Gimnasztika 6.20. A gimnasztika fogalma, alkalmazási területei · A MANDALA JÓGASTÚDIÓK OKJ-s Sportoktató képzésének oktatási segédkönyve Az oktatási segédkönyvet szerkesztette

A MANDALA JÓGASTÚDIÓK OKJ-s Sportoktató képzésének oktatási segédkönyve

Az oktatási segédkönyvet szerkesztette és összeállította: Németh Gergely – elnök Belső Mosoly Közhasznú Egyesület felnőttoktatási intézmény (ikt.: 11227-1/2010-5100)

1

Gimnasztika

6.20. A gimnasztika fogalma, alkalmazási területei

Irodalom: Dr. Derzsy Béla: A gimnasztika alapjai. Budapest, 2006. 10-11. oldal: A gimnasztika célja, feladatai, jellemzői

11-12. oldal: A gimnasztika alkalmazási területei

Kivonat

ld. 3.3. tételt is

Gimnasztika célja A gyakorlatok során mozgáskészségek kialakítása, motoros képességek fejlesztése, melyek előmozdítják az egészséges fejlődést, a mozgáskultúra fejlesztését, sportbéli teljesítményt fokozását, továbbá az aktív testedzés iránti igényt felkelti.

Gimnasztika feladatai bemelegítés mozgástanulási folyamatok gyorsítása baleset, sérülés csökkentése regenerálódás rehabilitáció sportolói képességek megalapozása, fejlődési ütem felgyorsítása,

szinten tartása alapvető mozgásműveltség része egészség (pszichikai is) megőrzése

Gimnasztika jellemzői sokféleség életkornak megfelelően alkalmazható egyéni/csoportos időjárástól független kondicionális/koordinációs képességet fejleszti ízületi mozgékonyság, egyensúly, ritmusérzék kialakítása egész testre/szervezetre hat minimális eszközigény



2

Gimnasztika alkalmazási területei kisgyermekek gimnasztikája (óvoda) közoktatás, felsőoktatás testnevelés, sportünnepély rekreáció speciális: élsportolók felkészítése, rehabilitáció (pl. kismama torna),

fegyveres testületek felkészítése

6.21. A szabadgyakorlatok csoportosítása hatásuk és testrészek szerint

Irodalom: Dr. Derzsy Béla: A gimnasztika alapjai. Budapest, 2006. 15-16. oldal: Általánosan és sokoldalúan képző gyakorlatok

Kivonat

Gimnasztikai gyakorlatok formai felosztása:

rendgyakorlatok természetes gyakorlatok általánosan és sokoldalúan képző gyakorlatok: azaz gimnasztika

gyakorlatok, vagy szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok, vagy határozott formájú gyakorlatok. Az emberi test mozgásrendszerének alapvető képzése, szervek, szervrendszerek fejlődését szolgálja

Általánosan és sokoldalúan képző gyakorlatok felosztása:

1. Eszköz nélküli gyakorlatok, vagy szabadgyakorlatok

Izomrendszerre gyakorolt hatásuk szerint:

erősítő-, nyújtó-, ernyesztő hatású gyakorlatok



3

Testrészek szerint:

nyak-, kar-, törzs- (has-, hát- és oldalgyakorlatok), láb gyakorlatok

2. Eszközzel végzett gyakorlatok

6.22. A gimnasztikai szaknyelv és szakleírás

Irodalom: Dr. Derzsy Béla: A gimnasztika alapjai. Budapest, 2006. 20-24. oldal: A gyakorlatok szaknyelve

Kivonat

A gyakorlatok szaknyelve test tengelyei: szélességi, hosszúsági, mélységi test síkjai: oldalsík, harántsík, mélységi sík test helyzete a tornaszerhez viszonyítva: oldalhelyzet, haránthelyzet

A szaknyelv alapelvei egységesség elve legjellemzőbb sajátosság elve gimnasztikai gyakorlatok szakleírásának szabályai: a gimnasztikai

szabadgyakorlatok leírása meghatározott sorrendben történik: 1. gyakorlat címe

2. gyakorlat alcíme

3. kiinduló helyzet megnevezése

4. ütemszám jelölése

5. mozgás irányának megnevezése

6. mozgás kiterjedésének megnevezése

7. mozgás befejező helyzetének megnevezése



4

6.23. A test tengelyei és síkjai Irodalom: Dr. Derzsy Béla: A gimnasztika alapjai. Budapest, 2006.

20-21. oldal

Ld. 6.22. tétel eleje

6.24. Kiinduló helyzetek Irodalom: Dr. Derzsy Béla: A gimnasztika alapjai. Budapest, 2006.

76-77. oldal: A kiinduló helyzet megváltoztatása

A kiinduló helyzet bármilyen testtartás lehet, ez mindig a gyakorlatsor vezetőjétől függ.

Gyakorlatlánc fogalma!

6.25. A gimnasztika mozgásanyaga Irodalom: Dr. Derzsy Béla: A gimnasztika alapjai. Budapest, 2006. 40-72. oldal: A gyakorlatelemek szakkifejezései

Kivonat

A statikus gyakorlatelemek szakkifejezései: Támaszok

o állások o térdelések o ülések o fekvések o kéz-és lábtámaszok o kéztámaszok o egyéb támaszok

Függések Vegyes helyzetek Kartartások



5

o nyújtott kartartások o hajlított kartartások o egyéb kartartások

Kéztartások Ujjtartások Fogásmódok

Dinamikus gyakorlatelemek szakkifejezései: emelkedések, ereszkedések hajlítások, nyújtások döntések, dőlések lendítések, lengetések, lebegtetések emelések, leengedések húzások, csúsztatások, kar-és lábvezetések fordítások, forgatások fordulatok, forgások átfordulások körzések utánmozgások, rugózások helyzetcserék ugrások, szökdelések gurulások összetett törzsmozgások helyváltoztatások

6.26. Rajzírás Irodalom: Dr. Derzsy Béla: A gimnasztika alapjai. Budapest, 2006. 24-39. oldal: A rajzírás

Kivonat

Rajzírás talaj ábrázolása testarányok test ábrázolása: elölnézet, oldalnézet, hátulnézet

Rajzírás jelei vízszintes vonal félkörív vonal/körív/félkörív nyíllal



6

vízszintes/függőleges cikk-cakk talajvonal alatti szám, - összekötő ívvel/zárójelben/„x” jel talajvonal feletti „x” jel/szám „90”, „180”/nagybetű „A”, „B” „90”, „180” számok (pl. 2; 6) összeadás jele „+”

6.27. A gimnasztikai gyakorlatvezetés módszertana

Irodalom: Dr. Derzsy Béla: A gimnasztika alapjai. Budapest, 2006. 83-92. oldal: A gyakorlatok ismertetésének és vezetésének módszerei

Kivonat

A gyakorlatok ismertetése: Verbális ismertetés

o szóban közlés módszer o utasításos módszer

Vizuális ismertetés Vegyes módszerek

o szóban közlés és bemutatás o utasítás és bemutatás o utasítás és kiegészítő magyarázat o megszakítás nélküli folyamatos gyakorlatvezetés (építkező

módszer, állandóan visszatérő gyakorlat módszere, „kövesd a tanárt!” utánzásos módszer)

A gyakorlatok vezetésének részei: a kiinduló helyzet elrendelése a gyakorlás megindítása az ütemezés, ütem adása a hibajavítás a gyakorlat megállítása



7

6.28. Az ízületi mozgékonyság fejlesztése, lazítás

Irodalom: Dr. Derzsy Béla: A gimnasztika alapjai. Budapest, 2006. 101-107. oldal

Kivonat

Az ízületi mozgékonyság (hagyományos értelemben a hajlékonyság, lazaság fogalmának szinonimája) olyan motorikus, illetve kondicionális képesség, amely lehetővé teszi, hogy passzív vagy akaratlagos mozgásainkat egy adott ízületben minél nagyobb mozgáskiterjedéssel végezhessük el. Fejlesztésének módszere a stretching, vagy nyújtás.

Bár nem a leghelyesebb kifejezés, de a lazítás szó használatos a test hajlékonyságának növelését célzó gyakorlatokra a magyar nyelvben, mint az angol stretching fordítása. A lazítás nagyon lényeges része a mozgásnak. A lazítás nélkül végzett erős megterhelések sérülést okozhatnak. A lazítással növelhető a mozgásterjedelem.

A testrészek ízületbeli elmozdulása két módon történhet: 1. Aktív módon: az ízületi mozgást a belső (izomerő) erő hozza létre. Ez

történhet statikus és dinamikus erőkifejtéssel. Aktív statikus: testrészt, illetve testrészeket az ízületi mozgáshatáron megtartjuk.

Aktív dinamikus: testrészek utánmozgással, illetve lendítéssel érik el az ízületi mozgáshatárt.

2. Passzív módon: az ízületi mozgást külső erő (gravitáció, sportszer, társ segítsége) hozza létre.

Passzív statikus, illetve passzív dinamikus erőkifejtéssel jöhet létre.

Stretching: angolul nyújtást jelent

1. Dinamikus stretching 2. Statikus stretching:

a. nyújtás – ernyesztéses módszer b. ellenállásos módszer (1. előfeszítés 2. fellazítás 3. statikus

nyújtás)



8

Ld. még 6.29. tétel

Lazítás • Regenerálódás a fokozott igénybevétel után. • Feszültségmentes pózban (lehetőleg hanyatt fekvésben), légzés,

relaxáció. • Az egészséges életmód egyik legfontosabb összetevője,

nélkülözhetetlen része a megfelelő mértékű és intenzitású passzív pihenés, az alvás is.

6.29. A stretching Ld. külön tételben

6.30. Bemelegítés, csillapítás Irodalom: Dr. Derzsy Béla: A gimnasztika alapjai. Budapest, 2006. 92-96. oldal: A bemelegítés gyakorlatanyaga és módszerei

Kivonat

Bemelegítés célja Az általános biológiai-, fiziológiai-, pszichikai állapot megteremtése a fokozott munkára, edzésterhelésre. Minimum 10-15 percet a fokozatosan növekvő intenzitású mozgások elvégzésére kell fordítani, vagyis a szervezetet fel kell melegíteni, így az élettani feltételek megfelelő szintre kerülnek.

Izmok hőmérséklete nő, ami gyorsabb es erőteljesebb izomműködést (összehúzódás, nyújtás és ellazulás) tesz lehetővé. Ennek hatására kitágulnak a hajszálerek, ami növeli az izmok vérellátását. A jobb vérellátással növekszik az oxigénszállítás, ezáltal javul az izomműködés.

Fő támadáspontok a bemelegítés során: • keringés- légzés szervrendszere • belső szervek • izomműködés, illetve ízületi rendszer • idegrendszer



9

A bemelegítés két fajtája: Általános bemelegítés

o szervezet sokoldalú előkészítése, átmozgatás o fokozatosság elve alapján a test valamennyi izomcsoportjának

átmozgatása o ízületi mozgékonyság optimális szintre emelése o felkészülés a maximális intenzitású terhelések sérülésmentes

elviselésére o optimális izgalmi állapot megteremtése o kedvező pszichikai, érzelmi körülmények létrehozása

A bemelegítés gyakorlatsorozata hat fő egységből áll (Metzing, 1999):

1. Mérsékelt nyújtó hatású blokk 2. Keringést fokozó blokk I. 3. Fő nyújtó hatású blokk 4. Keringést fokozó blokk II. 5. Erősítő hatású blokk

+6. Sportágspecifikus bemelegítés blokk: amely egyben az általános bemelegítés folytatása, annak utolsó blokkja

6.31. Testnevelési és sportjátékok Irodalom: Dr. Derzsy Béla: A gimnasztika alapjai. Budapest, 2006. 17-18. oldal: Testnevelési játékok gimnasztikai feladatokkal

+ ld. külön tételben

Kivonat

Sportjáték • kis eszközigényű, hangulatos, egyszerű felépítésű, szabályokat

tartalmazó, könnyen elsajátítható • képességeket komplex módon fejleszti, célzott választás lehetősége

Típusai: • fogó- és futójátékok • sor- és váltóversenyek



10

• egyéni versenyek • küzdőjátékok • dobó- és labdás játékok

6.41. Általános és sportág-specifikus gimnasztikai gyakorlatok tervezése és vezetése (fitnesz)

Ld. előző tételek.

• Alapelvek, szaknyelv ismerete és használata. • A megcélzott testrésztől, illetve izomcsoporttól és ezek erősítésétől,

vagy nyújtásától függően gimnasztikai gyakorlatok alkalmazása.

6.42. Cél-, előkészítő és rávezető gyakorlatok tervezése és vezetése

Irodalom: Dr. Derzsy Béla: A gimnasztika alapjai. Budapest, 2006. Ld. előző tételek.

• Alapelvek, szaknyelv ismerete és használata.

• A megcélzott gyakorlattól függ a (megfelelő) rávezető és előkészítő gyakorlatok alkalmazása.

Pl.: cél – guggolásból felemelkedés, előrehajlással:

o előkészítés – álló helyzetben jobb-bal sarok érintése a

fenékhez nyújtott karral döntés előre

o rávezető gyakorlat – guggolásban rugózás

Documents

Gimnasztika 6.20. A gimnasztika fogalma, alkalmazási területei · A MANDALA JÓGASTÚDIÓK OKJ-s Sportoktató képzésének oktatási segédkönyve Az oktatási segédkönyvet szerkesztette