Kognitív szempontok Kognitív szempontok a dialóguskutatásbana dialóguskutatásban

Tudat és elme. MAKOG XIV. Tudat és elme. MAKOG XIV. Tihany, 2006. január 25-27.Tihany, 2006. január 25-27.

Készítette: Boronkai Dóra, PTE Készítette: Boronkai Dóra, PTE IGYFKIGYFK

A dialógus mint A dialógus mint szövegtípusszövegtípus

►szintaktikai, szemantikai és pragmatikai szintaktikai, szemantikai és pragmatikai jellemzőkjellemzők

►verbálisan megformált cselekvéssor – verbálisan megformált cselekvéssor – beszédaktus (kommunikatív beszédaktus (kommunikatív kompetencia - pragmatika)kompetencia - pragmatika)

►szekvencia párokba tömörülés: szekvencia párokba tömörülés: replikastimulus és replikareakció replikastimulus és replikareakció → → szemantikai és szintaktikai összefüggés szemantikai és szintaktikai összefüggés

A dialógus mint A dialógus mint szövegtípusszövegtípus

►a beszélő és a hallgató mint két különböző a beszélő és a hallgató mint két különböző szubjektum állandóan fölcserélt szerepei szubjektum állandóan fölcserélt szerepei → → a deiktikus centrum elemei folyamatosan a deiktikus centrum elemei folyamatosan változnakváltoznak

►minden szöveg struktúra és procedúra, minden szöveg struktúra és procedúra, statikus és dinamikus jelenség statikus és dinamikus jelenség → → kognitív kognitív műveletek műveletek

►az intertextualitás mint komplex az intertextualitás mint komplex kommunikációs tevékenység kommunikációs tevékenység → → konnexitás, konnexitás, kohézió, koherenciakohézió, koherencia

A közlő és a befogadó A közlő és a befogadó kognitív tényezői és kognitív tényezői és

műveleteiműveletei►a háttérinformációk, a háttértudás a háttérinformációk, a háttértudás

elrendezése és előhívásaelrendezése és előhívása►keret = frame keret = frame ►séma = schemaséma = schema►forgatókönyv = scriptforgatókönyv = script►hiedelem = beliefhiedelem = belief►nézőpont (perspektíva)nézőpont (perspektíva)►kommunikatív kompetenciakommunikatív kompetencia

A tipológia elméleti kereteA tipológia elméleti kerete

► a spontán beszéd alkotása és megértése - a spontán beszéd alkotása és megértése - tervezett szövegektervezett szövegek

► terv: a szövegtípus-ismeretekből eredő sématerv: a szövegtípus-ismeretekből eredő séma► elvárás: a beszédhelyzetből, a elvárás: a beszédhelyzetből, a

szövegtípusból és annak stiláris jellemzőiből szövegtípusból és annak stiláris jellemzőiből eredő előfeltevés eredő előfeltevés

► intertextualitás: intertextualitás: → az → az összehasonlítás kognitív összehasonlítás kognitív műveleteművelete

► a kategóriákat a prototípushoz való állandó a kategóriákat a prototípushoz való állandó hasonlítással alkotjukhasonlítással alkotjuk

►moduláris és holisztikus értelmezésmoduláris és holisztikus értelmezés

A tipológiák szempontjaiA tipológiák szempontjai

►a nyelvi-pragmatikai szempontú a nyelvi-pragmatikai szempontú tipológia: a közlemény közege, jellege, az tipológia: a közlemény közege, jellege, az információ iránya, a domináns funkció, és információ iránya, a domináns funkció, és a szituáció a szituáció

►a kommunikációorientált szövegtipológia: a kommunikációorientált szövegtipológia: dichotómiák (pl. beszélt/írott)dichotómiák (pl. beszélt/írott)

►dialógusfajták kognitív keretben: dialógusfajták kognitív keretben: kifejtettség, nézőpont, színterek, kifejtettség, nézőpont, színterek, értelemszerkezet, szövegfajta, stílusértelemszerkezet, szövegfajta, stílus

A szövegértelem szintjeiA szövegértelem szintjei

►strukturalista leírás (Morris szemiotikai strukturalista leírás (Morris szemiotikai rendszere): szintaktikai, szemantikai rendszere): szintaktikai, szemantikai és pragmatikai szintek – tisztázatlan és pragmatikai szintek – tisztázatlan kérdések, pl. névelő, ellipszis, aktuális kérdések, pl. névelő, ellipszis, aktuális tagolástagolás

►a kognitív felfogás: a szintek a a kognitív felfogás: a szintek a szövegjelenség kiterjedése és jellege szövegjelenség kiterjedése és jellege alapján különíthetők el – mikro-, mezo- alapján különíthetők el – mikro-, mezo- és makroszintés makroszint

A szövegértelem makroszintű A szövegértelem makroszintű eszközei a dialógusokban- a eszközei a dialógusokban- a

perspektíva váltásaperspektíva váltása

► az aktuális beszélő mindig saját az aktuális beszélő mindig saját szemszögéből teremti meg és értelmezi a szemszögéből teremti meg és értelmezi a szövegvilágotszövegvilágot

► origó: az „itt” és „most” helyzeteorigó: az „itt” és „most” helyzete► a nézőpont változásai mikroszinten kifejtett, a nézőpont változásai mikroszinten kifejtett,

de makroszinten ható nyelvi elemekde makroszinten ható nyelvi elemek► határozószók, igekötők, bizonyos igék, határozószók, igekötők, bizonyos igék,

igepárok és a különböző deiktikus viszonyokigepárok és a különböző deiktikus viszonyok► az integrált beszélő/hallgató mentális az integrált beszélő/hallgató mentális

műveletei segítségével képes interpretálniműveletei segítségével képes interpretálni

A szövegértelem makroszintű A szövegértelem makroszintű eszközei a dialógusokban - a tér és eszközei a dialógusokban - a tér és

az idő jelöléseaz idő jelölése

► a mindenkori beszélő: a középponti a mindenkori beszélő: a középponti személy (én – ego)személy (én – ego)

► a beszélés helye: (itt – hic)a beszélés helye: (itt – hic)1)1) középponti hely középponti hely 2)2) a társalgás középpontjaa társalgás középpontja► a beszélés ideje: (most – nunc)a beszélés ideje: (most – nunc)1)1) a középponti idő a középponti idő 2)2) társadalmi középponttársadalmi középpont

A dialógus térszerkezeteA dialógus térszerkezete

► a folyamatos térkijelölés: a fordulók váltásakor a folyamatos térkijelölés: a fordulók váltásakor a viszonyítási pont is állandóan változika viszonyítási pont is állandóan változik

►mikroszintű elemek segítségével történik, de a mikroszintű elemek segítségével történik, de a teljes szöveg értelemszerkezetének és teljes szöveg értelemszerkezetének és koherenciájának kialakulásához járul hozzákoherenciájának kialakulásához járul hozzá

► nyelvi reprezentációi: a résztvevők és az nyelvi reprezentációi: a résztvevők és az implikált dolgok helykijelölései és implikált dolgok helykijelölései és helyváltoztatásai, a fordulók váltásaiból eredő helyváltoztatásai, a fordulók váltásaiból eredő kiindulópont-változások és a rövid távú kiindulópont-változások és a rövid távú memória korlátaimemória korlátai

A dialógus időszerkezeteA dialógus időszerkezete

► idősíkok: idősíkok: 1)1) a beszédidő - a referenciális központhoz tartozó, a a beszédidő - a referenciális központhoz tartozó, a

mindenkori beszélő szerinti jelen idő mindenkori beszélő szerinti jelen idő 2)2) az eseményidő - az elbeszélt eseményben az eseményidő - az elbeszélt eseményben

érvényesülő időérvényesülő idő3)3) a referenciaidő - az előzőektől különböző, a referenciaidő - az előzőektől különböző,

hivatkozott idő síkja hivatkozott idő síkja ► bonyolítja a temporalitás és a modalitás aspektusa bonyolítja a temporalitás és a modalitás aspektusa

és az igék akcióminősége és aspektusa és az igék akcióminősége és aspektusa ► kifejezőeszközei: időjelek, esetragok, névutók, kifejezőeszközei: időjelek, esetragok, névutók,

igeképzők, igekötők, határozószók, szókészletbeli igeképzők, igekötők, határozószók, szókészletbeli elemek elemek

A szövegértelem makroszintű A szövegértelem makroszintű eszközei a dialógusokban - a eszközei a dialógusokban - a szövegfókusz és szövegtopik szövegfókusz és szövegtopik

megoszlásamegoszlásaszövegtopik (DT)szövegtopik (DT)

► ismert, már említettismert, már említett► jelöletlenjelöletlen►a tudáskeretből vagy a szövegből a tudáskeretből vagy a szövegből

könnyen hozzáférhetőkönnyen hozzáférhető►alapszerűalapszerű►a háttér jellemző eleme a háttér jellemző eleme

A szövegértelem makroszintű A szövegértelem makroszintű eszközei a dialógusokban - a eszközei a dialógusokban - a szövegfókusz és szövegtopik szövegfókusz és szövegtopik

megoszlásamegoszlásaszövegfókusz (DF)szövegfókusz (DF)

►még nem említettmég nem említett► jelölt és kevésbé hozzáférhetőjelölt és kevésbé hozzáférhető►figuraszerű elemfiguraszerű elem►a szövegprodukció és percepció során a szövegprodukció és percepció során

az előtérbe (foregrounding) kerülaz előtérbe (foregrounding) kerül

Narratív szövegekNarratív szövegek

[1] [1] És akkor most szeretnék beszélni a És akkor most szeretnék beszélni a döntéshozó stratégiákról.döntéshozó stratégiákról.

[2][2] Ez alapján az embereket általában három Ez alapján az embereket általában három fő csoportba oszthatjuk. fő csoportba oszthatjuk.

[3][3] Vannak a dominánsok, az objektívek és a Vannak a dominánsok, az objektívek és a szociálisak. szociálisak.

[4][4] A dominánsokra az jellemző, hogy ők A dominánsokra az jellemző, hogy ők nyíltak a világra. nyíltak a világra.

[5][5] Ők szeretnek döntéseket hozni. Ők szeretnek döntéseket hozni.

[6][6] Döntéseiket az érzelmeik alapján hozzák, Döntéseiket az érzelmeik alapján hozzák, és ragaszkodnak hozzájuk.és ragaszkodnak hozzájuk.

A narratív szöveg mondattopik A narratív szöveg mondattopik (TM)-mondatkomment (KM) (TM)-mondatkomment (KM)

viszonyaiviszonyai[1] TM1 – KM1[1] TM1 – KM1

[2] TM2 – KM2 (TM2=KM1)[2] TM2 – KM2 (TM2=KM1)

[3] TM3 – KM3, KM4, KM5 (TM3=KM2)[3] TM3 – KM3, KM4, KM5 (TM3=KM2)

[4] TM4 – KM6 (TM4=KM3)[4] TM4 – KM6 (TM4=KM3)

[5] TM4 – KM7[5] TM4 – KM7

[6] TM5 – KM8, KM9 (TM5=KM7)[6] TM5 – KM8, KM9 (TM5=KM7)

A Daneš-féle lineáris és A Daneš-féle lineáris és végigfutó tematikus végigfutó tematikus

progresszió ábrázolásaprogresszió ábrázolásaTM1 – KM1TM1 – KM1 ↓ ↓ TM2 – KM2 TM2 – KM2 ↓ ↓ TM3 – KM3, KM4, KM5 TM3 – KM3, KM4, KM5 ↓ ↓ TM4 – KM6 TM4 – KM6 ↓ ↓ TM4 – KM7TM4 – KM7 ↓ ↓ TM5 – KM8, TM5 – KM8,

KM9 KM9

Nyelvi példák az eltérésreNyelvi példák az eltérésre

►döntéshozó stratégiák döntéshozó stratégiák (1)(1) : MF és DF: MF és DF►döntés döntés (5): MF de DT(5): MF de DT►döntés döntés (6): MT és DT(6): MT és DT►dominánsdomináns (3): MF és DF (3): MF és DF►domináns domináns (4): MF de DT(4): MF de DT

DialógusokDialógusok

[K1] [K1] Ez folyami ponty vagy tavi?Ez folyami ponty vagy tavi?[K2][K2] Nem ízlik, Döncikém? Nem ízlik, Döncikém?[K1] [K1] De, de, finom.De, de, finom.[K3] [K3] Krumplisalátát is… Te mért nem eszel, Vanda?Krumplisalátát is… Te mért nem eszel, Vanda?[K4] [K4] Ez hal? Tele van szálkával.Ez hal? Tele van szálkával.[K3] [K3] Azért egyetek hozzá sok pürét. A püré lenyomja a Azért egyetek hozzá sok pürét. A püré lenyomja a

szálkát.szálkát.[K5] [K5] Jaj, most jut eszembe, Dönci, te nem ehetsz halat!Jaj, most jut eszembe, Dönci, te nem ehetsz halat![K2] [K2] Nem ehet halat?Nem ehet halat?[K1] [K1] Ezerszer mondtam már, hogy halat ehetek.Ezerszer mondtam már, hogy halat ehetek.[K3] [K3] Halat mindenki ehet.Halat mindenki ehet. (Szakonyi 1976: 137-8) (Szakonyi 1976: 137-8)

Topik- és fókuszviszonyokTopik- és fókuszviszonyok

[1.] 1. [1.] 1. ponty ponty [2.] 2. E/3. (=1.); 3. [2.] 2. E/3. (=1.); 3. Döncikém Döncikém [3.] 4. E/3. (=1., 2.) [3.] 4. E/3. (=1., 2.) [4.] 5. E/2. (=3.) vagy T/3.; 6. [4.] 5. E/2. (=3.) vagy T/3.; 6. tete; 7. ; 7. Vanda Vanda

(=6.)(=6.)[5.] 8. [5.] 8. hal;hal; 9. E/3. (=8.) 9. E/3. (=8.) [6.] 10. T/1.; 11. [6.] 10. T/1.; 11. pürépüré[7.] 12. E/1.; 13. [7.] 12. E/1.; 13. Dönci, Dönci, 14. 14. tete (=13.) (=13.)[8.] 15. E/3. (=13.) [8.] 15. E/3. (=13.) [9.] 16. E/1. (=13.)[9.] 16. E/1. (=13.)[10.] 17. [10.] 17. mindenkimindenki

A szövegértelem makroszintű A szövegértelem makroszintű eszközei a dialógusokban - szituáció eszközei a dialógusokban - szituáció

– szövegtípus – stílustípus– szövegtípus – stílustípus► a stílus viszonyfogalomként való értelmezése: a stílus viszonyfogalomként való értelmezése:

nem díszítő, hanem értelemképző szerepnem díszítő, hanem értelemképző szerep► a beszédhelyzet a beszédhelyzet → → résztvevők egymáshoz résztvevők egymáshoz

való viszonyulása, a szituációhoz fűződő való viszonyulása, a szituációhoz fűződő céljai, elvárásaicéljai, elvárásai→ → szövegtípus kiválasztása szövegtípus kiválasztása

► nyelvi interakció és szövegtípus nyelvi interakció és szövegtípus →→ stílus stílus► a tudáskeretünkben már létező és előhívható a tudáskeretünkben már létező és előhívható

típusokhoz hasonlítjuk az új típusokhoz hasonlítjuk az új megnyilatkozásokat megnyilatkozásokat → → stílustulajdonítás stílustulajdonítás → → a a szituáció: a szöveg-és a stílustípus szituáció: a szöveg-és a stílustípus összefüggése összefüggése

A stílus mint viszonyfogalom A stílus mint viszonyfogalom dimenzióidimenziói

►feltűnőség / semlegességfeltűnőség / semlegesség►dominancia / kiegyensúlyozottság / dominancia / kiegyensúlyozottság /

hiányhiány►azonosság / ellentétazonosság / ellentét►egyszerűség / összetettségegyszerűség / összetettség► linearitás / hierarchizáltságlinearitás / hierarchizáltság

Összegzés: a szövegvilág Összegzés: a szövegvilág mezo-és mikroszintjemezo-és mikroszintje

►mezoszint: a szövegelemek hatóköre közepes mezoszint: a szövegelemek hatóköre közepes méretű tartományra (pl. bekezdés vagy méretű tartományra (pl. bekezdés vagy néhány forduló) terjed ki, viszonyai néhány forduló) terjed ki, viszonyai összetettebbekösszetettebbek

► a mezoszint egyéb koherenciatényezői: a mezoszint egyéb koherenciatényezői: mellérendelések, a fogalmi sémák mellérendelések, a fogalmi sémák diskurzusszervező funkciójadiskurzusszervező funkciója

►mikroszint: az elemi egységek szövegtani mikroszint: az elemi egységek szövegtani kapcsolata kapcsolata

► egyéb kifejezői: a határozottság, személyragok egyéb kifejezői: a határozottság, személyragok és személyjelek, névmások, egyeztetésés személyjelek, névmások, egyeztetés