Upload
abel-duran
View
70
Download
2
Embed Size (px)
DESCRIPTION
„A helyi önkormányzati gazdálkodás időszerű kérdései”. Dr. Kovács Árpád elnök. 2009. szeptember 18. A magyar gazdaságot négy, egymást erősítő strukturális probléma jellemzi. Korszerűtlen állam, magas kiadási szint Alacsony foglalkoztatottság Egészségtelen reálgazdasági szerkezet - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
A magyar gazdaságot négy, egymást erősítő strukturális
probléma jellemzi
• Korszerűtlen állam, magas kiadási szint
• Alacsony foglalkoztatottság
• Egészségtelen reálgazdasági szerkezet
• Magas finanszírozási igény
A szerkezeti problémák által meghatározott ördögi kör
Korszerűtlen állam, magas kiadási szint
Magas állami újraelosztási szint
Magas államigazgatási költségek
Egészségtelen szerkezetű költségvetés
Kiterjedt, rosszirányba ösztöntő szociális háló; magas szociális kiadások
Alrendszerek szolgáltatási és működési minősége nem elégséges
Alacsony növekedési potenciál
Strukturális okokból sem a termelékenység, sem a foglalkoztatás nem nőhet
Emiatt nehezebb adót és államháztartási kiadást csökkenteni
Ez növeli az adósságszolgálati nyomást
Alacsony foglalkoztatás Összességében alacsony foglalkoztatási
szint (57%) Az alacsony képzettségűek, nők és a
nyugdíj előtt állók foglalkoztatási szintje különösen alacsony
Rossz munkapiaci ösztönzési rendszer
Magas finanszírozási igény Öröklött államadósság A magas hiány évei Alacsony hazai megtakarítási képesség
és magas fogyasztási igény Alultőkésített hazai vállalkozások
Egészségtelen reálgazdaság Termelékenységi olló a multinacionális
és hazai vállalatok között Erősen koncentrált exportszerkezet Túlszabályozottság Normakövetés hiánya, korrupció
VILÁG-VÁLSÁG
Forrás: PM, MÁK
Az államadósság alakulása az év végén (Mrd Ft-ban)
1058811592
15586
18104
7226 7720
9224
12766
14706
696494343275221192115102953
0
2000
4000
6000
8000
10000
12000
14000
16000
18000
20000
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
központi költségvetés helyi önkormányzatok
Foglalkoztatottak Ebből: alkalmazottak egyéb: vállalkozók, szövetkezeti tagok, segítő családtagok stb. száma*
3879,41
2762,61
1116,81
Nyugdíjasok 3053,81
Óvodai nevelésben, általános-, középiskolai-, valamint felsőoktatásban részesülők száma
2196,91
Munkanélküliek száma** 329,21
Bölcsődei ellátottak, nevelésben nem részesülő kiskorúak, iskolai oktatásban nem részesülők, munkanélküliként nem nyilvántartottak száma.
585,51
Összesen: 10 0312
ezer fő
Magyarország lakosságának 2008. évifoglalkoztatottsági összetétele
• Egyes felmérések szerint ebből a „kényszer-vállalkozók” számossága a meghatározó, mely várhatón 2015. évtől a „szociális háló” részeként is megjelenik.** Egyes kutatások szerint mintegy 700 ezer fő 1 2008. évi átlaglétszám2 2008. december 31.
Non profit szervezetek száma(75 000 szervezet)
Szakszervezet2%
Köztestület1%
Szakmai, munkáltatói szervezet
5%
Közhasznú társaság 2%
Egyesület 50%
Közalapítvány 3%
Alapítvány37%
A non-profit szektorban foglalkoztatottak létszáma ca. 71 000 fő
A non profit szervezetek állami támogatása 2003-
2009. évek között
050
100150200250300350400450500milliárd Ft
2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. Évek
A non-profit szektor felé irányuló állami támogatás 2003-ban 310 milliárd, 2004-ben 345 milliárd, 2005-ben 370 milliárd Ft, 2006. évben 429 milliárd Ft volt, 2008. évi törvényi előirányzata 467 milliárd Ft, 2009. évi törvényi előirányzata 260 milliárd Ft.
Megjegyzés: A 2009. évi előirányzat nem tartalmazza az Önkormányzati alrendszertől származó támogatásokat
A magyar államháztartás(alrendszerei a 2009. évi költségvetési
törvényben)
Helyiönkormányzatok
Társadalom-biztosítás
Központiköltségvetés*
Elkülönített állami
pénzalapok
Fejezetek (minisztériumok)Fejezeti előirányzatokOrszágos hatáskörű szervek~ 450 költségvetési intézményTartalékok
3194 Polgármesteri Hivatal~1850 helyi kisebbségi önkormányzat~13000 költségvetési intézmény
Nyugdíjbiztosítási Alap (2 999)Egészségbiztosítási Alap (1 418)
- Munkaerőpiaci Alapok ( 419,2)- Szülőföld Alap ( 1,0)- Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (13,9)- Nemzeti Kulturális Alap (8,8)- Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi
Kártalamítási Alap ( 23,4 )- Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (55,9)
Pénzügyi - Transzferek
GDP≈ 27 379 Mrd Ft Kiadás: 63,8%
∑ 17 487,5 Mrd Ft
Hiány: 660,8 Mrd Ft !660,8 Mrd Ft !
Kiadás:
8 960,9
Kiadás:3 610,9
Kiadás:
4 416,8
Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokTámogatások, hozzájárulások, adósságszolgálatÁllami vagyon működtetéseHozzájárulás az EU költségvetéshezOrszágos-, helyi kisebbségi és helyi önkormányzatok és intézményeiNon profit szektor ( ~ 70 000: alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, pártok, egyházak)
*ebből: 1 289,9 Mrd Ft közvetlen
Kiadás:498,9
*ebből: 913,6 MrdFt közvetlen
*ebből: 39,8 MrdFt közvetlen
Bevétel: 8 300,2
Bevétel:3 476,9
Bevétel:4 408,0
Bevétel:517,9
Forrás: 2009. évi költségvetési tv./ PM
A magyar önkormányzati modell karakterisztikus jellemzői
• Nagy alkotmányos önállóság, a szereplők de jure egymás mellé rendeltsége
• Széles körű feladat ellátási kompetencia, igen eltérő méretgazdaságossági jellemzőkkel
• Jelentős vagyonhalmaz felett gyakorol tulajdonosi jogosítványokat
• Az önkormányzati feladat ellátásban jelentős szerepe van az „alternatív” feladat ellátási módoknak
• A szereplők (polgármesteri hivatalok, intézmények) magas száma
A helyi önkormányzatok közigazgatási rang szerinti
megoszlása
Főváros/
Megye
Fővárosi
kerület
Megyei jogú város
VárosNagyközs
ég, község
Összesen
2020 2323 2323 282282**
2 2 846**846**
3 3 194194
•** ebből: 5 000 fő feletti 44 2 000 – 5 000 fő közötti 625 1 000 – 2 000 fő közötti 477
500 – 1 000 fő közötti 681 200 – 500 fő közötti 698
200 fő alatti 321
Forrás: MÁK; KSH
•* ebből: 10 000 fő feletti 118 5 000 – 10 000 fő közötti 103 5 000 fő alatti 61
Helyi önkormányzati költségvetési szervek száma megyénként
Önállóan gazdálkodó
Részben önállóan
gazdálkodó Összesen
Önállóan gazdálkodó
Részben önállóan
gazdálkodó Összesen
BUDAPEST (Főváros, kerületek) 423 756 1 179 192 31 223 BARANYA 480 286 766 16 7 23 BÁCS-KISKUN 246 255 501 17 16 33 BÉKÉS 217 181 398 16 1 17 BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN 680 506 1 186 54 - 54 CSONGRÁD 151 245 396 24 3 27 FEJÉR 260 242 502 19 5 24 GYŐR-MOSON-SOPRON 316 368 684 21 4 25 HAJDÚ-BIHAR 192 329 521 13 10 23 HEVES 209 323 532 18 19 37 KOMÁROM-ESZTERGOM 180 245 425 22 10 32 NÓGRÁD 219 289 508 11 8 19 PEST 459 792 1 251 58 11 69 SOMOGY 468 232 700 33 3 36 SZABOLCS-SZATMÁR 420 485 905 38 - 38 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK 155 338 493 2 24 26 TOLNA 205 232 437 22 3 25 VAS 378 229 607 27 4 31 VESZPRÉM 380 275 655 29 23 52 ZALA 436 295 731 21 5 26
ÖSSZESEN: 6474 6903 13 377 653 187 840
Költségvetési szervek száma
Megye
csak a megyei hivataloknál
Forrás: MÁK
A helyi önkormányzatok könyvviteli mérleg szerinti vagyona (1991-2008)
Forrás: PM, MÁK
384 1 176
2 9153 257
6 423
9 2349 618 9 861
10 30010 624
11 099
9451 781 1 846 1 936 2 045 2 112 2 210
0
2 000
4 000
6 000
8 000
10 000
12 000
1991 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
mill
iárd
Ft
országos megyei jogú városok
Forrás: PM
Átengedett SZJA alakulása (országos összesen, millió Ft-ban)
Megjegyzés: A zárójelben szereplő számok közül az első a lakhelyen maradó, a második a normatívan elosztott részt jelzi.
Év
Az SZJA 100%-a 2
éves csúszással
SZJA az előző év %-ában
Az átengedett SZJA aránya az
önkormány-zatok
összbevételében%
ebből: a helyben maradó SZJA
aránya az önkormány-
zatok összbevételében
%
1990. 74 530 - 100 74 530 24,4 24,4 1991. 94 038 126,2 50 47 019 12,1 12,1 1992. 125 972 134,0 50 62 986 12,2 12,2 1993. 163 177 129,5 30 48 953 8,0 8,0 1994. 204 327 125,2 30 61 298 8,4 8,4 1995. 267 517 130,9 (29+6) 93 631 11,5 9,5 1996. 281 317 105,2 (25+11) 101 274 10,3 7,1 1997. 356 979 126,9 (22+16) 135 652 11,1 6,4 1998. 447 725 125,4 (20+20) 179 090 12,8 6,4 1999. 499 660 111,6 (15+25) 199 864 13,0 4,9 2000. 605 785 121,2 (5+35) 242 309 14,2 1,8 2001. 716 340 118,2 (5+35) 286 387 14,4 1,8 2002. 834 895 116,6 (5+35) 333 007 14,4 1,8 2003. 1 012 750 121,3 (10+30) 405 449 15,7 3,9 2004. 1 139 413 112,5 (10+30) 455 765 16,5 4,1 2005. 1 099 830 96,5 (10+30) 439 932 14,6 3,7 2006. 1 151 870 104,7 (10+30) 460 748 14,2 3,6 2007. 1 283 115 111,4 (8+32) 513 246 15,9 4,0 2008. 1 427 697 111,4 (8+32) 571 079 16,0 3,2
Az átengedett SZJA %-ban / millió Ft-ban
A helyi önkormányzatok bevételei (1991-2008 között)
Forrás: MÁK* Saját bevételek (intézményi tevékenységek bevételei ÁFA-val együtt, kamatbevételek, illetékek, helyi adók, osztalékok, koncessziós díjak,
egyéb sajátos bevételek, bírságok)** Helyi adók (iparűzési adó, magánszemélyek kommunális adója, vállalkozók kommunális adója, idegenforgalmi adó, építményadó, telekadó)
Mrd Ftaz összes bevétel %-ában
Mrd Ft
helyi adóból
az iparűzési adóbev. Mrd Ft
az összes bevétel %-ában
a saját bevétel %-ában
1991 386 81 21,0 9 2 2,3 11,1 1992 502 91 18,1 17 12 3,4 18,7 1993 581 106 18,2 27 22 4,6 25,5 1994 730 126 17,3 34 27 4,7 27,0 1995 813 146 18,0 46 38 5,7 31,5 1996 963 206 21,4 81 66 8,4 39,3 1997 1 168 290 24,8 111 93 9,5 38,3 1998 1 304 339 26,0 146 124 11,2 43,1 1999 1 499 443 29,6 198 171 13,2 44,7 2000 1 656 488 29,5 222 187 13,4 45,5 2001 1 904 560 29,4 267 226 14,0 47,7 2002 2 181 627 28,7 297 253 13,6 47,4 2003 2 501 661 26,4 323 272 12,9 48,9 2004 2 673 748 28,0 367 311 13,7 49,1 2005 2 891 795 27,5 398 334 13,8 50,1 2006 3 053 854 28,0 449 380 14,7 52,6 2007 3 081 914 29,7 505 427 16,4 55,3 2008 3 275 1 018 31,1 553 465 16,9 54,3
Év
GFS rendszerű
bevétel Mrd Ft
Saját folyó bevétel*
Helyi adóbevétel**
Helyi adóbevételek alakulása
Forrás: MÁK
200
4 14
5
22 2
62
44 4
40
54 5
56
15 813 3
099
5 18
4
5 90
0
304
747
4 55
7 7 95
4
9 06
9
646
1 07
5
1 19
2
1 15
3
1 26
1
1991 1995 2000 2005 2008
Épitményadó
Telekadó
Magánszemély kommunális adója
Vállalkozók kommunális adója
Forrás: MÁK
Helyi adóbevételek alakulása (országos összesen, millió Ft-ban)
Megnevezés1995.
év tényMegoszlás
%2000.
év tényMegoszlás
%2005.
év tényMegoszlás
%2008.
év tényMegoszlás
%
Építményadó 4 145 8,9% 22 262 10,0% 44 440 11,2% 54 556 10,8%Telekadó 813 1,8% 3 099 1,4% 5 184 1,3% 6 900 1,4%Magánszemélyek kommunális adója
747 1,6% 4 557 2,1% 7 954 2,0% 9 069 1,8%
Vállalkozók kommunális adója 1 075 2,3% 1 192 0,5% 1 153 0,3% 1 261 0,2%Idegenforgalmi adó tartózkodás után
768 1,7% 2 942 1,3% 3 858 1,0% 4 935 1,0%
Idegenforgalmi adó üdülő (építmény) után
363 0,8% 898 0,4% 1 257 0,3% 1 412 0,3%
Iparűzési adó 38 472 82,9% 186 822 84,2% 334 077 84,0% 427 133 84,5%HELYI ADÓK ÖSSZESEN 46 383 100% 221 772 100% 397 923 100% 505 266 100%Gépjárműadó 2 472 12 622 49 177 62 432Termőföld bérbeadásából származó SZJA
2 103 173 114
Forrás: Vigvári András: Pénzügyi kockázatok az önkormányzati rendszerben
A forrásszabályozási rendszer (néhány jellemzője)
* Nem tartalmazz az Egészségbiztosítási Alapból származó forrásokat.
Megnevezés 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008GFS kiadások a GDP %-ában 15,0 16,9 16,9 17,2 14,4 13,2 13,3 13,4 13,0 12,2 12,5 13,3 13,4 13,0 13,5 13,5 12,3 12,6
A működési támogatási jogcímek száma (db) 35 42 45 48 54 58 77 86 91 73 89 88 120 137 162 134 158 151
Állami hozzájárulások és támogatások aránya a tárgyévi bevételekben*
48,5 42,8 43,1 38,8 37,5 33,2 28,5 29,0 29,1 25,1 25,6 26,8 28,8 27,8 29,3 26,7 25,7 25,3
A beruházási támogatási jogcímek száma (db)
1 3 3 5 5 6 6 9 18 7 10 10 12 13 14 15 19 14
ÖNHIKI kis települések száma (db) n.a. n.a. 165 460 821 740 839 887 1227 1167 1206 1279 1134 1118 1150 1323 1094 756
Működésképtelen önkormányzatok támogatásában részesült önkormányzatok (db)
- - - - - - - - - 259 370 558 686 739 912 748 1139 1364
Forrás: 1991-2007 között az évenkénti költségvetés végrehajtásáról szóló törvény, 2008-2009 évek esetében a költségvetési törvény fejezeti színtű összegzése.
feldolgozásikódok száma
1991. 20 jogcím 0 16 alcím, kiemelt előirányzat
1995. 28 jogcím 0 32 alcím, jogcímcsoport, jogcím
2000. 24 jogcím 51 35 alcím, jogcímcsoport, jogcím
2005. 31 alcím 131 30 cím, alcím, jogcímcsoport, jogcím
2006. 24 alcím 158 46 cím, alcím, jogcímcsoport, jogcím
2007. 17 alcím 228 54 cím, alcím, jogcímcsoport
2008. 13 alcím 244 12 cím
2009. 13 alcím 278 13 cím
normatív hozzájárulásÉv Egyébjogcímek
száma
A helyi önkormányzatok költségvetési hozzájárulásainak, támogatási
jogcímeinek száma
Óvoda fajlagos kiadásainak alakulása
Forrás: OM Oktatási Évkönyv (2005)
0
100
200
300
400
500
600
700
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Az óvoda fajlagos kiadásainak forrása
Forrás: Polonyi István (2005) A hazai oktatás gazdasági jellemzői a 20-21. századfordulón Budapest, Felsőoktatási Kutatóintézet (1991-2002. évi adat)Költségvetési beszámoló (2003-2006. évi adat)
0
20
40
60
80
100
1991 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Normatív hozzájárulás Önkormányzati hozzájárulás Saját forrás
Oktatás fajlagos kiadásainak alakulása
Forrás: OM Oktatási Évkönyv (2005)
0
100
200
300
400
500
600
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
MEGJEGYZÉS: A 2005-2007. évi adat csak az alapfokú oktatásra vonatkozik
Az oktatás fajlagos kiadásainak forrása
Forrás: Polonyi István (2005) A hazai oktatás gazdasági jellemzői a 20-21. századfordulón Budapest, Felsőoktatási Kutatóintézet (1991-2002. évi adat)Költségvetési beszámoló (2003-2006. évi adat)
0
20
40
60
80
100
1991 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
Normatív hozzájárulás Önkormányzati hozzájárulás Saját forrás
Bentlakásos szociális ellátás fajlagos kiadásainak alakulása
0
200
400
600
800
1000
1200
1400
1993 1994 1995 1999 2000 2001 2003 2004 2005 2006
Forrás: ÁSZ jelentések
Bentlakásos szociális ellátás fajlagos kiadásainak finanszírozása
Forrás: ÁSZ jelentések
0
20
40
60
80
100
1993 1994 1995 1999 2000 2001 2003 2004 2005 2006
Normatív hozzájárulás Önkormányzati hozzájárulás Működési bevétel
Hosszú lejáratú felhalmozási célú hitel és kötvényállomány*
milliárd Ft
* (Következő évi törlesztő részlettel együtt)Forrás: MÁK
186,6234,0
289,3
416,1
211,2
141,3
50,841,333,670,4
100,7
844,6
596,8
165,5
0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Megyei jogú városok Országos érték
Helyi önkormányzatok kötvénykibocsátása a 2005-2008.
években
Kibocsátó Kötvény értéke
forintban
Megyei önkormányzatok 102 899 367 177
Megyei jogú városi önkormányzatok 83 104 217 115
Főváros kerületi önkormányzatok 29 235 044 550
Városi önkormányzatok 179 756 981 441
Községek és társulások 22 585 270 222
Országos összesen 417 580 880 506
Készpénz likviditási mutató*
* Pénzeszközök / rövid lej. köt.-ekForrás: MÁK
1,2
1,4
0,7
0,50,5
0,7
0,60,6
1,1
1,2
1,1
1,0
0,8
0,6
0
0,2
0,4
0,6
0,8
1
1,2
1,4
1,6
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
MJV.-ok Országos érték
Likviditási gyorsráta*
* (Követelések + ért.pap.-ok +pénzeszk.) / rövid lej. köv.-ek
Forrás: MÁK
1,7
1,1
0,8
1,0
1,31,31,4
2,0
1,6
1,2
2,62,4
2,2
1,6
0,0
0,5
1,0
1,5
2,0
2,5
3,0
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
M.J.V.-ok Országos átlag
A helyi önkormányzatok gazdálkodásának számvevőszékitapasztalatai I.
1. Jellemzően a működési bevételek, illetve a pénzmaradvány alultervezettek.
2. A működési célú költségvetési többletbevételeket többnyire a felhalmozási és tőkejellegű kiadásokra fordítják, ennek ellenére jelentős a felhalmozási célú hitel igénybe vétele is (községeknél minden fordítva!).
3. Középiskolai és általános iskolai oktatási intézményrendszer túlméretezett,
alacsony kihasználtságú (a hosszú távon fenntartható intézményrendszert kell kialakítani).
4. Felülvizsgálandó a helyi adó kedvezmények fenntartása és az önkormányzati
szolgáltatások díjmértéke (az intézményi saját bevételek növekedése elmarad
az infláció mértékétől).5. A közigazgatásban betöltött szerepük az „e-közigazgatásban”
érvényesül (az országos átlag „a 2. szint”).
6. Felülvizsgálandó a céljelleggel nyújtott (működési célú) támogatások indokoltsága (elaprózott, ugyanakkor összegszerűségében nagy, és a száma-dási kötelezettséget sem kérik számon).
7. Az Ötv. 92. § (7) bek. 2007. január 1-től előírta, hogy a megyei jogú városok önkormányzatánál kötelező a belső ellenőrzési egység létrehozása (kivéve, ha társulás keretében látja el) a nagyszámú intézmények miatt a feladatellátás saját szervezettel történő biztosítása célszerűbb.
8. Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok eredménytelen gazdál-kodása rendszeresen tőkeemelést igényel a tulajdonostól (esetenként támogatást is nyújtanak!). Jellemző az is, hogy a gazdasági társaságok hitelfelvételében az önkormányzatok készfizető kezességet vállalnak (kozkázat!).
9. Az EU-s pályázati rendszer jellemzően kiépült, de a döntési és ellenőrzési mechanizmus szervezeti keretei még nem minden „helyszínen” épült ki.
10. Szakszerűbbé vált a képviselő-testületi döntések előkészítése
A helyi önkormányzatok gazdálkodásának számvevőszékitapasztalatai II.
Az önkormányzatok felkészültsége az európai uniós források igénybevételére és felhasználására
Szabályozottság terén nem készültek fel Szervezettség terén felkészültek
Okai:
Nem határozták meg:
• pályázatkoordinálás feladatait, felelősét;
• pályázat-nyilvántartás felelősét;
• a polgármester és a fejlesztési feladat lebonyolítója (projektmenedzser) közötti kapcsolattartás rendjét;
• az ellenőrzés kötelezettségét, feladatait és a végrehajtás felelőseit.
Pályázatfigyelés, pályázatkészítés, fejlesztési feladat lebonyolítás személyi, szervezeti
feltételeit kialakították
Módja:
• pályázatfigyelés Polgármesteri hivatal szervezetén belül
• pályázatkészítés Polgármesteri hivatalon belül, esetenként külső • fejlesztési feladat személy/ szervezet lebonyolítása megbízásával
Az EU-s pályázatok elutasításának okai
szakmai kidolgozottság
hiánya27%
formai hiba11%
nem felelt meg a pályázati
feltételeknek12%
forráshiány48%
költséghatékonyság hiánya
2%
Kockázat növelő tényezők
• Stabilizációs intézkedések növelhetik a forráshiányt, az államháztartás helyi szintjén („normatívák”!),
• EU-s támogatások felszívása likviditási problémákat és az át nem gondolt, pénzügyileg fenntarthatatlan projektek esetében későbbi inszolvencia problémákat vetíthet előre,
• Forráshiányos (ÖNHIKI-s) kör.
• PPP-k látens inszolvenciát okozhatnak,
• Intézményfenntartó megyék eladósodása,
• Ágazati törvényekben előírt feladatok és az éves költségvetés előirányzata,
• A saját források (főleg a helyi adók) bővítésének korlátai.
A helyi önkormányzatok versenyképességét befolyásoló tényezők
költségvetés
infrastruktúra
munkaerő
oktatás, tudományok helyzete
informatika
intézményrendszer
kultúra
turisztika
OrszágLakosság(millió fő)
Települési önkormány-zatok száma
Egy települési önkormány-zatra jutó lakos (ezer fő)
OrszágLakosság (miilió fő)
Települési önkormány-zatok száma
Egy települési önkormány-zatra jutó lakos (ezer fő)
Németország 82,5 16 121 5 000 Bulgária 8,3 262 28 000
Franciaország 58,9 36 559 1 600 Ausztria 8,1 2 353 3 400
Nagy-Britannia
58,7 491 118 503 Svájc 6,5 3 000 2 166
Olaszország 57,4 8 104 7 000 Szlovákia 5,4 2 871 1 700
Spanyolország 39,4 8 082 4 800 Dánia 5,3 275 19 100
Lengyelország 38,7 2 489 15 000 Finnország 5,2 455 11 200
Románia 22,5 2 862 7 700 Horvátország
4,8 542 8 000
Hollandia 15,7 572 27 000 Írország 3,7 84 41 667
Görögország 10,5 5 922 1 800 Litvánia 3,7 56 58 800
Csehország 10,3 6 237 1 500 Lettország 2,5 554 4 000
Belgium 10,2 589 17 200 Szlovénia 2,0 192 8 800
Magyarország
10,2 3 175 3 100 Észtország 1,4 247 4 200
Portugália 9,9 275 34 200 Luxemburg 0,4 118 3 400
Svédország 8,9 286 30 900
Önkormányzatok Európában
Forrás: OECD
• Az alkotmányos berendezkedést érintő kérdések
• Kormányzati feladatok kormányzati szintek közötti elosztásának újragondolása
• A feladatellátás szervezési és szervezeti kérdései
•A pénzügyi- támogatási rendszer egyszerűsítése és ösztönzővé tétele
Az önkormányzati rendszer szükséges reformlépései
Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források
között évek óta fennálló feszültségek oldását a költségvetés
2005-ben
sem tudta biztosítani. A feladatok és hatáskörök
kormányhatározatokban
elrendelt felülvizsgálata nem történt meg. Az ÁSZ által több mint
10 éve
szorgalmazott finanszírozási reform előkészítésében – politikai és
szakmai
konszenzus hiányában – nem volt érdemi előrelépés. Nem
valósult meg
a helyi önkormányzatok kötelező feladatainak áttekintése, az
önkormány-
zati feladatok és hatáskörök differenciált telepítése, átfogó
módosítása,
elmaradt a forrásszabályozás ezzel összehangolt
továbbfejlesztése.
Változatlanul jellemző, hogy az önkormányzatok számára előírt új
felada-
tokhoz (pl. közszféra bérintézkedéseihez) a költségvetés nem
biztosítja
teljeskörűen a szükséges fedezetet.
Jelentés az ÁSZ 2006. évi tevékenységéről (0705. sz. jelentés)
A modern társadalmakban a legfontosabb dolog a pénz.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
A demokratikus társadalomban ennél egy komolyabb dolog van:
a közpénz