IX. évfolyam 2008. 3. szám

A Magyar ÉlelmezésipariTudományos Egyesület,

a Magyar Ásványvíz Szövetségés Terméktanács

és a Magyarországi Üdítõital-,Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók

Szövetsége folyóirata

SZERKESZTI A SZERKESZTÕBIZOTTSÁG.

FÕSZERKESZTÕ:

Dr. Borszéki Béla

A SZERKESZTÕBIZOTTSÁG TAGJAI:

Prof. Dr. Biró GyörgyEuro. Geol. Dr. Dobos Irma

Fehér TiborDr. Némedi LászlóB. Petróczy Katalin

Sipos László

A SZERKESZTÕSÉG CÍME:H-1027 Budapest, Fõ u. 68. I. 16.

KIADJA:

a MÉTE Kiadó1027 Budapest, Fõ u. 68. I. 16.

Levélcím: 1372 Budapest, Pf. 433Tel.: (36)-1-214-6691Fax: (36)-1-214-6692

FELELÕS KIADÓ:

Dr. Biacs Péter

Hirdetések megrendelhetõk − írásban vagyfax útján − a Szerkesztõség címén.

A szaklap megrendelhetõ a Szerkesztõségcímén és telefonszámán.

A lap ára: 500 FtÉves elõfizetés: 2000 Ft

Nagy és Társa Nyomda és Kiadó Kft.

A LAPUNKBAN MEGJELENÕ CIKKEK, BESZÁ-MOLÓK, HÍREK, TOVÁBBÁ A KIADÓ/TÖRDELÕÁLTAL FORMÁZOTT HIRDETÉSEK MÁSODKÖZ-LÉSE (ÁTVÉTELE, FELHASZNÁLÁSA) KIZÁRÓ-LAG A SZERKESZTÕSÉG ELÕZETES HOZZÁJÁ-

RULÁSÁVAL MEGENGEDETT.

HU ISSN 1586-3581

Alkoholmentes italok 2008/3

49

TARTALOM

DR. BORSZÉKI BÉLA: Üdvözlet az Olvasónak! ...................................................................... 50DR. BECZNER JUDIT − ÁGOSTON RÉKA − DR. CSERHALMI ZSUZSANNA

− BATÁNÉ DR. VIDÁCS ILDIKÓ − DR. SZEKÉR KRISZTINA:Alicyclobacillus acidoterrestris. II. rész.A kezelések hatása a baktériumra ..................................................................................... 52

GERT ERHARDT: Italipari trendek és azokból következõ elvárásoka 2008-as Nürnbergi BRAU Bevialén ............................................................................. 56

KÓSZÓ GÁBOR − HORVÁTH DÉNESNÉ DR. − STÉGERNÉ DR. MÁTÉ MÓNIKA:Gyümölcsitalok fogyasztási trendjei Európában ......................................................... 58

Tetra Pak sajtótájékoztató ............................................................................................................ 60SIPOS LÁSZLÓ: A hazai ásványvíz-fogyasztás mutatói ....................................................... 61DR. DOBOS IRMA: MÚLTBANÉZÕ. A parádsasvári ásványvízkutatás ....................... 65

CONTENT

DR. BÉLA BORSZÉKI: Greetings to the reader! ....................................................................... 50DR. JUDIT BECZNER − RÉKA ÁGOSTON − DR. ZSUZSANNA CSERHALMI

− DR. ILDIKÓ VIDÁCS − DR. KRISZTINA SZEKÉR:Alicyclobacillus acidoterrestris.Fruit juice spoilage bacterium − a review II ................................................................. 52

GERT ERHARDT: Beverage industrial trends and consequential requirements atthe BRAU Beviale 2008, München .................................................................................. 56

GÁBOR KÓSZÓ − DR. EMÕKE HORVÁTH − DR. MÓNIKA MÁTÉ:Tendencies in consumption of fruit beverages in Europe ........................................ 58

LÁSZLÓ SIPOS: Measure of quantity and quality ofthe Hungarian mineral water market ................................................................................ 61

DR. IRMA DOBOS: RETROSPECTION. Mineral water research of Parádsasvár .... 65

INHALT

DR. BÉLA BORSZÉKI: Gruß an die Leser! ......................................................................... 50DR. JUDIT BECZNER − RÉKA ÁGOSTON − DR. ZSUZSANNA CSERHALMI:

− DR. ILDIKÓ VIDÁCS − DR. KRISZTINA SZEKÉR:II. Darlegung für das Verderben derFruchtsäfte verantwortlichen Bakterien: Alicyclobacillus acidoterrestris ........ 52

GERT ERHARDT: Getränkindustrielle Tendenzen und daraus folgende Forderungenam BRAU Beviale 2008, München .................................................................................. 56

GÁBOR KÓSZÓ − DR. EMÕKE HORVÁTH − DR. MÓNIKA MÁTÉ:Konsumierungs-Trends der Fruchtgetränke in Europa ............................................. 58

LÁSZLÓ SIPOS: Quantitative und qualitative Kennziffern des ungarischenMineralwassermarktes ........................................................................................................... 61

DR. IRMA DOBOS: RÜCKBLICK. Forschung des Mineralwassersvon Parádsasvár ...................................................................................................................... 65

Üdvözlet az Olvasónak!

A természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forga-lomba hozatalának szabályairól szóló 65/2004 (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GM együttes rendelet, valamint a rendelet módosítá-sáról szóló 59/2006 (VIII. 14.) FVM-EüM-SZMM rendelet néhány ellentmondására szeretném felhívni a figyelmet.

Mi a rendelet címe? Mirõl szól a rendelet?„A természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forga-lomba hozatalának szabályairól”

Bontsuk szét a mondatot: a természetes ásványvíz palackozásának és forgalomba hozatalának, a forrásvíz palackozásának ésforgalomba hozatalának, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz palackozásának és forgalomba hozatalának és az ízesített vízpalackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól szóló együttes rendelet.Próbáljuk meg ennek alapján vizsgálni a rendeletet:

Nézzük mit ír a rendelet módosításának 1.§ (1) bekezdése: „E rendelet elõírásait a palackozásra és élelmiszerként emberi fogyasztásra kerülõ természetes ásványvíz, forrásvíz, ivóvíz,valamint a dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz elõállítására és forgalomba hozatalára kell alkalmazni.”Ha ez a „valamint” nem lenne a szövegben, akkor azt jelentené, hogy az minden termékre vonatkozik, de ott van és ezzel ket-téválasztja a mondatot: a palackozott ásványvízre, forrásvízre és ivóvízre és/valamint a dúsított, ízesített és dúsított és ízesítettvizekre. Vagyis rendelet a természetes ásványvíz, forrásvíz és ivóvíz palackozására valamint az ásványi anyaggal dúsított ivóvízés az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól szól. Szó sincs a rendelet címében a dúsított vagyízesített természetes ásványvízrõl.

(Megjegyzem, hogy a rendelet megfogalmazása hanyag, hibás! A mondat helyesen így hangzik (hangzana): E rendelet elõírá-sait az élelmiszerként, emberi fogyasztás céljára palackozott... víz elõállítására és forgalomba hozatalára kell alkalmazni. Mertha a rendelet szövegét (szórendjét) tekintjük, akkor a palackozott ioncserélt vízre is vonatkozik a rendelet.)

Mit ír elõ az 59/2006 (VIII. 14) FVM-EüM-SZMM 2.§-a.:

„A R.2.§-ának e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: /2.§ E rendelet alkalmazásában:/„e) dúsított, ízesített, vagy dúsított és ízesített víz: emberi fogyasztásra szánt víz, amelyet természetes ásványvíz... dúsításával,ízesítésével vagy dúsításával és ízesítésével állítottak elõ”.

E rendelet 4.§ szerint: „A R.12.§-a és az azt követõ alcím helyébe a következõ rendelkezések lépnek: Dúsított, ízesített, vagydúsított és ízesített víz.12.§ A dúsított, ízesített vagy dúsított és ízesített víz készítéséhez alapanyagként felhasznált természetes ásványvizet, forrás-vizet... csak az adott vízre vonatkozó kezelési eljárásokkal szabad kezelni” (sic!)

Az alaprendelet 4.§ a) szerint „a nem stabil elemeknek vas és kénvegyületeknek szûréssel vagy ülepítéssel (dekantálással)történõ kiválasztása, amelyet estlegesen elõzetesen oxigénnel való telítéssel lehet elõsegíteni, feltéve, hogy a kezelése nem vál-toztatja meg a víz összetételét, jellegzetes tulajdonságait meghatározó összetevõit.”

„(3) a) az alapanyagként felhasznált víznek megfelelõen a természetes ásványvíz/forrásvíz/ivóvíz megnevezést.

(b) a dúsító- ,illetve ízesítõanyagot, valamint a dúsításra illetve ízesítésre való utalást”

***

A 65/2004 (IV. 27.) rendelet 4.§ (7) szerint „Természetes ásványvízhez csak szén-dioxid hozzáadása engedélyezett...”

Ha az alprendelet szerint „Természetes ásványvízhez csak szén-dioxid hozzáadása engedélyezett...” akkor a 59/2006 (VIII. 14)FVM-EüM-SZMM (vagy az Európai Unió Direktívája?)− milyen alapon engedélyezi a természetes ásványvíz dúsítását bármivel is.− a természetes ásványvizet akármilyen gázzal, kémiai anyaggal stb. lehet dúsítani?− ha az alaprendelet szerint a természetes ásványvízhez csak szén-dioxid hozzáadásaengedélyezett, milyen alapon lehet a természetes ásványvizet pl. oxigénnel dúsítani?

(A természetes ásványvíz oxigénnel történõ dúsítása bizony megváltoztatja/megváltoztathatja a természetes ásványvíz összeté-telét, jellegzetes tulajdonságait..)

A „természetes ásványvíz alapú ital” − kötelezõ felirat a címkére − finoman kifejezve is − kijátszása az eredeti rendeletnek −,de nem a palackozók, hanem a rendeletet alkotó minisztériumok részérõl, hiszen a 59/2006 (VIII. 14) FVM-EüM-SZMM ren-delet 2.§ 3. alpontja szerint „...és egyértelmûen megkülönböztethetõ az ivóvíztõl.”Ez estben viszont a rendeletet alkotó összemossaa természetes ásványvizet az ivóvízzel.Egyáltalán mi az hogy ital? Ilyen kategória nem szerepel az alaprendeletben A Larousse szerint pl. a szeszes ital is ital, de atej és a kávé stb. is ital.

Ha engedélyezi a rendelet a természetes ásványvíz ízesítését ( a dúsítás ellentétes a „természetes” megnevezéssel) akkor legyenkötelezõ minden olyan felirat a címkén, ami a természetes ásványvízre vonatkozik.(összetétel, összes oldott ásványi anyag, stb.)

Ha a természetes ásványvizet dúsítják valamilyen célból (pl. jóddal vagy oxigénnel) akkor ezt a terméket minõsítsék -klinikaivizsgálatok alapján- gyógyvízzé, mivel az ilyen „ital”-nak gyógyhatása lehet. Ez estben viszont nem tartozik fenti rendelet(ek)hatálya alá.

Alkoholmentes italok 2008/3

50

fõszerkesztõ

Bevezetés

Az elõzõ részben ismertettük a gyü-mölcslevek romlását okozó baktérium,az Alicyclobacillus acidoterrestris tula-jdonságait, az irodalmi adatok alapján.Ebben a részben a KÉKI-ben folyt kí-sérletek eredményeirõl számolunk be,amelyet a baktérium autentikus, törzs-gyûjteménybõl beszerzett törzseivel vé-geztünk el.

A gyümölcslevek mikrobás romlásá-nak gátlására fizikai és kémiai kezelések,illetve ezek kombinációi alkalmazhatók.A fogyasztó kívánsága az, hogy lehetõ-leg minél természetesebb formában ke-rüljön az élelmiszer az asztalra. A hagyo-mányos eljárások (hõkezelés, tartósító-szerek alkalmazása) mellett ezért azutóbbi idõben egyre újabb módszereketpróbálnak ki az élelmiszerek romlásánakmegakadályozására, illetve az élelmi-szer-eredetû megbetegedések elkerülé-

sére. Az ún. kíméletes kezelések mikro-bagátló hatása azonban önmagukbannem elegendõek, rendszerint csak máskezelésekkel kombinálva, vagy hûtésseladnak kielégítõ eredményt. A kezelések(pl. K1 és K2) hatása lehet additív, sziner-gens, vagy antagonista. Antagonista akezelések eredménye, ha egymás hatásátkioltják (H<K1+K2). Additív hatásról be-szélünk, ha a kezelések együttes hatása akét kezelés külön-külön mért hatásánakösszege (H=K1+K2), és szinergens, ha akét kezelés együttes hatása nagyobb,mint egyedi hatásuk összege (H>K1+K2).Szinergens hatás eléréséhez rendszerintúgy kell megválasztani a kezeléseket,hogy azok mikrobapusztító vagy -gátlóhatásának mechanizmusa eltérõ legyen,így kisebb annak az esélye, hogy a mik-roorganizmus egyensúlyi állapotát (ho-meosztázisát) fenn tudja tartani. A bak-tériumok esetében a kezelés akkor te-kinthetõ szinergensnek, ha a számított

szinergencia faktor >10; tényleges szi-nergenciáról akkor beszélhetünk, ha ezaz érték >100 (Farkas, 1994).

A baktériumok vegetatív sejtjei érzé-kenyek a hõkezelésre, azonban a spórák

Alkoholmentes italok 2008/3

52

ÖSSZEFOGLALÓ

AZ ALICYCLOBACILLUS ACIDOTERRESTRIS TERMOACIDOFIL, NEM PATOGÉN, SPÓRA-KÉPZÕ BAKTÉRIUM, AMELY AZ ELMÚLT ÉVEKBEN A PASZTÕRÖZÖTT GYÜMÖLCS-LEVEK, ELSÕSORBAN ALMA- ÉS NARANCSLEVEK ESETÉBEN OKOZOTT PROBLÉMÁT.A MIKROBÁVAL KAPCSOLATOS KUTATÁSOK AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZEDBEN KEZDÕD-TEK, FAJI BESOROLÁSA 1992-BEN TÖRTÉNT MEG. A MIKROBA MAGYARORSZÁGON IS

AZ EGYIK LEGGYAKORIBB OKOZÓJA A GYÜMÖLCSLEVEK ROMLÁSÁNAK, AZONBAN

ENNEK A TÉNYNEK A FELISMERÉSE OLYANNYIRA ÚJ KELETÛ, HOGY A KIMUTATÁSÁRA

ÉS AZONOSÍTÁSÁRA SZABVÁNYOS MÓDSZER MÉG NEM ÁLL RENDELKEZÉSRE. A MIK-ROBA JELENTÕSÉGÉT AZ IS MUTATJA, HOGY SAJÁT EREDMÉNYEIKRE ÉS AZ IRODALMI

ADATOKRA TÁMASZKODVA SILVA ÉS MUNKATÁRSAI 1999-BEN JAVASLATOT TETTEK

ARRA, HOGY A SAVAS GYÜMÖLCSLEVEK ESETÉBEN A PASZTÕRÖZÉSI ELJÁRÁS MÉRE-TEZÉSÉNÉL A CÉLORGANIZMUS ENNEK A MIKROBÁNAK A SPÓRÁJA LEGYEN. ÍGY AZ

ALICYCLOBACILLUS ACIDOTERRESTRIS EZEN TERMÉKEK ESETÉBEN OLYAN FONTOS-SÁGÚ SZEREPHEZ JUTNA, MINT A CLOSTRIDIUM BOTULINUM A KONZERVIPARBAN.AZ ELÕZÕ RÉSZBEN ISMERTETTÜK A GYÜMÖLCSLEVEK ROMLÁSÁT OKOZÓ BAKTÉ-RIUM, AZ ALICYCLOBACILLUS ACIDOTERRESTRIS TULAJDONSÁGAIT, AZ IRODALMI

ADATOK ALAPJÁN. EBBEN A RÉSZBEN A KÉKI-BEN FOLYT KÍSÉRLETEK EREDMÉ-NYEIRÕL SZÁMOLUNK BE, AMELYET A BAKTÉRIUM AUTENTIKUS, TÖRZSGYÛJTE-MÉNYBÕL BESZERZETT TÖRZSEIVEL VÉGEZTÜNK EL.

INHALT

IN DEN VERGANGENEN JAHREN ALICYCLOBACILLUS ACIDOTERRESTRIS, (THERMOA-CIDOPHYL, NICHT PATHOGENE, SPORENBILDENDE BAKTERIEN) VERURSACHTEN

PROBLEMEN BEI DEN PASTEURISIERTEN FRUCHTSÄFTE, VOR ALLEM ÄPFELUND

ORANGENSÄFTE WAREN BETROFFEN. DIE UNTERSUCHUNGEN DIESER BAKTERIEN

SIND ERST IN DEN LETZTEN 20 JAHREN STARTET WORDEN, UND ARTGEMÄßER EINOR-DNEN PASSIERTE IM JAHRE 1992. IN UNGARN SIND DAS VERDERBEN DER FRUCHT-SÄFTE AUCH AM HÄUFIGSTEN DURCH DIESEN MIKROBEN VERURSACHT, DA DIESE

ERKENNTNISSE SIND ERST NEUE ENTDECKT, NOCH KEINE STANDARDISIERTEN NACH-WEIS- UND IDENTIFIZIERUNGSMETHODEN STEHEN ZUR VERFÜGUNG.

AUF GRUND EIGENEN UNTERSUCHUNGSERGEBNISSE UND AUCH LITERARISCHEN

ANGABEN BEHAUPTEN SILVA UND MITARBEITERN, SEIEN DIESE MIKROBEN VON

GROßEN BEDEUTUNG, DESHALB SCHLUGEN SIE VOR DIE SPOREN DIESER MIKROBE

ALS ZIELORGANISMUS, BEI BERECHNUNGEN DES PASTEURISIERUNGS- VERFAHREN

VON SAUREN FRUCHTSÄFTE ZU BEACHTEN, SO WIE CLOSTRIDIUM BOTULINUM IN

KONSERVIERUNGS- INDUSTRIE.VORHER, IM I. TEIL DES ARTIKELS WURDEN DIE EIGENSCHAFTEN DER BAKTERIE

ALICYCLOBACILLUS ACIDOTERRESTRIS, DIE FÜR DAS VERDERBEN DER FRUCHTSÄFTE

VERANTWORTLICH SIND, LAUT LITERARISCHEN ANGABEN ANGELEITET. IN DIESEM

TEIL BERICHTEN WIR ÜBER DIE ERGEBNISSE UNSERER EXPERIMENTE DURCHGE-FÜHRT IN KÉKI, (ZENTRAL FORSCHUNGSINSTITUT FÜR LEBENSMITTELINDUSTRIE)MIT DIESER BAKTERIE AUS AUTHENTISCHER STAMM-SAMMLUNG.

SUMMARY

ALICYCLOBACILLUS ACIDOTERRESTRIS IS A THERMOACIDOPHIL, NON-PATHOGENIC,SPOREFORMING BACTERIUM THAT CAUSES PROBLEMS IN PASTEURISED FRUIT −

MOSTLY IN APPLE AND ORANGE − JUICES. THE RESEARCH ON THIS MICROBE HAS

STARTED IN THE LAST TWO DECADES, AND IT HAS BEEN CLASSIFIED IN 1992. THE

MICROBE IS RESPONSIBLE FOR THE MAJORITY OF THE SPOILAGE OF FRUIT JUICES IN

HUNGARY AS WELL, BUT THE REALISATION OF THE PROBLEM IS SO RECENT THAT NO

LEGISLATION ON THE DETECTION AND IDENTIFICATION IS AVAILABLE YET. THE SIG-NIFICANCE OF THE MICROBE IS WELL PRESENTED BY SILVA ET AL. (1999) WHO MADE

A PROPOSAL BASED ON THEIR OWN WORK AND DATA AVAILABLE IN THE LITERATURE

TO USE ITS SPORES AS A TARGET MICROBE FOR SETTING THE PASTEURISATION PRO-CESS PARAMETERS OF ACIDIC FRUIT JUICES. THUS THE ALICYCLOBACILLUS ACIDO-TERRESTRIS WOULD PLAY THE SAME ROLE FOR THESE PRODUCTS AS CLOSTRIDIUM

BOTULINUM DOES IN THE CANNED FOOD INDUSTRY.PREVIOUSLY, IN THE I. PART OF OUR ARTICLE THE CHARACTERISTICS OF ALICYC-

LOBACILLUS ACIDOTERRESTRIS, THE MICROBES RESPONSIBLE FOR SPOILAGE OF FRUIT

JUICES, WERE COMPILED FROM LITERARY INFORMATION. IN THIS PART RESULTS OF

OUR EXPERIMENTS, DONE IN KÉKI (CENTRAL RESEARCH INSTITUTE OF FOOD

INDUSTRY) WITH THESE MICROBES GAINED FROM AUTHENTIC STRAIN COLLECTION,ARE PRESENTED.

Alicyclobacillus acidoterrestrisII. rész

A kezelések hatása a baktériumraDr. Beczner Judit − Ágoston Réka − Dr. Cserhalmi Zsuzsanna − Batáné Dr. Vidács Ildikó −

Dr. Szekér Krisztina

1. ábraA PEF kezelés hatása a sejtmembránra

A reverzibilis és irreverzibilis elektromosmembránösszeomlás vázlatos rajza.(a) A V’m potenciálú sejtmembrán;

(b) a membrán összenyomása;(c) pórus képzõdés és reverzibilis

összeomlás; (d) a membrán nagy részeirreverzibilisen károsodott a nagy pórusok

keletkezése miatt. (Zimmerman 1986)

hõrezisztenciája nagyságrendekkel na-gyobb, mint a vegetatív sejteké. A hõke-zelés, mint hagyományos eljárás, jelen-leg is széles körben alkalmazott a gyü-mölcslevek tartósítására. A nizin és anagy hidrosztatikus nyomás hatását az A.acidoterrestris-re az elõzõ részben rész-letesen ismertettük.

Az új eljárások közül elsõsorban folyé-kony halmazállapotú élelmiszerek, ígytej, gyümölcslevek, folyékony tojás, le-vesek kezelésére alkalmas a nagyfeszült-ségû pulzáló elektromos térerõ (Cserhal-mi és Czukor, 2000a, b). A PEF-technikaalapja egy külsõ elektromos erõtérnek azélõ sejtre gyakorolt hatása, amely a sejt-membrán destabilizálódásában, vala-mint a sejtmembránban pórusok, lika-csok keletkezésében nyilvánul meg. Asejtmembránban a pórusok megjelenésé-nek és a membrán destabilizálásánakmechanizmusa nem teljesen tisztázott,de a folyamat elméleti alapját a dielektro-mos összeomlás és az elektroporáció ad-ja (1. ábra; Zimmermann, 1986). A tech-nológia mind a vegetatív baktériumok,mind a gyümölcslevek romlásában sze-repet játszó élesztõk ellen is hatásos(Cserhalmi et al., 2002). A legújabb vizs-gálatok szerint az almalében elõfordulópeszticid szermaradványok mennyiségeis csökkenthetõ alkalmazásával (Chen etal., 2009). A pulzáló elektromos térerõhatásának kitett gyümölcslevek minõsé-gi vizsgálatával Cserhalmi és munkatár-sai (2004) részletesen foglalkoztak.

Az ionizáló sugárzás hatása elsõsorbana DNS károsításán, szabadgyökök képzé-sén keresztül hat a biológiai rendszerekre,a sejt osztódását és biológiai funkcióinakgátlását okozva végsõ soron a sejt pusztu-lásához vezet. A sugárzás a vegetatív sej-teket már kis dózisban eredményesenpusztítja, míg a baktérium spórák rend-szerint lényegesen ellenállóbbak a keze-léssel szemben, ugyanakkor a kezelés ér-zékenyíti a spórákat az azt követõ hõke-zelésre (Gould és Jones, 1989).

Vizsgáltuk a különbözõ törzsek szapo-rodási optimumát, a nizin, az ionizáló su-gárzás és a pulzáló elektromos térerõegyedi és kombinált hatását az A. acido-terrestris vegetatív sejtjeire és spóráira.

Anyagok és módszerek

Az Alicyclobacillus acidoterrestris tör-zseket két törzsgyûjteménybõl szereztükbe: Hollandiából: DSM 2498 (ATODLO, Hollandia, ill. NCAIM B02063) ésa Cseh Nemzeti Törzsgyûjteménybõl:CCM 4659 (illetve NCAIM B02041),CCM 4660 és CCM 4661.

A törzsek fenntartására és szaporításá-ra tápközegeket (burgonya dextróz agar,pH 4, K tápleves, AAM spóráztató táp-közeg, ALI tápleves, YPGB tápleves,OSB (narancs szérum táptalaj)) és külön-bözõ gyümölcsleveket (vásárolt, frissenfacsart, sterilezett narancslé, grapefruitlé, Ice Tea lemon, valamint szûrt alma ésfehérszõlõ, rostos õszibarack és kajszi-barack, 7%-os meggylé) használtunk.

A szaporodási vizsgálatok során a tör-zseket folyadéktenyészetekben, a túl-élést lemezöntéssel vizsgáltuk.

Avegetatív sejtek szaporodását vizsgál-tuk 5, 25, 30, 37 és 45 °C-on, és re-gisztráltuk a tápközeg pH-változását is. Asejtek szaporodását 0,1−100 IU ml−1, aspórák csírázásának gátlását 0,1−600 IUml−1 nizinkoncentráció mellett vizsgáltuk.

A PEF kezelést a KÉKI OSU 4B(USA) gyártmányú laboratóriumi készü-lékével végeztük el, az elõkísérletek so-rán 15, 20, 25 és 28 kV/cm térerõ intenzi-tással és 8,3-as impulzusszámmal, majd28 kV/cm térerõ intenzitással és 50 im-pulzusszámmal. A készülék elvi vázlatáta 2. ábra mutatja. A készülék 6 egymás-sal sorosan összekapcsolt kezelõ kamrá-ból áll, amelyek 0,29 cm résszélességûacél elektródákat tartalmaznak. Mindenkamrapár termosztátos hûtõrendszerhezkapcsolódik, amelynek segítségével akezelt minták hõmérséklete a kezelés so-rán ellenõrzött értéken tartható, ezt digi-tális termoelemes hõmérõ jelzi. A keze-lés elektromos paramétereit, a feszültségés az áramerõsség értékeket digitális osz-cilloszkóp rögzíti.

A besugárzást a KÉKI RH-gamma-30Co-60 sugárforrást tartalmazó, önárnyé-kolt laboratóriumi sugárforrásával vé-geztük el, 0,5, 1, 2 és 4 kGy (vegetatívsejtek), illetve 3 és 6 kGy (spórák) sugár-dózis alkalmazásával.

Vizsgáltuk a besugárzás és a PEF (28kVcm−1, 50 impulzus) kezelés kombiná-cióját a vegetatív sejtekre (0,5 és 1 kGy +PEF) és a spórákra (3 és 6 kGy + PEF).

A besugárzás és a nizin együttes hatá-sának vizsgálata során a 3, 6 és 9 kGy dó-zissal besugárzott spóraszuszpenziót ni-zint nem, illetve 0,4 IU ml−1 nizint tartal-mazó PDA táptalajra oltottuk le. Elvé-geztük a besugárzást 0,4 IU ml−1 nizinttartalmazó tápközegben is, majd a kezeltspórákat ugyanolyan koncentrációjú ni-zint tartalmazó táptalajra, illetve nizintnem tartalmazó közegre oltottuk le.

Alkoholmentes italok 2008/3

53

2. ábra. Az OSU 4B (USA) PEF rendszer

A. acidoterrestris DSM 2498 szaporodásakülönböző hőmérsékleten

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

5 20 30 37 45Hőmérséklet (C)

Sza

poro

dás

mért

éke

Inkubálásiidő (óra)

24

48

72

96

120

144

Az A. acidoterrestris CCM 4561szaporodása a hőmérséklet függvényében

0

1

2

3

4

5

5 20 30 37 45

Sza

poro

dás

mért

éke

Inkubálásiidő (óra)

24

48

72

96

120

144

Hőmérséklet (C)

3. ábra

Eredmények

Két jellegzetes A. acidoterrestris törzsszaporodását különbözõ hõmérséklete-ken a 3. ábra mutatja. A kísérletet K táp-levesben végeztük, az induló sejtszám103 sejt ml−1 volt. Valamennyi törzs eseté-ben a leggyorsabb szaporodást 45 °C-ontapasztaltuk, bár eltérõ ütemben. Vala-mennyi törzs szaporodott 5−30 °C-on is,csak igen lassan; 5 °C-on a szaporodáscsak 96 óra inkubációs idõ elteltével váltláthatóvá a szaporodás mindegyik törzsesetében, és a szaporodás mértéke az ötösskálán a kísérlet végén (144 óra) sem ha-ladta meg az 1-es fokozatot. ADSM 2498jellegzetesen „lassan” szaporodó törzs-nek bizonyult, még az optimális 45 °C-onis csak 48 óra inkubációs idõ után indultmeg a szaporodás, a maximális mértéket96 óra elteltével érte el. Harminc és 37°C-on nem érte el a maximális mértéket aszaporodás egyik törzs esetében sem. A„gyorsabban” szaporodó törzs (CCM4561) 37 és 45 °C-on már 24 óra elteltévelláthatóan szaporodásnak indult és egy-aránt 96 (4 nap) óra inkubációs idõ alattelérte a maximális 5-ös mértéket.

A 4. ábra a narancs szérum táplevespH-jának változását mutatja 45 °C-ontörtént szaporítás esetén. Mint látható, azeredeti 5,5-ös pH kezdetben kissé csök-ken, majd a beoltott törzstõl függõen je-lentõsen megnöveli a közeg pH-ját 6,1−

6,6-ra. A lassan szaporodó DSM 2498-astörzsnél csak a 7. napon, a másik két törzsesetében az 5. napon bekövetkezett a0,5−1 egységnyi pH-emelkedés. Ez aztmutatja, hogy a termék pH-változásánaksebessége függ a szennyezõ törzstõl, an-nak szaporodási sebességétõl.

A különbözõ gyümölcslevekbe vegeta-tív A. acidoterrestris sejteket beoltva azt ta-pasztaltuk, hogy szaporodásuk a frissen ki-facsart narancs, mandarin és grapefruit le-vekben gyors volt, 3 napon belül a sejtszám103 sejt ml−1-rõl 107−108 ml−1-re növeke-dett. Azonban a sterilezett, illetve a keres-kedelembõl származó gyümölcslevekben45 °C-on még 5 nap múlva sem volt szapo-rodás, s a mikroszkópos vizsgálat spórákjelenlétét mutatta ki. A 7%-os meggylébencsak a CCM 4659 jelû törzs szaporodott el,a többi törzs beoltott vegetatív sejtjei rövididõn belül bespóráztak, szaporodás nemvolt. Ez arra utal, hogy a hõkezelés követ-keztében olyan anyagok/ melléktermékekkeletkeznek a gyümölcslevekben, amelyekgátolják a baktérium szaporodását a vizs-gált idõszakon belül. Ameggylé esetében aszínanyagok, fenolok jelenléte miatt gátolta szaporodás, de a törzsek között a gátló-anyagokkal szembeni érzékenység szûkhatárok között eltérõ lehet.

Alkoholmentes italok 2008/3

54

6. ábraA besugárzás hatása az A. acidoterrestris vegetatív sejtjeire

(NCAIM B02041 = CCM4659; NCAIM B02063 = DSM 2498)

5. ábraAz elektromos térerõ (PEF) hatása négy A. acidoterrestris törzs vegetatív

sejtjeire

y = -0,0005x 2 - 0,0658x + 6,6195R2 = 0,9601

y = 0,002x2 - 0,1204x + 7,824R2 = 0,9264

4

4,5

5

5,5

6

6,5

7

7,5

8

8,5

0 5 10 15 20 25 30Elektromos térerő (kV/cm, 8.3 impulzus)

Csí

rasz

ám

(lo

g N

)

CCM 4661CCM 4660CCM 4659DSM 2498

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5Sugárdózis (kGy)

log T

KE

cm

-3

NCAIMB02041NCAIMB02063

4

4,5

5

5,5

6

6,5

7

DSM 2498 CCM 4659 CCM4660

pH

Nap0123567

4. ábraA narancs szérum tápleves pH-jának változása a baktériumtörzs és

a tárolási idõ függvényében

A pulzáló elektromos térerõ (PEF) vizs-gálatánál a törzsek vegetatív sejtjeinek el-térõ érzékenységét figyeltük meg a keze-léssel szemben: két törzs esetében az élõsejtszám a növekvõ térerõsség függvényé-ben szignifikáns mértékben csökkent, míga másik két törzs esetében csíraszám-csök-kenést nem tapasztaltunk (5. ábra).

Az ionizáló sugárzás hatását egy lassanés egy gyorsan szaporodó törzs esetébenvizsgáltuk. Vegetatív sejtek esetében a nö-vekvõ dózissal monoton csökken a túlélõmikrobaszám a 4 kGy dózisig, a törzsekközött már 0,5 kGy-nél mintegy másfélnagyságrendnyi a túlélésbeli különbség (alassabban szaporodó törzs érzékenyebbvolt, mint a gyorsabban szaporodó), és ezalig változik a sugárdózis növekedésével,jelezve a törzsek közötti határozott kü-lönbséget (6. ábra). PEF kezelés hatására asejtszámcsökkenés nagyobb, mint 0,5kGy sugárdózis hatására. A besugárzástkövetõ PEF-kezelés hatására a sejtszámtovább csökkent, a kisebb sugárdózisdó-zist követõen nagyobb sejtszámcsökkenésvolt, mint az 1 kGy-t követõen. A tenden-cia mindkét törzs esetében hasonló volt,azonban a lassabban szaporodó törzs ke-vésbé volt érzékeny az egyedi és a kom-binált kezelésekre, mint a gyorsabban sza-porodó. Az eredmények alapján elmond-ható, hogy a PEF-kezelés hatékonyabb

volt, mint a besugárzás a kombinált keze-lés során vizsgált dózistartományban, és abesugárzás+ PEF kombinált kezelés lé-nyeges elõnyt a vegetatív sejtek esetébennem hordoz.

Az elõkísérletek során megállapítot-tuk, hogy a nizin már 0,1 IU ml−1 koncent-rációban jelentõs mértékben, 0,6 IU ml−1

koncentrációban pedig teljesen gátolta aspórák kihajtását, 0,3 IU ml−1 koncentrá-cióban pedig a vegetatív sejtek szaporo-dását, és a baktériumtörzsek között nemvolt különbség az érzékenységben.

A spórák esetében a 3 kGy dózisú be-sugárzás mindkét törzs esetében 1-1nagyságrendnyi spóraszám-csökkenésteredményezett, a 6 kGy dózis ezt az ér-téket 1−1,5 nagyságrenddel továbbcsökkentette a gyorsan szaporodó tör-zse esetében nagyobb mértékû volt aspóraszám csökkenés, mint a lassabbanszaporodó esetében (8. ábra). Kom-binált kezelés esetében a besugárzástkövetõ PEF kezelés gyakorlatilag nemokozott változást a túlélõ spóraszámban(9. ábra), a meghatározó az ionizáló

Alkoholmentes italok 2008/3

55

8. ábra. Az ionizáló sugárzás hatása az A. acidoterrestris spóráira(NCAIM B02041 = CCM4659; NCAIM B02063 = DSM 2498)

9. ábraA kombinált kezelés (besugárzás + PEF) hatása a spórákra (NCAIM B02041 = CCM4659; NCAIM B02063 = DSM 2498)

7. ábra. A kombinált kezelés (besugárzás és PEF) hatása a két törzs vegetatív sejtjeire(NCAIM B02041 = CCM4659; NCAIM B02063 = DSM 2498)

CCM 4659

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

0 kGy 0,5 kGy 1 kGyKezelések

log

TK

E c

m-3

Sugárkezelés

Kombinált kezelés(besugárzás+PEF)

DSM 2498

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

0 kGy 0,5 kGy 1 kGyKezelések

log

TK

E c

m-3

Sugárkezelés

Kombinált kezelés(besugárzás+PEF)

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

0 1 2 3 4 5 6 7Radiation dose (kGy)

log

CFU

cm

-3

NCAIMB02041

NCAIMB02063

CCM 4659

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

0 kGy 3 kGy 6 kGyKezelések

log

TK

E c

m-3

Sugárkezelés

Kombinált kezelés(besugárzás+PEF)

Sugárkezelés

Kombinált kezelés(besugárzás+PEF)

DSM 2498

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

0 kGy 3 kGy 6 kGyKezelések

log

TK

E c

m-3

sugárzás hatására bekövetkezõ spóra-számcsökkenés volt.

A besugárzás és a nizin (0,4 IU ml−1,nem teljesen gátló koncentráció) kombi-nált hatását vizsgálva megállapíthatóvolt, hogy a nizin jelenléte a besugárzássorán, majd a leoltásnál megnöveli a be-sugárzás hatékonyságát, azonban ez is je-lentõs mértékben törzsfüggõ tulajdonság:a lassabban szaporodó törzs nagyobb el-lenállóképességet mutatott a nizinnelszemben, mint a gyorsabban szaporodó.

A vizsgálati eredmények alapján meg-állapítható, hogy az Alicyclobacillus aci-doterrestris ellenállóképessége az új, kí-méletes kezelésekkel szemben is nagy-mértékû, azonban a törzsek között jelen-tõs eltérés lehet. A számítások alapján akombinált kezelések, kétségtelen valami-vel nagyobb hatékonyságuk ellenére semszinergensek, hanem csak additívak. Ave-getatív sejtek esetében a PEF kezelés ha-tékonyabbnak bizonyult, mint a besugár-zás, a kombináció hatása a kisebb sugár-dózisnál hatékonyabb, mint nagyobbnál,ami azt jelenti, hogy a besugárzást túlélõfrakció az azt követõ PEF kezelésselszemben is ellenálló. Hasonló tendenciavolt megfigyelhetõ a spórák esetében is,

de itt még kisebb mértékû volt a sejt-(spó-ra) szám csökkenése. A besugárzás érzé-kenyíti a spórákat a nizinnel szemben(nizines táptalajon szaporítva) − ez a hatáskifejezett a gyorsan szaporodó törzs ese-tében, míg csak kisebb mértékben igaz alassabban szaporodó törzs esetében.

Gyakorlati szempontból a hõkezelésmellett a PEF-kezelés tûnik ígéretesnek,abban az esetben, ha fõként vegetatív sej-tek vannak jelen a termékben. Nizinneleredményesen gátolható a spórák kihaj-tása és a sejtek szaporodása. A lassabbanszaporodó törzs ellenállóképessége azegyedi, de még inkább a kombinált ke-zelésekkel szemben nagyobb volt, mint agyorsan szaporodóé.

Felhasznált irodalom

Chen, F., Zeng, L. Zhang, Y., Liao, X., Ge, Y. ,Hu, X .és Jiang, L. (2009): Degradation behaviour ofmethamidophos and chlorpyrifos in apple juicetreated with pulsed electric fields. Food Che-mistry, 112, 956−961.

Cserhalmi Zs. és Czukor B. (2000b): Nagyfeszültségûpulzáló elektromos térerõ élelmiszeripari alkal-mazhatósága I. Élelmezési Ipar, LIV (3), 77−82.

Cserhalmi Zs. és Czukor B. (2000a): Nagyfeszültségûpulzáló elektromos térerõ élelmiszeripari alkal-mazhatósága I. Élelmezési Ipar, LIV (4), 105−110.

Cserhalmi Zs., Sass Á és, Tóth M. (2004): Pulzáló

eletromos térerõvel kezelt gyümölcslevek vizs-gálata. Élelmezési Ipar, LIV (1), 22−27.

Cserhalmi, Zs., Vidács, I., Beczner, J. és Czukor, B.(2002): Inactivation of Saccharomyces cerevisi-ae and Bacillus cereus by pulsed electric fieldstechnology. Innovative Food Science & Emer-ging Technologies, 3, 41−45.

Farkas, J. (1994): Tolerance of spores to ionizingradiation: mechanism of inactivation, injury andrepair. J. appl. Bacteriol., Symposium Supple-ment, 76, 81S−90S.

Gould, G.W. és Jones, M.V. (1989): Combinationand synergic effects. In: Gould, G.W. (ed.): Me-chanism of action of food preservation proce-dures. Elsevier Appl. Sci., London, 401−421.

Zimmermann, U., 1986. The effect of high intensityelectric field pulses on eucaryotic cell mem-branes: fundamentals and applications. In: Zim-mermann, U., Neil, G.A. (Eds.), Electromanipu-lation of Cells. CRC Press, Boca Raton.

A Szerzõk köszönik Csányi Julianna technikusnak ésEgyed Beatrix, ELTE egyetemi hallgatónak a labo-ratóriumi munkákban nyújtott segítségüket.

Alkoholmentes italok 2008/3

56

Szerzõ: dr. Beczner Judit, Cserhalmi ZsuzsannaBatáné dr. Vidács IldikóKözponti Élelmiszer-tudományiKutatóintézetÁgoston RékaBudapesti Corvinus EgyetemÉlelmiszer-tudományi Kar, Mikro-biológiai és Biotechnológiai TanszékDr. Szekér KrisztinaSzent István Egyetem,Állatorvostudományi Kar,Gyógyszertani és Méregtani Tanszék

Európában az italipar állapota és fejlõdésea földrajzi helyzettõl függõen különbözik.Nyugat- és Közép-Európában a piacok túl-nyomóan telítettek, kismértékû növekedéscsupán az alkoholmentes italok területénlehetséges. Ezen a területen mûködõ ital-vállalatok tevékenysége az itteni piacokonmár csak innovációs és új ízvilág iránybanbõvülhet, vagy pedig a Kelet- Közép- ésKelet-Európa felé irányuló export jelenthetnövekedési lehetõséget.

Innovatív például egy olyan gyümölcslétartalmú ital, amely kálium-alumínium-szilikát tartalmának köszönhetõen csillog,és a palack összerázásakor úgy viselkedik,mint egy hólabda, vagyis egy fiziológiailagártalmatlan, engedélyezett adalék eloszlika folyadékban és meglepõ optikai hatásteredményez.

Egy másik példa, a teljesen átlátszó sör-italelegy, amely a sör ízét tökéletesen meg-õrzi.

Mindkét példa motiválta a megfelelõgyártókat arra, hogy gépeket és berendezé-seket állítsanak ki a BRAU Beviale-n, vagy

pedig hogy elmagyarázzák a hasonló ter-mékek elõállításának lehetõségeit.

Kelet- Közép- és Kelet-Európában a sör-piacon még mindig van növekedési lehetõ-ség a sörpiacon, de sokkal jelentõsebb azalkoholmentes italok választékának bõvít-hetõsége.

Ezeken a piacokon is egyre fontosabb akülsõleges megjelenés a bevétel továbbifokozásához, hogy a fogyasztóknak to-vábbi hatásokkal csábítsák.

Ilyenek például a különféle zárási meg-oldások, amelyek megakadályozzák rova-rok bejutását a részben elfogyasztott do-boz italba, hasonlókat alkalmaznak palac-kozott italoknál is. Továbbá léteznekolyan címkék is, amelyek képesek bizo-nyos mértékben hõmennyiséget abszor-beálni, azaz, ha a fogyasztó ilyen címké-vel borított palackot tart a kezében, a ben-ne lévõ folyadék bizonyos ideig nem me-legszik fel, mert a kéz melegét a címkeveszi fel.

Ezek a fejlesztések valamennyi piaconrövidebb-hosszabb idõn belül elterjednek

és az a céljuk, hogy a fogyasztókat továbbösztönözzék.

Az idei BRAU Beviale további igen fon-tos témája az energiatakarékosság és azerõforrások védelme.

A sör gyártásakor vagy a gyümölcslé le-fejtésekor keletkezõ hõmennyiség vissza-nyerése ugyanúgy elõtérbe kerül, mint acsomagolóanyagok minimumra csökken-tése (könnyû üveg, könnyebb PET palac-kok).

Az ökológia területén az ozmotikus szû-rési eljárások (a baktériumok eltüntetéseérdekében UV besugárzással is kiegészít-ve) erõteljesen terjednek.

Ennek az eljárásnak nincs különös gazda-ságossági elõnye, úgy, mint az energiataka-rékosságnak. Ezért félõ, hogy ezt az eljárástcsak akkor vezetik be, ha új berendezésrõlvan szó, vagy pedig egy gyártó hangsúlyoz-ni akarja a környezettudatosságát.

Az anyagtakarékossági és energiatakaré-kossági témához még hozzáfûzhetõ, hogypéldául manapság már kínálnak olyan töl-tési szintellenõrzõ rendszereket, amelyek-

Italipari trendek és azokból következõ

elvárások a 2008-as Nürnbergi BRAU BevialénGert Erhardt

nél Röntgen-, vagy gammasugár helyett(bár veszélytelen, de drága) nagyfrekven-ciás mérõkészülékeket használnak, ezek iskevesebb energiát fogyasztanak.

Az egyszer használatos PET palackokkészülékben történõ fújásánál a berende-zések olyan mértékben optimálissá váltak,hogy a fújó-, töltõ- és záró-berendezésekközötti út a lehetõ legrövidebb legyen,ezáltal csökkenjen az energiaigény. Külö-nösen energiatakarékos a klasszikus fújástegyre inkább felváltó nyújtva fújás. Nyújt-va fújáskor kevesebb sûrített levegõre vanszükség (ami drága), és azonos palackszi-lárdság eléréséhez kevesebb PET szüksé-ges, ezáltal kevesebb energia kell a felol-vasztáshoz is. Létezik olyan fejlesztés is akis mûanyag tartályoknál (kb. 60−90 ml),amely fújás helyett mélyhúzást alkalmaz.Ez a technológia kb. 40%-os anyagtakaré-kosságot eredményez, és ezzel együtt csök-ken az energiaigény is.

A BRAU Beviale érdekes témája lesz azegyéni, különleges csomagolási forma, elsõ-sorban az üvegeknél, ahol a vonzó formávala gyártók magasabb piaci árat érhetnek el.

A csomagolóanyagok újrafelhasználásá-ban Németország a példakép, azért, mertmegfelelõ törvényalkotás következtében acsomagolóanyagok gyûjtése, osztályozása,felhasználása igen jól szervezett.

Egy kérdésre még kitérek, arra hogy acsomagolóanyagok betétdíjai milyen hatá-sokkal járnak, és milyen lehetõségeket je-lenthetnek Kelet-Közép-Európában?

Ezek az országok még leginkább tárolás-ra vannak berendezkedve, ezért a mûanyagcsomagoláshoz a biológiailag lebomló mû-anyagok lennének ideálisak, de ezek mégnem állnak kellõ mennyiségben rendelke-zésre, és ez így lesz még néhány évig. A vi-lág táplálékhelyzetére tekintettel középtá-von a keményítõtartalmú növényeket élel-mezési célokra kell termelni, mindaddig,amíg idõközben esetleg a megtermeltmennyiség annyira növekszik, hogy a bio-mûanyagok elõállítására is jut.

Intenzíven foglalkoznak más bio-anya-gokból pl. mindenfajta szerves hulladékból(növényi és állati derítõiszapból) elõállítottbio-mûanyagok fejlesztésével is, de ezek atechnikák még kialakulóban vannak.

Vagyis jelenleg, ami a hagyományosmûanyag italpalackokat illeti, ezekben azországokban is egy betétdíj rendszer rela-tív gyors bevezetése és palack visszavevõautomaták felállítása tehermentesítené akörnyezetet. Ebben az esetben a fogyasz-tó a vásárláskor betétdíjat fizet, amelyetvisszakap a csomagolás leadásakor. Lé-teznek ilyen automaták (megfelelõ aján-lattevõket talál a BRAU Beviale-n) olyanfelszereléssel, amelyek öszszenyomják acsomagolást (palackot és dobozt egy-aránt), majd az automatán belül szétvá-lasztják a frakciókat. Vannak olyan auto-maták is, amelyek egyúttal zsugoríta-nak is, így csökkentve a hulladék térfo-gatát.

Környezeti szempontból az italiparban atöbbször használható üveg csomagoló-anyagok ugyancsak pozitív példaként ér-tékelhetõek.

A klasszikus üvegpalackokról a könnyûüvegárura, a már korábban említett, foko-zatos átállás következtében az üveggyár-tásban valamint a logisztikában is energiatakarítható meg.

Alkoholmentes italok 2008/3

Kutatásunk alapjául az Európai Alko-holmentes Italgyártók SzövetségeinekEgyesülete (UNESDA) által közöltadatokat vettük. Gyümölcsital kategó-rián belül az Európai Unió területénmért átlagfogyasztás mértéke 2006-ban25 liter körül mozgott, és hét év alattmintegy 15%-os növekedést produkált.Az EU 15 tagországának fogyasztásaszinte kivétel nélkül átlépte a 20 litereshatárt, és átlagos fejlõdése is európaitendenciát mutat.

A fogyasztási átlagtól való nagyobbmértékû negatív eltérés Dél-Európa or-szágaiban figyelhetõ meg. Ennek okaarra vezethetõ vissza, hogy az idõjárásitényezõk kedvezõbb alakulásából kifo-lyólag szinte az egész év folyamán meg-oldott a friss gyümölcs kedvezõ ár/értékarányú hozzáférhetõsége. Olaszországpéldájából kiindulva a gyümölcsléfo-gyasztás mértéke mindösszesen 5−6%

között mozgott az elmúlt években, mi-közben az ásványvíz-fogyasztás 74%-ottett ki. Mediterrán országokban ennektudható be továbbá a szénsavas üdítõ, va-lamint ásványvizek fogyasztásának fo-lyamatos bõvülése is (1. ábra).

Másik végletet az észak-európai orszá-gok képezik (2. ábra), ahol termesztéshiányában gyümölcsimportra van szük-ség, amely jelentõsen megdrágítja a frissgyümölcsfogyasztást. Finnország az al-koholmentes italok kategóriáján belülelérte a 30%-ot, 33 liter feletti éves fo-gyasztás és Uniós átlaggal megegyezõnövekedés mellett. Kiemelkedõ fogyasz-tási adatokat produkált még Dánia, Svéd-

ország, Hollandia és Észtország is. Dániaesete azért is különleges, mivel az egyet-len olyan ország, ahol az alkoholmenteskategória folyamatos csökkenése ellené-re a gyümölcsleveket tekintve 23%-osnövekedést tudott produkálni. EurópaiUniós átlaggal, szinte megegyezõ mérté-kû Norvégia és az Egyesült Királyságpiacfejlõdése, jellemzõen itt is 25 litereséves fogyasztás mellett.

Alkoholmentes italok 2008/3

58

ÖSSZEFOGLALÓ

A GYÜMÖLCSÖK JELENTÕS HELYET FOGLALNAK EL AZ EMBERI TÁPLÁLKOZÁSBAN.ÉRTÉKES ANYAGAIK, KEDVEZÕ ÉTRENDI HATÁSUK INDOKOLJA RENDSZERES FO-GYASZTÁSUKAT. NAGY MENNYISÉGBEN TARTALMAZNAK A SZERVEZET SZÁMÁRA

NÉLKÜLÖZHETETLEN VITAMINOKAT, ÁSVÁNYI ANYAGOKAT ÉS ÉLELMI ROSTOT. AHO-GYAN EURÓPÁBAN ÚGY HAZÁNKBAN IS ELTERJEDÕBEN VAN AZ EGÉSZSÉGES ÉLET-MÓD SZEMLÉLET, AMELYA POZITÍV ÉLETTANI HATÁSOKKAL RENDELKEZÕ TERMÉKEK

FOGYASZTÁSÁNAK NÖVEKEDÉSÉBEN NYILVÁNUL MEG. ANÖVÉNYI NYERSANYAGOK,ÍGY A GYÜMÖLCSÖK IS FRISS ÁLLAPOTBAN CSAK AZ ÉV EGY BIZONYOS RÉSZÉBEN

ÁLLNAK RENDELKEZÉSRE. AZ EGÉSZ ÉVEN KERESZTÜL TÖRTÉNÕ FOGYASZTÁST HI-VATOTTAK BIZTOSÍTANI A KÜLÖNBÖZÕ FELDOLGOZÁSI ELJÁRÁSOK. FELDOLGOZÁS-SAL MEGÕRIZHETÕK A NYERSANYAGOK ÉRTÉKES ANYAGAI, NÖVELHETÕ A FOGYASZ-TÁS IDÕTARTAMA, LEHETÕVÉ VÁLIK A TERMÉKEK ROMLÁSMENTES TÁROLÁSA. GYÜ-MÖLCSÖKBÕL KÉSZÜLT TERMÉKEK EGYIK LEGMARKÁNSABB ÉS LEGEGÉSZSÉGESEBB

KÉPVISELÕI A GYÜMÖLCSITALOK. AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁST MEGELÕZÕ

JOGHARMONIZÁCIÓ EREDMÉNYEKÉNT MAGYARORSZÁGON IS (AZ UNIÓ TÖBBI TAG-ÁLLAMÁVAL MEGEGYEZÕEN) GYÜMÖLCSITAL KATEGÓRIÁJÁBA CSAK A 100%-OS

GYÜMÖLCSTARTALMÚ GYÜMÖLCSLEVEKET ÉS A GYÜMÖLCSFAJTÁTÓL FÜGGÕ − LEG-TÖBB ESETBEN 50% − GYÜMÖLCSTARTALMÚ GYÜMÖLCSNEKTÁROKAT SOROLJUK.

INHALT

OBSTKONSUM HAT BEDEUTENDE ROLLE IN MENSCHLICHER ERNÄHRUNG. REGEL-MÄßIGER OBSTKONSUM IST DURCH DESSEN WERTVOLLE WIRKSTOFFE, UND DIE OP-TIMALE BIOLOGISCHE EFFEKTE BEGRÜNDET. OBST ENTHÄLT GROßE MENGEN VON

FÜR DEN ORGANISMUS UNVERZICHTBAREN VITAMINEN, MINERALSTOFFE, NAH-RUNGSFASERSTOFFE. IN UNSEREM LAND, SO WIE IN ANDEREN TEILEN VON EUROPA,VERBREITET SICH DIE GESUNDE LEBENSART, DIE SICH IN DAS WACHSTUM DES KON-SUMS VON PRODUKTEN MIT POSITIVER PHYSIOLOGISCHER WIRKUNG ÄUßERT. DIE

PFLANZLICHEN ROHSTOFFE, WIE FRÜCHTE, SIND NUR ZU BESTIMMTEN ZEITEN DES

JAHRES FRISCH VERFÜGBAR. DIE VERSCHIEDENEN AUFARBEITUNGSVERFAHREN

ERMÖGLICHEN DEN KONSUM DURCH DAS GANZE JAHR. WÄHREND DER AUFARBEI-TUNG BLEIBEN DIE WERTVOLLEN KOMPONENTEN DER ROHSTOFFE ERHALTEN, UND

DURCH DAS VERFAHREN WÄCHST DIE HALTBARKEIT UND KONSUMIERBARKEIT. DIE

MARKANTESTE UND GESÜNDESTE OBSTPRODUKTE SIND DIE FRUCHTSÄFTE. ALS

ERGEBNIS DES HARMONISIEREN DER RECHTE, VOR DEM BEITRITT UNGARNS ZU

DEN EUROPÄISCHEN UNION (IM EINKLANG MIT ANDEREN MITGLIEDSLÄNDERN)SIND IN DIE KATEGORIE VON FRUCHTGETRÄNKE NUR DIE FRUCHTSÄFTE MIT 100%-EN OBSTGEHALT, UND ABHÄNGIG VON OBSTARTEN, DIE MEISTE FRUCHT NEKTARS

MIT 50% OBSTGEHALT EINGESTUFT.

SUMMARY

FRUITS HAVE A SPECIAL ROLE IN HUMAN NUTRITION. THE REGULAR CONSUMPTION

OF FRUITS, UPON THEIR VALUABLE SUBSTANCES AND FAVOURABLE DIETARY EFFECTS

OF THEM, IS REASONABLE. THEY CONTAIN ESSENTIAL VITAMINS, MINERAL COM-POUNDS AND VEGETABLE FIBRES IN LARGE QUANTITY. THE HEALTHY STYLE OF LIV-ING IS WIDE-SPREADING IN HUNGARY, LIKE ANYWHERE ELSE IN EUROPE, THIS MANI-FEST ITSELF IN GROWING CONSUMPTION OF PRODUCTS HAVING POSITIVE PHYSIO-LOGICAL EFFECTS. VEGETAL RAW MATERIALS LIKE FRUITS AS WELL, ARE FRESH

AVAILABLE, ONLY DURING CERTAIN PERIOD OF THE YEAR. DIFFERENT PROCESSING

PROCEDURES ENSURE THE CONSUMPTION THROUGH THE WHOLE YEAR. DURING PRO-CESSING, THE VALUABLE COMPONENTS OF THE RAW MATERIALS ARE PRESERVED, THE

CONSUMABLE PERIOD IS INCREASED AND THE PRODUCTS ARE KEEPING ABLE. ONE OF

THE MOST PRONOUNCED AND HEALTHY REPRESENTATIVE OF THE FRUIT PRODUCTS

ARE THE FRUIT BEVERAGES. AS A RESULT OF THE LEGAL HARMONIZATION, BEFORE

HUNGARY HAS JOINED TO THE EUROPEAN COMMUNITY, ONLY JUICES WITH 100%

FRUIT CONTENT, AND DEPENDING UPON FRUIT SORT, MOST OF NECTARS WITH 50%

FRUIT CONTENT, ARE REFERRED TO AS FRUIT BEVERAGES (LIKE IN ANY OTHER COUN-TRIES OF THE UNION).

Gyümölcsitalok fogyasztási trendjeiEurópában

Kószó Gábor − Horváth Dénesné dr. − Stégerné dr. Máté Mónika

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

EUGörögországOlaszországPortugáliaSpanyolországTörökország

Dél-Európa országainak gyümölcsital-fogyasztása

Fo

gya

sztá

s (L

iter/

fő/é

v)

Év

1. ábraDél-Európa gyümölcsital-fogyasztási adatainak alakulás (2000−2006)

Mind a közép-európai, mind a világgyümölcsital fogyasztásának zászlóshajó-jaként tekinthetünk Németországra, aholkiemelkedõ évi 40 literes fogyasztás fi-gyelhetõ meg, amely már mintegy két évti-zede nem változik. Érdekes módon Auszt-ria esetén a 2000-ben mért 32 liter felettifogyasztás napjainkra az európai átlaggalmegegyezõ 25 literre apadt. Emellett fo-gyasztási aránya is 14-rõl 10%-ra esett azáltalunk vizsgált hét év alatt (3. ábra).

Kelet-Európában a gyümölcsital-fo-gyasztás hagyományai még nem érték elaz európai átlaghoz közeli szintet, többesetben még a 10 liter/fõ/éves fogyasztástsem érték el. Legalacsonyabb fogyasztásihajlandóságot Romániában mértek, ahol a2000 óta bekövetkezett 100%-os növeke-dés ellenére is mindösszesen 4,5 litereséves mennyiségben mutatkozik meg.Szlovákiai fogyasztási mutatókban 13%

pontos visszalépés figyelhetõ meg, ígymár itt sem éri el az éves 10 litert. Meg-figyelhetõ továbbá, hogy az arányokat te-kintve a gyümölcsital-fogyasztás Szlová-kia mellett Csehországban, Törökország-ban, Bulgáriában és Romániában sem lép-te át az 5%-ot (4. ábra).

Hazánkban a gyümölcsital fogyasztásmértéke az európai átlagtól 55%-kal tért el2006-ban (5. ábra), mely jelentõs fejlõ-désnek tekinthetõ a 2000. évben mért 80%

feletti eltéréshez képest. Az alkoholmen-tes italpiacot tekintve nagy változás a fo-gyasztási arányokat tekintve nem figyel-hetõ meg, 2000. évhez hasonlóan tavalyelõtt is 8% körül mozgott. Az Unesda2006-ra vonatkozó adatai alapján elértüka 15,8 litert, ami a hasonló történelmû or-szágok között kiemelkedõnek számít.

Összegezve megállapítható, hogy agyümölcslevek népszerûsége egyre na-gyobb. Magyarországon a gyümölcstar-talmú italok piacán közel száz százalé-kos növekedés figyelhetõ meg az elmúlt10−13 évben. Agyümölcsitalok fogyasz-tása 2006-ban átlépte az egy fõre jutó 15literes éves fogyasztási értéket. Európaimércével mérve ez még mindig jelentõselmaradást jelent a nyugat-európai or-szágokban mért fogyasztási értékekhezképest. Az európai átlagfogyasztás 25 li-ter körül mozog, mely értéket igen nagyszélsõértékek jellemeznek. A németor-szági 40 literes fogyasztás mellé az újon-nan csatlakozott Romániát és Bulgáriátjellemzõ néhány literes fogyasztás páro-sul. Európa több állama elérte az elméletitelítõdési határértéket. Jellemzõen 25 li-ter körüli értékek eseten figyelhetõ megez a beágyazódás, ami következtetni en-ged a kelet-európai piacok várható jövõ-

Alkoholmentes italok 2008/3

59

1. táblázatEurópa országainak gyümölcsital-fogyasztási adatai 2000−2006 (liter/fõ/év)

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

EU 21,4 21,8 22,4 23,5 23,4 24,1 24,6

Ausztria 32,2 31,6 30,4 28,8 26,8 25,9 24,9

Belgium 19,4 19,3 19,2 19,8 20,4 20,8 21,1

Bulgária 6,2 6,4 6,5 6,8 7,2 7,6 7,9

Csehország 10,6 10,8 11,1 11,6 12,4 12,8 13,0

Dánia 20,4 23,0 23,7 24,6 24,7 25,1 25,1

Egyesült királyság 18,8 20,3 21,0 22,5 23,0 23,9 25,0

Észtország 13,7 14,8 16,4 17,3 18,0 19,1 19,7

Finnország 28,8 29,6 31,2 31,2 31,5 31,9 33,3

Franciaország 20,2 20,5 20,6 21,3 21,0 21,5 22,0

Görögország 15,2 15,6 14,4 14,2 14,6 14,8 14,9

Hollandia 25,3 24,7 23,9 24,4 24,4 24,5 25,0

Írország 13,0 14,2 15,0 15,4 15,8 16,1 16,4

Lengyelország 16,5 17,1 19,3 20,4 20,9 22,0 22,9

Lettország 11,7 12,0 13,3 14,6 15,2 16,0 17,1

Litvánia 8,8 9,1 9,4 10,1 10,7 11,1 11,9

Magyarország 11,9 12,5 11,2 12,6 13,9 15,0 15,8

Németország 40,4 40,0 40,2 42,3 40,1 40,4 40,4

Norvégia 21,4 22,2 23,3 22,9 23,5 24,9 25,2

Olaszország 11,0 11,4 13,2 14,8 14,2 14,6 15,0

Portugália 9,9 10,2 10,6 10,5 10,8 11,1 10,8

Románia 2,1 2,1 2,2 2,4 3,2 4,0 4,4

Spanyolország 18,1 19,0 20,0 22,2 23,0 23,9 24,8

Svájc 28,6 28,8 28,9 30,8 29,2 29,9 28,6

Svédország 21,2 22,5 23,8 23,7 20,9 22,4 21,9

Szlovákia 10,9 10,1 10,8 8,4 8,7 9,0 9,5

Szlovénia 19,0 17,7 17,6 18,0 18,3 19,0 19,4

Törökország 3,2 2,9 2,7 3,0 3,8 4,4 5,1

Forrás: UNESDA

2. ábraÉszak-Európa gyümölcsital-fogyasztási adatainak alakulás

(2000−2006)

20,0

22,0

24,0

26,0

28,0

30,0

32,0

34,0

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

EU

Dánia

Norvégia

Svédország

Finnország

Észak-Európa országainak gyümölcsital-fogyasztása

Év

Fo

gya

sztá

s (L

iter/

fő/é

v)

beni alakulására is. Megfigyelhetõ to-vábbá, hogy Európa északi térségéheztartozó országok fogyasztóit, az alkohol-mentes italokon belül, arányaiban na-gyobb gyümölcsital-fogyasztási hajlan-dóság jellemez, míg a déli fekvésû − frissgyümölcs hozzáféréssel rendelkezõ − or-szágok messze az európai átlag alatt fo-gyasztanak.

Alkoholmentes italok 2008/3

60

Szerzõ: Koszó GáborHorváth Dénesné dr.Stégerné dr. Máté MónikaBudapesti Corvinus EgyetemÉlelmiszertudományi KarKonzervtechnológiai Tanszék

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Év

Fo

gya

sztá

s (L

iter/

fő/é

v)

EUBelgiumBulgáriaLitvániaRomániaSzlovákiaTörökország

Európa országainak gyümölcsital-fogyasztása

4. ábraKelet-Európa gyümölcsital-fogyasztási adatainak alakulás

(2000−2006)

5. ábraMagyarország gyümölcsital-fogyasztási adatainak alakulás

(2000−2006)

Magyarország gyümölcsital-fogyasztása

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0

16,0

18,0

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Év

Fogy

aszt

ás (L

iter/fő

/év)

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Közép- és Nyugat-Európa országainak gyümölcsital-fogyasztása

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

45,0

EU

Ausztria

Belgium

Egyesült királyság

Hollandia

Németország

Fo

gya

sztá

s (L

iter/

fő/é

v)

Év

3. ábraNyugat-Európa gyümölcsital-fogyasztási adatainak alakulás (2000−2006)

A Tetra Pak a megújulóerdõgazdálkodást támogatja

Szálaló erdõgazdálkodás a budai hegyekbena Tetra Pak és a WWF támogatásával

Budapest, 2008. szeptember 24. − A Tetra Pak,a világ egyik vezetõ élelmiszer-feldolgozó és-csomagoló vállalata támogatja a WWF kör-nyezetvédõ szervezet törekvéseit, amelyek azerdõgazdálkodásban a természeti környezetmegújítására fektetik a hangsúlyt. Ennek egyikgyakorlati megvalósítása a „szálaló erdõgaz-dálkodás”, amelyet Magyarországon a PilisiParkerdõgazdaság is bevezetett. A Tetra PakMagyarország, a WWF Magyarország és a Pili-si Parkerdõ kedden újságíróknak mutatta be aszálaló erdõgazdálkodás lényegét a budaiHárs-hegyen illetve az itt található tanösvé-nyen.

„ATetra Pak számára különösen fontos, hogytermékei elõállítása során minél kevésbé szeny-nyezze környezetét és minél nagyobb mérték-ben használjon fel megújuló forrásokat − mond-ta el Hana Zmítková, a Tetra Pak Duna (Auszt-ria, Csehország, Magyarország, Szlovákia) vál-lalati kapcsolatok és környezetvédelmi igazga-tója. − Ezért a Tetra Pak italkarton dobozokegyik alapanyagául szolgáló faanyagot szig-

orúan ellenõrzött, megújuló forrásokból szerez-zük be, a gyártási folyamat során egyre inkábbigyekszünk úgynevezett „zöld energiát” fel-használni, csomagolóanyagaink pedig szelek-tíven gyûjthetõek és újrahasznosíthatóak. A szá-laló erdõgazdálkodás terjesztésének támogatásaszintén e program része.”

A WWF Magyarország és a Tetra Pak Ma-gyarország együttmûködése 2007 õszén kezdõ-dött, s a közös munka keretében a Tetra Pak lett aPilisi Parkerdõ és a WWF Magyarország által aBudai-hegységben folytatott szálaló erdõgaz-dálkodási program fõ támogatója.

AWWF szakmai támogatásával a Pilisi Park-erdõ Zrt. húszhektáros mintaterületén megkez-dett szálaló erdõgazdálkodás lényege, hogy azeddig elterjedt tarvágások és felújító vágásokhelyett kis csoportokban, úgynevezett lékekbentermelik ki a fákat. A fakitermelés ezen erdõ-barát alternatívája nyomán nem keletkeznekösszefüggõ vágásterületek, amelyek számos er-dei állat- és növényfaj eltûnését eredményezik,nem szûnnek meg egyik pillanatról a másikra azélõhelyek, hanem az erdõ fokozatosan, termé-szetes ritmusának megfelelõen újul meg. AWWF szakemberei az ember által alig érintettõserdõk mûködését vizsgálva jutottak arra a kö-vetkeztetésre, hogy ha ezzel a módszerrel ter-

meljük ki a szükséges faanyagot, nem zavarjukmeg a természet folyamatait.

A szálalást Európa több országában, példáulSzlovéniában, Németországban és Svájcban isismerik, ugyanis ez a módszer − bár az átálláseleinte sok költséggel jár − éppoly jövedelmezõlehet, mint a vágásos gazdálkodás. Hazánkban isvan rá remény, hogy a kísérletek eredményes-sége láttán idõvel egyre több erdõnkben alkal-mazzák.

A szálaló erdõgazdálkodás fortélyait és a ter-mészetes erdõ folyamatait mindenkinek lehetõ-sége van megtekinteni, ugyanis a WWF és a Pili-si Parkerdõ négy tanösvényt is létrehozott a Bu-dai-hegységben. A legújabb tanösvény a Hárs-hegyen nyílt meg tavaly októberben, a továbbitanösvények pedig a János-hegyen (tölgyes,bükkös), a Látó-hegyen (feketefenyõ-átalakí-tás) és a Hûvösvölgyben (tölgyes) találhatók.

A Tetra Pak és a WWF Magyarország a legif-jabbak körében is igyekszik elterjeszteni a kör-nyezettudatos gondolkodást, ezért tavasszalközös környezetvédelmi vetélkedõt szerveztekáltalános iskolás tanulók felsõ tagozatos diákjaiszámára. A versenyen mintegy 1.600 csapatindult, közülük a legjobb öt jutott a döntõbe,amelyet a Békés megyei Újkígyósról érkezettdiákok nyertek meg. (x)

Tetra Pak sajtótájékoztató

Alkoholmentes italok 2008/3

61

1. Bevezetés

Az AC Nielsen nemzetközi piackutatóintézet, a globális tendenciák érvényesü-lését vizsgálta az élelmiszer- és italkate-góriák esetében. A vizsgálat 90 élelmi-szer, 47 ország bevonásával készült, le-fedve a világ lakosságának 70%-át és amegtermelt GDP 95%-át. A kutatás ered-ményei alapján összefoglalóan az alábbitényezõk határozzák meg az alkohol-mentes élelmiszerek tendenciát:

1. Új kategóriák, izgalmas termékek,innováció (új ásványvíz típusok −ízesített vizek, sportoláshoz kínáltspeciális összetételû termékek, fo-gyasztásra kész, kevert alkoholositalok (cooler), ivójoghurtok − inno-vatív csomagolás).

2. Kényelem és hordozhatóság (fo-gyasztáskész ételek, elõre elkészí-tett összetevõk, fagyasztott, hûtött,hosszú eltarthatóságú, séta közbenis fogyasztható (on-the-go)).

3. Igény az egészséges és biztonságostermékekre (iható joghurtok és aszója alapú termékek, fagyasztottgyümölcsök, hús és baromfi, palac-

kozott víz) minden világrészen nö-vekvõ termékkategória.

Az ásványvíz termékkategória erõs-sége, hogy egyszerre tud megfelelni a há-rom egymástól jól elkülönült globális fo-gyasztói szükségletnek, hiszen az új in-novatív termékek egyik alapanyaga,könnyen hordozható, természetes, erede-ténél fogva tiszta, hozzáadott anyagoktólmentes, biztonságos termék.

Magyarországon az ásványvíz-fogyasz-tás szokásai teljesen átalakultak. Annakellenére, hogy a fejlett és közepesen fejlettországok élelmiszer fogyasztásában márnem jellemzõ a forgalom volumenének je-lentõs növekedése, a magyar ásványvíz-fogyasztás évek óta dinamikusan nõ, azélelmiszerek közül ez a termékkategóriaprodukálta a legnagyobb növekedést azelmúlt 20 évben (Bikfalvi, 2006).

A magyarországi élelmiszerpiac és ez-zel együtt az alkoholmentes italpiac szer-kezete, keresleti és kínálati oldala, jelen-tõsen átalakult az elmúlt két évtizedben.Az alkoholmentes italok elõállítása a 90-es években a magyar élelmiszeripar egyiklegdinamikusabban fejlõdõ ágazata volt,amely elsõsorban a nagy multinacionális

cégek beruházásainak volt köszönhetõ.Magyarországon gyökeresen átalakult apalackozott vizek piaca is. A mai kínálatipiacon a termelõk és a kereskedõk a mar-keting minden eszközét bevetik a figye-lem felkeltése, az elégedettség elérése ésa jobb értékesítési mutatók érdekében.Ezzel egyidejûleg a fogyasztási szokásokis megváltoztak. Az ásványvízpiacon fo-kozódó verseny következtében a gyártókelsõdleges feladata a vásárlói-fogyasztóimagatartás ismerete. Az új fogyasztóiigényeknek megfelelõen új terméktípu-sok születtek (szénsavval enyhén dúsí-tott, természetes anyagokkal ízesített, ás-ványvíz alapú jeges tea), míg más italokkereslete erõsen visszaesett (szódavíz,csapvíz, röviditalok stb.).

Hazánkban a szomjúság oltására so-káig a csapvíz és a hagyományos szóda-víz fogyasztása volt tradicionális, mamár az ásványvíz-fogyasztás dominál.Az elmúlt két évtized alatt sokszorosáranõtt az ásványvizek iránti kereslet. Ma-gyarországon egyre többen úgy vélik,hogy szomjunk oltására az üdítõ hatású,természetes, tiszta és egészséges, ásvá-nyi anyagokat is tartalmazó ásványvíz jó

ÖSSZEFOGLALÓ

A SZERZÕ ÁTTEKINTÉST AD A MAGYARORSZÁGI ÁSVÁNYVÍZ-FOGYASZTÁS MUTATÓ-SZÁMAIRÓL. AZ ÁSVÁNYVÍZ-FOGYASZTÁS GYAKORISÁGI ADATAIVAL KAPCSOLATBAN

A LOGISZTIKUS ILLESZTÉS JOBBNAK BIZONYULT AZ EXPONENCIÁLIS ILLESZTÉSNÉL.A LOGISZTIKUS MODELL ALAPJÁN AZ ÁSVÁNYVÍZ-FOGYASZTÁS GYAKORISÁGA 2003-BAN ELÉRTE AZ INFLEXIÓS PONTOT (3 ALKALOM/HÉT). A FOGYASZTÁSI GYAKORISÁG

NÖVEKEDÉSI SEBESSÉGE ETTÕL A PONTTÓL KEZDVE CSÖKKEN. A MODELL ALAPJÁN A

FOGYASZTÁS GYAKORISÁGA 2009-BEN VÁRHATÓAN 4,7 (ALKALOM/ HÉT), 2011-BEN

5 (ALKALOM/HÉT); 2013-BAN 5,1 (ALKALOM/HÉT) KÖRÜL ALAKUL. 2023-BAN 5,3(ALKALOM/HÉT) ÉRTÉKKEL TELÍTÕDIK. AZ ÁSVÁNYVÍZ-FOGYASZTÁS GYAKORISÁGA

ETTÕL KEZDVE A MODELL SZERINT LÉNYEGESEN NEM EMELKEDIK.MEGÁLLAPÍTHATÓ, HOGY AZ ÁSVÁNYVÍZ MEGÍTÉLÉSE POZITÍVAN VÁLTOZOTT AZ

ELMÚLT KÉT ÉVTIZEDBEN, AZ ÁSVÁNYVÍZ-FOGYASZTÁS KEDVELTSÉGÉT (1989−2007) LEÍRÓ LOGISZTIKUS MODELLVÁLASZTÁS ITT IS JÓNAK BIZONYULT. A LOGISZ-TIKUS MODELL ALAPJÁN AZ ÁSVÁNYVÍZ-FOGYASZTÁS KEDVELTSÉGE 2001-BEN EL-ÉRTE AZ INFLEXIÓS PONTOT (61%). AZ ÁSVÁNYVÍZ FOGYASZTÁSI KEDVELTSÉGÉNEK

NÖVEKEDÉSI SEBESSÉGE ETTÕL A PONTTÓL KEZDVE, A MODELL SZERINT CSÖKKEN.A MODELL ALAPJÁN A KEDVELTSÉG 2009-BEN VÁRHATÓAN 84,5%, 2011-BEN

86,7%; 2015-BAN 88,7% KÖRÜL ALAKUL, VALAMINT 2023-BAN 89,7% ÉRTÉKKEL

TELÍTÕDIK. ÖSSZESSÉGÉBEN AZ ÁSVÁNYVÍZ KEDVELTSÉGE MÉG 10%-OT JAVULHAT

A MODELL ALAPJÁN.

INHALT

DER AUTOR GIBT EINEN ÜBERBLICK VON KENNZIFFERN DES UNGARISCHEN MINE-RALWASSER-KONSUMS. IN ZUSAMMENHANG MIT DER HÄUFIGKEITSKURVE DES MI-NERALWASSER-KONSUMS HAT SICH DIE LOGISTISCHE ANPASSUNG BESSER ERWIESEN

ALS DIE EXPONENTIELLE. AUF DER BASIS DES LOGISTISCHEN MODELLS HAT DER MI-NERALWASSER-KONSUM IM JAHRE 2003 DIE BEUGUNGSPUNKT (3 ANLÄSSE/WOCHE) ERREICHT. AB DIESEM PUNKT, FÄLLT DIE GESCHWINDIGKEIT DES WACHS-TUMS DER KONSUM-HÄUFIGKEIT. AUF DER BASIS DES MODELLS, DIE KONSUM-HÄUFIGKEIT WIRD ERWARTUNGSGEMÄß 4,7 (ANLÄSSE/WOCHE) IM 2009, 5 (AN-LÄSSE/WOCHE) IM 2011, 5,1 (ANLÄSSE/WOCHE) IM 2013. IM JAHRE 2023 WIRD

DIE KONSUM-HÄUFIGKEIT MIT DEM WERT 5,3 (ANLÄSSE/WOCHE) GESÄTTIGT.

LAUT DIESES MODELLS WIRD DIE KONSUM-HÄUFIGKEIT DES MINERALWASSERS AB

DIESEM ZEITPUNKT NUR UNBEDEUTEND STEIGEN.FESTSTELLBAR IST DIE POSITIVE BEURTEILUNG DES MINERALWASSERS. IN DER

DARSTELLUNG DER BELIEBTHEIT DES MINERALWASSER-KONSUMS IM VERGAN-GENEN 20 JAHREN (1989−2007) HATTE SICH DIE LOGISTISCHE MODELLWAHL AUCH

FÜR GEEIGNET ERWIESEN. AUF DER BASIS DES LOGISTISCHEN MODELLS HAT DER

MINERALWASSER-BELIEBTHEIT IM JAHRE 2001 DIE BEUGUNGSPUNKT (61%) ER-REICHT. AB DIESEM PUNKT, FÄLLT DIE GESCHWINDIGKEIT DES WACHSTUMS DER

BELIEBTHEIT DES MINERALWASSER-KONSUMS, LAUT DIESES MODELLS. AUF DER

BASIS DES MODELLS, DIE BELIEBTHEIT WIRD ERWARTUNGSGEMÄß 84,5% IM 2009,86,7% IM 2011, 88,7% IM 2015, UND IM JAHRE 2023 WIRD DIE MIT 89,7% GESÄT-TIGT. DIE BELIEBTHEIT DES MINERALWASSERS KANN SICH NOCH INSGESAMT MIT

10% AUFBESSERN.

SUMMARY

THE AUTHOR GIVES A BRIEF SURVEY ON THE INDEXES OF HUNGARIAN MINERAL

WATER CONSUMPTION. IN CASE OF THE CONSUMPTION FREQUENCY, THE LOGISTIC

FITTING PROVED TO BE BETTER, THAN THE EXPONENTIAL ONE. ACCORDING TO THE

LOGISTIC MODEL THE CONSUMPTION FREQUENCY REACHED THE INFLEXION POINT IN

2003, WITH THE VALUE: 3 TIMES/WEEK. THE DEGREE OF INCREASE WAS DECLINING

FROM THAT POINT. ON THE BASIS OF THE MODEL THE FOLLOWING CONSUMPTION

FREQUENCY DATA ARE EXPECTED: 4,7 TIMES/WEEK IN 2009, 5 TIMES/WEEK IN 2011AND 5,1 TIMES/WEEK IN 2013. THE FUNCTION IS SATURATING WITH THE VALUE 5,3TIMES/WEEK IN 2023. FROM THAT POINT THE FREQUENCY DOES NOT INCREASE

PRACTICALLY FROM THAT POINT − ACCORDING TO THE MODEL.THE CONSUMER APPRECIATION OF MINERAL WATER HAS BEEN CHANGED IN A POSI-

TIVE WAY IN THE LAST TWO DECADES. TO DESCRIBE THE PREFERENCE, I’VE CHOSEN

A LOGISTIC MODEL, WHICH PROVEN TO BE A GOOD CHOICE. ON THE BASIS OF THIS

MODEL THE PREFERENCE OF MINERAL WATER REACHED THE INFLEXION POINT IN

2001 (61%). THE SPEED OF INCREMENT IN THE PREFERENCE HAS BEEN SLOWED

DOWN FROM THAT POINT (ACCORDING TO THE MODEL). EXPECTED PREFERENCE

DATA ARE 84,5% IN 2009, 86,7% IN 2011, 88,7% IN 2015. THE SATURATION WILL

BE REACHED IN 2023 WITH 89,7% VALUE. IN GENERAL, THE CONSUMER PREFER-ENCE OF MINERAL WATER CAN INCREASE WITH 10%.

A hazai ásványvíz-fogyasztás mutatóiSipos László

alternatíva. A változó fogyasztói igénye-ket mutatja, hogy az ásványvíz szeg-mensben a korábban uralkodó szénsavasásványvíz mára 30 százalékot vesztett je-lentõségébõl. A vásárlói igények eltoló-dása a szénsavmentes vizek felé világ-szerte folyamatos, bár a külföldi átlagok-hoz képest nagy szénsavas ásványvíz-fo-gyasztás a korábban népszerû, „szóda-vizes” múltat tükrözi.

A 80-as évek elején luxuscikknek szá-mító ásványvíz mára mindennapi fo-gyasztási cikké vált. Az elmúlt évtizedek-ben megsokszorozódott az ásványvizetfogyasztók száma is. A fogyasztás emel-kedésének meghatározó eleme volt, hogyaz ásványvíz-fogyasztási szokások válto-zása miatt ma már az ásványvizet nemlehet csupán szezonális terméknek tekin-teni. Korábban az eladást egyértelmûen afõszezon, a nyári idõszak idõjárása deter-minálta, az ásványvízgyártó cégek rek-lámkampányai ma is szinte kizárólag anyári idõszakra koncentrálódnak. A má-sodszezoni növekedés az ünnepek elõttiidõszaktól a központi fûtés bekapcsolásá-tól szilveszterig tart (Mikó, 2003).

Az utóbbi években az idõjárás befolyá-sa, valamint a fogyasztás szezonális jel-lege fokozatosan mérséklõdött. A szezo-nális forgalomnövekedés maximum 1,5-es szorzót jelent a korábbi 4-es, 5-összorzóval szemben. A keresleti oldalról− a megnövekedett fogyasztói igénymiatt − az áruházláncok, mostanában kö-telezõen tartandó, állandóan kapható,széles választékkal megjelenõ stratégiaitermékként kezelik az ásványvizek ter-mékcsoportját (Mikó, 2003; Laki, 2004;Bikfalvi, 2006). A piackutatók (KSH,GfK, AC Nielsen, Medián) adatai szerint− közelítve a nyugat-európai fogyasztásitrendeket − a rendszerváltás óta növeke-dés jellemzi a magyar ásványvízpiacot afogyasztás mennyiségét tekintve.

Az ásványvíz-fogyasztás növekedésetáplálkozástudományi szempontból ked-vezõ, mivel az általában kedvezõtlenebbmegítélésû − hozzáadott cukrot, színezé-ket, adalékanyagokat tartalmazó szénsa-vas üdítõitalok, a nagy biológiai aktivitá-sú vegyületeket tartalmazó reggeli ita-lok, vagy egyéb alkoholos termékek −helyettesítõi lehetnek (Csanádi, 2008;Szabó és Tolnay, 2001).

Megállapítható, hogy az élelmiszerekközül ez a termékkategória produkálta alegnagyobb mennyiségi növekedést azelmúlt 20 évben. A dinamikus növeke-désnek köszönhetõen az 1980-ban mégcsekély forgalmú szomjoltó italból azegy fõre jutó átlagos fogyasztás 2,3 liter,2002-ben több mint 50 liter, 2007-benpedig már 100 liter felett volt. Közel

negyvenszeresére nõtt a fogyasztás a 80-as évekhez képest.

A marketingben az új termékek idõbenvaló elterjedését leggyakrabban diffúziósmodellek írják le. A Bass modellt számosesetben alkalmazták új termékek elfoga-dásának elõrejelzésére és termékéletgör-bék összehasonlítására. A modell célja,hogy egy matematikai függvény segítsé-gével fejezze ki az új termék fogyasztásá-nak mértékét az idõben, az elfogadók kö-rében (Komáromi és Orova, 2006).

Korábbi kutatási eredmények szerint akülönbözõ termékek elterjedését leíróBass difúziós modell a magyarországiásványvíz-fogyasztás alakulásának le-írására és elõrejelzésére is megfelelõ. Amodell alapján a közeli évek megbízha-tóan prognosztizálhatóak. Sipos és mtsai(2008) szerint az eredeti ásványvíz-fo-gyasztási adatok (Magyar ÁsványvízSzövetség és Terméktanács) és a Bassmodell alapján számított, illesztett érté-kek mutatják, hogy a valós értékek trend-je egyezik a modellel. A modell alapján2008-ban 108 l/fõ/év, 2009-ben 120 l/fõ/év, 2010-ben 131 l/fõ/év-es fogyasztásvárható.

A Bass modell inflexiós pontja a 2009.évben van, ami arra enged következtetni,hogy az exponenciális fogyasztásnöve-kedés véget ér, és ettõl kezdve a növeke-dés üteme lassul és a telítõdési folyamatszerint halad. A telítõdés 2033-ban 230l/fõ/év-es fogyasztással várható. A mo-dell alapján a közeli évek megbízhatóanprognosztizálhatóak, a távoli jövõt azon-ban számos esemény is befolyásolja,ezért az optimális paraméterek kiszámí-tását célszerû minden újabb fogyasztásiadat után elvégezni. (Magyarországon azásványvíz fogyasztása 1979−2007-ig ex-ponenciálisan növekedett. A fogyasztásiadatokra illesztett függvény vizsgálatátmegtettük, melynek eredményeként azillesztés, a modell választás és a paramé-terek jósága megfelelõ. Mivel az ada-taink abból az idõtartományból származ-nak, amikor a fogyasztás exponenciálisnövekedést mutatott − a telítõdés mégnem indult el − ezért a Bass-féle modell

és az exponenciális modell nem mond el-lent egymásnak (Sipos et al., 2008)).

A fogyasztók számának növekedésé-vel a fogyasztás gyakorisága is erõtelje-sen növekedett. Az ásványvíz mára Ma-gyarországon az egyik leggyakrabbanfogyasztott élelmiszer (4,3 nap/hét). Afogyasztás szezonális jellege is jelentõ-sen mérséklõdött, az ásványvíz „min-dennapi” fogyasztási cikké vált. Heti át-lagos fogyasztási gyakoriságát tekintvecsak a fehér kenyér (4,8 nap/hét), a ha-gyományos fõzött levesek (4,4 nap/hét),az italok közül pedig csak a kávé (4,6nap/hét) elõzi meg. Az ásványvíz meg-ítélése is pozitívan változott az elmúlt kétévtizedben. Az alkoholos, az alkohol-mentes és a reggeli italok közül mára alegkedveltebb szomjoltó ital a tea mellettaz ásványvíz (80%) (GfK, 2008).

2. Anyag és Módszer

A GfK Piackutató Intézet „Étkezési Szo-kások” címû kutatásaiban gyûjti az ás-ványvíz-fogyasztás gyakoriságára éskedveltségére vonatkozó adatokat. Azásványvíz-fogyasztás gyakorisági éskedveltségi adataira illeszthetõ görbékvizsgálatát Harnos és Ladányi (2005)alapján az SPSS 14.0 programcsomagfor Windows értékeltem. A modellekalapján elõrejelzést teszek a mutatókjövõbeni alakulására.

3. Eredmények és következtetések

3.1. Az ásványvíz-fogyasztásgyakoriságának alakulása és

elõrejelzése

A fogyasztás gyakoriságában jelentõsváltozás állt be az elmúlt két évtizedben.Az ásványvíz átlagos fogyasztási gyako-risága a fogyasztás mennyiségéhez ha-sonlóan alakult. A rendszerváltás ótanapjainkra több, mint háromszorosáranõtt a fogyasztás gyakorisága. Napi át-lagban 8 alkalommal történõ ivás soránleggyakoribb italok a kávé, ásványvíz,tea, csapvíz. Az ásványvíz-fogyasztás

Alkoholmentes italok 2008/3

62

1. táblázat Az ásványvíz fogyasztás gyakoriságának alakulása (1989−2007)

ÉvFogyasztás gyakorisága

(alkalom/hét)Év

Fogyasztás gyakorisága(alkalom/hét)

1989 1,4 1999 2,1

1992 1,3 2001 2,7

1994 1,6 2003 3

1995 1,5 2005 3,7

1997 1,6 2007 4,3

(Forrás: GfK, 2007)

gyakorisága folyamatosan nõtt az elmúlt18 évben. Míg 1989-ben átlagosan két-hetente háromszor fogyasztottunk ás-ványvizet, addig 2003-ra már hetente fo-gyasztottunk ugyanennyit, 2007-ben pe-dig már hetente több mint négyszer fo-gyasztottuk ezt a szomjoltó italféleséget(Fórián, 2002, 2006; GfK, 2008). A hetifogyasztás gyakorisága a GfK Hungáriafelmérése szerint a következõképpenalakult, amelyet az 1. táblázat mutat be.

Az adatokból egyértelmûen kiderül,hogy jelentõs változás 1999-ben követ-kezett be. Addig jellemzõen kéthetenteháromszor, míg dinamikus növekedésután 2003-ban hetente háromszor, 2007-ben átlagosan több, mint hetente 4-szerfogyasztottak ásványvizet. (A középér-tékek jelentése: 1 = hetente egyszer, 7 =naponta fogyaszt ásványvizet.) A növe-kedés dinamikáját, az adatokra illesztettegyenlet fejez ki.

Az exponenciális illesztésnél (y = b0 *exp(b1x); R2 = 0,922; F = 94,476;tb0 = 11,437; tb1 = 9,72)a logisztikus illesztés

jobbnak bizonyult. A determinációsegyüttható értéke R2 = 0,99 magasabb, azillesztés 99%-ban, jobban magyarázza afogyasztás gyakoriságának szóródását.A regresszióra vonatkozó ANOVA soránaz F = 99,6937 adódott − ami nagyobb,mint az exponenciális illesztés esetén −értéke nagyon magas, ezért a modellvá-lasztás (logisztikus modell) igen jó. A tértékei (tpl = 9,914; tp2 =4,156; tp3 = 3,948;tp4 = 10,311) pedig elég nagyok ahhoz,hogy a paraméterbecsléseket korrektnek(jónak) fogadhassuk el. Az ásványvíz át-lagos fogyasztási gyakoriságára illesztettlogisztikus görbét az 1. ábra mutatja be.

A logisztikus modell alapján az ás-ványvíz-fogyasztás gyakorisága 2003-ban elérte az inflexiós pontot (3 alkalom/hét). A fogyasztási gyakoriság növeke-dési sebessége ettõl a ponttól kezdvecsökken. A modell alapján a fogyasztásgyakorisága 2009-ben várhatóan 4,7 (al-kalom/hét), 2011-ben 5 (alkalom/hét),2013-ban 5,1 (alkalom/hét) körül alakul.2023-ban 5,3 (alkalom/hét) értékkel te-lítõdik. Az ásványvíz-fogyasztás gyako-risága ettõl kezdve a modell szerint lé-nyegesen nem emelkedik.

Helyettesítõ termékek esetében tipikustendencia, hogy ha az egyik termék fo-gyasztási gyakorisága nõ, a másik ter-mék fogyasztási gyakorisága ellentéte-sen mozog, csökken. Kezdetben az ás-ványvizek a szódavíz helyettesítõ új „ké-nyelmi” termékei voltak, mivel nem kel-

lett a szifonnal és hibáival, a visszacse-réléssel foglalkozni, robbanásveszélytõltartani. A fogyasztási gyakoriság alaku-lását mutatja be a 2. ábra az ásványvizekés a szódavíz viszonylatában. (A GfK1989-ben nem mérte a szódavíz fogyasz-tását, ezért nincs ez a fogyasztási érték agrafikonon jelölve.)

3.2. Az ásványvíz-fogyasztáskedveltségének alakulása és

elõrejelzése

Az étkezési szokások változása szinténközrejátszik a forgalom növekedésében.A GfK „Étkezési szokások” kutatás-so-rozatban a magyar háztartásokat repre-zentáló megkérdezetteknek feltették azta kérdést, hogy vajon szívesen fogyasz-taná-e az ásványvizet. Az ásványvíz-fo-gyasztás kedveltsége folyamatosan nõttaz elmúlt 18 évben. 1989-ben a kedvelt-

ség közepesnél gyengébbnek volt mond-ható, a megkérdezettek mindössze 29százaléka jelölte meg ezt a termékkate-góriát. A 2001-es felmérés eredményeszerint az érték már több mint a duplájáraemelkedett (61%). A GfK Piackutató In-tézet 2005-ben készített szomjoltó italoktrendjeiben jelezte, hogy az alkoholmen-tes piacon a tea mellett az ásványvíz(78%) lett a legkedveltebb ital, maga mö-gé utasítva a korábban népszerû szörpö-ket, szénsavas üdítõket, gyümölcsleve-ket. 2007-ben pedig már a megkérdezet-tek 80%-a jelölte meg ezt az italfélesé-get. Az ásványvíz-fogyasztás kedveltsé-ge a GfK Hungária felmérése szerint akövetkezõképpen alakult, amelyet a 2.táblázat mutat be (GfK, 2008).Az adatokra illesztett logisztikus modell

Alkoholmentes italok 2008/3

63

0

1

2

3

4

5

6

1980 1990 2000 2010 2020 2030 év

fog

yasz

tás

gya

kori

ság

a (a

lkal

om

/hét

)

logisztikusmodell

fogyasztásgyakorisága

1. ábra. Ásványvíz átlagos fogyasztási gyakorisága Magyarországon 1989−2007 (forrás: GfK, Élelmiszer-fogyasztási szokások, 1989−2007), saját számítás

1,41,3

1,61,5

1,6

2,1

2,7

3

3,7

4,3

2,82,9

2,72,6

2,52,6

2,42,6

2,2

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

1989 1992 1994 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007

idő (év)

fog

yasz

tás

gya

kori

ság

a (a

lkal

om

/hét

)

ásványvíz

szódavíz

2. ábra. Az ásványvíz és a szódavíz fogyasztási gyakorisága (1989−2007)(Forrás: GfK, Élelmiszer-fogyasztási szokások, 1989−2007)

( )( )

−−+

+=43

21

pxpexp1

ppy

( )( )

−−++=

43

21

pxpexp1

ppy

determinációs együtthatójának értékeR2 = 0,99; az illesztés 99%-ban magya-rázza az ásványvíz kedveltség szóródá-sát. A regresszióra vonatkozó ANOVAsorán az F = 1526,362 adódott, értéke na-gyon magas, ezért a logisztikus model-lválasztás itt is jónak bizonyult. A érté-kei elég nagyok ahhoz (tp1 = 8,2430;tp2 = 6,4296; tp3 = 4,2537; tp4 = 14,842),hogy a paraméterbecsléseket korrektnek(jónak) fogadhassuk el. Az ásványvíz át-lagos fogyasztási kedveltségére illesztettlogisztikus görbét a 3. ábra mutatja be.

A logisztikus modell alapján az ás-ványvíz-fogyasztás kedveltsége 2001-ben elérte az inflexiós pontot (61%). Azásványvíz fogyasztási kedveltségéneknövekedési sebessége ettõl a ponttólkezdve, a modell szerint csökken. A mo-dell alapján a kedveltség 2009-ben várha-tóan 84,5%, 2011-ben 86,7%; 2015-ban88,7% körül alakul, valamint 2023-ban89,7% értékkel telítõdik. Az ásványvíz-fogyasztás gyakorisága a modell szerintettõl kezdve lényegesen nem emelkedik.

Az alkoholos, az alkoholmentes, és areggeli italok közül mára a legkedvel-tebb szomjoltó ital a tea mellett az ás-ványvíz (80%) lett, megelõzve a tej(77%), kávé (72%), kakaó (57%), csap-víz (59%), szódavíz (52%), szörp (40%),

bor (34%), sör (35%), égetett szeszesita-lok (19%) kedveltségét. 1989-ben mégaz elõbb említett összes italféleség meg-elõzte. 1989 és 2007 között 29-rõl 80százalékra nõtt az ásványvizet szívesenfogyasztók aránya, azaz több, mint 2,5-szeresére emelkedett azok száma, akikkülönösen szívesen fogyasztják az ás-ványvizet, amely ma már az egyik leg-népszerûbb szomjoltó ital. Fontos azon-ban megjegyezni, hogy a válaszadó fo-gyasztók nem tudnak teljes mértékbenelvonatkoztatni anyagi helyzetüktõl,ezért az élelmiszerek kedveltsége nemfüggetlen a rendelkezésre álló jövede-lemtõl (GfK, 2007).

Összefoglalás

Megállapítható, hogy az ásványvíz máraaz egyik leggyakrabban fogyasztott (4,3nap/hét) és az egyik legkedveltebb(80%) élelmiszer. A GfK Piackutató In-tézet „Étkezési Szokások (1989−2007)”címû kutatásainak ásványvíz-fogyasztásgyakoriság és kedveltség adataira illesz-tett görbéi logisztikus alakulásúak voltakaz 1979−2007-ig terjedõ idõszakban.Összefoglalóan − az illesztett görbékalapján megállapítható − hogy az ás-ványvíz-fogyasztás gyakoriságának nö-

vekedési üteme 2003 óta, az ásványvíz-fogyasztás kedveltségének növekedésiüteme pedig 2001 óta csökken, a továbbijövõbeni értékek várhatóan pedig az il-lesztett görbék logisztikus lefutása sze-rint alakul.

Amennyiben az inflexiós pontokatvizsgáljuk, úgy elõször a kedveltség(2001), késõbb a gyakoriság (2003),majd legvégül a fogyasztás mennyisége(2009) az, ahol a növekedés üteme las-sulni kezd. További kutatásokat igényel,hogy más termékeknél is hasonlóan sor-rendben alakulnak-e ezen fogyasztást le-író mutatók. Természetesen az itt leírt ás-ványvíz-fogyasztási gyakoriságra éskedveltségre vonatkozó elõrejelzések alogisztikus modell sajátosságait tükrö-zik. Az elõrejelzések mindig tartalmaz-nak bizonytalanságot, és számos ese-mény (jövedelem, fogyasztási trendek,helyettesítõ termékek stb.) befolyásol-hatja a távoli jövõt. Ezért az elõrejelzéspontosítása miatt az illesztést mindenújabb adat után célszerû elvégezni.

Felhasznált irodalom

1. BIKFALVI, I. (2006): Szóbeli közlés. (Magyarásványvíz Szövetség és Terméktanács titkára.)

2. CSANÁDI, M. (2008): Az ásványvizek jellem-zése és osztályozása. In: LÁNYI, SZ., LIEBE,P., MAKFALVI, Z. (ed.): Mineral Waters in theCarpathian Basin 5th International ScientificConference, Miercurea Ciuc. 48−65. p.

3. FÓRIÁN, Z. (2002): Az alkoholmentes italokmagyarországi piaca. Élelmezési Ipar, 56 (9)269−273. p.

4. FÓRIÁN, Z. (2006): Hazai vizeken. Az üzlet-társ, 2 (4) 7−10. p.

5. GFK (2007): Étkezési és Vásárlási Szokások(1989−2007). Budapest: GfK Hungária.

6. GFK (2008): Tudástár. Statisztikai alapadatok.Budapest: GfK Hungária.

7. HARNOS, ZS., LADÁNYI, M. (2005): Bio-metria agrártudományi alkalmazásokkal. Bu-dapest: Aula, 274−324. p.

8. KOMÁROMI, N., OROVA, L. (2006): Termék-életgörbe-modellezések. In: VÁGÁSI, J., PIS-KÓTI, I., BUZÁS, M. (Szerk.): Innováció-mar-keting. Budapest: Akadémiai Kiadó, 173−186. p.

9. LAKI, M. (2004): Az ásványvízpiac átalakulá-sa. Közgazdasági Szemle, 51 december, 1151−1171. p.

10. MIKÓ, Á. (2003): Ásványvízpiac Magyaror-szágon. Budapest: Budapesti Közgazdaságtu-dományi és Államigazgatási Egyetem, diplo-madolgozat, 15−69. p.

11. SIPOS, L., LADÁNYI, M., KÓKAI, Z. (2008):Mineral water consumption and market fore-cast in Hungary. Acta Alimentaria, 38 (megje-lenés alatt).

12. SPSS Inc. (2005): SPSS 14.0. ConjointTM Usermanual. USA, Chicago, ISBN 1−56827−370−3.

13. SZABÓ, S. A., TOLNAY P. (2001): Bevezetésa korszerû sporttáplálkozásba. Budapest: FairPlay Sport. 80−91, 115−119. p.

2. táblázat Az ásványvíz kedveltségének alakulása (1989−2007)

Év Fogyasztás kedveltsége (%) Év Fogyasztás kedveltsége (%)

1989 29 1999 52

1992 31 2001 61

1994 39 2003 68

1995 39 2005 78

1997 41 2007 80

(Forrás: GfK, 2007)

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

1980 1990 2000 2010 2020 év

ásvá

nyv

ízfo

gya

sztá

s ke

dve

ltsé

ge

logisztikusmodell

kedveltség

3. ábra. Ásványvíz átlagos fogyasztási kedveltsége Magyarországon 1989−2007 (Forrás: GfK, Élelmiszer-fogyasztási szokások, 1989−2007), saját számítás

Szerzõ: Sipos László PhD hallgatóBudapesti Corvinus EgyetemÉlelmiszertudományi KarÁrukezelési és Áruforgalmazási Tanszék

64

Alkoholmentes italok 2008/3

Alkoholmentes italok 2008/3

65

A történelmi Magyarország 100−150évvel ezelõtt még viszonylag sok ás-ványvíz-forrással rendelkezett, de mégszûkebb hazánkban is érintetlenek vol-tak a források. Jó része akkor tünt el,amikor a XIX. század második felében afúrásos forrásfoglalás megkezdõdött,majd a lakosság növekedésével és aziparosodás igényeinek kielégítésével akarszt- és rétegvíz-termelés is fokozato-san növekedett. Szerencsére Parádsas-váron a több száz éve ismert és hasz-nosított Nagy-Csevice forrás még ma isa több mint 100 évvel ezelõtti feljegy-zések szerint ugyanazon a helyen mû-ködik és ontja az alig változott összeté-telû „gyógyvizet”.

A Mátra és a Bükk hegység jellegze-tes csevice forrásainak vizét évszáza-dok óta a helybeliek részben üdítésre,részben gyógyításra használták és ma ishasználják. Hogy a források milyen régikeletûek, arra a csevice szó szláv erede-te (scsava) is utal, amely sós nedvet je-lent és valóban némely forrás valóbanilyen is. Már Kitaibel Pál (1758−1818) 1798. évi parádi utazását követõenmegállapította és leírta, hogy kénes, va-sas és timsós jellegû források fordulnakitt elõ.

Parádsasvár szerencsés helyzetbenvolt és ma is az, hiszen több különbözõjellegû értékes forrásvízzel rendelkezik.A csevicék királyáról, a parádi „büdösvíz”-rõl több mint 250 évvel ezelõtt márBél Mátyás is megemlékezett. Ezt az al-káli-hidrogén-karbonátos, kénes ésszénsavtartalmú forrásvízet hosszúideig csak a helybeliek fogyasztották éshogy védjék a forrást, felette oszlopokra

tetõt helyeztek, amely 1827-tõl ivócsar-nokként mûködött. Késõbb Kitaibel is-mertetése nyomán már az orvosok nemcsak belföldön, hanem külföldön is ér-deklõdtek a különbözõ minõségûgyógyvíz iránt. Ybl Miklós tervei szerint1892-ben a ma is meglévõ pagodaszerûdíszes épület került a forrás fölé, aholpalackozás és ivókúrázás folyt. Az elsõivócsarnokot és a ma is fennálló díszesépület létesítését emléktáblával örökí-tette meg. A pagodaszerû épületen a há-lás utókor, a Vízkutató és Fúró Vállalatés az Országos Magyar Bányászati ésKohászati Egyesület Zsigmondy BélaKlubja az épületben 1977-ben emlék-táblát helyezett el az elsõ, 1827-ben lé-tesített ivócsarnok 150 éves évforduló-ján. Az épületben õrzik a Ferencz József

idejébõl származó nagyon szép kivitelûmegemlékezõ diplomát, amelyet való-színûleg a palackozott gyógyvízért ka-pott az üzemeltetõ.

A forrásról 1861-ben Felletár Emílazt írja, hogy az 1860 szeptember 1-énóránként 52 litert, vagyis 24 óra alatt1248 liter gyógyvizet adott. Továbbimegbízható vízmennyiségi adatokról adtájékoztatást egy 1905-ben megjelentszakfolyóirat is. E szerint 1904 február-ban 1440 márciusban 1350 és júliusban1115 liter vizet vettek ki naponta a for-rásból. A víz mennyiségének változásátakkor is és ma is a szulfidkén és a szén-savtartalom növekedése, illetve csökke-nése kísérte. Az ilyen jelenséget a me-teorológiai tényezõk közül a légnyo-más-változás jóformán azonnal, egy bi-zonyos késéssel pedig a csapadék, vagyannak hiánya idézi elõ.

(A meteorológiai hatások a talajvíz-nél, de még az 1000 m mély artézi ku-taknál is kimutathatók. Vizsgálatával aMagyar Állami Földtani Intézetben az1960−1980 közötti években dr. RónaiAndrás professzor rendszeresen és ered-ményesen foglalkozott).

A forrásban bekövetkezõ és alig ki-mutatható minõségi változásra (nemelég átható a kénhidrogén szag, keve-sebb a szénsav) tulajdonképpen csak azreagál érzékenyen, aki a gyógyvíznekrendszeres fogyasztója. A „Parádigyógyvíz”. 1861-ben is mintegy 5 ezermg összes oldott ásványi anyagot tartal-mazott literenként és tartalmaz ma is. Ekitûnõ gyógyhatású forrásvíz egy részétkorábban hosszú ideig exportálták, mi-vel belföldfön csökkent a kereslete

M ú l t b a n é z õ

A parádsasvári ásványvízkutatásDr. Dobos Irma

ÖSSZEFOGLALÓ

A ORSZÁG EGYIK IGEN ÉRTÉKES KÉNES ÉS SZÉNSAVAS GYÓGYVIZÉN KÍVÜL ÜDÍTÕ

ÁSVÁNYVÍZET IS TERMELNEK PARÁDSASVÁRON. ORVOSOK, TERMÉSZETKUTATÓK

MINTEGY 250 ÉV ÓTA FOGLALKOZNAK A FORRÁSOKKAL, MAJD A KUTAKKAL ÉS JA-VASLATUKKAL, KUTATÁSUKKAL ELÕSEGÍTETTÉK A NAGYOBB MENNYISÉGÛ GYÓGY-VÍZ ÉS AZ ÜDÍTÕ ÁSVÁNYVÍZ PALACKOZÁSÁT.

INHALT

IN PARÁDSASVÁR GIBT ES AUßER DEM SEHR WERTVOLLEN SCHWEFEL- UND KOH-LENSÄUREHALTIGEN HEILWASSER, ERFRISCHENDE MINERALWASSERPRODUKTION

AUCH.

SEIT ETWA 250 JAHREN BESCHÄFTIGEN SICH ÄRZTE UND NATURFORSCHERN MIT

DEN QUELLEN UND BRUNNEN. DURCH IHRE UNTERSUCHUNGEN UND AUF IHR AN-RATEN WURDE GRÖßERE VOLUMEN VON HEIL-, UND MINERALWASSERABFÜLLUNG

ERMÖGLICHT.

SUMMARY

THERE IS ALSO MINERAL WATER PRODUCTION BESIDES ONE OF THE VERY VALU-ABLE SULFUR AND CARBONIC ACID CONTAINING MEDICAL WATER OF PARÁDSAS-VÁR. PHYSICIANS AND NATURALISTS HAVE BEEN WORKING AT SPRINGS AND WELL

SINCE ABOUT 250 YEARS, AND HAVE ASSISTED THE BOTTLING OF LARGER VOLUMES

OF MEDICAL WATER AND REFRESHING MINERAL WATER BY THEIR EXPLORATIONS AN

INNOVATIONS.

Alkoholmentes italok 2008/3

66

nagy fogyasztói ára miatt. Akkor pl. 1liter „Parádi víz” 2 liter bor árának fe-lelt meg.

Beudant, F.-S. francia geológus ma-gyarországi utazása (1818) alkalmával aMátra kõzeteinek és ásványainak tanul-mányozása közben az akkor már jól is-mert ásványvizekrõl is tájékozódott.Szabó József geológus-professzor a Ma-gyar Orvosok és Természetvizsgálók1868. évi egri vándorgyûlésén Heves ésKülsõ-Szolnok megye földtani viszo-nyairól tartott elõadásában földtani tér-kép bemutatásával a parádi ásványvize-ket is részletesen ismertette.

A földtani és a vízföldtanikutatás elsõ idõszaka

1904-ig

Parádsasvár és környékének földtani vi-szonyait és a forrásokat elõször a leg-részletesebben Papp Károly geológus-professzor az 1905-ben megjelent tanul-mányában írta le. A hat forrás, illetvekút között megemlíti a Nagy-Cseviceközelében, a Tarna patak jobb partján lé-võ az óránként 30 l vízhozamú 1892-ben betömött kis (II). forrást is. Ekkorépült meg Ybl Miklós tervei alapján a aNagy-Csevice fölé a gyógyvíz palacko-zására és helybeli fogyasztására a pago-daszerû épület. A betemetett kis forráshelyére egy raktár került.

A III. számmal jelölt forrás hosszúideig a sasvári kastély díszkertjében mû-ködött. A park rendezésekor azonban aforrás környékét feltöltötték, s ezzel aforrás is megszünt.

A Vadakorma-patak szabályozásakorPrihoda fõkertész dinamittal robban-tott és eközben csevicét talált (IV. sz),amelynek fizikai és kémiai tulajdonsá-gai megegyeztek a Nagy-Csevice for-ráséval. Ezen a helyen Papp Károly to-vább ásatott, majd fúrással próbálko-zott. Leírása szerint a konglomerátum-

ba érve, oldalról olyan erõteljes édes-víz betörés jelentkezett, hogy azt beto-nozással nem lehetett kizárni, sõt egy 3rétegû kõagyagcsõ beépítése sem ol-dotta meg a víz beáramlásátt. Ez a kútkapta késõbb a Kis-Csevice (CseviceII.) nevet.

A következõ ásványvíz-lelõhely (IV.) aKis-Csevicétõl mintegy 200 m-re keletre,a Bivalykút területére esett. A Bivalykút-tól nyugatra, attól 20 m-re az 1860-asévekben már igen mély kút mûködött (V.sz.), amelybõl a szájhagyomány szerinterõs gáz tört fel. 1904-ben 10 m-ig újrafeltárták, de már 6 m-ben nagy mennyi-ségû gáz áramlott a kútba. A nyugati ol-dalról gázos víz (csevice) szivárgott,ugyanakkor a patak és a hegy felõl jelen-tõs mennyiségû édesvíz áramlását figyel-ték meg. A csekély hozamú csevice fog-lalása nem látszott gazdaságosnak, ezérta további kutatással felhagytak.

A Bivalykút néven ismert forrást (VI.sz.) Erdey Pál részletesen ismerteti,amelyet már 1846-ban tovább mélyítet-tek és ezáltal lényegesen tisztább vizetkaptak. Az ásványvizet Gyöngyösön isárulták, késõbb azonban rossz hírét ter-jesztették, így termelését hamarosanmegszüntették. E forrás helyén 1904májusában újból kutatás kezdõdött. Afelszín alatt mintegy 2 m mélyen máróránként 40 liter 10 °C hõmérsékletûcsevice jelentkezett, egy méterrel lejebba déli oldalon egy Ny-K-i irányú törés-vonalra utaló üreget találtak, amelybõl„alkalikus, kénes savanyúvíz” szivár-gott. Innen fúrással haladtak tovább és4,5 m mélységben szénsav jelentkezett,a hetedik méterben pedig kvarc-konglo-merátumba jutott a fúró. Azt írja PappKároly, hogy „A felsõ üregbõl elõszi-várgó csevicét a lyukba bocsátottam,hogy a víz a gázokat elnyelje. Ily módonjó szénsavas kénes vizet nyertünk, ame-lyet házi szükségletekre lehetne felhasz-nálni.” Ennek ellenére a professzor a

több és tisztább ásványvíz feltárását na-gyobb mélységben, az agyagpala hatá-rán remélte.

A kutatás második idõszaka(1905−1974)

A palackozott ásvány- és gyógyvíz− közöttük a Parádi gyógyvíz is − a má-sodik világháborút követõ államosításután igen alacsony fogyasztói áron ke-rült forgalomba. Érthetõ tehát, hogy ug-rásszerûen megnõtt az igény a közked-velt „Parádi gyógyvíz” iránt. Ekkor aPapp Károly által ismertetett és részbenfeltárt ásványvízforrás, illetve kút közülkizárólag a Nagy-Csevice gyógyvizétpalackozták. Az erõsödõ fogyasztóiigény a gyógyvíz palackozásának növe-lését sürgette. Már 1949-ben szerzõdéstkötött a „Károlyi Mihály Parád-Gyógy-fürdõjének Igazgatósága” a Gyógyvíz-termelõ Nemzeti Vállalattal a Kis-Cse-vice további hasznosítására.

Néhány éves szünet után 1953-ban aGyógyvíztermelõ és Értékesítõ Vállalat,mint jogutód napirendre tûzte a gyógy-víz mennyiségének növelését. A kutatásiterv elkészítésére Papp Ferenc profesz-szor kapott megbízást, és a csevicékkörnyékén 5 kutatófúrás, illetve -aknalétesítését tervezte. Feltehetõen a kuta-tás nem valósult meg, mert késõbb ha-sonló jellegû tervre adott megbízást azüzemeltetõ.

1956-ban a vállalat több irányból kö-zelítette meg a gyógyvíz mennyiségé-nek növelését. Ekkor Kisvarsányi Gézageológust kérte fel a vállalat a Bivalykútkörnyékének kutatására, és ugyanakkora gyógyforráshoz a nyílvántartott Kis-Csevice vizének bevezetését is tervez-ték. 1956 õszén megkezdõdött a Bivaly-kút feltárása, de csak 2 métert sikerültkiásatni, mert ezt a közbejött politikai éspénzügyi nehézségek meggátolták. Ez-után Papp Ferenc professzor újabbmegbízást kapott a kutatásra, és ki is je-lölt a Nagy-Csevice belsõ védõterületéna korábbival (1953. évivel) megegyezõhelyen, illetve annak közelében egy ku-tatófúrást. A felsõ 2 m-t kiásták, majdfúrással tovább mélyítették, de a nagykeménységû kõzet alatt a feltárás folyta-tása abbamaradt. Ezzel lezárult a kutatásmásodik idõszakának az a része, amelya meglévõ vízbázis mellett újak feltárá-sát kezdeményezte volna.

Idõközben a SZOT Üdülési és Szana-tóriumi Igazgatóság az Úttörõ Tábor(sasvári kastély) területén a Kis-Cseviceforrást 1956. október 17-én véglegesenátadta a Gyógyvíztermelõ és ÉrtékesítõVállalatnak, amely a termelést 1957

Alkoholmentes italok 2008/3

67

Július és október között1100−1200 l/d

November és december között1000 l/d körüli

gyógyvíz kitermelésére volt lehetõség.A tárolótér bõvítésével már jelentõsen

növekedett a forrás hozama, így

1860-ban (óránként 52 liter) 0,87 l/min1977-ben 0,76 l/min1978-ban 0,91 l/min1979-tõl 1,4 l/min

A nagyobb vízmennyiség kitermelésemár 1980-ban meghaladta az évi 900 000-nél több 0,5 l-es palack töltését.

Ekkor 30 m mélységû fúrásos kutatásis kezdõdött a Nagy-Csevicétõl Ny-rakb. 60 m távolságra. Az eredménytelen-ség miatt a fúrás továbbmélyült 65 m-igés a tárolótér növelésére a felsõ sza-kaszt 6,0 m-ig kibõvítették. A felszínalatt 2 m-ig negyedidõszaki agyagréteg,alatta 12,5 m-ig felsõ-pannóniai (?),majd 65 m-ig katti (egerien) vagy rupéli(kiscellien) képzõdményt lehetett való-színûsíteni.

A 15 m-en belüli hosszadalmas réteg-vizsgálatakor 2,6 m-ben gáz- és igencsekély vízszivárgást észleltek. A 43,0−57,5 m közötti homokkõréteget együtte-

sen vizsgálták ki a felsõ (6,5−11,5 m kö-zötti) réteggel. A kb. 8 l/min-nel indultvízhozam végül −4,8 m-en 2,2 l/min-ben(0,36 l/s) állandósult. A gyenge utánpót-lódásra utal a pihentetés utáni nagyobbvízmennyiség. Kémiai összetétele ha-sonló a forráséhoz, s csak némi eltérésmutatkozik az alkáli-hidrogén-karbonát-és a szénsav-tartalomban Ezt a feltárásteredményesnek tekintjük, s úgy tudjuk,hogy ezt a palackozó is igénybe vette,így jelentõsen növelni tudta a palacko-zott gyógyvíz mennyiségét.

Az 1970-es évek második felében aKis-Csevice ásványvizében azbesztszá-lak és -pelyhek jelentek meg, amibõlarra lehetett következtetni, hogy az ac.-csövet a szénsav és a kén-hidrogén meg-támadta. Az ásványvíz minõségénekhelyreállítását a kút teljes felújításávallehetett csak biztosítani. 1979-ben az az-beszt- és a kõagyagcsõ kiépítése után az1200 mm φ-jû acélcsövet 1,20 m-ig, az1000 mm φ-jû üvegszálas poliészter-gyantából készült csövet pedig 3,9 m-ighelyezték el. A csövek és a lyukfal kö-zötti részt az esetleges szennyezés kizá-rására kicementezték. Az alábbi néhányadat bizonyítja a kútból kitermelhetõ na-gyobb ásványvíz mennyiséget:

1903 1957 1961 1966 19790,21 l/min 4 l/min 5−6 l/min 5−6 l/min 7,5−8 l/min

szeptemberben meg is kezdte. Ezt meg-elõzõen a szakértõi vélemény helyszínivizsgálatok alapján megállapította, hogyfolyamatos üzemeltetés esetén a kútbólmindössze percenként 4 liter ásványvíznyerhetõ ki és termelés közben a víz ve-gyi összetétele „megváltozik és különle-ges jellegét fokozatosan elveszítve egyreinkább megközelíti a közönséges talajvízminõségét”. Már a szivattyúzás alatt„közvetlenül észlelhetõ volt a gáz elegy-részek nagymérvû csökkenése”. „Egy idõmúlva az állandóan elnyelt gázok meny-nyiségének megfelelõen a vegyi összeté-tel nagyjából állandósul, és annak értékeaz eredetinél lényegesen lecsökkenvestabilizálódik. A kút kis átmérõje miatt(300 mm) csak csekély vízmennyiség tá-rozására alkalmas és magában a kútbancsak kis vízmennyiségben jöhet létre atelítõdés.” A kedvezõtlen szakvéleményellenére is vállalta az üzemeltetõ a Kis-Csevice vizének gyógyvízként való for-galmazását, míg végül is 1969-ben a mi-nõségi kifogások miatt úgy döntött, hogy1970-tõl szénsavval dúsított ásványvíz-ként palackozza. Az ország „Parádi víz-zel” való ellátása azután bizonyos mér-tékben megoldódott, mivel a Nagy-Cse-vicébõl a gyógyszertárak, a Kis-Csevicé-bõl pedig elsõsorban a vendéglátó egysé-gek kaptak vizet.

A kutatás harmadik szakasza(1975−)

A parádi gyógy- és ásványvíz-telepek1975-ben a Vízkutató és Fúró VállalatGyógy- és Ásványvíz Üzemének kezelé-sébe kerültek és természetesen újból fel-vetõdött a vízmennyiség növelésénekkérdése. Ezt egyrészt a meglévõ két víz-termelõ egység (Nagy- és Kis-Csevice)termelési technológiájának módosításá-val, másrészt fúrásos kutatással kívántaelérni. Az 1976. évi kutatási programbana két telepen egy-egy kutatófúrás sze-repelt. Késõbb ez annyiban módosult,hogy a Bivalykút közelében egy további30 m mélységû fúrást is telepítettek.

Az üzem elsõként a Nagy-Csevicnél 2nagy ûrtartalmú tartályt, késõbb helyet-tük egy 2000 l-es nyomásálló KOR tar-tályt állított be a gyógyvíz összegyûjté-sére. 1977-ben és 1979-ben pedig a for-rás kilépési helyét több köbméter kvarc-konglomerátuum kitermelésével bõvi-tette. A forrás többéves pontos mérésé-bõl értékes megállapításokat lehetett vé-gezni. E szerint:

Január és április között1300−1500 l/d

Április és június között1500−1600 l/d

A nagyobb vízmennyiség termelésé-hez mindenképpen hozzájárult a már1957-ben javasolt nagyátmérõjû kút lé-tesítése. Ezzel és a 2 db 400 literes mû-anyaggal bélelt tartály beállításaával atárolótér jelentõsen megnõtt, s így a pa-lackozás folyamatosságát is biztosítanilehetett.

A teleptõl D-re kb. 20 m-re kitûzött 2.sz. kutatófúrás, mivel majdnem teljesegészében magfúrással mélyült, már lé-nyegesen megbízhatóbb adatokat kap-tunk a földtani felépítésrõl. A Nagy-Csevice „kürtõjének” anyagával meg-egyezõ konglomerátumot itt 6,0−8,0 mközött sikerült harántolni. Széles Margitpaleontológus 13,6−14,5 m között Lim-nocardium sp. töredékes példányait ha-tározta meg az agyagmárgában és ezért1,6−16,0 m közötti szakaszt feltételesena felsõ-pannon aljának, esetleg az alsó-pannon tetejének minõsítette. Az eddige területrõl ismeretlen pliocén képzõd-mények új megvilágításba helyezhetik aföldtani felépítésrõl alkotott vélemé-nyünket. E képzõdmények alatt (agyag-márga, homokkõ, meszes agyag, agyag)a közbetelepült bontott vulkáni tufaalapján pedig feltételesen a miocénba

sorolta az anyagfeldolgozás. A Bivaly-kút melletti 30 m-es kutatófúrásban a 3m vastag negyedidõszaki réteg alattiakatmár egyértelmûen felsõ-pannóniainaklehetett meghatározni.

A 2. sz. kutatófúrásból és a 30 m mélyBivalykút közelében létesített fúrásból anagy vastartalmú és az igen csekély víz-mennyiségbõl megbízható paramétere-ket nem sikerült meghatározni.

A több száz éves megfigyelés és vizs-gálat bizonyítja, hogy ezen a területenmind a földtani, mind a vízföldtani vi-szonyok meglehetõsen összetettek. Azásványvizek gáz- és szulfidkén-tartalmautóvulkáni mûködés származékának te-kinthetõ, és néhány méterrel a felszínalatti gázszivárgás is bizonyít. A gáz jel-lege és fõként mennyisége szerkezethezkötõdik, a nagy vetõmélység a víz fel-áramlását is elõsegíti és azt a kõzetekminõsége hátráltatja vagy segíti. A vi-szonylag közel állandó vegyi összetéte-lû ásványvíznek utánpótlódásában a ta-lajvíz alig vagy egyáltalán nem veszrészt (Nagy-Csevice), míg a változóak-nál (Kis-Csevice, Bivalykút) esetleg je-lentõs lehet a csapadékvíz és ezen ke-resztül a talajvíz szerepe.

Ásvány- és gyógyvízzéminõsítés

A Nagy-Csevice forrást tulajdonképpenmár az elsõ elemzésektõl és ismerteté-sektõl úgy tekintette az orvosi szakma,hogy az a kémiai összetétel és a tapasz-talat alapján is gyógyvíznek tekinthetõ.Talán éppen ennek köszönhetõ, hogy a„gyógyforrás” részére a földmûvelés-ügyi miniszter 1930. jún. 14-én a43067/1930. X. sz. alatt a „Csevicefõkút” részére védõterületet engedélye-zett.

Az egyik védõterületi javaslat közli,hogy 1927-ben állapítja meg a Népjólétiés Munkaügyi Minisztérium a Nagy-Csevice gyógyvízzé minõsítését annakellenére, hogy csak az 1929. évi törvényhatározta meg a gyógy- és ásványvíz fo-galmát, s elõször 1930-ban találkozunka gyógyvízzé minõsítéssel. Az 1960-asévek második felében pedig elindult akorábbi minõsítések megújítása. A Cse-vice-forrást 1968-ban az EgészségügyiMinisztérium a 387/OGYFI/1968. sz.alatt újította meg. A forrás közelében lé-tesített 65 m mély kutat pedig a99/OGYFI/1998. sz. határozattal minõ-

sítették gyógyvízzé. Minden bizonnyalKitaibel Pál fedezte fel a forrás gyógy-hatását és attól kezdve azután a szerzõksokasága ismertette, bizonyítékokat so-rakoztatott fel a forrás használata mel-lett. Megállapították, hogy ivókúra for-májában az emésztõszervekre és külö-nösen hyperacid esetben nagyon kedve-zõ hatású. A forrásból és a 65 m mélykútból 1985-ben összesen naponta 2000liter gyógyvízet és ugyanennyit az ás-ványvizes kútból vettek ki a Heves me-gyei Közegészségügyi és JárványügyiÁllomás és a vízügyi igazgatóság meg-állapítása szerint. Az Országos Köz-egészségügyi Intézet 1980-ban a kétgyógyvízet megelemezte és ebbõl aleglényegesebb alkotók mg/l-ben:

Csevice-forrás 1. sz. kút

Nátrium 460 680Kalcium 172 122Magnézium 57 49,2Vas 0,16 1,48Hidrogénkarbonát 1540 2220Szulfid 1,4 3,0Szén-dioxid 2040 962Összes

oldott alk. rész 4611,4 4221,6

A két vízelemzés között olyan csekélya különbség, hogy az elhanyagolható,mert hiszen mindkettõ nátrium-hidro-gén-karbonátos, kénes és szénsavasgyógyvíz jellegû. Összességében meg-állapíthatjuk, hogy a több évtizedes ku-tatás nem volt hiábavaló, végül is ered-ményes lett mindkét telepen a vízho-zamnövelõ cél.

Irodalom

Cziráky J. 1959: A parádsasvári Nagy- és Kis-Cse-vice gyógyforrások védõterületi javaslata. Bu-dapest. Kézirat.

Cziráky J. − Schiefner K. 1962: A Mátra-vidékiszénsavas források. − Hidrológiai Közlöny, 5.439−449.

Dobos I. 1982: A parádi gyógyvíz. − Vízkutatás, 2.7−11.

Dobos I. 1983: A parádi ásványvíz. − Vízkutatás,3. 16−19.

Dobos I. 1984: Ásványvízkutatás és − feltárás Pa-rádsasváron. − Hidrológiai Tájékoztató, április,33−35.

Papp K. 1905: A parádi csevicze forrásairól. −Földrajzi Közlemények, 33/2. 46−58.

Szerzõ: Dr. Dobos IrmaEURO-geológushidrogeológus szakértõ

Egy belsõ oldalas A/4-es színes hírdetés ára 75.000,− Ft. + ÁFA

Borító hátsó belsõ oldalán A/4-es színes hirdetés ára 85.000,− Ft + ÁFA

A/5-ös belsõ oldalas színes hírdetés ára 50.000,− Ft + ÁFA

A/4-es belsõ oldalas fekete-fehér hírdetés ára 65.000,− Ft. + ÁFA

A/5-ös belsõ oldalas fekete-fehér hirdetés ára 35.000,− Ft + ÁFA

*

A hírdetés megrendelhetõ a MÉTE Kiadónál

(1027 Budapest Fõ u. 68. Telefon: 214-6691; Telefax: 214-6692)

vagy közvetlenül a fõszerkesztõnél (Dr. Borszéki Béla Tel./fax: (1) 358-9848)

68

Alkoholmentes italok 2008/3

HIRDESSEN FOLYÓIRATUNKBAN!

PUT YOUR AD IN OUR PERIODICAL!

WERBEN SIE IN UNSERER ZEITSCHRIFT!