37

Hungarológiai konferencia negyedszer„A Balassi Intézet hármas feladatrendszerét – kulturális közvetítést, hagyományaink védelmét és a magyar nyelv gondozását – egymással szoros kölcsönhatásban látja el. A kiállításokat, koncerteket és tudo-mányos konferenciákat szervező külföldi magyar intézetek segítségével tájékoztatja a nagyvilágot arról, hol tart Magyarország, melyek azok a kapcsolódási pontok, ahol a magyar és nemzetközi törekvések talál-kozhatnak. Globális világunkban felgyor-sult a felejtés is, megállításának legjobb módja kulturális örökségünk védelme és csodálatos magyar nyelvünk gondozása. Ez ugyan csak kevesek sajátja, hiszen alig 15 millió ember beszéli a világon, mégis teljeset hozott létre irodalomban, tudo-mányban, gondolkodásban” – fogalma-zott Hatos Pál főigazgató a hungaro-lógiát a modern információtechnoló-giával összekötő konferencia sokrétű programját üdvözlő megnyitóján, majd hozzátette:„Ugyanakkor látni kell azt is, hogy a kétnyelvűség megkétszerezi az ember értékét a munkaerőpiacon, a kommunikációban és más területeken is. Nekünk, magyaroknak meg kell tanulnunk

a világnyelveket, sőt a Kárpát-medencei népek nyelve közül is legalább egyet. A két- vagy többnyelvűséget támogatni kell, mert általa nő az öntudat is.” A nyugati diasz-pórából (Nagy-Britanniából, Ausztriából, az Egyesült Államokból, Svédországból, Németországból, Csehországból, Len-gyel országból, Izraelből, Görögországból, Spanyolországból, Hollandiából) és a Kárpát-medencei szórványból (Romá-niából, Ukrajnából, Szlovákiából, Szer-biá ból) érkezett harmincnégy résztvevő pontosan értette a főigazgató szavait, hiszen különböző nyelvi környezetben fáradoznak anyanyelvük megőrzésén. Őket köszöntötte Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár is, aki bevezető gondolatait egy kérdés megválaszolása köré építette: „Miért is olyan fontos napjainkban a magyar nyelv tanítása és megőrzése? Világunkban minden globális hálózatokba szerveződik. E folyamat felélesztette a kulturális patri-otizmust, arra késztetve a népeket, hogy követeljék kulturális és nyelvi identitásukat. Őriznünk és folyamatosan gondoznunk kell a magyarságtudat legfőbb elemeit, nyelvünket és nemzeti kultúránkat, hogy Herder 18. század végén megfogalmazott

jóslata – miszerint századok múltán talán nyelvünket is alig lehet felfedezni – sose vál-jon valóra.” Az államtitkár beszélt arról is, hogy a modern korban a műszaki haladás és a társadalmi jólét is elképzel-hetetlen nemzetközi kapcsolatok nélkül, ebben a helyzetben pedig rendkívül fon-tos az idegen nyelvi képzés, első nyelv-ként kétséget kizáróan az angolt kell mindannyiunknak megtanulni, amely-nek segítségével kommunikálni lehet az egész világban.A kétnyelvűség gondolatát vitte tovább, és a bevezető gondolatok igazát húzta alá Navracsics Judit, a Pannon Egyetem Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézetét vezető egyetemi docens elő-adása is, amelyben hosszú évek kutatá-sának eredményeit tárta a hallgatóság elé. A konferencia legfőbb célja volt, hogy segítse a határainkon túl dolgozó tanárok munkáját, emellett persze remek fórumot teremt a külhoni magyar pedagógusok közötti párbeszéd kialakítására és erősí-tésére, alkalmat biztosít a nyugati magyar diaszpórában és a Kárpát-medencei szór-ványban élő magyarokat egyaránt érintő oktatási kérdések közös megvitatására, az összetartozás tudatának erősítésére.

KÖZSZOLGÁLAT

H A T Á R T A L A N U L H A T Á R T A L A N U L H A T Á R T A L A N U L H A T Á R T A L A N U L H A T Á R T A L A N U L H A T Á R T A L A N U L H A T Á R T A L A N U L

R T A L A N U L H A T Á R T A L A N U L H A T Á R T A L A N U L H A T Á R T A L A N U L

Kultúrexportszöveg: Rábel Nagy Ágnes, fotó: Förster Géza

A Balassi Intézet az egységes és egyetemes magyar kultúrát terjeszti és népsze-

rűsíti a nagyvilágban, miközben ápolja a határon kívüli magyar hagyományokat

és kezdeményezéseket is. Áprilisban két nagyszerű programmal tette mindezt.

Előbb magyarságismereti konferenciára hívta a nyugati diaszpóra és a Kárpát-

medencei szórvány pedagógusait, hogy számukra fórumot teremtve segítse és

erősítse a köztük zajló párbeszédet és az összetartozás tudatát. Majd a Publishing

Hungary magyar irodalmat népszerűsítő nemzetközi programja keretében látta

vendégül a világ minden tájáról érkező könyves szakembereket, miközben meg-

ismertette velük hazánk kultúráját, fordítástámogatói rendszerét, kiadóit, legfon-

tosabb szerzőit és fordítóit.

«

38

A program is ennek fényében állt össze, az elméleti előadások ívét H. Varga Márta: Nehéz nyelv-e a magyar? című esz-mefuttatása tette teljessé. Ebbe a sorba illeszkedik a zárónapon Csire Márta Magyar mint idegen nyelv – magyar mint származásnyelv: különbségek és hason-lóságok a mindennapok gyakorlatában című előadása is. „Hogy mennyire nagy szükség van ezekre az elméleti előadásokra, azt jól mutatja, hogy a vasárnap délutáni előadáson is szinte teljes volt a létszám, pedig sok résztvevőnek hosszú utat kellett megtennie hazáig. Ezek azok az alkalmak, ahol a tanárok mindennapi tapasztalatai-kat alátámasztó tudományos magyaráza-tokkal találkozhatnak, ahol megérthetik a jelenségek hátterében zajló folyamatokat” – magyarázta az elméleti előadások leg-főbb hasznát Maróti Orsolya, a Balassi Intézet Magyar Nyelvi Tagozatának vezetője. A műhelymunka során pedig a gyakorlatban is használható óravázla-tokkal, módszerekkel, hasznos honla-pokkal és társasjátékokkal ismerkedhet-nek meg a résztvevők. Olyan tapasztalt gyakorlatvezetők irányításával, mint Gönczöl Andrea, az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának oktatója, aki a hét-köznapok során felhasználható dráma-pedagógiai gyakorlatokat osztott meg

hallgatóságával. Jelen volt például Bíró Eszter énekesnő is, akinek Állati Zenés ABC című könyvét és lemezét már több itthoni általános iskola első osztályában használják a tananyag alternatív kiegé-szítéseként. Nem szorul különösebb magyarázatra az sem, hogy a hétvégi/délutáni oktatás esetében hatványo-zottan fontos a kellőképp motiváló tan-anyagok kiválasztása, hiszen sokszor ezen is múlik, hogy a szabadidejükben tanuló kisdiákok kitartanak-e a magyar tanulása mellett. Éppen ezért nem engedték üres kézzel haza a résztvevőket, akik számtalan tankönyvvel, kiegészítő anyaggal, mesekönyvvel (köztük például a Rumini és a Tündérnaptár köteteivel) és társasjátékkal (kedvencem a kilenc dobókocka és egy kis fantázia segítsé-gével végtelen mesebirodalmat teremtő, szövegalkotásra, mesélésre késztető Story Cubes) megpakolva tértek haza a határainkon túl élő magyar származású gyermekekhez. Természetesen megis-merkedtek a kifejezetten a hétvégi isko-lák számára készült, és sokak által már használt Balassi-füzetek sorozatában megjelent harmadik kötettel is. Ezeket minden érdeklődő – egyéb online tan-anyagok, elméleti (magyar mint idegen nyelvi és származásnyelvi tanulmányok)

és gyakorlati (tananyagok, óravázlatok) oktatási segédanyagok társaságában – megtalálhatja az újonnan elindult, még csak „szerkezetkész” e-magyariskola honlapon is. „A honlap használható már, de még rengeteg a feladat és a további fejlesztési lehetőség is. A nyitólapon lévő nagy világtérképen – regisztrációt köve-tően – megjelenhetnek az egyes iskolák, akik röviden bemutatkozhatnak, megad-hatják honlapcímüket. Ez segítséget jelent-het a kiköltöző magyar családoknak vagy a már külföldön élőknek, akik közösséget, magyar iskolát keresnek. Csak Londonban például legalább öt magyar iskola műkö-dik, ezek közül a bemutatkozásuk, címük stb. alapján könnyen választhatnak a családok. Hamarosan megnyílik a fórum, ahol bármely regisztrált felhasználó indít-hat témát, és munkájukat megkönnyí-tendő egymással levelezve tananyagokat, óravázlatokat, bevált ötleteket cserélhet-nek a tanárok. Azt reméljük, hogy olyan virtuális szakmai közösség jön létre az oldal látogatóiból, amely elősegítheti a konferenciánkon is túlmutató, tartós együttgondolkodást” – mutatta be a web-oldalt Maróti Orsolya.

Publishing Hungary – Fellowship programA magyar irodalom nemzetközi népsze-rűsítését szolgáló Publishing Hungary a program harmadik évében a Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Irodával közösen tíz kiadóigazgatót és főszer-kesztőt hívott meg Magyarországra. Az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Fran ciaországból, Hollandiából, Török-országból, Svédországból, Kanadából, Kínából és Tajvanról érkező könyves szakemberek négy napon keresztül ismerkedhettek hazánk kultúrájával, könyvkiadásával, fordítástámogatási rendszerével, kiadóival (Libri, Magvető, Európa, Scolar és Kossuth Kiadócsoport), szerzőivel és fordítóival. A meghí-vott kiadók között akadt olyan, aki előtt teljesen ismeretlen volt a magyar irodalom, ahogy például az 1983 óta működő független De Geus számára is, amelyet alapítója, Eric Visser kép-viselt. A holland kiadó mindig is nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy kíná-lata sokféle irodalmat öleljen fel, már eddig is több mint húsz nyelvről, ötven országból fordított műveket, és remél-hetőleg általuk hamarosan magyar

|| HATÁRTALANUL KÖZSZOLGÁLAT

közszolgálat határtalanul ||

39

írókkal is ismerkedhetnek Hollandiában. A kanadai Sarah MacLachlan az 1967-ben alapított House of Anansi kiadó vezetője is szeretné magyar szerzővel bővíteni a számos más nyelvről fordított könyveinek listáját. Itt járt az Egyesült Államokból Amy Hundley, a Grove Atlantic vezető szerkesztője és külföldi jogokért felelős vezetője, amely már megjelentette a Kossuth-díjas magyar származású, francia nyelven publikáló svájci írónő, Ágota Kristóf könyveit. A 2005-ben alapított Galaade Editions franciaországi kiadó is biztosan talált kedvére való szerzőt, akinek művével Rubin Szilárd Csirkejátéka mellett bővít-hetné magyar címeit. „Eredetileg a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválhoz kapcsolódva szerettük volna a programot megrendezni, mégis – mivel a résztvevők nagy számban érkeztek a tengerentúlról – ésszerűbb volt a London Book Fairről átutaztatni őket erre a négy napra. Mindnyájuknak nagyon tetszett Budapest, kivétel nélkül élvezték a prog-ramokat. A Balassi Intézetben tartott minikonferencián magyar szerzőkkel, a fordítástámogatási programmal és a magyar irodalmi ügynökségek mun-kájával ismerkedhettek meg a fellow-k, továbbá előadást hallgathattak Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító kiváló stílusában a magyar nyelv szépségéről, és ezen is felbuzdulva megtanultak néhány magyar szót. Rendhagyó városnézésre is elvittük őket Török András vezetésével, illetve vasárnap önállóan is alkalmuk nyílt kiállításra, koncertre látogatni, fel-keresték híres fürdőinket és kávéházainkat is” – mesélt a változatos programokról Szabó Zsuzsanna, a Publishing Hungary programvezetője.A workshop utolsó napján, a Petőfi Irodalmi Múzeumban öt résztvevővel beszélgettünk, nagyon érdekes volt az ő szemükkel látni országunkat, kultúrán-kat és irodalmunkat. A megkérdezettek közül egyedül a legnagyobb török ügy-nökséget, a Kalem Agencyt képviselő Nermin Mollaoglu járt már nálunk két alkalommal is, és találkozásunk óta már újra, hiszen Törökország volt a dísz-vendége az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak. „Nagyon szeretem a várost, öt éve voltam itt először, és azóta foglalkozom a magyar irodalommal. Ügynökségünk képviseli a török írókat kül-földön, kapcsolatban vagyunk az Európa

Könyvkiadóval és a Librivel is, két-két szer-zőnk jelent már meg náluk” – tudtunk meg részleteket az egyre szorosabbá váló magyar–török kapcsolatokról Nermin Mollaoglutól. Nagyon örült a program nyújtotta lehetőségeknek, mert koráb-ban is ismert már néhány nevet a magyar irodalomból. „Úgy tudom Szabó Magda regénye, Az ajtó volt az első magyar könyv, amit törökre fordítottak, őt Esterházy és Dragomán követte, de a helyi színek és arcok mostani látogatásomnak köszönhe-tően élesebbé váltak, alaposabban megis-merhettem a piacot. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy az Európai Unió Irodal mi Díjával kitüntetett Szécsi Noémitől meg-jelentessünk valamit törökül” – mondta. Egészen biztos, hogy ezentúl egyre több magyar cím jelenik majd meg Török országban, mivel a Kalem Agency szervezi Törökország egyetlen nemzet-közi könyves fesztiválját, az Istanbul Tanpinar Literature Festivalt (ITEF), amelynek novemberben Magyarország lesz a díszvendége. Legalább ilyen fontos lenne, hogy minél több magyar kiadvány lásson napvilá-got a nagy múltú, 177 éves svéd Albert Bonniers kiadónál is, hiszen 2015-ben a göteborgi könyvvásár főszereplői leszünk. Természetesen a svédek előtt sem ismeretlen a magyar irodalom, Márai Sándor két regénye, az Eszter hagyatéka és A gyertyák csonkig égnek, valamint Nádas Péter Minotaurus című novelláskötete és nemrégiben regénye, a Párhuzamos történetek is megjelent már náluk. Valószínűleg mások is követik majd őket, hiszen mindkét szerzőnk remek kritikákat és nagyszerű eladási mutatókat ért el. A kiadó képviseletében Charlotte Werner, aki első alkalommal járt nálunk, így nyilatkozott lapunk-nak: „Budapest egészen lebilincselő, fan-tasztikus város, biztosan visszatérek még. A program is érdekes, egyszerre ismertük meg a kultúrát és az irodalmat. Szerintem az irodalomban a kulturális közeg nagyon fontos, ezért örülök kiváltképp, hogy a kor-társ írókkal saját környezetükben talál-kozhattam. Nádas Péter és Márai Sándor nálunk is ismert művei után érdekes pers-pektívát mutatna az országról egy fiatal kortárs írónő.”Ausztráliából a Text Publishing szép-irodalmi kiadó igazgatója, Michael Heyward és vezető szerkesztője, Penny Hueston is megtisztelte a magyar

fellowship programot. Kiadták már holland, német, brit, olasz, francia és kínai szerzők műveit, és érdeklődnek a magyar irodalom iránt is. „Nálunk az az általános vélekedés, hogy minden magyar jó értelemben őrült, úgy tapasztalom, hogy ez egy kicsit igaz is, és ez nagyon jó képzelőerőt társít e különleges népnek” – osztotta meg a magyarokról benne élő képet Penny Hueston, aki olvasott már magyar szerzőtől, ismeri Márai Sándor, Krasznahorkai László, Nádas Péter néhány művét, és elmondása szerint három-négy cím is van a fejében, amely-nek megjelentetése foglalkoztatja. Gong Qi a 2002-ben alapított, dinami-kusan növekvő Horizon Media külföldi szerzői jogokért felelős szerkesztője. Náluk jelent meg Esterházy Péter és Nádas Péter két-két műve, de a Kínában legnépszerűbb magyar könyv, Dalos György 1985 című regénye is. A szer-kesztő az említett szerzők által festett képet ismerte a magyar irodalomról, és örül, hogy személyesen is részt vehetett a programban. „Egyik fordítónk itt él Budapesten és a Magvetőnél dolgozik, az ő ajánlásával ismerhettem meg a legfon-tosabb magyar írókat. A kínaiak szívesen olvassák a magyar műveket, úgyhogy biz-tosan találok még olyan szerzőt, akit sze-retni fognak. Talán Bartis Attilát. De az Európa Kiadó megismertette velünk Márai Sándor munkásságát is, ami nagyon tet-szik nekem.” A Tajvanról érkezett Emily Chin-Chun Chuang alig kétéves saját kiadóját kép-viselte a programon. A határozott és céltudatos fiatal hölgy elképzelései szerint évente 24 könyvet jelentet meg. Első címei amerikai, kanadai, ausztrál, francia, olasz, mexikói és japán szerzők művei közül kerülnek ki, és nem kizárt, hogy hamarosan magyar írót is kiad. „Ideérkezésem előtt tudtam, hogy van néhány író, aki már megjelent Tajvanon, a kortársak közül a Nobel-díjas Kertész Imre, de regénye nem vert nagy port, kevesen tudnak róla. Az utóbbi három-négy évben biztosan nem adtak ki sem-mit magyar szerzőktől, úgyhogy külö-nösen a kortárs szépirodalom érdekelne, ami elég nemzetközi ahhoz, hogy otthon is értsék, vagy egy nagy klasszikus, ami elengedhetetlen a magyar kultúra meg-ismeréséhez. Még alig tudok valamit az országról, de irodalmával és történelmé-vel máris lenyűgözött.”