Hirek Izraelbol 2013 aprilis

BETH-SHALOMBETH-SHALOM

ISRAELHÍREK IZRAELBÕLISRAELHÍREK IZRAELBÕLIZRAELBÕL 2013. április - 04. szám www.hirekizraelbol.hu 2013. április - 04. szám www.hirekizraelbol.hu

BETH-SHALOMBETH-SHALOBEBEBEBEBEBEBEBEBEBEBEBEBEBEBETHTHTHTHTHTHTHTHTHTHTHTHTHTHTH-S-S-S-S-S-S-S-S-S-S-S-S-S-S-SHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHAHALOLOLOLOLOLOLOLOLOLOLOLOLOLOLOMMMMMMMMMMMMMMMBETH-SHALOM

Olajfák a sivatagban • 18

Két katasztrófa és a tények • 4

Újdonságok térdfájás esetén

Terápia az oxigénkamrában

Felismerni az Alzheimer kórt a tünetek megjelenése elõtt?

Izrael – a gyógyászat

csodaországa

Norbert Lieth

Próféciai példázatok – 2. kiadásA Máté 13-ban Jézus hét példázattal világítja meg a mennyek országát. A szerzõ, Norbert Lieth, úgy tárja elénk ezeket a példázatokat, mint amelyek egyben Izraellel, Jézus Gyülekezetével és az Úr dicsõséges visz-szajövetelével is foglalkoznak. Ára: 950 Ft

• Mit jelent Jeruzsálem a zsidóknak, a keresztényeknek és a muszlimoknak?• Miben áll Izrael országának és a zsidó népnek az egye-dülállósága?• Hogyan kapcsolódik egymáshoz Izrael és a keresztény egyház?• Miért térnek vissza a zsidók Izraelbe?• Hogyan bontakoznak ki a bibliai próféciák a Közel-Ke-leten?• Miért gyûlölik olyan sokan Izraelt?

A holland szerzõ, Willem Glashouwer ismeretterjesztõ stí-lusban megírt könyvében, mely könnyen használható mind egyéni, mind csoportos Biblia-tanulmányozáshoz, világos képet fest a Közel-Keletrõl és jó támpontokat ad ahhoz, hogy imádkozhassunk Izraelért.

Miért Izrael?

Ára: 1 450,-Ft (munkafüzettel)

Megrendelhetõ: Éjféli Kiáltás Misszió; 1135 Bp. Palóc u. 2.Telefonon (061) 3500-343;[email protected]; www.ejfelikialtas.hu

A Máté 13-ban Jézus hét példázattal világítja meg

a mennyek országát. A szerzõ, Norbert Lieth, úgy

tárja elénk ezeket a példázatokat, mint amelyek

egyben Izraellel, Jézus Gyülekezetével és az Úr

dicsõséges visszajövetelével is foglalkoznak.

Norbert LiethPróféciai példázatok2. kiadás

Megrendelhetõ az Éjféli Kiáltás Misszió elérhetõségein!

Ára: 1 350 Ft

ELÕSZÓ 3

Kedves Izrael-barátok! Izraelben az új kormány megalakulása tovább tartott

a vártnál. Benjamin Netanyahu miniszterelnök számára másként alakultak egyes dolgok, mint ahogyan azt elképzelte. Az a szövetség, amely a Yesh Atid (Van jövõ) párt között, Yair Lapid vezetésével és a Beit Hayehudi (Zsidó ház) párt között, Naftali Bennett vezetésével létrejött, megingathatatlannak bizonyult, úgyhogy Netanyahu számára nem maradt más

választás, minthogy mind a két pártot (31 mandátummal) bevegye a kormányba. Mivel lehet magyarázni, hogy a szövetség két ilyen, elsõ pillantásra tulajdonképpen

különbözõ párt között olyan erõsnek bizonyult? Bennett pártja már az államalapítás óta fennálló nemzeti-vallásos párt, míg Lapid pártja egy újonnan megalapított, és úgy tûnik, nem vallásos beállítottságú párt. Yair Lapid tanult apja hibáiból, aki annak idején a vallásos felsõ tízezer elleni harcot tûzte pártja zászlajára. Végül is ez vezetett kudarcához, mert ezt a széles néptömegek nem nézték jó szemmel.

Yair Lapid ezért nem az ultra-ortodoxoknak, hanem csak rendszerüknek leküzdését tûzte ki célul. Sõt, pártjában két rabbi is található, akik most már a Knesszet képviselõi. Egyikük, Dov Lipman, aki magát az ultra-ortodoxok közé sorolja, székfoglaló beszédében elmagyarázta az újonnan megválasztott parlament elõtt, mirõl is van szó az õ esetében, és miért büszke arra, hogy Yair Lapid új alapítású pártjához tartozik.

Dov Lipman beszédét ezzel a jellemzõ címmel tartotta meg: «Nincs két oldal, mindnyájan testvérek vagyunk». Mondandóját saját családi történetével kezdte. Lipman felvázolta, miként vándorolt be nyolc évvel ezelõtt Amerikából Izraelbe, és miként kellett megállapítania, hogy az izraeli társadalomban nincs egység, hanem inkább a széthúzás jellemzõ. Különbözõ csoportosulások csak saját jólétükre gondolnak, mások boldogulása iránt többé, kevésbé közömbösek.

Amikor szülõvárosában, Beth Shemeshben minden lakos jogaiért és biztonságáért síkraszállt, megátkozták, leköpték, kövekkel megdobálták, sõt még halálos fenyegetéseket is kapott. Mindez nagyon fájdalmas volt számára. De az, ami a legjobban fájt, az a tény volt, hogy mindez a zsidók között történt. Azonban megélte azt is, hogy mindenki összefogásával, a világiaktól egészen az ultra-ortodoxokig, a legsikeresebben fel tudtak lépni az ilyen megnyilvánulások ellen. Az együttes tiltakozások alkalmával arra szólított fel, hogy a válaszfalakat, amelyeket a zsidók maguk emeltek, rombolják le, és mûködjenek együtt. Így lehetne a társadalom, az állam, a nép közös jövõjét jobbá tenni. Büszke arra, hogy ennek az új, bátor pártnak a tagja, amely felismerte, hogy elérkezett az idõ, amikor a szakadásokat, a széthúzást, ami az izraeli társadalmat és politikát jellemzi, meg kell szüntetni.

Annak is itt az ideje, hogy a régi zsidó értékeket újra a figyelem középpontjába állítsák. Az egyik ilyen érték az, hogy a Tóra tanulmányozását munkával kössék össze úgy, amint az a zsidóság nagy tanítóinak idejében volt. A tóra tanulmányozása közben lehetne saját és családjuk fenntartásáért dolgozni, hogy ne függjenek mások támogatásától. A Misna (a Talmud része) tana is, mint minden tóratanulmány, amely nincs foglalkozáshoz kötve, lustasághoz és bûnhöz vezet.

Ez a szemlélet volt különben Pál apostol egyik alapelve is (1.Thessz 2,9). Marad a remény, hogy sikerülni fog ezeket az elképzeléseket tettekre váltani, ami által az izraeli társadalomban valóban megindul egy jó irányú változás.

Lipman azzal a reménnyel zárta beszédét, hogy a cionista szellemiség minden izraeli polgár életébe visszaér, és általa közösen teszik Izrael Államot minden területen a nemzetek példaképévé, és így dicsõítik meg Isten nevét.

Ezek a magas eszmék hassanak át bennünket is, és járuljanak hozzá, hogy mindent megtegyünk a szakadások begyógyításáért Isten dicsõségére.

Abban bízva, Aki az akaratot és a beteljesülést is adja, köszöntelek Benneteket szívélyes Shalommal

Fredi Winkler

Háttérinformációk Izraelbõl

4 Két katasztrófa és a tények 8 Rövid jelentések 9 Kis rakéta-statisztika 10 Izrael biztonsági elõkészületeket

folytat külföldön? 10 Észak-Korea, Irán és Szíria 11 «Tanuljatok Izraeltõl» 12 A Samsung Izraelben 13 Izraeli dronokkal a

világbajnokságra 13 Izraeli biztonsági rendszerek

alkalmazása az orosz közlekedésben

14 Internet a világ leghidegebb helyén is

15 Izraeli ûrközpontot avattak – lehetséges egy második ûrmisszió?

16 A régészeti hatóság archívuma online hozzáférhetõ

17 Zöld út a Holt-tenger-projektnek 18 Olajfák a sivatagban 19 Izrael részvétele az EU

agykutatásában

Bibliai üzenet

20 Újdonságok térdfájás esetén 21 Terápia az oxigénkamrában 21 Felismerni az Alzheimer kórt a

tünetek megjelenése elõtt?

Kis rakéta-statisztika. 9. oldal

Észak-Korea, Irán és Szíria 10. oldal

Miért Izrael?

Megrendelhetõ: Éjféli Kiáltás Misszió; 1135 Bp. Palóc u. 2.Telefonon (061) 3500-343;[email protected]; www.ejfelikialtas.hu

HÍREK IZRAELBÕL • 2013/04

4 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕL

E számunkhoz Lássunk néhány címet a tartalomból, amelyek megmutatják, milyen érdekes ez az újság:

• Egy brazil diszkó-tûz és a Holokauszt • Izrael titkos háborúja • Asszad barátja Izraeltõl tanul • A Samsung nagy beruházásai Izraelben • Oroszország nagystílûen izraeli biztonsági rendszereket

vásárol

• Egyedülálló: Olajfák a sivatagban • A agyvérzés utáni új, szenzációs kezelés Izraelbõl, és még

sok minden a gyógyászat területérõl. • Izraeli találmány: Internet a Föld leghidegebb helyén

E számnak is hangsúlyoznia kell: Keresztyénekként rendíthetetlenül Izrael mögött állunk. Ha az egész világ Izrael ellen lenne, mi akkor is kiállunk mellette. Segíts, kérlek, te is újságunkat minél szélesebb körben terjeszteni. CM

Reinhold FederolfMisszionárius és az Éjféli Kiáltás munkatársa Porto Alegrében, Brazília

2013. január 27-ének hajnalán Santa Maria Brazília második leg-nagyobb tûzvészének színterévé vált, amikor 239 ember, túlnyomó-részt fiatalok, életét vesztette. A

legszörnyûbb 1961-ben történt a Niterói cirkusz-tûz alkalmával, ahol 503 áldozat volt. 2004-ben teljesen hasonló körülmények között ütött ki tûz egy argentin diszkóban, República Cromañon Buenos Airesben, ahol 194 áldozatot számláltak. A tûz oko-zója, éppen mint Santa Marian, egy tûzijáték volt (Bengalóként, bengáli

fáklyaként vagy tûzcsõként is ismert; ld. az úgynevezett «bengáli tüzet» a futballstadionokban).

A katasztrófa röviddel a karnevál elõtt történt, amely Brazíliában a nagy nyári ünnep végét jelzi. Ennek követ-keztében sok farsangi felvonulást és rendezvényt lemondtak a rendezõk tiltakozása ellenére.

Két katasztrófa és a tények

5

megtelt az égõ hangszigetelõ anyag fekete füstjével. És amivel senki sem számolt: a füsttel együtt erõsen mérgezõ gázok is keletkeztek. Ami-kor a következõ napokban ezeket a szalagcímeket felfedeztük, elõször nem tudtuk hová tenni: «Egy orvos feltételezi: A diszkóbeli tûz éppen olyan mérges gázt szabadított fel, amilyet a nácik használtak!»

A legtöbb fiatal embert valójában nem közvetlenül a tûz ölte meg, ha-nem megfulladtak. És ezért halt meg néhány segítõ, valamint nyolc katona is, akik bemerészkedtek az épületbe, hogy az embereket kivonszolják. Nem segített a nedves kendõ sem, mint rögtönzött légszûrõ.

Tragikus egybeesés, hogy a ka-tasztrófa éppen január 27. hajnalán történt, a nemzetközi Holokauszt Emléknapon!

Az égõ szigetelõanyag fekete füstje által erõsen mérgezõ ciánkáli gáz (hidrogéncianid) szabadult fel és a fiatal emberek valójában hasonlóan haltak meg, mint a zsidók a nácik gáz-kamráiban. Nagyon rövid idõ alatt, egyesek 15 másodpercrõl, mások 3 percrõl beszélnek, a füstképzõdés életveszélyessé vált. Ez pontosan megfelel azoknak az orvosi adatok-nak, amelyek a hidrogéncianid belég-zésekor vagy a bõrrel való érintke-zésekor fellépõ veszélyes és halálos hatásokat írják le. A hidrogéncianid az egyik legveszélyesebb gáz, szagta-lan és színtelen, 20 másodperc és pár percen belül halálos. A gáz a szájon és az orron át, de a bõrön át is bejut a szervezetbe, és a létfontosságú anyagcsere-folyamatokat megsza-kítja. Az áldozat köhögni kezd, és levegõ után kapkod. Azonnal szédü-lés, rosszullét, légszomj és súlyos izomgörcsök lépnek fel. Az érintett személy megfullad. Ez a szörnyû gáz együtt keletkezett a szénmonoxiddal a szigetelõ anyag égésekor.

A brazil légierõ az USA-ból hozott speciál is el lenanyagot, hydroxocobalamint a ciánkáli mérge-zés áldozatainak, de sokuk számára már késõn érkezett...

A nácik halált hozó mérges gáza

Amit sokan nem tudnak: Több, mint 3.000.000 embert öltek meg mérges gázzal a Holokauszt ide-jén. Elõször tiszta szénmonoxiddal

sûrített levegõvel töltött üvegekben, aztán ezt szaporították kipufogógá-zokkal (ennek összesen kb. 2 millió áldozata volt), késõbb pedig a rend-kívül mérgezõ hidrogéncianiddal, a ciánkálival (kb. 1 millió áldozat) a hírhedt gázkamrákban. A nemzeti szocialista tömeggyilkosok által bevetett gáznemû mérgek esetében az a közös, hogy ezek kémiai úton bénították meg az emberi légzést.

Ha egy embernél az oxigénbevitelt megakadályozzák, vagy az ahhoz szükséges valamelyik szervét egy kémiai anyaggal blokkolják, akkor a szervezet sejtjei nem képesek tovább energiát termelni. Felhasz-nálják energiatartalékaikat, és aztán megállnak az életfunkciók. Elõször a leginkább energiaigényes sejteket éri támadás. Azután a többi sejtfunkció is megbénul. Az agysejtek esetében ez kb. 10 másodperc, miután meg-szakad az oxigénnel való ellátása. Néhány perc után a sejtstruktúrákat már nem lehet fenntartani; vissza-vonhatatlanul megkárosodnak, a sejt elhal. Az agy 10 perces oxigénhiány után hal meg; különben a szívizom négy perc után már oly mértékben károsodik, hogy nem képes az agyat megfelelõen ellátni oxigénnel. A következmény az ember halála. Ez a sejtlégzés megszûnéséhez vezet – egy «belsõ fulladáshoz» – és ezzel az egyén halálához. «Belsõ fulladásról» beszélünk, mert ez akkor is megtör-ténhet, ha a környezetben a mérgezõ gõzök mellett légzésre alkalmas oxigén is lenne...

A világszerte nagy sajtóvisszhan-got keltett, és Brazíliában országos gyászt kiváltó eset elborzasztó mó-don a 4000-szer nagyobb tömeggyil-kosságra emlékeztet, amelyet a zsidó emberek ellen követtek el a gázkam-rákban. A megelõzõ korlátozásokról, megalázásokról, üldözésekrõl, a haláltranszportok zsúfolt marhava-gonjairól, a kényszermunkáról és kínzásokról a koncentrációs táborok-ban nem is beszélve. És ne felejtsük el: a ciánkáli áldozatainál kétszer annyit öltek meg szénmonoxiddal és kipufogógázzal!

Az átok saját fejükre hullt vissza

A Holokauszt nem maradt kö-vetkezmények nélkül a nácik szá-mára. A fáraó megparancsolta,

Santa Maria Brazília legdélibb szövetségi államában, Rio Grande do Sul-ban található, 300 km-re, nyu-gatra a fõvárostól, Porto Alegrétõl. A 7 egyetemével és 40.000 diákjával a város fontos központja a leendõ orvosoknak, beteggondozóknak, ta-nároknak, agronómusoknak, táplálko-zási szakértõknek, biokémikusoknak, kozmetikusoknak, állatorvosoknak és más állatszakértõknek. Itt délen sok olasz és német származású ember él.

Felelõtlen túlterheltség

A KISS nevû diszkó sok diákren-dezvény és ünnepség színhelye volt. Azonban január 26-ának éjjelén a törvényi elõírásokat figyelmen kívül hagyva, amint az gyakran megtörtént, a termek kétszeresen is túlzsúfoltak voltak. Késõbb az is kiderült, hogy nem volt vészkijárat, és az egyedüli kijárat túl keskeny volt... Közben a diszkók valóságos dilemmában vannak: A környéket zavaró állandó csendháborítás miatt a termeket habszivaccsal hangszigetelték, és az olyan nyílásokat, mint például az ablak, egyszerûen megspórolták. A fatális tényezõk láncolataként még a tûzoltó készülék is elromlott, amellyel kezdetben a tüzet elolthatták volna. – Különben a diszkó mûködtetõi és a zenekar tagjai elõzõleg tesztelték, és ilyen még azelõtt nem fordult elõ! – Ezenfelül a kijáratnál valóságos labirintust helyeztek el a kasszához, hogy a fizetni nem akarókat visszari-asszák. És minden vészes gyorsaság-gal történt...

Miért volt annyi halott?

Miután a zenekar egyik tagja a bengáli-tûzijátékot a kezében meg-gyújtotta, a mennyezet burkolata azonnal tüzet fogott. Amikor ezután nagy tumultus támadt, és mindenki a kijárat felé rohant, az ajtónállók ezt tévesen értelmezték, és senkit nem akartak kiengedni a kifizetett fogyasztási számlák felmutatása nélkül. A pánik, a füst miatt, továbbá mivel nem voltak útmutató táblák, a tömeg eltévedt, és sokan a mosdóhe-lyiségek felé nyomultak. Ott találták az áldozatok 90 %-át, tehát több mint 200 diszkó-látogatót!

Egyesek késõbb elmondták, hogy az egész terem néhány perc alatt



hogy Izráel népének újszülötteit fojtsák a folyóba. Ki fulladt meg végezetül? Az egyiptomi fáraó az egész hadseregével (2.Móz 14). Eszter könyvében Hámán azt ter-vezte, hogy a perzsa birodalomból kiirtja az összes zsidó embert. A gyûlölt Márdokeus számára már áll a 20 méter magas akasztófa. Kit akasztottak arra a fára? Magát Hámánt (Eszt 7). Vagy gondoljunk a szövetségeseknek arra a szörnyû légitámadására a német városok ellen, a második világháború utolsó hónapjaiban, mindenekelõtt a drez-dai tûzvészre 1945. február 13-tól 15-ig, amelyet az angol légierõ foszforbombái okoztak. Ezután a holttesteket a járványok elkerülése végett összegyûjtötték és elégették, ami az Auschwitz krematóriumai-nak holttesteire emlékeztetett. És végezetül az, ami «a pokol kapu-iként», a náci vezetõket utolérte. Gondoljunk az utolsó órákra a ber-lini führerbunkerre. Amint Joseph Goebbels feleségével, Magdával és 6 gyermekükkel ciánkálival meg-mérgezték magukat. Vagy amint Heinrich Himmler, aki a totalitárius állam minden területét ellenõrizte, ideértve a koncentrációs táborokat is, 1945-ben, fogságba esése után egy becsempészett ciánkáli kapszu-lával megölte magát. És Hermann Goehring, a híres-hírhedt birodalmi marsall, aki 1946-ban a nürnbergi

háborús bûnösök perében a vádlot-tak padján ült, és a kivégzése elõtti éjszakán szintén ciánkálival, tehát azzal a méreggel, ami 1 millió zsidó életét oltotta ki a gázkamrákban, öngyilkosságot követett el! Ez Is-ten szavára emlékeztet bennünket, amelyeket Ábrahámhoz, Izráel nép-ének atyjához intézett: «Megáldom a téged áldókat, s megátkozom a téged gyalázókat!» (1.Móz 12,3)

Egy túlélõ megható története

Térjünk vissza Brazíliába: Ingrid Preigschadt Goldani (21) pincérnõ volt az egyik diszkó-bárban. Amikor észrevette a tüzet, gyorsan figyel-meztette a kolleganõit a kasszánál. Azután õ is fuldoklani kezdett a füsttõl és szédült. Amint hátraesett, a keze megérintette a fagyasztólá-dát. Hirtelen eszébe jutott: «Igen, a hûtõládában van még légzésre alkal-mas levegõ.» Miután néhányszor jó mélyet lélegzett, eltakarta a száját és az orrát ruhájával és a kijáratot kereste. Sokan nyomultak a kijárat-hoz, egyik a másikra esett. Ingrid is elesett és mások ráestek. De ekkor felbukkant az egyik segítõ, az õ «an-gyala». Megpróbálta õt néhányszor kihúzni. Egymásra néztek, aztán megragadta õt mindkét kezénél, Ingrid is erõre kapott, erõsen ka-paszkodott, és kikerült a szabadba. Közben még egyszer visszapillantott:

«Ez volt a legszörnyûbb jelenet, amit valaha életemben láttam!» Két hét után kiengedték a kórházból. Túlélte a mérgezést és a légutak megégését.

Összefoglalás

Sok fiatal ember egyszerre csak kiragadtatott családja körébõl. Min-den álomnak és jövõtervnek hirtelen vége szakadt. A diszkó vendégei közül senki sem számolt azzal, hogy ott szörnyû módon véget érhet élete.

Valójában a mi életünk minden perc-ben és mindenütt egy selyemzsinóron függ. Mindannyian ketyegõ idõbombák vagyunk egy eltarthatósági dátummal, amelyet csak Isten ismer. Ezért irányít és figyelmeztet bennünket Jézus: «Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall? Vagy mit adhat az ember váltság-díjul a lelkéért?» (Mt 16,26). Nekünk tehát nem a szakmai elõrejutásért, a nagyobb fizetésért vagy a bõséges nyugdíjért kellene aggódnunk, hanem elsõsorban azért, hogy lelkünk meg-meneküljön. Jézus nagy hatalommal ígéri: «Bizony, bizony, mondom néktek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sõt ítéletre sem megy, hanem át-ment a halálból az életbe!» (Jn 5,24). A halálból az életbe! Õ a segítõ, Aki kihúz bennünket a halálból (hasonlóan ahhoz a segítõhöz, aki Ingridet megmentette), egy tönkrement, elrontott életbõl. És Õ

Gondoljunk a szövetségeseknek arra a szörnyû légitámadására a német városok ellen, a második világháború utolsó hónapjaiban, mindenekelõtt a drezdai tûzvészre 1945. február 13-tól 15-ig, amelyet az angol légierõ foszforbombái okoztak. Ezután a holttesteket a járványok elkerülése végett összegyûjtötték és elégették, ami az Auschwitz krematóriumainak holttesteire emlékeztetett.

7

Mindannyian ketyegõ idõbombák vagyunk egy eltarthatósági dátummal, amelyet csak Isten ismer.

Jézus a milliószorosan bebiztosított vészkijárat ebbõl az ítéletre megért világból a mennyei birodalomba

nem adja fel olyan könnyen – Õ szün-telenül hív bennünket! Jézus minden-kinek helyet készít a mennyben, akik Neki adták életüket, akik befogadták Õt a szívükbe. «Az én Atyám házában sok hajlék van; ha nem így volna, vajon mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni a számotok-ra? És ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is» (Jn 14,2-3). Ez csodálatos, és Jézus az Õ nagy szeretetében megfizette értünk az árat saját életével! Õ a milliószorosan be-biztosított vészkijárat ebbõl az ítéletre megért világból a mennyei birodalomba, vészkijárat az elveszett bûnösöknek és az értelmetlen evilági életnek, vészkijá-rat és egyben befejezése is «az idõ vasfo-ga», elleni kétségbeesett küzdelemnek, a halálfélelemnek! Mint a jó Pásztor, mint az alkotó Fazekas, és mint életünk hajójának tévedhetetlen Kapitánya megígérte a mennyei kikötõbe való biztonságos behajózást!

Izraelnek nem hiába van kü-lönleges helye a nemzetek között. A náci Németországot szó szerint letarolták az események, mert nem vette figyelembe Isten ígéreteit és figyelmeztetéseit. Így olvashatunk errõl a Zak 2,12-ben: «Bizony, aki titeket (a zsidókat) bánt, a szemem fényét bántja!» (Sach 2,8). A 11 millió bántalmazott európai zsidó ember körülbelül felét megölték. Azután pedig Németország összes «birtoká-nak» felét lerombolták, és 6.800.000 német esett el a háborúban és a háború által! Ezért tagadhatatlan bizonyítékai a zsidók a teremtõ Isten valóságának, Aki mindig kinyilat-koztatta Magát Izrael történelme során és ezután is kinyilatkoztatja. A megígért Megváltó Izraelbõl Jézus, megmenti ma is az embereket a Föld minden sarkában, és összegyûjti Gyülekezetét minden népbõl, és ha-marosan visszajön!



Rövid jelentések• A sokat dicsért Stanley Fi-

scher, az Izrael Bank kor-mányzója második hivatali periódusának kellõs közepén bejelentette idõ elõtti lemondá-sát. Úgy nyilatkozott, hogy új kihívások után néz.

• Elsõ alkalommal, de feltehetõen nem utoljára: Mi-vel a Szíriában dúló polgárhá-ború az izraeli határ közelében is áldozatokat követelt, izraeli katonák két magatehetetlen sebesültet menekítettek Zefat kórházába, ahol a részben sú-lyos sérüléseket ellátták. Úgy tûnik, lázadókról van szó. A Szíriában zajló általános folya-matokra való tekintettel Izrael úgy döntött, hogy a szír határ közelében tábori kórházakat rendez be.

• A csapadékban gazdag télnek köszönhetõen 2003 óta elõször fordult elõ, hogy a Holt-tenger vízszintje kereken 10 centimé-terrel megemelkedett.

• Az OECD dicséretben részesí-tette Izraelt a peszticidek és egyéb kémiai hulladékok ke-zelésére megalkotott törvényei okán. Az utóbbi években a hul-ladékgazdálkodás is jelentõs mértékben javult, amint azt az OECD igazolta.

• A turisztikai minisztérium, Tel Aviv-Jaffa valamint a Tel Aviv-i szállodai egyesülés bemutatta új, közös weboldalát. Az oldal, amely angol, német, francia és olasz nyelveken is elérhetõ, többek között éttermi, múzeu-mi információkat közöl, vala-mint rendezvényekre invitál: http://www.visit-tel-aviv-yafo.com/de

• A Bloomberg gazdasági hírügy-nökség globális innovációs in-dexén Izraelt 50 ország között a 32. helyre sorolta be. A «Ku-tatás és fejlesztés intenzitása» alkategóriájában a zsidó állam az elsõ helyet érte el.

• Az izraeli vezérkari fõnök, Benny Gantz amerikai kollé-gájától megkapta a «Legion of Merit» érdemrendet. Gantz úgy nyilatkozott, hogy azt minden

izraeli katona nevében vet-te át. A megtiszteltetés a két hadsereg közötti erõs kapcso-lat és szoros együttmûködés kifejezõdése.

• A bolgár kormány lezárta a 2012 júliusában Burgaszban elkövetett merénylet vizsgá-latát, és bejelentette, hogy az Irán által irányított libanoni Hezbollah milíciák felelõs az öngyilkos merényletért, amely-nek következtében öt izraeli és egy bolgár buszsofõr vesztette életét.

• Késõ tavasszal egy húsz nem-zet részvételével megrende-zésre kerülõ, nagy hadgyakor-latot tartanak a nemzetközi vizek védelmének érdekében a Közel-Keleten. A gyakorlatot egy Iránnal lehetséges tengeri összetûzésre való tekintettel kezdeményezték, amennyiben az iszlám köztársaság elakná-sítaná a tengert. A gyakorlaton az izraeli haditengerészet is részt vesz.

• Izrael a világ legnagyobb ha-dianyag kiállításán, az «Aero India 2013»-on Bangaloreban nemcsak a Vaskupola raké-taelhárító rendszert mutatja be, hanem a fejlesztés stádi-umában lévõ «Dávid parity-tyája» (ami Vasvesszõ néven is ismert) elnevezésû elhárító rendszerét is. Már most nagy eziránt az érdeklõdés.

• Ilyen is létezik: Egy 23 éves izraeli arab, akit gyilkosságért ítéltek el, egy kimaradás alkal-mával eltûnt. Családja elmond-ta, hogy õk segítették a Szíriá-ba való szökésében.

• Diákcsíny következmények-kel: Egy názáreti középiskola tanulói higanyt loptak a ké-miai laborból. Mivel a rendkí-vül mérgezõ anyagot az iskola területén belül szakszerûtlen módon kezelték, az egész lé-tesítmény szennyezõdött. Az iskolát ideiglenesen be kellett zárni.

• A Knesszet-választás közepet-te a természetvédelmi hatóság közvélemény-kutatást végzett: Érdekében áll-e az amúgy «zöld programot» hirdetõ pártokat alig favorizáló izraeli szava-

zóknak, hogy a Knesszet több környezetvédelmi törvényt fo-gadjon el? A megkérdezettek 71 %-a több környezetvédelmi törvényt kíván.

• Hihetetlen: Egy Tel Aviv-i nõ le-parkolt abban az utcában, ahol lakik, de nem sokkal késõbb eltûnt az autója. A szomszéd-ban lévõ új biztonsági kamera mindent felvett. Miközben az autó ott állt, önkormányzati al-kalmazottak jöttek, és a parko-lóhelyet mozgássérült parkoló-nak festették át, hogy a kocsit elvontathassák, és a jogtalan parkolásért magas büntetést kasszírozzanak.

• Az izraeli mobiltelefon-cég, a Pelephone rövid idõre teljesen leállt. Három millió elõfizetõje órákon keresztül nem tudott telefonálni, úgyhogy az üzleti és a magánszektorban teljes volt a káosz. A cég technikai problémákra hivatkozott.

• Február elején egyes izraeli kórházak sürgõsségi és más osztályait bezárták. Az influen-za hullám miatt a részben 150 százalékos telítettséggel bíró kórház túllépte szolgáltatási kapacitását. Sok helyen már a folyosókon is betegágyak vol-tak.

• A legnagyobb szabadtéri pia-con, a jeruzsálemi Machane Yehuda piacon Izrael kulináris palettájának minden finomsá-ga megtalálható volt. Ezt a pia-cot néhány éve szanálták. Most Tel Avivban a Carmel-piac tölti be a szerepét, ahol számtalan ember nézelõdik, kóstolgat és vásárol.

• 25 év óta elõször észlel-ték ismét Izraelben a szíri-ai lapátteknõst (Pelobates syriacus). A farkatlan kétéltût a Földközi-tenger melletti Ga’ash kibbuc környékén fe-dezték fel, ami a javuló környe-zetvédelemnek köszönhetõ.

• Az International Astronomical Union (IAU) egy aszteroidát a jeruzsálemi Héber Egyetemrõl nevezett el. A 271.763-as asz-teroidát az arizonai Dr. David H. Levy és Wendee Levy, va-lamint a kanadai Tom Glinos fedezte fel. Levy kívánsága,

9

hogy egy aszteroidát a Héber Egyetemrõl nevezzenek el, ab-ból a ténybõl fakadt, hogy õ 2010 júniusában ott doktorált angol filológiából.

• Egy 13 éves amerikai Bar Micvájára (zsidó fiúk felnõtté avatási szertartása) kapott pénzbeli ajándékait felaján-lotta az izraeli parti város, Ashkelon részére, mivel azt súlyosan érintették a Gázából jövõ rakétatámadások, hogy így beszerezhessenek egy mentõautót.

• A német Baumarkt-csoport tagja, a Praktiker szállítási szerzõdést kötött az izrae-li Palram céggel, miszerint a Palram az elkövetkezõ 3 évben 20 millió euró értékben szállít termékeket.

• A Tel Aviv-i strand a Lonely Planet szerint szebb, mint Du-bai, Miami és Brighton strand-jai. A lista elsõ helyét Barce-lona foglalhatta el. Tel Aviv tengerpartja Kapstadt, Rio de Janeiro, Tangier, Sydney és Valencia elõtt végzett.

• Izraelben az internet felhasz-nálóknak majdnem egyharma-da nem olvas újságot, továbbá sem TV-t nem néz, sem rádiót nem hallgat. Ezt egy 30.000 izraelit felölelõ online-körkér-dés nyomán állapították meg. Az internetezõk 40 százaléka nem néz televíziót. 60 százalé-kuknak az internet szolgál fõ információforrásként.

• Smartphonok, azaz az okostelefonok három éve ját-szanak szerepet az izraeli mo-bil-piacon, és már az élvonal-ban vannak, ha az internet fel-használásról van szó. 46,2 % nyilatkozott úgy, hogy ezzel szörfözik a hálón. Jelenleg a személyi számítógép 91,8 %-on áll a felhasználók között és ez-zel vezet. A tabletteket ezzel szemben csak 18 % részesíti elõnyben.

• Az izraeli hadseregben szol-gál az elsõ svájci beduin. René Elhozayelnek svájci az édes-anyja és egy galileai beduin az édesapja. Õ az izraeli véderõk egyik beduin egységénél szani-téc. AN

PolItIKA

Kis rakéta-statisztika 2012 decembere az izraeliek számára, fõleg az ország déli részén, egy egészen különleges hónap volt: 2005 nyara óta ez volt az elsõ hónap, amelyben egyetlen rakétát sem lõttek ki a Gázai-övezetbõl.

Nyugat-Negev – 2001. április 16-án lõtték ki az elsõ Kasszam raké-tát a Gázai-övezet határától öt ki-lométerre fekvõ izraeli kisvárosra, Sderotra. 2004-ben egy hasonló tá-madás során vesztette életét a város elsõ lakosa. 2002-ben Negev nyuga-ti részére 17 rakétát lõttek ki, 2003-ban már 123-at. Ez a szám 2004-ben több mint a kétszeresére emelke-dett; 276 rakétatámadást számlál-tak. 2005-ben 286 rakétatámadást regisztráltak Izrael déli részén.

2005-ben történt az izraeli tele-pek kiürítése a Gázai-övezetben. Ez a még Ariel Sharon miniszterelnök által megtett lépés nemcsak az érin-tett személyek és az izraeli hadsereg Gázai-övezetben szolgálatot teljesítõ egységeinek életét változtatta meg, hanem a Negev nyugati részén élõ civilek életében is alapvetõ változá-sokat hozott. 2006-tól folyamatosan növekvõ rakétatámadásokat regiszt-ráltak, elõször mozsárágyúkkal és csak rövid hatótávolságú Kasszam rakétákkal lõttek, de hamarosan már Grad rakéták záporoztak, ame-lyeknek a hatótávolsága legalább 45 kilométer.

2006-ban az Izrael déli részét érõ rakétabelövések száma 436 százalékkal nõtt, ami 1.247 raké-tát jelentett. A legtöbbet szenvedõk továbbra is Szderot lakosai vol-tak. 2007-ben 938 rakétatámadást jegyeztek fel, 2008-ban számuk 1.270-re nõtt. Ezzel már tarthatat-lan állapot alakult ki az izraeli ci-vilek számára, amely Izraelt arra ösztönözte, hogy az «Öntött Ólom» hadmûveletet megindítsa. Ez után a háborús konfrontáció után 2008 és 2009 között átmenetileg csend uralkodott. 2009-ben «csak» 404 ra-kétatámadást regisztráltak, ennek ellenére statisztikailag tekintve ez azt jelentette: Negev nyugati része és lakosai egyetlen napot sem éltek meg rakétatámadás nélkül. 2010 is 419 rakétával még aránylag nyugodt év volt. 2011-ben a támadások szá-

ma már ismét 611-re emelkedett, és itt meg kell jegyezni, hogy a rakéták közt nagyon sok volt a Grad rakéta, amelyek a 18 kilós robbanófejükkel sokkal nagyobb rombolóerõt képvi-selnek, mint a Kasszam-rakéták.

2012 novemberéig 387 rakétatá-madás történt izraeli civilek ellen. A «Felhõoszlop» elnevezésû katonai hadmûvelet következtében, amely november 14. és 21. között zajlott, nyolc napon belül 1506 rakéta zápo-rozott, ez alkalommal nagyobb su-gárban, úgyhogy e támadások még Tel Aviv és Jeruzsálem külsõ terüle-teit is elérték.

A rakétatámadások, amint a felsorolt adatok is mutatják, hoz-zátartoznak egymillió izraeli civil mindennapjaihoz. Azonban elkerül-hetetlen, hogy megjegyezzük: 2012 decembere, valamint 2013 januárja az elsõ hónapok voltak nyolc év óta, amelyekben nem kellett az óvóhe-lyekre rohanni. Február 26-án egy Ashkelon irányába történt belövés-sel megsértették a tûzszünetet, ami így éppen 14 hétig tartott! AN

2006-ban az Izrael déli részét érõ rakétabelövések száma 436 százalékkal nõtt, ami 1.247 rakétát jelentett. A legtöbbet szenvedõk továbbra is Szderot lakosai voltak.



PolItIKA

Izrael biztonsági elõkészületeket folytat külföldön?Ha hinni lehet a nemzetközi sajtónak, sok ország titokzatos támadások színhelye lett, amelyek mögött állítólag Izrael áll. Mialatt a találgatások halmozódnak, újabb incidensek történnek.

Közel-Kelet – Hogy Iránban min-dig különös robbantások történnek, számítógépvírusok okoznak káro-kat, és neves tudósok vesztik éle-tüket merényletekben, már rég nem számít szenzációnak. Ez vonatkozik azokra az incidensekre is, amelyek Szudánban történnek. Közben sza-porodnak fõleg az arabnyelvû saj-tóban az olyan emberekrõl szóló jelentések, akik csodálatos módon eltûnnek, a felrobbanó teherautók-ról és szállító jármûvekrõl, amelyek úgy szárazföldön, mint a tenge-ren tûnnek el. Itt nemcsak Iránról és Szudánról van szó, hanem szó van Szíriáról, Libanonról, Gázá-ról, a Sínai-félszigetrõl és a Vörös-tengerrõl is.

Ezeket az állítólagos izraeli csa-pásokról szóló jelentéseket Izrael alapvetõen nem kommentálja– tehát se meg nem erõsíti, se nem cáfolja. Ennek ellenére megjelennek itt-ott olyan kijelentések izraeli kormányta-

gok részérõl, amelyek a so-rok között tett u ta lásoknak tûnnek. Ennek következtében úgy tûnik, hogy

Izrael valóban tevékenykedik határain kívül. Azt a látszatot kelti, mintha a zsidó állam elõre gondoskodni akarna saját biztonságáról.

A következõkben bemutatunk néhány puzzle darabot, amelyekrõl a sajtó beszámolt:

Egy szíriai szállítmányt, nem kér-déses, hogy a jármûvek rakterében a legmodernebb harci eszközökkel, szír felségterületen, egészen közel a libanoni határhoz a levegõbõl meg-támadtak. Minden jármûvet rako-mányukkal együtt porrá és hamuvá lõttek. Szíria azt közölte, hogy egy «kutatóállomást» Damaszkusz kö-zelében a levegõbõl támadás ért. A sajtóban Szíria hivatalosan Izraelt vádolta a támadás végrehajtásával. Ezenkívül a sajtó arról is beszámolt, hogy a szírek által «kutatóállomás-nak» nevezett létesítményben raké-tákat, valamint kémiai és más nem hagyományos harci anyagokat állí-tottak elõ.

Az a látszat, mintha a zsidó állam elõre gondoskodni akarna saját biztonságáról

Továbbá a sajtóból azt is meg-tudhattuk, hogy az izraeli védelmi miniszter, Ehud Barak egy hónapon belül többször is az USA-ba utazott. Ennek az intenzív utazási kedvnek nem nevezték meg az okát. Ráadá-sul az is csak késõbb derült ki, hogy Barak sokkal gyakrabban utazott tengeren túlra, mint ahogy arról a sajtó beszámolt.

A libanoni Beirútban egy iráni küldött, név szerint Hossam Khosh Nuwais, aki a hivatalos adatoknak megfelelõen a Teherán által finan-szírozott újjáépítési projektért volt felelõs, egy merénylet során életét vesztette. Irán azonnal Izraelt tette felelõssé a merényletért.

Egy magas rangú iráni menekült, valamint egyes arab nyelvû újságok hatalmas robbanásról számoltak be Irán egyik titkos atomkutató állomá-sán. Ebben a titokzatos robbanásban állítólag 190 ember vesztette életét. Teherán cáfolta a jelentésben elhang-zottakat.

Izraelben a jelenlegi vezérkari fõnök elõléptetése során kerülõ uta-kon kiderült, hogy az «izraeli védel-mi akciók» alkalmával hozott merész döntéseiért kapta a kitüntetést. A sajtónak arról is tudomása volt, hogy az izraeli akciók száma az ország ha-tárain kívül, tehát ellenséges terüle-ten, a többszörösére emelkedett.

Jóllehet, nem tudható pontosan, ki miért felelõs, mégis egyértelmûen ki kell jelenteni: Itt egy olyan háború van folyamatban, amelyrõl a nyilvánosság egyáltalán semmit sem tud. ZL

PolItIKA

Észak-Korea, Irán és SzíriaEgy sikeres atombomba-kísérletnek, amelyet nemrég Észak-Korea hajtott régre, Izrael számára messze ható kö-vetkezményei vannak.

Észak-Korea – Nagy bomba kellett legyen, amelyet Észak-Korea a föld alatt robbantott fel. De egyáltalán nem ez volt az egyetlen ijesztõ újdonság.

E szenzációval a háttérben a nyugati világ titkosszolgálatai megerõsítették általános figyelmeztetésüket. Elõször: Észak-Korea nagy teljesítményû és

nagy hatótávolságú rakétákkal ren-delkezik. Másodszor: az ország a földalatti robbantással bebizonyítot-ta, hogy atomfegyverekkel és azok

11

gyártásának, valamint kezelésének ismeretével rendelkezik. Harmadszor: Észak-Korea gyaníthatóan ezt a kísér-letet legalább egy szövetséges partner érdekeit figyelembe véve tervezte. Egy ilyen kísérlet ugyanis nemcsak az iráni törekvésekkel esik egybe, hanem Szíriát is szolgálhatja. Izra-eli szemszögbõl a következõképpen lehetne fogalmazni: Egy atombomba földalatti felrobbantása Észak-Korea egyik félreesõ területén Izrael szá-mára nem a «Külföldi hírek» rovatába tartozik, hanem olyan nyugtalanító esemény, amely úgymond saját ajtaja elõtt játszódik le.

Úgy az amerikai, mint más titkos-szolgálatok már egy ideje figyelmez-tetnek arra, hogy az irániak egyre job-ban beavatkoznak Észak-Koreában a rakétaépítés és a nukleáris fegyverek fejlesztésének berkeibe. Már néhány hónappal ennek az atombombának 2013 februárjában való kísérleti fel-robbantása elõtt a Kyodo japán tit-kosszolgálat közölte, hogy tudomása van iráni katonák állomásozásáról Észak-Koreában. A japánok szerint az irániak (rakétaépítõ mérnökök

és atomtechnikusok) 2012 októbe-rében érkezhettek Észak-Koreába. Továbbá állítják, hogy a technikuso-kat azért hozták az országba, hogy a 2012. áprilisi meghiúsult rakéta-kísérletet megvizsgálják, és segítse-nek a hibák kijavításában. A nyugati világ szakértõinek semmi kétségük afelõl, hogy Észak-Korea és Irán ezen a területen egyre szorosabban együttmûködik. A sikeres atomrob-bantás ennek az együttmûködésnek további eredményeként tekinthetõ.

Röviddel ezelõttig a két állam-nak egy harmadik szövetségese is volt, amely osztozott érdekeikben, és ugyanolyan aktívan együttmûködött: Szíria. 2007-ben egy szíriai létesít-mény elleni légitámadás után errõl a kapcsolatról a világ többet is megtu-dott. Csak utólag vált ismertté, hogy a támadást az izraeli légierõ hajtotta végre. Az is kiderült, hogy a létesít-ményt más nyugati titkosszolgálatok is szemmel tartották. Egyöntetûen arra a következtetésre jutottak, hogy egy nukleáris kutatóállomásról volt szó. A bombázásokról hírt adó jelentésekbõl az is kiderült, hogy a tá-

madás során észak-koreai mérnökök is életüket vesztették.

Mindezekkel a háttérben az észak-koreai atomkísérlet az izraeli vezetõ körökben «a legnagyobb aggodalmat» váltotta ki. A külügyminisztérium Je-ruzsálemben egy nyilvános felhívást is kiadott, amely minden nyugati ál-lamnak szólt. Ebben Izrael felszólít-ja a világot, «hogy sürgetõ és világos üzenetet küldjön Phenjanba, amelyben értésére adja, hogy a nukleáris és ra-kétatechnológia továbbadása a nem-zetközi államközösség szemszögébõl elfogadhatatlan». ZL

táRSAdAloM

«Tanuljatok Izraeltõl»As-Safir egyike Libanon népszerû napilapjainak, amely Asszad oldalán áll. Ebbõl világossá válik, hogy Izrael-lel szemben nem a legjobb érzelmeket táplálja, ennek ellenére a fõszerkesztõ Libanon polgárait arra szólítja fel: «Tanuljatok Izraeltõl!»

Beirut – Az As-Safir napilap egyike a majdnem kéttucatnyi libanoni napi-lapnak. Arab nyelven jelenik meg, de van egy angol nyelvû internetes olda-la is. Az As-Safir nem csupán a szír diktátor támogatója, hanem lelkes szószólója Scheich Nasrallah-nak és Heszbollah Milíciáknak is. Követke-zésképp magától értetõdõ, hogy a lap és fõszerkesztõje, Talal Salman sem-miképpen sem nevezhetõ Izrael-ba-rátnak. A fõszerkesztõ ezekkel együtt annál nagyobb feltûnést keltett vezér-cikkével, amelynek ezt a címet adta: «Tanuljatok Izraeltõl!».

A cikk néhány nappal a Knesszet-választások után jelent meg. Az összes libanoni médium, legyen az a sajtó, a rádió, a tv vagy az internet, behatóan foglalkozott az izraeli demokratikus választásokkal. Mindenütt ezzel fog-

lalkozó vezércikkeket és kommentá-rokat lehetett látni. Kétség kívül a libanoni polgárok érdekelve voltak az izraeli választások kimenetelében. Az As-Safir fõszerkesztõje azonban e té-mával való intenzív foglalkozásért egy egészen más okot nevezett meg: Az irigységet. Úgy vélte, ezt nem csupán Libanonban lehet megfigyelni, hanem az egész arab világban is. Ezt írta:

«Igaz, Izrael számunkra ellenséges ország. Mégis az arab nemzet számá-ra Izrael egészen más kihívást jelent, mert ez az ország joggal állíthatja, ‹hogy a régió egyetlen demokratikus országa›. (...) Másképpen, mint Liba-non, Izrael sikeresen felépített egy erõs, központosított államot, amely olvasztótégelyként mûködik, hiszen a zsidók a világ négy égtája felõl gyûltek össze az országban. Ezek a zsidók izra-

eli állampolgárokként egyesültek (...) és megalkottak egy erõs társadalmat.»

Ezután saját hazájára vetett egy pillantást és megállapította: «Libanon-ban ezzel ellentétben a politikai elit éppen az ellenkezõjét tette: szétvá-lasztott és feldarabolt. A mi társadal-munk társaságok konglomerátumává vált, amelyek egymással konfliktus-ban állnak, mialatt ezzel egyidejûleg a különbözõ etnikai hovatartozás a min-denkit egyesítõ állampolgárság létre-jöttét megakadályozza. (...). Nézzünk körül alaposan, Libanonnak nincsenek polgárai. A lakosok sokkal inkább a különbözõ etnikai csoportok polgárai. Egy ilyen állapot azoknak az emberek-nek a szívében, akik tulajdonképpen egyetlen nemzethez tartoznak, nagyon könnyen gyûlöletet szíthat egymás iránt.»



Salman végkövetkeztetése Libanon számára: «Más szavakkal: A demok-ratikus választások Libanonban egy

olyan eszközzé váltak, amely a ‹haza és libanoni egység› fogalmának megszün-tetését támogatja.» És a többi arab or-

szágra vonatkozóan megjegyezte: «Ez a helyzet adott a többi arab országban is, amelyeket polgárháború szaggat. Ilyen háborúk azért vannak, mert ezeknek az országoknak vezérei és ‹örök rendsze-rei› nem értik, hogy – mielõtt haladás-ról és hatalomról fecsegnek – az lenne a kötelességük, hogy a civiltársadalom eszméjét megõrizzék.»

Végkövetkeztetése csalódottan, sõt keserûen hangzik: «Amíg tehát mi azzal vagyunk elfoglalva, hogy a poli-tikai egységtörekvéseket szétverjük, a mi ellenségünknek, Izraelnek sikerült a régió egyik legerõsebb államává fel-épülnie, és egy olyan országgá válnia, amely legyõzte az arab akaratot– ezt éppen olyan embereknek csoportjára felépítve, akik egykor más országok polgárai voltak.» ZL

GAzdASáG

A Samsung IzraelbenÁllandóan hírt adunk arról, hogy élenjáró konszer-nek kutatási- és fejlesztési központokat létesítenek Izraelben, hogy profitáljanak az izraeli ötletbörzébõl. Most már a Samsung is megteremtette státuszát az országban innovációs központjával.

Ramat Gan – A Samsung cég nem-rég alapított egy új innovációs köz-pontot Kaliforniában, amelynek két fióktelepe lesz: az egyik a konszern származási hazájában, a dél-koreai Szöulban. A második telephelyet a cég most alakuló kutatási és fejlesztési központjában, Ramat Ganban rendezik be, amelyben eddig már 200 munkatár-sat foglalkoztatnak. Mindkét központ az amerikai székhelyû Silicon völgy-ben lévõ innovációs központnak lesz alárendelve, de már most sejteni lehet, hogy a legtöbb innovatív ösztönzés Izraelbõl fog jönni.

A Samsung cég, amely a világ egyik legnagyobb elektronikai kon-szernjéhez tartozik, nem csupán meg akarja õrizni piaci pozícióját, hanem ki akarja azt építeni. Hogy ezt elérje, manapság rendkívül fontos trende-ket kialakítani. Ezért tart fenn már néhány éve a konszern Izraelben egy központot, ez egyike a sok kutatási és fejlesztési központnak, melyeket külföldi konszernek a zsidó államban

felépítettek. A Samsung ezt a köz-pontot egy másfajta szintre akarja emelni, és itt nem csupán kutatás fo-lyik, hanem úttörõ és tökéletesen új technológiai fejlesztéseket is kigon-dolnak, kipróbálnak és a piac számá-ra kicsiszolnak.

Az izraeli telephelyet három rész-legre osztják: Az egyik a pénzügyi és befektetési részleg, amelynek a sokat ígérõ új cégalapításokat kell felkutat-nia, melyek a leginnovatívabb ötle-tekkel foglalkoznak. A második rész-legnek az ország akadémiai világába kell beépülnie, amely többek között a kutatási szándék elõsegítésére, va-lamint a kiemelkedõ tudós utánpótlás támogatására szakosodik. A harma-dik részlegnek az ország kockázati befektetési alapjába lesz betekintése, hogy ezáltal további cégek nyomára

bukkanjon, amelyek újításokat fej-lesztenek ki. Ezzel az eljárási móddal biztosítani szeretné a szabadalmakat, hiszen végül is éppen a szabadalmak birtoklása az, ami egy konszernnek pi-aci elõnyöket ígér.

Az izraeli központ jelentõs szerepet fog játszani a cég stratégiájának meg-valósításában. Kétség kívül a Samsung nagy összegeket fog ebbe az izraeli innovációs központba, és még jóval azon felül is befektetni. Az esetleges beruházási összegek tekintetében még nem jelentek meg tudósítások, azon-ban a Samsung nemrég egy beruházá-si alapot hozott létre, amelynek a 100 milliárd dolláros tõkéje új cégalapítá-sokat fog támogatni. Az izraeli start-up-cégek (újonnan alapított, feltörekvõ cégek) valószínûleg nagy mértékben részesednek majd ebbõl. ZL

Bejrút

A második telephelyet a cég most alakuló kutatási és fejlesztési központjában, Ramat Ganban rendezik be, amelyben eddig már 200 munkatársat foglalkoztatnak.

Wikipedia

13

GAzdASáG

Izraeli dronokkal a világbajnokságra 2011-ben Brazília két dront(ezeket a pilóta nélküli repülõgépeket repülõ robotoknak is lehet nevezni) vásárolt az izraeli Elbit Systems cégtõl. Nos, nemrég még kettõt adtak hozzá.

Brazília – A dronok arra szolgálnak, hogy jobban felügyeljék a határt Kolum-bia és Bolívia felé. Itt elsõsorban drog-kereskedelem és csempészés folyik. Az elsõ sikerek akkor mutatkoztak, amikor a kapott felvilágosító adatok alapján ille-gális leszállópályát fedeztek fel a kolum-biai határnál, és azokat aztán harci gé-pekkel szétbombázták. A levegõbõl való megfigyelõ munka során a bolíviai kor-mány 200 kokain laboratóriumot tudott ártalmatlanná tenni a brazíliai határnál.

Nos, nemrég ismét két modernebb RQ-450-es dront szállítottak le, ame-lyek Hermes 450 néven is ismertek. Az infravörös berendezés érzékeli az embereket éjjel még a fák alatt is (te-hát még a brazíliai õserdõben is). Eh-

ahhoz, hogy ennek a személyzetnek tagjai lehessenek.

A teljes «Horus-század»–négyes projekt költsége eléri a 20 millió eurót, magába foglalva a földi állomást, az érzékelõket, a felszerelést és a kiszol-gáló személyzet betanítását.

A csúcstechnológiájú dronok leg-újabb nemzedéke Izrael számára fontos eszközt jelent a terroristák elleni állan-dó harcban. Ez a probléma Brazíliában jelentéktelenebb. De a futball világbaj-nokságon, 2014-ben az izraeli pilóta nélküli gépek, különös színfoltként, szinte láthatatlanul és zajmentes elekt-romos motorjuknak köszönhetõen alig hallhatóan, fogják a magasból a játéko-kat felügyelni. RF

hez jön egy ultramodern radar, amely azonosítja a célpontokat a talajon, még akkor is (pl. a közlekedésben), ha mo-zognak. És természetesen a felhõkön át is látnak. A bevetési lehetõségek igen széleskörûek: természeti kataszt-rófáknál, erdõkitermelésnél, a tiltott erdõégetésnél, nagy sportesemények-nél és politikusok, valamint fontos sze-mélyiségek alkalmainál, akik különle-ges biztonsági védelmet igényelnek.

A dronokat a talajról irányítja majd egy erre különlegesen kiképzett sze-mélyzet. Itt csak harci gépeken és he-likoptereken szerzett tapasztalatokkal rendelkezõ pilótákat alkalmaznak. Katonai bevetéseken való részvétel és repülésirányító ismeretek szükségesek

RQ-450-drón, amelyet Hermes 450 ismerünk

Wikipedia

GAzdASáG

Izraeli biztonsági rendszerek alkalmazása az orosz közlekedésben Az izraeli-orosz kapcsolatok még mindig nem a legjobbak. Ezért meglepõ, hogy éppen egy izraeli cég kapta azt a megbízást, hogy Oroszország tömegközlekedését biztonságosabbá tegye.

Ramat Gan – Lawrenti Beria forgolódna a sírjában. Ez a férfi, aki 1938-tól a szovjet titkosszol-gálatot vezette, és a sztálini tisz-togatások terrorjával, valamint az antiszemita üldözésekkel hozható kapcsolatba, elkeseredne országá-ban az izraeli biztonsági rendsze-reket látva. Azonban éppen ez fog történni, mivel egy izraeli cég alá-írt egy szerzõdést, amelynek értel-mében az biztonsági rendszereket szállít Oroszország tömegközleke-dési eszközei számára. Pontosab-ban fogalmazva, elsõ lépésként az ország vasútjait látják el biztonsá-gi berendezésekkel.

Ennek az izraeli cégnek a neve NICE Systems. A céggel, amelyet 1986-ban az izraeli hadsereg hír-

szolgálati egységeinek volt ka-tonái alapítottak, már rég keres-kednek az amerikai technológiai tõzsdén, a NASDAQ-on, idõközben pedig már 25.000 ügyfelet szám-lál, 150 országból. A Ramat Gan-ba telepített cég az érzékelõkön alapuló és számítógép-vezérlésû kommunikációs rendszerekre specializálódott, amelyeket a biz-tonság területén lehet bevetni. A NICE Systems megpróbál mindent biztosabbá tenni: e-maileket, tele-fonokat és videó-konferenciákat, irodákat, nyilvános helyeket, va-lamint mindenféle nagy rendezvé-nyeket.

Nemrég a cégnek sikerült új ügyfélként az Aeroexpress Társa-ságot megnyernie, amely Oroszor-

szág vasútközlekedéséért felel. Ez az orosz társaság a NICE Systems cég fejlesztésébõl származó biz-tonsági rendszereket, valamint egy videó-megfigyelésre alkalmas rendszert szereltetett fel egy köz-ponti szakaszra az orosz fõváros, Moszkva és más jelentõs orosz nagyváros között. Ebben az össze-függésben különösen a Situator rendszer hallatott magáról, amely több száz érzékelõ és kamera in-formációit gyûjti össze, bárhol is legyenek azok, egyenletesen továbbítja, és úgymond, egyfaj-ta információs áttekintést nyújt, amelyet egyetlen ember sem lenne képes létrehozni.

Ez a NICE Systems által kifej-lesztett technológia, következés-



GAzdASáG

Internet a világ leghidegebb helyén is Azok az emberek is, akik messze élnek a civilizációs központoktól, használni akarják a modern kommunikációs lehetõségeket. Ez érvényes Alaszka legtávolabbi csücskére is. Egy izraeli cég leküzdötte ezért többek között a kemény éghajlati viszonyokat is.

Tel Aviv – Az Alvarion izraeli cég már 15 éve élenjárónak számít, ha arról van szó, hogy a modern ve-zeték nélküli kommunikáció terén megoldásokat nyújtson, legyen az a mobiltelefonok és az internet kap-csolódási területe, a jobb lefedett-ség vagy a kapacitások kiépítése. A Tel Aviv-i illetõségû cég régóta tart fenn telephelyeket, idõközben már 15 országban. Jellegzetessé-gük újabban az, hogy félreesõ és/vagy szélsõséges éghajlatú terüle-tek számára kínálnak megoldáso-kat. Így a cég büszke lehet arra, hogy Afrika és Ázsia vidéki régi-óinak embereit hozzásegítette az internetkapcsolathoz. De Európa félreesõ régióiban és az USA-ban is szolgál a cég megoldásokkal.

Egy ilyen régió, amelyikbe a cég már eljutatta az internetet, Alaszka legészakibb csücske, amely a sarki tengerbe nyúlik, és a sarkkörön

belül fekszik. Alaszkában, az óri-ási amerikai szövetségi államban, 710.000 állandó lakos él. Alaszka legészakibb régiójában e szövetsé-gi állam lakosainak csupán körül-belül az egy százaléka, mindössze 7500 polgár él. A lakosok többsége eszkimó. Azonban minden évben szezonmunkások tízezrei jönnek ide a nyári idõszakban, akik az oda-telepített kõolaj és gáziparban dol-goznak. Ezekhez jön még a számta-

Az Aeroexpress nem az egyetlen a NICE Systems izraeli cég elsõ orosz ügyfelei között, hanem az elsõ megrendelõ a tömegközlekedés védelmi területén.

képp, nemcsak önállóan dolgozik, hanem az összegyûjtött adatok át-fogó elemzése által arra is képes, hogy egyes központok felé figyel-meztetéseket iktasson be. Lehet ez egyszerû figyelmeztetés egy ép-pen kialakuló közlekedési dugóról, vagy a gyanús események jelzése. Azáltal, hogy személyeket rögzít és mozgásukat követi, megfigyeli a személyzet számára fenntartott

területekre illetéktelenül behato-lókat, figyeli a bûnözõ- és terror-listán nyilvántartott személyeket, kiemelkedõ figyelmeztetõ és vé-delmi rendszerként mûködik.

Az Aeroexpress nem az egyet-len a NICE Systems izraeli cég elsõ orosz ügyfelei között, hanem az elsõ megrendelõ a tömegköz-lekedés védelmi területén. Ezzel kapcsolatban Shlomo Cohen, e si-

keres cég elnöke a következõket mondta: «A tömegközlekedés esz-közeit fenyegetõ veszélyek egyre súlyosabbakká válnak az egész világon. Hogy ezeket a fenyegeté-seket kivédjük, sok tényezõt kell figyelembe vennünk, mivel a tö-megközlekedés komplex rendszer. Ennek ez a cégem által kifejlesz-tett technológia felel meg a legjob-ban.» ZL

lan teherautó-vezetõ, akik készle-teket, felszereléseket szállítanak. Ezenkívül ott nyüzsög a szelídebb éghajlatú hónapokban a nem kevés tudós is az idõközben felszerelt ku-tatóállomásokon. A legmelegebb nyári idõszakban sincs azonban ezen a fák nélküli vidéken tíz fok-nál melegebb.

Az Alvarion izraeli cég ebben a régióban, amely a North Slope régió földrajzi elnevezés alatt is-

Azok az emberek is, akik messze élnek a civilizációs központoktól, használni akarják a modern kommunikációs lehetõségeket.

15

mert, nagy kihívás elõtt állt. Mi-vel a terület 230.500 négyzetki-lométer nagyságú, a kábelezés régi módszere nem alkalmazható. Ettõl eltekintve, a nehéz terep és a kemény idõjárás sem teszik ezt lehetõvé. A megoldás kétségkívül a vezeték nélküli szélessávú inter-net, de az ottani megbízott cég, az ASTAC (Arctic Slope Telephone Association Cooperative) megálla-pította, hogy a legtöbb ajánlattevõ vállalat felszerelései nem nyújt-ják azt a teljesítményt, amelyet e régió távolságai és feltételei meg-

követelnek. Így megtekintették az Alvarion termékkínálatát, és meg-találták éppen azt, ami a szélessá-vú internet-összeköttetéshez szük-séges, és ez az, amit ez az izraeli cég kínál.

Amint a ASTAC cég vezetõje el-mondta, most már mindenki számá-ra ebben a félreesõ régióban jobb telefonszolgáltatást és internet-ösz-szeköttetést ajánlhatnak fel, amely szintén olyan jó minõségû, hogy minden szezonmunkás a jövõben számítógépen keresztül érintkezhet családjával. Így kevésbé lesznek

elzárva a világ többi részétõl. Chris Daniels, aki az Észak-Amerikába irányuló Alvarion-piacért felelõs, a következõket mondta: «Ennek a szélsõséges éghajlatú régiónak fel-kínált megoldásaink, amely régió kiterjedése miatt ráadásul nagy kihívások elé állított bennünket, az általunk kifejlesztett technológia teljesítõ képességét a legjobban szemléltetik. Nagyon büszkék va-gyunk arra, hogy ezeknek az embe-reknek segíthettünk a világ más tá-jaival egyszerûen és megbízhatóan kapcsolatot tartani.» AN

GAzdASáG

Izraeli ûrközpontot avattak – lehetséges egy második ûrmisszió?A közelmúltban nemcsak egy új ûrközpont Izraelben való felavatása keltett szenzációt, amelyen a NASA fõnöke is jelen volt, hanem egy izraeli kérelem is, hogy tíz évvel az izraeli asztronauta halála után, egy másikat képez-hessenek ki egy újabb ûrmisszióra.

Sachnin – Ennek az észak-izra-eli városnak új attrakciója van: az ûrhajózás, a tudomány és környe-zet számára kialakított központ, amelyet a Moona névre keresz-teltek. Külföldön ez a kis galileai város legfeljebb a futballrajongók elõtt ismert, mivel a Bnei Sachnin Egyesület az elsõ olyan arab klub volt, amely elnyerte az izraeli nemzeti kupát. A Moona megnyi-tó ünnepségén nemcsak a politika és tudomány neves személyiségei vettek részt, hanem diákok is. Nekik alkalmuk volt a külön erre az ünnepségre ideutazott Charles Boldennel, az amerikai ûrközpont, a NASA, vezetõjével beszélni.

A központ Sachnin város, a Galilea fejlesztéséért felelõs ha-tóság, a városok szövetsége a környezetvédelemért, valamint egyes közhasznú szervezetek együttmûködéseként jött lét-re. Több hónappal az ünnepé-lyes átadás elõtt bekapcsolódott a projektbe az Egyesült Államok Tel Aviv-i nagykövete, valamint a NASA is, mivel nagy jelentõséget tulajdonítottak neki. Ez a központ gazdagítja a peremterületnek szá-mító régió lakosait, és támogatja a fiatalabb generáció személyes

fejlõdését. De egyidejûleg itt különbözõ szakterületek kutatói is együttmûködnek, hogy megol-dásokat dolgozzanak ki a társa-dalom, az oktatás és a gazdaság területein felmerülõ problémákra. Amíg Sachnin polgármestere már így álmodozik: «Talán Sachninból kerül ki a következõ asztronau-ta», a projekt kezdeményezõje, Hussein Tarbijah a következõket mondta: «Egy évvel ezelõtt támadt ez az ötletem, amikor egy izraeli delegációval Dél-Afrikába utaz-tam. Ott voltak a NASA emberei is, akik el akarták mondani a vi-lágnak, hogyan járulhat hozzá az ûrkutatás a környezeti érdekek témájához. Akkor kezdtem arra gondolni, hogy ilyesmit Sachninba is hozhatnánk. És íme, most való-sággá vált.»

Hogy itt egyáltalán nemcsak a világûr ügyérõl van szó, azt a NASA-fõnök is tisztázta a gyere-keknek mondott beszédében: «Egy ûrhajónak sikerül 14 asztronautát az egész világról összehozni, füg-getlenül kultúrájuktól, vallásuk-tól, bõrszínüktõl, nemüktõl vagy nemzetiségüktõl. Mind együtt dol-goznak, együttmûködnek, ami azt jelenti, hogy ez itt a Földön nekünk

és nektek is ugyanúgy sikerülhet.»Bolden NASA-fõnök izraeli tar-

tózkodása egybeesett egy figye-lemreméltó eseménnyel, ugyanis éppen tíz éve történt az a tragédia, amelyben Izrael elsõ és egyetlen asztronautája, Ilan Ramon a Co-lumbia ûrhajónak a Föld atmoszfé-rájába való visszatértekor halálos balesetet szenvedett. E szomorú évforduló alkalmával Tel Avivban világûr-hét keretében konferenciát hívtak össze, amelyre az ûrkutatás és az ûrutazás több prominens személyisége is odautazott. Ezen összesen 14 ûrhajózási hatóság delegációja vett részt. Az Ilan Ramon és a többi hat ûrhajós em-lékére rendezett ünnepség mellett, akik 2003. február 1-jén a szeren-csétlenségben életüket vesztették, több tudományos értekezést is tar-tottak.

E konferenciával összefüggés-ben az is ismertté vált, hogy Izrael kérelmet nyújtott be egy második izraeli asztronauta kiképzésére. Az izraeli tudományos minisztérium-ból kitudódott, hogy a konzorcium, amelynek a kérelmet benyújtották, a kérést meg fogja vizsgálni. A konzorciumot a NASA, az európai ûrutazási hatóság, az ESA, vala-



tudoMáNy

A régészeti hatóság archívuma online hozzáférhetõ Izrael több mint 30.000 régészeti lelõhellyel rendelkezik. Az archívumok kincsei számszerûen szinte áttekinthe-tetlenek, ami az értékükre is vonatkozik. A régészeti hatóság most már létrehozott egy online archívumot, hogy ezeket a kincseket az egész világ számára hozzáférhetõvé tegye.

Jeruzsálem – E projekt elsõ része lezárult. Az izraeli régészeti hatóság online archívuma ebben a szakaszban betekintést nyújt 36.000 dokumen-tumba az 1919 és 1948 közötti idõbõl, amelyek Jeruzsálemet és Akkót doku-mentálják. A régészeti hatóság man-dátumkori archívumának dokumen-tumairól van szó, olyan dokumentu-mokról, amelyeket a britek állítottak ki mandátumkori itt tartózkodásuk idején, de vannak régebbi iratok is, melyeket õk felvettek archívumukba. Térképeket, vázlatokat, de különbözõ írásos emlékeket is lehet látni, kö-zöttük sok tudományos anyagot. Ide tartoznak azok a fotók is, amelyek az akkori idõk jeruzsálemi óvárosát mu-tatják, a Templomhegy építési tervei és például az akkói börtön rekonst-rukciós tervei, amelyben a britek a zsidó földalatti mozgalomharcosait tartották fogva.

A felhasználóbarátként kialakított archívumot, amely egyszerû keresé-si kategóriákra van osztva (az anyag helye és fajtája, keresés héberül és angolul), azoknak a technikai megol-dásoknak köszönhetõen lehetett meg-alkotni, amelyeket egy csúcstechno-lógiájú cég tart kézben. Ugyanis: Ho-gyan szkennelhetnek be több tízezer dokumentumot, amelyek anyagjukat, nagyságukat, eltarthatóságukat, stb. tekintve nagyon különbözõek? Ho-gyan járnak el azokkal a dokumentu-mokkal, amelyek az idõközben meg-sárgult papír, a megfakult tinta miatt alig olvashatóak? Mi legyen azokkal a dokumentumokkal, amelyek elporla-dással fenyegetnek? Hosszú keresés után találtak végül egy olyan céget, amelynek voltak válaszai ezekre a ki-hívásokra.

De természetesen további aka-dályok is felmerültek: a hatalmas költségek. Egyedül az izraeli ré-gészeti hatóság már említett szûk készletének a feldolgozása 300.000 euróba került. Végül a projektet az izraeli miniszterelnöki iroda által az Erec Jiszrael nemzeti örökségé-nek megõrzésére létrehozott prog-ramja finanszírozza, amely többek között azoknak a színhelyek fizikai megõrzését és turisztikai megnyitá-sát vállalta magára, amelyek nem-zeti örökségnek számítanak. Ha egy pillantást vetünk e projekt becsült összköltségére, amely 40 millió euró-ra tehetõ, világossá válik, milyen sok munka vár még a projekt munkatár-saira. Ugyanakkor csak homályos el-képzelésünk lehet arról, milyen kin-csek lesznek láthatóak az interneten az elkövetkezõ években.

És éppen ez az egyik legfon-tosabb szempont. A szkennelés mindenekelõtt a dokumentumok meg-óvására szolgál, amelyeknek állapo-ta az évek múlásával egyre romlani fog. Azonban Efraim Reich, aki cége megbízásából a régészeti hatóság projektjét vezeti, egy további fontos szempontot is kiemelt: «Eddig az ar-chívumokban és könyvtárakban sok olyan anyag volt, amelyet a felhaszná-lók nem tudtak megtekinteni. Az álta-lunk elvégzett munka segíti a fontos anyagok megõrzését a jövõ generáció számára, azonban nem kevésbé fontos – ezeket a széles nyilvánosság számá-ra is hozzáférhetõvé tenni.» AN

Az archívum honlapja: http://www.iaa-archives.org.il/

átkelõhely a Jordánon 1920-ban

mint az orosz, a japán, a kanadai ûrutazási ügynökség alkotja.

Ezzel kapcsolatban Prof. Isa-ac Ben-Israel, az izraeli ûrutazási ügynökség elnöke, kifejtette: «Így volt ez a szerencsétlenül járt Ilan

Ramon esetében is. Az ameri-kaiak jóváhagyták kérésünket, hogy Ramon a világûrben bizo-nyos kísérleteket végezzen.» Ez a lehetõség fennáll, ha nem is tagja Izrael a konzorciumnak, noha re-

ménykedik abban, hogy felveszik ebbe az illusztris körbe, legalább megfigyelõ tagként, ahol azonban legszívesebben teljes tagként sze-retne jelen lenni. AN

Eilat

Holt-tenger

17

tudoMáNy

Zöld út a Holt-tenger-projektnek A Vörös-tengert a Holt-tengerrel összekötõ csatorna projektje örökös vita témáját képezte. Sok oldalról jöttek az ötletek, de az ellenvetések is. Most pedig éppen a Világbank adott zöld utat a tervnek.

A tengervíznek a Vörös-tenger azon régiójából kell származnia, ahol az izraeli oldalon Eilat, a jordániai oldalon pedig Aqaba fekszik. Egy 225 kilométeres csatornát kellene építeni.

Arava-ereszkedõ – Az ötletet elõször a britek vetették fel. Ez még a 19. században volt. A zsidó állam megálmodója, Heszl Tivadar, is fog-lalkozott ilyen tervvel, amely az 1960-as évek Izraelében újra vita tárgya lett. Az akkor elkészített terv az izraeli-jordániai békeegyezmény keretében ismét terítékre került, de ezzel azonban még nem ért véget a projekt körüli huza-vona. Részben az elsõ szakaszt Jordánia egyedül akar-ta megindítani, azután Izrael újra akadályt gördített a megvalósítás útjába, így mindeddig nem sok jött létre belõle. Ez változott meg nem-rég, amikor Világbank szakértõi egy szakvélemény keretében bejelentet-ték, hogy a projektet végre tettekre kell váltani. A szakértõk azt a néze-tet vallják, hogy legalább egy kisebb kísérleti projektet el kelleni indítani, akkor is – amint azt el is ismerték – a környezetre gyakorolt lehetséges következményeket még nem lehet felbecsülni. Mirõl is van szó tulajdon-képpen?

E csatornaépítési tervnek több cél-ja van: Egyrészt meg kell akadályoz-ni, hogy a Holt-tenger vízállása to-vább csökkenjen. Másrészt sótalanító berendezések útján lehetõvé kell ten-ni, hogy ezen a sivatagos területen élõ emberek édesvízhez jussanak. Továb-bá tervbe vették a csatorna vizének erejét kihasználva elektromos áram fejlesztését is, amelynek 400 méteres szintkülönbséget kell áthidalnia a két tenger között. Ez elõnyt jelent, amire a britek a terv elsõ felvetésekor már rámutattak. A víztömeg többségében a Holt-tengerbe érkezik.

A Világbank most már azon a nézeten van, hogy a projektet el kellene kezdeni. Végül eltervez-ték, hogy tíz milliárd köbméter vizet vezetnek a Vörös-tengerbõl a Holt-tengerbe. E tengervíznek a Vörös-tenger azon régiójából kell származnia, ahol az izraeli oldalon Eilat, a jordániai oldalon pedig Aqaba fekszik. Egy 225 ki-

lométeres csatornát kellene épí-teni. Még a pontos megvalósítás-ról is beszélnek, mert az útvonal alapvetõen vitatott: többé-kevésbé az izraeli-jordániai határ mentén húzódna, amely Arava területén halad át. Ugyancsak nem kérdéses, hogy a sótalanító és a vízátemelõ berendezésekbõl, amelyeket vélhetõen közösen kell üzemeltet-ni, egy harmadik fél is profitálni fog: A Palesztin Autonómiaható-ság. Ezt ugyanis mindig bevonták a tárgyalásokba, és ugyanúgy el kell látni ivóvízzel, valamint árammal, még ha a projekthez nem is járul hozzá semmivel sem.

Nem csupán az útvonal, a meg-valósítási forma, a költségmegosz-tás részletkérdései miatt jegelték eddig ezt a tervet, hanem sokkal in-kább azok miatt a nagy kérdõjelek miatt, amelyek a környezettel kap-csolatban merültek fel. Ezek a té-mák még egyáltalán nem kerültek

le az asztalról, amint azt Világ-bank szakvéleménye is igazolja. A környezetet érintõ lehetséges bonyodalmak listája valóban hosz-szú: A bevezetett víz, amelynek alacsonyabb a sótartalma, hogyan fog a Holt-tenger ökoszisztémájára hatni? Az Aqaba öböl tekintetében sem lehet megbecsülni az ökoló-giai egyensúlyt és az egyedülálló korallszirteket fenyegetõ károkat. Mindemellett az Aravára gyakorolt hatásokat is fontolgatják (például a levegõ magasabb nedvességtar-talmát, amit a csatornából párolgó víz okoz, vagy esetleg a csatorná-ból kilépõ sósvíz hatását). Ráadá-sul a környezetvédõk rámutattak a természetvédelmi területeken és a régészeti lelõhelyeken felléphetõ károk jelentõségére is.

Noha a Világbank zöld utat adott, továbbra is nyitott marad a kérdés, hogy mikor és milyen mértékben való-sul meg ez a terv. AN



tudoMáNy

Olajfák a sivatagban 2012 júliusában már beszámoltunk Izrael újabb innovatív mezõgazdasági projektjérõl: mégpedig olajfák telepítésérõl a sivatagban. A vállalkozás átütõ sikernek bizonyult, úgyhogy idõközben további elõnyöket is felfe-deztek.

Mashash vádi– A 2012 júliusi szá-munkban «Izrael mezõgazdasági újításai csodálatot keltenek» cím-mel már beszámoltunk az olajfák telepítésérõl a sivatagban, ponto-sabban Mashash vádiban, 32 ki-lométerre Beer Shevától délre, a Negev közepén. A projekt célja az volt, hogy a lehetõleg csekély ön-tözés ellenére, jó terméshozamot érjenek el. Ennek érdekében a nabateusok antik módszeréhez for-dultak.

A jeruzsálemi Héber Egyetem tudósai több fatelep fejlõdését is megvizsgálták, mivel a Ben-Gu-rion Egyetem által telepített kí-sérleti ültetvény csak egyik a sok közül. Az elmúlt évek során a Negev különbözõ régióiban célzot-tan telepítettek olajfa-ültetvénye-ket. Idõközben a Negev-sivatagban fejlõdõ olajfák száma elérte a 10.000-es nagyságrendet.

Dr. Zohar Kerem vezetésével,

aki a jeruzsálemi Héber Egyetem mezõgazdasági szakán tevékeny-kedik, megállapították, hogy ezek az ültetvények megakadályozzák a sivatag terjedését, mivel gátolják a szél ártalmas hatását és a talaj-eróziót. Ezen a növényzetben sze-gény területen ráadásul az olajfák aránylag nagy mennyiségû CO2-ot nyelnek el, ami egyáltalán nem elhanyagolható szempont. Ehhez jön még, hogy ezek a fák kiváló minõségû olívaolajat adnak, még-pedig trágya és növényvédõ szer adagolása nélkül. Így az ember egy nagyon jó minõségû terméket kap, amelyet kémiailag nem ke-zelnek. Ráadásul a környezetet sem károsítja kemikáliák hozzá-adásával. A kutatók azonban egy további elõnyre is rámutattak. A megfigyelések azt igazolták, hogy ezek az ültetvények az állatvi-lágnak is jót tettek; a különbözõ állatok itt árnyékot és védelmet

találnak. Ezekben az olajfaültetvé-nyekben megfigyeltek vaddisznó-kat, sündisznókat, rágcsálókat és hüllõket. Számukra ezek az ültet-vények életteret jelentenek, ahol jelentõsen védettebbek a természe-tes ellenségeiktõl, mint például a sakáloktól. Ezenkívül a lombkoro-nákban több tucat madárfajt figyel-tek meg.

Különben nem minden tudós lel-kesedik ezekért az ültetvényekért. Egyesek úgy tekintik ezeket, mint a természetbe való beavatkozást, és az eredményeket sem értékelik egészen pozitívaknak. Dr. Kerem ezzel szemben az Ynet internetes hírszolgálatnak adott egyik inter-jújában a következõket mondta: «Más helyeken valóban beavatko-zunk a természet rendjébe, ahol többségében romboló nyomokat hagyunk. Miért ne teremthetnénk más régiókban menedékhelyeket?»

Dr. Adi Naali ellenben ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy az elmúlt évek során a Negevben drasztikusan elszaporodott a sa-kál-populáció, ami már problémát jelentett az ökológiai egyensúly szempontjából. Azonban éppen az olajfa-ültetvények területein lehe-tett megfigyelni, hogy ezek a po-pulációk ismét csökkennek. Ezek a ragadozók nyílt területen vadász-nak. Az általuk kedvelt zsákmány-állatok az ültetvényeken védelmet találnak, úgyhogy a zsákmány csökkenésével egyszerûen csök-ken a ragadozók száma is. Ezenkí-vül Dr. Naali azt vallja, hogy a többi szempontok– a csúcsminõségû olí-vaolaj hozzáadott kemikáliák nél-kül, a CO2-terhelés csökkenése és az erózió megakadályozása – döntõ elõnyöket jelentenek. «Ezzel kü-lönben egyáltalán nem azt akarom mondani, hogy az egész Negev-sivatagot be akarjuk telepíteni, ennek ellenére ezen a monoton vidéken mégis létre tudunk hozni itt-ott ökológiai színfoltokat.» AN

19

tudoMáNy

Izrael részvétele az EU agykutatásában Egy Svájcban tevékenykedõ professzor, aki az izraeli Weizmann Intézetben végzett, olyan kutatócsoportot fog vezetni, amelynek 1,2 milliárd eurót ítéltek oda az emberi agy mûködésének megfejtését célzó kutatásaira.

Lausanne – A kiutalt kutatási összeg, amelyet tíz évre osztanak el, az eddigi legnagyobb pénzösszeg, amelyet valaha is egyetlen speciális kutatási tervre odaítéltek. Az ösz-szeget a CORDIS adta, az Európai Unió kutatási és fejlesztési szolgá-lata. A cím nagyon egyszerû: «Az emberi agy projektje.» Az egyes ku-tatási tanulmányok ellenben sokkal összetettebbek és bonyolultabbak, mint ahogy arra a cím következtetni enged, a tudósoknak ugyanis az em-beri agy mûködésének utolsó titkait is meg kell fejteniük. Ezzel egy «bi-ológiai számítógép» megépítéséhez is közelebb akarnak pár lépéssel ke-rülni. Ez különben egy téma-komp-lexum, amellyel a neves rehovoti Weizmann Intézet tudósai már ré-gebb óta foglalkoznak. Õk megtették az elsõ lépéseket egy ilyen «biológiai számítógép» felé, amelynek végül az emberi agyat kell szimulálnia.

Ez a hírneves projekt a dél-afri-kai születésû Henry Markram veze-tése alatt áll majd, aki az ETH-n, a svájci Lausanne-ben kutat. Õ tömö-

wikipedia, Tamar Hayardeni

ren így fogalmazott: «Minden háló-zatos.» Ezzel írta le az «Utazást az agy világában», amire 80 tudóssal a világ 23 országából indul. Markram különben érdekes életutat tudhat maga mögött: Egy farmer fiaként nõtt fel súlyos nélkülözések köze-pette a dél-afrikai Kalahári siva-tagban. Az édesanyja volt az, aki keresztülvitte, hogy fia egy brit ma-gániskolában tanulhasson. Késõbb az orvosi fakultásra járt és fiziológi-át tanult a Kapstadt-i egyetemen. Az 50 éves férfi további életútjáról így ír a svájci napilap, a Tagesanzeiger: «26 éves korában ösztöndíjjal Izra-elbe utazott, ahonnan gyökerei is származnak. Majdnem tíz évig ku-tatott a Weizmann Intézetben, meg-kapta az izraeli állampolgárságot, és a kötelezõ katonai szolgálatot is teljesített. Itt vette el elsõ feleségét, Anat, akitõl ma külön él. E házas-ságból három gyermek született. Idõközben kutatási céllal hosszabb ideig tartózkodott az USA-ban és Németországban, ahol az idegsejtek elektro-fiziológia tulajdonságait és

A Weizmann Intézet

reakcióit kutatta, és néhány elis-merést kiváltó publikációjával, mint agykutató vált híressé.»

E kutatási projektben, melyet a sajtó egyöntetûen az EU által fi-nanszírozott kutatás vezérhajójának nevezett, természetesen izraeli tu-dósok is részt vesznek. Közéjük tar-tozik többek között Prof. Idan Segev a jeruzsálemi Héber Egyetemrõl, aki egy speciális adatbank felépí-tését fogja irányítani. Ebbe bele kell foglalni a tudósok és orvosok számára az összes 560 neurológiai betegséget, hogy a koncentrált adat-folyam által lehetõvé tegyék olyan betegségek jobb kezelését, mint a Parkinson, az Alzheimer kór és az epilepszia. Ennek keretében Prof. Segev Prof. Yadin Dudai-val a Weiz-mann Intézettõl és Dr. Mira Marcus-Kalish-sal a Tel Aviv Egyetemrõl együttmûködve különbözõ izraeli részprojektet koordinál majd.

Az izraeli tudósoknak e presztízs értékû vállalkozásban való részvéte-le Simon Perez, izraeli államelnök szerint annak a kiemelkedõ telje-sítménynek a bizonyítéka, amelyet országa ezen a területen felmuta-tott. «Izrael az emberi agy kutatását tudományos prioritásának tekinti. Mivel Izrael ezt már néhány éve feltett szándékának nyilvánította, a legkülönbözõbb izraeli intézetek tudósai már most világviszonylat-ban e kutatási terület élvonalába tartoznak. Biztos vagyok abban», mondta az EU kutatási pénzek-nek örvendve Perez államelnök, «hogy a mi kutatási eredményeink sok területhez hozzájárulnak, az egészségügytõl egészen az iparig; azonban mindenekelõtt egy cél le-beg a szemünk elõtt: Az emberiség jóléte.» ZL


20 BIBLIAI ÜZENET

A porcok különösen a térdízületben játszanak kiemelkedõ szerepet. A sebtõl vagy a töréstõl eltérõen ez a szövet nem tud regenerálódni, mivel nincs ellátva vérerekkel.

GyóGyáSzAt

Újdonságok térdfájás esetén

Tel Aviv – Ha megvágjuk magun-kat vagy csontunk törik, szerve-zetünk tud sajátmagán segíteni. A vérerek által mindazon anyag eljut a sebhez, amely a gyógyuláshoz szük-séges. Ha azonban egy porcszövet sérül meg, amely csontjaink között ütközõzónaként szerepel, és egy pu-hább, gördülékenyebb mozgásfolya-matról gondoskodik, akkor a dolog egészen másképpen néz ki. A porcok különösen a térdízületben játszanak kiemelkedõ szerepet. A sebtõl vagy a töréstõl eltérõen ez a szövet nem tud regenerálódni, mivel nincs ellát-va vérerekkel.

A CartiHeal izraeli cég az Agili-C termékével olyan segítséget ígért, amely sok ember számára fájda-lommentes térdet és visszanyert életminõséget kínál, sok esetben pedig a mûtéti beavatkozást is feles-legessé teszi. A céget csak 2009-ben alapították, de már 2011-ben öt sza-badalommal jelentkezett. Azóta már folynak az elsõ klinikai tesztsoroza-tok az Agili-C termékkel, amelyek nagyon sokat ígérõ eredményeket hoztak.

Ezzel kapcsolatban Nir Altschuler üzletvezetõ az izraeli tudományos internetportálnak, az Israel 21c-nek elmondta: «A mi klinikai tesztsoro-zataink egyértelmûen bebizonyítják, hogy termékünknek köszönhetõen jelentõs porcképzõdés jön létre. A javulás napról napra megfigyelhetõ. Ezt nemcsak a MIR- és a röntgen-

felvételek igazolják, sokkal in-kább a páciensek, ill. a visszanyert mûködõképességük a legjobb bizo-nyíték erre. Sokan állítják, hogy már hat hónap után fájdalommentesen tudtak mozogni, és egy év leforgása után még extrém sporttevékenysé-get is tudnak folytatni.»

Altschuler a terméket az orto-pédia területén példanélküli áttö-résnek nevezte, amely problémával szemben eddig szinte tehetetlenül álltak. Az Agili-C-t egy egyszerû artroszkópia (ízülettükrözés) so-rán egyszeri beavatkozás alkalmá-val vezetik be a kívánt helyre. Ez a biokompatibilis és biodegenerativ implantátum, amely különféle sók-ból áll, beindít egy biokémiai fo-lyamatot, amely a porcszövetek újraképzõdéséhez vezet, és ez rá-adásul a legjobb minõségû is. Mia-latt ezek az új sejtek képzõdnek, az implantátum által ösztönözve, és az eredeti szövetekkel azonos módon a kívánt helyre beépülnek, addig a többi sérült porcsejt visszafejlõdik.

Mindenekelõtt sportolók és él-sportolók jelentkeztek tesztszemé-lyekként erre az újfajta és valóban forradalmi eljárásra. Egy szlovák atléta, aki egy térdsérülés miatt alig tudott már fájdalom nélkül futni, hat hónappal az Agili-C beültetése után ismét a sípályán volt. Egy év-vel késõbb pedig már részt vett egy kerékpártúrán – fájdalommentesen, gyógyultan.

«Közben tudjuk», folytatta Altschuler, «hogy hat hónapon belül az elsõ javulások észrevehetõek. Egy év után a regenerálódási folyamat többségében lezárul.» A világszerte elvégzett 1,2 millió beavatkozást te-kintve, melyeket fõleg ortopéd szak-orvosok azért hajtanak végre, hogy betegeik fájdalmait enyhítsék anélkül azonban, hogy az okokat valóban el tudnák távolítani, megállapíthatjuk, hogy ez az újítás nagyon jól jön az érintetteknek. Ugyanakkor az izraeli cégnek is jól jön ez az újítás, amely egy olyan piacra nyomult be, melynek eddigi termékei évente 3 milliárd dol-lár jövedelmet hoztak. AN

Hogy mennyire rá vagyunk utalva térdízületeinkre, csak akkor vesszük észre, amikor problémák lépnek fel. A térdfájásnak többféle oka lehet. Izraelben jelenleg egy olyan gyógyszert tesztelnek, amely a porcszövetek kopása esetén segíthet.

Izrael – a gyógyászat csodaországa

21

Izrael – a gyógyászat csodaországa

Assaf Harofeh kórház

GyóGyáSzAt

Terápia az oxigénkamrában Izraeli tudósok egy tanulmány keretében annak néztek utána, hogy vajon minden agykárosodás visszafordít-hatatlan-e. Meglepõ eredményekrõl számoltak be az oxigénkamrákban végzett kezelésnek köszönhetõen.

Tel Aviv – Két izraeli tudós, Dr. Shay Efrati és Prof. Eshel Ben-Jacob, a Tel Aviv Egyetem megbízásából az Assaf-Harofeh Kórházban egy központi kérdésnek jártak utána: Az agysejtek károsodása agyvérzés, baleset vagy va-lamilyen betegség következtében tény-leg visszafordíthatatlan? Más szóval a károsodás valóban olyan maradandó, hogy azokat semmilyen módon nem le-het enyhíteni vagy javulást elérni?

Tanulmányukban elõször önkéntes alapon vettek részt a páciensek, akik agyvérzést szenvedtek, és a rehabilitá-ciójuk egy idõ óta már stagnált. Az or-vosok ezeket a betegeket az oxigénkam-rában kezelték; ami azt jelenti, hogy ellenõrzött, idõközökben megnövelt oxigénáramlásnak voltak kitéve. A két tudós ezzel egy nem mûtéti beavatko-zással járó kezelés alá vonta a pácien-seket, mivel meg akartak vizsgálni egy elméletet, amelyet nem sokkal azelõtt állítottak fel.

Természetes körülmények között az agynak a szervezetben lévõ oxigén 20 százalékára van szüksége. Egy ilyen oxigénmennyiség a neuronok 5-10 szá-zalékát képes egyszerre kiszolgálni. Ezért azt az elméletet állították fel, hogy egy jelentõsen nagyobb oxigénbevitel az agyban sikeresen aktivizálhatja a neu-ronokat. A tudósok azt remélik, hogy ezzel a stimulálással elérhetik a kihasz-nálatlan neuron-összeköttetések újra aktivizálását is. Azon a nézeten voltak, hogy az agy idegsejtjeit az oxigénkam-rában való kezelés által újra aktivizálni lehetne. Ezáltal a kezelt agyvérzéses

betegek bizonyos motorikus funkciókat tekintve könnyebbséget érezhetnek. Ezenkívül azt is feltételezték, hogy az emlékezet és más agyfunkciók az ily módon kezelt betegeknél az agyvérzés ellenére újra javulást mutatnak majd.

74 tesztszemély vett részt a ta-nulmányban. Mindnyájan agyvérzést szenvedtek egy hattól 36 hónapos idõintervallumban a tanulmány elõtt, és a rehabilitáció során már semmilyen javulást nem mutattak. A tesztszemé-lyek agyfunkcióinak kiértékelése után Dr. Efrati és Prof. Ben-Jacob két cso-portra osztotta õket. Az egyik csoportot azonnal bevonták az oxigénkezelésbe. Ez alatt az idõ alatt a másik csoport be-tegeit egyáltalán nem kezelték, azután azonban ugyanúgy alávetették õket az oxigénkezelésnek. Összesen 40 kétórás kezelést kaptak az oxigénkamrában, azaz két hónapon át heti öt alkalommal voltak egy ilyen intenzív oxigénbevitel-nek kitéve.

Minden beteg javulást mutatott a be-széd és a mozgás terén, de az általános

érzékelésben is, amit intenzívebbnek és életszerûbbnek írtak le. A kezelés által önállóbbakká váltak, és a mindennapi tevékenységeket, mint a lépcsõn járás, az öltözködés, vagy akár a fõzés, sok-kal jobban végre tudták hajtani. Ér-dekes volt az is, hogy ez a javulás Dr. Efrati adatai szerint ott is mutatkozott, ahol a beteg agyvérzése már régebben történt. Ez a felismerés ellentmond az eddig uralkodó alapfeltevésnek, amely kijelenti, hogy a degenerálódott agysej-tek újraéledése csak bizonyos idõ után lehetséges.

Idõközben a két izraeli tudós, akik a PloS ONE szaklapban már közölték kutatásaik eredményét, a betegek egy másik csoportjához fordult, mivel az agy károsodása egy baleset áldozatainál gyakran másképp alakul, mint az agy-vérzést szenvedett betegeknél. Azonban már most biztosak abban, hogy ennél a csoportnál is a célzottan megnövelt oxi-génbevitellel legalább bizonyos javulást érhetnek el. Kíváncsian várjuk az ered-ményeket. AN

GyóGyáSzAt

Felismerni az Alzheimer kórt a tünetek megjelenése elõtt?Az emberek egyre idõsebbekké válnak, ami maga után vonja az egyre több betegség megjelenését. Így van ez az Alzheimer kórral is. Nyolc idõs emberre egy Alzheimer kórban szenvedõ páciens jut. Egy izraeli cég lázasan ku-tatja ezt a területet.

Misgav Business Park – Az Alzhei-mer kór alattomos betegség, amelytõl egyre több idõs ember szenved az egész

világon. Ismerünk ugyan bizonyos me-chanizmusokat, amelyek ezt a betegsé-get kiváltják, és képesek vagyunk egyes

tüneteit enyhíteni, vagy megjelenésüket és kifejlõdésüket késleltetni, de a mo-dern gyógyászat továbbra is többségé-


22 HÁTTÉRINFORMÁCIÓK IZRAELBÕLHÍREK IZRAELBÕL

Beth-Shalom, 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.: +361 236 08 96 Fax: +361 786 26 41 E-mail: [email protected], www.ejfelkialtas.hu

In memoriam Wim Malgo

Kiadja Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest, Palóc u. 2

Fõszerkesztõ Nagy Erzsébet

Fordította Dálnoki László, Miklós Margit

A «Hírek Izraelbõl» megjelenik: német, francia, angol, holland, spanyol, portugál, román és magyar nyelven.

Bank Magyar Külkereskedelmi Bank; Budapest V., Szent István tér 15

Számlaszám HUF 10300002-20510628-00003285, EUR 501-0122-2100-4886

Svájc Beth-Shalom, Ringwiesenstrasse 12a 8600 Dübendorf Tel. 0041 (0)44 952 14 17, Fax 0041 (0)44 952 14 19 E-Mail: [email protected]

Németország Mitternachtsruf Zweig Deutschland e.V., Abt. Beth-Shalom, Kaltenbrunnenstrasse 7, D-79807 Lottstetten Tel.: +49 7745 8001, Fax: +49 7745 20, E-mail: [email protected]

Románia Asociaþia Strigãtul de la Miezul Nopþii, O.P. 3, C.P. 136, 310540 Arad, Telefon: (+40) 257 206050, Fax: (+40) 257 256517 E-mail: [email protected], Konto: B.C.R. Arad RO30 RNCB 0015 0303 2135 0001

Izraeli vendégház Beth-Shalom P.O.B. 6208, Hanassi Ave 110, Haifa-Carmel 31060 Israel, Tel.: +9724 837 7481, Fax: +9724 837 2443, E-mail: [email protected]

Beth-Shalom izraeli utazás Éjféli Kiáltás Misszió 1135 Budapest, Palóc u. 2 Tel.+361 236 08 96, 3399 490 Fax: +361 786 26 41 E-mail: [email protected]

Nyomda Éjféli Kiáltás Európa-Nyomda, 1135 Budapest, Palóc u. 2

ISSN száma 0866-0417

Tudván azt, hogy minden ismeretünk rész szerint való (1Kor 13, 9), ezért személyes látásukért a szerzõké a teljes felelõsség.

Minden vasárnap 17.00 órakor istentiszteletet tartunk.

Szeretettel várunk mindenkit.1135 Budapest, Palóc u. 2

Telefon: (1) 236-0896

Figyelem! Missziónk minden nap 9.30-tól 17 óráig

fogad telefonhívásokat.

Ország, ország, ország! Hallgass az ÚR szavára! Jer. 22.29

A SZERZõK NEVEINEK KEZDõBETÛI:

ZL = Zwi Lidar; CM = Conno Malgo; AN = Antje Naujoks

ben tehetetlenül áll e neurológiai megbe-tegedéssel szemben. Így aztán nem lehet azon csodálkozni, hogy sok cég a beteg-ség okainak és lefolyásának okait kutat-ja, valamint a gyógyítás kérdéseivel is foglalkozik, de a különbözõ elõrelépések ellenére az áttörés továbbra is várat ma-gára.

A NeuroQuest izraeli cég ugyancsak az Alzheimer kórral foglalkozik, azon-ban egy más irányt követ, mint a többi kutató cég. E cég munkatársai azt a célt tûzték maguk elé, hogy egy olyan módszert fejlesszenek ki, amely felis-meri ezt a betegséget még a tünetek megjelenése elõtt. Mivel már valóban hatékony gyógyszerek vannak a piacon, ezt a betegséget gyakran csak túl késõn diagnosztizálják, így a NeuroQuestnél úgy gondolják, hogy ez a tény adhatja meg a döntõ feleletet az Alzheimer kór innovatív leküzdésére.

Az a technológia, amelyen e cég al-kalmazottai dolgoznak, lehetõvé tesz egy korai diagnosztizálást a páciens vérében lévõ bizonyos immunbiológiai jelek alapján, amelyek következtetni engednek a beteg szerveinek biológiai állapotára. A tudósok azért is fordítanak olyan nagy figyelmet az Alzheimer kór korai felismerésére, mert a neurológia betegségeknek ebbe az általános kate-góriájába, amelyeket mindeddig nem tudnak megnyugtatóan kezelni, bele-tartozik a Parkinson kór és az ALS is. E technológia kifejlesztése a Weizmann Intézet munkatársának, Prof. Michal Schwartznak kutatási felismeréseire vezethetõ vissza.

Prof. Schwartz már régóta kutat-ja az immunrendszert, pontosabban az immunrendszer önvédelmi funkcióját. Megpróbálta többek között tisztázni, mi-kor lépnek fel ezek a funkciók, milyen feltételekhez kötõdik mûködésük, és az idõ múlásával hogyan változnak. A NeuroQuest cég azon fáradozik, hogy is-mereteit az alkalmazott kutatásba átül-

tesse, és az Alzheimer kór korai felisme-résének világviszonylatban elsõ biológiai tesztjét kifejlessze. Tulajdonképpen egy innovatív kutatási és egyben fejlesztési vállalkozásról van szó. Prof. Schwartz az idõközben széleskörûen elfogadott kutatási eredmények alapján megadta a cég kutatási munkájához szükséges döntõ útmutatásokat. Õ ugyanis felfe-dezte, hogy a neuro-degenerativ beteg-ségek, közöttük az Alzheimer kór is, szabályszerûen jelzik megjelenésüket az immunrendszer mûködésének speci-fikus elváltozása által.

«A biológiai jelzéseknek már sokfé-le alkalmazása ismert», jegyezte meg ezzel kapcsolatban Dr. Robert Nagele a sajtónak nyilatkozva. A Times of Israel idézi nyilatkozatát: «A biológiai jelzõk lehetõvé teszik számunkra, hogy megál-lapítsuk, milyen kockázatokat mutat egy bizonyos páciens a betegségek kialaku-lása tekintetében. Ráadásul e jelzõknek köszönhetõen azt is ki tudjuk deríteni, hogy milyen stádiumban van egy beteg-ség. De jogos az a sürgetõ igény, hogy bizonyos betegségek korai felismerésén javítsunk. Olyan módszerek kellenek a korai diagnosztizálásra, amelyek kimon-dottan pontosak és megbízhatóak, vala-mint nem kívánnak mûtéti beavatkozást és költséghatékonyak.»

Az eddig még csak kísérleti fejlesz-tési stádiumba sorolt biológiai jelzõ módszert jelenleg három izraeli kórház-ban próbálják ki (Sheba, Rambam és Abarbanel). Ezenkívül folynak a klinikai tesztsorozatok a texasi Módszertani Ne-urológiai Intézetben. Az elsõ tesztered-mények bátorítóak, mivel ez a módszer az Alzheimer kór jeleinek korai felisme-résében 85 százalékos eredményt szol-gáltatott.

Ezek az elsõ sikerek további érdeklõdõk figyelmét fordították a NeuroQuest cég felé, akik mindenekelõtt beruházni is készek. Mindemellett a jövõben szorosabban fog együttmûködni a cég olyan neves fõiskolákkal, mint a Harvard Egyetem. Bizonyára sok idõnek kell még eltelnie, amíg a házi orvosok be-tegeiknek ilyen tesztet tudnak felajánla-ni, azonban úttörõ újítások jelentkeznek az Alzheimer kór diagnosztizálásában, úgyhogy az érintettek a jövõben sokkal nagyobb segítséget kaphatnak a beteg-ség korai felismerésében. AN

Nyolc idõs emberre egy Alzheimer kórban szenvedõ páciens jut. Egy izraeli cég lázasan kutatja ezt a területet.

22 BIBLIAI ÜZENET

Dr. Nagy Antal Mihály

Örök szövettségA bibliai igazságok kimondása Isten akarata. Ez nem rokonszenv vagy ellenszenv, nem pártolás vagy ellenségeskedés kérdése. Mindnyájan érintettek vagyunk, s mindnyájan abban vagyunk érdekeltek, hogy az élet és a békesség útját megtaláljuk. Nem egyik vagy másik félnek adunk igazat, Istennek van igazsága, s ez elõtt kell minden érintettnek meghajolni, ha nem akar elveszni.

Ár: 3 900 Ft.

Sarkadi Nagy Pál

Krisztus teljességeSajnos, mire ez a tiszta szeretettel írt könyv megjelent, írója már Jézushoz költözött. Meg-tisztelve éreztük magunkat, hogy a teológiai újszövetségi professzor nekünk ajánlotta fel könyve kiadását. Vigasztalásunk lett, hogy «hazaköltözött» testvérünk folytathatja a Krisz-tus teljessége tiszta, evangéliumi hirdetését e könyvén keresztül.

Ára: 450,-Ft

Rainer Wagner

Kézikönyv Isten üdvtervérõl és a hit alapjairólBármely tervrõl is legyen szó a Bibliából, azt Rainer Wagner minden érdeklõdõ olvasója számára átlát-hatóvá teszi. Mindaz, amirõl a Biblia beszámol, az átfogja a tegnapot, a mát és a holnapot. Megért-hetjük, hogy Isten értünk való üdvössége mindent átfog, a Földet, az idõt, a népeket, a világot.

Ár: 1 450 Ft.

Megrendelhetõ:

Éjféli Kiáltás Misszió, 1135 Budapest Palóc u. 2. Telefon: (1) 33 99 490E-mail: [email protected]

www.ejfelikialtas.hu

Könyvajánló

Csendes csodák -Versek a hitrõlAz Éjféli Kiáltás Misszió verseket kedvelõ Olvasói szá-mára adta ki a hívõ költészet jeles hazai és külföldi képviselõinek legszebb verseit. A CSENDES CSODÁK címû 400 oldalas kötet közel ugyanennyi költeményt tartalmaz, amelyek az elcsendesedés perceiben lelki felüdülést, támaszt és bátorítást jelenthetnek olvasóinak a hitélet mindennapjaiban. Többet között: Ady Endre, Csiha Kálmán, Dietrich Bonhoeffer, Füle Lajos, Gárdonyi Géza, Nemes Nándor, Móra Ferenc, Reményik Sándor, Tóth Árpád, Túrmezei Erzsébet versei is olvashatók a kötetben.

Ára: 3 200,-Ft.

Wim Malgo

József JézusAz Ószövetségben aligha találunk még egy olyan személyiséget, aki oly csodálatos módon mutathatná be Jézus Krisztust és az Õ földi életét, mint József, Jákob fia.A szerzõ úgy próbálja meg továbbadni József történetét, hogy az olvasó érezheti a Jézussal meglévõ párhuzamokat, mert ahogyan Pál mondja, minden igehirdetés célja: «... hogy minden embert tökéletessé tegyünk a Krisz-tusban.» (Kol 1,28)

Ár: 1 450 Ft

www.ejfelikialtas.huwww.ejfelikialtas.huwww.ejfelikialtas.hu

III. NEMZETKÖZI IZRAEL-KONFERENCIA

Budapesten a Dunán

2013 július 13.

A rendezvényre a regisztráció kötelezõ!2000 Ft/fõA konferencia hajó befogadóképessége korlátozott

Éjféli Kiáltás Misszió H-1135 Budapest, Palóc u. 2. E-mail: [email protected] telefon: Nagy Erzsébet +36 30 630 7823

Norbert Lieth Dr. Mészáros Kálmán

Regisz trác ió után bövebb információt bocsátunk rendelkezésére . w w w.ej fe l ik ia l tas .hu

Igeszolgálat:

Documents

Hirek Izraelbol 2013 aprilis