Upload
zelig
View
35
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Felszíni vízminősítés gyakorlatának változása Magyarországon. Dr. Szabó Attila főiskolai docens Szolnoki Főiskola Regionális Fejlesztési, Szaktanácsadási és Kutatóközpont központvezetője. A vízről, mint olyanról. A víz élet és halál, fájdalom és öröm, állandóság és változékonyság! - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Felszíni vízminősítés gyakorlatának változása
Magyarországon
Dr. Szabó Attila főiskolai docensSzolnoki Főiskola
Regionális Fejlesztési, Szaktanácsadási és Kutatóközpont központvezetője
A vízről, mint olyanrólA víz élet és halál, fájdalom és öröm, állandóság és
változékonyság!A víz az élet forrása!Víz nélkül nincs élet!A víz érték!Szakrális szimbólum. Élvezeti cikk. Természeti kincs és szépség. Áru és közjó. Véges, megújuló és sérülékeny erőforrás. Kockázati tényező. Fejlődés. A fejlődés korlátozója. Stratégiai jelentőségű, konfliktusos közeg.
VÍZMINŐSÉG – VÍZMINŐSÍTÉS• A vízminőség
– „A vízminőség a víz tulajdonságainak összessége.” (FELFÖLDY 1974)
– adott időpontban jellemző állapot (DÉVAI et al. 1992a).• víz valamennyi állapothatározója (elsősorban
hidrológiai, fizikai, kémiai és biológiai tényezők) befolyásolja
• EU Víz Keretirányelve (EU VKI) is állapotként értelmezi a vizek minőségét
• A vízminőség meghatározására, a változások leírására a környezetminősítésen belül a vízminősítés szolgál.
VÍZMINŐSÉG – VÍZMINŐSÍTÉS
• A biológiai vízminőség– „A biológiai vízminőség azoknak a tényezőknek az
összessége, amik a vizi ekoszisztémák életét meghatározzák, létrehozzák és fenntartják azokat.” FELFÖLDY (1974)
– egy olyan állapot, amelyet az élőlények térbeli, időbeli és mennyiségi reprezentáltsága tükröz (DÉVAI et al. 1992b).
• Ökológiai vízminősítés (DÉVAI et al. 1992c, 1999)– élőlények populációinak térbeli, időbeli és mennyiségi
eloszlási mintázatainak kialakulásáért és megváltozásáért felelőssé tehető okokat derítjük fel (háttérmintázatok)• sztatikus és dinamikus mutatók• aktuális és globális tipológia
VÍZMINŐSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA
• 1964-1983: Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) módszer
• 1983-1994: MSZ 10-172/1-83 szabvány– MI 10-172/2-84 Műszaki Irányelv– MI 10-172/3-85 Műszaki Irányelv
• 1994-2006:MSZ 12749:1993 szabvány• 2007-: EU VKI
KGST módszer• 1964: „Egységes vízminőségi kritériumok és normák,
valamint osztályozásuk elve.”• 1966: „Vízminőség-vizsgálatok és azok értékelése.”• Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI)
• 1968 és 1970: KGST Egységes vízvizsgálati módszerek, I.
• Kémiai módszerek 1-2.• 1975-1976: KGST Egységes vízvizsgálati módszerek,
II.• Radiokémiai módszerek (II.) • Biológiai módszerek (III.)• Mikrobiológiai módszerek (IV.)
KGST módszer• vízminősítés alapjául az úgy nevezett
vízminőségi normatívák – a víz összetételének és tulajdonságainak jellemzésére szolgáló mutatószámok határértékei – szolgáltak
• a vízminőségi normatívák alapján történő minősítést elsősorban a vízfelhasználók igényei határozták meg
• a KGST módszer alapján a felszíni vizeket négy vízminőségi osztályba sorolták:– I. osztály: tiszta víz– II. osztály: kissé szennyezett víz– III. osztály szennyezett víz– IV. osztály: osztályon kívüli, nagyon szennyezett víz,
szennyvíz
KGST módszer• A vizsgálandó változókat az alábbi módon
csoportosította a KGST módszer:– a) az oxigén-forgalom mutatói: oldott oxigén, oxigén
telítettség, biológiai oxigénigény (BOI5), kémiai oxigénfogyasztás (KOISMn), kénhidrogén tartalom, szaprobiológiai állapot
– b) ásványi anyag tartalom mutatói: klorid, szulfát, összes keménység, kalcium, magnézium, száraz maradék
– c) különleges mutatók• c’: ammónium, nitrát, fenolok, szintetikus mosószerek, pH,
összes vas, mangán, hőmérséklet, szag és íz, szín, olaj, Coli-érték
• c’’: cianidok, kórokozó csírák, káros anyagok (ólom, arzén, higany, réz, cink, kadmium, króm (III), króm (VI), kobalt, ezüst, szulfid-ionok, vanádium, bór)
KGST módszer• Az I-III. vízminőségi osztályokhoz tartozó határértékeket
táblázatokban foglalták össze. • Az osztályozást egyrészt – amennyiben arra lehetőség
volt – a kisvizes időszakok értékei, valamint a legkedvezőtlenebb állapotok középértéke alapján kellett végezni.
• Adott víztér, víztest vízminőségi osztályát minden csoporton belül a legkedvezőtlenebb mutató határozta meg.
• Az egyes vizekre vonatkozó vízminőségi osztályokat egyrészt táblázatos formában, másrészt térképen minőségi színjelzéssel – I. osztály: kék; II. osztály: sárga; III. osztály: narancs; IV. osztály: barna – adták meg.
MSZ 10-172/1-83 szabvány1983-1994
• MSZ 10-172/1-83. Felszíni vizek minősége. Értékelési és minősítési rendszer – Vízügyi Ágazati Szabvány – integrált minősítési rendszer: a felszíni
vizeknek biztosítani kellett a vízi ökoszisztémák viszonylagos stabilitását, és egyidejűleg ki kellett elégítenie a vízhasználatok igényeit is
MSZ 10-172/1-83 szabvány1983-1994
• MI 10-172/2-84. Felszíni vizek minősége. Vízminőségi törzshálózat. – Országos Vízügyi Hivatal, Műszaki Irányelv– felszíni vízminőségi törzshálózati állomások
pontos helyét, számát és a mintavételi gyakoriságot határozta meg
– 250 országos törzshálózati állomás került kijelölésre + 287 egyéb mintavételi hely
MSZ 10-172/1-83 szabvány1983-1994
• MI 10-172/3-85. Felszíni vizek minősége. A törzshálózati mintavételi helyeken vizsgálandó komponensek körének, a mérések gyakoriságának és a határértékeknek a meghatározása. – Országos Vízügyi Hivatal, Műszaki Irányelv– törzshálózati állomásokon vizsgálandó komponensek
körét,– a mérés gyakoriságát (nagy gyakoriságú, rendszeres
vizsgálatok: minimum 26 mintavétel/év; kis gyakoriságú, időszakos vizsgálatok: legkevesebb 1-4 mérés évente; célvizsgálatok),
– valamint a minősítési rendszerekhez tartozó határértékeket határozta meg
MSZ 10-172/1-83 szabvány1983-1994
• MI 10-172/3-85. Műszaki Irányelv alapján az alábbi minősítési rendszerek kerültek bevezetésre:– felszíni vizek minősítése biológiai stabilitás szempontjából,– felszíni vizek minősítése ivóvízellátás szempontjából,– felszíni vizek minősítése ipari vízhasználat szempontjából,– felszíni vizek minősítése öntözés szempontjából,– felszíni vizek minősítése halgazdasági követelmények
szempontjából,– felszíni vizek minőségének integrált követelményrendszere,– nyílt vizű strandok vízminőségi követelményei.
• A fenti rendszerekhez három osztályos minősítés tartozott: kívánatos, tűrhető és nem kívánatos.
MSZ 12749:1993 szabvány1994-2006
• MSZ 12749:1993. Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés. – Magyar Szabvány
• A szabvány megadta az országos törzshálózati mintavételi helyeket (150 db), az egyes mintavételi helyeken alkalmazandó éves mintavételi gyakoriságot és a vizsgálandó elemek körét. A mintavételezést és a vizsgálatokat a környezetvédelmi, majd környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek laboratóriumai végezték.
MSZ 12749:1993 szabvány1994-2006
• A vizsgálandó változókat öt főcsoportba és négy alcsoportba sorolták:– A csoport: oxigénháztartás jellemzői– B csoport: a nitrogén- és a foszforháztartás jellemzői– C csoport: mikrobiológiai jellemzők– D csoport: mikroszennyezők és toxicitás
• D1 alcsoport: szervetlen mikroszennyezők• D2 alcsoport: szerves mikroszennyezők• D3 alcsoport: toxicitás• D4 alcsoport: radioaktív anyagok
– E csoport: egyéb jellemzők
MSZ 12749:1993 szabvány1994-2006
• A fenti fő- és alcsoportokba összesen 76 különböző fizikai, kémiai és biológiai változó tartozik. Azonban a ténylegesen biológiai, élőlénycsoportokhoz kapcsolódó vizsgálatok száma mindössze 10%-a a vizsgált elemeknek. A szabvány öt vízminőségi osztályt különböztet meg:– I. osztály: kiváló víz– II. osztály: jó víz– III. osztály: tűrhető víz– IV. osztály: szennyezett víz– V. osztály: erősen szennyezett víz
MSZ 12749:1993 szabvány1994-2006
• A minősítés során minden egyes vízminőségi jellemző vizsgálati eredményeinek éves adatsorát külön-külön kell értékelni. Mértékadó értéknek általában (mintavételi gyakoriság nagyobb, mint 12/év) a 90%-os összegzett relatív gyakoriságú értéket kell venni. 12 minta/év alatti vizsgálati gyakoriság esetében pedig az osztályozás szempontjából mértékadó értéknek a legnagyobb vizsgálati eredményt tekintik. A mértékadó értékeket kellett a szabványban megadott az egyes vízminőségi osztályokhoz tartozó határértékkel összevetni. A komponensenként adódott vízminőségi osztályok közül a legrosszabbat kell egy-egy jellemző csoporton belül mértékadónak tekinteni.
• A szabvány nem ad lehetőséget a vízhasználatok figyelembe vételére, illetve a biológiai vízminősítésre. A rendszer nem biztosítja a különböző víztér, víztest típusok önálló minősítését, megkülönböztetését.
Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelve
• COUNCIL DIRECTIVE 2000/60/EC of the European Parliament and of the Council 23 October 2000 establishing a framework for Community action in the field of water policy. – Off. J. Eur. Communities 43: 1-72.
• Elsődleges célja, hogy 2015-ig egységes elbírálás alapján biztosítani lehessen a természetes víztereknél a „jó ökológiai és jó kémiai állapotot”, míg erősen módosított és mesterséges víztereknél a „jó ökológiai és kémiai potenciált”.
Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelve
• A VKI végrehajtásának legfontosabb eszköze a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés, mely meghatározza a vizek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedéseket és az intézkedési programokat egységes keretbe foglalja.
• A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezés alapdokumentuma a 221/2004 (VII.21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól.
• A hazai vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés a 4 részvízgyűjtő, a 17 tervezési részegység és a 42 tervezési alegység szintjéből tevődik össze.
• A vízgyűjtő-gazdálkodási tervet az ország egész területére, a 4 részvízgyűjtőre valamint azon belül a 17 részegységre egységes tartalommal kellett elkészíteni.
Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelve
Víztestek száma Magyarországon:• 869 vízfolyás víztest• 213 állóvíz víztestVKI monitoring:• felügyeleti: 140 hely• operatív: 345 hely
Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelve
A FELSZÍNI VÍZTÉR
ÁLLAPOTA
Kémiai paraméterek
Besorolás
biológiai elemek
hidrológiai és morfológiai
elemek
fizikai és általános kémiai
elemek
Specifikus szennyezők
Állapotjellemzők
5 osztály biológiai állapot
hidrológiai morfológiai
állapot
Az ökológiai állapotot
befolyásolókémiai állapot
ökológiai állapot
5 osztály
5 osztály
5 osztály
kémiai állapot2 osztály
VKI MINŐSÍTÉS: VÍZTEREK ÁLLAPOTÁNAK JELLEMZÉSE
VKI monitoring Folyók Tavak
Biológiai paraméterek
MakrofitonBevonatlakó kovaalgákÜledéklakó gerinctelenekHalak Fitoplankton
FitoplanktonMakrofitonBevonatlakó kovaalgákÜledéklakó gerinctelenekHalak
Hidromorfológiai paraméterek
Vízhozam jellemzőkKapcsolat a vízadókkalMélység, szélességMederjellemzőkVízparti zóna
VízállásjellemzőkKapcsolat a vízadókkalTartózkodási időMélységTómeder jellemzőkVízparti zóna
Kémiai paraméterek
Hőmérsékleti viszonyokOldott oxigén szintSótartalomSavasodási állapotTápanyagokJelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagokKiemelten veszélyes anyagok
ÁtlátszóságHőmérsékleti viszonyokOldott oxigén szintSótartalomSavasodási állapotTápanyagokJelentős mennyiségben bevezetett szennyezőanyagokKiemelten veszélyes anyagok
A VKI által meghatározott állapotjellemzők (felszíni víz)
K
J
M
Gy
R
Biológiai elemek
K
J
M
FP FB MF MZ Hal
Fizikai-kémiai elemek Szerv. Táp. Sót. Sav.
K
J
K
J
K
J
K
J
K
J
Hidromorfológiai elemek Hossz. Duzz. Ártér Favíz. Vízj. Morf.
Ökológiai állapot
Legrosszabb osztály
Legrosszabb osztály
Legrosszabb osztály K
J
Jó
Nem
Jó
Nem
Veszélyes anyagok (elsőbbségi lista)
Jó
Nem
Rosszabb osztály
Kémiai állapot
Víztest állapota
Egyéb specifikus szennyezők (fémek)
K
J
M
Gy
R
K
J
M
Gy
R
K
J
M
Gy
R
K
J
M
Gy
R
K
J
M
Gy
R
K
J
M
Gy
R
K
J
M
K
J
M
K
J
M
Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelve
Minőségi elem Folyók Tavak Átmeneti vizek
Partmenti vizek
Biológiai elemek Fitoplankton 6 hónap 6 hónap 6 hónap 6 hónap Más vízi flóra 3 év 3 év 3 év 3 év Makroszkópikus gerinctelenek 3 év 3 év 3 év 3 év Halak 3 év 3 év 3 év Hidrológiai-morfológiai elemek Folytonosság 6 év Hidrológia folyamatos 1 hónap Morfológia 6 év 6 év 6 év 6 év
Fizikai-kémiai elemek Hőmérsékleti viszonyok 3 hónap 3 hónap 3 hónap 3 hónap Oxigénellátottság 3 hónap 3 hónap 3 hónap 3 hónap Sótartalom 3 hónap 3 hónap 3 hónap Tápanyaghelyzet 3 hónap 3 hónap 3 hónap 3 hónap Savasodási helyzet 3 hónap 3 hónap Egyéb szennyezőanyagok 3 hónap 3 hónap 3 hónap 3 hónap Elsőbbségi anyagok 1 hónap 1 hónap 1 hónap 1 hónap
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!