; reparat, reparată,

reparaţi, reparate; cumpărat, cumpărată, cumpăraţi, cumpărate; gustat, gustată, gustaţi, gustate; vîndut, vîndută, vînduţi, vîndute; aflat, aflată, aflaţi, aflate; măturat, măturată, măturaţi, măturate; scris, scrisă, scrişi, scrise; cules, culeasă, culeşi, culese; sosit, sosită, sosiţi, sosite; văzut, văzută, văzuţi, văzute

(2^ romanul aflat, scrisoarea scrisă, cartea citită, filmul văzut, scuterul reparat, musafirul sosit, batista spălată, pantalonul cumpărat

3. romanele aflate, scrisorile scrise, cărţile citite, filmele văzute, scuterele reparate, musafirii sosiţi, batistele spălate, pantalonii cumpăraţi

4. stiloul cumpărat, gazeta citită, piesa văzută, cămăşile spălate, bluzele uscate, strugurii copţi, merele culese, sportivii veniţi din România, musafirii sosiţi din Anglia

(X a/ am fost; am avut; am stat; n-am dormit; a fost; a venit; am avut nevoie; s-a dus; a cumpărat

b/ n-a mers; a avut treabă; a spălat; a gătit; a lucrat; a cules; a măturat; a stat de vorbă; a scris

8. a/ Dimineaţa am spălat maşina. înainte de masă am învăţat. Apoi m-am dus la un magazin şi am cumpărat un stilou nou. După-masă am scris o scrisoare. Tata a pus scrisoarea la cutie. Seara am stat de vorbă cu vecinul.

412

b/ Ieri am fost la club. După-masă am mers la un film. Alaltăieri n-am fost acasă. Ne-am dus la bunica. Am cules fructele coapte. Duminică am stat acasă. N-am lucrat nimic.

3. a/ bunicilor; vecinului; unchiului; mătuşii; lui Gheorghe; soţilor; Anei; primarului

b/ elevilor; liceenilor; profesoarei; antrenorului, bunicii; educatoarei, lui Carol; vecinei

c/ lui Nicolae, lui Mihai; şoferului; lui Ion; mamei, croitoresei; d/ copiilor; Cristinei, lui Iosif; fetei, băieţilor; prietenei; Deliei

4. A cui e această carte? Al cui e acel creion? Al cui e pixul acesta? A cui e413

9. a/ Ai cumpărat pîine? Unde ai cumpărat pîinea? Cînd ai cumpărat pîinea aceasta? N-ai găsit pîine proaspătă? Ai cumpărat şi comuri? Cîte comuri ai cumpărat? Tu ai cumpărat comurile? Ai cumpărat şi unt? Unde ai pus untul? Lapte n-ai cumpărat? De ce n-ai cumpărat lămîie? N-ai avut bani?

b/ Ai pus masa? Unde ai pus masa? Mecanicul a reparat aragazul? Ai fiert ceaiul? Unde ai fiert ceaiul? Ai făcut sandvişuri? Cîte sandvişuri ai făcut? Cum a fost untul? Ai gustat caşcavalul? Cum e?

c/ Unde aţi fost duminică? Unde aţi călătorit? Cu cine aţi călătorit? Aţi călătorit cu trenul sau cu maşina? Cînd aţi sosit? Aţi stat la hotel sau în camping? Nu la prieteni? Cum a fost timpul? Aţi fost şi la teatru? Ce fel de piesă aţi văzut?

12. lecke1. a/ garajul bunicului, casa bunicii, maşina unchiului, bicicleta mătuşii,

apartamentul prietenei, locuinţa vecinului, telefonul dirigintei, computerul studentului, xeroxul studentei

b/ profesorii şcolii, soţia directorului, secretara directoarei, dactilografa primarului, asistenta medicului, managerul pianistei, atelierele mecanicilor, prăvăliile comercianţilor, suporterii sportivilor

c/ sora lui Dan, fratele Olgăi, prietenii lui Ilie, vecina Cristinei, prietena lui Zizi, mama Martei, tata lui Ingrid, colegele Otiliei, copiii Rodicăi, mătuşa Floricăi, bunicii lui Magda

2. a/ pantalonii unui mecanic; sacoul unui domn; pantofii unei asistente; mănuşile unei doamne; cravata unui actor; pălăria unei actriţe; cămăşile unui inginer

b/ directorul unui birou de voiaj; conducătoarea unei cofetării; vînzătoarea unui magazin; cabinetul unui medic; atelierul unor croitorese

c/ televizorul unor vecini; radioul unei fetiţe; casetofonul unui ghid; discurile unei femei; cărţile unei învăţătoare; manualele unor liceene

para aceea? Al cui e mărul acesta? A cui e lămîia aceea? Al cui e pepeneleacesta?

5. Ale cui sînt aceste cărţi? Ale cui sînt acele creioane? Ale cui sînt pixurile acestea? Ale cui sînt perele acelea? Ale cui sînt merele acestea? Ale cui sînt lămîile acelea? Ai cui sînt pepenii aceştia?

6. a/ ale; al; al; a b/ al; ai; ale; a d ale; al; a

7. a/ Costumul Elenei e foarte frumos. Pălăria lui Andrei e sură. Şi jerseul lui Ion e sur. Fusta Anei e maro. Bluza Stelei e nouă, dar nu e frumoasă. Cămaşa lui Carol e albă. Şi pantofii Monicăi sînt albi. Sacoşa Floricăi nu e mare. Nici rucsacul Rodicăi nu e mare.

b/ Ieri am spălat maşina lui tata. Apoi am reparat radioul lui Nicolae. Dimineaţa am pus la cutie scrisoarea mamei. înainte de masă am vorbit cu directorul şcolii. După-masă am lucrat în atelierul bunicului. Seara am măturat garajul unchiului.

13. lecke1. a ei; a lui; ale lor; al ei; a lor; al ei; ale lor; ai lor

2. a/ ale tale; a ta; al meu; ai noştri; ai mei; ale noastre; a mea; al meu; aivoştri; a ta

b/ al meu; a ta; ai mei; al tău; ale voastre; ale noastre; al nostru; anoastră

3. ai cui sînt; a cui e; ale cui sînt; a cui e; al cui e; ai cui sînt; a cui e; ale cui sînt

4. a/ Paharul e al nostru. Ceştile sînt ale lui. Termosul e al lor. Farfuria nue a ta. Şerveţelul e al ei. Lingurile sînt ale tale. Furculiţele sînt ale noastre. Şisolniţa e a lui. Cuţitele nu sînt ale mele. Dar briceagul e al meu.

b/ Locul acesta e al meu. Biletul acela e al tău. Aceste bagaje sînt ale noastre. Acele paşapoarte sînt ale lor. Gazeta e a ei. Valizele sînt ale voastre. Umbrela aceea nu e a lui. Nici fularul nu e al lui. Dar ochelarii sînt ai lui.

5. E al tău pixul acesta? E al lui stiloul acesta? Sînt ale voastre acele cărţi? E al nostru acest radio? Şi televizorul e al nostru? E al tău pick-upul acesta? Şi aceste discuri sînt ale tale? E al vostru acest casetofon? Nici casetele nu sînt ale voastre?414

6. a/ oraşul meu, capitala noastră, comuna mea, blocul nostru, casa voastră, apartamentul vostru, locuinţa ta, garajul tău

b/ jucătorii voştri, corul tău, ghidul meu, şoferul vostru, antrenorul meu, dirijorul vostru, managerul nostru, meciurile noastre, echipa ta

c/ hainele tale, pălăriile mele, pantalonii tăi, bocancii mei, taioarele voastre, bluzele voastre, jerseele noastre, cravatele tale, cămăşile noastre, pantofii tăi, fusta mea

d/ cărţile mele, creioanele noastre, stiloul meu, biroul tău, telefonul nostru, pixurile tale, computerul vostru, lampa noastră, radioul meu, casetofonul tău, casetele noastre, discurile mele

7. a/ meu; ta; noastră; nostru; vostru; tău; ta; voastră; voştri; mea; noastre; voştri

b/ lor; lor; lui; ei; ei; lor; lor; lui; lor; lor

8. Acesta este pixul meu. Pixul acesta e al meu. Creionul acela e al lui. Acela este creionul lui. Acestea sînt discurile noastre. Discurile acestea sînt ale noastre. Acelea sînt cărţile tale. Acele cărţi sînt ale tale. Radioul acesta e al lor. Acesta e radioul lor. Televizorul acela e al ei. Acela e televizorul ei. Acesta este computerul vostru. Computerul acesta e al vostru.

9. Prietenii dumitale trăiesc într-un oraş mic? Rudele dumneavoastrălocuiesc într-o comună mare. Vecinul dumneavoastră lucrează într-un atelier? Şi părinţii dumnealui lucrează într-un atelier. Băieţii dumneavoastră au lucrat într-uncamping? Fata dumnealor a locuit într-un bloc. Rudele dumitale locuiesc într-unoraş mare? Şi cumnatul dumnealui e chelner într-un restaurant? Surorile dumneaei sînt asistente într-un cabinet medical.

14. lecke1. a/ lui Ion; Măriei; lui Cristian; Iuliei; lui Carmen; Floricăi; lui Mimi;

Rodicăib/ lui tata; cumnatei; musafirilor; mătuşii; verişorului; rudelor; copiilor;

buniciid unor sportivi; unor turiste; unui medic; unei şcoli; unui elev; unui

comerciant; unei vecine; unor bătrîni; unui sportiv

2. îi; le; îi; îi; îi; le; îi; îi

3. a/ îi, îi; îţi; îmi, le; vă, neb/ vouă, ţie; ei, lui; nouă; mie, lor

4. lor; vouă; lui; ţie; ei; mie?; mie; nouă

415

5. îfi cumpăr; vă cumpăr; îi trimit; îi scriu; vă aducem; le aducem; îmi dă; le dă; ne face

6. ne place; îi place; îţi plac; vă place; le place; îmi place; îi place

7. Mie nu-mi place această fustă. Lor nu le plac tenişii aceia. Lui nu-i plac pantalonii aceştia. Nouă nu ne plac acele taioare. Ei nu-i place geanta aceea. Vouă nu vă plac aceşti ciorapi. Ţie nu-ţi plac aceşti papuci. Lui nu-i place poşeta aceea.

8. Mie îmi place acest oraş. Şi ţie îţi place? Ei nu-i plac blocurile. Nici nouă nu ne plac. Vouă vă place această comună? Mie nu-mi place, nici lui nu-i place. Dumitale comuna îţi place? Şi dumneavoastră vă place satul? Dumneavoastră nu vă plac casele acelea? Nici dumneavoastră nu vă plac? Dumneavoastră care vă place?

15. lecke1. O caut pe Ana. îl salut pe Ilie. îl aştept pe Sandu. O conduc pe Maria. O

trimiţi pe Cristina? îl chemaţi şi pe Nicu? O cunoaşteţi pe Elena? O aşteaptă pe Otilia. îl ducem şi pe George.

2. pe tine; pe voi; pe ei; pe ele; pe mine; pe el; pe noi; pe ea

3. a/ te; îi; le; ne; o; vă; mă; îl b/ te; le; vă; o; îl; o; le; îi

4. a/ le; ne; îl; îi; o; mă; te; vă b/ te; vă; te; vă; te; te; te

5. O scot din sertar. îl citesc. îl pun pe raft. îl aşez pe perete. Le duc în cămară. îi aduc din pivniţă. îi spăl. Le gust. Le spăl. O şterg. O repar.

6. a/ îl caut pe domnul profesor. Pe domnul director nu-1 cunosc. îl aştept pe diriginte. Conduc turiştii la hotel. Duc musafirii la teatru.

bl Acela e frumos. îl cumpăr. Acestea nu-mi plac. Nu le cumpăr. Aceia sînt ieftini. îi cumpăr. Aceasta îmi place. O cumpăr.

d Petru şi Carol au stat la noi. Aţi vorbit despre ea. Am locuit lîngă voi. Cu ele ai învăţat? Vin de la el. S-a dus fără mine. Olga a rămas cu tine. Marta nu a fost la tine? Şi Mihai a călătorit cu noi. Maria de Ia mine a primit paleta.

d/ Am nevoie de acela. Cu acesta scriu. Fără acestea nu merg. Rămîn lîngă aceia. Două vreau din acelea. Despre aceasta nu vorbesc.

7. Mă doare capul. Mă dor urechile. Mîna aceasta mă doare. Aici mă doare. Acolo nu mă doare. Piciorul nu mă doare. Nici umărul nu mă doare. Stomacul nu mă mai doare. Ochii mă dor încă. Şi genunchiul mă doare.

16. lecke3. a/ Dumneata unde trăieşti? Dumnealui unde locuieşte? Dumneaei de cînd

locuieşte aici? Dumneata stai la părinţi? Dumnealor unde locuiesc? Cîţi ani are tata dumitale? Cîţi ani are mama dumitale? Dumneaei are fraţi?

b/ Dv. aveţi familie? Dv. sînteţi căsătorit? Dv. sînteţi căsătorită? Ce este soţul dv.? Ce este soţia dv.? Dv. aveţi copii? Fraţi n-aveţi? Nici surori n-aveţi? Unde lucraţi? De cînd lucraţi aici? Vă place acest serviciu?

4. a/ m-a chemat, le-am adunat, te-a dus, i-aţi aşteptat, l-am spălat, v-a salutat, am citit-o, ne-a primit

b/ le-am gustat, i-am cunoscut, m-ai condus, te-am văzut, v-a primit, l-a căutat, ne-aţi găsit, am reparat-o

c/ mi-aţi dat, i-am prescris, le-a telefonat, ţi-a adus, v-am oferit, ne-ascris

d/ ne-ai cumpărat, mi-a dat, v-am spus, ţi-am scris, le-a pregătit, i-aţiadus

5. a/ Unde locuieşti? De cînd locuieşti aici? Cu cine locuieşti în casa aceasta? Şi părinţii tăi stau aici? Olga unde stă? Carol la cine locuieşte?

b/ Te grăbeşti? Unde te grăbeşti? De ce te grăbeşti? Nu te grăbeşti? Ce spui? Cum spui? Nu spui nimic? Nu înţelegi ce spun?

d Ce s-a întîmplat? Nu s-a întîmplat nimic? S-a întîmplat ceva? Mă crezi? De ce nu mă crezi? Ce crezi?

6. a/ unui institut nou; unei profesoare tinere; unei şcoli vechi; unui angajat simpatic; unui medic bătrîn; unei echipe bune

b/ unor magazine mari; unor vecini buni; unor apartamente spaţioase; unor camere mici; unor fotolii moderne

7. casa cea veche; dormitorul cel mic; scaunele cele noi; dormeza cea modernă; pantofii cei negri; maioul cel alb; şosetele cele gri; fusta cea maro

8. cea; cei; cele; cel; cel; cele; cel; cele; cel

9. Cel mic e mai ieftin. Cel roşu e mai scump. Cele maro nu-mi plac. Cele galbene nu-s frumoase. Cel nou e în dormitor. Cea veche a fost tare mică.

10. a/ Eu am treizeci de casete. Fratele meu are patruzeci şi două cr

417

Bunicul are trei sute patruzeci şi cinci de cărţi. Ieri am scris paisprezece scrisori. Prietenul meu ştie pe de rost douăzeci şi una de poezii.

b/ în oraş se află treizeci şi şase de magazine. Hotelul are treizeci şi nouă de camere. în sat, cincizeci şi cinci de familii au maşină. în atelierul vecinului lucrează doisprezece lăcătuşi. Institutul are şaizeci şi doi de angajaţi.

11 . a/ Este ora şase. Este ora opt şi zece minute. E ora nouă şi zece minute. Este ora unsprezece şi douăzeci de minute. Este ora douăsprezece şi douăzeci şi cinci de minute. Este ora unu şi treizeci şi cinci de minute. (Vagy: Este ora două fără douăzeci şi cinci de minute.) Este ora trei fără un sfert. Este ora patru fără cinci minute. Este ora nouă fără zece minute.

b/ Ora paisprezece şi douăzeci. Ora cincisprezece şi treizeci şi cinci. Ora şaisprezece şi patruzeci. Ora şaptesprezece şi cincizeci. Ora optsprezece şi cincizeci şi cinci. Ora nouăsprezece şi zero trei. Ora douăzeci şi douăsprezece. Ora douăzeci şi unu şi cincisprezece. Ora douăzeci şi două şi douăzeci şi cinci. Ora douăzeci şi trei şi patruzeci şi cinci.

c/ Dimineaţa la şase. înainte de masă la zece. După-masă la ora patru. Seara la şapte. Dimineaţa între orele opt şi nouă. După-masă între orele cinci şi şase. Azi pînă la ora trei. Mîine pînă la ora douăsprezece. Azi de la ora patru. Mîine de la ora unsprezece.

17. lecke2. amîndoi profesorii; ambii studenţi; ambele eleve; amîndouă profesoarele,

amîndouă studentele; ambii elevi; amîndouă învăţătoarele; ambii directori; ambele secretare; amîndouă dactilografele; ambele birouri; ambele telefoane

3. a/ să ajute, să pună, să scoată, să îmbrace, să pregătească, să ude, să zică, să întrebe, să răspundă, să intre, să iasă, să înveţe, să traducă, să adune, să caute, să funcţioneze, să taie, să mănînce, să trimită, să vadă, să audă

b/ să se trezească, să se uite, să se scoale, să se ducă, să se spele, să se şteargă, să se bărbierească, să se îmbrace, să se aşeze, să se grăbească

4. a/ Vrea să înveţe româneşte. Trebuie să găsească un profesor bun. Acum merge în oraş să cumpere un manual. Trebuie să ieie şi un pix nou. Cu acesta nu poate să scrie. Nu ştie să şofeze. Trebuie să ia tramvaiul.

b/ Merge să pregătească micul dejun. E tîrziu, trebuie să se grăbească. Vrea să facă omletă. Nu găseşte cuţitul cel mare, nu poate să taie pîine. Azi nu vrea să m ă n î n c e nimic. A hotărît să beie numai un pahar de lapte. Nu îi e rău, dar n-are poftă de mîncare.

5. a/ Vrea să te aştepte. Nu putem s-o conducem. Nu ştiţi cum să le salutaţi? Trebuie să vă întreb. Vrei să-i cunoşti? Ştiu să-l repar. Vine să mă vadă.

b/ Pot să-i spun. Vrem să le oferim ceva. Nu ştie ce să-ţi cumpere. Poţi să-mi dai un ceai? Trebuie să vă telefoneze. Nu trebuie să ne promiteţi nimic. Merg să-i duc rucsacul.

6. a/ Să mergem! Să zicem! Să vedem! Să intrăm! Să ieşim! Să bem! Să mîncăm! Să plecăm!

b/ Să ne ducem! Să ne grăbim! Să ne plimbăm! Să ne întoarcem!

7. Nu-ţi aminteşti unde ai pus solniţa? Nu vă amintiţi cînd a plecat? Nu-şi aminteşte cine a telefonat? Nu-mi amintesc ce mi-a spus. Nu ne amintim de ei. Ei nu-şi amintesc de tine.

8. a/ Ce să mîncăm? Ce să bem? Unde să luăm micul dejun? Cînd să plecăm? Ce să-i cumpărăm? Pînă cînd să stăm? Unde să mergem la sfîrşit de săptămînă?

b/ De ce să telefonăm? De ce să ne grăbim? De ce să luăm tramvaiul? De ce să mergem acolo? De ce să aşteptăm? De ce să rămînem acasă?

c/ La opt trebuie să fim la şcoală. La zece vrea să fie la gară. între patru şi cinci pot să fiu la tine. La unsprezece trebuie să fiţi acasă.

d/ Trebuie să ai o sută de forinţi. Trebuie să aibă timp. Trebuie să aveţi zece minute. Trebuie să aibă telefon.

9. Ştii să mergi la farmacie? Poţi să mergi la farmacie? Marta nu ştie să gătească. Marta nu poate să gătească. Aţi ştiut să vorbiţi cu sportivii din Anglia? Aţi putut vorbi cu sportivii din Anglia? Aceşti băieţi nu ştiu să joace fotbal. Aceşti băieţi nu pot să joace fotbal. Voi ştiţi să şofaţi? Voi puteţi să şofaţi? Nu ştiu să repar bicicleta. Nu pot să repar bicicleta.

18. lecke2. a/ unui tramvai modern; unei clădiri înalte; unei librării spaţioase; unui

chioşc nou; unei vechi farmacii; unei lungi străzi; unui poliţist sever; unei impaciente pasagere; unui tînăr trecător; unui înalt poliţist

b/ pasagerului tînăr; bătrînei doamne; vatmanului simpatic; fetiţei blonde; poliţistului cărunt; suspectului trecător; clădirii înalte; neatentei pasagere; geamantanului imens; noii clădiri

3. a/ unor tramvaie moderne; unor clădiri înalte; unor librării spaţioase; unor chioşcuri noi; unor vechi farmacii; unor lungi străzi; unor poliţişti severi; unor impaciente pasagere; unor tineri trecători; unor înalţi poliţişti

b/ pasagerilor tineri; bătrînelor doamne; vatmanilor simpatici; fetiţelor blonde; poliţiştilor cărunţi; suspecţilor trecători; clădirilor înalte; neatentelor pasagere; geamantanelor imense; noilor clădiri

4. unui pasager simpatic; unui domn bătrîn; unei doamne blonde; bărbatului străin; doamnei neatente; directoarei noi

5. a/ multe; mulţi; multă; multe; multă; mult; mulţi; mult; multă; mulţib/ toate; toată; toţi; tot; toată; toate; toată

6. a şasea stradă; a cincea casă; etajul întîi; apartamentul zece; volumul doi; capitolul unsprezece; pagina douăzeci şi cinci; scaunul al şaisprezecelea; masa a patra; al nouălea raft; clasa a opta; prima oră; lecţia a douăsprezecea; exerciţiul şapte; actul doi; scena a treia

7. Spune! Spuneţi! Nu spune! Nu spuneţi! Vorbeşte! Vorbiţi! Nu vorbi! Nu vorbiţi! Zi! Ziceţi! Nu zice! Nu ziceţi! întreabă! întrebaţi! Nu întreba! Nu întrebaţi! Răspunde! Răspundeţi! Nu răspunde! Nu răspundeţi! Mergi! Mergeţi! Nu merge! Nu mergeţi! Vino! Veniţi! Nu veni! Nu veniţi! închide! închideţi! Nu închide! Nu închideţi! Deschide! Deschideţi! Nu deschide! Nu deschideţi! Aşază! Aşezaţi! Nu aşeza! Nu aşezaţi! Ia! Luaţi! Nu lua! Nu luaţi! Cumpără! Cumpăraţi! Nu cumpăra! Nu cumpăraţi! Găteşte! Gătiţi! Nu găti! Nu gătiţi!

8. aşteaptă; caută, ai; bea; mănîncă; pune; fii; ia

9. a/ închide, te rog, radioul! Caută manualul! Stai liniştit! Citeşte lecţia a opta! Răspunde româneşte! Scrie mai frumos! După-masă rămîi acasă şi învaţă!

b/ Nu vorbi prostii! Nu veni tîrziu acasă! Nu pleca încă! Nu deschide ferestrele! Nu îmbăca cămaşa aceea! Nu pune acolo pantofii! Nu bea din paharul acela! Nu căuta ceaşca! Nu face nimic!

d Fii cuminte! Fii mai modest! Nu fi leneş! Fii politicos! Nu fi trist! Fii mîndru de el!

Nu fi aşa de severă! Nu fi impacientă! Fii mai silitoare! Nu fi bolnavă! Fii mai isteaţă! Fii tu cea mai bună! Nu fi invidioasă!

Nu fiţi atît de curioşi! Fiţi sinceri! Nu fiţi atît de leneşi! Fiţi cuminţi! Fiţi voi cei mai buni!

Fiţi mai vesele! Nu fiţi atît de modeste! Fiţi mai politicoase! Fiţi punctuale! Nu fiţi egoiste!

Vă rog, aveţi răbdare! Nu fiţi atît de impacient! Nu fiţi trist! Vă rog, fiţi mai vesel! Nu fiţi atît de mîndru!

Fiţi sinceră! Fiţi mai severă! Nu fiţi atît de curioasă! Fiţi dumneavoastră cea mai frumoasă! Vă rog, fiţi amabilă! Fiţi mai atentă!

10. pesemne; probabil; în sfîrşit; toată noaptea; într-adevăr; dis-de-dimineaţă; între timp

420

19. lecke2. Spală-te! Spălaţi-vă! îmbracă-te! îmbrăcaţi-vă! Grăbeşte-te! Grăbiţi-vă!

Uită-te! Uitaţi-vă! întoarce-te! întoarceţi-vă! Trezeşte-te! Treziţi-vă! Du-te! Duceţi-vă! Prezintă-te! Prezentaţi-vă! Aşază-te! Aşezaţi-vă!

3. a/ Nu te grăbi! Nu te duce acolo! Nu te uita la ceas! Nu te aşeza pe masă! Nu te opri aici!

b/ Nu vă sculaţi încă! Nu vă bărbieriţi în cameră! Nu vă spălaţi cu apărece!

4. a/ Caut-o! Ascultă-le! Tradu-o! Citiţi-le! Deschideţi-1! închideţi-1! Adunaţi-le!

b/ N-o muta! Nu-1 schimba! Nu-i deranja! Nu le duceţi! Nu-1 cumpăraţi! Nu-1 vinde!

c/ Pune-o pe tavă! Adu-le la masă! Caută-1 în sertar! Tăiaţi-o! Gustaţi-1! Nu-1 bea rece! Bea-1! Mîncaţi-le! Spălaţi-i! Invitaţi-i la masă!

5. a/ chemaţi-i; invită-ne; nu-1 ascultaţi; mă; caută-le; conduceţi-o; trimite-1; aşteptaţi-le; salutaţi-i

b / mulţumeşte-i; permiteţi-i; nu le spuneţi; dă-ne; faceţi-mi; nu-i telefonaţi; cumpără-i; vinde-mi

6. a/ Permite-mi să mă prezint! Permite-mi să stau lîngă tine! Permite-mi să te invit la o cofetărie! Permite-mi să te servesc cu ceva! Permite-mi să te aştept pe la ora cinci! Permite-mi să te conduc acasă!

b/ Permiteţi-mi să vă prezint pe soţia mea! Permiteţi-mi să vă ofer această gazetă! Permiteţi-mi să vă mulţumesc pentru amabilitate! Permiteţi-mi să deschid fereastra! Permiteţi-mi să vă întreb unde călătoriţi.

7. a/ Spune-mi cînd soseşte delegaţia. Spune-i unde să pună geamantanele. Spune-le ce program au azi. Spune-ne de ce ai întîrziat. Spune-i unde vrei să stai. Spune-mi cînd pot să merg acasă.

b/ Spuneţi-i unde să pună masa. Spuneţi-ne pe cine să invităm la masă. Spuneţi-Ie şi lor cînd să vină. Spuneţi-mi lîngă cine să stau. Spuneţi-le să rămînă pînă mîine.

8. a/ Fii bună, dă-mi un creion roşu. Fiţi bune şi nu vorbiţi atît de repede. Fii bun, pune scrisoarea la cutie. Fiţi bună, scrieţi-mi un calmant. Fii bun, repară scuterul. Fii bună şi ascultă-mă. Fiţi bună, spuneţi-mi în cîte e azi.

b/ Fiţi bune, căutaţi-1 pe primar. Fiţi buni şi faceţi ordine pe birou. Fiţi bun şi veniţi cu mine. Fiţi buni şi ocupaţi loc. Fiţi bune şi luaţi liftul. Fiţi bun şi ne telefonaţi. Fii bun şi nu insista.

421

9. uşoare; uşor; urît; severă; sinceră; sincer; frumos; frumoasă; politicos; politicoasă; urît; urîte; atent; atent; atentă; vesel

20. lecke2. primul meu profesor; prima ta şcoală; a doua mea carte; a treia noastră

directoare; al doilea ei soţ; al treilea lui nepot; a treia voastră maşină; al cincilea lor nepot

4. a/ aş avea nevoie; aş dori; ar vrea; ar fi;b/ aş avea; ar trebui; n-ar trebui; aş aştepta; ai fi, n-ai face; ar lucra; ar

locui

5. a/ Aş mînca ceva. Aş bea ceva. N-ai mînca ceva? N-ai bea ceva? Aş dori un pahar de apă rece. Aş dori un ceai fierbinte cu lămîie. Aş dori să mă spăl pe mîini. Aş cumpăra un ziar. Aş cumpăra nişte bomboane. Aş cumpăra ceva.

b/ M-aş bucura dacă ai răspunde. Mi-ar părea rău dacă n-ai cîştiga concursul. Nu mi-ar părea bine dacă n-ai veni acasă. Nu mi-ar părea rău dacă ai tăcea. Aş dori să mă asculţi. Te-aş ruga să nu telefonezi seara.

6. că; să; să; că; că; să; că; să; să; că; că; să

7. Cum îl cheamă pe şeful tău? Cum se numeşte institutul unde lucrezi? Cum îl cheamă pe şeful laboratorului? Cum se numeşte acest cartier? Cum se numeşte magazinul acela? Cum se numeşte hotelul acesta?

21. lecke2. a/ cunoscutul hotel, modesta cameră, mica masă, interesanta revistă,

lungul articol, interesantul interviu, importantul moment, renumita facultateb/ tînărul mire, fericita mireasă, simpaticul corespondent, minunata fată,

excelentul bărbat, înalta persoană, frumoasa logodnică, cunoscuta voce, bătrînul filozof

3. cele; cele; cele; cei; cei; cei; cei; cele; cei

5. a/ l-aţi căuta; i-ar chema; ne-ar felicita; m-ar găsi; v-aş întreba; te-am invita; ar căuta-o; le-aş conduce

b/ te-aş ajuta; v-ar primi; le-aţi spăla; ar repara-o; m-ar aştepta; l-am face; i-ai anunţa; ne-ar ruga

d le-aş aduna; ne-aţi invita; am deschide-o; m-ar chema; v-aş trimite; te-aş prezenta; l-ar duce; i-am primi

6. a/ i-am lua; mi-ai da; le-aţi pregăti; ne-ar citi; ţi-aş spune; v-aş aduce

422

b/ v-am oferi; i-aş scrie; le-aţi da; mi-ar trimite; ne-ar telefona; ţi-ampovesti

c / le-ai prezenta; ţi-ar da; ne-ai spune; mi-aţi cumpăra; v-am lua; i-artrimite

7. a/ cîţiva ziarişti; cîteva reviste; cîteva articole; cîţiva corespondenţi; cîteva interviuri

b/ cîtăva pîine; cîtva zahăr; cîteva corauri; cîtăva sare; cîtăva şuncă; cîtva caşcaval

c/ cîteva zile; cîţiva ani; cîteva săptămîni; cîteva luni; cîteva ore; cîtevaminute

8. a/ în urmă cu două săptămîni; în urmă cu cinci ani; în urmă cu şase luni; în urmă cu trei zile;

b/ fostul meu diriginte; fosta mea profesoară; foştii colegi de clasă; fostele colege de facultate

10. în urmă cu o lună am reuşit să mă mut la Debreţin. Am reuşit să închiriez o modestă cameră. Tu ai reuşit să găseşti o garsonieră frumoasă la Seghedin. El n-a reuşit să vîndă casa la Giula. Voi n-aţi reuşit să cumpăraţi o nouă locuinţă. Ele au reuşit să se mute în urmă cu şase ani în capitală.

11. Mi-ar părea bine dacă nu m-ai întrerupe. Mi-ai face o mare plăcere dacă ai veni cu noi. M-aş bucura dacă ne-am întîlni. Dacă m-ai asculta, ţi-aş povesti multe. Te-aş conduce dacă m-ai aştepta. I-aş întreba unde călătoresc. Aş invita-o şi pe ea la spectacol.

12. Ne-ai da cîteva gazete? Mi-ai oferi aceste cărţi? I-aţi cumpăra şi lui un magazin? Le-ai spune unde se află librăria?

22. lecke2. a/ locuitorii comunei tale; monumentele oraşului tău; străzile satului lui;

ferestrele camerei mele; apartamentul vecinei tale; biroul directorului vostru; balconul casei noastre; codul localităţii voastre

b/ scrisoarea colegului meu; adresa soţiei tale; fiicele vecinului vostru; fiul mătuşii noastre; mesajul prietenei sale; telegrama verişorilor săi; vizita rudelor mele; numele nepoţelului tău; nunta cumnatei voastre; părinţii miresei tale; logodnicul surorii tale

3. a; ale; al; ale; a; ai; al; al; ai; ale; ai; al

4. cel; cea; cele; cele; cele; cel

423

5. a/ aceeaşi poştă, aceleaşi localuri; aceleaşi ghişee; acelaşi formular; aceleaşi mărci; aceleaşi plicuri; aceeaşi telegramă; acelaşi colet; acelaşi libret; aceeaşi dobîndă; acelaşi stilou; aceeaşi măsuţă

b / aceeaşi funcţionară; acelaşi destinatar; aceiaşi clienţi; acelaşi expeditor; aceiaşi domni; acelaşi angajat; acelaşi portar; aceiaşi oameni; aceleaşi femei; acelaşi poliţist; aceleaşi dactilografe

6. a/ o zi, două; după cinci-şase minute; acum doi-trei ani; peste două-trei ore; o lună, două; în urmă cu trei-patru luni; într-o clipă, două

b/ o locuinţă cu două-trei camere; o casă cu doi-trei proprietari; patru- -cinci covoare; opt-zece bărbaţi; zece-cincisprezece oaspeţi; douăzeci-douăzeci şi cinci de vizitatori; o sută, două de forinţi

8. a/ te voi căuta; îl voi întreba; vă va scrie; îi va felicita; ne veţi anunţa; mă va aştepta; o veţi invita; le vei uita

b/ îmi vei spune; vă voi trimite; îi vom da; le vom transmite; îţi va aduce; ne veţi telefona

9. a/ o să ridic; o să veniţi; o să stai; o să schimbăm; o să simtă; o să expedieze

b/ are să se bucure; am să mă întorc; avem să ne întîlnim; ai să te grăbeşti; aveţi să vă duceţi; are să se plimbe

10. în drum spre casă intri la poştă? La care ghişeu cumperi mărci? Ţie cînd îţi vine rîndul? Mi-ai împrumuta pentru două-trei minute stiloul? în care rubrică ai scris codul? Unde ai găsit agenda cu numerele de telefon? Ai telefonat săptămîna trecută la institut? Nu vei uita să expediezi coletul săptămîna viitoare? N-ar fi bine să scoţi nişte bani din libret? Cîtă dobîndă ai primit anul trecut?

12. Bineînţeles că voi fi acolo. Probabil la începutul lui iulie ne vom întîlni. Eventual mîine am putea merge împreună la expoziţie. Nu-i nimic dacă ai uitat adresa. O vom căuta în agendă la litera "T". Nu ştiu unde se vor muta părinţii colegei mele. Nu voi uita să pun scrisorile la cutie. Duminică, nu voi avea timp să te vizitez. Mîine, toată ziua voi fi acasă. La vară, voi călători în România ca şi anul trecut. Acum o săptămînă m-am reîntors din provincie. Peste o zi, două mă voi întîlni cu tine. încă azi mă voi duce la bancă. După-masă numai cîţiva clienţi fac coadă la ghişeu.

23. lecke2. a/ cealaltă măcelărie; celălalt bon; cealaltă casă; celălalt magazin; ceilalţi

vînzători; cealaltă ţărancă; cealaltă tejghea; cealaltă bucată; celelalte mere; ceilalţi morcovi; celălalt caşcaval; cealaltă carne; celelalte gulii; celălalt coş

424

b/ celălalt canal; celelalte reclame; celălalt film; ceilalţi actori; cealaltă actriţă; cealaltă crainică; celălalt program; ceilalţi reporteri; celălalt sportiv; celălalt arbitru; celelalte meciuri

3. a/ măcelăria cealaltă; bonul celălalt; casa cealaltă; magazinul celălalt vînzătorii ceilalţi; ţăranca cealaltă; tejgheaua cealaltă; bucata cealaltă; merele celelalte; morcovii ceilalţi; caşcavalul celălalt; carnea cealaltă; guliile celelalte; coşul celălalt

b/ canalul celălalt; reclamele celelalte; filmul celălalt; actorii ceilalţi; actriţa cealaltă; crainica cealaltă; programul celălalt; reporterii ceilalţi; sportivul celălalt; arbitrul celălalt; meciurile celelalte

4. a/ Piaţa cealaltă e departe. Celălalt coş e plin. La cealaltă ţărancă sînt mai frumoase legumele. Produsele lactate sînt pe cealaltă tejghea. Să mergem la cealaltă casă. Pune carnea în cealaltă plasă. Să ne aşezăm la masa cealaltă.

b/ Acesta îmi place, celălalt e prea scump. Pe cealaltă n-o cumpăr. Nu ştiu unde a pus cărţile, caută-le pe celălalt raft. Voi rămîneţi aici, ceilalţi să meargă în curte. De celelalte mi-a părut mai bine.

5. a/ plătind, cerînd, aşteptînd, intrînd, cîntărind, arătînd, luînd, trecîndb/ grăbindu-se, pregătindu-se, oprindu-se, ducîndu-sec / bucurîndu-mă, bucurîndu-te, bucurîndu-se, bucurîndu-ne, bucurîn-

du-vă, bucurîndu-se; îndreptîndu-mă, îndreptîndu-te, îndreptîndu-se, îndreptîn- du-ne, îndreptîndu-vă, îndreptîndu-se; adresîndu-mă, adresîndu-te, adresîndu-se, adresîndu-ne, adresîndu-vă, adresîndu-se; întîlnindu-mă, întîlnindu-te, întîlnin- du-se, întîlnindu-ne, întîlnindu-vă, întîlnindu-se

6. a/ aflînd; reparînd; văzînd; ducînd; călătorind; aşteptîndb/ intrînd; pregătind; punînd masa; spălînd; punînd; aşezîndu-se

7. a/ vizitîndu-te; căutîndu-le; văzîndu-mă; aşteptînd-o; chemîndu-ne; ascultîndu-1; prezentîndu-vă; rugîndu-i

b/ lăsîndu-i mesaj; trimiţîndu-le cărţile; mulţumindu-ţi pentru invitaţie; cumpărîndu-ne şi nouă bilete; aducîndu-mi fructele; oferindu-vă o masă

8. oprindu-mă în faţa casei; bucurîndu-vă de scrisoare; plimbîndu-ne o oră în parc; îmbrăcîndu-te repede; întîlnindu-se pe stradă; plecînd la şcoală

9. a/ Cît costă o legătură de ridichi? Cum dai ardeii, cu bucata sau la kilogram? E proaspătă carnea sau congelată? N-ai mere mai ieftine? Cît costă o cutie de bomboane?

b/ Vă rog două sute de grame de salam. Daţi-mi, vă rog, o jumătate de

425

pîine. Vă rog o sută cincizeci de grame de caşcaval. Nu din acesta, din celălalt. Vă rog, două legături de frunze de pătrunjel. Daţi-mi, vă rog, cîteva roşii şi vreo doi-trei ardei.

10. a/ Curge robinetul de apă rece în baie. Nu găsesc cutia cu scule. Nu ştii, tata a reparat robinetul în bucătărie?

b/ Peste cîteva minute ia sfîrşit emisiunea de sport. Meciul de fotbal se transmite în direct? Pe care canal? Unde e biletul de toto?

c/ Cînd mergem după cumpărături? îmi place să fac cumpărături în magazin cu autoservire. Vă rog, faceţi-mi un bon. Unde plătesc, la casă sau pe loc? Poftim restul.

d/ De obicei, mă duc devreme la piaţă. La ora asta nu e multă lume la piaţă. în cîteva minute cumpăr legumele. Mazărea nu mi se pare proaspătă. Fructele sînt încă prea scumpe.

e/ De obicei la ora asta cinăm. Să aşteptăm pînă sosesc şi ceilalţi. Cum ţi se pare grătarul? Nu mînca atît de repede!

24. lecke2. a/ a; al; ai; ale; al; a

b/ a; al; al; ale; ai; a c/ ai; al; a; ale; al; ald/ ale; al; a; ale; ale; al; a

3. a/ o fereastră a sufrageriei; nişte uşi ale dulapului; nişte sertare ale biroului; un buton al televizorului

b/ nişte nasturi ai cămăşii; nişte buzunare ale sacoului; o mînecă a jerseului; un fermoar al pantalonilor

c/ o gazetă a bunicului; nişte sandale ale nepoţeilor; nişte ochelari ai surorii mele; un portmoneu al fratelui meu; nişte papuci ai tăticului; un halat al mamei

5. a/ Să mergem la un film sau la un spectacol? Cine are un bilet de teatru în plus? Nu-ţi place această piesă? Sînteţi absolut siguri că nu întîrziem?

b/ Cînd mergem la plimbare prin centru? N-ai dori să vezi galantarele (vagy: vitrinele) magazinelor de pe bulevard? Ai văzut ultimele (vagy: cele mai noi) modele în galantarul magazinului? Ce zici, cum mi-ar veni această pălărie? Pe tine nu te dor picioarele? Nu ţi s-a făcut foame? Nu ţi s-a făcut sete? Unde vom lua masa de seară?

6. Hai s-o luăm spre bulevard. într-un galantar am văzut diferite taioare ieftine. Puloverul acesta ţi-ar veni bine. Ar trebui să-l probezi. Sînt sigur, că nu e mic. în sfîrşit, am găsit un cordon frumos.

426

25. lecke/; eram sigur; nu-1 cunoşteam; o vizitam; îmi era foame; mă

opream des în faţa galantarelor; îi scriam săptămînal; aveam aceiaşi prieteni; mergeam împreună acasă; îmi plăcea să merg la plimbare cu el; mă convingea totdeauna

b/ nu mă aşteptam la aşa ceva; nu ştiam că a plecat; mă gîndeam des la ea; aveam impresia că se plictiseşte; îl ascultam cu mult interes; vorbeam despre foştii colegi; nu-mi spunea nimic; mai demult mîncam la un bufet; voia să ştie neapărat; vara mergeam la ştrand; iarna patinam mult

4. a/ intenţionam să-ţi telefonez; voiam să-ţi spun; nu ştiam că a fost bol­nav; credeam că ne serveşte cu ceva; anul trecut învăţam împreună; simţeam că nu e sincer; stăteam de vorbă ore întregi; mai demult îmi plăceau alimentele crude

b/ voiam să-ţi las mesaj; ştiam că o să vină; nu puteam să citesc; trebuia să-i spun; nu aveam bani la mine; eram foarte vesel; în provincie stăteam la rude; speram să am o vacanţă plăcută; îl ajutam cînd aveam timp

5. a/ Azi parcă e mai cald decît ieri. Aici parcă e mai plăcut decît înmulţime. Acum parcă mă simt mai bine. Mai demult parcă am lucrat mai puţin. Ieri, parcă l-am văzut pe Andrei în metrou. Acolo parcă nu sînt locuri libere.

b/ M-a ajutat fără să-l rog. A plecat fără să ne spună. A cumpărat un televizor fără să mă întrebe. Mănîncă fructele fără să le spele. îşi cumpără bluze fără să le probeze. Ea vine fără s-o invit. Tata îmi dă bani fără să-i cer,

6. a/ Azi e destul de cald. Am impresia că va ploua. în depărtare afulgerat. Am auzit şi tunete. N-ai dreptate. Cerul e înstelat. Vara plouă şi din senin. Crezi că într-adevăr va ploua mîine? Sînt absolut sigură. Am ascultat buletinul meteorologic.

b/ Restaurantul acesta într-adevăr e plăcut. Mîncărurile nu sînt deloc scumpe. Ia spune, unde să luăm loc? Am impresia că aici nu găsim masă liberă. Aduceţi, vă rog, încă un tacîm! Plata, vă rog! Cine achită nota?

26. lecke2. de şters; de gătit; de fiert; de tocat; de cusut; de reparat; de scris; de

băut

3. apă de băut; atelier de reparat auto; cîrpă de şters praful; maşină de cusut; maşină de scris; maşină de gătit; maşină de fiert cafea; maşină de tocat carne; ac de cusut; gumă de şters

4. de citit; de scris; de spus; de rîs; de glumit; de băut; de cumpărat: de spus; de mîncat; de cumpărat; de aşteptat; de citit; de împachetat

427

5. Tata a zis că săptămîna viitoare călătoresc în România. Mama întreabă cît timp le-a mai rămas pînă la plecare. Tata răspunde că au timp de-ajuns să se pregătească. Fetele întreabă că ele ce mai au de făcut. Nicu întreabă că Ionel se interesează de biletele de tren? Ionel declară că n-are timp pentru aşa ceva. Tata îl întreabă pe Ionel de ce n-are timp. Băiatul spune că el trebuie să cumpere rudelor cadouri.

6. a/ Nu e bună maşina de scris? S-a defectat maşina de spălat rufe? Ai reparat maşina de gătit? Unde ai pus fierul de călcat? Dar rufele de călcat unde sînt? îmi faci cadou un aparat de ras?

b/ Ai ceva de spus? N-ai nimic de spus? Cine mai are ceva de spus? Acum ce-i de făcut? Mîine ce ai de făcut? Eu n-am nimic de făcut? Ce ai de scris? Mai ai ceva de scris? Ai mult de scris? Ce ai de învăţat? Nu mai ai nimic de învăţat? Mai ai mult de învăţat?

7. Maşina de scris nu e bună de două zile. Această maşină de scris nu e bună, dar cealaltă e bună. Aceasta nu e bună, dar a mea e bună. De mult nu e bună, dar nici n-o mai folosim de mult.

8. a/ Mîine începe sesiunea de examene. La sfîrşitul lui iunie va lua sfîrşit sesiunea de examene. în acest an voi absolvi anul trei la facultate. în urmă cu o săptămînă am reuşit la examene.

b/ Te-am căutat peste tot. Am o surpriză pentru tine. Anul acesta petrec două săptămîni în România. Dacă vrei, te iau cu mine. M-am interesat de toate. Avem şi biletele de tren.

d Fii liniştit, mai avem zece zile pînă la plecare. N-avea nici o grijă, nu pierdem trenul. Era bine să ştim, cînd sosim. Mi se pare a doua zi, la miezul nopţii. Să-ţi spun drept, nu-mi place să călătoresc noaptea.

d/ Să cumpărăm două-trei obiecte de artă populară. Copiilor să le ducem jucării. Bunicului să-i ducem o sticlă de vin. Să mergem să le cumpărăm împreună. Du-te singură. Mă bizui pe gustul tău.

27. lecke2. a. îmi vînd maşina. îţi speli bicicleta. îşi caută ceasul. Ne facem lecţiile.

Vă vizitaţi colegii. îşi aşteaptă profesoarele.b Vă invitaţi directorul. îşi conduce rudele la gară. îţi saluţi cunoscuţii,

îşi aşteaptă prietenii. Ne schimbăm locuinţa. îmi corectez greşelile.

3. a/ îmi deschid geamantanul. îşi caută paşaportul. îţi ajuţi părinţii. Vă zugrăviţi camera. îşi conduc musafirii. Ne vizităm rudele.

b/ îşi fac bagajele. Nu-mi găsesc poşeta. Oare unde mi-am pus termosul. Nu-mi aflu biletul.

428

d Vă felicitaţi colegii. îţi sărbătoreşti onomastica. Mîine îmi sărbătoresc ziua naşterii. Ne aşteptăm rudele. Ana îşi aşteaptă cumnata. Bunica îşi iubeşte nepoţii.

4. a/ Sînt aşteptată de bunica. E învitat de colegi. Sîntem chemaţi de domnul director. Sînt ajutaţi de părinţi. Eşti lăudată de diriginte. Sînteţi primiţi de primar. Sînt rugat să-l ajut.

b/ Traducerea e terminată de elev. Scrisorile sînt semnate de tata.Computerul e reparat de un tehnician. Dischetele sînt schimbate de Marin.Camerele sînt zugrăvite de zugrav. Ferestrele sînt spălate de o femeie.

5. a/ Masa e ştearsă. Farfuriile sînt spălate. Paharele sînt şterse. Ceştile sînt puse pe raft. Uşa e deschisă. Locuinţa e încuiată.

b/ Rufele au fost spălate. Lenjeria a fost întinsă. Cămăşile au fostcălcate. Ciorapii au fost rupţi. Pantofii au fost curăţaţi.

d Cartea a fost trimisă la bibliotecă. Lucrările au fost corectate. Toate articolele au fost citite. Cererile n-au fost primite. Fetele n-au fost ascultate. Toate biletele au fost cumpărate. Paşaportul n-a fost prelungit. Toţi angajaţii au fost concediaţi.

6. Cînd soseşte expresul de Bucureşti? Are întîrziere trenul? Cîte minute mai trebuie să aştept?

în care vagon să urcăm? în care compartiment să luăm loc? Mai sînt aici locuri libere? E liber locul acela lîngă fereastră?

Unde să punem bagajele? Al cui e acest geamantan negru? Pot să pun lîngă el geanta aceasta? Unde să-mi agăţ balonzaidul?

îmi daţi voie (vagy: îmi permiteţi) să deschid geamul? Pot să vă ofer acest magazin? Dumneavoastră l-aţi citit deja? Nu ştiţi cînd ajungem la frontieră?

Dumneavoastră unde călătoriţi? Aveţi multe bagaje? Sînteţi aşteptat lagară?

Acum, unde s-a oprit trenul? Am trecut deja de Braşov? Cît timp stă aici trenul? Peste cît timp ajungem în Gara de nord?

28. lecke3. a/ Plecasem mai devreme. Sosiseşi cu multă întîrziere. Călătoriseră

împreună. Vă aşteptaserăm încă de ieri. îi apucaseră o foame de lup. Bunătăţile le pregătise bunica. Le gustaserăţi pe toate.

b/ Nu ne văzuserăm de un car de ani. Se întîlniseră la gară. Vă îmbrăţişaserăţi cu drag. Se duseseră acasă încă duminică. Mă deplasesem singur în oraş. Te mutaseşi în altă locuinţă.

4. Ce se aude? A cui voce se aude? Cine face semne cu mîna? Cine aduce

429

restul bagajelor? Unde este una dintre sacoşe? Fiecare compartiment e liber? Copiii unde au ocupat loc? Fiecare are loc?

5. a/ Mama mea nu mai lucrează. Acum trei ani a ieşit la pensie. Fratele meu mai mare e unul dintre angajaţii gării. Sora mea mai mare s-a logodit cu un inginer. Cumnata mea are cinci copii, trei băiefi şi două fete. Unul dintre băieţi are numai un an. Una dintre fete e deja studentă.

b/ Bine-ai venit! Abia am apucat să te văd. Ce bine-mi pare că ai venit. Ceilalţi unde-s? Ei sosesc mai tîrziu. Sper că nu sînt bolnavi. Slavă Domnului, toţi sînt sănătoşi. Să nu pierdem timpul. Să mergem acasă, ne aşteaptă bunica. Dar mai întîi să-i cumpărăm ceva cadou. Cu autobuzul în zece minute ajungem acasă. Acasă sîntem aşteptaţi de întreaga familie.

29. lecke3. îşi sărută; îşi îmbrăţişă; făcu; plecă; sosi; o felicită; aduse

4. Cîţi ani ai? Cînd ai împlinit vîrsta de douăzeci de ani? Ţi-ai sărbătorit ziua naşterii? Ce cadou ai primit? Te-ai bucurat de el? De ce te-ai bucurat cel mai mult? Ai avut oaspeţi? Pe cine ai invitat? Cu ce ţi-ai servit musafirii? Tu ai pregătit prăjiturile? Ce băutură ai cumpărat? Cum v-aţi simţit împreună?

6. a/ Mîine, tăticul împlineşte vîrsta de cincizeci de ani. N-am uitat. Mergem cu toţii să-l felicităm. Bineînţeles. Tu ce cadou i-ai cumpărat? Eu încă nu i-am cumpărat nimic. Acum vreau să merg să-i cumpăr un portmoneu. Cel vechi e rupt. Eu ce surpriză să-i fac? De mult ar dori un tranzistor. Ce idee bună! Am văzut unul care tare mi-a plăcut. Şi nici nu e scump. Copiii ce să-i ducă bunicului? Cîte un buchet de flori, nu?

b/ Dă-mi voie să te felicit! La mulţi ani! Multă sănătate! Poftim, un mic cadou pentru tine. Ce surpriză! Dă-mi voie să te sărut! Să ştii că de mult doream discul acesta. De unde ai ştiut că-mi place acest cîntăreţ? Eşti foarte amabil. Dar acum să-l ascultăm! Să trecem în cealaltă cameră. Pick-upul se află acolo. Ascultînd discul, vom ciocni în sănătatea mea şi a ta.

30. lecke2 . a/ aş fi mers; ai fi discutat; ar fi dorit; am fi venit; aţi fi renunţat; ar fi

îmbrăcatb/ m-aş fi dus; te-ai fi liniştit; s-ar fi bucurat; ne-am f i întîlnit; v-aţi fi

uitat; s-ar fi grăbitc/ aş fi avut; ai fi vrut; aţi fi avut; ar fi fost; am fi făcut

3. a/ te-ar fi invitat; i-ar fi trimis; ar fi căutat-o; v-ar fi vizitat; l-ar fi lămurit; ne-ar fi servit; le-ar fi chemat; m-ar fi luat

430

b/ ţi-ar fi telefonat; i-ar fi răspuns; ne-ar fi spus; mi-ar fi oferit; i-ar fi dat; v-ar fi cumpărat; le-ar fi spus

4. a/ Aş fi dorit să văd filmul acesta. N-aş fi avut timp să mai stau. Ar fi fost mai bine să mergem pe jos. N-aş fi vrut să discut. N-ar fi avut rost să mai stau. Dacă aş fi reuşit să călătoresc, aş fi plecat cu avionul.

bl Dacă aş fi ştiut că eşti bolnavă, te-aş fi vizitat. Te-aş fi anunţat că vin, dar n-am avut timp să-ţi scriu. Dacă aş fi ştiut că mergi acasă, te-aş fi condus. Dacă mi-ai fi spus că te grăbeşti, am fi luat un taxi. N-aş fi crezut că vrei să călătoreşti singur.

c/ Ţi-aş fi telefonat, dar ţi-am pierdut numărul de telefon. M-aş fi dus şi eu la concert, dar n-am primit bilet. M-aş fi bucurat dacă ai fi venit şi tu. Te-aş fi felicitat, dar n-ai fost acasă. Dacă aş fi ştiut cînd soseşti, te-aş fi aşteptat la gară. Dacă aş fi plecat mai devreme, n-aş fi întîrziat.

5. a/ artiştii veniţi din România; invitaţia sosită ieri; filmul văzut miercuri; veştile auzite aseară; expoziţiile vizitate împreună; oaspeţii invitaţi la operă; interpreţii ieşiţi la rampă; concertul transmis la radio

bl scrisoarea sosită de la bancă; telegrama primită ieri; mesajele înregistrate de robotul telefonic; casetele video cumpărate pentru nepotul meu; piesa văzută împreună; concertul ascultat aseară

31. lecke2. Eşti bolnavă? Ai febră? Te doare ceva? Unde te doare? Aici te doare? De

cînd te doare? Te doare şi urechea? Capul nu te doare? Ai fost la medic? Ce ţi-a spus? Ţi-a dat medicamente? N-ar fi mai bine să stai în pat?

3. a/ Mă dor ochii. Mai ales cînd citesc. Nu văd bine. Aş avea nevoie de alţi ochelari. Aceşti ochelari i-am primit în urmă cu doi ani. Pînă la vîrsta de treizeci de ani n-am avut nevoie de ochelari. Bunicul a citit fără ochelari şi la vîrsta de optzeci de ani. în familia noastră nimeni nu poartă ochelari, numai eu.

b/ Am un dinte cariat. Mă doare de trei zile. De ieri, mi s-a umflat şi falca. Ar fi trebuit să merg încă ieri la stomatologie. Nu ştiu, se poate oare salva acest dinte. Poate că trebuie extras. Ar fi mai bine dacă ar putea fi plombat. Mîine mă duc neapărat la stomatolog. Pînă atunci iau un calmant. N-am acasă medicamente. N-am timp să mă duc la farmacie. E departe. Mă duc la vecinul. îi cer. o tabletă.

4. traducere; salutare; tăcere; mişcare; intrare; mîncare; iubire; plimbare; culcare; revedere; întrebare; cerere; lucrare; felicitare

5. Trenul se pune din nou în mişcare. Te aştept la intrare. Să mergem la

431

plimbare. Aş avea o întrebare. Am primit o telegramă de felicitare de la prietenul meu. Mîncarea a fost gustoasă. La revedere!

32. lecke2 . să fi venit; să fi păzit; să fi vîndut; să fi ieşit; să fi sosit; să fi auzit

3. a/ Să fi plecat mai devreme! Să fi mers cu maşina! Să fi văzut casa aceeaţărănească! Să fi făcut ceva! Să fi avut grijă! Să fi fost mai atent!

b/ Să-l fi anunţat din timp. Să ne fi vizitat mai des. Să-i fi făcut o surpriză. Să le fi spus cînd soseşti. S-o fi întrebat pe ea de ce a întîrziat. Să-mi fi dat mai mulţi bani.

d Să nu-i fi cumpărat nimic. Să nu-i fi cerut nimic. Să nu fi fost leneşi. Să nu fi călătorit. Să nu-mi fi telefonat. Să nu-1 fi întrebat. Să nu le fi răspuns.

4. a scrie, scriitor, scrisoare, a descrie; zi, zilnic, ziar, ziarist; român, româneşte, românesc, România; a citi, cititor, citeţ

5. a/ întîrziere, tîrziu, a întîrzia; gospodar, a gospodări, gospodină;orăşenesc, oraş, orăşean; muncitor, a munci, muncă; a înflori, înfloritor, floare; ţărănesc, ţăran

b/ liniştit, linişte, a se linişti; a construi, constructor, construcţie;credincios, a crede, încredere; poftim, poftă, a pofti; a vizita, vizitator, vizită

6. Marin şi Vetuţa sînt fraţi. Marin e fratele mai mare al Vetuţei. Vetuţa e sora mai mică a lui Marin. Tata Vetuţei şi al lui Marin se cheamă George. Soţul Vetuţei e Traian Florescu. Traian este cumnatul lui Marin. Sanda este cumnata soţiei lui Traian. Doamna Brad e soacra Sandei. Sanda e nora domnului Brad. Traian este ginerele soţilor Brad. Cornelia şi Cristian sînt nepoţii domnului Brad. Doamna Brad e bunica Corneliei şi a lui Cristian.

7. a/ Primăvara, îmi place să mă plimb. Vara, îmi place să merg la ştrand. Toamna, îmi place să lucrez în grădină. Iama, îmi place să schiez în munţi.

b/ De patru ani zilnic joc tenis. în fiecare sîmbătă joc şah la club. Luni şi vineri am antrenament. Sînt membru al echipei de handbal. La noi în familie toată lumea face sport.

8. să fi trăit; să fi avut; să se fi aflat; să nu fi fost; să se fi întins; să fi cules; să le fi vîndut

9. a/ Bună dimineaţa! Bună ziua! Bună seara! Noapte bună! Somn uşor! Servus! (vagy: Noroc!, Bună!, Bonjur!) Sărut mîna! Am onoarea să vă salut! La revedere! Pe mîine! Toate cele bune!

432

b/ Bine-ai venit! Bine-aţi venit! Bine te-am găsit! Bine v-am găsit! La mulţi ani! Mulţi înainte! îmi pare bine de cunoştinţă!

d Poftă bună! Să-ţi fie de bine! Să vă fie de bine! La mulţi ani!

33. lecke2 . avionul ai cărui pasageri; aeroportul a cărui terasă; marea ale cărei

valuri; apa al cărei curs; barca al cărei motor; cîmpia a cărei suprafaţă; Dunăreaale cărei poduri; natura ale cărei frumuseţi; fluviul a cărui lungime; păsările ale căror cuiburi; stuful a cărui culoare

3. a/ care; pe care; pe care; căruia; cărora; ale căror; cu care; căreia; pe care; despre care; la care; a cărui; al cărui

b/ care; pe care; cu care; căruia; al cărei; cărora

4. a/ într-o după-masă de vară; într-o seară de vară; într-o noapte deprimăvară; într-o înainte de masă de toamnă; într-o dimineaţă de iarnă

b/ ieri dimineaţă; mîine la amiază; mîine înainte de masă; azi după-masă; ieri noapte; azi înainte de masă; poimîine seară; alaltăieri după-masă

5. a/ Ai mai călătorit cu avionul? De cîte ori ai mai călătorit cu avionul?Cînd? Unde te-ai dus? îţi place să călătoreşti cu avionul? De ce nu-ţi place să călătoreşti cu avionul? Ai călătorit cu vaporul pe mare?

bl Ai mai fost în România? Cînd? Cu cine ai călătorit? Cu ce aicălătorit? Ai cunoscuţi în România? Ai şi rude acolo? în care oraş trăiesc? Ai văzut Bucureştiul? Dar Delta Dunării?

34. lecke2 . geamantan / valiză; bade / nene; casă / bloc; geam / fereastră; glumă /

banc; medic / doctor; locuinţă / apartament; cinema / cinematograf; ziar / gazetă; doamnă / cucoană

liniştit / calm; a pune / a aşeza; renumit / vestit; a dori / a pofti; a găsi / a afla; amîndoi / ambii; a lua / a cumpăra; a privi / a se uita; rîu / fluviu; spectacol / reprezentaţie; a veni / a se apropia;

3. bank, pad; tenger, nagy; üres, gól; mi, újak; fiai vkinek, legyél; felvonás, okmány; léggömb, futball-labda; ezer, nekem; nap, mondd; ház, pénztár; gép, autó

4. a/ zi / noapte; a începe / a termina; bătrîn / tînăr; plin / gol; a repara / a strica; repede / încet; rece / cald; a coborî / a urca

b/ aici/ acolo; ieri / azi; a intra / a ieşi; viitor / trecut; toţi / nimeni; singur / împreună; a duce / a aduce;

433

lingi!....

iijjjll ...

ilIfillilHjiilHi

5. dimineaţa / seara; vara / iarna; tîrziu / devreme; a vorbi / a tăcea; lung / scurt; mult / puţin; a trimite / a primi; încet / repede; sus / jos; aici / acolo; mic / mare; fericit / amărît; a se culca / a se scula

6. Ştii să înoţi? Cînd ai învăţat să înoţi? Singur ai învăţat să înoţi? Cine te-a învăţat să înoţi? îţi place să înoţi? Ai mai fost la mare? Cînd ai fost pentru prima dată la mare? La care mare? îţi place să faci plajă?

7. a/ Anul trecut am avut parte de o călătorie frumoasă. După cîte văd, ţi-ai petrecut concediul la mare. Te-ai bronzat frumos. După cîte ştiu, îţi place să călătoreşti. Dacă îmi amintesc bine, şi anul trecut ţi-ai petrecut vacanţa la mare. Eu n-am fost de vreo patru ani în străinătate.

b/ Eu n-am voie să plec înainte de ora cinci. Aici nu e voie să telefonaţi. Această carte nu-i voie s-o duci. Nimeni n-are voie să meargă acolo.

35. lecke2 . dorinţa de a vedea peisaje pitoreşti; propunerea de a se întoarce acasă

împreună; speranţa de a găsi vreun camping; cu gîndul de a-i face o surpriză; ideea de a merge duminică în excursie

3. a/ Anul trecut am fost la Bucureşti împreună cu familia. Ne-au plăcut foarte mult muzeele. La Muzeul Satului am văzut multe case ţărăneşti. întruna din casele ţărăneşti am privit lung minunatele ţesături. Am văzut şi frumoase porţi de lemn sculptate. La ieşire, am dat cu ochii de un vechi cunoscut.

b/ Nu demult am cumpărat o rulotă. Anul acesta am dori să mergem în Moldova. Vrem să vizităm vestitele mănăstiri din Moldova. Se zice că sînt minunate. Nu vom sta la hotel. Nopţile le vom petrece în camping.

4. Unde e voie să parcăm aici? E departe campingul? Se găsesc acolo locuri libere? Unde găsim o staţie de benzină? Domnule, nu ştiţi undeva un atelier de reparat auto? Ce s-a-ntîmplat? Ceva serios? Pot să vă ajut?

5. meşter - mester; maghiar - magyar; taşcă - táska; pustă - puszta; uriaş - óriás; cupă - kupa; heleşteu - halastó; lacăt - lakat; tărcat - tarka; talpă - talp; a pecetlui - pecsételni; pildă - példa; leaţ - léc; şalău - süllő; ham - hám; cizmă - csizma; şubă - suba; jeler - zsellér; ogar - agár; rîntaş - rántás; nemeş - nemes; căpitan - kapitány; papuc - papucs; puşcă - puska; şuncă - sonka

ROMAN-MAGYAR SZÓJEGYZÉK

______________________________

A

a! á l abia aligabil, -ă, -i, -e ügyes abonament, -e sn bérlet absolut teljesenabsolvi, absolvez, absolvit befejez

(tanulmányokat) abundent, -tă, -ţi, -te dús ac, ace sn tű acasă otthon, haza (felé) accident, -e sn baleset acela, aceea, aceia, acelea az, azok;

de aceea ezért, azért acelaşi, aceeaşi, ace/aşi, aceleaşi

ugyanaz, ugyanazok acesta, aceasta, aceştia, acestea ez,

ezek; printre acestea eközben achita, achit, achitat kiegyenlít

(szám lát) acolo ottacoperiş, -uri sn háztető acord, -uri sn akkord; a fi de ~

egyetértacrişor, -şoare, -şori, -şoare savany-

kás

acru, acră, acri, acre savanyú act, acte sn irat; fe lvonás actor, actori hn színész actriţă, actriţe nn színésznő acum m ostacvariu, acvarii sn akvárium acvatic, -ă, -i, -e vizi adăuga, adaug, adăugat hozzátesz,

hozzáfűzadevărat, -tă, -ţi, -te igazi, valódi ad-hoc sebtében alakult adică azaz; cum ~ hogy-hogy adineaori az im ént adînc, -ă, -i mély; ~ mélyen administrator, -i hn adm inisztrátor admira, admir, admirat m egcsodál adormi, adorm, adormit elalszik adresa (se), adresez, adresat

odafordul vkihez adresă, adrese nn lakcím adult, adulp' hn fe ln ő tt aduce, aduc, adus hoz; a -şi ~

aminte emlékszik aduna, adun, adunat összeszed,

összegyűjt; a se ~ összegyűlik

amărît, -ă, -ţi, -te elkeseredett ambasadă, -de nn nagykövetség ambii, ambele mindkettő, m indket­

ten, m indkét amendă, amenzi nn pénzbírság aminti, amintesc, amintit említ; a-şi

~ emlékszik amintire, amintiri nn emlék amîndoi, amîndowă mindkettő, m ind­

ketten, m indkét an, ani év; anul V az V. évfolyam; de un car de ani ezer éve; la anul

jövőre; La mulţi ani! Isten éltes- se(n)!

anestezie, -ii nn érzéstelenítés; a face cuiva anestezia érzéstelenít

angajat, angajaţi hn alkalm azott angajată, angajate nn alkalm azott Anglia nn Anglia anişor, anişori hn kies év antinevralgic, -e sn fe jfá jáscsillap í­

tóantipatic, -ă, -i, -e ellenszenves antrenor, -i hn edző antreu, antree sn előszoba anume szándékosan, éspedig anunţa, anunţ, anunţat értesít, közöl aoleu! ja j !aparat, -e sn készülék; ~ de radio

rádiókészülék; ~ de ras borotva­készülék; ~ fotografic fényképező­gép

apartament, -e sn lakás; ~ propri­etate personală öröklakás

apă nn víz; ~ curentă folyóvíz, víz­vezeték; ~ minerală ásványvíz

apărea, apar, apărut megjelenik apăsa, apăs, apăsat nyom, megnyom aplauda, aplaud, aplaudat tapsol,

m egtapsol apoi azután, m ajd

aer sn levegő aeroport, -uri sn repülőtér afirma, afirm, afirmat állít afla, aflu, aflat megtud, talál; se află van (vhol)aflat, -tă, -ţi, -te amely található,

vhol levő agăţa, agăţ, agăţat fe lakaszt agendă, -de nn előjegyzési naptár aglomeraţie, -ii nn tolongás, nyüzs­

gésagricol, -ă, -i, -e m ezőgazdasági agronom, -i hn mezőgazdász agroturism sn fa lu s i turizmus aici itt, ide; pe ~ errefelé ajunge, ajung, ajuns odaér, elér; e

de ajuns elég ajuta, ajut, ajutat seg ít (akinek T) al, a, ai, ale birtokos névelő alaltăieri tegnapelőtt alături de cn, de c vki, vmi m ellett alb, -ă, -i, -e fe h é r albastru, albastră, albaştri, albastre

kékalbinos, -şi hn albínó al cîtelea, a cîta hányadik al cui, a cui, ai cui, ale cui kié, kiék alege, aleg, ales választ, kiválaszt;

mai ales fő le g alerga, alerg, alergat f u t aliment, -e sn élelem, élelm iszer alimentar, -ă, -i, -e élelmezési; ma­

gazin ~ élelm iszerüzlet altceva másvalami altcineva másvalaki altfel másféle; de ~ egyébként altul, alta, alţii, altele más, mások alună, -ne nn mogyoró amabil, -ă, -i, -e kedves amabilitate, -tăţi nn kedvesség, f i ­

gyelmesség

aproape közel, majdnem; ~ de cn, de c közel vkihez, vmihez

apropia (se), apropii, apropiat köze­ledik

apropiere, -rí nn közeledés; ín ~ a közelben

aprovizionare, aprovizionări nn el­látás

aproximativ megközelítőleg apuca, apuc, apucat megragad; abia

apucă alig várja; îl apucă foamea elfogja az éhség; a se ~ de c hoz­záfog vmihez

aragaz, -úri sn gáztűzhely aranja, aranjez, aranjat elintéz arat, -tă, -ţi, -te fe lszán to tt arăta, arăt, arătat mutat, megmutat,

kinéz vhogyan arde, ard, ars ég; a nu-z —de c nem

fű lik a fo g a vmihez ardei, ardei hn zöldpaprika argintiu, -ie, -ii ezüstös armă, arme nn fegyver; ~ de vînă-

toare vadászpuska artă, arte nn művészet; ~ populară

népm űvészet articol, -e sn (áru)cikk, (újság)cikk artistă, -te nn művésznő; ~ de ci­

nema film színésznő artistic, -ă, -i, -e művészi arunca, arunc, aruncat dob, vet,

hajítasculta, ascult, ascultat hallgat,

m eghallgat aseară az este, tegnap este asigura, asigur, asigurat biztosít asigurat, -tă, -ţi, -te biztosíto tt asistent, -ţi hn asszisztens asistentă, -te nn asszisztensnő aspect, -e látvány aspira, aspir, aspirat porszívózik

aspirator, -oare sn porszívó astăzz maastfel így, úgy; ~ de ilyen, hasonló asupra (B) fe lett, fö lé aşa így, úgy; ~ ceva ilyesmi; ~ de

ilyen olyan; nu-z ~ nemde aşadar így hát, ezért, azért aşeza, aşez, aşezat tesz, rak, helyez;

a se ~ la masă asztalhoz ül aşezat, -tă, -ţi, -te elterülő, fe k v ő aştepta, aştept, aşteptat vár, meg­

vár; a se — la c szám ít vmire, el­vár vmit

aşteptare, -tări nn várakozás, elvá­rás; în aşteptarea răspunsului tăw válaszodat várva

ataca, atac, atacat belevág, belefog ataşa (se), ataşez, ataşat de cn csat­

lakozik vkihez atelier, -e sn műhely: ~ de reparat

auto autójavító műhely Ateneu sn Athenaeum atent, -tă, -ţi, -te figyelm es; ~ f i ­

gyelmesen atenţie, -ii nn figyelem ; cu toată a-

tenţia a legnagyobb figyelem m el ateriza, aterizez, aterizat leszáll,

fö ld e t ér, landol (a repülőgép) atít, atíta ennyi, annyi; ~ de eny-

nyire, annyira atîţia, atítóa tsz ennyi, annyi, ennyi­

en, annyian; atítóa şi atítóa annyi minden

atrage, atrag, atras vonz atuncz akkor auto sn gépkocsi, autó autobuz, -e sn autóbusz automobil, -e sn gépkocsi, autó automobilist, automobilişti hn gusöf autoservire, -rí nn önkiszoisáláj

magazin cu ~ önkiszoisáic bei:

autoturism, -e sn személyautó auzi, aud, auzit hali; se aude hallat­

szikavea, am, avut bír, birtokol avion, -oane sn repülőgép azi ma; în clte e ~ hányadika van

ma

Ă

ăla, a/a, ăia, alea az, azok ăsta, asta, ăştia, astea ez, ezek

B

ba da de igen bade hn bácsi bagaj, -e sn poggyász baie, băi nn fürdő, fürdőszoba; ~

de soare napozás; a face ~ de soare napozik; costum de ~ sn fürdőruha; Băile Tuşnad Tusnád- fürdő

balcon, -oane sn balkon balonzaid, -e sn ballonkabát balustradă, -de nn oszlopos mellvéd ban, bani hn pénz banană, -ne nn banán banc, bancuri sn vicc bancă, bănci nn pad; bank; Banca

Naţională (a) Nemzeti Bank bancnotă, -te nn bankjegy barcă, bărci nn csónak, bárka bate, bat, bătut üt, ver, megver; a

~ la uşă kopogtat (az ajtón) bazin, -e sn medence; ~ de înot ú-

szómedence băiat, băieţi hnfiú băieţaş, -i hnfiúcska băieţel, băieţei hnfiúcska bănui, bănuiesc, bănuit gyanít, sejt

Bărăgan sn a román alföld neve bărbat, -ţi hn férfibărbieri (se), bărbieresc, bărbierit

borotválkozik bătrîn, -ă, -i, -e öreg bătrîn, -i hn öregember bătrînă, -ne nn öregasszony bătrînel, bătrînei hn apóka bătrînică, bătrînele nn anyóka băutură, -rí nn ital bea, bea«, băut iszik bej homokszín, drapp bere nn sörbibliotecă, -ci nn könyvtár bicicletă, -te nn kerékpár biet, biată, bieţi, biete szegény (saj­

nálatra méltó) bilet, -e sn jegy; ~ de loto lottó-

szelvény; ~ de toto totószelvény bine jólbineînţeles magától értetődő(en) binemeritat, -tă, -ţi, -te jól megérde­

meltbirou, birouri sn íróasztal; hivatal;

~ de voiaj utazási iroda biscuit, -ţi hn keksz bizui (se), bizui, bizuit bízik vkiben bloc, blocuri sn tömbház blond, blondă, blonzi, blonde szőke bluză, bluze nn blúz bocanc, -i hn bakancs bodegă, bodegi nn falatozó bogat, -tă, -ţi, -te gazdag boia nn őrölt paprika bolnav, -ă, -i, -e beteg bomboană, -ne nn cukorka, bonbon bon, bonuri sn blokk; a face un ~ jegyzéket ír

bord, borduri sn fedélzet borş, borşuri sn savanyú leves; ~

pescăresc halleves

438

boţit, -tă, -ţi, -e gyűrött Braşov hn Brassóbraţ, braţe fotyóág; kar; a lua pe cn

de ~ karonfog; în braţe ölben bravo! bravó, remek!Brazilia nn Brazilia brînzeturi nn tsz tejtermékek bronza (se), bronzez, bronzat

lebarnul (a napon) brunet, -tă, -ţi, -te barna hajú brusc hirtelen brutar, -i hn pék bucată, bucăţi nn darab bucate nn tsz étel; lista de — étlap bucătărie, -ii nn konyha buchet, -e sn csokor bucura (se), bucur, bucurat örül Bucureşti hn Bukarest bucurie, -ii nn öröm bucuros szívesen Budapesta nn Budapest budapestan, -i hn budapesti (férfi) bufet, -e sn büfébufni, bufnesc, bufnit kitör; a ~ în

rîs nevetésben tör ki buletin, -e sn jelentés; ~ meteoro­

logic időjárásjelentés bulevard, -e sn körút, sugárút Bulgaria nn Bulgária bun, bună, buni, bune jó bunătate, -tăţi nn jóság, finomság bunic, bunici hn nagypapa bunică, bunici nn nagymama bunici hn tsz nagyszülők bunuri sn tsz javak bursă, burse nn ösztöndíj buştean, buşteni hn tuskó; a dormi

~ alszik mint a bunda Buşteni hn városnév buton, -oane sn nyomógomb buzunar, -e sn zseb

C

ca mint; ~ şi (úgy) mint; ~ să hogy, azért hogy

cabană, -ne nn turistaház cabinet, -e sn dolgozószoba; —

medical orvosi rendelő cadoü, cadouri sn ajándék; a face

cuiva ~ ajándékoz cafea, cafele nn kávé; ~ cu lapte

tejeskávé cal, cai hn lócald, caldă, calzi, calde meleg calendar, -e sn naptár caii taie. -căp nn minőség calm, calmă, calm?, calme higgadt calma (se), calmez, calmar iehiggad calmant, -e sn fájdalomcsillapító cam kissé, körülbelül camion, -oane sn tehergépkocsi camping, -uri sn (e: chemping,

kemping campionat, -e sn bajnokság; ~

european Európa-bajnokság canadiană, canadiene nn dzseki canal, -e sn csatorna canapea, canapele nn kanapé cană, căni nn kanna capăt, capete nn vminek a vége; a

pune ~ véget vet capitală, -le nn főváros capot, -oate sn pongyola caracteristică, -i nn jellegzetesség care aki, ami, amely; akik, amik,

amelyek cariat, -tă, -ţi, -te szuvas (fog) carieră, -re nn karrier carne nn esz hús; ~ pane ráruoa

hús, rántott szelet; ~ i t r»:r: sertéshús

carneţel, -e snfüzetecske. notau

439

carte, cărţi rm könyv cartier, -e sn városnegyed; ~ de

vile villanegyed cartof, -i hn burgonya casă, -e nn pénztár; ház; ~ închi­

să telt ház (moziban, színházban) casată, casate nn parfé cascadă, cascade nn vízesés cască, căşti nn fürdősapka casetă, -te nn kazetta; ~ video

videokazetta casetofon, -oane sn kazettás magnó casieră, -re nn pénztárosnő castravete, castraveţi hn uborka caşcaval sn sajtcauză, -ze nn ok; din cauza ta mi­

attad caz, cazuri sn eset cazare, cazări nn elszállásolás cazino«, cazinouri sn kaszinó că hogy; ~ tot úgyis csak cădea, cad, căzut esik, leesik, elesik călători, călătoresc, călătorit utazik călătorie, -ii nn utazás; ~ de nuntă

nászútcălăuzi, călăuzesc, călăuzit elkala­

uzolcălca, calc, călcat vasal călduros, călduroasă, călduroşi, căl­

duroase meleg, bensőséges cămară, cămări nn éléskamra cămaşă, cămăşi nn ing cămin, -uri sn otthon; ~ părintesc

szülői ház căpăta, capăt, căpătat kap, megkap căpitan, -i hn kapitány căpşună, căpşune nn földieper cărunt, -tă, -ţi, -te ősz(hajú) căsători (se), căsătoresc, căsătorit

megházasodik căsătorie, -ii nn házasság; a lua pe

cn în ~ megházasodik căsătorit, -ţi hn nős căsătorită, -te nn férjezett către felécăuta, caut, căutat keres, megkeres căutare, căutări nn keresés căutat, -tă, -ţi, -te keresett căzut, -tă, -ţi, -te leesett ce mi, micsoda, milyen, mit; din ~

ín ~ egyre inkább; pînă ~ amíg; ~ fel de milyen

ceai, ceaiuri sn tea ceainic, -e sn teafőző, teáskanna ceartă, certuri nn vita, viszály ceas, ceasuri sn óra ceaşcă, ceşti nn csésze ceferist, ceferişti hn romániai vas­

utascel, cea, cei, cele melléknévi névelő celălalt, cealaltă, ceilalţi, celelalte

(az) a másik celebru, celebră, celebri, celebre ki­

válócelulă, celule nn cella central, -ă, -i, -e központi centrală, -le nn telefonközpont centru, centre sn városközpont, bel­

város cer sn ég (boit) cercel, cercei sn fülbevaló cercetare, cercetări nn kutatás cerdac, -e sn tornác cere, cer, cerut kér cerut, -tă, -ţi, -te kért ceva valami; cîte ~ egy-egy valami Cheile Bicazuluz nn tsz Békás-szoros chelner, -i hn pincér cheltui, cheltuiesc, cheltuit költeke­

zikchema, chem, chemat hív, nevez;

cum îl cheamă hogy hívják

440

chiar éppen; ~ azi még ma chibrit, -uri sn gyufa Chilia nn a Duna deltájának egyik

ágachinui, chinui, chinuit kínoz; a se

~ kínlódik chioşc, chioşcuri sn áruda, bódé chip, chipuri sn mód chirurgical, -ă, -i, -e sebészeti chiuvetă, -te nn mosdókagyló cine ki, kicsoda, kik, kicsodák cinema sn mozi; artistă de ~ nn

filmszínésznő cinematograf, -e sn filmszínház cinematografie, -ii nn filmművészet cineva valaki cioară, ciori nn varjú ciob, cioburi sn cserépdarab; cio­

buri de c (tükör, üveg stb.) össze­tört darabjai

ciocni, ciocnesc, ciocnit koccint; a se ~ de c nekiütődik vminek

cioplit, -tă, -ţi, -te faragott ciorap, -i hn harisnya ciorbă, -be nn savanykás zöldség­

leves ~ de perişoare savanykás zöldséges húsgombóc leves

circulaţie, -ii nn közlekedés cireaşă, cireşe nn cseresznye citi, citesc, citit olvas, elolvas citit sn olvasás civilizat, -tă, -ti, -te művelt cizmă, cizme nn csizma cîine, cîini hn kutya cîmp, cîmpuri sn mező; a o lua

peste ~ átvág a mezőn cîmpie, -ii nn alföld cînd mikor, amikor; de ~ mióta,

amióta; pe ~ mire cínta, cint, cíntat énekel; a ~ la

pian zongorázik

cîntări, cîntăresc, cîntărit mér, meg­mér, mérlegel

cíntec, cíntece sn dal cîrpă, círpe nn rongy cîştiga, cîştig, cîştigat nyer, elnyer,

megnyercît, cîtă mennyi; ~ e timpul mennyi

az idő; ~ e ceasul hány-óra van; ~ fac mennyi (t tesz ki); cu ~ dai mennyiért adja; în ~ timp meny­nyi idő alatt; a cíta nn hányadik

cîtva, cîtăva némi, valamicske cîţi, cíte hány; ~ ani are hány éves;

după cîte şti« amint tudom; al cíte- lea hn hányadik

cîţiva, cíteva tsz néhány, néhányon clădire, clădiri nn épület client, clienji hn ügyfél, páciens clipă, clipe nn pillanat club, cluburi sn klub coace (se), coace, copt csak 3. sz

érik, megérik coadă, cozi nn farok; a face ~ sor­

ban állni coafeză, coafeze nn női fodrász coală, coli nn ív (papír) coase, cos, cusut varr, megvarr;

maşină de cusut nn varrógép coborî, cobor, coborít lemegy (lép­

csőn), leszáll (járműről) cocor, -i hn daru (madár) cod, coduri sn postai irányítószám cofetar, -i hn cukrász cofetărie, -ii nn cukrászda colectiv, -e sn közösség coleg, -i hn kolléga; ~ de facolra^

évfolyamtárs colegă, colege nn kolléganő colet, colete nn postai csomag colo ott; de ~ ottani colt, colturi sn utcasarok

comanda, comand, comandat rendel comandă, comenzz nn rendelés (pl.

étteremben) comerciant, -ţi hn kereskedő comod kényelmesen compartiment, -e sn vasúti fülke competiţie, -iz nn verseny, mérkőzés complet egészen, teljesen completa, completez, completat

kitöltcomplicaţie, -iz nn komplikáció compliment, -e sn üdvözlet composta, compostez, compostat

kezeli a jegyét a villamoson compune (se), compune, compus

csak 3. sz áll vmiből computer, -e sn számítógép comună, -ne nn falu, község comunica, comunic, comunicat kö­

zöl, tudat conced/u, -iz sn szabadság; ~ de

odihnă nyaralás concert, -e sn hangverseny condiment, -e sn fűszer

conducătoare, conducătoare nn vezető

conduce, conduc, condus vezet, el­vezet, kísér, elkísér

confecţie, -iz nn konfekció; magazin de confecţii sn ruházati bolt

confort, -urz sn kényelem, komfort congelat, -tă, -ţi, -it fagyasztott congelator, -oare sn fagyasztószek­

rényconservă, conserve nn konzerv Constanţa nn városnév constata, constat, constatat meg­

győződik, megállapít constructor, -i hn építő construcţie, -iz nn épület, építmény construi, construiesc, construit épít,

442

felépít, megépít consulta, consult, consultat tanul­

mányoz, átnéz; tanácsot kér; a se ~ tanácskozik

consuma, consum, consumat fo ­gyaszt (ételt)

consumator, -i hn fogyasztó contabil, -i hn könyvelő contagios, -şi hn fertőző beteg continua, continuu, continuat

folytat, folytatódik contra (B) ellen; a fi ~ ellenez contrazice, contrazic, contrazis (T)

ellentmond vkinek control, controale sn ellenőrzés; ~

vamal vámellenőrzés controla, controlez, controlat ellen­

őrizcontrolor, -i hn kalauz conţine, conţin, conţinut tartalmaz convinge, conving, convins meggyőz copil, copii hn gyermek copilaş, -i hn kisgyermek copilărie, -ii nn gyermekkor

copleşitor, -oare, -ori, -oare lenyű­göző

copt, coaptă, copţi, coapte érett cor, coruri sn kórus corecta, corectez, corectat javít, ki­

javítcoregrafie, -ii nn koreográfia corespondent, -ţi hn tudósító coridor, -oare sn folyosó corn, comuri sn kifli cort, corturi sn sátor cortină, -ne nn színházi függöny costa, costă, costat csak 3. sz kerül

vmibe; cît costă mennyibe kerül costum, -e sn kosztüm; ~ de vară

nyári öltöny; ~ de baze fürdőruha costume sn tsz jelmez

coş, coşurz sn kosár coteţ, coteţe sn ól covor, -oare sn szőnyeg cozonac, -i hn kalács crainic, -i hn tv-bemondó, rádióbe­

mondó crea, creez, creat alkot crede, cred, crezut hisz, vél, gondol credincios, -oasă, -oşi, -oase hűsé­

ges, megbízható creion, creioane sn ceruza cremă, creme nn krém croitor, -i hn szabó croitoreasă, croitorese nn varrónő cravată, -te nn nyakkendő creşte, cresc, crescut nő crud, crudă, cruzi, crude nyers cucoaoă, -ne nn hölgy cufundac, -i hn búbos vöcsök cui kinek, kiknek; al (a, ai, ale) cui

(e, sínt) kié; al (a, ai, ale) cui... ki(k)nek a...

cuib, cuiburi sn fészek; a -şi face ~ fészket rak

cuier, -e sn ruhafogas culca, culc, culcat fektet; a se - le ­

fekszikculcare, culcări nn lefekvés; a mer­

ge la ~ lefekszik culege, culeg, cules összeszed culoare, culori nn szín cum hogyan, ahogyan, minthogy; ~

să nu hát hogyne, hát persze cuminte, cuminţi szófogadó cumnat, -ţi hn sógor cumnată, -te nn sógornő cumpăra, cumpăr, cumpărat vesz,

megvesz, vásárol cumpărături nn tsz vásárlás; a mer­

ge după ~ bevásárol cumva valahogyan, véletlenül

cunoaşte, cunosc, cunoscut ismer, megismer

cunoscut, -ţi hn ismerős cunoscut, -tă, -ţi, -te ismert; a face

~ ismertet cunoştinţă, -ţe nn ismeretség; a face

~ cu cn ismeretséget köt vkivel cupă, cupe nn kupa cuprinde, cuprind, cuprins magában

foglalcuprins, -să, -şi, -se de c elfogva

vmitőlcuptor, -oare sn sütő; ~ cu micro­

unde mikrohullámú sütő curat, -tă, -ţi, -te tiszta curăţa, curăţ, curăţat takarít, kita­

karítcurăţenie, -ii nn tisztaság curcan, -i hn pulykakakas curge, curge, curs csak 3. sz folyik curios, -oasă, -oşi, -oase kíváncsi curînd hamar, mindjárt; de curînd

nemrégen curs, cursuri sn tanfolyam; vízfolyás curte, curţi nn udvar cutie, -ii nn doboz cutiuţă, -ţe nn dobozka cuţit, cuţite sn kés

a lg g lü jttWHHtH

mamammomim;aM—riWjjjraKSSSii

dărui, dăruiesc, dăruit ajándékoz dăruit, -tă, -fi, -te ajándékba kapott de; ~ ce miért; ~ cînd mióta, ami­

óta; ~ la -tói, -tői; ~ pe -ról, - ről

deal, dealuri sn hegy deasupra (B) vmi felett decide, decid, decis eldönt decit mintdeclara, declar, declarat kijelent decola, decolez, decolat fölszáll

(repülőgép) decor, decoruri sn díszlet decurs; în ~ de alatt (időben) defect, -tă, -ţi, -te hibás defecta (se), defectează, defectat

csak 3. sz meghibásodik degrabă; mai ~ inkább delegaţie, -ii nn küldöttség deloc egyáltalán nem Deltă nn a Duna deltája demult régen dentist, dentişti hn fogász deoarece miveldeodată egyszeriben, egyszerre csak deosebit, -tă, -ţi, -te különös departe messze; ~ de c messze vmi-

tőldepărtare, depărtări nn távolság; în

~ a távolban deplasa (se), deplasez, deplasat köz­

lekedik, helyéről kimozdul deplasare, deplasări nn kiszállás deranja, deranjez, deranjat zavar,

megzavar deretica, deretic, dereticat takarít des, deasă, deşi, dese sűrű; —gyak­

randescrie, descriu, descris leír deschide, deschid, deschis kinyit;

3. sz se - kinyílik

descurcăreţ, -reaţă, -reţi, -reţe talp­raesett, élelmes

desen, -ne sn rajz; desene animate sn tsz rajzfilm

desigur minden bizonnyal despărţi (se), despart, despărţit el­

válikdesperat kétségbeesetten despre -ról, -ről destinatar, -i hn címzett destul elég; ~ de eléggé deşteptător, -oare sn ébresztőóra deţinut, -ţi hn letartóztatott deveni, devin, devenit válik vmivé devreme korán dialog, -uri sn párbeszéd diferit, -tă, -ţi, -te különböző dimineaţă, dimineţi nn reggel; dimi­neaţa hat reggel; Bună dimineaţa!7d

reggelt! dimpotrivă ellenkezőleg din -ból, -bői; ~ faţa (B) vmi előtti dinainte előtt, mielőtt dinspre felől dinte, dinţi hnfog dintre közüldintru -ból, -bői; dintr-un, dintr-o

egy vmiből; dintr-o dată egyszeri­ben, egyszerre csak

direct, -tă, -ţi, -te egyenes; ~ egyenesen; în ~ egyenesben, élő­ben (pl. tv-közvetítés)

directoare, directoare nn igazgatónő director, -i hn igazgató direcţie, -ii nn irány dirigintă, -te nn osztályfőnök diriginte, -ţi hn osztályfőnök dirijor, -i hn karmester disc, discuri sn hanglemez dischetă, -te nn flopi discuta, discut, discutat beszélget

444

discuţie, -ii nn beszélgetés dis-de-dimineaţă kora reggel distanjă, -ţe nn távolság distribufie, -ii nn szereposztás divers, -să, -şi, -se különböző divulga, divulg, divulgat elárul,

kibeszéldînsul, dînsa, dînşii, dînsele ő, ők doamnă, -ne nn hölgy, asszony doar csupándobîndă, dobînzz nn kamat document, -e sn irat doz, dowă kettő, két; ~ şi cu ~

kettő meg kettő doilea; al doilea, a doua. a második doisprezece hn tizenkettő domn, domni hn úr domnişoară, -re nn kisasszony domol, domoală, domoli, domoale

lankás, lassú; ~ halkan dor, doruri sn vágy; a-i fi ~ de cn

vágyik vki után dormi, dorm, dormit alszik; doarme

buştean alszik mint a bunda dormitor, dormitoare sn hálószoba dori, doresc, dorit kíván, óhajt,

szeretdorinţă, -ţe nn óhaj, kívánság dormeză, -ze nn heverő dos; în dosul (B) vmi mögött, vmi-

nek a háta mögött dosar, -e sn irattartó douăsprezece nn tizenkettő, tizenkét drag, -ă, -i, -e kedves; cu ~ szere­

tettel; a-i fi ~ de cn, de c kedves neki, szereti

drăguţ, -ă, -i, -e kies kedves dreapta nn a jobb kéz; la ~ jobbra;

în ~ ű jobb oldalon; a o lua la- jobbra befordul

drept, dreaptă, drepţi, drepte egye­

nes; igaz; ~ egyenesen; a spune— igazat mond

dreptate, dreptăţi nn igazság; a avea ~ igaza van

drum, drumurz sn út; a da drumul la c elindít vmit; în ~ spre casă hazafelé menet

drumeţie, -ii nn gyalogtúra dublu, -ă, -i, -e dupla duce, duc, dus visz; a se ~ megy,

elmegy dulap, -uri sn szekrény dulăi*, dulăi hn juhászkutya dulce, dulci édes duminică, -i nn vasárnap dumitale hn, nn magának dumneaei nn ő, neki dumnealor hn, nn ők nekik dumnealui hn ő. neki dumneaia hn, nn maga dumneavoastră ön, önök, <riaguk,

önnek, önöknek maguknak Dunărea nn (a) Duna duş, duşuri sn tus; a face un —

tusolduşman, -i hn ellenség după után; ~ ce miután; ~ -masă

délutándura, durează, durat csak 3. sz tart

(időben)durea, csak 3. sz doare fáj, dór

fájnak, durut fájt, fájtak durere, durerz nn fájdalom; ~ de

măsele fogfájás; din cauza durerii a fájdalomtól

E

ea nn őechipă, echipe nn csapat economie, -ii nn takarékosság

445

educatoare, educatoare nn óvónő eh! ej!ez! ejnye! na! ei hn ők el hn ő ele nn őkelectrotehnic, -ă, -i, -e villamos-;

inginer — hn villamosmérnök elegant, -tă, -ţi, -te elegáns elev, elevi hn tanuló elevă, eleve nn tanuló emoţionat, -tă, -ţi, -te meghatódott;

~ meghatódottan englezeşte angolul etern, -ă, -z, -e örök etaj, -e sn emelet tu éneuropean, europeană, europeni, eu­

ropene európai eventual esetleg, talán exact, -tă, -ţi, -te pontos; ~ ponto­

sanexamen, -e sn vizsga; a da ~ vizs­

gázik; sesiune de examene nn vizsgaidőszak

examina, examinez, examinat meg­vizsgál, vizsgáztat

excelent, -tă, -ţi, -te rendkívüli excepţional, -ă, -i, -e kivételes exclama, exclam, exclamat felkiált excursie, -iz nn kirándulás exemplar, -ă, -i, -e példás exerciţiu, -ii sn gyakorlat, feladat exista, exist, existat létezik expedia, expediez, expediat küld,

elküld, felad (postán) expeditor, -z' hn feladó expert, -tă, -ţi, -te gyakorlott, jártas expert, -ţi hn szakember expira, expiră, expirat csak 3. sz le­

jár (vminek az érvényessége)

explica, explic, explicat magyaráz.megmagyaráz

expoziţie, -ii nn kiállítás expres, -uri sn expressz vonat expres, -să, -şi, -se expressz extrage, extrag, extras kihúz (fogat) extravagant, -tă, -ţi, -te különc

face, fac, făcut csinál, tesz; Ce mai faci? Hogy vagy? Ce maz' faceţi? Hogy van? cum se face că hogyan lehetséges, hogy

falcă, fălci nn állkapocs familie, -ii nn család fanatic, -ă, -i, -e fanatikus fapt, fapte sn tett; de ~ valójában far, faruri sn fényszóró farfurioară, -re nn kistányér farmacie, -ii nn gyógyszertár faţă, feţe nn arc; din ~ a szemben

levő; în faţa (B) vmi előtt făraş, -e sn szemétlapát fără nélkül; ~ sÁ anélkül, hogy febră, febre nn láz fel de fel mindenféle, különféle felicita, felicit, felicitat felköszönt,

gratulálfelicitare, -tărz' nn gratuláció; tele­

gramă de ~ üdvözlő távirat, dísz­távirat; Felicitări! Gratulálok!

felie, -ii nn szeletfemeie, femei nn nő; ~ de serviciu

takarítónő, kézbesítőnő feminin, -ă, -i, -e női fereastră, ferestre nn ablak fermă, ferme nnfarm, gazdaság fericit, -tă, -ţi, -te boldog fermoar, -e sn cipzár feroviar, -i hn vasutas

festiv, -ă, -i, -e ünnepi fetiţă, fetiţe nn kislány fi, sínt, fost van, létezik fiecare mindegyik fierbinte, fierbinţi forró fier de călcat sn vasaló fiică, fiice nn vkinek a lánya fiindcă mivelhogy film, filme sn film filozof, -i hn filozófus filozofa, filozofez, filozofat filozofál fin, fim hn keresztfiú fină, fine nn keresztlány firesc, firească, fireşti természetes fireşte természetesen fiu, fii hn vkinek a fia flămînd, flămîndă, flămînzi, flămîn-

de éhes floare, flori nn virág fluiera, fluier, fluierat fütyül fluviu, fluvii hn folyó, folyam foaier, -e sn előcsarnok (színházban) foame nn éhség; ~ de lup farkas­

éhség; a-i fi ~ éhes; a i se face ~ megéhezik

foarte nagyon (melléknevek előtte ~ mult nagyon (igék mellett)

folosi, folosesc, folosit használ forfotă, -te nn nyüzsgés forint, forinţi hn forint formalitate, -tăţi nn formalitás formidabil, -ă, -i, -e óriási formular, -e sn űrlap fost, fostă, foşti, foste volt: fostul

coleg a volt kolléga fotbal, -uri sn futball fotograf, -i hn fényképész fotoliu, -ii sn fotei francez, -ă, -i, -e francia Franţa nn Franciaország franţuzeşte franciául

frate, fraţi' hn fiútestvér frăţior, -i hn kistestvér frecventa, frecventez, frecventat lá­

togat (előadásokat) frecventat, -tă. -ţi, -te látogatott fredona, fredonez, fredonat dúdol fricos, fricoasă, fricoşi, fricoase

félénkfrigider, -e sn hűtőszekrény friptură, -ri nn sültfíms) frişcă nn tejszínhab fronneri. -te hatâr fructe nn tsz gyümölcs

fr_z:o> “ d í ja ­sé szép: - szépen

frumuseţe. msnnseţt nn szépség frunte- m komiakfniTgj. fam » "Wt f u g i . fag, mtgkjm fular, faare m sálfuisera. ââga l. faigerat villámlik rjraa: m icmanyzás; a se lăsa de ~

a dohányzást fnrjîn— funcţionez, funcţionat

működikfiBCţionr. -i hn tisztviselő; ~ de

vmiă . imtisztviselő funcţionară. -re nn tisztviselőnő furcnl^ă, -ţe nn villa (evőeszköz) fustă. fuste nn szoknya, alj

G

galantar, -e sn kirakat galben, -ă, -i, -e sárga garaj, -e sn garázs garanţie, -ii nn garancia gară, gări nn vasútállomás; Gara de

est Keleti pályaudvar; Gara de nord Északi pályaudvar; ~ de fron­

tieră határállomás

garderobă, garderobe nn ruhatár gargară, nn gargarizálós; a face ~

gargarizál garmturâ, garnituri nn készlet gazdă, gazde nn házigazda gazetă, gazete nn újság găsi, găsesc, găsit talál, megtalál; Bine te-am găsit! Bine v-am găsit!

Kb. Örülök, hogy jó egészségben talállak (találom)!

găsi (se), găseşte, găsit találtatik, van vhol

găti, gătesc, gătit főz gătit sn főzésgeam, geamuri sn ablak(üveg) geamăn, gemeni hn ikertestvér geamănă, gemene nn ikertestvér geantă, genţi nn táska gem, gemuri sn dzsem general, -ă, -i, -e általános; ín ~

általában; şcoală generală nn általános iskola

german, -ă, -i, -e német Germania nn Németország ghid, ghizi hn idegenvezető ghips sn gipszghişeu, ghişee sn tolóablak (pl.

postán)gimnastică nn torna; a face ~ tor­

názikgínd, gínduri sn gondolat; cu gíndul

la cn, la c vkire, vmire gondolva gíndi (se), gíndesc, gíndit gondolko­

zik; a se ~ la cn, la c gondol vki­re, vmire

gîscă, gîşte nn liba gít, gíturi sn nyak, torok glas, glasuri sn hang glumă, glume nn tréfa glumi, glumesc, glumit tréfál gol, goluri sn gól

gol, goal&, goi, goale üres gospodar, -i hn gazdálkodó gospodări, gospodăresc, gospodărit

gazdálkodik gospodărie, -ii nn gazdaság, háztar­

tásgospodină, -ne nn háziasszony grajd, grajduri sn istálló gras, grasă, graşi, grase kövér graţios kecsesengrav, gravă, gravi, grave súlyos grăbi (se), grăbesc, grăbit siet grăbit sietve, sietősen grădină, -ni nn kert; ~ de vară

kerthelyiség grădiniţă, -ţe nn kiskert grănicer, -i hn határőr grătar, -e sn rostonsült grena sötétvörös greşeală, greşeli nn hiba greşi, greşesc, greşit hibázik, hibát

ejtgreu, grea, grei, grele nehéz greutate, -tăţi nn nehézség gri szürkegrijă, griji nn gond; a avea ~

vigyáz Grivei kutyanévgrozav, -ă, -i, -e remek, borzasztó;

~ de mare rettentő nagy gulie, gulii nn karalábé; o legătură

de gulii egy köteg karalábé gumă de şters nn törlőgumi, radír gură, guri nn száj; cele de-ale gurii

a betevő falatok; îi lasă gura apă csorog a nyála

gust, gusturi sn íz, ízlés gusta, gust, gustat ízlel, megkóstol gustos, -toasă, -toşi, -toase ízletes,

finomgutuie, gutui nn birsalma

H

haz! gyere! haideţi'/ gyertek! haidem! menjünk! haină, haine nn ruha, kabát halat, halate sn köpeny ham, hamuri sn hám (lószerszám) handbal sn kézilabda harnic, -ă, -i, -e dolgos, szorgos hartă, hărţz' nn térkép hírtie, hírtii nn papír heleşte«, heleşteie sn halastó hol, holuri sn előcsarnok, hall hotărî, hotărăsc, hotărît határoz,

elhatároz hotărît, -tă, -ţi, -te határozott hotel, -uri sn szálloda

I

ia! hadd!iar pedig, megintiarnă, ierni nn tél; iarna télen; la ~

majd a télen iată íme/aşi hn Jászváros ici itt; ~ şi colo itt-ott; de ~ de

colo innen is, onnan is icre nn tsz ikra idee, idei nn ötlet ieftin, -ă, -i, -e olcsó ieri tegnap; de ~ tegnapi, tesnan

ótaierta, iert, iertat (pe cn) megbocsú:

vkinekz'eşi, ies, ieşit kimegy, kijön ieşire, ieşiri nn kijárat imediat azonnalimens, -să, -şi, -se óriási, haiaimas impacient, -tă, -ţi, -te türelmetlen important, :tă, -ţi, -te fontos

importanţă, -ţe nn jelentőség impresie, -ii nn benyomás; a avea

impresia az a benyomása incapabil, -ă, -z', -e tehetetlen indispoziţie, -ii rm rossz hangulat individ, indivizi hn egyén inel. mele sn gyűrű i a f n i i f i i -re nn ápolónő m: miadcd m informatika mi rmaţic. -ii >u: felvilágosítás inginer, -i 'nn mérnök mimă ini'ni: nn szjtv însLrippc. -L r'Jt felirat io s s a . insist, insistat erősködik jasrjLa:, ~iL . -es elhelyezkedve mn i w , -e m intézet; ~ de cerce-

-jir. kamméméztt Í 2 2 s c a « p e . - £ m iMéjmém■ B I I M H 1 T - f i » okssséiasafidL -se m taa m geiT M B s f e g w ü . - d L - p , - i r îmelăgms■ c m -c jut MUtíődés; cu múlt ~

méekMiéssel z3ebt=s» j se mirresez. interesat

érdeklődik aiErssaoL -iá. -ţi. -te érdekes iaeiM r, inferioare sn (telefon) mel-

jÁáiíomás mLrrrret. interpreţi hn előadó

színház) mErruxban interurbán imsTveni, intervin, intervenit köz­

beszólmmrvenţie, -ii nn beavatkozás intona, intonez, intonat belekezd,

rázendítintra, intru, intrat bemegy, bejön,

belép; Intră! Szabad! invita, invit, invitat meghív, hív ironie, ironii nn irónia isteţ, isteaţă, isteţi, isteţe ügyes

449

Italia nn Olaszország italian, italiană, italieni, italiene

olaszitinerar, -e sn úti program, útvonal iunie hn júniusiute, iuţi gyors, csípős; ~ gyorsan izbucni, izbucnesc, izbucnit kitör izola, izolez, izolat elkülönít

î

îmbolnăvi (se), îmbolnăvesc, îmbol­năvit megbetegszik

îmbrăca, îmbrac, îmbrăcat felölt îmbrăjişa, îmbrăţişez, îmbrăţişat

ölel, megölel îmbucurător, -oare, -ori, -oare

örömteliîmpacheta, împachetez, împachetat

becsomagol împlini, împlinesc, împlinit betölt;

se împlinesc 10 ani de cînd 10 éve, hogy

împotriva (B) ellen; a nu avea nimic împotrivă nincs ellene (kifogása)

împrejurimi nn tsz környék împreună együttîmprumuta, împrumut, împrumutat

kölcsönöz în -ban, -ben, -ba, -be înainta, înaintez, înaintat előbbre

megy, beljebb megy înainte előre; mielőtt; ~ de előtt;

~ de masă délelőtt înalt, -tă, -ţi, -te magas înapoia, înapoiez, înapoiat visszaad încă még; şi ~ cum de még hogy încălca, încalc, încălcat megszeg încălţăminte nn tsz lábbeli încălzire centrală nn központi fűtés încăpea, încap, încăput elfér

încăpere, încăperi nn helyiség încărcat, -tă, -ţi, -te feszült; pro­

gram ~ sűrű program încerca, încerc, încercat próbál,

megpróbál încercare, încercări nn próba începe, încep, început elkezd, kez­

dődikînceput, -uri sn kezdet, vminek az

eleje încet lassanînceta, încetez, încetat abbahagy închide, închid, închis becsuk; se ~

becsukódik închipui (îşi), închipui, închipuit el­

képzelînchiria, închiriez, închiriat kibérel încîntat, -tă, -ţi, -te elbűvölt încîntător, -oare, -ori, -oare elbűvö­

lőîncolo arrafelé, odébb; de aici —et­

től fogva; ceva mai ~ valamivel odébb

încotro merre (felé) încredere, -rí nn bizalom încuraja, încurajez, încurajat bátorít îndemînă; la ~ kéznél îndemna, îndemn, îndemnat buzdít îndrepta (se), îndrept, îndreptat tart

vmi feléînfiorător, -oare, -ori, -oare hátbor­

zongatóînflori, înfloreşte, înflorit csak 3. sz

virágzikînfloritor, -oare, -ori, -oare virágzó înfrunta, înfrunt, înfruntat legyőz

(nehézséget) înger, îngeri hn angyal înghesuială, înghesuieli nn tolongás îngheţa, îngheţ, îngheţat fagy, meg­

fagy

450

îngheţată, -te nn fagylalt îngrijorat aggódóan îngropa, îngrop, îngropat elás, beás înot sn úszás; bazin de ~ úszóme­

denceînregistra, înregistrez, înregistrat

rögzít (magnóra) însă deînsera (se), înserează, înserat bees-

teledikînsoţi, însoţesc, însoţit (el)kísér înspumat, -tă, -ţi, -te habos înstelat, -tă, -ţi, -te csillagos însufleţire, -ii nn lelkesedés; cu ~

lelkesenînsura (se), însor, însurat megnősül însurat, -ţi nősînsuşi, însuşesc, însuşit elsajátít întinde, întind, întins nyújt, oda­

nyújt; a se ~ nyúlik, elterül întins, -să, -şi, -se kiterjedt întîi első, először, előbb; ma/ ~ de

toate mindenekelőtt íntílni (se), întîlnesc, íntílnit talál­

kozikíntílnire, -rz nn találkozás întîmpina, întîmpin, íntímpinat

fogad, eléje megy întîmpinare, întîmpinări nn fogad­

tatásíntímpla (se), întîmplă, întîmplat

csak 3. sz történik întîrzia, întîrziz, íntírziat elkésik întoarce (se), întorc, întors fordul

vki felé, visszafordul, megfordul într-adevăr valóban între között, közben; ~ timp időköz­

benîntreba, întreb, întrebat kérdez,

megkérdez întrebare, întrebări nn kérdés

întrebător kérdően întreg, întreagă, întregi egész întreprindere, -ri nn vállalat întrerupe, întrerup, întrerupt félbe­

szakítîntru; într-un, într-o egy vmibe(n) întuneric sn sötétség; se face ~ be­

sötétedik, elsötétedik înţelege, înţeleg, înţeles ért, megért;

a se ~ megegyezik vkivel vnúben

înţelept, -ţi hn bölcs învăţa, învăţ, învăţat tanul, tanít învăţătoare, învăţătoare nn tanítónő învăţător, -z' hn tanító învoi (se), învoiesc, învoit bele­

egyezik

japonez, -ă, -i, -e japán jeler, -i hn zsellér jerse«, jersee sn kötött kabát joacă nn játszás jói nn csütörtökjós le, lent; de ~ lenti; pe ~ gya­

logjuca, joc, jucat játszik; a ~ fotbal

futballozik; a ~ handbal kézilab­dázik; a se ~ játszik

jucărie, jucării nn játék(szer) jucător, -i hn játékos jumătate, jumătăţi nnfele vminek junior, -i hn ifjabb jur; în jurul (B) vmi körül jura, jur, jurat esküszik jurnal, -e sn folyóirat

K

kilogram, -e sn kilogramm

J

L

la -hoz, -hez, -höz; -bari, -ben; -ba, -be; -kor; ~ plecare induláskor

laborator, -oare sn laboratórium lacăt, -e sn lakat Lacul Roşu sn Gyilkos-tó lamă, lame nn (borotva) penge lampă, lămpi nn lámpa lapte sn tejlat, lată, laţi, late széles lăcătuş, -i hn lakatos lădîţă, lădiţe nn ládikó lămîz'e, lămîi nn citrom lămuri, lămuresc, lămurit felvilá­

gosítlănţişor, -oare sn nyaklánc lărgime, lărgim/ nn szélesség lăsa, las, lăsat hagy, (meg)enged\

las’ că ... hagyd csak ... ; a se ~ hagyja magát; a se — de c leszo­kik vmiről

lătrat sn ugatás lăuda, laud, lăudat megdicsér leaţ, leaţuri sn léclecţie, lecţi/ nn lecke; a-şi face lec­

ţiile elkészíti a feladatokat legătură, legături nn köteg, csomó legume nn tsz zöldség lemn, lemne sn fa (nem élő) lexicon, -oane sn lexikon liber, -ă, -i, -e szabad librărie, librării nn könyvesbolt libret, librete sn betétkönyv licean, liceeni hn gimnazista liceană, liceene nn gimnazista liceu, licee sn gimnázium lift, lifturi sn felvonó, lift limbă, limbz rm (beszélt) nyelv; —

maternă anyanyelv limonadă, limonádé nn limonádé

limpede, limpez/ átlátszó, tiszta linguriţă, linguriţe nn kiskanál linişte nn nyugalom, csönd linişti (se), liniştesc, liniştit

megnyugszik liniştit, -tă, -ţi, -te nyugodt lipsi, lipsesc, lipsit hiányzik listă, liste nn lista; lista de bucate

étlapliteră, litere nn betű livadă, livezz' nn gyümölcsös (kert) lînă nn gyapjú lîngă mellett, mellé loc, locuri sn hely; a lua / a ocupa

— helyet foglal; a avea ~ (helye van vminek) van; pe — helyben; din ~ helybeli; ~ de muncă munkahely; la faţa loculu/ a hely­színen

local, -ă, -i, -e helybeli localitate, -tăţ/ nn helység locotenent, -ţZ hn főhadnagy locui, locuiesc, locuit lakik locuinţă, locuinţe nn lakás locuitor, -i hn lakos logodi (se), logodesc, logodit eljegy-

zi magát logodnă, logodne nn eljegyzés logodnică, logodnice nn jegyes,

menyasszony Londra nn London lua, iau, luat vesz, vásárol; a ~ cu

sine magával visz; a o ~ spre vmi felé veszi útját; a-ş/ ~ rămas bun elbúcsúzik

lubeniţă, lubeniţe nn görögdinnye lucra, lucrez, lucrat dolgozik lucru, lucrurz sn dolog; a avea de

~ dolga van lume, lumi nn világ; multă ~

sokan; toată lumea mindenki

452

lumină, lumini nnfény luminos, -oasă, -oşi, -oase fényes lună, luni nn hónap; hold; a face c

— ragyogóra tisztít vmit lunecare, lunecări nn csúszkálás lung, lungă, lungi hosszú; ~ hosz-

szan luni nn hétfőlup, lupi hn farkas; foame de ~

farkaséhség lux, luxuri sn pompa; articole de ~

luxuscikkek

M

magazin, -e sn üzlet, bolt; lap; ~ cu autoservire önkiszolgáló bolt

maghiar, -ă, -i, -e magyar mai még; inkább maică, maici nn mama; ~-mea

anyámmaiou, maiouri sn atlétatrikó Mamaia nn tengerparti üdülőhely mamă, mame nn anya manager, -i hn menedzser mandat, -e sn (postai) utalvány manual, -e sn tankönyv marcă, mărci nn márka, gyártmány;

bélyeg mare, mări nn tenger mare, mari nagy; mult mai ~ sok­

kal nagyobb marfă, mărfuri nn árucikk margine, margini nn vminek a széle maritim, -ă, -i, -e tengeri marţi nn keddmasă, mese nn asztal; ~ de lucru

íróasztal; a aşeza / a pune masa megterít; ebéd; a lua masa meg­ebédel; ~ de seară vacsora; a lua masa de seară megvacsozázik; a

invita la ~ asztalhoz hív, meg­hív ebédre; în timpul mesei étke­zés közben

masiv, -ă, -i, -e tömör, szilárd maşină, maşini nn autó, gép; ~ de

spălat rufe mosógép maşinuţă, maşinuţe rm játékautó matelot, -ţi hn tengerész, matróz mazăre nn zöldborsó măcar legalább măcelar, -i hn hentes măcelărie, măcelării nn hentesbolt mănăstire, mănăstiri nn kolostor mănuşă, mănuşi nn kesztyű măr, mere sn alma măr, meri hn almafa mărar sn kapor măsline nn tsz olajbogyó măsuţă, măsuţe nn asztalka mătase nn selyem mătura, mătur, măturat seper măturică, măturele nn kisseprü mătuşă, mătuşi nn nagynéni mecanic, -i hn szerelő mecanic, -ă, -i, -e mechanikus, fel­

húzható meci, meciuri sn mérkőzés medic, -i hn orvos medicament, -e sn orvosság medicină nn orvostudomány; a face medicina orvosnak tanul medita, meditez, meditat gondolko­

zikmegafon, -oane sn hangosanbeszé­

lő, megafon melodie, -ii nn melódia, dallam membru, membri hn tag memorie, -ii nn emlékezőtehetség mereu állandóan merge, merg, mers megy, elmegy merita, merit meritat megéri

mers sn menet; a se opri din ~ megáll

mesaj, -e sn üzenet mesean, mesem hn asztaltárs meşter, -i hn mester meştergrindă, meştergrinzi nn mes­

tergerenda metru, metri hn méter; de zece

metri tíz méteres mew, mea, mez, mele az én... mic, mică, miez kis, kicsi micul dejun sn reggeli; a lua ~

reggelizik mié, miz nn ezer mié nekem mz'el, mz'ez hn bárány miercuri nn szerda miere nn méz miezul nopţii sn éjfél migdală, -le nn mandula minge, mingz nn labda minunat, -tă, -ţi, -te csodálatos minut, -e sn perc mira (se), mir, mirat csodálkozik mirare nn csodálkozás; nu e de ~

nem csoda mire, mirz hn vőlegény mireasă, mirese nn menyasszony miros, -uri sn szag, illat misiune, misiuni nn küldetés mişca (se), mişc, mişcat mozog mititei hn tsz roston sült kolbászkák mixt, mixtă, mieştz, mixte vegyes mîzne holnapmină, miz ni nn kéz; de mîna a dowa

másodrendű mînca, mănînc, míncat eszik mîncare, mîncări nn étel mîndru, mîndră, míndri, mindre

büszke; a fi ~ de cn, de c büsz­ke vkire, vmire

mînecă, mínecz nn (ruha) ujj míner, -e sn fogantyú moale, moz lágy, puha mobilă, mobile nn bútor model, modele sn modell modem, -ă, -z, -e modem Moldova nn Moldova moment, -e sn pillanat; la un ~ dat

egy adott pillanatban mondial, -ă, -z, -e világ-; record ~

világrekord monument, -e sn emlékmű; ~ isto­

ric műemlék morcov, -i hn sárgarépa moşteni, moştenesc, moştenit örököl motiv, -e sn okmotocicletă, -te nn motorkerékpár motor, -oare sn motor; barcă cu ~

motorcsónak mult, multă, mulţi, multe sok; cît

de ~ mennyire; de ~ régóta; mai ~ több; sőt; multă lume sokan

mult nagyon; ce ~ milyen nagyon mulţime, mulţimz nn sokaság,

tömeg; o ~ de oameni rengeteg ember

mulţumi, mulţumesc, mulţumit meg­köszön; a ~ pentru c megköszön vmit

mulţumit elégedetten mulţumită (R) vminek köszönhetően muncă, muncz nn munka, dolog munci, muncesc, muncit dolgozik munte, munţi hn hegy murdar, -ă, -z, -e piszkos Murfatlar sn egy bor neve muri, mor, murit meghal musafir, -i hn vendég muşeţel hn kamilla; ceai de ~ ka­

millatea muştar sn mustár

muta, mut, mutat áthelyez, átrak; a se ~ elköltözik

muze«, muzee sn múzeum; Muzeul Satului Falumúzeum

muzică, muzici nn zene

N

nană nn néni (vidéken) nasture, nasturi hn gomb naşte (se), nasc, născut születik naştere, naşteri nn születés; a da ~

életet ad; ziwa naşterii születésnap nataţie nn úszás natural, -ă, -i, -e természeti natură, naturi nn természet naviga, navighez, navigat hajózik navigabil, -ă, -i, -e hajózható nătăfleţ, -i hn fajankó neapărat feltétlenül neaşteptat váratlan; pe neaşteptate

váratlanul neatent, -tă, -ţi, -te figyelmetlen nebun, -i hn őrült necaz, -uri sn bosszúság, baj necesar, -ă, -i, -e szükséges; cele

necesare (minden) ami szükséges necrezut; de ~ hihetetlen negru, neagră, negri, negre fekete nemeş, -i hn nemes nene hn bácsi nesaţ; cu ~ mohón nesimţit; pe nesimţite észrevétlenül,

fájdalom mentesen nepăsător közönyösen nepoată, -te nn unokahúg, unoka nepot, -ţi hn unokaöcs, unoka nepoţel, nepoţei hn kisunoka nerăbdare, nerăbdări nn türelmetlen­

ség; cu ~ türelmetlenül; cu mul­tă ~ nagyon türelmetlenül

nespus; cu ~ drag kimondhatatlan szeretettel; ~ de mult nagyon

netă/at, -tă, -ţi -te egybe (nem szele­telt)

nevoie; a avea ~ de c szüksége van vmire; a fi ~ de c szükség van vmire

neuitat, -tă, -ţi, -te felejthetetlenNiagara nn Niagaranicăieri seholnici semniciodată sohanimeni senkinimeri, nimeresc, nimerit odatalál

vhova nimic semmi nisip sn homoknişte tsz határozatlan névelő; némi,

néhánynoapte, nopţi nn éjszaka; la ~ majd

az éjjel; cu noaptéa-n cap hajnalok hajnalán

nobil, -ă, -i, -e nemes nocturn, -ă, -i, -e éjszakai noi mi névmnoră, nurori nn vkinek a menye noroc sn szerence; Noroc! Szervusz! nostru, noastră, noştri, noastre a

mi...nota, notez, notat feljegyez, felír notă, note nn számla, jegyzék now, nouă, noi új; din — újból, új­

ra; Ce mai e nou! Mi újság? nowă kilenc; nekünk nucă, nuci nn dió numai csak; ~ că csakhogy numaidecît csakhamar, azonnal număr, numere sn szám; ~ de în­

matriculare rendszám; a forma nu­mărul tárcsáz (telefonszámot)

nume, nume sn név

455

numeros, -oasă, -oşi, -oase számos numi (se), numesc, numit nevezi

magátnuntă, nunţi nn esküvő; a face ~

esküvőt tart

O

o! óh!oaie, oi nn juh oare vajonoarecum valahogy (an) oaspete, -ţi hn vendég obicei, obiceiuri sn szokás; de ~

rendszerint obiect, -e sn tárgyobişnuit, -tă, -ţi, -te szokásos, meg­

szokott oblon, -oane sn zsalugáter obosit, -tă, -ţi, -te fáradt, ~ fárad­

tanobserva, observ, observat észrevesz ocazie, ocazii nn alkalom ochelari hn tsz szemüveg ochi, ochi' hn szem; a da cu ochii de

cn, de c megpillant vkit, vmit ochiuri nn tsz tükörtojás ocupa (se), ocup, ocupat de c

foglalkozik vmivel odată egyszer, valamikor odihnă, odihne nn pihenés odihni (se), odihnesc, odihnit pihen odihnit, -tă, -ţi, -te kipihent oferi, ofer, oferit felajánl oficial, -ă, -i, -e hivatalos oficiu, oficii sn hivatal; ~ poştal

postahivatal ofiţer, -i hn katonatiszt ogar, -i hn agár oglindă, oglinzi rm tükör oho! hűha!

om, oameni hn ember omletă, omlete rm omlett onoare nn tisztelet; Am onoarea să

vă salut! Tiszteletem! onomastică, onomastici nn névnap operă, opere nn opera operetă, operete nn operett opri, opresc, oprit megállít; a se —

megállopt nyolc; al optulea, a opta a nyol­

cadik oranj narancssárga oranjadă, oranjade nn narancsital oraş, oraşe sn város oră, -e nn óra; la ce ~ hány óra­

kor; la ora asta most; pe la ora 6 hat óra körül; ora mesei ebédidő

orchestră, -re nn zenekar ordine, ordini nn rend; a face

~ rendet rak orez sn rizs orice bármi, akármi originar, -ă, -i -e származású ostenit, -ă, -ţi, -te fáradt

P

pac! puff!pachet, pachete sn csomag pacient, pacienţi hn páciens paletă, palete nn pingpongütő palton, -oane sn télikabát pantalon, -i hn nadrág pantă, pante nn lejtő pantof, -i hn cipő papion, -oane sn csokomyakkendő papuc, papuci hn papucs paradis, -uri sn paradicsom, éden pară, pere nn körte parc, parcuri sn park parca, parchez, parcat parkol

456

parcă minthapardesiu, pardesie (pardesiuri) sn

tavaszikabát parfumat, -tă, -ţi, -te illatos pahar, pahare sn pohár Paris sn Párizs parizer sn felvágott parte, părţi nn rész; a lăsa Ia o ~

félretesz; a lua ~ la c részt vesz vmiben; a avea ~ de c része van vmiben; din partea cuiva vkinek a részéről; în altă ~ másfelé

parter, -e sn földszint partidă, partide nn parti particular, -ă, -i, -e magán- pás, paşi hn lépés pasager, pasageri hn utas pasageră, pasagere nn utas pasăre, păsări nn madár; szárnyas;

păsări de curte nn tsz baromfi paşaport, paşapoarte sn útlevél pat, paturi sn ágy; ~ pliant össze­

hajtható ágy; a face patul beágyaz patina, patinez, patinat korcsolyázik patinaj, -e sn korcsolyázás patină, -ne nn korcsolya; patine cu

role görkorcsolya patru négy patruzeci negyvenpauză, pauze nn szünet (színházban) paznic, paznici hn őr pădure, păduri nn erdő păhărel, păhărele sn pohárka păi hisz, hiszen pălărie, pălării nn kalap păpuşică, păpuşele nn babácska păr hn hajpărăsi, părăsesc, părăsit elhagy părea, 3. sz pare (úgy) tűnik, par

(úgy) tűnnék, părut (úgy) tűntek; a-i ~ bine örül

părere, păreri nn vélemény părintesc, -ească, -eşti szülői părinţi hn tsz szülők păstra, păstrez, păstrat megtart,

megőriz păşi, păşesc, păşit lép, lépeget pătrunjel, pătrunjei hn petrezselyem pătură, pături sn takaró pe -on, -en, -ön, -ra, -re; (tárgy­

esetben levő névszók előtt) -t; pe la körül (időben); pe cine? kit?

pecetlui, pecetluiesc, pecetluit meg­pecsétel

peisaj, -e sn (festői) táj pelican, -i hn pelikán pensie, pensii nn nyugdíj; a ieşi la

~ nyugdíjba megy pentru -ért, számára; ~ că mert pepene, -i hn sárgadinnye pepsi sn (pepsi-cola nn) Pepsi-Cola pereche, perechi nn pár; o ~ de c

egy pár (vmi) perete, pereţi hnfal perfect, -tă, -ţi, -te tökéletes perfecţie, -i nn tökéletesség; la ~

tökéletesen pericol, -e sn veszély; ~ de moarte

életveszély perle nn tsz gyöngysor permis, -e sn engedély; ~ de con­

ducere jogosítvány permite, permit, permis megenged peron, -oane sn peron persoană, persoane nn személy perspectivă, -ve nn kilátás pescar, -i hn halász, horgász pescăresc, -ească, -eşti halász- pescui, pescuiesc, pescuit halászik,

horgászik pesemne nyilván, alighanem peste múlva

peşte, peşti hn hal petrece, petrec, petrecut eltölt petrecut, -tă, -ţi, -te eltöltött pianistă, -te nn zongoraművésznő piaţă, pieţe nn tér, piac picior, picioare sn láb; în picioare

állvapick-up, pick-upuri sn lemezjátszó picta, pictez, pictat fest pictor, -i hn festőpicura, picură, picurat csak 3. sz

csöpög piele, piez nn bőr pieptăna (se), pieptăn, pieptănat

fésülködik pierde, pierd, pierdut elmulaszt,

lekési (pl. a vonatot); a — timpul vesztegeti az időt; a se ~ elvész

piesă, piese nn színdarab pieton, pietoni hn gyalogos pijama, pijamale nn pizsama pildă, pilde nn példa; de ~ például piperat, -tă, -ţi, -te borsos piper hn borspitoresc, -ească, -eşti festői pzure sn püré pivniţă, pivniţe nn pince pix, pixuri sn golyóstoll píine, píz'ni nn kenyér pînă -ig; ~ ce amíg; ~ cínd amíg,

mialatt; ~ la -ig plajă, plaje nn homokos tengerpart plan, planuri sn terv plată* plăţi nn fizetés; Plata, vă rog!

Fizetek!plasatoare, plasatoare nn jegy szedő plasă, plase nn háló plăcea, 3. sz esz place, tsz plac, plă­

cut tetszik, szeret, kedvel plăcere, -vi nn öröm; cu ~ szívesen plăcut, -tă, -ţi, -te kellemes

plăti, plătesc, plătit_/zzei, kifizet pleca, plec, plecat elindul, elmegy plecare, -ărz nn indulás pliant, -tă, -ţi, -te összehajtható plic, plicuri sn boríték plictisi (se), plictisesc, plictisit unat­

kozikplimba (se), plimb, plimbat sétál plimbare, -ărz' nn séta; a ieşi la ~

sétálni megy plin, plină, plini, pline teli; a face

plinul teletankol plînge, plîng, plîns sír ploiia, plouă, plouat esik az eső plomba, plombez, plombat fogat be­

tömplus, sn többlet; în ~ feleslegben;

ráadásul pneumatic, -ă, -i, -e pneumatikus;

saltea pneumatică felfújható gumi­matrac

poartă, porţi nn bejárati ajtó, kapu poate talánpod, poduri sn híd; Podul cu

Lanţuri Lánchíd poftă, pofte rm étvágy; ~ bună! Jó

étvágyat!pofti, poftesc, poftit kíván;

betessékel; Poftiţi la masă! Fárad­jon (fáradjanak) asztalhoz! Poftim! Tessék!

policlinică, -z' nn szakrendelő intézet politicos, -oasă, -oşi, -oase udvari­

as;~ udvariasan poliţist, poliţişti hn rendőr Polonia nn Lengyelország pom, pomi hn gyümölcsfa pomeni (se), pomenesc, pomenit

vhol találja magát porc, porci hn sertés portar, portari hn portás, kapus

458

portbagaj, -e sn csomagtartó portmoneu, portmonee sn pénztárca

portocală, -le nn narancs posibilitate, -tăţi nn lehetőség post, posturi sn állás; ~ de depa­

nare segélykérő állomás poştă, poşte nn posta potoli (se), potolesc, potolit csilla­

podikpotrivit, -tă, -ţi, -te megfelelő povesti, povestesc, povestit mesél povestitor, -i hn mesélő poză, poze nn fénykép praf, prafuri sn por; a se face ~

porrá lesz, pozdorjává törik prag, praguri sn küszöb Prahova nn folyónév prăji (se), prăjesc, prăjit pirít; a se

~ la soare sütkérezik prăjitură, prăjiturz nn sütemény prăvălie, prăvălii nn boit prea túlzottan, túlságosan preda, predau, predat átad predare, predări nn átadás Predeal sn helységnév prefera, prefer, preferat inkább sze­

ret, előnyben részesít pregăti, pregătesc, pregătit készít,

elkészít; a se - készül, készülő­dik

pregătit, -tă, -ţi, -te képzett prelua, preiau, preluat átvesz prelung hosszanprelungi, prelungesc, prelungit meg­

hosszabbít premiu, premii sn díj, jutalom prenume sn utónév, keresztnév prescrie, prescriu, prescris előír preţ, preţuri sn ára vminek prezent sn jelen; în ~ jelenleg prezenta, prezint, prezentat bemu­

tat; a se ~ bemutatkozik, jelentkezik

prieten, prieten/' hn barát prietenă, prietene nn barátnő prilej, -uri sn alkalom primar, -i hn polgármester primărie, primării nn községháza primăvară, primăveri nn tavasz; din

~ tavasztól primi, primesc, primit fogad primire, primiri nn fogadtatás primul, prima az első; a coborî la

prima leszáll a következő megálló­ban; pentru prima dată először, első alkalommal

prin által, át, keresztül; ~ scrisoare levélben

prinde, prind, prins elér (vonatot) printre között; ~ altele többek kö­

zöttprintru; printr-un, printr-o egy vmin

átprisos sn többlet; a fi de ~ felesle­

gesprispă, prispe nn tornác privatizare, privatizări nn privati­

zálásprivi, privesc, privit néz, szemlél privinţă, -ţe nn tekintet, vonatkozás;

în privinţa (B) vmit illetően privire, priviri nn pillantás, tekintet priză, prize nn konnektor; a pune la

~ bedug a konnektorba proaspăt, proaspătă, proaspeţi,

proaspete friss probabil feltehetőleg, talán produce, produc, produs kivált,

okoz, megtermel producţie, producţii nn termelés,

termésprofesoară, profesoare nn tanárnő

program, programe sn program; a face — programot csinál

programa, programez, programattervez

promite, promit, promis ígér, meg­ígér

propune, propun, propus javasol propunere, propuneri sn javaslat propus, -să, -şi, -se javasolt prosop, prosoape sn törülköző prost, proastă, proşti, proaste rossz prostie, prostit nn butaság proverb, proverbe sn közmondás provincie, provincii nn vidék prună, prune nn szilva public sn közönség pui, pui hn csibe; puiule! csibém! puişor, -i hn kiscsibe; puişorule! kis-

csibém! pulover, -e sn pulóver punct, puncte sn pont; ~ de vedere

nézőpontpune, pun, pus tesz, rak, helyez; a

~ masa megterít; a se — în miş­care elindul (jármű)

pungă, pungi nn tasak, zacskó pur, -ă, -i, -e tiszta; ~ şi simplu

egész egyszerűen purta, port, purtat hord, visel pustă, puste nn puszta puşcă, puşti nn puska puşti, puşti hn kölyök putea, pot, putut bír, tud; -hat, -hét puternic, -ă, -i, -e erős puţin, -ă, -i, -e kevés; mai ~ kevés­

bé; pentru ~ szívesen

R

radio, radiouri sn rádió radiografie, -ii nn röntgenezés

raft, rafturz sn polc rampă, rampe nn rivalda raporta, raportez, raportat jelent răbdare, răbdări nn türelem răcoritoare nn üdítőital răsfoi, răsfoiesc, răsfoit lapozgat răsărit sn kelet; răsăritul soarelui

napfelkelte răspîndi, răspîndesc, răspîndit áraszt răspîndit, -tă, -ţi, -te elszórt răspunde, răspund, răspuns felel,

válaszol răspuns, -uri sn válasz ră«, rea, răi, rele rossz; a-i fi ~

rosszul van rece, reci mn hideg receptor, -oare sn telefonkagyló reciproc kölcsönösen reclamă, reclame nn reklám recomandat, -tă, -ţi, -te ajánlott record, -uri sn rekord; ~ mondial

világrekord recunoaşte, recunosc, recunoscut

felismer, elismer; a se ~ felisme­rik egymást

refuza, refuz, refuzat visszautasít, elutasít

regim, -uri sn diéta; a ţine ~ dié­tázik

regiune, regiuni nn vidék, táj regreta, regret, regretat sajnál,

bánjaregretat, -tă, -ţi, -te elhúnyt regulă, reguli nn rend, szabály reîncepe, reîncep, reînceput újra­

kezdreîntoarcere, -ri nn visszatérés relaţie, -ii nn viszony, kapcsolat renumit, -tă, -ţi, -te nevezetes, híres renunţa, renunţ, renunţat la c

lemond vmiről

460

reparat, -tă, -ţi, -te megjavított repede gyorsanrepetent, -tă, -ţi -te osztályismétlő; a

rămîne ~ osztályismétlésre bukik reporter, -i hn riporter reprezentaţie, -ii rm (színházi) elő­

adásreproşa, reproşez, reproşat szemére

vetreproş, -urî sn szemrehányás respect, -e sn tisztelet; cu ~ tiszte­

lettelrespectiv, -ă, -i, -e illető respira, respir, respirat belélegez rest, resturi sn maradék; visszajáró

pénz; a ridica restul felveszi a visszajáró pénzt; restul bagajelor a többi csomag

restaurant, -e sn étterem retrage (se), retrag, retras vissza­

vonulreţine, reţin, reţinut visszafojt, fel­

tartreuşi, reuşesc, reuşit sikerül; el reu­

şeşte neki sikerül revedere, -ii rm viszontlátás; La re­

vedere! Viszontlátásra! revelion, -oane sn szilveszterest revistă, -te nn folyóirat rezervat, -tă, -ţi, -te fenntartott rezolva, rezolv, rezolvat megold rezultat, -e sn eredmény ridica, ridic, ridicat emel, felvesz; a

se ~ felemelkedik ride, ríd, ris nevetrind, rinduri sor; ~ pe ~ sorban;

a-i veni rindul sorra kerül rînduială, rmdu/elz nn rend rîntaş, -uri sn rántás ris, risuri sn nevetés ríu, riuri sn folyó

robinet, -e sn vízcsap robot telefonic sn üzenetrögzítő rochie, rochiz nn női ruha rochiţă, -ţe nn ruhácska rod, roade nn termés Roma nn Róma roman, romane sn regény român, -i hn román român, -ă, -i, -e román romána nn a román nyelv româneşte románul Románia nn Románia rost, rosturi sn értelem, cél; a nu

avea ~ nincs értelme roşie, roşiz' nn paradicsom rotund, rotundă, rotunzi, rotunde

kerekrubrică, -i nn rubrika rucsac, -urz sn hátizsák rude nn tsz rokonok rufe nn tsz ruhanemű ruga, rog, rugat kér, kérlel; te rog

kérlek; vă rog kérem, kérek rulotă, rulote nn utánfutó ruşine, ruşirn nn szégyen; a avea ~

szégyelli magát; să-ţz fie ~ szé- gyelld magad

S

sacoşă, sacoşe nn sporttáska sacou, sacouri sn zakó salam sn szalámisalată, salate nn saláta; ~ de roşiz

paradicsomsaláta sală, săli nn terem; ~ de spectacole

színházterem saltea, saltele nn matrac saluta, salut, salutat köszönt; Salut!

Szervusz! Üdvözöllek!; a se ~ kö­szöntik egymást

461

salutare, salutări nn köszöntés; sa­lutări de rigoare szokásos köszön- tési formák

salva, salvez, salvat megment salvare, salvări nn megoldás; men­

tőksandviş, -uri sn szendvics sarcină, sarcini nn feladat sare nn sósarma, sarmale nn töltött káposzta sat, sate sn falu sau ksz vagysănătate nn egészség; cum o duce cu

sănătatea hogy van egészségileg sănătos, -oasă, -oşi, -oase egészsé­

ges; e ~ tun makkegészséges sămlnţă, seminţe nn mag săniuş sn szánkózás săptămînal hetente săptămînă, săptămîm nn hét săpun, -uri sn szappan sări, sar, sărit ugrik, felugrik, kiug­

riksăruta, sărut, sărutat csókol, m e g ­

csókol; Sărut mîna! Kezét csóko­lom!

sătuleţ, -e sn falucska său, sa, săi, sale az ő... scandal, -uri sn vita scară, scări nn lépcső scaun, -e sn szék scăpa, scap, scăpat elejt schi, schiuri sn sí; síelés schia, schiez, schiat síel schimb, schimburi sn váltás; cu schimbul felváltva; în ~ ellenben schimba, schimb, schimbat \âlt,

cserél, megváltoztat schior, schiori hn sielő schiţa, schiţez, schiţat felvázol scoate, scot, scos kivisz, kivesz

scoţian, scoţieni hn skót scrie, scriu, scris ír, leír, megír scrisoare, scrisori nn levél scula (se), scol, sculat felkel scule nn tsz szerszám scump, scumpă, scumpi, scumpe

drágascurt, scurtă, scurţi, scurte rövid scurtcircuit, -e sn rövidzárlat scuter, -e sn robogó seamă; a-şi da seama belát; de ~

jelentős; de bună ~ nyilván seară, seri nn est; seara este; Bună

seara! Jó estét! secret, -tă, -ţi, -te titkos secretar, -i hn titkár secretară, -re nn titkárnő secţie, secţii nn részleg semafor, -oare sn villanyrendőr semăna, seamăn, semănat hasonlít;

a ~ cu cn hasonlít vkire semănat, -tă, -ţi, -te bevetett semn, semne sn jel; a face semne

cu mîna integet semna, semnez, semnat aláír semnal de alarmă sn vészfék senin, -ă, -i, -e derült, felhőtlen sens, sensuri sn irány; ~ unic egy­

irányú (közlekedés) sensibil, -ă, -i, -e érzékeny septembrie hn szeptember serios, -oasă, -oşi, -oase komoly; ~

komolyan sertar, sertare sn fiók servi, servesc, servit kiszolgál, fel­

szolgálserviciu, -ii sn szolgálat, szívesség;

a face cuiva un ~ szívességet tesz; a merge la ~ munkába megy; ~ stomatologic fogászat

servus szervusz

462

sesiune, sesiuni nn ülésszak; ~ de examene vizsgaidőszak

sete nn szomjúság; a-i fi — szomjas sever, -ă, -i, -e szigorú; ~ szigorú­

ansfătui, sfătuiesc, sfătuit tanácsol

(akinek T.) sfert, sferturi sn negyed Sfîntul Gheorghe hn Szent György,

a Duna-delta egyik ágának neve sfîrşit sn vége vminek; ~ de săptă-

mlnă hétvége; a lua ~ végetér; ín ~ végre

Sighişoara nn Segesvár sigur, -ă, -i, -e biztos; a fi ~ de c

biztos vmiben siguranţă, -ţe nn biztosíték silitor, -oare, -ori, -oare szorgalmas simpatic, -ă, -i, -e rokonszenves simplu, -lă, -li, -le egyszerű; pur şi

~ egyszerűen simţi, simt, simţit érez; a se ~ érzi

magát Sinaia nn helységnév sincer, -ă, -i, -e őszinte; ~ őszintén singur, -ă, -i, -e egyetlen; egyedül sîmbătă nn szombat slavă, slăvi nn dicsőség; ~ Domnu­

lui hála istennek slănină, -ni nn szalonna Slovacia nn Szlovákia soacră, soacre nn anyós soare hn nap (égitest) socoteală, socoteli nn elszámolás socoti, socotesc, socotit számol,

számítsolemn, -ă, -i, -e ünnepélyessolniţă, -ţe nn sótartósomn, somnuri sn álom; Somn uşor!

Szép álmokat! sonerie, sonerii nn csengő

soprană, -ne nn szoprán (énekesnő) soră, surori rm leánytestvér sosi, sosesc, sosit érkezik sosire, sosiri nn érkezés sosit, -tă, -ţi, -te érkezett soţ, soţi hnférj soţ/- hn tsz házastársak soţie, soţii nn feleség; a lua de ~ feleségül vesz

Sovata nn Szováta Spania nn Spanyolország spaniol, -ă, -i, -e spanyol sparge, sparg, spart eltör; a se ~

eltörikspăla, spăl, spălat mos, megmos, ki­

mos; a se ~ mosakszik spălătură, -ri nn mosás; a face spă-

lături în gură öblöget special, -ă, -i, -e különleges spectacol, -e sn színházi előadás spectator, -i hn néző spera, sper, sperat remél speranţă, -ţe nn remény; în speranţa

că remélve, hogy; abban a reményben, hogy

speriat, -tă, -ţi, -te ijedt; ~ ijedten spital, -e sn kórház splendid, -dă, -zi, -de remek, kitű­

nőspaţios, -oasă, -oşi, -oase tágas sport, sporturi sn sport; a face ~

sportol sportiv, -i hn sportoló sportivă, -ve nn sportoló spr efeléspune, spun, spus mond; Nu mai

spune! Na, ne mondd! sta, sta«, stat áll, ül, marad, lakik;

a ~ la masă ül az asztalnál; a ~ de vorbă beszélget; a ~ în pat fekszik (az ágyban)

stare, stár/ nn állapot; a fi ín ~ ké­pes vmire

staţie, -ii nn megálló; ~ de benzină benzinkút

stăpîn, -i hn gazda, tulajdonos stewardesă, -e (e: stiuardesá) nn

utaskísérő sticlă, sticle nn üveg stilou, stilouri sn töltőtoll stinge, sting, stins elolt; a ~ lumina

eloltja a lámpát stílp, stílpz hn oszlop straga nn balkéz; ín ~ baloldalon;

la ~ balra; a o lua la ~ balra fordul

stradă, străzi nn utca straşnic, -ă, -i, -e kiváló, remek străin, străin/ hn idegen străinătate, -táji nn külföld strica (se), 3. sz strică, stricat meg­

romlik, elromlik striga, strig, strigat kiált, kiabál strigăt, -e sn kiáltás; a scoate un ~

felkiáltstringe, string, strins összeszed; a ~

masa leszedi az asztalt strugure, struguri hn szőlő student, -ţi hn egyetemi hallgató studentă, -te nn egyetemi hallgató studenţie, -ii nn egyetemi évek studiu, studii sn tanulmány stuf, stufuri sn nád, nádas subsuoară a hóna alatt succes, -e sn siker; cu ~ sikeresen sufragerie, -ii nn ebédlő, étkező Sulina nn a Duna-delta egyik ága sumă, sume nn összeg suna, sun, sunat csönget, szól, csö­

rögsupă, supe nn leves supliment, -e sn pót(jegy)

suporta, suport, suportat elvisel suporter, -i hn szurkoló suprafaţă, suprafeţe nn felszín supune (se), supun, supus aláveti

magát sur, -ă, -i, -e szürke surpriză, -ze nn meglepetés; a face

cuiva o ~ meglepni vkit vmivel sus fent, felsuspect, -tă, -ţi, -te gyanús

§

şah, şahuri sn sakk; a juca ~ sakkozik

şalău, şalăi hn süllő şarpe, şerpi hn kígyó şcoală, şcoli nn iskola şedea, şed, şezut ül şedere, -ri nn tartózkodás şef, şefi hn főnökşerpui, 3. sz şerpuieşte, şerpuit ka­

nyarog, kígyózik şerveţel, -e sn szalvéta; ~ de hírtie

papírszalvéta şi és, isşindrilă, -le nn zsindely şofa, şofez, şofat gépkocsit vezet şofer, -i hn gépkocsivezető şomer, -i hn munkanélküli şopron, -oane sn fészer şosetă, şosete nn zokni şterge, şterg, şters töröl, megtöröl,

letöröl şti, ştiu, ştiut tudştiinţifico-fantastic, -ă, -i, -e tudo­

mányos-fantasztikus ştire, ştiri nn hír ştrand, ştranduri sn strand şubă, şube nn suba şuncâ, şunci nn sonka

464

w

T

tabletă, -te nn tabletta tablou, tablouri sn tabló, kép tacím, -úri sn teríték taior, taioare sn női kosztüm talpă, tălpi nn talp tanti nn néni taré nagyon taşcă, tăşti nn táska tată, taţi hn apa taur, tauri hn bika tavă, tăvi nn tálca taxi, taxiuri sn taxi tăbliţă, -ţe nn táblácska tăcea, tac, tăcut hallgat (nem beszél) tăia, tai, tăiat vág, elvág tăiat, -tă, -ţz', -te szeletelt tărcat, -tă, -ţi, -te tarka tătic, -i hn apuka; Tăticule! Apukai teamă nn félelem; a-z fi ~ de c

fél vmitől teanc, teancuri sn csomó, köteg teatru, teatre sn színház telefon, -oane sn telefon; a da un ~

telefonál; număr de — telefon­szám

telefona, telefonez, telefonat tele­fonál

tehnician, tehnicieni hn technikus tejghea, tejghele nn pult telefax, -úri sn telefax teleferic, -e sn sífelvonó telegramă, -me sn távirat; ~ de fe­

licitare dísztávirat telejurnal, -e sn tv-híradó televizor, -oare sn tv-készülék temă, teme nn téma, feladat temperatură, -rí nn hőmérséklet, láz tenis sn tenisz; a juca — teniszezik tenişi hn tsz sportcipő

tenor, -i hn tenor (énekes) terasă, -se nn terasz teribil, -ă, -i, -e borzasztó termina, termin, terminat befejez terminare, terminări nn befejezés termometru, termometre sn hőmérő termos, -uri sn termosz ticsit, ticsită, ticsiţi, ticsite zsúfolt timp, timpuri sn idő; din ~ időben;

maz din ~ jóval előbb; în ~ ce mialatt; între ~ mialatt, időköz­ben; tot timpul egész idő alatt

tînăr, tînără. tineri, tinere fiatal tînăr, tineri hn fiatal (férfi) tînără, tinere nn fiatal (nő) üiziu későntoamnă, -ne nn ősz; la ~ majd az

ősszel tobogan, -e sn csúszda toca, toc, tocat darál tocăniţă, -ţe nn pörkölt tocmai éppen ton, tonuri sn hangnem tort, torturi sn torta tot, toată mind; peste — mindenütt;

~ atît de éppen olyan; toţi, toate mind; mindenki; cu toţii mindanyi- an; mai presus de toate mindenek felett; Toate cele bune! Minden jó t!

totdeauna mindig totuşi mégistradiţional, -ă, -i, -e hagyományos traduce, traduc, tradus fordít, lefor­

díttraducere, -ri nn fordítás trage (se), trag, tras származik trambulină, -ne nn ugródeszka tramvai, tramvaie sn villamos; a lua

tramvaiul villamosra száll, villa­mossal megy

465

transilvănean, transilvăneană, tran­silvăneni, transilvănene erdélyi

translator, -i hn tolmács transmisiune, -ni nn közvetítés transmite, transmit, transmis közve­

tít, küld, átad transportabil, -ă, -i, -e szállítható tratament, -e sn kezelés traversa, traversez, traversat átmegy

(az úttesten) trăi, trăiesc, trăit él, átél treabă, treburi sn dolog; a avea ~

dolga van; treburi casnice nn tsz házimunka

trebui, trebuie, trebuit csak 3. sz kell

trebuincios, -oasă, -oşi, -oase szük­séges; toate cele trebuincioase minden, ami kell

trecător, -i hn járókelő trece, trec, trecut elhalad vmi mel­

lett,. elmúlik trecere pentru pietoni nn gyalogos­

átkelőhely trecut, -tă, -ţi, -te múlt; anul — a

múlt év (ben) trei három; de ~ ori háromszor tren, trenuri sn vonat trening, -uri sn tréningruha trenuleţ, -e sn játékvonat; ~ meca­

nic villanyvonat trezi, trezesc, trezit felébreszt; a se

~ felébred trimite, trimit, trimis küld, elküld trist, tristă, trişti, triste szomorú tristeţe, -ţi nn szomorúság, bánat troleibuz, -e sn trolibusz trotinetă, trotinete nn roller tu tetulbura, tulbur, tulburat megzavar,

felkavar

Tulcea nn városnév tunet, -e sn dörgés, égzengés tur, tururi sn forduló, kör, séta; a

face un ~ körbejár turcesc, turcească, turceşti török-,

törökös; cafea turcească törökös kávé

turist, turişti hn turista turistă, turiste nn turista turistic, -ă, -i, -e turisztikai tutungerie, -ii nn dohánybolt

T

îară, ţări nn ország; la ~ vidéken;din ~ hazai; de la ~ vidéki

ţăran, ţărani hn parasztember ţărancă, ţărance nn parasztasszony ţărănesc, ţărănească, ţărăneşti pa­

raszt­i m , ţărmuri sn tengerpart ţel, ţeluri sn cél ţesătură, ţesături nn szőttes ţie nekedţine, ţin, ţinut tart, fog; a se ~ de

glume tréfálkozik ţinută de seară nn estélyi ruha

U

uda, ud, udat locsol, meglocsol uimire, -ri nn csodálkozás uita, uit, uitat felejt, elfelejt, ottfe­

lejt; a se ~ la cn, la c néz, m e g ­néz néz vkit, vmit

uite! nézd! ulei, ulez'uri sn olaj ultimul, ultima, ultimii, ultimele az

utolsó; în ~ timp az utóbbi idő­ben

umbla, umblu, umblat jár

466

umbrelă, umbrele nn esernyő umflat, -tă, -ţi, -te dagadt umor sn humorumple, umplu, umplut megtölt; a se

~ megtelik un, o nv egyunchi, unchi hn nagybácsi; Unchiu­

le! Bácsikám! unde hol, hova; de — honnan; pe

~ amerre; pînă ~ meddig undeva valahol, valahova undiţă, -ţe nn horgászbot Ungaria nn Magyarország ungureşte magyarul unii, unele egyesek unt sn vaj; pîine cu ~ vajas kenyér unu, una egy unul, una az egyik urare, urări nn jókívánság, kö­

szöntésurca, urc, urcat felszáll (járműre) ureche, urechi nnjul uriaş, -ă, -i, -e óriási urît, -tă, -ţi, -te csúnya; ~ csúnyán;

a ţine cuiva de ~ elűzi vkinek az unalmát

urgent, -tă, -ţi, -te sürgős; ~ sürgő­sen

urma, urmez, urmat követ, követke­zik; a ~ facultatea de medicină az orvosi egyetemre jár

urmare, urmări nn következmény;prin ~ következésképpen

urmă, urme nn nyom; la ~ végül; în cele din ~ végezetül; în ~ cu doi ani két éve, két évvel ezelőtt

urmări, urmăresc, urmărit követ următor, -oare, -ori, -oare követ­

kezőursuleţ, -i hn játékmaci ursuz, -ă, -i, -e mogorva

usca (se), usucă, uscat 3. sz elszúrod, megszárad

uscat, -tă, -ţi, -te száraz, száradt uşă, uşi nn ajtó; a bate la ~ ko­

pogtat (az ajtón); uşa de la ieşire a kijárati ajtó

uşor, -oară, -ori, -oare könnyű; ~ könnyen

util, -ă, -i, -e hasznos utilaj, utilaje sn felszerelés uvertură, uverturi nn nyitány uz, uzuri sn használói; de ~ casnic

háztartási

vacant, -tă. -ţi. -te megüresedett vacanţi, vacanţe nn iskolai szünidő;

~ de vară nyári szünet, nyári szabadság; ~ de iarnă téli szünidő

vagon, -oane sn vagon; ~ de dor­mit hálókocsi; ~ restaurant étke­ző kocsi

vai! jaj!val. valuri sn hullám valabil, -3, -i, -e érvényes vale, văi nn völgy valiză, valize nn bőrönd valorifica, valorific, valorificat érté­

kesítvamă, vame nn vám vapor, -oare sn hajó vară, veri nn nyár; la ~ majd a

nyáronvarietăţi nn tsz varieté műsor varză, verze nn káposzta vas, vase sn hajó; edény vatman, -i hn villamosvezető vechi, veche, vechi régi vechime nn szolgálati idő vecin, -i hn szomszéd

V

vecină, vecine nn szomszédasszony vedea, văd, văzut Lát, meglát; aşa

se vede úgy látszik vegetaţie, -iz nn növényzet veioză, vezoze nn falilámpa veni, vin, venit jön, megjön; a-i ~

perfect tökéletesen jól áll; Ce-ţi veni? Mi nem jutott eszedbe! Bi- ne-ai venit! Isten hozott! Bine-aţi

venit! Isten hozta! verde, verzz zöld verişoară, -re nn unokatestvér verişor, -z hn unokatestvér vesel, -ă, -i, -e vidám; ~ vidáman veselie, -ii nn vidámság, jókedv veste, veşti nn hír vestă, veste nn mellény vestit, -tă, -ţi, -te híres viaţă, vieţi nn élet viitor, -oare, -orz, -oare jövő; anul

~ a jövő év(ben) vilă, vile nn villa (ház) vin sn borvină, vini nn hiba, vétek; a da vina

pe cn hibáztat vkit; ce vină are? mi a vétke, mit vétett?

vinde, vînd, vîndut elad vindeca (se), vindec, vindecat meg­

gyógyul vinerz nn péntek vinetă, vinete nn padlizsán vioi, vioaie, vioi, vioaie élénk vira, virez, virat befordul, kanya­

rodikvis, vise sn álom; Vise plăcute!

Szép álmokat! vişină, vişine nn meggy vită, vite nn szarvasmarha; carne de

~ marhahús viteză, viteze nn sebesség; cu toată

viteza teljes sebességgel

vitrină, vitrine nn kirakat viză, vize nn vízum; ~ medicală or­

vosi igazolás vizitare, vizitări nn meglátogatás vizitator, -i hn látogató vizită, vizite nn látogatás; a face o

~ cuiva meglátogat vkit vizor, -oare sn nézőke (ajtón) vîjîi, vîjîze, vîjîit csak 3. sz zúg vînt, vînturi sn szél vînzătoare, vînzătoare nn eladónő vînzător, -i hn eladó vîrstă, vîrste nn életkor; e mai în —

idősebb; ce ~ are hány éves voce, voci nn hang voi tivoie nn akarat; ~ bună jókedv; a

da ~ megenged; a avea ~ szabad neki

voinic, -ă, -z', -e erős, derék vopsi, vopsesc, vopsit fest, befest vorbă, vorbe nn szó; a veni vorba

de cn, de c, despre szóba kerül; a fi vorba de cn, de c, despre szó van vmiről

vorbi, vorbesc, vorbit beszél vostru, voastră, voştri, voastre a

ti...vozză (vă) nektek; vă önnek, önöknek vrea, vreau, vrut akar vreme, vremuri nn idő vreun, vreo egy, körülbelül egy;

vreo patru kb. négy

W

western, -uri sn westernfiLrn

X

xerox, -uri sn fénymásoló

468

z

zahamiţă, -ţe nn cukortartó zahăr sn cukor zarzavaturi nn tsz zöldség zbor, zboruri sn repülés zbura, zbor, zburat (el)repül zece, zeci nn tiz zero, zerouri sn nulla, zéró zgîlţîi, zgîlţî/, zgîlţîit râzogat zi, zile nn nap; ziwa nappal; a doua

~ másnap; de ziwa mea névna­pomra, születésnapomra; de toate zilele mindennapi

ziar, ziare sn napilap, újság ziarist, ziarişti hn újságíró

zice, zic, zis mond, megmond; Zis şi făcut! Amint mondta, úgy is tett!

zilnic, -ă, -i, -e napi; ~ naponta zímbi, zímbesc, zímbit mosolyog zîmbitor, -oare, -ori, -oare mosoly­

gós; ~ mosolyogva zmeură nn málna zonă, zone nn zóna, övezet zootehnician, zootehniciem hn állat­

tenyésztő zugrav, -i hn szobafestő zugrăvi, zugrăvesc, zugrăvit fest

(lakást)zvelt, zveltă, zvel#, zvelte karcsú,

sudár

NYELVTANI TÁRGYMUTATÓ

—------------------------------------------ í__________ I_________________ _

alanyeset 74 állítmány 48 általános alany 233 azonos alakú szavak 356 birtokos eset 109, 110, 111, 148 birtokos névelő 109, 229, 256 birtokos névmás 117, 118, 228 egyszerű múlt 309 ellentétes értelmű szavak 357 elöljárószó 83felszólító mód 181, 182, 193 feltételes-óhajtó mód 206, 207, 208,

217, 319 folyamatos múlt 265 főnév 28, 29, 54 főnévi igenév 74, 328, 356, 364, gerundium 244 gyűjtőszámnév 160 határozószó 82, 183 határozatlan névelő 35, 56 határozatlan névmás 257, 298 határozott névelő 46, 47, 64, 65 igeragozás 75, 76, 77 ige szótári alakja 356 indulatszó 151 jövő idő 230, 230 kötőmód 162, 164, 232, 337 közvetlen és közvetett beszéd 277 megszólító eset 149 melléknév 41, 42, 48, 66, 67, 92,

178

melléknévi névelő 149, 229 mutató névmás 93 , 230, 243 műveltetés 329 osztószámnév 309 összetett múlt 101, 102 participium 100 régmúlt 299részeshatározó-eset 126, 177 rokon értelmű szavak 356 sorszámnév 178 supinum 276 számhatározó 350személyes névmás 23, 56, 118, 127,

137, 128személyes névmás hangsúlytalan

alakjainak kapcsolása 150, 167, 193, 218, 246

személytelen igék 267 szenvedő ragozás 288 szócsalád 340 szóképzés 339 tárgyeset 74, 136 tőszámnév 67, 150, 205, 219 udvariassági névmás 23, 56, 119,

128, 138 visszaható névmás 287 visszaható ragozás 82, 102, 161 vonatkozó névmás 248

TARTALOM

ELŐSZÓ / 3 RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK / 5 BEVEZETÉS / 7

Hangok és betűk / 7 A román betűk / 7 A magánhangzók / 12 A mássalhangzók / 15A szavak elválasztásának néhány főbb szabálya / 19

LECJIA 1 Ciné? - Ki? Kicsoda? / 21A személyes névmás - Az udvariassági névmás - A ciné kérdő névmás - Az a

fi ige ragozása az egyes számban - A m i tagadószó - A szórend

LECJIA 2 Ce? - Mi? Micsoda? / 26A főnév - A főnév neme - A főnevek végződése - A ce kérdő névmás

LECJIA 3 Ciné are...? - Kinek van...? Ce are? - Mije van? I 32A határozatlan névelő - Az a avea ige ragozása az egyes számban - A nici

tagadószó - A §i mint kötőszó és mint határozószó - A dar kötőszó

LECJIA 4 Ce fe l de. .. ? - Milyen...? / 38A melléknév - A melléknév végződése - A melléknév alakja az egyes

számban - A melléknév egyeztetése a főnévvel

LECJIA 5 Cum e? - Milyen? / 44A határozott névelő - A határozott névelő egyes száma - A határozott

névelők kapcsolása a főnevekhez - A melléknév a főnév előtt - A névszói állítmány

LECJIA 6 Ciné sínt ei? - Kik ők? Ce sint ei? - Mik ők? Ce au ei? - Mijük van nekik? I 51

A főnév többes száma - A hímnemű főnevek többes száma - A nőnemű főnevek többes száma - A semleges nemű főnevek többes száma - A határozatlan névelő többes száma - A személyes névmások többes száma - Az udvariassági névmás - A ciné, ce kérdő névmás - Az a fi ige ragozása többes számban - Az a avea ige ragozása többes számban - A mai határozószó

LECJIA 7 Cífi? Cíte? - Hány? Cum sínt? - Milyenek? ) 62A határozatlan névelő többes száma - A határozott névelők kapcsolása a

főnevekhez - A melléknév többes száma - A melléknév alakjai - A melléknév egyeztetése a főnévvel a többes számban - A melléknév a főnév előtt - A tőszámnév

LECJIA 8 Ciné ce face? - Ki mit csinál? / 71Az alanyeset és a tárgyeset - A főnévi igenév - A négy igeragozás - A

személyragok - Az igék ragozása a kijelentő mód jelen időben - Az igei szókapcsolatok

LECŢIA 9 Unde? - Hol? Hova? Cum? - Hogyan? Cínd? - Mikor? / 80A visszaható igék - A visszaható ragozás - A határozószó - Az elöljárószó

LECŢIA 10 Care? - Melyik? Melyek? Mely? / 89A melléknév fokozása - A hasonlítás - A mutató névmás - A mutató névmás

önálló alakjai - A mutató névmás melléknévi alakjai - A mutató névmás beszélt nyelvi alakjai - Hasonlítás mutató névmásokkal - A care kérdő névmás - Amit a din, cu és de elöljárószókról még tudni kell

LECŢIA 11 Ce face? - Mit csinál? Ce a făcut? - Mit csinált? / 97A befejezett történésű melléknévi igenév - A múlt idő - Az igék cselekvő

ragozása a kijelentő mód összetett múlt időben - Tagadó alakok - Az igék visszaható ragozása a kijelentő mód összetett múlt időben - Igei szókapcsolatok - Az încă határozószó

LECŢIA 12 Al cui? A cui? Ai cui? Ale cui? - Kinek a...? Al cui e? A cui e? -Kié? Ai cui sînt? Ale cui sínt? - Kiék? I / 106

A birtokviszony - A birtokos névelő - A birtokos eset kérdőszavai - A határozott névelős főnév birtokos esete - A személynevek birtokos esete - A határozatlan névelős főnév birtokos esete - A birtokos esetben levő főnév mint állítmány - Birtokos esettel álló elöljárószók

LECŢIA 13 Al cui? A cui? Ai cui? Ale cui? - Kinek a...? Al cui e? A cui e? -Kié? Ai cui sînt? Ale cui sínt? - Kiék? II / 114

A birtokos névmás - A birtokos névmás melléknévi alakjai - A dínsul, dínsa, dînşii, dínsele birtokos esete - Az udvariassági névmás birtokos esete - Igei szókapcsolatok - Az întru elöljárószó

LECŢIA 14 Cui? - Kinek? I 123A főnév részeshatározó-esete - A személyes névmás részeshatározó-esete - A

dínsul, dînsa, dînşii, dínsele részeshatározó-esete - Az udvariassági névmás részeshatározó-esete - Az a plăcea ige - Az a plăcea ragozása

LECŢIA 15 Pe cine? - Kit? / 133A személyeket jelentő főnevek tárgyesete - A személynevek tárgyesete - A

személyes névmás tárgyesete - A dínsul, dînsa, dînşii, dínsele tárgyesete - Az udvariassági névmás tárgyesete - Az a durea ige

LECŢIA 16 Dimineaţa / 143A jelzős főnév birtokos esete - A megszólító eset - A melléknévi névelő - A

hangsúlytalan személyes névmás kapcsolt formái - A tőszámnevek képzése 10-től fölfelé - Az indulatszó

LECŢIA 17 Micul dejun / 156A gyűjtőszámnév - A visszaható ragozás - A kötőmód - Az igék cselekvő

ragozása a kötőmód jelen időben - Az igék visszaható ragozása a kötőmód jelen időben - Az a fi és az a avea igék ragozása a kötőmód jelen időben - A kötőmód használata - Sajátos román kifejezések - A hangsúlytalan személyes névmások kapcsolása a kötőmódban

LECŢIA 18 Spre locul de muncă I 172A jelzős főnév részeshatározó-esete - A melléknév a főnév előtt - A

melléknév + főnév szerkezet ragozása - A sorszámnév - Az első sorszámnév - A sorszámnév használata - A felszólító mód - Az állító igealakok a felszólító módban - A tiltó igealakok a felszólító módban - Az a fi és az a avea felszólító módja - A határozószó fokozása

LECŢIA 19 La birou / 187A participium mint módhatározószó 192 - A visszaható igék felszólító módja

- A hangsúlytalan személyes névmások kapcsolása az ige felszólító módbeli alakjaihoz - A dátum

LECŢIA 20 Acasă la Lenufa / 200A tőszámnév ragozása - A sorszámnév és a birtokos melléknév a főnév

mellett - A feltételes-óhajtó mód - Az igék cselekvő ragozása a feltételes-óhajtó

mód jelen időben - Az a fi és az a avea ragozása a feltételes-óhajtó mód jelen időben - A tagadó alakok - k d e elöljárószó - A că kötőszó - A Hai! indulatszó

LECŢIA 21 După serviciu I 212A cítva határozatlan névmás - Az igék visszaható ragozása a feltételes-óhajtó

mód jelen időben - A hangsúlytalan személyes névmások kapcsolása a feltételes-- óhajtó mód jelen idejű igealakokhoz - A tőszámnevek névelője

LECŢIA 22 La poştă / 223A főnév + melléknévi birtokos névmás ragozása - A birtokos névelő birtokot

helyettesítő szerepe - A melléknévi névelő főnevet helyettesítő szerepe - Az acelaşi melléknévi mutató névmás - A jövő idő - Az igék cselekvő ragozása a kijelentő mód jövő időben - Az igék visszaható ragozása a kijelentő mód jövő időben - Az a fi és az a avea igék ragozása a kijelentő mód jövő időben - A kötőmóddal képzett jövő idő - Az a fi és az a avea kötőmóddal képzett jövő ideje- Az általános alany

LECŢIA 23 La piaţă / 238A celălalt mutató névmás - A határozói igenév - A cselekvő ragozású igék

határozói igeneve - A visszaható ragozású igék határozói igeneve - Az a fi és az a avea határozói igeneve - A határozói igenév mellékmondattá való átalakítása- A hangsúlytalan személyes névmások kapcsolása a határozói igenévhez - Az a se părea ige

LECŢIA 24 La plimbare / 251A birtokos névelő használata - A vreun, vreo határozatlan névmás

LECŢIA 25 La restaurant / 260A folyamatos múlt idő - Az igék cselekvő ragozása a kijelentő mód

folyamatos múlt időben - Az igék visszaható ragozása a kijelentő mód folyamatos múlt időben - Az a fi és az a avea igék ragozása a kijelentő mód folyamatos múlt időben - A személytelen igék - A ca kötőszó 268

LECŢIA 26 O veste neaşteptată / 272A supinum - A közvetlen és közvetett beszéd

LECŢIA 27 Spre România / 283A visszaható névmás birtokos jelentéssel - A szenvedő igeragozás

LECŢIA 28 Revederea / 294A határozatlan névmások - A régmúlt - Az ige cselekvő ragozása a kijelentő

474

..... rTTT—: .....h h a H

LECŢIA 33 în Deltă I 344A care - aki, ami, amely vonatkozó névmás ragozása - A birtokos esetben

levő care vonatkozó névmás egyeztetése - Példák az egyeztetésre - A számhatározó

LECŢIA 34 La mare, pe plajă / 352Az ige szótári alakja - Rokon értelmű szavak - Azonos alakú szavak -

Ellentétes értelmű szavak

LECŢIA 35 Reîntoarcerea / 360 A főnévi igenév mint jelző

NYEVTANI ÖSSZEFOGLALÓ / 367A FELADATOK MEGOLDÁSÁNAK KULCSA / ROMÁN-MAGYAR SZÓJEGYZÉK 435 NYELVTANI TÁRGYMUTATÓ / 470

405

LECJIA 30 Program de seará / 314A feltételes-óhajtó mód múlt ideje - Az igék cselekvő ragozása a fcltételes-

-óhajtó mód múlt időben - Az igék visszaható ragozása a feltételes-óhajtó mód múlt időben - Az a fi és az a avea igék ragozása a feltételes-óhajtó mód múlt múlt időben - A jelzői mellékmondat helyettesítése jelzős szerkezettel

LECŢIA 31 Ne-am îmbolnăvit, dar nu-i nimic / 324Az ige főnévi igenevének hosszú alakja - A műveltetés

LECŢIA 32 La ţară / 332A kötőmód múlt ideje - Az igék cselekvő ragozása a kötőmód múlt időben -

Az a fi és az a avea igék ragozása a kötőmód múlt időben - Az igék visszaható ragozása a kötőmód múlt időben - Az igék szenvedő ragozása a kötőmód múlt időben - A szóképzés - A szócsalád

mód régmúltban - Az ige visszaható ragozása a kijelentő mód régmúltban - fi és az a avea igék ragozása a kijelentő mód régmúltban

LECŢIA 29 La mulţi ani! / 304Az osztószámnév - Az egyszerű múlt - Az ige cselekvő ragozása a kijelentő

mód egyszerű múlt időben - Az ige visszaható ragozása a kijelentő mód egyszerű múlt időben - Az a fi és az a avea igék ragozása a kijelentő mód egyszerű múlt időben

Az a

A könyv az O ktatási M inisztérium tám ogatásával, a közoktatási tankönyvkiadási p rogram keretében je len t meg.

N e m z e t i T a n k ö n y v k i a d ó R t .A k i a d á s é r t f e l e l : d r . Á b r a h á m I s t v á n v e z é r i g a z g a t ó

R a k t á r i s z á m : 3 3 3 2 1 F ő s z e r k e s z t ő : T ó t h G y ö r g y n é

F e l e l ő s s z e r k e s z t ő : F á b i á n n é O r o s z I b o l y a G r a f i a i s z e r k e s z t ő : H o r v á t h S t e f á n i a

M ű s z a k i v e z e t ő : J á n o s a Á g n e s T e r j e d e l e m : 4 2 , 5 4 ( A / 5 ) í v

2 . k i a d á s , 1 9 9 9 N y o m t a : R e g i s z t e r K i a d ó é s N y o m d a K f t .

5 7 1 / 9 9