Jászberény város · Web viewe-mail: [email protected], honlap: tel:70-306-1423 - 2010 - Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 Bevezetés 5 1. A Program tervezésének alapelvei,

JÁSZBERÉNY VÁROS

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

2010 – 2015.

Készítette:

Zöldövezet Környezetvédelmi és Munkabiztonsági Vállalkozás

e-mail: [email protected], honlap: www.zoldovezet.webs.com tel:70-306-1423

- 2010 -

http://www.zoldovezet.webs.com/

mailto:[email protected]

Jászberény Város Települési Környezetvédelmi Programja 2

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék_____________________________________________________________________________2

Bevezetés____________________________________________________________________________________5

1. A Program tervezésének alapelvei, célja és felépítése________________________________6

2. A település bemutatása_________________________________________________________________11

2.1 A település elhelyezkedése____________________________________________________________11

2.2 A település története__________________________________________________________________12

2.3 Természetföldrajzi adottságok ismertetése__________________________________________13

2.3.1 Jászság______________________________________________________________________________142.3.2 Hatvani-sík__________________________________________________________________________152.3.3 Gyöngyösi-sík_______________________________________________________________________16

2.4 A település népességi, gazdasági és turisztikai adottságainak bemutatása______17

2.4.1 Népességi adatok bemutatása____________________________________________________172.4.2 Gazdasági adottságok bemutatása_______________________________________________182.4.3 Látnivalók, turisztikai adottságok________________________________________________22

3. Környezeti állapotfelmérés_____________________________________________________________26

3.1. Környezeti elemek állapota_____________________________________________________________________26

3.1.1. Levegő______________________________________________________________________________263.1.2. Víz__________________________________________________________________________________363.1.3. Talaj________________________________________________________________________________423.1.4. A természet állapota______________________________________________________________46

3.2. TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA______________________________________________57

3.2.1. Települési környezet, infrastruktúra_____________________________________________573.2.2. Épített környezet állapota________________________________________________________80

3.3 KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY_________________________________________________________________84

3.4. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK_________________________________________________________88

3.4.1. Hulladékgazdálkodás______________________________________________________________883.4.2. Zajterhelés_________________________________________________________________________953.4.3. Oktatás, nevelés, képzés________________________________________________________1003.4.4 Környezetbiztonság_______________________________________________________________104

4. Helyzetértékelés________________________________________________________________________105

5. Jászberény település SWOT analízise_________________________________________________108

6. Környezetvédelmi átfogó célok, a település környezetpolitikai stratégiája________110

7. Tematikus akcióprogramok____________________________________________________________112

7.1 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG___________________________________________________________112

7.1.1 Településfejlesztés, -rendezés__________________________________________________1127.1.2 Zöldterület-gazdálkodás_________________________________________________________1167.1.3 Épített környezet_________________________________________________________________117


7.1.4 Károsodott területek helyreállítása______________________________________________1177.2 KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG_________________________________________________________________121

7.2.1 Levegőtisztaság-védelem_________________________________________________________121

7.2.2 Biológiai allaergének______________________________________________________________1217.2.3 Zaj- és rezgés______________________________________________________________________1227.2.4 Vízminőség________________________________________________________________________1227.2.5 Klíma és egészség_________________________________________________________________122

7.3 VIZEINK VÉDELME ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA__________________________________________126

7.3.1 A vizek jó ökológiai állapotának elérése_________________________________________1267.3.2 Csatornázás, szennyvíz kezelés__________________________________________________1287.3.3 Ivóvízellátás_______________________________________________________________________1307.3.4 Bel- és külterületi vízrendezés___________________________________________________131

7.4 A KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ÉS GONDOLKODÁSMÓD ERŐSÍTÉSE________________________137

7.4.1 Környezeti nevelés, oktatás______________________________________________________1377.4.2 Környezettudatos szemléletformálás____________________________________________1387.4.3 Fenntartható fogyasztói szemlélet kialakítása__________________________________1387.4.4 Információs szabadság____________________________________________________________138

7.5 TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM________________________________________________________________141

7.5.1 A természeti táj és értékek védelme____________________________________________1417.6 FENNTARTHATÓ -TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT______________________________________________143

7.6.1 Talajok védelme és fenntartható használata____________________________________1437.7 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS_______________________________________________________________________146

7.7.1 Közlekedés_________________________________________________________________________1467.7.2 Természeti katasztrófák elleni védekezés_______________________________________1497.7.3 Energiagazdálkodás_______________________________________________________________150

7.8 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS__________________________________________________________________153

7.8.1 Megelőzés_________________________________________________________________________1537.8.2 Hasznosítás________________________________________________________________________1537.8.3 Ártalmatlanítás____________________________________________________________________153

8. A megvalósítás eszközei_______________________________________________________________156

8.1 PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA, BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE_______________________________________156

8.2 SZEMLÉLETFORMÁLÁS_____________________________________________________________________157

8.3 TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZTETÉS_____________________________________________________________158

8.4 INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE_________________________________________________________159

8.5. ANYAGI FORRÁSOK MEGTEREMTÉSE________________________________________________________159

8.6 SZAKMAI PARTNEREK______________________________________________________________________163

Irodalomjegyzék___________________________________________________________________________164

Mellékletek__________________________________________________________________________________165


Bevezetés

természeti erőforrásokat nem fenntartható módon használja az emberiség, amivel párhuzamosan a környezetrombolás is jelentősen megnőtt. A kialakult helyzetet a kiváltó

okok szintjén kell elsősorban orvosolni, és nem csupán a következmények szintjén. Ehhez jelentős szemléletváltozásra lenne szükség. Mindezek figyelembe vételével kell meghatározni jövőbeni környezetvédelmi feladatainkat, melynek keretét Jászberény városra vonatkozóan jelen települési környezetvédelmi program (a továbbiakban: Program) határozza meg a 2010-2015 közötti időintervallumra vonatkozóan.

A

A Program céljáról, tartalmáról, megvalósításáról a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezik. A közelmúltban jelentős gazdasági változások mentek végbe a világban, hazánkban, melynek következtében a környezetvédelmi célok és prioritások is módosultak. A Program tervezési elvei a III. Nemzeti Környezetvédelmi Programmal (a továbbiakban: NKP III) összehangoltan lettek meghatározva, így nagyobb szerepet kap a tervezés során a település fenntartható fejlődési pályára való átállásának elősegítése, a szükséges intézkedések meghatározása. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a végrehajtás során az együttműködésre, a szubszidiaritás1 és a decentralizáció elvére. Ezen elveket hivatott előmozdítani a környezetvédelmi törvény 2008. évi módosítása, mely változtatások a különböző tervezési szintek (országos, területi, települési) közötti kapcsolat megerősítésére, összehangolására irányul. A törvénymódosítás a programkészítés tartalmi elemeit is módosította, illetve kiegészítette. Ennek megfelelően a Program is az elkészült országos programmal összehangolva, a regionális és megyei tervezési szintek bevonásával készült el, figyelembe véve a tartalmi követelmények változását.

A tematikus akcióprogramok kidolgozása a különböző ágazati és szakpolitikai programok, tervek figyelembe vételével készültek.

A Program véglegesítése a szakhatósági észrevételek figyelembe vételével történt meg. A végleges anyagba beépítésre kerültek a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 7152-5/2010. szakvéleményének javaslatai is.

1 Kisegítés, a hatalmi szintek közötti munkamegosztásról szól, a különféle kérdéseket a keletkezési szinten kell megoldani, a felsőbb hatalmi szint akkor lép közbe, ha azt az alsóbb szinten nem tudják megoldani


1. A Program tervezésének alapelvei, célja és felépítése

települési környezetpolitikának feladata, hogy meghatározza a környezeti célokat és az elérésükhöz szükséges eszközöket. A környezetpolitikának a sokoldalú tervezési

rendszerben elsősorban horizontális szakpolitikai szerepet kell betöltenie, ami biztosítja a környezetvédelmi szempontok érvényesülését a társadalmi-gazdasági tevékenységek során. A Program készítése során az ágazati stratégiákból, a szakterületi programokból adódó, környezetvédelmet érintő főbb törekvések is figyelembe vételre kerültek.

A

A települési környezetpolitika főbb kapcsolódási pontjai:

A települési környezetpolitika - kialakításban, működtetésben egyaránt - kapcsolódik az EU vonatkozó szakpolitikáihoz és szabályozási eszközeihez.

A Program célkitűzései a NKP III.-mal, Jász-Nagykun-Szolnok Megye Környezetvédelmi Programjával (továbbiakban: Megyei Környezetvédelmi Program), valamint a Régió Stratégiai Tervével összhangban került meghatározásra.

A települési környezetvédelmi program a települési környezetügy átfogó középtávú programja, mely más ágazati és szakterületi terveket és programokat is magába integrál. (pl.: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, Energiapolitikai Koncepció, Nemzeti Erdőprogram, Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, Országos Kármentesítési Program, Szennyvíz-elvezetési és Tisztítási Program).

Helyi Hulladékgazdálkodási Terv.

A célok és feladatok megfogalmazása a következő alapelvek alapján történtek:

Helyi erőforrások fenntartható hasznosításának elve. A környezetvédelmi törvényben megfogalmazott alapelvek (elővigyázatosság,

megelőzés, szennyező fizet, tájékoztatás, nyilvánosság). Szubszidiaritás, decentralizáció előmozdítása.

Kiemelt hangsúlyt kell helyezni a megelőzés elvére a jövőben. A Program túlmutat a hagyományos megközelítésekkel, az okozati, csővégi környezetpolitikával szemben az okokra, a "hajtóerőkre" is koncentrál, ugyanis csak így van lehetőség megelőző környezetvédelemre. A Program célrendszerének meghatározása során fő szempont a hajtóerők, okozatok, tendenciák és a komplexitás vizsgálata volt.

A környezetvédelmi programok elkészítésénél alapvető szemléletváltozásra van szükség mind a tervezők, mind az önkormányzatok részéről. A tervezésnél az állapotfelmérést és értékelést követően, a célok és programok megfogalmazásánál, hangsúlyosan a Környezeti- Energetikai


Operatív Programjához (KEOP) való kapcsolódási pontokat is meg kell találni. A helyi települési stratégiai célkitűzéseket, a régiós stratégiai célkitűzésekhez kell igazítani.

Megjegyezzük, hogy a Környezetvédelmi Program feladata az öt éves időtartamra szóló - felméréseken alapuló - stratégiai célkitűzések, az ehhez kapcsolódó intézkedések, cselekvési programok meghatározása. Nem feladata azonban a kapcsolódó intézkedési tervek kidolgozása (pl: zöldfelület-rendezési, kerékpárút fejlesztési, energiahatékonysági, stb.).

A 2008. évben módosított környezetvédelmi törvény előírásainak megfelelően a Települési Környezetvédelmi Programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban tartalmaznia kell:

a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel,

a zaj és rezgés elleni védelemmel, a zöldfelület-gazdálkodással, a települési környezet és a közterületek tisztaságával, az ivóvízellátással, a települési csapadékvíz-gazdálkodással, a kommunális szennyvízkezeléssel, a településihulladék-gazdálkodással, az energiagazdálkodással, a közlekedés- és szállításszervezéssel, a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a

környezetkárosodás csökkentésévelkapcsolatos feladatokat és előírásokat.

A törvény alapján a települési környezetvédelmi program - a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - tartalmazhatja továbbá: a települési környezet minőségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen,

a területhasználattal, a földtani képződmények védelmével, a talaj, illetve termőföld védelmével, a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével, a rekultivációval és rehabilitációval, a természet- és tájvédelemmel, az épített környezet védelmével, az ár- és belvízgazdálkodással,


az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással,

a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellelkapcsolatos feladatokat és előírásokat.

Ahhoz, hogy az önkormányzat át tudja tekinteni a település területén jelentkező környezetvédelmi problémákat, kötelezettségük szerint priorálni és kezelni tudja azokat, megfelelő környezetvédelmi helyzetértékeléssel és szakmai stratégiai elképzelésekkel kell rendelkeznie. Ezek biztosításának egyik korszerű eszköze a Települési Környezetvédelmi Program.

A Program célja, a környezeti jellemzők meghatározása, a meglévő környezeti értékek megóvása, a problémák feltárása, rangsorolása és javaslat készítése a prioritások megjelölésével a további feladatok meghatározására. Célja továbbá a környezetkárosító tevékenységek megelőzése illetve felszámolása, a környezeti állapot helyreállítása, a település lakossága, a környezet és a településen működő gazdasági szervezetek közötti harmonikus kapcsolat megteremtése, a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása.

A NKP III.-mal és a Megyei Környezetvédelmi Programmal összefüggésben, a környezeti célkitűzések a következők: a település légszennyezésének csökkentése,

a település csatornázottságának fejlesztése,

a szelektív hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése,

a környezeti zaj- és rezgésterhelés egészséget, közérzetet és környezetet veszélyeztető szint alá történő csökkentése,

a zöldfelületek fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban,

környezetkímélő mezőgazdasági technológiák támogatása az agráriumban,

a települési rendezési tervek és minden egyéb, természetes élőhelyeket esetlegesen érintő tervek környezet-szempontú összehangolása.

az agglomerációs elhelyezkedéssel járó, ipari fejlődésből adódó környezeti veszélyeztetések korlátozása.

A Környezetvédelmi Program a következőképpen épül fel:A 2. fejezetben kívánjuk bemutatni a települést, általános jellegű tájékoztatásként szolgál. A terület környezeti jellemzőit bemutató részt a 3. fejezet részletezi. Bemutatja a település környezetében elfoglalt helyét, rávilágít azokra a tényezőkre, folyamatokra és emberi tevékenységekre, amelyek a környezet helyzetét alakítják. A 4. fejezet tartalmazza a helyzetértékelést, az 5. pedig a SWOT analízist, mely két fejezet előkészíti a tervezési feladatok stratégiaalkotását, a tervezési döntések megalapozását. A 6. fejezet magában foglalja az


átfogó célokat, a 7. fejezet pedig a tematikus akcióprogramokat. A 8. fejezet a megvalósítás eszközeivel foglalkozik, mely tartalmazza a tervezési, szabályozási és finanszírozási feladatokat, és javaslatokat ad a finanszírozás lehetséges forrásaira.

A Program elkészítésének első fázisát a település környezetének állapotfelmérése képezte. A felmérésre azért volt szükség, hogy reális képet alkothassunk a jelenlegi környezeti állapotokról, az azt befolyásoló tényezőkről. A megszerzett információk, és azok elemzése alapját képezik az átgondolt programalkotásnak. A célkitűzések megvalósítása érdekében meghatározott időközönként (évente) Beszámolót kell kidolgozni.

A tervben foglaltak megvalósulásának fontos részét kell, hogy képezze, a helyi viszonylatban történő tájékoztatás. Egyik kiemelt célkitűzés, a lakosság környezettudatos magatartásának alakítása, kedvező irányba történő befolyásolása. Környezetünk védelme mindannyiunk érdeke, hiszen természeti és épített környezetünk degradálódása, saját életminőségünk romlásához vezet. A természeti tényezők túlzott leterhelésének, és kizsákmányolásának következményei a mai nemzedék számára kézzelfogható: elszennyezett felszíni vizek, nem megfelelően kezelt hulladék-hegyek, vagy - akár globális szinten - a klímaváltozás hatásai. Ezek a problémák egy-két generációt megelőzően, az emberiség több ezer éves történelmébe visszatekintve nem jelentkeztek ilyen aktuális módon, mint manapság. Elmondhatjuk sajnos, hogy a mai emberiség legnagyobb problémáját – az éhezés, betegségek, térségi konfliktusok mellett –a környezeti elemekben bekövetkezett kedvezőtlen irányú változások adják. De mit tehetünk mi ennek megváltoztatására? A legfontosabb az, hogy helyi települési szinten próbáljuk meg a konfliktusokat megfelelően kezelni. Települési környezetünkben is számos olyan tényezőt lehet befolyásolni, amelyek kedvező irányba hatnak a környezeti elemek állapotára. A környezeti elemek megőrzése a jövő nemzedékek számára mindannyiunk alapvető kötelessége.

A Program – a NKP III. tervezési intervallumát is figyelembe véve- középtávú (5 év) program. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének - a források rendelkezésre állásának függvényében - hosszú-, vagy nagytávú feladat meghatározásai. A programkészítés során figyelembe vettük az országos és megyei szintű kapcsolódási pontokat, amiket a települési Környezetvédelmi Program kidolgozásakor, és végrehajtásakor is figyelembe kell venni.


2. A település bemutatása

2.1 A település elhelyezkedése

A város a Duna-Tisza közének északi részén, Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati részén, a Jászságban, a Zagyva folyó két partján terül el, Budapesttől 79 km-re keletre. A megyeszékhely, Szolnok kb. 45 km-re található. Szomszédos települések: Pusztamonostor, Jászárokszállás, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jásztelek, Farmos, Nagykáta, Jászboldogháza, Jászfelsőszentgyörgy. Vasúton a 82-es számú, Hatvan-Szolnok közötti villamosított vonalon közelíthető meg. Közúton Budapestről a 31-es főúton, illetve a Hatvant Szolnokkal összekötő 32-es főúton érhető el. Több más alsóbbrendű útvonalon is el lehet érni a városba: Jászárokszállás, Jászfelsőszentgyörgy, Farmos felől. A közúti távolsági és helyi tömegközlekedés nagy részét a Jászkun Volán Zrt. végzi, de a Mátra Volán, a Kunság Volán, az Agria Volán, a Hatvani Volán, a Tisza Volán és a Volánbusz is közlekedtet járatokat a városba. Autóbusszal közvetlenül elérhető (többek között) pl. Budapest, Miskolc, Eger, Kecskemét, Szeged. A település elhelyezkedését az alábbi térkép mutatja be.

1. térkép: település elhelyezkedése (forrás: TeiR)

2.2 A település története


A város környéke már a kőkorszakban is lakott volt, erre utalnak a Jászberény környékén talált mezolitikus (középső kőkori) telep maradványai. Szintén régészeti emlékek utalnak a vaskorban itt élő keltákra, majd a későbbi szarmata és avar jelenlétre. A településtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala. Valószínűleg az Árpád-ház korában alakult a település, de a tatárjárás elpusztította, majd a jászok letelepítése után újjáalakult. Római katolikus egyháza 1332-ben már állt. A város nevét 1357-ben említette először írás, Beren alakban, ami valószínűleg honfoglalás kori törzsi vagy kabar név. Zsigmond király 1407 évi kiváltságlevelében Belénszállásnak, az 1412 éviben pedig Jász-Bewolenszállásának írják a várost. A város belterületén telepedtek le s építették fel kolostorukat a szentferencrendi szerzetesek, akik nagy érdemeket szereztek a pogány jászok megtérítése körül. A török uralom idején vált Jászberény a Jász-Kun-Hármas Kerület közigazgatási központjává, 1565-67 között a törökök palánkvárat építettek a városban, ami a szultán magánkincstári birtokai közé tartozott.

Valamikor az 1620-as években leégett a palánkvár, de a török már nem építette újjá és katonai parancsnokságát is feladta. A török időkben elpusztult a Négyszállás nevű jász falu is, aminek területe ma Jászberényhez tartozik. Régészeti feltárása során feltárták az egykori középkori templom alapjait, körülötte több mint 400 sírt, lakóházakat és gazdasági épületeket. A XVII. század kilencvenes éveiben a város hosszantartó török uralom alól szabadult fel. 1694-ben a ferencrendi szerzetesek visszatelepültek Jászberénybe és 1698-ban régi templomukat, 1730-ban pedig kolostorukat is újra felépítették. 1699-ben a német lovagrendnek történt eladás előtt összeírták a Jászkun kerületeket, ez az összeírás jellemző fényt vet a török hódoltsági korszak okozta szörnyű pusztulásra. Ebben az időszakban a Jászság összlakossága nem haladta meg a 6000 lelket, ezek közül is 2256-an Jászberényben éltek. Miután 1702-ben zálogba kapta a jász területeket, a Német Lovagrend is itt hozta létre központját. Jászberény igazi virágkora a földek visszaváltása, azaz a redemptio után köszöntött be. Innen irányították a kerületek közigazgatását s itt tartották meg a nyilvános közgyűléseket, törvényszékeket és választásokat. Itt emelkedett a három kerület székháza. A város kórháza még a XVIII. században alakult.

A Dósa Pál nádori alkapitány által Jászapátiban alapított kisgimnáziumot 1780-ban az alapító Jászberénybe helyezte át; ezen a hálás talajon aztán az intézmény szépen felvirágzott. Jászberény ekkor élénk és virágzó mezőváros, de fejlődését megakasztotta, hogy a város ellenzése miatt a tervezett Pest-debreceni vasúti fővonalat Jászberény elkerülésével Szolnokon át építették meg. A város az 1848-49-es szabadságharcból is kivette részét, a jászságból toborzott önkéntesekből Jászberényben alakult meg a Lehel huszárezred, melynek 3 százada még Világosnál sem tette le a fegyvert. Csehországi állomáshelyéről is hazaszökött a jászokból és kunokból álló 12. Nádori ezred számos katonája. 1849 tavaszán a városban tartózkodott Kossuth Lajos, Görgey Artúr és Damjanich János, valamint a magyar hadsereg I., II.és III. hadteste, és innen indították a dicsőséges tavaszi hadjáratot.


1876-ban létrejött Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. Ebbe az új alakulatba olvadt bele a Jászság is s ezzel Jászberény jelentőségének oroszlánrészét elvesztette. A jászberényiek és a jászok hosszú ideig harcoltak azért, hogy Jászberény legyen az új vármegye székhelye, ám 1884-ben Jászberény törvényszékét is elvesztette. 1881-től több mint egy félszázadon át gróf Apponyi Albert képviselte a híres jász várost a parlamentben. A nagy államférfi neve egészen összeforrt Jászberénnyel, melynek törekvéseit mindig hűen képviselte.

A katolikus Jászságra a XVIII. században épült barokk templomok, határbeli feszületek, kőszobrok, kálváriák jellemzőek, noha a népi építkezésekre, a tárgyi kultúrára a barokk nem volt számottevő hatással. Jászberény, a megye műemlékekben leggazdagabb városa. Gazdag történelmi eseményekben, műemlékekben, köztéri szobrokban és népművészeti alkotásokban. A régmúlt emlékeibe az 1874-ben alapított Jász Múzeum ad betekintést, amely egyike az ország legrégebbi múzeumainak. Itt őrzik a város szimbólumát, egyik becses nemzeti ereklyénket, Lehel kürtjét.

2.3 Természetföldrajzi adottságok ismertetése

Magyarországot természetföldrajzi adottságai alapján, nagytájakra, azon belül középtájakra, a középtájakat kistájcsoportokra, majd a kistájcsoportokat kistájakra osztották fel. Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézete 1990-ben elkészítette eme felosztás szerint Magyarország kistájainak kataszterét, mely tartalmazza a kistájak domborzati, földtani, éghajlati, vízrajzi adottságait, növényzetének, talajainak ismertetését, sajátos táji adottságait és tájtipológiai összegzését. Jászberény település három kistály találkozási területén helyezkedik el, változatos élővilággal rendelkezik.

2.3.1 JÁSZSÁG

A kistájhoz Jászberény teljes belterülete, külterületének DK-i része tartozik.

Domborzati adatokA kistáj 85 és 105 m közötti tszf-i magasságú, enyhén D felé lejtő, túlnyomórészt folyóvizek által feltöltött síkság. Az átlagos relatív relief 1,5 m/ km2, a K-i és Ny-i peremen ennél kissé nagyobb, de mindenütt 4 m/km2 alatti. A kistáj középső része az alacsony, ártéri szintű síkság orográfiai domborzattípusába sorolható, a vízrendezés előtt sekély tavakkal, mocsarakkal, apró szigetekkel volt borítva. Jelenleg is erősen belvízveszélyes. A K-i és Ny-i peremeken ármentes síksági részek is találhatók. A felszíni formákat az alsószakasz jellegű folyóvizek feltöltő tevékenysége szabta meg. A felszínt a kanyargós sekély holtmedrek, s a hozzájuk csatlakozó árterek uralják. Az ÉNy-i részen futóhomokformák is találhatók.


Földtani adottságok A Jászság az Alföldnek a pannontól napjainkig a legerősebben és legtartósabban süllyedő fiókmedencéje. Az É-ról érkező folyók (Zagyva, Tarna) a területre már finomabb üledékeket, túlnyomóan agyagot telepítenek. A 100-350 m posztpannóniai rétegsor zöme agyag, s ez magyarázza, hogy a nagykiterjedésű É-i hordalékkúpok közén létrejött Jászság a pleisztocén folyamán mocsaras, vizenyős felszín volt. A pleisztocén végén a Ny-i felszíneket 1-4 m-es infúziós lösztakaró fedte be. A középső részeket 1-5 m vastagságú holocén folyóvízi öntésiszap, agyag és átmosott lösziszap fedi. ÉNy-on Jászberény és a Tápió völgye között a futóhomok is megjelenik. Hasznosítható anyagokból úgyszólván csak az agyag áll rendelkezésre, ÉNy-on a parti dűnékből homok is hasznosítható. Potenciális max. szeizmicitása 70 MS.

Éghajlat A mérsékelten meleg-száraz és a meleg-száraz övezet határán elterülő kistáj. Évente kevéssel több, mint 2000 óra napsütést élvez. Ebből a nyári évnegyedben 800-820 óra, télen valamivel kevesebb, mint 190 óra napsütés valószínű. A hőmérséklet évi és vegetációs időszaki átlaga 10, 2-10, 3 0C, ill. 17,2 0C.A napi középhőmérséklet április 10 és október 19-20-ig fölötte is marad (192-194 nap). A kistáj közepén április 10 és okt. 20-22 (194-195 nap), É-on pedig ápr. 13-14 és okt. 20-22 között nem kell fagyokra számítani. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34, 4-34, 6 oC, a minimumoké –17,0 0C. A csapadék évi mennyisége 520-550 mm között változik. A vegetációs időszak csapadéka 320 mm körül van. A 24 órás csapadékmaximum 92 mm (Portelek). A téli időszak hótakarós napjainak száma kb. 35, az átlagos maximális hóvastagság 18 cm. Az ariditási index 1,28-1,35.Uralkodó szélirány az ÉNy-i, az átlagos sebesség 2,5-3,0 m/s. A kevés és szeszélyes eloszlású csapadék határozza meg a termesztést.

VízrajzA kistáj uralkodó vízfolyása a Zagyva, melynek ezen a szakaszon két mellékvize van: balról a Tarna, jobbról a Tápió. Száraz, gyér lefolyású, erősen vízhiányos terület.

2.3.2 HATVANI-SÍK

A kistájhoz tartozik Jászberény külterületének Ny-i, DNy-i része.

Domborzati adatok A kistáj 99 és 209 m közötti tszf-i magasságú teraszos hordalékkúp-síkság. Az átlagos relatív relief 5 m/km2. A kistáj középső és DK-i része a hullámos síkság, ill. az alacsonyabb fekvésű, enyhén tagolt síkság, É-i része a közepes magasságú tagok síkság orográfiai domborzattípusba sorolható. A felszín enyhén dél felé lejt. A Zagyva és a Galga hordalékkúpjain három, orográfiailag és felszínalaktanilag különböző rész különíthető el. A középső részen feltöltött


síkságon csak az 1-2 m mély elhagyott holtmedrek jelentenek változatosságot. A Ny-i és K-i részen (főként az utóbbin) futóhomokformák is találhatók.

Földtani adottságokA több száz méter vastag (agyagos, homokos) pannóniai rétegekre mintegy 20-23 km szélességben a Zagyva-Galga hordalékkúpja települt. A würm végén az Alsó-zagyva –völgy süllyedése következtében megerősödő bevágódás során az eredeti legyező alakú hordalékkúp K-i és Ny-i szegélye szárazon maradt. A keleti szárny homokját a későglaciálisban és esetleg a mogyoró fázisban a szél formálta tovább, helyenként vékony löszös homoktakaró is fedi. A középső részt, amely a szabályozásokig mocsaras terület volt, fiatal öntésképződmények borítják. Potenciális max. szeizmicitása 80 MS.

ÉghajlatMérsékelten meleg-száraz, Ny-on inkább mérsékelten meleg-mérsékelten száraz éghajlatú kistáj. Az É-i részeken kevéssel 1950 óra fölött alakul az évi napfénytartam. A nyári időszak napsütéses óráinak száma 780-800, a téli 185-190. Az évi középhőmérséklet 10, 0 0C alatt marad. A vegetációs időszaki átlag 16, 8 és 17, 2 0C között alakul (É-on a hűvösebb). Ápr. 12 és 14 között a napi középhőmérséklet 10 0C fölé emelkedik, majd 183-188 nap múlva okt. 16-17-én süllyed ismét 10 0C alá. A fagymentes időszak É-on ápr. 20. körül kezdődik és okt. 13 körül ér véget (178 nap), középen ápr. 13-tól okt. 18-21-ig (kb. 188 nap) tart. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34, 4 0C, Ny-on 33, 5-34,0 0C, az abszolút minimumok átlaga pedig –17,0 és –17,3 0C közötti. A csapadék évi összege 340-380 mm. Az évi mennyiségből 330 mm a vegetációs időszakban hullik. A hótakarós napok száma kb. 34, az átlagos maximális hóvastagság 18-20 cm. Az ariditási index 1,21-1,30, Ny-on 1,17. Leggyakoribb szélirány az ÉNy-i, második helyen a DK-i irány áll. Az átlagos szélsebesség 2,3-3,0 m/s között van. A közepes hő- és a kis vízigényű növényi kultúráknak megfelelő az éghajlat.

VízrajzFő vízfolyása a Zagyva. Száraz, gyenge lefolyású, vízhiányos terület.

2.3.3 GYÖNGYÖSI-SÍK

A kistájhoz tartozik Jászberény külterületének É-i része.

Domborzati adatokA kistáj 94 és 198 m közötti tszf-i magasságú teraszos hordalékkúp-síkság. A felszín orográfiailag kétarcú. Ny-i része, a Tarna és a Gyöngyös síkja alacsonyabb, csaknem teljesen sík (átlagos relatív relief 2m/km2), felszínét folyóvízi formák (holtmedrek, lefűzött morotvák) fedik. Ez a Zagyva és a Tarna magasabb hordalékkúpja közé ékelt vizenyősebb terület, típusát tekintve tagolt, ill. hullámos síkság. A K-i rész közepétől 5-10 m-es peremmel emelkedik ki a


Tarna pleisztocén hordalékkúpjának megmaradt K-i szárnya (Hevesi-homokhát). Átlagosan 5 m/km2-es relatív reliefű, hullámos síkság, felszínét a szél formálta.

Földtani adottságokA feküt adó több száz m vastag felsőpannóniai üledékek D felé (a posztpannóniai süllyedés mértéke erősödésének megfelelően) vastagodnak. Ezekre jelentős vastagságú, kaviccsal, durva homokkal jellemezhető pleisztocén hordalékkúpanyag épült. A tartós süllyedés következtében a felszínen, ill. a felszín közelében csak felsőpleisztocén és holocén üledékek vannak. A felsőpleisztocénban még egységes Gyöngyös-Tarna hordalékkúp a holocén kezdetén élesen kettévált, a K-magasabb szárnyon löszös homokkal, homokos lösszel fedett futóhomok a jellemző, a Ny-i alacsonyabb rész infúziós lösszel és holocén folyóvízi feltöltésekkel borított. A kavicsösszletek igen jó vízbázist jelentenek. Potenciális max. szeizmicitása 7-80 MS.

ÉghajlatMérsékelten meleg-száraz éghajlattal jellemezhető kistáj. A napsütéses órák száma éves viszonylatban 1950 és 2000 között van, a nyári évnegyedben 780-790 óra, a téliben kb. 190 óra napsütés várható. Az évi középhőmérséklet 10, 0 0C, de a D-i részeken ennél magasabb 10, 2 0C. A vegetációs időszak középhőmérséklete 16, 8-17, 0 0C. A napi középhőmérséklet kb. 188 napig meghaladja a 10 0C-ot, a tavaszi átlépés ápr. 12 körül, az őszi okt. 17-18-án várható. Az ápr. 13-14 és okt. 20-22 közötti időszak (189-192 nap) fagyoktól mentes. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34, 0-34, 2 0C. Az évi abszolút minimumok átlaga –17,0 0C, É-on –16,5 0C körül alakul. Az évi csapadék átlagosan 550-600 mm körül van. A vegetációs időszakban 330-340 mm eső esik. A téli időszakban átlagosan kb. 35 napig borítja hó a földeket, az átlagos maximális hóvastagság 16-18 cm. Az ariditási index 1, 21-1, 26. A Mátra szélárnyékoló hatása miatt főleg a nyugatias és keleties szelek dominálnak, s az átlagos szélsebesség 2, 5 m/s körül van. Főként a kisebb vízigényű szántóföldi és kertészeti kultúrák számára jó az éghajlat öntözés nélkül.

VízrajzA legfontosabb vízfolyása a Tarna. Jászágó területén átfolyik a Tarna egyik mellék vízfolyása az Ágói-patak. Maga a terület száraz, gyenge lefolyású és vízhiányos.

2.4 A település népességi, gazdasági és turisztikai adottságainak bemutatása

2.4.1 NÉPESSÉGI ADATOK BEMUTATÁSA

A település lakónépességének változását a 2/1. táblázat szemlélteti:

2/1. táblázat: település lakónépességének változása (forrás: KSH)Település

neve1900. év 1920. év 1960. év 1985. év 2001. év 2009. év

Jászberény 25 227 31 971 30 332 30 983 28 207 27 566


Sajnos a település lakónépessége csökkenő tendenciát mutat. Jól tükrözi a demográfia görbe alakulását az, hogy az évleszületések száma 2008-ban 259 fő volt, szemben a 416 fős halálozási mutatóval. Kissé enyhíti a helyzetet a vándorlási különbözet, mely +20 fő volt.

1. diagram: lakónépesség alakulása

2.4.2 GAZDASÁGI ADOTTSÁGOK BEMUTATÁSA

Jászberény mai helyzetét több, egymásra is ellentétesen ható körülmény alakította ki. Társadalmi és környezeti állapotát meghatározta az ország többi hasonló térségét is jellemző fejlődési pálya, a lassan csökkenő népességszám, öregedő társadalom, kihasználatlan természeti és építészeti értékek, állapotában és funkciójában nem túl vonzó városközpont, környezetével gyenge, szervezetlen kapcsolatrendszer – hogy csak a legfontosabb kritikai észrevételeket soroljuk. Ez az állapot megfelel a három megye határ találkozásához közel, úgynevezett belső periférián elhelyezkedő középváros mai fejlettségi szintjének.

Ugyanakkor a Jászság fővárosa lakosainak egy főre jutó jövedelme a második legmagasabb a megyében, az egész Jászságban igen magas az ipari foglalkoztatottság, sem a városok, sem a kistérség nem képes kielégíteni a helyi ipar igényeit, ezért jellemzően magas a térségen kívülről bejárók aránya. A közép-, és nagyvállalatok számát, illetve az összes vállalkozásokhoz viszonyított arányát tekintve Jászberény a régió legmagasabb értékeivel rendelkezik, messze meghaladja az országos átlagot is.

Jászberény gazdaságában az 1990-es évek derekán elkezdődött szerkezetátalakulási folyamat az új évezred elején tovább folytatódott, s napjainkra a végéhez közelít. A folyamat eredményeként a társas vállalkozások szektoronkénti megoszlása a fejlett gazdaságok ismérveit tükrözi. Az egész jászsági térségre, de elsősorban a négy városra, Jászberényre,


Jászfényszarura, Jászapátira és Jászárokszállásra jellemző, hogy mára a betanított munkás, szakmunkás, technikus, vagy műszaki felsőfokú végzettségűek tekintetében a vállalatok folyamatos munkaerőhiánnyal küzdenek. A városfejlesztés fő stratégiai iránya tehát csak az lehet, hogy minden lehetséges eszközzel megpróbálja versenyképessé tenni a várost, beleértve a társadalom, és a környezet minden szféráját, támogatja a gazdaság további erősödését, növeli annak sokszínűségét.

A városfejlesztési stratégia gerincét elsősorban az innovatív gazdaság támogatása, újabb nagyvállalatok letelepedésének elősegítése, beszállítói vállalkozások létesítéséhez eszközök, terület, inkubálás, kedvezmények biztosítása, a szükséges munkaerő képzésének szakmai megalapozása, a város épített környezetének vonzó városi környezetté alakítása, a lakosság napi életét befolyásoló intézmények szolgáltatási minőségének javítása alkotja.

A stratégia egyik sarkalatos pontja a kulturális intézmények és az egészséges életmódot szolgáló rekreációs területek, létesítmények fejlesztése. Ezzel összefügg az egyébként nagyobb részt a gazdaság szférájába tartozó turizmus adottságainak magasabb szintű kihasználása, szem előtt tartva annak a lakosság életminőségében jelentkező fontos szerepét.

Jászberénynek versenyképes várossá kell fejlődnie, stabil, több lábon álló innovatív jellegű gazdasággal, rendezett városszerkezettel, gondozott, funkciógazdag városközponttal, nyugalmat kínáló Zagyva-parttal és városi parkokkal, a helyi és térségi lakosságot egyaránt szolgáló sportlétesítményekkel, tovább fejlődő és megújuló kulturális élettel, jól működő intézményi és műszaki infrastruktúrával.

Jászberény stabil költségvetési és stabil gazdasági hátterű város, mégsem vált egyértelműen kiemelt vándorlási célterületté a fiatal képzett, dinamikus népesség számára. Versenyképes dinamikus város ismérveivel ellentétben népessége öregedő. A lakosság, mint munkaerő forrás már alig, illetve nem képes biztosítani a helyi vállalkozások munkaerő igényét, ezért a város gazdasága egyre jobban külső munkaerő bevonására van utalva. A felkínált munkalehetőségek az alacsonyan képzett munkaerőt célozzák kiemelkedő arányban, miközben a képzett (műszaki) értelmiségi réteg számára a város nem kínál megfelelő életminőséget. A felkínált álláshelyek egy része betöltetlen marad, illetve nem helyi lakos tölti be azokat.

Az oktatás az egészségügy, rekreációs, sport és kereskedelmi stb. kínálat és intézményeik szolgáltatásainak színvonala befolyásolja a helyi népesség, mint lakosság életminőségét és a helyi népesség, mint munkaerő kínálati szerkezetét és minőségét. A város dinamikájának alapja gazdaságának dinamikája, mivel (a jelenlegi helyzetben még) az önkormányzatok bevételeinek egy jelentős hányada ezek hatékony működésétől függ, illetve a kiemelt nagyvállalatok, multinacionális cégek erejüknek és kapcsolatrendszereiknek, beszállítói hálózatuknak köszönhetően meghatározó szereplők a város életében.


Jászberény gazdasága az Electrolux-Lehel Hűtőgépgyár és beszállítói hálózatának, valamint az elmúlt 10-15 éven kinövő közép- és nagyvállalkozásoknak köszönhetően stabil. Mégis a gazdaság mintha függetlenül létezne a várostól. A város az elmúlt 15 évben nem felelt a gazdaság szereplőinek kimondott vagy kimondatlan igényeire. Emiatt elmaradtak beruházások, a képzési struktúra egy-két intézményi kivétellel elmaradni látszik a helyi igényektől, a helyben megforduló üzleti és turisztikai célú látogatásokra nem fejlődött ki színvonalas fogadókészség. Fontos tehát, hogy a város a lakosságán kívül a jelen lévő vállalkozásoknak, a potenciális befektetőknek és különféle céllal a városba látogatóknak is megfelelő környezetet jelentsen. A dinamikus város kész újabb befektetők fogadására, különösen akkor, ha ezek magas hozzáadott értéket termelő, magasan kvalifikált munkaerőt foglalkoztató vállalkozások. Ennek alapfeltétele, hogy az újabb befektetők fogadására a városban iparterületek álljanak rendelkezésre, továbbá olyan üzleti szolgáltatások, amelyek feladata a vállalkozások helyi gazdaságba történő integrálódásának megkönnyítése és versenyképességük növelése. Mindemellett szükség van a cégek innovatív tevékenysége kiteljesítését biztosító háttér infrastruktúrára. Jelenleg ezek a versenyképességet elősegítő elemek hiányoznak Jászberényben.

Jászberény gazdasági szektorai közül a mezőgazdaság részesedése elenyésző. A növénytermesztésen belül a szántók aránya a legnagyobb (11 800 ha), melyet fele-fele arányban művelnek társas (5 db), valamint egyéni (400 db/fő) vállalkozók és őstermelők. A szántóföldi termelés során elsősorban búzát (3400 ha), napraforgót (2500 ha), kukoricát (1200 ha) és repcét (7-800 ha) termesztenek. Ez utóbbi termőterülete a napraforgó termőterületének rovására évek óta növekedni látszik. A gyümölcstermesztés terén a fóliás, csepegtetős rendszerrel termelt görögdinnye emelhető ki, mint a legtermelékenyebb gyümölcs, amit kb. 200 hektáron termelnek. A város egyébiránt kiterjedtebb gyümölcsössel nem rendelkezik, csupán az Újerdő területén terem kb. 30-40 ha-on szőlő. A Neszűr zártkerti hagyományos gyümölcs és szőlőkultúrája teljesen elhalt. Erdőművelés három erdőbirtokosság keretében (Tőtevényi, Porteleki, és Zagyvamenti), de több ezer hektáron folyik. A területen egy vadásztársaság van, a Lehel Vadásztársaság, amely vadásztatás mellett vadgazdálkodást is folyat (fácánnevelés). A területen elsősorban apróvadvadászatra van lehetőség. Vadászház a Farmosi út közelében Újerdőben van.A mezőgazdaság másik ága az állattartás az utóbbi 15 évben erőteljesen visszaszorult. Extenzív juhtartás a város határában lévő 1000-1500 ha-nyi legelőn jellemző, míg intenzív állattartás keretében szarvasmarhát tenyésztenek a Kossuth Zrt. és az Agro Lehel Kft. tehenészeteiben. Ehhez kapcsolódóan tejfeldolgozással a városban jelenleg nem foglalkoznak, a tejet a Jásztej Zrt. (Jászapáti) vásárolja fel. Az állattenyésztésen belül leginkább a baromfiállomány dominál. A Jászberényi Kossuth Zrt. (Jászberény, Jásztelki út, 0307 hrsz) 4 600 férőhelyes sertéstelepén közel 4 000 sertést tartanak, a nagy létszámú állattartásra egységes környezethasználati engedéllyel rendelkeznek. A Broiler Kft. (Jászberény, Damjanich út 10., Necső tanya 0310/1)


telepén 1 000 sertést tartanak, az állattartásra szennyezőanyag elhelyezési engedély folyamatban van. Az agrotermékek feldolgozása nem jellemző a városban: ott csupán egy malom, egy terménykeverő üzem (Darázs Keverő Kft.), egy vágóhíd és egy húsfeldolgozó (Konkoly Vágóhíd) található, amely kiemelt színvonalon az EU standardnak megfelelően működik. Az országszerte is egyre több helyen elterjedő biotermelés Jászberény agrártevékenységében nem számottevő, biotermelés csupán tönkölybúza, napraforgó és biobor termelésben folyik.

2/2. táblázat: gazdasági szervezetek száma (forrás: KSH)

Leírás 2009. év/db

Regisztrált betéti társaságok száma 407Regisztrált egyéni vállalkozások száma 2 710

Regisztrált főfoglalkozású egyéni vállalkozások száma 977Regisztrált gazdasági szervezetek száma 4 080

Regisztrált jogi személyiség nélküli vállalkozások száma 3 176

Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma 671

Regisztrált költségvetési szerv és intézménye 20

Regisztrált mellékfoglalkozású egyéni vállalkozások száma 1 108Regisztrált nonprofit szervezetek száma 174Regisztrált részvénytársaságok száma 9Regisztrált szövetkezetek száma 15

2.4.3 LÁTNIVALÓK, TURISZTIKAI ADOTTSÁGOK

A Jászság fővárosa, a 28 ezres lélekszámú Jászberény kellemes hangulatú, műemlékekben gazdag alföldi kisváros. Az 1874-ben - az országban elsők között - alapított Jász Múzeum őrzi a jászok múltjának írásos és tárgyi dokumentumait, valamint az ország egyik legrégebbi történelmi ereklyéjét, a Jászok szimbólumát a legendás Lehel-kürtöt. A város másik múzeuma az 1995-ben megnyitott Hamza Múzeum, amelynek állandó kiállítása Hamza Dezsö Ákos híres magyar filmrendező és festőművész képzőművészeti alkotásait, valamint felesége, Lehel Mária divattervező rajzait tárja a közönség elé. Jászberény élénk kulturális élete és magas színvonalú művészeti programjai, sportrendezvényei minden évben látogatók ezreit vonzzák a jászok földjére. A városban működik a nemzetközi hírű Jászság Népi Együttes, a Lehel Társastánc Klub, a Palotásy János Vegyeskar, a Székely Mihály Kórus és a Vasas Kórus. Itt rendezik meg


minden évben a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, a Csángó Fesztivált, az Országos Mézvásárt és a Jászberényi Nyár programjait. Kellemes vizű strandok, termálfürdők, hangulatos vendéglők, kávéházak, tájjellegű ételek, kényelmes szállodák és panziók várják a jászok fővárosába látogató vendégeket. Kellemes időtöltést kínálnak a városi séták és a városkörnyéki kirándulások is. Üde színfoltjai Jászberény környékének a természetvédelmi területek (a Hajta-mocsár, a Zagyvamenti és a Borsóhalmi Természetvédelmi Terület), amelyek ízelítőt adnak a vidék természetadta szépségeiből.

Természeti értékek: A Zagyva folyó és árterülete

A 117 hektáros Hajta-mocsár Természetvédelmi Terület.

Zagyvamenti Természetvédelmi Terület.

Borsóhalmi Természetvédelmi Terület.Látnivalók, nevezetességek:

Ferences templom és rendház Tanítóképző Főiskola (SZIE-ABK): 1930-ban épült, neoklasszicista stílusban.

Az Öntőmunkás szobra 1954.: Buza Barna alkotása.

Az 1848-as hősök emlékoszlopa: 1870-ben emelték. Eredeti helyéről, a főtér közepéről 1938-ban elhelyezték, mai helyére 1971-ben került.

Petőfi Sándor mellszobra: 1948-ban készült, Szilágyi Nagy István alkotása.

Jászkun Kerületek Székháza: 1735-1741 között épült, barokk stílusban, Anton Erhard Martinelli tervei alapján. Klasszicista homlokzatát 1827-ben kapta, Rábl Károly terve alapján.

Városháza: Pollack Mihály terveinek felhasználásával Bedekovich Lőrinc végső tervei szerint épült klasszicista stílusban, 1839-ben. 1912-13-ban és 1931-ben új szárnyakkal bővítették.

A jászberényi ferences templom és kolostor: 1472-ben épült, gótikus stílusban. A török hódoltság idején a törökök palánkvárrá alakították át. A XVIII. század folyamán barokk stílusban átépítették, de a templom külseje a mai napig őrzi gótikus stílusjegyeit.

Ernyős Mária-szobor: 1728-ban készült, barokk stílusban. A Mária-szobor 1864-ben került az eredeti, a Szentháromság-szobor helyére.

Porciunkula-kápolna: 1948-ban épült. Oltárképét Kontuly Béla festette.

Mária-szobor: 1795-ben készült, barokk stílusban.

Lourdes-i barlang.

Kálvária: 1776-ban készült, barokk stílusban.

Időjósló szentek hármas szobra. 1745-ben a város előljárósága állíttatta a jászberényi szőlőskertek szélén. Európában egyedülállóan a szoborcsoportban Szent Orbán, Szent Donát és Szent Medárd alakja együtt jelenik meg.

Török-magyar barátság emlékműve: 1909-ben készítette Körmendi Frim Jenő.

Eördögh-ház: 1848-ban épült, klasszicista stílusban.


Nádor-oszlop: 1798-ban készült, József nádornak, a jászkunok örökös főkapitányának az emlékére.

Juhász-kereszt: 1815-ben állíttatták a berényi juhászok, népies barokk stílusban.

Római katolikus (Nagyboldogasszony-) főtemplom: Mayerhoffer András, majd Jung József tervei alapján épült a XVIII. század végén, barokk stílusban. A toronysisak tetején egy, a világon szinte egyedülálló ritkaság látható: a magyar Szent Korona tartja a keresztet. Az egyhajós, félköríves szentélyű épület belsejében a főoltár tabernákulumát Pollack Mihály tervezte 1805-ben. A főoltár képét Szoldatits Ferenc festette 1883-ban.

Római katolikus főplébániaház: 1761-ben épült, barokk stílusban. Emeletessé alakították 1894-ben.

Szentháromság-oszlop: 1831-ben készült, késő barokk stílusban.

Pálinkás-kereszt: 1759-ben készült, barokk stílusban. Jelenlegi helyére 1960-ban helyezték át. Felújították 2005-ben.

Római katolikus (Rozália-)kápolna: 1839-1840-ben épült, klasszicista stílusban, Rábl Károly tervei alapján.

Kőhíd 1805-1806-ban építették Rábl Károly mester tervei szerint a Zagyva fontos átkelési szakaszán, mely ma Jászberény központjában van.

Jász huszár emlékmű: az I. világháború áldozatainak emlékére 1926-ban készült, Vass Viktor és Pongrácz D. Szigfrid alkotásaként.

Déryné Művelődési Központ: Az egykori Lehel Szálló 1895-ben épült, eklektikus stílusban.

Korsós lány kútja: 1995-ben készült, Zilahi Zoltán alkotása.

Különös szépségűek az út menti keresztek, a festett szobrok: (Szent Vendel, Nepomuki Szent János) és a népi építészet még ma is fellelhető emlékei.

Bundás-kút , melyet 1908-ban fúrtak. A felépítményét a juhász szobrával): Jankovich Gyula szobrászművész készítette 1912-ben.

Jász emlékmű 2005-ben készült, Györfi Sándor alkotása.

Jász Múzeum: 1842-ben épült, istállónak. Az ország egyik legrégebbi múzeuma 1874-ben alakult, 1931 óta van a jelenlegi helyén. Itt őrzik a Lehel kürtjét.

A Jászkürt Fogadó: 1731-ben építtette a város. 2004-2005-ben felújították.

Kőképek: 1699-ben készültek, és a város egykori határát jelölték. Kovács György városi előljáró, később főbíró állíttatta őket a járványoktól való megmenekülés emlékére.

Lakóház (Kígyó u.): A XIX. század közepén épült.

Hamza Múzeum: Hamza Dezső Ákos filmrendező képzőművészeti alkotásait és Lehel Mária divattervező rajzait mutatja be.

Református templom: 1783-ban épült, késő barokk stílusban. Tornya 1863-ban épült.

Zirzen Janka szülőháza: A XIX. század elején épült.

Róma katolikus (szentkúti) templom: 1836-1842 között épült, klasszicizáló barokk stílusban. Barokkos tornya 1904-ben épült.

Szentkúti kápolna: az 1747-ben felfakadt forrás fölé épült (a víz felszínén állítólag Szűz Mária képe jelent meg) 1892-ben.


Szentkúti kálvária: 1750-ben készült, barokk stílusban. 1925-ben felújították.

II. világháborús emlékmű: 1992-ben készült. Györfi Sándor alkotása.

"Nő bozótban" című bronzszobor: Segesdy György alkotása 1964-ben a velencei biennálén szerepelt.

Déryné mellszobra: 1961-ben készítette Vasas Károly.

Cserőhalmi kálvária: 1760-ban készült, barokk stílusban.

Meggyespelei római katolikus iskolakápolna.

Hajtai római katolikus kápolna.

Négyszállási római katolikus kápolna.

Peresi római katolikus kápolna.

Homoki római katolikus kápolna.

Szelei úti római katolikus iskolakápolna.A Jászberényi Állat- és Növénykert 1979-ben a gyereknapon nyitotta meg kapuit, akkor még kultúrpark néven. A 4,5 hektáros területen az állatkert és az arborétum élesen elkülönült egymástól. Az állattartó helyeket vasrácsok, beton és vonalzóval rajzolt, mértani elrendezés jellemezte. A megnyitást követő években az állatkert nagy népszerűségnek örvendett, de komoly beruházásokra, fejlesztésre sokáig nem került sor, ez idő alatt a kert elöregedett, évről-évre csökkent a látogatók száma. A kilencvenes évek második felében az állatkert felszámolásának gondolata is felmerült. Fordulatot jelentett az új tulajdonos Jászberény Város Önkormányzatának döntése, mely szerint az állatkertet a város megtartja, és lehetőségeihez képest megpróbálja megújítani. A fordulópontot az állatkert 20 éves évfordulója jelentette. Addigra elkészült egy új kifutórendszer a tigriseknek és oroszlánoknak. Érdekes elképzelés szerint közös kifutóba kerültek a medvék a farkasokkal és sok más újdonság is elkészült. Jelenleg az állatkert az állatok természetszerű bemutatásán túl az oktatást tekinti fő feladatának. Jászberényi Állat- és Növénykert hagyományosan 2010 nyarán már 6. alkalommal rendezte meg a Zoo-Tábort. A tábor 11 hetében több mint 300 gyerek ismerkedhet meg az állatkert életével. A 2010. évben a résztvevők között ismét ott voltak a Németországból érkező vechtai és a Lengyelországból érkező sucha bezkidzkai gyerekeket. A gyerekek nem csak állatkerti programokon vettek részt, hanem meglátogattak egy közeli méhészetet, elutaztak a Tisza-tóhoz, megismerkedtek a régió hulladékgazdálkodásával. Az állatkertben a takarításon és az állatok etetésén túl, megismerték az állatorvos munkáját, íjászkodtak, halászati előadást hallgattak, találkoztak a tűzoltókkal és elkészítették azokat a képeket melyek az intézmény kerítését díszítik. A tábor a Norvég Alapprogram támogatásával valósult meg. A jövő évi rendezvény annyiban lesz más, hogy ún. környezetvédelmi akciókkal is kiszélesítik a programot. Környezetvédelem témában 2 előadást szerveznek a Jászsági Természetvédelmi és Környezetvédelmi Egyesülettel közösen a Víz világnapja alkalmából, „Víz, mint életünk alkotó eleme” címmel, továbbá „Az ember természetformáló szerepéről”. Az eseményeket egy tavaszi Zagyvamenti Kerekes Fesztivállal színesítik, melyet a Jászberényi Triatlon Egyesülettel közösen hoznak létre. A program fő eleme a Zoo-Tábor, amiben az „Alapítvány a Jászberényi Állat- és


Növénykertért” nevű non-profit szervezet lesz segítségre. A tábort 9 hétre tervezik, amikor is hetente 30, összesen 270 gyerek (7-14 évesek) vesz részt közvetlenül a programokon, melyek dióhéjban a következők: fenntarthatósági- és madárvédelmi-, valamint a tiszafüredi Tiszavirág-tanösvény megtekintése, madárgyűrűzés, íjászat, vakvezető kutya-, tűzoltó- és halas bemutató, kézművesség, tematikus és terepi foglalkozások, állatbemutatók, hulladéklerakó megtekintése. A programokat, és azok nyilvánosságát hirdetések, cikkek, kiadványok és a honlap fejlesztések teszik teljessé, továbbá a népszerű látványetetések és a környezetvédelemben jártas zoo-pedagógusok tapasztalata. A cél, hogy a táborozó fiatalokat közelebb hozzák egymáshoz, aktív szerepet vállaljanak a tábori programokban, és a környezettudatos szellemiséget bevegyék mindennapi életükbe.


3. Környezeti állapotfelmérés3.1. Környezeti elemek állapota

3.1.1. LEVEGŐ

A környezeti levegő szennyezettségét az ipari-, szolgáltatói tevékenységekből, lakossági fűtésből, valamint a közlekedésből származó légszennyező anyagok együttesen határozzák meg. A szennyező ipari tevékenységek, forgalmas közlekedési útvonalak közelében a szennyező anyagok koncentrációja lényegesen magasabb, mint a szennyező forrásoktól távol. Az ország levegőminőségét a vonatkozó kormányrendelet alapján az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) méri és értékeli. Az OLM automata mérőhálózatból és manuális (RIV) mérőhálózatból áll. Az automata mérőhálózat 32 településen 59 mérőállomást foglal magába. A mérőhálózatot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) irányítása mellett a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek (felügyelőségek) üzemeltetik. A levegőminőség minősítésére alkalmas mérőhálózat működik a településen. A levegőminőség állapotának jellemzésére a mérőhely adatai, valamint a bejelentés köteles légszennyező forrást üzemeltető telephelyek önbevalláson alapuló kibocsátási értékei szolgálnak alapul. A településhez legközelebb automata mérőhely Szolnokon található. Jászberényben (Lehel vezér tér 18.) manuális mérőhely üzemel. A 2009. év NO2 mérési eredményeit az alábbi grafikonon szemléltetjük.

2. diagram: NO2 mérési eredmények (2009. év, g/m3, forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat)


3.1. táblázat: A légszennyezettség éves és 24 órás egészségügyi határértékei a 14/2001. (V.9.)

KöM-EüM-FVM rendelet 1. számú melléklete szerint:

Légszennyező anyag típusok Éves határértékg/ m3

24 órás határértékg/ m3

COx 3000 5000Ülepedő por (PM10) 40 50Kén-dioxid 50 125Nitrogén-dioxid 40 85

Nitrogén-dioxid vonatkozásában napi (24 órás) határérték túllépés nem volt a 2008. és 2009. évben. A 2009. év tavaszi (március-április) időszakokban több alkalommal is meghaladta a napi 24 órás érték a 70 g/ m3-ot, azonban a 85 g/ m3 határértéket egy alkalommal sem haladta meg.

3. diagram: NO2 mérési eredmények (2008. év, g/m3, forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat)

Ahhoz, hogy teljes képünk legyen a levegő állapotára vonatkozóan, a méréseket ki kell terjeszteni az ülepedő por (PM10) és a kén-dioxid mérésekre is. A mért magasabb légszennyezettségi értékek a -kedvezőtlen meteorológiai körülmények kialakulása során-, elsősorban a belvároson áthaladó nagy mértékű gépjármű forgalom következménye.

Forgalmi eredetű levegőszennyezés mérésére a városban mindeddig nem került sor. A legnagyobb forgalmat a 31. és 32. számú fő közlekedési utak bonyolítják. A burkolatlan utak mentén az üzemanyagokból származó levegőszennyezés alacsonyabb, azonban a


porszennyezés jelentős. A város központjában lévő autóbusz pályaudvar jelentős lokális légszennyezőanyag terhelést jelent a környező lakosság és mellette működő óvoda számára.

A város levegőjét terhelő kibocsátások döntő többsége 10-20 méter magas, ipari termelőüzemi kürtőkön keresztül történik. Szezonálisan jelentkezik a lakossági fűtési eredetű kibocsátás, amely a gázfűtésre való áttéréssel jelentősen mérséklődött. A jelentős kibocsátók Jászberény levegőjét elsősorban fűtési eredetű (CO, NOx) és illékony szerves oldószerekkel terhelik. Utóbbi szennyezők vonatkozásában az Aprítógépgyár Zrt. és az ELECTROLUX Lehel Hűtőgépgyár együtt bocsátják ki az összes mennyiség jelentős részét, a fennmaradó autószervizekből, műanyag-feldolgozó és -gyártó üzemekből, hőcserélőgyárból származik.

A 4/2002 (X.7.) KvVM rendelet 1. és 2. számú mellékletének figyelembe vételével Jászberény település, a légszennyezettségi zónába sorolás alapján, a 10. zónacsoportba tartozik

3/2. táblázat: a 10. zónacsoport szennyező anyagok szerinti jellemző besorolása:Légszennyező

anyag megnevezése

Csoport Zóna típus ismertetése

Kén-dioxid F Azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

Nitrogén-dioxid F Azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

Szén-monoxid F Azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

PM10 E Azon terület, ahol a légszennyezettség a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van..

Benzol F Azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

A 3/3. táblázatban Jászberény település 6 évre vonatkozó szennyezőanyag emissziós adatait közöljük. A kibocsátási adatok a bejelentett pontforrások adatait tartalmazzák.

3/3. táblázat: összes szennyezőanyag kibocsátás Jászberény településen, szennyezőanyag-típusonkénti bontásban (mértékegység: év/kg, forrás: KvVM)

Szennyezőanyag 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Összesen (kg)1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO2 34 34 9 021 5 714 3 416 1 342 120 19 681103 - Bután <0,5 <0,5 115 336 2 274 2 314 2 405 7 444104 - Pentán 50 21 393 21 415 2 104 1 933 3 429 7 619 57 943105 - Hexán 118 153 32 88 2 1 2 39612 - Kénsav-kénsav gőzök (SPECIFIKUS) 1 1 1 97 97 103 309 609142 - Ciklohexán 37 124 124 129 121 <0,5 <0,5 535143 - Metil-ciklohexán 76 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 76150 - Benzol 20 16 24 12 3 11 <0,5 86151 - Toluol 3 119 2 815 2 023 610 381 429 361 9 738152 - Xilolok 6 411 5 491 3 700 2 326 1 877 3 396 5 774 28 975157 - Etil-benzol 2 009 1 175 824 619 536 709 1 063 6 93516 - Sósav és egyéb szervetlen gáznemű klór vegyületek, kivéve klór és cián-klorid HCl-ként 17 234 305 198 49 20 12 835160 - Sztirol 397 570 7 18 26 23 <0,5 1 041162 - Propil-benzol <0,5 332 228 168 155 142 3 1 028163 - 1,2,4,-Trimetil-benzol (Pseudokumol) 595 1 215 904 577 469 646 477 4 883164 - Trimetil-benzolok 925 428 305 280 345 369 166 2 818165 - Izo-propil-benzol / kumol; metil-etil-benzol / <0,5 210 148 330 49 55 1 7932 - Szén-monoxid 13 222 8 454 15 918 26 012 22 168 38 005 29 871 153 650201 - Triklór-etilén ( TRI ) 292 266 498 2 141 255 174 452 4 078205 - Diklór-metán ( DCM ) / metilén-klorid / 117 202 325 247 209 271 1 400 2 771207 - Vinilklorid 1 40 52 26 2 2 6 129226 - Diklór-etilén-(1,2) / 1,2-diklór-etilén / <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 599 599237 - TETRAKLÓR-METÁN ( TCM ) / szén-tetraklorid / 1 1 11 77 24 27 1 142239 - Tetraklór-etilén ( PER ) / perklór-etilén / 69 58 12 54 15 14 15 23724 - Foszforsav 929 985 593 25 15 <0,5 <0,5 2 547252 - Klór-benzol 6 10 14 18 13 13 5 79257 - Diklór-benzol-(1,2) / 1,2-diklór-benzol / 2 4 5 8 5 5 2 31258 - Diklór-benzol-(1,4) / 1,4-diklór-benzol / <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 1 1261 - METOXI PROPIL-(2)-ACETÁT <0,5 2 2 303 11 4 22 344266 - Butil-alkohol ( szekunder-butanol ) / butanol-2 / <0,5 <0,5 763 645 92 38 19 1 55727 - Hidrogén-cianid <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,53 - Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 10 471 9 191 48 713 66 003 31 939 21 964 16 460 204 741


Szennyezőanyag 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Összesen (kg)300 - Metil-alkohol / metanol / 16 12 4 303 4 896 2 504 258 167 12 156301 - Etil-alkohol / etanol / 12 3 39 39 4 5 65 167302 - Propil-alkolok <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5304 - Butil-alkoholok 1 043 283 177 86 84 58 2 1 733307 - Izo-propil-alkohol 173 184 188 1 079 1 701 2 327 1 497 7 149308 - Butil-alkohol (primer-butanol) / butanol-1 / 147 61 18 402 468 373 567 2 036310 - Formaldehid 3 3 3 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 9312 - Aceton 399 225 230 564 486 378 250 2 532313 - Metil-etil-keton / 2-butanon / 139 16 13 54 72 18 5 317314 - Ecetsav <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5315 - Ciklohexanon 4 9 14 15 10 8 8 68316 - Metil-izobutil-keton / 4-metil-2-pentanon; izobutil-metil-keton / 3 162 101 24 5 3 4 302317 - Diaceton-alkohol <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 4 <0,5 4318 - Hangyasav 4 4 4 3 4 3 1 23320 - Metil-acetát / ecetsav-metil-észter / 288 416 666 499 416 538 202 3 025321 - Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etil-észter / 480 865 676 345 93 49 35 2 543323 - Butil-acetát / ecetsav-butil-észter / 1 574 7 565 5 181 2 060 1 514 2 258 2 964 23 116326 - Izo-butil-acetát 280 351 271 735 935 742 434 3 748331 - Butil-glikol-acetát <0,5 <0,5 <0,5 9 40 16 1 66340 - Merkaptánok / Tioalkoholok / <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,535 - Nikkel és nem rákkeltő vegyületei Ni-ként <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5351 - Fenol <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5360 - Etilén-glikol-monobutil-éter / 2-butoxi-etanol;butil-glikol / 6 1 216 1 223 2 625 5 244 6 726 3 998 21 038369 - Hexanolok 9 2 31 33 16 12 1 104459 - Etanol-amin <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5469 - Tetrahidrofurán <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 2 <0,5 6 849 - Réz és vegyületei Cu-ként 15 17 7 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 39500 - Benzin mint C, ásványolajból 926 547 6 465 9 129 1 412 419 102 19 000503 - Petróleum 5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 5530 - Ásványolaj gőzök 31 24 15 7 7 7 10 101584 - Fluor gőz vagy -gáznemű szervetlen vegyületei (HF- ként) 54 1 2 <0,5 <0,5 1 5 63591 - Lakk csiszolatpor 2 2 1 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 5598 - Paraffin-szénhidrogének C9-től <0,5 1 2 1 1 1 <0,5 66 - Ammónia 481 18 18 18 18 12 6 571


Szennyezőanyag 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Összesen (kg)67 - Cink és vegyületei Zn-ként 113 168 41 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 3227 - Szilárd anyag 31 976 3 957 5 909 5 774 4 635 5 735 5 235 63 221703 - 4,4-Difenil-metán-di-izocianát <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5715 - Nátrium-hidroxid <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 191 <0,5 1 192729 - Butil-diglikol / dietilén-glikol-monobutiter / 90 339 339 452 687 909 667 3 483735 - Ciklopentán <0,5 <0,5 394 1 154 7 460 7 685 6 059 22 752736 - Propilén-glikol-monometil-éter / metil-proxitol; 1-metoxi-2-propanol / 7 247 178 318 399 169 37 1 35575 - Króm (VI) vegyértékv vegyületei <0,5 <0,5 <0,5 1 3 1 <0,5 577 - Mangán és vegyületei Mn-ként <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,579 - Nátrium-nitrit 8 <0,5 <0,5 <0,5 1 1 1 1182 - Nikkel és vegyületei Ni-ként <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,584 - Ón és vegyületei Sn-ként <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,594 - Nátrium-nitrát 242 238 119 1 <0,5 <0,5 <0,5 600973 - Összes szénhidrogén -kivéve CH4- C-ban kifejezve <0,5 <0,5 <0,5 4 324 4 328 2 892 2 541 14 085980 - Összes szerves anyag C-ként (TOC) (SPECIFIKUS) <0,5 15 11 20 19 <0,5 <0,5 65999 - SZÉN-DIOXID

137969101382134

84163714

4 48715822 23819793 232664131230931

8 177366748Összesen:

13 874 35913 891

70341 769

86548 859

65423 919

03323 371

52712 401

354 178 087 495

A 2002-2008. éves időszakot nézve a településen összesen 178 087 tonna szennyezőanyag került a levegőbe az ipari, gazdálkodói tevékenység következtében. Ennek a mennyiségnek a 99,6%-a a szén-dioxid kibocsátásból származott. A gazdasági válság a városban is éreztette hatását, jelentősen csökkent az ipari tevékenység, ennek hatása jól nyomon követhető a szennyezőanyag kibocsátás csökkenésén is. Míg a 2004-2005. években drasztikusan megnőtt a kibocsátás, addig a 2008. évre már a 2002. évi szint alá süllyedt. Ez a tendencia várhatóan folytatódott a 2010. évben is, és valószínű, hogy az elkövetkező években sem kell jelentős kibocsátás növekedéssel számolni. A kialakult helyzet a település gazdasági életét ugyan hátrányosan érinti, azonban a környezeti levegő minőségére előnyös hatással van.

4. diagram: szennyezőanyag kibocsátás (forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)

S z ennyez őanyag kibo csátás a laku lása

0

10 000 000

20 000 000

30 000 000

40 000 000

50 000 000

60 000 000

2002.év

2003.év

2004.év

2005.év

2006.év

2007.év

2008.év

(kg

)

Jászberényben ebben az időszakban 77 db bejelentett, légszennyezőanyag kibocsátó telephely létezett.

A kibocsátó szervezetek adatait a 3/4. táblázatban szerepeltetjük.

3/4. táblázat: A szennyezőanyag kibocsátó létesítmények adatai 2002-2009. év, (forrás: KvVM adatbázisa)

Név Tevékenység Cím32-Es Autós-Sarok Kft Autószalon és Szervíz 5100 Jászberény Réhely út 36.


Név Tevékenység CímAg Union Vállalkozási Kft festőműhely 5100 Jászberény Jákóhalmi út 13.

AG-ING Kft gépjavító, gépkarbantartó üzem 5100 Jászberény Sportpálya út 1.

Agro-Lehel Mezögazdasági Kft Vetőmag üzem 5100 Jászberény Felsőmuszály u. 9.Amond Kft. alkatrész gyártó üzem 5100 Jászberény Rigó u 6Antenna Hungária Zrt. Rádióállomás 5100 JászberényAquia 60 Kft Gyorstisztító szalon 5100 Jászberény Nagykátai u. 2/a.Átlo Kft PUR habosító műhely 5100 Jászberény Repce u. 1.Bartusné És Társa Bt. Fémmegmunkáló műhely 5100 Jászberény Monostori út 24.Berény Kom Kft kazánház 5100 Jászberény Szövetkezet út 8.Berény-Med Kft. Kórház 5100 Jászberény Szelei út 2.Colas Építő Zrt. Aszfaltkeverő telep 5100 Jászberény Szelei útConcordia Közraktár Zrt. Jászberényi raktártelep 5100 Jászberény Szelei út 69.Corona Baromfi Kft. Baromfi Termelő,Feldolgozó, 5100 Jászberény Jásztelki út 77.

Dalkia Energia Zrt.Tanítóképző Főiskola Kollégiuma 5100 Jászberény Rákóczi út 55.

Dalkia Energia Zrt.Tanítóképző Főiskola (kazánház) 5100 Jászberény Rákóczi út 53.

Dancsa Kft. szőrmekészítő üzem 5100 Jászberény Ipartelep út 11.Darázs Keverö Kft Keverő üzem 5100 Jászberény Szelei út 69.Darázs Kft. Autójavító szervíz 5100 Jászberény Jászteleki út 1.Dometic Zrt. Hűtőgépgyár 5100 Jászberény Fémnyomó u. 1.Electrolux Lehel Kft Központi üzem 5100 Jászberény Fémnyomó u. 1.Elvé Cipö Kft Cipőgyártó üzem 5100 Jászberény Szent Imre herceg u. 8.Fedor Kft Autószalon és szerviz 5100 Jászberény Nagykátai út 29.Ferro-Press Kft. prés, lakatos üzem 5100 Jászberény Laktanya út 4.Gábor-Pack Csomagolóanyag Kft Csomagoló anyag gyártó üzem 5100 Jászberény Zagyvapart 031/3. hrsz.Gardatej Rt. Gardatej Tejtermékgyártó Rt 5100 Jászberény Külterület 0326/3 hrsz.Gea Egi Zrt. Hőcserélő gyár 5100 Jászberény Fémnyomó u. 2.Globe-Expert Kft fémmegmunkáló telephely 5100 Jászberény Váltó u. 5/aHering Autoház Kft Autószalon és szervíz 5100 Jászberény Nagykátai út 19.Hungarobest-Juh Kft juhtelep 5100 Jászberény NégyszállásIlpea-Profext Kft Extrudáló üzem 5100 Jászberény Ipartelep u.3-7Jász-Autóház Kft. Autószalon és szerviz 5100 Jászberény Jásztelki út 73/A.Jász-Plasztik Kft Műanyagfeldolgozó 5100 Jászberény Necső tanya 5.Jászberény Város Önkormányzata

Polgármesteri Hivatal I. székház 5100 Jászberény Lehel Vezér tér 18.

Jászberény Város Önkormányzata II. sz. Székház 5100 Jászberény Lehel Vezér tér 31.Jászberényi Acélöntöde Kft Acélöntöde 5100 Jászberény Sportpálya út 1.Jászberényi Kossuth Zrt. mezőgazdasági üzem 5100 Jászberény Jásztelki u.Jászberényi Vizgazdálkodási Kft Városi vízmű 5100 Jászberény Alsómuszály u. 26.Jászberényi Vizgazdálkodási Kft Termálfürdő 5100 Jászberény Hatvani u. 5.Klapka György Szakközép És Szakiskola középiskola 5100 Jászberény Hatvani u. 2.Konkoly Kft húsvágó és feldolgozó 5100 Jászberény Zagyvapart tanya 68.Kukta Kft. Kukta Kft. Hotel Touring 5100 Jászberény Serház u. 3.Liska J.Erosaramu Szakk.Jaszbe Szakközépiskola és Kollégium 5100 Jászberény Rákóczi út 13-15.Magyar Közút Kht. L1. sz. üzemmérnökség 5100 Jászberény Rigó u. 3.Medauto Kft. Autófényező műhely 5100 Jászberény Benepuszta u. 19.Nagyboldogasszony Kéttannyelvü Általános Iskola, 5100 Jászberény Lehel vezér tér 5.Ozon-Hütötechnika Kft Hűtőtechnikai műhely 5100 Jászberény Attila u. 12.Palmi-Top Kft. Baromfivágó üzem 5100 Jászberény Jásztelki út 77.Plasztik-Print Kft Szitázó műhely 5100 Jászberény Bedekovich u. 3.Radics Ede Fényező Fényező műhely 5100 Jászberény Szilvás dűlő 5.Raporter Kft Szerszámgyártó üzem 5100 Jászberény Bercsényi u. 18.Romai Katolikus Egzházi Szeret Szeretetszolgálat Otthona 5100 Jászberény Ferencesek tere 1.Ruukki Tisza Zrt fémmegmunkáló üzem 5100 Jászberény Sportpálya u. 1.Ruukki Tisza Zrt fémmegmunkáló üzem 5100 Jászberény Monostori u. 5.Scintilla Mérnöki Iroda Kft Kézi forrasztó 5100 Jászberény Ipartelep út 9.


Név Tevékenység CímSignal-Print Nyomdaipari Kft nyomda üzem 5100 Jászberény Október 23-a u. 8-10.Structura Hungária Kft. Fémmegmunkáló Üzem 5100 Jászberény Monostori út 24Szatmári Malom Kft Gabonatároló és Malom 5100 Jászberény Szelei út 69.

Szatmári Malom KftSzatmári Malom Kft. Malom üzem 5100 Jászberény Fürdő u. 5-7.

Szekuritás IpariKft ruházatot gyártó üzem 5100 Jászberény Bercsényi út 5.Tabula-96 Kft Tabula 96 Kft. Központi telep 5100 Jászberény Jákohalmi út 13.TBG Hungária-Beton Kft. jászberényi betonkeverő üzem 5100 Jászberény Nagykátai út 1.Terjéki Autóház Kft Autószalon és Szervíz 5100 Jászberény Nagykátai út 25.Tesco-Globál Áruházak Zrt. Tesco Áruház 5100 Jászberény Nagykátati u. 8324/4Topsystem Kft bútorgyártó műhely 5100 Jászberény Szelei u. 26.Trend Kft Műanyaggyártó üzem 5100 Jászberény Alsómuszály u. 26.

Trend Kft Műanyagfeldolgozó gyártó üzem 5100 Jászberény Horváth Péter u. 14.

Truka Kft. autószalon és szervíz 5100 Jászberény Nagykátai út 4/a.Turbo Autojavito Kft Szervíz 5100 Jászberény Jászteleki út 4.UDVARI EC lakatos műhely 5100 Jászberény Jászkapitány u. 33.UDVARI EC acélszerkezetgyártó műhely 5100 Jászberény Gerle u. 20Városi Kincstár bölcsöde 5100 Jászberény Szent István krt. 18.

Városi KincstárÁltalános Iskola Bercsényi Tagintézménye 5100 Jászberény Bercsényi u. 9.

Városi Kincstár Tűzoltóság 5100 Jászberény Jákohalmi út 11/aVárosi Kincstár általános iskola 5100 Jászberény Bajcsy út 1.

Városi KincstárDéryné Művelődési Központ, Jászberény 5100 Jászberény Lehel vezér tér 32-33.

Városi Kincstár könyvtár 5100 Jászberény Bercsényi u. 1.

A szennyezőanyag termelők részletes kibocsátási adatait a kibocsátott mennyiségekkel, és légszennyező-anyag típusokkal az 1. számú mellékletben közöljük.

A lakossági gázellátási program gyorsütemű megvalósításának eredményeként a településen a hőenergia termelés során jelentős mértékben csökkent a kén-dioxid és a szilárd légszennyező anyag kibocsátás. Az egyedi és lakossági fűtések energiahordozó felhasználásából keletkező emissziók a szén-, olaj- és gáztüzelésből származó átlagos légszennyezőanyag kibocsátások összehasonlításával jellemezhetők.

Kén-dioxid kibocsátásA szilárd tüzelőanyagok, szénfajták éghető kéntartalma 0,7-6,0% között változik, így a primer energiahordozók közül a legkedvezőtlenebbek az emissziós paraméterei. A tüzelő- és fűtőolajok maximális kéntartalma 0,5.-2,0% között mozog, míg a földgáz és propán-bután gáz összes kéntartalma legfeljebb 100 mg/m3 lehet. A tüzelőolaj fűtés kén-dioxid emissziója mérsékeltnek, míg a gáztüzelésé elenyészőnek tekinthető. (Az égés során 1 kg kénből 2 kg kén-dioxid keletkezik.)

Szén-monoxid kibocsátásA szén-monoxid képződése a tüzelési módtól és a hőtermelő berendezés kialakításától függ. A szén-monoxid égéstermékben való jelenléte általában az égés tökéletlenségére utal. Az alacsony műszaki színvonalú berendezések esetén számolhatunk jelentősebb mértékű


kibocsátással, mely javarészt a széntüzelésnél fordul elő. A gáz- és olajtüzelésű berendezések esetén az égéstermék szén-monoxid tartalma hígítatlan száraz égéstermékre vonatkoztatva nem lehet több 0,1tf%-nál, mely koncentráció megfelelő beállítás esetén nem lép fel. A fajlagos emisszió érték mindkét energiahordozónál max. 1,5 x 10-3 kg/h.

Nitrogén-oxidok kibocsátásaAz égéstermékben jelenlévő nitrogén származékok (NOx, NO, NO2, stb.) jelentős része magas hőmérsékleten (1500 C felett) az égési levegő nitrogénjéből és oxigénből keletkeznek. A gáz- és olajtüzelés fajlagos emisszió értéke max. 3 x 10 -4 kg/h. A széntüzelés fajlagos nitrogén-oxid légszennyezőanyag keletkezése ennél kevesebb.

Szilárdanyag kibocsátásAz égéstermék káros szilárd szennyezőanyaga a korom és a pernye. Legkedvezőbb kibocsátást gáztüzelés esetén tapasztalhatunk. A fajlagos emisszió értéke max. 1,5 x 10-6 kg/h. A tüzelőolajok hamutartalma maximum 0,1%. Ennek a mennyiségnek csupán egy része emittálódik. A fűtőfelületen a por teljes mennyiségének 1/3-.2/3 része lerakódik, mely rontja a tüzelés hatásfokát. Széntüzelés esetén az égéstermékben lévő káros szennyezőanyag mennyisége függ a hőtermelő berendezés kialakításától és az energiahordozó hamutartalmától. Általánosságban elmondható, hogy a szilárdanyag emisszió mértéke a rostély típustól és légtechnikától függően (0,05.-0,2) x Ghamu (keletkező hamu mennyisége) összefüggéssel jellemezhető.

A fajlagos értékek alapján szorgalmazni kell a gázellátó rendszerre való további rácsatlakozást, illetve a Pb-gázzal való átmeneti környezetkímélő fűtések kialakítását, melyek alkalmasak a későbbiekben a földgázra való átállásra.

A település elhelyezkedéséből, domborzati fekvéséből és a környező talajok tulajdonságaiból adódóan a talajszemcsékhez tapadó káros anyagok, mikroorganizmusok, növényvédő szerek szél általi szállítása okozhat levegőtisztasági problémákat. Ehhez jön még a környező földterületeken növő növények allergén virágporainak hatása. Ezek ellen hatásos védelmet a mezővédő erdősávok, zöldfolyosók biztosítják. Mivel jelentős a mezőgazdasági tevékenység a településen, ezért fontos szempont a bűzhatás elleni védelem - valamint a felszín alatti vizek védelme - érdekében a belterületi állatállomány létszámát szabályozni szükséges.

3.1.2. VÍZ

Víz nélkül nincs élet. A környezetvédelem egyik legfontosabb feladata tehát a víz védelme. A vizek mennyiségi és minőségi védelmét, valamint a fenntartható vízkészlet-gazdálkodást biztosítanunk szükséges, és az esetleges károsodásokat meg kell előzni. A lakosság tájékoztatása nem mindig megfelelő, ösztönözni kell a vízbázisok védelmére, a takarékos


vízhasználatokra, a szennyvízgyűjtés,- elvezetés,- tisztítás fontosságára, a vízi környezet megóvására.

Felszíni vizekAz utóbbi időszakban a felszíni vizek minősége jelentősen romlott. Ennek okai a túlzott igénybevétel, valamint a magas szennyezőanyag-kibocsátás. A probléma mérséklése helyi és globális szinteken egyaránt égetően fontos.

Az Európai Unió vízpolitikájának, a Víz Keretirányelvnek a célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztestek jó állapotba kerüljenek. A víztestek állapotértékelésének eredményét, a kitűzött célok eléréséhez szükséges intézkedéseket a vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT) foglalja össze. Hatályba lépett a 10/2010. (VII.18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának módszereiről. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a víztestekre meghatározott környezeti célkitűzések (jó állapot, illetve jó potenciál) megadott határidőre történő eléréséhez és megőrzéséhez biztosítani kell a VM rendeletben rögzített vízszennyezettségi határértékek biztosítását.

3/5. táblázat: Érintett tervezési alegység, víztest vízgyűjtő Jászberény területénbelterület tekintetében külterület tekintetében

Érintett KÖVIZIG terület KÖTI-KÖVIZIG KÖTI-KÖVIZIG, É-KÖVIZIGVízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység (kód, név)

2-10 Zagyva 2-10 Zagyva2-11 Tarna

Felszíni víztest, ill. víztest gyűjtő (kód, név)

AEQ140 Zagyva alsóAEQ139 Zagyva felső

AEP 259 Ágói-patakAEP557 Hajta-patakAEP 860 Öreg-HajtaAEQ040 Tarna alsóAEQ 140 Zagyva alsóAEQ139 Zagyva felső

Felszín alatti víztest (kód, név)

kt.2.1 Bükki termálkarsztpt.2.2 Észak-Alföldsp.2.9.2 Jászság, Nagykunságp.2.9.2 Jászság, Nagykunság

kt.2.1 Bükki termálkarsztpt.2.2 Észak-Alföldsp.2.9.2 Jászság, Nagykunságsp.2.10.2 Duna-Tisza-köze Közép-Tisza völgyp.2.9.2 Jászság, Nagykunságp.2.10.2 Duna-Tisza-köze Közép-Tisza völgy

A Zagyva folyón a tiszai torkolat és a Tarna betorkolási pontja közötti szakasz ( 0,0-59,180 fkm) Zagyva alsó néven került kijelölésre mint vízfolyás víztest. Ez a mederszakasz Jászberény belterületét nem érinti, azonban vízgyűjtő területének egy része igen. A Zagyva folyó 59,180-


122,862 fkm közötti szakasza Zagyva felső néven került kijelölésre. Ennek a víztestnek a medre érinti Jászberény belterületét.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítéséhez Magyarország területét - amely teljes egészében a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik - 42 tervezési alegységre osztották fel. Jászberény városa a Zagyva tervezési alegységhez tartozik.

A Zagyva Magyarország legmagasabbra emelkedő hegyvidékének, a Mátra vízgyűjtőjének főbefogadója. A Zagyva folyó teljes hossza 122,86 km. A Zagyva-Tarna vízrendszer teljes vízgyűjtője 5561,2 km2, ebből a Tarna folyó vízgyűjtője 1945,5 km2 (amely 2-11 számú önálló vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység), a fennmaradó 3615,7 km2-es Zagyva vízgyűjtő alkotja a 2-10 Zagyva vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységet. A Zagyva Jászfelsőszentgyörgy feletti szakasza a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósághoz (2536,7 km2, vízgyűjtőterület 70,2 %-a), alsó szakasza a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósághoz (1079 km2, vízgyűjtőterület 29,8 %-a) tartozik. A vízgyűjtő gazdálkodási tervezés fontosabb eredményeit, az intézkedési elemek leírását az érintett víztestekre vonatkozóan a 2. melléklet táblázataiban közöljük. A vízgyűjtő két alapvetően különböző jellegű területegységre osztható. A Cserhát és a Mátra hegységek, és a hozzájuk csatlakozó dombvidékek az Északi-középhegységhez, míg a Cserhátalja és a Tápió vidék az Alföldhöz tartozik. E kettősségből fakadóan a vízgyűjtő igen változatos földtani felépítésű tájakat foglal magába.

A Zagyva teljes egészében hazai vízfolyás, vízgyűjtőjének alig egy ezredrésze fekszik külföldön. Jelentős a felszín közeli vízátbocsátó kőzet is, ezért nem sok vizet szállít a Tiszába. Az árhullám levonulása gyors, mert a hegyvidéki szakaszon nagy a vízfolyások esése, viszont közepes és kisvizek mennyisége jelentéktelen. Vízjárása heves. Az igen kis vízgyűjtő területű patakok főleg a forrásokban szegény vidékeken gyakran kiszáradnak. Az árvizes időt leszámítva a vízfolyások vízszállítása csekély.

2. térkép: felszíni vízfolyások (forrás: TeiR)


Az országos törzshálózati mintavételi helyhez tartozó mérési pont a településen nem található. A legközelebbi mérési pont a Zagyva, város feletti szakaszán Szentlőrinckátán, a város alatt pedig Jásztelken található. A vízminőség mérési eredményeket a 3. mellékletben közöljük. A felszíni víztest ökológiai állapota nem éri el a jó minőséget, a folyóvíz erősen módosított.

A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet célja a felszíni vizek minőségének megóvása, fenntartása és javítása, a vízi és vízközeli, továbbá a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítása, a vízhasználatok biztonsága, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzése érdekében a szennyezések megelőzése és csökkentése. 1994. január 1-től a felszíni vizek minősítése a MSZ 12749 szabvány szerint történik hazánkban. A szabvány vízfolyásonként az országos törzshálózat keretében írja elő a mintavételek helyét, és annak gyakoriságát, és meghatározza felszíni víz minősítésének szempontjait.

3/6. táblázat: Zagyva (Jásztelek) vízminőségi adatok alakulása (forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium)

Paraméter 1986 1998 1999 2000 2001 2009Oldott oxigén (mg/l) 6,38 9,45 8,05 8,98 9,35 10,2KOI (mg/l) 42,8 20 23 24 20 15Összes foszfor (µg/l) 1228 874 678 735 834 250


Ortofoszfát (µg/l) 837 746 466 407 568 670Ammónium (mg/l) 1,68 0,13 0,23 0,27 0,56 0,06Nitrát (mg/l) 3,41 1,99 2,47 3,18 2,89 3,06

3/7. táblázat: határértékek a vízminőségi osztályokban (forrás: MSZ 12749)

Határértékek a vízminőségi osztályokban

Jellemzők mértékegység kiváló jó tűrhető szennyezet

terősen

szennyezettOldott oxigén mg/l 7 6 4 3 <3Ammónium mg/l 0,2 0,5 1 2 >2

Nitrát mg/l 1 5 10 25 >25Kémiai oxigénigény (KOIk) mg/l 12 22 40 60 >60Ortofoszfát µg/l 50 100 200 500 >500Összes foszfor µg/l 100 200 400 1000 >1000

A Zagyva vízminősége Jászteleknél a 2009. évi adatok alapján: oldott oxigén kiváló ammónium kiváló nitrát jó kémiai oxigénigény jó ortofoszfát erősen szennyezett összes foszfor tűrhető

A Jászberényi Városi Zagyva holtág hossza 7,9 km, átlagos szélessége 6 m, területe 5 ha, átlagos vízmélysége 1 m. A holtág a Zagyva szabályozása során alakult ki, feltöltését a Zagyva folyóból gravitációsan lehet biztosítani. Vízkészlete a nyári időszakban az 1 m3/s vízhozamot sem éri el. A városi szakaszon megépített három duzzasztóval vízszintje szabályozható. A vízminőség összességében kedvezőtlen. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 25.2/8004-KAR/2010 számú határozatában a Zagyva folyót érintő részleges öntözési tilalmat rendelt el. A részleges öntözési tilalom a Zagyva folyó Jász-Nagykun Szolnok megyei, a Tarna folyó torkolatáig terjedő részre vonatkozik. A határozat megtiltja az adott Zagyva folyószakasz vizének permetlé készítésére való felhasználását. A tilalom alá vont folyószakaszból tilos a burgonya (mind vetőgumó, mind áruburgonya) a paradicsom (mind vetőmag, mind áruparadicsom, mind palánta) előállítása, és a Ralostina solanacearum kórokozóra fogékony egyéb gazdanövények növényállományainak öntözése, valamint tilos az előzőekben felsorol növényeknek a folyóból nyert vízzel történő permetezése. A korlátozó intézkedések feloldására akkor kerülhet sor, ha a meghatározott gyakorisággal végzett laboratóriumi vizsgálatok eredménye alapján a kórokozó már nem mutatható ki az öntözővízből.

Zagyva alsóA mintavételi helyek a következők:• a jásztelki közúti hídnál


• az újszászi közúti hídnálÖsszességében a víztest ökológiai állapota – a közepesen magas sótartalma és magas foszfortartalma miatt – a vizsgált kémiai paraméterek alapján kifogásolható. A makroszkopikus vízi gerinctelen fauna vizsgálati eredményei alapján a Zagyva makrogerinctelen faunája a vizsgált mintavételi helyeken faj- és egyedszám tekintetében gazdag volt. A jásztelki mintában több, gyors vízáramlást kedvelő faj került elő, de számos magas szervesanyag-terhelést indikáló fajt is találtak. Újszásznál nagyobb egyedszámban kerültek elő magas szervesanyag-terhelést indikáló fajok. A Zagyva alsó víztestbe csatlakozó szennyező vízfolyások közül ki kell emelni a Városi-Zagyvát, ami Jászberény település tisztított szennyvizét és a város belterületéről összegyűjtött csapadékvizet szállítja. A víztest közvetlen befogadója a 2008. évben átadatott alattyáni települési és a jászladányi Galván & Elox ipari szennyvíztisztító kibocsátott tisztított szennyvizének. A Rekettyés csatornán keresztül történik a használtvíz-bevezetés a jászboldogházi strandfürdőről és az ALURAD ipari szennyvíztisztítóból. Jásztelek, Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Szászberek, Újszász, Zagyvarékas települések belterületéről összegyűjtött csapadékvíz közvetlenül, a külterületről összegyűjtött csapadékvíz –általában társulati kezelésben lévő – csatornákon keresztül jut a Zagyva folyóba.

Városi-ZagyvaJászberény Város Önkormányzata (KÖTIVIFE-H-2046-6/2004. ikt. számon, Zagyva/1392 vízikönyvi számon kiadott, 6005-14/2007. ikt. számon módosított) vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik a Városi-Zagyva kotrására. A vízimunka céljai között szerepel a feliszapolódott réteg eltávolítása, a meder állékonysági és esztétikai célú rendezése, valamint a belterületi csapadékvizek befogadásának biztosítása.

Zagyva felsőJelentős ipari szennyvízkibocsátó a jászberényi LEHEL Electrolux Kft. Az ipari szennyvíztisztítót a hatóság felszíni vízszennyezési bírság fizetésére kötelezte 2006-ban. Közvetlenül a Zagyva felső víztestbe vezeti tisztított szennyvizét a jászfényszarui települési szennyvíztisztító, a telep 2005. évben felszíni vízszennyezési bírság megfizetésére volt kötelezett a kémiai oxigénigény és ammónia-ammónium nitrogén tartalom kibocsátási határérték túllépése miatt.

Felszín alatti vizekA talajvizek minőségét a földtani közeg adottságai, a hidrometeorológiai viszonyok alakulása, és az emberi beavatkozások határozzák meg. A felszíni földtani képződmények ó- és újholocén-felső pleisztocén korú folyóvízi (túlnyomó részben kőzetlisztes) kifejlődésű üledékek. Jászberény területén, a város délnyugati területén jelentős kiterjedésű, mintegy 40 km2

nagyságú vízbázis található. Az „érzékeny terület” besorolású vízkészletek hidrogeológiai védettsége megoldott. A szennyvizek elszikkasztása és/vagy felszíni vízelvezető rendszerekbe vezetése környezeti veszélyforrás, amit a magas talajvízállás és fokozott belvízveszély tovább erősít. A talajvíz mélységére jelentős befolyással bír a Zagyva vízállása. Belvíz által a város néhány, a mélyfekvésű területen elhelyezkedő utcája (településen elszórva találhatóak)


veszélyeztetett. A térség nagy mennyiségű és jó minőségű termálvízkinccsel rendelkezik. Jászberény közigazgatási területén a 700 és 760 m közötti felső pannon vízadókat megcsapoló 800,5 m-es (K562) és 804,0 m-es (B-415) termál kutak 44-45 0C-os hévizet hoznak a felszínre. Az ugyancsak felső-pannon korú, de mélyebben (973-100 m között) települő vízadókat beszűrőző 1022,0 m-es kút (K-676) 56,6 0C-os hévizet termel, maximális vízhozama 740 l/perc. A használt termálvizek sótartalma a felszíni befogadó szennyezőanyag terhelését növeli. Jászberény település a 27/2004. (XII.25.) KvVM, rendelet szerint felszín alatti víz szempontjából érzékeny területen helyezkedik el.

A 27/2006. (II.7.) Kormány rendelet, és a 43/2007. (VI.01.) FVM rendelet szerint a település területe nitrát érzékeny terület.

3. térkép: Nitrát-érzékenység (forrás: TeiR)

3.1.3. TALAJ

A talaj állapotának ismerete és az állapotváltozás nyomon követése kiemelten fontos feladat. E célból hozták létre a Környezetvédelmi Információs és Monitoring Rendszert, valamint ennek egy speciális alegységét, a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszert (TIM). A TIM


országos mérőhálózata 1236 mérési pontot foglal magába, melyeket kisebb természetföldrajzi egységek reprezentatív területein jelölték ki, a jellemző talajsajátosságokat követve. Az 1236 pontból 865 található mezőgazdasági területen.

Jászberény természeti értékekben gazdag, jelentős tájképi és tájhasználati értékeket felmutató település.

4. térkép: talajtípusok elhelyezkedése (forrás: TeiR)

A település talajai igen változatosak, előforduló talaj típusok: Mészlepedékes csernozjom talajok, mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjom, réti talajok, réti szolonyecek, sztyeppesedő réti szolonyec, szolonyeces réti, és humuszos homok talajok (D-DNy).


Az alábbiakban bemutatjuk a település jellegzetesebb talajtípusait:

Csernozjom talajokE főtípusban azokat a talajokat egyesítjük, amelyekre a humuszanyagok felhalmozódása, a kedvező, morzsalékos szerkezet kialakulása, a kalciummal telített talajoldat kétirányú mozgása a jellemző. E talaj jellemzők az ősi füves növénytakaró alatt bekövetkezett talajképződés eredményei (a zárt fűtakarón belül egyes fák vagy kisebb facsoportok előfordulhatnak).

Mészlepedékes -csernozjomNemcsak hazánk, hanem az egész Duna-völgy jellegzetes talajképződménye. Elnevezésüket a szelvényükben általában 30-70 cm között jelentkező mészlepedékről kapták, mely a szerkezeti elemeket, vagyis a talajmorzsákat vékony, penészhez hasonló hártya alakjában vonja be. A lepedékes réteg - különösen szárazon - világos színű, szürkés árnyalatú, és igen könnyen esik szét szerkezeti elemeire. A mészlepedék e talajtípus sajátos dinamikájának következménye, melyben váltakozva következnek a kilúgzás, vagyis a szénsavas mész kioldásának és a lepedékképződés, vagyis a szénsavas mésznek a talajoldatokból való kicsapódásának időszakai. A kilúgzás az ősztől tavaszig tartó átnedvesedéssel esik egybe, a lepedékképződés pedig a nyári kiszáradás és a talajoldatok betöményedésének következménye. Vízgazdálkodása igen jó, mert minden szintjének kiváló a vízáteresztése és víztároló képessége. Kivételt csak a leromlott szerkezetű, elporosodott szántott réteg és a tömődött barázdafenék képez. Ezek megszüntetése különösen fontos. E talajok tápanyag-gazdálkodása szintén jó, a kedvező nitrogénellátottság, foszfátfeltáródás és káliumszolgáltató képesség hatására.

Réti csernozjom talajok

Kialakulásukra és tulajdonságaikra jellemző, hogy a csernozjom jellegű humusz-felhalmozódást gyenge vízhatás kíséri. A vízhatás lehet a talajvíz közelségének vagy a mélyedésekben összefutó belvíznek az eredménye. Ritka, de egyes helyeken tapasztalható eset, hogy a talajszelvények vízbősége s az ennek következményeként fellépő levegőtlensége a talaj agyagtartalmának függvénye. Bennük a vasmozgás nyomai is észlelhetők, rozsdás foltok, vasszeplők, erek alakjában. A humuszos szintek színe sötétebb, barnásfekete, fekete. Szerkezetük inkább szemcsés, sokszögű. Az egyes szintek egymás közötti átmenete élesebb és rövidebb. A csernozjom B-szintnek az A-szinthez viszonyított vastagsága a réti csernozjomokban kisebb. Kora tavasszal túlnedvesedésre hajlamos. Tápanyag-szolgáltató képessége a kedvező nitrogén-, foszfor- és káliumellátás miatt jó.

Réti talajok

A réti talajok főtípusába azokat a talajokat soroljuk, amelyek keletkezésében az időszakos túlnedvesedés játszott nagy szerepet. Ez lehet az időszakos felületi vízborításnak, vagy a közeli


talajvíznek a következménye. A vízhatásra beálló levegőtlenség jellegzetes szervesanyag-képződést és az ásványi részek redukcióját váltja ki. A réti talajok tulajdonságait a tapadós humuszanyagokkal, a nehéz művelhetőséggel, a foszfor erős megkötődésével, valamint a nitrogén tavaszi nehéz feltáródásával jellemezhetjük. A réti talajokon a termés különösen nedves években kicsi, száraz években viszont jó.

Öntés réti talajok

E típusban mind a réti folyamat, mind a talajok öntésjellegének nyomai fellelhetők. A réti talajokra jellemző humuszképződés, valamint az öntésterületek hordalékanyagának rétegzettsége és kialakulatlansága egymás mellett jelenik meg. A szelvények humuszos szintje jól kivehető, általában 30-40 cm vastag és 2-3% szerves anyagot tartalmaz; tehát elmarad a többi réti talajtípusétól. Területük az ártér magasabban fekvő részeire terjed ki, amely az állandó vagy az időszakos vízborítástól mentesülve lehetőséget ad a folyamatos talajképződésre. A megtelepedő állandó növénytakaró alatt elsősorban a humuszosodás indul meg, mégpedig olyan feltételek mellett, amelyek a réti talajok képződését határozzák meg. Vízgazdálkodásuk általában kedvező, és ha a talajvíz nincs túl közel a felszínhez, a tavaszi túl nedves időszak sem tart soká. A nyári időszakot a talajvíz a növények számára hasznosan befolyásolja. Tápanyag-ellátottságuk kedvező.

A humuszos homok talajok nagy víznyelő és vízvezető képességű, közepes vízraktározó, igen alacsony talajértékszámmal jellemezhető, gyenge minőségű talajok. Szikes talajok közül foltszerűen, kis területen a réti szolonyec és a sztyeppesedő réti szolonyec talajok találhatók meg. Ezek a talajok rendkívül kedvezőtlen vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkeznek, igen gyenge minőségűek.


3.1.4. A TERMÉSZET ÁLLAPOTA

A különböző életközösségek, geológiai, vízrajzi, tájképi értékek megóvásának leghatékonyabb eszközei a természetvédelmi területek. A védettségi kategóriák egyrészt az élővilág táj- és természetvédelem szempontjából legértékesebb területeit jelölik, amelyek a területi érzékenységi kategóriarendszerben a legérzékenyebbek. A védettség jogszabályokban, illetve védetté nyilvánítási határozatban rögzített tilalmakat, korlátozásokat jelent az adott területen, amely jelentősen befolyásolja e területek távlati terület felhasználását, hasznosítását. Jászberény környéke – miként az egész Alföld –, ma már alig rendelkezik természetes körülményeket őrző területekkel. Ezek zömmel olyan maradványok, amelyek mezőgazdasági kultúrnövényzet számára gazdaságtalanul alkalmatlanok, illetőleg állattartási vagy árvízvédelmi okok miatt maradhattak meg. Szerencsére egyben ezek éppen azok is, amelyek kialakulás-történeti és mai állapotukat tekintve zoológiailag és botanikailag, sőt, tájképi megjelenésükben is egyaránt a legértékesebbek. E reliktumok egyike az 1987 márciusában természetvédelmi területté nyilvánított Hajta és Zagyvamenti Természetvédelmi terület.

5. térkép: védett területek és ökológiai hálózat elhelyezkedése

A 18. században már írásos adataink vannak, melyek a Zagyva partját kísérő erdőket méltatják, illetve tudósítanak arról, hogy Jászfelsőszentgyörgy a környék legszegényebb


községe. Amilyen szegények lehettek anyagi javakban, olyan gazdagok viszont természeti kincsekben. A Jászfelsőszentgyörgyöt és Jászberényt összekötő úttal szinte párhuzamosan halad természetes medrében a Zagyva folyó. Letérve a műútról észak felé haladva a földúton hamarosan elérjük a védett Zagyva szakaszt. A magas partok miatt itt nem volt szükség gátak építésére, így a természetes élőhelyet kevésbé kellett háborgatni. Ezért a fűz-nyár és a tölgy-kőris-szil ligeterdők, ártéri rétek és a magas partok pusztarétein mind a növények, mind a hozzájuk kötődő állatok békességben élnek. Ez utóbbin tenyészik a pusztai csenkesz (Festuca rupicola), a csillagpázsit (Cynodon dactylon) és a fenyérfű (Bothriochloa ischaemum), míg a parti területek részein mocsári gólyahír (Caltha palustris) és szamárkenyér (Echinops sphaerocephalus) él. Érdemes pár szót a honos farkasalmára (Aristolochia) áldoznunk, ugyanis míg maga a növény mérgező – bár őrölt levelét éppen nehezen gyógyuló sebek gyógyítására használják mind az ember-, mind az állatgyógyászatban – a rajta lakmározó farkasalma lepke (Zerinthya polyxena) hernyóinak ez meg se kottyan. A védett farkasalma lepkén kívül itt él még a ritka ezüstfoltos csuklyásbagoly lepke (Cucullia argentea) is. Egy ilyen háborítatlan terület szinte mindenféle állatfajnak biztos menedéket ad, így gyakoriak a füzikék (Phylloscopus), akik a lombozatban ügyesen tornázva a legkisebb rovarokat is észreveszik, zöldes színük viszont jól rejti őket a ragadozók elől. Másutt erdei pintyek (Fringilla coelebs) költenek csésze alakú fészkeiket vastag ágakra építve. Korhadó málladozó kérge alá fakuszok (Certhia familiaris) építik otthonaikat, a kérgen csuszkák (Sittidae) és fakopáncsok (Picidae) keresik élelmüket. A cserjeszint jellemző fajai a rigófélék (Turdidae), a poszátafélék (Sylviidae) és a gébicsek (Laniidaee). A keskeny folyócska néhol ligetes helyeken halad át, néhol azonban olyan sűrű, dzsungeles, mint akármelyik dél-amerikai folyó, lassú vizében fenékjáró küllők (Gobio gobio) és domolykók (Squalius cephalus) élnek.

Natura 2000 hálózat

Az Európai Uniós természetvédelem legfontosabb eszközei a madárvédelmi (79/409/EEC) és az élőhely-védelmi (92/43/EEC) irányelv. A két jogszabály rendelkezései szerint kijelölt természetvédelmi területek közös európai rendszere a Natura 2000 hálózat. A Natura 2000 hálózat célja a közösségi szinten jelentős, veszélyeztetett növény- és állatfajok és élőhely típusok védelme, és ezen keresztül a biológiai sokféleség megőrzése és hosszú távú fennmaradásának biztosítása. A Natura 2000 hálózat kialakítása az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltétele volt. Az irányelvek átültetése a magyar jogrendbe és a területek kijelölése a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről kormányrendelettel történt meg. A Natura 2000 hálózat által érintett területek (különleges madárvédelmi területek és különleges természetmegőrzési területek) helyrajzi számainak átdolgozott listáját a 14/2010. (V.11.) KvVM r. tartalmazza.


Különleges madárvédelmi terület a Jászság. Jászberény várost érintő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület a Borsóhalmi legelő, a Jászsági Zagyva ártér, valamint a Hajta mente. A települést érintő 14/2010. (V.11.) KvVM r. szerinti Natura 2000 területek helyrajzi-számos listáját a 4. melléklet tartalmazza.

Zagyvamenti Természetvédelmi Terület

A Mátrából leérkező Zagyva Jászberénytől egykor sokkal délebbre, a Hajtán keresztül Farmos felé folydogált, és Tiszaalpár tájékán torkollott az Alföld fő folyójába. Mintegy tíz-tizenkétezer évvel ezelőtt (az úgynevezett óholocéni boreális mogyorófázis idején) a Jászberény – Jászjákóhalma – Alattyán térségi süllyedések hatására változtatta meg ősi irányát, és tekervényes új medreket mélyítve magának, a Tarna vizével egyesülve új mocsárvilágot alakított ki a Jászság közepén. Az emberi munka (folyószabályozás - begátalás, lecsapolás) következtében mára ez a vízivilág is eltűnt, helyén szántók találhatók.

A Zagyva ma északról kerüli meg Jászberényt, és Szolnoknál ömlik a Tiszába. A folyónak ez a fiatalabb (óholocéni), Jászfelsőszentgyörgytől Kerekudvaron át Jászberényig tartó szakasza olyan változó szélességű ártéri rész, amely a tereplejtés következtében többé-kevésbé eredeti állapotában maradhatott meg; az áradások vízereje itt egy lapos, mély völgyet alakított ki a környező, laza szerkezetű homokos talajszintben. Így ma is többnyire szabályozatlanul és szeszélyesen kanyarogva természetes gátjai között, néhol alámosott és vízbe dőlt öreg fák alatt folyik az egyébként sekély, alig 1-2 méter mély alluviális medrében. Ahol a hullámtér a vízszélig is elkeskenyedik, ott a környező térszín pereme és az árterület közötti több méteres szintkülönbség élesen elválva szinte szakadékszerűen mered a folyó fölé, máshol viszont jelentősen kiszélesedve, elhagyott mederszakaszok nyomai fedezhetők fel.

Az ártér Jászfelsőszentgyörgy – Jászberény közötti folyásirány szerinti jobb oldala 111 hektáron természetvédelmi terület; a követendő útvonalat e helytől piros-, majd Kerekudvartól Jászfelsőszentgyörgyig zöld-sáv turistajelzés mutatja.

Ez az ősi állapotokat őrző Zagyva-völgy a folyó síksági részének tájképileg talán legszebb szakasza, a környező kultúrtájhoz viszonyítva pedig változatos növény- és állattársulások élnek itt együtt. A rendszeres kiöntések miatt üde, mezofil turjánrétek, igazi, alsószakasz-jellegű ecsetpázsitos réttársulások fogadnak bennünket, kivénhedt fűzfákkal, égbenyúló jegenyékkel, fészekrejtő hatalmas feketenyárfa-matuzsálemekkel, kőris- szil- és égerfákkal megtűzdelt madárdalos ligetekkel. A partszegélyen telepített nyárfások, spontán szaporodó akácok és juharok találhatók, ezért az ősibb, ártéri keményfa-ligetekre már csak nyomaiban akadhatunk. A folyónak mindkét oldalát kísérő galérialigetet kecskerágó, kökény, bodza, galagonya és gyepűrózsa tarkítja, bozótszéleit vérehulló fecskefűvel (Chelidonium majus) , farkasalmával és egyes galajfélékkel vegyült nagy csalán szegélyezi, iszalag, szeder, komló és süntök szövik be.


A Zagyvamenti Természetvédelmi Területnek az évente olykor többször megeső kiáradások miatt sajátos növényzete van. A kosborfélék hiányoznak, védett növényfaj is kevés található, és ritkaság a borsóhalmai rétre oly jellemző réti margaréta (Leucanthemum vulgare) is. Az egyes évszakok más-más aspektusaiban különböző pillangós és ajakos-virágzatú, valamint keresztes- és fészkes-virágzatú növényfajok (pl. vadmurok) dominálnak, és igen jellemzők a sárgavirágú boglárka-félék. Itt-ott foltszerűen sok a réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi), később az őszi vérfű (Sanguisorba officinalis), majd az őszi kikerics (Colchicum autumnale).

Az áradásokból visszamaradó vizes mélyedésekben illetve medermaradványokban gólyahír (Caltha palustris), sárga nőszirom (Iris pseudacorus), réti füzény (Lythrum salicaria) díszeleg. Több helyen tömeges a fekete nadálytő fehér virágzatú (mocsári) alfaja, viszont igazi ritkaság a védett nyári tőzike (Leucojum aestivum). Magas partoldalainak némely részén az adventív (behurcolt) parlagi ligetszépével vegyült gyalogbodzások láthatók, máshol a fehér szamárkenyér és különböző ökörfarkkóró fajok tűnnek szemünkbe, közöttük néhol a védett nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale) szálaival. Itt-ott a szürkekáka egy-egy tőcsomója, a szarvaskocsord (Peucedanum ervaria), az orvosi ziliz (Althaea officinalis) meg a parlagi madármályva (Lavatera thuringiaca) és a gilisztaűző varádics (Chrysanthemum vulgare) hívja fel magára a figyelmet. Másutt pusztai csenkeszes, nádtippanos, fenyérfüves bogáncsosok meg aszatosok, pipacsos csillagpázsit és csomós ebír társulások virítanak. Bókoló, liláskék virágairól ismerhető fel a védett réti iszalag (Clematis integrifolia). Jászfelsőszentgyörgy felé felfedezhetjük a kövér aggófű (Senecio doria) termetes szálait, a település alatti szántók szélén pedig a védett réti őszirózsa (Aster sedifolius) dacol a kultúrhatásokkal szemben. Más növény viszont éppen „kultúrkövető”. Ilyen a szegfűfélék családjába tartozó, hamvasan bíborpiros virágú mérgező konkoly, amely egykor a pipaccsal és a búzavirággal együtt közönséges „gabonagyom” volt, ma védett növény.

E tájképileg is megragadó változatos környezet számos gerinces állatfajnak nyújt otthont. Nyári időszakban kedves hely ez az őzeknek és a vadnyulaknak, a nappalra elbúvó sünnek és a hosszú orrú erdei cickánynak. A kétéltűek alföldi fajai itt általában ritkábbak, mint például a Hajtában, ám külön érdekessége és értéke a területnek a homoktalajokra jellemző barna ásó-béka (Pelobates fuscus) gyakorisága. Óvatos sétánk során a fűvel egybeolvadó zöldesszürke fürge gyíkot gyakran láthatjuk napfürdőzni, viszont a partszegélyen haladva az egyre ritkuló mocsári teknős (Emys orbicularis) jelenlétét leginkább már csupán egy csobbanás árulja el. Néha találkozhatunk vízszéli homokpadkán sütkérező vízi siklóval (Natrix natrix), megfigyelhetjük a „méla lesben” ülő kecskebékákat, a víz fölött akrobatikus légi-mutatványokat produkáló, folyóvizekhez kötődő szitakötő-féléket.

A Zagyvamenti Természetvédelmi Terület madárvilága az élőhely fás vegetációjából következően színes és összetett, tágabb környezetéhez viszonyítva pedig fajgazdag. A lombkoronában és cserjeszinten fészkelő madárfajok száma mintegy 30, köztük az elbűvölő énekű fülemülével. Olykor egy-egy berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis) vagy nádi poszáta (Acrocephalus paludicola) is megszólal. Rendszeres fészkelője a folyó galérialigetének a


feltűnő, aranysárga tollazatú sárgarigó (Oriolus oriolus). Jászberény határában csak itt gyakoribbak a függőcinege (Remiz pendulinus) és más odúlakó fajok; seregély, harkály, zöld küllő, melyek közül fémesen csillogó azúrkék tollazatával a fokozottan védett szalakóta (Coracias garrulus) a legjelentősebb. A trópusi színekben pompázó, szintén fokozottan védett gyurgyalag (Merops apaster) az egykori uradalmi épületek mögötti dombhajlatban költenek.

Leggazdagabb természetszerűleg a gerinctelen állatvilág. Gyakori az éti csiga, és bogárfélékben is bővelkedik. Ritkább állatai közül említést érdemel az öreg, korhadó fűzfákban is kifejlődő diófacincér (Megopis scabricornis) és orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis). A szántószéli partoldalba függőleges járatot váj az itt ritka szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis). Az ájtatos manónak is nevezett, és a magasabb növényeken zsákmányára órákig mozdulatlan lesben várakozó imádkozó sáska elég gyakori, viszont a kúpos fejével bizarr látványt nyújtó sisakos sáska (Acrida hungarica) már sokkal kevésbé. Néha találkozhatunk a zöldes-arany csillogású, fatörzsön futkározó aranyos bábrablóval, a talajon táplálék után kutató rezes- és aranypettyes futrinkával, olykor egy-egy pompás virágbogárral.

A változatos növénytársuláshoz kapcsolódóan a Jászberény környékén előforduló lepkefajoknak közel a fele ezeken a réteken él. A melegebb tavaszi napsugarak hatására előbújik az áttelelt citromlepke, kis rókalepke, nappali pávaszem. Olykor még gyászlepke vagy nagy rókalepke is látókörünkbe kerülhet. Április végén jelenik meg a jellegzetes, mifelénk kifejezetten ritka farkasalmalepke (Zerinthya polyxena). Nem sokkal később a fecskefarkú- és kardfarkú lepke lomhán vitorlázva repülő példányait, majd az élénkpiros színük miatt távolról is feltűnő kis- és nagy tűz-lepkék kergetőzését csodálhatjuk meg. A nyár beköszöntével megszaporodnak az egyes kék színű boglárkalepkék, a különböző fehér-, szemes- és tarkalepke fajok. Ekkor láthatjuk az ostorfához kötődő csőrös-lepkéket, a bogáncsfélék virágait szívesen látogató zöldes gyöngy-házlepkéket stb., szeptemberben a szárnyain piros csíkokat viselő atalanta lepkéket és a narancssárga színükkel feltűnő sáfránylepkéket látva pedig már érezni lehet, hogy közel az ősz.

A Zagyvamenti Természetvédelmi Terület ártéri rétjeire és ligeteire nagyszerű kilátás nyílik a térszín magasabb peremének bármelyik pontjáról, akár a tavaszi illatos virágözön, akár a napfényben fürdő meleg nyár, akár az ősz tarka színorgiája idején járjuk végig, – és télen is kellemes „egészségügyi” séta kínálkozik errefelé, amikor hó és zúzmara lep be mindent.

A Hajtai (ős-zagyvai) természetvédelmi terület élővilágáról

A Jászberénytől kb. 6 km-re elterülő és ma Hajta néven ismert Jászfelsőszentgyörgyhöz és Jászberényhez, délebbre pedig már Pest megyéhez tartozó és Farmosig követhető egykori ős-zagyvai árterület az utolsó olyan természeti színfoltja Jászberény határának, amely leromlott állapotában is visszatükrözi a hajdani vízivilág emlékeit. A Hajta, mint a Tápió-Galga-Zagyva hordalékkúp-síkság tájrésze (egészen pontosan az ősi Zagyva folyásiránya és ártere; 1998-tól a


Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet részegysége) felszíni talajaiban részint lösz, nagyobb részében homok, illetőleg ezek különböző mértékű és arányú keveréke, lépcsőzetes lejtésű hullámos-buckás felszínnel. De előfordul itt a hajdani ártér „nyomvonalán” löszagyag és réti csernozjom, a közelmúltig mocsaras-vízállásos mélyebb részein pedig tőzeg is.

A szűkebb értelemben vett ős-zagyvai ártér néhol öböl-, máshol morotva- és tószerű mélyedéseiben itt-ott különböző vastagságú kotutőzegen ma is jellegzetes mocsári növényzet uralkodik, benne szép számú mocsári páfrány állományokkal díszített zsombéksásos társulásokkal, a víztelenítés (lecsapolás) következtében sajnos elpusztulás-veszélyes állapotban. Foltszerű elő-fordulásban a kiszáradó láp- és mocsárrétek bonyolult összetételű különböző kékperjés- és úgynevezett magaskórós növény-együttesei is megtalálhatóak, elsősorban homoki mocsárrétek társulás-formációiban. Közöttük szinte mindenütt él a mocsári kosbor (összességében több ezerre tehető példányszámmal), és szaporodó tendenciát mutat a szikesedést jelző fátyolos nőszirom. A vízi növényzet az állandósult vízhiány következtében részint elpusztult (rence, vízitök, kolokán, sulyom- és hínárfélék), részint a levezető csatornába (=Almási-ér) szorult vissza (virágkáka, mételykóró, vízi harmatkása, hídőr, gyékény- stb.), részint pedig – főleg a víz nélkül maradt vékonyabb tőzegtalajos nádas részek – átalakulóban vannak. Ezt jelzi a borzas füzike, a sédkender, a mocsári aszat, az aranyvessző- és egyebek elszaporodása, mély benyomulása a nádasba, de bizonyos értelemben erre utal a pimpófélék és egyes imolafajok megjelenése a zsombékos-nádasok szárazulatra került állományai között.

A vízállásos-mocsaras tósorozat-szerű mélyedések lecsapolása következtében felerősödött az ezeket környező rétek szikesedése (szoloncsák szikesek). Ezeken a helyeken mindenütt megtalálható a sziki lepkeszeg, a bársonykerep, a szürkekáka és a kamilla, vakszikes foltjain a közönséges szikipozdor (Podospermum canum) meg a bárányparéj, a sziki árpa és a sziki útifű, stb., valamint a jellegzetesen szoloncsák-sziki pannon-endemikus növényünk, a pozsgás zsázsa (Praematricum Crisicum). Ősz felé - különösen a régi morotvák jócskán feltöltődött nyomvonalán – sokszor lila szőnyegként, tömegekben láthatjuk az ugyancsak Kárpát-medencei endemikus virágunkat, a sziki őszirózsát (Aster tripolium subsp. Pannonicum)

Hogy a Hajta esetében már mennyire a Duna-Tisza közének flórajárásában (is) vagyunk, elég néhány méterre elhagynunk a mocsári és mocsárréti társulásokat. Ezt mutatják a rozsnokos- és homoki csenkeszfű-gyepek, délebbre pedig (főleg a „-Káták” térségében) az itt-ott fehér nyárfákkal megtűzdelt tipikus homokpusztaréti csüdfüves csenkeszgyepek: magyar csenkesz, hólyagos- és homoki csüdfű, homoki keserűfű, homoki árvalányhaj és egyebek folt-szerű, néhol viszont csak szálankénti előfordulásai. Számos szárazságtűrő növényfaj mélyen felhatol Jászberény déli (Tőtevény-Újerdő-Portelek), egykoron csak „marhajárásnak” nevezett laza, soványhomokú határrészébe is, amelyek közül említést érdemel a homoki cickafark, a homoki- és szikár habszegfű (Silene otites), az ékes vasvirág (Xeranthemum annum) stb.

A Hajta rétjeiről (beleértve a vízi-vizenyős-nádas részektől a száraz homokig az egész területet,) eddig közel 600 növényfaj került feljegyzésre. Közöttük a fentebb említetteken kívül


– főleg a Pest-megyei oldalon – még számos védett vagy helyi viszonylatban ritka, illetőleg területjellemző növény terem. Pl. tavaszi hérics (Adonis vernalis), szártalan csüdfű (Astragalus excapus), nagy pacsirtafű (Polygala major), kornis tárnics (Gentiana pmeumonanthe), csomós harangvirág (Clampanula gromerata), buglyos szegfű (Dianthus superbus), homoki fátyolvirág (Gypsophila paniculata), szárnyasmagvú budavirág (Spergularia maritima), sziki sóballa (Suaeda maritima), szibériai nőszirom (Iris sibrica) és egyebek.

Nyilvánvaló, és az eddig elmondottakból egyértelműen következik, hogy a Hajta Jászfelsőszentgyörgytől Farmosig terjedő, összességében több mint 2000 hektáros természetvédelmi területének az állatvilága éppoly összetett, mint a növényzete. Ez főként a rovarvilággal kapcsolatban mondható el. Jellemzőek a lazább talajokhoz kötődő védett hangyalesők és homokfutrinkák, és nem ritkák a nagyobb számban jobbára nyílt sztyeppréteken előforduló védett imádkozó- és sisakos sáskák sem. A vizes élőhelyek drasztikus lecsökkenése következtében – hasonlóan minden vízhez kötődő állatfajhoz – jelentősen megritkultak a szitakötők. Ugyanakkor ennyire negatív jellegű változások más rovarrendek, pl. a lepkék esetében még nem tapasztalhatók. Nappal általában a szárazabb rétek jellemző lepkéivel (egyes széna- és szemeslepke, boglárka- és csüngőlepke fajokkal, fehérlepkékkel) találkozhatunk leginkább. A védett nappali pávaszem, kardos- és fecskefarkú lepkék viszont kifejezetten ritkák. Az igen érdekes és bonyolult összetételű éjjeli lepkék csoportjából – mint speciális életmódú ritkaság – megemlítendő a Nyík-rét – Erek-köze határán található, orvosi kocsordos társuláshoz kötődő fokozottan védett nagy szikibagoly lepke (Gortyna borelii).

A Hajta lecsapolását követő elvíztelenedés leglátványosabb drasztikummal a gerinces állatvilágra hatott. Jászberény piacait még néhány évtizeddel ezelőtt is az itt munkálkodó halász-dinasztiák látták el élőhallal, – mára a halfauna a szó szoros értelmében kipusztult. Csak az Almási-ér Farmos tájéki állandó vizeiben tengődik a védett lápi póc (Umbra krameri) és réti csík (Misgurnus fossilis). A vízhiány megtizedelte a békákat, követték őket a tarajos és pettyes gőték. Rendkívül megfogyatkoztak a mocsári teknősök és a vízisiklók. Megszűnvén a táplálékforrás, a vízimadarak is elvándorlásra kényszerültek. Alig fészkelnek már szárcsák meg bölömbikák, eltűntek a récefélék meg a sirályok, a cankók stb. Gólyák és gémek is csak alkalmi vendégként vannak itt „szöcskézni”.

Őszi vonuláskor meg-megjelenik ugyan egy-egy fekete gólya (Ciconia nigra) vagy kormos szerkő (Chlidonias niger), de ez már kuriózumnak számít. A ragadozó madarak sem gyakoriak, habár egerészölyv, vörös vércse, olykor még barna- vagy kékes rétihéja (Circus cyaneus) is megfigyelhető a légtérben. A madárvilágot tekintve a Hajtának ma talán legnagyobb természeti kincse a gyurgyalag (Merops apiaster), amely egy felhagyott homok-bánya oldalfalában partifecskékkel „társbérletben” létesített fészektelepet (mintegy húsz pár költ itt). A víz eltűnésével azonban nemcsak a halak és békák, hanem a vízi életmódhoz csodálatosan alkalmazkodott szervezetű szép ragadozó emlős, a vidra is eltűnt. A Hajta esetében egyértelműen értelmetlen emberi beavatkozás miatt odaveszett a vízi-csigák és kagylók


tömege is. Még a nád sem a régi – és ezek a változások az eredeti élővilági társulások szempontjából ma már szinte visszafordíthatatlanok, pedig ez volt a Jászság legősibb, utolsó olyan vizenyős területe, amely hírmondóiban úgy-ahogy napjainkig megőrizhette az egykori vízivilág színes élőhelyi jellegzetességeit, a természet csodálatos alkotóképességének sajátosan egyedi tájképét és hangulatát.

Borsóhalmi-legelőA jászárokszállási műút, az Ágói-patak és a Tarna által közrefogott területen található hajdani ártéri rét, melynek különösen gazdag mocsárréti vegetációja van.

Kunhalmok (ex lege védettségűek)Legfontosabb típusaik az ún. tell-ek (neolit ill. bronzkori halmok), a kurgánok (réz-, korabronz- honfoglalás, stb., kori sírdombok), az őrhalmok, illetve a határhalmok (határmegjelölés céljából). Dudás-halom- A város déli határában, a Dudás-dűlőben, ép formájú, elgyomosodott halom.Hegyes-halom- A város déli határában, a Dudás-dűlő és a Meggyes határrész között fekvő, ép formájú, elgyomosodott halom.Négy-halom- A város és egyben a Jászság északi határán található halom, melyet a homokbányászat elhordott.Pap-halom- A város dél-keleti határrészén a 32. sz. úttól 300 m-re található halom, erősen bolygatott.Sas-halom- A város dél-nyugati határrészén Alsómuszáj-dűlőben emelkedő ép formájú halom.Szent-Imre halom- A város déli határrészén a jászboldogházi út mellett markáns kiemelkedés, amely a Jászság egyik legimpozánsabb halma. Az egykori Zagyva melletti tipikus tell-telep, a Jászság egyik legértékesebb botanikai területe, bolygatatlan felszínét tipikus löszfal vegetáció borítja. Kimagasló természetvédelmi, botanikai értéke miatt kiemelt védelmet érdemel.Szent Pál-halom- A várostól délre 3 km-re, a 32.sz. út déli oldalán található zömében elhordott halom, amely területén értékes régészeti leleteket tártak fel.Töviskes-halom- A várost Jászárokszállással összekötő út nyugati oldalán található halom, amit javarészt elhordtak.

A védettség indoka és célja: A Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet értékes mocsári vegetációja és madárvilága

megőrzése. Számos védett növényfaj / mocsári kosbor, budai imola, tőzegpáfrány, nyúlánk sárma, érdes csüdfű /, illetve védett állatfaj / vöröshasú unka, barna rétihéja, cigányréce, / él a területen.


A Zagyva menti Természetvédelmi Területen a fűz-nyár ligetek, tölgy-szil-kőris ligeterdők és ártéri rétek, valamint a gazdag madárvilág megőrzése.

JászságA madártani jelentőséggel bíró terület nagysága: 16387 hektár. A terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül: Különleges Madárvédelmi Terület - Special Protection Area (SPA)

Egyéb védettség:Fontos madárélőhely (Important Bird Area - IBA) Dél-Heves - Jászság IBA; 57200 ha

Általános leírás: A Hajta és a Galga völgyében található füves puszták, vizes területek, erdőfoltok a Jászságban.

Madártani jellemzés: Pusztai madárfajok szempontjából tartozik jelentős élőhelyeink közé, kiemelkedik parlagisas- és kerecsensólyom-állománya. Főként megfelelő vízborítottság esetén nagy számú vonuló és táplálkozó vízimadár fordul meg a területen. Földhasználat:Erdőgazdálkodás, mezőgazdaság (gyepgazdálkodás, szántóművelés), vadászat és vadgazdálkodás, vízgazdálkodás, nem hasznosított.

Veszélyeztető tényezők:Erdősítés, madarak zavarása, mezőgazdasági művelés csökkenése, mezőgazdaság intenzitásának növelése, növényzet égetése, vízgazdálkodási problémák.

A kijelölés alapjául szolgáló fajok és állományuk: Parlagi sas (Aquila heliaca) 5 pár Kerecsensólyom (Falco cherrug) 5 pár

Fészkelőállomány: fekete gólya (0-2 pár), fehér gólya (18-28 pár), cigányréce (1-4 pár), barna kánya (0-1 pár), barna rétihéja (10-15 pár), hamvas rétihéja (2-4 pár), kék vércse (25-40 pár), gólyatöcs (4-53 pár), gulipán (5-45 pár), ugartyúk (2-5 pár), küszvágó csér (0-5 pár), réti fülesbagoly (2-3 pár), szalakóta (10 pár), tövisszúró gébics (150-200 pár), kis őrgébics (70-90 pár).

http://www.mme-monitoring.hu/birds.php?huring=FALCHE

http://www.mme-monitoring.hu/birds.php?huring=AQUHEL


6. térkép: Natura 2000 területek (forrás: TeiR)

Holtágak: Necsői Holt Zagyva Jászberényi Városi Holt Zagyva


3.2. TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA

3.2.1. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET, INFRASTRUKTÚRA

3.2.1.1. A települési környezet tisztasága

A település környezetvédelmi megítélésében jelentős szerepe van a köztisztaságnak. Nemcsak a kívülálló, hanem a településen élő ember számára is a legszembetűnőbb a közterületek tisztasága, a zöldterületek gondozottsága, a közutak állapota. A város környezetének rendezettsége, tisztasága növeli az ott élők komfortérzetét, esztétikusabb életteret biztosít. Települési környezetünk tisztaságát legjobban mi magunk tudjuk befolyásolni.

A települési köztisztasággal, a zöldterület és parkfenntartással összefüggő feladatok végrehajtásával, Jászberény Város Önkormányzata Képviselőtestületének a 10/2003. (III.28.) számú rendelete foglalkozik.

A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek és parkok fenntartásáról Jászberény város Önkormányzata gondoskodik, részben az általa megbízott szolgáltató útján, részben az érintett ingatlantulajdonosok, használók kötelezésével.

Az ingatlantulajdonosok közterület tisztán tartásával, zöldterület ápolásával kapcsolatos feladatai:

az ingatlan előtti, melletti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az ingatlan határától az úttestig terjedő teljes terület – kivéve a rendszeres parkfenntartásba bevont területek – gondozása, tisztán tartása, kaszálása, hulladék és gyommentesítése (különös tekintettel a pollen allergiát okozó növényekre), hó eltakarítás és síkosság mentesítés, a hulladék gyűjtőedényzet környezetének tisztántartása.

az ingatlan melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartása, gaztalanítása, a feliszapolódás megszüntetése az eredeti mélység megtartásával,

tömbházas telken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartása, kaszálása, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása,

beépítetlen telekingatlan tisztán tartása és gyom mentesítése, kaszálása, a járdán felburjánzó gyom kiirtása, valamint a járda és az úttest közlekedésre

alkalmassá tétele, a benyúló ágak és bokrok megfelelő nyesésével.A tulajdonos(ok) kötelmi körébe nem tartozó közutak, közparkok, zöldterületek, sétányok, játszóterek, valamint az ezeken keresztül vezető gyalogjáró tisztántartása, kaszálása, síkosság mentesítése a keletkező közterületi hulladék összegyűjtése és elszállítása a szolgáltató feladata.


A szolgáltató feladatának az önkormányzattal kötött megállapodás szerint tesz eleget.

Ennek keretében a szolgáltató végzi: a közutak, terek útburkolatai (parkolók) és az ezeket szegélyező járdák, nyilvános

lépcsők, a közterületen lévő a teljes egészében közterülettel határolt árkok és ezek műtárgyai tisztán tartását és az ott keletkezett közterületi hulladék összegyűjtését és elszállítását.

az utcai hulladékgyűjtő tartályok igény szerinti kiürítését, tisztán tartását és karbantartását,

a hó eltakarítási és síkosság mentesítési munkákat a biztonságos közlekedési feltételek megvalósítása érdekében,

a zöldterületi, park fenntartási munkákat, a parki berendezések állagmegóvását, karbantartását.

Két szomszédos terület, épület közötti – kiépített úttal, járdával ellátott vagy anélküli – közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztán tartási kötelezettség (kaszálás, síkosság mentesítés, stb.) a tulajdonosok feladata.

Az üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátó egységek, székházak, intézmények és szolgáltató egységek előtti, melletti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet a tulajdonos köteles tisztántartani, kaszálni, kivéve a rendszeres parkfenntartásba bevont területeket.

Az ingatlan előtti, melletti járdát a tulajdonos köteles folyamatosan tisztán tartani mind a téli, mind a nyári időszakban. A vendéglátó egységek reggel 7 óráig kötelesek a közterületről a hulladékot eltakarítani.

Közterületen állatot tartani és legeltetni tilos! Közterületen az ebet pórázon kell vezetni!

A tulajdonosok a közterületi sávok takarításakor keletkezett közterületi hulladékot, kerti hulladékot saját háztartási hulladékgyűjtő tartályukban kötelesek elhelyezni.

A rendszeresített kuka befogadó képességét meghaladó hulladék mennyiség regionális hulladék lerakóhelyre történő elszállításáról, elszállíttatásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

Közforgalmú közúti közlekedés céljára szolgáló tömegközlekedési járművek esetében: a közterületen lévő üzemi területek, végállomások, pályaudvarok tekintetében a

járművet üzembentartó,


a belterületen lévő váróhelyiségek, várakozóhelyek, a járdaszigetek és a járdától füvesített területtel vagy egyéb módon elkülönített megállóhelyek tekintetében a szolgáltató,

vasutat keresztező járda esetében a vasút üzembentartója, a külterületen lévő váróhelyiségek, várakozóhelyiségek és megállóhelyek tekintetében

a közforgalmi jármű üzembentartója, autóbusz megállóhelyek tekintetében az autóbusz öböl tekintetében a közút kezelője, a felépítmény tekintetében a jármű üzembentartója köteles a rendszeres tisztán tartásról, síkosság mentesítésről, hó, közterületi hulladék eltakarításáról, portalanításáról gondoskodni.

A közterületen munkát végző köteles a jármű, munkagép karbantartását úgy végezni, hogy az környezetszennyezést ne okozzon. Ha a közúti jármű, munkagép üzemelése és parkolása során a közterület szennyeződik vagy más módon károsodik, az üzembentartó haladéktalanul köteles a szennyeződést eltávolítani, az eredeti állapotot helyreállítani, a balesetveszélyt intézkedésével megelőzni, vagy megszüntetni.

A közterületen folytatott, szennyeződést okozó tevékenység esetén a tevékenységet folytató köteles a legnagyobb körültekintéssel eljárni, a tevékenység befejeztével a közterületet rendeltetésének megfelelő eredeti állapotába helyreállítani.

Tilos gépjárművek, munkagépek mosása közterületen! Ivóvizet szolgáltató kutakat, közkifolyókat csak rendeltetésszerűen szabad használni! Az úttestet, járdát és egyéb közterületet rongálni, beszennyezni tilos!

Közterületen ebek által okozott szennyezés eltakarításáról az eb sétáltatója haladéktalanul köteles gondoskodni, ezen szennyeződés az utcai hulladékgyűjtő tartályba gyűjtőtasakban elhelyezhető. Kutyával parkban, játszótéren tartózkodni még pórázon tartva is tilos!

A közterületen megrendezett vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület és vonzáskörzetének tisztántartásáról és a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról.

Hólerakás közterületen csak olyan formában lehetséges, hogy az a közlekedést és a közszolgáltatási felszerelési tárgyak használatát ne zavarja (pl. vízelzáró csap, csapadéknyelő rács, gáz és közmű akna fedlap, egyéb közlétesítmény, lámpaoszlop, hirdetőoszlop, stb.).

Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül (homok, salak, stb.) klorid tartalmú (pl. konyhasó) fagyáspont csökkentő szer használata csak úgy alkalmazható, hogy a


vegyszer egyszeri kijuttatási maximális mértéke 40 g/m2-nél több ne legyen. Ezen anyagok tárolása környezetszennyezést kizáró módon történhet.

A közterület felszerelési és berendezési tárgyainak beszennyezése, megrongálása tilos! Közterületen lévő növények, fák, díszcserjék kivágása, csonkítása csak engedéllyel végezhető, rongálásuk tilos!

A parkosított és füves területeket rendeltetés ellenesen használni tilos! A közterületi gyűjtőedényzetből, illetve a közterületre kihelyezett szemétgyűjtő edényzetből hulladékot kiönteni, szétszórni tilos!

3.2.1.2. Csapadékvíz elvezetés, belvízvédelem

A város vonalas műszaki infrastrukturális ellátottságát illetően a legkomolyabb problémát a csapadékvíz- és belvízelvezető csatornák minőségi és mennyiségi hiányosságai jelentik. A csapadékvíz elvezető hálózat elválasztó rendszerű, nagyobb részt nyílt árkos, kisebb részt zárt csatornák alkotják. A lehullott csapadék egy része elszikkad, az elvezetett csapadékvizek befogadója a Zagyva (1-0-0, 2-0-0, és a 3-0-0 jelű övcsatorna). A rendszer részét képezi a 3 főgyűjtő: I. főgyűjtő (Harcos utcától a Nagytemplomig patkó alakban), a II. főgyűjtő (Balaton utcától az Árok utcáig), a III. főgyűjtő (Sármány utcától a Jákóhalmi útig), valamint több apró zártcsatorna.

A meglévő csapadékvíz elvezető rendszer az eddig ellátatlan területeken bővítésre szorul, és a teljes területen átépítendő, mert funkciójának ellátására már nem alkalmas. A hálózat folyamatos karbantartást igényel, melyről a Berénykom Kft. (5100 Jászberény, Jákóhalmi út 13.) gondoskodik.

A település területén mintegy 71,5 km hosszban van kiépített gravitációs, elválasztott rendszerű csapadékvíz elvezető hálózat, melynek 77%-a burkolt csatorna. A tervek szerint a teljes hálózat hossza 172.053 m, amelyből jelenleg - a Jászvíz Kft. számításai szerint - 71.519 m meglévő, így a megépítendő hossz 100.534 m. Portelken jelenleg nincs megoldva a meglévő csatornák befogadóba történő vezetése. A problémák feltárására és orvoslására a városi Önkormányzat a KEVITERV AKVA Kft.-vel 2002-ben készíttette el „Jászberény város csapadékvíz-elvezető hálózat tanulmányát”. A terv szerint több mint 113 km csatorna épülhet ki a városban, mellyel a teljes hálózat hossza 172 km-re növekszik. A tervezett gyűjtőhálózat záportározókat, zárt, burkolt és földmedrű csatornákat egyaránt tartalmaz, és foglalkozik a főgyűjtő csatornák (pl. Városi-Zagyva) rehabilitációjával és kapacitásbővítésével.. Eddig a beruházás nem kezdődött el, mert anyagi háttere nem biztosított. Az önkormányzat külső, pályázati forrásból tervezi a hálózatfejlesztés megvalósítását.


A belvizeket a Zagyva-Tarna vízrendszer térségét érintő vízfolyások gyűjtik össze a felszíni belvízelvezető hálózat és csatornák révén, majd a végső befogadóként a Tiszába vezetik le. A város területe kis mértékben belvízveszélyes, extrém vízgazdálkodási körülmények között, többnyire a csapadékosabb, árvizes időszakhoz köthető kialakulásuk. A város közigazgatási területe öt belvízöblözetre oszlik, melyek összterülete mintegy 1000 ha. A belvízöblözetek részben gravitációs, részben szivattyús levezetésűek és részben kiépítettek. A vízilétesítmények működőképessége általában romlott.

A Zagyva a várostól nyugatra éri el a külterület határát, majd a szabályozás eredményeként azt megkerülve északon halad tovább és észak-keletre, Jászjákóhalma alatt egyesül a Tarnával, majd keletre hagyja el Jászberény közigazgatási területét. Az átvágások eredményeként létrejött Városi-Zagyva ketté szeli a várost. A település külterületének észak-keleti részén az Ágói-patak halad keresztül és ömlik a Tarnába. A külterület észak-keleti, a Tarna majd a Zagyva bal partján elterülő rész a Laskó-Tisza-Zagyva-Tarna közi árvízvédelmi öblözet területén helyezkedik el. A Gyöngyös-Tarna-Ágó közi öblözet területéhez tartozik a külterület Ágói-pataktól északra eső része. A Zagyva, a Tarna, valamint az Ágói-patak által határolt terület egy jelentős része alkotja a Borsóhalmi öblözetet. A város belterületének szinte egésze, és a településtől kelet, délkelet-re eső rész a Jánoshidai öblözethez tartozik.

A város területe kis mértékben belvízveszélyes. A település területének jelentős részén (É-i, K-i) közepes és gyenge víznyelésű, rossz vízgazdálkodású talajok a jellemzők, míg DNy-on igen nagy víznyelésű és vezető-képességű, igen gyenge víztartó homoktalajok találhatók.

A település külterületén a következő belvíz öblözetek találhatóak:Északon: Gyilkos-öblözetA csatornák részben gravitációs, részben szivattyús levezetésűek, a szivattyútelep az Ágói-patak torkolatában van. A vízi létesítmények kiépítettsége megfelelő. Befogadók: Gyilkos I. főcsatorna, Ágói-patak, Nyugati-Gyilkos-csatorna és mellékágai, Keleti-Gyilkos-csatorna és mellékága, Borsóhalmi csatornaKeleten: Jászberény és a Zagyva közti öblözet, valamint a Necsői öblözetA csatornák gravitációs levezetésűek, részben kiépítettek. Befogadók: Városi Zagyva, Necsői Holtág, Délkelet: Csonkás-éri belvízöblözetRészben gravitációs, részben szivattyús levezetésű. A csatornák kiépítettsége megfelelő, a terület belvíz érzékenysége az átlagosnál nagyobb. Befogadó: Csonkás-érDélen: Rekettyés-ér öblözeteBefogadó: Rekettyés I. csatorna és mellékága a Rekettyés I-1 csatorna, Rekettyés II és a Rekettyés III csatorna.


3.2.1.3. Ivóvízellátás

Az ivóvízellátás - mint közszolgáltatás - környezetvédelmi szempontból általában nem vizsgálandó tényező, de egy település életében, és az ott élők életminőségében meghatározó fontosságú elem. Egyrészt infrastrukturális fejlettségi mutató, hogy a lakásokba hogyan jut el a vezetett ivóvíz. Másrészt környezet-egészségügyi szempontból lényeges, hogy a lakosság milyen minőségű vizet fogyaszt, ezért, mint kritikus faktort, az egészséges ivóvízzel való ellátást is meg kell vizsgálni. A vízbázis védelembe-helyezésével és a megfelelő víztisztítási technológia üzemeltetésével sem garantált ugyanis teljes mértékben az, hogy a lakossághoz kifogástalan víz jut el, hiszen a vízelosztás és a vízvezetés során is szennyeződhet az ivóvíz. Ennek az ún. másodlagos vízszennyezésnek a megelőzése, felderítése, a bekövetkezett minőségromlás emberi egészséget veszélyeztető hatásának kivédése üzemeltetési és környezet-egészségügyi feladat.

3/8. táblázat: Közüzemi ivóvízellátás (Forrás: KSH adatbázis)

Év Lakásállomány összesen (db)

Közüzemi vízvezeték

hálózat (km)

Közüzemi vízhálózatba

bekapcsolt lakás (db)

Közüzemi vízhálózatba

bekapcsolt lakások aránya (%)

Közkifolyók száma (db)

Háztartásoknak szolgáltatott víz

1000m3

2009 11 771 139 11 331 96 53 812

Az összes szolgáltatott víz mennyisége 2002-ben 1 283 (1000 m3), míg 2009-ben 1 072 (1000 m3) volt. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter 18/1992 (VII. 4.) KHVM sz. rendelete a közműves vízellátás üzemeltetési követelményeiről előírja a települési ivóvízigények kielégítését szolgáló kutak nyersvizének rendszeres ellenőrzését. A Kormány 201/2001 (X. 25.) Korm. rendelete az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről már előírja a vízellátó vállalatoknak a nyersvíz részletesebb, a mikroszennyezőket is magában foglaló elemzését. A közüzemi vízművek termelőkút adatait a vízügyi igazgatóságoknak küldik meg.

3/9. táblázat: település vízminőségi adatai (forrás: Jászvíz Kft. 2010. év)I. II. III. Iv. Vizsgált anyagok határérték

0,9 1,09 0,6 0,9 KOl *(mg/l) 58 9 7 7 Klorid (mg/l) 250

<0,02 <0,02 <0,02 <0,02 Vas (mg/l) 0,2<0,02 0,08 <0,02 <0,02 Nitrit (mg/l) 0,5<0,02 0 <0,02 <0,02 Ammónium (mg/l) 0,5

0 0 0 0 Escherichia coli 0490 500 495 500 Vezetőképesség

(uS/cm) 2 500* KOI= Kémiai Oxigénigény

A vízmű a város DNY-i részén, 1964-től kezdődően fokozatosan, a vízigényeknek megfelelően több üzemben épült meg. A II. számú vízmű területen található vízmű az Alsómuszály 26. szám alatt található. A városi ivóvíztisztítót 1979-ben helyezték üzembe, max. kapacitása 9 200 m3/nap, mértékadó kapacitása 12 800 m3/nap, kihasználtsága 56%-os. A termelt víz mennyisége átlag 5180 m3/nap, csúcs 7000 m3/nap. A termelt víz vas- és mangántalanítás,


gáztalanítás majd klórgázzal való fertőtlenítés után kerül a vízhálózatba. A városban 840 m3

térfogatú víztorony és 1600 m3 térfogatú térszíni tároló található.

A vízmű saját, helyi vízbázisra épül, térségi vízátadás egyik irányban sem történik. Az ivóvíz szolgáltatást a Jászberényi Vízgazdálkodási Kft. (Jászberény, Margit sziget 1.) végzi szerződéses alapon. A település ivóvízellátását 29 db vízmű kút biztosítja, melyek közül 2009-ben 16 db üzemelt. Néhány kút esetében a szabványban előírt értéknél magasabb a metán-, az ammónia-, és az arzéntartalom, viszont a II. vízmű esetében a kevert víz már megfelelő. A vízmű a meglévő és növekvő vízigények kiszolgálásához – továbbá a kutak természetes elhasználódása miatt –, a közeljövőben új kutak fúrását tervezi. A kutakban lévő búvárszivattyúk a vízműre, ill. kettő (Margit sziget, I. vízműnél) közvetlenül a magastárolóra dolgoznak. A városi ivóvíztisztítót 1979-ben helyezték üzembe, kihasználtsága télen 50-55%, nyári csúcsban 80%. A teljes hálózat körvezetékes kialakítású. Annak ellenére, hogy a nyitott gáztalanítást (levegőztetést) az előforduló biológiai szennyezés megelőzése céljából a közelmúltban zárttá alakították, a kitermelt víz minősége az Európai Uniós követelményeket csak részben elégíti ki. Kémiai és bakteriológiai szempontból megfelelő, ám a 201/2001-es Korm. rendelet „E” pontja miatt, kifogás alá esik. A probléma forrása – a gáztalanító iszaplerakódásában és a szűrőtartályokban lévő – mikroszkópikus élőlények nagy száma. A megfelelő vízminőséget produkáló és a helyi viszonyok között alkalmazható technológia (ózonos, aktívszenes) alkalmazására kísérletek folytak. A kísérletek eredményei azt mutatták, hogy nem nyújt a technológia 100%-os megoldást, ráadásul a vízdíjakat is jelentősen emelné. A megvalósuláshoz szükséges anyagi hátteret a város pályázatai forrásból kívánja előteremteni.

Pórtelek településen – melynek vízművét szintén a Jászvíz kft. üzemelteti – a kutakból kitermelt víz vas- és mangántartalma határérték körüli, az ammóniumtartalom azonban meghaladja az előírt értéket. A vízhálózatrendszer állapota közepes, az elöregedett vezetékek miatt gyakoriak a csőtörések. A csőhálózat anyagát tekintve 1 % acél, 37 % azbeszt és 62 % műanyag. A helyi szolgáltató folyamatosan végez rekonstrukciós munkálatokat. A hálózati veszteség 30%-os, ami leginkább a korrodálódó acél bekötővezetékeknek és a törékeny AC csöveknek köszönhető. Az acélcsövek mellett ugyancsak elavultak a sérülékeny és szennyező azbeszt szakaszok, melyek kiváltását a beruházás magas költségigénye miatt, csak ütemezett módon, de lehetőleg minél előbb el kell végezni. A város belterületén az ivóvízhálózat szinte teljes körűen kiépült.

Jászberényben a vezetékes vízhálózatba bekötött lakások aránya a KSH 2006-os Jász-Nagykun-Szolnok megye statisztikai adatai alapján 96,2 %-os. A szolgáltatótól kapott tájékoztatás alapján 2007-ben az ellátott területen csak mindössze 48 lakás nem kötött rá a hálózatra. Vezetékhiány az Ipartelepen a Váltó utca egy szakaszán, és az Ipartelep névtelen 2 db dűlőjében nincs. (Nem lakott, csak mezőgazdasági használat.) Az ivóvízhálózatba nem kötött lakások közkifolyóról ellátottak, így a lakosság 100%-a számára a vezetékes ivóvíz biztosított.


3.2.1.4. Szennyvízkezelés

A 2002. évben még csak 56% körül mozgott a rákötések aránya, ez 81%-ra emelkedett a 2009. évre. A szennyvizeket a város külterületén (Jászberény, Jászteleki út, hrsz:0293/2) 1980-ban épült, 1993-94-ben bővített, névlegesen 9000 m3/nap, ténylegesen 3800-12000 m3/nap kapacitású, biológiai szennyvíztisztító telepre vezetik, ahonnan kezelés után befogadóként a Városi Zagyva csatornába (2-22 km szelvény) engedik. Hiányzik a tápanyag eltávolítási fokozat ( harmadik tisztítási fokozat, vagy kémiai tisztítás ( N-P vegyületek)). A szennyvíztisztító telep üzemeltetője a Jászvíz Jászberényi Vízgazdálkodási Kft.

A telep kapacitása nincs kihasználva, jelenleg 5015 m3/nap az átlagos terhelés. Normál, száraz idei bejövő szennyvíz 3800 m3/nap mennyiség, mely intenzív csapadékos idő esetén 12000 m3/nap mennyiségre felszalad. Tehát látható, hogy a hálózat hibája miatt (nem teljesen elválasztó a rendszer az infiltráció miatt) néha túlterhelődik a telep, de ha az eredeti, elválasztó rendszerben gondolkodunk, akkor viszont jelentős tartalékai vannak a telepnek. Mindenképp a hálózat rendbe hozásával (csatorna hálózat vízzáróvá tételével és a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítésével ) kellene az eredeti elválasztó rendszerű funkciót helyrehozni.

A városi végátemelőből NA 400 nyomócsövön érkezik a szennyvíz a telepre. A durva szennyeződések eltávolítását 2 db AP 600-as gépi tisztítású finom rács végzi. A szűrt szennyvíz az iker vb homokfogó műtárgyba kerül, a kiülepedett homokot kihordó csiga emeli a homok és rácsszemét konténerbe. Az ülepített szennyvíz útja ezután az osztóműtárgyba vezet. A szippantott szennyvíz fogadását és előkezelését egy műtárgyban végzik. A fogadóaknából kézi tisztítású rácson keresztül jut a szippantott szennyvíz az előkezelő térbe, napi mennyisége mintegy 40 m3. Az előkezelés során minden 1 m3 szippantott szennyvízhez 1 kg mészhidrátot adnak, majd levegőztető szivattyúk segítségével a szennyvizet előlevegőztetik.

A mechanikailag tisztított szennyvíz és az előkezelt szippantott szennyvíz az osztóműből gravitációsan jut a 2 db 2800 m3/db térfogatú levegőztető medencébe. A levegőztetést 880 db tárcsás mélylevegőztető, a megfelelő elkeveredést a 4 db propellerkeverő segíti elő. Az oxigénbevitelt oldott oxigén mérés alapján vezérlik. A szükséges levegőmennyiséget 3 db ARZENNER GM 50 L típusú légbefúvó biztosítja. A levegőzető medencéből az eleveniszap gravitációsan jut az ülepítőbe. A mozgó kotróhídon lévő szivattyúk a kiülepedett iszap egy részét a levegőztető medencébe visszajuttatják. A medencéből a fölösiszap gravitációsan jut az iszapszivattyú gépházba, majd szivattyú segítségével az iszapsűrítőbe. A tisztított szennyvíz fertőtlenítését a labirintmedencében végzik klórozással, de normál üzemmenet estén fertőtlenítés nélkül jut a tisztított szennyvíz a befogadó Zagyvába (2+244 km szelvény).


Az iszapkezelés egy pálcás iszapsűrítővel és két iszappréssel történik, majd ezután az iszapszikkasztó ágyon való tárolással fejeződik be. Az új komposztáló a szennyvíziszap további feldolgozását és kihelyezhetőségét (hasznosítás) szolgálja. A telep és a készült komposzt vizsgálatai és engedélyeztetése jelenleg van folyamatban. A hulladékkezelési engedélynek megfelelő mennyiségű komposzt befogadója a felhagyott és rekultivációra kerülő volt városi hulladéklerakó telep lesz. A komposzt termékké minősítés után a keletkező, előírásoknak megfelelő komposzt termék befogadója pedig bármely előírásoknak megfelelő szántó földterület lehet. A szennyvíztisztító műben az iszapsűrítés során a fölösiszap szárazanyag tartalma 2,5-3%-ra nő. A sűrített és flokkuláló szerekkel kezelt iszapból a préselés után kb. 12-15% szárazanyag tartalmú, jól mozgatható anyag lesz. 3/10. táblázat: közüzemi adatok -keletkezett szennyvizek (Forrás: KSH adatbázis)

Év

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás (db)

Közcsatorna hálózatba bekapcsolt

lakások száma

Bekapcsolás aránya (%)

Közcsatornában elvezetett összes szennyvíz

mennyisége (1000 m3)

Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz

mennyisége (1000 m3)

2009 11 331 9 207 81 1 013 705

A csatornahálózat kiépítettsége megfelelő, a rácsatlakozások aránya is kedvező képet mutat. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 139 km volt 2009-ben. A 2002. évben a közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége 942 (1000 m3) volt, ez a mennyiség majdnem a duplájára (1 836 e m3) nőtt a 2008. évre.

5. diagram: az elvezetett szennyvizek mennyiségének alakulása (forrás: KSH)

0200000400000600000800000

100000012000001400000160000018000002000000

m3 mennyiség

A szennyvíztelepről kibocsátott tisztított szennyvíz minőségével kapcsolatban időszakosan egyes komponensek tekintetében határérték túllépések jelentkeznek. Ez elsősorban a N-P vegyületekre jellemző, de néha a KOI érték is túllépi az előírt koncentrációt. Hatósági kötelezés van folyamatban a Jászvíz Kft-vel szemben, mely „Szennyezés csökkentési ütemterv” formájában előírja a szennyvíztisztító telep átalakítását, illetve két nyomóvezeték kialakítását,


valamint ehhez csatlakozva Jászjákóhalma település teljes csatornázását, illetve a keletkező szennyvizének a Jászberényi szennyvíztelepre való bevezetését.

A fennálló probléma megoldása a tisztítótelep korszerűsítésével és a nyomóvezeték kiépítésével valósítható meg. Jelenleg nagy problémát okoz a kibocsátott szennyvíz minősége és az, hogy a végátemelő és a szennyvíztisztító telep közötti nyomóvezeték nem képes elszállítani az intenzív csapadékos idő esetén keletkező csapadékkal és talajvízzel keveredett szennyvízmennyiséget. Ilyenkor kiönt a város mélyebben fekvő pontjain a föltorlódott vízmennyiség. A KEOP pályázati anyag szerint a Jászberényt érintő rész költsége: 700millió forintra tehető. A tervezett fejlesztések részletesebb bemutatását a Program 7.3.2. fejezete tartalmazza.

3/11. táblázat: szennyvíz minőségi paraméterek – mg/liter (forrás: Jászvíz Kft.)Paraméterek Beérkező TFH Beérkező szennyvíz Tisztított szennyvízBOI5 80-400 2000-8000 8,08

KOI 342-1704 2800-3800 41,51SZOE 9,3-32,7 37,4-50,4 0,20NH4-N 18,1-95,7 286-305 7,05

Összes N 20,8-105,3 371-410 14,68Összes P 8,2-23,7 50-80 5,10Szulfid < 0,1- 1,67 0,8-1,8 0,03Összes lebegő anyag 74- 1864 716- 1268 7,80

3.2.1.5.Energiaellátás

Gázellátás

3/12. táblázat: a település gázellátásának adatai (2009. év, forrás: KSH)

Település neve

Lakások száma (db)

Háztartási gázfogyasztók

száma (db)

Háztartásoknak értékesített

gázmennyiség(ezer m3)

Értékesített gáz összesen(ezer m3)

Jászberény 11 771 10 062 12 372 30 724

A település földgázellátása jónak és biztonságosnak, alkalmazása környezetvédelmi szempontból kedvezőnek minősíthető. A háztartási gázfogyasztásnak közel két és félszerese lett összesen felhasználva. Az összes gázhálózat hossza 185 km volt 2009-ben. A lakossági


gázfogyasztás kis mértékben nőtt a 2002. évi szinthez képest (12285 ezer m3-ről 12372 ezer m3-re). A táblázatból megállapítható, hogy a gázellátás, a bekapcsolt lakások aránya megfelelő, így a fűtésből származó levegőszennyezés - a hagyományos fűtési megoldásokkal szemben - kisebb mértékű a településen.

Jászberényben a gázközmű 1984-ben épült ki, a gázszolgáltató a Tigáz Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt. (4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi u. 184.). A település délnyugati határában, a Hűtőgépgyár mellett lévő gázátadó állomásra a belterület nyugati határával párhuzamosan észak felől érkezik a nagynyomású földgázvezeték. Az innen induló nagyközépnyomású (p=6,0 bar) vezetékek a közbeiktatott nyomásszabályzók segítségével látják el a középnyomáson (p=3,0 bar), és a városközpontban, valamint attól észak és északkeletre eső kisebb területen kisnyomáson (p=0,03 bar) üzemelő városi gázelosztó hálózatot. Középnyomású nyomásszabályzókból 2 db (Sportpálya utca, Vaspálya utca), kisnyomású, körzeti nyomásszabályzókból 5 db működik az ellátási területen.

Az engedélyes a hálózat-fenntartási munkákat folyamatosan végzi. A nagyközépnyomású hálózat szabad kapacitása a jelenlegi és a szolgáltató által ismert fejlesztési elképzeléseket el tudja látni, a város biztonságos ellátásának biztosítására a szükséges hálózati/műtárgyi fejlesztéseket végrehajtja és a felmerülő egyéb ipari, közületi, lakossági fejlesztési igényeket ellátja. A közelmúltban végzett fejlesztések: a nyomásingadozások miatt kiépített 5. körzeti nyomásszabályzó, 2007-ben középnyomású vezeték kiépítése a Jász-Plasztik Kft. telephelyére, 2008-ban középnyomású vezeték kiépítése az Ruukki-Tisza Zrt. (korábban Aprítógépgyár Rt.) öntöde részére. A településen az ingatlanok többsége (83 %) be van kapcsolva a belterületen 100 %-ban megépült gázhálózatba. Portelek gázellátása 2001-ben megoldódott. 2006 végén a háztartási vezetékesgáz-fogyasztók száma 9726, ebből a fűtési fogyasztó 9629. E fűtési fogyasztói számba beletartoznak az egykori távfűtési fogyasztók is, akik fokozatosan tértek át a gázfűtésre és immár kb. 8 éve nincs távfűtéses ingatlan a településen.

Elektromos energia

A település elektromos ellátottságát jellemző adatok a 3/13. táblázatban találhatók

3/13. táblázat: elektromos energia-ellátottság (2009. év, forrás: KSH)

Település neve

Szolgáltatott összes villamos

energia mennyisége (1000 Kwh)

Háztartási áramfogyasztók száma (db)

Háztartások részére szolgáltatott villamos energia

(1000 Kwh )

Jászberény 167 750 14 921 34 199

Az összes villamos energia fogyasztók száma 16 037 volt 2009-ben. A táblázatból is kitűnik, hogy nem a háztartások a legjelentősebb villamos energia fogyasztók, a háztartási éves fogyasztás közel ötszöröse lett felhasználva a településen, ami elsősorban az ipari (gazdasági)


szektornak tulajdonítható be. A háztartásoknak szolgáltatott villamos energia mennyisége a közelmúltban folyamatosan nőtt a településen. A 2002. évben a háztartásoknak szolgáltatott villamos energia 32319 MWh volt, míg a 2009. évben 34 199 MWh. Elektromos energia szolgáltatója az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. (3525 Miskolc, Dózsa Gy. u. 13.). Az energiaellátást a 120/20 KV-os transzformátorállomás biztosítja. A középfeszültségű elosztás légvezetéken 20 KV-on történik. A hálózat kiépítettsége közép- és kisfeszültségű oldalon egyaránt teljes.

Jászberény Város Önkormányzata közvetlenül felelős az önkormányzati intézmények energiaellátásáért, a közvilágításért, a lakosság széles körét érintő energetikai fejlesztések koordinálásáért és szervezésért, valamint a településfejlesztés energetikai vonatkozásainak felügyeletéért. 1999-ben készült el az Európai Unió Phare Programja keretében „Jászberény város Energiastratégiája”, mely rögzíti a városi energiagazdálkodás állapotát, felméri, hogy a város belátható fejlődésének milyen energetikai következményei várhatóak, valamint javaslatokat fogalmaz meg a követendő energiapolitikára vonatkozóan.

Az elektromos hálózatok kiépítettsége mind közép-, mind kisfeszültségű oldalon teljesnek mondható. A Hatvan-Szolnok közötti 120 kV-os távvezeték 120/20 kV-os villamos alállomása a város északi határában található. Erről az alállomásról indulnak ki a várost behálózó 20 kV-os vezetékek. A középfeszültségű hálózat kizárólag 20 kV-os, fele-fele arányban légvezetéken és földkábelen vezetett. A kisfeszültségű hálózat a 80 %-ban légkábeles, 20 %-ban földkábeles kialakítású. A légvezetékek, kábelek vezetésének rendje a helyi Szabályozási Tervben rögzített A városon belüli kiépítettség 100 %-os, tehát a villamos energiahálózatra a rákapcsolódás az egész belterületen adott. A város közvilágítása ugyancsak teljes körűen megoldott, az elmúlt évek fejlesztései révén korszerűsítették a lámpatesteket, és a hálózat bővítésére is sor került. A középfeszültségű háttérfejlesztéseket az energiaigény alapján az ÉMÁSZ határozza meg. A rendszer kapacitása a meglévő és a közeljövőben tervezett beruházásokból adódó lakossági és ipari igényeket kielégíti. A 2008-2015 időszakban tervezett 120 kV-os új szabadvezetéki hálózatfejlesztések megvalósulásával (Detk - Jászárokszállás 3x250 mm 2, 26 km és Jászárokszállás - Jászberény 3x250 mm2, 12,5 km) Jászberény elektromos energiaellátása hosszabb távon is biztosítottá és kielégíthetővé válik. Az ehhez a fejlesztéshez szükséges helyi alállomási átalakítások, 2003-ban már megtörténtek.

3.2.1.6.Zöldterület-gazdálkodás

A környezeti tényezők közül ez az a – talán legfontosabb - elem, melynek fejlesztése illetve a fenntartás magas színvonala jótékony, javító hatással van a többire. Mind a turisztikai fejlesztések, mind a kikapcsolódásra alkalmas, frissebb levegőjű lakókörnyezet kialakítása megkívánja a település parkosítását, a bel- és külterület fásítását. A település területén és környezetében fellelhető zöldfelületek, jelentős befolyást tudnak gyakorolni a helyi klimatikus viszonyok alakulására.


3/14. táblázat a települések zöldterületei (2009. év, forrás:KSH)

Település településterülete (ha)

Összes zöldterület (ha)

Közpark területe (ha)

Játszóterek területe (ha)

Jászberény 22 135 82,7 48,5 3

A település zöldfelületi ellátottsága és azok állapota jónak mondható. A 34/2003. (VI.30.) önkormányzati rendelet szerinti védett zöldfelületi értékeket a 5. melléklet tartalmazza. A városi közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek és parkok fenntartásáról az önkormányzat gondoskodik.

A zöldterületek állapota általában jó, a belterületi zöldfelületek karbantartottak, fejlesztésüket-tervezésüket és fenntartásukat erre specializálódott cégek végzik, kezelésüket többségében a Berénykom Kft. látja el. Az egyházi kezelésű temetők fenntartása egyházi feladat, itt a zöldfelületek állapota temetőnként változó.

A köztéri játszóterek is fontos részét képzik a zöldfelületi rendszernek, melyek a település esetében is gyakran részei parkoknak, tereknek. A város játszótereinek jogszabályi követelményeknek megfelelő átalakítása 2007. év végéig 11 játszótér esetében megtörtént.

Városi zöldfelületek vonatkozásában jelentős fejlesztési elképzelés a Városi-Zagyva területének bekapcsolása a város közpark-hálózatába és a Szent Imre temetőtől északra a Magyar u. mentén található terület parkosítása.

Fejleszthető tartalék zöldterület a város északi határában fekvő, korábban agyagbányaként hasznosított Békás tó, a Kárpát út-Messzelátó út által határolt területen fekvő „játszótér”, a Horváth Péter út mentén található kaszáló és a Fehértói temető szomszédságában található kaszáló.

A települési környezet szépítésében, fejlesztésében végzett tevékenység keretében megemlíthető továbbá a „Virágos Magyarországért” mozgalomban való részvétel. Meghatározott területek vonatkozásában a lakosságnak is kötelezően részt kell vállalniuk a közterületek tisztántartásában. A városvezetők a település tisztántartásával kapcsolatos elvárásokat jogszabályba foglalták.

3/15. táblázat: a helyi parkok ismertetése

Park neve Helyszíne ÁllapotaLehel vezér tér Helyi védelem alatt áll

Szentháromság tér (Promenád)

32. sz. főút mellett Helyi védelem alatt áll

Szabadság tér Szent Imre herceg út mellettMozi park Fürdő utca Helyi védelem alatt áll


Szentkúti tér Mária utca – Attila utcaMargit sziget Hatvani út Helyi védelem alatt áll

Ferencesek tere Hatvani útSzéchenyi tér Pesti út

Testvérvárosok Parkja Messzelátó-Sírkert-Kárpát utcák által határolt terület

Kapitánykert Riszner sétány – Mártírok útja találkozásánál, a Szabadtéri

Színpad mellett

Játszóterek száma összesen 17 db a településen.


3.2.1.7. Közlekedés

A Jászság és azon belül Jászberény közlekedésföldrajzi helyzete, illetve földrajzi fekvése nem szükségszerűen esik azonos megítélés alá. Míg az előbbi a közlekedési alágazatok (jelen esetben út-vasút) fejlesztései által állandó változáson megy keresztül, addig az utóbbi megváltoztathatatlan, állandó adottságnak tekintendő. Ebből következően Jászberény közlekedésföldrajzi helyzetének megítélése az elérhetőségi viszonyainak vizsgálata alapján történhet. Az elérhetőségben bekövetkező változások nyomon követése adhat választ arra, hogy a közlekedési fejlesztések hatására miként módosul egy adott település, adott pillanatban meglévő közlekedésföldrajzi helyzete. Nyilvánvaló, hogy Jászberény közlekedésföldrajzi helyzetében bekövetkező változásokat a gyorsforgalmi út és vasútfejlesztések idézik elő. A helyi léptékű, kisebb közlekedési beavatkozások nem eredményezik a Jászság, Jászberény közlekedésföldrajzi helyzetének módosulását. A földrajzi fekvés megítélésében lényeges szempont, hogy milyen területi léptékben, illetve nagytérségi összehasonlításban történik az elemzés. Ugyanis míg például egy kistérségi központ földrajzi fekvése saját kistérségében, vagy akár megyéjében is kedvezőnek mondható, és ezáltal központi szerepkörének egyértelmű magyarázatát adja, addig ugyanezen kistérségi központ regionális, országos, vagy kelet-közép európai viszonylatban már periférikus területnek számíthat.

Jászberény földrajzi fekvése, saját kistérségén belüli központi elhelyezkedése által kedvezőnek ítélhető, ugyanakkor Jász-Nagykun-Szolnok megyei és az Észak-alföldi Régión belüli fekvése periférikus. Országos kitekintésben viszont ismét csak kedvezőnek minősíthető a földrajzi fekvése, a főváros viszonylagos közelsége okán. Jászberény országosan kedvezőnek mondható földrajzi fekvése egyúttal közép-kelet kelet-európai kitekintésben vizsgált földrajzi fekvését is kedvezővé teszi. Miközben általánosságban kedvezőnek minősíthető Jászberény földrajzi fekvése, addig a város közlekedésföldrajzi helyzetéről ez nem mondható el, hiszen Jászberényt és térségét elkerülik a nemzetközi és regionális kapcsolatrendszerben meghatározó fő közlekedési folyosók. Földrajzi fekvése országos összehasonlításban – Budapest gravitációs vonzásában –centrális, míg az adminisztratív, közigazgatási határok tekintetében, azaz régiós, illetve megyei vonatkozásban periférikus, ezáltal e relációkban a belső kohézió – a szomszédos Szolnoki kistérség kivételével – gyenge.

Ezen túlmenően Jászberény egyedi, speciális földrajzi fekvéséből adódóan a város valós társadalmi-gazdasági kapcsolatai mégis szerteágazóak, köszönhetően a három régió (Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Magyarország) találkozási térségében való elhelyezkedésének. Az M3 autópálya révén jelenleg sokkal kedvezőbb elérhetőség mutatkozik az Észak-Magyarországi és Közép-Magyarországi régiók, mint saját régiójának településeivel.


A város közlekedésföldrajzi helyzetét az országos közút- és vasúthálózatban elfoglalt helye és ellátottsága befolyásolja. Jászberény a Jászságon áthaladó kelet-nyugati (31 sz. főút) és észak-déli (32 sz. főút, vasúti fővonal) közlekedési tengelyek metszéspontjában helyezkedik el. E közlekedési tengelyek feladata elsősorban a Jászberényi kistérséget északról (M3, 80-as vasútvonal1), illetve délről (4 sz. főút, 120/100-as vasútvonal) elkerülő fő áramlási irányok összekötése, kiszolgálása. A város közlekedésföldrajzi helyzetét – gyorsforgalmi út érintettség hiányában - a 31 és 32 sz. főutak határozzák meg, illetve viszonylagos közelsége (26 km) miatt az M3 autópálya, mely e tekintetben a legmeghatározóbb közúthálózati elem, de a két transz-európai vasútvonal e körbe sorolandó.

Jászberénynek közlekedésföldrajzi sajátossága, hogy tőle északra és délre két páneurópai közlekedési folyosó (ún. Helsinki közlekedési folyosók) halad el. Délre a IV. sz. folyosó 2 vasúti ága (120-as vasútvonal), mely Európa nyugati felét köti össze a Balkánnal, északra az V. sz. folyosó 3, mely az Adriát köti össze Ukrajnával.

Jászberény központi szerepkörét jól érzékelteti, hogy a város jelentős közúthálózati csomópont. A már említett főutak mellett több alsóbbrendű út is csatlakozik a városhoz, melyek a kistérségi kapcsolatok fontos közlekedési hordozói.

Jászberényt érintő, állami kezelésű közutak: - 31 sz. főút – A Budapest – Nagykáta – Jászberény – Jászapáti – Heves - Füzesabony(M3) kapcsolatot adja. Budapest 0 km-től (Lánchíd budai hídfő) számítva, a városközpont 78 km-re helyezkedik el.- 32 sz. főút – A Hatvan(M3) – Jászberény - Szolnok kapcsolatot adja. Hatvan 27 km, Szolnok 45 km távolságra fekszik Jászberénytől. A Budapest – Hatvan – Jászberény távolság 87 km.

3/16. táblázat: a települést érintő utak járműforgalmi adatai (2002 és 2008. év, forrás: Magyar Közút Állami Közútkezelő Kht.)Hely Út száma,

szelvény (km)Kihasználás

2008 (%)Összes forgalom (2002. év j/nap)

Személygépkocsi (2002. év j/nap)

Összes forgalom (2008. év j/nap)

Személygépkocsi (2008. év j/nap)

Összes forgalom

változása (+-)*Gyöngyösi út-Lehel vezér út

32.sz.26+200

48 9 200 5 524 8 288 5 252 -

Dózsa Gy. út 32. sz. 27+169 72 13 183 8 716 12 303 8 266 -Vásártér út-Jászteleki út

32.sz. 27+800 40 6 503 3 935 6 981 4 497 +

Külterület nyugat

31.sz. 69+003 29 3 437 2 334 4 314 2 998 +

Külterület kelet 31.sz. 83+000 35 4 460 3 104 5 926 4 153 +Külterület délnyugat

3109.sz.10+000

9 1 091 714 1 459 1 002 +

Szelei út-József A. u.

3117. sz.12+000

14 1 954 1 170 1 907 1 062 -

Külterület dél 3117. sz. 18+100 21 4 203 2 593 3 764 2 477 -Gyöngyösi út 3203.sz. 30+000 20 1 962 1 236 2 887 1 854 +

Rákóczi út 31332 21 - - 4 189 3 011 n.a.Portelek 31329

1+1110,9 - - 96 53 n.a.

*Csökkenés:-, Növekedés:+

A két főút Jászberény belvárosában mintegy 500 m hosszúságban közös szakaszt képez (Dózsa Gy. út), amelyen a 2005. évi keresztmetszeti forgalomszámlálás adatai szerint 13.204 E/nap volt a forgalom. Ez a hasonló 2000. évi adatokhoz képest mérsékelt emelkedést mutat. A főutak városon belüli szakaszain is 8000-10.000 E/nap a forgalom nagysága, míg a főutak városi külterületi szakaszain 5000-6000 E/nap a mért forgalom. A tehergépkocsik száma ezen kül- és belterületi szakaszokon belül 500-1500 jármű/nap között mozog. A 2005 év végén átadott jászberényi elkerülő út I. üteme (délen a 31-32 sz. főút között kiépülve) által megváltozott forgalmi viszonyokat, adatokat a 2006. évi forgalomszámlálási adatok alapján lehet értékelni. 54 E/nap – egységjármű száma naponta. Egységjármű szám olyan képzett szám, mely a napi mért járműszámot a járműtípustól függően különböző szorzókkal növeli.

Az I. ütemben megvalósult elkerülő út folytatásaként II. ütemben épült ki a 32 és 31 sz. főutakat összekötő, 2,7 km hosszú keleti szakasz, mely révén a 31 sz. főút tranzitforgalma már teljes egészében elkerülheti a belvárost. Mindemellett a 32 sz. főúton zajló, észak-déli irányú tranzitforgalom továbbra is kénytelen a belvároson keresztül haladni, melyre megoldást az elkerülő út III. ütemének megvalósítása adna. A megvalósítás várhatóan 2013 utáni időszakra tehető. A 2008. évben elkészült a Hűtőgépgyári bekötőút, ívkorrekció.

- 3109 jelű út – A Jászberény – Jászfelsőszentgyörgy – Szentlőrinckáta(3108 j. út) kapcsolatot adja, helyi, kistérségi jelentőségű, forgalma 664 E/nap.

- 3203 jelű út – A Jászberény – Jászárokszállás – Gyöngyös kapcsolatot adja. Fontos, térségi jelentőségű összekötő út, ezt szakaszosan változó, 3000-4000 E/napi forgalma is jelzi. Ezen belül a tehergépkocsi arány 5-10% között mozog.


- 3117 jelű út – A Jászberény – Farmos(311 sz. főút/Cegléd) kapcsolatot adja, ezen keresztül egyben a szomszédos Közép-magyarországi régióval, valamint Jászberény külterületi lakott helyével, Portelekkel a 31122 j. bekötő úton. Forgalma 2665 E/nap, ami jelzi, hogy fontos kapcsolati elem Jászberény és térsége szempontjából. A 10%-ot meghaladó tehergépkocsi (367 j/nap) arány is utal erre.

- 3125 jelű út – A 3117 jelű útból Jászberény külterületén ágazik ki és teremt kapcsolatot a 3121 j. úttal, és általa Jánoshidával és Jászboldogházával, valamint Pest megyében Tápiógyörgyével. Helyi jelentőségű út.

- 31122 és 31329 jelű út – A 3117 jelű útból Jászberény külterületén ágazik ki és teremt kapcsolatot Portelek külterületi lakott hellyel és annak vasúti megálló helyével. A településrész közigazgatásilag Jászberényhez tartozik, bár attól 12 km távolságra fekszik.

- 31332 jelű út – Jászberény belterületén a vasútállomáshoz vezető Rákóczi-Thököly út által kirajzolt nyomvonal képezi e szakaszt.

A lakosság mindennapos helyváltoztatási igényét a közlekedési rendszerek szolgálják ki. A kedvező elérési, utazási feltételek megteremtése pedig azt a szabadság- és kényelmi fokot nyújtja, amely a modern társadalom legalapvetőbb ismérve, s ennél fogva nélkülözhetetlen a társadalmi-gazdasági kapcsolatok realizálásában. A közlekedés ezernyi szállal kötődik a társadalom, a gazdaság, a kereskedelem számos funkciójához, kielégítve a kommunikációs kapcsolatok fizikai formáját úgy, hogy az elérési viszonyokon, a szállítási lehetőségeken keresztül egyúttal befolyásolja azok fejlődését.

Az elérhetőség szorosan kapcsolódik mind a közlekedési infrastruktúrához, mind a területi fejlettség színvonalához. A szoros kapcsolat több tényező egymásra hatásából adódik. A közlekedési infrastruktúra állapota közvetlen és közvetett úton fejti ki multiplikátor hatását a gazdasági fejlődésre. Ugyanakkor területek, települések elérhetősége jellemzi, és nagyrészt meghatározza a társadalmi-gazdasági helyzetet, a fejlődés irányait, lehetőségeit és korlátjait. A közút- és vasúthálózat – vonalas infrastruktúra lévén – a térben összeköt vagy hiányában elválaszt területeket. Ezért használható egy kistérség/település közlekedésföldrajzi helyzetéből adódó potenciális előny vagy hátrány leképezésére az elérhetőség. Ez ad a közlekedésnek területi vetületet, hiszen a terület közlekedésfüggő elérhetősége alapvetően meghatározza, erősíti avagy korlátozza egy adott kistérség/település lakosságának életminőségét, vállalkozóinak versenyképességét és jövőbeni lehetőségeit. A piacgazdaság térnyerésével az infrastruktúrával ellátott területek felértékelődtek. A tőke bizonyíthatóan azokat a területeket preferálja, ahol a közlekedési infrastruktúra és humán erőforrás rendelkezésre áll. Részben erre is visszavezethető az ország régiói, megyéi, kistérségei között fennálló gazdasági különbség, melyet az infrastrukturális elmaradottságuk is magyaráz. A gazdaságilag legfejlettebb


centrumok és a legjobb elérhetőségű területek európai viszonylatban szinte tökéletesen fedik egymást. Azon területek, melyek közlekedéshálózata jól illeszkedik az európai közlekedési folyosók rendszerébe – kedvező elérhetőségük révén – dinamikus fejlődési pályára álltak.

A gazdaságilag legfejlettebb centrumokhoz jó elérhetőséggel kapcsolódó szomszédos térségekben, mint amilyen Jászberény és térsége, prognosztizálható a fejlődési centrum által gerjesztett multiplikátor hatás, ami meghatározó a beruházási jellegű tőkebefektetések területi elhelyezkedésében.

A konkrét gazdasági hatások kétféle formában jelenhetnek meg. A már meglevő cégek és vállalkozások esetében egy újonnan létrejövő közlekedési infrastruktúra-fejlesztés az elérhetőség javulásának köszönhetően jelentős pozitív hatásokkal jár. Ennek következtében ugyanis a vállalkozás rövidebb idő alatt lesz elérhető, s egy kedvezőtlenebb elérési helyzetben levő vállalkozással szemben helyzeti előny lép fel, amennyiben az ügyfelek nagyobb arányban választják, mint versenytársát. A vállalat elérhetőségének javulása másik irányban is megfigyelhető: a piacra jutási lehetőségei és más vállalatokkal történő kooperációs esélyei is megnövekednek, ami végső soron – az előzőhöz hasonlóan – szintén a profit növekedésében nyilvánulhat meg.

A közlekedésfejlesztések jelentős hatással vannak a letelepedni szándékozó vállalkozások telephelyválasztásában is. A jó közlekedési kapcsolatok mára a telephelyek kiválasztásánál alapvető szempontot jelenetnek. A vállalkozások előszeretettel telepednek le például gyorsforgalmi utak mentén, ahonnan a legrövidebb idő alatt elérhetőek a legtávolabbi piacok is, s a nyersanyag-utánpótlás, illetve a beszállítói hálózat megfelelő működtetése is legkönnyebben megoldható. Kitűntetett helyeket alkotnak a csomópontok, illetve az attól néhány kilométeres körzeten belül elhelyezkedő térségek, mivel az onnan könnyen elérhető területek nagysága megsokszorozódik. E közlekedési-gazdasági szinergiák megjelenése Jászberényben is tetten érhető, amit tovább erősít a közelmúltban átadott hatvani elkerülő út is, mely az M3 autópályához egy új csomóponttal csatlakozik, jelentősen javítva Jászberény elérhetőségét.

Általában a kistérségi központ elérhetőségének minősége fontos a kistérség településeinek, hiszen a központi szerepkörrel járó intézményi és szolgáltatási ellátások zöme ott vehető igénybe. Az országos vizsgálatok során a kistérségi központ elérhetősége akkor tekinthető kedvezőnek, ha a kistérség minél több települése 30 percen belül eléri központját. A Jászberényi kistérség keleti határa mentén lévő három település (Jászivány, Jászkisér, Jászladány) kivételével valamennyien elérik 30 perc alatt Jászberényt, így a kistérség települései - figyelemmel nagy földrajzi kiterjedtségére is - kedvező elérési helyzetben van a központjához. Más szóval Jászberény kedvező elérhetősége biztosítja kistérségi központi szerepkörének minél jobb kiteljesedését. Ezen túlmenően nyugati irányban Jászberény 30 perces elérési zónája mélyen benyúlik a Nagykátai kistérségbe is. Jászberény régióján belül


megyeszékhelyét, Szolnokot 50, régióközpontját, Debrecent 126 perc alatt éri el, miközben Budapestet (0 km-kő) 78, a szomszédos régióközpontot, Miskolcot 97, Kecskemétet pedig 90 perc alatt éri el. Jászberény 60 perces elérhetőségi zónájának területi kiterjedése egyenletesnek mondható, ami jól jelzi a 31 és 32 sz. főutak hatását, illetve a gyorsforgalmi utak hiányát. Ezen időhatár fölötti zónákban, de különösen a 90-120 perc közöttiben már határozottan érvényesül az autópályák elérhetőség-javító hatása, amit Miskolc(M3/M30), Székesfehérvár (M7), Tatabánya(M1), Kiskunlacháza(M5) 2 órán belüli elérhetősége jelez.

A település vasútállomása a város délkeleti részén található, a városközponttal való összeköttetése kedvező, közvetlen átszállási lehetőség van helyközi és távolsági autóbuszokra.

A városon belüli parkolás elsősorban a belvárosban körülményes. A rendelkezésre álló közel 3000 parkolóhely mintegy harmada található a centrumban. Ezek szinte 100%-ban önkormányzati tulajdonban, kezelésben vannak. A különböző társaságok, szervezetek tulajdonában lévő, fennmaradó parkolóhelyek is jellemzően közterületi funkcióval rendelkeznek, azaz korlátlanul használhatók. A városban jelenleg nem kell fizetni a parkolásért, bár ilyen jellegű kezdeményezés korábban történt, de a kedvezőtlen tapasztalatok miatt lekerült a napirendről. A településszerkezeti terv a város különböző részein jelentős számú közparkoló kialakítására tesz javaslatot. Összesen kb. 820 parkolóhely kialakítását tervezik, ám ezek önkormányzati kezdeményezésű fejlesztését és növelését az ilyen célra elkülönített keret jelentősen korlátozza. A Városfejlesztési Bizottság felügyeletével 2007-ben 27 férőhelyes ideiglenes parkolót alakítottak ki a Zirzen u. – Zoltán u. – Dózsa Gy. utca által határolt területen, és ingyenes parkolási lehetőség került kialakításra a Szent Erzsébet kórháznál.Jászberényben – alföldi település révén – helyi adottság az intenzív kerékpáros közlekedés, melynek kiszolgálására különböző módokon kialakított (járdán jelzőcsíkkal lehatárolt illetve megosztott használatú /gyalogos-kerékpáros/ kerékpársáv), jelenleg belterületen összesen 11,786 km hosszúságú kerékpárút áll rendelkezésre. Elsősorban az ún. hivatásforgalomhoz kapcsolódó kerékpáros közlekedés jellemző, azaz főként a munkába járásban, a napi teendők ellátásában használatos a kerékpár. A kerékpárutak kiépítettsége azonban nem elégséges és a kerékpárosok számára kedvezőtlenek a közlekedési feltételek (kiépített utak minősége, a kijelölt kerékpársávok hiánya, kerékpárosok gépjárművezetők általi veszélyeztetettsége /több helyen a szűk útkeresztmetszet miatt, például a hidaknál, nem lehet biztonságosan megelőzni, kikerülni a kerékpárosokat/). A jelentősebb foglalkoztatók a város határában találhatók, az ő kerékpáros elérhetőségük kiemelten fontos. Ezen túlmenő további forgalmas szakaszok mentén szükséges további kerékpárutak kiépítése (A szerkezeti terv az új forgalmi- és gyűjtőutak mellett önálló kerékpárút vagy sáv kialakítását javasolja). A különböző intézmények, szolgáltatók jellemzően a belvárosban helyezkednek el, melyek kerékpáros megközelítése, a kerékpárok tárolása szintén nem megoldott. A jelentős igény megfelelő kielégítése és a fokozott balesetveszély csökkentése érdekében a hálózat jelentős bővítésre szorul. Ezért az önkormányzat terveiben 8 km hosszúságban pályázati forrásból támogatott kerékpárút-építés szerepel (beadott pályázat) és közeljövőben tervezett a városban található kerékpártárolók


helyzetének felmérése, és új, átfogó koncepció alapján a város kerékpártárolóinak egységes fejlesztési tervének kidolgozása.

A városon belüli járdahálózat 278 km hosszú, ebből 232 km kiépített 46 km kiépítetlen. A kiépített járdák állapota az eltérő kiépítési időpontok, az alkalmazott technológiák, a több helyen a funkciónak nem megfelelő használat miatt, valamint a közműépítések során történt beavatkozásoknak köszönhetően nem azonos. Az önkormányzat kizárólagosan csak saját költségvetésből nem képes finanszírozni a felújításokat és új szakaszok építését. Ennek megvalósítására pályázati forrásokat keresnek. Az újonnan épített járdák akadálymentesek, és a városközpontban a meglévő járdahálózat akadálymentesítése már megoldott, de összességében ezen a téren még jelentős lemaradás tapasztalható. A Városfejlesztési Bizottság tervezi a járdaépítés és felújítás 3-5 éves koncepciójának kidolgozását, mely lehetővé tenné, egy átgondolt és tervezhető, a város egészét átfogó járdaépítési program kidolgozását és megvalósítását. Jászberény város meglévő és tervezett kerékpárútjait az 6. melléklet mutatja be.Kül- és belterületi úthálózat hossza: 135,356 km. Kerékpár utak hossza: 11,786 km.


3.2.2. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA

A városképet a természeti elemek mellett alapvetően az épített környezet határozza meg. Fontos feladatunk a különböző korokból ránk maradt építészeti alkotások megőrzése. Ezek a települések arculatának jellegzetes meghatározói, megfelelő védelmük közös érdekünk. Ez vonatkozik egy-egy épületre, jellegzetes utcasorokra, de a településkép egészére is. Ez alapján az épített környezet még fennmaradt egyedi értékeit helyi védettség alá kell helyezni, annak érdekében, hogy a település múltjának még meglévő, értékes elemei fennmaradjanak.

Az épített és a zöldfelületi értékek helyi védelmét Jászberény Város Önkormányzata képviselő-testületének 34/2003. (VI.30.) számú rendelete szabályozza.

A helyi védelem tárgyát képezi mindaz az érték, amelyet a mindenkor hatályos rendezési terv, illetve Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének határozata településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, régészeti, természeti vagy botanikai értéke miatt védettnek, avagy védendőnek minősít. Helyi területi védelmet kell biztosítani a város azon összefüggő részére, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, valamint olyan városrészre, utcára, útszakaszra, térre, ahol jelentős számban találhatók a város avagy azon városrész arculatát meghatározó épületek, építmények.

Védetté nyilvánításról vagy annak törléséről a Képviselő-testület a Városfejlesztési Bizottság javaslatára dönt. A védett történeti utcahálózatokat, a védett területeket, a településkép-védelmi területeket, a tájképvédelmi területeket a szabályozási terv határolja le. Azok módosítása csak a szabályozási terv módosításával történhet.

Védetté nyilvánításra, illetve annak törlésére bárki javaslatot tehet a Városi Főépítésznél, aki azt véleményével kiegészíti, majd kikéri az érintett helyi társadalmi szervezetek, valamint az érintett tulajdonos(ok) (ha nem azonos(ak) a javaslattevővel) véleményét, majd ezen véleményekkel felszerelve azt a Bizottság elé terjeszti.A védett objektumok általános előírásai:

A helyileg védett építészeti értékeket rendeltetésüknek megfelelően, a védettséghez méltóan kell használni.

A helyi védelem körébe tartozó épületeken, épületrészeken, építményeken külső vagy belső felújítási, átalakítási, bővítési, bontási munkát, továbbá olyan beavatkozást, amely azoknak megjelenésére bármilyen hatással van, csak építési engedély birtokában lehet végezni.

A védett területhez tartozó közterületen utcabútort, építményt, hirdető berendezést, (tér)burkolatot az utcakép jellegzetességének megtartásával elhelyezni csak a városi főépítész előzetes, írásbeli véleményezése mellett, építési engedély alapján lehetséges.


Védett épületeken, homlokzatokon reklámhordozót elhelyezni, csak az épület adottságaihoz igazodóan, és az önkormányzati tervtanács egyetértésével szabad.

Védett épületekre, építményekre vonatkozó előírások: A védett épületeket, építményeket hagyományos építészeti tömegükben meg kell

őrizni. A védett épületek tetőformája megtartandó. A tető héjalása az eredetihez hasonló

színű, mintázatú és anyagú új építőanyaggal felváltható. Törekedni kell a homlokzati nyílásrend és a nyílások, nyílászárók osztásának

megtartására. Ezek változtatása csak igen indokolt esetben, a főépítésszel való egyeztetés mellett, megfelelő tervezői alátámasztással lehetséges.

A meglévő homlokzati tagozatok megtartandók vagy esetlegesen fellelhető korábbi hiteles dokumentumok alapján eredeti formájukba visszaállítandók.

A homlokzat burkolatai az eredeti állapotra, vagy annak hatását keltve korszerű anyagok használatával cserélhetők.

A homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően kell meghatározni. A védett épületeket - indokolt esetben - úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege,

homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

A védett épületekben belső átalakítási, korszerűsítési, felújítási munkák végezhetők az eredeti szerkezet és a belső értékek megtartásával.

Védett épület, építmény csak a védettség törlése után vagy életveszélyessé nyilvánítás esetén bontható le. A bontás előtt az épület, építmény tulajdonosának kötelessége az épület, építmény bontási- és fotódokumentációjának elkészíttetése.

Védett épületrészekre vonatkozó előírások: Ha a védett épületrészt az épület utcai homlokzata képezi, az épületet hagyományos

építészeti tömegében kell megtartani, megőrizve a homlokzati nyílásrendet, a nyílások osztását, a homlokzati tagozatokat. Az eredeti építőanyagok az eredetihez hasonló megjelenést adó korszerű anyagokkal felválthatóak, de az anyagszerűség megtartása alapkövetelmény. A homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően kell meghatározni.

Egyéb védett épületrészek az eredeti állapotnak megfelelően megtartandók. Az épület átépítése esetén a védett épületrészt károsodás nélkül kell megtartani.

Védett épületrész csak a védettség törlése után, vagy életveszélyessé nyilvánítás esetén bontható el az engedélyköteles munkák eljárása szerint. A bontást megelőzően a védett épületrész tulajdonosának kötelessége az épületrész felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetése. Amennyiben a védett épületrész a bontást követően nem kerül visszaépítésre és a bontás során egyes elemei megmenthetőek,


méretei megengedik és arra a tulajdonos nem tart igényt, úgy azt a Jász Múzeumba be kell szállítani megőrzés céljából.

Védett népi/képzőművészeti alkotásokra, emléktáblákra vonatkozó szabályozás: Védett népi- és képzőművészeti alkotások és emléktáblák az eredeti állapotnak

megfelelő formában és anyaggal az eredeti felállítási helyükön tartandók fenn.

Védett történeti utcahálózat előírásai A védett történeti utcahálózatot a szabályozási tervlap jelöli A védett történeti utcahálózatokra vonatkozó előírásokat a helyi építési szabályzat

tartalmazza.

Védett területek előírásai: A védett településszerkezeti területek (tömbök) a város történetileg kialakult,

jellegzetes jász beépítési formáját még őrző, általában utcák által határolt, önálló tömbjei, melyek határait a szabályozási terv rögzíti.

A védett területek alatt három jász beépítési forma értendő:- jász-halmaz (L-JH)- jász-fésűs 1 (L-JF1)- jász-fésűs 2 (L-JF2)

A 3/17. táblázat, és az azt követő ismertető - a teljesség igénye nélkül az épített értékek bemutatását tartalmazza.

3/17. táblázat: Épített környezeti értékek (forrás: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal)Megnevezés Cím Eredeti Jellege

48-as oszlop Jászberény PlasztikaFehértói temető Jászberény Védett területÁltalános iskola Jászberény, Lehel vezér tér 5. KözépületIzraelita temető Jászberény Védett területÚjtemető északi része Jászberény Védett területBank Jászberény, Szabadság tér 1. KözépületBank Jászberény, Lehel vezér tér 33. KözépületBörtön Jászberény, Lehel vezér tér 15. ÉpítményEördögh-ház Jászberény, Kossuth L. u. 35. LakóépületErnyős Mária szobor Jászberény, Báthori u. SzoborFerences rendház Jászberény, Ferencesek tere 1 LakóépületFerences templom Jászberény, Ferencesek tere Szakrális építményFerencesek tere Jászberény Védett-területGyógyszertár Jászberény, Dózsa Gy u. 14. KözépületI. világháborús Jászhuszár emlék Jászberény PlasztikaIdőjósló szentek Jászberény PlasztikaIstálló Jászberény, Táncsics M. u. 5. KözépületJászkunk Kerületi Székház (Bíróság) Jászberény, Lehel vezér tér 15. KözépületJászkürt fogadó Jászberény, Déryné u. 6. KözépületJuhászkereszt Jászberény, Lehel vezért tér 1. PlasztikaKálvária Jászberény, Ferencesek tere PlasztikaKálvária Jászberény (Cserőhalom) Plasztika


Kálvária Jászberény, (Pálinkás kereszt) PlasztikaKálvária Jászberény (Szentkúti) PlasztikaKőkép Jászberény, Kőkép u. 23. PlasztikaKőkép Jászberény, Szobor u. 21. PlasztikaKőkép (Pietá) Jászberény, Szent I. herceg u. 78-80. PlasztikaLakóház Jászberény, Kígyó u. 12. Népi lakóházLakóház Jászberény, Kun u. 2. Népi lakóházMária szobor Jászberény, ferencesek tere PlasztikaNádoroszlop Jászberény, Nádor u. 1. SzoborNepomuki Sz. János szobor Jászberény (Külsőzúgó) PlasztikaNepomuki Sz. János szobor Jászberény, Puskin sétány PlasztikaPolgármesteri Hivatal Jászberény, Lehel vezér tér 31. KözépületReformátus templom Jászberény, Thöküly u. 15. SzakrálisRómai katolikus plébániaház Jászberény, Szentháromság tér 3. SzakrálisRómai katolikus templom Jászberény, Szentháromság tér 4. SzakrálisRómai katolikus templom Jászberény, Szent kút tér SzakrálisRozália kápolna Jászberény, Szentháromság tér 3. SzakrálisSzent István Egyetem/Tanítóképző Jászberény KözépületSzent Vendel szobor Jászberény, külterület PlasztikaSzentháromság oszlop Jászberény, Szentháromság tér PlasztikaSzociális Otthon Jászberény, Hatvani út 35. KözépületVárosháza Jászberény, Lehel vezér tér 18. Középület

A 34/2003. (VI.30.) számú rendelet szerint védett objektumok (épületek, épületrészek, építmények, köztéri szobrok, képzőművészeti alkotások, emléktáblák) jegyzékét, valamint részletes bemutatásukat a 7. melléklet tartalmazza.


3.3 KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY

Az élőlény –így az ember is- és környezete szoros kölcsönhatásban áll egymással. Lényegében megállapítható az a tény, hogy minden környezeti elem szennyezettsége hatással van az emberi szervezet egészségére.

3/18. táblázat: az egyes allergén növények virágzási ideje

Magyar név Latin név AllergenitásVirágzás - Pollenszórás

febr. márc ápr. máj. júni. júli. aug. szep

t okt.

bálványfa Ailantus * ||||||bodza Sambucus ** ||| |||||| ||bükk Fagus * | |||||ciprusfélék Cupressaceae ** |||||| |||||| |||||| ||||csalánfélék Urticaceae ** |||||| |||||| |||||| |||||| |||||Dió Juglans * | ||||éger Almus *** |||||| |||||| |||||| ||eperfa Morus * | |||||| ||ernyősök Umbelliferae * |||||| |||||| |||||| ||||||fenyőfélék Pinaceae * |||||| |||||| |||||| |||||| |||||| |||fészkesek Compositae *** |||||| |||||| ||||| |||||| ||füvek Poaceae **** ||| |||||| |||||| |||||| ||||| |||||fűz Salix *** |||| |||||| |||||| |||||gyertyán Carpinus ** ||||| |||||hárs Tilia ** |||||juhar Acer ** |||||| ||||||kender Cannabis * | |||||| |||||| |||kőris Fraximus *** ||| |||||| |||libatopfélék Chenopodiacea *** |||||| |||||| |||||| |||||| |lórom, sóska Rumex *** |||||| |||||| |||||| ||mogyoró Corylus *** |||||| |||||| |||nyár Populus ** |||||| ||||||nyír Betula *** || |||||| ||||||olajfafélék Oleaceae ** ||||ostorfa Celtis * || |||parlagfű Ambrosia **** |||| |||||| |||||| |||pillangósok Fabaceae ** |||||| |||||| |||||| ||platán Platanus *** |||||| |||||| |||||sások Cyperaceae * |||| ||||gesztenye Castanea * |||||| ||||szil Ulmus * |||||| |tiszafa Taxus ** ||||| |||||| |||||| |||||| ||||tölgy Quercus *** |||| ||||||útifű Plantago *** ||| |||||| |||||| |||||| |||üröm Artemisia **** |||||| |||||| |||vadgesztenye Aesculus ** ||||||

**** - nagyon gyakori allergén, igen sokan szenvednek tőle; *** - gyakori allergén; ** - nem gyakori allergén, keveseket betegít meg* - panaszokat nem okoz illetve allergenitásáról nincsenek adatok

Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata által monitorozott toxonok pollenszórása (Forrás: ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának tájékozatója)


Az elmúlt tíz év alatt az asztmás és allergiás megbetegedések száma folyamatosan növekszik. A regisztrált szénanáthás betegek száma 10-szer magasabb, mint tíz évvel ezelőtt. Az újonnan regisztrált asztmás betegek megbetegedésének 64%-a valamilyen allergiás eredetű okra vezethető vissza.

A külső és belsőtéri biológiai légszennyezők, elsősorban a rendkívül allergén parlagfű pollen, országszerte magas koncentrációját is fontos kockázati tényezőnek kell tekinteni. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Jászberényi Kistérségi Intézete (5100 Jászberény, Lehel vezér tér 9.) nyilvántartást vezet a kistérségben az asztmás és allergiás megbetegedések alakulásáról, melynek tendenciáját, alakulását a 3/19. táblázat szemlélteti.

3/19. táblázat: asztmás és allergiás megbetegedések alakulása (forrás: ÁNTSZ)

TárgyévStatisztikai szempont

Allergiás asthma (fő)

Nem allergiásasthma (fő)

Rhinitis allergica (fő)

1999. 703 685 3152000. 734 693 6042001. 793 741 8532002. 840 799 11022003. 916 852 13042004. 999 927 15252005. 1102 1000 17352006. 1316 1355 20042007. 1441 1481 21122008. 1591 1546 22262009. 1656 1592 2310


A statisztikai összesítő alapján látható, hogy évről-évre drasztikus mértékben nő az allergiában szenvedő lakosok száma.

6. diagram: Statisztikai összesítő 1999 – 2009. (forrás: ÁNTSZ)

0

500

1000

1500

2000

2500Fő

1999 2001 2003 2005 2007 2009 Év

Allergiás asthma Nem allergiás asthma Rhinitis allergica

Jászberényben a parlagfű elleni védekezés folyamatos. A 2009. és 2010. évben sikeresen pályázott az önkormányzat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat által létrehozott Parlagfű-mentesítési Alap tagjai részére kiírt pályázatra. A 2009. évben a nyertes pályázat eredményeként 2 db fűnyíró gép, és 2 db fűkasza került beszerzésre, mely a szakmai feladatot ellátó Berénykom Kft. részére lett használatra átadva.

A 2010. évi pályázati dokumentáció a következő feladatokat fogalmazta meg: lakosság tájékoztatása a helyi médián keresztül (újságcikk, honlap, rádió) „Ki mit tud” kérdéssor közzététele a Jászkürt újságban A kérdéssort helyesen kitöltők díjazása, az ún. „egészségnap” keretén belül Parlagfű mentesítés CO-mérő készülék beszerzése

Az akció sorozat a díjazással, és a CO-mérő készülék lakosság körében történő használatával szeptember hónapban zárul. A pályázat megvalósításában közreműködő szervezet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Jászberényi Kistérségi Intézete.

A parlagfű elleni védekezés a mindennapokban is folyamatos, melyben nagy szerepet vállalnak a lakók, a Közterület-felügyelet munkatársai, valamint a Berénykom Kft.


Jászberény Város Önkormányzata a 13/2009. (III.26.) önkormányzati rendelettel szabályozza a közterületi dohányzást. A településen a jelentős tranzit forgalom okozta légszennyezőanyag kibocsátás is környezet egészségügyi problémák forrása.


3.4. ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK

3.4.1. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

3.4.1.1. Keletkező nem veszélyes hulladék típusok és mennyiségei

Települési szilárd hulladékA város területén a Berénykom Kft. végzi a települési szilárd hulladék gyűjtését. A település 2001. július 1-én csatlakozott a Jászsági és Dél-hevesi regionális hulladéklerakókoz (Jásztelek), amely ISPA támogatással, a hatályos műszaki előírásokban megfogalmazott követelményeknek megfelelően épült meg. A térség összefogásából a Jászapáti és Jászalsószentgyörgyöt összekötő út mellett, Jásztelek, Jászapáti, Jászalsószentgyörgy, Jászkisér közös határán, pontosabban meghatározva: Jásztelek 090/2. hrsz-ú területén épült meg a Jászsági és Dél-Hevesi Regionális Hulladéklerakó. A hulladéklerakó területe 39,2 hektáron helyezkedik el. Ebből a hulladéklerakó tér 7,4 hektár nagyságú műszaki védelemmel ellátott, osztótöltésekkel egymástól elválasztott, 4 db kazettát tartalmazó részt foglal magában.

A regionális lerakót üzemeltető adatai:

Név: REGIO-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Kft.Cím: 5141 Jásztelek, hrsz: 090/2.Engedélyszám: 138-36/2010.

3/20. táblázat: a hulladéklerakót üzemeltető szervezet adatai

Telephely Lerakó típusa

Gyűjtési körzet

Lerakott hulladék

Lerakott hulladék

mennyisége

Engedélyezett

kapacitás

Potenciális szabad

kapacitás

Jásztelek külterület 090/2. hrsz.

Nem veszélyes, szilárd hulladék lerakó (B3)

Jászság, Dél-Heves (33 települése)

Települési szilárd

265 010 m3

(2009. dec 31.)

50 t/nap felett

1 234 990 m3

(2010. jan. 1-én)

Egyéb külterületi lakott helyeken a keletkező kommunális hulladék elszállítása rendeletben szabályozott. Portelken a külterületeken keletkező hulladékok begyűjtéséhez konténerek kihelyezése szükséges, ennek hiányában tovább növekszik a környező erdőkben spontán kialakuló, potenciális környezeti veszélyforrást jelentő, ellenőrizhetetlen lerakatok száma. Neszűr területén a kihelyezett konténerek száma az ürítés gyakorisága elégtelen. A hulladékkezelés elégtelenségét jelzi, hogy a regionális hulladéklerakó megnyitása óta jelentősen megnőtt az illegális lerakók száma és a lerakott hulladék mennyisége.


Jászberény város felhagyott kommunális hulladéklerakójának (hrsz.: 0270/4) rekultivációja ezidáig nem valósult meg. Az önkormányzati tulajdonú, 19 ha-os területen engedéllyel, de műszaki védelem és szigetelés nélkül létesült lerakó 2001. július 1-én került lezárásra. A becsült lerakott mennyiség 410 000 m3. A hulladékkal borított területen a hulladék átlagos vastagsága 3,8-3,9 m. Itt kizárólag szilárd kommunális hulladék és építési törmelék került deponálásra. A rekultivációs terv elkészült. A helyszínen továbbá konténeres kommunális hulladéktömörítő és konténermosó is működik.

A rekultiváció megvalósítása a REGIO-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás feladataként jelenik meg tekintettel arra, hogy a rekultivációra vonatkozó pályázati dokumentáció összeállítása és támogatásban részesülő pályázat esetén a projekt megvalósítása Jászapáti város gesztorságában történik. A 2003-ban készült terveket aktualizálni kellett. A kétfordulós pályázathoz kapcsolódóan elkészült a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány (RMT) a térségi 32 településének –benne Jászberény - rekultivációjára. A II. forduló (megvalósítási szakasz) tervezett költsége 3,180 milliárd Ft, mely 100%-ban EU-s támogatásból valósul meg. A jászberényi lerakó rekultivációjának tervezett ideje 2013-2014. év időtartam között lesz.

Rekultivált továbbá egy korábbi hulladékkezelési tevékenység során kialakított és felhagyott összesen 11,5 ha-os volt hulladéklerakó (38914 hrsz), amely ma legelőként van nyilvántartva.

Települési folyékony hulladék, kommunális szennyvíziszap

A keletkezett települési folyékony hulladék mennyisége tartalmazza a lakossági szennyvízgyűjtőkből és a közületi egyéb tárolókból szippantással elszállított mennyiségeket, de nem tartalmazza a vállalkozók által átadott szennyvíz mennyiségeket.

Az iszapkezelés egy pálcás iszapsűrítővel és két iszappréssel történik, majd ezután az iszapszikkasztó ágyon való tárolással fejeződik be. Az új komposztáló a szennyvíziszap további feldolgozását és kihelyezhetőségét (hasznosítás ) szolgálja. A telep és a készült komposzt vizsgálatai és engedélyeztetése jelenleg van folyamatban. A szennyvíztisztító műben az iszapsűrítés során a fölösiszap szárazanyag tartalma 2,5-3%-ra nő. A sűrített és flokkuláló szerekkel kezelt iszapból a préselés után kb. 12-15% szárazanyag tartalmú, jól mozgatható anyag lesz.

Jászberény Város Önkormányzata jogerős hulladékkezelési engedéllyel rendelkezik a Jászvíz Kft. telephelyén képződött szennyvíziszap komposzt meghatározott mennyiségben történő deponálására.

A településen keletkezett nem veszélyes hulladékok mennyiségének alakulását a 3/21. táblázat mutatja be összefoglalóan.


3/21. táblázat: keletkezett nem veszélyes hulladékok és éves mennyiségük (2009. év, forrás: Regio-Kom Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás)Hulladék típus 2006. év kg 2007. év kg 2008. év kg 2009. év kgTelepülési szilárd 11 293 560 10 455 245 11 341 220 11 213 434Lomtalanítási hulladék

1 145 770 798 180 667 310 747 640

Építési-bontási inert hulladék

2 152 090 3 001 140 2 537 800 680 500

Zöld hulladék 31 040 2 820 47 480 76 200Települési folyékony hulladék

4 299 4 629 4 979 5 211

Kommunális szennyvíziszap

2 640 2 841 622 2 284

Termelői nem veszélyes hulladékok

1 382 160 1 376 020 1 334 920 921 540

Összesen: 16 011 559 15 640 875 15 934 331 13 646 809

3.4.1.2. Keletkező veszélyes és nem veszélyes termelői hulladékok

A háztartási hulladékok veszélyes összetevői a képződő teljes hulladék mennyiség kb. 0,7-1,2 %-át teszik ki.

A lakossági Városfejlesztési Bizottság kiemelten támogatja a veszélyes hulladékok lakosságtól történő kampányszerű gyűjtését. A veszélyes hulladékgyűjtési akció keretében – erre engedéllyel rendelkező szakcég bevonásával – a hulladékok lakosság részéről történő térítésmentes átadásra nyílik lehetőség. Az önkormányzat az akciót megelőzően, a helyi média több csatornáján keresztül részletesen tájékoztatja a lakosságot a begyűjtő pontok helyszínéről, az átadás időpontjáról, a legfontosabb ismeretekről. A lakosok részvételi szándéka évről-évre növekedést mutat.

A települési köztisztaságról szóló rendelet szabályozza az állati hulladék kezelését: a Jászberény, Repce u. 18. alatt található gyepmesteri telep a Vagyonkezelő és Városüzemeltető Zrt. tulajdonában és kezelésében van, és jelenleg a Berénykom Kft üzemelteti. A telep korszerűsítést igényel, jelen állapotában nem felel meg a 71/2003. FVM rendeletben előírtaknak. Az üzemeltető közterületen felel a hulladék elszállításáért és kezeléséért, a magánszemélyek által beszállított állati hulladék kezelését térítés ellenében végzi. A vágóhídi és állattartó telepek hulladékainak ártalmatlanítását az ATEV Zrt oldja meg.

A teljesség érdekében foglalkozni kell nem csak a lakossági körben, hanem az ipari és szolgáltató tevékenységet végző vállalkozásoknál keletkező hulladékokkal is.

3/22. táblázat: keletkezett termelői veszélyes és nem veszélyes hulladékok mennyisége 2004-2008 (forrás: Környezetvédelmi Minisztérium adatbázisa)

Év Veszélyes (kg) Nem veszélyes (kg) Összesen (kg)2004 5 270 208 13 386 752 18 656 9602005 899 545 13 367 374 14 266 919


2006 668 196 16 872 334 17 540 5302007 914 034 36 794 659 37 708 6932008 918 808 32 341 680 33 260 488Végösszeg 8 670 791 112 762 799 121 433 590

A 2004-2008. év között 121 433 tonna mennyiségű hulladék keletkezett összesen a termelőknél. A 20 legnagyobb hulladéktermelő szervezet adatait, a keletkező hulladék mennyiségekkel az alábbi táblázat tartalmazza.

Jászberény a városban megtelepedett vállalkozások termelőtevékenysége révén a térség legnagyobb veszélyes hulladék termelője. A legtöbb hulladék az Electrolux Lehel Kft. (ásványi eredetű és kémiai átalakítás hulladékai) és a Jász-Plasztik Kft. (akkumulátor) termelése során keletkezik. A településen veszélyeshulladék-lerakó, -tároló, gyűjtőudvar vagy égető nem működik. A veszélyes hulladékok jelenleg elszállításra kerülnek (kb. 64 %-át hasznosítással, míg 35%-át égetéssel ártalmatlanítják).

3/23. táblázat: a keletkező hulladékmennyiségek adatai az egyes termelőknél (2008. év, forrás: KvVM)

Rangsor Adatszolgáltató ügyfélHulladékmennyiség

(kg)1 Ferro-Press Kft. - prés, lakatos üzem 4 916 8942 Electrolux Lehel Kft - Központi üzem 4 840 354

3Jászberényi Vizgazdálkodási Kft /Jászviz Kft/ - Települési szennyvíztisztító telep 4 292 108

4 Ruukki Tisza Zrt - Gépalkatrészgyártó, fémmegmunkáló üzem 3 293 1935 Dél-Magyarországi Méh ZRt. - Hulladékfelvásárló telep 2 724 608

6Berény Kom Jászberényi Kommunális Szolgáltato Kft - kommunális szilárd hulladék lerakó és hulladék tömörítő 1 599 832

7MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. - MOL Nyrt KTD IMA KF Jászberény-Nyugat-4 kutatófúrás 1 397 660

8 Jászberényi Acélöntöde Kft /Jönt Kft/ - Jászberényi Acélöntöde Kft /Jönt Kft/ 1 359 1359 Jász-Plasztik Kft - Műanyagfeldolgozó és akkumulátor töltő Üzem 1 326 008

10Globe-Expert Kft - Építési-bontási hulladék hasznosító, fémmegmunkáló telephely 1 062 994

11 Palmi-Top Kft. - Baromfivágó üzem 943 69912 Boserép Kft. - Építőipari telephely 670 88013 Berényép Építő, Szolgáltató És Kereskedelmi Kft - Raktározás 576 02014 Geogép Épitöipari Kft - gép- és építési anyag tároló 496 55015 Jászberényi Vizgazdálkodási Kft /Jászviz Kft/ - Városi vízmű 416 27716 Konstruktőr Bt - I. számú telephely 403 96017 Ilpea-Profext Kft - Extrudáló üzem 342 49018 Gea Egi Zrt. - Hőcserélő gyár 306 80319 Amond Kft. - szinterezett alkatrész gyártó üzem 290 76320 Tesco-Globál Áruházak Zrt. - TESCO Hiparmarket - Jászberény 220 242

A 100 legnagyobb hulladéktermelő adatait a 8. melléklet tartalmazza. A termelőknél keletkező hulladék típusokat, a hozzá tartozó mennyiségekkel a 2008. évre vonatkozóan a 9. melléklet tartalmazza.

3.4.1.3. Kiemelt hulladékáramba tartozó hulladékok típusai és adatai

Csomagolási hulladék


A 94/2002. (V.5) Korm. rendelet a csomagolási hulladékokkal kapcsolatos részletes szabályozással foglalkozik. Csomagolás alatt érthető a termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, értékesítése érdekében felhasznált csomagolóanyag. Csomagolási anyagféleségek: műanyag, papír, karton, fém, fa, textil, üveg, kompozitok. Jászberényben jelenleg 37 helyen működik szelektív hulladékgyűjtő sziget; ezeken papír, műanyag, üveg és fémhulladék szelektív gyűjtése folyik. A meglévő gyűjtőkonténerek felújítására vonatkozóan a 2008. évben a Városfejlesztési Bizottság javaslatára döntés született, mely szerint megkezdődött a meglévő szelektív hulladékgyűjtő szigetek cseréje, a jelenlegi műanyag edényzetek helyett fémből készült edényzetre.

Jelenleg az alábbi helyszíneken találhatók meg az új szigetek:

Szabadság tér Jóka-Öntő u. sarok

Megvalósulhat egy hulladékgyűjtő udvar létesítése is a 0337/4hrsz.-ú területen, melyre vonatkozóan pályázat beadása van folyamatban. A hulladék újrahasznosítási célkitűzések megvalósítása érdekében célirányos programok folynak. Részben a szelektív hulladékgyűjtés hatékony megvalósításának céljával indult a „Környezetvédelmi és Hulladékkezelési Non-profit Foglalkoztatási Program a Jászságban”, melyben lebonyolításában önkormányzatok, civil szervezet és a térségi szerepű REGIOKOM társulás is részt vesz. A szelektíven gyűjtött hulladék újrahasznosításával, feldolgozásával több helyi vállalkozás is foglalkozik.

3/24. táblázat: A települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladékok mennyisége (forrás: REGIO-KOM Kft.)Hulladék típus 2006. év kg 2007. év kg 2008. év kg 2009. év kgFém 3 933 4 917 4 118 4 882Papír 44 448 41 992 46 727 49 118Műanyag 34 412 35 745 41 234 43 948Üveg 57 357 66 311 58 612 47 248Összesen: 140 050 148 965 150 691 145 196

7. diagram: évente keletkezett, szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékok mennyisége


C som agolási hu lladékok

134 000136 000138 000140 000142 000144 000146 000148 000150 000152 000

2006. év kg 2007. év kg 2008. év kg 2009. év kg

Biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú,

A hulladéklerakásról szóló 1999/31/EK irányelv alapján 2006, 2009 és 2016 évekre kell a lerakásra kerülő települési szilárd hulladék biológiailag lebontható részét ütemezetten csökkenteni, 25, 50, illetve 65% arányban. A térség mezőgazdasági jellegéből eredően a város területén jelentős mennyiségű szerves hulladék keletkezik. Zöldhulladék komposztáló épült a Jászsági és Dél-hevesi regionális lerakóban (Jásztelek), ahová a város komposztálásra alkalmas hulladékát beszállítja, ez a mennyiség 76 200 kg volt 2009-ben. A kertes övezetekben a lakosság részére néhány komposztáló ládát osztottak ki, ezen kívül nincs lehetőség a szelektív begyűjtésre, kezelésre. Állati eredetű hulladékok

A gyepmesteri telepet a Vagyonkezelő és Városüzemeltető Zrt. tartja fenn, telephelye Jászberény, Repce u. 18. (fenntartó). A közterületen fellelt állati hullák gyepmesteri telepre való szállításával, őrzésével és ártalmatlanná tételével járó feladatokat a gyepmester végzi.

A magánháztartásban elhullott állatok tetemeinek a gyepmesteri telepre történő beszállításáról a tulajdonos köteles gondoskodni, az átvett hulladék megsemmisítési díját a fenntartónak köteles megtéríteni. A gyepmesteri telepre gazdálkodó szervezet elhullott állatot nem szállíthat be. A gyepmesteri telepről az állati hulladékot az e tevékenység végzésére feljogosított szervezet szállíthatja el.


3.4.2. ZAJTERHELÉS

A zajvédelem helyi szabályozásával Jászberény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2003. (V.5.) sz. rendelete (egységes szerkezetben a 36/2009. IX.16. Ör-el) foglalkozik.

Zajtól védendő terület besorolását Jászberény Város Önkormányzata helyi építési előírásairól szóló rendelete alapján kell meghatározni. Új üzemi létesítményt üzembe helyezni, illetve meglévőt üzemeltetni csak úgy lehet, ha az attól származó zajterhelés nem haladja meg a megengedett zajterhelési határértékeket.

Zajvédelmi határértékA 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján a település lakóterülete kisvárosias, kertvárosias beépítésű. A határértékek: Lakó- és intézményterület laza beépítésnél: nappal 50 dB; éjszaka 40 dB. Stratégiai zajtérkép nem készült a településre.

3/25. táblázat: üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (forrás: 27/2008. XII.3. KvVM-EüM együttes rendelet)

Megengedett egyenértékű „A” hangnyomás-szint dB

Nappal (6.00-22.00)

Megengedett egyenértékű „A” hangnyomás-szint dBÉjszaka (22.00-6.00)

Üdülőterület, egészségügyi területek

45 35Lakóterület (kisvárosias, falusias), oktatási intézmények, temetők, zöldterület

50 40

Lakóterület (nagyvárosias) vegyes terület

55 45Gazdasági terület 60 50

A település ipara fejlett. Összefüggő iparterület a Hatvan-Újszász-Szolnok vasút túloldalán a Nagykátai, illetve az arról nyíló utak mentén találhatók. Összefüggő iparterület helyezkedik el a vasútállomás környékén, illetve a városból kivezető utak mentén is több helyen lehet ipari létesítményt találni. Az ipari létesítmények közelében általában találhatunk védendő épületeket, helyiségeket.

Az ipari zaj többnyire nem okoz problémát, de határértéket meghaladó zajkibocsátó az Electrolux logisztikai központja. Közlekedési eredetű zaj és rezgésterhelés a legforgalmasabb utak és a vasút mentén keletkezhet. A terhelés mértéke évszakonként és napszakonként is jelentősen változik. Napi vonatkozásban legnagyobb a terhelés a reggeli és a délutáni időszakban.


A közutak közül ki kell emelni a 31-es és a 32-es sz. főközlekedési utakat, melyek keresztül haladnak a városon. Az I. és II. ütemben végrehajtott elkerülő út építés javított a forgalmi helyzeten, azonban még így is zsúfoltak az utak. Több nagyvállalkozás (pl: Electrolux) is jelentős beszállítói körrel rendelkezik a városon belül. Jelentős forgalomterhelést okoz ezen cégek alapanyag beszállítása és késztermék kiszállítása.

A lakóterületeket a vasúti zajterhelés kevésbé érinti. A vasútvonalon jelentős mértékű áruszállítás bonyolódik, elsősorban az Electrolux tevékenységéhez kapcsolódóan (7000-8000 vasúti vagon/év) a Jászberény – Szolnok relációban. Ennek oka, hogy Szolnok vasútállomása alkalmas a Nyugat-Európába irányuló célvonatok összeállítására. A város nyugati oldalán lévő iparterületek mentén haladó vasútvonalról több, rövidebb-hosszabb iparvágány is kiágazik kiszolgálva a legjelentősebb cégek áruszállítását. A vasútvonal személyszállításban betöltött szerepe kisebb. Menetidőben a buszos közlekedéshez viszonyítva csak kisebb távolságban versenyképes (Hatvan, Szolnok), mert az átszállások miatt a nagyobb távolságokban már magasabb megtett idővel kell számolni. Személyszállításban betöltött periférikus szerepét csak kissé rontja, a vasútállomás városközponttól való távolsága (2 km), mivel az állomás közvetlen helyi és helyközi autóbusz kapcsolattal rendelkezik.

A korábban elvégzett forgalmi utak menti zajmérések (Összefoglaló jelentés Jászberény közlekedési eredetű zajterheléséről 2005. év, Széll Gábor akusztikai mérnök, továbbiakban: Összefoglaló jelentés) helyszínét és a mérési adatokat a 3/26. táblázat tartalmazza.

3/26. táblázat: zajmérési eredmények (forrás: Összefoglaló jelentés)Mérés helyszíne mérési pont Mérés időszaka LAeq (dB)

távolsága magassága nappal éjjelDózsa Gy. út 21. 11,0 4,5 2005.06.12-13. 70,5 66,3Szövetkezet út 5. 10,0 5,0 2005. 06. 13-14. 70,2 59,5Szelei út 33. 14,5 5,5 2005. 06. 14-15. 63,6 58,4Jákóhalmi út 8/b. 11,0 5,5 2005. 06. 15-16. 71,2 65,1Nádor u. 2. 6,5 5,5 2005. 06. 16-17. 65,6 59,0Kinizsi út 14. 14,0 5,5 2005. 06. 21-22. 63,2 56,2Lehel vez. tér 13. 13,0 5,5 2005. 06. 17-21. 66,9 62,2Rákóczi út 52. 10,0 5,0 2005. 06. 22-23. 63,5 55,7

Az azonos távolságra számított hangnyomásszint alapján nappal a leghangosabb út a Jákóhalmi, éjjel a Dózsa György. A legcsendesebb éjjel és nappal egyaránt a Nádor utca volt.

A város domináns ágazata a szolgáltatás, ezen belül pedig leginkább a kereskedelem és javítás. A szolgáltatások mellett azonban az ipar jelenléte is számottevő. Itt elsősorban a feldolgozóipar (gép-, járműipar) és az építőipar jelentős. A város gazdaságára legkevésbé a mezőgazdaság jellemző.


Jászberény gazdaságában a szekunder szektor szerepe meghatározó. Ebben a gazdasági ágban a külföldi tőke jelenléte nem elhanyagolható az ipar fejlettsége és fejlődése szempontjából.

A város legnagyobb vállalatai, s egyben legjelentősebb piaci foglalkoztatói ebből a gazdasági szektorból kerül ki, melyek ismertetését a 10. melléklet tartalmazza.

A szolgáltatás, mint gazdasági szektor Jászberényben is a városközpontban koncentrálódik. Ez kiskereskedelmi és lakossági szolgáltató egységeket jelent, valamint az üzleti infrastruktúra részét képező bankszférát. A kiskereskedelmi és lakossági szolgáltató funkciók kiterjedése várható a rendezési terv alapján az alközpontként meghatározott Ady Endre, Bercsényi, Dózsa György és Rákóczi utcákban, az autóbusz-állomás környezetében, továbbá a városból kivezető főutak, elsősorban a Kossuth Lajos utca és annak folytatásában a Nagykátai út mentén. A kereskedelmi egységek errefelé már sokkal inkább a nagyobb helyigényű építőipari telephelyek és autókereskedések.

3/27. táblázat: imissziós zajhatárértékek lakó- és középületek helyiségeiben megengedett egyenértékű „A” hangnyomás-szintek (forrás: 27/2008. XII.3. KvVM-EüM együttes rendelet)

Helyiség megnevezése Megengedett „A” hangnyomás-szint dBNappal Éjjel

Tantermek, előadótermek oktatási intézményekben 40 -

Étkezőkonyha, étkezőhelység lakóépületben

45 -

Kórtermek és betegszobák 35 30Lakószobák

lakóépületekben 40 30

Az alábbi táblázatban szereplő utak, utcák a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet szerint a másodrendű főút és a gyűjtőút kategóriába tartoznak. A 2005. évben elkészített mérésekből látható egyetlen olyan, a közlekedés szempontjából nagyobb jelentősséggel bíró utca sincs a városban, amelyik teljesítené a rendelet határértékeit. A mérések óta elkészült az elkerülő út II. üteme, így célszerű lenne ellenőrző mérések elvégzése az eltelt időszakban bekövetkezett változások nyomon kísérésére.

3/28. táblázat: mérési eredmények összehasonlítása a határértékekkel (forrás: Összefoglaló jelentés)

Mérés helyszíne

LAeq (dB) Határérték Túllépés MinősítésNappa

lÉjjel Nappa

lÉjjel Nappal Éjjel Napp

alÉjjel

Dózsa Gy. út 21. 70,5 66,3

65 55 5,5 11,3 Nem megfelelő

Szövetkezet út 5. 70,2 59,5


Szelei út 33. 63,6 58,4 60 50 3,6 8,4 Nem megfelelő


Jákóhalmi u.8/b. 71,2 65,1


Nádor u. 2. 65,6 59,0 60 50 5,6 9,0 Nem megfelelőKinizsi út 14. 63,2 56,2 60 50 3,2 6,2 Nem megfelelőLehel vez. tér 13. 66,9 62,2


Rákóczi út 52. 63,5 55,7


3/29. táblázat: a közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken (dB) forrás: 27/2008. XII.3. KvVM-EüM együttes rendelet)1* 2* 3*

Nappal 06-22 h Nappal 06-22 h Nappal 06-22 h Éjjel 22-06 h Éjjel 22-06 h Éjjel 22-06 hLakóterület (kisvárosias) 50 40 55 45 60 50

Gazdasági terület 65 55 65 55 65 55Oktatási intézmények

területe, temetők, zöldterület

55 45 60 50 65 55

Lakóterület (nagyvárosias) 60 50 65 55 65 551*Kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zajra2* Az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától,3* Az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól, az autóbusz-pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától,

3.4.3. OKTATÁS, NEVELÉS, KÉPZÉS

Magyarországon a környezeti tudatosság – sajnos – még nagyon alacsony szinten áll. A környezet védelmének szempontjából hosszú távon a belső motiváltságon alapuló környezettudatos magatartásformák alapján létrejött cselekvések a legelőnyösebbek, mert olyan területeken is hatnak, amelyek nincsenek közgazdaságilag, vagy jogilag szabályozva, szemben azokkal, amelyeket a bírsághatásra történő kényszerből vagy gazdasági érdekből végzetek el. A belső motiváltságon alapuló környezettudatos viselkedés hosszú évek több irányból érkező tudatformálásnak a hatására alakul ki.A környezeti tudat kialakításában életkortól függően más és más eszközök lehetnek a segítségünkre. Ilyen eszközök a:

- családi nevelés- intézményes oktatás (gyermek- és fiatalkor)- média- önkormányzati hatáskörbe tartozó eszközök- társadalmi szervezetek által felvállalt tevékenységek

Családi nevelés:

Jövőnk szempontjából alapvető jelentőségű, hogy a felnövekvő generációk természethez, környezethez való viszonyát sokkal magasabb szintre emeljük A természet tiszteletére való nevelést a kisgyermek születésétől kell kezdeni. Értelme kibontakozásával párhuzamosan az alapvető normák beépítését (nem szemetelünk, nem tépjük le a virágokat, rendben tartjuk környezetünket stb.) el kell végezni. Jó esetben ez a családban így történik.

Intézményes oktatás:

A KSH adatbázis szerint Jászberényben, 2008-ban 44 óvodai csoport volt, 997 volt az óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt). A nappali tagozatos felsőfokú alap- és mesterképzésben résztvevő hallgatók száma a felsőfokú oktatási intézményekben a 2008 évben 713 fő volt.

Jászberényben négy általános iskola működik, ebből kettő önkormányzati fenntartású (Belvárosi Általános Iskola, Gr. Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény), egy egyházi (Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola), egy pedig a SZIE JFK Gyakorló Általános Iskola. Jászberény esetében a négy középfokú képzési intézmény közül három a helyi önkormányzat finanszírozásában működik, egy pedig közhasznú társaságok által fenntartott. A városban több évtizedes hagyományokkal rendelkező felsőfokú képzési intézmény található, amely jelenleg a Gödöllői Szent István Egyetem Karaként működik. 1917. október 11-én nyitották meg Jászberényben az állami tanítóképző intézetet, a ma is álló Kossuth úti épületben. 1959-ben megindult az érettségire épülő 3 éves időtartamú


felsőfokú tanítóképzés. 1975-ben főiskolai rangúvá lett a képzés, az intézmény neve Jászberényi Tanítóképző Főiskola lett. 2000. január 1-jétõl az intézmény a Gödöllői Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Karaként működik.

Jászberényben jelenleg három Ökoiskola (Gróf Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, SZIE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Klapka György Szakközép- és Szakiskola, Általános Iskola és Speciális Szakiskola Eltérő Tantervű Tagozat) működik, melyek közül a Gróf Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2009-ben újíttatta meg az ökoiskola címét, melyet ismételten elnyert.

Jászberényben került megrendezésre 2009 tavaszán az Országos Erdei Iskolák Hálózatának Konferenciája, mely sikeres volt, nagy számban jelentek meg a környezeti nevelésben tevékenykedő szakemberek, kollégák.

A városban 2007 óta működik a Zöld Diákparlament, melynek munkája folyamatos, a városban szerveződött, és országos méretű hálózattá alakulhat. 2007. június 8-án Jászberény 3 Ökoiskolája és cserkészei kezdeményezték a Zöld Diákparlament megalakítását és működését. Legfontosabb eredménye többek között, hogy közös cselekvésre hív szűkebb és tágabb környezetünkben mindenkit a fenntarthatóságért.

Jászberényben kilenc Zöld Óvoda címmel rendelkező intézmény működik, melyek a következők:Hétszínvirág, Fürkész, Gézengúz, Kékcsillag, Kuckó, Sün Sámuel, Szivárvány, Zengő, Hold

Felnőttkorban már nagyon nehéz a környezethez való viszonyt megváltoztatni, ezért meghatározó – a családon kívül – az iskola és az óvoda szemléletformáló szerepe. Sőt, az oktatási intézményekben megismert szemléletet a gyerekek hazaviszik, ez jó esetben némi változást eredményez szüleik gondolkodásmódjában is. Ha nem, az óvodai nevelés hivatott ezt a hiányosságot pótolni. Az óvodák pedagógiai programjának fontos eleme kell, hogy legyen a környezeti nevelés.

Az általános iskola az alsó tagozatában a környezetismeret és az osztályfőnöki órák keretében van lehetőség a környezet- és természetvédelem kérdéseivel foglalkozni. Az osztálykirándulások, a természetben - pl. erdőben, vízparton - megtartott órák az ott szerzett élmények segítségével hozzájárulhatnak a szemlélet elmélyítéséhez. Felső tagozatban a földrajz, a biológia, a kémia, a fizika és az osztályfőnöki órák az aktuális tananyaghoz kapcsolódóan keretet adnak a környezetvédelem kérdéseinek már elmélyültebb, de a gyerekek életkorának megfelelő szintű tárgyalására. A szaktárgyi órákon kívül érdemes ökológiai szakkört szervezni. Terepen végzett megfigyelések, téli madáretetés, savas eső programba való bekapcsolódás, önálló kiselőadások tartása, stb. színes program lehet az érdeklődő tanulók számára. Ha módjában áll az iskolának, - esetleg önkormányzati segítséggel - érdemes


iskolakertet kialakítani, melyben különböző növényi társulások bemutatására, tanulmányozására van lehetőség. A tápanyag utánpótlás biztosítására ki lehet egy kisebb komposztálót is alakítani, ahova a gyerekek akár otthonról is hozhatják a szerves konyhai hulladékot. (Ezzel a szelektív hulladékgyűjtés is részben megalapozható.)

Régóta jól működő tevékenység az iskolák által szervezett papírgyűjtés. Ez kiegészülhet a fém hulladékok gyűjtésével is. Érdemes az elhasznált elemek gyűjtését is megszervezni, tárolásuk helyigénye kicsi, de az elszállítást, megsemmisítést biztosítani kell. Az országban több olyan cég is található, amelyek ezzel a tevékenységgel foglalkoznak. A tanulók motiválásában szerepe lehet a leadott darabszámokhoz kapcsolódó tanári, igazgatói dicséreteknek is.

Média Az allergiás, asztmás megbetegedések számának rohamos emelkedése kapcsán a figyelem középpontjába kerültek az allergizáló polleneket termelő növények, főleg legagresszívebben ható képviselőjük, a parlagfű. Egy szál virágzó parlagfű több milliárd virágpor szemcsét képes a levegőbe juttatni, melyből légköbméterenként ötven pollen szemcse már elegendő allergiás reakció kiváltására. Bár a parlagfű kiirtása az ország területéről csak kormányzati szinten és több éves következetes munkával valósítható meg, nagyon fontosak a térségi, települési szinten szervezett akciók is. Ebben nagy segítségre lehet a média, volt is rá példa a közelmúltban, de a helyi média is szervezhet az iskolák bevonásával parlagfű gyűjtési akciót.

Kiemelkedő Jászberény életében az, hogy a lakosok folyamatosan értesülhetnek az önkormányzat által megvalósítandó fejlesztésekről, beruházásokról, melyek hatással vannak a környezet védelmére. A helyi újságban, a honlapon figyelemfelhívó riportok, közlemények, cikkek jelennek meg. Közzétételre kerülnek az olyan pályázati lehetőségek is, amelyeken való részvétellel a lakosok is hozzájárulhatnak a helyi környezet védelméhez (pl: NEP pályázatok).

Önkormányzati hatáskörbe tartozó eszközök:Mivel a település vonatkozásában a környezeti adatok, a fejlesztési elképzelések és az orvoslás hatósági eszközei az önkormányzatnál, illetve a polgármesteri hivatalban futnak össze/jelennek meg, így a polgárbarát települési önkormányzatnak nem csak lehetőségei, de feladatai is vannak ezen a téren. Ilyen eszközök a nyilvánosság biztosításán túl, az éves környezeti állapot jelentések közzététele és indokolt esetekben a lakossági fórumok meghirdetése a tájékoztatás oldaláról. Ezen túlmenően számos kezdeményezést lehet támogatni a különböző alapjaikból pl. táborok, környezeti nevelő programok, rendezvények, a kultúrált szabadidő eltöltését – s így a környezeti nevelést is – szolgáló parkok; erdei óvoda és iskola programok szervezése az intézmények számára; zöldterület illetve játszótér fejlesztések/korszerűsítések, amelyek közvetetten szolgálják a környezeti nevelés ügyét. Kiadványok megjelentetésének támogatásával hozzájárulhat a szélesebb rétegek természeti környezetünkről való ismeretterjesztéséhez.


Lehetőség az önkormányzatok számára az Európai Autómentes Naphoz történő csatlakozás, mely rendezvény nem csak a kerékpáros közlekedés népszerűsítésére, de a környezettudatosságra nevelésre is jó alkalom. Jászberény már 6. éve csatlakozott az Európai mobilitási Hét és Autómentes Nap programokhoz, kiemelkedő pozíciót foglal el a település a résztvevők között a programok és a szervezés magas színvonala miatt.

A társadalmi szervezetek által felvállalt tevékenységek:Évente egy-két alkalommal pl. szemétgyűjtési akció rendezhető, amikor a települések külterületéről is megkísérlik eltávolítani az illegálisan lerakott szemetet. Ezekbe az akciókba érdemes bevonni az iskolásokat. Az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében támogatott „Környezettudatos nevelés és a fenntarthatóság pedagógiája” című kiírás 2. komponense a Környezetvédelmi akciók megvalósításáról szól, mely kiírásra „Környezetvédelmi akciók Zoo-Táborral” címmel, pályázatot nyújtott be a Jászberényi Állat- és Növénykert, mint Pályázó, és a Jászsági Természetvédelmi és Környezetvédelmi Egyesület, mint Együttműködő Partner vesz részt a projektben. A pályázat legfontosabb elemei: fotópályázat (Jászság rejtett természeti szépségei), környezetvédelmi előadások szervezése (A víz mint életünk alkotó eleme, Szennyvíz jelene és jövője), reprezentációs és szakmai anyagok, honlap készítése , ZOO tábor lebonyolítása). A társadalmi szervezetek bevonásával a város intézményei hulladékgyűjtési akcióval járulnak hozzá a település környezetvédelméhez.


3.4.4 KÖRNYEZETBIZTONSÁG

Az emberiség fejlődésének egyik legnagyobb kihívása a globális és a helyi szintű biztonság megteremtése, ennek keretében a fenntartható fejlődés környezetbiztonsági garanciáinak szavatolása. A legmagasabb nemzetközi szintű fórumokon is kiemelt fontossággal kezelik a környezetbiztonság ügyét, amelynek időszerűségét az élet egyre gyakrabban igazolja a különböző súlyos, ipari eredetű környezeti katasztrófák bekövetkezésével.

Az utóbbi években egyre gyakrabban jelentkező nyári „felhőszakadások” alkalmával nagy mennyiségű csapadékvíz elvezetését kell biztosítani, havária helyzet elkerülése érdekében a befogadók vizsgálata szükséges, valamint a hiányzó árokrendszer kiépítése és a meglévő elvezető árkok folyamatos karbantartása és felülvizsgálata. A rendkívüli események minden esetben a lakosságot valamint a természetes és épített környezetet is veszélyeztetik, így a problémával való foglalkozás elengedhetetlen.

A település árvízi kockázat szerinti besorolása (18/2003. XII.9. KvVM-BM) alapján erősen veszélyeztetett. Belvízi kockázat szerinti besorolása: mérsékelten belvíz-veszélyeztetett.

Az utóbbi évek környezetbiztonságot érintő, környezetszennyezést okozó eseteit, a 11. mellékletben ismertetjük. Több esetben a felszámolás már megtörtént.


4. Helyzetértékelés

A környezet állapotát befolyásoló fő hajtóerők a társadalmi, szabályozási és gazdasági tevékenységek.

A hajtóerőkből származó környezetterhelés legfőképpen: a természeti erőforrások felhasználása a tér- és területhasználat a környezeti kibocsátás, környezeti elemek terhelése

A hajtóerők hatásai általában komplexen jelentkeznek, a környezetre gyakorolt hatásaik nehezen elkülöníthetőek. A környezet állapotát befolyásoló társadalmi folyamatok mint hajtóerők nehezen mérhetőek.

A környezeti értékekhez való viszonyulás, az azokkal való bánásmód társadalmi hajtóerői: a berögzült szokások, tradíciók nevelés és oktatás során megszerzett ismeretek életmód, fogyasztási szokások a korunkra erős befolyást gyakorló médiakultúra

4/1. táblázat: helyzetértékelés

Társadalmi hajtóerők HelyzetértékelésKultúra A hagyományos önellátó kultúrát a fogyasztási javaktól való függőség kultúrája váltotta fel. A település, mint a Jászság

központja jelentős szerepet játszik a térség környezeti kultúrájának alakításában, befolyásolásában. Nevelés, oktatásKörnyezeti informáltság

A környezeti nevelés intézményrendszere kiépült (9 zöldóvoda, 3 öko iskolai képzés). Az önkormányzat fontos szerepet vállal a lakosság folyamatos tájékoztatásában (pl.: helyi újság, rádió, honlap). A lakossági részvétel az évek során folyamatosan nőtt (pl: lakossági veszélyes hulladék begyűjtés, Autómentes Nap). A lakosság környezeti információkhoz való hozzájutása, ezáltal a környezeti demokrácia rendszere megfelelően működik a városban.

Környezeti értékrend Jelenleg a környezeti értékrendek szélmalomharca folyik, a mesterségesen generált fogyasztói szokásokkal szemben. Az erősebb érvényesül elve alapján pedig egyenlőre a fogyasztói szokások dominálnak, míg a környezeti szempontok háttérbe szorulnak. Ennek oka elsősorban a reklámhadjáratok tudatos fogyasztásra való ösztönzése, az emberek értékrendjének befolyásolása. Megoldást csak a hasonló intenzitású tudatformáló médiakampányokkal lehetne elérni.

Fogyasztás GázJászberényben a fogyasztott gázmennyiség fokozatosan nőtt az elmúlt években, ezzel párhuzamosan pedig csökkent, a hagyományos tüzelőanyagok felhasznált mennyisége. Az összes gázhálózat hossza 185 km volt 2009-ben. A lakossági gázfogyasztás kis mértékben nőtt a 2002. évi szinthez képest (12285 ezer m3-ről 12372 ezer m3-re). A gázellátásba a bekapcsolt lakások aránya megfelelő, így a fűtésből származó levegőszennyezés - a hagyományos fűtési megoldásokkal szemben - kisebb mértékű a településen. ÁramA lakossági villamos energia fogyasztó berendezések száma gyarapodott (készenléti üzemmódú szórakoztató elektronikai cikkek, légkondicionáló berendezések. ). Az összes villamos energia fogyasztók száma 16 037 volt 2009-ben. Nem a háztartások a legjelentősebb villamos energia fogyasztók, a háztartási éves fogyasztás közel ötszöröse lett felhasználva a településen, ami elsősorban az ipari (gazdasági) szektornak tulajdonítható be. A háztartásoknak szolgáltatott villamos energia mennyisége a közelmúltban folyamatosan nőtt a településen. A 2002. évben a háztartásoknak szolgáltatott villamos energia 32319 MWh, míg a 2009. évben 34 199 MWh volt.VízA lakossági vízigény folyamatosan nő a településen. A vízellátásba bekötött lakások aránya 2009-ben 96,2% volt. Az összes szolgáltatott víz mennyisége azonban csökkent, a 2002. évben 1 283 (1000 m3), míg 2009-ben 1 072 (1000 m3) volt.

Szabályozás, igazgatás Az EU konform szabályozások kialakítása a környezeti terhelések csökkentését hozták magukkal. Helyi rendeletek, tervek alkotása

Az önkormányzati rendeletek nagy hatással vannak a környezet alakítására pl.: hulladékgazdálkodási tervezés, rendezési tervek, helyi építési szabályzatok, közszolgáltatás szabályozása, közösségi közlekedés, forgalomszervezés, köztisztaság, belterületi vízrendezés, stb.

EU fejlesztési források A fejlesztési források folyamatos segítséget jelentenek a helyi környezetvédelmi célok, és fejlesztések eléréséhez. Gazdasági hajtóerők Az elmúlt évek gazdasági prioritása a versenyképesség javítása volt, ami a legtöbb esetben negatívan ha a környezeti értékek

védelmére, megőrzésére. Ipar Az ipari tevékenység jelentős a településen, ami a környezet elemeinek a terhelését okozza. Mezőgazdaság A mezőgazdaság gépesítettsége alacsony szintű, ami kisebb energiafelhasználást von maga után. Negatív tendencia viszont, a

műtrágya és növényvédő szer felhasználása. Ugyancsak negatív tendencia, hogy a termelés meghatározó tényezője nem a helyi adottságokra való építés, hanem a piaci árak és támogatások. Az állattenyésztés volumene csökkent ami kisebb környezetterheléssel jár.

Élelmiszeripar Az élelmiszeripar jelentősen visszaesett a multinacionális cégek térnyerése következtében. Energia Települési szinten kiemelt figyelmet kap az intézmények energiahatékonyságának növelése (pl: cselekvési terv KEOP

pályázatok)


Szállítmányozás A kereskedelmi aktivitás növekedésével szoros párhuzamban, a közúti szállítás intenzitása is nő. A kibocsátások mértéke megnőtt (pl: levegő, zaj), ezáltal egészség és környezetkárosító hatásuk fokozódott. Jászberény településen az ipari cégek beszállítói okoznak jelentős terhelést.

Turizmus A település turisztikai adottságaiban nagyobb lehetőségek rejlenek még, amit ki lehetne használni. (pl.:Jászsági különleges madárvédelmi terület, Hajta mente, Borsóhalmi legelő, Jászsági Zagyva ártér)

Településszerkezet, infrastruktúra

Az urbanizáció hatására a beépített területek aránya megnőtt. A kis területeken koncentrálódó lakosság okozta környezetterhelés mértéke megnőtt. A terhelést ellensúlyozó környezeti beruházások, infrastruktúrafejlesztések - EU-s támogatások hatására - folyamatosan előre haladnak.

Csatornázottság, szennyvíz A csatornahálózat megfelelően kiépült a településen. A rákötések aránya meghaladja a 81%-ot. A szennyvíztelepről kibocsátott tisztított szennyvíz minőségével kapcsolatban időszakosan egyes komponensek tekintetében határérték túllépések jelentkeznek. Ez elsősorban a N-P vegyületekre jellemző, de néha a KOI érték is túllépi az előírt koncentrációt. A szükséges fejlesztések egyelőre elmaradtak. A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 139 km volt 2009-ben. A 2002. évben a közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége 942 (1000 m3) volt, ez a mennyiség majdnem a duplájára (1 836 e m3) nőtt a 2008. évre.

Hulladékkezelés A szelektív hulladékgyűjtési rendszer megfelelően kiépített. Az új típusú fém konténerekből álló gyűjtőszigetek bevezetése folyamatban van. Környezetet szennyező helyi lerakót bezárták, a rekultiváció folyamatban van. A keletkező települési szilárd hulladék környezetkímélő módon szigetelt lerakóba kerül (Jásztelek Regionális Hulladéklerakó – REGIO-KOM Kft.). A 2004-2008. év között 121 433 tonna mennyiségű hulladék keletkezett összesen a termelőknél.

Beépítettség növekedése A szabad talajfelszín beépítettségének, tartós fedettségének növekedése fokozza a terület érzékenységét a klimatikus hatásokkal szemben, mivel a talajok anyag és energiaforgalomban betöltött szerepét korlátozzák (pl.: csökken a CO2 megkötő képesség, vízraktározó képesség).

Zaj és rezgésvédelem A városban jelentős az ipari tevékenység, a cégek viszont különböző beruházásokat tettek az elmúlt években a zajkibocsátás csökkentésére (pl: Electrolux Kft.). Az elkerülő utak megépülésével (I. és II. ütem) csökkent, illetve (III. ütem) csökkenni fog a közlekedés okozta zajterhelés.

Közlekedés A kerékpárút hálózat fejlesztésére a település nagy hangsúlyt helyez, a jövőben is várható bővítés. A belterületi forgalomcsökkentés egyik fontos eszköze a jövőben az elkerülő út III. szakaszának a megvalósítása.

5. Jászberény település SWOT analízise

BELSŐ TÉNYEZŐK - ERŐSSÉGEK BELSŐ TÉNYEZŐK - GYENGESÉGEK Megfelelő szinten kiépített a víz-, a gáz-,

és elektromos hálózat. A lakossági szilárd hulladék a jásztelki

környezetkímélő, műszakilag megfelelő szigetelt lerakóba jut.

A település természetes állóvízzel és vízfolyással (Zagyva) rendelkezik.

A településen található légszennyezettséget mérő manuális mérőállomás (NO2).

Jelentősek a helyi védettségű természetvédelmi, és turisztikai értékek, a natura 2000 területek (pl: Jászsági különleges madárvédelmi terület, Hajta mente, Borsóhalmi legelő, Jászsági Zagyva ártér).

Kiemelkedően gazdag természeti, környezeti értékek (Zagyvamenti természetvédelmi terület).

A város térsége jelentős termálvíz készlettel rendelkezik

A település a térség leggazdagabb települése az építészeti, kulturális értékekben.

Fejlődő, folyamatosan bővülő kerékpárhálózat

Működik a szelektív hulladékgyűjtés rendszere.

Minden évben megszervezésre kerül a lakossági veszélyes hulladék-gyűjtési akció

A település talajai igen változatosak, magas a jó minőségű mészlepedékes csernozjom talajok aránya.

Jelentős a településen a zöldterületek aránya, a zöldterületek gondozottak, ápoltak. A zöldterületek használatának helyi szabályozása megfelelően kialakított.

Zöld Diákparlament, három ökoiskola és kilenc zöld óvoda működik a településen.

A parlagfű irtása megfelelően szervezett módon és formában történik.

A lakossági zöld hulladékok komposztálása megoldott a jásztelki lerakón működő komposztáló létesítményben.

Jelentős számú hulladékgyűjtő sziget üzemel a csomagolási hulladékok visszagyűjtésére.

A települési önkormányzat jelentős szellemi tőkével rendelkezik a környezetvédelmi érdekek sikeres érvényesítésében (pályázat írók, környezetvédelmi referens, bizottság).

Erős a civil kezdeményezés és részvétel

Jelentős az ipari tevékenység okozta légszennyező-anyag kibocsátás és hulladék képződés.

A lakónépesség létszáma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat.

A téli és kora tavaszi időszakokban több esetben előfordult határértéket meghaladó mértékű légszennyezettség a NO2 vonatkozásában.

A jelentősebb forgalmat lebonyolító utak mentén a zajterhelés határértéket meghaladó szintű.

Az ipari cégek beszállítói jelentős forgalom-terhelést, ezáltal jelentős zaj és légszennyezést okoznak a település belterületén.

Jelentős kockázattal járó kibocsátások üzemelnek a településen (pl: ipari létesítmények, szennyvíztisztító).

A Zagyva folyó vízminősége összességében kedvezőtlennek mondható.

Jelentős az ipari tevékenység során képződő veszélyes hulladékok mennyisége.

A burkolt utak állapota, minősége több esetben nem kielégítő.

A település területe a rétegvíz készlet sérülékenysége miatt ’2’ érzékeny terület.

Szolgáltatott ivóvízben magas a mikorszennyzők aránya.

A csapadékvíz-elvezető hálózat felújításra, bővítésre szorul.

A szennyvíztisztító telep kapacitása, technológiája bővítésre, korszerűsítésre szorul.

A kibocsátott tisztított szennyvizek befogadója a Zagyva folyó, a kibocsátás időszakosan határérték túllépéssel jár.

Évről-évre nő az allergiás jellegű megbetegedések száma a lakosság körében.

Az utóbbi időszakban csökkent a szelektíven begyűjtött csomagolási hulladékok mennyisége.

A megújuló természeti erőforrásokban rejlő lehetőségek nagyrészt kihasználatlanok.

A külterületen történő hulladékszállítás, mint közszolgáltatás nem biztosított.

A város hulladékudvarral nem rendelkezik.


BELSŐ TÉNYEZŐK - ERŐSSÉGEK BELSŐ TÉNYEZŐK - GYENGESÉGEK(Élővíz Természetvédelmi Egyesület, Jászsági Természetvédelmi és Környezetvédelmi Egyesület).

KÜLSŐ TÉNYEZŐK- LEHETŐSÉGEK KÜLSŐ TÉNYEZŐK - VESZÉLYEK Ökológiai adottságoknak legjobban

megfelelő talajhasználat bővítése. A település jelentős természeti értékekkel

bír (turizmus, környezetnevelési programok).

A közösségi és a kerékpáros közlekedés jogi és gazdasági eszközökkel való ösztönzésében számos lehetőség rejlik.

Intenzív talajhasználat felváltása hagyományos, tájba illő gazdálkodási módokkal, extenzív talajhasználat megvalósításával, a környezetileg érzékeny és gyenge termőképességű területeken.

Korszerű, környezetet kevésbé károsító energiahordozók racionális felhasználása.

Csatorna rácsatlakozások számának növelése.

Megújuló energiaforrások hasznosítása. Zöldfelület-fejlesztés, - rendezés. Erdősültség növelése, főleg őshonos

fajokkal. A közlekedés eredetű környezetterhelés az

elkerülő út III. ütemének megvalósulásával jelentősen csökkenthető.

A kerékpárút hálózat jelentősen bővíthető. A légszennyezettséget mérő állomás

mérési körét ki lehet terjeszteni több elemre (kén-dioxid, szén-monoxid, stb.)

Hulladékgyűjtő udvar létesítése a 0337/4 hrsz-ú területen.

Külterületi hulladékszállítás rendszerének kidolgozása.

A Városi-Zagyva rehabilitációja. A belvízelvezetés fejlesztése. Szennyvíztelep fejlesztése. A szilárd burkolatú utak folyamatos

karbantartása, felújítása.

Az utak romló állapota és a rendszeres karbantartás hiánya

A hulladékgazdálkodás továbbfejlesztésének hiánya esetén az illegális hulladéklerakók száma tovább nő.

A belvízelvezetés fejlesztésének és a csapadékcsatorna-hálózat bővítésének elmaradása esetén belvízveszély és szélsőséges időjárási körülmények esetén nagymértékű elöntések várhatók.

A forráshiány miatt a környezetvédelmi beruházások háttérbe szorulhatnak.


6. Környezetvédelmi átfogó célok, a település környezetpolitikai stratégiája

A Program hosszú távú célkitűzése, hogy hozzájáruljon Jászberényben a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek a biztosításához. A helyzetelemzés alapján, a jövőképhez és a hosszú távú célkitűzésekhez kapcsolódóan a Program átfogó céljai:

a települési élet és környezetminőség javítása természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése, a környezetbiztonság javítása

Az átfogó célokhoz rendelten kell meghatározni a cselekvési irányokat, intézkedéseket és a végrehajtás eszközeit. Az átfogó célok elérését a tematikus akcióprogramokban meghatározott fő célkitűzések, célok, intézkedések és cselekvési programok szolgálják. A szükséges intézkedésekhez azonban nem minden esetben kapcsolódik cselekvési program. Ez függ a település jövőképétől, forráslehetőségeitől, stb. A Program kétéves felülvizsgálata során azonban újabb cselekvési programok kapcsolódhatnak be a tervezésbe. A program végrehajtásának operatív szintjén a környezetvédelmi szempontok horizontális érvényesítése szükséges.

A környezetvédelmi infrastruktúrák teljes kiépítése, a szennyező anyagok környezetbe való jutásának megakadályozása akár a keletkezésük megszüntetésével (cső eleji technológiák) a vízbázisok, a természeti területek, zöldfelületek hathatósabb védelme, a természetvédelem megerősítése, illetve további kiterjesztése, az egészségesebb társadalom felé tett elsőrangú lépés lehet. Az új közlekedési kapcsolatok kiépítése, illetve a meglévők fejlesztése, a közösségi közlekedés színvonalának és elérhetőségének nagymérvű javítása, az alternatív közlekedési módok lehetőségeinek megteremtése fontos lépés a lakosság életminőség-javulásához.

A környezetügyi stratégiai tervezés csak akkor lehet hatékony, amennyiben minden más stratégia-alkotási folyamat is integrálja a környezetvédelmi szempontokat. A célkitűzések megvalósításának tudományos, gazdasági, kulturális és szociális elemei egyaránt vannak, illetve rövid-, közép- és hosszú távú célokat egyaránt tartalmaz. A célállapotok kijelölése és tisztázása önmagában nem jelent értéksorrendet, ezért prioritásokat szükséges kialakítani.

Prioritások:

Települési környezetminőség Környezet és egészség


Vizeink védelme és fenntartható használata A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése Természet és tájvédelem Fenntartható terület és földhasználat Éghajlatváltozás Hulladékgazdálkodás Környezetbiztonság


7. Tematikus akcióprogramok

7.1 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG

A település környezetállapotának jellemzői, az infrastruktúra, a szolgáltatások színvonala életminőségünket alapvetően meghatározó tényezők. Az élhető települési környezet, elsősorban a környezeti ártalmaktól mentes, esztétikus, megfelelő rekreációs lehetőségekkel rendelkező, biztonságos lakóhelyet jelent. A környezeti infrastruktúra része az egészséges ivóvíz szolgáltatás, a szennyvízelvezetés és tisztítás, a rendszeres hulladékgyűjtés, kezelés. Fontos szempont, hogy a településfejlesztések, rendezések a fenntarthatóság szempontjainak a figyelembevételével történjenek, beleértve az energiatakarékos építést, a környezetkímélő közlekedés elterjesztését, a zöldterület-gazdálkodási szempontok érvényesítését. A települések harmonikus fejlesztése, a fenntarthatósági szempontok érvényesülésének terület- és településfejlesztési eszközökkel való elősegítése az EU politikájában is egyre nagyobb hangsúlyt kap.

Fő célkitűzések az élhető település jegyében: A településfejlesztés tudatosabbá tétele, a fejlesztés és rendezés során a

fenntarthatósági szempontok hatékonyabb érvényesítése. Az épített környezet és a zöldterületi rendszer védelme. A település harmonikusabb tájba illesztése. A közlekedési igények mérséklése, illetve környezetkímélőbb formáinak az

elterjesztése. A környezeti infrastruktúra kiépítése.

7.1.1 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, -RENDEZÉS

Az egészséges környezethez való jog érvényesítésének egyik eszköze az önkormányzati településfejlesztési és -rendezési tevékenység. A településrendezéssel kapcsolatos döntések hosszútávra meghatározzák, - kedvezően, vagy kedvezőtlenül befolyásolják- a település környezetét. Napjainkban problémát jelent, hogy a településfejlesztési tevékenységek elnagyoltak, a fejlesztési koncepciók nem jelölnek ki határozott irányokat, a fejlesztések nincsenek stratégiai döntésekkel alátámasztva. Ennek következménye, hogy a területrendezési tevékenység nem a település hosszú távú érdekeit szolgálja, inkább az adott állapot rögzítésére szolgál, vagy befektetői érdekeket elégít ki. Erősíteni szükséges ezért a településrendezési és fejlesztési terv kapcsolatát. A koncepcióknak a gazdasági, társadalmi és környezeti tényezőket egyenlő súllyal kell kezelni, törekedve a fenntarthatóságra. A fejlesztési és rendezési döntések során mérlegelni kell a környezet állapotára való hatások mértékét.


Jászberény település célja emberközpontú, egészséges város kialakítása, az életminőség javítása.

Jászberényben a „Főtér” fejlesztésének előkészületei hosszú évekre nyúlnak vissza. Az előkészületek már 2004-ben megkezdődtek, melynek eredményeként a Képviselő-testület 2005. március 30-i ülésén hozott döntése alapján pályázat benyújtására került sor a Pályázat Előkészítő Alapra (PEA II.) A pályázat forráshiány miatt elutasításra került. Ezt követően a Képviselő-testület 2006. augusztus 26-i döntése alapján pályázat benyújtására került sor az ún. „Norvég Alap”-ra. Sajnos ezen pályázatunk sem nyert, az elutasítás oka szintén forráshiány. Az ÉAOP-5.1.1/D kódszámú pályázati kiírásra 2008. június 16-án benyújtott pályázatunkat végre siker koronázta, és azt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatóságának vezetője 769.823.402,- Ft elszámolható költség mellett 576.194.290,- Ft összegű támogatásra érdemesnek ítélte. A projekt a Kőhíd-rekonstrukcióval (2010. június 22.) gyakorlatilag megkezdődött Jászberényben a funkcióbővítő integrált településközpont fejlesztés című pályázat műszaki tartalmának megvalósítása. A fejlesztési tervek egyaránt tartalmaznak gazdasági, közösségi, közszféra és városi funkciók fejlesztésére vonatkozó elemeket, valamint ezek kiegészítéseként egy több, egymásra épülő tevékenységet tartalmazó ún. soft (kulturális) elemet. A pályázati projektcsomag összességében 10 fő tevékenységet tartalmaz, amelyek közül három egy épületben koncentrálódik és három funkciót érint. A nevezett épület a Déryné Művelődési Központ (volt Lehel Szálló épülete), ahol a cél az épület komplex külső felújítása (homlokzat festése, nyílászárók festése) a tetőszerkezettel (faszerkezet cseréje, javítása) együtt. Az épület multifunkcionális, ezért szükségessé vált a pályázatban funkciónként elkülöníteni a tervezett fejlesztéseket.

A fejlesztés megvalósításában az Önkormányzat mellett partnerként vesz részt: • Jász Múzeumért Kulturális Alapítvány, • Hamza Alapítvány, • Déryné Művelődési Központ, • Jászgép-2001. Mezőgazdasági Gépkereskedelmi és Szolgáltató Kft. • Hunori Ipari és Kereskedelmi Kft.

A projektcsomag fő tevékenységei:

1. Déryné Művelődési Központ épülete gazdasági funkció földszinti részének külső megújítása:A beavatkozás az épület külső rekonstrukcióját jelenti. A felújítás kizárólag az épület homlokzatát és tetőszerkezetét érinti. A gazdasági funkciójú épületszárny az épület földszintjén található. Az épületen vakolás, színezés és a lábazat megújítása (homlokzaton felületképzés, színezés) történik. A tetőzet teljes megújítása védi az alsó szint falfelületét is, tehát a projekt részének tekintendő és a ráeső költséghányad is idetartozik (társasház).


2. Déryné Művelődési Központ kulturális funkciójú épületrészének homlokzati megújítása:A beavatkozás az épület külső rekonstrukcióját jelenti. A felújítás kizárólag az épület homlokzatát és tetőszerkezetét érinti.

3. Déryné Művelődési Központ épületében a Lehel vezér Gimnázium oktatási funkciójára használt épületszárny külső megújítása:A beavatkozás az épület külső rekonstrukcióját jelenti. A felújítás kizárólag az épület homlokzatát és tetőszerkezetét érinti. A közszféra funkciójú épületszárny az épület Holló András utca felé eső homlokzatának emeleti részét foglalja el. Az utca hangulatát meghatározó emeleti homlokzatot teljes hosszában az intézmény jelenti. A tetőzet teljes megújítása közvetlen védelmet jelent az épületrész számára.

4. Lehel vezér Gimnázium épületének homlokzati megújítása:A beruházás a homlokzat és lábazat teljes felújítását célozza meg. Az épületen egyéb beavatkozást nem tervez a város. A homlokzat a meglévő építészeti elemeket meg kívánja tartani; az épület külső megjelenési formájában változás nem történik. A munkák megkezdésekor először a lábazat felújítási munkáit kell elvégezni, ennek festése kivételével. A klinkertégla felületek felújításra kerülnek. A felújítást restaurátor végezi. Az ablakok javítása részben már korábban megtörtént, ezt ismételten felül kell vizsgáltatni és az eredeti formákat betartva a díszítő elemek is visszaépítésre kerülnek. Ez maga után vonja a nyílászárók külső fafelületeinek újrafestését.

5. Szentháromság tér parkfelújítás:A mai használathoz képest funkcionális szempontból változást hoz a Gimnáziummal párhuzamosan egy kisebb tér kialakítása, melyben helyet kap 3 zászlótartó rúd, mészkővel burkolt talapzaton. A Csák-ház előtti járda kiszélesítésével annak funkciója megváltozik: alárendelt útból hangsúlyos sétánnyá minősül át. Ezt a funkciót erősíti a padok, ülőfalak sora, melyeket mészkőszegéllyel határolt növénykazetták tesznek változatossá. A jelenlegi, funkcióját be nem töltő játszótér helyett, megközelítően azonos helyen egy koncentráltan kialakított gyermekjátszó kerül létrehozásra. Ide néhány korszerű, elsősorban kisebb korosztály számára alkalmas játszószer kerül elhelyezésre az előírt szabványoknak megfelelő esésvédő burkolatokon. A játszótér védettségét és rongálás elleni védelmét is középmagas kerítés biztosítja. Megközelítése a Csák-ház előtti sétányról és a központi tengelyről is kétszárnyú kapukon lehetséges. A park többi területének funkciója alapvetően nem változik meg, csak magasabb szinten nyújtja azokat a szolgáltatásokat, amiket egy városi tértől, parktól elvárhatunk. A lovas szobor körül nagyobb burkolt tér alakul ki. A díszkút formájához körkörös burkolatminta igazodik, mely a két egymást keresztező sétány középpontjában tartózkodásra és keresztülhaladásra is alkalmas teret hoz létre.

6. Fürdő utcai park és közterület:


A tervek szerint a gimnázium melletti kisebb és a mozi előtti nagyobb zöldfelület teljesen megújul. A növénycsere mellett kialakításra kerül egy új sétaút, amelyen a Zagyva-part felé egy teresedés található. A zöldfelületeket automata öntözőrendszer hálózza be. A zöldfelületi arány a Mozi épülete felé csökken (intenzív használat a Fahíd miatt), itt egy medence kerül kialakításra. A Zagyvapart mellvédhez kapcsolódóan kerékpártárolók kerülnek elhelyezésre. Megújulnak az utcabútorok, és a hulladéktárolók. A zöldfelületek parkként lesznek kialakítva, a Kőhíd mellett egy nyilvános WC épül. Az útfelülethez kapcsolódóan (amely nem a projekt része) 22 parkolóhely kerül kialakításra: a park felőli oldalon 9 db párhuzamos parkolóállás járda kapcsolattal, a gimnázium mögötti utcafronton, az új burkolatok kiépítését követően további 13 db merőleges parkoló kerül megépítésre.

7. Városi Zagyva sétány:A beavatkozás a Városi-Zagyva part belvárosi szakaszán parti sétányok építését foglalja magába, közvilágítással, utcabútorokkal mindkét oldalon. A hidaknál és a közbenső helyeken lejáratok biztosítják a megközelíthetőséget. A sétány burkolt felülete úgy lesz kialakítva, hogy ezen keresztül a karbantartási munkálatok kisgépekkel elvégezhetők, tehát funkciója többes, egyben karbantartó útvonal is. A sétány járda szélessége a jobb parti I és II. szakaszon 2,4 méter a bal parti szakaszon 2,1méter. A Zagyva-parton sétány és a sétányhoz kapcsolódóan új térvilágítás létesül a Nádor utca és a Szövetkezet utca közötti szakaszon. Az érintett területen akadálymentesítés érvényesül, oly módon, hogy minden egyes sétányszakasz akadálymentesen is megközelíthető.

8. Kőhíd rekonstrukciója, kétirányúsítása:A beavatkozás eredményeként a híd két forgalmi irányúvá válik, a gyalogos forgalom számára a mellvédfal külső oldalán konzolos gyalogjáró készül. A kétoldali mellvédfal állapota indokolja annak elbontását és az újjáépítését. Megtörténik a biztonsági állványzat kiépítése, a burkolat bontása, átkötő gerendák egyesével történő kiépítése mellvéd bontása és újjáépítése, pályaszigetelés, védőaszfalt elkészítése, közművek áthelyezése.

9. Nyilvános WC építése:A nyilvános WC szabványnak megfelelő méretben és az akadálymentesítés szabályainak megfelelő módon kerül kialakításra. Cél, hogy az építmény jellegben illeszkedjék a helyi védettség alatt álló építészeti környezetbe. A felépítmény megvalósításához míves kovácsmunka kerül igénybevételre. A munkálatok magukban foglalják az alépítmény teljes kialakítását és a közművek (szennyvízcsatlakozás) főgyűjtőkbe való vezetését. A tervezett nyilvános WC minden szempontból megfelel az akadálymentesítés szabályainak. A mozgáskorlátozottak számára külön helyiség kerül kialakításra.

10. Jász identitást, kötődést és büszkeséget erősítő akciók szervezése és információ terítése különös tekintettel a fiatalabb generációkra.


7.1.2 ZÖLDTERÜLET-GAZDÁLKODÁS

A település dinamikus kölcsönhatásban van a természeti környezettel. A kapcsolat egyik legfontosabb eleme egy jól működő, biológiailag aktív zöldfelületi rendszer2. A település zöldfelületi rendszerének funkciója -területe, szerkezete és minősége függvényében - sokrétű. Kedvezően befolyásolja a helyi klímát, védelmet biztosít egyes kedvezőtlen környezeti hatásokkal szemben, összekapcsolja a település különböző rendeltetésű területeit, alkalmas rekreációra, a település esztétikai megjelenését alapvetően meghatározza. A meglévő éghajlati viszonyok között a művi és természeti környezet arányánál, a zöldterületek aránya célszerűen 55-60 % körül kellene, hogy mozogjon. Az egységes zöldfelületi rendszer hiányos, a zöldfolyosók egyre keskenyebbek, sok helyen mozaikossá váltak. Nő a művi területek aránya, a véderdők aránya pedig csökken. A közelmúltban módosított építési törvény a biológiai aktivitásérték szinten tartását írja elő. Az egy lakosra jutó parkterület aránya 20-30 m2/fő között lenne kedvező. A közvetlen lakókörnyezetben az utcák fásítása bír nagyobb zöldfelületi jelentőséggel. A zöldterületek fenntartás komoly anyagi terhet ró az önkormányzatra, azok fejlesztése, bővítése, pedig külső forrásokat igényelne. A zöldfelületi rendszer fontos tényezője a talaj, ez a beépítések során elveszti funkcióját, ezért fontos az olyan építési tevékenységek ösztönzése, amelyek a talaj minél több funkciójának a megőrzését szolgálják.

7.1.3 ÉPÍTETT KÖRNYEZET

A településen nagy számban, változatos formában és sokféle rendeltetéssel fordulnak elő az épített környezet elemei. Területi elhelyezkedésükkel, a zöldfelületekkel kialakult kapcsolatukkal a település arculatának a meghatározói, fontos feladat ezért állapot megőrzésük. A védett épületek fenntartása turisztikai szempontból is kiemelkedő szerepet kap. Az épített környezet fenntartását, felújítását és fejlesztését részletes műszaki adatok alapján lehet csak megtervezni. A felújítási, kivitelezési tevékenységek során előtérbe kell helyezni a fenntartható (környezetbarát, energiatakarékos) építési módokat, technológiákat.

Az építményeket a környezetükbe illeszkedően kell elhelyezni és megvalósítani. A rálátás és a kilátás védelméről, a kedvezőtlen környezeti adottságok megszüntetéséről, illetőleg átalakításáról gondoskodni kell. Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezés, a városépítészet, a környezet-, a természet- és a műemlékvédelem, továbbá a rendeltetés, az egészség-, a tűz- és a honvédelem, a köz- és más biztonság követelményeinek, valamint a geológiai, meteorológiai, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak.

2 A zöldterület állandóan növényzettel fedett, közhasználatú, vagy részben közhasználatú terület, míg a zöldfelület ennél szélesebb kategóriát foglal magába, melybe beletartozik a település összes zölddel borított területe (pl: lakótelkek zölddel borított része)


7.1.4 KÁROSODOTT TERÜLETEK HELYREÁLLÍTÁSA

Természetvédelmi szempontból kiemelt feladat a leromlott termőhelyek, élőhelyek helyreállítása, eredeti állapotuk

visszaállítása. Kiemelt jelentősége van a vizes élőhelyek helyreállításának. A jövőben a rehabilitációs és a

rekonstrukciós feladatok esetében, figyelmet kell fordítani az éghajlatváltozás élőhelyekre gyakorolt hatására is.

Cél Szükséges intézkedések Cselekvési program

Településfejlesztés, -rendezés

Cselekvési program Határidő Felelős

Környezeti szempontokat érvényesítő fenntartható településfejlesztés

Összhang teremtése a településfejlesztési elképzelések és a településrendezési eszközök között.

Barnamezős területek felhasználásának tervezése.

Élhető környezet, esztétikus városkép-fejlesztés

Monitoring mutató: A beépített területek évenkénti változása.

1. A Településrendezési Terv aktuális felülvizsgálata

2. Az ún. Katonák Földjének hasznosítása ipari park létesítése céljából – tulajdonjog megszerzését követően

3. ÉAOP-5.1.1/D-2008 számú „Funkcióbővítő integrált településközpont fejlesztés” című projekt megvalósítása

4. Kulturális centrumterület kiépítése a Déryné – Fürdő utca területére tervezett ingatlanok által övezett terület rekonstrukciójával

5. A Városi Autóbusz-pályaudvar korszerűsítése

Folyamatosan

2015.

2012.

2015.

2015.

Jászberény Város

Főépítésze, Építésigazgatás

i Iroda

Önkormányzat

Önkormányzat

Jászberény Város

Főépítésze, Önkormányzat

Jászberény Város

Főépítésze,Önkormányzat

Zöldterület-gazdálkodás Cselekvési program Határidő Felelős

Összefüggő egységes zöldfelületi rendszer kialakítása.

Zöldfelületi értékek felmérése, állapotuk folyamatos nyomon követése

A zöldfelület-gazdálkodási feladatok

1. A meglévő zöldfelületek megőrzése, növelése, parkosítás, minőségi javítás

Folyamatos Önkormányzat,Berénykom Kft.


A meglévő zöldterületek megújítása, fenntartása.

A zöldfelületek esztétikai értékének a javítása.

megtervezése (pl: zöldsávok, folyosók létesítése, fenntartása, fasorok állapotának felmérése, felújítása, telepítése, véderdők).

Meglévő zöldfelületek funkciójának növelése (pl: játszótér kialakítása).

A helyi lakosság bevonása a zöldfelületek védelme, fenntartása céljából.

Talaj funkcióját megőrző burkolatok kialakítása.

Monitoring mutatók:- a zöldfelületek minősége

2. Zöldfelületi kataszter létrehozása.

3. Fásítási program kidolgozása

4. Egységesen fásított utcaképek kialakítása

5. Játszótér kialakítása – Portelek – a meglévők folyamatos karbantartása, szükség esetén fejlesztése

6. A város esztétikusabbá tétele a lakosság bevonásával – „Virágos Jászberény” program elindítása

7. Közterek felújítása esetén gyephézagos vagy térkő borítás előnyben részesítése

8. A sózásra alkalmazott megfelelő anyagok kiválasztása

2013.

2013.

Folyamatos

2012

2011.

Folyamatos

2010 –

Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal, civil szervezetek

Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal, VFB

Önkormányzat, Berénykom Kft.

Önkormányzat

Önkormányzat, Városfejlesztési

Bizottság

Önkormányzat

Berénykom Kft.

Károsodott területek helyreállítása

Cselekvési program Határidő Felelős, költség

Vizes élőhelyek rekonstrukciója, erdőterületek természetessége

Jászberény területén zajló kármentesítés folytatása

A vizes élőhelyek helyreállítási munkáinak az elvégzése.

Az önkormányzati kezelésben álló erdőterületek karbantartása, megújítása

Az ivóvízbázis folyamatos védelme

Monitoring mutatók:

1. Városi-Zagyva kotrási munkálatainak elvégzése és a környezet minőségének javítása2. A Zagyva-sétány kiépítése3. Az illegális

hulladéklerakással érintett területek mentesítése

3. A folyamatban lévő

ÉAOP-2007-5.1.2/D szerint

ÉAOP-5.1.1/D-2008

szerintFolyamatosFolyamatos

Önkormányzat

ÖnkormányzatKözterület-felügyelet,

Berénykom Kft., Polgármesteri

hivatal


Helyreállításban részt vett területek száma, nagysága.

kármentesítési tevékenységek folytatása, befejezése

Érintett kötelezettek

Épített környezet Az épített környezet

védelme.

Környezetbarát anyagok, technológiák alkalmazása.

Műszaki adatgyűjtés az épített környezet állapotáról.

Önkormányzati beruházásoknál a környezetbarát, energiatakarékos tervek előtérbe helyezése.

Az épített, kulturális értékek bemutatása, népszerűsítése

Monitoring mutatók:- a védett épületek minősége

1. Egyedi tájérték-kataszter létrehozása

2. A kivitelező kiválasztásakor a környezetbarát anyagok és kivitelezési mechanizmus érvényre juttatása

3. Energiatakarékosságot célzó beruházások megvalósításának ösztönzése, erre irányuló pályázati források kihasználása

4. Az épületek – kiemelt figyelemmel a helyi védelem alatt álló épületekre – állagának ellenőrzése

5. A helyi védelem alatt álló épületek táblával történő ellátása, tájékoztató táblák kihelyezése

2011.

Folyamatos

Folyamatos

Folyamatos

Folyamatos

Önkormányzat, Polgármesteri

Hivatal


Hivatal

Önkormányzat

Jászberény Város Főépítésze,

Építésigazgatási Iroda

Jászberény Város Főépítésze,

Építésigazgatási Iroda

7.2 KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG

Az egyének és a társadalom értékrendjében kiemelt szerephez jut az egészségmegőrzés. A halandósági kockázati tényezők között kiemelt fontosságúak a környezeti ártalmak. Főbb célkitűzések:

A lakosság egészségét károsító folyamatok visszaszorítása, megakadályozása. Egészséges környezet kialakítása révén a környezeti eredetű betegségteher

mérséklése. A környezet-egészségügy felkészítése, a globális éghajlatváltozás okozta problémák

kezelésére.

7.2.1 LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM

Jászberény adottságai révén - nincs kiépített ipari park - az ipari eredetű légszennyezőanyag kibocsátás elfogadható mértékű.

A helyhez kötött új légszennyező forrás létesítése során a tervező, a tervező hiányában a beruházó, illetőleg az építtető, a technológia megváltoztatása esetén az üzemeltető köteles kibocsátási határérték megállapítását kérni a levegőtisztaság-védelmi hatóságtól az érvényben lévő rendelkezéseknek megfelelően. A beruházó a terület-felhasználási, az építési (létesítési) és használatbavételi (üzembe helyezési) engedélyezési eljárás során igazolni köteles, hogy a tervezett, illetőleg megvalósított műszaki megoldás megfelel az vonatkozó előírásokban foglalt levegőtisztaság-védelmi előírásoknak. Az igazolásnál a levegőbe kerülő valamennyi légszennyező anyagot figyelembe kell venni. Törekedni kell a belterületen létesített légszennyező vállalkozások, illetve folytatott légszennyező tevékenységek, mint például az autófényezők, nagyobb méretű asztalosipari vállalkozások, illetve minden egyéb anyagokat felhasználó, vagy jelentős porképződést okozó tevékenységek kereskedelmi, gazdasági területre történő kitelepítésére.

7.2.2 BIOLÓGIAI ALLAERGÉNEK

A legtöbb tünetet kiváltó allergén növény a parlagfű. A globális éghajlatváltozás hatására egyre több allergén növény megjelenésére lehet számítani. A jogszabályi előírások, az ellenőrzések, szankcionálások hatására csökkent a parlagfűvel fertőzött területek aránya. Fontos, hogy a Zagyva töltésfejlesztése szakaszos legyen, mivel a gáton nagy állományban tenyészik a réti iszalag (Clematis integrifolia) és a nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale) melyek nemcsak a védett területeken, hanem főleg istt találhatóak meg. Fontos, hogy a gyepesítés helyi aratásból, helyi magszedésből történjen, legalább részlegesen.

7.2.3 ZAJ- ÉS REZGÉS

Szerencsésnek mondható a település elhelyezkedése zajvédelmi szempontból. Az ipari, és szolgáltató tevékenység nem okoz jelentős zajártalmat. A közlekedésfejlesztési javaslatokat


meg kell valósítani, egy élhetőbb környezetminőség megvalósításához. Az építmények tervezése, megvalósítása és működése során gondoskodni kell arról, hogy a vonatkozó előírásokban meghatározott határtértékeket meghaladó mértékű zaj ne keletkezzen. A kivitelező a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt köteles betartani. A kivitelező felmentést kérhet a zajterhelési határértékek betartása alól a környezetvédelmi hatóságtól.

7.2.4 VÍZMINŐSÉG

A Program egyik fő feladata az ivóvízben található egészségre ártalmas anyagok csökkentését szolgáló intézkedések meghatározása. A közműves ellátottság megoldott, további feladatot elsősorban a minőségi problémák kiküszöbölése jelent. A területen keletkező szennyvíz elvezetése csak csatornázottan, vagy a csatorna kiépítéséig zárt szennyvíztárolóból szippantással történhet. A zárt szennyvízgyűjtőkben összegyűlő szennyvizek csak engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító-leürítő telepre szállíthatók. A használt víznek a vizekbe történő visszavezetését, valamint a vizek átvezetését úgy kell végezni, hogy a vízadó és -befogadó közeg készleteit, minőségét és élővilágát kedvezőtlenül ne változtassa meg, természetes tisztulását ne veszélyeztesse. A területen működő technológiák következtében szennyeződő csapadékvíz megfelelő tisztítás után vezethető be a csapadékvíz befogadóba. Csapadékvíz-csatornába, csapadékvíz elvezető árokba szennyvizet, vagy állattartás hulladékait tartalmazó vizet még tisztítottan sem szabad bevezetni. A felszíni vízelvezető árkok mentén a jelenlegi partéltől számított 3-3 méteres sáv nem építhető be, azt a vízfolyás rendezésére, fenntartására kell biztosítani. A rétegvízkészlet utánpótlása és a természetes vízháztartás fennmaradása érdekében a csapadékvíz elvezető árkoknál kerülni kell a zárt burkolatok alkalmazását.

7.2.5 KLÍMA ÉS EGÉSZSÉG

Az éghajlatváltozás hatására kialakuló hőhullámok gyakorisága és intenzitása nagy terhet ró a lakosság egészségi állapotára. A legnagyobb kockázatnak kitett csoportok a krónikus betegségben szenvedők, és a 65 év felettiek. A hőhatás mellet az UV sugárzás megnövekedése is következménye az éghajlatváltozásnak. A hőhullámok alatt jelentősen megnövekedhet a légszennyezettség, elsősorban a légköri ózonkoncentráció.

Cél Szükséges intézkedések Cselekvési programLevegőtisztaság-védelem Cselekvési program Határidő Felelős, Ft Imissziós -elsősorban

közlekedésből származó -légszennyezettség csökkentése.

A lakossági gumi, műanyag és egyéb hulladékok égetéséből származó légszennyezés csökkentése

A belsőtéri levegőminőséget javító intézkedések végrehajtása.

Fő közlekedési utak mentén az imissziós légszennyezettség mértékének megismerése.

A helyi levegőtisztaság-védelem érdekében megfelelő kommunikáció

A helyi levegő-védelem területének szabályozása

Monitoring mutatók: Krónikus légzőszervi problémákkal küszködő

gyermekek száma. Mérési eredmények alakulása.

1. A Jászberényt elkerülő út III. üteme megvalósításának ösztönzése, lehetőség szerint közreműködés

2. Tájékozódó mérések elvégzése, az eredmények értékelése, lehetőség szerint forgalomtechnikai eszközök alkalmazása a káros hatások elkerülésére

3. A lakosság tájékoztatása a hatályos jogszabályi rendelkezésekről, valamint a légszennyezés hatásairól

4. Önkormányzati rendelet megalkotása

5. Kiemelten kell kezelni a zöldfelületek helyreállítását, nagyságának növelését a beruházások során

2015.

Folyamatos

Folyamatos

2012.

Folyamatos

Önkormányzat,

Polgármesteri Hivatal,

civil szervezetek

Önkormányzat

Polgármesteri Hivatal

Önkormányzat

Önkormányzat,

Polgármesteri Hivatal

Zaj- és rezgésvédelem Cselekvési terv Határidő Felelős

Közlekedési eredetű A település útjainak tehermentesítése a környezeti

terhelés csökkentése érdekében.1. A Jászberényt elkerülő

út III. üteme 2015. Magyar Állam,

Önkormányzat


zajterhelés csökkentése

Az egyéb zajos tevékenységek figyelemmel kísérése, korlátozása

Teherforgalmi korlátozások bevezetése. Passzív akusztikai védelem fejlesztése A jegyzői hatáskörbe tartozó zajos tevékenységek

kezeléseMonitoring mutatók:

Zaj- és rezgés terhelés szintjének ellenőrizhető módon történő csökkentése.

Útvonalak mennyiségi és minőségi változása.

megvalósításának szorgalmazása

2. Az Európai Mobilitási Hét és az Autómentes Nap akcióhoz való csatlakozás

3. Helyi zajvédelmi rendelet megalkotása

4. Zajárnyékoló fal létesítése a Hűtőgépgyári lakótelep érintett területén

Folyamatos

2011.

2013.

Önkormányzat, Déryné

Művelődési Központ

Önkormányzat

Önkormányzat

Biológiai allergének Cselekvési program Határidő Felelős, költség

A településen a parlagfű pollenkoncentráció 30 pollenszem/m3 érték alatt maradjon.

Parlagfű elleni védekezés.

A parlagfű borította területek feltárása, a védekezés elmulasztásához kapcsoló hatósági intézkedések foganatosítása.

Monitoring mutatók: Pollenkoncentráció alakulása a levegőben.

1. Az allergén növények jelenlétének feltérképezése, nyilvántartás készítése a belterületi megjelenések nyomonkövethetősége érdekében

2. A parlagfű irtására vonatkozó jogszabályi előírások betartatása, a felderítési arány növelése

3. Lakossági tájékoztatás a jogszabályi előírásokról és allergiáról

4. Kerülni kell az allergén fajok telepítését

Minden év áprilisától

folyamatosan

Folyamatos

Folyamatos

Folyamatos

Közterület-felügyelet


Földhivatal

Polgármesteri Hivatal, ÁNTSZ

Önkormányzat, PH Berénykom

Kft.

Vízminőség Cselekvési program HatáridőFelelős, költség


Az ivóvíz-szennyezők miatt fellépő egészségi kockázatok csökkentése.

Az egészséges ivóvíz biztosítása

A városban működő medencés fürdőszolgáltatások minőségének nyomonkövetése

Monitoring mutatók: Az ivóvíz és fürdővíz minőségi paramétereinek

alakulása.

1. A strandfürdők üzemeltetésének felügyelete során az egészségre veszélyes tényezők kiszűrése

2. A strandfürdők üzemeltetésének felügyelete során az egészségre veszélyes tényezők kiszűrése

Folyamatos

Folyamatos

Jászvíz Kft.

Jászvíz Kft.LEHEL Sport-

és Szabadidőköz

pont Közhasznú

Nonprofit Kft.Klíma és egészség Cselekvési program Határidő Felelős,

költség

A kedvezőtlen klimatikus hatások kivédésében a megelőzés szerepének a növelése.

Egyes fogékonyságot fokozó helyeken (pl: utasvárók) környékén klímavédelmi intézkedések megtétele.

Az időjárási vizsonyok előzetes ismeretében figyelemfelhívás, az ÁNTSZ riadóláncában való közreműködés

Monitoring mutatók:A hőhullámokkal kapcsolatos megbetegedések számának alakulása.

1. Fásítás a legnagyobb kitettséggel rendelkező helyszíneken – árnyékadó növények telepítése

2. Tájékoztatás nyújtása a lakosság részére – hőségriadó alatt szükséges tennivalók közreadása az országos tisztifőorvos iránymutatása alapján

Folyamatos

Aktualitás esetén

Önkormányzat, Berénykom

Kft.

Polgármester, ÁNTSZ

7.3 VIZEINK VÉDELME ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA

A víz korlátozottan rendelkezésre álló, megújuló, sérülékeny természeti erőforrásunk. A legelterjedtebb vízminőségi problémákat a szerves anyagok, a foszfor és a nitrátok magasabb mértékű jelenléte okozza. A felszíni vízrendszeren belül elsősorban az állóvizek, a kisvízfolyások a legérzékenyebbek a szennyezésekkel szemben.

A vizek védelmével és fenntartható használatával kapcsolatos tevékenységek keretét az EU Víz Keretirányelv (VKI) tartalmazza.

A legfőbb célkitűzések:

A Víz Keretirányelvvel összhangban a település vizeinek jó ökológiai állapotának elérése. A vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme. Ésszerű és takarékos vízhasználat

elterjesztése, a vizek szennyezőanyag terhelésének csökkentése. Az árvizek és aszályok hatásának mérséklése.

7.3.1 A VIZEK JÓ ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁNAK ELÉRÉSE

A VKI megfelelő keretet ad a vizek jó ökológiai állapotának megőrzését szolgáló intézkedésekre. A Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv (VGT) szoros kapcsolatban áll a terület-, és településfejlesztési tervel, hiszen a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérése érdekében, olyan helyi intézkedéseket kell megvalósítani, melyek szorosan kapcsolódnak a településhez. A VGT-ben megfogalmazott problémákat helyi és nagyobb egységeket felölelő térségben lehet megoldani. A VGT 2009. év végén került közzétételre, mely tartalmazza az emberi tevékenység által a vizek állapotára gyakorolt terheléseket, a monitoring eredmények térképi bemutatását, a védelmi programokat, az ellenőrző és helyreállítási intézkedéseket.

Környezetvédelmi és ökológiai célok

A területen keletkező szennyvizek összegyűjtésének és megfelelő kezelésének biztosítása;

A szükséges szennyvíztisztítási hatásfok biztosítása; A talaj, talajvíz, illetve felszíni befogadók szennyezettségének csökkentése; Jó felszín alatti vízminőségi állapot elérése vagy fenntartása összhangban a VKI

céljaival; Élőhelyek védelme, fenntartása, megvédése a környezetszennyezéstől.

A Városi-Zagyva kotrási munkái két ütemben valósulnak meg:I. ütem: 3+422 és 7+857 szelvények között (29 445 m3)II. ütem: 0+000 és 3+422 szelvények között (12 127 m3)


A beruházás során felújításra kerül a 6+365 szelvényben található zsilip. Az átépített zsilipnél alsó átfolyást is biztosítanak, így gyorsítva meg a helyi vízsebességet, és javítva a hordalék-, iszapszállító képességet.

Jászberény vonatkozásában a kisvízi mederszabályozással összefüggő problémák és azok megoldási lehetőségei a következők:- Mederkapacitás csökkenést a meder elnövényesedése okozza, amely a meder tisztításával, valamint a partvédelem kialakításával megszüntethető. Városi-Zagyva bukó és beeresztőműtárgy környezetének, keresztező létesítmények (vasúti és közúti hidak) átfolyási szelvényeinek és a műtárgyak környezetének rendezése.- Jéglevonulását zavaró jelenségek a mederakadályok eltávolításával, átalakításával, valamint a parti sávok szabadon tartásával megszüntethetőek.- Vízmennyiségi hiányok (aszályos időszakokban) a felső folyószakaszon lévő tározási lehetőségek fejlesztésével, kapacitásbővítéssel megszüntethetőek. A vízbázisok fejlesztésével, vízvédelemmel, vízminőség javító intézkedések bevezetésével (Városi-Zagyva medre) ez a probléma megoldható.- A külső területekről érkezı vizek (városi csapadékvíz) bevezetése által okozott problémák a megfelelő kapcsolat kialakításával megszüntethetőek. A bevezetett szennyezett vizek tisztítására, a szennyező források feltárására, valamint a tisztítás hatékonyságára kell megoldást keresni. A nagy forgalmú közutak veszélyeztető hatásainak kivédésére szolgáló védelmi létesítmények kialakítása szükséges.- A lehetőségekhez mérten a vízfolyások használatainak és városképi megjelenítésének megteremtése és kialakítása szükséges.

Jászberény vonatkozásában a nagyvízi mederszabályozással összefüggő problémák és azok megoldási lehetőségei a következők:- Hullámtéri keresztező létesítmények lefolyást akadályozó hatásai (keresztezı létesítmények, épület, lekerítés) megszüntethetőek a lefolyást akadályozó létesítmények megszüntetésével, illetve átalakításával, rendezésével, karbantartásával. A nagyvizek által veszélyeztetett létesítmények védelmét felül kell vizsgálni, és javaslatot kell kidolgozni.- Vízmennyiségi többletek (nagyvizek szintjének növekedése) által okozott problémák az árvízi tározás kialakításával – Borsóhalmi árvízi tározó rekonstrukciójával – megoldható. A VTT-ben érintett. A vész és szükség tározás lehetőségének és védelmi biztonságának további fejlesztése, valamint üzemrendi szabályozása, a természetvédelem és a vízkárelhárítási igények összehangolása válik szükségessé.- A nem megfelelő hullámtéri használatok okozta problémák a vízgyűjtő-gazdálkodás (folyó és hullámtér gazdálkodás) megteremtésével, rendezési és/vagy hasznosítási terv, illetve szabályzat készítésével megszüntethetőek.

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezés elleni védelméről szóló EU irányelv végrehajtása folyamatban van, szabályozási- és intézményrendszere kiépült. A program alapját


a nitrát-érzékeny területek kijelölése, és az ezen a területekre vonatkozó gazdálkodási normák meghatározásai adják. A nitrát-érzékeny területek kijelölése a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerre (MePAR) alapozódik. A részletes jogszabályi előírások elsősorban az állattartó telepek trágyatároló létesítményeinek a megfelelő kialakítását, műszaki követelményeit, valamint a tápanyagok kimosódását megakadályozó trágyakijuttatás szabályait határozzák meg. A 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet, és az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet értelmében Jászberény település nitrátérzékeny területen helyezkedik el.

7.3.2 CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZ KEZELÉS

Felszín alatti vizeink készletének mennyiségi és minőségi védelme stratégiai szintű feladat, hiszen a lakosság ivóvízfogyasztása döntően e forrásból történik. A készletek megőrzését az Ivóvízbázis-védelmi Program szolgálja. A sérülékeny területen elhelyezkedő vízbázisok védelmét a VKI védett területekre vonatkozó előírásainak megfelelően kell kezelni.

A szennyvíztisztító telep korszerűsítése és a nyomóvezeték kiépítések sürgős feladatokat jelentenek. Jelenleg nagy problémát okoz a kibocsátott szennyvíz minősége és az, hogy a végátemelő és a szennyvíztisztító telep közötti nyomóvezeték nem képes elszállítani az intenzív csapadékos idő esetén keletkező csapadékkal és talajvízzel keveredett szennyvízmennyiséget. Ilyenkor kiönt a város mélyebben fekvő pontjain a föltorlódott vízmennyiség. A KEOP pályázati anyag szerint a Jászberényt érintő rész költsége: 700millió forintra tehető.

Jászberény városi szennyvíztisztító telep fejlesztése:1. 2 db oxidációs medence átalakítása- Anaerob, anoxikus I, levegőztetett, anoxikus II. terek kialakításához elválasztó falak beépítése- Keverők beépítése az anaerob és anoxikus I. terekbe, 2x2 db- Belső recirkulációs szivattyú beépítése az anoxikus II. térbe, 2x1 db- Flygt Sanitaire levegőztetők beépítése a levegőztető terekbe, összesen 2x750 db- Műtárgyon belüli csővezetékek- Kezelőhidak, feljárók2. Levegőellátó rendszer bővítése- Új fúvó telepítése, 1 db3. Dorr utóülepítő építése f20 m, 2 db4. Recirkulációs szivattyúház gépészeti szerelésének átalakítása5. Vegyszeres foszforeltávolítás kiépítése- Vas-szulfát tároló tartály, 20 m3, kármentővel- Vas-szulfát adagoló szivattyú, 2+1 db6. Iszapvíztelenítő gépház gépészeti rekonstrukciója- Szalagszűrők cseréje: 2 db új szalagszűrőre- Polielektrolit előkészítő és adagoló egység- Iszapfeladó szivattyúk- Víztelenített iszap szállítószalagok7. Tisztított szennyvíz átvezetés az élő Zagyvába- Tisztított szennyvíz átemelő- Tisztított szennyvíz nyomóvezeték, f500 KM PVC, kb. 2400 m hosszban8. Telepen belüli technológiai csővezetékek:- Biológiailag kezelt víz a Dorr ülepítőkre, kb. 80 m- Tisztított szennyvíz utóülepítőkről, kb. 65 m


- Recirkulációs iszap szívócsövek Dorr ülepítőből, kb. 85 m- Recirkulációs iszap nyomócsövek, kb. 74 m- Telepi csurgalékvíz csatornarendszer bővítése, kb. 50 m- Vas-szulfát csővezetékek, kb. 170 m- Jákóhalmi szennyvíz nyomócső telepen belüli szakasza, 360 m9. Rács- és homokfogó épület felújítása- Homlokzat felújítása hőszigetelő panelek felszerelésével- Nyílászárók, egyéb korrodált acélszerkezetek (korlátok) cseréje- Külső, beton feljárólépcső cseréje korrózióálló acél szerkezetre10. Komposztáló technológia bővítése- Takarófólia, 6 db- Levegőztető egység, 6 db- Műszerezés, vezérlőegység, 6 garnitúra- Rakodógép, 1 db11. Szippantott szennyvíz fogadó és előkezelő technológiai felújítása- Levegőztető berendezés cseréje- Feladószivattyú cseréje

Városi végátemelő és szennyvíztisztító telep közötti nyomócső rekonstrukciója:Elvezetendő szennyvízmennyiség, max: 10.000 m3/dÓracsúcs tényező: 1/14Óracsúcs szennyvízmennyiség: 714 m3/h = 198 l/sA tervezett új nyomóvezeték és a meglévő nyomóvezeték együttes, ill. egymást helyettesítő üzemeltetése lehetséges.

7.3.3 IVÓVÍZELLÁTÁS

A település ivóvízellátó kútjaira a vízbázis-védelmi program keretén belül elvégezték a védőidom számítást. A meghatározott hidrogeológiai „B” védőterület nagysága 4 490 000 m2. A védőterületet kijelölő határozat (Zagyva/1323; KÖTI-H-00039-004/2003) a 123/1997. (VII. 18.) Korm. Rendelet és az azt módosító Korm. rendeletek általános előírásain kívül a következő előírásokat tette:A műtrágya és gyomirtó szerek csak korlátozottan használhatók. Szántó és gyepterületen a maximálisan felhasználható N műtrágya mennyisége 150 kg/ha. Nem megengedett az As tartalmú, DNBP, DNOC, endoszulfán, forat, Hg tartalmú szerek és protoát használata. Dóziskorlátozással használhatók az atrazint is tartalmazó, kombinált gyomirtók (Primextra 500 FW, Clap SC, Laddok FW, Igran Combi Dual Combi560 EC, Patoran Plus 50 WP, Satecid AT 60 WP, Mavelix FW). Éves dózis 0,7-1,0 kg atrazin (aktív hatóanyag)/ha/év. Tilos a védőterületen növényvédőszerrel szennyezett anyagok, gépek és berendezések tisztítására, mosására szolgáló helyiségek építése; növényvédőszereket tartalmazó vizek kiöntözése és ártalmatlanítása; növényvédő-szerek felhasználására szolgáló berendezések tárolása és javítása; hígtrágya és trágyalé leürítése. A védőidom-védőterület rendszer fenntartója (Jászberény Város Önkormányzata) köteles kezdeményezni a nem megfelelően kialakított trágyadeponálások, szennyvízszikkasztások felszámolását, elfolyásmentes tárolók építését. Köteles továbbá az engedély nélküli fúrt kutak és szennyvízgyűjtők felülvizsgálatát és engedélyezését kezdeményezni, illetve végrehajtani.


A város ivóvízellátásának problémája az ivóvíz biológiai tisztaságának biztosítása. Jászberény közigazgatásához tartozik Portelek, ahol a 2006. évben hálózaton mért ammónia-, valamint a határérték feletti vas- és metántartalom miatt szükséges a víztisztítás korszerűsítése.

A településen az elmúlt 15-20 évben több nagyobb mélységű, hidrogeológiailag védett vízadó réteget beszűrőző kutat is üzembe helyeztek, így a sekély mélységű sérülékeny kutakból kitermelt vízmennyiség lecsökkent. Ennek eredményeként a védőidom kiterjedése megváltozott, tetősíkja mélyebbre került, így a vízbázis sérülékenysége lényegében megszűnt.


7.3.4 BEL- ÉS KÜLTERÜLETI VÍZRENDEZÉS

A bel- és külterületi vízrendezés a települési vízgazdálkodás fontos része. Magában foglalja a felesleges csapadék és belvizeket összegyűjtő és elvezető zárt, vagy nyílt belvízcsatorna kiépítését, a nyílt csatornák, árkok, tavak, folyómedrek gondozását.

Jászberény Város belterületi vízrendezési projektje (ÉAOP 2007-5.1.2/D)Több éves előkészítés után pályázati források felhasználásával 2010. július 21-én megkezdődött Jászberény egyik legjelentősebb csapadékvíz-elvezetési beruházása, a Városi Zagyva teljes szakaszának rekonstrukciója. A beruházás műszakilag jól elkülöníthető két szakaszból áll.

I. szakasz: zárt csapadékvíz-elvezető csatorna kiépítése, illetve átépítése.

II. szakasz: a Városi Zagyva (1-0-0 főgyűjtő) teljes hosszára, 7857 m-re kiterjedő mederkotrás, valamint a meglévő zsilipek átépítése.

Az I. szakaszban a Vaspálya utcában meglévő nyílt árok kerül átépítésre 80 cm átmérőjű zárt csatornává, mely átvezetésre kerül a vasútvonal és az iparvágány alatt, és csatlakozik a Nagykátai úton meglévő zárt csapadékvíz-elvezető csatornába. Átépítésre kerül a 3-0-0 jelű főgyűjtő csatorna 1664 – 2257 m szelvények közötti szakasza a jelenleginél nagyobb, 100 cm átmérőjű csatornává, mely érinti a Nyíl utca teljes szakaszát, a Szelei út alatt átvezetésre kerül és folytatódik az 1664 m szelvényig, gyakorlatilag a Szent Imre herceg út mögött a Nyár utca „magasságában” ér véget. A csatornák átépítésével együtt sor kerül a víznyelők sűrítésére is.

A beruházás megvalósulásával biztonságossá válik a Nagykátai út és környékén, valamint az Ipartelep út és környékén keletkező csapadékvíz biztonságos elvezetése, valamint megvalósulhat az Ipartelep út környékén meglévő földes utak felszámolása. A II. szakaszban A Városi Zagyva teljes szakaszának mederkotrására, a zsilipek átépítésére kerül sor. A kivitelezést a folyószakasz vízszintjének lehető legminimálisabbra történő csökkentésével szükséges kezdeni. A vízszint csökkentés részeként meg kell oldani a vízszint szabályozó művek megnyitását, hogy a víz alsó átfolyással távozhasson az addig duzzasztott szakaszokról. A vízszintcsökkentést szakaszolva kell elvégezni a kotrási munkálatokhoz igazítva, úgy hogy a felső szakasz beeresztő műtárgy felől 7+800 szelvény-6+360 Hatvani úti zsilip - kerüljön elsőnek leeresztésre. Ezen szakaszon a leeresztést és a zsilipek lezárását követően jelentős vízmennyiség érkezése nem várható, csak a meglévő csapadékvíz csatorna bevezetésein érkezhet vízutánpótlás. A folyószakasz ezen részén az ingatlan határok kitűzést követően fel kell szólítani az ingatlantulajdonosokat hogy az idegen területre épített építményeiket távolítsák el. A következő szakasz a 6+360 Hatvani úti zsilip és a Huszár utcai híd 5+313 szelvény között lesz kialakítva úgy hogy a Hatvani úti zsilip átépítését követően kerüljön sor a


kotrási munkálatokra, és a zsilip segítségével a felső szakaszról érkező víz a zsilipnél megállítható és vissza duzzasztható. A kotrási munkálatok ezen szakaszon a mederben a partfalon belülről végezhetők. A kotrási munkák időszakára ezen szakaszokon található üzleteket és élelmiszer eladó helyek nyitvatartási rendjét felül kell vizsgálni és a munkák időszakára közegészségügyi szempontokat figyelembe véve át kell alakítani. A következő szakasz a Huszár úti híd 5+313 és a 4+524 szelvényben lévő zsilip műtárgy közötti szakasz Ezen szakaszon a meder jól megközelíthető jelentős védendő növényzet nem található a kotrási anyag könnyen elszállítható. A negyedik szakasz a 4+524 szelvényben lévő zsilip műtárgy valamint a 3+332 szelvényben átépítésre kerülő zsilip műtárgy ( Pelyhespart utca- Régi vágóhíd utca) közötti szakasz. Ezen szakasz az előző szakaszhoz hasonlóan széles ingatlanhatárok között húzódik a kotrási munkálatok a meder megfelelő megközelítése miatt kis környezet terhelés mellett elvégezhetők. A kotrási anyag elszállítása jól szervezhető, gyűjtő utakon megoldható. Az ötödik külterületi szakasz a 3+332 szelvényben átépítésre kerülő zsilip és a 0+000 szelvényben lévő beeresztő műtárgy közötti szakasz. Ezen szakaszon a 3+332-2+870 közötti szakaszról a kotrási anyagot el kell szállítani a többi szakaszon a meglévő depóniák rendezését követően a helyszínen el kell teríteni. A depóniákon rézsűket kell kialakítani a gépek le és felhajtásának biztosítására. A folyó szakasz ezen részén a meder mindkét oldalán jelentős zöld növényzet (fa, cserje) található. A fa kivágást a kitűzéssel egy időben, a kotrási technológia által megkövetelt mértékig el kell végezni. A külterületi szakasz a belterületi szakasztól jól elválasztható ezen szakaszon környezet terhelés, bűzhatás nem várható, a meder környezetében lakóingatlan nincs. A kotrásból kikerül_ iszapot azonnal szállító eszközre kell rakni és a folyamatos elszállításról gondoskodni kell. Az kotrási anyag elszállítása során minden szakaszon meghatározzuk a legrövidebb szállítási útvonalat, oly módon hogy a szállító járművek a lehető legrövidebb idő alatt elhagyják a város belterületi szakaszát, és eljussanak a depónia helyre. A szállítás zárt platós szállítójárműveken történhet melyből a kotrási anyag nem folyik illetve szóródik a szállítás során. A szállítás alakalmával a kotrási anyag szállításkor keletkező bűzterjedést a lehető legminimálisabbra kell csökkenteni. A kotrási munkálatok folyamán a beruházás keretében három vízszintszabályozó műtárgy (zsilip) kerül átépítésre. Az első, a 3+332-es szelvényben (Régi vágóhíd utca) lévő műtárgy felújítása nem lehetséges új műtárgy kiépítése vált szükségessé. Az új műtárgy a jelenlegi műtárgy alatti folyószakaszon az 3+324-es szelvényben kerül kiépítésre. A duzzasztó és vízszint szabályozó műtárgy 6,0 m szélességben, a széleken két fix 200 x 1600 mm-es, és középen egy mozgatható 2000 x1500 mm-es zsiliptáblával szerelve kerül kialakításra. A zsilipszerkezet monolit vb műtárgyba kerül beágyazásra A második, a 4+524-es szelvényben (Pelyhespart utca) lévő műtárgy felújítása szintén nem lehetséges új műtárgy kiépítése vált szükségessé. Az új műtárgy a jelenlegi műtárgy alatti folyószakaszon az 4+511-es szelvényben kerül kiépítésre. A duzzasztó és vízszint szabályozó műtárgy 6,0 m szélességben, a széleken két fix 200 x 1600 mm-es és középen egy mozgatható 2000 x 1500 mm-es zsiliptáblával szerelve kerül kialakításra. A harmadik műtárgy a Hatvani utcai hídon lévő zsilipműtárgy melynek felújítását el kell végezni. A meglévő tartószerkezetre 4 db fix zsilip tábla kerül elhelyezésre, melyből a


két legszélső 1600 x 1200 mm a mellette lévő kettő 1200 x 1000 mm-es, valamint a középső mozgatható zsiliptábla 2000 x 1100 mm-es kialakítású.

A beruházás teljes tervezett költsége: bruttó 616.531.965,-Ft, melyből a kivitelezés bruttó költsége: 567.567.823,-Ft A beruházás 392.135.191, Ft összegű támogatás és jelentős, 224.396.774,-Ft önkormányzati saját erő felhasználásával valósul meg. A Kivitelező: DUCO Konzorcium. A beruházás fizikai befejezésének határideje: 2011. október30. Jászberény Város csapadékvíz-elvezető csatornahálózatának fejlesztése 2011-ben tovább folytatódik a 2-0-0 főgyűjtő teljes, valamint a 3-0-0 főgyűjtő felújítandó rész-szakaszának rekonstrukciójával. Tervezett beruházás bruttó költsége: 438.278.562,-Ft Igényelt támogatás: 300.000.000,-Ft Saját forrás: 138.278.562,-Ft Ezen projekt támogatási szerződés aláírásának előkészítése zajlik. A három főgyűjtő csapadékvíz-elvezető csatorna felújítása után reális lehetőség nyílik a város belterületi csapadékvíz-elvezető csatornahálózatának átfogó rekonstrukciójára.

A belterületi csapadékvíz-elvezetés, a további támogatásban részesített ÉAOP-2009-5.1.2/D2 kódszámú pályázat megvalósításával is fejleszthető. A beruházás során felújításra kerül a 2-0-0 főgyűjtő csatorna 0-2765 m szelvények közötti szakasza, a 3-0-0 főgyűjtő csatorna 1-1664 m szelvények közötti szakasza. Az építendő-felújítandó vízelvezető csatornák hossza: 4.256 m. A bel- és csapadékvíz károktól megvédett lakosság száma: 5.326 fő, a bel- és csapadékvíz károktól megvédett terület nagysága: 514 ha (a pályázati adatlap alapján).

A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakvéleményében a következőkre hívja fel a figyelmet:

A település csapadékvíz elvezető rendszerének fejlesztése során a befogadótól indítva, öblözetenként kell a vízelvezető kapacitást fejleszteni annak elkerülésére, hogy egy kijelölt felsőbb szakasz (úthálózat bővítéshez kapcsolódva) kapacitásjavítása után az alsóbb szakasz jelenleg sem megfelelő szelvényét további többletterhelés érje. Az új építések során vizsgálni kell a terület szikkasztó képességét, és amennyiben megfelelő, a vízkészlet gazdálkodási szempontok szerint a telken belüli csapadék elhelyezést kell biztosítani. A rendszer átalakítása során az elvezető jobb kihasználtságához záportározók, ill. a közműterületek szűkössége esetén új, az út alá is telepíthető létesítmények elhelyezhetőségét is vizsgálni kell. A csapadékvíz egyedi elvezetései tovább csökkentik a közműterületet, ezért ezek kiküszöbölésére az új terület beépítéseknél az Önkormányzatnak szükség szerint a hálózat bővítésével kell biztosítania a települési csapadékvíz elvezetést. A csapadékvíz elvezetésnek igazodnia kell a belterületi és külterületi csapadékvíz elvezető rendszerhez.

A települési csapadékvíz csatorna hálózat csak részben rendelkezik vízjogi fennmaradási engedéllyel, ezért annak elkerülésére, hogy a már meglévő rendszer üzemeltetését az új tulajdonos veszélyeztesse, az Önkormányzati területek értékesítését megelőzően minden esetben vizsgálni szükséges, hogy van-e a területen


csapadékvíz elvezető létesítmény, egyéb közmű. Amennyiben az üzemeltetés nem rendezett a szükséges engedélyt be kell szerezni, ill. a jogszabályok szerinti szolgalmi jogot bejegyeztetni.

A szennyvízelvezető rendszerbe történő fölös vizek bekerülését minimálisra kell csökkenteni, amelyhez az infiltráció csökkentésére üzemszerű karbantartási feladatként elvégzendő a létesítmény szükség szerinti utólagos vízzáróság javítása, aknafedlapok szintbe helyezése mellett, jelentősebb csökkentést eredményezhet az illegális csapadékvíz és talajvíz bekötések felszámolása.

A szennyvíziszapokból előállított komposzt elhelyezésére a volt hulladéklerakó telep rekultivációja csak időleges megoldást nyújt, más hasznosítási lehetőséget is keresni kell a jövőben.

A település árvízvédelmi töltéssel nem védett, magasparti területein az Önkormányzat végez árvízvédelmi feladatokat, amelynél a meglévő töltések kezelői, üzemeltetői feladatait engedélyezettségét felül kell vizsgálni, szükség szerint rendezni.

A vízellátást biztosító közmű kutakhoz tartozó hidrogeológiai védőidom felülvizsgálatát elvégezték, amely alapján az új védőidomnak nincs felszíni metszete, így a kiemelten érzékeny felszíni besorolás megszűnt, azonban a monitoring rendszer üzemeltetése továbbra is szükséges, melynek felülvizsgálatát a Felügyelőség javasolja elvégezni.

Minden vízimunka (mederkotrás, műtárgy átépítés, stb.) engedélyköteles tevékenység. A vízimunkák végzése során a vízjogi engedélyekben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani!

Bel- és külterületi vízrendezés

. Cselekvési terv Határidő Felelős

Az árvíz kockázatának, a belvízi elöntések mértékének csökkentése.

Belterületi csapadékvíz-elvezető hálózat rekonstrukciója.

Befogadó mellékágainak takarítása, kitisztítása.

Monitoring mutatók:Beruházások megvalósulása. Befogadók állapota

1. ÉAOP-2007-5.1.2/D kódszámú Jászberény város belterületi vízrendezési projekt megvalósítása

2. Belterületi bel- és csapadékvíz-védelmi fejlesztések megvalósítása az ÉAOP-2009-5.1.2./D2 kódszámú projekt keretében

3. A nyílt csapadékelvezető árkok tisztítása, karbantartása

4. A zárt csapadékelvezetők karbantartása, tisztítása

5. Külterületi vízrendezési fejlesztések ütemezéséről program készítése

Támogatási szerződés

szerint

Támogatási szerződés

szerint

Folyamatos

Folyamatos

Folyamatos

Önkormányzat

Önkormányzat

Lakosság, Berénykom Kft.

JVV Zrt.

Önkormányzat, JVV Zrt.

Ivóvízellátás Cselekvési program Határidő Felelős, költség

Az ivóvízellátás folyamatos biztosítása,megfelelő minőségi és mennyiségi szolgáltatás

A hálózat működésének folyamatos nyomon követése

Monitoring mutatók:- ivóvíz-hálózati problémák

jelentkezésének gyakorisága

1. A városi ivóvíz-hálózat műszaki felmérése, tisztítása, az egyes műtárgyak és hálózat javítása

2. Időszakos vezetéki rekonstrukciók betervezése, megvalósítása

Folyamatos

Folyamatos

Jászvíz Kft.

Jászvíz Kft.

Csatornázás, szennyvízkezelés Cselekvési program Határidő Felelős,

költség


A csatornahálózat üzemeltetése

A szennyvízkezelés által a környezetterhelés csökkentése

A csatornahálózat működésének nyomon követése

A beruházási lehetőségek, fejlesztési alternatívák felmérése, fejlesztési koncepció kialakítása

1. Szennyvízcsatornára való rákötési arány növelése

2. Szennyvíztisztító telep rekonstrukciója, fejlesztése

3. Portelek városrész szennyvízelvezetésének és tisztításának kiépítése

Folyamatos

Pályázattól függően

2015.

Jászvíz Kft.

Jászvíz Kft., Önkormányzat

Önkormányzat

Vizek jó ökológiai állapotának elérése


A VKI-ben és a VGT-ben megfogalmazott célkitűzések elérése

Kapcsolódás a helyi szintű szabályzásban, tervkészítésekben a VGT-hez

A jelenlegi követelményeknél szigorúbb a felszíni és felszín alatti vizek minőségét megőrző és javító intézkedések, programok.

Monitoring mutatók: Célkitűzések megvalósulása.

1. Felhagyott hulladéklerakó rekultiválása, a lerakó területén monitoring tevékenység végzése

2. Szennyvízcsatornára való rákötési arány növelése

3. Szennyvíztisztító telep rekonstrukciója, fejlesztése

4. Portelek városrész szennyvízelvezetésének és tisztításának kiépítése

Pályázat szerint

Folyamatos

Pályázat szerint

2015.

Önkormányzat

Jászvíz Kft.

Jászvíz Kft., önkormányzat

Önkormányzat

7.4 A KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ÉS GONDOLKODÁSMÓD ERŐSÍTÉSE

A társadalmi értékrend alapvetően befolyásolja az ember és a természet viszonyát. A társadalmi környezettudatosság szintjét olyan szintre szükséges emelni, ami biztosítja a természeti erőforrásokkal történő átgondolt, fenntartható gazdálkodást, a környezeti elemek terhelésének tudatos csökkentését. A környezettudatos viselkedés sok esetben az egyének kényelmi szempontjainak a háttérbe szorításával, esetleg többletkiadásokkal jár, de meg kell ismertetni, és értetni az emberekkel, a hosszútávon jelentkező előnyöket. A környezettudatos viselkedési formák elterjesztését segítik elő a példaértékű kezdeményezések támogatása, bemutatása, a kárt okozó tevékenységek elítélése, szankcionálása.

Főbb célkitűzések:

A környezeti nevelés, szemléletformálás erősítése az oktatás minden szintjén. A környezeti információkat biztosító rendszerek kialakítása, fejlesztése, a megszerzett

információk hatékony terjesztése. A társadalom aktivitásának ösztönzése a környezeti programokban való részvételre,

aktív szerepvállalásra.

7.4.1 KÖRNYEZETI NEVELÉS, OKTATÁS

A környezeti nevelés, oktatás elősegíti a különböző korosztályok környezettudatos szemléletének kialakulását, úgy, hogy az elsajátított ismeretek a gyakorlati életben meghozott döntések során is érvényt szerezzenek. A környezeti nevelés hatással van a megfelelő értékrend kialakítására, ösztönöz a fenntartható fogyasztási minták elsajátítására. A közoktatási törvény előírásai alapján minden iskola számára kötelezővé vált a helyi környezeti nevelési, és egészségnevelési program létrehozása.

A környezeti nevelés elsődleges célterülete a közoktatás. Létrejöttek a környezettudatosság erősítését szolgáló nemzeti minősítési keretrendszerek (Zöld Óvoda, Ökoiskola, Erdei Iskola). Az Ökoiskolai képzésben a környezeti szempontok hangsúlyozottabban jelennek meg.

7.4.2 KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETFORMÁLÁS

A környezeti szemléletformálás célja a társadalom környezeti értékrendjének pozitív irányú befolyásolása, ezáltal egy élhetőbb élettér kialakítása, fenntartása. A közművelődési intézmények, civil szervezetek, a környezeti szemlélet kialakításában nagy szerepet játszanak,


több eszközzel is képesek befolyásolni a közgondolkodást. A helyi média közlésanyagában is fontos integrálnia a környezetvédelmi ügyeket.

7.4.3 FENNTARTHATÓ FOGYASZTÓI SZEMLÉLET KIALAKÍTÁSA

A jelenlegi fogyasztás színvonala, mértéke nem fenntartható mértékű. A termelés bővülése, a népesség növekedése, a természeti erőforrások egyre nagyobb mértékű kihasználásához, kiapadásához vezet. A fogyasztói szokások megváltoztatása területén változtatásra van szükség. A fogyasztásra nagyobb a nyitottság, amint a fogyasztásról való lemondásra. A fogyasztás területén megjelentek - a fenntarthatóság követelményeit kielégítő -ökogazdálkodás termékei, de ezek még nem terjedtek el, elsősorban azok magas árai miatt. A jövőben olyan termelési módszereket és fogyasztói szokásokat kell propagálni, melyek a fenntarthatóság követelményeit kielégítik, elkerülve a környezeti értékek degradálódását, kimerülését. A média által sugallt életmódok, szöges ellentétben állnak napjainkban a környezeti értékrenddel. Ha a médiában megjelennek is környezetvédelmi elemek, azok is inkább csak a csővégi eljárásokat erősítik (pl: szelektív hulladékgyűjtés). Az önkormányzat által fenntartott, támogatott médiának nagy szerepe lenne abban, hogy a lakosságot a környezettudatosabb életforma választására, az átgondoltabb fogyasztásra ösztönözze.

7.4.4 INFORMÁCIÓS SZABADSÁG

Bár az utóbbi években bővült az információhoz való hozzáférés lehetősége, azonban még mindig vannak feladatok ezen a területen is. Az önkormányzat feladata a lakosság tájékoztatása a helyi környezet állapotáról. Évente tájékoztatót kell készíteni a környezetvédelmi programban foglaltak időarányos végrehajtásáról.

Cél Szükséges intézkedések Cselekvési programKörnyezeti nevelés, oktatás Cselekvési program Határidő Felelős, költség

Az oktatási intézmények működtetése során a környezeti értékrend képviseletének az elterjesztése.

Környezeti programokhoz történő csatlakozás (Ökoiskola, Zöld Óvoda, Erdei Iskola)

Helyi szabályozások felülvizsgálata, környezeti szempontok beemelése.

Az oktatási intézményekben a környezeti nevelési tevékenység fejlesztése, ösztönzése, és anyagi támogatása.

Monitoring mutatók: A minősített zöld intézmények számának

alakulása. Az Erdei Iskola, Zöld Óvoda, Ökoiskola

programban résztvevő intézmények száma.

1. A környezeti nevelés beépítése a pedagógiai munkába

2. A környezetvédelem, természetvédelem témájú rendezvények és intézményi indíttatású programok támogatása

3. A helyi környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek működésének támogatása

Folyamatos

Folyamatos

Folyamatos

Intézmények

Önkormányzat

Önkormányzat

Környezettudatos szemléletformálás


3. A közművelődési és civil szervezetek szerepének növelése a szemléletformálásban.

4. A média aktív szerepvállalása a környezeti szemléletformálásban.

A közművelődési intézmények környezettudatos működésének megtervezése és kialakítása (pl: energiatakarékos megoldások, szelektív hulladékgyűjtés, stb.)

Civil környezetvédelmi szerveződések támogatása.

Környezettudatosság erőteljes megjelenítése a helyi médiában.

Monitoring mutatók:- civil környezetvédelmi rendezvények- környezettudatosság fejlődése a lakosság

körében

1. A településen jelentkező legfontosabb területek feldolgozása, a hiányosságok folyamatos ismertetése – szeletív hulladékgyűjtés, veszélyes hulladékokról általában, komposztálás, levegővédelem stb

3. A Polgármesteri Hivatal illetékes

Folyamatos

Folyamatos

Önkormányzat,Polgármesteri

Hivatal

Polgármesteri Hivatal, Jegyző


ügyintézőinek külső továbbképzéseken való részvétel biztosítása

Fenntartható fogyasztói szemlélet kialakítása Cselekvési program Határidő Felelős, költség

A fenntartható fogyasztás, mint fogalom ismertségének a növelése.

A vásárlói tudatosság szintjének az emelése, a környezetet jobban kímélő termékek választására való ösztönzés.

A környezettudatosság és fenntarthatóság elveinek beépítése a helyi szabályozási folyamatokba.

Helyi termékek, ökogazdálkodásból származó termékek piacának ösztönzése, figyelemfelkeltés.

Helyi média anyagának alakítása, befolyásolása, a környezeti értékek megjelenítése céljából (helyi újság, rádió, TV).

Monitoring mutatók: Lakosság életvitelében tapasztalható változások. Fogyasztói szokások alakulása.

1. Helyi média kiadványok eljuttatása a lakossághoz (szóróanyagok, újságok)

2. A helyi termékeket kínáló rendezvények támogatása

Folyamatos

Folyamatos


Önkormányzat

Önkormányzat

Információs szabadság Cselekvési program Határidő Felelős, költség A környezeti és vízügyi

információkhoz való hozzáférés elősegítése

A lakosság környezeti informáltságának javítása.

Helyi tájékozató anyagok létrehozása, lakossághoz történő eljuttatása, a helyi környezet állapotáról.

Ügyfélbarát ügyintézés (lakossági bejelentések fogadása, megoldása)

Monitoring mutatók:A lakosság környezeti ügyekben való informáltságának alakulása.

1. A lakosság tájékoztatása a helyi környezet állapotáról(tájékoztató a környezetvédelmi programban foglaltak időarányos végrehajtásáról)2. Jegyzői hatáskörben történő eljárások lefolytatása, hatáskörön kívüli ügyek áttétele az illetékes hatósághoz

2011-től minden év

Folyamatos


Hivatal

Polgármesteri Hivatal, Jegyző

7.5 TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM

A társadalom folyamatosan növekvő terület-, energia- és erőforrásigénye következtében, a természeti környezet egyre nagyobb terhelésnek van kitéve. A legfőbb veszélyeztető tényező az élőhelyek csökkenése, felaprózódása, pusztulása, a nem megfelelő földhasználatból adódó túlhasznosítás, az éghajlatváltozás miatti özönfajok megjelenése.

Természetvédelmi örökségünk megőrzése érdekében, a természetvédelmi szempontokat nem csupán a védelem alatt álló területeken, hanem minden más területen és tevékenységben is érvényesíteni kell.

Főbb célkitűzések: A védett természeti területek állapotának megőrzése, javítása. A biológiai sokféleség megőrzésének és helyreállításának elősegítése a védett

természeti területeken kívül is.

7.5.1 A TERMÉSZETI TÁJ ÉS ÉRTÉKEK VÉDELME

A Natura 2000 területeken folytatott tevékenységek, előírásoknak megfelelő módon történő végzéséről gondoskodni szükséges. A természetvédelmi törvény hatályba lépése óta ex lege - azaz a törvény erejénél fogva - védett természeti területnek minősül valamennyi forrás, láp, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. A természet védelme nem csupán a védett természeti területekre, hanem a nem védett területekre, a táj egészére ki kell, hogy terjedjen. Az érzékeny természeti területek (ÉTT) olyan extenzív művelés alatt álló területek, amelyek a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal az élőhelyek megőrzését, a biológiai sokféleség fenntartását, a tájképi értékek védelmét szolgálják.

Természeti táj és értékek védelme


Helyi jelentőségű védett területek számának, méretének növelése.

A tájvédelmi értékek érvényesítése a településfejlesztés, -rendezés során.

A biodiverzitást megőrző gazdálkodási módszerek terjesztése.

Helyi védetté nyilvánítások lebonyolítása.

Szaktanácsadással segíteni kell a helyi gazdálkodókat, a Natura 2000 támogatásokhoz való hozzájutáshoz.

A helyi településfejlesztési és -rendezési tervek felülvizsgálata, a tájértékek képviselete.

Egyedi tájértékek felmérése.

Az ETT-hez kapcsolódó szaktanácsadási feladatok ellátása.

Monitoring mutatók: Védett területek számának, területének

alakulása. Támogatások igénybevételének alakulása.

1. Az érintett lakosság folyamatos tájékoztatása a rendelkezésre álló agrártámogatások megszerzése érdekében

2. A meglévő tervek és programok aktualizálása védelem alá helyezési eljárásokat követően – indokolt esetben

3. A helyi védelem alatt álló értékek táblával történő megjelölése

4. A védett természeti értékek fenntartása, folyamatos értékmegőrzés

Folyamatos

Folyamatos

Folyamatos

Folyamatos

Falugazdász


Jászberény Város

Főépítésze

Jászberény Város

Főépítésze, Polgármesteri

HivatalÖnkormányzat, Berénykom

Kft.

7.6 FENNTARTHATÓ -TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT

A gazdasági-társadalmi tevékenységek megvalósulása különböző mértékű földhasználattal jár együtt. A különböző területhasználati módok különböző környezeti elemeket vesznek igénybe, azokat eltérő módon hasznosítják, illetve terhelik meg. Az elmúlt években a területhasználat alakulását a művelés alól kivett területek arányának a növekedése jellemezte. A földhasználat során gondot okoz a hagyományos értékőrző gazdálkodási módszerek háttérbe szorulása, fokozatos eltűnése. Fő célkitűzések:

A természeti erőforrások megőrzése, fenntarthatóságának biztosítása. A terület agro-ökológiai adottságaihoz igazodó földhasználat kialakítása.

7.6.1 TALAJOK VÉDELME ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA

A talaj egy feltételesen megújuló természeti erőforrás, melynek megóvása, termékenységének fenntartása mindenki érdeke. A település kedvezőtlen talajadottságú területekkel rendelkezik (szikesek, öntéstalajok). A talajok degradációjának folyamatát a gazdasági - és társadalmi tényezők nagymértékben előmozdították (területfoglalás, mezőgazdaság). Jászberény külterületén jelentős terület kerül belvíz alá a csapadékosabb időszakokban, ezáltal kedvezőtlen talajkémiai, és biológiai folyamatokat okozva. A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják. Beruházás megkezdése előtt gondoskodni kell a termőréteg megfelelő letermeléséről és termőtalajként felhasználásáról. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak. A talajvédelmet szolgáló létesítmények szakszerű üzemeltetését és fenntartását, illetőleg a vízerózió elleni védelmet nyújtó terepalakulatok megőrzését biztosítani kell.

Az ökológiai gazdálkodást hátráltatja, hogy a termékek jelentős része - a magas termelői ár következtében - külföldön kerül értékesítésre. Problémát jelent a környezettudatos gazdálkodás hiánya, a sokszor szakszerűtlen agrotechnika. Az intenzív gazdálkodás mellett gondot okoz a területek művelésének elhagyása is, ami a biodiverzitás csökkenését, és környezet-egészségügyi problémákat is okoz (pl: parlagfű). A környezetbarát mezőgazdasági gyakorlat fő támogatását az Új Magyarországért Vidékfejlesztési Program (UMVP) támogatja.

A termőföldek hasznosítására, a földvédelemre a földminősítésre és talajvédelemre vonatkozó jelenleg hatályos rendelkezéseket a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. számú törvény (továbbiakban Tfvt) állapítja meg. A törvény hatálya kiterjed a termőföldre valamint – ha e törvény másként nem rendelkezik – a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra. A Tfvt. értelmében ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az


engedély hiánya esetén más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól.

Termőföldet más célra csak kivételesen – elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybe vételével – lehet felhasználni. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet (átlagos minőségű termőföld, a település azonos művelési ágú termőföldjeinek egy hektárra vetített aranykorona értékeinek átlaga) más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljával lehet. Az igénybevételt az indokolt szükségleteknek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.

Külterületei termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjeszthet elő. A kérelem megalapozottságát az önkormányzatnak – az érintett földrészletek helyrajzi számait és a terület-felhasználási célt tartalmazó – képviselőtestületi döntéssel, valamint a településszerkezeti terv kivonatával kell igazolnia. Belterületi, illetőleg beépítésre szánt területi felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatóak belterületbe. Belterületbe vonás iránti kérelem elbírálása során elutasítási ok lehet, ha kérelemmel érintett termőföldek nem szomszédosak belterületi földrészletekkel, továbbá a kérelmezett, az átlagosnál jobb minőségű termőföldek mellett gyengébb minőségű termőföldek is szomszédosak belterületi földrészeltekkel.

El kell utasítani a belterületbe vonás iránti kérelmet, ha az nem olyan földrészletekre vonatkozik, amelyeket az önkormányzat a településszerkezeti tervben meghatározott célra négy éven belül ténylegesen felhasználni tervez.

Talajok védelme és fenntartható használata Cselekvési program Határidő Felelős,

költség A talajok

termékenységének a védelme, a talajdegradációs folyamatok mérséklése.

A termőföld mennyiségi és minőségi védelme.

A termőföld és talajvédelmi előírások betartásának ellenőrzése.

A talajvédelmi ismeretek terjesztése a szaktanácsadási, oktatási rendszer keretein belül.

A beruházások során a talajvédelmi szabályok betartása.

Szennyvíziszapok szakszerű kezelése, hasznosítása.

A természet és környezetkímélő gazdálkodási módok elterjesztése.

Monitoring mutatók: Szennyezett talajok kiterjedése (TIM) Az agrár-környezetgazdálkodással támogatott

területek kiterjedésének alakulása.

1. Az agrár-környezetgazdálkodáshoz kapcsolódó szaktanácsadási rendszer fenntartása

2. Lehetőség szerint az erdőterület, zöldfelület növelése

3. Szennyvíziszap termékké nyilvánítása

4. A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása

Folyamatos

Folyamatos

2011.

2011 –

Magyar Állam


Kft.

Jászvíz Kft.

Jászvíz Kft.

7.7 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS

Az emberi tevékenység következtében a légkörbe került és felhalmozódott üvegházhatású gázok hatása, a napjainkban tapasztalható éghajlatváltozásban már megjelent. A megváltozó hőmérsékleti és csapadékviszonyok, egyes szélsőséges meteorológiai jelenségek, veszélyeztetik a lakosság életminőségét, környezeti értékeinket. A már elkerülhetetlennek tűnő változásokra fel kell készülni, egyrészt a káros hatások mérséklésével, másrészt az alkalmazkodási képesség erősítésével. A nemzeti stratégiai célkitűzéseket, intézkedéseket, a kétévente elkészülő Nemzeti Éghajlatváltozási Program tartalmazza, amihez a helyi, települési Környezetvédelmi Program célkitűzéseit is igazítani kell.

A legfőbb célkitűzések a következők: Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Energiahatékonyság, és energiatakarékosság növelése. Növényborítottság növelése az üvegházhatású gázok megkötésére. A kedvezőtlen hatások elleni védekezési rendszer hatékonyságának fejlesztése.

7.7.1 KÖZLEKEDÉS

Egyre több a lakossági tulajdonú gépjármú, egyre több a megtett kilométer. A kereskedelmi tevékenység, a tranzit szállítások mértéke is megnőtt. Fontos feladat a környezetkímélő, energia-hatékony közlekedési rendszerek elterjesztése. Jászberény Város Önkormányzata 2007 novemberében nyújtotta be az ÉAOP-3.1.3- 2007-0036 kódszámú, „Hivatásforgalmú kerékpárút – hálózat kiépítése Jászberényben” című pályázatát az ÉAOP-3.1.3-2007 számú, „Regionális hivatásforgalmú kerékpárút-hálózat kialakítása” tárgyú pályázati konstrukcióra. A pályázat pozitív elbírálásban részesült, a támogatási szerződés 2008. szeptember 18-án került aláírásra. A támogatási szerződés aláírását követően Jászberény Város Önkormányzata az engedélyezési tervek alapján elkészítette a kiviteli terveket az alábbi műszaki tartalommal:

A projekt 3 szakaszra osztható:I. Kossuth út – Szövetkezet út – Dózsa György út – Vásártér u. – Jászteleki útAz első szakasz 3185 fm hosszban épül meg, melynek kezdő szelvénye a Vaspálya utca burkolatszéle (meglévő kerékpárút folytatásaként), végpontja pedig a 32. sz. főút Szent István körúti csatlakozása. A közös gyalog és kerékpárút, illetve az önálló kerékpárút a Kossuth út, Szövetkezet út páratlan oldalán, a Dózsa György út páros oldalán halad. A Jászteleki úton a közös gyalog és kerékpárút, illetve az önálló kerékpárút a páratlan oldalon kerül kiépítésre. A kerékpárutak keresztmetszeti kialakításai az alábbiak:- elválasztott közös gyalog-és kerékpárút burkolatszélessége: 3,6 m- önálló kétirányú kerékpárút burkolatszélessége: 2,6 m- meglévő járdán kijelölt közös gyalog-és kerékpárút szélessége 2,7 m.


A kerékpárút aszfalt burkolattal kerül kiépítésre. Ahol egyesített közös gyalog-és kerékpárút létesül, a gyalogjárda rész térkő, a kerékpárút aszfalt burkolatot kap. A közös gyalog és kerékpárút szakaszok elválasztásánál beépítésre kerülő kerti szegély az elválasztást 3,0 cm szinteltolással biztosítja.

II. Jákóhalmi út – Gólya u. – Gyökér u. -Kinizsi u.- Október 23-a u. – Ártér u. – Bajnok u. – Kőrösi Csoma Sándor u. –Batthyány u.A Jákóhalmi úti kerékpárút a Sándor utcai útcsatlakozástól indul – csatlakozva a Dózsa György úti kerékpárúthoz - a 31. sz. főút bal oldalán a meglévő járda helyén, s a Gyökér utcai útcsatlakozásig húzódik, ahol kapcsolódik a Gyökér-Gólya utcai kerékpárúthoz. Az út teljes hossza 89,64 fm. A kerékpárút a telekhatártól 0,5 m-re épül, 3,6 m szélességgel, 2% keresztirányú lejtéssel. A Gólya-Gyökér utcai kerékpárút szakasz a Kinizsi utcai egyesített gyalog és kerékpárúttól indul. A Gólya utcai kerékpárút a lakóút mellett, attól 1 m-re, 12 cm-es kiemelt szegély beépítéssel épül, az út és a kerékpárút között 1 m széles elválasztó zöldsáv kerül kialakításra. A Sólyom utcai csatlakozás előtt a kerékpárút jobb oldalra kiszélesítésre kerül (3,6 m). A kerékpárút további szakasza egyesített gyalog-és kerékpárútként folytatódik a Gyökér utca páros oldalán. A Gólya-Gyökér utcai kerékpárút-szakasz hossza 432,15 fm. A Kinizsi utcai tervezett kerékpárút a 31-es főközlekedési úthoz, annk 79+481 km szelvényében csatlakozik a főút bal oldalához. Egyenes szakasszal indul, párhuzamosan a Kinizsi utcai úttal, annak bal oldalán, keresztezve a Bartók Béla u., a Gólya u., a Halmay József u., Ady Endre utat. A Kinizsi utcai kerékpárút az Október 23-a u., az Ártér utcákon folytatódik, majd rátér a Bajnok utca jobb oldalára, a Munkás utcánál keresztezi a Bajnok utcát és áttér a Bajnok utca bal oldalára, ahol keresztezi a Kőrösi Csoma Sándor utcát és a Platán utca kereszteződésénél befejeződik. A Kinizsi-Október 23-a-Ártér-Bajnok utcai kerékpárút hossza 1473 fm. A Batthyány utcai kerékpárút a Gyöngyösi úti kerékpárút 0+390 km szelvényéhez csatlakozik jobb oldalról. A kerékpárút a Batthyány utca páratlan számozású oldalán halad, majd a Messzelátó utca előtt áttér a páros számozású oldalra. Az Áldomás utca előtt ismét áttér a páratlan számozású oldalra, majd keresztezi a Kőrösi Csoma Sándor utcát és a Kőrösi Csoma Sándor utca páratlan oldalán halad a Bajnok utcáig. A Batthyány- Kőrösi Csoma Sándor utcai kerékpárút hossza 1226,5 fm. A kerékpárút aszfalt burkolattal kerül kiépítésre. Ahol egyesített közös gyalog-és kerékpárút létesül, a gyalogjárda rész térkő, a kerékpárút aszfalt burkolatot kap. A közös gyalog és kerékpárút szakaszok elválasztásánál beépítésre kerülő kerti szegély az elválasztást 3,0 cm szinteltolással biztosítja.

III. Rákóczi út – Sportpálya u. – Dohány u.A közös gyalog és kerékpárút a Rákóczi úton a Vaspálya utca – Thököly út közötti szakaszon, 1306 m hosszban; a Sportpálya utcában a Rákóczi út - RUUKKI kerékpártáróló közötti szakaszon, 346 m hosszban; valamint a Dohány utcában a Rákóczi út – Kossuth Lajos út közötti szakaszon, 426 m hosszban került megtervezésre. Mindhárom utcában egyesített gyalog – és kerékpárút létesül, mely szélessége 3,6 m. A tervezett létesítmény nyomvonalvezetése a meglévő gyalogjárdák nyomvonalait felhasználva, a meglévő kapubejárók magassági


vonalvezetését figyelembe véve került kialakításra. A közös gyalog-és kerékpárút pályaszerkezete a kerékpárút részen aszfalt, míg a gyalogjárda részen térkő burkolat. A Sportpálya utcai nyomvonalon üzemen kívüli távhő közműcsatorna található, melyet el kell bontani. A Rákóczi úton, a tervezett nyomvonalon üzemen kívüli telefonfülke, illetve rossz műszaki állapotban lévő kerékpártárolók találhatóak, melyeket el kell távolítani. A közös gyalog és kerékpárút szakaszok elválasztásánál beépítésre kerülő kerti szegély az elválasztást 3,0 cm szinteltolással biztosítja

Fa kivágások és pótlás:A tervezett közös gyalog és kerékpárutak és önálló kerékpárutak nyomvonala jelentős növényállományt érint. Az érintett növényzet az útpálya és a burkolt járda közötti, változó szélességű zöld sávban található. A növényzet vegyes korú és fajú, többségében gyümölcsfákból álló fasor, illetve kertszerű kialakítás díszcserjékkel és örökzöldekkel. Jászberény Város Önkormányzata a mindösszesen 416 db fás szárú növény és 50 m2 cserje kivágására jogerős engedéllyel rendelkezik, mely előírja növényállománnyal történő pótlást (fásítási tervek alapján).

Kerékpártárolók:A projekt során 50 db, „A kerékpáros Magyarország Program B+R kerékpártárolókra vonatkozó paraméterkönyv” szerinti ajánlott ún. „P támasz” kerékpártároló kerül elhelyezésre az alábbi helyszíneken:Kinizsi utca, Október 23-a utca, Bajnok utca, Batthyány utca, Kossuth út, Apponyi tér, Szövetkezet út, Dózsa György út, Vásártér utca, Rákóczi út. A támaszok rozsdamentes acélból készülnek. A projekt elsődleges célja a kerékpárosok biztonságának fokozása, balesetmentes, biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése, a kerékpáros közlekedés elősegítése és ösztönzése, ezzel együtt a belvárosi gépjárműforgalom csökkentése, mely eredményeként a parkolási nehézségek mérséklődhetnek, illetve a levegő minősége javulhat. A beruházás – támogatási szerződés szerinti - összköltsége 362.420.476,- Ft, mely egyrészt az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai központi költségvetési előirányzat vissza nem térítendő támogatásából, másrészt önkormányzati saját forrásból tevődik össze. A támogatás összege: 306.453.282, -Ft. A kivitelezés 2010. júliusában indul és terv szerint 2010. decemberében átadásra kerül a kerékpárosok, gyalogosok részére.

Hivatásforgalmú kerékpárút hálózat kiépítése Jászberényben /ÉAOP-2007-3.1.3/ A Jászteleki út - Dózsa György út – Kossuth út; Jákóhalmi út – Gyökér u. – Gólya u. – Kinizsi u. – Október 23. u. – Ártér u. – Kőrösi-Csoma S. u. – Batthyány u.; Dohány u. – Rákóczi út – Sportpálya u. kerékpárút tervek 2007. évben elkészültek, melyek az ÉAOP-2007-3.1.3 számú európai uniós pályázatra kerültek benyújtásra. A pályázatot támogatásra érdemesnek ítélték.

ÉAOP-2009-3.1.3/A kódszámú kerékpárhálózat fejlesztése A nyomvonal az alábbiak szerint alakul:


1. szakasz: Szent István krt. – Rét utca – Kórház utca – Szelei út területén gyalog- és kerékpárút2. szakasz: Szent Imre herceg út – Kürt utca területén kétoldali egyirányú kerékpársáv építése3. szakasz: Kürt utca – Szelei utakat összekötő gyalog- és kerékpárút4. szakasz: Kossuth L. utca – Temető utca területén gyalog- és kerékpárút építéseÖsszesen: 4.677 m.

7.7.2 TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉS

A természeti katasztrófák jellemzője, hogy általában váratlanul keletkeznek, pusztító hatásúak. a lakosság széles rétegét érinthetik, összetett jellegűek. A belvízrendezés a település közigazgatási területén kiemelt jelentőségű feladat kell, hogy legyen a jövőben. A település közigazgatási területe érinti a 2.37, 2.42, 2.43, 2.48 és 2.49 ártéri öblözeteket. A Zagyva jobb és bal parti fővédvonala számottevő hosszban magassági és keresztmetszeti hiányos. A város betelepült a Zagyva nyílt ártéri részére is, ahol eddig árvízvédelmi fővédvonal nem épült ki. Az árvízi biztonság növelhető a meglévő árvízvédelmi töltések előírás szerinti kiépítésével, a belterületi vasbeton támfal megépítésével, valamint a Zagyva nyílt ártéri részén töltésépítéssel a vasúti hídtól az állatkertig. Jászberény város árvízvédelmi érdeke a meglévő Jásztelki árvízi tározó rekonstrukciója és a Borsóhalmi szükségtározó kiépítése is. Megvalósuló pályázatok, beruházások, pályázati lehetőségek:- Közép-Tiszai árvízvédelmi rendszer fejlesztése projekt-tervezetben szereplő fejlesztések:o Borsóhalmi árvízi szükségtározó kiépítése.o Zagyva folyó árvízvédelmi töltések fejlesztése.- A Zagyva-Tarna vízrendszer árvízvédelmi fejlesztése – tanulmány.

7.7.3 ENERGIAGAZDÁLKODÁS

Az energiaárak emelkedése és a fenntartható energiahasználat miatt a jövőben indokolt energiatakarékossági intézkedések végrehajtása, illetve alternatív energia felhasználása. Tekintettel arra, hogy Jászberény nagy mennyiségű és jó minőségű termálvízkinccsel rendelkezik, fontos ezen lehetőség részletes vizsgálata, az ebben rejlő lehetőség fenntartható módon történő kihasználása. A településen kiemelt szerepet kap az intézmények energiahatékonyságának növelése, fejlesztésre a benyújtott pályázatokon (KEOP-2009-5.3.0/A) elérhető források bevonásával nyílhat lehetőség.Az önkormányzati intézmények és a háztartások fenntartható energiagazdálkodásának elősegítése és támogatása jövőben is nagy szerepet kaphat (uniós források igénybe vétele, NEP pályázatok, Panell program stb.)

Természeti katasztrófák elleni védekezés


A károk megelőzése, csökkentése.

A védekezésben együttműködő szervek kapcsolatának javítása.

Helyi környezeti károk kezelése.

Monitoring mutatók: Vészhelyzet esetén, a hatékonyság

színvonala.

1. A Környezetbiztonsági Koncepció részét képező veszélyhelyzetekre vonatkozó tervek felülvizsgálata

FolyamatosÖnkormányzat, Polgármesteri

Hivatal, Katasztrófavédele

m, Vízügyi Igazgatóság, Tűzoltóság

Közlekedés Cselekvési program Határidő Felelős, költség A közlekedési-szállítási

eredetű környezetterhelés, kibocsátás csökkentése.

A távolsági közösségi közlekedés versenyképességének növelése.

Fenntartható közlekedésszervezés

A közösségi közlekedési rendszer infrastruktúrájának, állapotának javítása, a szolgáltatási színvonal fejlesztése.

A meglévő közlekedési infrastruktúra környezetbarát átalakítása.

Monitoring mutatók: Kerékpárút hosszának alakulása. Közúti közlekedést igénybe vevő lakosság

létszáma.

1. Kerékpár-hálózat fejlesztése:-ÉAOP-2007-3.1.3

kódszámú projekt megvalósítása

-ÉAOP-2009-3.1.3/A kódszámú projekt megvalósítása

2. Közösségi közlekedés infrastruktúrális fejlesztése- ÉAOP-

3.1.4/B-2008-0009. kódszámú projekt befejezése

- ÉAOP-3.1.4-2009 kódszámú projekt megvalósítása

3. A járdák és a meglévő utak korszerűsítése, a szilárd burkolatok karbantartása

4. Parkolók létesítése

A támogatási szerződésben meghatározott

ak szerint

A támogatási szerződésben meghatározott

ak szerint

Pályázat függvényében

Folyamatos

Folyamatos

Önkormányzat

Önkormányzat

Önkormányzat

Önkormányzat, és Kistérségi Társulás

Önkormányzat, JVV Zrt.

Önkormányzat

Energiagazdálkodás Cselekvési program Határidő Felelős, költség Az

energiafelhasználásban a megújuló energia részarányát növelni kell.

Az intézmények energiahatékonyságának növelése (fűtési, hűtési és világítási rendszerek modernizálása, épületszigetelés).

1. Az intézmények energetikai fejlesztési lehetőségeinek

Folyamatos Önkormányzat


Energiahatékonysági Cselekvési Terv végrehajtása helyi szinten.

Megújuló Energiahordozó Program helyi kidolgozása (helyi megújuló erőforrások, biomassza, nap-, szél-, geoenergia felhasználása.)

Monitoring mutatók: Energiafelhasználás arányának,

mértékének alakulása. Zöldenergiai beruházások száma.

feltárása, energetikai felülvizsgálati dokumentáció elkészítése

2. Önkormányzati fenntartású intézmények energetikai fejlesztése:-– „Jászberény, Klapka György Szakközép- és Szakiskola, Általános Iskola és Speciális Szakiskola energetikai fejlesztése”

-„Jászberény, Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium energetikai fejlesztése”

3. Megújuló energiaforrások használata – hőerőmű létesítése

Támogatás függvényében

Támogatás függvényében

2015.

Önkormányzat

Önkormányzat

Önkormányzat

7.8 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A hulladékgazdálkodás feladata, hogy hozzájáruljon a természeti erőforrások felhasználásának a csökkentéséhez, felhasználásuk hatékonyságának a növeléséhez, a fenntartható gazdálkodáshoz. A települési hulladékgazdálkodás kereteit, a hat évre szóló, Helyi Hulladékgazdálkodási Terv tartalmazza. Stratégiai célkitűzés a keletkező hulladékmennyiség növekedésének a megakadályozása megelőző intézkedésekkel, valamint a képződő hulladékok minél nagyobb arányú újrahasznosítása, a lerakásra kerülő hulladék minimalizálása. Főbb célkitűzések:

Az évente képződő hulladék mennyisége ne növekedjen. A hasznosítás mértéke növekedjen a csomagolási és biológiailag lebomló szervesanyag-

tartalmú hulladékok körében.

7.8.1 MEGELŐZÉS

Az egyik alapvető célkitűzés a cső-eleji megoldás, a képződő mennyiségek csökkentése, a kisebb anyagfelhasználás, a hatékonyabb használat kialakítása. Célkitűzés, hogy a háztartásokban a keletkező települési szilárd hulladék mennyisége, ne haladja meg a napi 1 kg/fő mennyiséget. Nagyobb hangsúlyt kell tenni a jövőben a házi és közősségi komposztálási lehetőségekre. Az önkormányzat feladata tájékoztató kiadványok készítése, vagy a helyi médián keresztül cikksorozat megjelentetése a komposztálás alapismereteiről, módjáról, előnyeiről.

7.8.2 HASZNOSÍTÁS

A fenntartható fejlődés egyik feltétele, a keletkező hulladékok termelésbe, ezen keresztül pedig a fogyasztásba történő visszavezetése. A hasznosítás mértéke megnőtt a lakossági szelektív hulladékgyűjtési rendszer kiépítésével. A szelektív hulladékgyűjtő edényzetek állapotát fel kell mérni, indokolt esetben új gyűjtőket szükséges kihelyezni. Hulladékgyűjtő udvar kialakítása – támogatás függvényében – indokolt.

7.8.3 ÁRTALMATLANÍTÁS

A megelőzés, és hasznosítás után is megmaradó hulladékok, környezetkímélő ártalmatlanításáról gondoskodni szükséges. 2009. év júliusától nem üzemelhet, a korszerű műszaki követelményeket nem teljesítő lerakó. Az önkormányzat feladata –a szolgáltató bevonásával - a lakossági veszélyes és elektronikai hulladékgyűjtési akciók megszervezése, a lakosság zöldhulladék gyűjtésére alkalmas zsákkal való ellátása a levélhulladék gyűjtésére, valamint a lomtalanítási akció szervezése.

Cél Szükséges intézkedések Cselekvési program

Megelőzés Cselekvési program Határidő Felelős, költség

A települési szilárd hulladék képződésének megelőzése.

A házi és közösségi komposztálás elterjedése.

A házi és helyi komposztálási technológiák megismertetése a lakossággal.

A fogyasztás mérséklését ösztönző kampányok folytatása.

Monitoring mutatók: A házi komposztálásba

bekapcsolódott háztartások számának alakulása.

1. Tájékoztató kiadvány készítése vagy helyi médián keresztül cikksorozat megjelentetése a komposztálás alapismereteiről, módjáról, előnyeiről

2011.Polgármesteri

Hivatal

Hasznosítás Cselekvési program Határidő Felelős, költség

A szelektív hulladékgyűjtés infrastruktúrájának biztosítása.

A biológiailag lebomló hulladékok kezelőkapacitásának kialakítása.

A gyártói felelősségi körbe tartozó hulladékok (csomagolóanyag, akkumulátor, elem, elektronikai hulladék, gumiabroncs) lakossági begyűjtő rendszerének fejlesztése.

A biohulladék elkülönített gyűjtésének megoldása.

Monitoring mutatók: Begyűjtött hulladékok körének és

mennyiségének alakulása.

1.Hulladékgyűjtő udvar létesítése

2.Lakossági komposztálás támogatása, komposztálási projekt kidolgozása (lakóövezetekben ellenőrzött komposztálás megindítása)

3.Szelektív hulladékgyűjtő edényzetek állapotának felmérése, indokolt esetben új edényzetek kihelyezése

Támogatás függvényéb

en

2015.

Folyamatosan

Önkormányzat

Önkormányzat, Városfejlesztés

i Bizottság, Polgármesteri

Hivatal

Közterület-felügyelet,

Önkormányzat

Ártalmatlanítás Cselekvési program Határidő

Felelős, költség

A lerakott hulladék A papír és biohulladékok eltérítése a .


mennyiségnek, valamint szervesanyag tartalmának csökkentése.

lerakástól.

Az illegális hulladéklerakás ellenőrzése.

A köztisztaság-védelem fejlesztése

Monitoring mutatók: Illegális lerakók számának alakulása Köztisztaság minősége

1. Lakossági veszélyes és elektronikai hulladékgyűjtési akció megszervezése

2. A lakosság zöldhulladék gyűjtésére alkalmas zsákkal való ellátása a levélhulladék gyűjtésére

3. Lomtalanítási akció szervezése

Minden évben

Folyamatos(helyi

védelem alatt álló értékek),

Folyamatos(évente 2 alkalom)

Önkormányzat

Önkormányzat


Kft.

8. A megvalósítás eszközei

Az előző pontban meghatározott célok, feladatok megvalósítása érdekében ki kell építeni a szükséges eszközrendszereket.

A legfontosabb általános eszközrendszerek a következők:

A Program sikerének egyik alapfeltétele a megfogalmazott célokra épülő, és az átfogó intézkedési feladatok megvalósulását ellenőrző évenkénti Beszámoló elkészítése.

A fenntartható fejlődés települési szinten történő megvalósításának egyik leghatékonyabb eszköze a lakosság szemléletformálása.

A korszerű környezetgazdálkodás beépítése az önkormányzati intézmény tevékenységébe. (Engedélyeztetési eljárások, tervezés, stb.)

Környezeti állapotrögzítő, megfigyelő rendszerek üzemeltetése, adatbázisok létrehozása szükséges. Az üzemeletetett adatbázisok lehetőséget adnak arra, hogy a település környezetében beállt változásokat nyomon lehessen követni, a beavatkozásokat időben meg lehessen tenni.

Saját és külső források megteremtése. A külső források megszerzéséhez pályázatokat kell készíteni. A legtöbb esetben a pályázatok saját részt követelnek meg, ezért az önkormányzat feladata, a rendelkezésre álló anyagi forrásokból a saját rész elkülönítése.

8.1 PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA, BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE

A Program sikere attól függ, hogy a benne foglalt célok és átfogó intézkedések, miként kerülnek a gyakorlatba átültetésre, feldolgozásra, konkrét cselekvési stádiumba. Ennek egyik feltétele a Környezetvédelmi Program felülvizsgálata, Beszámoló készítése. Ki kell jelölni egy felelős személyt, aki a Környezetvédelmi Programban megfogalmazott szükséges intézkedések, cselekvési programok megvalósulását nyomon követi. Itt fontos szempont a prioritások felállítása, valamint a folytonosság biztosítása az egyes feladatok elvégzése során.

A felelős személynek évenkénti Beszámolót kell tartania a cselekvési programok megvalósulásáról. Az első Beszámoló elkészítésének határideje, a Környezetvédelmi Program elfogadásától számított 1 év. A későbbi Beszámolók összeállításánál a felelős személy feladata, a monitoring mutatók nyomon követése. A Környezetvédelmi Programot kétévente javasolt felülvizsgálni.

8.2 SZEMLÉLETFORMÁLÁS

A Környezetvédelmi Program megvalósításában nagy szerep hárul a helyi társadalom tagjaira, szervezeteire. A környezetvédelmi, természetvédelmi és a területfejlesztési törvény, valamint a


Nemzeti Környezetvédelmi Program vonatkozásában sajátos feladatai vannak az önkormányzatnak.

A környezetvédelmi ismeretek, a környezettudatos magatartásforma kialakítása, az ökológiai szemlélet a társadalom minden tagja számára elengedhetetlen a fenntartható fejlődés irányába való előrelépés igénye miatt. Az oktatás, képzés, tájékoztatás feladata, hogy az emberek számára világossá tegye az egyes döntéseik környezeti következményeit és a helyes megoldások módozatait. Az önkormányzatnak ebben tevékenyen részt szükséges vállalnia.

A helyi társadalom környezethez való viszonyában az országos és helyi tömegtájékoztatási eszközöknek döntő szerepe van. A környezetvédelmi tájékoztatás hatékonyabb formáinak alkalmazását kell elősegíteni és egyidejűleg a színvonalat növelni. A helyi társadalom szempontjából is alapvető elvárás az információhoz való jog biztosítása. Ebből a szempontból nem elegendő a környezeti állapotadatok megadása, hanem szükség van az okok, okozók tisztázására is, mert enélkül a védekezésnek korlátozottak a lehetőségei.

Szükség van az információhoz jutás lehetőségeinek javítására. A társadalom tudatossága csak olyan körülmények között növelhető, amelynél a valóságos helyzet ismertetése a normális állapot és ez nem lehet állandó mérlegelés tárgya. A közösségek és a lakosság öntevékeny környezetvédelmi kezdeményezései számára szükséges megteremteni a hátteret. Tudatosítani kell a helyi társadalomban, hogy a környezeti feltételek, értékek a megfelelő életminőség lényeges összetevői.

A Környezetvédelmi Program feladata olyan lehetőségek megteremtése, amelyek kihasználásával mód nyílik környezetbarát és egészséges életmódot folytatni. A társadalmi részvétel és a tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. A megvalósítás érdekében a megfogalmazott és elfogadott Programot széles körben szükséges nyilvánosságra hozni. Elengedhetetlen a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatást helyi szinten is továbbfejleszteni. A környezeti nevelést már egészen kicsi korban szükséges elkezdeni. Ehhez nyújtanak segítséget a közös rendezvények, akcióprogramok, környezetvédelmi klubok, szerveződések. Hasznosnak bizonyulnak a közös ismeretterjesztő kiadványok, előadássorozatok. Fontos egy iskolán kívüli képzési rendszer kialakítása, melyben igény szerint felnőttek is részt vehetnének.

Szélesíteni kell a Programhoz kapcsolódó társadalmi szervezetek támogatását. Végső soron a legfontosabb feladat a közvélemény szemléletének abba az irányba való formálása, hogy a szebb és egészségesebb környezet már belső igénnyé váljon. Ha a saját területén minden ember tesz valamit környezetünkért, akkor az előbb vagy utóbb mindenképp pozitív eredményhez és pozitív környezeti gondolkodáshoz vezet.


8.3 TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZTETÉS

A korszerű környezetpolitika előrelátó, célorientált és integrált megközelítést, a különböző területi szintek és az ágazatuk közötti egyeztetett tervezést, programkészítést és megvalósítást igényel. A környezetvédelmi törvény ennek szellemében rendelkezik a települési önkormányzat környezetvédelmi programalkotásának kereteiről és rendjéről. A törvény előírja a környezetvédelmi program legalább kétévenkénti felülvizsgálatát, értékelését, és ennek megfelelően a szükségessé váló tervezési módosításokat.

A folyamatosan alkalmazott stratégiai tervezési módszerek helyi szinten is jó lehetőséget biztosítanak a környezeti célok, prioritások és probléma-megoldási módozatok pontosabb mérlegelésére. A stratégiai tervezés alkalmas az állandóan változó külső környezet új kihívásaihoz történő alkalmazkodás elősegítésére, a környezetvédelem eszköztárát gazdagító új megoldások folyamatos elsajátítására. Ugyanekkor a számításba vehető alternatívák feltárása révén lehetőséget nyújt a különböző környezeti kockázatok csökkentésére, illetve megelőzésére, a szükséges pénzügyi források, költségvetési igények pontos megfogalmazására, az erőforrások pontos hasznosítására. Érvényesülnie kell a "szennyező fizet" elvnek.

A szabályozás alapja a legtöbb esetben egy-egy helyi regionális szinten megjelenő környezeti probléma megoldása. A szabályozás hatékonyságának javítását csak akkor lehet elérni, ha a kiválasztott eszközök megfelelnek a megoldandó probléma jellegének. Hatékonysági szempontból elengedhetetlen, hogy a szabályozási rendszer bizonyos elemei tükrözzék a helyi és regionális környezeti problémák sajátosságait. Ennek érdekében folyamatosan át kell tekinteni a környezetvédelem ösztönző és finanszírozási rendszerének működését kistérségi szinten is.

Helyi szinten szükséges a környezetvédelmi finanszírozási rendszer meghatározása, évente a meghatározott környezetvédelmi feladatokhoz igazított költségvetési keret meghatározása. A környezetvédelmet önálló szakfeladatként kell elismerni és számára az éves költségvetésben önálló keretet kell biztosítani. Szükséges a környezetvédelmi önkormányzati rendeletek megfelelő alkalmazása is.

8.4 INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE

A Program megvalósítása szempontjából alapvető a környezetvédelem intézményrendszerének helyi szinten való erősítése. E nélkül veszélybe kerülhet a fenntartható fejlődés elvének gyakorlati érvényesítése, a közérdek védelme, az önkormányzati környezetvédelmi feladatok ellátása. Elengedhetetlen bővíteni, és hatékonnyá tenni a környezetvédelmi szakmai és szervezeti rendszert, elősegítve annak megfelelő működtetését a szakmai és a lakossági feladatokban való közreműködésnél. Szorosabb együttműködésre kell törekedni a


társhatóságokkal, oktatási, egészségügyi intézményekkel, vállalatokkal, a lakossággal és a civil szervezetekkel.

8.5. ANYAGI FORRÁSOK MEGTEREMTÉSE

Új Magyarország Fejlesztési TervMagyarország 2007. és 2013. között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) a 2007-2013 közötti Európai Uniós költségvetési tervezési időszakra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) „a környezet fenntartható használata” horizontális céljának végrehajtását szolgáló operatív program.

A KEOP 2007-2013 időszakot átfogó prioritásai a következők: Egészséges, tiszta települések Hulladékgazdálkodás Ivóvízellátás Szennyvízkezelés Vizeink jó kezelése Vízbázisvédelem Árvíz-védelem Hulladéklerakók rekultivációja Természeti értékeink jó kezelése Természeti értékek védelme Élőhely megőrzés Erdei iskola hálózat A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Hatékony energia-felhasználás prioritási tengely Fenntartható életmód és fogyasztás Fenntartható fogyasztás E-környezetvédelem Projektelkészítés és finanszírozás

A Környezet és Energia Operatív Program végrehajtására 2007. és 2013. között mintegy 4,2 milliárd euró uniós forrás (a teljes összeg közel 19 %-a) áll rendelkezésre. A Környezetvédelmi Program végrehajtása szempontjából kisebb súllyal szóba jöhetnek még az Új Magyarország Fejlesztési Terv közlekedési (kerékpárút hálózat fejlesztése), gazdaságfejlesztési (megújuló


energia beruházások), és agrárfejlesztési (biomassza előállítás) komponensei is. Mindegyik operatív program esetében az uniós hozzájárulás saját forrással (önerővel) egészül ki.

Egyéb uniós finanszírozási programokAz Európai Unió Környezetvédelmi Politikája végrehajtásának eszköze 2007. és 2013. között a „LIFE +” Program. A program által támogatható célok az alábbiak:

Természetvédelem és biodiverzitás megőrzése, Környezetvédelmi politika és irányítás, Információ és kommunikáció.

A hétéves időszakra a program teljes költségvetése 2,1 milliárd euró. Megújuló energiák hasznosításának támogatására hozták létre az „Intelligent Energy for Europe” programot, amely a korábbi „SAVE”, „ALTENER” és „STEER” kezdeményezések összeolvasztásával jött létre.

A program céljai: Energia hatékonyság és az energiaforrások ésszerű használatának elősegítése, Új és megújuló energiaforrások felhasználásának, illetve az energiaforrások

diverzifikációjának támogatása, Az energia hatékonyság, illetve új és megújuló energiaforrások felhasználásának

szélesítése a közlekedési ágazatban. 2008-ban a program finanszírozására 70,4 millió euró állt rendelkezésre.

Környezetvédelmi innováció támogatására források állnak rendelkezésre az EU 7-es Kutatási Keretprogramjában.

A Keretprogram prioritásai: Klímaváltozás, környezetszennyezés és környezeti kockázatok, Fenntartható erőforrás-gazdálkodás, Környezetvédelmi technológiák,

Egyéb forrásokSzámos környezetvédelmi és energetikai, illetve energia hatékonysági beruházás üzleti alapon is megtérül. Jelenleg előkészítés alatt áll egy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által nyújtott hitelkeret, mely a hazai önkormányzatok energia hatékonysági beruházásait finanszírozza. A környezetvédelmi törvény külön fejezetben rögzíti a környezetvédelem gazdasági alapjait. A Nemzeti Környezetvédelmi Program által meghatározott gyakorlatot célszerű helyi szinten is folytatni, azaz a környezetvédelmi program esetében az éves költségvetés bizonyos hányadát közvetlen környezetvédelmi célokra évente meg kell határozni. Az elérhető pályázati forrásokat ki kell egészíteni a saját forrásból megteremtett önrésszel.


A települési Környezetvédelmi Programban meghatározott feladatok ellátásához szükséges pénzeszközöket az alábbi módon lehetséges biztosítani:

A környezetvédelmi dologi kiadásokra (tanulmánytervek készíttetése, mérések, állapotfelmérések, környezeti és környezet-egészségügyi adatok nyilvántartása, informatikai háttér biztosítása stb.), mint szakfeladatra, évente külön költségvetési keretet kell meghatározni.

A környezetvédelmi célú fejlesztésekre, nagy beruházásokra évente külön fejlesztési keretet szükséges biztosítani, mely a programból fakadóan prioritási sorrendben finanszírozza a legégetőbb környezetvédelmi beruházásokat.

Önkormányzati Környezetvédelmi Alap fenntartása Negyedik pénzügyi forrásként megfontolandó környezetvédelmi alapítvány(ok) létrehozása,

melyhez a magánszemélyek a személyi jövedelemadójuk 1 %-ának felajánlásával járulhatnak hozzá.

Fontos a hazai és nemzetközi környezetvédelmi célú pályázati lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése (pl.: EGT, Norvég Finanszírozási mechanizmus) A pályázati támogatások igénybevehetősége érdekében a szükséges önrész biztosításával számolni kell.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik alapvető feltétele volt, hogy a tervezési és finanszírozási rendszert az EU szabályoknak megfelelően kell kialakítani, oly módon, hogy az megfeleljen az EU társfinanszírozást nyújtó strukturális és kohéziós alapok által megszabott követelményeknek is.

Az akcióprogramok finanszírozásának főbb típusai a következők:

Nemzetközi (EU) és hazai pályázati úton finanszírozott beruházások (EU Strukturális alapok, Kohéziós Alap, Közösségi Kezdeményezések).

Költségvetési beruházások. Állami célelőirányzatokból pályázati úton finanszírozott beruházások. Regionális és megyei pályázati úton finanszírozott beruházások. Gazdálkodó szervezetek által finanszírozott beruházások. Önkormányzatok által finanszírozott beruházások. Lakosság által finanszírozott beruházások.


8.6 SZAKMAI PARTNEREK

A fenntartható fejlődés és a környezetgazdálkodás alapvető feltétele a környezeti ügyek komplex kezelése. Ez az érdekeltek és az érintettek (államigazgatási- és egyéb szakmai szervek, önkormányzat, civil szervezetek, stb.) széles körű együttműködése révén valósítható meg. A legfontosabb intézmények, szervezetek, amelyek az önkormányzat környezetvédelmi munkájában partnerként megjelenhetnek:

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.Tel: 06-56-523-423Fax: 06-56-343-768

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.Tel: 06-56-501-900Fax: 06-56-343-801

Országos Műemlékvédelmi Hivatal1014 Budapest Táncsics Mihály u. 1.Tel: 1/356-9722

Vidékfejlesztési Minisztérium1055 Budapest, Kossuth L. tér 11.Tel:06-1-301-4000

Jász-Nagykun Szolnok Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat5000 Szolnok, Vízpart krt. 32.Tel: 06-56-516-810

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2.Tel: 06-56-505-200

Országos Tisztifőorvosi Hivatal1097 Budapest, Gyáli út 2-6.Tel.: 06-476-1100

ÁNTSZ Jászberényi Kistérségi Intézete5100 Jászberény, Lehel vezér tér 9. II. em.Tel: 06-57-501-490

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság4024 Debrecen, Sumen u. 2.tel: 06-52-529-920

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság1121 Budapest, Költő u. 21.tel: 06-1-391-4610


Irodalomjegyzék

1/ Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer adatszolgáltatása (2009. év)2./ ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának tájékoztatója., Fodor József” Országos Közegészségügyi Központ Országos Közegészségügyi Intézete (2008. év).3./ Helyi Hulladékgazdálkodási Terv (Design Kft. 2004. év)4./ Complex CD jogtár, KJK-KERSZÖV.5./ Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adatbázisa (2008-2009. év)6./ Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség adatszolgáltatása (2010. év).7./ Magyarország kistájainak katasztere I-II., (MTA Földrajztudományi Kutató Intézet 1990.)8./ III. Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014. év).9./ Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatszolgáltatása (2008-2009. év)10./ Parlagfű-mentesítési program, Összeállította: Dr. Farkas Ildikó, Magyar Donát, Erdei Eszter; „Fodor József” Országos Közegészségügyi Központ Országos Közegészségügyi Intézete (2007. év).11./ KSH Statisztikai Évkönyve (1990-2009. év).12./ Vízügyi Adatbank, VITUKI Zrt.13/ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Környezetvédelmi Program (2009-2014. év)14 / Jászberény Integrált Városfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja (Terra Studio Kft. 2007. június.)15 / Buschmann Ferenc - Jász Múzeum (2004. év)16/ Jászsági Kistérség Települési Környezetvédelmi Programja (Hazai Térségfejlesztő Rt. 2003-2008.)17/ Összefoglaló jelentés Jászberény közlekedési eredetű zajterheléséről (Széll Gábor akusztikai szakértő, 2005. szeptember)18/ Jászberény Települési szilárd hulladéklerakó rekultivációs és vízjogi létesítési engedélyezési terve (Keviterv-Plusz Kft., Győrffy István, 2009.)


Mellékletek

1. Ipari, és gazdasági létesítmények légszennyezőanyag kibocsátásának adatai.2. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés fontosabb eredményeinek bemutatása 3. Zagyva folyó vízminőség-mérési eredményei.4. Natura 2000 területek helyrajzi számos listája 5. Zöldfelületi értékek 6. Kerékpárutak bemutatása 7. Védett objektumok jegyzéke8. A 100 legnagyobb hulladék termelő adatai9. A termelőknél keletkezett hulladék típusok a keletkező mennyiségekkel.10. A legjelentősebb gazdasági szervezetek ismertetése11. Az utóbbi években a környezetbiztonságot befolyásoló esetek ismertetése

Documents

Jászberény város · Web viewe-mail: [email protected], honlap: tel:70-306-1423 - 2010 - Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 Bevezetés 5 1. A Program tervezésének alapelvei,