Lízingpiac 2011 Január

8/7/2019 Lízingpiac 2011 Január

http://slidepdf.com/reader/full/lizingpiac-2011-januar 1/24

Lízingpiaci elemzés 2011 január



Tartalom A magyar gazdaság alakulása .................................................................................................................. 3

Pénzpiacok és bankrendszer ................................................................................................................... 5

Pénzpiacok ........................................................................................................................................... 5

Bankrendszer ....................................................................................................................................... 7

Lízingpiac ................................................................................................................................................. 8

Gépjármű szegmens .......................................................................................................................... 11

Truck szegmens ................................................................................................................................. 14

Gépek és berendezések szegmens .................................................................................................... 17

Lakás és ingatlan szegmens ............................................................................................................... 20

Vezetői összefoglaló .............................................................................................................................. 24



A magyar gazdaság alakulása

Az

MNB

statisztikai

adatközlése

szerint

a

magyar

gazdaság

éves

szinten

2%‐

kal

emelkedett

2010‐ben. Továbbra is problémát jelent, hogy a gazdasági növekedést szinte kizárólagosan

az exportra termelő ágazatok húzzák. 2010‐ben az exportértékesítés 17%‐kal nőtt, míg a

belföldi értékesítés 3%‐kal csökkent és a trend az év utolsó hónapjaiban sem változott. Mivel

az energiaárak és azon belül is különösen az olajárak alakulása nem tűnik biztatónak, ezért a

vártnál magasabb inflációs és alacsonyabb növekedéssel jellemzett környezet kockázata

emelkedik. Ennek következtében egyelőre nem lehet számítani arra, hogy a belföldi kereslet

érdemben hozzájárulhasson a magasabb ütemű gazdasági növekedéshez. (Leszámítva azt a

tényt, hogy a gazdaság felfelé ívelő állapotából fakadóan valamennyit emelkedik a

növekedési ütem.)

Ennek megfelelően a laza munkapiaci feltételek egyelőre nem járulnak hozzá a

bérnövekedéshez sem. A versenyszféra bruttó átlagkeresete 1,6%‐kal emelkedett, míg a

prémiumok nélkül vett a bruttó átlagbér 3%‐kal nőtt. Bár az év végén a foglalkoztatás

emelkedett, a januári foglalkoztatási adatok azt mutatják, hogy munkanélküliség ráta újra

emelkedni látszik. Két hónap alatt 10,7%‐ról 11,2%‐ra kúszott fel a mutató.

A fenti folyamatokkal megegyező trendet vetít előre a GKI konjunktúra indexe. A felmérés a

feldolgozóiparban, illetve az üzleti szférában növekvő optimizmust jelez, de a

kiskereskedelemben a várakozások stagnálását, illetve az építőiparban továbbra is negatív

várakozásokat valószínűsít. AZ iparban elsősorban az exportra termelés és a

rendelésállomány alakulásával kapcsolatban ígéretesek a várakozások. Ezzel összhangban a

foglalkoztatási szándék az iparban továbbjavult, de kismértékben a szolgáltatások körében is,

de az építőiparban tovább romlott. Ennek megfelelően a nemzetgazdasági szinten

tapasztalható laza munkapiaci feltételek egyre kevésbé érvényesülnek a feldolgozó

ágazatban.

A versenyszféra szereplői körében egyöntetűen romlott a magyar gazdaság alakulására

vonatkozó várakozások. Ebben egyaránt szerepet játszhat gazdasági növekedés kettősége, az

egyelőre tisztázatlan tartalmú reformcsomag, de a nemzetközi események hazánkra



gyakorolt várható hatásai, valamint a bankrendszerből fakadó bizonytalanságok is.

Kismértékben romlottak a lakosság várakozásai is, és ami szembeötlő, hogy a lakosság már

nem látja annyira jobbnak a közeljövőt, mint a közelmúltat.

Az exportorientált növekedésnek és a visszafogott belső keresletnek köszönhetően tovább

javul az ország nettő fizetési pozíciója, amely a pénzügyi stabilitás irányába hat egyelőre és

javítja a cserearányt.

A beruházások továbbra is visszafogottak maradtak 2010 utolsó hónapjaiban. Éves szinten

2,8%‐kal csökkentek a versenyszféra beruházásai az előző év azonos időszakához képest,

annak ellenére, hogy az utolsó negyedévben az év egészéhez képest valamivel nagyobb



aktivitás érvényesül. Ennek oka továbbra is az építőipar csökkenő teljesítménye és negatív

várakozásai, valamint a lakáspiac gyenge aktivitása, valamint a bankrendszer visszafogott

hitelezési aktivitása, ami természetesen következik a vállalati szféra még mindig romló

jövedelmező

ségi

mutatóiból.

Továbbá

az

exportra

termelő

ágazatok

dinamikus

teljesítménye

ellenére is ezek az ágazatok nem érték el potenciális kibocsátásukat, ezért új beruházások

egyenlegjavító hatása csak korlátozottan tud érvényesülni. Ezeket a folyamatosat az állam

gazdaságösztönző beruházásai sem tudták megváltoztatni, annak ellenére, hogy 2009‐hez

képest 23%‐kal emelkedtek a költségvetési beruházások.

Pénzpiacok és bankrendszer

Pénzpiacok

Nemzetközi szinten decemberben és január elején egyértelműen optimista hangulat

uralkodott a pénzpiacon. A vezető amerikai és európai tőzsdék emelkedtek, a kockázati

étvágy mérsékelten erősödött, ezért a kockázatosabb országok – köztünk hazánk – CDS‐

felára valamelyest csökkent. Történt ez annak ellenére, hogy az objektív mutatókban

érdemleges elmozdulás nem történt. Ugyanakkor az emelkedő olajárak kétségtelenül

visszafogták valamennyire a fenti folyamatokat. Ezt a hatást erősíti csak az Észak‐afrikai és

Közel‐keleti társadalmi folyamatok által előidézett bizonytalanság az olajárakban. Egyes

gazdaságelemző és kutatóintézetek nagyon magas, ajkár 200 dollár körüli hordónkénti

olajárat is előrevetíttetek. Vitathatatlan, hogy a kitermelésben és értékesítésben történő

fennakadás, a növekvő globális kereslet mellett hazánkban is problémákat idézhet elő, amely

mérsékelt ütemű gazdasági növekedésben nyilvánul majd meg.

Európán belül egyfelől a Portugáliával kapcsolatos problémák adtak okot aggodalomra, de az

ország kötvényaukció egyelőre sikeresnek mondhatóak. Másfelől pedig a francia‐német

közös gazdasági program és annak várható elfogadása középtávon növeli az eurózóna

versenyképességét és az egyes tagok gazdasági stabilitását. Ez a kezdeményezés túlmutatott



a Portugália felől érkező rossz híreken; ezért az európai tőzsdék kedvező teljesítménye és a

kockázati étvágy visszafogott emelkedése.

Magyarország esetében a pénzügyi mutatók óvatosan és visszafogottan mozogtak az eltelt

időszakban. Köszönhető ez annak, hogy a piaci szereplők egyelőre kivárják és meg akarják

ismerni a kormány programcsomagját. Ennek megfelelően a szereplők viselkedését

többnyire a kormányzati programmal kapcsolatos hírek dominálták. A kormány költségvetési

szigorítási szándékának híre pozitívan hatott a mutatókra, de ezt a pozitívumot beárnyékolta

a részletek hiányos volta.

Összességében a CDS‐felárak nagyos kismértékben 375 bázispontról 386 bázispontra

emelkedtek, de a német államkötvények benchmark‐hozamához képest a magyar

államkötvények hozamai minimális mértékben, de csökkentek.

Az időszak alatt a forint a fontosabb árfolyamokkal szemben január közepéig gyengült, majd

a hónap utolsó felében ismét erősödött és a decemberi értéknél erősebb pozícióban zárt a

forint. A lakásszektor szempontjából legfontosabb deviza, a svájci frank értéke 218 Ft‐ig is

felment, de a hónap végén, 209 Ft‐on zárt, amely havi átlagban 1Ft‐os csökkenést jelent

decemberhez képest.

A hazai kötvényaukciók sikeresen zajlottak, a korábbinál valamivel magasabb túljegyzési

arány mellett. Érdekesség, hogy a hosszabb lejáratú állampapírok kereslete csökkent, amit a



nyugdíjpénztárak távolmaradásával lehet indokolni. Ez azért probléma, mert így a hosszú

hozamok emelkednek, vagy kevésbé csökkennek. Pedig ezek a hozamok azok, amelyek a

hazai és nemzetközi befektetési és beruházási döntéseket leginkább befolyásolják.

Bankrendszer

A hazai bankrendszerben sem a vállalati, sem a lakossági hitelezésben nem történt

trendváltás. Decemberben 33 Mrd Ft‐tal csökkent a vállalati szféra hitelállománya, míg a

lakossági szféra hitelállomány 40 Mrd Ft‐tal mérséklődött. A hitelezési aktivitás

növekedésére banki oldalról csak kis mértékben, mérsékelten lehet számítani. Bár a kereslet,

különösen a vállalati szféra esetében növekvő tendenciát mutat, egyelőre a hitelezési

feltételek szigorú volta és a portfólió minőségi romlása egyelőre nem tesz lehetővé lényeges

elmozdulást a magasabb hitelezési volumen irányába. Az MNB legfrissebb Hitelezési

felmérése szerint a bankrendszer szereplői a korábbiakkal ellentétben mégis szigorítást

terveznek 2011 első negyedévében, amely elsősorban a kockázatosabb hitelekre alkalmazott

kockázati prémiumok emelkedésében fog megnyilvánulni.

A fentiek miatt valószínűsíthető, hogy a hitelezési aktivitás csak 2011 második felében

dinamizálódhat, de a pontos dátum meglehetősen bizonytalan. Sok múlik a kormány

gazdaságpolitikai programján, de az olajárak, valamint a vállalati és lakossági szektor

adósságállományának alakulásán is.

Az elmúlt hónapok alatt a bankrendszer portfóliója tovább romlott. 2010 utolsó

negyedévében az átstrukturált hitelek állománya. A háztartási jelzáloghitelezésben az

átstrukturált hitelek állomány 7%‐ról 9%‐ra emelkedett. Ezen belül is a 30 napon túli

késedelmek aránya már elérte a 30%‐ot, míg a 90 napon túli késedelmek aránya a 18%‐ot. A

vállalati hitelezésben 4,5% körül stagnált az átstrukturált hitelek aránya, de a kereskedelmi‐

ingatlanhitelek esetében 14%‐ról 17%‐ra emelkedett. A kockázatokat a vállalati

szegmensben tovább növeli, hogy az átstrukturált hiteleken belül a 30 napon túli késedelmek

aránya – a háztartási szegmensnél nagyobb mértékben – 14%‐ról 21%‐ra emelkedett a KKV

esetében, míg a nagyvállalatoknál 13%‐ról 19‐ra emelkedett. A fentiekből fakadóan a portfóliótisztítás sebessége rendkívül alacsony, ami az év első felében nem, a konjunktúra



erejétől függően az év második felében talán változhat érdemben. A bankadó második

részlete miatt a bankrendszer jövedelmezőségi mutatója romlott, de a jelenlegi 13%‐os szint

még jónak mondható.

Lízingpiac

2011 januárjában a lízingpiacon a kihelyezések összértéke 11,7 Mrd Ft volt, amely a

decemberi hónaphoz képest, majdnem 40%‐os visszaesést jelent, de az előző év azonos

időszakához viszonyítva csak kisebb mértékű a visszaesés (6,8%). Kedvező jelnek tekinthető,

hogy egyes szegmensekben, illetve alszegmensekben már növekedés történt 2010

januárjához képest (flotta, truck), ugyanakkor más szegmensekben (gépek, ingatlan)

továbbra sem fordultak meg az eddigi trendek.

Talán a flottafinanszírozást leszámítva általános problémának tekinthető, hogy az egyes

szegmensek portfóliójának kockázatossága még mindig növekszik. Emelkedik az átütemezett

hiteleken belül a 30, illetve 90 napon túli késedelemmel rendelkezők aránya és a

portfóliótisztítás sebessége még mindig alacsony. Decemberhez képest 5,7%‐kal csökkent a

portfólió mérete a teljes lízingpiacon, de az egy évvel korábbi értéknél 21%‐kal alacsonyabb.

A viszonylag alacsony és egyoldalú (exportorientált) gazdasági aktivitás, a laza munkaerőpiaci

feltételek, a bankadó és a portfolió minőségvesztése, továbbá a még mindig magas

makrogazdasági kockázatok miatt a lízingcégek finanszírozási politikája továbbra is óvatos.

Bár

mind

decemberhez,

mind

pedig

az

elő

ző

év

azonos

idő

szakához

képest

csökkent

az



átlagos önrész nagysága, összességében a lízingcégek szigorítottak a kihelyezés nem‐

árjellegű tényezőin.

A kereslet megoszlása az előző év azonos időszakához képest jelentősen változott.

Szembetűnő, hogy a tavaly januári adattal ellentétben jelentősen megnőtt a lakossági

ügyfelek aránya, ami azonban nem változott lényegesen 2010 utolsó hónapjaihoz képest, bár

egy enyhe lefelé ívelő ág megmutatkozik, ami október óta tart. Ebben feltehetőleg a

munkanélküliség vártnál lassabb csökkenése, a jövedelmi helyzet alacsony szinten történő

stagnálása és a kihelyezési feltételek enyhítésének elmaradása okozhatja. Ezen kívül

szembetűnő, hogy az előző év azonos időszakához képest csökkent a KKV‐k részesedése. Ez

egyértelműen a KKV‐k jövedelmi helyzetének további romlásából fakad. Ennek nem tesz jót

egyelőre, hogy a gazdaság dualitása továbbra is fennmaradt és egyelőre nem érkeznek olyan

jelek, amelyek ennek megváltozására egyértelműen utalhatnának. Ezzel szemben a

nagyvállalatok részesedése emelkedett, amely a vállalatok számára kedvező adóváltozások

mellett az is indokol, hogy jellemzően ezek a vállalatok egyben exportra termelő vállalatok,

így ebben a szegmensben már a konjunktúra hatásai fokozottan érződnek.



A kihelyezéseken belül a finanszírozási formák arányiban folytatódik az a tendencia, hogy az

egész piacot tekintve csökken a hitel részesedése, amelyet a tavalyi év közepén a pénzügyi

lízing növekedése ellensúlyozott, de az utóbbi hónapokban az operatív lízing részarány

növekedése számottevő. Ezek a változások elsősorban annak köszönhetőek, hogy jelenleg

azokban a szegmensekben érezhető egyre kevésbé a válság hatása, amelyekben nagyobb

súllyal van jelen a pénzügyi, illetve operatív lízing.

Kedvező fejlemény, hogy az előző év azonos időszakához képest jelentősen emelkedett az új

kihelyezések részesedése és a januári 54,7%‐os érték jelentősen meghaladja a tavalyi év

átlagát is.



Gépjármű szegmens

A gépjármű szegmensek a januári kihelyezések összértéke 7,53 Mrd Ft volt. Ebből közel 5

Mrd Ft volt a retail kihelyezés, míg a flottafinanszírozás 2,5 Mrd Ft‐ot tett ki. A januári

teljesítmény bár majdnem 20%‐kal elmarad a decemberi értéktől, összességében

pozitívumként értékelhető. Egyfelől azért, mert a retail finanszírozás az előző év azonos

időszakához képest csupán 16,2%‐kal esett vissza, ami a korábbi értékeknél kisebb mértékű,

illetve azért mert a flottafinanszírozá1s 55%‐kal haladja meg a tavaly januári kihelyezett

értéket. Kedvező jel továbbá, hogy az MNB Hitelezési felmérése szerint a bankok, illetve

lízingcégek

2011

első

felében

jelentő

sen

kívánják

növelni

a

kihelyezett

mennyiséget,

ami

már

a piaci optimizmusnak a jele, továbbá kismértékű enyhítést terveznek a hitelezési

feltételekbe.

Ugyanakkor ebben a szegmensben is problémát jelent, hogy a portfóliótisztítás sebessége

viszonylag alacsony és a beáramlást nagymértékben meghaladja a kiáramlás, így a portfólió



mérete jelenleg is zsugorodik. Ez azért jelentős probléma, mert jellemzősen a problémás

ügyfeleknek tett kedvezmények (futamidő‐kitolás, stb.) miatt ezek az ügyfelek tovább

maradnak a portfólióban, így a portfólió átlagos minősége romlik, annak kockázata

emelkedik.

A

gépjármű

szegmensben

a

portfólió

decemberhez

képest

12,7%‐

kal

csökkent,

míg az előző év azonos időszakához viszonyítva közel 20%‐os a visszaesés. A visszaesés

leginkább a retail, a motor és a refinanszírozott flotta portfóliójára igaz, a flotta‐

tőkekintlévőség 19%‐kal emelkedett.

A retail szegmensben az előző év azonos időszakához képest 5%.‐tal csökkent a hitel

részaránya, de a decemberi arányokhoz képest jelentős, feltehetőleg, egyszeri, véletlenszerű

elmozdulás történt.

A flottafinanszírozás területén érdekes jelenség, hogy decemberben először jelentősen

megugrott a hitel részesedése, majdnem elérte a 30%‐ot és a korábbiakhoz képest

januárban is jelentős maradt a részaránya.



Az új‐használt arányt, illetve az átlagár alakulását tekintve úgy tűnik, hogy mind a retail, mind

a flotta esetében vannak (egyértelmű) jelek arra, hogy a keresleti oldal dinamizálódni látszik.

Egyfelől decemberhez képest nőtt az új kihelyezések aránya a retailfinanszírozásban és az

előző év azonos időszakához képest sem történt visszaesés. Utóbbi természetesen csak a

szegmens általános állapotát figyelembe véve tekinthető pozitívumnak. Ezen felül az átlagár

szeptember óta folyamatosan emelkedik a szegmensben. Mivel ez nem társul a

finanszírozott összeg növekedésével ezért feltehetőleg arról van szó, hogy a közepes, illetve

magasabb árkategóriás gépjárművel árcsökkenése miatt egyes vásárlói rétegek ezeket a

kategóriákat részesítik előnyben, ez pedig megemeli az átlagárat csökkeni kihelyezés mellett

is. A flottafinanszírozás esetében az új kihelyezések aránya számottevően nőtt az előző év

azonos időszakához viszonyítva. Ezen felül mind az előző év azonos időszakához viszonyítva,

mind a korábbi hónapokhoz képest jelentősen emelkedett az átlagár a flottafinanszírozás

területén. A növekvő kihelyezés, az új kihelyezés növekvő részesedése és az átlagár

folyamatos emelkedése afelé mutat, hogy ez a szegmens már túl van a mélypontos és a

kilábalás fázisába lépett.



Januárban, a szegmensben jelentősen, 7%.‐tal csökkent a 2‐5 év közötti kihelyezések

részaránya és nőtt a nagyon rövid, illetve a hosszabb távú 5‐10 év közötti kihelyezések

aránya. Utóbbi összhangban van a szegmensben tapasztalható átlagár emelkedéssel.

Truck szegmens

A szegmensben a teljes kihelyezés januárban 2,7 Mrd Ft volt. Ez szinte teljes egészében

haszongépjármű‐finanszírozásban nyilvánult meg. Kedvező jel, hogy az előző év azonos

időszakához képest 3,2%‐os növekedést történt az előző év azonos időszakához képest. Ez

elsősorban az exportszektorok pozitív és javuló teljesítményének köszönhető, másfelől ebből

következően a szállítmányozási ágazat fellendülésének.

A fenti kedvező folyamatok ellenére a portfólió méretének csökkenése továbbra is tart.

Decemberhez képest 2%‐os volt a csökkenés, míg az előző év azonos időszakához viszonyítva

a csökkenés mértéke 30%. Ugyanakkor kedvező jelnek tekinthető a finanszírozott összeg



januári emelkedése. Ennek tartóssá válása esetén (ami egyelőre kérdéses) a portfólió

méretének stagnálására, majd gyorsuló növekedésére lehet számítani. Ennek valószínűsége

azért is magas, mert a keresleti oldal élénkülése arra utal, hogy az ebben a szegmensben

keresletet

támasztó

vállalatok

növekedési

kilátásai,

illetve

jövedelmi

helyzetei

(átlagosan)

javultak. Az ágazat kellő mértékű felfutása mellett a bajban lévő vállalatok kilátásai is

javulhatnak, ami csökkenti a portfólió kockázatosságát és már 2011 második felében

jelentősen növelheti a kihelyezett mennyiséget és így közvetve a portfólió méretét.

Bár a fenti (lehetséges) folyamatokat egyelőre árnyalja, hogy az MNB Hitelezési felmérése

szerint a bankok és lízingcégek kismértékű szigorítást terveznek a nagyvállalatok esetében,

de enyhítést a KKV‐k körében. Az önrészek a truck szegmensben több hónapja csökkennek és

az előző év azonos időszakához képest is számottevő csökkenés valósult meg. A buszok

önrészének alakulása nem mérvadó, mivel januárban 4,2 M Ft értékben történt kihelyezés,

ami nem tesz lehetővé általános érvényű megállapításokat.



A truck szegmensben nem történt lényeges elmozdulás a finanszírozási formák tekintetében,

a buszok esetében pedig az előbb említett ok miatt nem értékelhető a januári adat.

A truck esetében megfigyelhető, hogy az év első hónapjában az év egészéhez viszonyítva

jelentősen megugrik az új kihelyezések aránya. Most januárban is ez történt, de az előző év

azonos időszakához viszonyított közel 10%.‐os emelkedés arra utal, hogy a kereslet nem csak

a kihelyezés volumene szerint, de minőségileg is erősödött. Ugyanakkor az átlagár

emelkedése ellentmondó. Egyfelől lényegesen magasabb, mint a korábbi hónapok értéke,

másfelől pedig kevesebb, mint a tavaly januári érték.

Januárban a korábbi időszakok tendencia csúcsosodott ki, nevezetesen az, hogy a

kihelyezések egyre nagyobb hányada történik 2‐5 év közötti futamidejű kihelyezések

formájában. Januárban az érték elérte a 97%‐ot.



Gépek és berendezések szegmens

A gépek és berendezések szegmensben a kihelyezés összértéke januárban 11,83 Mrd Ft volt.

A szegmens teljesítménye változó képet mutat. A mezőgépeknél kismértékű 2,9%‐os

növekedés történt az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg az IT esetében brutális,

174%‐os növekedés volt tapasztalható. Ezzel szemben az építőipari gépek, illetve egyéb

gépek kihelyezésében jelentős volt a visszaesés (41, illetve 37%).

Ugyanakkor mind a négy alszegmensben közös jellemzője, hogy a portfólió mérete egyelőre

csökkenő

ben

van.

A

csökkenő

méret

mellett

annak

minő

ségi

romlása.

Kedvező

jel,

hogy

az

év első felére a lízingcégek enyhítést terveznek a kihelyezési feltételek nem‐ár jellegű

tényezőiben. Ez elsősorban a hiteldíjakban, a spreadben és a maximálisan kihelyezhető

hitelnagyságban mutatkozik meg, azonban az óvatosság fennmaradását (kismértékű

erősödését jelzi), hogy a fedezeti követelmények, a minimális hitelképességi szintben

szigorítás várható. Az enyhítés felé leginkább a gazdasági kilátások hatnak (konjunktúra), de

az iparág specifikus tényezők és a bankok jelenlegi és rövidtávon várható tőkehelyzetük

határozottan ellene hatnak. Az alábbi ábrákon jól látható, hogy minden alszegmensben



csökkenés történt az önrészekben az előző hónapokhoz képest és a mezőgépek, illetve

építőgépek esetén az előző év azonos időszakához képest is.

A

szegmens

növekedési

kilátásának

bizonytalanságát

jelzi,

hogy

az

új

kihelyezések

aránya

a

korábbi hónapokhoz képest nem változott érdemben a mezőgépeknél, míg az építőgépeknél

az iparág általános helyzetével összhangban csökkent az új kihelyezések aránya. Az IT‐nél a

teljes januári kihelyezés új eszközök finanszírozását jelentette, ami megegyezik a tavaly

januári értékkel.

A truckhoz hasonlóan az egyéb gépekre is jellemzőnek tűnik, hogy az év elején magasabb az

új kihelyezések aránya, de ez most jelentősen (5%.‐tal) elmarad az előző év azonos

időszakához képest.



A teljes szegmensben, januárban lényegesen kisebb arányban történt hitelben a kihelyezés,

mint korábban. A hitel részarányának csökkenése a pénzügyi lízing javára történt. Ez a

csökkenés elsősorban a mezőgépnél történt, illetve kisebb mértékben az egyéb gépeknél. Az

építőgépeknél, illetve az IT‐nél nem történt lényeges elmozdulás a finanszírozási formák

arányaiban.

A mezőgazdasági gépeknél az átlagár kis mértékben csökkent decemberhez képest és az elmúlt egy évet elmondható, hogy a tendencia 2010 második felétől folyamatos, de lassú

csökkenést jelent. Ez részben az új kihelyezések részarányának csökkenésével, részben pedig

az alacsonyabb kereslet miatti árcsökkenéssel magyarázható. Az építőipari gépeknél

drasztikus átlagárcsökkenés történt a korábbi hónapokhoz képest. Feltehető, hogy ez csak

egyszeri esemény, de az biztosnak tűnik, hogy az iparág kedvezőtlen rövid távú kilátásai az

átlagár csökkenését, esetleg stagnálását vetíti előre 2011‐ben. Az IT esetében az átlagár

kismértékben csökkent decemberhez képest, de az adatokból nem olvasható ki egyértelmű

tendencia. Az egyéb gépek átlagára az elmúlt hónapokban folyamatosan emelkedik, de a

januári érték számottevően kisebb, mint az előző év azonos időszakának átlagára.



Januárban, a teljes szegmensben gyakorlatilag csak 2‐5 év közötti futamidejű szerződések

kötettek meg. Ez a magas arány a következő hónapokban nem várható reálisan‐

Valószínűbbnek tűnik, hogy az elmúlt hónapok negyedévek tendencia folytatódik és 80‐85%‐

on

stabilizálódik

a

2‐

5

év

közötti

futamidejű

szerző

dések

részaránya.

Lakás és ingatlan szegmens

Januárban a kihelyezett összeg értéke a lakásszegmensben 0,78 Mrd Ft volt, míg az

ingatlanok esetében 1,6 Mrd Ft. A lakások esetében az előző év azonos időszakához képest

30%‐os a visszaesés, míg az ingatlanok esetében 31%‐os. Mindkét szegmens komoly

problémákkal néz szembe és ezeknek az okai nagyon hasonlóak. A lakásfinanszírozásban

egyértelműen az alacsony jövedelmi helyzet és a magas hitelkamatok állnak, de a GKI

konjunktúraindexéből kiindulva a lakossági várakozások bizonytalansága is az alacsony

kereslet irányába hat.

Banki, illetve finanszírozói oldalról több tényező is az alacsony kihelyezési volumen mellett

szól. Egyfelől a kilakoltatási moratórium megléte növeli a hitelkamatokat, mivel így a

jelzáloghitelezés gyakorlatilag nem különbözik a személyi kölcsöntől és ezt a

többletkockázatot át kell ültetni magasabb kamatokba. Ez egyértelműen csökkenti a

kihelyezhető mennyiséget. Másfelől a lakossági portfólió minősége és kockázatossága –

részben a kilakoltatási moratórium (és az abból következő fizetési fegyelmezetlenség

növekedése) miatt – folyamatosan növekszik. Emelkedik az átstrukturált kihelyezések aránya



és ezen belül is nő a 30, illetve 90 napon túli késedelmek aránya. Amíg a gazdaság általános

állapota nem javul számottevően és ez nem gyűrűzik át a lakosság jövedelmi helyzetére,

addig sem keresleti, sem kínálati oldalról nincs reális lehetőség a kihelyezések érdemi

bő

vítésére,

bő

vülésére.

A

fentiek

kihatnak

a

bankok

és

lízingcégek

kihelyezése

politikájára

is,

az MNB Hitelezési felmérése alapján 2011 első félévében kismértékű szigorításra lehet

számítani. A felmérés továbbá rámutat arra is, hogy a lakásfinanszírozás egyes

szegmenseiben már érzékelhető a kereslet növekedése.

Az üzleti célú ingatlanhiteleknél a beruházások felfutását az alacsony tőkehelyzet

magyarázza. Bár a bankok a hitelezési feltételekben enyhítést terveznek a maximális

hitelnagyság, a hiteldíjak és spread tekintetében, addig a fedezeti követelmények, a

hitelképességi szintben és a monitoring tevékenységben mindenképpen szigorításra kell

számítani. Az ingatlanszegmensben továbbá jelentősen romlik a portfólió minősége. Ez

jelenti az átstrukturált szerződések részarányának növekedését, de ezen belül jelenti a 30,

illetve 90 napon túli késedelemmel rendelkező ügyfelek arányának a növekedését is. Az

ingatlanszegmensben a portfólió az előző év azonos időszakához viszonyítva 8,2%‐kal

csökkent, ami a kilakoltatási moratórium nélkül valószínűleg nagyobb lenne.

A lakások esetében tovább növekedett a hitelek részaránya, egy év alatt 16,3%‐ról 20,3%‐ra.

Az ingatlanoknál a teljes kihelyezés hitelben történt januárban, de ez inkább egyedi

jelenségnek tekinthető.



A lakásfinanszírozásban decemberhez képest nem történt érdemi változás az átlagárban, de

az előző év azonos időszakához képest 28%‐kal csökkent a kihelyezések átlagára. Az

ingatlanfinanszírozásban július óta csökken az átlagár és a januári érték is alacsonyabb, mint

az előző év azonos időszakának átlagára, ami az iparág és az építőipar helyzetét tekintve nem

meglepő.

2010 utolsó negyedévéhez képest januárban jelentős változás történtek. Nagymértékben

növekedtek a 8‐16 év közötti futamidejű szerződések arányai, míg a 8 évnél rövidebb, illetve

16‐2 év közötti szerződések arányai erőteljesen lecsökkentek.





Vezet ői összefoglaló

A magyar gazdaság növekedése szerkezetileg továbbra is elsősorban az exportból származik,

egyelőre a belső kereslet nem tudott dinamizálódni. Ebből fakadóan továbbra is lazák a munkapiaci feltételek, a bérnövekedés üteme alacsony, a vállalatok jövedelmezőségi

helyzete és rövid távú kilátásai sok ágazatban bizonytalanok. Ebből fakadóan a keresleti

oldalon nem, vagy csak korlátozott mértékű növekedésre lehet számítani. Banki oldalról a

legnagyobb problémát a portfóliók romlása okozza, amelynek kockázatossága egyelőre

növekszik és 2011 első felében feltehetőleg tovább fog romlani. Ez a tendencia érvényes a

lakossági, illetve a vállalati portfóliókra is.

A lízingpiacon már érzékelhetőek kedvező jelek. Ilyennek tekinthető a flottafinanszírozás,

valamint a truck, továbbá a mezőgép és az IT kihelyezések emelkedése az előző év azonos

időszakához viszonyítva. Ezen kívül ezekben a szegmensekben az új kihelyezések aránya is

növekedett, ahogy az átlagár is. Ugyanakkor minden szegmensben csökkent a portfólió

mérete, annak kockázatossága emelkedett, ami gátat szab a lízingcégek kihelyezési

aktivitásának.

A jelenlegi makrogazdasági, illetve iparági folyamatok mellett nem lehet számítani arra, hogy

ezek a folyamatok érdemben változzanak 2011 első felében.

Documents

Lízingpiac 2011 Január