Upload
lajos
View
31
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Körforgási folyamatok. 2. előadás. Környezetünk működése I. Természet állandóan változik, fejlődik Működési rendje évmilliárdok alatt alakult ki Működési rend jellegzetessége: Körforgások, ciklikus ismétlődés: csillagrendszerek Naprendszerünk élővilág →társadalomig - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Körforgási folyamatok
2. előadás
Környezetünk működése I.
• Természet állandóan változik, fejlődik
• Működési rendje évmilliárdok alatt alakult ki
• Működési rend jellegzetessége:
– Körforgások, ciklikus ismétlődés:
• csillagrendszerek
• Naprendszerünk
• élővilág→társadalomig
• Körforgások nem elszigetelt jelenségek, hanem egymással kapcsolatban lévő, egymásra kölcsönösen ható folyamatok
• Föld, mint élő szervezet
Ciklusok (Körforgások) a Földön és a bioszférában
• A Föld zárt rendszer:- környezetével energiacserét folytat,- de anyagcserét lényegében nem.• Energiacsere: beérkező napsugárzás vs.emittált hősugárzás• Anyagcsere: elhanyagolható beérkezés(meteor-rajok, kozmikus porok) vs.elhanyagolható gáz emisszió
A KÖRFORGÁSOK (CIKLUSOK)
• Energiaciklus – folytonos (Nap – Föld – világűr)pl. üvegházhatás• Anyagciklusok (anyagmegmaradás elve):– C, H, O, N, P, S (kémiai átalakulásokkal)
– H2O, minden más (mérgező elemek)– levegő- és tengeráramlatok• Időbeli (mozgás) ciklusok:– a Föld keringése: évek és évszakok (növények)– a Föld forgása: nappalok és éjszakák– Hold keringése: ár-apály– Napciklusok: kevés földi hatásuk van
Időbeli ciklusok Anyagciklusok
1. Nap ciklusai
2. Nap-Föld ciklusok, évszakok
3. Föld-Hold ciklusok
4. Ősföld (Pangea) ciklusai
5. Föld mágnese tere
9. Tengeráramlások
10. Fotoszintézis
11. Geokémiai karbonát-szilikát körforgás
12. Biogeokémiai körforgások
Anyagciklusok (anyagmegmaradás elve)
Levegő- (szélrendszerek) és tengeráramlatok:- rendszeresen, folyamatosan működnek- dimenziójuk óriási (több ezer km)- anyagi átalakulással nem járnak- de hozzá járulnak a többi körforgalomhoz• Az anyagmegmaradás törvénye miatt a földi„anyagmozgások” ciklusosak: az egyesanyagok körforgalomban vesznek részt.
Csillagok
• csillagokat villódzó fénypontokként látjuk szabad szemmel
• nagy távolság miatt tűnnek pontszerűnek
• csillagok fényének ezt a szabálytalan pislákolását – a szcintilláció jelenségét – a földi légkör áramlásai hozzák létre
• csillagok legfontosabb energiaforrása a magban zajló termonukleáris reakció
Csillagok• energia az atommagok fúziójából szabadul fel,
több millió kelvin fokon. Ilyen magas hőmérsékleten az elektronok leválnak az atomokról, és plazma jön létre
• 3 kül. ciklus, egyik a proton-proton ciklus, ami során protonokból héliummagok keletkeznek
• A Naphoz hasonló (viszonylag) kis tömegű csillagok energiatermelésében ez a folyamat dominál
Csillagok
• CNO vagy Bethe-Weizsäcker ciklus• Három alfa ciklus –Salpeter ciklus
Csillagok
• A két hidrogénmag közötti elektromos taszítás legyőzéséhez rengeteg energia szükséges, emiatt a folyamat nagyon lassú.
• 1H + 1H → 2H + e+ + νe (τ ~ 7·109 év)
• Ezért süt még mindig a Nap; ha a folyamat gyorsabb lenne, már rég kimerültek volna a hidrogénkészletei.
Nap
• Naprendszer központi csillaga • Körülötte kering a Föld, a Naprendszerhez tartozó
bolygók, kisbolygók, üstökösök• Földtől körülbelül 150 millió km távolságra van,
ami fénysebességgel 8,3 perc • 70 %-ban hidrogénből áll, amely a központjában
zajló magfúzió során héliummá alakul. • Az ennek során felszabaduló, majd a világűrbe
szétsugárzott energia nélkülözhetetlen a legtöbb földi élőlény számára:
• fénye a növények fotoszintézisét, hője pedig az elviselhető hőmérsékletet biztosítja
Nap jellemzői
• A Nap sugara = 695990 km = 109 Föld-sugár• A Nap tömege = 1,989·1030 kg = 333.000 Föld-tömeg• Felszíni hőmérséklet = 5770 °K = 10400 °F• Felszíni sűrűség = 2,07·10-7 g/cm3 = 1,6·10-4 · levegő-sűrűség• Felszíni összetétel = 70% Hidrogén, 28% Hélium, 2% (Szén,Nitrogén, Oxigén, ...) egyéb• Központi hőmérséklet = 1.5600.000 °K = 28000000 °F• Központi sűrűség = 150 g/cm3 = 8 · arany sűrűség• Központi összetétel = 35% Hidrogén, 63% Hélium, 2%(Szén, Nitrogén, Oxigén, ...) egyéb• A Nap kora = 4,57·109 év
Nap felépítése
• A napbelső • A fotoszféra • Kromoszféra • Átmeneti réteg• Napkorona• Helioszféra
Nap ciklusai • A napfolt környezeténél
sötétebb terület a Nap fotoszférájában
• Nagy mágneses térerősségű, T kisebb
• a mágneses erővonalcsövekben (fluxus csövekben) az erős mágneses tér meggátolja a Napban termelődő energia kiszállítását konvektív áramlások révén
Egy napfolt és a Föld méretaránya (The Royal Swedish Academy of Sciences, Vasco M.J. Henriques)
Nap ciklusai II.
• napfolt ciklus alatt a Nap változtatja az ultraibolya, látható, röntgen és töltött részecskékből álló sugárzását, komoly hatással lévén a föld felső légkörére
Hatása a környezetünkre:• Ezek a változások felmelegíthetik és kitágíthatják a
Föld felső légkörét• Sarki fényeket gerjeszthetnek• Megbéníthatják a villamos távvezetékeket• Megváltoztathatják a bolygónk ózonrétegét• Az éghajlatot is befolyásolhatják
Nap-Föld ciklusok (évszakok)
• csillagászati év: bolygónk egy enyhén elnyúlt, ellipszis alakú pályán kerüli meg a Napot 365 nap 6 óra 9 perc 9 másodperc alatt
• Mivel a Föld forgástengelye 23,5 fokos szöget zár be az ekliptikára (Nap egy év alatt megtett látszólagos útja az égbolton) állított merőlegeshez képest, ez a szög a Nap körüli keringés során állandóan megmarad → napsugarak változó szögben érik el a Földfelszínt
Az évszakok
Afélium:Egy bolygó legnagyobb távolsága a naptól.
Perihélium bolygóknak a Naptól mért legrövidebb távolsága
Föld-Hold ciklusok
• Hold és Föld közös gravitációs középpontjuk körül keringenek (kp.-ja 1700 km-re a Föld belsejében)
• Ui. mFöld=5,97 *1024 kg (~5978 trillió tonna)
• mHold=7,352*1022 kg
• mHold/mFöld=~ 1/100
• Köztük lévő vonzást a keringésükkor létrejövő centrifugális erők egyenlítik ki
Árapályok/tengerjárás I.
• a tenger szintjének periodikus emelkedése (áradat vagy dagály) és süllyedése (apály), hatóránként szabályosan változik
• létrejöttében, nagyobb mértékben a Hold, kisebb mértékben pedig a Nap vonzása játszik szerepet
• a Nap árapálykeltő hatása a Holdéhoz képest több mint kétszer kisebb, a Nap keltette árapályok kevésbé jelentősek
• A Nap, Hold és Föld egymáshoz viszonyított helyzetétől függően ezek a hatások erősíthetik vagy gyengítik egymást
Árapályt befolyásoló tényezők
• Légköri és klimatikus hatások:
• Erős, egy irányból fújó szelek
• Szélsőséges légnyomásviszonyok
• Tengerek közti gravitáció
Hasznosítása
• Ár-apályerőmű: A tengerszint periodikus napi változásából származó, mechanikai energiát hasznosító erőmű
• vízturbinákkal elektromos energiatermelésre hasznosítható
Pangea ciklusai
• Alfred Wegener, 1912 kontinensek vándorlása
• 2 fő szakasz– óriáskontinens összenövése és szétszakadása
• Ez a földkéreg- és köpenymozgásokra mutat rá
Laurázsia Gondwana
Tethys-tenger
Kőzetek körforgása
• Kőzetek elmállanak és üledékek képződnek
• Ezeket új üledékrétegek fedik be
• Ha elég mélyen fekszenek átalakulnak vagy megolvadnak
• Később mint hegyláncok részei felemelkednek
• Majd ismét elmállanak és részt vesznek a körforgásban
Kőzetek körforgása
• A „tömegáramlás” azt a folyamatot jelenti, ahogyan a kőzetek a Föld felszínének bizonyos helyén lepusztulnak, máshol pedig újra felhalmozódnak
• Vulkanizmus: földfelszínre szállítja a megolvadt anyagot
• Szilárd kőzetek az alácsúszási zónák felett visszakerülnek a Föld belsejébe
Áramlások a Föld belsejében
Befolyásoló tényezők:
• Vulkáni működés
• Hegyképződések
• Mágneses mező
Föld mágnese tere
• Olvadt vasötvözet alkotta mag csavarodott áramlásai gerjesztik a Föld mágneses mezejét
• A Föld körül mágneses tér észlelhető,amely közelítőleg olyan, mintha a Földközéppontjában egy erős rúdmágnes lenne
van Allen övek: a Földet körülölelő sugárzási övek
Mi alakítja a Föld mágneses terét?
• Föld magja, ahol magas a nyomás és a hőmérséklet.
• Földkéreg mágneses tulajdonságú kőzetei: magnetit FeF2O4(vasfekete színű zsíros és
tompa fényű, szabályos rendszerben kristályosodó erősen mágneses ásvány)
• Elektromágneses sugárzások, amik a légkör felső rétegeiben uralkodnak: Nap és Hold árapály ereje indukálja; a Föld légköre a felszín közelében elektromosan szigetel; nagy magasságokban (ionszféra 90 km) a Nap hatására nő az ionizáció, nő az elektromos vezetőképesség
Sarki fény II.
• Töltött részecskék eltérülnek a Föld mágnesessége révén
• mágneses pólusok körüli tartományban azonban bejutnak a légkörbe
• A részecskék ütköznek a légkör atomjaival, ionizálják és gerjesztik az atomokat, a gerjesztett atomok fénykisugárzással térnek vissza alapállapotukba
Sarki fényVörös szín, Zöld szín : oxigén tartalom
Ibolya: nitrogén tartalom
• A Föld mágneses tere alapvető hatást gyakorol az élővilágra, nagy szerepe van az élet védelmében.
• A Napból és a kozmikus térségből áramló elektromos részecskéket eltéríti a sarkok irányába.
• létfontosságú a Föld körül keringő műholdak navigációja szempontjából,
• és segíti a költöző madarakat is a tájékozódásban
Föld mágneses terének hatása az élővilágra
Polaritás váltás
• Tudjuk, hogy időről-időre a Föld mágneses tere előjelet vált, és eközben a mágneses védőpajzs, ideiglenesen szünetel
• Mágneses pólusváltás átlagosan 200 ezer évente következik be, a két pólusváltás között eltelt idő széles sávban mozog
• A geológiai bizonyítékok szerint bolygónkon utoljára 780 ezer évvel ezelőtt történt
• Tények mutatják, hogy a polaritás-váltások időszakai egybeesnek a földi élővilág nagy átalakulásaival, fajok hirtelen kipusztulásával és megjelenésével
Geokémiai karbonát-szilikát körforgás I.
• Eltávolítja a CO2-t a légkörből, tárolja a karbonát kőzetben és végül visszavezeti az atmoszférába
• Karbonátok keletkeznek, amikor a CO2 oldódik az esővízben
• Ez reakcióba lép a kőzetekkel, amelyek Ca-szilikátokat tartalmaznak
• Így Ca(HCO3)2 kerül a talajvízbe, ahol planktonok és kül. organizmusok beépítik a vázukba
• Ezek elhalnak héjak lerakódnak a tengerfenék üledékeibe
• Nagy T,P→ CO2 szabadul fel
Eltávolítja a CO2-t a légkörből, tárolja a karbonát kőzetben és végül visszavezeti az atmoszférába
Érckörforgások az óceáni kéreg és a tenger között
• Tengervíz hatol be több km-es mélységben a széttagolt, fémtartalmú óceáni kéregbe
• A vizet a magmakamra felfűti, V nő,ρ csökken
• Felhevített állapotban számos fémet kiold
• Friss tengervízzel összekeveredve szulfidok válnak ki
• Tengerfenéken, mint meleg források áramlanak ki
Tengeráramlások
• tengeráramlások oka a tengervíz hőmérsékletkülönbsége, és az ezzel járó sűrűségkülönbség, illetve a szél
• áramlások hatalmas hő tömeget osztanak el a Föld körül
• Mélytengeri áramlásokért a sűrűségkülönbség, felszíniekért pedig a szél felelős
Hideg áramlatok Meleg áramlatok• A Sarkvidékek felől
haladnak az Egyenlítő felé, hideg tengervizet szállítanak.
1. Labrador-áramlás (Kanada keleti partjai)
2. Oja-shio-áramlás (Oroszország és Japán keleti partjai)
3. Humboldt-áramlás (Dél-Amerika nyugati partjai)
4. Benguela-áramlás
• Az Egyenlítő felől haladnak a Sarkvidékek felé, meleg tengervizet szállítanak.
1. Golf-áramlás (USA keleti partjai)
2. Kuro-shio-áramlás (Japán keleti, Kanada nyugati, Alaszka déli partjai)
3. Brazil-áramlás (Dél-Amerika keleti partjai)
4. Agulhas-áramlás (Afrika keleti partjai)
Anyagciklusok
• Víz
• Szén
• Szén-dioxid
• Oxigén
Bioszféra működésének alapfeltételei
Biogeokémiai ciklusok:
• Kén
• Foszfor
• Nitrogén
• Fémek, félfémek
Földünk, mint különleges bolygó
• Földi környezet jelentősen különbözik a más bolygókon uralkodó viszonyoktól
• Oka: bioszféra léte
• Élet kialakulása: bolygónk Naptól való távolsága illetve mérete
• Hőmérséklet már 4 milliárd évvel ezelőtt is hasonló volt
Az élet kialakulása
• Kb 3,8-4 milliárd éve
• első lépés: szerves vegyületek szintézise (UV- sugárzás, gázfázisban)
• Más teória: szerves anyagok a világűrből származnak, meteoritokban amino- és zsírsavtartalmú zárványok
Az élet kialakulása II.
• Szerves anyagokból→ egyszerű élőlények• Teória: agyagásványok hatására
aggregátumokká szerveződtek, majd ún- koacervátum-cseppek, amik már sejtként viselkedtek:– Fehérjék épültek belőlük, – majd membránok,– prokarióta (sejtmag nélküli) baktériumokra
emlékeztető szervezetek
Miller-Urey kísérlet
• Metán (CH4)
• Ammónia (NH3)
• Hidrogén (H2)
• Víz (H2O)
• Elektromos kisülés
Eredmény: cukor, aminosav, N-tartalmú heterociklusos vegyületek
(mindaz ami megtalálható az élő sejtben)
Lezajló reakciók
• CO2 → CO + [O] CH4 + 2[O] → CH2O + H2O
• CO + NH3 → HCN + H2O
• CH4 + NH3 → HCN + 3H2
• CH2O + HCN + NH3 → NH2-CH2-CN + H2O
• NH2-CH2-CN + 2H2O → NH3 + NH2-CH2-COOH (glicin)
Gánti Tibor - Chemoton
Legfontosabb létfeltételek
• víz jelenléte (mindhárom fázisban előfordult, jelentős része folyékony formában)
• CO2 : őslégkörben nagy mennyiségben állt rendelkezésre
• Oxigén légzés, fotoszintetizáció, Föld hőm. szabályozása
• A tengerek sótartalma is úgy alakult, hogy 3,2-3,8%-os sótartalom alakult ki, ami kedvező az élő szervezetek kialakulásának (6%-nál magasabb sótartalom esetén a sejtek kiszáradnának)
Legfontosabb létfeltételek II.
• A Föld légköre nincs alapállapotban, entrópiája nem maximális szabad O2 jelenlétében nem lehetnének redukált állapotban bizonyos elemek, pl. a H2 vagy a CH4, a N2-nek is oxidálódnia kellene és így oldható NO3- sóvá kéne alakulnia.
• egyensúly állapottól való eltérésnek az oka a bioszféra jelenléte, ami képes a folyamatokat befolyásolni, a Föld légkörét megváltoztatni.
A bioszféra kialakulása
• Az őslégkörben nagy mennyiségben állt rendelkezésre CO2 (mars, Vénusz légköre ma is döntően ebből áll), a csökkenés oka, hogy a Föld alacsony hőmérséklete miatt a MgSiO3 + CO2→ MgCO3 + SiO2 reakció jobbra tolódik el
• A fotoszintézis során a légköri CO2 redukálódik a víz segítségével szerves vegyületté a napenergia felhasználásával oxigén keletkezése mellett:
6 CO2 + 6 H2O→(fény, klorofill)C6H12O6+6O2
A folyamat tehát a légköri oxigén megjelenésével és a légköri CO2 csökkenésével jár
A bioszféra kialakulása II.
• A fotoszintézis sebességét korlátozta, hogy az oxigén hiány miatt az UV sugárzástól védő ózonpajzs nem tudott kialakulni, ezért az óceánokban indult be a fotoszintézis, ahol kevesebb volt a fény.
• Az oxigén felszaporodásával a kialakuló hatékony ózonpajzs révén szinte az egész földfelszín lakhatóvá vált az élőlények számára és az oxigénes légzés utat nyitott az aerob élővilág számára, különösen az állatvilág kialakulásában volt fontos szerepe.
A bioszféra kialakulása III.
• A légkör tehát a Föld képződése után komoly változáson ment keresztül:
– a kezdeti magas CO2 tartalom lecsökkent,
– a redukáló légkör helyett oxidáló közeg alakult ki
– ez az állapot tart ma is közel 2 milliárd év óta
Gaia-elmélet:
• Gaia Földistennő görög neve• dr. James Lovelock - két "lény" él és alkot egyensúlyt • egyik egy sötét színű növény, a másik egy világosabb• hidegben a sötét virág begyűjti a meleget és kialakítja
az ideális hőfokot, míg a melegedéssel a világos veszi át a szerepet és hűti a környezetet szintén az ideálisra
• ez a két organizmus egymással egyensúlyban él, a környezetünk ideális mindkettő számára, de amennyiben bármelyik eltűnik lényegében a teljes szervezet a Föld vagy Gaia elpusztul
Biogeokémiai ciklusok I.
• Élőlényekhez kötött biológiai folyamatok sokasága állandó körforgásban tartja az elemek sokaságát a Földön
• Anyagáramlás mellett párhuzamosan fut az energiaáramlás (Föld belső erői,energiatartalékai és a Nap sugárzó energiája)
• Egyes kémiai elemek ciklusai szervesen összefüggnek (bonyolultság - oxidációs állapot)
A bioszféra körfolyamatainak állomásai:
A körfolyamatok jellemzői:
– a kémiai formák és folyamatok
– az átmenő mennyiségek értéke (tömeg/év)
– a gyorsaság: átlagos tartózkodási idő (lifetime)
– az energiamérleg (források / nyelők)
Biogeokémiai ciklusok I.
• Élő szervezetek működéséhez 40 elem szükséges
• C,H,O,N,P,S körfolyamataiban erőteljes a biológiai behatás
• Elemek előfordulása az egyes szférákban nem egyenletes– Atmoszférikus ciklusok (N,C,O)– Üledékfázisú ciklusok (Fe,Mn)(Légkörben nem mutatható ki, lassabb körfolyamat)
Az elemek gyakorisága
• Az elemek gyakorisága exponenciálisan
csökken az atomsúly (rendszám)
növekedésével egészen a 34 rendszámig (Se-ig).
• Innen kezdve a nehezebb (nem rövid életű
radioaktív) elemek gyakorisága meglehetősen állandó
Biogeokémiai ciklusok III.
• Víz
• Szén
• Szén-dioxid
• Oxigén
• Kén
• Foszfor
• Nitrogén
• Fémek, félfémek
A szén körfolyamata
• Előfordulása:– Szerves anyagok– Légkör– Szerves eredetű kőzetek
• Bioszféra élő anyagában a 2. leggyakoribb elem (oxigénnel együtt)
• Összefügg a fotoszintézissel,CO2 körfolyamatával
A CO2 ciklusa
• Évente durván 137x109 tonna légköri szén kötődik meg fotószintetizáló szervezetek révén, kb. 1011 t szenet nyelnek el az óceánok karbonátok képződése során. Hosszú évmilliókon keresztül a légkör CO2 tartalma folyamatosan csökkent, ma évente
• 2-3*109 t a légköri CO2 mennyiségének a növekedése.• Ennek okai:
– mezőgazdasági okból erdőket irtanak ki – mocsarakat csapolnak le (ott addig kevesebb CO2
termelődött),– iparban az energiatermelés, közlekedés
Fotoszintézis I.
• Azon folyamatok összessége, amelyek segítségével a növények a fényenergiát a CO2 szerves vegyületté történő redukciójához használják fel
• 6 CO2 + 6 H2O→(fény, klorofill)C6H12O6+6O2
• A fényenergia kémiai energiává alakul át• Egyéb E-igényes folyamatok felhasználják • Föld felszínére érkező sugárzás (2*1024 J) 1%-át
alakítják át a növények kémiai energiává
Fotoszintézis II.
• Ennek az 1%-nyi Energiának nagy része elvész a légzés által– C6H12O6+6O2 → 6 CO2 + 6 H2O
• A maradék bioenergiaként az ökoszisztéma anyagában raktározódik el
• Táplálékláncban hőenergiává alakul át
Az oxigén ciklusa
• Az egyetlen elem, amely nagy koncentrációban van jelen a földkéregben (szilikátok), az atmoszférában (O2), a hidroszférában (H2O) és a bioszférában is (H2O, szénhidrát, fehérje stb.)
Oxigén előfordulása
• Föld 28,5 %-a:
• földkéreg 46,6 %
• óceán 85,8 %
• atmoszféra 21 %.
Az oxigén ciklusa
• alapvetően különbözik a periódusosrendszerbeli közvetlen oszlopbeli szomszédjától
a kéntől• sokkal negatívabb jellegű (EN)• a hidrogénnel alkotott speciális hidrogén hidas
csoportjaiban• ionos kötésű jellegű – oxidos ásványokban• kovalens kötés - szilikátok, foszfátok,
szulfátok, karbonátok
Az oxigén ciklusa
• Felemészti:– Mállás– Természetes és mesterséges oxidáció– Élőlények oxigén-felhasználása
• Termeli:– Fotoszintézis– Fotodisszociáció (egyensúlyban van,
H2O→(UV) O2 +H2
Az oxigén ciklusa
• minden élőlénynek szüksége, hogy felszabadítsa a szerves anyagok energiatartalmát
• aerob szervezetek a levegőben vagy a vízben levő szabad oxigént használják fel,
• az anaerob szervezetek oxigén nélkül bontják le tápanyagukat
• koncentrációja az atmoszférában kb. 21% • talajban ill. a vizekben az oxigén koncentrációja
változó, fizikai, kémiai és biokémiai folyamatoktól egyaránt függ.
Az oxigén ciklusa
• Környezetszennyező folyamatok hatása a ciklusra:
• erdők kiirtása mellett
• tengerek, óceánok vizének kőolajszármazékokkal történő szennyezése
• fitoplanktonok is veszélybe kerültek, ez is csökkenti a levegőbe kerülő oxigén mennyiségét
• Így az oxigénháztartás egyensúlya veszélybe kerülhet, ami első lépében az ózonpajzs károsodását okozhatja
Az oxigén ciklusa
• Légköri oxigén három formája: O,O2,O3
• A légkör O-tartalmát lényegileg az élet szabadítottafel• Az ősatmoszférában oxigén még nem lehetett, mertazt a felszínre jutó kén és vas felhasználta• a levegő összes szabad oxigénjét a növényifotoszintézis hozza létre, mivel• A vulkáni gőzök alig tartalmaztak O-t• Ill. 1500 °C alatt disszociációs O, ezt a mállásfelhasználta
Az oxigén ciklusa
• Oxigén fontos biofil elem
• Majdnem minden élőlény nagy mennyiségben
tartalmaz O-t
• Kivéve az anaerob mikroorganizmusok
• Légköri O fontos szerepe (ózonpajzs)
• Kőzetek oxidjai
A hidrogén körforgása
• Leggyakrabban a vízhez kötődik
• Vízgőz, jég, vízf fontos szerep a
bioszférában
• Szerves világban a szénhez kapcsolódik
(kőolaj, földgáz, élőlények)
• Kozmikus gyakorisága nagy
• Földön kisebb gyakoriságú
A hidrogén körforgása
• A legkisebb atomsúlyú és rendszámú elem
• Egy vegyérték e- leadja-> proton
• Kovalens kötés: H2,hidroxil csoport
• Ionos kötés: hidridek, alkálifémekkel,
alkálifémekkel
• Hidrogén kötés (ionos-kovalens jelleg)
A víz körforgása
• Három fő szakasz: csapadékképződés, párolgás, ill. a pára vándorlása
• Esőből a tengerbe, párolog vissza a levegőbetalajból vízelvezetőkön v. talajvíz formájában jut vissza
• Édesvízkészlet 0,01% (eső, hó pótolja)• Mezőgazdaság igényli a legnagyobb
mennyiséget:a világon felhasznált víz 73%-át(közel 3millió km2-nyi területet öntöznek, nő)
A víz körforgása
• A víz körforgása a legkülönbözőbb irányú és sebességű vízmozgások és folytonos halmazállapot változások bonyolult szövevénye, ami összeköti a Föld szféráit
• Ezáltal közvetítője az egyes szférákban bekövetkező változásoknak
• Szállítóközeg (anyagtranszport)
A víz körforgása
• Eredendő forrás és tározó: a tenger
• Hajtóerő: a napsugárzás energiája.
• Az élő szervezetek számára a víz létkérdés, de azok
hatása a víz körforgalomára elhanyagolható.
• A víz körforgása a H és az O körforgásának is
része, mivel az élővilág H és O igényét nagyrészt
vízből fedezi (jelentős még a levegő oxigénje).
• A víz „hordozó” (oldószer) a többi elem esetében is
Nitrogén-körforgás
• Főként a földkéreg magmás kőzeteiben
• Folyóvizekben, felszín alatti vizekben főként nitrátok formájában
• atmoszférában (78%) elemi nitrogénként, emellett nitrogén-oxidok
• A szerves anyagok a nitrogént baktériumok, mikroorganizmusok segítségével veszik fel.
Nitrogén-körforgás
• A légköri nitrogén felvétele nagyon energiaigényes, csak speciális enzimek teszik lehetővé, ekkor a N2 NH3-vá redukálódik.
• Az ammónia be tud épülni az aminosavakba, a nitrát vegyületek szintén be tudnak épülni megfelelő enzimek segítségével.
• A nitrogén vegyületek közül a N2O lehet veszélyes, mert az ózonpajzsot vékonyítja.
A nitrogén körforgalom fontosabb reakciói
• a) Mikroorganizmusok által kontrollált folyamatok:• Nitrogénfixálás, nitrifikáció
• N2 + 8H+ + 6e- → 2NH4+
4 NH4 + 6 O2 → 4 NO2- + 8 H+ + 4 H2O
4 NO2- + 2 O2 → 4 NO3
-
• 1 mol N2 redukálásához annyi energia szükséges,mint amennyi 3 mól glükóz oxidációjában keletkezik.• Ammonifikáció (karbamid-ammónia) – korhasztó baktériumok
• (NH2)2 CO + H2O → 2 NH3 + CO2
• Denitrifikáció
• 5 CH2O + 4 NO3- + 4 H+→ 2 N2 + 5 CO2 + 7 H2O
Kén-körforgás
• Tápelemként a fehérjék, vitaminok esszenciális komponense
• Változatos előfordulás (kül. oxidációs állapotok, kül. halmazállapot)
• Üledékes kőzetek
• Barna- illetve feketekőszén
• Fémek körforgalmához sok szálon kapcsolódik
Kén-körforgás
• A kén a kőzetek mállása, vulkanikus tevékenység és a hidroszféra kölcsönhatása révén kerül be a körforgásba.
• Számos baktérium képes a kénvegyületeket átalakítani és beépíteni, a folyamat során savak keletkeznek, a levegő magas SO2 tartalma savas esők kialakulásához vezet.
• Jelenleg az ipari SO2 kibocsátás jóval alatta van a vulkáni tevékenységből származó mennyiségnek, de hatása nem elhanyagolható.
Foszfor-körforgás
• Mállás és oldódás révén a foszfátok felvehetővé vállnak a biológiai anyagok számára,
• madár ürülékben, baktériumtelepeken nagy mennyiségű oldható foszfátvegyület halmozódhat fel,
• a túlzott mezőgazdasági foszforműtrágya felhasználás valamint a szennyvizekkel az élővizekbe kerülő foszfátok az eutrofizáció fő okozói
Foszfor-körforgás
• Élőlények nélkülözhetetlen alkotóeleme
– Nukleinsavak, foszfolipidek
– Energetikai anyagcsere kp-i molekulája ATP
• Természetben szinte kizárólag foszfátok formájában, Ca- ill. Fe-vegyületekben illetve talajban szerves foszfátként
Fémek, félfémek
• Vannak köztük létfontosságú, de mérgező hatású elemek is, az élővilág számára felvehető mennyiségük általában szűk határon belül változhat.
• A fémionok oxidációját, redukcióját előidéző mikrobák megváltoztathatják a fémek oldhatóságát, ezért a geológiai korok során érctelepek kialakulásában vehettek részt mobilizáló, immobilizáló ill. biológiai akkumuláló tulajdonságaik révén
Fémek, félfémek csoportosítás
1. Nemesfémek(Au,Ag,Pt)ércesedésben dúsulnaknem lépik át az agy-vér gátat
2. Stabil fém-szén kötést alkotó fémek, félfémekképesek bejutni a kp-i idegrendszerbekárosító hatásúak
3. Ionos formájukban gátló ill. toxikus fémekkis koncentrációban nyomelemek (Cu,Zn,Co,Ni)Ércesedésben dúsulnak