Kérdőív-tervezésKérdőív-tervezés

A kérdőív-tervezés lépéseiA kérdőív-tervezés lépései

• Mi a keresett információ?• Mi lesz a kérdezési módszer?• Milyen típusú kérdéseket fogunk feltenni?• Milyen kérdéseket ért meg a válaszadó?• Mik legyenek a kérdések?• Mi legye a kérdések sorrendje?• Hogyan nézzen ki a kérdőív?• Legyen-e tesztfázis?

A keresett információ (1)A keresett információ (1)

Soha ne kezdjünk addig hozzá a kérdőívmegszerkesztéséhez, amíg• pontosan meg nem határoztuk a kutatási

problémát• a kutatás céljait a kutatás tárgyát)• a hipotéziseket (nem kötelezően)• a kutatás alanyaitHa van egy jó kutatási terv, akkor megvan akérdőívtervezés kiindulópontja

A keresett információ (2)A keresett információ (2)• Ha van kutatási terv, de még mindig bizonytalanok

vagyunk (pl. szétfolynak a célok, nincsenek jól megfogalmazott hipotézisek) akkor alkalmazzuk az alábbi gondolkodási sémát:• Amennyiben a tanulmány célját egyetlen mondatban

kellene meghatározni, mi lenne az a mondat? • Írjuk le, és legyen előttünk, mialatt a kérdőívet

kidolgozzuk!• Gondoljuk végig a tanulmányozandó kutatási célok

listáját! • A kulcsfontosságú témákról vagy kérdésekről

készítsünk rövid listát!

Ezt követően a kutatási terv is pontosabb lehet)

A keresett információ (3)A keresett információ (3)• Van-e kapcsolat a kérdőívezés során vizsgált témák között?• Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a témák? • Határozzuk meg a kérdőívbe foglalt témák sorrendjét! • A témákat bontsuk kérdésekre!• A válaszadók képesek lesznek-e megválaszolni az általunk

keresett információkra feltett kérdéseket? • Ha kétségeink merülnének fel, készítsünk először interjúkat

(vagy hívjunk össze fókuszcsoportot) • Elérhető-e a válaszadóknak a fő témákkal kapcsolatos

véleményét hozzáállását/attitűdjét/preferenciáit tükröző naprakész információ, vagy a kérdőívben összegyűjtendő egyéb adat? • Ha IGEN, akkor megfontolható ezeknek a kérdőív témái

közül történő törlését. • Ne gyűjtsünk olyan információkat, amelyek

máshol elérhetők!

AAz adatgyűjtész adatgyűjtésA kérdőív típusai

• önkitöltő kérdőív• az interjúkészítő (kérdezőbiztos) által kitöltött kérdőív

Az adatgyűjtés módjai • Telefonos• Személyes• Munkahely • Postai önkitöltő• Csoportos önkitöltő• E-mail • Internet

• Mind a típusról, mind a módról dönteni kell mielőtt elkezdenénk a kérdőívek tervezését

A kérdések típusai A kérdések típusai Nyitott kérdés: a válaszadónak a saját szavaival kell

válaszolnia• A nyitott kérdés annak vizsgálatára használható, hogy a

válaszadó miért érez valamit, vagy miért hoz meg bizonyos döntéseket.

Zárt kérdés: A válaszadó előre adott válaszlehetőségekből választhat

Nyitott kérdés és zárt kérdés kombinációja:

• A kérdezőbiztos nyitott kérdést tesz fel, amelyre a válaszadó saját szavaival válaszol

• Előre bekódolt válaszkategóriák állnak a kérdezőbiztos rendelkezésére 

A kA kérdések megfogalmazása érdések megfogalmazása 1.1.

A kérdés legyen rövid egyszerű.

• Minden kérdésnek hozzá kell járulnia az általunk keresett információhoz (alapelv)

• Ennek ellenére feltehetők semleges kérdések is, ha a válaszadó bizalmát kívánjuk megnyerni

• Töltelék kérdések is feltehetők, ha valamit el akarunk fedni (pl. nem akarjuk, hogy kiderüljön, hogy ki a kutatás megbízója)

Kérdések megfogalmazása Kérdések megfogalmazása 2.2.• A kérdést olyan formában tegyük fel, amelyet a

megkérdezett tökéletesen megért.

• Szenteljünk megkülönböztetett figyelmet a tulajdonságjelző mellékneveknek, sokuk nem érthető a válaszadók számára! (Sokszor a kérdezőbiztos sem érti őket!)

• Egy amerikai kutatás szerint az alábbi megfogalmazásokat három emberből kettő nem értette meg

• A nagy többség• Jelentős többség• Majdnem fele• Alig több, mint a fele

Kérdések megfogalmazása Kérdések megfogalmazása 3.3.• Törekedjünk arra, hogy a nagyságot és irányt leíró szavak

mindig szimmetrikusak legyenek - „magas", „mély", „több", „kevesebb" stb.

• A jövedelmet érintő kérdést hagyjuk utoljára, kivéve, ha a jövedelem szűrőkritérium. (10-20% közötti visszautasítás, eltagadás)

• Adjuk meg a „Nem tudom" (NT) kategóriát is. • Adható „Nem válaszol” (NV) kategória is, a kérdezőbiztos

által kitöltött kérdőívekben

• Soha ne használjunk kétszeres tagadást.

A kérdések sorrendjének A kérdések sorrendjének meghatározásameghatározása 1. 1.

A legtöbb kutatás során létezik a témáknak egy logikusegymásutánja, amit kérdőívünkben a kérdések sorrendjénekmeghatározására használhatunk fel.

Lehetőségek:

• Folyamatábra-technika: a kérdésekről, amelyeket be akarunk venni a kérdőívünkbe.

• Ágdiagram-techinka: témák, majd a témákból fakadó kérdések megfogalmazása

• Kártyatchnika: külön kártyákra jegyezzük fel az összes kérdést, azután addig rakosgathatjuk a kártyacsomagot, amíg meg nem találtuk a témák/ kérdések legjobb sorrendjét.

A kérdések sorrendjénekA kérdések sorrendjének meghatározásameghatározása 2. 2.

• Mindig szűrőkérdésekkel kezdjünk, ha nem mindenki jöhet szóba válaszadónak!• Próbáljuk minimálisra csökkenteni a szűrőkérdések

számát • Mindig azokat a szűrőkérdéseket tegyük fel először,

amelyeknek a legtöbb válaszadó nem felel meg! • A főkérdőívet olyan kérdésekkel kívánatos kezdeni,

amelyek „könnyűek", és azután menni az olyan kérdések felé, amelyek nehezen érthetőek vagy válaszolhatóak meg, ellentmondásosak, esetleg kényes kérdések.

• A kérdőív azonosító információk bekérésével zárul a kérdőív

Milyen legyen Milyen legyen a kérdőív?a kérdőív? • A kérdőív ne legyen túl tömör 

• Hagyjunk a kérdőíven üres helyet! • Ha van üres hely, az a válaszadóknak és a

kérdezőknek egyaránt könnyebbé teszi az áttekintést.

• Elfogadható a függőleges (álló) vagy a vízszintes (fekvő) elrendezés is 

• Célszerű a kérdőívre dátumot vagy verziószámot írni  • Így nem fogjuk összekeverni egy kérdőív

különböző változatait.• A kérdőívet mindig a papír egyik oldalára

nyomtassuk

Milyen legyen Milyen legyen a kérdőív? a kérdőív? • A kérdést magát célszerű normál betűkkel írni • A KÉRDEZŐNEK SZÓLÓ BELSŐ UTASÍTÁSOKAT

CSUPA NAGYBETŰVEL célszerű írni (elkülönüljön)• Az öt vagy kevesebb válaszadási kategóriával ellátott zárt

kérdéseknél a kategóriákat a kérdés alatt függőlegesen kell elrendezni. 

• Ha a kérdés ötnél több válaszadási kategóriával rendelkezik, azokat két függőleges oszlopba kívánatos rendezni, a sorszámokat a bal oldali oszlopban fentről lefelé növelve, mielőtt áttérnénk a másik oszlopra.

• Minden kérdés és válaszlehetőség legyen számozva (!!!)

PróbakérdezésPróbakérdezés• Soha ne menjünk terepre, mielőtt alapos előzetes tesztelést nem

végeztünk volna!• Egy próbakérdezés 10-25 interjúból áll, a tesztelést valódi

válaszadókkal, ugyanazon módszerekkel és helyszíneken próbáljuk végezni mint amelyeket a tényleges felméréshez terveztünk. • Teszteljük a kérdőív/interjú hosszát! A válaszadóktól, a témától és

a helyzettől függően véges időkorlátok között kell mozognunk. • Győződjünk meg róla, hogy a válaszadók és kérdezőbiztosok

egyaránt értik a szavakat, skálákat és szakkifejezéseket • Gondoljuk végig, vajon a kérdőív/interjú természetes és torzítás

nélküli módon folyik-e? Néha jók a kérdéseink, de rossz a sorrendjük.

• Esetenként az előzetes tesztelést több menetben kell megoldani. Kezdjük 10-15 interjúval, majd végezzük el a szükséges változtatásokat! Újabb előzetes tesztelés következzék, és újra változtassunk, ha szükséges!