Kis Tükör 10.2

TartalomTartalom

Emlékezzünk: Radnóti Miklós

2–3. oldal2–3. oldal

Könyvfigyelő

3. oldal3. oldal

Ifirkász (az ifjúság oldala)


Félelem vagy az erő lelke

(folytatás)

Jelentős évfordulók

7. oldal7. oldal

„Engem várnak a szigetek...”


Eseménynaptár


Eklézsiánk múltjából

Missziós terv

12. oldal12. oldal

2009. júniusX. évfolyam

A RÉVKOMÁROMI REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ HIVATALOS LAPJA

Alapítva 1928-ban

2. szám

A Magyar Református Egyház 2009.május 22−i Alkotmányozó ZsinataDebrecenben egy ratifikációs folya−mat után elfogadta az Alkotmányt. Areformátusság fővárosában szép ren−dezvénysorozat kisérte a Zsinat ülé−sét. A Kárpát−medence szinte mindenszegletéből jöttek erre az ünnepi al−kalomra egyházunk tagjai. Felemelőalkalom volt szimbolikusan körbejárnia várost, adott helyeken egy−egymegállással, jelképezve az egységetés az összetartozást. Sokakban felmerül a kérdés, hogy aSzlovákiai Református KeresztyénEgyház zsinata miért nem ratifikáltaaz alkotmánytervezetet. Szeretnémmegjegyezni, hogy zsinatunk nemutasította el azt, de mivel a ratifikálás−hoz szükséges igenek aránya nemvolt megfelelő, nem tudta beiktatnijogrendjébe. Ez a döntés egyhá−zunkban széles körben kérdéseketvet fel. Miért csak a felvidéki reformá−tusok nem tudtak csatlakozni, az er−délyiek, kárpátaljaiak pedig igen?Talán a román többség barátságo−sabb az erdélyi magyarokkal, mint aszlovák a felvidékiekkel? Talán az uk−rajnai helyzet kedvezőbb, mint a szlo−vákiai? Talán gyáva volt egyházunkzsinata, mikor ilyen döntést hozott?A teljesség igénye nélkül szeretnéknéhány szempontot megemlíteni, me−lyek véleményem szerint hatással vol−tak a döntésre. Egyedi a mihelyzetünk abban, hogy az egyház−kerületek között kizárólag a mi egy−házkerületünk kétnyelvű. A hétmagyar egyházmegye mellett Zemp−lénben és Ungban két szlovák egy−házmegye hirdeti Krisztus megváltószeretetét. A reformáció százada utána szlovák falvakba is eljutott a bibliáshit. A XX. század politikai fejleményeiszintén befolyásolták egyházunkéletét. Elsősorban a keleti régióban

elkezdődött a nyelvváltás. Vegyes há−zasságoknál a magyar fél többnyirefeladja identitását, sok esetben azunokák már egyáltalán nem értik anagyszülők nyelvét. Ennek a folya−matnak szélesebb értelemben vettokai vannak, mint pusztán az egyháziélet, de a gyülekezetek szolgálatátnagyban érinti ez a szomorú valóság.Mindezek ellenére a szlovákiai ma−gyar reformátusok számban túlnyomótöbbségben vannak a szlovákokhozviszonyitva. Mig a társadalomban amagyar, a református egyházban aszlovák a kisebbség.Mi, felvidéki magyarok nagyon érez−hetjük, hogy mit jelent a kisebbségilét. Szinte naponta látjuk, hogy atöbbség arroganciája, sok esetben el−lenséges és intoleráns hozzáállásamennyire megkeseríti az életünket. Aszlovák többség elsősorban magya−rok ellen irányuló nacionalizmusaolyan társadalmi jelenség, melynek apolitika a gerjesztője és megjelenítője.Komoly osztályrésze van a helyzet ki−alakulásában a szlovák oktatás−ügynek és a folyamatokat irányítóértelmiségnek. Szlovákiában nemkönnyű magyarnak lenni.Vannak olyan hangok, amelyek szá−mon kérik a református egyháztól,hogy miért nem a szlovák társadalomtöbbségének gyakorlatát alkalmazzasaját kisebbségével kapcsolatosan.Hogy miért vesszük figyelembe aszlovák reformátusok szempontjait,mikor megtehetnénk, hogy bármilyenkérdésben, akaratuk ellenére is le−szavazhatjuk őket. Aki az egyháztólezt várja el, az nincs tisztában az egy−ház fogalmával. A keresztyén hitbenugyanis nem erődemonstrációról vanszó, hanem megértésről és elfoga−dásról. Nem a szlovák reformátuso−kat kitagadva, hanem velük együtt

Félelem vagy az erFélelem vagy az erőő lelkelelke

KIS TÜKÖRKIS TÜKÖR

folytatás a 7. oldalon

NNééhháánnyy ggoonnddoollaatt RRaaddnnóóttii MMiikkllóóss 110000.. sszzüülleettééssnnaappjjáárraa

1. A költővé érés idejeNem tudhatom, mások hogy vannakvele, de számomra Radnóti a szerelemés a halál költője. Aligha akadt olyanköltő a nyugatosok között, akiilyen húsba vágó erővel tudtavolna megénekelni a sze−relmet: „Olyan vagy, mintegy suttogó faág, / harámhajolsz, / s rej−telmes ízű vagy, / olyanvagy, mint a mák, / sakár a folyton gyűrűzőidő / oly izgató vagy, solyan megnyugtató, /mint sír felett a kő…”(Hasonlatok) 1

S mindezek mellett szigorúritmikájú, zárt soraibannagyra nőtt árnyékként ottmenetel az 1930−as, 40−es évek zsidó−üldözéseinek halálfélelme: „Tajtékos égen ring a hold, / csodálko−zom, hogy élek. / Szorgos halál kutatjaezt a kort, / s akikre rálel, mind olyan fe−hérek…” (Tajtékos ég)Egész életét végigkísérte az élethalál−harc, születése pillanatától fogva. GlatterMiklós 1909. május 5−én, száz évvelezelőtt született Budapesten. Huszon−nyolc éves édesanyja és ikertestvérebelehalt a születésébe. Ez egészéletében kísértette, Ikrek hava c. önélet−rajzi könyvében így ír erről: „– A falhoz vágtam volna apa helyébeazt a kölyköt, tudja? – ordítottam azajtón át.– Bolond vagy? Milyen kölyköt? – nyílt kihirtelen az ajtó.– Engem – sziszegtem összeszorítottszájjal –, mindenki meghalt neki, csakén maradtam! És most azt se lehettudni, hogy én haltam−é meg, vagy atestvérem. Ha ikergyerekek vannak,honnan lehet azt tudni?!– Megbolondultál? – akadtak el a nénikönnyei. – Gyere, elmegyünk a moziba!– Nem megyek a moziba! – tomboltam–, nem kellett volna engedni, hogy gye−rekei legyenek anyának, ki volt az ahülye orvos, aki hagyta? Majdmegölöm! – rúgtam bele a díványsarkába s az utcára rohantam.S akkor elkezdődött valami, amiről csakverset lehet írni.” 2

Tizenkét éves volt, mikor meghalt édes−apja is. Nagybátyja, Grosz Dezső vette

magához. Az ő tanácsára kerültLiberecbe a textilipari főiskolára, s haza−térve nagybátyja nagykereskedésében

helyezkedett el. Azonban végig tudta,hogy ez a pálya nem való

számára, így a Szegedi Tu−dományegyetem magyar–

francia szakos hallgatójalett, itt is doktorált. Ettőlkezdve sorra jelentekmeg kötetei: a Pogányköszöntő (1930), Újmódipásztorok éneke (1931),Lábadozó szél (1933),Újhold (1935), Járkálj

csak, halálraítélt! (1936),Meredek út (1938). Rad−

nóti egyébként nem szíve−sen dedikált, ezért ma

hatalmas kincset tudhat magáé−nak, aki birtokol egy általa aláírt kötetet.

Első kötetei Ady és az avantgárdhatását mutatják. Az Újmódi pásztorokéneke c. kötetében olyan versek is sze−repeltek, amelyek miatt a királyi főü−gyész szemérem elleni vétség és valláselleni kihágás címen elkoboztatta azt, aköltő ellen pedig bűnvádi eljárást indított.Fogházbüntetésre ítélték, de végülfelfüggesztették a végrehajtást. Talánépp e sorokat találták blaszfémikusnak:„Huszonkét éves vagyok. Igy/ nézhetettki ősszel Krisztus is/ ennyi idősen; mégnem volt/ szakálla, szőke volt és lányok/álmodtak vele éjjelenként!” 3

2. A szerelem idejeKevés olyan szerelem van a magyar iro−dalomban, mint Radnótié és GyarmatiFannié. Kapcsolatuk tizenhét éves ko−rukban kezdődött – ugyanoda jártakkülönórákra matematikából –, segészen a költő haláláig tartott. A költőhuszonhat éves volt, mikor összeháza−sodtak. Utolsó verseiben is hazagon−dolt, a bori notesz egyik „levele” ahitveshez szól: „Mikor láthatlak ujra, nem tudom már,ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár,

s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék,

s kihez vakon, némán is eltalálnék...”(Levél a hitveshez)

A hömpölygő vallomásból nehéz kira−gadni néhány sort. Azt azonban talánkevesen tudják, hogy Radnóti életébenvolt még egy szerelem. Beck Judit fes−

tőművésszel való kapcsolatáról kevesettudunk. Körülbelül egy évig tartott, smivel házasságukban nem voltak titkok,Fifi végig tudott mindenről. Nem tudjuk,ihlette−e Radnótit versírásra Beck Judit,azonban Fannihoz írt versei a világiro−dalom legszebb szerelmes versei közétartoznak, pillanatképek egy furcsántökéletes társviszonyról:

„Két karodban ringatózomcsöndesen.

Két karomban ringatózolcsöndesen.

(...)Két karodban nem ijeszt majd

a halál nagycsöndje sem.

Két karodban a halálon,mint egy álmon

átesem.”

3. A 2x2 józanságának idejeEleinte az avantgárd vonzásába került,majd költészete fokozatosan klasszi−cizálódott. Újhold c. kötete már ennek ajegyében íródott. Talán menekülés voltez a hitleri világ káoszából a metrumba,a szavak hűvös rendjébe. Ezekben azévekben uralkodott el verseiben afenyegetettség érzése, a szorongás.Tudatosan készült a halálra, Járkáljcsak, halálraítélt! c. verse is ezt jelzi:

„Járkálj csak, halálraítélt!bokrokba szél és macska bútt,

a sötét fák sora eldőlelőtted: a rémülettől

fehér és púpos lett az út.Zsugorodj őszi levél hát!

(...)Ó, költő, tisztán élj te most,mint a széljárta havasok...”

2 2009. júniusKIS TÜKÖRKIS TÜKÖR

EEmmlléékkeezzzzüünnkk.... ..

Fannival

2009. június KIS TÜKÖRKIS TÜKÖR1940−ben hívták be először munkaszol−gálatra. A gyenge fizikumú költő ne−hezen viselte az állandó fizikai munkátés a megaláztatásokat, s hogymegmeneküljön, 1943−ban áttért a ka−tolikus vallásra, s megkeresztelkedettcsupán azért, hogy ne érjék továbbibántódások származása miatt. Ezek apróbálkozások azonban csak elodázták,megoldani nem tudták azt a gondot,amely mind súlyosabban nehezedettéletére. 4

A fasizmus barbársága iránti gyűlöleteés tiltakozása szülte eklogáit. Vergiliusműveinek fordítása után születtek Rad−nóti „pásztordalai“. Összesen nyolc ilyenverset írt 1938 és 1944 között. Alegszebb talán a Hetedik ekloga,tökéletes ritmusú sorai mégrémisztőbbé teszik mindazt, amit leír –történetesen a žagubicai hegyekben sza−badságot álmodó fogolytábort:

„Fekszem a deszkán, férgek közt fogoly állat, ...

Alszik a tábor, látod−e drága, suhognak az álmok, ...Csak én ülök ébren,

féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod

íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert

nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.”

Innen, a Lager Heinauból indult Német−ország felé az „erőltetett menet”, s Rad−nóti a hegyek között, úton a bori táborfelé írta le az első Razglednicát (képes−lapot). A napi több tíz kilométeresgyaloglás, a hideggel és éhséggel páro−sulva, teljesen legyengítette a költőt. Azút során ennek ellenére folytatta a vers−írást. 1944 novemberében Győr mellett érteutol a vég, amikor néhány hasonlókép−pen elcsigázott társával együtt agyon−lőtték és tömegsírba temették azSS−katonák. 5 Néhány hónappal ké−sőbb, miután exhumálták, zsebébenmegtalálták az utolsó verseit tartalmazóBori noteszt. Radnóti állandóan a halál közelében élt.De még a legnagyobb nélkülözésekközt sem adta fel a küzdelmet. Költő ésigaz ember maradt egészen halála pilla−natáig. „csodákban hittem s napjuk elfeledtem,

bombázórajok húznak el felettem;szemed kékjét csodáltam épp az égen,de elborult s a bombák fönt a gépben

zuhanni vágytak...

ha kell, zuhanó lángok közt varázslommajd át magam, de mégis visszatérek;ha kell, szívós leszek, mint fán a kéreg,s a folytonos veszélyben, bajban élővad férfiak fegyvert s hatalmat érő

nyugalma nyugtat s mint egy hűvös hullám:

a 2 x 2 józansága hull rám.”(Levél a hitveshez)

Vaszily Tímea

1 A versidézetek ahttp://mek.niif.hu/01000/01018/01018.htm−oldalról származnak.2 Lásd:http://roninor.wordpress.com/2009/05/05/ikrek−hava/3 Lásd in: http://www.ujakropolisz.hu/cikk/ha−lalt−viragzik−most−turelem−radnoti−miklos−kolteszete4 http://www.ujakropolisz.hu/cikk/halalt−vi−ragzik−most−turelem−radnoti−miklos−kolteszete5 uo.

3

K ö n y v f i g y e lK ö n y v f i g y e l őőAz általam választott könyv a NémethErzsébet által írt Az önismeret és akommunikációs készség fej−lesztése című mű, melyet a Század−vég kiadó adott ki 2002−benBudapesten. A könyv tíz apró témát tárgyal, melyeksegítenek önmagunk és mások megis−merésében. A szerző képpel és képalatti magyarázattal mutatja be az egyeshelyzetben levő emberek állapotánaklehetséges változatait. Tehát a könyvrengeteg képet tartalmaz, és minden fe−jezet végén egy összefoglaló nyo−matékosítja a megtanulni kívánandót, demindezek mellett több gyakorlat és szi−tuációs játék, kérdőív van benne, amelykapcsolódik az éppen aktuális témához. A könyv nagyon olvasmányos, a kom−munikáció alapjaival ismerteti meg azolvasót. Önmagunk megismerésévelkezdi, és ha már kissé jobban megis−mertük magunkat, rátér a testbeszédreés a különböző szituációkban elkövetettakaratlan gesztusokra, a testtartás és amimika különböző fajtáira, ezeket ért−hetően és nagyon jól magyarázza. Akommunikációhoz nem elég ennyi.Olvashatunk még a beszédtechnikáról,bővebben a légzés, a hangszín, ahangsúly, a hanglejtés, a szókincs, azérthetőség, és ezek helyzettől függőhelyes használatáról, elsajátításáról, amondanivaló megfogalmazásáról, ésmindezek eredményességéről. Ez akönyv nem csak ismeretet ad hanem azátolvasásával átértékelődik az olvasóélete, ugyanis annak viselkedésére ishat; hiszen attól kezdve figyelni kezdi akörnyezetében élő embereket és cse−lekedeteiket. Ez a könyv segítséget nyújta mindennapi élet élhetőségéhez és azemberektől kapott jelzések dekó−dolásához.A könyv foglalkozik még a munkahelyikommunikációval, így pl. a „hogyan

mondjunk nemet”, „hogyan fogadjuk akritikát, dicséretet”, és ezekhez hasonlókérdésekkel. Jó, ha megtanuljuk,hogyan reagáljunk ezekre a félreértésekés a fölösleges atrocitások elkerülésevégett. És a könyvnek koránt sincsvége, mert van egy rész az üzletiprezentációról, ahol a termék−, az én− ésa cégeladás néhány trükkje lehetérdekes a számunkra. Az utolsó fejezetfoglalkozik az üzleti tárgyalás alap−szabályaival. E fejezet négy alfejezetreoszlik, ahol a tárgyalás különböző sza−kaszai, így a felkészülés, a nyitás, a tár−gyalás menete és a zárás az, amivelfoglalkozhatunk.A könyv oktatási céllal készült, és egy−fajta ugródeszka lenne a továbbta−nuláshoz, de nagyon jó azoknak is, akikszeretnék egy kicsit jobban megismernia körülöttük élő emberek rejtett ésszavakkal ki nem mondott, de a gesztu−sok által jól felismerhető belsőérzelemvilágát.

Gál Lóránt

Engedd meg, hogy beszámoljakNeked az ifjúsági filmklub május 1−jeialkalmáról. Ebben a hónapban CharlieChaplin Kölyök című filmjét néztükmeg, majd rövid beszélgetést tartot−tunk a látottakról. Elsősorban a filmcselekményét mesélném el nagy vo−nalakban, majd fűznék hozzá pár gon−dolatot. Tehát a film:Egy híres színésznőnek házassá−gon kívüli gyermeke születik. A nőfél, hogy a gyerek akadályozza majdőt karrierjében, ezért kétség−beesésében otthagyja a fiát egy gép−kocsi hátsó ülésén egy üzenettel,melyben ez áll: „Kérem, vigyázzon rá,és viselje gondját.” A városCsavargója (Charlie Chaplin) lel rá,aki nem tudja, mitévő legyen, előszörminden lehetséges módon sza−badulni akar a Kölyöktől, másnyakába varrni, de több sikertelenpróbálkozás után megszánja a kicsit,és otthonába fogadja. Kissé esetlenapa lesz belőle, akit mély szeretet ésragaszkodás fűz a fiához. Sok kalan−dot élnek át együtt, mígnem egynapon el akarják venni Csavargótól aKölyköt. Megrendítő jelenet, amikor agyámhatóságtól érkezett emberek el

akarják vinni akisfiút, és az

apja meg ő is apici gyenge testével az utolsó erejéigharcol, csak hogy ne szakítsák őketel egymástól. Végül a Kölyök vissza−

kerül édesanyjához, ahol nem kellszegénységben élnie, és a film befe−jezéséből nem egyértelmű, hogyanvégződik a történet. Az utolsó je−lenetben Csavargó a színésznő ajta−ján csönget, és amikor kinyílik az ajtó,a Kölyök ugrik a nyakába, és öleliboldogan.A film után arra gondoltam, hogy meny−

nyire jó, ha valakik ennyire szeretikegymást. Aztán picit elvonatkoztattamés magamra alkalmaztam a történetet.Isten nem hagy el senkit, egyetlen „Köly−két” sem, mégis van, hogy valakit ránkbíz, azzal az üzenettel, hogy „Kérlek,vigyázz rá, és viseld gondját. Merttudom, hogy rád lehet bízni.” Ott az or−runk előtt a Kölyök, ott van az üzenetis, vajon mit csinálunk? Mindenáronszabadulni akarunk tőle, mert nemértünk mi a neveléshez, nem tudjuk,mire van szüksége a másiknak, vagyéppen magunk is épp elég szegényekvagyunk, és egyébként sem tudnánkjól csinálni? Esetleg akadályoz az amásik abban, hogy fényes „karriert”fussunk be, hogy nekünk minél jobblegyen? Vagy amikor majd az elsőgondok jönnek, vállat vonunk: „Mitbánom én, most már nem az én gon−dom, viselje gondjárt a gyámügy, azorvos, Isten…” Jó lenne, ha ilyenkor eszünkbe jutna,amit Exupéry is mond: „Felelős vagyazért, amit megszelídítettél.” Ésfelelős vagy azért, amit Isten rád bí−zott. Egyedül rád. Mert ismerte ter−mészetedet, vállaid ívét ésgerincedet is, tudta jól, mennyit ésmit lehet rád bízni. Ne félj hát elfo−gadni a feladatodat…

Kováč Juli


I F i l m k l u bI F i l m k l u b

Húsvét. Mindenkinek mást jelent ez az ünnep. Kinek locs−olkodást piros tojással, kinek Jézusunk feltámadását.Ennek az ünnepnek az alkalmából színházba hívtuk apresbitereinket. Nem mindennapi, Láthatatlan színházbaszólt a meghívó. A Láthatatlan színház egy létező, bárkevesek által látott előadás. Messze földön találták ki, ésegy teológustalálkozó folyamán jutott el hozzánk,komáromi fiatalokhoz. Az ötlet tetszett, sőt még ifjak isakadtak, hogy megvalósítsák. A presbiterek közül, akinekbelefért az idejébe, eljött, hogy „megnézze”. Mi, fiataloknagy szeretettel készítettük el számukra. Az elején egy ki−csit izgultunk, mert eddig csak fiatalokkal játszottuk el, deelőadásról előadásra bebizonyosodott, nem kell tartanunkaz idősebbektől sem. Ővelük is rendben ment minden,leszámítva pár komolytalan pillanatot, amikor nem sikerültteljesen a darabra figyelnünk. Úgy vélem, ezek a pillana−tok nem voltak észrevehetőek, és nem csökkentették adarab színvonalát. Ezt leginkább az arcok és elbeszélésekbizonyítják. Az összes delikvens, akivel dolgoztunk, csakköszönte és dicsérte a munkánkat. Ez jólesett nekünk.Néha pedig a könnyes tekintetek többet elárultak mindenszónál. Remélem, minden embernek, aki részt vett ezenaz alkalmon, kellemes emlékként marad meg. S talán lel−

kileg is sikerült egy kicsit jobban feltöltődniük. Nekem min−denképp. Nagyon örülök, hogy ilyen ajándékot adhattunka nem lusta és nem elfoglalt presbitereknek. Van egyaprócska rész ezekből az előadásokból, amelyet sze−retnék kiemelni, mert engem nagyon megörvendeztetett.Amikor a forgatókönyv szerint meg kellett ölelnem a de−likvenst, ő is megölelt engem. Hogy úgy mondjam, vissza−ölelt látatlanban. Nem tudta, ki vagyok, de úgyis szeretett.Kimondhatatlanul megörvendeztetett engem. Örökkéhálás leszek azért a pillanatért.

Móricz Zsófi

I F i r k á s zI F i r k á s z

A Láthatatlan színházról

52009. június



Számomra márkedd délutánvéget ért az

érettségi. Szívem hálás az Úrnak minda−zokért, akik imádkoztak értem; a sok jó kívánságért és

biztatásért, mert a keddi napom vége a csodálkozással telt,a szerda pedig az alvással. A vizsgáimon mindig olyantételt húztam, amelyet szerettem volna. Isten ott volt velem,és segített, a hétfői kezdés előtti éjszaka egy hosszúranyúlt imádság nyugtatta meg szívemet, és hozott finomálmot reám, mikor is szinte gondolatban végigjártam abarátaimat, és értük imádkoztam. 2 nap alatt 5 vizsgát tet−tem le, s hála Istennek, hogy nem veszítettem el humoro−mat − ennek sokat köszönhettem. Így teljesen pozitívan,éretten lehetek büszke arra, hogy Isten szeret! Hála és szeretet mindenkinek, és sok sikert a többi vizs−gához, bízzatok az Úrban, én is azt teszem.

Andris

„Áldjad én lelkem az urat, és el nefeledkezzél semmi jótéteményéről.”

(Zsolt 103,2)

Amikor felkért a Kis Tükör egyikmunkatársa a bizonyságtételre, el−gondolkodtam, hogy miről is tudnékén bizonyságot írni, ill. bizonyságottenni?! Aztán rádöbbentem, hogyegész életemben az Úr volt és vanmost is velem, hát az ő szeretetéről,kegyelméről kell bizonyságot ten−nem. Nyugdíjas óvónő vagyok. Komárom−ban születtem. Szüleim Istenbenhívő, imádkozó szívű emberekvoltak. Ketten voltunk testvérek.

Hálát adok az Úrnak, hogy ilyen ál−dott emlékű szülőket adott, akikmegtanítottak minket imádkozni.Köszönöm az Úrnak a testvéremet,akivel már gyermekként együtt jár−tunk vasárnapi iskolába, majd azifjúsági bibliakörbe.Mindketten a komáromi óvónő-képzőt végeztük el. Én 1960−ban áll−tam szolgálatba, és 39 évettöltöttem óvónőként. Hivatásombanis megtapasztaltam az Isten segít−ségét. Bátorított, tanított, vezetett. Arám bízott kisgyermekeket meg−őrizte. Áldott legyen az Ő neve.Az én életemben is voltak meg−próbáltatások. Betegség, gyász, de

életem eseményeit hiszem, hogy azÚr igazgatta. „Mind jó, amit Istentészen, Szent az ő akaratja” (272.dicséret).Hálát adok az Úrnak, hogy a testi, lelkinyomorúságokban is megérezhettem:„Az Úr mellettem állott és megerősítettengem.” II Timóteus 4,17Nagy öröm számomra, hogy mégszolgálhatok, és hogy a volt kisóvodásaimmal, most már felnőt−tekkel, a templomban és a szentasztalnál találkozhatok, és együttdicsérhetjük az Urat.

Hegedűs Margit,presbiter

Ezúton szeretném megköszönni azoknak, akik rám is gon−doltak, hogy imájukban hordoztak. Ennek hála, sikerültmegfelelnem a saját magammal szemben támasztottelvárásaimnak és maximalizmusomnak. Hálás vagyokazért, hogy a legizgulósabb pillanataimban, a legnagyobbkétségbeesés közepette is mellettem állt az Úr (mert voltolyan, hogy nagyon rossz tételt húztam, és kétség−beesésemben sírni kezdtem, de végül minden jóra fordult).Köszönöm szépen mindenki közbenjárását.

Timike

Keresztút:Keresztút:Hang- és fényjátékHang- és fényjátékMárcius elején Lóránt és Fotesz azzal az ötlettel állt elő,hogy a nagypéntek esti istentiszteletre mi, a nyolcadikosés kilencedikes konfirmandusok készítsünk műsort. Azelőző évektől eltérően idén egy „színdarabbal”, pon−tosabban hang− és fényjátékkal készültünk.Már az olvasópróbán is mindenkinek tetszett az ötlet,hogy Jézus utolsó napjait bemutassuk, pedig akkor mégnem is tudtuk igazán elképzelni, hogyan fog ez mutatnia templomban különböző hang− és fényeffektusokkaltarkítva. Az előkészületeket követte a próbafolyamat. Énnagyon élveztem minden egyes alkalmat, amikor össz−egyűltünk, sok mindenkit megismertem, és úgy érzem,mi, nyolcadikosok is jobban összerázódtunk. A ki−lencedikes konfirmandusokkal is jóban lettünk, és sze−rintem mind nagyon jól éreztük magunkat. Izgatottanvártuk a nagypénteket. Istennek hála, minden jól sikerült,és nagy sikert arattunk előadásunkkal. Kis társaságunka következő pénteken még egyszer összegyűlt agyülekezeti teremben, ahol a közös munkátmegköszönve, Lóránttól és Fotesztól egy tortát kaptunk.Köszönjük nekik az ötletet és azt, hogy foglalkoztakvelünk. Remélem, nem ez volt az utolsó alkalom, hogyígy együtt lehettünk.

Bugyi Ágnes

Érettségizők

A főbpróba apró mozzanatai...


Körtvélyes volt most az a hely, ahol a Firesz evangelizációsmunkatársi megbeszélést tartott, s nem csak fireszeseknek.Történt mindez az Úr 2009. esztendejében április 24−től 26−ig. Az első előadást Horváth Pál kassai presbiter tartotta„Szolgálat: Kinek a pap...” címmel. Amint az előadásból iskitűnik, a hétvége a szolgálat jegyében zajlott, és ez nem−csak az előadások témájában látszott, hanem az ott levő fi−atalok és érkező emberek segítőkészségében is. Jó voltlátni, hogy amiről beszélünk, az nemcsak téma, hanemvalóság is. Minden reggelünk közös áhítattal és reggelivelkezdődött, ami megalapozta a délutáni sporttevékenységutáni vágyat, amelyet a méta, foci, túra elégített ki. Mindennap volt lehetőség beszélgetni, és egymás szol−gálati tevékenységét megismerni. Nagyon jó volt aközvetlen hangulat, amelyeket a helyszínen megalakultzenekar biztosított. Dicsértük az Urat. Estéinket SzeverényiJános evangelizációi tették teljessé, a megtérésre és a szol−gálatra való elhívásról prédikált, Pál apostol és Zákeustörténetén keresztül. Ezt követően a kultúrház termét a film−rajongók töltötték meg, és késő estig néztük a Végtelenhitet, valamit a Left Be Hind (Otthagyottak) c. filmeket, ame−lyek után kisebb csoportban beszélgetések alakultak. Min−

den délelőtt még egy kisebb – Firesz−munkatársaknaknevezhető – közösségnek mutatta be Szeverényi János aszolgálat fontos tudnivalóit, és gyakorlati példákkal tettemindezt érthetőbbé. Napról napra egyre több fiatal maradt és olvadt bele aFiresz munkatársi körébe, vagy csak fejezte ki érdeklődését.Úgy gondolom, remek alkalom volt nemcsak a fiataloknakarra, hogy megismerjék a munkálkodás fontosságát,hanem a tapasztaltabb szolgálattevők is tanulhattak. Vasár−nap kis dicsőítő csoportokra osztódtunk, és a környezőfalukat elárasztottuk az Úrral teli szíveinkkel. Igehirdetéssel(Szeverényi János, Szarvas László) és énekkel, bi−zonyságtétellel szolgáltunk Jabloncán, Tornagörgőn. Dél−utánra már Pintér Béla is megérkezett Gospel csapatával,akikkel az esti evangelizáció után dicsőítettük Istent. A kicsifalu ennyi keresztyén embert és zenét eddig aligha látott,hallott, ugyanis nem csupán a környékről, hanem jóvalmesszebbről is érkeztek érdeklődők, szolgálók. Nagyon jóhely Körtvélyes, a hét végén a templom mindenki előtt nyit−va állt, aki egy imádságra, vagy elcsendesedésre vágyott.Áldott hétvégénk volt, jó, hogy az Úr lelke Körtvélyesre vitt.

Gál Lóránt

Ifjúsági találkozó - Somorja

Május 30−át sokan vártuk már. Elérkezett az idő egy újabb találkozóra, amelyez alkalommal Somorján volt megrendezve, a téma pedig az okkultizmusvolt. Istennek hála, ismét szép számban összegyűltünk, és alkalmunk nyílt újembereket megismerni, vagy épp ismerősökkel, barátokkal beszélgetni. Esz−tergályos István előadása révén betekintést nyertünk az okkultizmus külön−böző ágaiba, amelyek a világban nagyon is jelen vannak, és egyre nagyobbteret hódítanak. Személyes élményein keresztül István rávilágított az okkulttanítások veszélyeire, csalásaira. Az „okkult” szó jelentése: „rejtett”. Az okkul−tizmus rejtett−titkos dolgokkal foglalkozik. Ez alatt olyan tudást, tanokatértünk, melyek el vannak zárva a természetes emberi megismerés elől, ésIsten sem nyilatkoztatta ki őket az embereknek. Ebbe beletartozik pl. aszellemidézés, jóslás, horoszkóp, varázslás, amulettekbe vetett hit. A bi−

zonységtétel és előadásután kisebb csoportokraosztódtunk, ahol atémával kapcsolatbanbeszélgettünk. Elmond−tuk saját véleményün−ket, esetlegestapasztalatainkat, sezekből kiindulva meg−próbáltunk a felmerülőkérdésekre válaszolni.A nap folyamán sorkerült még természete−sen éneklésre ésjátékra is, de ami a leg−fontosabb, hogy az Úrott volt velünk, mertnélküle ez az egésznem jöhetett volna létre.

Záhorszky Mónika

AAzz ÚÚrr lleellkkee KKöörr ttvvééllyyeessrree vviitt tt !!


Május 8−án, egy szabad péntekinap reggelén kerékpárralgyülekeztünk a kollégium ud−varában. Túrát terveztünk, melynekcélja a Holt−Vág volt. Mielőtt azon−ban kitekertünk volna, gyalog in−dultunk a belvárosba. Utunk soránolyan épületeket, emlékműveketkerestünk fel, melyekről talán márel is feledkeztünk, egykori sze−repükről csak keveset tudunk. Arövid történelmi városnézés után aVág−partra mentünk. Megfelelőtáborozóhelyet találva lepakoltunk,és elkészítettük a tűzhelyet. Sza−lonnasütés után lehetőségünk voltbeszélgetni, sportolni. Hála Isten−nek, mindenki kellemesenelfáradva, örömmel térhetett haza.

Pallag Gergely

72009. június KIS TÜKÖRKIS TÜKÖR

kivánunk a Kárpát−medencei hittest−véreinkhez tartozni. A szlovák refor−mátusokat pedig ez az Alkotmányváratlanul érte, és nem tudták támo−gatni. Ők a magyar nacionalizmustlátták ebben. Ne felejtsük el, hogy aszlovák hírközlők tudatosan torzítottMagyarország képe immár két évti−zede jelen van társadalmunkban.Szinte természetes a szlovákság szá−mára, hogy a szlovákiai magyarokparlamenti képvisletét adó pártjánakegyes személyiségeit a legszélsősé−gesebb szlovák nacionalistákkal ha−sonlítják össze. Holott míg az MKPeurópai értékrendet felmutató párt,szlovák oldalon kormányzati tényező-ként van jelen az elfogadhatatlan,gyűlöletet szító erő. A szlovák refor−mátusok egy része sem mentes attólaz indokolatlan félelemtől, mely át−hatja a többségi társadalmat. Egyházunk zsinatának több tagja időtakart adni az alkotmányozási folyamatmegértéséhez és elfogadásához.Bízva az Úr segítségében mondhat−juk, hogy a jóirányú törekvés és az időegyütt bizalmat épít. Hiszem azt, hogyegyházunk nem erőtlen volt ebben ahelyzetben, hanem éppen ellenkező-leg, erős. A másik megértéséhez, el−fogadásához és szeretetéhez mindignagyobb lelki energiára van szükség,mint az elutasításhoz. Az a nyilatkozat, amelyet zsinatunk el−fogadott, arról biztosít, hogy a MagyarReformátus Egyház egyesülési folya−matát mi is mindenben támogatjuk. Aközös munkában minden szintenrészt kívánunk venni. A debreceni ün−nepi ülésen is legfelsőbb szinten kép−viseltette magát egyházunk, a nekünkfenntartott zsinati helyekre képviselő-ket küldtünk. Mindabban a szolgálat−ban mely formálódik, teljes mértékbenrészt kívánunk venni. Ezt az álláspon−tunkat minden egyházkerület elfo−gadta, Bölcskei Gusztáv püspök úr istöbbször elmondta, hogy bölcs dön−tésként értékeli a felvidékiek döntését.Egyházunk nem marad ki tehát sem−miből, de a sajátos helyzetre tekintet−tel időt kért az összetartozás jogideklarációjához.Úgy gondolom, hogy a Szlovákiai Re−formátus Keresztyén Egyház példaér−tékű lehet Szlovákiában aszlovák–magyar együttélés lehetősé−gének felmutatásánál. Nincs más or−

szágos szintű közösség, ahol a ki−sebbség lényegében területi és dön−téshozatali autonómiával rendelkezne,szabadon – a többség beleszólásanélkül – választhatja meg képviselőit,és ahol a többség ilyen mértékű pozi−tiv diszkriminációt alkalmazna. Ezegyházunk egyik nagy erénye. Él−nünk kell azokkal a lehetőségekkel,amelyeket közös szolgálatunk ad.Óvni szeretném a többséget attól,hogy a szlovák társadalomban jelenlévő kisebbségellenességet transz−formálja az egyházi életre. A szlovákreformátusoknak pedig meg kell lát−niuk, hogy egyházunk határai nemazonosak a felsőnémeti ukrán–szlo−vák határátkelővel, és délen sem Ki−rályhelmec az utolsó városi gyü−lekezetünk, hanem hozzánk tartozikMunkács és Kárpátalja, Kolozsvár ésaz egész Székelyföld, Szabadka és aVajdaság, Eszék és Szlavónia, Deb−recen, Budapest és Magyarország.Mi nem százezren, hanem több mil−lióan valljuk Krisztust Megváltónknakitt a Kárpát−medencében egy családtagjaiként református hitelvek alapján.Ez nem csupán a magyar reformátu−sok öröme, hanem a szlovák ajkú hí−veké is. Itt nem félni kell, hanemörvendezni. Hisz nem a félelem lelkétkaptuk...

Géresi Róbertpüspökhelyettes

folytatás az 1. oldalról

JELENTJELENTŐŐS ÉVFORDULÓKS ÉVFORDULÓK

Július• 105 éve, 1904−ben halt meg Anton Pavlovics Csehov orosz író, drámaíró • 160 éve, 1849−ben halt meg Petőfi Sándor magyar költő• 500 éve, 1509−ben született Kálvin János francia származású svájci reformátor • 65 éve, 1944−ben született Rubik Ernő magyar feltaláló, a bűvös kocka atyja• 110 éve, 1899−ben született Ernest Miller Hemingway, Nobel−díjas amerikai író

Augusztus• 40 éve, 1969−ben halt meg Kodolányi János író • 45 éve, 1964−ben halt meg Ian Fleming angol író• 260 éve, 1749−ben halt meg Bél Mátyás, magyar lelkész, író, tudós• 260 éve, 1749−ben született Johann Wolfgang Goethe német író, költő• 575 éve, 1434−ben született Janus Pannonius, az első, név szerint ismert magyar költő

Szeptember• 20 éve, 1989−ben halt meg Ratkó József magyar költő• 70 éve, 1939−ben halt meg Sigmund Freud osztrák orvos, pszichiáter, neurológus• 165 éve, 1844−ben született Puskás Tivadar, a telefonközpont feltalálója • 120 éve, 1889−ben született Martin Heidegger német filozófus • 150 éve, 1859−ben született Benedek Elek magyar író, meseíró, újságíró

(forrás: www.wikipedia.hu)

Muraközy Gyula:Kálvin

Két arca van: az egyik rámmered,Mint büszke kőszirt nyüzsgővölgy felett,Lelkünkbe néző lelkiismeret.

Dacos kemény arc. Gránitbólfaragták.Tekintete a végtelen szabadság.Belécsonkulnak gyilkos, balgaszablyák.

Századok fölött virrasztegyedül,Magános, büszke csönd veszikörül,Lelkén az óriások gondja ül.

A másik arca szenvedő, szelíd...Hordozza titkon mások könnyeit;S magányok mély völgyében rejtezik.

Alázatos arc... Remegő gyerek...Amazt mi látjuk, földi emberek,Ezt csak az Úr, a csillagok felett.


A Komáromi Protestáns Nőegyletemléktáblát szándékozik állítani akomáromi ősök leszármazottjának,az új−guineai pápuák gyógyítójának,tanítójának, Jézushoz vezetőjének,Molnár Máriának. Ő volt az első ma−gyar református misszionárius. Életehűen tükrözi a hit nemes harcát, ere−jét és győzelmét.

„Elmenvén azért tegyetek tanítvá−nyokká minden népet...”Misszió – latin szó – jelentése: küldetés.A küldetés Istentől adatik, de az igazimisszionárius nemcsak a lelki üd−vösséget hirdeti, hanem szolgálata kiter−jed a testi gyógyításra, oktatásra,nevelésre is. Van belmisszió és külmisz−szió. Gyakori a nézet, mely szerint ide−haza is van elég „pogány”, akiksegítségre szorulnak, itt is sok a lelkimunka. Miért kél valaki útra az em−berevők közé, amikor itt is szolgálhatna?Molnár Mária bizonyságtétele világossátette, hogy mindenkinek oda kell men−nie, ahová Isten rendelte. Általa lett vilá−gossá az is, hogy legjobb belmisszió akülmisszió. Az egyház, ha külmissziótvégez, misszionáriusai által belsőmunkáját is erősíti, gazdagítja. MolnárMária élete valóságos bizonyságtétel,igehirdetés, mert egy teljesen Krisztus−nak felajánlott élet.A külmisszió számos országban többévszázados múltra, eseményekbengazdag történetre tekint vissza. Virágzóegyesületei, iskolái, távoli országokbanáldozatos misszionáriusai voltak, amikorhazánkban még csak szórványosan,buzgó férfiak és nők foglalkoztak azzal,hogy Megváltónknak utolsó nagyparancsát teljesítsék, és a pogányokhozis elvigyék az evangéliumot.Magyarországon 1903. május 1−jénalakult meg a Magyar Keresztyén Misz−sziói Szövetség, melynek célja azevangélium terjesztése a világ mindennépei között. Ezen Szövetséggelpárhuzamosan a Lorántffy ZsuzsánnaEgyesület keretén belül megalakult aMagyar Evangéliumi NőegyesületSzövetségének missziói bizottsága. Fe−ladatuk – eszköz lenni Isten kezében,imádsággal, szeretettel, anyagiakkalfedezni misszionáriusaink tevékenységét,hogy szaporodjon a Krisztustól megvál−tott lelkek száma a pogányok között.

Kezdetben a magyarok csak más orszá−gok égisze alatt végzik munkájukat;Kínában, Törökországban, Jáva szigetén.Végre 1927−ben Molnár Mária szemé−lyében Magyarország a saját misz−szionáriusát küldheti ki a munkamezőre.Ki is volt Molnár Mária? Egy magyar re−formátus gyenge nő (valóságbannagyon is erős) aki az evangéliumért ésKrisztusért emberfeletti szolgálatra vál−lalkozott új−guineai pápuák között, azegyenlítő alatt az Indiai−óceán egyszigetén, Indonéziától keletre, Ausztrá−liától északra.

GyermekkorVárpalotán született 1886. szeptember11−én. Édesapja eredetileg molnár,majd vendéglős, nem különösen vallá−sos ember. Édesanyja nagyon istenfélő,kegyes, mélyen érző lélek, aki 10 gyer−mekét is istenfélelemben nevelte. 7 gyermekét temette el.Édesapja, Molnár József, Császáronszületett 1848. június 29−én.Édesanyja, Balogh Erzsébet, Komárommegyében – Kocson – született 1853.szeptember 11−én, de Komárombólszármazott, ahol családja a jómódúközéposztályhoz tartozott. Házasságukszerelmi házasság volt. Révkomárom−ban, a református templomban es−küdtek 1863. augusztus 8−án.Várpalotáról a család Pestre költözött,mert a vendéglő tönkrement, de Máriarészére ez áldás volt, mert itt került aBethánia Egyletbe. Erről így ír: „Az Istenkezében éreztem magam”. Erős akaratés vágy ébredt a szívében, hogy egészéletét az Úr szolgálatába állítsa. Jelent−kezett diakonisszának a Bethesdába. Ittsokoldalú kiképzést kapott, tanultanatómiát, operációk melletti segéd−kezést, gyógyszerismeretet, injekció−in−fúzió adást. Édesapja hirtelen halálaután műtős nővérként dolgozott Mára−marosszigeten, Nagyszőlősön, majdAradon. Itt érte az első világháborúkitérése. Mint önkéntes ápolónő került kitábori járványkórházba, ahol a legkülön−bözőbb fertőző betegségek fordultak elő:tífusz, kolera, kanyaró, malária,veszettség. Mária itt nagyon sokat tanult.Akkor még nem sejtette, milyen nagyhasznát fogja venni ezeknek a feketékközött. Később így ír erről az időről: „Csakmost érzem, hogy Istennek milyen

csodálatos vezetése volt ez, mert min−dezekkel előkészített arra a célra, amitcsak később mutatottmeg nekem.”A tábori kórházbankivette részét a lelkimunkából is. Bátorhelytállásáért és kitűnőmunkájáért számoskitüntetésben volt része.Megkapta a koronás ezüst érdem−keresztet, vöröskeresztes érdemérmetés a vitézi címet.…Később kikerült az olasz frontra. Ittkórháza mellett lebombáztak egy lő-szerraktárt. Máriának Isten különöskegyelme folytán semmi baja nem esett.Az Úrnak még nagyobb terve volt vele.…A világháború befejezése után visz−szatért Budapestre. Itt különbözőbelmissziói munkákat végzett. Látogattaa börtönben levőket, bukott nőket, ön−gyilkosokat. Azonban önállóbb munkáravágyott. 1923−ban Győrben találjuk mintgyülekezeti diakonisszát. Munkájáhoztartozott betegek és foglyok látogatása,szegénygondozás, vasárnapi iskola,bibliakörök és énekkar vezetése.Győrből 1925 októberében Német−országba, Liebenzelbe megy misszióiiskolába. Itt a Fekete−erdő közelségébenszívja magába Liebenkzel tiszta misszióilevegőjét, hangulatát. Szívében új hi−vatás érzése ébred fel. Itt lett azzá, amivéIsten 40 éven át formálta. Itt látta meg,hogy mindaz, amit eddig átélt, csakelőkészület volt arra, amire Isten eleveelrendelte, hogy misszionárius legyen.…Eleinte nem gondolt a pogány misz−szióra, vallotta – itthon is van pogányelég. Liebenkzelben azonban nagyonsok misszionárius fordult meg. Egyik jött,a másik ment. A nők közül egy csoportKínába ment, a másik Japánba. EgyszerMánusz szigetéről jött haza szabadság−ra Doepke, és beszámolt Új−Guineáról.(Doepke Frigyessel együtt halt mártír−halált Mária 1943. március 17−én).Doepke beszámolója után Máriát egycsodálatos érzés fogta el, minthalelkében megszólalt volna egy hang: „énküldelek téged, menj a pogányok közé,várnak a szigetek.” Hosszú tusakodásután, térden álló imádságok után ki−mondta: „Uram, legyen meg a te akara−tod.” Már nem tűnt nehéznek itt hagyni74 éves édesanyját, testi−lelki testvéreit.

„Engem várnak a szigetek…”

92009. június KIS TÜKÖRKIS TÜKÖRJelentkezett a Liebenkzeli misszióba,azok elküldték kivizsgálásra a tübingenitrópusi kórházba, vizsgálják meg, alka−lmas−e a forró égövi szolgálatra. Akórház koránál fogva alkalmatlannaktalálta, hiszen elmúlt 40 éves.Isten akarata azonban már megvolt.1927 januárjában megérkezett azausztráliai kormánytól a működési en−gedély Mánus szigetére. Mária a 103.zsoltárral ujjongott: „Áldjad én lelkem azUrat és el ne felejtkezzél semmijótéteményéről…”.Így tehát a Magyar Missziói Szövetségsaját misszionáriusaként küldi ki MolnárMáriát Mánuszra, vállalva a tekintélyesútiköltség és az ottani tartózkodásánakköltségeit. Mánusz szigetét pápuáklakják, akik 10 éve még emberhústettek. Elutazása előtt újságírókkérdezték Máriát, nem fél−e? „Nem. Haj−szálaim is Isten kezében vannak. És akannibálok által elpusztulni még mindignem olyan nagy baj, mint elszakadniJézustól.”A misszionáriusnő ünnepélyesfelavatása és kibocsátása 1927. au−gusztus 14−én volt a Kálvin téri temp−lomban. Ravasz László püspökkézrátétellel felavatta és kibocsátotta amagyar református egyház első misz−szionáriusát.1927. december14−én elindult Máriaegy német misszionárius nővel, GoebelTinával. Előző este úrvacsorát vettektestvéreikkel, a „Téged Isten imádunk”című énekkel búcsút vettek tőlük. Más−nap Liebenzelből vonattal indultakToulonba. Az út 28 órát tartott. Itt szálltakfel az „Orsova” nevű óriás hajóra. Ennekharmadik emeletén volt a szobájuk. Azerősen nyugtalan tenger kezdettőlmegviselte az utasokat. A két misz−szionárius nő viszont kitűnően viselte azutat, pedig a tenger hullámai azablakukat verték a harmadik emeleten.Ebben az időben Amerikába két hétalatt ért el a hajó, Sidneyben 9 hétmúlva kötött ki az Orsova. Az égen márnem látszott a Göncölszekér, de látszottDél Keresztje, mintha azt hirdetné, hogyKrisztus a Golgotán meghalt apogányokért is.

Dióhéjban ismerkedjünk meg azzal aszigetvilággal, ahová Mária érkezett.Óceánia legnagyobb szigete Új−Guinea,amely földünk második legnagyobbszigete. (Első Grönland). Új−Guineátólészakra fekszik az Admiralitás−sziget−

csoport. Ennek legnagyobb szigeteMánusz, amely körül rengeteg kisebbsziget van. Ezek között van Pitilu, amelyMária állandó missziói központja lett.Pitilu hosszában másfél, széltében félkm. Lakosai pápuák, akik közül sokanpár éve még emberhúst ettek.Máriát nagyon rövid idő alatt a lakosok„Missis doktor”−nak szólították, és ra−gaszkodtak hozzá. A köztük eltöltött 15évről lehetetlen egy újságcikkben beszá−molni. Erről a csodálatos időszakról Be−liczai Angéla „Engem várnak a szigetek”című könyve számol be, világosan meg−mutatva, hogy Mária nemcsak lelki üd−vösséget hirdeti, hanem a testigyógyítást és az oktatást is szolgálja.

Egyszer még hazalátogat édesanyja80. születésnapjára. Ekkor bejárjaErdélyt, Felvidéket, Magyarországot,mindenütt előadásokat tart. Így jutott elKisújfalura, ahol ajándékba kapott egyharangot. Itt találkozott Búcsi Lajos nt.úrral mint gyermekkel, Acsai Irmatestvérrel, Rácz Laci bácsival – szinténgyermekkel – akinek édesanyja MolnárMária unokatestvére volt. Még egy bú−csúistentiszteleten vett részt Komárom−ban, és úgy ment vissza Mánuszra,tudta, hogy soha többé nem tér haza.

A második világháború borzalmai 1942januárjában érik el az Admiralitás−szigeteket, melyeket harc nélkül ajapánok foglaltak el. Rövid idő alatt aszigeteken élő misszionáriusokban nem−csak ellenségeket, de kémeket láttak.1943. március 16−án a lorenguai tengeriöbölben horgonyzó japán torpedórom−bolóra terelték a szigetek 64 misz−szionáriusát. Közülük 43 német, tehátszövetséges volt. Ott volt a Doepkeházaspár, Gareiszk házaspár, 15 hóna−pos kisfiukkal, három katolikus szer−zetes, 3 apáca, evangélikusok,katolikusok és egy magyar református,Molnár Mária.

Az események gyorsan peregtek, ahajón deszkából kivégző emelvényt ácsoltak, leborították gyékénnyel, ne−hogy túlságosan véres legyen a hajó,majd 3 méter magas bitót szereltek felcsörlővel. A foglyokat egyenkéntvezették az emelvényre. Felső ruhájukatlehúzták róluk, csuklóikat összekötötték,szemüket bekötötték, majd két oldalrólcélba vették és géppuskasorozattallelőtték őket. A lelőtt emberekbelezuhantak a tengerbe. A kisgyer−mekeket egyszerűen a vízbe dobták. Akivégzés három óra hosszáig tartott.Négy hónap múlva a torpedórombolótbombatámadás érte. A hajó kapitánya,aki kiadta a parancsot a szörnyű mészár−lásra, azon a kapitányi hídon vesztetteéletét, amelyről a parancsot kiadta.Magyarországtól több tízezer kilo−méterre, földünk túlsó felén, a Csendes−óceán déli részén fekvő Mánuszszigetén két fekete márványtábla örökítimeg aranybetűkkel Molnár Mária nevét.Az első a mánuszi temetőben olvashatóegy olyan síremléken, amely alatt nemnyugszik senki. 6 misszionárius neve,köztük egy magyar, Molnár Mária. „Misszionáriusaink emlékére, akikéletüket vesztették japán katonai ak−cióban 1943 március 17−én”.A másik fekete márványtábla egy mo−dern iskola névtáblája: „Molnár Máriakollégium”.A temetőben a síremlék körülkókuszpálmák suttognak éjjel−nappalgyászzsolozsmát, az iskola körül pápualányok játszanak, nyüzsögnek.

2008−ban a Duna televízió 3 alkalommalközölt filmet Molnár Mária pitilui életéről,illetve hogyan emlékeznek az ottanilakosok Máriára napjainkban.1993−ban kiadott „Magyar utazóklexikona” másfél oldalon ír MolnárMáriáról. Az ismertetés ezekkel asorokkal zárul: „nem volt képzett ge−ográfus vagy etnográfus, tapaszta−latainak és jó megfigyeléseinek leírásaazonban mind a földrajzi tudomány,mind a néprajz számára értékes adalékÚj−Guineáról és népeiről. Leveleit,személyi hagyatékát és etnológiaigyűjteményét a sárospataki ref. levéltárés múzeum őrzi.”Itt az ideje, hogy őseinek városa –Komárom – is méltóképpen emlékezzékIstennek eme áldott gyermekére.

Oláhné D. Ilona

Molnár Mária Új−Guineán, a pápuák közöttvégezte önfeláldozó missziós munkáját

Március 15.Az istenisztelet elmaradt, mert a gyülekezet tagjai a sza−badságharc emlékére rendezett koszorúzáson vettekrészt.

Március 22.A Kárpát−medencei Református Nőegylet tagjai látogat−tak városunkba. Részt vettek a vasárnap délelőtti isten−tisztelen, ahol a gyülekezetünk tagjait Balog Zoltán, abudapesti németajkú gyülekezet lelkésze köszöntötte.

Március 28.A gyülekezet idősebb ifjúsága az ún. nagyifi, Perbetérelátogatott. Egy hagyományos latin mise után Karcsi Atyaplébános vendéglátását élvezhettük. A plébános úr lelkeselőadása és az utána következő hosszas beszélgetés ala−pos betekintést engedett többek között a katolikus egy−ház liturgiájába.

Március 29.Egyedülállók, magányosok vasárnapjára került sor dél−után 15 órakor. Oláh Ica néni Árva Bethlen Katáról tartottelőadást. Puskás Gizella a szolgálat fontosságáról tett bi−zonyságot.

Március 31.A nőegylet tartotta havi össze−jövetelét.

Március 30–április 6.A baptista gyülekezetben Két−ség és ámulat c. szatelitközvetí−téssel evangelizáció zajlottminden este. Ezen a gyülekeze−tünk tagjaiból is többen résztvettek.

Április 5.A virágvasárnapot a Comorrakamarazenekar 18 órától kez−dődő templomi koncertje tette ünnepélyesebbé. A kon−certen igeszolgálatával közreműködött Buza Zsoltbeosztott lelkész és Gál László segédlelkész.

Április 5–8.A nagyhét négy estéjén a fiatalok szolgáltak. Az esti is−tentiszteletek előtt és után láthatatlan színházba hívtákgyülekezeteink presbitereit.

Április 10.Nagypéntek este a gyülekezeteink konfirmandusai készí−tettek egy keresztút feldolgozást Gál Lóránt és Fóti Pétervezetésével.

Április 12.Húsvét vasárnap délelőtt az is−tentiszteletet egyenes adásbanközvetítette a templomunkból aSzlovák Rádió magyar adása. Avasárnap esti és a húsvéthétfőiistentiszteleteken SzarvasLászló legátus hirdette a feltá−madás örömhírét.

Április 23–26.A konfirmáló fiatalokkal töltöt−tünk el egy hétvégét Alistálbana gyülekezeti házban. Ez a márhagyományossá vált alkalom

nagyon fontos. Sokat beszélgettünk a hitvallástétel jelen−tőségéről, az egyházba, gyülekezetbe való betagolódásfontosságáról és a keresztségről, úrvacsoráról. Sokat ját−szottunk, és a sportolásra is volt lehetőség.

Április 28.A nőegylet összejövetelén, Buza Zsolt tartott előadástStuart Mária mint a reformáció áldozata, és XIV. vásárlásiszokások címmel.

Május 3.Az anyákra, nagymamákra gondoltunk ezen a szépnapon. Rendhagyó istentiszteletünket a gyermekisten−tiszteletre járó gyermekek műsora gazdagította.

Május 7.Presbiteri gyűlésre került sor.

Az elmúlt hónapok eseményeiAz elmúlt hónapok eseményei10 2009. júniusKIS TÜKÖRKIS TÜKÖR

2009. június 11KIS TÜKÖRKIS TÜKÖRMájus 16.A jókai Betlehem missziós központ által szervezett refor−mátus szavalóversenyen az I. kategóriában MeszlényiRéka, a II. kategóriában Fekete Emese ért el első helye−zést. Felkészítőjük Gál László volt.

Május 17.A vasárnap esti istentiszteleten konfirmandusaink számotadtak a komfirmációi oktatás két éve alatt elsajátított tu−dásukról. A vizsga a templomban volt, ahol a presbitériumtagjaival együtt a szülők, nagyszülők is jelen lehettek. Re−méljük, hogy fiatal testvéreink aktívan belekapcsolódnak agyülekezet vérkeringésébe.

Május 24.A délelőtti istentisztelen került sor a konfirmandusok foga−dalomtételére.

Május 26.A Timóteus árvaház javára jótékonysági koncert volt a mű-vészeti alapiskola nagytermében.

Május 31.Az első pünkösdre, a Szentlélek kitöltetésére és az Egyházszületésnapjára emlékeztünk. Gyülekezetünk előző hétenkonfirmált tagjai ezen az alkalmon részesültek először azúrvacsora jegyeiben.

Keresztségben részesültek:

MÁRCIUSBoglárka – Pfeifer Rómeó Ferenc katolikus műtős és MarusinecÁgnes református egészségügyi nővér gyermeke.Gergely – Hamran Tibor katolikus ápoló és Kétyi Erzsébet református egészségügyi nővér gyermeke.Ernő – Szoboszlai Ernő református mérnök ésVarga Tímea református pedagógus gyermeke.Regő Ánis – Czékus Tímea református szociális munkás gyermeke.Tamás József – Pintér Tamás református vállalkozó és Vasy Judithivatalnoknő gyermeke.Boglárka – Bara Zoltán református egyetemi oktató és BertaTünde református egyetemi oktató gyermeke.

MÁJUSMáté Ádám – Szentiványi Tibor vállalkozó és Lukács Tamarareformátus könyvelő gyermeke.Máté – Balog Réka református technikus és Kuszala Szilviareformátus közgazdász gyermeke.Réka – Pavlík Tibor katolikus technikus és Vajda Erzsébet református operátor gyermeke.Tünde – Hlavatý Tibor katolikus közgazdász és Vida Klára református közgazdász gyermeke.

Házasságot kötöttek:

MÁRCIUSFél Krisztián református egyetemi hallgató ésGyőri Matild református lelkipásztor.

MÁJUSHorváth Igor református közgazdász és Katarína Gličová ta−nítónő.

Megj.: áprilisban nem volt sem keresztelő sem esküvő.

Hitvallást tettek:

Csicsó Tímea, Gál Jennifer, Hlavatý Tünde, Kajtár Tünde, Mészáros Richárd, Nagy Tímea,Naňo Rebeka, Ódor Éva, Park Choong Eun,Stevkó Nikolett, Szolga Zsuzsanna, Varga Natália,Varjú Csaba, Vyšehradsky Laura.

Eltávoztak a földi életből:

MÁRCIUSPetróczy Margit 84 évesen, Molnár Erzsébet 89évesen.

ÁPRILISPapp Rozália 93 évesen, Lengyel Ilona 69 éve−sen, Csukás Jolán 87 évesen, Viola István 51évesen.

MÁJUSBak János 84 évesen, Kondé Imre 80 évesen, Neszi István72 évesen.

Tisztelt Olvasó!Felhívjuk figyelmét arra, hogy már elektronikus for−mában is elérhetőek vagyunk. Mindennemű észre−vételét, ötletét, ajánlatát, gyülekezeti életünkkelkapcsolatos beszámolóját és fotóit szívesen fogad−juk a [email protected] email címre! − szerk −

12 2009. június

Eklézsiánk múltjábólSorozatunk előző számában a Ko−máromi Református Egyházközségbüszkeségéről – a kollégiumrólírtam – Vály Mari emlékeit idézve.Joggal mondhatjuk, hogy a neveze−tes épület valóban egyházunk büsz−kesége, ugyanis Komáromvárosának a legrégebben épült isko−lája (1796). Az említett Vály Mari –Jókai unokahúga – olyan mély emó−cióval szól e nevezetes épületről,hogy szinte megköveteli a jelensorok írójától, őt idézve: még egy−kétgondolat erejéig maradjunk a kollé−gium ódon falai között. Mindez annális indokoltabb, mivel ezen íráson ke−resztül Jókai emléke előtt is tiszte−leghetünk. De adjuk át a szót VályMarinak, akinek művéről (EmlékeimJókai Mórról) Lukácsy Sándor írja,hogy „nélkülözhetetlen”, ha teljesképet akarunk kapni Jókairól.„A Szombati utca felől díszes vasrácskerítése volt a nagy virágos udvar−nak, hozzá méltó szép kapuval,melynek homlokzatán egy ékesen ki−formált, aranyozott kétfejű sas csillo−gott a napfényben, büszén tekintve leaz alatta ki− és bejáró életvidor ifjúnemzedékre. Az udvar hosszábandeszkapalánk húzódott végig... Ott adeszkakerítésen túl volt tudniillik aprofesszorék kertje, s a professzornagy pomológus lévén, tanítványait… ráédesgette a rózsa és gyümölcs−faojtogatásra. Milyen kedves versenytámadt abból, hogy kinek a „kezeután” ered meg több nemes gyümöl−csojtóág vagy ritkább fajta rózsa!A palánk vége felé, a kollégium há−tulsó, kisebbik udvarán … volt a pro−fesszorék kertjének kis ajtaja, hogyegyszerű, háromszobás kis lakásbólezen keresztül járhatott a kollégi−umba Vály professzor. Nem kellettneki a Kapitány utcára nyíló utcaaj−tót használni, melyen át csak a Ro−zália tér egyik oldalán végigmenve sa Szombati utca sarkán befordulvaérhette volna el a főkaput. A pro−fesszori lakás egész hossza előttboltíves folyosó vonult végig azudvar felől, melynek oszlopai nyáronhajnalkával voltak befonva; fent aboltozatokat egy−egy vasrúd tartottaössze. – Igen sokszor a legnagyobbcsodálattal láttam, hogy az én kis

Móric bátyám felugrott … ezen vas−rúdnak valamelyikére, és … két ujjá−nak erejével úgy felhúzta egésztestének súlyát, hogy a vasrudat aj−kával érintette...”Nagy kár, hogy a nevezetes pro−fesszorlak a hatvanas években le−bontásra került. Pedig Petőfi is ittszállt meg 1844 nyarán.

P. S.Záróakkordként közlöm Vály Marisíremlékének szövegét – Pápán ta−lálható – melyet Jókai fogalmazottmeg:

„Ha írnék valaha regényt, melynekhősnője a gyermeki, a hitvesi,

a rokoniszeretet mintaképe, a nemes

önfeláldozása szigorú erkölcs, a végtelen türelem a szenvedésekben

való állhatatosság tökéletes alakja,akkor csak az ő élettörténetét

kellene megírnom.“

PhDr. Szénássy Zoltán


KIS TÜKÖRKIS TÜKÖRimpresszumimpresszum

FELELÕS KIADÓ: Fazekas LászlóFÕ SZER KESZ TÕ: Tom pa Gab ri el laGRAFIKAI ELRENDEZÉS: Vi o la And rásMUNKATÁRSAK: Csiba Zoltán, FazekasLászló, Fazekas Zsuzsanna, Gál Lóránt,Jakab István, Szalay Cecília, SzénássyZoltán, Turányi József, Vaszily Tímea

SZERKESZTÕSÉG: Jó kai utca 34.945 01 RévkomáromE-MAIL: [email protected]: Nec Arte spol. s.r.o.

A Révkomáromi Re for má tus Egy ház köz -ség hi va ta los lap ja. Meg je le nik min denne gyed év ben. Meg ren del he tõ a szer kesz -tõ ség cí mén, egy példány ára: 0,40€.Kül de mény ként pos ta költ sé get is hoz zá -szá mí tunk.

X. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM2009. JÚNIUS

JÚLIUS4–9. Kerékpártúra12. Kálvin János születésének

500. évf.13–17.Napközitábor – Komárom

AUGUSZTUS3–10. Csendeshét – Tahi

(Magyarország)13–18.Ifjúsági tábor – Virt24–29.Gyerektábor – Virt

Bűnbánati hét30. Új kenyér ünnepe – úrvacsora

Diakóniai vasárnap – persely−pénz: diakóniai alap

SZEPTEMBER6. Tanévnyitó – Apáczai

Csere János halálának350.évf.

14–19.Hitépítő evangelizáció 28. Kis Tükör 2009/3

MISSZIÓI TERVA 2009. ESZTENDŐRE

(3. negyedév)

I.

Tisztelt gyülekezeti tagok!Felhívjuk figyelmüket, hogy márCD−én is lehet igényelni az isten−tiszteletek hanganyagát.

II.

Kedves fiatalok!Szeretnénk felhívni figyelmeteketa következő nyári táboroklehetőségére:• Jún. 30–19. Kántorképző tan−

folyam – Alistál• Júl. 6–9. Campfest – szlovák

Keresztény zenei fesztiválKrálova Lehotán (info:campfest.sk)

• Júl. 21–25. Csillagpont – FaddDombori, Magyarország (jelent−kezni a csillag.reformatus.hu−nlehet)

Firesz táborok:• Júl. 27 – aug. 2. Gyermekkó−

rustábor – Jóka• Aug. 18–22. Ifjúsági kórustá−

bor – Sztracena• Aug. 10–15. Tinitábor – Nagy−

salló

Felhívás!

Documents

Kis Tükör 10.2