erettsegizz.com Érettségi tételekKároly Róbert gazdasági reformjaiIII. András halálával, 1301-ben kihalt az Árpád ház. A már szinte minden királyhalálakor elkerülhetet len t rónviszály eredményeképpen Károly Róbertszerezte meg a hatalmat , így leányágon, az Anjou dinaszt ia fejére került amagyar korona.

Magyarországot ekkor a tartományurak, az úgynevezet t kiskirályok uralták. Azország nem volt egységes, a tartományok élén lévő urak külön országkénttekintet tek saját területükre, s így az ország egysége is elveszet t . KárolyRóbert elsődleges feladata a király pat riarchális hatalmának visszahódítása stekintélyének visszaszerzése volt , melyet egyedül a Kiskirályok legyőzésévelérhetet t el. Feladatát az újdonsült Anjou király különböző módszerekalkalmazásával érte el: néhány tartományurat erőszakkal, néhányatszövetség kötésével állítot t maga mellé, s volt akiket kijátszot t egymás ellen.Károly Róbert folyamatosan győzte le a kiskirályokat , s növelte a királyibirtokállományt . Az egyik legnagyobb csata Rozgonynál volt . Azonban CsákMáté területét Károly Róbert csak a tartományúr halála után tudtavisszaszerezni.

A királyi birtokok visszaszerzésével Károly Róbert hatalma megszilárdult . Akirály különböző méltóságok s a hozzájuk járó úgynevezet t honorbirtokokosztogatásával hozzálátot t egy személyéhez hű bárói rétegmegszervezéséhez. Az új bárók hűségesek maradtak királyukhoz, ugyanismegélhetésük jórészt Károlytól függöt t . A honorrbirtokét cserébe a bárókkatonáskodtak, s különböző hivatalokat viseltek.

A hűséges bárói réteg „lét rehozása” után Károly Róbert hozzáláthatot t agazdasági reformok végrehajtásához. A kincstár bevételét továbbra istöbbnyire a regále jövedelmek (vám, rév, stb.) tet ték ki, azonban a királynakfontos újításokat kellet t bevezetni a királyi bevételek növelése érdekében.

Károly Róbert érdekelt té tet te a földesurakat abban, hogy a földjükön lévőaranybányákat bejelentsék. Az eddig bevet t gyakorlat szerint , amelyikföldesúr földjén bányát találtak, azt azonnali hatállyal elkobozta az állam atulajdonosától. Károly azonban szakítva a hagyományokkal lehetővé tet te aföldesúr számára azt , hogy akinek a földjén működő aranybánya van, az abevételekből részesüljön. Ez a bevétel az urbura (bányabér) harmada volt .Igaz, az összeg, ami a földesurakat illet te, az állam hasznához képest igenszerény, ám az urakat tovább sújtot ta Károly Róbert törvénye, mely anemesérc-kereskedelmet királyi monopóliummá nyilvánítot ta. A tehetet lenföldesurak így a nyers aranyat bevit ték valamelyik kamarába, ahol vertaranypénzt kaptam, melynek aranytartalma azonban csak 40-50% közöt tmozgot t . E reform következtében a királyi bevételek jelentős mértékbennövekedtek.

Károly Róbert az arany mennyiségének stabilizálása után értékállóaranypénzt , a forintot adta ki, váltópénzként pedig az ezüst dénár funkcionálta továbbiakban.

Az értékálló pénz kiadásával a király azonban eleset t az évenként ipénzbeváltás jelentős hasznától, így a kieső bevételek pót lása érdekében aharmincadvám és a kapuadó bevezetése volt szükséges. Míg előbbi leginkábba kereskedőket érintet te, akiknek az árú értékének 0,33%-át a kincstárbakellet t f izetni, utóbbi a jobbágyokat érintet te keserűen. Magyarországtörténetében a kapuadó volt az első olyan adónem, amely a jobbágyokatcélzot tan érintet te. A törvény kimondja, hogy jobbágytelkenként mindenjobbágy köteles évente az állam részére meghatározot t összeget bef izetni.

A reformok révén a királyi bevételek jelentősen növekedtek, Károly Róbertutódja, Nagy Lajos teli kincstárat örökölt .