„A KIRÁLY MEGKORONÁZÁSA, avagy

a Szentkirályi Ásványvíz Kft. növekedési lehetőségei”

ESETTANULMÁNY

Szerkesztette

dr. Szakály Dezsőtanszékvezető egyetemi docens

Innováció és Technológia Menedzsment Tanszék

Veresné dr. Somosi Marianntanszékvezető egyetemi docensSzervezeti Magatartás Tanszék

és az élet…..

Miskolc, 2009.03.29.

Köszönjük a forrásanyagok eredeti szerzőinek a sok információt

Kizárólag oktatási célra használható!A források megnevezése nélkül nem sokszorosítható!

Tartalomjegyzék

Előszó helyett - Az én nagy napom

A Király és királysága ……

Cégtörténeti genealógiaBalog Levente összefoglalójaA trónkövetelő megszólalVilágmárkát akar építeni a Szentkirályi A HR portál interjúja a Balogh Leventével

A Szentkirályi, mint márka – a trónra lépés ….Ásványvízpiac: ki is az első?A sikerforrás - SZENTKIRÁLYI ÁSVÁNYVÍZ  Szentkirályi piacvezető lett Ásványvízízű rágógumit dob piacra a SzentkirályiFigo, a (szent)királyi

Stratégiai szövetség vagy célszerű megfontolás - Innováció és hazai márkaépítés

Új út vagy játékos kitérő? - Szentkirályi ásványvíz, limitált széria Swarovski kristályokkalErő és autonómia - Saját kamionflottát vett a Szentkirályi

1,1 millió éves a Szentkirályi ásványvízA piacvezető ásványvíz jó évet zárt

Ásványvíz-fogyasztás Magyarországon

Ásványvízfogyasztás a világban

Aktuális - Ízes vizek - Civilizációs hatás - gazdag vízkészlet

Mit kell tudni a természetes ásványvízről 

Magyarország ásványvizeiÁsványvíz fogyasztási szokások

Friss felmérés az italfogyasztási szokásokrólACNielsen: egyre népszerűbb az ásványvíz

Nyugat-európai szintre kerültek a hazai ásványvízivók Piackutatás - A magyar agrártermékek piaci lehetőségei Romániában

Az ásványvíz piac a szakíró kutató elemző szemével

A termék: a természetes ásványvíz A termelési folyamatSzállítás – logisztikai előnyök és hátrányok A termékpiac (a forgalom) mérete és bővülése Az értékesítési pályaA termelő vállalatok

A piac bárói, grófjai és kishercegei …………., meg a székely rokonokArattak a magyar ásványvizek a párizsi OscaronA magyar Veritas ásványvízbe beleszeretett az arab piacTartja piaci pozícióját a TheodoraErdélyi kincsünk: az ásványvíz

Innováció, az örökzöldek világábanKockázatos innovációTermékek, amiket senki nem akar megvenni

Forrás anyagok lelőhelyei

Előszó helyett - Az én nagy napom

Érdekes napom lesz ma. Interjúra megyek. Húsz éves egyetemi oktatói és tanácsadói múltamat adom fel.Elcsábítottak. Egy sikeres magyar vállalkozás alapító tulajdonosa ajánlatott tett. Legyek a stratégiai ügyek vezetője. Biztost a bizonytalanra váltani nem egyszerű.Kicsit a nagyra, megszokottat az izgalmasra, robotot az alkotásra? Igen, váltani kell!Ki lesz a Főnököm?Kemény, egy cselgáncsosnak szerintem a vízipólós múltamat kell megmutatni. Az öltözők világa összeköt nyertest és vesztest. Kezdetnek egy laza szkander is jó lehet.Merjünk, nagyok lenni:

„Kinek szívében szépen szól az ének, az hallja a mások énekét is szépnek."

Végiggondolom, mit tudok e szakmáról és a jövendő munkahelyemről!Csak a jövőről van értelme beszélgetnünk.

A Király és királysága ……

Cégtörténeti genealógia

Balog Levente összefoglalója: „Anyacégünk a Vitapress volt, 1989-ben alapította édesapám újrakezdési hitelből. Az évek folyamán egy holdinggá nőtt, több ágazatunk volt, és több vállalatunk. 2000-ben irányt változtattunk oly módon, hogy külön ügyvezetőségekre, és több Kft.-re osztottuk szét cégeinket. Ennek keretében, 2003 novemberében alakult a Szentkirályi Ásványvíz Kft, amelynek vezetését én vettem át. A Szentkirályi Ásványvíz 1993 óta létezik, kezdetben a Vitapress Kft. égisze alatt. Nagyon kicsi cégnek volt mondható, hiszen 0,2%-os kimutatható piacrésze volt akkoriban. Ez most már 12 és 16% között van. Szénsavmentes kategóriában piacvezetők vagyunk, egy véletlen folytán találtuk meg a Szentkirályi Ásványvizet. Azt hiszem, itt szörpgyártás folyt. Nem volt elegendő vizünk, s mivel a falu vízműve nem tudott minket ellátni kénytelenek voltunk saját kutat fúrni. Akkor ott már lehetett látni, hogy igen jó minőségű ásványvízre bukkantunk. Ez egy több millió éves földalatti folyó 206 méter mélyről jön 520 milligramm/liter az ásványanyag tartalma. Fő jellemzője, hogy nitrát és nitrit mentes. A telephely Szentkirályon található Kecskeméttől 15 kmre a Tisza irányába. A Kárpát Medence tökéletes vízgyűjtő terület, s� Magyarországon Szentkirály ennek is tulajdonképpen a közepén helyezkedik el. Ha érdekességképpen megnézzük a Környezetvédelmi Minisztérium által kiadott vízbázis térképet, és azt a térképet, ahol a szennyeződések láthatók, ott látszik, hogy tulajdonképpen ez az a terület, ahol teljesen nitrát és nitrit mentes a föld alatt található víz. Több 10 hektár ez a terület, és próbálunk minél több területet vásárolni. Nem kerítjük be, szeretnénk egy arborétumot kialakítani itt, ami Nyugat Európában már bevett szokás.

A kút környékét 50-100 km-es körzetben, pl. Ausztriában vagy Németországban környezetvédelmi területté nyilvánítják. 130 fővel dolgozunk, három gépsorunk van, amivel 250 millió liter palackozására vagyunk képesek. Van egy német gépünk, egy 15000 liter/órás gépünk, egy 6.000 liter/órás olasz gépünk, ami a legrégibb gépünk, ezen végezzük a kis kiszereléseket, illetve a gasztronómiai kiszerelések palackozását. Valamint a legújabb gépsorunk, amit most állítottunk üzembe nyáron. Ez a Francia Sidel cég által vásárolt nagyon modern új gép. Alvállalkozók végzik a szállítást, akikkel szerződéses viszonyban vagyunk, és csak nekünk végeznek fuvarozást. Van egy számítógépes rendszerünk, ami többé-kevésbé jól működik. HACCP, és ISO 9001-es minősítésünk van. Minőségbiztosítási vezetőnk, Dr. Németh József, akinek vízkezelésből van doktorátusa, tehát a vízről mindent tud, de az anyaggazdálkodásra is felső végzettségű kolléganőnk van. Az idősebb, tapasztaltabb munkaerőink mellé helyettesként most fiatal friss diplomás, szakirányú végzettségű embereket veszünk föl. Szeretnénk magyarországi piacvezető szerepünket megerősíteni mindenféleképpen. A gasztronómia területére is jobban figyelünk, nemrég nyertünk is egy újabb díjat a gasztronómiai palackunkkal, nemzetközi szinten másodikok lettünk a gasztronómiai kiszerelésű új üvegünkkel. Most készülünk az Anugára egy gyönyörű 50 m2-es standdal, nyitunk Nyugat Európa és külföld felé.

Szeretnénk a Szentkirályit egy nemzetközi márkaként megismertetni a világgal. Dubai-ban hallottam araboktól, hogy amit Allah megteremtett nekik olajban, azt Magyarországnak ásványvízben. Kellemes, semleges ízű vízről van szó, tökéletes tisztaságú, igazolhatóan mikrobiológiailag tiszta ásványvíz, arzén, nitrát, és nitrit mentes. Minden korosztály fogyaszthatja, 520 milligramm az ásványanyag tartalma miatt nem kell korlátozni a fogyasztását, a napi ajánlat 2-3 litert meg lehet belőle inni. A hidrokarbonát tartalma révén kiválóan méregtelenít. A nagyok között most már ez az egyetlen tőkéjében is magyarnak mondható ásványvíz, ami komoly fejtörést okozott nem csak Magyarországon, hanem az egész világon a multinacionális rendszernek.

A trónkövetelő megszólal

HATALMAS ÁSVÁNYVÍZ-VAGYON

Világmárkát akar építeni a Szentkirályi

2005. augusztus 01. 08:15 | Utolsó módosítás:2005. augusztus 01. 11:43

Magyarország példátlanul gazdag ásványvizekben, mondhatni az ásványvizek Dubaija. De az emírségben mintha jobban sáfárkodnának az olajjal, mint mi az ásványvízzel, amelynek értékesítéséből az utóbbi években leginkább a multik húztak hasznot.

Balogh Levente (36 éves), a Szentkirályi Ásványvíz Kft. ügyvezetője és tulajdonosa – korábban többszörös magyar bajnok, fekete öves cselgáncsozó – azonban nem hagyta ennyiben, s jelentéktelen piaci részesedését rövid idő alatt a sokszorosára növelve – a nemzetközi konkurensek legnagyobb megdöbbenésére – a piac egyik főszereplőjévé vált. Az ambiciózus vállalkozó nem áll meg az országhatároknál, mára 25 országban készítette elő a Szentkirályival piacra lépését. Szerinte termékének komoly esélye van, hogy hosszú idő után az első nemzetközileg is ismert magyar márka váljék belőle. 

hvg.hu: Az üdítőitalok piacán utoljára a milliárdos brit szupervállalkozó, Richard Branson rontott neki látványosan a multiknak a Virgin Colaval. Honnan volt mersze hasonlóra ragadtatni magát? 

B.L.: Eszembe sem jutott, hogy a multikkal kikezdjek. Sőt az ásványvizet is csak a véletlen sodorta elém. Családi cégünk, a Vitapress Kft. gyümölcslevekkel foglalkozott 1989 óta. Akkoriban nem volt saját palackozónk, de nyilvánvaló volt, hogy bértöltéssel nem juthatunk messzire. Így 1991-ben Szentkirályon megvettük a téesz ingatlanjait, s egy fonodát átalakítottunk töltőüzemmé. A község vízműve nem volt képes kiszolgálni bennünket, ezért kutat kellett fúratnunk. Már az első fúrások után látni lehetett, hogy a talaj nem szennyezett, és kiváló minőségű a víz. Idővel a növekvő konkurenciaharc és az áruházláncok megjelenése miatt az uralkodó trend a „jó minőséget, nagyon olcsón és igen nagy tömegben” lett. E változások, és a 2000-től romló gazdasági feltételek miatt át kellett szerveznünk a családi céget. Az önállósodott Szentkirályi Ásványvíz Kft. vezetése nekem jutott. 

hvg.hu: Az ásványvíz piacról a régi magyar márkák eltűntek vagy valamelyik multinacionális társaság kezébe kerültek. Miből merített bátorságot, hogy megpróbáljon ezen a piacon talpon maradni. Hiszen itt a profittermelés elsősorban a nagy logisztikai láncokra épül, a termék minősége csak másodlagos jelentőségű. 

B.L.: A nagy, uniformizált termékeket szállító láncok sohasem tudják teljesen lefedni a piacot. Így rést kerestem, ahová beférkőzhetünk. Magyarországon sokáig a vásárlói döntést csak az ár befolyásolta. Így aztán az olcsó vizek piacára akartam belépni. Bíztam a

szentkirályi víz minőségében is, amit igazolt, hogy 1995 és 2000 között mind a négy európai piacvezető gyártó meg akarta venni a céget. Aztán 2004 februárban jött a fordulópont: meghívtak bennünket az ásványvizek egyik legnagyobb seregszemléjére, a párizsi Aquaexpora. 

hvg.hu: Hasonló versenyek, ahol jókora nevezési díjért cserébe viszonylag könnyen lehet díjakhoz jutni, tucatjával vannak. Ezek a díjak persze a piacot elég kevéssé befolyásolják. Mi értelme volt egy ilyen meghívást elfogadni, hiszen éppen most említette, hogy nem volt pénzük? 

B.L.: Nem fizettünk egy vasat sem, másrészt vitatkoznék: az Aquaexpo piaci jelentőségét éppen a mi esetünk bizonyítja. Egy kis szerencsénk is volt, amit a magyar piacon sikerült jól kiaknázni. A szerencse akkor szegődött mellénk, amikor kiderült, hogy az ásványvíz-palackozókat tömörítő világszervezet, illetve a mögötte álló szakmai médiacég szintén Párizsban tartja világtalálkozóját – amely afféle Oscar-gála ahol díjakat osztogatnak a legszebb címkéért, a legjobb reklámfilmért, a legszebb palackért, stb. –, sőt a kettőt egy eseménnyé olvasztják össze. Szerencsés volt az is, hogy ebben az évben hívtak meg először közép- és kelet-európai vizeket a versenyre. Aztán a szénsavmentes kategóriában nyertünk, ami óriási meglepetést, sőt botrányt okozott. Meglepetést, mert a vaktesztelésen egy teljesen ismeretlen víz került az élre, s botrányt, mert a döntés egy zárt klub hegemóniáját sértette meg. Tudtommal az Aquaexpo igazgatónője, aki a keleti nyitást megszervezte, később távozni kényszerült a cégtől. 

hvg.hu: Mi változott azután, hogy világdíjas lett a termékük? Magasabb polcra került, vagy több folyómétert kapott a hipermarketek gondoláin? B. L.: Végül is minden kereskedelmi láncba bejutottunk, de a hipermarketekkel csak nehezen jutottunk dűlőre. Szerencsére az Aquaexpo díja nyomán a fogyasztók kezdték kipróbálni a Szentkirályit. A jelek szerint megkedvelték, s kialakult a Szentkirályi törzsközönsége. Persze így is komoly milliókba került, belistázási díjat kellett fizetnem, hogy egyáltalán bejussak e láncok üzleteibe. És persze akkor még ott van a 30 százalék körüli „visszatérítési díj”, amit ezek a hipermarketek szintén felszámítanak. Azaz, ha egymilliárd forint értékű árut rendelnek tőlünk, akkor 300 milliót vissza is kérnek. Sajnos a magyar piacon nem a vásárlói, hanem beszerzői érdekek dominálnak. 

hvg.hu: Ha sikerül a Szentkirályival megjelennie a nemzetközi piacon, akkor lehet, hogy majd ön is a multik szemüvegén keresztül nézi a helyi márkákkal való versenyt? 

B.L.: Tisztázzuk a piaccal kapcsolatos félreértéseket! A multinacionális cégek mindinkább abban érdekeltek, hogy a logisztikai költségek megtakarításával minden egyes helyi piacon versenyképesek legyenek. Mivel nincs mindenütt ásványvíz, ezért tisztított vizeket forgalmaznak, amelyeket helyben elő tudnak állítani. Nem véletlen például, hogy a világpiacon a leghíresebb, de multik kezén lévő valódi ásványvizek, a Perrier vagy az Evian az utóbbi időben relatíve háttérbe szorultak. A piac jól láthatóan két szegmensre oszlik. Vannak a drága prémium minőségű vizek, ezek literje durván 1 dollárt ér a világpiacon, és vannak a fele annyit érő tisztított vizek. Közép-Európa és különösen Magyarország kivételezett helyzetben van ebből a szempontból. A Kárpát-medence alján, meglehetősen nagy mélységben található vizek hosszú ezer évek alatt gyűltek össze, amint a hegyekről lefolytak, szemben a gleccserolvadásból származó, s legfeljebb pár méteres mélységből nyerhető kis ásványi anyag tartalmú vizekkel. Ideje volna tudatosítani, hogy nem csak a termálforrásaink jelentenek óriási kincset, hanem az ásványvíz is, amelyekből csak itt van ekkora bőség. Az Egyesült Államokban például az ásványvíz teljességgel hiányzik. Ezért bár kezdetben a hazai olcsó vizek piacán próbáltunk szerencsét, ma már tudom, hogy kizárólag a prémium kategóriában érdemes versenyezni, itthon és a külpiacon

egyaránt. 

hvg.hu: A közelmúltban az ásványvizek eredetével és valódiságával kapcsolatban több külföldi és hazai botrányról is értesülhettünk. A Versenyhivatal önöket is elmarasztalta, mert a szénsavas ásványvízen is feltüntették az Aquaexpon szerzett Eauscar-díjat, holott a szénsavmentes kategóriában nyertek. 

B. L.: A legnagyobb külföldi botrány egy multinacionális cég ügyeskedése miatt tört ki. Londonban egyszerűen a Temze vizét tisztították és adták el palackozva. Ez még önmagában nem lett volna baj, de a szennyezőanyagokat egy olyan vegyszerrel kötötték meg, amelyet rákkeltő tulajdonságai miatt korában betiltottak. Egyébként Kanadában ugyanez a víz változatlanul piacvezető. Mi semmi hasonlót nem követtünk el. Az EU-ban valóban létezik egy szabály, hogy a szénsav hozzáadása vagy elvonása is megváltoztatja a víz állagát, még ha ugyanabból a kútból származik is. Például a Perrier szénsavmentes vize ezért kerül forgalomba más néven. Magyarországnak azonban még van néhány éves türelmi ideje. Ezért azután egy multinacionális konkurensünk hiába jelent fel bennünket már sokadszor, eddig mindig veszített. Azaz jóhiszeműen, sőt jogosan jeleztük, hogy vizünk Eauscar-díjas. A versenyhivatali eljárásnak tehát nem volt alapja, ám a nyugalom érdekében fizettünk egy jelképes összeget. 

hvg.hu: Elég sokat és elég régóta hallani arról, hogy az országban nem mindenütt tiszták az ivóvízbázisok. Ez alól az Alföld sem kivétel. Feltételezem, hogy a vagyonuk java még a kútjukban van. Meg tudják védeni ezt az értéket? 

B. L.: A kút vízbázisának védelme dokumentáltan megtörtént, úgy, hogy az minden nemzetközi normának tökéletesen megfelel. Azaz a víz tisztasága, s a kút hozama, amely évi 1 milliárd liter ötven évre garantálva, nem lesz akadálya a terjeszkedésünknek. A piacvédelemmel azonban más a helyzet. Nemrég jártam Dubaiban, ahol szintén jelentős az érdeklődés a Szentkirályi után. Nos ott elképzelhetetlen, hogy egy multinacionális cég bemenjen, lefúrjon, felhozza a kőolajat, eladja, s a pénzt pedig kivigye az országból. Nálunk az ásványvízzel ez történik, pedig az is ugyanolyan bányatermék, mint az olaj. Mi is bányászati engedéllyel termeljük ki. Hihetetlen nemzeti értékről van szó, amelynek a védelmét jogszabályokkal kellene szavatolni. 

hvg.hu: Önök feltűnően gyorsan terjeszkedtek eddig egy marketinghullám hátán. Meddig folytatható ez a trend? 

B. L.: A hazai piac teljes fogyasztása a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács adatai szerint jelenleg 640 millió liter évente. Az idei teljesítményünk 150 millió liter körül lesz. Ennek több mint 90 százalékát idehaza értékesítjük. Ha műszaki beruházásokkal bírnánk, akkor a hazai részesedést meg lehetne duplázni. Fejlődésre azért is lehetőség van, mert ez a fejenkénti 64 literes éves fogyasztás elég kevés, hiszen Nyugat-Európában 100-150 literes az átlag. Másfelől egészségileg is indokolt volna 2-3 liter megfelelő minőségű 500-1000 mg/l ásványi anyag tartalmú víz elfogyasztása. A nemzetközi piacot nézve is jók a lehetőségeink. Elég csak az ásványvíztérképre pillantani, ahol megtalálhatók az úgynevezett magas ásványi anyag tartalmú északi vizek, amelyekből kevesebbet fogyasztanak, aztán a kevés ásványi anyagot tartalmazó déli vizek, amiből viszont nagy mennyiség fogy a magasabb hőmérséklet miatt. A kettő között vannak azok a vizek - ide tartozik a Szentkirályi is -, amelyekből mindenütt fogyasztható világvizek lesznek. Bár a nemzetközi piacon való megjelenésünket 20-25 országban, főleg Nyugat-Európában, a Közel-Keleten és Kaliforniában, már előkészítettük, úgy tervezzük, hogy amíg a magyar piacot nem sikerült teljesen kielégíteni, nem terjeszkedünk túl a határokon. 

A HR portál interjúja a Balogh Leventével /2008.05.20./

Alapvetően szigorú a Szentkirályi Ásványvíz Kft. vezetési stílusa, de szeretnék megőrizni a cégre jellemző családias hangulatot. Balogh Levente ügyvezető igazgató portálunknak adott interjújában elárulta, a dolgozókat a fizetésekkel, juttatásokkal, összejövetelekkel, nyaralással, segítségnyújtással igyekszenek motiválni.

- Hogyan került a Szentkirályi Ásványvíz ügyvezetői székébe? Egyértelmű volt, hogy átveszi édesapjától a cég vezetését, vagy utólag döntött(ek) így? 

- A Vitapress Kft.-ben a Szentkirályi ásványvizek palackozása és forgalmazása 1993-ban kezdődött. 2000 után válságba került a cégcsoport, döntenem kellett a sorsáról. 2003-ban az anyacégből az ásványvízre fókuszáló üzletág kivált és megalakult a Szentkirályi Ásványvíz Kft. Ekkor jött el az a pillanat, amikor átvettem a cég irányítását, és beleültem a Szentkirályi ügyvezető igazgatói székébe. Édesapám, Balogh Sándor elvesztésétől követően pedig (2007. március) rám hárult a családi vállalkozásban lévő cégek további irányítása is. 

- Hogyan élte meg ezt a pillanatot? Mindenáron bizonyítani akart?

- Régi álmom volt, hogy egy nemzetközileg elismert márkát építsek ki. 2003-ban, amikor átvettem a céget, két utat láttam: vagy alacsony áron adni a jó minőségű vizet, vagy megpróbálni márkát építeni. A göröngyösebb út felé hajlottam, vagyis dobbantok és kiépítek egy olyan utat, amelyben tíz évre előre meghatározom a marketing feladatokat. Jó döntésnek bizonyult, annak ellenére, hogy a bukás veszélye is fennállt.

- Miből ered maximalizmusa?

- Néhány sikeres vállalkozóhoz hasonlóan a legtöbbet nem az iskolában, hanem az édesapámtól, a sportból valamint az életben tapasztalt krízishelyzetekből és sikerekből

tanultam meg. Ez abból is fakad, hogy hatéves korom óta cselgáncsozok és 18 országos bajnokságot nyertem meg. 

- Történt már olyan, hogy valamit feladott, abbahagyott?

-Igen, az élelmiszeripar területén volt már ilyen eset, de azt is csak azért tettem meg, mert több dologgal foglalkoztam egyszerre és valamit le kellett adnom, illetve igyekeztem azokra koncentrálni, amelyben láttam a siker lehetőségét - ellentétben a kevésbé eredmény-esélyes termékekkel szemben. 

- Szereti bebizonyítani, mire képes?

- Igen, nem ismerek lehetetlent. Megszoktam a küzdelmet: amikor az edzőm felküldött a tatamira, az olimpiai bajnokot ugyanúgy le kellett győznöm, mint egy ismeretlent. Elsősorban a cselgáncsban tanultam meg a verseny farkastörvényeit és vontam le magamban a tanulságokat. 

- Alapvetően az a típus, aki mer nagyot álmodni? Ugyanis ekkora magyar sikert ritkán látni.

- Igen, az a típus vagyok, aki merek nagyot álmodni. Elsősorban hinni kell abban, hogy meg tudjuk valósítani az álmainkat.

- Véleménye szerint miben rejlik a Szentkirályi-siker?

- Olyan tényezők segítettek hozzá a sikerhez, mint a szerencse, a tudatosság, az európai és a magyar piac figyelése illetve az azon történő megjelenés. Szerintem a győzelemhez kevés lett volna az a tény, hogy a kútból feltörő víz kiváló minőségű. Ha áttörő eredményt akarok elérni, akkor a legerősebbet, legtaktikusabbat és legsikeresebbet kell megpróbálnom legyőzni. Ezt a hitvallásomat a mai napig követem az üzleti életben is.

- Mi kell ahhoz, hogy nagy, külföldi márkákkal fel tudják venni a versenyt: bátorság, egy nagy adag vakmerőség, jó marketing?

- Azt mondanám, hogy ez mind együtt. Emellett jó, ha rendelkezünk hittel, vakmerőséggel, feláldozással. De a jó minőségű termék a legfontosabb egy ilyen jellegű vállalkozásnál, anélkül nem is érdemes elkezdeni. Hiszen minden hiába: jó reklám ide, marketing-stratégia oda, ha a termék maga rossz. 

- Mit nyertek valójában a párizsi Aquaexpoval? Hírnevet, szerencsét, vagy egy jó ötletet egy kiváló marketinghez? Ellentétes vélemények olvashatók erről a sajtóban.

- A márka kiváló minőségű és tisztaságú ásványvize ugyan aratott sikereket, de az igazi áttörés csak később történt. Az én ötletem nyomán indultunk el a párizsi versenyen, és az ott elért eredményünkre építettük a marketing-stratégiánkat. Természetesen a díj önmagában nem lett volna elég a tartós sikerhez, a legtöbben a versenytársak közül is azt hitték, hogy ez csak egy divathullám. Ám az újabb és újabb díjak megmutatták, mire képes a Szentkirályi. Mindez a jól felépített tíz évre szóló marketingstratégiánk része, amelyben akad majd még néhány meglepetés. 

- Mint a világhírű futballista megszerzése az ásványvíz reklámarcának. Mi volt a célja ezzel a lépéssel? 

- Bár a Szentkirályi továbbra is a hazai fogyasztók kiszolgálására fókuszál, a nemzetközi jelenlétre is nagy hangsúlyt kíván fektetni. Egyébként is meghatároztuk minden év marketingstratégiáját, 2008-ra egy világsztár megnyerését tűztük ki célul.

- Mit képvisel Luís Figo?

- Saját tapasztalatom, hogy egy élsportolónak folyamatosan csúcsteljesítményt kell nyújtania. Nincs ez másként az ásványvízpiac kiélezett versenyében sem. Hét-nyolc jelölt közül végül éppen azért esett a választásunk Luís Figo-ra, mert olyan labdarúgó, aki már 20 éve kiváló eredményeivel vívja ki a közönség elismerését. Megtestesül benne mindaz, ami a Szentkirályi ásványvízre is igaz: tisztaság, tehetség, fair-play, botrányoktól való mentesség. Ezen fő kiválasztási paraméterek mellé olyan erények társulnak, mint a sportteljesítménye vagy a külseje. Előbbi a férfiak, utóbbi pedig a nők körében arat nagy sikert. De ez csak egy a tarsolyunkban lévő marketingötletek sorában 2014-ig.

- Elárulja melyek ezek? Még egy világhírű sztár? 

- Ez hadd maradjon titok. 

- Gondolom a sikerrel a feladatok megsokszorozódnak. Mivel motiválja a dolgozókat a még keményebb munkára?

- Alapvetően szigorú cégünk vezetési stílusa, amely azt jelenti, hogy nem nézünk el szándékos hibát. Emellett igyekszünk a dolgozókat a fizetésekkel, juttatásokkal, összejövetelekkel, nyaralással, segítségnyújtással motiválni. Próbáljuk megőrizni a családias hangulatot és a dolgozók kedvére tenni, mivel a vállalat fő hajtóereje a remek felsővezetői gárda. Sokan már 15 éve dolgoznak nálunk, ismerjük egymást, a topmenedzsment pedig kiváló szakmai csapat.

- Úgy tudom, a csapatépítést előbbre valónak tarja, mint a HR-es tréningeket. Miért gondolja így? 

- Ennek oka abban rejlik, hogy olyan szakterületen dolgozunk, amelyben egymást kell segíteniük az embereknek. Ezt egy külső ember nem tudja megoldani. A helyi cég vezetőjeként ismerem a szakma minden csínját-bínját és az embereket is. Úgy gondolom, hogy csak a helyi vállalkozó tud hatni az emberek érzelmeire, ő tudja megérteni őket, amely nagyon lényeges egy családi vállalkozás esetében.

- Ön is a multik szemüvegén keresztül fogja látni a magyar piacot és a kisebb cégeket, ha már olyan nagy nemzetközi vállalattá válnak? 

- Nem szeretnénk azt a módszert alkalmazni, amelyhez több cég nyúl, hogy külföldi nagyvállalatokat utánoz. Mindenképpen hangsúlyozni kívánjuk a magyarságunkat. Nemrégiben váltunk nagyvállalattá. Természetesen az a célunk, hogy nemzetközileg elismert vállalat legyünk és folyamatosan fejlődjünk. Kevés cég próbálja meg azt

Magyarországon, amit mi. Szeretnénk terjeszkedni belföldön és külföldön egyaránt. Egyelőre a közép-európai piac felé tendálunk. A Szentkirályi a céltudatos exporttevékenységének köszönhetően már 14 országban van jelen a világban, ásványvizünket számos európai, tengerentúli és közel-keleti országban fogyasztják (pl. a dubai-i királyi család).

- Várható mostanában létszámnövekedés Önöknél?

- Igen, folyamatosan fejlődünk, amely a dolgozók számának növekedésével is együtt jár. 

Gyimóthy Éva, HR PortalForrás: HR Portal

A Szentkirályi, mint márka – a trónra lépés ….

Egy 2007-ben elvégzett fogyasztói magatartásvizsgálat eredménye az volt, hogy a Szentkirályi a legismertebb ásványvíz márka és egyben ez a márka lojális (márka hű) fogyasztókkal rendelkezik.

Hol tart a Szentkirály Kft. a korábban megtervezett stratégiája megvalósításában. A márka és a cég 2005 tájékán jutott el a növekedése során, hogy a piacvezető vált. 2006-ban már 115 millió liter ásványvizet adtak el és árbevételük elérte a 4,3 milliárd forintot.

A Szentkirályi Ásványvíz Kft. számokban (2004-2007)

  2004 2005 20062007

tervadat

 Piaci részesedés*  8,6% 13,0% 17,1% 25,0%

 Értékesített ásványvíz(millió liter)

40,0 93,0 115,0 145,0

  Árbevétel(milliárd forint) 1,6 4,1 4,3 6,0

Forrás: Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács 

A cég a Sió Eckes Kft.-vel 2005-ben kötött - országos értékesítési hálózatot jelentő -, sikeres stratégiai szövetségének is köszönhetően 2007-re is kimagasló eredményeket vár. Az idei Szentkirályi tervek között 25%-os piaci részesedés elérése és 6 milliárd forint éves árbevétel szerepel. A gasztro-ágazatban betöltött szerepét 6%-ról 15%-ra szeretné emelni a cég 2007-ben, új termékeivel pedig a meglévő hűséges vásárlók mellé újabb fogyasztói csoportok megnyerésén dolgozik.

A vállalkozás vezetői a Szonda Ipsos-al készítette el a márkájának helyzetét elemző felmérést. A kvalitatív felmérés vegyes iskolázottságú, átlagos jövedelemmel rendelkező, 18-31 és 31-55 éves ásványvízfogyasztó nőket és férfiakat, a kvantitatív pedig országosan reprezentatívnak tekinthető (18-59 éves lakosság) mintát vizsgált.Ennek fő megállapításai:

A kvalitatív kutatás megkérdezettjei számára az ásványvízfogyasztás - a Szentkirályi által is évek óta tudatosított - egészséges életmód meghatározó részeként szerepel. Körükben a fogyasztás motivációi között a bizalom (biztonságosabb és jobb minőségű, mint a csapvíz) és az élvezeti érték

(szomjoltás, íz) bizonyul a legfőbb tényezőnek. A terméket a válaszadók a győztes, magyar, kifogástalan minőségű, megfizethető jelzőkkel illették, és amely az ismert (magyar) lelőhelynek és a gyártó cégnek köszönhetően szerintük biztonságos és hiteles.

A teljes lakosság körében (kvantitatív kutatás) a Szentkirályi Magyarország legismertebb ásványvize - a spontán válaszadók közel kétszer többször (37%) említik elsőként, mint őt követő versenytársait (20%), és elsősorban relevanciája valamint minősége az, amellyel kitűnik a többi márka közül.

Az íz, ásványi anyag tartalom és ár alapján mérlegelő fogyasztók hűségét vizsgálva magas keresztfogyasztást állapított meg a Szonda Ipsos. Mindössze 20% alatti azok aránya, akik az utolsó 10 vásárlásuk legalább felénél ugyanazt a nevesített (nem bolti) márkát választották. Azonban kitűnik, hogy a Szentkirályi - amely idén is elnyerte a Reader's Digest Megbízható Márka díját - az alacsony márkahűséggel jellemezhető piacon lojalitásban és az egyszeri vásárlásból rendszeressé ösztönzésben is felülmúlja versenytársait.

A tanulmányból kiderül, hogy: a lakosság mindössze 7%-a az, amely egyáltalán nem fogyaszt

ásványvizet; az ásványvizet fogyasztók 49%-a sosem iszik szénsavmentes

ásványvizet; a magyarok hetente egyszer vásárolnak be ásványvízből, a kosárba

100-ból 65 esetben szénsavas ásványvíz kerül; a reggelihez köthető rendszeres fogyasztás elenyésző, mindössze 1-

4%; a kutatás szerint otthon (70%) és munkahelyünkön (15%) isszuk a

legtöbb ásványvizet; a megkérdezettek 23-23%-a készít be éjszakára ágya mellé szénsavas

vagy szénsavmentes ásványvizet; másnaposság esetén a válaszadók mindössze 11%-a választja a

szénsavmentes ásványvizet; szinte az összes megkérdezett a 1,5 literes kiszerelést kedveli, amit 6-

os pakkban vásárol.

Az országos átlag azt mutatja, hogy Magyarországon még mindig több szénsavas ásványvíz fogy, mint szénsavmentes, az európai trendek viszont a szénsavmentes piachódítását jelzik. Ennek az évek óta meglévő tendenciának (ld. táblázat) - amelyet a Szonda Ipsos tanulmánya is igazolt - ment elébe a Szentkirályi. A múlt évben először előzte meg az értékesített szénsavmentes Szentkirályi ásványvizek aránya a buborékos változatot: 53%-ban - a termék tisztaságának és páratlan minőségének bizonyítékaként - a rózsaszín csomagolás mellett tették le voksukat a fogyasztók.

Az értékesített szénsavas és szénsavmentes ásványvizek aránya(2004-2006)

Évek SzentkirályiMagyarországi

átlag**Szentkirályi

Magyarországi átlag**

 2004 60% 75% 40% 25%

 2005 55% 71% 45% 29%

 2006 47% 65% 53% 35%

**Forrás: Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács

Ásványvízpiac: ki is az első?

2007. május 23. szerda 08:06:00

Ma már magáénak tekinti a magyar családi vállalkozásként működő Szentkirályi Ásványvíz (SZÁ) Kft. a vezető szerepet a hazai ásványvízpiacon, és ezt a mennyiségi eladások és az árbevételi adatok is igazolják - mondta el a Világgazdaságnak Balogh Levente, a társaság ügyvezető igazgatója.Az SZÁ az általa publikált adatok szerint 17,1 százalékos részesedést ért el tavaly, amely 4,3 milliárd forintos (115 millió literes) forgalmat jelentett. Ez 23 százalékos mennyiségi bővülést takart 2005-höz képest. Ismert ugyanakkor, hogy a Nestlé tulajdonában lévő Kékkúti Ásványvíz (KÁ) Zrt. - az AC Nielsen kimutatásaira hivatkozva - szintén magáénak vallja az első helyet. A KÁ az általa gyártott Theodorát tartja piacvezető márkának.Az utóbbi időszakban dinamikusan fejlődő SZÁ ez évre is ambiciózus, húsz százalékos növekedési tervet határozott meg, amelynek megvalósításával a cég 25 százalékos piaci részesedést (mintegy hatmilliárd forintos árbevételt) kíván elérni. Balogh Levente közölte: a társaság nem számol azzal, hogy a más ágazatokban fogyasztáscsökkenést kiváltó kormányzati intézkedések az ásványpiacon is éreztetik hatásukat.Egyre többen választják az egészséges életmódot, és ha az időjárás is kedvező lesz, az előrejelzések szerint a 800 millió literes éves ásványvízforgalom az idén 900 millió literre bővülhet. A Szentkirályi a német érdekeltségű Sió-Eckes Kft.-vel két éve kötött közös országos értékesítési hálózatot működtető stratégiai szövetségre is alapozza fejlődési terveit, írja a Világgazdaság.

A sikerforrásSZENTKIRÁLYI ÁSVÁNYVÍZManagerMagazin 2006/2Találmányok sorozatával és széles körű élelmiszer-ipari tapasztalattal vetette bele magát a kapitalizmusba a rendszerváltás idején Balogh Sándor, a Vitapress Kft. alapítója. A nagy kiugrás lehetőségét azonban mégis egy véletlen hozta el számára: cége egyik telephelyén kiváló minőségű ásványvizet találtak. A szerencséből világsikert és profitot azonban a fia kovácsolt. Balogh Levente a Szentkirályi ásványvízből kemény marketinggel igazi márkát varázsolt, amellyel ma már a legnagyobb multik orra alá törnek borsot. A hosszú távú siker azonban nem csak rajtuk múlik: az ásványvízpiacon – világmárkák és hazaiak részvételével – ádáz verseny dúl.Hetven százalékban szerencsénk volt” – szerénykedik Balogh Levente, a Szentkirályi Ásványvíz Kft. ügyvezetője, amikor arról beszélgettünk, miként lehet egy rendkívül erős versennyel jellemezhető piacon másfél év alatt a nulláról két számjegyű piaci részesedést elérni. Versenytársai nem a szerencsét emlegetik, hanem – ki-ki vehemenciája szerint pozitív vagy éppen negatív megközelítéssel – inkább a marketingmunkát. „Ügyesek. Valami ösztönös módon megérzik a jó marketingötleteket és -momentumokat. Hihetetlen sikerrel lovagolták meg a párizsi kiállítási sikerüket és hintették el a vizüket mint valami világszenzációt. Ebben óriási segítséget kaptak a versenyt felturbózó sajtótól is. Persze igazuk van, miért ne használták volna ki?” – kérdezi egy versenytárs elismeréssel. „Az általános reklámetikai elvekbe ütközik, ahogyan szuperlatívuszokban beszélnek a termék szubjektív paramétereiről. Nem lehet azt mondani, hogy ez a víz a legjobb, főleg nem egy Oscarra hasonlító elnevezésű, de közepes presztízsű verseny alapján” – véli egy másik

„vizes”. A Balogh család vállalkozásaiban mindenesetre mára egyértelműen az ásványvíz a legsikeresebb üzletág, pedig a család legismertebb terméke éveken át „vegetált”, sőt voltaképpen puszta létét is egy véletlennek köszönheti.„A világ legjobb vize” A cégalapító Balogh Sándor visszaemlékezése arra a pillanatra, amikor először kóstolta a Szentkirályon feltörő vizet, nem minden pátosz nélküli. Mint meséli, szobafestő édesapja egyben autodidakta vízszakértő is volt, rendszeresen elvitte a gyerekeit a Hűvösvölgybe „forrásvizet kóstolni, szagoltuk a vizet a tenyerünkből, ő meg mesélt. Azt mondta, azért ilyen finom a forrásvíz, mert évmilliókkal ezelőtt a víz felolvasztotta a villámokat. Az Olymposszal azután bejártam az egész világot, nem szerettem a szeszes italt, mindig vizet ittam, mégsem éreztem soha sehol olyan jó vízízt, mint gyermekkoromban. Szentkirályon éreztem először újra ezt az ízt, a világ legjobb vizéét.”Baloghék annyiban tényleg a szerencsének köszönhetik az ásványvízüzletágukat, hogy véletlenül bukkantak Szentkirályon a vízre. Az akkor több száz terméket gyártó családi vállalkozás, a Vitapress ugyanis szépen nőtt, s a szükséges terjeszkedés érdekében 1991-ben megvették a csődbe ment szentkirályi téesz fonodáját. Ide a szörpök és a gyümölcslevek gyártását tervezték, amihez viszont víz kellett, de a falunak nem volt elég. (A Vitapress történetét lásd Az alapító című írásunkban.) Beleszerettek a kiáramló nedűbe, lefúrtak 206 méterig, bevizsgáltatták a mintákat, kiderült, hogy nitrát- és nitritmentes, és mikrobiológiailag is rendben van. Egy kis kápolnát, úgynevezett Forrásházat építettek a helyszínre, és 1993-ban elkezdték St. Königsquelle márkanévvel palackozni. A német márkanévnek több oka is volt. Egyrészt felmerült valamiféle együttműködés egy német partnerrel, másrészt ekkortájt amúgy is minden jobban ment, ami külföldiesen csengett. A brand különösebben nem aratott átütő sikert, de a víz jó lehetett, mert több külföldi vevő, olaszok és németek is meg akarták venni a palackozót – persze ekkor még fillérekért.Marketing és díjeső Szentkirályon a szörpöket és a leveket kezdték el gyártani, a víz palackozása csak amolyan melléktevékenységként szolgált. A legnagyobb hazai orvoskongresszusra ugyan évről évre Szentkirályit rendeltek, de az igazi piaci siker elmaradt. A Vitapress többi üzletága azonban szépen fejlődött. Közel 300 terméket gyártottak: szörpöket, koktélszörpöket, gyerekpezsgőket, levesporokat, zöldségkockákat, gyümölcsporokat, fűszereket. St. Clair néven teás céget alapítottak, Budafokon 50 ezer hektoliteres pincét vettek, Szentkirály közelében, Borbáson pedig faiskolát. 2000-ig ment is minden szépen, ám ekkor a válság évei köszöntöttek be. Balogh Levente szerint ami addig előny volt, vagyis hogy 250-300 terméket menedzseltek, az hirtelen hátránnyá vált. „Addig valami mindig jól ment” – meséli, azaz mindig volt egy húzótermék, amelynek nyereségéből fizették a többi termék veszteségeit. „Ennek megálljt parancsoltunk, külön kft.-ket hoztunk létre, és megszüntettük azt, ami nem tartotta fenn magát. Elsőnek a teás cég, később a gyümölcsleveket előállító vállalkozás is erre a sorsra jutott.”Alapvetően persze ekkor alakult át a hazai élelmiszerpiac is. Előtte sokáig két szint élt együtt ebben az iparágban: egyik oldalon álltak a multinacionális cégek drágább termékekkel, szemben velük pedig a magyarok, alacsonyabb árfekvésű produktumokkal. Amikor élesedett a verseny, a nyugatiak kezdték megvenni a jól menő magyar márkákat, és beszálltak a versenybe az olcsó szegmensben is. Balogh Sándor sommásabban látja, hogy miért kellett szűkíteni a termékportfóliót: „én hibáztam, nem voltam elég aktív, ha több gyerekem lett volna, jutott volna a többi termékre is megfelelő ember”. Az ásványvízgyártó vállalkozáson kívüli családi cégek zöme azért – ha szűkített portfólióval is, de – ma is működik. Kiválóan megy például a hatalmas zöldmezős beruházással létrehozott új dunaharaszti gyárban a gyerekpezsgő. 25 országba exportálják, és mivel megvették hozzá a Walt Disney-, Warner Bros-licenceket, a gyerekek szeretik a vidám csomagolásokat. Ennek a terméknek azonban ugyanaz a baja, mint a felnőtteknek szóló alkoholos termékeknek: rendkívül szezonális az értékesítése. (A faiskoláról és a borvállalkozásról lásd Családi csecsebecsék című keretes írásunkat!)Balogh Levente a családi vállalkozásnál a kereskedelemmel foglalkozott, saját forgalmazó céget is alapított Magic Land néven, esténként egy Barkasszal maga is szállította az árut. Hamarosan a Vitapress legsikeresebb, majd kizárólagos forgalmazója lett. 2003-ban, amikor sorra alakították ki a specializált kft.-ket és megalakult a Szentkirályi Ásványvíz Kft. is, ennek

a menedzselését vette át. Két utat látott, vagy alacsony áron adni a jó minőségű vizet, vagy megpróbálni márkát építeni.Éppen ez utóbbihoz, a márkaépítéshez kínált tálcán lehetőséget egy nemzetközi díj, a párizsi Aqua Expo ásványvízversenye, az Eauscar, amelyen a szénsavmentes vizek között a Szentkirályi nyert. Balogh Levente szerint ebben is szerepet játszott a véletlen, hiszen a kiállítás igazgatója, egy cseh származású francia hölgy fejébe vette, hogy nyit Kelet-Közép-Európa felé. Rengeteg meghívót küldött szét, a Szentkirályi nevére pedig egyik utazása közben akadt rá. „Szerencsénk volt, mert több légitársaságon fenn voltunk a vizünkkel, szállítottunk a SAS-nak, az Austrian Airlinesnak, a hölgy pedig a Lufthansán találkozott velünk, egyszerűen leírta a flakonról a címünket.” Balogh Levente szerint nekik már az is megtisztelő volt, hogy a világ legismertebb vizeivel egy versenyen indulhattak, és ha semmit nem nyertek volna, akkor is ezen az alapon indították volna a Szentkirályi brandkampányát.Harc a nagyokkal A győzelemmel azonban nagyon komoly PR-támogatást kaptak, az újságok, a tévé is felkapta a sztorit a kis magyar márka nagy sikeréről. Fehér Tibor, a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács elnöke szerint a párizsi díjat nem szabad sem alul-, sem túlértékelni, már csak azért sem, mert a víz különféle felhasználási lehetőségeivel – termál, fürdő, műszaki, technikai eszközök – foglalkozó kiállítás ásványvízversenyének nincs különösebb tradíciója. „Ez is egy verseny a sok közül, a benevezettek között rangsort állít, akkor és ott a Szentkirályi nyert” – mondja Fehér, hozzátéve, hogy a francia „eau”, azaz víz szóból képzett „jópofáskodó Eauscar elnevezést a cég és az újságírók erősen felnagyították, Oscarnak, világdíjnak, világbajnoknak fordították a győzelmet, ezzel némileg túllőttek a célon és a versenytársakat felbőszítették”. Balogh Levente szerint a siker egyik titka nem is feltétlen a díj, hanem az a stratégia volt, amelyet azután követett a cég. Mint mondja, „az első profit után tíz gyártóból kilenc elkezdett volna kapacitást bővíteni, mi inkább marketingre költöttünk”. És a várt hatás nem maradt el, a megrendelők gyakorlatilag sorban álltak, „pillanatok alatt elkapkodták a palackozott mennyiséget, de talán ez sem volt baj, csak emelte a nimbuszunkat”. Ekkor még csak 20 millió liter volt a vállalkozás összes kapacitása, amit saját erőből és hitelből 1 milliárd forintos fejlesztéssel másfél év alatt 250 millió literesre bővítettek.Persze a díj önmagában nem lett volna elég a tartós sikerhez, a legtöbben a versenytársak közül is azt hitték, hogy ez csak egy divathullám. Ám az újabb és újabb díjak (például a Foodapest élelmiszer-ipari szakvásár elismerése, az egyházaktól a jó ügyek pártfogásáért elnyert Szent Miklós-érdemérem), a folyamatosan erős PR-munka révén a Szentkirályi 0,2-0,3 százalékról előbb 8,6 (2004), majd közel 15 százalékra (2005. október) növelte szénsavmentes piaci részesedését. Az új márka berobbanása egybeesett az ásványvízgyártók közötti verseny erősödésével. Az egykoron „lesajnált” piac ugyanis az utóbbi években alaposan kinőtte magát, Fehér Tibor szerint mára 35 milliárd forintos lett az iparág. Hosszú éveken keresztül, éppen a folyamatos bővülés miatt, sokáig minden cég növekedhetett, a Szentkirályi viszont akkor robbant be, amikor a növekedés dinamikája már lelassult. Érthető tehát, hogy a „nevenincs” palackozó előretörése alaposan felborzolta a kedélyeket.A lejárató kampányok és a Szentkirályit támadó perek szinte mindennaposak. „A multik megfogják az üvegünket, és végignézik, mibe köthetnek bele. Szerintem ugyan semmibe, de a tucatnyi perből egyet, mindössze egyet így is elveszítettünk” – meséli Balogh Levente. Ezt a nevezetes pert, egy versenyhivatali eljárást egyik versenytársuk azért indította, mert a szénsavas víz palackjain is feltüntették a szénsavmentes változattal elnyert párizsi díjat. „A büntetést kifizettük, bár szerintem vitatható a döntés, mert a szénsavast is a valóban díjnyertes szénsavmentes vizünkből gyártjuk” – érvel Balogh utólag. A multik és a Szentkirályi között dúló harc fő területe az értékesítők, a nagy üzletláncok és az éttermek megdolgozása. A szentkirályis vezetők elmondása szerint a legkülönfélébb támadásokkal találkoznak, „hol azt terjesztik el, hogy csődbe megyünk, hol cukorbeteg elefántnak neveznek minket. Ne kérdezze, hogy mit jelent, magam sem tudom”, és sokszor különböző pénzügyi eszközöket is bevetnek a versenytársak.A nagy multik olykor komoly anyagi támogatást ígérnek az éttermeknek, ha a termékükből bizonyos mennyiséget rendelnek, lehetőleg akkorát, hogy mellette más ásványvíz már nem

is igen adható el az étteremben. „Ez volt eddig, újabban már direkt azért fizetnek, hogy az étterem ne tartson Szentkirályit. Mit tehetnék, mi meg fizetünk, hogy tartsanak” – magyarázza a piaci legendákat Balogh. Különösen nehéz a remek pozícióban levő nagykereskedelmi láncok meggyőzése, amelyeknek horribilis öszszegeket kell fizetni azért, hogy a termék elérhető legyen a boltokban. Mára azért a Penny Marketet és a Plusz Kft.-t leszámítva minden nagyobb láncban kapható Szentkirályi.Irány a világhír? A magyar piac mellett Baloghék szerint a kivitel adhat növekedési lehetőséget, de a külföldi terjeszkedésben is a hazai piacon bejáratott „családi módszerekkel” dolgoznak, kint is mindent saját erőforrásból szerveznek. „Ennyi szélhámossal még életemben nem találkoztam, profi csalók jönnek, hogy ilyen-olyan piacot el tudnak intézni, de kellenének előzetes pénzek, ügyvédre. Szerintem személyesen ott kell lenni, mi hozzuk létre a külföldi cégeket, mi vesszük fel az embereket” – ecseteli a problémákat Balogh Levente. A Szentkirályi Európában több helyre ad el: Szlovákia, Csehország, Horvátország a fókusz, de próbálkoznak olyan, az ásványvízpiacon nagyhatalomnak számító államokkal is, mint például Franciaország, sőt a terméküket már belistázták egy olyan áruházláncnál is, amelyik három közel-keleti országban van jelen. Még Kanadában is próbálkoznak. Az áru hajóval megy, horribilis a szállítási költség, de „a versenytársaknak is az”. A kanadai lehetőségekről egyébként ásványvizes körökben kering egy anekdota. A kilencvenes évek közepén az egyik magyar cég már megpróbált vizet exportálni Kanadába, ki is ment két konténer csendes víz hajón, de mire nagy nehezen kiért, megfagyott. Meg is jelent egy újságban, hogy milyen ügyes kereskedők a magyarok, még Kanadának is tudtak jeget eladni.A szkeptikusok szerint az export nem kínál igazi kitörési lehetőséget, csak hab a tortán, hiszen az egész világon elenyésző a vízexport aránya. „Egyszerű számtan, a szállítási költség megöli a dolgot. Hallani, hogy a víz a jövő olaja, talán egyszer majd valóban így is lesz, egyelőre azonban a kivitel csak egy kiegészítő lehetőség, a hatékonyságot javíthatja, de erre alapozni illúzió” – véli egy szakember. A Szentkirályi egyre több terméket és egyre többféle kiszerelésben gyárt, ugyanakkor néha visszavonulót is kell fújni. A hazai piacon domináns szénsavas vizek a Szentkirályi eladásában azonos szinten vannak a szénsavmentessel. Ez a két termék adja a forgalom döntő részét, a kiegészítő termékek közül a Szentkirályi vizet tartalmazó kozmetikai sprayt ugyan belistázták a nagy drogériákba (DM, Rossmann), de árbevétele nem számottevő, inkább csak a brand értékét emelő marketingeszköz. A speciális ízesített vizek – az érdekes módon inkább a férfiak által preferált, rózsaolajjal ízesített és a nők által kedvelt citrommenta ízű – esetében a gyártás technológiája még nem kiforrott, ezért új termékek fejlesztésébe kezd a cég.Az ásványvíz árazása a nagyon különböző földrajzi adottságok és szállítási költségek ellenére mára szinte egységes az egész világon. Két fő kategória van, a no-name (áruházláncok saját márkás vizei) és a brandek, amelyből felfelé csak egy-két „premium quality” termék lóg ki. A legtöbbet és egyre többet az olcsó kategóriából adnak el, amelyek alapvetően nem rosszabb minőségű termékek, csak más üzleti modell alapján működnek. Azért tudnak olcsóbbak lenni, mert a gyártónak nem kell a disztribúcióval foglalkozni, garantált mennyiségre van vevője. A másfél literes saját márkás vizek akár 30–50 forintig „le tudnak menni”, míg a brandek és a prémium vizek 100–200 forintért is eladhatók. Mindebben csak az az érdekes, hogy tíz éve, amikor még egyfajta luxus, amolyan „sikk” volt ásványvizet venni – az azóta bekövetkezett pénzromlás ellenére –, ugyanez volt az ár.Mindezek alapján a Szentkirályi Ásványvíz Kft. 150 millió liter körüli értékesítését még mindig fejleszthetőnek véli Balogh Levente, aki az idén 20 százalékos piaci részesedést szeretne elérni. „2006-ban már akár a termelés 20-30 százaléka lehet az export, kapacitást most nem kell növelni.” Az eladások növelésében segíthet az a kooperáció is, amelyet egy nem versenytárs és szintén a multinacionális konkurensekkel hadakozó italcéggel, a 2005-ben – előzetes becslés alapján – 10 milliárd forintnál is nagyobb árbevételt elérő Sió-Eckes Kft.-vel kötött a cég. Eszerint országos lefedettséget jelentő, közös értékesítői csapatot állítanak fel. A részesedésnöveléshez további marketingtervek is vannak, igaz, ezek részletei nem publikusak. Balogh Levente csak annyit mond, hogy „életben kell tartani a márkát, 2006-ban is lesz nagy dobás”. Marketingre egyébként is sokat áldoz a cég, a klasszikus reklámokon

kívül dominál a szponzoráció, a sporttámogatás. Mindez nemcsak dzsúdót, de vízilabdát, kosárlabdát, fitneszt, focit is jelent, van, ahol klubokat, akad, ahol a szövetséget támogatja a cég.A cégvezetői derűlátás ellenére persze kérdés, hogy meddig és milyen mértékben tartható fenn a ma már 130 főt foglalkoztató Szentkirályi Ásványvíz sikere. Valószínűleg nem téved az a céget jól ismerő szakmabéli, aki szerint „pokoli nehéz évek állnak előttük”, a részesedés fenntartása, esetleg növelése nehezebb lesz, mint a nulláról idáig elérni. „Két méterig gyorsan eljut a magasugró, a 205, a 206 centi viszont már borzasztó erőfeszítés” – vélekedett a szakember, aki szerint „Baloghék nem mondhatják, hogy most hátradőlhetünk, mert mire a mondat végére érnének, már le is taszították őket a vezető pozícióból”. Az utóbbi években is számos tradicionális ásványvízmárka tűnt el a Kerekdombitól a Szegedi Annáig, másokat a nemzetközi cégek vásároltak fel, Szentkirályon azonban bíznak a jövőben, és egyelőre arról sem hallani, hogy a márkát egy idő után értékesítenék valamelyik versenytársuknak.Brückner Gergely

MezőkA Kárpát-medence kiváló adottságokkal rendelkezik, olyan, mint egy „lavór”, amelynek az alján összefolyt a jó minőségű ásványvíz, és csak le kell érte fúrni. A rendszerváltás előtt is nyolc érdemi kút működött az országban, egy kisebb Észak-Magyarországon (Parád), kettő Budapesten (Margitsziget, Őrmező), három nyugaton (Balf, Kékkút, Fonyód), illetve egy-egy Szegeden (Anna) és Mohán (Ágnes). Azóta a privatizációs történetek teljes arzenálja lezajlott, voltak MRP-s akciók, klasszikus magánosítások, átmenetileg a tőzsdére is bevezettek egy céget (Kékkúti Ásványvíz), és jöttek a klaszszikus zöldmezős beruházások, új kútforrások is. Zalaszentgróton a Coca-Cola építette ki a Naturaqua gyártását, de új fúrások eredménye a magyar ásványvíz „Szilícium-völgye” is, vagyis a Szentkirályi, a Mizse és a Veritas, Aquarius termékek, mert ezeket az egymástól pár kilométerre fekvő Szentkirály, Lajosmizse és Albertirsa kútjaiból palackozzák. A felsorolt cégek mellett a nagy élelmiszer-ipari multik mindegyike jelen van (például a Kékkúti céget megvásárló Nestlé, a Margitszigetit birtokló Pepsi vagy a Danone), nagyobb szereplő még az Óbudai Gyémánt, de kaphatók immár az élelmiszerboltokban is a gyógyvizek, illetve „alpesi” (olasz és francia), lengyel és szlovén, sőt svéd importvizek is.

 Szentkirályi piacvezető lett /MTI – 2007.06.12./

Felavatták kedden a Szentkirályi Ásványvíz Kft. 1,5 milliárd forint beruházási költséggel felépített új háromezer négyzetméteres üzemcsarnokát és korszerű ásványvíz palackozó sorát a Kecskemét melletti Szentkirályon.A német Krones AG által kifejlesztett, csúcstechnológiával működő gyártósor mind műszaki-technológiai, mind üzemeltetési szempontból méltán nevezhető Magyarország egyik legkorszerűbb palackozó sorának - jelentette ki az átadáson Balogh Levente, a ma is családi vállalkozásként működő gazdasági társaság ügyvezető igazgatója.A cégvezető beszámolt arról, hogy Magyarországon 2003-ban 0,2 százalék volt a cég piaci részesedése, melyből mára 20 százalékos részesedéssel, piacvezetővé váltak.

Ásványvízízű rágógumit dob piacra a Szentkirályi

2007. augusztus 14. kedd 14:01:00

A Szentkirályi Ásványvíz Kft. természetes gyümölcs-alapanyagokból készülő, alacsony kalóriatartalmú rágógumit dobott a piacra. A napokban polcokra kerülő citrom-mentás rágógumit további két, jól ismert Szentkirályi íz fogja követni még ebben az évben.

A Szentkirályi Rágógumit az ízesített ásványvizek népszerűsége hívta életre, és a nekik megfelelő ízekben készül. A citrom-mentát várhatóan még ebben az évben a málna-indiáncseresznye és narancs-ananász ízek követik majd.A Szentkirályi a rágógumi gyártásakor természetes gyümölcs-alapanyagokat használt fel csakúgy, mint ízesített ásványvizeiben. A rágógumi drazsé formájában, 10 darabos levél, és 20 darabos kínáló csomagolásban vásárolható meg, áll a társaság közleményében."Minden évben előrukkolunk néhány újdonsággal fogyasztóink számára, nyári meglepetésként ezúttal egymillió darab - általunk kifejlesztett, egyedi ízű - rágógumit dobunk piacra" - mondta el Balogh Levente, a Szentkirályi Ásványvíz Kft. ügyvezető igazgatója.

Figo, a (szent)királyi /FigyelőNet – 2008.04.01./

Aranylabdás futballsztárt igazolt le csapatába a Szentkirályi Ásványvíz Kft. A hazai ásványvízpiac emblematikus szereplője nemzetközi sikerre törne, ám a Luís Figóra épülő kampány egyelőre csak hazánkban fut majd.Csupán a magyar piacon sugározhatja a Szentkirályi Ásványvíz Kft. azt a reklámfilmet, amelyhez nem kisebb nevet, mint Luís Figót sikerült megnyerniük reklámarcnak a következő két esztendőre – nyilatkozta a Marketing&Médiának Balogh Levente, a társaság igazgatója.A bejelentés csak annak tükrében meglepő, hogy a vezető korábban a portugál aranygeneráció csillagának leigazolását pontosan azzal magyarázta, hogy a Szentkirályi a jövőben nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni a nemzetközi jelenlétre. Azaz a tavalyi három százalékról két éven belül tízre kívánja növelni a Magyarországon kívül értékesített ásványvizek arányát. A vezető megerősítette, annak ellenére, hogy a spotot csak a magyar közönség élvezheti április második hetétől, a hazai mellett a jövőben a nyugat- és közép-európai piacra is koncentrálnak. Nem tartanak attól sem, hogy a Szentkirályi név használata a külföldiek számára problémás lenne. Balogh Levente jelezte: érzékelték a problémát, de egységesen a magyar névvel kell meghódítani a vásárlókat. Jó ómen lehet, hogy a múlt heti budapesti sajtótájékoztatón Luís Figónak problémamentesen sikerült kiejtenie a piacvezető márka nevét.

Sármos reklámarcA vállalat semmit sem bízott a véletlenre. A speciális körülmények között, a cég szentkirályi üzemének területén forgatott kampányfilmhez a 2002-es nemzetközi Berlini Filmfesztivál rövidfilm-kategóriájának Kristály Medve díjazottját, a 35 éves Guy Nattivot kérték fel. A rendező munkáját a cég állandó ügynöksége, az Allison Advertising segítette. Hogy a víz nemzetközi felfuttatásában a Barcelona és a Real Madrid egykori, az Internazionale jelenlegi sztárjának mekkora szerepe lesz, az ma még kétséges, annyi viszont biztos, hogy sok magyar háziasszony szívét megdobogtatja majd a Zsédát leváltó új márkaarc. Elgondolkodtató, hogy a cég marketingstratégiájában először egy hazai zenei csillagra, majd egy világklasszisra épít, de Balogh Levente szerint van összefüggés, mivel mindkét sztár azt a tisztaságot testesíti meg, úgy a művészetben, mint a sportban, amelyet a Szentkirályi képvisel.

Stratégiai szövetség vagy célszerű megfontolásInnováció és hazai márkaépítés2008.04.03. Az EU-tagságot követően a SIÓ-ECKES-nél a vállalat és az általa képviselt márkák stabil, dinamikus növekedését biztosító középtávú stratégiát dolgoztak ki.

Egyértelművé vált, hogy az olcsó kereskedelmi márkák előretörése megállíthatatlan, az importból származó termékek száma növekszik, és egyre több szereplő próbál osztozkodni a stagnáló piacon."Innováció, hatékony költséggazdálkodás, versenyképesség, egyenletes és kiemelkedő minőség, fogyasztói bizalom, egyedi márkaépítés, és szélesedő disztribúció voltak sikerünk kulcstényezői. A cég pozitív jövőképpel és határozott, a tartós piacvezetői pozíciót biztosító tervekkel, valamint egy olyan márkával rendelkezik, amely egy generáció óta rendkívül ismert és népszerű." - mondta Fazekas Endre ügyvezető igazgatója a SIÓ-ECKES éves gazdasági tájékoztatóján. Megtapasztalva az elmúlt évek drasztikus változásait a hazai élelmiszeriparban, jól ismert hazai márkák eltűnését a polcokról, a SIÓ-ECKES felismerte a vásárlói tudat változtatásának, a hazai fogyasztók ösztönzésének szükségességét a hazai termékek fogyasztására. Ennek következtében tavasszal indul az a kommunikációs kampány, amelyben a SIÓ tradicionális módján próbálja meg felhívni a vásárlók figyelmét a hazai termékek választásának fontosságáraA SIÓ-ECKES Kft. tavaly ünnepelte a cég "zászlóshajójának" számító, 1977-ben útjára indítottSIÓ márka 30 éves fennállását. A cég nettó árbevétele az erős piaci verseny ellenére is jelentősen, közel 20 százalékkal emelkedett: a 2006. évi 14,5 milliárd után 2007-ben elérte a 17,6 milliárd forintot.  A 220-230 főt foglalkoztató cég nemcsak megőrizte, de tovább szilárdította vezető pozícióját az alkoholmentes üdítőitalok piacán, átlépve volumenben a 20% piaci részesedést, és értékben megközelítve a 28%-ot (Nielsen).  Az üzemi eredmény esetében további, mintegy 50 százalékos pluszt sikerült kigazdálkodni, így az EBIT  megközelítette az 500 millió Ft-ot. A Siófok melletti Balatonszéplakon található vállalat a forgalombővülés mellett eredményét tekintve is kiemelkedő, 40 százalékos növekedést könyvelhetett el. Ez döntően a cég piaci stratégiájának, hatékony költséggazdálkodásának és portfolió-menedzsmentjének köszönhető.

Bár 2007-ben a makrogazdasági környezetben bekövetkezett változások a fogyasztói szokásokra is erős hatással voltak, a magyarországi gyümölcslépiac vezető szereplője, a SIÓ-ECKES ennek ellenére sikeres évet tudhat maga mögött. Az ügyvezető igazgató szerint mindez egyrészt a bővülő gyümölcslé-értékesítésnek, másrészt a Szentkirályi Ásványvíz 2006-ban megkezdett forgalmazásának, és további eredményes értékesítésének köszönhető. Az EU-tagságot követően a SIÓ-ECKES-nél a vállalat és az általa képviselt márkák stabil, dinamikus növekedését biztosító középtávú stratégiát dolgoztak ki. Egyértelművé vált, hogy az olcsó kereskedelmi márkák előretörése megállíthatatlan, az importból származó termékek száma növekszik, és egyre több szereplő próbál osztozkodni a stagnáló piacon.

A stratégia alappillérei egyszerűek, átláthatóak és megfelelnek a SIÓ-ECKES Kft. hagyományainak, erősségeinek: Erőteljes és hiteles márkákra támaszkodnak. Megőrzik az "innovációs motor" szerepet. A marketingkommunikációt a márkák építésére, erősítésére koncentrálják - érzelmi kötődést, elkötelezettséget alakítanak ki. A disztribúciós erő és képesség fejlesztése elengedhetetlen, mert csak így lehet fenntartani a versenyképességet a nagy multinacionális cégekkel szemben.

Egyedi hangulatot építenek, hogy a márkákat erőteljesen megkülönböztessék a többitől.

E célok megvalósításának érdekében a korábban megkezdett portfoliótisztítás 2007-ben folytatódott. A SIÓ DrinX termékcsalád lekerült a polcokról és nagy sikerrel bevezetésre került a fresh&fruit termékcsalád, az aktív életet élő fiatal felnőttek itala, PET palackban, 4-féle izgalmas ízben.  Sikeres döntés volt a granini márka forgalmazásának megállítása és a kedvelt ízek átterelése a SIÓ Prémium

gyümölcslevek és nektárok körébe. Ma lényegesen több SIÓ Prémium terméket vásárolnak a fogyasztók, mint a múltban a két márkából összesen. Az elmúlt időszak jelentős és meghatározó stratégiai döntése volt a Szentkirályi Ásványvíz Kft.-vel kötött tíz éves együttműködési megállapodás. Ennek nyomán a SIÓ-ECKES Kft. lett 2006-tól a Szentkirályi ásványvíz kizárólagos magyarországi forgalmazója.2007 tapasztalatai igazolták a döntés helyességét, a Szentkirályi ásványvíz piacvezető a kiskereskedelmi szférában.A SIÓ márkanév alatt Magyarországon forgalmazott termékek összértékesítése 58 millióról 62 millió literre nőtt 2007-ben, s ezzel a SIÓ termékek a különböző szegmensekben tavaly ismét megelőzték versenytársaikat. A SIÓ továbbra is piacvezető gyümölcslémárka Magyarországon.

Az ugyancsak a cég portfoliójába tartozó Hohes C termékcsalád az év során megőrizte mennyiségi eladásait, a 15 millió litert. Ebben a szegmensben - száz százalékos gyümölcslevek - erősödött a legnagyobb mértékben a piaci verseny, egyrészt a kereskedelmi márkák, másrészt a jól ismert nemzetközi márkák erősödése miatt. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy itt volt a legjelentősebb, közel 10%-os  fogyasztói áremelés is, amely hatott a fogyasztásra.

A SIÓ Prémium termékcsalád, sikeres bevezetésének köszönhetően tavaly a juice-nektár szegmens piacvezetőjévé vált. A Fresh&fruit termékcsalád 2007 során dinamikusan fejlődött piaci bemutatkozása kezdetétől.

A vállalat saját márkáinak hazai értékesítése két százalékkal 77 millió literre nőtt. Ezzel meghaladta még a kereskedelmi márkák összeladását is. A Balaton-parti gyümölcslégyártó piaci részesedése a Nielsen piackutató adatai szerint 2007-ben mennyiségét tekintve 20,2 százalékot, értékét tekintve ennél többet, közel 28 százalékot tett ki. 

A SIÓ-ECKES továbbra is meghatározó szereplő a gasztronómiai értékesítés területén, ahol a Nielsen adatai szerint a gyümölcslevek között 47 százalékos piaci részesedést ért el tavaly. Ebben a szegmensben vadonatúj kiszerelésben, 8-féle ízzel jelent meg a SIÓ 0,2 literes üveges termékcsalád, ami nemcsak a direkt fogyasztói kapcsolatot erősíti, hanem a partnerek szolgáltatásának színvonalát is emeli.

Alig bővült 2007-ben a hazai gyümölcslépiac: a Nielsen adatai szerint összességében mintegy 1 százalékkal több ilyen terméket értékesítettek a magyar piacon, mint 2006-ban. A fejenkénti gyümölcslé/italfogyasztás meghaladta a 40 litert. 

Ízek tekintetében ma is a narancs a legnépszerűbb. Ezt követi az őszibarack, ugyanakkor feljövőben vannak a vegyes ízek, amelyek várhatóan egyre nagyobb részt fognak kiszakítani a piacból.

A stagnáló piacon elért mennyiségi és értékbeli forgalomnövekedés még szemléletesebbé teszi a SIÓ-ECKES sikeresen megvalósított disztribúciós stratégiájának hatékonyságát.

2008-ban a SIÓ-ECKES tovább kívánja erősíteni piaci pozícióit, és piaci átlag feletti forgalomnövekedést tervez. A gyümölcsleveknél 3-4 százalékos, az ásványvizeknél 20 százalékos bővülést szeretnének elérni. Az árbevétel előreláthatólag eléri a 20 milliárd forintot.  Ennek a forgalombővülésnek része a disztribúciós együttműködési politika folytatása, melynek keretében a SIÓ-ECKES 2008. januártól átvette kizárólagos forgalmazásra a BOMBA! energiaitalt, a Szentkirályi ásványvízhez hasonló konstrukcióban. Ezek az együttműködések

megteremtetik annak lehetőségét, hogy az értékesítési és disztribúciós szervezet tekintetében a SIÓ-ECKES az egyik legerősebb szereplőként működjön a piacon.

A cég eredménye várakozásai és tervei szerint meghaladja a 2007. évit, habár a jelentősen emelkedő költségeket és a termékdíjat az erős verseny miatt a cég nem hárítja át a fogyasztókra, illetve a többlet árbevételből eredő forrásokat a cég a piacépítésre, a hosszú távú növekedés fenntartására fordítja.A SIÓ-ECKES továbbra is folytatja azt a politikáját, amely szerint a megtermelt profitból hazai beruházásokat hoz létre, ezzel folyamatos munkalehetőséget biztosítva a hazai munkavállalóknak.

A SIÓ-ECKES további termék innovációkat is tervez: 2008-ban megújul, még alacsonyabb kalóriatartalmú lesz a SIÓ Könnyű és Zamatos termékcsalád, felújítva az együttműködést az Update rendszerrel. Az elhízás, mint társadalmi probléma és kockázat egyre erősebb. A cég meggyőződése, hogy az életmód és a kapcsolódó étkezés egyre inkább lényeges kérdése a mindennapoknak és e kiváló minőségű termékcsalád válasz erre a kihívásra. Az Update rendszer hitelessége jól kombinálható e termékcsalád kiváló minőségével.A fejlődés és növekedés meghatározó eleme az innováció,  új szegmensek feltárása, fogyasztási  szokások felismerése, akár megteremtése  is. Ennek keretében bevezetésre kerül 2008-ban a "VitaTigris Gyümölcspüré" termékcsalád, amely színtiszta gyümölcspüré és  semmi más. Ezek az ehető termékek 2-féle - körte és eper - ízben, 100%-os gyümölcstartalommal, hozzáadott cukor és tartósítószer nélkül kerülnek április első napjaitól a polcokra. A SIÓ-ECKES meggyőződése, hogy ezzel a lépéssel egy  olyan, a gyümölcslétől eltérő szegmensbe lép, amelynek további  innovációkkal a jövőben óriási perspektívája van üzletileg, valamint maximálisan  megfelel az  egészséges táplálkozás  követelményeinek  is. További fejlesztés a gyermekek részére a VitaTigris italok új csomagolása, amely nemcsak formájában tér el a hazai piacon eddig ismerttől, hanem visszazárható kupakkal ellátott, ugyanakkor szívószálas lehetőséget is kínál a gyerekeknek és a szülőknek.  A SIÓ Prémium termékcsalád legújabb tagja az 50%-os gyümölcstartalmú Vilmoskörte nektár szintén a hazai ízek kedvelőinek kínál, a piacon eddig nem forgalmazott, kiváló minőséget.(BrandTrend)

Új út vagy játékos kitérő?

Szentkirályi ásványvíz, limitált széria Swarovski kristályokkal

Az Ex-homár Dizájncenter bemutatja:

"Mindössze 1000 példányban forgalomba kerülő üveg címkéjén a Szentkirályi márkanevet 47 db 2 mm átmérőjű kristály díszíti.A Swarovski kristályok egyedisége egyébként többek között abban rejlik, hogy csak ez a cég tudja a kristályokat 14 oldalra csiszolni."

A Termék ára: 2950Ft. + postaköltségRendelhető!Postai utánvétellel.

Erő és autonómia

Saját kamionflottát vett a SzentkirályiMTI/Menedzsment Fórum 2008. július 31. csütörtök

A Szentkirályi Ásványvíz kft. termékeinek átláthatóbb szállítmányozására saját kamionflottát vásárolt - közölte a társaság csütörtökön.A Szentkirályi öt darab hűtőtartállyal felszerelt, Mercedes-Benz típusú kamiont lízingel az Axon Zrt.-től. Az első három jármű augusztus elejétől áll forgalomba, és egyenként több mint hétmillió liter ásványvíz kiszállítására lesznek képesek évente.A bővítéssel a Szentkirályi gépjárműparkja 125 millió forint értékűre nő.A Szentkirályi egy korábbi sajtóközleménye szerint 2008 második félévében egy nyolcezer négyzetméter alapterületű logisztikai központ és üdítőgyár kialakítását tervezi, valamint a tavalyi három százalékos export mennyiségét tíz százalékra kívánja javítani két éven belül.A Szentkirályi Ásványvíz Kft. árbevétele ötmilliárd forint volt tavaly, ami hétszázmillió forintos (16 százalékos) növekedés 2006-hoz képest. A társaság tavaly 138 millió liter ásványvizet értékesített, 23 millió literrel többet, mint 2006-ban. Az idén 165 millió liter ásványvíz értékesítésével, 5,8 milliárd forintos bevételre számítanak.

1,1 millió éves a Szentkirályi ásványvíz

A piacvezető ásványvíz jó évet zárt /2009.02.03./

A Szentkirályi Ásványvíz Kft. 2008-ban végzett kutatásából kiderült, hogy a Szentkirályi források kora millió években mérhető.A fúrások során megállapították, hogy a 206 méter mélyről feltörő Szentkirályi ásványvíz létrejötte a „középső” jégkorszak idejére tehető, ami több mint 1 millió évet ölel fel. Vagyis a

hazai piacvezető ásványvíz forrása a vértesszőlősi Samunál is ősibb, és a jégkorszak korai szakaszában élő „homo erectus” faj megjelenésének idején képződött.A kedden tartott sajtótájékoztatón a meghökkentő hír mellett a cég vezetője beszámolt a tavalyi év eredményeiről és a közeljövő terveiről, valamint bemutatta a Szentkirályi Ásványvíz Kft. új, operatív vezérigazgatóját.

A Szentkirályi Ásványvíz Kft. 2008-ban elvégzett kutatása kellőképp bizonyítja, hogy hazánk piacvezető ásványvize több mint 1 millió éve lerakódott Duna-kavicsokból származik. Ez azt jelenti, hogy a Szentkirályi ásványvíz forrása a 350 ezer éves vértesszőlősi Samunál is idősebb, és a jégkorszak ezen korai szakaszában élő előemberek idejében jött létre.A sajtótájékoztatón a fentieken túl elhangzott, hogy a vállalat a 2008-as évét tekintve jó évet zárt, az utolsó negyedévben az értéket tekintve dinamikus fejlődés volt megfigyelhető. 2008-ban a nettó árbevétel 5,7 milliárd forint volt (ez 2007. évhez képest 11,6%-os növekedést jelent), amiből az adózás előtti eredmény 150 millió forint volt. Ugyan 2008-ban az ásványvízpiac átlagosan 3%-ot csökkent az előző évhez képest, a Szentkirályi Ásványvíz Kft.-nek mégis sikerült 2008 decemberében megelőznie versenytársait. A jelenlegi adatok szerint a 2009. év januárja 10%-kal volt magasabb az előző év januárjához képest forgalom tekintetében.

Ásványvíz-fogyasztás Magyarországon

Kevés olyan élelmiszer van ma Magyarországon, amelynek az egy főre eső fogyasztása évről-évre olyan nagymértékben növekedik, mint a palackozott természetes ásványvízé.A természetes ásványvíz igen értékes élelmiszer, mert tartalmazza az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokat. Így, amikor szomjúságunk oltására ásványvizet iszunk, biztosítjuk szervezetünk ásványi anyag szükségletét. Ásványi anyagra minden korosztálynak szüksége van, fokozottan szükségesek azonban fiatal korban, a terhes- és szoptató anyák számára, sportolóknak és nehéz fizikai munkát végzőknek, akiknek nagy a folyadékvesztesége, de a stressz helyzetnek kitéve lévő, vezető beosztásban dolgozóknak is. Fontos idős korban, amikor felgyorsul a csontritkulás kialakulásának folyamata, amikor az ember szomjúságérzete fokozatosan csökken, egyre kevesebb folyadékot fogyaszt, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a szervezet kiszárad, emésztési zavarok lépnek fel, a vér besűrűsödik, megnő a trombózis veszélye.A magyar ásványvizek – az erdélyi, német, osztrák, szlovén, cseh vizekhez hasonlóan – ásványi anyagban gazdag ásványvizek. Magyarország nagy földalatti vízkészlettel rendelkezik, és a földtani szerkezet következtében ezek a vizek sok, egyes összetevőiben élettanilag kedvező ásványi anyagot tartalmaznak. A Kárpát medence különleges adottsága, hogy a földkéreg üledékes kőzettömegét és az abba zárt vízkészletet a sugárzás és vezetés útján terjedő hő nagyobb mértékben járja át, mint a föld egyéb területein. A magasabb hőmérséklet teszi lehetővé az ásványi anyagok jobb kioldódását. Ugyanakkor megtalálhatóak az alacsony ásványi anyag tartalmú vizek is, így mindenki kedvére választhat, kevesebb, vagy több ásványi anyagot tartalmazó vizet igyon.Az ásványvíz-fogyasztás kezdetben igen alacsony értékű volt, messze elmaradt a nagy ásványvíz-fogyasztással rendelkező országokhoz képest, majd lassan, de növekedésnek indult, és mára látványos fejlődést ért el.A nyolcvanas években, de még a kilencvenes évek elején is az egy főre eső fogyasztás stabilan 3 liter/fő/év körül volt. 1993-ban kezdett a fogyasztás dinamikusan - évente 20 - 30 %-al - növekedni, és 2007-ban elérte az évi, fejenkénti 105 litert. A hazai ásványvízfogyasztás ezzel az értékkel az európai mértékeket nézve erős középmezőnyben van (pl. Ausztriában az ásványvízfogyasztás 110, Németországban 112, Franciaországban 150, Olaszországban 180 liter/fő/év). Reméljük, az ásványvízfogyasztás emelkedésének ez a kedvező tendenciája az elkövetkező években is megmarad.

A hazai ásványvíz fogyasztás emelkedésének egyik oka az, hogy az emberek egyre inkább felismerik az egészséges táplálkozás fontosságát, értékelik az ásványvíz táplálkozás-fiziológiai tulajdonságait. Az ásványvíz elvesztette korábbi luxus jellegét, és mindennapi fogyasztási cikk lett. Továbbá a privatizált állami vállalatok tulajdonosai lényegesen nagyobb gondot és több pénzt fordítanak marketingre. Megismertették - és teszik ezt jelenleg is, nem csak egyéni, hanem a Szövetségünk által irányított közösségi marketing eszközeivel is - a fogyasztókkal a természetes ásványvíz egészségre kedvező tulajdonságait.A magyar ásványvizek összes oldott ásványianyag-tartalma 500 – 2500 mg/liter érték között van. Ezzel szemben a francia, olasz, spanyol vizek ásványianyag-tartalma csekély, gyakran az 50 mg/liter értéket sem éri el.Tekintettel arra, hogy minden ásványvíz minőségének meg kell felelnie az ismertetett követelményeknek, valamennyi "természetes ásványvíz" kiváló minőségű, tiszta víz. A természetes ásványvizek között különbséget tenni az ízük alapján lehet, mivel azt a vízben oldott ásványi anyagok mennyisége, az egyes összetevők egymáshoz viszonyított aránya határozza meg. Ennek következtében ízük sokféle, a teljesen semlegestől a jellegzetes, karakteres ízig sokféle változatban. Mindenki megtalálhatja az ízlésének és szükségleteinek leginkább megfelelő ásványvizet.A magyarok - az osztrákokhoz, németekhez, csehekhez hasonlóan – a szén-dioxiddal dúsított vizeket kedvelik jobban, míg a franciák, olaszok, spanyolok a szénsavmentes ásványvizeket Magyarországon 2007-ben az összesen fogyasztott ásványvíz 32 %-a volt a szénsavmentes ásványvíz. Egészségre gyakorolt hatása szempontjából egyébként teljesen mindegy, hogy szénsavas vagy szénsavmentes ásványvizet iszunk, ki-ki ízlése szerint választhat.A hazai palackozott vizek döntő többsége ásványvíz, ezen kívül palackozott forrásvíz, ivóvíz,  és különféle dúsított, illetve ízesített vízalapú ital van forgalomban.Az ásványvíz piacon jól megfér a hazai víz az import vízzel, az alacsonyabb ásványianyag-tartalmú az ásványi anyagban gazdagabb vizekkel. Az élelmiszerbolt-hálózatban a 0,5 - 1,5 literes kiszerelés, a vendéglátóhelyeken a 0,25 - 0,33 - 0,5 literes kiszerelés a legkedveltebb. A hagyományos, nagy márkák az egész országban kaphatóak, a kevésbé ismert, új vizek a palackozó vonzáskörzetében, színesítve, bővítve a választékot. Árukat befolyásolja többek között ismertségük – a nevesebb vizek árát megnöveli a marketing költsége -, és jelentős mértékben a szállítási költség, amely ásványvizek esetében relatíve magas érték.

Ásványvíz fogyasztás Magyarországon 1979 - 2008

0

20

40

60

80

100

120

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30

évek

lite

r/fő

Ásványvízfogyasztás a világban

Az ásványvízfogyasztás világszerte dinamikusan nő. Az Economist által készített felmérés szerint 2002 és 2007 között erőteljes piaci bővülés volt jellemző minden földrészen.

A legtöbb palackozott vizet az Egyesült Arab Emirátusok lakói fogyasztották, 2007-ben összesen 260 liter jutott egy főre, amely a 2002-es adat duplája. Növekedési ütemben Magyarország felveheti vele a versenyt, igaz 2007-ben mi hozzávetőlegesen 103 liter/fő ásványvízfogyasztással büszkélkedhettünk.

Aktuális - Ízes vizek - Civilizációs hatás - gazdag vízkészlet

2005. évfolyam 6. szám

A magyarországi ásványvízfogyasztás növekedése töretlen - mint arról már áprilisi számunkban is beszámoltunk. Ezúttal arról kérdeztük a gyártókat, milyen lehetőségek rejlenek az egyelőre kis részesedésű ízesített vizekben, és a fogyasztók választásait, illetve a palackozott vizek forgalmát hogyan befolyásolják az ízek.

Az olcsóbb vizek hódítása az elmúlt egy-két évben a piac bővülésének mértékét is meghaladta, amely következésképpen a nagy márkák részesedésének csökkenését hozta. A talán piaci szempontból a márkás termékek számára nem túl jó tendencia lényegében azt eredményezte, hogy a magyar átlagember és az erőteljesen ár érzékeny kisebb pénztárcájú családok is megtehetik, hogy ne vezetékes, hanem palackozott vizet fogyasszanak. Az egészségügyi szempontból is kedvező folyamat hatása mellet valójában belátható, hogy az emberek többsége élvezeti értékének magasabb foka miatt is választja az ásványvizeket.

Dr. Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz Terméktanács titkára elmondta, hogy bár Magyarországon szinte mindenhol kifogástalan kémiai és mikrobiológiai minőségű a vezetékes hálózatból elérhető víz, a legtöbb helyen az íz és ezáltal a szomjoltó hatás nem mindenki igényeit elégíti ki. Mivel a csapvizet szűrés után a megfelelő fertőtlenítő hatás miatt� klórral kezelik, a víz élvezeti értéke jelentősen csökken. Ez az egészségre teljesen

ártalmatlan, ám azt egyszerű belátni, hogy a palackozott vizek esetében az egészségre jótékony hatásról is beszélhetünk - mondja � dr. Bikfalvi Istvánné.

 

Vezetékes kontra palackozott 

Az ivóvizekre vonatkozó 201/2001 (X.25.) kormányrendelet írja elő azokat a határértékeket, amelyek a vezetékes vízben a mérgező anyagokra vonatkoznak. Ez a szabályozás már tartalmazza az EU irányelveket is, mely szerint 2009-re meg kell szüntetni a még arzénnal szennyezett vízellátást (például az Alföld néhány településén). Érdekes, hogy például az arzénra vonatkozó határérték a most hatályos EU előírás szerint feleannyi, mint korábban a magyar volt. Arra a kérdésemre, hogy van-e összefüggés a nem teljesen megfelelő minőségű vagy szennyezett vezetékes vizű települések és a nagy mértékű palackozott vízfogyasztás között, egyedül az ÁNTSZ-OKK OKI munkatársa válaszolta, hogy: Persze,� hogy van! Ahol artézi kutak vannak, ott csak palackozott vizet isznak az emberek. A gyártók� és a terméktanács titkára úgy véli, a magas ásványvízfogyasztás egyszerűen civilizációs hatás, és elsősorban az élvezeti érték iránti igény fejeződik ki benne. Fontos azonban még inkább tudatosítani, hogy a vezetékes víz összetétele nem állandó, míg a természetes ásványvizeké ellenőrizhetően az, és a benne lévő anyagok élettanilag nélkülözhetetlenek. Az ÁNTSZ-OKK OKI munkatársától azt is megtudtam, hogy ők végzik a mikrobiológiai vizsgálatokat mind a vezetékes, mind a palackozott vizek esetében. Az a tapasztalat, hogy a hálózati víz gyakran magas sótartalmú, és a víz a klórozás hatására is nagyon kellemetlen, vagy jellegzetes ízű lehet. A klór esetében a munkatárs azt említette, hogy nem árt a csapvizet ilyen területeken fogyasztás előtt kiszellőztetni. Mint elmondta, általában a rossz� � ízű víznek az egészségre semmilyen káros hatása nincs, ugyanakkor egy semleges ízű víz, ha mikrobiológiailag szennyezett, okozhat gyomorpanaszokat.

Magyarország a gyógyvizek és ásványvizek hazája. Ez most is nagy kincs, de a jövőben rendkívül fontos is lehet, hiszen az egész világon felmerülő és kezelendő probléma az ivóvízellátás.

 

Ízes, ízesített 

Az ízesített vizek piaca ma Magyarországon még nem jelentős, a teljes ásványvízforgalom kevesebb mint 1 százalékát teszi ki, inkább kiegészítő elemként van jelen az egyes márkák portfóliójában. A kategória meghatározása szerint ízesített víznek az az ivóvíz, forrásvíz vagy természetes ásványvíz nevezhető, amely valamilyen aromával vagy gyümölcssűrítménnyel ízesített, de cukrot, egyéb adalékanyagot nem tartalmaz. A cukortartalmú vagy édesítőszeres ízesített vizeket ízesített ital néven lehet forgalomba hozni. Dr. Zentai László, a Buszesz Rt. vezérigazgatója szerint az emberek unják a cukros üdítőket. Dániában és Norvégiában előbbre mutat ez a tendencia. A jövő üdítője az ásványvíz, az ízesített víz és egy még előremutatóbb kategória, a wellness víz. Ez utóbbi az izotóniás

italok után - a legújabb kutatások eredményeinek megfelelően - nem a felszívódást, hanem a salakanyagok szervezetből való kimosását segíti elő, tehát úgynevezett hipotóniás italok -� festi le a jövőt a vezérigazgató.

Töczik Zsolt, a Fonyódi Ásványvíz Rt. ügyvezető igazgatója szerint az ízesített ásványvizekben az a fejlődési lehetőség, hogy az életmódváltozással a szénsavas, édesített üdítőket fogyasztók fokozatosan áttérhetnek a nulla kalóriás ízesített vizekre, amennyiben az ízesítés fontos számukra, ugyanakkor az édes ízt már nem preferálják. Ízesített forrásvizeink� közül a citrom ízű marad meg, az almát fokozatosan kivonjuk a forgalomból, annak ellenére, hogy a Fonyódi ásványvíz értékesítésének egyharmadát az ízesített vizek adják. A Jana márkánknál a részesedés növekedésre számítunk” - fogalmazott. Csete Noémi, a Kékkúti Ásványvíz Rt. PR igazgatója szerint az ízesített vizek fogyasztói nem kizárólag az ásványvízfogyasztók köréből kerülnek ki, mind inkább az üdítőitalokat fogyasztók köréből - mivel ezen termékek ízes és egészségesebb alternatívát jelentenek az üdítőkhöz képest.� � Szerinte a legkedveltebb íz a citrom, a szőlő, a földieper és a barack. Pogány Éda, a Coca-Cola Beverages Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója szerint a piac fejletlenségének oka elsősorban az, hogy a magyar fogyasztók számára ez a szegmens még nem igazán vonzó. Az ásványvízfogyasztás dinamikusan és folyamatosan növekszik, és� idén már valószínűleg utol is éri a szénsavas üdítők eladásait, de ez elsősorban a natúr, szénsavas variánsoknak köszönhető. Az ízesített vizeket a progresszív, egészségtudatos, kalóriabevitelre odafigyelő, de mégis ínyenc fogyasztók kedvelik, akik kevéssé árérzékenyek. Legnépszerűbb a citrom-lime ízesítés. A Römerquelle szénsavas, cukor és édesítőszermentes, citromos, Emotions sorozata körtés, guaranás és citromfüves ízesítésű változatokban van jelen ebben a szegmensben. Bonaqua márkanéven szénsavas citromos és barackos változatban forgalmazunk ízesített vizeket. Ezekre a termékekre leginkább a kis kiszerelések jellemzőek, amelyek között a félliteres PET kiszerelés dominál - mondta Pogány� Éda.

 

Kommunikáció és ár 

Egyelőre még az ár illetve az akciók jelentősebb szerepet játszanak a választásban, mint a márkahűség, de vannak olyan fogyasztók is, akik bizonyos ízeket megkedveltek, és attól nem térnek el egy akció kedvéért sem. Természetesen a kommunikációnak jelentős szerepe van és a csomagolás is fontos: mindenek előtt biztonságosnak, könnyen kezelhetőnek, esztétikusnak kell lennie, a piacon az egyutas PET palackos kiszerelések dominálnak. Javasoljuk, hogy ahol lehetőség van szelektív hulladékgyűjtésre, ott a palackot fogyasztás� után tömörítve gyűjtsék külön és vigyék el a legközelebbi gyűjtőszigetre, ahonnan a műanyag újrafeldolgozásra, és nem a hulladéklerakóba kerül - emelte ki � Pogány Éda.

Plutzer Tamás, a Veritas Kft ügyvezető igazgatója szerint a brand ereje a kommunikációjában rejlik: A védett vízadó rétegből származó természetes ásványvizeknek� hatalmas értéke lesz a jövőben. Márkatermékünket elérhető, relatív alacsony áron hoztuk forgalomba, és alig egy hónap alatt teljes disztribúciós lefedettséget értünk el. Jelenleg jelentős marketingtámogatással dolgozunk. A szezon után kedvező fogadtatásra számítunk a nemzetközi piacokon is. Egyelőre ízesített kategóriákban nem gondolkodunk, gyártása

ugyanis lelassítja a technológiát, a későbbiekben viszont presztízskérdés lesz a portfólió bővítése. �

Az ár Magyarországon, mint más kategóriákban is, igen jelentős döntési tényező. A tudatos� fogyasztóból ár érzékeny vásárló lesz, amint belép az üzletbe. A csomagolás, a márkanév is segíti a választást. Ezen kategóriára is érvényes a kommunikáció fontossága - a fogyasztót meg kell szólítani ahhoz, hogy ne csak az ár, hanem a minőség, az imidzs szerint is döntsön. A Theodora ásványvizeket idén tavasszal öltöztettük új csomagolásba. Állandó innovációval fenntartható a fogyasztók érdeklődése a márka iránt - mondja � Csete Noémi, a Kékkúti Ásványvíz Rt. PR igazgatója.

Szintén csomagolásváltással készül a szezonra a Buszesz Rt. Kolléganőmmel épp időben érkeztünk, a mintapéldány - még próbacimkés változatban - első csodálói lehettünk. Az� � Óbudai Gyémánt új fejlesztésű palackjai az egyszerűség eleganciáját tükrözik. Dr. Zentai László szerint a darab alapú termékdíj hatására a palackok technológiai fejlesztése megáll, hiszen a minél könnyebb, ám biztonságos, könnyen kezelhető palackfejlesztésnek ezzel lejárt az ideje.

A természetes ásványvíz és a forrásvíz között az a különbség, hogy ez utóbbinak nem kell védett vízadó rétegből származnia, ezáltal nem kell az összetételt sem feltüntetni a csomagoláson, hiszen az nem állandó. Kezelni ezt sem lehet, csak szén-dioxiddal dúsítani. A palackozott ivóvíz kritériumai még megengedőbbek: amellett, hogy összetétele nem állandó, kezelhető is. A palackozott ivóvizek egyébként az összpiac csupán 0,1 százalékát teszik ki, éppen azért, mert összetétele miatt kevésbé eltartható. Az ásványi anyaggal dúsított ivóvizek a piac 2,5; a forrásvizek 2; míg a természetes ásványvizek 94 százalékát adják a teljes palackozott víz piacnak. A piac háromnegyedét továbbra is a szénsavas, vagy enyhén szénsavas ásványvizek adják, ugyanakkor a szénsavmentes változat népszerűsége stabil növekedést mutat.

Pintér Lívia

Mit kell tudni a természetes ásványvízről 

 A természetes ásványvíz fogalom-meghatározása A természetes ásványvíz Magyarország nemzeti kincse, nagyon értékes, egészséges, eredeténél fogva tiszta, minden kémiai és mikrobiológiai szennyeződéstől és emberi beavatkozástól mentes, természetes élelmiszer. A táplálkozási, valamint általánosan az emberi szervezet életműködése szempontjából kedvező összetételben és kedvező

mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, makro- és mikroelemeket.

Szigorú követelményeknek kell megfelelnie egy víz minőségének ahhoz, hogy természetes ásványvíznek nevezhessék, és ezt a megfelelőséget hivatalos hatóság, az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Igazgatóság elismerése bizonyítja. Csak az a vízlehet – úgy a hazai, mint az Európai Unió rendelete szerint – természetes ásványvíz, amely

-         védett vízadó rétegből származik,

-         eredendően tiszta, szennyeződésmentes,

-         összetétele ismert és állandó,

-         összetevői csak meghatározott mennyiségben fordulhatnak elő,

-         ásványi anyag és nyomelem-tartalmának köszönhetően egészségre kedvező hatású,

-         szigorú mikrobiológiai követelményeknek kell megfelelnie,

-          néhány fizikai eljárástól eltekintve nem szabad kezelni,

-           nem szabad – a szén-dioxid kivételével – idegen anyagot adni a vízhez,

-         a forrás/kút helyén kell palackozni, hogy eredeti tisztaságát és összetételét  megőrizze.

 A természetes ásványvízre és az egyéb palackozott vizekre vonatkozó rendeletek A tudatos fogyasztó számára fontos lehet ismerni azokat a rendeleteket, amelyek meghatározzák a palackozott vizekre vonatkozó fogalom-meghatározásokat, követelményeket.

1.    65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól

2.    59/2006. (VIII. 14.) FVM-EÜM-SZMM együttes rendelet a 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet módosításáról

  A természetes ásványvizek eredete A föld szilárd kérgét alkotó kőzetekben lévő hézagoknak köszönhetően a felszínre hulló csapadék nagy része a felszín alá szivárog. A homokos talaj minden csapadékot elnyel. A mészkőből álló karsztvidékek hatalmas, tölcsérszerű mélyedései még igen nagy mennyiségű vizet is a mélybe vezetnek, de még a legtömörebb gránit is tartalmaz olyan finom repedéseket, amelyeken keresztül a csapadék beszivárog. Ezek eredményeként az édesvízi készletek döntő, több mint kétharmad része a felszín alatt, a földkéreg erre alkalmas képződményeiben tárolódik, és a lassú szivárgási folyamatok alatt, és hosszú pályák mentén rendkívüli mélységekbe is eljut. A felszín alatti vizek körforgása lassú, szélsőséges esetekben akár a 10 000 évet is elérheti (Nádasi-Udud: Ásványvizek könyve).

A mélybe szivárgás meghatározója a földkérget alkotó rétegek szerkezete, amely kétféle lehet. A vízzáró kőzetek megakadályozzák a víz szivárgását, a víztartó, vagy vízvezető képződmények viszont olyan repedezettséggel rendelkeznek, amely lehetővé teszi a jelentős mennyiségű víz tárolását. A csapadékvíz oldja a befogadó kőzetben lévő ásványokat, annál is inkább, mivel a csapadékvízben oldott csekély mennyiségű szén-dioxid – a szénsav – növeli az oldó hatást. Attól függően tehát, hogy milyen annak a kőzetnek az összetétele, amelyen a víz átszivárgott, milyen mélyen fekszik a vízadó kőzet – a mélyen lévő víznek magasabb a hőmérséklete, így hatékonyabban oldja az ásványi anyagokat – változik a víz oldott ásványi anyag tartalma, összetétele.A Kárpát medence területe alatt kiváló minőségű, szennyeződéstől mentes ásványvíz készletek találhatóak, amelyek hazánk kedvező geológiai, hidrogeológiai adottságainak köszönhetően gyakorlatilag kimeríthetetlenek.

 A természetes ásványvíz a legtisztább vízforrás Fentiekből látható, hogy az ásványvizek eredete, földtani előfordulásának sajátosságai lényegében nem különböznek az egyéb felszín alatti vizekétől, az egyetlen, de ez meghatározó különbség, hogy a víz védett, vagy nem védett, un. sérülékeny vízbázisból származik-e. Természetes ásványvíz védett vízadó rétegből származik, és a vízadó kutat meghatározott nagyságú védő terület veszi körül. A természetes ásványvízbe eredeténél fogva nem kerülhet környezeti szennyező anyag, mert a vizet adó képződmény védett a

felszíni szennyeződésekkel szemben. Az egyéb vizek kisebb – nagyobb mértékben szennyezettek lehetnek a következő okok miatt:

1.    A nem védett, sérülékeny vízbázisokból származó vizekbe természetes úton kerülhetnek szennyező anyagok:

-        kommunális vizekből történő átszivárgás miatt szerves anyagok, hormonok, gyógyszerek lebomlási termékei, drogok,

-        természetes üledékek eróziója, a gyárakból, szemétlerakókból történő kiszivárgás révén szervetlen anyagok, különböző fémek,

-        üvegfeldolgozó, elektronikai üzemek hulladékainak elszivárgásakor azbeszt,

-        vegyi, műanyag, vagy kőolaj-feldolgozó üzemekből illó szerves vegyületek, benzol és benzolszármazékok, szerves klórvegyületek,

-        mezőgazdasággal foglalkozó területeken növényvédő szerek,  szermaradványok, 

-          stb.

2. A vezetékes víz összetételének nagyon szigorú követelményeknek kell megfelelnie, de sok esetben azért, hogy ezeket a követelményeket elérjék, illetve, hogy megakadályozzák, hogy a vezetékekben a víz kémiai és mikrobiológiai minősége romoljon, a vizet vízkezelő üzemekben kezelni, fertőtleníteni kell. A fertőtlenítési eljárás közben a fertőtlenítő szerből – klór, klóramin – kis mennyiségben melléktermékek keletkeznek, amelyek az egészségre nézve nem károsak ugyan, de a vizet kellemetlen ízűvé, illatúvá teszik

A természetes ásványvíz eredendően tiszta, a vezetékes vízkezelés, tisztítás eredményeként lesz tiszta. Nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy a természetes ásványvíz "bio termék", hiszen emberi beavatkozás, kezelés, idegen anyag hozzáadása nélkül, eredeti állapotában kerül a fogyasztó elé. De a háztartásokban, a csapból kifolyó vizet sem kell tovább tisztítani, mert azt a vízművek már megtette. A természetes ásványvíz egészségre kedvező hatású Az emberi szervezetből a verejtékezés, a légzés, a kiválasztás és az emésztés folyamán naponta átlagban 2,4 liter víz távozik, amit pótolni kell. A napi folyadék szükséglet közel felét a táplálékokkal, másik felét víz formájában vesszük magunkhoz. Erre a célra a legideálisabb a természetes ásványvíz fogyasztása.

A természetes ásványvizeknek elsődleges táplálkozástani és fiziológiás szerepük van a szervezet vízháztartásának fenntartásában. Befolyásolják az ionháztartást, az ozmózis viszonyokat, az elektrolit- és sav-bázis egyensúlyi folyamatokat. Összetételének, különleges oldóképességének, stabilitásának alapján az ásványvíz akár funkcionális élelmi anyagnak is tekinthető. Ez azt jelenti, hogy mint ahogyan a vitaminokat, úgy az ásványi anyagokat sem tudja a szervezet önmaga előállítani. Rendkívül fontos, hogy ezeket az anyagokat a táplálkozás révén juttassuk a szervezetbe.  

A természetes ásványvíz oldott formában – úgy, ahogyan azt a szervezet jobban képes hasznosítani – tartalmazza az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi anyagokat. Így, amikor szomjúságunk oltására ásványvizet iszunk, biztosítjuk szervezetünk ásványi anyag szükségletét.

A magyar ásványvizek ásványi anyagban gazdag ásványvizek, oldott ásványianyag-tartalmuk 500 – 2500 mg/liter érték között van. Ugyanakkor megtalálhatóak az alacsony ásványi anyag tartalmú vizek is, így mindenki kedvére választhat, kevesebb, vagy több ásványi anyagot tartalmazó vizet igyon.

Ásványi anyagra minden korosztálynak szüksége van, fokozottan szükségesek azonban fiatal korban, a terhes- és szoptató anyák számára, sportolóknak és nehéz fizikai munkát

végzőknek, akiknek nagy a folyadékvesztesége, de a stressz helyzetnek kitéve lévő, vezető beosztásban dolgozóknak is. Fontos idős korban, amikor felgyorsul a csontritkulás kialakulásának folyamata, amikor az ember szomjúságérzete fokozatosan csökken, egyre kevesebb folyadékot fogyaszt, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a szervezet kiszárad, emésztési zavarok lépnek fel, a vér besűrűsödik, megnő a trombózis veszélye.

A természetes ásványvizeknek kedvező összetételük, jó ízük és kiváló szomjoltó tulajdonságuk mellett igen nagy előnyük más italokkal szemben az energiamentesség. Napjainkban, amikor világszerte egyre nagyobb gondot okoz az elhízás, az emberek túlsúlyossága egyre több betegség okozója, nagyon nagy egészségügyi értéke van annak, hogy az egészséges életmódot figyelembe vevőktől a fogyókúrázókig, minden korosztály fogyaszthatja az ásványvizet felesleges energia bevitel nélkül. 

Amit tudni kell a természetes ásványvízről

1.   A természetes ásványvízbe eredeténél fogva nem kerülhet környezeti szennyező anyag, mert a vizet adó képződmény védett a felszíni szennyeződésekkel szemben.

2.   Azon kívül, hogy védett vízadó rétegből származik, a vízadó kutat meghatározott nagyságú védő terület veszi körül.

3.    Mivel eredendően tiszta, tisztítást nem igényel4.    Több ezer éven keresztül szűrődött abba a vízadó rétegbe, ahonnan kitermelik5.    Minden kémiai és mikrobiológiai szennyeződéstől mentes6.    Kezeletlen, emberi beavatkozástól mentes7.   Természetes, semmiféle idegen, hozzáadott anyagot nem tartalmaz8.    A szén-dioxid nem idegen anyag, a legtöbb ásványvíz természetes állapotában is

tartalmazza9.    Az emberi szervezet életműködése szempontjából kedvező összetételben és kedvező

mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat, makro- és mikroelemeket.10.   Összetétele állandó és ismert11.    A természetesen előforduló összetevők mennyisége szigorú határértékeknek felel meg12.   Nem tartalmaz az emberi szervezet számára káros anyagot13.   Jó ízű14.   Energiamentes15.   Egészséges ember bármelyik ásványvizet korlátlan mennyiségben fogyaszthatja16.   A "természetes ásványvíz" megnevezést egészségügyi hatóság engedélyezi17.Minden természetes ásványvíz kifogástalan minőségű, különben nem kapná meg az

elismerést18.  Különbséget tenni az ásványvizek között ásványi anyag tartalmuk, összetételük, ennek

következtében ízük alapján lehet.

Magyarország ásványvizei

Magyarország nagy földalatti vízkészlettel rendelkezik, rendkívül gazdag ásvány- és gyógyvizekben. Ezek a vizek sok - egyes összetevőikben élettanilag kedvező - ásványi anyagot tartalmaznak. A Kárpát medence különleges adottsága, hogy a földkéreg üledékes kőzettömegét és az abba zárt vízkészletet a hő nagyobb mértékben járja át, mint a Föld egyéb területein, ennek következtében sok a hévíz lelőhely, és az ásványvizek viszonylag sok ásványi anyagot tartalmaznak.

Magyarországon jelenleg közel 100 kút és forrás szolgáltat elismert, természetes ásványvizet, amelyek közül 45 - 50 vizét palackozzák.

A természetes ásványvizek összes ásványi anyag tartalma tág határok - 500 és 2.000 mg/l - között változik. Jellegük szerint főleg kalcium-, magnézium,- nátrium-hidrogén-karbonátos, kloridos, szulfátos vizek, illetve ezek változatai. Viszonylag jelentős a fluorid tartalmuk.

A magyar ásványvizek története 

Történeti adatok bizonyítják, hogy hazánk területén több ásvány- és gyógyvizet már a rómaiak is ismertek és kedveltek.

A Balfi ásványvizet már Marcus Aurelius korában, Kr. u. 180 körül is itták a rómaiak. A honfoglalás után első ízben egy 1199-ben írott oklevél említi Balfot. Később a Mária Terézia korában végzett vegyelemzések, kísérletek is bizonyították a balfi forrás savanyúvizének gyógyító hatását, ami az ásványvizet is, a fürdőt is Monarchia szerte híressé tette. Török József 1859-ben így ír a balfi ásványvízről: "Az ivóforrásban a víz buborékokat hányva törtet ki, egészen tiszta, átlátszó, színtelen, élénk kőkénszagú, kissé savanyú ízű, s pohárba merítve gyöngyöző."

A Csillaghegyi ásványvizet régi írások és mondák tanúsága szerint valószínűleg már az ősember is kedvelte, hiszen nyomaik megtalálhatók a szomszédos hegyekben. A kelták első településéről, Ak-ink-ről már konkrét tudomásunk van, erre települt az I. század végén a rómaiak Aquincum-ja. A rómaiak pedig a Csillaghegyi forrás vizét bevezették a mai Óbuda helyére is. MaAquastella márkanévvel coolerekhez csatlakoztatható ballonokban hoznak forgalomba csillaghegyi ásványvizet.

A kékkúti "Anna-forrás", illetve a "Theodora-forrás" első írásos nyomát a kétezer évvel ezelőttről származó, a Nymphák tiszteletére állított oltárköveken találjuk, amelyeket Julia Maratina emeltetett. Az ezeken olvasható szövegek a források gyógyító hatását dicsérik. A település környezetében számos római kori épület maradványait fedezték fel, közöttük egy fürdő romjait is, amely a mai források közvetlen közelében van, így joggal tételezhetjük fel, hogy azt azok hasznosítására építették. A Savanyúkút-dűlőben feltárt római villa maradványai pedig azt bizonyítják, hogy tulajdonosa az "Anna-forrást" használta. Sok középkori leírás említi, hogy Kékkút "….határjában savanyú vízforr…" Tomasich Johanes "Szala vármegyéről" készített színes, rézmetszetű közigazgatási térképe (1799)  Kékkutat pohárral jelöli. Ma két kékkúti forrás vizét palackozzák Theodora Kékkúti ésTheodora Kereki néven. A Theodora ásványvíz nevét Theodora bizánci császárnéról (Kr.e. 492-548) kapta, mivel a legenda szerint a kékkúti ásványvíz volt kedvenc itala.A honfoglalás utáni évszázadokból is találunk olyan írásos dokumentumokat, amelyek

Moha határjeleként jelöli meg az "Áldou kuth-at." Ez az oklevél a legfényesebb bizonyíték arra, - írja Dr. Hattyúffy Dezső (1883) - hogy Mohán már a XIV. században volt egy kút, .....

amely vegyelemi tartalmánál, jótékony hatásánál, gyógyerejénél fogva áldásosnak neveztetett. A ma palackozott Mohai 1374 – korábban Mohai Ágnes ásványvizet adó kutat 1879-ben nevezte el az akkori tulajdonos, Kempelen Imre "Ágnes-forrás"-nak édesanyja, Bajzáth Ágnes iránti tiszteletből.

A törökök szintén nagyra értékelték és használták a magyar ásványvíz-forrásokat, fürdőket. Evlia Cselebi török utazó leírása szerint Székesfehérvárnak a török időkben "tizenegy csorgókútja volt, és ezek között híresebbek: Karakas pasa csorgója, Dizdár aga csorgója, Hadsi pasa csorgója." A tizenegy kút közül háromnak ma is isszák a vizét. Egyik a Janicsárkút, amelynek a neve is a török időkre utal, a másik a Királykút, a harmadik pedig a Megyeház téren álló Rózsáskerti kút. A XIX. században kiadott útikönyvek is felhívták az utazók figyelmét arra, hogy a Királykútnál frissítő hatású vízzel olthatják a szomjukat, és a további utazásuk idejére feltétlenül lássák el magukat az életet adó vízzel. A ma palackozott székesfehérvári Aqua Mathias ásványvíz nevét Mátyás királyról kapta, mivel a város ásványvizeiről Mátyás király kódexei is említést tesznek.

Szintén útleírások ismertették a török időkben a budai források vizét. Browne Edward orvos 1668-ban leírta, hogy egy török ivott a Tányér-fürdő (Király fürdő) forrásából, és ezüst pénze a víztől "arannyá" változott (a víz kénhidrogén tartalmának következményeként). Wernher György sárosi várkapitány (1551) szerint a budai meleg vizű források hőmérséklete olyan, mint "a tisztítótűzben bűnhődők büntetései", és "némelyik olyan forró, hogy a belédobott tojás ugyanolyan gyorsan megfő, mint az erős tűznél". A számos budai forrás közül ma a Margitszigeti forrás vizét, a Margitszigeti Kristályvizet palackozzák.  A Juventus forrás vize a Rudas gyógyfürdőben ivókútból fogyasztható.

A parádi "Csevice" források vize, amely ma Parádi ásványvíz és Parádi gyógyvíz néven kerül forgalomba, a XVIII. században vált ismertté. Mint a gyógyvizekkel gyakran megesik, a parádi vizet is előbb találták meg az állatok, mint az emberek. A nyájaikat legeltető pásztorok észrevették, hogy állataik, akármilyen szomjasak is, otthagyják a mezőkön fakadó forrásokat, és mindig egy-két megszokott forráshoz sietnek. Később maguk a pásztorok is megkóstolták ezt a vizet, és lassanként elterjedt a csevice híre.

Mária Terézia – felismerve a magyarországi ásványvizek gazdasági jelentőségét – 1763-ban kötelezte a megyei és városi orvosokat a működési területükön lévő ásványvizek összeírására, kémiai elemzésére. Később II. József és I. Ferenc is igyekezett rábírni az orvosokat, hogy nagyobb gondot fordítsanak az ásványvizek megismerésére. 1812-ben a kancellária elrendelte az ásványvizek adatainak összegyűjtését. Ezekből az adatokból írta meg Kitaibel Pál Magyarország hidrográfiáját, amely 1829-ben jelent meg.

A Tudományos Akadémia is felismerte a hazai ásványvizek értékét, és 1845-ben pályázatot írt ki abból a célból, hogy "határoztassanak meg vegybontások s gyógygyakorlati adatok nyomán a nevezetesb honi ásványvizek gyógyjavallatai; miként lehetne azokat netalán létező hiányaikra nézve orvosrendőrségi tekintetbe használhatóbbakká tenni; továbbá adassék elő, melyekkel lehetne azok közül a külföld legnevezetesebb ásványvizeit pótolni; végül említessék meg, mik történnek irodalmi tekintetben e tárgyra nézve.". A pályázatot Török József (1813-1894), a debreceni református főiskola professzorának "A két magyar haza elsőrangú gyógyvizei és fürdőintézetei" című munkája nyerte meg, amely először 1848-ban, majd második bővített kiadása 1859-ben jelent meg.A XIX. század végére egyre szélesebb körben vált ismertté a neves magyar ásványvizek összetétele, kedvező élettani tulajdonsága. Palackozásukat ipari méretekben is megkezdték, és hamarosan egész Európában, de még a tengeren túl is megkedvelték és

fogyasztották a híres magyar ásványvizeket. Kiváló minőségüket több nemzetközi díjjal jutalmazták, ismerték el, pl. 1880-ban a grazi, 1882-ben a tieszti, 1904-ben a St. Luis-i, 1991-ben a turini, 1912-ben a párizsi kiállításon, illetve számos Magyarországon rendezett nemzetközi kiállításon.

A két világháború között újabb ásványvíz lelőhelyeket tártak fel, és kezdték meg vizeik palackozását. A kilencvenes években az ásványvíz palackozó üzemek korszerű, az európai élmezőnynek megfelelő berendezéseket helyeztek üzembe, ami lehetővé tette az esztétikus külsejű, jó minőségű palackozott ásványvizek megjelenését. A mai ásványvizek kiváló minőségét bizonyítja több termék "Kiváló Magyar Élelmiszer" minősítése, továbbá több nemzetközi, így az Aqua-Expo párizsi kiállításokon elnyert díjak.

Magyarországon jelenleg mintegy 45-50 természetes ásványvizet palackoznak.

Az újonnan feltárt és palackozott vizek összetétele, összes ásványianyag-tartalma, íze nagyon tág határok között változik. Napjainkban egyre jobban kedveltek az alacsonyabb, 500 mg/liter körüli összes ásványianyag-tartalmú ásványvizek. Ilyenek a Nyárlőrincen palackozott Apenta Optima, amely a 25 évig a budapesti Őrmezőn palackozott Apenta ásványvíz márkanév utódja. A debreceni Ave – korábban Lilla néven – mintegy 15 éve vált ismertté, ugyancsak debreceni a frissítő élményt nyújtó Cívisásványvíz. A Csokonai ásványvizet adó kút az északkelet-magyarország ásvány- és gyógyvizekben gazdag Hajdú-háton, Debrecen Lenz telepen található. A gönczi Amadé, az albertirsaiAquarius, amely a legnagyobb élelmiszer áruház láncok saját címkés vizeként kapható, a ceglédi Dogerita, a somogyvári Fonte Verde a legfiatalabb ásványvizeink közé tartoznak, de máris nagyon kedveltek. A kisvárdai Kiskút szintén az új ásványvizek közé tartozik, alacsonyabb ásványianyag-tartalmú változata a közepes ásványianyag-tartalmú Mistrál ásványvíznek. Ez a két vízSzabolcs-Szatmár-Bereg megye egyetlen helyen palackozott ásványvize. Monostorapátiban a munkahelyeken egyre kedveltebb coolerekhez csatlakoztatható ballonokba palackozzák a kellemes ízű Montivizet. A miskolci Lillafüredi ásványvíz a Bükk ásványainak és ózondús levegőjének jótékony hatását hordozza. A zalaszentgróti Natur Aqua segít a rutinokkal terhes mindennapokban is a természet közelébe kerülni, felfrissülni, a belső békét újrateremteni. Az Óbudai Gyémánt a már a rómaiak által is ismert és kedvelt aquincumi vizek közül az egyik legfiatalabb, 1995-ben fúrt kútból származik. Semleges íze miatt a legkülönbözőbb ételek és italok harmonikus kísérője. A Pannon Aqua és a Pannon Gyöngye a több millió évvel ezelőtt keletkezett un. felső pannon földkéregből eredő vizek, amelyek a Mátra hegység lábánál fekvő Csány község határában fúrt kutakból kerülnek a felszínre. A lajosmizsei Mizse és a Primaverarövid idő alatt népszerűek lettek, ami azt bizonyítja, hogy a magyar fogyasztók egyre fontosabbnak tartják az egészséges táplálkozást, az egészséges életmódot. A Szent József ásványvíz forrása Eger történelmi belvárosában található. ASzentkirályi ásványvíz Szentkirály ősrégi településéről származik, ahonnan évszázadok óta tör fel kellemes ízű ásványvíz. A Szentkirályi ásványvíz Szent Istvánról, a magyarok államalapítójáról kapta nevét. Az albertirsán palackozott Veritas Gold szintén az egyik legfiatalabb ásványvizünk. A természet üzenete a Gerecse hegységből a Vivien, a hegység kincse, amelyet a Gerecse karszt ősi kövületei szűrnek, tisztítanak meg.

Közepes ásványianyag-tartalmú a Visegrádi ásványvíz, amely a Duna-kanyar egyik legszebb helyén, a Lepence völgyben lévő, 1300 méter mélységű kútból származik.

Forrásvizeink közül a Fonyódi forrásvíz több, mint negyven éve végzett hidrogeológiai kutatás eredménye. A Harmatvíz, a Kristályvíz termékcsalád tagja – ilyen márkanév alatt korábban ásványvíz volt forgalomban – alacsony ásványi anyag tartalmú forrásvíz. A Nestlé Aquarel, amely márka nagy népszerűségnek örvend Európa számos országában, a Káli medencében található Cédrus forrás vize.

Ásványvíz szabályozás

A magyar ásványvíz szabályozás - hazánk uniós tagsága óta - megegyezik az Európai Unió szabályozásával. Magyarországon is csak az a víz nevezhető "természetes ásványvíz"-nek, amely:

szennyeződéstől védett vízadó rétegből származik, egészségre kedvező hatással rendelkezik,

összetétele a természetes ingadozás határain belül állandó, 

összetevői megfelelnek a rendeletben meghatározott határértékeknek,

mikrobiológiailag tiszta, 

a víznyerő helyen palackozzák, 

kezelésben nem részesül, kivéve a levegőztetést,

nem tartalmaz a szén-dioxidon kívül idegen anyagot,

hivatalos elismerésben részesül.

A természetes ásványvíz, a forrásvíz és az egyéb vizek palackozására és forgalmazására  vonatkozó 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM rendelet a 80/777/EGK, az ezt módosító 96/70/EK, és a 2003/40/EK direktívák átvételével készült. A rendeletet módosítja az 59/2006. (VIII. 14.) FVM-EüM-SZMM rendelet.

Ásványvíz fogyasztási szokások:

Egy átlagember naponta 120 – 140 liter vezetékes vizet fogyaszt. Ebbőlo -          WC használatra              50-55 litert,o -          Fürdésre                        40-45 litert,o -          Mosásra                         15-20 litert,o -          Mosogatásra           10-15 litert,o -          Ivásra, főzésre                  4-5 litert

2007. évben az egy főre eső ásványvíz-fogyasztás 105 liter volt – ebből számolva az egy napra eső fogyasztás 0,3 liter. Ha figyelembe vesszük, hogy a csecsemők, kis gyerekek kevesebbet isznak, mint a felnőttek, bőven számolva sem iszunk meg ásványvízből fejenként 0,6 – 0,8 liternél többet.

A magyarok jobban kedvelik a szénsavas ásványvizet, mint a szénsavmenteset; 1998-ban a szénsavmentes ásványvizek fogyasztása csak mintegy 10 %-a volt a szénsavas ásványvizekének. A hazai palackozott vizek döntő többsége ásványvíz, ezen kívül palackozott gyógyvíz és ivóvíz van forgalomban, jelenleg a "forrásvíz" még nem elterjedt termék.

Nagyon lényeges szemléletbeli változás, hogy a világpiacon ma nem a magas, hanem sokkal inkább az alacsony, közepes ásványi anyag tartalmú vizek a népszerűek. Általánosságban elmondható, hogy napjainkban az italpiac legdinamikusabban növekvő ágazata az ásványvíz iparág. 1998-ról 2003-ra több mint 60% volt a növekedés mértéke.

Mára az egészségtudatosság jelképévé vált a palackozott víz fogyasztása. A fejlettebb országokban az emberek szomjuk oltására csapvizet ma már alig fogyasztanak.

A palackozott víz egyre inkább a csapvíz, mint egykoron a biológiai vízigény kielégítését szolgáló vezető termék helyettesítőjévé válik. A

növekedés okai a választék bővülésében, az egyre intenzívebb marketing támogatásokban és a mind szélesebb termékvariációkban keresendők.

A Kárpát-medencében hogy az alacsony sótartalmú és szénsavmentes vizek egyre kedveltebbek szűkebb környezetünkben is. Továbbra is kedveltek a könnyen elérhető, szabadkifolyású források, mint pl. Balatonfüred, Erdély borvizei. Egyre inkább előtérbe kerül a csekély élvezeti értékű csapvizek ásványvízzel történő helyettesítése. Napjainkra divattá vált az ásványvízfogyasztás, továbbá egyre jobban terjed az egészséges életmódra való törekvés a Kárpát-medence országaiban is.

Az elfogyasztott ásványvíz kétharmada szénsavas, a többi szénsavmentes. Tőlünk nyugatabbra a fogyasztási szokásokat megvizsgálva kiderül, hogy közkedveltebbek a szénsavmentes vizek.

A fogyasztást növeli az is, hogy az átlagár - főleg a nagy üzletláncok saját márkáinak hatására - csökken.

Nagyon fontos változás, hogy egyre inkább enyhül a fogyasztás szezonalitása és fokozatosan terjed a nagy kiszerelésekben történő vásárlás. Így a fogyasztók egyidejűleg jóval nagyobb értékben költenek ásványvízre, ami kedvező a kereskedelmi tevékenységnek. Ma még az egyutas PET palackos kiszerelés minősül a meghatározónak (akárcsak a világ más részein), de ebben a fokozódó környezetterhelési büntetések miatt akár jelentősebb változások is bekövetkezhetnek a közeli jövőben. A fogyasztók egyre tudatosabban választanak. Napjainkra fontossá vált az ár, mint elsődleges választási szempont mellett a termék beltartalmi értéke és marketingje is.

Az ACNielsen Piackutató adatai szerint a legtöbb ásványvíz Budapesten és Pest megyében, míg a legkevesebb Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében fogy. A legnépszerűbb kiszerelés a másfél literes, amely az értékesített mennyiség háromnegyedét lefedi.

A fogyasztói szokások változása a termékfejlesztés trendjeinek alakulására is

formálódott, de ez a két hatás természetesen egymásra oda-vissza hat. A következőkben tekintsük át azokat a trendeket, melyek a Kárpát-medence palackozott ásványvizeinek fejlesztési irányait jellemzik:

o Egyre választékosabb kiszerelési formák (0,2-5,0 liter) jelennek meg a piacon.o A csomagolóanyagok változatossága (üveg, PET, Tetra Pack, műanyag,

fémdoboz fokozza a termékek sokszínűségét.o A címke,  mint a márka „arca"  számos információ,  dekoráció,

megkülönböztetés lehetőségét hordozza, ami segíti a fogyasztók választását.o Új   technológiák   (csavarható   koronazár,   könnyített   palack,   sport  

kupak   stb. alkalmazása révén javul a termékek megjelenése, minősége.o A termékpaletta  szélesedése  (szénsavas,  enyhe,  csendes)  révén mind 

szélesebb tömegek találják meg a számukra megfelelő terméket.

A Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács tagjai  által palackozott természetes ásványvizek és forrásvizek Cég megnevezése                  Természetes ásványvíz, forrásvíz megnevezése Alba Mineral Ásványvíz Kft.                          Aqua MathiasAquarius Aqua Kft.                                      Aquarius Aqua

                                                                Veritas GoldAqua-Göncz Kft.                               AmadeAve Kft.                                                     Ave                                                                CivisBuszesz Zrt.                                             Óbudai GyémántCoca Cola HBC Magyarország Kft.          NaturAquaDéli Kút Kft.                                                AquastellaÉlpak Zrt.                                                   ParádiFonte Viva Kft.                                           Fonte VerdeFonyódi Ásványvíz Kft.                                Fonyódi forrásvízFővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Zrt.           Margitszigeti Kristályvíz                                                                 Harmatvíz forrásvízGermán Zrt.                                               DogeritaKékkúti Ásványvíz Zrt.                                Theodora Kékkúti                                                                Theodora Kereki                                                               Nestlé Aquarel forrásvízMagyar Ásványvíz Kft.                        ViktóriaMagyarvíz Ásványvíz Kft.                    Primavera                                                                 MizseMaspex Olympos Kft.                                  Apenta OptimaMiskolci Likőrgyár Zrt.                                 LillafürediMohai 1374 Kft.                                          Mohai 1374Montivíz Zrt.                                                MontivízPearl Natural Kft.                                     Pearl Natural forrásvízPet-Pack Kft.                                           Balfi                                                                Pannon Aqua                                                                Pannon GyöngyeRáthonyi Kft.                                             CsokonaiSzentkirályi Ásványvíz Kft.                   Szentkirályi                                                                EmeseVisegrádi Ásványvíz Kft.                       VisegrádiVivien Ásványvíz és Üdítőital Zrt.          Vivien

Friss felmérés az italfogyasztási szokásokról (2007)

Az elmúlt évtizedekben megsokszorozódott az ásványvizet fogyasztók száma. Míg 1960-ban az egy főre jutó ásványvíz-fogyasztás mindössze 2,3 liter volt, negyven évvel később, a harmadik évezredbe lépve már majdnem húszszor annyi, 2001-ben pedig már 50 liter fejenként és évente. Megjelentek a dús, a szénsavval enyhén dúsított és a szénsavmentes változatok. A sokféle márka, a változatos kiszerelés garantálja, hogy mindenki megtalálja a számára leginkább megfelelő ásványi anyag tartalmú, legjobb ízű és legpraktikusabb csomagolású terméket, akár otthon, munkahelyen, vendéglátóhelyen, autóban vagy másutt, például éppen kocogás közben akarja fogyasztani. ( LÁSD .ábrák)

2008-02-05ACNielsen: egyre népszerűbb az ásványvíz

Változatlanul a dús szénsavas ásványvíz a legnépszerűbb, ám kis mértékben csökkent a részesedése a szénsavmentes rovására. De még így is több, mint kétszer annyi fogy a hagyományosnak tekinthető fajtából, mint a külföldön legkeresettebb szénsavmentesből. A leggyakoribb a másfél literes, ebből 80 százalékot adnak el. A z ACNielsen szerint figyelemre méltó a kereskedelmi márkák magas 40-41 százalékos piaci részesedése.

A vásárlási szokások változását követi az ásványvíz-értékesítés módosulása is. A 400 négyzetméternél nagyobb eladóterű üzletekben adták el az összmennyiség 76 százalékát, ami 3 százalékpont növekedés egy év alatt.

(FH)

Tovább nőtt és meghaladja a 43 milliárd forintot az ásványviz kiskereskedelmi

forgalma. Egyre inkább keresik a szénsavmentest

Budapest, 2008. február 5.

Az ásványvíz kiskereskedelmi forgalmát évek óta fellendülés jellemzi. Mennyiségben 12 százalékkal nőtt a bolti eladás 2007-ben, tavalyelőtthöz képest, és meghaladja a 880 millió litert. Értékben a 43 milliárd forintot meghaladó forgalom 15 százalék növekedést jelent, egyik évről a másikra.

Habár az eladott mennyiség közel kétharmada szénsavas dús, érzékelhetően emelkedik a szénsavmentes ásványvíz iránti kereslet.  A legtöbb ásványvizet másfél literes palackban

vásárolják. A forgalom mintegy 80 százaléka jut erre a kiszerelésre. Ugyanakkor egyre nagyobb a 2 literes palack forgalma.  Figyelemre méltó a kereskedelmi márkák magas, 40-41 százalékos piaci részesedése, tavaly január óta.  A legkedveltebb szénsavas dús szegmens átlagos fogyasztói ára literenként 45 forintot ért el decemberben, ami 2 forinttal több az előző decemberinél. Ugyanakkor a szénsavmentes 1 forinttal drágult, 57 forint/literre. Az enyhe átlagára 2 forinttal emelkedett, 62-re.  Említést érdemel, hogy folyamatosan koncentrálódik az ásványvíz értékesítése. A modern bolttípusokban (400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel) adták el tavaly az összes ásványvíz 76 százalékát, ami 3 százalékponttal több az előző évinél.

Az ásványviz mennyiségben mért kiskereskedelmi forgalmából a szegmensek részesedése. Százalékban.

Szegmens 2006 2007

Szénsavas dús 66 64

Szénsavmentes 29 30

Szénsavas enyhe   5   6

Az ásványviz mennyiségben mért kiskereskedelmi forgalmából a bolttípusok részesedése. Százalékban.

Szegmens 2006 2007

2500 négyzetméternél nagyobb 32 33

401-2 500 nm 41 43

201-400 nm   8   7

51-200 nm 12 11

50 nm és kisebb   7   6Forrás: Nielsen piackutató vállalat

Ma már nem szezonfüggő, mikor iszunk vizet

Az ásványvíz- és üdítőfogyasztás időjárásfüggő, az idei esős nyár így értelemszerűen hátrányosan befolyásolja az eladásokat.

Nyugat-európai szintre kerültek a hazai ásványvízivók /2008.06.20./

Az ásványvíz fogyasztása Magyarországon az utóbbi évtizedben igen dinamikus növekedést mutatott. 2008-ban ez a trend megtörni látszott. Hogyan vélekedtek erről az érintett szakemberek:

Földvári Ádám, a Pepsi Americas brand managere szerint ugyanakkor a növekedés üteme az idén csökkenni fog. A romló gazdasági helyzet mellett pillanatnyilag az olcsóbb, gyakran saját márkás ásványvizek a legsikeresebb termékek, de javul az ízesített vizek eladása is: részarányuk a teljes ásványvízpiacon belül tavaly megduplázódott, ma az összes palackozott víz-fogyasztás 2-3 százalékát teszik ki.

Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács főtitkára szerint a tavalyi és az idei első negyedév első fogyasztási adatait összehasonlítva idén is 10-15 százalékos növekedésre számítanak a termelők. A főtitkár elmondta: a kilencvenes évek elején a magyar fogyasztók évente átlagosan három liter ásványvizet ittak, majd évről évre 20 százalék körüli átlagos növekedés után az elmúlt évre ez 105 literre emelkedett. Ezzel a hazai fogyasztók már európai átlagban is az erős középmezőnyben vannak. Itthon 2005-ben 750 millió, 2006-ban 850 millió, tavaly már egymilliárd liter palackozott vizet adtak el a forgalmazók. A termékek legnagyobb részét a természetes ásványvizek adják, de a vásárló találkozhat ivóvízzel, forrásvízzel és ízesített vizekkel is. Bikfalviné szerint a fogyasztás növekedése részben az utóbbi néhány év, kedvező időjárásának köszönhető, a forró nyarakon ugyanis rengeteg ásványvíz fogy. A főtitkár azonban úgy látja, hogy az ásványvízfogyasztás Magyarországon egyre kevésbé szezonfüggő, a vásárlók szomjuk oltására egyre inkább választják az ásványvizet a csapvíz helyett - noha annak minősége is kiválónak mondható. 

Piackutatás - A magyar agrártermékek piaci lehetőségei Romániában

2007-ben a román háztartások fogyasztásra szánt átlagos kiadása havi szinten 331 Euró volt (28%-kal magasabb, mint 2005-ben). Az élelmiszerfogyasztás minden háztartást vizsgálva 35,8%-ot tett ki a teljes fogyasztási kiadások tekintetében. Agrárélelmiszerekre és az alkoholmentes italokra 138 Eurót költöttek havonta.A román háztartások többsége hazai élelmiszert fogyaszt. A többi ország közül a német és a magyar élelmiszerek fogyasztása jelentős még. Magyar élelmiszert minden harmadik háztartás kóstolt már, de az elmúlt fél évben csak tízből kettő fogyasztott.A szárnyasok, a húsok és a kávé egyaránt vezetik a magyar népszerűségi listát Romániában. A fogyasztók pozitívan értékelik a Magyarországról származó élelmiszereket. Többség szívesen vásárolja termékeinket, de a lakosság fele bízik csak meg bennük, és gondolja úgy, hogy megérik az árukat. Tízből négy háztartás gondolja úgy, hogy élelmiszereink minősége jobb, mint más országok terméke.

Az élelmiszerfogyasztás mértékeA legnagyobb emelkedés 2006-ban (2005-höz képest) a következő területeket érintette:Zöldségek, gyümölcsök, üdítőitalok, sör, bor. A legerősebb csökkenés a (30% alkoholtartalom alatti) alkoholos italok fogyasztásában történt.A romániaiak kevesebb húsfélét és étolajat fogyasztanak, mint a többi uniós állampolgár, viszont magasabb a tej - és tejtermékek fogyasztása. Míg Romániában az egy főre jutó növényi zsír és étolaj-felhasználás 12 kiló, addig az Európai Unió más tagállamaiban átlagosan 26 kilogramm. A minisztérium várakozása szerint az étolaj felhasználási szint öt év múlva, 2013 körül fogja megközelíteni az uniós átlagot. Hasonló felzárkózási szintre számítanak az egy főre jutó húsfogyasztás tekintetében is, aminek jelenlegi, egy lakosra jutó 64,5 kilogrammos szintje közel 25 %-kal marad el a többi uniós háztartás átlagos évi egy főre számított 86,4 kilós húsfogyasztásától.Az agrártárca szakemberei úgy számolnak, hogy 2013-ban az átlagos húsfogyasztási szintje eléri a fejenkénti 80 kg-ot. Az európai átlagos 237 literes tejfogyasztással szemben a romániai lakosok évente átlag 240 liter tejet vagy ennek megfelelő tejterméket fogyasztanak el. A minisztérium becslése szerint ez az egy főre jutó fogyasztási szint 2013-ra eléri a fejenkénti 300 litert. Az üdítőital fogyasztás tekintetében a tavalyi statisztikák azt mutatják, hogy Romániában az európai egy főre jutó 62,6 literes átlagnak megfelelő mennyiség fogy. A szeszesitalok fogyasztása közül az agrártárca elsősorban a bort emelte ki, aminek egy főre jutó hazai 21,4 literes évi fogyasztási szintje több mint 10 literrel marad el az átlag 32 literes nyugat-európai borfogyasztási statisztikáktól.

Árváltozások

2005-ben - 1990 óta első alkalommal - volt egy számjeggyel leírható az éves inflációs ráta (9,0%), míg 2007-ben 4,8%-ra csökkent.Adózás - a Világbank "Doing Business 2009" jelentése szerint Romániában található a legtöbb különböző féle adófajta (113).Az ipari árak folyamatosan emelkedtek 2000 óta. A legmagasabb növekedést a dohánytermékek produkálták. A fogyasztói árak növekedési rátája az aktuálisat megelőző évéhez képest minden évben alacsonyabb volt, míg az élelmiszerek tekintetében 2006-ban illetve 2007-ben az előző évhez viszonyított 3,9% körüli stabilizálódás figyelhető meg.A mezőgazdasági termelői árak 2007 és 2008 októbere között 5,6 százalékkal emelkedtek Romániában. A növényi termékek árai ebben az időszakban 6,0 százalékkal estek, a búzáé 30,4 százalékkal, a napraforgómagé 24,4 százalékkal csökkent, a kukoricáé 16,7, az árpáé 8,3 százalékkal volt kisebb. A burgonya ára 4,1 százalékkal mérséklődött, a csemegeszőlőé 5,0 százalékkal esett. Növekedést például az alma (13,9%) az uborka (22,5%) a körte (28,4%) ára mutatott. Az állati termékek átlagára 24,8 százalékkal növekedett ebben az időszakban. Az élő marha ára 38,7, az élő sertésé 30,2, a tehéntej ára 28,5, a juhé 16,6 százalékkal nőtt. A méz ára 14,5, a tojásé 8,5 százalékkal emelkedett. Csökkenést egyedül a baromfihús ára mutatott ebben az időszakban, 13,8 százalékost.2008 októberében az élelmiszerek fogyasztói árindexe 1,1 százalékkal haladta meg az előző havit, 4,6 százalékkal a 2007. decemberit és 6,9 százalékkal a 2007. októberit.

Magyar - román élelmiszerpiacA nemzetközi kereskedelem minden évben folyamatosan növekedett 2005 és 2007 között, melynek oka főképp a kvóták és vámok lebontásával nyert kereskedelmi liberalizáció.A legfontosabb partnerek: Németország, Olaszország, Magyarország, Törökország és Franciaország. 2007-ben a román export és import közel 70%-át adta a fenti országokkal folytatott kereskedelme.

Magyar top-vállalatok - az élelmiszeriparon belül a legnagyobb magyar tőkerészesedéssel rendelkező vállalatok a Fornetti Románia SRL (sütemény), M. TABAC SRL (dohány/kávé) és az ABO MILL SA (élelmiszer- és ital).

Románia export és importszabályozásaAz EU-ból, Moldovából és Törökországból származó importra nem vetnek ki vámot. Egyéb országok esetében a vámtarifa 0,5%.

Kereskedelmi csatornák a román piaconAz élelmiszer és az italok kiskereskedelmi struktúrája nem változott 2008-ban (január és szeptember között) a 2007-es adatokhoz képest. A kiskereskedelem területén legnagyobb részesedéssel a kisboltok rendelkeznek. Viszont utóbbiak esetében egy lassú csökkenés is kimutatható, míg a hipermarketeké lassan növekszik.Nagyjából nevesíthetők azok a termékeink, melyek az elkövetkező években sikerre számíthatnak a romániai piacon:

- Húskészítmények (főleg a határ mentén);- Zöldség-gyümölcs és készítményeik;- Állateledelek (melyekből máris közép-európai központ vagyunk);- Malmi búza, javító célzattal;- Tejtermékek;- Gyümölcslevek;- Bor;- Természetes ásványvizek.

Az ásványvíz piac a szakíró kutató elemző szemével

(Az esettanulmány ezen fejezete Laki Mihály: Az ásványvízpiac átalakulása című cikke alapján készült. Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. december (1151–1171. o.) Laki

Mihály az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Köszönet a szerzőnek.)

A szocializmus utáni időszak vállalati világának elemzői elsősorban a tulajdonviszonyok átalakulását, a méret- és az ágazati szerkezet változásait vizsgálták. A kilencvenes évek második felében elkezdődött a vállalatok közötti kapcsolatok és árupiacok változásainak a – rendszerváltás utáni piacfejlődés (market evolution) – kutatása is. Az áru- és szolgáltatáspiacok különböznek a vállalatok közötti kapcsolatok rendszerétől (Lányi 1974). A lassan változó gazdasági rendszerekben (a fejlett piacgazdaságokban éppúgy, mint a tervgazdaságokban) is megfigyelhető az egymást feltételező két szerkezet különbsége és eltérő működése. A szocializmus utáni gyors, robbanásszerű társadalmi-gazdasági átalakulás sem érintette egyformán a piaci és a vállalati szerkezetet. Jó néhány termék és szolgáltatás ugyan eladhatatlanná vált (katonai berendezések, uránium, réz, kézi kapcsolású telefonközpont stb.), és főként a technikai-technológiai fejlődés következtében új termékek és szolgáltatások sora jelent meg a hazai piacon a kilencvenes években, ám a gyors intézményi átalakulás feltételei között viszonylag lassan változott az áruk és szolgáltatások kínálatának összetétele. Feltevésünk szerint az áru- és szolgáltatáspiacok – valamint mögöttük az elállításukhoz szükséges gépek, berendezések, épületek és szállítóeszközök állománya és főként a munkaerő, a felhalmozott szaktudás – inkább a gazdaság stabilizátorának szerepét töltötték be, a vállalatok közötti kapcsolatok pedig az átalakulás motorjának bizonyultak. A szocializmus utáni időszak első éveiben ugyanis nemcsak igen gyorsan nőtt a vállalatok száma, de az egymással kapcsolatba lépő vállalatok mérete is alaposan megváltozott.5 Mindezek hatására gyakran radikálisan átalakult a vállalatok közötti kapcsolatok rendszere, a termelők és a fogyasztók közötti értékesítési pálya.

Ebben a tanulmányban a természetes ásványvíznek a termelőtől a fogyasztóig tartó útját mutatjuk be. Áttekintjük e termék piacának a rendszerváltás utáni átalakulását, történetét is. A tárgyalást a termék bemutatásával, a helyettesítő termékek körének áttekintésével kezdjük, ezt követi az ásványvíz-termelés és -forgalmazás időbeli változásainak, a piac méretváltozásainak leírása. Ezután az értékesítési pályát követve, a piac szereplőit, az ásványvizet termelő és forgalmazó vállalatokat, végül az állami és önkéntes piacszabályozás intézményeit mutatjuk be.

A termék: a természetes ásványvíz

Agrármarketing Centrum [1999] megállapítása szerint a magyar ásványvíz-szabályozás hasonló az Európai Unió szabályozásához, de annál szigorúbb (4. o.). Az érvényben lévõ rendelet szerint „a természetes ásványvíz: természetes állapotában emberi fogyasztásra szánt (…) elismert víz, amely 1. védett, felszín alatti vízadó rétegbõl – egy vagy több természetes, vagy mesterségesen feltárt forrásból vagy kútból származik, 2. eredendõen szennyezésmentes, 3. ásványianyag- és nyomelemtartalma, valamint egyéb összetevõinek következtében egészségügyi szempontból elõnyös tulajdonságokkal rendelkezik, 4. összetétele és hõmérséklete közel állandó vagy a természetes ingadozás határain belül van.” [65/2004. (IV. 27.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól.]

Az érvényes magyar rendelet meghatározza az egyes összetevõk (fluorit, mangán, nitrát stb.) maximálisan megengedett határértékét. Ehhez szén-dioxidon kívül más anyagot nem szabad hozzáadni (uo. 1. melléklet). A természetes ásványvíz különbözik a napjainkban már túlnyomó részben vízmûvek által szolgáltatott ivó- vagy csapvíztõl, valamint a természetes vagy védelmi intézkedésekkel védett, felszín alatti rétegbõl származó, megfelelõen tiszta forrásvíztõl. A természetes ásványvíz nem tévesztendõ össze a gyógyvízzel sem, noha az ásványvizek egy része „vegyi összetétele és fizikai hatásai folytán gyógyító hatású víz” (Magyar Nagylexikon, 9. kötet 15. o.). A természetes ásványvizet a szén-dioxiddal feldúsított csapvízzel, az úgynevezett szódavízzel vagy

szikvízzel sem illik összekeverni. Léteznek továbbá ásványi anyaggal dúsított csap- vagy forrásvizek, ezekben – mellõzve a természetes ásványvíz elõállításának és forgalmazásának szabályait – a gyártó tudatosan módosítja a földbõl kinyert víz kémiai összetételét.

A termelési folyamat

A fogyasztók védelmét és tájékoztatását szolgáló elõírások jelentõsen befolyásolják a termelés és forgalmazás módját és költségeit: a természetes ásványvizet csak hatóság által engedélyezett és ellenõrzött kutakból lehet felszínre hozni.6 A szükséges vizsgálatok és más eljárások költségeit a termelõ fedezi. A rendeletek és elõírások befolyásolják a telephely létesítésének, a töltési és csomagolási technológiának, a szállításnak a módját és a költségeit is.

A kutak. Jó néhány magyarországi természetes ásványvizet adó kútból és forrásból több évszázada nyernek vizet a környékbeliek. Az ötven évnél régebben ismert vizek közé tartozik többek között az Apenta, a Mohai Ágnes, a székesfehérvári Aqua Matthias, a csillaghegyi, a balfi, a parádi, a kékkúti ásványvíz stb. A kutak többsége azonban a közelmúlt öröksége: az ásványi kincsek, kõolaj, termál- és gyógyvíz után sikertelenül kutatók átadták (esetleg eladták) a kutat vagy a furatot a földet tulajdonló, bérlõ állami gazdaságnak, termelõszövetkezetnek vagy vízmûnek: „Uránt a Kõvágóörs területén található furatban sem találtak, viszont feljött a víz. A kút tulajdonjoga és ezzel párhuzamosan az állam tulajdonában lévõ víz kitermelési joga idõvel a környékbeli embereknek szinte egyedül munkát adó kékkúti üzemhez került.” (T. I. [2001]). Más kutaknál a több száz méter mélyrõl felhozott vizet párhuzamosan, termálfürdõkben, illetve (hûtés után) természetes ásványvízként hasznosítják. Vannak természetesen olyan kutak is, amelyeket a beruházó-termelõ cégek fúrattak. A különbözõ eredetû kutak bekerülési és üzemeltetési költségei jelentõsen eltérhetnek egymástól.

Palackozók, töltõsorok. Az engedélyezett és rendszeresen ellenõrzött kutakból zárt vezetéken szállítják a vizet „a vízkivételi hely környezetében” levõ palackozókba, ahol az erre a célra emelt, illetve a korábbi tulajdonostól átvett, általa többnyire más célra használt épületekben újratölthetõ (üveg vagy kemény mûanyag) vagy eldobható (mûanyag, úgynevezett PET) palackokba töltik a vizet. „A vízkivételi helynek és a palackozó helynek egybefüggõ zárt rendszert kell alkotnia.” [65/2004. (IV. 27.) FVK–ESZCSM– GKM együttes rendelet.]

A töltõsorok egy részét esetenként a telephely korábbi tulajdonosától vették át, máskor felszámolt, privatizált cégektõl vásárolták. A töltõsorokat, amelyek üdítõital, sör, ízesített gyógyvíz stb. palackozására is alkalmasak, többnyire alacsony bérû, betanított munkások kezelik. Ilyen képzettségû munkaerõ – minden beszélgetõ partnerünk számára – kellõ számban rendelkezésre áll a helyi munkaerõpiacon. A termelési felfutások idõszakában – amely egybeesik a nyári iskolai szünettel – egyes vállalatok diákokkal egészítik ki az állandó létszámot.

Szezonális hatások és kapacitástartalékok. A vállalatok vezetõi gyakran a szezonális hatások mérlegelésekor vetik össze a töltõsorok átállításának költségeit és hasznait. Az ásványvíz fõszezonja a nyár, ekkor a szomjoltó vagy üdítõitalokhoz hasonlóan a fogyasztás és a forgalom is meghaladja az átlagot. Az õszi-téli visszaesést csak a karácsonyi ünnepek elõtt emelkedõ forgalom szakítja meg.

Az ásványvíz korlátozott ideig tárolható palackban megfelelõ minõségben: több évig nem tartható el mûanyag palackban – ezért kell a szavatossági idõt megadni –, tehát ez is befolyásolja, hogy mikor és mennyit gyártanak belõle. Értékéhez képest nagy raktárterületet foglal el, ezért a termeléshullámzást nem érdemes raktárra termeléssel tompítani. Ritkán ásványvíz helyett más terméket palackoztak (például fagyálló folyadékot, szélvédõ mosófolyadékot vagy desztillált vizet) a téli hónapokban.

A kõolaj- és gáztermelés (általában a bányászat) vállalataihoz hasonlóan, a sikeres ásványvíztermelõk leggyakrabban a kapacitástartalékok mozgósításával alkalmazkodnak a kereslet szezonális változásaihoz.

„Ezen a piacon azok a cégek maradtak meg, amelyek komoly kapacitással rendelkeztek. Nagyon sok ásványvizes cég az elmúlt 2-3 évben lemorzsolódott azáltal, hogy a nyári szezonban nem tudták a partnereket megfelelõ mennyiségû vízzel ellátni. (…) Itt meg kell nézni a nyári szezont, hogy csúcsidõszakban mi az a maximális

mennyiség, amire a termelési kapacitást tervezni kell.” (Interjúrészlet, döntõen ásványvizet gyártó középvállalat tulajdonos-igazgatója.)

Szállítás – logisztikai elõnyök és hátrányok

A természetes ásványvízzel töltött palackokat (vagy a korszerû palackozó sorokon elõállított, mûanyag fóliával egybekötött, hat palackból álló csomagot) terméklapokra rakják és kamionokkal, teherautókkal szállítják a megrendelõkhöz. Súlyához képest ez a rakomány kis értékû. Máshogyan fogalmazva: a szállítás fajlagos költsége e termék esetében nagyobb az élelmiszeripar és fõként az italkereskedelem átlagánál. Így, akik más termékeikkel együtt, illetve az ország középsõ területeirõl viszonylag kisebb távolságra szállítják az ásványvizet, költségelõnyre tesznek szert versenytársaikkal szemben: a nagy szállítási költség miatt az export és az import volumene nem jelentõs. Elsõsorban világhírû márkákat (például Evian) és nagyon jó minõségû terméket (Borszék) hoznak be, itt a felár fedezi a nagyobb szállítási költséget.

A termékpiac (a forgalom) mérete és bõvülése

„Kevés olyan élelmiszer van ma Magyarországon, amelynek az egy fõre jutó fogyasztása évrõl évre olyan mértékben növekedik, mint a palackozott természetes ásványvízé. Az 1980-as években, de még az 1990-es évek elején is ez az érték stabilan 3 liter/fõ/év körül volt. 1993-ban kezdett el a fogyasztás dinamikusan – évente 20–30 százalékkal – növekedni …” (Agrármarketing Centrum [2003] 293. o.), 2003-ban már 60 liter volt az egy fõre jutó évi fogyasztás (GfK [2004b]). A termelõk és forgalmazók számára különösen fontos, hogy a természetes ásványvíz hazai fogyasztása a helyettesítõ vagy versenyterméknek tekintett szomjoltó italokénál7 is gyorsabban nõtt az elmúlt években. A gyors növekedéssel a hazai ásványvíz-fogyasztás – az európai mértéket nézve – az erõs középmezõnybe került, ám még jelentõsen elmarad a fejlett ipari országok évi 100-120 literes vagy a szomszédos Ausztria 80 literes egy fõre jutó fogyasztásától (uo.). A kereslet. Általában a növekvõ jóléttel és a lakosság mind nagyobb hányada által követett nyugat európai fogyasztási szokásokkal szokták magyarázni az ásványvíz iránti kereslet gyors növekedését. Az ásványvízfogyasztás növekedése Magyarországon is a magas jövedelmû rétegekben, a luxustermékek fogyasztói körében kezdõdött.8

A fogyasztás élénkülését sokak szerint nem – vagy nem elsõsorban – az egyik helyettesítõ termék, a csapvíz romló minõsége vagy növekvõ ára váltotta ki.

„… egy-két szélsõségtõl eltekintve – az Alföldön az arzéntartalom a megengedettnél magasabb – a vezetékes víznek semmi baja nincsen. (…) Mert a csapvíznek az a legnagyobb problémája, hogy sohasem lehet tudni, milyen vizet iszunk. Az emberek eljutottak oda, hogy megválogatják, hogy mit esznek, mit isznak.” (Interjúrészlet, döntõen ásványvizet termelõ kisvállalat tulajdonosigazgatója.)

Elsõsorban a jómódúak között népszerû egészségtudatos életformába, szokásrendszerbe is jól beilleszthetõ az ásványvíz fogyasztása.

Tartós gazdasági fellendülés esetén kifogástalan lenne a gondolatmenet: az egészségüket féltõ jómódúak az üdítõitalokat váltják fel ásványvízzel, az egyre kevésbé szegényebbek pedig már megengedhetik maguknak, hogy ásványvízzel váltsák ki a vízfogyasztásuk egy részét. A kilencvenes évek közepének példátlan méretû és hosszúságú magyarországi gazdasági visszaesése idõszakában a magasabb jövedelmûekre valószínûleg továbbra is érvényes ez az érvelés. Az elszegényedõ középrétegek, a napról napra a puszta túlélésért küzdõ alacsony jövedelmûek esetében azonban meg kell magyaráznunk, hogy miért gondolták, hogy megengedhetik maguknak, hogy egyre több ásványvizet fogyasszanak.

A kínálat. A fogyasztás sokáig alacsony színvonalát, majd gyors növekedését többen a kínálati oldal változásaival is magyarázzák: a nyolcvanas években Magyarországon az ásványvízfogyasztás azért volt csekély mértékû, mert az akkori tanácsi vállalatok beruházásai nem voltak megfelelõk.9 Az ásványvízgyártó tanácsi vállalatok (mint errõl bõvebben is szó lesz) 1989 után eltûntek, vagy a privatizáció során új, a forgalom növelésében érdekelt tulajdonosok kezébe – igazgatók irányítása alá – kerültek, akik újfajta kínálati stratégiával léptek a piacra.10

A kínálati és a keresleti oldal hatásai egymást erõsítették. Az egye gyakoribb és intenzívebb reklámkampányok közös jellemzõje, hogy a természetes ásványvíz fogyasztását az egészséges életmód részeként propagálják. A kampányok szervezõi elérték, hogy az egészséges életmód divatját követõk (köztük a kevésbé jómódúak is), ha szomjukat oltják, elsõsorban ásványvizet fogyasztanak.

A marketing- és reklámkampány része volt a termék külsejének átalakítása: „Sokat lendített az ásványvízkeresleten a tetszetõs csomagolás. A fejlõdés az 1990-es évek elején kezdõdött. Ennek egyik oka, hogy a privatizált állami vállalatok tulajdonosai lényegesen nagyobb gondot és több pénzt fordítanak marketingre. Megismertették a fogyasztókkal a természetes ásványvíz egészségre kedvezõ tulajdonságait. Ugyanakkor megfigyelhetõ, hogy a fogyasztók is egyre nagyobb figyelmet fordítanak az egészséges táplálkozásra és a korábban fogyasztott üdítõitalok helyett több ásványvizet isznak.” (Agrármarketing centrum [1999] 6. o.) A gyors növekedés hatására a természetes ásványvizet az utóbbi években az áruházláncok már stratégiai terméknek, a kínálatuk állandó elemének tekintik. Mindez visszahat a kínálati oldalra, fokozza a termelõk befektetési kedvét.

Az értékesítési pálya

A termelõvállalatok Az egységes szabályozási és hasonló technológiai kényszerek közepette sokféle termelõvállalat próbált belépni erre a piacra, illetve megõrizni vagy növelni a részesedését.

Az ásványvíztermelõ vállalatok különböznek: – a termelt mennyiség, – a vállalatméret, – a tulajdonosok portfóliója, – a terméknek a vállalat életében betöltött szerepe szerint.

A szocializmus utolsó évei. A termelõk és a forgalmazók (az ásványvizesszakma), a termelt mennyiség – a piaci részesedés – alapján különbséget tesznek a nagy-, a közepes és a kistermelõk között. A kistermelõk közé azokat a vállalatokat sorolják, amelyek évente 0,5–2 millió liter ásványvízzel jelennek meg a hazai piacon. A közepes vállalatok termelése évi 8–20 millió liter, a nagyok 30–100 millió liter ásványvizet dobnak piacra egy évben.

A szocialista rendszer utolsó éveiben – mint említettük – a mainál sokkal kisebb mennyiségû ásványvíz túlnyomó részét a területi elv alapján mûködõ tanácsi ipar állította elõ.11 A megyei tanácsok irányítása alá tartozó vállalatok a termelt ásványvíz mennyisége alapján akkori és mai mértékkel mérve egyaránt kistermelõk voltak. Tárgyunk szempontjából az sem elhanyagolható, hogy ebben az idõszakban (az éves forgalmuk alapján mérve) nem ez a termékük határozta meg az ásványvizet termelõ vállalatok méretét.12 Fõként üdítõitalokat, sört, bort termeltek és palackoztak, olyan árukat, amelyeknek a piaca éppen a nyolcvanas években bõvült gyorsan.

A szerény vállalatméret az akkori beruházási, finanszírozási feltételek között korlátozta a növekedési lehetõségeket.13 A fõvárosi tanács irányítása alá tartozó Fõvárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat állított csak elõ nagyobb – mai mértékkel mérve közepes – mennyiségû ásványvizet, a vállalat az ásványvíz (és az üdítõitalok) töltéséhez 1972-ben egy akkor korszerûnek számító, nagy kapacitású töltõsort is vásárolt.

A szocializmus után. A szocialista gazdaság összeomlása után jelentõsen megváltoztak az ásványvizet termelõk közötti erõviszonyok, és átalakult a kapcsolati háló. A rendszerváltás utáni elsõ években megszûntek vagy privatizálásra kerültek a vállalatok. „A Coca Cola cég megvásárolta a Békésmegyei Üdítõipari Vállalatot, majd bezárta azt (…) Az Erdei Termékeket Értékesítõ Vállalat megszûnt. A kis tanácsi vállalatok végleg búcsút mondtak.” (Borszéki [2001b].)

A piac zsugorodásával, számos vállalat eltûnésével és az addig szilárd, legfeljebb lassan változó vállalati kapcsolatok jelentõs részének gyors széthullásával párhuzamosan a terjeszkedésnek és az új kapcsolati háló felépülésének számos jelét lehetett tapasztalni az ásványvízpiacon.

A kilencvenes évek elején több irányból új szereplõk érkeztek az ásványvízpiacra. A nyugat-európai országokban már huzamosabb ideje gyorsan növekvõ ásványvízforgalom és az itteni fogyasztás alacsony szintje láttán számos külföldi befektetõ a magyar ásványvízpiac gyors bõvülésére számított. Azok a nemzetközi nagyvállalatok, amelyek már a szocialista gazdaság keretei között is a magyar piacon tevékenykedtek, a privatizáció során elsõk között szereztek vállalatokat, vállalatrészeket, vagyis termelõkapacitásokat (épületeket, kutakat, töltõberendezéseket) és piaci részesedést.14 A külföldi befektetõk között középvállalatok, illetve közepes tõkeerõvel rendelkezõ befektetõi csoportok is szép számmal akadtak. Ezek a multinacionális cégekhez hasonló megfontolások alapján vettek részt a magyarországi privatizációban.15

Magyar magánbefektetõk is megjelentek ezen a piacon. Jórészt az érintett vállalatok vezetõibõl, továbbá független befektetõkbõl alkalmi befektetõi csoportok jöttek létre. Ezek fõként a privatizáció során szereztek meg ásványvíz-termelésre alkalmas vállalatokat, vállalatrészeket.

„Magánemberként összeállt néhány ember, mi négyen álltunk össze. Egyik ismerõsöm mondta, hogy van ott jó víz, próbáljunk vele valamit csinálni. Az apropó onnan jött, hogy volt egy megfúrt kút. Az ötvenes évekbõl, mikor olajat kerestek mindenütt szanaszét az országban, akkor ott is fúrtak kutat. A tsz-é volt a terület, a kút az önkormányzaté, és akkor földcserével az önkormányzat rendezte a tulajdonjogot, és behozta a kft.-be, amit megalakítottunk, ezt a kutat. Tehát a kft. mint jogi személyiség kivásárolta a kutat. Apportként lett behozva, tehát nem magántulajdon most már. Benne van az önkormányzat is ebben, végül is magánszemélyekbõl áll ez a kft., de az önkormányzat is tulajdonosa 2 százalékban, a kutat hozta be. A tsz a permetezéshez vette onnan a vizet, mert ez egy túlnyomásos kút, tehát pozitív kút, ami annyit jelent, hogy úgy is jön belõle a víz, hogyha nem szivattyúzzák.” (Interjúrészlet, döntõen ásványvizet gyártó kisvállalat tulajdonos-igazgatója.)

„Itt volt egy kút, illetve azóta már fúrtunk újabb két kutat. Õ [az elõd L. M.] csinálta a vizet, meg volt az üdítõ, meg egy másik telepen gyümölcsleveket. Ezt a részét megvásároltuk, szétszabdalták az állami gazdaságot, mert senkinek sem volt annyi pénze, meg nem tudott egy ilyen vertikumot egybe megvenni.” (Interjúrészlet, döntõen ásványvizet gyártó középvállalat tulajdonosigazgatója.)

A termelõkapacitások esetenként többször is gazdát cseréltek. A kezdetben magyar tulajdonban levõ Kékkúti ásványvíz elõbb egy kisebb tõkeerejû külföldi befektetõé lett, majd egy multinacionális vállalat tulajdonába került.

„A Badacsonyvidéki Pincegazdaságnak volt a palackozó üzeme egészen 1989-ig. 1989-ben megalakították a Kékkúti Kft.-t, még a magyarok, rengeteg tulajdonossal. Kékkúton mindig csak ásványvizet palackoztak, tehát ez a palackozóüzeme volt. És 1989-ben megalakították a kft.-t, rengeteg tulajdonossal. A Pincegazdaság mellett a Borsodchem ... Csináltak belõle egy magyar kft.-t. 1990-ben került képbe egy külföldi, félig magyar érdekeltségû pénzügyi befektetõi csoport, ez a Lussien Ltd. volt, amit a egy Déri nevezetû úriember vezetett. A Déri családnak volt egy, még az elsõ világháború elõtt vagy alatt külföldre szakadt ága, és a Déri úr Londonban szólt neki, hogy szeretne Magyarországon vállalkozásba kezdeni, és mit ajánl. Rengetegféle élelmiszer-ipari lehetõség közül az ásványvizet választotta. 1990-ben megalakult a vegyes vállalat. Déri szépen lassan kezdte kivásárolni a magyar társtulajdonosokat, ami 1990–1991-re sikerült is neki. És egészen 1994-ig korlátolt felelõsségû társasági formában mûködött a cég, majd 1994-ben átalakult részvénytársasággá. 1996-ban bekerült a tõzsdére is a cég, egészen 1999-ig vagy 2000-ig volt a tõzsdén a társaság. 2000-ben elkezdõdött a kivásárlása egy ásványvizes cégcsoport által. A kivásárlási folyamat több mint két éven át húzódott, különféle jogi procedúrák következtében, mert különféle részvénycsomagot vásároltak meg, és maradt a legeslegvégén 2723 darab úgynevezett kisrészvényes, aki vagy nem tudott róla, vagy nem volt hajlandó eladni az õ részvényeit. Eléggé hosszadalmas volt a procedúra, míg idõközben a Nestlé cégcsoport 100 százalékos tulajdonába került a cég.” (Interjúrészlet, ásványvizet is gyártó külföldi többségi tulajdonú nagyvállalat kereskedelmi vezetõje.)

A Kékkúti története már átnyúlik az ásványvízpiac rendszerváltás utáni – a kilencvenes évek második felében kezdõdõ – újabb szakaszába. Ekkor egyre több vállalat tulajdonosa és menedzsmentje ismerte fel, hogy az átlagosnál lényegesen gyorsabban növekvõ forgalmú termék a (nemcsak termelõ, de kereskedelmi) vállalat növekedésének hordozója lehet. Számos olyan gyártó, forgalmazó cég jutott erre a belátásra, amely

bevételének nagy részét a privatizáció, illetve az alapítás idején még más termékek adták.

„A cég 1992-ben alakult, és az elsõ idõszakban likõrgyártással foglalkoztunk. Ízesített likõröknek a gyártásával kezdtünk a kilencvenes évek elején, és a kilencvenes évek közepén még ehhez a tevékenységi körhöz jött hozzá – mivel szintén szeszalapú – a biológiai ecetgyártás. Ez is egy külön technológia. És 2000-tõl kezdtünk el ásványvíz-palackozással foglalkozni. Tehát az ásványvíz-palackozás, ami most már a 95 százalékot képvisel a cég árbevételében, ez csak hároméves múltra tekint vissza. A profil 95 százaléka az ásványvíz-palackozáshoz kapcsolódik. És ebbe is irányítjuk a befektetéseknek a 100 százalékát, tehát sem a likõr-, sem az ecetgyártásba az elmúlt években nem fektettünk be, csak az ásványvíz területére hagyatkozunk.” (Interjúrészlet, döntõen ásványvizet gyártó és forgalmazó középvállalat tulajdonos-igazgatója.)

A gyors piacbõvülés mellett a kapcsolódó profil, illetve a helyismeret is arra késztetett addig más terméket gyártó, szolgáltatást nyújtó vállalkozókat, tõkéscsoportokat, hogy ásványvíztermelõ kapacitásokat szerezzenek vagy hozzanak létre. A mûanyagiparban és ezzel a mûanyag palackok gyártásában is érdekelt Karsai-csoport többek között ilyen megfontolásból vásárolta meg egy termelõszövetkezettõl a Mohai Ágnes ásványvíz kútját. Egy másik esetben is a kapcsolódó termékprofil gyorsította fel a belépést az ásványvízpiacra.

„Felmerült, hogy én hátha meg tudom szervezni azt, hogy a palackozó gép nem kerülne nagyon sokba, hogyha önköltségi alapon csináljuk. Szóval végül is tudom azokat a forrásokat, ahol esetleg könnyebben be lehet szerezni. Be is lehetett, mert a sörgyárat, a Kõbányai Sörgyárról van szó egyébként, nem titok, hogy megvette a Sab nevû dél-afrikai cég, és az összes volt hajdani NDK-s palackozógépsort kipucolták. Hát mi egyet teljesen szabályosan megvettük. Tehát nem a kukába ment, vagy nem Romániába vitték tovább, hanem megvettük, és ezt telepítettük le. És a mai napig is normálisan mûködik.” (Interjúrészlet, döntõen ásványvizet termelõ kisvállalat résztulajdonos igazgatója.)

Az ilyen megfontolások elsõsorban a kisebb, magyar többségi tulajdonban levõ vállalatokra, befektetõcsoportokra jellemzõek. A külföldi tulajdonban levõ nagyvállalatokat inkább a hagyományos termékeik piacának lassuló bõvülése, esetenként telítõdése és a közöttük folyó választékverseny késztette az ásványvíz-termelésre. „Az elsõ privatizációs hullámmal érkezett PepsiCo … után kapaszkodik a Coca-Cola Beverages (Magyarország) Kft. A szénsavas üdítõkben piacvezetõ, de eddig csak szén-dioxiddal és ásványi anyagokkal dúsított ivóvízzel, a Bonaquával jelen lévõ multi most Naturaqua nevû vizével beszállt az ásványvízpiacba. Az idén [2003-ban – L. M.] kezdte az országos forgalmazást zalaszentgróti 3 milliárd forintos zöldmezõs beruházással épült palackozójából, s a beruházás ambiciózus terveket sejtet. Ugyancsak 2003-ban kezdte a gyártást egy másik nagyágyú, az olasz San Benedetto és a francia Danone közös cége, a madridi bejegyzésû Dasanbe Aqua Mineral Natural S.A. tulajdonában álló Magyarvíz Ásványvíz Kft. A lajosmizsei palackozóból év végére mintegy 27 millió literes termelést várnak – Prima Vera, illetve Vitalinea néven forgalmazott portékájukból –, ami 4,5 százalékát tenné ki a becsült teljes belföldi ásványvízpiacnak. A megcélzott piaci részesedésrõl üzleti megfontolásból hallgatnak a cégnél, de sejthetõ, hogy aligha elégszenek meg ennyivel a 10 millió eurós zöldmezõs beruházás nyomán. A Magyarvíz már ezzel is megközelíti a nagyobbak között jegyzett, (…) a piacból 8 százalékot magának tudó Apenta Kft.-t, s alighanem lekörözi a Mautner Markhof érdekeltségébe tartozó Buszesz Rt.-t, amely a múlt évi 15 millió liter után az idén 20 millió liternyi palackozást vár.” (Vitéz [2003].)

A nagy külföldi vállalatcsoportokhoz tartozó cégek nemcsak a mögöttük álló, illetve általuk mozgósítható jelentõs tõkére alapozzák ambiciózus terveiket. A felhalmozott értékesítési, raktározási és szállítási kapacitásuk, logisztikai és reklámtudásuk is a piaci részesedésük gyors növekedését segítheti.16

Az egymással versenyben álló termelõk elsõsorban a forgalmazott ásványvíz mennyisége szerinti vállalati rangsort figyelik. A vállalatok nem hozzák nyilvánosságra termelési és forgalmi adataikat és a piaci részesedésre vonatkozó méréseiket. Ez utóbbiról és a piac koncentráltságáról többféle, csak a fõbb tendenciákat jelzõ adat van forgalomban. A szakmai kiadványok és az interjúk segítségével becsült évi termelt mennyiség alapján a három legnagyobb cég a Pepsi Cola érdekeltségébe tartozó Fõvárosi Ásványvíz- és Üdítõipari Vállalat, a Nestlé cégcsoporthoz tartozó Kékkúti Ásványvíz Kitermelõ, Töltõ és Forgalmazó Rt., valamint az ugyancsak százszázalékos külföldi

tulajdonban levõ Apenta Ásványvíz és Üdítõital Kft. „Ami viszont a piaci részesedéseket illeti, még az elsõ helyrõl is megoszlanak a vélemények: a FAÜ egyötöddel mondja magát piacvezetõnek, a Theodorát és az Aquarelt elõállító Kékkúti viszont azt állítja az AC Nielsen piackutató felmérése alapján, hogy 21 százalékos részesedésével – a vendéglátó-ipari forgalmat is beleszámítva – már átvette a vezetést.” (Vitéz [2003].) Erõs a koncentráció az ágazatban. Minden valószínûség szerint az elsõ három vállalat adja a hazai termelésnek mintegy a felét,17 hiszen a harmadik helyen álló Apenta legalább 8 százalékkal részesedik a forgalomból (Vitéz [2003]).

Pontosabban mutatja az erõviszonyokat, ha a termelési volumenek mellett a vállalatok (és a mögöttük álló hazai és fõként nemzetközi vállalatok, befektetõi csoportok) tõkeerejét is bevonjuk az elemzésbe. Az 1. táblázat jól mutatja, hogy még kisebb értékesítési hányaddal rendelkezõ, de igen nagy tõkeerejû vállalatok jelentek meg a piacon.

Lábjegyzet:

1 A tulajdoni szerkezet változásának gazdag irodalmából lásd: Vedres [2000], Voszka [2000], Tóth (1998), a méretszerkezet változásáról pedig Schweitzer [1999] kitûnõ tanulmányait.

2 Kapitány [1996] a magyar autópiac átalakulását írta le. Várhegyi [2002] a banki szolgáltatások piacának változásait, Bauer [2004] a mobiltelefon-piac robbanásszerû fejlõdését mutatta be. A Fertõ–Szabó [2004] tanulmány fontos megállapításokat tett a termékpályák 1989 utáni átalakulásáról. Vince [2001] a tulajdonosi szerkezet változásainak a vállalatok beszerzési és értékesítési kapcsolatait módosító hatásait elemezte. Voszka [2003] legújabb könyve pedig a piacátalakulás és a piaci verseny közötti összefüggéseket taglalja.

3 Gondoljunk az olyan egyszerû esetekre, amikor a huzamosabb ideje fennálló vállalatok új termékek, szolgáltatások piacára lépnek, vagy amikor újonnan alapított vállalatok jelennek meg sok éve forgalmazott (bevezetett) termékek és szolgáltatások piacán. 4 A statisztikai évkönyvekben felsorolt legfontosabb termékeknek és szolgáltatásoknak (és az ott közölt termelési, értékesítési mennyiségeknek) a viszonylagos állandósága jól mutatja a termék- és szolgáltatásszerkezet viszonylag lassú átalakulását. Erre utal az is, hogy az új vállalkozások többsége a tulajdonos-igazgatók felhalmozott tudására, korábbi piaci kapcsolataira épül. A régi piacukra új vállalati keretben belépõ vállalkozók csak a vállalkozás sikeres stabilizálása után léptek át a számukra új áru- vagy szolgáltatáspiacokra (Laki–Szalai [2004]).

5 Eközben a vállalati formák világában is fontos változások zajlottak. Eltûntek, vagy csupán kuriózumként élnek tovább korábban uralkodó vállalat típusok (szak-külkereskedelmi vállalat, területi monopóliummal rendelkezõ nagykereskedelmi vagy szolgáltató vállalatok stb.), miközben eddig nem ismert vállalattípusok terjedését figyelhetjük meg (ügynöki vállalatok).

6 „A víz természetes ásványvízként való elismerését kérelemre az Országos Tisztiorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdõügyi Fõigazgatósága végzi.” [65/2004. (IV. 27.) FVK–ESZCSM–GKM együttes rendelet 3. §].

7 Interjúalanyaink a helyettesítõ vagy versenytermékek közé sorolják az üdítõket (rostos, nem rostos, szénsavas, nem szénsavas), a sört, a csap- és forrásvizet, továbbá az ásványi anyaggal dúsított csapvizet. Érdekes módon a szikvizet nem tekintik helyettesítõ terméknek. Egybehangzó véleményük szerint a szikvíz más fogyasztói kör igényeit elégíti ki, mint az ásványvíz. Míg az elõbbi a fröccs fontos alkotóeleme, addig a természetes ásványvíz e kedvelt ital elõállítására nem alkalmas. 8 „Kezdetben 90 százalékát az ásványvíznek a fõvárosban értékesítettük. Kiemelt éttermekben, szállodákban, és úgymond jól menõ, exkluzív boltokban. És ahogy egyre inkább növekedett a vásárlóerõ az országon belül, egyre inkább jöttek rá az emberek az egészséges életmód által táplált kereslet következtében arra, hogy na most innentõl ásványvizet kellene vásárolni. Így kezdték el azok is vásárolni, akik kezdetben még azt mondták, hogy õket nem érdekli, õ iszik szódát vagy csapvizet.” (Interjúrészlet ásványvizet is termelõ nemzetközi nagyvállalat kereskedelmi vezetõje.)

9 „Kis, szegény tanácsi vállalatoknál volt az elmúlt 40 évben ez az iparág (...) Majdnem azt mondhatom, hogy még a manufakturális termelés is egy óriási teljesítmény volt, mert szinte kézzel gyártották az üdítõitalt meg az ásványvizet.” (Interjúrészlet, független szakértõ.) 10 „azok a tulajdonosok, akik fölismerték, hogy a piacépítésbe, a marketingbe is be kell fektetni, helyzeti elõnybe kerültek azokkal szemben, akik ezt nem voltak hajlandók megtenni.” (Interjúrészlet, döntõen ásványvizet gyártó középvállalat tulajdonos-igazgatója.)

11 Az állami tulajdonban levõ ipari, kereskedelmi, szállítási stb. vállalatok nagyobb része az úgynevezett ágazati minisztériumok irányítása alatt állt, de több száz, ugyancsak az állam tulajdonában levõ vállalatot a városi megyei tanácsok ipari osztályai irányítottak.

12 A hetvenes nyolcvanas években az ásványvíz mellékes, nem jelentõs terméknek számított az ebben az idõszakban elsõsorban saját fejlesztésû és licenc alapján üdítõitalt gyártó kapacitásaikat bõvítõ vállalatkörben. Az üdítõital-gyártás történetérõl tartalmas összefoglalót ad Borszéki [2001a], [2001b]. 13 „Ezek a vállalatok alkalmatlanok voltak arra, hogy komoly beruházást hajtsanak végre, mert (…) egy ásványvíz-palackozó zöldmezõs beruházás költsége inkább a több száz millió és a milliárd körül van, tehát nagyon nagy pénz kell hozzá. (…) a kút maga is – attól függõen, hogy milyen mély – több millió forintba kerül.” (Interjúrészlet, szakértõ, Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács.)

14 „Amikor a rendszerváltás megtörtént, a tõke bejött ebbe az országba. Éppen ezektõl a multicégektõl, akik azt mondták, hogy jó, lehet hogy a Margitszigeti Kristályvíznek a palackozásához volt 1972-ben egy vadonatúj töltõgép, de eltelt 30 esztendõ, tehát most már nekünk egy új gépet kell venni. Új beruházás. Mi megvesszük ezt a gyárat. Az állam fogta és eladta, vagy a fõváros, vagy aki éppen tulajdonos volt. És akkor azok beruháztak. És ott a termelés már nem egy 6-7-8 ezer palack/órás kapacitású, hanem egy 12 vagy 24 ezer vagy még nagyobb kapacitású gépsorral ment.” (Interjúrészlet, független szakértõ.) 15„A privatizáció során a szakmai befektetõ Franken–Brumen-cég – Németországban õ is ásványvízpalackozással és üdítõitalok forgalmazásával, gyártásával foglalkozik – Magyarországon a privatizáció során megvásárolta a Vízkutató és Fúróvállalat tulajdonában levõ Apentát.” (Interjúrészlet, ásványvizet is gyártó külföldi tulajdonú középvállalat munkatársa.)

16 Az egyik nagy külföldi tulajdonban levõ termelõnél így összegezték az ilyen elõnyeiket: „Nekünk országos terítésünk van. Saját szállítási rendszerünk van, tehát nem igazából kapcsoljuk be a nagykereskedõt. Közvetlenül, raklaposan letesszük az õ elosztó központjukban, és osszák szét saját maguknak. Közvetlenül szállítunk, megrendelésre.” (Interjúrészlet, ásványvizet is gyártó nemzetközi nagyvállalat munkatársa.)

17 A kisebb vállalatok még erõsebb koncentrációt érzékelnek. Jellemzõ az egyik kisebb cég kereskedelmi igazgatójának a véleménye: „Jelenleg körülbelül 50-60 cég van a magyar piacon, és ezek között körülbelül öt olyan van, amelyik uralja a piacnak a 80, sõt most már lehet, hogy a 90 százalékát is, tehát az öt nagy, azok uralják. És a maradék osztozik azon a tíz-tizenöt százalékon.” (Interjúrészlet, döntõen ásványvizet termelõ kisvállalat kereskedelmi vezetõje.)

A piac bárói, grófjai és kishercegei …………., meg a székely rokonok

Arattak a magyar ásványvizek a párizsi Oscaron

2005. február 04. 11:12 | Utolsó módosítás:2005. február 04. 11:17

Három magyar gyártó is Oscar-díjat kapott az idei párizsi ásványvíz-világkiállításon. Igaz, most csak heten indultak. Az ásványvizek népszerűsége itthon stabilan emelkedik.Taroltak a magyar ásványvizek az idei párizsi AquaExpón - írja a Népszabdság. Négyből három kategóriában kiérdemelték a legjobbnak

járó "ásványvíz-Oscart". Arra, hogy egy országba jusson három Eauscars-díj, még nem volt példa a 23 éves Thermalies AquaExpo szalon történetében - mondta a lap párizsi tudósítójának Mme Gayou, a kiállítás sajtófőnöke. 

A szénsavas vizek között a debreceni Bartók Ipari és Kereskedelmi Kft. Ave ásványvize, az ízesített vizek kategóriájában a Szentkirályi Ásványvíz Kft. nyáron piacra kerülő rózsaolajjal és gyógynövényekkel kevert vize, az innovatív kategóriában pedig az ugyancsak debreceni Jodis Kft. jódionokkal dúsított Jodicum névre keresztelt terméke bizonyult a legjobbnak a világon.

Az örömbe azonban némi üröm is vegyül, hiszen a megmérettetésen - értesüléseink szerint - csak hét gyártó indult, köztük négy volt magyar. A világ vezető ásványvízmárkáit forgalmazó nagy multinacionális vállalkozások távol tartották magukat a versenytől. Ettől eltekintve azonban a siker az siker, ami jó hírét viszi a magyar ásványvíznek. 

A magyar Veritas ásványvízbe beleszeretett az arab piac

2005. június 10., péntek 11:17A 2005-ös év egyik legdinamikusabban fejlődő hazai ásványvíz gyártó cége, az Aquarius-Aqua Kft. szerződést köt a bahraini székhelyű Al Hilal Grouppal. A sajtótájékozatóval egybekötött ceremóniára 2005.június 10.-én pénteken 14.30-kor kerül sor a Gundel étteremben.

A politikai és kereskedelmi életben egyaránt kiemelkedő arab vállalatkomplexum közel két milliárdos összbevételt ér el évente, tehát jelentős gazdasági befolyással rendelkezik az öböl országaiban. Igazán jelentős teljesítmény, hogy ennek a nagy múltú holdingnak sikerült felkeltenie az érdeklődését a Veritas iránt. A közép keleti régióról érdemes tudni, hogy a víz és ezen belül is a természetes ásványvizek stratégiai fontosságú terméknek számítanak a természeti adottságok miatt. A magyar ásványvíz nem csak kiváló összetételével és nagy tisztaságával, hanem különleges megjelenésével is hatott a külföldi partnerekre, akik szó szerint beleszerettek a termékbe.Az Aquarius-Aqua Kft. a múlt hónapban látogatott Bahrainbe, ahol már felvették a kapcsolatot a cég tulajdonosaival, akik magyarországi látogatásuk során a Veritas ásványvíz hazai hátterét személyesen is megismerve rögtön elő is készítették a szerződéseket.Az Aquarius-Aqua neve a Veritas ásványvíz kapcsán az idei évben került be a köztudatba. Az 1992-től Benedek és Plutzer Kft.-ként jegyzett cég 2005-től működik új néven, miután a hangsúly egyre inkább áttevődött az ásványvíz palackozásra és forgalmazásra a bio ecet és likőrgyártásról.

A kitűnő ásványvizet adó kúttal rendelkező vállalkozás 2000 óta a legnagyobb élelmiszeráruház láncok beszállítója saját márkás ásványvizekkel, melyeket 2004-ben az MMM objektív vizsgálata ár-érték bajnoknak kiáltott ki. A cég idén dobta piacra első önálló márkanévvel rendelkező természetes ásványvizét: a Veritast. A termék már az év elején a párizsi Aqua-Expón is szép sikereket ért el: szénsavas kategóriában lett helyezve, valamint csomagolása miatt nívódíjra is előterjesztette a Zenith International.Az arab partnerek is elismerték, hogy a Veritas egy jó példa arra, hogy egy kiváló minőségű magyar termék világszínvonalú csomagolással, tudatos marketingstratégiával nagy sikerekre számíthat a világ bármely részén. A két cég bahraini találkozója során már olyan helyekre ajánlotta sikerrel a Veritas ásványvizet, mint a Sheraton és Ritz szállodalánc, a Royal Air légitársaság és a helyi kereskedelmi hálózatok. Az arab régióban történő disztribúciót az Al Hilal Group 2 millió dolláros hirdetési és marketing költséggel fogja támogatni, a kereskedelem előre láthatóan már ez év szeptemberétől megindul.

Tartja piaci pozícióját a TheodoraMarketinginfo.hu - 2008-02-20 10:51Márkák

A Nielsen adatai szerint az ásványvíz márka négy éve piacvezető hazánkban.

2007-ben a Kékkúti Ásványvíz Zrt. összes ásványvíz eladása meghaladta a 171 millió litert. A Nielsen Magyarország kimutatása szerint, a 2004. évi eladásokhoz képest ez 70%-os növekedést jelent. A magyar ásványvíz piacon a Kékkúti Ásványvíz Zrt. 12 milliárd...

Theodora: 4 éve töretlen siker

A piacvezető ásványvíz

[2008.02.19. 15:08]A Balaton-felvidékről származó Theodora 2004 óta piacvezető ásványvíz Magyarországon, akárcsak a palackozója, a Kékkúti Ásványvíz Zrt. mely szintén négy éve az ásványvízpiac legerősebb szereplője. A Balaton-felvidékről származó Theodora 2004 óta piacvezető ásványvíz Magyarországon, akárcsak a palackozója, a Kékkúti Ásványvíz Zrt. mely szintén négy éve az ásványvízpiac legerősebb szereplője. A magyar ásványvízpiacon a Kékkúti Ásványvíz Zrt. 12 milliárd forint feletti forgalmat elérő márkái közül, a cég vezető márkája a Theodora 10,8 százalékos mennyiségi piaci részesedéssel, valamint 16,2 százalékos értékbeli részesedéssel zárta a 2007-es évet. A termékportfolió másik márkája, a Nestlé Aquarel mennyiségben az eladások 5 százalékát,

értékben az 5,3 százalékát realizálta. Az ásványvíz palackozó cég 3 márkájával – Theodora, Nestlé Aquarel és Perrier - a tavalyi évben mennyiségben 15,8 százalékos, értékben 21,6 százalékos piaci részesedést ért el. 2007-ben a Kékkúti Ásványvíz Zrt. összes ásványvíz eladása meghaladta a 171 millió litert. A Nielsen Magyarország kimutatása szerint, a 2004. évi eladásokhoz képest ez 70%-os növekedést jelent.A folyamatosan változó fogyasztói trendekhez igazodva a palackozó cég 2007-ben a Theodora és Nestlé Aquarel márkáival belépett az ízesített ásványvizek piacára. A múlt év végén a cégvezetés az ízesített termékek kulcs márkájának a Nestlé Aquarelt választotta, így a 2007-ben bevezetett Nestlé Aquarel eperízű üdítőital mellett 2008-ban barackízű szénsavmentes üdítőitallal bővíti a Nestlé Aquarel üdítőitalok kínálatát. Ezzel egy időben a társaság a Theodora ásványvíz alapú ízesített üdítőitalok forgalmazását szünetelteti. 

Erdélyi kincsünk: az ásványvíz

ERA, sze, 2007/08/01 - 11:23

A feltárt tartalékok fele Székelyföldön található. Ugyanakkor a szénsavas ásványvizek több mint kilencven százalékát Hargita és Kovászna megyében palackozzák.

Közhelynek számít manapság, hogy egy vidék természeti erőforrásai hosszú távon meghatározhatják annak fejlődését. Feltéve, ha rendelkezik a tartalékok hasznosítási jogával. Az ásványvizek esetében (is) Székelyföld különleges helyzetben van: nem csak azért, mert tartalékai meg- és felbecsülhetetlenek, és a legnagyobb koncentrációban találhatóak egész Romániában, hanem azért is, mert a tartalékok feltárásának és felhasználásának stratégiai kérdéseiről nem a régióban, hanem a fővárosban döntenek. Rá adásul a döntések java részét (legjobb esetben szak)politikai meggondolások vezérlik. A stratégiák megvalósítását a kormány 1997-től az Országos Ásványvíztársaság állami vállalat révén érvényesíti, ennek vezetője — szintén a politikai döntések értelmében — a baróti Nagy József, aki készséggel válaszolt kérdéseinkre.

A nagy összefüggéseknél maradva érdemes leszögezni, hogy Romániában jól elkülöníthető három régióban található természetes ásványi anyagokban gazdag víz. Azonban nem mindenhol beszélhetünk a klasszikus értelemben vett borvízről, vagyis szénsavas ásványvízről. A jelenleg feltárt és elvileg hasznosítható, évi mintegy kétmilliárd literes tartalék egy része ugyanis természetes formájában nem tartalmaz elegendő szénsavat ahhoz, hogy ,,szökdöső víznek" nevezhessük. Ezért van az, hogy a központi térségben, vagyis Székelyföld majdnem egészén az össztartalékok ötven, de a feltárt és hasznosított szénsavas borvizek kilencven százaléka és a gyártási kapacitások mintegy hetven százaléka található. A huszonnyolc palackozó többsége egyébként — a privatizáció során — idegen kezekbe került. A számokon és arányokon túl elég, ha a társaság honlapján található térképre pillantunk.

De hogy aktuális számadatokkal is szolgáljunk: az idei első fél évben az ásványvíztársaság 850 millió liter kitermelhető mennyiséget ajánlott fel, ebből mintegy 500 millió litert használtak fel. Tavaly a palackozott ásványvíz fogyasztása átlagban fejenként 45 liter volt, Nagy József szerint ez idén akár tíz literrel is nőhet. Igaz, ez is alig fele az európai átlagnak, nyilván, elsősorban a fogyasztási szokások miatt, hiszen a lakosság többsége kútból, forrásból szerzi be az ivóvizet.

De mennyi üti a román állam markát csak azért, mert ez a hatalmas kincs a területén található? A bányatörvény értelmében az úgynevezett kitermelési adó korábban a kiadott licenc két százalékát tette ki, 2003 óta egységesen két euró köbméterenként. Vagyis csak a palackozott ásványvíz után az állam mintegy kétmillió euróval lesz gazdagabb évente.

Ami a gyógyászatban felhasznált vizeket illeti, az ásványvíztársaság a készletek kisebb hányadát kezeli, nagyobbrészt a fürdőtelepek saját licenc alapján hasznosítják az ásványvizet. De mind a palackozott, mind a fürdőzésre használt gyógyvíz mennyisége jóval kevesebb, mint az asztalié, Kovásznán például az idei első fél évben mintegy 100 liter ,,fogyott el".

A tartalékok számbavétele kapcsán szembetűnő, hogy mekkora fejlesztési potenciállal rendelkezik vidékünk. Elsősorban a gyógykezelés területén, hiszen a már feltárt tartalékok is elegendő mennyiséget biztosítanának. Itt azonban a szükséges beruházás óriási, nem beszélve arról, hogy a szállítási infrastruktúra döntően meghatározza az ilyen jellegű fejlesztési döntéseket. S e tekintetben még az országos átlagnál is rosszabbul állunk. A nagyságrenddel nagyobb mennyiséget igénybe vevő palackozás vonatkozásában is van jócskán fejlesztési tartalék. Hargita megye e tekintetben jóval Háromszék előtt jár, igaz, idén itt is végre beindulhat a fortyogói palackozó megépítése. Tizenegy meghirdetés után nemrég a brassói Evcon Kft. nyerte el a jogot, hogy palackozóüzemet létesítsen Kézdivásárhely határában. Az engedély szerint 2008 végéig beindul a termelés, és két év alatt elérik a havi kétmilllió literes termelési kapacitást.

A jövőt tekintve Nagy József szerint újabb lehetséges tartalékok feltárása is folyik, Háromszéken Nagybacon—Magyarhermány, valamint Sepsibükszád térségében, de Csíkrákoson, Madéfalván is. Viszont hogy Székelyföld mikor lesz legalább európai szinten ,,borvíznagyhatalom", azt nem tudni. A palackozott gyógyvizekkel ugyan betört az európai piacokra, ám az ásványvizek felette jótékony hatását kihasználó gyógyturizmus a harminc-negyven évvel ezelőtti szinten ragadt, a palackozott asztali borvíz pedig alig egy-két százaléka kerül az európai üzletláncok polcaira.

(Ferencz Csaba,Háromszék)

Innováció, az örökzöldek világában

Kockázatos innováció

2008.02.06. 07:14 Forecast Research - www.forecast.hu

Egy elemzés szerint a bevezetett új termékeknek legfeljebb 30 százaléka marad a polcokon. Az új kategóriát teremtő fejlesztéseknél pedig még rosszabb az arány, ami jelentősen növeli a kutatás-fejlesztés kockázatát az FCMG- (napi fogyasztási cikk) szektorban. Nem véletlen, hogy kevesebb új találmány jelenik meg a boltokban, mint a hetvenes – nyolcvanas években.

Gyakran éri vád az FMCG-szektor szereplőit, hogy erősen megnyirbálták az innovációs ráfordításaikat és emiatt jóval kevesebb új kategóriát nyitó termék jelenik meg a piacon, mint a hetvenes vagy a nyolcvanas években. Az elemzők szerint a cégek jószerével a 15-20 évvel ezelőtti innovációikat fejlesztik tovább, és mintha nem is állna szándékukban valódi újdonságot alkotni. Holott a marketingtankönyvek hosszú oldalakon keresztül taglalják, miért jó egy vállalatnak az innováció, még ha a kutatás-fejlesztés drága és kockázatos is. Ha egy újítás beválik, nő a cég forgalma, erősödik a piaci pozíciója, kedvezőbb lesz az árrés szerkezete és lényegesen nagyobb haszonra tehet szert. A könyvek arra is kitérnek, hogy ez miért jó a kereskedelemnek. Logikusan, ha egy újítás beválik, az új kategória magával húzhatja a többi forgalmát és több promóciós bevételre számíthatnak. Ráadásul a fogyasztó rendszerint nagyon fogékony az újításokra, szívesen kipróbálja és fizet az olyan termékekért, amelyek növelik háztartása hatékonyságát vagy a személyes kényelmét.

Süllyesztőben

Ám a cégek szerint az elmúlt tíz év nem volt alkalmas az új kategóriák megteremtésére. Az FMCG-szektorban az utóbbi időben bevezetett újítások legfeljebb 30 százaléka maradt a polcokon, a többi eltűnt a piacról. Az új kategóriát teremtő fejlesztéseknél pedig még rosszabb az arány, az elemzők szerint 10 százaléknál is alacsonyabb a „megtapadási” arány, vagyis tíz termékből rendszerint egy sem éli meg az egy-két éves kort. A napi fogyasztási cikkek piaca ugyanis elég sajátságos. Minden cég pontosan tudja, hogy a fogyasztó fogékony az újításokra és az innovációs termékek forgalma három hónap alatt felpörög, de sem a mai marketingeszközök, sem az áruházak termékkínálata nem segíti a megmaradásukat. A hetvenes és nyolcvanas években az újításokat komoly szabályok védték és a reklámtechnikák sem voltak annyira kifinomultak, mint most. Sőt a fogyasztók reklámfogékonysága sem volt túlságosan fejlett. Ám a huszonegyedik században, ha egy FMCG-cég kitalál valami újat, a konkurens szinte azonnal reagál rá, vagy marketinggel, vagy egy új termékkel, amely természetesen olcsóbb. A piac ilyen méretű nyitottsága erősen növeli az innováció kockázatát, legalábbis ami az új kategóriateremtő termékeket illeti. Egy-egy új termék bevezetése a gyártási és kutatási költségek mellett súlyos tízmilliókba kerülhet, amellyel nyilvánvalóan nem szeretnek dobálózni az FMCG-cégek sem, hiszen az üzletágakért felelős osztályok szoros költségtervvel működnek.

Bár úgy tűnik, hogy a kockázat a növekvő marketingráfordításokkal csökken, ez sem feltétlenül igaz. A piackutatók szerint a bevezetési ütemet pontosan el kell találni. (Köthető-e szezonhoz egy-egy termék, mikor hajlandóak költeni a vásárlók az újításokra és megfelelő-e az ár a célközönség számára.) Ha az ütem elcsúszik, a legjobb találmány is a feledés homályába merül, még akkor is, ha sokat költ a cég a reklámozásra. A piackutatások szerint minden a fogyasztókon, a korai és a késői elfogadókon múlik. A korai elfogadók

reagálásából következtetni lehet a termék rövid és a középtávú életére, illetve arra, hogy a késői elfogadók hogyan viszonyulnak a termékhez, és milyen rendszeresen kívánják megvásárolni azt. Ám ez még nem elég a hosszú távú célok elérésére. Az innovatív terméket a bevezetésétől kezdve hosszú időn keresztül kell gondozni, marketing-támogatással ösztönözni és időnként újítani: új ízekkel, illatokkal kiegészíteni, a csomagoláson változtatni.

Az újdonság varázsaDe gyakran a termék gondos kezelése sem elég. Jó példa erre a joghurtpiac, ahol a gyártók rendszerint igyekeznek új ízeket találni, a választékot növelni. Ám a kezdeti fogyasztói igyekezet gyorsan alábbhagy és a régen bevált ízekre áll vissza, ugyanakkor mindenki elvárja, hogy ezen a területen széles legyen a választék. Az FMCG-szektor egyes területei sokban hasonlítanak egymásra, a fogyasztók szeretik, ha egy-egy kategóriában több termékből választhatnak, de rendszerint csak a rég beváltat emelik le a polcról, s felháborítónak tartják, ha a választék csökken. Gyakran ez vezet oda, hogy a szűkülő kategóriákba benyomuló kereskedelmi saját márkák sikeressé válnak.

Az innovációs érem másik oldala a fejlesztési kényszer. A kereskedelmi saját márkás termékek sikere a néhány évvel ezelőtti gyártási technológiák finomításán és az új csomagoláson alapszik. A kereskedelmi láncok minőséget adnak marketing- és innovációs költségek nélkül. A márkagyártóknak ezekkel a termékekkel kell versenyezniük, és ha tartani akarják a lépést, adott esetben a forgalmat és árrést, akkor kénytelenek folyamatosan újítani. A meglevő technológiák fejlesztésére is mind nagyobb összeget kell fordítaniuk. A csökkenő árrések és a láncok növekedésével együtt járó gyártói kapacitásfaló forgalombővülés jelentős forrásokat emészt fel, amely miatt kevesebb jut a fejlesztésekre.

Termékek, amiket senki nem akar megvenni

Forrás anyagok lelőhelyei:

http://index.hu/info/veritas/

http://szentkoronaradio.com/node/9372

http://www.brandtrend.hu/index.php?func=hir&id=1081

http://www.hirtv.hu/eletmod/?article_hid=197289

http://index.hu/gazdasag/hirek/316168/

http://www.fn.hu/media_print/20080401/figo_szent_kiralyi/

http://www.elelmiszer.hu/cikk.php?id=3443

http://www.managermagazin.hu/magazin.php?page=article&id=496

http://www.progressziv.hu/index.php?link=magazin.tmp&sz_id=636&funk=5

http://www.epa.hu/00000/00017/00110/pdf/04etlaki.pdf

http://www.amc.hu/hu/node/267

http://www.ezermester.hu/articles/article.php?getarticle=306

http://www.drink.hu/index.php?cikkid=869

http://www.brandtrend.hu/index.php?func=hir&id=229

www.pointernet.pds.hu/MineralWaters/mineralwater1.html

www.asvanyvizek.hu/fogyasztok/vizkultura

http://www.agrotrend.hu/cgi-bin/agrotrend/index.cgi?view=ck&tID=419&nID=25096&nyelv=

http://viztakarekossag.hu/2008/08/23/egyre-no-az-asvanyvizfogyasztas/