Európai Uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés

Miskolctapolca, 2009. február 18-20.

Európai Uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés

TÁMOP 2.5.1-07/1-2008-0172


REPETAavagy: „Ismétlés a tudás édesanyja

Apró Antal Zoltán&

Dr Bényei AndrásnéNonprofit humán Szolgáltatók Országos Szövetsége








Az integráció kezdeti lépései

Miért? béke, fejlődés, gazdasági jólétMikor? -Ókor – hódítások (Római Birodalom, Nyugat-Római Birodalom)-Felvilágosodás: 1693. Willliam Penn „közös európai parlament” - együttműködés - XIX.sz.1814. Saint – Simon „Európai Egyesült Államok” - 1922. Benelux, 1923. Páneurópai Unió (A Nemzetközi Páneurópa Unió az

egyik legrégibb európai egyesítési mozgalom, ami 1923-ban vette kezdetét )„A középkor keresztesháborúinak vörös keresztje a szupranacionális európai unió

legrégibb szimbóluma. Ma a nemzetközi humanizmus jelképe. A NAP az egész világot besugárzó európai szellemet jelképezi.”– Richard Coudenhove-Kalergi a mozgalom szimbólumáról a napkeresztről (1923)

- II. világháború idején erőteljes integrációs törekvések – Spinelli „Európai Föderalista Mozgalom”

Első jogi aktus: 1951. Párizsi szerződés – Európai Szén és Acélközösség (ESZAK)Robert Schuman –Jean Monnet tervei alapján, Alapítók: Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia,

Luxemburg - 1959. szervezeti válság

http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pa

http://hu.wikipedia.org/wiki/1923



Az Európai Közösség története 1957 -1973

1951 – ESZAK (Európai Szén- és Acélközösség)

1957. Római szerződések1. Euratom - Alapítók: Németország,

Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg

2. EGK – Európai Gazdasági KözösségAlapítók: Németország, Franciaország,

Olaszország Belgium, Hollandia, Luxemburg


Fejlődéstörténet

1966. Luxemburgi Kompromisszum- Hallstein (föderalista) – De Gaulle

(kormányközi) vitájaEredmény: marad a tagállami vétó (és ma?)2. Bizottság visszaszorulása, azaz az

együttműködés a kormányközi elvek mentén halad tovább

1967. Összeolvadási egyezményESZAK – EURATOM – EGK → EK


A négy szabadság elve: tőke, árúk, szolgáltatások, személyek szabad áramlása

1968. Vámunió – gazdasági integráció második lépcsőfoka

1. Szabadkereskedelmi övezet: egymás között nincs vám, harmadik országgal szabadon megállapított

2. Vámunió: szabadkereskedelmi övezet + harmadik országokkal szemben egységes vámtarifák

3. Közös Piac: vámunió + négy dolog (tőke, áru, szolgáltatás, munkaerő szabad áramlása)

4. Gazdasági Unió: közös piac + gazdaságpolitikák koordinációja + közös pénz


Gazdasági együttműködések1968. Közös Agrárpolitika

1. Közösségi ár (világpiaci árnál magasabb)2. Intervenciós felvásárlások3. Mozgó vám – exportlefölözés4. ExporttámogatásSzámos probléma: nagyon drága, állandó túltermelés, figyelmen kívül hagyta a

fogyasztók érdekeit→Főbb módosítások: 1992. csökkentik az árakat, jövedelem támogatási rendszer1997., 2003. tovább folytatódnak a fenti tendenciák +környezetvédelem előtérbe

kerülése, • EMOGA , 2007 január 1-től lépett életbe, a korábbi EMOGA helyett egy

teljesen új alap , az Európai Mezõgazdasági Organizációs és Garanciaalap (EMOGA) mellett felállítják az Európai Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alapot (EMVA).


1973 -1985

Gazdasági problémák: 1973. gazdasági recesszió → a tagállamokban belpolitikai feszültségek↓

Europesszimizmus: csökken az együttműködés üteme, nemzeti érdekek dominálnak, kormányköziség

1979. Monetáris politika EMS (European Monetary System)EMS: 1. ERM ( Exchange Rate Mechanism): a valuták

árfolyamának egymáshoz képesti rögzítése 2. ECU (European Currency Unit) – elszámolási egység1984. Fontainebleau-i csúcs Előzmény: brittek „visszaakarják kapni a pénzüket”Eredmény: brittek visszatérítést kapnak, cserébe

megszavazták a HÉA emelését ( 1%→ 1,5%), és aláírták a déli bővítést


1986 -1991

1986. Egységes Európai Okmány – SEA (Single European Act)

Erdményei: 1. Közös Piac építése2. Intézményi reformok (Bizottság erősödése,

MT – ban minősített többség)→Együttműködés erősödése, szupranacionális

érdekek, Közösségi szint előtérbe kerülése


Fejlődéstörténet

Közös piac építése (1986 – 1993)Akadályok lebontása: - Fizikai akadályok: Schengeni egyezmény, SIS rendszer- Technikai akadályok: - szabványok, egészségügyi eljárások

egységesítése, - képzettségeket igazoló bizonyítványok, diplomák kölcsönös elismerése –Bolognai folyamat

1989. Szociális Charta – a dolgozók alapvető jogairól„ szociális dömping”, esélyegyenlőség, munkahelyi

egészségvédelem, szociális párbeszéd


1992 – 2004

I. 1992. Maastrichti szerződés

II. 1997. Amszterdami szerződés

III. 2000. Nizzai szerződés

IV. 2004. Alkotmányszerződés


I. 1992. Maastrichti szerződés- (EUSZ)

Európai Unió létrehozása

EU : 1. pillér : EK – szupranacionális elvek

- Bizottság meghatározó

- minősített többség

2. pillér : CFSP - Közös Kül-, és Biztonság Politika

- nemzeti érdekek mentén

- egyhangú döntések

- kormányköziség

3. pillér : JHA – Belügyi és igazságügyi együttműködés

- nemzeti érdekek mentén

- egyhangú döntések

- kormányköziség


Alapelvek 1.

• koppenhágai kritériumok; az Európa Megállapodást aláírt közép- és kelet-európai országok csatlakozásához az Európai Tanács 1993. júniusi, koppenhágai ülésén megfogalmazott általános, nem számszerűsített feltételek. Röviden:

1. a működő demokrácia, a jogállamiságot és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása; a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme,

2. működő piacgazdaság megléte, 3. annak a képességnek a megszerzése, hogy az adott ország meg

tudjon birkózni az Unión belül érvényesülő versenyviszonyokkal és piaci erőkkel,

4. a tagsággal járó kötelezettségek, különösen a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalása,

5. az Unió alkalmassága új tagok befogadására.


Alapelvek 2.Horizontális: fenntartható fejlődés, Az Amszterdami Szerződés értelmében az Unió pénzügyi

eszközeit hosszú távon gondolkodva, a gazdasági növekedés, a társadalmi kohézió és a környezet védelme, más szóval a fenntartható fejlődés érdekében kell működtetni. Ennek megfelelően a fejlesztések irányát úgy kell meghatározni, hogy ne veszélyeztessék a környezet minőségét és biztosítsák az erőforrások fenntartható használatát. A környezet és fejlődés ügyének összekapcsolásával biztosítható a folytonos szociális jólét, a jövő generációk igényeinek kielégítése és természeti, társadalmi és kulturális értékeink megőrzése.

Esélyegyenlőség : A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség demokratikus alapelvét valamennyi politikában és intézkedésben érvényesíteni kell. A nők gazdasági, társadalmi, tevékenységekben való részvételi esélyeit a férfiakéhoz hasonlóan minden esetben biztosítani kell. Magyarország esetében az esélyegyenlőség fogalma - a nemek közötti esélyegyenlőséget kiterjesztve - minden típusú társadalmi esélyegyenlőséget magában foglal.

Foglalkoztatottsági szint növelése Társadalmi és területi kohézió erősítése Egészséges társadalom


ALAPELVEK 3.

Az Európai Unió alapelve az egység a kultúrák, a szokások, valamint a nyelvek sokféleségében. Miközben elkötelezett híve az európai szintű integrációnak, tiszteletben tartja a nyelvi sokszínűséget, megtiltja a nyelvi alapon történő megkülönböztetést, és síkra száll az európai népek nyelvi és kulturális egyedisége mellett.

• Szubszidiaritás és decentralizáció (=?dekoncentráció)

• Partnerség• Programozás • Koncentráció és addiccionalitás


Fejlődéstörténet folyt.3. Monetáris Unió törvénybe iktatásab.) Maastrichti konvergencia kritériumok – bevezetés előtt 2 évvel

teljesíteni kell:1. Költségvetési hiány ≤ GDP 3% 2. Államadósság ≤ GDP 60%3. Hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben max. 2% -nál többel nem

haladhatja meg a három legalacsonyabb kamattal rendelkező tagország átlagát

4. Infláció – max. 1,5%5. A nemzeti valutát az elmúlt két évben nem értékelték le

c. szankciók: Eurostat, ECOFIN1. Ha az ország az euró zóna része, pénzbüntetés 2. Ha az ország még nem az euró övezet tagja: deficiteljárás, Kohéziós

Alapok megvonása


1. Alapvető jogok és a non diszkrimináció elvének hangsúlyozása → Tagság felfüggesztése (Ausztria 1999.)1. Állampolgárság elvének kimondása2. Foglalkoztatás politikai fejezet Cél: 70% -os foglalkoztatottsági ráta4. Fogyasztóvédelemi, Környezetvédelmi fejezetek5. Szociális Charta szerződésbe foglalása

szociálpolitikai fejezetként6. A 3. pillérből (JHA) számos terület az első pillérbe

(EK) kerül → Mélyítés

II. Amszterdami szerződés 1997.II. Amszterdami szerződés 1997.ezután hívjuk a közösséget Európai Uniónakezután hívjuk a közösséget Európai Uniónak


III. Nizzai szerződés 2000.

1.Végrehajtja a bővítéshez nélkülözhetetlen intézményi reformot

Pl. Bizottság : 1 ország -1 biztos Parlamenti létszám módosítása2. Többsebességes Európa kialakítása3. Ratifikációs nehézségek, Írország népszavazáson elutasította →

hatályba lépés 2003. Addig a bővítés függő helyzetbe került


IV. Alkotmányszerződés 2004.

1. Jogi személlyé nyilvánítja az EU2. Rögzíti a hivatalos jelképeket(zászló, himnusz, jelmondat, pénznem, Európa nap)3. Uniós állampolgárokat megillető jogok(államok közötti szabad mozgás, választási jog Európai

Parlamenti választásokon, diplomáciai védelem, ombudsmanhoz fordulás joga)

4. Pillér rendszer felszámolása, helyette „hatáskör átruházási rendszer” (kizárólagos hatáskör, megosztott hatáskör, támogató hatáskör)

5. Intézményi változások (EU elnök)6. Ratifikációs nehézségek (Franciaország, Hollandia), így a

tervezett 2006-os hatályba lépés elmaradt. (2007)


Bővítések

1957. Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg

1973. – Nagy-Britania (1961-ben és 1967-ben De Gaulle megvétózta a brit csatlakozást), -

- Írország, - - Dánia (1985-ben Grönland kiválása)1981. Görögország1986. Spanyolország, Portugália1995. Ausztria, Finnország, Svédország2004. Magyarország, Szlovákia, Csehország, Észtország,

Lettország, Litvánia, Lengyelország, Málta, Ciprus,Szlovénia

A jövő? Bulgária, Románia után Horvátország, Törökország



Hatalommegosztás intézményei az Európai Unióban

Döntéshozatal: Európai Tanács (kizárólag a stratégiai döntések)

Miniszterek Tanácsa Európai Parlament (1992.-

együttdöntési jogkör bizonyos kérdésekben)

Végrehajtás: Európai BizottságIgazságszolgáltatás: Európai BíróságDöntési javaslatok kidolgozása: Európai

Bizottság


Európai Bizottság

Barroso Bizottság (2004 – 2009, folyt köv. 2009 decemberétől)

A magyar biztos: Kovács László vám- és adóügyi biztos voltBiztosi mandátum létrejötte: - tagország jelöli a biztost

(minden tagország 1 főt) - bizottság elnökjelöltje kiosztja a biztosi posztokat

(politikai szempontok alapján)- Európai Parlament szavazza meg, mint testületetBiztosi mandátum megszűnése:- lejár a mandátumi idő (5

év)- biztos halála, lemondása- A biztos a tagállam által nem visszahívható- Európai Parlament leválthatja, mint testületet (2/3

többség)


Bizottság

A Bizottság feladatai:- döntési javaslatok előkészítése- közösségi jog védelme (figyelmeztetés, vélemény,

bírósághoz fordul) - döntések végrehajtása A Bizottság fontosabb szervezetei:- kabinet- főigazgatóságok- főtitkárság- speciális egységek (jogi szolgálat, fordítószolgálat

stb.)


Európai Parlament

Parlamenti képviselői pozíció betöltése:- Tagállamok népességarányosan (Magyarország

2009-től 22 fő/ 736 fő)- Állampolgárok közvetlenül választják (1979) a

képviselőket- választások: 5 évenként- Jellemző az alacsony választási részvétel,

érdektelenség- Választások alatt belpolitikai kampánytémák - A választók általában büntetik az aktuális kormányzó

pártokat


Európai Parlament

Az Európai Parlament feladatai:- Jogszabályalkotás – együttdöntési eljárás keretében

egyes témákban - Konzultációs jogkör- Végrehajtó hatalom ellenőrzése (Bizottsággal

kapcsolatos jogkörei)Az Európai Parlament fontosabb szervezeti:- pártfrakciók, nem nemzeti, hanem ideológiai

megosztottság, frakciók (Európai Néppárt, Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja, Liberálisok és Demokraták Szövetsége stb.)

- Bizottságok- Intergroups, Csoportközi Csoportok


Miniszterek Tanácsa

Tagjai: A tagállamok szakminiszterei, témától függően változó összetételben üléseznek (mezőgazdasági MT, gazdasági MT, pénzügyminiszterek MT)

Feladata: DöntéshozatalDöntéshozatal módjai: - egyhangú - minősített többség - egyszerű többségLegfontosabb szervezeti egysége: COREPER, Állandó Képviselők Bizottsága, amely a

tagállamok állandó brüsszeli képviselőiből áll.Ők készítik elő a miniszterek elé kerülő témákat.


Köszönöm a figyelmet!Önök az „Európai foglalkoztatási

ismeretek” uniós modulját hallgatták

Apró Antal ZoltánNonprofit Szövetség


Mi az Európai Unió és mik a céljai?

• 27 demokratikus európai ország egyedülálló gazdasági és politikai társulása. Béke, jólét és szabadság az EU 495 millió polgára számára – egy igazságosabb és biztonságosabb világban.

• És még?


Milyen eredményei születtek eddig?

• Határok nélküli utazás és kereskedelem (4 szabadság), euró (az egységes európai valuta), biztonságosabb élelmiszerek (HACCP) és tisztább környezet, magasabb életszínvonal a szegényebb régiókban (?), együttes fellépés a bűnözés és a terrorizmus ellen, olcsóbb telefonbeszélgetés és légi közlekedés, számtalan lehetőség külföldi tanulmányok folytatására… és sok minden más.


Hogyan működik?

E célok elérése érdekében az EU-tagországok különböző szerveket hoztak létre az EU

irányítására és arra, hogy az EU jogszabályait elfogadják. Az EU fő szervei:

• az Európai Parlament (az európai polgárokat képviseli, vitafórum, nem döntéshozó testület),

• az Európai Unió Tanácsa (a nemzeti kormányokat képviselik benne az állam és kormányfők, szupranacionális döntéshozás, pillanatnyilag konszenzuskényszer ),

• az Európai Bizottság (a közös európai érdeket képviseli, tkp. az unió Kormánya).


Milyen lesz Európa jövője?

Nem tudom, de meggyőződésem, hogy az EU jövője a párbeszéd és az eszmecsere útján dől el. És ebben a párbeszédben releváns, kihagyhatatlan,megkerülhetetlen szereplők a civil szervezetek is.


Civilek?

• A "civil szervezetek" meghatározására nincs egy általánosan elfogadott definíció. A Bizottság nem tesz különbséget a civil szerveződéssel létrejött szervezetek és más érdekképviseleti csoportok között, hanem tárgyal bármilyen érdekelt csoporttal, mely részt kíván venni a Bizottság konzultációjában.

Kritériumok:• Profitszétosztás tilalma• Önkéntesség• Intézményesültség• Függetlenség• Közhasznúság


Civil társadalom

Azon nem kormányzati szervezetek (NGO) és egyesületek gyűjtőneve, amelyek szakmákat, érdekcsoportokat vagy társadalmi csoportokat képviselnek. Ide tartoznak pl. a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek, a környezetvédelmi lobbi csoportok, a nőket, a gazdálkodókat vagy a fogyatékossággal élőket képviselő csoportok. Mivel ezek a szervezetek bizonyos területeken nagy szakértelemmel rendelkeznek, és részt vesznek az uniós szakpolitikák végrehajtásában és felügyeletében, az EU rendszeresen konzultál képviselőikkel, és arra törekszik, hogy a civil társadalom nagyobb szerepet kapjon az európai szakpolitikák kidolgozásában.


Konzultáció

• Az angol counselling szóból – tanácsadást jelentA konzultáció fogalma a tanácskérést és -adást,

véleménykérést és -adást, tanácskozást jelent. miről (témakörök); mikor (megfelelő idő); hogyan (írásban

vagy szóban); kivel; milyen, illetve milyen stádiumban lévő, s ki által hozott döntésekkel szemben lehet gyakorolni ezeket a jogokat; a konzultációk érdemi jellegéről (konstruktív javaslatok, megállapodás lehetősége, szakértői segítség);egyes garanciális szabályokról

A konzultáció célja, hogy a felek megállapodásra jussanak


A konzultációs eljárás elemei

Alapja a megfelelő időben kapott megfelelő információ- A célnak megfelelő időben, módon és tartalommal kell

folytatni- Az adott témától függően, a megfelelő szintű vezetővel

folyik- Úgy folytatják, hogy a tárgyalók képviselőinek

lehetőségük legyen a döntéshozóval (megbízottjával) találkozni, s az általuk kialakított bármilyen véleményre választ kapni, illetve a válasz okait megismerni

- A tárgyalást kezdeményezők véleményére a fogadó félindokolással ellátott választ köteles adni

- A konzultációt a megállapodás szándékával folytatják


Civil szervezetek szerepe az EU-ban

„Bizottság és civil szervezetek (NGO-k): szorosabb partneri kapcsolatok építése” (COM (2000) 11)

Részvételi demokrácia elősegítéseÁllampolgárok csoportjai véleményének

képviseletePolitika-alkotásban való részvételProjektek megvalósításában való részvételEurópai integráció elősegítése


Az unió és a civilek I.Az Európai Bizottság a foglalkoztatás, szociális ügyek

és esélyegyenlőség területeit érintő irányelvek kialakítása és végrehajtása során kikéri a civil társadalmi szervezetek véleményét.

A civil szervezetek alapvető fontosságú hidat képeznek az Európai Unió (EU) szervezetei és az állampolgárok között. A civil társadalom szerepe kulcsfontosságú a diszkriminációellenes jogok érvényesítésében: egyrészt biztosítja, hogy az irányelvek kielégítsék az állampolgárok igényeit, másrészt figyelemfelhívó tevékenységek útján tájékoztatja őket a jogaikról.


Az unió és a civilek II.

• Az Európai Bizottság rendszeres kapcsolatban áll a szociális civil szervezeteket összefogó Platform of European Social NGO-s hálózattal (Szociális Platform), valamint számos uniós ernyőszervezettel. Az 1995-ben létrehozott Szociális Platform több mint 40, a szociális szektorban működő szervezetet tömörít. E taghálózatokon keresztül több mint 1700, a civil társadalom keresztmetszetét adó szervezettel, szövetséggel és egyéb önkéntes intézménnyel működik együtt regionális, országos és európai szinten. Nők, idősek, fogyatékossággal élők, munkanélküliek, bevándorlók, szegénység által sújtottak, melegek és leszbikusok, fiatalok, gyermekek és családok érdekeit képviselő szervezetek tartoznak ide. A Szociális Platform működési költségeihez nyújtott támogatás hozzájárul az aktív európai társadalmi szerepvállaláshoz.


Az unió és a civilek III.

Szociális párbeszéd (kötelező az intézményekre nézve, jogi alap: szerződésekben)

Civil párbeszéd (nincs jogi alapja a szerződésekben) (Alkotmány: I-46. cikk: A részvételi demokrácia alapelvei: 2.§ Az Unió intézményeinek nyílt, átlátható és ismétlődő párbeszédet kell fenntartaniuk a képviseltetett szövetségekkel és a civil társadalommal. )


EGSZB – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (Római Szerződésben 1957-től)

• Háromoldalú: munkaadók, munkavállalók, NGO-k• III. csoport (civil szervezetek) magyar tagjai: • Barabás Miklós, Európa Ház • Dr. Herczog Mária, Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú

Szervezet • Dr. Tóth János, Ipari, Tudományos, Innovációs és Technológiai Parkok

Egyesülete

• 344 tag (Mo. 12), konzultatív státusz• Három csoport: munkaadók, munkavállalók, egyéb érdekvédelmi

szervezetek (civil szervezetek is)• Bekapcsolódás: magyar tagokon keresztül (külső szakértői

munkacsoport, stb.)• Véleményük: nem kötelező elfogadni, viszont kötelező kikérni (kb.

2/3)

http://www.mgszt.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=88&Itemid=21






Mit várunk az EU-tól

• Forráslehetőséget

- Nemzeti kezelés: Strukturális és Kohéziós Alap

- Vegyes kezelés: Közösségi Programok

- „Központi”. Tenderek, pályázati kiírások• Érdekérvényesítést

– Bizottság: konzultációk, szakértői munkacsoportok– Ernyőszervezetek– EGSZB


Források

• ÚMFT, ÚMVP• Az európai uniós pályázati források és

támogatások az alábbi csoportokba oszthatók: • Strukturális Alapok (Európai Regionális

Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap) és a Kohéziós Alap

• Mezőgazdasági támogatások • Közbeszerzések • Közösségi Programok


Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap

• A strukturális támogatások célja, hogy a különböző régiók fejlettségbeli különbségét csökkentsék és a legelmaradottabb régiók lemaradását mérsékeljék. 2007-től a korábbi négy strukturális alap, a közösségi kezdeményezések és a Kohéziós Alap helyett két strukturális alap: az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális és Alap, valamint a Kohéziós Alap maradt fenn.

• Leválasztásra kerültek a közös agrárpolitikához, illetve a közös halászati politikához kapcsolódó finanszírozási eszközök és létrejött az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), valamint az Európai Halászati Alap (EHA).


Strukturális AlapokERFA, ESZA

• A 2007-2013 közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap három új célkitűzést támogat, melyek a konvergencia, a regionális versenyképesség és foglalkoztatás, valamint az európai területi együttműködés.

• A célkitűzések a nemzeti stratégiai referenciakeretek és az azok megvalósítására kialakított operatív programokon keresztül valósulnak meg.


Kohéziós Alap• A Kohéziós Alap azon tagállamokat támogatja, amelyekben az egy

főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alacsonyabb a közösségi átlag 90%-ánál.

• Az alap célja, hogy csökkenjen ezen országok gazdasági és szociális lemaradása, és ezáltal stabilizálódjon a gazdaságuk. A támogatások a „konvergencia” célkitűzésre irányulnak, így az alapra ugyanazok a programozási, kezelési és ellenőrzési szabályok érvényesek, mint az ESZA-ra és az ERFA-ra.

• A 2007-2013-as időszakban az alábbi országok jogosultak a Kohéziós Alap támogatására: Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Spanyolország átmeneti támogatásban részesülhet, mivel egy főre eső GNI-je alacsonyabb a 15 tagállamra számított közösségi átlag 90%-ánál.


A Kohéziós Alap az alábbi területeken

finanszíroz tevékenységeket: • transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztése, ezen belül

olyan projektek, melyek az Unió által kijelölt elsődleges fontosságú európai érdekeket szolgálják;

• környezetvédelem, mely területen a Kohéziós Alap az energiafelhasználásra és a közlekedésre irányuló projektekhez is hozzá tud járulni, amennyiben azok a környezetvédelem szempontjából egyértelmű hasznot eredményeznek: energiafelhasználás hatékonysága, megújuló energiaforrások alkalmazása, vasúti közlekedés fejlesztése, az intermodalitás támogatása (igényes tömegközlekedési szolgáltatás használónak számos elönyt nyújt a közösségi közlekedés vonzerejének és hatékonyságának növelése érdekében), a tömegközlekedés fellendítése stb.

http://ec.europa.eu/ten/transport/priority_projects/index_en.htm


Változás!

• A 2000-2006-os időszakban működő négy közösségi kezdeményezés (INTERREG, EQUAL, URBAN, LEADER+) a korábbi formájukban megszűntek és részben a három fő célkitűzés valamelyikébe, részben az európai területi együttműködési csoportosulásba olvadtak be.


ETE- Az európai területi együttműködés European Territorial Cooperation – ETC (még lesz)

• Az európai területi együttműködési csoportosulás a határokon átnyúló, a transznacionális és a régiók közötti együttműködést segíti elő.

• A feladatot 2007-ig ellátó rendszerrel ellentétben a csoportosulások jogi személyiséggel és jogképességgel bíró szervezetek. Ez annyit tesz, hogy vásárolhatnak vagy eladhatnak javakat, illetve alkalmazhatnak munkaerőt.

• A célkitűzés a közös helyi és regionális kezdeményezések révén tovább erősíti a határokon átnyúló együttműködést. A célkitűzés a korábbi INTERREG közösségi kezdeményezésen alapul, s az ERFA finanszírozása alá került.


Közösségi Programok - általában

• A "Közösségi Programok" alatt az Európai Bizottság által elfogadott integrált intézkedések sorozatát értjük, amelyeknek célja a tagállamok közötti együttműködés erősítése különböző, a Közösségi politikákhoz kapcsolódó területeken, többéves időtartam alatt.

• A Közösségi Programok finanszírozása a Közösség általános költségvetéséből történik.


A közösségi programok a következők I.

• EU 7. Kutatás-fejlesztési Keretprogram - 2007-2013: 50,5 milliárd euró • Life+ 2007-2013 - 2,14 milliárd euró innovatív, demonstrációs jellegű

környezet- és természetvédelmi projektek támogatása• A Versenyképesség és Innováció Keretprogram 2007-2013 - 727 millió

euró• Az Európai Unió kulturális keretprogramja - 2007-2013 - 400 millió euró • Az Európai Unió oktatást támogató Socrates és a szakképzést támogató

Leonardo da Vinci programja 2007. január 1-jétől összevontan, megújult formában, az Egész Életen Át Tartó Tanulás programja keretében folytatódik.

• - A program négy „szektoriális” részből áll, amelyek az oktatás és képzés egy-egy területén nyújtanak pályázati lehetőségeket. A Comenius akció a közoktatást támogatja, egészen az érettségi szintjéig. Az Erasmus a felsőoktatás, a Leonardo a szakmai képzés minden más, a felsőoktatáson kívül eső szintjén és területén, míg a Grundtvig a szakmától független felnőttkori tanulás számára biztosít forrást.


A közösségi programok a következők II.

• Fiatalok lendületben (Youth in Action): 2007-2013 - 885 millió euró Fiatalok lendületben elnevezésű program az Európai Bizottság korábbi Ifjúság 2000-2006 programját váltotta fel, amelynek elsődleges célja a nem formális nevelési programok támogatása fiatalok számára.

• Média2007: 2007-2013 - 755 millió euró • VÁM2007: 2003-2007 - 133 millió euró• Fiscalis: 2003-2007 - 56 millió euró (Indirekt adózással foglalkozó

tisztviselők képzése)• Marco Polo II.: 2007-2013 - 400 millió euró (célja pedig az, hogy a

folyamatosan növekvő nemzetközi közúti teherforgalom minél nagyobb részét átterelje a vasútra, illetve a rövidtávú tengeri, valamint a belvízi folyami hajózásra.)

• Közegészségügyi Keretprogram: 2003-2008 - 312 millió euró • Daphne II –Daphne III 2004-2008: 50 +125 millió euró (az erőszak és

bűnözés elleni Európai fellépést támogató program)• Gender Equality: 2007-2013 - 657 millió euró


A közösségi programok a következők III.

• Testvérvárosi kapcsolatok - A testvérvárosi kapcsolatok ápolását és létrehozását segítő program.

• eEurope - Információs társadalom mindenkinek • Pericles - Az euró hamisításának leküzdése,

megelőzése ellen létrehozott nemzeti, európai és nemzetközi együttműködési program.

• Európai jogvédelmi együttműködés - A jogvédelem terén ösztönzött közösségi együttműködés célja jobb védelmet nyújtani az emberek és a tulajdonjogok biztosítására, főképp természeti katasztrófák vagy műszaki eredetű balesetek, katasztrófák esetén.

http://europa.eu.int/comm/towntwinning/index_en.html

http://europa.eu.int/information_society/eeurope/2005/index_en.htm

http://europa.eu.int/comm/anti_fraud/programmes/pericles/index_en.html

http://europa.eu.int/comm/environment/civil/


Az Európai Területi Együttműködés (ETE)

keretében az EU belső határai mentén – tehát a tagországok között – valósulnak meg kétoldalú fejlesztési programok. Az ETE Programok az INTERREG programokat váltják fel a 2007-2013-as időszakban. Fő céljuk a határok elválasztó jellegének csökkentése, a határon átnyúló infrastruktúrák és együttműködések fejlesztése, ill. a határ menti közösségek kapcsolatainak erősítése. Magyarország partnerei: Ausztria, Románia, Szlovákia és Szlovénia.

Egy következő csoportot képeznek azon az EU külső határai mentén található országok, amelyek csatlakozási tárgyalásokat folytatnak Brüsszellel (pl.: Horvátország), ill. amelyek taggá válásával középtávon számolni lehet (pl.: Szerbia). A kapcsolatok szorosabbra fűzését ezen országok esetében az ún. Előcsatlakozási Segítségnyújtási Eszközből (IPA – Instrument for Pre-Accession Assistence) támogatja az Unió.

A területi együttműködések harmadik csoportja azon országok felé irányul, amelyek várhatóan tartósan az EU-n kívül maradnak (pl.: Ukrajna). Elkerülendő, hogy az új külső határok mély politikai-gazdasági választóvonalként húzódjanak végig a kontinensen, az EU az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszközből (ENPI – European Neighbourhood and Partnership Instrument) támogat a külső határokon átnyúló együttműködési programokat.

http://www.nfu.hu/interreg_kozossegi_kezdemenyezes

http://www.nfu.hu/altalanos_informaciok_az_ete_rol


Európai Területi Együttműködés (ETE)

A célkitűzésben rendelkezésre álló források felosztása:

1.Határ menti együttműködési programok: 73.86%

2.Transznacionális térség: 20.95%

3.Interregionális együttműködés: 5.19%


A célkitűzés alatti támogatásra jogosult

területek: • határon átnyúló együttműködés: a Közösség

NUTS III szintű szárazföldi vagy tengeri határok mentén fekvő régiói, illetve az ENPI program esetén az Unióval szomszédos (nem tagállam) országok NUTS III szintű régiói is• transznacionális együttműködés: a Bizottság a transznacionális térségek listáját programok szerint határozza meg a résztvevő országokkal egyeztetve• interregionális együttműködés: a Közösség egész területe


Én köszönöm!


Az EU Bizottság

- a tagállam kormányával az NFT-ről folytatott tárgyalás alapján –

készíti el a támogatások jogi keretét jelentő

ún. Közösségi Támogatási Keretet (KTK),

amely tartalmazza az EU és a tagország pénzügyi kötelezettség-vállalását az adott EU költségvetési időszakban indított, előzetesen egyeztetett tagországi fejlesztési programok kapcsán.

Közösségi Támogatási Keret


Stratégiai terv Közösségi stratégiai iránymutatások, EU rendeletek Kormányprogram, Országos Fejlesztési Koncepció Konvergencia program Nemzeti stratégiai Preferencia Keret

Operatív programok Ágazati koncepciók Tudományos technológiai fejlesztési stratégiák Fejlesztési pólus programok Regionális specifikumok

Stratégiai terv Közösségi stratégiai iránymutatások, EU rendeletek Kormányprogram, Országos Fejlesztési Koncepció Konvergencia program Nemzeti stratégiai Preferencia Keret

Operatív programok Ágazati koncepciók Tudományos technológiai fejlesztési stratégiák Fejlesztési pólus programok Regionális specifikumok

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv struktúrája (2007-2013)



Akciótervek Gördülő tervezés a végrehajtás ütemezésére

Az OP-k prioritásaira külön-külön készül

Két éves keretprogram éves értékeléssel és megújítással

Pénzalapok szakaszolása

Támogatási konstrukciók, pályázati feltételek részletes bemutatása

Kiemelt projektek felsorolása

Projekt tervek Innovációs szándék

Megvalósíthatósági tanulmányok

Engedélyezési eljárások

Pályázatok előkészítése

Akciótervek Gördülő tervezés a végrehajtás ütemezésére

Az OP-k prioritásaira külön-külön készül

Két éves keretprogram éves értékeléssel és megújítással

Pénzalapok szakaszolása

Támogatási konstrukciók, pályázati feltételek részletes bemutatása

Kiemelt projektek felsorolása

Projekt tervek Innovációs szándék

Megvalósíthatósági tanulmányok

Engedélyezési eljárások

Pályázatok előkészítése




Gazdaságfejlesztés OP (GOP)Közlekedés OP (KÖZOP)Társadalmi megújulás OP (TÁMOP)Társadalmi infrastruktúra OP (TIOP)Környezet és energia OP (KEOP)Államreform OP (ÁROP)Elektronikus közigazgatás OP (EKOP)Végrehajtás OP (VOP)Regionális Operatív Programok (7 db!)Észak-alföldi OP (ÉAOP), NYDOP, DAOP, KMOP, EMOP, KDOP, DDOP

Operatív Programok (2007-2013)

Operatív Programok (2007-2013)


KTK Monitoring BizottságKTK Irányító HatóságKifizető Hatóság(ok)

KTK Monitoring BizottságKTK Irányító HatóságKifizető Hatóság(ok)

OP Monitoring BizottságOP Irányító Hatóság

OP Monitoring BizottságOP Irányító Hatóság

Közreműködő szervezetekVégső kedvezményezettek

Közreműködő szervezetekVégső kedvezményezettek

KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSI KERET

OPERATÍV PROGRAM

PROGRAMON BELÜL

Az intézményrendszer 3 szinten épül fel:

A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap hazai intézményrendszere

A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap hazai intézményrendszere


Általános felelősség az OP-ok megvalósításáért

Programkiegészítő dokumentumok kidolgozása

Az OP-ok előrehaladásának mérésére szolgáló monitoring információs rendszer kialakítása és működtetése

Éves végrehajtási beszámoló készítése az EU Bizottságnak

A pályázatok feltételrendszerének kidolgozása, döntés a támogatott pályázatokról és a támogatás összegéről

Általános felelősség az OP-ok megvalósításáért

Programkiegészítő dokumentumok kidolgozása

Az OP-ok előrehaladásának mérésére szolgáló monitoring információs rendszer kialakítása és működtetése

Éves végrehajtási beszámoló készítése az EU Bizottságnak

A pályázatok feltételrendszerének kidolgozása, döntés a támogatott pályázatokról és a támogatás összegéről

Irányító HatóságIrányító Hatóság


Monitoring Bizottság Monitoring Bizottság

Az OP legfontosabb egyeztető, stratégiai döntéshozó testülete

Megerősíti vagy módosítja a Programkiegészítőt

Elfogadja a támogatásokkal (pályázatokkal) kapcsolatos értékelési szempontrendszert

Áttekinti és vizsgálja az egyes intézkedések előrehaladását

Jóváhagyja az IH éves végrehajtási beszámolóját

Jóváhagyja a pénzügyi átcsoportosításokra tett javaslatokat

(OP prioritások közötti forrásátcsoportosítás)

Az OP legfontosabb egyeztető, stratégiai döntéshozó testülete

Megerősíti vagy módosítja a Programkiegészítőt

Elfogadja a támogatásokkal (pályázatokkal) kapcsolatos értékelési szempontrendszert

Áttekinti és vizsgálja az egyes intézkedések előrehaladását

Jóváhagyja az IH éves végrehajtási beszámolóját

Jóváhagyja a pénzügyi átcsoportosításokra tett javaslatokat

(OP prioritások közötti forrásátcsoportosítás)


Monitoring bizottság civil tagjai• A környezetvédelmi civil szervezet delegáltja• A romákat, a fogyatékossággal élő embereket és

a nők és férfiak esélyegyenlőségét képviselő• Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói

és munkaadói oldalának egy-egy képviselője• Az operatív program jellegétől függően a szakmai

oldal képviseletében más civil szervezetek pl. a TÁMOP MB – CFM

A monitoring bizottság tagjainak száma legfeljebb 35 fő és a tagok legalább felét a nem kormányzati szervezetek delegálják

(255/2006. (XII. 8.) Korm. Rendelet)


Közreműködő SzervezetekKözreműködő Szervezetek

Az OP-ok napi végrehajtásáért felelősek

Az Irányító Hatóságok megbízásából és irányításával látnak el feladatot a végső kedvezményezettekkel fenntartott kapcsolatokban

Feladatdelegálás útján feladatai lehetnek:

A pályázatok begyűjtése, tartalmi és formai értékelése,

A megvalósuló projektek monitoringja,

A kedvezményezettől kapott jelentések ellenőrzése,

Számlák továbbítása az IH számára.

A végső kedvezményezett a Közreműködő Szervezetekkel kerül közvetlen kapcsolatba.

Az OP-ok napi végrehajtásáért felelősek

Az Irányító Hatóságok megbízásából és irányításával látnak el feladatot a végső kedvezményezettekkel fenntartott kapcsolatokban

Feladatdelegálás útján feladatai lehetnek:

A pályázatok begyűjtése, tartalmi és formai értékelése,

A megvalósuló projektek monitoringja,

A kedvezményezettől kapott jelentések ellenőrzése,

Számlák továbbítása az IH számára.

A végső kedvezményezett a Közreműködő Szervezetekkel kerül közvetlen kapcsolatba.


Kifizető HatóságKifizető Hatóság

Az EU támogatások lehívása, és továbbítása a végső kedvezményezett felé

Fizetési kérelmek pénzügyi ellenőrzése;

A következő évre vonatkozó kifizetési kérelmek előrejelzése az EU Bizottság számára

Részletes számítógépes nyilvántartás vezetése a kifizetésekről

Az EU támogatások lehívása, és továbbítása a végső kedvezményezett felé

Fizetési kérelmek pénzügyi ellenőrzése;

A következő évre vonatkozó kifizetési kérelmek előrejelzése az EU Bizottság számára

Részletes számítógépes nyilvántartás vezetése a kifizetésekről


PARLAMENT

KORMÁNYFEJLESZTÉSPOLITIKAI IRÁNYÍTÓ TESTÜLET

NEMZETI FEJLESZTÉSI TANÁCS

FEJLESZTÉSPOLITIKAI KORMÁNYBIZTOS

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG

Irányítóhatóságok 6+1 db……

Közreműködő szervezetek

REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCSOK

7 db….….

REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉGEK

Fejlesztéspolitikai intézményrendszer 2007-2013


ÚMFT és pályázatok

Kon-strukció

Akciótervek(2 évre)

OperatívProgramok

ÚMFT

A konstrukciókmegvalósíthatókPÁLYÁZAT és/vagyKIEMELT PROJEKTformában.


Támogatás típusok

Akcióterv(Korm. döntés)

Kiemelt projektek

Közvetett támogatás

1 fordulós pályázat

KORMÁNYDÖNTÉS = miniszterek, régiók javaslatára az akciótervben. Indikatív lista is lehetséges: ezek között később NFÜ dönt.

Akcióterv szerinti célcsoportnak NFÜ pályázatot ír ki. Szakmai bírálat alapján NFÜ DÖNT.

KSZ vagy civil szervezet által kezelt pályázati alap. Az alap a támogatásáról az NFÜ DÖNT. Az alapra beadott pályázatokról az ALAP KEZELŐJE DÖNT, NFÜ által jóváhagyott eljárás alapján. („global grant”)

2 fordulós pályázat

Akciótervben leírt célcsoportnak NFÜ pályázatot ír ki. Szakmai bírálat alapján nyertesekről NFÜ DÖNT, támogatás érkezési sorrendben


Köszönöm a figyelmet!

Dr. Bényei Andrásné

Nonprofit Szövetség

1/27-0414; 1/270-0433

[email protected]

www.humszolg.hu/negyedikpartner

mailto:[email protected]

mailto:[email protected]

http://www.humszolg.hu/negyedikpartner



Documents

Európai Uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés