Japán Alapítvány Budapesti Japán Kulturális KözpontMAGYAR NYELVŰ HAIKUPályázat

SZABÁLYOK

A klasszikus japán haiku formáját a közismert tömörség igényén kívül még számosszigorú szabály köti, így a haiku-írásban a legnagyobb bravúrt az jelenti, ha a haidzsin,azaz haikuköltő úgy képes eredetit, hatásos költeményt alkotni, hogy közben pontosanmegtartja a műfaj összes előírását. A Maszaoka Siki által vezetett XIX. század végijapán haiku újjáéledésének köszönhetően ezeket az idővel egyre merevebbé válószabályokat ma jóval nagyobb rugalmassággal kezelik, de elmondhatjuk, hogy akihaikuírásra adja a fejét, biztonsággal kell hogy mozogjon a régi stílusú kötött formábanis.Magyar nyelvű haikuirodalom (elsősorban műfordítások útján) a XX. század elejeóta létezik, bár költőink elsősorban a versforma az impresszionizmus jellegzetességeivelrokon vonásait ragadták meg, így a szigorúan kötött hossz, forma és motívumkincshelyett a (gyakran, de nem szükségszerűen természeti témából kiinduló) tömör,képszerű ábrázolás, a pillanat és a pillanatnyi benyomás megörökítése, valamint a(többnyire) háromsoros vershossz került előtérbe. Ezek mellé a jellegzetességek mellé anyugati versírás kötelezőnek mondható elemei is gyakran megjelentek, így a magyarhaikukban a sorok gyakran rímelnek, és a költők sokszor külön címet is adnak azelkészült műveknek. A ma alkotó haikuköltők különböző utakat követnek, de sokukigyekszik verseiben a klasszikus haiku letisztultságát visszaadni a régi szabályokmagyar nyelvbe való átültetésével.A Japán Alapítvány haikupályázatának elsődleges célja a klasszikus haikuszépségének megismertetése a japán kultúra iránt érdeklődő szélesebb magyarközönséggel, ezért a beadandó pályművekkel szemben állított követelményekalapvetően a klasszikus formai és tartalmi előírásokat tükrözik – természetesen amagyar nyelv lehetőségeihez, jellegzetességeihez igazítva.

1. SzótagszámA pályaművek a nyugati hagyománynak megfelelően 3 soros, soronként 5, 7, 5szótag hosszú költemények legyenek (a japán nyelv on- vagy moraszámátpontatlanság lenne szótagnak nevezni, de a magyar nyelvű haikubanhagyományosan a leírt szótagokat számoljuk). Kisebb, 1-2 szótagos eltérésektermészetesen elfogadhatóak.

2. Évszakszó (kigo)A kigo (évszakszó) a japán haikuban olyan szó, mely önmagában is alkalmas

egyévszak felidézésére. Ilyen lehet például egy állat (pl. kabóca – nyár, pacsirta –tavasz), valamilyen természeti elem (forróság – nyár, mennydörgés – ősz), vagy pl.ünnepek nevei (Újév – tél). Sok klasszikus évszakszó szorosan a japángondolkodásmódhoz kötődik, és más kultúrákban nem hordozza ugyanazt azasszociációt (pl. a hold – ősz). A klasszikus kigok előre meghatározott, vastagkötetekben összegyűjtött elemek, ám a beadandó pályaművekben megjelenőévszakszó kiválasztását a költőre bízzuk.

3. Természeti képA klasszikus haiku tematikájában szorosan a természethez kötődik, egyikleggyakoribb motívuma a természet nagyobb vagy akár egészen apró szépségeikeltette impresszió, váratlan benyomás. Basó legszebb versei nagy részétgyalogszerrel vándorolva költötte, Japán híres látképei, természeti szépségei előttmeditálva.

4. CsattanóA klasszikus haiku Basó alkotta szabályai szerint az utolsó sor az első kettőbenmegrajzolt képhez képest egy váratlan, meglepő motívumot, újszerű gondolatot hozbe, ellentétbe hozva a vers két részét.

5. Egyéb formai előírásokA haikuban alapvetően nincsen rím, a japán költészet ezt az eszközt nemhasználja, ellenben előszeretettel használ alliterációt. Pályazatunkban azalliteráció nem kötelező elem.