FRAZEOLOŠKI REČNIK SRPSKOHRVATSKOG J E Z I K A

SRPSKOHRVATSKO—MAĐARSKI

R e d a k c i j a

za s rp skoh rva t sk i : d r J O V A N K A Š I Ć i VLADISLAVA P E T R O V I C

za m a đ a r s k i : d r V A J D A J O Z E F , P A P B E R Đ i L A N C IRE N

F I L O Z O F S K I F A K U L T É T

Institut za južnoslovenske jezike Institut za mađarski jezik i književnost i hungarološka istraživanja

Z A V O D Z A I Z D A V A N J E U D Z B E N I K A

N o v i S a d, 1983.

Recenzent i

Dr JOVAN JERKOVIĆ D r SAVA B A B I Ć

Ođgovorn i u r e d n i k

Dr MIRJANA BURZAN

Naslovna strana

DESANKA POSLON

Graf ički u r e d n i k

SLAVKO TATIĆ

Saglasno mtšljenju Pokrajinskog sekretarijata za obrazovanje na-uku i kulturu, broj 413—435 od 24. decembra 1975. godlne, ovo izda-nje je oslobođeno poreza na pro-met.

PREDGOVOR

Ovaj frazeološki rečn ik n a m e n j e n j e p rvens tveno učenic ima s red-nj ih škola i zavr šn ih r az reda osnovne škole koji uče s rpskohrva t sk i k a o jezik d ruš tvene sredine . Veru jemo da će on naići i na š i ru p r imenu , t im p r e što j e ovo p r v i s r p s k o h r v a t s k o - m a đ a r s k i frazeološki rečn ik ; n a d a m o se da će on kor isno poslužit i prevodiocima, koresponden t ima , nov ina r i -m a i sv ima on ima koji uče s rpskohrva t sk i ili č i ta ju l i t e r a tu ru na n jemu.

Osnovna n a m e n a rečn ika u t ica la j e u velikoj m e r i i n a izbor f r a -zeologizama koji će bit i uv r š t en i u ovaj p r i ručn ik . Nastoja l i smo da odabe remo one frazeologizme koji se u s a v r e m e n o m jez iku često u p o t -reb l j ava ju ili, pak, one što se na laze u neš to s tar i joj l i t e ra tu r i , p r v e n ­s tveno onoj koja j e u v r š t e n a u školsku ili domaću l ek t i ru učenika . Težili smo, zat im, da se u rečn iku n a đ e u p r v o m r e d u frazeologija koja bi se mogla oka rak te r i s a t i kao st i lski neu t r a lna , što znači da su unošeni p rvens tveno oni frazeologizmi koji su l išeni posebne st i lske obojenosti i koji se, manje -v i še , mogu upot reb i t i u svim s r ed inama ; m a d a su vr lo f rekventni , izostavl jani su frazeologizmi koji su j a r k o obojeni kao v u l -gar izmi . žargonizmi, famil i jar izmi i slični.

K a d a god j e to bilo moguće, za s rpskohrva t ske frazeologizme n a -vođeni su m a đ a r s k i frazeološki ekv iva len t i ; ukol iko u m a đ a r s k o m j e ­ziku nisu p ronađen i frazeologizmi sa odgovara juć im značenjem, značenje s rpskohrva t skog frazeologizma ob jašn javano j e opisno. S obzirom na osnovnu namenu rečnika — da učenicima pomogne u po tpun i j em usva jan ju s rpskohrva t skog kao jezika d r u š t v e n e s red ine — o d a b r a n a su i odgovara juća t ehn ička rešenja u navođen ju s r p s k o h r v a t -sk ih frazeologizama. Osnovno opredel jénje redakci je bilo je nas to jan je da se učenic ima pruž i što j ednos tavni j i i pregledni j i tekst , č ime će im se ovaj pr i ručnik , ve ru jemo, učini t i p r i s tupačn i j im i upot rebl j iv i j im. O v a k -vo opredel jénje ima, među t im, i svoje nega t ivne s t rane , od koj ih su, svakako , dve na jznača jn i je : izostalo je navođen je šireg kon teks t a (pr i -mera) koj im bi se i lus t rovalo značenje i upo t r eba frazeologizma, k a o i oznake o stilskoj v rednos t i frazeologizma. Prilikom navođenja frazeologizama u kojima postoje reči koje mogu imat i i ekavski i (i)jekavski lik, t a k v e reči su navođene samo u e k a v -skom izgovoru, što n a m se čini o p r a v d a n i m s obzirom na činjenicu da se potenci ja lni korisnici ovog rečn ika služe ug l avnom e k a v s k i m izgovorom. Glagoli u frazeologizmu su navođeni samo u jednom glagolskom vidu, onom sa koj im j e taj frazeologizam običniji (navedeno je, na p r i ­mer , samo posipati se pepelom m a d a se, razumlj ivo , upo t reb l j ava i po-suti se pepelom; n a v e d e n o j e samo dići glas m a d a se upo t reb l j ava i di-zati glas itd.). Frazeologizme u koj ima se može jav i t i infini t iv navodi l i smo sa ovim glagolskim obl ikom; u os ta l im s lučajevima frazeologizam je navoden sa onim glagolskim obl ikom sa koj im se najčešće u p o t r e ­bl java . 3

Nastoja l i smo, zat im, đa s is temom zagrada što više smanj imo p o -I rebu za posebnim, ponovn im navođen jem frazeologizama koji se raz l i -k u j u samo del imično po leksičkom sas tavu. Zag rade su p r imen j ivane n a sledeći nač in : — između kosih zagrada navođeni su ispustivi delovi frazeologizma; to

znači da se frazeologizam upo t reb l j ava i sa reč ju u kosoj zagradi , ali i bez nje (na pr imer , živeti kao /mali/ bog znači da se upo t r eb l j ava frazeologizam: živeti kao mali bog ali i s amo živeti kao bog);

— u okrugloj zagradi n a v e d e n a j e reč ko jom se može u frazeologizmu zameni t i reč koja joj p re thod i ; u r ečn iku je , na pr imer , n a v e d e n o : preko (iza) devet brda š to znači da se upo t reb l j ava i preko devet brda

- i iza devet brda; pod odredn icom B R I G A navedeno j e deveta (sed-ma, poslednja) briga što znači da se sa i s t im značen jem može u p o -t r eo i t i : poslednja briga, sedma briga i deveta briga;

— okrugla zagrada j e upo t r eb l j avana u još j e d n o m s lučaju : u njoj je n a v o d e n sufiks ili pref iks bez obzira n a to da li on i n a koji nač in u t iče n a p r o m e n u značenja reči ; u r ečn iku j e n a v e d e n o : mek(an) kao pamuk što znači da se ovaj frazeologizam upo t reb l j ava i u l iku mek kao pamuk ali i kao mekan kao pamuk; i l i : (uz)dizati đo neba znači da se jav l ja i dizati đo neba i uzdizati do neba;

— u ug la t im z a g r a d a m a navođene su reči, najčešće oblici zamenica , k o -j i m a j e ukaz ivano n a rekci jske odnose, to jes t na one reči kője nisu sas tavn i deo frazeologizma, ali se j av l j a ju kao obavezna dopuna (na p r i m e r : (uz)dizati [koga] do neba); n a r a v n o , u kon teks tu će se u s luž-bi dopune najčešće j av i t i imenica ;

— razl ič i ta obaveš ten ja u vezi sa u p o t r e b o m frazeologizama u m a d a r -skom jez iku navođena su u izlomljenoj zagradi < > .

S m a t r a m o da o v a k v i m pos tupc ima n ismo rešaval i s amo tehn ička p i tan ja , nego da p r imen jena rešenja ima ju i odgovara juću d idak t i čku v rednos t ; učenicima, kor isn ic ima rečn ika se ukazu je i n a d r u g e v a r i -j a n t e frazeologizma pored one koja je učen iku u t om t r e n u t k u poznata , č ime se, nesumnj ivo , dopr inosi n j ihovom bol jem upoznavan ju s rpsko -h r v a t s k e frazeologije, a u manjo j m e r i leks ike i morfologije.

U pogledu navoden ja frazeologizama n ismo se mogli d rža t i dos -leđno u t v r đ e n i h načela . K a d a u izrazu postoji imenica u nomina t ivu , frazeologizam je n a v o đ e n gotovo redovno kod te imenice kao odrednice (npr. : brk mu (ti i sl.) se smeši); i u d rug im slučajevima, k a d a god se imenica mogla shvat i t i kao značenjsko jezgro frazeologizma, frazeologi­zam je navođen uz odgovara juću imenicu ( tako je recimo kod imenice B R I G A navedeno i: skinuti brigu s vrata ili voditi tudu brigu). Na ravno , i d ruge v rs te reči m o g u preds tav l j a t i značenjsko jezgro frazeologizma, pa su frazeologizmi navođen i uz odgovara juću reé kao odrednicu (isp. od danas do sutra pod danas, brže-bolje pod brzo, nit' romori nit' go-vori navedeno j e pod govoriti itd.).

Da b i smo kor i sn ika rečn ika oslobodili pamćen ja složenih p rav i l a p r e m a koj ima j e u t v r d i v a n redosled frazeologizama i nj ihovo s v r s t a v a -n je pod n e k u reč kao odrednicu, na k r a j u rečn ika je da t reg is ta r p u n o -značn ih reči upo t reb l j en ih u frazeologizmima n a v e d e n i m u ovom rečn i -ku, sa naznakom s t r ane na kojoj se ta reč, pa i odgovara jući frazeologi­zam, nalaze. To p r ak t i čno znači da kor i sn ik rečnika , polazeći od bilo kője reči koja se u frazeologizmu javl ja , može re la t ivno l akó pronać i odgovara juć i frazeologizam pomoću regis t ra .

4

A

A D R E S A ići na [čiju] a d r e s u

obratiti se (uputiti) na pogrešnu (pravu, dobru) ad resu

A D U T izbiti III poslednji adu t /iz r u k e /

izneti sve adute

ADVOKAT drven i advoka t

A K T A stavi t i (metnuti) ad ak t a (u akta)

ALA i ala i v r a n a

ALAJBEG Alajbegova s lama

ALFA

alfa i ómega

ALVA ići kao alva

AMANET

ostavit i [što] u a m a n e t

ez téged illet ez neked szól rossz (jó) he lyre fordul rossz (jó) he lyen kopogta t e lvé te t te a c ímzet te t

k iü t i [vkinek] az utolsó ü t ő k á r ­tyá já t a kezéből ki já tsza az utolsó ü t ő k á r t y á t

zugügyvéd zugírász zugpróká to r

félretesz i r a t t á r b a helyez

m i n d e n k i e l lene fordul t m i n d e n k i k iabá l r á

Csáki szalmája

alfa és ómega a kezdet és a vég a dolgok lényege

úgy veszik, m i n t h a ingyen a d n á k ' szé tkapkodják , m i n t a cukro t

[vkinek] gondjára (őrizetére) bíz [vmit] le lkére köt [vmit] h a g y o m á n y b a tesz [vkinek vmit ]

5

A M E R I K A otkr i t i A m e r i k u

AMIN

dóéi n a amin

APETIT dobi t i (otvoriti) ape t i t vučj i ape t i t

ARŠIN mer i t i is t im (jednim) a r š inom

B

BABA1

b a b a M a r t a /ko o čemu/ baba o us t ipc ima

to zna i moja baba

trla baba lan

za kője (čije) babe zdravlje (du-šu)

zadušna b a b a

BABA2

ni po b a b u ni po s t r ičevima

BAKRAC k a k v i b a k r a č i

BAL k a d j e ba l nek ' j e b a l

BALON p robn i ba lon

BAN početi /pr iča t i / od K u l i n a b a n a

fölfedezte A m e r i k á t fe l ta lá l ta a spanyolviasz t

az ámenre érkezik e lkés ik

megjön az étvágya [vmire] f a rkasé tvágy

egyforma mértékkel mér

bolondos márc iu s mind ig csak a m a g á é t ha j t ja éhes disznó m a k k a l á lmodik ezt m i n d e n k i tud ja ezt ö r e g a n y á m is tud ja lencsét laposí t h i ábava ló (ér telmetlen) m u n k a mi az ördögnek?

jótét lélek

nem sógor-koma alapon

micsoda butaság (zöldség, marha­ság)

ha lúd, legyen kövér

kísérleti léggömb

Ádámtól, Évától kezdi

6

! p laća t i kao n a r o d n a b a n k a

BARUT mir i sa t i na b a r u t

BATINE dobit i (izvući i sl.) ba t i ne

BE n e znat i (ne reći) n i b é

BEDA beda i nevol ja

navući bedu na vrat

raditi kao od bede

skinuti bedu s vrata

BEO bele plest i

gledati belo

ni bele ne videti n i bele ni c rne /ne reéi /

BERZA c rna berza

BES izliti (iskaliti) / sav svoj / bes kao da j e ušao bes u njega (vas

i sl.)

BESTRAGA bes t raga m u glava

idi bestraga

BIBLIJA s ta r kao Bibli ja

— fizet, min t a köles

— puskaporos a levegő

—• kikap verés t k a p

— áll (hallgat), mint egy (a) faszent ha l lga t (oly szótlan), m i n t egy b á l v á n y

— nagy nyomor nyomorúság

— /a/ n y a k á b a szakad [vmi] gondot vesz a n y a k á b a

— n e m tör i a to l lá t a dologban, ke l le t lenül dolgozik

— leráz [vmit] a n y a k á r ó l

— őszbe borult [vkinek] a haja őszbe haj ló

— száj tá tva b á m u l a száját t á t j a

— az eget is nagybőgőnek nézi — egy szót se szólt, azt is l a ssan

(halkan) m o n d t a

— feketepiac

— kitölti [vkin] a bosszúját (mérgét) — m i n t h a ördög bú j t vo lna be lé

— vigye el a fene (az ördög)! egye meg a fene!

— vigyen el az ördög!

— /olyan/ vén, m i n t Ma tuzsá l em

7

B I K j a k kao b ik uhva t i t i b ika za rogove

BILO ispipat i (opipati) [komé] bilo

(puls)

BITI1

bije (tera i sl.) ga (me i sl.) b a k -suz (maler)

BITI2

bit i ili n e bi t i b i t i (iz)van sebe bi t i n a konju bi t i na n o g a m a (ne) bi t i p r i sebi bi t i u bu l i k a k o (što) bilo da bilo ne bi bilo zgoreg

BLAGO n i za sve blago sveta

BLAGOSLOV čeka t i božji b lagoslov

BLATO baca t i se b la tom [na koga] pás t i (potonuti i sl.) u b la to

praviti [koga] od blata

BOB

n e v rede t i (ne val jat i ) n i p iš l j i -va boba

B O G ako bog da ako boga znaš

— erős, m i n t a b ika — megfogja az ökör sza rvá t

sza rván ragad ja az ökrö t

— a gondolataiban olvas [vkinek] k ipuha to l j a [vkinek] a k e d v é t

— üldözi a ba lszerencse

— lenni vagy n e m lenni — m a g á n k ívü l v a n — lovon v a n — ta lpon v a n — nincs észnél, észnél v a n — veszteségben v a n — lesz, ahogy lesz — n e m lenne rossz

— a v i lág m i n d e n k incséér t sem

— v a n m é g idő szépen j á r n i „Hej , r á é r ü n k a r r a még!"

— kígyót-békát kiált [vkire] — fer tőbe m e r ü l

szégyenbe hozza m a g á t — [vkit] v isszas i ra t [vki]

— n e m é r egy l y u k a s (garast) m o ­gyorót sem n e m é r (nem a d n é k érte) egy l y u ­

kas (férges) mogyorót egy fület len gombot sem é r

— ha isten is úgy akarja — h a i s ten t ismersz

8

bit i (živeti) bog bogova bi t i bog i ba t i na bog ée /sveti / zna t i

bog da mu dušu prosti

bog i duša bog te p i ta k a d a (zašto i sl.)

boga radi

bogu za leđima bože sačuvaj dosadi t i i bogu i l jud ima

do zla boga daleko (ružan i sl.)

drugog boga néma

gde je i bog rekao laku noé i bog ga j e zaboravio

kao bog i šeširdžija k ras t i bogu d a n e kumi t i bogom n e da (ne bi dao) ni bogu t a m -

j a n a (soli) n e m a t i n iš ta pod /mi l im/ bogom n e val ja t i n i bogu ni l jud ima

ne videti belog(a) boga ni je bog zna š ta od njega (tebe i sl.) je i bog d i -

gao r u k e otići bogu n a is t inu

prihvatiti (primiti) boga

skidati /sve/ bogove (svece) /s neba /

s t r ada t i n a p r a v d i boga kao bog

— úgy él, m i n t a k i sk i rá ly — ő az a tya i s ten (a tyaúr is ten) — tud ja is ten

/csak/ az Is ten a megmondha tó j a —• Is ten nyugoszta l ja < t k p . I s ten

bocsásson meg l e l k é n e k > — Is ten lát ja l e lkem! — Is ten tud ja

az Is ten a m e g m o n d h a t ó j a —• az i s tenér t !

az is ten szere lmére! — /az/ is ten h á t a mögöt t — Is ten őrizz! — kb . I s t ennek is, e m b e r n e k is t e r ­

hé r e v a n — is ten te lenül c súnya (rút, r onda

stb.) — nincs m á s h á t r a

n incs m á s k iú t — az is ten h á t a mögöt t — m á r az is ten is ba lkeresz te t v e ­

te t t r á — m i n t ég és föld — lopja a napot — az i s tenre ké r [vkit] •— a fogához ver i a ga ras t

m é g a bo lhá t is m e g n y ú z n á —• nincs semmije az égvi lágon — semmireke l lő

n e m való semmire — ot thon kot l ik — n e m nagy va lami — raj ta(d) m á r az is ten sem segí thet

—' az Istenhez tért bo ldogabb hazába költözött magához szólítja az Is ten

— viszonozza (elfogadja) [vkinek] a köszönését fogadj is tent m o n d [vkinek]

— leszedi az is tent (szenteket) az é g ­rő l

— á r t a t l a n u l ra j t avesz t [vmin] — is tenien

9

to j e bogu p i aka t i t o je još i bože pomozi

to je kao bog

ubiti boga [u komé]

uhvatiti boga za bradu videt i (znati) svoga boga

žali bože živeti kao /mal i / bog (car)

BOJ zame tnu t i boj (kavgu)

BOLEST dečje bolest i bolovat i

BÖLETI zna t i gde [koga] boli

BOMBA (u)pasti kao b o m b a

BORBA b o r b a n a život i smr t bo rba za ops t anak (za život, za

nasušn i hleb)

BOS gotov (spreman) kao bos u b a r u

BOSNA lil m i r n a Bosna

BOSTAN obra t i /zelen/ bos tan

— s i ra lmas (szánalmas) dolog — az m é g hagy ján

az még is tenies ( tűrhető) — holtbiztos

m é r g e t lehe t r á venni —• laposra ve r ik

összetörik a csont já t — megfogta az is ten l ábá t — n e m viszi el (nem ússza meg) szá­

razon a r ró l (attól, táj abból) ko ldu l

— k á r é r te — úgy él, m i n t egy k i sk i rá ly

— beleköt [vkibe] k ikezd (veszekedést kezd) [vkivel]

— [vminek] a gyerekbetegsége

— tudja , k inek mije fáj tudja , hol szorít a cipő

— mint aki az égből pottyant (csöp­pent , esett) volna / le/ m i n t de rü l t égből a v i l l ámcsapás

—• élethalálharc

— harc a létért

— k ö n n y ű a b é k á t t ó n a k (víznek, vízbe, tóra) ugrasz tan i (ugratni) k ö n n y ű Ka t i t t á n c b a v inn i

—• és rendben van! és kész! p u n k t u m !

— póru l j á r jól (alaposan) meg já r j a megüt i a boká já t

10

B O S T A N D Z I J A

bostandži j i k ra s t avce p rodava t i

BOZA b is ta r kao boza

BRADA govorit i /sebi/ u b r a d u

na [čiju] bradu /'i brkove/ p l juva t i u b r a d u

BRAŠNO za bab ino b r a š n o (dušu, z d r a v -

Ije)

BRAT biti b r a t po srcu b r a t b r a t u 'vredi/

BRAVA bit i (nalaziti se) s one s t r ane b r a -

v e (katanca) s tavi t i pod b r a v u

strpati [koga] iza (s one strane) b r a v e (rešetaka)

BRAZDA zaorat i (povući) p r v u b r a z d u

BRDO1

biti n a d rugo b r d o t k a n

BRDO2

obećavat i b r d a i dol ine

preko (iza) devet brda

BREG kao od b rega odval jen

/a/ ha l a t úszni tan í t / ja / egerészni t an í t j a a macská t h iábava ló m u n k á t végez

okos, mint a tavalyi kos

a bajusza a la t t (magában) m o n d [vmit] [vkinek] a szaká l lá ra a rcul köp [vkit]

/a/ bo londnak is megé r i m a j d n e m ingyen

testi lelki j ó b a r á t o k t es tvé rek között is megér [vmeny-nyit]

a kulcslyukon belül rács mögöt t < b e z á r v a > l aka t (zár) a lá tesz [vmit] l e l a ­ka to l [vkit] a rács mögé dug l aka t (zár) a lá tesz [vkit]

meg te t t e az első k a p a v á g á s t

n e m olyan b o r d á b a n szőtték n e m olyan fából f a r ag t ák

eget-földet ígér fűt-fát ígér hegyen-vö lgyön á t (túl) a h a r m a d i k (hetedik) h a t á r b a n

olyan hatalmas (erős), mint a szikla

11

B R E M E

nosit i b r e m e

BRIGA deveta (sedma, poslednja) b r iga ne be r i b r i gu sk inu t i b r igu s v r a t a uda r i t i (okrenut i , baci t i i sl.) b r i ­

gu (muku) na vesel je vodit i t u đ u b r igu

BRITVA (o)brijati bez b r i t v e II s apuna /

BRK b r k m u (ti i sl.) se smeši gladi t i b r k obesit i (opustiti) brk(ov)e reći (skresati) [što] u b r k

BRNJICA s tavi t i [kome] b rn j i cu /na us ta /

BROJ ni b ro j a im se ne zna

BRUKA b r u k a i s r amota puca b r u k a

BRZ brže-bo l je

BUBA imat i b u b e (bubice) u glavi

isterati [kome] bube (lutke) iz g lave

BUBANJ ostat i u b u b n j u

uda r i t i u b u b a n j

ho rdan i (viselni) a t e r h é t (súlyát, nyűgét) [vminek]

k isebb gondom is nagyobb a n n á l sose aggód j ! lerázza a gondot a n y a k á r ó l akaszd szögre a gondot!

beleüti az orrát [vmibe]

rászed (becsap) [vkit] lóvá tesz

nevet a bajusza /alatt/ a kezét dörzsöli l ekonyul t a ba jusza a szemébe m o n d [vkinek vmit ]

— / tégy/ l aka to t a szádra!

— se szeri, se száma

— szégyen és gyalázat! — ki tör t a b o t r á n y

— minél előbb, annál jobb

bogaras bogara i v a n n a k k iver i a b o g a r a k a t [vki] fejéből

n e m h ú z t á k ki a sors jegyét /fig/ n e m vol t szerencséje hoppon m a r a d t dobra ü t (ver) [vmit]

12

BUBICA m i r a n kao bub ica

BUBREG smekša t i [kome] bub rege

živeti kao bubreg u loju

BUDAK b u d a k o m u led inu /udar i t i /

BUKVAR čitat i kao b u k v a r (iz bukva ra )

BULA vred i m u (ti i sl.) kao bul i gaće

BUNDEVA kao p r e k o b u n d e v a

B U N I K A govori (radi) k a o da se najeo b u -

n ike jest i b u n i k e

BURA b u r a u čaši vode (po)dići (izazvati) b u r u

BURE b u r e b a r u t a govori t i kao iz b u r e t a (badnja,

bačve) sedeti na b u r e t u b a r u t a

BUVA bi t i p u n b u v a pust i t i [kome] b u v u u uvo (uši)

ta me b u v a neće ujest i u jedale su ga (me i sl.) te b u v e

csendes, m i n t a h e r n y ó a levél a la t t

/úgy/ e lver ik (megverik, ü t ik) , m i n t a ké t fenekű dobot t e j b e n - v a j b a n fürdik

fölütöt te a sá tor fá já t meg te t t e az első k a p a v á g á s t

/a/ veséjébe lát [vkinek] á t lá t [vkinek] a s zándékán

nem ér semmit anny i t ér, m i n t döglöt t lovon a

p a t k ó

kelletlenül i m m e l - á m m a l t ücskö t -boga ra t összebeszél

úgy beszél (viselkedik), mintha bo londgombát eve t t volna bo londgombát eve t t

sok hűhó semmié r t (nagy) por t ve r (ritk kavar ) fel [vmi]

puskaporos hordó mély (öblös) h a n g o n

— ég a talpa alatt a talaj

e leven (fürge), m i n t a csík (gyík) bo lhá t (bogarat) ü l t e t (tesz) [vki­nek] a fülébe / tüzes/ tap ló t d u g [vkinek] a fü­

lébe n e m lesz a k k o r a szerencsém á t e s t em én m á r azon

13

c CEDILO

ostat i n a cedilu ostavi t i [koga] n a cedi lu

CEH pla t i t i ceh

CENA bit i na ceni ni po koju cenu po svaku cenu skoöila (porasla m u (ti i sl.) cena

(numera) znat i svoju cenu

CENTAR bi t i u cen t ru pažn je

CRN crno na belo (ne) da t i (potrošiti i sl.) i (ni)

c rno ispod n o k a t a

zaviti [koga] u crno

CRTA u g lavn im (k ra tk im i sl.) c r t a m a

CRV rad i t i k a o crv

hoppon m a r a d cse rbenhagy [vkit] c s ávában hagy [vkit]

ő issza meg a levét

nagy becsben ál l semmi á r o n m i n d e n á r o n nagyot nő t t a t ek in té lye

tisztában van saját értékével

a f igyelem középpon t j ában ál l

r i tk m e g v a n í rva fehéren fekete n y a k á r a h á g a pénznek elköl töt te pénzé t az utolsó vas ig (fillérig) gyászba bor í t [vkit]

nagy vonásokban váz la tosan

hangyaszorgalommal dolgozik szorgalmas, m i n t a h a n g y a

Č A R A P A b i t i u d a r e n m o k r o m č a r a p o m

CAS kucnuo (došao) ti (mu i sl.) pos-

lednj i čas

ü tődöt t t ökke lü tö t t fejére eset t

ütött az utolsó órája el jött végórá ja

14

ČAŠA (po)gledati čaši /u / dno popio (udavio) bi ga u čaši vode prel i la (prepunila) se čaša

CEKIC bi t i (nalaziti se) između čekića i

n a k o v n j a

CIN s tavi t i [koga] p r ed svršen (go-

tov) čin

CINI baci t i čini (čari)

C l S T n e m a t i t r i čiste

CISTINA is te ra t i [nešto] n a čis t inu

CORBA (ne) bit i u svakoj čorbi m i r o -

đi ja ide m u (ti i sl.) čorba (voda,

p l juvačka) na us ta zaprži t i (skuvat i i sl.) [kome]

čorbu COVEK

bi t i svoj covek mal i čovek

CUDO čudom se čudi t i svako čudo za t r i d a n a zanemet i (zinuti) od čuda

ČUTI da ne čuje zlo

a p o h á r fenekére néz megfoj taná egy k a n á l vízben k icsordul t a p o h á r bete l t a m é r t é k

két malomkő között őrlődik

kész (befejezett) t ények elé állit [vkit]

elbűvöl e lvarázsol megigéz elbájol

inába szállt a bátorsága be leszakadt a m a d z a g [vkibe]

végére jár a dolognak t iszta vizet önt a p o h á r b a

/ne légy/ minden lében kanál f

folyik (csurog) a nyála

borsot tör az orra alá

a m a g a u r a k i sember t u c a t e m b e r egy a sok közül

ámul-bámul m i n d e n csoda h á r o m napig t a r t e lál l a szava a csodálkozástól

j ó ó r á b a n legyen m o n d v a

15

CVOR Gordi jev čvor preseći (odrešiti i sl.) /Gordi jev/

čvor vezat i čvor /na m a r a m i c u /

— gordiuszi csomó — megoldja a gordiuszi csomót

— csomót köt a zsebkendőjére

c CORSOKAK

doći (zaći) u ćorsokak — k i l á t á s t a l an he lyzetbe k e r ü l z sáku tcába j u t

ĆOŠAK bit i n a t r i ćoška — ba l l ábba l kel t fel

COŠE okruglo pa na ćoše — fából va ska r ika

D

DAH do poslednjeg d a h a izgubit i d a h zaus tav i t i d a h

DALEKO da leko zabrazdi t i do te ra t i (stiéi) da leko

X>AN bi t i dobá r kao dobár d a n /u go-

dini/ dan i su m u (joj i sl.) izbrojani iz d a n a u d a n j a s n o kao d a n

ne videti /više/ bela dana

pasji dani pod s ta re d a n e sudnj i d a n u po bela d a n a

— az utolsó leheletéig — eláll a lélegzete — visszafojt ja a lélegzetét

—• e lve te t te a su lykot — sokra viszi /az é le tben/

— olyan m i n t egy falat k e n y é r

— meg vannak a napjai számlálva —• napró l n a p r a — világos, m i n t a n a p

/a/ n a p n á l /is/ v i lágosabb — n e m lá t ja többet az is ten egét

n e m lá t ja többé az is ten n a p j á t —• k á n i k u l a — öreg nap j a i r a — ítélet nap j a — fényes (világos) n a p p a l

16

D A N A S od d a n a s do su t r a (živeti i sl.)

DARA odbit i na d a r u [kome]

prevršila dara meru

DASKA bi t i odskočna daska nedos ta je (fali) m u

(joj i sl.) daska /u glavi/ nema t i če tv r tu (jednu) d a s k u

/u glavi/ DATI

dat i sve od sebe

DELO izaći ée delo n a videlo

uhvatiti [koga] na delu

DICI (po)dići sve četir i uvis

DINÁR baca t i d iná r

gledati /sve/ kroz dinár

DISATI lakó (slobodno) disat i ne da t i [kome] da diše

m á r ó l h o l n a p r a él egyik napró l a m á s i k r a él

— elnéz [vkinek vmi t ] szemet h u n y [vmi felett]

— megte l t (betelt, csordul t ig van) a p o h á r

— ugródeszka — hiányz ik egy deszkája (kereke)

n incs ki m ind a négy k e r e k e — hiányz ik egy k e r e k e

n incs ki m ind a négy k e r e k e

— kiteszi a le lkét [vmiért]

— k ide rü l az igazság k ibúj ik a szög a zsákból

— te t t en é r [vkit]

— elveti m a g á t n e m csinál s emmi t

— fej vagy í rás < p é n z é r m é v e l va ló k i s o r s o l á s n á l >

— pénzsóvár pénzé r t az ö rdögnek is a l á í rná m a g á t

— könnyen (szabadon) lélegzik — /még/ lélegezni se hagy j ák

D L A K A cepat i d l aku n a četvoro —

ići [kome] niz dlaku — iéi [kome] uz d l a k u — neée m u (joj i sl.) fali t i n i d l a k a —

sa g lave

apró lékoskodik k ics inyeskedik ha jszá lhasogató szőrszálhasogató hízeleg [vkinek] dacol [vkivel] egy haja szála sem fog meggör ­

bü ln i

17

n e m a t i d lake na jez iku ne popust i t i n i za d l a k u

tačno u dlaku t raž i t i d l aku u j a j e tu za d l a k u izmáéi

D L A N dok d l anom o d l a n j a sno kao n a d l a n u p l junu t i u d lan (u šake)

DOBA gluvo doba

prelazno doba z la tno doba zrelo doba

D O B I T I dobi t i svoje

DOBRO

deli t i [s kim] iil dobro i zlo dobro doći [nekome nešto] ne mi r i še n a dobro

DOBROJUTRO videt i svoje dobro ju t ro

DOCT dóéi /k/ sebi

DRAGO vra t i t i mi lo za d rago

DREN z d r a v kao d r e n

DRINA i sprav l ja t i k r i vu D r i n u

DRUGI

n é m a t i (mu i sl.) d r u g e

DRVECE

od d rveéa ne videt i š u m u

— kimondja , ami a begyében v a n — egy jo t t ány i t sem enged

n e m enged a negyvennyolcból —• ha j szá lpontosan — k á k á n is csomót keres — hajszálon múlo t t

—• egy szempillantás alatt — n a p n á l v i lágosabb — megköpi a m a r k á t

fe lgyűri az ingét

— éjnek idején é jnek évad ján

— á t m e n e t i időszak — a r a n y k o r —• é re t t kor

— megkapja a magáét

—• jóban-rosszban osztozik [vkivel] — jól jön [vkinek vmi] — n e m jó vége lesz

rosszat se j tek

— jön (lesz) még a kutyára dér

— magához tér

— kölcsönkenyér visszajár

— egészséges, mint a makk

— fából vaskarikát csinál

— nincs m á s h á t r a (kiút)

— nem látja a fától az erdőt

18

D R V L J E

osuti d rv l je i kamen je [na koga] — k ígyó t -béká t k iá l t r á

DUH klonut i d u h o m odsu tan d u h o m

DUSA

duša će m u (joj i sl.) na nos izaći

duša m u (joj i sl.) je u nosu

duša od čoveka

dušom i telom predati se (posvetiti se) [čemu]

ispust i t i d u š u m i r n e duše ni žive duše nositi [koga] na duš i poznavat i [koga] u d u š u p roda t i dušu đavo lu s tavi t i [kome] n a dušu (srce)

[što] t rča t i kao bez duše vadi t i [kome] dušu /na p a m u k /

DUVAR dote ra t i / cara / do d u v a r a

DUZAN ne ostat i [kome] dužan

DVA

/s igurno/ kao dva i dva

ne znati ni dve unakrst

—• /el /csügged — másho l j á r az esze

e lmélázik e lmereng szórakozot t f igyelmetlen

— majd kiszakad a lelke m i n t h a a lelke szakadna k i

— o r r á b a n hord ja a harangozópénz t m a j d kileheli a le lkét há ln i j á r belé a lélek

— olyan, m i n t egy falat k e n y é r csupaszív ember

— szívvel- lé lekkel

— kiadja (kileheli) a lelkét — nyugod t lé lekkel — egy lélek sem — a le lkén szárad [vkinek] a sorsa — a le lkébe lá t — e lad ta le lkét az ö rdögnek — le lkére köt [vmit]

— lélekszakadva rohan — nyagga t (kínoz) [vkit]

— sarokba szorít [vkit]

— n e m m a r a d adós/a/

— /ez o lyan biztos/, m i n t kétszer ke t tő négy

— m i n t h a ket tő ig sem t u d n a számol­ni

19

D 2

DZEP đ i ra t i u [čiji] džep

gledati kroz svoj džep

imati dubok džep imat i p u n e džepove ima t i [koga] u džepu i sprazni t i [kome] džep(ove)

leva ruka, desni džep

ni iz džepa ni u džep p la t i t i iz svog (vlastitog) džepa

posegnuti /dublje/ u džep poznava t i kao svoj džep

udariti [koga] po džepu

ĐZIGERICA ići [kome] na džigericu (jetru) (iz)jesti [kome] džiger icu

— ki lopja a pénzt [vkinek] a zsebé­ből

— m i n d e n k i o lyan k a l a p p a l köszön, ami lyen v a n /neki /

— te lhe te t len /min t a/ papzsák — tele (tömve) v a n a zsebe — a zsebében v a n [vkinek vki] — ki lopja a pénz t [vkinek] a zsebé­

ből — ragadós (enyves) a keze

kezéhez r a g a d a m á s é — se zsebemből, se zsebembe — sajá t zsebéből fizeti < a kö l t sége­

k e t — mélyen nyú l a zsebébe — ismerik , m i n t a rossz pénz t

/úgy/ ismeri , m i n t a t enye ré t — a zsebe bán j a

— az idegeire (az agyára) megy — eszi a le lkét [vkinek]

Đ ĐAVO

boja t i se k a o davo k r s t a

došao /je/ davo po svoje

davo bi ga znao d a v o ga vuče za jezik

j e d a n te isti davo — koj i ti je davo — n e da m u (ti i sl.) davo m i r a — p r a v i davo — t u j e davo umešao (umočio) /svo

je / p r s t e ušao /neki/ davo [u koga] — znat i gde davo spava —

úgy fél tőle, m i n t az ördög a szen­tel tvíztől megissza a levét [vminek] megkap ta , ami t ke rese t t ördög tudja n e m tudja m a g á b a n t a r t a n i e l jár a szája k iko t tyan t [vmit] egyku tya mi az ördögöt aka r sz /az/ ördög búj t bele valóságos ördög /it t / az ördög keze v a n a dologban mintha ördög bújt volna belé tudja , hol a bökkenő tud ja h á n y a t ü tö t t az óra

20

HL

ELEMENT bi t i u /svom/ e l emen tu — e lemében v a n

ENCIKLOPEDIJA živa enciklopedi ja —• élő lexikon

F

FILM p u k a o mi (mu i sl.) film

taj film nećeš gledati

FORMA bit i (nalazit i se i sl.) u forrni

ispastii (izaći) iz forme

— megszakad v m i < f o i y a m a t , e g y ü t t m ű k ö d é s s t b . >

— azt te n e m fogod meg lá tn i

— e lemében v a n jó fo rmában v a n

— nincs f o r m á b a n

G

GACE n a p u n i t i gaée

odneti gaée na štapu

GAS bi t i pod gasom

GLADAC spolja gladac, a i znu t ra j a d a c

GLAS bi je ga glas bi t i n a dob rom (lošem) glasu

—• berezel t be to j t

— úgy (így) ma rad (unk ) , m i n t az u j j a m

— nagy benne a nyomás be v a n csiccsentve (csípve) felöntöt t a g a r a t r a

— táj bársony mellény, üres has fenn az ernyő, n incsen k a s

sí

— rossz h í rben ál l — vki , vmi jó (rossz stb.) h í r b e n áll

[vkinek, vminek] jó (rossz stb.) h í r e v a n .,>

21

bi t i n a g lasu

diéi (povisátá) glas (ton) diéi glas [protiv koga, čega] ima t i p r a v o glasa izaéi na glas izneti n a glas [koga] ne da t i (ne pust i t i i sl.) glasa od

sebe os ta t i bez glasa p rone t i glas

u j e d a n glas uživat i dobá r glas

GLAVA bez (nemati) g lave i r epa bežat i (pobeći) g lavom bez obzira

dóéi glave [kome]

dóéi (izaói) [kome] navrh (doivrh) g lave

došlo m u (joj i sl.) /iz dupe ta / u g lavu

g lavom i b r a d o m

(iz)gubiti glavu h v a t a t i se za g lavu

ići glavom kroz(a) zid izbiti [kome što] iz g lave

izneti čitavu glavu

lupati se o glavu [kome]

muénuti /svojom/ glavom

ne boli me (ga i sl.) glava

- j ó h í rben ál l jó h í r n e k ö rvend

- felemeli a hang j á t - szembeszál l [vmivel, vkivel] - szavazat i joga v a n - h í r n é v r e tesz szert - h í rbe hoz [vkit] - n e m a d h í r t magá ró l

- eláll a szava - szá jára vesz

k ikü r tö l el terjeszt e lhí reszte l

- egyhangú lag — jó h í r n e k ö rvend

se füle, se f a rka h a n y a t t - h o m l o k m e n e k ü l /e l /hordja /el/viszi az i r h á j á t m e n t i a bőré t fejét veszi [vkinek] ez a fejébe k e r ü l a könyökén jön ki to rk ig v a n vele kb . nagynehezen megé r t e t t e

teljes életnagyságban személyesen elveszti a fejét fogja (foghatja) a fejét a fejéhez k a p fejjel megy a fa lnak m a j d k ive rem én a fejedből k ive r i a fejéből ép bő r re l (megússza) m e g m e n e k ü l megissza [vminek] a levé t megbosszul ja m a g á t t ö rd a fejed egy kicsit gondolkozzál egy kicsi t r a j t a k i sebb gondom is nagyobb a n n á l

22

neće ga (te i sl.) /ni / g lava (za)-bole t i

n e moéi uhva t i t i [koga] ni za g l avu ni za r e p

ne zna /ni/ gde mu je glava nosit i (imati) g lavu u torbi od g lave do pe te pen ja t i se [kome] na g lavu (na

v r h glave) podiéi g lavu pognut i g lavu pos ipat i g lavu pepelom postavi t i na g l avu pos tavi t i se n a g lavu p re tu r i t i [što] p reko glave probi t i [kome] g lavu (uši) pun i t i [kome] g lavu (uši) r ad i t i [kome] o glavi razbi ja t i (lupaiti) g lavu oko (zbog)

[čega] razbi(ja)t i se (obiti se) o [čiju]

g lavu s tavi t i g lavu u t o rbu t r l ja t i g lavu

udarila mu (joj i sl.) je slava u g lavu

uda r i t i g lavom o zid us i j ana (ugrejana) g lava u tuv i t i u g lavu uv r t e t i /sebi/ [što] u g lavu

GLAVOBOLJA zadava t i g lavobol ju

GLISTA izvoditi besne gliste

e mia t t n e m fáj a feje ne fáj jon azér t a feje! sehogyan sem s ikerü l fülön fog­nod (csípned) se füle, se f a rka annak , ami t m o n d azt sem tudja , hol /ál l / a feje fejével j á t sz ik te tőtől ta lp ig a fejére mász ik [vkinek]

felbátorodik fejet ha j t h a m u t h in t a fejére a feje t e te jé re áll í t [vmit] h a a feje t e te jé re ál l is e lvet i a gondjá t [vminek] a könyökén jön ki [vkinek] telebeszéli [vkinek] a fejét [vkinek] az é le tére tör(nek) tör i az eszét [vmin] fő a feje ezt még a fejére o lvassák (fejé­hez vágják , ver ik) fejével j á t sz ik t anács t a l an gondban v a n töp reng fejébe száll (a dicsőség, a s iker stb.) [vkinek] fejjel megy /nek i / a f a lnak forrófejű e m b e r az eszébe vés [vmit] fejébe vesz [vmit]

kb. gondot, baj t okoz m a g á n a k

csak az eszét j á r j a (űzi) komédiáz ik idé t lenkedik

23

G L J I V E nicati (rasti) kao gljive (pečurke)

/posle kiše/

GODINA biti u najboljim godinama /ži-

vota / biti u /poodmaklim/ godinama

gladna (zla, rđava) godiina p l aka t i kao (Ijuta, c rna , zla) g o -

d ina

vući se (otegnuti se) kao gladna godina

zaći u godine

GORA t res la se gora (brda), rodio se

miš

GOVORITI nit' govori, nit' romori

GRANA kao okresana (odsečena, p r e l o m -

ljena) g r a n a pas t i na n iske g r a n e

seći (rezati) granu na kojoj se sedi

GRANICA ne poznavati granice [u čemu]

preć i /sve/ granice sve ima /svoje/ g ran ice

GREH ispaštati (iskajavati) tuđe grehe

uzeti za g reh

n é p nő (terem, szapora) , m i n t /eső u tán / a gomba

— élete v i r ág j ában

— eljártak fölötte az évek koros e m b e r

—• szűk esztendő — nép sír (rí), mint a sebes eső

úgy sír (úgy hul l a könnye) , m i n t a záporeső

— nép úgy (soká, lassan) készül, m i n t a Luca széke hosszú, m i n t a hé t szűk esztendő nyúl ik , m i n t a ré tes tész ta

— el jár fölötte az idő

va júd ik a hegy, egere t szül

se szó, se beszéd

úgy m a r a d t , m i n t a szedet t fa úgy m a r a d t , m i n t a k i su j j am rossz he lyzetbe (nyomorba) j u t m é l y r e sül lyed m a g a a la t t vágja a fát

n e m i smer h a t á r t t ú lmegy m i n d e n h a t á r o n m i n d e n n e k v a n h a t á r a

ra j t a (az ő há t án ) csa t t an az ostor zokon vesz [vmit]

24

G R L O

ići /kao/ g r lom u j agode op laknut i (okvasiti) grlo s tegnut i gr lo usko gr lo

GROB bi t i (stajati) j e d n o m nogom u

grobu bi t i v e r a n do groba (o)teratii /p re v r e m e n a / u grob

G R O B L J E prolazi t i kao pored tu r skog (61-

vutskog) grobl ja

GROM kao grom iz vedrog neba kao g r o m o m ošinut

neće grom u koprive

GROŠ za svoj groš r ad i t i

GROZNICA p u t n a groznica

GROZĐE k a d n a v rb i rodi grožđe

kiselo grožđe naći se u n e b r a n o m grožđu

GRUDI

busa t i se u g rud i

GUBER

pruža t i se p r e m a g u b e r u

— kb . hübe leba lázs m ó d j á r a — leöblí t i a t o r k á t — elszorul a t o rka — szűk ga ra t

szűk keresz tne tsze t < p l . t e m e -l é s é >

— fél lába (fél lábbal) a sírban van

— sírig hű — sírba visz (tesz) [vkit]

[vkinek, vminek] a s í r ját ássa megássa [vkinek, vminek] a s í r ­

j á t

— oda se(m) néz [vminek] ügye t sem ve t [vkire, vmire ]

— m i n t de rü l t égből v i l l ámcsapás — olyan m i n t h a a m e n n y k ő ü tö t t

(csapott, vágott) volna be le — csa lánba n e m ü t a m e n n y k ő

— kedve szer int (a m a g a haszná ra ) /él, dolgozik stb./

•— utazási láz

—• sohanap ján m a j d ha fagy h o l n a p u t á n k i skedden

—• savanyú a szőlő — b e n n e v a n a p á c b a n (csávában)

szorul a kapca (a kapca ja) ku tyaszor í tóba j u t

— veri a mellét

— addig nyújtózz, ameddig a taka­ród ér

25

G U J A /nemoj / da te guja (ne) u jede

(peone) kao da ga (te i sl.) je guja ujela

GUŠA h v a t a t i se za gušu (grkljan)

GVOZĐE

baca t i u s taro gvožđe

kovati gvožđe dok je vruée

— /hogy/ a kígyó m a r j o n m e g !

— felugrik (felszisszen), mintha kí­gyó csípte (harapta , m a r t a ) vo lna

meg

— torkon fog (ragad) [vkit]

—• ócskavasba k e r ü l s zemé tdombra ve t [vmit]

— addig üsd (verd) a vasat , m í g m e ­leg

H

HLADAN bi t i m r t a v h l a d a n

HLEB bi t i dobá r kao h leb bi t i (živetd) na be lom h lebu

hleba bez motike jesti (tražiti)

jesti hleb tudim zubima

jesti tudi hleb

kao parče hleba biti potreban

lezi hlebe (hlebu) da te jedem

nasušni hleb

néma za nas (za mene i sl.) ovde h leba

ostati bez hleba

— halá los n y u g a l o m m a l tel jesen nyugod t

— olyan /jó/, mint egy falat kenyér — kivégzés (csőd) e lőt t ál l

kegye l emkenyé ren él —• büdös (meleg) neki a k a p a n y é l

m á s n y a k á n élősködik — m á s n y a k á n élősködik

ott a ra t , ahol n e m szántot t — a m á s k e n y e r é n él

m á s aszta lához feni a kését — úgy kell (/olyan/ szükséges) m i n t

egy (a) falat k e n y é r —• délig alvó, te j fe lnyaló

megál l j , k e n y é r /gyere ide/ m e g ­eszlek

— a m i n d e n n a p i k e n y e r ü n k m i n t a falat k e n y é r

— az u t c á r a k e r ü l kifelé ál l (kiáll) a r úd j a kifelé ál l a szekere rúd ja

— k e n y é r né lkü l m a r a d

26

t raži t i h leba p reko pogače

HOP p rvo skoči pa onda reci hop

I

IGLA sedeti kao na ig lama

IGRATI igrat i kako d rug i svira

igrati opasnu igru otkr i t i [čiju] igru

IME (iz)grditi [koga] n a pas je ime istuéi na m r t v o ime nazva t i [što] p r a v i m imenom

INTERES bit i u [čijem] in te resu

ISTINA pogledat i ist ini u oči živa (gOila) i s t ina

IZLOG lep kao iz izloga

— kenye re nincs, s k a r é j t a k a r m e t ­szeni obs kenyere n e m lévén, ka lács ra vágyódik

— hopp, ha árkon túl a topp

— tűkön ül

— úgy táncol, ahogy vk i fü tyül (ahogy fúj ják neki , ahogy fúj ják (húzzák) a nótá t , r ég a m i n t vk i sípol

— veszélyes j á t é k b a kezd — felfedi [vki] t i tkos szándéká t

leleplezi vk i k isded j á t é k á t

— lehord [vkit] a sárga földig — laposra ver [vkit] — nevén nevezi a gyereke t

— é rdekében van (áll)

— szembe néz [vmivel] — olyan igaz, m i n t ahogy i t t á l lok

— /olyan/ mintha skatulyából húz­t á k volna ki úgy áll r a j t a /a r u h a / m i n t h a r á -ön tö t t ék volna

J

J A B U K A j a b u k a razdora — Erisz a lmája

27

J A D na jedv i te j a d e

ni po jada

JAGODA kao bula u jagode

JAJÉ K o l u m b o v o ja jé ličiti k a o j a jé j a j e tu

JAMA kopa t i [kome] j a m u

J A R A M zbaci t i j a r a m

JASLE d r ž a v n e jas le

JEDRO diói (razapeti) j e d r a

JEFTINO proéi jef t ino

JEZIK bi t i n a jez iku ( n a v r h jezika) bi t i pogana jezika

brži jezik od pameti

češati jezik

držati jezik za zubima

imati dug(ačak) jezik jezik m u (ti i sl.) se zavezao jez ik za zube

naći zajednički jezik

— al ig-al ig a falig nagy keservesen

— az még h a g y j á n az még m e g j á r n á semmi baj

— kb. hübelebalázs módjára

— Kolumbusz tojása —• /o lyan egyformák/ , m i n t ké t t o ­

j á s

— vermet ás [vkinek]

— lerázza az igát összetöri a r ab igá t

— az állam kenyerét eszi (kenyerén él)

— kb. felvonja a vitorlákat elhaj ózik

— könnyen (olcsón) megúszta

— a nyelvén (a nyelve hegyén) van — csúnya (lepcses, mocskos, m o s d a t ­

lan) szája v a n för te lmes szája v a n

— gyo r sabban forog a nyelve , m i n t az esze

— a nye lvé re vesz [vkit] ócsárol (szapul) [vkit]

— befogja a száját ha l lga t

— hosszú a nye lve — megkö tőd ik (leragad) a nye lve —• fogd be a szád!

agró pofa be ! —. meg ta lá l j a a közös nye lve t

[vkivel]

28

oplesti (opaliti, ošinuti) [koga] j ez ikom

oš tar na jez iku povući [koga] za jez ik

pregrizao jezik /da Bog da/ p reva l i t i (prelomiti) p r eko jez ika pust i t i jezik

razvezati jezik

skratiti jezik svrbi m e (te i sl.) jeaik tupi t i jezik ugr is t i se (ujesti se) za jezik (us-

nu)

zli jezici

JOVA Jovo namovo

JUCE ne bi t i od j uče

— kb . a laposan leszid [vkit]

— csípős (éles, hegyes) a nyelve — megoldja a nye lvé t [vkinek]

szólásra b í r [vkit] — i n k á b b a nye lvede t h a r a p n á d el — nehezen ej t (mond) ki [vmit] — a nye lvé t kop ta t j a

csoda, hogy el n e m kopik a nye l ve

— megered (elered, megoldódik) a nye lve jól fe lvágták a nye lvé t

— csomót köt a nye lvé re — n e m ha l lga tha tom el —• /csak/ a nye lvé t kop ta t j a —• az a jkába h a r a p

l e ragad a nye lve n e m a k a r beszélni

— a rossz nye lvek

— kezdhe t jük (kezdheted stb.) e löl ­rő l

— nem mai gyerek

K

KABANICA posle kiše kaban ica (japundže)

n e t r eba

KABAO lije (pada) k a o iz kab la

KAIS s tegnut i ka iš

KAJGANA skupo kao svetog P e t r a ka jgana

eső u t á n köpönyeg

úgy esik, m i n t h a dézsából (dézsá­val) ön tenek

meghúzza (megszorítja) a n a d r á g ­szíj a t

drága, mint a túrós-vajas galuska drága , m i n t a pa t ikasze r

K A J M A K skidat i (ubirati) k a j m a k (penu)

KALUP n a j e d a n (istá) k a l u p

KAMEN

k a m e n spot icanja (smutnje)

kamen temeljac neće ostat i (nije ostao i sl.) nii k a -

m e n n a k a m e n u pao m i (mu i sl.) k a m e n sa srca

stati na ludi kamen

K A N D Ž A bit i u [ćijim] k a n d ž a m a

KAP bor i t i se do poslednje kap i k r v i /bi t i s l ičan/ kao dve kap i vode

kao kap /vode/ u more (u mo-ru)

KAPA k a p a dole m r k a k a p a

nakriviti kapu pod k a p o m nebeskom p u n a k a p a

skidati kapu [pred kim]

KARTA baca t i k a r t e g ledat i u k a r t e igrat i (staviti) /sve/ n a pos led-

n ju (jednu) k a r t u

leszedi a tejfelt

egy k a p t a f á r a húz (megy)

b o t r á n y k ő akadá ly nehézség a lapkő kő kövön n e m m a r a d t

— nagy (nehéz) kő esett le a szívé­rő l

— elveszti az eszét j á r j a a bolondjá t n a d r a g u l y á t evet t elveszti a fejét

— a karmai közé kerül [vkinek]

—• utolsó csepp véréig — /olyan egyformák/ , m i n t ké t tojás

úgy hason l í t anak egymáshoz, min t egyik tojás a más ikhoz

— csepp a t enge rben

le a k a l a p p a l /előt te/ kedvezőt len k i l á tások k i l á t á s t a l an helyzet fé l revágja (félrecsapja) a ka l ap já t a k e r e k ég a l a t t bőven jócskán ka lapo t emel [vki előtt]

k á r t y á t ve t k á r t y á t ve t m i n d e n t egy l ap ra tesz fel k i já tsza az utolsó k á r t y á t

30

ig ra t i o tvoren ih k a r a t a (s o tvo-r e n i m k a r t a m a )

izneti k a r t e na sto o tkr i t i (pokazati) /svoje/ k a r t e

KASA skuva t i k a š u [kome]

KAŠALJ (ne) bi t i mač j i kaša l j

KAŠIKA jes t i (kusaiti) veliikom kaš ikom

KATOLIK vééi ka to l ik od pape

KEC dóéi kao kec na j edanaes t

KER (po)teratii k e r a

K E R A okoló ke r e /pa n a m a l a v r a t a / iéi

K E S A odreši t i kesu

KESTENJE vadi t i kes tenje iz v a t r e / t ud im

r u k a m a /

KICMA

imat i /čvrs tu / k i čmu

savijati (povijati) kičmu

KIŠA obilaziti kao kiša oko K r a g u j e v -

ca p iaka t i kao kiša

nyí l t (nyitott) k á r t y á k k a l já t sz ik

fölfedi a kártyáit felfedi ká r tyá i t színt val l

borsot tör az orra alá aláfűtöt t (befűtött) neki

nem (engem sem) a gólya köl­töt t

nagy kanállal eszik

p á p á b b 'akar lenni / a p á p á n á l

úgy jött , m i n t t izenegyre az ász

lumpol korhe lyked ik t ivornyáz ik züllik

táj a belső kapura kerül

kinyitja az erszényét fizet n e m fösvény

mással (más kezével) kapartatja ki a gesztenyét /a tűzből, (a p a ­rázsból) /

kemény a gerince n e m haj l ik a de reka beadja a d e r e k á t

kerülgeti, mint a macska a forró kásá t úgy sír, m i n t a záporeső

31

K L A D A ležat i k a o k l a d a

KLIN j e đ a n u klin, d rug i u ploču / u d a -

ra / obesit i o k l in s igu ran kao v r b o v k l in

KLIP baca t i (podmetat i) [kome] kl ip

(klipove) pod noge

KLOPKA (u)pasti u k lopku

KLUPKO k l u p k o (klupče) se odmotava

KLJUČ1

baci t i k l juč

KLJUC2

drža t i pod k l jučem [što, koga]

KLJUN bi t i žut oko k l j una

KNEDLA zasta la m u (ti i sl.) kned la u g r -

lu

KNJIGA bi t i (stajati) [pred kim] k a o o t -

vorena knj iga bi t i zapisan u crnoj knjizi gu ta t i knj ige knj iga sa sedam peča ta spala knj iga na dva slova zapisa t i u c rnu kn j igu

KOCKA baci t i (bacati) kocku kocka je bačena (pala) s tavi t i [što] n a kocku

/úgy/ fekszik (áll, ül), m i n t egy d a r a b fa

nem egy malomban őrölnek

szegre akaszt [vmit] kb . n e m lehe t b e n n e megbízn i

gáncsot vet [vkinek]

csapdába (tőrbe) esik

tisztázódik a dolog ki jön a gombolyag vége

forrásnak indul forrni kezd

lakat (zár) alatt van

sárgacsőrű

összeszorul a t o rkom t o r k o m o n a k a d t a szó elál l t a lé legzetem

nyelvén a szíve olyan, m i n t a nyi to t t k ö n y v be í r j ák a feke tekönyvbe falja a könyveke t hé t pecsétes t i tok kb . m a g u n k r a m a r a d t u n k a feke te l i s tá ra k e r ü l

kockát vet (dob) a kocka el v a n ve tve kocká ra tesz [vmit]

32

KOKOŠ(KA)

iói sa kokošima (kokoškama) n a spavan je

k a o pokisla kokoš

KOLA izgrdit i (ispsovati) [koga] na p a -

sja kola pošla m u (ti i sl.) (krenula) kola

n izbrdo

slomila se kola [na kome] up regnu t i [koga] [u čija] kola

( jaram) voziti se na is t im kol ima

KOLAČ (za)mesiiiti [kome] kolač (gibainá-

cu, pogaču) nada t i se tome (ovorne) kolaču

KOLENO baci t i [koga] na kolena (ne) bit i [kome] do kolena

(pre)lomiti [što] preko kolena

pásti na kolena

podsekla mu (joj i sl.) se kolena

K O L O uhva t i t i se u [čije] kolo

vrzino kolo

KOLOSEK baci t i (staviti i sl.) na sporedni

kolosek ići is t im kolosekom

— a t y ú k o k k a l megy a ludni

—• olyan, mint az ázott tyúk

— lehord [vkit] a sárga földig

— elindult a lejtőn a lejtőt j á r j a táj le j tőre áll a dolga

— megissza a levét [vminek] — /a/ szekerébe fog [vkit]

— egy húron pendül [vkivel] egy gyékényen á ru l [vkivel]

— borsot tör [vkinek] az orra alá befűt [vkinek]

— se j te t tem ezt a ke l lemet lenséget táj h á t r a v a n még a vas t agabb ik vége

— térdre kényszerít [vkit] — je len ték te len e m b e r

kis pont [vmihez] — hübe leba lázs mó d j á r a ha tá roz el

[vmit] — t é r d r e esik [vki előtt]

t é r d r e hu l l (borul) — gyökeret ' ve r t a lába a r é m ü l e t ­

től az i jedtségtől földbe gyökerezet t a l ába m e g d e r m e d t i jed tében

— egy követ fúj (együtt fújja a kö­ve t [vkivel]

— zűrzavar boszorkány tánc

— mellékvágányra terel [vmit]

— egy kerékvágásban jár [vkivel]

33

izbaciti [koga] iz koloseka

K O N A C drža t i /sve/ koncé u /svoj im/ r u -

k a m a

pohva ta t i /sve/ koncé pomrs i t i (smrsáti) [kome] koncé

visi t i o koncu

KONAK pr iča t i Markove k o n a k e

KONJ i mi kon j a za t r k u i m a m o

pásti s kon ja na magarca rad i t i kao konj

KONOPAC omast i t i konopac

KOPLJE /posle boja/ kopl jem u t r n j e lomit i kopl ja

KORÁK drža t i (iói u) k o r á k [s k im, s

čim] ići (grabiti) / nap red / k r u p n i m

k o r a k o m (k rupn im korac ima) k o r á k po k o r á k

- na svakom k o r a k u p ra t i t i [koga] u k o r á k (stopu)

preduzeti /potrebne/ korake (me-re)

ucinátii (napravitd) k r u p a n (veli-ki) k o r á k

učdniti (napra.viti) p rv i (pionir-sikd) k o r á k

uhva t i t i k o r á k [s k im, s čim]

k izökkent [vkit] a régi k e r é k v á gásból kihoz (r i tk kivesz) [vkit] a sod

r ábó l

m a g a i rányí t ja a dolgokat [vminek] a szálai összefutnak [vhol, vmiben] kibogozza (megérti) a lényeget keresz tü lhúzza (keresztezi) [vki nek] a számí tása i t meghiús í t j a [vkinek] a t e r v é t egy hajszá lon függ /az é le te /

zöldeket beszél összegagyog t a r k á t - b a r k á t

az én kardom sem bodzafa mi is ot t leszünk lóról s zamár ra (ül, rég száll) dolgozik, m i n t egy ló

majd felhúzzák (felkötik) /őt/ fe lakaszt ják

eső után köpönyeg l ándzsá t tör [vki mel le t t ] ka rdoskod ik [vki mel le t t ]

lépést tart [vmivel, vkivel]

óriási léptekkel halad

lassan érünk messzire l é p t e n - n y o m o n [vkinek] a nyoma in j á r egy n y o m b a n j á r n a k (lépnek) megteszi a szükséges lépéseket

nagy lépést tesz előre

megteszi az első lépést

lépést tart [vkivel, vmivel]

34

K O R É N i s t rgnu t i (iščupati) iz ko rena

(s korenom) [što] pust i t i korén uniš t i t i (zatrti) u k o r e n u

vuéi korén [od koga]

K O R M I L O drža t i kormi lo /u svoj im r u k a -

m a /

— gyökeres tü l (tövestül) k i i r t (ki­t ép [vmit]

— gyökere t ver — gyökerében ássa a lá ( támadj i

m e g — [vki] leszármazot t ja

tőle szá rmaz ta t j a m a g á t

— ő tartja a kormánykereket

K O R O V n é m a ga (je i sl.) n i od korova

K O R P A baci t i u k o r p u (kos) dat i ko rpu dobit i k o r p u

KOSOVO proći (provest i se) k a o J a n k ó n a

Kosovu

KOST bi t i / sama/ kost i koža

bit i /kao/ kost u g r lu ostavi t i [negde] kost i polomit i [kome] kosti ( rebra i sl.) u t e r a t i [kome] s t r a h u kost i

KOS

s t rpa t i (staviti) u ist i koš (lo-nac)

KOTIRATI SE dobro se ko t i ra t i

színét sem lá t t a [vkinek, vminek] nyoma sincs se híre , se h a m v a

a szemétkosárba veti (dobja) kosa ra t ad [vkinek] kosa ra t k a p [vkitől]

pó ru l j á r ba jba kevered ik

csak a csontja /s a/ bő re táj o lyan sovány, hogy csak a bőre t a r t j a össze a csont já t szálka a szemében o t thagyja a fogát [vhol] leveri a d e r e k á t [vkinek] rái jeszt [vkire]

egy k a l a p a lá vesz (von, rég tesz, hoz, foglal)

j ó h í rben ál l [vkinél]

K O T V A baci t i k o t v u (sidro) lehorgonyoz

horgonyt vet

35

K O V bi t i istog kova

KOZA n i su m u (ti i sl.) sve köze na

b ro ju (kod kuée)

KOZA b r a t i kožu n a š i l jak

čuvati svoju kožu

iskočiti iz /sopstvene/ kože iz ove kože se n e može /n ikud/

na svojoj koži osetiti (iskusiti) ostat i č i tave kože p la t i t i svojom kožom (glavom,

životom) pod kožu se podvuéi [kome]

pokisnu t i do /gole/ kože r a d i se o [čijoj] koži

tiče se [čije] kože

űzeti (odneti) sve do gole kože

KRAJ izaći na k ra j [s k im, s čim]

izvući deblji (kraći, tanji) kraj / jedva/ sas tavl ja t i k ra j sa k r a -

j e m s ta t i [kome, čemu] na k ra j

KRAJNOST otići u k ra jnos t

KRAVA nije m i (ti i sl.) s ta la k r a v a n a

nogu pr i s ta je (liöi) m u (ti i sl.) kao

k rav i sedlo

— egyvágásúak

— nincs ki négy sarokra

— készülj íe l a b ü n t e t é s r e (verésre, a legrosszabra)!

— vigyáz a bő ré r e félti a bőré t

— /majd/ k iugr ik a bőréből — ebből nincs k iú t

ez alól senki sem b ú j h a t k i — saját bő rén tapasz ta l [vmit] — ép bőr re l megússza — bőréve l (fejével) fizet

— behízelgi magát [vkinél] csapja a szelet [vkinek] csapja a lencsét

— bőr ig ázik — bő ré r e megy

bőrérő l v a n szó — bő ré r e megy

bőrérő l v a n szó — az inget is lehúzza [vkiről]

— megfér (boldogul) [vkivel] táj megvan , m i n t lélek a tes t te l

— a röv idebbe t húzza — tengődik

— véget vet [vminek]

— elvet i a su lykot tú lzásokba esik

— nem kerget (nem hajt) a tatár

— illik neki, mint tehénnek a gatya

36

K R E D A piši kredom /po duvaru/

KREVET pasti u krevet

KRIK poslednji k r i k mode

KRILO dobiti krila

narasla mu (joj d sl.) krila podseói (podrezati) [kome] k r i l a polomit i kr i la [kome]

KRIV ni kriv ni dužan (na)stradaiti

KRIVICA baciti krivicu [na koga]

KROV imati krov nad glavom

KRPA bled kao krpa

KRST nositi svoj krst (jaram)

prikovati na krst

staviti krst na [što]

KRSTITI SE krstiti se i levom i desnom

KRSTEN (ne) biti kršten

KRŠTENJE vatreno krštenje

KRUG

vrteti se u /začaranom/ krugu začaran i k r u g

— fel ír juk (fel ke l lene írni) a k é ­m é n y b e /ko rommal /

— ágynak dől (esik)

— az utolsó d iva t szer int a legújabb d iva t szer int

— szárnyat (szárnyakat) ad [vkinek, vminek] szárnya nő

— szá rnya nőt t — megny i rbá l j a [vkinek] a szá rnyá t — szá rnyá t szegi [vkinek, vminek]

— á r t a t l a n u l szenved

— m á s r a há r í t j a a h ibá t (felelőssé­get)

— tető van a feje fölött

— fehér, min t a fal

— m i n d e n k i n e k m e g v a n a m a g a k e ­reszt je

— ny i lvánosan megbélyegez (kínoz, megszégyenít)

— kereszte t vet [vmire]

— hány ja a keresz te t m a g á r a csodálkozik [vmin, vkin]

— nincs józan eszénél

— tűzkeresz tség

— bűvös kö rben forog —• bűvös kör

37

K R U N A neće m u (ti i sl.) pas t i k r u n a s

g lave sk inu t i [kome] k r u n u s g lave

KRUŠKA n i sam (nije i sl.) pao s k r u š k e

KRV bi t i od k rv i i mesa

biti [s kim] na krv i nož bi t i u k rv i

k r v i nož j e m e đ u n j ima k r v ni je voda k r v u ž i lama m u (joj i sl.) se l e -. d i (sledila) p i t i (siiisati) [kome] k r v ući u k r v

KUCA n e laje kuca sela r a d i /nego s e ­

b e r ad i /

KUCE n e m a t i ni kuče ta ni mače t a

KUĆA (o)čistiti i spred svoje kuće (pred

svojom kućom) da leko m u / lepa/ kuća

luđa kuća n e m a t i /ni / kuće ni kuć iš ta osećati se (biti) kod kuće

otvoriti kuću piši kući p ropa lo / je/

terati [koga] do božije kuće večna kuća

n e m esik le a korona a fejéről

leüti [vkinek] a fejéről a koronát

n e m es tem a fejem l ágyá ra n e m eset t (nem e j t e t t ék a feje l á ­

gyá ra

hús /és/ vér húsbó l /és/ vérből való késhegyig (késhegyre) m e n ő [vkinek] a vé rében v a n á t m e g y [vkinek] a vé rébe [vkinek] a v é r é v é vá l ik ha lá los e l lenségek a vé r n e m vál ik vízzé megfagy (meghűl, e lhűl (a vé r b e n n e [vkinek] a vé ré t /ki/szívja [vkinek] a vé rében v a n

a sa já t é rdekében beszél

se ku tyá ja , se macská ja

m i n d e n k i (ki-ki) a m a g a háza előt t seper jen a k k o r lássam, / a /mikor a h á t a m közepét bo londokháza sem háza, sem tüze tréf t égy úgy, m i n t (mintha) o t t ­hon vo lná l megny i t j a házá t a vendégek előtt n é p n incs r á f las t rom a p a t i k á ­b a n a végsőkig hajszol (üldöz) [vkit] örökös nyugvóhe ly ö rök lakás

38

KUD kud(a) koji /mil i moj'i/

KUGA bežat i [od koga] kao od k u g e

KUKA VICA p o d m e t n u t i [kome što] kao k u ­

kavica ja jé

KULA gradi t i ku le u v a z d u h u (u obla-

cirna) obećavat i ku l e i g radove

KUS kusi i r epa t i

KUVAN bi t i k u v a n i pečen

ni kuvan ni pečen

— /mehe t / a m e r r e l á t fel is ú t , le is ú t !

— menekül, mint az ördög a tömjén­től •

— m á s fészkében köl t (más a lá t o ­j ik) m i n t a k a k u k k

— l é g v á r a k a t épí t

— rég a r a n y h e g y e k e t ígér

— szede t t -vede t t népség

— sülve-főve együt t v a n n a k ( jár­nak)

— se hideg, se meleg

L

L A D A kao da su m u (joj i sl.) sve lade

po tonule

LAKAT progovori t i n a l a k a t

LALA učini t i (uraditi) k a o be la la la

LÁMPA upal i la m u (joj i sl.) se l á m p a

LANAC

vodit i (držaiti) n a l ancu [koga]

— m i n t h a az egész vi lág omlot t vo l ­n a össze

— el jár a szája n e m tud ja t a r t a n i a száját

— kb. meg fogod csinálni, ha aka­rod, h a n e m

— leesett a tantusz eszébe j u t

— kordában tart [vkit]

39

L A S T A j e d n a las ta ne čini proleće

prva lasta

LED naves t i [koga] na t a n a k led otići (pásti) pod led p roh i t i (razbiti) led

LEĐA govori t i (radit i i sl.) iza /čijih/

leđa iza božjih leđa n a /svojim/ leđ ima nosit i (vući

i sl.) n a t o v a r i t i [kome što] n a leđa

(vrat) podmetnutd leđa (grbaču) pope t i se n a [čija] leđa p r e k o leđa p re tu r i t i (prebaciti)

preko tuđih leđa sk inu t i se [kome] sa leđa (grba-

če, v ra ta ) sv rbe ga (me i sl.) leđa

— egy fecske n e m csinál tavasz t (nyarat)

— első fecske

— jégre csal (visz) [vkit] — el tűnt , m i n t a kámfor — megtör i a jeget

meg tö r t a jég

— [vkinek] a háta mögött

— /az/ isten háta mögött — nagy t e rhe t r a k (vesz) a vá l l á r a

— nyakába sóz [vmit] t e r h e t ró [vkire]

— ta r t j a a h á t á t [vkiért , vmié r t ] — a m á s zs í r ján él — a h á t a mögöt t van [vkinek vmi]

t ú l j u t o t t r a j t a e l intézte

— [vkinek] a h á t á n kapaszkod ik fel — leszállt [vkinek] a n y a k á r ó l

— viszket a háta

L E K ni za lek

LEKCIJA (o)cátati lekci ju (bukvicu, v a k e -

lu)

LEPAK uhva t i t i (naiéi) n a l epak

uhvatiti se na lepak

— m u t a t ó b a sincs egy csöpp sincs í rmagu l sincs

— rég felolvasták neki a leckét megmossa a fejét [vkinek] leckéztet [vkit]

— lépre megy (ragad) felül [vminek] beug r ik [vminek]

— lépre megy (rég akad , kerül) lépen a k a d

40

LETETI visoko le te t i

LETO na kukovo leto

LICE baci t i u lice (u oči)

lice i naličje l icem u lice na licu m e s t a p l junu t i [kome] u lice

pokazati pravo lice (na)pravi t i kiselo lice

LIJA s ta ra lija

LIMUN bi t i isceđen kao l i m u n bi t i žut kao l i m u n

čekati (hteti) limun

LINIJA čuva t i (držaiti) l ini ju

linijom (naj)manjeg otpora /iéi/

LISAC s tar i l isac

LISICA te ra t i l isicu a i s te ra t i v u k a

LIST naše gore list

okrenuti drugi (novi) list

— m a g a s r a tör túlzot t ambíciói v a n n a k

— sohanapján

— /a/ szemébe /meg /mond (a szemé­be, a szeme közé vág) [vkinek

vmit ] — színe és fonákja — szemtől -szembe — helysz ínen — gal lér ja a lá köp [vkinek]

megszégyení t — k imu ta t j a /a/ foga fehér jé t — s a v a n y ú arcot v ág

— öreg (vén) róka

— olyan, mint a kifacsart citrom — sárga, m i n t a viasz

/olyan/ sápadt , m i n t a holdvi lág — taps ra v á r

— vigyáz a vona la i ra félti, meg aka r j a t a r t a n i a v o n a ­lai t

—• a k isebbik (a gyengébb) e l lená l ­lás vona la (án) (halad)

— vén róka

— nyu la t kerge t és m e d v é r e t a l á l fut a fa rkas tó l és oroszlánra t a ­lál

— magunkfajta a mi e m b e r ü n k

— m á s k é p p e n (rosszabbul, az eddigi ­ekke l e l lenté tben) cselekszik

41

L I S T A bi t i na crnoj listi

LOJ ide kao po loju

LOKOT stavi t i lokot n a us ta

LOM (na)pravi t i lom

LOVITI lovit i u m u t n o m

LOVORIKE (po)brati lovorike o d m a r a t i se (pocivaü) na lovor i -

k a m a

LUD

smeja t i se kao lud /na b r a š n o /

LUK k a o l u k i oči l uk i voda

ni l uk j eo ni luk(om) mi r i sao

tuk na luk udario (i sl.)

L U L A (ne) v red i n i /po/ lu le d u v a n a

popušiti lulu mira

LUPA s tavi t i pod l upu

— fekete l i s tára ke rü l

— /úgy/ megy, m i n t a ka r i kac sapás

— laka to t tesz [vkinek] a szájára

— nagy po r t ve r fel nagy ci rkuszt csinál belőle

— zavarosban halászik

— b a b é r t (sikert) a r a t — p ihen (nyugszik) babé r j a in

— vigyorog (nevet, röhög, tá j kacag, vicsorog), m i n t a f aku tya

— m i n t a k u t y a meg a m a c s k a — ü re s beszéd (duma)

nincs a n n a k semmi a lap ja semmiség csekélység n e m ér az semmi t

— se inge, se gal lér ja semmi köze [vkihez, vmihez]

— azonos m é r t é k k e l hasonló d u r v a módon szemet szemért , fogat fogért ké t éles k a r d egy hüve lyben

— nem ér egy pipa dohányt p ipa d o h á n y t sem é r

— elsz ívták a békep ipá t

— szemügyre vesz [vkit, vmi t ]

42

LUSTER visiti kao luster — rosszul áll a szénája

L U T K A došle m u (joj i sl.) l u tke (bube) — rá jö t t a bolondóra

L J A G A baci t i l jagu [na koga]

oprati ljagu

szégyenbe hoz [vkit] gyalázatot szór [vkire] lemossa a gya láza to t

L J U Š T U R A za tva ra t i se u svoju l j u š tu ru — m a g á b a zárkózik

M

MAC Damoklov mač

m a č s dve oštr ice ukrs t i t i m a č e v e

visi m u (joj i sl.) /kao/ m a č n a d g lavom

MACÁK nagra j i sa t i kao žut i m a č a k

obesiti (staviti i sl.) mačku o rep

oblizivati se kao mačak

povući mačka za rep

obilaziti (skakati) kao mačak oko v r u ć e k a š e

Damoklesz k a r d j a ké té lű k a r d ha jba k a p [vkivel] összerúgja [vkivel] a pa tkó t t enge ly t akasz t (összeakasztja a tenge ly t [vkivel] Damoklesz k a r d j a k é n t függ a f e ­j e felett

csávába ke rü l (keveredet t ) úgy j á r t min t a macska , amely ik ki lencet f iadzott sokra mégy vele abból sem lesz s e m m i n e m ér semmi t az egész nyalja a szája szélét feni a fogát [vmire] kihúzza a gyufát megjá r ja póru l j á r kerülge t i , m i n t /a/ m a c s k a a forró kásá t

43

MAČE p r v i se mačić i u vodu baca ju

MACKA igra t i se [s nek im] k a o m a č k a s

m i š e m kupi t i m a č k u u džaku

MAGARAC r a z u m e t i se [u što] k a o m a g a r a c

u k a n t a r

MAGLA uhva t i t i mag lu

M A H űzet i (uhvati t i ) m a h a

MAJKA /go/ kao od m a j k e rođen

MAK (is)terati m a k n a konac

MAKAZE upas t i u m a k a z e

M A L J kao m a l j e m po glavi

M A N T I J A

svući m a n t i j u

MARICA baci t i u m u t n u Mar icu odnela m u t n a Mar ica

MARKA

pr i lepi t i se kao t aksena m a r k a

— k u t y á n a k se jó az első kö lyke

— /úgy/ játszik [vkivel], mint makcsa az egérre l

— zsákbamacská t ve t t

— anny i t é r t hozzá, m i n t a t y ú k ábécéhez

— meglép el i l lan ke reke t old ola j ra lép

— elhatalmasodik e lharapódz ik

— anyaszült meztelen

— egy jo t t á t sem enged n e m enged a negyvennyolcból a végsőkig viszi a dolgot

— ollóba kerül

— m i n t h a fejbe kó l in to t ták volna

— kiugr ik a r eve rendábó l

— az ab lakon szórja ki a pénz t — e lmen t m á r a n n a k a vize

rég e lmosta a víz

— odaragad, mint egy kullancs

44

M A R S kao da j e pao s Marsa (s neba)

nisam pao s Marsa

MÁSKA sk inut i (zderati) [kome] m a s k u s

lica

MAST bi t i n a m a z a n sv im m a s t i m a

ode m a s t u p ropas t

plivati u masti ll slasti/

MAZGA tv rdog lav kao mazga

MECKA (ne) čačkat i m e č k u

ići mečki na rupu rodi t i m e č k u

MECAVA jes t i kao mećava

MED med i mleko

M E D Á L J A druga s t r a n a meda l j e

MEĐU m e đ u n a m a / rečeno/

MELEM kao m e l e m na r a n u bi t i ((doći,

pasti)

— úgy néz, m i n t h a a Mars ró l (az égből) po t tyan t volna / le/

— n e m es tem a fejem l ágyá ra

— vá l l e rán t ja [vkinek] az á l a rcá t [vkiről] az á larcot

— m i n d e n há j j a l m e g k e n t < e m -b e r >

— kb . t ö n k r e m e n t odavan a n n a k (ennek) m á r lő t tek

•— t e j b e n - v a j b a n fürdik

•—• csökönyös, m i n t a s zamár

— n e m jó veszélyes dolgokat bo ly ­ga tn i ne piszkáld, ami ané lkü l is büdös !

— kunyaszor í tóba k e r ü l — vé r t izzad [vmiért]

— úgy eszik (olyan), m i n t a sáska

— t e j b e n - v a j b a n fürd ik úgy él, m i n t a m o l n á r t yúk ja

— az érem másik oldala

— köz tünk m a r a d j o n t a r t s u k t i t okban a dolgot

— balzsamot önt a sebre gyógyír a sebére

MENA s m e n e na u š t ap — hébe -hóba

45

M E R A prevr š i t i / svaku/ m e r u űzet i m e r u [kome]

vraćati istom (ravnom) merom znat i m e r u

MESTO bi t i čovek na svom m e s t u

biti na svom mestu

mesto pod suncem ostat i n a mes tu m r t a v t a p k a t i u m e s t u

METLA stoji kao da j e met lu (motku)

p rogu tao

MIG da t i mig [kome]

MILO vra t i t i milo za d rago

MILOST n a milos t i nemilost os tavi t i

(prepust i t i i sl.)

MINDROS űzeti [koga] n a mind ros

MINUT u m i n u t do dvanaes t

MIR iz čista m i r a

ne dati mira [kome] ostavi t i (pustit i i sl.) [koga]

na m i r u

bete l t a m é r t é k megadja bélését a posz tónak bo t ta l m é r i k végig a f a rá t kiporol [vkit] kb . kö lcsönkenyér v isszajár

— mér t ék l e t e s m é r t é k e t t a r t m é r t é k t a r t ó

— ember a talpán legény a t a lpán

—• megál l ja a he lyé t /meg/ál l ja a sa ra t

— hely a n a p a la t t — szörnye tha l — egy he lyben topog

— áll, m i n t h a ka ró t nyel t volna

— a szemével je l t ad (jelez) [vkinek] kacs in t (rákacsint) [vkire]

— kölcsönkenyér visszajár

— [vkinek] k é n y é r e - k e d v é r e hagy (juttat)

— [vkit] kezelésbe vesz felelősségre von [vkit]

— a tizenkettedik órában

m i n d e n ok (bevezetés) né lkü l h i r t e l enében n e m hagy békén [vkit] békén hagy [vkit]

46

MISAO nositi se mišlju

predati se crnim mislima

MISLITI glasno misliti

MlS go kao crkveni miš

miševi kolo vode

mokar kao miš

MLADA nakinđuriti se (držati se i sl).

kao nova (seoska) mlada

MLADOST druga mladost

MLEKO mirisati na mleko

n e m a samo ptičjeg (od ptice) m leka

MOLJAC knjiški moljac

MOMAK stari momak

MORE ravno mu (joj i sl.) sve do mora

MOST popaliti (porušiti i sl.) sve mos-

tove za sobom

MOZAK nije mu svraka (vrana i sl.) mo-

zak popila

foglalkozik [vminek] a gondo la t á ­va l vmi j á r az eszében sötét gondola toka t forgat a f e j é ­b e n

hangosan gondolkodik

szegény, m i n t a t emp lom egere /ha / nincs o t thon a m a c s k a c i n ­cognak ( táncolnak) az egerek bőr ig ázott elázott, m i n t az ü r g e

felcicomázta magát, mint a falu­si menyasszony (mint a l a k o d a l ­m a s ló)

másodvirágzás

tejfelesszájú az egy m a d á r t e j e n k ívü l m i n d e n e /meg /van

könyvmoly

agglegény öreg legény

minden mindegy mindegy neki , m i n t a szélső h á z ­n a k

minden hidat feléget maga mö­gött felégeti m a g a mögöt t a(z utolsó) h ida t

n e m eset t a fejére n e m eset t a feje l ágyá ra

47

pileći (ptičji) mozak

prosuti mozak [kome]

pustiti mozak na otavu

usijani mozak (mozgovi) v ruć ina /je/ mozak da / t i / p r o -

v r i

MRAK mrak mu (joj i sl.) pao na oči

MRAV ni m r a v a ne bi zgazio v r e d a n kao m r a v

MRAV(C)I podilaze ga mrav(c)i (žmarci)

po /celom/ te lu

MREŽA razape t i mreže upas t i u [čiju] m r e ž u

MRTVAC živ m r t v a c

anny i esze sincs, min t egy (a) cs i rkének ( tyúknak) tyúkeszű ki loccsant ja [vkinek] az agyve le ­j é t kb . nincs ott az esze máson j á r az esze forrófejű az e m b e r n e k felforr az agya

e lsö té tedet t előt te a vi lág elborí t ja a vé r az agyá t

a légynek sem árt (vét) szorgalmas, min t a h a n g y a

m i n t h a a h a n g y á k fu tkosnának (másznának) ra j t a

— kivet i a há ló já t [vkire] — há lóba ([vkinek] a hálójába) esik

(kerül , ju t )

— élő halott

M U Ć A K pokva ren k 'o m u é a k

MUDROST kao a a je posisao (posrkao) svu

m u d r o s t sveta

szó szer int : romlot t , a k á r a z á p ­tojás

kanállal ette a bölcsességet (tu­domány t )

M U K A bez /po/ muke

biti na muci (na sto muka) s tavi t i [koga] na m u k e

Tantalove (tantalske) muke

— könnyűsze r r e l m i n d e n nehézség né lkü l

•—• nagy k í n b a n v a n — k í n v a l l a t á s n a k vet a lá [vkit]

k í n p a d r a feszít k í n p a d r a von

— tan ta lusz i k ín M U N J A

brz (hitar) kao m u n j a — sebesen (gyorsan), úgy já r , m i n t az /olajozott/ i s tennyi la v i l l ámgyors

48

MUSICA imati /svoje/ mušice (bube, lut-

ke)

MUTITI SE muti mu (joj i sl.) se u glavi

(pred očima)

MUVA jednim udarcem /ubiti/ dve mü­

v e

kao m u v a bez g lave

(na)leteti kao muva na med od m ü v e p rav i t i s lona (medve-

da, vola i sl.) zaplest i se kao m u v a u pauč inu

bogara v a n

e lhomályosul a szeme [vkinek] szédeleg

— ké t legyet /ü t agyon/ egy c sapás ­r a ke t tő t egy csapásra

— megy (mindennek nekimegy) , m i n t a vak légy

— beleeset t , m i n t légy a levesbe — bolhából / is/ e lefántot csinál

— nem tud kikeveredni a bajból

N

NADUGO nadugo i naš i roko

NAKRATKO n a k r a t k o n a s a d e n

NAKRIVO n a k r i v o nasađen

NALIVEN kao na l iven

NAOČARI gledat i [što] kroz ružičas te n a -

očar i

NAODMET

(ne)biti naodmet

NARUCEN kao n a r u č e n

töviről hegyi re /mond el/ [vmit]

rossz kedve v a n kedve t len

morcos ember tá j fúj (dúl-fúj), m i n t a v a d k a n

erőtől duzzadó m a j d k icsa t tan k e m é n y

rózsaszín(ű) szemüvegen (át, ke­resztül) néz (lát) [vmit]

/nem/ elvetni való

kapóra jött m i n t h a rende lés re j ö t t volna

49

N A V I J E N govori t i kao nav i jen

NAVRAT n a v r a t - n a n o s

NEBO bit i n a s edmom (devetom) nebu (uz)dizati [koga] do neba nebo se otvorilo (prolomilo i sl.)

nebu pod oblake

ni na nebu ni na zemlji

pásti s neba /na zemlju/ pod v e d r i m nebom

prevrnuti nebo i zemlju raz l ikovat i se kao nebo i zemlja sas tavi lo se nebo sa zemljom

s neba pa u rebra

NEGO ni je nego

NEMATI n e m a d ruge

NEMILOST

pas t i u nemilos t

NEMIO ići (potucati se i sl.) od nemi la

do n e d r a g a

úgy beszél, m i n t ak i t fe lhúz tak

Hübe leba lázs mód já ra h a n y a t t - h o m l o k szaladj neki , lökd fel

a hetedik menyországban jár az egekig magasz ta l [vkit] fe lhőszakadás v a n szakad az eső a m a g a s b a m a g a s r a se ki, se be , m i n t az ajtófélfa se kint , se ben t leszáll végre a földre bokor a szállása, h a r m a t a t a k a ­rója k inn a nagy ég a la t t m i n d e n követ megmozgat m i n t ég és föld vá l m e g e r e d n e k (megnyí lnak) az, ég csa torná i m i n d e n teke tór ia né lkü l se szó, se beszéd aj tóstul be ron t

badarság! ezt neked! i t t v a n n i ! h á t még mi t nem? hogyne!

más út (lehetőség) nincs n e m tehe t egyebet

kegyvesztett lett

Poncius tó l P i lá tus ig j á r

50

NERV bi t i s labih n e r a v a ići [kome] na n e r v e imat i j a k e n e r v e k ida t i n e r v e

NETRAGOM n e t r a g o m otići (nestati)

NIKO niko i n iš ta

niko živi n ikom niš ta

proveo se (prošao) kao niko nje-gov

NISKO nisko pas t i

NIŠAN uzet i [koga, š ta] na n i šan

NOC glup kao noć od noći p rav i t i dan

preko noći

progutala (pojela) ga /je/ noć (pomrčina)

NOGA baci t i pod noge [koga, š ta] bežat i (trčati) koliko noge nose

biti [kome] pod nogama bi t i na ra tno j nozi [s k im] bi t i (razgovarat i) [s k im] n a r a v -

noj nozi bi t i (živeti) [s k im] na dobroj

(prijateljskoj) nozi

gyenge idegzetű az idegeire megy [vkinek vmi] jó idegei v a n n a k az idegeire megy [vkinek] eszi m a g á t fel idegeskedik

nyomtalanul eltűnt

egy senki senkiházi egy lélek sem n e m tesz semmi t n e m je lent s emmi t nagyon rosszul j á r t ő húzza a k u r t á t

m é l y r e (/egyre/ mélyebbre) süly-lyed

célba vesz [vkit]

bu ta , min t a sötét é jszaka éjt n a p p á (nappallá) tesz éjt, napot eggyé tesz m á r ó l h o l n a p r a egy csapásra n é p el tűnt , m i n t / szürke / szamár a ködben /úgy el tűnt / , m i n t h a a föld nye l ­te volna el

térdre kényszerít [vkit] fut, ahogy a lába bí r ja ügy fut, hogy a l ába sem éri a földet iga a l a t t nyög had i l ábon áll [vkivel] egyen rangú Lvkivel]

barátságban él [vkivel]

51

— t a l p r a ál l í t [vkit] e m b e r t fa rag [vkiből]

— t a l p r a esik — [vki] ele j á r u l — ember( i láb) m é g n e m j á r t ot t

— alig áll a lábán rosszul érzi m a g á t

— ta lpon v a n — sz i lá rdan ál l a l á b á n

b iz tonságban érzi m a g á t n e m érzi m a g á t b iz tonságban

— lépeget — levesz a l ábá ró l [vkit] — g y e r m e k k o r a t o l — /meg/á l l ja a s a r a t

n e m hagyja m a g á t n e m enged

— földbe gyökereze t t a l ába

(po)diéi [koga] n a noge

dočekati se na noge dóéi [kome] n a noge gde l judska noga ni je kroči la

(stupila i sl.) j e d v a se d rža t i na n o g a m a

na nogama n a s igurn im (nesigurnim) noga­

m a

nogu pred nogu obori t i s nogu od m a l i h nogu održat i se na nogama

oduzele (presekle) m u (joj i sl.) se noge

pás t i s nogu

podmetnuti nogu [kome]

polomiti noge [za kim, za čim]

postaviti [koga] na noge

potuéi [koga] do nogu

protegnuti noge

put pod noge s noge na nogu s nogu

skočiti na noge s ta ja t i na s t ak len im (nesigur­

n im, s labim) nogama s ta ja t i na svoj im nogama

stati na noge

— leesik l ábró l leesik a l ábá ró l

— lába t ve t [vkinek, vminek] elgáncsol [vkit]

— /majd / lekopik a l ába [vki, v m i u t án ]

— t a l p r a ál l í t [vkit] e m b e r t fa rag belőle

— t ö n k r e v e r [vkit] r i p i t yá r a ve r

— j á r a t j a a l ábá t fordul egyet

— n y a k á b a veszi a l ábá t — csigalábon j á r — á l lva

seb tében — ta lp ra ugr ik — gyenge lábon áll

nagyon gyenge — sajá t l ábán ál l

megá l l a m a g a l á b á n — t a l p r a ál l

a m a g a l ábá ra ál l önál lósul l áb ra ál l

52

steći (dobiti) noge svrač je noge

us ta t i n a levu nogu živeti na visokoj nozi

NOKAT dogoret i (doći) do noka ta (nok-

tiju) n i /kol iko j e / c rno ispod nok ta

(pod noktom) podreza t i [kome] nok te

NOS da t i [kome] po nosu diéi /visoko/ nos dobiti po nosu

govoriti kroz nos

ići u nos [kome, čemu] imat i nos [za što]

ispred nosa űzeti (oteti i sl.) izaei n a nos nabi ja t i (vešati i sl.) [kome, što]

na nos na t r l j a t i (obrisati) [kome] nos

ne pomaljati nosa ne videt i da l je od nosa

nosit i d u š u u nosu obesit i (spustit i i sl.) nos

parati nebo nősem

pobeéi [kome] ispred nosa pod nosom

videti (poznati) [kome, što] po nosu

lába kel (ritk t ámad) [vminek] sza rka láb nehezen olvasható í rás m a c s k a k a p a r á s ba l l ábba l kel t fel nagy lábon él fényűzően él

körmére ég

annyi/t/ se/m/, mint a körmöm feketéje röv idre fogja a gyeplőt

az o r r á r a koppin t [vkinek] fenn (magasan) hord ja az o r r á t or ro t k a p [vki] megdorgá l j ák o r rhangon beszél az o r rábó l beszél [vki] e l lenére tesz j ó sz imata v a n [vmihez] v a n o r ra (érzéke) hozzá az o r r a elől ve t t ék el a könyökén jön ki az o r r á r a h á n y [vkinek vmit ] szemére vet [vkinek vmit ] or ro t k a p megdorgá l j ák ki sem dugja az o r r á t n e m lát messzebb az o r r á n á l n e m lá t t ovább az o r ra hegyénél n e m lá t tú l az o r ra hegyén o r r á b a n hord ja a ha rangozópénz t lóg az o r ra lógatja az o r r á t fönnhordja az o r r á t o r r á v a l tú r j a az eget az or ra elől m e n e k ü l el az o r ra előt t egészen közel az o r ra hegyére v a n í rva < n e m t i t k o l h a t j a > lá tn i az o r r án (orráról)

53

vući [koga] za nos zabada t i (zavlačiti i sl.) / svoj / nos

/ svuda/ zabosti nos [u nešto]

NOZ dočekat i [koga] na nož

oštriti nož [za, na koga]

po oštrici noža ići (hodati) s tavi t i [kome] nož pod grlo

to mu (ti i sl.) je nož pod grlom zabi t i [kome] nož u leda

zabosti nož u srce

NOVAC ni za kője novce

NULA pás t i na n u l u

az o r r á n á l fogva vezet [vkit] /mindenbe / beleüt i az o r r á t

beletemetkezik [vmibe]

go rombán (ellenségesen) fogad [vkit] feni (köszörüli) a fogát [vkire] vesz tére tör [vkinek] boro tvaé len táncol t o r k á n /van / a kés [vkinek] [vkinek] t o r k á r a teszi a kés t t o r k á n a kés [vkinek] h á t b a t á m a d (orvul m e g t á m a d ) [vkit] szíven szúr [vkit]

semmi pénzér t sem

é r t éké t /el/veszti

NJ

NJUH

imat i n juha

NJUŠKA dat i [kome] po njušci

— jó sz imat ja v a n v a n hozzá é rzéke sejt [vmit]

—• behúz egyet [vkinek] bever i [vkinek] a pofáját szájon vág [vkit]

o OBLAK

bi t i (živeti, lebdeti) u oblacima — a fe lhőkben (fellegekben, egek­b e n j á r (van)

nadne l i se crni oblaci — sötét felhők t o rnyosu lnak

54

OBRAZ baci t i (metnuti) obraz pod noge

imati debeo obraz

nemati obraza

ocrniti (okaljati) obraz opra t i obraz osvetlat i obraz

OBRUC stezat i obruč

zatvoriti obruč

OBZIR doći u obzir

ODGOVORNOST skinut i odgovornost [sa nekoga]

ODIGRATI odigrat i svoje

ODSTOJANJE bit i na ods to janju

OGRADA poruš i t i sve ograde

OKO baci t i oko [na što, koga] bi t i c m p red očima

biti na oku (očima) bosti oči čuva t i (voleti) kao oči (oko) u

glavi d rža t i (imati) na oku

dok trepneš okom gledat i d rug im očima

l ábba l tapossa (tiporja) a t i sz tes­séget va s t ag bő r van a képén (durva pofáján) a r cá t l an pofá t lan ki te l t a becsüle te t isztázza m a g á t kitesz m a g á é r t dicsőséget szerez / m a g á n a k /

szorul a hurok bezá ru l a kör [vki körül ] g y ű r ű b e fog [vkit]

számí tásba ( tekintetbe) jön

e lhár í t ja magá ró l (magától) a fe ­lelősséget

elveszti befolyását h á t t é r b e szorul befejezi k isded j á t éka i t

tartózkodik be t a r t j a a / t isztes/ távolságot

ledönt minden korlátot

szemet vet [vmire, vkire] ne is l ássam (lássalak) lá tn i sem t u d o m szem előtt v a n szemet szúr /úgy/ v igyáz rá, m i n t a szeme v i ­l ágá ra (fényére) szemmel t a r t [vkit] szem előtt v a n egy szempi l lan tás a l a t t más szemmel néz [vmit]

55

gledat i ispod oka

g ledat i p r a v o u oči —

gledati svojim očima — golim (prostim) okom videt i —

(gledati) gu ta t i očima —

imati /stalno/ pred očima — na lepe oči da t i (učiniti) [što] —

na moje (tvoje i sl.) oči —

ne ispuštaj [koga] s oka (iz oči ju, iz vida)

ne moći gledat i očima [koga] — ne skidat i očiju [s koga] —• ne sklopit i /ni / oka — n e verova t i svojim očima — oči u oči —• otvori le su m u (joj i sl.) se oči —

otvoriti /dobro, širom/ oči —

otvori t i [kome] oči —

padati (udarati) u oči — (na)par i t i oči — (u)pasti [kome] u oči — pas t i u [čijim] očima —

pljunuti u oči (u brk) — pogledat i se oči u oči — poletet i [kome] u oči — pre tvor i t i se u oko /i u h o / — p r e v r t a t i očima —

puklo mu (mi i sl.) je pred očima — p u n kao oko —•

sand í t s a n d á n néz [vmire] s anda (ferde, görbe) szemmel néz m o g o r v á n néz [vmire, vmi t ] szeme sa rkábó l néz [vmit] szemtől szembe szemébe néz [vminek] a sa já t fejével gondolkodik szabad szemmel /nézve/

majd elnyel a szemével [vmit, vki t ] á l l andóan szem előtt t a r t [vmit] [vkinek] a szép szeméér t a szép szeme kedvéé r t a szemem (szemed, szeme) l á t t á r a (előtt) szemmel t a r t [vkit] n e m téveszt szem elől l á tn i sem bí r [vkit] le sem veszi a szemét róla a szemét se huny ja le n e m hisz a szemének szemtől szembe lehul l a há lyog a szeméről t i sz tán lá t ja a dolgokat jól k inyi t ja a szemét h á r o m szemmel néz ny i to t t szemmel j á r a v i l ágban felnyit ja (kinyitja) [vkinek] a sze­m é t k inyí l ik (felnyílik) a szeme ez nagyon szembetűnő legel tet i (hizlalja) a szemét [vkin] fe l tűn ik [vkinek] [vki, vmi] k isebb le t t [vkinek] a szemében á t v a rcu l köp [vkit] szemébe néz [vminek] bőszen r á t á m a d [vkire] csupa fül (szem) szemforgató a lakoskodik lehul lo t t a hályog a szeméről csordul t ig v a n

56

ras t i u [čijim] očima reći [što] u oči (u lice)

smrklo mu (ti i sl.) se pred oči-m a

sokolove oči s t i snut i oči s tvori t i [što] iz oka iz boka u četir i oka vadi t i oči [s k im, s čim] vadi t i [kome] oči v a r a j u ga (me i sl.) oči videt i svoj im (rođenim, v las t i -

t im) očima za t r en oka zamaza t i [kome] oči zapeti [kome] za oko

zavadio bi dva oka u glavi zažmur i t i n a j edno oko (na oba

oka

OKOV baci t i [koga] u okove

OLOVO kao da ima olovo u nogama težak kao olovo

OLTAR dovest i (izvesti) p r ed o l tar

podići [koga] na oltar

OMCA n a m a ć i (na taknut i ) omču na v r a t

ONAKO bi t i ma lo onako

OPAREN skočiti (potrčat i i sl.) kao oparen

OPIS p romeni t i [kome] lični opis

nő t t [vkinek] a szemében /a/ szemébe (pofájába) vág [vk i ­n e k vmit ] e lsöté tül t e lő t te a v i l ág

sólyomszem lehunyja , b e h u n y j a a szemét a föld alól is e lő te remt [vmit] négyszemközt baj lódik (küszködik) [vkivel] k ivá jná [vkinek] a szemét is a szeme káp ráz ik ,'a/ ké t szememmel l á t t a m

egy szempillantás alatt por t h in t a szemébe szemébe t ű n i k [vkinek] m e g a k a d ra j ta [vkinek] a szeme nagy á r m á n y k o d ó szemet h u n y [vmi fölött]

va s r a (bilincsbe) ver [vkit]

mintha ólomból volna a lába nehéz, m i n t az ólom

oltár elé visz ol tárhoz vezet [vkit] égig (az egekig) magasz ta l [vkit]

n y a k á b a akaszt ja a köte le t ( hu r ­ko t

kicsit szalajt kicsit ü tö t t

mintha leforrázták volna felugrott , m i n t ak i t l e for ráz tak

ellátja a baját megver i , hogy az anyja sem i s ­m e r n e r á

57

O R A H bi t i t v r d o rah da m u o rah iz r u k e ne uzmeš

ORAO p r i t e r a l a orla zla godina

ORUBE bi t i slepo o ruđe u [čijim] r u k a -

m a O R U Ž J E

baci t i oružje (pušku) dići se (ustati , skočiti) na oružje položiti oružje tući [koga] n jegovim (vlastit im)

oruž jem

OSINJAK d i rnu t i u os injak

OSTAVITI os tavi t i [koga] /da leko/ za sobom

OTPEVATI o tpevat i svoje (svoju pesmu)

OTROV sipat i o t rov [na koga]

OVCA c r n a ovca n i smo zajedno ovce (köze, svinje)

čuval i (pasli) zab lude la (zalutala) ovca

k e m é n y dió a k u t y a sem v e n n é el kezéből a kenye re t

rávitte a szükség

vak eszközzé válik /[valaki] kezé­ben /

eldobja a fegyvert fegyver re ke l leteszi a fegyver t /a / sa já t fegyverével vág vissza [vkinek]

darázsfészekbe nyúl

messze fe lülmúl [vkit] ég és föld v a n közötte

lejárt róla az idő

kígyót-békát kiált [vkire] k iönt i [vkire] az epéjét

fekete bárány n e m őr i z tünk együ t t (egymással) disznót e l téve lyedet t b á r á n y

P

PALAC v r t e t i pa lčeve

PAMET bi t i (imati) n a p a m e t i (na umu)

egy szál sza lmát se tesz keresz tbe /egész n a p / a köldökét v a k a r j a

eszében v a n szem előtt t a r t [vmit]

58

(ne) bi t i pr i / zdravoj , čistoj / p a -me t i

izgubit i p a m e t

naučiti [koga] pameti

ne biti ni na kraj pameti odne t i p a m e t [kome]

/űzeti/ pamet u glavu pokupi t i p a m e t celog sveta

pomeriti (poremetiti, šenuti) pa-m e é u

pros ipa t i p a m e t

soliti [kome] pamet

űzeti se u pamet

zavrteti [kome] pamet (mozak)

PAMUK mek(an) kao p a m u k

PANJ odseéi kao na pan ju

seéi na panju

PAPÍR bi t i (ostati) . 'samo/ na p a p i r u

PAPRIKA crven kao pap r ika l ju t kao p a p r i k a

PAPUCA bit i pod p a p u č o m

d rža t i [koga] pod papučom

nincs eszénél e lment a józan esze eszét veszti elveszti az eszét móres r e t an í t [vkit] meg tan í t [vkit] móres r e eszem á g á b a n sincs elveszi [vkinek] az eszét megzavar j a [vkinek] az eszét öszeszedi m i n d e n t u d á s á t (eszét) g y a k r a n ir ő a legokosabb a v i l á ­gon eszét veszti

ő az agytröszt okos, m i n t a t ava ly i kos rág ja a fülét [vkinek] kötél lel fog [vkit] nagyon adja a t anácso t észre t é r megjön a jobb ik esze

— elcsavar ja a fejét [vkinek] elveszi /a szerelem/ az eszét

— vaj szívű

— gyorsan (határozot tan) felel (dönt) [vmiről]

— gyors hoppra megold [vmit]

í ro t t malasz t m a r a d

— piros, m i n t a p a p r i k a — mérges , m i n t a pu lyka

nagyon mérges

— papucs papucsfér j papucshős papucs a la t t v a n (nyög)

— papucs a la t t t a r t [vkit]

59

P A R n e m a m u (joj i sl.) p a r a

PARA1

ležat i na p a r a m a n e m a t i ni p reb i jene (kršene) p a -

r e n e vrede t i n i p reb i j ene p a r e

PARA2

p u n o m p a r o m

PARADA to j e lepa p a r a d a

PAS g ladan kao pas kao pas na l ancu živeti k a o pokisao pas n e m a ni besnog psa p a s koji mnogo laje ne ujeda

slagati se kao pas i mačka

to ni pas s maslom ne bi pojeo

PAS zadenu t i [koga] za p á s

PATKA n o v i n a r s k a p a t k a

PCELA okoris t i t i se kao pčela na b r u s u

PEDALJ ni /za/ pedal j

PEPEO posipat i se pepelom /po glavi /

PERJE ki t i t i se t u đ i m (lažnim) pe r j em

nincs pá r j a

majd felveti a pénz n incs neki egy fi tyingje ( lyukas garasa) sem n e m ér egy lyukas ga ras t sem

teljes gőzzel

szépen vagyunk!

éhes, mint a farkas /úgy él/, m i n t k u t y a a pórázon /e lment / , m i n t ak i t l e for ráz tak egy t e r e m t e t t lélek sem amely(ik) k u t y a (sokat, előre) ugat , (az) n e m h a r a p úgy élnek, m i n t k u t y a meg a m a c s k a et től a k u t y a is megveszne , ha m e g e n n é

túltesz [vkin] zsebrevág [vkit]

hírlapi kacsa

felkopik az ál la kevés haszna lesz belőle

egy tapodtat sem

h a m u t szór a fejére (bűnbána t a jeléül) be i smer i a h ibá já t ( tévedését)

idegen tollakkal (más tollával) ékeskedik

60

P E R O ima t i oštro pe ro

PESAK sipat i pesak u m o r e

P E S M A d r u g u p e s m u peva t i

labudova pesma peva t i /uvek/ i s tu p e s m u

stara (ista) pesma

PESNICA pokaza t i [kome] pesnicu

PET ni pe t n i šest

PETA Ahi lova pe t a bi t i (nalaziti se) [kome] za p e -

t a m a gori m u (joj i sl.) pod p e t a m a

n o g a m a

lizati (ljubiti i sl.) [kome] pete

potprašiti [kome] pete (tabane)

sišlo mu( ti i sl.) srce u pete

PETAK crni p e t a k doći će i n j e m u [tebi i sl.)] c rni

p e t a k

o Đurinu petku

trajati od petka do subote

éles tollú éles a tolla

Tiszába hord vizet D u n á r a vizet

más dalba kezd m á s nó tá t fúj h a t t y ú d a l mind ig ugyanaz t a nó t á t fúj ja ugyanaz t a nó t á t (csak a régi n ó ­tát) fújja /ez már / régi nó ta mind ig ugyanaz

ököllel fenyeget

t ü s t én t /minden / t eke tó r ia né lkü l n e m teketór iáz ik

Achilles-sarka [valakinek] n y o m á b a szegődik [vkinek]

ég (forró) a talaj a lába (talpa) a l a t t ég a föld a l ába (talpa) a l a t t [vkinek] a t a lpá t nya l ja [vkinek] a t a lpnya ló ja elűz (elkerget) [vkit] feladja [vkinek] a nyúlc ipőt (nyúlbocskort) az inába szállt a bá to r sága

jön (lesz) még a kutyára dér lesz (jön) m é g a k u t y á r a dé r m e g k a p j a még ő is a m a g á é t megissza ő m é g a fekete levest ho lnapu tán , k iskedden, b o r j ú n y ú ­zó p é n t e k e n s o h a n a p j á n röv id é le tű ( ta r tamú)

61

P E T L J A ima t i (nemati) pe t l ju popust i la m u (ti i sl.) pe t l ja /od

s t r aha / s t i snut i (stegnuti) pe t l ju

PIJAN pi jan kao zemlja (majka, ćusk i -

ja)

PIK imat i p ik [na koga, na što]

PILE pr i s ta je (liči) m u (ti i sl.) kao p i -

le tu sisa zaplest i se kao pi le u kuč ine

PILULA progu ta t i /gorku/ p i lu lu

PIPIREVKA igra t i p ip i r evku [pred kim]

PISATI c rno (zlo, slabo) m i (ti i sl.) se

piše

piši /kući/ propalo /je/

PISMO otvoreno p ismo

PITANJE bi t i pod /vel ikim/ p i t an j em

bolno pitanje

goruće pitanje istočno p i t an je

v a n (nincs) mersze az inába szállt a b á t o r s á g a

felköti a nadrágját jól fe lkötöt te gatya j á t bá to r ságo t gyűj t [vmihez]

leitta magát a sárgaföldig /olyan/ részeg, m i n t a c s a p

p ikke l r á feni a fogát [vkire, vmire ]

úgy illik neki, mint szamárra a bá r sonynye reg be lekeverede t t , m i n t a csibe l á b a a csepübe összekeveredet t , be l egaba lyodo t t [vmibe]

lenyeli a keserű pilulát

úgy táncol, ahogy fú j ják

rosszat sej tek rossz v á r r á m n e m r e m é l h e t e k semmi jó t ba lkeresz te t ve thetsz r á e lhegedül te azt m á r a szent D á ­vid

nyílt levél

ez m é g nagy ké rdés ez még igen ké rdéses fogas ké rdés fö lad ták a leckét égető ké rdés ez /még/ a kelet i k é r d é s

62

ne pravi t i p i tan je [od čega] o tvoreno p i tan je pi tanje života i smr t i probi t i g lavu p i t an j ima

staviti pod pitanje (pod sumnju)

škakljivo pitanje to je veliko p i tan je

životno pitanje

— n e m csinál belőle ké rdés t — nyi to t t ké rdés — é le t -ha lá l ké rdése — m á r a könyökömön jön ki a k é r ­

déseivel — kérdésessé tesz

megkérdője lez —• kényes ké rdés — ez a nagy ké rdés

ez i t t a ké rdés — é le tkérdés

P1TATI ko te pi ta

PITI ne zna se ni ko pije ni ko piaca

P L Á N bit i u p r v o m p l a n u s tavi t i u p rv i p l an (red)

PLEVA

ima kao pleve (blata, mrava )

PLOD

urodi t i p lodom

PLOT

držat i se [čega] kao p i jan plota

PLJUNUTI možeš mi p l junu t i pod prozor

pljunuti pa zalepiti

PLJUVACKA proguta t i p l j uvačku

PLJUVATI p l juvat i pa l izati

mi közöm hozzá! k isebb gondom is nagyobb a n n á l

nagy a zűrzavar bábe l i z ava r valóságos c igányvásá r végre ki tudja , k ié a bor jú

előtérbe kerül e lő térbe helyez

annyi , min t a pe lyva (polyva)

meghozza gyümölcsé t gyümölcsöző

görcsösen ragaszkodik [vmihezj

— n e k e m n e m á r tha t s z mehe tsz a sóh iva ta lba

— csak úgy össze v a n csapva üsd agyon, de n e nagyon!

— nem akar beszélni

leköpi azt, ami t eddig dicsér t

63

P O G A C A da t i pogaču za p ro ju

jesti (lomiti) jednu pogaču zrno po zrno pogača / k a m e n po

k a m e n palača/

POGLED baci t i pogled izneti svoje poglede na p rv i pogled preseći [koga] /oš t r im/ pogledom

POJAM ubi t i [koga] u p o j a m

POJAS zasvi ra t i i za pojas zadenu t i

POLOVINA bolja (lepša) polovina

P O L J E o tvoreno (široko, slobodno) polje

POLJUBITI pol jubi pa ostavi

POMEN nije v r e d a n (vredno) ni p o m e n a

POP fccsposlen pop i j a r i će k r s t i

i nad popom /ima/ pop

POPREKO gledat i popreko (preko r amena )

POSAO b a p s k a (ženska) posla

gledati svoj posao (svoj a posla)

a r a n y a t adot t , rezet n y e r t é r t ékesebb dolgot ad kevésbé ér t ékesé r t egy kenyé ren v a n (él) [vkivel] követ kőre, palota lesz belőle sok kicsi sokra megy

egy p i l l an tás t ve t [vkire] kifejti nézetei t első l á t á s ra m a j d fe lnyársa l (keresztülszúr) szemével [vkit]

lebunkóz, ledorongol [vkit] < v i t á b a n >

légy m é r t é k t a r t ó

a jobb ik (szebbik) felem az o lda lbordám a feleségem

tág tere nyílik [vkinek vmire] szabad te re v a n [vminek]

ha nem tetszik, hagyd faképnél

— eml í tés re sem é rdemes

kb . ak i nagyon ráé r , sok, feles leges, haszon ta lan dolgot cs inál m i n d e n k i fölött v a n még va l ak i

ferde szemmel (bará tság ta lanul ) néz [vkire]

asszonyi dolgok asszonyi fifika törődj a m a g a d dolgával

64

okani t i se (proći se) ćorava posla

rastrzati se od posla Sizifov posao to nisu čista posla

POVOJ bi t i u povoju

POVRSINA ispl ivat i (izbiti i sl.) na površ inu

održati se na površini

POVUCI povuci -po tegni

POZORNICA sići s pozornice s tupi t i na d r u š t v e n u pozornicu

PRAG obijat i (obilaziti) / t uđe / p r agove

PRAH pre tvor i t i se u p r a h i pepeo

PRASINA baca t i [kome] p r a š inu (pepeo,

pesak) u oči

(po)dići /veliku/ prašinu

PRAVDA dava t i (deliti, kroj i t i i sl.) p r a v -

d u na p ravd i bogu

PRAVITI SE p rav i t i se lud (Englez, Toša)

hagyd (ne bolygasd) azt a zűrös ügye t (ér te lmet len dolgot) százfelé szakad a m u n k á t ó l sziszifuszi m u n k a ez n e m tiszta dolog ebben a dologban vmi n incs r e n d -ispl ivai t (izbiti i sl.) n a površ lnu

kezdeti stádiumban van gyermekc ipőben j á r

ráterelődik a figyelem m a g á r a vonja a f igyelmet felszínre ke rü l felszínen t a r t j a m a g á t f e n n m a r a d

lesz haddelhadd

lelép a színről t evékeny (aktív) t á r s a d a l m i életet kezd élni

más küszöbét koptatja (tapossa)

tönkremegy megsemmisü l

port hint [vkinek] a szemébe ámí t [vkit] bolondot j á r a t [vkivel] bolondjá t j á r a t j a [vkivel] nagy por t ver föl

igazságot oszt (szolgáltat)

teljesen ártatlanul

úgy tesz, mint aki kettőig sem tud számolni bo londnak teszi m a g á t bolondot csinál magábó l

65

P R A V O dobi t i (steći) p r a v o g r a đ a n s t v a polagat i p r a v o [na što]

P R A Z N O puca t i u p razno

P R E D M E T skaka t i (prelaziti) s p r e d m e t a n a

p r e d m e t

P R E P A D uhva t i t i na p r e p á d

P R E S I P A T I pres ipa t i iz šupl jeg u p razno

PRIČA b a p s k e pr iče p r i č a m ti p r i ču

PRIZMA gledat i (posmatrat i ) kroz /svoju/

p r i z m u P R N J E

pokupi t i /svoje/ p rn j e

P R O P A S T I p ropas t i u tu t an j

PRSA bori t i se p r sa u p r s a

P R S T dobit i po p r s t ima

duvati u prste

(pro)gledati [kome] kroz prste

ima t i [što] u m a l o m p r s t u isisati [što] iz p r s t a (prsti ju, iz

malog prs ta)

polgárjogot szerez (nyer) jogot fo rmál [vmire]

h iábava lóan , feleslegesen (beszél)

h e t e t - h a v a t összebeszél (össze­hord)

— r a j t a ü t [vkin]

szi tával ho rd (mer) vizet fa l ra borsót h á n y

daj kames e mese h a b b a l mesebeszéd da jkamese

mindent a saját szemüvegén néz a saját szája íze szerint é r t éke l

szedi a sá torfá já t

vki é r t e lme t l enü l t ö n k r e m e g y feláldoz [vmit] s emmié r t

— közelharcot v ív

a k ö r m é r e k o p p i n t a n a k rég a k ö r m é r e h á g t a k kb. n e m csinál s emmi t t é t l enked ik szemet h u n y [vkinek] a h ibá i fö ­löt t keresz tü l néz az u j j a i n elnéz [vkinek vmit ] a k i su j j ában v a n a k isu j jából szopta

66

izbrojat i na p r s t e / jedne r u k e /

lomiti prste ne videt i da l je od p r s ta p r ed n ő ­

söm n e videt i n i p r s t p red nosom

(okom) ni je m u (ti i sl.) n i za mal i p r s t

ni prstom (ne) mrdnuti [za što]

obrtati [koga] oko malog prsta

opeći prste pokaz iva t i [na koga] p r s t o m p r s t sudb ine sv rbe m e (ga i sl.) p rs t i umeša t i [u što] /svoje/ p r s t e

znati [što] u prste (kao svojih pet prs t i ju)

PTICA k a o pt ica n a g ran i

noéna ptica t raž i t i od pt ice mleka

PUCATI puca t i n a visoko

PUKNUTI k u d puk lo da puk lo

PULS nap ipa t i [kome] puls (bilo)

PUN p u n sebe

PUSKA kao zapeta p u s k a

az u j j a idon is meg tudod számol­ni tördel i a kezét n e m lát az o r r á n á l tovább

olyan sötét van, hogy az orráig sem lát a n y o m á b a se l éphe t meg sem közelíti még az u j j á t sem mozdí t ja (meg) [vmiért] a k i su j já t se mozdí t ja (rég n y ú j t ­j a ki) [vkiért , vmiér t ] a /k is /u j ja k ö r é csavar (teker)

[vkit] az u j ja körü l forgat [vkit] megége t t e az u j j á t u j j a l mu toga t [vkire] a sors keze viszket a t enye re be leava tkoz ik [vmibe] b e n n e v a n a keze [vmiben] a k i su j j ában v a n r e m e k ü l tud ja nagyon jól i smer i

mint a madár az ágon szabad, min t a m a d á r éjjeli bagoly fából va ska r ika lehe te t len t k í v á n

magas polcra szeretne kerülni

ha törik, ha szakad

k ipuha to l j a a szándékát [vkinek]

fenn hord ja a fejét (az orrát) öntel t

tettre készen gyorsan

67

P U T bi t i n a dob rom (pravom) p u t u

biti (stajati) [kome] na putu izvesti [koga] na pu t n i je mi (ti i sl.) s p u t a (s ruke) pokaza t i /p rav i / pu t [kome] p rokrč i t i pu t [kome, čemu] (o)stati na pola pu t a t ežak (trnovit) p u t

zaobilaznim putem

PUTER ima t i p u t e r a na glavi

PUZ spor k a o puž

a dolog jó ú ton ha l ad jó ú ton v a n ú t j á b a n v a n (áll) [vkinek] t a l p r a állít [vkit] n e m esik u t a m b a jó ú t r a té r í t [vkit] u t a t tör [vminek] megá l l félúton K á l v á r i a neki is m e g v a n a kereszt je ke rü lő ú ton j u t [vmihez] a n a g y k a p u mel le t t megkeres i a k i s k a p u t

vaj van a fején

lassú (úgy mászik) , m i n t a csiga

R

RACUN (ne) ide mi (ti i sl.) to (ovo) u

r a č u n izmir i t i (raćun(e) [s k im]

pokvariti (pomrsiti) [kome] ra-čune

polagat i račun(e) p rav i t i r ačun bez k r č m a r a rad i t i za svoj r a č u n

raščistiti /stare/ račune

živeti na tuđi račun

RADIO rad io-Mi leva

n e m vál ik haszná ra n incs ínyé re kiegyenl í t i a számlá já t [vkivel]

keresztülihúzza [vkinek] a számí­t á s á t számot ad te t te i ről gazda né lkül csinál ta a s zámadás t a sa já t ha szná ra tesz [vmit] a m a g a szaká l lá ra tesz [vmit] t isztázza a ké rdés t rendezi a számlá t m á s h á t á n él

m e n d e m o n d a szóbeszéd kacsa

68

R A K crven kao r a k

napredovati kao rak

RAME r a m e uz r a m e uvuéi g lavu u r a m e n a

RANA pozledit i (dirnuti) / s t a ru / r a n u '.iva r a n a

R A V N O T E Z A izbaciti [koga] iz r avno teže

REBRO polomit i r e b r a s neba pa u r e b r a

R E C K A u d a r a t i r ecke

REC (ne)birat i reči bi t i od reči

dati časnu (poštenu, tvrdu) reč da t i [kome] reč /ne moći/ doći do reči

držati [koga] za reč h v a t a t i [koga] za reč k r u p n e (teške) reči od reči do reči

oduzeti [kome] reč ostat i (biti) bez reči

— rákvörös vörös, m i n t a r á k

— (hátrafelé) megy (halad), m i n t a r á k

— váll váll mellett — behúzza a nyaká t , a fejét

— ú j ra föltépi a régi sebeket — gyógyí tha ta t l an seb

fájó seb égő seb

— kibillent [vkit] az egyensúlyából kihoz [vkit] a sodrából

— leveri a derekát — m i n d e n teke tór ia né lkü l

se szó, se beszéd a j tós tu l b e r o n t

—• felrója neki az ő rovásá r a írja

— nem válogatja a szavakat — áll ja (tartja) a szavát

u r a a s zavának — becsüle t szavá t ad ja — szót k a p [vki] — szóhoz j u t

n e m j u t szóhoz — szaván fog [vkit] — k a p a szón ([vkinek] a szaván) — súlyos szavaka t haszná l — szóról szóra

szó szer int — megvonja [vkitől] a szót — nincs szava(m)

e lnémul < m e g l e p e t é s é b e n , d ö b ­bene tében s t b . > eláll a szava

69

otela m u (joj i sl.) se reč /s u s a -na /

pogazit i (prekršit i) / da tu / reč poslednja reč poslednja reč mode ( tehnike i

sl.) povući reč

prazne (puste) reči

preseći [kome] reč IvJ r e č -dve

reč m u (joj i sl.) zas ta je u g r lu reč po reč reč ju i delom t raž i t i r eč upas t i [kome] u reč uzet i [kome] reč iz us ta

verovati na reč (brk, bradu) vodit i g lavnu (prvu) reč

RECI rečeno ućinjeno

rekla-kazala

RED bi t i n a dnevnom redu bi t i p rvoga reda

čitati (tumačiti i sl.) između re-dova

nauč i t i [koga] r e d u

/svi/ od reda

skinuti s dnevnog reda

kiszaladt (kicsúszott) a szó a szá­j á n megszegi a(z) (adott) szavát ez az utolsó szava /a t udomány , t echn ika / utolsó v í v ­m á n y a (sikolya) visszavonja a szavát bocsána to t ké r ü res szavak ezek csak szavak ü r e s locsogás félbeszakí t [vkit] n é h á n y szóval egy-ké t szóval < összefoglal [ v m i t ] > t o r k á n a k a d t a szó szó szót követ szóval (tettel, cselekedettel) él szót ké r szavába vág [vkinek] a szájából veszi ki a szót [vki­nek] bízik [vkinek] a becsü le t szavában [vki] viszi a szót ő a h a n g a d ó

a szót tett követte á l l ta a szavát mesebeszéd szóbeszéd

• napirenden van • e l sőrangú

az elsők között v a n • a sorok között olvas

rendre tanít [vkit] meg tan í t j a kesz tyűbe d u d á l n i

• vá loga tás né lkü l k ivé te l né lkü l leveszi a nap i r end rő l

R E K O R D

potuéi sve r ekordé — tú l szá rnya ln i m i n d e n r ekordo t

70

R E P bi t i (nalaziti se) /uvek/ na r e p u

dogadaja dići (podići i sl.) r e p

podviti rep

vuéi rep za sobom za n j im (njom i sl.) se vuče r e p

RIBA bit i (oseéati se) kao r iba na s u -

vom ću ta t i kao r iba

krupna riba

oseéati se (snalaziti se) kao riba u vodi

s i tna r iba

RIS l ju t kao ris

ROD ni rod ni pomozbog

ROG duva t i u isti rog (tikvu)

nabiti [kome] rogove p roda t i [kome] rog za sveéu

sabiti [kome] rogove sa te ra t i [koga] u kozji rog

slagati se kao rogovi u vreéi

uvuéi rogove

mind ig az e semények u t á n kullog le v a n m a r a d v a fölcsapta (fölcsapták) a f a rká t m e g h a r a g u d o t t behúzza a f a rká t meghunyászkod ik lej a r a t t a m a g á t rossz h í re v a n u j ja l m u t o g a t n a k r á

vergődik, m i n t a ha l a h a r a s z t b a n (a horgon) hal lgat , m i n t a csuka néma, m i n t a h a l nagy ász m e n ő fej /úgy/ él (úgy érzi magá t , r i t k olyan), m i n t ha l a vízben kis pont ő ahhoz k ismiska ő ahhoz

dühös, mint a hörcsög

se fia, se borja

egy követ fú jnak egy h ú r o n p e n d ü l n e k felszarvaz [vkit] lóvá tesz becsap rászed [vkit] falhoz áll í t [vkit] le töri [vkinek] a sza rvá t sa rokba szorít [vkit] e levenére t ap in t [vkinek] úgy élnek, m i n t a k u t y a meg a m a c s k a le tör t a szarva behúzza a szarvá t

71

R O T K V A ro tkve / tebi (njemu i sl.)/ s t r u -

gane

RUDA leći na r u d u (na) t rčat i /kao ždrebe / p r ed r u ­

d u

RUKA bi t i (naći se) pr i ruc i bit i (postati) desna r u k a bi t i na svoju r u k u bi t i s rećne r u k e bit i š i roke r u k e

biti u [čijim] rukama čvrs ta r u k a

dići ruke [od koga, čega] dići r u k u [na koga] dobit i odrešene r u k e dobit i (primiti) n a r u k e

dopasti u [čije] ruke

ići na ruku

(ne) ići od ruke

imati vezane (slobodne) ruke

ispod ruke (ruku) iz p r v e r u k e jes t i [kome] iz r u k u (ruke)

kao rukom odneto

metnuti ruku u vatru [za koga, za što]

na b rzu r u k u na dohvat(u) r u k e

h á t még m i n e m kel lene! h á t még mi t n e m !

beadja a derekát a r ú d elé szalad e lhamarkod j a a dolgot

— kéznél van — ő / let t / a jobbkeze [vkinek] — a m a g a feje u t á n megy — szerencsés a keze — bőkezű

adakozó t e rmésze tű — a kezében v a n [vkinek] —• k e m é n y kéz

k e m é n y kezű — leveszi a kezét [vkiről, vmirő l ] — kezet eme l [vkire] — szabad kezet k a p — kézhez k a p

/ennyi t / k a p kézhez — [vkinek] /a / keze közé (kezébe)

k e r ü l m e g k a p a r i n t j a

—• kezére já t sz ik [vmit] kezére j á r [vkinek]

— sír a kezében a dolog n e m áll a kezére a m u n k a

— meg v a n kö tve a keze szabad kezet kapo t t (keze van)

— kéz a la t t (alól) vesz — első kézből < s z e r z i é r t e s ü l é s e i t > — kezes b á r á n y

a kezéből eszik [vkinek] — m i n t h a elfúj ták vo lna < a betege

s é g e t > volt, n incs

— tűzbe t e n n é m a kezemet é r t e

— gyorsan-frissen — kéznyú j t á sny i r a v a n

kéznél v a n

72

nosit i [koga] n a r u k a m a

ostaviti [kome] odrešene ruke

poci za rukom

(o)prati ruke pr l j a t i r u k e proéi kroz [čije] r u k e (is)pustiti iz r u k u

pružiti [kome] ruku

raditi i rukama i nogama

ruku na srce sedeti (stajati) sk r š ten ih r u k u

t r l ja t i r u k e u n a j m a n j u r u k u u n e k u r u k u

űzeti /stvar/ u /svoje/ ruke vezat i [kome] r u k e zaprosi t i (zatražiti) r u k u

zavući ruku [kome] u džep

živeti od /rada/ svojih ruku

RUKAV kao iz r u k a v a ostat i k r a t k i h r u k a v a zasuka t i (zavrnuti) r u k a v e

RUKAVICA baci t i r u k a v i c u

ophoditi se u rukavicama

— t e n y e r é n hord ja a t enye rén hordoz [vkit]

— szabad kezet a d (enged, hagy) [vkinek]

— s ikerü l nek i e r e d m é n y t ér el s ikere v a n

— mossa a kezét — beszennyezi a kezét — az ő kezén m e g y át (keresztül) — kicsúszik a kezéből (a k a r m a i k ö ­

zül) — b a r á t i jobbot (segélykezet) nyú j t

[vkinek] békejobbot nyú j t [vkinek]

—• nagyon igyekszik m i n d e n erejéből dolgozik [vmin]

— t e g y ü k kezünke t a sz ívünkre — ölbe (karba) t e t t kézzel ül (áll)

t é t lenül t u n y á n közönyösen

— a kezét dörzsöli < ö r ö m é b e n > — a legrosszabb ese tben is — v m i módon

va lamelyes t — kezébe veszi az ügyet , a dolgot — megköt i a kezét [vkinek] — megké r i a kezét [vkinek]

ház tűznézőbe megy [vkihez] — [vkinek] a zsebébe nyú l

k ihúz [vki] zsebéből [vmit] — a ké t (maga) keze m u n k á j a u t á n

él

— a kisujj ából rázza — hoppon m a r a d — nekigyürkőz ik [vminek]

— kesztyűt vet (dob) [vkinek] /az a rcába /

— kesztyűs kézzel b á n i k [vkivel]

73

R U P A

poslednja (deveta) r u p a n a sv i -ral i

sa te ra t i [koga] u miš ju r u p u

zavuci se u mis ju r u p u

RUŽA n e cveta ju m u (joj i sl.) ruže

— kocs iban az ötödik k e r é k

—• sa rokba szorít [vkit] elintézi, hogy k isebb lesz a m á k ­szemnél

— meghunyászkodo t t behúz ta a szarvá t behúz ta fü lé t - fa rká t

n e m t e r e m számára b a b é r ba lkezén hordozza a szerencse

S A H R A N I T I sah ran i t i sebe živa

S A L I T I stoji m u (joj i sl.) k a p u t (mant i l

i sl.) kao sal iven

S A N borav i t i večni san ni u snu ne pomisl i t i (ne n a d a -

t i se i sl.)

S A S T A N A K s a s t a n a k na v r h u

S A T u dvanaes t i sat zna t i kol iko j e sat i

SAV bi t i sve i sva

SAVEST ima t i [koga] n a savest i

S C I L A između Scile i H a r i b d e

SED

ples t i sede /vlasi /

e l t emet te m a g á t

/úgy áll r a j t a / m i n t h a ráÖntöt ték volna

örök á l m á t alussza á l m á b a n sem remé l t e (gondolta)

csúcstalálkozó

a t i zenke t ted ik ó r á b a n tudja , h á n y a t ü tö t t az óra

ő a t ó t u m f a k t u m ő i t t m i n d e n n e k a m e g m o n d h a t ó j a

az ő lelkén szárad

Scylla és Charübd isz között

— p á r t á b a n m a r a d

74

S E D L O izbiti [koga] iz sedla pr i s ta je m u (ti i sl.) kao m a g a r c u

sedlo

SEKIRA iskopat i r a t n u sek i ru

(u)pala mu (ti i sl.) sekira u med

pl ivat i kao seki ra

zakopati ratnu sekiru

SELO španska (kineska) sela

SEME baci t i (posejati) seme mržn je

(razdora) za t r t i [kome] seme (lozu)

SENKA bi t i [čija] senka

biti u senci [koga ili čega]

plašiti se lil svoje senke

SIDRO dići sidro

SILA m r a č n e sile sila božija svim s i l ama

SIN b ludn i sin m a m i n sin

k iü t i a nyeregből ill ik rá , m i n t s zamár ra a bá r sony ­nyereg

kiássa a ha rc i b á r d o t (csa tabár­dot) mézes csuporba m e r ü l t a k a n a l a ha l l a t l an szerencséje akad t jól j á r t úgy úszik, m i n t a fejsze fe jszemódra t ud úszni elássa a ha rc i bá rdo t (csa tabár­dot)

hírét sem hallotta h í rbő l sem ismer i fam ez nek i m a g a s dunszt ja sincs róla

elveti a viszály magvát e lhint i a gyűlölet m a g v á t az í rmag já t is k i i r t ja [vkinek]

úgy követ [vkit] , m i n t az á r n y é k a á r n y é k k é n t követ [vkit] [vkinek, vminek] az á r n y é k á b a n m a r a d megi jed még a m a g a á r n y é k á t ó l is

felszedi a horgonyt szedi a sá torfá já t

sötét erdők töménte len sokaság tel jes erőből m i n d e n ere jével

tékozló fiú a m a m a kedvence e lkényez te te t t g y e rmek

75

S I T

sit se nag leda t i [koga, čega]

sit se na jes t i

S I T O proći /kroz/ si to i reše to

űzeti [koga] na sito i rešeto

S K R O Z skroz-naskroz

S K U T

h v a t a t i se za [čiji] sku t

SLAMA mla t i t i p r a z n u s l amu

S L A M K A h v a t a t i se za s l a m k u

SLAVA ovenčat i se s lavom (vencem)

SLAVINA o d v r n u t i (zavrnuti) s l av inu

S L E P

bi t i (pravit i se) slep i g luv bi t i s lep kod /zdrav ih / očiju

SLIKA lep kao sl ika s l ika i pr i l ika

SLOVO osta t i m r t v o slovo n a p a p i r u

po s lovu zakona z l a tn im slovima /zapisat i /

gyönyörködhe t [vkiben, vmiben ] k e d v é r e nagyon jó l lak ik te lee t te m a g á t

kb. kiállta a hét próbát m i n d e n há j j a l megken t hé tp róbás táj megfordul t m á r m i n d a sz i ­t án m i n d a ros t án to l lhegyre tűz (szúr, vesz, szed) [vkit, vmi t ]

keresztül-kasul

[vkinek] /a / védőszárnya a lá m e ­nekü l

üres szalmát csépel

/még/ a szalmaszálba is beleka­paszkodik

dicsőség övezi övé a b a b é r

megereszti (megengedi) a gyeplőt

süke tnek és v a k n a k te t te t i m a g á t n e m lá t ja (nem aka r j a látni) a valóságot í r á s t u d a t l a n

szép, mint a festett kép meg ta lá l t a a pá r j á t kezet fogha tnak meg ta l á l t a a zsák a folt ját

írott malaszt marad az csak pap í ron m a r a d a t ö rvény be tű je é r t e lmében a r a n y b e t ű k k e l jegyez fel [vmit]

76

S L U C A J bi t i t ežak (teži) slučaj izgubl jen slučaj ni u k o m slučaju u svakom slučaju za svaki slučaj

žaliti slučaj

SLUH imat i s luha [za nešto]

SMEH val ja t i se (previ jat i se, cepat i se)

od s m e h a

SMILJE to j e još smilje i kovil je

SMRDETI ni t ' s m r d i n i t ' mi r i še

nehéz (nehezebb) eset r emény te l en eset s emmi ese t re sem m i n d e n ese tben (esetre) m indenese t r e (eshetőségre) m i n d e n k é p p e n sa jná lom az ese te t

— v a n érzéke [vmihez]

fe t reng (gurul) a nevetés tő l

tá j az még csak s e lyemtánc az még csak h a g y j á n

— se íze, se bűze

S M R T bled kao s m r t g ledat i smr t i u oči (u lice)

SMUK pi t i kao s m u k

SMUTITI smu t i pa prospi

SNAGA bi t i na snazi

staviti [što] (iz)van snage s tupi t i n a snagu

sápadt , m i n t a ha lá l (kísértet) szembe néz a ha lá l l a l a ha lá l fia

/annyit/ iszik, mint a (egy) gö­dény (kefekötő)

n e m ér egy fagaras t sem bagót sem é r egy férges diót sem a d n é k é r t e

e rvenyes é r v é n y b e n v a n ha t á lyon k ívü l helyez [vmit] ha t á lyba lép

S N E G m a r i t i [za što] kao za lan jsk i

sneg

SO s tavi t i [kome] soli na r e p

k isebb gondom is nagyobb a n n á l

elszalaj t [vkit]

SOS bi t i u sosu — pácban v a n

S P O M E N U T I SE

spomenulo se, n e povra t i lo se — jobb, ha n e m is emlege t jük

SRCE bi t i m e k a srca

biti nakraj srca bi t i t v r d a srca d i ra t i (dirnuti) u srce l aknu lo m u (ti i sl.) j e /na / s rcu

ležati [kome] na srcu naš te srca n e m a t i (biti bez) srca

ne odoleti srcu

nositi [koga, što] u srcu

od /svega/ srca

olakšati srcu osvoji t i [kome] srce o tvorena srca otvor i t i srce [kome, p r e d k im] pokloni t i [kome] srce p r e k o srca (volje)

primiti k srcu p r i r a s t i [kome] za srce pr i s ta t i (dati i sl.) l aka (teška)

srca p u n o m u (mi i sl.) je s rce pust i t i s rcu n a vol ju r a s t e m u (joj i sl.) srce

sišlo mi (mu i sl.) /je/ srce u pe te

slomiti [kome] srce srce ga (me i sl.) boli

— lágyszívű vaj szívű

— a begyében ' van —' keménysz ívű — szíven ta lá l t a — könnyebb le t t a szíve

megkönnyebbü l t — szívén viseli a dolgot, az ü g y e t —• éhgyomor ra — nincs szíve

kőszívű kő v a n a szíve he lyén

— n e m tud parancso ln i a sz ívének (vágyainak)

— a szívén visel [vmit] szívébe zár [vkit]

— tiszta szívből teljes szívemből

— könnyí t a szívén — meghódí t ja [vkinek] a szívét — nyí l t sz ívű — kiönt i a szívét — szívébe fogad [vkit] —• i m m e l - á m m a l

ke l le t lenül tesz [vmit] — a szívébe zár/ ja/ — a szívéhez nő [vkinek] — nehéz szívvel áll r á

k ö n n y ű szívvel r áá l l — repes a szívem az örömtől — azt csinálja, ami t a szíve d ik t á l — d a g a d a szíve < a büszkeségtől , a

b o l d o g s á g t ó l > — inába szállt a bá to r sága

— összetöri [vkinek] a szívét —• vérző szívvel

vérz ik a szívem

78

srce m u (mi i sl.) se cepa (para i sl.)

srce m u (ti i sl.) j e sad n a m e s t u srce (duša) od de te ta (čoveka i

sl.) s tegnut i srce što [kome] srce zaželi ugr is t i (ujesti) za srce vuče ga (me i sl.) srce [za čim]

zečje (pileće) srce

SRECA imat i sreće imat i s reću u nesreći k a m o /lepe/ sreée (o)kušati s reću luda sreća okrenu la m u (mi i sl.) sreéa leda

proigrati sreéu sreéa m u (ti i sl.) se smeši

SREDINA zla tna s red ina

SRZ bit i p o k v a r e n do srži

STANJE (ne) bi t i u s t an ju

STATI s ta t i kao u k o p a n

STATUS s ta tus kvo

STAZA ići u t a b a n o m (u t rvenom i sl.)

s tazom znat i /sve/ s taze i bogaze

STENICA dosadan kao stenica (uš)

ma jd meghasad t a szíve(m)

helyén van a szíve szelíd (jó) szíve [vkinek]

erőt vesz magán ami t csak szeme-szája m e g k í v á n a szívébe m a r k o l a szíve ha j l ik (húz) [vkihez, v m i -hez] nyúlszí vű fé lénk gyáva

van szerencsém szerencse a szerencsé t lenségben bá rc sak úgy l enne szerencsét p róbá l bolond szerencse fordul t a kocka elfordult [vkitől] a szerencse el já tszot ta a szerencséjét rámosolygot t a szerencse

a r a n y középút

a velejéig romlo t t

(nem) képes r á

m i n t h a földbe gyökereze t t volna a lába

a korábbi helyzetnek megfelelő (a fennállot t) á l lapot

kitaposott úton jár

ismeri a dörgést i smer i m i n d e n cs ín já t -b ín já t

nép unalmas, mint a böjti prédi­káció

79

S T E P E N I C A ispeti se na v isoke s tepenice

STICI k a d a r j e stići i u teći

STID n e m a t i n i s t ida ni s r a m a

STO1

okrugl i sto sesti za okrugl i sto

STO2

sto g rad i

sto na sto

STOLICA sedeti na dve stolice

zagrejati stolicu

STOMAK podiže m u (mi i sl.) se s t omak

STOPA ići (poći) [čijim] s topama iz ovih s topa

ni za stopu ne odstupiti

stopu po stopu u s topu p ra t i t i (goniti) [koga]

STRAH bez s t r aha i m a n e d rža t i [koga] u s t r a h u s t r a h i t r epe t

uterati (naterati) [kome] strah u köst i

fölfelé ível < p á l y á r a > m a g a s r a tö r

a jég hátán is megél /mindig / t a l p r a esik (áll)

nem ismer szégyent n e m tud ja az, m i a szégyen (be­csület) n incs a k é p é n bő r

kerekasztal-beszélgetés kerekasz ta l -beszé lge tés t folyta.t

száz százalékos te l jesen száz százalék

két nyerget ül egy seggel (egy far ra l , egy fenékkel) jól megmeleg í t e t t e a széket nekifekszik a t a n u l á s n a k

felfordul a gyomrom

[vkinek] /a/ nyomdokain halad n y o m b a n rögves t a z o n n y o m b a n egy t a p o d t a t sem enged n e m h á t r á l egy t a p o d t a t sem lépésről lépésre n y o m o n követ [vkit] n e m téveszt i szeme elől

félelem és gáncs nélkül(i) r é m ü l e t b e n t a r t [vkit] r e t t egésben t a r t [vkit] r émü le t és re t tegés r émü le t e t kel t [vkiben] rá i jeszt [vkire]

80

STRANA bi t i [čija] j a k a (slaba) s t r a n a bi t i (stajati , d rža t i se) po s t r an i ostavi t 5 ršto] po s t ran i ostavit íovac na s t r a n u ra s t r za t i se n a sve s t r a n e svako vuče n a svoju s t r a n u

STRELA brz kao s t rela

STRUJA pl ivat i pro t iv s t ru je

STVAR deveta s tva r i s tera t i s tva r na čistac (čistinu) n a d u v a t i s tva r sredi t i s tva r s tva r j e k r enu l a s tva r j e legla to j e s t a ra s tva r u srce s tvar i p rod re t i (ući i sl.) zna t i (videti) k a k o s tvar i stoje

STVOREN bit i kao s tvoren [za što]

SUDBINA prepus t i t i [koga] sudbin i zapečat i t i [kome, čiju] sudb inu

SUKNJA drža t i se suknje t rča t i za / svakom/ sukn jom

SUNCE čekat i kao /ozebao/ sunce

da i mene (tebe i sl.) sunce ogreje

doći će sunce i na moja (naša i sl.) v r a t a

izaći na sunce j a s n o kao sunce

ez a gyenge (erős) o ldala távol t a r t j a m a g á t [vmitől] f igyelmen k ívü l hagy [vmit] félreteszi a pénzét száz felé szakad a m a g a m a l m á r a ha j t ja a vizet

nyí lsebes m i n t h a a puskábó l lő t ték volna ki

á r el len úszik

mel lékes (nem lényeges) dolog t iszta vizet önt a p o h á r b a felfújja a dolgot rendezi a dolgát kezdeté t veszi [vmi] e lcsendesedet t az ügy ez n e m új dolog a dolog lényegébe ha to l tudja , hogy á l lnak a dolgok

m i n t h a a r r a l enne t e r e m t v e

sorsá ra hagy (bíz) [vkit] megpecséte l i a sorsá t [vkinek]

tréf papucs a la t t v a n (nyög) szalad (fut) m i n d e n szoknya u t á n

vár ja , m i n t zsidók a mess iás t t ü r e lme t l enü l v á r [vmit] hogy n e k e m is kedvezzen a sze­rencse feljön (felsül, fe lvirrad) az én n a ­pom is napv i l ág ra k e r ü l világos, m i n t a n a p

81

mes to pođ suncem zuba to sunce

— v a n he lye a n a p a la t t — foga v a n a n a p n a k

S U T R A m a l o su t r a

SUZA bi t i t v r d (lak) na suzi

čist kao suza

ganuti do suza krokodi l ske suze

SVECA /sa/ sveéom /u ruc i / t raž i t i

[koga] zapal i t i [kome] sveéu

SVET

(ne) bi t i (nalaziti se) p r e k o sveta bi t i ősim (van) sve ta

dóéi na svet dok j e sveta i veka dva sveta

izaéi na svet

mimo svet(a)

misl i ( smat ra i sl.) da se svet okreće oko njega

n a svet izneti

ni za što na svetu

otkako je sveta i veka poslat i na onaj svet

— m a j d h a fagy h á t m é g mi t n e m !

— kemény (lágy) szíve van nehezen sírja el m a g á t k ö n n y e n s í rva fakad

— tiszta, m i n t az a r a n y m i n t a pa tyo la t

— könnyek ig megha tód ik — krokod i lkönnyeke t hu l l a t

— gye r tyáva l kel l ke resn i p á r j á t

—• megérem én a halálodat há lábó l gye r tyá t gyúj t [vkinek]

— nincs a világ végén — elüt a többi től

furcsán vise lkedik — vi lágra jön —• amíg a vi lág vi lág — ég és föld

ké t kü lön vi lág —• megje len ik

k iad k i n y o m t a t megje len te t

— a m a g a feje u t á n megy kü lönc önfejű különös , m i n t a kaporszósz

— azt hiszi (gondolja), kö rü lö t t e fo ­rog a vi lág

— ny i lvánosságra hoz napv i l ág ra j u t (hoz, kerül)

— a v i lágér t sem semmié r t a vi lágon

— amió ta vi lág a vi lág —i a másv i l ág ra kü ld [vkit]

82

svet za sebe

u [beli] svet otići (krenuti i sl.)

videti sveta zakl inja t i se sv im na svetu

SVETAC p r e m a svecu i t r o p a r

SVETAK sve tkom i p e t k o m

SVETLO baca t i /više/ svet la [na što] izneti (izvesti i sl.) n a svetlo d a ­

na

SVETLOST pr ikaza t i [što] u povoljnoj (ne-

povoljnoj) svet lost i s inut i (pokazati se i sl.) u p r a -

voj svetlosti u p ravo j (punoj) svetlosti p r i k a ­

zat i (preds tavi t i i sl.) [neko-ga, nešto]

SVILA prodava t i [kome] svi lu

SVIRALA na v rb i sv i ra la

SVIRATI t a n k o svi ra t i

kü lönc ö n m a g á b a n egy kü lön vi lág vi lággá megy e l indul he t edhé t ország ellen vi lágot lá t égre- fö ldre esküdözik

mindenkinek rangja szerint ba jusz ra nézünk

napról napra m i n d e n n a p

fényt derít [vmire] ny i lvánosságra j u t (hoz)

kedvező (kedvezőtlen) színben m u t a t be [vmit] igazi fényében m u t a t k o z i k m e g

helyes megvilágításba helyezi a dolgokat helyes szemszögből szemléli (mu­ta t j a be) a dolgokat

lóvá tesz [vkit] becsap rászed

az még a jövő zenéje

szegényesen él nyomorog

SVOJ t e ra t i svoje (po svome) — ő csak ha j t ja a m a g á é t

Š

SAH bit i u š a h u — s a k k b a n t a r t j á k

83

doći u š a h - m a t poziciju (polo-žaj)

d rža t i [koga] u š a h u

3AKA d a v a t i i š a k o m i k a p o m (do)pasti šaka (u šake) p l junu t i u šake

propustiti [koga] kroz [svoje] šake (ruke)

p u n a šaka b r a d e

šaka jada

SALA k a o od šale nes l ana šala

šalu na stranu

SAROV povući (uhvati t i ) ša rova za r e p

ŠEĆER šećer i med

SESNAEST sve u šesnaes t

ŠEŠIR skidat i šešir [pred k im]

SIBA d r h t a t i k a o šiba n a vodi

3IJA ni je šija nego v r a t z a v r n u t i [kome] ši ju (vrat)

SILO v ra t i t i šilo za ognjilo

s a k k - m a t t he lyzetbe k e r ü l

sakkban tart [vkit]

bőkezűen ad [vkinek vmi t ] keze közé k e r ü l [vkinek] megköpi a m a r k á t m u n k á h o z l á t l e k a p [vkit] a tíz k ö r m é r ő l megérez te t i vele a keze sú lyá t ór iási szerencse megütö t te (m) a főnyeremény t j e l en ték te l en kü lse jű kis pon t n e m sok vizet zava r

játszi könnyedséggel ízet len t réfa vaskos t réfa viccen (tréfán) k ívü l

a rgó kihúzza a gyufá t megége t t e a / forró/ kása a száját pó ru l j á r

méz csurog a szájából olyan, m i n t egy falat k e n y é r

hegy csak úgy ropog m i n d e n erejéből m i n t a ka r ikacsapás (vízfolyás)

le a kalappal előtte!

— reszket , m i n t a nyár fa levé l

egyku tya k i teker i (kitöri) [vkinek] a n y a k á t r i t k n y a k á r a h ág [vkinek]

szeget szeggel

84

S I P A K bi t i p u n kao š ipak /koštica/ dobit i š ipak

SIPKA kao š ipka uz b u b a n j

S K O L A proći t u ( takvu i sl.) školu

S K R I P A C dovest i [koga] u šk r ipac vadi t i [koga] iz šk r ipca

STAP dóéi (spasti) n a pros jački š t ap dovest i [koga] do pros jačkog

š t apa

SUMA ne videt i šume od drveéa

SUT

n e može šut sa roga t im

ŠVABA / te ra t i / sve j e d n o (isto, svoje)

k a o Svába t r a l a l a

— tel is tel i — kapsz / ám/ csipiszt /az o r r o d r a i '

csipisz az o r rod ra !

— sülve-főve együtt vannak

— kijárta(m) már azt az iskolát

— tőrbe csal (ejt) [vkit] — k ihúz [vkit] a csávából

— ko ldusbo t ra j u t — ko ldusbo t ra j u t t a t [vkit]

— n e m lát ja a fáktól az e rdőt

— nehéz a s u t á n a k szarvassa l ökle-lőzni ak i erősebb, az a h a t a l m a s a b b

— hajtja, mint német a tralalát

T

TABAK

presav i t i t a b a k

T A B Á N gori m u (mi i sl.) pod t a b a n i m a

TABULA t abu la raza

— m e g í r t a m a k é r v é n y t

— ég a föld (talaj) a lába (talpa) a l a t t forró a föld (talaj) a lába (talpa) a l a t t

i — tiszta l ap

t a b u l a rasa

85

T A Č K A

bolna tačka (mesto) doći (dovesti) do m r t v e t ačke (na

m r t v u tačku) pok renu t i s m r t v e t ačke s tavi t i (udariti) t a čku

TAJ o tom potom

TAJNA j a v n a ta jna

TAKT izbaciti (izvesti) iz t a k t a

TANDARA

t a n d a r a / m a n d a r a / b roć

T A N J I R donet i (dobiti) na t an j i ru

tražiti na tanjiru

TAPET doći na t ape t

staviti (izneti) na tapet

TAPIJA (ne) imat i t ap i ju [na što]

TARANA izvući se kao t a r a n a iz lonca

TELE

gledat i (blenuti i sl.) kao tele u ša rena v r a t a

fájó pont ho l tpon t ra j u t

kimozdít a holtpontról pon to t tesz a végére

erről még lesz szó e r r e még v i s sza té rünk

nyílt titok

kihoz [vkit] a sodrából

zagyvaság összevisszaság z ű r z a v a r zagyva beszéd

tálcán kínál [vkinek vmit] t á lcán k a p [vmit] vár ja , hogy a sül t g a l a m b a szá­j ába repü l jön t á l cán k a p [vmit] a készet vá r j a

napirenden van n a p i r e n d r e k e r ü l t e r í t é k r e k e r ü l n a p i r e n d r e tűz leszedi róla a szentel t vizet megb í r á l [vkit]

jogot formál [vmire] n e m fo rmá lha t jogot [vmire]

elpárolog, mint a kámfor k á m f o r r á vá l ik k e r e k e t old

bámul, mint borjú az új kapura

86

TELO jedno telo j e d n a duša

TEME pas t i n a t eme

TEMELJ imat i dobar temel j (osnov) položiti (udarit i) temel j [čemu]

TERATI t e ra t i svoje

TEREN ispi ta t i t e ren

TERET bit i n a t e r e tu [kome]

TEZGA ispod tezge /dobiti , nabav i t i i sl./

TIKVA pokondi rena t ikva puče (pukla) t ikva

saditi [sa kim] tikve

TLE gubi t i t le pod n o g a m a

izmiče mu (ti i sl.) tle ispod no­gu

pas t i na p lodno tle

TMA

tuš ta i t m a /božija/

TOCAK

bit i pet i točak /u ko l ima/ točak istori je v ra t i t i (okrenut i

na t rag) TOMA

nevern i Toma

egy test, egy lé lek

lágyára esett a sulyok

jó alapja van megve t i (lerakja) [vminek] az a l ap já t

ugyanazt a nótát fújja ő csak a m a g á é t haj t ja

terepszemlét tart kivizsgálja a t e repe t

terhére van [vkinek]

pult alól kap (szerez) [vmit]

felfuvalkodott /tökfej/ befellegzett a b a r á t s á g n a k szétszedték a b a b a r u h á t egy gyékényen (ponyván) á ru l [vkivel]

kicsúzik a lába alól a talaj elveszti a lába alól a ta la j t kicsúszik a lába alól a ta la j elveszti a l ába alól a ta la j t t e r m é k e n y t a l a j r a hú l ik

se szeri, se száma töménte len

ötödik kerék a kocsiban vissza aka r j a forgatni a t ö r t é n e ­l em ke reké t

hitetlen Tamás T a m á s [vmibenj akkor hiszem, h a l á tom

87

T O P biti gluv kao top (panj)

spava t i kao top (zaklan)

TOPITI SE

topiti se od miline (radosti, ve-selja i sl.)

TRAG biti na tragu

n é m a m u (ti i sl.) n i t r aga /ni glasa/

nes ta t i bez t r aga

ući (stati) u trag [kome]

zametnuo mu (ti i sl.) se /svaki/ t r a g

TRBUH trbuhom za kruhom ici (krenuti)

TRICE trice i kučine

TRN biti [kome] trn u oku

zabada t i t r n u zd ravu nogu (pe-tu)

TRNJE provesti se kao bos po trnju

TURČIN oterati [koga] u Turke

TUTANJ uhvatiti tutanj

süket , m i n t az ágyú alszik, m i n t a b u n d a (tej)

/majd el/ olvad a gyönyörűségtől

n y o m á b a n v a n se h í re , se h a m v a

nyomtalanul eltűnt n y o m a veszet t n y o m á r a a k a d (jut) [vkinek, v m i -nek] n y o m a veszet t m i n t h a a föld nyel te volna el

viszi a h a s a /kenyér u t á n / megy a megélhe tése u t á n

apró-cseprő dolog vacakság haszon ta lanság

szálka [vkinek] a szemében szükségte lenül e l ront [vmit]

pó ru l j á r t jól m e g j á r t a

világgá űz

kereket old

u UDAR

bi t i (nalaziti se) na u d a r u — ki v a n téve [vminek]

88

U D A R A C nizak u d a r a c —. zadat i [kome] poslednji u d a r a c —

UDICA progu ta t i ud icu (mamac) —

UGAO sa te ra t i [koga] u ugao (ćošak, —•

škr ipac)

UHVATITI SE uhva t i t i se ukoš tac [s k im, s —

cím]

ULOGA igra t i važnu (veliku) ulogu — odigrat i svoju ulogu —•

ÜLJE dol ivat i (sipati) ü l je na v a t r u —

UM imat i [što] n a u m u — pás t i (dóéi) [kome] na u m — sići s u m a (pameti) —•

smetnuti s uma —

USLUGA

učini t i [kome] m e d v e d u us lugu —

USTA govori t i (hvaliti) n a sva us ta —

grditi [koga] na pas ja usta — ide m u (ti i sl.) voda n a us ta —

iz tvojih (vaših i sl.) usta u bož- — j e uši

iz us ta m u (joj i sl.) teče med —

ni usta ne otvoriti —• od us ta do u s t a /ići i sl./ —

oteti iz usta —

övön aluli ü tés megadja [vkinek] a k e g y e l e m d ö ­fést

bekapta a horgot

sarokba szorít [vkit]

b i rok ra kel [vmivel, vkivel ] ölre megy [vkivel]

fontos /fő-/ szerepet játszik leszerepel t levi tézlet t

olajat önt a tűzre

eszében tart (van) [vkinek] eszébe j u t nincs eszénél e lment az esze k i m e n t a fejéből elfelej tet te

rossz szolgálatot tesz [vkinek]

tel i száj jal (nagy hangon) k iabá l mindenfe lé szé tkür tö l leszedi [vkiről] a keresztvizet folyik a nyá la összefut a nyá l a szá jában a d n á isten, hogy úgy legyen

méz csurog a szájából szép a szava, m i n t a méz a száját sem nyi t ja k i szájról szájra < j á r , te r jed a h í r > a számból ve t t ed ki < a szót;

89

otk inu t i (otrgnut i i sl.) [što] od /svojih/ us ta

(ne) o tvor i t i us ta

skakati sam sebi u usta t e r a m i (ti i sl.) vodu n a u s t a

zatvoriti (zapušiti i sl.) [kome] u s t a

UŠTAP

s m e n e pa na u š t a p

uvo do uš i ju pocrvene t i (zaljubiti se)

'deca su/ jedno drugom do uveta

magareće uši n a j e d n o uvo uđe na d rugo iza-

đe naćul i t i uši na pola u v a /s luša t i / n iko te n e bije (ne tuče) po

u š ima p a r a t i uši (uvo) [kome] pokr i t i se (poklopiti se) u š ima

pretvoriti se u uvo p rovuć i [kome] kroz uši

provući se kroz iglene uši (na)puni t i [kome] uši sedet i n a u š ima uš la m u (joj i sl.) voda u uši

U Z B U N A zvonit i n a u z b u n u

UZDA

drža t i [koga] n a uzdi drža t i uzde /u svoj im r u k a m a / popus t i t i uzde

a szájától von m e g [vmit]

kinyitja a száját (megmondja vé leményét ) maga a la t t vágja a fát folyik a nyá la összefut a nyá l a szá jában l aka to t tesz [vki] szájára befogja [vki] száját

hébe-hóba m i n d e n szökőévben

/a/ füléig elpirult fülig szere lmes egyik kicsi, a más ik pici < g y e r e k > egyik kisebb, m i n t a m á s i k szamárfü l egyik fülén be, a más ikon ki

hegyezi a fülét fél füllel ha l l [vmit] n e m kényszer í t senki

sérti a fülét tá j lecsapta a re teszt szégyelld m a g a d ! bú j j a föld a lá! csupa fül /lesz/ t u d t á r a ad [vkinek vmi t ] t u d o m á s á r a hoz [vkinek vmi t ] a t ű fokán is á tbú j ik telebeszéli [vkinek] a fejét /a/ fülén ül fejébe szállt a dicsőség

félreveri a harangot

kordában (féken) tart [vkit] kezében t a r t j a a gyeplőt t ág ra ereszti a gyeplőt hosszú kö té l re enged [vkit]

90

pr i t egnu t i uzde

űzeti uzde u /svoje/ ruke

UZDUŽ uzduž i popreko

V VASKA

svaka vaška obaška

VATRA baci t i u v a t r u

biti (goreti, naći se) između (na) dve v a t r e

boja t i se (čuvati se, bežati) kao /od/ v a t r e

da t i v a t r u t a b a n i m a ići za [kim] i u vatru i u vodu

igrat i se v a t r o m otvori t i (osuti) v a t r u (paljbu)

[na koga] peći se na toj ( laganoj, tihoj)

va t r i p r e g r m e t i / p r v u / v a t r u

proéi kroz vatru i vodu s tavi t i (metnuti) r u k u u v a t r u

[za koga] živa v a t r a

VAZDUH baci t i (diéi) u vazduh

VAZAN vr lo važno

VEDRITI vedr i t i i oblaöiti

szorosabbra fogja a gyeplőt megzaboláz [vkit] kezébe veszi a gyeplőt

keresztbe-hosszába keresz tü l kasu l

k i -k i megy a m a g a ú t j á n

a tűzvonalba állít [vkit] akcióba lendí t [vkit] ké t tűz közé k e r ü l

/úgy/ fél tőle, mint a(z égő) tűz­től ú t i l apu t kö t a t a lpa a lá (a t a l ­pára ) tűzön-v ízen á t követ [vkit] j á t sz ik a tűzzel tüze t ny i t [vkire, vmire]

lassú tűzön sül

átesik (átmegy, túl van a) tűzke­resztségen tűzön-v ízen á t tűzbe teszi (tenné) [vkiért] a k e ­zét o lyan eleven, m i n t a tűz o lyan esze van , m i n t a tűz

levegőbe röpít f e l robbant

nem fontos de n a g y r a vagy vele!

kénye-kedve szerint < cselek­szik > kényé tő l -kedvé tő l függ [vminek] a m e g m o n d h a t ó j a

91

VERA ala l t i (mu i sl.) ve ra (éufte)

krenuti verőm

VESLO n i sam /ni j a / vesla sisao

VEŠ iznositi [čiji] p r l j av veš

VETAR goniti ( terat i , hva ta t i ) v e t a r k a ­

p o m (rukom) govori t i u v e t a r (vazduh) k a k o v e t a r d u v a puca t i u v e t a r

znati (videti) koji (kakav, odak-le v e t a r duva (piri, puše)

VEZA bi t i bez (nemati) veze

imati /dobre (jaké)/ veze

néma veze

VIDELO izaéi n a videlo

VIDETI n é m a ga (te i sl.) š ta v idet i

VIOLINA p r v a viol ina

VISINA bit i (ostati) n a visini g ledat i s vis ine (odozgo)

— ez m á r döfi! ez m á r igen! ez m á r teszi!

— megszegi a szavát

— én sem es tem a fejem l ágyá ra

k i te reget i [vkinek] a szennyesét

szeleken (szeleket) horgász széllel bélel t a levegőbe beszél ahogy a szél fúj fa l ra borsót h á n y levegőbe beszél tudja , h o n n a n (merről) fúj a szél

— anny i t é r t (rég tud) hozzá, m i n t /a/ t y ú k az ábécéhez (halvány) gőze sincs [vmiről]

— közel v a n a húsosfazékhoz közel v a n a tűzhöz

— n e m tesz semmi t n e m számít

— kibújik a szög a zsákból nap fény re jön (kerül , ju t ) v m i nép a t i tkot a t y ú k is k ikapa r j a

— ki se látszik a földből

ő viszi a szót

a helyzet m a g a s l a t á n á l l fenn hord ja a fejét e lb izakodot t büszke

92

V L A S ni v las (dlaka) m u (ti i sl.) neće

pas t i (poleteti) s giave pod sede vlas i

VLAST bit i u [čijoj] v las t i

VO bit i (tući) kao vola u k u p u s u

vući (tegliti) kao vo (stoka)

VOĆE zabran jeno voće

VODA baci t i u vodu čuva t i (paziti) kao malo vode n a

d l anu

došla [kome] voda do grla (no­sa)

ima [čega] kao /h ladne / vode

kao /h ladnom/ vodom pol iven

loviti /ribu/ u mutnoj vodi mnogo će /do tada / vode D u n a -

vom proteći mu t i t i [kome] vodu

odnela /mutna/ voda

popiti (utopiti) [koga] u kašičici vode

preves t i žedna p r e k o vode

(egy) ha ja szála se(m) görbül meg

öreg fejjel

[vkinek] a hatalmában van

veri, mint szódás a lovát ver i , m i n t az á l la to t apr í t ja , m i n t a r é p á t húzza az igát olyan, m i n t az igásló

tiltott gyümölcs

su tba dob (vet) [vmit] úgy vigyáz rá , m i n t a h ímes t o ­j á s r a ú g y vigyáz rá , m i n t a szeme fé­n y é r e t o r k á n / van / a kés [vkinek] t o r k á r a forr [vkinek vmi] anny i / v a n belőle/, m i n t csillag az égen anny i /van/ , m i n t a fűszál (a föl­dön, a mezőn, a ré ten) annyi , m i n t a haja(m) szála annyi , m i n t a pe lyva (polyva) m i n t h a le for ráz ták volna m i n t aki t l e for ráz tak /a/ zava rosban ha lász ik sok víz lefolyik addig m é g a D u ­n á n (Tiszán) zavar ja [vkinek] a köre i t (terveit) összezavarja [vkinek] a számí tá ­sait elúszott fig is e lvi t te a víz megfo j taná egy k a n á l vízben

táj elviszi a kútra, de szomjasan jön vissza becsap (rászed) [vkit]

93

propas t i kao u / m u t n u / vodu

pus t i t i (otići) niz vođu

rasti (napredovati) kao iz vode t e ra t i (navraćat i ) vodu n a svoju

vodenicu (svoj mlin)

VOJSKA rasu t i se (razbežati se) kao r a -

kova vojska

VOLJA bi t i [kome] po volji

do mile volje p r e k o (protiv) /svolje/ volje

ući (doći) [kome] u volju

uz najbolju (svu) volju

VOSAK žut k a o vosak

VOZ

p rođe (ode, prošao) voz

uhvatiti poslednji voz

VRABAC ima t i v rapca pod k a p o m

to već i /svi/ vrapci znaju

VRAG odneo v r a g ša lu poći po v r a g u

— /úgy e l tűnt / , m i n t h a a föld nye l ­te volna el hű l t he lyé t leli (találja, h ű l t h e ­lye /van/) n é p e l tűnt , m i n t / szürke / s zamár a ködben köd előtte, köd u t á n a

— vízben hagy [vkit] e lmosta a víz

— nő, m i n t eső u t á n a gomba —• saját m a l m á r a ha j t ja a vizet

a m a g a m a l m á r a ha j t ja a vizet hazabeszél

— illa berek (nádak, erek)! viszik az i r h á j u k a t

— [vkinek] k e d v é r e (kedve szerint) v a n ( történik) [vmi]

— kényére , kedvé re < c s e l e k e d h e t > —• [vkinek] a k a r a t a e l lenére v a n

[vmi] e l ta lá l ja a szája ízét [vkinek] [vkinek] /a/ kedvébe férkőzik legjobb a k a r a t o m mel le t t < s e m t e h e t e m >

sárga, mint a viasz

eső u t á n köpönyeg bo t ta l ü the t ed a n y o m á t az utolsó p i l l ana tban tesz m e g [vmit] m a j d n e m l e m a r a d t az utolsó v o ­na t ró l is

veréb (madár) van a kalapja alatt n e m köszön n e m emel ka lapo t /ezt/ m á r a ve rebek is csir ipel ik

/ennek már a/ fele se(m) tréfa rossz ú t r a t é r

94

VRANA

bela v r a n a kao da m u (ti i sl.) je v r a n a

(svraka) popi la mozak (pa­m e t

VRAT

baci t i se oko v r a t a obesit i se (okačiti se) [kome] o

v r a t popet i se (zajašiti i sl.) [kome]

za v r a t

sedeti [kome] za vratom sk inut i (skidati) [koga ili što] s

v r a t a s tat i [kome] za v r a t uhva t i t i [koga] za v r a t (gušu)

zav rnu t i (zakrenuti) [kome] v r a -t(om) (šiju)

VRATA

čistiti (mesti) p r ed svoj im v r a -t ima

iza zatvorenih vrata kuca t i n a [čija] v r a t a kuca t i n a /š i rom/ o tvorena v r a t a

/širom/ otvoriti [kome, čemu] v r a t a

pokazat i [kome] / rukom/ v r a t a pol jubi t i v r a t a zaglavi t i v r a t a zalupi t i (zatvoriti) [kome] v r a t a

p r ed nosom

VRECA

naš la v reća z a k r p u s tavi t i (strpati) u i s tu v reću

r i tka , m i n t a fehér holló n é p anny i esze sincs, min t a (egy) cs i rkének ( tyúknak) /olyan/ bu ta , m i n t az /min t a s ö ­tét / é jszaka

nyakába borul [vkinek] (a) n y a k á b a va r r j a (ritk akaszt ja) m a g á t [vkinek] a fejére ül [vkinek] a n y a k á n lóg [vkinek] r á ü l [vkinek] a n y a k á r a n y a k á n ül [vkinek] le ráz [vkit, vmi t ] a n y a k á r ó l

nyakára hág (gázol) [vkinek] to rkon fog (ragad) [vkit] n y a k o n csíp [vkit, vmi t ] n y a k o n r a g a d [vkit] k i teker i [vkinek] a n y a k á t

nek i is v a n mi t sepernie a m a g a háza előt t m i n d e n k i (ki-ki) a m a g a háza előt t seperjen zá r t a j tók mögöt t kopogta t [vkinek] az a j t a ján nyi to t t (tárt) k a p u t (kapukat) d ö n ­get ny i to t t a j tón dörömböl t ág ra nyi t ja a k a p u t [vki előtt]

ajtót mutat [vkinek] zá r t a j tókra ta lá l t ki teszik a szűré t [vkinek] az o r ra előt t becsap ja az a j tó t

meg ta l á l t a zsák a foltját egy k a l a p a lá vesz [vkit vkivel]

95

V R E M E đobit i u v r e m e n u (s)krati t i (prekrat i t i ) v r e m e

pregazilo ga (ju i sl.) je vreme sve u svoje v r e m e s v r e m e n a na v r e m e u d u h u v r e m e n a ub i j a t i v r e m e zaostajat i za v r e m e n o m

VUK i v u k sit i ovce n a b ro ju

pojeo vuk magarca v u k u ovčijoj (jagnjećoj) koži

z ZADOVOLJSTVO

pl ivat i u zadovol js tvu (sreći, b o -ga t s tvu i sl.)

ZAKON stavi t i (iz)van zakona u d u h u zakona

Z A L E Đ I N A imat i /dobru/ za leđinu

ZALIVEN ćuta t i kao /olovom/ zal iven

ZALOGAJ bro ja t i zalogaje

mastan (dobar) zalogaj

'ZAMKA plest i [kome] z a m k u

ZANAT ispeći zana t

időt nye r megrövid í t i (agyonüti) az időt e l tar isznyázza az időt e l já r t felet te az idő m i n d e n t a m a g a ide jében időről időre a kor sze l lemében agyonüt i az időt n e m t a r t lépést a k o r r a l l e m a r a d

a kecske is jóllakik, a káposzta is m e g m a r a d kb . m i n t h a mi sem tö r t én t volna b á r á n y b ő r b e bú j t (öltözött) f a rkas

úszik a bo ldogságban

tö rvényen k ívü l helyez a t ö rvény szel lemében

jó pártfogója (támasza) van

hallgat, mint a csuka (hal) hal lgat , m i n t a /sült / h a l

kb. kinézi a szájából a falatot [vkinek] zsíros falat

há ló t sző [vkinek]

kitanulta mesterségének csínját--b ín já t

96

Z A P E Ć A K

baci t i [koga] u zapećak (zase-nak)

ZASLUGA upisa t i (upisivati) [kome] u za s -

lugu

ZASTAVA nositi zas tavu (barjak)

ZAZUBICE

r a s t u mi (ti i sl.) zazubice

ZBRDA-ZDOLA zbrda-zdola

ZDRAVLJE puca t i od zdravl ja

ZDRAVO pr imi t i zd ravo za gotovo

ZEC u tom g r m u leži zec

ZEMLJA izbrisat i s lica zemlje kao u zemlju (vodu) p ropao

propasti u /crnu/ zemlju od sti-da (srama)

sastaviti [koga] sa /crnom/ zem-l jom

spust i t i se na zemlju s ravni t i [što] sa zeml jom

ZENICA čuva t i (paziti) kao zenicu oka

félrelök (félreállít) [vkit] m a g a mögöt t hagy [vkit]

[vkinek] az érdeme

ő a lobogóhordozó vmi lyen ügy ­ben élen j á r [vmiben]

fáj (vásik) a foga [vkire, vmire] csorog (táj fut, úszik, foly) a n y á ­la vmi u t á n

össze-vissza (se füle se farka) < b e s z é d > h e t e t - h a v a t összehord

majd kicsattan az egészségtől

m i n d e n t készpénznek vesz készpénznek (készpénzül, kész­pénz gyanánt ) vesz (fogad el) [vmit]

itt (ott) van a kutya elásva (el­temetve) ez i t t a bökkenő

eltöröl [vmit] a föld színéről /úgy el tűnt / , m i n t h a a föld nyel te volna el ma jd a föld a lá sül lyed (bújik, szere tne a flöd a lá bújni) < s z é -g y e n é b e n > leüt (két vá l l ra fektet) [vkit]

leszállt a valóság talajára a földdel egyenlővé tesz [vmit]

úgy vigyáz rá, m i n t a szeme fé­n y é r e (világára)

97

ZID b lenu t i u zid

doterati [koga] do zida g lavom probi ja t i zid između (među) četir i zida živeti

(zatvorit i se i sl.) p r i t e r a t i [koga] uz(a) zid

— néz, m i n t a csuka (sült keszeg) b á m u l , m i n t a b i r k a

— sa rokba szorít [vkit] — fejjel megy a fa lnak — /mindig/ a négy fal között él

— a falhoz (sarokba) szorít [vkit]

Z IMA n é m a zime [za koga] od zime (zima j e da) puca d rvo i

k a m e n pas ja z ima

Z J A K A p r o d a v a t i z jake (zjale)

Z L A T O ni je /ni/ on zlato p la t i t i (izmeriti) / suv im/ z la tom

ZLO da t i se na zlo sa zla n a gore doći (pásti i sl.) to sluti na zlo

zlo i naopako zlo (loše) ti (nam i sl.) se piše

zlu ne trebalo

ZMIJA kr i t i kao zmija noge nositi (hranit i) zmiju u n e d r i m a

stati zmiji na rep

ZNAK (ne) dava t i znaka od sebe ne dava t i od sebe ni znaka ži-

vota

• a jég h á t á n is megél - kifagy a bor jú a t ehénből

- farkasordító hideg van ku tyah ideg

• /a/ száját tátja legyet vadász á r n y é k o n a legyet csapja

• ő sem jobb a Deákné vásznánál • d r á g á n megfizetni

a r a n n y a l sem lehet megfizetni

• rosszra adja magát • cseberből vede rbe

n e m jó vége lesz rosszat sej tek a n n a k m á r régen rossz rosszul á l l a szénánk (szénája stb.) m i n d e n eshetőségre számí tva jó h a v a n

erősen (nagyon) titkol [vmit] k ígyót melenge t (táplál, t a r t , n e ­vel) keb lén a kígyó n e m felejti el f a rka v á ­gását

h í r t ad (nem ad hír t) m a g á r ó l n e m ad élet jel t magá ró l

98

pre tvor i t i se /sav/ u znak p i t a -n ja

s tavi t i pod z n a k p i t an ja

ZNANJE dat i (staviti) [kome] n a znan je

(do znanja) p r imi t i k znan ju znat i znan je

ZNATI ne zna ni ko pi je n i ko p iaca

ne znati dve unakrst

ZNOJ k u p a t i se u /v las t i tom (sopstve-

nom)/ znoju probi ja ga (me i sl.) / h l adan /

znoj u znoju lica svog

ZRNO bi t i m a n j i od m a k o v o g z r n a

ZUB bit i n a o r u ž a n do zuba bori t i se (ot imati se) i zub ima i

nok t ima (po)lomiti zube [na čemu]

ne obeliti zuba ni je mi (ti i sl.) n i na (za) / j e -

dan / zub pokaza t i zube procedi t i kroz(a) zube

stisnuti zube tup i t i zube

/majd/ kifúrja az oldalá t a kíván­csiság megkérdője lez

t u d o m á s á r a hoz [vkinek vmit] t u d t á r a ad [vkinek vmi t ] t u d o m á s u l vesz ér t i a csíziót

nem tudja a jobb kéz, mint csi­ná l a ba l nagy zű rzava r úgy tesz, m i n t h a ke t tő ig sem tud­n a számolni

a saját verejtékében fürdik izzad, m i n t egy ló a h ideg leli (rázza)

arca verejtékével

nép annyi se, mint egy (leesett) m á k s z e m apró (annyi), m i n t a (egy) mák­szem kisebb a m á k s z e m n é l

állig fegyverben foggal, kö römmel küzd

beletörik a bicskája [vmibe] be le tör ik a foga [vmibe] (táj) meg se m u k k a n fél (lyukas) fogára sem elég

kimutatja a foga fehérjét a foga között m o n d (motyog) [vmit] összeszorítja a fogát a fa lnak beszél n é p beszélhetsz neki , a k á r a fal­n a k fa l ra borsót h á n y

99

űzet i [koga] n a zub zub v r e m e n a

ZVERKA s i tna (krupna) zverka

ZVEZDA kova t i (dizati) u zvezde rodi t i se pod s r e tnom zvezdom

(po)skidati ísveí zvezde Is neba/

videti /sve/ zvezde

ZVONO uda r i t i (najavit i i sl.) na (u) sva

(velika) zvona

2 ZDREBE

is t réa(va)t i kao ždrebe p red r u -du

Z lCA bit i (tući) žicu

naći (pogoditi) pravu (u pravu) žicu

uda r i t i u nežne žice

ZlLA iz pe tn ih žila

ZlTO ispod Zita

ZIV ni živ ni m r t a v

feni a fogát [vkire] az idő vasfoga

kismiska n a g y k u t y a

égig (az egekig) magasztal [vkit] szerencsés csillag/zat/ a l a t t szü le ­te t t szerencsés cs i l lagzatban szüle te t t a csi l lagokat is r á r a k n á (lehozná) az égről csi l lagokat l á t

dobra üt (ver) [vmit]

a r ú d elé szalad

ü t i a va sa t hízelegve ké r [vkitől vmi t ] fején ta lá l ja a szöget

szelídebb húrokat penget

minden erejéből igyekszik (ipar­kodik) megfeszít i m i n d e n ere jé t

suba alatt t i t okban

se(m) élő, se(m) holt se él, se ha l eszi m a g á t ma jd szétvet i a méreg ha megér jük , meg lá t juk

živ se pojesti

živi bili pa videli

100

2 I V A C ići [kome] n a živce k ida t i (trošiti) živce pogodit i (dirnuti) [koga] u živac

2 I V E T I gde ti živiš

ZIVOT

stavi t i život n a kocku zagorčat i [kome] život

ZUC pokrenu la m u (joj i sl.) se žuč

Z U L J s ta t i [kome] n a žulj

— az idegeire megy [vkinek] — az idegeit rombol ja — az e levenére t ap in t [vkinek]

0

— hol élsz te? há t te hol élsz?

— kockára teszi az életét — megkeser í t i [vkinek] az életét

— elöntöt te (elfutotta) az epe

— a tyúkszemére h á g (lép, tapos) [vkinek]

101

R E G I S T A R

A adresa 5 (x 2) adut 5 ( x 2) advokat 5 Ahilov 61 akta 5 ala 5 Alajbegov 5 alfa 5 alva 5 amanet 5 Amerika 6 amin 6 apetit 6 ( x 2) aršin 6 B

babai 6 (x 6) baba 2 6 babin 11 bacati 17, 26, 30, 32, 65, 83 bacati se 8 baciti 12, 15, 32 ( x 3 ) , 33 ( x 2 ) , 35

( x 2), 37, 41 , 43, 44, 51, 55, 57, 58, 64, 73, 75, 91 ( x 2), 93, 97

baciti se 95 bačva 13 badanj 13 bakrač 6 baksuz 8 bal 6 balon 6 banka 7 bapski 64, 66 bara 10 bar jak 97 barut 7, 13 batina 9

batine 7 be 7 beda 7 ( x 4) beo 7 ( x 4), 9, 14, 16 ( x 2), 26,

39, 83, 95 berza 7 bes 7 ( x 2) besan 23, 60 besposlen 64 bestraga 7 ( x 2) bežati 22, 39, 51, 91 Biblija 7 bik 8 ( x 2) bilo 8, 67 birati 69 bistar 11 bit i 1 8, 21 , 90, 100 biti 2 8 ( x 8), 9 ( x 2), 11 ( X 31, 13,

14 ( x 3), 15 ( x 3), 16 ( x 2), 17, 21 ( x 4), 22, 24 ( x 2), 25 ( x 2), 26 ( x 4), 27, 28 ( x 2), 29, 30 ( x 2), 3 1 , 32 ( x 2), 33, 35 ( x 2), 36, 37, 38 ( x 4), 39, 41 ( X 2), 42, 45, 46 ( x 2), 48, 49, 50, 51 ( x 5), 54, 55 ( x 3), 57, 58 ( x 3), 59 ( x 4), 61, 62, 63, 65, 68 ( x 2), 69, 70 ( x 2), 71 ( x 2), 72 ( x 6), 74, 75 ( x 2), 76 ( x 2), 77 ( x 2), 78 ( x 4), 79 ( x 2), 81 ( x 3), 82 ( X 3), 83, 85, 87, ( x 2), 88 ( x 4), 91 , 92 ( x 2), 93 ( x 2), 94 99 ( x 2), 100

blago 8 blagoslov 8 blato 8 ( x 3), 63 bled 37, 77 blenuti 86, 98 bludni 75 bob 8 bog 8 ( x 2), 9 ( x 27), 10 ( x 8),

29, 65 bogatstvo 96

103

boj 10, 34 bojati se 20, 91 bok 57 bolan 62, 86 bolest 10 boleti 10, 22, 23, 78 bolovati 10 bomba 10 boraviti 74 borba 10 ( x 2) boriti se 30, 99 bos 10, 88 Bosna 10 bostan 10 bostardžija 11 bosti 55 boza 11 božji 8, 38, 40, 75, 87, 89 brada 11 ( x 3), 22, 70, 84 brašno 11, 42 brat 11 ( x 2) brati 12, 42 brava 11 ( x 3) brazda 11 brdo 1 11 brdo 2 11 ( x 2), 24 breg 11 breme 12 briga 12 ( X 5) britva 12 brk 12 ( x 4), 56, 70 brnjica 12 broć 86 broj 12, 36, 96 brojati 96 bruka 12 ( x 2) brus 60 brz 12, 28, 48, 72, 81 buba 12 ( x 2), 43, 49 bubanj 12 ( x 2), 85 bubica 13 bubreg 13 ( x 2) budak 13 bukvar 13 bukvica 62 bula 1 8 bula 2 13, 28 bundeva 13 bunika 13 ( x 2) bura 13 ( x 2) bure 13 ( x 3) busati se 25 buva 13 ( x 4)

c

čačkati 45 čar 15 čarapa 14 čas 14 častan 69 čaša 13, 15 ( x 3) čekati 8, 41, 81 čekić 15 češati 28 četiri 17, 57, 98 četvoro 17 četvrti 17 čin 15 čini 15 činiti 40 čist 15, 46, 59, 65, 82 čistac 81 čistina 15, 81 čistiti 38, 95 čitati 13, 40, 70 čitav 22, 36 čivutski 25 čorba 15 ( x 3) čovek 9 ( x 2), 15 ( x 2), 19, 46, 79 čuditi se 15 čudo 15 ( X 3) čuti 15 čuvati 36, 41, 55, 58, 93, 97

104

car 10, 19 cedilo 14 ( x 2) ceh 14 cena 14 ( x 5) centar 14 ceo 59 cepati 17 cepati se 77, 79 crkveni 47 crn 7 ( x 2), 14 ( x 3), 24, 32 ( x 2),

42, 47, 54, 55, 58, 61 ( x 2), 97 ( x 2)

crno 53, 62 crta 14 crv 14 crven 59, 69 cvetati 74

čuvati se 91 čvor 16 ( x 3) čvrst 31, 72

ć ćorav 65 ćorsokak 16 ćo?ak 16, 89 ćoše 16 ćufte 92 ćuskija 62 ćutati 71, 96

D dah 16 ( x 3) daleko 9, 16 ( x 2), 38, 53, 58 Damoklov 43 dan 9, 15, 16 ( x 9), 51, 83 daras 17 dara 17 ( x 2) daska 17 ( x 3) dati 8, 9, 14, 17 ( x 2), 20, 22, 35,

46 ( x 2), 53, 54, 56, 64, 69 ( x 2), 70, 91, 98, 99

davati 65, 84, 98 ( x 2) debeo 36, 55 dečji 10 deliti 18, 65 delo 17 ( x 2), 70 desni 20, 37, 72 dete 79, 90 devet 11 deveti 12, 50, 74, 81 dići 9, 13, 17, 22 ( x 2), 23, 28,

53, 65, 71, 72 ( x 2), 75, 91 dići se 58 dinar 17 ( x 2) dirati 20, 78 dirnuti 58, 69, 78, 101 disati 17 ( x 2) dizati 50, 100 dlaka 17 ( x 4), 18 ( x 5), 93 dlan 18 ( x 3), 93 dnevni 70 fx 2) dno 15 doba 18 ( x 4)

dobar 5, 16, 21, 22, 24, 26, 51, 64, 68, 87, 92, 96 ( x 2)

dobiti 6, 7, 18, 35, 37, 53 ( x 2), 66 ( x 2), 72 ( x 2), 85, 86, 87. 96

dobro 1 18 ( x 2) dobro 2 35 dobrojutro 18 doiekati 52, 54 doći 6, 14, 16, 18 ( x 2), 20, 22

( x 3), 31, 43, 45, 52, 53, 55, 61 , 69, 81, 82, 84, 85, 86, 89, 93, 98

događaj 71 dogoreti 53 dohvat 72 dole 30 dolina 11 dolivati 89 doneti 86 dopasti 72, 84 dosadan 79 dosaditi 9 doterati 16, 19, 98 dovesti 57, 85 ( x 2), 86 drago 18, 46 dren 18 drhtati 84 Drina 18 drugi 9, 11, 18, 27, 32, 41 , 45, 50,

55, 61, 90 ( x 2) društven 65 drveće 18, 85 drveni 5 drvlje 19 drvo 98 držati 28, 32, 34 ( x 2), 35, 39, 41 ,

47, 55, 59, 63, 69, 80, 84, 90 ( x 2)

držati se 52, 63, 81 državni 28 dubok 20 ( x 2) dugaček 28 duh 19 ( x 2), 96 ( x 2) Dunav 93 dupe 30 duša 6, 9, 11, 19 ( x 13), 53, 79, 87 duvan 42 duvar 19, 37 duvati 66, 71, 92 ( x 2) dužan 19, 37

105

đva 19 ( x 3), 30, 32, 43, 49, 57, 70, 80, 82, 91 , 99

dvanaest 46 dvanaesti 74

D davo 19, 20 (X 11) Đurin 61

DŽ džak 44 džep 20 ( x 12), 73 džigerica 20 ( x 2)

E elemenat 21 enciklopedija 21 Englez 65

F faliti 17 (x 2) film 21 ( x 2) forma 21 ( x 2)

G gaće 13, 21 (x 2) ganuti 82 gas 21 gibanica 33 gladac 21 gladan 24 ( x 2), 60 gladiti 12 glas 21 ( x 2 ) , 22 ( x 11), 88 glasno 47 glava 7, 12 ( x 2), 17 ( x 3), 22 ( x 14),

23 ( x 24), 36, 37, 38 ( x 2), 43 ( x 2), 44, 49 (X 2), 55, 57, 59, 63, 68, 69, 93, 98

glavni 14, 70 glavobolja 23

gledati 7, 15, 17, 20, 21 , 30, 49, 55, 56 ( x 4), 64 (X 2), 66 ( x 2), 77, 86, 92

glista 23 glup 51 gluv 18, 76, 88 gljiva 24 go 27, 36 ( x 2), 44, 47, 56 godina 16, 24 ( X 6), 58 goniti 80, 92 gora 24, 41 gorak 62 Gordijev 16 ( x 2) gore 98 goreti 61 , 62, 85, 91 gotov 10, 15, 97 govoriti 11, 13 ( x 2), 24, 40, 50,

53, 89, 92 grabiti 34 grad 1 39 grad 2 80 graditi 39 gradanstvo 66 grana 24 ( x 3), 67 granica 24 ( X 3) grbača 40 ( x 2) grditi 27, 89 greh 24 ( x 2) grkljan 26 grlo 25 ( x 4), 32, 35, 54 ( X 2), 70,

93 grm 97 grob 25 ( X 3) groblje 25 grom 25 ( x 3) groš 25 groznica 25 grožde 25 ( X 3) grudi 25 guber 25 gubiti 22, 87 guja 26 ( x 2) guša 26, 95 gutati 32, 56 gvožde 26 ( X 2)

H Haribda 74 hitar 48 hladan 26, 93 ( X 2), 99 hleb 10, 26 (X 10), 27

106

hodati 54 hop 27 hramti 98 hteti 41 hvaliti 89 hvatati 69, 92 hvatati se 22, 26, 76 ( x 2)

I

ići 5 ( x 21, 7, 15, 17 ( x 2), 20, 22, 25, 31, 33 ( x 2), 34, 41, 42, 45, 50, 51, 53, 68, 72 ( x 2), 79, 80, 88, 89, 91, 101

igla 27 iglen 90 igra 27 ( x 2 ) igrati 27 ( x 2), 30, 31, 62, 89 igrati se 44, 91 imati 12, 20 ( x 3), 22, 24, 28, 31 ,

34, 37, 49, 51, 54, 55 ( x 2), 56, 57, 58, 61, 62 ( x 2), 63, 64, 66, 68, 72, 74, 77, 79 ( x 2), 86, 87, 89, 92, 93, 94, 96

ime 27 ( x 3) interes 27 iscediti 41 isisati 66 iskajavati 24 iskaliti 7 iskočiti 36 iskopati 75 iskusiti 36 ispasti 21 ispaštati 24 ispeći 96 ispeti se 80 ispipati 8 ispitati 87 isplivati 65 ispravljati 18 isprazniti 20 ispsovati 33 ispustiti 19, 73 ispuštati 50 isterati 12, 15, 4 1 , 44, 81 isti 6, 20, 30, 61 ( x 2), 85, 95 istina 9, 27 ( x 2) istočni 62 istorija 87

istrčati 100 istrčavati 100 istrgnuti 35 istući 27 iščupati 35 izaći 17, 19, 21, 22 ( x 2), 36, 53,

81, 82, 90, 92 izazvati 13 izbaciti 34, 69, 86 izbiti 5, 22, 65, 75 izbrisati 97 izbrojati 16, 67 izgrditi 27, 33 izgubiti 16, 22, 59, 77 izjesti 20 izliti 7 izlog 27 izmaći 18 izmeriti 98 izmicati 87 izmiriti 68 izneti 5, 22 ( x 2), 31, 64, 82, 83, 86 iznositi 92 iznutra 21 izvesti 57, 68, 83, 86 izvoditi 23 izvući 7, 36 izvući se 86

J jabuka 27 jad 28 ( x 2), 84 jadac 21 jagnjeći 96 jagoda 25, 28 jaje 18, 28 ( x 2), 39 jak 8, 51, 81, 92 jama 28 Janko 35 japundže 29 jaram 28, 37 jare 64 jasle 28 jasno 16, 18, 81 javno 86 jedan 6, 20, 22, 30 ( x 2), 32, 40,

49, 57, 64, 67, 85, 87, 90 ( X 2), 99

jedanaest 31 jedro 28

107

jedva 36, 52 jeftino 28 jesti 13, 20, 26 ( x 4), 31, 42, 45,

64, 72 jetra 20 jezik 18, 20, 28 ( x 9), 29 ( x 11) Jova 29 juče 29

K

kabanica 29 kabao 29 kadar 80 kaiš 29 kajgana 29 kajmak 30 kalup 30 kamen 30 ( x 6), 64 ( x 2), 98 kamenje 19 kandža 30 kantar 44 kap 30 ( x 3) kapa 30 ( x 6), 84, 92, 94 kaput 74 karta 30 ( x 3"), 31 ( x 3) kaša 31, 43 kašalj 31 kašičica 93 kašika 31 katanac 11 katolik 31 kavga 10 kazati 70 kec 31 ker 31 kera 31 kesa 31 kestenje 31 kičma 31 ( x 2) kidati 51, 101 kineski 75 kiseo 41 kiša 24, 29, 31 ( x 2) kititi se 60 klada 32 klin 32 ( x 2) klonuti 19 klopka 32

klupko 32 ključ 1 32 ključ2 32 kljun 32 knedla 32 knjiga 32 ( x 6) knjiški 47 kocka 32 ( x 3), 10Í kokoš(ka) 33 ( x 2) kola 33 ( x 5), 87 kolač 33 ( x 2) koleno 33 ( x 5) kolo 33 ( x 2), 47 kolosek 33 ( x 2), 34 Kolumbov 28 konac 34 ( x 4) 44 konak 34 konopac 34 konj 8, 34 ( x 3) kopati 28 koplje 34 ( x 2} kopriva 25 korák 34 ( x 9) korén 35 ( x 4} kormilo 35 korov 35 korpa 35 ( x 3) Kosovo 35 kost 35 ( x 5), 80 koš 35 koštica 85 kotirati se 35 kotva 35 kov 36 kovati 26, 100 kovilje 77 koza 36, 58 kozji 71 koža 35, 36 ( x 12), 96 Kragujevac 31 kraj 36 ( x 4), 59 krajnost 36 krastavac 11 krasti 9 kratak 14, 36, 73 kratiti 96 krava 36 ( x 2) krčmar 68 kreda 37 krenuti 33, 81, 83, 88, 92 krevet 37 krik 37

108

krilo 37 ( x 4) kriti 98 kriv 18, 37 krivica 37 kročiti 52 krojiti 65 krokodilski 82 krov 37 krpa 37 krst 20, 37 ( x 3) kristiti 64 kristiti se 37 kršten 37 krštenje 37 krug 37 ( x 2) kruh 88 kruna 38 ( x 2) krupan 34 ( x 2), 69, 71 kruška 38 krv 30, 38 ( x 8) kuca 38 kucati 95 ( x 2) kucnuti 14 kuče 38 kučine 62, 88 kuća 36, 38 ( x 9), 62 kućište 38 kud 39 kuga 39 kukavica 39 kula 39 ( x 2) Kulin ban 6 kumiti 9 kupati se 99 kupiti 44 kupus 93 kus 39 kusati 31 kušati 79 kuvan 39 ( x 2)

labudov 61 lada 39 lagan 91 lajati 38, 60 lak 78, 82 lakat 39 laknuti 78 lako 17

laku noć 9 lala 39 lampa 39 lan 6 lanac 39, 60 lanjski 77 lasta 40 ( x 2) lažan 60 lebdeti 54 leći 26, 72, 81 led 40 ( x 3) ledina 13 lediti se 38 leda 9, 40 ( x 10), 54, 79 lek 40 lekcija 40 lep 27, 38, 56, 60, 64, 76, 79 lepak 40 ( x 2) leteti 41, 49 leto 41 levi 20, 37, 53 ležati 26, 32, 60, 78, 97 lice 41 ( x 7), 45, 57, 77, 97, 99 ličiti 28, 36, 62 lični 57 lija 41 limun 41 ( x 3) linija 41 ( X 2) lisac 41 lisica 41 list 41 ( X 2) lista 42 üti 29 lizati 61, 63 loj 13, 42 lokot 42 lom 42 lonvti 33, 34, 64, 67, 99 lonac 35, 86 loš 21 loše 98 loviti 42, 93 lovorike 42 ( x 2) loza 75 lud 38, 42, 65, 79 luk 42 ( x 4) lula 42 ( x 2) lupa 42 lupati 22, 23 luster 43 lutka 12, 43, 49

109

LJ

Ijaga 43 ( x 2) ljubiti 61 ljudski 52 ljuštura 43 ljut 24, 59, 71

M

mač 43 ( x 4) nvčak 43 ( x 5) mače 38, 44 mačji 31 mačka 44 ( x 2), 60 magarac 34, 44, 75, 96 magareći 90 magla 44 mah 44 majka 44, 62 m^k 44 makaze 44 makov 99 maler 8 mali 15, 31 , 52, 66 ( x 2), 67 ( x 2),

99 malo 57, 82, 93 malj 44 mamac 89 mamin 75 mana 80 mandara 86 mantija 44 mantil 74 maramica 16 Marica 44 ( x 2) mariti 77 marka 44 Markov 34 Mars 44 ( x 2) Marta 6 máska 45 maslo 60 mast 45 ( x 3) mastan 96 mazga 45 me.ka 45 ( x 3) m;ćava 45 med 45, 49, 75, 84, 89

medved 49 medveđi 89 među 45 mek 59, 78 mekan 59 melem 45 mena 45, 90 mera 17, 34, 46 ( x 4) meriti 6 mesiti 33 meso 38 mesti 95 mesto 41 , 46 ( x 5), 79, 82, 86 metla 46 metnuti 5, 55, 72, 91 mig 46 Mileva 68 milina 88 milo 18, 46 milost 46 mindros 46 minut 46 mio 9, 39, 94 mir 20, 42, 46 ( x 3) miran 10, 13, 19 mirisati 7, 18, 42, 47, 77 mirođija 15 misao 47 ( x 2) misliti 47, 82 miš 24, 44, 47 ( x 3) mišji 74 mlada 47 mladost 47 mlatiti 76 mleko 45, 47 ( x 2), 67 mlin 94 mnogo 93 moći 23 ( x 2), 36, 56, 63, 69, 85 moda 37, 70 mokar 14, 47 moljac 47 mcmak 47 more 30, 47, 61 most 47 motika 26 motka 46 mozak 47, 48 ( x 5), 59, 95 mračan 75 mrak 48 mrav 48 ( x 3), 63 mravac 48 mrdnuti 67

110

mreža 48 ( x 2) mrk 30 mrtav 26, 27, 46, 76, 86 ( x 2), 100 mrtvac 48 mržnja 75 mućak 48 mućnuti 22 mudrost 48 muka 12, 48 ( x 4) munja 48 mušica 49 mutan 42, 44 ( x 2), 93 ( x 2), 94 mutiti 93 mutiti se 49 muva 49 ( x 5)

N nabaviti 87 nabijati 53 nabiti 71 naći 28, 95, 100 naći se 25, 72, 91 naćuliti 90 nadati se 33, 74 nadneti se 54 nadugo 49 naduvati 81 nagledati se 76 nagrajisati 43 naići 40 najaviti 100 najesti se 13, 76 nakinđuriti se 47 nakovanj 15 nakraj 78 nakratko 49 nakriviti 30 nakrivo 49 nalaziti se 11, 15, 21 , 61, 71 , 82, 88 naleteti 49 naličje 41 naliven 49 namaći 57 namaknuti 57 namazati 45 nanovo 29 naočari 49 naodmet 49 naopako 98 naoružan 99

napariti 56 napipati 67 napraviti 34 ( x 2), 41, 42 napred 34 napredovati 69, 94 napuniti 21, 90 narasti 37 narodni 7 naručen 49 nasaditi 49 ( x 2) naskroz 76 nastradati 37 nasušni 10, 26 naširoko 49 našte 78 nataknuti 57 naterati 80 natovariti 40 natrag 87 natrčati 72 natrljati 53 naučiti 59, 70 navesti 40 navijen 50 navraćati 94 navrat-nanos 50 navući 7 nazvati 27 nebeski 30 nebo 9, 25, 45, 50 ( x 11), 69, 100> nedostajati 17 nedra 98 nedrag 50 nego 50 nemati 9 ( x 2), 15, 17, 18 ( x 2),.

22, 26, 35, 38 ( x 2), 50, 55, 60 ( x 2), 62, 80, 88, 92 ( x 2 ) . 98

nemilost 46, 50 nemio 50 nepovoljan 83 nerv 51 ( x 4) nesiguran 52 ( x 2) neslan 84 nesreća 79 nestati 51, 88 netragom 51 neveran 87 nevolja 7 nežan 100 nicati 24

111

niko 51 ( x 4) nisko 51 nišan 51 ništa 51 ( X 2) niti 24 nizak 24, 89 nizbrdo 33 noć 51 ( x 4) noćni 67 noga 8, 25, 32, 36, 51 ( x 6), 52

( x 25), 53 ( x 4), 55, 57, 61, 73, 87 ( x 2), 88, 98

nokat 14, 53 ( x 3), 99 nos 19 ( x 2), 53 ( x 18), 54 ( x 3),

67 ( x 2), 93, 95 nositi 12, 19, 23, 37, 40, 47, 51,

53, 73, ",8, 97, 98 nov 41, 47 novac 54, 81 nov.'narski 60 nož 38 ( x 2), 54 ( x 7) nula 54 .numera 14

NJ njuh 54 njuška 54

o obaška 91 obećavati 11 obeliti 99 obesiti 12, 32, 43, 53 obesiti se 95 obijati 65

.obüaziti 31, 43, 65 obiti se 23 oblačiti 91 obiak 39, 50, 54 ( x 2) oblizivati se 43 oboriti 52 obrati 10 obratiti se 5 obraz 55 ( x 6) obrijati 12 obrisati 53 obrtati 67

obruč 55 ( x 2) obzir 22, 55 ocrniti 55 očistiti 38 odbiti 17 odgovornost 55 odmarati se 42 odmotavati 32 odneti 21 , 36, 44, 59, 72, 93, 94 odoleti 78 odozgo 92 odrešiti 16, 31, 72, 73 održati se 52, 65 odseći 24, 59 odskočiti 17 odstojanje 55 odstupiti 80 odsutan 19 oduzeti 69 oduzeti se 52 odvaliti 11 odvrnuti 76 ognjilo 84 ograda 55 ogrejati 81 okačiti se 95 okaljati 55 okaniti se 65 oko 27, 41 , 42, 48, 49, 55 ( x 8),

56 ( x 28), 57 ( x 16), 65, 76, 77, 88, 97

okoristiti se 60 okov 57 okrenuti 12, 41, 79, 87 okresati 24 okretati se 82 okrugao 16, 80 ( x 2) okušati 79 okvasiti 25 olakšati 78 olovo 57 ( x 2), 96 oltar 57 ( x 2) omastiti 34 omča 57 ómega 5 onako 57 opaliti 29 oparen 57 opasan 27 opeći 67 ophoditi se 73 opipati 8

.112

opis 57 oplaknuti 25 oplesti 29 oprati 43, 55, 73 opstanak 10 opustiti 12 orah 58 ( x 2) orao 58 orude 58 oružje 58 ( x 4) osećati se 38, 71 ( x 2) osetiti 36 osinjak 58 osnov 87 ostati 12, 14, 19, 22, 26, 30, 36, 46,

59, 68, 69, 73, 92 ostaviti 5, 14, 35, 46, 58, 64, 73,

81 f x 2 ) osuti 19, 91 osvetlati 55 osvojiti 78 ošinuti 25, 29 oštar 29, 61, 64 oštrica 43, 54 oštriti 54 otava 48 otegnuti se 24 oterati 25, 88 oteti 53, 70, 89 otići 9, 36, 40, 51, 83, 94 ( x 2) otimati se 99 otkinuti 90 otkriti 6, 27, 31 otpevati 58 otpor 41 otrgnuti 90 otrov 58 otvoren 31, 32, 62, 63, 78, 95 otvoriti 6, 38, 56 ( x 3), 64, 78

89, 90, 91 , 95 otvoriti se 50 ovca 58 ( x 3), 96 ovčiji 96 ovde 26 ovenčati se 76 ozepsti 81

P padati 29, 56

palac 58 palača 64 paljba 91 pamet 28, 58, 59 ( x 12) 89,95 pamuk 19, 59 panj 59 ( x 2), 88 papa 31 papir 59, 76 paprika 59 ( x 2) papuča 59 ( x 2) par 60 para 1 60 ( x 3) para 2 60 parada 60 parati 53, 79, 90 parče 26 pariti 56 pas 60 ( x 7) pás 60 pasji 16, 27, 33, 89, 98 pasti 1 8, 10, 24, 30, 32, 33, 34, 37,

38 ( x 2), 40 ( x 2), 45 ( x 3), 48, 50 (x 2), 51, 52, 54, 56, 75, 84, 87 (x 2), 89, 93, 98

pasti 2 58 pad^a 60 paučina 49 paziti 93, 97 pažnja 14 pčela 60 pecnuti 26 pečat 32 pečen 39 (x 2) pečurka 24 peći se 91 pedalj 60 pena 30 penjati se 23 pepeo 23, 60, 65 ( x 2) perje 60 pero 61 pesak 61, 65 pesma 58, 61 ( x 3) pesnica 61 pet 61 peta 23, 61 ( x 6), 78, 88 petak 61 ( x 4), 83 • Petar 29

113

peti 87 petlja 62 ( x 3) petni 100 pevati 61 ( x 2) pijan 62, 63 pik 62 pile 62 ( x 2) pileći 48, 79 pilula 62 pionirski 34 pipirevka 62 piriti 92 pisati 37, 38, 62 ( x 2), 98 pismo 62 pišljiv 8 pitanje 62 ( x 4), 63 ( x 8), 99 ( x 2) pitati 9, 63 piti 38, 63, 77, 99 plaćati 7, 63, 99 plakati 10, 24, 31 plan 63 ( x 2) rjlašiti se 75 platiti 14, 20, 36, 98 plesti 7, 74, 96 pleva 63 plivati 45, 75, 81, 96 ploča 32 plod 63 plodan 87 plot 63 pljunuti 18, 41, 56, 63 ( x 2), 84 pljuvačka 15, 63 pljuvati 11, 63 pobeći 22, 53 pobrati 42 pocrveniti 90 početi 6 počivati 42 poći 33, 73, 80, 94 podići 13, 17, 23, 57, 65, 71 podilaziti 48 podizati se 80 podmetati 32 podmetnuti 39, 40, 52 podrezati 37, 53 podseći 33, 37 podviti 71 podvući se 36 pogača 27, 33, 64 ( x 3) pogan 28 pogaziti 70 pogled 64 ( x 4) pogledati 15, 27, 56

pognuti 23 pogoditi 100, 101 pogrešan 5 pohvatati 34 pojam 64 pojas 64 pojesti 51, 60, 96, 100 pokazati 31, 41 , 61, 68, 95, 99 pokazati se 83 pokazivati 67 pokisao 33 pokisnuti 36, 60 pokloniti 78 poklopiti se 90 pokondiriti se 87 pokrenuti 86 pokrenuti se 101 pokriti se 90 pokupiti 59, 66 pokvaren 48, 79 pokvariti 68 pola 28, 48, 90 polagati 66, 68 poleteti 56, 93 politi 93 polomiti 35, 37, 52, 69, 99 polovina 64 položaj 84 položiti 58, 87 polje 64 poljubiti 64, 95 pomaljati 53 pomen 64 pomeriti 59 pomisliti 74 pomoći 10 pomozbog 71 pomrčina 51 pomrsiti 34, 68 poodmaći 24 pop 64 ( x 3) popaliti 47 popeti se 40, 95 popiti 15, 47, 93, 95 popreko 64, 91 popustiti 18, 62, 90 popušiti 42 porasti 14 poremetiti 59 porušiti 47, 55 posao 64 ( x 2), 65 ( x 4) posegnuti 20

114

posejati 75 posipati 23 posipati se 60 posisati 48 poskidati 100 poslati 82 poslednji 5, 12, 14, 16, 30 ( x 2),

37, 70, 74, 89, 94 posmatrati 66 posrkati 48 postati 72 postaviti 23, 52 postaviti se 23 posvetiti se 19 pošten 69 potegnuti 65 poterati 31 potom 86 potonuti 8, 39 potprašiti 61 potrčati 57 potreban 26, 34 potrošiti 14 potucati se 50 potući 52, 70 povijati 31 povisiti 22 povoj 65 povoljan 83 povratiti se 78 površina 56 (x 2) povući 11, 29, 43, 65, 70, 84 pozicija 84 pozlediti 69 poznati 53 poznavati 19, 24 pozornica 65 (x 2) prag 65 prah 65 prašina 65 ( x 2) prati 73 pratiti 34, 80 prav 68 pravda 9, 65 (x 2) pravi 5, 20, 27, 41 , 68, 100 ( x 2) praviti 8, 41, 42, 49, 51, 63, 68 praviti se 65, 76 pravo 1 22, 66 (x 2) pravo 2 55 prazan 66, 70, 76 prazno 66 prebaciti 40 prebiti 60 (x 2)

preći 24 predati se 19, 47 predmet 66 ( x 2) predstaviti 83 preduzeti 34 pregaziti 96 pregristi 29 pregrmeti 91 prekratiti 96 prekršiti 70 prelazan 18 prelaziti 66 preliti 15 prelomiti 24, 29, 33 prepad 66 prepuniti se 15 prepustiti 46, 81 presaviti 85 preseći 16, 64, 70 preseći se 52 presipati 66 pretvoriti 65 pretvoriti se 56, 90, 99 preturiti 23, 40 prevaliti 29 prevesti 93 previjati se 77 prevrnuti 50 prevršiti 17, 46 prevrtati 56 priča 66 ( x 2) pričati 6, 34, 66 prihvatiti 9 prijateljski 51 prikazati 83 ( x 2) prikovati 37 prilepiti se 44 prilika 76 primiti 9, 72, 78, 97, 99 prirasti 78 pristajati 36, 62, 75 pristati 78 pritegnuti 91 priterati 58, 98 prizma 66 prljav 92 prljati 73 prnje 66 probijati 98, 99 probiti 23, 40, 63 probni 6 procediti 99

prcći 28, 35, 51, 73, 76, 83 ( x 2), 85, 91, 94, ( x 2)

proći se 65 prodati 19, 71 prodavati 11, 83, 98 prodreti 81 progledati 66 progovoriti 39 progutati 46, 51, 62, 63, 89 proigrati 79 proja 64 prokrčiti 68 prolaziti 25 proleće 40 prolomiti se 50 promeniti 57 propast 45 propasti 38, 62, 66, 94, 97 ( x 2) propustiti 84 prosipati 59 prosjački 85 ( x 2) prost 56 prosuti 48, 77 proteći 93 protegnuti 52 provesti se 35, 51, 88 provreti 48 provući 90 provući se 90 prozor 63 prsa 66 prst 20, 66 ( x 5), 67 ( x 13) pružati se 25 pružiti 73 prvi 11, 40, 44, 63, 64, 70 ( x 2),

72, 91 , 92 prvo 27 ptica 47, 67 (>; 3) ptičji 47, 48 pucati 66, 67, 92, 97, 98 pući 21, 56, 87 puhati 92 puknuti 67 puls 8, 67 pun 20, 30, 56, 60, 67, 78, 83, 84,

85 puniti 23, 90 pust 118 pustiti 13, 22, 29, 35, 48, 73, 78, 94

puška 58, 67 put 52, 68 ( x 9) puter 68 putni 25 puž 28

R

račun 68 (x 8) rad 74 raditi 7, 13, 14, 23, 25, 34, 36, 4Ci

68, 73 radio 68 radost 88 rak 69 ( x 2) rakov 94 rame 64, 69 ( x 2) rana 45, 69 ( x 2) rasti 24, 57, 78, 94, 97 rastrzati se 65, 81 rasuti se 94 raščistiti 68 ratni 51, 75 ( x 2) ravan 46, 51 ravno 47 ravnoteža 69 razapeti 28, 48 razbežati se 94 razbijati 23 razbijati se 23 razbiti 40 razdor 27, 75 razgovarati 51 razlikovati se 50 razumeti se 44 razvezati 29 rdav 24 rebro 35, 50, 69 ( x 2) recka 69 reč 69 ( x 11), 70 ( x 16) reći 7 ( x 2), 9, 12, 27, 45, 57, 70

( x 2) red 63, 70 ( x 6) rekord 70 rep^22, 23, 43 ( x 2), 71 ( x 5), 77, 84, repat 39 rešetka 11 rešeto 76 (X 2) rezati 24

116

riba 71 ( x 5), 93 ris 71 rod 71 roditi 25, 44 ,45 roditi se 24, 100 rođen 57 rog 8, 81 ( x 7) rogat 85 romoriti 24 rotkva 72 ruda 72 ( x 2), 100 ruka 9, 31, 34, 35, 58 (x 2), 67, 68

( x 22), 73 (X 19), 82, 84, 90, 91 (x 2), 92, 95

rukav 73 ( x 3) rukavica 73 ( x 2) rupa 45, 74 ( X 3) ruža 74 ružan 9 ružičast 49

s sabiti 71 sačuvati 9 sadid 78 sahraniri 74 saliti 74 san 74 ( x 2) sapun 12 sastanak 74 sastaviti 97 sastaviti se 50 sastavljati 36 sat 74 ( x 2) saterati 71, 74, 89 sav 74 savest 74 savijati 31 Scila 74 seći 24, 59 sed 74, 93 sedam 32 sedeti 13, 24, 27, 73, 90, 95 sedlo 36, 75 ( x 2) sedim 12, 50 sekira 75 ( x 4) selo 38, 75 seme 75 ( x 2) senka 75 ( X 3)

seoski 47 sesti 80 sići 61, 65, 78, 89 sidro 35, 75 siguran 19, 32, 52 sila 75 ( x 3) sin 75 ( x 2) sinuti 83 sipati 58, 61, 89 sisa 62 sisati 38, 92 sit 76 ( x 2), 96 sitan 71, 100 sito 76 ( x 2) Sizifov 65 skakati 43, 66, 90 skidati 9, 30 ( x 2), 56, 84, 95,

100 skinuti 7, 11, 32, 40, 45, 55, 70, 95 sklopiti 56 skočiti 14, 27, 52, 57, 58 skratiti 29, 96 skresati 12 skroz 76 skrstiti 73 skup 29 skut 76 skuvati 15, 31 slab 51, 52, 81 slabo 62 slagati se 60, 71 slama 5, 76 slamka 76 slast 45 slava 23, 76 slavina 76 slediti se 38 slep 58, 76 ( x 2) sličan 30 slika 76 ( x 2) slobodan 64, 72 slobodno 17 slomiti 33, 78 slon 49 slovo 32, 76 ( x 3) slučaj 77 ( x 5) sluh 77 slušati 90 slutiti 98 smatrati 82 smeh 77 smejati se 42 smekšati 13

117

smešiti se 12, 79 smetnuti 89 smilje 77 smrdeti 77 smrknuti se 57 smrsiti 34 smrt 10, 63, 77 ( x 2) smuk 77 smutnja 30 smutiti 77 snaga 77 ( x 3) snalaziti se 71 sneg 77 so 9, 77 sokolov 57 soliti 59 sopstven 36, 99 sos 78 spasti 32, 85 spavanje 33 spavati 20, 88 spolja 21 spomenuti 78 spor 68 sporedan 33 spoticanje 30 spreman 10 spustiti 53 spustiti se 97 sram 80, 97 sramota 12 sravniti 97 srce 11, 19, 30, 54, 61, 73, 78 ( x 26),

79 ( x 8), 81 sreća 79 ( x 8), 96 srećan 72, 100 sredina 79 srediti 81 srž 79 stajati 25, 32, 46, 52, 68, 73, 74, 81 staklen 52 stalno 56 stanje 79 star 7, 16, 26, 41 ( X 2), 47, 61, 68,

69, 81 stati 30, 36 ( x 2), 52, 68, 79, 88,

95, 98, 101 status 79 staviti 5, 11, 12, 15, 19, 23, 30, 32,

33, 35, 37, 42 ( x 2), 43, 48, 54, 63, 77 ( x 2 ) ,86(X 2), 91,95, 96, 99

staza 79 ( x 2) steći 53, 66 stegnuti 25, 29, 62, 79 stenica 79 stepenica 80 stezati 55 stići 16, 80 stid 80, 97 stisnuti 57, 62, 99 sto 1 31 ,48, 80 ( x 2) sto 2 80 ( x 2) stoka 93 stolica 80 ( x 2) stcmak 80 stopa 34, 80 ( x 5) stradati 9, 37 strah 35, 80 ( x 4) strana 11 ( x 2), 45, 81 ( x 6), 84 strela 81 stric 6 strpati 11, 35, 95 strugan 72 struja 81 stupiti 52, 65 stvar 73, 81 ( x 9) stvoren 81 stvoriti 57 subota 61 sudbina 67, 81 ( x 2) sudnji 16 suknja 81 ( x 2) sumnja 63 sunce 46, 81 ( x 5), 82 ( x 2 ) sutra 17, 82 suv 71, 98 suza 82 ( x 4) sveća 71, 82 ( x 2) svet 8, 48, 59, 82 ( x 12), 83 (X 4) svetac 83 svetak 83 sveti 9, 29 svetlo 83 ( X 2) svetlost 83 ( x 3) svila 83 svinja 58 svirala 74, 83 svirati 27, 83 svoj 18, 56, 58 ( x 2), 83 ( x 2), 87, 89, 94 ( x 2), 99 svračji 53 svraka 47, 95

118

svrbeti 29, 40, 67 svršen 15 svući 44

š šah 83, 84 šah-mat 84 šaka 18, 84 (x 6) šala 84 (x 3), 94 šaren 86 šarov 84 šećer 84 šenuti 59 šesnaest 84 šest 61 šešir 84 šeširdžija 9 šiba 84 šija 84 (x 2), 95 šilo 84 šiljak 36 šipak 85 ( x 2) šipka 85 širok 64, 72 širom 56, 95 ( x 2) škakljiv 63 škola 85 škripac 85 (x 2), 89 španski 75 štap 21, 85 ( x 2) šuma 18, 85 šupalj 66 šut 85 Svaba 85

T tabak 85 taban 85, 91 tabula raza 85 tačan 18 tačka 86 (x 4) taj 86 tajna 86 takseni 44 takt 86 tamjan 9 tanak 36, 40 tandara 86

tanko 83 Tantalov 48 tantalski 48 tanjir 86 ( x 2) tapet 86 ( x 2) tapija 86 tapkati 46 tarana 86 teći 89 tegliti 93 tehnika 70 tele 86 telo 19, 48, 87 teme 87 temelj 87 (x 2) temeljac 30 terati 8, 25, 31, 38, 41 , 44, 83, 85,

87, 90, 92, 94 teren 87 teret 87 tezga 87 težak 57, 68, 69, 78 ticati se 36 tih 91 tikva 87 Cx 3) tkati 11 Ü e 8 7 ( x 3) tma ( = tama) 87 točak 87 (x 2) Toma 87 ton 22 top 88 ( x 2) topiti se 88 torba 23 ( x 2) Toša 65 trag 88 ( x 5) trajati 61 tralala 85 tražiti 18, 26, 27, 67, 70, 82, 86 (x 2) trbuh 88 trčati 19, 51, 72, 81 trebati 29, 98 tren 57 trepet 80 trenuti 55 tresti se 24 tri 15 (x 2), 16 trice 88 trka 34 trljati 23, 73 trn 88 ( x 2) trnje 34, 88

119

trnovit 68 tropar 83 trošiti 101 trti 6 tući 58, 90, 93, 100 tuđ 12, 24, 26 ( x 2 ) , 31, 40, 60, 65,

68 t u k 4 2 tumačiti 70 tupiti 29, 99 Turci 88 turski 25 tutanj 88 tvrd 58, 69, 78, 82 tvrdoglav 45

u ubijati 96 ubirati 30 ubiti 10, 64 učiniti 34 ( x 2), 39, 56, 89 ući 7, 20, 38, 81, 88, 90 ( x 2 ) , 94 udar 88 udarac 49, 89 ( x 2) udarati 32, 56 udariti 12 ( x 2 ) , 13, 14, 20, 23 ( x 2 ) ,

42, 69, 86, 87, 100 ( x 2) udaviti 15 udica 89 ugao 89 ugrejan 23 ugristi 29, 79 uhvatiti 8, 10, 17, 23, 33, 34, 40,

44 ( x 2), 66, 84, 88, 94, 95 uhvatiti se 40, 89 ujedati 13, 60 ujesti 13, 26 ( x 2), 79 ujesti se 29 ukoštac 89 ukopan 79 ukrstiti 43 uloga 89 ( x 2) ulje 89 um 58, 89 ( x 4) umešati 20, 67 umočiti 20 unakrst 19, 99 uništiti 35

upaliti 39 upasti 10, 24, 32, 44, 48, 50, 70, 75 upisati 97 upisivati 97 upregnuti 33 uputiti 5 uraditi 32 uroditi 63 usijan 23, 48 usluga 82 usna 29, 70 usta 12, 15, 42, 70, 89 ( x 8), 90

( x 5) ustati 53, 58 uš 79 uštap 45, 90 uštipci 6 utaban 79 uteći 80 uterati 35, 80 utopiti 93 utrven 79 ututanj 66 utuviti 23 uvek 61 uvis 17 uvo 13 ( x 2), 23 ( x 2), 56, 90

( x 15) uvrteti 23 uvući 71 uzak 25 uzbuna 90 uzda 90 ( x 3), 91 ( x 2) uzdizati 50 uzduž 91 uzeti 24, 36, 44, 46 ( x 2), 53, 58,

59 ( x 2), 70, 76, 9 1 , 100 uzeti se 59 uživati 22

V vaditi 19, 31, 57 (x 2) vakela 40 valjati 8, 9 valjati se 77 varati 57 vaška 91 vatra 31, 72, 89, 91 ( x 12) vatren 37

120

vazduh 39, 91, 92 važan 89, 91 večan 38, 74 vedar 25, 50 vedriti 91 vek 82 ( x 2) veliki 31, 34, 62, 63, 65, 89, 100 venac 76 vera 92 ( x 2) veran 25 verovati 56, 70 veselje 12, 88 veslo 92 veš 92 vešati 53 vetar 92 ( x 5) veza 92 ( x 3) vezan 72 vezati 16 vid 56 videlo 17, 92 videti 7, 9, 10, 16, 18 ( x 2 ) , 53 ( x 2 ) ,

56, 57, 67 ( x 2), 81, 83, 85, 92 (X 2), 100 ( x 2)

violina 92 visina 92 ( x 2) vism 34, 43 ( x 2) visok 80 visoko 41 , 53, 67 vlas 74, 93 ( x 2) vlast 93 vo 49, 93 ( x 2) voće 93 voda 15, 30 ( x 2), 38, 42, 44, 84,

89, 90 ( x 2 ) , 91 ( x 2 ) , 93 ( x l l ) , 94 ( x 4 ) , 97

vodemca 94 voaiti 12, 39, 47, 70 vojska 94 voleti 55 vol;a 78, 94 ( x 5) vosak 94 voz 94 ( x 2) voziti 33 vrabac 94 ( x 2) vraćati 46 vrag 94 ( x 2) vrana 5, 47, 95 ( x 2) vrat 7 ( x 2), 12, 40 ( x 2), 57, 84 ( x 2),

95 ( x 8) vrata 31, 81, 86, 95 ( x 9) vratiti 18, 46, 84, 87 vrba 25, 83

vrbov 32 vreća 71, 95 ( x 2) vredan 48, 64 ( X 21 vredeti 7, 11, 42, 60 vreme 96 ( x 8), 100 vrh 74 vrlo 91 vrteti 58 vrteti se 37 vruć 26, 43 vrućina 48 vrzino 33 vučji 6 vući 20, 35, 40, 54, 71 ( x 2 ) , 79, 81,

93 vući se 24 v u k 4 1 , 9 6 ( x 3)

zabadati 54, 88 zabiti 54 zabludeti 58 zaboleti 23 zaboraviti 9 zabosti 54 ( x 2) zabrazditi 16 začaran 37 ( x 2) zaći 16, 24 zadati 89 zadavati 23 zadenuti 60, 64 zadovoljstvo 96 zadušni 6 zaglaviti 95 zagorčati 101 zagrejati 80 zajašiti 95 zajednički 28 zajedno 58 zaklan 88 zakljinjati se 83 zakon 76, 96 ( x 2) zakopati 75 zakrenuti 95 zakrpa 95 zaleđina 96 zalepiti 63 zaliven 96 zalogaj 96 (x 2) zalupiti 95

121

zalutati 58 zaljubiti se 90 zamazati 57 zamesiti 33 zametnuti 10, 88 zamka 96 zanat 96 zanemeti 15 zao 9, 24 ( x 2), 29, 58 zaobilaziti 68 zaorati 11 zaostajati 96 zapaliti 82 zapečatiti 81 zapećak 97 zapet 67 zapeti 57 zap i sa t i32(x 2), 76 zaplesti se 49, 62 zaprositi 73 zapržiti 15 zapušiti 90 zasenak 97 zasluga 97 zastajati 70 zastati 32 zastava 97 zasukati 73 zasvirati 64 zatražiti 73 zatrti 35, 75 zatvarati se 43 zatvoriti 55, 90, 95 ( x 2) zatvoriti se 98 zaustaviti 16 zavaditi 57 zavezati 28 zaviti 14 zavlačiti 54 zavrnuti 73, 76, 84, 96 zavrteti 59 zavući 73 zazubice 97 zaželeti 79 zažmuriti 57 zbaciti 28 zbrda-zdola 97 zderatí 45 zdrav 18, 59, 76, 88 zdravlje 6, 11, 97 zdravo 97 zgazid 48 zgoreg 8

zec 97 zečji 79 zelen 10 zemlja 50 ( x 5), 62, 97 ( x 6) zenica 97 zid 23, 98 ( x 5) zima 98 ( x 3) zinud 15 zjaka 98 zjalo 98 zlatan 18, 76, 79 zlato 98 ( x 2) zlo 15, 18, 62, 98 ( x 6) zmija 98 ( x 3) znak 98 ( x 2), 99 ( x 2) znanje 99 (x 3) znati 6, 7, 8, 9 ( x 2), 10 ( x 2 ) , 12,

14, 19, 20 ( x 2), 23, 46, 64, 67 ,74 , 79, 81, 92, 94, 99 ( x 3)

znoj 99 ( x 3) zreo 18 zrno 64 ( x 2), 99 zub 26, 28 ( x 2), 99 ( x 9), 100 ( X 2) zubat 82 zverka 100 zvezda 100 ( x 4) zvoniti 90 zvono 100

ž žaliti 10, 77 ždrebe 72, 100 žedan 93 ženski 64 žica 100 f x 3) žila 38, 100 žito 100 živ 19, 21, 27, 48, 51, 69, 74, 9 1 ,

100 ( x 3) živac 101 ( x 3) živeti 9, 10, 13, 17, 26, 51, 53, 54,

60, 68, 74, 98, 101 život 10 ( x 2), 24, 36, 63, 98, 101 ( X 2) životni 63 žmarci 48 žuč 101 žulj 101 žut 32, 41, 43, 94

122

F R A Z E O L O S K I P E Č N I K SRPSKOHRVATSKOG JEZIKA - S r p s k o h r -v a t s k o - m a đ a r s k i Pedakcija: dr Jczan Kaš'ć i Vladislava Petrović za srpskohr-vatski, dr Vajda Jožef, Fap Đerđ i Lanc íren za msdarski jezik. Korice: Desanka Poslon. Grafički urednik: Slaiko laiić. I?davači: Filozofski fakultét: Institut za južnoslovenske jezike, Institut za međarski jezik i književnost i hungarološka istraživanja i Zavod za izdavanje udžbenika, N . Sad. Štampa: Minerva — Subotica. Tiraž: 10 000. Rukcpis predat u š u m p u : cktobra 1983. Štampanje završeno:

februara 1984.