Embed Size (px)
Citation preview
Kaposvári SZC Lamping József Műszaki
Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
OM: 203027
K ö z z é t é t e l i l i s t a
A p ed a g ó g ia i , s za k ma i e l l enő r zé sek meg -
á l l a p í t á sa i
2018
Szakértői jelentés
a kaposvári Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégiumban
végzett szakmai ellenőrzésről
A jelentés készítője: Velkey Péter Szakterülete: tanügyigazgatás, pedagógiai értékelés Szakértői igazolvány száma: 001984
2006. április 3 – május 4.
Commitment Pedagógiai Intézet 4028 Debrecen, Zákány u. 5.
Tel/Fax: 52-418-784 www.opi.hu
2
Tartalomjegyzék
I. Bevezetés 3. o.
II. 1. A szakmai munkaközösségek tartalmi-pedagógiai munkája 6. o.
2. Intézményi mérések 7. o.
3. Tankönyvek, taneszközök kiválasztása és használata 8. o.
4. A tehetséges tanulók kiválasztásának gyakorlata és tudásuk fejlesztése 9. o.
5. A felzárkóztatás tervszerűsége, hatékonysága 9. o.
6. A tanórán kívüli oktató-nevelő tevékenységek helyzete 10. o.
7. Belső ellenőrzés, intézményen belüli óralátogatások 11. o.
8. A tanulás tanítása 12. o.
9. A neveltségi szint 12. o.
10. A Kollégium pedagógiai programja 13. o.
11. A dokumentumok elemzésének és a helyszíni látogatásoknak rövid összegzése 13. o.
III. Összefoglaló az óralátogatások szaktárgyi jelentései alapján 14. o.
1. Matematika 14. o. 2. Történelem 16. o. 3. Angol 18. o. 4. Német 19. o. 5. Testnevelés 21. o. 6. Szakmai tárgy 22. o.
IV. Összefoglalás, értékelés, javaslatok 24. o. Mellékletek
Óralátogatási jegyzőkönyvek: 1. Matematika 2. Történelem 3. Angol 4. Német 5. Testnevelés 6. Szakmai tárgy
3
I. Bevezetés
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Commitment Pedagógiai Szolgáltató Intézet megállapodása alapján, az utóbbi megbízásából szakmai ellenőrzést és elemző értékelést végeztem a kaposvári Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium intézményében. Az ellenőrzéshez a megbízó szempontokat adott. Az ellenőrzést ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével végeztem el. A szakmai ellenőrzés célja:
1. Az intézményben folyó szakmai munka eredményességének, hatékonyságának, a pedagógiai program teljesülésének vizsgálata.
2. Az intézményi minőségirányítási program gyakorlati eredményességének, a
megtervezett fejlesztések elérésének vizsgálata. A vizsgálat időpontja: 2006. április 3 – május 4. A szakértői munka módszerei:
1. Dokumentumok elemzése 2. Interjúk 3. Óralátogatások 4. Eredményvizsgálatok, felmérések elemzése
A megvizsgált dokumentumok:
1. Pedagógiai program, helyi tantervek 2. Szervezeti és Működési Szabályzat 3. Önkormányzati Minőségirányítási Program 4. Intézményi Minőségirányítási Program 5. Munkatervek 6. Tanév végi beszámoló (2004-2005) 7. Mérési jegyzőkönyvek, beszámolók
4
Az intézményben két alkalommal végeztem helyszíni látogatást, illetve interjút. Az
első, 2006. április 7-i nyitó látogatásom alkalmával hoztam el a megvizsgálandó alapdokumentumokat, a második, április 27-i záró látogatásom során juttattam az iratokat vissza az intézménybe, valamint ekkor került sor a dokumentumok átvizsgálása és az óralátogatásokat végző szakértő kollégák által már megküldött anyagok, észrevételek alapján felmerült kérdések megbeszélésére, tisztázására. Szükség esetén az intézményvezető helyettesek is segítségemre voltak a munka során, illetve telefonon, e-mailben is készséggel rendelkezésemre állt az intézmény, ha további információkra, tájékoztatásra volt szükségem. A személyes benyomásaim, az interjúk, a dokumentumok elemzése és az óralátogatások jegyzőkönyvei, szöveges értékelései, valamint a dokumentumokban foglaltak és az óralátogatások tapasztalatainak összevetése alapján kialakult és elkészült szakértői jelentésben foglaltakat az intézmény vezetőjével ismertettem, mielőtt véglegesített formájában elküldtem a megrendelőnek.
A szakértői jelentés 6 tantárgyból összesen 21 tanórai látogatás tapasztalatainak 6 szakértő általi összefoglalásai, az alapdokumentumokban foglaltak megismerése, a kettő együttes elemzése, valamint a helyszíni látogatások alkalmával szerzett ismeretek, információk alapján készült. A több szempontot és több szakértő véleményét figyelembe vevő és összegző szakértői jelentés minden bizonnyal objektíven és tárgyilagosan segíteni tudja az intézményfenntartó önkormányzatot, rajta keresztül az intézményvezetést és az egyes pedagógusokat is a további közoktatási feladat-ellátási tevékenységével kapcsolatos döntések meghozatalában, fejlesztési irányainak kijelölésében, feladatainak meghatározásában, mindennapi oktató-nevelő munkájuk során.
Az óralátogatásokkal kapcsolatban fontosnak tartom annak figyelembe vételét, hogy
az 1-1 tanítási órai látogatás alkalmával szerzett tapasztalatok és észrevételek az óravezetéssel, a szakmai, pedagógiai munkával kapcsolatban, illetve az 1 tanítási órán kialakult elsődleges benyomások a pedagógus egyéniségére, attitűdjére vonatkozóan nem adhatnak mélyen megalapozott és véglegesnek nevezhető szakmai véleményalkotásra jogot és lehetőséget a szakértők, az intézményvezető és a fenntartó számára. Egy-egy meglátogatott óra lehet az egyébként megszokottnál jobb is, színvonalasabb is, de rosszabb is, eredménytelenebb is, ennek számtalan objektív és szubjektív oka van, így messzemenő, visszavonhatatlan következtetéseket ezek alapján nem szabad levonni. Ugyanakkor 1-1 ilyen szakmai véleményezés segítheti a pedagógusokat végzett munkájuk pozitívumainak megerősítésében, előforduló hibáik, hiányosságaik felismerésében, kiküszöbölésében, munkájuk javításában és hatékonyabbá tételében, hiszen éppen ez a segítő szándék a lényege és célja a szakmai ellenőrzéseknek. Igazán tárgyilagos, és akár pozitív, akár negatív értelemben szankcionalizálható, következtetésekre és döntésekre határozott alapot adó szakvéleményt, csupán egyszeri alkalommal végzett szakértői ellenőrzéssel, nem lehet nyugodt szakmai és emberi lelkiismerettel kialakítani. Erre csak egy hosszú távú, folyamatos szakmai tanácsadói tevékenység keretében végzett, rendszeres időközönként ismétlődő órai látogatás sorozat adhat támpontot, amire jelenleg a központi oktatásirányítás nem mutat hajlandóságot, és egyelőre nem is várható ezen az oktatási területen (sem) változás.
5
Ezért rendkívül nagy a közoktatási intézményeket fenntartó önkormányzatok felelőssége, akik bizonyos értelemben mind a finanszírozás terén, mind szakmailag magukra hagyottan kell ellássák ezt a tulajdonképpen alapvetően állami szerep-és felelősségvállalást is feltételező kötelező önkormányzati feladatot. Örömteli tehát, de sajnos nem nevezhető országosan általános gyakorlatnak, ha egy önkormányzat – felismerve az iskolákban folyó munka színvonalának jövőt, de bizonyos fokig már a jelent is meghatározó jelentőségét és fontosságát – a lehetőségekhez mérten hangsúlyosan áldoz közoktatási intézményrendszerének nemcsak törvényességi és gazdasági, hanem szakmai ellenőrzésére, és ezáltal szakmai segítésére, támogatására is. Ezeknek a – véleményem szerint a helyesen értelmezett és értékelt, reális és objektív véleményalkotáshoz feltétlenül szükséges – szempontoknak a mérlegelésével ajánlom a fenntartó, az iskolavezetés és a szaktanárok figyelmébe a szakmai ellenőrzés, az óralátogatások tapasztalatait, eredményeit tartalmazó összefoglaló szakértői jelentést, valamint az ennek egyik alapjául szolgáló óralátogatási jegyzőkönyveket és szöveges értékeléseket.
6
II. 1. A szakmai munkaközösségek tartalmi pedagógiai munkája
Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata részletesen foglalkozik a szakmai munkaközösségek működésével és feladataival, valamennyi munkaközösség vonatkozóan, amelyek a következők: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem, testnevelés, osztályfőnöki, matematika, fizika, számítástechnika, kémia, építőipari, faipari, épületgépész . Jó és hasznos eszköznek tartom az egy osztályban tanító pedagógusok szakmai közösségének életre hívását és működtetését, amit az intézmény vezetője is megemlítet beszélgetéseink során. A munkaközösség vezetőit a munkaközösség tagjai 5 éves időtartamra titkos szavazással úgy választják meg (az igazgató egyetértési jogával), hogy a megbízás lehetőleg egybe essen az intézmény magasabb vezetőjének a megbízásával.
A szakmai munkaközösségek legfontosabb feladatai:
az iskolai tanulmányi versenyek előkészítése és lebonyolítása, javaslattétel a tanév rendjének megállapításához, véleménynyilvánítás a Házirend összeállításával és módosításával kapcsolatban.
A munka-közösségvezetők fontos feladata, hogy az adott terület tagozatvezetőjével ellenőrzési terv alapján részt vesznek az ellenőrző munkában, emellett segítik az igazgatót tervező, szervező munkájában is.
Kiemelten fontos feladat a pályakezdők segítése a beilleszkedésben.
A munka-közösségvezetője szakmai szempontok figyelembevételével köteles megszervezni a helyettesítéseket az előre bejelentett hiányzások esetén.
A munkaközösségi értekezleteket a munkaközösség vezetője tanévenként legalább 4 alkalommal köteles összehívni. Az értekezletet soron kívül is össze kell hívni, ha azt az iskola igazgatója elrendeli, vagy a munkaközösség tagjainak többsége javasolja. A munkaközösségi értekezlet határozatot hoz, illetve javaslatot tehet az oktatás különböző tárgyi feltételeinek javítását szolgáló jelentősebb beruházásokról, az oktató-nevelő tevékenység során használatos dokumentumokról és segédletekről, a tantervi követelmények végrehajtási szintjéről, a tanulmányi versenyekkel kapcsolatos feladatokról, a tantárgyfelosztásról, a szakmai továbbképzésekről, a munkaközösség tagjainak kitüntetésre javasolásáról. A szakmai munkaközösségek fontos szerepet töltenek be a tankönyvek és taneszközök kiválasztásának a jogszabályok szerint meghatározott folyamatában.
A szakmai munkaközösségek sokat tudnak tenni az Önkormányzati Minőségirányítási Programban és az Intézményi Minőségirányítási Programban is megfogalmazott célok teljesüléséért, amelyek között szerepel az, hogy a lemorzsolódás mértéke ne növekedjen, és növekedjen az iskolából a felsőoktatás különböző szintjein továbbtanulók aránya.
7
2. Intézményi mérések
Az iskola Intézményi Minőségirányítási Programjában célként szerepel az országos kompetenciamérésekben legalább az országos átlagnak megfelelő eredmény elérése, s ennek érdekében az IMIP alapján tantárgyi méréseket szerveznek az intézményben, aminek az iskolában már mintegy 10 éves hagyománya van.
9. évfolyamon a szakmai munkaközösségek szervezésében magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, fizikából, kémiából, biológiából, földrajzból, németből szeptember első hetében felmérést készítenek, ahol az egyéni képesség felmérése és a tanulási nehézségeket okozó szövegértés, szövegalkotás felmérése a fő cél (ez utóbbi főleg a magyar tantárgy esetében). A felmérések eredményei alapján a szülőkkel és tanulókkal lehet közölni, kinek milyen hiányosságai vannak, s ez a szaktanár számára is segít kijelölni, hogy az év eleji ismétlés során mely témákra kell a szokásnál is több gondot és időt fordítani. Az is megállapítható, hogy kik igénylik a felzárkózáshoz a legtöbb segítséget. Mindezeket az eredményeket elemezve a szakmai munkaközösségek és az osztályfőnökök tudják tervezni soron következő legfontosabb és legsürgetőbb feladataikat. A szakértői szakmai vizsgálat és jelentés részét képező tantárgyak közül, ahol óralátogatások is történtek, a legutóbbi felmérésekből a következő, nem új keletű problémákra derült fény. Pl.: matematikából a szakiskolába érkező tanulók többsége a négy alapműveletet sem képes hibátlanul végrehajtani. A mértékegység átváltás, százalékszámítás, kerület, területszámítás (általános iskola 6. osztályos követelmény) feladatait sem tudják mindig elvégezni. Sablonokat követnek, nem gondolkodnak a probléma megoldása közben. Történelemből a kronológiai ismeretek, az időben történő tájékozódás felületes az ismeretek megalapozásának hiánya miatt. Térbeli tájékozódásuk és topológiai ismereteik gyengék, a településeket földrajzilag elhelyezni nem tudják. Logikus gondolkodásuk, az ok-okozati összefüggések meglátása, a történelmi szemléletlátásuk a kívánt mértéktől elmarad. Mivel ezek a problémák az olvasási és írásbeli készségek alapvető hibáira, hiányosságaira vezethetők vissza, feltétlenül érdemesnek tartom a szakértői jelentésben megemlíteni a magyar tantárgy mérése során jelentkező legjellemzőbb helyesírási problémákat is, annak ellenére, hogy a magyar nyelv és irodalom tantárgy órái nem tartoztak a jelenlegi szakértői vizsgálat egyik alapját jelentő szakértői óralátogatások közé, s így ennek a szakmai vizsgálatnak a magyar közvetlenül nem tárgya. Az intézményi felmérés szerint a legalapvetőbb helyesírási problémák a j és ly tévesztés, a tulajdonnevek kis betűvel írása, betűkihagyás, az elválasztás szabályainak durva megsértése, magánhangzók hosszúságának jelölése, a hosszú mássalhangzók helytelen jelölése. Mivel szinte valamennyi tantárgy tanulási problémái visszavezethetők az értő olvasás, a helyesírás, a szövegalkotás hiányosságaira, s ezért a magyar szakos szaktanároknak igen nagy a feladatuk és a felelősségük ezen a téren, célszerűnek tartanám a jövőben a magyar nyelv és irodalom tantárgy óráinak bevonását is a szakmai vizsgálatba. Példaként érdemes megemlíteni még a fizikából a felmérések eredményeként tapasztalható nem bíztató eredményt, illetve eredménytelenséget, miszerint a tanulók mintegy fele olyan gyenge eredménnyel írja meg a középiskola kezdő évfolyamába lépve a felméréseket, mintha előtte nem is tanulták volna ezt a tantárgyat.
8
Az intézmény felmérései szerint a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulóknál a felmérések eredményei között évről-évre egyre kisebb az eltérés, és ez nem pozitív irányú változást jelent, pedig az intézményi feladatlapok minden tárgyból azokat az alapismereteket mérik fel, és azokra a gondolkodási-következtetési képességekre próbálnak rákérdezni, amelyek szükségesek a továbbhaladáshoz. Érdekes és értékes mérése az intézménynek egy életmód-kérdőív, amely többek között a tanulói szabadidő eltöltési szokásokról, táplálkozási szokásokról, sportolási hajlandóságról próbál képet alkotni (a lefekvés ideje, a dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer megjelenése ebben a korosztályban). A legutóbbi eredményekben negatív változás az előző eredményekhez képest a lefekvés idejének a kitolódása, ami a tanuló tanórai, gyakorlati foglalkozás alatti fáradtságán, álmosságán szemmel láthatóan lemérhető. Pozitív változás a televíziózás idejének csökkenése, ami ha valós jelenség, nem lehet eléggé üdvözölni (kérdés, hogy mi lép a helyére). Az iskola szervez félévi és év végi méréseket is. A nem végzős osztályok minden félévkor és év végén vizsgát tesznek. A vizsgatárgyakra a munkaközösségek, szaktanárok tesznek javaslatot. Osztályonként 1 írásbeli és 1 szóbeli vizsgára kerül sor. A félévi vizsgákon a félév anyagát, az év végén a teljes tanév anyagát kérik számon. A 10. évfolyam végén a szakiskolások „alapvizsgát”, vagyis tulajdonképpen annak megfelelő vizsgát tesznek 4 tantárgyból: magyar, történelem, matematika, fizika. A szakközépiskolások „kis érettségit” (magyar, történelem, matematika, fizika, idegen nyelv) tesznek. Ezek a mérések az intézmény megfogalmazott szándékai szerint kettős célt szolgálnak: az egyik, hogy egyes tantárgyakból egy időszak anyagát adott szempontok alapján átismételjék, a hiányosságokat pótolják, a másik, hogy vizsgázási rutint szerezzenek, fejlődjön a kifejezőkészségük, szókincsük. Az intézményi tapasztalat az, hogy az érdemjeggyel is járó vizsga-„gyakorlatok” eredményeként a záróvizsgákon magabiztosabban, rutinosabban, s ennek köszönhetően valószínűleg eredményesebben is szerepelnek a tanulók. Az intézmény egyéb mérésekben is közre szokott működni, pl.: az Oktatáskutató Intézettel, a
Felvételi Információs Szolgálat számára (továbbtanulásról készített felmérés a 12. évfolyamon).
3. Tankönyvek, taneszközök kiválasztása és használata A tankönyvválasztásnál az utóbbi időben egyre inkább a tanulók szociális helyzete, a szülők anyagi körülményei a döntőek, de természetesen a lehetőségeken belül a szakmai munkaközösségek igyekeznek megtalálni a szakmailag, tartalmilag, módszertanilag legalkalmasabb tankönyveket, amelyek kiválasztásánál fontos szempont még a tartósság is, és csak ezek után lehet döntő az esztétikai külső. A szakmai munkaközösségek szakmai irányításával a tankönyvek kiválasztása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. A tankönyvek, taneszközök használata az óralátogatások tapasztalatai alapján a tantárgyaktól, a tananyagtól és a szaktanártól függően, és változó mértékben bár, de szerves része a tanítási óráknak,
9
4. A tehetséges tanulók kiválasztásának gyakorlata és tudásuk fejlesztése
Az intézmény alapdokumentumai szerint, és az intézmény vezetőjével folytatott beszélgetés alapján az iskolában a tehetséggondozás fő területe a tanítási óra, ahol a differenciálás eszközével élve lehet segíteni a kiemelkedő képességű tanulók tehetségének fejlesztését. Emellett a szakkörök, művészeti kör, sportkör, tanulmányi versenyek azok az eszközök és lehetőségek, ahol külön lehet a tehetséggondozásra figyelmet fordítani. Az intézményvezető a szakköröket fontosnak tartja, amíg tudják finanszírozni, támogatja működésüket, hiszen segítik a tanulók sokoldalúságának kialakítását, ismereteik, műveltségük gazdagodását (pl. népi tánc). A Házirend is foglalkozik a tehetségfejlesztést szolgáló szakkörök működésének kérdésével, szabályozásával.
5. A felzárkóztatás tervszerűsége, hatékonysága
A Házirendben a felzárkóztatást segítő korrepetálások működése hangsúlyos szerepet kap. A Szervezeti és Működési Szabályzatban is részletesen foglalkozik az iskola a korrepetálások működésének szabályozásával, ennek során nagyon jónak tartom annak az előírását, hogy a korrepetálásokat megszervezésekor és végzésekor a szaktanárok az osztályfőnökökkel folyamatosan tartják a kapcsolatot, aminek fontosságát az intézmény vezetője is hangsúlyozta. Az intézményvezető elmondása szerint órakeretet tudnak biztosítani erre a nagyon fontos feladatra, de egyre nehezebb a tanulók, sőt a szülők motiválása(!) a korrepetálásokon való aktív részvételre, a tanulásra, a képességfejlesztésre, az önálló munkavégzésre. Az intézmény Pedagógiai Programjában kiemelten foglalkoznak a tanítási órák szerepével a felzárkóztatás terén, megfogalmazva azt, hogy az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező a pedagógusok oktató munkájának a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékű differenciált igazodása a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. Az intézmény működését alapvetően meghatározó alapdokumentum sorba veszi a kötelező tanítási órákon a cél elérését segítő módszereket és szervezeti formákat, ezek közül is kiemelten azt, hogy az iskola lehetővé teszi a kilencedik évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére a kis létszámú, felzárkóztató jellegű, az iskolai munkát a gyakorlati oktatás színtere felé eltoló tanulócsoport szervezését (6 nap gyakorlat és 4 nap elmélet). Ennek megszervezésekor figyelembe veszik a szülők és a tanulók véleményét is. A 11. évfolyamon ezek az osztályok visszakapcsolódnak a többi normál szakképző osztályhoz. Alapvető pedagógiai módszerként alkalmazzák a pedagógusok az egyes szaktárgyak tanítási óráin az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így a tanulók önálló és csoportos munkáltatását, tevékenykedtetését. Ahol egyes tantárgyak csoportbontásban kerülnek oktatásra, ott a szaktanárok különböző nívójú tanulócsoportokat alakítanak ki, ahol a követelményszint meghatározását az egyes tanulók képességei is determinálják. A tanulási kudarccal küszködő tanulók felzárkóztatásának segítésében az alapdokumentum célul tűzi ki, hogy az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás módszertanának alkalmazása, az egyéni foglalkozások, a korrepetálások mellett szerepet kell kapnia a tanulási, pedagógiai folyamatban az iskolai könyvtár és az iskola más eszközei egyéni vagy csoportos használatának is (informatikai eszközök, tornaterem, sportpálya…) A szociális hátrányok enyhítését szolgáló eszköz a tankönyvellátáshoz nyújtott segély, a rászorultság alapján járó ingyen tankönyv biztosítása is. Az ezzel kapcsolatos, a fenntartót nehéz helyzetbe hozó anomáliákra rávilágítani azonban nem ennek a szakértői munkának a feladata. Szintén itt kell megemlíteni az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelősének tevékenységét, a szoros kapcsolatot a gyermekjóléti szolgálatokkal.
10
6. A tanórán kívüli oktató-nevelő tevékenység helyzete
Az iskolában a munkaközösségek munkatervei alapján működő szakkörök: honismereti, irodalmi színpad (ünnepi műsorok), szakmai tantárgyak szakkörei (OKTV, SZKTV), informatikai szakkör, néptánc (a Kollégiumban). A Pedagógiai Program megfelelő módon és részletességgel foglalkozik a tanórán kívüli tevékenységi formák céljával, feladataival, a Szervezeti és Működési Szabályzattal és a Házirenddel összhangban, egymást kiegészítve. A szabadidős tevékenység szervezett eltöltése területén az iskola célként fogalmazza meg a Pedagógiai Programjában az előre lépést osztály klubdélutánok szervezésével, szakmai, közismereti, könyvtári vetélkedők megtartásával, kirándulásokkal, színházlátogatással, ezekben számít az osztályfőnöki munkaközösség és a diákönkormányzat közreműködésére. Mindezzel az intézmény pedagógiai közösségének közös célja a tanulók önálló tudásszerzésre, önképzésre való képessé válása, a tanulók kiegyensúlyozott személyiségfejlődésének segítése. Az intézmény vezetője szerint a tanórán kívüli személyiségfejlesztő pedagógiai munkához a feltételek - úgy tárgyi, mint személyi vonatkozásban - általában adottak, de nem azonos mértékű a fiatalok érdeklődése a különböző kulturális, sporttevékenység iránt. A kirándulások száma és időtartama csökkent, egyre nehezebb a tanulókat, illetve a szülőket terhelni a kirándulás költségeivel, sőt a pedagógusok díjazásának biztosítása sem könnyű, de azért vannak még 2 napos kirándulások is. Az iskolának elég intenzív a külföldi, pl. francia, horvát testvériskolai kapcsolata, ezek a külföldi kirándulások egyelőre még ingyenesek a testvériskolák együttműködésének köszönhetően. A Diákönkormányzat egyik legfontosabb célja a tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviselete mellett az alapdokumentumban megfogalmazottak szerint is a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítése. Valószínűleg véletlenül és „észrevétlenül” benne maradt a „múlt” a 2004. évi Pedagógiai Program Nevelési Program részének következő mondatában: „Arra kell törekedni, hogy a versenyekre történő felkészülés ösztönözze a tanulókat színvonalas teljesítményekre, műveltségük gyarapítására, tudásuk alkalmazására, a közösségi szellem, valamint a szocialista munkaerkölcs fejlesztésére”. Ugyanez a mondat a Szervezeti és Működési Szabályzatban már a szocialista jelző nélkül ír a munkaerkölcsről, s az SZMSZ már szintén elhagyja a tanulók tanórán kívüli tevékenységéről szólva a diákok politikai rendezvényeken való részvételének ösztönzését, ami azonban a Pedagógiai Programban még szintén benne maradt. Feltétlenül ki kell javítani a kérdéses részt, az iskolában folytatandó politikai tevékenység kigyomlálásával, a mára már szerencsére elavult, egykor kötelező „szocialista” szó elhagyásával. A Házirend szintén tartalmazza a sportkör, a tanulmányi, kulturális és sport célú tevékenység céljából létrehozható diákkörök működésének területét. A Szervezeti és Működési Szabályzat részletesen szabályozza a diákkörök, fakultatív szakkörök, a diáksport egyesület létrehozásának és működtetésének feltételeit. Ugyancsak rendkívül alaposan tartalmazza a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáinak, rendjének, időbeosztásának előírásait, a tanulók jogait és kötelességeit, megfogalmazva azt, hogy az intézet feladata a tanulók nevelése, oktatása érdekében az egészséges életmód követelményeinek megfelelően gondoskodni a tanulók tanórán kívüli foglalkoztatásáról. A Pedagógiai Program feljebb idézett mondata az SZMSZ-ben a már jelzet különbséggel szintén szerepel: az intézmény célja, hogy „a versenyekre történő felkészülés ösztönözze a tanulókat színvonalas teljesítményekre, műveltségük gyarapítására, tudásuk alkalmazására, a közösségi szellem, valamint a munkaerkölcs fejlesztésére.” A dokumentumban ismertetett módon a versenyeken eredményesen szereplő tanulókat az iskola megbecsüli, jutalmazza, ezzel is motiválva a tanulókat a tanulásra, a minél jobb eredmények elérésére.
11
A különböző diákkörök létrehozási és működési feltételeit az alapdokumentum részletesen szabályozza, az intézeti sportkört szintén, ahol foglalkozások heti öt órában vannak, amelyek nem érintve az iskolai órákat, illetve a tömegsportot. Természetesen a tanulók részvétele a tanórán kívüli foglalkozásokon önkéntes. A diákkörbe és a művészeti csoportokba történő jelentkezés is önkéntes, de az önkéntes jelentkezés tanévében a jogszabályi előírásoknak megfelelően kötelező a részvétel az adott diákkör munkájában.
7. Belső ellenőrzés, intézményen belüli óralátogatások A pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztését, gazdagítását a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazottak szerint a nevelő-oktató munka iskolai belső ellenőrzése rendszerének működtetésével is szeretnék segíteni, ennek során az elméleti és gyakorlati oktatás, a tanárok és szakoktatók, valamint a tanulók munkájának, tényleges munkaeredményeinek megismerésével és objektív értékelésével. Az SZMSZ szerint az igazgató ellenőrző funkciója mellett – az egyszemélyi felelősség megtartásával – kívánatos az, hogy végezzenek ellenőrző munkát a munka-közösségvezetők is. A dokumentum részletezi az ellenőrzés célját, területeit és módját. Eszerint az ellenőrzés egyik formája az óra-, illetve foglalkozáoks látogatása. A meglátogatott óra-, illetve foglalkozás elemzése útján kell megállapítani a szóban forgó munka pozitívumainak és hiányosságainak okait, valamint az utóbbi megszüntetésének módját. Az SZMSZ különös gondot fordít az új pedagógusok, pályakezdők segítő ellenőrzésére, mert a dokumentumban leírtak alapján el kell érni, hogy tanévenként minden pedagógusnak legalább egy tanítási órája, foglalkozása ellenőrzésre kerüljön. Az ellenőrzés tapasztalatai a pedagógusokkal egyénileg kell megbeszélni és értékelni. Fontos megfogalmazása a dokumentumnak, hogy az ellenőrzött pedagógus belegyezése esetén a tapasztalatok a munkaközösség tagjaival is megbeszélhetőek, értékelhetőek, hasznosíthatóak.
A Pedagógiai Programban megfogalmazásra kerül az, hogy a pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban mely területekre terjedjen ki. Itt is kiemelten szerepel a nevelő és oktató munka színvonalának ellenőrzése és javítása a tanítási órákon, a nevelő előzetes felkészülése, a tanítási óra felépítése és szervezése, a tanítási órán alkalmazott módszerek, a tanulók ellenőrzése, értékelése, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. A felzárkóztatás és a tehetséggondozás tevékenységének eredményessége szintén az ellenőrizendő területek között nagy hangsúllyal szerepel. A Pedagógiai Program szerint a pedagógusok nevelő és oktató munkájának ellenőrzését és értékelését az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei és a nevelő munkaközösségek vezetői folyamatosan végzik. A vezetői óralátogatások az elmúlt időszakban az iskola valamennyi területére kiterjedtek (szakiskola 9-10. osztály, szakiskolai 11-12. évfolyam, szakközépiskola 9-12. osztály; technikum 13-14. osztály, szakmai gyakorlatok színterei; kollégiumi foglalkozások). A tapasztalatok szerint az elmélet területén a kollégák általában jól felkészültek. A megválasztott módszerek néha nem a célnak legjobban megfelelőek. Előfordult, hogy az új szemléltető eszközöket (digitális bőrönd, digitális zsúrkocsi) az újtól való idegenkedés miatt nem használták. Bemutatására, működésének ismertetésére az intézmény külön foglalkozást szervezett, talán ennek is köszönhetően, az új eszközök használatára egyre többször kerül sor, ezzel együtt a vezetés szükségesnek tartja a tanítás-oktatás során történő szemléltetések eszközeinek, használatának fejlesztését. A tanulók magatartása a belső óralátogatások alkalmával megfelelő, aktivitásuk és tudásuk változó.
12
8. A tanulás tanítása Az Intézményi Minőségirányítási Program a tanulás támogatása érdekében a megfelelő körülmények biztosítására helyezi a hangsúlyt, ami segítheti a tanítási-tanulási folyamat szervezését. A Pedagógiai Program a tanulók egyéni képességeinek figyelembe vételével tűzi ki célul, hogy a diákok elsajátítsák az eredményes egyéni tanulás módszereit, az értő olvasás, helyes és szabatos szóbeli és írásbeli kifejező készséget, s ezáltal a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezzenek. Az intézmény alapdokumentuma elsődleges követelményként fogalmazza meg, hogy az iskolában az alapkészségek tudatos fejlesztésén keresztül a szakmai ismeretek, jártasságok, készségek, illetve képességek kialakításra kerüljenek. A tanulási technikákkal, a tanulás tanításával a 9. évfolyamon minimum 1 osztályfőnöki órán foglakoznak, valamint a szaktanárok tárgy-specifikusan a tanítási órákon próbálkoznak az ehhez szükséges képességek kialakításával, fejlesztésével. A szülői értekezleteken a szülőkkel is folyik konzultáció, segítségnyújtás az önálló tanulás képességének megszerzéséről, módjairól és fontosságáról. Jó eszköz az iskola gyakorlatában a minden osztály számára biztosított könyvtári óra, ahol lehetőség van a könyvtárhasználathoz szükséges ismeretek elsajátíttatására, az önálló ismerteszezés megismertetésére és megszerettetésére.
9. A neveltségi szint
A neveltség, a fegyelem, a kulturáltság rendkívül nagy hangsúlyt kap a Házirendben. Pontosan és szigorúan van szabályozva pl. a mobiltelefon használata, a használati szabályainak, tilalmának megszegése esetén a szigorú és következetes szankcionálás, az iskolai ünnepélyeken a tanulók egységes ünnepi öltözékekben való megjelenése. Első alkalommal igazgatói intésben részesítik azokat, akik a dohányzás, szeszes ital tilalmát megszegik, a második esetben fegyelmi eljárást indítanak. Az intézményvezető tapasztalatai szerint ezzel együtt rendkívül sok fiatal dohányzik, a generációra jellemzően nagyon nehéz őket meggyőzni a dohányzás negatívumairól.
Az első igazolatlan óra után osztályfőnöki figyelmeztetés, a 8. igazolatlan óra után igazgatói figyelmeztetés, a 15. igazolatlan óra után igazgatói intés a tanulók fegyelmező büntetése. Mindezt a Szervezeti és Működési Szabályzat is részletesen tartalmazza.
A Szervezeti és Működési Szabályzat a motiválás eszközeiként szabályozza a jutalmul a tanulóknak adható különböző megtisztelő címeket is, mint "Az osztály legjobb tanulója", " Az évfolyam legjobb tanulója", "Az iskola legjobb (szakma neve) tanulója"
A fegyelmi helyzettel kapcsolatosan nem jellemző a sok fegyelmi eljárás, amint az intézményvezető elmondta, ha csak lehet, ezeket a szülőkkel való együttműködéssel megelőzik (pl. az igazolatlan hiányzások területén). Az Intézményi Minőségirányítási Program egyik minőségi célkitűzése a tanulók neveltségi szintjének emelése.
13
10. A Kollégium Pedagógiai Programja
A dokumentum teljes összhangot mutat az iskolai Pedagógiai Programmal A program megfogalmazza az esélyegyenlőséget biztosító felzárkóztatásra nézve annak alapvető fontosságát, hogy a kollégák szakos végzettsége nagymértékben fedje le a jelentkező korrepetálási igényeket. A hátrányos helyzetű tanulókkal, tehetséges tanulókkal kapcsolatos célkitűzésekről, feladatokról a terület jelentőségének megfelelően foglalkozik a dokumentum. A korrepetálásokat órarend szerint tervezik tartani (heti 10 órában), külön foglalkozást tűznek ki célul a tehetséges tanulókkal, s külön a felzárkóztatás, ismeretpótlás céljából. Az elsős (és ha szükséges, más) csoportok részére tervezik beépíteni a tanulás tanítását (heti 4 órában). Megfogalmazzák, hogy a kollégiumi oktatás és nevelés egyik célja az önképzés igénye, az újabb ismeretek elsajátítása iránti igény és képesség kialakítása a diákokban. A Kollégium feladatául tűzi ki a művelődés, az ismeretszerzés, az önművelés feltételeinek minél szélesebb körű megteremtését, a szabadidő kulturált és tartalmas eltöltése feltételeinek javítását, a szabadidős programoknak a diákok igényeit figyelembe vevő kínálatát (pl. Kollégiumi Diák Esték havonta történő megrendezése), a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló tárgyi feltételek javítását, a rendszeres sportolási lehetőségek biztosítását, diákkör, érdeklődési kör, vetélkedők, házibajnokságok, egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervezését.
11. A dokumentumok elemzésének és a helyszíni látogatás tapasztalatainak rövid összegzése
Az intézmény legfontosabb és legjellemzőbb célkitűzéseit a szakértői vizsgálat szempontjaiból kiindulva a következőkben lehet megfogalmazni:
- a nevelés-oktatás során tekintettel kell lenni a tanulók egyéni képességeire, - nagyobb figyelmet kell fordítani a tanórai és tanórán kívüli nevelési lehetőségek -
kiaknázására, az értelmes rend és tudatos fegyelem megszilárdítására, - kiemelten kell kezelni a felzárkóztatást és a tehetséggondozást magasabb színvonalú
szakköri tevékenységgel és rendszeres korrepetálásokkal. A célok elérése érdekében az intézmény a következő feladatokat határozta meg önmaga számára:
- az anyagi lehetőségek és a tanulók igényei szerint korrepetálásokat kell szervezni a hiányosságok pótlására,
- folyamatos felkészítést kell tartani – a munkaközösségek terve alapján – a versenyekre és továbbtanulásra készülő tanulóknak,
- a tanulók szóbeli kifejezőkészségének, beszédkultúrájának fejlesztése érdekében tanítási órákon előtérbe kell helyezni a szóbeli számonkérést, egyes tantárgyakból kis előadások tartását.
- a tanítási órákon valósuljon meg a tanulók munkáltatása! - a számonkérés, legyen folyamatos, rendszeres és következetes. - a szemléltetést jobban be kell építeni a tanórákba.
24
téma feldolgozása során – a visszakérdezés, a válaszok javítása, megerősítése. Nem csak az aktív tanuló mozog, a tanár a kevésbé aktív tanulót is mozgatja. A tanár óravázlata nagymértékben segítette a feladat megoldását. Jól tervezett óra volt. Az értékelés elősegítette a tananyag megértését.
IV. Összefoglalás, értékelés, javaslatok
A helyszíni tapasztalatok, az alapdokumentumok tartalmi elemzése és az intézményben folyó oktató-nevelő munka egy szeletének szakmai ellenőrzése, megismerése alapján megállapítható, hogy az iskola az igen változatos szociológiai háttérrel rendelkező tanulók mellett is jól szervezett, színvonalas pedagógiai munkát igyekszik megvalósítani. Ez az iskolára jellemző külsőségekben is látszik: a szaktanárok, az igazgatóság és az igazgató tudatos törekvése érzékelhető a tanulók viselkedésén, neveltségi szintjén, a lehetséges eszközökkel megtanítják a tanulókat a helyes viselkedésre, hiszen a tanulók szemmel láthatóan mind a folyosókon, mind a szünetben, mind a tanítási órán kulturáltan viselkednek. Ha szükséges, a pedagógusok rájuk szólnak, fegyelmezik őket. Ezt a nevelő tevékenységet erősíti az is, hogy az intézményvezető fontosnak tartja a leendő tanulókkal és szüleikkel való elbeszélgetést a beiratkozáskor. Mindez egyértelműen összhangot feltételez a nevelők és az intézményvezetés felfogásában, másként nem lehetne ezen a téren eredményt elérni. Matematikából kevés a jó képességű és érdeklődő tanuló, számukra szakkör jelegű foglalkozásokat szerveznek az intézményben. Az óralátogató szakértő kiemelte a füzetvezetés egységességét és az esztétikailag igényességre való törekvést, s összességében igen pozitív szakvéleményt fogalmazott meg az iskolában folyó matematika oktatás színvonaláról és eredményességéről a látott órák és az egyéb iskolai benyomások, tapasztalatok alapján. Történelemből kiemelte a szakértő a tanulók kiemelten jó neveltségi szintjét mind a tanítási órákon, mind a szünetekben, az egyéni képességfejlesztés gyakori előfordulását, a változatos tanulói tevékenykedtetési formákat, a különböző kompetenciák fejlesztésére való odafigyelést, a tanulni tanítás órai módszereinek jellemző alkalmazását, a tanmenettel való szinkronban haladást a tanítási folyamatban. Angol nyelvből heti 1 alkalommal korrepetálást tart a szaktanár, a 12. évfolyamos tanulóknak az érettségire való felkészülést segítő foglalkozás van heti 1-2 alkalommal. A kompetenciák fejlesztésére, az egyéni képességfejlesztésre, a tanulni tanításra való törekvés mellett is nem általánosan jellemző a tanulók bátor, önálló feladatvégzése. A tanmenetben meghatározott ütem szerinti haladás nem szokott eltérni a tervezettől, valószínűleg a tapasztalatokat már beépítik a tanmenetek haladásának megtervezésébe. Német nyelvből szintén a tanulni tanítás és a kompetenciák fejlesztése, illetve a tanulói tevékenykedtetés változatossága volt a jellemző a látogatott órákon. Itt sem jellemző a tanulókra általánosságban a nagy aktivitás az órai munkában való részvétel során. A tanulók igényének hiánya miatt tehetséggondozás, illetve felzárkóztató képzés nem folyik az iskolában. A tanulók neveltségi szintje jó, udvariasan viselkednek.
25
A tanmenethez képest a fiatalabb kollégánál jelentős az elmaradás a tananyagban. Érthető, ha a pedagógus indokolt esetben az ismeretek rögzítésére törekszik, de a jövőben mindezeket már a tervezésnél célszerű figyelembe venni. Testnevelésből a szakértő a szaktanárok jó szakmai felkészültsége mellett a tanulók fegyelmezési problémáira, neveltségi szintjük negatívumaira hívta fel a figyelmet, ami nem kedvezően befolyásolja az órai munka céljainak megvalósítását. Javaslata szerint célszerű lenne a testnevelés órák folyamatos belső szakmai ellenőrzésének megszervezése a szaktanárok munkájának segítése céljából. Megemlíti továbbá a szakértő a hiányzó és hiányos dokumentumokat, amelyekre vonatkozóan konkrét javaslatokat is tesz. Szakmai tantárgyból a dicséretes oktató-nevelő munka megfigyelése és a tanulók megfelelő mozgatása, motiválása és aktivizálása mellett ugyanazon szaktanárnál volt példa másik órán arra, hogy a tanulók bevonása az órai munkába nem sikerült, több tanulót kellett volna mozgatni és a begyakorlásra is több időt kellett volna hagyni volt az órán. Ez jelzi azt is, hogy az egyes osztályok eltérő felkészültsége, egyéni képesség és neveltségi szintje befolyásolja az órák menetét és színvonalát, sikerességét, ami viszont az eltérő körülményekhez való pedagógusi alkalmazkodást, eltérő módszertani kultúra alkalmazását teszi szükségessé. Kissé hiányoltam a tanórai látogatások tantárgyai közül a magyar nyelv és irodalom tantárgyat, ami tulajdonképpen minden tantárgy tanulásának az alapját jelenti az alapkompetenciák fejlesztésével és megerősítésével, érettségi tárgy, ezért javaslom legközelebb ezt a tantárgyat is bevonni a látogatott órák sorába. Ezzel együtt jellemző volt a vizsgált tantárgyak tanítási óráira is a tanulni tanítás, az önálló ismeretszerzés, a szövegértő olvasás és a szövegalkotás, az írás, az íráskép gyakoroltatása, fejlesztése. A tanórai munkák erőssége a differenciált foglalkozás, a tanulni tanítás eszközeinek alkalmazása, az egyéni képességfejlesztésre való odafigyelés, a tanulók változatos tevékenykedtetésére való törekvés, a nevelési lehetőségek kihasználása. A tanórán kívüli tevékenységek megszervezése szintén az iskola erősségei közé tartozik, amiben a változatosság is jellemző, és ebben a Kollégium segítségére tud lenni az iskola tanulóinak. A szakmai ellenőrzés során szerzett ismeretek és tapasztalatok alapján összességében megállapítható, hogy a vizsgált intézményben kiemelkedően tudatos terezési és ellenőrzési-értékelési munka folyik, ami tetten érhető az alapdokumentumok és egyéb dokumentumok – elsősorban a Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, az Intézményi Minőségirányítási Program, a Házirend, az éves munkaterv, a beszámolók stb. – részletesen kidolgozott területeinek egymás közötti összhangjában is. Kiemelhető a belső ellenőrzési rendszer hatékonysága, az ellenőrzés és értékelés, az intézményi felmérések és különböző belső „vizsgák” rendszerének alkalmazása, a fegyelmezési eszközök és a jutalmazás, a tudatos nevelési tevékenység előtérbe helyezése. Itt célszerű mérlegelni azt, hogy a dicséretes intézményi mérési-értékelési rendszer eredményeit folyamatában összegyűjtve átláthatóvá és rendszerszerűen követhetővé kellene tenni mindenki számára, értve ezalatt a tanulókat, a szülőket, a társiskolákat, a fenntartót, ami a tanulságok levonása mellett az oktatás minden szereplője számára kijelölheti az erősségeket és a gyengeségeket, az ezekből következő tennivalókat és feladatokat. Ezzel kapcsolatban javasolható a város közoktatási intézményeinek együttműködése ezen a téren, felhasználva az
26
iskola tapasztalatait, aminek igen hasznos végeredménye lehet egy egységes városi mérési-értékelési rendszer kialakítása és alkalmazása, aminek országos hiányáról már a szakértői jelentés bevezetőjében is volt szó. A fentiek alapján – a kritikai észrevételek, a hibák és hiányosságok megszüntetésére tett javaslatok mérlegelését is ajánlva – az intézményvezetés és a pedagógus közösség munkáját elismerésre méltónak tartom.
1
Jelentés
az Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Kollégium
(OM 034173, 7400 Kaposvár, Cseri u. 6.)
2010. március 11-én lezajlott
szakmai ellenőrzéséről
Készítette:
Déri Tibor tanügyigazgatási szakértő igazolvány száma: 004585-02
2
Az Oktatási Hivatal a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 93. § (2) bekezdésének alapján országos szakmai ellenőrzés keretében vizsgálta közoktatási szakértők bevonásával a szakiskola 9-10. évfolyamán a gyakorlati oktatás és a szakmai alapozó elméleti oktatás tantárgyainak, a szakközépiskola 9-11. évfolyamain a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás elméleti tantárgyainak, valamint a közismereti tantárgyaknak az oktatási folyamatba való beépülését.
A vizsgálat 2010. március 11-én helyszíni ellenőrzés keretében történt. Az intézményi dokumentumok (Alapító okirat, Pedagógiai program, haladási naplók, törzslapok, tantárgyfelosztás) áttekintése és Agócs Attila igazgatóval, valamint az igazgatóhelyettessel folytatott beszélgetés, interjú alapján az ellenőrzés tapasztalatai az alábbiak.
1. Helyi szabályozás
a. Az intézmény Alapító okirata, Pedagógiai programja mennyiben felel meg az előírásoknak a szakképzés tekintetében?
Alapdokumentumként vizsgáltam:
• az Alapító okiratot
• a Pedagógiai programot, benne a Helyi tantervet és a Szakmai programot,
Az Alapító okirat tartalmazza ugyan az iskolaképzési fajtáit, de nem sorolja fel a szakmacsoportokat, szakmákat melyeket oktatnak az iskolában. Az iskola tevékenysége megfelel az alapító okirat tartalmának; a Pedagógiai program, a Helyi tanterv és a Szakmai program semmiben nem mond ellent az alapító okirat tartalmának. Az alapító okirat lényegesen bővebb lehetőséget nyújt, mint azt az iskola által működtetett képzések indokolnák.
Az iskola Alapító okiratát a fenntartó 2009. 04. 23.-án adta ki, majd 2009. 12. 10.-én módosította. Érdekes módon az alapító okirat dátuma maradt 2009. 04. 23. A módosítással a 2010. 01. 01.-től érvényes, új szakfeladatok is belekerültek. A fenntartó határozata alapján az iskola lehetőséget kapott az előrehozott (alternatív) szakképzés beindítására a 2010/11. tanévtől kezdődően. A Pedagógiai programot ennek megfelelően a szorgalmi időszak végéig módosítják, kiegészítik.
Az érvényes alapító okirat tartalmaz mindent, amit a jogszabály előír, és amire az iskola működéséhez szükség van.
Az iskola Pedagógiai programját – nevelési programmal, helyi tantervvel és szakmai programmal – a tantestület elfogadta, a fenntartó jóváhagyta. A Pedagógiai program a legitimációs kellékeket is tartalmazza (szülői közösség képviselőjének, a diákönkormányzat vezetőjének aláírása). A Pedagógiai program a központi szabályozásnak megfelel. A program számunkra érdekes változata érvényes 2009. 09. 01.-től. Az alapdokumentumot 2004-es elkészülte után többször módosították, beemelték az újabb szabályzóknak megfelelő
3
elemeket, de jelentős változáson nem ment keresztül. A szakmák képzési programja a Pedagógiai programban kidolgozott.
b. Mennyire informatív a Pedagógiai program, milyen részletességgel írja le a képzési struktúrát, milyen választási lehetőséget biztosít a tanulók számára?
A Pedagógiai program részletesen leírja az iskolában folyó képzéseket, a választás, a továbbhaladás lehetőségét. A tanuló és a szülő ennek alapján ki tudja választani a kívánt célhoz vezető, legmegfelelőbb utat. A Pedagógiai program nem határozza meg a tanuló útját az iskolában, sőt lehetőséget teremt arra, hogy – szükség esetén – a tanuló másik iskolában folytassa tanulmányait. Az egyes képzési típusok között az átjárhatóság minden irányban biztosított.
c. Az országos képzési jegyzék változása miatti felülvizsgálat milyen változást okoz az ellenőrzött évfolyamokon?
A Szakmai programot kiegészítették a modulrendszerű oktatás központi programjával, így ebben jelenleg a kifutó képzések régi és a beindított moduláris képzések új programja együtt található meg. Az iskola az előkészítő évfolyamokon tanult ismereteket ne számítja be a szakképzési évfolyamokon. A szakiskola 9-10., és a szakközépiskola 9-12. évfolyamának orientációs, szakmai alapozó és előkészítő tantárgyainak programját nem módosították. A szakiskolában továbbra is szakmacsoportra, a szakközépiskolában szakmára készítenek elő.
d. A helyi tanterv kialakítása során mely kerettantervet adaptálták, milyen mértékű a változtatás?
Csak a labdarúgó (b) osztály kerettantervét módosították a szakmai alapozó tantárgyak vonatkozásában. A következő évben a központi sport-kerettantervet fogják a saját (szakértő által készített és véleményezett) helyi tantervvel összedolgozni.
A többi osztály helyi tantervét a kerettantervek értelemszerű adaptációjával készítették el.
e. A helyi tanterv tartalmainak azonosítása a nemzeti alaptanterv, a központi programok és az érettségi követelmények tekintetében
Az iskolában mindkét iskolatípusban és valamennyi szakmacsoportban egységes óratervekkel, a közismeret esetében egységes képzési programmal dolgoznak.
Valamennyi képzéstípushoz rendelkezésre állnak az óratervek, melyek pontosan beazonosíthatóak. Az óratervek teljesen lefedik a NAT által előírt kulcskompetenciákat, műveltségterületeket.
A szakközépiskolában az érettségi követelményeknek megfelelő a felkészítés.
4
f. A helyi tanterv jellemzői az alapozó tárgyaknál (modulok elnevezései, óraszámai, súlyuk (kis tábla); az adott szakmacsoportban mire használják a szakmacsoportos alapozó tantárgyakat; elmélet gyakorlat aránya)
A szakiskolában a 9. évfolyamon szakmacsoportos pályaorientáció (2 óra) és gyakorlati foglalkozás keretében segítik a szakmaválasztást. 10. évfolyamon 4 óra elmélet mellett 6 óra gyakorlati foglalkozás keretében alapozzák a szakmai ismereteket. Az egyes modulok elnevezése pontosan mutatja a tanult ismereteket. A 9. évfolyamon 1 jegyet kapnak a tanulók az elméleti tárgyból, és egyet a gyakorlatból. A 10.-en szintén így járnak el, de itt már több modulból áll össze a félévi, illetve az év végi osztályzat. Az osztályzat kialakításánál az óraszám arányában súlyoznak. Ezen túlmenően a kerekítés általános szabályai szerint átlagolással határozzák meg az osztályzatokat.
A szakközépiskolában valamennyi modulból külön kapnak osztályzatot a tanulók.
Az alapozó szakaszban megtanult ismereteket nem számítják be a szakképző évfolyamokon, mert így nem számíthatnának a másik iskolákból érkező tanulókra. A szakmai alapozás során tanultak felhasználása a kétféle iskolatípusban eltérő a szakképzés során: A szakközépiskolában hasznosítani tudja a tanuló, míg a szakiskolában építenek rá.
Lásd 1. táblázat
g. A tanterv struktúrája, a szakmai alapozás helyzete, „fontossága” (Van-e lehozott elem a szakképzésből; szabad sáv elosztása?)
Az alapozó évfolyamokon elsősorban a közismereti tantárgyak oktatásával az ismeretek megszilárdítását, a szakiskolában a hiányosságok pótlását, a szakközépiskolában az érettségire történő felkészítést szolgálják. A szakmai alapozás a pályaválasztást segíti.
A szakképző évfolyamból nem hoznak le az előkészítő évfolyamokra tananyagot. A szakmai előkészítés a megalapozott szakmaválasztást szolgálja. Bár mindkét iskolatípusban újratanítják az ismereteket – ami a tanulók számára könnyebb megértést eredményez – nem haszontalan az elvégzett munka. A gyakorlat során kellő motivációt szereznek a szakmatanuláshoz, és az ismétlés során elmélyítik tudásukat.
A képzés során a szabad sávot a szakmai ismeretek elmélyítésére, a gyakorlati ismeretek erősítésére fordítják. Különösen jól látható ez a labdarúgó osztályok óratervében.
2. Működés
a. Tantárgyak, óraszámok, tartalom helyi tantervnek való megfelelése
Az iskola – a labdarúgó szakközépiskolai osztály kivételével – értelemszerűen adaptálta a kerettanterveket. A tantárgyak, az óraszámok, és a tartalom – a naplók bejegyzései alapján – megfelelnek a Helyi tantervnek. A közismereti tantárgyak óraszáma egységes minden szakmacsoportban. A labdarúgó osztály esetében a szakmai alapozás során a gyakorlatra fordítanak kiemelt figyelmet. Programját szakértővel készíttették el. A következő tanévtől a hamarosan kiadásra kerülő sportiskolai programmal fogják a saját programjukat összedolgozni.
5
b. Képzés személyi és tárgyi feltételei
Valamennyi tantárgy oktatásához rendelkeznek megfelelő szakos pedagógussal. A szakközépiskolában tanító informatika és a biológia szakos tanár csak főiskolai végzettséggel rendelkezik. A többi tantárgy oktatását megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógus végzi. Az alacsony óraszámú tantárgyak oktatásához főállású pedagógust nem tudnak alkalmazni. A kémia oktatását is óraadó végzi.
c. Együttműködés a pedagógusok között
Az iskola pedagógusai két tanáriban kerültek elhelyezésre. Az egyik tanáriban találhatók az osztálynaplók, így szükségszerűen naponta többször találkoznak az iskola tanárai.
A közismereti és szakmai munkaközösségek kapcsolattartása a Pedagógiai programban rögzített. A gyakorlatban rendszeresen tartanak megbeszéléseket, és a képzés programját is közösen alakítják.
d. Közismereti tantárgyak tartalmi kapcsolata a szakmai alapozó tantárgyakkal
A matematika és fizika oktatásához készítettek az építőipari és a faipari szakmacsoport részére feladatgyűjteményt, melyben a szakmai számítások és a szakmai ismeretek megalapozását segítő példákat gyűjtöttek össze.
Igyekeznek a szakmai ismereteket megalapozó közismereti tananyagokra helyezni a hangsúlyt. Ez különösen a szakiskolai osztályoknál követhető nyomon.
e. Esetleges átjárások a képzéstípusok között
Az iskolában jelenleg 3 képzési típus működik: • Felzárkóztató osztályok,
• Szakiskola • Szakközépiskola
A következő tanévben indítani kívánják az előrehozott (8. osztályra épülő, alternatív) szakképzést.
A működő osztályok közötti átjárás nemcsak szabályozott, de a gyakorlatban is működik. Azok a tanulók, akik a szakiskolában jó tanulmányi eredményt mutatnak fel (sajnos ők vannak kevesebben) szülői kérelemre a szakközépiskolában folytathatják tanulmányaikat. Akiknek viszont nehézségei vannak az adott iskolatípusban, a szakiskolában, vagy a szakképző évfolyamokon folytathatja tanulmányait.
3. Eredményesség
a. Tanulmányi eredmények
Az iskola – a fenntartó döntése alapján – kötelező beiskolázást teljesít. Ennek megfelelően a tanulók egy része nagyon gyenge előképzettséggel, esetenként (lásd felzárkóztató osztályok) általános iskolai végzettség nélkül érkezik az iskolába.
6
Szakközépiskola
Évfolyam 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv és irodalom 2,61 2,62 2,87 2,98
Történelem 2,48 2,72 2,57 2,86 Matematika 2,33 2,37 2,48 2,61 Idegen nyelv 2,71 2,51 2,82 2,83
Szakmacsoportos alapozó oktatás 3,98 3,68 3,41 3,82
Szakmacsoportos alapozó oktatás (elmélet) 4,02 3,68 3,21 3,70
Szakmacsoportos alapozó oktatás (gyakorlat) 3,94 3,69 3,62 3,93
Szakiskola
Évfolyam 9. 10. Magyar nyelv és irodalom 2,54 2,51
Történelem és társadalomismeret 2,96 3,06
Matematika 2,17 2,57 Idegen nyelv 2,49 2,32
Pályaorientáció 3,61 Gyakorlati oktatás 3,65 Szakmai alapozás 2,16 3,07
Szakmai alapozás (elmélet) 2,21 2,48
Szakmai alapozás (gyakorlat) 3,65
A szakközépiskola szakmacsoportos alapozó oktatásának tanulmányi eredménye 3,4 feletti. Dicséretes a jó eredmény. Érdekes viszont, hogy ez az eredmény (ugyanarról az osztályról van szó) 11. évfolyamig romlik, majd a 12.-re ugrásszerűen javul.
A szakiskolában a pályaorientáció és a gyakorlat eredménye 3,6 feletti. Viszont az elmélet eredménye nem motiváló.
b. Lemorzsolódási mutatók
Szakközépiskola
Szakmacsoport 9 11 22 A 2005/2006. tanévre beiratkozott
tanulók száma (9. évfolyam) 26 21 25 A 2005/2006. tanévet sikeresen
befejezett tanulók száma 16 16 21 Osztályismétlésre kötelezett tanulók
száma 4 3 2 Más osztályba iratkozott (az
intézményen belül) tanulók száma 0 0 0 A 2006/2007. tanévre beiratkozott
tanulók száma (10. évfolyam) 16 16 20
7
A 2006/2007. tanévet sikeresen befejezett tanulók száma 11 10 11
Osztályismétlésre kötelezett tanulók száma 1 7 2
Más osztályba iratkozott (az intézményen belül) tanulók száma 2 0 3 A 2007/2008. tanévre beiratkozott
tanulók száma (11. évfolyam) 11 10 11 A 2007/2008. tanévet sikeresen
befejezett tanulók száma 11 9 10 Osztályismétlésre kötelezett tanulók
száma 0 0 0 Más osztályba iratkozott (az
intézményen belül) tanulók száma 0 1 0 A 2008/2009. tanévre beiratkozott
tanulók száma (12. évfolyam) 11 9 10 A 2008/2009. tanévet sikeresen
befejezett tanulók száma 11 9 10 Osztályismétlésre kötelezett tanulók
száma 0 0 0 Más osztályba iratkozott (az
intézményen belül) tanulók száma 0 0 0
Azo
n ta
nuló
szá
ma,
aki
Érettségi vizsgát tehet 11 10 9
Érettségi vizsgát tett 11 9 7 Érettségi vizsgát tett szakmai
előkészítő tantárgyból 8 0 4 Az intézményben folytatja
tanulmányait (OKJ szakmát tanul szakmacsoporton belül). 0 0 3
Az intézményben folytatja tanulmányait (OKJ szakmát tanul
más szakmacsoportban). 0 0 1 Más intézményben folytatja
tanulmányait 11 9 3 Felsőoktatási intézményben folytatja
tanulmányait 4 3 1
A 2005/06. tanévre kevés tanuló iratkozott be. Ezekből a tanulókból mindjárt a 9. évfolyamot sok tanuló (26,4%) nem fejezte be eredményesen. A felsőbb évfolyamokon egyre kevesebb tanuló morzsolódott le, és az érettségiig csak a tanulók 40,3%-a jutott el.
8
Szakiskola
Szakiskola Felzárkóztató
Szakmacsoport 5 9 11 5, 9, 11 5, 9, 11 A 2007/2008. tanévre beiratkozott
tanulók száma (9. évfolyam) 17 52 37 15 12 A 2007/2008. tanévet sikeresen
befejezett tanulók száma 11 21 29 8 3 Osztályismétlésre kötelezett tanulók
száma 3 23 5 5 5 Más osztályba iratkozott (az
intézményen belül) tanulók száma 2 3 0 0 1 A 2008/2009. tanévre beiratkozott
tanulók száma (10. évfolyam) 11 21 27 21 15 A 2008/2009. tanévet sikeresen
befejezett tanulók száma 11 19 27 5 3 Osztályismétlésre kötelezett tanulók
száma 0 1 0 11 8 Más osztályba iratkozott (az
intézményen belül) tanulók száma 0 0 0 0 0 Az intézményben folytatja
tanulmányait (OKJ szakmát tanul szakmacsoporton belül). 13 23 29 13 6
Az intézményben folytatja tanulmányait (OKJ szakmát tanul
más szakmacsoportban). 0 0 0 0 0 Az intézményben folytatja tanulmányait (középiskolai
osztályban). 0 0 0 0 0 Más intézményben folytatja
tanulmányait 1 6 0 0 0
A szakiskola 9. évfolyamára sok tanulót iskoláztak be. Közülük sokan voltak sikertelenek a tanév végén. Csak 57,4% volt eredményes. A 9.-re beiskolázott tanulók közül csaknem ugyanilyen arányban 53,8% fejezte be a 10. osztályt. Közülük viszont szinte mindenki az iskolában maradt a szakképző évfolyamon. Tulajdonképpen azok a tanulók folytatták más iskolában a tanulmányaikat, akik idő közben érkeztek máshonnan, és eredeti céljuk visszavitte őket sikertelenségük színhelyére.
c. Versenyeredmények
2004 SZÉTV faipar 2., 4., 5. helyezés, OSZTV faipar 1. helyezés,
2005 SZÉTV faipar 5. helyezés, SZKTV ács 5., kőműves 10. helyezés,
9
2006 SZÉTV faipar 1. helyezés, OSZTV faipar 8., 9., 11. helyezés, SZKTV ács 12., 13., szobafestő 8. helyezés,
2007 SZÉTV faipar 1., 6. helyezés, OSZTV faipar 5., 9. helyezés,
2008 SZÉTV faipar 8. helyezés,
2009 SZÉTV faipar 2. helyezés.
4. Szakmai alapozás
a. A pályaorientáció és a szakmai alapozás jellege, szerepe a szakmaválasztásban
A szakközépiskolában a 9-12. évfolyamon a szakmai alapozás egy szakmára készít elő. A tanulók alaposan megismerik a szakmát, és ennek alapján döntenek. Elsősorban a gyakorlati ismeretekre fektetnek hangsúlyt. Az elméleti ismereteket a szakképzési évfolyamokon újból megtanítják, tanulják. A tanuló érettségi vizsga után továbbtanulhat szakirányban, de választhat másik szakképzést is. Másik iskolában érettségizett tanulók is választhatnak a kínált szakképesítések közül.
A szakiskola esetében is hasonló a helyzet, azzal az eltéréssel, hogy itt az alapozás szakmacsoportra terjed ki.
b. A szakképző évfolyamra való beiskolázás szabályai, feltételei, az alapozó képzés beszámításának gyakorlata
A szakközépiskolába bármely érettségizett tanuló felvételt nyer, ugyanis az ide jelentkezők száma alacsonyabb, mint ahány diákot fel tudnak venni. Csak az iskolai végzettség és az egészségügyi alkalmasság szükséges.
A szakiskola működése itt is hasonlóságot mutat a szakközépiskolával.
c. Egy adott évben indított szakképesítések helyzete
Az indítandó szakmák a TISZK, a fenntartó és a jelentkezők száma alapján kerül meghatározásra. Elsősorban az építőipar és a faipar szakmái közül választanak. A 10 hónapos felzárkóztató képzés során 3 szakmacsoportra kell előkészíteni a tanulókat, így ennek érdekében a gépészet szakmacsoport orientációjával egészítették ki az alapozó képzésüket.
10
d. A szakképzési évfolyamokon a volt saját tanulók aránya
A szakközépiskolából többen a felsőoktatásban folytatják tanulmányaikat, ezért a szakképzési évfolyamokon a tanulóik 80 %-a marad.
A szakiskola esetében ez az arány 95 %. Csak elenyésző számú tanuló megy másik iskolába szakmát tanulni.
e. A szakképzést előkészítő, megalapozó évfolyamokon tanultak felhasználása a szakképzésben
Azok a tanulók, akik a szakközépiskolában szakirányú alapozásban vettek részt, szakmai alapozás során tanultakat hasznosítani tudják a szakképzésben. A szakiskolában, az alapozás során tanultakra építenek a szakképzésben, bár itt is újra tanítják a követelményekben szereplő ismereteket.
Pécs, 2010. március 11.
Déri Tibor tanügyigazgatási szakértő
11
1. táblázat
Szakmai alapozás óraszámai az egyes évfolyamokon
9. 10. 11. 12. Összesen S
zakm
acso
port
elm
élet
gyak
orla
t
arán
y
elm
élet
gyak
orla
t
arán
y
elm
élet
gyak
orla
t
arán
y
elm
élet
gyak
orla
t
arán
y
elm
élet
gyak
orla
t
arán
y
Szakiskola 5, 9, 11 2 6 25,0/75,0% 4 10 28,6/71,4% 6 16 27,3/72,7%
Szakközépiskola 9 2 3 40,0/60,0% 2 3 40,0/60,0% 5 3 62,5/37,5% 4 4 50,0/50,0% 13 13 50,0/50,0% 11 2 3 40,0/60,0% 2 3 40,0/60,0% 5 3 62,5/37,5% 5 3 62,5/37,5% 14 12 53,8/46,2% 22 1 4 20,0/80,0% 1 4 20,0/80,0% 1 7 12,5/87,5% 1 7 12,5/87,5% 4 22 15,4/84,6%
