LAKOSSÁGI VESZÉLYEZTETETT SZEMPONTBÓL GÉSZSÉGI ... · Ára: 1800,–ft tanulmÁnyok iv. egÉszsÉgi szempontbÓl veszÉlyeztetett lakossÁgi csoportok e urÓpai lakossÁgi e

Ára: 1800,–Ft

TANULMÁNYOK IV.EGÉSZSÉGI SZEMPONTBÓL

VESZÉLYEZTETETT LAKOSSÁGI CSOPORTOK

EUR

ÓPA

I LA

KO

SSÁ

GI E

GÉS

ZSÉ

GFE

LMÉR

ÉS –

MA

GYA

RO

RSZ

ÁG, 2

00

9 /

5

TA

NU

LMÁ

NY

OK I

V.

– EG

ÉSZ

SÉG

I SZ

EMP

ON

TB

ÓL

VES

ZÉL

YEZ

TET

ETT L

AK

OSS

ÁG

I CSO

PO

RT

OK

5.

K

ÖZ

PO

NT

I STA

TIS

ZT

IKA

I HIV

ATA

L

EUR

ÓPA

I LA

KO

SSÁ

GI E

GÉS

ZSÉ

GFE

LMÉR

ÉS

Tanulmányok IV.

Egészségi szempontból veszélyeztetett lakossági csoportok

Budapest, 2014

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2014

Népesedési és szociális védelmi statisztikai főosztály

Szerzők: Ádány Róza, Csanádi Gábor, Csizmadia Adrienn, Nagy Attila,

Sándor János, Simon Dávid, Szabó Edit, Szűcs Mária, Tausz Katalin

Tördelőszerkesztő:Trybek Krisztina

Szerkesztő:Gárdos Éva

Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát

képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni.

ISBN 978-963-235-340-1öISBN 978-963-235-362-3

Készült:a KSH Népesedési és szociális védelmi statisztikai főosztályán

Főosztályvezető:Tokaji Károlyné

Internet: http://[email protected]

(36-1) 345–6789 (telefon), (36-1) 345–6788 (fax)

Borítóterv: Rába JuditA borítón található kép a felmérés kapcsán meghirdetett gyermekrajzpályázat alkotása.

Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft. – 2014.142

3

Tartalom

Előszó ...............................................................................................................................5

Csanádi Gábor–Csizmady adriEnn–simon dávid–Tausz KaTalin: a foGyaTéKos EmbErEK hElyzETE az Európai laKossáGi EGészséGfElmérés (ElEf2009) alapján .................................................................7

bevezetés .............................................................................................................................7módszertani megfontolások..................................................................................................7a fogyatékos emberek életkörülményei, szociodemográfiai jellemzői ............................... 10a fogyatékos emberek egészségi állapota, egészségmagatartása ................................... 15az önálló élet lehetősége .................................................................................................. 18felhasznált irodalom ......................................................................................................... 24

sándor jános–szabó EdiT–naGy aTTila–szüCs mária–ádány róza:fElnőTTEKET ElláTó háziorvosoK prEvEnTív szolGálTaTásainaK ElérhETőséGE maGyarorszáGon ........................................................................ 25bevezetés .......................................................................................................................... 25felnőttkori szűrővizsgálatok .............................................................................................. 25felnőttek influenza elleni védőoltása................................................................................. 26felnőttkori szűrésekkel és védőoltással megelőzhető korai halálozás ............................. 28az alapellátás potenciálja a megelőzésben ...................................................................... 29

hipertónia ....................................................................................................................... 29Cukorbetegség ............................................................................................................... 30zsíranyagcsere-zavarok................................................................................................. 31influenza elleni védőoltás ............................................................................................... 31

ajánlások a felnőttkori szűrésekkel és az influenza elleni védőoltással kapcsolatban ...... 32hipertóniaszűrés ............................................................................................................ 32a cukorbetegség szűrése ............................................................................................... 33a zsíranyagcsere-zavar szűrése .................................................................................... 34influenza elleni védőoltás ............................................................................................... 34

Célkitűzések ...................................................................................................................... 35módszerek ......................................................................................................................... 35szociodemográfiai tényezők.............................................................................................. 36életmódi elemek ................................................................................................................ 37Egészségüggyel kapcsolatos attitűd ................................................................................. 38Egészségi állapot .............................................................................................................. 38preventív szolgáltatások igénybevétele ............................................................................ 39Célcsoportok...................................................................................................................... 40

a hipertónia szűrése....................................................................................................... 40a cukorbetegség szűrése ............................................................................................... 40a zsíranyagcsere-zavar szűrése .................................................................................... 40

Európai lakossági egészségfelmérés – Magyarország, 2009

4 4

influenza elleni védőoltás ............................................................................................... 40statisztikai feldolgozás ...................................................................................................... 41Eredmények ...................................................................................................................... 41

a hipertónia szűrése....................................................................................................... 41az összes, nem hipertóniás, 20 év feletti felnőtt ........................................................ 41nem hipertóniás, 20 év feletti felnőttek, akik egy éven belül jártak háziorvosánál .... 45nem hipertóniás, de elhízott vagy cukorbeteg 20 év feletti felnőttek ......................... 48

a cukorbetegség szűrése ............................................................................................... 51az összes nem cukorbeteg, 45 év feletti felnőtt ........................................................ 51nem cukorbeteg, 20–44 év közötti kockázatnak kitett felnőtt .................................... 53

a zsíranyagcsere-zavar szűrése .................................................................................... 56zsíranyagcsere-zavar szempontjából egészséges 35 év feletti férfiak ..................... 56zsíranyagcsere-zavar szempontjából egészséges, de fokozott kockázatnak kitett 20–34 év közötti férfiak .................................................................................. 59zsíranyagcsere-zavar szempontjából egészséges, de fokozott kockázatnak kitett 20 év feletti nők .............................................................................................. 62zsíranyagcsere-zavar szempontjából egészséges, 65 év feletti felnőtt .................... 65zsíranyagcsere-zavar szempontjából egészséges, de fokozott kockázatnak kitett 20–64 év közti felnőttek ................................................................................. 68

influenza elleni védőoltás ............................................................................................... 7160 év feletti felnőttek .................................................................................................. 71a 20–59 éves, krónikus betegségek miatt fokozottan védendők ............................... 74

értékelés............................................................................................................................ 77

5

Előszó

Az Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF2009) – öt évvel az adatgyűjtés után – újabb tudományos igényű feldolgozásokkal gazdagítja az egészségstatisztikát. Az olvasó által kéz-ben tartott kiadvány két tanulmányt tartalmaz.

Csanádi Gábor, Csizmady Adrienn, Simon Dávid és Tausz Katalin a fogyatékossággal élő emberek életkörülményeiről, egészségi állapotáról és az önálló élet lehetőségéről írnak. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a fogyatékos embereknek hátrányos fizikai állapotuk mellett általában meg kell birkózni az átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb anyagi helyzettel és a mindennapi élet számukra fokozott nehézségeivel is.

Sándor János, Szabó Edit, Nagy Attila, Szücs Mária és Ádány Róza azt vizsgálják, hogy a felnőttek számára biztosított, alapellátásra épülő preventív szolgáltatások hatékonysága ha-zánkban miért nem kielégítő. Az ELEF-adatok elemzését egy igen részletes helyzetértékelés vezeti be, mely felöleli a jogi hátteret, a nemzetközi és hazai ajánlásokat, továbbá a hatékony megvalósítást akadályozó tényezőket.

A szakcikkek adatforrásául szolgáló ELEF2009 felmérésről az összefoglaló kiadványból (Európai lakossági egészségfelmérés – Magyarország, 2009. Összefoglaló eredmények, KSH, 2012) lehet részletes tájékoztatást kapni, ami az adatfelvétel részletein túl annak leg-fontosabb eredményeit is tartalmazza. A felmérés adataiból eddig három tanulmánykötet je-lent meg:1. Európai lakossági egészségfelmérés – Tanulmányok I. A lakosság egészségi állapota, 20122. Európai lakossági egészségfelmérés – Tanulmányok II. Az egészség társadalmi, gazdasá-

gi összefüggései, 20123. Európai lakossági egészségfelmérés – Tanulmányok III. Az egészségi állapot és az egész-

ségügyi ellátórendszer, 2013


7

Csanádi Gábor–Csizmady Adrienn–Simon Dávid–Tausz Katalin:*

A fogyatékos emberek helyzete az Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF2009) alapján

BevezetésA fogyatékos emberek a magyar társadalom legsebezhetőbb tagjai közé tartoznak. A fogyaté-kosság WHO szerinti társadalmi modelljének meghatározása szerint a fogyatékosító kontextu-ális tényezők között a nem megfelelő politikák és standardok, a negatív attitűdök, a megfelelő szolgáltatások elérhetetlensége, az elégtelen finanszírozás, az akadályokkal teli környezet, a fogyatékos emberekkel és szervezeteikkel folytatott társadalmi párbeszéd elmaradása mellett szerepel a megbízható adatok, tények hiánya is. „A fogyatékossággal kapcsolatos pontos és összehasonlításra alkalmas adatok és a működőképes programokról szóló beszámolók hiánya gátolja a megértést és a cselekvést.”1 Csak tények, megbízható adatok és indikátorok birtoká-ban lehet megfelelő fogyatékosságügyi programokat és politikákat kialakítani és azok megvaló-sulását monitorozni, értékelni.

Erre irányult legutóbb a TÁRKI két adatfelvétele2 is, amelyek elsősorban a társadalmi kire-kesztettséget vizsgálták, és így csak kisebb figyelmet fordítottak az egészségmagatartás jel-lemzőire. A 2009-es Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF2009) lehetőséget teremtett er-re is, általa árnyaltabb képet kaptunk a fogyatékos emberek életviszonyairól.

Módszertani megfontolások

A WHO 1948-ban életbe lépett alkotmánya úgy fogalmaz, hogy az egészség az ember testi, lel-ki és szociális jóléte, és nem csupán a sérülés vagy fogyatékosság hiánya.

A fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény szerint „fogyatékossággal élő sze-mély minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi káro-sodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, haté-kony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását”.3

Az Európai Unió 2007. március 30-án aláírta a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt, és minden intézkedésében az abban foglalt definícióra utal, például az Európai fo-gyatékosságügyi stratégia, 2010–2020 című dokumentumban is.4

A WHO által kiadott A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozá-sa (rövidítve: FNO)5 a fogyatékosság kifejezést egyfajta ernyő fogalomként használja, melynek jelentéstartománya átfogja a testi funkciókat, a tevékenységek és a társadalmi részvétel korlá-tozottságát. Ebben a felfogásban a fogyatékosságot az egészségi jellemzők és a kontextuális tényezők kölcsönhatása eredményezi; a fogyatékosság „dinamikus interakció az egészségi ál-lapot és egyéni valamint környezeti kontextuális tényezők között”.6 * ELTE Társadalomtudományi Kar1 World Report on Disability, 263. old.2 Az akadályozottsággal élők helyzete Magyarországon. TÁRKI Zrt. - Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet 2011. Az egészségkárosodott népesség helyzete Magyarországon. . TÁRKI Zrt. – Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet 2011.3 A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény. 1. cikk4 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:0636:FIN:HU:DOC5 A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása. World Health Organization, 2001. 7–8.old. http://www.rehab.dote.hu/tananyag/fno.pdf6 World Report on Disdability. WHO-World Bank, 2011. http://whqlibdoc.who.int/hq/2011/WHO_NMH_VIP_11.01_eng.pdf


8 9

A fogyatékos emberek életviszonyainak megismerését célzó kutatások számos buktatóval járnak. A hazai gyakorlatban is a fogyatékosság operacionalizálása, a használt definíciók, a mérési módszerek függnek a kutatás céljától: más a népszámlálásokban, az egészségfelmé-résekben és a munkaerő-piaci helyezet feltérképezésére irányuló vizsgálatokban.

A fogyatékosság fentiekben körvonalazott szemléletmódja eltér attól a megközelítéstől, amelyik típusokba sorolja a fogyatékosságokat (látás, hallás stb.), és ezt teszi a vizsgá-lat alapjává, hiszen így nagy a veszélye annak, hogy a fogyatékosság sokdimenziós volta egy „fő tényezőre” redukálódik. A fogyatékos személyek jogairól szóló magyarországi tör-vény meghatározásában például „fogyatékos személy: az, aki érzékszervi, így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyálta-lán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számá-ra tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során”.7 A magyarországi megfogalmazás nem említi, hogy a károsodás hosszan tartó, nem szól a másokkal egyen-lő társadalmi szerepvállalásról, csupán a társadalmi életben való aktív részvétellel kapcso-latos hátrányokról, fogyatékosságtípusokat kíván körülhatárolni a taxatív felsorolással, ami szemléletében eltér az ENSZ-egyezmény alapelveitől és kizárja például a pszichoszociális akadályozottsággal élő emberek csoportját.

Az érdekvédelmi tevékenység során, a szakpolitikai beavatkozások tervezésekor ugyan-akkor sokszor nélkülözhetetlenek az ilyen típusú adatok is (segédeszközök, akadálymente-sítés, szolgáltatások tervezése stb.). „A fogyatékosságról és a kontextuális tényezők minden aspektusáról szóló adatok azért fontosak, mert így alakítható ki teljes kép a fogyatékosságról és a funcióképességről. Anélkül, hogy információkkal rendelkeznénk arról, miként befolyásol-ja az egészségi állapot és a környezeti akadályok az emberek mindennapi életét, nehéz a fo-gyatékosság hatókörét meghatározni. Ugyanazzal a fogyatékossággal rendelkező emberek, a kontextustól függően, nagyon különböző típusú és mértékű korlátozottságokat tapasztalhatnak meg.”8

A 2011-es népszámlálás fogyatékos emberek helyzetére vonatkozó részletes adata-it ismerve megfogalmazódhat a kérdés: mi is az oka az eltéréseknek? A népszámlálás-ban a fogyatékosságra vonatkozó kérdés egy a sok közül, az egészségfelmérések kö-zéppontjában ugyanakkor a fogyatékossághoz (is) kapcsolódó kérdések állnak. 2011-ben – a népszámlálások során először – a fogyatékosság mellett a tartós betegségre vonat-kozó kérdéseket is feltettek. A választás lehetősége folytán a tartós egészségi problémák-kal küzdőknek van egy olyan halmaza, amelynek tagjai bármelyik csoporthoz is sorolják magukat, nem tévednek. A népszámlálási kérdőív egy medikális szemléletű listából kéri a válaszadókat, hogy azonosítsák magukat, míg az egészségfelmérés különböző tevékeny-ségek végzésére való képesség korlátozottsága alapján alakít ki csoportokat. Az előbbi esetben az egyén különböző identitásai közül választ, például egy csípőprotézises idős ember az akadályozottságát idős korára vezetheti vissza, és nem fogyatékossággal azo-nosítja, így válasza nemleges lesz, és nem szerepel majd a mozgássérült emberek cso-portjában. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a népszámlálás teljes körű adatgyűjtés, míg az egészségfelmérés mintavételen alapul.

Sok országban és az Eurostat által koordinált ELEF-kutatásban is az akadályozottság ke-rül a középpontba, ennek fokát mérik, majd így azonosítják a fogyatékos személyeket. Ter-

7 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 4. §-a. A tanulmányt a szerzők 2012-ben írták. Azóta megváltozott a törvényben a fogyatékos személy meghatározása, és már magában foglalja a pszichoszociális károsodással élőket is.

8 World Report on Disability. WHO/World Bank 2011, 22. old.


9

Tanulmányok IV. – Egészségi szempontból veszélyeztetett lakossági csoportok

mészetesen ez annak (is) függvénye, hová helyezzük a küszöb értéket és milyen kérdések együttesével határozzuk meg magát az akadályozottságot.

Elemzésünk során – az ENSZ-egyezmény szellemiségét vállalva – „megengedőbbek” vol-tunk a csoportok képzésekor, azaz a fogyatékosság típusa szerinti csoportokat úgy alakítot-tuk ki, hogy nem az akadályozottságok együttesét tekintettük kritériumnak, hanem esetenként egyetlen nehézséget okozó elem alapján is akadályozottként soroltuk be a megkérdezetteket. (Lásd a 9-13. lábjegyzetet.)

A népszámlálás és az egészségfelmérések sem alkalmasak a fogyatékos népesség pon-tos létszámának azonosítására. Inkább arra alkalmasak, hogy más, a népesség egészét jel-lemző adatokkal összehasonlításban látleletet adjanak a fogyatékos emberek helyzetéről, il-letve, ha ez lehetséges, képet rajzoljanak a változások tendenciáiról.

Minden módszertani nehézség ellenére a fogyatékos emberek helyzetét is érintő empirikus kutatások fontos adalékokkal szolgálhatnak nem csak az érintettek és a kutatók, de a közpo-litika alakítói számára is. Az ELEF-kutatás ezek körébe tartozik, hiszen egyes kérdései, még ha nagy óvatossággal is, de lehetőséget teremtenek a fogyatékos emberek élete egyes jel-lemzőinek vizsgálatára. Az óvatosságra elsősorban azért van szükség, mert a kutatás nem célzottan a fogyatékos emberek helyzetének, de nem is a fogyatékos emberek egészségma-gatartásának feltérképezésére irányult, hanem a 15 éves és idősebb lakosság egészére – egy 5051 fős reprezentatív minta alapján.

Az ELEF-kutatás záró tanulmánya összegzi és elemzi az akadályozottsággal élők egész-ségmagatartását és helyzetük néhány más jellemzőjét is. Mi éppen a szakmapolitikai beavat-kozások megalapozottabbá tétele érdekében megpróbáltuk megtalálni a válaszadók között a „klasszikus” fogyatékos csoportokat is, és áttekintést adni – amennyire ezt az adatok enged-ték – életminőségük alakulásáról. A kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján kísérletet tet-tünk a hallássérült, a látássérült, a mozgássérült és a pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek csoportjának behatárolására. Erre – az adatfelvétel módja miatt – nem volt lehető-ségünk az értelmi fogyatékos emberek esetében. Több esetben az árnyaltabb elemzést az alacsony elemszám tette lehetetlenné.

Tanulmányunk így egyfajta módszertani kísérletnek is tekinthető, hiszen azzal, hogy külön-bözőféleképpen képzett változókkal határoztuk meg a fogyatékos emberek csoportját arra is lehetőség nyílt, hogy összevessük e csoportok jellemzőit.

Tanulmányunkban az egyik csoportképző tényező a súlyos akadályozottság,9 de megpró-báltuk azonosítani a fogyatékosság típusa szerinti csoportokat is.

Látássérültnek tekintettük azt, aki szemüvege, illetve kontaktlencséje rendes használata mellett is csak nagy nehézséggel vagy egyáltalán nem látja a nyomtatott szöveget az újság-ban, vagy mások arcát nem látja kb. 4 méteres távolságból, pl. az utca másik oldalán.10

Hallássérült személy az, aki siket, aki nagy nehézséggel vagy egyáltalán nem hallja, amit mások mondanak, ha több emberrel beszélget.11

Mozgássérült személyként azonosítottuk, aki nagy nehézséggel vagy egyáltalán nem tud 500 métert gyalogolni sík területen és le vagy felmenni egy emeleti lépcsőn, valamint lehajol-ni vagy térdelni segédeszköz vagy segítség nélkül.12

9 „Az elmúlt 6 hónapban milyen mértékben korlátozta Önt valamilyen egészségi probléma a szokásos mindennapi tevékenységekben?” kérdésre a „Súlyosan korlátozta” választ adók.

10 „Látja-e a nyomtatott szöveget az újságban? Látja-e mások arcát kb. 4 méteres távolságból, pl. az utca másik oldalán?” Az e kérdések legalább egyikére „Nagy nehézséggel” vagy „Egyáltalán nem látja” választ adók.

11 A „Használ-e Ön hallókészüléket?” kérdésre „Teljesen siket”, és a „Hallja-e, amit mások mondanak, ha több emberrel beszélget?” kér-désre „Nagy nehézséggel vagy egyáltalán nem” választ adók.

12 „Tud-e Ön 500 métert (fél kilométert) gyalogolni sík területen bot, más segédeszköz vagy személyes segítség nélkül? Le vagy fel tud-e menni egy emeletet lépcsőn bot, más segédeszköz vagy személyes segítség nélkül? Le tud-e hajolni vagy térdelni segédeszköz vagy személyes segítség nélkül?” Az e kérdésekre „Nagy nehézséggel vagy egyáltalán nem” választ adók.


10 11

Pszichoszociális akadályozottsággal élőként határoltuk körül azokat a személyeket, akik krónikus szorongástól és krónikus depressziótól valamint más pszichés mentális problé-mától szenvednek.13,14

Egy személy annyi kategóriába lett besorolva, ahány fajta fogyatékossággal él.

A fogyatékos emberek15 életkörülményei, szociodemográfiai jellemzői

Az 1. tábla tartalmazza az előző fejezetben adott definíciók szerint az egyes fogyatékossági típusokra vonatkozó arány és populációs becsléseket. A látássérültek esetén a fentiek szerin-ti kiterjesztő definíciót használtuk, azaz elemzésünkben látássérültnek tekintettünk minden-kit, akik akár az olvasás akár a távoli tárgyak, emberek felismerése terén súlyos nehézséggel küzdöttek, a táblázatban azonban zárójelben megadtuk azoknak az arányát és becsült szá-mát, akik mindkét területen egyaránt súlyos nehézséget jeleztek. Ez utóbbi definíció a refe-renciaként használatos népszámlálási adatokat inkább tükrözi.

1. táblaAz egyes fogyatékossági típusok előfordulásának gyakorisága

(%)

Fogyatékosság megléte Súlyos korlátozottság

A fogyatékosság típusa

látása) mozgás hallás pszichoszociális

Igen 8,6 4,4 (1,05)

4,5 1,1 1,2

Nem 91,4 95,6 (98,95)

95,5 98,9 98,8

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Ñ* (fő) 722 000 369 000 (88 000)

378 000 92 000 101 000

a) Látássérültek esetén zárójelben azoknak az aránya található, akik számára közel- és távollátás egyaránt problémát okoz, illetve, akik számára legalább az egyik nem okoz problémát.*Ñ = Súlyosan korlátozottak, illetve fogyatékosok népességbeli számának becslése.

A súlyos korlátozottság és az egyes fogyatékosság fajták között szignifikáns összefüggés van: a látássérültek 77, a mozgássérültek 70, a hallássérültek 91 és a pszichoszociális fo-gyatékos személyek 45%-a tartja magát súlyosan korlátozottnak a mindennapi tevékenysé-gek végzésében.

2. táblaA súlyos korlátozottság fogyatékossági típusonként

(%)

Súlyos korlátozottságA fogyatékosság típusa

látás mozgás hallás pszichoszociális

Van 76,6 70,1 90,9 44,7Nincs 23,4 29,9 9,1 55,3Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0

13 A „Van-e jelenleg vagy volt-e korábban Önnek valamilyen betegsége vagy egészségi problémája a listán szereplők közül?” kérdésre a „Krónikus szorongás”, „Krónikus depresszió”, illetve „Egyéb pszichés/mentális problémák” válaszok mindegyikét megjelölők.

14 A krónikus szorongástól szenvedők 77%, a krónikus depressziótól szenvedők 86%és a más mentális betegségtől szenvedők 90%-át% betegségét orvos állapította meg.

15 A továbbiakban minden esetben, ha ettől való eltérésre nincs utalás, az adatok a 15 éves és idősebb népességre vonatkoznak.


11


Azt gondolhatnánk, hogy az ilyen fogyatékossággal élők súlyos nehézségekkel szembe-sülnek életükben. Ez akár így is lehet – erre számtalan bizonyítékot találunk a tanulmány to-vábbi részeiben –, ám e változók képzéséhez alapul szolgáló kérdések a válaszadó szubjek-tív megítélése iránt érdeklődnek, s ugyanazt a helyzetet a válaszadók eltérően élhetik meg, értékelhetik. Ráadásul a korlátozottság után érdeklődő kérdés meglehetősen általános, míg az egyes fogyatékossági típusokat leíró változókat konkrét élethelyzetekre utaló kérdésekre adott válaszokból képeztük. A magyarázat része lehet az is, hogy a válaszadók nagyon kü-lönböző mértékben rehabilitálódtak vagy rehabilitálták magukat.

3. táblaA fogyatékos személyek és a népesség megoszlása nem, életkor

és iskolai végzettség szerint fogyatékossági típusonként (%)

Megnevezés Súlyos korlátozottság

A fogyatékosság típusaTeljes

népesség látás mozgás hallás pszicho-

szociális

NemFérfi 43,8 36,3 30,7 36,4 32,9 46,6Nő 56,2 63,7 69,3 63,6 67,1 53,4Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Életkor15-29 2,0 4,9 0 0 4,7 20,330-44 6,5 8,5 1,6 1,3 19,8 26,745-59 28,5 22,9 16,2 17,1 37,2 25,260-74 26,1 29,7 27,7 28,9 22,1 18,475+ 36,9 34,0 54,5 52,6 16,3 9,5Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Iskolai végzettségLegfeljebb 8 általános 53,5 50,8 62,7 57,9 48,8 27,3Középfok, nincs érettségi 20,3 19,3 14,8 18,4 28,6 26,0Érettségi 19,0 21,2 17,7 14,5 21,4 31,1Felsőfokú 6,8 8,5 4,8 9,2 1,2 15,3Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A súlyos korlátozottságról beszámolók körében a férfiak és nők aránya kis mértékben tér csak el a teljes népességétől, míg a fogyatékosság típusa szerinti csoportokban jelentős nő többlet mutatkozik. Ebben is különböző okok játszhatnak szerepet – többek között például az, hogy a két nem képviselői másként ítélik meg ugyanazt a helyzetet, vagy, hogy a nők várha-tó élettartama hosszabb, s mint majd látni fogjuk, a fogyatékos személyként definiált csopor-tok életkori összetétele eltér a népesség egészétől. Ez utóbbi feltevést az alábbiakban még tesztelni fogjuk.

A fogyatékos emberek jóval idősebbek, mint a népesség egésze. A pszichoszociális fogya-tékossággal élő emberek ugyan idősebbek az átlagosnál, de nem olyan mértékben, mint az egyéb fogyatékossággal élők, és a 75 évesnél idősebbek körében sem olyan jelentős a felül-reprezentáltságuk. Ez megerősíti azt a tapasztalatot, hogy a pszichoszociális fogyatékosság keletkezése kevésbé köthető életkorhoz, mint a többi fogyatékossági típusé.

Bármilyen is legyen a fogyatékosság, az érintett népesség munkaerő-piaci esélyeket is meghatározó iskolai végzettsége minden csoportban jelentősen alacsonyabb, mint a né-pesség egészéé. Az alapfokú végzettségűek jelentős felülreprezentáltsága különösen a


12 13

mozgássérült személyek körében kiugróan magas. Az érettségizettek és a diplomások ugyan-akkor minden fogyatékossági csoportban nagymértékben alulreprezentáltak. Úgy tűnik, hogy már a középiskolai végzettség megszerzése is rendkívül jelentős nehézségeket jelent az ál-talunk vizsgált csoportok számára.

A súlyos korlátozottság megjelenését egyetlen modellbe foglaltan is mindhárom vizsgált tényező, a nem a kor és az iskolai végzettség közvetve vagy közvetlenül szignifikánsan be-folyásolja.

4. tábla A súlyos korlátozottság összefüggése a nemmel, korral és iskolai végzettséggel

(logisztikus regresszió)

Változó B Szignifikancia Esélyhányados

Iskolai végzettség (referencia: az alacsonyabb iskolai végzettségűek) 0,000

Középfokú -0,814 0,000 0,443

Felsőfokú -0,834 0,000 0,434

Nem(referencia: férfi) 0,000

Nő -0,319 0,001 0,727

Korcsoport(referencia: 30 évesnél fiatalabbak) 0,000

30-44 évesek 1,111 0,001 3,037

45–59 évesek 2,121 0,000 8,338

60–74 évesek 1,520 0,000 4,573

75 évesnél idősebbek 2,269 0,000 9,672

Konstans -2,821 0,000 0,060

Cox-Snell R2 = 0,101; Nagelkerke R2 = 0,228

Az egyes tényezők hatását vizsgálva az állapítható meg, hogy a legjelentősebb hatásúnak az életkor tűnik: már a 30–44 évesek esetén háromszoros a súlyos korlátozottság esélye a 15–29 éves referencia kategóriához képest. A következő korcsoport (45–59 évesek) esetén a súlyos korlátozottság további több mint nyolcszoros esélynövekedését látjuk.16 A 60, illet-ve 75 év felettiek esetén a fiatalabbakhoz képest szintén szignifikáns és nagymértékű esély-növekedés mutatkozik. Az iskolai végzettség hatása szintén szignifikáns: a magasabb iskolai végzettség a súlyos korlátozottság alacsonyabb esélyével jár együtt, az esélyváltozás mérté-ke 0,4 körül változik az iskolai végzettség szintje szerint. Szignifikáns hatás tapasztalható a nem tekintetében is: a nők esélye valamivel kisebb (0,727-szeres) a súlyos korlátozottság el-szenvedésére a férfiak esélyéhez viszonyítva.17

Az életkori eltérések magyarázhatják azt is, hogy miért élnek közülük az átlagosnál szigni-fikánsan kevesebben gyermekükkel egy háztartásban. Többségük valaha több-kevesebb ide-ig munkavállaló volt.

16 A csoportok kódolása úgy történt, hogy a regresszióban az ordinális változók esetén mindig az összes alacsonyabb értékhez viszonyí-tunk, így többlethatásként értelmezhetjük az esélyhányadost.

17 Fontos hangsúlyozni, hogy a fenti és következő modellek az egyes vizsgált tényezők független hatását mutatják, azaz a korábbi leíró elemzéssel szembeni esetleges ellentmondások az egyes tényezők összefüggésének köszönhetők.


13


5. táblaA fogyatékos személyek és a népesség megoszlása családi állapot szerint

fogyatékossági típusonként (%)


A fogyatékosság típusaA teljes


szociális

Családi állapotHázasságban vagy

párkapcsolatban ténylegesen együttélők

57,6

56,4

48,2

42,9

53,5

58,8Egyedülálló özvegyek 14,8 15,1 19,8 27,3 8,1 5,1Egyéb 27,6 28,5 31,9 29,9 38,4 36,1Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Gyerek a háztartásbanNincs 82,2 79.7 87,5 88,3 77,6 52,9Van 17,8 20,3 12,5 11,7 22,4 47,1Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

6. táblaA fogyatékos személyek és a népesség megoszlása aszerint,

hogy volt-e valaha fizetett munkájuk illetve a jelenlegi gazdasági aktivitás szerint fogyatékossági típusonként

(%)




szociális

Fizetett munkaIgen 92,3 90,4 89,6 91,9 82,9 80,8Nem 7,7 9,6 10,4 8,1 17,1 19,2Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Gazdasági aktivitásDolgozik 6,3 18,3 1,3 4,0 10,6 46,1Rokkantsági ellátásban

részesül

34,7

17,0

21,3

17,3

50,6

7,0

A fogyatékos személyek gazdasági aktivitása szignifikánsan eltér a népesség egészétől. Mivel több körükben az idős ember, így az öregségi és özvegyi nyugdíjas is. A második leg-népesebb csoportot a valamilyen rokkantsági ellátásban (az adatfelvétel idején még rokkant-sági nyugdíj vagy járadék) részesülők alkotják.

A pszichoszociális problémákkal küzdők fele rokkantsági ellátásból kényszerül megélni, hi-szen az ő csoportjuk fiatalabb, kevesebben érték még el közülük az öregségi nyugdíjkorha-tárt. Az aktív korú fogyatékos személyek többsége sem tud a munkaerőpiacra bejutni, még részmunkaidősen vagy alkalmi munkásként sem, holott többségüknek korábban volt fizetett munkája, aminek elvesztése részben az életkorukkal, részben a megváltozott munkaerő-pi-aci viszonyokkal lehet összefüggésben. Jövedelmi helyzetük sokkal rosszabb, mint a teljes népességé.

7. tábla


14 15

Az egyes fogyatékossági csoportok és a népesség megoszlása a háztartás jövedelmi ötödbe tartozása és a munkajövedelem megléte szerint

Jövedelmi ötöd Súlyos korlátozottság



szociális

Jövedelmi ötödLegalacsonyabb 39,8 36,3 47,9 36,8 38,8 20,02. 24,8 19,9 21,7 22,4 24,7 19,93. 16,0 16,7 15,7 13,2 23,5 20,14. 10,3 15,4 8,6 19,7 4,7 20,3Legmagasabb 9,0 11,8 6,1 7,9 8,2 19,7Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Munkajövedelem a háztartásbanNincs 62,8 57,2 72,5 66,2 54,1 28,0Van 37,2 42,8 27,5 33,8 45,9 72,0Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A mozgássérült személyek csaknem fele, a többi fogyatékos mintegy harmada él olyan háztartásban, amely a teljes mintában mért alsó jövedelmi ötödhöz, vagyis a magyar lakos-ság legszegényebb csoportjához tartozik. Ez a helyzet köztudottan gyakori akkor, ha a ház-tartásban nincs, vagy csak kevés munkajövedelemmel bíró személy van. Ez a fogyatékos emberek háztartásaira is igaz.

A népességi átlagot jelentősen meghaladó mértékben jellemző a fogyatékos személyekre hogy háztartásukban egyetlen személynek sincs munkából származó jövedelme; a mozgás-sérültek helyzete ebből a szempontból még a többiekénél is aggasztóbb.

A fogyatékos személyek, különösen a mozgássérültek és a pszichoszociális fogyatékos-sággal élők jóval többet költenek gyógyszerre és más, közvetlenül az egészségügyi ellátás-sal összefüggő eseményekre a népesség más csoportjainál – még a hálapénzre fordított ösz-szegek nélkül is.

8. táblaA fogyatékos személyek és a népesség megoszlása az egészségügyi ellátásokért fizetett havi költség, valamint aszerint, hogy meghiúsult-e

az elmúlt 4 hétben anyagi ok miatt a gyógyszervásárlás (%)



népességlátás mozgás hallás pszicho-

szociális

Egészségügyi kiadások Nincs 12,4 19,2 7,9 10,0 7,8 33,42000 forint vagy kevesebb 5,8 7,2 6,1 5,7 6,5 12,22001–6000 forint 19,9 20,3 15,7 28,6 16,9 24,76000 forintnál több 61,9 53,3 70,4 55,7 68,8 29,7Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Gyógyszervásárlás elmulasztásaIgen 16,7 16,5 19,2 12,3 27,8 5,1Nem 83,3 83,5 80,8 87,7 72,2 94,9Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0


15


A kutatás során nem vizsgálták részletesen az anyagi depriváció jellemzőit, de a fo-gyatékos személyek átlagosnál nagyobb szegénységére utal, hogy a népesség egészé-hez mérten többszörös azok aránya, akik nem tudják a szükséges gyógyszereket meg-vásárolni.

9. táblaAz anyagi helyzet szubjektív megítélése a fogyatékosság típusa szerint

(%)

Anyagi helyzet Súlyos korlátozottság



szociálisNagyon jó, jó 5,9 7,5 5,5 11,9 3,6 12,9Megfelelő 42,3 40,7 41,5 42,9 39,3 58,4Rossz, nagyon rossz 51,8 51,8 53,0 45,3 57,1 28,7Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Mindez tükröződik az anyagi helyzet megítélésében is: a megkérdezettek nagyjából fele min-den fogyatékossági csoportban kifejezetten rossznak vagy nagyon rossznak tartja jövedelmi viszonyait, és ez az arány is majdnem kétszerese annak, ami a népesség egészére jellemző.

A fogyatékos emberek egészségi állapota, egészségmagatartása

A fogyatékosság önmagában nem betegség, ám a fogyatékos emberek – mint bárki más – is lehetnek betegek. A fogyatékosságok egy része valamilyen betegség következtében alakul ki, és a maga a fogyatékosság is maga után vonhat további egészségproblémákat.

A fogyatékos emberek orvos által felírt bármilyen gyógyszert a vizsgálatot megelőző két hétben nagyobb arányban szedtek, mint a népesség másik része (a népesség egésze 53, súlyosan korlátozottak 90, látássérültek 77, mozgássérültek 95, hallássérültek 92, pszichiátri-ai betegek 93%). Többen használnak közülük altatót, mint általában (a népesség egésze 12, súlyosan korlátozottak 22, látássérültek 26, mozgássérültek 28, hallássérültek 21, pszichiát-riai betegek 47%). Így havi gyógyszerköltségeik is jóval magasabbak, mint a népesség egé-szében mért értékek.

10. táblaA fogyatékos személyek és a népesség megoszlása havi

gyógyszerköltség szerint fogyatékossági típusonként (%)

Havi gyógyszerköltség Súlyos korlátozottság



szociálisNincs 13,2 19,6 9,4 10,8 8,5 34,92000 forint vagy kevesebb 6,8 8,1 6,7 4,1 6,1 14,22001–6000 forint 23,6 23,9 20,1 33,8 22,0 27,36000 forintnál több 56,4 48,4 63,9 51,4 63,4 23,6Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Az egyes fogyatékossági típusok speciális gyógyszerigényeit, és ezek „indokolt” különb-ségeit nem könnyű megbecsülni. A magas gyógyszerköltséget elviselni kénytelen csoportba azonban közülük két-háromszor annyian tartoznak, mint az általában szokásos, és ez min-denképpen arra utal, hogy e téren közvetlen anyagi nehézségekkel is szembe kell nézniük.


16 17

A fogyatékos személyek több időt kényszerülnek kórházban tölteni, és gyakrabban keresik fel háziorvosukat, illetve valamilyen szakorvost.

11. táblaA fogyatékos személyek és a népesség megoszlása egyes egészségügyi

szolgáltatások éves igénybevétele szerint fogyatékossági típusonként(%)

Egészségügyi szolgáltatások igénybevétele

Súlyos korlátozottság


népességlátás mozgás hallás pszicho-

szociális

A kórházban töltött éjszakák száma0 58,3 70,5 52,4 52,6 61,6 85,61–4 5,2 4,3 6,4 3,9 4,7 5,15–10 12,5 10,2 12,1 9,2 10,5 4,4Több 24,0 15,1 29,1 34,2 23,3 4,9Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A legutóbbi szakorvosi találkozásEgy éven belül 76,2 69,9 75,4 64,9 82,4 59,8Régebben 23,8 30,1 24,6 35,1 17,6 40,2Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A legutóbbi háziorvosi találkozás Egy éven belül 91,1 86,8 91,1 92,1 97,6 76,1Régebben 8,9 13,2 8,9 7,9 2,4 23,9Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Labor- vagy röntgenvizsgálaton a vizsgálat előtti 12 hónapban a népesség 55%-a járt, a fo-gyatékosok ennél többen (a súlyosan korlátozottak 69, a látássérültek 65, a mozgássérültek 69 és a pszichiátriai betegek 73%).

Az alternatív gyógymódok a népesség egészéhez hasonlóan körükben sem túlságosan elterjedtek. Nem az orvos által felírt gyógyszert, táplálékkiegészítőt csak a pszichoszociális akadályozottsággal élők fogyasztanak az átlagosnál többször (átlagosan 37, pszichiátriai be-tegek 58%). Vény nélkül kapható vitaminokat, tápanyag-kiegészítőt, roboráló szereket viszont az átlagosnál kevesebbet vásárolnak (átlagosan 69, súlyosan korlátozottak 60, látássérültek 47, mozgássérültek 60, hallássérültek 44, pszichiátriai betegek 42%), vélhetően pénzszűke miatt. Fizikoterapeuta, gyógytornász szolgáltatásait a látássérültek kivételével a fogyatékos emberek gyakrabban veszik igénybe: a népesség 8,9%-a keresett fel ilyen szakembert az el-múlt évben, míg a súlyosan korlátozottak 19, a látássérültek 12, a mozgássérültek 20, a hal-lássérültek 21 és a pszichiátriai betegek 17%-a. Gyógymasszőr kezelte ugyancsak az elmúlt 12 hónapban a népesség 6,6%-át, ennél csak a pszichiátriai betegek (13%) vették szignifi-kánsan gyakrabban igénybe ezt a szolgáltatást. A súlyos korlátozottságról beszámolók és a hallássérültek kivételével minden fogyatékossági típusba tartozók szignifikánsan gyakrabban kérték pszichológus, pszichiáter segítségét a népesség egészénél (népesség egésze 3,9, látássérültek 7,2, mozgássérültek 8,0, súlyosan korlátozottak 11%). A krónikus szorongás-ról, krónikus depresszióról vagy más pszichés mentális problémáról beszámolók mindössze 41%-a keresett fel pszichológust, pszichoterapeutát a vizsgálat előtti évben.

Az egészségügyi szolgáltatásokkal való elégedettség kismértékben tér el a népesség egé-szében mért értéktől, összességében elégedettebbek az átlagnál. A kórházi ellátásokkal a népesség egészének 42%-a volt elégedett vagy nagyon elégedett, ennél nagyobb arány-ban csak a súlyosan korlátozottak (52%) és a hallássérültek (53%). A szakorvosi ellátással


17


a népesség egészének 58%a volt elégedett, vagy nagyon elégedett, a súlyosan korlátozot-tak az átlagot meghaladó (66%), míg a többi fogyatékossági csoport tagjai átlag körüli mér-tékben. A háziorvosi ellátással kapcsolatos elégedettség mértéke az átlagos magas értéknek (népesség egésze: 81%) megfelelően alakul körükben is. A sürgősségi mentőszolgálat telje-sítményéről (elégedett, vagy nagyon elégedett a népesség 31%-a) a súlyosan korlátozottak (42%), a mozgássérültek (41%) és a hallássérültek (43%) festenek az átlagosnál jobb képet. A fogorvosi ellátások megítélése viszont a fogyatékos emberek között negatívabb az átlagos-nál, a népességben a nagyon elégedettek és az elégedettek együttes aránya 71, a sérültek között viszont a fogyatékosság típusától függetlenül 60–61%.

Egészségi állapotukat sokkal rosszabbnak ítélik a fogyatékos emberek – érthetően – mint a népesség egésze, és úgy vélik, sokat nem is nagyon tehetnek érte.

12. táblaA fogyatékosok személyek és a népesség megoszlása az egészségi állapot

megítélése szerint fogyatékossági típusonként (%)

Az egészségi állapot megítélése

Súlyos korlátozotság


népesség látás mozgás hallás pszicho- szociális

Jó, nagyon jó 6,5 19,0 2,6 5,2 4,7 54,2Kielégítő 24,8 27,8 21,7 27,3 28,2 31,1Rossz, nagyon rossz 68,7 53,3 75,7 67,5 67,1 14,6Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A fogyatékos emberek körében az egészségi állapot negatívabb megítélése nem az élet-kori, nemi és iskolai végzettség tekintetében mutatkozó különbségeknek köszönhető: az em-lített tényezőket kontrollálva az ötpontos skálán a magukat súlyosan korlátozottnak tekintők értéke átlagosan egy ponttal rosszabb, mint a népesség másik részének átlaga.

13. tábla Az egészségi állapot szubjektív megítélése és a súlyos korlátozottság közötti összefüggés korra, nemre és iskolai végzettségre kontrollálva

(több tényezős varianciaanalízis*)

Változó B Szignifikancia 99,9-%-os konfidencia- intervallum

Parciális eta négyzeta)

KontrolltényezőkNem 0,000 0,004Korcsoport 0,000 0,241Iskolai végzettség 0,000 0,035

Súlyos korlátozottságSúlyos korlátozottság(referencia: súlyosan nem korlátozott) +1,026 0,000 +0,914 +1,138 0,107

Interceptb) +3,722 0,000 +3,576 +3,868* Az ANOVA-elemzés feltétele a csoportonkénti szórás azonossága, amely e modell és a további modellek esetén is kis mértékben, de szignifi-kánsan sérül. Az eltérő szórások párosulva az eltérő csoportméretekkel az elsőfajú hiba megnövekedéséhez vezetnek. E tényező csökkentése érdekében az ANOVA-elemzésekhez a paraméterbecslések esetén a szokásos 95%-os konfidencia-intervallum helyett 99,9%-os konfidencia intervallumot adunk meg, illetve csak az ilyen szinten is szignifikáns tényezőket tekintjük statisztikailag jelentősnek.a) Az eta-paraméter a korrelációs koefficienshez hasonlít, azt mutatja, hogy a függő változó szórásának mekkora részét magyarázza a független változó. A független változó azonban itt nem folytonos, hanem kategóriaváltozó.b) Az ’Intercept’ szignifikanciája azt mutatja meg, hogy ha a teljes adathalmazt átlagoljuk, az különbözik-e a nullától.R2: 0,4081: nagyon jó, 5: nagyon rossz


18 19

A fogyatékos emberek a népesség egészéhez viszonyítva sokkal kevésbé érzik úgy, hogy bármit is tehetnének az egészségükért.

14. táblaA fogyatékos személyek és a népesség megoszlása a szerint, hogyan látják,

mit tehetnek az egészségükért fogyatékossági típusonként (%)

Mit tehet az egészségéért Súlyos korlátozottság



szociális

Sokat, nagyon sokat 34,7 45,6 25,6 27,6 32,9 75,7Keveset, nagyon keveset 65,3 54,4 73,8 72,4 67,1 24,3Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Ez többek között azzal a viszonylag gyakori jelenséggel függ össze, hogy az elesettek – vagy legalábbis aránylag nehéz helyzetben levők – hosszú időszakok beidegződései és a tényleges körülmények miatt nem számítanak arra, hogy saját maguk lényeges változást lennének képesek elérni. A kívülről várt segítség, a feladás, passzivitás a kiszolgáltatottságot még súlyosabbá teszi.

A tanulmányban vizsgált fogyatékosok az átlagosnak megfelelő, nagyon magas arány-ban (95–96%) nézették meg vérnyomásukat életük folyamán. Az átlagosnál többször voltak koleszterinmérésen is (a népesség egésze 64, súlyosan korlátozottak 81, látássérültek 77, mozgássérültek 82, hallássérültek 68, pszichiátriai betegek 80%) és vércukorvizsgálaton (a népesség egésze 73, súlyosan korlátozottak 87, látássérültek 83, mozgássérültek 85, hallás-sérültek 84, pszichiátriai betegek 87%). Influenza elleni védőoltásban is többen részesültek közülük (a népesség egésze 26, súlyosan korlátozottak 40, látássérültek 35, mozgássérültek 48, hallássérültek 33, pszichiátriai betegek 38%).

15. táblaA testmozgás intenzitása a fogyatékosság típusa szerint

Testmozgás intenzitása Súlyos korlátozottság



szociálisMegfelelő fizikai aktivitás 47,3 56,9 20,2 39,0 52,9 81,4Mérsékelt fizikai aktivitás 12,4 10,5 8,7 10,4 17,6 8,6Egyáltalán nem mozog 40,3 32,6 71,1 50,6 29,4 10,0Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A megfelelő fizikai aktivitás fontos egészségügyi prevenciós eszköz. A fizikai aktivitás hiá-nya a fogyatékossággal élők körében sokkal inkább jellemző, mint a teljes népességben. Er-re azonban csak a mozgássérültek fizikai állapota nyújt magyarázatot.

Az önálló élet lehetősége

Az önálló élet megteremtésének lehetőségében – az e vizsgálatban nem szereplő általános akadálymentességen kívül – nagy szerepet játszanak a megfelelő segédeszközök, a segítő kapcsolatok és a jól működő, hozzáférhető szolgáltatások a fogyatékos emberek számára.


19


Az önellátásban és a háztartási munkákban minden fogyatékossággal élő csoport – kivált-képp a mozgássérült embereké – nagyobb nehézségekkel kénytelen megbirkózni, mint a né-pesség egésze. Az otthonukon kívüli tevékenységek is jóval több gondot okoznak számukra, mint a népesség többi részének. Ebben a fizikai és infokommunikációs akadálymentesség hi-ányának jelentős szerepe lehet.

16. tábla A fogyatékos személyek és a népesség megoszlása az önellátási nehézségek

gyakorisága szerint fogyatékossági típusonként*(%)

A nehézségek száma Súlyos korlátozottság



Az önellátási nehézségek száma

Nincs 53,7 76,1 45,5 61,8 80,0 96,0

1-2 29,5 11,1 25,8 15,8 10,6 2,6

3+ 16,8 12,8 28,7 22,4 9,4 1,4

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A háztartási munkákban felmerülő nehézségek gyakorisága)

Nincs 30,7 51,0 5,8 26,3 50,0 83,9

Egy tevékenységben 15,9 11,4 15,7 14,5 15,1 8,1

Több tevékenységben 53,4 37,6 78,6 59,2 34,9 8,0

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A pénzügyek és más hivatalos ügyek intézésében felmerülő nehézségek

Nem vagy csak kisebbet 59,0 67,9 42,2 50,0 68,2 93,5

Nagy nehézséget okoz, vagy egyáltalán nem tudja egyedül elvégezni

41,0 32,1 57,8 50,0 31,8 6,5

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

* A kérdőívben az iránt is érdeklődtek, hogy mennyire okoznak nehézséget a következő tevékenységek: táplálkozás, ágyba lefekvés, fel-kelés; székre leülés, felállás; öltözés, vetkőzés; WC-használat; fürdés, zuhanyozás, telefonálás, gyógyszerszedés. A táblázatban a „Nagy nehézséget okoz”, „Nem tudom egyedül elvégezni” választ adók szerepelnek.a) A háztartási teendők között a főzés, ételkészítés, bevásárlás, könnyű házi munka, alkalmi nehezebb házi munka szerepel. A táblázatba a nagy nehézséget okoz, nem tudom egyedül elvégezni választ adók kerültek.

A fenti három területen (önellátás, házimunka, pénzügyek és ügyintézés) mutatkozó ne-hézségek hátterében főkomponens elemzéssel egyetlen önellátást jellemző látens változót azonosítottunk (amely az összes tényező együttes szórásának több mint felét hordozta). E lá-tens változó kapcsán többtényezős varianciaanalízist végeztünk, ami a súlyos korlátozottság és az önálló élet nehézsége közötti összefüggést vizsgálta a kor, nem és iskolai végzettség okozta különbségek kontrollálása mellett.


20 21

17. táblaAz önellátás nehézségével kapcsolatos tényezők (standardizált főkomponens*)

és a súlyos korlátozottság összefüggése korra, nemre és iskolai végzettségre kontrollálva (több tényezős varianciaanalízis)

Változó B Szignifikancia 99,9 %-os konfidencia- intervallum

Parciális eta négyzet


Súlyos korlátozottságSúlyos korlátozottság

(referencia: súlyosan nem korlátozott) +1,852 0,036 +1,964 +1,740 0,294

Intercept +2,273 0,046 +2,130 +2,416

R2: 0,441* A pozitív érték nagyobb nehézséget jelent.

Az önellátási nehézségek enyhítéséhez igénybevett különböző segédeszközök tekinteté-ben érthető módon számottevő különbségek vannak az egyes vizsgált csoportok között.

18. táblaA fogyatékos személyek és a népesség megoszlása az önellátáshoz igénybe vehető

segítség megléte szerint fogyatékossági típusonként

Segítség, segédeszköz igénybevétele


A fogyatékosság típusa Önellátási probléma,

együtt

A teljes népesség látás mozgás hallás pszicho-

szociálisIgen, legalább egy

tevékenységhez

73,3

71,2

80,7

78,2

59,3

48,6

6,9Nem 22,7 25,5 18,6 20,0 20,7 47,4 92,6Nem kíván, nem tud

válaszolni

4,0

3,3

0,7

1,8

0,0

4,0

0,5Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Az önálló élethez tartozik a háztartással összefüggő feladatok ellátása is. A népesség 19%-ának van ezzel kapcsolatos nehézsége, viszont a fogyatékossággal élők közül lényege-sen több, 81% szorult segítségre a különféle munkák elvégzésében. Ebben az esetben lénye-gesen kisebbek a különbségek az egyes fogyatékossági típusok között, bár a tendencia hason-ló, mint a fentebb bemutatott közvetlen fizikai létfenntartással összefüggésben.

19. táblaA fogyatékos személyek és a népesség megoszlása fogyatékossági

típusonként a szerint, hogy a háztartási munkák legalább egy tevékenységéhez igénybe vesz-e segítséget

Segítség, segédeszköz igénybevétele



népességlátás mozgás hallás pszicho- szociális

Igen 90,5 88,0 91,0 81,2 83,4 15,0Nem 9,5 12,0 8,8 18,8 16,6 84,5Nem kíván, nem tud

válaszolni

0,0

0,0

0,2

1,8

0,0 0,5Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0


21


A válaszadók nagy többsége elegendőnek tartja az igénybe vett segítséget, és a fogya-tékos emberek sem ítélik meg lényegesen másként a helyzetet. Ebben a talán meglepően magas arány létrejöttében nagy valószínűséggel az információhiány is szerepet játszik. Az érintettek nem szereznek például tudomást azokról az önálló életet megkönnyítő segédesz-közökről, szolgáltatásokról, amelyeket ismeretségi körükben nem használnak, így ezek nem is kerülnek be a hiányolt, a vágyott tényezők közé.

20. táblaA fogyatékos személyek és a népesség megoszlása a támogató kapcsolatok száma

szerint(%)

Támogató kapcsolatok száma




Nincs 2,7 2,6 2,5 5,3 2,4 21-2 36,7 36,3 42,7 38,2 49,4 27,83+ 60,7 61,1 54,8 56,6 48,2 70,2Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A felmérésben feltett „Hány olyan közeli ismerőse vagy barátja van, akire számíthat, ha ko-moly személyes problémája van?” kérdésre adott válaszok azt mutatják, hogy a fogyatékos személyek támogató kapcsolati hálója ritkábban szövött, mint a népesség egészéé. Minden fogyatékossági csoportban viszonylag alacsony szinten maradt azok aránya, akiknél egyálta-lán nincs olyan kapcsolat, amelyre baj esetén számíthatnának.

21. táblaA háromnál több támogató kapcsolat megléte és a súlyos korlátozottság

összefüggése korra, nemre és iskolai végzettségre kontrollálva (logisztikus regresszió)

Változó B Szignifikancia Esélyhányados

KontrolltényezőkNem 0,248Korcsoport 0,000Iskolai végzettség 0,000

Súlyos korlátozottságSúlyos korlátozottság (referencia: súlyosan nem korlátozott) -0,219 0,023 0,803

Intercept +0,687 0,000 1,998Cox-Snell R2 = 0,030 Nagelkerke R2 = 0,043

A társas kapcsolatok számát a kor és az iskolai végzettség közismerten befolyásolja. E két tényező valamint a nem hatásának kontrollálása mellett is megvizsgáltuk a súlyos korlátozott-ság és a támogató kapcsolatok száma közötti összefüggést logisztikus regresszió segítségé-vel. Azt találtuk, hogy súlyos korlátozottság esetén a háromnál több támogató kapcsolat esé-lye szignifikánsan kisebb (0,8-szoros), ami igazolja a fent leírtakat.

A szociális szolgáltatásokat a teljes népességben tapasztaltnál gyakrabban, de viszonylag ritkán veszik igénybe a fogyatékkal élők. Ennek okait e vizsgálat alapján nem elemezhetjük, de más kutatásokból, adatgyűjtésekből tudjuk, hogy rendkívül szakadozott a személyes szo-ciális szolgáltatások hálózata, főként a kisebb településeken.


22 23

22. táblaA különféle szociális szolgáltatásokat igénybevevők aránya

az egyes fogyatékossági csoportokban(%)

Súlyos korlátozottságA fogyatékosság típusa A teljes

népesség látás mozgás hallás pszichoszociális

Otthoni segítség a házimunkában, idősellátás21,8 16,1 15,3 6,5 12,8 4,1

Szociális ételszállítás9,0 6,6 15,3 6,5 12,8 1,7

Beteg- vagy idősszállítási szolgáltatás10,8 9,8 16,2 6,6 5,9 1,7

Az ELEF-ben részletes kérdéssor kívánta feltérképezni a népesség pszichés állapotát, úgy, hogy a vizsgálat előtti négy hét néhány lelki történésének előfordulási gyakoriságáról ér-deklődött. Ezek: életerő, idegesség, letörtség, nyugodtság, energia, szomorúság, kimerült-ség, fáradtság, boldogság.

23. táblaA fogyatékos személyek és a népesség megoszlása 4 héten belül előforduló

negatív és pozitív pszichológiaiéletminőség-jellemzők száma szerint

(%)

Jellemzők száma Súlyos korlátozottság



Negatív pszichológiaiéletminőség-jellemzőkNincs 21,8 26,6 18,5 13,2 3,5 56,7

1-2 37,4 36,4 33,5 43,4 18,8 29,5

3-5 40,8 37,0 47,9 43,4 77,6 13,7

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Pozitív pszichológiaiéletminőség-jellemzőkNincs 53,2 46,4 62,6 61,0 71,8 18,9

1-2 33,2 30,4 30,0 29,9 18,8 30,3

3-4 13,7 23,2 7,3 9,1 9,4 50,8

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

A fogyatékos népesség pszichés állapota még a népesség egészében mért nem túl fényes képnél is sötétebb: szignifikánsan kevesebben érzik jól magukat a bőrükben és jóval nagyobb arányban feszültek, depressziósak.

A pozitív és negatív érzelmi tényezők és a súlyos korlátozottság összefüggését kontrollált modellben összességében is vizsgáltuk. Az egyes érzelmi tényezők megjelenési gyakorisága alapján egyetlen érzelmi látens változót azonosítottunk főkomponens elemzés segítéségével, amely az összes tényező szórásának több mint felét hordozta. E főkomponens a kor, nem és iskolai végzettség okozta eltéréseket kontrollálva is szignifikánsan függ a súlyos korlátozott-ság meglététől (több szempontú ANOVA-elemzés segítésével vizsgálva): azok, akik magukat súlyosan korlátozottnak tartják mintegy egy szórásnyival kisebb átlagos értéket értek el a fent leírt érzelmi skálán, mint azok, akik nem.


23


24. táblaAz érzelmi tényezők (standardizált főkomponens*) és a súlyos

korlátozottság összefüggése korra, nemre és iskolai végzettségre kontrollálva (több tényezős varianciaanalízis)


Parciális etanégyzet


Súlyos korlátozottságSúlyos korlátozottság

(referencia.: súlyosan nem korlátozott) -1,044 0,000 0,914 1,174 0,083

Intercept -0,935 0,000 -1,106 -0,765

R2: 0,180* A pozitív értékek több pozitív és kevesebb negatív érzést jelentenek.

A boldogságérzetet kiemeltük a változók közül, mert jól jellemezheti a fogyatékos szemé-lyek szubjektív jóllétét.

25. táblaA válaszadók megoszlása 4 héten belül előforduló boldogságérzet

gyakorisága szerint(%)

Boldogságérzet gyakorisága



népességlátás mozgás hallás pszicho- szociális

Állandóan, gyakran 26,4 29,7 17,8 18,2 11,6 60,8Időnként 24,9 24,5 25,8 29,9 17,4 23,8Ritkán, soha 48,7 45,8 56,4 51,9 70,9 15,5Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Finomabb elemzési módszerrel is értelmezni próbáltuk a súlyos korlátozottság és a bol-dogságérzet összefüggését.

26. táblaBoldogságérzet és a súlyos korlátozottság összefüggése korra,

nemre és iskolai végzettségre kontrollálva (több tényezős varianciaanalízis)


Parciális etanégyzet


Súlyos korlátozottságSúlyos korlátozottság (referencia: súlyosan nem korlátozott) -0,801 0,000 -0,947 -0,655 0,042

Intercept +2,820 0,000 +2,631 +3,009R2: 0,1201: soha; 5: állandóan


24 25

A több tényezős varianciaanalízissel létrehozott modell szerint az ötfokú boldogságskálán a magukat súlyosan korlátozottként azonosítók szignifikánsan, mintegy 0,8 ponttal keveseb-bet értek el, a kor, nem és iskolai végzettség hatásait kontrollálva, ami arra mutat, hogy az általánosan jellemző kevesebb pozitív, illetve több negatív érzés mellett a boldogság érzés esetén is hátrányt szenvednek el az egészségi állapotuk miatt súlyosan korlátozott emberek.

Összegezve megállapíthatjuk: a kutatás során kialakított, minden típusú fogyatékos sze-mélyt magába foglaló csoport idősebb a népesség átlagánál, iskolai végzettségük alacsony, többségük öregségi nyugdíjból vagy valamilyen rokkantsági ellátásból él, és nagyon gyakori, hogy nincs senkinek munkajövedelme a háztartásukban. Ennek következménye, hogy sze-gényebbek a népesség egészénél, és bár többet költenek az „egészségükre”, mégis több-ször fordul elő velük, hogy a szükséges gyógyszereket nem tudják megvásárolni. Sokféle ne-hézséggel találják magukat szemben a mindennapi élet működtetésekor és ebben a szociális közszolgáltatásokra kevéssé, inkább személyes segítségre számíthatnak. Életük szubjektív megítélése tükrözi mindezeket a nehézségeket: a fogyatékos személyek csoportjainak mint-egy fele kifejezetten rossznak tartja anyagi helyzetét, egészségi állapotukat is borúsabban ítélik meg az átlagnál, és pszichés szubjektív jóllétük is inkább negatív jellemzőkkel írható le.

Felhasznált irodalom

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításá-ról.

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDA-SÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK. Európai fogyatékosság-ügyi stratégia 2010�2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt. Brüsszel, 2010.11.15. COM(2010) 636 végleges. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2010:0636:FIN:HU:DOC

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény. http://www.szmm.gov.hu/download.php

A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása. World Health Or-ganization, 2001. http://www.rehab.dote.hu/tananyag/fno.pdf

Disability and social participation in Europe. Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities, 2001. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-AW-01-001/EN/KS-AW-01-001-EN.PDF

H Van Oyen - J Van der Heyden- B Cox -, R Perenboom - C Jagger: Monitoring population disability: evaluation of a new Global Activity Limitation Indicator (GALI).

http://www.eurohex.eu/pdf/Conference%20Europe%20for%20patients_okt2008.pdf

World Report on Disdability. WHO-World Bank, 2011. http://whqlibdoc.who.int/hq/2011/WHO_NMH_VIP_11.01_eng.pdf


25


Sándor János*–Szabó Edit*–Nagy Attila*– Szücs Mária**–Ádány Róza*:

Felnőtteket ellátó háziorvosok preventív szolgáltatásainak elérhetősége Magyarországon

Bevezetés

A magyar népesség egészségi állapota az 1970-es évek óta folyamatosan romlik az európai referenciaszintekhez viszonyítva.1 Az 1990-es évek közepe óta a hazai mutatók a legtöbb vo-natkozásban abszolút értelemben javulást írnak le,2 de a fejlődést mutató területeken is to-vább romlanak a magyarországi pozíciót bemutató relatív mutatók, elmaradásunk az európai trendtől továbbra is nő.3

Nem kétséges, hogy gyökeres változtatásokra van szükség, amelyek megalapozásához a kedvezőtlen hazai népegészségügyi helyzetet meghatározó tényezőket jól kell ismerni. Vannak olyan szolgáltatási szegmensek az egészségügyben, ahol a nemzetközi gyakorlat-ban sikeresen alkalmazott megoldások hazai adaptálására nem került sor, emiatt jelentős egészségveszteséget szenved el a felnőtt magyar népesség. Az egyik ilyen veszteségforrás a felnőttek alapellátására épülő preventív szolgáltatások nem kielégítő hazai hatékonysága. A felnőttkori védőoltások, illetve a felnőttkori szűrővizsgálatok működésének javításában még sok a kiaknázatlan lehetőség. Ezek közül a felnőttkori influenza elleni védőoltások alkalmazá-sának és a hipertónia, a cukorbetegség, illetve a zsíranyagcsere-elváltozások szűrésének ha-tékonyságát lehetett az Európai lakossági egészségfelmérés 2009-es (ELEF2009) magyaror-szági kivitelezése során felépített adatbázis segítségével elemezni.

Felnőttkori szűrővizsgálatok

Az 51/1997-es népjóléti miniszteri rendelet adja a jogi alapját a korcsoportokhoz kötött alap-ellátásban folyó felnőttkori szűrővizsgálatoknak. Ez meghatározza a minden biztosított szá-mára ingyenesen (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott módon) elér-hető szűrő jellegű vizsgálatokat, illetve az alapellátás dolgozóinak ellátási és dokumentációs kötelezettségeit. A rendeletben felsorolt módszerek alapvetően a nemzetközi ajánlásokat tük-rözik, azoktól csak néhány ponton térnek el. Ennek megfelelően, a magas színvonalú, alap-ellátásra épített szűrések jogi háttere tulajdonképpen rendezett. Sajnos a rendeletet nem egészítették ki a kivitelezés részleteivel foglalkozó módszertani ajánlásokkal, illetve eljárás-rendekkel, amelyek a hatékony gyakorlati megvalósítás alapfeltételei lehettel volna.

A rendelet olyan eljárásokat is előír, melyek metodikáját nem határozza meg (pl. a házior-vosnak fel kell mérnie a felnőttek daganatos kockázatát, de nincs kifejtve sem a rendeletben, sem a rendelethez kapcsolódó bármilyen dokumentumban, hogy mit jelent módszertanilag a daganatos megbetegedések fokozott kockázatának felderítése).

Nem alakították ki az alapellátásban végrehajtott szűrővizsgálatok célzott finanszírozását sem, amivel az alapellátási team tagjait motiválni lehetne a tevékenységük hatékonyságának

* Debreceni Egyetem, Megelőző Orvostani Intézet.** Tolna Megyei Kormányhivatal, Népegészségügyi Szakigazgatási szerv.1 Richard James Boys, Donald Peter Forster, Peter Jozan: Mortality from causes amenable and non-amenable to medical care: the

experience of Eastern Europe. BMJ, 1991, 303: 879-832 Józan Péter: Rendszerváltozás és epidemiológiai korszakváltás Magyarországon. Orv. Hetil., 2012, 153, 662–6773 Ádány Róza, Mikola István: A jövő Európája: erős Európában harmonikusan fejlődő tagállamok. Népegészségügy, 2010, 88: 247-255


26 27

növelésére. A háziorvos per capita finanszírozása alapvetően nem függ a tényleges teljesít-ményének sem minőségétől, sem mennyiségétől. Alapvetően a háziorvos lelkiismerete hatá-rozza meg, hogy milyen preventív szolgáltatásokat nyújt.4

Nem oldották meg a szükséges szakismeretekkel rendelkező egészségügyi szakembe-rek bevonását sem a rendeletben előírt vizsgálatok kivitelezésébe (pl. annak ellenére, hogy nagyon kevesen veszik igénybe az alapellátás szűréseit, nem alkalmaznak toborzást segítő kommunikációs szakembereket; a háziorvostól és a mellette dolgozó ápolótól pedig azt várják el, hogy foglalkozzon kérdőív alapú szűrési feladatokkal, pedig ők erre nincsenek felkészítve).

Nem épült fel az alapellátás számára előírt szűrések végrehajtásának monitoring rendsze-re a szervezett méhnyakrák és emlőrák szűrésektől eltekintve (pl. a dohányzási szokások vagy a hiperkoleszterinémia szűrését nem ellenőrzi semmilyen rendszer).5

Bár a háziorvosi hatásköri lista meghatározza, hogy miként kell dokumentálni a betegek státusát, és erről a háziorvosnak az Egészségbiztosítási Pénztár felé be is kell számolnia, nincs részletes protokollja sem a dokumentálásnak, sem magának a jelentésnek. Ehhez kap-csolódóan a jelentések feldolgozása és az értékeléseken alapuló beavatkozások rendszere sem került kialakításra.6,7

Mindezek következményeként a magyarországi alapellátásban folyó szűrési gyakorlat mind módszertanilag, mind eredményesség szempontjából rendkívül variábilis. Széleskörű egyetértés van abban, hogy számos fejlesztési lehetőség volna ezen a területen, amelyeket ki is kellene használni, mert ilyen módon érdemben lehetne csökkenteni a krónikus, nem fer-tőző betegségek okozta egészségveszteséget a felnőttek közt Magyarországon.

Felnőttek influenza elleni védőoltása

Az életkorhoz kötött kötelező, gyermekkori védőoltások magyarországi rendszere nemzetközi viszonylatban is rendkívül hatékony. A felnőttkori védőoltások közül a megbetegedési veszély esetén kötelező jelleggel alkalmazandók esetében (pl. tetanuszfertőzés- veszélynek, vagy a veszettség expozíciónak kitett személyek védőoltása) szintén jól működik a rendszer).8 A megbetegedés veszélyének elhárítása céljából végzendő, önkéntesesen igénybe vehető térítésmentes védőoltásoknál viszont a célcsoportok átoltottsága9 távol van a kívánatostól. Ebbe a védőoltási csoportba tartozik az influenza elleni térítésmentes védőoltás is.

Az Országos Epidemiológiai Központ minden évben kiadja a védőoltásokkal kapcsolatos előírásokat tartalmazó módszertani levelét. Az erre szóló felhatalmazást a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998 (VI. 3.) népjóléti miniszteri rendelet teremti meg. Az ELEF2009 szempontjából releváns védő-oltási periódusra vonatkozó módszertani levelekben az influenza vakcinálás célcsoportjainak meghatározása és szervezésére vonatkozó ajánlások nem voltak különlegesek.10,11

4 Sebestyén Andor, Boncz Imre, Dózsa Csaba, Pál Miklós, Bánóczy Jolán: Fogászati preventív vizsgálatok Magyarországon. IME, 2003, 2: 15-218

5 Budai András: Behíváson alapuló szűrések szervezését támogató programok eredményei. Népegészségügy, 2011, 89:307-3126 Falusi Zsófia, Kőrösi László, Kiss Zsolt: Morbiditási adatok a tételes háziorvosi betegforgalmi jelentések alapján 2008-ban, I. rész. IME,

2009, 8: 13-177 Falusi Zsófia, Kőrösi László, Kiss Zsolt: Morbiditási adatok a tételes háziorvosi betegforgalmi jelentések alapján 2008-ban, II. rész. IME,

2009, 9: 5-108 A megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások alkalmazására egészségügyi ellátás után (pl. tetanuszfertőzésre gyanús sérülés

kockázatbecslését követő aktív–passzív immunizálás, lyssafertőzésre gyanús sérült posztexpozíciós profilaxisa), szűrővizsgálatot kö-vetően (HBsAg pozitív várandós nők újszülöttjei aktív–passzív immunizálása) vagy fertőző beteg, illetve kórokozó hordozó személy(ek) környezetében felderített veszélyeztetettek oltására kerül sor a járványügyi vizsgálatot követően.

9 Átoltottság: a védőoltás célcsoportjába tartozó népességen belül a védőoltásban részesültek részaránya.10 Csohán Ágnes, Molnár Zsuzsanna, Jelenik Zsuzsanna, Melles Márta, Pauliny Zsuzsanna, Békési Zsuzsanna: Az Országos Epidemio-

lógiai Központ Módszertani Levele a 2008. évi védőoltásokról11 Csohán Ágnes, Molnár Zsuzsanna, Jelenik Zsuzsanna, Melles Márta, Pauliny Zsuzsanna, Békési Zsuzsanna: Az Országos Epidemio-

lógiai Központ Módszertani Levele a 2009. évi védőoltásokról. http://www.oek.hu/oek.web


27


Az egészségügyi kormányzat a 2008/2009. évi „influenzaszezonban” 1,3 millió dózis térí-tésmentes oltóanyagot biztosított a kockázati csoportba tartozó 3 év feletti személyek (pl. kró-nikus légzőszervi-, szív-, érrendszeri-, anyagcsere-, daganatos betegségben szenvedők, im-munhiányos állapotban levők, stb.), valamint a szociális otthonban, öregek otthonában vagy egészségügyi intézményben tartósan ápolt/gondozott bármilyen korú személyek részére. A 60 év feletti lakosság egészségi állapotától függetlenül is jogosult volt a térítésmentes ol-tásra. A kockázati csoportokat a fertőzés átvitele révén veszélyeztető személyek (egészség-ügyi dolgozók, szociális intézmények dolgozói) önkéntes oltásai is ebből a keretből történtek. A humán- és a madárinfluenza-vírus kombinálódásának megelőzése érdekében a térítés-mentes oltóanyagot elérhetővé kellett tenni a baromfifeldolgozókban, valamint az iparszerű-en baromfit tartó telepeken dolgozók részére is. Az életkor alapján kockázati csoportba sorolt 60 év feletti népesség 2 223 732 főt tett ki 2009. január 1-jén. Tehát ha minden vakcinát eb-ben a demográfiai rétegben használtak volna fel, akkor is csak 58%-os átoltottságot lehetett volna elérni. Természetesen a 60 évesnél fiatalabb oltási célcsoportba soroltak és az egész-ségügyi/szociális szférában dolgozók oltásai tovább rontották a felhasználható vakcinák és a kockázati csoportba tartozók száma közti arányt. (A 60 év felettiek kapták a vakcinák 69%-át a 2007/2008-as szezonban.)

Az időskorúak közti átoltottság jelentős különbségeket mutat (15–81%) Európában.12,13 A tényleges átoltottság Magyarországon a 2008/2009-es influenzaszezonban 34,6% volt, na-gyon távol állt a WHO által javasolt 75%-os átoltottsági szinttől. Az oltások túlnyomó többségét (91%-át) a háziorvosok adták be. A foglalkozás-egészségügyi orvosok 6%-ot használtak fel. A nemzetközi tapasztalat is az, hogy a háziorvosoknak meghatározó a szerepe ezen a területen.

Az alacsony átoltottsági arány ellenére a térítésmentesen biztosított oltóanyagok egyik év-ben sem kerülnek teljesen felhasználásra. A 2007/2008-as járványidőszakban Békés, Csong-rád, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben a 80%-ot sem érte el a felhasználás.14

A vakcina gyártása a WHO ajánlásai alapján történik. Az oltóanyag terjesztését 2008-ban és 2009-ben az ÁNTSZ végezte, aminek kistérségi intézetein keresztül kapták meg az oltó-orvosok az oltóanyagot. Ehhez a jól szervezett rendszerhez azonban nem kapcsolódott a fel-használás monitorozása. A háziorvosoknak nem kellett listát készíteniük a praxisban regiszt-rált ellátottak közül az oltási célcsoportba tartozókról, bár a beadott oltásokat dokumentálniuk kellett. Ennek megfelelően a háziorvosok védőoltási hatékonyságának monitorozását nem is lehetett kivitelezni.

A járvány időszakában folyamatos felügyeleti rendszert működtetett az ÁNTSZ, ami első-sorban a megbetegedettek számának követéséből, szervezett mintavételből és vírusdiag-nosztikai munkából illetve az eredmények gyors és pontos közzétételéből állt.

A hazai influenzafelügyeleti rendszer három pillérű. A klinikai adatgyűjtés letéteményesei az influenzafigyelő szolgálatban közreműködő háziorvosok. Az ország területi és korcsopor-tos reprezentációját is figyelembe véve 20%-os mintáról történik hetente adatszolgáltatás (betegforgalom, influenzaszerű tünetekkel ellátottak korcsoportos bontásban) az év 40. he-tétől a szezon végéig, azaz a 20. hétig. A virológiai adatgyűjtés az influenzaszerű megbete-gedések etiológiájának felderítését szolgálja. A közösségi hiányzások monitorozása (óvoda, 12 J Mereckiene, S Cotter, F D’Ancona, C Giambi, A Nicoll, D Lévy-Bruhl, P L Lopalco, J T Weber, K Johansen, L Dematte, S Salmaso, P

Stefanoff, D Greco, F Dorleans, A Polkowska, D O’Flanagan: Differences in national influenza vaccination policies across the European Union, Norway and Iceland 2008- 2009. Eurosurveillance, 2010, 15: http://www.eurosurveillance.org/ViewArticle.aspx?ArticleId=19700;

13 Kroneman MW, Paget WJ, van Essen GA: Influenza vaccination in Europe: an inventory of strategies to reach target populations and optimise vaccination uptake. Euro Surveill, 2003, 8:130-138

14 Kaszás Katalin, Molnár Zsuzsanna: A térítésmentes influenza elleni oltóanyagok felhasználásának alakulása a 2007/2008. évi influenza szezonban. Epinfo, 2008, 15: 467-470


28 29

általános iskola, középiskola) a járványok mielőbbi detektálása miatt szükséges. Az ÁNTSZ területi szerveinél történik az adatgyűjtés és az adatok validálása. Valamennyi szinten (kistér-ségi, megyei és országos) elvégzik az adatok elemzését és a járványügyi helyzet minősítését is. A heti gyakorisággal az Országos Epidemiológiai Központ honlapján publikált adatok a la-kosság és a döntéshozók tájékoztatását is szolgálja.

Ez a nemzetközi gyakorlatban is alkalmazott módszerekkel működtetett felügyelet viszont nem egészül ki az influenza által okozott súlyos szövődményekre vonatkozó adatgyűjtésre, a járvány által okozott többlet szakellátási igények és többlethalálozás felmérésére.

Felnőttkori szűrésekkel és védőoltással megelőzhető korai halálozás

A létező, de nem kellő hatékonysággal működő alapellátás által végzett vakcinálás és szű-rés biztosan hozzájárul ahhoz, hogy rossz a felnőttek egészségi állapota Magyarországon. A rossz egészségi állapotot ebben a vonatkozásban viszonylag specifikusan és talán a leg-megbízhatóbban a korai (65 éves kor előtt bekövetkezett) okspecifikus halálozás képes szemléltetni. Az Európai lakossági egészségfelmérés magyarországi végrehajtásának ide-jén az Eurostat adatai szerint a 65 év alatti népesség halálozási kockázata Magyarországon 1,86-szor volt magasabb, mint az Európai Unió átlaga. Csak két balti államban (Litvánia, Lett-ország) voltak rosszabbak a mutatók.

Csupán a fertőző betegségek okozta halálozás mutatott az EU átlagnál lényegesen kedve-zőbb képet Magyarországon. (Ez a haláloki csoport nem tartalmazza az influenza miatti halál-eseteket, amelyeknek BNO15-10 kódja J10–12. Specifikusan az influenza okozta halálozásra vonatkozóan az Eurostat nem publikál olyan adatokat, amiket fel lehetne használni a hazai vi-szonyok európai pozícionálásához. A fertőző betegségek kontrolljának általános hatékonysá-gát ugyanakkor kifejezi a fertőző és parazitás betegségek, A00–B99 csoport relatív halálozási kockázata.) A többi releváns haláloki csoportban az európai átlagnál lényegesen rosszabbak a hazai mutatók. Az emlőrák, illetve a vese- és uréterbetegségek okozta korai halálozás volt még mindössze 17, illetve 23%-kal a referenciaszint felett, de az összes többi haláloki cso-portban a hazai 65 év alatti halálozás az európai átlagnak legalább a kétszerese.

1. táblaA százezer főre számított standardizált halálozási arányszámok (SHA) egyes

halálokokra Magyarországon és az Európai Unióban, illetve a halálozási relatív kockázat (RR) Magyarországon az Európai Unió átlagához viszonyítva

a 2007–2009 közötti időszakban a 65 év alatti népességen belül

Halálok (BNO-10) Magyarország (SHA) Európai Unió (SHA) Magyarország/ Európai Unió (RR)

Fej-nyaki daganatok (C00–C14) 12,0 3,2 3,75Vastagbélrák (C18) 8,2 4,1 2,00Végbélrák (C19–21) 5,2 2,3 2,26Emlőrák (C50) 15,9 13,6 1,17Méhnyakrák (C53) 5,3 2,6 2,04Cukorbetegség (E10–14) 6,0 2,7 2,22Ischaemiás szívbetegség (I20–25) 54,3 20,4 2,66Stroke (I60–69) 21,3 9,3 2,29Vese és uréter betegségei (N00–N29) 1,6 1,3 1,23Fertőző és parazitás betegségek (A00–B99) 2,3 3,9 0,59

Forrás: Eurostat.

15 Betegségek Nemzetközi Osztályozása.


29


Az alapellátás potenciálja a megelőzésbenA háziorvos, illetve az alapellátás képes arra, hogy kiszűrje és hatékonyan gondozza a hiper-tóniás, a cukorbeteg és a zsíranyagcsere elváltozásokkal sújtott betegeket, illetve influenza elleni védőoltásban részesítse a magas kockázatú csoportokba tartozókat. A szűrések és a vakcinálás hasznáról, illetve a nem jól működő szűrések és vakcinálás miatti egészségvesz-teség mértékéről úgy alkothatunk képet, ha látjuk, hogy milyen hatékonyságú gondozás biz-tosítható a korai stádiumban felismert betegségben szenvedőknek, illetve milyen szövődmé-nyek megelőzését teszi lehetővé az influenza elleni védőoltás.

Hipertónia

Több nemzetközi szakértői testület is értékeli rendszeresen a hipertónia kezelésének haté-konyságát. Folyamatos működése miatt a National Heart, Lung, and Blood Institute (Nation-al Institutes of Health, U.S. Department of Health and Human Services) által fenntartott Joint National Committee on Prevention, Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Pres-sure jelentései a legmegbízhatóbb források közé tartoznak. Legutolsó, 7. jelentésük szerint akármilyen kismértékben is emelkedett valakinek a vérnyomása, annak csökkentése egész-ségnyereséggel jár.16 Jelenleg elfogadás előtt áll a 8. beszámolójuk, amelyben összegez-ni fogják az elmúlt évek terápiás fejlődését, és olvasható lesz majd, hogy az ELEF2009 fel-mérés idején érvényeshez képest milyen mértékben javult tovább a hipertónia kezelésének hatékonysága.17 Az elmúlt évek jelentős terápiás hatékonyságjavulásának köszönhetően, az alábbiakban leírtnál nagyobb egészségnyereség várható ma már a megfelelően kivitelezett hipertónia-kezeléstől.

A monoterápiára alapozott (ACE inhibotorokra vagy kalcium antagonistákra épülő) antihipertenzív terápia a stroke gyakoriságát 30–39, az ischaemiás szívbetegségét 20–21, a szívelégtelenségét 16–28, a kardiovaszkuláris betegségek okozta halálozást pedig 26–28%-kal mérsékli.18

Az emelkedett vérnyomás kezelési hatékonysága különböző súlyosságú hipertóniás álla-potokban eltérő, de minden emelkedett vérnyomás kezelése csökkenti a szövődmények ki-alakulásának kockázatát. Nem súlyos hipertónia (140–159 Hgmm szisztolés vérnyomás vagy 90–99 Hgmm diasztolés vérnyomás) esetén 12 Hgmm-es szisztolés vérnyomáscsökkenést eredményező kezelést 11 betegnél alkalmazva 1-nek lehet megelőzni a 10 éven belül egyéb-ként kialakuló súlyos kardiovaszkuláris szövődményét. 27 beteget kell kezelni 1 kardiovasz-kuláris haláleset, és 16-ot bármilyen okból bekövetkező haláleset megelőzése érdekében. Súlyos hipertónia esetén (szisztolés vérnyomás ≥160 Hgmm; diasztolés vérnyomás ≥100 Hgmm) az 1 súlyos kardiovaszkuláris szövődmény, 1 kardiovaszkuláris haláleset és 1 bármi-lyen okból bekövetkező haláleset 10 éven belüli megelőzéséhez 7, 12, illetve 9 beteget kell kezelni.19

Mind a szívinfarktus, mind a stroke gyakoriságát csökkenti önmagában a szisztolés és önmagában a diasztolés vérnyomás gyógyszeres csökkentése is, már a magas-normál (prehipertóniás: 130–139/85–89 Hgmm) súlyossági állapotban is. A 130–139 Hgmm-es szisz-tolés vérnyomás normál tartományba csökkentése a szívinfarktus gyakoriságát 16%-kal, a

16 http://www.nhlbi.nih.gov/guidelines/hypertension/express.pdf17 http://www.nhlbi.nih.gov/guidelines/indevelop.htm#status18 Neal B, MacMahon S, Chapman N. Effects of ACE inhibitors, calcium antagonists, and other blood-pressure-lowering drugs: Results

of prospectively designed overviews of randomised trials. Blood Pressure Lowering Treatment Trialists’ Collaboration. Lancet. 2000;356:1955-64

19 Ogden LG, He J, Lydick E, Whelton PK. Long-term absolute benefit of lowering blood pressure in hypertensive patients according to the JNC VI risk stratification. Hypertension. 2000;35:539-43.


30 31

stroke-ét 30%-kal redukálja. A 85–89 Hgmm-es diasztolés vérnyomás sikeres antihipertenzív kezelése a szívinfarktus gyakoriságát 16, a stroke gyakoriságát 30%-kal csökkenti.20

A hipertóniakezelés általában vett hatékonyságához hasonló direkt bizonyítékok nem áll-nak rendelkezésünkre, amikor a hipertónia szűrésére épülő antihipertenzív kezelést szeret-nénk értékelni, mert a szűrések során azonosított és a nem szűréssel felismert hipertónia kezelésének eltérő hatékonyságáról megbízható adataink csak a 65 év feletti populációra vo-natkozóan vannak20. Ebben a demográfiai rétegben viszont a szűrt populációban a szűrés-ben részt nem vevő populációhoz képest a kardiovaszkuláris betegségek, a szívinfarktus és a szívelégtelenség miatti egy éven belüli kórházi felvételek száma lényegesen (kardiovaszku-láris betegségek 3‰-kel, szívinfarktus 13 és szívelégtelenség 10%-kal) alacsonyabb.22

Cukorbetegség

Cukorbetegség esetében a szűréssel felfedezett betegek és a tünetek kivizsgálása során felis-mert betegek hosszú távú prognózisa közt nincs lényeges különbség szívinfarktus, stroke illet-ve amputációt szükségessé tevő végtagelváltozások 5 éven belüli kialakulása szempontjából23. A diagnózist követő 10 éven belüli halálozás, illetve a szív-érrendszeri betegségek miatti halá-lozás sem tér el a két csoport között.24 Sőt, a szűrésen részt vevők közt még az életmódnak a cukorbetegség szempontjából releváns elemei (dohányzás abbahagyása, alkoholfogyasztás, fizikai aktivitás, zöldségfogyasztás, gyümölcsfogyasztás, zsírbevitel) sem alakulnak kedvezőb-ben, mint a nem szűrt populációkban.25 Ezek a szűrések hasznát kétségesnek mutató vizsgá-lati eredmények alapvetően egy multicentrikus csoport (ADDITION, Anglo-Danish-Dutch study of Intensive Treatment In People with screen detected diabetes in primary care) eredményei, amit más vizsgálatok nem erősítettek meg. A szűrések hasznát meggyőzőbben leíró vizsgálati eredmények előállítása érdekében a USPSTF (U.S. Preventive Services Task Force) egyfelől a direkt bizonyítékok hiányát megszüntető vizsgálati tervet dolgozott ki.26 Másfelől az egyébként bőségesen rendelkezésre álló indirekt bizonyítékok alapján fogalmazta meg a USPSTF szűrés-re vonatkozó ajánlását, amely alapvetően a korán felismert cukorbetegség szövődményeinek megelőzését lehetővé tevő hatékony gondozás kiaknázására épül.

A vércukorszint, a vérnyomás és a szérum-koleszterinszint a modern gyógyszerekkel, il-letve életmód változtatással általában a normál tartományban tartható. Ennek köszönhető-en a HgbA1c 1%-os csökkentése a szívinfarktus, az ischaemiás szívbetegségek és a stroke kockázatát 13, 13, illetve 14%-kal csökkenti. A szisztolés vérnyomás 10 Hgmm-es csökken-tése a szívinfarktus 11, az ischaemiás szívbetegség 10 és a stroke 32%-át előzi meg cu-korbetegségben szenvedők között, akik esetében a szérum összkoleszterin-szint és a HDL-

20 M R Law, J K Morris, N J Wald: Use of blood pressure lowering drugs in the prevention of cardiovascular disease: meta-analysis of 147 randomised trials in the context of expectations from prospective epidemiological studies. BMJ. 2009; 338: 1245-1256

21 A szűrés révén felfedezett betegségek kezelésének hatékonyságával kapcsolatos bizonyítékokat előállító vizsgálatok kivitelezését sze-retné támogatni a U.S. Preventive Services Task Force, USPSTF, ezért dolgozta ki és adta közre vizsgálati protokollját

http://www.uspreventiveservicestaskforce.org/uspstf13/hbpscreen/hbpscreendraftresplan.htm22 Patrice Lindsay, Sarah Connor Gorber, Michel Joffres, Richard Birtwhistle, Donald McKay, Lyne Cloutier: Recommendations on screening

for high blood pressure in Canadian adults. Canadian Family Physician. 2013; 59:927-933.23 Simon J Griffin, Knut Borch-Johnsen, Melanie J Davies, Kamlesh Khunti, Guy E H M Rutten, Annelli Sandbæk, Stephen J Sharp,

Rebecca K Simmons, Maureen van den Donk, Nicholas J Wareham, Torsten Lauritzen: Effect of early intensive multifactorial therapy on 5-year cardiovascular outcomes in individuals with type 2 diabetes detected by screening (ADDITION-Europe): a cluster-randomised trial. Lancet 2012; 380: 1741–48

24 Rebecca K Simmons, Justin B Echouff o-Tcheugui, Stephen J Sharp, Lincoln A Sargeant, Kate M Williams, A Toby Prevost, Ann Louise Kinmonth, Nicholas J Wareham, Simon J Griffin: Screening for type 2 diabetes and population mortality over 10 years (ADDITION-Cambridge): a cluster-randomised controlled trial. Lancet 2012; 380: 1741–48

25 K. S. Mai, A. Sandbæk, K. Borch-Johnsen, T. Lauritzen: Are lifestyle changes achieved after participation in a screening programme for Type 2 diabetes? The ADDITION Study, Denmark. Diabetic Medicine, 2007, 24: 1121–1128

26 http://www.uspreventiveservicestaskforce.org/uspstf13/type2/type2draftresplan.htm


31


koleszterinszint hányadosának 1 egységnyi csökkentése 24, 31 illetve 12%-kal csökkenti a szívinfarktus, az ischaemiás szívbetegségek és a stroke kockázatát.27 Az intenzív vércukor-szint-kontroll jelentős mértékben csökkenti a szívinfarktus és a hirtelen szívhalál miatti halá-lozás valószínűségét is.28

Zsíranyagcsere-zavarok

A magas szérum-koleszterin-, illetve LDL-koleszterinszint az érelmeszesedés legerősebb rizi-kófaktorai közé tartozik. Az érelmeszesedés talaján kifejlődő összes kardiovaszkuláris kórkép megelőzése miatt alapvetően fontos a zsíranyagcsere zavarainak a rendezése. Az érelme-szesedés talaján kialakult ischaemiás szívbetegséggel rendelkezők esetében a zsíranyag-csere zavarait rendező (LDL-koleszterinszintet csökkentő) gyógyszeres kezelés jelentős mértékben javítja a betegség prognózisát: 25–35%-kal csökkenti a súlyos kardiológiai szö-vődmények és 19–31%-kal a stroke kialakulásának valószínűségét. A kardiovaszkuláris okú halálozást 11, a szívinfarktus miatti halálozást 14%-kal lehet ezzel a kezeléssel csökkenteni.29

A leghatékonyabb szérumkoleszterinszint-csökkentő kezelés a statinokra (HMG-CoA-reduktáz gátlókra) épül. Hatékonyságukat elég jól meg lehet ítélni, mert a náluk kisebb haté-konyságú, de a gondozásba náluk korábban bevezetett fibrátokkal kapcsolatban több jól ter-vezett vizsgálatot is vezettek, amelyeket aztán referenciaként lehetett a statinok vizsgálatakor használni. A statinok hatékonyak bármilyen, nemcsak kórosan emelkedett LDL-szint mellett az ischaemiás szívbetegség kialakulásának és akut szövődményeinek megelőzésében. Biz-tonságosan is alkalmazhatók, mellékhatások nem korlátozzák jelentősen a használatukat.30

Emiatt lehet használni őket a szűréssel felismert, zsíranyagcsere-zavarban szenvedő fel-nőttek hatékony gondozásában akkor is, ha a kiszűrt személy egyébként nem ischaemiás szívbeteg. Az ELEF2009 adatgyűjtése idején érvényben levő nemzetközi ajánlásokat meg-alapozó vizsgálatok, amelyekben 25%-os LDL-koleszterinszint-csökkenést eredményezett a statinok alkalmazása, 31–37%-os súlyos kardiológiaiszövődménykockázat-csökkenést értek el.31 Az ischaemiás szívbetegségek miatti halálozás 33 és az összhalálozás 22%-os csökkené-sét tudták elérni a statinok kezelésével olyan felnőttek között, akiknek a terápia megkezdése-kor nem volt ischaemiás szívbetegségük, viszont emelkedett volt az LDL-koleszterinszintjük.32

A zsíranyagcsere gyógyszeres kezelésével foglalkozó ajánlásokban hangsúlyozzák, hogy a dohányzás abbahagyása33 és a diéta módosítása is alapvetően fontos része a gondozás-nak.34

27 Jose Leal, Alastair M. Gray, Philip M. Clarke: Development of life-expectancy tables for people with type 2 diabetes. European Heart Journal, 2009, 30: 834–839

28 UK Prospective Diabetes Study Group: Intensive blood-glucose control with sulphonylureas or insulin compared with conventional treatment and risk of complications in patients with type 2 diabetes. Lancet, 1998, 352: 837-853

29 Rossouw JE, Lewis B, Rifkind BM.: The value of lowering cholesterol after myocardial infarction. N Engl J Med, 1990, 323:1112-930 Third Report of the National Cholesterol Education Program (NCEP) Expert Panel on Detection, Evaluation, and Treatment of High

Blood Cholesterol in Adults (Adult Treatment Panel III) Final Report. NIH Publication No. 02-5215, 200231 Downs JR, Clearfield M, Weis S, Whitney E, Shapiro DR, Beere PA, Langendorfer A, Stein EA, Kruyer W, Gotto AM Jr, for the AFCAPS/

TexCAPS Research Group: Primary prevention of acute coronary events with lovastatin in men and women with average cholesterol levels: results of AFCAPS/TexCAPS. JAMA, 1998; 279:1615-22

32 Shepherd J, Cobbe SM, Ford I, Isles CG, Lorimer AR, Macfarlane PW, McKillop JH, Packard CJ, for the West of Scotland Coronary Prevention Study Group: Prevention of coronary heart disease with pravastatin in men with hypercholesterolemia. N Engl J Med, 1995; 333:1301-7

33 Hjermann I, Holme I, Velve BK, Leren P.: Effect of diet and smoking intervention on the incidence of coronary heart disease: report from the Oslo Study Group of a randomised trial in healthy men. Lancet, 1981; 2:1303-10

34 Frantz ID Jr, Dawson EA, Ashman PL, Gatewood LC, Bartsch GE, Kuba K, Brewer ER.: Test of effect of lipid lowering by diet on cardiovascular risk: the Minnesota Coronary Survey. Arteriosclerosis, 1989; 9:129-35


32 33

Influenza elleni védőoltás

Az influenza elleni felnőttkori védőoltások régóta a járványügyi hatóságok ajánlásai közt sze-repelnek, de a hatékonyságukkal kapcsolatban folyamatosak a viták. Ennek egyik oka az, hogy a járványt okozó vírus évről évre változik, emiatt az ellene alkalmazott vakcina is min-den évben más. Azaz a vakcina hatékonysága biztosan variábilis, és elvileg sem beszélhe-tünk állandó hatékonyságról, ami egyik forrása a bizonytalanságnak. A másik ok, ami miatt nehéz meggyőző adatokat előállítani a hatékonysággal kapcsolatban, hogy évtizedek óta vannak érvényben az influenza elleni védőoltással kapcsolatos ajánlások, és emiatt nem le-het randomizált, kontrollált vizsgálatokat kivitelezni ezen a területen. (Etikailag aggályos len-ne, ha az egyébként ajánlott vakcinát nem kapnák meg a vizsgálatban résztvevő, kontroll csoportba sorsolt személyek.) A jobb híján alkalmazott, megfigyelésen alapuló vizsgálatok bi-zonyító ereje pedig elmarad a randomizált, kontrollált vizsgálatokétól.

A kellő alapossággal elvégzett, több járványból származó nagy esetszámot feldolgo-zó megfigyelésen alapuló vizsgálatok eredményei szerint azonban kellő pontossággal lehet meghatározni a védőoltás hatékonyságát. Ennek megfelelően mind pneumónia, illetve influ-enza miatti kórházi felvételek gyakorisága, mind pedig a halálozás lényegesen csökkenthető idősek közt a védőoltásokkal. Előbbi végponton 27, utóbbin 48% körüli az elérhető kockázat-csökkenés. Sőt még az is igazolható, hogy a védőoltás halálozást redukáló képessége a vírus és a vakcina közti megfelelés fokával egyenes arányban változik. (Amelyik évben a vakcina immunológiailag jobban illeszkedett a vírushoz, abban az évben erősebb a mortalitás csök-kentő hatása és fordítva. 37 és 52% közti változékonyságot írtak le ebből a szempontból az 1990–2000 közötti időszakban.)35

Ajánlások a felnőttkori szűrésekkel és az influenza elleni védőoltással kapcsolatban

Hipertóniaszűrés

A hipertóniaszűrés elvégzését minden felnőtt esetében javasolja a USPSTF.36 Az állásfogla-lás szerint az alapellátásban biztosítani kell ezt a szolgáltatást, mert nagy bizonyossággal je-lentős egészségnyereséget eredményez. A Joint National Committee on Prevention, Detec-tion, Evaluation, and Treatment of High Blood Pressure kétévenkénti mérést javasol a 120/80 Hgmm alatti vérnyomással rendelkezőknél. Akik ennél magasabb, de 140/90 Hgmm alatti vér-nyomással rendelkeznek, azok esetében évenkénti mérést javasolnak.37

A Magyar Hypertonia Társaság38 Belgyógyászati Szakmai Kollégium által 2009-ben jóvá-hagyott ajánlása alapján a hipertóniaszűrés a háziorvos feladata. Az ajánlás szerint minden orvos-beteg találkozót fel kell használni a hipertónia szűrésére, illetve a 40 éves kor feletti fel-nőttek esetén már kis kockázatú csoportokban is évente kell mérni a vérnyomást.

35 Kristin L. Nichol, James D. Nordin, David B. Nelson, John P. Mullooly, Eelko Hak: Effectiveness of Influenza Vaccine in the Community-Dwelling Elderly. N Engl J Med, 2007, 357:1373-81

36 U.S. Preventive Services Task Force: Screening for High Blood Pressure: U.S. Preventive Services Task Force Reaffirmation Recommendation Statement. Ann Intern Med. 2007;147:783-786

37 Joint National Committee on Prevention, Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Pressure. National Heart, Lung, and Blood Institute. eventh report of the Joint National Committee on Prevention, Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Pressure. Hypertension. 2003;42:1206-52

38 A hypertoniabetegség felnőttkori és gyermekkori kezelésének szakmai és szervezeti irányelvei – a Magyar Hypertonia Társaság állás-foglalása és ajánlása


33


A Háziorvostani Szakmai Kollégium által kiadott szakmai protokoll szerint minden felnőtt-nél, rendszeresen kell mérni a vérnyomást.39

A háziorvosi preventív szolgáltatásokról szóló hazai jogszabály40 szerint a felnőttkori alap-státusnak tartalmaznia kell a vérnyomásmérés eredményét. Ezt követően a kockázati státus-tól függően kell 2 vagy 5 évente szűrő jelleggel – tehát nemcsak a háziorvosnál megjelent be-tegeknél – újramérni a vérnyomást. 65 év felett a kockázati státustól függetlenül kétévente ír elő vérnyomásmérést a rendelet.

A cukorbetegség szűrése

A USPSTF a felnőttek szűrését a 135/80 Hgmm feletti vérnyomással rendelkezők közt tartja megalapozottnak. A szűrési intervallummal kapcsolatban nem foglal állást.41

Az American Academy of Family Physicians ajánlása szerint minden hipertóniás illetve zsíranyagcsere-zavarban szenvedő felnőttet szűrni kellene.42

Az American Diabetes Association a 45 év feletti túlsúlyosak szűrését ajánlja; 45 év alatt pedig, ha a túlsúly mellett az alábbiak közül valamelyik kockázati tényező is fennáll: inaktivi-tás, gesztációs diabétesz, hipertónia, zsíranyagcsere-zavar, policisztásovárium-szindróma, IGT/IFG vagy vaszkuláris betegség a saját anamnézisben, cukorbetegség előfordulása az el-sőfokú rokonok közt.43

A hazai gyakorlatban a miniszteri rendelettel szabályozott háziorvosi cukorbetegség-szű-rés44 az abdominális elhízottak metabolikusszindróma-szűrése keretében kivitelezett éhomi vércukorvizsgálatot, illetve az elhízottak vagy diabetes mellitus családi halmozódást mutatók, vagy a kórelőzményben gestatios diabetesszel rendelkezők orális glükózterheléses vizsgála-tát esetleg éhomi és posztprandiális vércukorszint mérését írja elő.

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja45 3 évenkénti szűrést ír elő 45 éves kor felett, amit fiatalabb korban kell elindítani és gyakrabban is kell végezni azoknál, akik egyéb diabeteses rizikófaktorral is rendelkeznek (pozitív családi anamnézis, BMI≥25 kg/m2, zsír-anyagcsere-zavar, hipertónia, ischémiás szívbetegség, stroke, verőérbetegség, az anamné-zisben nagy magzat, ismételt vetélés, illetve gestatios diabetes, policisztás ovárium szindró-ma, tartós inaktivitás). Az éhomi vércukorszint-meghatározást határozza meg a dokumentum szűrővizsgálatként.

A Magyar Diabetes Társaság szakmai irányelve 2009-ben a kérdőívek segítségével ma-gas kockázatúnak minősített felnőttek esetén javasolta az éhomi vércukorszint-eghatározást a 2-es típusú cukorbetegség szűrésére.46 A „Magyar Diabetes Társaság szakmai irányelve, 2011” szerint a FINDRISC alapján magas kockázatú (12 pont feletti eredmény) kockázatú fel-nőtteknél kell orális glükóz tolerancia tesztet végeznie a háziorvosnak.47

39 Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Felnőttkori hypertonia betegség háziorvosi ellátása, érvényes: 2013. december 31.40 51/1997 NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló

egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról41 U.S. Preventive Services Task Force. Screening for Type 2 Diabetes Mellitus in Adults: U.S. Preventive Services Task Force

Recommendation Statement. Originally in Ann Intern Med 2008;148:846-85442 American Academy of Family Physicians. AAFP Policy Action: Summary of Recommendations for Clinical Preventive Services. Revision

6.3. March 2007. Leawood, KS: American Academy of Family Physicians; 200743 American Diabetes Association. Standards of medical care in diabetes. Diabetes Care. 2007;30 Suppl 1:S4-41)44 51/1997 NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló

egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról45 Felnőttkori diabetes mellitus háziorvosi ellátása, Háziorvostani Szakmai Kollégium, 200646 A diabetes mellitus kórismézése, a cukorbetegek kezelése és gondozása a felnőttkorban; A Magyar Diabetes Társaság szakmai irány-

elve, 200947 Diabetologia Hungarica, 19: 1Suppl, 2011


34 35

A Háziorvosi Hatásköri Lista48 a 45 év felettiek szűrését javasolja, ha a FINDRISC magas kockázatúnak mutatja a szűrésen résztvevőt, illetve az 51/1997 NM rendeletben előírt meta-bolikus szindróma szűrés részeként (azaz az abdominális elhízottak között) javasolja a szű-rés kivitelezését.

A zsíranyagcsere-zavar szűrése

A USPSTF 2001-es (és 2008-ban frissített) ajánlása a 35 év feletti férfiak és a 45 év felet-ti fokozott ishaemiás szívbetegség kockázatú nők 5 évenkénti szérumkoleszterin- és HDL-koleszterinmérését ajánlja. A 20–35 éves férfiak és a 20–45 éves nők esetében emelkedett ischaemiás szívbetegség kockázat esetében javasolja csak a szűrést (az alábbiak közül leg-alább egynek jelen kell lennie a fokozott kockázat megállapításához: cukorbetegség, dohány-zás, elhízás, hipertónia; illetve bármilyen korú rokon zsíranyagcsere-zavara vagy 50 éves férfi és 60 éves női rokonok közti kardiovaszkuláris betegségek esetén)49.

Némileg eltér ettől az ajánlástól a National Cholesterol Education Program’s Adult Treat-ment Panel III (ATP III) 20 év felett 5 évente végzendő éhomi koleszetrin, HDL, LDL és trigli-cerid mérésre alapuló állásfoglalása50.

A hazai jogszabály szerint51 a 21 éves korban rögzítendő felnőttkori alapstátus-vizsgálat ré-sze a szérumkoleszterin-szint és az LDL- koleszterinszintek meghatározása, amit kis kardi-ovaszkuláris kockázatú személyeknél 5 évente, közepes és magas kockázatú felnőttek ese-tében pedig 2 évente kell megismételni 64 éves korig. 65 éves kor felett a kardiovaszkuláris kockázati státustól függetlenül kétévente kell elvégezni a szűrést52.

Hasi elhízás (haskörfogat nőknél ≥ 80cm, férfiaknál ≥ 94cm) esetén van szükség a rende-let szerint a HDL-koleszterin és a szérum triglicerid szint meghatározására is a 21 éves stá-tus felvételekor. Ennek ismétlésére kis kardiovaszkuláris kockázatú személyeknél 5 évente, közepes és magas kockázatú felnőttek esetében pedig 2 évente kell sort keríteni 64 éves ko-rig; 65 éves kor felett pedig kétévente.

A jogszabály előírásai teljes összhangban vannak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Háziorvo-si Hatásköri Listáról szóló szakmai protokolljával (Háziorvostani Szakmai Kollégium és az Orszá-gos Alapellátási Intézet), az Egészségügyi Minisztérium „Lipoproteinek, mint a kardiovaszkuláris rizikófaktorok” című szakmai irányelvével, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium „A zsíranyagcsere-zavarokról (dyslipidaemiákról)” című szakmai irányelvével.


A Centers for Diseases Control and Prevention (CDC) minden felnőtt esetében javasolja az évenkénti vakcinálást.53 48 A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai protokollja a Háziorvosi Hatásköri Listáról (1. módosított változat); Háziorvostani Szakmai

Kollégium és az Országos Alapellátási Intézet, 201149 U.S. Preventive Services Task Force. Screening for Lipid Disorders in Adults: U.S. Preventive Services Task Force Recommendation

Statement. June 2008. http://www.uspreventiveservicestaskforce.org/uspstf08/lipid/lipidrs.htm50 Expert Panel on Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Cholesterol in Adults. Executive summary of the third report of the

National Cholesterol Education Program Expert Panel on Detection, Evaluation, and Treatment of High Blood Cholesterol in Adults (ATP III). JAMA 2001;285:2486-2497.

51 51/1997 NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról

52 Nagy a kardiovaszkuláris kockázat: ha a 10 éven belül vagy a 60 éves életkorra előrevetítve várható, kardiovaszkuláris okból bekövet-kező, halálozás valószínűsége ≥ 5%, 2-es típusú diabetes mellitus, mikro- vagy makroalbuminuriával járó 1-es típusú diabetes mellitus fennállása, egyéb kockázati tényezők súlyos foka: összkoleszterin-szint ≥ 8 mmol/l vagy LDL-koleszterin szint ≥ 6 mmol/l vagy vérnyo-más ≥ 180/110 Hgmm vagy testtömegindex ≥ 40kg/m2.

53 CDC. Prevention and control of influenza with vaccines: recommendations of the Advisory Committee on Immunization Practices, 2010. MMWR 2010; 59


35


Az angol egészségügyi hatóságok ennél szűkebb célcsoportot határoznak meg.54 A 65 év felettiek oltását javasolják, mert ebben a korcsoportban a bronchopneumonia előfordulá-si gyakoriságát, a kórházi felvételt igénylő betegségek, illetve a halálozás gyakoriságát csök-kenti a beavatkozás. A 65 év alattiak esetében a következő krónikus betegségek fennállása esetén javasolják a védőoltást: krónikus légzőszervi, kardiovaszkuláris, vese, máj, neurológi-ai betegségek; cukorbetegség; immunhiányos állapotok (ebbe a csoportba a malignus beteg-ségek is beletartoznak) és a terhesség.

A magyarországi ajánlás a nemzetközi gyakorlatot tükrözi. A jogszabályban meghatáro-zott általános elvek alkalmazását minden évben módszertani levélben pontosítja az Orszá-gos Epidemiológiai Központ.55,56 A 60 éven felüliek influenza elleni védőoltását egészségi álla-potuktól függetlenül ajánlja. Szintén ajánlja az alábbi fokozottan veszélyeztetett csoportokba tartozó felnőttek védőoltását: idült szív-, keringési, légzőszervi, vese-, illetve anyagcsere-be-tegségben szenvedők, csökkent immunitásúak, a szociális otthonokban, öregek otthonában, vagy egészségügyi intézményekben huzamosabb ideig ápoltak. A fertőzés átvitele révén koc-kázatot jelentő foglalkozást űzők (egészségügyben, szociális intézményekben, baromfi-fel-dolgozókban, baromfit tartó nagyüzemi telepeken dolgozók) védőoltása is javasolt. Az aján-lásnak megfelelő csoportokba tartozók jogosultak influenza elleni térítésmentes védőoltásra. De gyógyszertárban térítés ellenében receptre beszerezhető vakcina beadását bárki kérhe-ti háziorvosától (illetve foglalkozás egészségügyi orvosától), ha nem kontraindikált esetében a beavatkozás.

Célkitűzések

Elemzésünk célja a magyarországi alapellátás felnőttek számára nyújtott preventív szolgálta-tásainak (az influenza elleni védőoltásnak, a hipertónia a cukorbetegség és a zsíranyagcsere-zavar szűrésének) értékelése volt. Ezért megvizsgáltuk, hogy (1) milyen gyakorisággal alkal-mazzák az ajánlásoknak megfelelő célcsoportokban a preventív beavatkozásokat; (2) milyen csoportokban érvényesülnek viszonylag jól az ajánlások, milyen társadalmi csoportok esetén marad el jelentősen a gyakorlat a kívánalmaktól; és (3) az ország teljes felnőtt lakosságára vonatkoztatva megbecsültük a magvalósult illetve elmaradt preventív beavatkozások számát.

Módszerek

Vizsgálatunk az Európai lakossági egészségfelmérés részprojektjeként Magyarországon 2009-ben kivitelezett adatgyűjtés révén felépített adatbázis másodlagos feldolgozása volt. Az adatgyűjtés metodikáját részletesen az ELEF2009-ről szóló kiadványban írták le.57 Réteg-zett mintavételi eljárással választottak ki 7000 felnőttet a felmérésben való részvételre, akiket kérdezőbiztosok kerestek fel. Az alapkérdőívet a felmérésben résztvevők válaszai alapján a kérdezőbiztosok töltötték ki. A kiválasztott felnőttek 72%-a (5051 fő) válaszolt a kérdésekre. A kérdések egy része (jelen vizsgálatban felhasznált kérdések közül az alkoholfogyasztással és a dohányzással kapcsolatos kérdések) önkitöltős kérdőíveken szerepeltek. Ezeket a lapo-kat az alapkérdőív kitöltésében közreműködő résztvevők 99,3%-a töltötte ki.

54 David Salisbury, Mary Ramsay, Karen Noakes: Immunisation against infectious disease. Department of Health, London, 200655 Csohán Ágnes, Molnár Zsuzsanna, Jelenik Zsuzsanna, Melles Márta, Pauliny Zsuzsanna, Békési Zsuzsanna: Az Országos Epidemio-

lógiai Központ Módszertani Levele a 2008. évi védőoltásokról.56 Csohán Ágnes, Molnár Zsuzsanna, Jelenik Zsuzsanna, Melles Márta, Pauliny Zsuzsanna, Békési Zsuzsanna: Az Országos Epidemio-

lógiai Központ Módszertani Levele a 2009. évi védőoltásokról. http://www.oek.hu/oek.web57 Tokaji Károlyné: Európai lakossági egészségfelmérés – Magyarország, 2009. Összefoglaló eredmények. Budapest, 2013.


36 37

A Központi Statisztikai Hivatal a tisztított és kódszótárral ellátott adatbázist adta át feldolgo-zásra, melyből a vizsgálati kérdések megválaszolásához az alábbi változókat használtuk fel:• Szociodemográfiai tényezők: nem, kor, lakóhely jogállása (településtípus), lakóhely régió-

ja, családi állapot, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, önértékelt anyagi helyzet. • Életmódi elemek: testtömegindex, alkoholfogyasztás, dohányzási szokások, fizikai aktivi-

tás, táplálkozási szokások (konyhában használt zsiradékok, zöldség- és gyümölcsfogyasz-tás gyakorisága).

• Egészségüggyel kapcsolatos attitűd: saját egészségért érzett felelősség, elégedettség a háziorvossal.

• Egészségi állapot: háziorvossal való találkozás gyakorisága, önértékelt egészség, króni-kus betegség, súlyos fogyatékosság.

• Preventív szolgáltatások igénybevétele: influenza elleni védőoltás, vérnyomásmérés, vércukorszintmérés, szérumlipidszintek meghatározása.

Szociodemográfiai tényezők

A nem, a gazdasági aktivitás, a lakóhely jogállása (településtípusa) és a régiók szerinti beso-rolás minden résztvevőnél rendelkezésre állt. Az életkor 5 éves korcsoportonként szerepelt az adatbázisban. (A koréves adtok nem álltak rendelkezésre.) Mindenkinek adott volt az élet-kora ebben a léptékben. Az elemzésekben a korcsoportok átlagával írtuk le a felnőttek élet-korát. Mivel csak felnőttek számára nyújtott alapellátási szolgáltatásokkal kapcsolatban vé-geztünk elemzést, kizártuk az elemzésből a 15–19 éveseket, akik egyébként 298-an voltak.

Azok a rekordok, amelyek hiányosan tartalmazták a szociodemográfiai adatokat, vélhető-en a többi adat esetében is viszonylag gyenge minőségűek voltak, ezért ezeket töröltük az adatbázisból. A családi állapot 6, a legmagasabb iskolai végzettség 5, az önértékelt anya-gi helyzet 39 válaszadónál nem volt ismert, akiket ezért kizártunk az elemzésből. Összesen 4709 rekordra támaszkodtunk az elemzés során.

2. táblaA vizsgált minta (N=4709) és a 2011-es népszámlálás során regisztrált

magyarországi népesség demográfiai összetétele.

Korcsoport, évNépszámlálás során regisztrált

korcsportos részarányok, %Minta korcsportos részarányai,

%

Minta korcsportos részarányai a népszámlálás során regisztrált

részarányokhoz viszonyítva

férfi nő férfi nő férfi nő

20–24 8,6 7,1 8,6 6,7 1,00 0,9425–29 8,5 7,1 7,9 6,1 0,93 0,8630–34 10,5 9,0 10,9 9,5 1,04 1,0635–39 11,2 9,5 9,5 9,0 0,85 0,9440–44 9,8 8,4 9,4 7,5 0,96 0,8945–49 8,1 7,2 7,6 7,5 0,94 1,0550–54 8,6 8,1 10,5 9,0 1,22 1,1155–59 9,9 9,9 9,8 10,1 0,99 1,0260–64 8,0 8,5 7,8 9,1 0,97 1,0765–69 6,0 7,1 6,8 7,1 1,12 1,0070–74 4,4 6,2 4,7 6,7 1,06 1,0875–79 3,2 5,1 4,0 5,8 1,26 1,1580–84 2,0 3,8 1,5 3,3 0,73 0,8785–X 1,2 2,9 1,1 2,5 0,91 0,86


37


Az így kapott minta és az ország 2011-es népszámlálás során regisztrált demográfiai ösz-szetétele nagyon hasonló volt, bár az eltérés elérte a statisztikailag szignifikáns mértéket. (p<0,001; χ2-próba) Férfiak esetében a 30–34 évesek alulreprezentáltak, az 50–54 évesek felülreprezentáltak voltak (2. tábla), emiatt volt esetükben szignifikáns az országos demográ-fiai összetételtől való eltérés. (p=0,012; χ2-próba) A női minta és az országos referencia meg-oszlás statisztikailag szignifikáns eltérést nem mutatott. (p=0,127; χ2-próba) (1. ábra).

Az elemzett minta összességében és nemenként is statisztikailag szignifikáns eltérést mu-tatott a 2011-es Népszámlálás során regisztrált országos képzettségi mintázattól. (p<0,001; χ2-próba mindkét nemre külön és együttesen) Ennek hátterében mindkét nem esetében az érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezők túlreprezentációja és a felsőfokú vég-zettségűek alulreprezentációja áll. (3. tábla)

Életmódi elemekAz elhízás mértékét a testtömegindex (BMI) segítségével írtuk le, amit a hiányzó adatok mi-att 12 esetben nem lehetett számítani. A számított BMI alapján az alábbi csoportokba sorol-tuk a résztvevőket: elhízott BMI≥30kg/m2; túlsúlyos 30kg/m2>BMI≥25kg/m2; normális testal-katú 25kg/m2>BMI≥20kg/m2; sovány 20kg/m2>BMI. A rendszeres testmozgás mennyiségét a kérdések alapján az eredeti adatbázis 3 csoportba (megfelelő, mérsékelt, semennyi) katego-rizálva tartalmazta, ami 24 rekordban nem volt megtalálható.

A zöldségfogyasztás és a gyümölcsfogyasztás gyakoriságára külön-külön kérdeztek a fel-mérésben. A két válasz alapján képeztük azoknak a kategóriáját, akik vagy gyümölcsöt, vagy zöldséget minden nap fogyasztanak, illetve azokét, akik ezt ritkábban teszik. (A cukorbeteg-ség kockázatát felmérő FINDRISC-kérdőív is ebben a formában értékeli a táplálkozási szo-kásokat.) A konyhában jellemzően használt zsiradékok alapján 4 résztvevőt nem lehetett be-sorolni egyik kategóriába sem.

1. ábraA vizsgált minta (N=4709) és a 2011-es népszámlálás során

regisztrált magyarországi népesség demográfiai összetétele

20

45

70

95

15 10 5 0 5 10 15 %Férfiak Nők

Népszámlálás 2011 Népszámlálás 2011

Minta – Férfiak Minta – Nők

A dohányzási szokásokra adott válaszok összekapcsolása révén meg tudtuk határozni a nem cigarettázókat, illetve ezen belül a soha nem dohányzókat és a dohányzást abbahagyó-


38 39

kat tudtuk különválasztani. Az alkalmankénti cigarettázókat illetve a nem cigarettázó dohány-termék használókat együttesen (pl. pipázók, vízipipázók, szivarozók) egy „egyéb dohányzó” kategóriába soroltuk. A rendszeresen cigarettázók közt megkülönböztettük a naponta leg-alább 20 szálat és a 20 szálnál kevesebbet fogyasztókat. Összességében 135 résztvevő ese-tében nem lehetett a besorolást elvégezni.

Az alkoholfogyasztás alapján 62 főt nem lehetett kategóriába sorolni. A teljesen absztinen-seken kívül csak az alkoholfogyasztás gyakorisága alapján tudtunk kialakítani csoportokat (ha-vonta legfeljebb 1 alkalommal, havonta 2–4 alkalommal, hetente legalább 2 alkalommal), mert az elfogyasztott alkohol mennyiségére vonatkozó kérdéseket nagyon kevesen válaszolták meg.

3. táblaA vizsgált minta (N=4709) és a 2011-es népszámlálás során regisztrált magyarországi

népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti összetétele

Legmagasabb iskolai végzettség

Népszámlálás során regisztrált korcsportos

részarányok, %

A minta korcsportos részará-nyai, %

A minta korcsportos részarányai a népszámlálás

során regisztrált részarányokhoz viszonyítva

férfi nő férfi nő férfi nőLegfeljebb alapfokú 22,6 32,7 18,6 30,8 0,82 0,94Középfokú, érettségi nélkül 31,5 15,0 38,6 18,9 1,23 1,26Középfokú, érettségivel 28,8 33,1 28,3 34,1 0,98 1,03Felsőfokú 17,1 19,2 14,5 16,2 0,85 0,85

Egészségüggyel kapcsolatos attitűd

Az egészségügyi szolgáltatásokkal szembeni attitűd indikálására a háziorvossal való elége-dettség (az alkalmazott kategóriák: nagyon elégedett; elégedett; nem elégedett, de nem is elé-gedetlen; elégedetlen; nagyon elégedetlen) és a saját egészséggel kapcsolatos felelősségről alkotott vélekedés adott lehetőséget (az alkalmazott kategóriák a „Véleménye szerint Ön meny-nyit tehet az egészségéért?” kérdéshez kapcsolódóan: nagyon sokat; sokat; keveset; semmit). Előbbi szempontjából 113, utóbbi szempontjából 11 résztvevőt nem lehetett besorolni.

Egészségi állapot

A vizsgálatban részt vevők egészségi állapotát több kérdésre adott válaszaik alapján lehetett leírni az elemzésben. A háziorvossal való találkozás gyakoriságának és akármilyen súlyos fogyatékosság fennállásának regisztrálása mellett a résztvevők minősítették általában saját egészségi állapotukat, illetve nyilatkoztak arról, hogy milyen krónikus betegség(ek)ben szen-vednek. A háziorvossal egy éven belül találkozókat különböztettük meg azoktól, akik soha, illetve egy évnél régebben vették igénybe a háziorvos szolgáltatását. 2 résztvevő esetében nem volt ismert ez az adat. A válaszadók az egészségi állapotukat 5 fokozatú skálán értékel-ték, a „Milyen az Ön egészsége általában?” kérdésre adott következő válaszokkal: nagyon jó; jó; kielégítő; rossz; nagyon rossz.

Minden résztvevő nyilatkozott arról, hogy van-e bármilyen krónikus betegsége, illetve külön-külön nyilatkozott egyes krónikus betegségek fennállásáról is. Az alábbi, az elemzés szem-pontjából (a preventív szolgáltatások célcsoportjainak meghatározása miatt) fontos krónikus betegségek kerültek be a statisztika feldolgozásokba: asztma; krónikus hörghurut (bronchi-tisz, tüdőtágulás) [nem besorolható résztvevők száma: 2]; szívinfarktus, szívroham; szívko-szorúér megbetegedés (angina) [nem besorolható résztvevők száma: 1]; magasvérnyomás


39


(hipertónia) [nem besorolható résztvevők száma: 3]; agyvérzés, szélütés, stroke, agyérgörcs [nem besorolható résztvevők száma: 1]; cukorbetegség; krónikus májbetegség, májzsugor, májcirrózis; rosszindulatú daganat (leukémia, lymphoma, nyirokcsomódaganat) [nem beso-rolható résztvevők száma: 3]; magas koleszterinszint (zsíranyagcsere-zavara) [nem besorol-ható résztvevők száma: 14]; szívritmuszavar (pitvarfibrilláció) [nem besorolható résztvevők száma: 5]; egyéb szívbetegség [nem besorolható résztvevők száma: 4]. A célcsoportok meg-határozásánál azokat a résztvevőket tekintettük egyes krónikus betegségek szempontjából egészségesnek, akik sem jelenleg, sem a múltban nem sújtott adott betegség.

Preventív szolgáltatások igénybevétele

A felmérés során a résztvevők válaszoltak arra, hogy mikor mérték utoljára vérnyomásukat, vér-cukorszintjüket, vagy mikor vettek részt zsíranyagcserével kapcsolatos laboratóriumi vizsgála-ton. Megkülönböztettük azokat, akik egy éven belül részt vettek ilyen vizsgálatokon azoktól, akik régebben vagy soha nem tették ezt. A preventív szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos statisztikai feldolgozásokat miden esetben adott krónikus betegséggel nem sújtott (3022 nem hipertóniás, 4291 nem cukorbeteg, illetve 4065 zsíranyagcsere szempontjából egészséges) résztvevők közt végeztük, azaz szűrő jellegű vizsgálatokon való részvételt értékeltünk csak.

Az influenza elleni védőoltásokkal kapcsolatban részben arra a kérdésre válaszoltak a résztvevők, hogy „Mikor kapott Ön utoljára influenza elleni védőoltást?” (válaszlehetőségek: idén; tavaly; tavalynál régebben), és hogy „Melyik hónapban kapta a védőoltást?”. Összesen 781-en válaszolták azt, hogy vagy 2008-ban, vagy 2009-ben védőoltást kaptak, akik közül 759 esetében a vakcinálás hónapja is ismert volt. (Minden résztvevőt csak egyszer vettek fi-gyelembe az utolsó védőoltása alapján.)

Az ELEF2009 adatgyűjtése 2009. szeptember–októberben zajlott. Mivel októbertől kez-dik meg a soron következő járványhoz (az Egészségügyi Világszervezet által kiadott ajánlás alapján) fejlesztett vakcinák forgalmazását, az elemzés során nem foglalkozhattunk a 2009–2010-es, sok szempontból rendkívüli járvánnyal kapcsolatos védőoltási tevékenységgel.58

2. ábra Influenza elleni védőoltások száma havonként 20 év feletti felnőttek közt

a vizsgálati mintában (N=4709) 2008 januárja és 2009 októbere közt

11 3 4 5 2 1 2 234

317

267

288 14 10 2 3 3 1 1 4

37

0

50

100

150

200

250

300

350

2008

-01

2008

-02

2008

-03

2008

-04

2008

-05

2008

-06

2008

-07

2008

-08

2008

-09

2008

-10

2008

-11

2008

-12

2009

-01

2009

-02

2009

-03

2009

-04

2009

-05

2009

-06

2009

-07

2009

-08

2009

-09

2009

-10

Védőoltások száma

58 Közepes kardiovaszkuláris kockázat [ha a 10 éven belül vagy a 60 éves életkorra előrevetítve várható, kardiovaszkuláris okból bekövetke-ző, halálozás valószínűsége ≥ 3-5%]: hypercholesterinaemia és további 2 vagy több, de nem súlyos fokozatú kockázati tényező fennállása.


40 41

A 2008-2009-es járványra való felkészülés keretében a védőoltásokat jellemzően 2008 szeptembere és 2009 márciusa közt kapták a résztvevők. (2. ábra) A 2008–2009-es járvány-hoz fejlesztett oltóanyagot 2008 október 6–16. között szállították ki az ÁNTSZ-ek kistérségi intézeteibe, és onnét szervezték meg a további elosztást.59 A közepes aktivitású 2008–2009-es járvány 2009 6. hetétől 12. hetéig tartott Mindezek figyelembe vételével a 2008 októberé-től 2009 márciusáig védőoltásban részesülteket tekintettük saját elemzésünk szempontjából a 2008–2009-es influenzaszezon szempontjából megfelelően ellátottnak.

Célcsoportok

A hazai és a nemzetközi ajánlásokban meghatározott célcsoportokon belül végeztük a pre-ventív szolgáltatások igénybevételének elemzését. Az egyes szolgáltatásokra vonatkozóan a célcsoport-definíciók az alábbiak voltak:

A hipertónia szűrése1. Az összes nem hipertóniás 20 év feletti felnőtt2. Az összes nem hipertóniás 20 év feletti felnőtt, aki a háziorvosánál egy éven belül járt3. Az összes nem hipertóniás, de elhízott vagy cukorbeteg 20 év feletti felnőtt

A cukorbetegség szűrése1. Az összes nem cukorbeteg 45 év feletti felnőtt2. Az összes nem cukorbeteg 20–44 év közötti felnőtt, aki vagy túlsúlyos, vagy szívinfarktu-

son esett át, vagy ischaemiás szívbeteg, vagy hipertóniás, vagy stroke-ja volt, vagy zsír-anyagcsere-zavara van.

A hazai ajánlásban szereplő kockázati csoportba sorolást lehetővé tevő FINDRISC-kérdőív nem minden kérdése szerepelt az ELEF2009 kérdőívein, ezért csak közelítő pontossággal tudtuk definiálni a célcsoportokat.

A zsíranyagcsere-zavar szűrése1. Az összes, zsíranyagcsere-zavar szempontjából egészséges, 35 év feletti férfi2. Az összes, zsíranyagcsere-zavar szempontjából egészséges, 20-34 év közötti férfi, aki

vagy cukorbeteg, vagy dohányzik, vagy elhízott, vagy hipertóniás.3. Az összes, zsíranyagcsere-zavar szempontjából egészséges, 20 év feletti nő, aki vagy cu-

korbeteg, vagy dohányzik, vagy elhízott, vagy hipertóniás.4. Az összes, zsíranyagcsere-zavar szempontjából egészséges, 20-64 év közti felnőtt, aki el-

hízott vagy cukorbeteg5. Az összes, zsíranyagcsere-zavar szempontjából egészséges, 65 év feletti felnőtt

Az ajánlásokban szereplő lipidprofil-vizsgálat részleteiről az ELEF2009 nem gyűjtött ada-tot, ezért csak azt tudtuk vizsgálni, hogy az ajánlásoknak megfelelő csoportokban történt-e valamilyen lipidvizsgálat. A kockázati csoportokba sorolás sem az életkor sem az emelkedett kardiovaszkuláris kockázat vonatkozásában nem azonos a magyarországi és a referencia-ként figyelembe vett nemzetközi ajánlásokban. A célcsoportba sorolás pontosságát csökken-

59 Kis kardiovaszkuláris kockázat [ha a 10 éven belül vagy a 60 éves életkorra előrevetítve várható, kardiovaszkuláris okból bekövetkező, halálozás valószínűsége < 3%]: hypercholesterinaemia és még 1 kockázati tényező jelenléte.


41


tette, hogy az ajánlásokban szereplő besorolási szempontok közül nem mindegyikre gyűjtött adatot az ELEF2009. (A nemzetközi ajánlásban szereplő cukorbetegség, dohányozás, elhí-zás és hipertónia követhető az ELEF2009 adatbázisában, de a családi anamnézisre vonat-kozóan nem gyűjtöttek adatot.) Az elemzésekben ezért a nemzetközi ajánlások célcsoportját csak jó közelítéssel tudtuk előállítani.

Influenza elleni védőoltás1. Az összes 60 év feletti felnőtt2. Az összes 20–59 év közti felnőtt, aki az alábbi krónikus betegségek valamelyikében szen-

ved: asztma; krónikus hörghurut (bronchitisz, tüdőtágulás); szívkoszorúér megbetegedés (angina); magasvérnyomás (hipertónia); cukorbetegség; krónikus májbetegség, májzsugor, májcirrózis; rosszindulatú daganat (leukémiával, lymphomával, nyirokcsomódaganatokkal); magas koleszterinszint (zsíranyagcsere-zavar); szívritmuszavar (pitvarfibrilláció); egyéb szívbetegség; vagy átesett már szívinfarktuson, szívrohamon; vagy volt-e már agyvérzé-se, szélütése, stroke-ja, agyérgörcse.

A foglalkozási csoportokra vonatkozóan az ELEF2009 nem gyűjtött adatokat, ezért a fel-dolgozásunkban sem tudtuk azt értékelni, hogy a munkakörökhöz kapcsolódó indikációk mi-lyen hatékonyan kerültek végrehajtásra.

Statisztikai feldolgozás

Minden preventív szolgáltatás mindegyik célcsoportjára külön-külön végeztük el az adatfel-dolgozást. A célcsoportokra szűkített adatbázisokon belül a potenciális befolyásoló tényezők-re és a preventív szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan elkészítettük a leíró-statisztikai összegzéseket. Az egyes rétegekben és a célcsoportok egészében is meghatároztuk a pre-ventív szolgáltatást igénybe vevők részarányát.

Egyváltozós logisztikus regressziós elemzések segítségével írtuk le a kapcsolatot az egyes potenciális befolyásoló tényezők és a preventív szolgáltatás igénybevétele közt. A preven-tív szolgáltatás igénybevételére ható tényezőket az összes potenciális befolyásoló tényezőt tartalmazó többváltozós logisztikus regressziós elemzés segítségével határoztuk meg. A vi-szonylag nagy elemszámú rétegeket választottuk referencia kategóriának. Az eredményeket esélyhányadosokkal és a hozzájuk tartozó szignifikanciatesztek eredményeivel adtuk meg.

A vizsgálatunk során meghatározott kor- és nemspecifikus beavatkozási gyakoriságokra il-letve a 2011-es népszámlálás országos demográfiai adataira támaszkodva megbecsültük az országosan elvégzett és el nem végzett beavatkozások számát célcsoportonként.

Eredmények

A hipertónia szűrése

Az összes, nem hipertóniás, 20 év feletti felnőttA vizsgált mintában 3003 felnőtt volt, akiknek nem volt magasvérnyomás-betegsége. Közülük 1835-nek mérték meg egy éven belül a vérnyomását, 1168-nél nem végezték el a szűrővizs-gálatot. A szűrés a célcsoport 61,1%-ában történt meg.


42 43

Nők, idősebbek, a megyei városok lakói, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a nyugdí-jasok gyakrabban; a nőtlenek, a hajadonok, a rossz anyagi helyzetben élők és a vállalkozók ritkábban vettek részt hipertóniaszűrésen. A rendszeresen dohányzóknak, az állati zsiradékot preferálóknak ritkábban, a dohányzást abbahagyóknak, a naponta zöldséget-gyümölcsöt fo-gyasztóknak és a mérsékelt fizikai aktivitásúaknak gyakrabban mérték meg a vérnyomását. A háziorvossal nagyon elégedetteknél végezték el nagyobb gyakorisággal a szűrést. A házi-orvosnál ritkán járó és jó általános egészségi állapotban levők, valamint a súlyos fogyaték-kal és krónikus betegséggel nem sújtott felnőttek esetében ritkábban végezték el a szűrést. (4. tábla)

A szűrővizsgálat elmaradása szempontjából kockázatnövelő faktornak mutatkozott a több-változós elemzések alapján a nyugdíjas (EH=0,59; p=0,017) és a vállalkozói (EH=0,58; p=0,026) gazdasági aktivitás, a rendszeres és intenzív dohányzás (EH=0,68; p=0,026), a rit-ka zöldség-gyümölcsfogyasztás (EH=0,77; p=0,034), a háziorvossal való találkozás elmara-dása (EH=0,09; p<0,001). A szűrővizsgálat kivitelezésének valószínűsége magasabb volt a mérsékelt (a megfelelőnél kisebb) fizikai aktivitásúak (EH=1,49; p=0,048), a rossz egészsé-gi állapotúak (EH=2,27; p=0,030) és a krónikus betegségben szenvedők (EH=1,29; p=0,036) között.

Az ország teljes 20 év feletti népességén belül az egy éven belül nem hipertóniások közt elvégzett szűrőjellegű vérnyomásmérés becsült száma 3 233 496, az elmaradt vizsgálatok becsült száma 2 106 834 volt.

4. táblaHipertóniaszűrés igénybevétele a nem hipertóniás, 20 év feletti felnőttek esetében

Befolyásoló tényezők

Nem vizsgáltak

Szűrésen részt vevők

Együtt Átszűrt-ség, % EH p Korrigált

EH p

NemFérfi 592 828 1420 58,3 0,80 0,003 1,25 0,088Nő 576 1007 1583 63,6 1,00 referencia 1,00 referencia

Életkora) 1,08 <0,001 1,04 0,23820–24 év 164 172 336 51,225–29 év 141 165 306 53,930–34 év 180 252 432 58,335–39 év 147 230 377 61,040–44 év 116 194 310 62,645–49 év 102 162 264 61,450–54 év 104 157 261 60,255–59 év 70 146 216 67,660–64 év 48 123 171 71,965–69 év 44 71 115 61,770–74 év 29 56 85 65,975–79 év 7 52 59 88,180–85 év 9 26 35 74,385– év 7 29 36 80,6

JogállásFőváros 143 250 393 63,6 1,26 0,057 0,71 0,142Megyei jogú város 226 403 629 64,1 1,29 0,015 0,92 0,583Város 358 571 929 61,5 1,15 0,126 1,05 0,729Község 441 611 1052 58,1 1,00 referencia 1,00 referencia

a) 5 éves életkori csoportonként számított esélyek alapján.


43



Nem vizsgáltak



EH p

RégióDél-Alföld 164 247 411 60,1 0,91 0,438 0,75 0,184Dél-Dunántúl 108 193 301 64,1 1,08 0,606 0,96 0,868Észak-Magyarország 162 230 392 58,7 0,85 0,219 0,76 0,205Észak-Alföld 198 272 470 57,9 0,83 0,115 0,8 0,283Közép-Dunántúl 134 204 338 60,4 0,92 0,518 0,86 0,505Közép-Magyarország 280 465 745 62,4 1,00 referencia 1,00 referenciaNyugat-Dunántúl 122 224 346 64,7 1,11 0,459 1,01 0,951

Családi állapotElvált 115 190 305 62,3 0,90 0,421 0,96 0,804Házas, együtt él 553 1014 1567 64,7 1,00 referencia 1,00 referenciaHázas, külön él 22 32 54 59,3 0,79 0,411 1,36 0,437Nőtlen, hajadon 418 460 878 52,4 0,60 <0,001 0,89 0,418Özvegy 60 139 199 69,8 1,26 0,152 1,10 0,703

Iskolai végzettségFelsőfokú 165 374 539 69,4 1,59 <0,001 1,31 0,205Középfokú, érettsé-

givel 411 654 1065 61,4 1,11 0,311 1,03 0,852Középfokú, érettségi

nélkül 361 477 838 56,9 0,92 0,480 0,86 0,389Legfeljebb 8 általános 231 330 561 58,8 1,00 referencia 1,00 referencia

Gazdasági aktivitásAlkalmazott 631 980 1611 60,8 1,00 referencia 1,00 referenciaGyermekellátás 66 100 166 60,2 0,98 0,882 0,73 0,166Munkanélküli 133 144 277 52,0 0,70 0,006 0,82 0,316Nyugdíjas 183 420 603 69,7 1,48 <0,001 0,59 0,017Vállalkozó 57 69 126 54,8 0,78 0,181 0,58 0,026 Egyéb 98 122 220 55,5 0,80 0,127 0,54 0,041

Anyagi helyzetNagyon jó 15 26 41 63,4 1,08 0,819 1,12 0,811Jó 138 245 383 64,0 1,10 0,398 1,20 0,288Megfelelő 668 1074 1742 61,7 1,00 referencia 1,00 referenciaRossz 265 351 616 57,0 0,82 0,042 0,97 0,846Nagyon rossz 82 139 221 62,9 1,05 0,720 1,13 0,585

TestalkatElhízott 139 264 403 65,5 1,25 0,057 0,91 0,587Túlsúlyos 375 615 990 62,1 1,08 0,356 0,83 0,142Normális 512 775 1287 60,2 1,00 referencia 1,00 referenciaSovány 138 178 316 56,3 0,85 0,207 0,9 0,598

Alkoholfogyasztás4–7 alkalommal

hetente 101 143 244 58,6 0,89 0,512 1,08 0,7542–3 alkalommal

hetente 130 206 336 61,3 1,00 referencia 1,00 referencia2–4 alkalommal

havonta 225 338 563 60,0 0,95 0,705 0,80 0,267Legfeljebb 1 alkalom-

mal havonta 301 515 816 63,1 1,08 0,565 1,03 0,870Soha 399 606 1005 60,3 0,96 0,743 0,92 0,649

Hipertóniaszűrés igénybevétele a nem hipertóniás, 20 év feletti felnőttek esetében (folytatás)


44 45


Nem vizsgáltak



EH p

Dohányzási szokásokNaponta legalább

20 cigaretta 183 185 368 50,3 0,60 <0,001 0,68 0,026Naponta kevesebb

mint 20 cigaretta 231 279 510 54,7 0,71 0,001 0,78 0,115Egyéb 53 97 150 64,7 1,08 0,661 1,72 0,049Leszokott 163 350 513 68,2 1,27 0,030 1,06 0,698Soha nem dohányzott 512 866 1378 62,8 1,00 referencia 1,00 referencia

Fizikai aktivitásMegfelelő 991 1530 2521 60,7 1,00 referencia 1,00 referenciaMérsékelt 75 169 244 69,3 1,46 0,009 1,49 0,048Inaktív 94 131 225 58,2 0,90 0,468 0,78 0,244

Konyhában használt zsiradék

Állati eredetű 76 88 164 53,7 0,69 0,023 0,71 0,134Növényi eredetű 691 1161 1852 62,7 1,00 referencia 1,00 referenciaÁllati és növényi

eredetű 388 567 955 59,4 0,87 0,087 0,83 0,126Nem használ 12 18 30 60,0 0,89 0,763 0,55 0,271

Zöldség-gyümölcs fogyasztás

Naponta 821 1417 2238 63,3 1,00 referencia 1,00 referenciaRitkábban 347 418 765 54,6 0,70 <0,001 0,77 0,034

Mennyit tehet egészségéért

Nagyon sokat 313 446 759 58,8 0,92 0,329 0,82 0,142Sokat 647 1006 1653 60,9 1,00 referencia 1,00 referenciaKeveset 170 314 484 64,9 1,19 0,110 0,92 0,619Semmit 34 66 100 66,0 1,25 0,307 0,71 0,302

Elégedettség a háziorvossal

Nagyon elégedetlen 21 20 41 48,8 0,65 0,173 0,64 0,277Elégedetlen 47 69 116 59,5 1,00 0,996 0,96 0,877Semleges 169 232 401 57,9 0,94 0,559 0,85 0,306Elégedett 645 946 1591 59,5 1,00 referencia 1,00 referenciaNagyon elégedett 223 531 754 70,4 1,62 <0,001 1,15 0,289

Legutolsó találkozás a háziorvossal

1 éven belül 419 1587 2006 79,1 1,00 referencia 1,00 referencia1 évnél régebben 720 234 954 24,5 0,09 <0,001 0,09 <0,001Soha nem találkoztak még 28 13 41 31,7 0,12 <0,001 0,15 <0,001

Súlyos fogyatékosságVan 9 43 52 82,7 1,00 referencia 1,00 referenciaNincs 1159 1792 2951 60,7 0,32 0,002 0,68 0,453

Önértékelt egészségi állapot

Nagyon jó 282 343 625 54,9 0,61 <0,001 1,02 0,909Jó 582 784 1366 57,4 0,68 <0,001 0,77 0,072Kielégítő 254 503 757 66,4 1,00 referencia 1,00 referenciaRossz 39 157 196 80,1 2,03 <0,001 2,27 0,003Nagyon rossz 10 48 58 82,8 2,42 0,013 2,35 0,080

Krónikus betegségVan 368 1016 1384 73,4 2,7 <0,001 1,29 0,036Nincs 800 819 1619 50,6 1,00 referencia 1,00 referencia

a) 5 éves életkori csoportonként számított esélyek alapján.

Hipertóniaszűrés igénybevétele a nem hipertóniás, 20 év feletti felnőttek esetében (folytatás)


45


Nem hipertóniás, 20 év feletti felnőttek, akik egy éven belül jártak háziorvosánálA vizsgált mintában 2006 felnőtt volt, akiknek nem volt magasvérnyomás-betegsége, és egy éven belül voltak háziorvosuknál. Közülük 1587-nek mérték meg egy éven belül a vérnyomá-sát, 419-nél nem végezték el a szűrővizsgálatot. A szűrés a célcsoport 79,1%-ában történt meg.

Az idősebbek, a nyugdíjasok gyakrabban; a nőtlenek, a hajadonok, a középfokú végzett-séggel rendelkezők ritkábban vettek részt hipertóniaszűrésen. A testsúlyfelesleggel rendel-kezőknek és a naponta zöldséget-gyümölcsöt fogyasztóknak gyakrabban mérték meg a vérnyomását. A háziorvossal elégedetteknél és a saját egészség fenntartásáért kevés sa-ját felelősséget érzők közt végezték el nagyobb gyakorisággal a szűrést. A rossz általános egészségi állapotban levők, valamint a krónikus betegséggel sújtott felnőttek esetében gyak-rabban végezték el a szűrést. (5. tábla)

A szűrővizsgálat elmaradása szempontjából kockázatnövelő faktornak mutatkozott a több-változós elemzések alapján a középfokú, de érettségi nélküli iskolai végzettség (EH=0,53; p=0,008), a ritka zöldség-gyümölcs fogyasztás (EH=0,67; p=0,010), a saját egészség fenn-tartásáért érzett kevés felelősség (EH=0,66; p=0,015) és a háziorvossal kapcsolatos elége-detlenség (EH=0,35; p=0,036). A szűrővizsgálat kivitelezésének valószínűsége magasabb volt a férfiak (EH=1,40; p=0,040) és rossz egészségi állapotúak (EH=2,07; p=0,035) között. (Az egyéb gazdasági aktivitású csoport statisztikailag szignifikáns eredményét a csoport he-terogenitása miatt nem lehet interpretálni.)

Az egy éven belül háziorvosnál megforduló nem hipertóniás 20 év feletti népességében el-végzett szűrőjellegű vérnyomásmérés becsült száma 2 775 931 az országban, az elmaradt vizsgálatok becsült száma ebben a célcsoportban 749 323 volt.

5. táblaHipertónia szűrés igénybevétele az olyan, nem hipertóniás, 20 év feletti felnőttek

esetében, akik a háziorvosnál egy éven belül jártak


Nem vizsgáltak


Együtt Átszűrt- ség, % EH p Korrigált

EH p





46 47


Nem vizsgáltak



EH p



Iskolai végzettségFelsőfokú 73 310 383 80,9 0,80 0,248 0,70 0,188Középfokú, érettsé-

givel 167 560 727 77,0 0,63 0,007 0,65 0,070Középfokú, érettségi


Gazdasági aktivitásAlkalmazott 225 811 1036 78,3 1,00 referencia 1,00 referenciaGyermekellátás 32 85 117 72,6 0,74 0,167 0,75 0,291Munkanélküli 35 123 158 77,8 0,98 0,902 0,97 0,914Nyugdíjas 66 403 469 85,9 1,69 0,001 0,72 0,216Vállalkozó 18 63 81 77,8 0,97 0,916 0,73 0,305Egyéb 43 102 145 70,3 0,66 0,034 0,45 0,020


TestalkatKövér 46 235 281 83,6 1,55 0,016 0,93 0,734Túlsúlyos 128 545 673 81,0 1,29 0,047 0,94 0,688Normális 197 651 848 76,8 1,00 referencia 1,00 referenciaSovány 46 154 200 77,0 1,01 0,945 1,24 0,404




havonta 79 295 374 78,9 0,82 0,356 0,86 0,578Legfeljebb 1 alkalom-

mal havonta 120 439 559 78,5 0,80 0,280 0,91 0,698 Soha 154 522 676 77,2 0,74 0,135 0,68 0,125

Dohányzási szokásokNaponta legalább

20 cigaretta 48 159 207 76,8 0,87 0,464 0,73 0,178Naponta kevesebb

mint 20 cigaretta 80 245 325 75,4 0,81 0,161 0,76 0,146

Hipertónia szűrés igénybevétele az olyan, nem hipertóniás, 20 év feletti felnőttek esetében, akik a háziorvosnál egy éven belül jártak (folytatás)


47



Nem vizsgáltak



EH p

Egyéb 19 78 97 80,4 1,08 0,764 1,36 0,376Leszokott 68 307 375 81,9 1,19 0,261 1,03 0,863

Soha nem dohányzott 198 750 948 79,1 1,00 referencia 1,00 referenciaFizikai aktivitás

Megfelelő 356 1319 1675 78,7 1,00 referencia 1,00 referenciaMérsékelt 28 146 174 83,9 1,41 0,112 1,43 0,166Inaktív 31 119 150 79,3 1,04 0,866 0,78 0,376

Konyhában használt zsiradék Állati eredetű 22 83 105 79,0 1,02 0,942 0,98 0,947Növényi eredetű 264 978 1242 78,7 1,00 referencia 1,00 referenciaÁllati és növényi


Zöldség-gyümölcs fogyasztásNaponta 285 1228 1513 81,2 1,00 referencia 1,00 referenciaRitkábban 134 359 493 72,8 0,62 <0,001 0,67 0,010

Mennyit tehet egészségéért 0 1 1 100,0Nagyon sokat 124 363 487 74,5 0,77 0,041 0,66 0,015Sokat 229 870 1099 79,2 1,00 referencia 1,00 referenciaKeveset 54 288 342 84,2 1,40 0,041 1,02 0,932Semmit 12 63 75 84,0 1,38 0,318 0,83 0,668

Elégedettség a háziorvossalNagyon elégedetlen 9 15 24 62,5 0,46 0,073 0,35 0,036Elégedetlen 13 54 67 80,6 1,16 0,649 0,88 0,732Semleges 61 191 252 75,8 0,87 0,403 0,78 0,224Elégedett 229 823 1052 78,2 1,00 referencia 1,00 referenciaNagyon elégedett 95 490 585 83,8 1,44 0,007 1,27 0,143

Legutolsó találkozás a háziorvossalb)

1 éven belül1 évnél régebbenSoha nem találkoz-

tak mégSúlyos fogyatékosság

Van 6 41 47 87,2 1,00 referencia 1,00 referenciaNincs 413 1546 1959 78,9 0,55 0,172 1,03 0,960

Önértékelt egészségi állapotNagyon jó 75 269 344 78,2 0,82 0,249 1,14 0,613Jó 216 668 884 75,6 0,71 0,010 0,78 0,176Kielégítő 105 458 563 81,3 1,00 referencia 1,00 referenciaRossz 16 149 165 90,3 2,14 0,008 2,07 0,035Nagyon rossz 6 43 49 87,8 1,64 0,269 1,78 0,316

Krónikus betegség Van 210 944 1154 81,8 1,46 0,001 1,18 0,259 Nincs 209 643 852 75,5 1,00 referencia 1,00 referencia

a) 5 éves életkori csoportonként számított esélyek alapján.b) Nem elemezhető szempont, mert a célcsoport meghatározás egyik eleme volt az orvoshoz fordulás gyakorisága.

Hipertónia szűrés igénybevétele az olyan, nem hipertóniás, 20 év feletti felnőttek esetében, akik a háziorvosnál egy éven belül jártak (folytatás)


48 49

Nem hipertóniás, de elhízott vagy cukorbeteg 20 év feletti felnőttekA vizsgált mintában 465 olyan felnőtt volt, akiknek nem volt magasvérnyomás-betegsége, de vagy cukorbeteg, vagy elhízott volt. Közülük 317-nek mérték meg egy éven belül a vérnyo-mását, 148-nál nem végezték el a szűrővizsgálatot. A szűrés a célcsoport 68,2%-ában tör-tént meg.

Az idősebbek, a megyei jogú városokban lakók, a nyugdíjasok, a jó anyagi helyzetben élők gyakrabban vettek részt hipertóniaszűrésen. A naponta zöldséget-gyümölcsöt fogyasztóknak gyakrabban mérték meg a vérnyomását. A háziorvossal elégedetteknél végezték el nagyobb gyakorisággal a szűrést. A rossz általános egészségi állapotban levők, a krónikus betegség-gel sújtott és a háziorvosukat egy éven belül felkereső felnőttek esetében gyakrabban végez-ték el a szűrést. (6. tábla)

A szűrővizsgálat elmaradása szempontjából kockázatnövelő faktornak mutatkozott a több-változós elemzések alapján a gyermeknevelés miatti ellátás (EH=0,13; p=0,013), a ritka zöld-ség-gyümölcsfogyasztás (EH=0,36; p=0,007), a háziorvossal kapcsolatos elégedetlenség (EH=0,10; p=0,049) és a háziorvossal való találkozás elmaradása (EH=0,07; p<0,001). A szűrővizsgálat kivitelezésének valószínűsége magasabb volt a megyei jogú városokban la-kók (EH=2,91; p=0,041) és a krónikus betegségben szenvedők (EH=3,14; p=0,003) között.

A nem hipertóniás, de cukorbeteg vagy elhízott 20 év feletti népességében elvégzett szű-rőjellegű vérnyomásmérés becsült száma 544 108 az országban, az elmaradt vizsgálatok be-csült száma ebben a célcsoportban 263 211 volt.

6. táblaHipertónia szűrés igénybevétele a nem hipertóniás, de elhízott

vagy cukorbeteg 20 év feletti felnőtt esetében


Nem vizsgáltak


Együtt Átszűrtség, % EH p Korrigált

EH p




RégióDél-Alföld 21 44 65 67,7 0,83 0,586 0,28 0,053Dél-Dunántúl 16 36 52 69,2 0,89 0,760 0,39 0,165


49



Nem vizsgáltak



EH p

Észak-Magyarország 19 49 68 72,1 1,03 0,941 0,52 0,326Észak-Alföld 26 40 66 60,6 0,61 0,131 0,33 0,063Közép-Dunántúl 16 27 43 62,8 0,67 0,289 0,31 0,092Közép-Magyarország 33 83 116 71,6 1,00 referencia 1,00 referenciaNyugat-Dunántúl 17 38 55 69,1 0,89 0,741 0,35 0,126

Családi állapotElvált 14 30 44 68,2 0,96 0,905 1,31 0,620Házas, együtt él 90 201 291 69,1 1,00 referencia 1,00 referenciaHázas, külön él 0 3 3 100,0 nsz nsz 231325,69 0,988Nőtlen, hajadon 35 51 86 59,3 0,65 0,092 1,66 0,269Özvegy 9 32 41 78,0 1,59 0,243 1,93 0,349

Iskolai végzettségFelsőfokú 14 45 59 76,3 1,41 0,353 0,93 0,909

Középfokú, érettségivel 50 99 149 66,4 0,87 0,590 0,66 0,408Középfokú, érettségi

nélkül 49 93 142 65,5 0,83 0,489 0,76 0,585Legfeljebb 8 álta-

lános 35 80 115 69,6 1,00 referencia 1,00 referenciaGazdasági aktivitás

Alkalmazott 79 152 231 65,8 1,00 referencia 1,00 referenciaGyermekellátás 6 7 13 53,8 0,61 0,383 0,13 0,013Munkanélküli 15 27 42 64,3 0,94 0,849 0,69 0,512Nyugdíjas 30 108 138 78,3 1,87 0,012 0,66 0,497Vállalkozó 7 15 22 68,2 1,11 0,822 0,54 0,408Egyéb 11 8 19 42,1 0,38 0,045 0,95 0,961

Anyagi helyzetNagyon jó 2 4 6 66,7 1,06 0,949 nsz nszJó 8 40 48 83,3 2,64 0,017 2,57 0,099Megfelelő 92 174 266 65,4 1,00 referencia 1,00 referenciaRossz 35 74 109 67,9 1,12 0,646 1,73 0,157Nagyon rossz 11 25 36 69,4 1,20 0,632 0,74 0,630

Testalkatb)

ElhízottTúlsúlyosNormálisSovány




havonta 25 43 68 63,2 0,57 0,154 0,34 0,071Legfeljebb 1 alka-

lommal havonta 38 90 128 70,3 0,79 0,506 0,73 0,569Soha 58 100 158 63,3 0,57 0,104 0,47 0,164

Dohányzási szokásokNaponta legalább 20

cigaretta 20 30 50 60,0 0,69 0,250 0,58 0,328Naponta kevesebb


Hipertónia szűrés igénybevétele a nem hipertóniás, de elhízott vagy cukorbeteg 20 év feletti felnőtt esetében (folytatás)


50 51


Nem vizsgáltak



EH p




eredetű 55 108 163 66,3 0,85 0,435 0,69 0,264

Nem használ 1 3 4 75,0 1,29 0,824 nsz nszZöldség-gyümölcs fogyasztás

Naponta 106 257 363 70,8 1,00 referencia 1,00 referenciaRitkábban 42 60 102 58,8 0,59 0,023 0,36 0,007




Nagyon elégedetlen 4 3 7 42,9 0,33 0,149 0,10 0,049Elégedetlen 8 6 14 42,9 0,33 0,045 0,24 0,095Semleges 20 38 58 65,5 0,83 0,539 0,75 0,573Elégedett 74 170 244 69,7 1,00 referencia 1,00 referenciaNagyon elégedett 34 96 130 73,8 1,23 0,397 0,67 0,278


1 éven belül 53 286 339 84,4 1,00 referencia 1,00 referencia1 évnél régebben 94 30 124 24,2 0,06 <0,001 0,07 <0,001Soha nem találkoz-

tak még 1 1 2 50,0 0,19 0,236 nsz nsz



Nagyon jó 25 29 54 53,7 0,44 0,012 1,57 0,433Jó 70 121 191 63,4 0,66 0,073 0,61 0,215Kielégítő 43 113 156 72,4 1,00 referencia 1,00 referenciaRossz 6 39 45 86,7 2,47 0,056 2,46 0,256Nagyon rossz 3 15 18 83,3 1,90 0,328 2,66 0,371

Krónikus betegségVan 50 225 275 81,8 4,79 <0,001 3,14 0,003Nincs 98 92 190 48,4 1,00 referencia 1,00 referencia

a) 5 éves életkori csoportonként számított esélyek alapján.b) nem elemezhető szempont, mert a célcsoport-meghatározás egyik eleme volt a testalkat.nsz: nem számítható

Hipertónia szűrés igénybevétele a nem hipertóniás, de elhízott vagy cukorbeteg 20 év feletti felnőtt esetében (folytatás)


51


A cukorbetegség szűrése

Az összes nem cukorbeteg, 45 év feletti felnőttA vizsgált mintában 2309 olyan felnőtt volt, akik nem voltak cukorbetegek, és legalább 45 éve-sek voltak. Közülük 1360-nak mérték meg egy éven belül a vércukorszintjét, 949-nél nem vé-gezték el a szűrővizsgálatot. A szűrés a célcsoport 58,9%-ában történt meg.

Az idősebbek, a főváros és Közép-Magyarország lakói, a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, a nyugdíjasok, a testsúlyfelesleggel rendelkezők, a dohányzást abbahagyók, a növényi olajokat preferálók, a naponta zöldséget-gyümölcsöt fogyasztók, a háziorvossal na-gyon elégedettek, a háziorvosnál egy évnél nem régebben járók, a rossz egészségi állapot-ban levők és a krónikus betegségben szenvedők gyakrabban vettek részt szűrő jellegű vér-cukorszint mérésen. A nőtlenek, a hajadonok, a rendszeresen és intenzíven dohányzók, az állati eredetű zsiradékokat preferálók, a jó egészségi állapotban levők esetében ritkábban ke-rült sor erre a vizsgálatra (7. tábla).

A szűrővizsgálat elmaradása szempontjából kockázatnövelő faktornak mutatkozott a több-változós elemzések alapján az özvegység (EH=0,64; p=0,005), a háziorvossal való éves talál-kozás elmaradása (EH=0,13; p<0,001). A szűrővizsgálat kivitelezésének valószínűsége ma-gasabb volt a fővárosban lakók (EH=1,80; p=0,027), az érettségivel nem (EH=1,50; p=0,012) és azzal rendelkező (EH=1,51; p=0,013) középfokú végzettségűek, a mérsékelt (a megfele-lőnél kisebb) fizikai aktivitásúak (EH=1,59; p=0,021), a rossz (EH=1,79; p=0,001) illetve na-gyon rossz (EH=2,65; p=0,001) egészségi állapotban levők és a krónikus betegek (EH=1,94; p<0,001) között.

Az ország teljes 45 év feletti népességében az egy éven belül nem cukorbetegek közt el-végzett szűrőjellegű vércukorszint mérések becsült száma 2 187 982, az elmaradt vizsgála-tok becsült száma 1 558 771 volt.

7. táblaCukorbetegség szűrésének igénybevétele a nem cukorbeteg,

45 év feletti felnőttek esetében


Nem vizsgáltak


Együtt Átszűrtség, % EH p korrigált

EH p


Életkora) 1,06 0,002 1,03 0,43645-49 év 156 166 322 51,650-54 év 191 218 409 53,355-59 év 166 245 411 59,660-64 év 125 217 342 63,565-69 év 101 161 262 61,570-74 év 78 129 207 62,375-79 év 56 132 188 70,280-85 év 41 50 91 54,985-X év 35 42 77 54,5

JogállásFőváros 85 234 319 73,4 2,41 <0,001 1,80 0,027Megyei jogú város 186 290 476 60,9 1,37 0,008 1,03 0,857Város 300 405 705 57,4 1,18 0,104 1,04 0,785Község 378 431 809 53,3 1,00 referencia 1,00 referencia

RégióDél-Alföld 131 189 320 59,1 0,70 0,013 0,85 0,465Dél-Dunántúl 105 135 240 56,3 0,62 0,003 0,72 0,175


52 53


Nem vizsgáltak



EH p

Észak-Magyarország 142 164 306 53,6 0,56 <0,001 0,67 0,084Észak-Alföld 155 200 355 56,3 0,62 0,001 0,81 0,342Közép-Dunántúl 107 144 251 57,4 0,65 0,006 0,82 0,420Közép-Magyarország 182 377 559 67,4 1,00 referencia 1,00 referenciaNyugat-Dunántúl 127 151 278 54,3 0,57 <0,001 0,71 0,152

Családi állapotElvált 105 172 277 62,1 1,09 0,504 0,98 0,929Házas, együtt él 558 835 1393 59,9 1,00 referencia 1,00 referenciaHázas, külön él 18 23 41 56,1 0,85 0,621 1,15 0,742Nőtlen, hajadon 59 51 110 46,4 0,58 0,006 0,62 0,052Özvegy 209 279 488 57,2 0,89 0,284 0,64 0,005

Iskolai végzettségFelsőfokú 111 201 312 64,4 1,70 <0,001 1,50 0,056Középfokú, érettségivel 237 405 642 63,1 1,61 <0,001 1,51 0,013Középfokú, érettségi

nélkül 242 372 614 60,6 1,44 0,001 1,5 0,012

Legfeljebb 8 általános 359 382 741 51,6 1,00 referencia 1,00 referenciaGazdasági aktivitás

Alkalmazott 338 407 745 54,6 1,00 referencia 1,00 referenciaGyermekellátás 1 1 2 50,0 0,83 0,896 nsz nszMunkanélküli 50 44 94 46,8 0,73 0,153 0,82 0,491Nyugdíjas 495 836 1331 62,8 1,40 <0,001 1,07 0,706Vállalkozó 39 49 88 55,7 1,04 0,851 0,77 0,355Egyéb 26 23 49 46,9 0,73 0,297 0,84 0,642



Alkoholfogyasztás4-7 alkalommal hetente 143 161 304 53,0 0,75 0,093 0,88 0,5512-3 alkalommal hetente 104 156 260 60,0 1,00 referencia 1,00 referencia2-4 alkalommal havonta 123 174 297 58,6 0,94 0,735 0,94 0,772Legfeljebb 1 alkalommal

havonta 192 300 492 61,0 1,04 0,795 0,92 0,688

Soha 363 551 914 60,3 1,01 0,934 1,05 0,798Dohányzási szokások

Naponta legalább 20 cigaretta 116 104 220 47,3 0,65 0,003 0,78 0,211

Naponta kevesebb, mint 20 cigaretta 135 174 309 56,3 0,93 0,575 1,20 0,297

Egyéb 24 37 61 60,7 1,11 0,692 1,04 0,901Leszokott 166 329 495 66,5 1,43 0,002 1,29 0,090Soha nem dohányzott 482 668 1150 58,1 1,00 referencia 1,00 referencia


Cukorbetegség szűrésének igénybevétele a nem cukorbeteg, 45 év feletti felnőttek esetében (folytatás)


53



Nem vizsgáltak



EH p

Konyhában használt zsiradék Állati eredetű 91 83 174 47,7 0,56 <0,001 0,75 0,186Növényi eredetű 495 811 1306 62,1 1,00 referencia 1,00 referenciaÁllati és növényi eredetű 350 454 804 56,5 0,79 0,010 0,83 0,128Nem használ 12 11 23 47,8 0,56 0,168 0,31 0,043








1 éven belül 622 1294 1916 67,5 1,00 referencia 1,00 referencia1 évnél régebben 315 62 377 16,4 0,09 <0,001 0,13 <0,001Soha nem találkoztak

még 12 4 16 25,0 0,16 0,002 0,33 0,231



Nagyon jó 68 58 126 46,0 0,60 0,007 1,07 0,799Jó 314 339 653 51,9 0,76 0,006 0,92 0,592Kielégítő 419 597 1016 58,8 1,00 referencia 1,00 referenciaRossz 120 267 387 69,0 1,56 0,001 1,79 0,001Nagyon rossz 27 99 126 78,6 2,57 <0,001 2,65 0,001

Krónikus betegség Van 632 1210 1842 65,7 4,05 <0,001 1,94 <0,001 Nincs 317 150 467 32,1 1,00 referencia 1,00 referencia

a) 5 éves életkori csoportonként számított esélyek alapján.nsz: nem számítható

Nem cukorbeteg, 20–44 év közötti kockázatnak kitett felnőttA vizsgált mintában 882 20–44 év közötti életkorú felnőtt volt, akik nem voltak cukorbetegek, és a cukorbetegség kialakulása szempontjából (túlsúlyos, vagy szívinfarktus, vagy ischaemiás szívbetegség, vagy hipertónia, vagy stroke, vagy zsíranyagcsere-zavar miatt) emelkedett kockázatúak voltak. Közülük 361-nek mérték meg egy éven belül a vércukorszintjét, 521-nél nem végezték el a szűrővizsgálatot. A szűrés a célcsoport 40,9%-ában történt meg.

Cukorbetegség szűrésének igénybevétele a nem cukorbeteg, 45 év feletti felnőttek esetében (folytatás)


54 55

A nők, az idősebbek, a háziorvossal nagyon elégedettek, a háziorvosnál egy évnél nem régebben járók és a krónikus betegségben szenvedők gyakrabban vettek részt szűrő jellegű vércukorszint mérésen. A Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön vagy Észak-Magyarországon la-kók, a munkanélküliek, a túlsúlyosak, a rendszeresen és intenzíven dohányzók, a jó egész-ségi állapotban levők esetében ritkábban került sor erre a vizsgálatra. (8. tábla)

A szűrővizsgálat elmaradása szempontjából kockázatnövelő faktornak mutatkozott a több-változós elemzések alapján a dél-dunántúli (EH=0,45; p=0,038) és az észak-alföldi lakóhely (EH=0,44; p=0,016), a háziorvossal való éves találkozás elmaradása (EH=0,14; p<0,001). A szűrővizsgálat kivitelezésének valószínűsége magasabb volt a krónikus betegek (EH=2,09; p<0,001) között.

Az ország teljes 20-44 éves cukorbetegség kialakulása szempontjából fokozott kocká-zatnak kitett népességében az egy éven belül nem cukorbetegek közt elvégzett szűrőjel-legű vércukorszintmérések becsült száma 668 138, az elmaradt vizsgálatok becsült száma 990 025 volt.

8. táblaCukorbetegség szűrésének igénybevétele a nem cukorbeteg 20–44 év közötti

magas kockázatú (vagy túlsúlyos, vagy ischaemiás szívbeteg, vagy hipertóniás, vagy szívinfarktuson illetve stroke-on átesett) felnőttek esetében


Nem vizsgáltak


Együtt Átszűrtség (%) EH p Korrigált

EH p

NemFérfi 343 185 528 35,0 0,55 <0,001 0,72 0,149Nő 178 176 354 49,7 1,00 referencia 1,00 referencia

Életkora) 1,26 <0,001 1,22 0,05320-24 év 57 27 84 32,125-29 év 79 35 114 30,730-34 év 125 81 206 39,335-39 év 141 105 246 42,740-44 év 119 113 232 48,7




Iskolai végzettségFelsőfokú 63 70 133 52,6 1,60 0,063 1,30 0,479Középfokú, érettségivel 169 135 304 44,4 1,15 0,519 1,13 0,692Középfokú, érettségi



55



Nem vizsgáltak



EH p





havonta 143 128 271 47,2 1,21 0,412 0,96 0,893Soha 175 106 281 37,7 0,82 0,410 0,65 0,191


cigaretta 83 38 121 31,4 0,57 0,010 0,56 0,056Naponta kevesebb,


Fizikai aktivitásMegfelelő 446 313 759 41,2 1,00 referencia 1,00 referenciaMérsékelt 40 31 71 43,7 1,10 0,692 0,90 0,733Inaktív 32 16 48 33,3 0,71 0,282 0,78 0,591Konyhában használt zsiradék

Állati eredetű 19 21 40 52,5 1,49 0,226 1,7 0,205Növényi eredetű 323 240 563 42,6 1,00 referencia 1,00 referenciaÁllati és növényi eredetű 174 100 274 36,5 0,77 0,09 1,01 0,961Nem használ 4 4 0,0 nsz nsz nsz nsz

Zöldség-gyümölcs- fogyasztásNaponta 340 250 590 42,4 1,00 referencia 1,00 referenciaRitkábban 181 111 292 38,0 0,83 0,216 0,84 0,354



Cukorbetegség szűrésének igénybevétele a nem cukorbeteg 20–44 év közötti magas kockázatú (vagy túlsúlyos, vagy ischaemiás szívbeteg, vagy hipertóniás,

vagy szívinfarktuson illetve stroke-on átesett) felnőttek esetében (folytatás)


56 57


Nem vizsgáltak



EH p




1 éven belül 281 329 610 53,9 1,00 referencia 1,00 referencia1 évnél régebben 233 30 263 11,4 0,11 <0,001 0,14 <0,001

Soha nem találkoztak még 7 2 9 22,2 0,24 0,080 0,64 0,709Súlyos fogyatékosság

Van 0 2 2 100,0Nincs 521 359 880 40,8


Nagyon jó 116 63 179 35,2 0,48 0,001 1,07 0,833Jó 290 170 460 37,0 0,52 <0,001 0,69 0,111Kielégítő 98 110 208 52,9 1,00 referencia 1,00 referenciaRossz 16 13 29 44,8 0,72 0,417 0,81 0,681Nagyon rossz 1 5 6 83,3 4,45 0,176 4,36 0,331

Krónikus betegségVan 193 221 414 53,4 2,68 <0,001 2,09 <0,001Nincs 328 140 468 29,9 1,00 referencia 1,00 referencia


A zsíranyagcsere-zavar szűréseZsíranyagcsere-zavar szempontjából egészséges 35 év feletti férfiakA vizsgált mintában 1288 legalább 35 éves férfi volt, akinek nem volt ismert zsíranyagcsere-elváltozása. Közülük 581-nek vizsgálták egy éven belül vérmintájának lipid szintjeit laborató-riumban. 707-nél nem végezték el a szűrővizsgálatot. A szűrés a célcsoport 45,1%-ában tör-tént meg.

Az idősebbek, a városokban lakók, a nyugdíjasok, a testsúlyfelesleggel rendelkezők, a sa-ját egészséggel kapcsolatban kevés felelősséget érzők, a háziorvossal nagyon elégedettek, a háziorvosnál egy évnél nem régebben járók, a rossz egészségi állapotban levők, a súlyos fogyatékossággal élők és a krónikus betegségben szenvedők gyakrabban vettek részt szű-rő jellegű vizsgálaton. A Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön vagy Észak-Magyar-országon lakók, a nőtlenek, hajadonok és külön élő házasok, a rossz anyagi körülmények közt élők, a rendszeresen dohányzók, a napi rendszerességgel zöldséget-gyümölcsöt nem fogyasztók, a jó egészségi állapotban levők esetében ritkábban került sor erre a vizsgálatra (9. tábla).

A szűrővizsgálat elmaradása szempontjából kockázatnövelő faktornak mutatkozott a több-változós elemzések alapján az észak-magyarországi lakóhely (EH=0,49; p=0,019), a nőtlen illetve hajadon családi állapot (EH=0,53; p=0,010), a saját egészséggel kapcsolatban érzett

Cukorbetegség szűrésének igénybevétele a nem cukorbeteg 20–44 év közötti magas kockázatú (vagy túlsúlyos, vagy ischaemiás szívbeteg, vagy hipertóniás,

vagy szívinfarktuson illetve stroke-on átesett) felnőttek esetében (folytatás)


57


felelősség teljes hiánya (EH=0,39; p=0,014) és a háziorvossal való éves találkozás elmara-dása (EH=0,11; p<0,001). A szűrővizsgálat kivitelezésének valószínűsége magasabb volt el-hízottak (EH=1,83; p=0,004), rossz egészségi állapotban levők (EH=1,99; p=0,016) és króni-kus betegek (EH=2,02; p<0,001) között.

Az ország teljes legalább 35 éves és zsíranyagcsere-zavar szempontjából egészséges fér-fi népességében az egy éven belül elvégzett szűrőjellegű szérumlipidszint mérések becsült száma 995 933, az elmaradt vizsgálatok becsült száma 1 260 099 volt.

9. táblaZsíranyagcsere-zavar szűrése a zsíranyagcsere-zavar szempontjából látszólag

egészséges 35 év feletti férfiak között


Nem vizsgáltak



EH p

NemFérfi 707 581 1288 45,1Nő

Életkora) 1,19 <0,001 1,08 0,078 35-39 év 139 48 187 25,7 40-44 év 114 73 187 39,0 45-49 év 90 47 137 34,3 50-54 év 97 81 178 45,5 55-59 év 86 80 166 48,2 60-64 év 61 68 129 52,7 65-69 év 44 72 116 62,1 70-74 év 35 47 82 57,3 75-79 év 22 40 62 64,5 80-85 év 9 14 23 60,9 85-X év 10 11 21 52,4

JogállásFőváros 66 98 164 59,8 2,37 <0,001 1,34 0,395Megyei jogú város 131 114 245 46,5 1,40 0,033 1,21 0,376Város 209 179 388 46,1 1,35 0,028 1,18 0,373Község 301 190 491 38,7 1,00 referencia 1,00 referencia






58 59


Nem vizsgáltak



EH p

Gazdasági aktivitásAlkalmazott 379 237 616 38,5 1,00 referencia 1,00 referenciaGyermekellátás 2 0 2 0,0 nsz nsz nsz nszMunkanélküli 58 26 84 31,0 0,71 0,167 1,08 0,815Nyugdíjas 211 279 490 56,9 2,12 <0,001 1,05 0,838Vállalkozó 53 34 87 39,1 1,03 0,896 0,79 0,427Egyéb 4 5 9 55,6 2,01 0,302 1,55 0,643


TestalkatElhízott 135 169 304 55,6 2,06 <0,001 1,83 0,004Túlsúlyos 308 255 563 45,3 1,35 0,025 1,40 0,067Normális 236 144 380 37,9 1,00 referencia 1,00 referenciaSovány 28 13 41 31,7 0,76 0,445 0,66 0,364


havonta 112 103 215 47,9 1,06 0,750 0,79 0,334Soha 144 133 277 48,0 1,08 0,641 0,74 0,208


cigaretta 161 70 231 30,3 0,46 <0,001 0,68 0,086Naponta kevesebb, mint

20 cigaretta 105 67 172 39,0 0,66 0,022 0,9 0,652Egyéb 26 15 41 36,6 0,61 0,141 0,66 0,331Leszokott 156 182 338 53,8 1,23 0,144 0,91 0,605Soha nem dohányzott 245 233 478 48,7 1,00 referencia 1,00 referencia



Állati eredetű 61 38 99 38,4 0,68 0,082 0,85 0,581Növényi eredetű 369 338 707 47,8 1,00 referencia 1,00 referenciaÁllati és növényi eredetű 264 198 462 42,9 0,81 0,088 0,83 0,267Nem használ 12 6 18 33,3 0,55 0,233 0,32 0,098

Zöldség-gyümölcs- fogyasztás




Zsíranyagcsere-zavar szűrése a zsíranyagcsere-zavar szempontjából látszólag egészséges 35 év feletti férfiak között (folytatás)


59



Nem vizsgáltak



EH p





még 11 2 13 15,4 0,14 0,010 0,39 0,423



Nagyon jó 109 38 147 25,9 0,36 <0,001 0,65 0,172Jó 283 193 476 40,5 0,69 0,005 0,98 0,915Kielégítő 237 231 468 49,4 1,00 referencia 1,00 referenciaRossz 53 88 141 62,4 1,70 0,007 1,99 0,016Nagyon rossz 24 31 55 56,4 1,33 0,327 1,16 0,719

Krónikus betegség 0 1Van 365 472 837 56,4 4,07 <0,001 2,02 <0,001Nincs 342 109 451 24,2 1,00 referencia 1,00 referencia


Zsíranyagcsere-zavar szempontjából egészséges, de fokozott kockázatnak kitett 20–34 év közötti férfiakA vizsgált mintában 259 olyan 20–34 év közötti férfi volt, akinek nem volt ismert zsíranyag-csere-elváltozása, és zsíranyagcsere-zavar kialakulása szempontjából fokozott kockázatnak volt kitéve cukorbetegsége, dohányzása, kövérsége vagy hipertóniája miatt. Közülük 44-nek vizsgálták egy éven belül vérmintájának lipidszintjeit. 215-nél nem végezték el a szűrővizsgá-latot. A szűrés a célcsoport 17,0%-ában történt meg.

A szűrővizsgálat elmaradása szempontjából ugyanazok a faktorok mutatkoztak kockázat-növelőnek egyváltozós a többváltozós elemzésekben is. A háziorvossal való éves találkozás elmaradása (EH=0,04; p<0,001) és a nagyon jó önértékelt egészségi állapot (EH=0,21; p= 0,036) volt lényeges hatással a szűrővizsgálat megvalósulására. (10. tábla)

Az ország teljes 20-34 éves korú és zsíranyagcsere-zavar szempontjából egészséges, de fokozott megbetegedési kockázatnak kitett férfi népességében az egy éven belül elvégzett szűrőjellegű szérumlipidszint mérések becsült száma 88 594. Az elmaradt vizsgálatok becsült száma 431 746.

Zsíranyagcsere-zavar szűrése a zsíranyagcsere-zavar szempontjából látszólag egészséges 35 év feletti férfiak között (folytatás)


60 61

10. táblaZsíranyagcsere-zavar szűrése a zsíranyagcsere-zavar szempontjából

látszólag egészséges olyan, 20–34 év közötti férfiak esetében, akik vagy cukorbetegek, vagy dohányoznak, vagy elhízottak, vagy hipertóniások


Nem vizsgáltak


Együtt Átszűrt-ség, % EH p korrigált

EH p

NemFérfi 215 44 259 17,0Nő

Életkora) 0,87 0,724 1,25 0,49820-24 év 65 13 78 16,725-29 év 62 14 76 18,430-34 év 88 17 105 16,2



Családi állapotElvált 5 0 5 0,0 nsz nsz nsz nszHázas, együtt él 50 8 58 13,8 1,00 referencia 1,00 referenciaHázas, külön él 1 1 2 50,0 nsz nsz nsz nszNőtlen, hajadon 158 35 193 18,1 1,38 0,443 1,75 0,362Özvegy 1 0 1 0,0 nsz nsz nsz nsz



Gazdasági aktivitásAlkalmazott 152 37 189 19,6 1,00 referencia 1,00 referenciaGyermekellátás 0 0 0 0,0 nsz nsz nsz nszMunkanélküli 35 2 37 5,4 0,24 0,054 0,26 0,134Nyugdíjas 4 1 5 20,0 1,03 0,977 0,19 0,299Vállalkozó 6 2 8 25,0 1,38 0,701 1,73 0,632Egyéb 18 2 20 10,0 0,46 0,311 0,27 0,171

Anyagi helyzetNagyon jó 1 0 1 0,0 nsz nsz nsz nszJó 24 8 32 25,0 1,75 0,229 1,59 0,561Megfelelő 126 24 150 16,0 1,00 referencia 0,98 0,976Rossz 46 10 56 17,9 1,14 0,750 1,00 referenciaNagyon rossz 18 2 20 10,0 0,55 0,445 0,60 0,617


61



Nem vizsgáltak



EH p

TestalkatElhízott 52 15 67 22,4Túlsúlyos 51 12 63 19,0Normális 95 13 108 12,0Sovány 17 4 21 19,0

Alkoholfogyasztás4-7 alkalommal hetente 14 2 16 12,5 0,40 0,275 0,72 0,7662-3 alkalommal hetente 31 11 42 26,2 1,00 referencia 1,25 0,7292-4 alkalommal havonta 57 12 69 17,4 0,58 0,254 1,00 referenciaLegfeljebb 1 alkalom-

mal havonta 65 12 77 15,6 0,52 0,165 1,21 0,753Soha 47 7 54 13,0 0,42 0,105 1,35 0,675


cigaretta 81 16 97 16,5Naponta kevesebb,

mint 20 cigaretta 96 11 107 10,3Egyéb 3 2 5 40,0Leszokott 9 6 15 40,0Soha nem dohányzott 25 9 34 26,5



Állati eredetű 9 2 11 18,2 1,03 0,967 1,00 referenciaNövényi eredetű 121 26 147 17,7 1,00 referencia 1,41 0,751Állati és növényi eredetű 85 16 101 15,8 0,87 0,679 1,09 0,937Nem használ 0 0 0 0,0 nsz nsz nsz nsz

Zöldség-gyümölcs- fogyasztás



Nagyon sokat 53 11 64 17,2 1,01 0,986 2,04 0,422Sokat 130 27 157 17,2 1,00 referencia 2,05 0,368Keveset 29 5 34 14,7 0,84 0,736 1,00 referenciaSemmit 3 1 4 25,0 1,62 0,682 0,60 0,786


Nagyon elégedetlen 5 2 7 28,6 2,21 0,361 1,39 0,817Elégedetlen 8 1 9 11,1 0,69 0,733 0,30 0,421Semleges 29 8 37 21,6 1,47 0,398 1,00 referenciaElégedett 127 23 150 15,3 1,00 referencia 0,40 0,172Nagyon elégedett 43 10 53 18,9 1,28 0,550 0,61 0,548

Zsíranyagcsere-zavar szűrése a zsíranyagcsere-zavar szempontjából látszólag egészséges olyan, 20–34 év közötti férfiak esetében,

akik vagy cukorbetegek, vagy dohányoznak, vagy elhízottak, vagy hipertóniások (folytatás)


62 63


Nem vizsgáltak



EH p



még 5 0 5 0,0 nsz nsz nsz nszSúlyos fogyatékosság

VanNincs 215 44 259 17,0


Nagyon jó 62 7 69 10,1 0,27 0,011 0,21 0,036Jó 116 24 140 17,1 0,49 0,077 0,46 0,182Kielégítő 31 13 44 29,5 1,00 referencia 1,00 referenciaRossz 4 0 4 0,0 nsz nsz nsz nszNagyon rossz 2 0 2 0,0 nsz nsz nsz nsz

Krónikus betegség 0 1Van 75 21 96 21,9 1,68 0,119Nincs 140 23 163 14,1 1,00 referencia


Zsíranyagcsere-zavar szempontjából egészséges, de fokozott kockázatnak kitett 20 év feletti nőkA vizsgált mintában 1184 olyan, 20 évnél idősebb nő volt, akinek nem volt ismert zsíranyag-csere-elváltozása, de cukorbetegsége, dohányzása, kövérsége vagy hipertóniája miatt foko-zott volt a megbetegedési kockázata. Közülük 577-nek vizsgálták egy éven belül vérmintá-jának lipidszintjeit laboratóriumban. 607-nél nem végezték el a szűrővizsgálatot. A szűrés a célcsoport 48,7%-ában történt meg.

Az idősebbek, a városokban lakók, a nyugdíjasok, a napi rendszerességgel zöldséget-gyü-mölcsöt fogyasztók, a háziorvossal nagyon elégedettek, a háziorvosnál egy évnél nem régeb-ben járók, a rossz egészségi állapotban levők és a krónikus betegségben szenvedők gyakrab-ban vettek részt szűrő jellegű vizsgálaton. A gyermekgondozási támogatásban részesülők, a nőtlenek, hajadonok és külön élő házasok esetében ritkábban került sor erre a vizsgálatra (11. tábla).

A szűrővizsgálat elmaradása szempontjából kockázatnövelő faktornak mutatkozott a több-változós elemzések alapján a külön élő házas családi állapot (EH=0,26; p=0,040), a gyer-mekgondozási támogatás (EH=0,41; p=0,047), a nem napi rendszerességű zöldség-gyü-mölcsfogyasztás (EH=0,52; p=0,001) és a háziorvossal való éves találkozás elmaradása (EH=0,13; p<0,001). A szűrővizsgálat kivitelezésének valószínűsége magasabb volt a vá-rosban (EH=0,49; p=0,019), megyei jogú városban (EH=0,49; p=0,019), illetve fővárosban (EH=0,49; p=0,019) lakók, a nagyon rossz egészségi állapotban levők (EH=3,78; p=0,001) és a krónikus betegek (EH=2,21; p=0,002) között.

Zsíranyagcsere-zavar szűrése a zsíranyagcsere-zavar szempontjából látszólag egészséges olyan, 20–34 év közötti férfiak esetében,



63


Az ország teljes, legalább 20 éves és zsíranyagcsere-zavar szempontjából egészséges, de fokozott megbetegedési kockázatnak kitett női népességében az egy éven belül elvégzett szűrőjellegű szérum lipid szint mérések becsült száma 924 667, az elmaradt vizsgálatok be-csült száma 1 022 151 volt.


egészséges olyan, 20 év feletti nők esetében, akik vagy cukorbetegek, vagy dohányoznak, vagy elhízottak, vagy hipertóniások


Nem vizsgáltak

Szűrésen részt vevők Együtt Átszűrt-

ség,% EH p korrigált EH p

NemFérfiNő 607 577 1184 48,7

Életkora) 1,12 <0,001 1,06 0,16720-24 év 43 8 51 15,725-29 év 38 9 47 19,130-34 év 57 25 82 30,535-39 év 49 31 80 38,840-44 év 51 34 85 40,045-49 év 54 50 104 48,150-54 év 54 59 113 52,255-59 év 58 75 133 56,460-64 év 48 77 125 61,665-69 év 42 55 97 56,770-74 év 43 51 94 54,375-79 év 26 58 84 69,080-85 év 22 29 51 56,985-X év 22 16 38 42,1

JogállásFőváros 53 96 149 64,4 2,77 <0,001 3,11 0,001Megyei jogú város 107 116 223 52,0 1,64 0,003 1,56 0,041Város 168 181 349 51,9 1,64 0,001 1,64 0,007Község 279 184 463 39,7 1,00 referencia 1,00 referenciaRégióDél-Alföld 85 91 176 51,7 0,79 0,232 1,05 0,864Dél-Dunántúl 68 59 127 46,5 0,65 0,047 0,97 0,926Észak-Magyarország 90 84 174 48,3 0,68 0,052 1,14 0,657Észak-Alföld 116 77 193 39,9 0,50 <0,001 0,94 0,831Közép-Dunántúl 70 63 133 47,4 0,67 0,064 1,20 0,562Közép-Magyarország 112 150 262 57,3 1,00 referencia 1,00 referenciaNyugat-Dunántúl 66 53 119 44,5 0,60 0,022 0,90 0,751



nélkül 117 125 242 51,7 1,33 0,070 1,33 0,191

Legfeljebb 8 általános 266 216 482 44,8 1,00 referencia 1,00 referencia


64 65


Nem vizsgáltak



Gazdasági aktivitásAlkalmazott 236 188 424 44,3 1,00 referencia 1,00 referenciaGyermekellátás 40 10 50 20,0 0,31 0,002 0,41 0,047Munkanélküli 52 25 77 32,5 0,60 0,054 0,88 0,700Nyugdíjas 232 328 560 58,6 1,74 <0,001 0,86 0,566Vállalkozó 8 7 15 46,7 1,26 0,655 0,66 0,491Egyéb 39 19 58 32,8 0,61 0,097 1,03 0,932




havonta 170 159 329 48,3 1,25 0,475 1,48 0,350

Soha 318 318 636 50,0 1,33 0,347 1,50 0,321Dohányzási szokások

Naponta legalább 20 cigaretta 91 44 135 32,6

Naponta kevesebb, mint 20 cigaretta 205 122 327 37,3

Egyéb 9 14 23 60,9Leszokott 39 72 111 64,9Soha nem dohányzott 251 309 560 55,2





Naponta 458 484 942 51,4 1,00 referencia 1,00 referenciaRitkábban 149 93 242 38,4 0,59 <0,001 0,52 0,001



Zsíranyagcsere-zavar szűrése a zsíranyagcsere-zavar szempontjából látszólag egészséges olyan, 20 év feletti nők esetében,



65



Nem vizsgáltak






1 éven belül 451 559 1010 55,3 1,00 referencia 1,00 referencia1 évnél régebben 147 17 164 10,4 0,09 <0,001 0,13 <0,001Soha nem találkoztak még 9 1 10 10,0 0,09 0,023 nsz nsz



Nagyon jó 58 22 80 27,5 0,35 <0,001 0,82 0,605Jó 220 135 355 38,0 0,57 <0,001 0,96 0,854Kielégítő 232 252 484 52,1 1,00 referencia 1,00 referenciaRossz 82 115 197 58,4 1,26 0,172 1,32 0,206Nagyon rossz 15 53 68 77,9 3,05 <0,001 3,78 0,001

Krónikus betegség 0 1Van 407 523 930 56,2 4,76 <0,001 2,21 0,002Nincs 200 54 254 21,3 1,00 referencia 1,00 referencia


Zsíranyagcsere-zavar szempontjából egészséges, 65 év feletti felnőttA vizsgált mintában 785 olyan, 65 évnél idősebb felnőtt volt, akinek nem volt ismert zsíranyag-csere-elváltozása. Közülük 440-nek vizsgálták egy éven belül vérmintájának lipidszintjeit labo-ratóriumban. 345-nél nem végezték el a szűrővizsgálatot. A szűrés a célcsoport 56,1%-ában történt meg.

A férfiak, a városokban lakók, a magasabb képzettséggel rendelkezők, a dohányzást ab-bahagyók, a háziorvossal nagyon elégedettek, a háziorvosnál egy évnél nem régebben já-rók és a krónikus betegségben szenvedők gyakrabban vettek részt szűrő jellegű vizsgálaton. A dél-dunántúli vagy az észak-magyarországi lakóhely, az özvegység, a sovány testalkat, a rendszeres és intenzív dohányzás, az állati eredetű zsiradékok preferálása, a saját egész-séggel szemben érzett felelősség teljes hiánya esetében ritkábban került sor erre a vizsgá-latra (12. tábla).

A szűrővizsgálat elmaradása szempontjából kockázatnövelő faktornak mutatkozott a több-változós elemzések alapján a külön élő házas családi állapot (EH=0,15; p=0,034), a rend-szeres és intenzív dohányzás (EH=0,36; p=0,038), a saját egészségért érzett felelősség tel-jes hiánya (EH= 0,43; p=0,016) és a háziorvossal való éves találkozás elmaradása (EH=0,11; p<0,001). A szűrővizsgálat kivitelezésének valószínűsége magasabb volt a fővárosban

Zsíranyagcsere-zavar szűrése a zsíranyagcsere-zavar szempontjából látszólag egészséges olyan, 20 év feletti nők esetében,



66 67

(EH=3,91; p=0,001), illetve megyei jogú városban (EH=2,88; p<0,001) lakók, az inaktívak (EH=1,69; p= 0,036), a háziorvosukkal nagyon elégedettek (EH=1,48; p=0,042) és a krónikus betegek (EH=4,94; p<0,001) között.

Az ország teljes, legalább 65 éves és zsíranyagcsere-zavar szempontjából egészséges felnőtt népességében az egy éven belül elvégzett szűrőjellegű szérumlipidszint-mérések be-csült száma 694 287, az elmaradt vizsgálatok becsült száma 549 266 volt.


egészséges, 65 év feletti felnőttek esetében


Nem vizsgáltak



EH p

NemFérfi 120 184 304 60,5 1,00 referencia 1,00 referenciaNő 225 256 481 53,2 0,73 0,037 0,65 0,095

Életkora) 0,95 0,355 0,93 0,34565-69 év 107 139 246 56,570-74 év 93 108 201 53,775-79 év 61 109 170 64,180-85 év 42 50 92 54,385-X év 42 34 76 44,7

JogállásFőváros 33 89 122 73,0 3,11 <0,001 3,91 0,001Megyei jogú város 48 92 140 65,7 2,19 <0,001 2,88 <0,001Város 106 121 227 53,3 1,29 0,147 1,39 0,133Község 158 138 296 46,6 1,00 referencia 1,00 referencia



Iskolai végzettségFelsőfokú 31 49 80 61,3 1,61 0,054 0,79 0,541Középfokú, érettségivel 43 96 139 69,1 2,37 <0,001 1,37 0,275Középfokú, érettségi nélkül 43 75 118 63,6 1,83 0,005 1,29 0,368Legfeljebb 8 általános 228 220 448 49,1 1,00 referencia 1,00 referencia

Gazdasági aktivitásAlkalmazott 5 10 15 66,7 1,00 referencia 1,00 referenciaGyermekellátás 0 0 0 0,0 nsz nsz nsz nszMunkanélküli 0 0 0 0,0 nsz nsz nsz nszNyugdíjas 336 423 759 55,7 0,62 0,393 0,70 0,667Vállalkozó 1 2 3 66,7 nsz nsz 4,93 0,458Egyéb 3 5 8 62,5 0,83 0,842 1,80 0,630


67



Nem vizsgáltak



EH p



Alkoholfogyasztás4-7 alkalommal hetente 55 62 117 53,0 0,72 0,279 0,68 0,3252-3 alkalommal hetente 29 46 75 61,3 1,00 referencia 1,00 referencia2-4 alkalommal havonta 22 32 54 59,3 0,88 0,717 0,74 0,502Legfeljebb 1 alkalom-

mal havonta 50 76 126 60,3 0,94 0,834 0,91 0,821Soha 182 217 399 54,4 0,74 0,250 0,88 0,712


cigaretta 20 10 30 33,3 0,43 0,034 0,36 0,038Naponta kevesebb,






Zöldség-gyümölcsfogyasztásNaponta 284 375 659 56,9 1,00 referencia 1,00 referenciaRitkábban 61 65 126 51,6 0,82 0,297 0,97 0,911





Zsíranyagcsere-zavar szűrése a zsíranyagcsere-zavar szempontjából látszólag egészséges, 65 év feletti felnőttek esetében (folytatás)


68 69


Nem vizsgáltak



EH p



még 6 0 6 0,0 nsz nsz nsz nszSúlyos fogyatékosság



Nagyon jó 12 14 26 53,8 0,89 0,781 1,95 0,305Jó 65 65 130 50,0 0,77 0,191 0,95 0,860Kielégítő 158 208 366 56,8 1,00 referencia 1,00 referenciaRossz 80 100 180 55,6 0,95 0,757 1,02 0,939Nagyon rossz 29 53 82 64,6 1,35 0,230 1,18 0,634



Zsíranyagcsere-zavar szempontjából egészséges, de fokozott kockázatnak kitett 20–64 év közti felnőttekA vizsgált mintában 616 olyan 20–64 éves felnőtt volt, akinek nem volt ismert zsíranyagcsere-elváltozása, de kövérségük vagy cukorbetegségük miatt fokozott megbetegedési kockázat-nak voltak kitéve. Közülük 312-nek vizsgálták egy éven belül vérmintájának lipidszintjeit labo-ratóriumban. 304-nél nem végezték el a szűrővizsgálatot. A szűrés a célcsoport 50,6%-ában történt meg.

Az idősebbek, a megyei jogú városokban vagy a fővárosban lakók, a nyugdíjasok, a na-pi rendszerességgel zöldséget vagy gyümölcsöt fogyasztók, a háziorvossal nagyon elége-dettek, a háziorvosnál egy évnél nem régebben járók, a súlyos fogyatékossággal élő és a krónikus betegségben szenvedők gyakrabban vettek részt szűrőjellegű vizsgálaton. Dél-dunántúli vagy észak-alföldi lakóhely, nőtlen vagy hajadon családi állapot, rendszeres és intenzív dohányzás, jó egészségi állapot esetében ritkábban került sor erre a vizsgálatra (13. tábla).

A szűrővizsgálat elmaradása szempontjából kockázatnövelő faktornak mutatkozott a több-változós elemzések alapján az özvegység (EH=0,12; p<0,001), a nem napi rendszerességű zöldség-gyümölcs fogyasztás (EH=0,51; p=0,018), a háziorvossal kapcsolatban érzett elége-detlenség (EH= 0,29; p=0,028) és a háziorvossal való éves találkozás elmaradása (EH=0,13; p<0,001). A szűrővizsgálat kivitelezésének valószínűsége magasabb volt a krónikus betegek (EH=3,01; p<0,001) között.

Az ország teljes, 20-64 éves és zsíranyagcsere-zavar szempontjából egészséges, de fo-kozott megbetegedési kockázatnak kitett felnőtt népességében az egy éven belül elvégzett szűrőjellegű szérum lipid szint mérések becsült száma 533 090, az elmaradt vizsgálatok be-csült száma 543 176 volt.

Zsíranyagcsere-zavar szűrése a zsíranyagcsere-zavar szempontjából látszólag egészséges, 65 év feletti felnőttek esetében (folytatás)


69



egészséges 20–64 év közti felnőttek esetében

Befolyásoló tényezők Nem vizsgáltak



EH p

NemFérfi 161 155 316 49,1 1,00 referencia 1,00 referenciaNő 143 157 300 52,3 1,15 0,393 0,83 0,536

Életkora) 1,23 <0,001 1,11 0,19620-24 év 15 5 20 25,025-29 év 28 9 37 24,330-34 év 37 20 57 35,135-39 év 43 28 71 39,440-44 év 28 32 60 53,345-49 év 33 43 76 56,650-54 év 43 64 107 59,855-59 év 43 50 93 53,860-64 év 34 61 95 64,2



Családi állapotElvált 29 41 70 58,6 1,22 0,444 1,29 0,511Házas, együtt él 174 201 375 53,6 1,00 referencia 1,00 referenciaHázas, külön él 3 4 7 57,1 1,15 0,852 nsz nszNőtlen, hajadon 72 44 116 37,9 0,52 0,003 1,28 0,47Özvegy 26 22 48 45,8 0,73 0,312 0,12 <0,001




Anyagi helyzetNagyon jó 2 2 4 50,0 0,97 0,975 nsz nszJó 18 25 43 58,1 1,35 0,362 1,58 0,353Megfelelő 186 192 378 50,8 1,00 referencia 1,00 referenciaRossz 75 65 140 46,4 0,83 0,342 0,78 0,417Nagyon rossz 23 28 51 54,9 1,18 0,582 1,16 0,743


70 71




EH p



havonta 81 93 174 53,4 1,26 0,399 1,8 0,140Soha 116 110 226 48,7 1,06 0,837 1,13 0,758


cigaretta 46 27 73 37,0 0,52 0,018 0,64 0,279Naponta kevesebb, mint




Állati eredetű 19 16 35 45,7 0,81 0,564 0,94 0,918Növényi eredetű 176 183 359 51,0 1,00 referencia 1,00 referenciaÁllati és növényi eredetű 106 112 218 51,4 1,02 0,899 1,00 0,996Nem használ 3 1 4 25,0 0,32 0,329 nsz nsz

Zöldség-gyümölcs fogyasztásNaponta 213 253 466 54,3 1,00 referencia 1,00 referenciaRitkábban 91 59 150 39,3 0,55 0,002 0,51 0,018Mennyit tehet egészségéért






még 1 1 2 50,0 0,67 0,780 nsz nsz

Zsíranyagcsere-zavar szűrése a zsíranyagcsere-zavar szempontjából látszólag egészséges 20–64 év közti felnőttek esetében (folytatás)


71





EH p

Súlyos fogyatékosságVan 1 7 8 87,5 1,00 referencia 1,00 referenciaNincs 303 305 608 50,2 0,14 0,070 nsz nsz


Nagyon jó 40 16 56 28,6 0,31 <0,001 1,28 0,641Jó 136 106 242 43,8 0,59 0,004 0,90 0,703Kielégítő 104 136 240 56,7 1,00 referencia 1,00 referenciaRossz 18 43 61 70,5 1,83 0,052 2,27 0,112Nagyon rossz 6 11 17 64,7 1,40 0,519 3,41 0,299




60 év feletti felnőttekA vizsgált mintában 1440 legalább 60 éves felnőtt volt. Közülük 425-en kaptak influenza el-leni védőoltást 2008–2009-es szezonális járványra való felkészülés részeként. 1015-en nem kaptak ilyen vakcinát. A védőoltás a célcsoport 29,5%-ában történt meg.

A Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon vagy Észak-Magyarországon lakók, a nyugdíjasok, a test-súlyfelesleggel rendelkező, az inaktívak, a zöldséget és gyümölcsöt napi rendszerességgel fogyasztók, a saját egészséggel kapcsolatban kevés felelősséget érzők, a háziorvossal na-gyon elégedettek, a háziorvosnál egy évnél nem régebben járók, a súlyos fogyatékosság-gal élők, a rossz egészségi állapotban levők és a krónikus betegségben szenvedők gyak-rabban részesültek védőoltásban. Az elváltak, a nőtlenek, illetve hajadonok, az érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezők, a nagyon rossz anyagi helyzetben élők, a so-vány testalkatúak, a rendszeresen dohányzók esetében ritkábban került sor vakcinálásra. (14. tábla)

A védőoltás elmaradása szempontjából kockázatnövelő faktornak mutatkozott a több-változós elemzések alapján a nagyon rossz anyagi helyzet (EH=0,31; p<0,007), az elhízott testalkat (EH=0,63; p=0,033) és a háziorvossal való éves találkozás elmaradása (EH=0,13; p<0,001). A védőoltás beadásának valószínűsége magasabb volt a Dél-Alföldön (EH=2,29; p=0,012), Dél-Dunántúlon (EH=2,22; p=0,026), Észak-Magyarországon (EH=3,16; p=0,001) és Nyugat-Dunántúlon (EH=2,04; p=0,048) lakók, az érettségivel (EH=1,92; p=0,005) vagy felsőfokú végzettséggel (EH=2,63; p=0,002) rendelkezők között.

Az ország teljes, legalább 60 éves felnőtt népességében a 2008-2009-es szezonális jár-ványra való felkészülés részeként beadott influenzavakcinák becsült száma 657 805, az el-maradt védőoltások becsült száma 1 562 892 volt.

Zsíranyagcsere-zavar szűrése a zsíranyagcsere-zavar szempontjából látszólag egészséges 20–64 év közti felnőttek esetében (folytatás)


72 73

14. táblaInfluenza elleni védőoltás alkalmazása a 60 év feletti felnőttek között


Nem oltottak Oltottak Együtt Átoltott-

ság, % EH p Korrigált EH p


Életkora) 1,06 0,233 1,01 0,87860-64 év 325 76 401 19,065-69 év 231 97 328 29,670-74 év 178 94 272 34,675-79 év 148 87 235 37,080-85 év 72 45 117 38,585-X év 61 26 87 29,9




Iskolai végzettségFelsőfokú 110 52 162 32,1 1,02 0,928 2,63 0,002Középfokú, érettségivel 217 109 326 33,4 0,79 0,082 1,92 0,005Középfokú, érettségi nélkül 217 70 287 24,4 0,71 0,027 0,90 0,649Legfeljebb 8 általános 471 194 665 29,2 1,00 referencia 1,00 referencia

Gazdasági aktivitásAlkalmazott 46 16 62 25,8 1,00 referencia 1,00 referenciaGyermekellátás 0 0 0 nsz nsz nsz nsz nszMunkanélküli 6 2 8 25,0 0,41 0,159 nsz nszNyugdíjas 937 399 1336 29,9 3,50 <0,001 1,08 0,899Vállalkozó 15 4 19 21,1 1,93 0,270 0,45 0,555Egyéb 11 4 15 26,7 0,91 0,779 0,54 0,557




73






havonta 182 82 264 31,1 1,02 0,919 1,03 0,930Soha 472 205 677 30,3 1,29 0,207 0,95 0,864



20 cigaretta 91 20 111 18,0 0,39 <0,001 0,75 0,411Egyéb 24 1 25 4,0 0,22 0,004 0,17 0,101Leszokott 217 101 318 31,8 1,14 0,344 0,94 0,746Soha nem dohányzott 588 270 858 31,5 1,00 referencia 1,00 referencia











1 éven belül 878 413 1291 32,0 1,00 referencia 1,00 referencia1 évnél régebben 133 9 142 6,3 0,12 <0,001 0,13 <0,001Soha nem találkoztak még 4 3 7 42,9 1,14 0,832 8,80 0,174


Influenza elleni védőoltás alkalmazása a 60 év feletti felnőttek között (folytatás)


74 75





Nagyon jó 33 6 39 15,4 0,16 <0,001 0,62 0,440Jó 189 61 250 24,4 0,46 <0,001 0,89 0,646Kielégítő 480 215 695 30,9 1,00 referencia 1,00 referenciaRossz 228 100 328 30,5 1,03 0,864 1,04 0,829

Nagyon rossz 84 43 127 33,9 1,21 0,357 1,36 0,297Kockázatnövelő krónikus betegségb)

Van 844 392 1236 31,7 4,55 <0,001 1,37 0,212Nincs 509 52 561 9,3 1,00 referencia 1,00 referencia

a) 5 éves életkori csoportonként számított esélyek alapján.b) Asztma, krónikus hörghurut, szívkoszorúér-megbetegedés, magasvérnyomás-betegség, cukorbetegség, krónikus májbetegség, rosszin-dulatú daganat, zsíranyagcsere-zavar, szívritmuszavar, egyéb szívbetegség, szívinfarktus, stroke.nsz: nem számítható.

A 20–59 éves, krónikus betegségek miatt fokozottan védendőkA vizsgált mintában 1767 olyan 20–59 éves felnőtt volt, akik krónikus betegségeik miatt (asztma, krónikus hörghurut, szívkoszorúér megbetegedés, magasvérnyomás, cukorbeteg-ség, krónikus májbetegség, rosszindulatú daganat, zsíranyagcsere-zavar, szívritmuszavar, egyéb szívbetegség, szívinfarktus, stroke) tartoztak a védőoltás célcsoportjába. Közülük 161-en kaptak influenza elleni védőoltást 2008–2009-es szezonális járványra való felké-szülés részeként. 1576-an nem kaptak ilyen vakcinát. A védőoltás a célcsoport 9,1%-ában történt meg.

Az idősebbek, az Észak-Magyarországon lakók, az érettségizettek, a nyugdíjasok, a há-ziorvosnál egy évnél nem régebben járók, a súlyos fogyatékossággal élők gyakrabban ré-szesültek védőoltásban. A jó egészégi állapotúak esetében ritkábban került sor vakcinálásra (15. tábla).

A védőoltás elmaradása szempontjából kockázatnövelő faktornak mutatkozott a többválto-zós elemzések alapján a jó egészségi állapot (EH=0,48; p=0,015) és a súlyos fogyatékosság hiánya (EH=0,30; p=0,030). A védőoltás beadásának valószínűsége magasabb volt az Észak-Magyarországon lakók (EH=2,93; p=0,022), az érettségivel rendelkezők (EH=2,09; p=0,036) és a saját egészséggel kapcsolatban határozott felelősséget érzők (EH=1,90; p=0,037)

között.Az ország teljes, 20-59 éves, krónikus betegségeik miatt oltandó felnőtt népességében a

2008-2009-es szezonális járványra való felkészülés részeként beadott influenzavakcinák be-csült száma 270 954, az elmaradt védőoltások becsült száma 2 751 552 volt.

Influenza elleni védőoltás alkalmazása a 60 év feletti felnőttek között (folytatás)


75


15. táblaInfluenza elleni védőoltás alkalmazása az olyan 20–59 év közti felnőttek esetében,

akiket asztma, krónikus hörghurut, szívkoszorúér megbetegedés, hipertónia, cukorbetegség, krónikus májbetegség, rosszindulatú daganat,

zsíranyagcsere-zavar, szívritmuszavar, egyéb szívbetegség sújt, vagy akik szívinfarktuson, agyvérzésen estek át





Életkora) 1,24 <0,001 1,13 0,15220-24 év 98 10 108 9,325-29 év 111 1 112 0,930-34 év 168 6 174 3,435-39 év 183 16 199 8,040-44 év 185 21 206 10,245-49 év 198 18 216 8,350-54 év 293 35 328 10,755-59 év 340 54 394 13,7









76 77






havonta 425 48 473 10,1 1,89 0,099 1,86 0,160Soha 544 56 600 9,3 1,56 0,245 1,08 0,866





Konyhában használt zsiradék Állati eredetű 81 9 90 10,0 0,65 0,372 0,92 0,878Növényi eredetű 969 108 1077 10,0 1,00 referencia 1,00 referenciaÁllati és növényi eredetű 516 42 558 7,5 0,81 0,326 0,81 0,400Nem használ 10 2 12 16,7 nsz nsz nsz nsz






Nagyon elégedetlen 25 2 27 7,4 0,67 0,697 nsz nszElégedetlen 82 5 87 5,7 0,76 0,612 0,64 0,446Semleges 213 17 230 7,4 0,68 0,280 0,71 0,371Elégedett 808 77 885 8,7 1,00 referencia 1,00 referenciaNagyon elégedett 429 58 487 11,9 1,45 0,080 1,56 0,064

Influenza elleni védőoltás alkalmazása az olyan 20–59 év közti felnőttek esetében, akiket asztma, krónikus hörghurut, szívkoszorúér megbetegedés,

hipertónia, cukorbetegség, krónikus májbetegség, rosszindulatú daganat, zsíranyagcsere-zavar, szívritmuszavar, egyéb szívbetegség sújt,

vagy akik szívinfarktuson, agyvérzésen estek át (folytatás)


77





Legutolsó találkozás a háziorvossal1 éven belül 1355 153 1508 10,1 1,00 referencia 1,00 referencia1 évnél régebben 215 8 223 3,6 0,33 0,019 0,33 0,073Soha nem találkoztak

még 6 0 6 0,0 nsz** nsz nsz nszSúlyos fogyatékosság


Önértékelt egészségi állapotNagyon jó 127 7 134 5,2 0,31 0,115 0,23 0,085Jó 581 44 625 7,0 0,55 0,020 0,48 0,015Kielégítő 609 66 675 9,8 1,00 referencia 1,00 referenciaRossz 205 36 241 14,9 1,54 0,074 1,47 0,215Nagyon rossz 54 8 62 12,9 1,28 0,540 1,04 0,952

a) 5 éves életkori csoportonként számított esélyek alapján.nsz: nem számítható.

Értékelés

Az alapellátás preventív szolgáltatásainak minősége meghatározó jelentőséggel bír a né-pesség egészségi állapota szempontjából a prevenció mindhárom szintjén. A háziorvos tud hatékonyan közvetíteni egyes primer, szekunder és tercier prevenciós szolgáltatásokat. Helyzetéből fakadóan ő képes egyes betegségek kialakulásának megakadályozására vagy késleltetésére a kockázati tényezőkkel szembeni hatékony fellépése eredményeként; bizo-nyos krónikus betegségek korai stádiumú felfedezésére és szűrésére; illetve a már kialakult krónikus betegségek többségének hatékony gondozása révén a szövődmények kifejlődésé-nek megelőzésére vagy késleltetésére.60,61

A háziorvos gondozási tevékenységének hatékonyságát akkor lehet értékelni, ha az orvos és a beteg közti együttműködést meghatározó tényezőkről megbízható adatok állnak rendel-kezésünkre. A betegség stádiuma ebből a szempontból az egyik legfontosabb együttműkö-dést meghatározó faktor. Mivel az ELEF2009 önbevallás útján gyűjtött egészségi állapotra vonatkozó adatokat, a betegek csak a betegség fennállásáról tudtak többé-kevésbé meg-bízható adatokat szolgáltatni. A betegség súlyosságával kapcsolatos információk gyűjtésére nem került sor. Ezért nem értékelhette tanulmányunk a háziorvos által nyújtott tercier preven-ció minőségét.

Influenza elleni védőoltás alkalmazása az olyan 20–59 év közti felnőttek esetében, akiket asztma, krónikus hörghurut, szívkoszorúér megbetegedés,

hipertónia, cukorbetegség, krónikus májbetegség, rosszindulatú daganat, zsíranyagcsere-zavar, szívritmuszavar, egyéb szívbetegség sújt,

vagy akik szívinfarktuson, agyvérzésen estek át (folytatás)

60 Declaration of Alma-Ata, International Conference on Primary Health Care, Alma-Ata, 197861 Zsuzsanna Jakab: Public health, primary care and the ‘cluster’ model. European Journal of Public Health, 23: 528, 2013


78 79

A primer és szekunder prevenció esetén a háziorvos egészséges, illetve látszólag egész-séges emberekkel találkozik. Az egészséges emberek és a háziorvos közti együttműködés hatékonysága az egészségi állapot részletes ismerete nélkül is értéklehető. Ezért ezekre a prevenciós szintekre koncentrált a tanulmány.

Bár számos fontos kockázati tényezőre (dohányzásra, túlzott alkoholfogyasztásra, táp-lálkozási hibákra, fizikai inaktivitásra) vonatkozóan gyűjtött adatokat az ELEF2009, az ilyen tényezőkkel szembeni intervenciókat nem mérte fel. (Dohányosok és problémás alkoholfo-gyasztók esetén nem kérdeztek rá, hogy kaptak-e segítséget háziorvosuktól a leszokáshoz. Nem kérdeztek rá arra, hogy háziorvosuk milyen módon segítette őket a testsúlyfeleslegük csökkentésében, fizikai aktivitásuk megfelelő szintre emelésében vagy a táplálkozási hibáik korrekciójában.) Emiatt ezen a területen a preventív szolgáltatások színvonala sem volt érté-kelhető.

Az egyedüli primer prevenciós szolgáltatás, ami elsősorban háziorvoshoz kötődik és az ELEF2009-ben felmérésre is került, az influenza elleni védőoltás volt. Ezért a háziorvos pri-mer prevenciós tevékenysége csak a felnőttek influenza elleni vakcinálása szempontjából ke-rült értékelésre a vizsgálatunkban.

A krónikus betegségek szűrése egyes betegségek esetében szakellátók feladata. Emlőrákszűrést, méhnyakrákszűrést csak szakorvosok tudnak megfelelő minőséggel elvé-gezni. (Méhnyakrákszűrést az erre kiképzett védőnők is végezhetnek már Magyarországon, de ez a szolgáltatási forma az ELEF2009 adatfelvételekor még nem volt elérhető.) A szívér-rendszeri elváltozások és a cukorbetegség szűrése viszont alapvetően a háziorvosok által elvégezhető eljárásokra épül. Ezen a területen jogszabály (51/1997 NM rendelet a kötele-ző egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felisme-rését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról) is egyér-telművé teszi a felelősségüket. A hipertónia, a cukorbetegség és a zsíranyagcsere-zavarok szűrésére vonatkozóan a háziorvosok feladatai egyértelműek: a háziorvosnak kell elvégez-nie ezeket a szűréseket a felnőttek egészségi állapotától függetlenül. A hazai jogszabályok, a hazai szakmai szervezetek ajánlásai és a nemzetközi ajánlások közt ezeken a területeken jó az összhang, bár vannak kismértékű eltérések a három forrásból származó ajánlások kö-zött. Az ELEF2009 gyűjtött is adatokat ennek a három szűrésnek a kivitelezésére vonatkozó-an. A tanulmány elemzéseinek középpontjában ezeknek a szűréseknek a megvalósulása il-letve elmaradása állt.

Az elemzések során arra támaszkodtunk, hogy a hipertónia, a cukorbetegség és a zsír-anyagcsere-zavarok szűrésére illetve a felnőttek influenza elleni védőoltásra van hazai és nemzetközi ajánlás. A vizsgálatok során lényegében azt értékeltünk, hogy a hazai gyakorlat 2009-ben milyen mértékben felelt meg ezeknek az ajánlásoknak.

Az egyéni szintű prevenció kivitelezése illetve elmaradása a háziorvos és az egészsé-ges felnőtt közti együttműködés eredménye. A nem megfelelően szervezett alapellátás oka lehet a preventív szolgáltatás elmaradásának. Erre vonatkozóan nem gyűjtött adatokat az ELEF2009. Ezért a szolgáltatói oldal hiányosságai miatti problémák értékelésére nem vállal-kozhatott a tanulmány. Másfelől, a szolgáltatók hatékonyságnövelő megoldásait sem tudtuk azonosítani az elemzések során.

A felnőttek együttműködését meghatározó tényezők közül számos faktor részletes fel-mérésre került az ELEF2009-ben ezért ezek hatását a preventív szolgáltatások megvaló-sulására vagy elmaradására érdemben lehetett vizsgálni. A tanulmányban a legfontosabb szociodemográfiai tényezők (nem, kor, lakóhely településtípusa, lakóhely régiója, családi ál-lapot, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, önértékelt anyagi helyzet), egyes életmódi ele-


79


mek (testtömegindex, alkoholfogyasztás, dohányzási szokások, fizikai aktivitás, konyhában használt zsiradékok jellege, zöldség- és gyümölcsfogyasztás gyakorisága), az egészség-üggyel kapcsolatos attitűd indikátorai (saját egészségért érzett felelősség, elégedettség a háziorvossal) és az egészségi állapot (háziorvossal való találkozás gyakorisága, önértékelt egészség, krónikus betegség, súlyos fogyatékosság) hatásait értékeltük.

Preventív szolgáltatások igénybevételét akkor tekintettük megfelelőnek, ha az ajánlá-soknak megfelelően időzítéssel került sor influenza elleni védőoltásra, illetve egy éven belül került sor vérnyomásmérésre, vércukorszint mérésre és szérum lipid szint megha-tározásra.

A szűrővizsgálatok, illetve az influenza elleni védőoltás ajánlásai különbséget tesznek a felnőttek közt az egészségi állapotuk alapján. (pl. hipertóniás felnőttnek természetesen nem kell hipertóniaszűrésen részt vennie). Ezért az ajánlásokban a célcsoport-meghatározás ele-meként szereplő egészségállapotra vonatkozó adatokkal is rendelkezni kellett. A felmérésben résztvevők által felsorolt betegségek rögzítésre kerültek, és ezt a listát használtuk fel a pre-ventív szolgáltatások célcsoportjainak leválogatásakor.

Az elemzésekben az ajánlások szerint definiált célcsoportokra szűkítettük az alapadatbá-zist, amin belül azt vizsgálatuk, hogy a preventív szolgáltatás időben megfelelő igénybevétele milyen gyakorisággal történt meg, illetve hogy milyen tényezőktől függött az, hogy a szolgál-tatás megvalósult vagy elmaradt.

A felmérés az Eurostat szakmai irányítása mellett valósult meg. A felhasznált kérdőívek mi-nőségével, és a gyűjtött adatok megbízhatóságával kapcsolatban nem merülhet fel komoly kétség. A vizsgáltban való részvételre felkért 7000 felnőttből 5051 válaszolt a kérdezőbizto-sok kérdésére, és a megfelelően kitöltött, jelen vizsgálatban felhasznált változók szempontjá-ból teljes rekordok száma 4709 volt.

A válaszadók demográfiailag jól reprezentálták a felnőtt népességet. A fiatal férfiak alul-reprezentáltsága nem volt jelentős a tanulmány szempontjából, mert a fiatal férfiak a legtöbb preventív ajánlás szempontjából nem számítanak célcsoportnak. Nők esetében a demográ-fiai reprezentáció teljesen megfelelő volt. A felsőfokú végzettséggel rendelkező alulreprezen-táltsága és az érettségi nélküli középfokú végzettséggel rendelkezők felülreprezentáltsága miatt is csak az influenza elleni átoltottság mérőszámai lehetnek kismértékben felfelé torzítot-tak a 60 év alattiak körében.

A hazai és a nemzetközi ajánlásokban meghatározott célcsoportokon belül elvégezve a preventív szolgáltatások igénybevételének elemzését, összességében megállapítható volt, hogy minden célcsoportban és mindegyik szolgáltatás esetében a bizonyítottan hatékony, ha-zai és nemzetközi ajánlásokkal támogatott és hazai jogszabályok által előírt preventív szol-gáltatások megvalósulása nagyon távol volt az ajánlásokban megfogalmazottaktól 2009-ben Magyarországon.

A hipertónia szűrése az egyes célcsoportokban 61–79%-os lefedettséggel valósult meg. A cukorbetegség esetén 41–59% volt a szűrések gyakorisága. A zsíranyagcsere-zavar szűrésére az egyes célcsoportokba tartozók 17–56%-a esetén került sor. Influen-za elleni védőoltást a célcsoportokba tartozók 9–30%-a kapott. Az elmaradt egy éven belüli vizsgálatok/védőoltások száma minden célcsoportban százezres nagyságrendű. (16. tábla)

Kevés kétséget hagynak ezek a számok afelől, hogy a háziorvosok preventív szolgáltatá-sainak hiányosságai jelentős mértékben járulnak hozzá a hazai népegészségügyi mutatók rendkívül kedvezőtlen voltához, és a felnőtt magyar népesség elszomorítóan rossz egészsé-gi állapotához.


80 81

Az évente 2,1 millió elmaradt vérnyomásmérés, az 1,6 millió elmaradt vércukorszint ellenőrzés, a 2,7 millió elmaradt lipidszint-meghatározás és a 4,3 millió elmaradt influ-enza elleni védőoltás mellett nem is lehet meglepő, hogy az európai mortalitási és mor-biditási statisztikák élmezőnyébe tartozik Magyarország.

Az elhanyagolt prevenciónak a háziorvosi szolgálat szervezésével kapcsolatos megha-tározó tényezőit a tanulmányban nem lehetett vizsgálni. A célcsoportba tartozó felnőttek esetében viszont azt lehetett megállapítani, hogy a demográfiai faktorok szinte egyáltalán nincsenek befolyással a szolgáltatások megvalósulásra. Az életmódi elemek közül az alko-holfogyasztás mértéke és a konyhában használt zsiradék jellege volt független a preventív szolgáltatások igénybevételétől. Alig találtunk kapcsolatot a gazdasági aktivitás, az önértékelt vagyoni helyzet, a dohányzás, az elhízás, a fizikai inaktivitás, a zöldség-gyümölcs fogyasztás gyakorisága, a saját a háziorvossal való elégedettség, a súlyos fogyatékosság fennállása és a preventív szolgáltatások igénybevétele közt.

A lakóhely régiója és a településtípus viszont több végponton is szignifikáns befolyással bírt, azt vetve fel, hogy az ellátás területileg heterogén szervezettségű lehet. A családi állapot és az iskolai végzettség több szolgáltatás igénybevételét is jelentős mértékben befolyásol-ta, ami a családban élők és képzettek fokozott együttműködési készségét tükrözi. Özvegyek, nőtlenek, hajadonok, külön élő házasok esetében volt kimutatható az átlagnál alacsonyabb átszűrtség cukorbetegség, illetve zsíranyagcsere-elváltozások vonatkozásában. Az alacsony képzettség igénybevételt csökkentő hatása a hipertónia és a cukorbetegség szűrése, illetve az influenza elleni vakcinálás esetében volt kimutatható.

A saját egészségért érzett felelősség is több szolgáltatás esetén mutatkozott meghatározó jelentőségűnek. Az influenza elleni vakcinálás és a zsíranyagcsere-szűrés esetében az erő-sebb felelősségérzet a magasabb igénybevétellel volt kapcsolatban, de az egy éven belül há-ziorvosnál járó felnőttek esetében ugyanez az elkötelezettség az alacsonyabb szűrési gyako-risággal mutatott kapcsolatot.

A rossz önértékelt egészségi állapot, illetve krónikus betegségek jelenléte minden szolgál-tatás és majdnem mindegyik célcsoport esetén javította a részvételi arányokat. Ez alól csak a 60 év felettiek influenza elleni védőoltása volt kivétel. A háziorvoshoz fordulás gyakorisága is csak egyetlen szolgáltatás, a 60 év alatti rizikó csoportba tartozók influenza elleni védőoltá-sa esetében nem volt befolyásoló tényező. Ezek egyfelől természetes kapcsolatok, hiszen az alapvetően háziorvos által nyújtott szolgáltatás igénybevételének elemi feltétele a háziorvos és a felnőtt találkozása. Jól demonstrálják viszont azt is, hogy az alapellátásnak a mainál ak-tívabban kellene törekednie arra, hogy a háziorvos szolgáltatásai eljussanak a felnőttekhez, és ne csak a valamilyen okból őket felkereső betegek esetében végezzék el a szűréseket és az influenza elleni vakcinálást (17. tábla).


81


16. t

ábla

A há

zior

voso

k pr

even

tív s

zolg

álta

tása

inak

igén

ybev

étel

ét b

efol

yáso

ló té

nyez

ők (X

-sze

l jel

ölt)

az e

gyes

szo

lgál

tatá

sok

célc

sopo

rtja

iban

Bef

olyá

soló

tény

ezők

Hip

ertó

nia

Cuk

orbe

tegs

égZs

írany

agcs

ere

zava

raIn

fluen

za e

lleni

vé

dőol

tás

Riz

i-kó

cso-

portb

a ta

rtozó

k

1 év

en

belü

l há

zior

-vo

snál

já

rtak

Min

den

feln

őtt

45 é

v al

atti

ri-zi

kócs

o-po

rtba

tarto

zók

45 é

v fe

letti

ek

35 é

v fe

letti

fé

rfiak

Riz

i-kó

cso-

portb

a ta

rtozó

nő

k

35 é

v al

atti

ri-zi

kócs

o-po

rtba

tarto

zó

férfi

ak

Riz

i-kó

cso-

portb

a ta

rtozó

65

év

alat

tiak

65 é

v fe

letti

ek

Riz

i-kó

cso-

portb

a ta

rtozó

60

év

alat

tiak

60 é

v fe

letti

ek

Nem

Xne

nene

Éle

tkor

Rég

ióX

XX

XTe

lepü

lést

ípus

XX

XX

XC

salá

di á

llapo

tX

XX

XX

Isko

lai v

égze

ttség

XX

XX

Gaz

dasá

gi a

ktiv

itás

XX

XÖ

nérté

kelt

anya

gi h

elyz

etX

Alk

ohol

fogy

aszt

ás

Doh

ányz

ási s

zoká

sok

XX

Elh

ízás

XX

Fizi

kai a

ktiv

itás

XX

XK

onyh

ában

has

znál

t zsi

radé

kX

Zöld

ség-

, gyü

möl

cs-fo

gyas

ztás

XX

XX

XS

aját

egé

szsé

gért

érze

tt fe

lelő

sség

XX

XX

Vél

emén

y a

házi

orvo

sról

XX

XX

Ház

iorv

osho

z fo

rdul

ás g

yako

riság

aX

neX

XX

XX

XX

XX

Súl

yos

fogy

aték

ossá

gX

Öné

rtéke

lt eg

észs

égi á

llapo

tX

XX

XX

XX

Kró

niku

s be

tegs

égX

XX

XX

XX

Xne

ne: n

em e

lem

ezhe

tő s

zem

pont

, mer

t a c

élcs

opor

t meg

hatá

rozá

s eg

yik

elem

e vo

lt a

befo

lyás

oló

tény

ező


82 82

17. táblaA háziorvosok preventív szolgáltatásainak igénybevétele és a megvalósult illetve

elmaradt intervenciók becsült száma az egyes szolgáltatások célcsoportjaiban

Beavatkozás Célcsoport

A vizsgált mintában Az országban

az elmaradt a megvaló-sult

az elma-radt és a megvaló-

sulta lefedett-

ség, %az elmaradt a megvaló-

sult

beavatkozások száma beavatkozások száma

Hipertóniaszűrés Felnőttek 1168 1835 3003 61,1 2 106 834 3 233 495

1 éven belül háziorvosnál járt felnőttek 419 1587 2006 79,1 749 323 2 775 931

Kockázatnak kitett felnőttek 148 317 465 68,2 263 211 544 108

Cukorbetegség szűrése

45 év feletti fel-nőttek 949 1360 2309 58,9 1 558 771 2 187 982

45 év alatti koc-kázatnak kitett felnőttek 521 361 882 40,9 990 025 668 138

Zsíranyagcsere- zavarok szűrése

35 év feletti férfiak 707 581 1288 45,1 1 260 099 995 933

Kockázatnak kitett felnőtt nők 607 577 1184 48,7 1 022 151 924 667

35 év alatti koc-kázatnak kitett férfiak 215 44 259 17,0 431 746 88 594

65 év feletti fel-nőttek 345 440 785 56,1 549 266 694 287

65 év alatti koc-kázatnak kitett felnőttek 304 312 616 50,6 543 176 533 090


60 év feletti fel-nőttek 1015 425 1440 29,5 1 562 892 657 805

60 év alatti koc-kázatnak kitett felnőttek 1576 161 1737 9,3 2 751 552 270 954

Documents

LAKOSSÁGI VESZÉLYEZTETETT SZEMPONTBÓL GÉSZSÉGI ... · Ára: 1800,–ft tanulmÁnyok iv. egÉszsÉgi szempontbÓl veszÉlyeztetett lakossÁgi csoportok e urÓpai lakossÁgi e