I.évf. 9.szám

Kyojun hírlevélL A PS ZÁ M:

9 2 0 10 .

s z ep t e mb er 合気道恭順道場

合

気

道

恭

順

道

場

TartalomOrsi…………………………………………………………….……..……….. 1. oldal

Sumo, I. rész……………………………………………………………… 2. oldal

Küzdősportolók sérülései I. rész.…… ….….….….…... .4. oldal

Fegyveres edzések reggelente………………………………….. .6. oldal

VI. Kyojun szeminárium…..…..…………….…….….………….. 7. oldal

Emberek és korszakok……………………….…….….…….……. 8. oldal

Edzésszám összesítő…………………………………………………..9. oldal

A bölcsek sportja………………....…………………………………..10. oldal

1. oldal

合気道恭順道場 Nyomozóirodánk jelenti: „Orsi megérkezett!”

Az első hetek nagyon program dúsan teltek. Az egyetem és a mentoraink (öregebb diákok, akik azért felelősek, hogy megmutassák nekünk a helyi egyetemista életet :)) is próbáltak minél több bulit, játékot, kirándulást szervezni számunkra. Az eső 2 hétben egy svéd nyelvkurzuson vettünk részt. Megtanultuk a mindennapi élethez szükséges alap kifejezéseket. Jó hangulatú órák voltak, inkább arról szóltak, hogy minél több emberrel ismerkedj meg :) Lassan a suli is elkezdődött. Nincs túl sok órám a héten, de készítenünk kell egy hosszabb esszét október elejéig, úgyhogy igazából ezzel foglalkozom szabadidőmben. E mellett pedig élvezem a diákéletet itt Lundban :) Már dolgoztam is kétszer, mint bárpultos egy-egy éjszaka, amit nagyon élveztem! Emellett voltunk kirándulni egy nemzeti parkban, ami az idő ellenére is gyönyörű volt! Remélem, ti is jól vagytok! Pusziiii mindenkinek Orsi

Sumo 相撲

Szerző: www.szumo.hu

2. oldal 合気道恭順道場

Mítoszok és legendák A történészeknek nem állnak rendelkezésére hiteles adatok arról, hogy ez a küzdősport Japánban alakult-e ki, vagy a szárazföldről vitték be az országba. Ugyanakkor a szumó keletkezését és történetét vizsgáló szakemberek nem minden alap nélkül feltételezik, hogy a szumó legalább kétezer éve jelent meg a japán szigeteken.

A szumó első írásos említését a Kodzsikiben (Régi Dolgok Krónikája), egy 712-ből származó könyvben találhatjuk, amely a japán írás legrégibb fennmaradt emléke. A Kodzsiki leír egy legendát arról, hogy a japán szigetek birtoklását hogyan döntötte el egy szumómérkőzés. A könyv szerint 2500 évvel ezelőtt Takemikazucsi és Takeminakata istenek Izumo partjainál a Japán-tenger mellett, a mai Simane-tartományban viaskodtak, míg végül az utóbbi veszített. Így a szigetek ellenőrzését átengedték a Takemikazucsi által vezetett japán népnek, aki állítólag megalapította a császári családot, amelyből a mai uralkodó vezeti le az eredetét. Mivel a japánok egészen a VIII. századig nem őriztek meg írásos emlékeket, lehetetlen tudni, a legendáktól eltekintve, hogy a szumó pontosan mikor jelent meg először Japánban. Bár ősi falfestmények jelzik, hogy az eredete valóban nagyon régi. A történelem előtti időkben a szumó főleg mezőgazdasági rítus volt, imádság a jó termésért. Szintén lehetetlen meghatározni, hogy a szumó teljesen önálló sportág-e, vagy más hasonló ázsiai vagy eurázsiai sportágak befolyásolták. A szumó a kezdetekkor az erőszak felé mozdult el, nem korlátozták a fogásokat, gyakran valódi küzdelemmé vált a végére. A 720-ból való Nihon Soki (Japán Krónika) feljegyezte az első, halandók közötti mérkőzést, i. e. 23-ból. Suinin császár (i.e. 29 - i.sz. 70) állítólag megkért egy Izumo-beli fazekast, Nomi no Szukunét, hogy mérkőzzön meg Taima no Kehajával, a mai Nara tartományból származó hetvenkedő verekedővel. Egy jó darabig küzdöttek, mígnem végül Szukune néhány elsöprő erejű ütést mért Kehaja hasára és gyomorszájára. Kehaja halálos sérülést szenvedett, Szukune, a győztes pedig a "szumó atyjaként" örökre halhatatlanná vált.

Sumo az ősi Japánban

A III-VI. századhoz kapcsolódnak azok a régészeti leletek, amelyek a szumó széleskörű elterjedését és a sport új funkciókkal való felruházását tanúsítják. Ezekben az időkben a vezetőket magas sírhalmokba, úgynevezett kófun-okba temették. A tudósok úgy is nevezik ezt az időszakot, hogy Kófun-korszak. A sírdombok feltárása során talált tárgyak között haniva agyagfigurák is voltak, amelyek rikisiket (szumó birkózó, szó szerint: erős harcos) ábrázoltak, valamint olyan rituális és hétköznapi használatra szolgáló edények, amelyeken még maradtak szumó mérkőzés jeleneteket bemutató ábrák. Nyilvánvaló, hogy a szumó mérkőzések a temetési szertartás részévé is váltak. Érdekesség az is, hogy az istenséggé vált alapító, Nomi no Szukune egyben a császárok temetésekor használt rituális edényeket készítő fazekasmesterek klánja alapítójának is számít. Van még néhány más legenda is a császárok jelenlétében vívott szumó mérkőzésekről, még az azt megelőző időkből, hogy Japán átvette a kínai írásrendszert a VII. század körül.


Az első, történetileg hiteles mérkőzés 642-ben, a második hónap második napján volt, amikor Kogjoku császárnő (642-45) összehívta a palota testőreit és az ország válogatott erős vitézeit (kondei), hogy mutassanak be szumót, és szórakoztassák ezzel a koreai Paekcse (más források szerint Kudara) udvar követeit. Egyes történészek szerint akkoriban Japán ha nem is gyarmatnak, de mindenképpen a koreai császárság "kisöccsének" számított (a Koreai-félszigeten az államiság valamivel korábban alakult ki, mint a Japán-szigeteken), ezért fogadták a koreai követeket olyan nagy megbecsüléssel.

A későbbi feljegyzések szerint szumót adtak elő a császári udvar összejövetelein, beleértve a koronázási szertartásokat is. A "tenran-zumót" (a császár vagy a trónörökös jelenlétében előadott szumó) ma is be szokták mutatni, habár más formában.

Szumó a korai középkorban:

A Nara-korszakban (710-794) alakult ki a "szumó szemlélés" (szumai-no-szecsie) udvari szertartása. A szumó tornákat a császári palotában tartották. Szertartássá vált a császár és kíséretének megjelenése a díszhelyeken, a birkózók és a bírók bevonulása a küzdőtérre.

A Heian-korszakban (794-1185) már rendszeresen folytak a tornák, a császári udvarban többet is tartottak egy évben, de a 7. hónap 7. napján (a mai naptár szerint augusztus elején) volt a legfontosabb torna, ezt ugyanis a Nomi no Szukune és Taima no Kehaja közötti mérkőzés emlékének tiszteletére rendezték meg. Igaz, az idő múlásával ezt a dátumot már nem vették figyelembe olyan szigorúan.

A birkózókat, akiket akkor szumaibitó-nak neveztek, szerte az országból válogatták. A toborzók a császári gárda legmagasabb rangú tagjai voltak, akik minden torna előtt elutaztak Japán legtávolabbi szegleteibe is, hogy kiválogassák a legerősebb harcosokat, a szumaibitó-kat. Ebben az időben már kialakult a tornák rendje, a mérkőzések és a bíráskodás szabályrendszere. A torna napján a birkózókat két részre osztották - "jobb oldalra" és "bal oldalra" (a Császár jobb és bal keze felé eső részre). Az első szakaszban a "jobbosok" és "balosok" csak egymás között mérkőztek. Minden egyes szumaibito körülbelül 20 mérkőzést vívott a torna során. Dohjó (küzdőtér) akkor még nem volt. A küzdelem egy semmivel sem határolt térségben folyt, és az volt a győztes, aki az ellenfelét a földre tudta kényszeríteni. A birkózónak tilos volt az ellenfél haját megragadnia, ököllel ütnie a fejét, vagy megrúgnia az ellenfelet. A torna győztese az volt, aki – akárcsak manapság – a legtöbb győzelmet tudta felmutatni. Ha két szumaibitó-nak ugyanannyi győzelme volt, akkor egy döntő mérkőzésen vívtak meg egymással. A bírókat akkoriban idzsi-nek hívták, és ők voltak az egyedüli és legfőbb döntnökök. Ugyanakkor, ha a Császár úgy látta, hogy a mérkőzés végkimenetele kétséges, az ő jelzésére a gárda parancsnoka utasítást adhatott a mérkőzés újrajátszására (torinaosi). Már ekkor létezett a felkészülés, a startpozíció (neri-ai) és a megismételt kezdés (sikiri-naosi) fogalma. A bíró köteles volt figyelemmel kísérni a birkózók összehangolt startját, és sikiri-naosi-t elrendelni, ha valaki téves kezdést követett el. Ebben az időszakban állt össze a torna rituáléja is, és szabályozták a szumaibitó-k felszerelését is. A mérkőzéseken a birkózók ágyékkötőben jelentek meg (toszagi), igaz, az nem ismeretes, hogy úgy kötötték-e fel, mint ahogyan manapság szokás, vagy egyszerűen csak a derekukra kötötték. A torna előtt a Császár szeme láttára történő bevonuláskor minden szumaibito ünnepi "vadászkimonót" (kariginu) öltött, a fejére pedig hollószárny színű, hegyes végű fejfedőt (ebosi) tett. A jóval későbbi időkben a kariginu és az ebosi az udvaroncok ünnepi öltözékének, azután a szamurájok rendje köznapi ruhaviseletének elemeivé vált. A modern ózumó-ban pedig a bírók (gjódzsi) ruházatának alapeleme lett. A továbbiakban a katonai rend (busi) megerősödése és a császári hatalom meggyöngülése az egyes tornák

közötti egyre nagyobb szünetekhez vezetett, és a Sóan-korszak negyedik évében (1174) a "szumó szemlélés"-t, mint udvari szertartást utolsó alkalommal tartották meg. A császári rituáléknak ez a fejezete négy évszázadra le lett zárva.

- Folytatjuk -

4. oldal

合気道恭順道場

Küzdősportolók sérülései Szerző: Molnár József

A küzdősportok nevüknek megfelelően magukban hordozzák a sérülések lehetőségét. Az a sportoló, aki hosszútávon győztes akar lenni, maradni, nem engedheti meg magának, hogy a sérülésekkel való küzdelemben alulmaradjon. A győzelem csak akkor lehetséges ellenfelünk felett, ha kiismertük természetét, gyengéit. A sportsérülés is ellenfél, amit akkor győzhetünk le hatékonyan, ha pontos információink vannak róla.

A sportsérülés pontos értelmezése szerint hirtelen alakul ki, egyszeri, nagy erőbehatásra, mozgatórendszerünkben jól körülírható elváltozást okoz, így hatása azonnal érezhető, akkor is, ha súlyosságát rögtön nem tudjuk felmérni. A zúzódás, a különféle sebek, a rándulás, a húzódás, a szalagszakadás, a ficam és a törés mind-mind a sportsérülések közé tartoznak. A sportártalom kialakulása ezzel szemben hosszú éveket vehet igénybe, tehát a túlterhelés, vagy rossz beidegződés miatt már a fájdalom hirtelen jelentkezése előtt is jelen van a probléma. Ugyanez igaz a gyógyulásra is. A fájdalommentesség még egyáltalán nem jelent teljes gyógyulást, a sportba visszatérés szakember engedélyével, a fokozatosság elvét betartva történjen. Példaképpen sportártalomnak nevezzük az ín-, vagy ínhüvelygyulladást, az ín tapadási zónájának gyulladását, a csonthártyagyulladást vagy a porckopást. Mind a sportsérülések, mind a sportártalmak hátterében állhatnak külső és belső okok is. Amennyiben ismerjük ezeket, lehetőségünk van kiküszöbölni, vagy hatásukat annyira csökkenteni, hogy jó eséllyel kerüljük el a sérülést. A külső okok között meg kell említeni a túlságosan kemény padlóborításokat, amely talpi-, vagy Achilles-panaszokhoz vezethet, más, fokozott tapadású borítások hajlamosítanak a láb letapadására és szalagsérülésekre. A túlságosan alacsony hőfokra állított légkondi könnyen izombántalmakhoz, megfázáshoz vezethet. A megfelelő védőeszközök és azok szabályszerű alkalmazásának fontosságát már nem is kell külön hangsúlyozni. A bekövetkezett sérülést azonban nem írhatjuk mindig rajtunk kívülálló tényezők számlájára. A sportsérülések belső okait nekünk kell a legjobban ismerni, és megfelelően reagálni. Ilyen belső ok az edzettségi állapotunknak megfelelő edzésprogram és edzéspartner, a bemelegítés és a levezetés betartása, a betegen, lázasan nem edzünk, nem versenyzünk elv betartása, a figyelmünket a küzdelemről elterelő pozitív vagy éppen szomorú életesemény. A sportsérülésnél a hatóerő irányától, mértékétől, helyétől és szöveteink állapotától függően bekövetkező sérülés során nem „csak" az erőbehatásnak kitett szalag, ín, izom vagy csont károsodik, hanem az azt ellátó vérerek is. Az ezekből induló vérzés duzzanatot okoz, amely a fokozott szöveti nyomás révén nem csak fájdalommal és nyomásérzékenységgel jár, hanem például az elszakadt, de összegyógyulásra jó rostokat eltávolítja egymástól. Az akut sportsérülés ellátásának legalapvetőbb sémája az úgynevezett EJNYE terápia (Emelés, Jegelés, Nyugalomba helyezés, Elasztikus pólya), amely a sokak számára ismert angol RICE betűszóval azonos (Rest, Ice, Compression, Elevation). Amilyen egyszerűnek tűnik ez a terápiás séma, olyan könnyű hibásan alkalmazni. Az emelés csak akkor hatékony, ha a szív szintje fölé tudjuk helyezni a sérült végtagot, a kéz esetében ez nem okoz nehézséget, de a térd és a bokasérülés esetén is törekedni kell rá. Amennyiben a bokasérülést követő vérömleny kék-zöld színe pár nappal a balesetet követően a talpi felszínen jelenik meg, egyből látszik, hogy a felpolcolás elégtelen volt, a sérült inkább lógatta a lábát. A lógatás miatt a vérömleny nem a vádli felé csorgott, ahol jobb eloszlására lett volna esély, hanem a láb szűk lágyrész-köpenyében fog további, másodlagos panaszokat, fájdalmat okozni.


A jegelés szakaszos legyen, időbeli határt a bőr érzékenysége szabjon. Amennyiben a bőr fájdalmasabbá válik, mint maga a sérülés, szüneteltessük a jegelést, nehogy fagyási sérüléseket szenvedjünk. Mindenképpen mélyhűtő-hőmérsékletű hűtést válasszunk, és ezt vizes ruhába csavarjuk

Az elasztikus pólya vagy fáslizás először lehet fokozott kompressziójú, de a keringésre mindig figyeljünk. A térd fáslizása esetén is a lábujjaktól kell kezdeni, különben a vénás elfolyás akadályozás miatt vádli duzzanat jelentkezik, még rosszabb esetben trombózist is kaphatunk. Egy rosszul felhelyezett fásli rései, szabadon hagyott bőrfelületei a bőrt elszínező vérömlenyből „tigrismintát" varázsolhat, ami nem csak esztétikai, de a gyógyulást lassító probléma is.

A patikákban recept nélkül számos igen hasznos készítmény kapható, amelyek hatékony segítséget jelenthetnek, de vigyázzunk, nehogy a túlzásba vitt öngyógyítás fontos problémák fel nem ismeréséhez vezessen.

Sokan használnak a sportolás előtt, bemelegítéshez különféle krémeket, amelyek javítják az izmok vérkeringését, ezáltal jobban biztosítható a fokozott izommunka energiaigénye, az oxigéndúsabb környezet pedig ideálisabb körülményeket teremt a munkához. Hatóanyag szerint a metil-szalicilátot, mentolt, kapszaicint, kamilla-, körömvirág-, levendula kivonatot tartalmazó krémek ajánlottak.

Ezekkel a készítményekkel hatékonyabban előzhetjük meg a kínzó izomlázat is.

Az ízületekben, szalagok, inak körül jelentkező fájdalom esetén, akár túlterhelés, akár sportsérülés az ok, mindig kiemelt szerepet kapnak a fájdalom- és gyulladáscsökkentő krémek. Nehogy valaki reklámként értelmezze, ezért hatóanyag szerint javasolunk készítményeket: kiválóak a ketoprofen, diclofenac, indometacin, etofenamate vagy piroxicam tartalmú nem-szteroid gélek. Akut sérülés esetén ezeket a jegelést követően érdemes használni, így a szobahőmérsékletű krém felüdülés lesz a lejegelt bőrnek.

Amennyiben jelentős méretű szövetközti vérömleny okoz nyomási fájdalmat (például egy izomra kapott erős rúgás vagy ütés következtében), a jegelés hatékony kiegészítői lehetnek a heparin, pióca-, vagy árnika kivonatot tartalmazó krémek.

A sok, túlzottan kemény talajon végzett edzés, az aszfalton vagy betonon való futás, a nagyobb testsúly, a végtagi tengelyeltérések, vagy korábbi sérülések következményei, mint az instabilitás gyorsíthatja ízületeink csúszó-felszínének, az üvegporcnak a kopását. Ilyenkor tipikus érzés a reggeli első pár lépés fájdalmassága és a később fokozatosan „bejáródó" ízületek. Ilyenkor jutnak kiemelt szerephez a porctámogató gyógyszerek és gyógykészítmények, amelyek elsősorban glucosamint és chondroitinszulfátot tartalmaznak. Ki kell azonban emelni, hogy a rendszeresen végzett terhelés nélküli mozgatás milyen kedvező hatással bír ízületeink csúszó-felszínére. Ahogy autónk motorjának is szüksége van olajra, úgy ízületeink „kenéséről" is gondoskodhatunk úszással, víz alatti tornával, láblógázással, vagy szinte üresjárati szobakerékpározással.

Az utóbbi időben hihetetlen fejlődésen mentek keresztül a különféle ízületekhez használt külső rögzítők (brace). Ezek a rögzítők megakadályozhatják a sérülés létrejöttét, vagy csökkenthetik az újrasérülés veszélyét.

Fontos tudnunk azonban, hogy mit várunk a rögzítőtől. Megelőző, vagy terápiás céllal használjuk? Melyik ízületi szalag védelmére van szükségünk, mekkora terhelés mellett milyen instabilitástól kell védenie? Az ilyen kérdések megválaszolásához kérjünk segítséget képzett szakorvostól, mert egy rosszul alkalmazott rögzítő vagy ragasztás nemcsak hogy nem nyújt megfelelő védelmet, hanem további károsodásokhoz is vezethet! A feleslegesen alkalmazott rögzítő mellett sorvadnak, erőtlenné és lassúvá válhatnak izmaink, amelyek szintén segíthetnének a sérülések hatékony elkerülésében, és a jobb sportteljesítmény elérésében. --- Folytatjuk ---


Elindulnak a fegyveres edzések a

Budai Budo Centrumban

A haladó csoport fejlődése érdekében, reggeli fegyveres edzéseket indítunk a Budai Budo Centrumban.

Minden gyakorolni vágyó tanítványt szeretettel várunk PROGRAM

Aiki ken: Ken no kihon Ken awase Kumitachi Kumitachi ken no ri Aiki jo Jo no suburi (kihon) Jo awase Kumijo Shin kumijo 4 no jo kata 6 no jo kata 13 no jo kata 22 no jo kata 31 no jo kata Jo tai jo 4 no jo awase 6 no jo awase 13 no jo awase 22 no jo awase 31 no jo awase Ken tai jo 4 no jo awase 6 no jo awase 13 no jo awase 22 no jo awase 31 no jo awase

Az edzések hétfői napokon lennének 7:00 – 8:00-ig vagy 8:00 – 9:00 óráig. Kérek minden érdeklődőt, hogy jelezze nekem, ha részt kíván venni ezeken az edzéseken. A foglalkozások ára 1000.-/alkalom. Bővebb felvilágosítás a dojoban személyesen, illetve e-mailben kaphattok. A foglalkozások nyitottak, bárki részt vehet rajta, akit érdekel az aikido-ban alkalmazott fegyverek használata. A jelentkezéseket ide várom: [email protected] A témához írjátok be, hogy : Fegyveres edzés 合気道恭順道場

7. oldal

Masuda Manabu 6.dan

PROGRAM

Augusztus 12., csütörtök: 12.00-14.00 edzés 16.00-18.00 edzés Augusztus 13., péntek: 10.00-12.00 edzés 15.00-17.00 edzés Augusztus 14., szombat: 10.00-12.00 edzés 15.00-17.00 edzés 20.00-tól party Augusztus 15., vasárnap: 10.00-12.00-edzés 12.30-től dan vizsga


VI. Kyojun szeminárium és kyu-vizsga

2010.10.30

Helyszín: Budai Budo Centrum 1118 Budapest, Daróci út 6.


Ne felejtsük el, hogy az a tanuló, aki az első öt szemináriumon már részt vett, és ezt az ott kapott belépőjegyével tudja igazolni, az ezen a szemináriumon ingyen vehet részt.

A teljes program a www.kyojun-aikido-dojo.hu oldalon


Emberek és korszakok

Gyalogos katona

Fegyveres csatlós vagy gyalogos katona a Fujiwara korszakból. Ez a harcos Domaru-t visel, amely szó szerinti fordításban domború mellvértet jelent. A Domaru a Haramaki-hoz hasonló, egyfajta könnyű páncél volt, a Domarut a Haramakival ellentétben azonban meg kellett kötni a jobb oldalon. A harcos fejét vasmaszk védte, amely elfedte a homlokát és arca egy részét. Fegyvere a képen látható Naginata volt, egy nagy és hosszúnyelű, nehéz kard, amelyet szúrásra és vágásra egyaránt használhatott. Az íj és a nyíl használatát általánosan a lovagság ismertetőjegyének tekintették, ezért is hívták a rangos harcost Yumitori-nak, azaz Az Íj Hordozójának. A gyalogos katona fegyverei ezzel szemben a Naginata és rövid kard voltak.

jan Feb. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec.

Aigner Zoltán 12 12 18 10 10 9 4 7

Both János 8 8 13 7 6 5 6 5

Csonka H. András 3 1 4 4 4 5 4 0

Csörgő Barbara 9 11 15 5 8 8 6 8

Csulák Noémi 12 10 18 12 9 9 7 6

Eker Nóra 4 7 13 7 7 4 2 7

Fodor Brúnó 3 7 9 5 6 6 0 6

Gere Péter 8 6 4 6 7 8 2 6

Gere Zsuzsa 8 5 13 8 5 9 3 8

Gúth Gábor 5 2 5 6 9 5 5

Hoppál Dóra 12 12 18 12 10 9 5 7

Horváth G. Attila 2 8 13 9 2 0 0 2

Kassai Henrik 6 5 6 6 4 3 2 5

Kiss Orsolya 6 8 9 8 7 5 5 0

Kocsis Tibor 0 6 7 7 7 5 6 7

Kovács Gergely 10 8 12 6 10 1 0 1

Molnár András 2 5 13 9 4 7 9 5

Molnár Gáspár 9 12 16 9 9 4 0 0

Molnár József 2 0 0 2 5 6 9 8

Perduk Sándor 7 1 12 9 8 5 0 5

Rajnai Gábor 3 3 0 0 0 0 0 2

Sárossy Péter 6 5 9 4 5 4 4 6

Simó István 5 5 10 5 2 7 3 2

Szász Ferenc 2 8 13 7 2 5 2 0

Venczel Szilárd 6 9 11 5 6 8 5 4

Bajor Zoltán 2 5 6

Balázs Norbert 11 7 9 7 6 3 0 3

Fodor Sándor 10 10 6 7 7 2 0 1

Keczely Dávid 11 11 13 8 5 3 0 3

Bősze Beatrix 2 7 8 6 8 7 2 2

Szendrői Márta 7 10 5 5 6 1 1

Baán Tamás 3 6 4 0 0 1

Végh Antal 7 8 5 4

Végh Diana 8 6 4 4

Végh Lilla 7 8 2 5

Balog Bálint 9 7 8 5

Balog Barnabás 9 4 0 8

Nagy Géza 6 9 9 9

Novák Norbert 4 8 8 7


Edzésszám összesítő havi lebontásban a 2010-es évreKyojun Aikido Dojo

10. oldal


„A BÖLCSEK SPORTJA”

1968

Egy érdekes újságkivágás a régi időkből. Lássuk, hogyan vélekedtek, illetve írtak a magyar lapok az aikido-ról 1968-ban.


合

気

道

恭

順

道

場


Documents

I.évf. 9.szám