GTM Magazin 2011. december

A KA

PCSO

LATO

K M A G A Z I N J A

A PIAC MINDIG KIKÉNYSZERÍTI A MINŐSÉGET? TAKARÉK ÜZEMMÓDBAN A MEZŐGÉPGYÁRTÁSAZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VESZTESEI LEHETÜNKFEJLESZTÉSEK A XXI. SZÁZAD VASÚTJÁÉRT SZAPORODÓ GONDOK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON 6 9 0 F t

GA

ZDA

SÁG

I TÜ

KÖRK

ÉP M

AG

AZI

N X

I. ÉV

FOLY

AM

• 20

11/9

XI. ÉVFOLYAM 2011. DECEMBER

Fotó

: Balo

g Zso

lt

GTM-borito copy.indd 1GTM-borito copy.indd 1 2011.12.14. 16:412011.12.14. 16:41


12011. DECEMBER – 9. SZÁM

HÍRTÜKÖR

MINŐSÉGA piac mindig kikényszeríti a minőséget? 4A tömegek számára még ma sem érkezett el

a fogyasztói Kánaán

Újszerűen védik a fogyasztók érdekeit 5A számonkérés mellett az ösztönzés lehetőségeit is keresik

Az alkotó értelmiség és a menedzserréteg nem eléggé „szabadalomtudatos” 6A hamis áruk a fogyasztók biztonságára és egészségére is

veszélyt jelenthetnek

2012-ben a mikro- és kisvállalkozások isfi zethetik az innovációs járulékot 8A Magyar Innovációs Szövetség nyílt levelet intézett a

képviselőkhöz

Marad-e minőség a hazai felsőoktatásban? 10Az eredeti tervekkel ellentétben lesznek kutatóegyetemek is

Ismét Debrecenbe került a büszke díj 11A folyamatos és eredményes minőségfejlesztésért

CHEMIKUT projekt a Debreceni Egyetemen 12

Felsőoktatás – innováció – minőség 16Az ipar igényeit az eddiginél hatékonyabban kell fi gye-

lembe venni

Minőséggel a nukleáris biztonságért 17A biztonságnövelő intézkedések általában komplex

feladatot képeznek

MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRTÁSA kispesti Dutrától a Landini Mistralig 18A piac negyedét fedik le a hazai mezőgazdasági gépgyártók

Takarékos üzemmódban a mezőgéppiac 192010 volt a forgalmazók fekete éve, azóta

konszolidálódott a helyzet

Kapósak a kopóalkatrészek 20Minőség és tartalom a mezőgazdasági gépgyártásban

A mezőgazdasági gépforgalmazás élvonalában 21A gépek mellett a nyújtott szolgáltatás is egyre fontosabb

Válságban is születhet sikertörténet 22A nyereség négyötödét visszaforgatják a termelésbe

Világszínvonalú betakarító adapterek 23A békési mezőgazdasági gépgyártó a külpiacokon erősít

KÖZLEKEDÉSSpecifi kus minőség rejlik a sínek alatt 24A pályaműködtetés terén nincs egységes európai gyakorlat

Regionális vasútvállalat lett a GYSEV 26Ötvenmilliárdos fejlesztéssel a minőségi szolgáltatásokért

Halovány fény a magyar alagút végén 28A Magyar Alagútépítő Egyesület kitüntetéseket adott át

Stratégiai fontosságúnak tekintik aminőségügyi követelmények teljesítését 29Megfelelően szakképzett, elégedett dolgozók kellenek

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG RÉGIÓSokasodnak a gondok Észak-Magyarországon 30Kevesebb lett az adminisztráció, és rövidültek a határidők

A kamarák ereje kevés a kilábaláshoz 32Alapvetően átalakítják a szakképzés rendszerét

Tíz felnőttképzési tanfolyam 2011-ben 34Egyedül rendelkeznek felnőttképzési intézményi

akkreditációval

KÖNYVAJÁNLÓ

PÉNZÜGYEz a faktoring nem az a faktoring 36A kkv-szektor negyedét rövid távon már a faktoráló cégek

fi nanszírozzák

EURÓPAI UNIÓA 2014–2020 közötti uniós költségvetés egyik nagy vesztese lehet Magyarország 38A szegény országok eddig több forráshoz jutottak hozzá

A kérdés már csak az: húsz vagy negyven százalékkal kapunk-e kevesebbet 39Érezhetően fel kell gyorsítani a jelenlegi

források felhasználását

AUTÓ- MOTOR SPORTCsinos amazonok a száguldás világából 40Betonon és vízen is bizonyítanak a gyengébb nem képviselői

ELŐZETES

2

4

24

A mezőgazdasági gépek piaca is megsínylette a válságot, a támogatások elmaradását.

2010-ben különösen jelentős mértékben esett vissza az értékesítés. Erről és a követ-kező időszak lehetőségeiről is beszélgettünk Nagy Miklóssal, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) elnökével, a szegedi Szegána Kft. ügyvezetőjével.

Nagyon hátrányosan érintheti hazánkat, ha az Európai Unió Tanácsa és az Európai Par-

lament változatlan formában elfogadja az Európai Bizottság által benyújtott, 2014–2020 közötti időszakra szóló költség-vetési tervezetet. A Bizottság javaslata alapján Magyarország elveszítené jelen-legi felzárkóztatási támogatásainak több mint 20%-át. A Lisszaboni Szerződés több új kötelezettséget határozott meg az Unió számára, emiatt a tervezet szerint csök-kennek a tagállamoknak szánt kifi zetések.

Súlyosan érintette a válság a legfejletlenebb magyar régiót, az észak-magyarországit. Az

uniós pályázatok és az új beruházások ellenére Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében kevesebb a munka-hely, növekszik a munkanélküliség és az elvándorlás. Mit tehet ilyenkor a megyei és régiós politika? – kérdeztük Becsó Zsolt parlamenti képviselőt, az Észak-magyaror-szági Fejlesztési Tanács elnökét.

30

19

38

www.gtm.hu

TARTALOM

30

35

3618

38

40

44

GTM_2011-9 rendez.indd 1GTM_2011-9 rendez.indd 1 2011.12.14. 15:182011.12.14. 15:18



4 2011. DECEMBER – 9. SZÁM

www.gtm.huMINŐSÉG

Amikor 1979-ben a legendás, hazai gyártású Trapper

farmer díjat nyert a Ki-váló Áruk Fórumán, egy ország mosolygott a Ma-gyar Minőségen. Akkor még nem volt sem piac, sem konkurencia, az igazi minőséget nem kényszerítette ki semmiféle gazdasági folyamat. A kínai piacok vagy a diszkontlán-cok árukínálatát látva megállapít-hatjuk, hogy a nagy tömegek szá-mára még ma sem érkezett el a fogyasztói Kánaán. És nem is fog.

Az igazi minőség ugyanis minőségi alapanyagot és minőségi munkát feltételez, ennek pedig ára van. Nagyon magas ára. Hiába tudom én, hogy a kézzel gyártott Bentley coupé az igazi minőség, ha százmillió forintba kerül, a robotsorok által gyártott tömegautó meg csak háromba, vajon melyiket ve-szem meg? Gyaníthatóan ez utóbbit, de ettől függetlenül azért nagyon nem sze-retném, ha vészhelyzetben nem fogna a fék, a kanyarban pedig elbitangolna az egyik kerék. A fejlett (és legális) piac te-hát a maga eszközeivel (ipari szabványok, minőségbiztosítás, garancia, fogyasz-tóvédelem stb.) bizonyos szintig garan-tálja a termékek színvonalát, ezen felül viszont a globális konkurenciaharc tehet a legtöbbet a minőségért.

ISO 9000, TQM, Lean, GMP, CSR, CAF, EFQM, EOQ, benchmarking, projektme-nedzsment – röpködnek az interneten a minőségre vonatkozó angol fogalmak és rövidítések, de a hétkönapi halandó (új-ságíró) akkor sem kerül sokkal közelebb a nagy titok megfejtéséhez, ha olyan magyar kifejezésekkel bombázzák, mint

Merthogy azt a kis cégek is belát-ják, hogy egy-egy ilyen papírnak kéz-zelfogható haszna is lehet. Például ha beszállítóként akarnak szerepelni egy multivállalat listáján, akkor bizony meg-kérdezhetik tőlük, hogy hol van a mi-nőségtanúsítási oklevél. De ugyanez a helyzet azoknál is, akik mondjuk tőlünk nyugatabbra szeretnének munkát vállal-ni. A magyar vállalkozó értelemszerűen jóval olcsóbban elvállalná az adott mun-kát, mint az osztrák vagy a német, de ott védik a minőséget és a hazai érdekeket, ezért megkövetelik az ilyesfajta oklevelet.

A hazai intézmények által osztogatott minőségdíjak, logók és védjegyek sem sokat segítenek az eligazodásban, hiszen egyrészt rengeteg van belőlük, másrészt pedig általában fi zetni kell a kandidálásért.

Mindössze féltucatnyi olyan hazai díjat, kitüntetést lehet felsorolni, ame-lyet a szakma is komolyan vesz, és töb-bé-kevésbé a fogyasztók is ismernek. A Magyar Termék Nagydíjat már 14 éve támogatják különböző minisztériumok és hatóságok, az idén 39 nyertes pályázó vehette át a kisplasztikát az Országház Felsőházi Termében. A Magyar Innováci-ós Nagydíj igazi súlyát az adja meg, hogy évente csak egy darabot adnak ki belőle. A Nemzeti Minőségi Díjat egy időben a miniszterelnök adta át, két év óta vi-szont ki sem írták. A Superbrands, Busi-ness Superbrands, MagyarBrands kitün-tetések mögé felsorakozott a szakma, a fogyasztók viszont még kevésbé isme-rik és értik. A Kiváló Magyar Élelmiszer, a Magyar Termék és a többi megkü-lönböztető védjegy néhány éve még hatásos volt, de ma már szinte minden termék „magyar”, és piros-fehér-zöld szí-nekben pompázik.

Az ipar és a mezőgazdaság mellett kö-rülnéztünk a felsőoktatásban is, hiszen egyértelmű, hogy versenyképes minő-séget csak kiváló szakemberek tudnak előállítani – de itt sem tapasztaltunk sok szívderítő dolgot. Bizonytalanság, pénzhiány, a hallgatók és az oktatás szín-vonalának állandó csökkenése jellemzi egyetemeinket. Ehhez csak egy adalék: kutatás-fejlesztés terén a 27 uniós állam közül a 22. helyen állunk. Van tehát hon-nan felkapaszkodnunk…

B. Z.

minőségfejlesztés, kockázat-tervezés, akkreditálás vagy MSZ EN 45011 szabvány.

Ahogy a következő ol-dalakon látható, olyan

kiemelkedő állami cégek első számú vezetői adtak

(első szóra) interjút maga-zinunknak, mint a Nemzeti

Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, de az információbá-zisnak szánt „minőségi” kis és közepes szakmai szervezetekkel jóval nehezebb volt zöldágra vergődni. Általában ugyanis az „egy titkárnő – egy elnök” felál-

lásban dolgoznak, pénz nélkül, másodállásban, lelkesedés-

ből, távmunkában. Még a tíz évvel ezelőtt fejlesztett honlapokat

is saját kezűleg töltögetik föl, érthető, hogy kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy értelmetlen kérdéseken gon-dolkozzanak. Persze, ha válaszolnak, ab-ból sem derülnek ki szívderítő dolgok.

Szinte kiapadtak ugyanis az állami for-rások, megszűntek a jól bevált pályázati lehetőségek. Ennek következtében sza-kadozóban vannak a nemzetközi kapcso-latok, a kis és közepes cégeknek pedig a mindennapi túlélésre kell a pénz, nem arra, hogy minőségi díjakra pályázzanak, vagy tanfolyamokon vegyenek részt. A kkv-szektor tagjai a nemzetközi elis-mertséget garantáló fejtágítókon is csak elvétve fordulnak elő, egyszerűen nem képesek kifi zetni a 60-70 ezer forintos díjat. Utoljára 6-7 évvel ezelőtt volt arra példa, hogy pályázni lehetett ilyesfajta központi pénzekre, akkor viszont csak 10-15 ezer forintot kértek a kkv-któl. Óri-ási siker volt, kétszer annyian jelentkez-tek, mint amennyi hely akadt.

A TÖMEGEK SZÁMÁRA MÉG MA SEM ÉRKEZETT EL A FOGYASZTÓI KÁNAÁN

A piac mindig kikényszeríti a minőséget?Alapvetően jó ötletnek tűnt a hazai fogyasztó szemszögéből megvizs-gálni, mit is takarnak az olyan fogalmak, mint termékminőség, szolgál-tatásminőség. Mit tesznek és mit tehetnének a cégek termékeik magas színvonaláért? Van-e elég olyan szervezet, amely elfogultság nélkül megítéli egyes cikkek és cégek kvalitását, illetve intézmény, ahol ilyen szakembereket képeznek? A minőségi díjaknak van-e igazi rangjuk, és azokat valóban a legjobbak kapják-e? A nagyközönség az ár mellett odafi gyel-e valami másra is? A sok-sok kérdés körbejárása után egyetlen határozott szóba tudjuk sűríteni a válaszunkat: hát...


52011. DECEMBER – 9. SZÁM

www.gtm.hu MINŐSÉG

Idén húszéves az NFH. Melyek vol-tak a mérföldkövek, a legnagyobb ki-hívások a hivatal életében?

– Minden időszaknak megvannak a maga feladatai, a fogyasztóvédelem területe pedig – válaszolva a kor köve-telményeire – folyamatosan igényli a megújulást. A klasszikus értelemben vett fogyasztóvédelem intézményrendszeré-nek kialakulása a rendszerváltozás idősza-kához köthető, akkor a korábbi, hiánygaz-dasággal küzdő, tervutasításos rendszert felváltotta a piacgazdasági környezet, ehhez a fogyasztói jogok szélesebb körű védelmének szükségessége párosult. Az uniós csatlakozás előtti időszak szin-tén mérföldkőnek tekinthető: ekkor a teljes joganyagot át kellett tekinteni, és harmonizálni az európai normákkal. A legutóbbi kormányváltást követő leg-nagyobb kihívást az jelentette, hogy sza-kítsunk azzal a képpel, amely a hatóságot a vállalkozások ellenségének tekintette: alapvető célunk volt, hogy a „puszta” el-lenőrzés és szankcionálás mellett keres-sük és találjuk meg az olyan alternatív eszközöket, amelyek nem csupán a szá-monkérés, hanem a valódi ösztönzés le-hetőségeit is magukban rejtik.

Nemrégiben egy jelentős hazai kon-ferencián tartott előadást. Mikre hívta fel a fi gyelmet?

– A felszólalás az említett hatósági szemléletváltás bemutatásából indult ki, abból az új jogalkalmazási gyakorlat-ból, amely szerint az ellenőrzések célja a jogkövető magatartás biztosítása, ennek pedig csupán egyik lehetséges eszköze a szankcionálás. A konferencián bemu-tattuk, hogy a pozitív példák kiemelé-se – legyen szó pozitív listáról, Magyar Termék Nagydíjról (ahol az NFH tagja a Kiírók Tanácsának) vagy az újonnan bevezetett Nemzeti Fogyasztói Termék-kosárról – nemcsak a fogyasztóknak ad pozitív előjelű információkat, hanem a vállalkozások szempontjából is újfajta versenyhelyzetet teremt. A változás lé-

– Az együttműködés célja mindenek-előtt az, hogy segítsük a partnereket, legyen szó állami, szakmai vagy civil szervezetről. A hatóságok közötti együtt-működés több területen jogszabályi kötelezettség, ugyanakkor szükséges annak érdekében is, hogy mindenki pontosan lássa a hatásköri határokat, az ellenőrzések összehangolásának ered-ményeképpen pedig egy jól működő munkamegosztáson alapuló (költség)ha-tékony ellenőrzési rendszert alakítsunk ki. A vállalkozói érdekképviseletekkel való megállapodások hivatottak bizto-sítani azt, hogy a szervezetek tisztában legyenek a hatósági elvárásokkal, és tagságukat megfelelő tudás birtokában tudják tájékoztatni a jogszabályi elő-írásokról és a hatósági tapasztalatokról. A civil szervezetek vonatkozásában a közös munka elsősorban a tájékoztatás és az oktatás területére koncentrálódik, de az együttműködések teszik lehető-vé egyes problémás témakörökben az együttes fellépés lehetőségét is. A hatá-ron túli fogyasztóvédelmi szervezetekkel való együttgondolkodás pedig jellem-zően a tapasztalatok kicseréléséről szól: egy-egy jó példa átvétele a másik ország-ban esetleg még meg nem oldott prob-lémák megfelelő kezelését eredményez-heti, a napi szintű együttműködés pedig a határon átnyúló jogviták hatékony or-voslását teszi lehetővé.

Ebbe a sorba illeszkedik bele a Szel-lemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával kö-tött együttműködési megállapodás is?

– A megállapodás célja a fogyasztói tudatosság és tájékozottság növelése a fogyasztóvédelmi és a szellemitulaj-don-védelmi ismeretek terén, különös tekintettel a hamisított termékek meg-vásárlásával együtt járó veszélyekre való közös fi gyelemfelhívásra. Az NFH tagja az SZTNH égisze alatt működő Hamisítás Elleni Nemzeti Testületnek, a megállapo-dás többek között része volt az e terüle-ten végzett közös munka kiszélesítésé-nek. Mindemellett arra is szüksége volt az NFH-nak, hogy a jövő esztendőben elindítani tervezett Fogyasztóbarát Emb-léma bevezetéséhez az SZTNH szakmai segítséget adjon.

Bencze Áron

nyege, hogy a hatóság a jogszabályokat mindenben követő, illetve a kimagasló minőséget produkáló teljesítményeket is be kívánja mutatni, a vállalkozásoknak pedig nemcsak azért érdemes betartani a vonatkozó előírásokat, mert akkor elke-rülhetik a szankciót, hanem azért is, mert a tisztességes vállalkozásokat a hatóság közvetlenül is elismeri.

Az NFH az új éra alatt érezhetően a vállalkozók felé nyit. A visszajelzések alapján érzi-e a pozitív visszacsato-lást: jó-e, hogy nem a bírságolásra, ha-nem a fi gyelmeztetésekre terelődött a hangsúly?

– A visszajelzések egyértelműen po-zitívak, és nem azért, mert a hatóság nem büntetett olyanért, amiért büntetni kellett volna. A vállalkozások örülnek az olyan hatósági munkának és értékelés-nek, amelyből tanulhatnak. Sok esetben tapasztaljuk, hogy az adott cég nem azért követi el a jogszabálysértést, mert rosszat akart tenni, vagy ártani akart va-lakinek, hanem mert nem volt tisztában az előírásokkal. Ugyanakkor azt is tudják a vállalkozások, hogy a fi gyelmeztetés-nek vagy a bírság nélküli kötelezésnek ugyanolyan kötelező ereje van, és az is-mételt jogsértés – ami már minősülhet az új jogalkalmazási politikával való visz-szaélésnek – egyértelműen pénzbírságot von maga után.

Az elmúlt években számos megál-lapodást kötöttek különböző külföldi és belföldi civil szervezetekkel, ható-ságokkal, érdekképviseletekkel. Miért volt ezekre szükség?

A SZÁMONKÉRÉS MELLETT AZ ÖSZTÖNZÉS LEHETŐSÉGEIT IS KERESIK

Újszerűen védik a fogyasztók érdekeitA hatóságot sokan a vállalkozások ellenségének tekintették, azonban a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szakítani kíván ezzel a képpel – hangsúlyozta a lapunknak adott interjújában Pintér István főigazgató, akit a változás részleteiről faggattunk.



www.gtm.huMINŐSÉG

táskát a jól képzett bűnüldöző szak-ember tíz méterről is felismer, de egy szoftvert? Amely ráadásul bitről bitre tökéletes másolata az eredetinek? Nem könnyű. Ugyanebből a célból kötöttünk együttműködési megállapodást a Nem-zeti Fogyasztóvédelmi Hatósággal, hi-szen a hamisítás elleni küzdelem közös ügyünk. Ugyanis a szellemitulajdon-jo-gokat sértő hamis áruk, amellett hogy megtévesztik a fogyasztókat, a legtöbb esetben gyenge minőségűek, a fogyasz-tók biztonságára és egészségére is ve-szélyt jelenthetnek.

Itt már áteveztünk a fogyasztói minő-ség oldalára. Ön a Superbrands program szakértői bizottságának az elnöke. Miért tartja fontosnak az itteni részvételt?

– A Superbrands egy 18 éve folyó nem-zetközi mozgalom, amely hét éve már Magyarországot is partnerévé fogadta. Ez egy nagyszerű kezdeményezés, igen sokat tesz a minőség elismertetéséért, az igazán magas színvonalon termelő cégek megismertetéséért. Én egyrészt az elvek miatt veszek részt a bizottság munkájában, a legutóbbi években már a fogyasztói javakat elbíráló bizottság elnökeként, másrészt pedig azért, mert a Superbrands Szövetség éppen a mi hi-vatalunk publikus adatbázisait használja fel arra, hogy a jelentkezőket megszűrje, hiszen ez a rendszer mintegy 180 ezer re-leváns adatot tárol.

Hogyan lett a Superbrandsból Magyar-Brands?

– Az elmúlt években egy kicsit tovább léptünk: létrehoztuk az úgynevezett MagyarBrands márkát. Mert szép dolog a nemzetközi hírnév, a világsiker, de tudo-másul kell venni, hogy nem lehet minden vállalkozásból Microsoft vagy Coca-Cola, ha valaki csak Magyarországon vagy Kö-zép-Európában közkedvelt, de ott nagyon, az a cég azért már elért valamit, megér-demli az elismeréseket, amit ezzel a díjjal is szeretnénk kifejezni.

Az interneten kutakodva feltűnt, hogy a hivatal, illetve az Ön neve a szűken vett szakmai témák mellett gyakran merül föl a különböző hamisítások el-leni kampányokban és minőségi díjak környezetében is…

– Ez valószínűleg onnan ered, hogy a hamisítások évente 600-900 milliárd forin-tos kárt okoznak a nemzetgazdaságnak. Egyébként a hamisítások elleni küzdelem évek, évtizedek óta az egyik szívügyem, a magam eszközeivel igyekszem mindent megtenni, hogy létrejöjjön egy széles körű társadalmi-szakmai összefogás a ha-misítás és a kalózkodás ellen.

Hamasitasellen.hu címen még egy külön honlapot is fenntart erre a célra a hivatal…

– Ez a HENT (Hamisítás Elleni Nemzeti Testület) honlapja. A 21 tagú – hivata-lunkra támaszkodva működtetett – tes-tület már 2008 óta tevékenykedik, igyek-szik megvalósítani a Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiában megfogalmazott célkitűzéseket. Különböző kutatásokat végzünk, konferenciákat, kiállításokat szervezünk, megpróbáljuk elmagyarázni például az egyetemistáknak és a közép-iskolásoknak, hogy a különböző fájlcse-rélő, P2P és torrentoldalak használata, kalózszoftverek adásvétele szellemi tu-lajdonhoz fűződő jogokba ütközhet, de jelentős erőfeszítésbe kerül akár a hamis gyógyszerek kereskedelmének térfogla-lása elleni küzdelem is.

Tehát egyfajta tudományos ismeret-terjesztést folytatnak?

– Tulajdonképpen így is fogalmazhat-nánk. Nemcsak felsőoktatási intézmé-nyekben, hanem különböző szakmai szövetségekben, kamarákban is tartunk előadásokat, sőt még a rendőrök, ügyé-szek, bírák, vámosok továbbképzésében is részt veszünk. Ezeken a területeken főleg a „virtuális” termékekre, a szoftve-rekre, képekre, fi lmekre koncentrálunk, hiszen mondjuk egy hamisított Gucci

A márkaépítésre nemcsak egyes cé-geknek, hanem a „Magyarország” nevű terméknek is igen nagy szüksége lenne…

– Nekem személy szerint is szívügyem Magyarország imázsának vagy márkájá-nak a megteremtése, látja még megfelelő szavunk sincs az angol „nation branding” kifejezésre. Nem hozhat igazi eredményt, ha az egyik szervezet pulikutyával, a má-sik gémeskúttal, a harmadik pedig Bartók vagy Kodály képével próbálja Magyaror-szágot a külföld tudatába vésni. Ez persze tudom, hogy nagyrészt a turisztikai, ven-déglátói ágazat problémaköre, de ha ko-moly országmárkát akarunk kiépíteni, itt is szükség lehet a szellemi tulajdonvéde-lemhez értő szakemberek segítségére. Ha például azt szeretnénk, hogy a boraink fel-jebb kerüljenek a külföldi boltok legalsó polcairól, akkor egyrészt a borászainknak állandó jó minőséget kellene produkálni-uk, másrészt pedig valami különlegesség-gel kellene kirukkolni. Nem biztos, hogy csak a nagy nemzetközi szőlőfajták ter-mesztésével lehet jó eredményeket elérni: van elég oltalom alatt álló tradicionális magyar szőlőfajta, 22 borvidékünk egyre

A HAMIS ÁRUK A FOGYASZTÓK BIZTONSÁGÁRA ÉS EGÉSZSÉGÉRE IS VESZÉLYT JELENTHETNEK

Az alkotó értelmiség és a menedzserréteg nem eléggé „szabadalomtudatos”Beszélgetés dr. Bendzsel Miklóssal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökével




www.gtm.huMINŐSÉG

Az innovációs járulék, illetve az ab-ból táplálkozó Innovációs Alap eredeti fi lozófi ája még úgy szólt, hogy ahány forintot az üzleti szféra bead az alapba, annyi költségvetési forrással egészíti ki a kormány a kasszát, így megduplázva az innovációra fordítható pénzt. Az ígéret a valóságban soha nem teljesült, de az tény, hogy 2010-ben az állam még mint-egy 15 milliárddal toldotta meg az inno-vációs adóból beszedett pénzeket.

A 2004-től bevezetett innovációs járulé-kot a mikro- és kisvállalatok kivételével lé-nyegében minden cégnek fi zetnie kell. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap-ba befolyt pénzt pályázati úton osztották szét kutatás-fejlesztést, innovációt végző szervezetek, alapítványok, kutatók, kuta-tóintézetek, egyetemek, cégek között. Ha azonban egy cég megbíz egy egyetemet, alapítványt vagy egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó nonprofi t céget azzal, hogy az végezzen számára kutatás-fejlesztést, akkor a megbízási díjjal csökkentheti az állam felé fi zetendő innovációs járulék összegét. A járulékot akkor is lehet mérsé-kelni, ha a járulékfi zetésre kötelezett cég házon belül végzett valamilyen kutatást. A járulékcsökkentő lehetőségek felkíná-lása mögött az a megfontolás húzódott meg, hogy a gazdaságban így végül is ugyanannyi pénzt fordítanak innovációra, de az elosztás kevésbé központosított.

A rendszer egyik pozitívuma volt, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított összeg fo-lyamatosan növekedett. A KSH adatai sze-rint évente 20-30 milliárd forinttal több jutott kutatás-fejlesztésre, így 2010-re már 310 milliárd forint áramlott erre a terület-re, GDP-arányosan pedig a költés a kilenc-venes évek 0,7 százalék körüli szintjéről 2010-re az előbb említett 1,14 százalékra hízott. Ebben kétségkívül szerepe volt a 2004-től bevezetett innovációs járuléknak.

Idén tavasszal a Nemzeti Reform Prog-ramban hirdette meg a kormányzat, hogy 2020-ra a hazai kutatás-fejlesz-

tési (K+F) ráfordítás eléri a GDP 1,8 szá-zalékát. A célkitűzés igen nagyra törő, hiszen az évek óta a GDP 1 százaléka körül mozgó hazai K+F ráfordítás közel dupláját vetíti előre – 2010-ben ez az arány egészen pontosan 1,14 százalék volt –, ám még így is messze elmarad a GDP 3 százalékától, amely az EU szerint az ideális ráfordítási arány lenne. (Az EU országaiban 2009-ben átlagosan a GDP 1,9 százalékát költötték kutatásra és fej-lesztésre.)

Szakértők szerint a vállalati K+F ráfor-dítások dinamikus növekedése nélkül azonban az 1,8 százalék sem érhető el. Az eddig ismertté vált, 2012-re tervezett adótörvény-javaslatok tükrében nem egyértelmű, hogy a K+F adókedvezmé-nyek rendszerének átalakítása támogat-ja-e ezeket a célkitűzéseket.

Azzal nagyjából mindenki egyetért, hogy ha a kutatás-fejlesztési uniós rang-sor 22. helyéről előrébb szeretnénk lép-ni, mindenképpen korszerűsíteni kell a támogatási és pályázati rendszerünket. Ugyanakkor, ha a GDP egy százalékát el-érő összeget hatékonyabban költenénk el, több eredményt érnénk el, még ha abszolút értelemben a ráfordítások nem is növekednének.

Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke a közelmúltban jelentette be annak a fehér könyvnek az elkészíté-sét, amely a 2002–10 között kutatásra, fejlesztésre, innovációra fordított nyolc-százmilliárd forint felhasználásának ha-tékonyságát elemzi. Mészáros szerint ebben az időszakban is születtek sikeres kezdeményezések, de sokkal előrébb tar-tanánk, ha ezt a hatalmas összeget haté-konyabban használtuk volna fel.

Az utólagos tapasztalatokat felhasz-nálva az Orbán-kormány modernizálni akarja a támogatási rendszert, hogy a rendelkezésre álló források jobban hasz-nosuljanak. A 2012-re tervezett módo-sítások között vannak egyértelműen pozitív irányba mutató változtatások. Az eddig különböző törvényekben megta-lálható K+F defi níciókat az adótörvény-módosítások egyetlen törvényben, a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvényben vonják össze. Ezzel párhuzamosan az újonnan defi niált K+F szabályok néhány esetben bővebbek lesznek a jelenlegieknél, így például K+F-nek (azon belül kísérleti fej-lesztésnek) minősülhet a kereskedelmi felhasználásig nem jutó prototípus elké-szítése is. A törvényjavaslat meghatároz-za a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységet is, ami a társasági adóban alapjául szolgálhat az adózás előtti eredmény csökkentésének.

Pozitív irányba hathat az is, hogy a ne-hezen megítélhető tevékenységek K+F jellegének meghatározására a törvény-javaslat egy olyan „hivatalos” minősítési rendszert vezetne be, amelynek meg-állapításai az adóhatóságot is köthetik, nagyobb kiszámíthatóságot és jobb ter-vezhetőséget nyújtva ezzel a cégeknek. (A minősítőnek is oda kell fi gyelnie, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal [NAV] egy ellenőrzés során a K+F témakörben meg-keresheti a kutatás-fejlesztési tevékeny-séget minősítő szakértő intézményt.)

A tervek szerint a jövőben egységesen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának feladata lesz a kutatást végző szerveze-tek minősítése. A kiadott minősítés az iránymutató az adott kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban igénybe vehető valamennyi adókedvezmény ese-tében. Jelenleg az innovációs járulék, a társasági adó és az osztalékadó, az ipar-űzési adó és a gyógyszeripari befi zetések vonatkozásában vehető igénybe kedvez-mény. A hivatal minősítése felhasználha-tó lesz az K+F pályázatok esetén előíran-dó kötelező minősítésre is.

Fontos változás lehet az is, hogy a tör-vényekből kikerül az OECD-országokban

A MAGYAR INNOVÁCIÓS SZÖVETSÉG NYÍLT LEVELET INTÉZETT A KÉPVISELŐKHÖZ

2012-ben a mikro- és kisvállalkozások isfi zethetik az innovációs járulékotJövőre számos ponton változhatnak a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó hazai jogszabályok. A csomag hátrányosan érinthet bizonyos cégeket, hiszen eleshetnek az eddig megszokott kedvezményektől. A szakértők szerint a források emelkedése nélkül is hatékonyabb lehetne a hazai ku-tatás-fejlesztési ráfordítás. A Magyar Innovációs Szövetség nyílt levélben tette közzé ellenvéleményét.






Az éves díjról, a pályázatok értékelé-séről először Bángi-Magyar Attilát, az OFI Felsőoktatási Minőségfejlesztési

Programirodájának vezetőjét kérdeztük.:– A díjjal a mindenkori kormány azon felső-

oktatási intézményeket ismeri el, amelyek-ben folyamatos és eredményes a stratégiai jellegű minőségfejlesztés. Az elismerésre saját elhatározásukból, azaz nem kötelező jelleggel nevezhetnek az intézmények, a karok – és kisebb kategóriákban az egyéb szolgálati részlegek, például a tanulmányi osztályok vagy a könyvtárak. A résztvevők idén is azért pályáztak a díjra, mert büszkék az eredményeikre.

A pályázatok értékelése idén is több szinten történt. A helyezésekről Réthe-lyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a független bizottság javaslatait elfogadva hozta meg döntését. A szakértők mindig fi gyelembe veszik, hogy az eredmények mennyire és miként szolgálják az okta-táskutatást. Ez azért fontos, mert a díjat azzal a céllal hívták életre, hogy az ered-ményeket a hasonló úton járó intézmé-nyek átvehessék egymástól, átültethessék saját programjaikba, terveikbe. Ennek érdekében a legjobbak pályamunkáit az interneten közzéteszik. A nyertesekkel szemben elvárás, hogy fi gyelemmel kísér-jék és értékeljék a szolgáltatásaikat igény-be vevő munkaerő-piaci szereplők elége-dettségét, s támogassák az önértékelésen alapuló minőségfejlesztést. A sikeres meg-oldások átadásáért a pályázatok nyertesei-nek nem jár pénzjutalom, a későbbi pályá-zatok elbírálásánál viszont meghatározó, ha egy intézmény vagy kar elnyerte már a Felsőoktatási Minőségi Díjat.

A Debreceni Egyetem 2007-ben intéz-ményként volt a legeredményesebb, míg 2011-ben műszaki kara nyerte el az el-ismerést. Mindkét esetben dr. Szűcs Edit készítette a pályázatot. A DE Műszaki Kar dékánját és egyben az egyetem minőség-biztosítási rektori biztosát az elért ered-mények hátteréről kérdeztük.

mérnök mesterszakra, egyedül nekünk van Magyarországon mechatronikai mér-nök alapszak épületmechatronikai szak-irányunk is. Építészmérnöki, épületgépé-szeti, épületmérnöki képzés a régióban szintén csak nálunk található. Ezt az irá-nyunkat a jövőben is erősíteni szeretnénk. Mindemellett fontosak számunkra a mun-kaerő-piaci mérések, amelyeket folyama-tosan végzünk. Volt olyan szak, amelyet úgy indítottunk el, hogy körbejártuk a nagy cégeket, milyen szakemberekre len-ne szükségük. Csodálkoztak, de örültek a megkeresésünknek. Hiszem, hogy ez a jó út. Meggyőződésünk, hogy mérnököt

csak mérnökökkel lehet képezni. Hiszem, hogy az oktatásunkba csak olyan, tapasz-talattal rendelkező mérnököket célszerű meghívni, akik az iparban tevékenyednek. Például a mi karunkon csak olyan szak-ember korrigálhat építészrajzokat, akinek megvalósult, saját tervek alapján készített épületei is vannak. Ezek a megkötések fontosak a szakma szempontjából.

A dékán asszonyt az új felsőoktatási tör-vénnyel kapcsolatban is kérdeztük.

– Vannak benne olyan részek, amelyek miatt nagyon nehéz idők várnak a fej-lődésnek indult karokra. Tudjuk, hogy a jövőben mi közel ugyanannyi diákot ve-hetünk fel, mint korábban, egy egyetemet azonban összességében kell nézni. Szoli-dárisak vagyunk egymással, így ha egy kar nehéz helyzetbe kerül, a többi megpróbál segíteni. Természetesen féltem azokat az eredményeket, amelyeket elértünk, an-nak ellenére, hogy a jövőnk láthatóan biz-tos alapokon áll. N. A.

– 2007-ben a Felsőoktatási Minőségi Díj volt a legnagyobb elismerés, amelyet egy intézmény elnyerhetett. Akkor még nem volt szobor, amelyet idén már a megtisz-telő díjjal együtt hazavihettünk. A mos-tani nevezés előtt megkérdeztem a többi kart, hogy akarnak-e jelentkezni, de végül

csak mi nyújtottuk be a pályázatunkat. A kar vezetése 2007 óta változatlan, az évek alatt tudatos volt a fejlődésünk. Elér-tük, hogy immár nem főiskola, hanem egye-temi kar vagyunk, olyan akkreditált mester-szakokkal, amelyek a Dunától keletre csak nálunk találhatók meg. Nagy szerepet vál-lalunk kutatásokban, pályázatokban, amit az is bizonyít, hogy például kutatóegyetemi pályázatban is van már kutatócsoportunk. Karunkon különböző menedzsment mód-szereket alkalmazunk: szervezeti önértéke-lést, stratégiai tervet készítünk, amelyeket, hallgatókkal kiegészülve, félévente felül-vizsgál a tanszékvezetői kör.

A fejlődés érdekében karunk műszaki tudományi karrá szeretne válni, de ez ak-kor lehetséges, ha lesz doktori iskolánk is. A régió tudásközpontjává műszaki terüle-ten kívánunk válni. Éppen emiatt azokat a képzéseket erősítjük, amelyek korábban nem voltak az országban. Elsőként nálunk lehetett például jelentkezni létesítmény-

A FOLYAMATOS ÉS EREDMÉNYES MINŐSÉGFEJLESZTÉSÉRT

Ismét Debrecenbe került a büszke díjA Felsőoktatási Minőségi Díjat 2011-ben szervezeti egység kategó-riában a Debreceni Egyetem Műszaki Kara kapta, stratégiai jellegű minőségfejlesztéséért, egyedi képzéseiért. A rendezvényt idén az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) „Minőségfejlesztés a felsőok-tatásban” kiemelt programja szervezte, ugyanis az elismerés ennek a programnak a keretében újult meg.

Dr. Szűcs Edit


1 2 2011. DECEMBER – 9. SZÁM

www.gtm.huMINŐSÉG

TÁMOP-4.2.2-08/1-2008-0012 Kémiai és biotechnológiai alapkutatások vízzáró rétegek és talajvizek halogénezett szénhidrogén szennyezőinek eltávolítására: CHEMIKUT projekt. A CHEMIKUT projekt, amely mintegy 340 millió forintot fordított a meg-valósításra, 2009 júliusában indult. Fő célja – az egyes szakterületek multi- és interdiszciplináris együttműködésére alapozva – klórozott szénhidrogén környezeti szennyezők lebontására szolgáló új eljárások kémiai és biológiai alapjainak kidolgozása volt, az elért eredmények gya-korlati alkalmazási lehetőségének szem előtt tartásával. A klórozott szénhidrogének környezeti vonatko-zású kutatására hat tematikus csoportból álló innovatív kutatói team jött létre. A csoportok eredményeit a következő hat cikk tartalmazza.A TÁMOP-4.2.2-08/1-2008-0012 projekt keretében végzett kutatómunka ezzel nem fejeződik be, a meg-alakult csoportok folytatják a munkát a gyakorlati alkalmazás irányában, és eredményeiket az egyetemi oktatásban is kamatoztatják.

CHEMIKUT projekt a Debreceni Egyetemen

1. A triklór-etilén lebontása kémiai módszerekkel2011. szeptember 28-án az Amerikai

Egyesült Államok Környezetvédelmi ügy-nöksége közel két évtizedes eljárás lezá-rásaként rákkeltő anyagnak minősítette a triklór-etilén nevű anyagot (összegképlete C2Cl3H, molekulaképlete az ábrán látható,

angol nevéből származó, nagyon széles kör-ben elterjedt rövidítése TCE). Ez a molekula a kémikusok számára nagyon egyszerűnek tű-nik, mindösszesen hat atomból áll. Eredetileg orvosi felhasználásokra (műtéteknél az alta-tásra és érzéstelenítésre) alkalmazták, de erre a célra találtak nála kedvezőbb anyagokat; később az iparban viszont nagy mennyiség-ben használták, elsősorban fémalkatrészek zsírmentesítéséhez. Olyannyira elterjedt ve-gyületté vált a világban, hogy a rákkeltővé minősítés miatt az Amerikai Egyesült Álla-mok 761 ipari telephelyén kell majd új bizton-sági rendszabályokat bevezetni.

A triklór-etilén nemcsak az Atlanti-óceán amerikai partján okoz problémákat, ezért a Debreceni Egyetem Kémiai Intézetében a CHEMIKUT projekt keretében egy hor-vát, lengyel, magyar és szerb tudósokból álló nemzetközi kutatócsoport a triklór-etilénnel szennyezett természetes vizek ké-miai kezelési lehetőségeit vizsgálta két éven

át. Az alapkutatás jellegű munka során három vegyü-let is alkalmasnak bizonyult a szennyezőanyag lebontására: ezek az ózon (O3), a hidrogén-peroxid (H2O2) és az Oxon márkanevű, kicsit összetet-tebb vegyület (kémiai képle-te: 2KHSO5·KHSO4·K2SO4).

Az ózonos eljárás nagy elő-nye a rendkívüli gyorsaság: a vízben lévő szennyezőt néhány perc alatt ártalmat-lan bomlástermékekké alakítja. Hátrány viszont az a tény, hogy az ózon a közhiede-lemmel ellentétben mérgező, viszonylag költségesen előállítható és nehezen tárol-ható anyag. A hidrogén-peroxid és az Oxon nagy tömegben is csekély költséggel hoz-záférhető és hosszú ideig tárolható anya-gok. A hidrogén-peroxid esetében a ké-miai lebontáshoz viszont még egy anyag, katalizátor hozzáadására van szükség, amely bonyolítja és költségesebbé teszi az eljárást. Többféle anyag is használható ilyen célra: a kutatócsoport ötvegyértékű vanádiumvegyületeket és az ábrán látható, vasat nagy szerves vegyületben kötve tar-

talmazó ftalocianinszármzékot is sikerrel alkalmazta. Ez utóbbi vegyület festékmole-kula, amely kémiai szerkezetét tekintve ha-sonló a vérben az oxigén szállítását végző hemoglobinhoz. Az Oxon használatával bizonyult a leglassabbnak az oxidációs folyamat, amely jó néhány órát is igény-be vehet, de más anyagok hozzáadása nélkül is lezajlik. Ebben az esetben az alapkutatások a folyamat egy nagyon különleges tulajdonságára is rámutattak: a reakció autokatalitikus, vagyis a reakció sebessége az idő előrehaladtával igen je-lentősen növekszik. Részletes vizsgálatok azt mutatták, hogy ezért a különleges hatásért a folyamat közben keletkező, vízben oldott klórgáz felelős. Ebből az a meglepő következtetés vonható le, hogy a triklór-etilén klórmentesítése az ivóvi-zek fertőtlenítésénél is használt klór hoz-záadásával elősegíthető.




hangyasav és foszgén, majd széndioxid és klorid-ion képződik. A reakcióban valószínű-leg a két pikolinsav ligandumot tar tal ma zó monoperoxo-komplex bomlá sá ból keletke-ző oxigéngyökök aktívak. Ter mé szetes ere-detű poli-γ-glutaminsav plat formra hidrofób karakterű csoportot és vanádium-peroxo-részecskéket kötő ligandumot vittünk rá, így olyan nanoméretű vanádiumkomplexeket állítottunk elő, amelyek elképzeléseink szerint megvalósíthatják a katalizátor, a TCE és az oxidálószer összegyűjtését egy makromolekulában. Ezt a reakciótípust dendritikus katalízisnek nevezik, nevét a dendrimer típusú makromolekulákról kap-ta. A valódi dendrimer komplexek és az új komplex hatását is megvizsgáltuk, gyorsí-tást igen, de jelentős sebességnövekedést nem észleltünk. A vizsgálataink egyértelmű-en azt mutatják, hogy a hidrogén-peroxid eredményes alkalmazásának alapvető fel-tétele a fémionokkal való kölcsönhatásának ismerete, mert a képződő komplexek gyor-síthatják a hatást, de – hasznos reakció nél-kül – el is bonthatják a hidrogén-peroxidot.

A fémionok mindennapi környezetünk részei, benne vannak a talajban (vas, kalci-um, magnézium), ivóvizeinkben (ők adják az ásványvizek üdítő ízét), szervezetünk-ben az enzimek is fémionokat tartalmaznak, de az ember tevékenysége következtében szennyezésként is jelen vannak a környe-zetünkben. Részei a mindennapi „laborató-riumi életünknek” is, hiszen ha egy kémiai folyamatot megfelelő sebességgel végre akarunk hajtani, akkor a fémionok komplex

A vizsgált reduktív módszerek köre magában foglalta a homogénkatalitikus és heterogénkatalitikus hidrogénezést mind hidrogéngáz, mind hangyasav és formiátsók mint hidrogéndonorok alkal-mazásával, továbbá a nanoméretű vasré-szecskéket tartalmazó szuszpenziók, mint nem-katalitikus redukálószerek felhaszná-lását. A klórozott szénhidrogének reduk-tív dehalogénezését modellvegyületek (kloroform, ciklohexil-, benzil- és aromás halogenidek) reakcióiban vizsgáltuk.

1) A homogén katalízis céljára új típusú, vízben oldható ligandumokat (N-hetero-ciklusos karbén-származékok, valamint szulfonált szalán) és ezek palládium(II), nikkel(II), ródium(III) és arany(I) komp-lexeit szintetizáltunk. Ezek a komplexek csak nagyobb (5–10 atm) hidrogénnyo-más alatt hasították a szén-klór kötést, és ilyenkor gyakran fém vált ki. (Ezek a vegyületek ugyanakkor sikeresen ka-talizáltak más reakciókat, úgymint ace-tilének hidratálását ketonokká, illetve allilalkoholok redox izomerizációját 2-oxo-vegyületekké.) A kísérletes vizsgá-

3) A klórozott szénhidrogének lebon-tására ismert módszer a fi nom eloszlású elemi vassal történő redukció, amelynek hátránya, hogy a kolloid, illetve nano méretű vas szuszpenziók levegőn köny-nyen oxidálódnak. Előzetes vizsgála-taink szerint statisztikusan metilezett β-ciklodextrin (RAMEB) hatására az ilyen szuszpenziók reaktivitása és stabilitása növelhető. Ez történhet azáltal, hogy a ciklodextrin adszorbeálódik a részecskék felületén, másrészt a RAMEB és a benzil-klorid kölcsönhatása megnöveli utóbbi-nak az oldékonyságát a vizes fázisban és koncentrációját közvetlenül a vasrészecs-kék felületén.

latokat elméleti kémiai (DFT) számítások-kal egészítettük ki a reakciók végbeme-netelének megismerése céljából.

2) A heterogén katalizátorok körében kifejezetten aktívnak bizonyult a poli vi nil-pirrolidonnal (PVP) stabilizált nano méretű fém palládium. Elsőként valósítottuk meg ennek az egyébként könnyen diszpergálható anyagnak a he te ro ge ni zá lá sát.

Az ún. szól-gél módszerrel nyert üveg-be zárt katalizátor is jelentős hidrogéne-ző aktivitást mutatott. A heterogenizálás módjának szisztematikus változtatásával gyakorlatban is használható aktív és stabilis hidrodehalogénező katalizátor előállítását is lehetségesnek tartjuk.

2. Szerves halogénszármazékok dehalogénezése reduktív módszerekkel

3. A fémkomplexek szerepe a klórozott szénhidrogének lebontásában

Polivinilpirrolidonnal stabilizált Ni-, Rh- és eltérő fémtartalmú Pd-katalizátorok

vegyületeihez nyúlunk kata-lizátorként. A katalitikus re-akciók természetüknél fogva soklépéses, bonyolult folya-matok. Ismeretük hatékony eszköz a kémikus kezében a valódi, nem szlogen szintű környezetvédelemben, nem-ismeretük a környezetszeny-nyezés egyik súlyos okozója is lehet. A teljes projekten belül a csoport munkája a triklór-etilén hidrogén-peroxiddal történő oxidatív lebontása

fémkomplexekkel való katalízisének vizs-gálata volt. Fémionként a vanádiumot vá-lasztottuk, mert annak koordinációs kémi-ája igen jól ismert. Megállapítottuk, hogy olyan könnyen hozzáférhető ligandumok, mint a borkősav, borostyánkősav, citrom-sav, pikolinsav vanádiumkomplexei kata-lizálják a TCE oxidációját. Multinukleáris NMR vizsgálatokkal (a képen látható a ké-szülék) a reakció részleteit is tisztáztuk, és megállapítottuk, hogy epoxidon keresztül



www.gtm.huMINŐSÉG

vetelményeknek. A referenciamérésekből nyert adatokból arra a következtetésre jutottunk, hogy a mikrobiológiai kezelés, illetve a minta-előkészítés során a párol-gásból eredő mintaveszteség elhanya-golható. A TCE koncentráció csökkenése a folyamat hatékonyságának köszönhető.

A kezdetben triklór-etilént 20 mmol/L (2 670 000 μg/L) koncentrációban tar-talmazó toluolos oldat triklór-etilén tartalma a folyamat végén 0,45 μg/L koncentrációra csökken, ami a mérés bi-zonytalanságát is fi gyelembe véve a ha-tályban lévő, felszíni, illetve felszín alatti ivóvizekre vonatkozó maximális megen-gedett koncentráció (10 μg/L) alatt van, több mint egy nagyságrenddel. Megvizs-gáltuk továbbá, hogy a metabolizmus során milyen bomlástermékek képződ-nek. Megállapítható, hogy a folyamat végén a maradék triklór-etilén mellett legnagyobb mennyiségben triklór-metán (kloroform), illetve hosszú szén-láncú, egyes pozícióban klóratommal monoszubsztituált alkánszármazékok vannak jelen. Elvégeztük továbbá a le-bontás során keletkezett közti- és vég-termékek minőségi analízisét, valamint megállapítottuk az SPME módszer kimu-tatási határát, ami triklór-etilén esetében 50 ng/L-nek bizonyult.

A TCE ko-metabolikus degradációját P. putida F1-ben leghatékonyabban a to-luollal lehet kiváltani, amely maga is toxi-kus, vagyis a környezetbe nem juttatható ki. Munkánk legfontosabb eredménye az volt, hogy a toluolt kiváltottuk egy olyan környezetbarát induktorral, melynek jelenlétében minden fontos biológiai paraméter (sejtnövekedés, TCE-bontó en-zimrendszer megjelenése és maga a TCE-degradáció rátája) jobb lett, vagy változat-lan maradt.

A kezünkben van tehát egy laboratóri-umi léptékű aerob biotechnológia a TCE degradációjára, mely nem tartalmaz a környezetre nézve káros komponense-ket, viszonylag olcsó és robusztus, vagyis valószínűleg terepen, valós körülmények között is alkalmazható.

Az Analitika munkacsoport a CHEMIKUT projekten belül azt a feladatot vállalta, hogy kidolgoz és optimál egy megbíz-ható eljárást, klórozott szénhidrogének vizekből történő nyomnyi mennyiségű meghatározására, különös tekintettel a

triklór-etilénre (TCE). Erre a célra GC-MS detektálással összekötött szilárd-fázisú mikroextrakciós (GC-MS-SPME) techni-kát dolgoztunk ki, amely segítségével a mentesítő eljárások után visszamaradó μg/L koncentrációtartományba eső TCE is mennyiségileg meghatározható. A for-galomban lévő SPME szálak közül irodal-mi adatok alapján poli-dimetil-sziloxán és karboxil adszorbens réteggel ellátott SPME szálakat használtunk. Kidolgoztuk a legmegfelelőbb minta-előkészítési el-

A biotechnológia egyik legdinami-kusabban fejlődő területe a biológiai remediáció, vagyis élőlények (elsősorban mikroorganizmusok) fel hasz ná-lá sa olyan anyagok le bon tására, amelyek fi zikai és kémiai úton csak nagyon nehezen (drágán) közömbösíthetők. A leginten-zívebb bio re mediációs stra-tégia, az ún. bioaugmentáció során spe ciális degradációs kémiai reakciók kivitelezésére képes, laboratóriumban kifej-lesztett mikroorganizmusokat juttatunk a szennyezés környezetébe. A CHEMIKUT projekt keretében végzett munkánk során olyan baktériumtörzset próbáltunk meg kifejleszteni, amely alkal-mas a klórozott szénhidrogének, ezen be-

4. SPME dúsítási eljárások kidolgozása klórozott szénhidrogének GC-MS módszerrel történő meghatározására

5. A triklór-etilén (TCE) mikrobiológiai lebontásának vizsgálata

járást, optimáltuk a GC fűtési programot, és kalibráló egyenes segítségével meg-határoztuk a Toxikológiai munkacsoport által Pseudomonas putida F1 baktérium-mal kezelt mintákban a még megmaradt triklór-etilén koncentrációját. A mérés bizonytalansága 7% alatt van, ami meg-felel a kis koncentrációjú klórozott szén-hidrogénekkel szemben támasztott kö-

lül a triklór-etilén (TCE) hasznosítására, és ezen keresztül történő közömbösítésére.

Kutatásaink alanya a Pseudomonas putida F1 baktériumtörzs volt. A szak-irodalom alapján a törzs geneti-kailag alkalmas a monoaromás szénhidrogének (benzol, toluol, etil-benzol, xilolok), illetve a ha-logénezett szénhidrogének (pl. TCE) degradációjára. Előbbieket szén- és energiaforrásként hasz-nosítja, utóbbiakat az ún. ko-metabolizmus eredményeként degradálja. Ez azt jelenti, hogy

ugyan a baktériumnak praktikusan semmi haszna nincs belőle, de az aromás szénhid-rogéneket bontó enzimek széles szubsztrát-specifi citása miatt a halogénezett vegyüle-tek is „beleesnek a szórásba”.

Laboratóriumi manuális SPME szál száltartóval

Pseudomonas putida F1 baktérium tenyészet






www.gtm.huMEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRTÁS

néhány százalékát teszik ki a hazai cégek ter-mékei. Az egyik szakmai szervezet vezetője szerint a magyar gyártók értékben a hazai mezőgépipar 20-25 százalékát adhatják – ha a kombájn- és traktorgyártást nem számít-juk bele. A jó nevű magyar cégek egy része is jobbára nyugat-európai bérmunkákból él, míg a többiek megpróbálják a lehetetlent: felvenni a harcot az amerikai, angol, né-met, francia és egyéb nagy nevű gyártókkal. Néha meglepő sikerrel.

Összeállításunk erről is szól: a nagy ma-gyar panaszáradatban, a kétségkívül drámai gazdasági helyzetben is akad néhány cég, amely nem adja föl, magas technikai színvo-nalú, de olcsóbb gyártmányaival megpró-bál konkurenciát támasztani a multiknak a

Hol vannak már azok az idők, amikor a hazai szántóföldeken a kispesti Vö-rös Csillag Traktorgyár Dutrái kerül-

gették a győri Rába-Steigereket, megelőzve a csehszlovák Zetorokat és a szovjet MTZ-ket! Amerre nézünk, ma már Lamborghini, Landini, Claas, John Deere, New Holland, és ki tudja még, milyen világmárkák csillog-nak a barázdákban.

Ha magyar terméket keresünk, akkor jobb lesz, ha a munkagépek, adapterek, kopó-alkatrészek és egyéb kiegészítő berendezé-sek között kutakodunk, hiszen már sem trak-tort, sem kombájnt nem gyárt a magyar ipar. Összehasonlításképpen: jelenleg több mint százezer gépet és mezőgazdasági eszközt kínálnak a magyar piacon, és ennek csak

magyar, román, szerb, horvát, ukrán vagy éppen osztrák piacon. Ebben a pillanaton-ként változó (romló) helyzetben is hosszú távra terveznek, a bevételeik nagy részét visszaforgatják a termelésbe, és ha nem kapnak hitelt (persze, hogy nem kapnak), akkor igyekeznek saját erőből vagy a kis cé-gek megmentőiként működő faktorházak segítségével felpörgetni a gyártást.

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a gépek legnagyobb vásárlói, a hazai gazdák még hitelképesnek számítanak, ugyanis csőd esetén a mezőgazdasági gép – ellen-tétben például az ingatlannal – jól eladható, a lízingcég könnyebben és gyorsabban jut-hat a pénzéhez.

A mezőgazdasági gépgyártók sikere-sen túlélték a katasztrofális 2010-es évet, örömmel nyugtázták, hogy 2011-ben vala-mi megmozdult, és reménykednek benne, hogy a 2012-es év sem lesz rosszabb az előzőnél. Már ha az időjárás is úgy akarja – de vele még senkinek sem sikerült hosszú távú szerződést kötni… B. Z.

A PIAC NEGYEDÉT FEDIK LE A HAZAI MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRTÓK

A kispesti Dutrától a Landini MistraligA magyar gazdasági újságíróknak az utóbbi időben nem sokat kell gon-dolkodniuk a cikkek indításán. „A válság miatt nehéz helyzetben van az ágazat” – kezdődhet bármelyik dolgozat. Nincs ez másképp a mezőgaz-dasági gépgyártásnál sem, azzal a kiegészítéssel, hogy ezt az ágazatot már a rendszerváltás és a 2004-es EU-csatlakozás is jócskán megtépázta.



www.gtm.hu MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRTÁS

Milyen évet zárt a mezőgazdasági gép-forgalmazási ágazat 2011-ben?

– Mielőtt a jelenről beszélnék, ki kell térjek a tavalyi esztendő folyamataira is. 2010-et a forgalmazók fekete évének is nevezhetném, katasztrofális mélypontot jelentett a szakmának. Minden korábbi válságos időszakhoz képest is nagyon kevés kombájn, traktor és egyéb eszköz talált gazdára.

Mekkora szerepe volt ebben az uni-ós és nemzeti gépvásárlási támogatási programok kifutásának?

– Természetesen ez is közrejátszott a kedvezőtlen folyamatok kialakulásában, hiszen 2009-ben még sokan kihasználták a támogatási lehetőségeket, és „bevásá-roltak” – de a probléma ennél összetet-tebb. Az időjárásnak is nagy szerep jutott a vásárlási kedv csökkenésében, hiszen ha visszaemlékszünk rá, 2010-ben dúltak a nagy, országos ár- és belvizek. Rossz volt a termés, s ez a gazdák bevételein is meglátszott. 2011-ben az hozott némi forgalomnövekedést, hogy a technoló-giai sorban működő berendezések közül sokat le kellett már cserélni. Ráadásul ebben az évben viszonylag jó volt a ga-bonatermés, és az árak sem a „földön jár-tak”, jó néhány gazdaság rendelkezett a géppark fejlesztéséhez elengedhetetlen forrásokkal. A válság okozta sokk is mint-ha kissé alábbhagyott volna. A termelők azzal szembesülhettek, hogy ha van be-

nak ezenkívül teljesen magyar tulajdonú cégek is. Közülük jó néhány nem tudott igazán profi tálni a géptámogatási hul-lámból, mert képtelen volt a hirtelen megnövekedett igényeket kielégíteni. Az viszont minden tulajdonosi szerke-zetű vállalkozásra igaz, hogy kizárólag a magyar piacból nem lehet megélni. Aki nem tud exportálni, az nem nagyon tud talpon maradni. A magyar gyártók, ha a kombájn- és traktorgyártást nem számí-tom ide, a hazai mezőgépgyártás 20-25 százalékát adhatják. Ez az arány még nö-vekedhet is, ha a kisebb gépek, adapterek iránti kereslet bővül. Már most is igen ke-resettek a műtrágyaszóró, növényvédel-mi gépek, a magágy-előkészítők.

A korábbi években a géptámogatáso-kat igénylő gazdák gyakran „túlvásárol-ták” magukat, vagyis nem a gazdaságuk üzemméretéhez szabták a traktorok és egyéb berendezések teljesítményét. Vál-toztak a vásárlási szokások?

– Az utóbbi időszakban azt tapasztaljuk, hogy a termelők sokkal célszerűbben, át-gondoltabban szerzik be az eszközeiket, csak a valóban szükséges berendezé-seket veszik meg. Ezzel párhuzamosan egyre többen ismerik fel, hogy a gazda-ságos, versenyképes termeléshez korsze-rű gépek, eszközök kellenek. Az időjárást ugyan egyetlen berendezéssel sem lehet átalakítani, de az esetleges káros hatásait mérsékelni igen.

Milyen várakozásokkal tekint 2012-re?– Nagyjából az idei év forgalmát várom,

mert viszonylag jó fi nanszírozási alappal indul az ágazat.

Nem osztja meg a piacot, hogy egy időben rendez mezőgép-kiállítást a két ágazati szakmai szervezet?

– Ez egy szerencsétlen véletlen.Bihari Tamás

vételük – és az idén volt –, akkor ki tudják fi zetni a hiteleiket, vagy akár újabbat is fölvehetnek.

Ha kapnak. Egyre inkább kiszáradnak ugyanis a banki hitelforrások. Honnan jutottak, juthatnak hitelhez a mezőgaz-dasági termelők?

– A mezőgazdasági gépek piacán főleg a lízingkonstrukciókat veszik igénybe a gazdák. Márpedig 2011-ben is nagyon ak-tívak voltak a lízingcégek, hiszen nekik is alapvetően fontos a bevétel.

A legtöbb lízingcég mögött azonban mégiscsak bankok állnak, s azok mosta-nában sem a magán-, sem a vállalkozói szférában nemigen „osztogatják” a hite-leket. Honnan hát ez az aktivitás a mező-gazdasági gépek piacán?

– Ennek egyik magyarázata, hogy ez egy stabil piac, a mezőgazdasági beren-dezések pedig jó fedezetnek számíta-nak. Ha mégis bedőlne a gazda, akkor a mezőgazdasági gép, ellentétben például az ingatlannal, jól eladható, a lízingcég könnyebben és gyorsabban juthat a pén-zéhez. A lízingcégek számára az is vonzó a mezőgazdaságban, hogy nem néhány nagy ügyféllel állnak kapcsolatban, ha-nem az ország számos pontján sok kis termelővel. Ez csökkenti a kockázatot. Annál is inkább, mert ezek a gazdák rend-kívül fontosnak tartják, hogy időben és korrektül fi zessék a törlesztőrészletüket. Mindezek ismeretében 2011-re a 2010-es forgalomhoz képest mintegy 30-40 szá-zalékos növekedés várható.

A hazai piacon mekkora a magyaror-szági gyártók részesedése?

– A hazai mezőgépipar még ma is igen jelentős, bár ennek egy részét a nagy nemzetközi cégek itteni leányvállalatai adják. Ezek között vannak olyan cégek, amelyek itteni vállalatokat vettek meg, és fejlesztették tovább a termékeket – és vannak zöldmezős beruházások. Akad-

2010 VOLT A FORGALMAZÓK FEKETE ÉVE, AZÓTA KONSZOLIDÁLÓDOTT A HELYZET

Takarékos üzemmódban a mezőgéppiacA mezőgazdasági gépek piaca is megsínylette a válságot, a támogatások elmaradását. 2010-ben különösen jelentős mértékben esett vissza az érté-kesítés. Erről és a következő időszak lehetőségeiről is beszélgettünk Nagy Miklóssal, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövet-sége (MEGFOSZ) elnökével, a szegedi Szegána Kft. ügyvezetőjével.




www.gtm.hu MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRTÁS

Hogyan sikerült egy kis alkatrész-ke-reskedő bt.-ből Magyarország egyik leg-nagyobb forgalmazójává válniuk?

– Nagyon keményen kellett dolgozni, és kell még ma is. A szakértelem mellett nagyon fontos volt, hogy annak idején jó irányba indultunk el, és mindig alkalmaz-kodni tudtunk a változásokhoz.

Már 15 telephelyük van szerte az or-szágban. Terveznek még újabbakat nyit-ni – esetleg az országhatáron túlra ter-jeszkedni?

– A 15. telephelyünket 2011-ben nyi-tottuk meg Békéscsabán. A 2011-es Axiál Szakmai Napokon jelentettük be, hogy egy másfél milliárdos fejlesztési terv keretében bővítjük telephelyeink számát, valamint a már meglévők közül négy városban új te-lephelyet építünk, két vidéki központunkat pedig felújítjuk. Dombóváron és Pécsen teljesen új, zöldmezős beruházásokba kezdtünk. A dombóvári telephely közel hét hónap alatt fel is épült, december 2-án ad-tuk át a nagyközönségnek, Pécsen pedig 2012. január 18-án lesz az ünnepélyes áta-dó. Csornán új, kétszintes fejépületet épí-tettünk, Miskolcon pedig felújítottuk a már meglévőt. Mindkét épületben nagyobb alapterületű lett az alkatrész-kiszolgáló tér, ami ügyfeleink kényelmét szolgálja. Za-laegerszegen és Szolnokon a fejlesztések 2012-ben kezdődnek és várhatóan abban az évben le is zárulnak.

Az Axiál Kft.-nek már van egy-egy le-ányvállalata Szlovákiában és Romániában. A szlovákiai Hriadel hat telephellyel, a ro-mániai Munax pedig tizenegy telephely-lyel működik, jelenleg a tevékenységeket próbáljuk meg optimalizálni, működésük fi nomításán dolgozunk.

A mezőgazdasági gépgyártásba nem szándékoznak bekapcsolódni?

– Mezőgazdasági gépészmérnökként mindig is az volt az álmom, hogy me-zőgazdasági gépgyártással tudjak fog-lalkozni, csak sajnos sosem jutottam el

maradnak ki 20-30 centiméteres sávok a termőföldön, így nem kell többször vé-gigmenni a területen, kevesebb vegyszert kell kijuttatni, és kevesebb üzemanyagot is fogyaszt a gép. A mezőgazdasági gépek motorjainak meg kell felelniük a TIER 4-es európai normának, mi is csak ilyen gépe-ket forgalmazunk. Az általunk forgalma-zott önjáró silózó gépek pedig energiaer-dők betakarítására is alkalmasak.

Hogyan érintette Önöket a válság?– Nem szeretem ezt a szót. Ne beszél-

jünk válságról. Változó környezeti felté-telek mellett kell dolgoznunk és helyt-állnunk. Az úgynevezett válság ellenére 2010–2011-ben megháromszoroztuk új-kombájn-eladásunkat. Ez még mindig csak a harmada a korábbinak, de úgy gon-dolom, hogy jó eredményeket értünk el. A 2011-es év időjárása a talajművelő gé-peket nagyon igénybe vette, ezért a kopó-alkatrészek forgalma volt jelentős.

Hogyan látják a hazai mezőgazdasági gépgyártás és -forgalmazás jövőjét?

– A magyar mezőgazdasági gépgyártás egyértelműen a nyugat-európai mező-gazdasági gépgyártás kiszolgálására ren-dezkedett be. Részegységeket gyártanak, amelyek összeszerelése Nyugat-Európá-ban történik. Közép-Európában Magyaror-szág egyike a legnagyobb mezőgazdasági-gép-részegységet gyártó országoknak.

A me ző gaz da sá gi gép-for gal ma zás sal kap cso latban elmondható, hogy a gépek egyre komplikáltabbak lesznek, ezeket már csak jól felszerelt műhelyekben le-het javítani. A szervizszolgáltatás mellett az alkatrészellátásra is nagy hangsúlyt kell fektetni. Úgy gondolom, a mezőgaz-daságigép-forgalmazásban a gépek mel-lé nyújtott szolgáltatás egyre fontosabbá fog válni a jövőben.

K. T.

odáig, hogy ez az álmom valóra is váljon. Ehhez tudni kell, hogy a kis mezőgazda-sági gépgyártó cégek a piacon nem tud-nak versenyképesen helytállni, hiszen a multicégek a kereslet nagy részét lefedik.

Az Önök által forgalmazott gépek és al-katrészek hány százaléka hazai termék?

– Nehéz ezt pontosan meghatározni. Ma-gyarországon ugyanis számos mezőgaz-dasági gépgyártó nyugat-európai vállala-toknak gyárt alkatrészeket. A termékeket aztán kiszállítják Nyugat-Európába, ahon-nan már mint eredeti gyári alkatrészek ér-keznek vissza. Nincsenek pontos adataink arra vonatkozóan, hogy mennyi alkatrészt szállítanak ki, és hogy abból hány százalék érkezik vissza. A Claas Hungária Kft. példá-ul komplett vágóasztalokat gyárt Magyar-országon, amihez azonban Németország-ból is szállítanak alkatrészeket. Magyar cég gyártja azokat a törőhengereket is, ame-lyek Nyugat-Európából aztán mint eredeti alkatrészek jönnek vissza.

A világcégek mellett milyen hazai gyártókkal alakítottak ki jó üzleti kap-csolatot?

– Számos hazai céggel állunk kapcso-latban, amelyek jó minőségű eredeti és utángyártott alkatrészeket szállítanak. Magyar cégeknek adunk megrendelést, amelyek magyar munkavállalókat foglal-koztatnak. A talajművelő eszközök szeg-mensében például a hazai Framest Kft. által gyártott eszközöket forgalmazzuk.

Mennyire tartják fontosnak a „zöld” és az energiatakarékos szempontokat?

– Olyan talajművelő technológián alapuló eszközöket ajánlunk például a termelőknek, amelyek használatával ke-vesebb lépésben lehet megművelni a talajt, és így kisebb mennyiségű üzem-anyagot kell felhasználni. Emellett GPS alapú művelőeszközöket is forgalmazunk, amelyek segítségével a talajművelést 2-3 cm-es pontossággal tudjuk végezni. Nem

A GÉPEK MELLETT A NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁS IS EGYRE FONTOSABB

A mezőgazdasági gépforgalmazás élvonalábanA bajai székhelyű Axiál Kft. 1991-ben alakult, tehát nemrégiben volt húszéves. Két külföldi leányvállalatával és tizenöt hazai telephelyével az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági, építőipari és anyagmozga-tó gépeket forgalmazó cégének számít. Az eddig megtett útról és a várható jövőről Harsányi Zsolt ügyvezető igazgatót kérdeztük.

Harsányi Zsolttulajdonos- ügyvezető





www.gtm.huKÖZLEKEDÉS

„Hadd hozzak példát az autóiparból, ahol a beszállítói többletkövetelmény-szabvá-nyok (ISO TS 16949, a VDA 6.1 vagy a QS 9000) világszerte elfogadottak. A vasútnál egyetlen nemzetközileg általánosan elfo-gadott beszállítói minőségügyi szabvány létezik, az IRIS, ám jelenleg az is csak a „gör-dülő állomány” gyártóira és azok beszállító-ira érvényes.

Vannak ugyan az Unióban kötelezően alkalmazandó műszaki előírások, ezek az úgynevezett TSI-k (Műszaki specifi káció az interoperabilitáshoz) vagy magyarul ÁME-k (Átjárhatósági Műszaki Előírás), amelyek több témakörben, például az infrastruktúra, forgalomirányítás, energia-ellátás vagy a telematika alrendszereire léptetnek elő hivatkozásaikkal kötelező érvényűvé jó néhány EN európai szab-ványt, azonban hatályuk jelenleg a TEN-T hálózatra érvényes csak.

Vagyis, summa summarum, a pályavas-úti területre vonatkozóan nemzetközileg elfogadott, általános beszállítói minőség-ügyi többletkövetelmények nem létez-nek, bármilyen hihetetlennek is tűnik ez a kijelentés. Pályaműködtetés terén tehát

Annak érdekében, hogy valóban működést támogató és fejlesztő rendszer alakuljon ki – tette hozzá

a szakember –, a folyamatalapú szabály-zórendszer és belső kontroll meghono-sítására, a beszállítói lánc hatékonyabb ellenőrzésére és a megrendelői igények-ből kiinduló szolgáltatás minőségjavítá-sára van szükség. ”

A MÁV-nál elsőként a MÁV Szolnoki Járműjavító Kft. szerzett ISO 9001 szab-vány szerinti tanúsítványt, 1996-ban. A hazai pályaműködtetőnél, a MÁV Pálya-vasúti Üzletágnál a 2000-es évek elején a pályalétesítményi szakterület több szer-vezeti egységénél vezettek be először tanúsított minőségirányítási rendszere-ket. Ezeket integrálva 2006-ban a teljes üzletágra és annak valamennyi szerveze-tére kiterjesztették. Idén májusban volt a hatodik sikeres MSZ EN ISO 9001:2009 szerinti külső auditjuk.

„Ahhoz, hogy a MÁV pályavasúti üzlet-ágának minőségügyi rendszerét és az ezzel kapcsolatos nehézségeket meg-értsük, vissza kell menni az időben 2005-ig, amikor kialakult a teherfuvarozási, a személyszállítási és a pályavasúti üzletág. Azt megelőzően ugyanis a karbantartási, felújítási, beruházási tevékenységeket a MÁV-on belüli üzemegységek maguk végezték. Azután viszont e tevékenysé-geket már alvállalkozókkal látták el. Ezzel pedig együtt járt az, hogy a kivitelezések minősége erőteljesen felhígult” – muta-tott rá Virág Tamás.

A minőségügyi szakember szerint az ISO 9001-es minőségirányítási szabvány a különböző piaci szektoroktól függetlenül megfelelő iránymutatásokat ad bármely szervezet számára, vagyis a fakivágástól az atomerőművi tevékenységig ugyan-úgy érvényes. Azonban hol maradnak a vasút specifi kus minőségi követelményei? Hogyan lehet a közbeszerzési törvény elő-írásait a jogosan elvárt szakmaspecifi kus szempontokkal kibékíteni?

nincs egységes európai gyakorlat, vállala-ti szabványként az angol pályaműködtető, a Network Rail alkalmaz a mi minősítő rendszerünkhöz hasonlót” – emelte ki a MÁV szakembere.

Az Európai Unió ugyan törekszik a pá-lyavasúttal kapcsolatos általános minő-ségügyi előírások kidolgozására, egysége-sítésére, de ez az elképzelés egyelőre még gyerekcipőben jár.

„A Pályavasúti Üzletág a beszállítói-val hosszú távú és kölcsönösen előnyös partneri viszonyt kíván kialakítani. Ennek érdekében hatékony beszállító-menedzs-ment kialakítását tűztük ki célul, melynek keretében szervezeti egységeink kizáró-lag az üzletágunk által minősített beszál-lítókkal köthetnek szerződést.

Minősítési eljárásunk az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány szerint tanúsított mi-nőségirányítási rendszerünkben leírtak-nak megfelelően, kérdőíves módszerrel, valamint a társaság fontosabb munkáit bemutató referenciák vizsgálatával kez-dődik. Annak érdekében, hogy a vasúti

A PÁLYAMŰKÖDTETÉS TERÉN NINCS EGYSÉGES EURÓPAI GYAKORLAT

Specifi kus minőség rejlik a sínek alattA biztonság, a menetrendszerűség, a gazdaságos működés és a meg-bízható infrastruktúra jelentik a hazai pályaműködtető minőségpoli-tikai nyilatkozatának legfontosabb elemeit, amelyeket a nemzetközi standardoknak megfelelően működtetett menedzsmentrendszer támogat – mondta el Virág Tamás, a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletágának minőségirányítási vezetője.

Virág TamásA MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletágának

minőségirányítási vezetője





www.gtm.hu KÖZLEKEDÉS

A kivitelezési munkákat egyébként a Thales Austria GmbH és a SAVARIA 2009 Kon-zorcium (konzorciumvezető a Swietelsky Vasúttechnika Kft.) végezte kiváló minőség-ben, határidőre. Az építőkkel szembeni kihí-vás nagyságrendjére jellemző, hogy a teljes Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vasúti rekonstrukció során összesen mintegy 154 km-nyi sín, 125 ezer betonalj lefektetését kellett megoldani, több mint 300 ezer ton-na zúzott kő elterítését követően. A Szom-

bathely–Szentgotthárd közötti szakasz villamosításához pedig 500 felsővezeték-tartóoszlopot kellett a helyére állítani.

Pál László szólt még arról is, hogy az új villamosított vonalak miatt szükséges négy villamos motorvonat beszerzése is, aminek első tendere a forrásaikat megha-ladó ajánlatok miatt meghiúsult, ám a kö-vetkező meghirdetése már folyamatban van, és reménye szerint két év múlva a szerelvények már üzembe állhatnak.

„A Budapest–Sopron-vonalon utazók igénye és elvárása miatt a szerelvényen ingyenes vezeték nélküli mobilinternet-szolgáltatást nyújtunk GSM hálózaton ke-resztül. A közbeszerzési eljáráson nyertes Telenor korlátlan adatforgalmú, a hálózaton elérhető legmagasabb adatátviteli sebes-séggel megvalósuló internetszolgáltatást nyújt” – emelte ki Pál László.

A már említett beruházások azt is lehe-tővé teszik, hogy a Bécs–Sopron–Szom-bathely–Szentgotthárd–Graz oda-vissza viszonylatban beindulhasson a menet-rendszerű Railjet közlekedés.

Pál László elmondta: a felújított vonalak állomásain a közeljövőben P+R, B+R rend-szereket, korszerű utastájékoztatókat építe-nek ki, és felújítják az állomásépületeket is. A Szombathely–Szentgotthárd-vonal kilenc állomásán már folyamatban van 535 kerék-pártároló, 187 gépkocsiparkoló, valamint buszfordulók, buszöblök, buszvárók építé-sének előkészítése, amelyek jövő ilyenkorra elkészülhetnek. Körmend állomáson a vasútállomás mellett új autóbusz-állomást, gépkocsiparkolót és fedett kerékpártárolót is építtetnek, továbbá a Vasi Volánnal közö-sen új utastájékoztató és jegykiadó rend-szert alakítanak ki a jövő év végéig.

Strbik László





www.gtm.huÉSZAKMAGYARORSZÁG RÉGIÓ

váltás előtt hetente átlagosan 196 millió forintot fi zettek ki a nyerteseknek, addig 2010 júniusa és 2011 novembere között a támogatások heti átlagos kifi zetése 805 millió forintra emelkedett.

Az Új Széchenyi Terv keretében 2011 januárjától országosan 1100 milliárd fo-rintnyi támogatásra pályázhattak a vállal-kozások, önkormányzatok és civil szerve-zetek. A programmal a kormány egységes stratégiai szemléletmód mentén, célzot-tabban és hatékonyabban használja fel a rendelkezésre álló uniós forrásokat – nyi-latkozta Becsó. Az Új Széchenyi Terv elin-dult pályázatai komoly lendületet adnak a folyamatban lévő beruházásoknak. Ez például Nógrádban is arra ösztönzi a pá-lyázókat, hogy saját életképes, hosszú tá-von fenntartható üzleti terveik és ne a pá-lyázatok terhére elszámolható költségek alapján pályázzanak.

Észak-Magyarország régióban 16 pályá-zatot hirdettek meg, csaknem 50 milliárd forintos keretösszeggel vállalkozás- és közlekedésfejlesztésre, egészségipari prog-

A régió helyzetét értékelve elöljáró-ban arról beszélt Becsó Zsolt – aki egyben a Nógrád Megyei Közgyűlés

elnöke is –, hogy Észak-Magyarország ré-gió mindhárom megyéjében csökkent a lakosság létszáma a válság harmadik évé-ben. A fogyásban szerepet játszik a gazda-sági teljesítmények kedvezőtlenebb vál-tozása más, fejlettebb régiókhoz képest. A gazdasági mutatók visszaesése miatt a foglalkoztatási lehetőségek is szűkebbek a szerencsésebb vidékekhez képest, ami nagyban hozzájárul a migrációhoz.

Örvendetes azonban, hogy az Észak-magyarországi Operatív Programban (ÉMOP) több mint négyszeresére gyor-sult a kifi zetés a kormányváltás óta, illet-ve a szerződött projektek száma is nö-vekedett: 2007 januárja és 2010 júniusa között hetente átlagosan 4,4 támogatói szerződést kötöttek, ez az elmúlt egy esztendőben 6,1-re emelkedett. Az Új Széchenyi Terv pályázati rendszere is ke-vesebb adminisztrációval jár és rövidebb határidőkkel működik. Amíg a kormány-

ramok megvalósítására, illetve egyéb, el-sősorban árvízvédelmi célok megvalósí-tására. Különösen sikeresnek mondható a turisztikai szolgáltatások fejlesztését célzó pályázat, amelynek keretében 22 kis- és középvállalkozás közel 900 millió forintnyi támogatáshoz jutott az első bírálati sza-kaszban. A turisztikai pályázat teljes kere-te 2 milliárd forint, a 22 nyertes 40 pályá-zóból került ki. Ezt a pénzt még kiegészíti az Európai Unió és a magyar állam támo-gatása, így a régióban 1,35 milliárd forint összköltségű turisztikai fejlesztés valósul majd meg. A megpályázható összeg alsó határa 5 millió forint, a felső 50 millió. A támogatás mértéke középvállalkozások-nál legfeljebb 60, egyéni, mikro- és kisvál-lalkozásoknál 70 százalék. Az első körben nyertes pályázatok esetében az egy pályá-zatra jutó átlagos támogatás 40,8 millió forint, az átlagos támogatási intenzitás pedig 67,6 százalék.

A nyertes pályázatok közül 11 projekt Borsod-Abaúj-Zemplén, 9 Heves, 2 pedig Nógrád megyéhez kapcsolódik. A prog-ram során többek között vadasparkot alakítanak ki Sátoraljaújhelyen, fejlesztik a lovasturizmust Görömbölyön és Salgótar-jánban, és megvalósul a korhű török-ma-gyar gasztronómiai szolgáltatásfejlesztés az egri várban.

A hatmilliárd forintot is meghaladja az az összeg, amelyből pályázat útján juthatnak támogatáshoz Észak-Magyar-ország régió vállalkozói, társaságai és ön-kormányzatai, a pályázatokat októberben már kiírta a Norda Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség – mond-ta Becsó Zsolt. A Borsod-Abaúj-Zemplén,

KEVESEBB LETT AZ ADMINISZTRÁCIÓ, ÉS RÖVIDÜLTEK A HATÁRIDŐK

Sokasodnak a gondok Észak-MagyarországonSúlyosan érintette a válság a legfejletlenebb magyar régiót, az észak-magyarországit. Az uniós pályázatok és az új beruházások ellenére Bor-sod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében kevesebb a munkahely, növekszik a munkanélküliség és az elvándorlás. Mit tehet ilyenkor a megyei és régiós politika? – kérdeztük Becsó Zsolt parlamenti képviselőt, az Észak-magyarországi Fejlesztési Tanács elnökét.

Miskolctapolca




www.gtm.huÉSZAKMAGYARORSZÁG RÉGIÓ

ban azonnal hasznosítható tudásra, kre-atív munkavégzésre, csapatmunkára van szükség. Ezért is nagy jelentőségű az a folyamat, amelynek során a Magyar Ke-reskedelmi Kamara a kormánnyal kötött megállapodás értelmében 125 szakmá-ban átalakítja a szakképzési rendszert, megvalósítja a duális képzést, ahol az el-méleti oktatás az iskolában, a gyakorlati ismeretek elsajátítása pedig a vállalati képzőhelyeken valósul meg.

Harc a képzett munkaerőért – A megyék rangsorában Heves a gazda-

sági mutatók tekintetében a 12–14. helyet foglalja el – tájékoztatta lapunkat Fülöp Gábor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára.

A megyében 2011. június 30-án 50 683 gazdasági szervezetet regisztráltak, 1,7%-kal többet, mint az előző év azonos időpontjában. A gazdasági szervezetek 92%-a (46 600 db) vállalkozásnak minő-sül, a többi pedig költségvetési és társa-dalombiztosítási szerv, nonprofi t, illetve MRP-szervezet.

Noha az átlagosnál gyengébb a gaz-dasági-fogyasztói potenciál, az országos átlaghoz képest erős ipar működik a megyében – például az egri, a hatvani, a gyöngyösi vagy a bélapátfalvai ipari parkban. Meghatározó a külföldi tulajdon, domináns a nagyvállalkozások szerepe, ezek döntő része világszínvonalú termé-keket gyárt. A kamara megítélése szerint – közel 1000 tagvállalkozással a hátterében

– a legsürgetőbb beavatkozási területek a következők: a munkaerő-piaci igényekhez

A klaszterekben lehet bízni– Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2007-

ig töretlen volt a fejlődés – emlékszik vissza a régi szép időkre Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) elnöke.

Akkoriban a nettó árbevétel, ezen belül az export és belföldi értékesítés növeke-dési üteme is meghaladta az országos át-lagot, és a jövedelmezőség is kedvezően alakult. A válság viszont alapvető változá-sokat hozott a megye gazdasági életébe.

2010 elején a BOKIK – több ezer vállal-kozás, illetve a civil szféra véleményének meghallgatása után – elkészítette azt a gazdaságfejlesztési stratégiai javaslatot, amelyben megfogalmazta a legfontosabb célokat, az ezek eléréséhez szükséges fel-adatokat és eszközöket. Különválasztotta mindezek közül a kormányzati, illetve a helyi kompetenciákhoz tartozó tételeket. A gépiparban a nagy multinacionális cégek mellett egyre több kis- és középvállalkozás nő fel a beszállítói pozíciók elnyeréséhez. Mintegy 70 gépipari, öntödei, kovácsoló és műanyagipari vállalkozás működik együtt az Észak-magyarországi Autóipari Beszállí-tói Klaszterben, amelynek menedzsmenti feladatait a BOKIK látja el.

Miközben a Bosch-cégek és a Jabil Circuit fejlesztései mind a foglalkoztatás, mind a hozzáadott érték eredményeit je-lentősen javítják, hozzájárulnak a felsőfo-kú oktatás és a szakképzés színvonalának emeléséhez is.

A vállalatok fejlődésének nélkülözhe-tetlen feltétele a szakképzett munkaerő. Szakmunkástól a mérnökig a gyakorlat-

igazodó iskolarendszer, ezen belül a beis-kolázási keretszámok vállalkozói, munka-adói szempontok szerinti befolyásolása, az elvándorlás csökkentése például lakás-támogatási programokkal, illetve a nagy létszámú alulképzett réteg képzésbe tör-ténő bevonása.

Jelenleg sajnos a jogokkal, pénzügyi eszközökkel, információval rendelkező szervezetek alapvetően izoláltan működ-nek, így az egyébként mikro- vagy lokális érdekeket szolgáló kezdeményezések sok esetben nem találkoznak, vagy párhuza-mosak. Jó (rossz) példa erre az, hogy az utca egyik végén lévő iskolát fejlesztik, míg a másik üresedik. Hasznos dolognak tartanák, ha szervezett módon kerülné-nek bemutatásra a helyi kezdeménye-zések, hogy találkozzanak az állami, ön-kormányzati, civil és gazdasági szereplők érdekei. Szeretnék a kamara által szerve-zett fórumokhoz illeszteni az ilyen jellegű, megyei szintű fejlesztési konferenciákat

– hangoztatta Fülöp Gábor.

„Hangosabb” zsugorodás– Az egy lakosra jutó GDP Nógrádban

nem éri el a hazai átlag felét sem, amely-lyel az utolsó helyet foglalja el a megyék rangsorában – ad lehangoló látleletet a térségről Tordai Péter, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Össze-hasonlításképpen: a főváros egy lakosára jutó bruttó hazai termék több mint ötszö-

röse, Győr-Moson-Sopron megye fajlagos mutatója pedig közel két és félszerese a nógrádinak. A megyében található négy ipari parkban (Salgótarján, Balassagyarmat, Bátonyterenye, Rétság) letelepült cégek sem a termelés mennyiségével, sem a fog-lalkoztatottak számával nem tudnak kellő gazdasági vonzerőt felmutatni.

A gazdasági feltételekkel összhangban éppen ezért a munkaerő-piaci viszonyok

ALAPVETŐEN ÁTALAKÍTJÁK A SZAKKÉPZÉS RENDSZERÉT

A kamarák ereje kevés a kilábaláshozA gazdasági válság miatt a nagyobb cégek is megtorpantak a régió-ban, a mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős része pedig igen sanyarú helyzetbe jutott. A kilábalás esélyeiről kérdeztük a három kereskedelmi és iparkamara elnökét.

Bihall Tamása BOKIK elnöke

Fülöp Gábora Heves Megyei Kereskedelmi

és Iparkamara főtitkára

Tordai Pétera Nógrád Megyei Kereskedelmi

és Iparkamara elnöke







www.gtm.hu


EURÓPAI UNIÓ

A következő hétéves költségvetés egyik nagy vesztese lehetünk – mu-tatott rá Hetényi Géza, a Külügymi-

nisztérium főosztályvezetője az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) EU Akadémia rendezvénysorozatának kerek-asztal-beszélgetésén. Magyarország támo-gatáscsökkenésének legjelentősebb eleme, hogy a Bizottság javaslata a közösségi tá-mogatások összegét az egyes tagállamok GDP-jének 2,5%-ában maximalizálná

– mutatott rá. A jelenlegi rendszerben 2013-ig a felső határ többlépcsős, a szegényebbek százalékosan több forráshoz juthatnak. (Magyaror-szág a jelenlegi hétéves időszakban GDP-jének maximum 3,6%-a körül hívhat le forrásokat.)

Hátrányosan érintené hazánkat a tervezetben szereplő új régiós felosztás is. A jelenlegi költségvetés szerint a kevésbé fejlett régiókba azok tartoznak, amelyek egy főre jutó, vásár-lóerő-paritáson számított GDP-je nem éri el az EU átlagának 75%-át. A hazai területek közül egyedül Közép-Magyar-ország (Pest megye és Budapest) tartozik a fejlett régiók közé, míg az ország többi régiója kevésbé fejlett terület. Az elkép-zelés szerint a támogatandó konvergen-cia-régió státusból kikerülő, de továbbra is nehéz helyzetű területekre harmadik-ként, egy új kategóriát, az úgynevezett átmeneti régiót vezetnék be. Ide azok a területek tartoznának, ahol az egy főre jutó GDP az EU-átlag 75–90%-a közé esik. Az átmeneti régiók 2014–2020 között is megkapnák a konvergencia-időszakban nekik juttatott támogatás kétharmadát. Hazánknak nincs olyan területe, mely eh-hez az átmeneti kategóriához tartozna – hívta fel a fi gyelmet Hetényi Géza.

lis értéken határozták meg a keretet, vagyis az infl áció következtében csökkenni fog a valós ráfordítás. A különböző adminisztra-tív kiadásoknál is az infl áció alatt maradó stabilizáció szerepel. Az uniós alkalmazot-tak létszámát 5%-kal csökkentik. A haté-konyság érdekében, bérkiigazítás nélkül 2,5 órával megnövelik a heti munkaidőt. Többek között ettől remélik, hogy több jut az Unió versenyképességére, a kutatásra, innovációra és az infrastruktúrára.

Ami az uniós költségvetés fi nanszírozá-sának újdonságait illeti, a Bizottság a saját források rendszerének reformjára tesz javas-latot, amely a jelenlegi hozzáadottértékadó-alapú saját források megszüntetésére, va-lamint két új saját forrás bevezetésére épül. Ennek egyik lényeges alapját az újonnan bevezetendő pénzügyi tranzakciós adó-ból származó bevételek jelentenék. A cél

az, hogy a tagállami költségvetésekből származó közvetlen hozzájárulás csök-

kentése révén segítsék a tagállamok költségvetési konszolidációs erőfe-szítéseit. A tagországoknak 2012 végéig dűlőre kellene jutniuk annak érdekében, hogy a következő pénz-ügyi perspektíva megfelelő jogi és

technikai előkészítésére elegendő idő álljon rendelkezésre. Szemlér Tamás, a BGF tanszékvezető-

je szerint a pénzügyi perspektíva körüli vitának most is meghatározó eleme lesz

az országok nettó pozíciója. Minden ország – ha saját közvetlen érdekét tekintjük, telje-sen logikusan – szeretné optimalizálni a kö-zös költségvetésbe történő befi zetéseinek, illetve az abból való részesedésének egyen-legét. Ez a szemlélet háttérbe szoríthatja a valódi integrációs célkitűzéseket. Nem tud-ni, a gazdasági válság, illetve az eurózóna válsága rákényszeríti-e az EU tagországait e szemlélet megváltoztatására.

A jelenleg formálódó többéves pénz-ügyi keretet magyar nézőpontból értékel-ve, több résztvevő sem tartotta reményte-lennek a 2,5%-os támogatási felső határ módosítását, bár a költségvetési megszo-rítások kényszere miatt több tagállam befagyasztaná, sőt csökkentené a követ-kező hét év kiadásait.

V. Pap Zsófi a

A SZEGÉNY ORSZÁGOK EDDIG TÖBB FORRÁSHOZ JUTOTTAK HOZZÁ

A 2014–2020 közötti uniós költségvetés egyik nagy vesztese lehet Magyarország

A jelenlegi válság nem kedvez a kö-zéptávú tervezésnek – mutatott rá a 2014–2020 közötti költségvetés terve-zetét ismertetve Philippe Bertrand, az Európai Bizottság Költségvetési Főigaz-gatóságának főosztályvezetője. A költ-ségvetést hétéves időszakra határozzák

meg. Az egyes közbenső években kevés mozgástér van a tételsorok átalakításá-ra – tájékoztatta a kerekasztal résztvevőit a jelenleg is folyó munka részleteiről a büdzsé legfőbb bizottsági felelőse. Emlé-keztetett rá, hogy a forrásoknak fedezetet kell nyújtaniuk a kifi zetésekre, vagyis hi-tel nem vehető igénybe az uniós büdzsé fi nanszírozásához. A kötelezettségvállalá-sok tekintetében a tervezet 1025 milliárd eurós összeggel, a kifi zetések terén pedig több mint 972 milliárd euróval számol. Rámutatott, hogy realista, ám ennek el-lenére ambiciózus költségvetés készül. A legnagyobb kiadási tételben, a közös agrárpolitika területén, a korábbi nominá-

Nagyon hátrányosan érintheti hazánkat, ha az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament változatlan formában elfogadja az Európai Bizottság által benyújtott, 2014–2020 közötti időszakra szóló költségve-tési tervezetet. A Bizottság javaslata alapján Magyarország elveszítené jelenlegi felzárkóztatási támogatásainak több mint 20%-át. A Lissza-boni Szerződés több új kötelezettséget határozott meg az Unió számára, emiatt a tervezet szerint csökkennek a tagállamoknak szánt kifi zetések.


www.gtm.hu


EURÓPAI UNIÓ

Valóban hét szűk esztendőt vetít előre Magyarország számára a következő hét-éves költségvetési tervezet?

– Megindult a küzdelem a következő hétéves pénzügyi keret fő számainak meghatározása körül. A másfél éves vita során Magyarország számára is fontos, a közösségi és a hazai gazdaságfejlesztés fi nanszírozását érintő kérdések dőlnek el. Az Unió keretei ezenközben korlátosab-bak, mint valaha. Már kitapintható, hogy a mostani keretekből legalább 20-40%-ot akarnak lefaragni. A maximális támogatási szint csökkentése és a diff erenciálás meg-szüntetése mellett a legfőbb érv a nem megfelelő abszorpció mellett az, hogy az utolsóként csatlakozott két ország: Romá-nia és Bulgária forrásigénye szétfeszítené a büdzsét, ha mindenkinek felemelnék a lehívható támogatások szintjét. A küzde-lem tehát arról szól, hogy 20 vagy 40%-kal kapjunk-e kevesebbet.

Milyen teendőink vannak a „régi” költ-ségvetési pénzek felhasználása terén?

– Érezhetően fel kell gyorsítani a jelen-legi források felhasználását. A csatlakozá-sunk utáni első három évben 100%-ban le tudtuk hívni a pénzeket, igaz, az relatí-ve kis összeg is volt a mostanihoz képest. 2007–2013 között mintegy 8000 milli-árd Ft ez a keret, eddig ebből csak mint-egy 2000 milliárdot (20-25%) fi zettünk ki. A háttérben nyilván azon megy az alkudozás, hogy ha ilyen alacsony a lehívási arányunk, akkor a jövőben kevesebb is elég lenne. A hosszú évek óta kiéheztetett, pénzhiány-nyal küzdő magyar gazdaság számára talán az utolsó nagy lehetőség a mintegy 6000 milliárd Ft uniós fejlesztési forrás hatékony felhasználása, ami a GDP évi 6%-át teheti ki. Ez már olyan tétel, amivel ki lehetne mozdí-tani, sőt meg lehetne menteni a magyar gaz-daságot. Ennek eléréséhez azonban gyors és következetes lépésekre lesz szükség.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor a mi-niszterek „fővesztését” helyezte kilátásba,

Lát-e esélyt a régiós felülvizsgálatra?– A már korábban is mostohán kezelt

Közép-Magyarország régió besorolása valóban problémákat vet fel. Az átmeneti régiók 2014–2020 között is megkapnák a konvergencia-időszakban nekik juttatott támogatás kétharmadát. Pest megye jóval fejletlenebb, bekerülhetne az átmeneti kategóriába, de ehhez Budapestet külön kellene kezelni. Régi törekvés Budapest és Pest megye szétválasztása, de ez minden-képpen politikai döntést igényelne. Uniós szinten ennek nem lenne akadálya, hiszen Írország esetében már volt példa a régiós felosztás módosítására, és több tagállami főváros is rendelkezik önálló státussal.

Lesz egyáltalán forrásunk a nemzeti önrész előteremtésére?

– Végzetes hiba lenne, ha a költség-vetés állapota miatt erre nem tudnánk pénzt biztosítani, mert az uniós források jelentik az egyetlen lehetőséget a magyar gazdaság megmozdítására. A beruhá-zások növelésére jelenleg csak az uniós pénzekből van esély. Nagy a tétje, hogy milyen lesz a következő hétéves uniós költségvetés, de még inkább kulcskérdés, hogy a jelen pénzügyi helyzetben 2013-ig hogyan alakulnak a lehívások. Ezért is örvendetes, hogy az Unió a krízis miatt hat országnak, köztük Magyarországnak felajánlotta a nemzeti önrész ideiglenes, 10%-os csökkentését. V. P. Zs.

amennyiben a Magyarország rendelke-zésére bocsátott uniós források legalább 95%-át nem tudnánk felhasználni. A hely-zetet súlyosbítja, hogy nemcsak az abszo-lút számokat kell teljesítenünk, hanem a fi nanszírozási ütemet is tartanunk kell, különben már 2012-ben és 2013-ban is elveszíthetjük a források egy részét.

Az európai infrastruktúra-fejlesztés részét képező nagyprojektek kikerülhet-nek a tagállami hatáskörből?

– Már a nyáron megjelent első tervezet előszavában szerepelt egy kitétel, misze-rint a jövőben minden igénylést egyér-telműen kötni kell a közösen elfogadott célokhoz, prioritásokhoz. A szöveg utalt arra, hogy adott esetben a regionális pro-jektek elbírálásakor is számon kérik majd az uniós prioritás teljesülését. Ugyan-akkor több helyen is szerepel, hogy a nagy, az európai infrastruktúra-fejlesz-tés részét képező projektek kikerülnek a tagállami hatáskörből. Az Európai Összekapcsolódási Eszköz (Connecting Europe) olyan új alap, amely előre meg-határozott, összeurópai érdekeket képvi-selő, kiemelt közlekedési, energetikai és infokommunikációs infrastruktúrák lét-rehozásához nyújt támogatást. Ez azt jel-zi, hogy megvonni tervezik a korábban tagországi hatáskörbe tartozó döntési jogkörök egy részét, kevesebb önállósá-got szánnak a tagországoknak a pénzek elosztásában. 20-40 százalékot szeretné-nek központilag elosztani.

Jó-e, hogy a bizonytalan pénzügyi kör-nyezetben nagyobb hangsúly lesz az in-novatív pénzügyi eszközökön?

– Most tartom csak ezt igazán helyesnek, mivel a bankoknak – Magyarországon is – igen kicsi a hajlandóságuk a vállalko-zói hitelnyújtásra. Inkább a tőke-megfe-lelési mutatóik emelésére törekszenek. A pénzügyi instrumentumok segítségével viszont hitelhez jutnának a vállalkozások.

ÉREZHETŐEN FEL KELL GYORSÍTANI A JELENLEGI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁT

A kérdés már csak az: húsz vagy negyven százalékkal kapunk-e kevesebbetA Gazdasági Tükörkép Magazin Essősy Zsombort, a MAPI Magyar Fejlesz-tési Iroda Zrt. vezérigazgatóját kérte fel, hogy gyakorlati nézőpontból értékelje az EU jelenleg formálódó többéves pénzügyi keretét.




www.gtm.hu AUTÓ MOTORSPORT

Festő és driftkirálynőHa valaki meglátja Szántó Nikit, bizto-

san nem az lesz az első gondolata, hogy itt az egyedüli nő a Földön, aki futamot tudott nyerni a drift kegyetlen világá-ban. Mégpedig éjszakait, ami a sportág csúcsának számít. A drift lényege, hogy az autó hátulját a kanyarokban csúszás-ban, sodródásban kell tartani – minél látványosabban és elegánsabban. A drift értelemszerűen a hátsó kerékmeghajtá-sú autók és nagy technikai tudású veze-tők sportága.

Niki egyébként végzett restaurátor, fest – képeiből nemrég nyílt kiállítás –, ám igazán akkor érzi jól magát, ha beülhet a volán mögé, és elképesztő sebesség-gel gyűri a kanyarokat az aszfalton. Nem is akárhogyan, hiszen a három éve pro licensszel rendelkező versenyzőnő szinte mindent tud már a „szakmáról”, amit csak egy driftes tudhat.

Benzingőzös élete egyébként gyor-sulási versenyekkel indult, majd utá-na fedezte fel a driftezés szépségeit. Alapítóként vett részt a Magyar Drift-szövetség születésében, majd immár négy esztendeje versenyzőként keseríti a férfiak életét. Utcai autóját nyúzta a futamokon, ám sikerein felbuzdulva a családja mögé állt, és építettek neki

egy versenyautót. Nem is maradtak el az eredmények: 2009-ben ötödik lett a sportág Európa-bajnokságának számító King of Europe-on, majd tavaly a ma-gyar bajnokságban övé lett az összetett harmadik hely, míg idén a már említett éjszakai futamgyőzelem.

Niki hűséges típus, ugyanis a BMW-vel kezdett annak idején, és azóta is ezzel a márkával versenyez.

Viszont továbbra sem nyugszik, hiszen az autóversenyzés legújabb őrületében, a Gymkhanában is próbálgatja a szárnyait. Az új sportágban a résztvevők képessé-gei, ügyessége számít, ha akadályokat, kihívásokat kell legyőzni. A Gymkhana a világ legkoncentráltabb motorsportja: a gyorsulás, a drift és a szlalom akrobatikai látványosságainak legjava egy szinkron-pályára sűrítve, melyben a hátramenet is követelmény.

„Tavaly már Németországban kipróbál-tam a Gymkhanát, és nagyon megtetszett, mert technikás, koncentrált versenyzést jelent, ráadásul driftben kell megoldani! Jó hogy időre megy, így kevésbé szubjek-tív. Persze ez nem jelenti azt, hogy váltok, nálam mindig a drift áll az első helyen” – fogalmazott Niki, aki a kondíciójának éles-ben tartása érdekében egyre gyakrabban fordul elő a TRX edzéseken.

Fotó: Vámosi-Nagy Gergely



AUTÓ MOTORSPORT

gi Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karát, a Széchenyi István Egyetem marke-ting szakirányán a tanulmányaimat már befejeztem, de a szakdolgozat megírása még várat magára. Mivel pontosan tudom, hogy a mai világban minél több lábon kell állni, ezért elvégeztem a Komlósi Oktatási Stúdiót is, ahol televíziózást és újságírást ta-nultam” – sorolta Niki.

„1997 szeptemberében kaptam egy 125 kcm-es Honda RS motorkerékpárt, amely-lyel egy hazai versenyen álltam rajthoz éle-temben először. A versenyt értékelhetően befejeztem, így a 80 kcm-es motorommal és az ezzel elért eredményemmel a MAMS Gyorsasági Országos Bajnokság 125 GP kategória 9. helyét szereztem meg. És ek-kor bekövetkezett az a baleset, amelyben három csigolyám eltört, és kis híján a pá-lyafutásom is félbeszakadt. Nyolc hónapos kihagyás után, 2001 tavaszán ültem vissza a motorra. Mivel nem éreztem félelmet, úgy döntöttem, folytatom a versenyzést” – elevenítette fel élete talán legnehezebb korszakát a csinos versenyző.

Szépen, fokozatosan egyre jobb ered-ményeket ért el, és 2003-ban a nemzet-közi mezőnyben is kipróbálhatta magát: a rijekai Eb-futamon végül a 20. lett, ami egy újonctól és egy hölgytől megsüvegelendő teljesítmény volt az akkori mamutmezőny-ben. Állandó résztvevője lett az Alpok-Ad-ria sorozatnak – 2005-ben első magyar nőként már dobogóra is állhatott –, majd megszerezte az első Európa-bajnoki pont-jait is. Aztán teljesült az igazi nagy álom is.

„2004 óta próbáltam világbajnoki sza-badkártyához, wild cardhoz jutni, hiszen,

mint minden motorversenyzőnek, nekem is egy vb-futam volt az álmom. 2007-ben aztán megtört a jég, a török szövetség le-hetőséget adott a bemutatkozásra Isztam-bulban, így első magyar nőként világbaj-noki futamra utazhattam, ahol sajnos nem tudtam kvalifi kálni magam a versenyre.. A sikertelenség nem megtörte, hanem meg-erősítette a fi atal hölgyet, és a sors kegyes volt hozzá. A Yamaha Citynek köszönhetően egy R6-os nyergében részt vehetett a 2008-as női Európa-bajnokságon. Noha ezt az esztendőt tanulóévnek szánták, azonnal fé-nyes sikert aratott Niki, hiszen egy második, egy negyedik és egy hatodik helyének kö-szönhetően az év végi összesítésben végül a 3. helyen végzett. Ekkor mindenki azt hitte, Niki egyenesbe került, és innentől kezdve egyre-másra jönnek majd az eredmények. Azonban a gazdasági világválság közbeszólt.

„Sajnos az anyagi támogatók száma mi-nimálisra csökkent, így csupán Magyar-országon volt lehetőségem motorozni, ráadásul szerelő nélkül kezdtem meg a szezont. Azonban még ilyen körülmények között is a 3. helyen végeztem hazánkban a fi úk között a Superstock 600-as kategó-riában, míg a lányok versengésében első lettem. A nyári Alpok-Adria bajnoki fu-tamon pedig tizedikként intettek le a 30 férfi t számláló nemzetközi mezőnyben” – folytatta a motorversenyzőnő.

Időközben a Hungaroringen és a Pannó-nia-ringen is kiváló időt futott, az előbbin 1:56.914-es, az utóbbin 2:00.416-es idővel tartja a női pályacsúcsot. Az idei esztendő végén ismét nagy megtiszteltetés érte.

A katari szervezők meghívták, hogy le-gyen tagja az Endurance világbajnokság zárófutamán indulási lehetőséget kapó női csapatnak. Niki és két társa végül nem val-lott szégyent, hiszen összetettben a hatodik helyen végeztek.

Az első szava is a „motoj” voltKovács Niki sorsa vélhetőleg már a szü-

letése előtt eldőlt, szinte mindegy is volt, hogy fi úként vagy lányként látja meg a napvilágot. Kovács Nikolett ugyanis raliver-senyzők gyermekeként született, így a ben-zingőzt már egészen apró babaként ma-gába szívta. Azután a kislányból nagyon csinos hölgy lett, aki ma azzal dicsekedhet, hogy hazánk egyetlen nemzetközileg elis-mert gyorsasági motorversenyzője.

„Édesanyámék a Főtaxi versenyzői voltak, 1978-ban megnyerték az országos bajnok-ságot az 1600 cm³-es kategóriában. Talán ezért nem volt annyira furcsa mások szá-mára, hogy lány létemre az első ruhámon egy Forma 1-es versenyautó képe volt, alig párnaposan pedig már egy Porsche autó volt a kezemben. Mindezek mellett már én sem mehettem el szótlanul, gondolom, ezért is volt az első szavam a „motoj”. Ezen még a családom is csodálkozott egy kicsit, de végül másfél éves koromban meg-kaptam a MOTORT, mely egy elektromos Vespa volt, háromévesen pedig egy elekt-romos BMW-t. Hát így kezdődött” – ecsetel-te a motorozás világa felé tett első lépése-ket a most 28 éves versenyző.

A végső lökést a versenymotorozás felé az adta meg, amikor édesanyja befejezte az autóversenyzést, és a világon elsőként létrehozta a gyorsasági gyermekmotor-sportot, „minimotor” néven.

Arra persze a család mindig odafi gyelt, hogy a motorozás sose menjen a tanulás rovására: végig kitűnő tanuló volt, és nem elégedett meg a sportsikerekkel, diplomát szerzett. „Elvégeztem a Budapesti Gazdasá-



Fotó

: Vám

osi-N

agy G

erge

ly

www.gtm.hu



www.gtm.hu AUTÓ MOTORSPORT

Kis lány a KawasakinA női gyorsasági motoros szakág másik

tehetséges versenyzője, a 19 éves Kis Viktó-ria Kecskemétről indulva néhány éven be-lül a világbajnoki mezőny tagja akar lenni.

Ha nem látom leszállni Kawasakijáról, el sem hiszem, hogy Ön az aszfalt női ördö-ge. Gondolom, már kislányként is inkább Ken motorjával játszott a Barbie helyett …

– A babák sosem vonzottak, a fi úk társa-sága annál inkább. Ken motorja helyett a bátyám robogója volt rám olyan hatással, hogy azóta sem tudok tőle szabadulni. Igaz, nem is akarok. Aztán három évvel a nagy szerelem kezdetét követően jött a 250-es Kawasaki, Papp László márka-kereskedő és egyben versenyző meg-látta bennem a lehetőséget. Kivitt egy gokartpályára, és az ott mutatott teljesít-ményem nyomán tanítványává fogadott.

Hogy kapott egy ilyen pici lány jogosít-ványt?

– Sehogy. Tavaly augusztusban szerez-tem meg a jogsit, addig papír helyett ésszel közlekedtem. Amikor az egyik ba-rátom 2009-ben balesetben meghalt, el-határoztam, megszerzem a jogosítványt.

Szülei miként fogadták, hogy egyetlen lányuk motoron száguldozik?

– Szerencsére laza és jó fej szüleim van-nak, ráadásul apu korábban motorozott

is. Amikor kiderült, tehetséges vagyok, és versenyezni fogok, áldásukat adták a dön-tésemre.

Tavaly a férfi ak mezőnyében sem val-lott szégyent, összetettben harmadik lett.

– Sőt, ha nem esem el a záró versenyen, a Hungaroringen az ötödik körben, talán még futamgyőzelmem is lenne. Számom-ra egyébként egyáltalán nem gond, ha férfi ak az ellenfeleim, hiszen célom és

sére sikerült megnyernie a novice slalom lady futamát. 2006-ban Éva immár bene-vezhetett a zártpályás kategóriába, ahol egyszerre több gép versenyez egymás ellen a kanyarokat jelző bóják között. Már ebben az évben felfi gyelt rá Czeller Béla, a szövetség elnöke, aki felajánlotta neki, hogy induljon el a 2006-os, Monacóban rendezett női világbajnokságon.

Noha ott még nem ért el számotte-vő eredményt – ugyan a 11. hely egy 15 éves lánytól igencsak megsüvegelendő teljesítmény –, ám innentől viharos gyor-sasággal emelkedett Éva a ranglistákon. A profi k között 2007-ben indult el először a superstock kategóriában, és rögtön a har-madik helyet szerezte meg összetettben, míg a vb-n már a legjobb tízben végzett.

„2008-ban jött a nagy áttörés, verseny-gépet váltottunk, és a Kawasaki ultra 250X igencsak beváltotta a reményeinket. Előbb ezüstérmet szereztem a női Euró-pa-bajnokságon, majd világbajnok lettem a női és a férfi superstock kategóriában”

– fogalmazott a sportág csúcsára több-

szörösen felért versenyző, aki nem sokkal ezután a kontinenselsőséget és a magyar bajnoki címet is megszerezte.

2009-ben tönkrement a versenyeken használt jet-ski kompresszora, ezért átme-neti megoldásokkal tudta csak teljesíteni a szezont. Ennek ellenére megvédte Európa-bajnoki címét, míg a világbajnoki mezőny-ben ezúttal a dobogó legalsó fokán vég-zett, akárcsak a Formula 1-es kategóriában.

„A tavalyi évem a fejlesztés és a tesztelés éve volt, a Formula 1-ben a második helyet sikerült megszereznem. Ám utolért a bal-szerencse, az idei szezonban szinte végig súlyos technikai gondokkal küszködtem, ezért alig tudtam részt venni a versenyeken. Remélem, már magam mögött tudhatom a pechszériámat, és jövőre ismét a legjobbak közé kerülhetek”. B. Molnár László

nagy álmom, hogy bekerüljek a világbaj-noki mezőnybe.

Egy ideig menedzsere volt Stefano Favaro, aki például Talmácsi Gábort világ-bajnoki címig segítette. Ön lesz a követke-ző világbajnokunk?

– Nagyon nagyra tartom, hogy Stefano látott bennem fantáziát. Közös célunk, volt, hogy néhány év múlva, ha nem is világbajnok, de világbajnoki induló lehes-sek. Ezen kívül van még egy nagy vágyam: szeretnék végre két percen belüli köridőt teljesíteni a Hungaroringen.

19 évesen már a jövőjével is foglalkoz-nia kell. Mihez kezd majd, ha már nem motorozik?

– Tavaly jól sikerült az érettségim, aztán a motoros karrierem miatt egy évre csak a sport került előtérbe. Most felvettek a TF sportmenedzseri szakára. A tanulás és az élsport szerintem megfér egymás mellett.

Sellő Dunavarsányból

Aki látja a törékeny lányt, egyszerű-en nem hiszi el róla, hogy Heller Éva jetskiben már szinte mindent elért, amit el lehetett: kétszeres világbajnok, Euró-pa-bajnok, a férfi ak számára rendezett kontinensviadalon bronzérmes, az év ver-senyzője. Másnak ehhez egy élet is kevés, Heller Évi viszont még mindössze 20 éves.

„Gyerekkorom óta rajongok a sebessé-gért, hatévesen már motoroztam, nagy-jából nyolcéves lehettem, amikor megis-merkedtem a jet-skivel – elevenítette fel a kezdeteket Éva.

A versenyzésbe 2004-ben csöppent bele, amikor az országos bajnokság 4. for-dulóját Dunavarsányban rendezték meg. A 13 éves kislány próbaképpen beneve-zett a versenybe. Korkedvezménnyel en-gedték indulni, és mindenki meglepeté-

Fotó: Fastersmanagement

Fotó: Hellerteam




A KA

PCSO

LATO

K M A G A Z I N J A

A PIAC MINDIG KIKÉNYSZERÍTI A MINŐSÉGET? TAKARÉK ÜZEMMÓDBAN A MEZŐGÉPGYÁRTÁSAZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VESZTESEI LEHETÜNKFEJLESZTÉSEK A XXI. SZÁZAD VASÚTJÁÉRT SZAPORODÓ GONDOK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON 6 9 0 F t

GA

ZDA

SÁG

I TÜ

KÖRK

ÉP M

AG

AZI

N X

I. ÉV

FOLY

AM

• 20

11/9

XI. ÉVFOLYAM 2011. DECEMBER

Fotó

: Balo

g Zso

lt


Documents

GTM Magazin 2011. december