Eötvös Loránd Tudományegyetem - Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Kar

Az iskoláskor pedagógiája

NBÁA-006/3

2014/2015 Tavaszi félév

Differenciálás I.

Pedagógus szerepe a differenciálásban

SOKSZÍNŰ VILÁG csoport

Fodor Rita

XD1TE7

fodor.rita33@gmail.com

Ötlettár

1. A számítógéppel segített tanítás módszerei Mennyire élvezik a diákok az IKT környezetben való tanulást. Mennyire tartják így

izgalmasabbnak a tananyag feldolgozását. Vajon hatékonyabb ezen eszközök segítségével a

tanulás? Esetleg mennyire használják a tanuláshoz a diákok a számítógépet otthon?

2. Differenciálás az okatásban

Mennyire sikerül alkalmazkodni a tanulók egyéni képességeihez, figyelembe venni azokat.

Hogyan valósul meg ez a különbségekhez való alkalmazkodás iskolai( pl. akadálymentesítés,

eszközök, akár osztály berendezése stb.) illetve tanulásszervezési szinten (kiadott feladatok,

feladatra szánt idő, szervezési formák-egyéni vagy csoportmunka, értékelés stb.)

3. Csoportmunka megvalósulása

Mennyire sikeres a csoportmunka? Jellemzői, csoportosítási lehetőségek, hogyan szervezzük

meg ezeket a csoportokat? Erősek és gyengébbek? Külön az erősek és külön a gyengék?

4. Külső pedagógiai tényezők

Tanár-diák kapcsolat(tanulók tantárgyhoz való hozzáállása, nevelői stílusok, szükségeletek

kielégítése: szociogén, biogén tényezők), szociális készségek fejlesztése (kialakításának

technikái), nevelői hatás-osztályfőnöki munka(Ki az oszi? Feladatköre?), rejtett

tanterv(iskolán belül, iskolán kívül)

5. Az osztály, iskola mint munkahely

Ezek sajátos térelrendezése. Pl. a tanteremben, hogyan rendezzük el a padokat stb.

Lehetségessé válik-e a kommunikáció, kooperáció, csoportmunka stb. Megfelelő tanulási

környezet megteremtése (ergonómiai feltételek).

6. Fegyelmezés

A fegyelmezés preventív és reaktív módszerei(iskola, osztály, gyerek). Mely módszerek

hasznosak, melyeket kell kerülni.

7. Az iskolai munka tervezése

Órarend, tanóra tervezése(felépítése)

Órai munkák

Pedagógus szerepe a differenciálásban

Fodor Rita

Eötvös Lorand Tudományegyetem – Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Kar

fodor.rita33@gmail.com

Kulcszavak: differenciálás, pedagógus, pedagógus szerepe, adaptív, munkaformák

Egy sikeres oktatás megvalósításában nagyon fontos a tanulók tanulási különbözőségeinek

(igények, erősségek, érdeklődés) figyelembevétele. Ennek a legjobb eszköze a differenciálás.

A differenciálásnak a tanulásszervezésben két jelentést tulajdoníthatunk: egy pedagógiai

gyakorlatot, és egy pedagógiai szemléletet, amely a tanító érzékenyégét fejezi ki tanítványai

egyéni különbségei iránt. (Petriné,2001) A pedagógus szerepe, hozzáállása, személyisége, az

általa használt munkaformák, szervezési formák, eszközök mind-mind meghatározóak az

adaptív oktatás megvalósításában, sikerességében. (Lányi,2008) Mint facilitátor jelenik meg,

aki gondoskodik a differenciált tanulás lehetőségeiről, megszervezi a tanulócsoportokat s

rugalmasan használja az időt. (Heacox,2006) A tanár számos szempont szerint differenciálhat:

tartalom, munkaforma, nyújtott segítség stb. (Bábosik és mtsai, 2011) Nekem a célom

megfigyelni a Heltai Gáspár Általános Iskola egy negyedikes osztályában, hogy a pedagógus

differenciál-e, s ha igen, akkor mit és mi alapján, illetve milyen mértékben. További

kutatásom szempontja annak kiderítése, hogy a differenciálás megvalósításában és

sikerességében milyen munkaformákat használ és tart a leghatékonyabbnak, illetve mennyire

váltogatja ezeket. Érdekel továbbá, hogy mennyire szervezett és tervezett az óra, hogy milyen

a hozzállása, mennyire segít. E kérdések megválaszolására az interjút és a becslési skálát

használtam fel. A kutatásom alapján a következő eredményekre jutottam: a Heltai Gáspár

iskolában az általam megfigyelt matematika órán a tanár a feladatok és a segítség nyújtásában

differenciált. Mind a mennyiségi (gyengébb képességűek kevesebb feladatot kaptak, velük

dolgozott együtt, közben többször felállt tőlük s ellenőrizte a többieket), mind a minőségi

differenciálás (valakik 1000-esekre mások 10-esekre kerekítettek) megvalósul (70%-ban). A

differenciálás tanulók képességei alapján történt. A tananyag feldolgozása során változtatta a

munkaformákat, először frontális munkával kezdett, majd a csoportmunkát felhasználva, a

gyengébb képességűek alkottak egy csoportot s dolgoztak együtt, a többiek esetében pedig az

önálló tanulás fejlesztése érdekében az egyéni munkáltatást alkalmazta. Biztosította ezek által

a változatosságot. Az óra szervezett és jól felépített volt, bemelegítő gyakorlatokkal kezdtek,

utána nekifogtak a tényleges tanyagnak. A tanár hozzáállása nagyon is megfelelő volt.

Szakirodalmi gyűjtés

1. Bábosik I. (2011). A tevékenység és a feladat, mint a fejlesztő hatások forrása In

Bábosik I., Borosán L., Hunyady Gy., M. Nádasi M., Schaffhauser F. (szerk.)

PEDAGÓGIA AZ ISKOLÁBAN A szociáliséletképesség megalapozása (pp. 63-77).

Budapest: ELTE EÖTVÖS KIADÓ.

2. Barabási T. (2007). AZ OKTATÁS MÓDSZEREI ÉS SZERVEZÉSI FORMÁI In

Fóris-Ferenczi R. és Birta-Székely N. (szerk.) PEDAGÓGIAI KÉZIKÖNYV Az oktatás

pedagógiaelméleti alapjai. (pp. 150-154) Kolozsvár: Ábel Kiadó.

3. Bognárné J. (2011). Pedagógusetikai kódexek bemutatása, vizsgálata. Iskolakultúra,

(12), 72-90.

4. Falus I., Golnhofer E., Kotschy B., M. Nádasi M., Szokolszky Á. (1989). A

PEDAGÓGIA ÉS PEDAGÓGUSOK Egy empirikus vizsgálat eredményei (pp. 88-

99,119-174). Budapest: Akadémiai Kiadó.

5. Fazekasné M. (2007). Segítő technikák a differenciált oktatásban. In Girasek J.

(szerk.) A tanulók hatékony megismerése. Kézikönyv a pedagógusképző intézmények

részére (pp. 120-129). Budapest: suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-

továbbképzési Kht.

6. Fenyvesi L., Baráth L. (2010). A pedagógus interakciós stílusa. TUDÁS

MENEDZSMENT, (9), 23-31.

7. Heacox, D. (2006). A differenciálás a tanításban, tanulásban – Kézikönyv a 3-12.

évfolyam számára (pp. 13-106,133-146). Budapest: Szabad Iskolákért Alapítvány.

8. Horváth F. H. (2011). TANÁRTíPUSOK, TANÁRI SZEREPMODELLEK.

Hungarológiai Közlemények, (4), 75-88.

9. Kókayné M. (2008). Hatékony iskolát mindenkinek!- Néhány gondolat a

differenciálásról In. Kerber Z. (szerk.) Adaptatív oktatás Szöveggyűjtemény (2. kötet.)

(pp. 301-306). Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság

10. Kolozsváry J.(2008). Tanítók és gyermekek a huszonnegyedik század iskolájában In

Lénárd S., Rapos N. (szerk.) Adaptív oktatás Szöveggyűjtemény (1. kötet.) (pp. 53-72).

Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság

11. Kuczi T.(2003). A pedagógusszerep néhány szociológiai jellemzője In Meleg

Cs.(szerk.) ISKOLA ÉS TÁRSADALOM SZÖVEGGYŰJTEMÉNY (pp.387-403)

Budapest-Pécs: DIAÓG CAMPUS KIADÓ

12. Lányi M. (2008). Ahogyan épül: a tananyag differenciált elrendezése In Vojnitsné K.

Zs. és Kokayné L. M. (szerk.) KÖNYV A DIFFERENCIÁLÁSRÓL Máshonnan-

máshogyan-együtt (pp. 104-121). Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató

Közhasznú Társaság.

13. Mészáros A. (1997). AZ ISKOLA SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI JELENSÉGVILÁGA

(pp.269-293). Budapest: ELTE EÖTVÖS KIADÓ.

14. M. Nádasi M. (2007). ADAPTIVITÁS AZ OKTATÁSBAN (pp. 46-87). Budapest:

EÖTVÖS KIADÓ.

15. M. Nádasdi M. (2006): A differenciálástól az adaptivitásig. Fejlesztő Pedagógia, (6),

4–8.

16. M. Nádasi M. (2011). A szociális életképesség és az oktatási stratégiák In Bábosik I.,

Borosán L., Hunyady Gy., M. Nádasi M., Schaffhauser F. (szerk.) PEDAGÓGIA AZ

ISKOLÁBAN A szociáliséletképesség megalapozása (pp. 78-91). Budapest: ELTE

EÖTVÖS KIADÓ.

17. M. Nádasi M.(1986). Egységesség és differenciáltság a tanítási órán (pp. 5-45).

Budapest: TANKÖNYVKIADÓ.

18. Mohai K. (2000). Az iskolai pedagógus attitűdje, szakmai felkészültsége a másság

problémakörben In Márkné Ettlinger Zs. és Földes T.(szerk.) A pedagógus

személyisége… ORSZÁGOS SZAKMAI KONFERENCIA (pp.160-164). Sopron:

„Fogjuk a kezed” Egyesület Sopron.

19. Molnár F. (2006): Differenciálási lehetőségek az általános iskolákban. Fejlesztő

Pedagógia, (6), 34–42.

20. Pető I., Ceglédi T. (2012). A pedagógusok SNI-vel szembeni attitűdje SACIE-vel

mérve. A Sentiments, Attitudes and Concerns about Inclusive Education Scale.

Iskolakultúra, (11), 66-83.

21. Petriné J. (2001). PEDAGÓGUSOK A DIFFERENCIÁLÁSRÓL In Golnhofer E. és

Nahalka I.(szerk.) A PEDAGÓGUSOK PEDAGÓGIÁJA. (pp. 202-231) Budapest:

Nemzeti Tankönyvkiadó.

22. Rapos N., Gaskó O., Mészáros Gy.(2011) AZ ADAPTATÍV ELFOGADÓ ISKOLA

KONCEPCIÓJA. (pp. 29-82, 147-181). Budapest: OKTATÁSKUTATÓ ÉS

FEJLESZTŐ INTÉZET.

23. Szabó-Thalmeiner N. (2007) A PEDAGÓGUS SZEMÉLYISÉGE In Fóris-Ferenczi R.

és Birta-Székely N. (szerk.) PEDAGÓGIAI KÉZIKÖNYV Az oktatás

pedagógiaelméleti alapjai. (pp. 49-61). Kolozsvár: Ábel Kiadó.

24. Zágon B. (2008). Differenciálás heterogén csoportban (pp. 7-61). Budapest: Educatio

Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság.

25. Zetényi Á. (1997) A hatékony tanár In Mészáros A. (szerk.) AZ ISKOLA

SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI JELENSÉGVILÁGA (pp.284-293). Budapest: ELTE

EÖTVÖS KIADÓ

26. Zetényi Á. (1997) A tanár, mint vezető: vezetési stílusok In Mészáros A. (szerk.) AZ

ISKOLA SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI JELENSÉGVILÁGA (pp.269-284). Budapest:

ELTE EÖTVÖS LORAND KIADÓ

A témám gondolati térképe

1. Horváth F. H. (2011). TANÁRTíPUSOK, TANÁRI SZEREPMODELLEK. Hungarológiai Közlemények, (4), 75-88.

2. Kolozsváry J.(2008). Tanítók és gyermekek a huszonnegyedik század iskolájában In Lénárd S., Rapos N. (szerk.) Adaptív

oktatás Szöveggyűjtemény (1. kötet.) (pp. 53-72). Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság

3. Zetényi Á. (1997) A hatékony tanár In Mészáros A. (szerk.) AZ ISKOLA SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI JELENSÉGVILÁGA

(pp.284-293). Budapest: ELTE EÖTVÖS KIADÓ

4. Zetényi Á. (1997) A tanár, mint vezető: vezetési stílusok In Mészáros A. (szerk.) AZ ISKOLA SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI

JELENSÉGVILÁGA (pp.269-284). Budapest: ELTE EÖTVÖS KIADÓ

Hospitálási napló

Az óralátogatás ideje: 2015.04.28.

Intézmény: Heltai Gáspár Általános Iskola

Osztály: 4-ik osztály

Műveltségi terület: Matematika

Tantárgy: Matematika

Tananyag: (tanmenetben megjelölt) Törtek

Cél (NAT): A matematika tanítás célja, hogy hiteles és megfelelő képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi szellemi,

megismerési, gondolkodási tevékenységről. A matematika tanulása formálja, gazdagítja érzelmi és motivációs szempontból a személyiséget, gondolkodást,

alkalmazásra képes tudást. A matematikai gondolkodás fejlesztése hozzájárul a gondolkodás általános kultúrájához.(NAT, 2012)

Kutatási témám: Pedagógus szerepe differenciálásban.

Megfigyelési szempontjaim:

1. A tanóra tervezett és jól szervezett. Látszik, hogy a tanár előre készült.

2. Ismeri a diákok egyéni különbségeit.

3. A diákokat képességeik szerint osztja különböző csoportokba. S ad ezeknek megfelelően feladatot.

4. Egyaránt alkalmazza a mennyiségi és minőségi differenciálást.

5. Változtatja az alkalmazott munkaformákat, szervezési formákat.

6. Folyamatosan figyeli a diákok munkáját. Lemaradás esetén készségesen segít.

7. A tananyag feldolgozásának változatos módjait alkalmazza (magyarázat, kérdés, gyakorlás stb.)

A tanterem képe/elrendezése: A tanterem világos, barátságos, a diákokhoz méretezett, könnyen mozgatható bútorokkal esztétikusan berendezett volt.

Az óra első felében: Az óra második

felében:

Tanári asztal

Az óra menete Módszerek

Munkafor

mák Eszköz Idő Megjegyzéseim

A tanulók tevékenysége A pedagógus tevékenysége

Tanár

Gyengébb képességűek a szőnyegre mentek csoportba, a

többiek maradtak a helyükön az eredeti felállás szerint

I.Bevezetés

A diákok a reggelitől jöttek

éppen fel, miután elintézték a

szükségleteiket helyet foglalnak

s előveszik a szükséges

taneszközöket. Kinyitják a

füzetet, s nagyon tisztelettudóan

köszöntek nekem.

Instrukciók adása: „Gyorsan elintézed

ügyes bajos dolgaid majd vedd elő a

matek könyvet és füzetet. Kinyitod a

füzeted, előveszed a borítékot. Ha kész

vagy csendben vagy és üdvözlöd a

vendéget.”

Frontális

(instrukció)

magyarázat

majd

Munkáltatás

Egyéni

munka

Matek könyv

és füzet,

boríték ami

felvágott

köröket

tartalmaz

1

perc

Jó, hogy hagy kis időt a

szusszanásra mielőtt neki

kezdenének az órának, a

gyerekeknek így van

lehetősége a mosdóba menni

stb.

A diákok neki fognak a már

ismert játék mezejének a

megrajzolásához. Miután készen

vannak csendben jelzik, illetve

megvárják amíg mindenki

elkészül a rajzolással.

A diákok alaposan megfigyelik a

Ráhangolódásképpen néhány játékos,

bemelegítő feladatnak látnak neki.

1.feladat

Instrukció adása: „Mint ahogy már

játszottuk ezt, húzzatok két vízszintes

vonalat és rá két függőlegeset úgy,

hogy 9 mező legyen. Onnan látom,

hogy készen vagy, hogy csendben,

egyenesen ülsz s rám nézel a

szemeddel.”

Instrukció adása: „ A táblára már

felrajzoltam amit ti a füzetetekbe. Jól

figyeljetek, rövid időre kinyitom.

Frontális

(instrukció)

magyarázat

majd

Munkáltatás

Frontális

(instrukció)

magyarázat

Egyéni

munka

Egyéni

munka

Füzet, írószer

Füzetbe

rajzolt 9

mező,

írószer, tábla

2

perc

2-3

perc

Hasznosnak tartom, hogy az

elején néhány fejlesztő

játékkal kezd s nem rögtön

vág bele a tananyag

feldolgozásába.

Máris mondták, hogy melyik

az adott játék s örültek neki.

Ez a feladat igen csak

hasznos a vizuális memória

fejlesztésére, arról nem is

beszélve, hogy a gyerekek

mindezt egy játéknak élik

mezőkbe rajzolt számokat és

szimbólumokat, majd ahogy

bezárul a tábla, neki fognak az

emlékezetből való felidézésnek.

Zölddel a kezükben leellenőrzik.

A diákok felírják a hallott

számok közül, hogy melyik a

nagyobb, egymás alá, egy sort

kihagyva.

Miután befejezték ellenőrzik a

munkájukat a zöld írószerrel.

A gyerekek, aszerint, hogy mire

kell kerekítsenek, nekilátnak a

feladatnak.

Hangosan mondják el a

kérdezett feladat megoldását.

Nektek alaposan meg kell figyelnetek,

hogy mit láttok, majd ha bezártam,

rajzoljátok le a füzetetekbe, amit a

táblán láttatok.”

„Most , hogy készen vagytok,

vegyétek kezetekbe a zöldet s

ellenőrizzétek le.”

2. feladat

Instrukció:”2 számot mondok, de te

csak a nagyobbikat írod le.”

Pl. 2304 vagy 2034

„Zöld újra a kézben, felírom a táblára

ahelyes megoldást, ti ellenőrizzétek le.

3. feladat

Instrukció:” Most azokat a számokat

amelyek nagyobbak voltak,

kerekítened kell.”

Minden megoldást mástól kérdez. Ha

nem jó, kijavítod.

majd

Munkáltatás

Ellenőrzés

Frontális

(instrukció)

Magyarázat

majd

Munkáltatás

ellenőrzés

Frontális

(instrukció)

Magyarázat

majd

Munkáltatás

ellenőrzés

Egyéni

munka

Egyéni

munka

Egyéni

munka

Egyéni

munka

Zöld írószer,

füzet

Írószer, füzet

Zöld írószer,

füzet

Írószer, füzet

Zöld írószer

1

perc

4

perc

1

perc

3-4

perc

Hala

dás

közb

meg. A végén megkérdezi,

hogy kinek volt hibátlan, s

azok rajzolhatnak maguknak

egy mosolygós arcot. Ezt

csak az első két feladatnál

csinálja így. Értékelés és

motiváció szempontjából is

hasznosnak találtam ezt. A

második feladat az auditív

memória fejlesztésére

alkalmas.

A 3. feladatnál már

képességek szerint

differenciál, vannak akiknek

10-esekre kell kerekíteniük, s

vannak akiknek 1000-esekre.

Megjelöli, hogy kinek mire

kell. Amíg a diákok

dolgoznak a következő

feladatot írja fel a táblára.

Biztosít a gyorsabbaknak

Aki hamarabb végzett nekilát a

táblára felírt feladatok

megoldásának. Ki annyit old

meg, amennyit a tanár az

utasításban megfogalmazott.

Majd leellenőrzik szintén úgy,

hogy mindegyik feladat

megoldását más diák kell

elmondja hangosan.

A gyerekek minden szám után

megpróbálják meghatározni,

hogy az adott szám értékéből

ítélve, kb. hanyadik vonalra

kerülhet. Mivel nagyon szeretik

ezt a játékot, ismétlést kértek.

Ezért ebből két kört játszanak.

A gyerekek amint rájuk mutat a

tanár mondják mindig a

4. feladat

A tanár felír 3 feladatot a táblára.

Ennek akkor kell nekifogjanak, ha

végeztek a kerekítéssel. Itt is

differenciál. A gyengébb

képességüeknek csak az elsőt kell

kötelezően megoldaniuk. A

többieknek minél többet.

„Na ezennel lejárt az idő, most

ellenőrizzük le. Felszólításra mondod

a műveletet és az eredményt.”

5. kukás játék

Instrukció: „Húzzatok 5 vonalat

egymás mellé. Dobókockával kidobok

5 számot. Úgy helyezd el a vonalakon

a számokat, hogy növekvő sorrendbe

kerüljenek, ha nem akkor dobod ki a

kukába.

munkáltatás

Ellenőrzés

Frontális

(instrukció)

Magyarázat

majd

Munkáltatás

Egyéni

munka

Egyéni

munka

Egyéni

munka

Írószer, füzet

Zöld írószer

Írószer, füzet

en

míg

más

ok

dolg

ozna

k a

gyor

sabb

ak

ezt

csin

álták

4-5

perc

plusz feladatokat, hogy

hasznosan töltsék az

idejüket.

Munka közben folyamatosan

járkál az osztályban s

ellenőrzi a diákok munkáját.

Az 5-ik feladat nagyon jó a

figyelem fejlesztésében, a

valószínűség számítás terén

is nyernek némi gyakorlatot.

Instrukciók után

általában visszakérdez, hogy

érthető-e a feladat.

Folyamatosan kiegészítő

információkat ad a

gyerekeknek, amelyek jó

támpontok számukra pl. a

feladat előkészítéséhez, de

közben is. Pl. hogy egymás

alá írják a számokat,

mindegyik után egy üres sort

következő számot. Egyszer a 4

többszöröseivel játsszák, majd a

3 többszöröseit nem szabad

kimondják.

6. számolós

Instrukció: „Számoljunk 0-tól 41-ig,

hogy a 4-et és annak a többszöröseit

hagyjuk ki.

Majd 31-ig.”

Frontális

(instrukció)

Magyarázat

majd

Munkáltatás

Közösen

játsszák ezt,

de mindig

egy ember

mondja a

következő

számot

3-4

perc

kihagyva

II. Főrész

A gyermekek kinyitják a

könyvet. Miután közösen

megbeszélték, hogy melyik

feladatnál mit kell csinálni,

mindenki munkához lát. Az

asztalnál ülők egyedül

dolgoznak. A szőnyegen ülők

közösen. A szőnyegen ülőknek

kevesebb feladat és alpont van

feladva. Nekik a munkában a

tanár végig segít. Közösen

beszélik meg, rakják ki a

körökből a feladatot, hogy

Bemelegítés után, folytatják a

tananyaggal való munkát.

Instrukció: „ Jöjjön velem a szőnyegre

könyvvel és borítékkal..... A többiek

maradnak az asztalnál. Nyissa ki

mindenki a könyvet.” Megjelöli a

megoldandó feladatokat.

Minden feladatot megbeszélnek

közösen, hogy mi a teendő.

1.feladat: Hasonlítsd össze a törteket,

kitéve a megfelelő jeleket. Itt a

szőnyeges csoportnak csak egy

alpontot kell megcsinálni, a

többieknek mind a 3-at.

Frontális

(instrukció)

Magyarázat

majd

Munkáltatás

Az asztalnál

ülők

egyedül

dolgoznak,

a

szőnyegese

k együtt

csoportban.

Könyv, füzet,

írószer

A szőnyegnél

ülőknek még

a

boríték(külön

böző

színekkel

jelölt 2-be, 3-

ba stb. vágott

körök)

1

perc

10

perc

A tanár mennyiségileg ( a

szőnyegen ülők kevesebbet

kell megoldjanak).Ő a

szőnyegen ülőkhöz

csatlakozik, s oldják meg

közösen a feladatot.

Törtekkel dolgoznak, nekik

szükséges a boríték, ami 2-

be, 3-ba stb. vágott köröket

tartalmaz, aminek a

segítségével kirakják a törtet

s vizuálisan megtudják így

állapítani, hogy pl. melyik a

nagyobb. Közben a tanár is

vizualizálják, majd írják be a

füzetbe a megoldást.

2. Színezz ki annyi kis négyzetet

amennyit az utasítás mond. Pl. 20-nak

az ½-e.

3. szöveges feladat: A fiúk közül

Attila beért a célba. Jelöld meg, hogy

hol tartottak a többiek ha Áron az út

5/6-át tette meg, Laci: ¾ ,

Dávid:10/12, Márk: ½, Ádám: 2/3

7-8

perc

10

perc

folyamatosan magyarázattal

segíti a munkájukat.

El-el hagyja a szőnyeges

csoportot, hogy ellenőrizze

az asztalnál ülők munkáját.

A szőnyeges diákokkal kis

lépésekben halad.

Az asztalnál ülőknek

jelezniük kell ha készen

vannak és plusz feladatokat

kapnak akkor.

III. Befejezés

Házi feladat kiadása:

„Házi feladatnak maradnak azok a

feladatok, amiket nem sikerült

befejezni

Frontális

(instrukció)

Magyarázat

Egyéni

munka Könyv

1

perc

Rögzítés, gyakorlás, önálló

munka elősegítése

szempontjából fontos.

Reflexiók az órával kapcsolatosan

Számomra ez a hospitálás nagyon jó élmény volt. Örülök, hogy sikeresen megtudtam

figyelni a differenciálás megvalósulását és a pedagógusnak a módját ahogy megvalósította. A

tanár nagyon segítőkész volt, készségesen megválaszolta minden kérdésem. Látszott az

elmondásaiból, hogy nagyon jól ismeri az osztály, az egyéni erősségeket, gyengeségeket.

Megtudtam, hogy az osztályban 25 fő van, amiből 5 gyermek speciális nevelési igényű(SNI),

10 pedig beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral (BTM) rendelkezik.

Egy negyedikes matematika órát figyeltem meg. A törtekkel foglalkoztak, azokkal

végeztek gyakorlatokat. Először néhány játékos bemelegítő feladattal kezdtek. A tanár

elmondása szerint minden órán ezzel kezdenek, amit nagyon jónak találok, ugyanis a

gyerekeknek így ráhangolódhatnak a későbbi munkára. Az egészet játéknak élték meg, s észre

sem vették, hogy közben mennyire sok területet fejlesztett ezzel a tanár pl. vizuális, auditív

memória, tájékozódás 10-es, 1000-es számkörben, figyelem, gondolkodás,

problémamegoldás, valószínűség számítás, viszonyítás. Néhány feladatból ismétlést kértek,

annyira jól szórakoztak. Tetszett, hogy a tanár szakított időt és készségesen engedett a

kérésüknek. A motiváció sem maradt el(hibátlan munkára mosolygós arc) A tanár mindig

világos és részletes utasításokat adott minden feladat előtt. Sosem lépett tovább a feladat

megoldásához, mielőtt megbizonyosodott volna arról, hogy mindenkinek világos a tennivaló.

A tananyag feldolgozásának változatos módjait alkalmazta (magyarázat, kérdés, gyakorlás

stb.) Már a ráhangolódás alatt is megfigyelhető volt a képességek figyelembe vétele s az

egyénre szabott tevékenységforma, ugyanis a kerekítős játéknál a gyengébb képességűek

1000-esekre, a többiek 10-esekre kerekítettek(minőségi differenciálás). A bemelegítő

gyakorlatok után nekifogtak a tananyagnak. Itt volt alkalmam igazán megfigyelni, hogyan is

differenciál a tanár, milyen szempontok szerint és mit. A diákok képességei alapján, a

gyengébb képességű tanulókat a szőnyegre hívta, a többiek az asztalnál maradtak s önállóan

dolgoztak. Mennyiségi differenciálásnak(gyengébb képességűeknek kevesebb feladat) voltam

a tanúja leginkább. A nyújtott segítség szmepontjából szintén differenciált, ugyanis a

szőnyegnél levőkhöz ült oda és segítette a feladat megoldását kiegészítő információkkal,

rávezető kérdésekkel. Tetszett a gyerekek hozzáállása, amit nagyon pozitívnak ítéltem meg,

ugyanis többen is kérték, hogy oldhassák meg egyedül a feladatot. Igazán ambíciózusak

voltak. Mondhatom, hogy az egész óra nagyon jó hangulatban telt, a gyerekek bár kicsit

nyüzsisek voltak s néhányszor rájuk kellett szólni, jól lehetett haladni velük.

Választott kutatási módszer leírása

I. Interjú:1

1. Mi a vélemélnye a differenciálásról?

2. Ön alkalmazza-e a differenciálást a tanítási órákon?

HA NEM: Miért nem?

HA IGEN: Milyen célból szokott differenciálni?

3. A célok kiválasztásánál miből indul ki?

Tanterv, milyen mértékben?

Gyermekek egyéni szükségletei, milyen mértékben?

Ha az osztály szintje és a tantervi követelmények között eltérés mutatkozik, melyikre

támaszkodik inkább a célok megtervezésénél?

4. Mit differenciál?

Tartalom?

Munkaforma?

Folyamat?

Egyéb? HA IGEN: Mi?

5. Hogyan állapítja meg tanulói egyéni különbségeit, képességeit, érdeklődését?

6. Ön szerint melyek a legfontosabb személyiségjegyei egy differenciáló pedagógusnak?

7. Melyik munkaformát tartja a leghatékonyabbnak a differenciálás szempontjából?

8. Ön szerint mi nehezíti a differenciált munkaformák alkalmazását?

9. Szokta-e a saját munkáját utólagosan elemezni, értékelni?

HA IGEN: Hogyan?

HA NEM: Miért?

1 Bábosik I., Borosán L., Hunyady Gy., M. Nádasi M., Schaffhauser F. (2011). PEDAGÓGIA AZ

ISKOLÁBAN A szociáliséletképesség megalapozása (63-77, 78-91, 263-349). Budapest: ELTE EÖTVÖS

KIADÓ

Megfigyelés: Becslési skála2

1– egyeltalán nem jellemző

7- nagyon jellemző

1. A tanóra tervezett és jól szervezett. Látszik, hogy a tanár előre készült.

2. Ismeri a diákok egyéni különbségeit.

3. A diákokat képességeik szerint osztja különböző csoportokba. S ad ezeknek

megfelelően feladatot.

4. Egyaránt alkalmazza a mennyiségi és minőségi differenciálást.

5. Változtatja az alkalmazott munkaformákat.

6. Folyamatosan figyeli a diákok munkáját. Lemaradás esetén készségesen segít.

7. A tananyag feldolgozásának változatos módjait alkalmazza (magyarázat, kérdés,

gyakorlás stb.)

2 Falus I. (2004). A megfigyelés. In Falus I. (szerk.) Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe (pp. 125 –

170). Budapest: Műszaki Könyvkiadó.

Lányi M. (2008). Ahogyan épül: a tananyag differenciált elrendezése In Vojnitsné K. Zs. és Kokayné L. M.

(szerk.) KÖNYV A DIFFERENCIÁLÁSRÓL Máshonnan-máshogyan-együtt (pp. 104-121). Budapest:

Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság.

Tanulási technikák

I. Gondolati térkép

II. Választott technika: Írás saját magunk számára

Feldolgozott irodalom: Lányi M. (2008). Hogyan tanítsunk? Miért differenciáltan, miért

együttműködve? In Vojnitsné K. Zs. és Kokayné L. M. (szerk.) KÖNYV A

DIFFERENCIÁLÁSRÓL

Máshonnan-máshogyan-együtt (pp. 104-130). Budapest: Educatio Társadalmi Szolgáltató

Közhasznú Társaság.

Ahogyan épül: a tananyag differenciált elrendezése

Individualizáció az, amikor figyelembe vesszük a gyermekek egyéni szükségleteit, a

differenciálás pedig az individualizáció eredménye. A cél az, hogy a gyermek saját

lehetőségeihez, egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez minél inkább igazodjunk, így

tudunk kialakítani egy sikeres tanulási környezetet, ahol mindenki képességeinek

megfelelően ér el sikereket, sajátítja el neki megfelelő ritmusban, módon stb. a tananyagot.

A diákjaink azonban mind-mind külön egyéniségek(sokszínű világot jelentenek). Másak:

a családi háttereik, tanulási lehetőségeik, tanulási stílusaik (auditív, vizuális, taktilis).

Amikor differenciálni akarunk, oda kell figyelünk előzetes tudásukra, ugyanis mindenki

eltérő előzetes ismeretekkel rendelkezik. Meg kell állapítanunk a tanulási tempójukat: míg

az egyik gyerkőcnek rövid időre van szüksége az ismeretek megértéséhez, addig a másiknak

sok. Attól, mert több idő kell az egyiknek, nem jelenti azt, hogy a szükséges idő biztosítása

után nem fogja ugyanúgy tudni, mint a másik. Nemcsak egyéni szükségleteiket kell azonban

megismernünk, hanem a tanulást segítő képességeikkel is tisztában kell lennünk, hogy olyan

tanulási helyzetbe hozzuk őket amelyhez rendelkezdnek a megfelelő háttérképességekkel.

Figyelembe kell vennünk tehát ezeket, annak érdekében, hogy megvalósítsuk a célunkat.

Hogy hogyan alkalmazkodunk? Úgy, hogy egy olyan környezetet alakítunk ki, ami

biztosítja számukra a hatékony és eredményes tanulást. Vagyis a tanulás több szempont

szerinti tervezéséről van szó. A differenciáló tanítás esetében fontos, hogy az általunk adott

feladat, feleljen meg a gyermek pillanatnyi állapotának, vagyis se több, se kevesebb stb. ne

legyen annál. Fontos, hogy biztosítsunk neki sikerélményt, vagyis egy a számára nem

könnyű, nem nehéz , hanem egy éppen átugorható akadályt kell felállítanunk. Fontos továbbá

a megerősítés, ugyanis anélkül elveszíthetik a motivációjukat, feladhatják. Nagyon

kiemelkedő szempont az érdeklődés fenntartása. A differenciálás egy kiváló eszköz, hogy

figyelembe vegyük tanítványaink érdeklődési körét, s néha teremtsünk nekik alkalmat arra,

hogy azzal foglalkozzanak ami érdekli őket. Ha azzal foglalkoznak amit élveznek akkor

sokkal motiváltabbak. Ilyenkor az is jó, ha esetleg egy általuk preferált témát dolgoznak fel,

majd ők mutatják be az osztálynak, így nem csak lehetőséget biztosítunk számukra, hogy

azzal foglalkozzanak amit szeretnének, de egyúttal növeljük a felelősségérzetüket is, hisz

nekik kell bemutatni, elmagyarázni az adott témát. A differenciáló tanítás továbbá

nagymértékben épít az önállóságra, sok helyzetben megválaszthatják ők, hogy milyen

tevékenységet folytatnak, hogyan dolgoznak, milyen eszközöket használnak. A döntés növeli

felelősségüket, és az, hogy szabadon választották a témát, tevékenységet, eszközöket, sokkal

inkább motiválja őket, jobban lelkesednek a feladat iránt. Ami még nagyon jó a

differenciálásban, hogy így megszűnik a tanulás egyhangúsága, ugyanis biztosított a

változatosság, különböző tanulási stratégiák alkalmazása.

Sok szempont szerint lehet differenciálni (tartalom, munkaforma, jelleg, idő, nyújtott

segítség stb.), ezek közül az egyik a tananyag szerinti differenciálás, amikor is úgy dolgozzuk

fel a tananyagot, úgy osztjuk fel, olyan módon próbáljuk leadni, hogy az a tanulók tanulási

stílusához, ritmusához a lehető legjobban igazodjon. Természetesen ez egy nagyon nehéz

feladat, nem biztos, hogy sikerül tökéletesen igazítani, meg ugye sokan is vannak a diákok.

Nem lehet mindenkihez tökéletesen alkalmazkodni, de fontos, hogy megpróbáljuk kihozni a

helyzetből a lehető legtöbbet. A pedagógusnak ugyanis a legfontosabb feladata az

alapkészségek kialakítása. S ahhoz, hogy ezeket a készségeket kialakítsuk megfelelő

feladatokra van szükésgünk. Nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy amikor differenciálni

próbálunk, hogyan tesszük azt. pl. nem ajánlott az, hogy osztályon belül külön csoportba

szervezzük a tanulási szintjeiknek megfelelően a tanulókat, ugyanis így osztályon belül

szegregálunk. Amikor a tananyag szerint differenciálunk figyelembe lehet venni: 1) a

gyerekek gondolkodási szintjeit(Bloom gondolkodási szintjei- pl. felismerés, alkalmazás stb.)

2) a gyerekek fejletebb intelligenciaterületeit(Gardner féle intelligenciaterületek)

Fontos úgy megtervezni az osztályban a munkát, hogy az megfeleljen a tanulók

szintjeinek, ugyanis így több sikerélményhez jutnak, motiváltabbak lesznek a tanulásra,

gyakorlásra s végül a továbblépésre. Ezek alapján azt várjuk, hogy a változatosság,

megoldható feladatok, többnyire vonzó tevékenységek révén a tantervi anyagot is elsajátítva

egész személyiségük fejlődik. Amikor differenciálni akarunk, fontos, hogy partnerként

kezeljük diákjainkat. Érezzék, hogy a tanulás nagymértékben tőlük függ. Fontos itt, hogy a

gyerekeket olyannak fogadjuk el, amilyenek, egyéni sajátosságaikkal együtt. Segítsünk nekik

kialakítani az iskolához, tanuláshoz való pozitív viszonyt. Környezet szempontjából pedig a

fentebb említettek mellett nagyon fontos még, hogy a tanulás aktív s cselekvő legyen.

Továbbá az értékelés is legyen személyre szabott úgy ahogy minden más. Ez nem könnyű,

sőt nagyon is nehéz feladat, viszont megéri a fáradtságot, ugyanis amit egy évre kidolgoztunk

a későbbiekben is felhasználhatjuk, arról nem beszélve, hogy sokkal nagyobb sikereket érünk

el az oktatásban s a diákok hozzáállásában is.

III. Kettéosztott napló

Feldolgozott irodalom:

Én egyelőre egy könyvből dolgoztam fel több fejezetet, hogy legyen meg a 16-30 oldalas

követelmény.

1. Heacox, D.(2006). Differenciálás a tanításban, tanulásban (pp.9-11). Budapest:

Szabad Iskolákért Alapítvány.

2. Heacox, D.(2006). Differenciálás a tanításban, tanulásban (pp.13-26). Budapest:

Szabad Iskolákért Alapítvány.

3. Heacox, D.(2006). Differenciálás a tanításban, tanulásban (pp.93-98). Budapest:

Szabad Iskolákért Alapítvány.

4. Heacox, D.(2006). Differenciálás a tanításban, tanulásban (pp.99-106). Budapest:

Szabad Iskolákért Alapítvány.

Kiemelések, lényeges elemek Reflexióim, megjegyzéseim

Differenciálás esetén a tanulás és tanítás

középpontjában a diákok.

A tanítási-tanulási folyamatot az ő igényeik

alapján szervezik. Így aktívabban vesznek

részt, élvezni fogják a tanulást.

A diákok sajátos tanulási szükségleteiknek

megfelelő tevékenységbe vannak bevonva.

Kevésbé alakul ki a passzivitás, sikerélmény

aktivitásra késztet.

A differenciálás céljai:

motiváló feladatok

különféle tanulási módszerek

képességekre támaszkodó tevékenységek

változatos megközelítése a tananyagnak

diákok tanulási vágyának elérése

változatos formákban való tanulás

változatossággal, de biztosítja, hogy a

tantervi előírások és elvárások szerint

haladjon

alapozza meg a diákok szükségleteire

épülő és tanárok által serkentett tanulást

Miért is számít az, hogy ki hogyan jut el a

végső célhoz? Lényeg, hogy megtalálja a

megfelelő tanulási technikát, módszert ami

elvezeti ehhez. Miért számít akkor, hogyha

esetleg differenciáltan jut el oda?

Differenciálás kezdődjön kicsiben. Főleg ott jelenjen meg ahol nagyobb szükség

van a differenciálásra. Akár egy tantárgy

esetén, de lehetne annak egy bizonyos

részlete is.

A differenciálás azt jelenti, hogy azzal a

céllal választjuk meg a tanítás sebességgét,

szintjét, jellegét, hogy megfeleljen az egyéni

szükségeleteknek,, érdeklődésnek.

Lényeg, hogy erősségekre és tudásukra

építve mutassák meg amit tudnak.

A differenciált tanítás:

szigorú

tárgyszerű

Ezekre nagyon kell ügyelni.

rugalmas és változatos

összetett

A differenciálás kétlépcsős folyamata:

motiváció és változatosság mértéke

szükségletek, preferenciákhoz való

alkalmazkodással tervezzük meg a

tanítási-tanulási folyamat új elemeit

Mindenki különböző ugyanis.

Nemcsak a preferenciákhoz és

képességekhez alkalmazkodnak, hanem

olyan feladatokat is adnak amelyek a

gyengébb képességeiket fejlesztik.

Minél többféle módon tesszük érdekeltté a

diákokat, annál inkább fejlődik tanulási

képességük.

A diákok különbözőek nagyon, s

valamennyire alkalmazkodni kell ezekhez.

Különbségek: tanulási stílusok,

szociökonómiai és családi tényezők, tanulási

ritmus stb.

Mi az amit differenciálunk?

1. tartalom

2. folyamat

3. produktum

1. a) előzetes tudáshoz alkalmazkodunk, b)

némely témát elmélyültebben dolgozhatják

fel, c)értelmi szintjüknek megfelelő

forrásokat biztosítunk

2. pl. hogy milyen feladatokat

adunk(összetettebb, elvontabb stb.)

3. megmutatja mi az, amit a diákok

elsajátítottak és képesek alkalmazni

A tanár szerepe: facilitátor. Gondoskodik a diff. tanulás léehetőségeiről,

megszervezi a tanulócsoportokat s

rugalmasan használja az időt.

Differenciált osztálytermi környezetet is meg

kell teremteni.

Döntő hatása lehet a sikerességre pl. a siker

ugyanakkor mást és mást jelent különböző

emberek számára.

Idővel való játék A jobbak önállóan dolgoznak addig a tanár

foglalkozhat azokkal akik több figyelmet

igényelnek.

Bár a megtervezés igényes, amit

kidolgoztunk egyszer a későbbiekben

hasznosíthatjuk.

Hogy ne érezzék a gyerekek azt, hogy ők

erősebbek vagy gyengébbek:

Váltogatják a csoportokat állandóan

MIRE VAN SZÜKSÉGÜK A DIÁKOKNAK? RUGALMAS CSOPORTSZERVEZÉS

A differenciálás lelke a rugalmas

csoportalakítás.

A kooperációt nagyon segíti.

Szükségleteknek megfelelő csoportokat

alkossunk. Lehetőség nyílik, hogy egy adott

csoporttal esetleg több időt töltsön a tanár.

Nem szabad állandóan alkalmazni. Pl. van amikor kicsit az önálló munkához is

kell szoktatni. olykor az osztály együttes

tanítása a leghatékonyabb módszer

Csoportszervezés esetén változnak a :

tagok

csoport mérete

feladatra szánt idő

feladatok bonyolultsági foka

Így lehet biztosítani a változatosságot,

megfelelő munkát stb.

Csoportot lehet alakítani a következők

szerint:

haladás a tanulási folyamatban

tanulási preferenciák, erősségek

képességek

teljesítmény

Itt fontossá válik a kooperativitás, rugalmas

oktatás

Rugalmas csoportok irányítása:

1. kisebb csoportok

2. különböző időt töltünk a kül.

csoportokkal

3. olyan feladatokat biztosítsunk

amelyekkel önállóan is megtud

birkózni a csoport.

4. lépésekről , folyamatról eligazítás

adása

5. csop.-munka viselkedési normái

6. időtényezőre vonatkozó felhívás

7. teendők meghatározása miután

befejezték munkájukat.

8. közös reflexió

1. könnyebb az irányítás

2. nem kell mindenkivel ugyanannyi időt

tölteni, tanulási ritmustól is függ stb.

4. pl. egy vázlat

5. pl. mennyi mozgás engedhető meg az

osztályban stb.

6. pl. ha több időre van szükségük akkor

kevesebb feladat, vagy mappa amibe

eltehetik s folytatják otthon stb. ű

8. csoportkovács

Diákok a csoportmunkában: Fontos odafigyelni a személyiségekre: van

aki szeret csoportban dolgozni, van aki nem,

némelyek több ellenőrzést igényelnek, míg

mások élvezik a társaságot s nem

koncentrálnak a feladatra. különböző

mértékekben van szükségük információkra

stb.

MIRE VAN SZÜKSÉGÜK A DIÁKOKNAK? SZEMÉLYRE SZABOTT

FELADATOK

Előre meghatározott részfeladatokat ad a

tanár.

Képességeinek megfelelően, így mindenki

maga ritmusa, képessége szerint dolgozhat s

érhet el sikerélményeket. Ezáltal, jobban

meglehet feleltetni a tanítást az egyéni

szükségleteknek.

A személyre szabott feladatokat a

következők alapján szervezhetjük meg:

1. motivációs szint

1. van akinek több időre van szüksége

egy feladat teljesítéséhez vagy

jártasság megszerzéséhez

2. komplexitás

3. tananyag

4. folyamatok

5. eredmények

2. Tudásszintjüknek megfelelő

feladatokat adunk. Vannak akiknek

összetettebb feladatokat adunk s van

akiknek egyszerűbbet.

3. Különbözhetnek a források.

4. Hasonló a cél, de eltérő az eljárás.

5. Hasonló a cél, de eltérő eredményéket

vár el a tanár.

El kell döntenünk, hogy mit várunk el

minden diáktól, illetve azt, hogy mit csak

bizonyos diákoktól.

Pl. elvontság, részletesség

Ehhez ismernünk kell a diákok tudás-

preferenciáit, tanulási stílusaikat stb.

pl. egy differenciálási ötlet: csoportokat

szervezni, munkakártyákat(megjelöljük

bennük az elérendő célokat-tevékenységek

egyedül és közösen) használni

Fontos a változatosság(csoportösszetétel-

kooperatív csoportok, képesség szerinti

csoportok, saját érdeklődés alapján

kialakított csoportok, tanulási stratégiák)

Hogy a diákok is úgy éljék meg, mint az

osztály egy természetes tevékenysége.

IV. Önreflexió

Azon gondolkodva, hogy milyen tanulási stílus jellemez engem, a következő közmondás

jutott eszembe: „Ahány ház, annyi szokás” s valóban milyen igaz, hisz mindannyian mások

és mások vagyunk. A tanulási stílus kérdőív szerint engem auditív, mozgásos és vizuális

stílus jellemez. Ezek valóban jellemzőek: nagyon hasznos számomra ha közösen

átismételhetem valakivel az anyagot a viszga előtt, vagy a hangos felmondás(de ez már csak

ismétléskor s sokszor nincs rá lehetőség). Illetve sokszor jegyzetelek, hol kulcsszavakat, hol

részletesebben. Ami meglep, hogy a csendben tanulás nem jött ki jellemzőnek, pedig egész

életemben sosem tudtam zajban tanulni. Sokakat hallottam, hogy zenével vagy bármilyen

zörejjel maguk körül szeretnek tanulni én, bár próbáltam ezeket, nem vált be.

Visszaemlékezve a tanulási stílusomra némi változásokat vélek felfedezni. A

gimnáziumig egyaránt volt jellemző, hogy amit meg kellett tanulni, egyszer elolvastam, hogy

ismerkedjek az angyaggal, aláhúzogattam kiemelővel a lényeget, odaírogattam a kapcsolódó

gondolataimat a szöveghez, majd hangosan olvastam el többször. Végül miután úgy éreztem,

hogy már tudom, címszavakban leírtam az emlékezettek alapján a megtanult anyag főbb

gondolatait. Egyfajta rövid kis útmútatot készítettem az anyag felépítéséről,

gondolatmenetről. A gimiben hasonló volt a tanulás menete, a hangos felolvasás elhagyásával

és egy új elem bevonásával. Elolvastam egyszer a szöveget, kiemeltem a fontosabb

gondolatokat, megjelöltem a kapcsolódó gondolataimat, de mostanra mindezt egy részletes

jegyzetetel egészítettem ki. Azt vettem észre, hogy a részletes jegyzeteléssel sokkal

könnyebben és hamarabb megjegyzem a feldolgozandó anyagot. Dolgozat előtti napon pedig

az ismétlés során mondtam fel magamnak hangosan fel-alá járkálva a szobában.

Ez a részletes jegyzetelés, bár időigényes, a mai napig megmaradt. Azzal, hogy leírom

magamnak az olvasottakat, majd a kulcsfogalmak alapján egy útmutatot készítek(főbb

támpontokkal), megalkotom az általam feldolgozott anyagot s ezt olvasgatva hamarabb

sajátítom el a szükséges tudást. Az egyetemre a hangos felmondás elmaradt(erről le kellett

szoknom ugyanis itt nem vagyok mindig egyedül), vizsga előtti napon már csak a kis

útmutatót olvasgattam.

Ami nagyon jellemző továbbá, hogy teljes csendnek kell lennie körülöttem, a

legkisebb zaj is zavar. Szeretek az ágyban tanulni, kivéve ha nagyon fáradt vagyok, akkor

bizony csak az asztal a megoldás. Szeretek nasizni is miközben tanulok. Egy további nagyon

jellemző dolog, hogy mindig kigondolom előre, hogy hány napom van tanulni s beosztom,

hogy minden nap, mennyit kell tanuljak. Mikor befejeztem a tanulást, elolvasom újra az

aznap tanultakat. Másnap mielőtt újra neki fognék, mindig egyszer átismétlem az addig

tanultakat - elvégre ismétlés a tudás anyja, majd neki fogok az aznapra kitűzött cél

megvalósításához. Viszont azt nemtudom megmondani, hogy kitől tanultam meg tanulni,

inkább csak próbálgattam mindenfélét s gimiben megtaláltam a számomra megfelelő

módszert a jegyzetelést.

Tanulási kérdőívem eredményei

Projekttel kapcsolatos önreflexió

Én, a Differenciálás I. csoport tagja vagyok. Otthonról szerzett ismereteim és

tapasztalataim alapján a differenciálás sajnos sok esetben nem valósul meg a többségi

iskolákban. Több tanártól hallottam már, hogy amikor egy vagy több speciális nevelési

igényű gyermek kerül az osztályukba, egyszerűen nem tudnak mit kezdeni velük. Nem tudják

hogyan foglalkozzanak velük, milyen feladatokat adjanak, hogy ők is sikereket érjenek el, de

a tananyaggal is tudjanak haladni, az elvárásoknak megfelelően. Ismerik mind-mind a

differenciálás fogalmát de nem tudják gyakorlatba ültetni, mindezt azzal magyárzva, hogy

nincs meg hozzá a kellő időkeret, eszközrendszer esetleg segítség, hogy hogyan is fogjanak

neki. Ezért is választottam ezt a témát, mert szerintem nagyon is fontos, hogy minél több

tanár alkalmazza, hiszen így óriási sikereket lehetne elérni a gyermekekkel. Szerintem ez egy

nehéz, de izgalmas téma. Szerettem volna elmélyülni, átfogóbb tudást szerezni, hogy

későbbiekben amennyiben lehetőség nyílik rá tudjak tanácsot adni a témával kapcsolatban, ha

nem is többel, legalább hasznos szakirodalmakat ajánlani.

A csoport témája nagyon tetszik. Eleinte nemtudtam, hogy mi is legyen a

differenciáláson belül a résztémám, így hát elmentem a könyvtárba, hogy lássam milyen

szakirodalom is van a témával kapcsolatban. Belemerülve az irodalmakba rájöttem, hogy a

számomra megfelelő résztéma a „Pedagógus szerepe a differenciálásban” lenne. Sokat

keresgéltem, megmondom őszintén voltak nehézségeim, de végülis sikerült megtalálnom a

megfelelőket. Nagyon élveztem a keresgélést, érdekel nagyon a téma s jó volt belemerülni

részletesebben.

Eleinte mikor megbeszéltük a teendőket, megijedtem. Soknak éreztem a feladatokat,

hirtelen azt sem tudtam, hogy-hogy fogjak neki. Annak köszönhetően viszont, hogy nagyon

érdekel a téma, elég jól haladok úgy érzem. Csak az első lépést kellett megtenni s

észrevettem, hogy menni fog. Élvezem a feladatokat, tetszettek a tanulási technikák, sokféle

módra tehettem így szert, amelyeket a későbbiekben támpontként használhatok a különböző

tananyagok feldolgozására. Ugyanis nagyon átlátható szerkezet lesz a végeredmény, ami

nagyon sokat segít majd az absztraktom és a második gondolati térkép elkészítésében is.

Amitől még eleinte nagyon féltem az iskola kiválasztása, és a velük való kapcsolat felvétele

volt. Nem igazán tudtam, hogy vajon melyik iskolában figyelhetném meg e téma

megvalósulását. Végül a tanárnőhöz fordulva segítségért, sikerült megtalálni az intézményt,

sikeresen felvettem a kapcsolatot velük s fogadnak is, aminek nagyon örülök. Nemtudom

miért de számomra nehézséget jelentett. De örülök, hogy ez is része volt a projektmunkának.

Izgultam, hogy vajon mennyire fog sikerülni megfigyelni azt amit akartam, miután kijöttem

az iskolában tartott óráról, annyira lelkes voltam, ugyanis a tanár nagyon jól differenciált,

örülök, hogy alkalmam volt megfigyelni a differenciálást megvalósulva. Tetszett a tanár

hozzáállása, nagyon segítőkész volt.

A csoport munkával kapcsolatban, eleinte kicsit kétségeim voltak, ugyanis

passzivitást éreztem. Nem nagyon láttam az érdeklődést. Ezek az aggályok azóta elmúltak,

lehet, hogy csak megkellett kicsit szoknunk egymást és a csoportmunkát, elvégre nem

ismertük egymást. Mostanra sikerült nagyon jól beosztanunk egymás között a teendőket, s

mindennel időben el is fogunk készülni, ami számomra fontos, nem szeretem az utolsó

pillanatra hagyni a dolgokat. Mostanra úgy érzem, hogy kooperálunk. Jó kis csapattá

formálódtunk. Alkalmazkodunk egymáshoz, odafigyelünk egymásra és ami a legfontosabb

segítjük is egymást. A napokban az egyik csoporttag a témájával kapcsolatos kérdéseket

őszintén meg is fogalmazta nekünk, ami jó érzés volt. Úgy éreztem, hogy igen, mostmár

csapat vagyunk számíthatunk egymásra és bátran kérhetjük segítséget, ami végül válaszra is

talál. Az utolsó pillanatban is amikor már csak a simítások maradtak hátra, készségesen

átnéztük egymás munkáját s felhívtuk a másik figyelmét amennyiben esetleg kihagyott

valamit. Tetszett, hogy a többiek is komolyan vették s odafigyeléssel nézték át, hogy tényleg

ne legyen benne hiba. Egy igazi csapat aki törődik minden taggal.

Szerintem jól fel van építve ez a projekt, rengeteg dologra felkészít majd, amelyekkel

a szakdolgozat elkészítésekor találkozni fogunk. Jó, hogy már most kicsit belekóstolunk és

gyakorolhatunk előre. A feladatok tetszettek, élveztem, a témámmal is nagyon meg vagyok

elégedve. Szerintem elég jól megálltam a helyem.