KOGNITÍV PSZICHOLÓGIA

5….. előadás

A kognitív pszichológia

A kialakulás főbb okai:

• Informatika

• Kibernetika

• Mesterséges intelligencia, stb

Az emberi megismerés modellezése.

A kognitív pszichológia a megismerési funkciókat nem egymástól elszigetelten, hanem

a tevékenység, a cselekvés által szervezett kölcsönhatásukban értelmezi.

A belső „kognitív térkép” egy alkotási folyamat eredménye, tehát nem másolat, nem tükörkép.

Univerzális, kulturális és egyéni leképezési módok, „térképészeti jelek” vannak.

A kognitív pszichológia több mint az emberi megismerés tudománya, mert minden pszichikus történésben a „kognitív térképet” meghatározónak tekinti.

Az ember nem a való világhoz, hanem a megalkotott belső képhez igazodik, amikor a viselkedését irányítja.

FIGYELEM FIGYELEM

INGERINGERszenzoro

s folyama

-tok

szenzoros

folyama-tok

percepciópercepciódöntés és

válaszreakció

döntés ésválaszreakció

válaszkivitelezés

e

válaszkivitelezés

e

RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA RÖVID TÁVÚ MEMÓRIA

HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA HOSSZÚ TÁVÚ MEMÓRIA

VÁLASZVÁLASZ

A figyelem

Funkciói Energetizál Szelektál (koktélparti)Fajtái Spontán SzándékosTerjedelme (7+/-2) a rövid memóriáé is.Megoszthatósága

Fiziológiai alapok az éberség (általános aktivitás)

Specifikus információ, aspecifikus retikuláris aktiválációs szisztéma (ARAS)

Optimális arousal szint.

A figyelem szerepe a további feldolgozásban, az információ tárolásában!

Szenzoros tár figyelem rövid memória

A percepcióról(érzéki megismerésről)

Az érzékelési modalitások rendszere

Külső exterocepció Belső interocepció

látás

telereceptorok hallás

tapintás

bőrérzékelés hő

kontakt fájdalom

szaglás

ízlelés

mozgás

kinesztézis

helyzet

szervi

egyensúly

Az érzékletnek, ha jelentése van, akkor már észlelésről beszélünk. A következőkben az

észlelés és percepció kifejezéseket szinonimaként használjuk.

Az észlelést – Ulric Neisser (1976. magyarul 1984.) (21.old.)nyomán - olyan tevékenységnek

fogjuk fel amely időről időre akkor lép fel, amikor az észlelő anticipációs sémái képesek összhangba kerülni a környezet által nyújtott

információkkal.

A séma működési vázlata

SÉMASÉMA

TÁRGY(ingermintázat)

TÁRGY(ingermintázat)

IRÁNYÍT

MINTÁT VESZMÓDOSÍT

FELDERÍTÉSFELDERÍTÉS

A séma tehát döntő jelentőségű fogalom, az érzéki (perceptuális) megismerésben

is. Később látni fogjuk, hogy a sémáknak nem csak perceptuális, hanem

konceptuális (operatív), aspektusuk is van. Hiszen ezek a megismerési

tevékenység fejlődése során jönnek létre és változnak. A séma tehát egyszerre a

cselekvés mintája és minta a cselekvéshez.

CSELEKVÉSES SÉMAAnalóg kód

CSELEKVÉSES SÉMAAnalóg kód

Perceptuális aspektusPerceptuális aspektus

Operacionális aspektusOperacionális aspektus

NYELVI SÉMADigitális kód

NYELVI SÉMADigitális kód

Perceptuális aspektusPerceptuális aspektus

Operacionális aspektusOperacionális aspektus

A tanulás elemei

1. A tanulás típusai1. A tanulás típusai

A)A) Érintett idegrendszeri szerkezetek alapjánÉrintett idegrendszeri szerkezetek alapján• motoros tanulásmotoros tanulás• érzéki tanulásérzéki tanulás• verbális tanulásverbális tanulás

B)B) Tanulást végző szándéka szerintTanulást végző szándéka szerint• spontán tanulásspontán tanulás• latens tanuláslatens tanulás• szándékos tanulásszándékos tanulás

C) C) Tanulást kiváltó hatás eredete alapjánTanulást kiváltó hatás eredete alapján • szociális tanulásszociális tanulás• nem szociális tanulásnem szociális tanulás

2. A tanulás 2. A tanulás módjaimódjai

A)A) Imprinting (K. Lorenz 1903-1989)Imprinting (K. Lorenz 1903-1989)B)B) HabituációHabituáció

C) C) Tanulás mint kapcsolatképzésTanulás mint kapcsolatképzés• klasszikus kondicionálás (Pavlov 1849-1936)klasszikus kondicionálás (Pavlov 1849-1936)• operáns kondicionálás (Thorndyke 1898, Skinner 1938)operáns kondicionálás (Thorndyke 1898, Skinner 1938)• verbális tanulás (egy részeverbális tanulás (egy része))

D)D) Komplex tanulásKomplex tanulás• belátásos tanulásbelátásos tanulás• elvont fogalmak mentális reprezentációielvont fogalmak mentális reprezentációi• kognitív térképkognitív térkép

E)E) Szociális tanulásSzociális tanulás• utánzásutánzás• modell utáni tanulásmodell utáni tanulás• azonosulás-identifikációazonosulás-identifikáció• belsővé tétel - interiorizációbelsővé tétel - interiorizáció

3. A tanulás 3. A tanulás törvényeitörvényei

Frekvencia Frekvencia (ismétlés)(ismétlés) törvénye törvénye Kontiguitás Kontiguitás (téri idői érintkezés)(téri idői érintkezés) törvénye törvénye Transzfer törvényeTranszfer törvénye Generalizáció – diszkrimináció Generalizáció – diszkrimináció (a (a

hasonlóság kérdése)hasonlóság kérdése) Effektus törvényeEffektus törvénye Közelítés és elkerülésKözelítés és elkerülés Motiváció törvénye Motiváció törvénye (motiváció nélkül nincs (motiváció nélkül nincs

tanulás? És a látens tanulás?)tanulás? És a látens tanulás?)

Effektus törvénye Effektus törvénye (Thorndyke (Thorndyke 1898)1898)

Ha egy viselkedést pozitív megerősítés Ha egy viselkedést pozitív megerősítés (jutalom) követ, akkor az adott (jutalom) követ, akkor az adott viselkedés későbbi előfordulási viselkedés későbbi előfordulási gyakorisága növekszik. Negatív gyakorisága növekszik. Negatív

megerősítés (büntetés) esetén ez a megerősítés (büntetés) esetén ez a valószínűség csökken. valószínűség csökken.

Tehát a jutalmat ill. a büntetést a Tehát a jutalmat ill. a büntetést a következménnyel definiáljuk!következménnyel definiáljuk!

Az emlékezés

Kódolás Tárolás Előhívás

Elhelyezés a memóriában

Megőrzés a memóriában

Visszanyerés a memóriából

Az emlékezés három szakasza

Bejövő információ

Ismételgetés

Rövid távú memória

ÁtvitelHosszú távú

memóriaki

szo

rítá

s

Kettősmemória-modell

Emlékezet

Explicit(deklaratív)

Implicit(nem deklaratív)

Epizodikus Szemantikus Készségek Erőfeszítés Kondicionálás Nem asszociatív

Emlékezet

Implicit(nem deklaratív)

Kondicionálás Nem asszociatív

Előhívás

Akusztikus kód

Vizuális kód

Korlátozott kapacitás

(7±2) kiszorítás

és el-halványulás

Gyors elhalványulás

Tárolás Kódolás

Hosszú távú

Emlékezet

Kódolás

Rövid távú

Értelmes kapcso-latok ki-

alakítása; Jelentés mélyebb

fel-dolgozása

Emlékezeti keresési

és aktivációs modellek

TárolásElő-hívás

Hibák a mássalhangzók felidézésében

Előhívási hibák, inter-

ferencia, keresési és aktivációs modellek

Kon-szolidáció

Az emlékezés fajtáinak jellemzőiJELLEMZŐK SZENZOROS

REGISZTER STM

short time memory

LTM

long time memory

Az információ belépése

figyelem előtti figyelmet kíván „újrajátszás”

Az információ fenntartása

lehetetlen szándékos figyelem „újrajátszás”

ismétlés szerveződés

Az információ formája

a bemenő inger pontos másolata

fonetikus

vizuális

főleg szemantikus

Kapacitás nagy kicsi határtalan

Információvesz-teség

elhalványodás kiszorítás

hanyatlás

nem vész el, hozzáférhetősége csökken

Az emléknyom 1-2 mp 5-20 perc percektől évekig

struccveréb

madár

növényállat

élőlény

szürke

szárnya van

ugrál

bőre van

mozog

repül

táplálkozik

szaporodik

fut

Collins és Quillian hierarchikus hálóelmélete

csillag

sas

veréb

galamb

madár

egér

villanydrót

szikla

hegycsúcs

égbolt

repülőgép

rakéta

sajt

állat macska

kutya

strucc

szintek verbális nem verbális

reprezentációs

olvasás preceptuális azonosítás

természetes nyelvi mediáció

ismert tárgyhoz való asszociáció

referenciáliskép megnevezése képzelet

kép-szó összevetés mentális összevetés

asszociatív

szabad asszociáció közös képbe integrálás

kategória válasz „helyek” és kognitív tervek (térképek) módszere

szabad felidézési cluster (halmaz)

konkrét forgatókönyvek és sémák

A verbális és nem verbális szimbolikus rendszerek sémája

verbális inger nem verbális inger

szenzoros rendszer

reprezentációk közti kapcsolatok

verbális válaszok nem verbális válaszok

verb

ális

str

ukt

úra

nem

verbális ren

dszer

vonatkozási kapcsolatok

logogének imagének

ass

zoci

áció

s st

rukt

úra

asszo

ciációs stru

ktúra

Reprezentációs szintek és azok kapcsolatai

ChomskyGeneratív nyelvészet

Nyelvi univerziálék

Alany – tárgy- eszköz

(Ez a Józsi a bottal…)

Megismerési mintázat

Whorf (1956)

Karácsony Sándor

(Magyar- német nyelv)

A nyelv a fontos, de a nyelvek különböznek

Piaget:

A gondolkodás kategóriái

egyetemesek

„Eszkimó hó”

Nyelvi vezető szerep

Kognitív vezető szerepe

Univerzalisztikus elméletek Relativisztikus elméletek

A nyelv és a megismerés kapcsolata a fejlődésben

Chomsky

InnátizmusA nyelvet ennyi idő alatt nem lehet

megtanulni.A gyermek a nyelvet „valahonnan”

megfejti.A nyelvek mély elemzése révén

közös alap található, ami velünk született, és ez a megismerés logikáját is meghatározza.

• Az enyhített kognitív hipotézis lényege: a nyelv mint jelzési funkció a reprezentációs forradalom megjelenésének a függvénye, de a tapasztalatok önmagukban nem eredményezik a nyelvet. A nyelv csak egyik formája a szimbólumképzésnek. A nyelvi fejlesztés nem gyorsítja pl. a mennyiségállandóság kialakulását (H. Sinclaire de Zwart). Mégis a választásában a 3-5 éves gyermek ésszerűbb, mint beszédben. (tehát Piaget?)

• A szemantikai „csizmahúzó” elmélet:

pl az alany, mint csizmahúzó: többnyire élő (a „kalapács” máshogy töri be az ablakot, mint Feri). Ez a kapcsolat segíti a gyermeket a nyelvi kód feltörésében. (Pinker)

Négy érv az enyhített kognitív hipotézis mellett

1. Patológia:

- a fogyatékos (Down kóros) helyesen beszél csak később.

- A süketnéma gyerekek is Piaget szerint fejlődnek.

2. Van nyelvi önfejlődés, fejlesztés nélkül is.

3. A majmok megtaníthatóak e beszélni? (Van aki hiszi.) Valójában nem, a nyelv emberi modul.

4. A kétnyelvű gyermek (kétlábú laboratórium) Mikes Melánia (Újvidék): a szláv nyelvekben az elöljáróra is kell figyelni, a magyarban a végződésre. A szó végére a kétnyelvű gyerekek jobban figyelnek magyarul hamarabb tudja. Csak Piaget alapján nem lenne különbség. A tudás előfeltétel, a nyelv újabb próba.

(Borisz és a lánya)

A függetlenség újabb érvei- Gondolkodás és percepció

600 nyelv elemzése a színek hierarchiája:

1: fekete, fehér 2: piros (vörös) 3: zöld, kék, sárga 4: barna 5: lila (ibolya)stb.

Dányi gyerekek KÉK-je a valódi kék!!

- Speciális Nyelvi Sérültek: He go home! Nem fogyatékos, de a nyelvi modul….

Vágja a fűrészt a fával (10000-ből 1)

A néni köszönt a fiúnak / A néni azt mondta, hogy szia.

Az udvaron felaprítja a fát / Az udvaron kicsi fát csinál

A specifikus jelentést kerüli. - Nyelvtani és általános tanulás.(SNyZavar)Rendes és rendhagyó igék (go –went)Magyarban: hós lett, kenyért.A szabályos képzés helyett is tanul- Fordítottja a Williems szidróma (nehezen

tanul, de körülírja a dolgot). „Szalonbuta”

Végülis az innátizmus és a modularitás ma már szinte általánosan elfogadott.

Piaget kritikája: szenzoros szinten sokkal előbb és sokkal többet „TUD” a gyermek, mint azt Piaget szerint tehetné…

Edelmann: az instrukciós tanuláselmélettel szemben a szelekciós elméletet állította:

Az immunrendszerhez hasonlóan, sok minta amiből néhányat a szenzitív periódusban megerősítünk, a többi „elfelejtődik”: „Degenerációs fejlődéselmélet”

értelem

produktivitás

értékelésmegismerés

gondolkodásemlékezés

divergens gondolkodás

konvergens gondolkodás

Guilford modellje az emberi értelemről

Az intelligencia

Az IQ (intelligencia hányados):

Eredetileg a gyermekek értelmi fejlettségére vonatkoztatták

Képlete; IQ=MK/ÉK×100,

ahol az MK a mentális kor, és az ÉK az életkor.

A felnőtteknél a 100-as IQ az átlag.

• Howard Gardner (1983) többtényezős moduláris elméletében a hat intelligencia a következő;

• nyelvi

• logikai-matematikai

• téri

• zenei

• testi-kinesztéziás

• személyes (intra- és interperszonális)

A kreativitás nem egyszerűen értelmes, hanem alkotó viszonyulás a világhoz, ami olykor nagy

bátorságot, eredetiséget, érzékenységet is igényel.

A kreativitás kutatása a ’60-as években a három fő területre – a kreatív folyamat, a

kreatív személyiség és a kreatív produkció – vizsgálatára irányult.

Újabban több tényező egyidejű kutatását látják célravezetőnek

A ’60-as években a kutatások három fő területre – a kreatív folyamat, a kreatív személyiség és a kreatív produkció – vizsgálatára irányultak. Sternberg és Lubart (1999) által megjelölt hat fő irány a következő:

- Misztikus megközelítések- Pragmatikus megközelítések- Pszichodinamikus megközelítés- Pszichometrikus megközelítés- Kognitív megközelítés- Szociál- és személyiségelméleti megközelítés

A különböző megközelítések összeolvadásaSternberg és Lubart (1999) az interakcionista megközelítés alapján hat megkülönböztethető, de egymásra ható tényezőt javasolnak vizsgálni, amelyek a következők:

- intellektuális képességek, - tudás, - gondolkodási stílus, - személyiség, - motiváció, - környezet

Természetesen ezeket a fő tényezőket alfaktorokra kell bontani és így egy meglehetősen soktényezős rendszert kapunk.

Pszichometrikus megközelítés három leggyakoribb mutatója:

A fluencia (az ötletek „folyékonysága” könnyedsége) minden feladat esetében az elfogadható válaszok számát jelenti.

A flexibilitás (a gondolkodás hajlékonysága) értékét az adja, hogy az elfogadható válaszok hány csoportba tartoznak.

Az originalitás (eredetiség) olyan mutató, ami egy statisztikai értékkel, a ritkasággal mérhető.