Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar

Szociológiai Intézet

Szociális Munka Tanszék

Szociális munka felsőoktatási szakképzés

Miskolc

Egyetemváros

3515

Ké pzé szá ró pórtfólió

Név: Váradi Lajos

Neptun-kód: CI0743

Konzultáns: Dr. Kozma Judit

2

Feladatleírás a portfolió elkészítéséhez

A portfolió arra szolgál, hogy a hallgat a végzés után, amikor új munkáltatónál jelentkezik, be

tudja mutatni, hogy milyen kompetenciákkal rendelkezik.

Tartalom:

I. A hallgató szakmai önéletrajza, mely tartalmazza mindazokat a szakmatanulás

szempontjából releváns tanulási tapasztalatokat, melyeket a képzés előtt és közben

szerzett

II. A képzés során megszerzett kompetenciák és ezek gyakorlati hasznosítása (reflektív

összefoglalás)

III. Záró önértékelés: a képzés előtt és közben megszerzett tudások, képességek, készségek,

attitűdök, tapasztalatok

IV. Milyen területen szeretne a hallgató a képzés befejezése után dolgozni, és miért?

Itt több lehetősége van a hallgatónak:

1. Ha abban az intézménytípusban, szolgáltatásban, azzal a klienscsoporttal szeretne

dolgozni, ahol az összefüggő gyakorlatát töltötte, akkor esszé formában leírhatja

azokat a tapasztalatokat, amelyeket a gyakorlat során szerzett:

a. A szolgáltatási terület szociológiai leírása, a szolgálat missziója, törvényi

szabályozása, a szolgálat munkatársai, szolgáltatások, a munkatársi csoport

működése (vezetés, hierarchia, folyamatok és eljárások, ismétlődő események,

kultúra, stb.);

b. A hallgató tevékenységének leírása, reflektív értékelése: kapcsolatok

felhasználókkal/munkatársakkal/más szakemberekkel, tevékenységek,

elvárások, tervek és teljesítmények, stb.

c. A terület speciális ismereteinek elsajátítását bizonyító jegyzeteinek

összefoglalása (szakirodalmi összefoglaló).

d. Egy tevékenység esettanulmányszerű leírását (nem okvetlenül esetkezelés!).

2. Ha más területen vagy más klienscsoporttal, más szolgáltatásban, stb. szeretne

dolgozni, akkor megteheti, hogy annak a területnek a speciális ismeretanyagát, sajátos

problémáit, jellemzőit, stb. foglalja össze.

V. A képzés során teljesített gyakorlatok tereptanári értékelései

VI. Mellékletek: a hallgató írásbeli munkái, melyek a különböző tudások elsajátítását

bizonyítják

Formai követelmények:

A formai elemeket a portfolió sablon diktálja.

Viszont a szakirodalomi összefoglalóban, a csatolt dolgozatokban a szakirodalomra

hivatkozni kell!!! A hivatkozás szabályait lásd: http://szakdolgozatiras.hu/hogyan-hivatkozz-

a-szakdolgozatban (megnyitva: 2016. február 1.)

A portfoliót elektronikusan, CD-n kell benyújtani.

A portfolió leadási határideje:

Nappali tagozat: 2017. április 26

Levelező tagozat: 2017. április 26

3

S Z A K M A I Ö N É L E T R A J Z

SZEMÉLYES ADATOK

Név Váradi Lajos

Cím 3842. Halmaj, Vörösmarty út.34.

Telefon +36209387996

E-mail lajvarad1015@gmail.com

Állampolgárság magyar

Születési idő 1996.10.15.

ELŐZŐ

MUNKAHELYEK/GYAKORLÓ

HELYEK

• Időtartam (-tól -ig) 2017.01.09 – 2017.04.14.

• Munkáltató neve és címe Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gyermekvédelmi Központ és

Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, 3532.Miskolc, Károly út.

12.

•Tevékenység típusa, ágazat szociális ágazat

• Foglalkozás, beosztás szakmai gyakornok

•Főbb tevékenységek és

feladatkörök

a csoportba elhelyezett gyerekek felügyelete, a tanulásba való segítés, az

iskolából a gyerekek hazahozatala, beteg gyermekek orvos vitele,

4

délutáni szabadfoglalkozáson a gyerekekkel játék (Rajzolás, Szabadidős

tevékenység, néhány alkalommal hétvégenként felügyeletet is el láttam,

az intézményben a csoportvezető irányításával házimunkában való

segítség (főzés, vasalás, sütés, takarítás).

• Időtartam (-tól -ig) 2016.03.22 – 2016.05.11.

• Munkáltató neve és címe Szikszói Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ, Család- és

Gyermekjóléti Szolgálat és Központ, 3800. Szikszó, Rákóczi út. 60.

•Tevékenység típusa,

ágazat

szociális ágazat

• Foglalkozás, beosztás gyakornok

•Főbb tevékenységek és

feladatkörök

esetnaplók tanulmányozása, postázás, segítő beszélgetésen és

tárgyalásokon való részvétel, adminisztrációs feladatok (nyomtatás,

gépelés, fénymásolás), családlátogatás, jelzőrendszeri találkozókon való

részvétel, adományozás, kérdőívezés.

• Időtartam (-tól -ig) 2015.10.19 -2015.11.19

• Munkáltató neve és címe Miskolci Gyermekvédelmi Központ, 3515. Miskolc, Egyetem út.1.

•Tevékenység típusa, ágazat szociális ágazat

• Foglalkozás, beosztás gyakornok

•Főbb tevékenységek és intézmény megismerése, a házirend és a szervezeti és működési szabályzat

feladatkörök elsajátítása, a 3 csoportban a gyerekek segítése, szabadidős tevékenységek

(rajzolás, kézműves foglalkozás, sakk)

OKTATÁS ÉS KÉPZÉS

• Időtartam (-tól – ig) 2015.09.01- 2017.06.30.

• Oktatást/képzést nyújtó

szervezet neve és típusa

Miskolci Egyetem- Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet,

Miskolc.

•Érintett főbb

tárgyak/készségek

A szociális munka alapjai, A szociálpolitika alapjai, Intézmény-

megismerési és laikus gyakorlat, Szociális esetmunka, A szociális

munka adminisztrációja, Esetkezelés a gyakorlatban, Összefüggő

szakmai gyakorlat, Szakmai képességfejlesztés

5

•Elnyert képesítés

megnevezése

szociális munkás asszisztens (FSZ)

• Országos besorolás

szerinti szint

(értelemszerűen)

felsőoktatási szakképzés

• Időtartam (-tól –ig) 2011.09.01 – 2015. 06.30.

• Oktatást/képzést nyújtó

szervezet neve és típusa

Bocskai István Katolikus Gimnázium és Szakgimnázium, Szerencs

• Érintett főbb

tárgyak/készségek

matematika, magyar nyelv és irodalom, történelem, angol, rajz és

vizuális kultúra

• Elnyert képesítés

megnevezése

gimnáziumi érettségi

• Országos besorolás

szerinti szint

(értelemszerűen)

gimnázium

ANYANYELV magyar

EGYÉB NYELVISMERET német, francia

német nyelv francia nyelv

• Olvasási készség

középfok alapfok

• Íráskészség

középfok alapfok

• Beszédkészség

.Hallás utáni szöveg értés

középfok alapfok

középfok alapfok

SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK

ÉS KÉPESSÉGEK

csapatszellem, megfelelő alkalmazkodási készség multikulturális

környezetben, amelyet a gyermekvédelmi intézményben végzett munkám

6

Másokkal való együttélés és

közös munka multikulturális

környezetben,

kommunikációt igénylő

beosztásban, csapatmunkát

feltételező helyzetekben

(például a kultúra és a sport

területén) stb.

során szereztem, jó kommunikációs készségek, melyeket gyakornoki

feladataim során sajátítottam el.

SZERVEZÉSI KÉSZSÉGEK

ÉS KÉPESSÉGEK

Személyek, projektek és

költségtervek koordinálása

és adminisztrálása;

munkahelyen, önkéntes

munkában (például a

kultúra és a sport területén)

vagy otthon stb.

programok szervezése a nevelőszüleimnél, a 7 nevelt testvéremnek

kulturális programok lebonyolítása (színház, mozi, és sport)

TECHNIKAI KÉSZSÉGEK

ÉS KÉPESSÉGEK

Számítógép, speciális

berendezések, gépek stb.

Microsoft Office eszközök felhasználói szintű ismerete (Word,

Excel, Power Point), Internet használata, Grafikai tervezési

alkalmazások alapszintű ismerete (Photoscape, Pixlr).

EGYÉB KÉSZSÉGEK

ÉS KÉPESSÉGEKET

A fentiekben nem említett

képességek

precizitás, pontosság, kreativitás,

II. A képzés során megszerzett kompetenciák és ezek gyakorlati

hasznosítása

7

Tevékenységek a gyakorlat során

Kompetenciák – elméleti és gyakorlati tudás,

attitűdök –, melyeknek meglétét a hallgató a

tevékenység során bizonyította

Adminisztratív feladatok (fénymásolás,

nyomtatás, forgalmi napló, gépelés,

borítékok írása)

Tájékozottság a szociális munka

adminisztrációjában, jártasság a korszerű

informatikai technikákban, felkészültség

információk gyűjtésében és adminisztratív úton

történő feldolgozásában

Intézmény megismerés, intézményi iratok

tanulmányozása

Tájékozottság a szociális munka etikai kódexét,

működési szabályzatát illetően, a szociális

ágazatban működő civil, nonprofit és egyházi

szektor szervezeteinek

Gyermekvédelmi feladatokban való

részvétel

Segítségben való részvétel, empátia, együttműködés

gyermekvédelmi asszisztenssel.

Fejlesztő foglalkozáson való aktív részvétel A tanulásban való segítségnyújtás a gyerekeknek,

alapvető matematikai készségek fejlesztése

(összeadás, kivonás, szorzás, osztás),

Íráskészség fejlesztése (helyesírás gyakorlása,

alapvető nyelvtani feladatok megoldása), Olvasás

fejlesztése (szótagolvasás, hangos felolvasás),

Szövegértelmezés (az adott szöveg tartalmának

felmondása, hogy megértette-e a gyermek, az adott

szöveg tartalmát)

Rendőrségi kihallgatáson való részvétel Tanúként való meghallgatásom (az intézményben

történt gyermekkorúak által elkövetet garázdaság

ügyében)

Segítségnyújtás beteg gyermekeknél A beteg gyermekek házi gyermekorvoshoz elvitele

(gyógyszer kiváltás)

Alapfokú tanulmányi intézményekkel való

szoros együttműködés.

A tanítás befejezésével gyermekek haza kísérése a

Gyermekvárosba.

Szabadidős tevékenységek meg szervezése Szabadidős sportjátékokban való aktív

közreműködés (kosárlabdázás, focizás, téli

szánkózás, csapatjátékok)

Gyermekvédelmi Szolgálat adatlapjainak a

kitöltése

A tereptanár kérésére kiadott feladat értékelése és

összesítése (az adott intézményben a 2016 évben

engedély nélkül eltávozott gyermekek

statisztikáinak az összeírása)

Ünnepi előkészületekben való aktív

részvétel

Húsvéti előkészületek (rajzolás, tojásfestés,

dekorációk készítése)

8

III. Záró önértékelés

Milyen tudásokkal, képességekkel, készségekkel, attitűdökkel, tapasztalatokkal jött a

hallgató a képzésbe (ahogy azt az első terepgyakorlat előtti önértékelésben leírta)?

Először féltem, hogy milyen lesz a szociális munkás szak, és az oktatás (képzés) 2 éve.

Nagyon szeretnék ezzel a szakmával foglalkozni, mivel én is 9 éves korom óta

nevelőszülőknél nevelkedem. Egyetemi tanulmányaim megkezdésem óta nagyon jól érzem

magam a szakon, és példát tudok mutatni a hasonló helyzetben lévő fiataloknak számára,

hogy igen is fel lehet törni, és el lehet érni a kitűzött célokat. A nevelőszülőm ajánlotta a

szociális szakot, mivel ő is hivatásos nevelőszülő. Magamról elmondhatom, hogy fejlődni

kell még ehhez a hivatáshoz. Pozitív tulajdonságaim: szociálisan érzékeny, empatikus,

segítőkész, megértő, szorgalmas, előítéletektől mentes vagyok.

Milyen tudásokat, képességeket, készségeket, attitűdöket fejlesztett a hallgató a képzés által

kínált tanulási tapasztalatok során? Kommunikációs készségem jelentősen fejlődött szóban

és írásban egyaránt. Jelentős szakmai ismeretekre tettem szert a gyakorlati képzéseim során

(hivatalos adminisztratív feladok lebonyolítása, kérelmek, kérvények kitöltése, családjogi

szabályok elsajátítása), szakmai Etikai Kódex és a szociális igazgatási témakörben. Ezeket

az ismereteket a gyakorlatban is megtapasztalhattam és felhasználhattam a Szikszói

Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Család és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ,

valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi

Gyermekvédelmi Szakszolgálat, Miskolc Egyetemváros Központi Gyermekvárosában

töltött hónapok alatt.

Tudások, képességek, készségek, attitűdök Tanulási tapasztalatok, melyek során ezeket

fejlesztette, elmélyítette1

A szociális munka részfeladatainak

vállalásához szükséges társadalomismereti,

pszichológiai, szociálpolitikai, jogi,

igazgatási és pedagógiai felkészültség

Képzésem során sajátítottam el többek

között Szociálpolitika alapjai, Jogtudomány

alapjai, Bevezetés a pszichológiába és a Mai

magyar társadalomba c. órákon.

A szociális ágazatban működő civil,

nonprofit és egyházi szektor szervezeteinek,

működésének és jellemzőinek ismerete

Szociális munkaközösségekkel című óra

keretében ellátogattunk kis csoportokban az

Avasi Közösségi Térbe, ahol

megismerkedtünk a Dialóg Egyesület

munkájával, futó (illetve lezárt) projektjeivel

és egy kicsit besegítettünk. Mi aznap

kérdőíveztünk a közeli bérházakban, ahol

egy értékekre, problémákra és lehetőségekre

fókuszáló kérdéssorral mentünk az ott

lakókhoz, illetve szórólapok ragasztása

oszlopokra.

Ezen kívül tájékozódtam, hogy milyen

szervezettel áll kapcsolatban a Miskolci

Egyesített Egészségügyi, Szociális és

Gyermekjóléti Intézmény.

9

A különböző társadalmi csoportok (pl.

vallási, etnikai) kultúrájához kapcsolódó

ismeretek

A szociális munka (FSZ) szakon több

előadáson és szemináriumon sikerült

ismereteket szereznem a különböző

társadalmi csoportok kultúrájáról. Többek

között Szociális munka fogyatékkal élőkkel,

Szociális munka hátrányos helyzetű

településeken, és Szociális munka

kisebbségi csoportokkal c. óráin.

Tájékozottság az alapvető emberi

szükségletek, a szociális problémák és az

ezekkel összefüggő társadalmi jelenségek

területén

Több olyan tantárgyam volt az eddigi

tanulmányaim során, ahol ezekkel

foglalkoztunk: Szociálpolitika, Szociális

munka idősekkel.

A családlátogatások és a segítő

beszélgetések során élőben is

tapasztalhattam azokat a szociális

problémákat, amelyekről ezelőtt tanultam pl.

a Szikszói Kistérségi Szociális Szolgáltató

Központ Család és Gyermekjóléti Szolgálat

Központjában.

A szolgáltatást igénybe vevők problémái

iránti érzékenység, a szocializációs,

életvezetési és mentálhigiénés nehézséggel

küzdők támogatása

A gyakorlatom során részt vettem

krízishelyzetben lévő családoknál segítő

beszélgetéseken, ahol közelebbről

megismerhettem a klienseket, az ő

problémájukat, élethelyzetüket. Az ilyen

alkalmak után gyakran megbeszéltük a

különböző eseteket, gondolkodtunk, hogy

milyen megoldások jöhetnének szóba a

problémák leküzdésében.

Tájékozottság a szociális munka

adminisztrációjában

Megismerkedtem a GYSZ adatlapokkal, és a

macis lapokkal.

Felkészültség olyan információk

gyűjtésében és adminisztratív úton történő

feldolgozásában, amelyek a szociális

alapszolgáltatásban, a szakellátásban, és

más, hivatali szociális adminisztrációban

részfeladatként jelen vannak

GYSZ adatlapok, amelyek a gyermekek

alapvető adatait tartalmazzák. Ezek az

adatlapok azonban nem csak a gyermekjóléti

szolgálatnál jelennek meg, hanem egyéb

más intézményekhez és hatóságokhoz is

elküldik a másolatát, ha szükséges. Pl.: A

tereptanár kérésére kiadott feladat értékelése

és összesítése (az adott intézményben a

2016 évben engedély nélkül eltávozott

gyermekek statisztikáinak az összeírása).

Esettanulmány, esetleírás és filmek

megfigyelésének, illetve elemzésének a

készítésénél is oda kellett figyelni a

részletekre: a lényeges információkat

kiemelni és összegezni.

Jártasság a korszerű informatikai

technikákban

Professzionálisan volt felszerelve

informatikailag mind a két intézmény, ahol a

gyakorlatomat töltöttem. Számítógépek,

laptopok, fénymásolók, internetkapcsolat és

10

Wi-fi segítette az ott dolgozók mindennapi

munkáját.

Felkészültség a szociális munka

alapkészségeinek alkalmazásában

(önismeret, kapcsolatteremtés,

kommunikáció, empátia)

Tanulmányaim során az előadásokon

megtanult dolgok gyakorlati alkalmazása

nagyban hozzájárult a kommunikációs

képességem- a könnyebb

kapcsolatteremtéshez, a retorikai és az

előadás módom- fejlődéséhez. Szakmai

képességfejlesztés fontos szerepet játszott a

gyakorlati munkám során. Ezeken a szakmai

gyakorlaton különböző képességfejlesztő,

játékos feladatokat oldottunk meg, a rám

bízott gyermekek csoportjában.

Felkészültség a személyközi viszonyokban

általánosan elfogadott normák, szabályok

valamint a Szociális munka Etikai

kódexében megfogalmazottak alkalmazására

A szociális ágazatban lévő szakembereknek

a legfontosabb szabálya, hogy betartsa a

Szociális munka Etikai kódexét, valamint az

egymás közötti jó kommunikációs és

kapcsolati rendszerek (jelzőrendszerek)

mindennapi gyakorlati alkalmazását is.

Alkalmasság a szociális szolgáltatásokat

nyújtó, illetve azokkal kapcsolatban álló

intézményekben a szociális munka

részfeladatainak ellátására

A szociális és a családjogi törvény

előírásainak megfelelően

és maradéktalanul eleget tesznek a szociális

ellátásokat nyújtó intézmények. (Óvoda,

iskola, Gyámügyi hivatal, bűnüldöző

szervezetek, a Családsegítő Központok és a

Gyermek-és Ifjúságvédelmi Hivatalok).

Alkalmasság a szociális területeken

megjelenő adminisztratív feladatok

végzésére

Több hónapi gyakorlás során ismereteket

szereztem az adminisztratív feladatok

elvégzésére. Adatlapok és űrlapok kitöltése

hetek alatt rutinná vált a számomra.

Alkalmasság a fejlesztésekben,

innovációban folytatott adminisztratív

tevékenységekre

A miskolci Egyetemvárosban található

Gyermekvárosban informatikus segítségével

gyakoroltam ás elsajátítottam az irodai

Office és a GH3 elektronikus programokat.

Alkalmasság intézményi, valamint egyéni,

családi, csoportos és közösségi munkában

szervezési, megvalósítási részfeladatok

ellátására

Óvodás korú gyermekeknek kézműves

foglalkozások szervezése Szikszón, húsvéti

előkészületek a Gyermekvárosban,

tojásfestés, dekorációk készítése.

Összefoglalás: Milyen területeken fejlődött elsősorban a hallgató a képzés során?

Mennyiben tartja önmagát alkalmasnak arra, hogy szociális intézményben dolgozzon?

Személyes kommunikációban, a kapcsolatteremtésben, szervezőképességben,

kreativitásban, fejlesztő játékok szervezésében, retorikában. Szakmai tanaraim és a

tereptanárom

jellemzései alapján is alkalmasnak tartom magam erre a pályára. Szociálisan érzékeny

vagyok, empátia készségem kiemelkedő,

beleérző képességem valószínűleg a saját sorsomból fakadóan is alkalmassá tesz -

elsősorban gyermekvédelmi intézményekben elhelyezett gyerekek segítő nevelőjeként.

11

IV. Milyen területen szeretne a hallgató a képzés befejezése után

dolgozni és miért? Mit tud arról a területről, amelyet választott?

(Motiváció és kompetencia)

2015-ben jelentkeztem a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézet

Szociális - és Ifjúsági munka Felsőoktatási szakképzés szakára. Ezt a szakot azért

választottam, mert 9 éves korom óta nevelőszüléknél nevelkedek, ahol a nevelőszülő és a

gimnáziumi osztályfőnököm tanácsára választottam ezt a hivatást. Egyetemre kerülésem óta

érzem, hogy jól választottam. Elsősorban a gyakorlati képzésem során ért benyomások és

tapasztalatok megerősítettek abban a szándékomban, hogy elsődlegesen a Gyermek-és

Ifjúságvédelmi Szakszolgálat valamely területén szeretnék elhelyezkedni. A Miskolci

Egyetem melletti Gyermekvárosban eltöltött négy hónap alatt számos pozitív élményben volt

részem. A szeretetre és gondoskodásra éhező gyermekek bebizonyították, hogy mennyire

fontos számukra a segítő gondoskodás. Gyakorlataim során ez volt a Szociális szférának az a

része, amiben a leginkább hasznosnak éreztem magam, és ami a szívemhez leginkább közel

áll. Mélyen átérzem az ilyen gyermekek sorsát, a mélyszegénységet, bántalmazott gyermekek

szenvedéseit a családban, és hogy a Szociális védőháló ezen esetekben milyen nagy segítséget

tud adni. Szeretnék tovább tanulni egyetemi szakon, ahol további két éves BA alapszakos

diplomát kaphatok. Egyetemi tanulmányaim mellett, már ez év júniusától a Borsod-Abaúj-

Zemplén Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat

Miskolci Egyetem Gyermekvárosában fogok dolgozni. A szakmai gyakorlatot felügyelő

tereptanáromtól és az Intézmény Igazgatójától kiváló minősítést kaptam, munkámmal

maximálisan meg voltak elégedve és szeretettel várnak, hogy tovább dolgozzam és segítsem

az Intézet munkáját, szakmai tudásommal és az elméleti képzés során szerzett ismereteimmel,

hogy megfelelő és képesített nevelő váljék belőlem.

12

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Gyermekvédelmi Központ és Területi

Gyermekvédelmi Szakszolgálat

Történeti visszatekintés (1973-2017.)

A Fruska Gyermekotthon jogelődje a Miskolci Gyermekváros (1973.-ban kezdte meg

működését), majd a Miskolci Gyermekjóléti Gyermekvédelmi Központ nevelőotthona

több mint négy évtizedes múltra tekint vissza. 2017.-ban lesz 44 éves az „intézmény”! A

Fruska Gyermekotthon az 1997. évi XXXI. törvény alapján 1998. szeptember 1.-től jött

létre, mint részben önálló szakmai egység.

2014.január 1-től átvett

A Gyermekotthon jelenlegi három csoportja – Tini tanya, Napsugár lak, Kisasszony

fészek – 1973. óta leányok elhelyezését biztosította a „nagy nevelőotthonon” belül, mint

1, 4, 11, számú csoportok. 2011. szeptember 1-től fokozatos koedukáció valósult meg a

csoportokon belül – elsősorban testvér gyermekek együttes elhelyezésével, megőrizve

ezzel a család összetartozását.

A „fruska gyermekek” elődjeire mindig jellemző volt a rend, a tisztaság, az esztétikus

környezet. A volt lányaink közül vannak egyetemi, főiskolai, szakközépiskolai

végzettségűek, vannak családanyáink, házi asszonyaink, üzletvezetőnk, vállalati

alkalmazottak, irodai adminisztrátorok, „multi”-ban dolgozó munkatársak, külföldön

egzisztenciát teremtők (Dánia, Kanada). Sajnos előfordult (-dul), hogy egy-egy volt

növendékünk az éjjeli menedékhelyen köt ki, vagy éppen most veszítette el munkáját és

kér rövidebb-hosszabb időre visszahelyezést volt otthonába.

A „fruskák” jellemzője a főzés-sütés „nagy mesterei” készülnek szinte nap, mint nap

arra, hogy a konyha művészete terén újabb és újabb finom falatokat alkossanak.

13

A Fruska Gyermekotthon lakói imádják a természetet, az erdőt, a vizet, a szabadlevegőt.

Igaz ez akkor is, ha sajnos néhányan cigarettáznak, s erről nem tudnak leszokni. A túrák,

kirándulások a közeli tapolcai erdőbe igen gyakori és igényelt szabadidő eltöltési forma a

gyerekek részére. Igazi boldogság a nyári szabadtéri tábor tó partján, vagy strand

közelében. Ha tehetnék, egész nyáron vízben élnének, igazán ott felszabadultak,

boldogok. Valamennyi leányunk és a fiúk is tudnak „úszni – több úszásnemben is” – s

gyakran egy-egy versenyre is sor kerül közöttük (hála a fejlesztőpedagógusunk úszás

oktatásának).

A gyermekeink tanulmányi eredményeire, a saját magukhoz viszonyított többlet

teljesítményre mindig is büszkék vagyunk, s örülünk a pár tizedes érdemjegy javításának

is. Mint nevelők szívesen megyünk beíratni neveltjeinket szakmunkásképző iskolába,

vagy szakközépiskolába, amiben a gyermekek gyámja minden esetben segít. Életünkhöz

hozzátartozik a „bukott gyerekek” problémái is, akik sajnos kimaradnak egy-egy

iskolából, s újból és újból kezdik másik iskolában, mindaddig, amíg sikerül szakmát

szerezniük. Összességében részesei vagyunk a „nagy családosok” minden örömének és

gondjának a „kis és nagy fruskák” és most már fiúk között.

A 2012.-ben létrejött „tehetségpont” tevékenységi körein – kezdettől több lányunk is

részt vesz! Mint az elmúlt négy évtizedben, most is vannak tehetséges, jó sportolóink,

zenészeink, üvegfestés, gyöngyfűzés terén ügyes neveltjeink.

14

Borsod –Abaúj –Zemplén Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi

Szakszolgálat

3532 Miskolc, Károly u. 12.

Fruska Gyermekotthon

Szakmai beszámoló felépítése 2017.

1. Általános helyzetkép: a szakmai egység szerkezeti felépítése, lakásotthonok/csoportok

száma, címe, elérhetőségei.

A gyermekotthonunk megszakítás nélküli munkarend szerint működő bentlakásos

gyermekintézmény, amely a gondozott gyermekek számára alaptevékenységként biztosítja az

otthont nyújtó ellátást, a fiatal felnőttek számára utógondozói ellátást biztosít. A

gyermekotthonunknak legfeljebb 36 fő ellátására alkalmasnak kell lennie. A

gyermekotthonunkban a gyermekek csoportokban élnek, egy csoport létszáma maximum 12 fő

lehet. A gondozást-nevelést szakképzett nevelő (k) ből, gyermekfelügyelőkből és

gyermekvédelemi asszisztensekből álló munkacsoport biztosítja. Rajtuk kívül pszichológus és

fejlesztő pedagógus is dolgozik.

Az otthonunk 3 csoportból áll. Koedukáltak a csoportjaink. Testvérsorok egy csoporton belül

élnek.

Elérhetőségeink: Fruska Gyermekotthon 3515 Miskolc, Egyetem u.1/a

Tini-tanya: 06-46-311-245

Napsugár-lak : 06-46-311-316

Kisasszony fészek: 06-16-311-242

Szerkezeti felépítés:

1 fő szakmai vezető

3 fő csoportvezető nevelő (de ebből 1 fő 2016 óta tartósan táppénzen van)

4 fő pedagógus

6 fő gyermekvédelmi asszisztens

5 fő gyermekfelügyelő

1 fő fejlesztő pedagógus

1 fő pszichológus

1 fő gyermekvédelmi ügyintéző

15

2. Humánerőforrás értékelése: dolgozók névszerinti felsorolása munkakörök szerint,

betöltetlen álláshelyek száma (mettől-meddig volt betöltetlen?), hány fő van, volt tartósan

távol (mettől-meddig), szakképzettség jellemzői (hány szakképzetlen dolgozó van

(nevesítve, képzési kötelezettség alól felmentettek (kik, meddig), elvégezte (kik, mikor?),

továbbképzési kötelezettség (részt vett-e valaki továbbképzésen?), fluktuáció (hányan

érkeztek-léptek ki?)

3. Ellátottakra vonatkozó adatok (2017.04.14. állapot szerint):

Engedélyezett létszám: 36 fő

Betöltött létszám: 36 fő

Férőhely kihasználtság: több mint 100 %

Életkor szerinti megoszlás: 0- 3 éves: 0 fő

3-6 éves: 0 fő

6- 14 éves: 10 fő

14-18 éves: 23 fő

18 felett: 3 fő

Nemek szerinti megoszlás: fiú:15 fő, lány:25 fő.

Gyermekvédelmi gondoskodás formája:

ih-s: 1 fő

Nevelésbe vett: 32 fő

Un. elül: 3 fő

Integráltan elhelyezett különleges és/vagy speciális szükségletű ellátottak száma: 3 fő

4.Ellátottak mozgására vonatkozó adatok:

Ellátottak belépése a szakmai egységbe:

gond. hely

módosítással:

nevelésbe

vétellel:

ug.

ellátottként

másik

egységből

vagy

ideiglenes

hatályú

elhelyezettként:

egyéb módon: összesen:

16

intézményből,

egységből:

7 3 1 0 0 11

Ellátottak kilépése a szakmai egységből:

ih-s

ellátás

a

megsz

űnt:

gond.

hely

módosítá

ssal:

ug.

ellátást

kért

másik

egység

ben:

nagyko

rúvá

vált:

hazagond

ozás

történt

(cask

kiskorúak

esetében)

örökbefo

gadás

történt

családba

fogadás

történt

ellátá

sa

egyéb

okból

szűnt

meg

(pl.

elhun

yt)

összesen:

0 3 0 4 3 0 0 1 11

5. Gondozási hely módosítások:

Tárgyévben indított gondozási hely módosítások száma:4 fő…

Leggyakoribb okai: szökés, bűncselekmények elkövetése,

Volt-e azonnali gond. hely módosítást igénylő esemény? Ha igen, melyek voltak az okai,

hogyan zárult?

Hány esetben kezdeményezték speciális ellátás céljából (megyei spec, központi spec.) a

gond. hely módosítást? Ennek okai, eredménye? ?

1fő esetben, magatartási, viselkedési okból, illetve rendőrségi ügyek miatt, jelenleg még

várakozik üres férőhelyre. 1 fő áthelyezése zalaegerszegi speciális otthonba.

Belépők gondozási hely módosítással:

Intézményen belülről másik szakmai egységből: 0 fő.

Intézményen belülről a nev.sz. hálózatból: 0 fő.

Másik intézmény szakmai egységéből:1 fő.

Másik intézmény nevelőszülői hálózatából: 10 fő.

17

Kilépők gondozási hely módosítással:

Megyei spec. csoportba: 0 fő.

Központi spec. intézménybe: 1 fő.

Egyéb (pl. különleges szoc. intézményekbe, Lakásotthonokba) 10 fő.

6. Örökbefogadás

Örökbefogadások száma: 0 fő.

Ebből belföldre ment: 0 fő.

Külföldre: 0 fő.

Leggyakoribb hátráltató tényezők: pl. gyerek életkora, fogyatékossága, stb. magatartása

7. Hazagondozások: 2 fő (S. D. és D.) került hazagondozásra. Ebben akadályozó

körülmények nem voltak. A hazagondozást kezdeményező szülő a

gyermekotthonnal nem tartott kapcsolatot, ami ugyan az ügyintézést nem

nehezítette, mivel a gyámmal és az alapellátással együttműködött. Az

együttműködés a kiskorúak gyámjával és az alapellátással nagyon hatékony

volt. Az ügyintézés rövid idő alatt és gördülékenyen ment.

Melyek voltak a hazagondozást leginkább akadályozó körülmények?

Hazagondozás kapcsán mennyire volt hatékony az együttműködés az alapellátással?

8. Kapcsolattartás:

Rendszeres kapcsolattartással rendelkező ellátottak száma (minden hónapban esetleg egy-

egy havi kimaradással): 3… fő, ebből testvérsorok száma:0… fő

Az év folyamán időszakos kapcsolattartáson volt… 3. fő, ebből testvérsorok száma… 0..

Folyamatos kapcsolattartása… 0… ellátottaknak volt.

Esetenkénti kapcsolattartással rendelkezők száma (pl. rendszertelenül látogatják):8… fő

Kapcsolattartások leggyakoribb helyszínei: B.A. Z. Megyei Gyermekvédelmi Központ és

TGYSZ

Rendszeres kapcsolattartással rendelkező ellátottak száma (minden hónapban esetleg egy-

egy havi kimaradással): 0.fő, ebből testvérsorok száma:0fő

18

Az év folyamán időszakos kapcsolattartáson volt 3fő, ebből testvérsorok száma:1 (R.K. és

R. a téli szünetben néhány napot rokonoknál töltött) L. N. a téli szünetből pár napot az

édesapjánál töltött.

Folyamatos kapcsolattartása: 0 fő ellátottaknak volt.

Esetenkénti kapcsolattartással rendelkezők száma (pl. rendszertelenül látogatják): 8fő

A H. testvérek időnként meglátogatják édesanyjukat, édesapjuk pedig ritkán látogatja őket.

Sz. Zs. és L. időnként meglátogatta külön élő szüleit és nagymamáját. Mind a két édesapánál

gondot jelentett, hogy gyakran alkoholos állapotban találkoztak gyerekeikkel és sajnos -

elbeszélgetéseink ellenére- itallal is kínálták őket M. M., H. E. és T. K. csak akkor találkozik

a családjával és rokonaikkal, ha ők látogatják hozzátartozóikat. Mártit nagyon ritkán egyik

nővére látogatja. B. A. és SZ. K. folyamatos szökésben vannak, a szülők bújtatják őket. J.

K. 2-3 havonta látogatja az édesanyja. A B. testvéreknek szünetel a kapcsolattartása. V. D.

engedély nélkül tartózkodik az édesanyjánál. M. lányoknak nincs kapcsolattartás.

Kapcsolattartások leggyakoribb helyszínei: Általában a gyerekek látogatják meg otthon a

szülőket, rokonokat. Sokszor sajnos engedély nélkül vagy iskola helyett mennek. Nagyon

ritkán 1-1 esetben látogatják őket a gyermekotthonban. Néhányszor előfordult, hogy a H.

apuka alkoholos állapotban jött be a gyermekotthonba, Sz. apuka pedig a Búza téren szintén

ilyen állapotban találkozott velük.

Az intézmény csoportjába jön látogatni J. Anyuka.

A kapcsolattartással összefüggésben leggyakrabban felmerülő probléma volt, hogy a Sz.

testvérek otthon verekedésbe, betöréses lopásba keveredtek. A szülők nem kérdezik a

gyerekeket –ha délelőtt, iskola időben mennek- miért nincsenek iskolában, gyakran

alkoholos állapotban fogadják őket és pénzt adnak nekik, szökés alatt bújtatják őket.

L.N.-vel nem volt nagyobb probléma az otthon tartózkodása alatt.

A gyermekotthon, vagy nagyobbak esetében külső helyszín. illetve TGYSZ

A kapcsolattartással összefüggésben leggyakrabban felmerülő problémák: (pl.: késve jön

vissza a gyerek, nem megfelelő állapotban, bűncselekményt követett el, stb.)

Ellátottak engedély nélküli távozása:

szökési esetek száma: (hányszor volt

értesítve a rendőrség)

tartósan szökésben lévő ellátottak száma (a

folyamatosan szökésben töltött napok száma

meghaladja a 15-öt)

286 alkalom 13 fő

9. Ug. ellátottakra vonatkozó adatok:

szoc. férőhelyre vár: tanul: létfenntartását önállóan

biztosítani nem tudja:

összesen:

1 2 0 3

19

10. Bűncselekményt elkövetők:

javítóban bv-ben előzetesben összesen:

1 0 0 1

Drog és egyéb tudatmódosítószer (kristály, herbal, alkohol, hígító, öngyújtógáz, stb.)

használatára vonatkozó adatok:

Érintett ellátottak száma: 5 fő, ebből alkalomszerűen használja: 5 fő, rendszeresen él vele: 0 fő.

Megtett megelőző intézkedéseként rendszeresen megszervezésre kerültek a rendőrség és

drogambulancia részéről drog prevenciós előadások, melyeken az érintettek a csoport részéről

nevelői kísérettel részvettek.

Megtett megelőző intézkedések: volt-e drogprevenciós tevékenység, bevonásra került-e orvos,

védőnő, rendőrség, drogambulancia iskola, stb.) A gyermekek nem együttműködőek

11. Egészségügyi ellátás: Sor került-e műtéti beavatkozásra, részt vettek-e az

ellátottak csoportos szűrővizsgálaton (hallás, látás, fogászat)? Volt-e járvány,

csoportos fertőzés, mérgezés, stb.) Volt-e komolyabb szakorvosi beavatkozást

igénylő eset?

1 fő utógondozottnak volt műtéti beavatkozása (kéz)

1 fő 14 éven aluli gyermek kéztörése

12. Oktatási helyzetkép: (2016. december 31-én)

Elsődleges célunk a tanulásban- és értelmileg akadályozott-, valamint a többségi általános

iskolában integrált keretek között tanuló gyermekek speciális megsegítése nevelők által,

akik lehetővé teszik a gyermekek személyiségének és képességének fejlesztését, ezáltal

elősegítve a családi és társadalmi környezetbe való beilleszkedését.

Sikereinket, kudarcainkat nagymértékben befolyásolja az a tényező, hogy milyen alapokat

kapnak a gyermekeink, melyre építkezhetünk annak érdekében, hogy elérjük a kitűzött

célunkat a nevelés-oktatás területén.

Oktatással kapcsolatos nehézségek bemutatása.

tanköt

eles:

nem

tanköt

eles

Tanköt

eles, de

nincs

jogvisz

onya

ma

gán

tan

uló

óvo

dás

ált.

isko

lás

szakis

kolás

szakköz

épisk.

gimna

zista

felsőf

okú

tanul

m.

folyta

t

össze

sen:

22 15 0 0 0 23 7 0 0 0

20

13. A fejlesztőpedagógus beszámolója: Hány gyereket fejlesztett, milyen

területen, milyen eszközöket, módszereket alkalmazva, milyen célokat követve,

milyen eredménnyel, stb? Felmerült problémák?

A fejlesztőpedagógus naptár szerinti kiírásában 7 fő szerepel az órarendjében. De több

esetben nem voltak az év során a gyerekek foglalkozáson a kolléganő egyéb elfoglaltsága

miatt. A gyerekek elmondása alapján /mikor van” fejlesztés”/a fejlesztések során több

feladatot is megoldanak, de többnyire a házi feladatot készítik el.

A csoportokon belüli fejlesztések:

Lehetséges főbb fejlesztendő területek:

- a szakértői bizottsági vélemény ajánlásai,

- a diagnosztikus mérés tapasztalatai,

- a pedagógus megfigyelései alapján.

Affektív terület:

- Szociabilitás (kapcsolatok, közösségekben elfoglalt hely, szociális kompetenciák)

- Érzelmi intelligencia (frusztráció, tolerancia, empátia, önismeret, társismeret,

emberismeret)

Pszichomotoros funkciók:

- Mozgás (nagymozgások, finommotorika, grafomotorium, beszédmozgás)

- Orientáció (testséma, téri és időbeli orientációk)

- Beszéd

• Artikulációs mozgások

• Szókincs

• Mondatalkotás

• Beszédészlelés (hangsor- és szóismétlés, szógyűjtés, szóláncok, hangkeresés,

hangtalálás, hangidőtartamok, zöngés-zöngétlen, szótagolás, hangokból szóalkotás, stb.)

• Beszédmegértés (kommunikációs helyzetek, szókincs, visszamondás, értésellenőrzések

stb.)

- Kognitív funkciók

• Észlelés, diszkrimináció (vizuális, auditív, kinesztetikus stb.)

• Figyelem, differenciálás (vizuális, auditív stb.)

• Emlékezet (vizuális, auditív stb.)

• Képzelet

• Gondolkodás

• Általános tájékozottság (saját és a család legfontosabb adatai, családtagok és nevük,

lakcím, születési dátum, vásárlás, befizetések, idő – óra használata; időjárás, étkezés,

alvás, napszakok, színek stb.

14. Érdekképviseleti fórum: történt-e összehívás, tisztújítás vagy egyéb okból?

Tárgyalt-e valamilyen ügyet? Milyen eredménnyel?

2 alkalommal, rendkívüli esemény nem volt.

15. Felülvizsgálatok: száma, kellet-e rendkívüli felülvizsgálatot kezdeményezni,

ennek okai, elkészültek-e a megfelelő adatlapok, ha nem, miért?

21

14 alkalommal, minden esetben elkészültek a megfelelő dokumentumok.

16. Munkakapcsolat rendőrséggel, ügyészséggel bírósággal, gyámhivatallal,

alapellátással, stb. Munka kapcsolatunk a rendőrséggel, ügyészséggel

bírósággal, gyámhivatallal megfelelő. Iskolákkal, gyakorlati helyekkel napi és

rendszeres.

17. Gyermekvédelmi gyámokkal való együttműködés

Valamennyi gyermekünk gyámja P. K. H. akivel nagyon jó az együttműködésünk

valamennyi a gyermekeket érintő ügyben pl: iskolai beíratás, átíratás, szakma választás,

hivatalos ügyek intézése, gondozási hely módosítás stb. A gyám rendszeresen látogatja a

gyerekeket a gondozási helyen, minden probléma esetén elérhető.

Szinte Napi kapcsolatunk van az összes hivatali egységgel.

Szoros a kapcsolatunk. Heti szinten, telefonon illetve hetente kétszer személyesen is

tudunk kommunikálni a gyerekekkel kapcsolatban.

18. Az ellátmány igényléssel-felhasználással-elszámolással kapcsolatos

problémák megfogalmazása, továbbá az egyéb dokumentáció (szabályzatok, ig.

utasítások) okozta nehézségek bemutatása, team értekezletek száma,

leggyakrabban felmerülő problémák.

Problémát jelent, hogy a havi ellátmány általában 6-án, 7-én kerül kifizetésre, így a havi

tanulóbérleteket a dolgozóknak kell megelőlegezni, hogy a gyerekek iskolába tudjanak

menni, illetve a tárgy hó elszámolási időszaka a hó vége, és az új ellátmányig sok esetben

eltelik 2 hét, ami egy betegség esetén a gyógyszer kiváltását szintén a dolgozónak kell

megelőlegeznie.

A csoportok team értekezletet havi szinten tartunk. Akkor megbeszéljük a felmerülő

problémákat és megoldásokat keresünk rá.

19. Rendkívüli események (SZGYF utasítás szerint): milyen események történtek

az év folyamán? Igényeltek-e utólagos kivizsgálást? Az milyen eredménnyel

zárult? Részletesen kérem leírni!

1 főnek kértünk esetmegbeszélést az iskolai tanárok és a fenntartótól meghívott

kolléganővel együtt. Részünkről a gyám, az otthonvezető és a csoportvezető vett részt a

megbeszélésen.

Pozitív eredmény született a gyermek érdekeit maximálisan figyelembe véve.

20. Panaszbejelentések: érkeztek-e ÍRÁSOS panaszok? Ki küldte, milyen

ügyben? Ezek nyomán tett intézkedések részletezve!

Nem történt panasz

21. Szabadidős programok, hitélet, rendezvények: volt-e farsang, gyereknap,

húsvét, karácsony, stb. megünnepelve. Ha nem, miért? Vannak-e egyéb

szabadidős programok, pl. iskolai szakkörök, kirándulások, túrák,

bográcsozások, mozi látogatás, stb.? Van-e lehetőség templomba járni? Volt-e

keresztelő, bérmálás, konfirmálás, stb. Van-e egyéb kapcsolat az egyházzal, pl.

lelkész ellátogat-e néha a Lakásotthonba?

22

A gyermekek mindennapjainak színesebbé tétele, a szakmai munka hatékonyságának

növelése érdekében a kollégák különféle szabadidős programokat is szerveztek, illetve

biztosították a gyermekek ezeken történő részvételét.

Kiemelkedő programok voltak az év folyamán:

• Koncertek látogatása,

• Márc. 15-i megemlékezés

• Húsvéti készülődés

• Esélyegyenlőségi Világnapon való részvétel

• Civil Szervezetek városi programjának látogatása

• Cirkusz – mozi – bábszínházi előadások

A programfal folyamatos dekorálása, az események fotóval való megörökítése.

Az otthonunkban minden naptári ünnepet megünneplünk. Folyamatos a szabadidős

programok. Kirándulások, mozi látogatás, Közös bográcsozás, szalonnasütés.

Rendszeresen minden hétvégén 3-4 fő jár a gyülekezetbe. Hetente egy alkalommal

hittanoktató és lelkész jár a gyerekekhez az intézetbe. Azon általában mindenki részt vesz.

2016.08.12.-én voltak a Generáli támogatásával a papírgyári múzeumba, illetve többször

voltak úszni a selyemréti strandon.

Az Ember a Gyermekekért Alapítvány támogatásával:

Művészetek házában a Kis kedvencek titkos életét nézték meg illetve még 2 alkalommal

volt az otthon gyermekei moziban.

A nyár folyamán több alkalommal voltak a tapolcai strandon illetve a selyemréti strandon

a gyerekek. Kisvasutaztak és a Vadasparkba is eljutottak.

22. Gyerekek nyaralásai: hány gyerek vett részt: iskolai táborban, intézmény által

szervezett üdülésen, egyház által szervezett táborban, egyéb nyaraláson?

Részletezni!

Iskolai táborban senki nem vett részt. Az egyház által szervezett üdülésen több

gyermekünk eljutott a titkos ügynök táborba Detekre.

Az intézmény által szervezett nagy táborba a Balatonra a csoportból az itt tartozók

mindegyike részt vett. Két csoportból 7 fő nyaralt Bogácson 3 napot.

Kecskeméten foci Európa kupán vettek részt a fiúk az otthonból, 7. helyezést értek el.

23. Karbantartás: milyen karbantartási munkák valósultak meg? Kérem

részletesen leírni lakásotthonra lebontva: hol volt festés, felújítás, javítás, mit

kellett cserélni, pótolni, áthelyezni, stb. Hatósági ellenőrzés során feltárt

hiányosságok, és az ezekre kezdeményezett intézkedések felsorolása. Nagyobb

beszerzések (pl. bútor), adományok (kitől, mit, mennyit, milyen értékben?)

Nagy értékben kaptunk az SZGYF- től bútorokat, textíliát, evőeszközöket, tányérokat és

tartós fogyasztási cikkeket. A bútorok cseréje előtt tisztasági festés volt az egész

otthonban. Egész évben problémát jelentett a zárak cseréje és a kisebb javítási feladatok

elvégeztetése, a műszaki csoport leterheltsége és az elavult épületben, halmozottan

23

jelentkező, meghibásodások miatt. Problémát jelentett a legkisebb beszerezendő alkatrész

vagy villanykörte cseréje.

24. Munka- és balesetvédelem (volt-e előadás, ha nem, miért nem?)

Igen, volt. Minden kolléganő részt vett rajta.

25. Egyéb (minden, amit a szakmai vezető elmondani kíván)

Váradi Lajos gyakornok véleménye a szakmai programról:

Szakmai szempontból teljes mértékben átfogó képet nyújt a program a 2017-es évre. Tovább

viszi azokat a több évre visszanyúló szakmai hagyományokra alapuló és jól működő

módszereket és metodikákat. Én viszont nagyobb hangsúlyt helyeznék az alábbiakra:

1. Szexuális felvilágosítás fontosságának a hangsúlyozása. Jelenleg az intézményben

több fiatal (gyermek és kiskorú) lány van teherben. A szexuális kizsákmányolás elleni

felvilágosító oktatás, a helyes párkapcsolat kialakítására való törekvés és prostitúció

elleni harc fontossága!

2. Káros szenvedélyek kialakulásának megakadályozására tett fontos lépések,

prevenciók. Az intézményben nevelkedő gyerekek több mint a fele kipróbálta, vagy

jelenleg is használ valamilyen drogot. Főképpen dohányzik, de egy páran egyéb

tudatmódosító szer rabja is lesznek. (Alkohol, egyéb szintetikus drogok).

3. A tanulmányi munka színvonalának az emelése, eredményes és hatékony tanulási

módszerek. Piacképes szakmaszerzésre irányuló képzések elősegítése. A fiatalok

többsége szakiskolába jár, de jelentős részük a tanulmányait nem fejezi be, mert nem

látogatja rendszeresen a tanórákat, sok az igazolatlan hiányzás és az iskola elhagyása 16

éves korban.

4. Egyéni higiéné fontosságának hangsúlyozása. A 14-15 év körüli fiatalok közül sokan

nem tisztálkodnak napi rendszerességgel.

24

5. A mindennapi életre való felkészítés, háztartás vezetési ismeretek elsajátítása.

Elengedhetetlennek tartom, hogy az intézetből kikerült fiatalok mindegyike tisztában

legyen az alapvető és mindennapi élethez szükséges ismeretekkel és azok gyakorlati

használatával. A háztartás vezetésével, bevásárlással, takarítással, hatékony mosási

módszerekkel. Alapvető főzési technikák elsajátításával, ugyanis ezeknek a jelentős

részét most az intézetben a nevelők végzik el helyettük. Egyedül a takarításban vesznek

részt hatékonyan.

6. Alapvető pénzügyi ismeretek elsajátítása. Jelenleg az alábbi szisztéma működik a

magyarországi Gyermek-és Ifjúsági Nevelő Intézetekben: a nevelők összeírják, hogy a

fiataloknak egy adott hónapban mire van szükségük előzetesen megkérdezve tőlük. A

havi zsebpénzkeret életkoronként változik, 1400-5130.- Forintig. Fontosnak tartanám,

hogy a 14 év feletti fiataloknak szakemberek bevonásával, pénzügyi tanácsadók vagy

banki alkalmazottak segítségével elmagyarázni a pénz fontosságát, és egyúttal a pénz

értékét is. Tisztában vagyok vele, hogy az adott hónapra szánt keret összeg nagyon

kevés, de ezt is meg kellene próbálni beosztani, hiszen a többi igényük teljes mértékben

ki van elégítve.

7. Az utcáról először érkezők egyéni foglalkozásokkal való beillesztése, és a csoportba

a befogadásuk hatékonyabbá tétele, a minimum követelmények elfogadtatása

velük. Sokan az intézetbe kerülésük után nemsokára szökést próbálnak meg, és ez

sokszor sikerül is nekik. Az intézmény nem zárt börtön, így szabad mozgásukban nem

korlátozottak. Nagyobb figyelemmel kellene kísérni az első heteiket, mentálisan,

pszichológus bevonásával segítő beszélgetéseket folytatnák velük, ha az első jelét

látnám, hogy a gyermek nehezen találja a helyét a csoportban, kirekesztő viselkedésnél

a csoporttal beszélgetnék, hogy segítsenek az új társ befogadásában.

8. A nevelői munka –kommunikáció, csoportos együttműködés- hatékonyságának a

fejlesztése. Az intézményben töltött három és fél hónapom alatt megfigyeltem, hogy

sok nevelő között nem jó a viszony. Kommunikációban és közös munkában gyakran

sok a félre értés és a feladatok megoldása sem hatékony. Többször előfordult, hogy a

gyerekek MVK bérlet nélkül indultak el az iskolába, néhány tankönyv és füzet a

Gyermekvárosban maradt, és nem volt kész a házi feladat sem, vagy egy adott feladatot

nem készítettek el az adott időre.

9. Az erkölcs és a vallás fontossága a mindennapi életben.

10. Gyakori közös programok szervezése. Nyári táborok szervezése, gyakoribb közös

játékok és szabadidős sportok hatékonyságának a fontossága, az egészséges és

25

kiegyensúlyozott fejlődéshez elengedhetetlen. Gyakoribb színházlátogatások,

könyvtárba való beíratása a gyerekeknek. A magyar és nemzetközi kultúra

megismertetése a fiatalokkal.

Pedagógiai vélemény

Egy 12 éves nevelt kislányról:

Testi fejlettsége: Korához képest nagyon visszamaradott, alacsony testalkatú, vékony kislány.

Mozgásigénye óriási. Gastroenterológiai, Urológiai, Nephrológiai, Pszichiátriai kezelt.

Értelmi fejlettsége: Korához képes visszamaradt. Fejlődés nem mindenben mutatkozik meg.

20-as számkörben biztosan számol. Folyamatosan olvas, idegen szöveget is elég jól elolvassa.

Írása javult a külalakja szebb lett. Tanórákon fegyelmezetlen, sokat mozog hosszú ideig nem

köthető le a figyelme. Mihelyst a felnőtt nem vele foglalkozik, abban a pillanatban feláll, és

elmegy, mással foglalkozik. Utána nem lehet csak nehezen visszahangolni a tanulásra.

Hisztizik, csúnyán beszél. Mozgás igénye nagy így a tanulása alatt is sokat mozog. Jelenleg egy

miskolci iskola 2 osztályos tanulója. (Már harmadszorra járja ezt az évfolyamot). Az iskolába

már az első hetekben jelezték a tanárnők, hogy szereti a társai dolgait elvenni. Engedély nélkül

távozni. Az osztályba nehezen illeszkedik, be többször megkérdezi, miért kell neki ide járnia.

A jelenlegi helyzet alapján az iskolában nagyon a sok a magártási problémák vannak vele. Az

iskolából minden nap ellop valamit. (pénz, mobiltelefon, játék, iskolai felszerelés stb.…) Az

iskolából engedély nélkül elment. Sajnos az intézetben is már napi szinten probléma, hogy

eltulajdonítja mások értékeit. Az iskolában és itthon is mikor szembesítésre kerül a sor, hogy

honnan vannak az idegen dolgok nála mindig az a válasz, hogy kapta valakitől. Mikor kiderül,

hogy nem igaz még akkor is sírva állítja, hogy ő azt kapta. Sajnos a lopások és a folyamatos

hazudozások mára már napi szintű lett. Nem méri fel a súlyát a tetteinek a mondanivalójának

és nem érdekli, hogy másokat hoz kellemetlen helyzetbe az őszinte lenséggel.

26

Érzelmi állapota: A csoportba való beilleszkedése nehézkes volt, sajnos a mai napig sem

tudják társai tolerálni a viselkedését. Cserfes kislány, mindenhez van hozzáfűzni valója.

Nehezen irányítható, öntörvényű, tolerancia szintje alacsony. Sokat kötekedik a kisebb

társaival, sok a konfliktus helyzete a csoportban. A konfliktus helyzetek több esetben

verekedésig fajulnak. A kisebb társait megüti és erre reagálva a nagyobb testvérek nem hagyják.

Több esetben is szét kellett szedni a kisebb társaival való verekedések során őket, úgy,hogy

még a felnőttet is bántalmazta. A kislány mikor kötegszik társaival nem méri fel, hogy kicsi

vagy nagy gyerek az a lényeg, hogy mindig az legyen, amit ő akar. Akaratos, makacs kislány.

Az elmúlt egy évben rendszeresen előfordul, hogy a felnőttekkel csúnyán beszél, vissza beszél

elég csúnya szavakat használva.

Sajnos nagyon sokat hazudozik és lopja meg társait, amit a többiek nem jó szemmel néznek.

Napi rendszerességgel előfordult, hogy a felnőtteket is meghazudtolja mikor valami

csínytevésért kérdő van, vonva vagy illetve többször volt az a válasza azért hazudok, mert így

van kedvem.

Egy hetet töltött Debrecenben a pszichiátrián. A doktornő azt mondta sajnos nem tudták

kicserélni és nagyon változtatni sem rajta. A csoportvezető nevelő ment a kislányért, mert

személyesen szeretett volna beszélni a doktornővel. Nagyon sok probléma volt vele az alatt az

egy hét alatt is. Ott is jelentkeztek ezek a problémák, amik itthon. A korházban is

eltulajdonította mások személyes tárgyait, uszította a rosszaságra a társait. Sok ismeretlen dolog

volt a táskájában, ami a kórház tulajdona, haza akarta hozni. Azzal játszott és úgy gondolta

akkor elhozza. Sajnos szinte csak negatív élményeket tudtak mondani a nővérkék is.

Családi kapcsolata: Az édesanyja havonta telefonon hívja, időnként meglátogatja:

Szociális viselkedése: A társadalmi normákat nem ismeri és nem is akarja, ezért betartani sem

tudja. Számára a lopás fogalma ismeretlen. Ott volt és elvette. Nem érzi a súlyát, hogy ez nem

helyes, nem érti meg, hogy a hazugságaival a társait és a felnőtteket is bajba sodorhatja. Örül

neki, ha konfliktus helyzetet generálhat.

Javaslat a további problémák megelőzésére:

Sajnos nem látunk jó megoldást K.-vel a problémák elhárítására. Ugyan is bármilyen közegben

a 12 éves lány ugyan azt produkálja. Nem tartja vissza semmi. Hibába beszélgetünk vele, hogy

nem szabad lopni, nem szabad hazudozni, mert ezek nem szép dolgok és a későbbiekben a

lopásokért már rendőrségi ügyek is kerekedhetnek. A pillanatnyi helyzetben megígéri, hogy

soha többet nem tesz ilyet. Sajnos nem telik el egy óra sem a beszélgetések után és máris

konfliktusba kerekedik, lop, illetve valótlant állít. Ez minden csoportban, élő probléma lesz.

Nem javasolja a csoportvezető nevelő a kiskorú áthelyezését olyan csoportba, ahol nagykorú

fiatalok élnek, és ahol nincs legalább egy vele egykorú gyermek. A nagyobb gyermekek már

párkapcsolatban vannak, így óhatatlan a szexuális kapcsolat egymás között. Nem tenne jót

kislánynak, aki egyébként is szexuálisan fejlett és érett. Mint ahogyan nálunk is előfordult, hogy

felajánlkozott a fiúknak ez máshol is előfordulhat és nem biztos, hogy a nagyobb fiúk jó

27

szemmel néznék. Nem látom biztonságban a fizikai bántalmazásoktól. A 4-es csoportból is

átjött egy 13 éves fiú azzal a problémával, hogy a nagyobb gyerekek bántják, és nem érzi jól

magát. Egy másik fiút is szintén ki kellett a csoportból emelni, mert ő sem a korosztályával volt

egy csoportban. Továbbá nem tartom megfelelőnek a felnőttek munka időbeosztását a lány

biztonságos neveléséhez, mert sokszor nincs a csoportban éjszakás és így egy felnőtt néz a két

csoportra.

A 12 éves lánnyal való problémák megnehezítik a csoport gyermekeinek és felnőtteinek a

munkáját, de még mindig jobbnak látom a jelenlegi gondozási helyen való maradását még úgy

is, hogy megnehezíti a csoport életét. A gyermek érdekeit szem előtt tartva csak olyan

gondozási helyet tudunk javasolnia nevelőkkel, ahol vele egykorú gyerekek, vannak illetve egy

olyan nevelőszülőt, aki tisztában van a gyermek személyiségével és vállalja, hogy csak is

egyedüli gyermekként neveli. A kislányra maximális figyelem kell, amit jelenlegi helyén is

igyekszünk fenntartani, de rajta kívül még, van több kicsi, több fogyatékkal élő a gyermek, akik

szintén igénylik a maximális figyelmet.

Miskolc, 2017.április 14.

Váradi Lajos

Gyakornok

28

Helyzetértékelés

A helyzetértékelést végzi (k):

A csoportvezető nevelő és Váradi Lajos

Név: J. K. (12 éves)

Születési hely, idő: Miskolc, 2005.04.28. Anyja születési neve: B.Sz.

Gondozási hely: Miskolci Gyermekvédelmi Központ Fruska Gyermekotthon. Gyám neve:

P. K. H.

Mióta van a gyermek a jelenlegi gondozási helyén? 2013.04.26. Jelen helyzetértékelés

időpontja: 2017.04.03.

29

Előző helyzetértékelés időpontja: 2015.09.23. Helyzetértékelés oka: felülvizsgálat.

I.1. Mely intézményekkel, szakemberekkel találkozott, beszélt a gondozó a gyermek ügyében

az elhelyezés, vagy

Az előző helyzetértékelés óta?

Dátum Intézmény és/vagy szakember Milyen módon, miről?

2015.09.23. szakr. fogászat

2015.10.15 szakr. fogászat

2015.10.19. iskola fogadó ó.

2015.11.02. gyek bőrgy.

2015.11.10. gyek rehab.

2016.01.18. suli szülői

2016.03.21. suli nyílt nap

2016.04.19. gyek urológia

2016.05.02. suli szülői

2016.05.13. gyek gastroentrológia

2016.06.22. gyek gastroentrológia

2016.07.07. gyek pszichiátria

2016.09.05. iskola szülői

2016.09.06. gyek kardiológia

2016.09.27. gyek pszichiátria

2016.10.04. Debrecen pszichiátria

2016.10.19. szakértői vizsgálat

2. Találkozott-e és mikor a gondozó a gyermek családtagjaival, és/vagy más kapcsolattartásra

Jogosult személyekkel?

2-3 havonta látogatja (B. SZ.) édesanya.

30

II. A gyermek beilleszkedése, közérzete a gondozási helyen

1. A gyermek tényleges tartózkodási helye megegyezik-e a gondozási hellyel, s ha nem, hol

tartózkodik (pl. kollégium), és miért? Milyen gyakran megy haza a gondozási helyre?

A tényleges tartózkodási hely megegyezik a gondozással, hellyel.

2. Tapasztalatuk szerint hogyan érzi magát jelenleg a gyermek a gondozási helyén?

Sajnos nem mindig érzi jól magát, mert sokszor hazudtolja meg társait és ők ezt nem

minden esetben nézik jó szemmel. Egyre többet tulajdonítja, él mások személyes tárgyait

ezért sokszor neheztelnek rá.

3. Hogyan értékeli a gyermekgondozási helyére történt befogadását, beilleszkedését, a

közösségben elfoglalt helyét? Ha voltak nehézségei, hogyan támogatta, milyen segítséget

adott neki a gondozója?

Egész jól beilleszkedett a csoportba. Vannak még problémái a társaival, mert sokat

hazudik, és nem mindig tolerálják a többiek. A lopásai miatt egyre több a konfliktusa

társaival.

III. Mennyiben valósultak meg az egyéni gondozási-nevelési tervben megfogalmazott

feladatok?

Az egyéni gondozási nevelési tervben megfogalmazott feladatokat részben

megvalósultak illetve megvalósulásuk folyamatban van.

IV. Milyen változások tapasztalhatók a gyermek életében az elhelyezés illetve az utolsó

helyzetértékelés óta?

31

1. Testi fejlődés, fizikai, egészségi állapot (beleértve a fogyatékosságot is) alakulása:

(Hogyan segíti a gyermeket a gondozó az egészsége megőrzésében, az egészséges életmód

kialakításában? Napjában hányszor, hol étkezik a gyermek? Ösztönzi-e a testmozgásra,

sportolásra?)

Korától eltérő, vékony, alacsony testalkatú kislány.

2. Értelmi fejlődés, tanulás:

(Hogyan támogatja a gondozó a gyermeket környezete önálló felfedezésében, alkotó

tevékenységében?

Hogyan segíti a gondozó tudatosítani a gyermekben a tanulás, iskolába járás fontosságát, a

tudás örömét és hasznát? Milyen szempontok alapján, hogyan választották ki a gyermek

jelenlegi oktatási-nevelési intézményét? A gyermek magatartásának, eredményeinek,

teljesítményének változása. Tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások. Ha a gyermek jelenleg

nem tanul, ösztönzik-e a tanulás folytatására?)

Értelmi képessége gyenge, de a csintalanságokra, hazugságokra van esze.

Milyen a gyermek aktivitása játékban, szabadidős programjának szervezésében, szabadidős

tevékenységében? Hogyan segíti a gyermeket szabadidejének megszervezésében,

hobbitevékenység kiválasztásában?

Sokat babázik, anya szerepet játszik.

3. Érzelmi állapot, viselkedés változásai:

Érzelmileg labilis, gyenge sokat hisztizik. Agresszívvé válik, ha a társai és a felnőttek

számon kérik a hazugságok, lopások miatt.

Milyen segítséget kapott a lelki trauma feldolgozásához? Hogyan kezelik a gyermek

konfliktusait gondozóhelyén a társai és gondozói?

Egyéni és csoportos beszélgetések.

32

Sokat hisztizik hangosan sír könnyek nélkül, hogy mindenki észre vegye.

Érték-e lelki traumák, voltak-e konfliktusai az elhelyezés, utolsó helyzetértékelés óta?

Nem.

4. A gyermek önértékelésének változásai:

Szükséges-e a gyermek énképének korrigálása, hogyan tud ebben segíteni a gondozó?

Igen. Szakemberek bevonásával.

Részesül, részesült-e valamilyen terápiában, részt vett-e egyéb foglalkozásban?

Igen, fejlesztőpedagógus, pszichológus.

5. Változások a gyermek erkölcsi értékrendjében, a társadalmi normák ismeretében és

elfogadásában:

Van-e szükség e téren korrekcióra, hogyan tud ebben segíteni a gondozó?

A társadalmi normákat nem érti nem is tartja be.

6. A gyermek önellátásban mutatott jártassága, tevékenysége:

Önállóságra képtelen folyamatosan figyelmeztetni kell felnőtt felügyelete szükséges.

7. Változások a gyermek öltözködésében, külsejében, szubkulturális kötődésében:

Hogyan viszonyul a gondozó az esetleges szokatlan öltözködéséhez, szokásaihoz, alternatív

életstílusához?

Önállóan kérés nélkül napjába többször is átöltözik, de nem a sajátjába.

8. Történt-e rendkívüli esemény az elhelyezés, utolsó helyzetértékelés óta (szökés,

bűncselekmény, krízishelyzet, stb.)?

33

Igen. Több esetben lopáson kapták. Iskolába és az otthonában is, Egy esetben

megszökött az iskolából, mert telefont és pénzt lopott az iskolában és elmenekült, mert a

tanár néni leszidta.

V. A gyermek élete a gondozóhelyen

1. Történt–e változás a gyermek elhelyezésében – fizikai környezet, szobatársak, a gondozási

helyen élő személyek tekintetében – a gondozás kezdete, ill. az utolsó helyzetértékelés óta?

A változás oka, és milyen hatással volt a gyermekre?

Nem.

2. Milyen a gyermek kötődése nevelőszüleihez/intézményi gondozóihoz, s van-e ebben

változás?

Van-e igénye bizalmas beszélgetésre, problémái megosztására valakivel a gondozói közül, és

van-e erre lehetőség?

Több esetben beszélgetünk vele, hogy nem helyes, amit csinál. Megígéri, hogy többet

nem fog előfordulni, de kb. 10 perc múlva újra megtörténnek a lopások, veszekedések a

társaival.

3. Milyen a gondozó (k) nevelési stílusa? Tudnak-e segíteni a gyermeknek

személyiségkorrekciójában? Tiszteletben tartják-e a nevelés során a gyermek személyiségi

jogait, méltóságát?

Igen, jogait, tiszteletben tartják a gyermekek személyiségét.

4. Van-e igény és lehetőség a gyermek és a gondozók részéről a közös tevékenységekre: ház

körüli munka, barkácsolás, játék, külső programok stb.?

Van lehetőség közös játékokra, moziba színházba menni, táborba menni.

34

VI. A gyermek kapcsolatai

1. Milyen módon és rendszerességgel élt a szülő, illetve más kapcsolattartásra jogosult

személy a kapcsolattartás jogával?

Az édesanyja kb 3 havonta látogatja, telefonon tartja a kapcsolatot vele.

2. Változott-e a gyermek kapcsolata, és hogyan?

Édesapja felvette a kapcsolatot vele levelezés formájában kb egy éve, de azóta sem

jelentkezik.

VII. A szülők és a gyám/gondozó együttműködésének bemutatása.

1. Törekszik-e a gyám/gondozó a szülőkkel való együttműködésre? Hol, mikor találkozott

velük utoljára, illetve mikor, milyen módon próbálta utoljára felvenni velük a kapcsolatot?

Milyen támogatást kapott a kapcsolattartásra jogosult szülő, illetve személy a gondozóktól?

Igen. A kapcsolat folyamatos az édesanya és a nevelők között. 2016.10.14-én közös

program keretében találkozott a gyermekkel az édesanya.

2. Milyen a szülők együttműködési készsége? A kapcsolattartás szabályozása megfelel-e az

érdekeiknek és a lehetőségeiknek?

Az édesanya készséges, együttműkő.

3. Információk a szülőkről/azokról, akikhez a gyermek visszagondozható.

Családgondozó/nevelőszülői tanácsadó munkájának tapasztalatai alapján a szülők/más

személyek – akikhez a gyermek visszagondozható – magatartásában, életvitelében,

körülményeiben beállt változások

Az édesanya sajnos keveset látogatja a gyermeket, információnk szerint maga is

gondnokság alatt áll.

35

A gyámi funkcióból eredő egyéb feladatok bemutatása

1. Milyen szinten biztosított a gyermek teljes körű ellátása? Jelent-e problémát ennek

biztosítása?

Gyermekotthoni körülmények között teljes ellátás biztosított.

2. A gyermek törvényes képviselete keretében tett jognyilatkozatok:

Okmányiroda, iskola.

3. Mely intézményekkel, szakemberekkel, milyen rendszerességgel és milyen formában tart

kapcsolatot a gyermek gondozása, ellátása keretében? Tartja-e a kapcsolatot a vérszerinti

családot gondozó családgondozóval?

Iskolával, gyermekjóléti szolgálattal, illetékes gyámhivatallal, kórházzal.

4. A gyermek vagyonának kezelésével kapcsolatos feladatok (az éves számadás óta):

Vezetik-e a gyermek zsebpénzének nyilvántartását?

Igen. Zsebpénz és vagyonnyilvántartás vezetünk.

5. Mennyiben valósultak meg a gyermekre nézve az egyéni elhelyezési tervben

megfogalmazott feladatok?

Időarányosan megvalósultak.

6. Sikerült-e a gyámnak a mindennapi munkájában érvényesíteni a gyermeki jogokat: emberi

méltóságának tiszteletben tartását, a gyermek személyiségének kibontakozását, fejlődését,

önálló életre nevelését, társadalomba beilleszkedését?

Igen, sikerült.

36

VIII. Következtetések, javaslatok

1. Az információk birtokában milyennek látja a gyermek haza kerülésének esélyeit, hogyan

képzeli el a gyermek sorsának alakulását?

A meglévő információk alapján nincs reális alapja a hazakerülésnek.

Javasolja-e

a) a gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánításának kezdeményezését? Nem

b) gyermek nevelésbe vételének megszüntetését, státuszának módosítását? Nem

b) az egyéni elhelyezési terv fenntartását vagy módosítását? Igen

c) a gondozási hely megváltoztatását? Nem

d) a gyám felmentését, elmozdítását? Nem

Egyéb javaslatok: Nevelőszülőhöz javasoljuk.

V. A képzés során teljesített gyakorlatok tereptanári értékelései

37

38

39

40

41

VII. Mellékletek

1.számú melléklet

Greengrass: A repülés elmélete

Készítette: Váradi Lajos

A filmnek már az elején a zene érezteti a hangulatot. Szép, és előre lehet tudni, hogy

valószínű nem vígjátékot fog nézni az ember, mert a dallamok nekem már drámaiak

és egyben szívbemarkolóak. Már az elején megragadta a fülemet egy aforizma, amely

az egész későbbi film történéseire rávetül: „Mindenki képes arra, hogy olyasmit

kövessen el, ami teljesen ellentétes a személyiségével”.

Richard, a film férfi főszereplője, aki a laikus segítő szerepét tölti be a filmben minden

energiáját, ami összegyűlik benne és az életében, valamilyen cselekvésbe fordítja.

Tipikus felfedező, kalandvágyó ember, aki a földtől elrugaszkodottan él és a külső

szemlélőben a repülési kísérletezéseivel bohókás, bolond ember érzetét kelti. Az egyik

őrült repülési kísérlete miatt 124 óra közmunkára ítélik. Jane, a film női főszereplője

tolókocsis, hangja eltorzult, mivel idegrendszeri betegsége van. Ennek hatására 18

éves korától kezdve folyamatosan épül lefele (7 éve), mivel gyógyíthatatlan. Makacs,

viszont szellemileg teljesen ép. Richardot azzal bízzák meg, hogy gondozza a lányt. A

férfi először félelmet, elutasítást érez magában a nővel kapcsolatban, megijeszti a

látványa. Úgy érzi, erre a feladatra ő nem képes. Jane gátlástalanul kimondja minden

gondolatát, lehet az saját magával szembeni kritika, ill. mással szembeni vélekedés.

Nem sajnáltatja magát, beletörődött a sorsába. Richardnak heti két délelőttöt kell a

lánnyal töltenie. Eközben az ő élete is bonyodalmas, csak más szempontokból. Nincs

pénze, a magánélete romokban és minden gondolatát kitölti a repülés. Kibérelt egy kis

csűrt, ahol építgeti a repülőgépét, amivel minden áron repülni akar. A gondozást

42

tekintve visszatérhetünk az idézetre, miszerint Richard akaratlanul Jane gondozásával

olyan dologba kezdett bele, ami abszolút ellenkezik az egyéniségétől.

Jane mellett mindig ott van az anyja, aki gyermeknek tekinti a lányt, annak ellenére,

hogy 25 éves. Félti, óvja mindentől, felvilágosítást ad neki mi jó és mi rossz az életben,

mit csinálhat és mit nem. A lánynak elfojtott szexuális vágyai vannak, amely abból

indul ki, hogy 17 évesen, mikor még egészséges volt és lehetősége lett volna rá, nem

vesztette el a szüzességét. Gondolatai nagy százalékát ez a téma tölti ki. Rettentő fejlett

kritikai érzéke van a lánynak és rendkívül művelt. Például megmondja egy festményről

(erőteljesen vonzza a festészet), hogy aki azt festette vallásos volt-e vagy nem.

Emellett az önirónia is nagy szerepet kap az életében, mivel nem sajnálja magát („..

testbeszédem nem elég kifejező.” ).

Richard próbál a lány kedvében járni, mintha egy gyermeket gondozna, úgy viselkedik.

Jane szeretne felülni egy vidámparki körhintára. Fel is ül rá, ami totális boldogsággal

tölti el, mivel eddig ilyen élményben nem volt része betegsége alatt. Ezzel úgy érzi,

egy kicsit mintha visszakapta volna régi életét. El is sírja magát az eufórikus állapottól,

a kórházban köt ki. Ez az a momentum, mikor Jane bizalmába fogadja Richardot,

barátra lel benne.

Én nem sajnálatot érzek a lány iránt, hanem inkább tiszteletet az egész film alatt amiatt,

ahogyan a betegségét felfogja és amilyen lelki erővel rendelkezik. Testét teljesen külön

választja saját magától, a személyiségétől. Erről eszembe jut, hogy az ember soha ne

tévessze össze a külsőleg megvalósíthatót a belsőleg lehetségessel.

Richard mániákus szinten, elizoláltan tölti idejét a hegyek között a csűrben, ahol

teljesen jól érzi magát. Szerintem remete típus, aki teljesen jól érzi magát egyedül.

Éppen az ellentéte Jane -nek, aki mellett mindig van valaki, és aki imádja gondolatait

megosztani másokkal. Richard kilép hétköznapi életéből azzal, hogy kiköltözik a

hegyekbe, Jane ezt nem tudná megcsinálni helyzetéből adódóan. A férfi kissé sivár

érzelmileg a sajátos kis életvitele miatt. Barátnője ragaszkodik hozzá kézzel - lábbal,

annak ellenére, hogy nem laknak együtt már a férfival.

Jane bevásárlásnál lop a boltból, mivel úgy érzi semmi vesztenivalója nincsen az

életében. Felfogása teljesen reális: „Élj a mának, mert nem tudhatod lesz-e még

holnap”.

Ahogy a lány és a férfi kapcsolata elmélyül, ez a két ellentétes személyiség annál

inkább vonzza egymást. Richard beavatja repülési terveibe a lányt, aki érdeklődően áll

a dologhoz. Elkezdenek szépen lassan ragaszkodni egymáshoz, mivel egymásban

azokat a tulajdonságokat találják meg, ami önmagukból hiányzik.

A film színeiben nekem sokszor érződik egy kis melankólia, sok benne az esti jelenet,

mikor sötét van.

Fontos momentum, hogy Jane-nek mutatja meg először a repülőt. A repülő

szimbólumként jelenik meg a két ember életében. A gondolatok szárnyalását, a földtől

elrugaszkodott életmódot tükrözi egy materiális dologban.

43

Jane Richarddal akarja elveszteni a szüzességét, amibe a férfi nem megy bele. Szeretőt

kerítenek a lánynak, akit később elutasít.

Mikor letelik a gondozási idő, Jane-nek új gondozói lesznek, akikkel nem találja meg

a közös hangot. Ezek a gondozási szakma emberei. Stigmatizálják az első pillanattól a

lányt, úgy viselkednek vele, mint egy magatehetetlen kis állattal. Jane ezt

automatikusan elutasítja magától. Eközben Richardnak is új emberekre kell vigyáznia,

akikkel nem találja a közös hangot. A két ember hiányzik egymásnak.

Észrevehetőek bipolaritások a filmben, a két ellentétes jellem mutatja ezeket.

Richard az örökösen ténykedő , fizikális ember, Jane pedig a szellemi ténykedés ,

állandó agyalás embere.

A film közepénél teljesedik ki a barátságuk , amely a férfi részéről lelki vonzalom, a

lány részéről testi és lelki egyben. A lánynak kerítenek egy szeretőt, de annak az

embernek viszont nagyon sok pénzt kell fizetni, hogy megtegye a lány kérését.

Mivel Richardnak semmi pénze nincsen a lánynak pedig alig van, kitalálja Richard ,

hogy kirabol egy bankot. Ezt nem tudja megtenni, mivel volt barátnője dolgozik pont

a bankban , mikor előrántja a fegyvert. Eközben a lány sem akarja már annyira a

vágyott dolgát. Itt is összefut a cselekmény. Mind a ketten egymástól függetlenül ,de

valahogy mégis összhangban nem folytatnak egy előre eltervezett dolgot. A lány

megijed, a férfit pedig megijeszti a gondolata, hogy mi történik a lánnyal. A nagy

traumában végül egymásra találnak. Végülis csak Richard veszi el a lány szüzességét.

A 2 ellentétes személyiség életében párhuzam vonható egy idő után. Tudattalanul is

egymásra hangolódnak. Lelki társak lesznek.

Egy rövidke időre felszáll a repülő, majd a landolásnál szétesik. De ez az a pillanat

mindkettőjük életében, mikor teljesen boldogok. Ott ülnek a repülőn egymás mellett,

mivel Jane határozott kérése volt, hogy a kétesélyes repülésre elmenjen a férfival. A

film legcsodálatosabb momentuma ez számomra. Ezzel együtt valami mintha véget is

érne, mintha mindketten letudták volna az egymáshoz való ragaszkodásukat, mintha

ez lett volna a célja a kapcsolatuknak : a repülés, az a pár perc a levegőben.

Ezek után útjaik szétválnak, de örökre egymás szívébe zárják egymást. Richard

emléket állít Jane-nek , mikor meghal, melyet nagyon gyakran látogat a lány halála

után.

A film véget ér akkor, mikor a repülés is véget ér. Nem részletezi mi lett a férfival, mi

lett Jane-nel, hogyan és hol halt meg, meddig élt még, de valahogy ez nekem nem is

hiányzott. Ezt az író már a saját fantáziánkra bízza.

Végezetül összességében a film gyönyörű és elgondolkodtató. Vannak nagyon vidám

momentumai, mikor szinte sírva nevet az ember, viszont drámai pillanatai is , mikor

inkább könny gyűlik a szemembe. Sokféle szemszögből lehet nézni ezt. Nézhetjük

úgy is, hogy csak a lány életére és betegségére koncentrálunk egész idő alatt, viszont

nézhetjük úgy is, mint egy lehetőséget, hogy elgondolkodjunk rajta, hogy mi az igazán

fontos az életben és mi nem. Ez a film arra tanított engem egyrészt, hogy a boldogság

44

az nem egy folyamatos dolog, és mindig hozzáállás kérdése, hogy az ember boldog-e

vagy sem. Kihozza-e magából lehetőségeihez mérten a legtöbbet, mint Jane a filmben.

Nem a materiális dolgok hozzák az igazi örömöt az életbe, hanem az emberi

kapcsolatok, a szeretet, az odafigyelés és sokszor olyanok, amik ellenkeznek az

egyéniségünkkel.

2. számú melléklet:

A Legyek Ura elemzése

Készítette: Váradi Lajos

A történet angol kamaszokról szól, akiknek a repülőgépe lezuhan egy lakatlan

szigetre. A fiúk testületeket választanak, törvényeket hoznak, igyekeznek strukturálni

az életüket, ahogy azt otthon megszokhatták.

Viselkedésre nagyon különbözőek. Jellemükből a családi hátterére is lehet

következtetni.

A történet elején a fiúk viselkedése tele van önkontrollal, életkoruknak megfelelő, a

végére már teljesen elvadulnak. Fokozatosan vadulnak el, félelmükből adódóan

gonoszak lesznek és ölni és képesek.

Együtt kell boldogulniuk a túlélésért és a megmenekülésért.

A két csoportnak szüksége van egy vezetőre: Ralph lesz az, mivel a kagyló is nála van.

Ez a hatalom jelképe. Ralph bátor, határozott személyiség, aki próbálja egybe tartani

a csoportot. Mindenki felnéz rá.

Egyközös célt kell elérniük, miközben egymástól függenek.

Ebben az életkorban nagyon befolyásolhatóak a gyerekek.

45

Ralph, hogy mire vállalkozott azzal, hogy elfogadta a vezér titulust, nem érzi még a

súlyát akkor. Igazi jó vezető személyiség, aki tudja, hogy a legfontosabb a szigeten az,

hogy a tüzet ébren tartsák, hogy ezáltal észrevegyék őket.

A tűzgyújtásra Röfi szemüvegére van szükség. A szemüveg nagyon meghatározó,

mivel anélkül nincs tűz, nem lehet húst sütni és megmenekülni. Ralphnak egyébként

mindig Röfi segít, a legnagyobb ötletek és legésszerűbb dolgok tőle származnak szinte

mindig.

Az idősebb fiúkat „nagyoknak” nevezik, míg a kicsiket „apróságoknak”.

A másik főszereplő Jack, az ellenfele, aki megtestesíti a barbárságot és a vadságot,

ami a történet elején még nem, de a végére már mindenkire hat.

Jacknek a vadászat a legfontosabb, és a csapatával ez a motivációjuk a szigeten. A

történet elején tiszteli Ralphot, de féltékeny arra, hogy ő a vezető.

Az első konfliktus, mikor egy hajó jár a közelben, de a tűz kialudt, mert Jack és csapata

vadászni mentek.

Az kicsik arról kezdenek el beszélni, hogy valamilyen szörnyet láttak a szigeten. Ki

akarják deríteni, hogy mi az. Az idő előrehaladtával felszínre kerülnek a gyerekek

közötti ellentétek.

Ralphnak egy idő után már nem akar engedelmeskedni Jack, ezért külön csapatot

alakít ki magának. Így alakul ki 2 csoport.

Jacken és társain elhatalmasodik az állatias ösztön, a barbárság és a vadászat. Kifestik

magukat, táncolnak az Istenhez és csak a vadászat érdekli őket.

Jack csapatának első vadászata során egy disznó fejét karóra húzzák, feláldozva a

szörny kiengesztelésére. A disznófej vonzza a legyeket, így születik meg: A Legyek Ura.

Röfi, Ralph, Simon és az összes apróság magukra maradnak, egyedül kell őrizniük a

tüzet.

Egy következő konfliktusnak a végén meghal Röfi.

Jacknek és csapatának ahhoz, hogy megsüssék a húst, szükségük van Röfi

szemüvegére. Elrabolják a szemüveget.

Ralphék megpróbálják visszaszerezni, de mikor Ralph és Jack találkozik, elkezdenek

harcolni, de egyik se tud felülkerekedni a másikon. A sziklatetőn ott áll Roger, aki

elveszíti az ítélőképességét, ledönt egy szikladarabot Ralph-ék felé, ami Röfit találja

el.

46

Vadászatot indítanak Ralph ellen. Fejét karóra akarják tűzni, így engesztelve ki a

szörnyet.

Az üldözése közben Jack csapata felgyújtja a szigetet, hogy kifüstölje Ralphot a

búvóhelyéről.

Mire a helyzet már teljesen elfajulna, megmenekülnek. Egy tengerész jelenik meg, aki

észrevette a tüzet a hajójukról.

A szemüveg mellett fontos még a dárda szerepe is, ami a védekezés, a hússzerzés,

majd a gyilkolás és a félelem eszköze lesz.

Jack és Roger a tekintélyelvű otthoni világot képviselik. Vasfegyelmet hoznak

magukkal, még a rekkenő hőségben sem veszik le a köpenyüket. Mégsem ők azok,

akik visszatartják a gyerekeket a rossztól, sőt a hatalomvágy miatt épp ők viszik bele

ebbe társaikat. A két fiú az erőszak és a kegyetlenség megtestesítőjévé válik.

Röfi talán a legkomolyabb és legérettebb a nagyok közül, de önállótlan és bátortalan.

Simon annak ellenére, hogy Ralphnál és Jacknél gyengébb testalkatú, mégis részt vesz

az első küldetésen, kiáll Röfi mellett, kunyhót épít, leszedi a gyerekeknek a

gyümölcsöt és a saját húsadagját Röfinek adja. Simon az egyetlen pozitív hős a nagyok

között.

A nagyokkal ellentétben a kicsiket nem érdekelte a hatalom, egyikük sem akart vezér

lenni. Napjaik teljes egészét kitette az evés, az alvás és a játék. A rugalmasság és

alkalmazkodás jellemezte őket, élelmet is tudtak szerezni maguknak, az éretlen

gyümölcs okozta fájdalomhoz is hozzászoktak. Félelmeik ellenére sem hagyták

cserben egymást. A játékkal és a sírással akaratlanul is képesek voltak a trauma és a

lelki élmények hatását tompítani. A cselekményeknek nem irányítói, csupán

elszenvedői, minden a fejük fölött történt.

3. számú melléklet

SZENVEDÉSTÖRTÉNET

47

Készítette: Váradi Lajos

Egy igen megrendítő történet ez, amely egy cigánytelepen élő családról szól, ahol

akkora a szegénység és a nyomor, hogy mindent nélkülözniük kell, mivel sanyarú életük

van és semmit sem segít nekik a tanács . A mesélő halmozottan hátrányos helyzetű.

Értelmileg is fogyatékos illetve nincs meg a megfelelő szociális, külső körülmény az

életében, amihez viszonyítva azt tudnánk mondani, hogy élete rendezett, nincs

kiszolgáltatva senkinek.

Mire a történet végére értem, elgondolkodtam rajta, hogy mennyi mindent figyelmen

hagy ez a világ. Senki nem érdemli meg azt az életet, hogy fizikálisan és szellemileg ne

érezze jól magát és ne érezze főként kiszolgáltatva magát.

A szereplő neve, akinek történetét olvashatjuk: Ibolya.

Ibolya iskolába járása nem volt rendszeres, anyjával dolgozni is járt a TSZ-be.

Lakóhelye: Rekovácsháza. Életkora nem pontosan kivehető a történet alatt.

Egy kunyhóban éltek, amely egy szobából és egy konyhából állt. A tanács nem segített

semmit a családnak, és nem segíti most se „ …mert most csak 1000 Ft-ot kapok és abból

nem lehet megélni”. „ Kapom még a 24600-at, de ha kifizetem a vizet és a villanyt nem

marad belőle semmi”

Ibolyának 5 gyereke született. Apja meghalt negyvenvalahány évesen , megfulladt a

kórházban. Édesanyja 78 évesen halt meg.

A szeretet szerintem alapvetően megvolt a családon belül, külsőleg nem kaptak

semmiféle segítséget, csak azoktól az emberektől, akik megsajnálták őket. 67%-osan van

leszázalékolva, munkahelye nincs. A tanácstól kapja a nyugdíjat. Leszázalékolása

szellemi fogyatékossága miatt van. Részben hallássérült is, vérnyomása magas. Egyedül

neveli a gyerekeket, de már azoknak is vannak gyerekeik, akik a tanácsnál dolgoznak és

teljesen egészségesek.

Egy egyedülálló anya, akinek 5 gyereke van , nem tudja egyedül megteremteni a

gyerekeknek azt a körülményt, amilyenre azoknak szükségük lenne. Főleg, ha még mellé

társulnak bizonyos betegségek.

Ibolyáék nehezen éltek. Anyukája sokat betegeskedett, ha az anyja nem dolgozott, nem

kaptak táppénzt és családi pótlékot se. Anyja nem csak a TSZ-be, hanem a faluban is

besegített a magyaroknak.

48

Ibolyának 400 ezer forintos tartozása van. Kapott egy házat az apjától, ami 400 ezer

forintba került. Mivel az apja halála után meghalt az ügyvéd is, így nem tudták igazolni,

hogy már a régi tulajdonosnak kifizették a ház árát. Mivel nem tudja a lakást fizetni,

félelemben él. A mostani tulajdonos anyjának fizette ki a házat már 10 éve. Fél az

uzsorástól, fél, hogy megölik, ha időre nem tudja megadni a pénzt, ezért inkább nem is

kér kölcsön.

Nincs gáz, a gázórát leszerelték a házban. Mikor még megvették minden rendben

működött, most már nem. A villanyt fizeti, ebből nem enged, inkább éhezik. A vizet is

fizeti, viszont 3-4 hónapja nem tudja kifizetni a csatorna díjat.

Ibolya gyerekei rendesek. Az 5-ből 2 gyereke le van százalékolva.

Zita: 90 dekával született 7 hónapra, most már 2 gyereke van Amannak, másik

gyerekének 4 gyereke van.

Jó férjeik vannak, dolgoznak és kapnak segélyt. Egy hónapban egyszer meglátogatják

anyjukat és segítik őt (DVD lejátszót vettek neki, TV-t, szekrényt) Végegyházán adna

egy „koma” 400 ezer forintot, de 800 ezret kérne vissza.

Ibolya a tanácstól kapott anyagi segítséget (24600 Ft), illetve a doktornőtől a megfelelő

papírokat a leszázalékoláshoz.

A faluba néha szoktak neki segíteni, adnak élelmet, egy pár forintot, egy pár ruhaneműt.

A faluban egy tanár különösen sokat segít neki. Ibolya nem kér segítséget, mert szégyelli,

de az anyját is segítették a falusiak annak idején, és abból az időből ismerik , mivel ő is

az anyjával bejárt a faluba, mindig elkísérte.

A jó szívvel adott dolgokat szívesen elfogadta. Cserébe dolgozott érte (tapasztott,

meszelt). Szoktak neki kávét, cukrot vinni.

Gyermekei néha kiváltják a gyógyszerét.

Nagyon sok segítség kéne. Tüzelőre lenne szükség a hidegebb időkre. Az unokáinak kéne

mikulás csomag.

Azoknál a nőknél, akik szülnek, a védőnőknek gyakrabban kéne segítséget nyújtaniuk.

Villanyszámlájában kéne neki anyagilag segíteni és a tanács is segíthetne neki a lakás

megvásárlásában.

Családsegítőnek többszöri látogatása elengedhetetlen lenne ebben a helyzetben, hogy

többször felmérje a helyzetet. Kapcsolat felvétele az önkormányzattal, szociális segélyt

igényelni, kérni. Használt ruhaneműket kéne gyűjteni. Vissza kéne szerelni a gázórát

vagy legalább palackos gáz beszerzését segíteni.

Több támogatás kéne a gyógyszerekre, mivel nem elég az a 24600 Ft, hogy egy ember

megéljen belőle akármilyen szinten is.

49

Egyetlen egy ember szájából sem hangozhatna el az, hogy „ha meg tudsz élni,

megélsz, ha meg nem, akkor dögölj meg”. Azt gondolom, hogy a világon egyetlen ember

sem érdemli meg azt a sorsot, hogy bármilyen szinten is alapvető dolgokat nélkülöznie

kellene. Ha már valakinek nincs mit ennie, az már önmagába veszedelmes. Még

elkeserítőbb, hogy olyan világot élünk, ahol az embereket nem érdekli a másik ember

sorsa. Nem észrevehető, hogy minden ember egyenlő lenne, mivel akkora hierarchikus

különbségek vannak ember és ember között, ami áthidalhatatlan problémákhoz vezet.

4. számú melléklet

Szakirodalmi összefoglalóm következik: az első Gyukits György: Fiatalkorú terhesség

és gyermekvállalás a mélyszegénységben élők körében, és a második pedig Szilvási

Léna: Szociális munka gyermekes családdal című szakirodalom, amit bővebben ki fogok

fejteni és a mindennapi életben is el lehet sajátítani.

I. szakirodalom

A fiatalkorú terhesség és gyermekvállalás a

mélyszegénységben élők körében

A fiatalkorú terhesség és gyermekvállalás egyszerre egészségügyi és társadalmi probléma:

egészségügyi a fogamzásgátlás, az abortusz, a koraszülés, a perinatális halálozás révén,

társadalmi a fiatalkorú anyák szülését követően az iskolai tanulmányaik félbeszakadása, a

bántalmazás, a prostitúció miatt, hogy csak a legfontosabbakat említsem.

A kérdés, amire választ szeretnék találni ebben a tanulmányban, hogy mivel magyarázható a

mélyszegénységben élő fiatalkorúak körében a terhesség, a gyermekvállalás valamint az

abortusz?

Mielőtt a probléma tárgyalásába fognék, tekintsük át, mit tudunk e jelenségekkel

kapcsolatban. Lássuk először a statisztikai adatokat.

50

Fiatalkorú gyermekvállalás az adatok tükrében. Nemzetközi statisztikák

E tanulmány kereteit meghaladná a témával kapcsolatos nemzetközi tendenciák részletezése,

de mégis lényeges a hazai helyzet értelmezéséhez a külföldi kontextus ismerete, ezért az

alábbiakban ennek vázlatos ismertetésére szorítkozom. Az 1. ábráról áttekintést kaphatunk a

fiatalkorú gyermekvállalással kapcsolatban, amelyből kiderül, milyen jelentős különbségek

vannak az egyes országok között. Az 1. ábráról látható, hogy a magyar (2013-ban 19800

USD/fő)2 adatok nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem olyan rosszak, és az Európai

Unió országai között is átlagosnak tekinthetők. A 2. ábráról az olvasható le, hogy a két

közép-kelet-európai országban, Bulgáriában (2013-ban 14400 USD/fő) és Romániában

(2013ban 14400 USD/fő) milyen nagyarányú a fiatalkorú szülés, valamint az is, hogy a

gazdag országok közül az Amerikai Egyesült Államokban (2013-ban 52800 USD/fő) milyen

magas ez az érték. Az is figyelemre méltó, hogy a gazdag országok között milyen nagyarányú

különbségek vannak: Svájc (2013-ban 54800 USD/fő) és az USA között például közel

tízszeres. Tehát önmagában egy ország gazdasági helyzete – ami az egy főre eső GDP-vel

jellemezhető –, nem magyarázza a fiatalkorú terhesség gyakoriságát, hanem más tényezőknek

(is) szerepet kell játszaniuk ebben: Wilkinson (1996) a népesség egészségi állapotát vizsgáló

tanulmányában a társadalmi egyenlőtlenségek mélységére, a szegénység méreteire hívja fel a

figyelmet. Úgy vélem, ezek hasznos szempontok lehetnek a fiatalkorú terhességgel

kapcsolatban is.

1. Ábra Fiatalkorú (15-19 éves) szülés 1000 fiatalkorúra a 2000-2009 közötti időszakban.

Forrás:

http://commons.wikimedia.org/wiki/File:Teenage_birth_rate_per_1000_women_15%E2%8

0%9319,_2000-09.svg

2 CIA The World Fact Book. https://www.cia.gov/library/publications/the-

worldfactbook/rankorder/2004rank.html?countryname=United%20States&countrycode=us&regionCode=noa&r

ank=1 4#us, Az egy főre eső GDP-t gyakran használják az országok gazdasági helyzetének jellemzésére, ezért én

is ezt a mutatót használom.

51

2. Ábra A fiatalkorú (15-19 éves) szülés ezer fiatalkorú nőre a 2008 és 2009 közötti

időszakban.

Forrás: ENSZ Demográfiai Évkönyv 2010. (minden adat 2008-ra vonatkozik, kivétel az

USA, ahol

2009-re)

Magyarországi adatok

Először a perinatális, azaz a szülés időszaka körüli halálozás trendjeit tekintjük át. A kérdés,

amire választ várunk, hogy mennyiben jelent kockázatot e téren a fiatalkorú – 15-19 éves

korban való – szülés. (3. ábra)

A fiatalkorú korcsoportban a perinatális halálozás ugyan kissé magasabb, de nincs nagy

különbség a következő, 20-24 éves korcsoporthoz képest. Viszont a perinatális halálozáson

belül a 0-6 napon belüli csecsemőhalálozás esetében már nagyobb, közel kétszeres az eltérés

e két korcsoport között, míg a késő magzati halálozásnál megfordul a tendencia, és a

fiatalkorúak értékei némileg kedvezőbbek. Az ábráról leolvasható még, hogy az előbbi két

korcsoportba tartozás ugyan nagyobb rizikót jelent a perinatális halálozás esetében a 25-39

éves korcsoportokhoz képest, de jóval kisebbet, mint a 40 év felettiben. Tehát összességében

megállapítható, hogy a fiatalkorú gyermekvállalás nem jelent lényegesen nagyobb kockázatot

a perinatális halálozás terén.

3. Ábra Perinatális halálozás az anya életkora szerint ezer születésre.

52

Forrás: KSH Születés körüli halálozások Magyarországon. Statisztikai tükör VI. Évf. 88.

szám 2012. November 12.

4. Ábra Élveszületések megoszlása az anya életkora szerint.

Forrás: A népmozgalom területi különbségei. KSH, 2009, 9, oldal

5. Ábra A születések számának megoszlása az anya korcsoportja szerint.

53

Forrás: Népmozgalom 2012. Statisztikai Tükör. VIII. Évfolyam 30. Szám. 2013. Április 25.

2. oldal

A 4. ábrán a 2001 és 2008 közötti időszakban a fiatalkorú terhesség arányának kismértékű

csökkenése figyelhető meg.

A 5. ábra azonos kérdést vizsgál, csak nagyobb időintervallumban: a fiatalkorú terhesség

trendjét a 1990 és 2012 közötti időszakban. Megállapítható, hogy ebben a perspektívában már

jelentős visszaesés figyelhető meg, mivel az érték körülbelül a felére csökkent, melyre

elsősorban az 1994-2004 közötti időszakban került sor.

Meg kell említeni, hogy a többi korcsoport esetében is számottevő változás következik be:

kissé leegyszerűsítve a kérdést, arról van szó, hogy a gyermekvállalás kitolódik a harminc év

fölötti időszakra. A 6. ábrán pedig három időpontban, 1990-ben, 2000-ben és 2008-ban

láthatjuk az élve születések megoszlását az anya életkora szerint. Itt szintén szembetűnő a

fiatalkorú gyermekvállalás csökkenése, de az is látható, hogy ez különösen 16 éves kortól

nagyarányú.

6. Ábra Élve születések az anya életkora szerint.

54

Forrás: Kamarás Ferenc: Tizenéves terhességek demográfiai jellemzői KSH. 2009.

A terhességmegszakításokkal kapcsolatban viszont már nem tapasztalható jelentős csökkenés

a fiatalkorúak körében (7. és 8. ábra). Sőt, a száz élveszületettre jutó terhességmegszakítás

esetében – 15 éves kor alatt – még némi növekedés is megfigyelhető.

Viszont a huszonhatodik életévtől kezdődően számottevő visszaesés tapasztalható, ami

jelentheti azt, hogy az idősebb nők tudatosabban élnek a fogamzásgátlás adta lehetőségekkel,

de egyben azt is, hogy a fiatalkorúak körében a fogamzásgátló eszközökhöz való hozzáférés

problémás, vagy esetleg nincsenek tisztában a lehetőségeikkel (7. ábra).

Ha a száz élveszületésre jutó terhességmegszakítások számát a nők iskolai végzettsége

szerinti bontásban vizsgáljuk a 2000 és 2011 közötti időszakban (9. ábra), akkor

megállapítható, hogy az alacsony iskolai végzettségűek körében emelkedés, míg a közép- és

felsőfokú iskolát végzettek esetében csökkenés tapasztalható. Legnagyobb arányú a

növekedés – a legalacsonyabb, – a nyolc osztállyal sem rendelkezők körében.

7. Ábra Száz élveszületésre jutó terhességmegszakítás.

55

Forrás: Terhességmegszakítások demográfiai jellemzői. Statisztikai Tükör. VI. Évolyam 110.

Szám. 3012. december 21. 4. oldal.

8. Ábra Művi vetélések a nők életkora szerint.

Forrás: Terhességmegszakítások demográfiai jellemzői. Statisztikai Tükör. VI. Évolyam 110.

Szám. 3012. december 21. 3. oldal.

9. Ábra Terhességmegszakítások a nők iskolai végzettsége szerint.

56

Forrás: Terhességmegszakítások demográfiai jellemzői. Statisztikai Tükör. VI. Évolyam 110.

Szám. 3012. december 21. 5. oldal.

A 10. ábráról az olvasható le, hogy az első szexuális kapcsolatra egyre fiatalabb korban kerül

sor, ezzel szemben az első gyermek megszületése egyre későbbi időpontra tolódik ki. Ez a

tendencia a 15 év és annál fiatalabbak körében növekvő arányú abortusz miatt figyelemre

méltó.

A 11. ábrán azt láthatjuk, hogy az első gyermek megszületésekor az anya annál fiatalabb,

minél alacsonyabb az iskolai végzettsége. A nyolc osztály és ennél kisebb iskolai végzettség

esetében pedig az anyák átlagos életkora még csökkent is 2010-re a 2000-es adatokhoz

képest.

10. Ábra Az első szexuális kapcsolat és az első gyermek születési idejének változása 1970 és

2008 közötti időszakban.

Forrás: Kamarás Ferenc: Tizenéves terhességek demográfiai jellemzői. KSH. 2009.

11. Ábra Az első gyermek megszületésekor az anya átlagos életkora iskolai végzettség szerint.

57

Forrás: A hazai termékenység legújabb irányzatai. Statisztikai Tükör V. Évfolyam 80.

Szám. 2011.

November 25. 3. oldal

Az elméleti háttér

A slum-okban élő fiatalkorúak gyermekvállalásának tárgyalása során kiindulópontul Oscar

Lewis – a szegénység kultúrájáról szóló – koncepcióját választom (Lewis 2000). Ennek

lényege, hogy a szegénységre jellemző egyfajta sajátos kultúra, amely ugyan segít a szűkös

körülmények közötti túlélésben, de egyúttal gátja is a szegénységből való kitörésnek, és így a

szegénységet generációról generációra átörökíti.

Az elmélet kidolgozásának terepéül az 1960-as években a Mexikóváros-béli Colonia Morelos

nevű nyomornegyed szolgált (Lewis 1968: 11). A Colonia Morelosban élők Lewis szerint

etnikailag nem különböznek Mexikóváros többi lakójától, de ez nem zárja ki annak a

lehetőségét, hogy a szegénység kultúrája ne etnicizálódjon, azaz egy etnikai csoport által

lakott gettóban alakuljon ki. Erre példaként az USA-beli afroamerikai gettókat említi.

Lewis szerint ennek a szubkultúrának sajátosságai – a teljesség igénye nélkül – a jövőtlenség,

egyfajta fatalisztikus életszemlélet, a mának élés, a gyenge énkép, a bűnözés, a

(pár)kapcsolatok labilitása valamint a fiatalkorú gyermekvállalás (Lewis 2000.)

A Lewis által leírtakat egészíti ki Patricia Fernandey Kelly az USA-beli Baltimoore-ban jó

harminc évvel később végzett kutatásában néhány fontos szemponttal (Kelly 1998): ezek

közül a leglényegesebb, hogy az afro-amerikaiak által lakott gettóban élők kapcsolati

hálójának sajátosságai eltérnek az amerikai középosztályétól.

Kelly felhívja a figyelmet – Granovetter nyomán – az úgynevezett gyenge kötések szerepére,

mivel a másik személy kapcsolati hálójához, mint erőforráshoz való hozzáférés jelentősen

megnövelheti az érdekérvényesítés hatékonyságát (Granovetter 1994). Granovetter a

személyes kapcsolatháló ezen elemét a kapcsolat szorossága alapján „gyenge kötéseknek”

58

nevezi, amelyek az egyének „hídszerű” kapcsolatot létesítenek a kapcsolati háló erős kötésű

elemei között (Granovetter 1994).

Kelly lényegesnek tartja a kapcsolatháló differenciáltságának kérdését is, amelyet

multiplexitásnak nevez. „[A] multiplexitás annak mértéke, hogy a társadalmi kapcsolathálókat

milyen arányban alkotják eltérő társadalmi státussal rendelkező, egymáshoz sokféleképpen

kapcsolódó egyének, akik összetett szerepeket játszanak a tevékenységek különböző

területén” (Kelly 1998: 242).

A Coleman értelmezése szerinti társadalmi tőkét a tulajdonosa erőforrásként használhatja

céljai elérésében, mint amilyen például egy jó állás megszerzése. A társadalmi tőke azonban

egyenlőtlenül oszlik meg a társadalomban (Coleman 1994). Például az állásért vívott harcban

az amerikai középosztálybeliek számára döntő tényező lehet, hogy számításba vehetnek

olyan kapcsolathálókat, amelyeknek számos magas presztízsű és befolyásos tagja van. Ezzel

szemben a gettóban élők kapcsolathálóját a multiplexitás alacsony foka jellemzi, azaz gyenge

minőségűek, és semmiképpen sem elégségesek ahhoz, hogy igénybe vételükkel ki lehessen

törni a gettóból, jóllehet a mindennapok túlélésében döntő jelentőségre tehetnek szert. A

gettóban élők kapcsolathálójának további jellemzője, illetve a fentiekből következik, hogy a

közvetlen rokonságon és szomszédságon kívül nincsenek elemei, azaz az itt élők a gyenge

kötések igénybevételének előnyeire sem számíthatnak, hasonlóan ahhoz, ahogy Lewis a

szegénység kultúráját jellemezte (Lewis 1968b).

Kelly szerint a társadalmi tőke szerepet játszik az identitás formálásában is. Itt a nők és a

férfiak erőforrásokhoz való hozzáférésének különbözőségére gondol.

A gyermek a felnőtté válás folyamán nem felnőtté, hanem férfivá vagy nővé szeretne válni,

csakhogy a férfiasságot és a nőiességet övező szimbólumok és viselkedésformák a társadalmi

tőke által biztosított lehetőségek szerint változnak. Kelly ennél a kérdésnél vezeti be a

kulturális tőke fogalmát, melynek esetében – sajátos antropológiai megközelítésében –

hangsúlyossá válik a jelentés fogalma, pontosabban annak tisztázása, hogy egy adott

kultúrában milyen jelentést tulajdonítanak bizonyos eseményeknek. A férfiaknál például a

munkaerőpiacról való kiszorulás következtében a klasszikus családfenntartói szerep helyett a

férfiasság más szimbólumai kerülnek előtérbe, mint amilyen a fizikai erő vagy a szexuális

potenciál. A gettóbeli lányoknál ezzel szemben a gyermekkorból a felnőttkorba való

átmenetet az első gyermek megszülése, és ezzel szoros összefüggésben az önálló életvitel

kialakítására tett kísérlet szimbolizálja, míg a középosztály tagjainál egy jó középiskolában

letett érettségi jelenti ugyanezt. E szerint a társadalmi tőke nagymértékben befolyásolja a

kulturális tőkét, sőt Kelly egy helyen úgy fogalmaz, hogy „a kulturális tőke a társadalmi tőke

mellékterméke”. Ez alatt azt érti, hogy „a kulturális tőke nem termelődik újra önállóan,

hanem csupán abban a mértékben, amennyire fennmaradnak azok a feltételek, amelyek a

társadalmi tőke speciális formáinak létrejöttét biztosítják. Más szavakkal, az egyének, amikor

ismét biztosítják azokat a strukturális feltételeket, amelyek létrehozzák a társadalmi tőke

bizonyos típusait, akkor a szimbolikus repertoárt is újratermelik” (Kelly 1998: 251).

A nemi szerepek sajátosan gettóbeli differenciálódása a férfiak és a nők államhoz való

viszonyát is meghatározza, ugyanis általában a nők állnak kapcsolatban a jóléti

intézményrendszerrel, míg a férfiak a büntetés végrehajtással. Jellemző az is, hogy a

59

piacgazdasággal viszont egyáltalán nincs, vagy csak nagyon korlátozott a kapcsolatuk. Így

végső soron Kelly a gettóban gyakori fiatalkori terhességet, illetve gyermekvállalást a

kulturális és társadalmi tőke toponomikus voltával – társadalmi és fizikai helyhez

kötöttségével – magyarázza.

Fentiek egyenes következménye, hogy az itt élő lányok számára a középiskola elvégzése az

életük egyfajta „csúcspontja”. A mertoni értelemben használt (középosztályi) kulturális célok

(Merton 1980) elérhetetlensége révén ekkor már nyugodtan családot alapíthatnak: „Sokáig

vártam, mielőtt gyermekem lett volna. … Mire vártam volna (még)?” – idézi Kelly

tanulmányában az egyik tizenéves interjúalanyát (Kelly 1998: 267). Lewis-hoz hasonlóan

Kelly is megemlíti az időhöz való speciális viszonyt, de ő a fentiek alapján inkább arra hívja

fel a figyelmet, hogy a gettóbeli lányok „gyorsabban élnek”, és – véleményem szerint – ezzel

magyarázható, hogy tizenöt-tizenhat éves korukra már érett nőnek számítanak. Érdekes,

hogy Lewis ezt a jelenséget, mármint a korai érést, a gyerekkor teljes hiányaként értelmezi

(Lewis 2000: 313).

Kelly másik, számunkra fontos gondolatmenete abból indul ki, hogy a gettóban élőknek nincs

életképes családmodelljük, gyakori az alkoholizmus, és részben ennek következtében a

családon belüli erőszak. Az e családokban élő fiatalkorú lányoknak nincs más lehetőségük

arra, hogy a számukra elviselhetetlen családjukból elmeneküljenek, mint hogy felnőtté

váljanak, ennek pedig egyetlen, az adott kultúrában legitim módja, ha gyermeket vállalnak.

Életképes családmodell híján viszont anyáik életútját járják végig: pár év elteltével tipikus,

hogy egyedül maradnak gyermekeikkel. Márpedig az egyedülálló anya – azaz, ha nő a

családfő –, a legnagyobb kockázati tényező a szegénységi spirál kialakulásában (Spéder,

2002).

Kelly végülis egyetlen alkalmazkodási módként tárgyalja a gettóbeli fiatalkorú terhesség

kérdését, azaz tulajdonképpen pszichológiai szempontból egyetlen megküzdési stratégiaként

értelmezi a problémát. Ezzel szemben Lazarsfeld és munkatársai (1999) még közvetlenül az

1929-es nagy világválságot követően írják le a Bécs környéki Marienthalban végzett

empirikus kutatásaik alkalmával az ott élő, döntő többségében munkanélkülivé vált népesség

mentális állapotát, és négy megküzdési stratégiáit különböztetnek meg.

Néhány szót kell ejteni a kutatási terepről: Marienthal egy Bécs környéki munkástelep, amely

az ezernyolcszázas években megtelepült szövőipar számára biztosította a munkáskezeket. A

telepen szervezett munkásosztály élt, amit jól jellemez a május elsejei szociáldemokraták

szervezte ünnepségen a munkások felvonulása. 3 Volt sportklub, amatőr színjátszó kör,

zenekar, könyvtár, de Lasarsfeldék interjúiból kiderül, hogy a munkások közül sokan jártak

be Bécsbe moziba és színházba. A gyermekek Montessori óvodába jártak – a kielégítő

3 Marienthalról egy virtuális archivum találhatő (Die Arbeitlosen von Marienthal):

http://agso.unigraz.at/marienthal/archiv/00.htm. A dokumentumok mellett számos fotó is található itt, melyre a

főszövegben utalok.

60

körülményeket jól jellemzi egy gyermekjátékokról készített korabeli fotó (lásd a 2.

lábjegyzetben hivatkozott forrásban megtalálható fotógyűjteményt).

A világválság kitörésével mindennek szinte azonnal vége lett, csaknem mindenki elveszítette

a munkáját, és a szegénység kultúrája nagyon rövid idő alatt kialakult Ez azért különösen

érdekes, mert Lewis és Kelly terepei régóta létrejött slum-okat vizsgáltak, így a szegénység

kultúrájának kialakulásáról nem tudhatunk meg semmit belőlük. Lasarsfeld arra hívja fel a

figyelmet, hogy a munkásoknak nem voltak jelentős tartalékaik, ezért korábbi életformájuk

egyik napról a másikra vált fenntarthatatlanná. Szinte mindenki kapott segélyt, de ez egy

egészen más életszínvonalat tett megengedhetővé.

A válság kitörését követően szinte szóról-szóra ugyanazokat a jelenségeket tapasztalták, mint

Lewis Mexikóvárosban és Kelly Baltimore-ban, úgymint az egyik napról a másikra élés, az

irracionális gazdálkodás, ami a munkanélküli segély azonnali felélésében nyilvánul meg

legszembetűnőbben. Megfigyelték a kulturális javak fogyasztásának drasztikus visszaesését,

még azon javakét is, amelyek továbbra is rendelkezésre álltak volna. Ennek tipikus esete a

könyvtári kölcsönzés, ám Lazarsfeld a könyvtárlátogatás drasztikus visszaesését tapasztalta.

Most térjünk át azokra a megküzdési stratégiákra, amelyeket a terepen Lazarsfeld és

munkatársai megfigyeltek:

1. Az első típust töretlennek nevezik. Az ezen kategóriába tartozók jellemzője, hogy van

jövőképük, (ezért) folyamatosan keresnek munkát, a háztartás szintjét megőrzik, a gyermekeik

pedig ápoltak.

2. A második típust rezignáltnak hívják, ők vannak Marienthalban a szociográfiai leírás

tanúbizonysága szerint a legtöbben. Legfontosabb jellemvonásaik a tervek hiánya, a

jövőtlenség, az egyik napról a másikra való éldegélés. A kialakult helyzetet elfogadják, és

igényeiket ehhez mérten redukálják. Az élettől már semmit sem várnak, a hangulat nyugodt,

ám vannak apróbb örömeik is. A gyermekeiket gondozzák.

3. Kétségbeesett elnevezéssel illetik a harmadik típust, melynek legfontosabb jellemzője

a kétségbeesésen kívül a depresszió (ez a mai kifejezéssel élve inkább a depresszív

tünetegyüttest jelentheti, mint magát a betegségként nyilvántartott depressziót (Kopp –

Skrabsky, 2001). A múltnak él, munkát már nem keres, de a gyermekeit rendben tartja – írja a

tanulmányban Lasarsfeld.

4. Apatikus az utolsó típus, jellemzői: irracionális gazdálkodás, amelynek legfőbb ismérve

a segély azonnali felélése, a széteső család és a szenvedélybetegségek. Ebben a korban ez az

alkoholizmust jelenti.

Lazarsfled és munkatársai elemzik a megküzdési stratégia és az anyagi háttér kapcsolatát is:

ennek nyomán kimutatják, hogy apatikus típusban a család jövedelme alacsonyabb, mint a

többiben, ahol viszont ennek értéke közel azonos. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a

középosztálybeli megfigyelő számára kicsinek tűnhet a különbség, de ez a vizsgált csoport

túlélése szempontjából mégis jelentős.

A továbbiakban e megküzdési stratégiák mentén fogjuk vizsgálni a fiatalkorú

gyermekvállalás jelenségét a szegénynegyedekben élő népesség körében.

61

A módszer

2002 óta több mint ötven interjút készítettünk a témában. Ezek elsősorban strukturált interjúk,

de ha szükséges volt, életút interjút csináltunk. Egy egészség-prevenciós program keretein

belül a fogamzásgátlás kérdésében fókuszcsoportokra is sor került (Gyukits – Sándor, 2003).

Az interjúk budapesti, miskolci, ózdi, tatabányai, szikszói nyomornegyedekben, illetve

taktaszadai, medgyaszói, sajóbábonyi és sajószentpéteri cigánytelepeken készültek.

Tapasztalataim alapján a falvak és a városok között a fiatalkorú gyermekvállalás tekintetében

a jelenség etnicizáltsága szempontjából különbség van: a városi nyomornegyedekben talán

kevésbé etnicizált, mint a vidéki falvak cigánytelepein, bár még az olyan eldugott

települések, mint Taktaszada esetében is tapasztalható vegyes házasság. Az elgettósodó

aprófalvak esetében hasonló tendenciáról számol be Durst ( 2002).

A kutatás első eredményeit még 2003-ban publikáltuk (Gyukits 2003, Gyukits – Sándor,

2003). Azóta az interjúalanyok egy részét a lehetőségekhez képest nyomon követem, ami

egyáltalán nem könnyű, tekintettel a telepfelszámolásokra – például a budapesti Dzsumbujt

teljesen, a miskolci Szondi telepet is lényegében felszámolták –, de maguk az interjúalanyok

is gyakran váltanak lakóhelyet. A 2002-es első kutatás óta folyamatosan készítek interjúkat a

témában, akár más terepkutatások apropóján is, de mégis a legtöbb és legfontosabb

tapasztalatot az interjúalanyok egy részének több mint egy évtizedes nyomon követéséből

gyűjtöttem.

Eredmények

Az elméleti részben Lazarsfeld és munkatársainak kutatása nyomán bemutatott négyféle

megküzdési stratégia közül kettőben, az apatikus és kétségbeesett típusban Kelly modellje jól

alkalmazható.

Az apatikus megküzdési stratégiára példa a néhai budapesti Dzsumbujban élő alkoholista

családban felnőtt fiatalkorúan szült anya esete, akit többször állami gondozásba vettek az apa

erőszakossága miatt (itt a fizikai bántalmazás mellet nemi erőszak kísérletéről is szó van)

(Gyukits, 2003). Tizenhat évesen menekül bele az első párkapcsolatába és szüli meg

gyermekét. Akarja a gyereket, mely feljogosítja az önálló (szüleitől független) új életre. Az

ifjú pár sorsa azonban a szülőkével nagyon hasonló irányt vesz: a fiatal férfi féltékenységi

rohamában ki akarja rugdosni a gyereket a terhes nő hasából. A nő csak egy véletlennek

köszönhetően tud megszabadulni élettársától: a férfi betörésből menekültében kiugrik az

ablakon és eltöri a gerincét, ezért nyomorék lesz élete végéig.4

A kétségbeesettre példa ugyancsak a volt Dzsumbujban élő család esete, ahol az anya, aki

egyben a családfő is – mivel az élettársa hosszú évekre börtönbe került, és ezért

tulajdonképpen egyedül neveli öt gyermekét – alkalmi prostitúcióból tartja fenn magát és

családját. Várják a kilakoltatást, mivel illegális beköltözők, és ezért semmilyen lakhatási

4 Maga az élettársi kapcsolat (Spéder, 2005) is egyfajta védettséget jelent az itt élő nők számára, szemben a

házassággal, amiből szinte lehetetlen kilépni.

62

megoldásra nem jogosultak. Legnagyobb lánya tizenhét évesen terhes. Teljesen kétségbe

vannak esve, napról napra élnek, fogalmuk sincs, mi lesz velük.

Egészen más kép tárul a szemünk elé, ha egy, Lazarsfeld leírása nyomán töretlennek nevezett

család esetében vizsgáljuk a fiatalkorú terhességet. Az ebbe a típusba tartozó egyik család

Miskolcon, az Avas alján lakik szoba-konyhás lakóépületben. A családban a hangulat jónak

mondható, a családfő és a felesége alkalmi munkákból él. Tervezik, hogy elköltöznek, oly

módon, hogy az ugyancsak Miskolcon lakó szüleik eladják a lakótelepi lakásukat, és ebből

próbálnak egy nagyobbat vásárolni. A jelenlegi otthonuk rendezett, és még van egy régi

számítógépük is. A lányuk 15 évesen „véletlenül megesett”. A lány egyáltalán nem akart még

szülni, de nem volt lehetősége megfelelő fogamzásgátló eszközt alkalmazni. Továbbra is itt

lakik velük a gyermekével, és az élettársa is ide költözött. A lány az általános iskola

végeztével egy számítástechnikai szakiskolába járt, de azt a gyermek miatt abba kellett

hagynia. Ha lehetőség nyílna rá, folytatná tanulmányait.

Végezetül nézzünk egy példát a rezignált típusra: a család a miskolci Lyukó völgyben lakik,

egy téliesítetlen, körülbelül 25 négyzetméteres víkendházban, amit fából és fóliából álló

épületrésszel egészítettek ki, így már közel negyven négyzetméteren nyomorognak.

Vízcsatorna nincs, a vizet közkútról hozzák, fával és villany hősugárzóval fűtenek.

Sajószentpéterről költöztek ide az élettársával. A nő tizenhét évesen szülte meg első

gyermekét, pár hónap múlva jön a harmadik baba.

Az életük egyhangú éldegélés, nincsenek céljaik, itt valahogy elvannak, az élettől már

semmit sem várnak. Ennek ellenére mégis kiegyensúlyozott családi élet figyelhető meg, és

vannak örömök is az életükben: az interjú során megjön az anya a bevásárlásból, hoz kólát és

valami kis édességet a gyerekeknek.

A fentiek során reményeim szerint sikerült e rövid esetleírásokkal illusztrálnom, hogy

mennyire jól lehet alkalmazni Lazarsfeld tipológiáját a magyarországi nyomortelepeken is.

Mint látható, Kelly modellje a fiatalkorú terhességről is beleilleszthető a fenti tipológiába.

Az apatikus és kétségbeesett megküzdési stratégiák esetében a fiatalkorú lány menekül a

családból, és mint volt róla már szó, ennek egyetlen legitim módja a gyermekszülés, amivel

felnőtté válik, és így jogosulttá válik új családot alapítani és elöltözni. De amikor Kelly a

kapcsolati hálókat elemzi, és rámutat a gettóban élő lányok társadalmi tőkéjének

sajátosságaira, ezek a jellegzetességek mindenkire vonatkoznak, és nem csak a problémás

családokban élőkre. A középiskola elvégzését életük csúcspontjaként élik meg az amerikai

gettóban élő lányok: „mire várjak még?” – kérdi Kelly fent már idézett interjúalanya.

Ráadásul e fiatalkorú lányok társadalmi kapcsolati hálója is éppen abba az irányba hat, hogy

fenntartsa a mintát – ez teszi elfogadottá a fiatalkorú terhességet, hiszen a barátnők közül már

sokan szültek. A rezignált típusban mindenképp, hiszen egyik napról a másikra való tengődés

során, „a majd csak lesz valahogy” elvvel nem ütközik a fiatalkorú gyermekvállalás. Végső

soron a töretlen az egyetlen típus, ahol – Kelly logikáját követve – egyáltalán szempont lehet

a gyermekvállalás késleltetése.

63

Mit tehet a szociálpolitika?

A fentiek legfontosabb tanulsága, hogy önmagában a fogamzásgátlással kapcsolatos

ismeretek átadását célzó, valamint a fogamzásgátlás eszközeinek elérhetőségét támogató

programok nem érnek célt, legalábbis az apatikus, a kétségbeesett és a rezignált típusba

tartozó családokban nevelkedő leányok esetében, hiszen ők teherbe akarnak esni, és

gyermeket akarnak szülni. Itt szükség lenne sorstársakból kiképzett fiatalkorú anyákra, akik

saját tapasztalataik megosztása révén tudnák befolyásolni a tinédzsereket a gyermekvállalás

időzítésében, illetve a gyermekvállalás iskolai tanulmányok befejezése utáni időszakra való

tervezésében. Ilyen jellegű program már létezik, például a dél-afrikai nyomornegyedekben.5

Természetesen szükség van szakemberekre is, de tudni kell, hogy a hitelesség szempontjából

a sorstársak meggyőző ereje sokkal nagyobb. A szakemberek köréből pedig a védőnői és a

gyermekvédelmi szolgálatot kell kiemelni, a fiatalkorú anyák és gyermekeik

veszélyeztetettsége okán.

4 https://www.youtube.com/watch? v=uDntLPFe0hc

A töretlen családtípusban azonban eredményes lehet a fogamzásgátlással kapcsolatos

ismeretterjesztés és ezzel együtt a korszerű fogamzásgátló eszközök elérhetővé tétele is,

hiszen ebben a családtípusban a fiatalkorú lányok számára nem cél a teherbeesés.

Ugyanakkor nem tudnak megfelelően védekezni, ami azért probléma, mert a

szegénynegyedekben élő tinédzserek szexuális élete egyre korábban kezdődik, amit az

interjúk is igazoltak.

A hangsúly egyszerre van a korszerűn és az elérhetőn. A korszerű fogamzásgátlás azért

fontos, mert a nyomornegyedekben élő nők az olcsó, és ezért sokszor elavult fogamzásgátló

tabletták használatát a nemkívánatos mellékhatások miatt hagyják abba. Fontos, hogy – a

szegénység kultúrájának sajátosságait is mérlegelve – többféle lehetőség közül lehessen a

legmegfelelőbbet kiválasztani, amiben nagy segítséget nyújthat a területi védőnői szolgálat,

de természetesen a módszer kiválasztásában az érintetteknek kell a végső döntést meghoznia.

A szegénység kultúrája szempontjából problémás lehet az óvszerhasználat, mivel a férfiasság

egyik meghatározó kritériuma a fizikai erő mellett a nemzőképesség. Erre Kelly is felhívja

idézett tanulmányában a figyelmet. Ráadásul egy középosztálybeli férfi számára pusztán

anyagi szempontokat szem előtt tartva sem mindegy, hogy (kitől) hány gyereke van, hiszen

legális jövedelemből él, és ezért a gyerekei után gyerektartásdíjat kell fizetnie, szemben a

nyomornegyedben tipikusan alkalmi, illetve feketemunkából élő, vagy éppen (tartósan)

munkanélküli társával. De ugyanígy problémás lehet a fogamzásgátló tabletta is, mert

rendszerességet és odafigyelést igényel, ami a nyomornegyedben felnövekvő leányok

szocializációjának gyenge oldala. Az intrauterén (spirál) eszköz a fiatal életkor miatt lehet

kontraindikált. Számításba jöhet még az alternatív medicina is, például az Aviva módszer.

A fogamzásgátló eszközökhöz való hozzáférés kérdésének sarkalatos pontja, hogy a

helyszínen elérhetőek legyenek. A miskolci Lyukóból az orvoshoz, illetve a patikába való

utazás költsége például oda-vissza számolva nyolcszáz forint, ami az ott élő családoknak

64

önmagában is egy komoly tétel, ezért nagyon fontos, hogy a területen legyen utazás nélkül is

elérhető egészségügyi szolgálat. Úgyszintén a védőnői ellátás az, ami kulcsszerepet

játszhatna, mivel a védőnők munkakörébe tartozik a terepre való kijárás.

Ahol van működőképes család, illetve családmodell – vagyis a töretlen és a rezignált típusok

esetében –, ott a családi kapcsolatok, a család, mint intézmény fennmaradását, illetve

megerősítését kellene a szociálpolitika eszközeivel segíteni.

Ezek a szociális körülmények oda vezethetnek, hogy egy töretlen vagy rezignált család

kétségbeesetté vagy apatikussá válik. Lazarsfeld modellje ugyanis egy „pillanatfelvétel”

alapján készült, ha azonban éveken keresztül követünk nyomon szegénynegyedekben élő

családokat, azt tapasztalhatjuk, hogy a családok megküzdési stratégiája és ezzel szoros

összefüggésben tagjainak mentális állapota időben változhat, továbbá különféle

szenvedélybetegségek rabjaivá válhatnak. Vagy fordítva, arra is van példa, hogy egy rezignált

család megpróbál kitörni, vagy ha nem is az egész család, de legalább a gyermekei révén. Itt

a szociálpolitika és a szociális ellátás kiszámíthatósága a lényeges. A rövid, egy-két éves

programok reményeket kelthetnek, bizakodóvá tehetik a családokat, aztán a programok

végeztével marad a csalódás és az apátiába esés.

De épp így fontos a szegénység kultúrájának ismerete, hisz az ennek attribútumait figyelmen

kívül hagyó, a középosztályi szemlélet börtönébe zárt elképzelések alapján megvalósuló

programok ugyancsak kétségbeesésbe és apátiába taszíthatják a programok célkeresztjébe

került reménykedő családokat.

Végezetül, ha visszatekintünk a fiatalkorú gyermekvállalással kapcsolatos adatokra,

megállapítható, hogy a magyarországi értékek egyáltalán nem tekinthetők magasnak

nemzetközi összehasonlításban, ez azonban nem azt jelenti, hogy nem kell tenni semmit,

sokkal inkább azt, hogy más országokhoz képest (USA, Románia, Bulgária) lényegesen

kisebb erőfeszítéssel is már eredményt lehetne elérni.

65

II. szakirodalom

Szociális munka gyermekes családokkal

A gyermekjólét és gyermekvédelem területén dolgozó szociális munkások gyakran

találkoznak olyan családokkal, ahol a szülők körülményei nem jelentenek „eléggé jó”

környezetet gyerekeik fejlődése szempontjából. A szakemberek feladata kialakítani a

megfelelő kapcsolatot a szülőkkel és velük közösen elősegíteni azt, hogy javuljanak a

gyerekek jólétét, egészséges fejlődését biztosító feltétele. Az 1997-ben életbe lépett

gyermekvédelmi törvény két ellátási területet azonosít: a gyermekjóléti alapellátás és a

gyermekvédelmi szakellátás rendszerét. A gyermekjóléti alapellátások célja a család

támogatása és annak megelőzése, hogy a gyerek kikerüljön a családból, valamint a

családjába visszakerülő gyermek támogatása. Az alapellátás intézményei: a védőnői hálózat,

a bölcsődék, óvodák, iskolák, gyermekjóléti szolgálatok, családok és gyermekek átmeneti

otthonai. A gyermekvédelmi szakellátás célja szülőpótló szolgáltatások biztosítása azon

gyerekek számára, akik átmenetileg vagy tartósan nem nevelkedhetnek családjukban. A

szakellátás intézményei az ideiglenes és átmeneti elhelyezést biztosító gyermekotthonok és

a nevelőszülői rendszer, a gyámhivatalok és a gyermekvédelmi szakszolgálatok. (Gyvt, 38-

59§) A korszerű gyermekvédelmi gyakorlat egyértelmű törekvése – összhangban az 1990-

ben életbe lépett gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezménnyel - , hogy védje és tiszteletben

tartsa minden gyermek jogát arra, hogy saját családjában nevelkedjen, valamint hogy a

gyermeket szüleitől csak akkor válasszák el, ha az a gyerek érdekében feltétlenül szükséges.

(ENSZ egyezmény 7-9§, Gyvt, 6-7§) Az egyezmény alapelveivel összhangban lévő

gyermekvédelmi gyakorlat gyermekközpontú, tekintettel van a gyerekek sajátos

szükségleteire és jogaira, hangsúlyozza a megelőző szolgáltatások fontosságát. Nagy a

különbség azonban abban, hogy az egyes országokban milyen mértékű támogatások és

milyen jellegű családtámogató szolgáltatások érhetőek. A nyugat-európai és angolszász

országokban a gyermekvédelmi gyakorlat – az ENSZ deklarációval összhangban lévő -

fejlesztése következtében széleskörű szolgáltatási hálózat alakult ki (Herczog 1994). Ennek

következtében több országban jelentősen csökkent a családjukon kívül nevelt gyerekek

száma. Hollandiában 1970 és 1990 között felére csökkent a gyermekvédelmi gondoskodásba

került gyerekek száma, Franciaországban és Belgiumban a csökkenés 30 százalékos volt

ebben az időszakban (Chakbarati-Hill, 2000: 14). Általában jellemző, hogy a

gyermekvédelmi beavatkozás, a gyerek családból való kiemelésének hátterében

leggyakrabban a szülők szegénysége, megoldatlan lakáshelyzete, rossz lakáskörülményei,

hajléktalansága és a kedvezőtlen szociális helyzettel szorosan összekapcsoló elhanyagolás

áll. (Lindsey 1991, Neményi 2007: 7, Herczog 2004: 17) A korszerű gyakorlat

66

nélkülözhetetlen eleme emiatt a gyermeket nevelő családok anyagi biztonságának

megteremtése is. A családtámogatás alacsony szintje az oka többek között annak, hogy az

Egyesült Államokban nem csökkent az intézményes gondoskodásba került gyerekek száma

a nagyvárosok gettósodott negyedeiben. (Chakbarati-Hill 2000: 14.) Az 1997. évi

gyermekvédelmi törvény a gyermekjóléti szolgálatok kialakításával éppen a megelőző

szolgáltatások megerősödését és összehangolását volt hivatott elérni a gyermekvédelmi

gondoskodásba kerülő gyerekek arányának csökkentése érdekében. A törvény életbelépése

óta eltelt tíz évben mélyreható változások történtek a gyermekvédelem területén. Az

átalakulás eredménye, hogy a keleteurópai régióban egyedül Magyarországon csökkent a

gyermekvédelmi ellátásba kerülő gyerekek száma, és a gyerekek egyre nagyobb arányban

kerülnek nevelő családokhoz. (Tájékoztató 2006: 79-80, Herczog 2001: 12)

A gyermekvédelem egy összetett rendszer, melyet aligha lehet optimálisra tervezni. A

rendszer fejlesztésének iránya azonban egyértelmű: a cél nem lehet más, mint az, hogy

csökkenjen a gyermekvédelmi gondoskodásba (szakellátásba) kerülő gyerekek száma, hogy

a beavatkozások minél inkább a család támogatását, a gyerekek fejlődési szükségleteit és

ellenálló képességének növelését szolgálják. Az alábbi fejezetben összefoglalom a hatékony

családtámogató és gyermekvédelmi rendszerek meghatározó elemeit. Dolgozatom

empirikus részét képező esettanulmányok elemzése során ezen elemek hazai gyakorlatban

való előfordulását vizsgálom.

A gyermekes családokkal végzett szociális munka korszerű gyakorlata

A korszerű gyakorlat elemeinek ismertetésénél nem választom szét a gyermekjóléti

alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás területeit. A gyermekek és a családok

szükségleteiből indulok ki, és ebből a perspektívából mutatok rá a gyermekes családokkal

végzett szociális munka nélkülözhetetlen alapelemeire: a gyermeki szükségletek

elsődlegességére, a szülőkkel való partneri kapcsolat és a szakemberek, intézmények,

ellátórendszerek közötti együttműködés jelentőségére, valamint a gyermekvédelmi munka

tudatos tervezésének szükségességére.

A modern gyermekvédelmi gyakorlat elemeinek bemutatásához a humánökológiai

megközelítést használom elméleti keretként. A gyakorlat azon elemeire helyezem a

hangsúlyt, melyek erősítik a gyerekek fejlődését meghatározó családi, nevelői kapcsolatokat

és hozzájárulnak egy támogató környezet kialakulásához. A gyermekes családokkal végzett

szociális munka esetében a tágabb környezet szereplői a gyermekjóléti alapellátás és a

gyermekvédelmi szakellátás intézményei és az ezekben az intézményekben dolgozó

szakemberek (4. számú ábra).

67

4. számú ábra: A humánökológiai rendszer vázlatos modellje

Szükségletközpontú szolgáltatások

A gyermeki időélmény. A valós szükségletekre épülő segítségnek tekintettel kell lenni a

gyermeki időélmény sajátosságaira. A gyermeki időélmény más, mint a felnőtté. (Goldstein-

Solnit-Goldstein-Freud 1996: 41-45) Minél kisebb a gyerek, annál intenzívebb az időegység

alatt megtörténő fejlődés (annál nagyobb a visszafordíthatatlan következménye a fejlődési

lehetőség megvonásának). Minden gyereknek joga, hogy életkorának és szükségleteinek

megfelelő segítséget kapjon környezetétől. A korszerű gyermekvédelmi gyakorlatra törekvő

országok a gyermekvédelmi intézményrendszer működését és ezen belül a gyermekvédelmi

bíróságok munkáját is a gyermeki időélménynek rendelik alá, szigorú időhatárokat szabva a

Alapellátás és

szakellátás intézményei,

mint pl. védőnő,

gyermekintézmények,

gyermekjóléti szolgálat,

gyermekotthon,

gyermekvédelmi

szakszolgálat, stb.

Szülők testvérek,

rokonok, barátok,

nevelők

– akik a gyerekkel

rendszeres és

szoros

kapcsolatban

vannak

gyerek

csal á di

kapcsolatok

k ö rnyezet

68

szakemberek által vállalt feladatok teljesítésére5. (Herczog 1994) A gyermeki

szükségletekhez és időélményhez igazodó szolgáltatások kialakítására való törekvés az

alapja annak is, hogy a korszerű gyakorlat hangsúlyozza a közösségközpontú és megelőző

szemlélet elsőbbségét valamint az intézmények és szakemberek közötti együttműködés és

információcsere szükségességét. Megelőzés: minél kisebb korban, minél hamarabb.

Ismertek azok a szegénységgel is összefüggő kockázati tényezők, melyek a fogantatás

pillanatától veszélyeztetik a gyerekek egészséges fejlődését. A valós szükségletekre irányuló

és időben nyújtott segítséggel a problémák súlyosbodása megelőzhető. Természetes

segítségnyújtási időpont a terhesség és a szülés ideje, amikor a kedvezőtlen szociális

helyzetben élő anyák szükségszerűen találkoznak segítő szakemberekkel. Az ismert

rizikófaktorok megléte esetén időben tervezhető a megfelelő segítség és ezzel jelentősen

csökkenthetőek a kockázatok valószínűsíthető kedvezőtlen következményei.

Egy adott lakóközösségben a gyermekekkel találkozó szakemberek a hétköznapi

találkozások során látják a gyerekek fejlődését. Van lehetőségük csecsemő- és

kisgyermekkorban észlelni egy-egy gyerek tehetségét és kielégítetlen szükségleteit: nem

megfelelő táplálkozását, esetleges fejlődési elmaradását, szegényes szókincsét. A mindenki

számára elérhető intézmények (gyermekorvos, védőnő, óvoda, iskola, helyi szociális

intézmények) által nyújtott szolgáltatás könnyen érthető és elfogadható a szülők számára is,

ezért ezek az intézmények jelentik a legkedvezőbb terepet a megelőző beavatkozások

számára. Az intézmények közötti együttműködés is hatékonyabb az időben feltárt

szükségletek esetén, mivel ezek kezelése egyszerűbb. Ezzel szemben az olyan beavatkozás,

ami „kivárja”, hogy a kisebb fejlődési elmaradások, hiányosságok valódi problémákká

erősödjenek, inkább lesz kontrolláló jellegű, a szülők számára nehezebben elfogadható és az

együttműködő szakemberekben is több feszültséget kelt. (Dartington 2004)

A hatékony együttműködés különösen fontos azon gyerekek esetében, akik és akiknek szülei

több intézmény szolgáltatásait veszik igénybe. Az intézmények közötti információáramlás a

feltétele annak, hogy a gyerekek és szüleik időben megkapják a szükséges segítséget,

megelőzve a súlyosabb problémák kialakulását. (Dartington 2004) Világos szakmaközi

megállapodások szükségesek azonban ahhoz, hogy az információáramlás a gyerekek

fejlődését szolgálja, és ne sértsen etikai szabályokat28.

Ennek hiányában az információáramlás nehézségei lehetetlenné teszik az együttműködést és

a szükségletek időben való hatékony kielégítését. (Herczog 1999: 17-23, Herczog 2004: 31)

Integrált szolgáltatások – együttműködő szakemberek. A korszerű gyakorlatban fontos a

szerepe az integrált szolgáltatásoknak, melyek rugalmasan alkalmazkodnak a családok

szükségleteihez, és képesek komplex - a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi feladatokat is

integráló - szolgáltatási programokat kínálni. A gyermekes családokkal végzett szociális

munka területén integrált programok alakultak a gyerekek családból való kiemelésének

megelőzésére (Bányai 2003), valamint a nevelőszülőhöz vagy gyermekotthonba elhelyezett

5 A hazai gyakorlat nem szabályozza egyértelműen az idő kérdését a gyermekvédelmi beavatkozások során,

nem határozza meg azt az időt, melyen belül a gyerek sorsát a szakembereknek rendezni kell. (Sz.L.) 28

Information Sharing, www.everychildmatters.uk

69

gyerek vér szerinti családjába való visszatérésének támogatására (Henggeler 1998). Különös

jelentősége van a több intézmény együttműködésére épülő, integrált programoknak az

antiszociális viselkedésű fiatalok esetén. Közülük is a legsérülékenyebbek (leginkább

veszélyeztetettek) azok, akiknek esetében fennáll a családon kívüli elhelyezés

szükségessége. Ökológiai és rendszerszemléletű megközelítés az alapja az antiszociális

viselkedésű fiatalok kezelését célzó programoknak is. A nem kívánt viselkedés akkor

csökkenthető hatékonyan és rövid időn belül, ha a beavatkozások a viselkedéssel összefüggő

összes olyan ismert tényezőre irányulnak, amelyek a fiatal természetes közegében – otthon,

az iskolában, a közvetlen lakókörnyezetében, baráti társaságában, az elérhető támogató

rendszerekben - az antiszociális viselkedés fennmaradásában szerepet játszanak. A

szülőknek és családtagoknak ezekben a programokban is kulcsszerepe van. A segítőnek a

szülőkkel olyan biztonságos kapcsolatot kell kialakítania, ami nem konfrontatív, de melynek

keretében a szülők mégis megértik szülői viselkedésük (fegyelmezési stratégiáik,

napirendjük, indulatkezelési technikáik, stb.) változtatásának szükségességét. (Henggeler

1998)

A gyermekvédelmi gondoskodás tervezése

A gyermekvédelmi beavatkozás célja. A modern gyermekvédelmi rendszerek

szabályozásának egyik legfontosabb szempontja az időtényező. A gyermekvédelmi

beavatkozás során a cél az, hogy a gyerek sorsa minél rövidebb idő alatt rendeződjön:

kerüljön vissza szüleihez, ha lehetséges, vagy ha ez nem megoldható, találjanak számára

örökbefogadó családot. Arra az átmeneti időre, amíg döntés nem születik a gyerek végleges

elhelyezéséről, átmeneti nevelésbe, gyermekvédelmi gondoskodásba kerül: nevelő

családhoz vagy gyermekotthonba. A megszokott családi környezet elvesztése súlyos trauma

minden gyerek számára, és a hovatartozás bizonytalansága további kockázati tényező

(Harden 2004: 39). A fejlett gyakorlattal rendelkező országokban törvény szabályozza azt,

hogy mennyi időt tölthet a gyermek átmeneti nevelésben6 (AllenBissell 2004: 52, Herczog

1994). A gyermekvédelmi szakemberek feladata, hogy a rendelkezésre álló idő alatt a

gyermek sorsa véglegesen és megnyugtatóan rendeződjön. Az állandóság tervezése

(permanency planning30) lett a legfontosabb rendező elve az angolszász országok

gyermekvédelmi rendszereinek (Fein-Maluccio 1996: 108), de a beavatkozás időbeni

tervezése más nyugat-európai országokban is fontos eleme a gyermekvédelmi gyakorlatnak

(Herczog, 1994). A gyermek sorsának tervezése világos célok és szigorú időhatárok alapján

történik.

6 Az Egyesült Államokban ez az idő 18 hónap, de már a gyerek elhelyezésének 12. hónapjában a

gyermekvédelmi bíróság előtt ismertetni kell a végleges elhelyezésre vonatkozó elképzelést (Allen-Bissell 30

A gyermek végleges elhelyezésének tervezése (permanency planning) egy folyamat, melynek során

szakemberek felmérik, hogy a szülőpótló gondoskodásba került gyermek számára mi a legkedvezőbb hosszú

távú elhelyezés és erre a gyereket is felkészítik. Better Care network, www.crin.org/bcn 31 Care Planning for

Looked After Children, www.plymouth.gov.uk

70

A gyerek végleges elhelyezésének kérdése a bekerülés pillanatától fogva alapvető

jelentőségű. Amennyiben megvan a családba való visszakerülés esélye a törvényben

meghatározott időkereten belül, akkor a gyermekvédelmi szervezetek feladata a családi

egyensúly helyreállítása. Az állandóság tervezése és szükség esetén a párhuzamos (több

alternatív) jövőterv készítése világossá teszi a beavatkozás céljait. A párhuzamos jövőterv

azonban fokozza az érintett gyerekek bizonytalanságát, ezért ilyen esetekben különös

odafigyelés szükséges a gyerek sorsáért felelős szakemberek részéről31. A világos célok és

a célhoz vezető lépések megfogalmazása a legfontosabb eszköze annak, hogy megelőzzük a

gyerekek bennragadását a rendszerben (Katz 1999: 76), ami a gyermekvédelmi beavatkozás

egyik legismertebb káros következménye (Fanshel 1978)7.

A gyermekvédelmi gondoskodás folyamatossága és következetessége érdekében

elengedhetetlen a gondozás folyamatának tervezése a gyerek bekerülésétől a rendszerből

való kikerüléséig8. A gyerekek szempontjából óriási a jelentősége a bekerüléskor készülő

felmérés pontosságának és az ez alapján történő tervezésnek, gondozási-nevelési tervnek. A

gondozási terv lehetővé teszi, hogy a szakemberek azonos irányban dolgozzanak, és hogy a

folytonosság biztosított legyen akkor is, ha új munkatársak lépnek a régiek helyére. A

nemzetközi tapasztalatok azonban azt támasztják alá, hogy bár a felmérés és tervezés

módszertana és kidolgozottsága folyamatosan fejlődik, még a fejlett gyermekvédelmi

rendszerekben is gyakori probléma a felmérés felszínessége és a tervezés formális

megvalósulása (Metselaar-Knorth-Noom-Yperen 2003). Az 1997. évi gyermekvédelmi

törvény a hazai gyakorlatban újfajta dokumentációt és a gyermekvédelmi gondozás

folyamatát követő tervezést írt elő a „Gyermekeink védelmében” adatlap és értékelési

rendszer bevezetésével. (Herczog 1999) Az elmúlt tíz év tapasztalata az, hogy a jelentős

adminisztratív terhek miatti ellenérzések és a túlterheltség egyelőre háttérbe szorítják a

tervezés kínálta lehetőségeket, az adatlapok kitöltése, értékelése és felhasználása nem

egységes szemléletben történik (Herczog, 2001: 175).

A kapcsolattartás jelentősége és tervezése. A gyermekvédelmi gondoskodás elsődleges

célja a gyerek visszakerülése a családba. A visszakerülés tervezésének és előkészítésének

nélkülözhetetlen feltétele az, hogy a szülő és a gyermek között a kapcsolat élő legyen, a

kötődés megmaradjon, bizonytalan kötődés esetén, erősödjön. A kapcsolat fenntartása akkor

is cél a gyermekvédelmi elhelyezés esetén, ha nem valószínű a gyerek hazakerülése. Ekkor

a családi kapcsolatok ápolása, a múlt feldolgozása és egy reálisan fenntartható kapcsolat

kialakítása a kapcsolattartás célja. A kutatások sokféle képet mutatnak a kapcsolattartások

során szerzett tapasztalatokról, a találkozások minőségéről és hatásáról. Sokan, főleg szülők

és kamaszok a különélés miatti fájdalmaikról számolnak be (Haight-Black-Workman-Tata

2001), nevelőszülők a gyerekek látogatások utáni megváltozott viselkedését említik

7 David Fanshel és Eugene Shinn elsőként elemezték longitudinális mintán a gyermekvédelmi gondoskodásba

bekerült gyerekek életének alakulását. A kutatás hívta fel a figyelmet a vér szerinti családdal való

kapcsolattartás jelentőségére a gyerek sorsának sikeres rendeződése érdekében. A kutatás jelentősen

hozzájárult ahhoz, hogy a gyermekvédelmi gondoskodás ideje alatt a szakemberek tudatosan tervezzék,

segítsék és értékeljék a bekerült gyerekek szüleivel való kapcsolattartást. Rámutattak arra, hogy a

kapcsolattartás tudatos irányításának hiánya jelentős mértékben csökkenti a hazakerülés és növeli a

„bennragadás” veszélyét. (Fanshel-Shinn 1978) 8 A gondozási folyamat tervezését, folyamatos értékelését és ennek egységes dokumentálását hivatott segíteni a

hazai gyakorlatban a gyermekvédelmi törvénnyel egy időben bevezetett adatlapok rendszere

71

leggyakrabban. Gyermekvédelmi szociális munkások azt jelzik, hogy az évek óta

nevelőszülőnél élő gyerekek esetében a kapcsolattartás akadályozza a nevelőszülői családba

való beilleszkedést, a stabil kötődések kialakulását. (Fanshel-Schinn 1978.)

A mielőbbi rendszeres és sűrű kapcsolattartási rend kialakítása alapvető jelentőségű még az

ambivalens és passzívabb szülők esetében is. Ennek alapján lehetséges ugyanis meghozni a

mielőbbi döntést a gyerek hazakerüléséről vagy az alternatív elhelyezési terv kialakításának

szükségességéről. (Katz 1999: 80) A kapcsolattartások rendszeressége mellett szükség van

a szülő, a gyerek és a nevelőszülő támogatására mind a

(Herczog 1999). Az adatlap az Egyesült Királyságban kidolgozott és több európai országban

is alkalmazott dokumentáció adaptált változata.

találkozás előtt, alatt és utána. A látogatások fájdalmas élményeket idézhetnek fel vagy

fájdalmas érzéseket válthatnak ki. Az a szülő, aki lemondja a látogatást, lehet, hogy nem bír

szembenézni érzéseivel. Segítségre szorul. A gyerekek fejlődésével és a helyzet változásával

a gyerekek kapcsolat iránti szükségletei is változnak. Ha a szülő és a gyerek kapcsolata nem

biztonságos, a találkozás terápiás támogatás nélkül káros is lehet. A kapcsolattartás jellegét

tehát a gyerek szükségleteihez és a beavatkozás céljához kell igazítani. (Haight-Kagle-Black

2003: 203-204)

Családba való visszakerülés tervezése és támogatása. A gyermekvédelmi

gondoskodásból a gyerekek jelentős része vér szerinti családjához kerül vissza. Egy család

újraegyesítése összetett feladat. Mind a család, mind a gyerek változik az egymástól külön

eltöltött idő alatt. Több tényező nehezítheti a gyerek sikeres visszakerülését családjába.

Kockázat például az, ha a szülő ambivalens a gyerek visszakerülésével kapcsolatban.

Ugyancsak kockázat, ha a szülő a gyerek hazakerülése után nem szívesen működik együtt a

gyermekjóléti intézmények szakembereivel. Ellenállásuk hátterében gyakran a

fenyegetettség, megszégyenülés érzése áll. A gyerekeknek sem könnyű a visszakerülés, a

megszokott gyermekotthoni vagy nevelőszülői környezet elvesztése is okozhat

szomorúságot, depressziót, veszteségélményt.

A család újraegyesítésének gyakorlata messze nem kapott még akkora figyelmet, mint a

családmegtartó szolgáltatások (Bányai 2003, Wulczyn 2004), de jellegében ahhoz hasonlít.

Az újraegyesítésnél is, hasonlóan a családmegtartó szolgáltatásokhoz, fontos a szakemberek

állandó elérhetősége, az alacsony esetszám, az, hogy a szolgáltatás a család otthonában

történjen, intenzív (heti 5-20 óra) és rövid időtartamú (60-90 nap) legyen (Dougherty 2004:

3).

A gyerek hazakerülése a gyermekvédelmi gondoskodásból, a család újraegyesítése nem egy

esemény, hanem egy folyamat, aminek intenzív, legtöbb segítséget igénylő időszaka a

gyerekek hazakerülését követő hetek-hónapok. Az, hogy egyes családok mennyire igénylik

az utógondozást a gyerekek hazakerülése után, nagyon változó. Minden család másképp éli

meg a gyerekek hazakerülését, a mindennapi nehézségeket és az esetleges kríziseket.

72

A gyerek családjába való visszakerülését gyakran a gyermekjólét gyermekvédelem

finanszírozási rendje nem támogatja: amennyiben a kikerülés után nincs pénzügyileg

elismerve az utógondozói tevékenység, a szolgáltatások hiánya vezethet a visszakerülés

sikertelenségéhez.

Partneri kapcsolat a szülőkkel

Biztonság és bizalom. A gyermekes családokkal végzett szociális munka sajátossága, hogy

a segítőnek mind a szülő, mind a gyerek szükségleteire figyelni kell. A szülő a gyerek

fejlődésének motorja, ezért ő a szociális munkás legfontosabb partnere – csak a szülővel

együtt lehet ténylegesen segíteni a gyerek fejlődését. A humánökológiai megközelítés

értelmében a fejlődést a gyerekkel közvetlen kapcsolatban álló személyekkel való

kapcsolatok minősége határozza meg. A gyermekvédelmi beavatkozások akkor szolgálják a

gyerekek érzelmi és szociális jólétét, ha kedvező irányú változást idéznek elő a szülő-gyerek

kapcsolatban és más közeli személyekkel való interakcióban. A gyermekjóléti és

gyermekvédelmi ellátórendszer akkor tölti be szerepét, ha tudatosan törekszik az érintett

gyerekek fejlődését kockáztató tényezők ellensúlyozására, olyan mechanizmusok és

folyamatok elindítására, melyek megelőzik vagy ellensúlyozzák a kockázatok kedvezőtlen

következményeit (Howe-Brandon-Hinings-Schoefield 1999: 246).

Ennek feltétele, hogy a segítő képes legyen biztonságot nyújtani és bizalomra épülő

kapcsolatot kialakítani a szülőkkel. Ilyen kapcsolatban van lehetősége növelni a gyerek

gondozását ellátó személyek érzékenységét, kapcsolatkészségét, segíteni a szülő és gyerek

közötti bizalom erősödését.

Minden segítő kapcsolatban fontos a bizalom, de ennek jelentősége különös a

gyermekvédelem területén, ahol az érzelmekkel való munka nélkülözhetetlen. A segítők

olyan felnőttekkel találkoznak, akik elbizonytalanodtak szülői szerepükben és tartanak a

szakemberektől. Sokan közülük alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, nem ritka,

hogy képességhiányokkal is küszködnek. (Howe-Brandon-Hinings-Schoefield 1999: 119) A

szülői feladatok ellátása különösen nehéz, ha mindez szegénységgel is párosul, ha a szülők

gyakran kényszerülnek lakóhely változtatására és akkor, ha sok gyerek van a családban. A

gyerekek versenyeznek a korlátozottan elérhető szülői odafigyelésért. A sokproblémás

családokban az anyák gyakran érzik magukat tehetetlennek, gyakori körükben a depresszió,

a fáradtság, mindennaposak a megélhetési nehézségekből fakadó feszültségek.

Sérüléssekkel, bűntudattal, szégyenérzettel vannak tele. A szülők érzelmi elérhetősége

alacsony, a szülő és gyerekek közötti interakció rövid, élettelen és gyakran negatív. Gyakran

a korábbi szakemberek felszínes vagy ellenséges hozzáállása következtében alakul ki

bennük az, hogy elutasítóak, agresszívek a segítőkkel, a gyermekvédelmi szakemberekkel

szemben. A szülők saját korábbi sérülései is akadályozzák, hogy értelmes, hatékony

kapcsolatot alakítsanak ki másokkal: családtagokkal, barátokkal, szakemberekkel. A szülők

alacsony önértékelése és ambivalens érzéseik miatt a segítőknek nem könnyű velük

73

együttműködő kapcsolatot kialakítani. Biztonságos és hatékony kapcsolat akkor lehetséges,

ha a segítők megértik a szülők ellentmondásos érzelmeit és ha a segítők maguk is megértést

és támogatást kapnak saját intézményükön belül. A beavatkozásoknak a kapcsolatok

erősítésére kell elsősorban irányulniuk. De ennek feltétele egy biztonságos kapcsolat,

amihez idő, odafigyelés szükséges és az, hogy a segítő képes legyen úgy részt venni a

kapcsolatban, hogy teret biztosítson a másiknak is. Hogy mind a szülő, mind a segítő aktív

szereplőként vegyenek részt a közöttük alakuló kapcsolatban. (Ferguson 2001: 4)

A beavatkozás akkor hatékony, akkor szolgálja a gyerek fejlődéséhez szükséges nevelési

légkör kialakulását, ha képes fokozni a szülő érzelmi elérhetőségét, önbizalmát, önismeretét,

reflexiós kapacitását, önkontrollját, szociális érzékenységét, társas kapcsolatokban való

magabiztosságát és kompetenciáit. (Howe-Brandon-HiningsSchoefield 1999: 171)

A megerősítés filozófiája. Az emberi ellenálló képességgel foglalkozó elemzések bővülő

irodalma (Fraser 2004, Saleeby 1997, Wolin-Wolin 1992) egyre határozottabban fordítja a

figyelmet azokra az emberi tulajdonságokra, személyiségvonásokra, erőforrásokra, melyek

hatékony védelmet jelentenek nehéz helyzetekben, kedvezőtlen körülmények között. Az

erőforrások tudatos feltárására törekvő megközelítés azt hangsúlyozza, hogy kivétel nélkül

(!) mindenki rendelkezik belső és külső (rejtett) tartalékokkal. Ezek részben feltárt, részben

egy egész életen át feltáratlanul maradt erőforrások. A szociális munka erősségekre

támaszkodó irányzata tudatosan tárja fel és mozgósítja az emberi erőforrásokat. Ez a

megközelítés egyben a megerősítés – empowerment – filozófiája. (Kozma 2002, Saleeby

1997) A legsúlyosabb problémákkal küszködő családokban is vannak rejtett tartalékok,

melyek feltárhatóak, ha bizalommal és együttműködési szándékkal fordulunk hozzájuk, ha

ösztönözzük a családtagokat, hogy fogalmazzák meg legfontosabb szükségleteiket, ha

bízunk a családtagok képességeiben. (Walsh, 1998:259)

Reflexivitás és a szülői szerepek. A gyermekes családokkal végzett gyermekjóléti és

gyermekvédelmi munka során a szakemberek a legmélyebb létkérdésekkel, élet és halál

kérdésével, a szexualitás kérdéseivel és ennek felnőttekre és gyerekekre gyakorolt hatásával

találkoznak. A legtöbb olyan szülő, aki kapcsolatba kerül a gyermekvédelemmel, maga is

szegénység, erőszak, bántalmazás, mérgező kapcsolatok áldozata. Akkor sikeres a

beavatkozás, ha a segítő képes a szülő és a gyerek fájdalmához közel kerülni. A sérelmek

meghallgatása, ezek megbeszélése mellett azonban sok praktikus segítségre is szükség van

ezekben a családokban. Fontos megtanítani a szülőket arra, hogyan gondozzák

csecsemőiket, hogyan kezeljék a nehezebb nevelési helyzeteket, hogyan bánjanak a

dühkitörésekkel, hogy legyen jobb a szülők és gyerekek közötti kapcsolat és kommunikáció.

(Ferguson 2001, Howe-Brandon-Hinings-Schoefield 1999) A szociális munka feladata ma

nem csak az, hogy megteremtse a biztonságot, hogy megszűnjön az erőszak, hanem az is,

hogy a szülők és a gyerekek jobban ismerjék magukat és felfedezzék lehetőségeiket életük

tervezésében. A szociális munka célja, hogy a társadalom legsérülékenyebb emberei

tájékozott döntéseket hozzanak életük kérdéseiről. (Ferguson 2003)

A szülőkkel való munka hatékony, ha javítja a szülői gondoskodás minőségét, ha képes

ösztönözni egy újfajta intimitás (Ferguson 2001: 8.), az egyenrangú kapcsolatra támaszkodó

érzelmi kommunikáció és egyezkedés kialakulását. Olyan családi légkör megteremtése a cél,

74

melyben a gyerekek biztonságban érzik magukat, ahol meghallgatják őket, ahol a

családtagok tisztelik egymást és a családtagok képesek kifejezni érzelmeiket. A mai modern

társadalmakban a gyermekvédelmi beavatkozások akkor érik el céljukat, ha hozzájárulnak a

családtagok önkifejezési és önmegvalósítási képességeinek kibontakozásához, a

demokratikus családi együttélés mintájának kialakulásához. A segítő a helyes szülői

viselkedés modellezésével, a szülők konstruktív mintáinak azonosításával és

megerősítésével érhetik ezt el. (Ferguson 2001: 8, Howe-Brandon-Hinings-Schoefield 1999)

Nyílt kommunikáció a szülőkkel. A szülőkkel való szoros együttműködés alapelve a

korszerű gyermekvédelmi gyakorlatnak. Ennek egyik eleme a világos, szülők számára is

érthető és hozzáférhető információ biztosítása. Fontos, hogy a szülők tudják, minél hosszabb

időt töltenek tőlük távol a gyerekek, annál nehezebb lesz a hazakerülés. A szülőket reálisan

kell felkészíteni a várható eseményekre és azok következményeire. Tudniuk kell, hogy

pontosan min múlik a gyerekek hazakerülése és ehhez kitől, milyen segítséget kaphatnak.

Tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy ha a hazakerülés valószínűsége kicsi, alternatív

elhelyezésen kell gondolkodni. A felmerülő megoldási lehetőségeket a családdal

rendszeresen és gyakran át kell tekinteni. A szülőkkel való kommunikáció fontos eleme az

időhatárokról való pontos tájékoztatás is. A gyermekvédelmi szakemberek dolga a

gondozási terv lebontása kisebb lépésekre, amit a szülők maguk vagy a szakemberekkel

közösen írnak és hetente vagy legfeljebb havonta közösen értékelnek. A mielőbbi és

megalapozott döntés érdekében az eset előrehaladását

(vagy megtorpanását) megfigyelések leírásával, a szolgáltatásokat nyújtók beszámolóival,

szakértői véleményekkel szükséges a szülők számára is érthető formátumban dokumentálni.

(Katz 1999: 80)

Erőviszonyok a szülő és szakember kapcsolatában. A kapcsolatközpontú munka mellett

egy másik fontos jellemzője a korszerű gyakorlatnak a segítő munkában megjelenő

erőviszonyok megértése és tudatos alkalmazása. A hagyományos segítő modellek egyik

kritikája az, hogy nem foglalkozik tudatosan a segítés folyamán kialakuló erőviszonyokkal

és ezzel teret nyújt a szakembereknek helyzetükkel való nem szándékolt visszaélésekre. A

szakemberek tudásuk, tájékozottságuk, intézményük által biztosított pozíciójuk révén

erőfölényben, hierarchikusan jobb helyzetben vannak, mint a segítséget kérők. E helyzet

megfelelő kezelése a szakember feladata. Az egyenlőtlen helyzetre való reflexió hiánya, az

egyenlőtlen helyzetből fakadó érzések bagatellizálása könnyen vezet a segítséget kérő

kiszolgáltatottságának fokozásához, például a kliens patologizálásához. (Kozma 2003)

A korszerű gyakorlat a segítséget kérő és a segítséget nyújtó, a szülő és a szakemberek

különböző, de egymást kiegészítő kompetenciáit hangsúlyozza. A korszerű gyakorlat a

szakember tudását korlátozottnak tekinti és a szülővel való találkozás, a vele való párbeszéd,

a szülő elmesélt története az, ami lehetőségeket kínál a továbblépésre. A dialógusban alakul

ki a szülő és a szakember lehetséges szerepe. Ebben a párbeszédben nyíltan lehet beszélni

többek között az erőviszonyokban rejlő különbségekről és a kontroll kérdéséről is. (Walsh

1998)

75

Az erőviszonyok és a kontroll kérdése különösen fontos a gyermekjóléti – gyermekvédelmi

munka területén. Sérülékeny, kiszolgáltatott helyzetben lévő szülők találkoznak ezen a

területen gyerekeik sorsáról döntő, nehezen átlátható állami szervezetekkel és azok

képviselőivel. Egyenlőtlen helyzetben találkoznak a felek. Ahhoz, hogy a kiszolgáltatott

helyzetben lévő szülők perspektívája is megfogalmazódjon, a szakembereknek képesnek

kell lenni arra, hogy teret biztosítsanak számukra. Különös jelentősége van ennek több

szereplő jelenléte esetében. Olyan helyzetekben, amikor a szülők több különböző intézmény

résztvevőjével együtt ülnek és beszélnek meg feladatokat, felelősségeket, tervezik közösen

a gyerekek sorsát.

A gyermekvédelmi megbeszélések, konferenciák a gyermekvédelmi beavatkozás fontos

fórumai: a szülők aktív bevonását, gyermekvédelmi döntésekben való felelősségteljes

részvételüket hivatottak lehetővé tenni. Míg a törvénykezés célja az, hogy a fórum a szülők

partneri bevonásának eszköze legyen, a szándék gyakorlati megvalósulása a szakemberek

hozzáállásától, a beszélgetésvezetés módszertanától is függ.

A csoportos megbeszélést vezető (facilitáló) szakember és más szakember-résztvevők

tudásán és készségein múlik, hogy a szülők bevonása valóban partneri módon történik-e

vagy merőben formális, rosszabb esetben: a szülő számára kellemetlen, megalázó. A

csoportos megbeszélésben rejlő lehetőségeket sikerrel alkalmazzák az igazságszolgáltatás és

a gyermekvédelem területén (McCold, in: Herczog 2003). Szakemberek családi

csoportkonferenciát szervezhetnek egy-egy veszélyeztetett gyerek sorsának rendezése

érdekében, amikor a konferencia szervezése és megvalósítása során mobilizálják a család, a

rokonság erőforrásait, megfelelő előkészítés után átadva a döntés felelősségét a családnak

(Nixon 2006). Gyermekvédelmi gondoskodásba került gyerekek esetében a szakemberek

rendszeresen (minimum félévente, de szükség szerint gyakrabban) szervezett csoportos

megbeszéléseken tervezik a gyerek sorsát érintő beavatkozásokat. A tárgyalást vezető és ott

résztvevő szakembereken múlik, hogy a megbeszélés során mennyiben van lehetőség a

gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyerek szüleinek véleményük

megfogalmazására. Ha képesek a szakemberek partneri viszonyt kialakítani a szülőkkel és a

résztvevő szakemberekkel, akkor lehetőség nyílik érdemi párbeszédre, hasznos

információcserére, közös döntéshozatalra, a szülő megerősítésére és motiválására. Ha ezt a

légkört nem sikerül megteremteni, akkor a tárgyalás könnyen lehet formális, de megalázó,

kirekesztő is, ami ellenséges érzelmeket vagy a tehetetlenség fokozódását váltja ki a részt

vevő szülőben. A csoportos megbeszélések, elhelyezési értekezletek, védelembe vételi és

felülvizsgálati tárgyalások az 1997. évi gyermekvédelmi törvény életbe lépésével a magyar

gyakorlatban is kialakultak.

Gyerekekkel való munka közvetlen munka

A gyerekekkel való közvetlen munka mind a gyermekek jogainak tiszteletben tartása, mind

a gyerek jóléte és egészséges fejlődése miatt szükséges. A jogi megközelítés elismeri, hogy

76

a gyermekek képesek életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő módon kifejezni

véleményüket a sorsukat meghatározó kérdésekben9. Ez teszi indokolttá az őket is érintő

döntésekbe való beleszólásukat, aktív részvételüket. A szakemberek kommunikációs

készségein, eszközeik gazdagságán múlik, mennyire képesek segíteni a gyerekeket abban,

hogy véleményüket, érzéseiket ki tudják fejezni10. A gyerekekkel való közvetlen munka a

gyerek érzelmi jóléte miatt is szükséges. A gyerekeknek szüksége van arra, hogy a

megtörtént fájdalmas élményeket, veszteségeket, változásokat megbeszéljék, feldolgozzák

valakivel. Erre is a gyerekekkel való közvetlen munka nyújt lehetőséget. (Aldgate 2006:

229-230)

A gyerekekkel való közvetlen munka szükségességét indokolja az is, hogy egy egyensúlyát

vesztett családban időre van szükség a körülmények rendezésére. A gyerekeknek azonban

folyamatos biztonságra és azonnali segítségre van szükségük egészséges fejlődésükhöz. A

szociális munkások lehetséges beavatkozásához jól használható keretet kínál a gyerekek

ellenálló képességére támaszkodó megközelítés. Ez a megközelítés a gyerek környezetében

lévő erőforrásokra és azok mozgósítására helyezi a hangsúlyt az érzelmi ellenálló képesség

fokozása érdekében. Akár a családban marad a gyerek, akár nevelőszülőhöz vagy

gyermekotthonba kerül, a szakemberek feladata, hogy olyan támogató környezetet

alakítsanak ki a gyerek természetes környezetében, ami ellenálló képességük erősítését

szolgálja, és ehhez szakmai segítséget is biztosítsanak, ha a természetesen rendelkezésre álló

erőforrások nem elegendőek. A gyerekek számára legfontosabb a szüleikkel, nevelőikkel

való biztonságos kapcsolat, de ellenálló képességük növelésére más területeken is lehetőség

van. A gyerekek fejlődését szolgálja, ha jól érzik magukat az iskolában, ha vannak barátaik,

ha tudatában vannak tehetségeiknek és van lehetőségük ezeket fejleszteni, ha képesek

másokra odafigyelni és pozitív érzelmeiket kifejezni, ha társas készségeik fejlettek. Szociális

munkások a gyerekekkel való kapcsolatuk során feltárhatják erősségeiket és segíthetik a

gyerekeket abban, hogy egyre több területen fejlődjenek.

Azokban a családokban, ahol még nem alakultak ki a biztonságos szülői minták, a szociális

munkás közvetlen segítséget nyújthat a gyerekeknek azzal, hogy meghallgatja a gyerek

érzéseit, segít megfogalmazni és a szülők felé is kifejezni érzéseiket, gondolataikat.

(Ferguson 2001: 5-6) Fontos, hogy legyen olyan személy a gyerek környezetében, aki a

családban hiányzó odafigyelést biztosítani tudja. Szociális munkások feladata, hogy tudják,

hol és kik tudnak pozitív élményeket nyújtani a gyerekeknek a kompetenciaérzés, az

énhatékonyság erősítése érdekében. A gyerekek képességei társas interakcióban

fejleszthetőek. Olyan felnőtt tudja ezt segíteni, aki jól ismeri a gyerek képességeit és képes

olyan tevékenységeket kínálni a gyereknek, ami egyszerre jelent sikerélményt és fejlődést

ösztönző kihívást a gyerek számára. (Daniels-Wassell 2002: 36) Fontos, hogy ezek az

élmények olyan rendszerességgel forduljanak elő, ami valóban pozitív hatást tud kiváltani.

Vannak gyerekek, akiknek külön bátorításra van szükségük ahhoz, hogy élni tudjanak ilyen

9 ENSZ Egyezmény a gyermekek jogairól, 12. cikk., Gyermekvédelmi törvény 8§. 10 Hasznos útmutatást nyújt a gyerekekkel való megfelelő kommunikációhoz a Better Care Network

honlapján hozzáférhető anyag: „So You Want to Consult with Children? A Toolkit of Good Practice”, Save

the Children, 2003, www.crin.org/bcn

77

élményekkel. Azok a gyerekek, akiket korábban elhanyagoltak, akiknek kötődése

bizonytalan, tartanak az új helyzetektől. Kell egy felnőtt, aki bátorítja, támogatja a gyereket

abban, hogy merjen és tudjon élni az elérhető lehetőségekkel. (Howe-Brandon-

HiningsSchoefield 1999: 260.)

Azok a kutatások, melyek kifejezetten a gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedett

gyerekek fejlődését kockáztató és védő tényezőket elemezték, egyértelműen

megállapították: a hosszú távon is sikeres fejlődés legfontosabb előrejelzője, hogy sikerülte

a gyereknek kialakítani jó kapcsolatot legalább egy felnőttel (Werner-Smith, 1992 in

Rosenfeld 1997: 6). Azok a felnőttek jelentenek védőfaktort ezen gyerekek számára, akik

nem csak „kezelik” őket, hanem meghallgatják és megértik fájdalmaikat és azokat az

érzéseket, melyeket átéltek. (Anglin 2003: 246) A gyermekvédelmi gondoskodásba vett

gyerekek olyan feszültségeket élnek meg, olyan élményeik vannak, melyek messze eltérnek

egy átlagos gyerek tapasztalataitól. Esetükben különösen fontos, hogy élményeiket meg

tudják fogalmazni, mert azok kimondása, elmesélése, eljátszása megkönnyíti a történtek

megértését. (Whiting 2000: 84, Aldgate 2006: 239)

Nevelt gyerekek esetében szükséges az előrelátás képességének fejlesztése és tanulásuk

segítése. Akkor tudnak tanulni, ha jól érzik magukat az iskolában, ha társaik befogadják őket.

Ezt azok a pedagógusok tudják biztosítani, akik tájékozottak a gyerek helyzetével

kapcsolatban és képesek segíteni a nevelt gyerekek befogadását. Befogadó nevelési légkör

kialakításával előzhetik meg azt, hogy elkerüljék a nevelt gyerekekkel szemben kialakuló

előítéletes hozzáállás kialakulását. (Mitic-Rimer 2002: 409-410) Az utóbbi

évtizedekben egyre több a súlyos érzelmi zavarokkal küszködő gyerek. Összetett

szükségleteik egyéni bánásmódot igényelnek, ami komoly kihívást jelent a korszerű

gyakorlattal rendelkező országok számára is. A kamaszkorban előforduló súlyos devianciák

gyakran gyermekkorban szerzett kezeletlen sérülések, elhanyagolás következményei. A

deviáns viselkedés okainak feltárása fontos, de nem elegendő. Megfelelő beavatkozási

lehetőségek kidolgozása nélkül a devianciák okaira vonatkozó ismereteink csak arra

elegendőek, hogy kimondjuk egy fiatalról: menthetetlen. (Grisso 2002: 304)

Válaszképpen a legsérültebb gyerekek kielégítetlen szükségletre megjelentek azok az

összetett programok, melyek a társadalom számára komoly kihívást jelentő súlyosan sérült

és deviáns fiatalokat szolgálják. Más korszerű beavatkozási programokhoz hasonlóan ez a

program is integrált szolgáltatásokat jelent és a gyerek környezetének minden fontos

szereplőjét és színterét célozza: a gyermekvédelem és gyermekjólét, az oktatás, a lelki

segítségnyújtás, a fiatalkorúak pártfogói szolgálata, az igazságügy és más területeken

dolgozó szakemberek összehangolt munkáját. A beavatkozás akkor hatékony, ha intenzív és

könnyen elérhető, ha a fiatal és családja szükségleteihez igazodik, rugalmasan

alkalmazkodik a család változó igényeihez és szoros együttműködést valósít meg a

szülőkkel. (Epstein-Jayanthi-McKelvey-Frankenberry-Hardy-Dennis-Dennis 1998: 162)

A családjukból kiemelt gyerekek fejlődése különleges kockázatoknak van kitéve. Esetükben

nem elegendő csupán egy biztonságos nevelőszülői vagy gyermekotthoni háttér megléte.

Olyan odafigyelésre van szükségük, ami tekintettel van korábbi sérüléseikre, ami

78

ellensúlyozza a fejlődésüket veszélyeztető tényezőket és kiterjed a gyerekek szüleikkel való

kapcsolatára is. Fontos, hogy a nevelők segítsék azt, hogy a gyerekek reflektálni tudjanak

korábbi kapcsolataikra annak érdekében, hogy nyitottakká váljanak új kapcsolatokra és érett

önállóságra felnőttkorukban. A gyermekvédelmi gondoskodás vagy bármilyen kritikus

helyzetben nyújtott beavatkozás fordulópontot kell, hogy jelentsen a gyerek számára, egy

esélyt a biztonságos kapcsolatok megélésére.

A reflexív gondolkodás, a jelen- és múltbéli érzések megértése növeli az egyén autonómiáját,

realitásérzékét. A múltbéli negatív élmények újragondolása, pozitív átfordítása

ellensúlyozza a kedvezőtlen hatásokat. Érzelmileg kiegyensúlyozott emberek válhatnak a

gyerekkorukban súlyos traumákat, nyomort megélt emberekből is, ha képesek a velük

történtek megértésére és feldolgozására. Ez pedig az önreflexió és a tudatos feldolgozás

protektív erejét bizonyítja. (Howe-Brandon-Hinings-Schoefield 1999: 261) A segítők

feladata a negatív élmények feldolgozásának, átértelmezésének ösztönzése.

Összegzés

A gyermekvédelmi szolgáltatásokat igénybevevő családok gyerekei azok, akiknek fejlődését

a legtöbb kockázat fenyegeti. Ők a társadalom egyik legsérülékenyebb csoportját alkotják.

Társadalmi beilleszkedésük akkor lehetséges, ha hatékony védőrendszereket alkalmazunk a

gyermekjóléti- és gyermekvédelmi beavatkozások során. Csak a gyermekek fejlődési

szükségleteire érzékeny, a gyermek jólétét széleskörűen segítő gyermekvédelmi

megközelítés és gyakorlat képes a családjából kiemelt gyerekek egészséges fejlődését

biztosítani.

A gyermekvédelem rendszerének fenntartása drága. Egy gyerek gyermekvédelmi

gondoskodásának költsége másfél millió forint évente11. Nem mindegy, hogy a beavatkozás

növeli a kockázatokat vagy épp ellenkezőleg, olyan védőrendszert jelent, mely a gyerek

szükségleteit szolgálja.

A gyermekvédelmi beavatkozás önmagában nem elég. Tágabb társadalompolitikai

intézkedések nélkül a szolgáltatások fejlesztése nem vezet eredményre. Kormányzati

társadalompolitikai intézkedések a jövedelem-újraelosztás, foglalkoztatás- és lakáspolitika,

az egészségügy és az oktatáspolitika területén szükségesek ahhoz, hogy valódi lehetőségek

nyíljanak a szegénység újratermelődésének megszakításához és a társadalom kohéziós

erejének növeléséhez.

11 A gyermekvédelmi gondoskodás egy gyerekre jutó költsége változó attól függően, hogy az elhelyezés

gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél történik. Gyermekotthon esetén 2004-ben az egy gyermekre jutó

fajlagos költség 1,4 millió forint volt, nevelő szülőnél 640 ezer Ft. A háromévesnél fiatalabb gyerekek

gyermekotthoni (csecsemőotthoni elhelyezése) különösen drága: 3 millió Ft. (Állami Számvevőszék Jelentése,

2004)

79

Ami elvárható a korszerű gyermekvédelmi gyakorlattól, hogy világos célkitűzések alapján

világos irányultsággal történjen, a gondozási helyek száma és a gyermekvédelmi

gondoskodásban eltöltött idő minél rövidebb legyen és a gyerek szülei, családtagjai minél

inkább vegyenek részt a döntésekben.

A modern társadalmakban – úgy tűnik – szükség van a gyermekvédelmi ellátórendszerre. A

társadalmi változások, a különböző társadalmi csoportok közötti átrajzolódó törésvonalak és

a társadalom összetartó erejének ingadozásai hol a családok szociális körülményeiben, hol

érzelmi háztartásában, hol mind a kettőben vezetnek olyan következményekhez, melyek a

gyerekek fejlődését súlyosan veszélyeztetik és a gyerekek családból való kiemelését teszik

szükségessé. Társadalmanként és közösségenként változó, hogy egy-egy közösség mennyire

képes támogatni a területén élő sérülékeny családokat és hol húzza meg a súlyos

veszélyeztetettség határait.

A gyermekvédelem területén rendre szembe kerülnek egymással különböző nézetek a

gyerekek jogaira, valamint a szülők és az állam gyermekek neveléséért vállalt felelősségére

vonatkozóan. Az Egyesült Királyságban 1989-ben elfogadott Gyermekvédelmi Törvény

(Children Act) célja egy „új konszenzus megteremtése” volt ezen jogok és felelősségek

vonatkozásában. (Parton 1996) A törvény a szülők és szakemberek közötti partneri

együttműködés és közös döntéshozatal elsődlegességét hangsúlyozta a korábban uralkodó

paternalista viszony helyett. A törvény célkitűzése egy újfajta egyensúly kialakítása volt a

családokkal való befogadóbb és együttműködőbb gyakorlat révén. (Nixon 2006) A

törvényben megfogalmazott elvek azonban még a fejlett brit gyermekvédelmi gyakorlatban

is feszültséget keltettek. A szülők partneri bevonása a gyermekvédelmi döntéshozatalba

korántsem ment könnyen, a mindennapokban a szakemberek paternalista attitűdje nehezen

változott. A hazai gyermekvédelmi törvény szellemisége is a korszerű gyermekvédelmi

gondolkodást tükrözi. Kérdés azonban az, hogy a törvény legfontosabb üzenete, a szülőkkel

való partneri együttműködés hogyan valósul meg a gyakorlatban, egy olyan országban, ahol

a paternalista viszonyoknak mély és összetett történelmi gyökerei vannak. A hazai

gyermekvédelmi szakma töredezett, szervetlen fejlődése miatt a törvényben megfogalmazott

elvek és azok megvalósulása közötti feszültség jelentős. Magyarország (modernkori)

történelmében a paternalizmus, a különböző társadalmi csoportok alá-fölérendelt viszonya

különös értelmezést kapott, amit a szocializmus évtizedei tovább mélyítettek. Vajon a

mindennapi gyakorlatban a törvény által megfogalmazott elvek, vagy a mélyen a társadalom

szövetébe égetett rutin vezérli-e a szakembereket? A kérdésre a választ a dolgozat empirikus

részében ismertetett esettanulmányok elemzése során keresem.

Magyarországon a gyermekjóléti szolgálatoknak közel négyezer munkatársa van. A

gyermekes családokkal való munkájukban partnereik a védőnők, a bölcsődékben,

óvodákban, iskolákban dolgozó szakemberek. A gyermekek megfelelő fejlődése nem kis

mértékben e szakemberek együttműködésén múlik. Azon, hogy időben felismerik-e a

kockázati tényezőket és képesek-e hatékonyan együttműködni mind a szülőkkel, mind

egymással a kedvezőtlen körülmények között élő gyerekek fejlődését ösztönző környezet

kialakításában.

80

A terepmunka során olyan családokkal találkoztam, ahol komoly gyermeknevelési

nehézségek merültek fel. A kutatás két éve alatt megfigyelhettem a családok mindennapjait,

azt, ahogy a nevelési légkör hat a gyerekek viselkedésére és fejlődésére valamint azt is,

ahogy a gyermekjóléti szolgálat és az alapellátás szakemberei a gyereknevelés és a szülői

készségek kérdését kezelték.

III. szakirodalom

A gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzése, felismerése és

kezelése

Dr. Herczog Mária – Dr. Kovács Zsuzsanna

„A gyermek nem vethet alá

kegyetlen, embertelen, megalázó testi fenyítésnek, büntetésnek, vagy bánásmódnak.”

A családon belüli bántalmazás, elhanyagolás háttere, okai, körülményei

(Fejezet)

Az áldozattá válás esélyében nincs különbség fiúk és lányok között. Vannak olyan

megfigyelések, melyek szerint nagyobb valószínűséggel érintettek az első szülött gyermekek.

Többgyerekes családban gyakran el fordul, hogy az erőszak csak az egyik gyermek ellen

irányul. Fiatal szül k esetében a kisebb gyermekek esélye nagyobb az áldozattá válásra, hiszen

kiszolgáltatottabbak és kevésbé képesek segítségkérésre. A csecsem k veszélyeztetettségét

különösen fokozza az a tény, hogy nem tudnak jelezni, beszélni. Leggyakrabban a 2 évesnél

fiatalabbak esnek fizikai erőszak áldozatául, de 1 éves kor után már ritka az erőszakból

származó haláleset.

A nemzetközi adatok és kutatások szerint a fogyatékkal él gyermekek fokozottabban vannak

kitéve az abúzus veszélyének. A halmozott fogyatékosság további rizikót jelent, mivel az

irántuk tanúsított türelem és az elfogadásuk is zavart szenvedhet, emellett kevésbé képesek

visszautasítani, vagy elkerülni a bántalmazást. Kommunikációs problémáik miatt jelzéseiket

sem mindig érti meg a környezet. Természetesen sok ellenpélda is akad.

81

A gyermeket családon belül többnyire a szülő, vagy a szülőnek a gyermekkel (is) együtt él, vele

azonban vérségi kapcsolatban nem lévő élettársa bántalmazza. A testvérek közötti bántalmazás

általában nem ölt patológiás jelleget, bár erre is találunk példát. A fiatalabb szül k gyakrabban

bántalmazzák gyermeküket, mint az idősebbek. A bántalmazó családokban többnyire mindkét

szülő bántalmazza és/vagy elhanyagolja a gyermeket. A férfiak gyakrabban követnek el nemi

illetve fizikai erőszakot, testi fenyítést, a nők pedig mérgezést, fojtogatást.

A Münchhausen by proxy szindróma is inkább nőkre jellemző. A bántalmazó szül k többnyire

nem szenvednek pszichiátriai betegségben, bár sokuknál mutatható ki személyiségzavar, így pl.

fokozott agresszivitás, a szokásostól eltér szexuális viselkedés. A gyermekbántalmazás minden

társadalmi rétegben el fordul, de vannak fokozott figyelemre okot adó családi és egyéni

rizikófaktorok. A magasabb társadalmi helyzet családok esetében nem feltétlenül kevesebb a

bántalmazás, a visszaélés, felfedésük és a gyermek védelme azonban nehezebb. Ezek a családok

ugyanis tájékozottabbak, jobb érdekérvényesítők. A szakemberek kevésbé gyanakodnak rájuk,

esetleg a szül k társadalmi helyzete miatt jobban félnek eleget tenni jelentési

kötelezettségüknek.

A gyermek családon belüli bántalmazásának esélye sokszorosára növekszik, ha valamely

szülője gyermekkorában maga is erőszak áldozata volt. Az anya, aki gyermekkorában áldozattá

vált, a tanult viselkedésminták, a zavart kötődés miatt, hajlamosabb saját gyermeke

bántalmazására. Ezen anyák több mint egyharmada a szóban forgó bántalmazást leszámítva

igen lelkiismeretesen gondozza, neveli gyermekét, más formában nem bántja.

Az erőszak lehetőségét növel rizikófaktorok.

Családi körülmények

a) szociális depriváció (szegénység, hajléktalanság, munkanélküliség)

b) erőszak a családtörténetben (a szül bántalmazott, vagy elhanyagolt gyermek volt)

c) egyedülálló, külön élő szülők

d) mostohaszülő, vagy bizonytalan kapcsolódású élettárs, partner

e) szüléskor az anya 18 évesnél fiatalabb

f) az anya rövidebb-hosszabb időre külön él a gyermektől

g) zavarok a családi kapcsolatrendszerben.

A szülő személyiségével összefügg problémák

a) a szül közömbös, vagy éppen túl aggódó, intoleráns a gyermekkel

b) mentális betegség, alkohol-, vagy drogfüggőség, deviáns magatartás.

82

A gyermekkel kapcsolatos tényezők

a) koraszülött, kis súlyú gyermek

b) az újszülöttet több mint 24 órára elválasztották az anyától

c) két gyerek születése között kevesebb, mint 18 hónap telt el

d) testi vagy értelmi fogyatékkal élő, illetve krónikus beteg (szellemi vagy fizikai)

gyermek

e) nehezen kezelhet gyermek

Itt újra kell hangsúlyozni, hogy több rizikófaktor jelenléte sem vezet szükségszer en

bántalmazáshoz, elhanyagoláshoz. Nagyon kedvezőtlen körülmények között is élnek

gyermekek harmonikus, szerető, védelmező légkörben, ugyanakkor előfordul, hogy

optimálisnak látszó és kiegyensúlyozott családban is megtörténhet a gyermek bántalmazása.

5. számú melléklet

(Gyermekvédelmi Törvények)

Jogi háttér, jogszabályok

Az Alkotmány, az Egészségügyi Törvény, a Szociális Törvény, a Közoktatási Törvény, a

Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló Törvény valamint a kapcsolódó

jogszabályok részletesen szabályozzák a gyermekvédelemmel kapcsolatos teendőket. A

kialakult gyakorlat szerint a gyermekbántalmazás és elhanyagolás hagyományosan a szociális

ellátórendszer, ezen belül a gyermekvédelem hatáskörévé vált. Annak ellenére, hogy a

jogszabályok megfogalmazzák a gyermekekkel foglakozó valamennyi szakember jelzési,

együttműködési kötelezettségét, ennek kivitelezése még nagyon sok kívánnivalót hagy maga

után. Számos tragikus esetet meg lehetne előzni, ha a szakemberek időben felismernék a bajt,

és hatékonyan intézkednének.

A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény alapján

minden településen meg kell szervezni a gyermekjóléti szolgálatot, melynek feladata a

83

gyermekjóléttel kapcsolatos teendők koordinálása. A településeken valamennyi gyermekekkel

dolgozó szakembernek és intézménynek jelentési kötelezettsége van a gyermekjóléti szolgálat

felé, amennyiben gyermekbántalmazást, elhanyagolást, veszélyeztetést tapasztal. A jelzési

kötelezettségen túl együttműködési kötelezettséget is el ír a jogszabály. Ez azt jelenti, hogy az

adott gyermek esetében minden szakterületnek saját szakmai kompetenciája szerint kell

meghatároznia teendőit. A szükséges tájékoztatást és felvilágosítást, a dokumentációt a

gyermekjóléti szolgálat és szükség szerint az ügyben eljáró más szakember rendelkezésére kell

bocsátani. Esetmegbeszélés keretében a gyermek számára leginkább megfelel tervet és

cselekvési programot kell kidolgozni, amelyet dokumentálni szükséges, végül ennek

végrehajtását értékelni kell. Az együttműködés nemcsak jelzési, hanem visszajelzési

kötelezettséget is jelent, így a gyermekjóléti szolgálat is kérheti az orvos, a védőnő, a pedagógus

segítségét. Az egészségügyi szakember kérheti a gyermekvédelmi szerv visszajelzését a megtett

intézkedésekről.

A jelzési, jelentési kötelezettség elmulasztása maga is bántalmazó, elhanyagoló magatartást,

így bűncselekményt, de legalábbis foglalkozás körében elkövetett gondatlanságot jelent, mivel

ez is veszélyezteti a gyermeket és neki további sérelmet okozhat. Más oldalról a jelzési, jelentési

kötelezettség esélyt jelent minden szakembernek arra is, hogy módja legyen megbeszélni az

esetet és közös intézkedési, cselekvési tervet készítsen. Ez az eljáró szakember számára is

védelmet ad az elkövetővel szemben, azáltal, hogy több intézmény és szakember között oszlik

meg a döntések súlya. Gyakran felmerül probléma, hogy ki védi, meg az eljáró véd n t vagy

orvost a bántalmazóval szemben. Általános jogi védelmet ad a tanúvédelmi törvény illetve az,

hogy az eljáró szakember hivatalos személynek min sül. De fontos leszögezni, hogy ez nemcsak

jogi probléma. Ha az elkövet is humánus eljárásban részesül, meg lehet törni az erőszakhoz,

vezet ördögi kört. Fontosnak tartjuk, hogy az egészségügyi dolgozók képzésében,

továbbképzésében szerepeljen a konfliktuskezelés módszere is.

1997. évi XXXI. Törvény

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

5. § (1) A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges

felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez.

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő

nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet

elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének

megteremtéséhez.

A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását

segítő különleges ellátáshoz.

A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások,

valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön.

84

A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai,

szexuális vagy lelki erőszakkal az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni

védelemhez. A gyermek nem vethet alá kegyetlen, embertelen, megalázó testi fenyítésnek,

büntetésnek vagy bánásmódnak.

17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot

látnak el - a gyermek családban történ nevelkedésének el segítése, a gyermek

veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott

alaptevékenység keretében.

a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a véd n i szolgálat, a háziorvos, a házi

gyermekorvos

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek:

a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál,

b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása

vagy egyéb más, súlyos veszélyeztet ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által el idézett

súlyos veszélyeztet magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely

állampolgár és a gyermekek érdekeit képvisel, társadalmi szervezet is élhet.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és

hatóságok a gyermek családban történ nevelkedésének el segítése, a veszélyeztetettség

megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást

kölcsönösen tájékoztatni.

Az 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről

Kiemelt jelentőség lakosságcsoport a gyermekek és fiatalok gondozása: 40§(2) A lakosság

egészségi állapotát hosszú távon is jelentősen befolyásoló területek a család és nővédelmi

gondozás, a gyermekek és ifjak közösségeinek egészségügyi gondozása.

42§(5) Az egészségügyi alapellátás és szakellátás területén m köd egészségügyi szolgáltatók

feladataik ellátása közben kiemelt figyelmet fordítanak, a gyermekek egészségét veszélyeztet,

tényez k megelőzésére, felismerésére, megszüntetésére. Ennek érdekében együttműködnek a

közoktatási, a szociális és családsegítő, valamint a gyermekek védelmét ellátó

intézményekkel, személyekkel, és szükség esetén megfelel intézkedéseket kezdeményeznek.

A betegjogok figyelembe vétele mellett, felmentést ad a következő esetben: 17§(2) A beteg

(vagy korlátozottan cselekvőképes esetben a helyette beleegyezési jogot gyakorló)

beleegyezésére nincs szükség abban az esetben, ha az adott beavatkozás, vagy intézkedés

elmaradása: a mások, ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is – egészségét vagy testi épségét

súlyosan veszélyezteti, továbbá ha a beteg közvetlen életveszélyben van.

Az orvosi titoktartáshoz való jog tekintetében megenged a következő kitételek esetén:

25§(3) Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása hiányában is közölni kell,

amennyiben:

85

a. ezt törvény rendeli el (a gyermekvédelmi törvény elrendeli az adatszolgáltatást a

szakmai, intézményközi együttműködés során)

b. mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi.

125§ Sürgős szükség esetén az egészségügyi dolgozó – időponttól és helytől függetlenül – az

adott körülmények között tőle elvárható módon és a rendelkezésre álló eszközöktől függően a

szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását

vélelmezni kell.

2002. évi LVIII. Törvény

Egyes, az egészségügyet és a társadalombiztosítást érint törvények módosításáról

43.§ Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésér l és védelméről

szóló 1997. évi XLVII. Törvény 24.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24§ (1) Az érintett első ízben történő orvosi ellátásakor, ha az érintett 8 napon túl gyógyuló

sérülést szenvedett és a sérülés feltehetően bűncselekmény következménye, a kezelőorvos a

rendőrségnek haladéktalanul bejelenti az érintett személyazonosító adatait.

(2) A kezel orvos az (1) bekezdés szerinti esetben a beteg személyazonosító adatairól a lehet

legrövidebb időn belül értesíti az egészségügyi szolgáltató betegjogi képviselőjét a beteg

érdekében szükséges intézkedések megtétele céljából.

(3) A kiskorú érintett első ízben történ ellátásakor – a gyermekek védelméről és a gyámügyi

igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 17. §-ára tekintettel – az ellátást végző

egészségügyi szolgáltató ezzel megbízott orvosa köteles az egészségügyi szolgáltató telephelye

szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha

a) feltételezhető, hogy a gyermek sérülése vagy betegsége bántalmazás, illetve

elhanyagolás következménye,

b) a gyermek egészségügyi ellátása során bántalmazására, elhanyagolására utaló

körülményekről szerez tudomást.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan

egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

86

12http://szociologiaszak.uni-

miskolc.hu/segedanyagok/csaladszociologia/csaladon_beluli_eroszak.ppt

http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/segedanyagok/GYAGYSZ.pdf

http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/segedanyagok/gyermekbantalm.pdf

http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/segedanyagok/GYSZT.pdf

http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/segedanyagok/GYSZ.pdf

11 http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/segedanyagok/szemelyisegelmeletek.pdf

http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/segedanyagok/GyukitsGyorgy_parkapcsolatok.pdf

http://szociologiaszak.uni-miskolc.hu/segedanyagok/GyukitsGyorgy_fiatalkoru.pdf

file:///d:/Users/User/Downloads/dissz_2010_SzilvasiJelena.pdf

file:///d:/Users/User/Downloads/A%20gyermekbantalmazas.pdf

87

1.

Értékelőlap

Felsőoktatási szakképzés

A záró portfoliót készítette:

Értékelés:

A portfolió teljessége (maximum 10 pont)

A képzésben kínált tudás elsajátítása (maximum 10 pont)

A szociális munka értékelkötelezettségének tükröződése a portfolióban (maximum 10 pont)

A megszerzett kompetenciák és azok gyakorlati hasznosítása (maximum 10 pont)

Források használata, hivatkozások (maximum 10 pont)

A szakmai nyelv elsajátítása, nyelvhelyesség, stílus (maximum 5 pont)

A portfolió külalakja, igényes kivitelezése (maximum 5 pont)

Összes pontszám (maximum 60 pont)

Érdemjegy: szám (betű) elégséges: 20-29 pont; közepes: 30-39 pont; jó: 40-49; jeles: 50-

Összefoglaló szöveges értékelés

A záróvizsga kérdései:

1. ……………………………………………………………………..

2. ……………………………………………………………………..

3. ……………………………………………………………………..

Miskolc, év, hó, nap

A konzultáns aláírása

88