Miért keletkeznek készletek?

A készletezés 5 célja

1. lehetővé teszi a méretgazdaságosság elérését (Ikea távol-keleti termékek)

2. kiegyenlíti a keresletet és kínálatot (mezőgazdaság)

3. lehetővé teszi a gyártás specializálását (elosztóraktárak)

4. védelmet nyújt a kereslet és rendelési ciklus bizonytalanságaival szemben ( biztonsági készlet)

5. pufferként szolgál az elosztási csatorna kritikus szakaszain

A méretgazdaságosság

- nagy mennyiségi kedvezmény- szállítási költségek- központi gyűjtőraktárak – Ikea- nagyobb gyártási sorozatok, kisebb átállási

költségek, kevesebb átállási időveszteség – beszállító általi készletezés VMI

- nagyobb szériák készletezése véd a hiánytól – nincs elmaradt eladások bevétele

- mindig hasonlítsuk össze a készlettartás megnövekedett költségeivel!!!

Kínálat és kereslet kiegyensúlyozása

- ünnepek termékei- mezőgazdasági termékek- Áfonyafeldolgozó esetpélda: az idényjellegű

termelés pótlólagos munkaerő alkalmazása vs. készletre termelés

Specializáció

- egyesített raktárak- gyűjtőraktárak- nagykereskedők

Védelem a bizonytalanságtól

- spekulációs vásárlások – most olcsóbb, vagy még drágább lesz (deviza )

- idényjellegű beszerezhetőség- korlátozott beszerezhetőség- befejezetlen termelés készletezése – a

munkafolyamatok nem azonos sebességűek, gépek meghibásodása esetére

- késztermék készletezés: stratégiai okokból, VSZ emelése miatt – nagyobb termékelérhetőség

Ütköző készletek: puffer készletek

- az elosztási csatorna átmeneti szakaszaiban ütközőként van jelen:

Szállító-beszerzésBeszerzés-termelésTermelés-marketingMarketing-értékesítés ( árukapcsolt akciók)Értékesítés-közvetítőkKözvetítők-fogyasztók ( a fogyasztó is fenntart

készleteket!)

- információ és áru visszafelé is halad a csatornában a vevőtől a szállító felé

Készlettípusok

1. a termeléshez szükséges anyagmennyiség2. úton lévő készletek3. biztonsági vagy ütközőkészletek4. spekulációs készlet5. idénykészlet6. elfekvő készlet

A termeléshez szükséges anyagmennyiség

-biztos körülmények közötti keresletkielégítés ker. és gyártás

- teljesítési idők ismertek ill. nem ismertek- beszállítás, mikor elfogy, ha ismert a szállítási

határidő

Úton lévő készletek

-úton vannak egyik telephelytől a másikig- beszállítótól hozzánk- nem eladható, felhasználható- készletgazd. Ktg-ek tekintetében a berakodási hely

készleteként kell kezelni- mi van ha már kifizettük?

Biztonsági vagy ütköző készletek

- kereslet és/vagy szállítási idő bizonytalanságára tartjuk

- átlagos készlet = rendelési mennyiség/2 +biztonsági készlet

- előrejelzés szerepe ( tapasztalat, SCM)- fuvarozási és szállítói késedelmek, gyártási

problémák

Spekulációs készlet

- nem az adott keresletkielégítés érdekében tartjuk- árkedvezmény miatt- árnövekedés miatt, árcsökkenés miatt- anyaghiány miatt- védekezési célból (sztrájk)- idény jellegű termelés vagy kereslet miatt

( egyenletes munka és munkaerő)

IDÉNYKÉSZLET – a spekulációs készlet egy fajtája

Elfekvő készlet

- nem regisztráltak keresletet egy időszakon belül- avulás elkerülhető átcsoportosítással, eladással, árleszállítással, akciózással, árukapcsolással, kihelyezés megváltoztatásával a kereskedelembenhelyettesítő termékként eladássalAjándékkéntHulladékként hasznosítani

Készletezési mechanizmusok

2 kérdésre keressük a választ:

- Mikor rendeljünk?

- Mennyit rendeljünk?

1. állandó ütemű stratégia – idő és mennyiség állandó

2. ciklikus stratégia – azonos időközökben maximumra tölt

3. kétraktáras stratégia – minimumkészlet elérésekor azonos mennyiséget rendel

4. csillapításos stratégia – minimumról maximumra

1. Állandó ütemű stratégia (t,Q állandó)

2. A ciklikus stratégia ( t áll, max-ra tölt)

3. Kétraktáras stratégia ( Min-kor, Q áll.)

4. Csillapításos stratégia

Gazdaságos rendelési tételnagyság modellje

• - Economic Order Quantity – gazdaságos rendelési tételnagyság – az a rendelési tételnagyság, amely egy meghatározott időtávon a legalacsonyabb készletezési költségráfordítást eredményezi.

• Képlete:

q0=2⋅B⋅k 2

k1⋅T db.

k1a készlettartási egységköltség (pl. Ft/db, nap);

q a rendelési tételnagyság (pl. db);

T a vizsgált időszak (pl. nap);

B a vizsgált (T) időszak teljes szükséglete (pl. db);

k2a tételenkénti rendelési költség, Ft.

Grafikus ábrázolás

K

K

K

q

min

q0

K 2

K1

1. készlettartási költségek- a készlet fizikai létéből, kezeléséből és a lekötött

eszköz jellegéből származtatható- tőkebefektetés költségei- elhasználódás, erkölcsi kopás- lopás, őrzés, rongálódás elleni védelem- biztosítás- raktározás változó költségei (fixek nem!) pld. a

helyfoglalás akadályozza a termelési folyamatot- nyilvántartás költségei- Készlettartási ráta: egységnyi készletértékre egy

meghatározott időszak alatt rárakódó költségek - hasznos, ha analízissel csoportonként állapítjuk meg- fontos a megtérülés mértékének szempontjából

2. rendelési költségek

- szállítási költség ( a számítás módja – szállítmány összetétele )

- külső rendelés feladásának költsége ( megrendelés megírása, specifikáció készítése, megrendelés nyilvántartásba vétele, nyomon követés, számlázás, fizetés előkészítésének költségei)

- szállítóval való kommunikáció

- átállítási költségek ( módosítások, a végén szétszerelés, selejt, állásidő, munkások állásidőre jutó bére ) ált. mint elmaradt hasznot értékeljük.

3. A készlethiány költségei- akkor keletkezik, ha egy külső vagy belső rendelést nem

tudunk kielégíteni- készlethiány rátája: a készlethiány egységnyi

készletértékére vonatkoztatja a keletkező költségeket- pótolható hiányok: a vevő hajlandó várni, de a

papírmunka költségét el kell számolni + sürgős szállítás költségeit!

- nem pótolható hiányok: a vevő nem vár, a rendelés elvész, belső rendelésnél átszervezés vagy

termelésleállás – költsége a profit vesztése + az általános ktg-ekhez való hozzájárulás költsége

További rendelések a versenytársakéi lesznekGood-will vesztés.

Csak becsléssel lehet meghatározni.

Korlátozottan használható, mert

- a kereslet folyamatos, állandó és ismert

- állandó és ismert feltöltési vagy teljesítési idő

- állandó, mennyiségtől független ár

- „ „ szállítási költség

- áruhiány nem megengedett

- egyféle árucikkre vonatkozik (v.egységrakomány)- tétel szintű készletezési döntés

- korlátlan tőke és időhorizont

EOQ:Gyakorlati tapasztalat

-Ellátás nem egyenletes, kiszolgáltatott helyzet, függés anyavállalattól: túlkészlet vagy hiány, akkor veszünk és annyit, amennyi van

- IKEA: bizonyos stratégiák mást kívánnak, pld akciók( ezer apó kerti majom ), rattan rendelési egységek (levegőt nem szállítunk elv) vagy éves akciók 1 évre előre rendelése

- S klasszifikáció: 20 legnagyobb áruház eladásai alapján van megállapítva

Miért jó mégis?

- leegyszerűsíthetők a feltételek

- csak a változtatásokra reagál intenzíven a függvény

- - kisebb változtatásokra érzéketlen

- a görbe viszonylag lapos az optimumpont környezetében

Készletek hátrányai, előnyei

Hátrányok:• Tőkét köt le, nem csak

az árát, hanem az alternatív ktg-et

• Helyet foglal• Kezelést igényel• Elavulhat,sérülhet

természetes fogyás• Őrizni, biztosítani kell

Előnyök:• Biztosítja a folyamatos

termelést• Biztosítja a megfelelő

vevőkiszolgálási szintet• Váratlan eseményekre

való felkészülés

Az alapvető készletgazdálkodás

A készletezés tőkefelhasználás, ezért a készletgazdálkodás céljai:

1. a vállalati jövedelmezőség növelése2. a vállalati üzletpolitika (stratégia) készletezési

szintekre gyakorolt hatásainak előrejelzése3. logisztikai összköltség minimalizálása

A vállalati jövedelmezőség növelése- eladási volumen növelése

- készletezési költségek megnyirbálásaTeljesítetlen megrendelések számának

csökkentéseGyorsított rakományok számának csökkentéseElfekvő készletek felszámolásaKülső raktárak megszüntetése ?Kistételű vásárlások csökkentése vagy

megszüntetése ( jobb járattervezés pld.)Pontos készletszint-meghatározás, min-max.

- készletezési menedzserek feladata a készletek mennyiségének és a rendelési idők meghatározása.