Sulinet · Tartalomjegyzék BEVEZETÉS

Sipos Orbán Szakiskola és Kollégium

5000 Szolnok, Gyermekváros út 1.

OM 036073

: 5005 Szolnok Pf. 39.

fax

: ( 56 ) 522-013

E-mail: [email protected]

HELYI TANTERVE

Középfokú nevelés-oktatás szakasza

szakiskola 911. évfolyam

közismereti képzés

Készült: 2014.

Tantestületi elfogadás: 2014. augusztus 29.

Szolnok, 2014

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS ......................................................................................................................................................... 5

CÉLOK, FELADATOK .......................................................................................................................................... 5 KULCSKOMPETENCIÁK, KOMPETENCIAFEJLESZTÉS ....................................................................................... 8 EGYSÉGESSÉG ÉS DIFFERENCIÁLÁS .................................................................................................................. 9

A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE, A KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM 10

BEVEZETÉS ...................................................................................................................................................... 10 SZAKKÉPZÉSI RENDSZERÜNK .......................................................................................................................... 12 A KERETTANTERVEK MEGNEVEZÉSE ............................................................................................................. 12

ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS ÉS A DUÁLIS KÉPZÉS HELYI TANTERVE .................................. 12 2013/2014-TŐL INDULÓ SZAKKÉPZÉS HELYI TANTERVE ............................................................. 12 AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK OKJ SZERINTI RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS

OKTATÁSÁHOZ ALKALMAZANDÓ 9-10. ÉVFOLYAMOS KÖZISMERETI HELYI TANTERVE .. 12 AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ

SZAKISKOLA KÖTELEZŐ ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE ........................ 12 A KERETTANTERVEN FELÜLI ÓRASZÁM FELHASZNÁLÁSA ...................................................... 13

SNI TANULÓK TANULÁSÁNAK SEGÍTÉSI LEHETŐSÉGEI A TANÓRÁKON ................................... 14

A 2011/2012-ES TANÉVBEN INDULT ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS ÉS A 2012/2013-AS

TANÉVBEN INDULT DUÁLIS KÉPZÉS KÖZISMERETI TANTERVEI ................................................. 15

ELŐREHOZOTT ÉS DUÁLIS SZAKKÉPZÉS HELYI TANTERVE ........................................................................... 15 ÓRATERVEK ............................................................................................................................................. 15 SZAKÁCS ÉS CUKRÁSZ DUÁLIS KÉPZÉS ÓRATERVE ..................................................................... 15 ZÖLDSÉGTERMESZTŐ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS ÓRATERVE ............................................ 17

TANANYAGTARTALOM ........................................................................................................................... 19 9. ÉVFOLYAM ........................................................................................................................................... 19 10. ÉVFOLYAM ......................................................................................................................................... 84 11. ÉVFOLYAM ....................................................................................................................................... 133

A 2013/2014-ES TANÉVBEN INDULÓ KÖZISMERETI KÉPZÉS TANTERVEI ................................... 164

CÉLOK, FELADATOK ...................................................................................................................................... 164 FEJLESZTÉSI TERÜLETEK – NEVELÉSI CÉLOK ................................................................................................ 164 KULCSKOMPETENCIÁK, KOMPETENCIAFEJLESZTÉS ................................................................................... 167 EGYSÉGESSÉG ÉS DIFFERENCIÁLÁS .............................................................................................................. 168 A KÉPZÉSEK HETI ÓRASZÁMAI ...................................................................................................................... 170 A KÖZISMERETI ÉS SZAKMAI ÓRÁK ARÁNYA ............................................................................................... 170 A KÖZISMERETI ÓRÁK ELOSZLÁSA A 2013/2014-ES TANÉVTŐL .................................................................. 170 A KÖZISMERETI ÓRÁK ELOSZLÁSA A 2014/2015-ÖS TANÉVTŐL: ................................................................ 171 TANANYAGTARTALOM .................................................................................................................................. 172

KOMMUNIKÁCIÓ – MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (KOMA) .................................................... 172 IDEGEN NYELV ..................................................................................................................................... 193 TÁRSADALOMISMERET ...................................................................................................................... 207 MATEMATIKA ........................................................................................................................................ 228 TERMÉSZETISMERET .......................................................................................................................... 242 TESTNEVELÉS ÉS SPORT .................................................................................................................... 266 OSZTÁLYKÖZÖSSÉG-ÉPÍTÉS (OKÉ) .................................................................................................. 304

INFORMATIKA ....................................................................................................................................... 317 TANULÁSMÓDSZERTAN ...................................................................................................................... 341

AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ

SZAKISKOLA KÖTELEZŐ ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE ....................... 385

CÉLOK ÉS FELADATOK .................................................................................................................................. 385 FEJLESZTÉSI TERÜLETEK – NEVELÉSI CÉLOK .............................................................................................. 385 KULCSKOMPETENCIÁK, KOMPETENCIAFEJLESZTÉS ................................................................................... 386 TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK...................................................................................................................... 389 EGYSÉGESSÉG ÉS DIFFERENCIÁLÁS .............................................................................................................. 389 ÉRTÉKELÉSI ELVEK ÉS ELJÁRÁSOK .............................................................................................................. 391 TANANYAGTARTALOM .................................................................................................................................. 394

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ........................................................................................................ 394 IDEGEN NYELV ..................................................................................................................................... 404 MATEMATIKA ........................................................................................................................................ 413 ERKÖLCSTAN ......................................................................................................................................... 417 ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ............................................................................................................ 424 TERMÉSZETISMERET .......................................................................................................................... 428 MŰSZAKI RAJZ, VIZUÁLIS NEVELÉS ............................................................................................... 440 INFORMATIKA ....................................................................................................................................... 444 PÁLYAORIENTÁCIÓ .............................................................................................................................. 447 SZAKMAI ALAPOZÓ ISMERETEK ...................................................................................................... 451 TESTNEVELÉS ÉS SPORT .................................................................................................................... 456 OSZTÁLYFŐNÖKI .................................................................................................................................. 465

AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ

SPECIÁLIS SZAKISKOLA OKJ SZERINTI RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS OKTATÁSÁHOZ

ALKALMAZANDÓ 9-10. ÉVFOLYAMOS KÖZISMERETI HELYI TANTERVE ................................ 471

CÉLOK ÉS FELADATOK .................................................................................................................................. 471 FEJLESZTÉSI TERÜLETEK – NEVELÉSI CÉLOK .............................................................................................. 472 KULCSKOMPETENCIÁK, KOMPETENCIAFEJLESZTÉS ................................................................................... 474 TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK...................................................................................................................... 477 EGYSÉGESSÉG ÉS DIFFERENCIÁLÁS .............................................................................................................. 477 TANANYAGTARTALOM .................................................................................................................................. 480

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ........................................................................................................ 480 9–10. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................... 480 MATEMATIKA ........................................................................................................................................ 494 9–10. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................... 494 ERKÖLCSTAN ......................................................................................................................................... 501 9–10. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................... 501 INFORMATIKA ....................................................................................................................................... 506 9–10. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................... 506 TESTNEVELÉS ÉS SPORT .................................................................................................................... 511 9–10. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................... 511 OSZTÁLYFŐNÖKI .................................................................................................................................. 523 9–10. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................... 523 BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN ............................................................................................................ 531 TANULÁSMÓDSZERTAN ...................................................................................................................... 535 FÖLDRAJZ .............................................................................................................................................. 536

KÉMIA ...................................................................................................................................................... 540

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK OKTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ............................ 541

AZ EGYES MŰVELTSÉGI TERÜLETEKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK .............................................................. 548 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ........................................................................................................ 548 IDEGEN NYELVEK ................................................................................................................................ 549 MATEMATIKA ........................................................................................................................................ 549 EMBER ÉS TÁRSADALOM ................................................................................................................... 550 EMBER ÉS TERMÉSZET ...................................................................................................................... 551 FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK ......................................................................................................... 552 MŰVÉSZETEK ........................................................................................................................................ 553 INFORMATIKA ....................................................................................................................................... 553 ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT ............................................................................................................... 554 TESTNEVELÉS ....................................................................................................................................... 555 A PEDAGÓGIAI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI CÉLÚ HABILITÁCIÓ, REHABILITÁCIÓ ......................... 555

PSZICHÉS FEJLŐDÉSI – SÚLYOS TANULÁSI, FIGYELEM- VAGY

MAGATARTÁSSZABÁLYOZÁSI – ZAVARRAL KÜZDŐ TANULÓK .................................................. 557

A FEJLESZTÉS KIEMELT CÉLJAI, FELADATAI SPECIFIKUS TANULÁSI ZAVAROK ESETÉN ............................ 557 DISZLEXIA – AZ OLVASÁSI KÉPESSÉG ZAVARA, .......................................................................... 558 DISZORTOGRÁFIA – A HELYESÍRÁSI KÉPESSÉG ZAVARA, ....................................................... 558 DISZGRÁFIA – AZ ÍRÁS GRAFOMOTOROS JELLEMZŐINEK ZAVARA ..................................... 559 DISZKALKULIA – A SZÁMOLÁSI KÉPESSÉG SPECIFIKUS ZAVARA .......................................... 559 HIPERAKTIVITÁS ÉS FIGYELEMZAVAROK .................................................................................... 560 AZ AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVARRAL KÜZDŐ TANULÓ ............................................................ 562

BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI ÉS MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ TANULÓK ..... 574

Bevezetés

Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat

megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó

tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek

megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen

kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa.

A szakiskola további célja, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó

műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok

interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak

feldolgozása, elsajátítása során a köznevelési törvényben előírtaknak megfelelően

érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított

felfogása.

Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok

felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a

mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható

tudás fontosságát.

Fejlesztési területek – nevelési célok

Az erkölcsi nevelés

A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének

jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért

érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és

belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer

közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és

a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Képes bizonyos értékkonfliktusok

felismerésére, ismer eseteket, példákat ezek kezelésére.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat,

művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk jelentősége. Ismer a szakmája

fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, szakmájában ismert kiemelkedő

magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, hagyományaival.

Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét. Ismeri a nemzeti

kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri

alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét,

belátja az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyét.

Gyakorolja jogait és kötelességeit környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait,

törekszik a helyi közösségekkel való jó együttműködésre. Ismeri a civil szervezetek működési

formáit és lehetőségeit.

6

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése

A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember

személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására,

feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi

együttműködés lehetőségeivel. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között, és

tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagukról alkotott képet.

Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát.

A családi életre nevelés

A tanuló jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni,

eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében

alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes

önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére,

rangsorolására, megismeri a takarékosság, takarékoskodás alapvető technikáit. Készül az

örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Ismeri a családtervezési módszerek

alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat

keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális

problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások

veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és

az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti

a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok

megosztásának módjait, jelentőségét. A tanuló értelmezi a szülői és gyermeki felelősség

fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait.

A testi és lelki egészségre nevelés

A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé

válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Tájékozott az e

témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra

szerepét a lelki egészség megőrzésében. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta

alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat, hatással van testi és

lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető

élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor

fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek

segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász

szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás

fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az

egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az

orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, tud példákat sorolni

védőoltásokra.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok

segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a

segítségnyújtást, és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget

vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll.

Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége

segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A tanuló érti a fenntartható fejlődés jelentőségét. Belátja, hogyan vezetett az emberiség

tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel

7

kapcsolatos felelősségét. Ismeri az egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint

az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját

életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal

kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a

fenntarthatósággal kapcsolatban.

Pályaorientáció

A tanuló tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel,

gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és

melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését

melyek keltik fel igazán. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával

kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Rendelkezik

ismeretekkel, és tapasztalatot szerez a felkészült álláskereséshez. Képes önéletrajzot készíteni,

vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt,

amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanuló törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas

szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi

és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes információkat keresni és

értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban.

Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja.

Médiatudatosságra nevelés

A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között.

Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó

kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs

stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására.

A tanulás tanítása

A tanuló megismer olyan alapvető tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével

hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény,

csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult

témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (pl. egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón.

Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni,

indokolni. Megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra

képes. Tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel,

önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de

tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan

módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.

8

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Anyanyelvi kommunikáció

A tanuló hétköznapi kommunikációs helyzetekben alkalmazza a különféle beszédműfajok

kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére,

saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért

nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő szövegeket. Szabatosan

használja a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus módon vesz részt az

infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és

információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet legfontosabb

területein a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a normakövető helyesírásra,

képes az önálló kézikönyvhasználatra. Képes egyes nem verbális természetű információk

verbális leírására, értelmezésére.

Idegen nyelvi kommunikáció

Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat,

amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha

a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.

Matematikai kompetencia

A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben

egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. Felismer egyszerű ok-okozati

összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására.

Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek

összehasonlításában. Képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű

algoritmusok kialakítására, követésére. Képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az

általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok

megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására.

Természettudományos és technikai kompetencia

A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és

magyarázni a természet egyszerűbb jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés

fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit,

korlátait és kockázatait. Képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki

műveltségét a tanulásban a választott szakma elsajátítása során és a hétköznapi életben

felmerülő problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti

szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében.

Digitális kompetencia

A tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek önálló alkalmazására a tanulásban és a

mindennapi életben, nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában.

Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési

körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is

használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a feladatok, problémák megoldásában saját

szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó

helyes magatartás, elfogadja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit.

Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek

mérséklésére.

9

Szociális és állampolgári kompetencia

A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére,

megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az

állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni a társaival az

iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, vállal feladatokat különböző, általa választott

közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó

problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért,

ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes

megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni

mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével

kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való

tartozás tudata.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, továbbá a közös feladatok, az iskolai

élethez kapcsolódó problémák megoldása során a munka megtervezésére. Képes

együttműködni társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk

megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi gazdasági feladataival,

boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági

szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját

jövőjét illetően. Érdeklődik a választott szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt,

és képes ezzel kapcsolatos elképzeléseket megfogalmazni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi

életét és választott szakterületét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri

fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a

tapasztalatszerzés forrásai. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények,

színházi előadások, filmek és képzőművészeti események irányítással történő feldolgozására.

Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló

átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal.

A hatékony, önálló tanulás

A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni,

olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan

tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes

a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A

tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős

és gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség

esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az

egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az

egységes oktatást.

Az egyéni különbségek figyelembe vételének fontos területe a tehetséggondozás,

amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő közismereti vagy szakmai teljesítményre

képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el

szakmájuk gyakorlása közben és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre,

ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési

formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok,

a differenciálás különböző lehetőségei során a közismereti és szakmai tárgyakat tanító

10

pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és

az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.

A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken

alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló

csökkentését, megszüntetését.

Az egyénre szabott fejlesztési eljárások a tanuló szükségleteinek, képességeinek,

teljesítményének megfelelően – mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás keretében –

eredményezhetik más tanulási utak kijelölését is. (pl. szakközépiskola, HÍD-programok).

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását

elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal lehetőség szerint együtt történő –

integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja

ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a

felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó

tanulásra és a munkába állásra való felkészítés.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és

a helyi tantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges,

de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó

ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és

segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés

egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására,

elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására, továbbá a fejlesztés a

szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére.

A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt

vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez

szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a

tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző –

módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási

ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat

alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres.

Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait

beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges

többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez,

továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való

hozzáférés.

A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre

vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC.

törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt

vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal

együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő

nevelésére, oktatására.

A választott kerettanterv megnevezése, a kerettanterv feletti óraszám

Bevezetés

A szakiskolai szakképzés szakmai programját kiegészítő közismereti helyi tanterv különös

hangsúly helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat tervezésébe

11

megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit, az egész életen át tartó tanuláshoz

beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a kulcskompetenciák fejlesztésének

szolgálatába állítsa;

érvényesítse a tudás és az iskolai tananyag interdiszciplináris, problémaközpontú szemléletét és szervezését;

segítséget nyújtson ahhoz, hogy a tartalmak feldolgozása, elsajátítása során érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről

kialakított felfogása;

végül a tervezés során biztosítsa a kereszttantervi jellegű, kiemelt fejlesztési feladatok megoldhatóságát.

A kompetenciaterületek által megvalósított integráció a problémák köré szerveződő

integrációs megoldást képviseli.

A helyi tanterv a valós világ jelenségeinek bonyolultsága felől közelíti a feldolgozandó témát,

és a tudományterületek csak eszközök a jelenségek megértéséhez.

A kompetenciaterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez,

megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet

kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontos-

ságát.

A helyi tanterv a Kerettantervek és a Nemzeti alaptanterv tudás- és tanulásértelmezésének

megfelelően – a feldolgozásra kiválasztott tartalmakat és tanulásszervezési eljárásokat

egyaránt alárendeli az adott kulcskompetencia és az azon belül kiemelt kompetenciák

fejlesztésének.

A Kerettantervben és a helyi tantervben a kulcskompetenciákra épülő tantárgyak témakörei,

témái, tartalmai, illetve az egyes tantárgyak között is igen gazdag tartalmi kapcsolatrendszer

van. Ezeket a kapcsolatokat a Kerettanterv minden tantárgy és minden témakör esetében

külön is megfogalmazza. A Kerettanterv által tervezett tanulási folyamat hálózatszerű, így a

tartalomszervezés lehetőséget biztosít az egyes témák rugalmas feldolgozására, a sorrendek és

témakapcsolatok viszonylag szabad alakítására.

12

Szakképzési rendszerünk

A Sipos Orbán Szakiskola és Kollégium képzése jelenleg két szakképzési rendszerből tevődik

össze: a 3 éves előrehozott szakképzés és a 3 éves duális képzés. A fenti képzések közismereti

helyi tanterve az alábbi kerettantervek alapján készültek.

A kerettantervek megnevezése

Előrehozott szakképzés és a duális képzés helyi tanterve

Az előrehozott szakképzés helyi tanterve a Magyar Közlöny 2010. május 11-i, 73. számában

megjelent a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM

rendelet módosítása alapján készült, amelyben kiadásra került. Az előrehozott szakiskolai

szakképzés (9., 10., 11. évfolyamok) közismereti kerettanterve.

A duális szakképzés indításakor nem került kiadásra új központi közismereti kerettanterv. A

helyi tanterv alapjául a törvényi előírásoknak megfelelően a Magyar Közlöny 2010. május 11-

i, 73. számában megjelent a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és

jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló

17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosítása szolgált.

2013/2014-től induló szakképzés helyi tanterve

Helyi tantervünk - A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.

21.) számú EMMI rendelet módosításában a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 8., a 6/2014.

(I. 29.) EMMI rendelet 1. és a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 9. mellékletének

megfelelően kiadásra kerülő kerettantervek adaptálásával készült, figyelembe véve az iskola

arculatát és a helyi sajátosságokat.

Intézményünkben enyhe értelmi fogyatékos tanulók képzése is megvalósul az alábbi tantervek

alapján:

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-10.

évfolyamos közismereti helyi tanterve

A 2013/2014-es tanévtől a tanulásban akadályozott fiatalok számára a 23/2013. (III. 29.)

számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról – szóló 4. melléklet 11.3.2. pontja /Az

enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskola OKJ

szerinti részszakképesítés oktatásához alkalmazandó 9-10. évfolyamos közismereti

kerettanterve / alapján valósítjuk meg a közismereti képzést.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskola kötelező előkészítő

évfolyamának helyi tanterve

A tanulásban akadályozott fiatalok számára a 23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet a

kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI

rendelet módosításáról – szóló 4. melléklet 11.3.1. pontja - Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó szakiskola kötelező előkészítő évfolyamának

kerettanterve alapján, annak adaptálásával valósítjuk meg a közismereti képzést.

http://kerettanterv.ofi.hu/k1_11_sni/specszi/11.3.1_enyhe_elokeszito_mk.dochttp://kerettanterv.ofi.hu/k1_11_sni/specszi/11.3.1_enyhe_elokeszito_mk.dochttp://kerettanterv.ofi.hu/k1_11_sni/specszi/11.3.1_enyhe_elokeszito_mk.doc

13

A kerettanterven felüli óraszám felhasználása

A kerettanterven felüli óraszámot a törvény által meghatározott módon csoportbontásra,

tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, tömegsport foglalkozásokra használjuk fel.

Felhasználásukat a tantárgyfelosztás tartalmazza.

14

SNI tanulók tanulásának segítési lehetőségei a tanórákon

Új ismeretszerző tanórákon minden esetben differenciálni kell, a tananyag megértést

részletesebb, bővebb magyarázatokkal, ábraelemzésekkel, alaposabb szemléltetéssel és több

érzékszervet is (látás, hallás, tapintás, esetleg szaglás) igénybevevő bemutatásokkal lehet

segíteni. Szükség szerint segédeszközöket (számológépet, vonalzót, körzőt, lexikonokat,

helyesírás-értelmező kéziszótárt, szakkönyveket) kell használni, mintadarabokat kell

bemutatni.

Filmek segítségével távoli helyek, veszélyes kísérletek, üzemek és gyárak termelési

folyamatait, munkafolyamatait is be lehet mutatni.

Digitális tananyagok használata a tanórákon (a tanár által kivetítve) megkönnyíti a ráhangolást

és a tanulói érdeklődés felkeltését.

Ha lehetőség van koncentrációra, minden esetben hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy más

tantárgyak tanulása során is ilyen, vagy hasonló ismereteket szerezhetnek.

Írásbeli munkák során a helyesírási hibákat, a külalakot, az írásképet is javasolt figyelni és

fejleszteni. A füzetvezetésüket segíteni és rendszeresen ellenőrizni kell. Törekedjünk a

dolgozatokban a pontos, egyértelmű kérdésekre. SNI tanulók esetében nem javasolt a hosszú

esszé kérdések önálló megválaszolása, inkább a rövid irányított válaszadás, illetve a

feleletválasztós tesztek. A dolgozatok megírásakor hosszabb időt és a szakértői véleményekben

meghatározott segédeszközöket kell biztosítani számukra.

Szóbeli számonkéréseknél segítsük kérdésekkel, rávezetésekkel a válaszadást. (max. 6-8

mondat önállóan egy témakörhöz) Helytelen megfogalmazásokat irányított válaszadással kell

javíttatni, helyesbíttetni. Legyünk türelmesek, mivel ők sokkal lassúbbak és bátortalanabbak az

átlagos tanulónál. Jó válaszok esetén ne felejtsük el megdicsérni a tanulót, ezzel bátoríthatjuk

és fejleszthetjük a szóbeli kommunikációját.

A gyakorlati munkavégzés során rendszeres segítséget és ellenőrzést igényelnek. Pozitív

megerősítéssel lehet bátorítani, aktivizálni őket. Hibáikat türelemmel és tapintatosan kell

kezelni.

15

A 2011/2012-es tanévben indult előrehozott szakképzés és a 2012/2013-as

tanévben indult duális képzés közismereti tantervei

Előrehozott és duális szakképzés helyi tanterve Az előrehozott szakképzés helyi tanterve a Magyar Közlöny 2010. május 11-i, 73. számában

megjelent a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM

rendelet módosítása alapján készült, amelyben kiadásra került Az előrehozott szakiskolai

szakképzés (9., 10., 11. évfolyamok) közismereti kerettanterve.

A duális szakképzés indításakor nem került kiadásra új központi közismereti kerettanterv. A

helyi tanterv alapjául a törvényi előírásoknak megfelelően a Magyar Közlöny 2010. május 11-

i, 73. számában megjelent a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és

jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló

17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosítása szolgált.

Óratervek

Szakács és cukrász duális képzés óraterve

Kompetenciaterületek Tantárgy 9 évfolyam óra/év

Osztályfőnöki Osztályfőnöki 36

Testnevelés Testnevelés 36

Idegen nyelv Angol/német 18

Történelem Történelem 72

Természettudomány Biológia és egészségtan 36

Digitális Digitális 0

Matematika Matematika 36

Művészetek Művészetek 18

Anyanyelv Anyanyelv 72

Tanulás Tanulásmódszertan 36

16























17

Zöldségtermesztő előrehozott szakképzés óraterve

Kompetenciaterületek Tantárgy 9. évfolyam óra/év





Természettudomány Fizika Kémia 36






Kompetenciaterületek Tantárgy 10. évfolyam óra/év











18












19

TANANYAGTARTALOM

9. ÉVFOLYAM

Osztályfőnöki

Témakör Tartalom/fogalmak Tanulói tevékenységi formák/

módszerek

1. Tanévkezdés Házirend, tűzvédelmi- és balesetvédelmi

szabályzat.

OKJ-és szakma,

követelmények a tanév folyamán,

közösségi élet.

Diákönkormányzat.

Házirend, tűzvédelmi- és

balesetvédelmi szabályzat ismertetése

és elfogadása.

Tanári közlés és beszélgetés: az OKJ, a

szakma követelményei.

A tanügyi dokumentumok adatainak

ellenőrzése.

A diákönkormányzat működésének

ismertetése, képviselő demokratikus

választása.

2. Ki vagyok én? önismeret, objektivitás, szubjektivitás,

egoizmus,

Bemutatkozás, ismerkedős játékok

3. Az aradi

vértanúk

szabadságharc, vértanú, áldozat beszélgetés: a történelmi esemény,

fontossága, üzenete a mai világnak

3. Fecskebál avatás, közösség, készülődés a Fecskebálra

beszélgetés: a szereplés fontossága, a

közösségi érzés erősítése

4. Egészséges

életmód

Egészséges táplálkozás, a mindennapi

mozgás, a sport, a testnevelés tantárgy

jelentősége

gyűjtőmunka: ki milyen egészséges és

egészségtelen táplálékot vesz magához,

táplálékpiramis készítése

5. Karácsony A karácsony, kereszténység, Jézus,

jelképek, szokások

Karácsonyi hangulat előállítása

beszélgetés a karácsonyi szokásokról,

jelképekről

6. A félév tanulás, osztályozóvizsga a tanulmányi helyzet átbeszélése,

értékelése

a féléves statisztika bemutatása

7. Kultúra A magyar kultúra napja az ünnepnap eredete

beszélgetés: kinek mi a kultúra,

mennyire fontos?

8.

Szenvedélybetegség

ek

Drog, Alkohol, Dohányzás, egyéb

függőségek (gyógyszer, szerencsejáték,

stb.)

9. A kommunista

diktatúra

áldozatainak

emléknapja

kommunizmus, diktatúra, áldozat beszélgetés, bemutatás: a diktatúra

Magyarországon

10. Mentálhigiéné stressz, depresszió, testképzavarok,

problémamegoldás

beszélgetés az adott témákkal

kapcsolatban

11. A holokauszt antiszemitizmus, előítélet, fasizmus, kép és videoanyagok, beszélgetés

20

Témakör Tartalom/fogalmak Tanulói tevékenységi formák/

módszerek

áldozatainak

emléknapja

holokauszt, végső megoldás, Auswitz

12.A tanév vége a tantárgyi eredmények alakulása, az

osztály teljesítménye

vitafórum: ki milyennek látta a tanévet

ötletbörze: a rossz eredmények

alakulásának okai, megoldásukra

javaslat, a pozitívumok kiemelése

Az osztályközösség értékelés,

problémák feltárása, pozitívumok

kiemelése, javaslatok a még jobb

közösség kialakítására.

Az év végi statisztika megismerése, a

tanév lezárása

21

Testnevelés tantárgy

Téma Tartalom/fogalmak Tanulói tevékenységi

formák/módszerek

1.Rendgyakorlatok

Felmérések

Alakzatok gyors felvétele, igazodás-

takarás, nyitódás, zárkózás, fejlődés-

szakadozás,

motoros tesztek

Fogalmak: alapállás,

vigyázzállás,járás,séta,futás,sorakozó

egysoros vonalban

helyből távolugrás, hasizom, hátizom,

elugró erő,

súlypont, hajlékonyság

osztálymunka párok

egyénileg

2. Atlétika Futások, ugrások,dobások

Fogalmak: gyorsítás, lassítás,

rajtolás,átlépő

technika,hajítás,dobás,lökés

egyéni, páros

3. Labdarúgás Rúgások. A labda átvétele és levétele.

Labdavezetés, cselezés, továbbítás

társhoz. Fejelések. Büntetőrúgások,

sarokrúgás

Fogalmak: Büntetődobás,

oldalbedobás, büntető rúgás,

sarokrúgás, szerelés, becsúszás,

partdobás

párok,csapat

4. Kosárlabda Dobások. Labda elfogása.

Labdavezetés.

Cselezés. Oldalbedobás. Indítás az

alapvonalról. Gyors indítás,

lerohanás. A támadás követése.

Megelőző védekezés, emberfogás

Fogalmak: tempódobás, ziccer

dobás, büntetődobás

párok,csapat

5. Kézilabda Labdavezetés futás közben,

fordulattal, irányváltással, gyors

megállással. Átadás labda elkapása.

Kapura lövések akcióból. Büntető (7

m-es) dobás. Védekezés, szerelés.

Játék a szabályok szerint.

Fogalmak: felugrásos kapura lövés,

szabaddobás, védekezés

emberfogással

párok,csapat

6. Tartásjavítás A speciális korrigáló és fejlesztő

gyakorlatok ön-álló végzése. Az

ellenjavallt gyakorlatok megismerése.

Frontális osztálymunka, egyéni

fejlesztés

22

Az önkarban-tartás fontosságának

tudatosítása.

Fogalmak: Önkarbantartás.

7. Téli foglalkozás Téli sportok,korcsolya,szánkó

Fogalmak: időjárás, terep

egyéni

8. Mozgáskoordiná-

ció,relaxáció

Felmérések

Légzőgyakorlatok.

A relaxáció egyszerűbb formái A

figyelem-összpontosító testtartások

A támasztó-rendszer deformitását

megelőző, kompenzáló gyakorlatok,

motoros tesztek.

Fogalmak: Testtartás, légzés, lazítás

megelőzés.

helyből távolugrás, hasizom, hátizom,

elugró erő,

súlypont, hajlékonyság

frontális

egyénileg

Továbbhaladás feltételei:

A rendgyakorlatok alakilag elfogadható végrehajtása. Az atlétikában megismert mozgásformák,

technikák biztonságos használata.

Legalább három alap-sportjáték szabályainak ismerete, betartása. Pozitív irányú küzdőképesség a

csapatküzdelemben. A szabadban végzett mozgástevékenység igénye. A helyes légzéstechnika

egészségügyi fontosságának tudatosulása. Tudja az egészségkárosodás javítását szolgáló speciális

gyakorlatokat önállóan végezni. Ismerje az ellenjavallt gyakorlatok körét. Értse az önkarbantartás

fontosságát.

23

Angol/Német

Témakörök Tartalmak/fogalmak Tanulói tevékenységi formák/módszerek

1 Hogyan tanuljak

idegen nyelveket?

Ismerkedés az új osztálytársakkal,

a nyelvtanárral, az iskolával.

Ismerkedés a tantervvel: tantervi

célok megismerése és megvitatása,

egyéni célok megfogalmazása.

A 9–10. osztályban feldolgozandó

témakörök megismerése és

megvitatása.

Ötletbörze a nyelvtanulás

hatékonyságának növelésére.

Nyelvórai szabályok – a közös

munka kereteinek meghatározása.

A célnyelvi országokkal

kapcsolatos alapvető ismeretek

rendszerezése, elmélyítése,

valamint a célnyelvre, annak

szerepére, hasznára stb. vonatkozó

ismeretek szerzése, felfrissítése,

bővítése.

Egyszerű nyelvi eszközök felhasználásával

lebonyolított, többnyire irányított beszélgeté-

sek pár- és csoportmunkában, illetve

plénumon (szükség szerint olykor az

anyanyelven is).

Kutató- és gyűjtőmunka az interneten,

lexikonokban, könyvtárakban stb.

Interjúk készítése.

A kutató- és gyűjtőmunka során, az interjúk,

beszélgetések keretében szerzett információk

vizualizálása különböző kreatív ötletek

megvalósítása révén (pl. rajzos, fényképes

dokumentáció, tabló).

2. Én és a családom

Bemutatkozás (alapvető személyi

adatok: családnév, keresztnév, kor,

lakhely, állampolgárság,

foglalkozás, esetleg kedvenc

ételek, kedvenc időtöltés,

háziállatok stb.)

Családtagok bemutatása: rokoni

kapcsolatok megnevezése,

családtagok legfontosabb

adatainak, jellemzőinek felsorolása

(név, kor, foglalkozás, esetleg

külső és belső tulajdonságok,

kedvenc időtöltés stb.).

Egy napom: a mindennapokra

jellemző alapvető tevékenységek

felsorolása napszakokhoz, esetleg

időpontokhoz való kapcsolása.

A család egy hétköznapjának

bemutatása, a családtagok


lebonyolított, többnyire irányított

beszélgetések pár- és csoportmunkában,

illetve plénumban.

Személyek / cselekvések bemutatása

egyszerű nyelvi eszközökkel.

A témakörhöz kapcsolódó hallott/olvasott

szövegek feldolgozása.

A beszélgetések, illetve hallott/olvasott

szövegek feldolgozása során kapott

információk feldolgozása, kreatív módon

történő megjelenítése (szóban, írásban,

rajzos formában stb.).

Különböző forrásokból származó/különböző

személyekkel kapcsolatos információk

összevetése, hasonlóságok és különbségek

24

feladatai.

A témába vágó célnyelvi

szövegek, hanganyagok

feldolgozása alapján a német

nyelvterület országaiban élő

hasonló korú fiatalok személyének,

családjának megismerése.

felfedezése.

3. Az otthonom

A tanuló szobájának /lakóterének

bemutatása fényképek, rajz

alapján.

Kedvenc bútordarab bemutatása.

A lakás egyéb helyiségeinek

bemutatása.

A lakás és közvetlen

környezetének bemutatása (kert,

park, üzletek, posta stb.).

A szomszédok bemutatása.

Az iskolától hazáig – útvonal

leírása.

A témába vágó olvasott célnyelvi




hasonló korú fiatalok

lakókörnyezetének megismerése.




illetve plénumban.

Tárgyak, személyek összefüggő leírása

egyszerű nyelvi eszközökkel.



A beszélgetések, illetve a hallott/olvasott








felfedezése.

4. Barátaim

Egy jó/a legjobb barát bemutatása,

személyes adatok, külső, belső

tulajdonságok.

A barátom és én – hasonlóságok és

különbségek megnevezése.

Közös programok.

- ismerje fel és alkalmazza a

témakörhöz kapcsolódó

kommunikatív helyzetek

megoldásához szükséges

legalapvetőbb nyelvtani

szerkezeteket;

- beszédében törekedjen a

folyamatosságra és az érthető

kiejtésre.

A témába vágó olvasott célnyelvi






illetve plénumban.

Személyek, tevékenységek összefüggő

bemutatása/leírása egyszerű nyelvi

eszközökkel.



A beszélgetések, illetve a hallott/olvasott








25


hasonló korú fiatalok

lakókörnyezetének megismerése.

- legyen képes saját népét és

kultúráját kívülről, a külső

szemlélő helyzetéből is látni.

felfedezése.

- legyen nyitott a célnyelvet beszélő népek és

kultúrájuk, valamint más népek és kultúrák

iránt;

A továbbhaladás feltételei:

Alapvető szókincs elsajátítása a tanult témakörökből. Ismeri az alapvető nyelvtani szerkezeteket és

alkalmazni tudja őket.

26

Történelem tantárgy

Témakör Tartalom/fogalmak Tanulói tevékenységi

formák/módszerek

1. Kik vagyunk,

és honnan

jövünk?

Az epocha

rólunk szól,

olyan témákat

dolgoz fel,

amelyek a

hétköznapokban

velünk is

megtörténnek, és

gyökerei

alapvető emberi

sajátosságokhoz

vezetnek vissza.

Kultúrák térben…

A kultúrák térbeli változatossága, a

kulturális találkozások és félreértések

okának keresése.

Kultúrák változatossága térben és

időben,

1.Beszélgetés arról, hogy

találkoztunk-e valaha olyan

szokásokkal, furcsaságokkal,

amelyek meghökkentettek minket,

és szokatlanok voltak számunkra.

2. Csoportmunka: a diákok

választanak egy helyet a világon,

ahová el szeretnének jutni.

3. Az előre behozott világtérképen

jelöljük a választott helyet és

befejezzük: „itt az emberek…”

mondatot.

Közös

összegzés

...és időben.

A kultúrák és értékrendek történeti

időben való változatosságának

szemléltetése és okainak keresése.

A történeti idő fogalma

A történeti idő

Játékos időutazásra invitálunk,

1. Csoportmunkában megbeszélés,

hová szeretnének csöppenni, miért.

2. Csomagolópapíron gyűjtsük

össze a válaszokat.

3. Készítsünk előre egy

időszalagot, és helyezzük el a

teremben.

4. Csoportmunka: a választott

korszakot helyezzék el a tanulók

az időszalagon. Ehhez

használjanak történelmi atlaszt.

Jelöljük be, azt is, hogy mi hol

vagyunk most.

A történeti múlt rekonstruálása

Tanári felvetés: Honnan tudunk a

múlt eseményeiről, és biztosak

lehetünk-e, hogy valóban úgy

történt?

Csoportmunka:

1. Szövegfeldolgozás

2. Forráskészítés.

3. Gyűjtőmunka: a tanulók

igyekezzenek minél több történetet

megtudni gyerekkorukról, esetleg

tárgyakat gyűjteni, családfát

összeállítani.

Az én történetem – a diákok saját Források, emlékek

27


formák/módszerek

eddigi életükre vonatkozó történeti

„dokumentumainak” összegyűjtése.

A házi feladatok megbeszélése

1. Tárgyi és írott források:

rögtönzött kiállítás, a behozott

tárgyak és iratok bemutatása.

2. Csoportmunka: a saját

csoportjával mindenki megosztja a

történeteit, a csoport közösen

elmesél egyet.

3. Közös összegzés

Ami nehezen változik – az emberi

természet.

Az emberiséggel egyidős társadalmi

jellemzők, tulajdonságok.

Emberi ösztönök és tanult

viselkedés

Az emberi természet

A táblára közösen összegyűjtjük az

előző órán végiggondoltakból,

hogy időben és térben mi változott.

1. Közös filmnézés.

2. Csoportmunka szóforgó

segítségével: a ma is meglévő

emberi tulajdonságok, jellemzők

összegyűjtése

3. Közös megbeszélés

Az „idilli környezet”, annak a

természeti környezetnek a leírása,

amelyben jól érezzük magunkat.

A változó környezet

1.Megkérdezzük a diákokat,

milyen a szép táj szerintük.

2. Közös filmnézés, csoportmunka:

az Istenek a fejükre estek című

film bevezetője csoportokban egy

lapot két részre osztva a tanulók

felsorolják a természetközeli élet

és a civilizáció különbségeit.

3.Beszélgetés arról, hogy melyik

életformának mik az előnyei és a

hátrányai.

A környezetátalakítás története.

„Megjelenik a színen az ember s

vele a gondok." (Thomas Hardy)

1. Mit jelent ez az idézet?


csoportmunkában (Mészáros Ernő:

Az ember és környezete az ipari

forradalom előtt.)

3. Az egyes korszakokról írt

28


formák/módszerek

legfrappánsabb összegző

gondolatok elhelyezése az

időszalagon.

A környezetszennyezés formái.

1. Képek vetítése a

környezetszennyezés

eredményeiről.

2. Csoportmunkában a képekhez

megfelelő szöveg párosítása

3. Mindegyik csoport egy választott képéből és az ehhez írt

rövid képaláírásból kiállítás

rendezése.

A környezetszennyezés története

1. Rövid tanári bevezető:

különbség a természetátalakítás és

a környezetszennyezés között..


csoportmunkában az egyes

csoportok különböző szövegeket

kapnak, amelyek egy-egy történeti

környezetszennyezési esetet

mesélnek el

A környezetszennyezés

fogalmának tisztázása közösen.

A környezetszennyezésért való

felelősség kérdésének megvitatása.

Felelősségtudat

Kinek a felelőssége?

1. Közös beszélgetés olyan

kérdésekről, mint: kinek a

felelőssége, mit tehetünk, milyen

jogokat sért a környezetrombolás

stb.


összeírják milyen előnyei és

hátrányai vannak annak a

környéknek, ahol laknak.

3. Majd közösen – ezek

ismeretében – igyekezzünk

ötleteket gyűjteni arra, mit és

hogyan lehetne változtatni.

Gépek – értünk és helyettünk. Mire,

mióta és miért használunk gépeket?

Gépek, amelyek megkönnyítik a

hétköznapokat

A diákok írják össze, milyen gépek

29


formák/módszerek

Gép fogalma vannak a háztartásukban.

1. Csoportmunka és közös

megbeszélés: a csoportok egy

táblázatot töltenek ki – gép neve,

ha nem lenne, mivel lehetne

helyettesíteni, majd a táblázatba

írtak közös megbeszélése.

2. Csoportmunka: a legfontosabb

emberi találmányok címmel közös

tízes listát állítanak össze, hogy

szerintük melyek voltak az

emberiség legnagyobb

találmányai.

3. Az osztály közös listájának

elkészítése.

Az iparosodott világ – történelmi

vázlat arról, hogyan változtatták meg

az életkörülményeket, a

munkakörülményeket az ipari

forradalmak.

Ipari forradalom,

Hogyan változtatták meg a gépek

az életünket? .

1. Tanári magyarázat és

jegyzetkészítés: kulcsszavakban az

ipari forradalmakról és hatásukról.


csoportmunkában: a diákok

kapnak egy leírást a 19. századi

gyermekmunkáról, és a szöveg

alapján kétperces interjút

készítenek csoportonként mással.

3. A csoportinterjúk meghallgatása

A kiszolgáltatottságtól a

jogbiztosításig – a munkavállalók

jogainak jelenleg biztosítása.

munkakörülmények biztonsága

Munkásvédelem ma

Filmnézés: Chaplin Modern idők

c. filmjének első tíz perce.

1. Csoportmunka: a filmrészlet

feldolgozása.

2. Közös beszélgetés arról, hogy a

munkás (Chaplin) kiszolgáltatott-e,

ha igen, miért.

3. Szövegelemzés

csoportmunkában: a szociális

charta pontjai közül.

4. Közös beszélgetés a munkások,

dolgozók, munkavállalók

védelmének fontosságáról.

30


formák/módszerek

Ami nem helyettesíthető a

technikával. Azoknak az emberi

tevékenységeknek a bemutatása,

amelyek nem gépesíthetők. Az

emberi értékek számbavétele.

Az emberi robot

1. Csoportmunka szóforgóval:

Milyen az ideális robot?

2. Közös megbeszélés: összesítjük

a robotok tulajdonságait a táblán,

megbeszéljük, melyek emberi

tulajdonságok, és melyek oldhatók

meg műszaki szinten.

3. Csoportban, majd közösen

összegyűjtjük azokat a nekünk

fontos tevékenységeket, dolgokat

stb., amelyek géppel nem

helyettesíthetők, amelyekhez mi,

emberek kellünk.

Hétköznapi agresszió – az agresszió

fogalma alá tartozó

megnyilvánulások.

Kire mondjuk, hogy agresszív?

Beszélgetés az agresszióról, az

agresszív viselkedésről.

1. Csoportmunka: a tanulók kis

újságcímeket húznak, és

megbeszélik, miről szólhat az adott

híradás .

2. Közös beszélgetés: tapasztalatok

összegyűjtése az erőszakos

cselekedetekről a hírekben, az

életben, a filmekben.

3. Csoportmunka: az egyes

erőszakos cselekedetek mellé

szövegbuborékokba írják, mit

érezhet a támadó és mit az áldozat.

4. Közös beszélgetés:

Milyen volt beleképzelni

magunkat a támadó és az áldozat

szerepébe?

Agresszió – ösztön, vagy tanuljuk?

Az agresszió eredete

Körkérdés :

Miért viselkedünk agresszíven?

Velünk született tulajdonság az

agresszivitás, az erőszak, vagy

tanuljuk?

1. Tanári magyarázat: Agresszió:

31


formák/módszerek

ösztön vagy tanuljuk?

2 A háborúk természetrajza:

Csoportmunka: szövegfeldolgozás

különböző háborúkról

Miért indítják ezeket, kik ki ellen

vívják és mi lesz az eredménye?

3. Közös beszélgetés: a csoportok

megállapításait a táblán

összegezzük. Végül arra keresünk

választ, ki a bűnös ezekben a

háborús esetekben.

Elkerülhető-e az erőszak? Történelmi

példák az erőszakmentesség

politikájára.

Az erőszakmentesség politikája

1. Tanári bevezető.

2. Együtt elolvassuk és elemezzük a „Van egy álmom” beszéd részletét

3. Közös beszélgetés:

Ha a mai Magyarországra gondolunk, hogyan lehetne folytatni? „Van egy álmom…”

Elkerülhető-e az erőszak az

iskolában? Az együttműködés mint

az erőszak egyik ellenszere

Mit tehetünk az iskolai erőszak

ellen?

Toronyépítős játék – a diákok

csoportban dolgoznak. A feladat:

papírból/gyufából torony/út stb.

építése.

A feladat célja, hogy a csoportok

megértsék, hogy a feladatot csak

együttműködve tudják jól

megoldani, tehát az az érdekük,

hogy ne versengjenek, hanem

együttműködjenek.

1. Közös beszélgetés Hogyan

gondolkodtak a feladat során, mire

kellett figyelni?

2. Csoportmunka: példákat kell

írni az együttműködésre.

3. Közös filmnézés – egy példa a

szolidaritásra.

32


formák/módszerek

A Verdák című film utolsó

jelenetei alapján

Bevezetés és video bejátszás a véradásról:

A nemi szerepek eredete.

A férfiak ilyenek, a nők olyanok?

Állításokat mondunk, amelyek a

nemekhez kapcsolódnak, és

megkérjük a diákot, hogy döntsék

el, igazak vagy hamisak. Pl. a nők

jobban főznek, a férfiak ügyesebb

autószerelők, a nők pletykások, a

férfiak sosem sírnak. Majd

vezessük be a témát: Miért

gondoljuk, hogy vannak ilyen

különbségek férfiak és nők között?

1. Közös beszélgetés: Hogyan és

honnan tanuljuk meg, hogyan kell

fiúként és lányként viselkedni?

2. Csoportmunka: olyan

gyermekkori példák összegyűjtése,

amelyek a nemi viselkedés

kialakítására irányultak, pl.

játékok, ruhaválasztás.

Nők és férfiak – történelmi utazás. A történelem ritkán szól a nőkről

Tanári kérdések a történeti

ismeretek aktivizálásához, pl.:

Mióta van választójoguk a

nőknek? Lehetett-e földbirtokos

asszony a középkorban? Ismerünk-

e királynőket?

1. Közös beszélgetés: közös

válaszkeresés arra, hogy a női

egyenjogúságért folyó harc

komolyabb eredményei miért csak

a 20. századra érettek meg.

Illetve arról, milyen szerepet

szántak a nőknek és a férfiaknak az

egyes korokban a történeti leírások

alapján.

Mit jelent a nemek közti egyenlőség?

A nemek egyenlősége

1. Tanári bevezető, a nemek közti

egyenlőség mai állapotáról.

33


formák/módszerek

Nemek egyenjogúsága 2. Csoportmunka:

szövegfeldolgozás és esetelemzés:

Nemek közti esélyegyenlőtlenségi

Jog és valóság különböző

megközelítései.

Az esélyegyenlőtlenség jogi

szabályozása

3. Az esetekből levonható

következtetések közös

megbeszélése.

A 21. századi férfi és nő – disputa. Női és férfi jövő.

1.Kerekasztal-beszélgetés arról,

hogyan alakulnak a férfi és női

szerepek ma.

Mit értünk az esélyegyenlőség

kifejezés alatt a nemek esetében?

Összefoglalás- számonkérés Rendszerezés, tudáspróba

2. Kik nevelnek és mire? A társadalmi szocializáció terei

Az epocha a szocializáció tereit veszi számba, a legnagyobb hangsúllyal az iskola, az erkölcs és a jog kérdésköre szerepel.

Kik nevelnek…

1. Készíthetünk egy kérdőívet: Te

kire hallgatsz, ha tanácsra van

szükséged? Néhány helyzetet

felsorolunk (pl. vita a barátommal,

nem értem az iskolai feladatokat,

járjak-e focizni, milyen

játékot/mobilt vegyek, mi legyek,

hogyan béküljek ki).

2. Összegzés.

Az „ideális család”. A család

fogalmának tisztázása.

Család, családi szerepek,

1. Közös beszélgetés: milyen

szerepet szánnak a jövőjükben a

családnak, családi életnek.

2. Tanári magyarázat: a történelem

során a család nagysága,

szervezete, munkamegosztása, a

gyermekek nevelése sokat

változott, és mindig

alkalmazkodott az adott

társadalom kihívásaihoz.

Közös beszélgetés a mai és a régi

családok életének

legszembetűnőbb hasonlóságairól

és különbségeiről.

34


formák/módszerek

A családi hagyományok.

Értékrend

Miért állítanak fel a szülők

szabályokat?

Meghallgatjuk Zorán dalát: „Apám

hitte”.

1. Csoportmunka: szóforgóval

összegyűjtik azokat az értékeket,

nevelési elveket, szabályokat,

amelyek a diákok családjait

jellemzik,

2. Véleményválasztás: a szülők

szabályai értelmetlenek. A szülők

szabályai a gyerekek védelmét

szolgálják.

3. Csoportmunka: minden csoport

kap egy-egy állítást, ehhez kell

példát mondaniuk, esetet

eljátszaniuk.

4. Kérdés:Változott-e a

véleményetek a szabályok

szükségességéről?

A családon belüli erőszak.

Erőszak és az otthon

A NANE Alapítvány plakátját

vetítjük ki ráhangolódásként, és

megkérjük a diákokat,

magyarázzák meg a plakátot.

1. Tanári magyarázat: mit jelent a

családon belüli erőszak, hogyan

nyilvánul meg, mi a teendő, ha

ilyennel találkozunk és ez miért

nem magánügy.

2. Páros/egyéni munka: a diákok

rajzoljanak olyan plakátot, írjanak

felhívást, készítsenek interjút

ebben a témában, amely felhívja a

figyelmet e problémára.

A plakátokból rendezett rögtönzött

kiállítás megtekintése.

Mire való az iskola, milyen szerepe

van a társadalomban?

Az iskola

1. Csoportmunka: a tanulók

megbeszélik, szerintük mire való

az iskola.

2. Közös megbeszélés: összegzik a

35


formák/módszerek

csoportok véleményét.

3. Csoportmunka: szóforgóval

további kérdésekre válaszolnak:

milyen a jó diák/tanár stb.

4. Összegyűjtik a véleményeket

egy közös listára, megkeresik az

esetleges ellentmondásokat, és

elemzik azokat.

A jó iskola. Az iskolák, a tanulás, a

tanulnivalók változása történelmi

példák alapján.

A szuper jó iskola

Weöres Sándor Birkaiskola c.

verse és közös „ötletroham” arról,

hogy milyen a jó iskola.

1. Csoportmunka:

szövegfeldolgozás

Az Iskola a múltban című szöveggyűjtemény szövegeinek

felhasználása a különböző korok

iskoláiról

2. Közös beszélgetés

Melyik kor iskolája, tanítása volt

szimpatikus/ellenszenves és miért?

Az iskolakerülés problémái. Miért

maradnak ki sokan az iskolából,

miért lógnak, késnek?

A lógások

Demjén Ferenc De nehéz az

iskolatáska című dalának

meghallgatása.

Arra keresünk választ, miért

lógnak, miért maradnak ki a

diákok az iskolából.

Iskolai szabályok, diákjogok és

kötelességek. Házirend.

Diákjogok és kötelességek

1. Ötletbörze: Mit értünk

diákjogok és kötelezettségek

kifejezés alatt?

2. Csoportmunka: a csoportok

plakátot készítenek a diákjogok és

kötelezettségek egy-egy

szövegrészletéből.

3. A plakátok közös megtekintése,

36


formák/módszerek

értelmezése, beszélgetés.

Az iskolai együttélés szabályai

Kell-e házirend?

1. Csoportmunka: az iskolai

házirend szövegét szétszabdaljuk

annyi darabra, ahány csoport van.

A diákoknak értelmezniük kell a

szöveget.

2. Közös megbeszélés: a házirend

elemzése.


tegyenek változtatási javaslatokat a

házirendben, gyűjtsenek érveket

arra, hogy miért szükséges a

változtatás, majd ezeket a

javaslatokat közösen beszélje meg

az osztály.

Erkölcs és jog.

Az erkölcsi szabályok kialakulása és

működése, a törvény és jog

fogalmának körülhatárolása, a jogi

és erkölcsi normák

összehasonlítása.

Beszélgetés:

Törvény, jog, erkölcs fogalmának

tisztázása.

Miért fontos?

Hogyan változott az erkölcs a

történelem folyamán?

Csoportmunka:

Szemelvények feldolgozása,

értelmezése

Közös értékelés.

Joggyakorlat. Jogi esetek

feldolgozása. Az erkölcsi halál

fogalma.

A magyar és eltérő joggyakorlatú

országok összehasonlítása,

értékelése.

Miben egyeznek és miben

különböznek?

A felmerülő fogalmak tisztázása.

Jogi alapismeretek. A jogegyenlőség,

normakövetés fogalmának

bevezetése.

Beszélgetés: Jogi alapfogalmak

megtárgyalása, értelmezése.

Csoportmunka: egy képzelt eset

bírósági tárgyalásának eljátszása,

37


formák/módszerek

majd közös értékelése.

Információszerzés és a média

szerepe. A tömegkommunikáció

csatornái. A hír és vélemény

különbsége. A celebek és a valóság

média, médiaerőszak, reklám,

példaképek,.

1. Közös beszélgetés a tévézési,

internetezési szokásról. Mit és

mennyit nézünk, újságolvasás,

általában az olvasás

visszaszorulása.

2. A műfajok és jellemzők rövid

feldolgozása.

3. Csoportmunka és közös

beszélgetés

Tíz jó tanács „tévé-,

internetzabálóknak”, amelyeket a

csoportok állítanak össze, majd

egy közös listán véglegesítik.

Összefoglalás, számonkérés Rendszerezés, tudáspróba

3. Milyenek vagyunk –

identitások

Az identitás fogalma, „éntérkép”

készítése.

Az epocha célja, hogy bemutassa az

önazonosság rétegeit, az identitás

tartalmának történeti változását.

Hangsúlyt kap a nemzeti, etnikai,

európai identitás kérdése.

„Éntérkép” készítése: mindenki

készít magáról egy „éntérképet”.

1. Csoportmunka: négyfős

csoportokban megbeszélik egymás

kötődéseit.

2. Közös beszélgetés: az

„éntérképek”összehasonlítása. Az

identitás fogalmának tisztázása.

Magyarság. Mit jelent magyarnak

lenni?

Beszélgetés: azonosságtudat

fogalma, fontossága.

Jó-e magyarnak lenni?

Csoportmunka: előzetes

gyűjtőmunka alapján( mindenki

választott egy nemzetiséget és

utánanézett a kultúrájuknak.)

mindenki más nemzetiségű, és

beszélgetnek egymás kultúrájáról.

Mióta van nemzeti érzés? A modern

nemzettu

Documents

Sulinet · Tartalomjegyzék BEVEZETÉS