EGÉSZSÉGMONITOROZÁS

EGÉSZSÉGMONITOROZÁSEGÉSZSÉGMONITOROZÁS

Országos Lakossági Országos Lakossági EgészségfelmérésEgészségfelmérés


A rendszeresen gyűjtött adatok alapján képet nyerhetünk a lakosság egész-ségéről, ennek alapján meghatározhatók

a népegészségügyi prioritások

megítélhetők a prioritások nyomán indí-

tott programok

a lakosság egészségének javításához nélkülözhetetlen kutatások megindítása


Az egészségmonitorozás lehetővé teszi

felmérjük a népegészségügyi szempontból legjelentősebb egészségproblémákat

nyomon kövessük azok változását felmérjük földrajzi elterjedésüket és a különféle társadalmi cso- portokban való megjelenésüket adatokhoz jutunk az egészségproblémákkal kapcsolatban álló legfontosabb fizikai, pszichológiai és társadalmi környezeti tényezőkről, valamint azok változásának alakulásáról mennyiségi és minőségi adatokat szolgáltat a rendelkezésre álló egészségügyi szolgáltatásokról, az egészségproblémák miatt igénybevett egészségügyi és más erőforrásokról

EGÉSZSÉGMONITOROZÁSEGÉSZSÉGMONITOROZÁSKomplex Országos Morbiditási Vizsgálat (KOMOV 1979), amelynek célja a népesség nyilvántartott és rejtett morbiditásának a megisme-rése, a morbiditást befolyásoló társadalmi, gazdasági, kulturális és egészségügyi tényezők megismeréseKözponti Statisztikai Hivatal 1984. évi mikrocenzus alapján végzett adat-felvétele, a népesség 2%-ára kiterjedő összeírás kutatói “a 6 éves és idősebb népesség egészségügyi helyzetének, valamint a 14 éves és idősebb népesség egészségkárosító szokásainak, a dohányzásnak és az alkoholfogyasztásnakLegfonto-sabb adatait” gyűjtötték és elemeztékA KSH által 1994-ben elvégzett átfogó, kérdőíves Egészségi Állapotfelvétel-ben háztartásban élő 5476, 15 és 65 év közötti személy vett részt, a felmé-rés “azt vizsgálta, hogyan ítélik meg az emberek egészségi állapotukat, mi a szerepe az életmódnak, az egészségre káros szokásoknak, a veszélyeztető kockázati tényezőknekTÁRKI 1991-ben útjára indított Háztartás Panel kutatásgazdasági és pénzügyi stratégiáinak, illetve a háztartástagok demográfiai, munkaerő-piaci helyzetének követésére.A SOTE Magatartástudományi Intézet vezetője, Kopp Mária és munkatársai 1983-ban, 1988-ban, valamint 1994-5-ben végeztek országos felmérést a neurotikus és depressziós tünetegyüttesek és társadalmi, környezeti, szichológiai háttértényezőik összefüggéseinek vizsgálatára

Az OLEF 2000 céljaAz OLEF 2000 célja

A lakosság egészségéről és azt meghatározó tényezőkről rendszeresen adatot gyűjtő egészségfelmérések korszerű és a nemzetközi gyakorlattal harmonizáló módszertanának hazai kialakítása és kipróbálása

A népegészségügyi szempontból legjelentő-sebb egészségproblémákra és az azzal kapcso-latban álló tényezőkre vonatkozó adatoknak a Központi Statisztikai Hivatal 1994-es Egészségi Állapot Felvétellel összevethető gyűjtése.


Az OLEF céljaAz OLEF célja


Mekkora a normálistól eltérő testtömegűek aránya?Milyen a kapcsolat a funkcionalitás, a társadalmi-gazdasági tényezők és az egészségmagatartás között?A funkcionalitás csökkenése mekkora anyagi terhet jelent a családoknak, és mekkorát a társadalomnak?Az egészségi állapottól függetlenül milyen társadalmi-gazdasági tényezők befolyásolják az egészségügyi szolgáltatásokat igénybevételét?Mekkora az alábbi egészségmagatartási tényezők egyes kategóriáinak gyakorisága:

egyes táplálkozási szokások, testtömeg-index testmozgás dohányzás

OLEF 2000OLEF 2000A kérdőívfelvételéhez a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal nyilvántartásából 7000, véletlenül kiválasztott 18 éves vagy idősebb lakost kerestek fel a közbeszerzési eljárás során kiválasztott Magyar Gallup Intézet kérdezői az ország 440 településén. A kérdezendők kiválasztása úgy történt, hogy minden településnagyság és megye arányosan képviselve legyen a mintában. A 2000. október 16.-án kezdődő kérdezés december elején fejeződött be.A mintába került felnőttek mintegy 80%-ával, 5503 fővel sikerült felvenni a kérdőívet. A visszautasítás aránya a lakosok érdeklődése és a megfelelő előkészítés következtében alacsony volt: csupán minden 11. válaszolni képes felkeresett utasította el a részvételt, így a válaszadók a teljes magyar felnőtt lakosságot megfelelően képviselik. A közölt eredmények így a teljes felnőtt lakosságra általánosíthatók.

Az OLEF 2000 jellemzőiAz OLEF 2000 jellemzői

Az OLEF 2000 főbb megállapításaiAz OLEF 2000 főbb megállapításaiEgészségproblémáik miatt tartósan korlátozott volt a társadalmi életben a középkorú felnőttek negyede és az idős lakosság közel fele.

A mindennapi élethez majd minden 10. otthonélő időskorú embernek segítséget kellett igénybe vennie, közülük minden 4. segítség nélkül az ágyból sem tudott felkelni.

Olyan mentális egészség-problémákkal küzdött minden 6. nő és minden 11. férfi a kérdezést megelőző két hétben, amelyek akadályozták a tevékenysé-geiben vagy korlátozták a társadalmi életben.

Az egészségét rossznak vagy nagyon rossznak minősítette minden 6. felnőtt, ugyanakkor jónak illetve nagyon jónak vélte a felnőttek több mint 40%-a.

A keringési rendszer betegségei a középkorúak mintegy 40%-át érintették, az idős korú nők háromnegyedénél, az idős korú férfiak kétharmadánál fordultak elő ilyen betegségek.

Nyaki-, háti-, vagy deréktáji fájdalomra panaszkodott a nők kétharmada, a férfiak fele.

Az OLEF 2000 főbb megállapításaiAz OLEF 2000 főbb megállapításaiTúlsúlyos vagy elhízott volt a felnőttek fele.

Orvosi ellátást igénylő sérülést vagy mérgezést szenvedett minden 10. lakos a felmérést megelőző egy év folyamán, leggyakrabban otthoni tevékenység közben.

Semmit vagy csak keveset tehet saját egészségéért– gondolta csaknem minden 4. nő, míg a férfiak közül minden 5. vélekedett hasonlóképpen.

Napi rendszerességgel dohányzott a nők közel negyede, míg a férfiaknak több mint egyharmada.

Ritkán vagy soha nem ivott szeszesitalt a nők csaknem háromnegyede, a férfiak több mint harmada. Mértékletesen fogyasztott alkoholt a nők ötöde, a férfiak majd fele. Nagyivónak volt tekinthető minden 20. nő és minden 5. férfi.

Az egészségügyi ellátás semmilyen formáját nem vette igénybe az idősek mintegy 10%-a a felmérést megelőző egy évben.

Az OLEF 2000 főbb megállapításaiAz OLEF 2000 főbb megállapításai

Nem volt nőgyógyásznál a felmérést megelőző öt éven belül a középkorú nők ötöde, az idős korú nők kétharmada.

Legalább egy terhesség-megszakításon átesett a fiatal, szülőképes korosztályba tartozó nők 28%-a.

Nem járt fogorvosnál a felmérést megelőző egy évben a felnőtt lakosság közel kétharmada.

A felnőtt lakosság közel 80%-ának mérték vérnyomását a felmérést megelőző egy évben.

Természetgyógyászati ellátást a lakosság elhanyagolható töredéke vett igénybe.

Fájdalomérzet

A dohányzás gyakorisága

OLEF 2003 EgészségmagatartásOLEF 2003 Egészségmagatartás

Úgy véli, hogy sokat vagy nagyon sokat tehet az egészségéért a férfiak csaknem háromnegyede, a nők több mint kétharmada.

Az egészségtudatosság magasabb a fiatalok, az isko-lázottabbak, a jobb anyagi körülmények között élők és a megfelelő társas támogatottsággal rendelkezők körében.

2000 óta szignifikáns módon növekedett azok aránya, akik úgy gondolják, hogy semmit vagy csak keveset tehetnek a saját egészségükért.


Dohányzik a nők 27,9%-a, a férfiak 40,5%-a. Többségük napi rendszerességgel rágyújt: a nők csaknem negyede, a férfiaknak több mint harmada.A rendszeres dohányzás esélye magasabb a férfiak, a rossz anyagi körülmények között élők, a társas támogatottság hiányával küzdők és a magukat nem vallásosnak vallók körében.A leszokással eredménytelenül próbálkozott a kérdezést megelőző évben a dohányosok több mint 40%-a.Passzív dohányos a 65 év alatti nemdohányzó nők majdnem harmada, a férfiaknak csaknem fele.A 65 év alatti, munkahellyel rendelkező nemdohányzó nők csaknem ötöde, a férfiaknak pedig majdnem harmada munkahelyi passzív dohányos.


Nagyivó a nők 2,5%-a és a férfiak 17,7%-a.A nagyivás esélye magasabb a férfiak, az idősebbek, a rossz anyagi körülmények között

élők és a társas támogatottság hiányával küzdők körében.Legalább egyszer ült ittasan a volán mögé a felmérést megelőző egy évben minden

huszadik nem absztinens férfi (a fiatal férfiak közül minden tizenötödik).


Egyáltalán nem végez testmozgást a felnőtt magyar lakosság csaknem 8%-a (az idős nők 20,5%-a és az idős férfiak 18,7%-a).A fizikai inaktivitás esélye növekszik az életkorral; férfiak körében a nagyobb településen élők, nők körében pedig a jobb anyagi körülmények között élők szintén kisebb eséllyel végeznek megfelelő gyakoriságú testmozgást.Túlsúlyos vagy elhízott a nők csaknem fele, a férfiaknak pedig több mint fele.A kívánatosnál magasabb testtömeg esélye magasabb az idősebbek, az alacsony iskolai végzettségűek, a jobb anyagi körülmények között élők, a felső vezetők és a

gazdaságilag aktívak körében.

A dohányzás és az anyagi helyzet kapcsolataA dohányzás és az anyagi helyzet kapcsolata

Forrás: OLEF 2003. OEK

Az elhízás és az életkor kapcsolataAz elhízás és az életkor kapcsolata


Az egészségügyi ellátás Az egészségügyi ellátás igénybevétele (OLEF 2003)igénybevétele (OLEF 2003)

Az időskorúak között közel minden 13. nő, illetve minden 8. férfi Az időskorúak között közel minden 13. nő, illetve minden 8. férfi semmilyen egészségügyi ellátást nem vett igénybe a felmérést semmilyen egészségügyi ellátást nem vett igénybe a felmérést megelőző egy évben.megelőző egy évben.

A felmérést megelőző 12 hónapban nem kereste fel fogorvosát a A felmérést megelőző 12 hónapban nem kereste fel fogorvosát a lakosság közel kétharmada, a fiatal korosztályban a nők 40%-a, a lakosság közel kétharmada, a fiatal korosztályban a nők 40%-a, a férfiak 56,7%-a.férfiak 56,7%-a.

Nem járt nőgyógyásznál a kérdezést megelőző két éven belül a Nem járt nőgyógyásznál a kérdezést megelőző két éven belül a középkorú nők közel harmada, az idős nők közel háromnegyede. A középkorú nők közel harmada, az idős nők közel háromnegyede. A méhnyakrák szűrésének 25-64 év közötti célcsoportjában közel méhnyakrák szűrésének 25-64 év közötti célcsoportjában közel minden 3. nő esetében nem végeztek citológiai vizsgálatot a minden 3. nő esetében nem végeztek citológiai vizsgálatot a felmérést megelőző két éven belül, ugyanakkor az emlőrákszűrés felmérést megelőző két éven belül, ugyanakkor az emlőrákszűrés 45-64 év közötti célcsoportjában a nők közel háromnegyedénél 45-64 év közötti célcsoportjában a nők közel háromnegyedénél történt mammográfiás vizsgálat.történt mammográfiás vizsgálat.

Az egészségügyi ellátás Az egészségügyi ellátás igénybevétele (OLEF 2003) igénybevétele (OLEF 2003)

Saját bevallás alapján közel minden 3. felnőtt nőnek volt életében Saját bevallás alapján közel minden 3. felnőtt nőnek volt életében legalább egy terhességmegszakítása.legalább egy terhességmegszakítása.

A felnőtt lakosság 80%-ának mérték a vérnyomását a kérdezést A felnőtt lakosság 80%-ának mérték a vérnyomását a kérdezést megelőző egy évben.megelőző egy évben.

A magasvérnyomás betegségben szenvedők körében közel minden 8. A magasvérnyomás betegségben szenvedők körében közel minden 8. személynek nem ellenőrizték a vérnyomását fél éven belül.személynek nem ellenőrizték a vérnyomását fél éven belül.

Mind a középkorúak, mind az időskorúak közel felének több mint egy éve Mind a középkorúak, mind az időskorúak közel felének több mint egy éve vagy sohasem mértek koleszterinszintet. A magas koleszterin-szinttel vagy sohasem mértek koleszterinszintet. A magas koleszterin-szinttel rendelkezők harmadánál nem mérték a koleszterin szintjét fél éven belül.rendelkezők harmadánál nem mérték a koleszterin szintjét fél éven belül.

Minden 2. középkorúnak és az időskorúak több mint harmadának Minden 2. középkorúnak és az időskorúak több mint harmadának vércukorszintjét több, mint egy éve vagy sohasem mérték. A vércukorszintjét több, mint egy éve vagy sohasem mérték. A cukorbetegségben szenvedők felének nem ellenőrizték a vércukor cukorbetegségben szenvedők felének nem ellenőrizték a vércukor szintjét egy hónapon belül, és minden 5. cukorbetegnél nem ellenőrizték szintjét egy hónapon belül, és minden 5. cukorbetegnél nem ellenőrizték fél éven belül.fél éven belül.

Az egészségügyi ellátás igénybevétele Az egészségügyi ellátás igénybevétele (OLEF 2003) (OLEF 2003)

A nők 32%-kal nagyobb eséllyel vették igénybe az alapellátást, mint a férfiak. Az OLEF A nők 32%-kal nagyobb eséllyel vették igénybe az alapellátást, mint a férfiak. Az OLEF 2000 eredményével ellentétben az iskolázottság nem befolyásolta az alapellátás 2000 eredményével ellentétben az iskolázottság nem befolyásolta az alapellátás igénybevételének az esélyét, tehát az eltelt időben vélhetően csökkentek az igénybevétel igénybevételének az esélyét, tehát az eltelt időben vélhetően csökkentek az igénybevétel társadalmi egyenlőtlenségei.társadalmi egyenlőtlenségei.A nők 37%-kal nagyobb eséllyel vettek részt a koleszterinszint-mérésen, és 49%-kal A nők 37%-kal nagyobb eséllyel vettek részt a koleszterinszint-mérésen, és 49%-kal nagyobb eséllyel vércukorszint-mérésen, mint a férfiak.nagyobb eséllyel vércukorszint-mérésen, mint a férfiak.A nőknek a férfiakhoz viszonyítva minden életkorban magasabb volt az esélyük a A nőknek a férfiakhoz viszonyítva minden életkorban magasabb volt az esélyük a járóbeteg szakellátás igénybevételére, ez az érték a fiatal női korosztály esetén több mint járóbeteg szakellátás igénybevételére, ez az érték a fiatal női korosztály esetén több mint 3,5-szer, a középkorúaknál közel 2,5-szer, az időskorú nőknél pedig közel 1,5-szer volt 3,5-szer, a középkorúaknál közel 2,5-szer, az időskorú nőknél pedig közel 1,5-szer volt nagyobb. Az iskolázottság növekedésével és az anyagi helyzet javulásával emelkedett az nagyobb. Az iskolázottság növekedésével és az anyagi helyzet javulásával emelkedett az esély a járóbeteg szakellátás igénybevételére, tehát ennél az ellátási formánál az esély a járóbeteg szakellátás igénybevételére, tehát ennél az ellátási formánál az alapellátással szemben inkább jelen van egyfajta társadalmi egyenlőtlenség.alapellátással szemben inkább jelen van egyfajta társadalmi egyenlőtlenség.

A férfiaknál az életkor előrehaladtával szignifikánsan emelkedett a fekvőbeteg szakellátás A férfiaknál az életkor előrehaladtával szignifikánsan emelkedett a fekvőbeteg szakellátás igénybevételének esélye: az idős korúak esetén 2,8-szorosan nagyobb a fiatal korosztály igénybevételének esélye: az idős korúak esetén 2,8-szorosan nagyobb a fiatal korosztály tagjaihoz képest.tagjaihoz képest.



A vélt egészségre vonatkozó kérdésre válaszadók között az alapellátást igénybe vevők %-os

megoszlása

Kedvező és kedvezőtlen egészségmagatartású válaszadók között az alapellátást igénybe vevők %-

os megoszlása


A járóbeteg szakellátás igénybevétele és a nem összefüggése, az életkor módosító hatását

figyelembe véve


A járóbeteg szakellátás igénybevételének az esélye és az iskolázottság összefüggése


A járóbeteg szakellátás igénybevételének az esélye és az anyagi helyzet összefüggése


A fekvőbeteg szakellátás igénybevétele és a nem összefüggése, az életkor módosító hatását

figyelembe véve


A fekvőbeteg szakellátás igénybevételének az esélye és az életkor összefüggése a nők és a

férfiak esetében


A fogorvosi ellátás igénybevételének az esélye és az iskolázottság összefüggése


A fogorvosi ellátás igénybevételének az esélye és az anyagi helyzet összefüggése


FunkcionalitásFunkcionalitásA A nők 36%-ának, a férfiak 29%-ának volt valamilyen fokú funkció-csökkenése, idős korban ez az arány 75%-ra illetve 65%-ra emelkedett. A 65 év alattiak közül minden ötödik ember volt érintett.

A nők 6%-a, a férfiak 8,5%-a más segítségét vette igénybe az önellátáshoz. A 65 év felettiek több mint 3 %-a volt ágyhoz kötött.

A férfiak több mint 3%-a, a nők 5%-a legfeljebb pár lépést tudott megtenni. A 35-64 éves korosztályban a férfiak 10%-a, a nők 13%-a legfeljebb 200 métert tudott megállás nélkül megtenni, vagy anélkül, hogy rosszul érezte volna magát.

65 év felett minden harmadik nőnek és férfinak halláscsökkenése volt

65 év felett a nők 20%-ának, a férfiak 16%-ának volt valamilyen fokú vizelettartási zavara.

Az életkor hatása a funkcionalitás Az életkor hatása a funkcionalitás csökkenésérecsökkenésére

Az iskolázottság hatása a funkcióképesség csökkenésére

Az anyagi helyzet hatása a funkcióképesség csökkenésére

Lelki egészség

Közel minden tizedik felnőtt magyar lakos funkcionalitás-csökkenést jelentő lelki egészségproblémákkal küzdött a kérdezés idején, a férfiak 7,2%-a, a nők 11,7%-a volt érintett. A felnőtt lakosság 13,2%-a élt meg életében depressziót vagy szorongást az önbeszámolókra alapozott becslés szerint, ebből 9,2%-ban orvos diagnosztizálta a mentális zavart. A kérdezést megelőző évre vonatkozó prevalencia (diagnózissal) 8,1%. A depresszióra, illetve szorongásra vonatkozó mindhárom prevalencia érték (életprevalencia, életprevalencia-diagnózissal, illetve éves prevalencia-diagnózissal) magasabb a nők körében, mint a férfiaknál (17,2%, 12,7% és 11,2% vs. 8,8%, 5,3% és 4,7%). A mentális funkcionalitás csökkenés esélye, illetve a kérdezést megelőző évre vonatkozó depresszió és/vagy szorongás (diagnózissal) előfordulásának esélye magasabb a valamilyen krónikus betegségben szenvedők, illetve a kisebb társas támogatottsággal bírók körében.

Az allergiás megbetegedések esélye és az életkor összefüggése

A cukorbetegség esélye és a túlsúly/elhízás összefüggése

A magasvérnyomás esélye és a túlsúly/elhízás összefüggése

A hálapénzt fizetők százalékos A hálapénzt fizetők százalékos aránya 2003-ban ( OLEF 2003 )aránya 2003-ban ( OLEF 2003 )

A lakosság által kifizetett hálapénz A lakosság által kifizetett hálapénz százalékos megoszlása (OLEF 2003)százalékos megoszlása (OLEF 2003)

Az emlőszűrésen történő részvétel Az emlőszűrésen történő részvétel változásaváltozása

Az emlőszűrésen történő részvétel Az emlőszűrésen történő részvétel változása ( az iskolázottság hatása )változása ( az iskolázottság hatása )

Az emlőszűrésen történő részvétel Az emlőszűrésen történő részvétel változása ( a lakóhelynagyság változása ( a lakóhelynagyság

szerepe )szerepe )

Az emlőszűrésen történő részvétel Az emlőszűrésen történő részvétel változása ( a régiók szerepe )változása ( a régiók szerepe )

Documents

EGÉSZSÉGMONITOROZÁS