100. szám

100. szám

100. szám

�� ���� �������� �� �� ����� �� �������� ����� ����. ������ • ����. ��� ���� �. (���.) ���

Hauser Zoltán, Závecz Ferenc és Tóth Imre 2007. ja-nuár 15-én szerződést kötö� a főiskola épületeinek további fejlesztéséről.

� ���� �����A PPP-programban megvalósuló beruházásokat

fele részben a főiskola, fele részben az Oktatási és Kul-turális Minisztérium finanszírozza. (A PPP a Public Private Partnership rövidítése, ami a közfeladatok el-látásának azon módja, amikor az állam a szükséges létesítmények és/vagy intézmények létrehozásába, fenntartásába és üzemeltetésébe versenyeztetés útján bevonja a magánszektort).

A projekt a már szeptemberben átado� 400 férőhe-lyes Leányka úti campus folytatása, mely során a Ter-mésze�udományi Kar épületét, valamint a Rajz Tan-széket rekonstruálják és kibővítik. Ezek eredménye-ként 4000 m2 oktatási és irodai területet újítanak fel, illetve 500 m2-rel bővül a TTK.

Az Eszterházy Károly Főiskola rektora, Hauser Zol-tán szerint az iskola fejlesztése jó ütemben halad, az eddigi és a jövőben elkészülő épületek országos szin-ten is kiemelkedőek lesznek, ezáltal vonzóbbá válhat a természe�udományok tanulása és az egri főiskola is. Az OKM fejlesztési és gazdasági szakállamtitkára, Závecz Ferenc elmondta, hogy az új épületek embe-ribbek és európai szinvonálúak lesznek, amelyeknek a vegyesfinanszírozású szerződés 20-25 évre biztosítja

a stabilitást és az értékromlás elkerülését a folyamatos fejlesztésekkel. Ezt hangsúlyozta a kivitelező IMOLA Építő K!. ügyvezető igazgatója, Tóth Imre is, aki be-számolt arról, hogy az építkezés nem zavarja a tanulá-si-tanítási lehetőségeket, és a megfelelő minőséget egy folyamatos monitoring-rendszer biztosítja majd.

A komple� beruházás, melynek összege 605 millió forint 2007 szeptemberében fejeződik be, hogy az őszi félévben a diákok már birtokukba vehessék az új mű-termet, a 140 fős előadótermet, a tantermeket és a na-gyobb parkolót.

Újabb főiskolai fejlesztések

A Lyceum Pro Scientiis Alapítvány és az Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéke 2006. novem-ber 29-én rendezte meg a NATO és Ukrajna együ�-működése című konferenciát a Külügyminisztérium támogatásával. A tudományos ülésre a rigai NATO Csúcsértekezle�el párhuzamosan került sor. Ez sajá-tos aktualitást, hangulatot ado� az egész napos kon-ferenciának. A plenáris előadások a posztszovjet tér-ség kül- és belpolitikai trendjeit, valamint a NATO álláspontváltozásait muta�ák be.

A meghívo� előadók közö� köszönthe�ük Dmitro Tkacsot, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazo� nagy-követét, Lawrence Kinde ezredest, az USA Védelmi Együ�működési Irodájának vezetőjét, Varga György követet, Szilágyi Tibort, a KÜM főtanácsosát, vala-mint Deák Andrást, a Külügyi Intézet tudományos fő-munkatársát. A plenáris ülést kerekasztal-beszélge-tés köve�e. A konferencia résztvevői a NATO – orosz viszony hatása, Ukrajna és a NATO jövőbeli együ�-működése témában újabb szempontokat ismerhe�ek meg.

A NATO és Ukrajnaegyüműködése A Sike Pincészet és Monarchia Borászat adja az egri fő -

iskola borát.

Az főiskola vörösborát idén Pók Tamás pincészete adja...

Összesen 28 borral ne-veztek az Egri Borvidék borászai Az Eszterházy Károly Főiskola Bora 2007 cím elnyerésére. A pá lyázati felhívásnak megfelelően december 19-én délután két órai kezde�el zajlo� le a be-érkeze� borok bírálata.

A borbírálat szerve-zőbizo�ságának elnöke Tarsoly József, egri hegy-bíró volt. A fehér és vö-rös borokat dr. Dula Ben-ce elnökletével és Sáska Géza professzor, a Bor-kollégium tagjának társ-elnökle té vel külön bí-rálta a szakmai zsűri, melynek további tagjai voltak: dr. Hau ser Zoltán, Lamport Jó zsef, Lőrincz György, Si ke Tamás és Tar-

soly József borászok. Az összevetés intéz ményi társadalmi zsűrijének el-nö ke a főiskola rektora, dr. Hauser Zoltán volt, tagjai: dr. Zám Éva dékán (GTK), dr. Kis-Tóth Lajos rektorhelye�es, dr. Lip-tai Kálmán dékán (TTK), Országh Ákos, a Hallga-tói Centrum vezetője és Sass Dániel FHÖK-elnök voltak.

Az Eszterházy Ká roly Főiskola Bora 2007 címet a fehérborok kategóriájá-ban a Sike Pincészet Egri Leányka (2005), a vörös-borok kategóriájában a Mo narchia Borászat Egri Bikavér Selection (2002) bora nyerte el. Az erről szóló okleveleket decem-ber 21-én, a főiskola évzá-ró rendezvényén adták át.

A főiskola bora 2007

A tervek szerint új szint kerül a Rajz Tanszék, azaz az „F” épület tetejére

... a fehérbort pedig Sike Tamás pincészete

Dr. Gebei Sándor tanszékvezető egyetemi tanárt, az MTA doktorát 2007. január 22-én a Magyar Köz-társaság Oktatási és Kulturális Minisztere Szent-Györgyi Albert-díjjal tünte�e ki.

A kitüntetést Hiller István okta-tási és kulturális miniszter nyúj-to�a át Budapesten, az Iparművé-szeti Múzeumban megtarto� ün-nepségen.

Az Eszterházy Károly Főisko-la Történelemtudományi Intézete ünnepi köte�el köszönte�e Gebei tanár urat 60. születésnapja alkal-mából. A kötet februártól olvas-ható az Intézet honlapján:

h�p://tortenelem.ektf.hu

Gebei Sándor kitüntetése

100. szám

� �� ����-������ ����Francia szak A francia szakos

hallgatók legszívesebben Schneller Dóra tanárnő óráin vesznek részt, őt tartják a legfelkészültebbnek, és minden megkérdeze� francia szakos elmondta, hogy nagyon jó-indulatú és segítőkész tanár, azt kéri vissza a zárthelyikben, amit órákon elmondo�. Az órái nyu-godt hangulatban telnek, nem Schneller tanárnő a legszigorúbb a tanszéken, de mindenki figyel az óráin, visszafogo�ságával és nagy tudásával könnyedén eléri, hogy a diákok odafigyeljenek rá

és megtanulják az anyagot, amit elvár. A második legkedveltebb tanár Körömi Gabriella tanárnő. Tőle általában nagyon félnek a franciások, főleg az elsősök, de egy év ala� hozzá lehet szokni a tanítási módszereihez. Követke-zetes, rá is érvényes, hogy csak azt kéri számon, amit elmondo�. Igazi tanáregyéniség, nagyon so-kat lehet tőle tanulni, a tananyag megtanítása melle� a nagybetűs életre is igyekszik felkészíteni a diákokat, garantáltan senki sem unatkozik az óráin.

Folytatás az 5. oldalon

Mondd, te kit választanál?

Kedvenc tanárainktoplistája

Lassan két éve annak, hogy a Pale�a szerkesztősége felmérést végze� fel-sőbb évfolyamos hallgatók körében, kiderítendő, hogy az egyes szakokon ki az a három tanár, aki a legfélelmetesebb vizsgáztató hírében áll. Annak érdekében, hogy úgymond, a kiegyensúlyozo�ság elve ne szenvedjen csorbát, kicsit meg-késve bár, de most arra kerestük a választ, kik azok, akiknek az órájára legszíve-sebben járnak a hallgatók. Nem elégedtünk meg nevek egyszerű felsorolásával, hanem az ún. indítékokra is kíváncsiak voltunk. A miértekre ado� válaszokban többnyire ugyanazok az okok köszönnek vissza.

����. február2 ��������

����. február2 ��������

����. február2 ��������

����. február22 ��������

������ � ��

„Tanul a társadalom”

VI. Országos Neveléstudományi Konferencia� ���� ����

Évente rendezik meg az Orszá-gos Neveléstudományi Konferen-ciát, ami neveléstudományi kuta-tók, oktatáskutatók és kutatómű-helyek legkiemelkedőbb és legna-gyobb találkozója, ahol az új ered-ményeket mutatják be a szakmai nyilvánosság elő�. 2006. október 26-a és 28-a közö�, immáron ha-todik alkalommal rendezték meg az ONK-t a Magyar Tudományos Akadémia impozáns épületében. A Konferenciáról Keller Magdolna, az EKF Neveléstudományi Tan-szék oktatója számolt be lapunk-nak, aki egyú�al a rendezvény tit-kára is volt.

A konferencia szervezésével minden évben egy-egy neves tu-dóst bíznak meg, tavaly Nagy Má-ria, az EKF Neveléstudományi Tanszékének vezetője kapta ezt a megtisztelő feladatot, és az ezzel járó elnöki posztot is, és a tanszék dolgozói közül is mindenki részt ve� a konferencia szervezésében. A tudományos programbizo�-ság további tagjai: Csapó Benő, Fa-lus Iván, Hunyady Györgyné, Koz-ma Tamás, Mátrai Zsuzsa és Patkós András, az idei fő téma címe Tanul a társadalom volt.

Közel 500 szakmai anyag érke-ze� be, ebből az értékelők kb. 280-

at fogadtak el bemutatásra, tehát csak a legszínvonalasabbak kerül-tek be a programba. Olyan érde-kes címekkel is lehete� találkozni, mint A fiatalok ízlése, A sakk és az iskolai nevelés, Tanul a nyelvta-nár, Mesterek és főrangú tanítvá-nyok, A táplálkozást újra és újra tanulni kell, A tanuló kismamák társadalma, Határon túli magyar hallgatók o�hon és i�hon stb. A konferenciának több mint 300 résztvevője és látogatója volt.

Nagy Mária Tanárok – gondol-kodásmód és osztálytermi viselke-dés címmel arról tarto� előadást, hogy a tanárok viselkedése, beszé-de hogyan befolyásolhatja a gyere-

kek és iskolák eredményességét. A lebonyolításban a Neveléstudomá-nyi Tanszék néhány hallgatója is nagyon lelkesen segíte�, a könyv-cipeléstől a vendégek terelgetésé-ig, sőt több saroknyi lótás-futásra is vállalkoztak, amikor kiderült, hogy az egyik meghívo� előadó-nak elfelejte�ek névkitűzőt nyom-tatni. Nagyon hősiesek voltak, mi pedig nagyon hálásak vagyunk nekik! – mondta el Keller Magdol-na. Természetesen készült az elő-adások rövid összefoglalóit tartal-mazó konferenciakiadvány, de az érdeklődők számára a teljes prog-ram is megtalálható a következő webcímen: www.ektf.hu/onk.

A Szenátus 2006. december 13-i ülése� ��. ������� ������

Az ülésen 17 fő szavazati joggal rendelkező szenátustag ve� részt, a bejelente� hiányzók közül 3 fő zárt borítékban leadta szavazatát személyügyi kérdésben.

Az ülésen a rektor tájékozta�a a Szenátust arról, hogy megjelent a felvételi tájékoztató. Megjegyezte, hogy főiskolánk intenzív és offen-zív tevékenységet folytat a leendő hallgatók megszerzése érdeké-ben, hiszen az új tanév mérföldkő lesz intézményünk életében, az új képzést 26 szakon kezdjük el.

Bejelente�e, hogy a MAB plé-numa plenáris ülésén támoga�a a Tanárképzési és Tudástechnoló-giai Kar létesítését, a Regisztráci-ós Központ nyilvántartásba vétele után a jelenlegi fakultás hivatalo-san is használhatja a kar megne-vezést.

Tájékoztato� arról, hogy a Tu-domány Ünnepe alkalmából ren-dezet konferenciák sikeresen le-zajlo�ak, ezek sorában rendezték

meg a házi TDK felolvasó üléseit is.

Nemzetközi kapcsolatainkban is nagy volt az aktivitás. Legutóbb a Szentpétervári Egyetem delegá-ciója járt főiskolánkon. A szakmai programokon túl középtávú meg-állapodás aláírására is sor került.

Az új PPP-programunkban a közbeszerzési eljárás eredmény-hirdetése megtörtént. A kivitele-zési munkák februárban kezdőd-nek meg és előreláthatólag szep-temberig be is fejeződnek. Az építkezés mia� a következő félév során teremgondokat kell megol-dani, amihez az oktatók megérté-se szükséges.

A Szenátus az alábbi napirendi pontokat tárgyalta:

1. Egyetemi tanári és főisko-lai docensi pályázatokat vélemé-nyeze�, valamint véleményezte a rektorhelye�esi pályázatokat.

2. A Rektori Tanács és a Kitünte-tési Bizo�ság javaslatát figyelem-be véve döntö� főiskolai kitünte-

tések odaítéléséről. Egy fő meg-kapta a Pro Academia Agriensi kitüntetést, hét fő Eszterházy Károly-emlékérem és hét fő Eszterházy Károly Elismerő Okle-vél kitüntetésben részesült.

3. A Szenátus megtárgyalta és kiegészítésekkel elfogadta a 2010-ig szóló Intézményfejlesztési Ter-vet.

4. Megvita�a és elfogadta a fő-iskola kutatásfejlesztési és inno-vációs stratégiáját.

5. Elfogadta a minőségfejleszté-si programot.

6. Elfogadta a 2005/2006. tanév-ről szóló intézményfejlesztési mi-nőségértékelési jelentést.

7. Elfogadta a főiskola új felvé-teli szabályzatát, illetve módosí-to�a az oktatói, kutatói és taná-ri követelményrendszerről szóló szabályzatot.

A minőségfejlesztési program, az éves jelentés és a szabályzatok megtekinthetők a főiskola hon-lapján.

HírekAz Anglisztika Tanszék két

docen se ve� részt a Vil ni usi Peda-gó gi ai E gye te men 2006. október 26-27-én a Má so dik Nem zet kö zi Tu do má nyos Kon fe ren ci án (2nd In-ter na ti onal Sci enti fic Con fe ren ce), a mely nek cí me a kö vet ke ző volt: Aspects of Language Functioning in Different Linguistic, Didactic and Sociocultural Contexts.

Dr. Her czeg-Deli Ágnes e lő a dá-sát az an gol szö veg nyel vé szet és a pszi cho ling visz ti ka ha tár-te rü le tén ku ta to� té má ból tar-to�a Interpersonality of Text in Multidimensional Perspectives cím mel.

Dr. Kovács Éva leg ú jabb meta-fo ra- ku ta tá sa i ról szá molt be The Role of Me ta phors in Un der stan-ding Business Eng lish cím mel. A pre zen tá ciók í rás be li vál to za ta i az ez év ta va szá ra ter ve ze� kon fe ren-ci akö tet ben fog nak meg je len ni. Ok ta tó ink Vi lni us ban te� lá to ga-tá sa fő is ko lánk nem zet kö zi kap-csola�eremtése szem pont já ból is i gen hasz nos nak bi zo nyult.

***Bor mar ke ting – ez a cí me an nak

az új könyv nek, a me lyet dr. Gaál Béla, fő is ko lánk Mar ke ting és E u-ró pa i Gaz da sá gi Kap cso la tok Tan-szé ké nek ve ze tő je je len te te� meg társ í ró já val, Párdányi Miklóssal.

A két szer ző a tan könyv ként is hasz nál ha tó kö tet ben kül föl dön be vált öt le te ket, stra té gi á kat vá-zol föl a zok nak a ha zai bo rá szok-nak, a kik ki vá ló mi nő sé gű bo ra i-kat nem tud ják szé les kör ben el ad-ha tó vá ten ni a kül föl di pi a con.

***Dr. Antal Éva, az Ang lisz ti ka

tanszék tan szék ve ze tő do cen se A kép ze lő e rő re to ri ká ja: a ’ma te ri á-lis’ és a ’ro man ti kus’ fen sé ges cím-mel tar to� e lő a dást 2006. no vem-ber 9-én az EKF BTK Fi lo zó fi a Tan-szé ke ál tal ren de ze� Köl té szet és gon dol ko dás tu do má nyos kon fe-ren ci án.

***A bu da pes ti Tin ta Könyv ki a-

dó Se géd köny vek a nyel vé szet ta nul má n yo z ásá hoz sorozatának 57. köteteként megjelent dr. Őrsi Tibor, a Francia Tan szék do cen sé-nek an gol nyelvű köny ve. Cí me: French Linguistic Influence in the Co�on Version of Mandeville’-s Travels (Francia nyelvi hatás a „Mandeville utazásai” című útle-írás angol változatában). A szer-ző kötetét külföldön is bemuta�a a 2006. október 19. és 21. közö� a romániai Suceavában Messages, Sages and Ages: 2nd International Conference on British and Ameri-can Studies címmel megrendeze� nemzetközi konferencián, ahol előadást tarto� az alábbi címmel: Unmotivated Use of Borrowings from French in Mandeville’s Trav-els (Francia eredetű szavak moti-válatlan használata a Mandeville utazásai című műben).

***A me ta fo rák sze re pe az üz le ti

nyelv ben cím mel dr. Kovács Éva, az Ang lisz ti ka tan szék do cen se előa dást tar to� az EKF GTFK Gaz-da ság tu do má nyi In té zet – BME GTK Kör nye zet gaz da ság tan Tan-szék által 2006. no vem ber 13-án meg ren de ze�, re gi o ná lis ver-senyké pes ség – tár sa dal mi fe le lős-ség té má jú nem zet kö zi tu do má-nyos kon fe re nc ián.

***A fennállásának 50. évfordulóját

ünneplő Országos Idegennyelvű

Könyv tár műfordítás-pályázatán a legjobb 11 pályamű egyikének ítélte a szakmai zsűri (Lator László, Takács Ferenc és Virág Bognár Ágo-ta) Wiltner Gábor IV. éves angol–történelem szakos hallgató Philip Larkin Leave című versének fordí-tását. A legjobb fordításokat önál-ló kötetben jelente�e meg az OIK. Gratulálunk!

***Dr. Gaál Béla, a Marketing és EU

Gazdasági Kapcsolatok Tanszék tanszékvezető főiskolai tanára fel-kérést kapo� a Gazdasági és Köz-lekedési Minisztériumtól szak-értői tevékenység végzésére és nemzeti képviselet ellátására az EU Bizo�ság Vállalkozási és Ipa-ri Főigazgatóságának Vállalkozói készségek a felsőoktatásban, kü-lönös tekinte�el a nem-üzleti kép-zésben című projektjében.

A munkabizo�sági tevékenység keretében szakmai egyeztetésre került sor novemberben Brüsszel-ben, majd konferenciára Oslóban, ahol feltérképezésre került az EU országok és a partner országok oktatási és támogatási gyakorla-ta. Dr. Gaál Béla elkészíte�e – pri-mer adatfelvétel és értékelés alap-ján – a magyar felsőoktatási gya-korlatról szóló jelentést, amely 72 magyar intézmény (egyetem és főiskola) ténykedését és terveit foglalja össze.

Az EU munkabizo�ság legkö-zelebb 2007 januárjában tárgyalja az anyagot és a nemzeti tapaszta-latok alapján fogalmazza meg az EU döntéshozóinak címze� támo-gatási, fejlesztési javaslatait. A je-lentés hozzáférhető a Marketing és EU Gazdasági Kapcsolatok Tanszéken.

***Az Európai Bizo�ság Oktatási

és Kulturális Főigazgatósága 2006. november 23–24-én Brüsszelben rendezte meg Jean Monnet világ-konferenciáját Európai kihívások a globalizált világban címmel. A konferencián mintegy 60 ország egyetemeinek Jean Monnet cím-mel kitüntete� professzorai vet-tek részt, tarto�ak előadást, illet-ve közreműködtek a vitafórumon, köztük dr. Gaál Béla Jean Monnet-professzor, az Eszterházy Károly Főiskola Gazdaságtudományi In-tézetének tanszékvezető főiskolai tanára.

A konferencia nyitó előadását Jose Manuel Barroso az Európai Bi-zo�ság elnöke, a záró előadást Ba-lázs Péter korábbi EU-biztos, nagy-követ, a CEU (Central European University) Jean Monnet-profesz-szora tarto�a A globalizált vi-lág és a gazdaság növekedés és a szociális igazságosság EU-mo-dellje címmel. A konzultációkon részt ve� Pat Cox, az Európai Par-lament elnöke, és Gil-Robles pro-fesszor, Barroso elnök elődje is. A konferencia anyagai elérhetőek a Marketing és EU Gazdasági Kap-csolatok Tanszéken.

***Vadász Sándor professor eme-

ritus (Új és Modernkori Egyete-mes Történelem Tanszék), Frank Tibor egyetemi tanár (ELTE An-gol–Amerikai intézet) és Tóth Pé-ter fiatal történész 2006. október 20-án egy rádiós beszélgetés ke-retében foglalták össze Thomas Woodrow Wilson életének legfon-tosabb eseményeit Katedráról a Fehér Házba címmel. A műsor a Kossuth Rádióban hangzo� el.

Földrajz TanszékDávid Árpád 2006. november 21–26. közö� részt ve�

a Görögországban, Rodosz szigetén dr. Richard G. Bromley (University of Copenhagen, Denmark) veze-tésével folyó makrobioeróziós kutatási programban mint meghívo� kutató. Feladata bioeróziós nyomok vizsgálata a Ladiko típusszelvény makrofosszíliáin. A program 2007 áprilisában folytatódik.

***Környezeudományi TanszékNovember 16–17-én a Szegedi Tudományegyete-

men rendezték meg az V. Felsőoktatási Környeze�ani Képzési Ankétot, amelyen főiskolánkat dr. Kárász Imre tanszékvezető egyetemi tanár, a Környeze�ani Intézet igazgatója és dr. Ujfaludi László tanszékvezető egyete-mi tanár, a Fizika Tanszék vezetője képviselte. Az in-tézményünkben folyó környeze�ani képzést Gyakor-latorientált környeze�an BSc. képzés Egerben című előadásában muta�a be.

***November 15-én dr. Liptai Kálmán dékán nyito�a

meg a „D”-épület földszinti folyosóján a Benjamin Franklin születésének 300. évfordulója alkalmából rendeze� kiállítást.

A sokoldalú Franklin munkásságát dr. Ujfaludi László, a Fizika Tanszék vezetője ismerte�e. A kiállí-tás március végéig látható.

***Kémia TanszékNovemberben a Környeze�udományi Intézet több

oktatója (Dobos Anna, Ujfaludi László, Murányi Zoltán, Oldal Vince) a régió középiskoláiban tájékoztatót tar-to�ak az intézetben folyó képzésekről.

***2006. december 13-án Nagyegyházán a természet-

tudományos oktatócentrum ünnepélyes átadásának keretében tanszékünkről Murányi Zoltán és Oldal Vince kémiai kísérleti bemutatót tarto�.

A Természeudományi Kar hírei

����. február 3

����. február44 �� �� �

Az ír követnélMartin Greene, az Ír Köztársaság

új magyarországi nagykövete no-vember 24-én a követség épületében fogadta azokat az egyetemi és főis-kolai tanárokat, akik irlandisztikai témájú kutatásokat végeznek. Főis-kolánkról dr. Abkarovits Endre és Dol-mányos Péter, az anglisztika tanszék oktatói ve�ek részt a megbeszélé-sen. A nagykövet közelebbről meg kívánta ismerni az ír témákban ku-tató és oktató személyeket, s miután egyenként meghallga�a beszámoló-jukat saját kutatási tevékenységükről és az intézményükben folyó ír témá-jú kurzusokról és specializációkról, kifejezte azon szándékát, hogy va-lamennyi érinte� felsőoktatási in-tézményt személyesen meg óhajtja látogatni a következő években. A megbeszélés után a nagykövet saját rezidenciáján vacsorát ado� a talál-kozó résztvevőinek.

Hírek

� ��� ���– Hogy került Amerikába?– A főiskola nagyon jó nemzet-

közi kapcsolatrendszerrel rendel-kezik, melynek egyik fő építőele-me az az intézmény is, amelyikben vendégeskedtem. Az Eszterházy Károly Főiskola és a valdostai egye-tem együ�működési megállapo-dást kötö� majdnem tíz évvel ez-elő�. Amikor megtudtam, hogy van egy lehetőség – amellyel kül-földön taníthatok –, gondoltam egyet és megragadtam. Így tölthet-tem külföldön az előző szemeszter nagy részét.

– Mivel foglalkozo�?– Egy tantárgyat okta�am Di-

versity in Media címmel heti há-rom alkalommal, ami körülbelül hasonló tematikájú, mint a magyar-országi – kommunikáció szakos – hallgatóimnak tarto� Nemzetkö-zi médiamodellek nevű tanegység. Az amerikai és az európai médiu-mok közö�i különbségeket ve�ük nagyító alá. A tanítványaimmal a kelet- és közép-európai médiahely-zet melle� Magyarországról is be-szélge�ünk.

Emelle� gyakorlati foglalkozá-son is részt ve�em, hetente kétszer. A diákok témaválasztását segítet-tem, akik az egyetemi televízió hír-adóját készíte�ék. Mielő� még az

hinné, hogy átszerveztem a tévé műsorstruktúráját (nevet), hang-súlyoznám, hogy a munkálatok so-rán csak bábáskodtam. A feladato-kat a hallgatók végezték el, állandó tanáruk biztos kezű irányításával, miközben én instrukciókkal segí-te�em őket. Együ�működésünk eredményét a városi televízió élő adásban sugározta.

– Milyen különbségeket észlelt a valdostai egyetem és az EKF tanítási-tanulási módszerei közö�?

– Az egyik leglényegesebb do-log, hogy a tanároknak csak négy órájuk van hetente. Ez elsősorban nem azért jó, mert többet pihenhet-nek, mint magyar kollégáik, hanem azért, mert ily módon a tanításon kívüli idejükből többet fordíthat-nak az órákra való felkészülésre és a tudományos munkára. Azt régóta tudjuk, hogy az Egyesült Államok-ban folyó oktatás gyakorlatorientál-tabb, mint a hazai. Ezen belül szem-betűnő különbség van az o�ani és az egri – de mondhatnám, hogy a magyar – kommunikáció szak fel-építése közö�. Ezt az eltérést már a név is előrevetíti: Communication Arts. A szakon belül három szak-irányon okulhatnak a hallgatók: Az egyik a Broadcast Journalism, amely az i�honi elektronikus sajtó szakiránynak felel meg, a másik a

Speech Communication, amely jó-részt retorikai és PR tanulmányokat takar, a harmadik pedig a Theatre szakirány.

– Tessék?– Nem tévedés, a harmadik

szakirányon a színházzal, különbö-ző színdarabokkal és a bale� művé-szetével foglalkoznak a hallgatók. Most azt kellene kérdeznie, hogy hol bujkál a nyomtato� sajtó.

– Mi a helyzet a jó öreg, papírszagú újságírással?

– A nyomtato� médiával össze-függő ismereteket az angol nyelv és irodalom szak minor szakján – neve Printing Journalism – tehe-tik magukévá azok, akik újságírás-ra adják a fejüket. Más helyen, más tudományterület örve ala�, más tanárokkal tanulják „az újságírás ábécéjét”, mint a Communication Arts hallgatóserege.

– Hogyan fogadták az amerikai kol-légák?

– Szinte be sem kelle� illesz-kednem, hamarosan o�hon érez-he�em magam. A rémhírekkel el-len tétben vannak olyan amerika-iak, akik tudják, hogy létezik Ma-gyarország (mosolyog). Nem néz-tek csodabogárnak, kezde�ől fog-va partnerként kezeltek.

– Az iskolán kívül is van élet…– Van ám. Amikor tehe�em,

kirándultam. Utazásaim során sikerült egy kicsit jobban megis-mernem Georgia és Florida álla-mokat.

– És a mulatás?– A „dorbézolás” néhány emlé-

kezetes vacsorából állt. A vendég-látók figyelmességét jelzi, hogy olykor-olykor magyar szakács-könyvből kilese� étkekkel kedves-kedtek nekem. Megtisztelő gesz-tus volt a valdostaiak részéről, de azért a hazai gasztronómiai vilá-got nem cserélném le a külföldire. No, meg az i�eni életemet sem.

„Nem néztek csodabogárnak…”Még az előző félévben történt. A vasárnapi vonathoz indultam. Hirtelen fur-

csa érzés tört rám. A hírek utáni vágy! És akkor megtörtént: ve�em egy hetila-pot. Óvatosan lapozni kezdtem… A belső oldalak egyikén, o� volt. Egy rövid beszámoló. Martin József tanár úr, a Médiatudományi Tanszék vezetője írta a Valdosta State University-ről, az USA-ból. Nocsak?!

2006 decemberében a Iasi ban (Románia) rendeze� First Nation-al Symposium Educational című konferencián a Szociálpedagógia Tanszék három oktatója, dr. Lu-dá nyi Ágnes, dr. Szilágyi István és Hadnagy József angol nyelvű posz tereket mutato� be a szo ciál-pedagógia területén végze� kuta-tásaikról.

***2007 januárjában a Szociálpszi-

chológia Tanszék két oktatója, dr. Ludányi Ágnes és dr. Szilágyi István tudományos munkáit közölték a Partiumi Egyetemi Szemle (Nagy-várad) pszichológiai szakfolyó-iratban.

***A Lyceum Pro Scientiis Alapít-

vány kuratóriuma a Köztársasá-gi Ösztöndíj feltételeit teljesítő, de azt meg nem nyert hallga-tók pályázata alapján tízhónapos ösztöndíjat adományozo� Agócs Ane�, Bognár Beatrix, Farkas Tí-mea, Hadobás Zsuzsanna, Kiss Anita, Magyar Anikó Réka, Pék Zsuzsanna, Székely Nóra és Szeli Bernade� hall-gatóknak.

***Dr. Chikán Zoltánnénak, a Magyar

Nyelvészeti Tanszék közelmúlt-ban elhunyt nyugalmazo� főisko-lai docensének örökösei mint egy négyszáz szakkönyvet ajándékoz-tak a tanszék kézikönyvtárának.

***A Magyar Nyelvtudományi

Társaság Heves megyei csoport-ja november 16-án ülést tarto� a Magyar Nyelvészeti Tanszéken. A rendezvényen dr. Vermes Albert-nek, az Anglisztika Tanszék do-censének fordításelméleti témájú előadása hangzo� el.

***Dr. Tarnóc András előkészítő tár-

gyalásokat folytato� a University of Montana külügyi vezetőjé-vel november 14-én a lehetséges együ�működési programokról. A két intézmény közö� terve-ze� kooperáció tartalmazza az Amerikanisztika (MA) szakban való együ�működést, illetve ok-tatói és hallgatói csereprogramo-kat és közös kutatási projekteket.

***Educatio 2006 címmel tarto�ak

kétnapos kiállítást a Műegyete-men december második hétvé-géjén. A börzén a legtöbb felső-oktatási intézmény képviselte�e magát, az oda kilátogató hallga-tójelöltek prospektusokból, szak-mai prezentációkból ismerhe�ék meg az iskolák sajátosságait. Az Eszterházy Károly Főiskola is je-len volt az eseményen, négy kara külön-külön standokon nyújto� kimerítő információkat az ér-deklődőknek. Szombat délelő� a főiskola kvarte�je és az Egres Néptáncegyü�es ado� ízelítőt az Egerben zajló színes kulturális életből.

***Németországi tanulmányi ki-

ránduláson ve� részt 2006. no-vember 6–17. közö� főiskolánk 13 német szakos hallgatója DAAD-ösztöndíjjal.

A Bielefeldi Egyetem Nyelvé-szeti és Irodalomtudományi Kará-nak vendégeiként a hallgatók be-tekintést nyerhe�ek a német mint idegen nyelv oktatásának he-lyi sajátosságaiba, és Szabó Marti-na irányításával módszertani és országismereti témájú kiselőadá-sokat tarto�ak.

A Valdostai Állami Egyetem könyvtára � ��. ���!� ������

Immár hat éve minden év elején csomagolni kezd egy kis csoport, Észak-Karolinában. Európai tanul-mányútjuknak köszönhetően, az ELON-i egyetem diákjai a legközvetlenebb módon ismerkedhetnek kultúránkkal, az unió sokszínűségével. Több hetes programjuk egyik állomása Magyarország. I� két városba, Budapestre és Egerbe látogatnak. Egyetlen vidéki nagyvárosként és felsőoktatási intézmény-ként reprezentáljuk tehát az egri diákságot, a ma-gyar mindennapokat, s a közép európai milliőt.

Ez évben már rutinosan zajlo�ak az állandónak mondható programok: az Eszterházy Károly Főis-kola bemutatása, ezen belül a politológia tanszékkel és az o� működő Századvég Politikai Iskolával való ismerkedés, valamint a nemzetközi tanulmányokat folytató hallgatók bemutatkozása. Közülük Elekes Tí-mea és Hossó Fruzsina vállalta a legtöbbet magára; a diákélet vígságát tükröző vetítésük jól érzékelte�e a tengeren túliakkal, mi is a magyar virtus, a XXI. szá-zadi egri vitézség.

A találkozások évről-évre egyre hangsúlyosabbá váló része az amerikai és a magyar EKF-es diákok

közös programja. Elhagyva a formalitásokat, „nem-zetközi” párokat alkotva járják be a várost, s ismer-nek meg mindent, ami egy fiatalt érdekelhet.

Nem marad el a hivatalos kapcsolatok ápolása és a tanulás sem. A csoportot a Városházán fogadta Habis László polgármester, s a hallgatók szakmai érdek-lődésüknek megfelelően ellátoga�ak az Andrássy Gyula Szakközépiskolába, ahol kérdőíves interjú-kat készíte�ek a diákokkal. Kérdéseik a közép- és felsőoktatásban tanulók értékrendjét célozták. Szó ese� politikáról, helyzetükről, céljaikról. Hazatérve, ugyanebben a korosztályban, az amerikaiak válasza-ival összevetve elemzik az i� gyűjtö� információkat, összehasonlításokat tesznek.

Vezetőjük, prof. Be�y Morgan a helyi szervezők ru-galmasságát, a programok életszerűségét és tartal-masságát dicsérte leginkább. Jelezve, a politikai kul-túra és a nemzetközi tájékozo�ság hozzátartozik az értelmiségi magatartáshoz, épp’ ezért minden ezt se-gítő fórum, képzés, közösség különös jelentőséggel bír. Az amerikai diákság viszi rólunk a hírt, s újabb érdeklődők érkeznek jövőre is!

Amerikai diákok a főiskolán

Martin József a Diversity in Media című tárgyat okta�a Valdostában� "���� "� �

����. február 55��!����

Folytatás az 1. oldalrólA harmadik helyen Kaló Krisztina tanárnő

végze�. A franciások úgy gondolják, hogy sokoldalú tanár, a francia nyelv majdnem minden területén megállja a helyét, legyen az nyelvészet, irodalom, vagy akár civili-záció. Majdnem minden megkérdeze� el-mondta, hogy Kaló tanárnő fanyar humor-ral fűszerezi az óráit, ami már védjegyévé vált a hallgatók körében.

Anglisztika–Amerikanisz ti ka Úgy tű-nik, az anglisztikán és az amerikanisztikán egyaránt kijuto� a jóból. Vicc nélkül. Némi keresgélés után az emlékekben mindenki mosolyra fakad, és mint nyuszit a cilinder-ből, úgy húzza elő a legkedvesebb tanárt és az óráin szerze� élményeket. A rangso-rolásban szerepet játszik az órán szerze� tudás fontossága, a tanár „jófejsége”, de olyan eset is van, hogy az elért pontszám annak köszönhető, hogy „hát, tavaly áten-gede�”. A szerze� adatok alapján így néz ki a népeszerűségi lista: Antal Évát iroda-lom iránti szeretete (mely sugárzik órá-ján) az ötödik helyre húzza fel. Utána jön Berta Tünde és Dolmányos Péter, kiknek pörgőssége, humora és azon képessége, hogy „az óráján nem alszunk el” segít fel-küzdeni magukat a negyedik helyig. Utá-nuk következik Dányi László, akinek órá-ján csak marvellous-szül, excellent-ül vagy fantastic-ul érezhetjük magunkat. És a Best of Anglisztika-Amerikanisztikát kapja Abádi Nagy Zoltán. Ő „amelle�, hogy min-dent beletesz kilencven percbe, amit kell, eléri, hogy az órájáról úgy jövök el, hogy el akarom olvasni a műveket, amikről beszélt, és egy percen belül azon veszem észre ma-gam, hogy a könyvtár ajtaján dörömbölök.” Ez a top 5. Nagyon szoros volt a verseny, tehát aki idén nem került be, ne keseredjen el. Jövőre is megcsináljuk.

Biológia Biológia szakon a megkérde-ze� hallgatók többsége inkább a „nem ked-velt” tanárokat nevezte volna meg, de i� is sikerült felállítani a kedvelt tanárok sor-rendjét. Első helyen dr. Varga János tanár úr végze�, aki a többség állítása szerint „iszo-nyatosan jól tud magyarázni”, valamint „jó szakemberként” tartják számon. Második helyeze� Gál Sándor tanár úr le�, akit első-sorban a humoráért kedvelnek, de az óráit is érdekesnek találják. A harmadik legtöbb szavazatot pedig Pénzesné Kónya Erika ta-nárnő kapta, akit a „barátságos”, „kedves” és a „humánus” jelzőkkel tituláltak a hall-gatók.

Ének-zene Rendkívül megoszlo�ak a vélemények ének-zene szakon. A legked-veltebb tanár Szabóné Vass Márta le�, akitől szakmailag a legtöbbet tanulnak a hallga-tói, ugyanakkor „folyamatosan szórja a poé-nokat”. Csak egy pár szavaza�al maradt le Molnár Szabolcs tanár úr, így ő végze� a má-sodik helyen; a többség közhelyesen csak annyit nyilatkozo� róla, hogy „érdekes órá-kat tart”. Harmadik helyen pedig Marík Er-zsébet tanárnő végze�, mindössze egy sza-vaza�al maradt le az ezüstéremről. Olyan hallgató is szavazo� Marík tanárnőre, akit eddig még nem is taníto�, mivel „nála az az elsődleges, hogy a diák tanuljon.”

Etika Első helyen Lőrinczné dr. Thiel Ka-talin és dr. Vajda Mihály áll. Őket egyaránt szimpatikus személyiségnek és jó előadó-nak ítélték meg. Lőrinczné dr. Thiel Kata-lint közvetlen és felkészült. Nagyon jó elő-adó, mert ébren tudja tartani a figyelmet, lelkesen tanít. Dr. Vajda Mihály érdekes és szórakoztató előadó. Az anyagot sokszor kiegészíti a saját véleményével. Munkássá-ga csodálatot érdemel.

Második helyen dr. Koncsos Ferenc szere-pel, aki hatásos, felkészült előadó. Érde-

kes tárgyakat tanít, érthetően magyaráz. Az óráin felszabadult a hangulat, a témá-hoz kapcsolódó vicceivel fent tudja tartani a figyelmet. Harmadik helyen Heller Ágnes áll, aki nagy tudású, jó rálátása van a dol-gokra. Hihetetlenül jól tud az egyes néző-pontokba belehelyezkedve érvelni. Az el-méleti anyagot általában a hétköznapokból vagy az irodalmi művekből ve� példákkal támasztja alá.

A negyedik helyen Hatvani Andrea és Deli Lajos atya osztozik. Mindke�en közvetlen, a hallgatók véleményére kíváncsi előadó-nak bizonyultak a válaszok alapján. Hatva-ni Andrea lelkes, összeszede� előadó. Vic-ces példái vannak. Érdekes tárgyakat tanít. Deli Lajos atya nagyon művelt, izgalmas témái vannak. Magyarázatai felkeltik az ér-deklődést, az egyes témák kapcsán több né-zőpontra is felhívja a figyelmet.

Ötödik helyen dr. Somos Róbert áll, aki nagy tudású, felkészült előadó. Látszik raj-ta, hogy szereti, amit tanít. Sok élvezetes szakmai beszélgetésre kerül sor az óráin, kitűnő vázlatot diktál. Átláthatóvá tud ten-ni több száz évet átívelő anyagot is.

Magyar Magyar szakon Kusper Judit ta-nárnő az abszolút befutó. Ő az, aki szinte mindenki listáján szerepel. A hallgatók sze-retik, mert óráján kötetlen beszélgetések alakulnak ki, mindenki bátran elmondhatja a véleményét a témáról, érdekes, interaktív órákat tart. Valamint nem elhanyagolható az sem, hogy emberséges, barátságos és se-gítőkész.

A diákok szívesen bejárnak dr. Szentesi Zsolt órájára, azért, mert óriási szaktudás-sal rendelkezik, a lényeget emeli ki az elő-adásain és érthetőek a magyarázatai. Sokat lehet tanulni az óráin. Ő az, akinél tudja a hallgató, hogy mire számíthat akár a vizs-gán, akár az óráin.

Az előkelő harmadik helyen jelölték be dr. Balásné Szalai Edit tanárnőt, akinek az óráit az élvezetes előadásmód mia� szere-tik a hallgatók. Nagy a szakmai hozzáérté-se. Közvetlen és emberséges, illetve érdekli a hallgatók problémája.

Magyar szakon a levelezős diákok legszí-vesebben Kalcsó Gyula óráján vesznek részt. A tanár úr első helyezését okosságával, lel-kességével és kalcsógyulaságával vívta ki. Másodikként említe�ék a megkérdeze�ek Kusper Judit tanárnőt: mert kedves, fiata-los és lényegre törő órákat tart. A harmadik helyet Szentesi Zsolt és Zimányi Árpád meg-oszto�an birtokolja. Mindke�őjük melle�i érv a pontos, szabatos óravezetés, precizi-tás és következetes számonkérés. Lám-lám mumusból is lesznek angyalok vagy an-gyalokból mumusok?

Számtekesek Mivel a számítógép-hasz-ná lathoz erősen köthető szakok közül a programozó matematikusok (progmat) és a programtervező informatikusok (PTI) kö-rében azonos le� a három legnépszerűbb tanár, nézzük meg az ötös listát. A pálmát egyértelműen Hernyák Zoltán viszi. Jó hu-morával, jóindulatával fogta meg a diáko-kat, valamint azzal a – tanárként korántsem elhanyagolható – tulajdonságával, hogy hi-hetetlen hozzáértést tanúsít ahhoz, amit ta-nít. Kusper Gábor egy hajszállal marad csak le mögö�e, aki szintén megértő, kedves és jóindulatú, emelle� többen emelték ki po-zitívumként interaktív tanítási módszerét. Az ő óráján tehát nem lehet aludni, bevonja a diákokat az órába. A képzeletbeli bronz-érmet Király Roland szerezte meg, aki jó fel-fogású, laza, ennek megfelelően jó hangu-latú órákat tart.

A progmatosoknál Koczka Ferenc szerezte meg a negyedik helyet. Ő is egy olyan ta-nár, akiről tényleg elhiszik a diákok, hogy „vesze�ül” ért is ahhoz, amit tanít. A Top5-listát Kovács Emőd zárja, akit egyfelől tény-

leg jó előadások jellemeznek, másfelől pe-dig az a tény, hogy ő a tanszékvezetők gyöngye (ha valaki nem tudná).

A PTI-n Perjési András juto� legközelebb a dobogóhoz, akinek pozitív tulajdonságai közül szintén a lazaságot, kellemes egyéni-ségét hangsúlyozták ki a legtöbben. Az ötö-dik helyre Olajos Pétert emelték informati-kusaink, a cikken belül már-már közhely-nek számító jóindulata és jó tanítási mód-szere okán.

Jobban elkülönül e�ől a számítástechni-ka szakosok véleménye, akiknél azonban meg kell jegyezni, hogy bár az eredmény más, náluk is ugyanazok a tényezők számí-tanak egy-egy tanár pozitív megítélésénél, mint előbb tárgyalt társaiknál.

Első helyen Kovács Gábor érkeze� a nép-szerűséggel egyet jelentő célba. Közvetlen-ségével, fiatalosságával, segítőkészségével érdemelte ki diákjai szimpátiáját. Tőle ki-csit lemaradva következik Perjési András, aki szintén fiatalos, rendkívül segítőkész és – csakúgy, mint fentebb említe� néhány kollégája – jó hangulatú órákat tart. A szo-ros versenyben Keresztes Péter futo� be a harmadik helyen, aki amelle�, hogy jó a humora, szigorú, de következetes.

Info-könyvtár Az informatikus könyv-táros szakos hallgatók harmadik helyeze�-je Szabó Bálint tanár úr, aki annak köszön-heti népszerűségét, hogy humorával min-dig képes felébreszteni a hallgatóságot, ha a tananyag kezd unalmassá válni.

Második helyen Verók A�ila végze�. Őt szintén humora, valamint fiatalos stílusa, segítőkészsége és szakmai felkészültsége juta�a képzeletbeli dobogónk második he-lyére.

Az „aranyérmet ̋ Czeglédi László tanár úr érdemelte ki, aki érdekes, érthető órákat tart. Nagyon közvetlen hallgatóival, szeret-né, ha mindenki eredményesen zárná a fél-évet, viszont az elmondo�akat mindig szá-mon kéri diákjain.

Pedagógia Nagy szeretet és harmónia honol a pedagógia szakosok körében – már ami a tanárok megítélését illeti. A megkér-deze� – feltételeze�en – szorgalmas óralá-togatók döntő többsége szerint, akinek az órájára még a ritka alkalmú „macskajajos” éjjelek után is ambíciózusan ellátogatnak: A. Jászi Éva tanárnő. Az 1. helyeze� elő-adásai ugyanis az alapvető és korrekt kö-vetelményrendszeren alapulnak és baráti légkörben telnek. Komoly vacillálás után a „pedesek” a második helyre juta�ák Mo-gyorósi Zsoltot, akire szinte, mint köztiszte-letben álló, kivételesen jó humorú csoport-társukra tekintenek. A képzeletbeli bronz-érem a diákok szerint Keller Magdolna ta-nárnőt illeti tekinte�el segítőkészségére és mindig mosolygós természetére.

A levelezős hallgatók körében nagy nép-szerűségnek örvend Mészáros Ilona és Ba-lázs Sándor. Mészáros Ilona népszerűsége a hallgatók szerint annak köszönhető, hogy a hallgatókkal rendkívül közvetlen, előadá-sain lényegretörő és reális. Balázs Sándor az egyik megkérdeze� levelezős hallgató szerint azért népszerű, mert – mint aho-gyan ő mondja – „ő egy olyan tanár, akire egész életemben tudok majd hivatkozni”.

Szociálpedagógia A szociálpedagógia sza kos hallgatók első helyen Szilágyi Istvánt hozták ki. Kiváló szakembernek tartják, aki át is tudja adni tapasztalatait, tudását. Emelle� dicsérték segítőkészségét és ked-vességét is.

Ugyanígy kedvelik Hadnagy Józsefet is, aki elsősorban lendületével, te�rekészségé-vel és elhivato�ságával nyerte el a diákok rokonszenvét. De közvetlensége és humo-ra is szimpatikussá teszi. Volt olyan, aki azt mondta, szinte a példaképének tartja.

A szocpedesek kedvencei közö� az élvo-nalat erősíti Pacsuta István is, aki sokak sze-rint igazán „mókás fazon”. Nem kér lehe-tetlent, de megpróbálja kihozni tanítványa-iból a maximumot. Teljes mértékben part-nerként viselkedik velük.

Tesi A diákok körében az első helyen dr. Rákos Etelka, a Sportági tanszékvezető végze�. A hallgatók szerint óriási szakmai tudással rendelkezik, előadásain átlátha-tó jegyzet készíthető. Kedves, emberséges, közvetlen és segítőkész.

Ezüstérmes le� a Spor�udományi és Módszertani Tanszék adjunktusa, Bíró Me-linda. Órái jó pedagógiai érzéke mia� nép-szerűek és mert fiatalos lendüle�el tölti meg őket, emelle� közvetlen és kedves a hallgatóival!

A harmadik helyet pedig a Testkultúra-elmélet Tanszék docense, Szalay Gábor tud-hatja magáénak. Jó hangulatú óráin kor-rekt és emberséges, bármilyen problémával megkereshető.

Töri A képzeletbeli dobogó harmadik fokára dr. Miskei Antal tanár úr állhato� fel. A megtiszteltetést elsősorban szakmai fel-készültségének és logikusan szerkeszte� óráinak köszönheti. Nem elhanyagolható tényező továbbá, hogy könnyen á�ekinthe-tő vázlatai megkönnyítik a tanulást.

A második helyeze� dr. Kiss László, aki-nek sikerül minden előadáson jó hangula-tot teremtenie, ezen kívül rengeteg há�ér-információt is szolgáltat, ami még érdeke-sebbé teszi az óráit.

A történelem szakos hallgatók kedven-ce pedig Györkös A�ila tanár úr. A hallgatói vélemények szerint érthetően magyaráz, elvárásai világosak és teljesíthetők, mind-ezek melle� még lendületes és kellemes órákat is tart. Előadásait könnyű jegyzetel-ni, közvetlen a diákokkal, akik a humorát is értékelték.

A levelezős harmadikos törisek körében a legtöbb szavazatot Györkös A�ila kapta, akit Miskei Antal tanár úr követe� a sor-ban, harmadikként pedig Bartók Bélát jelöl-te a többség. Kapo� még szavazatot Kriston Pál, Pap József és Besze Tibor is. A hallgatók a tanárok nagy szaktudására, jó hangula-tú, összeszede� előadására alapozták sza-vazataikat, továbbá arra, hogy könnyen ta-nulható jegyzetek készíthetők ezen taná-rok óráin. A negyedik évfolyamosok közö� egészen más eredmények szüle�ek, hiszen más tanárokkal ismerkedtek meg. I� az eredmény egészen egységes, a sorrendben vannak inkább változások. Ebben a tan-évben találkoztak Kozári Józseffel és Mózes Mihállyal is, akik közö� nem igazán tud-nak sorrendet felállítani. Elsőként mégis egy korábbi tanár Makai János szerepel, aki már több félévben is foglalkozo� a csoport-tal. A második helyet nyerte el Mózes ta-nár úr, a harmadikat pedig Kozári József. A nevek közö� szerepel még Kiss László és Besze Tibor is. I� is a jó jegyzetelhetőség, a humor és az élvezetes előadásmód szerepel indoklásként.

Kommunikáció A kommos tanárok lis-tája, akikre a legtöbben „szavaztak”: 1. dr. Aczél Petra – Érdekesek és izgalmasak az órái, emelle� nagy a szaktudása. Jó a hu-mora és jó példáival érthetővé teszi az órá-it. Szenvedélyes. 2. Andok Mónika – Jól lehet jegyzetelni nála, tehát jól elmagyarázza a tananyagot, közvetlen a diákokkal. 3. Varga Gyula – Szakértelme és orgánuma mia�.

Szakirányos top-ok: PR: 1. Sibelka György – Bevonja a diákokat az órájába. 2. Tomesz Tímea – A kis korkülönbség mia� könnyen szót ért a diákokkal. 3. Csépányi Zsolt – Lel-kesen tanít, hasznos információkkal látja el a diákokat.

Folytatás a 6. oldalon

Kedvenc tanáraink toplistája

����. február66 ��!����

� ������� ������Kepes Györgynek legalább a nevét

kötelező ismerni mindenkinek, aki valaha járt Egerben, egy évnél hosz-szabb tartózkodási idő esetén már munkásságát is. Nemhogy kötele-ző, de érdemes, és meg is éri, higy-gyék el nekem! A huszadik század egyik legzseniá lisabb tervezője volt, olyan nagy magyar agy, akire igazán büszkék lehetünk, méghoz-zá anélkül, hogy külföldön (főleg Amerikában) külön be kellene mu-tatni. Magyarországon be kell.

Kepes György 1906. október 4-én születe� a Heves megyei Selypen. A budapesti Képzőművészeti Főis-kolán tanult, ahol festőként végze� (1924–29). 1930-tól Moholy Nagy László melle� dolgozo� Berlinben, Londonban. ’37-től Chicagóban Moholy Nagy Tervező Intézetének, a School of Designnak, illetve a New Bauhausnak Fény–Szín részle-gét veze�e. ’46-tól a Massachuse�s Institute of Technology (MIT) Épí-tőművészeti és Tervezői karán a vi-zuális tervezés professzora volt. I� alapíto�a meg ’67-ben a Center for Advanced Visual Studiest (CAVS), az első olyan intézetet, ahol művé-szek, tudósok, műszaki szakembe-rek dolgoznak együ� az új tudo-mányos és műszaki eredmények művészi lehetőségeinek feltárásá-ban (’74-ig, nyugdíjba vonulásáig volt igazgatója). Ez volt művész lé-tének legnagyobb projektje.

Pedig rendkívül sokoldalú alko-tó volt: festő, designer, fotográfus, fényművész, tanár és elméletíró. Könyvei, tanulmányai a huszadik századi vizuális kultúra alap mun-kái közé tartoznak. Sokféle anyag-gal dolgozo�, de kedvence a fény volt. E területen végze� „kísérletei” kiemelt jelentőségűek, s kétségkí-vül a legizgalmasabbak, ugyan-akkor az i�hon legkevésbé ismer-tek és legkevésbé bemutathatók. A 60-as, 70-es években neves épí-tészmérnökökkel dolgozo� együ�, ennek eredményei a KLM légitár-saság New York-i irodájába terve-ze�, 15 méter hosszú Programozo� fényfal, mely az éjjeli város fölö�i repülés mámorító érzését idézi fel a nézőben, valamint a philadelphi-ai Rohm & Haas székházban talál-ható Függeszte� fénymennyezet. Számos fényreklámot terveze� az USA-ban, melyek legelső példái annak, hogyan alkalmazhatók esz-

tétikai elvei a mindennapi életben, a fénytechnológia kereskedelmi fel-használásával. Ezek után munkái általában összefonódtak a CAVS nevével, vagy individuális fénymű-vészként alkoto�.

Vannak megvalósult alkotásai (fényfalak, fényinstallációk), mint például A város éjszakai képe, az 1968-as Milánói Triennáléra el-küldö� programozo� kinetikus fényfal, Kepes fényélményeinek nagyléptékű, de a KLM-fényfal-nál „földközelibb” példája. Vagy a Foto-elasztikus járda (1970), egy 1,2 méter széles, 7,3 méter hosszú jár-da, melyen fénylő színek váltakoz-nak, amikor nyomás éri plasztik mezőiket (ezt a közönség alakíthat-ja mozgásával); melynek igazi érde-kessége, hogy Kepes utcai beépítés-re szánta. 1971-es alkotás a Lángok kertje, az a műve, melyet a Kortárs Művészeti Heteken, a centenáriu-mi esten rekonstruált a Művészetek Háza (részletesen lásd írásunkat). Valamint utolsó nagy köztéri meg-bízása: Bostonban, a Harvard egye-tem közvetlen szomszédságában, a piros metróvonal aluljárójába alko-to� Vörös Vonal fényfal (1979).

De számos nagy, környezetalakí-tó fényterv jö� létre csoportmunká-ban (CAVS), melyek azonban álta-lában pénzügyi vagy szervezésbeli problémák mia� meghiúsultak. Az első nagy environmentális terv, a Boston Harbor Project Kepestől fo-gant: a bostoni kikötő különleges lehetőséget nyújto� a felhők játé-kát, a víz mozgását, a fény és időjá-rás ciklikus változásait felhasználó, illetve azokra reagáló szerkezetek beépítésére, melyek tovább színe-síte�ék volna az éjszakai Boston fényhatásait, fogadva az érkező

idegent, vagy örömet okozva az o� lakónak. A központ második nagy tervezetében, a Charles River Pro-ject-ben a szép, ám erősen szeny-nyeze� bostoni Charles folyón hoz-tak volna létre új szennyvízelveze-tő-rendszert, sétautakat, parkokat, szökőkutakat, esztétikus víztisztító berendezéseket, hidraulikus szob-rokat, hidat. A víztisztítást egyéb-ként is izgalmas lehetőségnek tar-to�ák, sokszor tervezték, hogy a mai, polgárok szeme elől elzárt víz-tisztító monstrumokat kinetikus szobrokká alakítják, amik így vizu-ális élményt is nyújthatnak.

Kepes György életét, munkáját három fő elv és cél vezérelte: össze-hozni a művészetet a tudománnyal és a technikával, a művészeket tu-dósokkal, mérnökökkel, hogy azok aztán egy nagy csapatként dolgoz-hassanak együ� – a közös célért, egy jobb, környeze�udatos civili-záció kialakításáért. „Tervem, hogy az egyéni alkotások hangsúlyozá-sa helye� egy sokágú művészeti közösséget teremtsünk, szerveze� egységet, amelyben az egyéni alko-tások szerepe olyan lenne, mint a hangszereké egy nagyzenekarban” – mondta. Munkájuk gyümölcse egy emberibb, megkomponált ur-banisztikai környezet lenne, va-gyis az emberiség visszanyerhetné – Kepes szavaival élve – a „termé-szet elveszte� pompáját”.

Kepes egy tanulmányában mun-katársaival együ� átfogó tervetnyúj to� be az „environmentáliskannibalizmus” kivédésére, mely-ben az emberiség általános környe-zetvédelmi feladatait négy alap-pontban vázolta, majd kijelölte a mű-vészek szerepét a megvalósításban.

Folytatás a 7. oldalon

Kepes György életéről

Folytatás az 5. oldalrólElektronikus: 1. Borbás László

– Rendes a diákokkal, jól áll neki, mikor nehezen tud elmagyarázni valamit. 2. Tóth Tibor – Mindenki-ből a saját maga szerinti maximu-mot hozza ki, emelle� az életre is nevel. 3. Herzog Csilla – Kemény-kezűsége és kritikája az életben hasznos lehet. Szakmai tudása jó és aktuális.

Nyomtato� sajtó: 1. Barna Béla – Mert egy jelenség, jó a stílusa és kellően kritikus. 2. Homa János – Tapasztalt tanár, emberként pe-dig békés.

Földrajz A levelezősöknek a leg népszerűbb órákat Kajati György tartja, a második helyen dr. Dá-vid Árpád, a harmadikon pedig dr. Pozder Péter végze�. Az indoklások közö� a leggyakoribb motívum-ként a „jó előadó”, valamint a „se-gítőkész” szerepel, de a szaktudás-sal kapcsolatos, valamint az előadá-sa „jól jegyzetelhető” indoklással is találkozunk.

Dr. Dávid Árpáddal kapcsolat-ban többször elhangzo�, hogy „stí-lusa van”, ami kicsit talányosan hangzik, de azért mi tudjuk, miről van szó.

Művelődésszervező Az első he lyeze� művelődésszervező sza-kon Nagy Sándor le�. Amikor a diákokat arról fagga�am, hogy miért az ő óráját látogatják leg-szívesebben, gondolkodás nélkül érkeztek a rendkívül egybecsen-gő válaszok. Humánus, embersé-ges, korrekt a diákokkal. Emelle� a jó előadói képesség és a komp-romisszumkészség is jellemző rá. Nagyon nagy tudású és érthetően adja le az anyagot.

A második helyeze�, bár nem sokkal lemaradva az aranyról, Ki-rály A�ila tanár úr le�. Tanítványai rendkívül nyito� szemléletéért,

nemzetközi módszerek alkalma-zásáért „díjazták”. Képze�, szé-les látókörű, elméleti és gyakorlati szakemberként tekintenek rá, aki gyakorlati tapasztalatait előadá-saiban is kamatoztatja. A dobogó harmadik fokán holtverseny ala-kult ki. Veress József tanár úr elő-adásait leginkább nagy szakmai tapasztalatáért, remek előadói stí-lusáért, Szabó Sándorné tanárnőét szaktudása, fegyelme és kedves-sége mia�, míg Szíjártó Imre tanár úr óráit ugyancsak előadói stílusa, valamint a diákokhoz való, gon-dolkodásra ösztönző hozzáállása mia� látogatják szívesen.

Gazdálkodási–gazdisme ret Az első dr. Kádek István le�. A diákok véleménye szerint jó előadó, aki felkészül az óráira és napi aktua li-tásokat is belecsempész a tananyag-ba. Pozitívumként említe�ék nála azt is, hogy igyekszik megjegyezni a hallgatói nevét.

A második Szegedi Krisztina. Őt következetesnek tartják, mert a vizsgán azt kéri számon, amit va-lóban le is ado� az órán. Kiszámít-ható, jól magyaráz és időben befe-jezi az órát is. Nem mellesleg pedig kedves és jóindulatú.

A harmadik Vári Judit. Szorgal-mas, sokat kell nála tanulni, de az előadásai hasznosak és rendsze-reze�ek. Segítőkész, és bármilyen tananyaggal kapcsolatos problémá-val lehet hozzá fordulni.

A negyedik dr. Román Róbert. Róla úgy tartják a diákok, hogy humo-ros, jó hangulatú órákat tart. A hall-gatók kifejeze�en szeretnek hozzá járni. Emelle� a leado� anyagot kéri számon és szakmailag is felkészült.

Az ötödik dr. Feketéné Csáfor Haj-nalka. Sokat lehet gyakorolni a sze-mináriumain, és arra törekszik, hogy a hallgatók megértsék az anyagot. Diákbarát és kedves sze-mélyiség.

Kedvenc tanáraink toplistája 2006 Kepes-év volt Egerben, és Kepes Györgyről ne-vezték el főis ko lánk szakkollégiumát is. Alábbi össze-állításunkban bemutat juk, ki is volt ő.

Görbe tükör� �� ���� �����

Az alábbi néhány sor csak kari-katúra, a képzelet szülö�e, ha va-laki mégis hasonlóságot vél felfe-dezni önmaga és a felsorolt sze-mélyiségtípusok közö�, az nem a véletlen műve.

A beszédes típus nemcsak az előadás szünetében szereti hallatni a hangját, hanem közben is. Két al-típust különböztethetünk meg. Az aktív, szigorúan a csoport érdekeit szem elő� tartva, az előadás során folyamatosan kérdéseket fogal-maz és tesz fel, a másik, nevezzük kifelé nyito� típusnak, csak szűk körben, közvetlen szomszédaival osztja meg magvas gondolatait, az sem baj, ha nem kapcsolódik szo-rosan az előadás témájához.

A vezetőképes az összes fontos információ birtokában van, min-dent elintéz, ha éppen álmából éb-red, akkor is tudja, melyik terem-ben lesz a konzultáció és hány órá-tól.

Az optimista, megközelítőleg húsz tantárggyal kezdi a félévet, – amelyikből tizenöt kollokvium, egy pedig, szigorlat – de csak tízre megy el, ekkor már józan típusról beszélhetünk.

Aki a gondos típushoz tartozik, annak jegyzetét mintha skatulyá-ból húzták volna ki. Jegyzetelés

közben sűrűn váltogatja az íróesz-közöket, ugyanis egyú�al a kieme-léseket is elvégzi, a fejezetcím pi-ros, alfejezet kék.

A szeszélyes pénteken még kö -szön, s talán még mosolyog is, szombaton viszont úgy néz át rajtad, mintha plexiből lennél.

A könnyed megpróbálja a hu-moros oldaláról szemlélni a dolgo-kat, azonban néha az ő arcára is rá-fagy a mosoly, de ez utóbbi állapot általában nem tartós.

A tartózkodó, a teremben tartóz-kodik, de sok vizet nem zavar.

A vizsgahelyzet egy külön kate-gória, i� három fő típus különíthe-tő el.

A szorongó félrevonul, nem be-szél senkivel. Ha megszólítod, kizárólag tőmondatokat tudsz előcsalogatni belőle.

Az izgulékony, folyamatosan beszél, e�ől ő egy idő után pokoli-an megnyugszik, viszont a körülöt-te lévők az agresszív típus tünete-it produkálják.

A nyugodtnak keze nem remeg, arcizma nem rándul, legfeljebb csak kifelé jövet. (Egyébként igazi nyugodt típus nincs, csak olyan, aki képes a nyugodt típus tüneteit produkálni.)

A kiegyensúlyozo� típus…, na, ilyen főiskolást nem ismerek.

����. február 77

� ������� ������Művésztelepen járni óriási él-

mény. Re�entően izgalmas és ins-piráló, csak úgy zizeg a test a tö-ménytelen impulzustól, ami éri, s az ember kedvet kap. Még az is, akinek semmi köze a művészet-hez, úgy érzi, alkotnia kell, vala-mit, valahogyan.

Vannak mesterséges és termé-szetes művésztelepek. Van, amit megszerveznek: alkotókat gyűj-tenek egy táborhelyre, jobb eset-ben enni-inni adnak nekik, még jobb esetben anyagot is dolgoz-ni – de ez már utópisztikus (ezen tényezők manapság legtöbbször önköltségesek). Ezek az emberek aztán elvannak egy-két hétig, al-kotnak jó sokat, amiből általában ki is állítanak. Az ilyen művészte-lepben az az érdekes, hogy szin-te mindenhol volt már – ha most azonnal utánanéznek szülőváros-uk adatbankjában, biztos vagyok

benne, mindenki talál legalább egyet (valószínűleg a ’80-as évek környékén). Van viszont egy má-sik fajta, ami némileg kivételesebb. Az ilyen művésztelep természetes. Állandóan működik, viszont nem hirdeti magát, hanem megbújik la-kásokon, házakban, egy-egy sze-rencsés véletlen folytán magunk is belefuthatunk (én Egerben is is-merek). Ezek a legizgalmasabbak. I� ugyanis a mindennapi élet nem válik el a művészi munkától, az al-kotók barátok, sőt család, az alko-tás életforma.

No, akkor képzeljék el mindezt egy egész kolóniával, egy nagy családot sok bará�al, egy házat nagy ker�el és sok kerti partival; számos nemzetiségű neves, tehet-séges művészt és tervezőt a ’60-as évek Amerikájában, s a csokor kö-zepén egy zseniális magyar em-bert…

Erről mesélt Juliet Kepes Stone,

édesapja, Kepes György születésé-nek századik évfordulóján, októ-ber 4-én este a Művészetek Há-zában. Julietet magyar unoka-testvére, a riporter Kepes András (a Kepes-hagyaték magyarorszá-gi „felelőse”) kérdezte gyermek-koráról, családjáról, valamint ar-ról, milyen volt művésztelepen felnőni. Elbeszéléséből megtud-tuk, hogy Kepes György szigorú, számonkérő apuka volt, kinek o�-honában rend a lelke mindennek. Oda tévé, autó be nem fért, viszont minden a művészet körül forgo�, a gyerekeknek pedig „kötelező” volt művésze�el foglalkozniuk, rajzban, festészetben képezni ma-gukat.

A megszépült gyermekkori emlékek melle� még egy, kevés-bé kellemes, ám annál fontosabb témát volt muszáj körbejárnia a Kepes unokatestvéreknek. Nem meglepő, hiszen Kepes And-

rás régi vesszőparipája a szépre-ményű Kepes Vizuális Központ fantomitása (hogy tudniillik hol van, lesz-e, meddig kell még vár-nunk rá?) – tegyük hozzá: egészen jogosan. Juliet Kepes mindemelle� nagyon bájos volt, elnéző és türel-mes, s egész beszélgetésük ala� alig győzte hangsúlyozni: bízik a városban és nagyon köszöni, hogy Eger, illetve a Művészetek Háza óvja-szereti apjának életművét. Ugyanakkor emlékeztete� arra is, hogy mikor testvéreivel – gyakor-latilag saját örökségükről lemond-va – eleget te�ek apjuk akaratá-nak és munkáit egy közös helyre (ide, a Vitkovics-házba) gyűjtöt-ték, nem egy halo� múzeumról álmodtak. Hanem egy élő köz-pontról, egy művészetkatalizátor-ról, ahol – Kepes közismert elkép-zelése szerint – közös, konstruktív tevékenységet folytathatnak helyi, országos, sőt nemzetközi tudósok és művészek. Ez volna az úgyne-veze� Kepes Vizuális Központ ter-ve. S hogy diplomatikus legyek, álljunk is meg i�. Juliet is diploma-tikus volt, kritika helye� inkább a központban rejlő óriási lehetősé-

gekre hívta fel a figyelmet: hogy létrejö�éből mindenki sokat pro-fitálhatna.

Az élő interjú után következe� az est fénypontja: az Átrium Galé-riában bemuta�ák Kepes György 1970-es, Lángok kertje című kineti-kus művének rekonstrukcióját.

Egészen kísérteties élmény volt, mikor a sötétben egyszercsak mű-ködésbe hozták a letakart, csend-ben várakozó, titokzatos alko-tást. Lenyűgöző látványt nyújto�, ahogy fellobbant temérdek vörös lángocskája, miközben rejtelmes hangkísérete mindenkit észrevét-lenül, kissé félelmetesen körbefont, majd a lángok megkezdték hipno-tikus lüktetésüket a „zene” ritmu-sára. Az „előadás” látványának is-meretében azonnal világossá vált az őt kommentáló Beke László gon-dolata a fizikai, valamint transz-cendentális fény különbségéről, illetve – Kepesnél – éppen összefo-nódásáról. Látván a Lángok kert-jét, az azonban teljességgel érthe-tetlen volt, amiről az MTA tudósa ezután beszélt: hogy milyen, miért oly elkeserítő Magyarország hoz-záállása a kepesi örökséghez?

��!����

Kislány a művésztelepenCentenáriumi Kepes-est az Ifiházban

Folytatás a 6. oldalrólEszerint a víz-, levegő- és radio-

aktív-szennyezés, valamint a sze-métproblémák felmérése után tu-dósoknak kell kiszámítaniuk a probléma megoldhatóságának idő-beli és anyagi vonatkozásait, majd a közfigyelmet minden lehetséges médiával, minden nyilvános fóru-mon erre kell terelni.

A CAVS csapata például többféle „adat-szökőkút” vagy irányfények létrehozását ajánlo�a, melyek egy-részt gazdagíto�ák volna az éjsza-kai fény-látképet, másrészt a víz, a levegő és a zaj szennyeze�ségének szintjéről sugároztak volna infor-mációkat. Kepes hasonló, légszeny-nyeze�ség-mérő fénytorony felállí-tását például 1979-ben, Budapesten is javasolta.

Művészi pályafutása Magyar-országon egyébként csak 1976-tól, Műcsarnokbeli életműtárlatától vált közismer�é. ’78-ban és ’79-ben jelentek meg magyarul A látás nyelve, valamint A világ új képe a művészetben és a tudományban című fő elméleti művei (melyeket az Egyesült Államokban már ’44-ben, illetve ’56-ban kiadtak). A 80-as években idehaza is szaporod-tak a Kepes-kiállítások, melyeket a művész nagylelkű adományozásai köve�ek. ’86-ban a Vigadó Galé-ria-béli anyagot, majd ’87-ben élet-művének jelentős részét az ország-nak ajándékozta. Fotógrammjai, fotói, festményei láthatók a buda-pesti Szépművészeti Múzeumban és a Nemzeti Galériában, valamint Kecskeméten, Székesfehérváron, Szombathelyen.

1991-ben ajándékozta Egernek azt a több mint 200 művet, melyet ma a Vitkovits-Házban láthatunk, s mely az úgyneveze� Kepes Vizu-ális Központ alapja. Ez a központ ad o�hont az interdiszciplináris Fényszimpóziumoknak, és i� szer-veződö� a Kepes szellemi hagyaté-kát továbbvívő Nemzetközi Kepes Társaság, illetve a Nemzetközi Mű-vésztelep.

Kepes György 2001. december 21-én hunyt el.

Kepes életéről A Kepes György Szakkollégi-

um a 2006/2007-es tanév tavaszi félévében, a korábbi kurzusok si-kereit alapul véve, Rendezvény-szervezés (ill. Kepes Szabadegye-tem) néven hirdet meg egy új kur-zust, bármely szakos hallgatók számára, de elsősorban azoknak, akik nem vetik meg a művésze-tek izgalmas világát. Az előadás-sorozatot – melynek a Kossuth úti Zsinagóga Galéria adna helyet – a Kepes György Vizuális Cent-rummal együ�működve, 40 főre tervezik. Természetesen 2 kredit pon�al gazdagodhat, aki sike-resen elvégzi a kurzust, de ne ez legyen az elsődleges kulcsinger, amiért a jelentkezést aktiváló gombra ka�intunk a Neptunban.

A kurzus tematikája Kepes György sokrétű munkásságát kö-vetve, több nézőpontból közelíti meg a művészet egyes területeit, az előadók közö� Eger és az or-szág neves művészei szerepel-nek. Előadást tart: Bölcskey Miklós intermédiaművész, egyetemi ta-nár, a rajz–vizuális kommuniká-ció szak fotótanára (Fotográfia, a fotográfia kísérletei); dr. Beke Lász-ló, az MTA művésze�örténeti ku-tatóintézetének igazgatója (Kepes György: Vizuális kultúra, művé-szet, vizuális nevelés); Gaál József docens, képzőművész (A magyar

festészet egyik sajátos karakte-re a XX. században); Telek Balázs, Balogh Rudolf-díjas fotóművész (Kortárs nézőpontok és leképe-zések a gyakorlatban; Kamerater-vezés, lyukblende készítés; Fény-szigetelés, félkész kamerák be-fejezése, fotózás, lyukkamrás és réskamrás fotografálás a gyakor-latban); Dr. Ujfaludy László egye-temi tanár, a Fizika Tanszék veze-tője (Természe�udomány és kép-zőművészet, történeti és logikai összefüggések); és Peternák Miklós egyetemi tanár, Intermédia tan-székvezető (Médiaművészet és média történet, A technikai médi-umok művészeti alkalmazásának előtörténete és aktuális helyzete).

A program megvalósításában Bölcskey Miklós nyújto� segít-séget a két szervezőnek, Tálas Viktóriá nak (rajz- vizuális kom-munikáció) és Orsó Irénnek (fran-cia szakos hallgató). A kurzus VZ-605-2 neptun kód ala� fut, továb-bi információ a szakkoli@ektf.hu e-mail címen kapható a két leány-zótól.

Végezetül csak annyit jegyez-nék meg, hogy a „kredit mia� fel-veszem, de órára nem járok” típu-sú emberkék, inkább hagyják meg a helyet azoknak, akiket ténylege-sen érdekelne eme kivételes tar-talmú kurzus.

Új művészeti kurzus indulKepes Szabadegyetem

November 14-én, a Magyar Tudomány Ünnepe főiskolai sorozatá-ban folytatódo� a négy éves hagyomány: a Rajz Tanszék és a Kultu-rális Igazgatóság közös rendezésében került sor a Kepes György nevé-vel fémjelze� IV. Fény – Tudomány – Művészet szimpóziumra. A nyitó előadást Balogh Tibor tarto�a a holovízióról, akit ma szerte a világban a holografikus Tv legnagyobb alakjának tartanak, de Szirtes János, Eifert János és Csontó Lajos is lenyűgözte zömmel főiskolás hallgatóságát kurió-zum számba menő DVD-prezentációjával.

Fény – Tudomány – Művészet

� ���� �����Eric Nielsen, amerikai koreográ-

fus és tánctanár Egerben töltö� öt hetet. A főiskolán az Ameri ka-nisztika Tan szé ken ven dé ges ke-de�, majd’ min den kur zus ra be-ment e lő ad ni, és se gí te� a di ákok mun ká já ban is.

Azért épp Egerbe jö�, mert a főiskola testvérviszonyt ápol a Valdosta Egyetemmel, és „csere-tanár” programmal a Médiatu-dományi Tanszékről az Egyesült Államokba ment Martin József ta-nár úr helyére érkeze�. Szívesen maradt volna hosszabb időre is, de egy koncert mia� haza kelle� mennie. Pedig nagyon szerete� i� lenni. Azt mesélte, hogy már hallo� néhány barátjától Ma gyar-ország ról, de még a vártnál is sok-kal jobban érezte magát. Nem ha-zánk az első hely, ahol mint ven-dégelőadó megfordult. Kínában

egyszer, Oroszországban pedig kétszer is járt. Főis ko lánkon az angol órák melle� az Ének-zene Tanszék óráit is meglátoga�a, és előadásokat tarto� a modern tánc és jazz zene történetéről, jelené-ről és érdekességeiről. Emelle� járt egri zene- és tánciskolákban, hogy megismerkedjen a magyar kultúrával és ihletet merítsen ké-szülő darabjához.

S hogy mit is csinál o�hon? Év-tizedeken át táncolt és taníto�, je-lenleg pedig koreografál, és da-rabokat rendez. Az Egyesült Ál-lamok több városában lako� és számos neves műsorban – többek közö� a Broadway-n – szerepelt.

Nagyon megszere�e városun-kat. Azt mondja, a magyar kony-ha, a borok, a víz, a szép helyek és tájak mind-mind magával ragad-ták. És ezért, na meg az új barátok mia� még visszajön – ígérte.

Amerikai tánctanár Egerben

� !����� �� ����Élénk diáksereg lepte el a Líce-

um épületét december 5-én és ja-nuár 23-án, amikor a felsőoktatási felvételi dilemmája elő� álló fia-talok ellátoga�ak főiskolánk nyílt napjaira.

Az érdeklődő diákok és szüle-ik a Díszteremben foglalha�ak helyet az előadások tartamára, s rendelkezésükre állt az A 302-es terem is, ahol kivetítőn keresz-tül követhe�ék az eseményeket, s amely a Díszteremhez hasonlóan szintén megtelt.

Kaló Ferenc oktatási rektor he-lye�es megnyitója után Kalóné Szűcs Erzsébet előadása nyito�a a sort. A TIK igazgatója a bolognai

rendszerről, a felvételi eljárás vál-tozásairól beszélt főként az EKF-re vonatkoztatva az információ-kat. Másodikként Kerekes Gábor szólt az Országos Felsőoktatási Információs Központ szerepéről, illetve a jelentkezés módjairól, a kínálkozó lehetőségekről. Tőle a főiskola egykori hallgatója, ma a főiskolai Hallgatói Centrum ko-ordinátora, Országh Ákos ve�e át a szót, aki a sok információ után felrázva a hallgatóságot színes előadással muta�a be a főiskolai életet. Egerről, kulturális progra-mokról és szórakozásról beszélt a fiataloknak, végül néhány prakti-kus tanáccsal zárta mondanivaló-ját.

Nyílt napok

�� �#��

Boldog új szorgalmi időszakot!� "� �!� ������

Már csak néhány nap (esetleg hét), és minden újra a régi lesz. A házakról és kira-katokból kb. 80%-ban még a tavasz beköszönte elő� lekerülnek a harsány színű dí-szek és karácsonyfaégők. A reklámokból szép lassan eltűnik a Mikulás a karácsonyi és a szilveszteri akciókkal együ�. És ami a legfontosabb: hamarosan elfelejthetjük újévi fogadalmainkat, amikor rájövünk, hogy a buszon még mindig nem lesz (ülő-, vagy álló)helyünk, ha nem furakodunk előre; amikor kiderül, hogy a szórakozóhe-lyeken még mindig nem le� olcsóbb a sör; és amikor ismételten átéljük, hogy tanu-lás nélkül ugyanolyan nehéz átmenni a vizsgákon, mint tavaly.

Ennek ellenére az idei év más lesz, mint a tavalyi. Új tantárgyak követelményei mia� dohányoznak majd a hallgatók a főiskola épületei elő�, akadályozva ezzel a lé-legzést és a közlekedést. De legyünk optimisták, egy ideig már nem kell karácsony-hoz illő módon a bankszámlánkhoz nyúlni. Legközelebb csak a névnapokat és a szü-letésnapokat kell figyelni. (Bár a névnapok sok esetben elintézhetők egy-egy rövid iwiw-es üzene�el.) Persze februárban lesz Valentin nap, de ebből általában kima-radnak az egyedülállók és azok, akik eleve elutasítják ezt a szokást, mint kultúra-idegen ünnepet. Pénzügyi szempontból tehát fellélegezhetünk, és hamarosan ismét belevethetjük magunkat az újabb szorgalmi időszakba, amelyhez rengeteg szorgal-mat és kitartást kívánok!

Pályakövetés az EKF-en� ���� ����

A 2006. március 1-jén élet-be lépe� felsőoktatási tör-vény előírja a pálya kö ve té-si rendszer működtetését a felsőoktatási intézmények-nek, amely nemcsak az egyetemek, főiskolák szín-vonalának, elismertségének nagyon jó mutatója, hanem munkaerő-piaci igényeknek is. A felsőoktatási intézmé-nyek a 2006. szeptember 1-jétől induló tanévtől kezdő-dően vezetik be a pályakö-vetés rendszerét.

Az Eszterházy Károly Fő-iskolán is megvalósult eme törekvés, Dr. Hauser Zoltán, rektor úr, felkérésére már a 2005/2006-os tanév első fél-évében megalakult a Pálya-követési Bizo�ság, tagjai: dr. Kádek István, dr. Koncsos Ferenc, dr. Nagy Mária, dr. Sáska Géza (külső tanács-adó), Szabóné dr. Stefán Edit, Tóthné dr. Parázsó Lenke, és Varga Csilla.

A 2005/2006-os tanévben még csak kísérleti jelleggel, az abban a tanévben vég-ze�, nappali tagozatos hall-gatókkal készíte�ek egy fel-mérést.

A vizsgálat kétfordulós, idén novemberben történt a második forduló kérdő-íveinek elju�atása (postai úton vagy e-mailben) a már végze� hallgatókhoz. Már ez elő� is történtek hasonló vizsgálatok, pl. az EKF Ne-veléstudományi Tanszéke a 2004/2005-ös tanévben vég-ze� kompetencia vizsgála-tot. Amit már a felsőoktatási törvény kötelezően előír pá-lyakövetési vizsgálatot, az az idén végző hallgatókkal fog valószínűen elkészülni, kiterjesztve a levelezős hall-gatókra is.

A személyes adatok, a szociális helyzet, inter ge ne-rá ciós mobilitás, a korábbi iskolai végze�séggel kap-csolatos adatok, a tervek

és az iskolaválasztás oka a főbb kérdéscsoportok a kér-dőívekben; a hallgatókat szak cso portokra és karokra oszto�ák, amely nagyban megkönnyíti az értékelést és a feldolgozást (SPSS mód-szerrel). Az eredmények nyil vános publikálása leg-inkább az interneten fog tör-ténni, de nincs kizárva más megjelenési forma.

„Elsősorban a Főiskolá-nak fog nagy segítséget je-lenteni ez a felmérés, hogy reflektáljon arra, hogy mi-lyen munkát is végeznek az oktatók, de fontos hogy egy szélesebb körben is megis-merjék az eredményeket.”- nyilatkozta Dr. Nagy Mária, a Neveléstudományi Tan-szék vezetője. „Sok mindent megtudhatunk arról, hogy kik a hallgatóink, mi törté-nik velük a felsőoktatási in-tézményen belül és azon kí-vül. Ez az intézmények szá-mára is fontos!”

� �� ��% ����!�Pszichiátriai intézetet és egy börtönt is

felkerestek a Párnaember szereplői, hogy insprirációt gyűjtsenek az előadáshoz. Dö-mötör András rendező elárulta, hogy nyo-mozókkal is találkoztak a játék kedvéért: – A látványtervezővel, Nagy Fruzsinával a Gyorskocsi utcai fogdába is elmentünk. Elég nyomasztó volt látni igazi kihallgató szobát, börtöncellát. Végül kevés „hozo� anyag” került bele a térbe, de azok mind fontosak. A díszlet nem akar reális lenni amúgy sem, tulajdonképpen egy fémdobozban fogunk játszani (a szereplők: Kaszás Gergő, Mészáros Máté, Gál Kristóf és Schruff Milán).

Magyarországon még nem játszo�ák a 2003-ban, Angliában bemutato� darabot. Érdekes módon a hatalmas külföldi siker el-lenére egyik hazai színház sem merte még eddig bevállalni. Igaz, tele van erőszakkal, de viccesen tálalja mindezt. A történetről nem szeretnék beszélni, éppen a váratlansá-ga, a fordulatai mia� ennyire jó. Lesz benne egy író, aki horrortörténeteket gyárt, gyil-kosságok, két meglehetősen furcsa rendőr-nyomozó, egy értelmifogyatékos testvér,

rémtörténetek. Fekete humor. A lényeg, hogy a szerző folyamatosan elbizonytalanít, ilyen fordulatos darabot én még nem olvas-tam. Színtiszta színház – mondja a rendező. McDonagh – saját bevallása szerint – inspi-rációját a televíziós és mozifilmekből szerez-te, a legnagyobb hatást David Lynch, Martin Scorsese és Quentin Tarantino filmjei te�ék rá. Már nagyon fiatalon, 16 évesen írt, a maga kedvére. Szerintem az i<úkori művek a leg-érdekesebbek, mert nincs bennük olyan szakmai tudás, megfelelni akarás, alkalmaz-kodás. Kialakulatlan, hihetetlenül vad és iz-galmas. Ugyanakkor nemcsak szórakoztató, hanem egy remek színmű is. Legszíveseb-ben nem határoznám meg a műfaját. Az az izgalmas benne, hogy váltogatja a műfajo-kat és létrehozza a saját hangnemét, minősé-gét. Állandóan zavarba ejt, hogy amit nézek az most komoly, vagy vicc és érzelmes vagy melodramatikus. Sokat gondolkodtam azon, hogy kiírjuk-e: horror, thriller, horror-mese, kegyetlen vígjáték. Biztosan van benne hor-ror, mese, krimi, tiszta vígjáték, becke�i ha-gyományokon alapuló abszurd színház, és még annyi minden jó…

� !� !�"��

Először Magyarországon

A Párnaember Egerben

� "������� ���&��Január 26-án 11 órakor az Eszterházy Károly Főiskola Líceum dísztermében ünnepélyes keretek közö� ve�e át oklevelét az a több mint 170 végze� hallgató, aki a januári záróvizsga-időszakban te� záróvizsgát intézményünkben, és az okle-vél kiadásához szükséges nyelvvizsga-követelményeknek is megfelelt. A végze� hallgatókat dr. Koncsos Ferenc főtitkár köszöntö�e, az ünnepi beszédet Lőrinczné dr. Thiel Katalin oktatásfejlesztési rektorhelye�es mondta. Az okleveleket dr. Hauser Zoltán rektor és Kalóné Szűcs Erzsébet, a Tanulmányi és Információs Központ igazgatója adták át

� ���� �����Először azt éreztem, hogy egy kis kispál,

egy kis quimby, egy kis heaven meg egy kis bëlga. És valóban így van, mégsem rossz ér-telemben. Hallgatható zene, értelmes szö-vegek és fülbemászó dallamok. A két éve létező zenekar tagjai nem hajlandók ma-gukat szabályok által meghatározni, ezért nem is szerződtek egy kiadóval sem. Zené-jüket kizárólag az internetről lehet letölte-ni, ha érdekel, látogassatok el a következő oldalra: www.kaukazus.hu.

Az album 17 dalt tartalmaz, de mivel a netről lehet letölteni, ha már o� vagytok, nézzétek meg a régebbi és újabb számaikat is. Címadó daluk, a Majdnem Kína szól tör-ténelemről, politikáról, múltról és jelenről „Mao átkel a Sárga-folyón/ 15 ezer mun-kásharcos az élen,/ Castro tartja a beszéde-it,/ igazság szerint már őt is féltem.”

Aztán elkalauzolnak bennünket Angliá-ba, ami az álomhely lehet számukra, meg a Balatonra, ami pedig a magyar valóság. Amszterdam című számuk a holland-sza-bad-füves életérzésről ír. A drog egyébként sokszor megjelenik számaikban, lehetőség a menekülésre vagy kikapcsolódásra. Nem titkolják, hogy nagyon szeretik a Kispál és a Borz zenekart, több számukban is utalnak

rájuk: „A tavon magába hallgat Kispált”, „Gyerünk bálnák ki a partra”.

Szóval szerintem nem rossz, hallgassátok meg, és akkor megtudjátok!

Zeneajánló

Kaukázus: Majdnem KínaAmikor egy ismerősöm ajánlo�a, azt gondoltam, egy újabb tingli-tangli banda indétlen szöveg-

gel. Aztán meghallga�am a Kaukázus Majdnem Kína című albumát.

����. február88

�� �#��

Kulthírek

����. február 9

�� �#��

Kulthírek

����. február 9

�� �#��

Kulthírek

����. február 9

�� �#��

Eger és a hóstyák� ����� ��� �

Bevallom, amikor először jártam Egerben és lá�am az épületek fa-lán a Hóstya feliratot, nem tudtam hová tenni az elnevezést. Később az egri csopor�ársaim magyaráz-ták el, hogy mi is an nak jelentése. Feltételezem, hogy a hóstyákat il-letően nemcsak én, hanem sok, az ország más részéről érkező hallga-tó is bizonyos tájékozatlanságban szenvede� vagy szenved. Nos, akit valóban érdekel a hóstyák ere-dete, annak lakói, és mindennapi élete, annak figyelmébe ajánlom Szucsik- Nagy Sándor Hóstyák népe című könyvét. E rendkívüli ala-possággal megírt könyv számos néprajzi tanulmányt és vőfélyver-set tartalmaz a téma iránt érdek-lődőknek. Megtudhatjuk, hogy a XVIII. századtól hogyan kezdőd-nek meg a városfalon kívüli épít-

kezések, hogyan keletkeznek egy-más után az új külvárosok, ame-lyet egykor Hochstadt-nak hívtak, és amelyet később az i� lakók, csak úgy „egriesen” hóstyának nevez-tek el. Részletes leírást kaphatunk a négy (Maklári, Hatvani, Rác vagy Felnémeti és a Cifrakapu) város-kapun átmenő főutak mentén ki-épült Maklári, Felnémeti, Hatvani, és Cifra hóstyáról. Betekinthetünk a hóstyák népének mindenna-pi életébe, a nehéz fizikai munkát igénylő bor-, gyümölcs- és zöld-ségtermelésbe. Vagy ahogyan a könyv ismertetőjében olvashatjuk: „Öreg házakat, régen eltűnt arco-kat, elmosódo� emlékeket, elfelej-te� érzéseket kapunk vissza ezzel a könyvvel. A múltunk elevenedik meg olvasás, lapozás közben”. Én pedig bizton állíthatom: nemcsak az egriek elő�.

Milyen egy női mell? Kőrösi Zoltán hangoskönyv-bemutatója EgerbenBozó Andrea és Kaszás Gergő,

színművészek, az egri társulat tagjai készíte�ék el Kőrösi Zoltán Milyen egy női mell? Hazánk szí-ve című regényének hangoskönyv változatát. E remek és különleges CD bemutatóját tarto�ák meg 2006. november 29-én az Imola Udvarházban, az est moderáto-ra Bakáts Tibor Se�enkedő volt. Az esten természetesen jelen volt a könyv írója, Kőrösi Zoltán is, aki ezer szállal kötődik Egerhez: Ga-lambok című tragikomédiáját a Gárdonyi Géza Színház muta�a

be, de több darab dramaturgja-ként is dolgozo� az egri társulat-nál. A Milyen egy női mell? Ha-zánk szíve című regény mintegy kétszáz év magyar történelmét fogja át a tizenkilencedik század elejétől napjainkig: magyar, mor-vaországi német, galíciai zsidó, szerb sorsok fonódnak össze egy családregényben. Ám ez a regény mindenekelő� a szerelemről szól: a szeretni tudásról, a vágyról, a szenvedélyről és a szenvedésről, az odaadásról és a könyörtelen-ségről, testről és lélekről.

Kőrösi Zoltán 1962. március 14-én születe� Budapesten. Isko-láit Marcaliban, Székesfehérvá-ro�, Debrecenben és Budapesten végezte, Székesfehérváro� a Tele-ki Blanka gimnázium angol tago-zatán ére�ségize�, és a budapesti ELTE Bölcsésze�udományi Ka-rán magyar–történelem szakon diplomázo� 1987-ben. 1989-ben Lisszabonban, Portugáliában élt. Ezt követően szabadúszóként dol-gozo�, illetve többek közt a Kriti-ka című folyóirat kritikai rovatát szerkeszte�e. 1990 óta a Magyar Rádióban dolgozik, 1995-től a Magyar Rádió Irodalmi szerkesz-tőségének vezetője, 2002 júliusá-tól az újonnan alakult Művészeti Főszerkesztőség főszerkesztője.

� "���� "� �

� "� �!� ������Az egri főiskola négy hallgatója is játszik a Gárdonyi Géza Színház

egyik darabjában, az Oliver! című musicalban. Bokor Ágnes kommuni-káció–német, és Posta Marianna kommunikáció–magyar szakos hall-gatóknak ez az első színházi szerepük. Ők Szőts Orsolyával (magyar) együ� utcagyerekeket alakítanak. Ivanics Tamás (kommunikáció–báb-színész) már öt éve színészkedik, és több darabban is szerepelt (Faust, Legyetek jók, ha tudtok! stb.). Az Oliver!-ben Charley-t, a gyereksereg egyik vezérét alakítja. Ő a tervek szerint a Grease című darabban is lát-ható lesz majd.

Fősulisok a színpadon

� �� �� �����Második alkalommal látoga-

to� Egerbe Tolvaly Ferenc október 25-én. A két legutóbbi könyvével igazán híressé váló író – aki köz-ben filmessé is avanzsált – két kü-lönböző világot, hitrendszert járt be, mesés kalandokat és pokoli szenvedéseket élt át, démonok-kal és szellemekkel találkozo�, nem földi világok ismerője le� az utazásai során. Első látogatása az El Camino – Az Út című könyve kapcsán kapo� helyet, a mostani pedig új műve, a Tibetben a lélek aktualitása révén volt esedékes.

A közönségtalálkozó a Keresz-tény I<úsági Klubban kapo� he-lyet, egy kedves kis teremet ren-deztek be az érdeklődőknek. Új könyve anyagát egy öthetes tibeti ú�al segíte�e ki, mely során be-járta az egész buddhista világot, a nomád életforma csínját-bínját elsajátíto�a, a mosakodás nélkü-li napok, a tengerszint fele�i ma-gasság okozta permanes eufória,

a jakvajas teák iránti alázat, és a misztikusokkal való találkozások ereje az egész este ala� sugárzo� személyéből. Igen, ő hiteles, neki bátran elhisszük, sőt! Végre nem kell folyton ágálni az ismeretlen ellen, el lehete� utazni ezen az es-tén Tolvaly Ferenccel, biztonság-ban, kísérővel, ő egész végig fogta a kezünket. Abszolút beleérzéssel – na néha azért kissé színpadias mozdulatokkal – operálta végig az egész estét és hálistennek eb-ből a „kérdezőnéni” sem tudta kizökkenteni. Szerencsére a jelen-lévőket jobban érdekelte Tibet, a kínai elnyomás ala� is varázslatos kis meseország, kis emberei, nagy csodái, persze mindezt egy olyan ember szemével, aki már bizonyí-to� – legalábbis nekem biztosan – az előző regényében arról, hogy közös a nyelv, az élmények sza-badsága, a vallás nevének lényeg-telensége és az út, melyet sokan sokféleképp járunk a hitben, min-denképp összekapcsol.

Tibetben a lélek

Új lap indult Egerben Zöld Horizont címmel, a Bükki Nemzeti Park kiadásá-ban és Baráz Csaba szerkesztésében

Egy hiánypótló mű, a Magyar hegyisport és turista enciklopédia láto� napvilágot a közelmúltban a Kornétás Kiadó gondozásában.

A közel 500 oldalas kötet 3500 szócikke bemutatja a Kárpát-koszorú által közrezárt terüle-tek turisztikai helyei melle� a hegyisport és a természetjárás ki-emelkedő személyiségeit is.

Az enciklopédiát illusztráló kép-melléklet egy részét az Eszterházy Károly Főiskola Médiatudományi Tanszékének tanársegédje, Barna Béla fotózta, aki a Hegyisport és Turista Magazin külső munkatár-sa is.

Enciklopédia a hegyekrőlSpra=e, Literatur und kultu-

relles Erbe címmel konferenciát tarto� november 7-én a Német Nyelv és Irodalom Tanszék a Ma-gyar Tudomány Ünnepe alkalmá-ból, amelyen kilenc előadás hang-zo� el. A rendezvény díszvendé-ge Kalász Márton, József A�ila-, Radnóti- és Weöres Sándor-díjas író, költő volt.

A Magyar Írószövetség elnöke a kelet- és nyugatnémet irodalom sajátosságairól tarto� gondolatéb-resztő előadást.

***Bartók és Kodály szlovákiai al-

kotómunkásságáról november 7-én a Magyar Tudomány Napja alkalmából a zeneteremben tar-to� előadást dr. Agátha Csehiova Nyitráról, és A dallam nélküli szöveg zenéje – Tandori-versek a magyar zeneszerzésben címmel Molnár Szabolcs tanársegéd.

***Lóczi Klára, Padovában élő ének-

művész Mozart magánének-mes-terkurzust tarto� az ének-zene szakos hallgatóknak november 13–16. közö�.

Ez idő ala�, november 14-én nagysikerű ária- és dalestet ado� a Líceum kápolnájában, melyen közreműködö� dr. Gábos Judit tanszékvezető.

November 16-án a Kálvin Ház-ban a mesterkurzuson részt ve� hallgatók adtak zárókoncertet.

Kulthírek

November 9–10-én a Filozófia Tanszék szervezésében Költészet és gondolkodás címmel sikeres országos tudományos konferen-cia került megrendezésre a főisko-lán. A tudományos tanácskozáson 19 előadás hangzo� el. A plenáris előadásokat Vajda Mihály akadé-mikus (képünkön) és Szijj Ferenc költő tarto�ák. A főiskola oktatói közül dr. Antal Éva, Lőrinczné dr. Thiel Katalin, dr. Loboczky János és Komlósi Csaba ve� részt előadás-sal a konferencia munkájában. Az eseményhez kapcsolódóan no-

vember 10-én szintén a főiskolán-kon került sor a Magyar Filozófiai Társaság tisztújító közgyűlésére.

Költészet és gondolkodás

����. február 99

����. február������� 1010

����. február������� 1010

����. február������� 1010

����. február������� 1010

������ �� ���� – �� �!�� �'���� � ���� ��� ����. Főszerkesztő: "���� "� � • Főszerkesztő-helye�esek: ��� ��� ���� %�, ���� �����, ���"��� �� "���� • Olvasószerkesz-tő: ���� ��������� • Tervezőszerkesztő: ��������� ����� • Munkatársak: ��!%� �� �!���, "� �! &�������, "� �!� �����, "� �!� ������, "������� ������, "���� ������, "���!� ����, "��� �����, ������ �����, �� ��! ������, � ���� �!���, ���� ������, ������ ������, ������� ������, ����� ���&��, ����� ��� � ����, ������ "��"���, ��!��� ���������, �� �� ������, !�� ��� �� ����, !����� !�"��, !������� ���� ��, !%��&�� ���� ���, ����%�� �!���, ��&����� ���������, ����� &�������, � ����� �# ��, ������ �&�, ������ � �, ���� ������, ���� �����, ���� ������, ���� �����, ���� ����, ���� �����, ������� !��!� %, ���&�� ������ ���!��, ����� ��"�� �����, ���� �! �������, �������� ����, �������� �����, ������� �����, ��!% ���������, ������ �� ���, ���&��� �� ���, �� ����� ���������, �� ������� �����, ������&��� ����, ������� ��(�� ������, ����� ����� �����, ������ !�"��, �� �� �����, ����� ���� %� "��������, �� ���� �����, ���! ���� �� �� �!��, ���"� �����, ���"� ���������, ������ �����, ��'��� �� ���, ���� ������, &��!� ������, ����"��!�� � ����. Hirdetésszervező: ������%� ��� � • Kiadja az Eszterházy Károly Főiskola • Felelős kiadó: Líceum Kiadó • A szerkesztő-ség címe: Eszterházy Károly Főiskola, Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékcsoport, 3300 Eger, Egészségház u. 4. Tel.: (+36 36) 520–400/3018 E-mail: bbe@ektf.hu • Nyomdai munkák: B. V. B. Nyomda és Kiadó K!., Eger, ügyvezető: ��Q���� �[Q �, tel.: (+36 36) 518–413 • Megjelent 5000 példányban • ISSN 1589–0147.

Vízöntő A jövődet homály fedi, de a jelene-det tisztán látjuk. Másodpercre pontosan. Most a Pale�át tartod a kezedben, és a horoszkópodat olvasod. Néha pislogsz. És most… most moso-lyogsz.

Halak Nem érzed jól magad, mert minden-ki csak bánt. Az emberek csúnyán néznek rád. Talán szidnak is. És lökdösnek... Ja, hogy a tanul-mányi osztálynál kígyózó kilométeres sor elejére pofátlankodtál?! Ne csodálkozz!

Kos A sorsod egyértelmű. Éjfélkor egy új nap kezdődik számodra. December 24-én ajándé-kot fogsz kapni valakitől. És jövő ilyenkor pont egy évvel öregebb leszel.

Bika Megkapod a vizsgalapot és nem érted a kérdéseket. Mintha nem is magyarul írták volna. Az idő letelik, üresen adod be. Akkora karót kapsz, hogy nem fér el a lapon… Nyugi, csak álmodtad, mert elaludtál egy előadáson. Még nincs vizsga-időszak!

Ikrek A közeljövőben nagy öröm ér. Az ember számára a legnagyobb siker a saját akaratgyenge-ségének legyőzése. Vedd sorba hibáidat… Hoppá, véletlenül kimásoltam egy igazi horoszkópot.

Rák A következő életed meg van írva a Sors könyvében. Egytől-egyig kiváló tanáraid lesznek, akik mind az EKF-en tanultak 2006-ban. Majd te leszel a Líceumi Pale�ából kinövő országos napi-lap gazdag tulajdonosa.

Oroszlán Valami különöset érzel a leve-gőben. Valami kellemetlent. Sőt! Büdöset! Van megoldás: Nyisd ki a hűtőt! Távolítsd el a szep-tember óta őrizgete� tejet! Győzd le a zöldes, mozgó izét! Csukd be a hűtőt!

Szűz Az emberek eltűntek az életedből. Egyedül fekszel le aludni. Amikor felébredsz, nem találkozol senkivel. Egyedül eszel. Semmi baj, nem halt ki az emberiség! Csak Te jársz haj-nalban haza, alszol délig és reggelizel délután, amikor minden rendes diák a padban ül.

Mérleg Egy felhő eltakarja jövőbe látó sze-münk elől a Mérleget. De a személyiséged nyi-to� könyv elő�ünk. Érdekel a jövőd, de nagyon hiszékeny vagy. Így minden újságban megné-zed a horoszkópot. Az EKF-en tanulsz. Tudsz olvasni. És valamikor szeptember 24. és október 23. közö� szüle�él.

Skorpió A sorsod két irányba tart. Hogy melyik válik valóra, csak tőled függ. Vagy köny-nyedén veszed a vizsgaidőszakot, jelest jeles-re halmozol, pengeagyad mindenkit lenyűgöz. Vagy nem.

Nyilas A jövőben rendszeresen olvasod a Pale�át. Mindig. Az első betűtől az utolsóig. Helyeselsz, bólogatsz, egyetértesz, mosolyogsz. Családodnak, barátaidnak is szervezel belőle fel-olvasóestet. Ugye?

Bak Ráébredsz, hogy asztrológus akarsz lenni. De sajnos nem tudsz olvasni a csillagok-ból. Félreérted az üzenetüket. Az asztrológusi vizsgád nem sikerül. Ne bánkódj! Nekünk se si-került…

Horoszkóp

Keveseknek adato� még meg az idén, hogy hóban olvassák a Líceumi Pale�át. A képünkön látható hallgató nem törődve a szorgalmi időszak hajrájával az ausztriai Murauba utazo� síelni, és kedvenc lapját természetesen ide is magával vi�e.

Csőtörés egy orvos villájában. A doki éppen telefonon beszél egy ismerős csőszerelővel.

– Azonnal ugorj kocsiba, csőtörés van ná-lunk, a pincében már minden úszik!

– Nem mehetek dokikám, tudod, hogy ün-neplünk, i� vannak a gyerekek, az egész ro-konság, hívjál valaki mást!

– Bezzeg, mikor beteg valaki a családból mindig engem hívsz, és én mindig szó nélkül indulok.

– Igazad van, már indulok is! A csőszerelő megérkezik. Kinyitja a pincé-

be vezető ajtót, és a harmadik lépcsőfokról be-dob a vízbe két aszpirint és így szól:

– Ha hétfőig nem apad le, akkor hívjál visz-sza!

Havi humor

Dr. Nagy Balázs előadásával januárban újraindult a Világjárók Klubja a Művészetek Házában (IH). A programsorozat február 21-én 19 órakor folytatódik, ekkor Herpai Imre földrajztanár előadását és termé-szetfotóit tekinthetik meg az érdeklődők Norvégiá-ról.

Március 7-én 19 órakor pedig Koncz János (képün-kön), a világjáró szabadúszó újságíró Tűzföldre és

Patagóniába (Dél-Amerika) fogja elkalauzolni hall-gatóságát.

A programsorozat házigazdája Barna Béla főiskolai tanársegéd, EKF Médiatudományi Tanszék oktató-ja lesz. A programsorozat kapcsolódik a Turisztikai újságírás című speciálkollégiumhoz. A vetíte� képes előadások helyszíne: Művészetek Háza, 2. emeleti klubszoba. A belépőjegyek ára 300 Ft.

Újra világjárók az IH-ban

Ebben a félévben is elindul a főis-kolás filmklub. A hagyományoktól eltérően most új helyszínen, a Mű-vészetek Házával együ�működve vetítik a legkülönfélébb országok filmjeit. Ennek jegyében az idei so-rozat címe Multi-Kulti lesz, a vetíté-sek pedig keddenként 19 órától kez-dődnek a Házban. Átfogó kereszt-metszetet láthatunk a kortárs film-művészetből, az irániaktól kezdve a németekig mindenki képviselni fog-

ja magát a legkülönfélébb műfajok-ban, amolyan kulturális és nemzeti sokszínűséget kutyulva. A progra-mokról és mindenmásról bővebben, érdeklődj Szíjártó Imre tanár úrnál az Andragógia tanszéken vagy Ponyi László tanár úrnál a Művészetek Házban. Ha kedvet érzel a kortárs filmekhez, vagy szimplán elbűvöl a mozivászon és a popcorn ropogás, ha véredben a celluloidvarázs, gye-re el, és nem fogsz pórul járni.

Multi-Kulti filmklub

Egerbe jön Parti Nagy„A szauna, bigmac, az alapdolog, mit hi�él? Mint az anyatej vagy a

dzsekpot. Gatyeszom luketmízed, mi?…”, … – kezdi Parti Nagy a Nyelv-tanulmányfej című novelláját, s ugyanebben a stílusban folytatja oldalakon át. Március 19-én 19 órától az Egri Tavaszi Fesztivál programsorozatán Parti Nagy Lajos felolvasóestjére várják az érdeklődőket a Művészetek Házában.

Feljelente�ék azt az egyetemi tanárt, aki meztelenre vetkőzö� a hallgatók és kol-légái elő� egy művészetórán. Mo Csao-csin saját bevallása szerint így próbálta de-monstrálni az emberi test hatalmát – adja hírül az InfoRádió a SkyNews nyomán.

Alaposan megdöbbente�e tanít-ványait és kollégáit az a kínai egye-temi tanár, aki egy művészeti órán hirtelen meztelenre vetkőzö�. Mo Csao-csin „a test hatalmát” szere�e volna így demonstrálni, és saját be-vallása szerint tabukat akart dönte-ni. Az 56 éves tanár az órára egyéb-ként négy modellt (köztük egy-egy, a 80-as éveikben járó férfit és nőt, valamint egy fiatal párt) is meghí-

vo�, hogy az óra ala� vetkőzze-nek meztelenre. Az előadás során felkérte a hallgatókat is arra, hogy szabaduljanak meg ruháiktól.

A kínai kultuszminisztérium egy munkatársa az eset kapcsán kije-lente�e, hogy a szeminárium „kí-sérleti szakaszban” van, és egyelő-re nem lehet biztosan kijelenteni, hogy pozitív vagy negatív-e a ha-tása.

Bulvár

Meztelenre vetkőzö a professzor