Lízingpiac 2011 április

8/6/2019 Lízingpiac 2011 április

http://slidepdf.com/reader/full/lizingpiac-2011-aprilis 1/20

Lízingpiaci elemzés

2011

április



2

Tartalom

Vezetői összefoglaló ............................................................................................................................ 2

A magyar gazdaság alakulása .................................................................................................................. 4

Bank és pénzügyi rendszer ...................................................................................................................... 5

Pénzügyi piacok ....................................................................................................................................... 5

Bankrendszer ....................................................................................................................................... 6

Lízingpiac ................................................................................................................................................. 7

Gépjármű szegmens ............................................................................................................................ 9

Truck szegmens ................................................................................................................................. 12

Gépek és berendezések szegmens .................................................................................................... 14

Lakás és ingatlan szegmens ............................................................................................................... 18

Vezet ői összefoglaló

Az első negyedévben a magyar gazdaság növekedése 2,4% volt. A növekedés továbbra is

exportvezérelt, de a hazai kereslet csökkenése egyelőre megállt, így a belföldi kereslet



3

növekedés korlátozó hatása mérséklődött. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a magas

munkanélküliségi ráta a belföldi kereslet határozott élénküléséig nem lesz képes érdemben

lecsökkeni, mivel a válság alatt az exportra termelő ágazatok nem elbocsátásokkal

alkalmazkodtak

a

megváltozott

körülményekhez.

Kedvező

jel,

hogy

az

első

negyedévben

a

gépberuházások 4%‐kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Ez

megmutatkozik a lízingpiacon is, hiszen a flotta és truck szegmens mellett a gépek és

berendezések szegmens húzóágazatnak számít, azon belül is a mezőgépek és az IT

kihelyezése, illetve növekedése tekinthető jelentősnek.

A lízingpiacon minden alszegmensben a keresleti aktivitás erősödése figyelhető meg, de

egyelőre szigorú hitelezési feltételek, illetve a kínálatoldali passzivitás gátját képezik a

dinamikusabb bővülésnek. A kínálatoldali viselkedést továbbra is a magas kockázatkerülési

hajlandóság, az alacsony tőkehelyzet, a portfólió magas kockázati kitettsége, valamint – új

tényezőként megjelenő – romló likviditási helyzet jelenti.



4

A magyar gazdaság alakulása

2011 első negyedévében a magyar gazdaság 2,4%‐kal bővült, ami összhangban van az előző

évben tapasztalt növekedés gyorsulásával a konjunkturális szakaszban. A növekedés

húzóereje továbbra is az export szektor, a nettó export jelentette a növekedés legfontosabb

komponensét. Ezen belül különösen kedvező, hogy, legf őbb külkereskedelmi partnerünknek,

Németországnak a gazdasági kilátásai felettébb kedvezőek. 2011‐ben 3,5% körüli növekedés

várható. Az ipari termelési adatok továbbra is azt támasztják alá, hogy az export szektor és a

hazai értékesítés közötti olló még nem záródik. Az első negyedévben 14‐15%‐os növekedés

valósult meg az exportértékesítésben az előző év azonos időszakához képest, ezzel szemben

a belföldi értékesítésben 5%‐os a visszaesés az előző év azonos időszakához képest.

Ugyanakkor a belföldi kereslet élénkülését mutatja, hogy a kiemelt feldolgozóipari ágazatok

új belföldi rendelésállomány január és március között végig növekedést mutatott (15‐17%).

Kedvező továbbá, hogy 2011‐ben a kiskereskedelmi forgalom lényegében stagnál, ami a

korábbi időszakok folyamatos visszaesését tekintve kedvezőnek tekinthető.

A növekedés szempontjából jelenleg a legnagyobb kockázatot a hitelezési aktivitás

növekedés visszafogó szerepe jelenti. Ennek következtében az exportszektor dinamikus

növekedése miatt a gazdaság a vártnál korábban érheti el potenciális kibocsátását (ami

megvalósulhat a szerkezeti hiányosságok miatt relatíve magas munkanélküliség mellett is),

ez pedig felfelé mutató inflációs kockázatokat jelentene. Jelenleg a márciusi 4.5%‐os infláció

emelkedő trenddel párosul, de ennek inkább a nyersanyag és élelmiszerárak emelkedése a

legf őbb oka. Az infláció alakulása szempontjából kedvező jel lehet, hogy elemzők az olajárak

csökkenésére számítanak rövidtávon a benzin iránti kereslet csökkenése miatt. Az olajár

csökkenése irányába hat, hogy a líbiai kitermelés csökkenését Szaúd Arábiának sikerült teljes

egészében ellensúlyoznia, így amennyiben a líbiai kitermelés helyre állna ez rövidtávon is

jelentős csökkenést eredményezne az olaj árában.

A munkanélküliségi ráta márciusban 11,6% volt, áprilisban 11,4%. A munkapiaci feltételek

továbbra is lazának mondhatóak, a bérek emelkedése visszafogott. Egyelőre a kedvező SZJA

és társasági adó változások nem éreztetik a hatásukat a munkanélküliségi rátában. Gondot

jelent, hogy az exportra termelő szektorokban a válság alatt nem elbocsátásokkal reagáltak a



5

vállalatok, így jelenleg a dinamikus exportorientált növekedés ellenére ezek az ágazatok csak

mérsékelten képesek munkaerőt felszívni. A belkereskedelemben résztvevő ágazatok voltak

azok, ahol a válság alatt az elbocsátások voltak a jellemzőek. Ezek a szektorok egyelőre nem

rendelkeznek

azokkal

a

rövid

távú

kilátásokkal,

pénzügyi

és

tő

kehelyzettel,

amely

számottevően lenne képes felszívni a gazdaságban „szabadon lebegő” munkaerőt. A jelenlegi

magas munkanélküliségnek egyetlen kedvező mellékhatása az, hogy jelentősen tompítja a

költségsokkok begyűrűződését.

A beruházások az első negyedévben összességében stagnáltak az előző év azonos

időszakához képest. Azonban a beruházásokon belül a gépberuházások 4%‐kal bővültek (ez

egyébként a lízingpiacon a gépek és berendezések, illetve truck szegmensében is

észrevehető), míg az építőipari beruházások 8%‐kal csökkentek. Utóbbi esetében kedvező

fejlemények lehetnek azok az intézkedések, amelyet a kormány a devizahitelesek

megsegítésére hozhat. Az ezekkel az intézkedésekkel egybekötött kilakoltatási és árverezési

moratórium megszüntetése, valamint a lakásvásárlások állami támogatása már 2011

második felében hozzájárulhat az építőipar fellendüléséhez. Ezek miatt a szektor

növekedéskorlátozó szerepe az év második felére mérséklődhet, kedvező esetben meg is

szű

nhet.

Ez

a

hatás

erő

södhet

akkor,

ha

a

hitelezési

aktivitás

is

növekszik.

Bank és pénzügyi rendszer

Pénzügyi piacok

Az elmúlt hónapban az ország kockázati megítélése határozottan javult. Ehhez több tényező

is hozzájárult. A legfontosabb tényező az, hogy sok európai országgal szemben Magyarország

képes magát jelenleg teljes egészében finanszírozni, a kötvényaukciók sikeresek, megfelelő

kereslettel zajlanak. Ez nem mondható el például Szlovákiáról. Továbbá a görög problémák

egyelőre súlyosbodnak. Felröppentek hírek további 40‐60 Mrd eurós hitel folyósításának a

szükségességéről is. A görög adósságproblémák már átgyűrűztek Ciprusra is, mivel az ország



6

bankrendszere befektetéseinek egyharmada görög eszközökben van. Köszönhetően ennek

besorolásuk 3 szintet esett a Fitch elemzései és ítélete alapján. Ezen felül Portugáliáról is úgy

tűnik, hogy gazdasági és finanszírozási helyzete válságos, Írország rövid távú gazdasági

túlélése

pedig

erő

sen

kérdéses.

Emellett

a

nemzetközi

hangulatnak

nem

tett

jót

Skócia

függetlenségi törekvéseinek erősödése sem. (Skócia függetlenné válásával az Északi‐tengeri

olajbevételek jelentős részétől esne el Anglia, ami rövidtávon nagyon komoly gondokat

okozna a költségvetési hiány visszafogásáért tett törekvések megvalósulásában.)

Az időszak alatt a külföldiek forinteszközök vásárlása erősödött, illetve a hosszú lejáratokon a

hozamok 20‐25 bázisponttal mérséklődtek. A CDS‐felár 240‐250 bázispont közé csökkent. A

kedvező kockázati felárak alakulása ellenére a felfelé mutató inflációs kockázatok miatt,

valamint a kivárásra késztető nemzetközi gazdasági környezet következtében rövidtávon

nem lehet számítani lényeges változásra az MNB kamatpolitikájában. Az irányadó kamatláb

változatlansága várható.

Bankrendszer

2011 első negyedévében is leépülés jellemezte mind a háztartási, mind a lakossági

hitelállományt. Az okok a korábbiakkal egyezőek, bár ezek mértéke már kevésbé erősnek

mutatkozik. Az MNB hitelezési felmérése alapján elmondható, hogy a háztartási

szegmensben nem történt lényegesebb szigorítás a hitelezési feltételekben és az elkövetkező

fél évben sem terveznek a válaszadó vállalatok szigorítást. Ugyanakkor a fedezetlen

jelzáloghitelezésnél enyhítés várható a hitelezési feltételekben, elsősorban a megkövetelt

hitelképességi szintben. A lakáscélú keresletben az első negyedévben csökkenés következett

be, ami feltehetőleg kivárást jelent az év második felére, amikor feltehetőleg életbe lép,

illetve már a hatását is kifejti a kormány új lakáspiacot élénkítő programja, valamint minden

konkrétum ismertté válik a devizahitelesek megsegítésével kapcsolatban. Ezt a feltevést

erősíti az is, hogy 2010 utolsó negyedévéhez hasonlóan a fogyasztási hitelkereslet erősödött

az első negyedévben is.

A vállalati szegmensben, az első negyedévben kisebb mértékű szigorítás történt a hitelezési feltételekben, illetve a közeljövőben ez visszafogottan folytatódhat. A szigorítás ebben a



7

szegmensben a nem árjellegű feltételeket, azaz a megkövetelt szerződéses

kötelezettségvállalást, a minimálisan megkövetelt hitelképességi szintet, valamint a fedezeti

tőkekövetelményeket érinti. Ezzel szemben a díjakban és a kamatfelárakban nem történt

változás.

A

vállalati

szegmensben

egyelő

re

nincsenek

egyértelmű

jelek

a

hitelezési

aktivitás

erősödésére. A bankadó előtti helyzethez képest a bankok most a nyereségük nagy részét

többlettőke megszerzésére, a tőkehelyzet erősítésére fordítják. További probléma, hogy az

első negyedévben romlott a likviditási helyzet is, ami a külföldi devizaforrások

beszűkülésének következménye.

Továbbá a kínálati viselkedésben kettős folyamat játszódik le. A bankok egy része

csökkentené a kínálatát, a másik része pedig növelné, de nem változtatna a hitelezési

feltételeken, esetleg kismértékben szigorítana is rajta.

A keresleti oldalon elsősorban a rövid távú hitelek esetében történt keresletnövekedés 2010

negyedik negyedévéhez képest, ami rövid távú finanszírozási, likviditási problémákra hívja fel

a figyelmet a vállalati szektorban. A hosszú távú hitelek esetében a kereslet lényegében nem

változott, az eddigi alacsony szinten maradt. Ezt összevetve a gépberuházások 4%‐os

növekedésével, azt jelenti, hogy a beruházások nagyobbik része saját forrásból történik. Ez a

magas kockázatkerülésnek köszönhető a vállalati oldal részéről, valamint a magas

hitelköltségeknek.

Az üzleti célú ingatlanhitelek esetében az első negyedévben erőteljes növekedés volt

tapasztalható, aminek f őként szezonális okai vannak. A bankok erre a keresletnövekedésre

erőteljes szigorítással reagáltak a hitelezési feltételekben. Ez köszönhető egyrészt a

szegmens magas kockázati kitettségének, valamint annak is, hogy a szegmensben nagyobb

átstrukturálási hullám várható a közeljövőben.

Lízingpiac



8

A rendszeresen adatot szolgáltatók körében a kihelyezés mértéke áprilisban, kumuláltan

53,2 Mrd Ft volt, ami 11,3%‐os visszaesést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az

áprilisi, havi kihelyezés mértéke 11 Mrd Ft volt, ami 43%‐os visszaesést jelent a márciusi

értékhez

képest,

de

összhangban

van

a

múltbeli

adatok

magas

volatilitásával.

Januárhoz

és

februárhoz képest nem történt lényegi változás. A tőkekintlévőség 4%‐kal csökkent

márciushoz képest, az előző év azonos időszakához viszonyítva pedig 13,4%‐os a csökkenés

mértéke. A lízingpiacon jelenleg is a gépek és berendezések szegmens, valamint a truck

szegmens jelentik a húzóágazatokat, köszönhetően annak, hogy ezek a szegmensek vannak

legközelebb az exportpiacokhoz. A lakás és ingatlan szegmens továbbra is gyengélkedik, itt

fordulat csak az év második felében várható. A retail szegmens részarányának csökkenése

folytatódik, ahogy ez az előző időszakokra is jellemzőbb volt.

Ugyanakkor lényeges eltérés a korábbiakhoz képest, hogy a csökkenés a korábbiaknál sokkal

kisebb mértékű. A legtöbb szegmensben a kereslet határozott erősödése jelentkezik,

jelenleg a szűk keresztmetszetet a kínálati oldal jelenti, az alacsony tőkehelyzet és likviditás,

a szigorú hitelezési feltételek miatt, illetve a bankadó következtében. Úgy tűnik, hogy a

bankrendszer, illetve a lízingcégek csak a portfólióban rejlő kockázatok jelentősen

csökkenése

után

hajlandóak

aktívabban

hozzájárulni

a

hitelezési

aktivitáson

keresztül

a

gazdasági növekedéshez.

Az év első négy hónapjában átlagosan, kismértékben csökkent az önrész nagysága, mintegy

2‐3%.‐tal, de ahogy az MNB Hitelezési felméréséből is kiderül, a hitelezési feltételekben

egyelőre nincs lényeges elmozdulás, sem a vállalati, sem a lakossági szegmensben.



9

Továbbra is pénzügyi lízingben történik a kihelyezések nagy része, több mint 55%‐a, az

operatív lízing részesedése az elmúlt hónapokban nem változott lényegesen, a hitel aránya a

válság alatt folyamatosan csökkent, jelenleg úgy tűnik, hogy 30% körüli szinten

stabilizálódott.

A lakossági kereslet 2011 első negyedévében, illetve áprilisában, arányában kisebb volt, mint

2010‐ben. Ez feltehetőleg annak köszönhető, hogy a 2011‐től életbe lépő SZJA változások az

alacsonyabb jövedelműeket negatívan érinti. A KKV‐k részesedése 40% körül mozgott idáig.

Azonban lazább hitelezési feltételek, illetve magasabb kínálati aktivitás mellett a KKV

részesedése feltehetőleg jelentősen nagyobb lenne.

Gépjármű szegmens

Áprilisban a kihelyezések mértéke kumuláltan 32,5 Mrd Ft volt, ami az előző év azonos

időszakához képest 15,3%‐os csökkenést jelent. Hó/hó viszonylatban a csökkenés mértéke



10

45%‐os, de a teljes piac magas volatilitásához hasonlóan ez is bele illik a képbe. A portfólió

nagysága az előző év azonos időszakához képest 14,4%‐kal csökkent, míg márciushoz

viszonyítva 3,5%‐os a csökkenés.

Az MNB hitelezési felmérése alapján ebben a szegmensben a bankok és lízingcégek növelni

szándékoznak a kihelyezni kívánt hitelmennyiségen, azonban mindezt kismértékű szigorítás

mellett. A szigorítás első sorban a nem árjellegű tényezőkben várható. Kedvező, hogy a

kínálati szándék növekedése ebben a szegmensben a kereslet növekedésével találkozik, így

itt a hitelezési aktivitás nem jelenti a növekedés gátját.

Emellett jelenleg úgy tűnik, hogy a használt autópiac kimerülőben van, ezért az év második

felében már erőteljes javulásra lehet számítani az új gépjárművek értékesítésében is,



11

azonban ezek magasabb ára miatt (a használt gépjárművekhez viszonyítva) az év második

felében gátja lehet a dinamikus növekedésnek. Ezt mutatja, hogy az átlagár egyelőre még

érdemben nem változott és az előző év azonos időszakához képest is kismértékű a változás,

annak

ellenére,

hogy

egy

év

alatt

a

lakossági

és

vállalati

szféra

tő

ke,

illetve

jövedelmi

helyzete javult. A retail szegmensben az új kihelyezések aránya folyamatosan növekszik. Az

előző év azonos időszakához képest 8%. a növekedés.

Az idei év első hónapjaiban a retail szegmensben a hitelkihelyezések arányának csökkenése

megállni látszik, úgy tűnik, hogy 45‐47%‐os szinten stabilizálódni fog. A

flottafinanszírozásban a 2011‐ben először megjelenő hitelkihelyezések részarányában nem

látszik változás, 20‐25% között mozog.

Áprilisban is folytatódott a 2‐5 év közötti kihelyezések részarányának növekedése. A jelenlegi

58,6%‐os arány 6,6%.‐os visszaesést jelent a decemberi értékhez képest. A csökkenést

nagyobb részt a 2 évnél rövidebb futamidejű szerződések veszik át. Egy év alatt 3%.‐tal

emelkedett a részesedésük, de 2011‐től a hosszabb lejáratú szerződések aránya is növekszik

(5%.‐tal).



12

Truck szegmens

A truck szegmensben a kihelyezések mértéke áprilisig, kumuláltan 11,35 Mrd Ft volt, ami az

előző év azonos időszakához képest 12%‐os növekedést jelent. Havi összehasonlításban az

áprilisi teljesítmény gyengének mondható, de kedvező jel, hogy a szegmensben a

kihelyezések volatilitása csökkent, ami javíthatja a tervezhetőséget és a bizonytalanság

csökkenésére utal. Ugyanakkor a retail szegmenshez hasonlóan itt is visszafogják a keresletet

a magas üzemanyagárak és a bankrendszer alacsony hitelezési aktivitása. A portfólió mérete

9,7%‐kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, de márciushoz viszonyítva már

csak csekély,

0,6%

‐os

a csökkenés.

A kihelyezések

növekv

ővolumene

miatt

az

elkövetkez

ő

hónapokban már a portfólió stagnálására lehet számítani (átlagosan), és a második félévben

már a portfólió mérete is növekedésnek indulhat (a hitelkínálati oldal alakulásának

függvényében).



13

Az önrész a nagyhaszongépjárművek esetében nem változott érdemlegesen, de a buszok

esetében januártól csökkenésnek indult az önrész, bár nagysága jelentősen meghaladja a

tavalyi év átlagát. Az MNB Hitelezési felmérése szerint ebben a szegmensben a hitelezési

feltételek

nem

árjellegű

feltételeinek

enyhe

erő

södésére

lehet

számítani,

míg

az

árjellegű

feltételekben kisebb mértékű enyhülés következhet be.

A szegmensben nem történt változás a finanszírozási formák arányában. Mind a buszok,

mind a nagyhaszongépjárművek kihelyezése szinte teljes egészében pénzügyi lízingben

történik.

A nagyhaszongépjárművek esetében az új eszközökre kötött szerződések aránya 2011‐ben

jelentősen nagyobb, mind az előző évben. Jelenleg 60‐67% körül mozog a mutató értéke,

míg a tavalyi évre a 40%‐os arány volt jellemző. Az új eszközök arányának növekedését az

átlagár emelkedése kíséri. A kettő együtt pedig a kereslet élénkülésének egyértelmű

mutatója.



14

A szegmensen belül áprilisban is tovább növekedtek a 2‐5 év közötti lejáratú szerződések

aránya. Áprilisban már megközelítette a 90%‐ot, ami azt mutatja, hogy a szegmenshez,

elsősorban a nagyhaszongépjárművek kihelyezéséhez ez a futamidő illeszkedik a legjobban

(adott szabályozási feltételek mellett).

Gépek és berendezések szegmens

A gépek és berendezések szegmensben a kihelyezett összeg áprilisig, kumuláltan 8,09 Mrd Ft

volt, ami az előző év azonos időszakához képest 10,3%‐os növekedést jelent. Leginkább a

mezőgépek és az IT alszegmensben történt növekedés, de az építőipari gépek és

berendezések alszegmens is növekedésre volt képes. Azonban az egyéb gépek és

berendezéseknél több mint 30%‐os a visszaesés mértéke. A mezőgépek esetében az EU‐s

támogatások hatása érvényesül, míg az IT szegmens az exportkonjunktúrából profitál. A

portfólió mérete az előző év azonos időszakához képest 12,3%‐kal csökkent, de márciushoz

viszonyítva már 0,9%‐os a növekedés. A truck szegmenshez hasonlóan itt is olyan jelek



15

mutatkoznak, hogy a portfólió mérete növekedésnek indulhat az év második felében, de ez

feltehetőleg kicsit később fog bekövetkezni, mint a truck szegmens esetében.

A mezőgépek és az IT esetében az önrészek áprilisig kismértékben csökkentek, az építőgépek

és az egyéb gépek és berendezések önrésze lényegébe változatlan maradt. Azonban az MNB

Hitelezési felmérése alapján feltehetőleg az egész szegmensben szigorodtak a kihelyezés

nem árjellegű tényezői. Elmondható, hogy ebben a szegmensben a legerősebb a

hitelkereslet, így itt érvényesül a legjobban a kínálat oldali passzivitás növekedéskorlátozó hatása.



16

A kereslet erősödését mutatja az is, hogy mindegyik alszegmensben növekedett az új

eszközök aránya. A mezőgépek esetében meghaladja a 80%‐ot, ami 5%.‐tal magasabb az

előző év átlagánál. Az építőgépek esetében márciusban és áprilisban erőteljes növekedés

történt

az

új

eszközök

arányában,

ami

meghaladja

a

70%‐

ot.

Az

IT

esetében

a

mutató

értéke

klasszikusan 95‐100% között mozog. Az egyéb gépek és berendezések esetében a januári

82%‐os értékről áprilisra 92%‐ra emelkedett a mutató érétke, ami jelentősen meghaladja a

tavalyi év 65‐67%‐os átlagát.

A szegmensben továbbra is domináns finanszírozási forma a pénzügyi lízing, aminek

részesedése 56‐58% között mozog az elmúlt hónapokban. A hitel részesedése időszakról

időszakra átlagosan csökken. Az előző év azonos időszakához képest 5%.‐tal csökkent a hitel

részesedése.



17

Az átlagárban a mezőgépeknél nem történt érdemleges változás, azonban az építőgépeknél

a márciusi kiugróan alacsony értéket áprilisban egy kiugróan magas érték követte, ami

viszont megközelítően megegyezik a tavalyi év átlagával. Az IT szegmensben a tavalyi év

második felétől kezdve folyamatosan emelkedik az átlagár, míg az egyéb gépek és

berendezéseknél magas volatilitás figyelhető meg, egyelőre nem vehető ki értékelhető trend

az adatokból.

Az időszak alatt nem történt lényeges elmozdulás a kihelyezések átlagos futamidejében. Továbbra is a 2‐5 év közötti kihelyezések a dominánsak. 2009‐hez képest 2010‐ben és 2011‐

ben is 5‐7%.‐os növekedés történt ennek a futamidőnek az arányának a növekedésében.



18

Lakás és ingatlan szegmens

A szegmensben a kihelyezés mértéke áprilisig kumuláltan 1,08 Mrd Ft volt, aminek a 60%‐a

jutott ingatlanfinanszírozásra és 40%‐a lakásfinanszírozásra. A lakások esetében 78% a

visszaesés az előző év azonos időszakához képest, míg az ingatlanok esetében a csökkenés

mértéke 68%. A keresleti oldal alacsony jövedelmi helyzete mellett a szegmens a kínálat

oldali passzivitástól és a szigorú hitelezési feltételektől is szenved. Utóbbi két tényező a

bankrendszer alacsony tőkehelyzete, magas kockázatkerülési hajlandósága, valamint a

portfólió rossz és romló minősége miatt indokolt. A portfólió mérete az előző év azonos

időszakához viszonyítva 4,6%‐kal csökkent a lakásoknál és 12,6%‐kal az ingatlanoknál. Hó/hó

viszonylatban 1,6%‐os volt a csökkenés, ami feltehetőleg folytatódni fog az év második

felében is, illetve a kilakoltatási moratórium megszűnésével a portfólió csökkenése

átmenetileg gyorsulni fog, de ez már a portfólióban rejlő kockázatok jelentős csökkenésével

fog párosulni.

A lakásfinanszírozásban az önrész csökkent áprilisban a korábbi hónapokhoz képest, a 39%‐

os érték megegyezik a tavalyi év átlagával. Az ingatlanfinanszírozásban az elmúlt

hónapokban 53‐56% között mozgott az önrész nagysága.

A lakásfinanszírozásban a közeljövőben kismértékű szigorítás várható a maximális

futamidőben, illetve a havi törlesztő részlet átlagosan kisebb hányada lehet várhatóan a havi

jövedelemnek, ugyanakkor kismértékű lazítás várható a minimálisan megkövetelt

hitelképességi szintben. Az árjellegű tényezőket tekintve az első negyedévben növekedett a

hitelkamat és forrásköltségek közötti spread és ez várhatóan a következő negyedévben is



19

emelkedni fog. A kockázatosabb hiteleken lévő prémium az első negyedévben nem változott,

de a második negyedévben kismértékű szigorítás várható. Ugyanakkor ezen a területen nem

várható érdemeleges változás, mivel a bankok magas kockázatkerülése szinte eleve kizárja a

kockázatosabb

ügyletek

finanszírozását.

Ellenben

az

első

negyedévben

a

hitelfolyósításért

felszámított díjak jelentősen csökkentek. A lakásfinanszírozásban a szigorítás mellett az

ügyfelek romló hitelképessége, valamint a likviditási helyzet romlása szól, ugyanakkor a

bankok kedvező piaci helyzetről számolnak be, valamint kismértékben kedvezőnek ítélik meg

a gazdasági, illetve lakáspiaci helyzetet. A kormány új lakáspiaci programja, valamint a

devizahitelesek megsegítésére vonatkozó javaslat miatt a bankok és lízingcégek a kereslet

jelentős élénkülésére számítanak az év második felében.

Az üzleti célú ingatlanfinanszírozásban kismértékben javult a hitelezési hajlandóság az első

negyedévben, de a válaszadók a következő félévre vonatkozóan pesszimista kilátásokat

fogalmaztak meg. Mind az első negyedévben, mind várhatóan az év második felében

erőteljes szigorítás várható a kihelyezési feltételekben az alszegmensben. A keresleti oldalon

leginkább a lakásprojektek és az irodaházak kereslete élénkül, de gyakorlatilag nincs aktivitás

a logisztikai központok építésében. A várakozások szerint azonban az év második felében a

logisztikai központok finanszírozása is élénkülni fog a lakásprojektek és irodaházak mellett. A

kormány intézkedései miatt különösen a lakásprojektek élénkülése lehet számottevő.

Az első negyedévben az ingatlan portfólión belül emelkedett a nemteljesítések aránya és az

év második felében – a várakozások szerint – elsősorban KKV‐k esetében lehet romlásra

számítani, míg a nagyobb vállalatok esetében már javulás várható a nemteljesítési arányban.



20

Az első negyedévben, a szegmensben a portfólió minősége jelentősen romlott, de az év

második felében már javulás várható.

A lakásfinanszírozásban továbbra is a legjellemzőbb kihelyezési forma a pénzügyi lízing, de

ennek aránya a korábbi 78‐80%‐ról 75%‐ra romlott. Az ingatlankihelyezések esetében 2011‐

ben jelentős lett a hitel részesedése. Januárban a teljes kihelyezés hitelben történt, de

áprilisban is a kihelyezés több mint fele ebben a finanszírozási formában valósult meg.

A futamidő alakulását a szegmensben nagy volatilitás jellemzi. Az első negyedévben még a

kihelyezés kétharmada történt 8‐16 év közötti szerződésekben, míg áprilisban már csak a

41%‐a. Hasonló arányban változott a 16‐25 év közötti lejáratú szerződések aránya is.

Áprilisra szinte teljesen megszűnt a 8 évnél rövidebb kihelyezések aránya, de a tavaly 1,5%‐

os szintről 17,5%‐ra emelkedett a 25 év feletti futamidejű szerződések aránya.

Documents

Lízingpiac 2011 április