Az egészség kulturális antropológiája 1. előadás

Nagy Éva evnalev@gmail.com Fogadóórák: hétfőnként 9:45-11:15, 313.

szoba Alapozó Eg. Tud. Int., Addiktológiai

Tanszék (332.)

Kultúra,társadalom, egészség….Avagy ….

„…célod, láthatárod, erőid, ösztöneid, tévedéseid fontosak (…) hogy meg lehessen határozni, hogy mit jelent éppen a te testednek az egészség fogalma”

Az egészség kulturális antropológiája …

A beteget, betegséget, orvost a maga totalitásában , társadalmi-kulturális környezetéve együtt vizsgálja. Holisztikus szemlélet!

Az egészség-betegség-elmúlás kérdését a biomedicina szemléletmódjával szemben vizsgálja.

Fontos eleme: a biomedikális szemlélettel szembeni kritika.

Előzmények a tudományos gondolkodásban → interdiszciplinaritás iránti igény

→ antropológia: szó szerint az ógörögben „az emberről való beszéd” ≈ embertan

Nem fizikai antropológia!

A kulturális antropológia tárgya:

Hagyományosan a „primitív” népek kultúrájában fellelhető szokások tanulmányozása

Ma: akár a saját társadalomban a kultúra megnyilvánulási formájának tanulmányozása, amelyek segítségével elhatárolódik az emberi világ a természetitől

→ hiszen az ember cselekvő, teremtő lény – megragadni azt, amit az ember magából csinál, csinálhat

Az antropológiai szemléletmód sajátosságai

A.A kultúra a kutatás központi eleme B. Kulturális relativizmus C. Terepmunka→résztvevő megfigyelés D. Összehasonlító módszer E. Holisztikus szemléletmód

A.1. – A kultúra fogalmáról

E. B. Tylor: kultúra = egy nép egész életmódját magába foglalja

A kultúra többes számban A kultúra: ami összeköt és elválaszt A kultúra: mindaz, amit megtanulunk. Lehetetlen definiálni

Számtalan definíció –de néhány vonás közös:

A kultúra magában foglalja mindazt … Amit az emberek gondolnak, hisznek Amit az emberek cselekszenek Amit az emberek előállítanak.

Továbbá…

A.2. – A kultúra jellemzői1. A kultúra közös

A megértés alapja Az emberi

kapcsolatok rendezése

Kommunikáció és kooperáció

Kiszámíthatóság De! kulturális

változatosság

2. A kultúra tanult

A befejezetlen újszülött

Szocializáció

3. A kultúra szimbólumokon alapszik Jelentésteli formák A nyelv mint a

kultúra fő szimbolikus aspektusa

A dolgok helyettesítői Közmegegyezés Végtelen számú

jelentés

KUTYA CHIEN HUND DOG Собака

4. A kultúra integrált 5. A kultúra adaptív ↓ Kultúra és társadalom

A.4.A kultúra fogaskerekei1. Értékek és normák

Értékek: olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik, hogy egy társadalomban mit tartanak helyesnek

Bonyodalmak az értékek felismerése körül

Szükségletek → Érdekek → Értékhierarchia

Korlátlan közmegegyezés?

Normák: az értékek kifejeződési formái Tartalmaz pozitív vagy negatív előírást Utal szankciókra → formális/informális Megnevezi a végrehajtás szereplőit Ellentmondás a normák között A normák nem változatlanok

B. - A kulturális relativizmus

Egy példa: Az IAKIREMA törzs test

rítusai Horace Miner, 1956

Testközpontúság A szájjal kapcsolatos

hiedelmek fontossága

Etnocentrizmus

Egyes kultúrák másokhoz viszonyított felsőbbrendűségének érzését fejezi ki.

A másság értelmezésének azon formája, amikor a miénktől eltérő viselkedés- és gondolkodásmódot a saját kultúránk mércéi szerint értékeljük, kiszakítva saját kontextusából.

↔ Kulturális relativizmus

Mi az a kulturális relativizmus?

Minden kultúra elemei hathatnak idegenül egy másikban.

Ezért a kulturális jelenségeket csak a saját értékrendjével, társadalmi viszonyaival együtt érthetjük meg.

Más kultúrák sajátosságai éppúgy érvényesek mint a miénk.

Minden kultúra egyedi. Előítéletek mellőzésére buzdít.

C. Terepmunka – a résztvevő megfigyelés

Az antropológus laboratóriuma – a kultúrák sokféleségének létezése

Ennek vizsgálata az etnográfiai módszer segítségével

↓ Intenzív Szisztematikus Személyes jelenlét, megfigyelés =

= Terepmunka

Bronislaw Malinowski Holisztikus személelet: autentikus,

koherens és a lehető legrészletesebb adatok a vizsgált kulturális jelenségről

A jelentések vizsgálata a maga kontextusába helyezve

Az émikus látásmód: belülről szemlélni, megélni egy kultúrát; felölteni annak kulturális szemüvegét; a kultúra tagjainak látásmódját tükrözi

Az étikus látásmód: Kívülállás, madártávlat Egy másik kultúra tükrében látni

A két látásmód ötvözhető!

D. Összehasonlító módszer (komparativizmus) Kezdetben: mitől más az euro-amerikai

kultúrától távol élő népcsoportok kultúrája? A saját társadalomban érvényes koncepciók,

értelmezésmódok nehezen alkalmazhatók más népek esetében.

Univerzális emberi vonások keresése – összehasonlító módszerrel

Terepmunka térnyerésével új státusz (idegen-problematika, univerzalizmus –relativizmus vita)

E. Holisztikus szemléletmód

Az egész mindig több, mint a részek összessége (= a társadalom több, mint tagjai együttese)

A részek az egészhez való viszonyukban nyerik el értelmüket (egy kulturális jelenség csak a többivel együtt érthető meg egy társadalmon belül)

Felhasznált irodalom: Mészáros J. (szerk.):Antropológiai

felütések, SE-ETK, Bp., 2007,11-30. Lázár I. –Pikó B. (szerk).:Orvosi antropológia, Medicina,

2013. 1-41. Hollós M.:Bevezetés a kulturális antropológiába.

Szimbiózis, ELTE-BTK JB, 2000. Miner, H.: Body Ritual among the Nacirema. In American

Anthropologist, 58:3, June, 1956 Forrás: https://www.msu.edu/~jdowell/miner.html?

pagewanted=al