Közigazgatás szervezés, vezetés Elvárások, források:

A számonkérés alapja, előadásokon elhangzottak, valamint a közzétett diasorok.

A diák összeállításának forrásai (külön forrásmegjelölés

nélkül is), egyben felhasznált irodalom: Horváth Imre: Közigazgatási szervezés- és

vezetéstan. Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2002. Fábián Adrián: Közigazgatás-elmélet. Dialóg Campus,

Budapest-Pécs, 2010. Jenei György: Közigazgatás-menedzsment. Századvég,

Budapest, 2005. Roóz József: Vezetésmódszertan. Perfekt, Budapest, 2001.

Alapfogalmak Közigazgatás

A közigazgatás a végrehajtó hatalomnak az a tevékenysége, melynek eredményeként a társadalom tagjai és szervezetei magatartását ténylegesen befolyásolja, mégpedig az állami közhatalom (impérium) birtokában végzett döntés-előkészítés, döntés, végrehajtás és ellenőrzés során, elkülönült állami szervezet által végzett jogalkalmazás, (jogérvényesítés), szervezés és a jogalkotásban való közreműködés által.

Alapfogalmak

Közigazgatási jog

A közigazgatási jog azoknak a jogi normáknak az összessége, amelyek az alkotmányjogi szabályozás keretei között a természetes személyek és szervezetek (együtt: jogalanyok), valamint az állam közötti viszonyokat szabályozzák, és amelyek megalkotásában és érvényesítésében a közigazgatási szerveknek szerepük van.

Alapfogalmak A közigazgatási jog három része:

Anyagi jog, (magatartások meghatározása)

Alaki jog, (kötelezettség teljesítésének módja)

Szervezeti jog.

A közigazgatási szervezeti jog az egyes közigazgatási szervek létrehozatalát, belső felépítését (szervezet egységeit), vezetési struktúráját és a szervezeten belüli munka-megosztást szabályozza.

A közigazgatástan és szervezés A közigazgatási szervezés és vezetés a közigazgatástan

körébe tartozik.

Nem mindenhol jogtudományi alapon foglalkoznak vele => pl. Gulick

Eltérő történelmi fejlődés => amerikai és európai modellek

A jog szerepe a közigazgatástanban Hans Peters közigazgatás-tudomány felosztása:

közigazgatástan,

közigazgatási jogtudomány,

közigazgatási politika.

Magyary felosztása:

közigazgatástan,

közigazgatási jogtudomány.

Kovács István és Berényi Sándor is dualista szemléletet használ.

Közigazgatástan és közigazgatási jog A közigazgatás szervezésével jóval korábban

foglalkoztak, mint ahogy a közigazgatási jog kialakult

Léteznek olyan állami akciók, amelyek a jogi szabályozáson kívül helyezkednek el

Fontos (nem jogi) szempont a megbízhatóság, tisztesség stb. => ezzel a jog nem tud foglalkozni

A „közigazgatás szervezése” egyidős az állammal.

A „közigazgatási jog” Montesquieu után…

„A modern közigazgatási rendszerek kialakulása előtti időszakban – ez minden államban más és más időszakra tehető (…) – a közigazgatás rendeltetése nagyon szoros kapcsolatban voltak az állam hatalmi jellegével. A közigazgatás öt alapvető területe a külügyi, rendészeti, hadügyi, igazságügyi, és a pénzügyi közigazgatás voltak. (…) Az állam és a közigazgatás modernizációjával ez az öt alapfunkció nem tűnik el, hanem folyamatosan kiegészül, illetve differenciálódik.”

PATYI ANDRÁS – VARGA ZS: ANDRÁS: Általános Közigazgatási Jog. 2. kiadás. Mandamus Publishing, 2008, 138–139.

Az állam funkcióinak, feladatainak folyamatos változása intenzív hatást gyakorolt a rendészet alakulására. A rendészetet kezdetben a közigazgatással azonosították, ezért ilyenformán a közigazgatás gyökerének tekinthetjük. A jóléti és a biztonsági rendészet csak fokozatosan vált el egymástól.

A rendészetet a közigazgatási hatósági tevékenység egyéb ágaitól a fizikai erőszak monopóliuma különbözteti meg. (KMETY KÁROLY: A magyar közigazgatási jog kézikönyve.

Politzer Zsigmond kiadása. Budapest, 1900.)

A hazai szakirodalomban Concha: a közigazgatással nem elégséges csupán jogi

szempontból foglalkozni

Szamel: a segédtudományok, mint az államigazgatás szervezése és vezetése is legalább olyan fontosak, mint a közigazgatási jogtudomány

Közigazgatási szervezéstan Horváth Imre: a közigazgatási szervezéstan nem a

közigazgatási jogtudomány segédtudománya.

A szervezéstudomány aspektusából a közigazga-tási szervezéstan önálló tudománynak, az általános szervezéstan egyik irányzatának tekinthető. Irányzatok:

ágazati szervezéstudományok,

szervezéstudományi irányzat,

igazgatásszervezési irányzat,

informatikai irányzat.

A közigazgatási szervezéstan önállósága A közigazgatási szervezéstudomány szervezés-

tudományi aspektusból önálló tudománynak tekinthető.

Választ kíván adni:

1. a közigazgatási struktúra optimális kialakítására,

2. a szervezet hatékony és gazdaságos működésére,

3. a közigazgatási vezetés kérdéseire.

A közigazgatási szervezéstan szerepének változása Ernst Rasch: a közigazgatási szervezéstan áldozata lett

az ún. jogi módszernek. A bíróságok nem foglalkoznak ilyen kérdésekkel, csak anyagi kérdésekkel => mellőzött lett…

Magyary: a közigazgatási jog, mint fiatal jogág rohamos fejlődése háttérbe szorította azt.

Mára kiegyensúlyozottabbá vált a helyzet: a közigazgatás-tudomány fejlesztésében egyaránt része van a közigazgatási szervezéstudománynak és a közigazgatási jogtudománynak.

A szervezés társadalmi meghatározottsága

Modern társadalmak törekvése:

jólét,

kulturális színvonal emelkedése,

politikai érdekek biztosítása,

az ország gazdagságának növelése.

Ezt szolgálja a szervezés is.

alapfeltétel: a társadalom viszonyok fejlettsége.

A szervezés lehetőségeit, alakító képességének méreteit és határait a társadalom feltételei határozzák meg:

a szervezés lehetőségei => történelmileg kialakult struktúrarendszer,

szervezési kapacitást legáltalánosabban meghatározó té-nyező => a társadalom termelési viszonyainak színvonala

a szervezés kapacitása és mérete => az ország gazdasága.

szervezési kapacitás => politikai szféra

szervezettség fejlődése => műveltség és munkakultúra

a szervezés iránti társadalmi igény növekedése => városiasodás.

a társadalmi szervezettség igényének fő értékmérője => a technikai eredmények befogadó-készsége és annak fejlesztése iránti igény.

A szervezés fogalma Szabó László: A szervezés szó többértelmű.

Szervezésnek nevezik azt a tevékenységet, amellyel az ember

egyéni cselekvéseit (munkáját), környezetét, eszközeit, idejét céljai szolgálatában rendszerezi és tervszerűen felhasználja,

több ember cselekvését alkalmilag szabályozza együttesen megvalósítandó cél elérése végett,

az emberi együttműködés folyamatos biztosítására állandó szervezetet (vállalatot) hív létre.

A szervezés fogalma kétfajta tevékenységet fejez ki:

A. a szervezés egy szervnek (vagy több szervből álló szervezetnek) létrehozása. => a szervezés meghatározott feladatok ellátása végett embereket és anyagi eszközöket egyesít.

B. a szervezés olyan társadalmi tevékenység, amely egy már működő szervezet számára az adott keretek között folyamatosan biztosítja az adott feladatok megoldásának legkedvezőbb feltételeit. => a szervezeten belül a különböző szintű vezetést, az igazgatást és a végrehajtást is jelenti.

Definíció:

Tehát: a szervezés olyan alkotó szellemi tevékenység, amely meghatározott célok érdekében a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek felhasználásával a munka-folyamatok ellátására hivatott szervezetek létrehozására és fejlesztésére, valamint a létrehozott szervezetek folyamatos működtetésére irányul.

A szervezés fajtái Két fő csoport: a szervezet létrehozására vagy annak

működtetésére irányuló.

A létrehozására irányuló szervezés lehet alulról induló szerveződés => ön- és belső szerveződés,

felülről létrehozott racionális szervezés.

Az alábbi csoportosítások fontosak: a szervezés sajátos területei,

a szervezés szintjei,

a szervezés tárgya,

a szervezés módszere szerint.

A szervezés területei szerinti csoportosítás:

a közreműködés a társadalom életének mely intézményfajtájára vonatkozik. (pl. gazdasági, közigazgatási, oktatási, egészségügyi)

A szervezés szintje szerinti csoportosításnál a tevékenység terjedelme szerinti szervezési szinteket különböztetünk meg. (pl. minisztériumi, megyei, települési szintű szervezések.

A szervezés tárgya körébe a teljes szervezet, a vezetés, az ügyvitel, az igazgatás, a technológia stb. tartozhat. => az a tevékenységi terület, melyre a szervezés vonatkozik.

A szervezés módszere szerinti csoportosításnál alap-szervezést, folyamatszervezést és rendszerszervezést különböztetünk meg:

Az alapszervezés a munkahelyek szervezésének tekinthető (~munkaszervezés)

Folyamatszervezés: a szervezendő tevékenységet, mint folyamatokat, vagyis mindenkori ismérvek szerint képzett folyamatelemek időbeli vagy logikai összefüggő sorozatait (láncolatait) tekinti.

A rendszerszervezés a szervezendő tevékenységeket rendszerként, egymással összefüggő kapcsolatba álló részek rendezett halmazaként fogja fel.

Szervezés helye a szervezetben A szervezet rendszerszintjei egymásra épülnek és

hierearchikus kapcsolatban állnak egymással.

Vezetés

Igazgatás

Végrehajtás

Szervezés – vezetés – irányítás A szervezés és a vezetés különbözőségének sajátosságai:

1. a vezetés lényege az emberek vezetése, tehát ember és ember közötti viszony,

2. a szervezés és vezetés célja egyaránt a szervezet optimális és hatékony működtetése. A vezetés, viszont a szervezetből kiszakítva nem vizsgálható, mivel a vezetés kollektív tevékenység, illetve, mivel minden szervezetben a hierarchiának megfelelően konkrét vezetői szintek vannak. => A szervezetben a vezetésnek alsó-, közép- és felsőfokú hálózata működik.

3. az ismeretek szerint is különbséget kell tenni aszerint, amit a vezetésről tudni kell, attól, amit a vezetőnek kell tudnia a vezetési eszközökről, módszerekről, vezetési funkciókról szóló gyakorlati ismeretanyagról és amit a különböző szintű és fokozatú vezetőknek a gyakorlatban kell alkalmazniuk.

A vezetés önmaga is szervező tevékenység, amely tájékozódik, tervez, rendelkezik, munka-megosztást végez, koordinál és ellenőriz.

A vezetők a szervezet – vagy a belső szervezeti egységek – hierarchiájának csúcsán foglalnak helyet. A szervezeten belül a vezetés a legfelső szintű szervezésnek tekinthető.

A vezetés az elérhető célok kitűzése, a haladás irányának meghatározása, az alkalmazandó eszközök és módszerek kiválasztása és a cél elérése érdekében szükséges feladatok elvégez-tetése az azokat végrehajtó szervezet által.

A vezetés és irányítás különbözősége:

a vezetés mindig közvetlen, az irányítás pedig közvetett vezetői tevékenység,

a vezetést és irányítást ezen belül elhatárolja egymástól az is, hogy más hatáskörrel kell rendelkezniük az irányító szerveknek, mint a közvetlen vezetést végzőknek,

az irányítás mindig a közvetlen vezetőkhöz szól, azon keresztül juthat el az irányított szervhez, Az irányítás során a vezető a külső környezet / felsőbb szerv igényeit közvetíti, azaz a nagyobb, az átfogóbb szervezeti rendszer érdekében lép fel a szűkebb szervezet vagy szervezetekkel szemben, ill. azok felé.

Szervezés és igazgatás Nincs communis oppinio a viszonyukat tekintve.

Fayol: az igazgatás az előrelátás, a szervezés, a parancsolás, a koordinálás és az ellenőrzés funkcióiból tevődik össze.

Szamel Lajos: igazgatás = szervezés

Horváth Imre: a szervezés komplexebb fogalom és annak egyik területe az igazgatás. Minden igazgatás szervezés, de nem minden szervezés igazgatás.

A szervezés és a vezetés elkülönítése a közigaz-gatásban jóval bonyolultabb probléma, mint más szervezetek esetében.

A közigazgatásban a vezetésnek nem csak az a feladata, hogy az igazgatási szervezetet vezesse => a vezetés feladatkörének csak kisebb hányada az igazgatási szervezet vezetése, nagyobb és nehezebb része a társadalom életviszonyainak formálása és a testületi szervek működésének szervezése.

Benjamin: a közigazgatási vezetés fogalmának bevezetésével a külső igazgatás belsőbe csap át (a közhatalmi kényszer alkalmazhatósága miatt).

Szervezés és jog A jog célja az általa szabályozott viszonyok tekintetében a kívánt

rend kialakítása => a társadalom szervezésében az irányítás egyik módszere.

A jogszabályok önmagukban túl merev eszközei a vezetésnek… Az állam szervezése nem azonos az államigazgatással, de

különösen nem az államigazgatási joggal. Az államszervezés a jogon kívüli eszközöket is magába foglalja.

A közigazgatási jog és a közigazgatási szervezés is eltérnek egymástól, hiszen amíg a közigazgatási jog a közigazgatási szervezet által átfogott társadalmi viszonyok regulálását tekinti feladatának, addig a közigazgatási szervezés magának a közigazgatásnak, valamint a társadalomnak jogi és jogon kívüli eszközökkel való működtetését vizsgálja.

A közigazgatási jog tehát a társadalmi szervezés egyik, a tevékenységek kereteit meghatározó stratégiai eszköze.

A szervezéstudomány jellege Integráló tudomány => filozófia, szociológia, ergonómia, állam-

igazgatás, jog, közgazdaságtan, műszaki tudományok, matematika stb. ismereteiből táplálkozik

Feladata, hogy a kor uralkodó tudományos eredményeinek ismeretében meghatározza a tudományos ismeretanyagokat, amelyek a szervezéstudomány inter- és multidiszciplináris tartalmának elemeit adják.

Érdeklődési körébe az emberek szervezett cselekményeinek különböző formái tartoznak, különösen az olyan intézményi cselekvési formák (rendszerek), amelyeket szervezeteknek nevezünk. A szervezéstudomány a szervezetek létrejötte, működése és fejlődése folyamatait vizsgálja, valamint a szervezetek irányításának főbb funkcióit ellátó és többszintű folyamatát.

Tárgya a különböző emberi tevékenységeknek (közigazgatási, ipari, adatfeldolgozási stb.) szervezése és vezetése.

A szervezéstudomány felosztása Általános szervezéselmélet:

Szervezési módszertan:

szervezéstörténet:

szervezéselméleti alapok

általános rész

folyamtok, szervezetek kialakításának általános szabályai,

a rendszerműködés hatékonyságának kritériumai,

vagyis a szervezőtevékenység módozatai.

különös rész

szervezési résztechnikák,

a technikai eszközök technológiái

A közigazgatás-szervezés a közigazgatás-tudomány eredményeit a gyakorlatba átültető tudomány. Közvetlenül a közigazgatásszerve-zésnek kell biztosítani a működés szakszerű-ségét, ehhez a szervezetek hatékony irányítását és a szükséges mértékű önállóságát.

A szervezési tevékenységhez két ismeret-kategóriához tartozó ismeretek szükségesek:

általános szervezéstudományi ismeretek (szervezés-elmélet és módszertan),

sajátos szakmai ismeretek, amelyek tartalmát mindig a cél és a szervezés tárgya adja meg (pl. a közigazgatás szervezése).

A szervezéstudomány struktúrája és státusa

Kognitív jellegű tudományágak: szervezetek működésének és fejlődésének lélektani, szociológiai és politikai vonatkozásai: szervezéslélektan, vezetéslélektan, szervezésszociológia,

szervezésantropológia, stb.

Metodológiai tudományágak: a szervezett cselekvés programozásával, a fejlődési folyamatok irányításával, valamint problémamegoldással,a vezető döntéshozatali módszereivel foglalkoznak. a programozás tudománya, döntéselmélet,

operációkutatás, szervezetek rendszerelemzése stb.

Szervezéstechnikai tudományágak: a szervezetek és irányítási rendszerek továbbfejlesztésének technikai eszközeivel foglalkoznak

munkamódszerek és munkanorma-megállapítás, ergonómia, munka- és üzemszervezés, irányítási rendszerek tervezése, vezetői technikák

Szervezés- és vezetéselmélet mint a szervezés-tudományok csoportjainak olyan alapvető diszciplinája, melynek feladata a vonatkozó ismeretek és tapasztalatok gyűjtése, továbbá a módszertani fejlesztéshez, a gyakorlati tevékeny-ség tökéletesítéséhez szükséges feltételek megteremtése.

igazgatástudomány, a vezetés és kormányzás jogi eszközeivel foglalkozó tudomány

Klasszikus irányzatok - Taylor és taylorizmus Frederick Winslow Taylor

(1856-1915); USA;

Jómódú kereskedő család sarja,

Kiváló teniszező

A Harvardon mérnöknek tanul, de

látásproblémái miatt gépmunkási

tanoncnak áll, később kiváló mérnök

A futószalag feltalálója, hatékony termelésirányítás, vállalat működésének javítása

Gazdag üzletember lesz.

Munkamódszere

a teljesítmény és idő összefüggéseit kereste és munkájának fókuszába a munkateljesítményt állította

I. fázis: a hagyományos munkavégzési módszerek felmérése, az ún. időtanulmányok készítése.

II. fázis: a kísérletezés, melynek során össze kellett válogatni a legjobbnak bizonyult munkaelemek alapján kialakítható eljárásokat.

Irányítási rendszere

a vezetés feladatává tette a munkamódszerek tudományos kidolgozását és a jó munkahangulat biztosítását. A munkásnak csak az ismétlődő munka végzése volt a feladata.

a munkahely szervezeti felépítésében a funkcionális rendszer volt kizárólagos. Minden munkavégző annyi vezetőtől kap utasítást, ahány feladatkörre bomlott a vezetés. A vezetés összfunkcióját specializált részfunkcióra bontotta és kialakította a funkciómesterek rendszerét.

a „munkairoda” három funkciója: munkaelosztó, programozó,

munkautasításokat készítő technológus,

a munkaidőket és béreket előíró, normázó előkalkulátor.

Szervezési elvei

megfelelő ember kiválasztása,

megfelelő bérrendszer,

munkamegosztás:

a munka tevékenysége a legegyszerűbb mozdulatokra redukálódik

optimumszemlélet:

a maximális produktivitás a részoptimumok összegződéséből jön létre és az nem a részmaximumok összege.

beépítették a szükséges pihenőidőket a munka-folyamatba.

A taylorizmus hatása:

a munkavégzés normális ütemének megtalálása fontos lett => az egyenletes munkatempót szervezetileg kell kialakítani, hogy a tempó ne az egyes munkástól függjön, hanem a szervezetnek legyen a konstansa

társadalmi hatása elsősorban a tömegtermelés szervezésének előkészítésében jelentkezett.

Makoto Kikuchi (Sony fejlesztési igazgatója): ez a rendszer azon elvi alapon áll, hogy a munkahelyet a legalacsonyabb intelligenciájú és képességű dolgozóhoz kell igazítani. A munkarendszer arra van ítélve, hogy lehetetlenné tegye a szellemi és intellektuális tartalékok feltárását.

Klasszikus irányzatok - Henry Ford Henry Ford (1863-1947) USA, Mérnök,

15 évesen zsebórákat szerel

17 évesen inas egy detroiti gépjavítóban

1887-ben fejleszti első benzinmotorját

Alkalmazottnak áll, hogy fejlesztéseit

finanszírozni tudja (Edison Company)

1896: Quadricycle, két henger, 4 LE,

25 mérföld (~40km)

Ford A modell prototípusának elkészültéig mintegy 28 ezer dollárt fektettek be

Henry Ford

Ford motor company alapítója, (1903) (cégvezetők mindmáig az ő leszármazottai) a futószalagos gyártósor és a modern tömeggyártás atyja, 161 szabadalom feltalálója, Autógyártás, közlekedés, ipar forradalmasítója 1908: Ford T modell (1908-1927: 15 M, 1976-ig rekord) 1920: évi 1000 autó, 1924: 2.000.000 autó, teherautó, traktor Siker kulcsa: tömegtermelés, magas bérek Hitlerrel szoros kapcsolatot ápolt (kitüntetés; háborúhoz fűződő

érdekek) Híres mondása: "Vevőink minden színigényét ki tudjuk elégíteni, ha fekete kocsit

rendelnek."

A szervezés módszerei:

általánossá tette a 8 órás munkaidőt.

Minden művelet végzésénél pontos idő, teljesítmény és minőségi statisztikát vezettetett, részben a normarendszer karbantartása, részben a műszaki fejlesztési tartalékok feltárása érdekében.

futószalag => a gépeket viszik a munkához, s nem fordítva

üzemen kívüli szervezés fontossága => a szállítóknál is igyekezett elérni a pontos és időbeli szállítást

Szervezésének értékelése:

társadalmi hatása => a versenytársakat nagyobb hatékonyságra, a legtermelékenyebb módszerek átvételére kényszerítette.

Időtudatossá tette az embereket.

a lehető legmagasabb béreket fizette ebben igazi reformer volt

Érdekesség: A jelentkezőket kérdés és referencia nélkül vette fel.

A vezetéselméleti iskola Nem a közvetlen megfigyelés útján kíván a szervezés

lényegébe hatolni, hanem szabályokat, normákat igyekszik megállapítani.

A szervezetben, mint cselekvési rendszerben a lényeg maga az ember. Céljának tekinti ugyanakkor a szervezetek belső egyensúlyának megtartását, ahol a vezetők és vezetettek céljai közösek, ami az életben maradás feltétele. A szervezeteknek folytonos emberi közösségre van szüksége.

A vezetéselméleti iskola - Henri Fayol Henri Fayol (1841-1925), francia,

Bányamérnök

Isztambulban született, uis apja

Az Aranyszarv öblöt átívelő híd

építőmérnöke

19 évesen bányamérnök

Később 1000 fős bányaigazgató

A szervezet funkciói:

a szervezetekben észlelhető tevékenységeket 6 alapvető funkciókategóriába sorolja:

műszaki (termelés, megmunkálás, feldolgozás),

kereskedelmi (beszerzés, értékesítés),

pénzügyi,

biztonsági (javak és személyek védelme),

számviteli (könyvelés, nyilvántartás),

igazgatási (vezetési) tevékenységre.

a szervezetet a lényegét megadó funkció minősíti.

A vezetés funkciója: Vezetni annyi mint tervezni, szervezni, rendelkezni,

koordinálni és ellenőrizni. tervezés:

tervezni annyi mint előre látni.

szervezés: szervezni annyi, mint a szervezetet ellátni minden olyan anyagi és

személyi feltétellel, ami a működéshez hasznos lehet, amely a feladatok leggazdaságosabb és legeredményesebb megoldását biztosítja.

rendelkezés: rendelkezni annyi, mint a szervezetet működtetni.

koordinálás: koordinálni annyi, mint az összes szervezési folyamatot harmóniába

hozni a működés zavartalanná tétele és eredményessége érdekében.

ellenőrzés: az ellenőrzés a kiadott terv, utasítás végrehajtásának felmérése és

értékelése.

A vezetés princípiumai: 1. célszerű munkamegosztás; 2. megfelelő centralizálás; 3. tekintély, hatáskör és felelősség összhangja; 4. fegyelem; 5. a parancsolás egysége; 6. a vezetés egysége; 7. részérdek alárendelése az általános érdekeknek; 8. bérezési irányelvek; 9. a szervezeti hierarchia és a szolgálati út szabályozása; 10. a rend; 11. méltányosság; 12. a személyzet állandósága; 13. öntevékenység; 14. az egység.

A fayolizmus értékelése

ma is időszerű egy új főfunkcióval, a humán relációkkal

a fayolizmus fő értékei:

alapot adott a tartalmas vállalati és működési szabályzatok, ügyrendek készítéséhez,

rendszerbe foglalta a vállalatok jövőjével foglalkozó akkor ismert munkák eredményeit és saját tapasztalatait felhasználva kialakította a vállalati tervezésnek azt a rendszerét, amelyet akkor környezete lehetővé tett.

kialakította a nagyvállalati vezetés olyan módszerét, amely törzsegységekre épít, ahol a vezető szervezési funkciójának ellátásához szakapparátust vesz igénybe.

bírálói mondják, hogy a vezetés egysége következetesen végigvezetve beleütközik a feladatok specializálódásába

A formalista szervezéselmélet – Max Weber Max Weber (1864-1920), német,

Jogász-közgazdász-szociológus

Előbb Heidelbergben jogásznak

tanul politikus apja nyomán

Egyetemi tanári kinevezést kap,

de a társadalomtudomány és a

közgazdaságtan felé fordul

Az I. vh-ban egy ideig a heidelbergi

kórház igazgatójaként szolgált.

Részt vett a Weimari alk. megírásában.

Munkássága: felismerte, hogy a szorosan vett közigazgatás,

közgazdaságtan, üzemgazdaságtan stb. tudományokban különféle terminológiával leírt „hivatali” struktúrák jegyei között vannak mindenütt előforduló ismérvek. Ezt a szervezeti ágazatok fölött álló modern szervezeti formát bürokráciának nevezte el. Általános jellemzője, hogy a hatalom egy apparátus közbeiktatásával végzi a célok megvalósítását.

a bürokratikus szervezetek adnak legszélesebb teret az ember racionális alkotó tevékenysége számára => történelmi példákkal támasztja alá. Az uralom 3 típusa: a tradicionális, hagyományokon nyugvó „elfogadottság” uralmi

formái karizmatikus uralom: egy személy értékei: a bátorság, rendkívüli

képesség, a példamutatás alapján válnak „elfogadott” hatalommá. az uralom legmagasabb rendű formája a legitim, törvényi uralom. A

legitim rend az egyéni és társadalmi védelmet biztosító általános akartnak van alárendelve.

a bürokratizmus ismérvei: a szervezet céljainak megvalósításához szükséges egész

tevékenységet elemi, egyszerű műveletekre osztják fel, =>előfeltétel: a szervek és részlegeik hatáskörét írásban rögzített szabályok tartalmazzák.

a szervezet a hierarchia elvén épül fel. A vezető nemcsak a saját, hanem az összes beosztottja döntéseiért is felelősséggel tartozik.

a bürokratikus szervezetben a hatáskör gyakorlása meghatározott eljárás alapján történik, s a döntés fő formai jellemzője az írásbeliség.

az ideális vezető a formalisztikus személytelenség szellemében, harag és részrehajlás nélkül irányítja apparátusát.

a bürokratikus szervezet szakosított, specializált mechanizmus, melynek eredményessége tagjainak szakképzettségén alapszik és az alkalmazottaknak védettséget kell élvezniük az önkényes elbocsátással szemben.

a bürokratikus szervezetekbe való felvétel kinevezéssel történik és a hivatalnok munkáját élethivatásszerűen végzi, azzal az igénnyel, hogy élethossziglan csak hivatali munkakört akar betölteni.

a „bürokratikus forma” biztosítja a leggyorsabb, legpontosabb és leggazdaságosabb ügyintézési módszert. Ez a legtárgyilagosabb ügyintézési forma is, ennél lehet a legobjektívebben kiszámítani a várható eredményt.

a közigazgatásban a szervezet tagjainak feladatát és hatáskörét jogszabályok határozzák meg. => nincs önkényes, tetszés szerinti mozzanat.

a bürokratikus szervezetben minden személy védve van mind a főnökével, mind a beosztottjaival szemben.

a közigazgatásban a törvényesség megtartása mellett az eredményesség is követelmény => a koordináció gyengülhet. Az izolált hatáskörök oly széles körű, alig áttekinthető és ellenőrizhető döntési lehetőséget biztosítanak, mely elősegíti az önkényességet és a korrupció kialakulását. => nagyon fontos a közigazgatásban foglalkoztatott személyek megfelelő kiválasztása.

Értékelése

ma is érvényes elmélet

kritikusai felvetik, hogy túlságosan csak a bürokrácia formális szervezete érdekelte, figyelmen kívül hagyta, hogy az „informális kapcsolatok” és a „nem hivatalos gyakorlat” nagy szerepet játszanak a bürokratikus szervezet tagjai közötti viszonyban.

kritikusai szerint antihumánus tendenciák elő-mozdítója és hordozója lehet.

Crozier: túl merev forma, nem tud könnyen alkalmazkodni a változásokhoz és megkísérel minden átalakulásnak ellenállni.

A Human Relations irányzata – Elton Mayo Elton Mayo (1880-1949),

ausztrál – USA, pszichológus

A pszichológiai tényezők az elfáradás:

nagy teljesítményt az az ember tud elérni, aki munka közben az organikus egyensúly állapotában van.

a monotónia: a monotónia a fáradás egyéni határán belül érezteti hatását és ahol

bekövetkezik, fékezi az aktivitást, csökkenti a munkaakaratot, a munka abbahagyására kényszerít, a munkavégző képességet nullára redukálhatja.

az unalom akkor következik be, ha a munka nem kíván annyi figyelmet, hogy az ember szellemi tevékenységét teljesen lekösse.

a motiválás: sokdimenziós motiválás => pl. felemelkedés a hierarchiában,

nagyobb társadalmi megbecsülés, a kockázatvállalás élménye, a szervezet teljes működésének átlátása, az egyéniség számára leginkább vonzó tevékenység kifejtése, a biztonságra törekvés, a presztízs, a hatáskörhöz ragaszkodás, a függetlenség érzete, a döntéshozatalban való részvétel.

Következtetések

a napi teljesítmény nő a pihenőidők kötelezővé tételével,

a munkakörülmények hatása nagyobb, mint a heti munkanapok számának befolyása,

a szervezeti hatásokkal interferálnak a szervezeten kívüli „indirekt” körülményfaktorok, az érzelmi és a hangulati állapot változásai,

a legfontosabb befolyást a közvetlen főnökök vezetési módszere jelenti, ami kompenzálhatja a kellemetlen indirekt hatásokat,

a bérösztönzők nem stimulálnak, ha a munkakörül-mények rosszak, sőt a jó munkakörülmények megha-tározóbbak a bérösztönzőknél.

Eredményeinek értékelése

konszolidálta a taylori vezetés gyakorlati alkalmazását

a pszichikai tényezők centrumba állítása kielégíti a vezetés személyi oldalát, de nem tehető kizárólagossá.

A taylori irányzat felfogása A Human Relations irányzat felfogása

Minden feladat megoldására egyetlen legjobb módszer van.

Minél erősebb a munka-megosztás, annál jobb a termelékenység.

A legjobb módszert nem a munkás, hanem a vezető állapítja meg.

A termelékenységet csak a műszaki tényezők befolyásol-ják.

A munkást csak pénzzel lehet mozgósítani.

Amit nem ellenőriznek, azt nem hajtják végre.

A legjobb módszer függ a munkatárs egyéni adottságától is.

A munkamegosztásból adódó egyhangúság fékezi a termelékenységet.

Legeredményesebben maga a munkás alakítja ki legjobb munkamódszerét.

Az emberek teljesítőképességét döntően befolyásolják lelki tényezők is.

Számos lelki tényező határozza meg a munkás teljesítőképes-ségét és munkaélvezetét.

A felelősségérzet és az önállóság fokozzák a teljesítőképességet.

A japán szervezés Japán stílus Nyugati stílus

A vállalat „egy test, egy lélek”, embercentrikus, a dolgozók „beolvadnak” a vállalatba.

Együttműködő csoport-munka; rugalmas munka-körök; átfogó szemlélet.

A vállalaton belüli bürok-rácia japán stílusú.

A munkavállalók szak-tudásuk szerint szerződnek; a szervezet funkcionális.

Együttműködés szabályozott munkamegosztás alapján; körülhatárolt beosztások és munkakörök.

Piramis típusú bürokrácia a vállalaton belül.

A japán szervezés Japán stílus Nyugati stílus

Kollektív döntés, egyetér-tésen alapuló tájékoztatás.

Kollektív részvétel, csoport-felelősség.

A kormány, a vállalatok és a szakszervezetek együttmű-ködése.

Felülről utasítások, döntések fent, az alsó szintű véleményeket nem veszik figyelembe.

Egyéni felelősség, versengő környezetben.

Az „élni és élni hagyni” elve.

Japán stílus Nyugati stílus

Élethossziglani alkalmazás mellett részidős és határo-zott időtartamú alkalmazás is van; elbocsátás nincs.

Szenioritás elvén alapuló előmenetel és bérezés.

Vállalaton belüli szakszer-vezet a vezetéssel együtt-működik.

Igény szerinti alkalmazás, rossz gazdasági időszakokban elbo-csátás.

Életkortól és szolgálati időtől független, csak az egyéni teljesítményre épülő előmeneteli és bérezési rendszer.

Munkakörök, ill. iparágak szerint szervezett szakszervezetek, amelyek az egyénnek jogvédelmet nyúj-tanak. Feszültség a vezetés és a szakszervezet között.

A japán szervezés Japán stílus Nyugati stílus

A kollektíván belül kölcsönös függőség.

Egybeeső vállalati és egyéni célok; erős a csoporttudat, a vállalat biztonság- és tekintély-tudatot kölcsönöz dolgozóinak, akikben erős a minőségjavítás és a hatékony munka iránti vágy.

Alapvető fontosságú az emberi kapcsolatok harmóniája.

Individualizmus, gyenge loja-litás a munkacsoporton belül.

Az egyén számára a vállalat jövedelemforrás. A vállalat számára az egyén termelő-eszköz. Az életcél a családhoz, a vállalaton kívüli közösséghez kapcsolódik.

A vállalaton kívül megszűnnek a vállalaton belül létrejövő emberi kapcsolatok.

A modern irányzatok - Az X- és Y-elmélet X-elmélet Y-elmélet

Az emberek eredendően önállót-lanok.

Alapjaiban véve lusták és a lehető legkevesebbet akarnak dolgozni.

Nem érdeklik őket az ered-mények.

Képtelenek saját viselkedésük irányítására.

Közömbösek a szervezet céljaival szemben.

Szeretik, ha mások irányítják őket.

Lehetőleg kerülik a döntéseket.

Nem nagyon okosak.

Az emberek eredendően önál-lóak.

A sajátjuknak tekintett célokért keményen dolgoznak.

Eredményre törekszenek. Képesek saját viselkedésüket

irányítani. Kívánják, hogy a szervezetük

sikeres legyen. Nem passzívak és szolgaiak. Döntenek a magukénak

tekintett körön belül. Nem ostobák.

A modern irányzatok – A Z-elmélet Szervezési koncepciója:

hosszú időre szóló foglalkoztatás: a vállalati politika folyamatosságának szavatolás érdekében a dolgozókat

sok éven keresztül alkalmazzák

egységes kollektíva kialakítása: a munkatársakat egységes egészet alkotó kollektíva tagjainak tekintik =>

a dolgozó a munkahelyén, nem pedig a szabad idejében valósítja meg önmagát

vállalati koncepció kialakítása: vonzó stratégiai jövőkép, hogy karriervágyra és kiváló teljesítményre

ösztönözzön.

döntés és felelősség megosztása: hosszú időtartam és hatékony tájékoztatás => a beosztottak azzal, hogy

a döntéshozatalban részt vesznek, a döntést szívesebben magukévá teszik.

személyek kiválasztása és oktatása:

a kiválasztásnál nem csak a szakmai felkészültséget, hanem a személyiség más jellemzőit (pl. beilleszkedési készség) is figyelembe veszik.

érvényesülés a munkahelyen:

a jó képességű alkalmazottak fejlődésüknek megfelelően, viszonylag lassan érvényesülnek, de a hosszú alkalmazásuk során nem tudják elkerülni az érvényesülést.

teljesítmény értékelése:

a dolgozók viszonylag lassan lépnek előre a ranglétrán és az egyéni teljesítmények a fizetési rendszernek nem a legfontosabb részei.

Újabb elméletek - A management-elmélet Az empirikus iskola

olyan gyakorlati módszerek és eljárások kidolgozása, amely a vezetői munka eredményességét erősíti. => felismerik, hogy vezetői szempontból leghasznosabb ismeretek erősen kötődnek a vezetett szervezet sajátosságaihoz.

A teoretikus iskola a vállalatokat szervezett rendszernek tekintik, melynek

alrendszereit a management fogja össze. Ő biztosítja az egységet, a szervezettséget, a közös célt.

kutatásának fő tényezője, hogy a fejlett gazdasági rendszerekben a tulajdonostól elkülönül az alkalmazottak egy új kategóriája – a menedzserréteg

Újabb elméletek - A döntéshozatali iskola operációkutatás

döntéselmélet:

a döntési szituációk modellezésével, a döntési folyamatok algoritmikus leírásával az irányítást kívánja egzaktabb alapokra helyezni.

ökonometriai irányzat:

a gazdasági rendszerek statisztikai modellezése, a gazdasági folyamatok előrejelzése és következményeinek feltárásával a gazdaságpolitika kialakításához kíván hozzájárulni

Magyar közmondás:

„Azt mondják a hatalmasok hogy nékik hatalmuk sok. Ha nékik hatalmuk sok,

az egy hatalmas ok, hogy ne legyenek ők hatalmasok…”