1

Magyar Nyelven Európában I.Felsőoktatás és Tudomány

Budapest2006. március 31 – április 1.

2

Felsőoktatás és tudomány – történelmi visszatekintés, mai törekvések, nyelvi problémák

Berényi Dénes

Magyar Tudományos Akadémia

3

Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet

Budapest2006. március 31.

4

Felsőoktatás és tudomány – történelmi visszatekintés, mai törekvések, nyelvi problémák

Vázlat

1. Történelmi visszatekintés

2. A jelen

3. A tudomány és a felsőoktatás nyelve

5

1. Történelmi visszatekintés

a. Európa• A helyzet a 2. évezred kezdetén

- a kínai civilizáció minden tekintetben vezet- az arab is sok tekintetben

• Megkezdődik az európai civilizáció „előrenyomulása”- mára az európai civilizáció egyeduralkodó a

világon

6

• Az okot igazából ma sem tudjuk - a tudomány és technika szerepe kétségtelen- de miért itt fejlődött ki a modern tudomány

• Az egyetemek Európában

- Európai „találmány”- a középkor „szülötte”- a fokozatok rendszerével, a „nációkkal”

• Az első egyetemek- Bologna (1088)- Párizs (1200)- Oxford (1249)

7

• A tudományos akadémiák már a modern tudományosság idején jöttek létre- Accademia dei Lincei ( Róma, 1603)- Royal Society (1662)- Academie des Sciences (1666)- Berlini Tudományos Akadémia (1700)

• Tudományos folyóiratok- Journal des Savanants (1665)- Philosophical Transactions (1665)

• Kutatóintézetek- XX. század

8

b. Magyarország

• Kezdettől fogva bizonyos „megkésettség”- az egyetemalapításban is:

Pécs (1367), Óbuda (1395)- Közép-Európa hasonló helyzetben, de vannak

szerencsésebbek:Prága (1348), Krakkó (1364), Bécs (1365)

• A „török idők” még „rátettek”- Nagyszombati Egyetem (1635; 1777-ben

Budára, ill. 1786-ban Pestre költözik)- Kolozsvári Egyetem (1872)

9

• Magyar Tudományos Akadémia (1825)• Tudományos folyóiratok

Magyar Múzeum (1788)

• Felzárkózás a XIX. században, annak is elsősorban a II. felében I. fele: Bolyai, Körösi Csoma Sándor II. fele: Semmelweis, Eötvös

• Kutatóintézetek- főleg a II. világháború után

10

2. Jelen

a. Tendenciák a felsőoktatásban• Számbeli növekedés• Sokszínűség

- Felnőttképzés, továbbképzés (hazánkban több mint 500 felnőttképzési intézmény)

• „Nyílt egyetem” – kapcsolat a társadalommal, a gazdasággal

• Bolognai folyamat

11

b. A helyzet a tudományban• Ráfordítások – EU cél: ~ 2% BNT• Együttműködés• Világháló

c. EU-törekvések• Európai kutatási és oktatási terv• Keretprogramok

- a 7. keretprogram 2005-13- prioritások

• Egyetemi hálózatok

12

• Egyéb programok- COST, EUREKA, Tempus, stb.

• Közös intézetek – európai intézmények- CERN, EMBO, ESO, ESA, ESRF, stb.

• Az EU programok és a magyar bekapcsolódás

- országhatárokon átnyúló programok- az anyaországon kívüli bekapcsolódások:

magyar-magyar együttműködés

13

3. A tudomány és a felsőoktatás nyelve

a. A „lingua franca” szükségessége• Ami korábban a latin volt a tudományban

- az ma az angol- három nyelv az EU-ban- kettő az anyanyelven kívül

• Mi a helyzet a felsőoktatásban?

b. Az anyanyelv fontossága• Az anyanyelv (első nyelv) elhelyezkedése

az agyban

14

c. Csak az anyanyelv?• Három-féle modell

- csak egy nyelvű (pl. angol egyetemek vagy Turku-i egyetem)

- két nyelvű (pl. barcelonai vagy az ottawai egyetem)

- tendencia a három nyelv irányában

• Debreceni konferencia (2004. okt. 28-31.)- egyetemi tanácsok és diák-képviselet

• A többség nyelvének ismerete nélkül a kisebbségi értelmiség hátrányba kerül

15

d. A „tudás társadalmát” nem lehet felépíteni tudomány és felsőoktatás nélkül• Itt az anyanyelv szerepe nem

elhanyagolható• De a többnyelvűség elengedhetetlen

követelmény