Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet

Eszterházy Károly Főiskola, Eger

Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet

[email protected]

Komenczi Bertalan

Oktatás- és Kommunikációtechnológia Tanszék

Információ és társadalom II. Információs rendszerek - információs forradalmak

http://www.ektf.hu/~kbert

Eger 2013. október 4.

Az információtól az információs társadalomig

Információs forradalmak

Az információs társadalom

Az információ

Információs gépek

http://kiado.ektf.hu/

1. Planetáris információs rendszerek

2. Információs folyamatok a molekulák szintjén

3. A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete

4. A gépi információtechnológia korai formái

Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher.

Albert Einstein

Információ és társadalom II.

Információs rendszerek - információs forradalmak

anyag és energia feldolgozása

a randomizációval szemben, előre

elrendezett információk (program)

alapján.

A planetáris információs

rendszerek jellemzői:

Az irányítás szintje Processzor Program

Első szint: életGenetikai alapú társulási hajlam

A sejt Genom

Második szint: kultúraKulturális társulások; emberi társadalmak

A gerincesek agya

Tanult viselkedés

Harmadik szint: bürokráciaBürokratikusan irányított társadalmi rendszerek

A társadalom struktúrái Tervezett szabályok

Negyedik szint: technológiaInformációs társadalom

Az információs gép

Tervezett algoritmusok

1.A planetáris információs rendszerek

Az irányítás szintje Processzor Program

Első szint: életGenetikai alapú társulási hajlam

A sejt Genom

Második szint: kultúraKulturális társulások; emberi társadalmak

A gerincesek agya

Tanult viselkedés

Harmadik szint: bürokráciaBürokratikusan irányított társadalmi rendszerek

A társadalom struktúrái Tervezett szabályok

Negyedik szint: technológiaInformációs társadalom

Az információs gép Tervezett algoritmusok

1.A planetáris információs rendszerek

Információs gépek

Az információs társadalom






Albert Einstein



A fajok természetes kiválasztássalvaló eredete, avagy a sikeres fajok fennmaradása a létért folyó küzdelemben

Az evolúció gondolatával

előtérbe kerül az a kérdés,

hogy az utódokban hogyan

reprodukálódnak a szülők

vonásai, illetve a fajra jellemző,

de a szülőkben meg nem

nyilvánuló egyéb tulajdonságok.

Ezzel új dimenzió jelent meg a

biológiai gondolkodásban:

az élőlény megjelenési formája,

tulajdonságai (fenotípus) mögötti

rejtett háttértényezők, az

élőlényt leíró „tervrajz"

jellegének a vizsgálata.

Az evolúciós elmélet 1. Az evolúciós elmélet - Darwin

Gregor Mendel

J. G Mendel: Versuche über Pflanzen-Hybriden. Verhandlung des Naturforschenden Vereins in Brünn 4, 3-47. 1865.

2. A tulajdonságok átörökítésének értelmezése – Mendel

Gregor Mendel 1865-ben tette közzé a

tudományos genetikát megalapozó dolgozatát.

Kortársai azonban - bár ismerték eredményeit -

nem ismerték fel azok jelentőségét. 1900-ban

egymástól függetlenül három kutató is felfigyelt

Mendel alapvető dolgozatának megállapításaira,

és megindult a klasszikus genetika rohamos

fejlődése.

Ez esetben az élőlényt fekete doboznak tekintjük, feltételezve, hogya megfigyelhető tulajdonságokat bizonyos diszkrét tényezők (Mendel ezeket faktoroknak nevezte) alakítják ki.

3. Az örökítő anyag keresése – Weismann, Avery, Schrödinger

„Az öröklődés lényege egy specifikus molekuláris struktúrájú sejtmagbeli anyag átvitele". (August Weismann: Aufsätze über Vererbung und verwandte biologische Fragen. (Jena, 1892)

Avery leírta azokat

a kísérleteit, amelyek egyértelműen bizonyították,hogy az örökítőanyag a kromoszómákban lévő nukleinsav, a DNS.

... az öröklődésért felelős kémiai anyag viszonylag egyszerű, a kristályokhoz hasonlóan szerkezetben is képes lehet az élőlények szerkezetét és működését leíró hatalmas információmennyiség kódolására.

James D. Watson Francis Crick

1953DNS

4. Az örökítő anyag keresése–a DNS szerkezetének megfejtése

A DNS szerkezete

http://biomodel.uah.es/en/model4/dna_de/dnacode.htm

Nukleotidbázisok (molekulamodellek)

A DNS-molekula replikációja

Információ mint mintázat / alakzat / reprezentáció

DNS

genetikai kód

fehérjemolekula

Biológiai információáramlás

A biológiai információáramlás

Fehérjeszintézis

http://www.biostudio.com/demo_freeman_protein_synthesis.htm

Az operon-elmélet

A génaktivitás szabályozása






Albert Einstein



EPIZODIKUS

MIMETIKUS

MITIKUS

TEORETIKUSGutenber

g

Hálózati

Kognitív evolúció

Biológiai evolúció

Kulturális evolúció

Technikai evolúció

Modern elme

preszimbolikus kogníció

szimbolikus kogníció

Mimézis: a test kommunikációs eszközként használata

Nyelv: nyitott, megosztott virtuális valóság, absztrakció

Külső memória eszközök, szimbólumkezelő technológiák eszközökkel támogatott kogníció

Kognitív technológiák3. A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete

kultúra

biológia

technika

K o

e v

o l ú

c i ó

Epizodikus kultúra

Elme Külvilág

Eseményészlelés, helyzetelemzés- és felidézés, korlátozott reprezentáció. Kontextuális, szituációs, az idegrendszer saját világába zárt tudás.

A tanulás egyéni útjareprezentációk, modellek

dinamikus

prediktív

szimulatív

A kognitív fejlődés egyéni vonala


Epizódikus

MimetikusHomo erectus

Főemlősök

Korai emberfélék

A mimetikus kultúra

2. Az emberi információfeldolgozás fejlődéstörténete

intencionalitás elmeteória

mentális autonómiamotoros reprezentációszociális szemantika pedagógia

Eseményészlelés, helyzetelemzés-és felidézés, korlátozott reprezentáció. Kontextuális, szituációs, az idegrendszer saját világába zárt tudás.


Külvilág

A személy

B személy

A saját testtel való reprezentáció referenciális, vizuális, motoros

Közös tudás, megosztott tapasztalatok

Szemiotikus készség !

Szociális szemantika

Szociális szemantika

A mimetikus kultúra


Epizódikus


Főemlősök

Korai emberfélék

A mitikus kultúra

MitikusHomo sapiens szimbolikus invenció

dialógusok más elmékkel




Epizódikus


Főemlősök

Korai emberfélék

A mitikus kultúra

MitikusHomo sapiens

szimbolikus invenciódialógusok más elmékkel



A nyelv átalakítja a kognitív

reprezentációk természetét „… egy

absztrakt, virtuális realitás jön létre,

amelyben az objektumok – legyenek

azok tárgyak vagy személyek, valósak

vagy képzeltek, vagy a közöttük levő

relációk reprezentációi – tulajdonságait a

nyelvet használó elme adományozza”

(Csányi, 2006, 73.).

A személy

B személy

Külvilág

Külső emlékezeti mező

Engramok

Exogramok

A tudástartalmak külső reprezentációja

Szociális szemantikaSzociális szemantika

A teoretikus kultúra

Külső szimbolikus tár

Engramok

K T R

motor skills conditioned emotional responses perceptual learning semantic memories episodic memories


Epizódikus


Főemlősök

Korai emberfélék


MitikusHomo sapiens

Teoretikuskülső memória

eszközök




Gutenberg

500 év


HOSSZÚ TÁVÚ EMLÉKEZET

A TUDATOSSÁG FÓKUSZA

MUNKAMEMÓRIA

KÜLSŐ EMLÉKEZETI MEZŐ

TARTÓS KÜLSŐ SZIMBOLIKUS TÁROLÓRENDSZEREK

+ metakognitív dimenzió

A humán kognitív architektúra fejlődéstörténete

Epizódikus


Főemlősök

Korai emberfélék


MitikusHomo sapiens

Teoretikus Homo Tipograficus ?

külső memória eszközök




Gutenberg

500 év


Epizódikus


FőemlősökKorai

emberfélék

MitikusHomo sapiens

Teoretikus Homo s. tipograficus

6 millió év

2 millió év

100 ezer év

5 ezer év

GutenbergHálózati

500 év50 év

Az új kommunikációs technikák átszervezik a gondolkodásmódot és a megismerés szerkezetét

Kognitív architektúra I.

Kognitív architektúra II.

Merlin Donald 1991

kulturális átadás

Homo s. interneticus ?

Információs forradalmak


Homo erectus Homo sapiensHomo habilis

biológiai emlékezet

KOGNITÍV TECHNOLÓGIÁK

Merlin Donald: Az emberi gondolkodás eredete Osiris Kiadó, 2001

Gutenberg

EPIZODIKUS

MIMETIKUS

MITIKUS

Homo typographicus?

engramok

KULTÚRÁK

külső emlékezeti tároló rendszer exogramok

Goldhaber M. H.: The mentality of Homo interneticus: Some Ongian postulates. First Monday, volume 9,number 6 (June 2004),

Hálózatok

Homo interneticus??

TEORETIKUS

posztmodern média-kultúra?

teoretikus kultúra

mitikus kultúra

mimetikus kultúra

epizódikus kultúra

Kognitív evolúció

ANTROPOGENEZIS

A kulturális evolúció szakaszai

mimézis

nyelv

írás

IKT1

IKT2

IKT3

IKT4 hálózati kommunikáció

A KOGNITÍV ARCHITEKTÚRA MÓDOSULÁSAI ÉS A MAI INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIA

Fehérje alapú high-tech

Szilícium alapú elektronikus high-tech

szimbolikus

kogníció







Albert Einstein



Az emberi agy szerveződésének és működésének alapvonásai

Az ember képes olyan eszközök létrehozására is, amelyek kiterjesztik az agy akciórádiuszát, kibővítik kapacitását, kiegészítik működési lehetőségeit. Ezt a belső reprezentációs rendszerek kreatív konstrukciós képessége teszi lehetővé. A nyelvi szimbólumok használata ugyanis a valóság olyan szintű modellezését és megértését tette lehetővé, amelynek alapján a társas találékonyság és alkotókészség (szociogenezis) létrehozta a technikai civilizáció változatos eszközrendszerét és gépvilágát, beleértve az információs eszközöket és gépeket is.

tudás

anyag/energia - állapotváltozás

szimbólum

World 2

World 1

Világkép

jelek

i n g e r e k

World 3

ikon

index

processzor-1

eszközök


szimbolikus kogníció

értékek/hitek/attitűdök

Információ mint üzenet

Információ mint alakzat


információ

belátás/szimuláció/előrelátás

reprezentáció, modellek

A gépi információtechnológia korai formái

1. A könyvnyomtatás forradalmaA könyvnyomtatás kulturális és társadalmi következményei

(A Marconi-konstelláció kibontakozása)2. A távközlés forradalma

3. A kép- és hangrögzítés forradalma

4. A műsorszórás forradalma

Információs forradalmak5. A gépi információtechnológia korai formái

1.A könyvnyomtatás forradalma

Az írásban rejlő lehetőségek teljes kibontakozását a nyomtatás tette lehetővé.

The Gutenberg Galaxy: The Making of Typographic Man

Marshall McLuhan

1962

5. Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása

A könyvnyomtatás kulturális és társadalmi következményei

A tapasztalatok feldolgozásának új módszere lehetővé tette a cselekvések és formaváltások jelentős felgyorsulását.

„Az új eljárás által nyújtott

lehetőségek azonban

hamarosan nyilvánvalóvá

váltak, és mélyreható

változásokat előidéző

hatásai szintén

megmutatkoztak,

ugyanis a nyomtatás

azáltal, hogy a szövegeket

szélesebb körben

hozzáférhetővé tette, igen

gyorsan akkora hatóerőt

biztosított nekik, amelyet

nem lehet a kéziratokéhoz

hasonlítani.”

Elektronikus jeltovábbításMorze-távíró - Samuel Morse, 1837/1844.

Elektronikus hangtovábbítás Telefon - Alexander Gaham Bell, 1876.

XIX. század(A Marconi-konstelláció kibontakozása)

2. A távközlés forradalma

Jeltovábbítás elektromágneses hullámokkalSzikratávíró - Guglielmo Marconi, 1901.

5. Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása

Kémiai képrögzítés

Dagerrotípia - Louis Daquerre,1839.

Mozgókép-rögzítés Film - Auguste Lumiere, 1895.

Elektronikus hangrögzítés Fonográf - Thomas Alva Edison, 1877.

5 . Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása

3. A kép- és hangrögzítés forradalma XIX. század

Hangtovábbítás elektromágneses hullámokkal

Rádió - 1906, Amerika

Képtovábbítás elektromágneses hullámokkal

Televízió - 1938, Európa Amerika

XX. század


4. A műsorszórás forradalma

The medium itself that is the message,not the content!

“trying to understand

our technological environment”

Understanding media 1964. 5 . Az információtechnológia korai formáinak kibontakozása

Technológiai determinizmus

George Gerbner

The Man Who Counts the Killings

A média rejtett üzeneteKultivációs

elmélet


Társadalmi determinizmus

Documents

Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet