XV. ÉVFOLYAM 17–18. SZÁM 2011. SZEPTEMBER ÁRA 440 FT ELÔFIZETÔKNEK 330 FT

WWW.KONYV7.HU

KÖNYV • KULTÚRA • IRODALOM

Fotó

: Sza

bó J

. Jud

it

HALÁSZ MARGIT

Kertész ÁkosApám hitte...

Tarján TamásMegírni, megnem írni

Murányi GáborVég nélkül

Azt hiszem, az íráselképesztôen önzô dolog

HALÁSZ MARGIT

Azt hiszem, az íráselképesztôen önzô dolog

AA nnaaggyy kkuullttuurráálliiss aaxxiióómmaaKÖNYVHÉT, 2011. SZEPTEMBER

Szeptemberi számunkban is a terjedelmi korlátok kö-zé szorított tematikai változatosság gyönyörködtethe-ti a Könyvhét olvasóit: gyerekkönyvekrôl, történelmitanulmányokról, regényekrôl és egyéb mûfajokba tar-tozó könyvekrôl esik szó lapunkban, merthogy – em-lékezetébe idézem hûséges olvasóinknak – kezdeteinkóta könyvekrôl beszélünk.

E számunkban Halász Margit két regényérôl beszél avele készített interjúban, Folk György minden érte-lemben különleges történelmi regénye fôszereplôjérôlmondja el, hogy kicsoda, Vida István Kornél a szabad-ságharc után Amerikába vándorolt magyarokról szólókönyvét mutatja be, Felméri Péter az ufókról beszél,

Kereszty András pedig egy meggyilkolt újságírókollégájának története alapján írt krimijénekszakmai hátterérôl beszél. A gyermek- és ifjúsági iroda-lom két nagy szerzôjének mûveit is bemutatjuk: hazaiklasszikusunk, a nemrég elhunytVarga Katalin, és az itt-hon is klasszikussá vált német szerzô, Erich Kästnermunkáiról olvashatnak.

Mint mindig, természetesen most is megjelennek aszokásos rovatok és közlemények, és mint olykor elôfor-dul, most is van egy téma, amelyet több oldalról járunkkörül. Ez pedig nem más, mint a Könyvhét „örökzöld”témája, az olvasás. Lapunk létének alapja, hogy vannak,akik olvasnak könyvet, tehát érdekes lehet számukra egykizárólag könyvekkel foglalkozó „könyvesújság”. Így az-tán bizonyosan nem meglepô, hogy figyelemmel kísérjük az olvasás helyzetének alakulásátMagyarországon. Természetesen nem csak bennünket izgat ez a kérdéskör: a könyvszakma,a pedagógusok, a könyvtárosok, mindazok, akiknek a hivatása valamilyen szállal kapcsolódika könyvekhez, aggodalommal figyelik az olvasás háttérbe szorulását mutató trendeket.

Tavaly volt már egy Könyvhét LapNap rendezvény, amelyen az olvasás helyzetérôl esettszó, az idei Könyvhét LapNap rendezvény – amelyrôl elôzô számunkban adtunk hírt, mertlapzártánk után, de lapunk megjelenését megelôzôen, szeptember 6-án zajlik (majd) le –ugyancsak az olvasás helyzetérôl szól (mert errôl, mondom némi elfogultsággal, nem leheteleget beszélni), csak kicsit másképpen. A tavalyi rendezvény nagy tanulsága az volt, hogylényegesen nagyobb számban és társadalmi aktivitással szervezôdnek az olvasást népszerû-sítô akciók, mint amekkora visszhangjuk van ezeknek a médiában (ami persze csak amiattszempont, mert szélesebb tömegek „mintakövetésre felszólító példaként” csak azon keresz-tül ismerhetik meg ezeket).

Az idei LapNap rendezvényen Bodó Balázs, György Péter, Kôszeghy Péter, Nagy Atti-la beszélgetnek Körössi P. József moderálásával, továbbfûzve azokat a gondolatokat,amelyek e számunkban a velük készített interjúkban megjelennek, és amelyek egy élôbeszélgetés során, egymásra hatva árnyaltabbá válhatnak, hogy aztán ily módon a be-szélgetésbôl leszûrhessük az idei rendezvény nagy tanulságát, amirôl most még csakazt tudhatjuk, hogy lesz ilyen…

Nagy kulturális axiómaként fogadjuk el (sokan, de nem elegen), hogy „olvasni jó”, talán abeszélgetést követôen választ kapunk arra, hogy „miért”, esetleg arra is: számít-e, hogy„mit”, és persze nem utolsósorban, hogy befolyásolja-e mindezt az, hogy „hogyan”…

(A Szerk.)

ÉPPEN FRISS, CSAK A HONLAPUNKONMagyarkanizsai írótábor 59. alkalommal – „Lehetnék én is kamikaze” – Irodalmi sorozat a Mûcsar-nok Bizottság-kiállításához – Nemzetközi irodalmi fesztivál kezdôdött Újvidéken – Emlékszoba éshiánypótló kötet Wekerle Sándorról – Ferdinandy György író a Magyar Köztársasági Érdemrendtisztikeresztjét vehette át – Mégsem szerelembôl ment VIII. Eduárdhoz Wallis Simpson?

KÖNYVHÉT 419

IMPRESSZUMKövetkezô számunk

október 6-án jelenik meg.

KÖNYVHÉTA magyar könyvbarátok lapja

Együttmûködô partnerünk a MagyarKönyvbarát Közhasznú Alapítvány

Megjelenik havontaÁra: 440 Ft

Elôfizetôknek: 330 FtElôfizetési díj: 3960 Ft egy évre

Kiadja:Kiss József Könyvkiadó,

Kereskedelmi és Reklám Kft.Az 1795-ben alapított Magyar

Könyvkiadók és KönyvterjesztôkEgyesülésének tagja

Szerkesztôség, hirdetésfelvétel,elôfizetés:

1114 BudapestHamzsabégi út 31.

Telefon/fax: 466-0703,telefon: 209-1875,

209-9140, 209-9141e-mail: konyvhet@t-online.hu

Fôszerkesztô, felelôs kiadó:Kiss József

Fôszerkesztô-helyettes:Csokonai Attila

Lapmenedzser: Könnyû JuditMûvészeti vezetô: Szabó J. Judit

Marketingvezetô: Jakab SáraSzedés, tördelés: Blasits Ildikó

Nyomás:Pauker Nyomdaipari Kft.

Felelôs vezetô:Vértes Gábor ügyvezetô igazgató

ISSN 1418-4915

A hirdetésekben közöltekérta kiadó és a szerkesztôség

nem vállal felelôsséget.

Terjeszti:a Bookline.hu Nyrt.,

a Líra könyv Zrt.,a Magyar Lapker Rt.,a Magyar Posta Rt.,

Hírlap Üzletág, Fok-ta Bt.,elôfizethetô a kiadónál.

Külföldön elôfizethetôa Hungaropress Sajtóterjesztô

címén:1097 Budapest, Táblás u. 32.

Magyar Szak- és SzépirodalmiSzerzôk és Kiadók

Reprográfiai Egyesület

Lapunk megjelenését támogatja:

wwwwww..kkoonnyyvv77..hhuu wwwwww..kköönnyyvvhhéétt..hhuu oonnlliinnee

MAGUNKAT AJÁNLJUK

Könyvhét-törzsasztala Hadik Kávéházban

(Budapest XI.,Bartók Béla út 36.)Nyílt szerkesztôségi fogadóóra

2011. szeptember 8., 17 óra

TARTALOM

422 CÍMLAPKönyvek szárnyán

Beszélgetés Halász Margittal

(Mátraházi Zsuzsa)

425 Kicsoda Johannes Woanders? Beszélgetés Folk Györggyel

(Szepesi Dóra)

426 A magyarok meglepôdtek AmerikábanBeszélgetés Vida István Kornéllal

(Jolsvai Júlia)

428 GYERMEK, IFJÚSÁGISzünet után és szünetlenül

(Cs. A.)

430 Mesés nyelv-iskolaVarga Katalin életmûvérôl

(Pompor Zoltán)

433 Kisemmizett életekMikófalvi kulákok és kitelepítettek

(Szénási Zsófia)

434 KÖNYVSZEMELVÉNYIldefonso Falcones: Fátima keze

435 A mû össztömegePaul Verhaeghen: Omega minor

(Laik Eszter)

436 PANORÁMABódi Zoltán: Infoszótár.

Macuo Basó: Útinaplók

Vekerdy Tamás: Családom történeteibôl

Vekerdy Tamás: Ó, azok a hatvanas évek…

Baranyi Ferenc: Vízillatú béke

438 Utazások az orosz bárkánHammerstein Judit: A márki és az orosz bárka

439 KÖNYVBÖLCSÔTarján Tamás

Megírni, meg nem írni

440 A FORGALOMBA HOZOTT KÖNYVEK LISTÁJA2011. július 15. – augusztus 25.

A forgalomba hozott könyvek válogatott listája a Könyvtárellátó

adatbázisa alapján. A teljes lista és a mûvek további adatai a

Könyvtárellátó honlapján (www.kello.hu) tekinthetôk meg.

425

„A fôhajóban egy ka-landregény, a mel-lékhajókban koránakbölcsessége, a tám-pillérek alattútikönyv olvasható:így járjuk be azt arégen volt EurópátJohannes Woanderséletén át.” – FolkGyörgy

„Az a bizonyos olva-sás, amely az erköl-

csöt és az egót át-járja és meghatároz-

za, történeti konst-rukció volt, és mostegyszerûen a tech-nológia következté-ben marginalizáló-

dik.” – György Péter

»Küldözgettem a zsenge írásaimat a szerkesztôségekbe, s mindigazzal kaptam vissza ôket, hogy „jó lesz”. Akkor megírom a kétezre-diket is, gondoltam, amelyik szimplán csak „jó”.« – Halász Margit

420 KÖNYVHÉT

422

451

TARTALOM

A KÖNYVHÉT KAPHATÓALEXANDRA KÖNYVESHÁZ – Párizsi Nagyáruház 1061 Budapest, Andrássy út 39.ALEXANDRA KÖNYVESHÁZ 1075 Budapest, Károly körút 3/CALEXANDRA KÖNYVESHÁZ 1055 Budapest, Nyugati tér 7.ALEXANDRA KÖNYVÁRUHÁZ, Corvin Bevásárlóközpont 1082 Budapest, Kisfaludy u. 32–38.ALEXANDRA KÖNYVÁRUHÁZ, Lurdy Ház 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 12–14.ANIMA KÖNYVESBOLT Mammut, 1026 Bp., Lövôház u. 2–6., L0 szint 13–15.ANIMA KÖNYVESBOLT MOM Park, 1126 Bp., Alkotás u. 53., 1. szint 1.8.ANIMA KÖNYVESBOLT Savoya Park, 1117 Bp., Hunyadi János u. 19.ARANY JÁNOS KÖNYVESBOLT 1013 Bp., Krisztina krt. 34.BABITS KÖNYVESBOLT 2500 Esztergom, Aradi tér 4.BUDAI LIBRA KÖNYVESBOLT 1122 Bp., Magyar jakobinusok tere 4/b.FÁMA KÖNYVESBOLT 2100 Gödöllô, Szabadság tér 9.FEJTÔ FERENC KÖNYVESBOLT, a Kossuth Kiadó mintaboltja1043 Bp., Bocskai u. 26.HELIKON KÖNYVESHÁZ 1064 Bp., Bajcsy-Zsilinszky út 35.ÍRÓK BOLTJA 1061 Bp., Andrássy út 45.KÖNYVKERESKEDÉS A VÖRÖS CÉDRUSHOZ 9400 Sopron, Mátyás király útja 34/F KÖNYVMEGÁLLÓ MERHÁVIA KÖNYVESBOLT Budapest V., Deák téri metróállomásLIBRA KÖNYVESBOLT 1085 Bp., Kölcsey u. 2.LITEA KÖNYVESBOLT ÉS TEÁZÓ 1014 Bp., Hess András tér 4.MILLENNIUM KÖNYVESHÁZ 1066 Bp., Teréz krt. 22.MÛVÉSZETEK PALOTÁJA, MUSEUM SHOP 1095 Bp., Komor Marcell u. 1.OLVASÓK BOLTJA Millennium Center üzletközpont, 1052 Bp., Váci utca 19–21.ÖRKÉNY ISTVÁN KÖNYVESBOLT, a Kossuth Kiadó mintaboltja1137 Bp., Szent István körút 26.RÁDAY KÖNYVESHÁZ 1092 Bp., Ráday u. 27.SZENZO KFT. KÖNYVESBOLTJA 4220 Hajdúböszörmény, Munkácsy u. 5.SZIGET EGYETEMI KÖNYVESBOLT 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.TOLDY FERENC KÖNYVESBOLT, a Kossuth Kiadó mintaboltja 1011 Bp., Fô u. 40.ULPIUS-HÁZ KÖNYVESBOLT 1137 Budapest, Pozsonyi út 23.

valamint a Lapker Zrt. Inmedio boltjaiban:1052 Budapest, Városház u. 3–5.

1106 Budapest, Örs vezér tér 22/a (Árkád)1223 Budapest, Nagytétényi u 37–47.

1052 Budapest, Váci u. 10. 1051 Budapest, Bajcsy-Zs. út 76.

6722 Szeged, Zápor u. 4. 3500 Miskolc, Szemere út 2.

7600 Pécs, Nagy Lajos király út–Alsómalom sarok 4026 Debrecen, Péterfia u. 18.

9001 Gyôr, Bajcsy Zs. u. 80–84.továbbá a

BOOKLINE.HU NYRT. boltjaibanés budapesti, valamint vidéki újságárusoknál.

„Bizonyos könyv-tárakban már a

pár hónaposgyermeket és

szüleiket is invi-tálják ringatós,

éneklôs foglalko-zásokra. Ezt kel-

lene országosmozgalommá

szélesíteni.” –Nagy Attila

LAPMARGÓ 445Murányi Gábor

Vég nélkül

GAZDASÁG 446A „Széll” után vihar is jön?(Bódis Béla)

Akácillat a Dunántúlról 447L. Simon László: Személyes történelem

KERTÉSZ ÁKOS 448Apám hitte...

A mûvész és a fények 448Kürti Emese (szerk.): Moholy-Nagy László – Új viszonylatok

(Hományi Péter)

AZ OLVASÁSRÓL ÉS AZ ÉRTÉKEK VILÁGÁRÓLOlvasni?... Manapság? 451Beszélgetés Bodó Balázzsal

(ko)

A virológus esete a pestissel 450Beszélgetés György Péterrel

(Mátraházi Zsuzsa)

„Az magyar nípnek, ki ezt olvassa” 452– Kôszeghy Péter(Jolsvai Júlia)

Az olvasás kulturális, 454szociális, egészségügyi ésgazdasági, tehát nemzeti ügy Beszélgetés Nagy Attilával

(Szénási Zsófia)

Az ufók is fagyit nyalnak 457Beszélgetés Felméri Péterrel

(Illényi Mária)

SIKERLISTA 458

Száz nyelven olvassák 460Erich Kästner, a gyermek- és ifjúsági regény megújítója

(Csokonai Attila)

A meggyilkolt kolléga 462 Beszélgetés Kereszty Andrással

(Illényi Mária)

454

KÖNYVHÉT 421

Gyors egymásutánban két könyv, a Gyöngyhomok és az Ének-lô folyó jelent meg a Geopennél Halász Margittól, aki mindenfórumon szûkszavú életrajzot közöl önmagáról: novellákat,regényeket ír, mûveit több nyelvre lefordították, számos iro-dalmi elismerés birtokosa, Márió, a varázsló címû elbeszélé-sébôl Franco Nero fôszereplésével készült nagy sikerû film.Elárulja, hogy Budapesten lakik, és még a korát sem titkolja,de a szülôhelye sehol sem szerepel. – Írásai alapján jól következtetek arra, hogy az ön számáranem idegen a természetközelség, a vidéki lét?– Azt szoktam mondani, hogy a szegényember harmadikgyermeke vagyok. Egy Hajdú-Bihar megyei településen, Vá-mospércsen születtem. Az elsô tíz évemet Újléta-Ligetentöltöttem gazdálkodó szüleimmel és három testvéremmel.Meséli a családom, hogy annyira szerettem a frissen szántottföldet, hogy egyszer meg is kóstoltam. Osztatlan iskolábajártam már ötéves koromtól a felsôs nagytesókkal, mert nemvolt óvoda. Tanulmányok sora szól arról, mennyire meghatá-rozó a gyerekkor, és tényleg: az elsô három-négy könyvem-

ben nem tudtam szabadulni azoktól az élményektôl, amelyekekkor értek. A Forgószél az elsô ilyen, mely JAK-füzetként je-lent meg. Ez adott nekem lendületet, hogy talán szakmám islehet az irodalom.– Addig csak játszott az írói hivatás gondolatával?– Több mint tíz évig írtam úgy, hogy semmit sem publi-káltam. Küldözgettem a zsenge írásaimat a szerkesztôsé-gekbe, s mindig azzal kaptam vissza ôket, hogy „jó lesz”.Akkor megírom a kétezrediket is, gondoltam, amelyikszimplán csak „jó”. Ez az idôszak addig tartott, míg meg-nyertem az Élet és Irodalom novellapályázatát. A díj iga-zolta a meggyôzôdésemet, hogy nincs elfecsérelt munka.Lehetnek egyéni akcióink, a 21. században tényleg azt csi-nál az ember, amit akar, különösen egy ilyen metropolisz-ban, mint Budapest De én azt hiszem, hogy a tervek meg-valósulásához mindig kell még valami. Nekem ez Isten.Egyre több írói munkám van, de egy kertészet lenne szá-momra áloméletmód, ahol kétkezi munkásként dolgoznék,és mellette persze írnék.

CÍMLAP

422 KÖNYVHÉT

KKöönnyyvveekk sszzáárrnnyyáánnBeszélgetés Halász MargittalÍnycsiklandó lecsószag terjeng már a folyosón is; vendéglátóm szeret fôzni, és méltánhisz a szezonális zöldségek jótékony hatásában. A városi környezetben teremtett,házfalak körülvette kerttel is elbüszkélkedik, fôként a málnással, amelyet édesanyjávaltelepített pár éve, s idén akkora volt a termés, hogy bôven jutott a mélyhûtôbe is.

– Most általános iskolai magyartanársággal párosítja azírást. Melyik költôrôl, íróról beszél legszívesebben a diák-jainak?– Petôfit, Arany Jánost nagyon szeretem, Móricz és Mikszáthpedig a szívem csücske. De mindien osztályban azoknál aszerzôknél ragadunk le néhány pluszórára, akiket az adotttársaság különösen megkedvel.– Hogyan fogadja, amikor méltatói a korai Mikszáth roman-tikáját, képi világát és Tar Sándor történetekbe illesztett kismeséit látják ötvözôdni a stílusában?– Mikszáthot és Tar Sándort mestereimnek tartom, Tar Sán-dortól tanultam szerkeszteni. De én leginkább halászmargi-tosan írok. – Korábbi megszólalásaiból az derül ki, hogy szociografikusmódszerrel dolgozik: elmegy a kiszemelt helyszínre anyagotgyûjteni, ott él halászok, favágók, vagy más mesterség kép-viselôi között. Mit keres ilyenkor, a táj leírható képét, legen-dákat, sajátos arcokat?– Varázslatot, amitôl hozzáláthatok a munkához. Az Éneklô folyóötlete akkor fogant, amikor a Tiszánál járva annyira megragadotta folyó szépsége, hogy azt mondtam, a Tisza egy asszony, és ne-kem írnom kell róla. Ide szeretnék egy drámát helyezni. Ottanimondákat, történeteket kezdtem gyûjteni halászemberektôl,hosszú heteket töltöttem a helyszínen. Már rengeteg anyagomvolt, amikor motorcsónakba ültünk egy szélcsendes napon.Ahogy a hajó pengeéles orra belevágott a vízre boruló fák gyö-nyörû tükörképébe, megtörtént a csoda. Kértem, azonnal álljunkmeg, forduljunk vissza, mert haza kell mennem, hogy nekilássaka könyvnek. Azt hiszem, az írás elképesztôen önzô dolog. Sokansegítenek nekem, adatokat szolgáltatnak, megszokjuk és megsze-retjük egymást. Búcsúzáskor úgy érzem, hogy valamilyen módonelcsentem tôlük valamit. Megosztanak velem egy csomó titkot,amelyet én papírra jegyzek, a tarisznyámban elhozok, s ebbôlkönyv lesz, ami pedig az én dicsôségem. Ezért is írok olyat, amiszórakoztató; így egy kis „átszabással” visszajuttathatom nekik azalaptörténetet. Most a szénégetôknél gyûjtöttem. Számomra gyö-nyörûség látni a fizikai munkát végzô, anyaggal dolgozó embert.

Egy fiúról írok majd, aki kisza-kad a szénégetô közösségbôl,és menthetetlenül belevész anagyváros forgatagába.– A film világa nem fogtameg, amikor Almási Tamásmegrendezte az ön Márió, avarázslóját? – Természetesen elragadott.Érdekes kirándulás volt. Izga-tott, hogy egy rövid novellátmilyen szabályok alapján le-het átformálni egy másikszakma számára. A film kô-kemény mesterség. Amíg egynovellát írok, a végét szépenballadásíthatom: elindult aszereplô és beleveszett a köd-be. A filmnél nincs ilyen, ottszigorúbb a szerkezet. Úgy isfogalmazhatnék: a forgató-könyv földön járás, az iroda-lom pedig repülés.

Mátraházi ZsuzsaFotó: Szabó J. Judit

CÍMLAP

KÖNYVRÔL

Halász MargitÉNEKLÔ FOLYÓ168 oldal, 2990 FtGYÖNGYHOMOK212 oldal, 2990 FtGeopen Kiadó

KÖNYVHÉT

MEGRENDELHETÔ:a karizma.kft@gmail.com e-mail címen

A KARIZMA Könyvkiadó ajánlja

Egyszer volt, hol nemvolt... Szóval... nagy él-mény volt számomraelolvasni ezt a 87 me-sét. Olyan érzés voltnapról, napra, mesérôl,mesére haladni, minthaébren álmodtam volna:magam elôtt láttam amesékben megjelenôszínesebbnél színesebbvilágokat, a bennük élônem mindennapi sze-replôkkel és a velükmegtörtént izgalmas,fordulatokban bôvel-

kedô kalandokkal. Máralig vártam, hogy olvassam a so-

ron következô mesét, illetve mondja elnekem Pusztai Róka (Szeivolt István), aki

összegyûjtve maga köré az emberek apraja-nagyját újból ésújból belekezdett az ô közvetlen, élô beszédet felidézô me-semondásába.

Kellemes ébren álmodozást kívánunk minden kedves olva-sónknak és hallgatónak!

560 oldal, 8990 Ft

Pusztai Róka

MESÉIM

INTERJÚ

Az útkeresô, gondolkodó és a maga kü-lönös útján járó ember regényét írtameg Folk György. Vonal. Ötvenkét épü-letdarabra tördelve a mindenség Johan-nes Woanders életén át – áll a borító-ján. Belelapozva is az az érzése az olva-sónak, hogy nem mindennapi mélységûtérbe érkezett. Épületbe, embernekadott istenházába.

– Ön mérnök, közgazdász és üzleti ta-nácsadó. A honlapja szerint gondolkodó,tanácsadó, író, kutató. Szépíróként ezzela könyvvel mutatkozik be. Hol volt önbeneddig az író?– Egyszerûen ennyi ideig tartott, amíg ki-alakult és a számomra meggyôzô formátöltötte az, amit meg akartam írni. Ekkor,negyvenen túl volt egy hosszabb szakaszaz életemben, amikor a Vonal megírásavált minden másnál fontosabbá. Két évutazásba, keresgélésbe és néha nyomozómunkába került. Kilenc helyszínénekmindegyike ma is áll, mindegyikben tör-ténelmi alak bukkan fel a háttérben, ésjelképesen az adott környezet „nyelvénbeszél”. Johannes-szel együtt én is ezeketa helyszíneket, nyelveket és idôket „tanul-tam”. Jósorsomnak köszönhetem hogymegtehettem, és tartozom azzal, hogymások is olvashassák.– Milyen stúdiumok, olvasmányélmé-nyek vezették idáig? Miért írta meg ezta könyvet?– Engem évtizedeken át elsôsorban a múltérdekelt, a középkor és az újkor hajnalafoglalkoztatott. A könyv írása idejében eb-ben éltem, ezért olvastam, ezért utaztam.Csak a befejezése óta engedhetem megmagamnak, hogy „korszerû” legyek.– Úgy tudom, ez a könyv már korábbanmegjelent egy kisebb kiadónál…– Igen, megszámlálhatatlan hibával, a jó-váhagyásom nélkül. Én ezt nem tekintemkiadásnak, inkább a fátum egy vargabetû-jének egy nehezen világra hozható íráshosszú útján.– Figyelemre méltó mû, ilyet még nemolvastam. Már a cím is kérdéseket vet fel,asszociációkat kelt… Nagyon könnyû be-lekerülni a regény sodrásába, és szintemindenütt találni meditációra való mon-datot. Úgy hirdetik a könyves portálok aregényét, hogy romantikus, kalandos,pedig nekem úgy tûnik, több szempont-

ból szeretné megszólítani az olvasót.Van ebben valami? Miféle kalandra hív?– A Vonal háromszoros könyv, amit azépület, amibe beleírták, magába záródókeretbe fog. A fôhajóban egy kalandre-gény, a mellékhajókban korának bölcses-sége, a támpillérek alatt útikönyv olvasha-tó: így járjuk be azt a régen volt EurópátJohannes Woanders életén át. Így van,ahol csupa történés, van, ahol káprázat,messzire induló elmélkedés. Elevenné kí-ván tenni valami régen elmúltat,amennyire az a jelen olvasója számára új-ra megjelenhet, élhet. A nyugati Európát,a késôi lovagvilágot, az iszlám és a mi ke-reszténységünk egymásnak feszülését aMediterráneum nagy térségében ötszázévvel mielôttünk.– Küllemében is nagyon szép és meg-lehetôsen formabontó kötet. Nincsenekbenne például oldalszámok, fejezeten-ként más jelek vannak a lap alján – aszöveg tördelése is szokatlan. Hogyankészült?– Hosszú, közel hároméves összedolgo-zás során; Pintér Józseffel, a neves ma-gyar könyvtervezôvel közös munkánkeredménye. Sokáig tartott, amíg kedvetkapott hozzá, majd amíg megértette ésmagáévá tette a nagyon szokatlan fel-adatot. A három különféle szövegrészoldaltükrei különbözôek, és arányaikmegegyeznek az épületelemek kereszt-metszeteinek arányaival. Emiatt egyesszövegrészeket egymáshoz igazodva fe-jeztünk be, az író kurtította vagy bôví-tette a szöveget, a tördelô pedig 52 szö-veget elôre megadott terjedelemre tör-delt. Emellett hatalmas feladat volt akilenc nyelvû jegyzetanyag feldolgozása.

Az arab szövegrészek beírását együttvittük végig. Gyanítom, hogy könyvesszakemberek hosszú idô óta nem végez-tek ekkora munkát egyetlen könyv lét-rehozásához sem. Odaadó munkájáértmérhetetlenül hálás vagyok.– A weboldalon (www.folkgyorgy.hu/vo-nal) is olvasható, tetszés szerint bejárha-tó ez a „szakrális épület”. Mit ajánl, ho-gyan olvassuk?– A könyv bármelyik „épülettöredéke”önmagában elolvasható, és bármely sor-rendben bejárva összeáll az egész. Akiazonban kalandregényt kíván olvasni, sor-ban olvas, ahogyan az a könyvben találha-tó. A sorrend a jelképeknek, Johannesszimbolikus életszakaszainak sorrendje:forrás, kereszt, fa, stb.– Kíváncsian várom, hogy fogadják regé-nyét, de az is érdekel, vajon mi következ-het ezután? Mik a tervei?– Másféle, ám hasonlóan „különc” köny-veket kell még az olvasó elé eljuttatnom.Centreville, Utopia a gépesítésbôl kijóza-nodott ember jövôbeli városának víziója,majd egy átfogó társadalomelméleti ta-nulmányt szeretnék befejezni a modernember balgaságáról. Közben két szak-könyvet is tetô alá kell hoznom, egy mo-nográfiát Indiáról, és egy szakkönyvet aszemélyes meggyôzés módjáról és társa-dalomtudományi hátterérôl.

Szepesi Dóra

KKiiccssooddaa JJoohhaannnneess WWooaannddeerrss?? Beszélgetés Folk Györggyel

KÖNYVRÔLFolk GyörgyVONALÖtvenkét épület-darabra tördelvea mindenségJohannesWoanderséletén átNoran Libro Kiadó3490 Ft

KÖNYVHÉT 425

– Ez a téma viszonylag fel-táratlan a történészi szakiro-dalomban.– Foglalkoztak ugyan a témá-val, három könyv is jelentmeg róla, igaz, hogy a leg-frissebb is több mint fél év-százada, de hivatásos törté-nészek soha nem írtak errôl.Amatôr, mûkedvelô szerzôkmunkái ezek. Ám az adataikforrásmegjelölés hiányábanelég bizonytalanok. Sajátmunkámnak ebben látom alegfôbb erényét, hogy igye-keztem mindent alaposandokumentálni. – Hány ember emigrált1848–49 után Amerikába?– Ez volt az elsô nehézség, eztnagyon nehéz megállapítani.Pontos magyarországi statisz-tikai források nem álltak ren-delkezésre a kivándorlásról, akorábbi munkák pedig jelen-tôsen eltúlozták a számukat.Az amerikai népszámlálásiadatok alapján úgy tûnik, hogyaz amerikai polgárháború ide-jén legfeljebb háromezer ma-gyar élt az Egyesült Államok-ban, és a zömük a szabadság-harc után hagyta el az orszá-got. Nagyon kis népességrôlbeszélhetünk, hiszen a késôb-biekben körülbelül másfélmillió magyar ment ki Ameri-kába. Ehhez képest ez a né-hány ezer elhanyagolható, vi-szont ez volt az elsô alkalom,hogy Magyarország felkerültaz amerikai térképekre. Ko-rábban egyáltalán nem ismer-ték ezt az országot, de a sza-badságharc híre eljutott hoz-zájuk. Kossuth mai szóval va-lóságos celeb volt akkoriban atengerentúlon, nagyon nagynépszerûségnek örvendett.

– Annak ellenére, hogy Ma-gyarország felkerült az ame-rikai térképekre, sokszorösszekeverték a magyarokata németekkel.– Igen, de érdekes módon ezsokkal jellemzôbb volt ké-sôbb. Ebben az idôszakbansokszor elôfordult, hogy né-metek vagy osztrákok adtákki magukat magyarnak, mertannyira népszerûek voltak a

magyarok, hogy megérte ha-zudniuk. De igaz, természe-tesen nem ismerték igazánaz amerikaiak ezt a régiót,tehát gyakran összemosták anémetekkel a magyarokat. – Miért pont Amerikába mentez a háromezer ember?– Nem nagyon tudtak hovámenni, Európában elégmesszire elért Ausztria, illet-ve Oroszország keze, egyet-

len uralkodó sem volt hajlan-dó menedékjogot biztosítaninekik. Egy ideig Anglia, Lon-don volt a gyûjtôhelyük, deott sem volt munkalehetô-ség, illetve a brit kormányvonakodott nyíltan segíteni aforradalmárokat. Az EgyesültÁllamoknak nagyon pozitívmegítélése volt már ebbenaz idôben is Magyarorszá-gon, sokan úgy gondolták,hogy azokat az értékeket,melyekért hiába vagy felesle-gesen küzdöttek Magyaror-szágon – mint az egyéni sza-badságjogok, sajtószabadság,a vállalkozás szabadsága –megtalálhatják a tengerentú-lon. Wesselényi a demokrá-cia fiatal óriásának nevezteaz USA-t, és nagyon sokanosztották ezt a véleményt. – Hozzájárulhatott a dön-tésükhöz az is, hogy az an-gol kormány pénzzel támo-gatta a szabadságharcosokAmerikába jutását. – Igen, Anglia meg akart sza-badulni tôlük, hiszen diplo-máciailag nagyon kényeshelyzetbe kerültek, Ausztriafolyamatosan támadta ôket,hogy menedékjogot nyújtot-tak a magyaroknak. Ez volt alegolcsóbb módja annak,hogy gyorsan megszabadul-janak a problémától. – A magyarok már a kiuta-zást megelôzôen rendelkez-tek Amerika-képpel. Ez akép mennyiben felelt meg avalóságnak? Mit találtak,amikor megérkeztek?– Meglepôdtek. Többségükvagy Kossuth amerikai útjaelôtt (1851–52-ben), vagy aKossuth-láz idején – amikorKossuth és a magyarok óriási

INTERJÚ

AA mmaaggyyaarrookk mmeegglleeppôôddtteekk AAmmeerriikkáábbaannBeszélgetés Vida István KornéllalVilágostól Appomatoxig címmel jelent meg Vida István Kornél hiánypótló munkájaaz Akadémiai Kiadó Hadiakadémia címû sorozatának elsô köteteként. A laikusok és aszakma számára egyaránt könnyen emészthetô könyvrôl a szerzôvel beszélgettünk.

426 KÖNYVHÉT

népszerûségnek örvendtek –érkezett. Elinte azt hitték,hogy óriási lehetôségeik van-nak. De késôbb többen ismegállapították, hogy azamerikai közvéleményre na-gyon jellemzô, hogy a lelke-sedése hamar „lehorgad”.Kossuth és a magyarok nép-szerûsége is pillanatok alattelpárolgott. Kossuth 1852-bentávozott, és ott maradt ez anéhány ezer ember, többsé-güknek semmilyen használ-ható végzettsége nem volt, alegtöbben politikusok, kato-nák voltak. Így hát nagyonhamar csalódtak az amerikailehetôségekben, kemény fizi-kai munkát kellett végezniük,sokszor még ezekért az alan-tas munkákért is foggal-kö-römmel meg kellett küzdeni-ük, például az írekkel. – Nem tudtak angolul.– Így van, nagyon kevesentudtak közülük angolul. Ele-inte nem is nagyon tanultak,hiszen a legtöbben abbanbíztak, hogy Kossuth segítsé-gével, az amerikaiak anyagitámogatásával, gyorsanösszeszednek annyi pénzt,amely a politikai körülmé-nyek változásával egy újabbforradalom kirobbantásáhozvezethet. Ezért kezdetbennem rendezkedtek be hosszútávra. Az ötvenes évek köze-pére látták be, hogy nemegy-két évrôl van szó, hanemhosszabb idôszakról.

– A polgárháború idejéremár beletörôdtek, hogy ottfogják leélni az életüket?– Igen, de ha meg akarjukmagyarázni, hogy ezek azemberek miért harcoltak azamerikai polgárháborúban,akkor az elôzményekbenkell keresnünk a magyará-zatot. Úgy tûnik, a többsé-gük azért vett részt benne,mert egyre inkább sajátjá-nak érezte az Egyesült Álla-mokat. Ez teljesen ellent-mond mindannak, amit amagyar kivándorlókról ko-rábban gondoltunk, misze-rint állandóan honvágytólszenvedtek és lesték az al-kalmat, hogy mikor tudná-nak visszatérni Magyaror-szágra. Ezzel szemben a sta-tisztikák azt mutatják, hogykint élô magyarok nagytöbbsége az elsô adandó al-kalommal amerikai állam-polgárságért folyamodott.És amikor tehették volna, akiegyezés után nagy részükott maradt, csupán a tízszázalékuk tért haza.– A polgárháborúval kapcso-latban is él egy sztereotípia,hogy azért vettek részt ben-ne, mert ellenezték a rab-szolgaságot.– Az amerikai magyar iroda-lomban könnyen elintézik apolgárháborús szereplésü-ket, azt állítva, hogy ezek azemberek, akik a szabadsá-gért harcoltak a hazájukban,azért mentek a tengerentúl-ra, hogy ott is a szabadsá-gért harcoljanak a polgárhá-borúban, fôként a feketékfelszabadításáért. Valójábanez egy nagyon leegyszerûsí-tett, és semmilyen forrássalnem alátámasztható magya-rázat. Az amerikai polgárhá-ború sem elsôsorban a rab-szolgaság felszabadításárólszólt. Az is kiderült, hogymindkét oldalon – a délin ésaz északin egyaránt harcol-tak –, ellentétben a korábbifelfogással, amely teljesenháttérbe szorította azokat amagyarokat, akik a déli se-regben harcoltak.

Jolsvai Júlia

INTERJÚ

KÖNYVRÔL

Vida István KornélVILÁGOSTÓLAPPOMATOXIGMagyarok az amerikaipolgárháborúbanAkadémiai Kiadó384 oldal, 3600 Ft

KÖNYVHÉT

Olvass és rajzolj!Szórakozz és tanulj!Deákné B. Katalin iskola-elôkészí-tô munkafüzete a kezdô kisiskolá-sok életét igyekszik megkönnyíte-ni azzal, hogy játékos feladatok se-gítségével tisztázza bizonyos fo-galmak jelentését. Ezáltal a kicsikjobban megértik, mi folyik az elsôszeptemberi napokban, hetekben. A szám-talan témát felölelô Apró lépések az iskolafelé c. kiadvány – ahogy a szerzô írja – „nemfeltétlenül az intellektuális, sokkal inkább amentális felkészítésre törekszik”. A Betû-mazsolázó megkönnyíti majd az írás és ol-vasás elsajátítását, mindazonáltal a kiadóhangsúlyozza, ez nem az olvasástanulást je-lenti, csupán játékos ismerkedéshez és gya-korláshoz ad lehetôséget, azaz bemutatja ahangzók papírra vetésének lehetôségét, ez-zel megalapoz fontos készségeket. A betûkA-tól Zs-ig egy-egy névhez kapcsolódnak. Afeladatok változatosak, a füzet használatátmotiválják a színes matricák. A Befejezetlentörténetek fantáziafejlesztô feladatokat kínál4–10 éves gyerekek számára. A gyerekek fél-kész rajzokat kapnak, amelyekhez egy címtartozik, ezek alapján kell pár sorban leírni-uk a bennük keletkezô gondolatokat, érzése-ket. Ezen kívül nincs más megkötés, szaba-don szárnyalhat a fantáziájuk! Itt is színesmatricák inspirálják az alkotást.

A lapunkban már ismertetett Kicsik la-pozgató Bibliájának párdarabja a Kicsik la-

pozgató imaköny-ve, amelyet azok aszülôk vásárolnakmajd meg, akikmár óvodás, kisis-kolás gyermekü-ket be akarják ve-zetni a hitélet gya-korlásába. Ehhezmegfelelô segítsé-

get kapnak az egyszerû szövegeket és vi-dám rajzokat tartalmazó kiadványból.

1. és 2. osztályosoknak kínál játékos tanu-lási lehetôségeket a Tessloff és Babilon Ki-adó az Anyanyelviszínezôkkel. 24 vi-dám kép segíti az el-sôsöknek az ábécébetûinek (Betûk A-tólZs-ig) illetve a szavak(Szókeresô) gyakor-lását, a másodikosok-nak a szófajok (ige,

fônév, melléknév) felismeré-sét, ugyanannyi a hejes irás,akarom mondani, a helyesíráselsajátítását. (A fordítás illetveátdolgozás Rónaszegi Évamunkája.) De az is talál magá-nak hasonló elfoglaltságot,akit a matek (is) érdekel. Eb-ben a tárgyban a Matek-színe-zô négy füzetét ajánlom: Szá-

molás 10-ig, Számolás 20-ig, Számolás 100-ig, Kis egyszeregy. Tízéves kortól pedig Lo-gikai rejtvények kezeskednek egy kis agy-

tornáról. Az ugyan-csak vidám, eseten-ként fogós kérdésekmegoldása megtalál-ható a lapok hátol-dalán, de nem sza-bad feladni, és túlhamar odalapozni!

A Zsolnay Judit –Szentpétery Melittaszerzôpáros több év-tizedes tanítói ta-

pasztalataikat felhasználvaállították össze rejtvényfü-zeteiket, amelyek többféle,a tananyagra épülô felada-tot tartalmaznak: matema-tikaiakat, nyelvtaniakat éslogikaiakat A Repeta 1. azelsô osztályt végzet-teknek kínál játékosés gondolkodtatófeladványokat. ARepeta 2. a másodikosztályt végzettek-nek, a Repeta 3. pe-dig a harmadik osz-tályt végzettekneksegít szórakoztatvaátismételni az elôzôévben tanultakat. A borító3. oldalán ott vannak amegoldások, de nem kelltúl hamar oda lapozni.Mindhárom füzet közepénmatrica melléklet találha-tó. Néhány feladattípuskedvcsinálóképpen: keresztrejtvény, színe-

zô, titkosírás, puzzle, labirin-tus, dominó, névkeresô, be-tûcserélô, igaz? hamis?, tu-dod-e? – szóval az agyat és akezet is lehet/kell használni.

Richard Scarry népszerûTesz-Vesz városának alak-

jai, szín- és formavi-lága jelenik meg egyképes miniszótárban.A szerzô által jelleg-zetes színes rajzokkalillusztrált kötet kétrészbôl áll. Az elsô-ben feltûnik Cicó, ahúga, Cicus, és barát-ja, Fér Egon, de Papaés Mami is. Láthatjuk a házban és a ház kö-rül leggyakrabban használt tárgyakat, de fi-gyelemmel követhetjük a város utcáin zaj-ló eseményeket is. És megvan Lucerna gaz-da, aki szorgosan dolgozik a farmján. Majda repülôtér és a kikötô következik látniva-lóival. A második rész az ábécé betûit so-rolja fel, a kis- és a nagybetûkhöz egy-egyfigura, egy-egy tárgy kapcsolódik: az a-hozaz almajárgány, az l-hez a locsolókocsi, a t-hez a tigris, az x-hez a xilofon. LegvégülCicó ábráján sorra vehetjük a testrészeket.

Zselykeségek észsomborságokBirtalan Ferenc új, gyerekeknek szó-ló verseskötete, …aztán lett az úttest,három ciklusában változatos hangonszólal meg a 33 vers, különbözô té-maköröket hoz közel az olvasókhoz.Az elsô hang Zselykéé, aki a magagyermeki logikájának és érzelmi álla-potának üdeségét„kölcsönadta” aköltô papának. A

többi vers viszont márfelnôttesen hiteles, köl-tôien kidolgozott, hol

humoros, hol aszépség dominálbennük. FasangZsóka ihletett, szí-nes rajzai nagy-szerûen illeszked-nek ehhez az értékôrzô, egyben újutakat felfedezô versvilághoz.

Zsombor óvodás, tehát gyerek-szemmel látja a világot. S mint ahogya kicsik sokszor igen furcsa, mondat-

ni eredeti kérdéseket tesznek fel, sajátos lo-gikával fogalmazza meg élményeit. Egypélda: „Gyereknek lenni a legjobb dolog aföldön. Anyáék azt mondták, ôk is voltakgyerekek, és hogy szeretnének újra azoklenni. Miért lesznek a gyerekekbôl felnôt-tek, ha nincs hozzá kedvük?” No, kedvesfelnôtt-társaim, hogyan magyarázzuk el ezt

GYERMEK, IFJÚSÁGI

SSzzüünneett uuttáánn ééss sszzüünneettlleennüüll

428 KÖNYVHÉT

Zsombornak? A Takács Mari il-lusztrálta, tervezte és tördelteGyerekszem nem egyszerûengyerekszáj-jópofaságokat tartal-maz. Hogy akkor miket? Tessékelolvasni a remek kis kötetet,amelyben szöveg és kép az át-lagosnál jobban összetartozik,és kézbe adni a kicsiknek.

Kétszáz éve születettKriza Jánosköltô, mûfordító, unitárius püspök, aszékely népköltészet elsô gyûjtôje, akinekVadrózsák címmel megjelentetett népbal-lada- és népmesegyûjteménye a klasszi-kus magyar népköltési gyûjtemények kö-zé tartozik – emlékeztet bennünket Azálomlátó fiú c. kötet utószavában KovácsÁgnes, aki Kriza kéziratos hagyatékábólválogatta és szerkesztette általános iskolá-soknak (7–14 éveseknek) ezt a kötetet. A24 székely népmesét tartalmazó, LukátsKató által illusztrált gyûjtemény ezúttal3. kiadásban jut el azolvasókhoz. Ezek ameseszövegek – állít-ja a neves folklorista– nem valamikor na-gyon régen, valaholnagyon messze, so-hasem volt királyokbirodalmában ját-szódnak, hanem aközvetlen emberi ta-pasztalat és emlékezet világában. Hôseiharisnyás, rokolyás székely férfiak ésasszonyok, még akkor is, ha történetesenkorona van a fejükön. „Úgy viselkednek,gondolkodnak, beszélnek, mint a Krizakorában élt székely uraságok, jó gazdák,faluvégi szegény emberek, obsitos kato-nák és egyéb jellegzetes alakjai az akkoriszékely falunak.”

Intelligens rosszcsontok,történelmi hôsökKim, Leon és Julian unják abioszórát, csak akkor élénkül-nek fel, amikor a tanárnô azureuszkígyót említi. Kim megis jegyzi, úgy tudja, hogy atörténelem egyik legíresebbnôalakja, Kleopátra egy ilyenkígyó harapásába halt bele.Vajon az egyiptomi fáraónôtényleg így lett öngyilkos,amint az elterjedt? A három

idôdetektív elôbb egybencés kolostorkönyvtárában köny-vekbôl próbál tájéko-zódni, majd a helyszí-nen: Alexandiában, i. e.30-ban próbálják meg-oldani a rejtélyt. Izgal-mas cselekményt ésérdekes történelmi

tudnivalókat kínál Fabian Lenk krimije,a Kleopátra és a kobra, az Idôdetektíveksorozat 7. kötete. (Illusztrálta AlmudKunert. Fordította Sárossi Bogáta.)

Rudyard Kipling ifjúsági regénye, Ahárom kópé, tizenéves angol kollégis-tákról szól, név szerintStalkyról, M'Turkrôl(ô ír, azért ilyen furcsaa neve) és Beetle-rôl,akik bámulatos, évekóta gyakorolt, finomí-tott ügyességgelbosszantják tanáraikat,illetve járnak túl – hakell képmutatóan, ha

kell öntudatosföllépésükkel –mindazok eszén,akiknek a viselkedése-jelenléte za-varja ôket, vagy akadályozza, hogyjól érezzék magukat. Mint mindendiáknemzedék, ôk is csúfnevekkellátják el nevelôiket, de ennél dur-vább, hogy patkányokat dobálnakle a kéményen keresztül a mate-matikatanár által fel-

ügyelt szobákba. Gúnyversetírnak zsarnokaikról, és titok-ban pipáznak, de ha úgyadódik, ketten zálogba csap-ják harmadik társuk óráját,hogy egy jó kis murit rendez-hessenek. Aki fellép az ötösszámú szoba ellen, az bizonymegjárja: a három jó barát„leleményes” bûnökkel torol-ja meg az akciót. Néha mellé-jük szegôdik a szerencse, svannak olyan nevelôik, akik példamuta-

tással és megértéssel fi-gyelik ôket. Ezek a fiúkbátrak, önállóak, gerince-sek és leleményesek – írjabevezetô tanulmányábana fordító, Benedek Mar-cell. S még hozzáteszi: azolvasó „az angol kollégiu-mi élet különös szokásainkeresztül is meg fogjaérezni az örök diákot a há-rom kópéban…”

Herczeg Ferenc A fogyó hold c. regényea Szent István Társulat ifjúsági sorozatá-nak harmadik darabjaként látott napvilá-got. „A Prima Könyvek azt hivatott bemu-tatni a fiataloknak, hogy hazánk földjénminden korban születtek hôs fiak, akikpéldaképül szolgálhatnak az utódoknak.”A kötet borítóján a szerzô nevén és a mûcímén kívül még ez olvasható: Egy végvá-ri vitéz küzdelme a törökök ellen. Ez a vi-téz Kinizsi Pál leszármazottjának valljamagát, olyan erôs is, mint mondákból, s atörténelemkönyvekbôl ismert ôse. Mol-nár Pálnak hívják, és Koppány várában ra-boskodik. De az okos bég elengedi, igaz,béklyóval a lábán és becsületszóra, hogy

összeszedje valahogy a váltságdí-ját. Molnár Pál találkozik a kor-szak legnagyobb költôjével, a ka-tonának is kiváló Balassa Bálint-tal, és a fekete bégnek nevezettnagyszerû politikussal, hadvezér-rel, Nádasdy Ferenccel. Más érde-kes regényfigurák is felbukkan-nak az izgalmas regény lapjain, ésa szerzô érzékletesen ábrázolja akor jellemzô eseményeit, magyaroldalon is, török oldalon is. Mol-nár Pali útját árulás, bajvívás, si-

kerek és kudarcok kísérik. A legfontosabb,hogy rálel az igaz szerelemre is.

Cs. A.Birtalan Ferenc: …aztán lett az úttest. Hun-garovox Kiadó, 64 old., 1700 Ft; DeáknéB. Katalin: Apró lépések az iskola felé. 47old., 990 Ft, Betûmazsolázó. 72 old., 1250

Ft, Befejezetlen történetek, 48old., 990 Ft, Tudatos SzülôKft.; Herczeg Ferenc: A fogyóhold. Szent István Társulat,152 old., 900 Ft; Ivády Gábor– Ivády Zsombor: Gyerek-szem. Scolar Kiadó, 66 old.,1995 Ft; James, Bethan -Kál-lai Nagy Krisztina: Kicsik la-pozgató imakönyve. HarmatKiadó, 32 old., 2500 Ft; Kip-ling, Rudyard: A három kópé.Holnap Kiadó, 258 old.,

2300 Ft; Kriza János: Az álomlátó fiú. 248old., 2990 Ft; Lenk Fabian: Kleopátra és akobra. Scolar Kiadó, 157 old., 2250 Ft; Lo-gikai rejtvények. Tessloff és Babilon, 32old., kötetenként 495 Ft; Scarry, Richard:Tesz-vesz képes miniszótár. Móra Kvk., 32old., 1790 Ft; Schwertführer, Sabine – Blen-dinger, Johannes: Anyanyelvi színezô. Tess-loff és Babilon, 48 old. kötetenként 690 Ft,Matek-színezô. 48 old., kötetenként 690 Ft;Zsolnay Judit – Szentpétery Melitta: Repeta1. Santos Kiadó, 24. old., 890 Ft, Repeta 2.26 old., 890 Ft, Repeta 3. 28 old., 950 Ft

GYERMEK, IFJÚSÁGI

KÖNYVHÉT 429

ISKOLAKEZDÉS

A gyermekirodalom klasszikusait sok-szor éri az a vád, hogy szerzôjük szándé-kosan szeretne valamit tanítani a „kis ol-vasónak”, nem partnerként kezeli, nemleguggol hozzá, hanem a magasból szó-nokol, önti fejébe a tudást. Akár a GôgösGúnárt, akár Mosó Masát, akár az Én, Te,Õ-t nézzük, beigazolódni látszik ez a féle-lem: a lebilincselô olvasmányok mögöttvaskos pedagógiai szándék rejtôzik. Var-ga Katalin valamit nagyon meg akart ta-nítani a gyerekeknek. De baj-e ez?

Az elôször 1962-ben kiadott Gôgös Gú-nár Gedeon az elmúlt évtizedekben min-den iskolásnak kimondva kimondatlanulkötelezô olvasmánya volt. Összesen 42kiadást ért meg, a 2,5 millió eladott pél-dány azt is jelzi, hogy gyakorlatilag min-den magyar háztartásban volt/van belôleegy példány. A hat évvel késôbb megje-lent Mosó Masa Mosodája azonnal (na-rancsszínû) párja lett a (zöld) Gôgös Gú-nárnak, sôt talán népszerûbbé is vált an-nál. Emlékek, élmények fûzôdnek a törté-netek szereplôihez, úgy gondolom, mind-annyiunknak megvan a kedvenc történe-te, képe – tehát szerethetô, vállalhatókönyv mindkettô. Nem mellékes, hogyolvasmányélményként emlékezünkvissza a könyvekre: nem ezekbôl tanul-tunk meg olvasni, de ezek voltak az elsôkönyvek, amiket elolvastunk.

Az iskolába lépô, az olvasással éppencsak megismerkedô gyermekek öröm-mel veszik azokat a szövegeket, amelye-ket maguk is el tudnak olvasni. VargaKatalin találmánya nem újdonság: olyanszövegeket kell adni a gyerekek elé,amelyekben azok a betûk szerepelnek,amiket már tanultak (az sem baj, ha né-hány szót képekkel helyettesítünk). Arrais nagyon jól ráérzett, hogy a versre,verses mesére jobban rááll az elsôs ne-buló füle. Igaz, versei nem mérhetôkTamkó Sirató Károly, Weöres Sándorvagy Nemes Nagy Ágnes gyerekversei-nek mércéjével, viszont költôjük nemrest arra, hogy tiszta forrásból merítsen:a népköltészet gazdag motívumkincséthasználja, amitôl versei vidámsággal,élettel telnek meg.

A Gôgös Gúnár történeteinek szereplôiegytôl egyig ismerôs magyar állatfajták,a falusi gyerekek jó barátai, de a városiakszámára sem idegenek. Nem véletlenválasztás, hogy az állatmesékbôl ismertróka, farkas, nyúl, medve mellé a béka,a mókus, a (puli)kutya, a pulyka és ter-

mészetesen a

könyv címadó hôse, a lúd kerültezzel is szimpatikusabbá, otthonosabbátéve a történeteket.

K. Lukáts Kató rajzai különös, letûntvilágot varázsolnak elénk. A nagyonkorrekt, ám ritkán érdekes állatábrázo-lás mellett érdemes egy kicsit elidôznia gyerekek, felnôttek ruházatánál. Amúlt század közepén lehet, hogy értette

a meseolvasó, miért viselnek a képekenszereplô emberek ködmönt, kucsmát,rakott szoknyát, kendôt, kötényt, kalpa-got, de sejtem, kevés olyan mai elsôs ol-vasó van, aki egyáltalán meg tudja ne-vezni ezeket a ruhadarabokat.

A Gôgös Gúnár Gedeon világához sok-ban hasonlít a Mosó Masa Mosodájáé(elôször 1968-ban olvashatták az alsó ta-gozatos gyerekek). A képek ebben akönyvben F. Gyôrffy Anna munkái, többa humor, az apró részlet, ám a népiesábrázolás mit sem változott (különösenfurcsa hatást kelt a medve szépen hím-zett mellényében), – és a szándék sem:érdekes történeteken keresztül megta-nítani a gyerekeket a magyar nyelv he-lyes használatára. Sokunk emlékezeté-ben elevenebben élnek ennek a könyv-nek az alakjai. Míg a Gôgös Gúnár Ge-deonból jobbára a kesztyûs mese ma-radt meg, addig a Mosó Masa Mosodájá-ban szerettük olvasni, és mindmáig szí-vesen emlékezünk a kiskenguru, azálomszuszék kiskakas, a százlábúak, Mo-só Masa, csimpi-csámpi vagy éppenszemfüles kalandjaira. A másodikos-har-madikos korosztály számára írt történe-tek már gyakorlott olvasót feltételeznek.

Hosszabb terjedelmûek, sokszorfolytatásosak is – a mesélônek ígynagyobb tere van a konfliktusokábrázolására, a kalandok kibonta-koztatására, ettôl élvezhetôbbek,összetettebbek lesznek a történe-tek. Kevesebb a vers is, ha versírás-ra vállalkozik a szerzô, azt is inkábbverses mese kedvéért teszi.Varga Katalint 1976-ban József At-

tila-díjjal tüntették ki, 2008-ban aGyermekkönyvek Nemzetközi Szer-vezetének (IBBY) magyar szekciójaéletmûdíjjal ismerte el gyermekiro-

dalmi munkásságát. Egy élet és az élet-mû idén nyáron lezárult, az írónô mûveikétségtelenül a magyar kultúra részévéváltak. Népszerû könyveinek érdeme,hogy képesek úgy tanítani, hogy közbenszórakoztatnak is. Bárcsak sok ilyen ta-nító lenne az iskolákban.

Pompor Zoltán

MMeessééss nnyyeellvv--iisskkoollaaVarga Katalin polcnyi hosszúságú, idén nyáron lezárult életmûvébôl nem a két legolvasottabb,legtöbb példányban kiadott, fél évszázados klasszikus, a Gôgös Gúnár Gedeon és a MosóMasa Mosodája volt iskoláskori kedvencem, hanem egy kevésbé ismert könyv, az Én, Te, Ô,amely Pitt és Patt, a bohócikrek és oroszlánjaik izgalmas kalandjairól szólt – a szófajok szigetein.

430 KÖNYVHÉT

Pusztai RókaCSOKI MACIUTAZÁSAIKicsiknek, nagyoknakajánljuk a 26 meséttartalmazó könyvet,melyet Szeivolt Katalinfestômûvész illusztrációitesznek színessé. A meséka „csokiról” szólnak:Csoki Maci kalandjairólés szeptember 19-érôl,a „Csoki Napjáról”.

128 oldal, 2190 Ft

MEGRENDELHETÔ:a karizma.kft@gmail.com e-mail címen

A KARIZMA Könyvkiadó ajánlja

1951. május 21-én és az azt követô napokbansorra megállt az a bizonyos fekete autó hu-szonvalahány budapesti középosztálybelivillája, illetve lakása elôtt, majd 24 óra múlvacsaládostul, vagyonuk töredékét magukkalcipelve, ledeszkázott ablakú vagonokba zsú-folták ôket, és elindultak egy ismeretlenhely felé. Részesei lettek annak a mintegy 14ezer fôs kitelepített seregnek, akiket szár-mazásuk, vagyonuk és gondokozásmódjukmiatt – no meg a pesti lakáshiány megoldá-sára – eldugott vidéki falvakba deportáltak,az amúgy is megnyomorított kulákcsaládoknyakába ültettek. Volt köztük rendôrtiszt,nyomozó, bankigazgató, országgyûlési kép-viselô, mûszaki tisztviselô, nagykereskedô,ügyvéd, katonatiszt, nyugalmazott vezér-igazgató, vendéglôs, táblabíró. Idôs, nyolc-van felé közelgô nyugdíjasok éppúgy, mintcsecsemôk (két koraszülöttet például a szü-letésük után pár hónappal küldtek a családután), kisgyerekek és természetesen aktívkorú férfiak és nôk. A hatalom kegyetlenülcinikus terve az volt, hogy a kitelepítetteketösszeköltöztetik a szintén számkivetett ésvagyonfosztott kulákcsaládokkal valaholmesszi vidéken, éljenek együtt, ahogy tud-nak. Így kerültek a budapesti értelmiségicsaládok a Bükk lábánál fekvô Mikófalvára, afurcsa és szokatlan ragadványnevekkel ellá-tott parasztcsaládok portáira, egy-egy kisszobába, a teljes nyomorba. A kitelepítés bé-keidôben történt, rendôrhatósági ôrizettel(nem hagyhatták el a falut), a kitiltó határo-zattal szemben nem lehetett fellebezni, acsalád ingó és ingatlan vagyonát elkobozták,a nyugdíjasok nyugdíját elvonták, az aktívkorúak soha többé nem tudtak iskolai vég-zettségüknek megfelelô állást vállalni, csaknehéz fizikai munkát végezhettek az átneve-lés jegyében, így a közeli bélapátfalvai kôfej-tôbe jártak dolgozni. A gyerekek oktatásanem folytatódhatott tovább állami iskolák-ban, csak külön hatósági engedéllyel, és hafizettek érte. Többen voltak köztük olyanok,akik már egyszer nyugatra is utaztak – amarhavagonban, mert megjárták a koncent-rációs táborokat. A családok 1953-ban, Sztá-lin halála után amnesztiában részesültek, dekorábbi lakóhelyükre nem térhettek vissza,sôt a fôvárosba sem. A családok szétszakad-tak, a gyermekeket gyakran rokonoknál he-lyezték el, többségük egyáltalán nem, vagycsak nagyon nehezen tudott továbbtanulni.Vagyonukból soha többé nem láttak viszont

semmit, az állam a sajáttisztviselôi között felosz-totta azokat, nem kevés-ben ma is az új tulajdo-nosok leszármazottailaknak. Az aktív korúaktovábbra is csak nehézfizikai munkáskénttudtak elhelyezkedni,azt is nagy nehézségekárán az ország külön-bözô részeiben. Azaklatások és megfi-gyelések az amnesz-tia után is folytatód-tak, és úgy kellett le-élniük az életüket,hogy nem beszélhettek ar-ról, mi is történt velük. Néhányuk 56-banemigrált, néhányukat késôbbi perek soránelítélték, ahol a korábbi kitelepítés súlyosbí-tó körülményként szerepelt. Ez a könyv úgyszületett, hogy 56 év után egyikük, aki a ki-telepítést gyermekként élte át, megkereste atöbbi túlélôt, és rávette ôket , hogy kitelep-tésük színhelyén állítsanak emlékmûvetazoknak a kulákcsaládoknak, akik befogad-ták ôket, emberségesen bántak velük, ésakiknek a gyerekei, unokái ma is a falubanélnek. Majd jött az ötlet, hogy közös emléke-iket írják meg egy könyvben. Így tehát amég élô leszármazottak, a kitelepítettek (ál-talában) gyerekei és a befogadó családok le-származottai majd hatvan év után szavakbaönthették, miként emlékeznek a kitelepítés1951–53 közötti idejére, és hogyan boldogul-tak azóta. Nehéz és fájdalmas munka lehe-tett feltárni a gondosan elzárt emlékeket, agyerekkorban átélt traumákat, a nyomorú-ságot, betegséget és halált, amit látniuk kel-lett. Amikor a kezembe vettem a könyvet,azt hittem, hogy csak nyomort és sírást fo-gok kiolvasni a viszaemlékezésekbôl. Ám azesemények, és a visszaemlékezések meg-mutatják, hogy még ebben a helyzetben isboldogok tudtak lenni a csendes, nyugalmas

falusi környeztben.Legalábbis a gyere-kek. A hatalom cini-kus számítása pedig –hogy egymásra uszít-sa a különbözô osztá-lyokat, sínylôdjenekegyütt – nem jött be,mert a kitelepített és akulákcsaládok kölcsö-nösen segítették egy-mást, legtöbben megta-nultak egymás mellettélni és létezni, még ba-rátságok is születtek acsaládok között. Az em-lékezésfolyamban – amiaz oral history mûfajábatartozik – felváltva szólal-

nak meg a városi és a falusi leszármazottak,a régi és újabb fotók bemutatják az ott élôkportréját és hétköznapjait. A kitelepítettThúry, Dárdai, Haidekker, Kuncze, Leviczky,Rudas Schreiner, Ungár és Vitéz családokmindennapjait épppúgy, mint a befogadóKovács bali, Kovács barna, Kovács nagy, Ko-vács feke, Kovács varga, Kovács tucsu ésKelemen kopott családok sorsát. A könyvvégén helyet kap Mikófalva rövid helytörté-nete, ebbôl tudjuk meg, hogy a parasztcsa-ládok azért rendelkeznek olyan különöshangzású ragadványnevekekkel, mert azazonos családnevûek a 19. század közepéreúgy megsokasodtak, hogy csak így tudtákmegkülönböztetni egymást, és ezek a ra-gadványnevek a mai napig élnek. Különösértéke a könyvnek, hogy több szemszögbôlmutatja be az 50-es évek kitaszíttotainaksorsát, hiszen a kulákok életvitelérôl épp-olyan keveset tudtunk eddig, mint a kitele-pített értelmiségiek sorsáról (nemesi csalá-dok leszármazottainak tollából már többilyen mû is született). A könyv nemcsak aide telepített és a befogadó családoknak ál-lít emléket, hanem sorsukon keresztülmindazoknak, akiknek hasonló körülmé-nyek között éltek azokban az eszetendôk-ben, de akikrôl már valószínûleg senki nememlékezik meg. Szép gesztus, hogy a 2009.június 21-én felállított emlékoszlop mellett,szellemi mementót is állítottak mindazoncsaládoknak, akik egmás mellett békében,és megnyomorítva is tartással tudták átélniezeket az embert próbáló éveket.

szénási

TÖRTÉNELEM

KÖNYVRÔLKITELEPÍTVEMIKÓFALVÁRAHelikon Kiadó353 oldal, 2650 Ft

KÖNYVHÉT 433

KKiisseemmmmiizzeetttt éélleetteekkMikófalvi kulákok és kitelepítettek

A 16. század második felé-ben, a csodálatos Andalúzi-ában egy fiatal, két kultúraés két szerelem közt rekedtmoriszkó fiú szenvedélyesharcba kezd a vallásáért ésnépe szabadságáért…

(Részlet a regénybôl)– Vigyétek a börtönbe! – pa-rancsolta a lakájainak. – Én,Don Diego López de Haro,ôfelsége, II. Fülöp királyi fôlo-vásza így parancsolom.

Hernando ekkor a nemes feléfordult. Börtön! Vajon Azirattudta ezt? Lehet, hogy azt akar-ta, mindketten haljanak meg.Talán jobb lett volna. Ez, és eh-hez hasonló gondolatok cikáztaka fejében, miközben José Velascoés egy másik lakáj közrefogták éselvezették. Nem volt neki mármiért élnie, legfeljebb csak azanyja, gondolta szomorúan. Abörtön utcája felé vették az irányt, Hernando egykedvûen, fájdal-mas arccal lépkedett, José szorította a karját, aki még most semtudta eldönteni, hogy mit gondoljon arról, amit kint a legelôn lá-tott, hiszen senki sem hitt neki, és valóban logikus volt az embe-rek érvelése, akik nem hittek az öngyilkos ló meséjében. De háta saját szemével látta! José és Hernando egymásra nézett, a lakájmintha mondani akart volna valamit, de nem lehetett érteni,hogy mit. Átmentek a katedrális hídja alatt, majd folytatták útju-kat az Arquillos utcán, jobbjukon a mecsettel. Az emberek, akik-kel összetalálkoztak, kíváncsian, csodálkozva néztek végig rajtuk.

Csak Allah vezérelhette Azirat lépteit, mint ahogy ô vezérli min-den hívô lelkét, gondolta Hernando. Csak azt nem értet-te, hogy ha ô sértetlenül megúszta, akkor vajon mirevolt jó a ló halála? Arra, hogy a börtönben végezze, éskiszolgáltassák annak az embernek, akinek oda kellettvolna adnia Aziratot? Mit akart neki mondani Allah az-zal, hogy erre a cselekedetre vezérelte a lovat? Hernan-do észre sem vette, hogy gondolkodás közben lelassítot-ta a lépteit, csak arra lett figyelmes, hogy José Velascorángatni kezdi a karját. Ô azonban egyre csak arra tu-dott gondolni, vajon mit akart üzenni neki Allah mind-azzal, ami délelôtt történt?– Szedd már a lábad! – szólt rá az egyik ôr, miközbenérezte, hogy valaki hátulról meglöki. Úgy érezte, még soha ilyen erôset nem löktek rajta eb-ben az életben. De hiszen Azirat nem akarhatta, hogy ôbörtönbe kerüljön! És ha ez így van, hogyan menekül-hetne el a börtön elôl? Hiába tépné ki magát José szo-rításából, fegyveres ôrök kísérik, nem jutna messzire,legfeljebb néhány lépésnyire...– Azt mondtam, igyekezz! – hallotta a háta mögül, majdvalaki megint taszított rajta egy akkorát, hogy majd-nem elesett.

José Velasco elengedte a karját, és csodálkozva nézett rá.– Ne nehezítsd meg még jobban a dolgom – kérte.A Deákok kapuja, amelyen keresztül a mecset kertjébelehetett jutni, pár lépésnyire volt tôlük. A moriszkó akapura nézett. José Velasco követte a tekintetét.– Meg ne próbálj... – kezdett bele a mondatba a lakáj,de hiába, Hernando, bár úgy érezte, minden porciká-ja sajog, futni kezdett a mecset felé.

Alighogy betette a lábát a Deákok kapuján, a háromférfi, akik kísérték, máris rávetették magukat, ésmindannyian a narancsfák közé estek. Hernandopróbálta kiszabadítani magát, de nem sok sikerrel,az izmai már nem engedelmeskedtek neki. Kisebbtömeg gyûlt össze körülöttük, mindenki láthatta,ahogy José Velascónak végül sikerül a földre teper-nie, a másik két férfi pedig megkötözte a bokáját ésa kezét, és úgy indultak vele kifelé, mintha valami-féle zsákmány lett volna. – Kiáltsd el magad! – szólalt meg ekkor valaki.– Igen, igen, mondd ki! – tette hozzá másvalaki.De hát mit kellene kimondania? Mire gondolnak?– A szent hely védelme! – kiáltotta ekkor egy nô. – A szent hely védelme! – kiabálta erre Hernan-

do is, és ekkor már eszébe jutott, hányszor hallottaezt a könyörgést a katedrális épületében.

Még éppen hogy a kapun belül voltak, a fogvatartói egy pilla-natra elbizonytalanodtak, de aztán úgy döntöttek, hamar kilép-nek azon a kapun, és már folytathatják is az útjukat. Ebben a pil-lanatban azonban útjukat állta egy pap.– Mit képzeltek? Nem hallottátok, mit mondott? Engedjétek el,különben ki lesztek átkozva az Egyházból! Hernando már érezteis, ahogy enyhül a kezén és a lábán a szorítás. – Ez az ember... – kezdett magyarázkodni José Velasco.– Nem érdekel, a szent hely védelme alatt áll – szakította félbe a pap.A lakáj intett a két férfinak, hogy engedjék el Hernandót, akikkénytelenek voltak engedelmeskedni.

– Nem maradhatsz itt sokáig – fordult az-tán José Velasco Hernandóhoz, merteszébe jutott, mit fog ô kapni, ha vissza-tér a lovardába, és kiderül, hogy futnihagyta a foglyot. – Harminc nap múlvamindenképpen el kell hagynod a szenthelyet.

Azt majd a vikárius eldönti – szakí-totta félbe ismét a pap. José és a kétmásik férfi erre nem tudott mit mon-dani, csak a szemöldöküket vontákössze. – Te pedig – tette hozzá Hernan-dóhoz fordulva – keresd meg azonnal avikáriust, és mondd el neki, miért ké-red a szent hely védelmét, mi okod vanrá, hogy élni szeretnél ezzel a jogoddal.

A Fátima keze honlapja:www.fatimakeze.konyv7.hu

A Fátima keze a Facebookon:www.facebook.com/fatimakeze

KÖNYVSZEMELVÉNY

Ildefonso Falcones: FFááttiimmaa kkeezzee

KÖNYVRÔL

Ildefonso FalconesFÁTIMA KEZEFordította Bakucz Dóra,Smid BernadettKiss József Könyvkiadó,720 oldal, 3980 Ft

434 KÖNYVHÉT

IRODALOM

Paul Verhaeghen-nek, az Egyesült Ál-lamokban élô fla-mand író-pszicholó-gusnak nagyszabásúregénye, az Omegaminor korántsem„minor” teljesítmény– sem íróilag, sem be-fogadása szempontjá-ból. A több mint hat-száz oldalas kötetet aGondolat Kiadó jegyzi,a regénynek FenyvesMiklós kiérlelt stílusú,igényes mûfordításá-ban „vághat neki” a ma-gyar érdeklôdô.

Kérdés, célba ér-e,mert Verhaegen olvasá-sához sok türelem, töp-rengés és elmélyültségkell. Ám ha ennek nem vagyunk híján,igazi kulturális megmerítkezésül szolgál-hat a mû. Az olvasót, aki számtalan irodal-mi és filozófiai utalással találkozik (töb-bek között Goethe, Hérakleitosz, Nietz-sche, Ovidius, Rilke), szellemi játékra hív-ja az író. A narrátorok váltakozása eleintezavarba ejtô, késôbb azonban a szerzôvelvaló összekacsintás élménye dereng fel,amikor a stílusból, a történetdarabkából,vagy csak egy odavetett motívumból márnehézség nélkül követni tudjuk az elbe-szélôk kilétét.

A számos francia, német, angol, latin,héber nyelvû szövegbeékelés a regényszálai szôtte idôtlenségen túl a földrajzikötelékektôl is eloldja a történetet. Súlyosprobléma viszont, hogy míg a szerzôanyanyelvû környezetében, azon belül is aholland szellemi elitben valószínûleg jó-val gyakoribb e nyelvek párhuzamos is-merete, addig a magyar átlagolvasó szá-mára nem lett volna nélkülözhetô a jegy-zetelés. (Már csak azért is, mert a narrá-ció megértéséhez elengedhetetlen volnae kapaszkodó – rejtély tehát, miért foszta-tik meg tôle az olvasó.)

A mû rétegei egészen a zárásáig soka-sodnak, nehezen vonhatnánk mérleget avégén, hány szférában is játszódik – mégaz utolsó oldalak is meglepetést okoznak.Alapja egy nagy ívû, sokfelé indázó törté-nelmi regény a második világháborúval és

a Holokauszttal aközéppontjában, deezzel párhuzamosolvasatként rajzo-lódik ki egy tudo-mányfilozófiai fej-tegetés a címbenm e g n e v e z e t tOmega minor lé-tezésérôl és tu-lajdonságairól.

Az utolsó csa-varnak köszön-hetôen azonbanminden addigié r t e l m e z é smegdôl, s a há-borúban és aregényben isközponti sze-

repet játszó városban,Berlinben elkövetett bûntény (valójábanterrorcselekmény) a fiktív történelmi re-gények szférájába emeli át a mûvet. Nembiztos, hogy szerencsésen. Bár Verhaegenmûve a megmozgatott szellemi appará-tussal hangsúlyosan megkülönbözteti ma-gát a Da Vinci-kód típusú krimiktôl, a le-zárás mégis a rokoníthatóságot hívja elôaz olvasóban.

„Az idô ismétli önmagát” – mondja azegyik szereplô. Hogy mennyire így van,bizonyság rá a regény többi szereplôje, azalakmások, az emberi kapcsolatok ki- éselkerülhetetlen egyformasága. Járunk amásodik világháború idején Berlinben,Auschwitzban, Amerikában, átível a cse-lekmény Kelet-Berlin kommunista idô-szakán, hogy aztán az 1990-es években új-ra Németországban találjuk magunkat. Akronológiai építkezés helyett az idô és térlaza átjárhatósága mutatja, hogy milyen isaz ember: történetei – legyenek azok va-lóságosak vagy fiktívek – nagyon hasonló-ak, a különbség ott van, ki hogyan birkó-zik meg a rá rótt sorssal. Az erôszak azon-ban, legyen akár öncélú, akár monománi-ás ôrületen alapuló, akár tudományos kí-váncsiságból fakadó, mindig, mindenüttott van.

Egyféle huszadik századi moralitásjátékszereplôiként jelennek meg Verhaegennéle fogalmak: a legfontosabb allegorikus fi-gura, az Erôszak egyetlen igazi ellenfele aSzerelem. A regény legsötétebb figurái, a

neonáci Hugo vagy a Birodalom Vezére,Hitler mellett is ott találjuk a nôt, aki ké-pes legalább idôlegesen kinyitni e betege-sen magukba zárult embereket. Az Ome-ga minor nôi fôszereplôi, Hannah, Dona-tella, Nebula, Stella, megannyi mitikus nô-alak: tehetségesek, okosak, tudásszomjukOdüsszeuszéval vetekszik, de egy percresem veszítik el nôiességüket, a világottartják a vállukon.

Ami a férfiakat illeti, Goldfarbot, ahíres fizikust, Paul Andermanst, aPotsdamban kutató fiatal pszicholó-gust vagy a rejtélyes De Heert, csöp-penjenek bármilyen helyzetbe, a hiú-ság mozgatja.

A regény címét adó, titokzatos, fiziku-sok által feltételezett „tényezô” éppúgyértelmezhetô metaforikusan, mint tudo-mányosan: „Meg tudjuk becsülni, mekko-ra a világegyetem össztömege, megmér-jük, milyen gyorsan keringenek a csillag-rendszerek, és az elárulja, mekkorára rúgaz össztömegük… Úgy fest a dolog, hogyaz össztömeg nyolcvan százalékának hí-re-hamva sincs. Arról van szó, hogy akozmosz egyik alapvetô paramétere igen-csak nyugtalanító értéket mutat. Úgyhívják, Omega – de nevezik kozmológiaiparaméternek is. Eredetileg Einstein álltelô vele, késôbb azonban elvetette,mondván, a legnagyobb badarság, amivalaha is eszébe jutott. Tévedett: azOmega igenis létezik, és ez az Omega alétezô legnagyobb rejtély. Az Omega ha-tározza meg, mi történik majd a világgal,mi történik majd velünk – és ennek a pa-raméternek az értékével valami nincsrendben…”

A nagy kérdés: ha az Omega valóbanmeghatározója mindannak, ami történik,akkor mi az ember, hol a szabad akarat, te-hetünk-e arról, akivé, amivé leszünk? PaulVerhaegehen mûve nem apró dilemmák-kal szembesít.

Laik Eszter

AA mmûû öösssszzttöömmeeggeePaul Verhaeghen: Omega minor

KÖNYVRÔLPaul VerhaeghenOMEGA MINORGondolat Kiadó750 oldal, 3990 Ft

KÖNYVHÉT 435

PANORÁMA

Basó útinaplóiA haiku és a zen a 20. századutolsó évtizedeiben hódítot-ta meg a magyar kultúrát. Ahirtelen megvilágosodást, snem a folyamatos ájtatossá-got megkövetelô zen kultu-sza azonban a hazai buddhis-ta irányzatok között a legké-tesebb értékû. Annál inkábbüdvözölhetjük Kolozsy-KissEszter jelen kötetét, amely-bôl hitelesen megismerhet-jük a zen és a haiku legki-emelkedôbb képviselôjének,Macuo Basónak útinaplóit.

A haiku a japán vers legne-vezetesebb formáinak egyi-ke: három sor, 5-7-5 szótag-számmal. Amit kifejez: vir-tuóz és mélyértelmû szim-bolikus-metaforikus termé-szeti vízió. Minimalista mó-don fölmutat egy természetiképet, a természet és az em-beri lét kapcsolatának teljes-ségét sejtetve. Japánban a

13. század elejétôl ismert, sma is a legkedveltebb hagyo-mányos formák egyike. Azeurópai kultúrkörben a

19–20. század fordulója ótaterjedt el. A magyar költé-szetben az utóbbi három év-tizedben vált divatossá,gyakran idômértékes lejtés-sel ötvözötten. A haiku for-díthatóságáról nevezetesekAlbert Sándor fejtegetései, ahazai szerzôket Szepes Erikaértékelte értôn, s máig ese-mény a Napút címû folyóirategy-egy haikus különszámá-nak megjelenése.

Macuo Basó, eredeti nevénMacuo Manefusza (1644–1694)japán költô nemesi családbólszármazott. 1666-ig a Tódócsalád szolgálatába állt, majdKiotóba ment, ahol valószínû-leg zen buddhista szerzetes-nek lépett be, s itt ismerkedettmeg a kínai költészettel és kal-ligráfiával. 1672-ben Edóba(ma Tokió) költözött. Itt írta1679-ben elsô „új stílusú” ver-sét. Az 1680-as évek elejétôl –amikortól írói nevét felvette –az ekkor formálódó haiku elsô

mesterei közé tartozott, s köl-tôi iskolát is alapított. 1684-tôlszerte az országban nagy uta-zásokat tett, útjain helyi köl-tôkkel renga mûfajban versen-gett. Útinaplóiban a ritmikuspróza (haibun) mûfaját is mû-velte. Végül visszavonult azEdo melleti Fukagavába, a Ba-só-anban, a Pizang- vagy Ba-nánkunyhóban telepedett le,amelyrôl írói nevét is vette.1694-ben ismét hosszú útrakelt, de megbetegedett ésmeghalt. Fennmaradt haikui-nak száma kb. ezer. Költôkénta dikció szuggesztivitását, azattitûd objektivitását és a szi-gorú (erkölcsös) életvezetésthirdette.

Kolozsy-Kiss Eszter illuszt-rációkkal, jegyzetekkel ellá-tott fordítása a hazai japánfilológia egyik csúcsteljesít-ménye, s egyben újabb inspi-ráció haiku-szerzôink szélestáborának.

K. S. A.

Informatikaiszakszótár

Bódi Zoltánt, a most megjelentInfoszótár összeállítóját többoldaláról is ismerheti a nagykö-zönség: nyelvész szakértôkéntrádiómûsorok állandó közre-mûködôje, szociolingvisztikaiszöveggyûjtemény társszer-kesztôje, s Veszelszki Ágnesseltársszerzôje az emotikonokrólszóló részletes magyar nyelvûmonográfiának. Az emotiko-nok prototípusa a mosolyé, azanalfabéták által is sokat lejegy-zett “:-)”. A jókedély elemi ere-jét hangsúlyozandó, Bódi ezút-tal is a tôle megszokott tanároshumorral tárgyalja témáját. Aszerzô külön erénye hallatlanmagabiztossága nemcsak az in-formatika és a nyelvtudomány,hanem a tudományok föléemelkedô szemiotika (jeltudo-mány) világában.

Szótára 450 fogalmat magya-ráz, értelmez. A szerzô ked-venc kifejezése a lammer,amely az 1990-es évek végeóta terjedt el a magyar nyelv-

használatban, s 'kezdô felhasz-náló', sôt egyáltalán 'ügyefo-gyott alak' jelentésben hono-sodott meg szakberkekben. Amagyarítások sorában megje-lentek a lámer, láma, sôt szino-nima-összetételként a pancserláma kifejezések. (Az utóbbi,torzított forma a dalai lámaszintén tibeti, ám nem lhaszai,hanem sigacei párjára, a pan-csen láma nevû vallási vezetô-re, a lamaizmus másik fôpapjá-ra utal.) A még lammer illetôéppen egy ilyen szakszótár se-gítségével fejlôdhet profivá.Bóditól is megtudhatjuk, hogyangolosan manapság a noobvs. pro (utóbbi a professionalrövidítése) fejezi ki a lammervs. profi ellentétpárt.

Bódi szótárát az információstársadalom minden polgárahaszonnal forgathatja. A szak-kifejezések magyarázata nem-csak a lammerek, egyszerû fel-használók számára fontos, ha-nem az informatikusok számá-ra is létkérdés: a helyes aktuá-lis nyelvhasználat kialakításá-ban egy-egy kifejezés jelentés-története, etimológiája felbe-

csülhetetlen értékû támoga-tást nyújthat. A kötet összeállí-tója azonban nemcsak szócik-keket írt meg, hanem alapve-téssel szolgál informatikaiszaknyelvünk kialakulásáról, s

frappáns tipológiákkal jellemziidevágó szókincsünket.

A szerzô nem híve ugyan amindenáron való magyarítás-nak, az erôltetett fordításnak,néhány újítás azonban éppentôle származik. Az éppenség-gel akárminek kiolvasható ku-kacjel (@) megnevezésére, ki-olvasására a világ nyelvközös-ségei a 20. század utolsó évti-zedétôl elsôsorban zoológiaiés gasztronómiai asszociáció-kat használnak, s mi is elége-dettek lehetünk kukac (vagyegykori, ebben az értelembenefemer csiga, bejgli) kifejezé-seinkkel. Bódi komoly javasla-ta a kukac kiszorítására a le-véljel. A kukac szó említetthasználata az emberiség egyközös kulturális trendjéhezvaló igazodásunk bizonyítéka.A szótárban bôséggel feldol-gozott adatok a szakemberekszámára is tartogatnak megle-petéseket, így az alapos eti-mológiák, az azokból adódóváratlan asszociációk az infor-matikusok számára is inspirá-ló erôvel hathatnak.

K. S. A.

Bódi ZoltánINFOSZÓTÁRInformatikai fogalmakeredete, magyarázataés használataTinta Könyvkiadó230 oldal, 1490 Ft

Macuo BasóÚTINAPLÓKFordítottaKolozsy-Kiss EszterRáció Kiadó109 oldal, 2100 Ft

436 KÖNYVHÉT

PANORÁMA

Az életmûhátterérôl

Baranyi Ferenc 1962-ben mégegyetemistaként valósággal be-robbant az irodalmi életbe Vil-lámok balladája címû verseskö-tetével, s lett a kortárs költészet„hírhedt dalnoka” vagy „ügyele-tes zsenije”. Népszerûsége mégakkor is kimagasló volt, amikora költôi estek látogatottságaegyre inkább megcsappant. Dea mûfordítóként is szorgos al-kotó szívügyének tartotta, évti-zedeken át, az opera, a komoly-zene és az irodalom rádió- illet-ve tévébeli népszerûsítését.Tízévesen még komponistaakart lenni, aztán a zenei mû-veltség terjesztése „csak” má-

sodik hivatása lett. (Ide tartoziklibrettók írása, fordítása.) Ésövé az ország talán legnagyobbopera-lemezgyûjteménye.Nem számítva (olasz) álnévenmegjelent regényét, ízelítôtmár kaptunk (szép)prózájábóla maga által összeállított A ke-resztesvitéz keresztje (Öröksé-günk sorozat, 2008) címû „ve-gyes” válogatásban. A pilisiszületésû, majd sok helyütt la-kos fiú-fiatalember diák- ésegyetemi évei ugyanúgy kiraj-zolódnak jelen kötetébôl, mintpályatársainak arcéle, legyenekazok (a 60-as években még)„élô klasszikusok” (Tersánszky,Veres Péter, Tamási Áron, VasIstván) vagy „édesbátyái” (VáciMihály, Simon István) illetve„testvérei” (Ladányi Mihály, Si-

mon Lajos, Gerelyes Endre,Gyárfás Endre stb.) – költôi, er-kölcsi, világnézeti szövetsége-sei. Mûfaji változatosság és ol-vasmányosság jellemzi elsô-sorban az önéletrajzi és kortör-téneti mozaikokból álló köny-vet. Tények, dokumentumok,azaz önvallomásos visszaemlé-kezések vannak benne, ki-mondva a számára legfonto-sabb életelvek, gyakran versek-kel illusztrálva: saját mû, fordí-tás, elfeledett költô alkotása,hajdani tréfálkozások illusztrá-lása. Legvégül két remek no-vella és egy ötletes dialógus.Angyalföld díszpolgára ma Vi-zafogón élvezi, a 75-höz köze-lítve, a vízillatú békét, és alkotrendületlenül.

CS. A.

Személyességés rejtôzködésV. T. mestermûvei szerint

Az elsôsorban az óvodai, isko-lai neveléssel, gyerekekkel, szü-lôkkel, pedagógiával foglalkozószakpszichológus e tárgybanelhangzó, illetve olvasható(szakmai) véleményére figyelma az ország (józanabb fele).De azok száma is tetemes, akika kezdetektôl figyelemmel kísé-rik szépírói tevékenységét.Megkockáztatom: vannakkönyvei, amelyekben a bellet-risztika és a szakmaiság nehe-zen választható el egymástól. ACsaládom történetei és az Ó,azok a hatvanas évek! nem eb-be a „vonulatba” tartozik. Ha-bár az emlékezés megint csaknem tisztán elhatárolható mû-fajilag. Szerzô tudja, mikor kellaz áttételesség, és mikor azegyes szám elsô személyû nar-ráció. A múlt megidézésébensok a bizonytalankodás, a kér-dôjel, a jól emlékszem-e kérdésgyakori felmerülése. Ha valakinem jegyzetekbôl dolgozik, en-nél tisztességesebben nem jár-hat el. A túlontúl pontos, sterilvisszaemlékezések bennem (is)gyakorta kételkedést keltenek.

Vekerdy írásai iránt viszont ép-pen azért érezhetünk bizalmat,mert akár a régmúltról szól(családja a 19. században), akára közelmúltról (családja, demost már inkább saját maga a20. század évtizedeiben), van,amit jól megfigyelt, van, amitnem, és mégsem néz utánautóbbiaknak, hogy mindenklappoljon, kerek legyen, mint avilág (ami úgyis csak a mesék-ben az). A kötet harmadik, tö-redékes, de jegyzetelt fejezete aszerzô 1956-os emlékeit idézi

fel. Az író egyénisége, szavahi-hetôsége, származásának – Ma-gyarhonban – egyébiránt nemritka összetettsége, gondolko-dásának következetessége,vagy éppen jogos fordulatai te-szik izgalmassá e könyvét.Címe alapján választottamszemlézésre a novelláskötetet.Mondhatom: nem azt kaptam,amit vártam. Bevallom, csakmásodik olvasásra tudatosultbennem, hogy valami többet,mélyebbet kaptam, mint amireszámítottam. Hogy mire? Vala-miféle külsô, elsôsorban a fel-színt bemutató leírásra a „le-gendás” 60-as évekrôl, ráadásulegy magamfajta, akkoribanmég vidéken élô diák bekuk-kantási lehetôségére az egykorvolt (?) „pesti világba”, a „pestifiatalok” gondolkodásába, szo-kásaiba, viselkedésébe, stb. Ve-kerdy (egykor meg nem jelen-hetett – errôl van informáci-ónk) elbeszéléseiben egyálta-lán nem legendásak a hatvanasévek. Levegôtlenek, fojtogató-ak, szürkék – depresszívek ésnormálisak, nagy eseményeknélkül. És ezek a fiatalok nemlázadók, de nem is nihilisták.Már-már azt kérdezzük, ennyi-re nosztalgiátlan impasszibili-tással hogyan lehetett képes ír-ni a saját ifjúságáról. Írt volnaszépet és jót, csak mert a fiatal-

ságunk egyszeri? Szép kis köz-hely lett volna! A (nagy olvasóifigyelmet érdemlô) belsô, gon-dolati és erkölcsi mozgásokmásfajta képet közvetítenek amúltról, mint a kor közölt, tá-mogatott és tûrt rövidprózái.Nem a 60-as évek kellékei,„fontos” helyei lényegesek e la-pokon, hanem egy személyeshitelû életérzés megörökítése,születése idején igencsak mo-dern írói technika kipróbálása.

Csokonai Attila

Vekerdy TamásCSALÁDOMTÖRTÉNETEIBÔLSaxum Kiadó325 oldal, 2800 Ft

Vekerdy TamásÓ, AZOK AHATVANAS ÉVEK!Saxum Kiadó215 oldal, 2300 Ft

Baranyi FerencVÍZILLATÚ BÉKEHarminchárom kisprózaHungarovox Kiadó182 oldal, 1700 Ft

KÖNYVHÉT 437

A márki és az orosz bárka címû tanul-mánykötet szerzôje, Hammerstein Judittörténész-politikus, ám most távolabbraevezett szûk értelemben vett szakterüle-tétôl – ennek a „kalandozásnak” eredmé-nye a kötet, amelyet a Kortárs Kiadó je-lentetett meg. Romantikusan hangzó cí-me Alekszandr Szokurov filmjére, Azorosz bárkára utal.

Az orosz rendezô-forgatókönyvíró2002-ben készítette el vágások nélküli,de a befogadást lenyûgözô képekkelmegkönnyítô filmjét, amely az oroszmúltba utaztatja nézôjét, egészen a 17.századig. Az Ermitázs termeiben játszó-dó történetfolyam egyik fôhôse, és egy-ben kalauzunk egy francia márki, Custine– az ô figurájára utal a címben Hammer-stein Judit. Hogy miként kerül egy fran-cia arisztokrata orosz földre? Erre is vá-laszt kapunk a szerzôtôl, és nem kifeje-zetten csak a kötet elsô két tanulmányá-ból, amely a Szokurov-filmet elemzi. Aszerzô minden fejezetben áttételesen amárki tanulságaival szembesít, amelyekKelet és Nyugat találkozásából születtek.A könyv híres (vagy kevésbé híres, de ajelzôt megérdemlô) oroszországi utazá-sokat pásztáz történészi és irodalmáriszemmel, elsôsorban magyar – vagy „hi-

vatalosan” külföldi, de magyar vonatko-zású, kapcsolódású – szerzôktôl: ki ho-gyan látta és dolgozta fel oroszországivagy szovjetunióbeli utazásának benyo-másait. És legfôképp: miként viszonyul-nak a Szokurov-film fôhôse, a márki általmegfogalmazott, az elsô két fejezetbenfelvázolt oroszeszményhez.

Mint a tanulmánykötetbôl kiderül: ez azeszmény évszázadokon is átívelve tartjamagát, s lényege, hogy nincs orosz társa-dalomfejlôdés, és ehhez való modell,csak a nyugati minták szervetlen átvéte-le, az utánzás. Csakhogy miközben Custi-

ne márki riasztó képet rajzola zsarnokság fejlôdésérôl,addig felvillantja egy elvará-zsolt szépségû birodalomarcát is, amely a nyugatiember tükre: megpillant-hatja benne eltûnt múltját.

Hammerstein Judit sok-féle szerzô sokféle mûvénkeresztül festi meg ezt akülönös arcot. A kötetigazi értéke olyan elfele-dett mûvek felélesztése,mint Markovits RodionSzibériai garnizon címûregénye a két világhábo-rú közötti idôszakból,Sinkó Ervin moszkvainaplója, vagy Illyés Gyula,Nagy Lajos és André Gide szovjetunió-beli utazásainak feldolgozása. A fejeze-tek laza kronológiai rendben épülnekfel, ami azt jelenti, hogy az elmúlt szá-zadokbeli Oroszország-élmények utánközelítünk a mához, tágítva egyben a té-ma keretét is: a szocializmuson keresz-tül vezet az út a közelmúltban születettvisszatekintésekig.

Hammerstein Judit meglehetôsennagyvonalúan kezeli tárgyát: beleférSzécsi Noémi pamflet regénye (a Kom-munista Monte Cristo), vagy Borsi-Kál-mán Béla Puskás Öcsi-könyvének elem-zése (ez utóbbi „lóg ki” leginkább a sor-ból, sokkal inkább Közép-Európa-téma,mintsem oroszországi), vagy egy Buko-vinában játszódó Gregor von Rezzori-visszaemlékezés. Szintén sokkal tágabbkereteket szab a könyv címében megje-lölt tematikának a Károlyi Mihályné bal-oldaliságát taglaló fejezet, vagy MajtényiGyörgy K vonal. Uralmi elit és luxus aszocializmusban címû mûvének elemzé-se. Vagy a kötet koncepcióján kellett vol-na tehát alakítani, vagy tárgyát leszûkíte-ni, és valóban szorosan az oroszorszá-gi/szovjet-oroszországi élmények men-tén felépíteni, elegyessége folytánugyanis megnehezíti az általános tanul-ságok levonását. Nehéz megtalálni aszerteágazó mondandó esszenciáját,amelybe belefér a történelmi oroszarisztokrácia életeszménye, a Monarchiarejtegetett antiszemitizmusa, kommu-nista vezetôink hedonizmusa vagy Pus-kás Öcsi sorsának paradigmája.

A tanulmánygyûjtemény legerôsebb ré-szei jellemzôen az orosz-képet elemzô fe-

jezetek, amelyek so-rában szintén elju-tunk a modernségig.A mai látásmódbana Nagy Péter óta élôsztereotípiák nemsokat változtak, ezekközül is elsô helyenállnak a „despotiz-mus” és az „orosz lé-lek” fogalmai. Érde-kes momentum,amely szintén válto-zatlanul tartja magát,hogy az orosz önértel-mezéshez mindig kel-lett egy nyugati nézô-pont (lásd Szokurov film-jében Custine márki).

A '90-es években intenzíven felmerülta kérdés: mit kezdhet ez a hatalmasbóltöbb részre bomló birodalom a múltjá-val. Ez lett a központi problémája az újáramlatnak, az úgynevezett fekete iroda-lomnak is. Rangos képviselôje, Viktor Je-rofejev szerint – akinek Az orosz lélekenciklopédiája címû mûvét alaposan kö-rüljárja a szerzô, s a kötet egyik legjobbfejezetévé épül fel – a klasszikus iroda-lom népboldogító eszméi immár zsákut-cát jelentenek. Ahogy az sem vitatható,hogy „a kényszeresen moralizáló (…)orosz emberképet is súlyos felelôsségterheli a 20. századi orosz történele-mért.” De ahogy Hammerstein Juditmegközelítésébôl is kiderül: fontos ész-revennünk, miként fut zsákutcába Jerofe-jev és kortársai szemlélete is, a pôresé-get, a brutalitást, a nyers valóságot, ön-undort ábrázoló mûvek egyhangúságá-val. Oroszország visszatér tehát a múltszépségeszményéhez? Nincs rá egyértel-mû válasz, de ha meg akarjuk érteni ke-leti majdnem-szomszédaink kultúráját,akkor mindig párhuzamosan kell keres-nünk ezt a nyers „önátkozást” és az érzé-keny fogékonyságot a szépségre.

Laik Eszter

IRODALOMTÖRTÉNET

KÖNYVRÔLHammerstein JuditA MÁRKI ÉS AZOROSZ BÁRKAKortárs Kiadó192 oldal, 2200 Ft

438 KÖNYVHÉT

„A mai látásmódban aNagy Péter óta élôsztereotípiák nem sokatváltoztak, ezek közül iselsô helyen állnak a»despotizmus« és az»orosz lélek« fogalmai.”

UUttaazzáássookk aazz oorroosszz bbáárrkkáánn

A címben a halál szónak is szerepelnie kel-lene. A három könyv sokféleképp össze-függésbe kerül az elmúlással. A váratlan, avárt, a meghívott halállal, a halál örök –minden ember számára más tudati-érzüle-ti szinten megfogalmazódó – kérdéseivel.

A Wittgensteinekcímû családéletrajzi könyvben (Európa)rengetegen szerepelnek, tehát rengetegenhalnak. A családfa (mely, híven e „mûfajhoz”,ezúttal sem [nyomda]hibák nélküli) nem egyneve alatt ott a jelzés: „ön-gyilkos lett”. Az 1802-ben,illetve 1814-ben született„ôsszülôktôl” levezetettgenealógia két élô család-tagot tart számon a mai,negyedik nemzedékben.A szerzô, AlexanderWaugh (1963) író, zene-szerzô, kritikus, az iroda-lom- és televíziós iparszereplôje sem akármi-lyen família tagja, hiszena klasszikusnak számítóíró, úti- és életrajzi-könyv-szerzô Evelyn Waugh (1903–1966)unokája. Az 1900-as évek táján az Osztrák-Magyar Monarchia egyik dúsgazdag család-ja volt a népes Wittgenstein ház, amelyrôlWaugh „mindent” megírt élvezetes, deagyonzsúfolt, pszichologizáló regényes mû-vében. Épp a leghíresebbrôl, Karl és Leopol-dine legkisebb fiáról, a filozófus Ludwigról(1889–1951) viszonylag keveset (semmi újat),s azt is elég elmosódóan, a személyiségje-gyek hangsúlyáthelyezéseivel. Nagy-Britan-niában inkább a legfiatalabb báty, a viharosmagánéletû Paul (1887–1961) mûvészéletraj-zaként aposztrofálják a könyvet. Az I. világ-háborúban fél karját elvesztô kiváló zongo-rista – Raveltôl, Prokofjevtôl, Brittentôl ren-delve-vásárolva az alkotásokat – egykezesmûvek elôadójaként is megmaradt ahangversenytermek sikeres fellépôjének.

Az eredeti cím – A Family at War –többet jelent, mint amit a nagy munkátvégzô fordító, Sipos Katalin adott alcím-ként (Egy békétlen család): a zsidó gyö-kerû Wittgensteinek sorsába két világ-háború hasított bele. Paul és Ludwigszámos testvére közül például Kurt(Konrad) 1918 ôszén katonai, lelkiisme-reti okokból követett el kései, alighanemindokolatlan öngyilkosságot. Waugh (té-nyek alapján) több idôpontot mérlegel,

több okot is felsorakoztat a tettre, a szuicí-dium családi elhallgatásának szándékátugyancsak magyarázza, s még egy köz-hellyel is summáz, Nietzsche-idézet mögéhúzódva: „Sokan túl késôn halnak meg, so-kan túl hamar. […] Halj meg a megfelelôidôben: imígyen szóla Zarathusztra”.

Olasz Sándorirodalomtörténész 2011 februárjában volt aMagyar Napló folyóirat interjúrovatánakvendége – de a barát és kolléga, Monostori

Imre által készített beszélgetésközlése alatt már a hatvanegyéves szegedi professzor, a Tisza-tájt jegyzô fôszerkesztô halálhírétis tudatni kellett. A súlyos betegOlasz a rá jellemzô szerény, szí-vós munkafegyelemmel mindad-dig dolgozott, amíg ereje engedte.Az interjú végén egy – a legutób-bi bô évszázadot átfogó –rendszeres magyar epika-történet tervét körvona-lazta, mondván: rengeteganyagot gyûjtött, már„csak” meg kellene írni.

Erre sajnos nem futhatta idejébôl.Nem élhette meg A nyugati igény cí-mû, Németh László-tanulmányokattartalmazó gyûjteménye közrebocsá-tását sem (Nap Kiadó). A kötet aszemlélet módosulásait és a tudomá-nyos pálya egyik fókuszába állítottnagy életmû mind elmélyültebb vizs-gálatát is tanúsítja, hiszen 1985-ös és2006-os keltezésû írás egyaránt találhatóbenne. A Németh László és az európai re-gény, a Mauriac regényírása mint ihletôminta az Iszonyban, a Kosztolányi-Némethanalógia (az egzisztenciális regény terén), a„miért nem írt Németh történelmi regényt?”kérdés vizsgálata jelezheti a tágas széttekin-tésû kiadvány probléma- és gondolatgazdag-

ságát. A képsze-rûbb esszébeszéd-tôl sem idegenke-dô, ám inkábbmegfontolt tanáriprelegálású OlaszSándor nézeteitmajd a szakma, aNémeth-filológiateszi újra mérlegre.Magunk a Né-meth-kutató utol-só éveinek önfe-

gyelmében Németh László létigenlô heroiz-musát is látni véljük. Mint író barátai is felje-gyezték róla, Németh – attól tartva, hogy amagas vérnyomás szeme világának elveszté-sét okozhatja – bekötött szemmel gyakoroltaa tájékozódást sajkodi kertjének ágyásai kö-zött, hogy a félt sötét se akadályozhassa a já-rását. Legalább a tenyérnyi birodalmában ne.

Mohai V. LajosAz emlékezés melankóliája címû önéletrajzinovellaesszé-sorozatának (PRAE.HU Kft.)28. oldalán teszi fel a kérdést: „Miért nemírom meg Nagyanyám életét?” A lehetségesválaszok egyike: mert a halálát írja meg. Ha-lálokat ír meg; a halált írja meg; mások halá-lának szépírói-irodalmári megidézésével,irodalmi halálok elemzésével – fele úton öt-ven és hatvan között – a maga majdani halá-lát igyekszik elgondolni elôre. A halál a fô-szereplô: a kedvenc dalmata megrázó el-

vesztése, meggyászolá-sa a kutya kimúlását isantropomorfizálja. Azönéletrajzi helyszínek(Nagykanizsától Prá-gán át Budapestig)szintén elmúlásfolya-matokban, halálemlé-kekben tárják fel magu-kat (Kanizsán a ravata-lozót Hidegháznak hív-ták stb.). Mohai V. Lajosspleenje, lehangoltságanem elsôsorban NádasPéter nevezetes melan-

kólia-tanulmányának, nem is Földényi F.László melankólia-könyvének rokona. Aszemélyes sors veszteségekre – a szeretettlények elvesztésére – koncentrált emléke-zéstechnikája fôleg Franz Kafka, KosztolányiDezsô és a Raszinnyai Miklós-rövidprózákKrúdy Gyula jóvoltából (és többféleképp)felfejthetô hatásaival érintkezik. A kevertmûfaj szuggesztív, jó prózaminôséget, egye-di írásmûvet eredményez, bár ez a kissémégis filoszosan „cédulákra tépett”, csüg-gedten felvillanyozott emlékezés, eufóriát isrejtegetô mélabú az ismétlések, mellékessé-gek folytán nem mindig súlyozza kellôképpaz uralkodó tárgyat, a halálemléket, halálél-ményt, haláltávlatot. A Kanizsa eleste mint-ha a kívánatos ars poeticát is sugalmazná azirodalomtörténésznek: „Írjál szépprózát! /Írd meg Kanizsát, de ne siránkozz miatta!Ne bonyolítsd túl!”

Tarján Tamás

KÖNYVBÖLCSÔ

MMeeggíírrnnii,, mmeegg nneemm íírrnnii

KÖNYVHÉT 439

440 KÖNYVHÉT

ISMERETTERJESZTÔ ÉS SZAKIRODALOMÁLTALÁNOS MÛVEK

Mûvelôdés. Kultúra. Civilizáció

TTaakkááttss JJóózzsseeff: Az újragondolt város: EKF-iratok. Pécs:Publikon K. 337 p. Fûzve 2790

FILOZÓFIAAA hhaallááll ffiilloozzóóffiiaaii mmeeggsszzóóllííttáássaaii: Sören Kierkegaard, MaxScheler, Georg Simmel, Miguel de Unamuno írásai ahalálról. Bp.: L'Harmattan 176 p. Fve 2100 FtBBeerrggssoonn aakkttuuaalliittáássaa. Bp.: Gondolat 210 p. (A FranciaIntézet filozófiai füzetei) Fve 1500 FtEEddmmuunndd BBuurrkkee eesszzttééttiikkáájjaa ééss aazz eeuurróóppaaii ffeellvviilláággoossooddááss.Bp.: Ráció K. 332 p. Fve 3100 FtMMaakkaaii PPéétteerr: A mélység arcai: etikai és metafizikai írások.Bp.: Gondolat 102 p. (Universitas Pannonica, 6.)Fve1250 FtMMáárrffaaii MMoollnnáárr LLáásszzllóó: Arte legis helyett: a hálózatostudás természetrajzához. Bp.: Ráció K. 154 p. Fve2300 FtOOllaayy CCssaabbaa –– UUllllmmaannnn TTaammááss: Kontinentális filozófia a XX.században. Bp.: L' Harmattan 473 p Fve 3800 FtOOnnffrraayy,, MMiicchheell: Az utazás elmélete: a földrajz poétikája.Bp.: Orpheusz 102 p. Fve 2000 FtPPaavvlloovviittss TTaammááss: Blaise Pascal: a természettudománytól avallási apológiáig. Máriabesnyô; Gödöllô: Attraktor 322,[3] p. (Ad hominem, 8.) Fve 3400 FtSSiimmoonnee WWeeiill – filozófia, misztika, esztétika: a budapestimagyar-francia-olasz Simone Weil-centenárium elôadásai.Bp.: Gondolat 198 p. (A Francia Intézet filozófiai füzetei)Fve 1500 FtTTéérr,, ffeennoomméénn,, mmûû. Bp.: Kijárat 323 p. (Spatium, 12) Fve2900 FtVVaajjddaa MMiihháállyy: Sárkányfogvetemény: változatok VörösmartyAz emberek címû versére. Pozsony: Kalligram 131, [2] p.Fve 2500 FtPszichológia

AAzz aakkaarraatt. Szeged; Bp.; Csíkszereda: Pro PhilosophiaSzegediensis Alapítvány: M. Filozófiai Társ.: Státus 406 p.(Lábjegyzetek Platónhoz, 9.) Fve 2500Ft

VALLÁSBiblia. Bibliamagyarázatok

AAuugguussttiinnuuss AAuurreelliiuuss: Beszédek Szent Jánosevangéliumáról. 3. LI-CXXIV. beszéd. Bp.: Jel 403 p.(Ókeresztény örökségünk, 13.) Kve 3200 FtMorális teológia

AAllffoonnssoo MMaarriiaa ddee'' LLiigguuoorrii: Megegyezés Isten akaratával.Bp.: Jel 111 p. (Keresztény lelkiség könyvtára) Fve 750 FtGGrrüünn,, AAnnsseellmm: Változtasd át félelmedet! Bp.: Jel 172 p.Fve 1800 FtKKéékk EEmmeerreenncciiaa: A Szentlélek elleni megbocsáthatatlan bûnértelmezése. Bp.: Jel 354 p. (Erkölcsteológiai könyvtár,10.) Fve 1950 FtTTeerreessaa ddee JJeessuuss: A belsô várkastély. [Magyarszék]; Bp.:Sarutlan Karmelita Nôvérek: Jel 344 p. (Avilai Szent Terézösszes mûvei, 1.) Kve 3400 FtKereszténység. Keresztény egyházak

KKeerrcczzaa AAsszzttrriikk: Angyalok királynéja: litániák. Bp.: Jel 167p. + 2 CD (Hangzó imák) Kve 3400 FtMMááttéé--TTóótthh AAnnddrrááss –– NNaaggyy GGáábboorr DDáánniieell: Alternatív vallás:szcientológia Magyarországon. Bp.: L'Harmattan 184 p.Fve 2300 Ft

ZZiizzeekk,, SSllaavvoojj: A törékeny abszolútum, avagy Miért érdemesharcolni a keresztény örökségért? Bp.: Typotex XLIII, 318 p.(Radikális gondolkodók) Kve 3200 Ft

TÁRSADALOMTUDOMÁNYOKSzociológia. Társadalmi kapcsolatok és folyamatok

BBaarrtthhaa EEsszztteerr: Magányos harcosok: munkások arendszerváltás utáni Kelet-Németországban ésMagyarországon. Bp.: L'Harmattan: ELTE BTK Kelet-EurópaTörténete Tanszék 335 p. (Kelet-európai monográfiák, 2.)Fve 3400 FtDDeeáákkyy ZZiittaa: „Jó kis fiúk és leánykák”: a kisgyermekkortörténeti néprajza Magyarországon. Bp.: Századvég 501,[3] p. Kve 6990 FtHHaabbeerrmmaass,, JJüürrggeenn: A kommunikatív cselekvés elmélete.Bp.: Gondolat 612 p. (Társadalomelmélet-kommunikációtudomány) Kve 5990 FtHHeellyyzzeettkkéépp aa nnééppeesssséégg eeggéésszzssééggii áállllaappoottáárróóll: Andorka-konferencia. Bp.: Barankovics I. Alapítvány: Gondolat 164,[3] p. Fve 2450 FtHHuusszzáárr ÁÁggnneess: A nô terei. Bp.: L'Harmattan: Könyvpont213, [2] p. Fve 3000 FtKKooppááttssyy SSáánnddoorr: Az emberi faj története. Bp.: MundusNovus Kv. 117 p. (Kopátsy Sándor mûvei) 2900 FtKKooppááttssyy SSáánnddoorr: Új közgazdaságtan: a minôségtársadalma. Bp.: Akad. K. 359 p. (JelenLét) Fve 3990 FtKKuucczzii TTiibboorr: Munkásprés: a munka kikényszerítésénektörténete az ipari forradalomtól napjainkig. Bp.:L'Harmattan: Jelenkutató Alapítvány 309 p. (Társadalom-ismeret) Fve 3100 FtMMaassoonn,, MMiikkee: A gyerekek misztériuma. Bp.: Harmat 244 p.Kve 2900 FtRRéézzlleerr GGyyuullaa: Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 közöttmegjelent írásaiból. Bp.: Rézler Gy. Alapítvány: Gondolat302 p. Fve 2850 FtSSáárrvváárryy AAnnddrreeaa: Egyén a családban: a családpszichológiaalapjai. [Debrecen]: Debreceni Egy. K. 242 p. Fve 4583 FtSSzzaabboollccssii MMiikkssaa: Olasz zsidók között. Bp.: Gabbiano Print148, XIII p. Kve 2700 FtSSzzeerrvveezzeett,, kkoonnfflliikkttuuss,, mmeeddiiáácciióó: tanulmányok a 100 éveszületett Rézler Gyula emlékére. Bp.: Rézler Gy. Alapítvány:Gondolat 249 p. Fve 1950 FtPolitika. Politikatudomány

AAssbbóótthh JJáánnooss: Magyar conservativ politika.Máriabesnyô; Gödöllô: Attraktor 161 p. (Historiaincognita, 3.) Fve 2800 FtBBoorrooss FFeerreenncc: A magyar-szlovák kérdés történetikontextusban. Bp.: Hantken 339 p. Fve 5728 FtFFüürr BBaalláázzss: Megérte?: a rendszerváltás két évtizede. Bp.:Kairosz 72 p. Fve 2000 FtMMiilloosszz,, CCzzeessllaaww: A rabul ejtett értelem. Bp.: Európa 372,[3] p. Kve 3200 FtNNaaggyy GGyyöörrggyy: Kései kuruc. Békéscsaba: M. Téka Erkel S.Kvház 501 p. (Dél-alföldi évszázadok, 29.) Kve 5000 FtNNeemmzzeett ééss rraaddiikkaalliizzmmuuss: egy új pártcsalád felemelkedése.Bp.: Századvég 388 p. Fve 4200 FtPPéétteerrffii GGáábboorr: Szabó Dezsô és Féja Géza Trianon-reflexiója és külpolitikai nézetei. Bp.: L' Harmattan 259p. Fve 2700 FtTTeeuuttsscchh,, FFrriieeddrriicchh –– SScchhuulllleerr,, FFrriieeddrriicchh: Az erdélyi szászokletelepedésérôl. Az erdélyi szászok letelepedésénekmódjáról + Az erdélyi szász népesség statisztikája. Bp.:Orpheusz 88 p. + térk. Fve 1700 FtTTuurrii GGáábboorr: Kilátások: írások két Magyarországról.[Debrecen]: Debreceni Egy. K. 328 p. Fve 2200 FtWWeettzzeell TTaammááss: A bevándorlás kérdése Magyarországon.Bp.: IDResearch Kft.: Publikon K. 193 p.YYoouusseeff,, MMoossaabb HHaassssaann: A Hamasz fia. Szombathely:Immanuel Alapítvány 283 p. Kve 3490 Ft

Gazdaság. Közgazdaság-tudományKKaapprroonncczzaaii IIssttvváánn: A magyar agrárgazdaság az EU-csatlakozástól napjainkig. Bp.: Szaktudás K. 199 p. Fve4600 FtLLaattoouucchhee,, SSeerrggee: A Nemnövekedés diszkrét bája.Szombathely: Savaria Univ. Press 138 p.Fve 2500 FtTThhaalleerr,, RRiicchhaarrdd HH.. –– SSuunnsstteeiinn,, CCaassss RR.: Nudge: jobbdöntések egészségrôl, pénzrôl és boldogságról a pénzügyiválság után. Bp.: Manager Kvk. 263 p. Fve 3990 FtJog. JogtudományBBiibbóó IIssttvváánn: Az államhatalmak elválasztása. Bp.:Argumentum: Bibó I. Szellemi Mûhely 368 p. (Bibó Istvánmunkái, 1.) Fve 2700 FtKKuullccssáárr KKáállmmáánn: Út és tudomány: elemzés a 20-21.század politikai és jogfejlôdésérôl a világ három nagyrégiójában. Bp.: MTA Politikatud. Int.: MTA TKK 387 p.Fve 2900 FtKözigazgatásMMaarrkkóó GGyyöörrggyy: A Honvédelmi Minisztérium szervezete,1945-1956. Bp.: Argumentum 240 p. (A HadtörténetiIntézet és Múzeum könyvtára) Fve 2600 FtHadtudomány. Honvédelem. HadseregCCssoommaa MMóózzeess: Koreai csaták és harcosok: [az ókortól amodern idôkig]. Bp.: Oriental History Project 176 p. Kve3800 FtNNaaggyy LLeevveennttee: Határok, vándorok, kémek : a magyarokrólés a románokról alkotott kép Luigi Ferdinando Marsiliírásaiban. Bp.: Lucidus 285 p. (Kisebbségkutatáskönyvek) Fve 2600 FtSzociális gondoskodás és gondozásZZaakkááll JJeennôô: A rehabilitáció elméletének és rendszerénekvázlata. Bp.; Szeged: Bába 174 p. Fve 1364 FtPedagógia. GyermeknevelésMMiikkllyyaa ZZssoolltt –– MMiikkllyyaa LLuuzzssáánnyyii MMóónniikkaa: Pásztorok atyja:tábori ötlet- és feladattár Ábrahám történetei alapján.Kiskunfélegyháza: Parakletos Könyvesház 24 p. Fve1290 FtSSaannddaa IIssttvváánn DDáánniieell –– SSiimmoonnffii ZZssuuzzssaannnnaa: Nevelés aszakrálitás dimenziójában. Bp.: Gondolat 166 p. Fve 1850 FtSSzzaabboollccss ÉÉvvaa: Gyermekbôl tanuló: az iskolás gyermek,1868-1906. Bp.: Gondolat 169 p. (ELTE Pedagógiai ésPszichológiai Kar Pedagógiatörténeti Tanszék közleményei,6.) Fve 2250 FtNéprajz. Etnológia. FolklórKKóókkaa RRoozzáálliiaa: Egy asszon, két asszon: bukovinai székelyés moldvai csángó népi szerelmes történetek. Bp.; Üllô:Timp: Lavik 92 Kft. 125 p. Fve 1499 FtLLiippttaayy ÉÉvvaa: Átváltozás istenné: koporsók éskoporsótöredékek a Kr. e. 10–8. századból. Bp.: Szépmûv.Múz. 87 p. (Egyiptomi régiségek, 1.) Fve ingyenes 67példány felett 4167 Ft

TERMÉSZETTUDOMÁNYOKMatematika. Játékelmélet. ProgarmozásMMoollnnáárr SSáánnddoorr –– SSzziiddaarroovvsszzkkyy FFeerreenncc: Játékelmélet. Bp.:ComputerBooks 297 p. Fve 4550 FtEgyedek és fajták fejlôdéseSSzzaabbóó TT.. AAttttiillaa: A darwini gondolat fejlôdésérôl: evolúcióskultúra – kulturális evolúció. Bp.: Gondolat 112 p.(Universitas Pannonica, 5.) Fve 1250 Ft

ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOKOrvostudomány. Egészségügy330000 jjóó ttaannááccss AAllzzhheeiimmeerr--kkóórrrraall ééllôôkknneekk ééss ggoonnddoozzóóiikknnaakk.[Érd]: Zafír Press 154 p. Fve 2990 FtAAccuutt ccoorroonnaarriiaa ssyynnddrroommaa: gyakorlati útmutató. [Érd]: ZafírPress 128 p. (Szakorvosi zsebkönyvtár, 4.) Fve 2990 Ft

FORGALOMBA HOZOTT KÖNYVEK 2011. JÚLIUS 15. – 2011. AUGUSZTUS 25.

ELÔFIZETÉSI FELHÍVÁSMEGRENDELÉSMegrendelem a Könyvhetet 1 évre 3960 Ft elôfizetési díjért. Kérem,küldjenek postai csekket az elôfizetési díj befizetéséhez.

NÉV...............................................................................................................................................................

CÍM..............................................................................................................................................................

.......................................................................................................................................................................

Kedves Olvasónk!Azt javasoljuk Önnek: fizessen elô lapunkra! Sokféle terjesztési módszertkipróbáltunk, és meg kellett állapítanunk, hogy egyik sem vetekszik az elô-fizetés módszerével.

A Könyvhetet megrendelheti a szerkesztôség címén:1114 Budapest, Hamzsabégi út 31. levélben vagy az itttalálható kitöltött, kivágott megrendelôszelvényen,

vagy faxon a 466-0703 telefonszámon.

Az összeállítás a Könyvtárellátó adatbázisaalapján készült.

A mûvek további adatai a www.kello.huhonlapon tekinthetôk meg.

KÖNYVHÉT 441

BBaakkeerr,, DDaarryyllll MM:: Stroke-prevenció: gyakorlatorientáltútmutató klinikusoknak. [Érd]: Zafír Press 135 p.(Szakorvosi zsebkönyvtár, 3.) Fve 2990 FtEErrbbsszztt AAnnddrrááss: Gerinc fájdalom nélkül: [a hát- ésderékfájás okainak és kezelésének közérthetô kézikönyve].Pécs: Alexandra 159 p. Fve 3500 FtÉÉzzssiiááss EErrzzsséébbeett: A mindentudás professzora: Vizi E.Szilveszter életútja. Bp.: Lexica 157 p., [4] t. Kve3400 FtHHyyppeerrttoonniiaa: gyakorlatorientált diagnosztikai és terápiásútmutató. [Érd]: Zafír Press 175 p. (Szakorvosizsebkönyvtár, 2.) Fve 2990 FtKKiieesseewwaalltteerr,, BBoorriiss –– OOllkk,, WWaalltteerr: Névvel jelölt orvosiszakkifejezések: szindrómák, orvosi eszközök, speciálistünetek. Bp.: Zafír Press 247 p. (Orvosi zsebkönyvtár) Fve3450 FtPPeeddeerrsseenn,, DDaarrlleennee DD.: Pszichiátriai kalauz: gyakorlatikézikönyv. Bp.: Zafír Press [4], 292 p.PPuunnsseett,, EEdduuaarrddoo: A lélek az agyban van. Bp.: Európa 425p. (Európa tudományos diákkönyvtár) Kve 2900 FtRRiicchhtteerr,, WWeerrnneerr OO.: Dyslipidaemiák: gyakorlatorientáltdiagnosztikai és terápiás útmutató. [Érd]: Zafír Press 164p. (Szakorvosi zsebkönyvtár, 1.) Fve 2990 FtSSaacckkss,, OOlliivveerr WW.: Az elme szeme. Bp.: Akad. K. 204 p.(Az elme kerekei) Kve 2900 FtSSzzeemmáánn--NNaaggyy AAnniittaa: A korai kapcsolati élmények szerepe avárandósság alatti depresszióban. [Debrecen]: DebreceniEgy. K. 100 p. Fve 1145 FtÁltalános és személyi higiéné. MentálhigiénéFFeeiinn,, EElllleenn –– SScchhnneeiiddeerr,, SShheerrrriiee: Újabb titkos szabályok.Bp.: Tericum 242 p. Kve 2970 FtPPaaddooss GGyyuullaa: A túlsúly és elhízás korszerû kezelése. Bp.:Zafír Press 221 p. Fve 2990 FtÁllattenyésztés. Hobbiállatok tartásaLLeeee,, MMuurriieell PP.: A yorkshire terrier. Bp.: Cser K. 80 p.(Kisállataink) Fve 2495 FtA híradásügy szervezése és üzemeRRaaddeettzzkkyy AAnnddrrááss: A helyi rádió. Bp.: Gondolat 326 p. Fve3000 FtKözlekedésBBaaggii GGáábboorr: A szolnoki vasút hiteles története. Bp.: MMKM106 p. Fve ingyenes 67 példány fölött 875 FtKKaallooccssaaii PPéétteerr: Városi tömegközlekedés a Nyugat-Dunántúlon, 1867-1914. Szombathely: Vasi MúzeumbarátEgylet 280 p. Kve 4009 FtSSáárrii ZZssoolltt: A Skanzen vonat: a BCMOT 422-es története.[Szentendre]: Szabadtéri Népr. Múz. 42 p. (Skanzenfüzetek) Fve ingyenes: 67 példány felett 1636 FtVezetéstudományKKoottlleerr,, PPhhiilliipp –– CCaasslliioonnee,, JJoohhnn AA.: Kaotika: menedzsmentés marketing a turbulencia korában. Bp.: Manager Kvk.190 p. Fve 5990 FtÉlelmiszeriparDDaarráázzss SSáánnddoorr: A Szegedi Konzervgyár története,1940–2007. Szeged: Bába 503 p. Fve 7273 FtSzámítástechnikaKKoovvaallccssiikk GGéézzaa: Az Excel programozása. Bp.:ComputerBooks 305, [6] p. + CD-ROM Fve 4800 Ft

MÛVÉSZET. SZÓRAKOZÁS. SPORTÉpítészet. UrbanisztikaDDöömmööttöörr GGáábboorr: A holdleány álma: építészet ésmûemlékvédelem. Szabadka: Szabadegyetem 111, [19]p. (Életjel könyvek, 140.) Kve 2500 FtLLiicchhttnneecckkeerrtt AAnnddrrááss: A balatonfüredi Angolkert, a Játékszínés az Aréna építéstörténete. Balatonfüred: Lichtneckert A.144 p., [4] t. (LA könyvtár) Fve 1909 FtRajzmûvészetHHaarrtt,, CChhrriissttoopphheerr: Így alkothatsz rajzfilmállatokat! Bp.:Officina '96 120 p. Fve 2499 FtIparmûvészet, díszítômûvészet, ipari formatervezésTTaaggiijjeevvaa,, RRööyyaa: Az azerbajdzsáni szônyeg. Bp.: Corvina125 p. Fve 3990 FtFestészetBBaarraabbááss MMiikkllóóss: IV. Hegytörténeti konferencia. Bp.: TarsolyK. 96 p. (Hegyvidéki históriák) Fve 1500 FtNNaakkaannoo KKeenniicchhii aarrtt. Bp.: Garbó K. [112] p. Fve 5800 FtOOrroosszz IIssttvváánn: A követ és a fáraó. Bp.: Typotex 208 p.(Képfilozófiák) Fve 3900 FtSSzzaakkááll AAuurrééll: Diószegi Balázs arcképei: a kiskunhalasikorszak, 1957–1999. Kiskunhalas: Thorma J. Múz.:Halasi Múz. Alapítvány 111 p. (Halasi albumok, 10.) Kve3000 Ft

Grafikai mûvészetekRRéébbeerr LLáásszzllóó: Korrajz, 1971–1974. Bp.: Móra 143 p. Kve4990 FtZeneDDoohhnnáánnyyii EErrnnôô ccssaallááddii lleevveelleeii. Bp.: OSZK: Gondolat: MTAZenetud. Int. 327, [4] p. + CDKve 3900 FtIIvvaassiivvkkaa MMááttyyááss –– KKoovvááccss AAttttiillaa: Pécsi concerto:fejezetek Pécs zenetörténetébôl: világhírû külföldi,magyar és helyi zeneszerzôk kapcsolata Péccsel ésBaranyával. Pécs: Alexandra 783 p., VIII t. + 2hanglem. (MP3) Kve 9500 FtSSaassss SSyyllvviiaa: Az angyalok bûvöletében. Bp.: Ursus Libris136 p. Fve 2850 FtZZssoollttáárraannttoollóóggiiaa: száz év zsoltárfordításai magyar költôktolmácsolásában magyar dallamokkal: XX. század. Bp.:Kairosz 331 p., [8] t. Fve 3900 FtFilmmûvészetAA kkoorrttáárrss ffiillmmeellmméélleett úúttjjaaii. Bp.: Palatinus 444 p. (Palatinusfilmkönyvek) Fve 2200 FtSzínházmûvészetTTaarrjjáánn TTaammááss: Godot-ra tárva: színikritikák.Szombathely: Savaria Univ. Press 318 p. (Isis-könyvek)Fve 3480 FtSportNNaaggyy BBaalláázzss: Trekkingtúrázás: magyarországitúraútvonalak. Bp.: Cser K. 152 p. (Fitten & egészségesen)Fve 2995 FtTTaammuurraa NNoobbuujjoossii: Az aikido átadása és etikettje. Bp.:Szenzár 174 p. (Harcosok ösvényén) Fve 2400 Ft

NYELV ÉS IRODALOMNyelvtudományAAllbbeerrttii GGáábboorr: ReALIS: interpretálók a világban, világok azinterpretálóban. Bp.: Akad. K. 356 p. Fve 7140 FtMMááttaaii MMáárriiaa,, DD.: Magyar szófajtörténet. Bp.: Argumentum399 p. Fve 2900 FtSSmmiittss,, RRiikk: Nyelvek hajnala. Bp.: Nyitott Kvmûhely 308 p.Fve 2980 FtÚÚjj iirráánnyyookk ééss eerreeddmméénnyyeekk aa mmoonnddaattttaannii kkuuttaattáássbbaann. Bp.:Akad. K. 439 p. Fve 3990 FtIrodalomtudományBBaacchheellaarrdd,, GGaassttoonn: A tér poétikája. Bp.: Kijárat 228 p.(Figura, 6.) Fve 2800 FtBBaaggoossssii EEddiitt: Pietro Metastasio színpadi mûveiMagyarországon: a metastasiói melodráma hatása a18–19. századi magyar drámára és színházmûvészetre.[Debrecen]: Debreceni Egy. K. 299 p. Fve 5619 FtCCsseekkee ÁÁkkooss: A távol közelében. Bp.: Kairosz 233 p. Fve2800 FtEEllbbeesszzééllééss aa 1199.. ééss 2200.. sszzáázzaadd ffoorrdduullóójjáánn: narratívpárbeszédek. Bp.: L'Harmattan 246 p. (Párbeszéd-kötetek,5.) Fve 2500 FtMMeeyyeerr,, SStteepphheenniiee: A twilight világa. Szeged:Könyvmolyképzô K. [14], 543 p. (Vörös pöttyös könyvek)Fve 4999 FtNNaarrrraattíívváákk.. 1100. A narrációtól az attrakcióig.. Bp.: Kijárat258 p. Fve 2900 FtTTaakkááccss MMiikkllóóss: Ady, a korai Rilke és az „istenes vers”.[Debrecen]: Debreceni Egy. K. 220 p. (Csokonai könyvtár,48.) Fve 3458 FtMagyar irodalomAAlltteerreeggóó:: alakmások – hamismások – heteronimák.Újvidék: Vajdasági M. Felsôokt. Koll. Bölcsészettud. Kar248, [6] p. (konTEXTUS könyvek, 5.) Fve 1500 FtCCssáánnyyii EErrzzsséébbeett: Farmernadrágos próza vajdaságitükörben. Újvidék: Vajdasági M. Felsôokt. Koll. 242 p.(Planta könyvtár, 2.) Kve 3000 FtFFeellsszzeegghhyy CCssaabbaa: Szilágyi Györggyel az óriáskerék tetején.Bp.: Gabbiano Print 106 p. Fve 2800 FtFFiinnttaa GGáábboorr: Modernitás és modernizáció. Szombathely:Savaria Univ. Press 166 p. (Kézjegy) Fve 1980 FtKKeesszzeegg AAnnnnaa: Gyöngyössi János. Bp.: Ráció K. 285 p.(Ligatura) Fve 2700 FtKKoosszzttoolláánnyyii DDeezzssôô: Könyvek és lelkek. Bp.: Európa 264,[4] p. (Kosztolányi Dezsô mûvei) Kve 3500 FtKKrreekkiittyy OOllggaa: Interjúlázban. [Szabadka]: Életjel 166 p.(Életjel könyvek, 142.) Fve 1500 FtNNeemm ppoorrllaaddookk: Pinczési Judit költészete. Bp.: Kornétás174 p. Kve 2100 FtNNyyiillaassyy BBaalláázzss: Arany János balladái. Szombathely:Savaria Univ. Press 107 p. (Kézjegy) Fve 1500 FtSSuuhhaaii PPááll: Bábeli adományok. Bp.: Cédrus Mûv.Alapítvány: Napkút 251, [4] p. Fve 2490 Ft

SSzziikksszzaaiinnéé NNaaggyy IIrrmmaa: Stíluselemzés, stílusértékelés,stílusmûvelés. [Debrecen]: Debreceni Egy. K. 343 p. Fve6085 FtTToorrnnaaii JJóózzsseeff –– JJáánnoossii ZZoollttáánn: Európa már kevés. Bp.: M.Napló 70, [3] p. Kve 1995 FtVVéégghh BBaalláázzss BBééllaa: Kalandozások a gyermekirodalomban.Szombathely: Savaria Univ. Press 141 p. (Kézjegy) Fve2200 Ft

FÖLDRAJZ. ÉLETRAJZ. TÖRTÉNELEMHonismeret. HelytörténetKKaaiisseerr OOttttóó: Hazám, Magyarország. Bp.: Kaiser Art Kft.135 p. Kve 4500 FtZZssiiggmmoonndd TTiibboorr –– VVoonnyyiikk EErrzzsséébbeett,, PP.: Dunaszerdahely.[Dunaszerdahely]: Lilium Aurum 143 p. Kve 3900 FtÉletrajzok. CsaládtörténetSSaaáárryy ÉÉvvaa –– VVaaddnnaayy ZZssuuzzssaa:: Érdekes emberek: nyugatiportrék. Lakitelek: Antológia, 286 p. Fve 3600 FtMûvelôdéstörténetFFáábbrrii AAnnnnaa: Magánélet Széchenyi István korában. Bp.:Corvina 79 p. (Mindennapi történelem)Kve 1691 FtGGyyüürrkkii LLáásszzllóó: Zarándoklat Szíriába, a kereszténységbölcsôjéhez. Bp.: Jel 214 p. Fve 1800 FtMMaaggrriiss,, CCllaauuddiioo: Duna. Bp.: Európa 641 p. Kve 4500 FtAA SSzzeeggeeddii MMûûvvéésszzkklluubb éévvttiizzeeddeeii,, 11996688––22001111. Szeged:Bába 429, [2] p. Fve 5455 FtTörténettudomány. Történeti segédtudományokEErrddééllyyii IIssttvváánn: Dél és észak: régészeti emlékek. Bp.: CédrusMûv. Alapítvány: Napkút 164, [3] p. (Ómúltunk tára, 7.)Fve 1590 FtFFllaavviiuuss,, JJoosseepphhuuss: Apión ellen, avagy A zsidó nép ôsivoltáról. Máriabesnyô; Gödöllô: Attraktor 127 p. (Fonteshistoriae antiquae, 5.) Kve 2400 FtLLuukkaaccss,, JJoohhnn: A második világháború öröksége. Bp.:Európa 220, [3] p. Kve 2900 FtNNéémmeetthh GGyyöörrggyy –– KKoovvááccss PPéétteerr: Bevezetés a görög és arómai felirattanba. Bp.: Gondolat 102 p. (Electa) Fve1800 FtVilágtörténet. RégészetTTóótthh EEnnddrree: Lapidarium Savariense. Szombathely: Vas M.Múz. Ig. 283 p. Fve ingyenes 67 példány felett 4400 FtÓkori történelemDDiiccttyyss –– DDaarreess –– PPhhiilloossttrraattuuss FFllaavviiuuss: Szemtanúk atrójai háborúról: Krétai Dictys, Frígiai Dares ésPhilosztratosz szövegei. Bp.: Gondolat 291 p. (Electa)Fve 3290 FtEEuurróóppaa ((ééss aazz eeuurróóppaaii áállllaammookk)) ttöörrttéénneetteePPaaddffiieelldd,, PPeetteerr: Himmler. Bp.: Mérték K. 668 p. Kve4999 FtMagyarország és a magyarság történeteIIII.. RRáákkóócczzii FFeerreenncc:: 11771111––22001111. Bp.: Éghajlat Kvk. 234,[5] p.AAbblloonncczzyy BBaalláázzss:: A visszatért Erdély, 1940–1944. Bp.:Jaffa 280 p. Kve 3150 FtKKááddáárriizzmmuuss:: áátteerreesszzeekk. Bp.: 1956-os Int. 387 p. Fve3500 FtKKaasszzaa PPéétteerr –– PPáállffffyy GGéézzaa: Brodarics-emlékkönyv. Bp.:MOL 159 p. Kve 7980 FtOOrrttvvaayy TTiivvaaddaarr: A mohácsi csata. Máriabesnyô; Gödöllô:Attraktor 107 p. (Historia incognita, 22.) Fve 1901 FtSSaallaammoonn KKoonnrráádd: A harmadik úton. Bp.: M. Napló 238 p.Fve 2100 FtAA sszzééccsséénnyyii sseerreeggsszzéékk jjeeggyyzzôôkköönnyyvvee,, 11665566––11666611.Salgótarján: Nógrád M. Lvt. 446 p. + térk. (Adatok,források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból,59.) Kve 2500 FtMás földrészek történeteBBúúrr GGáábboorr: Afrika-történeti tanulmányok. Bp.: AKKP: Afrikai-Magyar Egyes.: ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Tört.Tansz.: Mundus Novus Kv. 349 p. (Traditional cultures inmodern Africa, 5.) Fve 3600 Ft

SZÉPIRODALOM2277 kkéépptteelleenn ttöörrttéénneett. Bp.: Metropolis Media 433, [3] p. Fve2990 FtAAbbeerrccrroommbbiiee,, JJooee: Az elsô törvény. 2. kv. Miután felkötöttékôket. Szeged: Könyvmolyképzô K. 661 p. Kve 4499 FtAAbbeerrccrroommbbiiee,, JJooee: Az elsô törvény. 2. kv. Miután felkötöttékôket. Szeged: Könyvmolyképzô K. 661 p. Fve 3499 FtAAddrriiaann,, LLaarraa: A vámpír sírja. Bp.: Ulpius-ház 431 p. Fve3499 FtAAddyy EEnnddrree: Role zenekar – Ady. Bp.: Helikon 35 p. + CD(43,46 min) (Hangzó Helikon)

FORGALOMBA HOZOTT KÖNYVEK 2011. JÚLIUS 15. – 2011. AUGUSZTUS 25.

442 KÖNYVHÉT

FORGALOMBA HOZOTT KÖNYVEK 2011. JÚLIUS 15. – 2011. AUGUSZTUS 25.

AAlleexxaannddeerr,, TTaasshhaa: Gyöngyként hulló könnyek. Bp.: Tericum346, [2] p. Kve 3570 FtAAttwwaatteerr,, RRiicchhaarrdd –– AAttwwaatteerr,, FFlloorreennccee: Mr. Popperpingvinjei. Szeged: Könyvmolyképzô K. 131, [4] p., [8]p. Kve 1999 FtAAuusstteerr,, PPaauull: Láthatatlan. Bp.: Európa 311 p. Kve 3500 FtBBaalláázzss AAttttiillaa: Világsarok +. Zenta: zEtna 315, [8] p.(Vulkáni Helikon, 24.) Kve 2200 FtBBáárrddooss AAttttiillaa: Tangens: kettôs végtelen. Bp. : Cédrus Mûv.Alapítvány: Napkút 107, [3] p. Fve 1290 FtBBaarrtthhaa GGyyöörrggyy: Búcsú rossz idôben. Zenta: zEtna:Basiliscus 81, [6] p. (Vulkánfíber, 16.)BBaarrttooss EErriikkaa: Bogyó és Babóca: évszakos könyv. Bp.:Pozsonyi Pagony [102] p. Kve 3290 FtBBaatt,, PPrruunneellllaa: A sellôk háza. Pécs: Alexandra 133, [8] p.(Milla és Sugar) Kve 2499 FtBBááttkkyy AAnnddrrááss: Pipogya és a Városvédô Szent. Bp.:Pozsonyi Pagony 95 p. Kve 2490 FtBBeeaattoonn,, MM.. CC.: Agatha Raisin és a spenótos halálpite. Bp.:Ulpius-ház 342 p. Fve 3499 FtBBeerrgg JJuuddiitt –– AAggóóccss ÍÍrriisszz: Doktor Maszat. Bp.: PozsonyiPagony [48] p. Kve 1764 FtBBeerrgg JJuuddiitt: Hisztimesék. Bp.: Ecovit: Tudex 36 p. Kve2280 FtBBeerrgghhooffffeerr RRóóbbeerrtt: Tabu: élet a fehér pokolban.Pilisvörösvár: Muravidék Baráti Kör Kult. Egyes.312 p.,[16] t. Kve 2400 FtBBeerrgghhooffffeerr RRóóbbeerrtt: Tabu: élet a fehér pokolban.Pilisvörösvár: Muravidék Baráti Kör Kult. Egyes. 312 p.,[16] t. Fve 2000 FtBBeerrrryy,, SStteevvee: A velencei árulás. Bp.: Ulpius-ház 655 p. Fve3999 FtBBeetttteess IIssttvváánn: Sírparadicsô. Dunaszerdahely: Lilium Aurum92, [2] p. Kve 2500 FtBBoorrbbééllyy SSzziilláárrdd: Szemünk elôtt vonulnak. Négy dráma. Bp.:Palatinus 340, [3] p. Fve 3100 FtBBootttteett,, BBééaattrriiccee: A baglyok titka. Szeged: KönyvmolyképzôK. 295 p. (Rubintos varázskönyv) Kve 2999 FtBBöönnddöörr PPááll: A holdfény árnyékában. Bp.: Nyitott Kvmûhely183 p. Kve 2990 FtBBrrooookkss,, MMaaxx: Zombiháború. Szeged: Könyvmolyképzô K.400, [4] p. (Sötét örvény) Kve 3999 FtBBrrooookkss,, MMaaxx: Zombiháború. Szeged: Könyvmolyképzô K.400, [4] p. (Sötét örvény) Fve 2999 FtBBrroowwnn,, DDaann: Az elveszett jelkép. Bp.: Gabo 733 p. Kve3990 FtBBrrüücckknneerr JJuuddiitt –– KKyyrrúú: Lili és Berci: Lili lovagolni tanul.[Nagykôrös]: Szilágyi L. [24] p. (Trixi könyvek, 64.) Fve200 FtBBüükkii AAttttiillaa: Versmozaik. Bp.: Syllabux 110 p.Fve 1499 FtCCaassttiilllloo,, LLiinnddaa: Könyörgés. Bp.: General Press 334 p.(Világsikerek) Kve 2500 FtCChhaaddddaa,, SSaarrwwaatt: Az ördög csókja. Szeged:Könyvmolyképzô K. 279 p. (Vörös pöttyös könyvek)CChhaaddddaa,, SSaarrwwaatt: Az ördög csókja. Szeged:Könyvmolyképzô K. 279 p. (Vörös pöttyös könyvek)CChhaannddlleerr,, RRaayymmoonndd: Az aranyhalak. Bp.: Európa 345, [2]p. (Európa krimi) Kve 2300 FtCChhaannddlleerr,, RRaayymmoonndd: Egy angliai nyár. Bp.: Európa 257,[2] p. (Európa krimi) Kve 2200 FtCChhrriissttiiee,, AAggaatthhaa: A titokzatos stylesi eset. Bp.: Európa 258p. (Európa krimi) Kve 2200 FtCChhrriissttiiee,, AAggaatthhaa: Gyilkosság az Orient expresszen. Bp.:Európa 281, [5] p. (Európa krimi)CChhrriissttiiee,, AAggaatthhaa: Mr. Quin. Bp.: Európa 429 p. (Európakrimi) Kve 2200 FtCChhrriissttiiee,, AAggaatthhaa: Öt kismalac. Bp.: Európa 295, [4] p.(Európa krimi) Kve 2200 FtCCllaarree,, CCaassssaannddrraa: Üvegváros. Szeged: Könyvmolyképzô K.497, [4] p. (A végzet ereklyéi, 3.) (Vörös pöttyöskönyvek) Kve 3999 FtCCllaarree,, CCaassssaannddrraa:: Üvegváros. Szeged: Könyvmolyképzô K.497, [4] p. (A végzet ereklyéi, 3.) (Vörös pöttyöskönyvek) Fve 2999 FtCCllaauuss,, HHuuggoo: Belgium bánata. Bp.: L'Harmattan 689 p.(Valahol Európában) Kve 4200 FtCCooookk,, RRoobbiinn: Vakság. Bp.: I.P.C. Kv. 456 p. Fve 2300 FtCCoovviillllee,, BBrruuccee: Az igazmondó koponya. Szeged:Könyvmolyképzô K. 221 p. (Varázsbolt sorozat)CCssáákkii RRiittaa: Belsô szoba: Virginia Woolf. Bp.: FÍSZ 54 p.(FISZ könyvek, 54.) Fve 1300 FtCCsseehhoovv,, AAnnttoonn PPaavvlloovviiccss.: A svéd gyufa:elbeszélések, 1880-1884. Bp.: Osiris 556 p. (Osirisklasszikusok) (A. P. Csehov összegyûjtöttelbeszélései) Kve 5180 Ft

CCssoommóóss RRóóbbeerrtt: Jaj! Muró dád! Jaj! Muri déj!. Üllô:Timp: Lavik 92 Kft. 256 p. (Timp széptár, 19.) Fve2989 FtCCssoonnttooss JJáánnooss: Delelô: összegyûjtött versek, 2002–2010.Bp.: M. Napló 151 p. Kve 2499 FtDDeeaavveerr,, JJeeffffeerryy: Káprázatok. Pécs: Alexandra 380, [3] p.Fve 2799 FtDDeebbrreecczzeennyy GGyyöörrggyy: Sôt mi több. Bp.: Syllabux 129 p. Fve1499 FtDDeellaanneeyy,, JJoosseepphh: A Szellem titka. Szeged: KönyvmolyképzôK. 269, [2] p. (Wardstone krónikák) Kve 2499 FtDDeemmeetteerr JJóózzsseeff: Hazatévedtem: Magyardellôi-Ballószöginapdalok. Bp.: Hungarovox 136 p. Fve 1500 FtDDoobboozzii EEsszztteerr: Sánta Kata. Bp.: Írott Szó Alapítvány: M.Napló 281 p. Fve 2100 FtDDrraasskkóócczzii ÁÁggnneess: Örvény. Bp.: Cédrus Mûv. Alapítvány:Napkút 106 p. Kve 2500 FtDDuummaass,, AAlleexxaannddrree: Margot királyné. Bp.: Palatinus 455,[4] p. Fve 3500 FtEEccoo,, UUmmbbeerrttoo: A rózsa neve. Bp.: Európa 656, [5] p. Kve3500 FtEErrddééllyyii kkööllttôôkk aannttoollóóggiiáájjaa. Bp.: Éghajlat Kvk. 480, [11] p.Kve 3950 FtEErrddôôddii GGáábboorr: A faun örök szerenádja. Bp.: Cédrus Mûv.Alapítvány: Napkút 80 p. Fve 1500 FtEErrddôôss VViirráágg: A trabantfejû nô. Bp.: Palatinus 89, [2] p.Kve 2200 FtEEvvaannoovviicchh,, JJaanneett: Egy fejvadász. Bp : Ulpius-ház 325 p.Fve 3499 FtFFeejjôôss ÉÉvvaa:: Helló, London. Bp.: Ulpius-ház 469 p. Fve3499 FtFFeellmméérrii PPéétteerr: A három ufó. Bp.: Ulpius-ház 267, [4] p.Fve 3499 FtFFeellvviiddéékkii mmaaggyyaarr ttáájjaakk mmeessééii. Pozsony: Madách-Posonium230 p. Kve 3900 FtFFeerrddiinnaannddyy GGyyöörrggyy: A vadak útján. Debrecen: Picaro 289,[2] p. Kve 2450 FtFFiinnyy PPeettrraa: A csodálatos szemüveg. Bp.: Naphegy K. 52 p.Kve 2850 FtFFiisscchheerr--HHuunnoolldd,, AAlleexxaannddrraa: Pónitörténetek. Bp.: FabulaStúdió 58 p. (Olvasó kalóz) Kve 1790 FtFFiittzzeekk,, SSeebbaassttiiaann: Ámokjáték. Szeged: Könyvmolyképzô K.398 p. (Vörös pöttyös könyvek) Fve 2999 FtFFoorrdd,, FFoorrdd MMaaddooxx:: A jó katona. Bp.: Európa 281 p. Kve3000 FtFFoorreesstteerr,, VViiccttoorriiaa: A lány, aki tud repülni. Szeged:Könyvmolyképzô K. 294, [2] p. (Vörös pöttyös könyvek)Kve 3999 FtFFoorreesstteerr,, VViiccttoorriiaa: A lány, aki tud repülni. Szeged:Könyvmolyképzô K. 294, [2] p. (Vörös pöttyös könyvek)Fve 2999 FtFFrraasseerr,, LLaauurraa: Hét év a nagyvilágban. Bp.: Tericum 297 p.Kve 3570 FtFFrreenncchh,, TTaannaa: Menekülés. Bp.: General Press 427 p.(Világsikerek) Kve 2500 FtGGaallggóócczzii DDóórraa: A nô millió arca. Bp.: Szaktudás K. 166 p.Fve 2490 FtGGaallsswwoorrtthhyy,, JJoohhnn: A sötét virág. Bp.: Metropolis Media329, [2] p. (Irodalmi Nobel-díjasok könyvtára, 13.) Kve2990 FtGGaarrwwoooodd,, JJuulliiee: Gyengéd lovag. Bp.: Gabo 324 p. Fve1990 FtGGeeoorrggee,, DDeenniissee: Johnny Cornflakes: a papné esete ahajléktalannal. Kolozsvár: Koinónia 125 p. Fve 1950 FtGGéévvaaii CCssiillllaa: Nagyon zöld könyv. Bp.: Pozsonyi Pagony80 p. Kve 3500 FtGGiieerr,, KKeerrssttiinn: Tisztességtelen ajánlat. Bp.: Trivium 235 p.Fve 2990 FtGGiiffffiinn,, EEmmiillyy: Szerelem kölcsönbe. Bp.: I.P.C. Kv. 471 p.Fve 2699 FtGGoosszzttoonnyyii JJáánnooss: Az elvarázsolt hegy. Bp.: Argumentum250 p. Fve 2600 FtGGrraannggéé,, JJeeaann--CChhrriissttoopphhee: Bíbor folyók. Bp.: Egmont-Hungary 396 p. Fve 3999 FtGGrreennddeell LLaajjooss: Nálunk, New Hontban. Pozsony: Madách-Posonium 171, [2] p. (Magyar Antaeus könyvek) Kve3600 FtGGrriiffffiinn,, WW.. EE.. BB..:: Az elnök embere. 4. kv. Lövészek.[Debrecen]: Gold Book 392 p. Kve 2999 FtGGyyeenneess KKlláárraa: Valami szép. Bp.: Accordia 111, [4] p. Fve1990 FtHHaaeeggeerr,, DDiiaannee: A rubingyûrû: Raffaello titka. Bp.: I.P.C. Kv.382 p. (IPC mirror) Fve 3290 FtHHaajjnnááddyy ZZoollttáánn: A lét tüze: a fénylô logosz. [Debrecen]:Debreceni Egy. K. 326 p. Fve 4205 Ft

HHaammiillttoonn,, LLaauurreellll KK.: Fogat fogért. 1-2. Bp.: Agave Kv. 271+ 273-557 p. Fve 3980 FtHHaannkkiissss JJáánnooss: Özönvíz a Szaharában. Bp.: Kairosz 394p. Fve 3300 FtHHaawwkkiinnss,, KKaarreenn: Kalandor. Bp.: General Press 278 p.(Romantikus regények) Kve 2500 FtHHeeggeeddüüss SSáánnddoorr: Az emberiség bölcsôje. [Sopron]: NovumPro 227 p. Fve 3830 FtHHóóddoollaatt ééss hhóóddííttááss: a trubadúrköltészet remekei. Bp.:Napkút 139, [5] p., [5] t.fol. Fve 1790 FtHHooggyyaa GGyyöörrggyy: Tévelygéseim. Pozsony/Bratislava:Madách-Posonium 173 p. Kve 3200 FtHHoolltt,, VViiccttoorriiaa: Az Oroszlánszívû. Bp.: I.P.C. Kv. 424, [3] p.(I.P.C. könyvek) Fve 2298 FtHHoorrkkaayy HHöörrcchheerr FFeerreenncc: A Dante-paradoxon. Bp.: M. Napló:Írott Szó Alapítvány 123, [4] p.HHoorrnnyyiikk MMiikkllóóss: A széttagolt ország. Bp.: Unicus 97, [2] p.Fve 1470 FtIIaannccuu LLaauurraa: Szeretetföld. Bp.: M. Napló 162 p. Fve1575 FtIIsshhiigguurroo,, KKaazzuuoo: Ne engedj el... Bp.: Cartaphilus 301 p.Fve 2990 FtJJoohhnnssoonn,, JJaannee: A szerelem amulettje. Bp.: Athenaeum500, [4] p. Fve 3490 FtJJoohhnnssoonn,, NNeellssoonn:: Gengszterkorzó. Szeged:Könyvmolyképzô K. 378, [3] p., [32] t. (Sötét örvény)JJoohhnnssoonn,, NNeellssoonn: Gengszterkorzó. Szeged:Könyvmolyképzô K. 378, [3] p., [32] t. (Sötét örvény)JJoorrddaann,, NNiiccoollee: Visszanyert boldogság. Bp.: Victoria 324p. Fve 2599 FtKKaalláásszz IIssttvváánn: A zsebtolvaj. Zenta: zEtna: Basiliscus 157,[6] p. (Vulkáni Helikon, 25.) Fve 1800 FtKKaammaarrááss IIssttvváánn –– LLaaddóó AAnnnnaammáárriiaa: Szövedék:romantikus oknyomozó riportregény. Bp.: Kairosz 251p. Fve 2800 FtKKaanniizzssaaii FFeerreenncc: Ifjabb Sóti Pál. Zenta: Vajdasági MagyarMûvelôdési Int. 119, [5] p. (Délvidéki Soroló, 1.) Kve2600 FtKKáánnttááss BBaalláázzss: Orpheusz. Bp.: Cédrus Alapítvány: Napkút38 p. Fve 989 FtKKaarriinntthhyy FFrriiggyyeess: Utazás a koponyám körül. Bp.: Európa215, [2] p. (Karinthy Frigyes mûvei)KKeemméénnyy JJáánnooss: Kutyakomédia. Csíkszereda: Pallas-Akadémia 174 p. (Kemény János mûvei, 2.) Kve 1800 FtKKeenneeaallllyy,, TThhoommaass: Jimmie Blacksmith éneke. Debrecen:Picaro 242 p. Fve 1980 FtKKeennyyoonn,, SShheerrrriillyynn: Angyali csók. Bp.: Ulpius-ház 479 p.(Sötét vágyak vadásza sorozat, 5.) Fve 3499 FtKKhhaaddrraa,, YYaassmmiinnaa: A merénylet. Bp.: General Press 217 p.Kve 2500 FtKKiinngg,, SStteepphheenn: A búra alatt. 1-2. köt. Bp.: Európa 795,740 p. Fve 5800 FtKKoovvááccss IImmrree AAttttiillaa: A megkerült téma. [Vác]: Arcus 159,[4] p. Fve 1800 FtKKoovvááccss IImmrree vváállooggaattootttt íírráássaaii. Bp.: M. Napló 293, [2] p.(A magyar irodalom zsebkönyvtára) Fve 945 FtKKrreennttzz,, JJaayynnee AAnnnn: Az égô lámpa. Bp.: Maecenas 343 p.Fve 1650 FtKKuunn ÁÁrrppáádd:: Szülsz. Bp.: L'Harmattan 87 p.(Gyémánttengely-sorozat, 6.) Fve 1800 FtLLaaggeerrllööff,, SSeellmmaa: A császár. Bp.: Metropolis Media 294,[4] p. (Irodalmi Nobel-díjasok könyvtára, 16.) Kve2990 FtLLaannee,, AAnnddrreeww: Vörös pióca. Debrecen: Lybrum 327 p. (IfjúSherlock Holmes) Fve 2600 FtLLáázzáárr JJúúlliiaa: Még. Bp.: Syllabux 79 p. Fve 2000 FtLLeeaaccoocckk,, SStteepphheenn BB.: Gertrud, a nevelônô. Bp.: Európa182, [4] p. Kve 2700 FtLLiinnddggrreenn,, AAssttrriidd: Mellettünk lakik Harisnyás Pippi. Bp.:Egmont-Hungary [24] p. Kve 1999 FtLLiinnddggrreenn,, AAssttrriidd: Pippi a Komlókertben. Bp.: Egmont-Hungary [22] p. Kve 1999 FtLLuuddlluumm,, RRoobbeerrtt: A Bancroft-stratégia. Bp.: I.P.C. Kv. 730 p.(I.P.C. könyvek) Fve 3299 FtMMaaccddoonnaalldd,, RRoossss: Ki így hal meg, ki úgy. Bp.: Európa 349p. (Európa krimi) Fve 2400 FtMMaaggyyaarr bbaaddaarr: 246 régi + 154 új limerik. Bp.: Syllabux199 p. Fve 3199 FtMMaakkhhaajjddaa JJuuddiitt: Szivárvány havasán. Bp.: Garbó K. 46 p.Fve 1680 FtMMaarréékk VVeerroonniikkaa: Annipanni, mesélj nekem! Bp.: PozsonyiPagony [39] p. (Pagony könyvek)MMáárrkkuuss AAnnddrrááss: A kolozsvári orgia. Bp.: Ulpius-ház 101,[4] p. Kve 2999 Ft

KÖNYVHÉT 443

FORGALOMBA HOZOTT KÖNYVEK 2011. JÚLIUS 15. – 2011. AUGUSZTUS 25.

MMaarrnnoo JJáánnooss: Kezünk idegen formákba kezd. Bp.:Palatinus 297 p. Fve 3100 FtMMaarrssoottttoo,, AAuurroorraa: A nagy gála. Szeged:Könyvmolyképzô K. 139, [12] p., [8] t. (Balettiskola,3.) Kve 1999 FtMMaarrttoonn LLáásszzllóó TTáávvoollóóddóó: Az utolsó funky. Bp.: L'Harmattan70 p. (Gyémánttengely-sorozat, 3.) Fve 1600 FtMMaasstteerrss,, JJoohhnn: Fojtogatók: Káli istennô szolgái. Bp.: KeletK. 281 p. Fve 2989 FtMMaattssuuoo BBaasshhóó: Útinaplók. Bp.: Ráció K. 107, [2] p.(Pagoda és krizantém) Kve 2100 FtMMaauurriiaacc,, FFrraannççooiiss: Ami elveszett. Bp.: Metropolis Media242 p. (Irodalmi Nobel-díjasok könyvtára, 15.) Kve2990 FtMMaayyeess,, FFrraanncceess: Mindennapok Toszkánában. Bp.: Tericum331 p. Kve 3570 FtMMccCCuulllleerrss,, CCaarrssoonn: Egy arany szem tükrében. Bp.: Európa123 p. Kve 2500 FtMMccDDeevviitttt,, JJaacckk:: Az ördög szeme. Bp.: Metropolis Media418, [3] p. (Galaktika fantasztikus könyvek) Fve2990 FtMMeerrllee,, RRoobbeerrtt: Francia história. 8. A gyermekkirály. Bp.:Európa 500 p. Kve 3500 FtMMeerrllee,, RRoobbeerrtt: Francia história. 7. Libben a szoknya. Bp.:Európa 584 p. Kve 3500 FtMMiikkoollaa AAnniikkóó: Holtágsirató. Pozsony/Bratislava: Madách-Posonium 292 p. (Magyar Antaeus könyvek) Kve 3900 FtMMooooddyy,, MMaarryy: Az utolsó tangó Toulouse-ban. Bp.: Tericum314 p. Kve 3570 FtMMóórriicczz ZZssiiggmmoonndd: A galamb papné. Bp.: Európa 161 p.Kve 2500 FtNNaaggyy ZZooppáánn: A kötet címe: a haiku jegyében. Bp.: FeketeSas 101, [2] p. Fve 1800 FtNNaayylloorr,, PPhhyylllliiss RReeyynnoollddss: Tappancs kalandjai. Bp.:Egmont-Hungary 174 p. Kve 1999 FtNNooëëll,, AAllyyssoonn:: Sötét láng. Szeged: Könyvmolyképzô K. 311p. (Halhatatlanok) (Vörös pöttyös könyvek) Fve 2999 FtNNyyuulláásszz PPéétteerr –– ÕÕsszzii ZZoollttáánn: Az elfelejtett meghívó.[Nagykôrös]: Szilágyi L. [24] p. (Trixi könyvek, 63.) Fve200 FtOO''CCoonnnnoorr,, JJoosseepphh: Megváltás Zuhatag. Bp. :Európa 587 p.Kve 4400 FtOOllddffiieelldd,, JJeennnnyy: Tüzes. Pécs: Alexandra 142 p. (Félholdfarm, 11.) Fve 999 FtOOssbboorrnnee,, CChhaarrlleess: Feketekávé. Bp.: Európa 182 p. (Európakrimi) Kve 2200 FtPPaaiizzss TTiibboorr: Cora. Bp.: Timp 95 p. (Timp széptár, 18.) Fve1700 FtPPaallmmaa,, FFéélliixx JJ..:: Az idô térképe. Bp.: Európa 585, [2] p.Fve 3900 FtPPaapppp OOlliivvéérr KKrriisszzttiiáánn: Második esély avagy Hogyan éltemtúl a magyar egészségügyet. Pécs: Alexandra 429, [2] p.Fve 2499 FtPPaatteerrssoonn,, CCyynntthhiiaa: A titkok völgye. Bp.: General Press 32p. (Foxwoodi mesék) Kve 2500 FtPPeeéérryy RReezzssôô: Eszmék és rögeszmék. Pozsony: Median303 p. Fve 2900 FtPPéétteerr EErriikkaa: Csupa csiga. Üllô: Timp 30, [2] p. Kve1700 FtPPeetteerrss,, AAnnddrreeww FFuusseekk: Deszkás detektívek. 2. Nem mindgyémánt, ami fénylik. Szeged: Könyvmolyképzô K. 195 p.Kve 1999 FtPPiillcchheerr,, RRoossaammuunnddee: Más szemmel. Bp.: Ulpius-ház 277p. Fve 3499 FtPPiilliinnsszzkkyy JJáánnooss: Stigma. Bp.: Éghajlat Kvk. 105, [3] p.Fve 1980 FtPPiinntteerr,, HHaarroolldd: Törpék. Bp.: Metropolis Media 262, [3] p.(Irodalmi Nobel-díjasok könyvtára, 14.)PPllaannkk AAnnnnaa: Bûnös írások. Bp.: Littera Nova 110 p. Fve1990 Ft

PPoolloonnyyii PPéétteerr: Gyökereim. Bp.: Syllabux 231 p. Fve2200 FtPPrriiddmmoorree,, JJoohhnn: Az alvilágtól Istenig. Bp.: Új Ember 290 p.Fve 2800 FtQQuuiinnnn,, JJuulliiaa: Rossz kor. Bp.: Gabo 395 p. (A Bridgertoncsalád, 6.) Fve 2290 FtRRaaddooss VViirráágg: Bipoláris: egy mániás depressziós nôregénye. Bp.: Jaffa 221 p. Fve 2790 FtRReeiiddeerr,, KKaattjjaa: Uszodai történetek. Bp.: Fabula Stúdió 59 p.(Olvasó Leó) Kve 1790 FtRReeyymmoonntt,, WWllaaddyyssllaaww: Népítélet. Bp.: Metropolis Media345, [2] p. (Irodalmi Nobel-díjasok könyvtára, 12.) Kve2990 FtRRiiddddeellll,, CChhrriiss:: Ottolina és a sárga macska. Szeged:Könyvmolyképzô K. 171 p. + 5 képeslap Kve 2499 FtRRoobbeerrttss,, NNoorraa:: Az angyal markában. Bp.: Gabo 515 p. Fve2490 FtRRoobbeerrttss,, NNoorraa: Menyasszonyok. 1. Látomás fehérben. Bp.:Gabo 408 p. Fve 1990 FtRRoozzssnnyyaaii EErrvviinn: A lusta szamár királysága. Bp.: Szerzô 52p. (Z-füzetek, 136.) Fve 250 FtSSaallaammoonn EErrnnôô: Didergetô. Bp.: Simor A. 99, [3] p. (Z-füzetek) Fve 500 FtSSaannddffoorrdd,, JJoohhnn: Rossz vér. Bp.: JLX 399 p. Fve 3150 FtSSáánnttaa GGyyöörrggyy: Az ajánlat. Bp.: Papirusz Book 397 p. Fve2500 FtSScchhaacchhtt,, AAnnddrreeaa: A kölni rejtély. Bp.: General Press 393 p.(Regényes történelem) Kve 3200 FtSScchhmmiiddtt EEggoonn: Lakodalom az erdôben. Bp.: Új Ember 36p. (Mesélnek az állatok) Kve 1300 FtSSeellff,, WWiillll: Dorian: szövegmás. Bp.: Európa 456 p.(Modern könyvtár) Fve 2900 FtSSeerrffôôzzôô SSiimmoonn: A magunk szárnyán. Lakitelek: Antológia107 p. Fve 2000 FtSShhaahh,, TTaahhiirr: Kalandozások az Ezeregyéjszakában. Bp.:Tericum 475 p. Kve 3570 FtSShhoowwaalltteerr,, GGeennaa: Az Alvilág Urai. 4. Éjsötét hangok. Bp.:Ulpius-ház 510 p. Fve 3499 FtSSiiddeebboottttoomm,, HHaarrrryy: Róma harcosa. 3. kv. A naporoszlánja. [Debrecen]: Gold Book 323 p. Kve3499 FtSSííkk SSáánnddoorr: Isten tenyerén. Bp.: Új Ember 92, [3] p. + CDKve 1979 FtSSiillvvaa,, DDaanniieell: A Moszad ügynöke és a Rembrandt-ügy. Bp.:Ulpius-ház 523 p. Fve 3499 FtSSiimmoonn LLáásszzllóó,, LL.: Személyes történelem. Bp.: Ráció K.179, [4] p. Kve 2900 FtSSiinngghh,, NNaalliinnii: Látomás. Bp.: Egmont-Hungary 384 p. (Egyvilág – két faj – állandó küzdelem, 2.)SSmmiitthh,, LLiissaa JJaannee: Vámpírnaplók. 6. A visszatérés:árnyéklelkek. Szeged: Könyvmolyképzô K. 486, [2] p Kve3299 FtSSmmiitthh,, LLiissaa JJaannee: Vámpírnaplók. 6. A visszatérés:árnyéklelkek. Szeged: Könyvmolyképzô K. 486, [2] p Fve2499 FtSSttiillttoonn,, GGeerroonniimmoo: A sajtpiramis titka. Pécs :Alexandra 117,[11] p. (Mulatságos történetek, színes kalandok) Fve1299 FtSSttiillttoonn,, GGeerroonniimmoo: Egy habos kávé és nagy hûhó! Pécs:Alexandra 116, [12] p. (Mulatságos történetek, színeskalandok) Fve 1299 FtSSttiillttoonn,, GGeerroonniimmoo: Ezer mozzarella, nyertem a pocoklottón!Pécs: Alexandra 114, [14] p. (Mulatságos történetek,színes kalandok) Fve 1299 FtSSttiillttoonn,, GGeerroonniimmoo: Kaland a Himaláján! Pécs: Alexandra117, [11] p. (Mulatságos történetek, színes kalandok) Fve1299 FtSSttiillttoonn,, GGeerroonniimmoo: Légyturmix a gróf úrnak. Pécs:Alexandra 118, [10] p. (Mulatságos történetek, színeskalandok) Fve 1299 Ft

SSttiillttoonn,, GGeerroonniimmoo: Macskanagy rettegés. Pécs: Alexandra116, [12] p. (Mulatságos történetek, színes kalandok) Fve1299 FtSSttiillttoonn,, GGeerroonniimmoo: Vakáció a Las Egeras Hotelben. Pécs:Alexandra 117, [11] p. (Mulatságos történetek, színeskalandok) Fve 1299 FtSSzzaabbaaddooss TTaammááss,, RR.: A Siebenkreuz Alapítvány. Bp.:Syllabux 304 p. Fve 3000 FtSSzzaabbóó LLáásszzllóó TTiibboorr: A hosszú utazás. Bp.: Szerzô 67 p.(Z-füzetek) Fve 500 FtSSzzaabbóó MMaaggddaa: Katalin utca. Bp.: Európa 212, [3] p. Kve2500 FtSSzzaabbóó PPaallóócczz AAttttiillaa: Köd. Zenta: zEtna: Basiliscus 75, [4]p. (Vulkánfíber, 15.) Kve 1400 FtSSzzeeggeeddttôôll SSzzeeggeeddiigg.. Szeged: Bába 517, [9] p. (Tiszahangja) Fve 4545 FtSSzziilláággyyii GGyyöörrggyy: Hibaaprólék – liba nélkül. Bp.: GabbianoPrint 177 p. Fve 2800 FtSSzzlloovváákkiiaaii mmaaggyyaarr sszzéépp iirrooddaalloomm 22001111. Pozsony: SZMÍT255 p. Kve 2700 FtSSzzoollzzsseenniicciinn,, AAlleekksszzaannddrr: Ivan Gyenyiszovics egy napja:kisregények. Bp.: Európa 357 p. Kve 3500 FtSSzzoommoorryy DDeezzssôô: A párizsi regény. Bp.: Múlt és Jövô K.557, [2] p. (Szomory Dezsô mûvei, 6.) Kve 3900 FtSSzzööllllôôssii EEddiitt: Hurrá, bilizek! Bp.: Móra [24] p. Kve 1790 FtTTuurrcczzii IIssttvváánn: A változás memóriája. Bp.: Palatinus 77, [5]p. Fve 1950 FtUUgghhyy SSzzaabbiinnaa: Külsô protézis. Bp.: Orpheusz 56, [2] p.Fve 1575 FtUUttrryy AAttttiillaa: A nagy elszakadás. Bp.: Hungarovox 127 p. Fve 1500 FtVVaajjaannsskk,, SSvveettoozzáárr HHuurrbbaann: Száraz hajtás. Bp.: M. Napló439 p. Fve 2730 FtVVáámmooss MMiikkllóóss: Apák könyve. Bp.: Európa 541, [2] p.(Vámos Miklós mûvei) Kve 3500 FtVVáárraaddii PPéétteerr: Papírfigurák. Bp.: Könyvpont : L'Harmattan79 p. Kve 2000 FtVVaarrggaa ZZoollttáánn: Így éltek ti..., az utolsó szakmunkás. Bp.:Canary Warf Kft. 208 p. Fve 2190 FtVVeelliikkiicc,, DDrraaggaann: A Bréma-ügy. Bp.: Napkút 221, [2] p. Fve2490 FtVVeerreess ZZssuuzzssaannnnaa: A farkas kora. Bp.: Kairosz 238 p. Fve2800 FtVVeerrhhaaeegghheenn,, PPaauull: Omega minor. Bp.: Gondolat 639, [3]p. Fve 3990 FtVVoollkk GGyyöörrggyy,, KK.: Pirkadat. Bp.: Gabbiano Print 360 p. Fve2400 FtWWaalllleerr,, LLeesslliiee: A pénzember. Debrecen: Picaro 660 p. Fve2980 FtWWaallsshh,, PPaatt: Crowfield démona. Debrecen:Lybrum 285 p.Fve 2600 FtWWaattssoonn,, SS.. JJ..:: Mielôtt elalszom. Bp.: Athenaeum 462 p.Fve 3490 FtWWeeeekkss,, BBrreenntt: Éjangyal trilógia. 2. Az árnyékvilág peremén.Szeged: Könyvmolyképzô K. 645 p. Kve 4499 FtWWeeeekkss,, BBrreenntt: Éjangyal trilógia. 2. Az árnyékvilág peremén.Szeged: Könyvmolyképzô K. 645 p. Fve 3499 FtWWeesstteerrffeelldd,, SSccootttt:: Különlegesek. Szeged: KönyvmolyképzôK. 322, [4] p. Kve 2999 FtWWhhiittee,, SStteepphheenn: Ostromállapot. Bp.: General Press 375 p.(Világsikerek) Kve 2500 FtWWiiggggss,, SSuussaann: A csillagok lánya. Bp.: Harlequin 415 p.(Arany széphistória) Fve 1495 FtWWooooddss,, TTiittaanniiaa: Éjféli tündérzsúr. Szeged:Könyvmolyképzô K. 160 p. (Csillagszárny Akadémia, 2.)Kve 1799 FtYYiipp,, MMiinnggmmeeii: Szirmok az égbôl. Bp.: Trivium 365 p. Fve3791 FtZZaabboossnnéé GGeelleettaa PPiirroosskkaa: Így zajlott az életem. Zenta: VMMI403, [4] p. (Emlékezet, 1.) Kve 2900 Ft

KÓDEX KÖNYVÁRUHÁZ ÉS TANKÖNYVCENTRUM1054 Budapest, Honvéd u. 5. Tel.: (06-1) 428-1010Nyitva tartás: hétfôtôl péntekig 10–18 óra, szombaton 10–14 óra

K E D V E Z Ô Á R A K , S Z É L E S V Á L A S Z T É K , F O L Y A M A T O S A K C I Ó K !

A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. a közismereti tankönyvek csaknem teljes választékát, kötelezô olvasmányokat, nyelvkönyveket,szótárakat, idegen nyelvû könyveket, tanulást, tanítást segítô dokumentumokat, kézikönyveket, pedagógiával kapcsolatoskiadványokat és sok más hasznos irodalmat kínál kedvezô áron.

DIÁKOKNAK, TANÁROKNAK KÜLÖN KEDVEZMÉNY!Rendeléseiket fogadjuk postán (1391 Budapest, Pf. 204), interneten (www.kello.hu) vagy személyesen (1134 Budapest, Váci út 19.),illetve boltunkban:

BBS-INFO KIADÓ1630 Bp., Pf. 21.Telefon: 407-17-07www.bbs.hu

Bártfai Barnabás:SZÁMÍTÓGÉPHASZNÁLATMINDENKINEK

Ennek a Hogyan használjam? c. kiad-vány alapján készült könyvnek a se-gítségével alapszintrôl elindulva, aszámítógép megvásárlásától és elsôbekapcsolásától kezdve a különféle felhasználói programok alkal-mazásáig mindent megtanulhat. A kiadvány ajánlható mindenki-nek, aki meg szeretné tanulni a számítógépek kezelését. Az alapok-tól indulva vezeti olvasóját a ma már szinte az általános mûveltség-hez is hozzá tartozó ismereteken át a gyakorlati tudnivalókig. Akönyv a kezdô felhasználók számára is könnyedén érthetô, követ-hetô. Mottónk az, hogy a felhasználónak ne azt mutassuk meg,hogy egy adott programfunkció mire szolgál, hanem azt, hogy egyelvégezni kívánt tevékenységet, milyen programfunkció segítségé-vel tud ellátni úgy, hogy a megtanultakat a mindennapi életben iskamatoztathassa. (Fôbb témakörök: alapismeretek, gépkezelés,programozás-elmélet, Windows 7 és Windows XP, Total Comman-der, tömörítés, hálózatok, internet, elektronikus levelezés, Office2007 és 2010 programok (Word, Excel, Access, PowerPoint, Out-look), grafika, kifejezésgyûjtemény, Stb.)

(X)664 oldal, B/5, 3920 Ft, ISBN 978-963-9425-75-0

EDGE 2000 KIADÓwww.edge2000.huwww.facebook.com/edge20002035, Érd, Pf. 14Tel.: (23) 377 249, info@edge2000.hu

Klein Sándor:NEGYVEN ÉV MUNKAPSZICHOLÓGIAEmber, munka, szervezet: akkor és most

E könyv egy háromrészes sorozatunk elsô kötete, melynek címe: Az írásmegmarad.

Klein Sándor írásai több mint negyven éve jelennek meg a hazai pszi-chológiai és pedagógiai folyóiratokban. 70. születésnapja alkalmábólgyûjtötte össze három kötetben ezeket az írásokat, abban a reményben,hogy mondanivalójuk a mai olvasók számára is érdekes lehet. Ez az elsôkötet a munkapszichológia témájú írásokat tartalmazza. Az „elsô húszév” írásai közt szó esik többek között a zajártalomról, a reklámpszicho-lógiáról, a kreativitás fejlesztésérôl.

A második rész az SHL Hungary Kft. húszéves története során szüle-tett írásokból szemezget: az SHL profiljának megfelelôen jórészt az al-kalmasságvizsgálat területérôl.

A harmadik rész a Pécsi Tudományegyetem Felnôttképzési és EmberiErôforrás Fejlesztési Kar munkatársainak – Klein Sándor kollégáinak –írásait tartalmazza egy érdekes vállalkozói karrierrôl, a hazugságfelisme-résrôl, a coachingról, a pályaorientációs szakemberek kompetenciáiról.

Könyveink 20%-os kedvezménnyel megrendelhetôk közvetlenül a kia-dótól, e-mailben vagy honlapunkon keresztül.

(X)368 oldal, 3200 Ft, ISBN 9789639760165

SCOLAR KIADÓwww.scolar.hu

Margittai Gábor:UTAZÁS A VÉGEKENMargittai Gábor Külsô magyarok– Utazás a végeken címû köteteelôször 2005-ben jelent meg. Akönyv példátlan sikere indokolta,hogy 2011-ben megújult formá-ban, kibôvítve, színes és fekete-fehér fotókkal, térképekkel gaz-dagon illusztrálva újból megje-lenjék a szórványlét krónikája.

Margittai Gábor újságíró úttö-rô riporteri, útikönyv- és esszé-írói vállalkozása nem kevesebbet tett, mint visszahozta a 20. szá-zad végi térképeinkrôl lekerült Dél-Erdélyt, Máramarost, Csán-góországot, Szepességet vagy éppen a távoli kárpátaljai magyarszigeteket mint lehetséges (idô)utazási célpontokat. Olyan tere-ket és idôket mutatva be a hajdani magyar világból, amelyek tör-ténelmünk ciklikus nagytakarításaiban (vagy pusztán lustaság-ból) egyszerûen elvesztek.

A most javítva, bôvítve, a szónál sokszor beszédesebb fotókkalgazdagon illusztrálva megjelentetett kiadvány – nemrégiben nap-világot látott „folytatásával”, a Trianoni menyecskével – együttteljes körképet ad a III. évezred szórványmagyarságának esélyei-rôl. Akárcsak a „tömbmagyarokéiról”…

(X)280 oldal + 4 x 16 oldal színes melléklet, 3950 Ft

Arthur Miller: ÜVEGCSEREPEK 1938. november – Kristályéjszaka.A Hitler által felbujtott arctalantömeg zsidó üzleteket foszt ki,zsinagógákba tör be, öregembe-reket kényszerít arra, hogy fogke-fével sikálják az „árja” járdákat.Berlinben és más német nagyvá-rosokban bokáig érnek a rombo-lás üvegcserepei. Ugyanekkoregy jómódú zsidó házaspárBrooklynban éli mindennapi éle-tét; épp moziba készülnek, ami-kor a csinos, kedves asszony –gondos feleség és szeretô anya –hirtelen összeesik, és képtelen lábra állni. Hiába a vizsgálatok so-ra, betegségének fizikai okát nem lelik az orvosok.

Arthur Miller darabjában e két esemény fonódik egymásba. Atörténelem majdhogynem láthatatlan, mégis mindent átható ve-zérvonalként van jelen a drámában; a szereplôk életében ravaszdramaturgiával az Európában zajló borzalmak tükrözôdnek. Syl-via Gellburg paralízise tökéletesen szimbolizálja a bénultságot, anácikkal szembeni tehetetlenséget és a zsidóság kiszolgáltatott-ságát – azt, ahogyan az emberek képtelenek voltak szembesze-gülni Hitler minden erkölcsöt lábbal tipró gépezetével.

Sok gondolkodnivalót ad e kiválóan felépített, számos szimboli-kus jelentésréteget hordozó dráma, Ungvári Tamás mesteri for-dítása pedig híven adja vissza az eredeti mû szellemes szövegét.

(X)112 oldal, 1950 Ft

X ÚR A KÖNYVHÉTBEN

444 KÖNYVHÉT

A magát egy idôben elôszeretettelK.-nak rövidítô Kôszeg Ferenc szereta dolgok végére – pontot tenni. Szeretia lezárásokat, a befejezéseket. Fogal-mazhatnék persze úgy is, nagy bölcsentudja, a csúcson kell abbahagyni. Aztánnémi kajánsággal mondhatnám azt is,azért szereti maga mögött hagyni a dol-gokat, mert új kihívások, új kalandokután ácsingózik minduntalan. Bármi-lyen elôjelû is a megközelítés, szerzônka Múltunk vége címû kötetével sokmindentôl és sok mindenkitôl, önkéntés/vagy kényszerûségbôl emlékezvevesz búcsút.

Magára hagyja például a mintegy fél-száz K.-történetének hôsét, az egyesszám harmadik személyben megeleve-nített önmagát, mondván, „a mesélésmódja elvesztette varázsát”. Pedig,szerintem, ez a megállapítás legfeljebbaz elbeszélôre nézve helytálló. Kôszegalighanem megunta, vagy kezdte írás-rabszolgaságnak érezni, hogy 3–4 he-tente, akár van hozzá kedve, ihlete,akár nincs, le kell adnia a soron követ-kezôt. Elvégre egy hetilap (a MagyarNarancs) mégsem jelenhet meg fehérfolttal – még azt gondolhatná valaki,hogy ismét életbe lépett a szerzô szá-mára egyébként oly ismert és megszo-kott cenzúra…

De K. (mostantól: KF) nem csak ere-dendô lustaságából, a megszokottól va-ló zsigeri irtózásából fakadó szabadakaratából fordít hátat, lényegíti (át)történelemmé életének távoli s közelimúltját, ebbe a nagybetûs Sors, KF sor-sa is bôven belejátszik. A Múltunk vé-gét szerzônk „Anikó emlékének”, leg-utóbbi társának ajánlja, aki „vezeték-névtelen” fôszereplôje a könyv utolsó,Életképek Okatootáiáról címû, szürrea-lista látomásnak tetszô, valójában na-gyon is realista „élménybeszámolójá-nak”. Hétköznapi eset, talán egészség-ügyi statisztikákból ki is hámozható,hogy évente hányan élik, reménykedik,szenvedik végig Anikóhoz hasonlóan amagyar – de mit nem mondok: az oka-tootáiai – egészségügy anomáliás kálvá-riáját. Anikót a gyógyíthatatlan kór tízhónap alatt teperte le, tíz hónap hátbor-zongató krónikája, társadalmi diagnózi-sa, s egyben egy szerelmes vallomás ésa veszteség feletti fájdalom feldolgozá-sa a megrendítô kötetzáró írás. Amihezhasonlatost, sajnos, már olvashattunk

KF elôzô, két évvel ezelôtti köte-tében, a K. történeteiben. Az em-lékezô akkor a rajongva szeretett,számtalanszor hûtlenül magárahagyott feleségtôl – s mindeköz-ben az ellenzékiségben elszakít-hatatlan társtól –, Fekete Évátólbúcsúzott Halálkrónikájával.

Az, hogy KF tud írni, a széle-sebb közönség számára csak arendszerváltás után derült ki. Ad-dig csupán a szamizdatolvasók él-vez(het)ték a nyers szókimondástiróniával spékelô elemzéseit. An-nak, hogy az 1998 óta obsitos kép-viselô tud szépírni is (önmeghatá-rozása szerint az elbeszélô prózaés a publicisztika határán), KF csu-pán néhány esztendeje adta tanú-bizonyságát. Azóta viszont, ha másés más kifejezési formákat keresveis, egyes szám elsô vagy harmadikszemélyben, kiapadhatatlan kedvvelmeséli emlékeit. Nincs mese: van mi-rôl beszélnie, van megélt történetmu-níciója, olykor-olykor piciket maga ismozdított a világon (ezekrôl többszörlátszott úgy: történelmi cselekedetek,s néha valóban annak is bizonyultak).Volt egy kicsit (1956 után) börtönben –„vizsgálati fogságban!”, pontosítanárögvest KF kiadói lektorként, mert-hogy az is volt egy idôben, volt aztánellenzéki mozgalmársága miatt köny-vesbolti eladó, agresszív rendôrségikövetéssel megfélemlíteni szándéko-zott szamizdatszerkesztô, éhségsztráj-koló, motyogó tömeggyûlési szónok,szabaddemokrata pártalapítótag, rend-szerváltó kerekasztalos, majd az anti-politikusi erények megtestesítôje (eznem gúny, komolyan gondolom) s lettegy ciklus erejéig megválasztott képvi-selô, emberjogi aktivista is. Ellenzéki-ként volt az ellenzék ellenzéke, volt alegális Beszélô fôszerkesztôje, volt or-szágos és saját pártbeli skandalumokleleplezôje. A felsorolást (a felsorolha-

tóságot) csupán félbesza-kítottam, KF effajta, írásaiból kibá-nyászható titulusai még vég nélkülfolytathatók. KF tehát mesél, anekdo-tázik, adomázik, vagyis ír mindezekrôl.Nem kronologikusan, hanem ahogy adolgok az eszébe ötlenek, vagy, ahogyaz élet régi-új aktualitásai elôhívjákodaillô történeteit.

KF kedélyes és kíméletlenül ôszinte.Nem biztos, hogy az „igazságot” mond-ja (gyakran pontosító önkritikát gyako-rol figyelmeztetésre, felszólításra is,önszántából is, önkorrekcióként), s azsem biztos, hogy mindig igaza van. Vi-szont megkérdôjelezhetetlen önazo-nossága és a múltértelmezô históriái-ban a jelenléte érdekfeszítôvé, és fôlegmegkerülhetetlenné teszi históriáit. Sami evvel együtt jár: nemritkán botrá-nyossá is, hiszen tudósításaiban, port-réiban (ahogy ô nevezi: sziluettjeiben),ha úgy érzi, konokul megy szembe azárral, a közfelfogással. Mai (vagy egy-kori) kollégáiról, harcostársairól, bará-tairól és ellenfeleirôl – s ezenközbenönmagáról szintén – nyersen, kendô-zetlenül mondja (el) a magáét. S ezzelszerez régi-új ellenfeleket (egykori kol-légákat, harcostársakat, barátokat) ésrégi-új barátokat (egykori kollégákat,harcostársakat, barátokat).

Így van ez, így lesz ez, ha KF továbbrais szeret vitázni és vitázva szeretni.Könyvét, könyveit olvasva csak aztmondhatom: jól teszi.

Murányi Gábor

VVéégg nnééllkküüll

KÖNYVRÔLKôszeg FerencMÚLTUNK VÉGEKalligram464 oldal, 2990 Ft

KÖNYVHÉT 445

LAPMARGÓ

GAZDASÁG

A Könyvhét egyik elôzô számában megjósoltam, hogy a hu-szonkilenc pont után további akcióprogramok is jönnek.Nos, itt a következô 26 plusz iksz pont. Ismertebb nevén aSzéll Kálmán terv, ami az újabb hírek szerint kiegészítésre(esetleg módosításra) szorul. A gond az, hogy a gazdaságinövekedés nem akar beindulni – sem az exportnövekedésvezérelte termelés, sem a belsô fogyasztás növekedése által– utóbbi a Keynes által a közgazdaságtanban leírt multipli-kátorhatás révén következhetne be.

A várható világgazdasági helyzetre vonatkozó megítélésekszéles sávban szóródnak, a gazdasági szakértôk véleményeáltalában negatív. Közösnek tekinthetô bennük, hogy az or-szágok fokozott eladósodása, és az államcsôdveszélyek an-nak „köszönhetôk”, hogy a 2008–2009 évi pénzügyi válság-ban az államok kisegítették a bankrendszert, bízva a gazda-sági növekedés jótékony hatásában, alapozva Kína, India,Brazília gyors fejlôdésére, befektetéséhségére. Ha így tör-tént volna, az adóbevételek növekedése kezelte volna amegnövelt államadósságot. Azonban a várt növekedés he-lyett recesszió következik be.

Ez egy olyan képzeletbeli póker, ahol két csoportba sorol-hatók a játékosok: a bankárokra és az államok vezetôire,ahol mindenki cinkelt lapokkal játszik, vagy blöfföl. Idôn-ként meg kell mutatni a lapokat, és akkor kiderül – még acsoporton belüliek is meglepôdnek, hogy egy-egy pénzügyicsoport vagy ország milyen gyenge értéket mutat fel. A né-zôk itt a hitelminôsítôk, hangosan beszélnek, és a játékosokfigyelembe veszik bemondásaikat.

Elfogadott az a nézet is, hogy a világban likviditástöbbletvan, a befektetôk a biztos hozamokat nem a termelô szférá-ba történô beruházásokban látják, hanem betétekben, állam-kötvényekben, aranyban. A svájci frank, mint menekülôvalu-ta ezért értékelôdött fel olyan magas szintre, ami az országsaját gazdaságának is kárára van.

Sajnos ebben a helyzetben kétszeresen is pórul járunk, hi-szen Magyarország túlzott függése egyrészt fennáll a németgazdaságtól – legnagyobb külkereskedelmi partnerünktôl,továbbá fennáll a lakosság irreális mértékû svájci frank el-adósodottsága is. Növekvô foglalkoztatás és emelkedô nettójövedelmek esetén is törlesztésre fordítódna ennek számot-tevô része.

Ha elvesszük a Széll Kálmán tervbôl a „régi rendszerromjait eltakarítjuk, gazdáit felelôsségre vonjuk, az ellen-séget (lásd a terv alcíme: Összefogás az adósság ellen) le-gyôzzük és a feladatot megoldjuk, az országot megújítjuk”politikai tartalmat és üzenetet, akkor a következô célkitû-zéseket látjuk:

„A mi elképzelésünk szerint olyan tervre van szükség,amely egyszerre veszi célba az államadósság csökkentését, agazdasági és társadalmi élet rosszul szervezett és ezért azállamadósság újratermelôdését okozó területeinek átszerve-

zését, valamint egyidejûleg segíti a gyors ütemû gazdaságinövekedés beindulását is.

A cél tehát világos: az államadósságot 50% alá kell szoríta-ni! A tökéletes helyzet természetesen az lenne, ha nem tar-toznánk senkinek, sôt ha inkább nekünk tartoznának, de ahazai össztermék 50% -a alá szorított államadóssággal márki lehet kerülni a gazdasági csôddel fenyegetô veszélyzóná-ból. A hazai össztermék 50%-a alá szorított államadóssággalegy ország már visszanyeri valódi függetlenségét, gazdaságiés pénzügyi mozgásterét. A hazai össztermék 50%-a alá szo-rított államadóssággal egy ország már hosszú távra meg-szerzi a hazai és nemzetközi pénzügyi és gazdasági bizal-mat, valamint képes végleg kiszabadítani vállalkozásait ésháztartásait az adósság csapdájából.” (1)Az államadósság csökkentésének mindkét útját szeretnéjárni a kormány, a költségvetési kiadások tartós csökkenté-sével és munkahelyteremtés révén gazdasági növekedés ki-váltásával:– nyugdíjak és segélyek költségvetési kiadásainak csökken-

tése, sôt rövid távú bevételi többlet elérése (magánnyug-díjpénztári rendszer megszüntése, korengedményes ésrokkantnyugdíjrendszer megváltoztatása, új, fenntarthatóállami nyugdíjrendszer kialakítása)

– egészségügyi kiadásokban megtakarítások (szigorúbbtáppénzfolyósítás, új gyógyszertámogatási rendszer)

– új közoktatási és felsôoktatási rendszer (a gazdaságigényeinek jobban megfelelô képzés biztosítása államipénzen)

– gazdaságösztönzés (bürokráciacsökkentés, új közmunka-rendszer, vállalkozások adósságterheinek csökkentése,végrehajtási és felszámolási eljárások felgyorsítása)

– MÁV és közösségi közlekedés adósságrendezése és szer-vezeti átszervezése, használatarányos útdíjrendszer beve-zetése.

– Takarékosság a minisztériumokban, pártfinanszíro-zásban.

Ez a terv nem tartalmaz adóemelést, meghirdetése idôpont-jában az államadósság (kiegészítve MÁV, BKV, PPP szektoradósságával) a GDP-re vetítve 83% volt, az ország teljesadóssága (ami tartalmazza az államadósságot, a vállalkozá-sok és háztartások tartozásait is) 130%. A 2011-re tervezettgazdasági növekedés 3,1% (ugyancsak GDP-re vetítve).

A második negyedévi növekedési adatok azonban nem tá-masztják alá, hogy egészséges folyamatok indultak el, a ko-rábbi 29 pontos akcióterv, illetve a 2013-ig megvalósításrakerülô Széll Kálmán terv eddigi lépéséi alapján. Sôt a való-színûsíthetô alacsonyabb 1,0–1,5% növekedés miatt a költ-ségvetésben 90-150 milliárd forint adóbevétel kiesés jelent-kezik, amit kezelni szükséges, hiszen a Brüsszelben meg-ígért 2,9 %-s hiánytervet is tartani kellene.

AA „„SSzzééllll”” uuttáánn vviihhaarr iiss jjöönn??

446 KÖNYVHÉT

Akácillata Dunántúlról

Sokféleképpen tapasztal-juk a hely szellemének ér-vényesülését a mûvészet-ben. Így például a magyaresszének van egy jellegze-tes, talán Berzsenyi Dánielmunkásságával kezdôdô,majd Várkonyi Nándormûveiben tetôzô vonulata,amelynek egyik kiemelke-dô kortárs képviselôje aszékesfehérvári születésûL. Simon László. Hozzá hasonlóan egyaránt a dunántúliesszé és a jobboldali politika képviselôje az ebben a kötet-ben is emlegetett Csoóri Sándor és Ambrus Lajos.

A vidéki, s fôleg a falusi ember számára nemcsak a tin-tának és a kenyérnek az illata bír felidézô erôvel, hanemolykor szinte démonikus megszállottsággal képesek ma-gyarázni a birsalmának, sôt magának a földnek az illatá-ról, a disznóól bûzérôl. L. Simont már avatott íróként ra-gadta magával a nosztalgia diktálta ihlet: könyvét a ma-gyar föld, s szûkebb hazája, Fejér megye akácillatának fel-idézésével kezdi. Egy kevésbé szerencsés kor gyermeke, aszintén dunántúli, ám a Szovjetunióban alighanem a kel-leténél több idôt töltött Lengyel József annak idején ne-vezetes sorokat vetett papírra az orosz tájat belengô zel-nicemeggy illatáról. Elérkezhet majd még a tengeri kikö-tôk iszonyatos halszaga hazai emlegetésének kora is.

A nosztalgia a szó mindkét értelmében jellemzi L. Simonesszéit: egyrészt a szülôföldet mint tájat, teret, másrészt arégi korokat, mint letûnt idôt választotta témául. Könyvétbravúros fotók illusztrálják, amelyek különösen a zeppeli-nek (“szivarok az égen”) bemutatásakor figyelemre méltóak.Hasonlóan frappáns esszé jellemzi vidéki disznóölésinket, saz ekkor szokásos, gyakran elképesztô méreteket öltô alko-

holfogyasztásunkat.A kötet huszonöt da-

rabja között „a Styxentúlra” alcím alatt néhánynekrológ is akad, melyeklegsikerültebbike talán atöbb téren is pályatársDeák Lászlótól való bú-csú, aki költôként és kia-dóként egyaránt jelen-tôs tényezô volt a ma-gyar kultúrában. A kö-tetben további, az iro-dalmi kánont illetô ál-lásfoglalások is találha-tók, melyek közül a„jobboldal írószentjé-nek” s egyszerû dilet-tánsnak egyaránt minô-sített Wass Albert sokol-dalú jellemzése különö-sen jelentôs.

K. S. A.

KÖNYVRÔL

L. Simon LászlóSZEMÉLYESTÖRTÉNELEMRáció Kiadó182 oldal, 2900 Ft

Nem vigasz, hogy a német gazdaságban is lassul a növeke-dés, sôt Kínában is. Most üt vissza, hogy a gazdaságélénkí-tés az eddigi intézkedésekkel nem sikerült:– a banki különadók miatt a vállalkozások hitelezése le-

csökkent, – az eddigi adócsökkentések (16%-s SZJA kulcs, 10%-s tár-

sassági adó kulcs) nem indukált eddig többletfogyasztást,és gazdasági növekedést. Mint tudjuk, a munkavállalóktöbbségének nem nôtt a nettó keresete.

– ebben a helyzetben sem az állam, sem a bankok nem ér-dekeltek abban, hogy megoldják a devizahitelesek problé-máját saját kontójukra. Ami történik: a probléma eltolása,hátha pár év múlva jobb lehetôségek lesznek (árfolyam-gát = meghosszabbított törlesztés, lakossági pertársasá-gok elhúzódó perei stb.)

Az, ami értékelhetô, és külföldi befektetôk és pénzügyi kö-rök értékelik is, az állam önmagán történô takarékossága,a költségvetési kiadások csökkentése, az oktatásból, egész-ségügybôl, nyugdíjkifizetésekbôl történô forráskivonás, zá-rolások, rezsiköltség korlátozása, elbocsátások, új életpályamodellek mentén a bérek megfogása. Ez természetesen ne-kem, mint tisztességesen adózó állampolgárnak a bôrömremegy (életembe kerül), hiszen kevesebb és rosszabb minô-ségû közösségi szolgáltatást fogok kapni ugyanannyi adó-ért cserébe.

Nagyon hiányolom a politikai közbeszédbôl – egyébként aSzéll Kálmán tervbôl is – az adót elkerülôk példás és nyil-vános büntetését, és nagyon tudnak irritálni a NAV közzé-tett listái a milliós adótartozású cégekrôl és magánszemé-lyekrôl. A legnagyobb bûnnek tartom egy vállalkozás tulaj-donosai és vezetôi részérôl, ha úgy megy tönkre a cégük,hogy hónapokig dolgoztatja a munkavállalóit, és nem fizetiki a béreket, bedolgozó alvállalkozókat. Márpedig ez a je-lenség évek óta ismétlôdik. Talán ennek megakadályozása,szigorú szankcionálása fontosabb lenne, mint a könyvvizs-gálati értékhatár felemelése a vállalkozások terheinekcsökkentése jegyében, vagy a táppénzcsalás új büntetôjogiszabályozása.

A komoly témák után feloldásként, Art Buchwald: Jólét ésjótékonyság c. kis publicisztikájából idézek (2):

„Választási hadjárata során országszerte nagy hatást ért elRichard Nixon ezzel a mondattal:

Inkább a bérlistákon legyen több név, és a segélylistákonkevesebb.

Senki sem ellenzi ezt a célkitûzést, kivéve talán Mr. Nixongazdasági tanácsadóit.”

A megkérdezett gazdasági tanácsadó, „Grafikon pro-fesszor” kifejti, hogy a kapitalizmusban az egészséges gaz-dasági élethez egészséges mértékû munkanélküliség fenn-tartása is kell. Akkor viszont, hogyan lehet átterelni az em-bereket a segélylistákról a bérlistákra, kérdezi a riporter. Aválasz szerint munkaalkalmat kell teremteni az embereknek,azután el kell bocsátani ôket.

Hasonlóan az átszervezett négyórás közmunkához, teszemhozzá e cikk szerzôjeként.

Bódis Béla

1 Széll Kálmán terv 13. oldal, www.mno.hu/upload/docfi-les/1103/szellkalmanterv.pdf

2 Art Buchwald: Zemululuban minden csendes, Kossuth,1969

KÖNYVHÉT 447

A Sztevanovity testvéreknek ajánlom.

eg kellene írnom apám történetét, de nem vagyok do-kumentarista alkat. Én arról tudok írni, amirôl szemé-lyes emlékeim vannak. És azt is mindig átalakítja, át-

szerkeszti a képzeletem, mert az igazat akarom fölmutatni, nemcsak a valódit. De ha egyszer megírnám az emlékirataimat, annaka felét valószínûleg apám története tenné ki. Ötven évesen bele-halt a század elsô felében nem ritka identitászavarba. A rák so-sem véletlen, a rák is pszichoszomati-kus betegség – ma már tudjuk.

Ha apám vallásos nevelésben része-sül, talán több kapaszkodót talál a gye-rekkorában, de a nagyapámat, mint el-sô generációs önálló kisiparost, az üz-leten kívül semmi sem érdekelte, ésapám anyja, aki az értelmiségi vonalatképviselte a családban, nagyon koránmeghalt, apám alig volt hét éves. Szel-lemileg légüres térbe került, csak a saját intelligenciájára hagyat-kozhatott. A Tanácsköztársaság idején, tizenhat évesen, átmeneti-leg kommunistának vélte magát, ebbôl nem maradt meg más, mintbizonyos humánus empátia az elnyomottak, a nehézsorsúak iránt,és némi racionális, fölvilágosult gondolkodás.

Történész akart lenni, de a numerus clausus miatt nem kerül-hetett egyetemre. Nagyapám örült, legalább a fia átveszi majd azüzletet. Mi a nyavalyának akar történészkedni egy rendes zsidógyerek, ha az apjától átvehet egy jólmenô cukrászdát? De apámnem adta föl, mindenféle szabadegyetemeken képezte továbbmagát, így ismerkedett meg Juhász Vilmossal, egy konvertita zsi-dó történésszel, aki késôbb jó barátja lett, és apámat is megtérí-tette. Nyilván sosem katolizált volna, ha nincs numerus clausus.

Nem kitért, megtért – ahogy gyakran hangoztatta. Sajnos. A ke-resztény hitet és az asszimilációt is halálos komolyan vette; a ma-gyar zsidóságnak, azt tartotta, egyetlen útja van: a teljes asszimi-láció. Nem csak a hitét, a zsidó etnikai identitását, ahogy akkorfogalmaztak: származását is meg kell tagadnia, el kell felejtenie.

És – itt jövök én a képbe – engem is ebben a szellemben próbáltnevelni, egy darabig sikerrel, de késôbb, közvetlenül a háborúután, alig tizenhárom-tizennégy évesen, én föllázadtam.

Ritkán beszélek róla, Apu írt is, néhány novellája az Új Idôknél,a Vigiliában meg is jelent. Ahogy verset mondani anyámtól tanul-tam, íráskészségemet nyilván tôle örököltem. Egy befejezett re-gényt is hátrahagyott. Mindent tudott az írásról, tudott szerkesz-teni, jellemeket alkotni, ábrázolni, miliôt festeni, dialógust, belsômonológot írni, azonosulni a hôseivel – egyet nem tudott (ezért

nem élnek az írásai) – önmagát vállal-ni. Azt a regényt nem Kertész Ferencírta, hanem Tilly Egon, egy magyarkeresztény arisztokrata, aki beleszeretOstoros Annába, a self-made-womanházmesterlányba, és… stb.

Ha nem Tilly Egonba bújik, ha vállal-ja a saját személyiségét, egy katolikushitre tért zsidó küzdelmét az ellensé-ges közeggel a befogadtatásért, a di-

aszpóra-magányt, amit még fölfokoz az is, hogy elhagyta a zsidóközösség akolmelegét, ha megpróbál a saját fájdalmáról, a sajátgyötrelmeirôl beszélni, amelyek hihetetlenül jellemzôek voltak akorra is, amelyben élnie adatott, nagy író lehetett volna, merttisztában volt az írásmûvészet ábécéjével.

A következô regényét Nagy Konstantin koráról akarta írni, aki akereszténységet államvallássá tette. A párhuzam izgatta: a mar-xizmus, ez a forradalmi eszme, hogyan válik retrográddá, diktatú-rává, „fasiszta kommunizmussá”, ahogy hatalomra kerül. Hogyanválik minden haladó gondolat retrográddá, ha bemocskolja a ha-talom. Az ötlet zseniális. Benne volt a nagy mû ígérete. De ötvenévesen elvitte a rák.

Az identitászavar engem is megfertôzött. Sokat vergôdtem hités hitetlenség, magyarság és zsidóság, polgárság és munkásosz-tály, baloldali hatalom és a saját, megszenvedett morális balolda-liságom között. És a mai napig vitatkozom képzeletemben apám-mal, akinek hihetetlenül sokat köszönhetek, és akit most is mé-lyen szeretek.

A mûvész és a fényekMoholy-Nagy László a modernizmusmûvészetének egyik legjelentôsebbmagyar származású képviselôje volt.Neve az utóbbi évtizedben egyregyakrabban hangzott el a hazai kultu-rális-mûvészeti fórumokon, sôt mamár az egykori Iparmûvészeti is a Mo-holy-Nagy nevet viseli, mégis az 1975-ös kiállítás óta egy új reprezentatívtárlatra mindeddig várni kellett.

A nagy múzeumok termeiben egyreinkább elfoglalja méltó helyét a fotográ-fia, mégis meglepô, hogy a Ludwig Mú-zeumban rendezett A fény mûvészete(The Art of Light) c. tárlat középpontjá-ban a többek közt festészettel, formater-vezéssel, látványtervezéssel és reklám-mal is foglalkozó Moholy-Nagy fényképészete áll. Különös ez,hiszen az Új viszonylatok c. katalógust olvasván Szilágyi SándorAz Antifotográfus c. írásából megtudhatjuk, hogy Moholy-Nagysosem tartotta magát fotósnak.

Passuth Krisztina, a kötetet nyitó A szelet-embertôl azegész emberig c. szövegében miközben nagy ugrások-kal elbeszéli Moholy életét, kiemeli annak legfontosabbállomásait, bemutatja a mûvész karakterét is. Azt az au-todidakta Moholy-t, azt a kíváncsi, örökösen kísérletezôembert, aki huszonnyolc évesen úgy válik a Bauhaus ta-nárává, hogy korábban ô maga egyetlen intézményneksem volt diákja. Fényképészeti elveit a hagyományos,standard fotográfiával szemben határozta meg. Képei-vel felrúgta az összes létezô szabályt, hogy a fotópapírés a fények segítségével, valami egészen újat és külön-legeset teremtsen, melyhez persze kellett végtelen kí-sérletezô kedve és kíváncsisága is. Így lettek a Kassák-hoz közelálló tanárok kezei alatt mûvésszé váló fiatal-ember munkái a késôbbi, 1960-as évektôl kibontakozóneoavantgárd fotográfia és mûvészet megelôlegezôi.

A kötet a két tanulmány mellett számos reprodukciót tar-talmaz, egy részletes életrajzot, valamint különleges mel-lékletként Nagy Levente visszaemlékezését, melyben meg-

próbálja személyes élményei segítségével felidézni Moholy-NagyLászlót. A képek magukért beszélnek, a kiállítás pedig szeptem-ber huszonötödikéig megtekinthetô.

Hományi Péter

Kertész ÁkosAAppáámm hhiittttee……

M

KERTÉSZ ÁKOS

448 KÖNYVHÉT

KÖNYVRÔL

Moholy-Nagy László ÚJ VISZONYLATOK(Szerk. Kürti Emese) Ludwig MúzeumBaráti Köre Egyesület2900 Ft

NYÁRVÉGI OLVASMÁNYOK A HELIKON KIADÓTÓL

Embert ültettél a nyakunkra KITELEPÍTVE MIKÓFALVÁRAA napjainkban még élô valamikorkuláknak csúfolt befogadók és aBudapestrôl kitelepített befoga-dottak visszaemlékezéseit tartal-mazza a kötet. Emlékezve egy em-bertelen diktatúra máig feldolgo-zatlan, orvoslás nélkül maradt, szi-gorúan titokban tartott, és azérintettek által a levéltárakbanmég ma is csak különleges enge-déllyel kutatható bûneire.356 oldal, 2650 Ft

Görög Staub Károly – Patay Géza:WEKERLE SÁNDORA dualizmus korának háromszo-ros miniszterelnökérôl, a szétzi-lált magyar gazdaság felvirágoz-tatójáról, a nagy építôrôl egykoritanítványa, Görög Staub Károlyírt izgalmas monográfiát. A szá-mos korabeli fotóval illusztráltkötet híven követi Wekerle Sán-dor rendkívüli pályáját.320 oldal, 4990 Ft

Márai Sándor:BUDÁN LAKNI VILÁGNÉZETHogyan vélekedett Márai Budá-ról, miért szerette szûkebb pátriá-ját, a Krisztinavárost, miért ra-gaszkodott a Kosztolányi által iskedvelt Mikó utcához? Mit érté-kelt a kávéházakban, a kiskocs-mákban, a Vár zegzugos utcái-ban? Miért hitte, hogy Buda sze-rethetôbb, mint Pest?116 oldal, 2990 Ft

Márai Sándor:ISTENEK NYOMÁBANA két világháború közötti idôszak-ban egy nemzedék kelt útra. Né-meth László San Remóba, majdRomániába, Cs. Szabó László "Kár-pát kebelében" kalandozott, IllyésGyula Oroszországot fedezte föl,Márai Sándor pedig elindult az Is-tenek nyomában. A hajdani „ri-porter” aki végighaladt ezen a va-rázslatos úton, elsôsorban élmé-nyeket gyûjtött, kötetének is eztaz alcímet adta: Útirajz.2690 Ft

HELIKON KÖNYVESHÁZ1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 35. E-mail: konyveshaz@helikon.hu ; Telefon: (06/1) 331-2329

AZ OLVASÁSRÓL ÉS AZ ÉRTÉKEK VILÁGÁRÓL

– Olvasunk még manapság?– Ha úgy definiáljuk az olvasást, hogyegy írott szöveg befogadása, és így be-lefér a fogalomba a Facebook és azSMS olvasása, akkor nagyon is. De ezpersze keveset mond arról, hogy men-nyi idôt töltünk, és fôként hogyan bol-dogulunk nehezebb szövegek forgatá-sával. Itt sejtenek nagy váltást azok,akik ezzel foglalkoznak. Úgy tûnik,hogy bár az internet nagy szolgálatottett az olvasásnak a maga szöveg-ala-púságával, az is biztos, hogy ez a fajtaolvasás nem ugyanaz az olvasás, mintamikor egy könyvbe mélyedve veszünkel a szöveg univerzumában. – Környezetünk, családunk, kultúránkelôírhatja, hogy mit olvassunk? – Az biztos, hogy idônként megpróbál-ja, lásd az iskolai kötelezô olvasmányokesetét. De épp a tantervben szereplôszövegek és az érettségi tételek kap-csán az is nyilvánvaló, milyen irgalmat-lanul nehéz feladat összeállítani egyolyan irodalmi minimumot, ami nemcsak „fontos”, nem csak „értékes”, nemcsak „nemzeti” – jelentsenek ezek a fo-galmak bármit –, de adott esetbenkortárs, releváns, olvasmányos, ne adjisten, szórakoztató is. Ha a külsô elvá-rások mellé nem társul – épp többekközött ez utóbbi szempontokból fakadó– belsô motiváció az olvasásra, akkoraz elôírások épp az ellenkezô hatástérik el, mint amire szántuk ôket. – Akkor talán nem is fontos ebben amédiával behálózott világban, hogy ol-vassunk? – Dehogynem! De ugyanakkora vesz-teség lenne, ha nem fényképeznénekvagy nem hallgatnának zenét vagynem néznének filmeket. Ezeken a mé-diumokon mind születtek csodák, ki-emelkedô alkotások, és ezek ugyanúgyrészei a közös mûveltségünknek, mintaz írott szó. Számomra az olvasás/

nem olvasás kérdésénél fontosabb az,hogy megmarad-e a gyerekeink kíván-csisága az iránt, hogy ezeket a csodá-kat – legyenek azok könyvbe vagy ze-nemûbe rejtve – felfedezzék. Ha ez akíváncsiság megvan, akkor olvasni isfognak, ha nincs, akkor meg úgyisminden elveszett.– Mennyire fontos a mai fiatalokat,gyerekeket olvasásra nevelni?– Ugyanannyira, mint filmnézésre észenehallgatásra, vagy éppen a termé-szet szeretetére nevelni. Engem, meg-vallom, kicsit zavarba hoz, ha az olva-sást fetisizálni látom, mert rögtön fel-merül bennem a gyanú, hogy ha ezennyire fontos, akkor majd nyilvánkényszeresen fogunk tenni akarni érte.Márpedig pont az olvasásra nem hi-szem, hogy kényszeríteni lehetne (vagykellene) bárkit is. Vicces is elképzelniazt a szituációt, ahol a szülôk mondjukmaguktól nem olvasnának, de a gyere-ket erôvel olvasásra nevelik. A háromés fél éves gyerekemen azt látom, hogyaz olvasás ragadós. Az ô életének ter-mészetes része a könyv, de nem azért,mert arra tudom kényszeríteni, hogyvegye a kezébe a könyvet. A minapegyszer csak azt vettük észre, hogy el-tûnt. Elkezdtük keresni a lakásban, aztláttuk, hogy minket utánozva lefeküdt akanapéra és egy könyvet lapozgatott.Nem tanítottuk rá, nem mondtuk neki,hogy feküdjön le és olvasson, csupáncsak ezt látja mintaként, és ez számáraa természetes. De az olvasás csupánegy csatornája a világ felkutatásának,nem jobb és nem is rosszabb, mint arádió, a film, vagy a tévé. – Örökség volna az olvasás?– Egy ideig örökség, de aztán választásés szokás, és persze néha kín, néha él-vezet. – Ön minek alapján választ olvas-mányt?

– Az elolvasott könyvek kisebb részekerül tervezetten, programszerûen akezembe, nagyobb részüket egy-egy en-gem ért aktuális inger, vagy véletlennyomán kezdem olvasni. Amit most ép-pen befejeztem, az Vekerdynek a Csalá-dom történeteibôl, mert a párom ezt ol-vasta. Õmiatta vettem elô újra Parti-Nagy A fagyott kutya lába címûkönyvét, de annyira nyomasztott, hogyfélretettem. Alexander R. Galloway ésEugene Thacker The Exploit-ja szak-mai érdeklôdésbôl került a kezembe,akárcsak Tim Wu The Master Switch-e.Tóth Kriszta, Rakovszky Zsuzsa köny-vei be vannak tervezve, de még nemvettem meg ôket. Letöltöttem viszontegy Charles Stross nevû általam nem is-mert sci-fi szerzô életmûvét, mert na-gyon dicsérték, és gondoltam, belené-zek, mielôtt döntenék róla, hogy meg-veszem-e. Azt gondolom, hogy a mosta-ni internetes beszélgetések arra bizo-nyosan jók, hogy az olvasók kedvet kap-hassanak egy-egy könyvhöz. Ahhoz,hogy ez jól tudjon mûködni, arra isszükség van, hogy ezeket az impulzuso-kat minél könnyebben ki lehessen elé-gíteni, azaz minél könnyebben lehessenaz érdeklôdést vásárlássá fordítani. Ez anyomtatott könyv világában minimum2–3 napnyi várakozás, az online világ-ban lehetne akár egy kattintás is…

ko

OOllvvaassnnii??...... MMaannaappssáágg??Beszélgetés Bodó BalázzsalAvagy olvasásnak számít-e az újság? Irodalom-ea ponyvaregény? Tulajdonképpen mit értünk maolvasáson, és olvasunk-e még egyáltalán, úgy igazából,mint régen? Bodó Balázzsal beszélgettem, a BMEegyetemi adjunktusával.

450 KÖNYVHÉT

Könyvoldaltízezrek tartal-mának megismerésén lehettúl György Péter, az ELTEMûvészetelméleti és Mé-diakutatási Intézet igazga-tója, így több okból is au-tentikus személyiség kér-désünk megválaszolására:

– Módosult-e mostanában az olvasásmeghatározása?– Az olvasás mindig is „technikafüggô” te-vékenység volt. Hogy mit értünk kézira-ton, kinyomtatták-e, és milyen mediáliskörnyezetben jelenik meg a szöveg, ezmind befolyásolja a vele való találkozáslehetôségét. Amikor az olvasás ma nor-matív fogalomként tûnik elénk, azzalnemigen értek egyet. Jó pár nemzedéknek– s ebbe én is beletartozom – hosszú, fik-tív szövegek elolvasása jelentette a szélesrétegekre kiterjesztett normát. Az olva-sásnak ez a fajta egységesítô társadalmiszerepe múlékony. Nem mindig volt ésnem lesz örökké, éppen most, a szemünkláttára kezd eltûnni. Ötven-hetven évigtartott, hogy a magaskultúra némiképp atömegkultúra része lehetett. A változás-ból én nem vonok le negatív következte-tést. Meg kell érteni, hogy élet, isten, is-tentagadás, tisztesség, becsület vagy a be-csület elvesztése a könyvön kívül is léte-zik. Az a bizonyos olvasás, amely az erköl-csöt és az egót átjárja és meghatározza,történeti konstrukció volt, és most egy-szerûen a technológia következtébenmarginalizálódik.– A technológián kívül talán más is köz-rejátszik, amit például a szociológia, atársadalomkutatás tud megközelíteni.– Szó sincs róla, hogy a tévé igénytelenmûsorstruktúrája vagy az internet elterje-dése hat az olvasás ellen. Ebbe a folyamat-ba sok minden belejátszik, és sajátosságaa változás hihetetlen gyorsasága. Pár éve,Kertész Imre Nobel-díja idején a magyarszerzôk mûvei tízezres, negyvenezres,nyolcvanezres példányszámokat értek el,s mindannyian, akik az irodalmat fontos-nak tartottuk, teljesen elszédültünk a bol-dogságtól. Ennek a korszaknak vége, de

nem tudjuk, mitôl. Fogalmunk sincs, mimiatt kelt el ennyi és ennyi példányban aHarmonia Cælestis vagy a Jadviga párná-ja. A szerzôk most is ugyanolyan jó köny-veket írnak, csak mások a konstellációk.Kétes népszerûség persze kiprovokálhatóa szellemet is eláruló „ezotériával”, durva-sággal vagy szôkenôs ostobasággal. – Tehát nem osztja az olvasásszocio-lógusok véleményét, akik szerint – na-gyon leegyszerûsített megfogalmazás-ban – mindegy mit, csak olvassanakaz emberek? – Minden tiszteletem Nagy Attiláé, akinélremekebb embert nem láttam életem-ben, de az olvasásszociológusok vakokebben az értelemben. Egyáltalán nemmindegy, hogy valaki a Mein Kampfot la-pozgatja vagy Thomas Mannt. Az olvasásönmagában véve vaktechnika; nagyonsok kulturális konstelláció kell ahhoz,hogy ez a tevékenység megváltoztassa azemberi lényt, tartást adjon neki. Napja-inkban az individuum szétesésének va-gyunk a tanúi, de ez nem az olvasási kul-túra végének a következménye. Ezek pár-huzamos történések. Ugyanakkor körü-löttünk egy csomó ember keres erkölcsieligazítást, és nem találja meg sem a Jói-stenben, sem nemzethez tartozásban. Atévé halott kulturális forma. A számta-lanféle válság közepette sokan próbálnakkulturális megmentôszerepet kötni az ol-vasáshoz. Értem a szándékot, de megva-lósíthatatlannak tartom.– A mûveltségnek ezentúl nem lesz elvá-laszthatatlan része a könyvkultúra?– El kell fogadnunk, hogy számos olyankultúra van, amelyben valaki boldoganellehet olvasás nélkül, miközben széperedményeket ér el az életben, hasznostevékenységet folytat és nagyon okos.

Normatív értelemben mindmáig nemtekintjük olvasásnak, csak valamifajta„mûszaki segédletnek”, ha valaki haszná-lati utasításokat értelmez, programokatgyárt, és ráadásul mindezt idegen nyel-veken mûveli. Az állítólag nem olvasónemzedék tagjai egész nap olvasnak.Igaz, nem Thomas Mannt, és soha nemis fogják megvenni a József és testvéreit,vélhetôen nem tudják majd, ki volt Kar-dos G. György. Ez engem személy sze-rint bánt, meg sajnálom, hogy egy sorcsodálatos dolog így kimarad az életük-bôl. De fiatal barátaim hasonlóképpenértetlenül néznek rám, mert én a szom-szédból éjszaka átszûrôdô hangokat zö-rejnek érzékelem, holott az, mondják,„drum 'n bass”. Belátom, hogy amit állí-tok, az körülbelül olyan, mint amikor aSARS vírusról megkérdezett fertôzôbe-tegség-kutató azt mondta, hogy ez sem-miség, olyan, mint egy pörsenés,100–200 millió embernél több nem halbele. Világos, hogy az ô nézôpontjából apestis volt a vészes betegség, mert azeurópaiak felét kiirtotta.– S ki fogja megmondani, hogy az írottkultúrából mit kell például az oktatásbanmégis továbbörökíteni? – Antropológiai bizonyosságra mindenkorszaknak szüksége van. Mondani kellvalamit arra, hogy mit jelent emberilénynek lenni. Valakinek uralnia kell min-den kultúrát, minden társadalmat, hogymeghatározza, mi elfogadható, mi nem.Ez küzdelem, és egyáltalán nem metafo-rikus. A narcizmus kultúrájára és a pénztébolyult hatalmára épülô neoliberálisglobális kapitalizmus halott. Ezt Obamaelnök éppúgy tudja, mint Merkel kancel-lár. Ezután két lehetôség van: a nemzetiszocializmus homo- és xenofóbiás ha-zugsága, vagy a szocializmus. Ez utóbbiazért gond a nyugatiaknak, mert ôk '89-ben mégiscsak a liberalizmust láttákgyôzni. Nálunk meg felveti a kérdést:basszuskulcs, akkor menjünk vissza amúltba? Csakhogy az nem szocializmusvolt, tehát most világosan meg kell hatá-rozni a lényegét. Hogy ezeket a nehézelemi antropológiai problémákat mikéntlehet lenyomni egy köztársaság torkán,abban, nem tagadom, szerepe lehet akönyvnek; de sok minden másnak is.

Mátraházi Zsuzsa

AA vviirroollóógguuss eesseettee aa ppeessttiisssseellBeszélgetés György Péterrel

AZ OLVASÁSRÓL ÉS AZ ÉRTÉKEK VILÁGÁRÓL

KÖNYVHÉT 451

– A lexikonon mintegy két évtizede kezdtünk el dolgozni. Az elô-munkálatok 7-8 évig tartottak, miközben a sanyarú anyagi helyzetmiatt a hagyományos lexikonszerzôi struktúra – többtagú fôszer-kesztô-bizottság, tudományágakként szerkesztôbizottságok stb. –helyett egy szervezôtitkár, egy szerkesztô és egy fôszerkesztô igyeke-zett a munkálatokat szervezni, a többszáz szerzô munkáját koordi-nálni. Ennek számos hátránya volt, de kétségtelenül volt elônye is:meddô viták, pszeudokoncepciók helyett dolgoztunk. Sokat.– Milyen elvek alapján készül?– Egy régi vágyálmam próbáltam megvalósítani, amelyet KlaniczayTibor felfogása inspirált, aki egykor az MTA IrodalomtudományiIntézetében az igazgatóm és mesterem volt. Tibor a tudományosdiszciplínák határait rendkívül rugalmasan fogta fel, s ezzel a szem-lélettel engem már fiatalon megfertôzött. Úgy gondolkozott, hogy aközépkor vagy a kora újkor bármely tárgya, eszméje, vagy akár iro-dalma nem vizsgálható a kontextus, a mûvészettörténeti, a zenetör-téneti, a mentalitástörténeti, a filozófiai, a teológiai stb. ismereteknélkül. Az irodalomban például a retorikai, szövegimmanens vizs-gálatok rendkívül fontosak, de – ez az én véleményem is – sohasemelégségesek. Célom volt továbbá – s ez sem független Klaniczay el-képzeléseitôl – egy régi magyar értelmiségi adattár létrehozása.

A lexikon elôszavában felelevenítem a régiség fogalmát, ame-lyet fôleg a 19. századi irodalomtörténészek használtak. E termi-nus látszólag elmossa a különbséget a különbözô korszakok ésstíluskategóriák (középkor, reneszánsz, barokk) között, de csak

látszólag. A régiségen belül ugyanis mindenfajta korszakolás jo-gos, de vitathatatlannak tartom, hogy az államalapítástól nagyjá-ból a 18. század végéig terjedô idôszak alapvetôen más, mint azutána következô, a modernitás kora. Alapvetôen más, valamintaz elôtte és után lévô korokhoz képest alapvetôen egységes.

A cél az volt, hogy ennek a magyar régiségnek a kultúrájátösszefoglaljuk. Joggal kérdezheti: világos, hogy mi a régiség, devajon világos-e, hogy mi a magyar? Nagyon ôszintén válaszolva:erre a lexikon egésze ad feleletet, esetenként szükségszerûennem egyértelmû feleletet, lényegében a kérdést megkerülve. Is-kolás válaszok persze könnyedén lettek volna adhatók.

Eredetileg hat vaskos kötetben gondolkoztam. Ám a számoskép – amelyeket rendkívül fontosnak gondolok – és a választottformátum felülírta az elképzelést: most tartunk a 11. kötetnél, sremélem, még idén meg fog jelenni a 12. Jövôre napvilágot lát azutolsó, a 13. kötet. Tervezünk még egy 13+1. pótkötetet, amelybena konkordanciák, a mutatók lesznek, továbbá errata, s a valamiértkimaradt cikkek. Ha mindez megvalósult, kezdôdik egy másikmunka: a rendelkezésünkre álló tartalomból internetes adatbáziskészítése, annak állandó karbantartása, fejlesztése.– Az interneten is fent van a lexikon egy része.– Vagy 8–10 éve készült ez az adatbázis, amely mindössze mutat-vány. A könyv-formátumban megjelenô szócikkeknek körülbelül20%-át tartalmazza, és képek sincsenek benne. Semmi más céltnem szolgált, mint hogy ha valakit ez a téma érdekel, akkor szi-

452 KÖNYVHÉT

AZ OLVASÁSRÓL ÉS AZ ÉRTÉKEK VILÁGÁRÓL

„„AAzz mmaaggyyaarr nnííppnneekk,, kkii eezztt oollvvaassssaa””– Kôszeghy Péter

A Magyar Mûvelôdéstörténeti Lexikon, a magyar könyvkiadás egyik legjelentôsebbvállalkozása jelenleg a 11. kötetnél tart. A lexikonkészítés miértjérôl és mikéntjérôl Kôszeghy Pétert, a fôszerkesztôt kérdeztük.

matot kapjon, bele tudjon tekinteni a lexikonba. Mára már el-avult, olyan Java-scripteket igényel, amelyeket a legtöbb modernböngészô szeret letiltani. Nem fejlesztjük, a cél a fentebb emlí-tett teljes, karbantartott adatbázis majdani létrehozása, korszerû,nagy teljesítményû adatbázismotorral.– Sikerült megvalósítani azt, amit a kezdet kezdetén elképzelt?– Nyilván csak részben. De egyáltalán nem vagyok elégedetlen.Ma, itt és most, több mint 400 összehangolandó, soha tisztessé-gesen megfizetni nem tudott, lényegében elhivatottságból dol-gozó szerzôvel, a szerkesztô és fôszerkesztô nagyon véges tudá-sával ezt lehetett létrehozni. Mindenképpen köszönettel tarto-zom a szerzôknek és fôként a kötetek szerkesztôjének, TamásZsuzsának kitartó, áldozatos munkájáért. Nos, nem egészenolyan a gyermek, mint amilyennek reméltem, de azért szerethe-tô. S kiváló felnôtt lehet belôle (ha ez a mostani, 1.0-ás változattovábbfejlesztôdik, mondjuk 4.0-ás szintre); végül is a legtöbbértelmes ifjú kiheveri a szüleit. – Érte-e támadás a lexikont?– Persze, de – remélem, nem vagyok nagyképû, ha ezt mondom –ezek lényegtelen kis döfkölôdések. Többen felrótták például a for-mátumot, mondván, hogy a lexikonok nem ilyenek szoktak lenni,nincs hely a margón a jegyzetelésre stb. Igazuk van. De hát én pon-tosan olyan valamit szerettem volna csinálni, ami sok szempontbólfelrúgja a hagyományos lexikonok szerkezetét; valami olyasmit,ami folyamatosan is olvasható, s nem csak egy-egy adatért ütik fel,a rövidítések nem mennek az olvashatóság rovására, kisesszésze-rû portrék idézik meg a régiség értelmiségét, egy-egy helységet.Ezzel kapcsolatosan hadd mondjam el két élményemet. Az egyik:a villamosan utazva ült velem szemben egy ifjú hölgy, aki a máso-dik kötetet úgy olvasta, mint egy regényt, egyik lapot a másik után.A másik: egy vidéki múzeumigazgató éjjeliszekrényén láttam azegyik kötetet. „He-he – mondám neki –, altató helyett?” Rám né-zett – komoly arccal, s azt mondta: „Minden este elolvasok 50–60oldalt. Élvezem.” Ezek szerint legalább két ember már van ebbenaz országban, aki ráérzett: ez a lexikon nem úgy lexikon. – Kinek szánja a lexikont? Mit gondol, létezik ma Magyarorszá-gon úgynevezett mûvelt nagyközönség?– Nehéz kihagyni Szerb Antal bonmot-ját, mely szerint a mû-velt nagyközönség a mûveletlen tömegek eufemisztikus elne-vezése. Azt hiszem, ez minden jópofáskodás nélkül korunkraegyre igazabb megállapítás. A lexikont használják az egyetemi

oktatásban, a szemináriu-mi dolgozatok szakirodal-ma is – jó esetben – a lexi-kon bibliográfiáit követi,számos nagy könyvtárban,levéltárban van ott a kézi-könyvek között. A „felsô-oktatási segédkönyv”, „ku-tatási segédlet” jelleg tehátvilágos, s ez kirajzolja afelhasználók körét. De önnem azt kérdezte, hogy kikhasználják a lexikont, ha-nem azt, hogy kinek szán-juk. Nos, a bonmot ellené-re, hadd adjak egy Sylves-ter Jánostól lopott, akkoris, ma is idealista és haza-fias választ: „az magyarnípnek, ki ezt olvassa”.

Jolsvai Júlia

KÖNYVRÔL

KÖNYVHÉT

MAGYARMÛVELÔDÉSTÖRTÉNETILEXIKONKözépkor és kora újkor, XI.Balassi Kiadó496 oldal, 6900 Ft

Miközben az utóbbi években akönyvesbolti eladások statiszti-kái azt mutatták, hogy a HarryPotter-könyvek, vagy a vámpíroskönyvek taroltak a gyerekek kö-zött, az olvasáskutató arra hívjafel a figyelmet, hogy nincsenekrészletes, rétegzett vizsgálatokarról, mit is olvasnak valójában agyerekek. A kérdés tehát nemaz, örüljünk-e, hogy efféle szóra-koztató irodalmat olvasnak a di-ákok, hanem,hogy kik, mely cso-portok mit olvasnak egyáltalán?Mint Nagy Attila olvasáskutatófelhívja a figyelmet, a könyves-bolti eladások elsôsorban a fôvá-rosi, nagyvárosi könyves áru-házláncok eladási számarányaitmutatják, amit hiba lenne orszá-gos felmérésként értelmezni.

– Az olvasás nyilvánvalóannem pusztán mûvelôdési kér-dés, hanem gazdasági is.– Ne engedjük a tiszta piaciszemlélet hegemóniáját érvé-nyesülni az olvasással kapcso-latban. Ne csak a rosszul, a ke-veset olvasó emberrôl legyenszó, aki korán elhagyja az isko-lát, nem szerez bizonyítványt,közel nulla eséllyel jelenik mega munkaerôpiacon. Fontos gaz-dasági kérdés ez természetesen,mert tény, hogy évtizedek ótaminden korosztály 10–15%-aúgy hagyja el az iskolát, hogysem általános iskolai, sem szak-munkás bizonyítványa nincs. Eztragédia, amin a jelenlegi okta-táspolitika is változtatni szeret-ne. A kormányzat célja és fel-adata, hogy ezt az arányt leg-alább 10%-ra csökkentse né-hány éven belül. Nemcsak ci-gánykérdésrôl van itt szó, deennek a szélesebb társadalmicsoportnak (kistelepülésen élô,iskolázatlan munkanélküliek),kirekesztettsége jelentôs mér-tékben itt, vagyis a funkcionálisanalfabetizmusban gyökerezik.

– Az olvasás, a jó olvasás kiala-kításában mennyi a felelôsségea szülônek és az iskolának?– Úgy gondolom, hogy az olva-sás elôfeltételeinek megterem-tése már a születés pillanatában,sôt a méhen belül kezdôdik! Azolvasási készség alapja a beszéd-tanulás. Az anyanyelvet kell dif-ferenciáltan fejleszteni, hogy ké-sôbb a második, a harmadiknyelvet jól meg tudjuk tanulni.A gyerekekkel tagoltan, lassan,érthetôen és gazdagon kell be-szélni. A nemzetközi adatokszerint egy rossz szociális hely-zetû gyerek átlagosan 1,5 milliószót hall az iskola megkezdéseelôtt, míg az iskolázott szülôgyereke 8 milliót. Ez nem egy-szerûen mennyiségi kérdés, aválasztékosság, a strukturáltságis számít. Nem gyôzzük hang-súlyozni az énekek, a mondó-kák, a rigmusok, a versek, a me-

sék, a beszélgetés fontosságát.Ezt az analfabéta cigány szülôk-kel, nagyszülôkkel is meg lehetértetni, hivatkozom Hofher Jó-zsef jezsuita atya példájára. – Számos szociológus mondja,hogy alig vagy keveset beszél-nek a szülôk a gyerekekkel…– Egy átlagos magyar szülô napi8 percet beszélget saját gyereké-vel. A tévé egyszerûen szétzúz-za a kommunikációt. Most óriá-si lehetôséget kapott a kor-mányzás, mert egy minisztéri-um alatt van a szociálpolitika, azegészségügy, a kultúra és az ok-tatás. Végre egységes koncepci-óban végiggondolhatnák, hogyaz édesanyák várandósságánakmegállapításától kezdve hányfé-le úton-módon lehetne a csalá-dot megszólítani élôbeszéddel,kis kézikönyvekkel, brosúrákkal.Az anyák ne csak az alkoholt ésa dohányzást mellôzzék, hanem

felkészülési esélyt, életmód-ta-nácsadást is kapjanak a gyer-mekközpontú neveléshez, azelég jó szülôvé váláshoz. Bizo-nyos könyvtárakban már a párhónapos gyermekeket és szülei-ket is invitálják ringatós, éneklôsfoglalkozásokra. Ezt kellene or-szágos mozgalommá szélesíteni.A vidéken élô, munkanélküli,szakképzetlen, sokgyerekes ci-gányság számára ez az egyetlenkiút. Idôben be kellene kerülni-ük az óvodába, majd az iskolába.Kutatások mutatják, hogy azok acigány gyerekek, akik három-évesen óvodába kerülnek, sike-resebbek az iskolai elôrehala-dásban. Ehhez persze szükséglenne új óvodai helyekre ahe-lyett, hogy megszûntetnek in-tézményeket. – A nemzetközi felmérésekbennem szerepelünk túl jól az olva-sás tekintetében.

AAzz oollvvaassááss kkuullttuurráálliiss,, sszzoocciiáálliiss,, eeggéésszzsséégg--üüggyyii ééss ggaazzddaassáággii,, tteehháátt nneemmzzeettii üüggyy Beszélgetés Nagy Attilával

454 KÖNYVHÉT

AZ OLVASÁSRÓL ÉS AZ ÉRTÉKEK VILÁGÁRÓL

– A 2009-es PISA-felmérés vég-re azt mutatta, hogy a magyar 15éves korosztály szövegértése azátlag alattiból felért az átlagos-ba. A természettudományostárgyakból és matematikábólszintén a középmezônyben va-gyunk. A Kárpát-medencébenezzel kivételesen jó eredménytértünk el. Ennek ellenére nemdôlhetünk hátra elégedetten,mert ebben az eredménybennincsenek benne azok, akik 15éves korukra már nem járnak is-kolába! Hihetetlenül fontos len-ne, hogy készüljön egy olyan fel-mérés, amiben ezek a kibukottdiákok is benne lennének. A tel-jes körû, országos kompetencia-vizsgálatok helyett célszerûbblenne mintavételes részvizsgá-latokat végezni. Nincsenek pon-tos adataink például arról, kik ésmit (nem) olvasnak az egyeskorosztályokban… A könyves-bolti eladásokból csak az derülki, hogy a könyvre a pénzt anagy áruházláncokban elköltô,fôvárosi, középosztálybeli gye-rekek mit olvasnak. A könyvtárikölcsönzések adatainak elemzé-sére nincs pénz és ember. Agyerekekkel foglalkozó könyv-tárosok számát, legalábbis Bu-dapesten radikálisan csökken-tették. Nem tudjuk, hogyan ké-pezôdik le a mai magyar társa-dalom rétegzettsége az olvasá-si szokásokban (milyen réteg-zôdések vannak az olvasás-ban). Kik nem olvasnak sem-mit, kik azok, akiknek az olva-sás kizárólag a tankönyvet je-lenti, vagy kizárólag a kötele-zôt, és mely rétegek olvasnaksokat, gazdag választékkal? Pa-píron és a képernyôn! Milyenmértékben befolyásolja mind-ezt a szülô, a pedagógus, akönyvtáros, a rokonság, akortársak csoportja? Másfélévtizede nem készülnek ilyenfelmérések. Az effajta részvizs-gálatok pedig példákat mutat-hatnának arra, hogy melyek asikeres, célravezetô stratégiák. – Ahhoz is jól kell tudni olvasni,hogy valaki értelmesen, okosantudja használni az internetet.– Az interneten hihetetlenülsok lexikális adat, idézet fellel-hetô, ami jelentôsen meg-

könnyíti a diákok életét, devisszaszorítja a könyvtárhasz-nálat esélyét. A Magyar Elekt-ronikus Könyvtárban már szá-mos kézikönyv megtalálható,például az egyik legtöbbet kere-sett könyv, a helyesírási szótár.Ami nagy dolog. Az ifjúságnagy részében él az illúzió: amifontos, az mind elérhetô az in-terneten. Ez nincs így! Erre va-ló a könyvtár. Az internet nemmindenható és nem használha-tó kritika nélkül, ahogy teszikazt sokan. Az internet miköz-ben óriási lehetôség, aközbenmanipulációra, akart vagy aka-ratlan félreinformálásra is kivá-lóan alkalmas. Tagadhatatlanulelfogult vagyok a könyv irányá-ba, hiszen már ötvenéves is el-múltam, mikor rákényszerül-tem a számítógép használatára.Másfél-két évtizede hallom,hogy „percei vannak a nyomta-tott irodalomnak és könyvnek”.Ez máig nem következett be,bár tagadhatatlanul vannak vál-tozások. A dilemmát fokozzákaz olyan hírek, miszerint Dél-Koreában 2015-tôl nem lesznyomtatott tankönyv az isko-lákban, és az USA-ban is errekészülnek. – Lehet, hogy nem lesz szük-ség a kézírásra?– A magam számítógépesmunkája közben azt tapaszta-lom, hogy egyrészt romlik akézírásom, másrészt olyan he-lyesírási hibákat vétek, amit akézírásban soha. A kézírás és aklaviatúra használata más.Nemrégen kezembe került egyfrancia–norvég kutatás angolnyelvû publikációja, amelybenszisztematikusan áttekintik akézírással és a klaviatúrával lét-rehozott produkciók összefüg-géseit. Arra az eredményre ju-tottak, hogy mivel a kézírásnagyfokú koncentrációt kíván,bonyolult mozdulatsor, amelyaz izmok hatékony együttmû-ködését kívánja, ezen szövegekemléknyomai tartósabbak éshatékonyabbak. A klaviatúrahasználata kétkezes, gyorsabbés könnyebb, viszont a produk-tumot könnyebben elfelejtjük,vagy meg sem jegyezzük.

Szénási Zsófia

KÖNYVHÉT

BLUEBIRD READER’S ACADEMYKÖNNYÍTETT OLVASMÁNYOKIsmert magyar irodalmi mûvek rövidített változatainakangol fordításai három nyelvi szinten.Ár: 990 Ft/kötet

Lôrincz L. László: A NAGY KUPOLA SZÉGYENEFekete István: TÜSKEVÁRKarinthy Frigyes: UTAZÁS A KOPONYÁM KÖRÜL

TOVÁBBI MEGJELENT KÖTETEK:

Csukás István: KEMÉNYKALAP ÉS KRUMPLIORRKarinthy Frigyes: TANÁR ÚR KÉREMMolnár Ferenc: A PÁL UTCAI FIÚKOttlik Géza: ISKOLA A HATÁRON

AKADÉMIAI KIADÓ1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19/D.Tel./Fax.: +36 1 464 8200 / + 36 1 464 8001

www.akademiaikiado.hu

A Hungarovox Kiadó ajánlata

Baranyi FerencVÍZILLATÚ BÉKEHarmincháromkispróza1700 Ft

Birtalan Ferenc...AZTÁN LETT

AZ ÚTTESTGyermekversek

1700 FtHUNGAROVOX KIADÓ1137 Budapest, Radnóti M. u. 11.Telefon/Fax: 06-1-340-0859 • Mobil: 06-20-585-8212www.hungarovox.hu • info@hungarovox.hu

Szeivolt István

SZERELEMA könyv, amelyet az olvasó kezé-ben tart, akár igaz történet is le-hetne. Ki ne élt volna meg életé-ben olyan hatalmas boldogságot,mint a szerelem, olyan hatalmasszomorúságot, mint a szerelem,olyan hatalmas féltést, mint aszerelem?Az író két fiatal egymásra találá-sán keresztül mutatja be a „szere-lem mérlegének” ingadozását aboldog teljes kiegyensúlyozódásig,amikor már nem billen ki, egyen-súlyban marad az idôk végezetéig.

266 oldal, 1590 Ft

MEGRENDELHETÔ:a karizma.kft@gmail.com

e-mail címen

A KARIZMA Könyvkiadó ajánlja

Tarján TamásKÖNYVBÖLCSÔRöpkritikák 2002–2008311 oldal, 2640 Ft„Röpben a tenger”: hét évrövidebb-hosszabb kritiká-iból, olvasónapló jellegûcikkeibôl válogatta össze aszerzô a kötetben megje-lent közel kétszáz, kortárskönyvrôl szóló írást.Megjelent a Nemzeti KulturálisAlap támogatásával

Murányi Gábor LAPMARGÓLÁBJEGYZETEKKEL296 oldal, 2640 FtA szerzô mûfajilag változa-tosan besorolható mûvekrôlírta meg személyes hangvé-telû kritikáit, melyek önma-gukban is árnyalatosan raj-zolják ki az elmúlt évek szel-lemi tájképét, ám a kötet-ben a szövegekhez lábjegy-zeteket is fûzött, meg-könnyítve így az összefüg-gések értelmezését.

Kertész ÁkosÉGSZAKADÁS,FÖLDINDULÁSNapló miniatúrákKisesszék éspublicisztikai írásokKönyvhét 1998–2009283 oldal, 2640 FtA kötet írásaiból megis-merheti az Olvasó, hogyangondolkodik Kertész Ákosmûvészetrôl, családról,gyerekrôl, kutyáról, költé-szetrôl, irodalomról, azesztétikáról, politikáról ésvallásról… megismerhetiKertész Ákost.Megjelent a Nemzeti KulturálisAlap támogatásával

Csokonai AttilaHÓFEHÉRKE ÉSA BERLINI FIÚKEgy hivatásos olvasókalandozása a gyermek-és ifjúsági irodalombanFüggelék: Gyermek- ésifjúsági mûvek annotáltbibliográfiája268 oldal, fûzve 2640 FtKlasszikus és mai szerzôk,könyvek, kiadók, mind-mind a gyermekirodalom-ból: kövesse Csokonai Atti-lát kalandozásai során…Megjelent a Nemzeti KulturálisAlap támogatásával

KÖNYVHÉT KÖNYVEK

CSAK KERESNI KELL – A KÖNYVESBOLTOKBAN

www.konyv7.hu

Dr. Danima Damdindorj: AZ ÖNGYÓGYÍTÁS MÛVÉSZETE

Az öngyógyítás mûvészete egy magyarországon praktizálómongol orvosnô kutató munkájának az összegzése.

Ôsi hun, mongol, ujgur, tibeti és kaukázusi hagyományokalapján szervek, illetve betegségek szerinti bontásban ke-reshetjük benne a megfelelô gyógymódokat.A könyv kézirat jellegû kiadványként nagy példányszámbanfogyott a betegek körében.

Ára: 2200 Ft Belsô Ösvény Kiadó

Telefon: 06-20-427-4220. E-mail: ddanima@yahoo.comhonlap: www.danima.try.huA könyv kapható Líra, Libri és Alexandra könyvesboltokban.A www.bookline.hu-n lehet rendelni postán is.

A nyáron jelent meg az Ulpius Dumaszín-ház sorozat legfrissebb darabja, A háromufó, Felméri Péter elsô regénye.

– Felkérésre készült a könyved, vagy ez atéma már meg akart születni?– Ez a kérdés két részre bontható. Egy-részt a kiadó felkért, hogy írjak valamit,ami engem tükröz, teljesen szabad kezetadva, írhattam volna a novelláktól a lexi-konig bármit. Másrészt engem már rég-óta foglalkoztatott ez az ötlet, ott lapult afiókomban, a kiadó felkérése megadtahozzá a kellô indító lökést.– Mennyi idô alatt készültél el a könyvvel,amit ráadásul saját magad illusztráltál?– Konkrétan 5 hónapig írtam és rajzoltam,én készítettem a borítót is. Ezen kívül párhónapot elvitt az ötletelés is. Egyszerrekértek fel minket Kiss Ádámmal és Ko-vács András Péterrel, az ô írásaik picivelhamarabb megjelentek.– Egy harmadik stand up-os kollégátok,Kormos Anett szerkesztette a könyved.Hogy ment a közös munka?– Anett újságíró, mellesleg nagyon tetszettaz interjú-kötete, örömmel vettem LitkaiGergô javaslatát, hogy szerkessze ô a köny-vemet. Jó volt együttmûködni vele, nagyonhasznos tanácsai és észrevételei voltak.– A történet három ufóról szól, akik aföldre érkeznek csodát tenni. Mióta fog-lalkoztatnak Téged az ufók?– Nem foglalkoztatnak engem igazán azufók, csak szórakoztatónak tartom azokat azelképzeléseket, amiket az emberek az ufók-ról gondolnak. Olyan lényekrôl írok, akikszuper fejlettek, de ugyanúgy megvannak amindennapi nyûgeik, a hétfôik, keddjeik, va-sárnapjaik, mint nekünk, jönnek-mennek,fogat mosnak, bevásárolnak, fagyit nyalnak.– Egy keddi nap jelent meg a könyved ésa történet is kedden játszódik, van össze-függés?– Csupán a véletlen mûve, az én kedvencnapom egyébként a csütörtök.– Kikrôl mintáztad a három fôszerepelô ufót?– Próbáltam tipikus karaktereket megfor-málni. Szerettem volna a történetbe egylányt, és úgy gondoltam, hogy nem ártegy okos, vezérkedô meg egy kicsit debi-lebb karakter sem.

Illetve próbáltam a történetbe elrejteni ap-róbb kis „szurkálódásokat”, észrevételeket,nem nevezném társadalomkritikának, csak

dolgok, amiket én gondolok, például a turká-lók világáról, a facebookról, a japán turisták-ról. Arról, hogy az emberek nem figyelnekegymásra, hogy egy ufó milyen könnyen el-rejtôzködhet közöttünk, elég egy sapka, egyparóka, mivel az emberek nem néznek egy-másra, egymás szemébe, s ha látnak valamifurát, inkább elnéznek.

Nem szeretném, ha ezek az észrevételektolakodóak lennének, hogy ott legyenek„mindenki arcába”, de ha valaki ezeketészreveszi, annak örülök.– Pataki Attila és Badár Sándor már ol-vasták a könyved?– Badár Sándort megkérdeztem, hogy sze-repeltethetem-e a könyvemben, és tetszettneki az ötlet, elfogadta, hogy Ô lesz azegyik „fôhôs”. Nem tudom, hogy olvasta-emár a könyvet, de remélem, szeretni fogja.

Pataki Attiláról meg hallottam, hogy ô isufókkal találkozik, és együtt lógnak, ezértgondoltam, hogy ô beleillik a történetbe.– Jut eszembe, a könyved végén a „cso-da” elég lírai hangvételû lett.– Fontosnak tartottam, hogy a történetpörgôs hangvételû legyen és könnyed, ésa karakterek az utazás végére változzanak,fejlôdjenek. Nem az a lényeg, hogy hovájutottak el, hanem az út maga.– Készült trailer is a könyvhöz, hogyanzajlott a forgatás? Az olvastam, hogy ko-moly szereplôválogatás volt.– Be kell valljam, hogy amikor a könyvetírtam, az átlagos ufó-méret, a 154 cm ala-csonynak tûnt, azt gondoltam, hogy hailyen méretû szereplôket toborzok, az kifog tûnni a tömegbôl, de a végén kiderült,hogy az nem is annyira feltûnô.

A filmre visszatérve, magam forgattam le azegész történetet, de a visszajelzésekbôl ítélve,azok értékelik, értik igazán a filmet, akik márolvasták a könyvet is. A kiadó azt tervezi,hogy készít a könyvbôl e-bookos változatotis, amihez esetleg hozzácsatolják extraként.Talán lesz benne kivágható robot figura is,amit össze lehet hajtogatni és ragasztgatni.

– Mindig a humorodból éltél? ?– Nem, 2007-ig teljesen átlagos munkámvolt, programozó voltam. Abban az évbenjöttem Pestre szerencsét próbálni. Van egyFiatal Félôrültek Fesztiválja nevû tehetség-kutató, ahol bárki kipróbálhatja magát. Majd-nem mindenki, aki ebben a mûfajban dolgo-zik, így került be. Hadházi László, Badár Sán-dor és Litkai Gergô indították az egészet.– A blogodon olvastam Hadházi Lászlóvalés Kovács András Péterrel készült beszél-getéseidet. Riporteri hajlamaid is vannak?– Az a Dumaszínház ötlete volt. Amikor aszínházról készítettek promóciós anyago-kat, rövid, színes szösszenetekkel szeret-ték volna kiegészíteni, ami az e-mailbenküldött hírlevelekbe is „belefér”, könnyed,pörgôs írások, s engem kértek fel rá. Azvolt az alapgondolat, hogy ha belsôs ké-szíti el a beszélgetéseket, személyesebbhangvételûre sikerülhet a találkozó.– Mik a céljaid a jövôre nézve?– Én nagyon szerettem írni ezt a könyvet.Egyrészt nagyon szórakoztató volt, és azeredménnyel is nagyon meg vagyok elé-gedve. Nem tudom, milyen kritikát fogkapni, tetszik-e majd az embereknek, debízom benne, hogy igen.

Ha lesz rá igény, és érdeklôdés, szívesenírnék még, volna még könyv ötletem. Úgyérzem, az írás is picit olyan, mint a standup mûfaj, amiben az ember a gyakorlás ál-tal egyre jobb és jobb lehet.– A Hadházi Lászlóval készített interjúd-ban kérdezted, mikor lehet önálló ested,mire ô azt válaszolta, majd ha felnôsz.Mikorra várható ez a nagy esemény?– Lehet, hogy ôszre már felnövök, leg-alábbis abban reménykedem.

Illényi Mária

INTERJÚ

KÖNYVRÔLFelméri PéterA HÁROM UFÓUlpius-ház Kiadó3499 Ft

KÖNYVHÉT 457

AAzz uuffóókk iiss ffaaggyyiitt nnyyaallnnaakkBeszélgetés Felméri Péterrel

458 KÖNYVHÉT

Az Alexandra Könyváruházak sikerlistája2011. július 16. – 2011. augusztus 15.

Szépirodalom1. George R. R. Martin: Trónok harca

Alexandra Kiadó2. Szalai Vivien: Drága kéj

Art Nouveau Kiadó3. George R. R. Martin: Királyok csatája

Alexandra Kiadó4. George R. R. Martin: Varjak lakomája

Alexandra Kiadó5. Szalai Vivien: Hamis gyönyör

Alexandra Kiadó6. George R. R. Martin: Kardok vihara

Alexandra Kiadó7. Fejôs Éva: Helló, London

Ulpius-ház Könyvkiadó8. Paulo Coelho: Alef

Athenaeum Kiadó9. Leslie L. Lawrence:

A villogó fények kolostora I–II.Studium Plusz Kiadó

10. Vavyan Fable: HabospiteFabyen Könyvkiadó

Ismeretterjesztô1. dr. Csernus Imre: A fájdalom arcai

Jaffa Kiadó2. Schobert Norbert: Norbi titok újratöltve

Norbi Update International Kft.3. Rhonda Byrne: Az erô

Édesvíz Kiadó4. Popper Péter: Lélekrágcsálók

Kulcslyuk Kiadó5. Hahner Péter: Újabb 100 történelmi tévhit

Animus Kiadó6. Louise L. Hay: Éld az életed!

Édesvíz Kiadó7. Endrei Judit: Kemény üzenetek

Endrei Könyvek Kiadó8. Paul “Coach” Wade: Fegyencedzés

Jaffa Kiadó9. Veiszer Alinda: Záróra

Alexandra Kiadó10. Keith Richards, James Fox: Élet

Cartaphilus Könyvkiadó

Gyermek, ifjúsági1. Bartos Erika: Zakatoló

Alexandra Kiadó2. Fekete István: Vuk

Móra Könyvkiadó3. Bartos Erika:

Bogyó és Babóca – Évszakos könyvPozsonyi Pagony

4. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúkMóra Könyvkiadó

5. Bartos Erika:Anna és Peti – Irány az óvoda!Alexandra Kiadó

6. Marék Veronika:Annipanni, mesélj nekem!Pozsonyi Pagony Kft.

7. Geronimo Stilton: Kaland a HimalájánAlexandra Kiadó

8. Bartos Erika:Hoppla meséi – Kirándulás Pécs városábaAlexandra Kiadó

9. Bartos Erika:Anna, Peti és Gergô: Megmondalak!Alexandra Kiadó

10. Geronimo Stilton:Ezer mozzarella, nyertem a Pocoklottón!Alexandra Kiadó

Bookline sikerlista2011. július 16. – 2011. augusztus 15

Szépirodalom1. Martin, George R. R.: Királyok csatája

Alexandra Kiadó2. Fejôs Éva: Helló, London!

Ulpius-ház Kiadó3. Martin, George R. R.: Varjak lakomája

Alexandra Kiadó4. Martin, George R. R.: Trónok harca

Alexandra Kiadó5. Fábián Janka: Emma fiai

Ulpius-ház Kiadó6. Martin, George R. R.: Kardok vihara

Alexandra Kiadó7. Roberts, Nora: A boldogság virágai

Gabo Kiadó8. Fábián Janka: Emma szerelme

Ulpius-ház Kiadó9. Fforde, Katie: Tökéletes ajánlat

Ulpius-ház Kiadó10. Nesbo, Jo: Hóember

Animus Kiadó

Ismeretterjesztô1. Csernus Imre dr.: A fájdalom arcai

Jaffa Kiadó2. Faber, Adele – Mazlish, Elaine:

Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy,hogy elmeséljeReneszánsz Könyvkiadó

3. Tuan, Laura:Csakrák XI.Bioenergetic Kiadó

4. Hahner Péter:100 történelmi tévhitAnimus Kiadó

5. Campbell-McBride, Natasha dr.:Gap-szindrómaReneszánsz Könyvkiadó

6. Endrei Judit: Kemény üzenetekEndrei Könyvek Kiadó

7. Hogg, Tracy – Blau, Melinda: A suttogó titkai 1.Európa Könyvkiadó

8. Nagy Balázs (szerk.):Magyarország legszebb túraútvonalaiTotem Plusz Könyvkiadó

9. Hay, Louise L.: Éld jól az életed most!Édesvíz Kiadó

10. Hahner Péter: Újabb 100 történelmi tévhitAnimus Kiadó

Gyermek, ifjúsági1. Bartos Erika:

Bogyó és Babóca – Évszakos könyvPozsonyi Pagony Kiadó

2. Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Ablak–ZsiráfMóra Könyvkiadó

3. Rowling, J. K.:Harry Potter és a Bölcsek KöveAnimus Kiadó

4. Varga Katalin: Gôgös Gúnár GedeonMóra Könyvkiadó

5. Bartos Erika: ZakatolóAlexandra Kiadó

6. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúkMóra Könyvkiadó

7. Bartos Erika: Bogyó és Babóca az óvodábanPozsonyi Pagony Kiadó

8. Rowling, J.K.:Harry Potter és a titkok kamrájaAnimus Kiadó

9. Tatay Sándor: Kinizsi PálCiceró Könyvstúdió

10. Miler, Zdenek: A kisvakond és a mackókMóra Könyvkiadó

A Könyvtárellátó Kft. sikerlistája2011. július 1. – július 31.

Szépirodalom1. Fejôs Éva: Helló, London

Ulpius-ház Kiadó2. Adler, Elizabeth: Barcelonából, szeretettel

Ulpius-ház Kiadó3. Steel, Danielle: Örökség

Maecenas Kiadó4. Roberts, Nora: Látomás fehérben

Gabo Kiadó5. French, Tana: Menekülés

General Press Kiadó6. Pilcher, Rosamunde: Más szemmel

Ulpius-ház Kiadó.7. Fforde, Katie: Tökéletes ajánlat

Ulpius-ház Kiadó8. Garwood, Julie: Gyengéd lovag

Gabo Kiadó9. Roberts, Nora: A boldogság virágai

Gabo Kiadó10. Koontz, Dean R.: Az éjszaka titka

Animus Kiadó

Ismeretterjesztô1. Iskolaválasztás elôtt... 2011

Könyvtárellátó Kft.2. Vidra Szabó Ferenc:

Könyvtári közös értékelési keretrendszerOszk Kiadványtár

3. dr. Csernus Imre: A fájdalom arcaiJaffa Kiadó

4. Magyar mûvelôdéstörténeti lexikonBalassi Kiadó

5. Endrei Judit: Kemény üzenetekEndrei Könyvek

6. Fábri Anna:Magánélet Széchenyi István korábanCorvina Kiadó

7. Sainsbury, Clare: Marslakó a játszótérenGeobook Hungary Kiadó

8. Lázár László: Közlekedés három az egybenLázár László

9. Finnanger, Tone:Kézmûves karácsonyi ajándékokAréna 2000 Kiadó

10. Magyarország és Budapest duóatlaszTopográf

Gyermek, ifjúsági1. Elfelejtett magyar mesterségek

Cahs Kiadó2. Khan, Sarah – Rogers, Kirsteen: Vadvirágok

Mérték Kiadó3. Firth, Rachel – Stowell, Louie:

Rovarok és más apróságok Mérték Kiadó

4. Davidson, Susanna: Te is lehetsz madarász Mérték Kiadó

5. Schmidt Egon: Lakodalom az erdôbenÚj Ember Kiadó

6. Marék Veronika: Annipanni, mesélj nekem!Pozsonyi Pagony Kiadó

7. Bartos Erika: ZakatolóAlexandra Kiadó

8. Parker, Steve:100 állomás – 100 kaland T-rexGulliver Könyvkiadó

9. Bartos Erika:Anna, Peti és Gergô – Irány az iskolaAlexandra Kiadó

10. Brezina, Thomas:Smacihegyek, patália... FiúEgmont Hungary

Jo Nesbo:HóemberBookline sikerlista,

szépirodalom, 10.

Jövôre a skandi-náv országoklesznek a Buda-pesti Nemzet-közi Könyvfesz-tivál díszvendé-gei, ha ennekkeretében JoNesbo is elláto-gat Budapestre,biztosan sokanállnak majd sor-ba az ilyenkorszokásos dedi-kálásán.

Varga Katalin:Gôgös GúnárGedeonBookline sikerlista,

gyermek, ifjúsági, 4.

Varga Kataling y e r e k e k n e kszóló köteteimindig nagy si-kert arattak, is-kolai segéd-k ö n y v k é n thasználatosak, es z á m u n k b a nPompor Zoltánírását olvashat-ják a 430. olda-lon az írónôlegnépszerûbbköteteirôl.

★

KÖNYVHÉT 459

Libri sikerlista2011. július 1. – július 31.

Szépirodalom 1. Fejôs Éva: Helló, London

Ulpius-ház Kiadó2. Ugron Zsolna: Úrilányok Erdélyben

Ulpius-ház Kiadó3. Fábián Janka: Emma szerelme

Ulpius-ház Kiadó4. Steve Berry: A velencei árulás

Ulpius-ház Kiadó5. Paulo Coelho: Alef

Athenaeum Kiadó6. Vayan Fable: Habospite

Fabyen Kiadó7. Katie Fforde: Tökéletes ajánlat

Ulpius-ház Kiadó8. Fábián Janka: Emma fiai

Ulpius-ház Kiadó9. Leslie L Lawrence:

A villogó fények kolostora I–II.Studium Plusz Kiadó

10. Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmekUlpius-ház Kiadó

Ismeretterjesztô1. Szalai Vivien: Drága kéj

Alexandra Kiadó2. dr. Csernus Imre: A fájdalom arcai

Jaffa Kiadó3. Hahner Péter: Újabb 100 történelmi tévhit

Animus Kiadó4. Aczél Endre: Acélsodrony

Park Kiadó5. Bud Spencer: Különben dühbe jövök

Nyitott Könyvmûhely Kiadó6. Rhonda Byrne: Az Erô

Édesvíz Kiadó7 Hahner Péter: 100 történelmi tévhit

Animus Kiadó8. Szendi Gábor – Mezei Elmíra:

Paleolit szakácskönyvJaffa Kiadó

9. Stephen W. Hawking – Leonard Mlodinow:A nagy tervAkkord Kiadó

10. Popper Péter: LélekrágcsálókKulcslyuk Kiadó

Gyermek, ifjúsági1. Bartos Erika:

Bogyó és Babóca – Évszakos könyvPozsonyi Pagony Kiadó

2. Bartos Erika: ZakatolóAlexandra Kiadó

3. Bartos Erika:Bogyó és Babóca a VarázsszigetenPozsonyi Pagony Kiadó

4. Marék Veronika: Annipanni, mesélj nekem!Pozsonyi Pagony Kiadó

5. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúkMóra Könyvkiadó

6. Bartos Erika:Bogyó és Babóca kertészkedikPozsonyi Pagony Kiadó

7. Geronimo Stilton: A sajtpiramis titkaAlexandra Kiadó

8. Fekete István: VukMóra Könyvkiadó

9. Berg Judit: Rumini DatolyapartonPozsonyi Pagony Kiadó

10. Erich Kästner: A két LottiMóra Könyvkiadó

Líra sikerlista2011. július 15. – augusztus 14.

Szépirodalom1. Ottlik Géza: Iskola a határon

Magvetô Kiadó2. Szalai Vivien: Drága kéj

Art Nouveau Kiadó3. Móricz Zsigmond: Pipacsok a tengeren

Európa Könyvkiadó4. Paulo Coelho: Alef

Athenaeum Könyvkiadó5. Fejôs Éva: Helló, London

Ulpius-ház Kiadó6. Leslie L. Lawrence:

A villogó fények kolostoraStudium Plusz Kiadó

7. Vavyan Fable: HabospiteFabyen Kiadó

8. George R.R Martin: Trónok harcaAlexandra Kiadó

9. Spiró György: KémjelentésMagvetô Kiadó

10. S. J. Wattson: Mielôtt elalszomAthenaeum Könyvkiadó

Ismeretterjesztô1. Magánélet Mátyás király korában

Corvina Kiadó2. Frank Júlia:

A legfinomabb… sorozatCorvina Kiadó

3. Dr. Csernus Imre: A fájdalom arcaiJaffa Kiadó

4. Endrei Judit: Kemény üzenetekEndrei Könyvek

5. Rhonda Byrne: Az ErôAlexandra Kiadó

6. Mikor elindul a vonatTop Card Kiadó

7 Házi receptjeimCorvina Kiadó

8. Rhonda Byrne: A titokÉdesvíz Kiadó

9. Louise L Hay: Éld az életed! Édesvíz Kiadó

10. Hahner Péter:Újabb 100 történelmi tévhitAnimus Kiadó

Gyermek, ifjúsági1. Tasnádi Emese: Julijuli és a mackó

Manó Könyvek2. Angyalbárányok

Móra Könyvkiadó3. Móra Ferenc: Aranykoporsó

Szent István Társulat4. Fekete István: Vuk

Móra Könyvkiadó5. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Móra Könyvkiadó6. Bartos Erika:

Bogyó és Babóca – Évszakos könyvPozsonyi Pagony Kiadó

7. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhaláligTalentum Kiadó

8. Bartos Erika: ZakatolóAlexandra Kiadó

9. Gárdonyi Géza: Egri csillagokTalentum Kiadó

10. Erich Kästner: A két LottiMóra Könyvkiadó

Magyar mûvelô-déstörténetilexikon 11.Könyvtárellátó Kft. siker-

listája, ismeretterjesztô, 4.

A kiveszôfélbenlevô könyves mû-faj, a nagy kézi-könyv kategóriá-jában jelennekmeg évek óta sor-ban a Magyar mû-velôdéstörténetilexikon kötetei. Eszámunkban a so-rozat fôszerkesz-tôjével, KôszeghyPéterrel készítettinterjút olvashat-ják a 452. oldalon.

Erich Kästner:A két LottiLibri sikerlista,

gyermek, ifjúsági, 10.

A nagy ifjúságiklasszikusok közétartozó ErichKästner e regényeújra a sikerlistárakerült, de nem lettvolna meglepô, haaz Emil és a de-tektívek vagy aMájus 35 kerültvolna fel. A nép-szerû íróról ésmûveirôl Csoko-nai Attila írását ol-vashatják a 460.oldalon.

Pédányszám top 10

Kiadott szépirodalmi, ifjúságiés gyermekirodalmi könyvek*

2011. április 1. – június 30.

MAGYAR SZERZÔK

1. Lawrence, L. L:A villogó fények kolostora 1–2. 50 000

2. Fable, Vavyan: Habospite 35 000

3. Szalai Vivien: Drága kéj 20 000

4. Wass Albert: Kard és kasza 1–4. 18 000

5. Rejtô Jenô: A szôke ciklon 16 828

6. Rejtô Jenô:Vesztegzár a Grand Hotelben 16 798

7. Rejtô Jenô: A megkerült cirkáló 16 788

8. Rejtô Jenô: Az elveszett cirkáló 16 768

9. Rejtô Jenô: Piszkos Fred közbelép 16 768

10. Rejtô Jenô:Piszkos Fred, a kapitány 16 648

KÜLFÖLDI SZERZÔK

1. Crais, Robert – Roberts, Shelia –Krueger, William Kent –Anthony, Lawrence – Spence, Graham:Álomûzô/ Százszorszép szerelem/Mennyek bástyája/ Elefántokkalsuttogó 40 102

2. Hamilton, Steve – Lewycka, Marina –Palmer, Michael – Bostwick, Marie:A zárkirály/ Enyvbôl lettünk/Második szakvélemény/ Életfonal 39 1 1 7

3. Smith, Wilbur: Afrika szarva 20 100

4. Milne, A. A.: Micimackó 20 000

5. Jordan, Penny – Blake, Ally –Kent, Alison: Te vagy az elsô/A rossz lány/ Szerelem rabjai 18 280

6. Brooks, Helen – Alexander, Trisha –Taylor, Jennifer: Hideg tûzzel/Vagy mi,vagy ô/ Javítóvizsga 17 660

7. Jordan, Penny – Lawrence, Kim –Anderson, Natalie: Az igazi apa/Vonzás és taszítás/Meglátni és megszeretni 17 660

8. Blake, Ally – Cox, Maggie –Braun, Jackie – Myers,Cindi:Örök város/ Csábító csapda/Csupa meglepetés/ Csókos Kate 15 400

9. Steel, Danielle: Örökség 15 000

10. Lewis, Jennifer – Jameson, Bronwyn –Denosky, Kathie: Régi motoros/Rövidzárlat/ Egy papa, két baba 14 800

* tárgynegyedévben beérkezett egyszeri meg-jelenésre vonatkozó adatok, a kiadók közlésealapján (forrás: KSH honlapja: www.ksh.hu)(Részletek, további adatok:http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_zkz001.html )

Nemzetközi sikerkönyvek

TOREY HAYDENmegtörtént esetei

válságba került gyerekekrôl

Jószerivel Erich Kästnerrel is az történt, amiGárdonyival, akit néhány könyve alapján in-kább ifjúsági regények írójaként tartanakszámon. Talán sántít kicsit a példa, de ná-lunk, úgy érzem, ugyanez lett a sorsa Kip-lingnek, akinek sorra jelennek meg gyerek-könyvei, és még talán Mark Twain mûveit isjobbára már „csak” olvasó fiatalok veszik kéz-be. De én itt most éppenséggel nem cáfolniakarom a látszatot Kästnerrel kapcsolatban.

Annál is kevésbé, mivel Emil Erich Kästnerazok közé az írók közé tartozik, akiknekszinte minden gyerekeknek írott sorát olvas-hatjuk magyarul, és mûvei többsége folya-matosan kapható a hazai könyvesboltokbanis. Életrajzával nem kívánok különösebbenfoglalkozni, de azt jegyezzük meg, hogyDrezdában született 1899. február 23-ánEmil Richard Kästner és Ida Amalia Augu-stin egyetlen gyermekeként.

Egészen kivételes kapcsolat volt anya és fiaközött. Elôbbi minden áldozatot meghozott,hogy Erich tanulhasson, gyakran kirándultakegyütt, sokszor kerékpáron, és amikor a fiúelkerült a szülôi házból (Lipcsébe, Berlinbe),naponta írt édesanyjának, legalább egy leve-lezôlapot. Alakját és saját magát is megörö-kítette az Emil és a detektívekben, amelyetugyan felkérésre írt, de olyan jól sikeredett,hogy csak Németországban 2 millió példányfogyott belôle, azóta 59 nyelvre lefordították,két évvel megjelenése (1928) után megfilme-sítették. (A mû színpadon is megállja a he-lyét, 2009-ben például, kissé átdolgozva, amai Berlinbe helyezve a cselekményt, aveszprémi színház is bemutatta.) Már 1932-ben olvashatták a magyar gyerekek: Gyurkaés a detektívek címmel. Magyar környezetbehelyezte fordítója, Halácsy Endre. Modernfordítását Déry Tibornak köszönhetjük.

Mindamellett, hogy az író sok mûfajban al-kotott, hiszen verseskötetei, regényei, újság-

cikkeinek százai, színházkritikái, drámái je-lentek meg, filmgyárnak, kabarénak dolgo-zott, gyereklapot szerkesztett, nagy kedvvelés folyamatosan írt gyerekeknek. Második„klasszikus” ifjúsági regénye a részben diák-éveit idézô A repülô osztály. Havas Józsefmár 1934-ben lefordította, 1960-tól B. RadóLili tolmácsolásában élvezhetjük a kissé szen-timentális diákregényt. (A Móra Kiadó jóvol-tából hangoskönyv is készült belôle, Feszt-

baum Béla közremûködésével. Csakúgy, minta Május 35-bôl, amelyet Gálvölgyi János adelô.) E legvidámabb, legszínesebb, legötlete-sebb Kästner-gyerekregény Fenyô László tol-lán született magyarrá. A negyedik legnép-szerûbb mûve, az igazi Pöttyös-könyvkéntTóth Eszter és Török Sándor fordításábanmegjelenô A két Lotti (1949), amely NagyNatália elôadásában hallható is. Ennek forga-tókönyvét maga Kästner írta, amikor 1951-ben megfilmesítették. Az író fontosabb fil-mes munkái közül hadd említsem meg az1943-ban készített Münchhausent, amelyet ahíres babelsbergi filmstúdióban készítettek.A Pötyi és Anti 1932-ben Benedek Marcellfordításában még a Pici és Anti névre hallga-tott, a mai szöveg Szabó Mária munkája. Eb-ben csakúgy van bûnügyi szál a cselekmény-ben, mint az Emil…-ben, továbbá az Az Em-berkében és az Emberke meg a kislányban(utóbbi kettôt Bor Ambrus fordította.) AzEmil és a három iker (1937-ben Varsányi Gé-za magyarításában még Emil és a három iker-gyerek) az elsô nagysikerû történet tovább-írása. (Mai fordítása Borbás Máriától való.)

Az írónak két zseniális partnere WalterTrier illetve késôbb Horst Lemke volt mintillusztrátor. Apropó, életmû! 1998-ban 9 kö-tetben 3200 oldalon adták ki az író oeuvre-jét.101. születésnapjára a Villa Augustinban (szü-lôvárosában) megnyílt az Erich Kästner Mú-zeum. Még életében létrejött Oberschwartz-

bachban az Erich Kästner Kinderdorf (gye-rekfalu bejegyzett egyesület), amely adomá-nyokból tartja fenn magát. Gyerekeknek írottmûveit az egységes Németországban nem-csak könyvek formájában ismerhetik az olva-sók, népszerûsítik ôket hangjátékok, DVD-k,CD-k, zenei kazetták, VHS-ek. (Félve kérdem,vajon nálunk nem akad olyan rangos író, aki-nek emlékét – mivel világszerte ismert – ér-demes volna hasonló módon ôrizni?)

Nemrég adtam hírt Az állatok konferenci-ája c. képeskönyve újramegjelenésérôl (for-dítója Timár György), és meg kell említe-nem végül, hogy az író röviden újramesélteMünchhausen, Till Eulenspiegel, A schildaipolgárok, Gulliver, Don Quijote történetét.Az Erich Kästner mesél c. kötet RónaszegiÉva fordította. Végül kiadták önéletrajzát,amelyben 1914-ig meséli el az életét. Utánajött a „Nagy háború”, ôt is behívták katoná-nak, aminek az lett a következménye, hogy aszíve megbetegedett, ô maga pedig pacifistalett. (Békés István antikvár-kincs fordítása1959-ben az Amikor én kisfiú voltam, JeneyMargit 2005-ös fordítása az Amikor én kis-rác voltam címmel látott napvilágot.)

Az író a hitleri diktatúra éveiben nem hagy-ta el Németországot, pedig az Emil és a de-tektívek kivételével 1933-ban Berlinben vala-mennyi könyvét máglyára vetették a nácik,Thomas Mann, Bertold Brecht, Karl Tuchols-ky, Alfred Döblin éít. mûveivel együtt. Hazá-jában 12 évig csak álnéven dolgozhatott, sajátnevén Svájcban jelentek meg könyvei. A há-ború után Münchenben telepedett le a „né-met felvilágosodás unokája”, aki HeinrichHeine társadalomkritikus iróniáját átmentet-te a 20. századba. 1951-ben a nyugat-németPEN-klub elnöke lett, 1960-ban Andersen-díjjal tüntették ki, számos hazai kitüntetéstkövetôn. Münchenben halt 1974. július 29-én.

Csokonai Attila

NÉMET KLASSZIKUS

SSzzáázz nnyyeellvveenn oollvvaassssáákkErich Kästner, a gyermek- és ifjúsági regény megújítója

460 KÖNYVHÉT

„74-tôl '80-ig Kairóban dolgozott, vagyis habalhé volt, neki jutott Szíria, Libanon, Izrael,Egyiptom, Jemen – egész Afrika. Idi AminDadától a két libanoni háborúig – igen sûrûidôszak volt ez. A szerkesztôség hozzászo-kott, hogy ahol Kereszty van, ott lônek.”

(Bedô István)

Kereszty András író, újságíró. Tudósító-ként megfordult a világ nagyon sok ré-szén, dolgozott Ausztrália kivételévelminden kontinensen, éveket töltött Kai-róban, Washingtonban, Brüsszelben.Több száz újság- és folyóiratcikk mellettkilenc dokumentum- és riportkönyvet írt.

Most pedig jönnek a regények. Az elsôt,Merénylet az érsek ellen címmel, 2009-benírta, ezt követte az idei könyvnapra megje-lent Szerelem és halál Kairóban. KeresztyAndrás „Krimi elsô kézbôl” regény-soroza-tát a Jószöveg Mûhely Kiadó gondozza.– Mióta érlelôdnek Önben ezek a regények?– Már nagyon régóta készülôdtem arra,hogy megírjam mindazt, amit az újságíróimunkával töltött évek alatt átéltem. Annakidején, amikor külföldön dolgoztam, gyûj-töttem az alapanyagokat, mert tudtam,hogy még szükségem lesz rájuk. A regény-írásnak akkor jött el az ideje, amikor végetért hosszú tudósítói pályafutásom.

Számos alkalommal szerettem volna ne-kikezdeni a regényírásnak, de mindigakadt olyan napi elfoglaltságom, ami kés-leltette. Két nagy napilap vezetôje voltam,aztán csináltunk egy kiadót, amely megje-lentette a Tények könyve sorozatot és aKi kicsodát. Végül pedig kikerültemBrüsszelbe, az Unióhoz.

Most viszont teljes nyugalom vesz kö-rül, ami számomra szokatlan. Elköltöz-tünk Szentendrére, ott lakunk ennek a bû-bájos városnak a közepén, úszni járunkLeányfalura. Vagyis eljött az a periódusaaz életemnek, amikor idôm lett. Amirepersze szükségem is lesz, mert nagyonsok témám van!– Valamennyi könyve személyes élmé-nyeken alapul. Milyen arányban kevere-dik regényeiben a képzelet és a valóság? – A cselekmény minden esetben valósszálon fut, sokáig akár dokumentum ri-portkönyv is lehetne, aztán egy pontoneltér ettôl, belép az, amit úgy mondanék a„mi lett volna ha – történetsor”. Ugyaneza helyzet a szereplôkkel is. Nagyon sok

kulcsszereplô valóságos, aki létezik vagylétezett, és természetesen vannak mellet-tük olyanok is, akik nem.

A mostani könyvemben a Tábornok pél-dául létezô személy volt. Kairóban nagyonsok mindent megtudtam, nagyon sok min-dent megoldottam a segítségével. Ritka do-log az, ha az ember munkatársa egy valósá-gos rendôrtábornok. Baráti kapcsolatba ke-rültünk. Miután eljöttem Kairóból, néhameglátogatott Budapesten, a lányával, néhaén mentem hozzá. De valóságos személyvolt az az angol újságíró is, akinek halálárólszól a Szerelem és halál Kairóban. Nagyonjóban voltunk a meggyilkolt kollégával. Ha-lála annak idején nagy port vert fel. Még ta-valy is hosszan írt róla egykori lapjánaknyugdíjas fôszerkesztôje. Úgy érzem, regé-nyem megoldja a gyilkosság rejtélyét.– Tudja már, melyik témáját írja meg leg-közelebb?– Most készült el a sorozat harmadik re-génye, amelynek alaptörténete szinténnem ismeretlen az újságolvasók, az inter-nethasználók elôtt. Annak a Brüsszelbenélô magyar lelkésznek a történetét dol-goztam fel, aki kiirtotta a családját. Ott ahelyszínen, amikor a belga fôvárosban, azEurópai Unió és a NATO székhelyén dol-goztam, rengeteg mindent megtudtam,nagyon meglepô dolgokat is. – Hogyan ír egy újságíró? Hogyan ír egyíró? Másképp ír most regényt, mint annakidején dokumentum-könyvet?– Kicsit messzebbrôl kezdem a választ:Amerikában májustól hivatásos könyvügy-nökség képvisel. A cég vezetôjének nagy-apja Magyarországról vándorolt ki a tenge-rentúlra. Tehát „ügynököm” harmadik ge-nerációs magyar, aki olvas a nyelvünkön. Õmondja, nagy elônye a könyveimnek, hogya szerzô tapasztalatait, élményeit újságíró-ként szerezte. Az újságíró–író annyiban kü-lönbözik más regényíróktól, hogy jobbantapad a valósághoz, és az írásainak nagyon

sok olyan eleme van, ami akár egy riport-ban is megjelenhetne. A másik dolog a tör-ténet. Sokkal több a külsô, mint a belsô tör-ténés. Másképp ír le egy utcát egy klasszi-kus író (az utcának néha önálló lelke van),és másképp egy újságíró. A utóbbinál a sokkis, pontos részlet a fontos. Másképp be-szélnek a szereplôk is. Míg egy klasszikusregénynél a párbeszéd jellemez, kibomlikbelôle a szereplôk személyisége, addig egyújságírónál nem feltétlenül így alakul ki aszereplôk jellemrajza, a dialógusok inkább acselekményt viszik tovább.– Ön a világ számos pontján dolgozott tu-dósítóként, hová fûzi a legszemélyesebbélmény?– Bárki azt gondolhatná, hogy majd Indiátmondom, vagy Egyiptomot, de számomraAmerika volt a legfantasztikusabb. Amerikaegészen döbbenetesen hat az emberre. Ami-kor megérkeztem Washingtonba, arra gon-doltam, hogy itt az ideje, hogy megtanuljakrendesen újságot írni és szerkeszteni. Egyhónapja sem voltam ott, amikor bejelentkez-tem a Washington Post szerkesztôségébe,hogy megnézhessem, hogyan dolgoznak ôk.A laptulajdonos, Katherine Graham, nagyonkedvesen fogadott. Átvitt a szerkesztôségbe,bemutatott a kollégáinak, hozzátéve, hogyrendszeresen be fogok járni, és tanítsanak.Ezzel belekerültem az amerikai újságírói tár-sadalom kellôs közepébe.

Kint dolgoztam 5 évet, és eközben folya-matosan bejártam a Posthoz. Megnéztem,hogyan dolgoznak, hogyan zajlanak a szer-kesztôségi értekezletek, hogyan alakul ki alap. Mikor visszajöttem, és a Népszabadság-nak lettem a felelôs szerkesztôje, majd aNépszava fôszerkesztôje, rengeteg ott szer-zett tapasztalatomat fel tudtam használni.Ami külön emlékezetes élmény volt szá-momra, hogy a szerkesztôi kinevezésemetmegünnepelte a Washington Post néhányvezetô munkatársa is, büszkék voltak arra,hogy hová jutott az ô „tanítványuk”.– Ezekrôl az éveirôl is készül majd regény?– A washingtoni évekrôl is és a magyaror-szágiakról is. Biztosan, mert itt is, ott istörténtek olyan dolgok, amelyek máig iz-gatnak. Például a Fenyô-gyilkosság...

Illényi Mária

AA mmeeggggyyiillkkoolltt kkoollllééggaaBeszélgetés Kereszty Andrással

KÖNYVRÔLKereszty AndrásSZERELEM ÉSHALÁL KAIRÓBAN Jószöveg Mûhely Kiadó237 oldal, 2790 Ft

INTERJÚ

462 KÖNYVHÉT