Gazdálkodási modul

Gazdaságtudományi ismeretek III.Szervezés és logisztika

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A munkatudományok célja, feladata

91. lecke

A munkatudományok célja: az emberi munka és a rá ható tényezők vizsgálata, az ide tartozó tudományok rendszerbe foglalása

A munkatudományok feladata: a munkával kapcsolatos törvényszerűségek feltárása, a munka termelékenységének növelése, a munka emberközpontúbbá tétele

Munkatudományok:– Munkaszervezéstan– Ergonómia– Munkafiziológia– Munkapszichológia– Munkahigiénia– Munkavédelem– Munkajog– Munkagazdaságtan

A munkatudományok kialakulása

• Ramazzini (szül: 1663, Modena)– Foglalkozási megbetegedések

• Lavoisier (1743-1794, Franciaország)– Munkafiziológia: légzés vizsgálata

• Peronet (1708-1794, francia)– Gombostűgyártás: napi teljesítményt 200 db/10 óráról

240 szeresére növelte munkaműveletekre bontással

• Villermé (1782-1863, francia)– Gépek forgó által okozott balesetek (forgó

részek)

• Marey (1830-1904, francia)– Munkamozdulatok fototechnikai vizsgálata

• Taylor (1856-1915, USA)– A tudományos menedzsment megalapítója

Frederick Winslow Taylor (1856-1915)

• Született USA Pennsylvania gazdag családba

• Elkezdte a Harvard Egyetemet• 1874-től gépészsegéd majd esti

iskolán mérnöki diplomát szerez• Bethlehem Steel Works – a

lapátoló emberek számát 500-ról 140-re csökkentette

The Principles of Scientific Management (1911)– Munkamódszer tanulmányok

fejlesztése– Darabbér-rendszer bevezetése– Időtanulmány bevezetése– Tudománnyá fejlesztette a

szervezést a korábbi tapasztalaton alapuló munkavégzéshez képest

– A dolgozók kiválasztása és képzése

– Együttműködés a menedzser és a dolgozók között

– Munkamegosztás a munkások és a menedzsment közt

Taylor szervezeti elmélete• Világos alá-fölérendeltség• Felelősség• A tervezés és végrehajtás különválasztása• Ösztönzők kidolgozása• A terv követése• Feladat specializáció

Taylor kritikája

– Az embereket gépnek tekintette

– Az embereket csak a pénz elégíti ki egyedül

Taylor hatására jött létre– Munkafolyamat tervezés– Munka mérése– Termelésellenőrzés– Munka tanulmányozás– Személyzeti munka– Minőség ellenőrzés

Ford (1863-1947)Szalagmunka

Münsterberg (1863-1916, német)Pszichológiai alkalmassági vizsgálatok

• Fayol (1841-1925, francia)– Munkaszervezés alapelvei, Taylor kortársa

• Bedeaux (1886-1944, francia, USA-ban dolgozott)– Normákat ír elő a szükséges pihenőidőre.

• Hegner (1900-as évek, német) A munkaidő megállapítása

• Hensch Árpád (1847-1913)– Jószág berendezés

• Nagypataki Béla – A munka eredményes fokozása a mezőgazdaságban

• Hellei András (1942)– Munkatan könyv írója, a Mezőgazdasági

Munkatudományi Intézet igazgatója

SzervezésSzervezetek létrehozása, működtetése, továbbfejlesztése, a munka tárgya, munkamódszer és a munkaeszköz összehangolása

A szervezés területeiTársadalmiGazdasági

Tevékenység vizsgálataRacionalizálás

Emberi alkotótevékenység

• Szervezési irányelvek– Teljesség– Arányosság– Tervszerűség– Viszonylagosság

• Szervezési alaptévedések– Ösztönösség– Sematizmus– Rendszertelenség– Túlzott centralizmus– Túlzott decentralizmus

Szervezetek a társadalomban

Naturális gazdálkodás – családokÁrutermelés kialakulása – latifundiumokÁrutermelés és fogyasztás szétválása – szervezetekA termelés atomizálása – szervezetek, rendszerekSpeciális egységek kialakulása – bonyolult szervezetrendszerek

• A szervezéstudomány fejlődése

• Klasszikus szervezéselmélet– Taylor

• Neoklasszikus szervezéselmélet (I. Vh.)– Human relatios– Human behavior– Munkakörülmények– Munkapszichológia– Munkaszociológia– Informális csoportok

• Integrált szervezéselmélet (1950-)– Rendszerszemlélet– A vállalat mesterséges rendszer– Interdiszciplináris megközelítés

• A munkaszervezés– A munkafolyamatok összehangolt kialakítása

úgy, hogy a munka termelékeny, gazdaságos, biztonságos, kényelmes, kulturált legyen.

• Tárgyi tényezőkkel kapcsolatos feladatok:– Munkaeszköz kialakítás– Munkakörülmények– Munkafeladatok– Munkahely ellátás

Emberi tényezőkkel kapcsolatos feladatok

Munkaerő – munkakör összehangolása (szakképzettség, gyakorlat)Munkaerő személyi kapcsolatai (alá – fölérendeltség)Munkaerő gazdasági kapcsolatai (bér)

• Munkaszervezés területei– Tervezés– Racionalizálás, fejlesztés

• Munkahelyszervezés– Adott munkahelyen

• Munkaszervezés– Egész vállalat szervezése

Az ergonómia feladata, Az ergonómia feladata, célja és kialakulásának célja és kialakulásának

szakaszaiszakaszai

Görög ergos = munka és nomos = törvények, tan szavakból alkották

Az ergonómia feladata az ember és környezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása. A fizikai, környezeti tényezőket a használt eszközöket, anyagokat, a munkamódszert, a munka szervezetét jelenti.

Az ergonómia célja az ember és a technikai környezet közötti harmónia biztosítása. A munka hatékonyságának növelése, valamint az emberi igények kielégítése.

• Hatvanas évek: Az ergonómia ipari alkalmazása, „rendszer-ergonómia” Az ember-gép-környezet rendszer optimális működését elősegítő

tudománynak és/vagy gyakorlatnak tekintik.

• Hetvenes évek: ergonómia a „munka világán kívül” termék-ergonómia A hetvenes évektől kezdődően egyaránt teret kap a közlekedésben, az

iskolában, a lakásban, a sport és a szabadidős tevékenységek széles területén. Létrejött az ergonómia újabb ága, a termék-ergonómia.

• Nyolcvanas évek: biztonság és ergonómia, számítógép és ergonómia Integrálódik a tudományokba, az innovációs folyamatokba és a

fogyasztói/jóléti társadalomba. A szoftver-ergonómia lényegében magasabb szinten történő visszatérés a „klasszikus ergonómia” által képviselt nézőponthoz.

Az ergonómia fejlődésének vázlata

Kognitív ergonómia és szoftver-ergonómia

Munka világán kívüli ergonómiaTermék-ergonómia

Rendszer-ergonómiaTermelési rendszerek, környezet-ergonómia

Az ergonómia „születése” Klasszikus ergonómia(„fogantyúk és skálák ergonómiája”)

integrációemberi megbízhatóságfelhasználói felülethumán és mesterséges intelligencia összeillesztéseparticipáció

expanziórétegspecifikus igényekpiaci versenydesign és ergonómia

rendszerelméletember-gép-rendszer optimalizálásakörnyezet humanizálása

vezérlési felületember-gép-kapcsolatantropometriaszenzomotoros kompatibilitás1950 1960 1970 1980 1990

Kulcsfogalmak

• A kilencvenes évek ergonómiája

– súlypont áthelyeződés a termék-ergonómiára,– a biztonsági és környezetvédelmi szempontok

fokozottabb érvényesítése,– rétegigények fokozottabb figyelembe vétele,– a felhasználók növekvő arányú közvetlen részvétele

az ergonómiai tervezés és értékelés folyamatában.

A munkaszervezés és az ergonómia kapcsolata

Hármas cél elérését kell a maga eszközeivelelősegíteni:

– műszaki – gazdasági hatékonyság – az emberi követelmények érvényesítése

Köszönöm a figyelmet!