Fizika 9. évfolyamkooperativ.hu/szovegertes/Modulleírások/9. évfolyam/B... · 2016. 11. 1. · 8 SZövEGÉRtÉS-SZövEGAlKotáS „b” FIZIKA 9. A MO d UL V ÁZLATA lÉ p ÉSEK,

SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS„B”

Fizika 9. évfolyamTANÁRI ÚTMUTATÓ

Készítette: Jankay Éva Brenyóné Malustyik Zsuzsa

EDUCATIOKHT.KOMPETENCIAFEJLESZTŐOKTATÁSIPROGRAMKERETTANTERV

AKIADVÁNyANEMZETIFEJLESZTéSITERVHUMÁNERõFORRÁS-FEJLESZTéSIOPERATíV

PROGRAM3.1.1.KöZPONTIPROGRAM(PEDAGóGUSOKéSOKTATÁSISZAKéRTõK

FELKéSZíTéSEAKOMPETENCIAALAPúKéPZéSéSOKTATÁSFELADATAIRA)KERETébEN

KéSZüLT,ASULINOVAOKTATÁSIPROGRAMCSOMAGRéSZEKéNTLéTREJöTTTANULóI

INFORMÁCIóHORDOZó.AKIADVÁNySIKERESHASZNÁLATÁHOZSZüKSéGESATELJES

OKTATÁSIPROGRAMCSOMAGISMERETEéSHASZNÁLATA.

ATELJESPROGRAMCSOMAGELéRHETŐ:www.EDUCATIO.HUCíMEN.

F E J LE SZTéS I

P RO G R A M V E Z E T õ K E RN E R ANNA

S ZAKMA I b I ZOTT SÁG bA L Á Z S G é Z A , CH ACH E SZ E R Z S é bE T, H A JA S Z SUZ SA , TóTH L Á SZ Ló

FELELõSSZERKESZTõ NAGy M I LÁN

SZAKMAI LEKTOROK bA L Á Z S G é Z A , CH ACH E SZ E R Z S é bE T, H A JA S Z SUZ SA , TóTH L Á SZ Ló

©bRENyóNéMALUSTyIKZSUZSA,JANKAyéVA,2008

©EDUCATIOKHT.,2008

RAKTÁRISZÁM: H-bSZE0905/T

Tartalom

4 1.Afizikaimegismerésmódszerei

21 2.Periodikusmozgások–Alendületmegmaradástörvénye

42 3.Akörmozgásdinamikaivizsgálata–Abolygókmozgása

57 4.Mechanikaienergiafajták

A fiZiKAi MegisMerÉs MódsZerei

a Fizikai szövegek sajátosságai

TANÁRIúTMUTATó 1. A FIZIKAI MEGISMERÉS MÓDSZEREI 5

MOdULLeÍrÁs

A modul célja Atanulásitechnikákolyan–azéletkornakmegfelelőszintű–isme-reteésalkalmazása,melyneksegítségévelatanulókönállóanisis-merethezjuthatnak.Akiválasztottszövegösszekapcsolásaképek,ábrákolvasásával,elemzésével.

Időkeret 90perc(azosztály,illetveacsoportérdeklődéseésképességszintjealapjándönthetünk1x45percrőlis)

Ajánlott korosztály 15évesek(9.évfolyam)

Ajánlott megelőző és követő tananyag (előzetes és követő képességfejlesztő tevékenység vagy ismeret)

Megelőző tananyag bevezetőóra,feltételeziazelőzőtanévekismeretanyagát •

Követő tananyagApontszerűtestekmechanikája •

Modulkapcsolódási pontok

Tágabb környezetben:Tantervi kapcsolódások: Fizika,7–8.évfolyam •Matematika,5–8.évfolyam •Történelem(tudománytörténet),5–8.évfolyam •

Kereszttantervi kapcsolódások:Információs és kommunikációs kultúra – Vizuális és ver- •bális információhordozók által közvetített tudás együttesértelmezése,szótár-éslexikonhasználatTanulás – Tankönyvi szövegek önálló feldolgozása, meg- •értéseésfelhasználása,vázlatírás,megfigyelés,összehason-lítás,megkülönböztetés

Szűkebb környezetben:Aszövegértés-szövegalkotásfejlesztéseafizikatantárgyban •A szociális, életviteli és környezeti kompetencia: a megfi- •gyelés és a kísérlet módszerének elsajátítása, nyitottság éskíváncsiságabennünketkörülvevővilágirántMagyarnyelvés irodalom:idegenszavakésnevekhelyesí- •rása,helyesejtése

6 SZövEGÉRtÉS-SZövEGAlKotáS „b” FIZIKA 9.

MódsZerTANi AJÁNLÁs

Az embert körülvevő objektív világ megfigyelése és leírása egyidős az emberiséggel. A modullehetőségetnyújtarra,hogyakülönbözőérdeklődésűtanulókakáregyéniigényeikszerintmélyül-hessenek el a témában. Az időkeretre vonatkozó javaslat a differenciálásra és a feladatok közöttiválogatásra(érdeklődésnekmegfelelően)nyújtlehetőséget.

Mivel a fizika nyelve már tudományos szöveg, terminus technicusokkal, bonyolult összefüg-gésekkelésennekmegfelelőnyelviszerkezetteltalálkozikatanuló,afeldolgozásbanegyrésztelenged-hetetlenatanárisegítség,azegyénivagycsoportmunkátkövetőfrontálismegbeszélés,másrésztafel-adatokmegoldásánakegyéniütemétiscélszerűfigyelembevenni,elősegítveezzelazönállótanulásmódszerénekelsajátítását.Azóracélja,hogyatanulókképeseklegyenekaszövegetönállóan(szük-ségesmértékűsegítségetigénybevéve)feldolgozni,azábrákatésaképeketegyüttesenértelmezni,lényegetkiemelni.Acélavázlatírástechnikájánakelsajátítása,elmélyítése,amegismerésimódszerekelkülönítése,későbbfelhasználása.

Szorgalmazzuk az önálló néma olvasást, a szövegértési és szövegalkotási feladatok megoldásasoránösztönözzükakooperatívtevékenységet!Törekedjünkarra,hogyatanulástsegítőismerethor-dozókhasználataalapvetőigénnyéváljon!Aszemléltetésajóolvasásiképességgelrendelkezőtanu-lókesetébenisfontos,segítiapontosfogalomalkotást,arész-egészviszonyokfeltárását.

TÁMOgATóreNdsZer

Ajánljukatanárifelkészüléshezakooperatívtanulásimódszerekkelésacsoportmunkávalkap-csolatoskiadványokat.Ezekbibliográfiájaakereszttantervéskoncepciómellékletébentalálható.

Alapfelkészítésaszövegértés-szövegalkotásfejlesztésére(30órástovábbképzés)

Tanácsadás:aszövegértés-szövegalkotásszakmaibizottságánakigénybevétele

Ajánlott ismereterjesztő folyóiratok: TermészetBúvár, National Geographic

Ajánlott ismeretterjesztő könyvek: budóÁgoston:Kísérleti fizika I.(Tankönyvkiadó,1978) SimonyiKároly:A fizika kultúrtörténete(GondolatKiadó,1981) SH Atlasz / Filozófia(AthenaeumKiadó,1999)

A képességfejlesztés fókuszai

A szövegértés-szövegalkotás kompetenciakiemelt fejlesztési fela-datai:Afizikanyelvének, szókincsének és jellegzetes szövegtípusainakmegismerése,elemzéseés–azéletkornakmegfelelőszintenvaló–használata;aszövegértelmezéseazábrák,képekáltalközvetítettinformációkkalegyütt.Lényegkiemelés,vázlatírás;azindukcióésadedukciómódszerénekbevezetése.Emberatermészetbenműveltségterület:Akörnyezettiszteleteésszereteteannakalaposmegismerésénke-resztül.Azismeretterjesztőszövegolvasásaésmegértése,összefüg-gésekkeresése,felismerése(tagolódáséshierarchiaatudományonbelül). Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerintiinformációgyűjtése.


ÉrTÉKeLÉs

Atanóránarészképességekfejlesztésénekkülönbözőfázisaiban:

–szövegesszóbeliértékelésatanításmindenmegragadhatópedagógiaielemében

–önértékelésazönállómunkaeredményénekvizsgálatával(lásdmunkalap)

–ahibátlanmunkaértékelése(mintaalapján)

–acsoportmunkaértékelésekor(formatív)csoportmunkarangsorkialakítása


A M

Od

UL

VÁZ

LATA

lÉp

ÉSE

K, t

Ev

ÉK

En

ySÉ

GE

K

KIE

MEl

t K

ÉSZ

SÉG

EK

, K

Ép

ESS

ÉGE

K

CÉl

CSo

po

Rt

A

DIF

FER

En

CIá

lá

S le

he

Tő

Ség

eI

tA

nu

lá

SSZ

ERv

EZ

ÉS

ESZ

Kö

ZFE

lA

DA

t

Gy

ÜJt

EM

Én

yM

un

KA

FoR

Má

KM

ÓD

SZER

EK

1. A

telj

es s

zöve

g át

teki

ntés

e –

Bev

ezet

és

1.A

cím

ért

elm

ezés

eM

ivár

hatóacím

alapján

?A

fizi

ka tu

dom

ánya

Cím

éssz

öveg

viszo

nyár

avo

natk

ozóelőfeltevé

sek

meg

foga

lmaz

ása.Is

mer

tan

yagmoz

gósítása

fron

tális

vag

yeg

yéni

közö

smeg

besz

élés

szöv

eg,

mun

kalap

(I/1.)

2.A

viz

uáli

s kö

zvet

ítők

any

omda

ikiem

elés

felis-

•mer

ése

szer

epén

ekm

egállapítása

•

Áttek

intőolvas

ásTá

jéko

zódá

sasz

öveg

-be

n.A

szö

vegtip

ográ-

fiaik

épén

ektu

datos

felm

érés

e

Am

unka

form

ameg

válasz

tásá

ban

differenc

iálh

atun

k.

fron

tális

vag

ycso

port

közö

smeg

besz

élés

,be

szám

oló

mun

kalap

(I/2.)

szöv

eg

3.A

szö

veg

kie

mel

t sza

vai

Tájéko

zódá

sasz

öveg

-be

n.In

form

ációke

resé

s.

Aszö

vega

lkot

ásba

na

defin

ícióró

ltan

ulta

kfele-

leve

níté

se

Am

unka

form

ameg

válasz

tásá

ban

differenc

iálh

atun

k.

egyé

niv

agy

páro

smeg

besz

élés

,ameg

oldá

sok

pont

osítá

sa,

önellenő

rzés

szöv

eg,

mun

kalap

(I/3.),le

xiko

n,szó

tár

4.Id

egen

ere

detű

sza

ksz

avak

je

lent

ése

Objek

tív,k

valit

atív,k

vant

itatív

Akva

ntum

szó

csa

ládja

Inform

ációke

resé

s,

fürtáb

rakés

zítése,jelen

-tésö

ssze

függ

ések

tu-

datosítása

aszó

család

on

belü

l.Sz

ótár

hasz

nálat.

Köv

etke

ztetés

meg

foga

l-m

azás

a

Afe

lada

tneh

ézsé

gi

foka

indo

koltt

átesz

iacso

portos

,de

lega

lább

pár

os

mun

kaform

át.

csop

ortosva

gy

páro

sös

szev

etés

,fron

tális

meg

-be

szélés

mun

kalap

(I/4–6

.)Id

egen

sza

vak

és k

ife

jezé

sek

szót

ára


lÉp

ÉSE

K, t

Ev

ÉK

En

ySÉ

GE

K

KIE

MEl

t K

ÉSZ

SÉG

EK

, K

Ép

ESS

ÉGE

K

CÉl

CSo

po

Rt

A

DIF

FER

En

CIá

lá

S le

he

Tő

Ség

eI

tA

nu

lá

SSZ

ERv

EZ

ÉS

ESZ

Kö

ZFE

lA

DA

t

Gy

ÜJt

EM

Én

yM

un

KA

FoR

Má

KM

ÓD

SZER

EK

5.A

szö

veg

egys

égei

nek

elkü

lön

ítés

eSz

öveg

stru

ktúravizs-

gálata,lén

yegk

iemelés

.Sz

öveg

olva

sásistratég

ia

fejle

sztése

irán

yított

kérd

ések

kel

közö

sva

gy

egyé

ni

fron

tális

ellenő

rzés

szöv

eg,

mun

kalap

(I/7.)

2. A

szö

veg

elol

vasá

sa, f

eldo

lgoz

ása

A te

ljes

szöv

eg o

lvas

ása

Az

előz

őfelada

tban

meg

-állapítotteg

ység

ekellen-

őrzé

se

Globá

lism

egér

tés

Idősz

erint

önálló

ném

asz

öveg

A s

zöve

gegy

sége

k ol

vasá

sa, m

egér

tése

1.A

fizi

ka

tárg

ya é

s fe

lada

taIn

form

ációke

resé

s.Sz

akny

elvés

köz

nyelv

visz

onya

(oxidá

lódá

s,

rozs

dáso

dás).A

nye

lv

mintv

áltozó

ren

dsze

r

önálló

meg

besz

élés

szöv

eg,

mun

kalap

(II/1–

3.)

2.A

fizi

ka

mód

szer

eiTá

jéko

zódó

olvas

ás,

inform

ációke

resé

s.Kap

csolatok

ker

esés

eaz

eg

yesmód

szer

ekköz

ött,

csop

ortosításad

otts

zem-

pont

sze

rint

.Fog

alom

-m

agya

ráza

t,sz

öveg

alko

-tás:adefi

níciósze

rkez

eti

jegy

eine

kismétlése,

felh

aszn

álás

a

Akülönb

ség

felis

mer

éseés

meg

foga

lmaz

ása

lehe

tősé

geta

d adifferenc

iálásra.

önálló,c

sopo

rtos

meg

oldá

sok

össz

evetés

e,ja

vítása

szöv

eg,

mun

kalap

(III/1–3

.)


lÉp

ÉSE

K, t

Ev

ÉK

En

ySÉ

GE

K

KIE

MEl

t K

ÉSZ

SÉG

EK

, K

Ép

ESS

ÉGE

K

CÉl

CSo

po

Rt

A

DIF

FER

En

CIá

lá

S le

he

Tő

Ség

eI

tA

nu

lá

SSZ

ERv

EZ

ÉS

ESZ

Kö

ZFE

lA

DA

t

Gy

ÜJt

EM

Én

yM

un

KA

FoR

Má

KM

ÓD

SZER

EK

3.A

fizi

ka

ágai

In

form

ációke

resé

s,

lény

egkiem

elés

.Akülönb

sége

kátteki

nt-

hetőren

dsze

rezé

setá

blá-

zatban

Atá

bláz

atba

nmeg

adot

tsze

mpo

n-toklehe

tővé

tesz

ik

min

dentanu

ló

szám

áraaz

öná

lló

mun

kát.

fron

tális

vag

yeg

yéni

inform

ációk

váloga

tása

sz

empo

ntok

sz

erint

szöv

eg,

mun

kalap

(IV/1.)

4.A

fizi

ka

felo

sztá

saTá

jéko

zódá

sa

szak

irod

a- •lomba

n,m

oder

nin

form

á-cióh

ordo

zókha

szná

lata

Szöv

egalko

tás

•

Inform

ációke

resé

s.Sz

öveg

alko

tás

meg

adot

tstílu

sreg

iszterbe

n

Até

máh

ozkap

- csolód

ósz

akkö

nyv-

ekbő

lkiegé

szítő

in-

form

ációkke

resé

se.

öná

llófe

ldolgo

zás

meg

adot

tsze

mpo

n-tokse

gítség

ével

önállóvag

ypá

ros

meg

besz

élés

,ön

állóm

unka

írás

ban

lexiko

n,sz

akkö

nyv,

elek

tron

ikus

in

form

ációho

rdoz

ók,

mun

kalap

(V/1–2

.)

3. Ö

ssze

gzés

, a m

egér

tett

ek fe

lhas

znál

ása

1.A

meg

érte

ttek

alk

alm

azás

aIllusz

trác

ió(s

zöve

gés

ábr

a)

beilles

ztés

easz

öveg

be

As

zöve

gim

plicit

tartal-

maina

k

felfe

deztetés

e.

Háttértud

ásak

tivizálás

a.

Ameg

értettek

hez

kapc

-so

lódó

inform

ációk

integ-

rálása

Lehe

tőlegön

álló-

an,a

meg

oldá

sok

össz

evetés

elehe

t-sé

gescsop

ortban

.

önállóan

va

gyta

nári

irán

yítással

meg

besz

élés

vita

mun

kalap

(VI/1.)

szöv

eg

2V

ázla

tírá

sIrán

yítottm

unka

Lény

egkiem

elés

Azelem

ekszá

má-

nakmeg

adás

ával,

azöná

llósá

gmér

téke

sze

rint

.

önálló

meg

besz

élés

mun

kalap

(VI/2.)

szöv

eg


A MOdUL feLdOLgOZÁsÁNAK MeNeTe

tAnáRI tEvÉKEnySÉG tAnulÓI tEvÉKEnySÉG

1. A teljes szöveg áttekintése – Bevezetés

Azóraifeladatmeghatározása:Afizikatudományávalismerkedünkafizikatárgya,feladataésmódszereiszempontokhangsúlyozásával

Feladat:– A cím értelmezése Előfeltevések megfogalmazása a 7–8. osztálybanmegszerzettismeretekalapján

Feladat:– A vizuális közvetítők szimbolikusrajzdőltbetű–kiemelés

Feladat:– A szöveg kiemelt szavaiIsmétlő feladatnak adható, a definícióról tanultakfelelevenítéseSzótárhasználatgyakoroltatása

– Előfeltevéseket fogalmazhatnak meg aszöveg egészére vonatkozóan. (Legalábbháromelemelvárható.)

–Egyszerű szókeresésnyomdai sajátosságalapján,áttekintőolvasás–Amegtaláltadatoktáblázatbahelyezése

– Tájékozódás a szövegben –mégmindigáttekintőolvasással–Szókeresés– Szövegalkotás – a fogalom meghatáro-zása

Feladat:– Idegen eredetű szakszavak: objektív, kvalitatív,kvantitatívSzótárhasználat,azönállóinformációkeresésgyako-roltatása. Szócsalád elemzésével a jelentések össze-függéseirevalórávilágítás

Feladat:– Tájékozódás a szövegben.–Hánybekezdés,hányegység?

–Az Idegen szavak és kifejezések szótárából ajelentésmellettaszavakeredetétiskiírjákatanulók. így következtetéseket vonhatnakleatudományosnyelvterminustechnicu-sainakalapjairól.–Ajelentésekösszefüggéseinekfelismerése,aszótanulásjólalkalmazhatómódszerének(szócsalád)gyakorlása–Fürtábrakitöltése–Következtetésminélpontosabbmegfogal-mazása

–Szövegegységekvárhatószámánakmeg-állapításairányítottmegfigyeléssel



Differenciálási lehetőség:–AzI/3.feladatbanalassabbandolgozótanulóknakadhatjukaztafeladatotis,hogyaszövegbenhúzzákaláamegfelelőrészeket,vagycsakalexikonbanker-essékkiajelentést.– Az I/5–6. feladatot csak érdeklődő, jó képességűcsoportnak adjuk. A feladat elvégzése után a me-goldások összevethetők, de lehetőséget adhatunkarrais,hogyegy-egycsoport„szóvivője”ismertesseamegoldást.

*Az önálló munka értékelése:Azellenőrzéstörténhetfrontálismunkával,ahiányosvagypontatlanmegoldásokatközösenjavítsuk!

–Acsoportokmegoszthatjákegymásközöttakeresendőkifejezéseket.

2. A szövegegységek olvasása, megértése

Feladat:–Ateljesszövegolvasása

Feladatok:– A fizika tárgya és feladata Aszaknyelvitudatosságfejlesztése.A munkalapon megadott szempontok szerint in-formációkeresésaszövegből

– önállóan elolvassák a szöveget. Alaposolvasás

– A jelentésváltozás felismerése az 1–2.bekezdésalapján–Afizikafeladatánakmeghatározása– Szaknyelv és köznyelv különbségénekfelismerése

Feladat– A fizika módszerei (tájékozódóolvasás, informá-ciókeresés)

– Hasonlóság és különbség felismerése és megfo-galmazása (megfigyelés, kísérlet), csoportosítás adottjegyekalapján

Differenciálási lehetőségek:–Csoportosítanak,táblázatottöltenekkihasonlóságéskülönbségalapján. –Fogalmakmeghatározása,körülírása:Fizikai törvény, alaptörvény

Feladat:– A fizika ágaiKeresésaszövegben

–Elolvassáka3–5.bekezdést.

–Fogalmakathatároznakmegaszövegse-gítségével–fizikai törvény és alaptörvény

–Információkereséseaszövegben(6–8.be-kezdés),lényegkiemelés– A különbségek áttekinthető rendszere-zésetáblázatban



Feladatok:–A fizika felosztása Tájékozódás a szakirodalomban, modern informá-cióhordozókhasználataSzövegalkotás:rövidösszefoglalóíratása

Differenciálási lehetőségek:–V-2otthonifelkészűléstigényel

Az önálló munka értékelése:Akülönösenjólsikerültérdekesmegoldásokatfelol-vassuk, esetleg valóban megjelentetjük az iskolaiújságbanvagyafaliújságon.

– önálló olvasás, információkeresés, tájé-kozódásaszakirodalomban–Iskolaújságbarövidcikkírásafelhasznál-vaastilisztikai,szaktárgyiismereteket

3. Összegzés, a megértettek felhasználása

Feladat:–AmegértettekalkalmazásaAteljesszövegáttekintéseIllusztráció(szövegésábra)beillesztéseaszövegbe

–Megkeresik azt a szövegrészt, ahová azadott szöveges és képi illusztrációk beil-leszthetők.Ehhezateljesszövegetújraáttekintik.

Feladat:– Vázlatírás–megadottsémasegítségével

–Vázlatkészítésazelemekszámánakmeg-adásával

14 SZövEGÉRtÉS-SZövEGAlKotáS „b” FIZIKA 9..

sZÖVeg

A fiZiKA TUdOMÁNyA

(1) Afizikanevétagörögphüszisz(„természet”)szóból kapta, és sokáig a természetrevonatkozó ismeretek összességét magábanfoglalta.Erreutalmagyarneve,atermészet-tanis.Azismeretekgyarapodásávalafizikatárgykörébe sorolták az élettelen világnakazokat a jelenségeit, amelyek lefolyása köz-benavizsgálttestekanyagi(vegyi)összetételenemváltozikmeg,avegyiátalakulássaljárójelenségeketpedigakémiatárgykörébeutal-ták.Eszerintpéldáulegyvasrúdnakmágne-sezése vagy melegítéskor való kitágulása afizika,„rozsdásodása”viszontakémiakörébetartozik.

(2) Afizikaarratörekszik,hogyazanyagivilágobjektív tulajdonságait minél jobban megis-merje.Feladatatehátnemcsakazegyesjelen-ségekpuszta leírása,hanemazezekközöttikapcsolatok, törvényszerűségek felderítéseis.

(3) A fizikai megismerés első lépése nyilván-valóanajelenségekmegfigyelése.Amegfigye-lésazonbanafizikábancsakaránylagritkánirányul olyan jelenségekre, amelyek (mintpéldául a bolygókmozgása)maguktól, bea-vatkozásunknélkülmennekvégbe.Alegtöbbesetben a jelenségeket mesterségesen idéz-zükelő,és tervszerűenválasztott,bármikorreprodukálható (megismételhető) feltételekmelletttanulmányozzuk.EzaXVII.század-tól kezdve alkalmazott módszer, a kísérlet igen nagy jelentőségű, mert a jelenségkörülményeinek alkalmas megváltoztatása,zavaró tényezők kikapcsolása útján a jelen-séget egyszerűbb feltételek mellett tanul-mányozhatjuk.

(4) A megfigyelés vagy kísérlet eredménye le-het pusztán kvalitatív jellegű megállapítás(példáula szabadoneső testamásodikmá-sodpercbennagyobbutat teszmeg,mintazelsőben), de ilyennel legtöbbször nem elég-szünk meg, hanem fizikai mérések alapjánkvantitatív összefüggést igyekszünk megál-lapítani, amely matematikailag legtöbbszöregyenletvagyesetleggrafikonalakjábanad-hatómeg,ésfizikai törvénynek nevezzük.

(5) Az egyes jelenségek tapasztalati úton találttörvényeinek puszta összeállítása csak egyáttekinthetetlenül nagy ismerethalmazt je-lentene. Szükséges tehát ennek az ismeret-halmaznak a rendezése, a jelenségek belsőösszefüggéseinek feltárása, a sok részlet-törvénynekkevesebbtörvénybenvalóössze-foglalása.Afizikafejlődéseaztmutatta,hogya rendkívül sok speciális törvény valóbanleszármaztatható–matematikaiúton–arány- lag kis számú, igen általános érvényű alaptörvényből.

(6) Annakmegfelelően,hogyafizikaismereteitrészbenkísérletekből,részbenelméletimeg-fontolásokbólmeríti,afizikakétirányátszok-tákmegkülönböztetni.

(7) Akísérleti fizika feladatánaktekinthető,hogytervszerűkísérletekmegvalósításaésameg- felelő fizikai mennyiségek pontos méréseútján a vizsgált jelenségek tapasztalati tör-vényeit felállítsa.Afelismertösszefüggésbőlkövetkeztet arra, hogy ez az összefüggésazonos feltételek mellett minden más, megnemvizsgáltesetreisérvényes.Atörvényekmegállapításánál a kísérleti fizikamódszerelogikaiszempontbólazegyesrőlazáltalános-ravonatkozókövetkeztetés,azindukció.

(8) Az elméleti fizika feladata, hogy az egyesjelenségekre vonatkozó törvények közöttinagy összefüggéseket, az általános alaptör-vényeket felderítse, ezekből az egyes jelen-ségek törvényeit levezesse. Amikor az ál- talános törvényekből a speciálisakat szár-maztatjaleazelméletifizika,adedukciómód-szerét alkalmazza. Míg a kísérleti kutatá-soknálalegfontosabbsegédeszközökafizikaimérőműszerek, addig az elméleti kutatásoksegédeszközeamatematika.

(9) A fizika felosztása történetileg a fizikai je-lenségek érzékszerveinkre gyakorolt hatá-sa alapján alakult ki: mechanika, hangtan(akusztika),hőtan,fénytan(optika);ezekhezjárult később az elektromosság- és a mág-nességtan,valamintazatomfizika.

(budóÁgoston:Kísérleti fizika I.alapján)


MegOLdÁs – MUNKALAp

i. BeVeZeTÉs – A fiZiKA TUdOMÁNyA

1. A cím alapján miről szólhat a szöveg? Legalább három elvárható tartalmi elemet említsen!

Elvárható válaszelemek: – a fizika története– neves fizikusok– a fizika tudományának tárgya – részei– módszerei

2. Húzza alá a dőlt betűvel szedett kifejezéseket, majd írja be a táblázat megfelelő rovatába!

MAGyAR SZAKSZAvAK IDEGEn SZAKSZAvAK

megfigyelés, kísérlet, fizikai mérés, fizikai törvény, alaptörvény, kísérleti fizika, elméleti fizika

objektív, kvalitatív, kvantitatív, indukció, dedukció

3. Határozza meg a szöveg alapján, hogy mit jelenthetnek az alábbi kifejezések! A feladat megoldása után ellenőrizze, pontosítsa szótárból, lexikonból, kézikönyvből a meghatározásokat!

A FoGAloM MEGhAtáRoZáS A SZövEG AlApJán

lExIKon, KÉZIKönyv MEGhAtáRoZáSA

kísérlet Folyamat, jelenség mesterséges előidézése tudományos megfigyelés céljából

elméleti fizika A fizika tudományág elvont, elvi kérdéseivel foglalkozik.

indukció Egyedi tényekből, egyedi jelenségekből kiindulva általánosító következtetés, módszer

dedukció Az általánosból az egyesre való következtetés


4. Keresse ki az objektív, kvalitatív és kvantitatív szavak jelentését az Idegen szavak és kifejezések szótárából!

objektív:(lat.) az emberi tudattól függetlenül létező, valóságos, tényleges, tárgyikvalitatív:(lat.)minőségikvantitatív:(lat.)mennyiségi

5. Készítse el a kvantum szó szócsaládját!

6. Milyen eredetűek az előző feladatokban található idegen szavak? Mivel magyarázható ez?

Latin eredetűek. A tudomány nyelve évszázadokon keresztül a latin volt. A latinból (esetleg ógörögből) származó kifejezéseket

később is használták egyetemességük miatt.

kvantum-biológia

kvantum-fizika

kvantum-kémia

kvantum-mechanika

kvantum-elmélet

kvantum-generátor

kvantálás

kvantitás

kvanti-tatív

kvanti-fikáció

kvantor

KVANTUM: 1.mennyiség 2.anyagi részecske

{ {2. 1.


7. Melyik bekezdésben olvashat az alábbiakról? (A bekezdés számát írja a témajelzés mellé!)

a)afizikatárgya: (1)b)afizikafeladata: (2)c)afizikamódszerei: (3–5)d)afizikaágai: (6–8)e)afizikafelosztása: (9)

ii. A fiZiKA TÁrgyA És feLAdATA

1. Milyen jelentésváltozáson ment keresztül a fizika szó az idők folyamán?

Eleinte a természetre vonatkozó ismeretek összességét vizsgálta, később a fizika tárgykörébe csak az élettelen világ jelenségeit sorolták, melyek nem vezettek változáshoz a vizsgált testek anyagi (vegyi) összetételében.

2. Mi a fizika feladata?

Az objektív világ megismerése, a jelenségek leírása, törvényszerűségek felderítése

3. Miért tette a szerző a rozsdásodás szót idézőjelbe?

Mert a jelenség megnevezésére köznapi szót használt a tudományos terminus helyett.

iii. A fiZiKA MódsZerei

1. Fogalmazza meg röviden a megfigyelés és a kísérlet módszerének különbségét!

A kísérlet a megfigyelésnek egy olyan sajátos esete, melynek során a folyamatot, jelenséget mesterségesen idézzük elő tudományos megfigyelés céljából.

2. Válogassa szét az alábbi fogalmakat aszerint, hogy mely módszerhez tartoznak!

a)abolygókmozgásab)azautóktöréstesztjec)magdeburgiféltekékd)villámláse)árapályjelenség

bEAvAtKoZáS nÉlKÜlI MEGFIGyElÉS KíSÉRlEt

a, d, e b, c


3. Határozza meg a fizikai törvény és az alaptörvény fogalmát! (Ügyeljen a definíció már ismert nyelvi, szerkezeti felépítésére!)

A fizikai törvény a fizikai mennyiségek között fennálló kvantitatív összefüggés, amely matematikailag legtöbbször egyenlet vagy esetleg grafikon alakjában adható meg.

Az alaptörvény (axióma) olyan alapvető megállapítás, melyből egy tudományos elmélet tételei logikai, matematikai úton levezethetők.

iV. A fiZiKA ÁgAi

1. Az alábbi táblázatban hasonlítsa össze a kísérleti és az elméleti fizikát!

KíSÉRlEtI FIZIKA ElMÉlEtI FIZIKA

Feladata tapasztalati törvények felállítása kísér-letekésméréseksegítségével

általános alaptörvények feltárása ésezekbőlegyestörvényeklevezetése

Módszere indukció dedukció

V. A fiZiKA feLOsZTÁsA

1. Nézzen utána a könyvtárban, hogy mikor bővült a fizika tudománya az elektromosságtannal, a mágnességtannal és az atomfizikával! Mi lehet az oka annak, hogy ezek később jelentek meg a fizikán belül?

elektromosságtan, mágnességtan – XIX. századatomfizika – XX. század

2. Készítsen erről egy rövid, érdekes összefoglalást az iskolaújság Tudóskuckó rovata számára!


Vi. ÖssZefOgLALÁs

1. Írja az alábbi ábrák mellé annak a bekezdésnek a számát, melynek illusztrálására leginkább alkalmasnak találja!

A XVIII. század első felében újból megindul az érdeklődés az elektromos jelenségekiránt.Aszázadközepetájánnagydivatlettelektromoskísérleteketvégezniafőúriszalo-nokban.A leidenipalack feltalálásautánakísérletekegyre látványosabbak lettek, ígyegyarántszórakoztattákaszalonokelőkelővendégeitésavásáriközönséget.

(9)

(7–8)

„Azaszándékom,hogyegynagyonrégi tárgyrólegynagyonúj tudománytnyújtsak. Atermészetbentalánsemmisincsrégebbi,mintamozgásésakönyvek,amelyeketerrőlatémárólírtak,nemkisszámúakésterjedelmüksemcsekély:mindazonáltalénkísérletilegnéhányolyansajátosságaitfedeztemfel,amelyeketérdemestudnunk,ésamelyeketed-digsemmegnemfigyeltek,sembenembizonyítottak.”(Galilei:Discorsi)

(3)

(5)

Törvény(általánosítás)

valóság

indukció dedukció

Alaptörvény(axióma)

valóság

törvény törvénytörvény


2. Készítse el az olvasmány vázlatát az alábbi séma alapján!

I. A fizika tárgya

– A szó eredeti jelentése– A fizika szó jelentésének változása

II. A fizika feladata

– Az objektív világ törvényszerűségeinek megismerése

III. A fizika módszerei

– Megfigyelés és kísérlet– Törvény, alaptörvény

IV. A fizika ágai

– Kísérleti fizika– Elméleti fizika

V. A fizika felosztása

periOdiKUs MOZgÁsOK – A LeNdÜLetMeg MArAdás TÖrVÉNye

szabályolvasás –szabályalkotás


MOdULLeÍrÁs

A modul célja A szabályalkotásmódjai,módszerei: fizikai rövid szövegek szer-kezete (axióma, tétel, törvény) nyelvi felépítése, értelmezése,elemzése.Afelismeréstsegítőmódszerek,definícióésszabálymeg-különböztetése.

Időkeret 6x15perc


Ajánlott megelőző és követő tananyag (előzeteséskövetőképességfejlesztőtevékenységvagyismeret)

Megelőző tananyag Aváltozómozgás •

Követő tananyagApontszerűtestmozgásánakdinamikaileírása •


Tágabb környezetben:

Tantervi kapcsolódások: Fizika,7–8.évfolyam •Matematika,5–8.évfolyam •Történelem(tudománytörténet),5–8.évfolyam •

Kereszttantervi kapcsolódások:Információséskommunikációskultúra–Könyvtárhasználat, •információkeresésmódjai,könyvhasználatszótárak,lexikonokstb.) •Tanulás–Azeredményestanulásmódszereinek,technikái- •nakelsajátíttatása,gyakoroltatásaésfelhasználásaSzűkebbkörnyezetben: •

Szűkebb környezetben:Aszövegértés-szövegalkotásfejlesztéseafizikatantárgyban •Magyar nyelv és irodalom: tételek, törvények nevének he- •lyesírása,mondattan(modalitás,szerkezet,logikaiviszony)


A szövegértés-szövegalkotás kompetenciakiemelt fejlesztési fela-datai:Szabályszerűségek felismerése, egyes jelenségek általánosítása,az általánosítás nyelvi eszközei, lényegkiemelés, pontos meg-fogalmazás, adott szempont megértése, majd erre építve felis-merése, alkalmazása; a logikus sorrend és gondolatvezetés ele-mei;információkeresésadottszempontokszerint.Lexikon,szótárszócikkében a megfelelő információ kiválasztása, kézikönyvekbiztoshasználata.Felismertösszefüggésekvizuálismegjelenítése:adatok, információk keresése a szövegben, egyszerűbb összefüg-gésekfelismerése,ábrázolásaágrajz,táblázatsegítségével.Emberatermészetbenműveltségterület:A szakszerű, pontos megfogalmazás jelentősége a tudománynyelvében,feltételéskövetkezményfogalmánaktisztázása,tuda-tosításaésgyakorlása.Aszabályalkotásfajtái,folyamata,elnevezé-seiatermészettudományokbanéskonkrétanafizikában.

TANÁRIúTMUTATó 2. pERIoDIKuS MoZGáSoK 23


Atanulásegyiklegfontosabbösszetevőjeapontosfogalomhasználat,aszabályszerűségekfelismeréseésastílusrétegnekmegfelelőnyelvimegfogalmazása.Ennekaképességnekafolyamatosfejlesztésemindenszakterületszámárafontos.

újszabálytanításakormutassunkráannakáltalánosszerkezetére,hogya tanuló legyenképesezek felismerésére és létrehozásáramás kontextusban is. A feltétel és következmény felismeréséntúl törekedjünkarra,hogyegyrésztfigyeljenmindigezeknekazösszetevőkneka felismeréséreéselkülönítésére,aköztüklevőösszefüggésmegfogalmazására,másrésztismerjefelatöbbelembőlállófeltételéskövetkezménylogikaiviszonyait,ezeknyelviformáját.

Aszövegmegértésiképességalacsonyabbvagymagasabbszintjénállóknakválasszunkafelkínáltfeladatokközül.Törekedjünkakooperatívtanulásimódszeralkalmazására,melylehetőségetadhete-rogéncsoportoklétrehozásáraésazegyénitempószerintihaladásra.

Amodulraszántidőkeretet6x15percbenhatároztukmeg,ígyegy-egyóráncsaknéhányfogalomkerülelő,ésazismétlődéssegítségévelmódnyílikazelmélyítésre.Apéldaanyagfőlegadinamikatémájáhozkapcsolódik,szerkezetébőladódóanehhezhasonlóbármelymásanyagrésztárgyalásakorösszeállíthatóéshasználható.

TÁMOgATóreNdsZer

Ajánljukatanárifelkészüléshezakooperatívtanulásimódszerekkelésacsoportmunkávalkapcsola-toskiadványokat.Ezekbibliográfiájaakereszttantervéskoncepciómellékletébentalálható.

Alapfelkészítésaszövegértés-szövegalkotásfejlesztésére(30órástovábbképzés)Tanácsadás:aszövegértés-szövegalkotásszakmaibizottságánakigénybevétele

Ajánlott ismereterjesztő folyóiratok: –TudásFája

–TermészetVilága –életésTudomány

Ajánlott ismeretterjesztő könyvek: –SH Atlasz / Filozófia (AthenaeumKiadó,1999)

–budóÁgoston:Kísérleti fizika I.(Tankönyvkiadó,1978) –SimonyiKároly:A fizika kultúrtörténete(GondolatKiadó,1981) –Természettudományi Kislexikon(AkadémiaiKiadó,1989)

ÉrTÉKeLÉs







A M

Od

UL

VÁZ

LATA

lÉp

ÉSE

K, t

Ev

ÉK

En

ySÉ

GE

K

KIE

MEl

t

KÉ

SZSÉ

GE

K,

KÉ

pE

SSÉG

EK

CÉl

CSo

po

Rt

A

DIF

FER

En

CIá

lá

S le

he

Tő

Ség

eI

tA

nu

lá

SSZ

ERv

EZ

ÉS

ESZ

Kö

ZFE

lA

DA

t

Gy

ÜJt

EM

Én

yM

un

KA

FoR

Má

KM

ÓD

SZER

EK

I. B

evez

etés

– S

zótá

rhas

znál

at (1

x15

perc

)

1.Sz

ócik

k

Áttek

intőo

lvas

ás:glob

álism

egér

-tés

Áttek

intőolvas

ás.

Tájéko

zódá

sasz

ó-

tárb

an.A

szó

tár,

lexiko

ntip

ográ

fiai

jelle

mző

i

– né

maolva

sás

egyé

nitem

póba

n– sz

öveg

elem

zés

meg

adot

tsze

mpo

n-toksz

erint

fron

tális

vag

yeg

yéni

közö

smeg

besz

élés

1.szö

veg,

1.m

unka

lap

2.A

meg

fele

lő s

zóje

lent

és k

ivál

asz-

tása

Melyikameg

felelője

lent

és?

Inform

ációke

resé

sés

kiválas

ztás

meg

a-do

ttkon

textus

ban

fron

tális

vag

ycsop

ort

közö

smeg

besz

élés

1.szö

veg,

1.m

unka

lap

3.l

énye

gkie

mel

és– újfo

galm

akfe

lismer

ése

– afoga

lmak

logi

kaik

apcsolata

– ahiera

rchikus

viszo

nyábr

ázolás

afü

rtáb

rán

Nye

lvi-log

ikai

elem

ekértelmez

ése.

Aszó

cikk

tipo

grá-

fiaik

épén

ektu

datos

felm

érés

e

Am

unka

form

ameg

válasz

tásá

ban

differenc

iálh

atun

k.

fron

tális

vag

ycsop

ortosva

gy

önálló

közö

smeg

besz

élés

1.m

unka

lap

II. S

zabá

ly é

s de

finí

ció

(1x1

5 pe

rc)

1.Sz

abál

y?

Asz

abályo

kjelent

éssz

erinticso

por-

tosítása

újfog

alom

meg

ér-

tése

.M

eglévő

ésújis

me-

retekös

szek

apcsolá-

sa

– jelent

éskülönb

-sé

géne

kfelis

mer

ése

– meg

adot

tsze

m-

pont

úcsop

ortosítás

– tábláz

atkitö

ltése

egyé

niv

agy

csop

ortos

fron

tális

meg

besz

élés

2.m

unka

lap


lÉp

ÉSE

K, t

Ev

ÉK

En

ySÉ

GE

K

KIE

MEl

t

KÉ

SZSÉ

GE

K,

KÉ

pE

SSÉG

EK

CÉl

CSo

po

Rt

A

DIF

FER

En

CIá

lá

S le

he

Tő

Ség

eI

tA

nu

lá

SSZ

ERv

EZ

ÉS

ESZ

Kö

ZFE

lA

DA

t

Gy

ÜJt

EM

Én

yM

un

KA

FoR

Má

KM

ÓD

SZER

EK

2.Sz

abál

y va

gy d

efin

íció

?

M

eglévő

ismer

et-

anya

gak

tivizálás

aM

egad

otts

zem-

pont

úcsop

ortosítás,

tábláz

atkitö

ltése

önállóvag

ycsop

ortos

meg

besz

élés

2.m

unka

lap

3.A

sz

abál

y és

de

fin

íció

ny

elvi

-lo

gik

ai k

ülö

nbsé

gei

Különb

özőtartalom

–kü

lönb

özőny

elvi

stru

ktúra

önállóvag

ycsop

ortos

meg

besz

élés

2.m

unka

lap

III.

Sza

bály

alko

tás

(1x1

5 pe

rc)

1.Sz

ójel

enté

s

– meg

felelője

lent

éskiválas

ztás

a– pé

ldák

gyű

jtése

Inform

ációke

resé

s.

Tájéko

zódá

sa

szöv

egbe

n.Fog

a-lom

mag

yará

zat

Példák

gyű

jtése

érde

klőd

ésiter

ület

alap

ján

önállóvag

ycsop

ortos

meg

besz

élés

2.szö

veg,

3.m

unka

lap

2.T

örvé

ny é

s m

agya

ráza

t ös

szef

üg-

gésé

nek

feli

smer

ése

és p

áros

ítás

aKap

csolatok

ke

resé

seazeg

yes

elem

ekköz

ött

egyé

niv

agy

páro

sIn

form

ációkvá

loga

tá-

sasze

mpo

ntok

sze

rint

,ko

operatívta

nulói

mun

ka,m

egbe

szélés

,meg

oldá

sokös

szeh

a-so

nlít

ása

2.szö

veg,

3.m

unka

lap


lÉp

ÉSE

K, t

Ev

ÉK

En

ySÉ

GE

K

KIE

MEl

t

KÉ

SZSÉ

GE

K,

KÉ

pE

SSÉG

EK

CÉl

CSo

po

Rt

A

DIF

FER

En

CIá

lá

S le

he

Tő

Ség

eI

tA

nu

lá

SSZ

ERv

EZ

ÉS

ESZ

Kö

ZFE

lA

DA

t

Gy

ÜJt

EM

Én

yM

un

KA

FoR

Má

KM

ÓD

SZER

EK

IV. A

sza

bály

nye

lvi-

logi

kai s

zerk

ezet

e (1

x15

perc

)

1.A

sza

bály

név

– né

vés

sza

bályfajta

nev

e– pé

ldák

gyű

jtése

Sém

aalka

lmaz

ása

Szöv

egér

tésalap

-jánrégiésújtu

dás

integr

ációja

– Asz

abályn

évsz

er-

keze

te– Afe

lismer

tsze

r-ke

zetá

ttek

inth

ető

jelölése

– Sz

abálya

lkalm

a-zá

s

hetero

gén

csop

ortok

(külön

böző

érde

klőd

ésű

tanu

lók),k

özös

gy

űjtés

ném

aolva

sás,

meg

besz

élés

2.szö

veg,

4.m

unka

lap

2.A

z ál

talá

nosí

tás

– Eg

yedies

et–á

ltaláno

sítás–sz

a-bá

lyalko

tás

– Azáltaláno

sításny

elviesz

köze

i

Anye

lvie

szkö

zök

hasz

nálatána

ktu

d-atos

ítása

,jellegz

etes

mon

datsze

rkez

et

felis

mer

ése

páro

smun

kameg

besz

élés

4.m

unka

lap

3.

A s

zabá

lyok

sze

rkez

ete

– Fe

ltétel

– Köv

etke

zmén

y– össze

függ

és

Meg

adot

telemek

,az

okössze

függ

é-sé

nekfelis

mer

ése.

Tábláz

atkitö

ltése

– To

vább

ipéldá

kgy

űjtése

más

sz

akterü

letekr

ől

4.m

unka

lap

V. A

New

ton-

féle

els

ő ax

ióm

a (1

x15

perc

)

1.A

z ax

ióm

a sz

abál

ynév

jele

ntés

e

– de

finiálás

írás

belisz

öveg

alko

-tás

Azön

állósá

gmér

téke

sze

rint

egyé

ni

meg

oldá

sok

össz

evetés

e5.m

unka

lap

2.Sz

ójelen

tésmeg

adás

a–

szöv

egbő

lki

hámoz

hatójelen

tés

ésszó

tárije

lent

ésössze

vetése

Szót

árha

szná

lat,

inform

ációke

resé

s.

Meg

felelője

lent

és

kivá

lasz

tása

egyé

ni

meg

besz

élés

5.m

unka

lap

Mag

yarér

telm

ező

kézisz

ótár


lÉp

ÉSE

K, t

Ev

ÉK

En

ySÉ

GE

K

KIE

MEl

t

KÉ

SZSÉ

GE

K,

KÉ

pE

SSÉG

EK

CÉl

CSo

po

Rt

A

DIF

FER

En

CIá

lá

S le

he

Tő

Ség

eI

tA

nu

lá

SSZ

ERv

EZ

ÉS

ESZ

Kö

ZFE

lA

DA

t

Gy

ÜJt

EM

Én

yM

un

KA

FoR

Má

KM

ÓD

SZER

EK

3.Tö

rvén

yelem

zés

– Fe

ltételé

skö

vetk

ezmén

yTa

nultismer

etek

ak

tivizálás

aeg

yéni

meg

besz

élés

5.m

unka

lap

4.Fizika

am

inde

nna

pokb

anIsmer

etalkalm

azá-

saahétkö

znap

iélet

jelens

égeibe

n

Tová

bbip

éldá

kgy

űjtése

am

inde

n-na

piélett

erületérő

l

egyé

niv

agy

páro

smeg

besz

élés

5.m

unka

lap

VI.

A N

ewto

n-fé

le m

ásod

ik a

xióm

a (1

x15

perc

)

1.A

ké

t ax

ióm

a fo

rmai

je

gyei

nek

össz

evet

ése

– Sz

öveg

–kép

let

Szób

elis

zöve

galko-

tás

Azön

állósá

gmér

téke

sze

rint

egyé

ni

meg

oldá

sok

össz

evetés

e6.m

unka

lap

2.K

éple

t és

szöv

eg–

szöv

egbő

lki

hámoz

hatójelen

tés

ésaje

lölése

kka

pcso

lata

Meg

felelője

lent

és

kivá

lasz

tása

egyé

ni

meg

besz

élés

6.m

unka

lap

3.Ig

az –

ham

is

Ta

nultismer

etek

ak

tivizálás

aeg

yéni

meg

besz

élés

6.m

unka

lap




I. Bevezetés – Szótárhasználat

Azóraifeladatmeghatározása:Aszabályalkotásmódjai,módszereiafizikában:axi-óma,tétel,törvény

Feladat:–SzócikkÁttekintőolvasás,globálismegértésAszótár(szócikk)tipográfiaijellemzői

–Némaolvasás–Szövegelemzésmegadotttipográfiaiszem-pontok szerint: jelölések, rövidítések fel-oldása, több jelentés jelölése, a megfelelőkiválasztása

Feladat:– Amegfelelőszójelentéskiválasztásaésjelölése

Feladat:– Ágrajz készítése A fogalmak logikai kapcsolata, a hierarchikus vi-szonyábrázolása

Az önálló munka értékeléseCsoportos megbeszélés keretében a megoldásokellenőrzése, összevetése, az ágrajz kivetítése fólián.Irányítókérdések,pótlás

– A fizikában használatos jelentés felis-merése,aláhúzása

–Logikaikapcsolatfelismerése–Ágrajzkészítése–Egyénimegoldásokösszevetése,haszük-séges,javítják.

II. Szabály és definíció

Feladat:–AszabályokjelentésszerinticsoportosításaHétköznapiéstudományosszabály

– Az elolvasott szócikk alapján a szabá-lyok csoportosítása megadott szempontokszerint–Táblázatkitöltése–írásbelifeladatotoldanakmegamunka-lapon(2.).



Feladat:–Szabályésdefinícióelkülönítése–Anyelvikülönbségekmegfogalmazása

Differenciálásilehetőség:–Adefiníció és a szabályok különbségénekmegál-lapításábanatanárisegítségkülönbözőmértékűle-het.– A gyorsabban dolgozó tanulók más tantárgyakterületérőlisgyűjthetnekpéldákataszabályfajtákra.

Az önálló munka értékeléseCsoportos megbeszélés keretében a megoldásokellenőrzése,összevetéseIrányítókérdések,pótlás

–Adefinícióróltanultakfelelevenítése–Szabályésdefiníciókülönválasztásatáb-lázatkitöltésével– Nyelvi különbségek szabatos megfogal-mazása

III. Szabályalkotás

Feladatok:– Szabályfajták –Néma,értőolvasásegyénitempóban–Lényegkiemelés–Tipográfiaijellemzőkfelismerése–Megfelelőjelentéskiválasztásaazadottbekezdés-ből –aszabályalkotásmeneténekmegfogalmazása

Az önálló munka értékeléseCsoportos megbeszélés keretében a megoldásokellenőrzése,összevetéseIrányítókérdések,pótlás

– Szövegnéma,értőolvasása– Lényegkiemelésaláhúzással– Feleletpárosítás,táblázatkitöltés– Szabályszerűségfelismerése,megfogal-mazása

IV. A szabály nyelvi-logikai szerkezete

Feladatok:–A szabálynév felépítése – Példák gyűjtése a szövegben megadott

három séma szerint (név és szabályfajta; szabályszerűséggel összefüggő fogalom és szabályfajta; név és általános fogalom)– Amegoldásfrontálismegbeszélése



Feladatok:– AzáltalánosításnyelvieszközeiAszöveg(2.)bekezdésénekelolvasása,anyelviesz-közök aláhúzása: bármi, bármely, minden esetben, ha, …akkor

– A törvényeknyelvi elemzése a szöveg (2)bekezdésealapján,azáltalánosítástszolgálóeszközökjelölése(pl.színessel)

Feladat:A szabályok szerkezete– Feltétel,következményszétválasztása– összefüggésmegállapítása

Differenciálási lehetőségek:Az 1. feladat megoldásához javasoljuk heterogéncsoportoklétrehozását,ígyakülönbözőérdeklődésikörűtanulókegyüttműködésegazdagpéldaanyagoteredményezhet.A2.és3.feladatmegoldásáhozszük-ségeslehettanárisegítségre.

Az önálló munka értékelése Amegoldásokellenőrzése,összevetésepárokban,il-letve csoportok között történik. A következtetéseklevonása irányító kérdések segítségével frontálismegbeszéléskeretébentörténhet.

– A (4.) bekezdés segítségével a törvényszerkezetielemeinekfelismerése– Táblázatkitöltése– összefüggésekmegállapítása

V. A Newton-féle első axióma

Feladatok:– A törvények szerkezeti elemeiről tanultak alkal-mazása– Amegtanult szabályfajták felismerése,megfogal-mazása– Kulcsszókeresés–Szabályelemzéstanultsémaszerint–Példákgyűjtéseahétköznapiéletből

Differenciálási lehetőségek: Aszerkezetielemekjelölésepárosmunkával,ameg-oldáshozszükségeseténtanárisegítségadható.Az5.feladatmegoldásáhozittisalkalmazhatóhete-rogéncsoportoklétrehozása.

– Egyéni vagy páros munkaformábandolgoznakatanulók.– A törvénynémaolvasása, a tanult isme-retekaktiválása(axiómadefiniálása)– Azadotttörvénykulcsszavainakdefiniá-lása (értelmező szótár használata, a meg-felelőjelentéskiválasztása)– ANewton-törvény szerkezeti elemeinekfelismerése,jelöléseamunkalapon– Példák gyűjtése a Newton-törvényremindennapiéletünkből



V. A Newton-féle második axióma

Feladatok:– A törvény kimondásának matematikai formája:szövegésképletösszevetése–Ajelölésekfeloldása–A törvényekértelmezése igaz-hamisállításokse-gítségével– A törvények összehasonlítása otilisztikai jegyekalapján

Differenciálási lehetőségek: A feldolgozás menetében (mivel ez összefogla-ló jellegű modul) törekedjünk az önálló tanulóimunkára.Szükségeseténtanárisegítségadható.

– Egyénimunka– Törvényelolvasása,értelmezése– A formai sajátosságok megállapítása ésszabatosmegfogalmazása– Képletésszövegviszonyánakfeloldása– Állítások igazságtartalmánakmegállapí-tása


1. sZÖVeg

axióma fnAfizikábanésáltalábanatermészet-tudományokban kimondott olyan alapvetőmegállapítás, amelyből egy tudományoselmélet tételei (összes állításai) logikaiúton levezethetők, míg maga az axiómaigazolás nélkül marad, más törvényekbőlnem következik. Az axióma általában a tu-dományos megfigyelések eredményeibőlleszűrt általános érvényű következtetés.(PéldáulaNewton-axiómákvagyatermodi-namikafőtételei.)

bizonyítás fn Azacselekvés,eljárás,hogyvala-mitbizonyítanak.|TudAzalogikaiművelet,amelyaszükségeséselégséges feltételekbőlkiindulvaérveksegítségéveligazoljavalame-lytételérvényességét,igazvoltát.

definíciófnTudValamelyfogalomelhatárolásaatöbbi fogalomtólosztálybasorolásésegyedijegyeinekmegjelölésesegítségével.

fizikafn1.Amozgóanyag általánossajátságaival,alak-,térfogat-éshalmazállapotbeliváltozá-sainak törvényeivel foglalkozó tudomány. 2. IskEzminttantárgy.|IskEnnekiskolaiórá-ja.|Isk bizEnnektankönyve.

tételfn.1.Azacselekvés,hogyvalamittesznekvalahova. 2. Tud Viszonyt, tényt, igazságotkifejezőállítás,amelyreújabbállításoképül-nek. 3. Isk Vizsgatétel 4. Zene Zeneműnekzártegységetalkotó,viszonylagönállórésze.5. PénzSzámvetésben,könyvvitelben:egysé-gesmegnevezésalattszereplőösszeg.6. Ker Árubólazadásvételbenegységkéntszereplőmennyiség.

törvény fn 1. Az államhatalom legfelsőbbszervétől alkotott jogszabály. 2. A társadal-mi magatartás (íratlan) szabálya(inak ösz-szessége).3.Az objektív világ jelenségeineklefolyásában érvényesülő szabályszerűség.Ilyen szabályszerűségeknek tudományosmegfigyelésen és következtetésen alapulómegállapítása,illetveannakmegfogalmazottformája.


2. sZÖVeg

NeM bALszereNcse, HANeM törVéNySokanazthiszik,atermészettudományostantár-gyak szárazak és unalmasak, hogy a laboratóriumokbanvégzettkísérletekneksemmiközükazigaziélethez.Nemlátjákaháromfőtermészet-tudományközöttialapvetőkülönbségetsem:havéres,akkorbiológia,haszagos,akkorkémia,hanemműködik,akkorfizika.

Az ideifizika laboratóriumiórákongyakranszembesültünk ennek az állításnak az igazsá-gával.Valójábanafizika:készszórakozás.Min- den tudománynak vannak törvényei, de a fizi-kábanakadnéhányszokatlanésíratlantörvény,melyeksegítségévelafizikaivilágnéhányjelen-ségemegmagyarázható.Ezekatörvények–me-lyeket a fizikai frusztráció törvényeinek fogoknevezni–léteznek,akárcsakNewtontörvényei.

Az egyik laborórán egy kísérletet akartunkelvégezni, de a készülék természetesen nemműködött, akármit csináltunk is. Vannak, akikbalszerencsénekhívnákezt,demi–tudományoselméklévén–rájöttünk,hogyMurphytörvényétbizonyítottuk, miszerint: „Ami elromolhat, azelisromlik.”ésezígymentegésznap.Hamármajdnemsikerültakísérlet,ésvalakiaztmond-ta:„Megvan!”,elromlottazegész.Ezisegyelke- rülhetetlen,megkérdőjelezhetetlentörvényvolt:a kimondhatatlanság törvénye. Amint megem-lítesz valamit, eltűnik, ha jó; megvalósul, harossz.

Végülpihenéskéntelmentünkakantinba,deafizikaifrusztrációtörvényeitovábbműködtek.Miközbenpróbáltunkegypizzáhozjutni,Etorremegfigyelése(amásiksormindiggyorsabb)nyertbizonyítást.

Míg a kávénk mellett ültünk, megfigyel-hettük, hányan kísérleteznek a fizikai fruszt-ráció törvényeivel. Az egyik fickó a sarokbannagyszerűen demonstrálta a Jenning-féle ará-nyosságot(ezaz,amitazemberáltalábangazdagnagynénje házában bizonyít): annak az esélye,hogyakenyérvajasfelévellefeléesik,egyenesenarányos a szőnyeg árával. Egy másik srác azthitte,rossznapjavan,mikoregydobozsörtborí-tottbarátja laptopjára.Nem isgyanította,hogya szelektív gravitáció törvényének áldozata: egytárgymindigúgyesik,hogya legnagyobbkártokozza.

Vonakodva tértünk vissza a laborba, aholújabbfeladatokvártakbennünket.Mindentmeg-tettünk,hogyműködjönakísérlet,mindenkinekmegvoltamagaelképzelése,hogyankellenecsi-nálni, de csak Howe törvényét bizonyítottuk:mindenkinekmegvanamagaelmélete,aminemműködik.

Elemezni kezdtük a kapott eredményeket.Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy döntés előttállunk: a Skinner-féle állandót alkalmazzukvagy Maier törvényét. Mindenki tudja, mi aSkinner-féle állandó. Ez az amennyiség, ame-lyethozzáadvavagykivonva,velemegszorozvavagy elosztva azt az eredményt kapjuk, amitkell.Maier törvényesokkalegyértelműbb:haatények nem támasztják alá az elméletet, el kellvetni a tényeket. Végül a kettő együttes alkal-mazásávaleljutottunkakívántmegoldáshoz.ígyhalegközelebbrossznapodlesz,emlékezz:nembalszerencse,hanemtörvény.


(1) A szabály a szabályszerűségeket leképező,modellező tudás: összefüggések, törvényekfelismerése,megértése,egyedieseményekbőlindukció segítségével a törvény föltárása,megfogalmazása.

(2) Különbséget kell tenni a szabályszerűségegyes érvényesülései és a szabályszerűségközött. Az „elengedtem a radírt és az lee-sett”mondat nem szabályszerűség, hanema szabályszerűség érvényesülésének egyesete. Akkor válik szabályszerűséggé, ha amegfogalmazásáltalánosít:„bármitbármikorleejtek,azleesik.”Aszabályszerűségazegyesérvényesülések általánosítása, melyneknyelvi eszközei lehetnek az általánosítástkifejező általános névmások (bármi, bár-mely, minden esetben), illetve a feltétel ésállításnyelvimegjelenítése(ha…,akkor…).

3. sZÖVeg

sZABÁLyALKOTÁs(3) A szabályszerűség azonosítását szolgálja a

szabálynév.Aszabálynevetleggyakrabbanazalábbi hárommódszer valamelyike szerintképezzük:1. felfedezőneveésamegfelelőszabályfajta

neve(összefüggés,módszer,törvény,elv,tétel,program,függvény,előírásstb.)

2. a szabályszerűséggel összefüggő foga-lomésegyszabályfajtaneve

3. felfedező neve és egy általános foga-lom

(4) Szabályelemzéssoránelengedhetetlentehátafeltételekéskövetkezményekszámbavétele,ha egynél több feltétel vagykövetkezményvan, aköztük levőviszony tisztázásaés azösszefüggésjellemzőinekmegállapítása.

(NagyJózsef:Aszabályc.cikkealapján)


MegOLdÁsOK

1. MUNKALAp

sZóTÁrhAsZNÁLAT

Aszótárak,lexikonokszócikkeiegy-egyszónaktöbbjelentésétismegadják.Az1.szövegszócikkeitaMagyar értelmező kéziszótárbólvettük,afeladatokezekkelkapcsolatosak.

1. Olvassa el a szócikkeket, és válaszoljon a kérdésekre!

a)Minekarövidítéseafn? főnévb)MireutalaTudmegjelölés? a tudományos nyelvben használatosc)Hánymeghatározásavanatételszónak? hatd)Atörvényszóhányadikmeghatározásahasználhatóafizikában? harmadik

2. Húzza alá a több jelentést megadó szócikkekben azt a definíciót, amely a fizika tudományára vonatkozik!

3. Az olvasottak alapján egészítse ki az alábbi ágrajzot!

FIZIKA {

szabályalkotás

definíció

axióma

tétel

törvény


2. MUNKALAp

sZABÁLy És defiNÍció

1. Olvassa el a szabály meghatározását, majd döntse el, hogy az alábbi szabályok melyik jelentésnek felelnek meg!

szabály fn 1.Magatartást, cselekvést, illetve ennekmódját, rendjétmegszabó irányelv, rendelkezés. 2. Valaminek a rendjében, menetében stb. érvényesülő (tapasztalati úton felismert) törvény-szerűség.

a) behajtanitilos!b) Haatanulóazigazgatóifigyelmeztetésellenéretovábbifegyelemsértéstkövetel,vagyfe-

gyelemsértése indokolja a legszigorúbb fegyelmezés intézkedés alkalmazását, igazgatóimegrovásbanrészesül.

c) Neölj!d) Szereléselőttáramtalanítsaakészüléket!e) Haegytestmozgásállapotanemváltozik,akkoratestetérőerőhatásokkiegyenlítikegymást,

ilyenkoratestegyensúlybanvan.f) Az összefüggést röviden a következőmódon írhatjuk fel: ellenállás = feszültség, illetve

áramerős ség.g) A15-ösmezőrelépőjátékoskétszerkimaradadobásból.h) A14évalattikiskorútanulóeseténatanulói jogokkalkapcsolatosnyilatkozattételreatanuló

törvényesképviselőjejogosult.i) Haafényoptikailagritkábbanyagbólsűrűbbanyagbalép,akkoratörésiszögkisebb,mint

abeesésiszög.

1. JElEntÉS 2. JElEntÉS

a, b, c, d, g, h e, f, i

2. csoportosítsa az alábbi mondatokat aszerint, hogy azok szabályok vagy definíciók!

a) Aköralakúpályánmozgótestsebességétkerületisebességneknevezzük.b) Haakörmozgástvégzőtestsebességéneknagyságanemváltozik,akkorakörmozgástegyen-

leteskörmozgásnaktekintjük.c) Akörmozgásakkoregyenletes,haazanyagipontegyenlőidőkalatt–bármilyenkicsikvagy

nagyokisezekazidőközök–egyenlőíveketfutbe,sebességéneknagyságatehátállandó.d) Két egyenletesen forgó test közül az forog gyorsabban, amelyiknél ugyanannyi idő alatt

nagyobbaszögelfordulás,vagyugyanakkoraszögelfordulásrövidebbidőalattjönlétre.e) Azolyanmozgást,amelybenatestugyanaztamozgásszakasztfolyamatosan,ugyanúgyis-

mételgeti,periodikusmozgásnakszokásnevezni.f) Aztamennyiséget,amelymegmutatjaaperiodikusmozgásegységnyi időalattbekövetkező

ismétlődéseinekaszámát,frekvenciánaknevezzük.


DEFIníCIÓK SZAbályoK

a, e, f b, c, d

3. állapítsa meg, milyen nyelvi-logikai különbségek fedezhetők fel a definíció és a szabály megfogalmazása között!

A definíció valamely fogalom (meghatározandó fogalom) elhatárolása a többi fogalomtól osztályba sorolás (besorolás) és egyedi jegyeinek (azonosító jegyek) megjelölése segítségével. Nyelvileg a nevezzük,hívjuk, illetve az olyan, azt stb. utalószók és vonatkozó névmási kötőszók (pl. ami, amely) segítségével fejezzük ki.

A törvény az objektív világ jelenségeinek lefolyásában érvényesülő szabályszerűség. Ilyen szabályszerűségeknek tudományos megfigyelésen és következtetésen alapuló megállapítása, illetve annak megfogalmazott formája. Nyelvileg általában a minden, bármely, illetve az akkor, …ha feltételes szerkezettel fejezzük ki.


3. MUNKALAp

sZABÁLyALKOTÁs

1. A táblázat a 2. szöveg dőlt betűvel szedett szavainak jelentését adja meg. Írja a szavakat a megfelelő jelentés mellé!

szelektív szét-vagykülönválasztó;válogató

laboratórium főképpen természettudományi vizsgálatok, mérések, kísérletek elvég-zésére különlegesen felszerelt helyiség, illetve valamely intézménynekilyenfeladatokatvégzőrészlege

demonstrál bemutat

kantin üzemiétkező-ésivóhelyiség;étkezde

frusztráció határozottcélrairányulótevékenységvégrehajtásánakmeggátolásamiattelőállottkellemetlen,bénítóérzés

2. töltse ki az alábbi táblázatot a szöveg alapján!

A töRvÉny nEvE A töRvÉny SZövEGE

Murphy törvénye Ami elromolhat, az el is romlik.

A kimondhatatlanság törvénye

Amint megemlítesz valamit, eltűnik, ha jó, megvalósul, ha rossz.

Etorre megfigyelése A másiksor mindig gyorsabb.

Jenning-féle arányosság Annak az esélye, hogy a kenyér vajas felével lefelé esik, egyenesen arányos a szőnyeg árával.

A szelektív gravitáció törvénye

Egy tárgy mindig úgy esik, hogy a legnagyobb kárt okozza.

Howe törvénye Mindenkinek megvan a maga elmélete, ami nem működik.

Skinner-féle állandó Az a mennyiség, amelye hozzáadva vagy kivonva, vele megszorozva vagy elosztva azt az eredményt kapjuk, amit kell.

Maier törvénye Ha a tények nem támasztják alá az elméletet, el kell vetni a tényeket.

3. Fogalmazza meg röviden, hogyan jöhettek létre a fenti törvények!

A megfigyelt, gyakran ismétlődő eseményeket általában bekövetkezőnek, általános érvényűnek tekintették.


4. MUNKALAp

A szAbáLy NyeLVi-LOgiKAi szerKezete

1. A 3. szöveg (3) bekezdése a szabálynév alkotásának három módját említi. gyűjtsön rájuk példákat eddigi tanulmányaiból!

a)felfedező neve és a megfelelő szabályfajta neve: Newton törvénye, Pitagorasz tétele stb.b)a szabályszerűséggel összefüggő fogalom és egy szabályfajta neve: szabadesés törvényec)a felfedező neve és egy általános fogalom: Doppler jelenség

2. Jelölje azokat a nyelvi elemeket, amelyek az általánosítást szolgálják az alábbi törvényekben!

–Ha a körpályán mozgó test szöggyorsulása tartósan nulla, akkor a test egyenletes körmozgást végez.

–Atestekcsakakkormaradhatnakegyenespályán,haazőketérőerőkeredőjéneknagysága nulla,vagyazeredőhatásvonalaegybeesikapályaegyenesével.–Atestekmozgásaakkoregyenesvonalúésegyenletesenváltozó,haatestetérőerők eredőjéneknagyságaváltozatlan,éshatásvonalamegegyezikapályaegyenesével.

–Kéterőhatásakkorvanegyensúlyban,haugyanaztatestetéri,haegyenlőnagyságú,ha közösahatásvonaluk,ésellentétesazirányuk.

3. bontsa részeire a fenti törvényeket (szabályokat) az alábbi szerkezeti séma szerint:

FelTéTel – előTAg KÖVeTKezMéNy – uTóTAg öSSZEFÜGGÉS

ha a körpályán mozgó test szöggyorsulása tartósan nulla

akkor a test egyenletes körmozgást végez

F K

ha az őket érő erők eredőjének nagysága nullavagyaz eredő hatásvonala egybeesik a pálya egyenesével

a testek akkor maradhatnak egyenes pályán

F vagy F K

ha a testet érő erők eredőjének nagysága változatlan éshatásvonala megegyezik a pálya egyenesével

a testek mozgása akkor egyenes vonalú és egyenletesen változó

F és F K


5. MUNKALAp

A NewtON-FéLe eLső AxióMA (A teHetetLeNség törVéNye)

Mindentestmegmaradanyugalomvagyazegyenesvonalúegyenletesmozgásállapotában,mígmástestekhatásai(valamilyenerő)állapotánakmegváltoztatásáranemkényszerítik.

1. idézzük fel, mit jelent az axióma szó a tehetetlenségi törvény elnevezésében!

A fizikában és általában a természettudományokban kimondott olyan alapvető megállapítás, amelyből egy tudományos elmélet tételei (összes állításai) logikai úton levezethetők, míg maga az axióma igazolás nélkül marad, más törvényekből nem következik. Az axióma általában a tudományos megfigyelések eredményeiből leszűrt általános érvényű következtetés. (Pl. Newtonaxiómák vagy a termodinamika főtételei)

2. ez a törvény két kulcsfogalomra épül, az egyik a tehetetlenség, a másik az erő. Mit értünk tehetetlenségen? Mi az erő? (A válaszhoz használja a Magyar értelmező kéziszótárt!)

tehetetlenség: a testeknek az a tulajdonsága, hogy nyugalmi állapotukat vagy mozgásukat csak erő hatására képesek megváltoztatnierő: a testek kölcsönös egymásra hatása

3. elemezze a tehetetlenség törvényét a tanult séma szerint! (feltétel, következmény)

FEltÉtEl KövEtKEZMÉny

míg más testek hatásai (valamilyen erő) állapotának megváltoztatására nem kényszerítik

minden test megmarad a nyugalom vagy az egyenes vonalú egyenletes mozgás állapotában

4. gyűjtsön olyan jelenségeket mindennapi életünkből, melyeket a tehetetlenség törvénye magyaráz!


6. MUNKALAp

A NewtON-FéLe MásOdiK AxióMA

Amozgástmegváltoztatóerőmértékeatesttömegénekésgyorsulásánakszorzata:F=ma

1. Milyen jelentős eltérést látunk a két Newton-axióma formája között?

A második axióma megfogalmazása a matematika nyelvén történik, az összefüggés képlet formájában megadható.

2. Adja meg a képlet betűjeleinek jelentését az axióma szövege alapján!

F: erő (az angol force „erő” alapján)

m:test tömege

a:gyorsulás

3. állapítsa meg, hogy az alábbi állítások igazak vagy hamisak!

a)H

b)I

c)H

d)I

A KÖrMOZgÁs diNAMiKAi ViZsgÁLATA – BOLygóK MOZgÁsA

a tudományos szövegek megértésének stratégiái

TANÁRIúTMUTATó 3. A KöRMoZGáS DInAMIKAI vIZSGálAtA 43

MOdULLeÍrÁs

A modul célja Azismeretekrendszerezésénekésszövegbefoglalásánakkülönbözőmódjai–atudományosszövegekkülönbözőszintjei.Akiválasztottszövegösszekapcsolásaillusztrációval

Időkeret 45perc



Megelőző tananyag Gravitáció •

Követő tananyagAkörmozgásdinamikája •


Tágabb környezetben:Tantervi kapcsolódások: Fizika,7–8.évfolyam •Matematika,5–8.évfolyam •Földrajz,7–8.évfolyam •Csillagászat •Történelem(tudománytörténet),5–8.évfolyam •

Kereszttantervi kapcsolódások:Információs és kommunikációs kultúra – Verbális in- •formációhordozók által közvetített tudás értelmezése, áta-lakítása,szövegrekonstrukció,szótár-éslexikonhasználatTanulás–Ismeretterjesztőszövegekönállófeldolgozása,meg- •értése és felhasználása, vázlatírás, leírás alapján ábrázolás,összehasonlítás,megkülönböztetés

Szűkebb környezetben:A szövegértés-szövegalkotás, szövegrekonstrukció fejlesz- •téseafizikatantárgybanAszociális,életviteliéskörnyezetikompetencia:nyitottságés •kíváncsiságabennünketkörülvevővilág iránt, törekvésan-nakminélpontosabbmegismeréséreMagyar nyelv és irodalom: szöveg-helyreállítás szövegko- •hézióseszközöksegítségével,atudományosstíluskülönbözőszintjei,idegenszavakésnevekhelyesírása,helyesejtése



A szövegértés-szövegalkotás kompetenciakiemelt fejlesztési fela-datai:Afizikanyelvének,szókincsénekkülönbözőszintjei,tudományosszöveg tartalmi-stilisztikai elemzése, gondolatmenet rekonstruk-ciója az időrendi egymásutániság alapján; a szöveg értelmezése,lényegkiemelés,vázlatírás.Emberatermészetbenműveltségterület:Akörnyezetétfigyelőésmegérteniakaróembertörekvéseinekbe-mutatása,atudományésatechnikaeredményeinekfelhasználásamegismerésben.Azismeretterjesztőszövegolvasásaésmegértése,összefüggések keresése, felismerése. Adott olvasnivalóból meg-határozottszempontokszerintiinformációgyűjtése.


Azemberalegősibbidőktőlfogvafigyeliéskutatjaazőtkörülvevővilágot,annakjelenségeireakortudományosszínvonalánakmegfelelőmagyarázatotpróbáladni.bárezekaz„eredmények”mamárolykormegmosolyogtatóak,agondolkodásfejlődéseszempontjábóligenhasznosak,példátmutatnakarra is,hogyanlehetegymástiszteletbentartásával,amásokáltalelért tudományoseredményekettovábbgondolniéstovábbfejleszteni.

Amodullehetőségetnyújtarra,hogyateljestanórafolyamánakülönbözőérdeklődésűésképességűtanulókkooperatívmódszerreldolgozzanak.Atananyagfeldolgozásasoránhatfőscsoportoklétre-hozásátajánljuk,eztadiákokrabízhatjuk,deadottesetbenaszaktanársajátszempontjaiszerintisdönthet.ígylehetőségnyílikarra,hogyegycélérdekében,dekülönböző(vállaltvagykiosztott)fela-datokatmegoldvamegtapasztaljákaközösmunkaésazegymásrautaltságélményét.

A„keretjáték”célja,hogyafeladatotéletközelivé,játékossá,szerethetővé,sőtolykorhumorossáistegyük.

Elképzelésünkszerintatanáriközlésnekittszintesemmiterenemlenne,atanulókacélttudva(szak-körikiselőadáslétrehozása),idejüketmagukbeosztvasajáttempójukszerinthaladhatnak.Atanóramindenbizonnyalhangosleszazegyüttműködés,megbeszélés,feladatszervezéseredményeképpen,dea„szabálytalan”óravalószínűlegfelkeltiérdeklődésüket,ésmunkára,gondolkodásraösztönziatanulókat.

Hagyjuk,hogya feladatokelosztásátmagukszervezzékmeg,haazt látjuk,hogyvalamelyikükkevesebbetvállal,esetlegnemdolgozik,engedjük,hogyazegyescsoportokeztmagukoldjákmeg!Azértékelésbentámaszkodjunkacsoportvéleményére!

Azidőkeretrevonatkozójavaslatadifferenciálásraésafeladatokközöttiválogatásra(érdeklődésnekmegfelelően)nyújtlehetőséget.

TÁMOgATóreNdsZer


Alapfelkészítésaszövegértés-szövegalkotásfejlesztésére(30órástovábbképzés)Tanácsadás:aszövegértés-szövegalkotásszakmaibizottságánakigénybevételeAjánlott ismereterjesztő folyóiratok: TermészetBúvár National GeographicAjánlott ismeretterjesztő könyvek: A Nap és bolygói(HelikonKiadó,1992) Modern fizikai kisenciklopédia(GondolatKönyvkiadó,1971) SimonyiKároly:A fizika kultúrtörténete(GondolatKiadó,1981) SH Atlasz / Filozófia(AthenaeumKiadó,1999)


ÉrTÉKeLÉs







A M

Od

UL

VÁZ

LATA

lÉp

ÉSE

K, t

Ev

ÉK

En

ySÉ

GE

K

KIE

MEl

t K

ÉSZ

SÉG

EK

, K

Ép

ESS

ÉGE

K

CÉl

CSo

po

Rt

A

DIF

FER

En

CIá

lá

S le

he

Tő

Ség

eI

tA

nu

lá

SSZ

ERv

EZ

ÉS

ESZ

Kö

ZFE

lA

DA

t

Gy

ÜJt

EM

Én

yM

un

KA

FoR

Má

KM

ÓD

SZER

EK

I. A

telj

es s

zöve

g át

teki

ntés

e –

Bev

ezet

és

1.A

szö

veg

hely

reál

lítá

saÁttek

intőolvas

ás.

Tájéko

zódá

sasz

öveg

ben.

Ismer

tany

ag(fog

alm

azás

i,sz

öveg

alko

tási,s

tilis

ztikai

ismer

etek

)moz

gósítása

Heter

ogén

össze

-tételű5-6fő

scso

por-

tok.

Ez

am

unka

form

ajava

soltaz

órafo

lya-

mán

.

kb.6

főscsop

or-

tok,eze

kaz

óra

folyam

ánvég

ig

együ

ttdolgo

znak

acsop

orton

belü

lköz

ös

meg

besz

élés

1.szö

veg,

mun

kalap

(I/1.)

2.A

szö

vegö

ssze

tart

ó es

zköz

ök

(jelen

tésb

eliés

gra

mm

atikai)isme-

rete,a

lkalm

azás

a

Kulcssza

vak,té

telm

onda

tok

Előr

e-éshá

trau

taláses

zkö-

zein

ekfe

lismer

ése

1.szö

veg,

mun

kalap

(I/2.)

3.C

ímad

ásSz

öveg

alko

tásiis

mer

etek

alka

lmaz

ása:ata

lálócím

meg

alko

tása

,acím

adás

in

doklás

a

Am

egbe

szélés

mellettitta

meg

győz

ésne

kissze

repe

lehe

t.

1.szö

veg,

mun

kalap

(I/3.)

II. A

szö

veg

elol

vasá

sa, f

eldo

lgoz

ása

A r

ekon

stru

ált s

zöve

g ol

vasá

sa

értőolvas

ás

Globá

lism

egér

tés

Nem

oldm

eg

min

denkim

inde

nfelada

tot,csak

am

itvá

llalt,dea

végé

ner

edmén

yeit

meg

osztjatá

rsaiva

l.

Ato

vább

iakb

an

afelada

toka

tszé

t-os

ztjákacsop

ort

tagjaiegy

más

kö

zött,e

ttől

kezd

veegy

-egy

felada

tote

gyén

i-legva

gypár

ban

olda

nakmeg

.

Ném

a,értő

olva

sáseg

yéni

tempó

sze

rint

.Afe

lada

tok

meg

oldá

sát

meg

besz

élik.

1.szö

veg


lÉp

ÉSE

K, t

Ev

ÉK

En

ySÉ

GE

K

KIE

MEl

t K

ÉSZ

SÉG

EK

, K

Ép

ESS

ÉGE

K

CÉl

CSo

po

Rt

A

DIF

FER

En

CIá

lá

S le

he

Tő

Ség

eI

tA

nu

lá

SSZ

ERv

EZ

ÉS

ESZ

Kö

ZFE

lA

DA

t

Gy

ÜJt

EM

Én

yM

un

KA

FoR

Má

KM

ÓD

SZER

EK

A s

zöve

gegy

sége

k ol

vasá

sa, m

egér

tése

2.K

rono

lógi

ai tá

bláz

atM

egad

ottés

kiköv

etke

ztethe

tőin-

form

ációkalap

ján

Tájéko

zódó

olvas

ás,

inform

ációke

resé

s1.szö

veg

mun

kalap

(II/2.)

3.Il

lusz

trác

ió k

észí

tése

Aszö

vegké

ppéform

álás

a

Inform

ációke

resé

s,lé

nyeg

-kiem

elés

.Akülönb

sége

kátteki

nthe

tőábr

ázolás

a

1.szö

veg

mun

kalap

(II/3.)

4.Sz

öveg

bőví

tés

Aszö

vege

sillus

ztrációk

hoz

záren-

delése

arek

onstru

áltsz

öveg

meg

-felelőhelye

ihez

.

Inform

ációke

resé

s.Ta

rtalmiö

ssze

függ

ések

,egy

e-

zésekfelismerése,sz

öveg

ré-

szek

egy

másho

zrend

elése

1–2.szö

veg

mun

kalap

(II/4.)

5.Tu

dom

ányo

s sz

öveg

ek k

ülö

nböz

ő sz

intj

eiAtu

dom

ányo

sés

az

ismer

etterjes

ztősz

öveg

ek

stílu

sbelik

ülönb

sége

inek

felis

mer

ése.Szö

vege

keg

ymás

hozrend

elés

etar-

talm

iazo

nosság

alapján

1.szö

veg

mun

kalap

(II/5.)

6.Sz

ójeg

yzék

kés

zíté

seId

egen

ere

detű

sza

ksza

vak

jelent

ésén

ekm

egke

resé

se,

szót

árha

szná

lat

Ideg

ensza

vak

éskifejez

ések

sz

ótár

amun

kalap

(II/6.)


lÉp

ÉSE

K, t

Ev

ÉK

En

ySÉ

GE

K

KIE

MEl

t K

ÉSZ

SÉG

EK

, K

Ép

ESS

ÉGE

K

CÉl

CSo

po

Rt

A

DIF

FER

En

CIá

lá

S le

he

Tő

Ség

eI

tA

nu

lá

SSZ

ERv

EZ

ÉS

ESZ

Kö

ZFE

lA

DA

t

Gy

ÜJt

EM

Én

yM

un

KA

FoR

Má

KM

ÓD

SZER

EK

III.

Öss

zegz

és, a

meg

érte

ttek

felh

aszn

álás

a

Kis

előa

dás

tart

ása

–Fe

lkés

zülés

–Váz

latírá

s–El

őadá

s

Akülön-

különelvé

gzettfela-

datok

össz

edolgo

zása

,rend

-sz

erez

ése.A

felis

mer

tlog

ikai

lépé

sekvá

zlatba

foglalás

a.

össze

gzőmeg

-be

szélés

acso

por-

tonbe

lül,sz

óvivő

válasz

tása

.

meg

besz

élés

vita

mun

kalap

(III.)




1. A teljes szöveg áttekintése – Bevezetés

Azóraifeladatmeghatározása:Az ismeretek rendszerezésének és szövegbe fogla-lásánakkülönbözőmódjai–atudományosszövegekkülönbözőszintjei

Feladat:–A szöveg helyreállítása

Feladat:–A jelentésszintű és grammatikai eszközök felismerése Kulcsszavak, utalások és tételmondatok megkere-sése

Feladat:–CímadásAjócímjellemzői

Differenciálási lehetőség:–Afeladatokatönkéntszerveződő5-6főscsoportok-ban oldjákmeg a tanulók. Az egyesmunkafázisoksoránmegbeszélikamegoldásijavaslatokat,indokol-nakésdöntenek.Tanárivezetésnélküloldjákmegafeladatokat.–Azönállómunkaönállóidőbeosztástisjelent.

Az önálló munka értékelése:Amegoldásokatnemellenőrizzük,erreazóravégénnyíliklehetőség.

–Tájékozódása szövegbenáttekintőolva-sással.–Mármegtanult szövegtani ismeretek al-kalmazásávalmegállapítjákaszövegrészekeredetisorrendjét.–Asorrendettáblázatbanjelölik.

–Szövegtanikapcsolóelemeketkeresnekaszövegben,ésaláhúzássaljelölik.

– A rekonstruált szöveget újraolvassák,címetadnak.– érvelnek a leginkább megfelelőnek tar-tottcímmellett.



II. A szövegegységek olvasása, megértése.

Feladat:–Arekonstruáltszövegolvasása

– önállóan elolvassák a szöveget. Alaposolvasásegyénitempóban.– Feladatok szétosztása önkéntes vállalásalapján.

Feladat:–Kronológiaitáblázatkészítése(tájékozódóolvasás,információkeresés)– Megadott és kikövetkeztethető információk fel-használása

–Amegadottdátumhozmegkeresik a tu-dósnevét.–Táblázatottöltenekki.

Feladat:–Illusztrációkészítése

– Adott szövegrészek alapján illusztrációtkészítenek.– A világról alkotott kép fejlődését jóláttekinthetőmódonábrázolják.

Feladat:–SzövegbővítésMegadott szöveges idézetek értelmezése, összekap-csolásaatörzsszöveggel

–Szövegesillusztrációtértelmezik,kapcsolat-bahozzákahelyreállítottszöveggel.

Feladat:–A tudományos szövegek különböző szintjei Stílusjegyekkülönbségeinekfelismertetése

–önállóolvasás,információkeresés.–Szövegeketrendelnekegymáshoztartal-miazonosságalapján.–Astílusjegyekkülönbségeinekmegfogal-mazása.

Feladat:–SzójegyzékkészítéseSzótárhasználatgyakoroltatása

Differenciálási lehetőségek:– A csoporton belül egyénileg vagy párban dolgo-znak. Nem mindenki old meg minden feladatot,hanemkülön-különvagypárokbanvállalnakrésztamunkából.Mindenkisajáttempójaszerintdolgozikésmélyül el a problémamegoldásában, szem előtttartva,hogyasikerértmindenkifelelős.–Ezért lehetőlega tanári irányításrólmondjunk le,hagyjukatanulókatkooperálni.

–önállóolvasás,információkeresés.–IdegenszavakatkeresnekkiazIdegen szavak és kifejezések szótárából.



III. Összegzés, a megértettek felhasználása

Feladat:–Kiselőadás tartása

Differenciálási lehetőségek:–Akülön-különvagypárbanmegoldott feladatokategyesítik,megbeszélik,lejegyzik.–Ekkornyílhatalkalomarra,hogyacsoportonbelülértékeljékegymásmunkáját.

Az önálló munka értékelése: Amegoldásokatazosztályelőttértékelhetjük,ebbemindenképpenvegyükbeleacsoportönértékelését,vonjuk be a többieket is, de ügyeljünk arra, hogycsoportteljesítményétértékeljük,neegyénekét!

–Amegoldott feladatok egyesítése, össze-fésülése–Vázlatírás– Megbeszélés, esetleges vita után kivá-lasztjákacsoportszóvivőjétAszóvivőacsoportáltalmegírtvázlatalap-jánmegtartjaazelőadást.


1. sZÖVeg

A)Akövetkezőlépésazvolt,mikorgörögtudó-sok kidolgoztak egy elméletet, miszerint azégitestek tökéletes kör alakú pályánmozog-nak, mert a kör tökéletes forma, az égbol-ton pedig tökéletlenség nem fordulhat elő.Ptolemaiosz sokáig elfogadott nézete szerintavilágmindenségközéppontjábananyugvóállapotúnakvéltgömbalakúFöldáll,azégi-testek körülötte keringenek: sorrendben aHold,aMerkur,aVénusz,aNap,aMars,aJu-piterésaSzaturnusz.

Ptolemaiosz elképzelése szerint a Holdés aNapegyszerűkörmozgást végez aFöldkörül,abolygókmozgásaennélösszetettebb.A bolygók bonyolultabb, hurokszerű pályánmozognak,melyetepiciklusoknaknevezett.Eztamozgástidéziabolygóelnevezésis.

Ptolemaioszavilágotazonbancsakleírta,azokokranemkíséreltmegmagyarázatotadni.

B) Kepler Tycho brahe megfigyeléseit követvearraafelfedezésrejutott,hogyabolygóknemkör,hanemellipszisalakúpályánkeringenek.Eredményeit három törvényben fogalmaztameg:

I. Minden bolygó ellipszis alakú pályánmozogaNapkörül:aNapazellipszisegyikfókuszábanhelyezkedikel.Afó-kuszoktól mért távolságok összege ál-landó.

II. ANaptólabolygóhozvontrádiuszvek-tor egyenlő idő alatt egyenlő területetsúrol(aterületisebességállandó).

III.A keringési idő négyzetének és a pályanagytengelyeköbénekviszonyamindenbolygóraazonosértékűállandó.

C)Kopernikusz az első tudós, aki elutasítjaPtolemaiosz elméletét. 1543-ban megjelentAz égi körök forgásaicíműművébenaztállítja,hogyavilágközéppontjábanaNap találha- tó, körülötte pedig körpályán keringenek abolygók. A Földet is a bolygók közé sorolta,ígyfelborítottaavilágaddigmegdönthetetlen-nektartottrendjét.

D) Kopernikusz rendszerét finomítja tovább adáncsillagász,Tychobrahe.1572-benmegfi-gyeltegyszétrobbanócsillagot(szupernova)a

Cassiopeiacsillagképben,ígyarraakövetkez-tetésrejutott,hogyavilágegyetemisváltozik,nemcsak a Föld. Megfigyelései segítségévelmegalkotott egy olyan kompromisszumosvilágképet, mely szerint ugyan a bolygók aNap körül keringenek, a Nap maga a Földkörül.

e) Az égbolt változásait mindig érdeklődésselfigyelte az ember,megszemélyesítette a csil-lagképeket, igyekezett magyarázatot találnia változásokra. Az ember a természet moz-gásáról pontos információkat szerzett, ésezeket nemzedékről nemzedékre hagyomá-nyozta.

Akörnyezetétmegfigyelőemberszámárasokáig egyértelmű volt, hogy a Föld lapos,melykörülazégbolt24óránkéntkörbefordul.Thalész,anevesgörögtudósúgyvélte,hogyaFöldegyvízenúszólaposkorong.

Az első kétkedők is ekkor jelentek meg.Megfigyelték például, hogy holdfogyatko-záskoraFöldHoldravetülőárnyékánakszélegörbül, így logikusan arra következtettek,hogyaFöldfelszíneisgörbül.Azazonbanfelsemmerültbennük,hogyközpontinakkép-zelthelyzetétmegkérdőjelezzék.

F) A XVII. század első éveiben Hollandiábanfeltaláltákatávcsövet,ennekhíréreazitáliaiGalileoGalileiisszerkesztettegyet,melyneksegítségével több felfedezést is tett: meg-figyelte a Hold hegységeit, a Jupiter négyholdját, a Szaturnuszgyűrűjét.Kopernikusznézetéthirdette,melyszerintaFöldsajátten-gelye körül forog, és aNap körül is kering, tehát a Föld csupán a Nap egyik bolygója.Nézeteiért inkvizíció elé állították, nézeteimegtagadásárakényszerítették.

g)Kepleraztírtale,hogyanmozognakabolygók,Newtonpedigazt,hogymiért.Azegyetemestömegvonzás törvényébenkimondja,hogyavilágmindenségbenazégitestekmindegyikevonzástgyakorolegymásra tömegétől függőnagyságúerővel, amelyaköztük lévő távol-ságnégyzetévelarányosancsökken.Kimutat-ta,hogyabolygókmozgásátugyanazazerőszabályozza,mintafáróllehullóalmáét.


a) Azt,hogyazemberősidőkótafigyeliazég-boltot és annakváltozásait, jól példázzák azuráli, finn-ugor korban gyökerező szavaink,elnevezéseink: ég, menny, világ (világosság),sötét (sötétség), húgy („csillag” jelentésben),csillag, Hold, Nap. A földkorongra burakéntboruló égbolton az égitestek meghatározottpályán mozognak, bizonyos égitestek ál-landó társulásban jelennekmegaz esztendőkülönbözőszakaszaiban.

A Nap télen rövidebb, nyáron hosszabbutatteszmegazégen,atéliésatavaszinap-fordulót régóta megkülönbözteti a népha-gyomány. Év szavunk éppúgy ősi finnugorörökségünk,mintaHold,melyahókicsinyí- tőképzősalakja.

b) Nekünk,kiknekazistenijóságTychodebra-heszemélyébenegymindenkinélpontosabbmegfigyelőt ajándékozott, akinek a megfi-gyelésein keresztül a ptolemaioszi számítá-sok8’nagyságúhibájára is fényderülhetett,úgy illik,hogy isteneme jótéteményéthálásérzülettel elfogadjuk és felhasználjuk. Fára-dozásunkatarrairányítjuk,hogy–támogatvaaz alapul szolgáló feltevések helytelenségétmutató bizonyítékok által – végre meg-alapozhassukazégimozgásokhelyesformáját.Kizárólagezanyolcpercmutattamegazutatazegészasztronómiamegújításához.

c) 1630-ban megjelent Dialógus című könyve,melynek három szereplője Salviati, a ko-pernikuszi elmélet híve, Simplicio, az ellen-fele, Sagredo pedig többé-kevésbé semlegesa vitában. Simpliciót együgyűnek és nevet-ségesnek tünteti fel, így lényegében a helio-centrikusvilágképmellettteszhitetageocent-rikussal szemben. VIII. Orbán pápa magátvélte felfedezni Simplicio alakjában, ezért atudóst letartóztatták, az eretnekség vádjávalelítéltékéstanaivisszavonásárakényszerítet-ték.

d) Az előző évben november 11-én napnyugtaután, amidőn szokásom szerint a csillagokatnézegettematisztaégbolton,egyújésszokat-lan, a többitől elütő csillagot láttam a fejemfelett ragyogni; ésminthogyén szintegyer-mekkorom óta minden egyes csillagképetjól ismerek–ezegyébkéntnemnehéz–, ígymegállapíthattam,hogyezenahelyenazelőttnem volt csillag, még egy egészen halványsem.Mégkevésbéilyennagyfényességű,úgyelcsodálkoztamezenadolgon,hogyattólsemriadtam vissza, hogymegfigyelésem helyes-ségébenkételkedjem.…Afilozófusokszerintugyanisazégivilágéteritartományábansem-milyenváltozássemlehetséges.

2. sZÖVeg


MegOLdÁs – MUNKALAp

i. sZÖVegheLyreÁLLÍTÁs

Stellakicsitszórakozottésnéhamegbízhatatlan.Szívesenhagyjaazutolsópercrefeladataielvégzését,ésmost isbajbakerült, segítségreszorul.Acsillagászati szakkörrekészítettkiselőadásátcédulákraírta.Azegyikszünetbenezekösszekeveredtek,mivelkiborultatáskája.Aszakkörkezdetéigmégvan45-50perc,aszakkörtagjaiösszegyűlnek,hogysegítsenekStellánakabban,hogyazelőadásaigazánérdekeséshasznoslegyen.

1. Legelőször a szétszóródott cédulákat kell elrendezni. segítsenek a helyes sorrendet megállapítani!

1. E 2. A 3. C 4. D 5. B 6. F 7. G

2. Húzzák alá az egyes bekezdésekben azokat a kifejezéseket (mondatokat), amelyek alapján a helyreállítást el lehetett végezni!

3. A nagy sietségben stella címet sem adott előadásának, pedig a szakkört vezető tanár szereti az érdekes, találó címeket. A helyreállított szöveg elolvasása után segítsenek a címadásban! több javaslat is felmerülhet, ezeket vitassák meg, és a legjobbnak vélt címet írják le, röviden indokolják, miért ezt választották!

Cím:bármely találó, a témára rávilágító, figyelemfelkeltő cím jó

Indoklás: a cím utaljon a szöveg tartalmára


ii. sZÖVegfeLdOLgOZÁs

Aszövegmármegvan,denyilvánvalóvávált,hogykiegészítésreszorul.Azidősürget,ígyateendőketmegkellosztani.Afeladatokelolvasásautándöntsékelacsoporttagjai,kimelyikfeladatotvállalja!Akövetkezőfeladatokvannakméghátra:

1. Mivel stella csak az évszámokat írta fel, keressék meg, melyik évszám melyik tudóshoz tartozik! segítséget jelenthet, ha a szöveg bekezdéseiben aláhúzással jelölik azt a nevet, akiről az adott bekezdés szól.

kb. Kr. e. 624–534 Thalész

85 (?)–165 (?) Ptolemaiosz

1473–1543 Kopernikusz

1546–1601 Tychobrahe

1564–1642 GalileoGalilei

1571–1631 JohannesKepler

1643–1727 IsaacNewton

2. stella rajzon kívánja bemutatni thalész, Ptolemaiosz és Kopernikusz elképzelését a világról. Készítsenek egy-egy szemléltető illusztrációt a megfelelő bekezdésekhez!

3. stella néhány idézettel szerette volna színesebbé tenni kiselőadását, de persze ezeket is összekeverte. Melyik idézet melyik részhez illeszthető?

a) E b) D c) F d) D

4. stella csak kimásolta Kepler törvényeinek szövegét. ezek megértése azonban nehéznek tűnik. Az alábbi egyszerűsített szövegeket párosítsák az eredetihez, és magyarázzák meg stellának, miért közérthetőbbek az alábbi megfogalmazások!

a)–II.;b)–I.;c)–III.


Indoklás:

Szóhasználataegyszerűbb:például fókusz – gyújtópont; rádiuszvektor – vezérsugár stb.

Mondatszerkezet:például a III. törvény ugyan egy egyszerű mondatot használ, de ez nehezen érthető, szakkifejezésekkel zsúfolt, az ismeretterjesztő szöveg attól válik összetett mondattá, hogy felold, magyaráz. Az I. törvény egyszerű mondata is így válik magyarázó összetett mondattá.

Pontosabb,részletesebbmegfogalmazás:például I. törvény A fókuszoktól mért távolságok összege állandó.

5. A szakkörön néhány fogalomról még nem esett szó. ezért előadásához stella szószedetet akart készíteni társainak, de csak addig jutott, hogy a fogalmakat kiírta. Fejezzék be a feladatot! (A megoldáshoz az Idegen szavak és kifejezések szótára használható.)

asztronómia:csillagászat

ellipszis: hosszúkás alakú szabályos zárt görbe

fókusz:gyújtópont

geocentrikus:földközéppontú

heliocentrikus:napközéppontú

információ:felvilágosítás, tájékoztatás

inkvizíció:egyházi törvényszék az eretnekség üldözésére

kompromisszum:kölcsönös engedményekkel járó megegyezés

rádiuszvektor:a kúpszeletek fókuszából a kúpszelet valamely pontjához húzott egyenes

iii. ÖssZefOgLALÁs

Mikormármindenelkészült,Stellánakeszébe jutott,hogymavanahegedűvizsgája.Atöbbiekazonban–mivelmár igensokat foglalkoztakakérdéssel–úgydöntöttek,hogymunkájukatmeg-mutatjákaszakkörvezetőjének.ígyhátmárcsakegyvázlatkészítésemaradthátra,melyneksegít-ségévelegyvállalkozószelleműcsoporttagösszefoglalhatjaamunkaeredményét.

MechANiKAi eNergiAfAJTÁK

a deFiníciók megértése és alkotása


MOdULLeÍrÁs

A modul célja A definíció mint rövid tudományos szöveg: nyelvi-logikai szer-kezete,elemeinekfelismerése,ismétlés,elmélyítés

Időkeret 2x15perc



Megelőző tananyag Amunka(adefinícióróleddigtanultak) •

Követő tananyagTeljesítmény,hatásfok •


Tágabb környezetben:Tantervi kapcsolódások: Fizika,7–8.évfolyam •

Kereszttantervi kapcsolódások:Információséskommunikációskultúra–Könyvtárhasználat, •információkeresés módjai, könyvhasználat (szótárak, lexi-konokstb.)Tanulás–Azeredményestanulásmódszereinek,technikái- •nakelsajátíttatása,gyakoroltatásaésfelhasználása

Szűkebb környezetben:Aszövegértés-szövegalkotásfejlesztéseafizikatantárgyban •Matematika:alogikaésahalmazokkapcsolata •Magyarnyelvésirodalom:azösszetettmondatszerkezete •


A szövegértés-szövegalkotás kompetenciakiemelt fejlesztési fela-datai:

A logikus sorrend és gondolatvezetés elemei; adott szem-pontúlényegkiemelés;ameghatározásoknyelvifelépítésénekéslogikaiviszonyainakfelismerése;csoportosításafelismertviszonyokalapján

Emberatermészetbenműveltségterület:A szakszerű, pontos természettudományos szaknyelvhasználata.Adefinícióvalkapcsolatoseddigi ismeretek fel-elevenítése,elmélyítése,új,összetettebbszempontokszerin-tivizsgálata

TANÁRIúTMUTATó 4. MEChAnIKAI EnERGIAFAJtáK 59


„Mivelafizikaalaptudomány–hiszensajátrendszerezettfogalmaiésönállóankidolgozottalapelveivannak, amitmás tudományokátvesznek–afizikaoktatásegyik legfontosabbcéljaés feladataaz,hogyelőkészítse,megalapozzaatöbbitermészettudományésatechnikatanulását.”(Nat)

A fogalom elsajátítását a hetedikes és a nyolcadikosmodulokban is kiemelt fontosságú alapis-meretként kezeltük, hangsúlyt fektettünk arra, hogy a definíció általános szerkezete könnyenfelismerhető,megtanulhatóésalkalmazhatólegyen,akármáskontextusbanis.

Afogalomszerkezeténekfelismertetéseutánazelemekgazdagodórendszerének,egyreösszetet-tebb kapcsolódási lehetőségeinek vizsgálatával törekedjünk arra, hogy az elemi struktúrából kiin-dulvafokozatosangazdagodó,mélyülőstruktúráthozzunklétre.

Amodulraszántidőkeret2x15perc,deamodulokfeldolgozásautánbármelyújdefinícióeseténazittelsajátítottismeretszerzésitechnológiafelhasználható,alkalmazható,ésazismétlődéssegítségévelmódnyílikazelmélyítésre.Apéldaanyaga7.és8.évfolyamdefinícióanyagáraépül,kiegészülveamechanikaienergiatananyagánakújfogalmaival.

TÁMOgATóreNdsZer


Alapfelkészítésaszövegértés-szövegalkotásfejlesztésére(30órástovábbképzés)Tanácsadás:aszövegértés-szövegalkotásszakmaibizottságánakigénybevételeAjánlott ismereterjesztő folyóiratok: –TudásFája –TermészetVilága –életésTudomány

Ajánlott ismeretterjesztő könyvek: –Természettudományi kislexikon(AkadémiaiKiadó,1989) –övegesJózsef:Érdekes fizika(NemzetiTankönyvkiadó,1995) –övegesJózsef:Kis fizika(NemzetiTankönyvkiadó,1995)

ÉrTÉKeLÉs







A M

Od

UL

VÁZ

LATA

lÉp

ÉSE

K, t

Ev

ÉK

En

ySÉ

GE

K

KIE

MEl

t

KÉ

SZSÉ

GE

K,

KÉ

pE

SSÉG

EK

CÉl

CSo

po

Rt

A

DIF

FER

En

CIá

lá

S le

he

Tő

Ség

eI

tA

nu

lá

SSZ

ERv

EZ

ÉS

ESZ

Kö

ZFE

lA

DA

t

Gy

ÜJt

EM

Én

yM

un

KA

FoR

Má

KM

ÓD

SZER

EK

I. A

defi

níci

ó sz

erke

zete

, a k

oráb

ban

tanu

ltak

ism

étlé

se (1

x 1

5 pe

rc)

1.A

defi

níci

ó sz

erke

zete

–meg

határo

zand

ófoga

lom

–be

soro

lás

–meg

különb

öztetője

gy

Inform

áció-

kere

sés.Táb

láza

tér

telm

ezés

e.Sz

öveg

értésa

lapján

ameg

lévő

tudá

sintegr

ációja

–Adefi

níciósze

r-ke

zeténe

kvizs

gálata

meg

adot

tsze

mpo

ntok

alap

ján

–Afe

lismer

tsze

r-ke

zetá

ttek

inth

ető

jelölése

fron

tális

vag

yeg

yéni

ném

aolva

sás,

kiem

elés

öná

lló

mun

kaír

ásba

n,

meg

besz

élés

1.m

unka

lap(1.)

2.A

de

fin

íció

m

egfo

galm

azás

ának

je

lleg

zete

s ny

elvi

esz

köze

iFe

lismer

tsz

abálys

zerű

ség

meg

foga

lmaz

ása

–Sz

abálya

lkot

ás–Sz

abálya

lkalm

azás

fron

tális

vag

yeg

yéni

meg

besz

élés

1.m

unka

lap(1.)

3.A

defi

níc

ió a

zono

sító

jegy

eiIn

form

ációke

resé

s.

Tábláz

atkitö

ltése

felis

mer

tsajátos

sá-

gokalap

ján

egyé

nim

ajd

fron

tális

meg

besz

élés

1.m

unka

lap(1.)

4.A

z az

onos

ító

jegy

ek lo

gik

ai v

iszo

-ny

aLo

gika

iviszo

ny

nyelvikife

jezé

se.

Tábláz

atáttek

int-

hetőkitö

ltése

egyé

niv

agy

páro

smeg

oldá

sok

össz

evetés

e1.m

unka

lap(1.)


lÉp

ÉSE

K, t

Ev

ÉK

En

ySÉ

GE

K

KIE

MEl

t

KÉ

SZSÉ

GE

K,

KÉ

pE

SSÉG

EK

CÉl

CSo

po

Rt

A

DIF

FER

En

CIá

lá

S le

he

Tő

Ség

eI

tA

nu

lá

SSZ

ERv

EZ

ÉS

ESZ

Kö

ZFE

lA

DA

t

Gy

ÜJt

EM

Én

yM

un

KA

FoR

Má

KM

ÓD

SZER

EK

II. N

yelv

i-lo

gika

i vis

zony

a d

efiní

ció

azon

osít

ó je

gyei

ben

(1 x

15

perc

)

1.A

defi

níc

ió s

zerk

ezet

i el

emei

nek

külö

nvál

aszt

ása

Sz

erke

zetielemek

felis

mer

ése,lá

tható

elkü

löníté

se

Azön

állósá

gmér

téke

sz

erint

csop

ortosva

gy

egyé

ni

meg

besz

élés

vita

2.m

unka

lap

2.A

z az

onos

ító

jegy

ek lo

gik

ai v

iszo

-ny

aLo

gika

iviszo

ny

nyelvikife

jez-

ése.Táb

láza

tátteki

nthe

tő

kitölté

se–is

mer

e-tany

agelm

élyítése

egyé

ni

meg

besz

élés

2.m

unka

lap

3.Á

graj

z ké

szít

ése

Rés

z-eg

észvisz

ony

felis

mer

éseés

ábr

á-zo

lása

egyé

ni

meg

besz

élés

2.m

unka

lap




1. A definíció szerkezete, a korábban tanultak ismétlése

Azóraifeladatmeghatározása:Adefiníciómár ismertnyelvi-logikai szerkezeténekismétléseéselmélyítése

Feladatok:–A definíció szerkezetének vizsgálatamegadott szem-pontokalapján–Szabályfelismerés,szabályalkotás–Táblázatértelmezés:nyelviszerkezetfelismerése–Táblázathiányzóelemeinekkitöltéseamegismertszabályokalapján

–Adefiníciószerkezeténekháromeleménekmegnevezése:meghatározandó fogalom, beso-rolás,azonosítójegy– A megadott definíciók szerkezeténekjelölése,majdtáblázatbahelyezése–Anyelvimegfogalmazástanulmányozása,ajellemzőnyelvimegoldásokaláhúzásaésszabályszerűségmegfogalmazása

Amegoldásfrontálismegbeszélése

Feladatok:–Nyelvisajátosságokfelismerése,tudatosítása–Definíciókcsoportosításaazazonosító jegyekszá-maalapján

Feladatok:–Azonosítójegyeklogikaiviszonyaésazokjellemzőnyelvimegoldása

–Azazonosítójegyekbehatóbbvizsgálata,csoportosításajegyekszámaalapján–Táblázatkitöltése–Frontálismegbeszélés

–Táblázatönálló,nématanulmányozása– Következtetések levonása önálló vagypárosmunkában– Az azonosító jegyek egymáshoz valólogikaiviszonyánakmegállapításaapéldákalapján

Differenciálási lehetőségek:Afeladatokmegoldásához–haacsoportképességeialapjánúgyítéljükmeg–csoportokvagypároklétre-hozásajavasolt,hakelltanáriirányításadható.

Az önálló munka értékelése.A megoldások ellenőrzése, összevetése párokbantörténik.Akövetkeztetések levonása irányítókérdéseksegít-ségévelfrontálismegbeszéléskeretébentörténhet.

A megoldásokat frontálisan ellenőrizzük,a hibásmegoldásokat amegbeszélés utánmindentanulóasajátmunkalapjánjavítja.



II. Nyelvi-logikai viszony a definíció azonosító jegyeiben

Feladatok– A definíció megismert szerkezeti elemeinekkövetkezetesjelöltetése(példáulkülönbözőszínekalkalmazása)–Amegtanultszabályváltozatainakfelismertetése–Ágrajzkészíttetése

Differenciálási lehetőségek: Aszerkezetielemekjelölésepárosmunkával,ame-goldáshozszükségeseténtanárisegítségadható.

–Párokbandolgoznak.–Aszerkezetisémakitöltéseközbenapárokmegbeszélik(esetlegmegvitatják)amegoldásilehetőségeket.– Ágrajz készítése a szövegben megadottrész-egészviszonyfelismerésealapján


MegOLdÁsOK – 1. MUNKALAp

A defiNÍció sZerKeZeTe

1. A tanult szempontok alapján bontsa elemeire az alábbi meghatározásokat, majd a megtalált elemeket írja a táblázat megfelelő rovatába!

MEGhAtáRoZAnDÓ FoGAloM bESoRoláS AzoNoSíTó jegy(eK)

a) vektormennyiségeknek nevezzük

azolyanmennyiségeket, amelyeknél a nagyságukon túlaziránynakisszerepevan

b) a forrás olyanhalmazállapot-változás, amelynek során a folyékonyanyaglégneművéválik

c) lecsapódásnak nevezzük azt apárolgással,illetveaforrás-salellentétesirányúfolyamatot,

amelynek során a légneműanyagcseppfolyóssáválik

d) az olvadás azahalmazállapot-változás, amelyneksoránaszilárdanyagfolyékonnyáválik

e) olvadáspontnak nevezzük aztahőmérsékletet, amelyenazolvadásvégbemegy

f) súlynak nevezzük aztazerőt, amely húzza a felfüggesztéstvagynyomjaazalátámasztást

g) egy erő hatásvonala azazegyenes, amely átmegy az erő támadás-pontjánésazerőirányábaesik

2. A definíció tehát két fogalom egyenértékűségét mondja ki. ezt általában a nevezzük, hívjuk stb. kifejezésekkel jelöljük. Milyen nyelvi eszközök fejezik ki, hogy a meg-határozandó fogalom egy tágabb fogalom része?

Atágabbkategóriábavalóbesorolásjellemzőnyelvieszközeitvastagbetűvelszedtükatáblázat-ban (olyan,az,azt).érdemes felhasználniamagyarnyelvórákonmegtanultmondattani ismerete- ket: felhívni a figyelmet arra, hogy a besorolást és azonosító jegy(ek)et tartalmazó tagmondatokegymással alárendelt viszonyban vannak, amit általában az utalószó-kötőszó páros jelez például:olyan–amelyneksorán;az–amely.Azutalószógyakranelismaradhatajelentésmódosulásanélkül:„Lecsapódásnaknevezzük(azt)apárolgással,illetveaforrássalellentétesirányúfolyamatot,amely-neksoránalégneműanyagcseppfolyóssáválik”.


3. csoportosítsuk a táblázat definícióit azonosító jegyeinek száma szerint!

EGy AZonoSítÓ JEGy több AZonoSítÓ JEGy

b, c, d, e a, f, g

4. Ha a meghatározandó fogalmat több azonosító jegy alapján definiáljuk, meg kell vizsgálnunk, szükséges-e minden azonosító jegy érvényesülése, vagy közülük az egyik is elégséges. tanulmányozza a definíciók azonosító jegyeit, azok nyelvi-logikai jellemzőit az alábbi táblázatban, majd elemezze az előző feladat több azonosító jegyet tartalmazó definícióit hasonló szempontok szerint!

AZonoSítÓ JEGyEK loGIKAI vISZonyA jelleMző NyelVI MegolDÁS pÉlDáK

KonjunkcióOlyan logikaikapcsolat,amelycsakakkorigaz,haazazonosítójegyekbőlmindegyikigaz.

ésis…isde

hanem

A tűzálló anyag olyan anyag,amely 1500 °C-nál magasabbolvadáspontú, és eddig a hő-mérsékletigmechanikaiésve-gyihatásokkalszembenellen-álló.

DiszjunkcióOlyan logikai kapcsolat,mely-benelegendőazegyikazonosí-tójegyérvényesülése.

vagyakár…akár

kettőközüllegalábbazegyik

Azolaj olyan cseppfolyóshal-mazállapotúszervesvegyület,amely ásványi, (vagy) növényivagyállatieredetűlehet.

DEFIníCIÓK jelleMző NyelVI MEGolDáS

AZonoSítÓ JEGyEK loGIKAI vISZonyA

a)Azolyanmennyiségeket,amelyeknéla nagyságukon túl az iránynak is szerepevan,vektormennyiségekneknevezzük.

is konjunkció

f)Azt az erőt, amely húzza a felfüg-gesztéstvagynyomjaazalátámasz-tást,súlynaknevezzük.

vagy diszjunkció

g)Egyerőhatásvonalaazazegyenes,amelyátmegyazerőtámadáspontján,ésazerőirányábaesik.

és konjunkció


2. MUNKALAp

NyeLVi-LOgiKAi ViszONy A deFiNÍció AzONOsÍtó JegyeiBeN

1. Válassza ki az alábbi definíciók közül azokat, amelyek több azonosító jegyet tartalmaznak, majd elemezze az alábbi szempontok szerint!

a) Aztazenergiát,amivelarugalmastestekfeszítettségükmiattrendelkeznek,rugalmasenergiánaknevezzük.b) Fizikaiértelembenazokatafolyamatokatnevezzükmunkavégzésnek,amelyekbenatesteterőhatáséri,ésatestennekkövetkeztébenelmozdul.c) Atestekmozgásábólszármazóenergiátmozgásienergiánaknevezzük.d) Ahelyzetienergiaakonzervatíverőtérbenmozgóanyagipontvagykiterjedttestegypontjánaktérbelihelyzetébőlszármazóenergia.e) Mechanikaienergiaaközösneveamozgási,arugalmasésahelyzetienergiának.f) Azokatazerőket,amelyeknekkétpontközöttvégzettmunkájanemfüggapályagörbealakjától,hanemcsakakétponthelyétől,konzervatíverőneknevezzük.

Meghatározandófogalom:munkavégzésbesorolás:folyamatAzonosítójegyek:1. a testet erőhatás éri2.a test ennek következtében elmozdul

Meghatározandófogalom: helyzeti energiabesorolás: energiaAzonosítójegyek:1. a konzervatív erőtérben mozgó anyagi pont helyzetéből származik2. kiterjedt test egy pontjának térbeli helyzetéből származik

Meghatározandófogalom:konzervatív erőbesorolás:erőAzonosítójegyek:1.két pont között végzett munkája nem függ a pályagörbe alakjától, a testet erőhatás éri2.hanem csak a két pont helyétől


2. Az előző munkalap 4. feladata segítségével tanulmányozza a kiválasztott definíciók azonosító jegyeit is, majd elemezze hasonló szempontok szerint!

DEFIníCIÓK jelleMző NyelVI MegolDÁS AZonoSítÓ JEGyEK loGIKAI vISZonyA

b)Fizikai értelemben azokat afolyamatokat nevezzük mun-kavégzésnek,amelybenatesteterőhatás éri, és a test ennekkövetkeztébenelmozdul.

és

konjunkció

d)Ahelyzetienergiaakonzerva-tív erőtérben mozgó anyagipont vagy kiterjedt test egypontjának térbeli helyzetébőlszármazóenergia.

vagy

diszjunkció

f)Azokat az erőket, amelyek-nek két pont között végzettmunkája nem függ a pálya-görbe alakjától, hanem csak akét pont helyétől, konzervatíverőneknevezzük.

nem,hanem

konjunkció

3. Készítsen ágrajzot az 1. feladat definíciói alapján a mechanikai energiáról!

Mechanikaienergia

Mozgásienergia Rugalmasenergia Helyzetienergia

Documents

Fizika 9. évfolyamkooperativ.hu/szovegertes/Modulleírások/9. évfolyam/B... · 2016. 11. 1. · 8 SZövEGÉRtÉS-SZövEGAlKotáS „b” FIZIKA 9. A MO d UL V ÁZLATA lÉ p ÉSEK,